MISKOLCI CSODAMALOM BÁBSZÍNHÁZ NONPROFIT Kft

I/1. sz. melléklet

MISKOLCI CSODAMALOM BÁBSZÍNHÁZ NONPROFIT Kft. A 2011/2012-es évad értékelése 1.

A fenntartói támogatás milyen módon szolgálja a műsorterv megvalósítását?

Finanszírozás alakulás

éves finanszírozás 2010 2011

2012

Önkormányzati fenntartói támogatás

29 804

20 516

20 516

Minisztériumi ösztönző támogatás

27 900

22 450

20 103

Művészeti ösztönző minisztériumi 25 700 hozzájárulás fizetőnéző-szám alapján

39 800

31 500

összesen:

82 766

72 119

83 404

A Miskolci Csodamalom Bábszínház fenntartói és állami (minisztériumi) ösztönző támogatásban részesül. Utóbbi része a fizetőnéző-szám alapján megállapított művészeti ösztönző hozzájárulás. Ez a hozzájárulás az adott évi fizetőnéző-szám után a tárgyévet követő második gazdasági év finanszírozásába épül be, tehát a 2010-es tárgyév fizetőnéző-száma a 2012-es év támogatásának 80%-ra csökkenését eredményezte 2011-hez képest. A bábszínház fenntartói támogatása a 2011-es év szintjén maradt, a minisztériumi ösztönző támogatás 89%-a a 2011-es év támogatásának. A bábszínház évadtervének megvalósítását nem érintette a 2012. április 1-én bekövetkező változás a működési formát illetően, hiszen produkcióink – bemutatók és felújítások – bekerülési költségeit a 2011-es gazdálkodási év és a 2012-es év első negyedévének anyagi lehetőségeihez igazítottuk. Az évadtervet sikerült úgy megvalósítanunk, hogy a tervezett négy bemutató helyett öt nagytermi előadással örvendeztettük meg városunk közönségét. Növekvő nézőszámmal rendelkezünk, így a jegybevételből származó bevételeink emelkedése lehetővé tette, hogy a produkciók megfelelő művészi kivitelezésben, versenyképes szakmai színvonalon jöhessenek létre. 2.

Milyen koncepció alapján tervezik az előadásokat?

Az évadterv kialakítását, a műsorra tűzött produkciók kiválasztását szakmai és gazdasági szempontok szerint végezzük. – A szakmai szempontok között a legfontosabb az, hogy az előadások létrehozására felkért művészek – rendezők, írók, díszlet- és bábtervezők – olyan szakmai színvonalat képviseljenek, amely a bábszínház társulata számára művészi kihívást jelent. A művészeti vezető javaslatai alapján olyan alkotókat foglalkoztatunk, akik a hazai és a nemzetközi szakma élvonalába tartoznak, illetve akik olyan újító, kísérletező szemléletet képviselnek, amely a társulat teljesítményére ösztönzően hat. – Fontos szempont továbbá a célközönség életkori sajátosságaira tekintettel levő darabok kiválasztása. Az alkotók részéről nagyfokú alázatot követel a gyerekek értelmi szintjének 1

való megfelelés. Ez azt jelenti, hogy a bábszínházi előadásokba foglalt művészi tartalomnak értéket kell képviselnie, a gyerekek érzelmi-értelmi fejlődését, szellemi gyarapodását kell szolgálnia, a színpadi megjelenítésnek, a látványnak pedig ízlésformáló ereje kell, hogy legyen. Értéket közvetíteni, ízlést formálni – ezek a minőségi produkció letéteményesei. Törekszünk arra, hogy mind az óvodás, mind a kisiskolás korosztály számára érthető, ugyanakkor nevelő célzatú, igényes formavilágú előadások kerüljenek a repertoárunkba. – Műfaji változatosság szempontja: a közönség ízlésének fejlesztése, színházi tapasztalatának gyarapítása érdekében stiláris változatosságú előadásokat hoztunk létre, amelyekben a hagyományos bábos (paravános) technikák, valamint a kortárs bábszínházi törekvések is megnyilvánulhassanak: élőszereplők megjelenése, videó technika, színpadi zene alkalmazása. Ugyanakkor előadásainkban megnyilvánul egy másik művészi elv is: a színpadi tér, a játék egyszerű formáihoz való visszatérés, amely a gyermeki fantázia mozgósítását célozza. A gyerekek nagyon könnyen alkalmazkodnak a színpadi konvencióhoz, így a tárgyakból készült bábok, a jelzéses díszlet gazdag teret ad a képzelőerőnek. – A „megszűntetve megőrizni elv” érvényesítése: A Miskolci Csodamalom Bábszínház beépíti művészetébe a műfajban bekövetkező változásokat, de továbbra sem szakít a klasszikus bábjátszás hagyományaival. – Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a kortárs magyar gyermekirodalom népszerűsítésének ugyanakkor fontos szempont az ún. hívócímek a népszerű és nagy érdeklődésre számot tartó mesék, gyermekdarabok beiktatása a műsortervbe, amelyekben a történet elmesélésének a mikéntjére esik a hangsúly, vagyis esztétikai nevelési funkcióját a bábszínház az ismert mesén keresztül valósítja meg. Ugyanakkor a magyar népi hagyományok ápolása, azok megismertetése és a gyerekek értékrendjébe való beépítésének szándéka is jellemzi műsorpolitikánkat. – Küldetésünk továbbá az is, hogy a magyarországi bábjátszás kiemelkedő produkcióit, és a határon túli bábszínházakat megismertessük a miskolci közönséggel (Pályi János Órajáték című előadásának meghívása, Fabók Mariann A székely menyecske és az ördög című előadásának meghívása, a Kolompos együttes „Vitéz Levente” című előadásának meghívása.) – Gazdasági szempontok: a piaci versenyképesség érdekében az előadások szállíthatóságát, színházon kívüli játszhatóságát is szem előtt kell tartanunk. Az adott térhez alkalmazkodó mobilis díszletű, könnyebb technikai paraméterekkel rendelkező előadások létrehozását szorgalmaztuk. (A Rigócsőr király és a Hófehérke, valamint a Csillagszemű juhász produkciók kivételével a repertoáron levő darabok könnyen tájolhatóak.) 3. A közönségigény tükröződése a műsortervben A közönség igényei, elvárásai iránt fokozott figyelemmel kell viseltetnünk a nézőszám megőrzése és növelése érdekében. A gyerekeket kísérő pedagógusok véleménye döntően meghatározza egy produkció sikerét és megítélését, tehát a bábszínház igazgatójára, művészeti vezetőjére és szervezőjére hárul az a feladat, hogy az óvodák és iskolák vezetőivel, a tanórán kívüli kulturális tevékenységekért felelős pedagógusokkal állandó kapcsolatban legyenek. Felelevenítettük azt a szokást, hogy előadás után az igazgató, a művészeti vezető vagy a darabban játszó színészek meghallgassák a gyerekek, pedagógusok véleményét, a következő előadás előtt pedig megbeszélést tartunk, amelyen az elhangzott vélemények alapján elemezzük az előadást. Közvélemény kutatásainkból azt a következtetést vontuk le, hogy a bábszínház eszköztárát, stílusát és tartalmi összetevői illetően nagyon megoszlanak a vélemények. Sokan a hagyományos paravános előadásokat igénylik, a pedagógusok jelentős része viszont a formai újításokkal élő, színész és báb együttes jelenlétére építő előadásokat

2

kedveli. Ugyanígy megoszlanak a vélemények a kortárs meseirodalom alkotásait és a népmeséket, klasszikus meséket feldolgozó előadások arányát illetően. Ennek megfelelően igyekszünk változatos műsortervet kialakítani, a minőségi szempontokra helyezve a hangsúlyt mind a hagyományos, mind a korszerű stílusú előadások létrehozásakor. A korosztályok szerinti megoszlást a repertoáron levő és bemutatandó darabok tekintetében nehéz megvalósítani: ennek anyagi és művészi okai is vannak, ráadásul az életkori sajátosságokat nehéz kiterjeszteni a befogadói érzékenység, a színházérettség mértékére. Igen elterjedt az a nézet, miszerint az óvodások jobban élvezik a paravános/klasszikus előadásokat, a nagyobbacskák viszont már igénylik és értékelik a színházi kifejezés azon elemeit is, amit „élőszereplős bábszínháznak” nevezünk. Tekintettel arra, hogy a bábszínház többnyire négy bemutató bekerülési költségeit tudja költségvetéséből fedezni, törekedni kell arra, hogy a négy tervezett bemutatóból kettő óvodások számára is ajánlható legyen. Noha a repertoárban nincsenek korosztály szerint csoportosítva az előadások, a közönségszervezési gyakorlatban a szervező munkatársak igyekeznek a célközönség igényeihez szabni a kínálatot. Miskolc városában 38 általános iskola és 24 óvoda vezetőjével tartja a kapcsolatot és kínálja számukra programjait évadról-évadra. A Bábszínház vonzáskörzete a város körül átlagosan egy 32,3 km-es sávban határozható meg, erről a területről rendszeresen szállítja be bábelőadásaira nézőközönségét. 2011. évben Borsod megye 14 kistérségéből 11 került kapcsolatba az intézménnyel. 4. Az évad előadásainak értékelése A 2011-12-es évad első bemutatója a magyarországi bábszínházak élvonalába tartozó pécsi bábszínház igazgatójának, Sramó Gábornak a nevéhez fűződik. A Gőgös Gúnár Gedeon egyike a legnépszerűbb gyerekkönyveknek. Az eredeti meséből Szász Ilona írt színpadi változatot. A darab szervesen illeszthető abba a koncepcióba, amelyet Tulipán Gábor dolgozott ki a korszerű bábjátszás miskolci meghonosítására. Az élőszereplős bábjáték két műfaj határán mozog: egyszerre mesejáték és bábjáték. Remek játéklehetőséget biztosított négy kiváló színészünknek, az élőzene pedig a vidám hangulat megteremtéséhez járult hozzá. Fazekas Antónia karikatura-szerűen elrajzolt bábjai, állatfigurái megosztották a közönséget: a felnőttek a naturalista, „valósághű” ábrázolást hiányolták, a gyerekek viszont érzékelték és értékelték a szokványostól eltérő figurákban a pontos jellemrajzot. Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese című gyűjteményéből ismert magyar mese, A bőgős fia meg az ördögök adaptációja kesztyűbábokat felvonultató paravános előadásként került színre. A bemutató a hagyományos bábszínházi forma megőrzésére is példát kívánt mutatni. A bábok naiv bájával, groteszkbe hajló humorával a sajátos népi humor újrafogalmazására tett kísérletet a társulat. Hána László élő muzsikája, ütős hanghatásai pedig a bábok reakcióival, összjátékával együtt különleges ritmusjátékot eredményezett. A darabot a bábszínház igazgatója, Szabó Attila rendezte. A klasszikus paravános előadás célközönsége az óvodások, akik az óvodai környezetben megszokott bábozást, a kesztyűbábok jelenlétét igénylik. A könnyen utaztatható, egyszerű díszletű, színpadtechnikai eszközöket nem igénylő, a vásári bábjáték hangulatát idéző előadást vidéken is sokat játszottuk A vendégművészként fellépő Demeter Ferenc független bábművész szakmai tudásával, improvizációs készségével kivívta a társulat elismerését. Jer pajtás Betlehembe! című előadásunk szövegkönyvét hagyományos népi szövegekből állítottuk össze. Az ún. „bábtáncoltató” betlehemes gyakorlathoz kapcsolódó karácsonyi 3

előadásunkkal tulajdonképpen a Mikulás-nap környéki rendezvényeink kínálatát bővítettük, hiszen a bábszínházban már több éves hagyománnyal rendelkező Mikulás-előadások inkább az adventi időszaknak az ajándékozással kapcsolatos vonatkozásait helyezik előtérbe, ez a darab viszont az ünnepkör szakrális, lelki oldalát igyekszik a gyerekekben és a családokban tudatosítani, játékos formában átélhetővé tenni. Az előadást Szabó Attila rendezte, vendégként Hajós János, illetve Kapusi Szabolcs és Kulcsár Laura lépett fel benne. A Pom Pom meséi produkció Csukás István halhatatlan mesefiguráit eleveníti meg. A szöveg szakmai értékét növeli az a tény, hogy a fiatal dramaturg, Száz Pál három Pom Pomepizódból állította össze úgy, hogy az egyes történetek szervesen összekapcsolódnak, elmesélhető cselekményű művet eredményezve. Peter Palik rendező felfedezte Csukás István meséjében a korszerű bábszínházi kifejezési formák alkalmazásának lehetőségeit. A történet valóságos, hétköznapi alapszituációból bomlik ki, a megelevenedő fantáziavilág pedig független életre kel, a főhős, Picur személyében viszont állandó kapcsolatban áll a valósággal. Ennek megfelelően Picurt, illetve a környezetében levő alakokat élőszereplők jelenítették meg, a Pom Pom történetei nyomán megelevenedő alakok bábként szerepeltek. A rendezői koncepció értéke abban rejlik, hogy a különböző színházi kifejezési formákat következetesen rendelte egymás mellé, így a bábok és az élőszereplők jelenléte a forma és a tartalom egységét teremtette meg. Munkamódszerét tekintve a fiatal szlovák rendező nagyon jó adottságokkal rendelkezik; a színészvezetésben megnyilvánuló szakmaiság, pontosság és következetesség, a látványteremtés formai letisztultsága és a zenei anyag jó arányérzékkel való felhasználása magas szakmai szinten megvalósult produkciót eredményezett. Kiss Kósa Annamária báb-, jelmez- és díszlettervező az eredeti Sajdik-illusztrációk hangulatát követve, a történetek humorát hűen tolmácsoló látványvilágot teremtett. Az előadásnak nagy sikere volt mind az óvodások, mind a kisiskolások körében, a szülők és pedagógusok pedig méltányolták a felnőtteknek szóló „áthallásokat”, amelyek a darab humoros, ironikus jelentésrétegét erősítették anélkül, hogy a mesei szerkezet ezt megsínylette volna. Az osztatlan elismerést kiérdemelt darab a 2011-12- es évad reprezentatív előadása lett, sikeréből az a következtetés vonható le, hogy a közismert művek (ún. hívócímek) színpadra állításakor az eredeti mű továbbgondolása, a bábszínházi formanyelvben rejlő lehetőségek kihasználása kell hogy jelentse az igazi művészi kihívást. Hófehérke Az eredeti mesét sajátos eszközökkel feldolgozó előadás a „színház a színházban” technikát alkalmazza a történetvezetésben. Alapszituációja a darabnak az, hogy két nagyszülő a mese mágikus erejével próbálja az édesanyját elvesztő unokával elfogadtatni a kegyetlen valóságot. A nagyszülőket a bábszínház két vezető színésze, az unokát pedig Vitányi Bori, Krajnik Fanni és Hutka Anna negyedikes, illetve ötödik osztályos kislányok játszották. Maga a mese hagyományos bábokkal illetve tárgyakkal kel életre. A nagyszülők esti játéka egyben a családi mesélés, bábozás, a közös játék, a gyerekekkel eltöltött „minőségi idő” példáját is megrajzolta, mintegy kedvet csinálva a közönségnek a családi bábozáshoz, a mesével való „gyógyításra”. A Csodamalom Bábszínház a folyamatos szakmai megújulás mellett kötelezi el magát, bemutatkozási lehetőséget biztosítva pályakezdő tehetséges alkotók számára is. Az előadás rendezője Halasi Dániel főiskolai hallgató volt, aki a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem bábrendezői szakán tanul, és fiatal kora ellenére már szép szakmai sikereket ért el. Színházi látásmódjának frissessége termékeny hatással volt bábosaink alkotókedvére. Rigócsőr király

4

A 2011-12-es évad műsortervét alapvetően az a stratégiai törekvés jellemezte, hogy a bábszínház műfaji sokszínűségét mutassa be a közönségnek, ugyanakkor a családi színház népszerű műfaját is meghonosítsa. A családi előadás olyan kategória, amely a felnőttet és gyermeket egyaránt részesít műélvezetben, mert mindkettő számára van neki szóló üzenete, tartalma. A nagyszínházi szórakoztató műfajok között nagyon népszerű a musical, ennek bábszínházi közegbe helyezésével gyakorlatilag műfajt teremtettünk: az elkészült bábmusical a Rigócsőr király című népszerű Grimm-mese alapján Szente Béla - az eredeti történetet magyar környezetbe illesztő, új dramaturgiai elemekkel gazdagító - szövegkönyvére és Gulyás Levente változatos stílusokból merítő zenéjére épült. Az évad utolsó bemutatója az élő játékra és énekre, a különleges technikájú bábok mozgatására, árnyszínház, videotechnika alkalmazásra mutatott példát. A nagy szakmai fegyelmet igénylő előadás rendezője Sipos Imre színművész, a budapesti Magyar Színház produkciós igazgatója volt. Irodalmi lépegető A középiskolások színházi igényeinek kielégítése, illetve a bábművészet célközönségének további bővítése céljából „Irodalmi lépegető” címmel két programsorozatot indítottunk be, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium drámatagozatos tanulói közreműködésével, Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész művészeti koncepciója nyomán. A sorozat első előadása egy verses-zenés irodalmi összeállítás volt, amelyet 2012 májusában láthatott a közönség. A produkció osztatlan sikere a kezdeményezés létjogosultságát igazolta. Felújítások, műsoron tartott darabok Az öt bemutatón kívül a következő előadások kerültek felújításra, illetve maradtak műsoron: Tarbay Ede: Fülenagy, a kíváncsi kiselefánt, Zalán Tibor: A csillagszemű juhász, Varga Katalin- Szász Ilona: Gőgös Gúnár Gedeon, Kovács Géza: Majolenka hercegkisasszony, Balogh Géza Meseláda, Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot, A.A. Milne: Róbert Gida és barátai Kemény Henrik:Vitéz László és európai barátai, Tari Edit: Kip-kop kopogok; A négy évszak (bölcsődei előadások), Tarbay Ede: Foltos, a torkos zsiráf, Ivánkó István: Bohócok a hóban. 2010/2011. évad

2011/2012. évad

előadások részletezése

2010.08.01 - 2011.07.31 2011.08.01 - 2012.07.31 előadás előadás

Bemutatók száma

5

7

Műsoron tartott darabok

5

7

Felújítások száma

11

4

Vendégjáték száma

1

5

Az évadban több bemutatót tartottunk az előző évadhoz képest, és kevesebb felújításra került sor. A műsoron tartott darabok száma nőtt, ez azt jelenti, hogy a közönség visszajelzései alapján a sikeres darabokat tovább játsszuk a bemutatót követő évadban. A felújítások főként a szervező munkatársak javaslatai alapján, a közönség elvárásainak, igényeinek figyelembe vételével kerültek be az évadtervbe.

