Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Agrár-és Munkajogi Tanszék
A Szolgálati idő megállapításának eljárási szabályai
SZAKDOLGOZAT
Készítette: Almásiné Kalapos Anikó Konzulens: Dr.Tóth Hilda docens
Miskolc 2013
1
University of Miskolc Faculty of Law Agricultural and Labour Law Department
The rules of procedure for the determination of service time.
Author: Almásiné Kalapos Anikó Consultant: Dr.Tóth Hilda docens
Miskolc 2013
2
Tartalomjegyzék
1.Bevezetés ................................................................................................................................. 6 2. A Szolgálati idő elismerés története ....................................................................................... 8 2.1Az 1912.év LXV. törvénycikkel szabályzott közszolgálati nyugdíjrendszer .................................................................................................................... 8 2.2 Az 1928. évi XL. törvénycikk nyugdíjrendszer ............................................................ 8 2.3 A társadalombiztosítási rendszer átalakulása a fordulat évétől az 1956os forradalomig ..................................................................................................................... 9 2.4 A fejlődés fő iránya 1957 után ..................................................................................... 10 2.5 1975.évi II. törvény ...................................................................................................... 11 3.A társadalombiztosítási rendszer ........................................................................................... 12 3.1 A törvény célja.............................................................................................................. 12 3.2A törvény hatálya ........................................................................................................... 12 3.3 Alapelvek ...................................................................................................................... 12 4. Szolgálati idő ........................................................................................................................ 14 4.1 Szolgálati időként figyelembe vehető idők .................................................................. 15 4.2 Biztosításban töltött idő ................................................................................................ 16 4.3 A járulékfizetés alapja .................................................................................................. 16 4.4 Járulékfizetési kötelezettség nélkül elismerhető szolgálati idő .................................... 17 5.A szolgálati idő figyelembe vételének korlátozása ............................................................... 17 5.1 A biztosított díjazásban nem részesül ........................................................................... 17 5.2 Fizetés nélküli szabadság, mint szolgálati idő .............................................................. 17 5.3 Előzetes letartóztatás a szabadságvesztés, javító-nevelő munka tartama ..................... 18 5.4 Egyes napokon végzett munka ..................................................................................... 18 6. A szolgálati idő előzetes elismerésének előnyei a gyakorlatban .......................................... 19 7. A szolgálati idő igazolása .................................................................................................... 19 7.1 A társadalombiztosítási szerv nyilvántartása alapján ................................................... 19 7.2 A szolgálati idő igazolása „egyébhitelt érdemlő” módon. ........................................... 20 8. A nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíja ....................... 21 9. Arányosan elismerhető szolgálati idő ................................................................................. 22 10.Nyugdíjszolgáltatásokkal kapcsolatos megállapodások ...................................................... 22 3
11. Szolgálati idő beszámítása különböző jogviszonyokban ................................................... 23 11.1 Felsőfokú tanulmányok beszámítása .......................................................................... 23 11.1.2 Külföldi felsőfokú tanulmányok beszámítása ..................................................... 24 11.2 Szakmunkástanuló idő ................................................................................................ 25 11.3. Szakiskolai tanulók szolgálati ideje ........................................................................... 26 11.4 Szakérettségire előkészítő tanfolyamon töltött idő ..................................................... 27 11.5 Az egészségügyi dolgozók szolgálati ideje ................................................................ 27 11.6. Betegséggel, anyasággal kapcsolatos szolgálati idő .................................................. 27 11.6.1 Az anya szolgálati idejének növelése ................................................................. 27 11.6.2 A táppénz, szülési szabadság, GYES folyósítás tartama ................................... 28 11.6.3 A kórházi ápolás tartama .................................................................................... 28 11.6.4 A gyermeknevelési támogatásban részesülés tartama ........................................ 28 11.6.5 Anyasági segély folyósításának tartama ............................................................. 29 11.7 A katonai szolgálatban töltött idő figyelembe vétele ................................................. 29 11.8. A választott tisztségviselő biztosítása........................................................................ 29 11.9 A nevelőjelölt szolgálati ideje .................................................................................... 30 11.10 A segítő családtag szolgálati ideje ............................................................................ 30 11.11 Megbízási jogviszony, vállalkozási jellegű jogviszony ........................................... 30 11.12 Kisiparos, magánkereskedő, egyéni vállalkozó ........................................................ 31 11.13 Társas vállalkozói jogviszony .................................................................................. 32 11.14 Alkalmi fizikai munka .............................................................................................. 32 11.15 A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag jogviszonya .......................................... 32 11.16 Mezőgazdasági szövetkezeti tag családtagjaként végzett munka ............................ 34 11.17 Mezőgazdasági szövetkezeti tagság megszűnése utáni szolgálati idő ...................... 35 11.18 A mezőgazdasági szakcsoport tagja, egyéni gazdálkodó ......................................... 35 11.19 Kisszövetkezet tagja ................................................................................................. 35 11.20 Munkaterápiás intézeti idő........................................................................................ 36 11.21 Az 1991.évi IV. törvény hatályba lépése előtti munkanélküli ellátások .............................................................................................................................. 36 11.21.1 Munkanélküli segély ......................................................................................... 36 11.21.2 Átmeneti munkanélküli járadék ........................................................................ 36 11.21.3 Átképzési támogatás ......................................................................................... 37 11.22 Végkielégítés ............................................................................................................ 37 11.23 Ügyvédként eltöltött idő figyelembe vétele .............................................................. 37
4
11.24 Gépjárművezető-képző munkaközösségi tag ........................................................... 38 11.25 Egyházi személy, szerzetesrend tagja ....................................................................... 38 11.26 A szertői jogvédelem alá tartozó alkotótevékenység ideje ....................................... 38 12. Külföldi munkavállalás tartamának figyelembe vétele ...................................................... 39 13. A szolgálati idő elismerési kérelem átalakítása .................................................................. 40 14. Összegzés ........................................................................................................................... 43 15 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 45 16 Jogszabályjegyzék ............................................................................................................... 46
5
1.Bevezetés
Az ember egyik legősibb jellemzője a munkavégzés. A munka világában a társadalmi munkamegosztás következtében bonyolult, szerteágazó és egymással összefüggő emberi kapcsolatok alakultak ki. Ezeket a morális szabályok mellett a jog előírásai is egyre részletesebben szabályozták és szabályozzák napjainkban is. A munkavégzés során ma már egyre szükségszerűbb ezekkel tisztában lenni. Az állam minden társadalmi rendszerben fontos feladatának tekintette és deklarálta, részben vagy egészben meg is valósította a polgárairól való gondoskodást, mind aktív életükben, mind nyugdíjas korukban. Fontos célja az államnak, hogy polgárai a ledolgozott évek után boldog nyugdíjas éveket töltsenek. E célokat közösségi szinten a társadalombiztosítás útján valósította és valósítja meg napjainkban is. A nyugat –európai nyugdíjbiztosítás alapvető vonása az, hogy egy kötelező és egy szabad biztosítási rendszerből áll. A kötelező nyugdíjbiztosítás célja a társadalom, pontosabban az adott állam lakossága részére a minimális egzisztenciális biztonság megteremtése, ezért kötelező jellegű és közjogi intézményként működik. Hordozó intézményei ezért köztestületek. Ezen kívül létezik a kiegészítő jellegű szabad biztosítás, amelynek megkötése a polgári jog szabad világában tartozik és a magán, illetve kereskedelmi cégekként működő biztosító társaságok foglalkoznak vele. A közjogi intézményként működő kötelező biztosítás két területre oszlik. Az első terület az úgynevezett alapbiztosítás, míg a második a kiegészítő biztosítás1, melyek megfizetésével a biztosított megteremtheti saját maga és hozzátartozóik számára idős korukra az anyagi biztonságot.
