MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTERÜLETEK JÓ MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA

Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült

MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTERÜLETEK JÓ MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA

Szerzők: Kovács Lászlóné Berényi Üveges Katalin Lektor: Dr. Karkalik András

Budapest, 2007

Bevezető A mezőgazdasági és vidékfejlesztési célú támogatások rendszere hazánk 2004. évi uniós csatlakozásával alapvetően megváltozott. Ez a változás egyaránt érintette a gazdálkodókat, a támogatással kapcsolatos hazai jogalkotás, ill. jogalkalmazás rendjét, a támogatás pénzügyi finanszírozási módját. Létre kellett hozni a támogatások végrehajtásáért felelős, az uniós eljárásrendnek megfelelő új intézményrendszert, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (továbbiakban: MVH). A gazdálkodóknak meg kellett tanulniuk az új támogatási rendszerrel összefüggő regisztrációs és nyilvántartási rendszerekbe való bejelentkezés és adatszolgáltatás módját. A támogatások igénylésének új rendjét, beleértve az uniós irányelvek keretszabályozási jellegének megfelelő, de a hazai sajátosságokat is figyelembe vevő jogszabályokban meghatározott kötelező előírások – függetlenül a támogatás tényétől – és önként vállalható kötelezettségek összefüggéseit. A kötelezettségek teljesítését, valamint a teljesítések ellenőrzésének és szankcionálásának új rendjét, módszereit. Ebben a bonyolult tanulási folyamatban kellett és kell jelenleg is vezető szerepet vállalniuk a gazdák tájékoztatásában a szaktanácsadóknak. A Tanács 1782/2003/EK rendelet I. cím 3. fejezet 13. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint „A tagállamok 2007. január 1-ig létrehozzák a mezőgazdasági termelőket a földdel és a mezőgazdasági üzemben folytatott gazdálkodásban segíteni hivatott tanácsadó rendszert (a továbbiakban: mezőgazdasági tanácsadó rendszert), amelyet egy vagy több kijelölt hatóság vagy magánszerv működtet.” És mi a legfontosabb feladatuk? A hivatkozott rendelet ugyanazon cikkének (2) bekezdése szerint „A tanácsadói tevékenységnek legalább……a gazdálkodási követelményekre, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára mindenképpen ki kell terjednie.” Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjának (továbbiakban: UMVP) keretén belül induló és 7 évre szóló új támogatási rendszer bevezetése a mezőgazdaság valamennyi szereplőjének hasonló nagy kihívást jelent, mint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (továbbiakban: NVT). Részletesen meg kell ismerkedniük az új támogatási lehetőségekkel, azok bevezetésének időpontjával, a hozzájuk rendelt előírások és kötelezettségek rendszerével, ezen belül is a kölcsönös megfeleltetés követelményeivel, ellenőrzési és szankcionálási feltételeivel. Ebben a megismerési, tájékozódási folyamatban kell a naprakész információval rendelkező szaktanácsadónak segítséget nyújtani a gazdálkodónak.

2

E rövid bevezetés után ezzel az új helyzettel, a kölcsönös megfeleltetés követelmény rendszerével kapcsolatos, legfontosabb, tájékoztató jellegű információkkal kívánjuk megismertetni a témában érintetteket. Már a KAP reform kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a támogatási kifizetéseknek mindinkább elő kell segíteni azon célokat is, melyeket az EU prioritásként kezel, azaz a környezet megóvása, az élelmiszer biztonság, az állatok kímélete, valamint a mezőgazdasági földterület „jó mezőgazdasági és környezeti állapotban” való tartása. Ezen törekvéseket határozza meg a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódóan a Cross Compliance, vagy más néven a kölcsönös megfelelés követelmény rendszere. Az Európai Unióban a tagállamok által elfogadott hosszútávú gazdasági programok megvalósításához, beleértve a fenntartható fejlődés és környezetkímélő gazdálkodási módszerek elterjesztése mellett megvalósuló vidékfejlesztési programokat — nemcsak az összköltségvetési kereteket, ill. annak tagállami szintű mértékét határozzák meg, jelen esetben 2007-2013. évekre, hanem a célok elérését program szinten meghatározó támogatási rendszereket, azok teljesítéséhez tartozó kötelező előírások rendszerét, ill. a támogatási rendszerek végrehajtását szolgáló jogi kereteket is. Ilyen több éves — tagállamonként, programszinten, a Bizottság hagyja jóvá— támogatási rendszert határoz meg 7 évre az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (továbbiakban: EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/ EK tanácsi rendelet. E rendelet végrehajtásával kapcsolatban a Tanács 2012/2006/EK Rendelet (2006. december 19.) preambulumának (8) bekezdése arról rendelkezik, hogy az „új tagállamoknál” (kivéve Romániát és Bulgáriát) a jelenlegi egyszerűsített területalapú támogatási rendszert (Single Area Payment Scheme, továbbiakban: SAPS) fel kell váltania — legkésőbb 2010-ig — az egységes támogatási rendszernek (Single Payment Scheme, továbbiakban: SPS). Magyarország az SPS-t 2009-től tervezi bevezetni. A fentiek értelmében a nevezett új tagállamoknak nem az EMVA támogatási rendszerének hatályba lépésekor, hanem csak az egységes támogatási rendszer hatályba léptetésével egyidejűleg kell bevezetniük — kötelező érvénnyel — a Cross Compliance-t (továbbiakban: CC), azaz a kölcsönös megfeleltetés rendszerét. A kölcsönös megfeleltetésnek két követelmény rendszere van, ezek a Tanács 1782/2003/EK rendelet III. és IV. mellékletei. A III. számú melléklet 18 direktívában megfogalmazva, 2005-