5

2010/2011. évad Bábelőadások részletezése

2011/2012. évad

2010.08.01-2011.07.31 2011.08.01 - 2012.07.31 előadáselőadásszám nézőszám szám nézőszám

Színháztermi

Előadásszám változás %-ban

Néző-szám változás %ban

161

19736

171

20314

104,97%

102,93%

30

2714

31

2313

103,33%

85,22%

191

22450

200

22627

104,71% 100,79%

Vidéki előadások

39

9983

69

12855

176,92% 128,77%

összesen

230

32433

271

35482

116,96% 109,40%

Miskolci előadások miskolci együtt

A 2011-12-es évadban jelentős mértékben nőtt az előadásszámunk, a vidéki előadások tekintetében is előrelépés történt az elmúlt időszakhoz képest. Egyre több olyan előadás van repertoáron, amely alkalmas az alternatív játszóhelyeken való előadásra. A játszóházi és csecsemőszínházi előadások iránt megnövekedett érdeklődés maga után vonta a bábszínház műsorpolitikájának újragondolását: továbbra is nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni e két foglalkozástípusra.

Foglalkozás/ résztvevő előadások gyerekek száma száma

foglalkozás/ előadások. száma változás %-ban

résztvevő gyerekek száma változás %ban

646

49

1100

140%

170,27%

csecsemőszínházi előadások 11

470

18

800

163,64%

170,21%

Jegybevételek

2010/2011. évad

2011/2012. évad

székhelyi bérletes

1 818 080

2 077 333

székhelyi bérleten kívüli

3 745 320

3 243 092

Miskolci előadások

591 520

327 360

Tájelőadások

2 617 000

6 059 815

Vasárnapi előadások

1 992 200

1 957 454

Játszóház

113 200

89 342

összesen:

10 877 320

13 754 396

Játszóház és csecsemőszínház előadásainak részletezése

2010/2011. évad

2011/2012. évad

Foglalkozás/ résztvevő előadások gyerekek száma száma

Játszóházak

35

6

5. Egyéb programok a bábszínházban Burkáné Dukat Tímea irányításával játszóház működik, a 2010-2011-es évadunkban tizenkét alkalommal szerveztünk játszóházi foglalkozást. Tari Edit és Láng Bernadett bábszínésznők csecsemőszínházi előadása, a Négy évszak (amelynek eben az évadban volt a bemutatója) és a Kipp-kopp kopogok rendkívül sikeres, egyre több intézmény érdeklődik a produkció iránt. A hagyományosnak tekinthető gyereknapi rendezvényünk négy órás szabadtéri (Muzsikáló udvar) játék örömével és bábszínházi élménnyel örvendeztette meg a miskolci gyerekeket. Húsz éveseké a világ címmel a 20 éves jubileumunk alkalmával évadzáró, jubileumi minifesztivált szerveztünk a miskolci Vagabanda Társulat, a debreceni Hepp Trupp, a Csodamalom Bábszínház és a budapesti KOLOMPOS együttes részvételével, melynek célja a kőszínházi és a független, illetve a vásári, a szöveg nélküli, a zenés gyerekszínházi formák és stílusok bemutatása volt a további együttműködés jegyében. Szeretem Miskolcot címmel a hagyományos városismereti verseny egyik helyszíneként a Csodamalom Bábszínház is részt vett a programban. A versenyzők és a szervezők egybehangzó nyilatkozatai alapján a rendezvény legszínesebb, legérdekesebb programjának bizonyult a bábszínház tevékenységét bemutató találkozó, amely Szabó Attila ügyvezető igazgató koncepciója lapján valósult meg. 6. A színház marketing, PR-tevékenysége Közönségszervezési munka bemutatása: A Bábszínház intézményi partnereivel a műsorszervezőin keresztül tartja a kapcsolatot. A közönségszervezési munka székhelyi előadások és tájelőadások szervezését foglalja magába, a vasárnapi előadásokra nem szervezünk csoportokat. A közönségszervező (1 fő) feladata a pedagógusokkal és óvoda- illetve iskolaigazgatókkal való egyeztetést követően (tanórák védelme, a tanórán kívüli tevékenységekhez való igazodás stb.) az óvodai csoportok és iskolai osztályok pedagógusaival megismertetni a bábszínház repertoárját, felkelteni az érdeklődésüket a rendelkezésére álló reklámeszközök segítségével: 1. az évad előadásait bemutató színes (négyszínnyomású) kiadvány, amely a bérlethirdetést is tartalmazza 2. az évad műsortervét tartalmazó plakát (őszi-téli, illetve tavaszi) 3. a bábszínház honlapján található előadás ismertető, fényképek és videók (3-4 perces ízelítők az előadásokból) 4. videó megosztó, közösségi oldalakon található videók, információk (saját csatorna a Youtube-on, Facebook- fiók) A tájelőadások szervezésével jutalékos rendszerben foglalkoztatott szervező (1 fő) van megbízva. A fővárosi és vidéki megrendelőink a honlapról és az 1000 példányban kinyomtatott és az ország jelentősebb művelődési házaiba postai úton eljuttatott előadásajánlóból ismerik meg műsorkínálatunkat. Marketingstratégia és módszerek Célpiac: Székhelyi előadásoknál szűkebb környezetben Miskolc város általános iskoláinak alsó tagozatai, óvodák kis-közép- és nagycsoportjai, tágabb körben Borsod-Abaúj-Zemplén megye 30-35 km-es körzetében lévő települések iskolái, óvodái. A vidéki „táj” előadásoknál elsősorban a megcélzott piac Borsod megye, a megyén túl pedig az ország nagyobb városai, elsősorban az a néhány nagyobb megrendelő, akik évről-évre műsorra tűzik

7

bábelőadásainkat. (Budapest, Gödöllő, Vác, Makó, Mosonmagyaróvár, Balassagyarmat, Balmazújváros, Dunakeszi stb.) Versenyhelyzet: A 2-3 fős amatőr bábcsoportok alig néhány száz forintos áraival nem kíván versenyezni a bábszínház. Lényegesen magasabb színvonalat tud produkálni, akár a művészek játékát, akár az előadás bábjait, díszleteit vagy akár a hang- és fénytechnikát nézzük. Persze a gyerekeknek könnyű örömet szerezni, ezt a funkciót ezek a csoportok is betöltik, mégis össze sem hasonlítható egy 2-3 fős amatőr együttes előadása az óvoda parkettáján egy Bábszínházi színháztermi előadással. Az az élmény, ami egy korszerű hangés fénytechnikával felszerelt, művészien kivitelezett, a szakmában elismert, neves rendezők által megrendezett, dramaturgiailag jól megszerkesztett, cselekményében fokozottan felépített, stilizált előadás során éri, érheti a gyerekeket, csak a Bábszínházban élhető át. Árképzés: A Bábszínház jelenlegi árait változtatni nem szeretné, ezzel is lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekek minél szélesebb köre tudja elérni az általa kínált szolgáltatásokat. Tervezi a hátrányos kistérségekből gyerekek beszállítását bábelőadásaira ingyenes beszállítással, az előadás jegyárának megfizetése mellett. Az ingyenes beszállítást a társasági adókedvezményre jogosító előadó-művészeti támogatás terhére tudná megtenni. Az árképzésben egyszerű elvek vezérlik a Bábszínházat. A különböző árképzési technika közül talán a versenytársakhoz (színház, mozi, különböző kulturális programok) igazodó árképzés áll legközelebb kialakított áraihoz. Intézmények számára hétköznapi előadásokra az évadban: 1 alkalommal bábszínházba látogatók jegyára 500,- Ft//fő, 2 alkalommal 450,- Ft/alk./fő, 3 alkalommal, 400,- Ft/alk./fő. Tervezzük a negyedik előadásra a 350 forintos kedvezmény bevezetését, ezzel is ösztönözve az értékesítést. Azoknak az intézményeknek, amelyek évadonként 6 illetve 3 bábelőadásra is eljönnek, bérletrendszerben kínáljuk előadásainkat: 6 előadásra szóló bérletünk (3 ősz és 3 tavaszi előadásra) ára 2400 forint, ajándékként pedig egy játszóházi foglalkozást ajánlunk fel a bérletet váltó csoportok részére; 3 előadásra szóló bérletünk ára 1200 forint. A vasárnapi előadások esetén: gyermekjegy 600,- Ft/fő, felnőtt jegy 750,- Ft/fő, szakmai jegy 400,- Ft/fő. Áraink kialakítása során figyelembe vettük, hogy önkormányzati intézményként a közjó érdekében kell tevékenykednünk, elsődleges célunk, alapfeladatunk minél magasabb szintű ellátása, a város kulturális igényeinek kielégítésében való részvétel. Reklámtevékenység: A Miskolci Csodamalom Bábszínház reklámtevékenysége gondosan megtervezett. Helyi újságokban, regionális napilapokban, műsorújságokban rendszeresen megjelennek programjai. Az írott sajtón kívül a médiában és az online médiumokban is jelen van. Minden évad kezdetén kosztümös felvonulást rendez a Bábszínház valamennyi dolgozójával, akik a város főutcáján, annak teljes szélességében láncot alkotva „kerítik be” a járókelőket és vidám játékokkal próbálják meg felhívni a társulatra a figyelmet. A reklámhordozók: • írott sajtó: regionális szinten: Észak-Magyarország napilap, Miskolci Est műsorújság; helyi szinten: Minap heti megjelenésű hírlap, Miskolci Műsor műsorújság, • média: Program Pont – programajánló a Miskolci Városi TV-ben, Múzsa c. televíziós műsor és kulturális programajánló, • online médiumok, ahol jelen vagyunk: saját weboldalunk, a Minap portálja, a boon (Borsod-online) portálja, gyermekprogram kínáló internetes oldalak, • plakátok: az évad hétvégi műsortervét tartalmazó plakát és a hétköznapi előadások tervezetét tartalmazó plakát • szórólapok • műsorajánló kiadvány: székhelyi előadások ajánlója 1000 példány, tájelőadások ajánlója 1000 példány.

8

Miskolc belvárosában 3 ponton volt megállító táblánk műsorkínálóval, amit gazdaságossági okok miatt 2012-től már nem állt módunkban elhelyezni, hiszen egy évadra vonatkozó vasárnapi előadásaink jegybevételének majd 40%-át emésztené fel a szolgáltatás igénybevétele. 7. A technikai feltételek értékelése A bábszínház technikai feltételei biztosítják az előadó-művészeti tevékenység megfelelő szintű folytatását. Az utóbbi években olyan színpadfejlesztési tervek valósultak meg, amelyek a színpadot igényes kivitelezésű előadások létrehozására is alkalmassá teszik. A következő eszközök állnak rendelkezésünkre: frontsugárzók, subsugárzók, kültéri aktív sugárzók, MD-CD1 MK2 lejátszó, digitális hangprocesszor, hangfalak, végerősítők, mikroportok, 12 csatornás digitális dimmer. Műsorszervezőnknek egy műsorszervezői program áll rendelkezésére, mely segítségével minden érintett azonnal tájékozódhat a leszervezett előadásokkal kapcsolatos információkról. Javítottunk a műhelyek (díszletkészítő, asztalos, varroda) felszereltségén, amely lehetővé teszi, hogy a bábszínházi munkák elvégzése mellett más – kizárólag színházakból, bábszínházakból érkező – megrendeléseket is elvállalhassunk. 2011. év végére egy kamaratermi előadásokra alkalmas játékteret is kialakítottunk, és kiépítettük a hang- és fénytechnikáját: 12 csatornás dimmer, világítási technika: 12 db 650Wos PC lámpa és vezérlő, 2 db aktív hangfal. 8. Szakmai elismerések, szakmai kapcsolatok A bábszínház tagja a Magyar Bábművészek Szövetségének, amely a Magyar Színházi Társaság tagszervezete. Jó kapcsolatokat ápol a magyarországi és a határon túli bábszínházakkal: a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal (H. Nagy Katalin, a bábszínház korábbi művészeti vezetője és Kovács Géza újítottak fel a 2011-12-es évadban egy-egy előadást bábszínházunkban), a győri Vaskakas Bábszínházzal (bábosaink részt vesznek a győri Gyerkőc Fesztivál lebonyolításában). Az egri Harlekin Bábszínházzal partneri kapcsolatban állunk, a 2011-12-es évadban kétszer vendégszerepeltünk a Gőgös Gúnár Gedeon című előadásunkkal, amelyet Sramó Gábor, a pécsi Bóbita Bábszínház igazgatója állított színpadra. Az egri Harlekin Bábszínház a Kis Ida virágai című előadással vendégszerepelt, a következő produkciójukat a 2012-13-as évadban látjuk vendégül. A független szférában tevékenykedő társulatokkal való együttműködés fontos része a bábszínház művészeti koncepciójának: a budapesti ESZME Egyesülettel kötött megállapodásunk nyomán Fabók Mariann önálló produkciója, A székely menyecske és az ördög című előadása, illetve a debreceni Hepp Trupp A három kismalac és a farkasok előadása vendégszerepelt. A Kaposvár Bábszíntér előadásában Pályi János Órajáték című produkciója volt látható Miskolcon. A határon túli magyar bábszínházak közül a kolozsvári Puck Bábszínházzal vagyunk partneri kapcsolatban: a kolozsvári társulat két tehetséges bábosa, Demeter Ferenc és Hajós János két idei produkciónkban, A bőgős fia meg az ördögök, illetve a Jer, pajtás betlehembe című előadásban vendégművészként léptek fel. A magyarországi bábszínházak megismerése céljából előadásokat tekintettünk meg az elmúlt évadban a győri, a pécsi, a debreceni bábszínházban. Intézményünknek nagyon jó a kapcsolatrendszere a partner intézményekkel: Ady E. Művelődési, Ifjúsági és Szabadidőházzal; folyamatosan fellépünk rendezvényeiken.

9

Partnerséget tartunk továbbá a SPICC Művészeti iskolával, és a Miskolci Állatkert és Kulturparkkal., a Hermann Ottó Múzeummal, a Filharmóniával, az Alliance Francaise-zel Továbbra is törekszünk, és nyitottak vagyunk minden partneri kapcsolatra. Városunk legjelentősebb kulturális rendezvényei a Kocsonyafesztivál és az Opera fesztivál, amelyek műsorkínálatához, látványosságaihoz lehetőségeinkhez képest igyekszünk részt venni (2012ben óriásbábok).

