MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOGI SZEKCIÓ AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK TÉMAVEZETŐ DR. JAKAB NÓRA

TDK DOLGOZAT

GALLÓ SZILVIA 2011 1

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK

MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOGI SZEKCIÓ

A

TÁVMUNKAVÉGZÉS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A MUNKAADÓ ÉS A MUNKAVÁLLALÓ SZEMSZÖGÉBŐL

TÉMAVEZETŐ DR. JAKAB NÓRA

2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .................................................................................................. 4 2. Az információs társadalom kialakulása.................................................... 5 3. A távmunka története, kialakulása és terjedése a világban ...................... 8 3.1. Egyesült Államok – a távmunka első megjelenési helye ............... 9 3.2. A távmunka kialakulása Európában ............................................... 9 3.2.1. A Fehér Könyv .................................................................... 9 3.2.2. A Bangemann-jelentés ...................................................... 10 3.3. A távmunka terjedésének ösztönzése Magyarországon ............... 11 4. A távmunka jellemzői............................................................................. 13 4.1. A távmunka fogalma, tartalma ..................................................... 13 4.2. A távmunka megjelenési formái................................................... 16 4.2.1. A munkavégzés helye szerint ............................................ 16 4.2.2. A távmunkával töltött idő szerint ...................................... 18 4.2.3. A távmunkás munkajogi státusza szerint .......................... 18 4.2.4. Az egyéni vagy kollektív munkavégzés szerint ................ 18 4.2.5. A távmunkában végzett tevékenység jellege szerint......... 19 4.3. A távmunkavégzés feltételei ........................................................ 22 4.3.1. Technikai feltételek ........................................................... 23 4.3.2. A jó távmunkás személyi feltételei ................................... 24 4.3.3. A távmunka-menedzser személyi kitételei........................ 25 5. A távmunka előnyei és hátrányai ........................................................... 27 5.1. A távmunka a munkavállaló szemszögéből ................................. 28 5.2. A távmunka előnyei és hátrányai a munkaadó szempontjából .... 35 5.3. A távmunka előnyei és hátrányai a társadalom szintjén .............. 39 6. Összefoglalás .......................................................................................... 45

3

1. Bevezetés Dolgozatom témájául egy olyan atipikus munkavégzési formát választottam – a távmunkát – amelyet ma már egyre több munkaadó vállalat alkalmaz és egyre több munkavállaló választ hazánkban. Egy rövidebb bevezetéssel indítom el e kérdéskör körüljárását, az információs társadalom elterjedésével, mivel ez szorosan kapcsolódik a távmunka során nélkülözhetetlen technikai eszköztárhoz, mondhatni előfeltétele e jelenség a távmunka alkalmazásához. A következő fejezetben a történeti hátteret foglalom össze kezdve az Egyesült Államok állomásával, majd hogy Európába miként terjedt át e munkaforma, illetve hogy Magyarországon milyen ösztönző erők hatnak. Ezt követően egy olyan fejezetet taglalok, melyben kitérek a távmunka fogalmának lehetséges értelmezési módjaira, majd a megjelenési formákat szedem pontokba. Szintén ebben a fejezetben írok a távmunkához szükséges technikai eszközökről, majd a jó távmunkás személyi feltételeit foglalom össze, végül pedig a távmunka-menedzser pozícióra világítok rá. Az utolsó, de egyben dolgozatom címét is adó fő rész, a távmunkavégzés előnyei és hátrányai, melyet a munkavállaló, a munkaadó és a társadalom szemszögéből vizsgálom.

Ezen fejezetek segítségével próbálok képet adni arról, hogy valójában mit is értünk a távmunka fogalma alatt, hiszen a köznapi felfogás eltér a tulajdonképpeni jelentésektől. Mivel egyre inkább jellemző munkaforma ez, aktuális volta miatt keltett érdeklődést bennem. Igyekszem eloszlatni a körülötte kialakult kételyeket, ami normális jelenség, hiszen minden viszonylag új lehetőségtől az emberek először elzárkóznak és tartanak. Amit még érdekesnek tartok, az a cégeknél megvalósult távmunka bemutatása lenne, így gyakorlati oldalról is képet lehetne adni e munkaformáról, ám sajnos ez túllépné e dolgozat kereteit. Számos magyarországi nagyvállalat alkalmazza a távmunkát ma már bevettként, kínálva ezzel még egy új választási lehetőséget a munkavállalók felé.

Dolgozatom talán kedvet csinálhat hallgatótársaim számára e tevékenységi forma választására, de mindenképpen legalább jó tudni arról, milyen lehetőségek várnak ránk, mint pályakezdő diplomás fiatalokra.

4

2. Az információs társadalom kialakulása Az információs társadalom kérdésköre az utóbbi évtizedben jelentősen felértékelődött az Európai Unióban, számtalan kutatás készült, rengeteg publikáció született róla és mi magunk is érezhetjük, hogy benne élünk. Szerteágazó és sokszínű, hiszen egyszerre szól az információs és kommunikációs technológiák forradalmáról, az ipari társadalmat felváltó korszakváltásról, gazdasági szolgáltatásokról, de részét képezi az internet világa is persze, ám ezt a felsorolást még bőven lehetne folytatni. Kiemelendő, hogy az internetet nem szabad egyenlőségjellel az információs társadalom mellé állítani, a kettő ugyanis nem ugyanaz, míg az előbbi egy világméretű számítógépes hálózat, addig az utóbbi a társadalmi együttélés egyik lehetséges módja. Továbbgondolva – mint ahogyan Castells is vélekedik – ez utóbbi az emberi együttélés egy új módja, amelyben az információ szervezett előállítása, tárolása, előhívása, és felhasználása játssza a központi szerepet, melyhez szükségszerűen kapcsolódik egy technikai eszközrendszer kiépülése és fejlődése. Így formálódik újjá makroszinten a politika, a gazdaság, és a kultúra, az intézmények működése, valamint mikroszinten a családok és az egyéni identitások is.

Az információs társadalom elmélete szerint a társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. A tudományos irodalomban sokféle elmélet található arról, hogy pontosan mit nevezünk információs társadalomnak, fontos szociológiai kérdés, hogy melyik társadalomban élünk és a velünk élő társadalomban milyen szerepet játszik a technológia és az információ. A legtöbb teoretikus egyetért azzal, hogy egy átalakulást látunk, ami valamikor az 1970-es évek és napjaink között kezdődött, és ami megváltoztatja annak a módját, ahogy a társadalmak alapvetően működnek. Fontos tudnunk, hogy az információ nem szükségszerűen hatékony és hasznos, hiszen nem csak a művészeteket, a szövegeket, az ábrákat és a tudományos elméleteket, hanem a hazugságokat, a futball eredményeket, a trivialitásokat, magánleveleket, hibákat is tartalmaz és így tovább.1

Az információs társadalom kifejezés hallatán jelentését az összetevő két szóból próbáljuk meg kikövetkeztetni, ám jobb volna, hogyha e szavakat külön-külön is vizsgálódás alá vonnánk. Az információs jelző a társadalom valamilyen minőségét jelzi, nyilvánvalóan valamilyen társadalomról van szó, ahol az információ kiemelkedő szerepet játszik. Az 1

Wikipédia gondolatai alapján

5

információ szó jelentésének, ha például a Pallas Nagy Lexikon IX. kötetében nézünk utána, a következőkre bukkanunk: az információ latin kifejezés, melynek jelentése „értesítés, tudósítás, tudatás; informál, értesít; informátor, tanító, értesítő”. Az Idegen szavak és kifejezések szótára így írja le: felvilágosítás, tájékoztatás, hírközlés, értesülés, adat, hír, tájékoztatási anyag az információ. Vannak olyan elemzések, melyek az információ fogalmát, annak keletkezése alapján fogalmazzák meg, így például tanulásból, tapasztalatból vagy észlelésből származó tudás vagy az informatikában megjelenő adatok azok. Összességébe azt lehet mondani, hogy az információ ismeretekkel, ismeretek közlésével, adatokkal, tudással, tanulással, kommunikációval, hírrel kapcsolatban álló kifejezés. Michael Buckland az információ négy aspektusát egy táblázatban szemlélteti.2

ENTITÁS

MEGFOGHATATLAN

MEGFOGHATÓ

Információ, mint TUDÁS

Információ, mint dolog ADAT,

dokumentum,

rögzített

tudás

FOLYAMAT

Információ, mint folyamat

Információfeldolgozás

INFORMÁLTTÁ VÁLNI

Adatfeldolgozás, dokumentumfeldolgozás,

tudás-

’tervezés’

Az információ, mint tudás minden esetben az adott személyhez kötődik és az adott környezetben nyeri el értelmét, mint létező, de megfoghatatlan, ugyanakkor mások felé kommunikálható. Az információ, mint dolog szintén létezik, de rögzített adat, így az kézzelfogható. Folyamatként értelmezve, amely az informálttá válással azonos, összeköti az információt, mint dolgot, az információval, mint tudással, de összeköthet két tudást vagy két dolgot is. Az információ fogalmának értelmezésekor a tudás, a kommunikáció, az adat, az informálás, a gondolkodás és az adatfeldolgozás fogalmait kell figyelembe vennünk.

A társadalom definiálásakor úgy érezzük könnyebb a dolgunk, ám ez koránt sincs így, hiszen nehéz meghatároznunk, hogy mit és miért tekintünk társadalomnak, s mi a viszonya a földrajzi területiséghez, a nemzethez, a nyelvhez, a kultúrához, az államhoz és 2

Michael Buckland: Az információs rendszerektől, 1991

6

az államisághoz. Ha itt is a szótári megfogalmazást vesszük elő, akkor a Collins Dictionary of Sociology társadalomtudományi szakszótár szerint a következő magyarázathoz jutunk. A társadalom az emberi kapcsolatok, viszonyok teljessége, bármely önmagát állandósító, átörökítő emberi csoportosulás, amely többé-kevésbé adott földrajzi területhez köthető, továbbá saját intézményeket és kultúrát birtokol. Ide tartoznak a modern nemzetállamok, de a törzsek is.3 Az, hogy egy közösséget vajon megilleti-e a társadalomként való megnevezés, attól függ az utóbbi időkben, hogy tagjai mennyire képesek egymással kapcsolatba lépni, fontos a kölcsönhatások kiterjedése és kapacitása, történelmileg pedig a kulturális és intézményi folyamatosságé a kulcsszerep. Ma már azonban egyre kevésbé a társadalom fogalma felől közelítünk világunk megismeréséhez, ugyanis ez kikerülne olyan jelenségeket, mint a globalizáció, mely a társadalmak felett áll.

Az információ és a társadalom fogalmainak együttes megismerése során, a korábbi vizsgálódások tükrében, egy olyan társadalomról beszélhetünk, ahol az információ és az azzal kapcsolatos jelenségek, (így a tudás, a kommunikáció, az adatok, az informálás, a gondolkodás, és az adatfeldolgozás) a korábbinál fontosabb, központi szerepbe kerülnek, meghatározzák az emberi kapcsolatokat, a társadalmi átörökítést, a tárbeli kötődést, az intézményeket, a kultúrát és magát az államot is. Ha elfogadjuk, hogy a társadalom alapvető mozzanata a kölcsönhatások, kapcsolatok kialakítása, akkor az információs társadalom ezen a területen jelenthet lényeges változást: sokkal kisebb költséggel, sokkal egyszerűbb módon, sokkal több ember képes egymással kapcsolatba kerülni. Fontos kiemelnünk, hogy más-más nyelveken másképp kerül e két szó egymás mellé, például az angol nyelvben nem jelzős szerkezetet kap az információ (information society), de értelmezésekor annak jelzős szerkezetére kell gondolnunk, hiszen nem csupán az információ társadalmáról beszélünk, hanem a társadalomnak egy jellemzőjéről.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Távmunka Tanácsa által a távmunkáról összeállított 2007-es ismeretanya szerint: „az információs társadalom alapja az új informatikai és hírközlési technológia (Infokommunikációs technológia – rövidítve IKT), jellemzője, hogy egyre gyorsabban fejlődnek azok a szolgáltatások, amelyek az információs hálózatok segítségével biztosítják a mindennapi élethez szükséges műszaki

3

Collins Dictionary of Sociology: a társadalom definíciója

7

hátteret. Az Infokommunikációs Technológia fejlődése a gyártók és a szolgáltatók számára új üzleti módszerek bevezetését tette/teszi lehetővé (e-business), beleértve a fogyasztók számára nyújtott új típusú piaci szolgáltatásokat (e-kereskedelem).”4

3. A távmunka története, kialakulása és terjedése a világban5 A távmunka ma egyike az információs kor új, divatos kifejezéseinek. Egyre csak terjed és Amerika után Európa is ráébred arra, hogy a versenyben maradáshoz elengedhetetlen az információs társadalom valósággá válása, melynek egyik alapeleme a távmunka, illetve a távegyüttműködés kiépítése. Az Európai Unió és maga a nemzetek kormányai mind támogatják a távmunka bevezetését, hiszen társadalmi, gazdasági előnyein kívül a környezetvédelmi érdekeket is szolgálja. Fontos tudnunk a pontos fogalmat, hogy valójában mit is jelent a távmunka kifejezés, hiszen ma már egyre beépült használt szókincsünkbe, azonban némi bizonytalanság még mindig érezhető körülötte, erre egy későbbi pontban fogok kitérni, előbb a kezdeti lépéseket és a kialakulását foglalom össze.