3

től 2007-ig tartó bevezetési időszakokra osztva tartalmazza az alapvető, azaz a köz-, állat- és növényegészségügyi; valamint a környezet és az állatok kíméletének követelményeit. A IV. számú melléklet tartalmazza a „jó mezőgazdasági és ökológiai állapot fenntartásának” követelmény rendszerét. Ehhez a melléklethez nem tartoznak sem bevezetési időszakokra vonatkozó időpontok, sem konkrét jogszabályi hivatkozások, amiből egyértelműen az következik, hogy az SPS bevezetésével egyidejűleg minden, a tagállam által nemzeti jogszabályokban meghatározott előírás azonnal életbe lép. Maga a követelmény rendszer tartalmát tekintve két részre osztható, azaz a talajok védelmét, ill. a környezet-, és természetvédelmet meghatározó előírásokra. A kölcsönös megfeleltetés mindkét követelmény rendszernek egyik sajátossága, hogy az uniós szinten meghatározott, alapvetőnek nevezett követelményeket a tagállamoknak a nemzeti sajátosságai figyelembe vétele mellett nemzeti jogszabályokban kell megjelentetni. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni azt is, hogy az uniós jogalkotásban egyre jelentősebb szerepeket kapnak az irányelvek (un. direktívák), melyek keret jelleggel határozzák meg az elérendő közösségi célt, a minden tagállamra kötelező előírások körét, valamint bevezetésüket konkrét határidőhöz kötik. Az irányelvben foglaltak végrehajtásához tagállami szinten olyan nemzeti jogszabályokat kell alkotni, amelyek az irányelv kötelező elemei mellett megfelelő szinten és mértékben biztosítják a tagállami sajátosságok érvényesülését is, akár regionális szinten is. Az előzőekben ismertetett, az uniós csatlakozással együtt járó jogalkotási rendszernek a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó kötelezettségei a Tanács 1782/2003/EK rendelet preambulumának (3) bekezdésében így kerültek meghatározásra: „A mezőgazdasági földterület termelésből való kivonásának megakadályozása, valamint a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartása céljából előírásokat kell megállapítani, amelyek alapjai vagy fellelhetők az egyes tagállamok nemzeti rendelkezéseiben, vagy nem. Ezért indokolt egy közösségi keretrendszer létrehozása, amelyből a tagállamok átvehetnek egyes előírásokat, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és éghajlati viszonyok, valamint a meglévő gazdálkodási rendszerek (földhasználat, vetésforgó, gazdálkodási gyakorlat) és mezőgazdasági üzemszerkezetek.”

4

A kölcsönös megfeleltetés mindkét követelmény rendszerének nemzeti jogszabályokban meghatározott előírásait valamennyi gazdálkodónak kötelezően be kell tartani, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó támogatásban részesül, vagy sem. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a gazdálkodó éppen ezeknek az előírásoknak a teljesítése hiányában nem lesz jogosult a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer keretein belüli támogatásra. A tagállamok a IV. számú mellékletben kialakított keret alapján nemzeti vagy regionális szinten meghatározzák a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó minimum követelményeket, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, a meglévő gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a mezőgazdasági üzemszerkezet. Mindez nem sérti az 1257/1999/EK tanácsi rendelettel összefüggésben a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozóan

alkalmazott

előírásokat,

valamint

a

helyes

gazdálkodási

gyakorlat

referenciaszintje fölött alkalmazott agrár-környezetvédelmi intézkedéseket.” Fontos és a jövőre nézve ide kapcsolódó információ található az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007-2013. Bizottsági tájékoztatóban (2006/C 319/01) is, ill. a preambulum (59) bekezdés c) pontja szerint „tekintettel a mezőgazdasági üzemek 1782/2003/EK rendelettel létrehozott egységes támogatására és a rendelet 5. cikkében előírt, valamennyi mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartására irányuló kötelezettségre, nem nyújtható állami támogatás a pusztán e feltételek tiszteletben tartásáról származó költségekre.” Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a kölcsönös megfelelés követelmény rendszer előírásainak teljesítése kötelező, de az ezzel összefüggő költségek támogatással nem ellentételezhetők. Tartalmilag ide kapcsolható az a fontos információ is, hogy 2009-ben az új AKG támogatás az SPS bevezetésével egyidejűleg indul és a HGGY helyébe a kölcsönös megfeleltetés követelmény rendszere lép, ill. a 1782/2003/EK rendelet IV. számú mellékletben foglaltak alapján a hazai sajátosságok figyelembe vételével, legkésőbb a jelzett időpontig meghatározott konkrét előírások. A

kölcsönös

megfeleltetés

követelményeinek

teljesítését

a

vonatkozó

nemzeti

jogszabályokban foglaltak alapján a hatáskörrel rendelkező hatóságok, ill. támogatás igénybe vétele esetén a MVH, vagy az általa kijelölt, megbízott hatóság végzi. Ha a gazdálkodót 5

megbünteti a hatóság, mert a tevékenysége során nem tartotta be a vonatkozó nemzeti jogszabályokban meghatározott kötelező előírásokat, az még nem zárja ki a további (MVH!) ellenőrzés és szankciónálás lehetőségét, ha a gazdálkodó támogatásban is részesült. Ez teljesen új helyzetet jelent a gazdálkodónak, mert ugyanazon előírás betartását a hatóságtól függetlenül az MVH is ellenőrizheti — pl.: helyszíni ellenőrzés keretében — és a hatósági bírság mellett, ill. attól függetlenül, akár a támogatás csökkentésére, vagy a támogatás köréből történő kizárásra is sor kerülhet. A vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárásokról, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, A BIZOTTSÁG 1975/2006/EK rendelet (2006. december 7.) 10. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint „A kölcsönös megfeleltetés betartását helyszíni ellenőrzésekkel és adott esetben adminisztratív ellenőrzésekkel kell vizsgálni”. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet A Bizottság 796/2004/EK rendeletének (2004. április 21.) (53) bekezdésében foglaltakra: „Általában — a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségeket figyelembe véve — a helyszíni ellenőrzéseknek összpontosítaniuk kell mindazon kötelezettségekre, amelyeknél a megfelelés a szóban forgó látogatás alkalmával ellenőrizhető. Ezen kívül azon követelmények és előírások tekintetében, amelyek megsértése a látogatás alkalmával egyértelműen nem állapítható meg, az ellenőrzést végző személynek azonosítania kell szükség esetén a további ellenőrzéseknek alávetendő eseteket.” Hasonlóan elgondolkoztató és kellő információ értékkel bírnak a fent hivatkozott jogszabály II. fejezet 65. cikk (4) bekezdésben meghatározottak is. „A meg nem felelést „meghatározottnak” kell tekinteni, ha e rendelettel összhangban, vagy az illetékes ellenőrző hatóság számára valamely forrásból ismerté vált információ nyomán végrehajtott valamely ellenőrzés eredményeképpen kerül megállapításra.” Az ellenőrzésben résztvevő hatóságok kölcsönös adatcseréjéről így rendelkezik a Bizottság 796/2004/EK rendelet (2004. április 21.) preambulumának (10) bekezdése: „A különböző kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek betartásának ellenőrzéséhez szükséges egy ellenőrzési rendszer felállítása és a megfelelő szankciók meghatározása. E célból a tagállamokon belüli különböző hatóságoknak tájékoztatniuk kell egymást a támogatási kérelmekkel, ellenőrzési mintavételekkel, a helyszíni ellenőrzések eredményeivel stb. kapcsolatos információkról. Rendelkezni kell egy ilyen rendszer alapelemeiről.” 6

