IX-275/3456/2012. sz. határozat I/1. sz. melléklete
MISKOLCI CSODAMALOM BÁBSZÍNHÁZ NONPROFIT Kft. A 2011/2012-es évad értékelése 1.
A fenntartói támogatás milyen módon szolgálja a műsorterv megvalósítását?
Finanszírozás alakulás
éves finanszírozás 2010 2011
2012
Önkormányzati fenntartói támogatás
29 804
20 516
20 516
Minisztériumi ösztönző támogatás
27 900
22 450
20 103
Művészeti ösztönző minisztériumi 25 700 hozzájárulás fizetőnéző-szám alapján
39 800
31 500
összesen:
82 766
72 119
83 404
A Miskolci Csodamalom Bábszínház fenntartói és állami (minisztériumi) ösztönző támogatásban részesül. Utóbbi része a fizetőnéző-szám alapján megállapított művészeti ösztönző hozzájárulás. Ez a hozzájárulás az adott évi fizetőnéző-szám után a tárgyévet követő második gazdasági év finanszírozásába épül be, tehát a 2010-es tárgyév fizetőnéző-száma a 2012-es év támogatásának 80%-ra csökkenését eredményezte 2011-hez képest. A bábszínház fenntartói támogatása a 2011-es év szintjén maradt, a minisztériumi ösztönző támogatás 89%-a a 2011-es év támogatásának. A bábszínház évadtervének megvalósítását nem érintette a 2012. április 1-én bekövetkező változás a működési formát illetően, hiszen produkcióink – bemutatók és felújítások – bekerülési költségeit a 2011-es gazdálkodási év és a 2012-es év első negyedévének anyagi lehetőségeihez igazítottuk. Az évadtervet sikerült úgy megvalósítanunk, hogy a tervezett négy bemutató helyett öt nagytermi előadással örvendeztettük meg városunk közönségét. Növekvő nézőszámmal rendelkezünk, így a jegybevételből származó bevételeink emelkedése lehetővé tette, hogy a produkciók megfelelő művészi kivitelezésben, versenyképes szakmai színvonalon jöhessenek létre. 2.
Milyen koncepció alapján tervezik az előadásokat?
Az évadterv kialakítását, a műsorra tűzött produkciók kiválasztását szakmai és gazdasági szempontok szerint végezzük. – A szakmai szempontok között a legfontosabb az, hogy az előadások létrehozására felkért művészek – rendezők, írók, díszlet- és bábtervezők – olyan szakmai színvonalat képviseljenek, amely a bábszínház társulata számára művészi kihívást jelent. A művészeti vezető javaslatai alapján olyan alkotókat foglalkoztatunk, akik a hazai és a nemzetközi szakma élvonalába tartoznak, illetve akik olyan újító, kísérletező szemléletet képviselnek, amely a társulat teljesítményére ösztönzően hat. – Fontos szempont továbbá a célközönség életkori sajátosságaira tekintettel levő darabok kiválasztása. Az alkotók részéről nagyfokú alázatot követel a gyerekek értelmi szintjének való megfelelés. Ez azt jelenti, hogy a bábszínházi előadásokba foglalt művészi tartalomnak értéket kell képviselnie, a gyerekek érzelmi-értelmi fejlődését, szellemi gyarapodását kell szolgálnia, a színpadi megjelenítésnek, a látványnak pedig ízlésformáló ereje kell, hogy legyen. Értéket közvetíteni, ízlést formálni – ezek a minőségi produkció letéteményesei.
Törekszünk arra, hogy mind az óvodás, mind a kisiskolás korosztály számára érthető, ugyanakkor nevelő célzatú, igényes formavilágú előadások kerüljenek a repertoárunkba. – Műfaji változatosság szempontja: a közönség ízlésének fejlesztése, színházi tapasztalatának gyarapítása érdekében stiláris változatosságú előadásokat hoztunk létre, amelyekben a hagyományos bábos (paravános) technikák, valamint a kortárs bábszínházi törekvések is megnyilvánulhassanak: élőszereplők megjelenése, videó technika, színpadi zene alkalmazása. Ugyanakkor előadásainkban megnyilvánul egy másik művészi elv is: a színpadi tér, a játék egyszerű formáihoz való visszatérés, amely a gyermeki fantázia mozgósítását célozza. A gyerekek nagyon könnyen alkalmazkodnak a színpadi konvencióhoz, így a tárgyakból készült bábok, a jelzéses díszlet gazdag teret ad a képzelőerőnek. – A „megszűntetve megőrizni elv” érvényesítése: A Miskolci Csodamalom Bábszínház beépíti művészetébe a műfajban bekövetkező változásokat, de továbbra sem szakít a klasszikus bábjátszás hagyományaival. – Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a kortárs magyar gyermekirodalom népszerűsítésének ugyanakkor fontos szempont az ún. hívócímek a népszerű és nagy érdeklődésre számot tartó mesék, gyermekdarabok beiktatása a