MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS CSALÁDSEGÍTÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

SZERZŐ: VAJKÓNÉ MOLNÁR ERZSÉBET MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPSZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: PROFESSOR EMERITUS DR. PRUGBERGER TAMÁS EGYETEMI TANÁR

MISKOLC 2014

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF AGRICULTURAL- AND LABOUR LAW

FINANCIAL PROVISIONS OF THE HEALTH SERVICE AND FAMILY SUPPORT SYSTEM

AUTHOR: VAJKÓNÉ MOLNÁR ERZSÉBET BA IN PUBLIC EMPLOYMENT AND SOCIAL INSURANCE ADMINISTRATION PART TIME COURSE CONSULTANT: PROFESSOR EMERITUS DR. PRUGBERGER TAMÁS PROFESSOR

MISKOLC 2014

Bevezetés A Magyar Államkincstár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságának Illetményszámfejtési Irodáján dolgozom 2008 júniusa óta mint bérszámfejtési ügyintéző. A Magyar Államkincstár (Hungarian State Treasury, Ungarisches Schatzamt, Trésor Public de la Hongrie) önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a nemzetgazdasági miniszter szakmai, törvényességi és költségvetési irányítása alatt áll. A központosított illetményszámfejtés biztosítja az állami, valamint az önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak, igazságügyi alkalmazottak, munkaviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók személyi juttatásainak (illetmények és a jogviszony alapján járó egyéb juttatások), egészségbiztosítási

ellátásainak

(táppénz,

terhességi

gyermekágyi

segély,

gyermekgondozási díj, baleseti táppénz), illetve a munkáltatókat terhelő közterheknek az elszámolását. 1 A 422/2012. (XII.29.) Kormányrendelet szerint a központosított illetményszámfejtés a kincstár központi szerve által biztosított, fejlesztett és működtetett számítógépes programmal történik. Az illetményszámfejtő program olyan egységes munkaügyi, ügyviteli, eljárási és információs rendszer, amelyen keresztül - a teljesség igénye nélkül - a személyi juttatások számfejtésével és elszámolásával kapcsolatos ellátása,

a

társadalombiztosítási

kifizetőhelyi

feladatok

ellátása,

valamint

a

foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási feladatok körében a foglalkoztatókra előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítése történik. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2012. szeptember 21-i sajtóközleménye szerint „ A Kormány döntött arról, hogy 2013. január 1-jétől teljes körűvé teszi a Kincstár által működtetett központosított illetmény-számfejtő rendszerbe tartozó intézmények körét. Ez az intézkedés érinti a központi költségvetési intézményeket, legnagyobb létszámban a felsőoktatási intézményeket és a honvédséget, valamint azon néhány önkormányzatot, amelyek jelenleg még a kincstári rendszeren kívül számfejtenek. Az önkormányzati és a központi költségvetési szektorban történt feladatátcsoportosítás miatt elengedhetetlenné vált egy olyan egységes információs rendszer 1

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/kir 2014.02.10.

1

kialakítása, amely tartalmazza a közpénzből finanszírozottak létszám- és személyi juttatásainak adatait. A Kincstár így nemcsak gazdaságosan, hanem hatékonyan és egységes szemléletben tudja ellátni ezt a feladatot, míg az

intézmények,

önkormányzatok mentesülnek a jelenleg használt illetmény-számfejtési programok fenntartási, működtetési költségeitől.”2 A Kincstár mint illetményszámfejtő hely a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatai keretében - a munkáltató által kiállított és megküldött munkából való távolmaradási jelentés és az adott távollét igazolására szolgáló okmányok alapján – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – elbírálja a táppénz, gyermekápolási táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és baleseti táppénz iránti igényeket, illetve az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét, megállapítja az ellátásra való jogosultság időtartamát, az irányadó időszakot vagy számítási időszakot, az ellátás alapjaként figyelembe vehető jövedelmet és osztószámot, a jövedelem napi átlagát, az ellátás mértékét; - fizetési jegyzék elkészítésével intézkedik a megállapított ellátások folyósításáról; - adatot szolgáltat a kifizetett ellátások elszámolásához; - az illetményszámfejtő program alkalmazásával vezeti az előírt nyilvántartásokat és teljesíti az adatszolgáltatást; - határozathozatali kötelezettség esetén megteszi a külön jogszabályok szerinti intézkedést.3 A társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokkal összefüggő hatósági jogkört az illetményszámfejtő hely általános hatáskörrel és illetékességgel gyakorolja valamennyi, a központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó munkáltató vonatkozásában.4 Szakdolgozatomban röviden ismertetem a szociális jogok nemzetközi védelmét és európai védelmi rendszerét, a szociális ellátáshoz való jogunkat az Alaptörvény tekintetében, a koordinációs rendeleteket és a szociálpolitikai egyezményeket, a kötelező társadalombiztosítás kialakulását, történelmi fejlődését, jogrendszerünkben elfoglalt helyét, a társadalombiztosítás, ezen belül az egészségbiztosítás ellátásait. Kifizetőhelyi számfejtő lévén munkám során minden nap táppénzes papírokkal, terhességi gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj iránti 2

http://www.sajtolista.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=7886&Itemid=32 2014.02.10. 422/2012. (XII.29.) Kormányrendelet a központosított illetményszámfejtés szabályairól 13.§ (1) (A továbbiakban: 44/2012. Korm.rend.) 4 422/2012. Korm.rendelet 13.§ (2) 3

2

igénybejelentéssel

foglalkozom,

így

dolgozatomban

részletesen

taglalom

az

egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozó jelenlegi szabályozást a kifizetőhelyi feladatok tükrében. Az ellátások számfejtése, minden jogszabálynak és előírásnak megfelelő megállapítása nem könnyű feladat, hiszen a járulékszabályok, az adószabályok, a Munka Törvénykönyve és még sorolhatnám, hogy mennyi jogszabály naprakész tudását követeli meg. Elengedhetetlen, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzem a foglalkoztatók és a biztosítottak

társadalombiztosítással

kapcsolatos

jogai

és

kötelezettségei

vonatkozásában és az igényérvényesítési eljárások során a jogszabályokban előírtakat alkalmazzam. Fontos, hogy az Egészségbiztosítási Alap védelmében a pénzbeli ellátások jogszerűen kerüljenek

megállapításra,

továbbá,

hogy

a

biztosítottak

a

jogosan

járó

egészségbiztosítási pénzbeli és baleseti táppénz ellátásokhoz hozzá jussanak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.

évi

LXXXIII.

törvény

végrehajtására

kiadott

217/1997.

(XII.

1.)

Kormányrendelet 40. §-ában előírtakra figyelemmel kötelező útmutatást ad a kifizetőhelyek részére a társadalombiztosítási feladatokkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtására.

3

1. Szociális jogok, szociális biztonság

A szociális jogokat illetően többféle állam-koncepció, politikai modell és alkotmányjogi felfogás létezik. Széles a skála, amelynek egyik végén a gazdag jóléti állam „középosztálybeli” életszínvonalat garantáló elképzelése, a másik végén pedig a szociális juttatásokat a gazdasági verseny akadályaként felfogó, s ekként a szociális jogokat tagadó megoldás áll. A szociális jogok kérdése azonban a klasszikus szabadságjogok érvényesülésével mindig is összefüggött itthon és külföldön egyaránt. A szabadságjogok érvényesítésének kiérlelt dogmatikai rendszere – illetve a fenyegetettség csekély volta – a szociális jogok fejlesztése felé tereli a gondolkodást. Az 1989-es Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése a szociális biztonsághoz való jogról és a megélhetéshez

szükséges

ellátáshoz

való

jogosultságról

beszél,

míg

az

Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdés arról, hogy Magyarország törekszik a szociális biztonságra, az ellátást pedig a törvényben meghatározottak szerint nyújtja, azaz az Alaptörvény a szociális biztonság megteremtését államcélként határozza meg. A szociális jogok terén kiemelt jelentősége van az intézménygaranciáknak, hiszen e jogoknak nincs negatív oldala, azaz az állami cselekvésre építenek. Az Alaptörvény XIX. cikk (2) és (4) bekezdése szövege szerint igazi változás e téren várható. Az Alkotmány a szociális biztonság megvalósulásához kapcsolódva társadalombiztosításról és a szociális intézmények rendszeréről beszélt, míg az Alaptörvény egységes állami nyugdíjrendszerről, és a szociális intézmények rendszeréről szól. A régi Alkotmány értelmezése kapcsán részben azon is vita volt, hogy létezik-e társadalombiztosításhoz való jog, vagy ez jogként nem rögzíthető és nem kényszeríthető ki (csak intézménygaranciaként). Az Alaptörvény ezt a vitát kétségkívül megoldotta, a „társadalombiztosítás”, mint kifejezés nem szerepel benne. Az Alaptörvény a szociális jogok terén az érintettek jogi pozíciójának lényeges változását is lehetővé teszi. A végső határ nem a szociális jogokra vonatkozó rendelkezéseknél, hanem az emberi méltóság megvalósulásában keresendő. Milyen változásokat hozott az Alaptörvény a szociális jogok terén? Egyrészt megteremtette annak lehetőségét, hogy az igazságtalan szociális ellátórendszert új alapokra lehessen helyezni. Másrészt tény az, hogy az Alaptörvény ezen rendelkezései nem kötik meg az

4

állam kezét rosszabb gazdasági helyzetben sem, önmagában e szabályok nem viszik az államot csődbe pusztán a miatt, mert betartásuk kötelező.5

1.1. A szociális jogok nemzetközi védelme A szociális jogok nemzetközi védelmét számos nemzetközi együttműködési szervezet igyekszik előmozdítani. A magyar szociális jogra gyakorolt hatásuk szempontjából az együttműködés különböző szintjei különböztethetőek meg. Elsőként az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) keretén belül folyó együttműködés említhető, amelynek révén világméretekben igyekeznek előmozdítani a szociális jogok érvényesülését. A következő a regionális szint, ami Magyarország vonatkozásában az összeurópai intézmények szociális jogalkotásának vizsgálatát teszi szükségessé. A nemzetközi védelem legalsó szintjét az államközi (szociálpolitikai) megállapodások képezik. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az együttműködés egyik alapvető céljaként hirdette meg az emberi jogok és alapvető szabadságok mindenki részére történő tiszteletben tartását, s a tagállamok ebből fakadó kötelességeit.6 Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata a szabadságjogok mellett a gazdasági és szociális jogok széles körét is a minden embert megillető jogok közé sorolja.7

1.2. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minimumstandardjai A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labor Organization, ILO) az ENSZ szakosított szerve, amit az I. világháború befejezését követően a békeszerződési rendszer részeként 1919-ben hoztak létre, mivel a szervezet alapokmányának preambuluma szerint „egyetemes és tartós béke csak a szociális igazságosság talaján építhető fel”. A két világháború közti időszakban a szervezet felhatalmazása a munkavállalói jogok nemzetközi védelmére szorítkozott; változást az ILO 1944. évi 26. Közgyűlésének döntése hozott, ami személyi és tárgyi értelemben is 5

http://ejegyzet.hu/obh/Alaptorveny_szabadsag_felelosseg/lecke11_lap2.html 2014.02.02. 6 Juhász Gábor és Tausz Katalin: Szociális Jog ELTE TáTk 2012. Elektronikus kiadvány http://jak.ppke.hu/uploads/articles/186601/file/SZOCI%C3%81LIS_JOG-1.pdf 8. oldal 2014.02.10. 7 Juhász –Tausz 2012. http://jak.ppke.hu/uploads/articles/186601/file/SZOCI%C3%81LIS_JOG-1.pdf 9. oldal 2014.02.10.

5

kibővítette a szervezet hatásköreit. A munkavállalók helyett a továbbiakban minden emberre, tárgyi vonatkozásban a biztosítási jellegű helyett a szélesebb értelemben vett szociális biztonság megvalósítását célul tűző védelem garantálására terjesztették ki hatásköreit. Fő célja így a szociális biztonság nemzetközi minimumstandardjainak kidolgozása lett, amelyek a csatlakozó országokra nézve kötelező erejű egyezmények, és a kötelező erővel nem bíró egyezményeket csak iránymutatásul szolgáló ajánlások formájában hirdethetik meg.8

1.3. A szociális biztonság minimális normáiról szóló 102. számú egyezmény Az ILO 1952-ben elfogadott 102. számú egyezménye új fejezetet nyitott a szociális jogok nemzetközi védelmében, mivel a kockázatok széles körét átfogó, ellátási minimumokat rögzítő, rugalmas szabályozással a nemzetközi közösség különböző fejlettségű tagországai számára egyaránt vállalható normát teremtett. A korábbi, kizárólag egy-egy kockázatra koncentráló megállapodásokkal szemben a 102. számú egyezmény a kockázatok széles köre tekintetében határozza meg a védelem minimumát. Az ide tartozó területek: -

az egészségügyi szolgáltatások,

-

a keresőképtelenség esetén nyújtandó megélhetési források,

-

az anyasági ellátások,

-

az időskorban,

-

a családfenntartó halála esetén,

-

a rokkantság esetén,

-

a munkahelyi baleset és a foglalkozási megbetegedések,

-

a munkanélküliség esetén nyújtandó ellátások,

-

a családi támogatások.