Érdekes az AKG, de egyéb terület alapú támogatásokra nézve is új szempontot tartalmaznak a Bizottság 2025/2006/EK rendelet (2006. december 22.) bevezetőjének (4) bekezdésében foglaltak, mely szerint „A területalapú támogatási rendszerek szabályainak harmonizálása, valamint a támogatási kérelmek igazgatásának és ellenőrzésének egyszerűsítése érdekében nemcsak az egységes területalapú támogatási rendszer esetében, hanem valamennyi területalapú támogatási rendszer esetében támogathatóvá kell tenni azokat a tereptárgyakat, amelyeket az 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében felsorolt jogi aktusok említenek, vagy amelyek az ugyanazon rendelet 5. cikkében és IV. mellékletében meghatározottak szerint a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot részét képezik.” Ez a feltétel elsősorban csak akkor teljesíthető érdemben, ha a MePAR-ban ezek a tereptárgyak feltüntetésre kerülnek a támogatási rendszer bevezetésével, vagy a MePAR aktuális felújítása során. Összegezve a kölcsönös megfeleltetésre és ezen belül is a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó uniós jogszabályokban foglaltakat megállapítható, hogy az SPS bevezetéséig rendelkezésre álló időpontig még rendkívül sok kérdést kell tisztázni, ill. feladatot végrehajtani. A szaktanácsadóknak jelenleg nincs ezzel kapcsolatban konkrét feladata. A fentiek mellett fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a HMKÁ tagállami szintű előírásainak a kidolgozása még igen a kezdeti szakaszban van és a mezőgazdasági földterületek talajvédelmét, mint alapvető uniós célkitűzést is, elsősorban csak a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény VI. fejezetében foglaltak biztosítják, ezért célszerűnek tartjuk erre a tényre is felhívni a figyelmet.

7

A mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapota Már a KAP reform kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a termeléstől, pontosabban annak mennyiségétől elválasztott közvetlen támogatási kifizetéseknek mindinkább elő kell segíteni azon célokat is, melyeket az Európai Unió prioritásként kezel, azaz a környezet megóvása, az élelmiszer biztonság, az állatok kímélete, valamint a mezőgazdasági földterület „jó mezőgazdasági és környezeti állapotban” való tartása. A Tanács közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet preambulumának (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint a fenti célokhoz tartozó követelmény

rendszernek a

bevezetését, ill. magának a követelmény rendszer elemeinek a meghatározását az Európai Unió a következőkkel indokolja: „A közös agrárpolitika keretébe tartozó különböző jövedelemtámogatási rendszerek alapján odaítélt közvetlen kifizetések tekintetében bizonyos közös feltételeket kell megállapítani.” „A közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezőgazdasági földterülettel, a mezőgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatos szabályok betartásához kell kötni. E szabályok célja a környezetre, az élelmiszer- biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvető előírásoknak a közös piacszervezés keretébe való beillesztése.” Ezeknek a „bizonyos közös feltételeknek” a rendszerét nevezzük Cross Compliance-nek, vagy más néven a kölcsönös megfeleltetés követelmény rendszerének. Az Európai Unió — a DG AGRI igazgatójának bevonásával— nemcsak fokozott figyelmet fordít arra, hogy ez a közösen elfogadott követelmény rendszer megvalósuljon az egyes tagállamokban, hanem be is gyűjti a tagállamoktól a követelmény rendszer előírásainak nemzeti jogszabályokban meghatározott fogalmait, a teljesítés mérésének módjáról, mértékéről szóló adatokat, valamint a felsoroltakkal kapcsolatban részletes információkat, adatokat gyűjt a gazdálkodóknak a követelmény rendszer megismertetésével, tájékoztatásával kapcsolatban is. A legutóbbi ilyen célú felmérés 2006-ban volt. A kölcsönös megfeleltetés követelmény rendszere két, — egymástól tartalmilag és céljukat tekintve is — részből áll, melyek megfelelnek a Tanács 1782/2003/EK rendelet III. és IV. számú mellékleteinek. A tartalmi különbségek mellett arra azonban feltétlen érdemes tartjuk 8

felhívni a figyelmet, hogy minkét követelmény rendszernél az uniós szinten meghatározott célokhoz rendelt uniós követelményekhez konkrét, tagállami szintű előírásokat kell a tagállamoknak meghatározni a nemzeti sajátosságaik, adottságaik figyelembe vétele mellett, majd ezeket az előírásokat kell a nemzeti jogszabályaikban megjelentetni. Például a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra vonatkozó kötelezettségek tagállami szintű jogszabályban való meghatározására a Tanács 1782/2003/EK rendelet preambulumának (3) bekezdése így rendelkezik: „A mezőgazdasági földterület termelésből való kivonásának megakadályozása, valamint a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartása céljából előírásokat kell megállapítani, amelyek alapjai vagy fellelhetők az egyes tagállamok nemzeti rendelkezéseiben, vagy nem. Ezért indokolt egy közösségi keretrendszer létrehozása, amelyből a tagállamok átvehetnek egyes előírásokat, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és éghajlati viszonyok, valamint a meglévő gazdálkodási

rendszerek

(földhasználat,

vetésforgó,

gazdálkodási

gyakorlat)

és

mezőgazdasági üzemszerkezetek.” A 1782/2003/EK rendelet IV. számú melléklet tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásának” uniós követelmény rendszerét és az ahhoz tartozó uniós előírásokat. Ez utóbbiakat csak felsorolás jelleggel, amiből a tagállamok a nemzeti sajátosságaiknak megfelelően választhatnak, és ahhoz készítik el a tagállam szintű, a gazdálkodókra vonatkozó konkrét előírásokat. Ehhez a melléklethez a fenti, III. számú melléklet követelmény rendszerétől eltérően nem tartoznak sem az előírások bevezetési időszakára vonatkozó konkrét időpontok, sem uniós jogszabályokra való hivatkozások. Mielőtt rátérnénk ennek a mellékletnek a részletes bemutatására feltétlen fontosnak tartjuk a következők megjegyzését. A hazai jogalkotási rendszer fordítási pontatlanságával és következetlenségével indokolható az, hogy a 1782/2003/EK rendeletben meghatározott „jó mezőgazdasági és ökológiai állapot” fogalom helyett csak a