műsortervbe, amelyekben a történet elmesélésének a mikéntjére esik a hangsúly, vagyis esztétikai nevelési funkcióját a bábszínház az ismert mesén keresztül valósítja meg. Ugyanakkor a magyar népi hagyományok ápolása, azok megismertetése és a gyerekek értékrendjébe való beépítésének szándéka is jellemzi műsorpolitikánkat. – Küldetésünk továbbá az is, hogy a magyarországi bábjátszás kiemelkedő produkcióit, és a határon túli bábszínházakat megismertessük a miskolci közönséggel (Pályi János Órajáték című előadásának meghívása, Fabók Mariann A székely menyecske és az ördög című előadásának meghívása, a Kolompos együttes „Vitéz Levente” című előadásának meghívása.) – Gazdasági szempontok: a piaci versenyképesség érdekében az előadások szállíthatóságát, színházon kívüli játszhatóságát is szem előtt kell tartanunk. Az adott térhez alkalmazkodó mobilis díszletű, könnyebb technikai paraméterekkel rendelkező előadások létrehozását szorgalmaztuk. (A Rigócsőr király és a Hófehérke, valamint a Csillagszemű juhász produkciók kivételével a repertoáron levő darabok könnyen tájolhatóak.) 3. A közönségigény tükröződése a műsortervben A közönség igényei, elvárásai iránt fokozott figyelemmel kell viseltetnünk a nézőszám megőrzése és növelése érdekében. A gyerekeket kísérő pedagógusok véleménye döntően meghatározza egy produkció sikerét és megítélését, tehát a bábszínház igazgatójára, művészeti vezetőjére és szervezőjére hárul az a feladat, hogy az óvodák és iskolák vezetőivel, a tanórán kívüli kulturális tevékenységekért felelős pedagógusokkal állandó kapcsolatban legyenek. Felelevenítettük azt a szokást, hogy előadás után az igazgató, a művészeti vezető vagy a darabban játszó színészek meghallgassák a gyerekek, pedagógusok véleményét, a következő előadás előtt pedig megbeszélést tartunk, amelyen az elhangzott vélemények alapján elemezzük az előadást. Közvélemény kutatásainkból azt a következtetést vontuk le, hogy a bábszínház eszköztárát, stílusát és tartalmi összetevői illetően nagyon megoszlanak a vélemények. Sokan a hagyományos paravános előadásokat igénylik, a pedagógusok jelentős része viszont a formai újításokkal élő, színész és báb együttes jelenlétére építő előadásokat kedveli. Ugyanígy megoszlanak a vélemények a kortárs meseirodalom alkotásait és a népmeséket, klasszikus meséket feldolgozó előadások arányát illetően. Ennek megfelelően igyekszünk változatos műsortervet kialakítani, a minőségi szempontokra helyezve a hangsúlyt mind a hagyományos, mind a korszerű stílusú előadások létrehozásakor. A korosztályok szerinti megoszlást a repertoáron levő és bemutatandó darabok tekintetében nehéz megvalósítani: ennek anyagi és művészi okai is vannak, ráadásul az életkori sajátosságokat nehéz kiterjeszteni a befogadói érzékenység, a színházérettség mértékére. Igen elterjedt az a nézet, miszerint az óvodások jobban élvezik a paravános/klasszikus előadásokat, a nagyobbacskák viszont már igénylik és értékelik a színházi kifejezés azon elemeit is, amit
„élőszereplős bábszínháznak” nevezünk. Tekintettel arra, hogy a bábszínház többnyire négy bemutató bekerülési költségeit tudja költségvetéséből fedezni, törekedni kell arra, hogy a négy tervezett bemutatóból kettő óvodások számára is ajánlható legyen. Noha a repertoárban nincsenek korosztály szerint csoportosítva az előadások, a közönségszervezési gyakorlatban a szervező munkatársak igyekeznek a célközönség igényeihez szabni a kínálatot. Miskolc városában 38 általános iskola és 24 óvoda vezetőjével tartja a kapcsolatot és kínálja számukra programjait évadról-évadra. A Bábszínház vonzáskörzete a város körül átlagosan egy 32,3 km-es sávban határozható meg, erről a területről rendszeresen szállítja be bábelőadásaira nézőközönségét. 2011. évben Borsod megye 14 kistérségéből 11 került kapcsolatba az intézménnyel. 