Az elmúlt évszázadokban a munka az emberek fizikai erejét, és jelenlétét kívánta meg, az ipari forradalom nyomán az emberek gyárakba, üzemekbe kezdtek dolgozni, melynek következménye volt az urbanizáció, a városok kialakulása és megerősödése. Elengedhetetlen volt a munkavégzésben az emberek személyes jelenléte, a munkagépek használata. Ma már eljutottunk oda, hogy a lakosság többsége irodákban dolgozik és munkáját főképp az információk előállítása, szűrése, feldolgozása, közvetítése teszi ki, így munkájának eredménye is információs jellegű, digitalizálható, elektronikus úton továbbítható lesz. Ez elektronikus munkavégzés pedig a munka helyhez-kötöttségét szűntette meg. A huszadik század vége az információ forradalmának a kora. A hálózatok felfoghatatlanul sok adat, szöveg, hang, kép, mozgókép gyors és olcsó továbbítását teszik lehetővé, függetlenül attól, hogy a küldő és a fogadó egymástól hány ezer kilométerre vannak. Ez a folyamat egyre csak tovább szélesedik hála a telekommunikáció és a számítástechnika gyors fejlődésének és ezek azon változások, amelyek a távmunka terjedésének alapját képezik.

4

www.bmik.hu Távmunka tanácsadó, KJK-Kerszöv, Budapest, 2003, Teleházak és Távmunka Magyarországon, Teleház Kht, Budapest, e két könyv olvasása alapján írt gondolatok 5

8

3.1. Egyesült Államok – a távmunka első megjelenési helye Az első távmunka projektek az USA-ban születtek meg. Az International Telework Association and Council, vagyis az ITEC volt Amerika első távmunka szervezete. Jack Nills személye kiemelkedő, elismerést kapott 1998-ban 25 éve folytatott távmunka kutatásáért. Ő már a hetvenes években felismerte mindazokat a szociális, környezeti, technológiai trendeket, amelyek együttes eredményeként bekövetkezett a távmunka tömeges elterjedése. Számadatokkal támasztotta alá ezt: a hetvenes években mindössze néhány ezer volt a távmunkát végzők száma, a nyolcvanas években ez százezerre nőtt, majd a kilencvenes években ez a szám elérte a három milliót, manapság pedig az Amerikában mértek szerint több mint tizenöt millióan végeznek effajta munkát. Amerika 5-10 éves előnnyel bír más területekhez képest, Nagy-Britannia a második, ahol a távmunkavégzés aránya magas, majd ezt követi Európa többi országa, ahol azonban gyors fejlődés tapasztalható, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy Ázsiában és Indiában is élénk ez a folyamat.

3.2. A távmunka kialakulása Európában Az Európai Unió elkötelezte magát a kilencvenes években az információs társadalom fejlesztése mellett, ennek a törekvésnek az első jelentős materiálisan is megjelenő dokumentuma a Fehér Könyv, melyet a bizottság adott ki, valamint elődje a Zöld Könyv, mely az alapot adta. Ezek bemutatása után ismertetem a Bangemann-jelentést, mely a konkrét célkitűzéseket fektette le.

3.2.1. A Fehér Könyv 1993-ban lett kiadva a Fehér Könyv, melynek pontos címe: „Növekedésről, versenyképességről és foglalkoztatottságról”. E dokumentum a távmunka és általában a rugalmas, korszerű munkavégzési formák terjedésének lehetőségeit, módját és ösztönzésének lehetséges eszközeit mutatja be Magyarországon, azt, hogy mindez hogyan és mennyiben képes hozzájárulni a versenyképesség és a foglalkoztathatóság javulásához, valamint, hogy hogyan fogalmazható meg a különböző társadalmi, gazdasági és állami intézményi szereplők feladata, felelőssége, lehetősége a távmunka

9

(e-munka) magyarországi terjesztésében. Ez a dokumentum nyolc stratégiailag fontos területet jelöl meg, melyek közül az egyik a távmunka, amely javíthat az élet- és munkakörülményeken, hozzájárulhat a lakóhely szabad megválasztásához és remények szerint enyhíteni fogja a szakemberhiányt. E dokumentum megfogalmazásában: „a termelést, a fogyasztást, a kultúrát és a szabadidős tevékenységeket érintő új szolgáltatások óriási potenciálja nagy számban fog új munkahelyeket is teremteni.”6 Ennek elődje volt a 2005-ös Zöld könyv, mely szintén a Távmunka Tanács kezdeményezése alapján készült el a nemzetközi és hazai jellemzők fényében. Megfogalmazta azokat a főbb kérdéseket, amelyekre adott válaszok rávilágíthatnak arra, hogy miért és hogyan terjed a távmunka, segítheti-e az állam, illetve célszerű-e, hogy beavatkozzon a távmunka terjesztésébe. Megkísérelte definiálni a jelenséget, rámutatott arra, hogy a magyar helyzet milyen sajátosságokat, lehetőségeket és csapdákat rejt magában, melyek a kihívások és ezekre milyen válaszok adhatók mind a politikaalkotók, mind a gazdasági szereplők szintjén. Mi az, amit a nemzetközileg alkotottakból érdemes átvenni, és melyek azok a hibák, amelyeket jobb lenne elkerülni, és nem megint elkövetni.

3.2.2. A Bangemann-jelentés Az európai állam- és kormányfők felkérésére készült el a Fehér Könyv alapján kidolgozott konkrét intézkedéseket tartalmazó anyag, az úgynevezett Bangemann jelentés. Ez az 1994-es jelentés mérföldkőnek tekinthető az európai távmunka történetében. Címét Dr. Martin Bangemann után kapta, aki azóta is az európai távmunka támogatásában kulcsszereplő és csoportja munkája újra és újra hivatkozási alap e témakörben. A Bangemann-csoport jelentése tíz olyan területet nevez meg, ahol intézkedések tételével előrelépéseket lehet tenni az információs társadalom felé. Ezen területek: ► Távmunka ► Távoktatás ► Adathálózat egyetemek és kutatóközpontok számára ► Telematikai szolgáltatások kisvállalkozásoknak ► Közúti közlekedés szervezése 6

A jelentést a Dr. Martin Bangemann bizottsági tag által elnökölt felső szintű szakértői csoport készítette el az Európai Tanács egy 1994-es ülésére: „Európa és a globális információs társadalom – Ajánlások az Európai Tanácsnak” címmel.

10

► Légi forgalom irányítása ► Egészségügyi hálózatok ► Elektronikus tendereztetés ► Transzeurópai államigazgatási hálózat ► Városi információs sztrádák

Bangemann 1998-as beszédében örömmel jelentette ki, hogy a távközlés liberalizációja a legtöbb európai országban megtörtént, és a kimaradó országokban is már megkezdődött. Sajnálatos azonban, hogy az Egyesült Államok korábban elért előnye még ekkor is fennállt, sőt az 1998-1999-es években tovább nőtt a kommunikációs technológiák, illetve az on-line kereskedelem és együttműködés területén.7

3.3. A távmunka terjedésének ösztönzése Magyarországon Magyarország a távmunkában az európai átlaghoz képest jelentős lemaradásokkal küzd, többek között ez is oka annak, hogy e kérdéskört választottam dolgozatom témájául. A Horn-kormány annak idején a távmunka jelentőségét felismerte és a célokat beillesztette a kormány 1996-os modernizációs programjába, illetve a kormány felkérésére innentől kezdve intenzív szakértői műhelymunkák kezdődtek meg.

A nemzetközi tapasztalatok alkalmazása érdekében az állam és a versenyszféra összefogása mellett 1998 januárjában megalakult a Távmunka Koordinációs Közhasznú Társaság.

A

munkaügyi

tárca

1998

tavaszán

távmunkapályázatot

írt

ki

mozgáskorlátozottak és kismamák számára. Elképzelések születtek egy adatbázist kezelő programról is, ám a kormányváltást követően az állam kivonult a távmunkaprogramból és így nem jöttek létre távmunkahelyek. A következő lépés 2002 októberében történt meg, amikor az akkori Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium létrehozta a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ Távmunka Programirodáját.

A távmunka hazai bevezetése során abból kell kiindulni, hogy a nemzetgazdaság valamennyi szektorában bevezethető, ezt mutatják nemzetközi példák is. Az informatikai és a banki szektorokon kívül az informatikával támogatott szolgáltatóipar széles körben alkalmazza ezt a típusú munkaformát és rohamos a terjedése a közszolgáltatásokban is. A 7

ECTF felmérése alapján (ECTF= Európai Unió Távmunka Fóruma)

11

távmunka

kiemelt

célja

Magyarországon

a

munkahelyteremtés,

bővítés,

az

esélyegyenlőség megteremtése a hátrányos helyzetűek számára, és az információs társadalommal összhangban álló új, megváltozott munkakultúra elterjesztése. Elsősorban a munkaadókat kell meggyőzni ennek a munkaformának az alkalmazásáról, és ehhez gazdasági érdekeltséget kell teremteni, ösztönző-rendszert kell kialakítani.

A távmunkaprogram célcsoportjai egyrészt a magasan kvalifikált, magas szakmai tudással rendelkező munkavállalók, másrészt pedig az egyszerűbb és hátrányosabb helyzetben lévők, mint például a fogyatékos gyermeket nevelő szülők vagy idős hozzátartozót ellátó munkavállalók. A terjesztéshez elsősorban lényegesen javítani kell az infrastrukturális alapokat, így a számítógép és az internet-hozzáférést, a szélessávú internetelérést. Célirányos megoldást jelentenek a ma már létező közösségi elérési helyek: a teleházak, telekunyhók, telepostaházak, könyvtárak, kultúrházak, művelődési központok, közösségi házak, internet-kávézók és az egyre több helyen elérhető ingyenes internetelérés.8 Ezek a szolgáltató központok nem csupán a távmunka helyét képesek biztosítani, hanem különféle képzési programoknak adhat teret.

A távmunka terjedésének ösztönzését érik el az olyan trendek is, mint az egészséges életmód, az emberközpontú munkahelyek, a család és a környezet fontosságának hangsúlyozása. A lakosság növekedésével vagy a forgalom megsokszorozódásával azonban nem képes lépést tartani a közúthálózat fejlődése, ezáltal a városi közlekedés egyre elviselhetetlenebbé válik, ami végeredményben szintén sokakat ösztönöz arra, hogy időt, pénzt, türelmet spóroljon meg a kényelmesebb és nyugodtabb távmunkavégzéssel. Mindemellett fontos szempont az a tény is, hogy mikor az első számítógépek megjelentek hazánkban, azok drágák, nehezen beszerezhetők és nem utolsó sorban nagyok és praktikátlanok voltak, ehhez képest a mai modern gépek ára mintegy megfeleződött, a választék megsokszorozódott és a méretet illetően is hatalmas előre lépések történtek. Ez a technikai modernizáció mindenképpen kulcsfontosságú momentum a távmunka terjedését illetően.

8

Különböző nagyméretű bevásárlóközpontokban, éttermekben, kávézókban, a reptereken, vasútállomásokon ma már egyre gyakoribb az ingyenes internet-hozzáférés, ami azonban megkíván egy technikai eszközt, mint például a laptopot.

12

4. A távmunka jellemzői A távmunka alkalmazása mind a munkavállaló, mind a munkaadó számára egyaránt önkéntes jellegű. A távmunka végzés feltételeit a munkavállaló eredeti munkaköri leírásában is meg lehet jelölni, de önkéntes alapon később is választható konstrukció. Mindkét esetben a munkaadó látja el a távmunkavállalót a szükséges írásos információval. Amennyiben a távmunka nem része az eredeti munkaköri leírásnak, és a munkaadó ajánlatot tesz a távmunkára, azt a munkavállaló elfogadhatja, de vissza is utasíthatja. Ha a munkavállaló fejezi ki abbeli szándékát, hogy távmunka keretei között dolgozzon, a munkaadó elfogadhatja vagy visszautasíthatja e szándékot.9 A távmunka fogalmát annak tipikus jellemzőivel, megjelenési formáival, a végezhető feladatok ismertetésével, és a munkavégzés feltételeivel igyekszem részletesen bemutatni.