1
Fabok András-Prof.Dr Prugberger Tamás Társadalombiztosítási Jog Szt. István társulat Budapest 188.oldal
6
“A legjobb dolgok mindig a közelünkben vannak. A lélegzet az orrunkban, a fény a szemeinkben, a virágok a lábunknál, a munka a kezünkben, az Igazság ösvénye előttünk. Ne kapaszkodjunk a csillagok felé, de becsüljük meg a hétköznapi feladatainkat abban a biztos tudatban, hogy a mindennapi kötelesség és a mindennapi kenyér a legédesebb dolog az életünkben. (Robert Louis Stevenson)
7
2. A Szolgálati idő elismerés története A társadalombiztosítás kialakulása több évszázados múltra tekinthet vissza. Kezdeti megjelenési formája karitatív támogatás, majd a szűkebb közösségek keretében szervezett önsegélyezés volt, amiben a bányatárs pénztárak jártak elől. Állami
beavatkozással
és
hozzájárulással
megvalósuló
nyugellátást
biztosító
intézkedések a múlt század végétől alakultak ki. Ezek az intézkedések a közszolgálati alkalmazottak különböző köreit érintették. Az állami alkalmazottak és hozzátartozóik nyugellátását átfogóan szabályozó intézkedés 1912-ben valósult meg.2 Ebben az időszakban egyes vállalatok is biztosítottak nyugellátást alkalmazottaik egy részének. A dolgozók széles körére kiterjedő kötelező nyugdíjbiztosítási rendszer 1929 évben lépett hatályba.3 E két nyugdíjrendszer – természetesen számos módosítással- 1952-ig volt érvényben.4 2.1Az 1912.év LXV. törvénycikkel szabályzott közszolgálati nyugdíjrendszer A közszolgálati alkalmazottak és hozzátartozói nyugdíjjogosultságát átfogóan e törvény szabályozza. A törvény az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak: bírák, ügyészek, tanárok valamint az említettek özvegyei és árvái számára biztosított nyugdíjat. Nyugdíjra a tényleges szolgálatból kivált alkalmazott volt jogosult, ha beszámítható szolgálati ideje kilenc év hat hónapot meg haladta5. 2.2 Az 1928. évi XL. törvénycikk nyugdíjrendszer E törvény már az ipari és kereskedelmi alkalmazottak öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkezett. A törvény hatálya még nem terjed ki a mezőgazdaságra, a tengeri hajózásra valamint a vízi társulatokra. Biztosításra kötelezettek azok akik a vállalatoknál üzemeknél mint munkavállalók munkabér fejében munkaviszonyban állnak. 2
1912.évi LXV.tc. 1928.évi XL.tc. 4 Dr Botos József A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlődése Osiris kft Budapest 1998. 13 5 Dr Botos 13 3
8
A biztosítottak , illetőleg hozzátartozóik az öregségi járadék, rokkantsági járadék, özvegyi járadék, árvajáradék és járadék visszatérítése iránti igényt terjeszthettek elő. A járadék megállapításának három feltétele volt, a várakozási idő betöltése a váromány épsége, és a biztosítási esemény bekövetkezése.6 Öregségi járadékra igényjogosult volt az a biztosított, aki betöltötte a 65.életévét és megszerezte a szükséges várakozási időt és várománya ép volt. Ha a dolgozó 65. életévét betöltötte ugyan, de a szükséges várakozási idővel még nem rendelkezett, részére az öregségi járadék csak annak hónapnak első napjától jár, melyben a szükséges várakozási időt betöltötte.7 Az öregségi járadékra jogosultságot 400, rokkantsági járadékra jogosultságot 200 járulékhét betöltésével lehetett megszerezni. Teljesen vak személy esetében a jogosultsághoz a járulékhetek felére volt szükség. Járulékhét volt minden olya hét nap, melyre járulékot kellett fizetni. A várakozási időbe beszámított a betegség miatti keresőképtelenség ideje, azzal a korlátozással, hogy évente legfeljebb 13 hetet, összesen 100 hetet, rokkantsági járadék esetében összesen 50 hetet lehetett beszámítani. A váromány épségére vonatkozó szabályozás lényege az volt, hogy a biztosításban töltött idő a jogosultság szempontjából elveszett, ha valamely naptári évben a biztosított 13-nál kevesebb heti járulék fizetésére volt kötelezett. Ha azonban a biztosított a biztosítási kötelezettségének első napja és a járadékigény bejelentése közé eső időnek legalább kétharmada alatt biztosított volt, várományát épnek tekintették. A váromány épsége úgynevezett elismerési díj fizetésével is fenntartható volt.8 2.3 A társadalombiztosítási rendszer átalakulása a fordulat évétől az 1956-os forradalomig 1948-tól újabb rétegek bevonásával fokozatosan tovább bővült a biztosítottak köre.9 Az
első
egységes
nyugdíjtörvény10
hatálya
kiterjed
minden
az
állami
társadalombiztosítás keretében betegségi biztosításra kötelezett, munkaviszonyban álló 6
Dr Botos 14 Laczkó István A Magyar munkás és társadalombiztosítás története Táncsics könyvkiadó Budapest 1968, 142 8 Dr Botos 14-15 9 Czúcz Ottó Szociális jog II.Unió Lap-és Könyvkiadó Budapest 2003, 86.o 7
9
dolgozóra, az ipari szövetkezetek tagjaira, az ügyvédi munkaközösségekre, a néphadsereg hivatásos állományú tagjaira, illetve az e szervektől, testületektől nyugdíjba vonulókra. Ekkor emelik fel – a korábbi 400 járulékhétről, ami valamivel több mint nyolc év- tíz évre a szolgálati időt mely a jogosultság feltétele. Ekkor jelenik meg az a szabály is, hogy amennyiben a szolgálati időben öt évnél hosszabb megszakítás van, az azt megelőző időket nem lehet figyelembe venni. A szolgálati idő számításához azonban nem az összes munkaviszonyban vagy biztosítási viszonyban töltött időt vették figyelembe, hanem csak az 1945 után munkában töltött éveket11. A második egységes nyugdíjtörvény12 főként a jogosultsági feltételeket és az ellátás mértékével kapcsolatos szabályokat módosította. Megszűnt a kettős korhatár, módosították a nyugdíj kiszámításának módját, felemelték a törzsnyugdíj mértékét, csökkentették a kiegészítő ellátás nagyságát. Továbbá megemelték az üzemi balesetben megrokkantak nyugellátásának mértékét, elsőként a gyakorlatban nyugdíjminimumot határoztak meg, végül elrendelték, hogy szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj folyósítását ha a nyugdíjas munkaviszonyban áll vagy keresőfoglalkozást folytat.13 2.4 A fejlődés fő iránya 1957 után Az 1956-os társadalmi, politikai krízist követően, egy viszonylag gyors politikai konszolidáció nyomán, a társadalombiztosítás területén is megteremtődtek a feltételek egy kiegyensúlyozottabb ütemű fejlődéshez. 1957-ben kiterjesztik a tsz tagokra az 1954.évi nyugdíjtörvény rendelkezéseit. 1958.január elsejétől megszületik az első termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer.
10
1951. évi XXX.tv Czúcz, 86-87.o 12 1954. évi XXVIII.tvr 13 Czúcz, 88.o 11
10
Ekkor került elfogadásra a harmadik, úgynevezett „munkás-, alkalmazotti egységes nyugdíjtörvény”14 E törvény 1959. január elsejével lépett hatályba és egészen 1975-ig volt érvényben. Ez a rendszer visszatér az 1928-as tőrvény fő jellemzőihez. Ez főként abból látszik, hogy felértékelte a szolgálati idő szerepét, vagyis ismét a teljes életpálya értékelése alapján határozzák meg a nyugdíjjogosultság mértékét. A teljes nyugdíjhoz minimálisan 25 év szolgálati idő míg a résznyugdíjhoz legalább 10 év kellett. A 25 évet fokozatosan, fölmenő rendszerben vezette be, 1959-ben még csak 14 évnyi szolgálati időt kívánt meg és ez évenként 1-1 évvel emelkedett, és valójába csak 1970től vált teljessé.15 Az első termelőszövetkezeti nyugdíjrendszerről szóló jogszabály16 fő elveiben megegyezett a munkás és alkalmazotti nyugdíjrendszer megoldásaival. A jogosultsági feltételeket tekintve a korhatár továbbra is öt évvel magasabb volt az ipari nyugdíj rendszerénél, a minimálisan szükséges szolgálati időt tíz évben határozták meg.17 2.5 1975.évi II. törvény E törvény igen alapos és szokatlanul hosszú előkészítő munka után született meg. Ez volt a II. világháború utáni időszak első egységes, törvényi szintű társadalombiztosítási szabályozása, amely átfogta a magyar társadalombiztosítási rendszer valamennyi ágazatát. A törvény fontosabb elemeikén említhető, hogy törvényi szintű jogszabályban egységes keretben szabályozta a társadalombiztosítás legfontosabb intézményeit. Négy biztosítási ág szabályait vonta egy törvénybe melyek a betegségi anyasági ellátások, családi pótlék, nyugellátások, és baleseti ellátások. Az egészségügyi szolgáltatásokat állampolgári jogon nyújtott, a nyugdíjkorhatárt egységesítette, enyhítette a mezőgazdasági járulékok jogosultsági feltételeit, emelni kezdték a járulékok mértékét, a gazdálkodó szervezeteket járulékfizetési kötelezettségük 14 15 16 17
1958. évi XXXX.tv Czúcz, 89.o 1957.évi LXV.tv Czúcz, 91.o
11
alapján csoportokra osztották.18 Ezt követő években lényeges változások következtek mely a nyugdíjrendszert is megreformálta. 1997.évben az Országgyűlés elfogadta az új nyugdíjrendszerre való áttérésről szóló törvényeket.19 A társadalombiztosítási rendszerek a világ szinte minden országában átalakítás közben,előtt vagy után állnak, a megváltozott demográfiai, társadalmi, gazdasági, politikai feltételekhez való alkalmazkodás és a hosszabb távú stabilitás biztosítása érdekében Magyarországon sem volt és jelenleg sincs ez másképpen, itt is – a többi országhoz hasonlóan – elkerülhetetlenné vált a nyugdíjbiztosítás átalakítása.20
3.A társadalombiztosítási rendszer 3.1 A törvény célja A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény célja, hogy a biztosítottak és hozzátartozóik részére nyújtandó társadalombiztosítási nyugellátásokat – figyelemmel a magánnyugdíj rendszerre is - egységes elvek alapján szabályozza.21 3.2A törvény hatálya A törvény hatálya kiterjed a biztosítottnak minősülő személyekre és a foglalkoztatókra, továbbá saját jogú és hozzátartozói nyugellátásban részesülő személyekre valamint a nyugdíjmegállapító szervre és a nyugdíjfolyósító szervre valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervre.22
3.3 Alapelvek Az állam elsődleges feladata a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése. Mely rendszer öregség, rokkantság, baleseti rokkantság esetén a biztosított
18 19 20 21 22
Czúcz 94.o, 96.o 1997.évi LXXX..tv,1997.évi LXXXI.tv., 1997.évi LXXXII. tv Dr Botos, 115.o 1997.évi LXXXI.tv 1997.évi LXXXI.tv.5.§
12
részére, elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít.23 A szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés, illetve szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az adott nemzetközi szerződés szabályai szerint kell alkalmazni.24 A társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére járulékot kell fizetni.25 Az állam mögöttes szervként a nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. 26 A nyugellátás összege a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.27 Az aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett
tagdíjat,
és
ennek
alapján
szolgáltatásra
jogosultságot
szerzett,
a
társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultakhoz képest eltérő mértékű nyugdíjra jogosult. Ha a biztosított saját számláján lévő összeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára a biztosított döntése alapján átutalták, akkor nyugellátását úgy kell megállapítani mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett.28 Az 1997.december 31-én hatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságot megszüntetni, illetőleg korlátozni nem lehet.29
23
1997.évi. LXXXI.tv. 1.§.(1).bek. 1997.évi. LXXXI.tv. 1.§.(2).bek. 25 1997.évi. LXXXI.tv. 2.§.(1).bek. 26 1997.évi LXXXI.tv. 2.§.(2).bek.. 27 1997.évi LXXXI.tv. 2.§.(3).bek. 28 1997.évi LXXXI.tv. 2.§.(4).bek 29 1997.évi LXXXI.tv. 3.§. 24
13
4. Szolgálati idő A szolgálati idő lényegében nem más, mint nyugdíjra jogosító jogszerző idő, vagyis az az időszak, mely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésre kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat a törvény külön határozza meg. A szolgálati időnek azt a legrövidebb tartamát, amelynek a megszerzése nélkül nyugellátásra jogosultság nem jön létre, „szükséges„ szolgálati időnek nevezzük. A szükséges szolgálati idő azonban nem csak keletkeztetője a jogosultságnak, hanem a szükségesnél hosszabb tartama a nyugellátás összegét befolyásolja. A társadalombiztosítási rendelkezések szerint szolgálati idő a munkaviszonyban, az ipari szövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági szövetkezet tagjaként, a szakmunkás tanulóviszonyban, a bedolgozóként és a megbízás alapján rendszeresen és személyesen végzett munkában töltött idő. Továbbá a katonai szolgálatban és szakérettségire előkészítő tanfolyamon eltöltött idő is függetlenül attól, hogy a hallgató részesült-e ösztöndíjban. Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként eltöltött időt. Kisiparosként, magánkereskedőként, gazdasági társaság, ipari szakcsoport tagjaként vagy ezek segítő családtagjaként eltöltött idő. Továbbá azt az időt melyre az érintett átképzési támogatást, munkanélküli segélyt vagy átmeneti munkanélküli járadékot kapott, továbbá az ápolási díj, 1991. március 1-jétől pedig a munkanélküli járadék, az átképzési támogatás és a pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának ideje. Szolgálati időként kell figyelembe venni a személyes szabadságában korlátozott személynél a személyes szabadság korlátozásának időtartamát. Valamint azt az időt, amely alatt a biztosított javító-nevelő vagy szigorított javító-nevelő munkát végzett.30
30
Tamási Judit: A nyugdíjjogosultság feltételei, Unió Lap és Könyvkiadó Kft, Budapest, 1992, 30.o
14
4.1 Szolgálati időként figyelembe vehető idők A megállapodást kötött személy esetében azt az időszakot, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyként és szerzetesrendi tagként eltöltött idő amennyiben az előírt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint előírt nyugdíjjárulékot az egyházi szervek megfizették. A gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama, amennyiben nyugdíjjárulékkal fedezett. A polgári katonai szolgálatban eltöltött idő szolgálati időnek minősül. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama, valamint a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, valamint a rehabilitációs ellátás folyósításának az az időtartama, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. A munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Szolgálati időként kell elismerni azt az időt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősült.31 Mivel a nyugdíjtörvény 1998.január 1.napján lépett hatályba, az ezt megelőzően szerzett jogosultságot az akkor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani azzal a kiegészítő szabállyal, hogy a biztosítással járó jogviszony 1998.január 1.napját megelőző időtartamát az 1997.12.31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.
31
1997.évi LXXXI.tv. 38.§
15
A törvény hatályba lépése után a főszabály természetesen az, hogy szolgálati időt keletkeztet a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Kiegészítő szabály, hogy a járulék tényleges befizetése nélkül is beleszámít a szolgálati időbe az az idő is, amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből, illetőleg jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de annak a befizetését elmulasztotta, illetőleg ha a biztosítottság ténye a társadalombiztosítás nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíjjárulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok alapján nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell. Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni azt az időt is, amely a munkaviszony (közalkalmazotti, helyreállításáig,
köztisztviselői vagy
az
utóbbi
jogviszony) mellőzése
jogellenes
megszűnésétől
esetén
jogviszony
a
annak
jogellenes
megszüntetésének jogerős megállapításáig telt el.32 4.2 Biztosításban töltött idő Az 1975.junius 30-át követő időre általános érvényű rendelkezés, hogy a szolgálati idő a biztosításban töltött idő. A társadalombiztosítási törvény hatálybaléptetése óta bevezetett módosítások, az ellátásokra való jogosultság azonossá válása túlhaladottá tette a biztosítottak körének korábbi megosztását, a biztosítottak körébe tartozott személyi kategóriák és az úgynevezett társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak között. 4.3 A járulékfizetés alapja A társadalombiztosítási rendszer fő finanszírozási módja a felosztó – kirovó elven működő rendszer. A társadalombiztosítási jog egyik alapelve, hogy a biztosítottak ellátására való igényét társadalombiztosítási díj - járulék- fizetési kötelezettségük alapozza meg. A biztosítotton kívül a foglalkoztatót is terheli a díjfizetési- járulékfizetési kötelezettség.
32
Fabók –Prof.Dr. Prugberger 174
16
Járulékot kell fizetni azon jövedelmek után, melyeket a törvény meghatároz. Viszont vannak olyan jövedelmek, amelyek után nem kell járulékot fizetni, azaz nem képeznek társadalombiztosítási járulékalapot.33 4.4 Járulékfizetési kötelezettség nélkül elismerhető szolgálati idő A polgári katonai szolgálatban eltöltött idő, táppénz, a baleseti táppénz, a terhességigyermekágyi segély folyósításának időtartama, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző időtartama
5.A szolgálati idő figyelembe vételének korlátozása 5.1 A biztosított díjazásban nem részesül A biztosításban töltött idő teljes tartamát nem minden esetben lehet szolgálati időként figyelembe venni. Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosításban töltött időnek a harminc napot meghaladó azt a tartamát, amely alatt a biztosított munkabérben nem részesült, illetve amely idő alatt a biztosítás szünetelt.34 5.2 Fizetés nélküli szabadság, mint szolgálati idő Amíg a fizetés nélküli szabadság időtartamából a 30 napot meg nem haladó rész – akár többször is- minden külön feltétel nélkül beszámít a szolgálati időbe, a 30 napot meghaladó rész csak akkor, ha a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.
33
Prof. Dr. Prugberger Tamás (szerk.): Szociális Jog II. Társadalombiztosítási jog Novotni Alapítvány a Magájog Fejlesztéséért, Miskolc, 2010 , 23 34 Dr Kurucz Béla Új nyugdíjjogi kézikönyv hvgorac Lap-és Könyvkiadó 1998 Budapest 102.o
17
Valamint ha a szabadságot 1992.március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy35 munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton résztvevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette.36 Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időszakot amikor a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992.12.31-ig vehető figyelembe.37 5.3 Előzetes letartóztatás a szabadságvesztés, javító-nevelő munka tartama A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az előzetes letartóztatás a szabadságvesztés valamint a szigorított őrizet tartamát. Ettől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni az előzetes letartóztatás idejét ha a letartóztatottat az ellene emelt váld alól jogerősen felmentették , vagy a büntető eljárást megszüntették. Továbbá szolgálati időként kell figyelembe venni a szabadságvesztés, szigorított őrizet idejét, ha utóbb a bíróság az elítéltet jogerősen felmentette. Minkét esetben további elengedhetetlen feltétele a beszámításnak az hogy a letartóztatás illetve az őrizetbe vétel a szolgálati idő tartama alatt történt. Szolgálati időnek számít az az idő is amely alatt a biztosított javító nevelő munkát vagy szigorított javító nevelő munkát végez.38 5.4 Egyes napokon végzett munka Azoknál a dolgozóknál, akik munkaviszonyuk keretében az üzem működése vagy foglalkozásuk jellege folytán a naptári hétnek csak egyes napjain végez munkát, a 35
Dr Kurucz 102 Dr Kurucz,102 37 Dr Kurucz,102 38 Dr Kurucz,127
36
18
biztosításban töltött időből a tényleges munkavégzés napjait lehet csak szolgálati időként számításba venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a heti munkaideje a munkakörükre irányadó teljes heti munkaidőnek legalább a felét eléri.39
6. A szolgálati idő előzetes elismerésének előnyei a gyakorlatban A szolgálati idő előzetes tisztázása segítségével a biztosított/volt biztosított a számára legelőnyösebb időponttól kérheti a nyugdíja megállapítását. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv érdemi döntését megelőzően köteles az ügy eldöntése szempontjából lényeges tényeket és körülményeket feltárni, a tényállást tisztázni. Az okmány hiányában be nem igazolódott, de az igénylő állítása szerint biztosításban töltött idő egyéb, hitelt érdemlő módon történő bizonyítására lehetőség van az alapeljárás során, majd a fellebbezés és bíróságnál történő eljárás során is, amely időtartam alatt a kérelmező még dolgozik, tehát nem ellátatlan. A nyugdíjmegállapító határozat meghozatala sokkal gyorsabban történhet meg, ha a szolgálati idők összeszámítása előzetesen megtörtént.