4. Az évad előadásainak értékelése A 2011-12-es évad első bemutatója a magyarországi bábszínházak élvonalába tartozó pécsi bábszínház igazgatójának, Sramó Gábornak a nevéhez fűződik. A Gőgös Gúnár Gedeon egyike a legnépszerűbb gyerekkönyveknek. Az eredeti meséből Szász Ilona írt színpadi változatot. A darab szervesen illeszthető abba a koncepcióba, amelyet Tulipán Gábor dolgozott ki a korszerű bábjátszás miskolci meghonosítására. Az élőszereplős bábjáték két műfaj határán mozog: egyszerre mesejáték és bábjáték. Remek játéklehetőséget biztosított négy kiváló színészünknek, az élőzene pedig a vidám hangulat megteremtéséhez járult hozzá. Fazekas Antónia karikatura-szerűen elrajzolt bábjai, állatfigurái megosztották a közönséget: a felnőttek a naturalista, „valósághű” ábrázolást hiányolták, a gyerekek viszont érzékelték és értékelték a szokványostól eltérő figurákban a pontos jellemrajzot. Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese című gyűjteményéből ismert magyar mese, A bőgős fia meg az ördögök adaptációja kesztyűbábokat felvonultató paravános előadásként került színre. A bemutató a hagyományos bábszínházi forma megőrzésére is példát kívánt mutatni. A bábok naiv bájával, groteszkbe hajló humorával a sajátos népi humor újrafogalmazására tett kísérletet a társulat. Hána László élő muzsikája, ütős hanghatásai pedig a bábok reakcióival, összjátékával együtt különleges ritmusjátékot eredményezett. A darabot a bábszínház igazgatója, Szabó Attila rendezte. A klasszikus paravános előadás célközönsége az óvodások, akik az óvodai környezetben megszokott bábozást, a kesztyűbábok jelenlétét igénylik. A könnyen utaztatható, egyszerű díszletű, színpadtechnikai eszközöket nem igénylő, a vásári bábjáték hangulatát idéző előadást vidéken is sokat játszottuk A vendégművészként fellépő Demeter Ferenc független bábművész szakmai tudásával, improvizációs készségével kivívta a társulat elismerését. Jer pajtás Betlehembe! című előadásunk szövegkönyvét hagyományos népi szövegekből állítottuk össze. Az ún. „bábtáncoltató” betlehemes gyakorlathoz kapcsolódó karácsonyi előadásunkkal tulajdonképpen a Mikulás-nap környéki rendezvényeink kínálatát bővítettük, hiszen a bábszínházban már több éves hagyománnyal rendelkező Mikulás-előadások inkább az adventi időszaknak az ajándékozással kapcsolatos vonatkozásait helyezik előtérbe, ez a darab viszont az ünnepkör szakrális, lelki oldalát igyekszik a gyerekekben és a családokban tudatosítani, játékos formában átélhetővé tenni. Az előadást Szabó Attila rendezte, vendégként Hajós János, illetve Kapusi Szabolcs és Kulcsár Laura lépett fel benne. A Pom Pom meséi produkció Csukás István halhatatlan mesefiguráit eleveníti meg. A szöveg szakmai értékét növeli az a tény, hogy a fiatal dramaturg, Száz Pál három Pom Pom-epizódból állította össze úgy, hogy az egyes történetek szervesen összekapcsolódnak, elmesélhető cselekményű művet eredményezve. Peter Palik rendező felfedezte Csukás István meséjében a korszerű bábszínházi kifejezési formák alkalmazásának lehetőségeit. A történet valóságos, hétköznapi alapszituációból bomlik ki, a megelevenedő fantáziavilág pedig független életre kel, a főhős, Picur személyében viszont állandó kapcsolatban áll a valósággal. Ennek megfelelően Picurt,
illetve a környezetében levő alakokat élőszereplők jelenítették meg, a Pom Pom történetei nyomán megelevenedő alakok bábként szerepeltek. A rendezői koncepció értéke abban rejlik, hogy a különböző színházi kifejezési formákat következetesen rendelte egymás mellé, így a bábok és az élőszereplők jelenléte a forma és a tartalom egységét teremtette meg. Munkamódszerét tekintve a fiatal szlovák rendező nagyon jó adottságokkal rendelkezik; a színészvezetésben megnyilvánuló szakmaiság, pontosság és következetesség, a látványteremtés formai letisztultsága és a zenei anyag jó arányérzékkel való felhasználása magas szakmai szinten megvalósult produkciót eredményezett. Kiss Kósa Annamária báb-, jelmez- és díszlettervező az eredeti Sajdik-illusztrációk hangulatát követve, a történetek humorát hűen tolmácsoló látványvilágot teremtett. Az előadásnak nagy sikere volt mind az óvodások, mind a kisiskolások körében, a szülők és pedagógusok pedig méltányolták a felnőtteknek szóló „áthallásokat”, amelyek a darab humoros, ironikus jelentésrétegét erősítették anélkül, hogy a mesei szerkezet ezt megsínylette volna. Az osztatlan elismerést kiérdemelt darab a 2011-12- es évad reprezentatív előadása lett, sikeréből az a következtetés vonható le, hogy a közismert művek (ún. hívócímek) színpadra