Helyes Mezőgazdasági és

Környezeti Állapot (továbbiakban: HMKÁ) fogalom használható. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott HMKÁ feltételrendszer nem azonos a fent hivatkozott uniós rendeletben meghatározott fogalommal és az ahhoz rendelt uniós követelmény rendszerrel. Míg az utóbbi, azaz az uniós követelményeket tartalmazó HMKÁ szigorúan az egységes támogatási rendszer (SPS) hazai bevezetésekor fog életbe lépni, addig a jelenlegi HMKÁ előírások rendszere az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből (továbbiakban: EMOGA) 9

finanszírozott egységes terület alapú támogatások (egyszerűsített terület alapú, agrárkörnyezetgazdálkodási és kedvezőtlen adottságú területekre vonatkozó) 2004. évi meghirdetésével már életbe lépett. Összegezve a fentieket: Az elkövetkezőkben a HMKÁ fogalom alatt mindig a 1782/2003/EK rendeletben meghatározott fogalmat kell érteni, amelynek nemzeti szintű előírásai még nem kerültek meghatározásra, bevezetésének konkrét időpontjáról a tagállam dönthet többek között a 2012/2006/EK rendelet preambulumának (8) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. Ugyanerről a kérdésről a hatályos magyar jogszabály, a 2007. évi XVII. törvény 80. § (5) bekezdése így rendelkezik: „A törvény kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseit a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni.” Röviden még azokra a fenti megállapításra is kívánunk választ keresni, hogy a IV. számú mellékletben miért nem konkrét jogszabályokban lettek meghatározva a gazdálkodási követelmények, ill. miért nincsenek meghatározva kötelező időpontok az uniós követelmény rendszer bevezetéséhez. A válasz nagyon egyszerű. Jelenleg még nincsenek olyan uniós szintű jogszabályok, amelyek rögzítenék a tagállamok által közösen kialakított talajvédelmi követelmények rendszerét, ill. még csak szakértői, munkabizottsági szinten történik a talajvédelmi keretirányelv kidolgozása. Mivel a 1782/2003/EK rendeleten kívül magára a HMKÁ követelmény rendszer tartalmára, sőt annak bevezetésére sincs olyan kötelező érvényű keret jogszabály, mint a III. számú mellékletbe foglaltakra, ezért csak a 2012/2006/EK rendeletben (2006. december 19.) meghatározottakra kívánjuk még felhívni a figyelmet. A 2012/2006/EK rendelet 1. cikk 16. d) pontja szerint a HMKÁ bevezetésének legkésőbbi időpontja az „új tagállamoknál” (kivéve Romániát és Bulgáriát) a jelenlegi egyszerűsített területalapú támogatási rendszert (Single Area Payment Scheme, továbbiakban: SAPS) 2010-ig felváltó egységes támogatási rendszer (Single Payment Scheme, továbbiakban: SPS) bevezetésével azonos időpont. Mivel Magyarország az SPS támogatási rendszert 2009-től tervezi bevezetni, ezért legkésőbb eddig az időpontig kell kidolgozni a HMKÁ hazai követelmény rendszerét. A fenti tájékoztató célú kitérők után folytatjuk a IV. számú melléklet ismertetését. Az 1. oszlopban uniós követelmények címszó alatt kerültek felsorolásra — négy tematikus csoportba elkülönítve — az Uniónak a bevezetésben már ismertetett, elsősorban talajvédelmi céljaihoz rendelt alapvető követelményei. Ezek a következők: A talajerózió megakadályozása, 10

a talaj szervesanyag tartalmának megőrzése, a talajszerkezet fenntartása, valamint a talajművelés minimális szintje mellett a környezet megőrzése. A

hivatkozott

melléklet

2.

oszlopa

tartalmazza

az

előzőekben

felsorolt

uniós

követelményekhez tartozó unós előírásokat, de csak tartalmi felsorolás szintjén, mert ezekből a tagállam maga választhat a nemzeti sajátosságainak figyelembe vétele mellett és ez képezi majd a konkrét nemzeti előírások szakmai, jogi alapját. Végezetül a 3. oszlopban kerülhetnek majd felsorolásra a konkrét tagállami előírások, mint gazdálkodói követelmények. Ezzel kapcsolatban felhívnánk a figyelmet a 1782/2003/EK rendelet 5. cikk (1) bekezdés első mondatában foglaltakra. „A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági földterület, különösen a termelésből kivont termőterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását. A tagállamok a IV. mellékletben kialakított keret alapján nemzeti vagy regionális szinten meghatározzák a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó minimumkövetelményeket, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és éghajlati viszonyok, a meglévő gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a mezőgazdasági üzemszerkezet”. Érdekességként és tekintettel arra, hogy több mint 24 ezer gazdálkodó vesz részt jelenleg is agrár-környezetvédelmi programban, felhívjuk a tanácsadók figyelmét a bekezdés folytatására is. „Mindez nem sérti az 1257/1999/EK tanácsi rendelettel összefüggésben a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozóan alkalmazott előírásokat, valamint a helyes gazdálkodási gyakorlat referenciaszintje fölött alkalmazott agrárkörnyezetvédelmi intézkedéseket.” Miután bemutattuk a 1782/2003/Ek rendelet IV. számú mellékletét, amely a mezőgazdasági és a termelésből kivont földterületek területalapú támogatásaihoz teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartását elősegítő uniós követelmény rendszer, ill. annak nemzeti szinten meghatározandó előírásainak összefüggéseiről szólt, visszatérünk a kölcsönös megfeleltetés két követelmény rendszerének további közös sajátosságaira, azaz az előírások teljesítési kötelezettségére, valamint a teljesítés ellenőrzésére. A kölcsönös megfeleltetés mindkét követelmény rendszerének nemzeti jogszabályokban meghatározott előírásait valamennyi gazdálkodónak kötelezően be kell tartani, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó támogatásban részesül, vagy sem. Ugyanakkor az előfordulhat, — az előzőekből következően — hogy a gazdálkodó éppen ezeknek az előírásoknak a nem

11

teljesítése következtében nem lesz jogosult a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer keretein belüli támogatásra. Fontos és a jövőre nézve ide kapcsolódó információ található az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007-2013. preambulum (59) bekezdés c) pontjában:

„tekintettel a mezőgazdasági üzemek 1782/2003/EK rendelettel

létrehozott egységes támogatására és a rendelet 5. cikkében előírt, valamennyi mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartására irányuló kötelezettségre, nem nyújtható állami támogatás a pusztán e feltételek tiszteletben tartásáról származó költségekre.” Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a kölcsönös megfeleltetés HMKÁ követelmény rendszer előírásainak teljesítése kötelező, de a csak azzal összefüggő költségek támogatással nem ellentételezhetők. Tartalmilag ide kapcsolható az a fontos információ is, hogy 2009-ben a területalapú támogatások közül az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás az SPS bevezetésével egyidejűleg indul és a HGGY helyébe a kölcsönös megfeleltetés követelmény rendszerei lépnek. Ez szaktanácsadói oldalról többek között azt is jelenti, hogy a jelzett időpontig a meghatározott,