4.1. A távmunka fogalma, tartalma

A távmunka fogalma az elmúlt évtizedekben jelentős változáson ment keresztül, igazodva e rugalmas munkavégzési forma sajátosságaihoz. Egy biztos, a távmunka a modern kor modern munkaformája. Mégis, hogy valamit mondjunk róla, távmunkának tekintjük a munkavégzésnek azt a formáját, amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját, melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához. Aki távmunkás, az atipikus foglalkoztatási formában dolgozik, így rá az általános foglalkoztatási normák és szabályok mellett a munka rugalmasságához kapcsolódó speciális szabályok is vonatkoznak. A fent említett definíció szerint három alapvető tényező egybeesése határozza meg a távmunkát. Ez a három tényező a következőkben foglalható össze. ► Távmunkavégzésről beszélünk az első tényező tekintetében akkor, ha azt alternatív munkahelyen végzik, ami lehet saját otthon, teleház, távmunka-központ, teleiroda, közlekedési eszközök, ect. Sokan hiszik azt tévesen, hogy a távmunka egyelő az otthoni 9

Wikipédia gondolatai alapján

13

munkával pedig valójában annál szélesebb fogalom - lényege a munka helytől való függetlensége: a munkát ott végzi a dolgozó, ahol az számára a legkényelmesebb, ahol a munka környezete a legideálisabb, de természetesen mindezek mellett az otthonról végzett távmunka a legelterjedtebb. ► A második tényező kapcsán távmunka, ha önállóan és rendszeresen, azaz heti egy-két vagy minden nap végzi munkáját a munkahelyétől távol a dolgozó. Ezek alapján tehát a munkahelyről munkaidő után alkalmanként hazavitt, túlórában otthon befejezett munka nem tekinthető távmunkának. Ezzel szemben, ha valaki minden héten legalább 1-2 nap rendszeresen otthon dolgozik, és ezt munkáltatójával való közös megegyezés alapján teszi, munkaidőben, ez már távmunkának minősül. Az amerikai távmunkások nagy része ma már ilyen módon dolgozik, ők angol elnevezéssel a telecommuter-ek. ► Harmadik tényezőként elektronikus úton

valósul meg a kapcsolattartás a

munkaadóval - sok tekintetben hasonlít a távmunka a Magyarországon hagyományos kisipari bedolgozói tevékenységhez, de a bedolgozás nem azonos a távmunkával. A távmunka elsősorban szellemi tevékenységet, íróasztal, illetve számítógép mellett végezhető munkát jelent, melynek terméke többnyire elektronikus formában továbbítható. Érdekes módon, ha távmunkával kapcsolatos információt keresünk az interneten, azt tapasztaljuk, hogy a témával foglalkozó angol nyelvű oldalakat nyitó kulcsszó nem a tükörfordításból adódó "telework", ami ugyan szintén létező és használt szó a távmunkára, sokkal gyakrabban botlunk a "telecommuting" kifejezésbe, melyet ugyancsak a távmunka szóval fordíthatunk magyarra. Jack Nilles 1973-ban a következőképpen értelmezte a két fogalmat: ● "Telework"-ről beszélünk akkor, ha a munkával kapcsolatos utazásokat az információtechnológia valamely formája (pl. távközlés vagy számítógép) helyettesíti. Eszerint a távmunka olyan rugalmas munkaszervezési- és végzési forma, amit a hagyományos vállalati központtól, telephelytől távol, infokommunikációs eszközök segítségével végeznek. ● "Telecommuting"-et értünk az alatt: amikor nem a dolgozó utazgat a munkahely és otthona között, hanem a munkája. A munkavállaló a hét egy vagy több napján munkáját

14

nem a cég székhelyén, hanem saját otthonában, vagy a helyi teleházban végzi. A lényeg, hogy a távmunkás kevesebbet, vagy egyáltalán nem jár be a munkahelyére és vissza.

Magyarországon a távmunka hivatalos, munkaügyi jogi szempontú meghatározását a 2004. évi XXVIII. törvény (X/A. fejezet, 192/D. §) ismerteti, amely módosította a Munka Törvénykönyvét tartalmazó 1992. évi XXII. törvényt. A törvényi szabályozás alapjául az Európai Távmunka Megállapodás10 szolgált:

„192/D. § E törvény alkalmazásában távmunkát végző munkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.”

E törvény valójában nem magát a távmunkavégzés fogalmát definiálja, hanem azt határozza meg, hogy ki minősül távmunkát végző munkavállalónak. A 2004. évi XXVIII. törvény a munkaviszonyban végzett távmunkára terjed ki és feltételezi a munkáltató és a munkavállaló közötti munkaszerződés megkötését. Mivel nem csupán foglalkoztatotti jogviszonyban végezhető távmunka, s az önfoglalkoztató távmunkások aránya Magyarországon nemzetközi összevetésben is kiemelkedően magas. A megbízási szerződéssel

történő

foglalkoztatáshoz

(önfoglalkoztatáshoz)

a

jogviszony

szabályozására a Polgári Törvénykönyvet kell alapul venni. Ebből következően, ha a fenti fogalom-meghatározást nem szűkítjük le a munkáltató és munkavállaló közötti viszonyra, akkor megkaphatjuk a tágabb kategóriát jelentő távmunkás definícióját, vagyis távmunkának tekinthető minden olyan, a munkát adó fél működési körébe tartozó rendszeres munka, amit a munkát adó féltől térben távol eső helyen, infokommunikációs eszközök igénybevételével végeznek, s amelynél a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbítják.

10

2002. július 16, Brüsszel

15

4.2. A távmunka megjelenési formái11 A távmunkavégzés típusai különböző szempontok szerint értelmezhetők. Ezek pedig a következő szempontok lehetnek: ► hol végzik a távmunkát ► mennyi időt fordítanak a távmunkára ► milyen a távmunkás munkajogi státusza ► kollektív formában végzik-e a távmunkát vagy egyénileg ► a távmunkában végzett tevékenység jellege szerint

Ezen szempontok alapján veszem végig, hogy a távmunkának milyen megjelenési formái vannak, rávilágítok ezáltal kicsit arra is, hogy maga a távmunkavégzés mennyiben tér el az úgymond normálistól, megszokottól, vagyis a tipikus munkavégzési formáktól.

4.2.1. A munkavégzés helye szerint Ezen szemponton belül négy további alpontot lehet elkülöníteni egymástól. Az egyes alpontokat elsőként felsorol, majd egyesével haladok végig rajtuk, röviden jellemezve azokat. Ezek: ● az otthon végzett távmunka ● a közösségi helyeken végzett távmunka ● a mobil távmunka ● a virtuális szervezetekben, hivatalokban és irodákban végzett távmunka

Az otthon végzett távmunka, melyre a többség rögtön gondol, amint meghallja ezt a fajta munkavégzési formát. Érdemes különbséget tenni az on-line rendszerben végzett otthoni távmunka, ami például egy call-center-es szolgáltató tevékenység lehet, és az alkalom szerinti feladatorientált távmunka között, amit általában középvezetők és más vezetők végeznek felső vezetőik megbízása alapján, és ők mintegy szükségszerűen használják az on-line kommunikációs eszközöket, mint az e-mail. Számos olyan munkaadó van, akik ezt a fajta munkavégzést alternatívként tekintik, vagyis ilyenkor a munkavállaló munkája egy részét otthon végzi el, a többit pedig munkahelyén, ezt nevezhetjük osztott vagy 11

E fejezet szerkezeti kialakítása a már említett Távmunka Tanácsadó könyv alapján állt össze

16

alternatív távmunkának. Ez a típus hozzájárul ahhoz, hogy a személyes találkozások révén megmaradjon az egyén számára vállalati közösséghez való tartozás érzése, valamint fokozhatja munkája motiváltságát, vagyis nem alakul ki benne az az érzet, hogy aki nincs szem előtt, arról megfeledkeznek. Ez mindenképpen pozitív és kiküszöböli a távmunka esetlegesen előforduló két erőteljes negatívumát.

A közösségi helyeken végzett távmunka kategóriába tartoznak a teleházakban végzett munkák, de a telecenterek, a távmunkaközpontok, az üzleti találkozóhelyek, valamint a gyáregységek, fiókok, kihelyezett irodák is ilyenek. Ezek a cég központjához képest távoli, de a munkavállalók számára közeli helyen teremtik meg a munkavégzés technikai, az irodai működés feltételeit, melyek mérséklik az ingázás fáradalmait. Ezen helyek közös jellemzője a korszerű számítástechnikai és telekommunikációs felszereltség, a feladatok kialakítását, szervezését, kiadását, ellenőrzését pedig a távolban lévő munkaadó elektronikus kommunikációval oldja meg.

Az úgynevezett mobil vagy vándorló távmunka, amikor a munkavállaló tevékenysége szorosan kapcsolódik a munkájával kapcsolatos utazásaihoz. Főnöke utasításait rendszerint telekommunikáció révén kapja meg, és ekképp történik a kapcsolattartás, ellenőrzés, valamint az elvégzett munka eredményeinek továbbítása is. Ez a rugalmasnak mondható munkatípus érinthet vezető menedzsereket, eladással foglalkozó salesmenedzsereket, ügynököket, tanácsadókat, marketingspecialistákat, tréningeket vezető szakembereket egyaránt, de ilyenek lehetnek az újságírók, tudósítók, diplomaták is. Ez a fajta munka rohamosan terjed az úgynevezett szabadúszók, angol

elnevezéssel a

freelancer-ek között.

A virtuális szervezetek, hivatalok és irodák kategóriája főképp abból a szempontból tér el az eddigi három típustól, hogy ezen szervezeteknek gyakorlatilag nincs különálló központjuk, angol elnevezéssel head office-uk, valamint nem néhány munkatársat fognak össze, hanem egy egész vállalat úgymond távmunkázik. Ez egyfajta hálózati jellegű együttműködés. Nemzetközi jellegű is lehet, hiszen maga a helyszín, terep nélküliség könnyen átszeli a határokat és számos országot kapcsolhat egybe. Sok esetben ilyen formában ideiglenesen vagy tartósan működő szakértői csoportok dolgoznak.

17

4.2.2. A távmunkával töltött idő szerint Ahogyan a nemzetközi tapasztalatok is mutatják, nem minden távmunkás dolgozik teljes munkaidőben távmunkásként, éppen ellenkezőleg, az otthon dolgozó távmunkások nagytöbbsége az alternatív típusát részesítik előnyben, így mint ahogy már említettem megmaradnak a személyes kontaktusok és hatékonyabb az ellenőrzés. Egy tipizálás szerint marginális távmunkások azok, akiknek a fő munkahelye továbbra is a munkaadó irodája, sokat ingáznak, de tevékenységük egy részét már e formában látják el. Valódi távmunkások azok, akik ezt a távmunkázást rendszeresen, rutinszerűen végzik, mégis van egy iroda, ahol dolgoznak mellette. Harmadikként pedig elsődleges vagy primer távmunkások azok, akik számára ez a meghatározó, fő tevékenység, de ugyanakkor ők is rendszeresen és személyesen tartanak kapcsolatot a központtal.12

4.2.3. A távmunkás munkajogi státusza szerint Távmunkát lehet alkalmazotti státuszban végezni, ilyenkor a megkötött egyéni munkaszerződés szólhat határozott, de jobb esetben határozatlan időre is. Ez tartalmazza a munkavégzés helyszíneként a munkaadó hivatalos helységét és a munkavállaló otthonát egyaránt. Ez a foglalkoztatás megbízási szerződés keretében is megvalósulhat, de ez a munkaszerződéshez képest hátrányosabb helyzetet jelent a munkavállaló számára.

Egyéni vállalkozóként is lehet távmunkát végezni. Ezt a típust mindenképpen azok választják, akik egyértelműen az otthoni munkavégzést preferálják, és meg tudják teremteni a nyugodt légkört és a technikai feltételeket lakásukban. Ma már a vállalkozások nagy hányada elzárkózik a hagyományos irodai munkától és választja ezt a formát, hiszen időt, pénzt és energiát spórolhat meg vele, de az előnyökre majd később még részletesen kitérek.