7. A szolgálati idő igazolása 7.1 A társadalombiztosítási szerv nyilvántartása alapján A biztosított (volt biztosított) - legfeljebb naptári évenként egyszer - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti a szolgálati idejének, nő esetén a jogosultsági idejének megállapítását. A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett, a nyugdíj-megállapító szerv nyilvántartásában nem, vagy eltérő tartalommal szereplő szolgálati időre, jogosultsági időre vonatkozó, az igénylő rendelkezésére álló igazolásokat, okiratokat.
39
Dr Kurucz, 124-125.
19
A nyugdíj-megállapító szerv az elismert szolgálati időt, jogosultsági időt határozatban állapítja meg. Az életkortól függetlenül, kérelemre – határozatban – bármikor közölni kell az elismerhető szolgálati idő tartamát, ha az a kérelmező korkedvezményre hivatkozva kéri. Ebben az esetben a figyelembe vehető, valamint a figyelembe nem vehető szolgálati idő, továbbá a korkedvezményre jogosító idő tartamáról kell a határozatot meghozni. A nyugdíjjogosultság feltétele az előírt szolgálati idő megszerzése. A szolgálati idő hossza befolyásolja a nyugdíj összegét. A szolgálati időt a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket, ha a jogszabály másként nem rendelkezik, abban az esetben kell figyelembe venni ha azokat az igénylő munkakönyvének a kiállítás napját követő időre vonatkozó bejegyzéseivel, vagy egykorú okirattal,vagy a munkáltató vagy jogutódja által az eredeti nyilvántartások alapján kiállított okirattal, valamint
hitelt érdemlő egyéb módon
igazolja illetőleg bizonyítja. A nyugdíjbiztosítási szervek a következő nyilvántartásokkal rendelkeznek: az 1945 előtti munkaviszonyok bizonyítására a várományi lapok, az 1945 utáni munkaviszonyok nyilvántartásokon
bizonyítására
a munkáltatói
nyilvántartások,
illetőleg az
e
alapuló egyéni nyilvántartó lapok, 1958.január 1-jétől a
munkaviszony nyilvántartó lapok , 1982. január 1-jétől a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapok, mezőgazdasági munkaviszonyok bizonyítására a napi, a heti, a havi bélyeglerovást tartalmazó úgynevezett bélyeglapok.40 7.2 A szolgálati idő igazolása „egyébhitelt érdemlő” módon.
Hitelt érdemlő egyéb mód a tanukkal történő bizonyítás is.
Amíg korábban
tanúvallomással csak a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő egyötöd részét,
40
Dr Kurucz, 128
20
maximálisan tehát két évet lehetett figyelembe venni, a hatályos szabályok szerint a szolgálati idők, ha a tanukkal bizonyítás nincs kizárva, tanúvallomással időben korlátozás nélkül bizonyíthatók. Általánosságban tehát a szolgálati időket illetően érvényesül a szabad bizonyítás elve, s ezekben az esetekben a tanúbizonyítás nemcsak megengedett, hanem szabad a bizonyítás annyiban is, hogy a tanúbizonyításnak nincsenek időben korlátai sem. Egyes szolgálati idők tekintetében viszont a szabad bizonyítás nincs megengedve, csak kötött bizonyítás vehető igénybe. Ennek lényege az, hogy a jogszabály az adott szolgálati időre okirati bizonyítást ír elő, a szolgálat idő bizonyítására csak az előírt bizonyítási eszköz alkalmas, illetőleg fogadható el, más bizonyíték így például a tanúvallomás nem. A tanúvallomással igazolt szolgálati idő értékét a tanúvallomások hitelt érdemlősége és meggyőző ereje határozza meg.41
8. A nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíja
A nők kedvezményes nyugdíj jogosultságáról szóló új szabályok szerint a nő, aki kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. Annak érdekében, hogy a munkában
töltött
idő
meghatározó
jellege
ne
csökkenjen,
a
kedvezmény
igénybevételének további feltétele a minimum 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági idő. A szabályozás más szolgálati időt, mint pl. a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást, az ápolási díjat és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot - amelyek egyébként az általános szabályok szerint szolgálati időnek minősülnek- a kedvezményre
való
jogosultság
szempontjából
nem
veszi
figyelembe.
Gyermekellátások folyósítási idejeként legfeljebb 8 év vehető figyelembe a
41
Dr Kurucz, 129
21
kedvezményre jogosultság megállapításakor. Ugyanakkor a nyugdíj összegének kiszámítása változatlanul a nyugdíjszerző szolgálati idők figyelembevételével történik.42
9. Arányosan elismerhető szolgálati idő
Ha munkaviszonyban vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban álló biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb akkor ezen időt csak olyan arányban lehet figyelembe venni, amilyen arány megállapítható a kereset és a minimálbér között. Arányos szolgálati időről 1996.12.31-ét követően beszélhetünk. A szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.43
10.Nyugdíjszolgáltatásokkal kapcsolatos megállapodások A nyugellátás összegét jelentősen befolyásolja a megszerzett szolgálati idő hossza, sőt bizonyos idő megszerzése feltétele a jogosultságnak. A törvény lehetőséget nyújt azok számára is a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő megszerzéséhez, akik egyáltalán nem állnak vagy álltak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy a nyugdíjra jogosultsághoz nem elegendő a szolgálati idejük. A megállapodás útján szerzett szolgálati idő azonos értékű az egyéb módon szerzett szolgálati idővel. Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személy folyamatos járulékfizetéssel szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. Szolgálati idő szerzése szempontjából két esetben köthető megállapodás. Felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok elismerésére 1998.január 1 utáni időszakra vonatkozóan.44
42
1997.évi LXXXI.tv 18. (2a) a,pont 1997.évi LXXXI.tv 39.§ 44 Czúcz Ottó Szociális Jog I. Unio Lap és Könyvkiadó Kft Budapest 2003, 151
43
22
Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy, öregségi teljes, illetőleg öregségi résznyugdíjra való jogosultsághoz szükséges szolgálati időből hiányzó időtartamot de legfeljebb 5 naptári évet kíván szolgálati időként elismertetni. Mindkettőnek az a feltétele, hogy az érintett személy havonként megfizesse a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér után a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot.45 Megállapodást lehet kötni szolgálati időként való beszámítás céljából az otthoni gondozás idejére, mely idő a gyermekgondozási segély idejével megegyezik. Ez egy speciális kedvezményes megállapodás kötési lehetőség. Két időszakra lehet ilyen megállapodást kötni Az 1998. évre a gyermekgondozási segély időtartamával megegyező otthoni gondozás idejére, valamint arra az időszakra, amelyre a gyermekgondozási segély nem jár. A megállapodás feltétele, hogy a megkötés napján érvényes gyermekgondozási segély alapján kiszámított nyugdíjjárulék megfizetésre kerüljön.46 Megállapodás köthető még az 1997-ben és 1998-ban külföldön foglalkoztatott biztosított számára szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. Az 1997.évben külföldön történő foglalkoztatásnak az idejét akkor is el kell ismerni szolgálati időként, ha ebben az évben sem a foglalkoztató sem a biztosított nem fizetett utána járulékot. Az 1998-as évet azonban már csak akkor lehet szolgálati időként figyelembe venni és keresetet beszámítani, ha a járulékok utólagos megfizetése megtörtént. 47
11. Szolgálati idő beszámítása különböző jogviszonyokban 11.1 Felsőfokú tanulmányok beszámítása Szolgálati időként kell figyelembe venni az öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt, a hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül a felsőfokú oktatási 45
Czúcz, 152.o Czúcz, 152.o 47 Czúcz, 153-154.o 46
23
intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét, ideértve a doktorandusz képzés, az ösztöndíjas aspiráns képzés idejét is. A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe. Az 1997.december 31-ét követően eltöltött el töltött tanulmányi időt vizsgálni kell, hogy a tanulmányi időre megállapodás kötése alapján történt-e járulékfizetés.48 Felsőfokú tanulmányi időként kell számításba venni a felsőfokú technikum, valamint felsőfokú szakiskolák nappali tagozatán folytatott tanulmányi időt is. Az 1954. és 1966.között zeneművészeti szakközépiskola tanárképző tagozatán a tanári oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányok tartama szolgálati időként elismerhető. 11.1.2 Külföldi felsőfokú tanulmányok beszámítása A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét a nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetőleg a tanulmányok idejét hazai felsőfokú
oktatási
intézmény
nappali
tagozatán
folytatott
tanulmányi
időbe
beszámították. A külföldi oktatási intézmény nappali tagozatán 1944 után, de 1998 előtt folytatott tanulmányi időt az említett honosítás, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató magyar ösztöndíjasként, vagy az illetékes magyar
48
Dr Kurucz,125
24
hatóság engedélyével államközi engedély alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél pályázat elnyerésével ösztöndíjban részesült és így végezte tanulmányait.49 Szolgálati idő számításánál fontos kérdés a 18. életkor elérése után folytatott tanulmányok beszámíthatósága. Ennek szabályai többször változtak, a jelenleg hatályos nyugdíjjogszabályok szerint az öregségi nyugdíj szempontjából az 1998. január 1. előtt folytatott
felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok
vehetők figyelembe szolgálati időként. Korlát viszont az, hogy a tanulmányok idejéből legfeljebb csak annyi vehető figyelembe amennyi a képesítés megszerzéséhez szükséges.50 11.2 Szakmunkástanuló idő A szakmunkástanuló viszonyban eltöltött idő szolgálati időként figyelembe vétele rendezett amennyiben a szakmunkástanuló biztosítottnak minősül. E körben tartozik az is aki tanuló szerződés alapján szakképző iskolában tanulói jogviszonyban állt.
