Mk
MESTERKÉPZÉS – SZAKLÉTESÍTÉS - – ÚTMUTATÓ ÉS ŐRLAP beadvány összeállításához
Tartalom:
Oldal
ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK
0
ADATLAP I. A SZAKLÉTESÍTÉS INDOKLÁSA I.1. A szak létesítésének elızményei, megalapozás, illesztés I.2. A szakképzettség várható hasznosítási területe I.3. Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában I.4. A szak képzési céljának és követelményeinek összehasonlítása a „rokon” szakokkal II. A SZAK – rendeletben megjelentetendı – KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
1 2
3
ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK A beadványokat tartalomjegyzékkel és folyamatos oldalszámozással, csak a kért információkat tartalmazó, a jelen Útmutató és őrlap szerint szerkesztett formában, • kétoldalas nyomtatásban (nem szükséges színesben), 1 eredeti és 2 másolati nyomtatott példányban, valamint • elektronikus formában* is (www.felvi.hu) a szak indítására vonatkozó beadvánnyal egyidejőleg, de külön összeállításban kell benyújtani az Oktatási Hivatalba: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Postacím: 1363 Budapest, Pf.19.
* Kérjük, hogy a beadvány elektronikusan továbbított változatát egy 2 MB-nál nem nagyobb terjedelmő doc vagy pdf fájlba szerkesszék a következıképpen: • a teljes szaklétesítési beadvány (címlap, tartalomjegyzék, adatlap és az I-II. fejezetek, • valamint (amennyiben vannak) a kapott felhasználói nyilatkozatok – akár a sajátkező aláírás nélkül – ha valamelyiknél a képi forma elkerülhetetlen, akkor kis felbontásban!
1
Mk
BALKÁN-TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉS – SZAKLÉTESÍTÉS ADATLAP
1.
Az új szak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) kidolgozó felsıoktatási intézmény neve, címe (ha több kidolgozó intézmény együttesen nyújtja be a tervezetet, valamennyi intézmény neve és címe)
Eötvös Loránd Tudományegyetem 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. 2.
A létesítendı mesterképzési szak: Balkán-tanulmányok mesterszak (MA in Balkan Studies)
3.
A megszerezhetı szakképzettség:1 Okleveles Balkán-tanulmányok mesterszakos bölcsész
4.
A képzési idı 1 félévekben: 4 félév
5.
A mesterfokozat megszerzéséhez összegyőjtendı kreditek száma: 120 kredit
6.
Tervezett szakirány(ok) --
7.
A szak javasolt képzési terület2 3szerinti besorolása Bölcsészettudomány
8.
Dátum, és az intézmény(ek) rektorának megnevezése és cégszerő aláírása
Csatolható: • Felhasználói vélemények, támogató nyilatkozatok
1
NFtv. 15. § (4) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhetı. A mesterfokozat a második felsıfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhetı a mesterképzésben. A mesterképzésben – figyelembe véve az (5) bekezdésben meghatározottakat – legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idı legalább két, legfeljebb négy félév. A mesterfokozatot eredményezı képzésre épülı mesterképzésben hatvan kreditet lehet szerezni, a képzési idı két félév. (5) Az osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idı legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév. 2 A 289/2005. Korm. rend. szerinti képzési területek a mesterképzésben: agrár; bölcsészettudomány; gazdaságtudományok; informatika; jogi; közigazgatási, rendészeti és katonai; mőszaki; mővészet; orvos- és egészségtudomány; pedagógusképzés; sporttudomány; társadalomtudomány; természettudomány 3 Mővészeti képzésnél a képzési ág (építımővészet; film- és videomővészet; iparmővészet; képzımővészet; multimédia; színházmővészet; táncmővészet; zenemővészet) megadása is szükséges 1
Mk
BALKÁN-TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉS – SZAKLÉTESÍTÉS I. A SZAKLÉTESÍTÉS INDOKLÁSA (Legfeljebb 2-3 oldal terjedelemben, különösen azon szakoknál, amelyek nem számítanak „generikus”, a világban jól ismert, bevezetett szakoknak)
