Minőségmenedzsment az egészségügyben I. Dr. Müller Anna Rezidens tö törzské rzsképzé pzés 2013
Amiről szó lesz….. A szemlélet, gondolkodásmód változásának szükségessége A minőség, mint általános fogalom A változások szükségessége az egészségügyben Minőség az egészségügyben Minőségkomponensek A minőség dimenziói A minőségügy története Ajánlások (Európa Tanács Miniszteri Bizottsága – 1997) Minőségügyi rendszerek TQM EFQM ISO Indikátorok Betegbiztonság
A minőség jelentősége Áldás vagy átok? Szükség vagy divat?
érvek – ellenérvek
a minőség stratégiai fogalom a siker kulcsa versenytényező életre hívói a gazdasági, társadalmi változások globalizáció változásokat támogató technológiák elterjedése fogyasztói magatartás térnyerése, új igények, elvárások megjelenése átláthatóság, számon kérhetőség, összehasonlíthatóság igénye következmények
Minőség? Minőségmenedzsment? Minőségmenedzsment – minőségi alapelemek Felhasználók megértése, kiszolgálása Elősegíti a hatékony tervezést, a folyamatokra koncentráló menedzsmentet Hatékony problémafeltáró, -megoldó technikákat használ Tartalmazza az eredmények , folyamatok formális felülvizsgálatát, a tervek folyamatos fejlesztését Megerősíti a vezetői képességeket, segíti a csapatmunkát Elősegíti a szervezetek tanulását, a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodást Inkább a megelőzést szolgálja, mint az utólagos vizsgálatot Hatékonyságnövelés (kevesebb ráfordítás – magasabb szintű szolgáltatás )
A szemléletmód változás igénye
minőségmenedzsment: kultúra, módszertan „A minőségszemlélet ….a módszerek és a szervezés forradalma. ….arra készteti az embereket, hogy nézzenek szembe az érdekek ellentmondásaival, ahol az egyik tényező emelése szükségszerűen maga után vonja egy másik tényező csökkenését, és ezekre az ellentmondásokra határozott megoldást dolgozzanak ki. (Øvterveit, 1999) tudás, módszerek, eszközök → döntéstámogatás
Mi a minőség? „A” jobb, mint „B” A minőség teszi a dolgot azzá, ami (Chambers) A fogyasztó igényeinek való megfelelés (ipar) Használatra való alkalmasság (Juran) A minőség a termék egész élettartama alatt múlja felül a fogyasztó várakozásait (Deming) Mozgó cél (Feigenbaum) Jellemzők összessége → igényeknek való megfelelés (Freund) Megfelelés a szabványnak, a használatra való alkalmasságnak, a vevő igényeinek (Shiba)
Mi a minőség?
A normatív viselkedéssel való megegyezés /eltérés foka (Donabedian) A vevőkkel megállapított követelmények teljesítése (Crosby) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják azon képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen (MSZ EN ISO 8402 szabvány)
Minőség az egészségügyben Hatékonyságnövelés → érdekelt felek elégedettségének↑, → egészségügyi szolgáltatók szakmai és gazdasági eredményei ↑ Egészségi állapotot befolyásoló tényezők Indokló körülmények ~változások Külső tényezők Demográfiai változások → strukturális átalakítások, minőségi fejlesztések igénye Morbiditási struktúra változása Mortalitás Globális mutatók Várható átlagos élettartamok Elkerülhető halálozás (minőség!)
Egészségügyi törvény
HFA 2000 31. sz célkitűzés „Az egészségügyi ellátás minősége és megfelelő egészségügyi technológiai eljárások” A tagállamok 2000-rehozzanak létre olyan struktúrákat és folyamatokat, melyek az egészségügyi ellátás megfelelő fejlődését és alkalmazását biztosítják. az egészségügyi ellátás minőségének rendszeres monitorozásával , értékelésével és a fejlesztést szolgáló módszerek és folyamatok bevezetésével, a minőségfejlesztésnek az egészségügyi személyzet rendszeres tevékenységébe való beépítésével és minden egészségügyi dolgozó megfelelő továbbképzésével érhető el.