Az 1995. április 1-je előtt szakmunkástanuló viszonyban álló
személy e minőségben eltöltött ideje akkor is szolgálati időnek minősül, ha ösztöndíjban nem részesült. 1995.április 1-től a szakmunkástanulói jogviszony megszűnéséig fennálló tanulóként eltöltött időt csak akkor szolgálati idő ha a tanuló ösztöndíjban, munkabérben részesül, 1996. január 1- 1997.december 31-ig
a tanulószerződéssel szakképző iskola
tanulójaként eltöltött időt akkor lehet szolgálati időként ha a tanuló iskolarendszerű képzés
keretében
működő
iskolában
tanult,
valamint
1998.január
1-től
a
tanulószerződés alapján szakképző iskolában eltöltött időnek azt a tartamát lehet beszámítani, amelyre a nyugdíjjárulékot is megfizették. A tanulójogviszony a beiratkozás napjától a sikeres szakmunkásvizsga letételének igazolt napjáig, legfeljebb az első vizsgaidőszak utolsó napjáig áll fenn.
49 50
Dr Kurucz,126 Fabók- Prof. Dr. Prugberger, 176
25
A
szakmunkás
tanulóviszonyban
eltöltött
idő
ha
a
társadalombiztosítási
nyilvántartásban nem szerepel akkor szakmunkás bizonyítvánnyal, tanulókönyvvel, vagy az iskola igazolásával lehet bizonyítani.51 11.3. Szakiskolai tanulók szolgálati ideje A volt szakiskolai tanulók tanulmányi ideje nem minősül szakmunkástanuló viszonyban eltöltött időnek és a nyugellátás megállapításánál szolgálati időnek. 1945 előtt és az azt követő években a szakmunkástanulók a foglalkoztatóval
úgy
nevezett tanoncszerződést kötöttek. Különböző juttatások illették meg őket, és a tanulmányi idejük túlnyomó részét a termelésben töltötték el, a szakmával összefüggő iskolai elfoglaltság csupán heti néhány órát tett ki. Ezzel szemben a szakiskolai tanulók 1945 előtt és az az utáni években is tanoncszerződést a munkáltatóval – gyakorlati foglalkozást vezető munkahellyel- nem kötöttek, nem illeték meg őket a tanoncoknak járó juttatások, tanulóidejüket korábban nem lehetett beszámítani sem munkajogi szempontból, sem a munkaviszony időtartamában. A szakiskolai bizonyítványok a szakmákban ugyan egyenértékűek voltak a szakmunkás bizonyítványokkal, ezek az iskolák lényegében a mai értelemben vett középfokú szakmai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesítettek, és hasonlóak a jelenlegi technikumi oklevelekhez, illetőleg hallgatóknál nem a tanoncokhoz hasonló konkrét munkahelyi, fizikai munka végzése hanem az elméleti tanulmányok elsajátítása az iskolai tanulmányokat folytató tanuló tevékenysége volt a meghatározó. Ezekre figyelemmel a szakiskolai tanuló e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkás tanuló viszonynak, ezért
szolgálati időnek sem tekinthető,
ennélfogva a nyugellátás megállapításánál sem vehető figyelembe szolgálati időként.52 Szolgálati időként kell figyelembe venni az Egészségügyi Minisztérium által az ország területén szervezett és fenntartott szaktanfolyamokon és iskolákban eltöltött tanulmányok időtartamát. Elismerni az 1975.március 1-jéig megkezdett iskolai tanulmányok időtartamát lehet.
51 52
Dr Kurucz, 98 Dr Kurucz, 98-99
26
Szolgálati időként kell még elismerni az egyes mezőgazdasági szakiskolák és szaktanfolyamok tanulóinak ebben a minőségben 1949. november 1- 1961.március 31ig eltöltött idejét is. 11.4 Szakérettségire előkészítő tanfolyamon töltött idő Szolgálati időként kell figyelembe venni a szakérettségire előkészítő tanfolyamon, a kiemelt minősítésű szakérettségi kollégiumban töltött időt - a kapott ösztöndíjra tekintet nélkül - akkor is, ha az akkor hatályos rendelkezésekkel ellentétben a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát erre az időszakra megszüntette. Ezen idő beszámítását az 1986.január 1-jétől hatályba lépő rendelkezés tette lehetővé A szakérettségire előkészítő tanfolyam tanulmányi ideje kezdetben egy év volt, majd azt az 1952/1953-as évtől két évre emelték. Ennek megfelelően, ha a szakérettségi bizonyítványban a tanulmányi idő nincs meghatározva, egy éves tanfolyam esetén 10 hónapot, kétéves tanfolyam estén a nyári szünettel együtt 22 hónapot kell szolgálati időként tekinteni.53 11.5 Az egészségügyi dolgozók szolgálati ideje Kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni az egészségügyi dolgozók esetében a heti 48 órát meghaladó többletmunkavégzésnek a - 2004. május 1-jét követő, - napi 8 óra alapulvételével átszámított – időtartamát.54 11.6. Betegséggel, anyasággal kapcsolatos szolgálati idő 11.6.1 Az anya szolgálati idejének növelése Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét - az egyszeres számításra tekintet nélkül - annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt.