Az egyezményben a minimumstandardok kialakítása az adott ország körülményeire figyelemmel viszonylagos módon történik (a referenciajövedelemmel rendelkezők átlagjövedelmének bizonyos százalékát figyelembe véve) úgy, hogy az ellátási szintek megállapításának konkrét feladata az egyezményben részes ország törvényhozásának feladata marad. A rendszer a ratifikáció módját illetően is rugalmas: az egyezményhez 8

Juhász –Tausz 2012. http://jak.ppke.hu/uploads/articles/186601/file/SZOCI%C3%81LIS_JOG-1.pdf 10. oldal 2014.02.10.

6

csatlakozó országok nincsenek rákényszerítve arra, hogy az előbb felsorolt összes – kilenc - kockázat tekintetében bevezessék minimumstandardjaikat. Elegendő, ha kezdetnek mindössze három kockázat vonatkozásában teszik ezt, feltéve, hogy közülük legalább egy az egyezmény „kemény magjához” tartozik. (A „kemény magba” tartozó kockázatok: időskori, rokkantsági, eltartó hozzátartozó halála esetén járó, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések, illetve munkanélküliség esetén járó ellátások.) 9 Az egyezményhez csatlakozó tagállamnak a ratifikációt (a nemzetközi jogba való beemelés) követő egy év elteltével kell vállalt kötelezettségeinek teljesítéséről jelentést készítenie. Magyarország nem ratifikálta az ILO 102. számú egyezményét.

1.4. A szociális jogok védelmének európai rendszere Az Európai Szociális Kartát (továbbiakban: Karta) az akkori tagállamok 1961. október 18-án fogadták el Torinóban. Rendelkezéseit csak az azokat ratifikáló országokban kell alkalmazni. Magyarország 1999-ben az 1961-ben elfogadott Kartában meghirdetett 19 jogból 12-t ratifikált. Ez bevallottan az „optimális minimum” elvének alkalmazása alapján történt, ami azt jelentette, hogy az Országgyűlés csak olyan cikkeket ratifikált, amelyek teljesítésére teljes mértékben késznek vélték az országot, a nem teljesítésből fakadó következmények elkerülése végett. 2004-ben került sor a Módosított Szociális Karta Magyarország általi aláírására, ezt 2009-ben ratifikálta az Országgyűlés. A Magyarország által ratifikált cikkek között szerepel a társadalombiztosítási rendszer működtetése, melyet a 12. cikk 1. bekezdése tartalmazza. „12. cikk A társadalombiztosításhoz való jog A társadalombiztosításhoz való jog hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében a Felek vállalják, hogy: 1. megteremtik, vagy fenntartják a társadalombiztosítás rendszerét; 2. a társadalombiztosítás rendszerét kielégítő szinten tartják fenn, amely legalábbis egyenlő ahhoz, ami szükséges az Európai Szociális Biztonsági Kódex ratifikálásához; 9

Juhász –Tausz 2012. http://jak.ppke.hu/uploads/articles/186601/file/SZOCI%C3%81LIS_JOG-1.pdf 11. oldal 2014.02.10.

7

3. erőfeszítéseket tesznek a társadalombiztosítási rendszer fokozatosan magasabb szintre történő emelése érdekében; 4. lépéseket tesznek megfelelő két- és többoldalú egyezmények kötésével vagy más módon az egyezményekben lefektetett feltételektől függően annak érdekében, hogy biztosítsák a) saját állampolgáraik és a többi Fél állampolgárai közötti egyenlő bánásmódot a társadalombiztosítási

jogok

tekintetében,

beleértve

a

társadalombiztosítási

törvényalkotásból fakadó juttatások fenntartását, tekintet nélkül arra, hogy a védett személyek hogyan mozognak a Felek területei között; b) hogy olyan eszközökkel adják meg, tartják fenn és állítják helyre a társadalombiztosításhoz való jogot, mint amilyen az egyes Felek joghatósága alatt megszerzett biztosítási jogviszonyok vagy munkaviszonyban töltött időszakok összeszámítása.”10 Magyarország csak részben – kizárólag az 1. bekezdést magába foglalóan – ratifikálta a társadalombiztosításhoz való jogot. A kötelezettségvállalás visszautasításának oka az volt, hogy a 12. cikk 3. bekezdése szerint a tagállamnak törekednie kell arra, hogy a társadalombiztosítási rendszerét folyamatosan egyre magasabb szintre emelje. Így ellentétes a Kartában foglaltakkal minden olyan intézkedés, ami szűkíti a társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzáférést vagy a jogosultságok mértékét. Márpedig ilyenekre – épp a ratifikációs eljárás ideje alatt – az 1995-ös gazdasági stabilizációs program részeként sor került. E kötelezettség felvállalása tehát igen jelentős mértékben nehezítené a társadalombiztosítási rendszer átalakítását.11

1.5. A szociális biztonsági koordinációt szabályozó uniós rendeletek Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának napjától hazánkban is közvetlenül alkalmazandóak a szociális biztonsági rendszerek koordinációját szabályozó

rendeletek,

amelyek

a

magyar

jogrendszer

részei,

és

ún.

„szupranacionális” jogszabályként felülírnak minden vele ellentétes, alacsonyabb rendű jogszabályt. Fontos kiemelni, hogy a Rendeletekhez kapcsolódó Igazgatási Bizottsági határozatokat is közvetlenül alkalmazzuk. 10

2009. évi VI. törvény a Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről 12. cikk Juhász –Tausz 2012. http://jak.ppke.hu/uploads/articles/186601/file/SZOCI%C3%81LIS_JOG-1.pdf 25. oldal 2014.02.10. 11

8

Az

Európai

Unióban

tagállamonként

jelentősen

eltérnek

a

társadalombiztosítási rendszerek. A szociális biztonság koordinációjára vonatkozó uniós szabályok nem is törekednek a tagállami tb-rendszerek összehangolására, csak koordinálják azokat, hogy az eltérő nemzeti szabályok alkalmazása ne hozza hátrányosabb helyzetbe a migráns munkavállalókat. Így nemzeti hatáskörbe tartozik annak megállapítása, hogy kinek kötelező a társadalombiztosítás, és hogy a biztosítottak milyen feltételek mellett milyen ellátásokra jogosultak. 2010. május 1-jétől két, minden tagállamban kötelező hatályú rendeletet kell alkalmazni. Az egyik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a másik a rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet. A 195/1997. Kormányrendelet határozza meg az uniós előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatos részletszabályokat. A koordináció alapelvei: - az egy állam társadalombiztosítási jogszabályai alkalmazásának elve, - az egyenlő bánásmód elve, - az ellátások exportálhatóságának elve és - a biztosítási idők összeszámításának elve. A koordinációs rendelet hatálya minden uniós állampolgárra kiterjed és 2012. június 1-jétől már az EFTA-országokra, azaz Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre, valamint 2012. április 1-jétől Svájcra is alkalmazható. Az EU valamely tagállamában legálisan letelepedett, Közösségen belül mozgó harmadik országbeli állampolgárokra – az 1231/2010/EU rendelet alapján – 2011. január 1-jétől lehet a koordinációs rendeletet alkalmazni.12 A koordinációs rendeletet a következő szociális és társadalombiztosítási ellátásokat érintő nemzeti jogszabályokra kell alkalmazni: - betegségi ellátások, - anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások, - munkahelyi balesetek, - foglalkozási betegségek, - rokkantsági ellátások,

12

HVG TB-különszám 2014-re

9

- öregségi nyugdíjak, - túlélő hozzátartozónak nyújtott ellátások, - haláleseti juttatások, - munkanélküli ellátások, - családi ellátások, előnyugdíjak. A koordinációs rendeletet akkor kell alkalmazni az uniós polgárokra, ha jogszerzésük és ellátásuk, továbbá járulékfizetésük tekintetében több tagállam érintett.13

1.6. Szociálpolitikai egyezmények Magyarország hatályos és alkalmazandó kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezményei (az uniós tagállamok polgáraira a koordinációs tbrendeleteket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy van-e kétoldalú egyezmény): - magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (az 1959/20. törvényerejű rendelet hirdette ki; Szerbiára, Macedóniára és Koszovóra alkalmazandó), - magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (az 1963/16. törvényerejű rendelet hirdette ki; Oroszországra és Ukrajnára alkalmazandó), - magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény (a 2003/LXIX. törvény hirdette ki), - magyar-horvát szociális biztonsági egyezmény (a 2005/CXXV. törvény hirdette ki), - magyar-québeci szociális biztonsági megállapodás (a 2006/XVII. törvény hirdette ki), - magyar-dél-koreai szociális biztonsági egyezmény (a 2006/LXXIX. törvény hirdette ki), - magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény (a 2008/LXXII. törvény hirdette ki), - magyar-bosznia-hercegovinai szociális biztonsági egyezmény (a 2009/II. törvény hirdette ki), - magyar-indiai szociális biztonsági egyezmény (a 2010/XXIX. törvény hirdette ki, még nem hatályos), - magyar-ausztrál szociális biztonsági egyezmény (a 2011/CXVII. törvény hirdette ki), 13

HVG TB-különszám 2014-re

10

- magyar-mongol szociális biztonsági egyezmény (a 2011/CXVIII. törvény hirdette ki), - magyar-japán szociális biztonsági egyezmény (a 2013/CLII. törvény hirdette ki), - magyar-moldáv szociális biztonsági egyezmény (a 2013/CCXXXIII. törvény hirdette ki), - magyar-szerb szociális biztonsági egyezmény (a 2013/CCXXXIV. törvény hirdette ki).14

14

HVG TB-különszám 2014-re

11

2. A társadalombiztosítás nemzetközi története A hazai társadalombiztosítás ismertetése előtt célszerű megismerkedni olyan társadalombiztosítási rendszerekkel is, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták a szociális rendszerek fejlődésére és sajátos új elemekkel gazdagították a szociális megoldásokat. Ha a finanszírozási rendszer típusait emeljük ki, akkor nemzetközileg öt nagy rendszertípus különíthető el.

2.1. Bismarcki modell (társadalombiztosítási rendszer) Németország kancellárja, Otto von Bismarck-Schönhausen (1815-1898) felismerte, hogy a szocialista jellegű munkásmegmozdulások erősödésének idejében a munkásegyesületek betegbiztosítási alapjainak állam általi átvétele egy időre kifogja a szelet a vitorlájukból, s egyúttal hozzásegíti a dolgozókat a gazdasági biztonsághoz. Tehát létrehozta a szolidaritás elvű társadalombiztosítási rendszert 1883-ban, ezzel kialakította a modern társadalmak egyik meghatározó alapelvét és követelményét. A társadalmi megbékélésnek és integrációnak alapfeltétele az egészségügyi ellátás és a szociális biztonság megteremtése. A bismarcki társadalombiztosítás két alapelve: szolidaritás a biztosítottak között és a munkáltatók hozzájárulási kötelezettségének bevezetése. A szolidaritás alapvető két irányának érvényesülése: horizontálisan gazdag-szegény között, vertikálisan a generációk között. A Bismarck-féle szolidaritás elvű társadalombiztosítási rendszerekben különböző módon érvényesül a kötelező és az önkéntes biztosítások viszonya. A köz- és magánfinanszírozás együtt van jelen. Két történelmi példa erre a rendszerre Németország és Ausztria, amelyek hatással voltak a hazai társadalombiztosítási rendszer kialakulására és fejlődésére. Előnyei közé tartozik, hogy széles körben hozzáférhető ellátásokat biztosít, a piac szerepe korlátozott, teljesítményarányos finanszírozás jellemzi és differenciáltabb igények kielégítésére is képes. Hátrányai, hogy nem terjed ki a teljes népességre, egyéni járulékfizetési nyilvántartás vezetését igényli, így nagyobb adminisztrációs

12

terhet képez. Ez a rendszer működik többek között Magyarországon, Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában és Németországban.15

2.2. Szemaskó-modell A szovjet modell elnevezését a Szovjetunió első egészségügyi minisztere. N. A. Szemaskó (1974-1949) nevéről kapta. 1918 júniusában a szovjet államvezetés országos orvosi és közegészségügyi konferenciát tartott, melyen Szemaskó javaslatára megszületett az ingyenes orvosi ellátásról szóló döntés, melynek értelmében, a Szovjetunióban minden állampolgárnak állampolgári és nem biztosítási jogon járt az ingyenes orvosi ellátás. Az új egészségpolitika jelentős népegészségügyi sikerek forrásává vált - a járványokat felszámolták, javult a csecsemőhalálozás, a várható élettartam majdnem a kétszeresére nőtt az első világháború előttihez képest.16 Az európai szocialista országokban a II. világháborút követően a bismarcki rendszerekkel vegyítették a szovjet modellt, létrehozva így a kevert rendszereket.