állításakor az eredeti mű továbbgondolása, a bábszínházi formanyelvben rejlő lehetőségek kihasználása kell hogy jelentse az igazi művészi kihívást. Hófehérke Az eredeti mesét sajátos eszközökkel feldolgozó előadás a „színház a színházban” technikát alkalmazza a történetvezetésben. Alapszituációja a darabnak az, hogy két nagyszülő a mese mágikus erejével próbálja az édesanyját elvesztő unokával elfogadtatni a kegyetlen valóságot. A nagyszülőket a bábszínház két vezető színésze, az unokát pedig Vitányi Bori, Krajnik Fanni és Hutka Anna negyedikes, illetve ötödik osztályos kislányok játszották. Maga a mese hagyományos bábokkal illetve tárgyakkal kel életre. A nagyszülők esti játéka egyben a családi mesélés, bábozás, a közös játék, a gyerekekkel eltöltött „minőségi idő” példáját is megrajzolta, mintegy kedvet csinálva a közönségnek a családi bábozáshoz, a mesével való „gyógyításra”. A Csodamalom Bábszínház a folyamatos szakmai megújulás mellett kötelezi el magát, bemutatkozási lehetőséget biztosítva pályakezdő tehetséges alkotók számára is. Az előadás rendezője Halasi Dániel főiskolai hallgató volt, aki a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem bábrendezői szakán tanul, és fiatal kora ellenére már szép szakmai sikereket ért el. Színházi látásmódjának frissessége termékeny hatással volt bábosaink alkotókedvére. Rigócsőr király A 2011-12-es évad műsortervét alapvetően az a stratégiai törekvés jellemezte, hogy a bábszínház műfaji sokszínűségét mutassa be a közönségnek, ugyanakkor a családi színház népszerű műfaját is meghonosítsa. A családi előadás olyan kategória, amely a felnőttet és gyermeket egyaránt részesít műélvezetben, mert mindkettő számára van neki szóló üzenete, tartalma. A nagyszínházi szórakoztató műfajok között nagyon népszerű a musical, ennek bábszínházi közegbe helyezésével gyakorlatilag műfajt teremtettünk: az elkészült bábmusical a Rigócsőr király című népszerű Grimm-mese alapján Szente Béla - az eredeti történetet magyar környezetbe illesztő, új dramaturgiai elemekkel gazdagító - szövegkönyvére és Gulyás Levente változatos stílusokból merítő zenéjére épült. Az évad utolsó bemutatója az élő játékra és énekre, a különleges technikájú bábok mozgatására, árnyszínház, videotechnika alkalmazásra mutatott példát. A nagy szakmai fegyelmet igénylő előadás rendezője Sipos Imre színművész, a budapesti Magyar Színház produkciós igazgatója volt. Irodalmi lépegető A középiskolások színházi igényeinek kielégítése, illetve a bábművészet célközönségének további bővítése céljából „Irodalmi lépegető” címmel két programsorozatot indítottunk be, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium drámatagozatos tanulói közreműködésével, Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész művészeti koncepciója nyomán. A sorozat első előadása egy verseszenés irodalmi összeállítás volt, amelyet 2012 májusában láthatott a közönség. A produkció osztatlan sikere a kezdeményezés létjogosultságát igazolta.
Felújítások, műsoron tartott darabok Az öt bemutatón kívül a következő előadások kerültek felújításra, illetve maradtak műsoron: Tarbay Ede: Fülenagy, a kíváncsi kiselefánt, Zalán Tibor: A csillagszemű juhász, Varga Katalin- Szász Ilona: Gőgös Gúnár Gedeon, Kovács Géza: Majolenka hercegkisasszony, Balogh Géza Meseláda, Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot, A.A. Milne: Róbert Gida és barátai Kemény Henrik:Vitéz László és európai barátai, Tari Edit: Kip-kop kopogok; A négy évszak (bölcsődei előadások), Tarbay Ede: Foltos, a torkos zsiráf, Ivánkó István: Bohócok a hóban. 2010/2011. évad
2011/2012. évad
előadások részletezése
2010.08.01 - 2011.07.31 2011.08.01 - 2012.07.31 előadás előadás
Bemutatók száma
5
7
Műsoron tartott darabok
5
7
Felújítások száma
11
4
Vendégjáték száma
1
5
Az évadban több bemutatót tartottunk az előző évadhoz képest, és kevesebb felújításra került sor. A műsoron tartott darabok száma nőtt, ez azt jelenti, hogy a közönség visszajelzései alapján a sikeres darabokat tovább játsszuk a bemutatót követő évadban. A felújítások főként a szervező munkatársak javaslatai alapján, a közönség elvárásainak, igényeinek figyelembe vételével kerültek be az évadtervbe.