53 54
Dr Kurucz, 101 1997.évi LXXXI. tv. 43/A.§ (1) bek
27
További kedvezmény illeti meg az anyát ha 1968. január 1-je előtt született gyermeke tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, mert ez esetben a szolgálati időt nem 365 nappal hanem 550 nappal kell növelni. Az 1968 előtti gyermek szülés tényét a születési anyakönyvi kivonattal kell bizonyítani, azt pedig, hogy a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell bizonyítani. 55 11.6.2 A táppénz, szülési szabadság, GYES folyósítás tartama Szolgálati időként kell figyelembe venni a táppénz –ideértve a betegszabadság idejére járó juttatást is-, a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességigyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az időleges rokkantsági járadék,a szülési szabadság, a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát.56 11.6.3 A kórházi ápolás tartama A szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolás ideje is szolgálati idő. A biztosítás megszűnését követő kórházi ápolás alapján összesen egy évet - gümőkóros megbetegedés esetén két évet - lehet szolgálati időként figyelembe venni.57 11.6.4 A gyermeknevelési támogatásban részesülés tartama Szolgálati időként kell figyelembe venni legkorábban 1993.február 1-jétől megállapított gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartamát. A támogatás folyósításának időtartamát társadalombiztosítási nyilvántartás alapján kell beszámítani, ennek hiányában határozattal, illetve a folyósító szervek igazolásával lehet bizonyítani. Az igazolásnak azt is tartalmaznia kell, hogy a támogatás után a nyugdíjjárulék megfizetése megtörtént. 58 55
Dr Kurucz, 104 168/1997 (X.6) Korm.rendelet 32.§ (1) bek. 57 168/1997.(X.6) Korm.rendelet. 32.§ (2).bek. 58 Dr Kurucz, 107 56
28
11.6.5 Anyasági segély folyósításának tartama Szülési szabadság címén -1962. december 24-e előtti szülés esetén nyolcvannégy napot, -1962.december 23-át követő szülés esetén száznegyven napot kell szolgálati időként figyelembe venni.59
11.7 A katonai szolgálatban töltött idő figyelembe vétele Szolgálati időnek számít a katonai szolgálatban és a polgári szolgálatban töltött idő. A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a volt fegyveres erők és a fegyveres testületek valamint a volt honvédség sorozat állományú tagjai első tényleges és tartalékos szolgálatának az idejét a honvédelmi munkaszolgálatban, továbbá a hadifogságban töltött időt, a deportálásban töltött időt, leventeszolgálatban külföldön töltött időt, ha a leventét akarata ellenére kényszerítették az ország területének elhagyására. Szolgálati időként figyelembe kell venni a fegyveres erők, a rendőrség, a büntetés végrehajtási testület, a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb szervek hivatásos vagy továbbszolgáló állományában töltött időt, ha a szolgálat nem nyugállományba helyezéssel szűnt meg.60 11.8. A választott tisztségviselő biztosítása A választott tisztségviselő biztosítása a választás napjától a tisztség ellátásának megszűnéséig áll fenn. Ez alatt az idő alatt akkor biztosított ha díjazásban részesült. A biztosítás nem áll fenn az alatt az időtartam alatt, amelyre díjazást nem fizettek, kivéve azt az időtartamot, amikor a választott tisztségviselő táppénzben, baleseti táppénzben, terhes
gyermekágyi
segélyben,
gyermekgondozási
díjban,
gyermekgondozási
segélyben, gyermeknevelési támogatásban ápolási díjban részül illetve katonai szolgálatot teljesít. 1997.január 1-jétől biztosítottnak kell tekinteni valamennyi tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselőt. A tiszteletdíj és a mindenkori minimális bér aránya határozza 59 60
Dr Kurucz 107 Tamási, 47
29
meg, hogy a biztosításban töltött időtartam alatt hány nap szolgálati időt szerzett a tisztségviselő.61 11.9 A nevelőjelölt szolgálati ideje Szolgálati időként kell figyelembe venni a nevelőjelöltnek 1962. június 3-a előtt oktatási-nevelési intézményben eltöltött idejét. Nevelőjelölt az óvónőjelölt, a tanítójelölt, az általános iskolai és középiskolai tanárjelölt. Gyakorlóév címén a ténylegesen letöltött időtartamot, de legfeljebb 14 hónapot lehet szolgálati időnek tekinteni.62 11.10 A segítő családtag szolgálati ideje 1982.január 1-jétől szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő,
az
egyéni
vállalkozó,
a
gazdasági
munkaközösség
segítő
családtagjának és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozójának, továbbá 1988.12.31-ét követően a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja idejét, ha biztosított volt és utána a járulékot megfizették.63 Járulék fizetése nélkül is szolgálati idő az amely alatt a biztosított segítő családtagja táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi –gyermekágyi segélyben részesült.64 11.11 Megbízási jogviszony, vállalkozási jellegű jogviszony A megbízás alapján rendszeres munkát végzőnek azt kell tekinteni, akinek ugyanannál a munkáltatónál a megállapodás szerinti vagy tényleges munkaideje az azonos vagy hasonló munkakörre megállapított törvényes havi munkaidőnek a felét eléri, ha a munkaidő nem állapítható meg, keresetet kell figyelni, hogy eléri-e az azonos vagy hasonló munkakörre jogszabályban megállapított havi munkabér alsó határának a felét.65 61
Dr Kurucz, 100 Dr Kurucz 102 63 168/1997.(X.6).korm.rend.29.§.(8) bek. b,pont 64 Dr Kurucz, 103 65 17/1975.(VI.14) Mt.R.7.§.1.bek 62
30
Nem terjed ki a biztosítás azonban arra, akinek ugyanannál a munkáltatónál a havi keresete az azonos vagy hasonló munkakörre jogszabályban megállapított munkabér felső határát meghaladja. A biztosítás feltételeit havonta kell elbírálni66 E jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963.június 01jétől lehet szolgálati időként figyelembe venni melyet egykorú okirattal kell igazolni.67
1996.december.31-ig
e jogviszony keretében tevékenységet folytatókra csak akkor
terjed ki a biztosítás, ha a tevékenységből származó havi kereset,díjazás elérte a tárgyévet megelőző naptári év utolsó napján érvényes minimális bér összegének 60 százalékát. A biztosítási kötelezettséget havonként kell elbírálni. 1997.január 1-jétől megváltoztak a szabályok mely szerint a biztosítottnak a nyugdíjjárulék-alapot képező havi keresete kisebb a minimálbérnél, akkor a biztosítási időből csak arányosan kevesebb vehető figyelembe szolgálati időként. A szolgálati időt 1997.január1-jétől jogviszonyonként és nem havonta kell elbírálni.68 11.12 Kisiparos, magánkereskedő, egyéni vállalkozó Az egyéni vállalkozó69 biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, amely alatta a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott típusú és mértékű járulékot fizetett. A kisiparos 1962. január 1-jétől, illetve a magánkereskedő 1970. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig a társadalombiztosítási járulékot, 1989. január 1-jétől 1991. március 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, illetőleg az egyéni vállalkozó 1991. április 1-jétől 1995. december 31ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, 1996. január 1-jétől kezdődően pedig a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizette.70
66
17/1975.(VI.14) Mt.R.7.§.2.bek 17/1975.(VI.14) Mt.R.103.§ 68 Dr Kurucz 106 69 ideértve az 1990.évi V.törvény hatályba lépésekor kisiparosként, magánkereskedőként igazolvány alapján főfoglalkozású tevékenységet folytató személyt is 70 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 35.§.1.bek 67
31
11.13 Társas vállalkozói jogviszony A gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjaként, továbbá gazdasági társaság tagjaként 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát lehet szolgálati időként figyelembe venni, amelyre a tag járulékot fizetett. 1996.január elsejét megelőzően nyugdíjjárulékot és társadalombiztosítási járulékot, majd ez időpontot követően nyugdíjbiztosítási járulékot fizetett illetve utána fizettek.71
11.14 Alkalmi fizikai munka Az alkalmi fizikai munkát végző személy biztosítása a munkavégzés napjain, valamint azokon a napokon áll fenn, amelyeken e nélkül is díjazásban részesül. Ha a biztosított egymást követő hat munkanapon át munkát végez akkor a
közbeeső illetve
a
munkanapokat közvetlenül követő pihenőnapot, munkaszüneti napot is biztosításban töltött időnek kell tekinteni.72 Alkalmi fizikai munkát végzőnek azt kell tekinteni, akit megszakítás nélkül hét napnál rövidebb időre alkalmaznak.73 11.15 A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag jogviszonya A mezőgazdasági termelőszövetkezetnél 1967. január elseje lőtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számit az első belépés teljes napári éve illetve minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesített. Továbbá szolgálati időnek számít a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész évben át fennállott.74
71
168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 35.§.3./ 17/1975. ( VI.14.) MT. R.8.§. 73 3/1975.(VI.14.) SZOT sz. szabályzat 2/A.§. 74 17/1975. ( VI.14.) MT. R.125.§.(1).bek 72
32
A tagság időtartamának és a teljesített munkaegységek számának a vizsgálatánál a társadalombiztosítási nyilvántartások és a termelőszövetkezet által igazolt adatok egyaránt alapul vehetők, szükség esetén pedig egyéb bizonyítási eszközök is. A bizonyítás tehát nem kötött. A termelőszövetkezeti tag 1967. január elseje előtti szolgálati idejének a számításánál fél munkaegységet kell figyelembe venni minden olyan munkanap után, amelynek során keresőképtelensége, terhessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata vagy tanfolyamon részvétele miatt közös munkát nem végzett, munkaviszonyban állott vagy ipari szövetkezet tagja volt.75 Az 1966. után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati idő számításának az alapja a korábbi munkaegység helyett a munkanap lett, és meg szűnt az első belépés évéhez fűződő kedvezmény mindazoknak akik
csak 1966.után létesítettek biztosítási
jogviszonyt termelőszövetkezet tagjaként. A termelőszövetkezeteknél 1966.december 31. után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával 150, nő 100 munkanapot teljesített. Továbbá a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész évben át fennállott.76 Ha a termelőszövetkezet tagja 1960. szeptember 30.-a után öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült akkor azt az időt szolgálati időként figyelembe venni nem lehet.77 Munkanapokon 1992. december 31-ig a tízórás munkanapot kell érteni, szolgálati idő számításánál minden olyan munkaegységet, melynek a mérése nem munkanappal történt, munkanapokra át kell számítani.