I.1. A szak létesítésének elızményei, megalapozás, illesztés a) Elızmények a korábbi képzési rendszerbıl (egyetemi, fıiskolai, szakirányú képzések), korábbi egyetemi végzettségnek való megfelelés - amennyiben van ilyen A Balkán-ismeretek oktatásának Magyarországon igen régi (változó intenzitású és nem folyamatos, de valóban évszázados) tradíciója van. Ezt a tradíciót fıképp az 1891-ben alapított, különbözı neveken és szervezeti formákban fél évszázadon át mőködött ún. Keleti Akadémiának, valamint az 1929-ben az ELTE-n (az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemen) intézményesült Kelet-Európa-történeti oktatásnak a keretében folytatott, más régiók mellett Délkelet-Európát is felölelı oktatási hagyomány, valamint a déli szláv és román filológiai képzések testesítik meg. Emellett az MTA és a Külügyi Társaság keretében mőködött Balkán Bizottságok révén komoly kutatómunka is folyt. De a közelmúltat tekintve is elmondhatjuk, hogy a tervezett szak sok eleme régóta jelen van a magyar felsıoktatásban és tudományos életben. Az ELTE BTK-n elsısorban a történelem szakon és a különbözı délkelet-európai nyelveket és irodalmakat oktató filológiai képzésekben folyik a Balkán-tanulmányokkal rokonítható oktatás. A térség kutatásával is sok történész, nyelvész és irodalomtörténész foglalkozik az ELTE BTK mai oktatói közül (pl. Palotás Emil, Borsi-Kálmán Béla, Dávid Géza, Kiss Gy. Csaba, Etleva Lala, Jakab Attila, Juhász József, ill. Nyomárkay István, Lukács István, Milosevits Péter, Miskolczy Ambrus, Nagy Levente, Solti Dóra). Ez szintén felfogható a szak elızményeként, csakúgy mint az ELTE más karain (a TÁTK nemzetközi tanulmányok, a TTK földrajz és az ÁJK politikatudományi képzésén) folyó oktatómunkának a térséghez kapcsolódó aspektusai. Más egyetemek történeti, filológiai, földrajzi, jogi és nemzetközi szakos képzésein ugyancsak jelen vannak a Balkánnal kapcsolatos kutatások és kurzusok (pl. A. Sajti Enikı, Heka László, Vukman Péter – SZTE, Radics Zsolt – DE, Ormos Mária, Hornyák Árpád, Sokcsevits Dénes – PTE, Kemenszky Ágnes – Corvinus, Makkai Béla – KRE, Ábrahám Barna – PPKE). A Pécsi Tudományegyetemen 1999 óta mőködik Pap Norbert vezetésével a Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, amely a kutatómunka mellett levelezı tagozatú szakirányú továbbképzésként a balkanisztikai ismeretek oktatásával is foglalkozik. Egyes kutatóintézetek (Magyar Külügyi Intézet, MTA KRTK Világgazdasági Intézete, MTA BTK Történettudományi Intézete, NKE Stratégiai és Védelmi Kutatóközpontja) munkatársai közül szintén többen foglalkoznak a térséggel, s bevonhatók az oktatómunkába. b) a többciklusú képzési rendszerbe illeszkedés, ráépítés a rendszer alapképzési szakjaira A tervezett új szak szervesen beilleszthetı a mai többciklusú képzési rendszerbe. Bár önálló balkanisztikai BA-képzés nincs, az MA-szintő Balkán-tanulmányok oktatást megfelelıen elıkészítik a mai alapképzési szakok, mert biztosítják a belépéshez szükséges ismereteket (elsısorban a történelem; a szlavisztika bolgár, horvát, szerb és szlovén szakirányai, a romanisztika román szakiránya; a keleti nyelvek török és újgörög szakirányai, a nemzetközi tanulmányok és a politológia BA-szintő képzései). Ugyanakkor az új MA mind az említett alapszakokhoz, mind más mesterszakokhoz képest alapvetıen új ismereteket nyújt. I.2. A szakképzettség várható hasznosítási területe A munkaerıpiaci, társadalmi igény A rendszerváltozás után a Balkán és Délkelet-Európa iránt megnövekedett az érdeklıdés mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon. Ezt a megnövekedett érdeklıdést részben Jugoszlávia tragikus felbomlása magyarázta, részben az átalakuló Romániában és Bulgáriában, majd a délszláv háborúk elülte után a Nyugat-Balkánon is megnyíló új politikai és üzleti 2