Egészségügyi Törvény 1997. évi CLIV. törvény Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása (119-124.§) 119-120.§: A minőségi rendszer 121. §: A belső minőségügyi rendszer 122. §: A külső minőségügyi rendszer 123. §: A szakmai felügyelet 124. §: A megfelelőség-tanúsítás
Minőség az egészségügyben
Indokló körülmények ~változások Belső tényezők Az egészségügyi rendszer problémái
Technikailag lehetséges
Gazdaságilag megengedhető
Az egészségügyi rendszerek költségnövekedésének okai Technológiai robbanás az egészségügyben A népesség elöregedése Növekszik a lakosság igénye Inflációs költségkörnyezet Műhibaperek …. ….
Az egészségügyi rendszer belső problémái Az egészségügy piaci elemei beteg = fogyasztó egészség = áru De! beteg valójában nem piaci partner orvos hatékonyság = vagy ≠ költségérzékenység finanszírozó hatékonyság = költségérzékenység
Az egészségügyi rendszer belső problémái közgazdasági viszonyok állami szerepvállalás piaci elemek
egészségügyi ellátás bővülése finanszírozói elégedetlenség egészségügyi személyzet elégedetlensége betegelégedetlenség korszerűtlen szervezeti kultúra
Elvárások az egészségügyi ellátással szemben Beteg szempontjai (client quality) kényelmes hozzáférhetőség nem jelent fizikai, lelki megterhelést megfelelő állapotjavulás kielégítő komfortfokozat megfelelő kapcsolat a személyzettel megfelelő tájékoztatás
Szakmai szempontok (professional quality) adott szakképzettség és felszereltség mellett a szakma szabályainak betartásával a lehető legnagyobb objektív állapotjavulás
Elvárások az egészségügyi ellátással szemben Menedzsment szempontok (management quality) erőforrások optimális felhasználása szakmai hatásosság gazdasági hatékonyság
Egészségpolitika jól szervezett egészségügyi ellátás
Minőség az egészségügyben Az ellátás minősége az elérhető, tudományosan megalapozott orvosi tudás alkalmazásának foka Donabedian Az ellátás minősége a megvalósult ellátás és az előre kitűzött kritériumok egyezése.
Conen A célelérés foka, azaz a tényelegesen elértnek az elérhetőhöz, megtehetőhöz, a kívántnak a mértékéhez való viszonya.
Williamson A minőség az optimális körülmények között biztosítható optimális ellátás; a legésszerűbb költségés egyéb ráfordítások tükrében
Minőség az egészségügyben Magyarország Az egészségügyi szolgáltatás minősége olyan értékítélet, let mely az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában résztvevők által kinyilvánított és elvárható igények megvalósításának mértékét fejezi ki. Konszenzus Konferencia, Hajdúszoboszló, 1995
A minőség komponensei Hatásosság ideális (efficacy) szokásos (effectivness) Hatékonyság Tudományos-technikai minőség (scientific-technical quality) Megfelelőség (appropriatness) Méltányosság (equity) Hozzáférhetőség (accessibility) Kockázat kezelés (risk management) Etikus egészségügyi ellátás Jog az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez Emberi kapcsolatok
Az egészségügyi ellátórendszer dimenziói egészségi állapot
társadalmi környezet
Egészségügyi szolgálat • • • •
intézmények felszereltség infrastruktúra költségek
Humán erőforrás • szaktudás, képzettség • paramedikális személyzet • területi eloszlás
struktúra
Egészségi állapot változása •morbiditási, •mortalitási adatok
Betegellátás folyamata •diagnosztika •ápolás •kommunikáció •technikai-műszaki management
rendszer sajátosságai
folyamat
Betegelégedettség
beteg sajátosságai
eredmény
Az egészségügyi minőség fejlődése ie. 18. sz. : Hammurabi Törvénykönyve – „outcome measurement” 19. sz. : Florence Nightingale – angol krími háború 1910: E. Codman – „end result system” 1912: Amerikai Sebészeti Társaság – kórházi akkreditáció 1918: Kórházi Standardizációs Program 1919: Minimum Standardok 1953: Joint Commission on Accreditation of Hospitals 1970: Kórházi Akkreditációs Kézikönyv 1987: Joint Comission on Accreditation of Health Care Organisations 1990:
Az egészségügyi minőség hazai története Lényegesen rövidebb múlt (1950-es évek →) minőségbiztosítás megtalálható elemei klinikopatológiai konferenciák hisztopatológiai konzultációk vizitek esetmegbeszélések betegdokumentáció ellenőrzése csecsemő- és anyai halálozás Hatalmas jövő Rendszerszemléletű megközelítés
Szervezett minőségügyi tevékenységek Összevetés standardokkal folyamat eredmény
feltétel
Összevetés standardokkal
folyamat feltétel
eredmény
folyamat feltétel
Összevetés standardokkal
folyamat
eredmény
feltétel
eredmény
folyamat
Összevetés standardokkal eredmén y
feltétel
folyamat feltétel
folyamat feltétel
Minőség ellenőrzés Quality Control
Összevetés standardokkal
Összevetés standardokkal eredmén y
minőség biztosítás Quality Assurence
minőségfejlesztés Quality Improvement
(több feleljen meg, jobban feleljen meg)
(jobbnak feleljen meg)
Ellenőrzés retprospektív hatású folyamat
ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció
ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció + cél és standardkorrekció
dinamikus iterációs ciklus
dinamikus prospektív folyamat
(megfelel-e?)
Összevetés standardokkal eredmén y
Minőség-ellenőrzés (1910-1960) Quality Quality Control Control (QC): (QC): aa szakmai szakmai standardoktól standardoktól vagy vagy aa standardok standardok rendszerétől, rendszerétől, protokolloktól, protokolloktól, irányelvektől irányelvektől való való eltérés eltérés ellenőrzése. ellenőrzése.
Összevetés standardokkal
folyamat feltétel
eredmény megfelel-e? ellenőrzés retrospektív hatású folyamat
Minőségbiztosítás (1960-1990) Quality Quality Assurence Assurence (QA): (QA): az az egészségügyi egészségügyi szolgáltatás szolgáltatás minőségének minőségének ellenőrzéséhez ellenőrzéséhez csatlakozó csatlakozó olyan olyan folyamatosan folyamatosan működő, működő, visszacsatoló visszacsatoló rendszer, rendszer, amely amely
összevetés standardokkal
a a minőségtől minőségtől való való eltérést eltérést azonnal azonnal jelzi jelzi és és beindítja beindítja a a korrigáló korrigáló mechanizmusokat. mechanizmusokat.
folyamat eredmény
feltétel több feleljen meg, jobban feleljen meg
ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció dinamikus iterációs ciklus
Minőségfejlesztés Quality Improvement (QI) olyan tevékenységek összessége, melyek során a teljes rendszer vagy annak egy részének fejlesztése a cél, kiemelten a minőségi problémák megelőzése, a problémás vagy a potenciálisan problémás folyamatok azonosítása, tökéletesítése és új minőségelemek bevezetése révén. "Ha folyton azt teszed, amit eddig tettél, akkor folyton csak azt kapod, amit eddig is kaptál." Cél: jobbnak feleljen meg ellenőrzés+feltétel+folyamatkorrekció cél- és standardkorrekció dinamikus, prospektív folyamat
Minőségfejlesztés (1990 →
folyamat
Összevetés standardokkal eredmény
feltétel
folyamat
eredmény
feltétel
folyamat
Összevetés standardokkal eredmény
feltétel
folyamat feltétel
folyamat feltétel
Összevetés standardokkal
Összevetés standardokkal
Összevetés standardokkal eredmény
jobbnak feleljen meg
eredmény
ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció + cél és standardkorrekció dinamikus prospektív folyamat
Minőségügyi rendszerek
Melyik modell? legnagyobb mértékben támogatja az intézmény stratégiai céljait annak hosszú távú minőségpolitikáját. Elsődleges szempont: mi az intézmény célja a minőségfejlesztés terén? (helyi adottságok, lehetőségek, várható perspektívák, problémák,…..figyelembevétele milyen lehetőségek adottak (érhetők el)? A minőségügyi rendszer (ki)építése nem cél, csak eszköz a minőségfejlesztés folyamatában!