75
Dr Kurucz,113 Dr Kurucz 113 77 17/1975. ( VI.14.) MT. R.125.§.(3).bek 76
33
Munkanapnak számít az a nap is, melyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjeként az üzletet üzemeltette,
valamint azok a napok is- a
heti pihenőnapok kivételével - amelyen a tag betegségi segélyben, táppénzben, baleseti táppénzben részesült, illetőleg betegszabadságon volt, kórházi ápolás alatt állott, szülési szabadságon
volt, gyermekgondozási
díjban,
gyermekgondozási
segélyben
részesült, háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést kapott, katonai szolgálatot teljesített, népi ülnöki tennivalókat végzett, a szövetkezet hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanult vagy egész napos tanfolyamon vett részt, jogszabályban biztosított vagy a vezetőség által engedélyezett tanulmányi szabadságon volt, vagy munkavégzés nélkül a mezőgazdasági szövetkezettől díjazásban részesült, illetőleg tagságának fennállása alatt munkaviszonyban állt vagy egyéb jogcímen is biztosított volt, továbbá e jogviszonyok alapján táppénzben,baleseti táppénzben részesült.78 11.16 Mezőgazdasági szövetkezeti tag családtagjaként végzett munka A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja abban az esetben biztosított, ha a mezőgazdasági szövetkezetnél történt foglalkoztatására munka megállapodás alapján került sor. 79 Amennyiben nem munka megállapodás alapján történik a foglalkoztatás akkor a biztosítás azokon a napokon áll fenn amikor a családtag munkát végzett és díjazásban részesült, illetve a pihenő és munkaszüneti napokon. A szolgálati idő utólagos elismerése a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában korábban részt vevő családtagja részére biztosít lehetőséget- meghatározott feltételek fennállása esetén- szolgálati időként történő beszámítására. A beszámítás feltételei: a kérelmező családtagként közös gazdaságban végzett munkával a törvényben meghatározott munkanapot és munkaegységet teljesítette és ezt a tényt egykorú okirattal igazolta valamint a meghatározott nyugdíjjárulékot megfizette. Fenti jogcímen legfeljebb 5 naptári év elismerésére van lehetőség.80 78 79
Dr Kurucz,114 Dr Kurucz,116
34
11.17 Mezőgazdasági szövetkezeti tagság megszűnése utáni szolgálati idő A mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő betegségi, illetőleg szülési segélyezés időtartamát szolgálati idő szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ez alatt a tagsági viszony fennállott volna. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok szolgálati idejének a számítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell arra a tagra is aki mezőgazdasági szövetkezetben javító-nevelő munkát végzett.81 11.18 A mezőgazdasági szakcsoport tagja, egyéni gazdálkodó Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt melyre a tag, egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járulékot fizetett. A mezőgazdasági szakcsoport tagjaira 1982. január 1-jétől, az egyéni gazdálkodókra pedig 1983. január elsejétől a társadalombiztosítási védelem kiterjed, így többek között ettől az időponttól nyugellátásra és baleseti ellátásra is jogosultak. Ezek a rendelkezések lehetővé tették legfeljebb öt olyan naptári évnek szolgálati időnkénti beszámítását, mely alatt a mezőgazdasági szakcsoport tagja kistermelői tevékenységből származó jövedelme, illetőleg az egyéni gazdálkodó e tevékenységből származó jövedelme a törvényben meghatározott összeget elérte és erre az időre a társadalombiztosítási járulékot megfizette.82 11.19 Kisszövetkezet tagja Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisszövetkezet tagjának azt az idejét amikor munkát nem végez amennyiben hatályos rendelkezések szerint a naptári évre előírt legmagasabb járulékalapnak megfelelő nyugdíjjárulékot már megfizette, feltéve, ha a tagság ez idő alatt is fennállt.83
80
Dr Tamási,40 Dr Kurucz,117 82 Dr Kurucz,117 83 Dr Kurucz,103 81
35
11.20 Munkaterápiás intézeti idő A munkaterápiás intézetben kezelt alkoholistának a kezelés idejét szolgálati időként kell figyelembe venni, ha intézeti kezelésnek a kezdetekor biztosított volt.84 11.21 Az 1991.évi IV. törvény85 hatályba lépése előtti munkanélküli ellátások Az Flt. hatályba lépését ( 1991.március 1-jét) megelőzően a munkanélküli személyeket felmondási járandóság, munkanélküli segély, átmeneti munkanélküli járadék, átképzési támogatás és elhelyezkedési támogatás illette meg. Az ellátásokra való jogosultsági feltételekről több jogszabály is rendelkezett. 11.21.1 Munkanélküli segély Szolgálati időként kell figyelembe venni az 1989. január 1-jétől megállapított munkanélküli segély folyósításának időtartamát. Az ellátás legfeljebb egy éven át járt. 86 11.21.2 Átmeneti munkanélküli járadék Szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a munkanélküli segély folyósításának lejártát
követően
megállapított
átmeneti
munkanélküli
járadék
folyósításának
időtartamát, mely legfeljebb egy éven át járt.87 A folyósított munkanélküli segélyből, valamint átmeneti munkanélküli járadékból a munkaerő-közvetítő szervnek nyugdíjjárulékot kellett levonnia ezáltal a segélyben , járadékban részesülő társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősült.
84
Dr Kurucz,108 1991.évi IV.tv a foglalkoztatás elősegitéséről é a munkanélküliek ellátásáról 86 114/1988. ( XII.31) Mt.rendelet 87 7/1990.(I.29.) Mt.rendelet 85
36
11.21.3 Átképzési támogatás A 15/1987. (XII.31.) ÁBMH rendelkezése alapján a munkaviszonyban nem álló személynek is járt átképzési támogatás. A támogatást a munkaerő-közvetítő szerv intézkedése alapján a tanácsi szerv folyósította. A támogatás összegéből a nyugdíjjárulékot hivatalból levonták. A támogatás folyósításának tartama szolgálati időnek minősült. 11.22 Végkielégítés A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. Amennyiben a végkielégítés kifizetése 1997.december 31-ét követően és 2000.január 1jét megelőzően történt, a dolgozó biztosítási jogviszonya meghosszabbodott. A meghosszabbodott biztosítási időt szolgálati időként kell számításba venni.88 11.23 Ügyvédként eltöltött idő figyelembe vétele Az ügyvéd esetében szolgálati időként kell számításban venni az ügyvédjelöltnek, valamint a helyettes ügyvédnek e minőségben eltöltött és az ügyvédi kamara által leigazolt idejét valamint az ügyvédi munkaközösség tagjának 1954.április 30-a után eltöltött idejét, továbbá a magángyakorlatot folytató ügyvédnek
kamarai tagként
eltöltött azt az idejét, amelyre nyugdíjjárulékot fizetett. Nem képez az 1984.január 1. előtti ügyvédi munkaközösségi tagsági idejéből szolgálati időt az a 30 napot meghaladó időszak, amely idő alatt az ügyvéd neki felróható okból működést nem fejtett ki. A jogtanácsosi munkaközösség tagjaként eltöltött időből az számit szolgálati időnek amelyre a jogtanácsosi munkaközösség tagja nyugdíj járulékot fizetett.89
88 89
2012.évi I.tv. Mt. 77.§. 1.bek Dr Tamási, 45
37
Az ügyvédekről szóló törvény90 rendelkezései szerint ügyvédi tevékenységet az folytathat, aki az ügyvédi kamara tagja. Az ügyvéd egyéni ügyvédként illetőleg ügyvédi iroda tagjaként működhet. 11.24 Gépjárművezető-képző munkaközösségi tag A gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként eltöltött
időt legkorábban
1975.július 1-től lehet szolgálati időként figyelembe venni. Az 1988.december 31-ét követően eltöltött időnek az a tartama szolgálati idő, amelyre a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja a reá irányadó járulékfizetési kötelezettségnek eleget tett.91 11.25 Egyházi személy, szerzetesrend tagja Szolgálati időként kell figyelembe venni az egyházi személynek, szerzetes rend tagjának e minőségben, valamint a diakonissza nővérek és a Szociális Missziótársulat nővéreinek ilyen minőségben munkában eltöltött idejét. Egyházi személyek a felszentelt pap, a lelkész és segédlelkész, a rabbi a kántor, az előimádkozó és metsző, a hitelőadó a hitoktató, a teológia tanár illetve az egyházkormányzati állást betöltő személy.92 11.26 A szertői jogvédelem alá tartozó alkotótevékenység ideje Az 1996. december 31-ét követően és 1997. december 13-át megelőzően szolgálati időnek számít a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi tevékenység ideje, ha a mű, illetőleg az előadás felhasználására szerződést kötöttek, és ennek alapján a szerző, előadóművész díjazásban részesül. Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni ha a díjazás a nyilvánosságra hozott irodalmi, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő mű, műfordítás. Valamint
90
1998.évi XI.tv Dr Kurucz, 108 92 Dr Kurucz,120 91
38
nyilvánosan tartott ismeretterjesztő, kulturális vagy tudományos előadás - ha a díj kifizetője költségvetési szerv vagy intézmény irodalmi, kulturális vagy tudományos tevékenységet végző egyesület, közalapítvány, közhasznú társaság, amelynek fő tevékenysége a fent említett szerzői jogi védelem alá tartozó művek és előadások felhasználása. Nem vehető szolgálati időként figyelembe ha az irodalmi mű, színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték, zenemű szöveggel vagy anélkül,illetve
rádió- vagy
televíziójáték, filmalkotás, képzőművészeti alkotás vagy azok terve, valamint az alkotás restaurálása , iparművészeti alkotás vagy azok terve, valamint az alkotás restaurálásából valamint a fotóművészeti alkotás megjelenéséből vagy előadásából származik.93 Az 1996. december 31-e utáni időpontban kötött felhasználási szerződés alapján kifizetett, nyugdíjjárulék-alapot képező cím minden 3300 forintja után egy naptári napot, de naptári évenként legfeljebb 365 napot lehet figyelembe venni Ha az előadás megtartására 1996. december 31-e utáni időpontban kötöttek szerződést előadásonként egy napot, de naptári évenként legfeljebb 365 napot kell szolgálati időként figyelembe venni.94
12. Külföldi munkavállalás tartamának figyelembe vétele
Szolgálati időként kell figyelembe venni a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személynek ebben a minőségben eltöltött idejét.95 1967.december 31-előtt fennállott külföldi munkavállalás időtartama abban az esetben számít szolgálati időnek, ha a munkavállalást az erre feljogosított szerv engedélyezte valamint a munkavállalásra államközi egyezmény, illetőleg magyar külkereskedelmi szervek által kötött egyezmény végrehajtásaként került sor, és az állampolgár külföldi munkavállalását megelőzően Magyarországon munkaviszonyban állott.96 93 94 95 96
168/1997. (X.6). Korm.rendelet. 54.§ 168/1997. ( X.6).Korm.rendelet 55§ 2.a,b 168/1997. (X.6). Korm.rendelet 50.§ Dr Kurucz, 118
39
Az 1967. december 31-e után a külföldi munkavégzés akkor számít szolgálati időnek, ha a magyar állampolgár a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott, és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette.97 Szolgálati időnek számít a külföldön folytatott olyan tevékenység ideje is - a közép- és felsőfokú oktatás keretében folytatott tanulmányokat kivéve – amelyre a magyar állampolgár államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által
biztosított
keretből
ösztöndíjban
részesült,
vagy külföldi
szervnél
-
magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült.98 1992.február 29-ét követően amennyiben magyar állampolgár külföldön vállal munkát, illetőleg lesz ösztöndíjas, szolgálati időt megállapodás alapján szerezhet.99 Az előadóművész 1975. június 30-a után fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát akkor lehet szolgálati időként figyelembe venni, ha a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szerv engedélye alapján vagy magyar impresszáló szerv közreműködésével került sor, valamint a munkavállalás tartama egyhuzamban harminc napnál hosszabb. Fenti időt akkor lehet szolgálati időként figyelembe venni ha a nyugdíjjárulék megfizetésre került.100 13. A szolgálati idő elismerési kérelem átalakítása 2013.január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény101 módosítása következtében megszűnik a szolgálati idő elismerési kérelem. A biztosított által kezdeményezhető eljárás helyébe a hatóság által indított egyeztetési eljárás lép. 2012.