Mk
BALKÁN-TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉS – SZAKLÉTESÍTÉS
lehetıségek, valamint, Magyarországot illetıen, a térségben élı magyar kisebbségek helyzete és jövıje. Az 1990-es évek háborús periódusának elmúltával a térség iránti aktuálpolitikai és médiafigyelem – érthetıen – csökkent, ez azonban a legkevésbé sem jelenti a térség érdektelenné válását. Napjainkra ugyanis a régió államai (az integrációs folyamatoknak még csak a kezdeténél tartó Koszovó kivételével) az Európai Unió tagjai, tagjelöltjei vagy társult tagjai lettek, miáltal a közössé vált politikai és gazdasági tér kiszélesedett. Ez új lehetıségeket kínál, amelyek kiaknázására Magyarországnak, mint szomszédos és a térséghez sok szállal kötıdı államnak különösen jó esélyei lehetnek. Nem véletlen, hogy a rendszerváltozás óta minden magyar kormány külpolitikai és külgazdasági prioritásnak, Magyarország számára stratégiai fontosságúnak tekintette és tekinti ma is a régiót. Ebbıl következıen a térségre vonatkozó ismeretanyag – az ott élı népek történelmének, kultúrájának, nyelveinek, politikai és gazdasági viszonyainak ismerete – felértékelıdött. A tervezett új MA ezt a régiót (nem pusztán a szőkebb, földrajzi értelemben vett Balkánt, hanem a tágabb, történeti-kulturális-politikai régióként értelmezett Délkelet-Európát) kívánja megismertetni. A megnövekedett igényeket ugyanis a felsıoktatás jelenleg csak részben tudja kielégíteni. Léteznek a régió egyes nyelveire és országaira vonatkozó tudást nyújtó szakok, de nem minden esetben (pl. albán és macedón tekintetben csak szórványos kurzusok vannak), ráadásul hiányzik (a PTE levelezı továbbképzési programjától eltekintve) a térséget komplexen és multidiszciplináris módon bemutató képzés. Pedig egy átfogó Balkán-tanulmányok mesterszakot végzett hallgató számára számos lehetıség kínálkozik. Nemcsak a tudományos kutatóintézetekben, kulturális intézményekben vagy a felsıoktatásban dolgozhat, hanem segítheti pl. a mai vagy jövıbeni befektetık tájékozódását a térségben, lehet tanácsadója, közvetítıje, menedzsere vagy egyéb szakértıje az ott dolgozó cégeknek. Értékesek lehetnek a magyar Balkán-tanulmányok végzettséggel rendelkezık, mint egyfajta közvetítık a térségtıl távolabbi (nyugat-európai, távol-keleti, amerikai) és ezért a térséget gyakran kevéssé ismerı intézmények és vállalkozások számára: van helyismeretük, a magyar-balkáni szomszédságból fakadóan a térség iránti affinitásuk, miközben képesek lehetnek (gyakran jobban, mint a helyi országokból származó szakértık) a távolságtartásra és az elfogulatlanságra. Dolgozhatnak továbbá diplomataként és politikai elemzıként, újságíróként, tolmács- és fordítóként, részt vehetnek a térségrıl szóló ismeretterjesztésben és nyelvoktatásban. S jóllehet a posztjugoszláv térségben az 1990-es évek háborúi után végbement egy relatív konszolidáció, a konfliktuskorszak nem tekinthetı lezártnak, ezért még ma is lehet számolni a válságkezelı intézmények munkaerı-igényeivel. I.3. Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában - különös tekintettel az Európai Felsıoktatási Térségre Azonos vagy hasonló külföldi szakok, képzési programok megjelölése és összehasonlító bemutatása A Balkán-tanulmányok és az (azzal néha szinonim fogalomként, máskor tágabban értelmezett) délkeleteurópa-tanulmányok nemzetközileg elismert tudományos diszciplínának és a felsıoktatásba régóta bevezetett stúdiumnak számítanak. A térség országainak egyetemein magától értetıdıen foglalkoznak a saját régiójuk oktatásával, mind BA mind MA szinten, ill. különféle történelmi-, nyelvi, irodalmi és kultúrtörténeti, politikatudományi szakirányok és PhD-programok keretében. A nyugati államokban (az EFT országaiban és az USA-ban egyaránt) számos olyan egyetemi intézet és tanszék található, amelyek (többnyire más közép- és kelet-európai térségekkel együtt) a Balkánra specializálódtak. Pl. a német nyelvterületen: Lehrstuhl für Geschichte Südost- und Osteuropas (UR-Regensburg). http://www.uni-regensburg.de/philosophie-kunst-geschichte-gesellschaft/geschichte-suedostosteuropa/studium/suedosteuropastudien/index.html Graduiertenschule für Ost- und Südosteuropastudien (LMU-München, UR-Regensburg). http://www.areastudies.zfo.uni-muenchen.de/index.html 3
Mk
BALKÁN-TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉS – SZAKLÉTESÍTÉS
Osteuropa-Institut (FU, Berlin) http://www.oei.fu-berlin.de/ Institut für den Donauraum und Mitteleuropa (Wien). http://www.idm.at/postgraduates/balkanstudien/ Az angolszász országokban: South East European Studies at Oxford http://www.sant.ox.ac.uk/seesox/ Centre for the Study of the Balkans (London). http://www.gold.ac.uk/csb/ The Harriman Institute/East Central European Center (Columbia University). http://www.harrimaninstitute.org/programs/balkan_studies_program.html Center for Russian, East European and Eurasian Studies (Univ. of Michigan). http://www.ii.umich.edu/crees Russian and East European Institute (Bloomington). http://www.indiana.edu/~reeiweb/ Olaszországban: Master of Arts in Interdisciplinary Research and Studies on Eastern Europe (Bologna). http://corsi.unibo.it/2Cycle/mirees/Pages/default.aspx Közép- és Kelet-Európában szintén több egyetemen folyik Balkán-oktatás, pl. Prágában (http://fsv.cuni.cz/FSVEN-142.html) és Poznanban (http://slawistykauam.wordpress.com/. Ezen szakok és programok mindegyike interdiszciplináris jellegő. Az általunk tervezett szak leginkább a Grazi Egyetemen Florian Bieber vezetésével folyó Délkelet-Európa-t Tanulmányok képzéshez hasonlítható (http://www.suedosteuropa.uni-graz.at/). A mi programunk azonban több tanegységet tartalmaz, nagyobb hangsúlyt fektet a bölcsészeti ismeretekre (történelem, nyelvek, szociokulturális sajátosságok) és – magától értetıdıen – a magyar-balkáni kapcsolatokra. I.4. A szak képzési céljának és követelményeinek a „rokon” szakokkal történı összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek bemutatása A képzési cél és a követelmények szempontjából a Balkán-tanulmányok MA elsısorban a történelem-, a nemzetközi tanulmányok, valamint a térség kultúráját oktató irodalom- és nyelvi szakokkal rokon. Azonban mind tartalmi, mind módszertani szempontból alapvetı különbségek vannak az említett szakok és a tervezett új MA között. Mindenekelıtt az interdiszciplinaritást és a komplexitást kell kiemelni, amely lehetıvé teszi több diszciplína ismeretanyagának a beépítését (történettudomány, nyelvek, vallás- és kultúrtörténet, nemzetközi kapcsolatok, politológia, politikai és gazdasági földrajz), másfelıl az egyes országokon felülemelkedı, átfogó regionális megközelítést. A szak ezáltal valóban sokoldalú képzést ad, miközben a filológiai szakok a nyelvi és irodalmi képzésre koncentrálnak, más szakokon pedig (történelem, nemzetközi tanulmányok) csak egyes kurzusok vagy – legfeljebb – egy-egy szakirány erejéig foglalkoznak a térséggel. Ezek eredményeként a tervezett új MA és a már létezı szakok bármelyikének a tematikája között legalább 50 %-os az eltérés. Fontos eleme a szaknak a komparatív szemlélet, az összehasonlító módszerek alkalmazása, mert a régió különbözı kultúrák és vallási-civilizációs tradíciók (katolicizmus, ortodoxia, szunnita