4.2.4. Az egyéni vagy kollektív munkavégzés szerint A távmunkavégzésnek van egyéni, illetve kollektív formája. Kollektív formához sorolhatjuk az úgynevezett back-office, vagyis háttér jellegű feladatok regionális kitelepítését, ez a cégen belüli új munkamegosztást jelent. Ide tartozik a back-office funkciók alvállalkozói szerződés szerinti ellátása, amely cégek közötti feladat12

Távmunka tanácsadó, KJK-Kerszöv, Budapest, 2003, 41.oldal

18

átcsoportosítást valósít meg, itt kapcsolhatók be teleházak, telecenterek. Végül kollektívnek

minősül

a

csoportmunka,

angol

elnevezéssel

team-work

jellegű

együttműködés, mely a szervezeten belül valósul meg, és információtechnológiai eszközöket kíván. Egyéni jellegű távmunkavégzés négy féle formában valósulhat meg: egyéni vállalkozóként, részben az otthonra építve, majd egyéni vállalkozóként, de teljes munkaidőben otthoni munkavégzésben, továbbá több vállalkozó egy egyéni vállalkozó otthoni bázisára építve, végül több helyszínen vagy mobil módon végzett különböző típusú távmunka.

forrás: www.bmik.hu, Tanulmányok a távmunkáról 2006, elektronikus könyv, 45.oldal

4.2.5. A távmunkában végzett tevékenység jellege szerint13

Tevékenység jellege (Munkaszervezési forma) Intenzív computerés telekommunikációs eszközhasználattal jellemezhető tevékenységek

13

Otthoni távmunka

Önfoglalkoztatás

Mobil távmunka

Telefonos ügyfélszolgálat, weboldal Grafikai munkák, a üzemeltetése és tervezés, rajzolás menedzselése, grafikai munkák, szövegszerkesztés,

Távmunka tanácsadó, KJK-Kerszöv, Budapest, 2003, 43-46. oldal gondolatait felhasználva

19

médiafigyelés, idegen nyelvű levelezés, tervezés, rajzolás, könyvelés

Telephelytől távol végzendő tevékenységek

a

a

Nagyobb területet átfogó ügynöki értékesítés és támogató tevékenységek kis cégeknél, piackutatás

a

Értékesítés, támogató tevékenységek, konzultáció

Vevőorientált tevékenységek

a

Magas szintű önállóságot kívánó tevékenységek

Személyi szolgáltatások, különösen Oktatás, szoftverfejlesztés, tanácsadás, Személyi fordítás, szoftverfejlesztés, szolgáltatások, webtervezés és fordítás, különösen fejlesztés, webtervezés, és tanácsadás tervezés, rajzolás, fejlesztés, tervezés, rajzolás, számvitel telemarketing, számvitel

Közhasznú munkák

Települési honlap készítése, pályázati szolgálat Települési honlap készítése, működtetése, pályázati közhasznú szolgálat tájékoztató működtetése szolgálat, helyi közhasznú adattárak tájékoztató kezelése, a szolgálat helyi karbantartása és adattárak információk kezelése, szolgáltatása, karbantartása és távmunka információk szervezés és közvetítés, szolgáltatása települési elektronikus posta

forrás: A távmunka SWOT-analízise, www.szmm.gov.hu

20

A távmunkában elvégezhető feladatok gyakorlatilag végtelennek tekinthetők, szinte alig találni olyan szolgáltatást, ahol a számítógép és az infokommunikációs eszközök használata ne állna rendelkezésre. Azonban fontos itt is az emberi tényező. Ma már a fizikai munkák szervezése, ellenőrzése és értékelése során is szükséges a computerek alkalmazása, így elmondható, hogy az informatika átszövi egész életünket. Ha belegondolok, amikor ezt a dolgozatot írom is személyi számítógép előtt ülök, e nélkül elképzelhetetlennek tartom a munkát.

Felsorolhatók olyan közös jellemzők, melyek a távmunkában elvégezhető valamennyi feladatra elmondhatók. Ezek közül felsorol néhányat. ► a végzett tevékenység kevésbé igényelje a személyes kommunikációt ► a munka jellege kreativitást, önállóságot, vagy éppen monotonitást, kitartó koncentrációt igényel ► fontos a rugalmasság, az önálló, célszerű időbeosztás ► a munka eredménye legyen világos és értékelhető ► az elvégzett munka legyen részekre, egységekre, célokra legyen bontva ► telekommunikáció alkalmazhatósága ► kevésbé merül fel raktározási, tárolási és egyéb eszközigény ► az információk nem annyira bizalmasak, de a tárolt, továbbított adatok elérhető biztonsága

Nemzetközi tapasztalatok szerint tipikus tevékenységi körök a következők szoktak lenni: adatgyűjtés, rögzítés, feldolgozás, és elemzés, digitalizálás, bizonyos titkársági és ügyviteli feladatok, szövegfeldolgozás, pénzügyi- és számviteli feladatok, elektronikus könyvelés, fordítás, sajtó- és médiafigyelés, kutatás, elemzés, tervezés, távoktatás, tanácsadás, konzultáció, szoftverfejlesztés és karbantartás, programozás, grafikai munkák, honlap-készítés, PR tevékenység, reklámozás, elektronikus kereskedelem és marketing, elektronikus vagy telefonos ügyfélszolgálat, információbrókeri tevékenység, informatikai tanácsadás, internetes munkaerő-közvetítés, animáció-készítő, webmesteri tevékenység ect. Ilyen távmunkában ellátható feladatok tehát a legegyszerűbb, legmonotonabbtól egészen a legnagyobb szakmai szintű igényig sokfélék lehetnek.

21

A tevékenység jellege és a munkaszervezési forma alapján az alábbi csoportosítás is elképzelhető. ► intenzív computer- és telekommunikációs eszközzel végezhető munkák (például: hálózatfejlesztés és felügyelet, telefonos ügyfélszolgálat, weboldal üzemeltetés) ► telephelytől távol végzendő tevékenységek (például: ügynöki, értékesítő, piackutató tevékenységek) ► vevőorientált tevékenységek (például: tanácsadás, fejvadászat, közvélemény-kutatás, karrier-tanácsadás) ► magas szintű önállóságot kívánó tevékenységek (például: grafikai munkák, mérnöki munkák, távoktatás) ► közhasznú munkák (például: települési honlap-készítés, pályázatfigyelés és pályázatkészítés, települési elektronikus posta üzemeltetése, helyi adattárak kialakítása, kezelése)

4.3. A távmunkavégzés feltételei A sikeres távmunka egyik lényeges feltétele, hogy a távmunkát jól végiggondolt szervezeti keretben az arra alkalmas vezetők irányítsák, szervezzék és az arra alkalmas és felkészült munkavállalók végezzék a munkafeladatnak megfelelő infokommunikációs eszközökkel. A jó távmunkás és jó menedzser jellemzőit foglalom majd össze, miután összefoglaltam,

hogy

milyen

minimális

technikai

feltételek

szükségesek

a

távmunkavégzéshez.

Fontos ezen atipikus munkaforma kapcsán a bizalom megléte munkaadó és munkavállaló között, hiszen a távmunkás csak akkor juthat érdemi munkalehetőséghez, ha leendő munkaadója erre alkalmasnak tartja és az elvárt igényeknek a távmunkás szakmailag is megfelel. Mindenképpen szükséges, hogy a távmunkás a személyi számítógép készségszintű használatának birtokában legyen és mindezt a gyakorlatban alkalmazni tudja, nem csupán elméletben. Végső soron az a dolgozó lesz igazán versenyképes helyzetben, akinek piacképes szakmai tudása gyakorlati tapasztalatokkal párosul, és mindemellett rendkívüli kommunikációs képességgel bír, valamint a korszerű eszközöket természetes módon használja. Ezen képességeket már csak az idegen nyelvű ismeretek fokozhatják, ami a nemzetközi távmunkák alapvető kritériuma, minél több nyelv, minél magasabb fokú ismerete jobb és jobb munkalehetőségeket vonz be.

22

4.3.1. Technikai feltételek Elmondható, hogy a technikai igények mindig és mindenkor a megoldandó munkafeladathoz kell hogy illeszkedjenek. Az otthon végzett távmunka megkíván egy bizonyos anyagi szintet, hiszen elsőként szükség van egy gyors, korszerű, multimédiás, nagy kapacitású számítógépre. Jogtiszta programok és szoftverek is szükségesek. Igény van faxmodem és telefonvonal meglétére, kellően gyors adatátviteli sebességre. Nem árt, hogyha a telefon és e-mail elérhetőség mellett üzenetrögzítővel is rendelkezünk. Szükség lehet egyebek mellett olyan eszközökre is, mint a szkenner, fénymásoló, digitális fényképezőgép, tartalék winchester, korszerű vírusvédő programok, valamint a kényelmi szempontból fontos irodai bútorokra is. A nemzetközi irodalomban elterjedt a SOHO rövidítés, amely a „Small Office, Home Office” kifejezésből ered, vagyis „kis iroda, otthoni iroda” kategóriának való megfelelés az egyéni lehetőségek függvénye. Még a munka megkezdése előtt jó, ha tisztázva van a szerződésben, hogy ki vállalja az eszközök biztosítását, a működtetési költségeket, a karbantartási munkákat és a biztosítás költségeit. Egyre gyakoribb az a tendencia, hogy ezeket a munkaadó vállalja magára, mivel egyre inkább berendezkednek erre a munkaformára, kivéve persze, ha a munkavállaló a saját eszközeivel dolgozik, persze ilyenkor is érdemes megállapodni a különböző felmerülő költségek viselésében.

Megfelelő szervezeti háttérre van szükség a jó távmunkához, mely előtt a korszerűség, hatékony működés kihívásai jelennek meg, ezek pedig a vezetés felelősségi körébe tartoznak, kivéve persze az egyéni vállalkozóként végzett távmunka esetét. A vezetőknek számolniuk kell ezek mellett azzal a ténnyel, hogy a távolban lévő munkavállalókkal teljes mértékben másképp kell kommunikálni, számukra más módon kell a feladatokat szervezni, végrehajtásukat ellenőrizni és értékelni. Az ő feladatuk biztosítani a távmunkát támogató szervezeti kultúrát, a távmunka beillesztését a hagyományos struktúrákba ahhoz, hogy a távmunkavégzés gördülékenyen működjön mindkét oldalon, és ne legyenek feszéltségek sem munkaadói, sem munkavállalói oldalon.

23

4.3.2. A jó távmunkás személyi feltételei14

A sikeres távmunkához meg kell találni a megfelelő embereket, mely egy alapos kiválasztási munkát igényel. Ez a folyamat számos állomásból tevődik össze. Elsőként be kell azonosítani az általános érdeklődés szintjét, majd részletesen meg kell határozni, hogy ki miért és milyen jellegű munkára alkalmas milyen szempontok alapján. Segítség lehet az önértékelő teszt kitöltése és a személyes interjú. Ma már vannak kifejezetten erre a kiválasztásra szakosodott tanácsadó cégek. Egy jó távmunkás igényli a következő készségeket, tulajdonságokat: ● önálló munkavégzésre képes ● elektronikusan is jól kommunikál ● szakmai felkészültség ● készség szintű számítógépes használat ● jó szervezőképesség a saját munkát illetően ● megfelelő energia- és időbeosztás

Vannak bizonyos személyi jellemvonások, melyeket érdemes vizsgálni egy-egy ilyen kiválasztás során. Ilyenek a rugalmasság, megbízhatóság, alkalmazkodóképesség, becsületesség, koncentrálóképesség, önfegyelmezettség, magabiztosság, határozottság, érzékenység, függetlenség, kezdeményezőképesség, együttműködési készség, és a csapatszellem. Továbbá fontos vizsgálni a személyes munkakörülményeket, itt leginkább a következő szempontok a lényegesek: ● otthonában megfelelő hely áll-e rendelkezésre a távmunka elvégzésére ● a gyermeknevelést, idősgondozást össze tudja-e hangolni a munkával ● társadalmi életét képes-e megfelelően elválasztani a munkától ● családja támogatja-e ebben a munkaformában ● megvan-e a kellő motiváltság erre a fajta munkavégzésre Amikor az egyén maga jut arra az elhatározásra, hogy távmunkát szeretne folytatni, jó ha tudatában van annak következményeivel, körülményeivel, ilyenkor első lépésben segíthetnek olyan kérdések, melyeket az egyén képes feltenni önmagának. Ezek a kérdések például: 14

Kik a jó távmunkások?- Távmunka tanácsadó, KJK-Kerszöv, Budapest, 2003, 54-56. oldalak

24

● Önként vállalkozom-e távmunkára vagy valamilyen nyomás alatt hoznék ilyen döntést? ● Képes vagyok-e önállóan dolgozni? ● Képes vagyok-e arra, hogy a munkámat összehangoljam a szabadidőmmel? ● Vajon elég időt tudnék-e szánni a munkámra az otthoni teendők mellett? ● Milyen előnyöket és hátrányokat látok ebben? ● Képes vagyok-e a megfelelő ritmus kialakítására, a jó időbeosztásra? ● Családom várhatóan támogat-e majd ebben? ● Az esetleg felmerülő probléma esetén kétségbeesek-e? ● Fennállnak-e otthon a megfelelő munkakörülmények, a nyugodt légkör?