2010/2011. évad
2011/2012. évad
2010.08.01-2011.07.31 előadásszám nézőszám
2011.08.01 - 2012.07.31 előadásszám nézőszám
161
19736
171
30
2714
191
Vidéki előadások összesen
Bábelőadások részletezése
Színháztermi
Miskolci előadások miskolci együtt
Előadásszám változás %-ban
Néző-szám változás %ban
20314
104,97%
102,93%
31
2313
103,33%
85,22%
22450
200
22627
104,71% 100,79%
39
9983
69
12855
176,92% 128,77%
230
32433
271
35482
116,96%
109,40%
A 2011-12-es évadban jelentős mértékben nőtt az előadásszámunk, a vidéki előadások tekintetében is előrelépés történt az elmúlt időszakhoz képest. Egyre több olyan előadás van repertoáron, amely alkalmas az alternatív játszóhelyeken való előadásra. A játszóházi és csecsemőszínházi előadások iránt megnövekedett érdeklődés maga után vonta a bábszínház műsorpolitikájának újragondolását: továbbra is nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni e két foglalkozástípusra. Játszóház
és 2010/2011. évad
2011/2012. évad
foglalkozás/ résztvevő
csecsemőszínház előadásainak részletezése
Foglalkozás/ résztvevő előadások gyerekek száma száma
Foglalkozás/ résztvevő előadások gyerekek száma száma
előadások. száma változás %-ban
gyerekek száma változás %ban
Játszóházak
35
646
49
1100
140%
170,27%
csecsemőszínházi előadások 11
470
18
800
163,64%
170,21%
Jegybevételek
2010/2011. évad
2011/2012. évad
székhelyi bérletes
1 818 080
2 077 333
székhelyi bérleten kívüli
3 745 320
3 243 092
Miskolci előadások
591 520
327 360
Tájelőadások
2 617 000
6 059 815
Vasárnapi előadások
1 992 200
1 957 454
Játszóház
113 200
89 342
összesen:
10 877 320
13 754 396
5. Egyéb programok a bábszínházban Burkáné Dukat Tímea irányításával játszóház működik, a 2010-2011-es évadunkban tizenkét alkalommal szerveztünk játszóházi foglalkozást. Tari Edit és Láng Bernadett bábszínésznők csecsemőszínházi előadása, a Négy évszak (amelynek eben az évadban volt a bemutatója) és a Kipp-kopp kopogok rendkívül sikeres, egyre több intézmény érdeklődik a produkció iránt. A hagyományosnak tekinthető gyereknapi rendezvényünk négy órás szabadtéri (Muzsikáló udvar) játék örömével és bábszínházi élménnyel örvendeztette meg a miskolci gyerekeket. Húsz éveseké a világ címmel a 20 éves jubileumunk alkalmával évadzáró, jubileumi minifesztivált szerveztünk a miskolci Vagabanda Társulat, a debreceni Hepp Trupp, a Csodamalom Bábszínház és a budapesti KOLOMPOS együttes részvételével, melynek célja a kőszínházi és a független, illetve a vásári, a szöveg nélküli, a zenés gyerekszínházi formák és stílusok bemutatása volt a további együttműködés jegyében. Szeretem Miskolcot címmel a hagyományos városismereti verseny egyik helyszíneként a Csodamalom Bábszínház is részt vett a programban. A versenyzők és a szervezők egybehangzó nyilatkozatai alapján a rendezvény legszínesebb, legérdekesebb programjának bizonyult a bábszínház tevékenységét bemutató találkozó, amely Szabó Attila ügyvezető igazgató koncepciója lapján valósult meg. 6. A színház marketing, PR-tevékenysége Közönségszervezési munka bemutatása: A Bábszínház intézményi partnereivel a műsorszervezőin keresztül tartja a kapcsolatot. A
közönségszervezési munka székhelyi előadások és tájelőadások szervezését foglalja magába, a vasárnapi előadásokra nem szervezünk csoportokat. A közönségszervező (1 fő) feladata a pedagógusokkal és óvoda- illetve iskolaigazgatókkal való egyeztetést követően (tanórák védelme, a tanórán kívüli tevékenységekhez való igazodás stb.) az óvodai csoportok és iskolai osztályok pedagógusaival megismertetni a bábszínház repertoárját, felkelteni az érdeklődésüket a rendelkezésére álló reklámeszközök segítségével: 1. az évad előadásait bemutató színes (négyszínnyomású) kiadvány, amely a bérlethirdetést is tartalmazza 2. az évad műsortervét tartalmazó plakát (őszi-téli, illetve tavaszi) 3. a bábszínház honlapján található előadás ismertető, fényképek és videók (3-4 perces ízelítők az előadásokból) 4. videó megosztó, közösségi oldalakon található videók, információk (saját csatorna a Youtube-on, Facebook- fiók) A tájelőadások szervezésével jutalékos rendszerben foglalkoztatott szervező (1 fő) van megbízva. A fővárosi és vidéki megrendelőink a honlapról és az 1000 példányban kinyomtatott és az ország jelentősebb művelődési házaiba postai úton eljuttatott előadás-ajánlóból ismerik meg műsorkínálatunkat. Marketingstratégia és módszerek Célpiac: Székhelyi előadásoknál szűkebb környezetben Miskolc város általános iskoláinak alsó tagozatai, óvodák kis-közép- és nagycsoportjai, tágabb körben Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3035 km-es körzetében lévő települések iskolái, óvodái. A vidéki „táj” előadásoknál elsősorban a megcélzott piac Borsod megye, a megyén túl pedig az ország nagyobb városai, elsősorban az a néhány nagyobb megrendelő, akik évről-évre műsorra tűzik