1782/2003/EK rendelet IV. számú mellékletben foglaltak alapján

a hazai sajátosságok figyelembe vételével elkészített

HMKÁ konkrét

előírásait meg kell ismertetni a gazdálkodókkal. Fel kell készíteni őket az előírások teljesítésére a meghirdetett támogatások elnyerése érdekében. Támogatás igénybe vétele esetén a Tanács 1782/2003/EK rendelet 1. fejezet 3. cikk (1) bekezdése a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek teljesítési kötelezettségéről így rendelkezik: „A közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelő köteles betartani a III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket az említett mellékletben megállapított időbeni ütemezés szerint, továbbá a mezőgazdasági földterületek jó környezeti és ökológiai állapotára vonatkozóan az 5. cikkben megállapított előírásokat.” Az 1. fejezet 3. cikk (1) bekezdésben hivatkozott 5. cikk (1) bekezdése pedig a következőkre hívja fel a figyelmet:„A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági földterület, különösen a termelésből kivont termőterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását”. Mivel kölcsönös

a fentiekben hivatkozott 1. fejezet 3-5. cikkei igen fontosak és a

megfeleltetés

mindkét

követelmény

rendszerére

vonatkozó

alapvető

követelményeket együttesen tartalmazzák, ezért a 1782/2003/EK rendelet hivatkozott részeit 1. számú mellékletként csatoljuk a jegyzethez.

12

Ide kapcsolódik és megjegyzésre érdemesnek tartjuk az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Alapból

(EMVA)

nyújtandó

vidékfejlesztési

támogatásról

szóló

1698/2005/EK rendelet preambulumának (45) bekezdésében, valamint az 51. cikkében meghatározottak közül az a feltételt, mely szerint a terület alapú támogatásoknál a HMKÁ előírásait nemcsak a támogatott területeken, hanem a gazdaságuk egész területén be kell tartani. Ezt feltétlenül fontos információnak tartjuk mind a HMKÁ előírások meghatározása, mind a gazdálkodók kellő tájékoztatása, valamint az előírások be nem tartása esetén alkalmazható szankciók nagyságrendjének (a be nem tartás súlyossága, mértéke, tartóssága és ismétlődése alapján ) ismeretében. A kölcsönös megfeleltetés követelményeinek teljesítését, ill. a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket a vonatkozó nemzeti jogszabályokban foglaltak alapján a hatáskörrel rendelkező hatóságok [2007. évi XVII. tv. 9. §. 5. p) pont és 19. § (1) bekezdés szerint] vagy az MVH, vagy annak megbízása alapján az átruházott feladatot ellátó (2007. évi XVII. tv. 48. § (1) bekezdés) szerv alkalmazottjai látják el. Ha a gazdálkodót megbünteti a hatáskörrel rendelkező hatóság, mert a tevékenysége során nem tartotta be a vonatkozó nemzeti jogszabályokban meghatározott kötelező előírásokat, az még nem zárja ki támogatás igénybe vétele esetén a további helyszíni ellenőrzés, sem az ahhoz tartozó szankcionálás lehetőségét. A 2007. évi XVII. tv. 73. § (3) bekezdése szerint: „A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény nem érinti az ellenőrzést végző államigazgatási szerv külön

jogszabályokban

foglaltak

szerint

lefolytatott

hatósági

ellenőrzése

miatti

jogkövetkezményt.” Ez teljesen új helyzetet jelent a gazdálkodónak, mert ugyanazon az előírás betartását a hatáskörrel rendelkező hatóságtól függetlenül az MVH is ellenőrizheti/ellenőriztetheti — pl.: helyszíni ellenőrzés keretében — és a hatósági bírság mellett, ill. attól függetlenül, akár a támogatás csökkentésére, vagy a támogatás köréből történő kizárásra is sor kerülhet. A vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárásokról, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, A BIZOTTSÁG 1975/2006/EK rendelet (2006. december 7.) 10. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint „A kölcsönös megfeleltetés betartását helyszíni ellenőrzésekkel és adott esetben adminisztratív ellenőrzésekkel kell vizsgálni”.

13

A fenti összefüggések tükrében könnyen megérthető, hogy milyen fontos feladat lesz az ellenőrzésben

résztvevő

hatóságok

kölcsönös

adatcseréjéről

való

gondoskodás

megszervezése, melyről így rendelkezik a Bizottság 796/2004/EK rendelet (2004. április 21.) preambulumának (10) bekezdése: „A különböző kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek betartásának ellenőrzéséhez szükséges egy ellenőrzési rendszer felállítása és a megfelelő szankciók meghatározása. E célból a tagállamokon belüli különböző hatóságoknak tájékoztatniuk kell egymást a támogatási kérelmekkel, ellenőrzési mintavételekkel, a helyszíni ellenőrzések eredményeivel stb. kapcsolatos információkról. Rendelkezni kell egy ilyen rendszer alapelemeiről.” Természetesen a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek ellenőrzéséhez ki kell dolgozni a megfelelő szankcionálási rendszert is, amely figyelembe veszi az adott követelmény be nem tartásának súlyosságát, mértékét, tartósságát és ismétlődését. Igen részletesen foglalkozik ezzel a témakörrel a Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) is, különösen a III. szakaszban, amely a helyszíni ellenőrzésekről szól. Itt került konkrétan az is meghatározásra, — a fent hivatkozott rendelet 44. cikk (2) bekezdésben — hogy „Amennyiben a helyszíni ellenőrzések egy adott kölcsönös megfeleltetési terület esetében a meg nem felelések jelentős arányát fedik fel, növelni kell a soron következő ellenőrzési időszakban elvégzendő helyszíni ellenőrzések számát.” Feltétlenül meg kell jegyezni a helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatban még azt is, hogy az NVT támogatásoknál alkalmazott gyakorlattól eltérően (48. cikk (2) bekezdés) „A mezőgazdasági termelőt értesíteni kell bármely megállapított meg nem felelésről.” Ugyanezen rendelet preambulumának (35) bekezdésében foglaltak szerint „A végrehajtott helyszíni ellenőrzés típusától függetlenül, ha szabálytalanságot találnak, a mezőgazdasági termelő részére rendelkezésre kell bocsátani a jelentés másolatát.” Sajnos a gyakorlatban az NVT intézkedések helyszíni ellenőrzése során ettől eltérőt gyakran tapasztaltak a gazdálkodók. Összegezve a kölcsönös megfeleltetésre és ezen belül is a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartására vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokban foglaltakat megállapítható, hogy az SPS rendszer bevezetéséig rendelkezésre álló időpontig még rendkívül sok kérdést kell tisztázni, ill. feladatot elvégezni. A szaktanácsadóknak ebben jelenleg annyi a feladatuk, hogy az ismeretek megszerzésén túl minél több információval lássák el a gazdálkodókat a sikeres felkészülés érdekében.