A 2012-2013 évad terve A bábszínház 2012-2013-as évadának műsorpolitikáját továbbra is az újító törekvések és a hagyományos művészi értékek melletti elköteleződés jellemzi. Közönségünket nemcsak szórakoztatjuk, hanem neveljük is, illetve a bábszínházi eszköztár folyamatos bővülését is megmutatjuk előadásainkban. Két klasszikus meséből ihletődő, de korszerű dramaturgiájú előadásunk a Csipkerózsika illetve a La Fontaine állatmeséit feldolgozó Elveszett kulcs című darab, amelyben az ismert történetet új eszközökkel, rendhagyó módon mutatjuk be. Két kortárs mű bemutatásával (Méhes György: Szikra Ferkó, Veress Zoltán: Irgum Burgum Bendek) pedig a kortárs magyar gyermekirodalom két kiemelkedő alkotását szeretnénk megismertetni és megszerettetni közönségünkkel. A 2011-12-es évad nagysikerű előadásait (Rigócsőr király, Pom Pom meséi, Hófehérke) repertoáron tartjuk, ezt nemcsak a közönségsiker indokolja, de szakmailag is fontosak a bábszínház egyre kedvezőbb megítélése szempontjából. Évadunkat további hat, korábban játszott, értékes előadás felújítását is tervezzük, a műsorkínálat színesítése, illetve a bérletkínálatunk gazdagítása céljából. Kamaratermünkben egy olyan közönségréteg megszólítására és bábszínházba csalogatására terveztünk előadássorozatot, amely már „kinőtte” a bábszínházat, de fogékony a művészi értékekre. A Csodamalom Bábszínház a folyamatos szakmai megújulás mellett kötelezi el magát, az ország elismert, tapasztalt alkotóinak a meghívásával arra törekszik, hogy minőségi előadásaival öregbítse a bábszínház hírnevét, nézőinek számát gyarapítsa. Műsorterv Irodalmi lépegető (Kamaraterem) A középiskolások színházi igényeinek kielégítése, illetve a bábművészet célközönségének további bővítése céljából két projektünk indult be a 2011-12-es évadban. „Irodalmi lépegető” címmel programsorozatot indítottunk, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium drámatagozatos tanulói közreműködésével, Huzella Péter művészeti koncepciója nyomán. A sorozat első előadása egy verses-zenés irodalmi összeállítás volt, amelyet 2012 májusában láthatott a közönség. A további három produkcióra a 2012-13-as évadban kerül sor. Duvalovszky Éva drámapedagógus, dramaturg szervezésében a bábszínház otthont szeretne adni olyan kiemelkedő előadásoknak, amelyek a színházi nevelési program keretében jöttek létre. A sorozatban négy előadást szeretnénk vendégül látni, illetve egyet létrehozni a bábszínház művészei és drámatagozatos diákok közreműködésével. A sosem nevető király (Kamaraterem) címmel Szabó Attila rendez egy két személyre írt mesét, amelyben a játéktér közelsége miatt a gyerekek bekapcsolódhatnak a mesébe. Az előadást kísérleti jelleggel már játszottuk a kamarateremben, de hivatalos bemutatója a következő évadban lesz. A holló, a róka és a többiek

1

Az ezópuszi mesék (illetve La Fontaine és magyar követői: Károli Gáspár és Fáy András) kiválóan alkalmasak arra, hogy a mesei előadásmód leple alatt olyan tartalmakat közvetítsenek, amelyek gyerekek és felnőttek számára egyaránt megszívlelendőek. A családi bábszínház megteremtésére kiváló lehetőséget nyújt az állatmese műfaja. A tanító célzat burkoltan van jelen, nem írja felül a mesefigurák valóságtól elvonatkoztatott létét. Több ezópuszi meséből Vécsei Anna dramaturg írt szövegkönyvet, az előadás rendezője Ruszina Szabolcs, a budapesti Kolibri Színház elismert, nagy tapasztalatú színésze és bábosa, aki rendezői kvalitásait korábban az egri Harlekin Bábszínházban gyümölcsöztette. A produkció látványtervét három díszlet-és bábtervező szakos egyetemi hallgató készítette, mindhárman Orosz Klaudia tanítványai. Csipkerózsika A népszerű mese Mosonyi Aliz szövegkönyve nyomán kel életre a Csodamalom Bábszínházban, Szabó Attila rendezésében. Az évad második bemutatója mind az óvodás, mind a kisiskolás korosztály számára ajánlott. Mosonyi Aliz sok humorral megírt meséje az eredeti történetet játékosan továbbgondolva a bűntelen bűnösség témáját emeli be a cselekménybe: a boszorkány önhibáján kívül mond átkot a kis Csipkerózsikára, így a bűnösség alóli felmentést a közönségre bízza a szerző. Az előadás alkotói „házon belüli” művészek: a rendező mellett B. Juhász Ildikó, a bábszínház bábtervezője vesz részt a produkció színrevitelében. Szikra Ferkó A bábszínház küldetésének tekinti a kortárs meseirodalom kiemelkedő alkotásainak megismertetését is. Méhes György Kossuth-díjas író Szikra Ferkó című meseregénye igazi csemege a bábszínházi alkotóknak: a tündérmesék ismert cselekmény- és hőstípusait, szerkezeti elemeit felvonultató, gazdag meseszövésű történet kiválóan alkalmas bábszínházi megjelenítésre. Az előadást Vranyecz Artúr, a debreceni Csokonai Színház színésze rendezi, aki egyúttal gyakorló drámapedagógus is. Megállapodásunk értelmében a próbafolyamat során színésztréninget is vezet majd, hiszen a továbbképzés, a folyamatos szakmai megújulás nagyon fontos a társulatunk életében. Irgum Burgum Benedek A verses meseregény Veres Zoltán Svédországban élő magyar költő műve, a bábszínházi előadás szövegkönyvét a rendező, Csáki Csilla írta. A rendező nagyszínházi és bábszínházi tapasztalattal egyaránt rendelkezik, így a bábos-élőszereplős előadás egyúttal a két műfaj közötti átjárhatóságot fogja bemutatni. A mese kiváló alapanyaga a színpadi kísérletezésnek, hiszen műfaját tekintve paródia: Irgum Burgum Benedek ugyanis nem más, mint egy cirkuszi medve, de nem idomított: ő maga az idomár, aki egy medvére vadászó embert mutogat a nagyérdeműnek. A hatalmi struktúrák törékenységét játékos formában bemutató, a természettel szembeni felelősségünket művészi formába öntő előadás egy új minőséggel: a groteszk világával ismerteti meg a gyermekeket. Benyújtott pályázataink A TÁMOP-3.2.13-12/1 (Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában) pályázat célja, hogy a kulturális intézmények szélesebb körbe kapcsolódjanak be a formális oktatásba és szerepük erősödjön meg a kulturális tudás átadásában,s ezen keresztül elérendő cél a közoktatásban résztvevő gyermekekés tanulók óvodai, tanórai és tanórán kívüli és szabadidős nem formális és informális nevelésének,

1

oktatásának támogatása a nevelési-oktatási és kulturális intézmények hosszú távú együttműködésében. A Miskolci Csodamalom Bábszínház Nonprofit Kft pályázatott nyújtott be „Csodamalom Új Csodái” címmel. A támogatás mértéke: A projekt elszámolható összes költségének 100%-a. Támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. A megpályázott összeg: 25.000.000 Ft Projekt megvalósítás kezdete:2012.09.01. Projekt megvalósításának vége: 2013.08.31 +5 év fenntartás Miskolc, 2011. július 13. Szabó Attila ügyvezető igazgató

1

II/2. sz. melléklet

MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ A 2011/2012-es évad értékelése 1. éves fenntartói támogatás milyen módon szolgálja az éves műsorterv megvalósítását Színházunk központi költségvetési törvényben meghatározott támogatása 2011. gazdasági évre 462.550 eFt volt, melyet 315.756 eFt fenntartói támogatás egészített ki. A fenti támogatások összevonva, s megtoldva a 138.900 eFt saját bevételi előírással tette ki a 2011. évi költségvetési előirányzatunkat. A saját bevételünk év végére 250.218 eFt lett, amit szerencsésen tovább növelt az előadó-művészeti tevékenységhez kapott, a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti társasági adókedvezmény igénybevételére jogosító támogatásunk: 72.500 eFt. A jelzett dotációból Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. 16.500 eFt AEGON Általános Biztosító Zrt. 50.000 eFt OTP Bank Nyrt. 6.000 eFt támogatta Színházunk működését. A Fenntartó által elrendelt 2011. évi eredeti előirányzatunk kiadási oldalán személyi kiadások jogcímen 579.123 eFt, dologi kiadások jogcímen pedig 338.083 eFt szerepelt. A Miskolci Nemzeti Színház a 2011. költségvetési évében lezárta a 2010/2011-es és elindította a 2011/2012-es évadot. A Miskolci Nemzeti Színház az utóbbi két évtized legnehezebb szezonján van túl, ami a költségvetését, anyagi lehetőségeit illeti. Miskolc város önkormányzata 2011 tavaszán 57 millió Ft elvonást, valamint 35 millió Ft bevételnövelést írt elő. A körülményekhez alkalmazkodó, átalakított „túlélési” műsorterv kevesebb bemutatót, sikerdarabok felújítását, a nyári színházi bemutató lemondását tartalmazta. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy minden költséggel járó programot (kurzusok, vendégjátékok, fesztiválok, tanulmányi támogatás, stb.) le kell mondanunk. A kilátástalan helyzetet tovább súlyosbította a fenntartó önkormányzat augusztusi döntése, mely alapján 88,6 millió forintot zároltak a színház költségvetéséből. Az évad újbóli átszervezésével próbáltunk úrrá lenni a helyzeten. A szezon késleltetett kezdésével, bemutatók időpontjának átcsoportosításával igyekeztünk időt nyerni. Fenntartó önkormányzatunknak felhívtuk a figyelmét, hogy a fenntartói támogatások csökkentése magával hozza az állami támogatások csökkenését, ami a színház működését végképpen ellehetetleníti. Kérésünk meghallgatásra talált, Fenntartónk nehéz anyagi helyzete ellenére, különböző átcsoportosítások végrehajtásával év végére feloldotta zárolásunkat, ezzel lehetővé tette, a nézők nagy örömére a Nyomorultak musical bemutatását. A fentiekben vázolt körülmények ellenére a 2011-2012. évad, a miskolci közönség legnagyobb szimpátiája mellett lett az egyik legsikeresebb szezonunk. Bár, a borsodi régiót is erősen sújtó válság a színházat sem kerülte el, ez érezhető fizető nézőszámok és a bevételeink alakulásán. 2. Milyen koncepció alapján tervezik az előadásokat? A Miskolci Nemzeti Színház, az Alapító Okiratának megfelelően működik, ez adja a műsorterv és koncepció gerincét. Mint a régió egyetlen színháza, minden meghatározó műfajban maradandó értéket kell közvetítenie a befogadó közönségnek.

1

Alapvető feladata a magyar és külföldi klasszikusok bemutatása, színvonalas komolyzenei, operett- és musical előadások létrehozása, az egyik legkomplexebb és legelvontabb előadóművészeti műfaj, a tánc, balett megkedveltetése, elfogadtatása, valamint a kortárs drámaírás megismertetése, a kísérletező színház elfogadtatása. A színház anyagi erőforrásai, a társulat nagysága, az évad időbeli korlátai nem engedik, hogy évadonként a teljes színházi műfaj-palettát reprezentáljuk közönségünknek. A prózai bemutatók mellett ezért örök értékű opera- és musical előadást tűztünk műsorra, A nyomorultak-at és a Bohémélet-et. A bemutatók számának csökkentése még inkább megerősítette az igényt, hogy nagyformátumú előadásokat hozzunk létre. Olyan előadásokat, melyek ma is érvényes morális tanulságokat hordoznak, hogy a mindenkit izgató kérdésekre a művészet nyelvén adjon válaszokat, vagy adjon lehetőséget arra, hogy legalább kis időre kiszakadhassunk a szürke mindennapokból. Az évad sikerének egyik titka, hogy rólunk szól, a bennünket körülvevő világról, és arról, hogy a társadalom kataklizmái, válságai hogyan taszítják egzisztenciális és morális válságba az egyént, s erre ki milyen válaszokat talál. Ezért lehetett olyan megrázó sikere Az arany árának és Az ügynök halálának. De ugyanezért jutott el a nézők lelkéig a Bohémélet és A nyomorultak vagy az Elsötétítés keserű igazsága. Az évad bemutatóinak összeállításánál szempont kell legyen az egyes színészek szakmai érési folyamata. A művészi továbbfejlődésben lényeges egy-egy szerep eljátszása. A repertoár kialakításában nagyon fontos a társulat összetétele és művészi kvalitása. A felelős művészeti vezető tudatosan vezeti színészeit a pályán, megadva a művészi érés, kifejlődés vagy egyes szerepkörök közötti továbblépés lehetőségét. Példaként említhetjük Harsányi Attilát, aki a tavalyi évadban Mozart, az idén Biff szerepét kapta. PRÓZAI TAGOZAT Nagyszínház Az évadot a kortárs magyar drámairodalom egyik legjobb művével kezdtük. Bereményi Géza műve, Az arany ára az egyik legsikeresebb magyar film, az Eldorádó színpadi változata. Az elpusztíthatatlan kisember, az ügyeskedő, a mindent túlélő, a bátor és nagyvonalú, ugyanakkor piti alak – egy igaz kelet-európai hős – tragédiája. A rendező Balikó Tamás és a Monorit játszó Hunyadkürti István Jászai-díjas színművész nagy találkozása lett az előadás. A közös munka eredménye egy hiteles, keserű, tragédiába forduló komédia. Az előadás önálló produkció lett, nem kísértette az Eldorádó szelleme. A nézők fogékonyabb rétege hamar rájött a darab aktualitására, az önmagunkkal szembenézés szükségességére. Jó néhányan ”csak” élvezték a színészi játékot. Ez sem kevés. Arthur Miller 1949-ben írt darabjánál, Az ügynök halálánál aktuálisabbat aligha lehetne találni mostanság: a kapitalizmusban létezni kénytelen kisember tragédiája, önfeladása, a reménytelenség és a kiszolgáltatottság szinte közvetlenül reflektál arra, amiben ma élünk. Miller mélységes humanizmusa mindig megcsillant valamiféle reményt, ami nélkül sem élni, sem színházat csinálni nem volna érdemes. Az előadás főszereplője Haumann Péter Kossuthdíjas, a Nemzet Színésze. Alakításával lenyűgözte mind a közönséget, mind a kollégáit. Az egyszerűség, a kisember életének manírtól mentes ábrázolása új színeket hozott a vele játszó művészek alakításába is. Játéka intim, mintha a színpadnak a negyedik fala is állna. Ezt a természetes intimitást végtelenül élvezte a közönség. Kamaraszínház Évek óta prioritás van színházunkban a gyermek előadások kiválasztásánál a magyar szerzők műveinek (pl. Rákos Péter-Bornai Tibor: A mumus, Szilágyi Andor: Leánder és Lenszirom)

1

Ebben az évadban – több évi várakozás után – bemutathattuk Varró Dániel-Presser Gábor darabját, a Túl a Maszat- hegyen-t. A remek szöveg, a kiváló zene, a mese, játékos filozófiája könnyen utat talált a gyerekek szívéhez. Neil Simon: Pletykák című előadása a színvonalas szórakoztatás célját szolgálta kiválóan. Remek szereposztásban lett azonnal a szórakozni vágyó miskolci nézők egyik nagy kedvence. Játékszín A legkisebb, stúdiószínházi feladatot ellátó játszóhelyünkön készültünk Spiró György: Elsötétítés című színművének bemutatására. A decemberi bemutatót Korognai Károly - aki a darab rendezője és egyben férfi főszereplő is volt – betegsége miatt elhalasztottuk. A februári bemutató után hamar híre ment a kiváló előadásnak. Az előadás mélységesen megrendítő ereje nem eltántorította, hanem bevonzotta a nézőket. Sajnos Korognai Károly folyamatos munkaképtelensége miatt hamarosan kénytelenek voltunk levenni a műsorról. OPERATAGOZAT A színház repertoárjának gerincét a prózai előadások alkotják, de az operatagozat 1998-as megalakulása (a színház alapításának 175. évfordulója) óta minden évben van operabemutató. Az évad operabemutatója Puccini: Bohémélet című operája volt. Puccini operája olyan klasszikus mű, amelynek fiatal hősei mindenkit megérintenek. A szerepekre felkért, pályájuk elején álló, nagyon tehetséges énekesek mind énekesi teljesítményükkel, mind játékukkal sikerre vitték az előadást. Az előadásban szereplő külsős énekkari tagok, gyermekkórus szerepeltetése tovább mélyítette a város művészeti iskoláival és amatőr művészeti csoportjaival a kapcsolatot. Az évad legnagyszabásúbb vállalkozása Alain Boublil-Claude-Michel Schönberg-Herbert Kretzmer: A nyomorultak című musicaljének bemutatása volt. Victor Hugo regénye a világirodalom egyik legnagyszerűbb alkotása, a történetből készült musical pedig a műfaj egyik csúcsteljesítménye. A történet egy példázat a bűnre hajlamos ember megtéréséről, példázat arról, hogy az ember esendő, de ha felismeri a jót, megváltoztathatja az életét. A pénzügyi zárolások miatt októberről márciusra halasztott premiert rendkívül felfokozott várakozás előzte meg. Az előadás nem okozott csalódást, a vendégművészek: Sasvári Sándor, Homonai Zsolt, Tóbisz Titusz, Szabó P. Szilveszter, Cseh Antal, Balogh Tímea, Sövegjártó Áron és a többiek rendkívül jól dolgoztak miskolci kollégáikkal. A siker óriási. A közönség nem csak a bemutatón, de több előadáson állva tapsolt a művészeknek. A márciusi bemutatótól május végéig 30 teltházas előadást játszottunk. TÁNCTAGOZAT Csarnok Színházunk legkülönlegesebb terében, a Csarnokban mutattuk be a Tánctagozat két egyfelvonásosát. Kozma Attila koreográfus a klasszikus Ludas Matyi-sztori mai változatával lepte meg nézőinket. (Ludas eM) Az előadás érdekessége, hogy Döbrögit a Tánctagozat vezetője, Krámer György Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, Matyi anyját Molnár Anna színész-magánénekes táncolta. Krámer György Mesterkurzusában pedig a táncosok és egy zenész együttműködéséből születik meg az előadás. A zenész Philippe de Chalendar kiváló csellóművész, a színház karmestere. Több évre visszanyúló hagyomány a Tánchétvége. Februárban kortárs táncegyüttesek mutatkoznak be a közönség előtt. (Bozsik Yvette, Közép Európa Táncszínház, Artus Társulat, Ladányi Andrea Társulata, Győri Balett, stb.) Ebben az évadban ismét a Közép Európa Táncszínház volt a vendégünk négy produkcióval (Aréna, Shakespeare mesék, Altera, ArTeRor)