2.3. Beveridge-modell (NHS-rendszer) A Lord William Henry Beveridge (1879-1963) által megfogalmazott alapelvek szerin működő rendszerek alapjait az Egyesült Királyságban az 1946-os NHS törvénnyel létrehozott és 1948-tól működő Állami Egészségügyi Szolgálat (National Health Service) megszervezése során rakták le. A rendszer alaplogikája abból indul ki, hogy a jóléti társadalom javainak elosztása minél igazságosabban történjen az állampolgárok számára. Az adóból finanszírozott egészségügyi ellátás állami intézményrendszer, melyet az egészségügyi szolgálat kollektív fenntartása jellemez. Állampolgári jogon járó ellátást nyújt a polgároknak, viszonylag széles körű szolgáltatásokkal, amelyek köre és hozzáférhetősége általában jobb, mint azok színvonala. A modell előnye, hogy olcsó, kevés adminisztrációt igényel, viszonylag könnyen tervezhető. Hátránya, hogy

15

Dr. Karner Cecília: Nemzetközi egészségügyi finanszírozási modellek és az állam szerepvállalása Egészségügyi Gazdasági Szemle 2008/2. 16 Somogyi Aliz: Európai egészségügyi rendszerek koherencia- és konvergencia-vizsgálata a közmenedzsment tükrében PhD értekezés 2008. http://www.gei.uni-miskolc.hu/phd/tezisfuzetek/somogyi_phd.pdf 2014.02.27.

13

gazdaságossága nehezen követhető, nincs szektorsemlegesség és a dolgozók anyagilag nem érdekeltek a rendszer hatékony működtetésében.17

2.4. Szabadpiaci modell (amerikai vegyes rendszer) Az

Amerikai

Egyesült

Államokban,

Svájcban és

Ausztráliában

az

egészségügyi ellátás szabadpiaci rendszere működik. A piaci biztosítás lényege: a részvétel önkéntes, a díj kockázatarányos. Előnye, hogy a differenciált igények kielégítésére maximálisan képes, az ellátás színvonala magas. Ugyanakkor rosszul szolgálja

a

lakosság

egészségi

állapotának

javítását,

sérül

az

egyenlőség,

nagymértékben csökken a társadalmi szolidaritás, az alsó szociális helyzetű csoportok leszakadnak. A magán-betegbiztosítási rendszert kiegészíti a szövetségi adókon alapuló Johnson elnök által 1965-ben elfogadott Medicare- és Medicaid-rendszer az idősek és a nagyon szegények számára. A Medicare program 40 millió 65 éven felüli, gyerek és fogyatékos számára a szövetségi kormány által finanszírozott egészségbiztosítás. A Medicaid 20 millió szociálisan hátrányos helyzetű egészségbiztosítása, amelyet az államok és a szövetségi kormányzat fele-fele arányban finanszíroznak. Magánbiztosított 198 millió amerikai, ebből 159 millió biztosítását munkáltatójuk fizeti, ami csökkenti a biztosítók kockázat szerinti szelekciós lehetőségét. A lakosság 15%-a nem köt biztosítást (több mint 40 millió lakos), ők elsősorban a 65 év alatti, önálló jövedelemmel rendelkezők.18

2.5. „Out-of-pocket”-modell Társadalombiztosítás által nem finanszírozott ellátások, magánfinanszírozás.19 Az egészségügyi ellátás igénybe vevője a költség felmerülésekor maga fizeti a szolgáltatás teljes összegét. A fejlődő közép- és dél-afrikai országokban kénytelenek ily módon biztosítani az egészségügyi ellátás fedezetét az állami költségvetés korlátozott lehetőségei miatt. Előnyei, hogy elősegítheti az ellátás minőségének 17

Dr. Karner Cecília: Nemzetközi egészségügyi finanszírozási modellek és az állam szerepvállalása Egészségügyi Gazdasági Szemle 2008/2. 18 http://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1s 2014.02.27. 19 Magánfinanszírozáson az egyén saját döntésein alapuló egészségcélú kiadásait értjük, melynek alapvető jellemzője, hogy mindig szükségletarányos, így a szolgáltatás igénybevételének feltétele

14

javítását és többletforrást jelent az egészségügyben. Hátránya viszont, hogy a szegény rétegek leszakadását okozza és aránytalanul megnöveli az adminisztratív terheket.20

20

Dr. Karner Cecília: Nemzetközi egészségügyi finanszírozási modellek és az állam szerepvállalása Egészségügyi Gazdasági Szemle 2008/2.

15

3. A magyar társadalombiztosítás meghatározása, kialakulása Magyarországon, mint a legtöbb európai állam jogrendszerében az állam az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátási rendszer része. Az az intézmény, amelyben az állam a társadalom meghatározott rétegéhez tartozó tagjait arra kötelezi, hogy mindaddig, amíg képesek önmagukról saját munkájukkal gondoskodni, képezzenek tartalékokat úgy, hogy az általuk megtermelt javak egy részét (hozzájárulások formájában) fizessék be egy központi alapba. Ennek fejében e forrásokból betegségük, munkaképtelenségük idején, valamint a kockázatok előre meghatározott egyéb eseteiben jogosultak lesznek (ugyancsak előre rögzített módon megállapított mértékű) ellátásokat igénybe venni. A magyar szociális ellátási rendszert (a legtöbb európai – köztük a legtöbb szocialista országéhoz hasonlóan) a biztosítási típusú elemek primátusa jellemzi.21 A társadalombiztosítási rendszernek az egyén életpályáján előforduló olyan lehetséges kockázatokkal szemben kell védelmet nyújtani, amelyek a társadalom munkájába bekapcsolódott személyek életútját súlyosan megzavarhatják vagy akadályozhatják,

amelyek

bekövetkezése

többnyire

bizonytalan,

s

amelyek

bekövetkezte független az egyén akaratától. Hogy az ilyen kockázatok mikor válnak „társadalmi kockázattá”, ennek eldöntése alapvetően attól függ, milyen valószínűséggel fordul ez elő, milyen súlyos következményekkel jár, milyen mély megpróbáltatást okozva veszélyezteti a védett személyi kört, és végső soron, hogy a társadalom értékítélete ezek alapján mikor tekinti az adott eseménycsoportot a társadalmi fejlődést akadályozónak. Egy jól működő társadalombiztosítási rendszernek rendkívül fontos jellemzője, hogy nyitott az ilyen kockázatok felkutatására.22

21

Czúcz Ottó: Társadalombiztosítás a változó világban Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1989. 107-108.oldal (A továbbiakban: Czúcz 1989.) 22 Czúcz 1989. 198.oldal

16

3.1. A társadalombiztosítás kezdete A társadalombiztosítás kezdeti nyomaival a feudális társadalmi rend keretén belül ott találkozunk, ahol először jelentkeznek a kapitalista gazdálkodás csírái: a bányaiparban.23 A bányamunkásság és a munkaadók kezdeményezésére már a XV-XVI. században elkezdődött a bányatársládák felállítása. Az első társláda 1496-ban alakult Thurzó János bányájában. Minden társláda-tag jogosult volt a segélyezésre. A kiadások fedezetét főleg a tagok hozzájárulása biztosította, bár a munkáltatók is segítettek a társládák fenntartásában. A társládák szolgáltatásai 1891-ig igen eltérőek voltak, bányatársládánként változtak, de általában a következő területekre terjedtek ki: - betegség esetében orvosi kezelés és gyógyszersegély, valamint pénzsegély, - munkaképtelenség esetében nyugbér vagy végkielégítés, - özvegyek és árvák ellátása - temetkezési segély.24 Más módon alakult ki és fejlődött az ipari munkát végzők biztosítása. A XIV. században az azonos ipart űzők céhekbe tömörültek, amelyek a beteg legények istápolását és az özvegyek segítését is feladatuknak tekintették. A XVIII-XIX. században alakultak meg az első munkásegyletek, ezek egyik csoportjába tartoztak a segélypénztárak, melyek kölcsönösségen alapuló biztosító intézetek gyanánt működtek25. Az igazán társadalombiztosítási jellegűnek tekinthető intézmények Európa-szerte csak a XIX. században kezdtek kialakulni. A magyar egészségbiztosítás első, általános jellegű országos intézményét, az Általános Munkás Betegsegélyező és Rokkant Pénztárat 1870ben hozták létre.26 Az 1884. évi ipartörvény (XVII. tc.), amely az ipartestületek egyik céljává segélypénztárak létesítését tette, jelentős előrelépést jelentett a kötelező biztosítás kialakítása felé.27 Az 1891. évi XIV. törvény a betegségi biztosítást kötelezően szabályozza.28 23

Dr.Laczkó István: A magyar munkás- és társadalombiztosítás története Táncsics Könyvkiadó Budapest 1968. 7. oldal (A továbbiakban: Laczkó 1968.) 24 Laczkó 1968. 8-9. oldal 25 Ecseri Lajos: A munkássegélyezés ügye Magyarországon tekintettel a munkásbiztosítás kérdésére Pesti Könyvnyomda Rt. Budapest 1884. 1-3. oldal (A továbbiakban: Ecseri 1884.) 26 Ecseri 1884. 15. oldal 27 A magyar társadalombiztosítás ötven éve 1892-1942. OTI Pallas Nyomda Budapest 1943. 8. oldal 28 Laczkó 1968. 49. oldal

17

A törvény szerint a betegsegélyező pénztár tagjainak a következő segélyezést kellett nyújtani: 20 hétig ingyen orvosi segélyt a pénztártól kijelölt orvos által, szülés esetén ingyen szülészeti támogatást és gyógykezelést. Ha a munkavállaló betegsége keresetveszteséggel járt és tovább tartott 3 napnál, a keresőképtelenség tartamára táppénzt kellett folyósítani, a megbetegedés napjától számítva és legfeljebb 20 héten át.29 Az 1907. évi XIX. törvény, amely az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegségi és baleseti biztosításáról rendelkezett, már bevezette a kötelező baleseti biztosítást is, lényegesen kiterjesztette a biztosításra kötelezettek körét, növelte a segélyek összegét, a szolgáltatások terén pedig jelentős javulást biztosított.30

3.2. Társadalombiztosítás a II. világháború előtt A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt több rendeletet hoztak a betegségi és baleseti biztosítás kiterjesztése és a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében. Bár a rövid idő nem volt elég és a lehetőség sem volt adott ezek végrehajtására, jelentősége főként abban mutatkozott meg, hogy egy már megadott, megígért ellátás visszavonása mindig sokkal nehezebb, mint eleve meg sem adása.31 Az 1927. évi XXII. törvény hosszú időre szabályozta a betegségi és baleseti kötelező biztosítást – bár azt számos kormány- és miniszteri rendelet módosította az idők során. 1928. október 1-től az Országos Pénztár új neve Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) lett, mely nemcsak névváltozást jelentett, hiszen ekkortól beszélhetünk Magyarországon valóban társadalombiztosításról (a betegségi és baleseti biztosítás mellett

az

öregségi

biztosítás

társadalombiztosítási ellátása).

kialakulásával

lett

teljes

körű

a

lakosság

32

Az 1929-1933. évi gazdasági válság miatt a szociális helyzet is jelentékenyen rosszabbodott. A szociális gondoskodás színvonalának visszaesése közben a társadalombiztosítási juttatások színvonala is csökkent. 1931-től kezdődően egymás után jelentek meg azok a kormányrendeletek, amelyek a társadalombiztosítási

29

Laczkó 1968. 51. oldal Igazné Prónai Borbála: A kötelező társadalombiztosítás kialakulása, fejlődése Magyarországon Doktori (PhD) értekezés 32. oldal https://btk.ppke.hu/DR/igazne.pdf 2014.01.19. 31 Igazné https://btk.ppke.hu/DR/igazne.pdf 42. oldal 2014.01.19. 32 Igazné https://btk.ppke.hu/DR/igazne.pdf 46. oldal 2014.01.19. 30

18

intézeteknek a válság következtében megrendült pénzügyi helyzetét igyekeztek alátámasztani.33 A gazdasági válság tulajdonképpen 1933-ban túljutott a mélyponton, a háborús készülődés következtében javult a gazdasági helyzet.34 A második világháború alatt a társadalombiztosító intézetek vagyonának jelentős részét háborús célokra használták fel.

3.3. Társadalombiztosítás a II. világháború után A felszabadulás a magyar társadalombiztosítás intézményét teljesen szétzilált állapotban találta. A háború után megindult a társadalombiztosítás újjáépítése. 1950-ben

államosították

Társadalombiztosítási

az

Központ

OTI-t,

feladatkörét

(SZTK

–

1950.