december 31-ig szolgálati idő elismerése iránti kérelmet nyújthatott be a biztosított a 97
168/1997.(X.6).Korm.rendelet 51.§ (2).bek Dr Kurucz, 118 99 Dr Kurucz,119 100 168/1997.(X.6).Korm.rendelet 51.§. (5).bek 101 1997.évi LXXXI.tv 98
40
nyugdíj-megállapító szervhez a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idejének megállapítása iránt. Az eljárásban az összes szolgálati idő közlése mellett a korkedvezményre jogosító időszak igazolása is megtörtént. A szolgálati idő elismerése iránti kérelem életkortól függetlenül benyújtható volt, indokolás, megokolás nélkül. 2013. január 1-jétól nagy változáson megy keresztül a szolgálati idő elismerése, az érintett által kezdeményezendő eljárás helyébe a hatóság által indított egyeztetési eljárás lép, közigazgatási szolgáltatásként biztosítva a jogosultsági időszak időben történő ellenőrzésének lehetőségét A bevezetendő egyeztetési eljárás a megszerzett nyugdíjjogosultsági időszakok egyeztetését, és ennek eredményeként azok véglegesítését tűzte ki célul. Az egyeztetési eljárást fokozatosan vezetik be, az a különböző korosztályok számára a jogszabályban előírt ütemezés szerint fog lezajlani.
Elsőként az 1955-59. között született biztosítottak, volt biztosítottak esetében kerül sor az eljárásra a meghatározott ütemterv alapján. Az 1954. december 31-ét követően született biztosítottakkal a nyugdíjbiztosítási szervek folyamatosan kezdeményezik majd a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatainak egyeztetését. A következő ütemtervbe az 1960-ban, és ezt követően születettek jogosultsági időszakainak egyeztetésére fog sor kerülni. Az 1955. előtt születettek esetében fentiek szerint hivatalból már nem kerül sor ezen egyeztetési
eljárás
lefolytatására,
az
kérelemre
végezhető
el.
A kérelem – és ez újdonság a nyugellátási területen – csak elektronikus úton terjeszthető elő. Az 1955. előtt született azon személyek, akik részéről még nem került sor nyugellátás megállapítására, túlnyomó többségükben már rendelkeznek szolgálati elismerési határozattal, aki még nem, és igényli szolgálati idejének rendezését, az egyeztetési eljárásban erre kérelmére lehetőség lesz. Az egyeztetési eljárás lefolytatása naptári évenként egyszer kérhető.
41
Az egyeztetési eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott biztosításban töltött időszakokról, egyéb szolgálati időkről, illetve a nők esetén a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időről, továbbá a foglalkoztató adatairól, az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelemről, a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulékokról, illetve azon időszakokról, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés. A biztosított kilencven napon belül jelzi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére azokat az általa ismert adatokat, melyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal. Az egyeztetés során az érintett személy az általa közölt adatokat igazoló okiratokat is megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eltérés okait megvizsgálja, a vizsgálat keretében az érintett személyt nyilatkozattételre hívja fel. A foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet, helyszíni szemlét tarthat, más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan az állam adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet. Az egyeztetési eljárás ügyintézési határideje hatvan nap, amely további hatvan nappal meghosszabbítható A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le.102
102
1997.LXXXI.tv 96/B-6/E.§.
42
14. Összegzés
Szakdolgozatomban a szolgálati idő megállapításának eljárási szabályait próbáltam bemutatni. A szolgálati időnek kettős szerepe van, egyrészt a meghatározott tartalmú szolgálati idő megszerzése feltétele a nyugdíjjogosultságnak, másrészt a nyugdíjazásig szerzett összes szolgálati idő az egyik meghatározója a nyugdíj összegének. A nyugdíjbiztosítási ellátásokra való jogosultság szempontjából egyik meghatározó feltétele a szükséges szolgálati idő megszerzése, hisz a korhatár elérése adott de szolgálati idő csak a járulékkal fedezett biztosítási jogviszony után ismerhető el. A történeti részben bemutatásra került, hogy az első nyugdíjtörvénytől napjainkig milyen változásokon ment keresztül a szolgálati idő elismerésének szabályozása, hogyan bővült a biztosítottak köre, és törvényről törvényre hogyan növekedett a nyugellátásra való jogosultsághoz szükséges szolgálati idő mértéke. Megismerkedhettünk a társadalombiztosítási nyugellátásról szól törvény céljával az alapelvekkel és a biztosítottak körével. A dolgozat fő részét alkotja az egyes biztosítási jogviszonyok bemutatása illetve, hogy adott jogviszonyban milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy a biztosításban eltöltött idő szolgálati időként figyelembe vehető legyen. Szinten mindegyiknél alapszabály a járulék fizetési kötelezettség, bár vannak olyan jogviszonyok melyek járulék fizetés nélkül is szolgálati időként figyelembe vehetőek. Megismerkedhettünk egy új ellátással a nők kedvezményes nyugdíjával, melynek szintén a szolgálati idő ezen belül a jogosító idő törvényben meghatározott mértékének az elérése a fő feltétel, illetve ismertettem maga a szolgálati idő elismerési kérelem teljes átalakítását.
43
Láthatjuk, hogy a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszer átalakítása folyamatos.
Folyamatosan növekszik a korhatár, ellátások szűnnek meg helyettük újabb ellátások jönnek újabb jogosultsági feltételekkel, melyeknek egyre kevesebben felelnek meg. Egy azonban biztos, hogy a megszerzett illetve a már elismert szolgálati időt senkitől elvenni nem lehet. Jelenleg felosztó-kirovó nyugdíjrendszer van Magyarországon. A nyugellátások kiutalása az aktív dolgozók járulékfizetéséből történik. A munkanélküliséget figyelembe véve csak bízhatunk abban hogy az állam mint mögöttes szerv akkor is biztosítja a nyugdíjak kiutalását ha a kiadás már meghaladja a bevételeket, és továbbra is fenntartható lesz az átlátható és megbízható nyugdíjrendszer.
44
15 Irodalomjegyzék Czúcz Ottó : Szociális Jog I. Unió Lap és Könyvkiadó Kft Budapest.2003 Dr. Botos József A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlődés Osiris kft Budapest 1998. Dr. Kurucz Béla: Új Nyugdíjjogi Kézikönyv, hvg orac Lap és Könyvkiadó Budapest,1998 Fabók András- Prof. Dr. Prugberger Tamás Társadalombiztosítási Jog Szt. István társulat Budapest Laczkó Isrván: A magyar munkás és társadalombiztosítás története táncsics Könyvkiadó Budapest 1968 Prof. Dr. Prugberger Tamás (szerk.): Szociális Jog II.Novotni Alapitvány Magánjog Fejlesztéséért, Miskolc,2010. Tamási Judit: A nyugdíjjogosultság feltételei, Unió Lap és Könyvkiadó Kft, Budapest,1992
45
16 Jogszabályjegyzék
1997.évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1997.évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1997.évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról 2012.évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1951.évi XXX. törvényerejű rendelet a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról 1954.évi XXVIII. törvényerejű rendelet a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról 168/1997.(X.6.) Kormányrendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény végrehajtásáról 17/1975. (VI.14.) minisztertanácsi rendelet a társadalombiztosításról szóló 1975.évi II. törvény végrehajtásáról 114/1988.(XII.31.) minisztertanácsi rendelet a munkanélküli segélyről 7/1990.(I.29.) minisztertanácsi rendelet egyes munkaügyi rendelkezések módosításáról 3/1975.(VI.14.) SZOT szabályzat 1912.évi LXV. törvénycikk az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról 1928.évi XL. törvénycikk az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról
46