1

2008-ban rendezte meg először a Miskolci Nemzeti Színház hatalmas sikerrel a 24 órás nonstop tánc improvizációt, a Tánc Együtt című programot. Azóta a Tánchétvége Miskolcon című rendezvényhez kapcsolódva minden évben megrendezésre kerül a nonstop tánc improvizáció a Játékszínben amatőr és profi csoportok részvételével. Ebben az évben február 24.-én és 25.-án táncoltak a városból, a megyéből és az ország más helységeiből érkező táncosok. Repertoárdarabok, felújítások Nagyszínház Három olyan előadást tartottunk műsoron, illetve újítottunk fel, amelyre a közönség még igényt tartott. Jávori F.-Miklós T.-Kállai I.-Böhm Gy.: Menyasszonytánc klezmer musicalje és Fenyő Miklós-Novai Gábor: Hotel Menthol musicalje az évad első felében volt hivatott kielégíteni a műfaj iránti igényt. Dobozy-Korognai: A tizedes meg a többiek című komédiája nagyszerű karakteralakításokra adott lehetőséget, a közönség szívesen látta újra az előadást. Mivel A dzsungel könyve régi gyerekszereplőinek helyét egy új csapat vette át, így egy teljesen megújuló előadással vártuk a gyerekeket és a családokat Maugli történetével. Az eredetileg a Kamaraszínházban bemutatott produkciót a nagy érdeklődésre való tekintettel a Nagyszínházban újítottuk fel. Kamaraszínház A Kamaraszínházban az évek folyamán olyan gazdag és erős repertoárt építettünk fel, amelynek darabjait – Egy bolond százat csinál, Őrült nők ketrece, Botrány az operában, Portugál, Anconai szerelmese, Apácák – értékként őriztük, és a 2011/2012-es évadban is műsoron tartottuk. Ezeknek a sikerdaraboknak a műsoron tartása nagyban segített a kevesebb bemutató hiányát pótolni. Játékszín Spiró 90-es évek Magyarországát megidéző darabja, a PRAH mellett, nemcsak a tavalyi Tangó (Sławomir Mrožek) és a Hat hét hat tánc (Richard Alfieri) gazdagította a játékszíni repertoárt, hanem Az élet mint olyan (Hanoch Levin) felújítása is. Csarnok A Legenda a lóról Tolsztoj „humanista kiáltványa”, amely szelíd szeretettel szól egy ló történetét elmesélve arról, hogy milyen esendő is az ember. Az előadást a Tánctagozat új tagjaival újítottuk fel –közkívánatra. Színen tartottuk a Szem muzsikája (Adicto/Lisztetűdök) című táncjátékunkat, mellyel Táncturnén voltunk a megye öt városában 3. A közönségigény hogyan tükröződik az évad előadásaiban? Meggyőződésünk, hogy a közönségigényt – és ezzel együtt az ízlést – nem csak kiszolgálni kell, de fejleszteni, érettebbé, színvonalasabbá kell tenni. A színház több tízezres nézőtábora nagyon sokrétű, nem lehet olyan repertoárt kialakítani, ami mindenkinek egyaránt tetszik. Mindazonáltal arisztokratikus magasságából népszínházat csinálni lehetetlen. Itt a népszínház fogalmán a lehető legszélesebb rétegekhez eljutó, színvonalas és eszmeileg is tartalmas, ízléses előadásokat értjük. A közönség nagyon kedveli és várja a zenés műfaj megjelenését az előadások között. Ezért az új bemutatók mellett műsoron tartottuk a nagyon népszerű musicaleket és zenés játékokat (Menyasszonytánc, Hotel Menthol, Apácák, Egy bolond százat csinál, Anconai szerelmesek). Ugyanez vonatkozik a könnyű műfaj, prózai, szórakoztató előadásaira is. Kifejezetten a közönség szeretete tartotta színen kilenc éven át a Portugál előadását, de az Őrült nők ketrece, vagy a Botrány az operában is a közönség igénye alapján maradt repertoáron.

1

Meg kell jegyeznünk, hogy a színház új bemutatói is, amelyek még ismeretlenek voltak a nézőknek, sikert arattak. A színház honlapjának vendégkönyvi bejegyzései igazolták, hogy milyen nagy hatással volt a közönségre Az arany ára vagy Az ügynök halála. Nem csak maradandó élmény nyújtottak, de tovább rombolták a kortárs dráma iránti előítéletet. 2011/2012 évad 2011. augusztus 01. - 2012. május 31. Művészeti évadbeszámoló - Mutatószámok székhely szerinti településen játszott előadások Főszínpad További állandó játszóhelyek MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ (nagyStúdió KamaraCsarnok színpad) (Játékszín) színház Befogadóképesség (pótszék nélkül, fő) 687 86 291 98 868 fizetőnézőszám Balett- és táncelőadás

össznézőszám

965

előadásszám

15

fizetőnézőszám 9640 össznézőszám 9881

Opera előadás

22

előadásszám Élőzenekarral, énekkarral előadott Zenés színpadi előadás Saját mű Élőzenekar, előadások előadás énekkar nélkül nézőszáma előadott és előadáselőadás száma Gyermekelőadás

és

ifjúsági

Bábelőadás

Prózai előadások

Balett- és táncelőadás Vendégelőadások nézőszáma és előadásszáma Prózai előadások

Összes

fizetőnézőszám 20854 össznézőszám 21390

6630 6672

39

előadásszám

25

fizetőnézőszám 17385 össznézőszám 17451

475 495

30

előadásszám

2

fizetőnézőszám

11000

össznézőszám

11178

előadásszám

43

fizetőnézőszám

159

össznézőszám

159

előadásszám

2

fizetőnézőzám

21368

3618

9998

482

össznézőszám

21856

3659

10145

540

előadásszám

47

52

37

7

fizetőnézőszám 1916 össznézőszám 2061

231 231

4

előadásszám

4

fizetőnézőszám

182

össznézőszám

236

előadásszám

1

fizetőnézőszám 71163 72639 nézőszám 142 előadásszám

3777 3818 54

28285 28726 108

Fitető nézőszám Nézőszám Előadásszám

1

1581 1736 26 104806 106919 330

4. Egyéb programok az intézményben Hagyományosan a Miskolci Nemzeti Színházban kerül átadásra a VOSZ által alapított megyei Príma –díj, valamint a Magyar Kultúra napján a Miskolci Múzsa-díj. A közönség kedveli és várja azt az elmúlt években kialakult rendezvénysorozatot, melyek a színházi jeles napokhoz kötődnek. Szeptemberben a Magyar Dráma napján nyílt próbát tartunk, magyar írókkal szervezünk találkozót, olyanokkal, akik az évad valamelyik bemutatójához kapcsolódnak. Januárban a Magyar Kultúra Napján rendhagyó színházbejárást szerveztünk. Kulcsár Imre színművész vezette a csoportot, közben magyar költők, írók munkáit mondta. Az Egy óra versek között különkiadásában magyar költők verseit olvasták a művészek. Márciusban a Színházi Világnapon minden korosztály talált programot a színházban: A Nap, a Hold, a Csillag elrablása címmel interaktív bábelőadás gyerekeknek Fabók Mariann bábés színművésszel; Színházbejárás, Aki a titkokról fellebbenti a fátylat: Kulcsár Imre színművész, a színház örökös tagja; Színház és muzsika 10 percben, Aki kérdez: Regős Zsolt; Zenés teadélelőtt - Tavaszi hangok Váradi Katalin zeneigazgatóval és a Miskolci Nemzeti Színház zenészeivel. Az is hagyomány, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekar színházunkban tartja újévi koncertjeit. 2012. január 6, 7, és 8-án került sor a nagyszínházban a koncertekre. Rendkívül népszerű programja a színháznak a havonta jelentkező „Egy óra versek között művészeink társaságában” melyen a művészeink verseket olvasnak, kedvenceiket, vagy valamilyen alkalomhoz kötődőt. Amennyiben iskolák jelentkeznek, tartunk külön órákat a tanulóknak. Az elmúlt évadban több iskola élt a lehetőséggel. Vendégjátékok Három ExperiDance produkció (Nagyidai cigányok, Ezeregyév, Revans) nagy sikert aratott. A néptánc új, kortárs feldolgozása, alkalmazása mind a hagyományokat tisztelő, mind a kortárs táncnyelv kedvelő közönségréteghez könnyen eljutott. A Hotel Menthol budapesti bemutatása igazi családi program volt, a látványos, könnyed előadás családokat, baráti csoportokat vonzott az újonnan átadott RaMColosseumba. Novemberben fogadtuk a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház előadását, az Egy óra, amikor semmit nem tudunk egymásról-t. Az előadást Bozsik Yvette rendezte, és olyan színházi formanyelvet mutat, amellyel a néző ritkán találkozik. A határon túli színházak magyarországi bemutatkozási lehetőségén túl a magas színvonalú, innovatív színházi nyelv népszerűsítése is célunk volt. A város újra fogékony fiatal értelmiségi, egyetemista és diák közönsége nagy tetszéssel fogadta a programot. Májusban a kassai magyar nyelvű társulat, a Thália Színház mutatta be Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt című művét. Erről – kicsit rendhagyóan – Ugrai István kritikájából idézünk, aki jól összefoglalja az előadás és a közönség találkozását. „Zdrada a rendező összetett színházi eszköztárral meséli a nem könnyű szövegekkel tördelt, narratív monológokon keresztül előadott történetet. A közhelyest bonyolultabb rendszerbe helyezi, az összetett szövegeket mozgással, zenével oldja. A Krzysztof Konieczny zenéjével, Kántor Kata mozgásával a viszonyokat, történéseket jelző, az elhangzott szöveget illusztráló előadás nem fogyasztható könnyen, erőteljes nézői koncentrációt és türelmet igényel, néha nehezen követhető, mi hogyan és miért történik, de az alkotók a végére mindent kitisztáznak. Ami kissé meglepő, az a közönség fogadtatása – sokan értetlenül szemlélik az összetett színházi nyelvet, azt, hogy az előadás nem hagyományos narrációval, nem könnyen befogadható szentenciákkal operál, vélhetően ennek köszönhető, hogy a szünetben elég sokan távoznak. Meglepő – de érthető: ha egy közönség sokáig nem találkozik progresszív színházi nyelvvel, elfelejti akarni olvasni tudni azt. S bizony olyan klasszikus értékekről, mint keresztényi szeretet, a házasság szentsége, vagy a boldogság kérdéséről, a felsőbb akaratról

1

is lehet patetikum-generálszósz nélkül, sőt korszerűen beszélni, és ezek a felvetett témák alkalmasak arra, hogy valódi kérdéseket vessenek fel a nézőben. A Kassai Thália Színház előadása ezt mindenképpen bizonyítja – a gyűrűnek itt súlya van.” 2008/2009-es évadtól minden évadban megszervezzük a Táncturnét, az NKA támogatásával. Évadonként öt városba visszük el tánc-előadásainkat. Olyan helyekre, ahol kevés lehetőség van a kortárs tánc megismerésére, elfogadására, befogadására. A támogatásnak köszönhetően jelképes jegyárért nézhetik meg az előadást az érdeklődők. Az előadások után az alkotók (koreográfusok) és a táncosok találkoznak a közönséggel, és hasznos, jó beszélgetések alakulnak ki a tánc formanyelvéről, a kifejezett, kifejezhető érzelmekről, megjeleníthető történetekről A 2011/2012-es évadban A szem muzsikája című, két táncművet tartalmazó előadásunkat vittük el Ózdra, Tokajba, Tiszaújvárosba, Sátoraljaújhelybe és a budapesti Táncszínházba. Márciusban a budapesti Thália Színházban mutattuk be Egressy Zoltán: Portugál című színművét. Az előadás kilenc éve volt műsoron a színházunkban, a vendégjátékon tv-felvétel készült. Állandó játszóhelyünk Tiszaújváros. A Túl a Maszat-hegyen 2 előadását, az Anconai szerelmesek és a Pletykák című vígjátékot láthatta a közönség. Jártunk Gyöngyösön az Anconai szerelmesek, és Salgótarjánban a Botrány az operában című vígjátékokkal. Sajnos másik állandó játszóhelyünkre, Tokajba ebben az évadban nem tudtunk a táncjátékon kívül más előadással eljutni, mivel a Paulay Ede Színház is finanszírozási gondokkal küszködik. Társulatunk tagjai több műsoron kívüli produkcióval örvendeztették meg a közönséget: A színház zenekara Luca napi zenebona címmel adott színvonalas, hangulatos koncertet a Kamaraszínházban. Lemondva fellépti díjukról a bevételt saját színházuknak ajánlották fel. Hasonló céllal jött létre az énekkar koncertje, a Karácsonyi kalács, amellyel karácsony előtt örvendeztették meg a közönséget. Nagy Nándor énekkari tagunk szerzői estje Így akartuk mind címmel már hagyománnyá vált. A színházi kollégák szívesen énekelik Nagy Nándor dalait. Fabók Mariann művésznő, mivel báb szakon végzett, nem lett hűtlen a bábszínházhoz. Saját előadását (A székely menyecske meg az ördög) a színházban is láthatták a gyerekek, de iskolákban, óvodákban is bemutatja. Színházunk művészei: Pap Lívia, Fandl Ferenc, Lukács Gábor és Harsányi Attila bemutatta Borbély Szilárd: Akár Akárki című amoralitását Miskolcon a Hősök terén található mélygarázsban. Harsányi Attila színész és Krámer György koreográfus a létrehozója Antoine de SaintExupéry: A kis herceg előadásnak a Diósgyőr Vasgyárban – a nemesacél hengerműben 5. Marketing tevékenység A Miskolci Nemzeti Színház marketingtevékenysége összhangban van az intézmény céljaival és stratégiájával, és messzemenőleg igyekszik figyelembe venni a piaci trendeket, valamint a rendelkezésre álló forrásokat. A tevékenység azon a szemléletmódon alapul, melynek középpontjában a fogyasztók – azaz a nézők – hosszú távú érdekei állnak. Ennek alapján történik az értékesítés megszervezése, valamint az árképzés kialakítása is. A termék (az előadás) és az árképzés mellett a piacbefolyásolás és az értékesítés is a marketingmix elemeinek részét képezi. A promócióban a hagyományos (off-line) eszközök mellett a színház egyre nagyobb hangsúlyt helyez az online eszközökre is: azaz a plakátok,