átvette október

a

Szakszervezeti 1-től),

így

a

társadalombiztosítás a Szovjetunióban kialakított rendszer mintájára többségében a szakszervezetek irányítása alá került.35 1950-ben tehát lényegében befejeződött a széttagolt társadalombiztosítási intézmények egyesítése, így jelentősen megnövekedtek a centralizált szervezet feladatai. A túlzottan központosított

ügyintézés

megszüntetése

érdekében

létrehozták

az

üzemi

kifizetőhelyeket a 100 főt vagy annál több dolgozót foglalkoztató vállalatoknál és hivataloknál, melyek először a betegségi biztosítással összefüggő ügyviteli feladatokat látták el, majd 1951-től hozzájuk került a családi pótlék intézése, 1967-től pedig a gyermekgondozási segély megállapításának és folyósításának feladata is. 36 1945-1950 között a társadalombiztosítás állami felügyeletét a Népjóléti Minisztérium látta el, majd 1951-től 1988-ig az Egészségügyi Minisztérium látta el. A szervezeti, irányítási, felügyeleti rendszer további egységesítése a szakszervezetek XX. kongresszusának határozata alapján valósult meg. Az Elnöki Tanács 1964. évi 6. sz. törvényerejű rendelete alapján jött létre a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és ennek igazgatóságai, valamint kirendeltségei. Ez az új szervezet átvette az SZTK

33

Laczkó 1968. 143. oldal Laczkó 1968. 148. oldal 35 Igazné https://btk.ppke.hu/DR/igazne.pdf 63. oldal 2014.01.19. 36 Dr. Fodor András - Dr. Varga Gyula: A magyar társadalombiztosítás az V. ötéves terv időszakában 1976-1980. SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Budapest 1983. 79-82. oldal 34

19

feladatkörét. Megalakult az Országos Társadalombiztosítási Tanács, mint tanácsadó szerv.37 Hosszú időt követően az 1972. évi II. törvény szabályozta újra a gyógyító-megelőző ellátást, amelyet a társadalombiztosítás nyújtott betegségi ellátásként az állami egészségügyi szolgálat intézményei útján. 1975. július 1-től az egészségügyi ellátás kivált a társadalombiztosításból, a szolgáltatásokat állampolgári jogon vehette igénybe az ország egész lakossága, társadalombiztosítási

megkötöttségek

nélkül.

A

társadalombiztosítás

keretében

kizárólag a pénzbeli ellátások jártak, amelyeket az Alkotmány rendelkezései alapján az 1975. évi II. törvény egységes elvek szerint szabályozott.

3.4. A rendszerváltást követő változások Az 1975. évi II. törvény 22 éven keresztül szabályozta a magyar társadalombiztosítást. A törvény négy biztosítási ág, a betegségi és anyasági ellátásokat, a családi pótlékot, a nyugellátásokat és a baleseti ellátásokat foglalta törvényi keretbe. Hosszú időt követően 1997 júliusában született meg (és 1998. január 1-jén lépett hatályba) a társadalombiztosítás ellátásairól szóló új törvény (1997. évi LXXX. tv.), amely felváltotta az 1975. évi II. törvényt. Lényegébe csak összefoglalta az 1975 óta bekövetkezett módosításokat, kiegészítéseket, alapvető változtatás egyedül a nyugdíjrendszerben történt.38 A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. szintén ekkor került elfogadásra. A törvény alapelvként fogalmazta meg, hogy az egészségügyi szolgáltatások az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe és azonos szakmai tartalommal illetik meg az arra jogosultakat. A pénzbeli ellátások az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel arányosan járnak.39

37

Igazné https://btk.ppke.hu/DR/igazne.pdf 64-65. oldal 2014.01.19. Igazné https://btk.ppke.hu/DR/igazne.pdf 81. oldal 2014.01.19. 39 Igazné https://btk.ppke.hu/DR/igazne.pdf 82. oldal 2014.01.19. 38

20

4. A társadalombiztosítás fogalma, rendszere A társadalombiztosítás a biztosítási elven alapul. a biztosítás lényege, hogy a biztosított személy díj fizetésére kötelezett, a biztosító pedig a biztosítási esemény bekövetkeztekor bizonyos összegnek a megfizetésére vagy szolgáltatás teljesítésére köteles. A társadalombiztosítást mint szociális biztosítási rendszert az a lényeges ismérv különbözteti meg a polgári jogban szabályozott magánbiztosítástól, amely szerint a társadalombiztosításban a törvényben meghatározottak szerint kötelező a részvétel. A társadalombiztosítás egy olyan társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező. A biztosítási jogviszony a törvény erejénél fogva jön létre, a kockázatközösség tagja nem döntheti el szabadon, hogy kíván-e jogviszonyt létesíteni. A magyar társadalombiztosítási jog legfontosabb szabályait tartalmazzák az ún. 80-as törvények, valamint az ezek végrehajtására kiadott kormányrendeletek: - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.); - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), - a magánnyugdíjra és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) – kifejezetten nem a társadalombiztosítási rendszert szabályozza, hanem az ahhoz kapcsolódó, a vegyes nyugdíjrendszer második pillérét, a magánnyugdíjrendszert – valamint a - kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.).40

4.1. Biztosítási kötelezettség A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított az egyéni felelősség elvének megfelelően a Tbj.-ben meghatározott járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében a biztosítottak és a foglalkoztatók mindazon adataik rendszeres vagy eseti közlésére

40

Gecse Istvánné-Jakab Nóra-Prugberger Tamás-Tóth Hilda-Varga Zoltán: Szociális Jog Miskolci Egyetemi Kiadó 2013. 13-14. oldal (A továbbiakban: Gecse-Jakab-Prugberger-Tóth-Varga 2013.)

21

kötelezettek,

amelyek

járulékfizetési

és

hozzájárulás

fizetési

kötelezettségeik

megállapításához, ennek teljesítéséhez, érvényesítéséhez és ellenőrzéséhez szükségesek. A társadalombiztosítás alanyai közötti jogviszonyra vonatkozó szabályok hatékony érvényre juttatása során a biztosítottak, a társadalombiztosítási szerv – ideértve a társadalombiztosítási kifizetőhelyeket is – és a foglalkoztatók együttműködése elengedhetetlen.

4.2. Biztosítási elv a kifizetőhelyi feladatellátásban A társadalombiztosításban való részvétel kötelező, így ha a biztosítási jogviszony létrejön, a biztosítottra és a foglalkoztatóra vonatkozó előírások betartása kötelező érvényű. A pénzbeli ellátások – az Ebtv.-ben foglalt kivételekkel – a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelemmel arányosak. A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre, egyes jogviszonyoknál automatikusan, más esetekben külön feltételek fennállása mellett.

4.3. Biztosítottak köre, a biztosítási kötelezettség A biztosítottak köre meghatározás a társadalombiztosítási jogszabályok személyi hatályát fejezi ki. A társadalombiztosítási jogszabályok a biztosított fogalma alatt azokaz a személyeket értik, akik a társadalombiztosítási jogviszonyuk keretében valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot szerezhetnek. A biztosítási jogviszony jellegzetessége, hogy önmagában nem létezik, hanem mindig valamilyen meghatározott munkavégzésre irányuló alapjogviszonyhoz kapcsolódik, mintegy követi azt. Az egyes jogviszonyok létesítése azonban önmagában nem hoz létre társadalombiztosítási jogviszonyt, ahhoz az szükséges, hogy a vonatkozó jogviszony a saját szabályai alapján létre is jöjjön. A biztosítási jogviszony az alapjogviszony keletkezésével, a felek akaratától függetlenül kötelező erővel jön létre, tekintve, hogy hazánkban a társadalombiztosítás kötelező jellegű.

22

A biztosítási kötelezettség fennállása a társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek szempontjából alapvető jelentőséggel bír. Ennek elbírálása, megállapítása, illetve ebből eredően a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése annak a személynek, szervnek a feladata, aki/amely a természetes személlyel munkavégzésre, tevékenység ellátására szerződést köt. A Tbj. 5. §-a alapján biztosított: a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagját és a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy, e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

23

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.41 A biztosítás nem terjed ki: a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában

áll,

a

képviselet

tagjával

közös

háztartásban

élő

külföldi

állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;

41

Tbj. 5. §

24

b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország

területén

foglalkoztatott,

harmadik

állam

állampolgárságával

rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el; c) az európai parlamenti képviselőre; d) a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.42

4.4. A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak köre Magyarországon a társadalombiztosításnak ún. vegyes rendszere működik, melyben a biztosítási elemek mellett az szolidaritás elve alapján jelen vannak szociális elemek is. A társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságnak elengedhetetlen feltétele az igényérvényesítéskor fennálló, vagy a múltban meghatározott időben, illetve időtartamban fennállt társadalombiztosítási jogviszony, az ún. jogszerző idő. A társadalombiztosítási jogszerzés szempontjából az igénylők két fő csoportba oszthatók: biztosítottakra és a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultakra. A különbség közöttük az, hogy míg a biztosítottak – a törvényekben meghatározott egyéb feltételek mellett – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek, addig a másik csoport nem valamennyi, hanem csak egyes – meghatározott – ellátásokra szerezhet jogosultságot. A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak két nagy csoportba sorolhatók: a baleseti ellátásokra jogosultakra és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakra. A baleseti ellátásokra jogosultak körét is szétválaszthatjuk azon az alapon, hogy van egy személyi kör, akik többféle ellátást vehetnek igénybe, míg a másik körhöz tartozók csak a baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.43

42 43

Tbj. 11. § Gecse-Jakab-Prugberger-Tóth-Varga 2013. 19. oldal

25

4.5. A társadalombiztosítás fedezeti rendszere A

Tbj.

az

alapelveiben

rögzíti,

hogy

az

állam

gondoskodik

a

társadalombiztosítási rendszer működéséről és a nemzetgazdaság lehetőségeivel összhangban álló fejlesztéséről. Ugyancsak alapelvi előírás, hogy az ellátások fedezetére a foglalkoztatókat járulék- és hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, valamint a biztosítottak az egyéni felelősség elvének megfelelően, járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhetnek jogot saját maguk és törvényben meghatározott hozzátartozójuk javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően - a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében - törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak

költségvetését

egészben

vagy

részben

megillető

olyan

fizetési

kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.44 Az állam azonban a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják, ezt nevezzük állami garanciának. A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a foglalkoztató - szociális hozzájárulási adót (27 %), - táppénz-hozzájárulást (a munkavállaló betegsége miatti keresőképtelensége, valamint kórházi ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmada), - korkedvezmény-biztosítási járulékot (13 %), a biztosított: - nyugdíjjárulékot (10 %), - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (3 %), - természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 %), valamint - munkaerő-piaci járulékot (1,5 %) fizet. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint akik nem minősülnek biztosítottnak és egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak a törvény alapján, kötelesek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amelynek a mértéke havi 6810 Ft (napi 227 Ft). A fizetési kötelezettséget bárki más átvállalhatja, ha a nem biztosított 44

Tbj. 2. § (6a) bek.

26

ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Ezt a nem biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak.45 Ha a járási hivatal megállapítja, hogy a kérelmező szociálisan rászorult, vagyis családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum (havi 28500 Ft) 120 %-át, illetve az egyedülálló jövedelme a nyugdíjminimum 150 %-át, és a családnak vagyona sincs, a járulékot nem kell megfizetni. Nemzetközi szinten az egyes társadalombiztosítási rendszerek eltérő forrásteremtési

megoldásokat

alkalmaznak.

Bizonyos

szolgáltatásokra

–

ápolásbiztosítás és foglalkozási balesetbiztosítás – egyes országok külön járulékot szednek, továbbá bizonyos társadalmi csoportok fizetnek az egészségbiztosítási szolgáltatásokért. Magyarországon az egészségbiztosítási járulékok az európai mércével mérve az alacsonyabbak közé tartoznak, míg a nyugdíjjárulék szintje kimagaslóan az első helyet foglalja el.46

4.6. Társadalombiztosítási ellátások A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhetnek.

A

társadalombiztosítás

rendszerében

nyújtott

ellátások

az

egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. A társadalombiztosítás mai felépítése: Egészségbiztosítási ellátások: I. egészségügyi szolgáltatás (természetbeni ellátások) -

térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások (a betegség megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások, gyógykezelés céljából végzett ellátások, és egyéb egészségügyi szolgáltatások például betegszállítás, szülészeti ellátás, rehabilitáció)

-

árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás, utazási költségtérítés, költségtámogatás)

45

Gecse-Jakab-Prugberger-Tóth-Varga 2013. 32. oldal Szigeti Szabolcs: Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban Egészségügyi Gazdasági Szemle 2009/2. 46

27

-

részleges térítéssel igénybe vehető szolgáltatások (fogszabályozás, 18 év felett fogmegtartó ellátás, saját kezdeményezésű ellátás, magasabb színvonalú kórházi ellátás)

-

méltányosságból Egészségbiztosítási

igénybe Pénztár

vehető

szolgáltatások

igazgatójának

egyedi

(az

Országos

határozata

alapján

szolgáltatások térítési díja, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ára részben vagy egészben) -

külföldön történő gyógykezelés (egyrészt a biztosított külföldön történő tartózkodási ideje alatt bekövetkezett betegség miatt, másrészt a biztosított külföldi útjának célja a gyógykezelés igénybevétele.)