Minőségügyi rendszerek Európa Tanács ajánlásai (1997. szeptember) általános megfogalmazások központi javaslat : tagállamok kormányai teremtsék meg a „rendszereket” a külső tanúsítás megszerzése szükséges, de nem elégséges a folyamatos minőségfejlesztés megvalósításának feltételei: minőségpolitikai nyilatkozat minőségfejlesztéshez szükséges struktúrák oktatás motiváció folyamatos önértékelés multiprofesszionális együttműködés
szakmai irányelvek alkalmazása betegek szerepének hangsúlyozása
Minőségügyi rendszerek feladatok minőségfejlesztési rendszerek kialakításához szükséges politikák és struktúrák egészségügyi ellátásban tevékenykedők feladatkörei minőségügyi rendszerekhez kapcsolódó kutatások és fejlesztések szakmai irányelvek kidolgozása indikátorok fejlesztése beteginformáció folyamatos továbbképzési programok
oktatás minőségügyi ismeretek paramedikális személyzet orvosegyetemi graduális, posztgraduális képzési szintek
Total Quality management (TQM) A TQM olyan menedzsment filozófia és vállalati gyakorlat, gyakorlat amely a szervezet céljainak elérése érdekében a leghatékonyabb módon használja fel a szervezet rendelkezésére álló (emberi és anyagi) erőforrásokat. Jellemzői középpontjában a minőség áll vevői megelégedettség szervezeti működés folyamatos fejlesztése menedzsmentszintről kiindulva építkezik a szervezet valamennyi tagjának részvételén alapul hosszú távú sikerekre törekszik (a fogyasztó megelégedettségének, a szervezet összes tagjának és a társadalom hasznának figyelembevételével) átfogja az egész szervezet működését (folyamatok, erőforrások, irányítás)
TQM a gyakorlatban
Total Quality Management Elsődleges cél
Stratégiai befolyásolás
A minőség elérésének útja Állandó versenyképes helyzet biztosítása A tevékenység hangsúlya
Piaci és fogyasztói igények
Módszerek
Stratégiai tervezés, célok rendszerbe foglalása
Minőségügyi szakemberek Oktatás, tréning, célok és a szervezet célja rendszerbe foglalása Felelősség a minőségért
Vezetés és valamennyi alkalmazott
Minőség megközelítése, orientáció
Minőségi vezetési rendszer
EFQM modell (European Foundation for Quality Management) 1988 -Brüsszel: 14 európai nagyvállalat (Fiat, KLM, Bosch, Nestlé…..) Cél: európai ipar versenyképességének növelése → szolgáltató szektor Missziója: fogyasztói, dolgozói elégedettség növelése TQM folyamatok megvalósításának segítése (versenyelőny)
Állomásai 1991: Európai Minőségdíj megalapítása 1999: EFQM Kiválóság Modell meghirdetése
EFQM modell Eszköz és módszer, ≠ minőségügyi rendszermodell, ≠ TQM modell; „open window –open face” emberek , kollektívák vezetési eszköze, a kiváló működés elérését segítő módszere, akik nyitottak a világra, a változásokra, akik tudják, hogy a minőség nem fejlődik önmagától. szisztematikus önértékelési módszer, nem ad direktívákat, normákat, standardokat, pusztán a kiválóság eléréséhez alkalmas kérdésköröket deklarálja; figyelembe veszi a szervezetek és a célelérés különbözőségét; TQM filózófián alapul; fő célja a folyamatos minőségfejlődés, nem egy előírt állapot elérése.