bábelőadásainkat. (Budapest, Gödöllő, Vác, Makó, Mosonmagyaróvár, Balassagyarmat, Balmazújváros, Dunakeszi stb.) Versenyhelyzet: A 2-3 fős amatőr bábcsoportok alig néhány száz forintos áraival nem kíván versenyezni a bábszínház. Lényegesen magasabb színvonalat tud produkálni, akár a művészek játékát, akár az előadás bábjait, díszleteit vagy akár a hang- és fénytechnikát nézzük. Persze a gyerekeknek könnyű örömet szerezni, ezt a funkciót ezek a csoportok is betöltik, mégis össze sem hasonlítható egy 2-3 fős amatőr együttes előadása az óvoda parkettáján egy Bábszínházi színháztermi előadással. Az az élmény, ami egy korszerű hang- és fénytechnikával felszerelt, művészien kivitelezett, a szakmában elismert, neves rendezők által megrendezett, dramaturgiailag jól megszerkesztett, cselekményében fokozottan felépített, stilizált előadás során éri, érheti a gyerekeket, csak a Bábszínházban élhető át. Árképzés: A Bábszínház jelenlegi árait változtatni nem szeretné, ezzel is lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekek minél szélesebb köre tudja elérni az általa kínált szolgáltatásokat. Tervezi a hátrányos kistérségekből gyerekek beszállítását bábelőadásaira ingyenes beszállítással, az előadás jegyárának megfizetése mellett. Az ingyenes beszállítást a társasági adókedvezményre jogosító előadó-művészeti támogatás terhére tudná megtenni. Az árképzésben egyszerű elvek vezérlik a Bábszínházat. A különböző árképzési technika közül talán a versenytársakhoz (színház, mozi, különböző kulturális programok) igazodó árképzés áll legközelebb kialakított áraihoz. Intézmények számára hétköznapi előadásokra az évadban: 1 alkalommal bábszínházba látogatók jegyára 500,- Ft//fő, 2 alkalommal 450,- Ft/alk./fő, 3 alkalommal, 400,- Ft/alk./fő. Tervezzük a negyedik előadásra a 350 forintos kedvezmény bevezetését, ezzel is ösztönözve az értékesítést. Azoknak az intézményeknek, amelyek évadonként 6 illetve 3 bábelőadásra is eljönnek, bérletrendszerben kínáljuk előadásainkat: 6 előadásra szóló bérletünk (3 ősz és 3 tavaszi előadásra) ára 2400 forint, ajándékként pedig egy játszóházi foglalkozást ajánlunk fel a bérletet váltó csoportok részére; 3 előadásra szóló bérletünk ára 1200 forint. A vasárnapi előadások esetén: gyermekjegy 600,- Ft/fő, felnőtt jegy 750,- Ft/fő, szakmai jegy 400,-
Ft/fő. Áraink kialakítása során figyelembe vettük, hogy önkormányzati intézményként a közjó érdekében kell tevékenykednünk, elsődleges célunk, alapfeladatunk minél magasabb szintű ellátása, a város kulturális igényeinek kielégítésében való részvétel. Reklámtevékenység: A Miskolci Csodamalom Bábszínház reklámtevékenysége gondosan megtervezett. Helyi újságokban, regionális napilapokban, műsorújságokban rendszeresen megjelennek programjai. Az írott sajtón kívül a médiában és az online médiumokban is jelen van. Minden évad kezdetén kosztümös felvonulást rendez a Bábszínház valamennyi dolgozójával, akik a város főutcáján, annak teljes szélességében láncot alkotva „kerítik be” a járókelőket és vidám játékokkal próbálják meg felhívni a társulatra a figyelmet. A reklámhordozók: • írott sajtó: regionális szinten: Észak-Magyarország napilap, Miskolci Est műsorújság; helyi szinten: Minap heti megjelenésű hírlap, Miskolci Műsor műsorújság, • média: Program Pont – programajánló a Miskolci Városi TV-ben, Múzsa c. televíziós műsor és kulturális programajánló, • online médiumok, ahol jelen vagyunk: saját weboldalunk, a Minap portálja, a boon (Borsodonline) portálja, gyermekprogram kínáló internetes oldalak, • plakátok: az évad hétvégi műsortervét tartalmazó plakát és a hétköznapi előadások tervezetét tartalmazó plakát • szórólapok • műsorajánló kiadvány: székhelyi előadások ajánlója 1000 példány, tájelőadások ajánlója 1000 példány. Miskolc belvárosában 3 ponton volt megállító táblánk műsorkínálóval, amit gazdaságossági okok miatt 2012-től már nem állt módunkban elhelyezni, hiszen egy évadra vonatkozó vasárnapi előadásaink jegybevételének majd 40%-át emésztené fel a szolgáltatás igénybevétele. 7. A technikai feltételek értékelése A bábszínház technikai feltételei biztosítják az előadó-művészeti tevékenység megfelelő szintű folytatását. Az utóbbi években olyan színpadfejlesztési tervek valósultak meg, amelyek a színpadot igényes kivitelezésű előadások létrehozására is alkalmassá teszik. A következő eszközök állnak rendelkezésünkre: frontsugárzók, subsugárzók, kültéri aktív sugárzók, MD-CD1 MK2 lejátszó, digitális hangprocesszor, hangfalak, végerősítők, mikroportok, 12 csatornás digitális dimmer. Műsorszervezőnknek egy műsorszervezői program áll rendelkezésére, mely segítségével minden érintett azonnal tájékozódhat a leszervezett előadásokkal kapcsolatos információkról. Javítottunk a műhelyek (díszletkészítő, asztalos, varroda) felszereltségén, amely lehetővé teszi, hogy a bábszínházi munkák elvégzése mellett más – kizárólag színházakból, bábszínházakból érkező – megrendeléseket is elvállalhassunk. 