II. pénzbeli ellátások: - terhességi-gyermekágyi segély (anyaság esetére járó pénzbeli ellátás a szülő nő keresetveszteségének pótlására) - gyermekgondozási díj (anyaság, illetve apaság esetére járó pénzbeli ellátás a szülő keresetveszteségének pótlására) - táppénz (keresőképtelenség miatti keresetpótló ellátás) III. baleseti ellátások: - baleseti

egészségügyi

szolgáltatás

(üzemi

baleset

vagy

foglalkozási

megbetegedés esetén járó gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz árához teljes összegű támogatás) - baleseti táppénz (ha a keresőképtelenség üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt következik be) - baleseti járadék (szintén üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében kialakult egészségi állapot csökkenés alapján járó ellátás) IV. megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: - rehabilitációs ellátás (ha a rehabilitációs hatóság azt állapítja meg, hogy a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálható) - rokkantsági ellátás (ha a rehabilitációs hatóság azt állapítja meg, hogy a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja lehetséges, de nem javasolt)47

47

Tbj. 14. §

28

Nyugdíjbiztosítási ellátások: I. társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: - öregségi nyugdíj (meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás) - a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék (kifutó ellátás, 2011. december 31-ét követően nem állapítható meg, 2014. december 31-ét követően már nem szerepel a nyugdíjbiztosítási ellátások között) II. hozzátartozói nyugellátások: - özvegyi nyugdíj (házastárs, különös szabályozás alapján elvált, különélő házastárs, élettárs halála esetén járó ellátás) - árvaellátás (annak a gyermeknek jár, akinek szülője elhunyt, és halálig a korcsoportjára előírt szolgálati időt megszerezte) - szülői nyugdíj (azt a szülőt illeti meg, akinek gyermeke a korcsoportjára előírt szolgálati idő megszerzése után vagy öregségi nyugdíjasként halt meg, és a szülő gyermeke halálakor megváltozott munkaképességű, vagy 65. életévét betöltötte, illetve a szülőt gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta) - baleseti

hozzátartozói

nyugellátások

(hozzátartozó

részére

baleseti

hozzátartozói ellátás akkor jár, ha a sérült üzemi baleset következtében hunyt el, szolgálati időre tekintet nélkül járó ellátás, a hozzátartozói ellátásokra vonatkozó szabályok alkalmazásával kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy a nyugellátás alapjául szolgáló öregségi nyugdíj-összeg hatvan százaléka jár) - özvegyi járadék (magánnyugdíjpénztárból visszalépett elhunyt jogszerző után járó ellátás, ha annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege lenne) 48 A fentiekben felsorolt ellátások közül a társadalombiztosítási kifizetőhely a pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz elbírálására és folyósítására illetékes.

48

1997.évi LXXXI. tv. a társadalombiztosítási nyugellátásról 6. § (A továbbiakban: Tny.)

29

5. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai A biztosítottat a társadalombiztosítás rendszerében az egészségbiztosítás keretében

pénzbeli

ellátásként

táppénz,

terhességi

gyermekágyi

segély

és

gyermekgondozási díj illeti meg, mely ellátások 2013. július 15-től jelentősen módosultak. A módosításokat a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II.13.) kormányhatározatban előírtak figyelembevételével hozták meg. A változások fő célja a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentése, az adatszolgáltatás

egyszerűsítése

és

a

biztosítottak

részére

járó

ellátások

kiszámíthatóságának növelése. Az új jogszabályok két ütemben lépnek hatályba. Az első ütemben – egyes rendelkezések a törvény kihirdetésének napján, nagyrészt azonban a 2013. július 15-től hatályba lépő változások eredményeképpen – csökkennek

a

foglalkoztatók

jövedelemigazolás

kiállításával

kapcsolatos

adminisztrációs terhei, alapjaiban módosulnak az ellátások összegének kiszámítását érintő szabályok. A változások második ütemét a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásoknál kell alkalmazni. Ettől az időponttól tovább csökkennek a foglalkoztatók adminisztrációs terhei.

30

6. A táppénz A táppénz Magyarországon egyike a kötelező egészségbiztosítási pillér pénzbeli ellátásainak. Intézménye a kötelező betegségi biztosítás megalakulásával egyidejűleg született meg. Jellegzetesen az ún. relatív szociális biztonsági szint elérését szolgálja. Összege arányos a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelemmel, folyósítási ideje szigorúan behatárolt. Fontos szociális kockázathoz (betegséghez, beteg gyermek gondozásához stb.) kötődik és a társadalom széles körét érinti, de kizárólag az aktív tagjai vehetik igénybe. A táppénz funkciója a keresetveszteség részleges pótlása és a beteg megélhetésének biztosítása arra az időre, amíg keresőképtelen.

6.1. A táppénzre jogosultság feltételei Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. e rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.49

6.2. A keresőképtelenség fogalma, elbírálása, igazolásai Keresőképtelen, a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességigyermekágyi segélyre nem jogosult; c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

49

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 43. § (A továbbiakban: Ebtv.)

31

d) a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben; e) a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli; f) aki

fekvőbeteg-gyógyintézeti

ellátásban

betegségének

megállapítása

vagy

gyógykezelése miatt részesül; g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható; h) a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, ha) aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy hb) a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.50 E szerint a keresőképtelenséget okozhatja betegség, anyaság, beteg gyermek ápolása, betegség kiderítése miatti kórházi tartózkodás, és aki nem beteg ugyan, de közegészségügyi szempontok miatt nem végezheti a munkáját el. Ha több jogviszonya van a biztosítottnak, a keresőképtelenséget

minden

jogviszonyban külön kell vizsgálni és megállapítani, tehát az elvi lehetősége nálunk is megvan, hogy valaki az egyik jogviszonyát ellássa, míg a másikból a táppénz iránti igénye jogszerűen áll fenn. A keresőképtelenség fogalmi eleme, hogy a biztosított az eddig végzett munkáját nem tudja ellátni. E körben az a foglalkozás vagy munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.51 A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni.52 Az Ebtv. 45. §-a szerinti keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult: a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: 50

Ebtv. 44. § Gecse-Jakab-Prugberger-Tóth-Varga 2013. 107-108. oldal 52 102/1995. (VIII.25.) Kormányrendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről 1. § (3) (A továbbiakban: 102/1995. Korm.rend.) 51

32

háziorvos), a járóbeteg-szakellátás orvosa, az ideggondozó, bőr- és nemibeteggondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) ellenőrző tevékenysége során az eljáró ellenőrző főorvos, az OEP-pel felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos. A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni. Az háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre az OEP-pel szerződést kötött. Az szakorvos a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására az OEP-pel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza. A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes.53 A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható, kivételesen indokolt esetben – az előbbiektől eltérően - az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.54 A keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást az orvos munkahelyének bélyegzőjével és személyi orvosi bélyegzőjével kell ellátni. Az orvos a keresőképtelenség okát az orvosi igazoláson az alábbiak szerint köteles jelölni: - üzemi baleset „1”, - foglalkozási megbetegedés „2”, - közúti baleset „3”, - egyéb baleset „4”, - beteg gyermek ápolása „5”, - terhesség-szülés miatti keresőképtelenség „6”, - közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés „7”, - egyéb keresőképtelenség „8”, 53

102/1995. Korm.rend. 2. § (1)-(5) bek. Ebtv. 45. § (3)-(4) bek.

54

33

- veszélyeztetett terhes „9”. A „6”-os számú kódot csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a szülő nő terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, e tényről a kifizetőhely tájékoztatja a keresőképtelenség

elbírálására

jogosult

orvost.

A

szüléshez

kapcsolódó

keresőképtelenség időtartamára nincs konkrét szabályozás, a vonatkozó Irányelvekben foglaltak szerint a szövődménymentes szülés után a munkaképesség 6-8 hét múlva helyreáll. A fentieknek megfelelően a szülést követően, a szüléssel összefüggésben felmerülő keresőképtelenség (6-os kóddal) maximum 42 napig fogadható el. Természetesen, ha szülés során komplikáció lépett fel és a keresőképessé váláshoz nem elegendő a 42 nap, akkor a keresőképtelenség időtartama orvosszakmai javaslat esetén hosszabb is lehet. Amennyiben a 42 nap után egyéb betegsége miatt, más diagnózissal és kóddal, vagy a gyermek betegségével összefüggésben válik keresőképtelenné a szülő nő, abban az esetben a táppénzre az általános szabályokat kell alkalmazni, mind a jogosultság, mind pedig az időtartamot tekintve. 2011. május 1-jétől az Mt. módosítása szerint a veszélyeztetett terhesség esetén a biztosított a keresőképtelenség első napjától táppénzre szerezhet jogosultságot, betegszabadság a részére nem állapítható meg.55 Ennek megfelelően a Kormányrendeletben56 egy újabb keresőképtelenségi kód, a „9”es kód került bevezetésre, veszélyeztetett terhesség esetére. A fentiek alapján, ha a biztosított „9”-es keresőképtelenségi kóddal válik keresőképtelenné, akkor a – jogosultság fennállása esetén – keresőképtelenség első napjától táppénz kerül megállapításra és folyósításra. Ha a keresőképtelenség időtartama a hét napot nem haladja meg, akkor az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt (közismerten: nagyalakú orvosi igazolás) kell a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvosnak kiállítani. A kezelőorvos az igazoláson feltünteti a keresőképtelenség kezdő napját. Ha a keresőképtelenség időtartama a hét napot meghaladja, a nagyalakú orvosi igazoláson 55 56

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 126. § (2) bek. (A továbbiakban Mt.) 2. számú melléklet a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelethez

34

kívül „Orvosi igazolás a folyamatos keresőképtelenségről” elnevezésű nyomtatványon kell igazolni a keresőképtelenség további időtartamát. A kórházi ápolás időtartamát a kórháznak az „Igazolás kórházi (klinikai) fekvőbeteggyógyintézetben a betegség megállapítása vagy gyógykezelése, illetőleg szülés céljából történő ellátásról” elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Beteg gyermek ápolásakor a nagyalakú orvosi igazolás a szülő adatain kívül a gyermek személyi adatait, valamint a „Kórisme” rovatban a gyermekápolásra vonatkozó „5”-ös számjelet is kell, hogy tartalmazza. A keresőképtelenség első napja az a nap, amikor az orvos keresőképtelen állományba veszi a biztosítottat. Új szabály, hogy a biztosítási jogviszony kezdő napjánál korábban kezdődő keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség első napjának a biztosítási jogviszony kezdő napját kell tekinteni. Az új szabályra azért van szükség, mert a jogalkotónak meg kellett határoznia a keresőképtelenség kezdő napját azon biztosítottak esetében, akik a keresőképtelenség ideje alatt létesítenek új biztosítási jogviszonyt, mert így egyértelmű, hogy kizárólag az utolsó munkáltatónál elért jövedelmet lehet figyelembe venni az ellátás összegének megállapításához, valamint azt, hogy ilyen esetben a táppénzre jogosultság megállapításához a táppénzelőzményt mely naptól kell számításba venni.

6.3. A betegszabadság és a táppénz A társadalombiztosítás pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében került bevezetésre a betegszabadság jogintézménye 1992. január 1-jével. A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. Ettől eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött a betegszabadság arányos része jár, a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A biztosított táppénzre a betegszabadság kimerítését követően jogosult, az igénybe nem vett betegszabadság a következő évre nem vihető át.57 57

Mt. 126. §

35

A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Nem jár táppénz a) a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn, b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után, c) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt, d) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára, f) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.58 A táppénz folyósítását megszüntetik, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá. Az ellenőrző (fő)orvos a kezelőorvos jelenlétében a keresőképességet a táppénzre jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is megszüntetik, ha bebizonyosodik, hogy a táppénzre jogosult a gyógyulását tudatosan késlelteti.59

6.4. A jogosultsági időtartam kiszámítása – mennyi ideig jár a táppénz? A táppénz folyósításának időtartama annak függvényében alakul, hogy a biztosított saját maga vagy gyermeke betegsége miatt keresőképtelen, továbbá mennyi

58 59

Ebtv. 47. § (1)-(2) bek. Ebtv. 47. § (3) bek.

36

folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, valamit a keresőképtelenségét megelőzően részesült-e már táppénzben (van-e táppénzelőzménye). A táppénzre jogosultság időtartamának számításánál a keresőképtelenség első napjától minden naptári napot – ideértve a szabadnapot, heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is – figyelembe kell venni. Aki egy év folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, annak egy évig jár a táppénz, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.