14

Végezetül a rendelkezésünkre álló adatokból — a 1782/2003/EK rendelet IV. számú mellékletébe uniós követelményenként/előírásonként rendszerezve — bemutatunk néhány tagállami példát a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartására vonatkozóan. Elsőként egy olyan összefoglaló jellegű táblázatot mutatunk be, amellyel jól szemléltethető, hogy a tagállamok többsége törekszik arra, hogy egész évben megfelelő talajborítottsággal biztosítsa a lehetséges talajerózió (pl.: lejtő és csapadék viszonyok ismeretében) megelőzését, ill. a már kialakult eróziónál a talajveszteség csökkentését. Hasonlóan fontosnak tartják a tagállamok a talaj szervesanyag tartalmának megőrzését, de az intézkedések közül kisebb hangsúllyal szerepel a megfelelő vetésforgó kialakítása, mint a megfelelő tarlóápolás vagy a tarló és egyéb növényi maradványok égetési tilalma. A talajszerkezet megőrzésére, kíméletére vonatkozó előírások bevezetésére — korlátozott géphasználat a talajművelés, betakarítás során — kevés tagállam vállalkozott. A művelés minimális szintjével kapcsolatos követelmények közül a tagállamok döntő többsége legalább olyan nagy gondot fordít az állandó legelő fenntartásával — valószínű a szigorú uniós kötelezettségek miatt! — kapcsolatos előírások meghatározására, mint a nem kívánt vegetációval kapcsolatos kötelezettségek meghatározására. Ugyanakkor a jellemzően sok állatot tartó, ezen belül is a legeltetéses állattartásról ismert tagállamoknál nem találtunk az állatlétszám korlátozására vonatkozó előírást, holott nagy figyelmet fordítanak az állandó legelő fenntartását szolgáló előírások konkrét feltételeinek meghatározására.

15

Bevezetett intézkedések HMKÁ

intézkedés

Anglia Ausztria Ciprus Cseh- Dánia Franciaország

csoport Talajerózió

Minimális

X

X

X

X

talajborítás Termőhely specifikus

ország

Görög-

Hollandia Litvánia

ország

Olasz rszág

Skócia

ország

-

X

X

X

X

X

X

X

X

X

-

-

X

X

-

-

X

X

X

-

-

X

-

-

X

X

-

talajművelés teraszok

X

X

-

-

-

-

-

X

X

X

-

-

-

X

Szervesanyag Vetésforgó

-

-

-

-

-

X

X

-

-

X

-

X

tartalom

Tarlóápolás

X

X

X

X

-

X

X

-

X

X

X

X

Egyéb

-

-

-

X

-

-

-

X

-

-

X

-

X

X

-

-

-

X

X

-

-

-

-

-

X

-

-

X

-

X

-

-

X

-

-

-

X

X

-

-

-

X

megtartása egyéb

Talajszerkezet Géphasználat Egyéb Művelés

Minimális v.

minimális

megfelelő

szintje

állatlétszám

-

-

X

X

16

Állandó legelő Tájelemek Nem kívánt vegetáció

X X

Olajfák

-

Egyéb

X

X

X

X

X

X

X

-

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

-

X

X

-

-

-

X

X

-

X

X

X

-

X

-

-

X

-

-

-

X

-

-

-

-

X

-

X

-

X

X

-

-

X

X

-

-

17

Ausztria IV. MELLÉKLET Az 5. cikkben említett jó mezőgazdasági és ökológiai állapot fenntartása Uniós követelmények Talajerózió: A

talaj

megóvása

megfelelő

Uniós előírások

Tagállami gyakorlat

–

minimális talajborítás

Parlag

–

termőhely-specifikus

füvesítése (ápr. 1-ig), évi

minimális

legalább egyszeri ápolás

földgazdálkodás

mellett,

talajmegtartó

A teraszok megőrzése

intézkedések

révén –

teraszos

kötelező.

művelés

A

talaj

szervesanyag-

–

talaj

esetben

a

vetésforgóra vonatkozó

tartalma: A

adott

megfelelő

fenntartása

Tilos a tarlók, a szalma égetése.

előírások

szervesanyag-

tartalmának

területek

–

tarlóművelés

–

megfelelő

gyakorlat

révén

Talajszerkezet: A fenntartása

talajszerkezet megfelelő

intézkedések révén

használata

gépek

Bizonyos talajállapotoknál (fagyott, vízzel telített, elárasztott

stb.)

talajművelési

tilalom.

Állóvizeknél a parttól legalább

10

folyóvizeknél

m-re, (5m-es

mederszélességnél) legalább 5 m-re tilos a talajművelés.

19

A környezet megőrzésének

–

minimális szintje: A

környezetmegőrzés

minimális

szintjének

biztosítása

és

az

–

Megfelelő

állománysűrűség

műveletekkel

és/vagy

szecskázás

a

megfelelő

–

–

gondozási (pl.: a

szántók,

állattartási rendszer

állandó

az

legfeljebb 50 %-án, de

állandó

legelők

a

legelők

alpesi legelőkön, hegyi

védelme

élőhelyek károsításának elkerülése

minimális

tájkép

kaszálókon és alomtermő

jellegzetességeinek

réteken tilos) meg kell

megóvása

akadályozni

a nem kívánt növények elszaporodásának megakadályozása mezőgazdasági földterületen

a

a

mezőgazdasági területek beerdősülését,

a

bokrosodást

(kivéve

természetvédelmi indokok esetét) és az elsivatagosodást. Védett (egyes esetekben minden, nemcsak védett tájelem)

tájelemek

megőrzése a gazdálkodás során. Állandó legelőket 15%-os lejtőszög felett csak engedéllyel lehet feltörni.

Állandó

legelőket

vízparti

övezetekben, legalább 1 ha vízfelület esetén a parttól legalább 20 m-re, folyóvizeknél

(5 m-es

mederszélességtől)

10

m-re szabad feltörni.

20

Megjegyzés: Egyszerű kérdéseket használnak a helyszíni ellenőrzéshez. Pl.: Folyik-e talajművelés vízpart közelében, fagyott talajon stb.? Tarlót égetik-e, vagy sem? Ha igen van-e hatósági engedély hozzá?

Írország

IV. MELLÉKLET Az 5. cikkben említett jó mezőgazdasági és ökológiai állapot fenntartása Uniós követelmények Talajerózió: A

talaj

megóvása

megfelelő

Uniós előírások


–


A legeltetés a talaj és az

–


éghajlat

minimális

megfelelően végezhető, a

földgazdálkodás

folyópartok elkerülésével

talajmegtartó

(kerítés!).

intézkedések

révén –

teraszos

feltételeinek

Talajerózió

csökkentése

művelés

egész

érdekében

évben

növényi

takarás biztosítása (fű, tarló) A

talaj

szervesanyag-

–

tartalma: A

talaj

szervesanyag-

tartalmának megfelelő

fenntartása

–

adott

esetben

a

Talajerő-gazdálkodási


terv alkalmazása, de nem

előírások

kötelezően.

tarlóművelés

hanga, rekettye, páfrány

gyakorlat

révén

Tilos

égetése

ápr.