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (1947. február) görög isos (egyenlő) a nemzetközi szabványoknak a világon legnagyobb fejlesztője és kiadója 157 ország nemzeti szabványügyi szervezetének hálózata Központja Genf >16500 nemzetközi szabványt és más normatívát adott ki tradicionális tevékenységek (mezőgazdaság, építés, műszaki területek, gyártás, szállítmányozás; információ és kommunikációs technológia.
ISO szabványsorozat 1988: első nemzetközi szabványsorozat elfogadása ISO 9000 szabványsorozat – elterjedt, széles körben használt minőségügyi rendszer Szabványsorozat ‘gerince’: 9001, 9002, 9003 ISO 9001:a termelés teljes folyamatára kiterjed (tervezés, fejlesztés, gyártás, telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje); ISO 9002: gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje; ISO 9003: minőségügyi rendszerek minőségbiztosítási modellje, a végellenőrzés és a vizsgálat területére terjed ki; ISO 9004: a minőségirányításra és a minőségügyi rendszer elemeire vonatkozó irányelveket tartalmazza.
ISO 9000:2000 szabványcsalád Szerkezet - áttekinthetőbbé vált az eddigi követelményszabványokat (ISO 9001, 9002, 9003) egyetlen szabvánnyal = ISO 9001:2000 helyettesítették Tartalmi változások szolgáltató szervezetekre és intézményekre is jól alkalmazható vevőközpontú eddigi minőségbiztosítási rendszer helyett minőségirányítási rendszer (TQM) alapelveit érvényesíti folyamat- és rendszerközpontúság, folyamatos fejlesztés
ISO szabványsorozat Alapelvek (8) Vevőorientált szervezet (vevő igényeinek ismerete és kielégítése) Vezetés (belső munkahelyi környezet kialakítása) Munkatársak részvétele (a szervezet működésének legfontosabb elemei) Folyamat alapú megközelítés (források és tevékenységek folyamatként kezelése → eredmények könnyebb elérhetősége Rendszer- megközelítés , -irányítás (egymással kölcsönhatásban lévő folyamatok identifikálása, megértése, irányítása) Folyamatos fejlődés a szervezet fő célja Tényeken alapuló döntéshozás (adatok és információk elemzésének szükségessége) Kölcsönösen előnyös szállítói kapcsolatok (kölcsönös függés, együttműködés szükségessége)
Az ISO 9001 és a minőségirányítási alapelvek várható változásai ISO 9001:2015 nemzetközi szabvány kiadása (2015. szeptember) Az alapelvek tervezete (7): Vevőközpontúság Vezetés A munkatársak elköteleződése Folyamatszemléletű megközelítés Fejlesztés Bizonyítékokon alapuló döntéshozatal Kapcsolatok kezelése
Indikátorok Olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt leegyszerűsített formában közli (számszerűsítés, logikai változó); elérni kívánt cél, mobilizált erőforrás, kívánt hatás, minőség, kontextus változó mérése. Mennyiségi mutatószám, mely a betegellátás valamely területén méri a végzett tevékenységet és segítségével az ellátás minősége jellemezhető és értékelhető. érzékeny a minőség változására nem ad közvetlen választ a lehetséges problémákra → figyelemösszpontosítás (részletes elemzés, ok-kutatás) a jelen/múlt történéseiről informál
Felhasználható az ellátás minősége, a lakosság egészségi állapota , az egészségügyi ellátórendszer
mérésére, értékelésére, javítására
Egészségügyi indikátorok felosztása
Egészségi állapot indikátorok (elkerülhető halálozás) Egészségügyi rendszer indikátorai Teljesítmény indikátorok CMI ≠ szolgáltatás minőség teljesítmény, minőség mérés, értékelés (császármetszések aránya) Minőségi indikátorok a tevékenység minőségének követése, értékelése (ellátás szintje, minősége )
Indikátor típusok Elemi esemény(sentinel event) indikátorok váratlan, előre nem megjósolható, súlyos következmények anyai halálozás, transzfúziós szövődmény, gyógyszercsere, baleset a kórházban
felülvizsgálatot igényel!