4.3.3. A távmunka-menedzser személyi kitételei

Azok a jó távmunka-menedzserek, akik saját maguk képesek azonosulni vele, sőt kezdeményezik és részt is vesznek a változás

menedzselésében.

Olyanok,

akik

bíznak

a

munkakollektívában, nem félek attól, hogy elvesztik az ellenőrzést munkavállalóik felett a távolság és a személyes kontaktus ritkasága vagy hiánya következtében. Valamint akik képesek világos célokat megjelölni és azokat másoknak delegálni, ésszerű és teljesíthető elvárásokat támasztanak, tapasztalattal rendelkeznek projektmenedzselési területen, illetve jól ütemezik a munkát. Olyan vezetői képességgel rendelkező egyének, akik mind hivatalosan, mind informálisan, írásban és szóban egyaránt jól kommunikálnak, akiktől az emberek nem tartanak, mert nyitottak, ugyanakkor tekintélyt parancsolnak. Ők képesek motiválni a kollektívát, bátorítanak az önállóságra és a kezdeményezőkészségre. Képesek megérteni a menetközben felmerült problémákat, azokat gyorsan átlátják és hamar a megoldás mezejére tudják terelni a dolgozókat. Ezek az emberek minden olyan alapvető vezetői képességgel rendelkeznek, mint bármely cég felső vezetése, így ők is teljesítményorientáltak.

Az eredményes távmunka három alapvető kulcsfogalom köré kell hogy épüljön. Ezek a bizalom, az önkéntesség, az esély- és jogegyenlőség. A távolság és a személyes kontaktus hiánya megkövetel egy még szorosabb bizalmi viszonyt a munkaadó és a távmunkás között, hiszen az együttműködés a távmunka feltételei mellett – és itt most a negatívumokra gondolok, melyekre később majd még kitérek - sokkal nehezebben tud kialakulni és hatékonyan működni. Ez a bizalom feltehetően egy korábbi magatartás,

25

munka eredménye, melyből következően a távmunkás érzi a vezetőnél elért tiszteletet és bizalmat, így sokkal inkább motiváltabb lesz munkájában, hiszen a bizalom többletre sarkall. Ez a bizalom, ha kölcsönösen fennáll, akkor innentől kezdve már nem a jelenlét és a személyes kontaktus lesz a fontos, hanem az elért eredmény, a produktum. Egy ilyen helyzetben már a problémamegoldás is sokkal könnyebben, gördülékenyebben tud történni. Tapasztalati tény, hogy a vezetők általában azokat „engedik haza távmunkázni”, akikben a legjobban megbíznak, így nehezen képzelhető el ismeretlen távmunkalehetőség találása.

Az önkéntesség a második kulcseleme a távmunkának. Ez annyira nem szorul értelmezésre, de elmondható, hogy minden esetben abból lesz jó távmunkás, aki e pozíciót önként vállalja magára. Itt azt az elképzelést kell kizárni, hogy ne a munkaadó irányából és a feladat felől, vagyis fentről lefelé történjen a távmunka projektek szervezése, mert ettől a munkavállalók csak megijednek, hiszen a távmunkára úgy tekintenek, mint munkaviszonyuk megszűnésének előszelére. Az emberekben előbb fel kell oldani a félelmeket, a belső gátlásokat, fontos az egyenes, őszinte párbeszéd, a célok, feladatok pontos, részletes áttekintése, a szabályok világos tisztása.

Az esély- és jogegyenlőség egyre inkább a köztudatba ágyazódó fogalmak, és egyre fontosabb értékekké váltak az elmúlt évtizedben. Amennyiben tisztázottak a feltételek, az elvárt követelmények, a távmunkától elvárt célok részletesen le vannak fektetve, minden dolgozó

számára

azonos

esélyt

kell

biztosítani

arra,

hogy

a

távmunkába

bekapcsolódhasson. Kerülni kell a diszkrimináció mindenféle formáját és a távmunkásoknak azonos jogokat kell biztosítani. Fontos, hogy a telephelyen dolgozók és a távmunkások kategóriájába tartozók is azonos bánásmódban részesüljenek, és a több távmunkás felé mutatottak is azonos mércét mutassanak. Segít és a későbbi esetleges jogi vitákban is fontos, hogyha a megkötött munkaszerződésben a jogokat előre pontosan rögzítik, de ez természetesen nem csak a távmunkát végzők számára fontos.

26

5. A távmunka előnyei és hátrányai15 A távmunka alkalmazásának nagyon sokféle vetülete van, egyszerre lehet hatékonysági, versenyképességi, motivációs, munkaszervezési, humánerő gazdálkodási, foglalkoztatási és szociális stb. kérdés. Előnyei és esetleges hátrányai, lehetséges hatásai is nagyon sok aspektusból vizsgálhatók, a nemzetközi és hazai elemzések ezeket általában makrogazdasági-társadalmi szinten, valamint mikroszinten, a munkavállalók és a munkaadók oldaláról ismertetik. A következőkben a távmunka széles körben alkalmazott SWOT-analízisét mutatom majd be táblázati formában, összegyűjtve a nemzetközi és hazai irodalomban, valamint a társadalmi vita során felvetett tényezőket, valamint szöveges formában írom le azokat a momentumokat, melyeket fontosnak tartok munkaadói, munkavállalói és társadalmi szempontból.

A távmunka alkalmazásával összefüggő számos potenciális veszélyforrás kiküszöbölhető, illetve minimálisra csökkenthető. Így például – ahogyan már említettem is - komoly félelemként jelentkezhet a munkavállalók részéről, hogy a távmunka státusz miatt gyengülhet a vállalaton belüli pozíciójuk, könnyebben elveszthetik munkájukat. Az is előfordulhat, hogy a telekommunikáció és a munkafeltételek megteremtésének és fenntartásának költségeit a munkát adó fél igyekszik áthárítani a munkavállalóra. A jogi biztonság megteremtésével, megfelelő és világos szerződési feltételekkel ezek a problémák kezelhetők. A Munka Törvénykönyve, az 1992. évi XXII. törvény illetve annak módosítása (2004. évi XXVIII. törvény X/A. fejezete) munkajogi tekintetben megoldotta a távmunkában foglalkoztatás jogi rendezését. A távmunkában való foglalkoztatás legalább olyan mértékű jogi védelmet kapott, mint bármely más foglalkoztatási forma. Hasonló rendezésre lenne szükség az önfoglalkoztatók esetében is. A megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás általános feltételeit a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a foglalkoztatás biztonsága nem csupán a jogi garanciákon és a rövid távú ösztönzőkön (pl. a munkahelyteremtés átmeneti támogatása) múlik, hanem mindenekelőtt a tartós és kölcsönös előnyök, és bizalom alapján teremthető meg. Bár a nem munkaviszonyon alapuló foglalkoztatás különböző kérdéseket vethet fel, az önfoglalkoztató távmunkás foglalkoztatása egyaránt hatékony lehet. A munkaerő értéke a társaság számára a munkaerő minőségétől és annak 15

E fejezetet több forrás olvasása után, több más gondolat alapján állítottam össze saját vélemény alapján, ezek: Távmunka tanácsadó, KJK-Kerszöv, Budapest, 2003, Teleházak és Távmunka Magyarországon, Teleház Kht, Budapest, www.bmik.hu - Tanulmányok a távmunkáról 2006, elektronikus könyv

27

teljesítményétől függ, nem pedig annak foglalkoztatási formájától. A szabályozás (munkajog, adó, TB stb.) kialakításában egyszerre két szempontra is figyelemmel kell lenni: nagyobb mozgásteret biztosítani a munkaadónak és védelmet a munkavállalónak.

5.1. A távmunka előnyei és hátrányai a munkavállaló szemszögéből

Erősségek Kevesebb közlekedésre fordított idő és pénz és kevesebb közlekedéssel járó stressz Nagyobb rugalmasság a munkabeosztásban Kevesebb megszakítás a munkavégzés során

Gyengeségek Gyengülő emberi és szakmai kapcsolatok, elszigeteltség érzet

Lehetőségek A családi élet és a munka jobban harmonizálható Javuló munkamorál, nagyobb megelégedettség

Fenyegetések Bizonytalan munkajogi háttér Kevesebb munkahelyi információ, a lehetőségekről való lemaradás veszélye A munka és a magánélet határainak elmosódása, túlterheltség

forrás: A távmunka SWOT-analízise, www.szmm.gov.hu

Mint már említettem a távmunka iránti igény az utóbbi évtizedben rendkívülien megnövekedett,

hiszen

a

kommunikációs

eszközök

gyors

fejlődése,

és

megbízhatóságának erősödése egyre hozzájárulnak ehhez. Ideális választás lehet a munkavállalók

számára,

távmunkaközpontokban

hogy

saját

végezzék

el

otthonukban ugyanazt

a

vagy

közeli

munkát,

a

teleházakban,

munkába

járás

kényelmetlenségeitől megszabadulva.

Gil Gordon – a távmunka menedzselésben sok éves tapasztalattal rendelkezőként – állítja, hogy „az otthon végzett munka, még ha csak alkalmanként végzik is, lehet valakinek egy gyönyörű álma, de ugyanakkor legszörnyűbb rémálma is.” Gil Gordon mondja: „Találkoztam távmunkásokkal, akiknek az élete gyökeresen megváltozott azáltal, hogy napi egy-két alkalommal otthon tudnak dolgozni, és találkoztam másokkal, akik

28

kipróbálták a távmunkát, de amilyen gyorsan csak lehetett, kiszálltak belőle.” A távmunka egy új alternatívaként áll rendelkezésünkre, miközben a hagyományos munkavégzési formák természetesen tovább élnek, így a munkavállaló egy választási lehetőséggel lesz gazdagabb. Gil Gordon hangsúlyozza: „Mindenkinek önmagának kell eldöntenie, hogy életében indokolt-e a távmunka választása. Abban az esetben például, ha valakinek elegendő ösztönzést ad munkájához saját belső motivációja, nagy önfegyelme, és nem túl nagy társaságigénye, a távmunka valóban testreszabott, jó választás lehet.”16

Annak eldöntése, hogy valaki alkalmas-e erre a munkastílusra nagyban függ attól, hogy az egyén milyen személyiséggel rendelkezik, milyen képességei, illetve életvitele van. A következőkben címekre bontva fogom taglalni az egyes munkavállalókra vonatkozó előnyeit a távmunkának, majd ezt követően áttérek a negatívumokra. Annyit megjegyeznék így előjáróban, hogy természetesen a távmunka előnyei másképp jelentkeznek akkor, ha valaki teljes munkaidejében dolgozik távol munkaadójától, vagy alkalmazójával kötött megállapodása alapján heti egy-két alkalommal él a távmunka lehetőségével.

Előnyök 1. Szabadság Ez az az előny, amely talán a legerőteljesebb motivációja a távmunkának. A távmunkás kötetlen munkaidőben dolgozik, és annyi órát tölt munkájával, amennyi idő alatt azt teljesíteni tudja, nem pedig nyolc órában ül irodai székében. Önállóság, függetlenség, kötetlenség jellemzi, így ehhez rátermettség szükséges és mindenekelőtt kreatívnak kell lenni. A munkavállaló számára ez az előny hátránnyá is válthat akkor, hogyha képtelen tartani a megfelelő időbeosztást, esetleg lassú munkastílus jellemzi. Szükséges ehhez a nyugodt légkör és egy barátságos, a munka jellégnek megfelelő környezet.

2. Csökkenő stressz Az irodába járáshoz szükségszerűen járulnak olyan tényezők, mint a reggeli csúcsforgalom, a dugók, a nehézkes parkolás, gyalogos közlekedés esetén a közlekedési eszközök zsúfoltsága stb. A munkahelyen pedig előfordulhatnak a munkatársak között kialakult eseti vagy állandó jellegű feszültségek, unszimpátia, konfliktusok, melyek 16

Teleházak és Távmunka Magyarországon, Teleház Kht, Budapest, 251-252. oldal

29

szintén stresszel járnak a munkavállaló számára. Egy munkahelyen elvárás az, hogy mindennap frissek, jókedvűek, és csinosak legyünk, hogy ne késsünk. Ezeket csupán leírva is akarva, akaratlanul érzek a gyomromban némi görcsöt, ez a stressz jele. A felsoroltak mind olyan fontos hátrányos momentumok, melyek a távmunka esetén nem állnak elő, így megannyi stressztől megszabadulhatunk.