1

szórólapok, hirdetések, molinók, a kirakat mellett használ online eszközöket is, melyekkel egy másik fogyasztói réteget ér el. A marketing (és az értékesítés) egyik kulcseleme az emberi tényező: szervezőink folyamatos és proaktív kapcsolattartása a nézői csoportokkal, intézményekkel és egyénekkel, mely nem csak az értékesítés hatékonyságát, de a vásárlói elégedettséget is növeli. Bár minden bizonnyal vannak olyan eszközök, melyeknek eredményessége növelhető, de mégis kijelenthető, hogy az anyagi körülmények figyelembevételével az egyes előadásokat és az intézmény teljességét tekintve is tudatos marketing-, kommunikációs- és PR-tevékenység zajlott a kérdéses időszakban. Online eszközök A Miskolci Nemzeti Színház felismerve az online kommunikáció jelentőségét folyamatosan egyre nagyobb hangsúlyt fektet az interaktivitást is lehetővé tevő internetes megjelenésekre. A színház honlapján az előadáshoz kapcsolódó háttér információk, interjúk, beszélgetések és igényes fotógalériák mellett a 2009-2010-es évadtól kezdve videospotok is találhatóak (minden saját előadásról), melyek tovább növelik egyrészt az audiovizuális élményt, másrészt pedig a tartalmi sokszínűséget. A honlap tartalmi része folyamatosan és szinte napi rendszerességgel frissül hírekkel, információkkal. A színház honlapja a marketingtevékenység elvárásainak megfelelően dinamikus, könnyen áttekinthető és informatív, továbbá lehetőséget biztosít kétirányú kommunikációra is, designjában pedig hagyományos értékeket közvetít. Mindennek köszönhetően a honlap egyedi látogatóinak száma nem ritkán eléri – sőt, meghaladja – az 1000 főt naponta. Így például 2012. április 23-án az egyedi látogatók száma 924, a betöltések száma 4569 volt. Ugyanez április 16-án: 1353 egyedi látogató, és 7085 betöltés. A különböző országokból történő látogatásokat vizsgálva pedig azt látjuk, hogy az első öt helyen a magyarországi látogatások (78,9%) után az Egyesült Államokat (15,2%) Japán (1%), Németország (0,8%) és Románia (0,7%) követi (2012. áprilisi adatok). A színház hírlevelének 1878 feliratkozója van. A közönség és a színház közötti párbeszéd, élő közönségkapcsolat működik a színház honlapjának Vendégkönyvében, de a 2010-2011-es az évadban kialakított Facebook-profilon is, mely további kapcsolódási pontot teremt az internethasználó közönséggel. A színház Facebook-oldala a 2011-2012-es évad végére 1790 rajongóval rendelkezett. A Facebook-oldal az évad utolsó hetében, a 2012. május 26. és június 1. közötti időszakban 15.205 embert ért el. Offline eszközök Plakátok, szórólapok A Miskolci Nemzeti Színház 2003-tól használja a mára már minden színházlátogató számára jól ismert formájú, egyedi méretű előadás- és havi plakátot. A színház állandó grafikusokkal dolgozik, így létrejöhet az egységes, a teátrumra jellemző képi világ, amely természetesen mindig összhangban van az adott előadással és annak rendezői koncepciójával. Előadásplakátokból előadásonként 500 példány, havi műsorplakátokból alkalmanként szintén 500 példány készül. Ez utóbbihoz kapcsolódik a hajtogatott havi szóróanyagunk, melynek egyik oldalán a havi műsor, másik oldalán pedig az előadásokhoz kapcsolódó információk olvashatók. Ennek mérete az 2010-2011-es évadig megegyezett a havi plakát méretével (320x980 mm), a 2011-2012-es évadban azonban költségkímélés céljából a méretet lecsökkentettük 137x420 mm-re. A használt eszközök feladat szerinti bontásban I. ÉVADINDÍTÁS 1) Évadindító kiadvány A 2010-2011-es évad végén, az Operafesztivál nyitó napjára készült el a színház 2011-2012es évadát bemutató 8 oldalas kiadvány, 10000 példányban. Ebben nem csak az új bemutatókhoz kapcsolódó információk és az új társulati tagok bemutatkozásai jelentek meg,

2

hanem természetesen a repertoáron maradó előadások ismertetői, az előző évad legjobbjai, és közérdekű információk is helyet kaptak. Az évadindító újság megjelenés után postázva 1586 egyedi bérlő címére. Méret, terjedelem: 13/3; 4 oldal, hajtva; 2+1 szín, példányszám: 10.000 2) Egyéb évadindító anyagok - Nagy molinó mérete, példányszáma: 420x150cm, 2 db - Műsorterv plakát méret, példányszám: 320x980 mm, 500 db - Műsorterv vakablak: 85x154cm, 4+0 szín - Szórólap méret, terjedelem, példányszám: 105x290mm, 2 oldal, 2+2 szín; 5.000 db - Leporello méret, terjedelem, példányszám: 105x290 mm, F5, 12 oldal 2+2 szín, 5.000 db - Plakátragasztás (Mikom): 2 hét, 50 db - Reklámszalag Széchenyi u. – MNSZ előtt - A molinó bérleti joga 2011 októberében lejárt, anyagi okok miatt a megújítás nem történt meg a 2011-2012-es évadra. A leporello, szórólap, órarend postázása összesen 726 iskola, intézmény számára augusztus végén, az évadnyitó előtt történt meg. A plakátokat henger plakáttartókra helyezi ki a Mikom Kft., a IV. övezetben (Vologda u., Hunyadi u., Kis-Hunyad u., Tizeshonvéd u., Szt. István u., Nagyváthy J. u., Füzes u., Kiss Ernő u., Győri kapu, Újgyőri főtér, Andrássy u., Kiss tábornok u., Nagy Lajos K., Árpád utca, Pesti út, Csaba vezér út, a Soltész N. K. u. Lévay J. u-ig terjedő szakasza, Szentpéteri kapu u., József Attila utca, Zsolcai kapu, Csabai kapu, a Szilágyi Dezső út Soltész Nagy Kálmán és Lévay út közötti szakasz) II. BÉRLETEZÉS - Órarend méret, terjedelem, példányszám: 210x100mm, 2 oldal, 2+2, 5.000 db - Bérlettok méret, formátum, példánysz.: 210x200 mm, 2 oldal, 3 hajtás, 2+1 szín; 10.000 db - DM – 1586 cím: bérlők, - DM – 799 cím: iskolák, intézmények A bérletek hirdetése az évadindító újságban, a leporellóval, a szórólappal és az órarenddel történik. A meglévő bérletesek és az intézmények (726 cím) postai úton kapják meg a felhívást és az információkat. III. BEMUTATÓK 1) Plakátok, szórólapok, egyéb - Előadásplakát mérete, példányszám: 320x980 mm, 4+0 szín, 500 db - Előadás szórólap mérete, példányszám: 100x209 mm, álló, 1+1 szín 5.000 db - Reklámtábla mérete: 275 x 40 cm - Vakablak méret, példányszám: 85x154cm, 4+0 szín, 1db - Nagy molinó méret, példányszám: 420x150cm, 2 db 2) Videospot-gyártás A bemutatókhoz az egy kamerával történő felvétel mellett készülnek 2-3 perces videospotok is. Ezek a főpróbahéten készülnek el, legkésőbb a bemutató napjáig. A videospotok megtalálhatók a színház honlapján, a Youtube-on és a Facebookon, és a Port.hu oldalán. 3) Havi műsorplakát, szóróanyag - Havi műsorplakát méret, példányszám: 320x980 mm, 1+0 szín, 500 db - Havi szóróanyag méret, példányszám: 137x420 mm, 2 oldal, 3 hajtás, 1+1 szín, 5 000 db - Havi DM (Havi műsor, aktuális bemutató plakátja), átlag Postaköltség 400 cím – havi plakát, bemutató ea. plakátja 4) Fotók A színház fotósa, Bócsi Krisztián a digitális utómunkálatok elvégzése után a szereplők számától függően az olvasópróbákról körülbelül 60-80 fotót, a rendelkező próbákról kb. 30150 fotót, a főpróbákról kb. 200-300 retusált előadásfotót ad át a színház számára. A fotós az egyes változatokat 2-5 alkalommal fotózza le. Az előadásfotókból bemutatónként általában 24 darab nagyíttatása készül, ezek kerülnek a kirakatba. A fotók korlátlan használati joga a Miskolci Nemzeti Színházé.

2

IV. EGYÉB MARKETINGESEMÉNYEK A Miskolci Nemzeti Színházban rendszeresen, havonta átlagosan 2 alkalommal tartottunk színházbejárásokat csoportoknak, elsősorban iskolai osztályoknak a színház ismertségének fokozása, és a színházzal szembeni pozitív attitűd kialakítása érdekében. Emellett különböző eseményekhez kapcsolódóan – Magyar dráma napja, Magyar kultúra napja, Színházi világnap – hasonló célból rendezvényeket szerveztünk. Ezeken a programokon – a színházi előadások kivételével – a részvétel mindenki számára ingyenes volt. Az események hirdetése a színház honlapján és Facebook-oldalán, szórólapokkal, szervezőink személyes közreműködésével, valamint a médiában megjelenő hírek, programajánlók révén történt. A Miskolci Nemzeti Színház folyamatos kapcsolatot tart fenn a helyi médiumokkal. Élő kapcsolatban áll a megye egyetlen napilapjával, az Észak-Magyarországgal, a város hetilapjával, a Miskolci Naplóval, a városi televízióval, a MiTv-vel, a Miskolci Egyetem lapjával, a MERt-tel, a rádióadókkal: a Magyar Rádió Regionális Stúdiójával, az Európa Rádióval, a Szent István Rádióval, a RádióM-mel, a Rádió Diósgyőrrel. A felsorolt médiumok rendszeresen közölnek recenziókat, programajánlókat, közlik a színházműsort, készítenek interjúkat, beszélgetéseket, portrékat művészekkel, adnak tájékoztatást egyéb eseményekről, hírekről. Rendszeresen biztosít játéklehetőséget színházjegyekért a RádióM és a MERt, alkalomszerűen az Észak-Magyarország. Az Észak-Magyarország a 2011-2012-es évadban másodszor hirdette meg a pénzjutalommal is járó „Az év színésze” szavazását az évad végén, ezzel is biztosítva a rendszeres médiamegjelenést. A megyében rendszeres kapcsolatot tart fenn a színház a Szerencsi Televízióval (programajánlók) illetve a Szerencsi Hírek című, kéthetenként megjelenő közéleti lappal (műsorközlés). Más megyei, környékbeli városok médiumaival (Tokaj, Ózd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros stb.), a kapcsolat alkalmi, és leginkább vendégelőadásokhoz köthető. Online médiumok közül folyamatos és közvetlen kapcsolatban állunk a Port.hu, a 7óra7, a Színhaz.hu, a Terasz.hu, az Operavilág.hu, a Fidelio.hu, a Gyermekszínház.hu, a Vivalamusical.hu portálokkal. A felsoroltak közül a 7óra 7.hu é az Operavilág.hu a színház hírei, eseményei mellett rendszeresen közöl kritikákat is. Ezek mellett természetesen kisebb hatókörű, helyi portálok (Royal.hu, Magyarzenesz.hu stb.) is rendszeresen foglalkoznak a Miskolci Nemzeti Színházzal. A Magyar Távirati Iroda miskolci szerkesztőségével is folyamatos és személyes a kapcsolat, az egyéb széles hatókörű online hírportálokhoz illetve az országos nyomtatott és elektronikus sajtóhoz is leginkább az MTI közvetítésével jut el a színház. Országos napilapokban önálló írások csak jelentős eseményekkel kapcsolatban (például igazgatóváltás) jelentek meg, így például a Népszabadságban vagy a Magyar Nemzetben. A premiereket megelőző 1-2 héten jelennek meg interjúk rendezőkkel és/vagy színészekkel, közreműködőkkel az adott előadás kapcsán a helyi médiumokban: a Miskolci Naplóban és az Észak-Magyarországban (és ezek online felületén). A premier napján, illetve egy ahhoz közeli időpontban mindkét médium általában címlapon hozza az előadásról készült fotót, a MiTv pedig Promenád (régebben Múzsa) című kulturális magazinjában részletesen foglakozik az előadással, annak alkotóival. A helyi rádióadók a bemutatókat megelőzően beszélgetéseket készítenek az előadás alkotóival. Országos érdeklődésre számot tartó előadások, események esetében műsort készített például a Duna Televízió (Puccini: Bohémélet). A budapesti D1TV hosszabb beszámolót készített A dzsungel könyve és A nyomorultak című musicalekről. Kritikai írások a 7óra7.hu, az Operavilág.hu, az Operaportál.hu portálján, valamint a Criticai Lapokban (Az ügynök halála) jelentek meg. A bemutató előadások előtti időszakban a produkcióban résztvevő alkotóművészek rendszeresen jelennek meg a helyi médiumokban. Produkciókhoz nem köthetően elsősorban különböző díjak elnyerése (Aase-díj, Déryné-díj, Nívódíj, Domján Edit-díj, Prima-díj, az Év

2

színésze-díj, fesztiválok díjai) kapcsán jelennek meg. További megjelenések történtek önálló alkotások, vagy művészeink által más társulattal közösen létrehozott produkciók megalkotásakor és bemutatásakor (Így akartuk mind – Nagy Nándor szerzői estje, Örkény 100 – Áron László önálló estje, Harsányi Attila részvétele például az Európai Színházi Előadások Szemléjén vagy a Nemzetközi „Davila-Interfest” Stúdiószínházi Fesztiválon). 6. Szakmai elismerések Domján Edit díj: Szirbik Bernadett Aase-díj: Máhr Ági és Bősze György Déryné-díj: Váradi Katalin Nádasdy Kálmán Versmondó és Sanzonverseny Sanzon kategória 2. díj Kis Domonkos Márk, 3. díj: Szirbik Bernadett Harsányi Attila a legjobb színésznek járó díjat nyerte a 17-ik alkalommal Nagyváradon megrendezett Rövid Dráma Hete Fesztiválon a Rudolf Hess tízparancsolata című előadásban nyújtott alakításáért. Gyergyószentmiklóson a IX. Nemzetiségi Színházi Kollokvium versenyprogramjában legjobb férfi alakítás díja Pitestiben a Nemzetközi „Davila-Interfest” Stúdiószínházi Fesztiválon 7. Az intézmény szakmai kapcsolatai 1.A Miskolci Nemzeti Színház 2010. június 1-jén egy újabb fontos lépést tett a nemzetek közötti kulturális csere és kultúraközvetítő szerep betöltése útján: ekkor lett színházunk az Európai Színházi Konvenció (European Theatre Convention, ETC) – a magyarországi színházak között akkor egyedüliként – teljes jogú tagja. Az ETC nemzetközi szervezete 1988-ban jött létre az európai kortárs drámaírás és színházi alkotás elősegítésére és támogatására. A hálózatnak 47 tagja van 25 országból. A hálózat célja az európai színházak közötti együttműködés elősegítése, illetve fiatal európai művészeknek, valamint új színházi darabok létrejöttének a támogatása. Az „Európa mi vagyunk” elnevezésű ETC-projekt részeként a németországi Bad Hersfeld színházi fesztiválja keretében tartották a második Ifjúsági Fórumot, melyre öt ország egy-egy városa mellett Miskolc is meghívást kapott. A 2011. június 24. és július 4. között zajló eseményen a kiválasztott 16-20 év közötti fiatalok drámapedagógusok és egy rendező segítségével osztották meg álmaikat és ötleteiket jövőjük Európájáról. A fórumra minden országból nyolc fiatalt vártak: Miskolcot a Zrínyi Ilona Gimnázium és a S.P.I.C. Művészeti Líceum diákjai képviselték. A Young Europe 2 elnevezésű nemzetközi együttműködésben a Miskolci Nemzeti Színház is részt vesz. A program keretében 8 ország színházai működnek közre abban, hogy iskolai tanórák során, osztálytermekben bemutatható rövid drámák szülessenek. Az írók a célkorosztály élményanyagát is felhasználják az alkotás során, így a bemutatandó művek a fiatalok életérzését, generációs problémáit, a rájuk leselkedő veszélyeket és az ő örömeiket fogják tolmácsolni más fiatalok számára. Mind a nyolc elkészült darabot több nyelvre is lefordítják, és más országokban is bemutatják. A Miskolci Nemzeti Színház közvetlen együttműködő partnere a programban a nicosiai színház, a Cyprus Theatre Organization (THOC). Az Európai Színházi Konvenció (ETC) Miskolcon tartotta éves tavaszi közgyűlését, valamint a Young Europe 2. művészeti nevelőprogram konferenciáját május 22 – 27. között.