6.5. Folyamatos biztosítási idő A folyamatos biztosítási időt a keresőképtelenség első napjához igazodóan állapítják meg, függetlenül attól, hogy a táppénz egyébként mikortól jár. 2013. július 15-étől a folyamatos biztosítási idő meghatározása az új szabályozás alapján kétféleképpen történik. Meg kell különböztetni a táppénzre jogosultság napjainak megállapításához szükséges és a táppénz összegének kiszámításánál előírt folyamatos biztosítási időt. A táppénzre való jogosultság megállapításánál a biztosításban töltött idő akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban nincs 30 napnál hosszabb megszakítás. Amennyiben a biztosítás megszűnésének a napját követően az újabb biztosítás a 31. napon kezdődik, a biztosítás folyamatosak tekintendő. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj – 2014. január 1-jétől kivéve a hallgatói jogviszony alapján megállapítható gyermekgondozási díjat, azaz a „diplomás gyed”-et -, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. (jogfenntartó időszak).60 A táppénz összegének kiszámításánál azonban csak a Tbj. 5. §-ában felsorolt biztosítási időket lehet figyelembe venni (a jogfenntartó időszakok megszakítják a folyamatos biztosítási időt). A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki: - 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné vagy

60

Ebtv. 48/A. § (1) bek.

37

- iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.61 Amennyiben a 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz folyósítás ideje alatt betölti a 18. életévét, a továbbiakban a folyamatos biztosításának tartamára tekintet nélkül, legfeljebb azonban egy évig jogosult táppénzre. Ha az iskolai tanulmányok megszűnését követő 180 napon belül a biztosítás megszakításokkal állt fenn, a biztosítás időtartamától függetlenül a táppénz annak jár, akinek keresőképtelenségét közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli biztosítása a tanulmányok megszűnését követő 180 napon belül kezdődött. A biztosítás megszakítás nélkül áll fenn, ha abban egyetlen nap megszakítás sincs, vagy ha van, az szabadnap, heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.

6.6. Táppénzelőzmények számítása Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb táppénzre jogosultság időtartamába be

kell

számítani,

tehát

ennyivel

kevesebb

táppénzre

jogosult.

Az

előzményszámításánál a táppénzfolyósítás minden naptári napját figyelembe kell venni.62 Nem számítanak táppénzelőzménynek azok a napok, amely alatt a biztosított: - részére nem járt táppénz, ideértve a betegszabadság időtartamát, - gyermekápolási táppénzben részesült, - közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben, - nem táppénzelőzmény továbbá a baleseti táppénz folyósításának időtartama sem. -

6.7. A táppénz napi összegének megállapítása 2013. július 15-étől a táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy munkáltatóváltás (biztosítási jogviszonyváltás) esetében csak az új munkáltatónál elért jövedelem lehet az ellátás alapja. 61 62

Ebtv. 46. § (4) bek. Ebtv. 46. § (5) bek.

38

A táppénz alapjaként szolgáló jövedelmet a következők szerint kell megállapítani: - Főszabályként a keresőképtelenség kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell meghatározni a táppénz összegét.63 - Ha a biztosított a megelőző naptári évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig (referencia-időszak) lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.64 - Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján megállapított összegnél kedvezőbb.65 - 2013. július 15-étől, ha a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. 66 - Ha a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2014-ben 101 500.- Ft/hó) 67 alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.68 Az fenti szabály alkalmazásánál a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem a minimálbér harmincad része.

63

Ebtv. 48. § (2) bek. Ebtv. 48. § (3) bek. 65 Ebtv. 48. § (5) bek. 66 Ebtv. 48. § (6a) bek. 67 483/2013. (XII.13.) Kormányrendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 68 Ebtv. 48. § (6a)-(6b) bek. 64

39

A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha - a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magába foglaló naptári évben kezdődött, és - a korábbi táppénzét a főszabály vagy a visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján állapították meg. A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj, illetőleg szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet kell figyelembe venni. Az egyéni és a társas vállalkozók részére e jogcímen járó táppénz összegének megállapításánál a vállalkozóként elért, bevallott jövedelmet rendszeres jövedelemnek kell tekinteni. A táppénz alapját képező naptári napi átlagjövedelem kiszámításánál az irányadó időszakra járó rendszeres jövedelmet el kell osztani ebben az időszakban biztosításban töltött napoknak – a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása, a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamának naptári napjainak száma osztószám csökkentő – a számával (osztóval).69 Ha a táppénz összegének számításánál figyelembe vehető időtartam 6 munkanapnál kevesebb, akkor az ezen időtartam alatt elért rendszeres jövedelmet – heti 5 napos munkarend szerint – teljes hónapra kell átszámítani, és ezen összeg egy naptári napra jutó része képezi a táppénz alapját. 2013. július 15-étől tényleges jövedelem hiányában a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes szerződésben megállapított jövedelem harmincad részében kell megállapítani a táppénz alapját.70 2014. január 1-jétől a fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül. A 69

217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról 31. § (1)-(3) bek. (A továbbiakban 217/1997. Korm. rend.) 70 217/1997. Korm.rend. 31. § (7) bek.

40

fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a folyamatos biztosítási időn belül ugyannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. Törvény szerinti jogutódlás esetén a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdő napjával.

6.8. A táppénz mértéke A táppénz mértéke a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében, és ötven százaléka két évnél rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében, illetve a fekvőbeteggyógyintézeti ellátás tartama alatt, akkor is, ha a szülő a gyermek mellett tartózkodik a kórházban. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.71

6.9. Gyermekápolási táppénz Speciális esetnek tekinthető, amikor a biztosított keresőképtelenségét nem a saját, hanem a gyermeke betegsége idézi elő. A gyermekápolási táppénz jogosultság időtartama függ a gyermek korától, illetve attól, hogy a biztosított egyedülálló vagy sem. Gyermekápolási táppénz jár az - egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig; - egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;

71

Ebtv. 48. § (8) bek.

41

- háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át; - hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.72 A tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolására járó gyermekápolási táppénzes napok nem a naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születésnapját követő naptól a következő születésnapig terjedő időtartamra. A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. Különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban. A gyermekápolási táppénzt a szülők bármelyike igénybe veheti, ha az általános jogosultsági feltételek fennállnak.

6.10. Táppénz megállapítása méltányosságból A fővárosi és

megyei

kormányhivatalok

egészségbiztosítási

pénztári

feladatokat ellátó szakigazgatási szerve – az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányossági jogkörében eljárva akkor is engedélyezheti a táppénz folyósítását, ha a biztosított nem rendelkezik az ahhoz szükséges biztosítási idővel.73 A méltányossági jogkörben kizárólag a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető pénzbeli ellátás, ha a biztosított az ellátásra jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.74 A táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet. 72

Ebtv. 46. § (1) bek. Ebtv. 50. § (1) bek. 74 217/1997. Korm.rend. 31/A. § 73

42

Az új szabályok értelmében lehetőség van arra is, hogy a szülő a 12 és 18 év közötti gyermeke betegsége esetén is kérjen méltányosságból gyermekápolási táppénzt. Sok 12 és 18 év közötti gyermek igényli legalább egyik szülőjének tartós kórházi jelenlétét. Ezért indokolt, hogy 18 évre emelkedjen az a korhatár, amely alatt a szülő gyermeke betegsége esetén, méltányossági alapon gyermekápolási táppénzt igényelhet. A súlyosan beteg gyermek gyógyulásához nem feltétlenül elegendő a törvényben biztosított napok száma, így előfordulhat, hogy a szülő nem tudja gyermekét ápolni vagy a jogszabályok kijátszására kényszerül és saját jogán veszi az orvos keresőképtelen állományba, azonban így a foglalkoztató köteles megfizetni a biztosított után a táppénz hozzájárulást. A méltányosságra vonatkozó szabályok alapján az egészségbiztosító méltányosságból az előírtnál több napi gyermekápolási táppénzt állapíthat meg azok részére, akik a gyermek betegsége folytán erre rászorulnak. Méltányossági táppénzben tehát a szükséges biztosítási idővel rendelkező biztosítottak is részesülhetnek. Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt indokolt esetben segélyben részesítheti.75

75

Ebtv. 50. § (5) bek.

43

7. A terhességi gyermekágyi segély A terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadság idejére járó, a társadalombiztosítás által finanszírozott keresetpótló juttatás. A szülési szabadság időtartama 24 hét (közel 6 hónap), amit úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.76

7.1. Jogosultak köre Terhességi gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően 365 napig biztosított volt, és - a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy - a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe beszámít a biztosítás megszűnését

követő

baleseti

táppénz,

terhességi

gyermekágyi

segély,

gyermekgondozási díj folyósításának az ideje, a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 nap, valamint a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának ideje is.77 Terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára - annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától, - annak a gyámnak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától, - a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota

76 77

Mt. 127. § Ebtv. 40. § (1)-(2) bek.

44

miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig, - a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától, - annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig, - annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától, - annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától, ha egyébként a jogosultsági feltételek fennállnak.78

7.2. Folyósítási idő A terhességi gyermekágyi segély a munka törvénykönyvében meghatározott szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Legfeljebb a gyermek születését követő 168 napig, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a terhességi gyermekágyi segély iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.79 Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, ha bármilyen jogviszonyban díjazás ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását és

a személyi

jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

78 79

Ebtv. 40. § (4) bek. Ebtv. 40. § (3) bek.

45

Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.80

7.3. Az ellátás mértéke, kiszámítása A terhességi gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 %-a. A segély alapjául szolgáló napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Abban az esetben, ha a biztosított nem rendelkezik 180 napi keresettel (mert például nappali tagozaton tanult, így a biztosítási ideje megvan, de még nincs fél éves munkaviszonya) a terhességi gyermekágy segély napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.81

7.4. Átmeneti rendelkezések Az ellátás alapját képező jövedelem számításának 2013 júliusában megjelent változásai okán meg kell említeni az átmeneti rendelkezéseket is. Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvénnyel megállapított új számítási szabályokat a 2013. július 14-ét követően kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni, azzal, hogy a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényel és megállapított terhességi gyermekágyi segély összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 15-ét megelőzően hatályos jogszabályok alapján járna. Annak érdekében tehát, hogy az ellátás összegének megállapításánál a munkáltatóváltás ne érje hátrányosan a kismamákat a 2013. július 15-ét követő jogosultság esetén az ellátás összegét kétféleképpen kell megállapítani. Aki 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekre tekintettel jogosult a terhességi gyermekágyi segélyre, annak az ellátás összegét a 2013. június 30-áig hatályos (továbbiakban: régi szabály) és a 2013. július 15-étől hatályos (továbbiakban: új szabály) jogszabályok alapján is ki kell számítani, és azt az összeget kell részére folyósítani, amelyik a számára kedvezőbb. Természetesen ez 80 81

Ebtv. 41. § Ebtv. 42. § (3) bek.

46

csak azokat a kismamákat érinti, akik munkáltatót váltottak, illetve új biztosítási jogviszonyt létesítenek/létesítettek a szülést megelőzően. A két számítási mód között lényeges eltérés, hogy a régi szabály szerint munkáltatóváltás esetén az előző munkáltatónál elért jövedelem is beszámítható az ellátás alapjaként, ugyanakkor az új szabály szerint csak az új munkáltatónál elért jövedelem vehető figyelembe. A 2013. július 15-ét megelőzően megállapított terhességi gyermekágyi segély esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos szabályok alapján megállapított összegben tovább kell folyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet. Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamit a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvényből kiemelendő a fenti átmeneti rendelkezéseket érintő korrekció is. A módosítás a korábban rögzített 2014. május 11-ei határidő helyett 2014. december 31-éig rendeli alkalmazni azon átmeneti szabályt, amely lehetővé teszi, hogy ha a 2013. július 15-e előtti szabályozás alapján magasabb összegű ellátás járna, akkor az ellátás összegét a korábban hatályos feltételek alapján kell megállapítani .

7.5. Határozathozatal Új előírás, hogy 2013. július 15-étől a terhességi gyermekágyi segély esetében a folyósító szervnek akkor is határozatot kell hoznia az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről, ha az ellátás megállapításra kerül (korábban csak akkor kellett, ha az ellátás iránti igényt elutasították). A határozat formája a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített határozat. Az egyszerűsített határozat nem tartalmazza az indoklást és a határozattal szembeni jogorvoslatról való tájékoztatást sem.82 Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott terhességi gyermekágyi segély iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, az ellátást annak időtartama alatt a határozatban megállapított összegben kell folyósítani.83

82 83

HVG TB-különszám 2014-re Ebtv. 42. § (3b) bek.