3. Egészség, biztonság Ezzel a ponttal már foglalkoznak külön erre szakosodott szervezetek is, mint például a Telecommuting Safety & Health Benefits, lefordítva valami olyasmi, mint a távmunka biztonság és egészségügyi előnyei. Rick Johnson évek során dolgozta ki azon bizonyított érveit, melyek a távmunkával járnak. Ezek közül néhány: ● stresszel kapcsolatos betegségek csökkenése ● csökkenő levegőszennyezettség ● kisebb esély közúti balesetre ● kisebb járványveszély ● rászorulóknak folyamatos gyógykezelés lehetősége ● rendszeres étkezés, kiegyensúlyozottabb napi ritmus

Ezek valóban elfogadható szempontnak bizonyulnak, hiszen otthonunkban vélhetően egészségesebb és kellemesebb környezetet teremtünk saját ízlésünknek megfelelően.

4. Életmódváltozás A távmunka feloldhatja a sokak számára gondot jelentő – én személy szerint is ebbe a körbe tartozom –város-vidék dilemmát. Ezt a munkaformát választó saját egyéni igényeinek megfelelően választhatja meg lakóhelyét, több figyelmet fordítva a környezetében élő emberekre és a természettel való kapcsolatára, melyek mind hozzájárulnak a pozitív közérzetünk kialakulásához. A sikeres távmunkások általában elégedettebbek, nyugodtabbak és boldogabbak munkahelyre naponta bejáró társaiknál. Így akár még egy több gyermekét nevelő édesanya is képes vállalni a munkával járó fáradalmakat otthon, miközben a gyermeknevelést sem hanyagolja el.

30

5. Versenyelőny a munkaerőpiacon A távmunkára alkalmas, esetleg már gyakorlatot szerzett egyén nagyobb eséllyel indul a munkaerőpiacon, hiszen a munkalehetőségek között a távmunkaajánlatok plusz esélyt jelentenek számára. Részt vehet a hálózatokon működő elektronikus munkabörzéken, jobban kiismeri magát a on-line hirdetések közt, szabadon választhat magának távmunkaadót, választhat az aktuális munkakínálatból, akár egyidejűleg egyszerre többféle munkaadónak is dolgozhat. Maximálisan ki tudja használni saját kapacitását, egyszerre több megbízást is teljesíthet, dolgozhat alkalmazottként, fő- vagy mellékállásban,

vállalkozóként

vagy

megbízásos

alapon,

miközben

önmaga

továbbképzését is rugalmasabban oldja meg. Nem annyira kimondott, de fontos szempont, hogy a munkához jutását kevésbé akadályozzák olyan tényezők, mint az életkor vagy a megjelenés.

6. Időnyereség Ez az előny természetesen a napi közlekedés kiiktatásából, vagy legalábbis csökkentéséből fakad, hiszen a távmunkavégzés esetén nem a dolgozó, hanem az általa végzett munka az, ami ingázik, a leterhelt közutak helyett gyors távközlési vonalakon. Ha a munkába járásra napi 1 órát számolunk oda úton, és egyet vissza, akkor az éves szinten 6 hetet jelent, ennyi időt képesek lehetünk megspórolni távmunkával, ez sok idő.

7. Pénznyereség A fent említett 6 hét munkaidő 30 munkanapnak felel meg, ha ezt megspóroljuk munkának, se nem utazásnak, már önmagában ez is jelentős bevételtöbbletnek minősül. Folytatva a gondolatmentet, ha kiiktatjuk az utazást időben, kiiktatjuk költség szempontjából is, vagyis megspóroljuk utazási formától függően a bérlet, a jegy, az úthasználat, az üzemanyag, a gépkocsi amortizációs és a parkolási költségeket. Költségcsökkentő lehet az étkezések alkalmával megtakarítottak is, hiszen otthon lényegesen kisebb összegekért tudunk például ebédet gyártani magunk számára.

8. Mobilitás A távmunkások egy része ténylegesen függetlenné válik lakóhelyétől, nincs jelentősége, hogy milyen földrajzi távolságra van partnereitől, megrendelőitől. Lakóhelyétől függetlenül választhat munkaadót hazájában - nemzetközi távmunka esetén akár azon

31

kívül is – és szabadon mozoghat szerte a világon úgy, hogy eközben folyamatosan végzi tevékenységét, és a kapcsolatot partnereivel, megrendelőivel folyamatosan tartja a hálózaton keresztül. Vannak olyan szerencsés egyének, akik ezt a fajta munkavégzést ki tudják használni úgy, hogy a nyarakat napos vízparton töltik, a teleket pedig havas síparadicsomokban természetesen a munka maradéktalan elvégzése mellett.

Hátrányok 1. Izoláció, társadalmi kapcsolatok leépülése A távmunka talán legfenyegetőbb hátránya a többnyire egyedül végzett munkából eredő elmagányosodás, az emberi kapcsolatok minimálisra csökkenése, a személyes találkozások, csoportos beszélgetések hiánya. Sok függ azonban attól is, hogy milyen az adott munka jellege, mennyire kedveli az egyén azt amit csinál, milyen motivációk hajtják előre. A monoton munkát végzők még inkább ki vannak téve az izoláció veszélyének, az ebből eredő esetleges frusztrációnak, depressziónak. A kreatív munkát végző, kellően motivált dolgozó egyén kevésbé érzi magát elszigeteltnek, hiszen figyelmét teljes mértékben leköti aktuális munkája, s társaságigényét, hiányát egyéb módon elégíti ki. Ez a hátrány alapvetően pusztán az emberi természettől, személyiség jegyektől függően van jelen, vagy fel sem merül. Vannak azonban olyan módszerek, eszközök, melyek hatékonyak ezen hátrány leküzdéséhez. Ideális például, ha a munkavállaló csak heti néhány napját tölti ilyen jellegű munkával és rendszeresen találkozik munkaadójával, így nem szűnnek meg teljes mértékben körülötte a személyes kontaktusok. Távmunkavégzés közben pedig van néhány olyan módszer, amellyel létesíthetők emberi kontaktusok. Ezek közül néhány: ● e-mailen keresztül folyamatos kapcsolattartás a munkatársakkal, barátokkal ● on-line kommunikáció (például: Skype program alkalmazása) ● csatlakozás virtuális közösségekhez, fórumokhoz ● telefonhasználat ● teleházak, távmunkaközpontok, teleirodák látogatása

2. Jogi és munkaügyi bizonytalanság Sajnálatos módon a számítástechnika és az internet rohamos fejlődésével a jogi szabályozás nem volt képes lépést tartani. Számos kérdés utóbb került szabályozás alá, minthogy arra szükség lett volna, de persze erről a jogalkotó nem tehet, hiszen előbb

32

merül fel a probléma problémaként és adódik rá a válasz reakcióként. Ilyen területek például a szellemi tulajdon védelme, a nemzetközi munkavállalás, az elektronikus úton kötött szerződések és a digitális aláírás érvényességének kérdései. A távmunka kapcsán azonban már elmondható, hogy a Munka Törvénykönyve, az 1992. évi XXII. törvény illetve annak módosítása (2004. évi XXVIII. törvény X/A. fejezete) munkajogi tekintetben megoldotta a távmunkában foglalkoztatás jogi rendezését. A távmunkában való foglalkoztatás legalább olyan mértékű jogi védelmet kapott, mint bármely más foglalkoztatási forma. De ezt egyszer már említettem is.

3. Karrierkilátások csökkenése Egy munkahelyen az ember nyilvánvalóan könnyebben és gyakrabban jut másoktól információkhoz, ha nem is közvetlen módon, de hallomást szerez dolgokról, ami alapvető fontosságú a karrierépítésben. Sokszor ilyen módon hallunk egy-egy fontos konferenciáról, továbbképzésről, szakmai találkozóról, tréningről, és ezek azok az események, melyek továbbvihetik szakmai szintünket, tapasztalatainkat. A távmunka révén ugyanis a dolgozó kikerül a munkatársak és a főnök látóköréből, kinevezéseknél kevésbé jut a neve a vezetők eszébe, csökken az esélye a továbblépésre. Nagy általánosságban elmondható, hogy a távmunka nem a karrierépítők terepe, hanem elsősorban azok számára jelent örömteli munkamódszert, akik saját szakterületükön kreatív, önálló alkotó munkát végeznek. De természetesen ez nem minden esetben van így, hiszen van, hogy pont a vezető beosztásúakból lesznek távmunkások.

4. A juttatások csökkenése A távmunkás szakszervezetek azért dolgoznak, hogy a távolról dolgozók a munkahelyen foglalkoztatottakhoz képest azonos fizetést és juttatást kapjanak munkaadóiktól, ennek ellenére azonban még mindig előfordul, hogy a munkaadó kevesebb juttatást fizet távmunkásának arra hivatkozva, hogy számos költség van, amit a munkába járás kihagyásával megtakaríthat a távmunkás. Ez így is van, de ezzel pont egy markáns előnyétől fosztja meg a távmunkást. Előforduló negatívum még, hogy sok telephelyen dolgozó munkatárs kitartóan törekszik arra, hogy távmunkatársait alkalmazotti viszonyból alvállalkozói viszonyba kényszerítse, ami mindenképp hátrányos számukra, hiszen ezáltal számos juttatástól esik el, önmaga kell gondoskodjon a beteg- és

33

nyugdíjbiztosításról, nem kap fizetett szabadságot, nem beszélve a megnövekedett bizonytalanság és elszigetelődés érzéséről.

5. Veszélyeztetett személyi biztonság Elsősorban a mobil, vagyis utazó távmunkások személyi biztonsága az, ami veszélybe kerülhet. Nélkülözhetetlen segédeszközeik a mobiltelefon, a notebook, esetleg a gépkocsi, ezek mind támadás célpontjaivá válhatnak. A munkaadó cég feladata gondoskodni

a

dolgozók

felkészítéséről,

a

biztonsági

óvintézkedésekre

való

figyelmeztetésről, a személyi és vagyoni biztosításról, az adathordozók védelméről, de mindenképpen kell erről kommunikálni és osztozni kell a felelősségen.

6. Bizalom hiánya Mint már említettem a munkaadó és munkavállaló között alapvető fontosságú a kölcsönös bizalom megléte. Ennek kialakulása nyilvánvalóan bizonyos időt és hosszabb távú együttműködést igényel, vagy legalábbis korábbi közös munkák sikerét kívánja meg, a személyes kontaktusról nem is beszélve. A távkapcsolatokban értelemszerűen ez sokkal nehezebben alakul ki, mivel az interneten „nem mindenki az, aminek látszik”. Amennyiben a két fél között nem volt korábbi személyes kontaktus vagy munkakapcsolat, az első közös munka kölcsönös kockázattal jár, de pont ez a kölcsönösség az, ami a feleket a kockázat vállalására ösztönzi, hogy akarva akaratlanul bízzanak meg egymásban. A munkaadó kockázata abban jelenik meg, hogy nem tudhatja, milyen minőségű eredményre számíthat és vajon elkészül-e a feladat határidőre, a munkavállaló kockázata pedig, hogy nem tudhatja komoly szándékok vezérlik-e a munkaadót és munkája eredményéért vajon számíthat-e időben fizetségre. Ha ezeken az első nehézségeken a felek túljutnak, a munkavégzés és annak honorálásra rendben végbe megy, akkor onnantól kezdve már beszélhetünk a bizalom kezdetleges magjáról és akár egy hosszú távú munkakapcsolatnak nézhetnek elébe.

7. „Munkalkoholizmus” Amerikában elterjedt fogalom a „workaholism”, vagyis a munkalkoholizmus, ami a távmunkások nagy hányadára jellemző. Itt nem az alkoholfogyasztásra kell gondolnunk, hanem a megszállottságra, munkamániára. Napi szinten ez 10-15 órás távmunkavégzést jelent, a szabadidő nagy vagy teljes részének feláldozásával. A teljes munkaidőben

34

otthoni távmunkásokat fenyegeti főként ez a függőség, könnyen belemerülhetnek a munkába, ami megszokottá válik, majd már észre sem veszik, de kialakult ez a már nem normális ritmus. Erre vezetnek az olyan munkák, amelyeket sürgősen kell elvégezni, s sajnálatos módon vannak olyan távmunkások, akik kifejezetten erre utaznak, hiszen a határidős feladatok jóval nagyobb bevétellel is járnak.