iszlám) együttese, ezért hangsúlyozni kell az eltéréseket és a különbségeket az európai kontinens többi részéhez képest (bemutatva természetesen a hasonlóságokat és a közös gyökereket is), valamint a régió specifikus helyét az európai és a világtörténelemben. A szak tehát hangsúlyt helyez egyrészt az általános jegyekre, másrészt a sajátosságokra és az egyediségre. Emellett fontos szerepet kap a nyelvoktatás. A szakot elvégzett hallgatónak valamely világnyelv (lehetıleg az angol) mellett ismernie kell a régió két nyelvét legalább olvasási szinten, miáltal képessé válik a források, a szakirodalom és a sajtó megértésére, valamint az alapszintő kommunikációra. A szak tehát olyan képzést biztosít, amely megfelel a tudományos követelményeknek, ugyanakkor a munkaerıpiacon, a köz- és a versenyszférában is jól hasznosítható aktuális ismereteket, gyakorlatias tudást nyújt a hallgatóinak.
4
Mk
BALKÁN-TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉS – SZAKLÉTESÍTÉS II. A SZAK – rendeletben megjelentetendı – KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
1.
A mesterképzési szak megnevezése: Balkán-tanulmányok mesterszak (MA in Balkan Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhetı végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplı megjelölése Végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc, MA) Szakképzettség: okleveles Balkán-tanulmányok mesterszakos bölcsész A szakképzettség angol nyelvő megjelölése: MA in Balkan Studies Választható szakirányok: -3.
Képzési terület 2, 3 : Bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történı belépésnél elızményként elfogadott szakok: 4.1. A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapképzési szakok: Teljes kreditérték beszámításával vehetık figyelembe a bölcsészettudományi képzési terület történelem alapképzési szakjának történelem szakiránya, a szlavisztika alapképzési szak bolgár, horvát, szerb és szlovén szakirányai, a romanisztika alapképzési szak román szakiránya, a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög és török szakirányai, a társadalomtudományi képzési terület nemzetközi tanulmányok és politológia alapképzési szakjai, a gazdaságtudományi képzési terület alkalmazott közgazdaságtan és nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakjai. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsısorban számításba vehetı alapképzési szakok: bölcsészettudományi, társadalomtudományi, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai képzési terület, valamint a gazdaságtudományi képzési terület közgazdasági képzési ág alapképzési szakjai, valamint a jogi és igazgatási képzési terület osztatlan jogász szakja. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetık figyelembe továbbá azok az alapvagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsıoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti fıiskolai vagy egyetemi szintő alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsıoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5.
A képzési idı félévekben: 4 félév
6.
A mesterfokozat megszerzéséhez összegyőjtendı kreditek száma: 120 kredit
6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7.
Az alapozó ismeretekhez rendelhetı kreditek száma: 16-24 kredit A szakmai törzsanyaghoz rendelhetı kreditek száma: 28-36 kredit A differenciált szakmai anyaghoz/szakirányhoz rendelhetı kreditek száma: 32-40 kredit A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetı kreditek minimális száma: 8 kredit A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 20 kredit Szakmai gyakorlat: 0 kredit (nincs kötelezı szakmai gyakorlat) A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint legalább) 30 %
5
Mk
7.