2011. év végére egy kamaratermi előadásokra alkalmas játékteret is kialakítottunk, és kiépítettük a hang- és fénytechnikáját: 12 csatornás dimmer, világítási technika: 12 db 650W-os PC lámpa és vezérlő, 2 db aktív hangfal. 8. Szakmai elismerések, szakmai kapcsolatok A bábszínház tagja a Magyar Bábművészek Szövetségének, amely a Magyar Színházi Társaság tagszervezete. Jó kapcsolatokat ápol a magyarországi és a határon túli bábszínházakkal: a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal (H. Nagy Katalin, a bábszínház korábbi művészeti vezetője és Kovács Géza újítottak fel a 2011-12-es évadban egy-egy előadást bábszínházunkban), a győri Vaskakas Bábszínházzal (bábosaink részt vesznek a győri Gyerkőc Fesztivál lebonyolításában). Az egri Harlekin Bábszínházzal partneri kapcsolatban állunk, a 2011-12-es évadban kétszer
vendégszerepeltünk a Gőgös Gúnár Gedeon című előadásunkkal, amelyet Sramó Gábor, a pécsi Bóbita Bábszínház igazgatója állított színpadra. Az egri Harlekin Bábszínház a Kis Ida virágai című előadással vendégszerepelt, a következő produkciójukat a 2012-13-as évadban látjuk vendégül. A független szférában tevékenykedő társulatokkal való együttműködés fontos része a bábszínház művészeti koncepciójának: a budapesti ESZME Egyesülettel kötött megállapodásunk nyomán Fabók Mariann önálló produkciója, A székely menyecske és az ördög című előadása, illetve a debreceni Hepp Trupp A három kismalac és a farkasok előadása vendégszerepelt. A Kaposvár Bábszíntér előadásában Pályi János Órajáték című produkciója volt látható Miskolcon. A határon túli magyar bábszínházak közül a kolozsvári Puck Bábszínházzal vagyunk partneri kapcsolatban: a kolozsvári társulat két tehetséges bábosa, Demeter Ferenc és Hajós János két idei produkciónkban, A bőgős fia meg az ördögök, illetve a Jer, pajtás betlehembe című előadásban vendégművészként léptek fel. A magyarországi bábszínházak megismerése céljából előadásokat tekintettünk meg az elmúlt évadban a győri, a pécsi, a debreceni bábszínházban. Intézményünknek nagyon jó a kapcsolatrendszere a partner intézményekkel: Ady E. Művelődési, Ifjúsági és Szabadidőházzal; folyamatosan fellépünk rendezvényeiken. Partnerséget tartunk továbbá a SPICC Művészeti iskolával, és a Miskolci Állatkert és Kulturparkkal., a Hermann Ottó Múzeummal, a Filharmóniával, az Alliance Francaise-zel Továbbra is törekszünk, és nyitottak vagyunk minden partneri kapcsolatra. Városunk legjelentősebb kulturális rendezvényei a Kocsonyafesztivál és az Opera fesztivál, amelyek műsorkínálatához, látványosságaihoz lehetőségeinkhez képest igyekszünk részt venni (2012-ben óriásbábok).
A 2012-2013 évad terve A bábszínház 2012-2013-as évadának műsorpolitikáját továbbra is az újító törekvések és a hagyományos művészi értékek melletti elköteleződés jellemzi. Közönségünket nemcsak szórakoztatjuk, hanem neveljük is, illetve a bábszínházi eszköztár folyamatos bővülését is megmutatjuk előadásainkban. Két klasszikus meséből ihletődő, de korszerű dramaturgiájú előadásunk a Csipkerózsika illetve a La Fontaine állatmeséit feldolgozó Elveszett kulcs című darab, amelyben az ismert történetet új eszközökkel, rendhagyó módon mutatjuk be. Két kortárs mű bemutatásával (Méhes György: Szikra Ferkó, Veress Zoltán: Irgum Burgum Bendek) pedig a kortárs magyar gyermekirodalom két kiemelkedő alkotását szeretnénk megismertetni és megszerettetni közönségünkkel. A 2011-12-es évad nagysikerű előadásait (Rigócsőr király, Pom Pom meséi, Hófehérke) repertoáron tartjuk, ezt nemcsak a közönségsiker indokolja, de szakmailag is fontosak a bábszínház egyre kedvezőbb megítélése szempontjából. Évadunkat további hat, korábban játszott, értékes előadás felújítását is tervezzük, a műsorkínálat színesítése, illetve a bérletkínálatunk gazdagítása céljából. Kamaratermünkben egy olyan közönségréteg megszólítására és bábszínházba csalogatására terveztünk előadássorozatot, amely már „kinőtte” a bábszínházat, de fogékony a művészi értékekre. A Csodamalom Bábszínház a folyamatos szakmai megújulás mellett kötelezi el magát, az ország elismert, tapasztalt alkotóinak a meghívásával arra törekszik, hogy minőségi előadásaival öregbítse a bábszínház hírnevét, nézőinek számát gyarapítsa. Műsorterv Irodalmi lépegető (Kamaraterem) A középiskolások színházi igényeinek kielégítése, illetve a bábművészet célközönségének további bővítése céljából két projektünk indult be a 2011-12-es évadban. „Irodalmi lépegető” címmel programsorozatot indítottunk, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium drámatagozatos tanulói közreműködésével, Huzella Péter művészeti koncepciója nyomán. A sorozat első előadása egy verses-zenés irodalmi összeállítás volt, amelyet 2012 májusában láthatott a közönség. A további három produkcióra a 2012-13-as évadban kerül sor.