47

A terhességi gyermekágyi segélyre való jogosultsághoz szükséges feltételeket az igénylőnek a szülés napját megelőző napig kell megszereznie, így az ellátásra való jogosultság megállapítását követően az ellátásra való jogosultságban változás nem állhat be. Munkáltatóváltás esetén a kismamát nem lehet sem kedvezőbb sem kedvezőtlenebb helyzetbe hozni, mint a jogosultság megszerzésekor, így az eredetileg, azaz az első ízben megállapított összeget folyósítják a jogosultság végéig akkor is, ha a kismama az ellátás folyósítása alatt munkáltatót váltott. A határozat meghozatala tehát a kismamák részére jogbiztonságot teremt és a társadalombiztosítási kifizetőhelyek feladatellátását is segíti, mivel határozat hiányában az új kifizetőhelyen az ellátás továbbfolyósítására nem lenne lehetőség.

48

8. Gyermekgondozási díj (GYED) A gyermekgondozási díj anyaság, illetve apaság esetére járó pénzbeli ellátás, célja a szülő keresetveszteségének a pótlása.84

8.1. A gyermekgondozási díjra való jogosultság Gyermekgondozási díjra jogosult - a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, - a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Valamennyi esetben előfeltétel, hogy az igénylő a gyermekét saját háztartásában nevelje.85 Az ellátás szempontjából nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő.86 A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe beszámít - a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz ideje, - a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 nap, - a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának ideje.87 Nem jár a gyermekgondozási díj, ha - a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását - ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;

84

Gecse-Jakab-Prugberger-Tóth-Varga 2013. 105. oldal Ebtv. 42/A. § 86 Ebtv. 42/A. § (2) bek. 87 Ebtv. 42/A. § (4) bek. 85

49

- a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt - munkavégzés nélkül - megkapja a teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj; - a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül; - a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el; - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a gyermek 1 éves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést; - a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti; - a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását

- ellenében

munkát végez

vagy hatósági

engedélyhez

kötött

keresőtevékenységet személyesen folytat, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.88 -

8.2. Az ellátás folyósításának ideje Gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

88

Ebtv. 42/C. §

50

2014. január 1-jétől ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a terhességi gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól ezen időtartamot követően további egy évig jár.89 Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj fentiek alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.90

8.3. A gyermekgondozási díj összege A gyermekgondozási díj a napi átlagkereset 70 %-a, de havi szinten nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-át. Az ellátás maximális összege 2014-ben legfeljebb 141 200 Ft. A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, azzal, hogy ha az ellátásra jogosult megfelel a hallgatói jogviszony alapján járó gyed jogosultsági feltételeinek, az ellátás összege nem lehet kevesebb a minimálbér vagy a garantált bérminimum91 70 %-ánál. A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.92 Ha

a

biztosított

egyidejűleg

fennálló

több

jogviszony

alapján

jogosult

gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell

89

Ebtv. 42/B. § Ebtv. 42/B. § (2) bek. 91 483/2013. Korm. rend. (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint, napibér alkalmazása esetén 4670 forint, órabér alkalmazása esetén 584 forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 118 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 27 160 forint, napibér alkalmazása esetén 5430 forint, órabér alkalmazása esetén 679 forint. 92 Ebtv. 42/D. § (4) bek. 90

51

számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a költségvetési törvényben megállapított legmagasabb összeget.93 Ez a szabály indokolta, hogy ha a biztosított egyidejűleg fennálló jogviszonyok alapján jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a jogviszonyonként külön-külön megállapított ellátás folyósítása csak egy kifizetőhelyen történhet. Új szabály, hogy – hasonlóan a terhességi gyermekágyi segélyhez – a gyermekgondozási díj megállapításakor is határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről. Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat annak időtartama alatt a határozatban megállapított összegben kell folyósítani.

8.4. Átmeneti rendelkezések Hasonlóan a terhességi gyermekágyi segélyhez, a gyermekgondozási díj összegének megállapítása során is alkalmazni kell azt az átmeneti szabályt, miszerint a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt és megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 15-ét megelőzően hatályos szabályok alapján járna. Ha tehát a gyermekgondozási díjra jogosult az irányadó időszakban más munkáltatónál állt biztosítási jogviszonyban, azaz a jogosultságot megelőzően munkáltatót (biztosítási jogviszonyt) váltott, akkor a gyermekgondozási díj összegét a régi szabályok szerint az előző munkáltatónál elért jövedelem alapján is, és az új szabályok alapján is meg kell állapítani, és azt az összeget kell részére folyósítani, amely számára a kedvezőbb.

8.5. „Gyed extra” 2014. január 1-jétől a sajtóban „gyed extra” törvénycsomagként elfogadott intézkedések négy területen érintették a gyermekgondozási díj szabályozását. E csomag keretében fogadták el a következő rendelkezéseket:

93

Ebtv. 42/D. § (6) bek.

52

- a családok jövedelemszerző lehetőségeinek előmozdítása érdekében a kisgyermeket nevelő szülő a gyermek 1 éves kora után a gyed folyósítása a mellett korlátlan időtartamban dolgozhat, - a korábban született gyermek után folyósított ellátások és a 2014-ben született gyermek után járó ellátások egyidejűleg is igénybe vehetők, - a 2013. december 31-ét követően született ikergyermekek esetében a gyed jogosultsági ideje egy évvel meghosszabbodik, - bevezették a hallgatói jogviszony alapján jár gyermekgondozási díj vagy „diplomás gyed” jogintézményét, Emellett

a

foglalkoztató

által

igénybe

vehető

szociális

hozzájárulási

adókedvezményeket kibővítették. 8.5.1. Munkavégzés gyed folyósítása mellett A szülő 2014. január 1-jétől a gyermek 1 éves kora után, a gyermekgondozási díj folyósítása mellett (a gyes folyósítása mellett is) korlátlan időtartamban végezhet munkát. Ez a rendelkezés a 2014.01.01-jét megelőzően született gyermekek szüleire is vonatkozik. Ha a szülő még nem dolgozik, de gyermeke elmúlt már 1 éves, és 2014.01.01-jét követően szeretne visszamenni, vagy elmenni dolgozni, akkor a munkába állását nem kell bejelenteni a gyed-et folyósító szervnek, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett a gyed-et igénybe kívánja venni. (A gyed folyósításában ez nem okoz változást.) Ha a szülő munkavégzés miatt 2014.01.01-jét megelőzően szüneteltette a gyed folyósítását, akkor a szüneteltetett gyermekgondozási díj továbbfolyósítását kérheti. Ebben az esetben a korábban megállapított gyed-et tovább fogják folyósítani a jogosultsági időből még hátralevő időtartamra, a korábban megállapított összegben. Például, ha a 2012.09.01-jén született gyermek szülője (aki egyébként a gyermek 2 éves koráig jogosult az ellátásra) 2013.10.01-jétől visszament dolgozni, és emiatt le kellett mondania a gyed-ről, úgy a szülő 2014.01.01-jétől kérheti, hogy részére ismét, azaz továbbfolyósítsák a gyed-et. Ebben az esetben 2014.01.01-jétől a jogosultsági időből még hátralevő időtartamra, azaz 2014.09.01-jéig kapni fogja a gyed-et. Ha azonban 2013.10.01-jétől heti 30 órában vállalt munkát, és kérte a gyermek után a gyes-t, akkor 53

2014.01.01-jétől le kell mondania a gyes-ről, csak akkor tudják részére a gyed-et megállapítani. Munkát azonban már korlátlan időtartamban végezhet. Fontos, hogy a gyermekgondozási díjat nem folyósítják újra automatikusan, a gyed továbbfolyósítást kérni kell. 8.5.2. Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása Főszabály, hogy egy gyermek után, egyidejűleg csak egy ellátást lehet folyósítani. Akkor lehet a szülő részére több ellátást is folyósítani, ha több gyermek van a háztartásban és azok közül legalább egy gyermek 2013.12.31-ét követően született. 2014. január 1-jét követően, ha újabb gyermek születik a családba, akkor az idősebb testvér után járó ellátás továbbra is megilleti a szülőt, nem kell lemondani az ellátásról, mint korábban. Több gyermek esetében, akkor folyósíthatóak gyermekenként külön – külön az ellátások, ha az ellátások különböző korú gyermekek után kerülnek megállapításra. Például, ha a biztosított anyának a 2013.02.01-jén született első gyermeke jogán járó gyermekgondozási díj folyósítása alatt 2014.01.01-én (vagy azt követően) megszületik a második gyermeke, akkor az első gyermek jogán gyermekgondozási díjban részesül, és e mellett a második gyermek jogán terhességi-gyermekágyi segélyt, majd ennek lejárát követően gyermekgondozási díjat kaphat. 8.5.3. A gyermekgondozásra jogosultság időtartama ikrek esetében 2013. 12. 31-ét követően született ikrek szülei részére a gyed folyósításának időtartama, a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól gyermekgondozási díjra való jogosultság lejártát követően, további 1 évvel meghosszabbodik. Például: A 2012.01.01-től biztosított kismama 2014.05.10-én ikreket szül. A szülést megelőző biztosítási jogviszonyára figyelemmel, 2017.05.10-ig, a gyermekei két éves korától számított további 1 évig jogosult gyermekgondozási díjra. (Ikrek esetében nem jár dupla gyed, mert azonos várandósságból születtek.)

54

8.5.4. Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj („diplomás gyed”) 2014. január 1-jétől a „gyed extra” bevezetésével a korábbiakhoz képest egy további személyi kör is jogosultságot szerezhet a gyermekgondozási díjra. Ettől az időponttól gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel: 1.) az Ebtv. 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult (például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a szülést megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel), 2.) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben 94 magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni. 3.) a gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik, 4.) a gyermeket saját háztartásában neveli, 5.) magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és 6.) a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel. Az aktív hallgatói jogviszonyt csak az erre rendszeresített „Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról a gyermekgondozási díjhoz” elnevezésű OEP nyomtatvánnyal lehet igazolni. Az e jogcímen megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától 1 éves koráig jár. Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díjra a fenti jogosultsági feltételeknek megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő meghal, vagy valamely feltételnek nem felel meg, illetve gyermekgondozási díjra az általános szabályok szerint sem jogosult.

94

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 1. melléklet

55

Például: Az egyetemi hallgató anya 2014.02.10-én szül és a szülés napjától diplomás gyed-re jogosult. A gyermek 2014.06.30-án kikerül az anya háztartásából és 2014.07.01-től a gyermek az egyetemi hallgató vérszerinti apja háztartásába kerül. Az apának – amennyiben az 1.)-6.) pontokban felsorolt jogosultsági feltételeknek együttesen megfelel - a diplomás gyed 2014.07.01-től a gyermek 1 éves koráig folyósítható. Hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj havi összege: -

a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér 70 százaléka (2014-ben 71 050 Ft),

-

a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka (2014-ben 82 600 Ft).95

95

http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_HIREK/SAJTOSZOBA/TAB606 75155/GYED_EXTRA_KISOKOS.PDF 2014.03.02.

56

9. A 2015. január 1-jétől alkalmazandó változásokról Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény alapján a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások számításának módja 2015. január 1-jétől jelentősen változni fog. A legfontosabb változás, hogy az ellátások összegének megállapítása a foglalkoztató Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára történő havi bevallásában közölt – irányadó időszakban elért 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező – jövedelem alapján történik. A változás célja az adminisztráció csökkentése. Ismét új irányadó időszakkal kell megismerkednünk. 2015. január 1-jétől irányadó időszak az ellátásra való jogosultság első napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az ellátásra jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszak, de legfeljebb az ellátásra jogosultság első napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az ellátásra jogosultságot adó jogviszony kezdő napjáig terjedő időszak. Főszabály szerint a táppénz, terhességi gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj naptári napi átlagának kiszámítására kizárólag az utolsó foglalkoztatónál, az irányadó időszakban elért 180 naptári napi jövedelem alapján kerül sor. A pénzbeli ellátás összegét az irányadó időszakon belül az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kell majd megállapítani. Az ellátások naptári napi átlagának megállapításakor nem lesz különbség a rendszeres és nem rendszeres jövedelem között, azaz az ellátás naptári napi átlagát a biztosított irányadó időszakban elért 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme alapján kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a jövedelmet rendszeres vagy nem rendszeres jogcímen fizették ki. A pénzbeli ellátások egy naptári napi összege nem lehet több a biztosított szerződés szerinti jövedelme harmincad részénél, de legfeljebb a táppénz, illetve a gyermekgondozási díj maximumnál.