8. Magán- és munkaszféra elválasztásának nehézségei Ez a problematika két féle szélsőségben jelenhet meg. Első esetben nem adott a megfelelő munkakörnyezet a munkavállaló számára, munkaterülete nem alkalmas az ellátandó feladatra, nincs meg a nyugodt légkör, esetlegesen a szükséges technikai feltételek hiányoznak. Így a munkavállaló nem képes kellő szinten elvégezni munkáját, mert például a családja nem tartja valódi fontosságúnak feladatát és sokszor megzavarják. A másik szélsőség pedig az az eset, amikor a munkavállaló annyira komolyan veszi munkáját, hogy családjára a szükségesnél kevesebb időt szán, - ez kicsit hasonul a fent említett munkalkoholizmus problémájához – ezt a munkahely és otthon helyszínének azonossága is okozhatja, hisz a munkavállaló nem képes kiszakadni munkájából azáltal, hogy kimegy a nappaliba. Valahol a kettő között kellene megállni, vagyis, hogy időben nekilássunk munkánknak és ehhez megteremtsük a kellő feltételeket, valamint ha eljött az idő megálljunk és kiszakadjunk az adott témából. Ez nehéz feladat, de úgy vélem, az igazán távmunkára termett emberek esetében ez fel sem merül ilyen drasztikus módon.

5.2. A távmunka előnyei és hátrányai a munkaadó szempontjából

Erősségek Elkötelezettebb munkaerő kevesebb kilépés Kevesebb hiányzás Hatékonyabb munkaidő kihasználás - magasabb termelékenység Alacsonyabb irodabérleti költségek

Gyengeségek Magasabb képzési költségek A munkahelyek kialakítása drága Magas kommunikációs költségek

Lehetőségek Új munkamódszerek Szélesebb munkaerő-merítési

Fenyegetések Tisztázatlan munkajogi kérdések Adatvédelem

35

kör Nagyobb közmegbecsülés, a jó munkaadó image-e

Újfajta vezetési módszerekre van szükség, a változás feszültségeket okozhat

forrás: A távmunka SWOT-analízise, www.szmm.gov.hu

Az amerikai távmunka széles körben való elterjedésének fő oka volt, hogy a cégek felismerték a benne rejlő gazdasági előnyöket, melyekre a távmunka szervezeten belüli alkalmazásával tehetnek szert. Alkalmazása sorra bebizonyította a munkaadók számára, hogy ez a módszer életképes, sőt hatékonyabb és költségkímélőbb is lehet. Az Egyesült Államokban már egészen korán megjelentek távmunka-projektek menedzselésére szakosodott tanácsadó cégek, melyek a munkaadók és a vezető munkavállalók kételyeit segítik eloszlatni.

Korunkban az iroda, a munkaszervezés, a humán menedzsment hatalmas változásokon megy keresztül, a szervezeteken belül új munkamódszerek, új kommunikációs megoldások jelennek meg, melyek egyre rugalmasabbá teszik a munkavégzés megszokott menetét. A technikai fejlődés következtében egyre kisebb jelentőségű lesz a munkavégzés helye, tehát az irodai munka már nem feltétlenül kötődik a cég központi vagy fiókhelyéhez.

A következő pontokban megvilágítom a másik oldalt is és a munkaadók szempontjából jelentkező előnyökről írok, majd pontokba szedem az esetlegesen előforduló hátrányokat is.

Előnyök 1. Növekvő hatékonyság A távmunka, ahogyan arról már szóltam, tapasztalatok alapján hatékonyabb munkaforma, mint a hagyományos irodai helyszínen végzett munkák. E munkamódszer alkalmazásával a cég kiadásai csökkennek, – ha csupán a munka helyszínének biztosítására gondolunk – a dolgozók produktivitása nő, így a működés hatékonysága, a cég versenyképessége is egyértelműen javuló tendenciára áll.

36

2. Versenyelőny a munkaerőpiacon Manapság még mindig óriási a szakadék a távmunkát kínáló vállalatok száma és a távmunka kereslet között, érthetően a távmunkát keresők kárára. Ezt a munkaformát alkalmazó cégek hatalmasat profitálhatnak a távmunka iránti érdeklődésből, ha az álláshirdetésben megemlítik ezt a lehetőséget. Ma a magyarországi munkaerőpiacon a kínálat rublikában igen ritka olyan munkára bukkanni, ahol a munkaadó felajánlja akár a részleges – egy-két napi – otthoni munkavégzés alternatíváját. Az a cég, aki felismeri ezt a szakadékot, jóval nagyobb számban vonzhatja be az állásra jelentkezőket, így nyilvánvalóan az úgymond válogatási lehetősége is nagyobb.

3. Elégedett dolgozók, kevesebb munkahelyi stressz A távmunka előnyei közt szokták említeni a dolgozói légkör javulását, a dolgozók elégedettségét, a cég iránt növekvő lojalitást. Azon munkatársak, akik számára ideális dolgozói forma ez, igyekeznek megtartani, eredményeikkel a módszer hatékonyságát alátámasztani. A legideálisabbnak bizonyult korábbi tapasztalatok alapján a részleges távmunkavégzés, tehát amikor az irodai és otthoni feladatellátás keveredik, így a dolgozó kevesebb utazásra van rákényszerítve és nem marad ki teljes mértékben a vállalat közösségi életéből. Ezeket a szerencsés embereket kevesebb stressz éri, mivel mentesülnek a mindennapos bejárás terheitől, valamint könnyebben meg tudják teremteni a hivatás és a magánélet közt fennálló harmóniát. A belső egyensúly birtokában az alkalmazott jobb teljesítményt képes mutatni a cég felé, elégedettebb, megbízhatóbb és nem utolsó sorban könnyebben megtartható.

4. Hozzáférés a térben távol eső munkaerőpiacokhoz A munkaadók szempontjából mindenképpen nagy előnyt jelent, hogy hozzáférhet távolabb eső szakértelemhez, nem kell beérnie úgymond azzal, amit a „környéken” talál. A távmunka lehetőségével hozzáférhetővé válik a földrajzilag távol eső munkaerőpiac, a hagyományos módon elérthetetlen vagy nagy nehézséggel járó szakértelem. Ezáltal nincs szükség arra, hogy a magasan kvalifikált munkaerő a cég telephelyéhez, irodájához közel lakjon, amennyiben a munka távolról is elvégezhető. Ez a földrajzi távolság sok esetben nem pár tíz kilométert jelent, hanem akár több ezret is, hiszen jellemző példa, hogy programozók tízezrei dolgoznak a jól képzett munkaerő hiányában szenvedő amerikai piacra legfőképp Ázsiából és Indiából. Ez azzal a negatív háttérszándékkal párosul, hogy

37

a nyugati oldalon élők kihasználják a keleti földrészeken lévő olcsóbb és minőségibb munkaerőt, ami természetesen nem teljes mértékben hátrányos a számukra, hiszen kevesebbet fizető munka is munka. Azonban ez növekvő konkurenciát jelent a helybélieknek, hiszen a munkaadók nagyobb munkaerő kínálatból válogathatnak a megnyílt határoknak köszönhetően.

5. Megtarthatóbbá válik az értékes munkaerő Több különböző felmérést lehet találni, melyek kimutatták, hogy a dolgozók 20-25%-a szívesen élne a távmunka lehetőségével. A vállalatot elhagyó értékes munkaerő egy része megtartható lenne, hogyha a vállalat felajánlaná ezt az alternatívát. Természetesen ez csak akkor képzelhető el, ha a távozás oka nem a céggel való elégedetlenség, hanem más egyéb családi vagy személyes ok. Ilyen esetek lehetnek például, ha a dolgozó elmegy szülési szabadságra, vagy ha saját vagy hozzátartozója betegségének következtében terhes a mindennapos bejárás, ha építkezésbe kezd, vagy valamilyen nem várt baleset, esemény hátráltatja. Sok lehetőség képzelhető el, melyre – ha nem is maradéktalanul – megoldás lehetne a heti egy-két napos munkavégzés megállapodás szerint.

6. Váratlan eseményektől, természeti csapástól való függetlenség Ez az érv inkább az USA államaira jellemző, mivel ott majdhogynem mindennaposak a természeti katasztrófák: a tornádók, a cunamik és a földrengések. Ezek jelentős területen munkakieséseket produkálnak, mivel a dolgozók akár napokig nem tudnak eljutni munkahelyükre a megrongálódott utak miatt. A távközlési hálózatok nagyobb katasztrófa esetén is épek maradnak, de legalábbis jóval hamarabb helyreállíthatók, így minimalizálható a munkakiesés ilyen körülmények között is. Jellemző példa, hogy a Los Angeles-i földrengés és az Oklahoma Cityben történt robbantásos merénylet után a dolgozókat távmunkához szükséges eszközökkel szereltek fel a munka zökkenőmentes folytatása érdekében.

Hátrányok A munkáltató részéről felmerülő hátrányokat felsorolásszerűen írom le, a következő kockázatok állhatnak elő a távmunkára való átállás során: ● A hagyomány szervezeti formák megszűnése vagy bővülése megzavarja a vállalat működését.

38

● A kollektíva, belső vállalati kultúra sérülhet, veszélybe kerül. ● A vezetői szemléletváltás sikertelensége révén a projekt megbukhat. ● Akár egy nem megfelelő távmunkás alkalmazása motivációvesztést, izolációt, elégedetlenséget, bizalomvesztést eredményezhet a többi dolgozónál. ● A távmunkások feletti kontroll nem megfelelő kezelés esetén elveszhet, az egyéni teljesítmény nehezen mérhetővé válik. ● Fennáll az adatvesztés lehetősége, a vírusok szerzése, a bizalmas dokumentumok közzétételének kockázata. Ezek a munkaadói oldalon esetlegesen jelentkező hátrányok megfelelő előkészülettel, gondos menedzseléssel kiküszöbölhetők. Ezzel a megelőzéssel távmunkának egy külön szegmense foglalkozik, amire dolgozatomban később térek ki, a 7. fejezet 2-es pontban.

5.3. A távmunka előnyei és hátrányai a társadalom szintjén

Gyengeségek Erősségek Csökkenő környezetszennyezés, A belvárosi üzletek romló kevesebb dugó, kevesebb jövedelmezősége baleset, kisebb egészségügyi ráfordítások, kisebb útfenntartási költségek Újfajta munkaadói és munkavállalói készségek elterjedése Lehetőségek Hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása Esélyteremtés hátrányos helyzetű csoportok számára Csökkenő munkanélküliség

Fenyegetések Szakszervezeti aggodalmak befolyásuk visszaszorulása miatt Gyengülő társadalmi kapcsolatok

forrás: A távmunka SWOT-analízise, www.szmm.gov.hu

A távmunka előnyeit és hátrányait a társadalmat érintően vizsgálhatjuk a természeti és társadalmi szempontból, valamint az állam és gazdaság szempontjából. E két területen először az előnyöket szedem össze külön-külön, majd a együtt a közös negatívumokra térek ki.

39

Előnyök 1. A távmunka előnyei természeti és társadalmi szempontból a) A környezetszennyezés csökkenése Jack Nills távmunkaszakértő meggyőződése szerint a távmunka kiváló orvosság lehet a mindenki által gyűlölt forgalmi dugókra, - különösen a nagyvárosokban, ahol ez igazán gondot okoz - a járművek által a levegőbe bocsátott szennyezés csökkentésére, a felesleges napi munkába járásra, elviselhetőbbé teheti a nagyvárosi életet, javítva a lakóközösségek közérzetét.

b) Megoldás a nagyvárosok közlekedési gondjaira A nagyvárosok, ahogy Budapest és már több vidéki város is, egyre inkább óriási közlekedési problémákkal küzd, az elviselhetetlen dugókkal és az ezzel járó környezetszennyezéssel. Külföldi példák már vannak rá, hogy egyetlen megoldás lenne a személygépkocsik

kiszorítása a

városhatárokra,

és

a

tömegközlekedésre való

hagyatkozás, ám a baj az, hogy Budapesten a metróhálózat még a mai napig nincs olyan szintre kialakítva, mint például Amsterdamban, Párizsban, Londonban, és sok más európai nagyvárosban. Ilyen körülmények között pedig nehezen képzelhető el az, hogy személygépkocsival ugyan nem juthatunk be a város szívébe, de akkor további akár több órás tömegközlekedésre vagyunk ítélve? Más kérdés az, hogy a dugók kialakulta szintén akár több órássá válhat, ám a megfelelő időben és kerülőutakon talán kikerülhetjük ezeket. Összegezve a gondolatsort Budapesten a jövőben minden bizonnyal lesznek olyan törekvések, hogy az autókat kiszorítsák a városon kívülre, így javítva a levegő minőségét, ám addig is jó tudni azt, hogy a távmunka lehetőségével élve ezt a problémát már a jelenben is némileg lehet orvosolni. Arról nem is beszélve, hogy a dugók és szennyezettség mellett rengeteg agressziót és stresszt kell elviselnünk, ettől pedig mindenki szívesen meg tudna válni.

c) Az elmaradott, elzárt települések lakói munkához juthatnak A vidék esélyegyenlősége a nagyvárosokkal a távmunka révén ténylegesen megvalósulhat, mivel ilyenkor mindegy, hogy egy budapesti teleközpontban ülve végzi az ember munkáját, vagy pedig egy tanyán a messzeségbe. A távmunka formájában kihelyezett munkalehetőségek egyaránt előnyösek lehetnek a gazdaságilag erősebb

40

területeken munkaerőhiánnyal küzdő munkáltatóknak és a fejletlenebb régiókban lakó munkavállalóknak. Ezzel csökken a kisvárosok elnéptelenedésének folyamata és kisebb szintű az elvágyódás is, amennyiben a hálózatokon keresztül megoldódik a munkához jutás és a munkavégzés. Ez a lehetőség a rohanó nagyvárosi lakosokat, akik szellemi tevékenységüket meg tudják valósítani egy nyugodt vidéki környezetben is, egyre csak bevonzza, és a stresszes, szennyezett város helyett a zöld, tiszta és nyugodt környezetet fogják választani. Én magam is egy városhoz ugyan közeli, de nyugodt és zöld község lakosa vagyok, és dolgozatom írása közben is hosszú napokig nem ingáztam be a nagyvárosba.