és

között

minden

a aug.

hegyi

vagy lápi területen. –

Talajszerkezet: A

talajszerkezet

megfelelő használata

gépek

Nedves

időszakban

a

talajművelés tilalma, ill.

21

fenntartása

megfelelő

gépek


mozgatásának

csökkentése

(erózió,

talajtömörödés stb.). A környezet megőrzésének

–



minimális

szintjének

biztosítása

és

az

–

Élőhelyek


lerombolásának

és/vagy

elkerülése.

a

megfelelő


Takarmányozási

az

kiegészítő etetők nem

állandó

legelők

–

–

a

célú,

létesíthetők

védelme


minimális

tájkép

vízfolyásoknál

(10m-es


körzetben), kutaknál (50

megóvása

m-es


a

körzetben),

régészeti

feltárásoknál

stb., ill. biztosítani kell a kiegészítő

etetők

elhelyezésének rotációját.

Füves

területeken, féltermészetes élőhelyeken,

régészeti

lelőhelyeken túllegeltetés elkerülése.

Nincs

állatlétszám

minimum,

sem

maximum

meghatározva, túllegeltetés

de

a

jeleit

meghatározták: rövid fű, gyakori

csupasz

területek,

sűrűn

előforduló

trágya,

szegényes növényzet, az állatok

rossz

állapota.

Alullegeltetést szintén el

22

kell

kerülni,

ezért

legeltetés

a

mellett

megengedett a kaszálás. Alullegeltetés csak agrár –környezetgazdálkodási program

esetében

megengedett. fajok

Invazív

betelepedésének

megakadályozása. Kőfalak, sövények

árkok, mezsgyék,

fasorok eltávolítása tilos, ill.

csak

engedéllyel.

Sövények nyírása csak 23

éves

rotációban,

a

madarak élelemszerzési lehetőségének biztosítása miatt. Fajgazdag gyepek, féltermészetes élőhelyek, ingoványok megőrzése.

Anglia IV. MELLÉKLET Az 5. cikkben említett jó mezőgazdasági és ökológiai állapot fenntartása

23

Uniós követelmények Talajerózió: A

talaj

megóvása

megfelelő

Uniós előírások


–


A gazdálkodó elkészíti a

–


kölcsönös megfeleltetés

minimális

talajművelési

földgazdálkodás

előírásainak betartásáról

talajmegtartó

szóló

útmutatóban

foglaltak

alapján

intézkedések

révén –

teraszos

művelés

a

talajvédelmi naplóját. A naplóban pontosan meg kell határoznia azokat a műveleteket, amelyeket a talajdegradációs folyamatok megakadályozása, csökkentése

ill.

érdekében

kell elvégeznie az adott évben.

Mivel

a

műveleteket

konkrét

határidőkhöz

kötöttek,

elvégzésük módját, idejét a naplóban kell rögzíteni. A

talaj

szervesanyag-

–

tartalma: A

talaj

szervesanyag-

tartalmának megfelelő révén

fenntartása gyakorlat

–

adott

esetben

a

Konkrétan


meghatározott,

előírások

kombájnnal betakarítható

tarlóművelés

növények

után

(pl.:

olajos magvak, száraz hüvelyesek, gabonafélék a kukorica kivételével) választható

tarlóápolási

műveletek

(pl.:

tarlómaradványok helyben

maradnak

beforgatásra

és

kerülnek,

24

takarónövény

vetése,

tarlóhántás utáni „durva felület”

a

csapadék

talajba

szivárgása

érdekében) alkalmazása. A

tarló

és

növényi

maradványok égetésének tilalma,

kivéve kutatási

cél

vagy

növényegészségügyi rendelkezés. –





gépek

Vizenyős talajon nem lehet

talajművelést

végezni,

csak

meghatározott esetekben.

konkrét

Pl.:

művelet

Adott

elhagyása

veszélyezteti a személyi biztonságot,

rontja

az

állatjólétet,

szerződéses

betakarítási

határidő,

vagy jelentős minőségi romlás

veszélye.

Szélsőséges

időjárási

viszonyok esetén, ha a talajviszonyok megengedik

a

talajművelési folyamatok elvégzését

a

mezőgazdasági miniszter közleményben átmenetileg visszavonhatja a tilalmat,

25

ill. módosíthatja azt. A környezet megőrzésének

–



minimális és/vagy


minimális

szintjének

biztosítása

és

az

megfelelő

állattartási rendszer –

az

állandó

legelők

védelme


a

–

a

tájkép

jellegzetességeinek megóvása –

a nem kívánt növények elszaporodásának megakadályozása

a

mezőgazdasági földterületen

Megjegyzés:

Kézikönyvben

megjelentetnek

(szinte

mindenről

részletes

szöveges

magyarázatok, ill. a konkrét feladatok időrendi sorrendbe szedve, de úgy, hogy egyben figyelmeztetik is a gazdálkodót a különböző jogszabályokban előírt határidők betartására, konkrét teendőkre) minden fontos tudnivalót az adott gazdálkodási évre. Néhány példa: Magyarázat a kölcsönös megfeleltetés bevezetéséhez :„Mivel tehát a kölcsönös megfeleltetés nem a meglévő törvények helyett, hanem azok mellett létezik, ezért azok kikényszerítésének eszközei változatlanok. Ön ellen a továbbiakban is indíthatnak szabálysértési eljárást, ill. valamilyen más módon járhatnak el, ahol ezt a nemzeti jogrend lehetővé teszi.” Konkrét jogszabályi értelmezés a könnyebb megértés érdekében: „Abban az esetben, ha valamelyik célprogram követelményrendszere ütközik a kölcsönös megfeleltetés HMKÁ előírásaival, az adott célprogram követelmény rendszere élvez elsőbbséget. Ez azt jelenti, hogy Önre nem szabható ki semminemű szankció a kölcsönös megfeleltetés be nem tartása miatt abban az esetben, ha ennek oka az, hogy Ön így tudott, vagy így próbált megfelelni valamelyik célprogram követelményeinek. Ne feledje, hogy ez az engedmény csupán a HMKÁ előírásokra vonatkozik, a kölcsönös megfeleltetés többi előírásainak továbbra is meg kell felelnie.” 26