Duvalovszky Éva drámapedagógus, dramaturg szervezésében a bábszínház otthont szeretne adni olyan kiemelkedő előadásoknak, amelyek a színházi nevelési program keretében jöttek létre. A sorozatban négy előadást szeretnénk vendégül látni, illetve egyet létrehozni a bábszínház művészei és drámatagozatos diákok közreműködésével. A sosem nevető király (Kamaraterem) címmel Szabó Attila rendez egy két személyre írt mesét, amelyben a játéktér közelsége miatt a gyerekek bekapcsolódhatnak a mesébe. Az előadást kísérleti jelleggel már játszottuk a kamarateremben, de hivatalos bemutatója a következő évadban lesz. A holló, a róka és a többiek Az ezópuszi mesék (illetve La Fontaine és magyar követői: Károli Gáspár és Fáy András) kiválóan alkalmasak arra, hogy a mesei előadásmód leple alatt olyan tartalmakat közvetítsenek, amelyek gyerekek és felnőttek számára egyaránt megszívlelendőek. A családi bábszínház megteremtésére kiváló lehetőséget nyújt az állatmese műfaja. A tanító célzat burkoltan van jelen, nem írja felül a mesefigurák valóságtól elvonatkoztatott létét. Több ezópuszi meséből Vécsei Anna dramaturg írt szövegkönyvet, az előadás rendezője Ruszina Szabolcs, a budapesti Kolibri Színház elismert, nagy tapasztalatú színésze és bábosa, aki rendezői kvalitásait korábban az egri Harlekin Bábszínházban gyümölcsöztette. A produkció látványtervét három díszlet-és bábtervező szakos egyetemi hallgató készítette, mindhárman Orosz Klaudia tanítványai. Csipkerózsika A népszerű mese Mosonyi Aliz szövegkönyve nyomán kel életre a Csodamalom Bábszínházban, Szabó Attila rendezésében. Az évad második bemutatója mind az óvodás, mind a kisiskolás korosztály számára ajánlott. Mosonyi Aliz sok humorral megírt meséje az eredeti történetet játékosan továbbgondolva a bűntelen bűnösség témáját emeli be a cselekménybe: a boszorkány önhibáján kívül mond átkot a kis Csipkerózsikára, így a bűnösség alóli felmentést a közönségre bízza a szerző. Az előadás alkotói „házon belüli” művészek: a rendező mellett B. Juhász Ildikó, a bábszínház bábtervezője vesz részt a produkció színrevitelében. Szikra Ferkó A bábszínház küldetésének tekinti a kortárs meseirodalom kiemelkedő alkotásainak megismertetését is. Méhes György Kossuth-díjas író Szikra Ferkó című meseregénye igazi csemege a bábszínházi alkotóknak: a tündérmesék ismert cselekmény- és hőstípusait, szerkezeti elemeit felvonultató, gazdag meseszövésű történet kiválóan alkalmas bábszínházi megjelenítésre. Az előadást Vranyecz Artúr, a debreceni Csokonai Színház színésze rendezi, aki egyúttal gyakorló drámapedagógus is. Megállapodásunk értelmében a próbafolyamat során színésztréninget is vezet majd, hiszen a továbbképzés, a folyamatos szakmai megújulás nagyon fontos a társulatunk életében. Irgum Burgum Benedek A verses meseregény Veres Zoltán Svédországban élő magyar költő műve, a bábszínházi előadás szövegkönyvét a rendező, Csáki Csilla írta. A rendező nagyszínházi és bábszínházi tapasztalattal egyaránt rendelkezik, így a bábos-élőszereplős előadás egyúttal a két műfaj közötti átjárhatóságot fogja bemutatni. A mese kiváló alapanyaga a színpadi kísérletezésnek, hiszen műfaját tekintve paródia: Irgum Burgum Benedek ugyanis nem más, mint egy cirkuszi medve, de nem idomított: ő maga az idomár, aki egy medvére vadászó embert mutogat a nagyérdeműnek. A hatalmi struktúrák törékenységét játékos formában bemutató, a természettel szembeni felelősségünket művészi formába öntő előadás egy új minőséggel: a groteszk világával ismerteti meg a gyermekeket. Benyújtott pályázataink
A TÁMOP-3.2.13-12/1 (Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában) pályázat célja, hogy a kulturális intézmények szélesebb körbe kapcsolódjanak be a formális oktatásba és szerepük erősödjön meg a kulturális tudás átadásában,s ezen keresztül elérendő cél a közoktatásban résztvevő gyermekekés tanulók óvodai, tanórai és tanórán kívüli és szabadidős nem formális és informális nevelésének, oktatásának támogatása a nevelési-oktatási és kulturális intézmények hosszú távú együttműködésében. A Miskolci Csodamalom Bábszínház Nonprofit Kft pályázatott nyújtott be „Csodamalom Új Csodái” címmel. A támogatás mértéke: A projekt elszámolható összes költségének 100%-a. Támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. A megpályázott összeg: 25.000.000 Ft Projekt megvalósítás kezdete:2012.09.01. Projekt megvalósításának vége: 2013.08.31 +5 év fenntartás Miskolc, 2011. július 13. Szabó Attila ügyvezető igazgató