2

2. 2011. tavaszán a Miskolci Nemzeti Színház és az ExperiDance együttes hosszú távú megállapodást kötött mely a két színház repertoárjának a másik színház helyszínén történő bemutatására irányult. Az együttműködés keretein belül MNSZ által delegált RaM Colosseum színháztermében bemutatásra kerülő produkció címe: Hotel Menthol ExperiDance által delegált Miskolci Nemzeti Színház színháztermében bemutatásra kerülő produkciók listája: Ezeregyév, Esszencia, Revans, Nagyidai cigányok, Király nevében, Boldogság 69 : 09, Forrás. Színházunk három Hotel Menthol előadást játszott a RaM Colosseumban, míg az ExperiDance együttes – a megállapodásnak megfelelően 3 produkciót (Nagyidai cigányok, Ezeregyév, Revans) hat előadásban mutatott be a miskolci közönségnek. Sajnos színházunk anyagi helyzete nem engedte meg, hogy tovább finanszírozzuk a vendégjátékokat, ezért az együttműködésnek ezt a formáját kénytelenek voltunk felfüggeszteni. Színházunk együttműködési kapcsolatban áll a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel. Gáspárik Attila rektorsága idején köttetett szerződés szerint veszünk részt a határon túli fiatal magyar művészek Erasmus ösztöndíjas képzésében. Valamint folyamatos kapcsolatban vagyunk a Kassai Thália Színházzal. Nem csak előadásokat fogadunk, de jelmezek, díszletek kölcsönzésével is segítjük munkájukat. Rendszeresen befogadunk erdélyi magyar színházak produkcióit. 3. Szoros a színház kapcsolata a Miskolci Szimfonikus Zenekarral, koncerteznek a színházban, januári hagyományos három újévi koncertjüket itt rendezik, zenészeik operaelőadásainkban közreműködnek. 4. Mint az operafesztivál szakmai alapítói, elválaszthatatlanul kötődünk a Bartók + Miskolci Operafesztiválhoz, az épület, a dolgozók, a művészek stabil bázisát adják a rendezvénynek. Színházunkból indult ki a kezdeményezés, a lebonyolítás legnagyobb része a színházra hárul. A teljes gyártási, műszaki, logisztika hátteret biztosítjuk, a színház művészei is aktívan részt vesznek a programok szervezésében és lebonyolításába 5. A Miskolci Operabarátok Egyesületét folyamatosan támogatjuk. Koncerteket tartanak a színházban valamint helyt adunk, a lebonyolításban segítünk a minden évben az általános és középiskolások részére megrendezett operavetélkedőnek. Az Egyesület a közgyűléseit is színházunkban tartja.

A 2012/2013 évad tervei Az évadterv összeállításánál arra törekedtünk, hogy a legváltozatosabb nézői igényeknek is megfeleljünk. Láthatnak a nézők majd klasszikus és kortárs magyar drámát, magyar és amerikai musicalt, zenés darabot, vígjátékot, műsoron lesz az abszurd és a kortárs német dráma. Erős lesz a zenés színházi kínálatunk, és a következő évadokban ezt a kínálatot szeretnénk tovább bővíteni: nagyoperett, musical, évadonként két opera és két táncszínházi előadás a cél. Nyitásra törekszünk a gyerekek és a fiatalok felé is; a kis- és középiskolás, valamint a fiatal felnőtteknek szóló előadásaink a jövőben új programokkal, előadásformákkal is kiegészülnek. Tudjuk, hogy nem tetszhet minden produkció mindenkinek – de mindenki megtalálja majd a kínálatban a maga színházát. Miskolcnak egyedülálló színházi infrastruktúrája van. A négy helyszín azonban elsősorban nem mennyiségi kihívás, hanem tartalmi, ugyanis a négy játszóhely az négy önálló színház. Négy stílus, játékmód, négy hangulat és négy arculat, melynek kialakítása szintén a következő évad feladata. Ma, amikor a nemzeti színházi státusz megőrzése olyan fontos a városnak és a régiónak, ez az épületegyüttes ideális feltételeket kínál a 21. század nemzeti színház eszményének befogadására.

2

NAGYSZÍNHÁZ A magyar drámairodalom értékeinek, klasszikus és kortárs alkotásainak méltó bemutatása minden Nemzeti Színház legfontosabb feladata. Ezért a következő évadtól meghirdetjük Az évad drámája elnevezésű programunkat, melynek során kiemelt eseményként kezeljük egy klasszikus magyar dráma bemutatóját. A jövő évadban e programsorozat középpontjában Móricz Zsigmond színműve, az Úri muri áll. Rendező: Keszég László A Chicago a világ musicalirodalmának egyik legtöbbet játszott darabja, melyből 2002-ben több Oscar-díjjal jutalmazott film is készült. A mű népszerűségét a jazz, a revü és az amerikai show biznisz legjobb hagyományait ötvöző zenéjének köszönheti. Rendező: Béres Attila Fenntartható-e sokáig a látszat, ha egy házasság nélkülözi a szerelmet és a feleket csupán anyagi érdekek vezérlik? E témát feszegeti Moliere a Dandin György című vígjátékában. Rendező: Rusznyák Gábor Verdi Nabbuccója a világ zeneirodalmának egyik grandiózus kórusoperája, amely nem csupán a szabadságért, a nemzeti függetlenségért való küzdelem ikonikus története, hanem egy opera a hitről, Istenbe és egymásba vetett töretlen hitünkről. Rendező: Kesselyák Gergely Presser – Sztevanovity – Horváth: A padlás. Félig mese félig musical. Ez a musical tízéves kortól bárkinek szóló mesejáték. Biztos, hogy tizenöt év múlva is elő lehet majd venni, és akkor is tud szólni a nézőkhöz. Mert semmiféle divathoz nem kötődik. Rendező:Rusznyák Gábor KAMARASZÍNHÁZ F. Baum: Óz, a nagy varázsló Zenés mesejáték. A kansasi farmra lesújtó hurrikán magával ragadja a kislányt Totó kutyájával együtt, és elröpíti egy távoli mesevilágba, ahonnan csak Óz, a nagy varázsló segítségével lehet hazajutni. Rendező: Seres Ildikó Eisemann- Szilágyi: Én és a kisöcsém. Egy vidám társasutazás története, zenével. Könnyű májusi történet a szerelemről és az életről. Rendező: Szabó Máté T. Williams: A vágy villamosa Színmű. Tennessee Williams, a huszadik század legnagyobb amerikai drámaíróinak egyike, szenvedélyes történetet írt magányról, életstratégiákról és élethazugságokról. Rendező: Kiss Csaba W. Allen: Játszd újra, Sam! Vígjáték. Woody Allen a New York-i értelmiségi kicsit neurotikus, kicsit szórakozott figurájából kiindulva teremtett filmtörténetet. A Játszd újra, Sam! 1972-es, azonos című filmjének nagy sikerű színpadi változata, melyben sajátos humora, önironikus stílusa tökéletesen működik. Rendező: Béres Attila Molnár Ferenc: Az ördög Vígjáték. A Faust-témát „pestiesen” átdolgozó második darabjával a fiatal hírlapíró Molnár Ferenc 1907-ben indult el a világhír felé. Rendező: Szabó Máté JÁTÉKSZÍN Az évad drámája programunkhoz hasonlóan - a kortárs magyar drámaírók közvetlenebb megismerése érdekében - a következő évadtól meghirdetjük az évad szerzőjét középpontba állító esemény-sorozatot, amelynek célja egy mai magyar író és a miskolci közönség közötti személyes kapcsolat kialakítása. A beszélgetések, felolvasások, a miskolci médiában való rendszeres jelenlét a szerző műveinek mélyebb megismerését, az alkotói folyamat egyes fázisaiba való betekintést is kínálják. A következő évad szerzője Háy János. A Szép Ernő- és József Attila-díjas költő, író, drámaíró A Gézagyerek című darabját októbertől láthatják a Játékszínben. Háy János: A Gézagyerek Istendráma. A Gézagyerek 2002-ben elnyerte a Legjobb magyar dráma díját. Azóta a magyar színházi repertoárok rendszeresen visszatérő darabja, külföldön is számos színházi és felolvasószínházi bemutató készült belőle. Rendező: Rusznyák Gábor

2

M. von Mayenburg: A hideg gyermek Hidegvígjáték. A hideg gyermek című darabja a Poligám kávézóban indul, ahol nyolc, egymás számára többé-kevésbé ismeretlen ember sorsa gubancolódik össze. Párkapcsolatok, generációs konfliktusok jelennek meg. Rendező: Szőcs Artur Eugéne Ionesco: A kopasz énekesnő Ellenszínmű. A nyelvkönyvek társalgási kliséiből építkező darab, az abszurd színház alapműve, elévülhetetlen karikatúrája két tősgyökeres angol házaspár tartalmatlan fecsegéssel töltött estéjének. Rendező: Keszég László CSARNOK Deres Péter – Szőcs Artur: Mi és Miskolc, avagy 272307 lépés a város felé. Életútjáték. 2012. június 6-án 15 fiatal alkotóművész gyülekezik Budapest határában, hogy a Mátrán és a Bükkön keresztül két hét alatt Miskolcra gyalogoljanak, majd érkezéskor a színház csapatával kiegészülve egy előadást hozzanak létre. A résztvevők útközben, az érintett településeken bepróbálnak, improvizálnak, filmre vesznek jeleneteket, majd családoknál, művelődési házban, iskolai tornateremben éjszakáznak. Rendező: Szőcs Artur W. Shakespeare: Hamlet Tragédia. Feldolgozások és adaptációk sora bizonyítja, hogy a hamleti probléma - az igazság és a büntetés viszonya – a kor egyik megkerülhetetlen alapkérdése: mi a teendő a bűnössel, „ki bűnét bánni képtelen?” Rendező: Kiss Csaba A „Forint”/Médeia Táncjátékok. Az előadás Miskolc szívében, a Villanyrendőr melletti kereszteződésben játszódik. A „Forint”. Minden miskolci így ismeri. Manapság egy furcsa figura toporog ezen az emblematikus helyen. Itt él az utcán. Nem koldus, nem kéreget. Ebben a dokumentarista táncszínházban egy rejtőzködő sorsot próbálunk szóra bírni, és szeretnénk a magányos csavargó szemszögéből megmutatni a város főutcájának hétköznapi drámáit. Médeia - A közismert görög mítosz feldolgozása. Koreográfus: Kozma Attila NYÁRI SZÍNHÁZ Huszka Jenő: LILI BÁRÓNŐ Operett. Előbemutató a Nyári Színházban: 2013. június. Előadásainkon túl évadunk Az egy óra versek között és a Tánchétvége Miskolcon programjaival egészül ki. Jegy - és bérletértékesítés 2012/2013-es évadban bérlet- és jegyáraink változatlanok ugyan, de néhány új konstrukcióval és kedvezményekkel színesítettük a palettát. A Nagyszínházban az eddigi jól bevált 4+1 előadásos bérlet mellé 7+1 előadásos Ezüst bérletet illetve 8+2 előadásos Arany bérletet kínálunk. Ezek az új bérletek kombinálják a Nagyszínházat a Kamaraszínházzal ugyanakkor „becsalják” a nézőt a Játékszín illetve a Csarnok előadásaira. Az Arany bérletet vásárló nézőinknek egy 20.000 Ft kedvezményt érő ajándék utalványt adunk, mely érvényes 2 fő/2 éj/3 napra a Velence Resort Club****Superior, illetve a Liget Wellness Hotel****Szarvas szállodákba. A jegypénztárban ezt hirdeti mindenki meglepetésére egy kitömött szarvas, mely nem csak kíváncsivá teszi a nézőket, hanem érdeklődőbbé is. Az utalvány elegáns, a néző különlegesnek érzi magát. Ezt nagyobb formátumban is kitesszük a pénztárban. Kamarabérlőinknek is többet kínálunk, az idén négy előadást kapnak és 20% kedvezményt a Játékszínben és a Csarnokban.

2

A műsorfüzetben megjelent és a pénztárban nagy méretben visszaköszönő bérlet tábla érthetősége nagyon fontos volt és a visszajelzések azt mutatják, hogy ezt sikerült elérni. Az érdeklődők körbeállhatják, szabadon beszélgethetnek a pénztárosokkal, akik a bérlőinket személyesen ismerik, hiszen a legtöbben minimum 20-30 éve hűségesek hozzánk és örülnek, hogy barátként, kedves ismerősként fogadják őket. Fontos a személyes kontaktus, mert az új és bizonytalanabb színházlátogató hozzáértő felvilágosítást kap, s ez a döntéshozásban nagy segítség. Ugyancsak fő húzó erő volt a júniusi akciónk, mely szerint minden páros bérlet vásárláskor az árainkból még további 1000 Ft kedvezmény jár. (Persze 1 db bérlet után is jár az 500 Ft kedvezmény.) Meglévő bérlőink már megkapták a szokásos postai értesítőket. A tapasztalat eddig azt mutatja, hogy a fogadtatás olyan pozitív, hogy leginkább fogyó bérleteink az Ezüst bérletek, utána pedig az Arany bérletek. Ez azt is jelenti, hogy egyre több alap bérlő vált valamelyik több előadásos bérletre. A szervezés tovább terjeszti az évad füzetet és szóróanyagokat, kezdvén a belváros főbb vendéglátó és szórakozó helyein, ezután Miskolc több központi helyén, mint pl. Diósgyőr városrész, Tapolca, Lillafüred, melyek már meglévő kapcsolatok, ugyanakkor új kapcsolatokat épít ki. Ugyanezt a körutat megjárják majd a Nyári színházi szórólapokkal. Tárgyalnak már meglévő céges kapcsolatainkkal egy esetleges helyszíni értékesítésről és tárgyalnak azokkal a többnyire vidéki bérlőinkkel, akik akár 100 főnél is nagyobb csoportban vásárolnak bérletet, számukra a júniusi elő bérletezés előnyösebb lehet. Hasznosnak bizonyul továbbá: figyelemfelkeltő kirakat, amivel még több potenciális vevőt be lehet hozni • a miskolci TV-ben hirdetés, reklám, beharangozó • a jegyirodában LCD TV beüzemelése, Slide-sor (diasor), ami tartalmazza az aktuális bérlet kínálatot, akciót, illetve az aktuális jegyértékesítést, pl:képek az “Én és a kisöcsém” című előadásról • nagy plakát kültérre, áthúzva -500 Ft bérletenként június 30-ig

2

A színház látványos be és kicsomagolását nagy örömmel, jó kedvvel és elismeréssel fogadták a nézők, ezek után máshogyan tekintenek a Miskolci Nemzeti Színház intézményére, ez mindenképpen lényeges az új nézők bevonzásához. Különösen fontos volt, hogy máris megszólítottuk és bevontuk az ifjú generációt, az iskolásokat, mert így részesei lehettek a színház világának és valószínűleg nagyobb lesz részükről az érdeklődés. Ahhoz, hogy ezt az érdeklődést fenntartsuk, szükség lesz a megfelelő őszi kampányra. A várost a tervek szerint teleplakátozzuk, hogy mindenhol a színház színes évadtervét lássák és nyáron minnél több emberhez eljusson a hírünk. Jegyek a neten Honlapunkon – www.mnsz.eu – on-line jegyértékesítő rendszer működik, mely biztosítja az érdeklődők számára a helyár és ülőhely kiválasztását, az otthoni kényelmes bankkártyás vásárlást. Internetes jegyvásárlás esetén a diák- és nyugdíjas kedvezmény nem érvényesíthető. Az on-line vásárlók a jegyek árából 5 % kedvezményt kapnak és a megvásárolt jegyek a helyszínen előadás előtt átvehetők. Kedvezményes árú belépőjegyet és bérletet nyugdíjasok és nappali tagozatos diákok vásárolhatnak. Összességében elmondhatjuk, sikeres volt az elő bérletezés, az alábbi kimutatásban látható: Bérletsorozat Nagyszínház Felnőtt alap Ezüst Arany Kamara Felnőtt Összesen

Db

Bruttó érték

Nettó érték

592 426 257

3 273 400 Ft 3 552 400 Ft 2 934 400 Ft

2 577 478 Ft 2 797 168 Ft 2 310 550 Ft

90 1365

369 000 Ft 10 129 200 Ft

290 552 Ft 7 975 748 Ft

Előadás (4db) Én és a kisöcsém Eladott Jegy/db 2047

Bruttó érték 2 534 475 Ft

Előkedvezmény(500Ft) Bruttó érték Nettó érték

682 500 Ft

537 401 Ft

Nettó érték 1 995 650 Ft

Állandó befogadott programok: - „Bartók+” Miskolci Operafesztivál nyári rendezvénysorozata – 2012. Június 8-17. - Príma Díj átadása 2012. november hó. -„Bartók+” Miskolci Operafesztivál karácsonyi koncertje – 2012. december hó - Miskolci Szimfonikus Zenekar újévi koncertje 2013. január hó - Miskolci Szimfonikus Zenekar Promenád koncertje 2013. június hó - Miskolci Múzsa-Díj átadása – 2013. január hó. - Miskolc Város Ünnepe – ünnepi közgyűlés – 2013. Május 11. Benyújtott pályázataink: TÁMOP-3.2.13-12/1 SZI-TU A pályázati konstrukció célja, hogy a kulturális intézmények szélesebb körben kapcsolódjanak be a formális oktatásba, és szerepük erősödjön meg a kulturális tudás

2

átadásában, s ezen keresztül elérendő cél a közoktatásban résztvevő gyerekek és tanulók óvodai, tanórai és tanórán kívüli és szabadidős nem formális és informális nevelésének és oktatásának támogatása, a nevelési-oktatási és kulturális intézmények hosszú távú együttműködésében, helyi és országos szinten. Színházunk 20 alkalmazottal, 15 iskolával 70 program megvalósulását vállalta témahetes illetve nyári táboros formában. TÁMOP-6.1.1.-11/1. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód program keretében 10 millió forint, támogatásra pályáztunk. Előkészületben van egy munkahelyi képzési program pályázata. Az NKA művészeti pályázatok keretében minden tagozatot érintő pályázattal készülünk, próza, tánc, opera, beadási határideje július 31. YOUNG EUROPE Az ETC (Európai Színházi Konvenció) keretén belül pályáztunk a Fiatal Európa II.: Soknyelvű alkotás és nevelés a színházban elnevezésű projektre, melyre 18.655 € támogatást nyertünk. A projektet ez év szeptember- novemberben kell teljesítenünk, melynek során részt veszünk egy ciprusi előadás létrehozásában és fogadunk egy ciprusi vendégrendezőt is. SZEM Fesztivál (Színművészeti Egyetemek Nemzetközi Fesztiválja-Miskolc) A fesztivál megrendezésére 2013. februárban kerül sor, melyre az Nemzeti Kulturális Alaptól 6 millió forint támogatást nyertünk. Miskolc, 2012. július 12.