Számolt (rate based) indikátorok több esemény megfigyelése postoperatív halálozás, betegpanaszok gyakorisága, sürgősségi konzílium teljesítése, várakozási idők
Eredmény indikátorok mi történt/nem történt egy folyamat eredményeként? emlő cc. 5 éves túlélési aránya, kórházi koraszülött halálozás)
Folyamat indikátorok a beteg számára nyújtott tevékenységet mérik halasztott műtétek száma, kórházi felvételre adott időnél régebben várakozók
Indikátor értékét befolyásoló tényezők Betegek – az ellátók képességeitől független befolyás betegség súlyossága, szövődmények, demográfiai jellemzők, kísérő betegségek
Ellátók (~20%) képzettség, tapasztalat, döntési képesség, interperszonális kapcsolatok
Szervezet (~80%) diagnosztikus-, finanszírozási lehetőségek, infrastruktúra, létszámellátottság
Indikátorok elvárt jellemzői
Validitás ténylegesen alkalmas a minőség mérésére Szenzitivitás képes felderíteni az aktuális minőségi problémákat Specificitás csak minőségi probléma felléptekor változik az érték
Indikátorok alkalmazási lehetőségei
Viszonyítás standard értékekhez saját célok nemzeti célok nemzetközi célok
Ellátási folyamatok nyomon követése Más intézmények hasonló értékeivel való összevetés
A minőség indikátorokkal elérhető komponensei Az ellátás hatásossága: szükséglet kielégítésének mértéke hatékonysága: kívánt hatás elérése – ráfordítás (hiba) eredményessége: megfelelő szakmai munka megfelelősége: szakmai szempontoknak megfelelő szolgáltatás hozzáférhetősége: folyamatossága: ellátás koordinálás (orvos↔szervezet↔időpont) időszerűsége: szolgáltatásnyújtás megfelelő időben Betegszempontok: döntéshozatal, elégedettség Ellátási környezet biztonsága: veszély, kockázat
Betegbiztonság A betegbiztonság jelentősége
Mi az? Probléma??? Tudjuk, hogy mennyi nemkívánatos esemény, és az előidézésért felelős ellátási hiba fordul elő? Ismerjük-e a következményeket? Megelőzhetőek-e az ilyen események? Ha igen, mi az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (orvos, gyógyszerész, szakdolgozó) szerepe ezek megelőzésében?
Előzmények, aktualitás Nem kívánatos események előfordulási gyakorisága Egyesült Királyság (2000): (2000 400 haláleset/súlyos sérülés - orvostechnikai eszközök gyógyszeres kezelések okozta mellékhatások - ~ 10000 fő ENEAS (2006): a kórházi betegek 9,3%-a szenvedett el valamilyen nemkívánatos eseményt, az esetek 42,8%-át megelőzhetőnek vélték; Francia felmérés (Michel, 2007): sebészeti osztályokon 55%-ban, egyéb osztályokon az esetek 40%-ában legalább egyszer előfordult valamilyen nemkívánatos esemény, melyek ~35 %-a megelőzhető lett volna.