Ahhoz, hogy ez a növekvő tendencia megmaradjon, fejlődni kell a távközlési technikában, az ISDN vagy bérelt vonalak tarifáit csökkenteni kell, hogy az internethez jutás ne legyen kuriózum, sőt ahhoz bárki gond nélkül hozzáférhessen és fejlett módon, nagy sebességgel alkalmazni tudja.

d) Rabok biztonságos foglalkoztatása Távmunka a börtönökben elsőre kicsit bizarrnak hangzik, de ma már egyre inkább megvalósuló dolog. A büntetés-végrehajtási intézetekben mindig is probléma volt és kockázattal járt a fogvatartottak foglalkoztatása, ám emellett fontos is több szempontból. Egyrészt, hogy felkészítsük őket a társadalomba való visszailleszkedésre, másrészt, hogy fogva tartásuk alatt is a társadalom hasznos tagjai tudjanak maradni, harmadrészt könnyebb elviselniük a bezártságot, ami elősegíti szellemi és lelki épségük kialakulását vagy megőrzését.

A távmunka biztonságos foglalkoztatást valósít meg esetükben, hiszen nem szükséges a munkahelyre való

mozgatásuk,

így időt,

energiát, benzint

és

mindenekelőtt

kockázatvállalást spórolhatunk meg. A fogvatartottak pedig sikerélményt, pénzt, elfoglaltságot szereznek ezzel, ami elviselhetőbbé teszi a rácsok közti életet.

41

2. A távmunka előnyei az állam és a gazdaság szempontjából a) A versenyképesség feltétele az információs társadalom fejlettsége A jövő gazdaságának versenyképességét nagymértékben meghatározza az ország információs társadalmának fejlettsége, aminek alapköve a távmunka, de ezt az első érdemi fejezetben már körülírtam.

b) A globális munkaerőpiacon való részvétel A kiváló minőségű termékeket és szolgáltatásokat, a fejlett nyugati országokhoz képest kedvezőbb áru munkaerőt kínáló vállalatok alvállalkozóként vagy partnerként becsatlakozhatnak a nemzetközi távmunkába. A globális munkaerőpiac előnyeit ésszerűen kihasználó vállalatok megerősödhetnek, versenyelőnyre tehetnek szert hazai és világpiacon is.

A magasan kvalifikált, értékes szaktudással rendelkező egyének számára - akik személyiségükben is alkalmasak ezen atipikus munkaformára – óriási lehetőség a globális munkaerőpiacon való munkakeresés, hiszen munkaerejüket és tudásukat minden korábbinál szélesebb körben értékesíthetik. Természetesen ez a verseny egyben hatalmas konkurenciát teremt, a munkavállalók csak egy bizonyos hányadára nézve jelent pozitív változást: akik a legkeresettebb szakmákban rendelkeznek szaktudással. Mint már említettem nemzetközi szinten pedig alapkövetelmény az idegen nyelvű ismeretek birtoklása és magas szinten való alkalmazása, valamint a korszerű kommunikációs eszközök ismerete és könnyű használata.

c) Gazdaságosabb vállalkozások Amint azt már korábban is taglaltam a távmunka, távegyüttműködés és távkereskedelem módszereit alkalmazó vállalatok jelentős mértékben csökkentik kiadásaikat és növelik hatékonyságukat. Európában még a cégek kisebb hányada ismerte csak fel a távkereskedelemben rejlő előnyöket, szemben az Egyesült Államokkal, ahol az internetes adásvétel, illetve a kooperáció a gazdasági szervezetek és a lakosság által széles körben elfogadott lett és egyre növekvő tendenciát mutat.

42

d) Foglalkoztatás terén új munkalehetőségek Az információs társadalom elterjedése számos új szolgáltatás lehetőségét teremti meg, egyre új szakmák, új szakismeretek jelennek meg, a telebanktól a távkereskedelmen keresztül a szórakoztatás korlátokat nem ismerő választékáig. Megdöbbentő és egyben fantasztikus, hogy vannak egyének, akik remekül belelátnak a jövő lehetőségeibe, mint ahogyan azt Martin Bangemann is tette 1994-ben. Bangemann: „A digitális forradalom az informatikára épülő hagyományosan önálló ágazatok – elektronika, számítógépek, audiovizuális- és távközlés – konvergenciájára ösztönöz, ami végeredményben egy önálló multimédiaipar megteremtéséhez vezethet, olyan új szolgáltatásokat generálva, amelyek közül számosat ma még nehéz elképzelni vagy körülírni. Ezek életre hívása, ami már ma is

érzékelhető,

átformálja

egész

gazdasági,

társadalmi

és

személyes

kapcsolatrendszerünket.”

e) Energia- és üzemanyag-takarékosság A

távmunka

alkalmazásával

egyértelműen

csökken

az

üzemanyag-

és

energiafelhasználás. Az otthondolgozó távmunkások vélhetően takarékosabban bánnak az energiával, mint a központi irodákban, ahol mindenki azon az elven tekeri fel a fűtést, hogy ezt úgyis a cég állja. Míg Amerikában az olcsó gépjárművek és üzemanyag annyira nem sarkall a spórolás megkezdésére, addig Európában az igen magas benzinárak már sokszor az alapvető gépjárműhasználatot is ellehetetlenítik. A távmunkavégzés azonban majdhogynem szükségtelenné teszi a személygépkocsik használatát, de legalábbis jelentősen csökkenti azt. Értem itt a mindennapos gépkocsi használatot, amit a távmunka kiiktat, de természetesen a más célokból való autós közlekedés megmarad emellett, ám lényegesen ritkább használatot igényel és nem feltétlenül dugós időszakokban.

Hátrányok A távmunka bevezetéséhez kapcsolható egyéni és társadalmi szintű aggodalmak ● a bűnözés terjedése, a városi zsúfoltság, az elszigeteltség több nagyvárosból való kivándorlási hullámot eredményezhet a vidéki települések irányába, ahol a családok maguk számára nagyobb biztonságot remélnek

43

● olyan emberek is a távmunkát választják, akikben nincsenek meg hozzá a személyi vagy technikai feltételek, ez hosszútávon pedig súlyos problémákat eredményez ● ha túl sokan választják e munkaformát, kiürülnek a vállalatok központi telephelyei, fiókjai, így minimálisra csökken a személyi kontaktusok színtere ● ha túl sokan áttérnek e foglalkoztatási módra, már nem lesznek meg az újdonsággal, ritkasággal járó előnyök, vagyis a munkavállalókat érintő pozitívumok ● csökken az emberek megjelenéshez fűzött igényessége, „elpizsamásodhat” a társadalom

44

6. Összefoglalás Dolgozatom remélem jó összefoglalást ad e témakörről, és remélem sikerült eleget tennem a könnyen érthetőség követelményének is. Egy olyan kérdéskört vontam elemzés alá, mely remek kilátásokkal bír a jövő távlatában. Minden bizonnyal, hogyha a technika fejlődése is azt a rohamtempót fogja tartani, amit az elmúlt években mutatott, akkor egyre támogatottabb lesz az otthon vagy távmukaközpontokban végzett munka, a teljes vagy részmunkaidőben távmunkában dolgozók helyzete. Elérhetőbb lesz, egyre jobban képesek leszünk egyéni igényeinkhez formálni, egyre nagyobb teret nyer majd a munkavállalói érdek úgy, hogy az a munkaadói oldalon sem keletkeztet negatívumokat.

Ezt az atipikus munkaformát egyre népszerűbbnek vallhatjuk. Eltelt már annyi idő első amerikai megjelenése óta, hogy körültekintőek legyünk alkalmazásakor, és kiküszöböljük hazánkban azokat a hibákat, melyeket már elkövettek és megoldottak nemzetközi szinten az elsőként alkalmazó államok.

Bizakodóak lehetünk a technika tekintetében is, hiszen az elmúlt években olyan mértékű és gyorsaságú volt a fejlődés, ami nagyban hozzá tudott járulni ahhoz, hogy egyre többen, egyre kisebb anyagi ráfordítással birtokába kerüljenek a távmunkához is szükséges kommunikációs, elektronikus eszközökhöz és sajátjukként tudják alkalmazni azokat.

A távmunka előnyeit és hátrányait, mint a dolgozatom fő tárgykörét, igyekeztem több szemszögből is megvilágítani, erősítve ezáltal az elfogulatlanságot, és bemutatni az esetleges hibákat, melyek megoldásra várnak, illetve hogy mire jó odafigyelnie mind a munkaadónak, mind a távmunkát végző dolgozónak.

Remélem elértem dolgozatom célját, így sikeresen ismertetni tudtam a távmunka mibenlétét, a körülötte felmerülő kérdéseket, valamint esetleg szélesíteni tudtam hallgatótársaim látószögét.

45

Irodalomjegyzék Prugberger Tamás:

Magyar és európai munkajog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994

Prugberger Tamás:

Összehasonlító munkajog, ADAW kiadás, Budapest, 1992

Kiss György:

Munkajog Osiris Kiadó, Budapest, 2005

Paál Kálmán (szerkesztő):

Távmunka tanácsadó KJK-Kerszöv Kft., Budapest 2003

Bihari Gábor (szerkesztő):

Teleházak és távmunka Magyarországon Teleház Kht., Budapest

dr. Horváth István:

A legyőzött távolság Adó, pénzügyi- és adóirányítási szaklap 2004/8. KJK- Kerszöv Kft., Budapest 2004

Lucz Zoltánné:

A távmunkára vonatkozó új adózási szabályok Adó, pénzügyi- és adóirányítási szaklap 2004/9-10. KJK- Kerszöv Kft., Budapest 2004

Z. Karvalics László:

OFA Kutatás Budapest 2001

dr. Koncz Katalin:

Nők a munkaerő- piacon Corvinus Egyetem, Women’s Studies Központ Budapest, 2008

Pintér Róbert:

Az információs társadalom Gondolat Kiadó, Új Mandátum, Budapest, 2007

46

Törvények 2004. évi XXVIII. törvény 1992. évi XXII. törvény

Internetes források www.wikipedia.org (letöltés ideje: 2010.09.27. 18:25) www.mek.niif.hu (letöltés ideje: 2010.09.27. 20:35) www.bmik.hu (letöltés ideje: 2010.10.19. 11:00) www.fmm.gov.hu (letöltés ideje: 2010.10.17. 11:00) www.gilgordon.com (letöltés ideje: 2010.10.19. 18:00) www.szmm.gov.hu (letöltés ideje: 2010.09.10. 12:00) www.magyarorszag.hu (letöltés ideje: 2010.09.27. 17:00) www.meosz.hu (letöltés ideje: 2010.09.28. 18:25) www.nextra.hu (letöltés ideje: 2010.09.27. 18:00) www.piac-profit.hu (letöltés ideje: 2010.09.23. 18:00) www.szcsm.gov.hu (letöltés ideje: 2010.10.21. 16:00) www.tavmunka.lap.hu (letöltés ideje: 2010.10.20. 12:00) www.tavmunkainfo.hu (letöltés ideje: 2010.10.19. 13:00) www.tavmunkaportal.hu (letöltés ideje: 2010.10.19. 15:00) www.telehaz.hu (letöltés ideje: 2010.10.122. 10:00) www.wikipedia.hu (letöltés ideje: 2010.10.19. 12:00)

47