Franciaország IV. MELLÉKLET Az 5. cikkben említett jó mezőgazdasági és ökológiai állapot fenntartása Uniós követelmények Talajerózió: A

talaj

megóvása

megfelelő

Uniós előírások


–


A

–


növénytakaró minimális

minimális

területének előírása azzal

földgazdálkodás

a céllal, hogy a folt vagy

talajmegtartó

sávszerűen

intézkedések

révén –

teraszos

természetes

meghagyott

természetes

művelés

növénytakaró csökkenti az erózió kialakulásának lehetőségét

és

a

különböző anyagok (pl.: műtrágya, szer)

növényvédő

folyóvízbe

való

bemosódásának veszélyét. A

talaj

szervesanyag-

–

tartalma: A

talaj

szervesanyag-

tartalmának megfelelő révén

fenntartása gyakorlat

–

adott

esetben

a

A

növényi

és

tarló


maradványok

égetésére

előírások

vonatkozó tilalom, azzal

tarlóművelés

a céllal, hogy jobban megőrizhessék a talajok szervesanyag A

tartalmát. vetésforgó

változatosságának fenntartásával hatást

pozitív

gyakorolni

talajok tartalmára

a

szervesanyag és

szerkezetére. Előírásként

27

meghatározzák, egy

hogy

gazdaságban

a

művelt területen legalább 3

különböző

kultúrát

vagy legalább két kultúra csoport

fajait

kell

az

adott

termeszteni

évben. A vetésforgóra vonatkozó előírás mellett lehetséges a monokultúra is,

de

csak

speciális

előírások mellett (pl.: a termesztett növény két tenyészidőszaka között a talajfedettség biztosítása őszi

vetésű,

vagy

másodvetésű növényekkel,

ill.

talajszerkezet

javítása

céljából

a

a téli

növénytakaró biztosítása kötelező).

A

talaj

szervesanyag tartalmának megőrzését szolgálják előírások

azok is,

meghatározzák növény-

és

az

amelyek a tarló

maradványok szecskázásának szecska

(a mérete

legfeljebb 10 cm lehet) és talajba dolgozásának

28

módját (tárcsával a talaj felső 5 centiméterében), időtartamát

(a

betakarítást követő egy hónapon belül). –





gépek

A

természetes

növénytakaró minimális területének előírása azzal a céllal, hogy a folt vagy sávszerűen

meghagyott

természetes növénytakaró talaj

javítja

szerkezetét

szántóföldi

A

növények

öntözésével kapcsolatos konkrét (pl.:

követelmények öntözési

célú

vízkivétel engedélyezése,

a

kielégítő vízfelhasználást mérő

berendezések

alkalmazása) meghatározásával,

ill.

szabályozásával kívánják elérni

azt,

öntözés

hogy

az

ellenére

is

megőrizzék

a

talajszerkezetet, elkerüljék

a

tömörödését

talajok és

megelőzhessék a felső talajrétegek szél

általi

elhordását.

29

A környezet megőrzésének

–



minimális

szintjének

biztosítása

és

az

–

A termőföldek minimális


művelési kötelezettsége

és/vagy

mellett meg kell őrizni

a

megfelelő


annak termőképességét.

az

A

állandó

legelők

–

–

a

termőföldnek

jó

mezőgazdasági/agronóm

védelme


minimális

tájkép

iai állapotban kell lennie,


valamint

megóvása

akadályozni a fás szárú


a

meg

kell

növények elszaporodását.

Az

állandó

legelők

és

kaszálók

fenntartásával

növekszik a biodiverzitás és

hozzájárulnak

a

vízkészletek megőrzéséhez legfontosabb

is. cél

A ezen

gyepterületek arányának fenntartása

az

összes

mezőgazdasági területen belül.

Reméljük, hogy a bemutatott tagállami példákon keresztül sikerült érzékeltetni, hogy a ma még túlzottan bonyolultnak látszó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot uniós követelmény rendszer előírásainak nemzeti szintű meghatározásakor milyen irányban kell gondolkodni, ill. miben kell majd segítséget nyújtani a gazdálkodóknak. 3. számú melléklet Részlet a 1782/2003/EK rendeletből

II. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

30

1. FEJEZET KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 3. cikk Alapvető követelmények (1) A közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelő köteles betartani a

III.

mellékletben

említett,

jogszabályban

foglalt

gazdálkodási

követelményeket az említett mellékletben megállapított időbeli ütemezés szerint, továbbá a mezőgazdasági földterületek jó környezeti és ökológiai állapotára vonatkozóan az 5. cikkben megállapított előírásokat. (2) A hatáskörrel rendelkező hatóság a mezőgazdasági termelő rendelkezésére bocsátja a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a mezőgazdasági földterületek jó környezeti és ökológiai állapotára vonatkozó előírások jegyzékét. 4. cikk Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (1)

A

III.

mellékletben

említett,

jogszabályban

foglalt

gazdálkodási

követelményeket a közösségi jogszabályok a következő területeken állapítják meg: - köz-, állat- és növényegészségügy, - környezet, - állatok kímélete. (2) A III. mellékletben említett jogi aktusokat e rendelet keretében az időről időre módosított hatályos változatnak, irányelv esetében pedig a tagállamok általi végrehajtásnak megfelelően kell alkalmazni. 5. cikk Jó mezőgazdasági és ökológiai állapot (1) A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági földterület, különösen a termelésből kivont termőterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását. A tagállamok a IV. mellékletben kialakított keret alapján nemzeti

31

vagy regionális szinten meghatározzák a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó minimumkövetelményeket, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, a meglévő gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a mezőgazdasági üzemszerkezet. Mindez nem sérti az 1257/1999/EK tanácsi rendelettel összefüggésben a helyes gazdálkodási gyakorlatra gazdálkodási

vonatkozóan gyakorlat

alkalmazott

előírásokat,

referenciaszintje

fölött

valamint

a

helyes

alkalmazott

agrár-

környezetvédelmi intézkedéseket. (2) A tagállamok biztosítják, hogy a 2003. évre vonatkozó területalapú támogatás iránti kérelem benyújtására előírt időpontban állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradnak. A tagállamok azonban kellően megalapozott esetben eltérhetnek az első albekezdéstől, amennyiben intézkedést hoznak annak megakadályozására, hogy jelentős mértékben csökkenjen az állandó legelők összterülete. Az első albekezdés nem alkalmazandó az erdősítésre szánt állandó legelőként hasznosított

földterületek

esetén,

amennyiben

az

ilyen

erdőtelepítés

összeegyeztethető a környezettel, és kivéve a karácsonyfa-ültetvényeket és gyorsan növő fafajok rövid távú telepítését.

32

MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTERÜLETEK JÓ MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA

Recommend Documents