57

Záró gondolatok Egy állam működéshez elengedhetetlenül szükséges, hogy a társadalom tagjai számára biztosított legyen egy bizonyos fajta létminimum, hogy megélhetésüket stabil munkahelyek

segítsék

elő,

így

a

minél

teljesebb

foglalkoztatottság

a

társadalombiztosítás rendszerének fennállását elősegítse. A társadalombiztosítás olyan, az állam által működtetett, a kötelező részvétel elvén alapuló kockázatközösség, amely az életút során tipikusan bekövetkező társadalmi kockázatok enyhítése céljából nyújt a tagok szociális biztonságát védő ellátásokat. A kockázatközösség tagjainak a köre szűkebb vagy szélesebb lehet attól függően, hogy a tagság feltételeit miként határozzák meg a társadalombiztosítási jogszabályok. A bismarcki típusú társadalombiztosítási rendszerekben például csak meghatározott foglalkozási csoportok tagjai váltak a rendszer részesévé, később az összes foglalkoztatottra, majd további társadalmi csoportokra is kiterjesztették a tagságot. A Beveridge-féle társadalombiztosítási rendszerben az állampolgárság a tagságot keletkeztető tény. Az állam feladatai magukban foglalják a társadalombiztosítási rendszer működésének szabályozásáért viselt felelősséget, az intézményrendszer létrehozásának és működtetésének költségét, valamint az állami garanciavállalást a rendszer működéséért. Az egészségi állapot miatt az egyénre háruló terhek porlasztására és kiegyenlítésére szerveződő kockázatközösségeket nevezzük egészségbiztosításnak, és ha ez az egészségbiztosítás a szolidaritás elvén szerveződik, akkor ez a társadalombiztosítás rendszerén belül működő, adott körre kötelező egészségbiztosítás. Az Egészségbiztosítási Alap már a megalakulásának évében (1992) is deficittel zárt, s ez a jelenség a következő években sem mutatott jelentős változást. Intézkedések egész sora irányult a bevételhiány kompenzálására és az egyensúly közeli állapot helyreállítására. A pénzbeli ellátások finanszírozhatósága hosszú ideje jelent gondot. Mivel az említett ellátáskörön belül a táppénzből eredő kiadás a legmagasabb, itt merült fel a legtöbb szigorítás. Az 1975. évi I. törvény az egészségbiztosítási ellátások tekintetében nagyon bőkezű volt. Figyelembe véve, hogy a táppénz létezése óta volt, amikor a napibér 85 %-ában került kifizetésre hosszabb ideig tartó betegség esetén, a mai magyar társadalom 58

egzisztenciális helyzetét és a gazdasági helyzetet tekintve elgondolkodtató a napjainkban érvényes 60 %-os és 50 %-os mérték (2009. július 31-ig 70 % és 60 % volt). Az összes táppénzkiadáson belül korábban folyamatosan emelkedett azon táppénzes esetek száma, amely mögött nem állt egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség. Az erre vonatkozó rendelkezések fokozatosan kivezették az ún. passzív táppénz intézményét. 2004. január 1. hatállyal a korábbi 180 napról 90 napra, majd 2007. április 1-jétől 45 napra, 2009. augusztus 1-jétől 30 napra csökkentették az igénybe vehető napok számát. 2011. július 1-jétől bekövetkezett keresőképtelenség esetén megszűnt a passzív táppénz igénybevételi jogosultság, megszüntetve ezzel az egzisztenciális állapotában törést szenvedők számára ezt a korábban ideiglenes lehetőséget (anyagi szinten). 1996-ig a terhességi gyermekágyi segély összege a napi átlagkereset teljes összege lehetett, ha a szülő nő a szülést megelőző két éven belül 270 napon át és a napi átlagkereset 65 %-a, ha minimum 180 napon át biztosított volt. 1996-ban az ún. Bokros csomag keretében ezt a juttatást is megkurtították. Attól kezdve a terhességi gyermekágyi segély az anya fizetésének 70 %-a, ha a szülés előtti két évben minimum 270 napon át és 60 %-a, ha minimum 180 napon át volt biztosított. A jelenlegi szabályozás már a szülő nő esetében a szülést, egyéb jogosult esetében az igénylést megelőzően megköveteli a 365 napi biztosítási időt, az ellátás mértéke pedig 70 %. Látható, hogy a jelenlegi magyar egészségbiztosítási rendszer – többek között a pénzbeli ellátások vonatkozásában - hosszú és igen sokrétű változáson ment keresztül. A társadalmi, gazdasági és politikai változások kétségkívül kihatnak a pénzbeli ellátások megállapításának szabályozására is. Az egészségbiztosítási ellátások egyre kevésbé képesek kielégíteni a szükségleteket, nemhogy az igényeket. A jogszabályi változások figyelemmel kísérése nem kis feladatot jelent napjainkban. Mindezek ellenére én nagyon szeretem a munkámat és igyekszem a vonatkozó jogszabályokat átfogóan megismerni és elsajátítani, valamint a feladataimat legjobb tudásom szerint elvégezni ahhoz, hogy maradéktalanul megfeleljek mind a munkáltatóm, mind a hozzám forduló ügyfelek elvárásainak. 59

Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................................... 1 1.

2.

3.

4.

Szociális jogok, szociális biztonság ..................................................................... 4 1.1.

A szociális jogok nemzetközi védelme ......................................................... 5

1.2.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minimumstandardjai ......................... 5

1.3.

A szociális biztonság minimális normáiról szóló 102. számú egyezmény ... 6

1.4.

A szociális jogok védelmének európai rendszere ......................................... 7

1.5.

A szociális biztonsági koordinációt szabályozó uniós rendeletek ................ 8

1.6.

Szociálpolitikai egyezmények ..................................................................... 10

A társadalombiztosítás nemzetközi története ..................................................... 12 2.1.

Bismarcki modell (társadalombiztosítási rendszer) .................................... 12

2.2.

Szemaskó-modell ........................................................................................ 13

2.3.

Beveridge-modell (NHS-rendszer) ............................................................. 13

2.4.

Szabadpiaci modell (amerikai vegyes rendszer) ......................................... 14

2.5.

„Out-of-pocket”-modell .............................................................................. 14

A magyar társadalombiztosítás meghatározása, kialakulása .............................. 16 3.1.

A társadalombiztosítás kezdete ................................................................... 17

3.2.

Társadalombiztosítás a II. világháború előtt ............................................... 18

3.3.

Társadalombiztosítás a II. világháború után ............................................... 19

3.4.

A rendszerváltást követő változások ........................................................... 20

A társadalombiztosítás fogalma, rendszere ........................................................ 21 4.1.

Biztosítási kötelezettség .............................................................................. 21

4.2.

Biztosítási elv a kifizetőhelyi feladatellátásban .......................................... 22

4.3.

Biztosítottak köre, a biztosítási kötelezettség ............................................. 22

4.4.

A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak köre ........................... 25

4.5.

A társadalombiztosítás fedezeti rendszere .................................................. 26

4.6.

Társadalombiztosítási ellátások .................................................................. 27

5.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai ............................................................ 30

6.

A táppénz ............................................................................................................ 31 6.1.

A táppénzre jogosultság feltételei ............................................................... 31

6.2.

A keresőképtelenség fogalma, elbírálása, igazolásai .................................. 31

6.3.

A betegszabadság és a táppénz ................................................................... 35 60

7.

8.

9.

6.4.

A jogosultsági időtartam kiszámítása – mennyi ideig jár a táppénz? ......... 36

6.5.

Folyamatos biztosítási idő ........................................................................... 37

6.6.

Táppénzelőzmények számítása ................................................................... 38

6.7.

A táppénz napi összegének megállapítása .................................................. 38

6.8.

A táppénz mértéke....................................................................................... 41

6.9.

Gyermekápolási táppénz ............................................................................. 41

6.10.

Táppénz megállapítása méltányosságból ................................................... 42

A terhességi gyermekágyi segély ....................................................................... 44 7.1.

Jogosultak köre............................................................................................ 44

7.2.

Folyósítási idő ............................................................................................. 45

7.3.

Az ellátás mértéke, kiszámítása .................................................................. 46

7.4.

Átmeneti rendelkezések .............................................................................. 46

7.5.

Határozathozatal .......................................................................................... 47

Gyermekgondozási díj (GYED) ......................................................................... 49 8.1.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság ............................................... 49

8.2.

Az ellátás folyósításának ideje .................................................................... 50

8.3.

A gyermekgondozási díj összege ................................................................ 51

8.4.

Átmeneti rendelkezések .............................................................................. 52

8.5.

„Gyed extra”................................................................................................ 52

8.5.1.

Munkavégzés gyed folyósítása mellett .......................................................... 53

8.5.2.

Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása ................................................. 54

8.5.3.

A gyermekgondozásra jogosultság időtartama ikrek esetében ..................... 54

8.5.4.

Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj („diplomás gyed”).. 55

A 2015. január 1-jétől alkalmazandó változásokról ........................................... 57

Záró gondolatok ......................................................................................................... 58 Irodalomjegyzék ........................................................................................................ 62 Jogszabályjegyzék ..................................................................................................... 64

61

Irodalomjegyzék 1.

A magyar társadalombiztosítás ötven éve 1892-1942. OTI Pallas Nyomda Budapest 1943.

2.

Balogh Gábor: Bevezetés a társadalombiztosítás gazdaságtanába Osiris Kiadó Budapest 1999.

3.

Balogh Gábor – Szűcs László: Társadalom biztosítás nélkül Magvető Kiadó Budapest 1990.

4.

Czúcz Ottó: Társadalombiztosítás a változó világban Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1989.

5.

Ecseri Lajos: A munkássegélyezés ügye Magyarországon tekintettel a munkásbiztosítás kérdésére Pesti Könyvnyomda Rt. Budapest 1884.

6.

Fabók András – Prugberger Tamás: Társadalombiztosítási Jog Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest 2009.

7.

Dr. Fodor András - Dr. Varga Gyula: A magyar társadalombiztosítás az V. ötéves terv időszakában 1976-1980. SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Budapest 1983.

8.

Gecse Istvánné-Jakab Nóra-Prugberger Tamás-Tóth Hilda-Varga Zoltán: Szociális Jog Miskolci Egyetemi Kiadó 2013.

9.

Dr. Laczkó István: A magyar munkás- és társadalombiztosítás története Táncsics Könyvkiadó Budapest 1968.

10.

Tomka

Béla:

Szociálpolitika

a

20.

századi

Magyarországon

európai

perspektívában Századvég Kiadó Budapest 2003. 11.

Igazné Prónai Borbála: A kötelező társadalombiztosítás kialakulása, fejlődése Magyarországon Doktori (PhD) értekezés https://btk.ppke.hu/DR/igazne.pdf 2014.01.19.

12.

Juhász Gábor és Tausz Katalin: Szociális Jog ELTE TáTk 2012. Elektronikus kiadvány http://jak.ppke.hu/uploads/articles/186601/file/SZOCI%C3%81LIS_JOG-1.pdf 2014.02.10.

13.

Somogyi Aliz: Európai egészségügyi rendszerek koherencia- és konvergenciavizsgálata a közmenedzsment tükrében PhD értekezés 2008. http://www.gei.unimiskolc.hu/phd/tezisfuzetek/somogyi_phd.pdf 2014.02.27. 62

14.

HVG TB-különszám 2014-re

15.

Dr. Karner Cecília: Nemzetközi egészségügyi finanszírozási modellek és az állam szerepvállalása Egészségügyi Gazdasági Szemle 2008/2.

16.

Szigeti Szabolcs: Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban Egészségügyi Gazdasági Szemle 2009/2.

17.

Egyszerű Állam: A vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő középtávú kormányzati program 2011. http://egyszeruallam.kormany.hu/download/d/b3/20000/Egyszeru%20Allam%20P rogram_2011_11_16_Kormany_utan_final.pdf 2014.02.10.

18.

http://ejegyzet.hu/obh/Alaptorveny_szabadsag_felelosseg/lecke11_lap2.html 2014.02.02.

19.

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/kir 2014.02.10.

20.http://www.sajtolista.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=7886&Ite mid=32 2014.02.10. 21.http://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1s 2014.02.27. 22.http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_HIREK/SAJT OSZOBA/TAB60675155/GYED_EXTRA_KISOKOS.PDF 2014.03.02.

63

Jogszabályjegyzék 1.

Magyarország Alaptörvénye

2.

Ezer év törvényei, 1884. évi XVII. törvénycikk – Ipartörvény

3.

Ezer év törvényei, 1891. évi XIV. törvény az ipari és gyári alkalmazottak betegség esetén való segélyezéséről

4.

Ezer év törvényei, 1907. évi XIX. törvénycikk az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról

5.

Ezer év törvényei, 1972. évi II. törvény az egészségügyről

6.

Ezer év törvényei, 1975. évi II. törvény a társadalombiztosításról

7.

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

8.

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

9.

1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról

10.

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

11.

2004. évi CXL. törvény a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

12.

2009. évi VI. törvény a Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről

13.

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

14.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

15.

2013. évi CXXVII. törvény az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról

16.

2013. CCXXIV. törvény egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról

17.

102/1995. (VIII.25.) Kormányrendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

18.

195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról

19.

217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

64

20.

483/2013.

(XII.13.)

Kormányrendelet

a

kötelező

legkisebb

munkabér

(minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 21.

1056/2013. (II.13.) Kormányhatározat a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programból eredő,

az

egészségbiztosítás

pénzbeli

ellátásait

érintő

egyes

feladatok

végrehajtásáról 22.

Az Európai Parlament és a Tanács 1231/2010/EU Rendelete (2010. november 24.) a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet harmadik országok e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről

23.

Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK Rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról

24.

Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK Rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról

65