WHO, OECD: minőség és betegbiztonság hatékonyságának javítása Az Európai Közösségek Bizottságának Közleménye az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és ellenőrzését is magában foglaló betegbiztonságról (Brüsszel, 2008.12.15)
Kronológia 2004 október: WHO megalapította a Betegbiztonsági Világszövetséget a tagállamok a lehető legnagyobb figyelmet szenteljék a betegbiztonság terén fennálló problémáknak;
2005 április: Luxemburgi Nyilatkozat - az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés alapvető emberi jog; 2006: Európa Tanács - a betegek elvárhatják, hogy az EU-ban valamennyi egészségügyi rendszer szisztematikus megközelítést biztosítson a betegbiztonság terén (kockázati tényezők figyelemmel kísérése, az egészségügyi dolgozók megfelelő képzése, a megtévesztő reklámokkal szembeni védelem);
Kronológia
2006: az Európa Tanács ajánlást fogadott el a betegbiztonság felügyeletéről és az egészségügyi ellátás során előforduló nemkívánatos események megelőzéséről; 2007. október: Fehér Könyv
2008-2013: második cselekvési program - polgárok egészségügyi biztonságának javítása, a betegbiztonság javítása magas színvonal biztonságos egészségügyi ellátás (antibiotikumokkal szembeni rezisztencia, nozokomiális fertőzések).
Betegbiztonság - Definíciók Betegbiztonság (safety) - minden magas színvonalú egészségügyi rendszer egyik legfontosabb eleme Az egészségügyi ellátás során a betegek nincsenek kitéve indokolatlan vagy potenciális ártalomnak. (WHO) Mentesség az akaratlan bántalomtól. A nem kívánt eredmények vagy károsodások elkerülése, megelőzése és javítása az egészségügyi ellátás területén hozott intézkedésekkel.
Nem kívánatos események (adverse event) Olyan esemény, amelynek eredményeképpen a beteget kár éri. Az ellátás nyújtásához köthető károsodás, és nem a betegségből eredő komplikáció.
Betegbiztonság - Definíciók Potenciális nemkívánatos esemény („majdnem baleset“, „near-miss”) esemény, amely nem következett be, mert az elkövetett hibát időben történő beavatkozással kiküszöbölték, vagy az elkövetett hiba véletlenül nem idézett elő nemkívánatos eseményt.
Megelőzhető nemkívánatos esemény hiba következtében fellépő ártalmas esemény.
Hiba (nem biztonságos cselekvés, error) tervezési : a cél eléréséhez rossz terv alkalmazása végrehajtási: a szándékhoz képest történő mulasztás a tervezett tevékenység végrehajtása során
Betegbiztonság - Definíciók
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés (nozokomiális, kórházban szerzett): olyan kór vagy kórtan (betegség, gyulladás), amelynek kialakulása egészségügyi létesítményekben való tartózkodás vagy egészségügyi kezelésekben való részvétel eredményeként fertőző ágens vagy termékeinek jelenlétével köthető össze.
Magas kockázatú folyamatok A folyamat sérülése milyen következményekkel járhat a beteg számára? alapvető folyamatok: folyamatok felvétel, áthelyezés, elbocsátás magas kockázatú folyamatok: folyamatok gyógyszerelés, sebészeti beavatkozások magas kockázatú tevékenységek: gek vér transzfúzió magas kockázatú betegek: betegek újszülöttek, SBO-n, intenzív osztályon ellátottak, csökkent veseműködésű betegek magas kockázatú gyógyszerek: gyszerek heparin, inzulin, opiátok, kemoterápia
Lehetséges következmények
Nincs ártalom ’ingyen tanulás’/~egy hajszálon múlt Van ártalom sikeres felismerés és kezelés károsodás/funkcióvesztés/halál/ hosszabb ápolási idő perköltség nem tervezett áthelyezés intenzív osztályra (más intézménybe)
Betegbiztonság fejlesztésének lehetséges eszközei standardok, irányelvek jelentési rendszerek kockázat menedzsment
Az ellátási hibák kezelése
Az ellátási hibákat csak akkor lehet megelőzni, ha felismerjük, ha előfordul ha meghatározzuk a kiváltó tényezőket ha megkeressük a megoldást ha megosztjuk másokkal ha bevezetjük a gyakorlatba ha a evezetett intézkedések hatásait meghatározzuk
Köszönöm a figyelmet!