Kiss Csaba ügyvezető

2

III/3. sz. melléklet

MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR NONPROFIT Kft. A 2011/2012-es évad értékelése 1. A fenntartói támogatás milyen módon szolgálja az éves műsorterv megvalósítását? A Miskolci Szimfonikus Zenekar a működéséhez szükséges pénzügyi forrásokat három csatornán keresztül kapja. Az első és legnagyobb rész a fenntartó, az önkormányzat által biztosított támogatás, a második a költségvetésben is szereplő sajátbevétel, a harmadik rész pedig a szakminisztérium által kiírt pályázati támogatás, mely 2010-től az előadó-művészeti törvény I. kategóriájába besorolt zenekarok számára normatív támogatásként kerül meghatározásra. 2011-ben az önkormányzat által tervezett támogatás 315.663.-eFt volt, melyből az augusztusi zárolás következtében – bár a zárolás decemberben feloldásra került – 274.395.-eFt került kiutalásra. Az önkormányzat által biztosított összeg fedezné az intézménynél dolgozó kollégák bérét, valamint a rezsiköltségeket, de a tavalyi évben már ezen kiadások teljesítéséhez a zenekar saját pluszbevételét is fel kellett használni. A tervezett sajátbevétel 50.000.-eFt volt, ehhez képest a zenekar 76.810.-eFt-ot teljesített. A szakmai munka fedezetét évek óta a szakminisztérium által adott támogatás biztosítja, mely 2011-ben 135.459-eFt volt. 2. Milyen koncepció alapján tervezik az előadásokat? Fontosnak tartjuk, hogy minden korosztály számára megfelelő programokat biztosítsunk városunkban. A felnőttek évek óta három bérletből választhatnak [Mesterbérlet, Népszerű Zenei Esték bérletsorozat, valamint a Filharmónia Kelet-Magyarország gondozásában megjelenő Szezonbérlet], az általános-, és középiskolások számára a Filharmóniával karöltve szervezünk ifjúsági koncerteket, melyekhez a honlapunkon elérhető ifjúsági kvíz is tartozik értékes nyereményekkel. Emellett a legkisebbeknek, az óvodáskorúaknak és kisiskolás korúaknak már évek óta nagy sikerrel rendezzük meg a „Játsszunk zenét a szimfonikusokkal!” sorozatunkat. Ezen kívül számtalan már hagyományosnak tekinthető bérleten kívüli koncerten is találkozhat velünk a közönség. Ilyen a karácsonyi koncert, a „halottak napi” koncert, az újévi koncertek, a Klazz koncertek –, melyeken különböző jazz formációkkal lép színpadra a zenekar –, valamint az évadot záró promenádkoncertek. Az elmúlt évadban 4 alkalommal is vendégszerepeltünk Budapesten a Művészetek Palotájában. Ezen kívül együttesünk állandó fellépője a Bartók+…..operafesztiválnak. A programok kialakításánál fontosnak tartjuk, hogy a közönség által már jól ismert darabok mellett komolyzenei ismereteket is bővítsünk, így minden évadban bemutatunk kortárs darabokat is, valamint az elmúlt években a minisztériumi támogatás lehetőséget biztosított, hogy külön a zenekar számára rendeljünk darabokat. Így került bemutatásra a tavalyi évadban Gyöngyösi Levente II. szimfóniája mind Miskolcon, mind Budapesten a Művészetek Palotájában. Az ifjúságnevelésben fontosnak tartjuk, hogy ne csak városunkban jussanak az iskolások lehetőséghez komolyzenei koncertlátogatásra, hanem a régió több településén is jelen vagyunk minden évben.

3

3. A közönségigényt milyen szempontok szerint tükrözik az évad előadásai? Nagyon jó kapcsolatot ápol együttesünk a bérlőkkel, nem csak a koncert végén hallható tapsokból derül ki, hogy mennyire tetszett a program, de állandó verbális visszacsatolást is kapunk közönségünktől. Nagyon sokan engem is és kollégáimat is megállítják a koncert szünetében, vagy a koncert után az utcán, ill. a filharmóniába is sokan bemennek véleményüket elmondani, melyeket mi igyekszünk mindig figyelembe venni. Emellett az elmúlt években több alkalommal készítettünk teljes körű felmérést a bérlők körében a programokról, a fellépőkről, az új koncertteremről és annak kiszolgáló személyzetéről érdeklődve, legutóbb 2011 őszén. A bérlők meg vannak elégedve az új koncertteremmel, és a kiszolgáló személyzet munkájával, valamint a programszerkesztéssel is. A miskolci bérlőközönség nagyon szereti az együttest, erre nagyon büszkék is vagyunk, hisz egyik vidéki nagyváros sem tud prezentálni Budapesten a Művészetek Palotájában olyan nagy számú közönséget, mint a Miskolci Szimfonikus Zenekar. A bérlők már alig várják, hogy elkísérhessenek minket Budapestre. Az elmúlt évadban két alakalommal is lehetősége volt a bérlőknek, hogy a Szimfonikus Felfedezések sorozatban való fellépésünkre elkísérjék együttesünket. Folyamatosan változik környezetünk, így a sorozat szerkesztése is megváltozik a következő évadtól, így sajnos nem biztos, hogy ugyanúgy, mint eddig kedvezményes jegyet fogunk tudni biztosítani bérlőinknek a Szimfonikus Felfedezések sorozat koncertjére. A legutóbbi felmérésnél többen jelezték, hogy a barokk zeneirodalom alkotásiból szívesen hallgatnának többet, ezen igényt a jövő évadban szeretnénk kielégíteni egy új bérlettel. A már mindenki által ismert művek mellett minden évadban igyekszünk szélesíteni a közönségünk stílusismeretét, látókörét egy-egy kortárs mű népszerű köntösbe bújtatott bemutatásával. 4. Statisztikai kimutatás A Népszerű bérletsorozat 5 nagyzenekari estje, és a bérletsorozatot kiegészítő kamarakoncert sikeres volt, a látogatottság is megfelelt a várakozásoknak. Az idei évadban sajnos mind a Népszerű, mind a Mesterbérlet vásárlói számában minimális visszaesés volt tapasztalható, melynek magyarázatát az adja, hogy a „bérlőtömeg” nem változott, viszont a válság következtében nincs lehetőségük második, ill. harmadik bérletet vásárolni. Így viszont többen vásárolnak alkalomszerűen egy-egy koncertre jegyet. A Mesterbérlet 4 nagyzenekari és egy kamarakoncertjéről is elmondható, hogy sikeres koncertek lettek megvalósítva. A bérlőszámok alakulása: Népszerű bérlet: 432 fő, Mesterbérlet: 266 fő A 2011/2012-es évadban összesen 26.198 fizetőnézője volt a zenekarnak, 62 koncertet adtunk és 1 CD felvételt készítettünk a HUNGAROTON-nal közösen májusban Kodály Zoltán műveiből, és 2012 decemberében fog megjelenni Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója alkalmából. Ennek tiszteletére - bár szimfonikus zenekaroknál nem bevett gyakorlat - lemezbemutató koncertet adunk a Művészetek Házában. A 2011-es év és a 2012-es év első félévének koncert és fizetőnéző-számainak adatai az alábbiak szerint alakultak: 2011-es adatok - fizető nézőszám: 25.091 belföldön + 1363 külföldi fizetőnéző - 67 koncert + 4 külföld - zenekar [átlag]létszáma: 61 fő I. kategória 2012-es adatok (I. félév) - fizető nézőszám: 12.728 belföldön + 1451 külföldi fizetőnéző - 34 koncert + 2 külföld

3

2012-ben megváltozott az előadó-művészeti törvény, ennek következtében a jövőben nem I., illetve II. kategóriás zenekarok lesznek, hanem Nemzeti-, illetve Kiemelt kategóriákra lehetett önértékelést benyújtani. Nagy büszkeséggel tölt el minket, hogy zenekarunk a nemzeti minősítést kapta meg, ennek köszönhetően 2012 májusában közszolgáltatási szerződés jött létre a szakminisztérium és a Miskolci Szimfonikus Zenekar Nonprofit Kft között. Az együttes az évadban két alkalommal szerepelt külföldön, 2011 október 1-én Németországban, Marktoberdorfban Weber születésének 225. évfordulója alkalmából, majd 2012 márciusában két koncertet adtunk a svájci Richterswilben. A zenekar Miskolc mellet Debrecenben és Nyíregyházán bérleti koncerten, Ózdon, Edelényben, Kazincbarcikán, Mályiban és Mezőcsáton pedig ifjúsági koncerten szerepelt. Örömünkre szolgált, hogy hosszú szünet után ismét megmutatkozhattunk Sárospatakon egy koncerten. Budapesten a Művészetek Palotájában az évadban négy alkalommal szerepelt együttesünk, két alkalommal a „Szimfonikus felfedezések” sorozat keretein belül [Soós Máté – fiatal hegedűművész, Fejér András-harsonaművész, Horváth Bence - trombitaművész, illetve Oláh Kálmán trió közreműködésével], egy alkalommal a Marcello Giordani és Komlósi Ildikó áriaestjén Marco Balderi vezényletével, valamint egy alkalommal a fesztiválszínházban a 24. Mini-fesztiválon mutattunk be öt kortárs művet [Olsvay Endre: Ad notitiam, Gyöngyösi Levente: II. szimfónia, Dubrovay László: III. zongoraverseny, Sugár Miklós: Jubileumi gondolatok, Durkó Zsolt: Epizódok a B-A-C-H témára]. A zenekar az idei évadban nem csak a Párizsi Konzervatórium növendékeinek biztosított „gyakorlási” lehetőséget, hanem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmesterképzős növendékei is pallérozhatták tudásukat zenekarunk mellett, valamint részt vettünk Báthori Lóránt diplomahangversenyén, mely a Művészetek Házában került megrendezésre. 5. Egyéb programok az intézményben A Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertjeit a Művészetek Háza megnyitása óta a „MÜHA” hangversenytermében tartja. A „Ház” megnyitásával a Miskolci Szimfonikus Zenekar feladatköre is kibővült, a koncertek mellett közművelődési feladatok szervezése is tevékenységeink közé tartozik. Ennek köszönhetően számos színházi előadás, gyermek előadás, táncszínházi előadás, dumaszínházi produkció és könnyűzenei koncert valósult meg a „MÜHA-ban” dolgozó kollégák szervezésében az elmúlt évben is. A saját programok mellett fontos feladatunknak tartjuk a városban működő civil szervezetek, iskolák programjainak támogatását, mely a rendezvények helyszínének biztosításában testesül meg. Mindemellett a Galériánkban kéthavonta megújuló kiállításokkal találkozhat közönségünk, mely kiállítások a MissionArt galéria szakmai segítségével jönnek létre. „Terembérletes” konstrukcióban is számtalan program jött létre a „Ház”-ban, sőt a működés hatékonysága érdekében igyekeztünk több rendezvényt ily módon megvalósítani. Nagyon nagy örömünkre szolgál, hogy a „Ház”, valamint a programjai iránti érdeklődés töretlen. 6. Marketing tevékenység A Miskolci Szimfonikus Zenekar külső kommunikációjában a 2011/2012-es évad során is kiemelt hangsúlyt fektettünk a média munkatársaival való együttműködés fejlesztésére, minél hatékonyabbá tételére. A médiakapcsolataink fontos elemei voltak a háttérbeszélgetések, a sajtótájékoztatók, és betekintést engedtünk a zenekar munkafolyamataiba is. A médiával való

3

kapcsolattartásban arra törekedtünk, hogy mindig az adott médium típusának és tematikájának megfelelő üzenetekkel szolgáljunk. Regionális zenekarként, a helyi közönség tájékoztatása szempontjából, kulcsfontosságúak a helyi médiumok. A munkatársaikkal személyes, közvetlen kapcsolatot ápoltunk az elmúlt évad során is. Fontosnak tartottuk, hogy megfelelő mennyiségű információval, és személyes tapasztalatokkal is ellássuk a kollégákat, s így erősítsük elkötelezettségüket a régió szimfonikus zenekara mellett, mivel egy olyan helyi értékről van szó, melyet a közönség sajátjának érez, és joggal lehet büszke rá. A régióban található médiumok/felületek, melyekkel a zenekar szoros együttműködést alakított ki: típus nyomtatott sajtó elektronikus sajtó

név Észak Minap Miskolci Koktél Kulcs Magazin Mert Újság Miskolci Est Miskolci Műsor Miskolc Tv Szent István Rádió Európa Rádió Magyar Rádió 6 Diósgyőri Rádió Rádió M Szinva Rádió Sztár FM Miskolc

jellemzők megyei napilap városi hetilap kéthetilap megyei lap egyetemi havilap programmagazin programmagazin városi televízió katolikus rádió protestáns rádió regionális rádió helyi rádió kereskedelmi rádió helyi rádió kereskedelmi rádió

A régión kívül megjelenő, illetve elérhető médiumok esetében, az idei évadban sikerült elérnünk, hogy a sajtó munkatársai ne csupán a Budapesten és a külföldön tartott koncertjeinkről számoljanak be. Sikerült néhány különleges miskolci koncertre is felhívni a kollégák figyelmét, és beszámoltak a zenekar szakmai munkáját érintő kérdésekről is. Az idei évadban is azon dolgoztunk, hogy az országos sajtó munkatársaival is megismertessük zenekarunkat, és kiemeljük egyedi vonásait, különleges vállalkozásait és adottságait. A legnagyobb sikereket ismét a sajtóval kialakított személyes és szakmai kapcsolatoknak köszönhetjük. Az elmúlt évad kritikái és írásai közül néhányat felsorolásszerűen is szeretnénk kiemelni (a teljesség igénye nélkül): Dátum

Médium Típusa

2011.09.29

momus.hu

kulturális portál

2011.09.29

fidelio.hu

kulturális portál

2011.10.05

Ostallgau

hetilap

2011.10.17

Katolikus Rádió

internetes rádió

2011.11.18

Fidelio.hu kulturális

Téma

Cím

Kritika a zenekar 2011. szeptember 27-i koncertjéről a Művészetek Palotájában Kritika a zenekar 2012. szeptember 27-i koncertjéről a Művészetek Palotájában Kritika a zenekar 2011. október 1-i németországi, marktoberdorfi koncertjéről

Szerző

Ha megcsap a rutin Zéta szaga Hangbirtokosok

László Ferenc

Grosse Spielfreude hohe Von Peter Musikalitat Steinbach

Vendégségben a Helyszíni riport a zenekar Laczó Vincze Miskolci Szimfonikus próbaterméből Zoltán Zenekar próbatermében. Kritika a 2011. november 14- Változatok életre, Végh Dániel

3

2011.11.28 2011.09.29 2011.12.08 2012.01.27 2012.02.23 2012.03.19 2012.03.26

portál kulturális Fidelio.hu portál országos Neo FM kereskedel mi adó komolyzene Zenekar i szaklap

i koncertről halálra Interjú Kovács Lászlóval a Kovács László: „Sok zenekar idei célkitűzéseiről apró lépést kell tenni” A műsor vendége a Interjú Szabó Péterrel a Miskolci Szimfonikus zenekar idei célkitűzéseiről Zenekar Interjú a zenekar szerkezeti "Az egyik szemem sír, a átalakulásáról másik nevet…" Beszámoló a Mini Fesztivál Magyar országos kezdeményezésről és a A kortárs zene jegyében Nemzet napilap zenekar részvételéről kulturális Kritika a zenekar 2012. Fidelio.hu Helyi értékek portál február 20-i koncertjéről. Kritika a zenekar 2012. Miskolci Szimfonikus komolyzene Zenekar január 29-i koncertjéről a Zenekar a Mini i szaklap Művészetek Palotájában Fesztiválon Ein imposanter Chor Zürichsee regionális Kritika a zenekar richterswili verwandelte die Kirche Zeitung napilap koncertjéről. in eine Opernbüche

Filip Viktória

R.Zs. Vakulya Eszter Végh Dániel Fittler Katalin Patrik Aeschlmann

Országos médiumok/felületek, melyekkel a zenekar szoros együttműködést alakított ki: típus nyomtat elektronikus sajtó ott sajtó

név ZeneKar Gramofon Fidelio Bartók Rádió MR1 Kossuth Rádió Neo FM Klasszik Rádió Duna Televízió Magyar 1 Magyar Katolikus Rádió

jellemzők komolyzenei szakfolyóirat komolyzenei szakfolyóirat kulturális magazin országos közszolgálati rádió országos közszolgálati rádió kereskedelmi rádió komolyzenei kereskedelmi rádió országos közszolgálati televízió országos közszolgálati televízió online közszolgálati rádió

Az online médiumokat tartalmazó adatbázisunkból az alábbiakat tartjuk fontosnak kiemelni: típus online médiumok

név HVG online Magyar Nemzet online Népszabadság online Magyar Hírlap online boon.hu Minap.hu Revizor online Café Momus Fidelio.hu Musicianswho.hu Kultúra.hu Prae.hu Boon.hu Mertnet Royalmagazin.hu Kultography.hu

3

jellemzők hírportál hírportál hírportál hírportál hírportál hírportál kulturális hírportál kulturális hírportál kulturális hírportál kulturális hírportál kulturális hírportál kulturális hírportál regionális hírportál egyetemi hírportál kulturális hírportál kulturális hírportál

magyarzenesz.hu operaportal.hu port.hu est.hu irodalmijelen.hu interno.hu

kulturális hírportál kulturális hírportál programportál programportál irodalmi hírportál online női magazin

Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a sajtóval való kapcsolattartás rendszeres legyen. Minden koncert előtt legalább 2-3 sajtóanyagot bocsátunk a munkatársak rendelkezésére, melyek a koncert műsoráról, előadóiról, sajátosságairól és érdekességeiről szolgálnak információkkal. Fontosnak tartjuk, hogy mellékletként olyan minőségű anyagokat bocsássunk a rendelkezésükre, melyeket fel tudnak használni illusztrációként. Próbáltuk elérni, hogy a közönség már a zenekar munkafolyamatairól is értesüljön, ezért nem csupán a koncertekről, hanem már a próbákról is közöltünk képeket, készültek tudósítások. Sajtótájékoztatót az évad kezdetén és végén minden alkalommal tartunk, ezen kívül az olyan programok előtt is, melyekről szeretnénk, ha bővebb információkkal rendelkeznének a munkatársak. Előre meghatározott felületekkel rendelkezünk a programajánló kiadványokban, és bizonyos médiumokban, havonta legalább egyszer személyes, vagy telefonos interjú készült a zenekar munkatársaival. Ilyen rendszeres megjelenési helyek a Szent István Rádió, az Európa Rádió, a Diósgyőri Rádió, a Szinva Rádió, az MR6, a Rádió M, stb. Minden koncertünkről beszámolt a megye legnépszerűbb napilapja, az Észak, emellett a Miskolci Napló, a Miskolc Televízió, az egyetemistákat megcélzó Mert Újság, sajtóanyagainkat pedig számos online hírportál is felhasználta. A szakmai sajtó munkatársai rendszeresen kapnak meghívásokat koncertjeinkre, melyekről többször kritikák is megjelentek. Az évadban elsősorban a neves külföldi vendégművészek, a különleges műsorösszeállítások és a kortárs bemutatók tartottak számot a szakmai sajtó érdeklődésére. A zenekar éveken át saját komolyzenei műsorral is rendelkezett a Miskolc Televízióban Zenemalom címmel, mely online formában is elérhető. A gazdasági válság miatt, sajnos az idei évadban már nem jelentkezik ez a műsor, de sikerült továbbra is aktívan együttműködni a Miskolc Televízióval, így a Híradóban és a Promenád című műsorban rendszeresen közölnek riportokat, interjúkat a zenekarról, melyek szintén elérhetőek az interneten is. Ezen kívül a Miskolc Televízióval az idén megállapodás született arról, hogy a jövő évadtól kezdődően, egy összefoglaló, egy óra hosszúságú kisfilm is készül majd az évad végén a zenekar munkájáról. A saját gyártású anyagok tekintetében az idei bérlethirdető kampány gazdagnak mondható. Két különböző stílusú reklámszpot készült, melyek fő üzenete a fentebb már kifejtett sokszínűség és sokoldalú koncertkínálat volt. Az egyik a Miskolc Televízióban, míg a másik a Duna Televízióban került sugárzásra a bérletárusítás idején. Készült egy hosszabb promóciós anyag is a zenekarról, melyben a vendégművészek beszámolói alapján kaphatunk képet a zenekar munkájáról. Ez a Miskolc Televízióban került sugárzásra, de elérhető az interneten is, és promóciós anyagként is használjuk. A Miskolci Szimfonikus Zenekar rendkívül sokrétű repertorárral rendelkezik a zenetörténet klasszikusaitól kezdve a kortárs irányzatokig, és nyitott a más műfajokban történő kalandozásokra is. Az elmúlt évad fő kommunikációs üzenete ezért ennek a sokféleségnek a hangsúlyozása volt. Induktív módon rámutatni arra, hogy a régió szimfonikus zenekara különböző zenei igényeket is ki tud elégíteni, tehát a komolyzene általánosságban sem csupán az idősebb korosztálynak tud élményeket szerezni, hanem széles rétegeknek. Ehhez hívtuk segítségül szlogenünket „Mindenkor, Sokszínűen, Önökért!” – www.mso.hu

3

7. Technikai feltételek értékelése A szakminisztériumi támogatásnak köszönhetően, mind a 2009-es, mind a 2010-es évben sikerült nagyobb hangszerberuházást megvalósítanunk, mely pozitív hatással van a zenekar szakmai munkájára. Emellett olyan mikrofonokat is sikerült beszereznünk, melyekkel az archiválás céljából készített koncertfelvételeink is jobb minőségben kerülhetnek rögzítésre az utókor számára. Sajnos a 2011-es zárolás következtében a tavalyi évben a szakmai munkát segítő beruházásokat a minimálisra kellett csökkentenünk, így a húr-, és nádbeszerzés mellett csak egy oboát tudtunk vásárolni. Mindemellett elmondható, hogy az előző évi beszerzéseknek köszönhetően jó minőségű hangszerparkkal rendelkezik együttesünk. 8. Szakmai elismerések Az idei évad legfontosabb szakmai elismerése számunkra a Nemzeti kategóriába való besorolás. Ezen kívül a 6. pontban felsorolt kritikák is elismerően nyilatkoznak zenekarunkról és az országban a Fesztiválzenekar és a Nemzeti Filharmonikusok mellett az egyetlen zenekar vagyunk, akivel minden évben felvételt készít a Hungaroton. A sok kritika helyett, most álljon itt egy rövid idézet a Zenekar újság legutóbbi számából a Kocsis Zoltánnal készült interjúból: „ Gyakorlatilag a fesztiválzenekar kivételével – amelynek viszont alapítója voltam – minden magyar zenekart rendszeresen dirigálok. Természetesen különbözőek az együttesek, de más is a feladatuk, ahogy a fesztiválzenekar is más funkciót lát el, mint a Nemzeti Filharmonikusok. ..A többi zenekar is különböző, eltérő attribútumokat lehet felsorolni. A Pannon filharmonikusok holtversenyben volt és van a Miskolci Szimfonikusokkal a legjobb vidéki zenekar címért.” 9. Az intézmény szakmai kapcsolatai A Miskolci Szimfonikus Zenekar a 2011/2012-es zenei évadban is együttműködött a hazai együttesekkel, mind a szervezési, mind a szakmai munkát illetően. A zenekar nagyon jó viszonyt ápol a hazai szimfonikus zenekarokkal, kamarazenekarokkal, és rendszeresen együtt dolgozik a hazai kórusokkal. Az elmúlt évad során a zenekar vendége volt a Nemzeti Énekkar, a Debreceni Kodály Kórus, az ELTE Bartók Béla Énekkara, a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórus, a Cantus Agriensis Kamarakórus, és a miskolci Fazekas Gyermekkar is. A Miskolci Szimfonikus Zenekar minden éven vendégszerepel a Művészetek Palotájában. Az elmúlt évadban két meghívást kapott a Szimfonikus Felfedezések hangversenysorozatba, de emellett egyéni, és közreműködőként való bemutatkozásra is lehetősége volt: közreműködött Komlósi Ildikó és Marcello Giordani áriaestjén, valamint a Magyar Zenei Tanács által szervezett Mini Fesztiválon is, amelyen kortárs magyar művek szerepeltek műsoron. A zenekar emellett rendszeres fellépője a „Bartók +…” Miskolci Nemzetközi Operafesztiválnak, amelyen évente 3-4 produkcióval is képviselteti magát. Idén két produkcióban szerepelt a zenekar: június 8-án (majd a második előadáson június 11-én), amikor először kerül műsorra egy estén a teljes bartóki színpadi mű-együttes: A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin, majd június 17-én, a „Híd a jövőbe” címet viselő gálahangversenyen. Ifjúsági hangverseny-sorozatát a zenekar a Filharmónia Kelet-Magyarország Nonprofit Kftvel közösen szervezi, és a Szezonbérlet elnevezésű bérlete is a Filharmónia szervezésében

3

valósul meg. A két szervezet közötti együttműködés több évtizedre tekint vissza, és számos sikeres koncert megvalósult már ennek köszönhetően. A szlovák-magyar államhatár közelsége kulturális együttműködésekre is lehetőségeket nyújt, mind a szlovákiai magyar, mind a szlovák művészekkel. Az együttes kiváló kapcsolatokat ápol a Kassai Filharmonikusokkal, melynek köszönhetően a kassai és a miskolci zenekar rendszeresen vendégszerepelnek egymás városában és sokszor karmestereket és szólistákat is „cserélnek” egy-egy hangverseny erejéig. A 2011/2012-es évadban a zenekar ismét együtt dolgozott a szlovákiai magyar Ghymes együttessel egy rendhagyó karácsonyi hangverseny alkalmával, melyen népszerű Ghymes karácsonyi dalok hangzottak el szimfonikus hangszerelésben a helyi művészeti általános iskola Fazekas Gyermekkarának közreműködésével. Az együttműködés sikerét a teltházas előadás mellett az is mutatta, hogy már egy hónappal a koncert előtt minden jegy elfogyott. A zenekar a szomszédos államok mellett más európai országokban is rendelkezik partnerkapcsolatokkal, és folyamatosan dolgozik azon, hogy minél több helyen képviselje Magyarországot. Az elmúlt évad során, a Zene Világnapján, a németországi Marktoberdorfban vendégszerepelt együttesünk, a Carl Maria von Weber születésének 225. évfordulója alkalmából megrendezett koncerten, Christian Simonis vezényletével. Több éve kiváló kapcsolatot ápol a zenekar Richterswil svájci város kórusával is. 2004 óta hét alkalommal dolgozott együtt a kórussal, legutóbb az elmúlt évadban, amikor két teltházas, nagysikerű koncert is megvalósult Richterswilben. A koncerteken a Miskolci Szimfonikus Zenekart Claudio Danuser vezényelte. A Miskolci Szimfonikus Zenekar fontosnak tartja a tehetséges fiatal művészek támogatását, ezért rendszeresen részt vállal valamilyen formában a művészeti képzésben is. Idén tavasszal a Művészetek Házában Báthory Lóránt diplomahangversenyén közreműködött (valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmester szakos hallgatóinak is gyakorlási lehetőséget biztosított) a zenekar, és folytatódott az együttműködés a Párizsi Konzervatóriummal is. A Miskolci Szimfonikus Zenekar 2005 óta tart karmesterkurzusokat a Párizsi Konzervatóriummal együttműködésben. A több hetes párizsi felkészülés, majd miskolci zenekari munka eredményeit idén is egy ünnepélyes gálakoncerten mutatták be az ifjú karmesterek a közönségnek. Tanáruk ezúttal a zenekar művészeti vezetője, Kovács László volt. Ezen kívül a városban található többi kulturális intézménnyel is nagyon jó kapcsolatot ápol a zenekar, valamint együttesünk tagja a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének.

A 2012/2013 évad tervei A 2012/13-as évadban megújult arculattal lépünk a publikum elé, jelezve a változást, hogy most már Miskolci Szimfonikus Zenekar Nonprofit Kft-ként folytatja tovább munkáját az együttes. Nemcsak arculatában, hanem bérlet-, és árstruktúrájában is megújul a zenekar. A legutóbbi felmérések eredményeit figyelembe véve a következő évadtól a Mester bérlet helyett Gyöngy bérlettel jelenünk meg, mely a barokk zeneirodalom gyöngyszemei mellett egészen Mozart muzsikájáig terjedő időszak műveit mutatja be. Ebben a bérletsorozatban a tavalyi évadhoz hasonlóan lehetőséget biztosítunk a kimagasló teljesítményt nyújtó zenekari tagok szólistaként való bemutatkozására. Így Lipták Zsuzsanna, Stoll Péter Vivaldi: g-moll versenymű két gordonkára és vonószenekarra írott művében fog szólót játszani, Csécsi Andrea pedig Marcello d-moll oboaversenyében fog közreműködni. A bérlet harmadik koncertjén pedig Pergolesi Stabat Mater-ben a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének Nőikara mellett két miskolci születésű, azóta a világ nagy színpadait megjárt énekesnőt hallgathat meg a közönség Kátai Natasa és Németh Judit személyében. A bérletben

3

Kovács László mellett, Vashegyi György vezényli majd a zenekart, valamint Rolla János – a Liszt Ferenc Kamarazenekar vezetője - fog közreműködni koncertmesterként. A népszerű bérlet kisebb változtatáson esett át, itt az eddigi öt nagyzenekari és egy kamarakoncert helyett, hét nagyzenekari koncertet hallgathat meg a közönség. Az úgynevezett sláger darabok mellett két ősbemutatóra is sor kerül a bérletben Cser Ádám: I. szimfóniája, valamint Fekete-Kovács Kornél: hegedű-szárnykürt kettősversenye. Szokásunkhoz híven – a nehéz anyagi helyzet ellenére is – lesz világsztár fellépője a miskolci zenei életnek Szergej Nakarjakov személyében, de nem feledkezhetünk meg a hazai zenei élet kiválóságairól sem: Tóth Zsuzsi, Cser Krisztián, Fekete-Kovács Kornél, Bujtor Balázs, Várjon Dénes, Pertis Attila. A bérlet vendégkarmesterei Mika Eichenholz, Nicolaus Richter, Karolosz Trikolidisz és Gál Tamás lesznek. A bérleteket a következő évadtól a nyugdíjasok, a diákok és a pedagógusok kedvezménnyel vásárolhatják meg. Ismét egy hetet vendégeskednek majd nálunk a Párizsi Konzervatórium növendékei. Az egyedi koncertek sorából nem hiányozhat a „Halottak napi koncert”, a karácsonyi koncert, az újévi koncertek, valamint a promenádkoncertek. A KLAZZ koncertek helyett a következő évadtól ismét fesztivál formájában fogunk jelentkezni a hazai jazz kiválóságaival, de folytatjuk a legkisebbeknek szóló „Játsszunk zenét a szimfonikusokkal!” című sorozatunkat és természetesen az ifjúsági koncerteket is folytatjuk a Filharmónia szervezésében, mint ahogy a Filharmónia Szezonbérletének koncertjein is nagyrészt együttesünk lép színpadra. Miskolcon kívül Nyíregyházán, Pécsett, Budapesten és Kassán lesznek nagyzenekari koncertjeink, de az ifjúsági koncerteknek köszönhetően a megye több kisebb településén is jelen leszünk jövőre is. Bízunk benne, hogy a jövő évi Bartók+….Miskolci Operafesztivál is több fellépést biztosít majd zenekarunknak, ezzel is megmutatva, hogy a város kulturális szereplői számíthatnak egymásra a város értékeinek bemutatásában. Miskolc, 2012. július 13. Szabó Péter ügyvezető igazgató

3