BALKÁN-TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉS – SZAKLÉTESÍTÉS
A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek kibocsátása, akik kiválóan ismerik a balkáni/délkeleteurópai térség történetét, mai sajátosságait, Magyarországgal való kapcsolatát, képesek arra hogy az eltérések és hasonlóságok okait kutassák, megértsék és megértessék, s akik képesek a térségre vonatkozó ismereteket közvetíteni Magyarországon, illetve Európa és a világ más régióiban is. A sajátosságok, az eltérések és hasonlóságok a három nagy civilizatórikusvallási övezet (katolicizmus, ortodoxia, szunnita iszlám) találkozási pontját képezı régióban igen fontosak, hiszen a Nyugat és a Kelet hatása egyaránt jelen van, miközben a térség képes sajátlagos, önálló kulturális arculatot és értékeket is felmutatni. A program ezt a köztes és mégis önálló, saját értékő történeti-kulturális egységet mutatja be. A régió egy másik specifikuma az etnikai és kisebbségi kérdés, amely kisebb-nagyobb hangsúllyal a térség valamennyi országában jelen van annak minden politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális következményével együtt, miközben számos hasonlóságot mutat Európa más régióinak kisebbségi problémáival. Ez a kérdés azért is fontos, mert miközben összeköti a régiót, egyúttal az elkülönülés és az ellentétek egyik tényezıje is. A program megfelelı szakmai ismereteket nyújt a hallgatóknak ahhoz, hogy képesek legyenek tanulmányaik doktori képzésben való folytatására, késıbb pedig az önálló oktatóés kutatómunkára. A képzés emellett olyan ismereteket is ad, amellyel a szakot elvégzettek képesek lehetnek elhelyezkedni a köz- és a versenyszférában is, megállva helyüket a régióval kapcsolatos és a gyakorlatban is hasznosítható tudásuknak köszönhetıen. Képesek ezen kívül arra, hogy ne csak valamelyik világnyelv (lehetıleg az angol) segítségével tudjanak kommunikálni a térségben, hanem legalább alapszinten a régió minimum két nyelvén. A szak kronológiai értelemben a 19-21. századra koncentrál, de a különbözı bevezetések a korábbi idıszakokra is visszanyúlnak, hogy a modern jelenségek érthetıbbek legyenek. Az oktatás rendezıelve a történetiség, valamint a kultúra- és mentalitás-centrikus megközelítési mód: azok alapján mutatja be a térség sajátosságait, anyagi és szellemi teljesítményeit, Európában elfoglalt helyét. Ennek megfelelıen a Balkán-tanulmányok mesterképzési szakot elvégzett hallgatók felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történı folytatására, továbbá a) ismerik: - A Balkán történetét és szociokulturális karakterét, a történelem, társadalom, politika, kultúra és gazdaság általános összefüggéseit, a régiót összekötı és elválasztó szálakat; - a térség vallási, kulturális és civilizatórikus tradícióit, fejlıdésbeli különbségeit, ezek miértjeit, a térséget ért sajátos kulturális, mővészeti, nyelvi, történeti, politikai, gazdasági és társadalmi hatásokat; - a régió aktuális viszonyait: az egyes országok politikai rendszereit, társadalmi-gazdasági helyzetét és külkapcsolatait, továbbá a regionális szintő konfliktusokat és együttmőködési formákat; - a térség belsı, szubregionális tagoltságát, valamint az egyes államokra és nemzetekre vonatkozó specifikumokat; - a kisebbségi és etnikai kérdés szerepét és jelentıségét, a nemzetté-válás helyi sajátosságait, sikereit és kudarcait, az interetnikus kapcsolatok regionális jelenségeit; - Délkelet-Európa helyét az európai és a világtörténelemben, a régió és a nagyhatalmak viszonyának változásait, valamint a térség mai euroatlanti integrációs folyamatait;
6
Mk
BALKÁN-TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉS – SZAKLÉTESÍTÉS - a régió és Magyarország történeti és aktuális kapcsolatrendszerét, valamint a térségben élı magyar nemzeti közösségek helyzetét; - a balkanisztikai diszciplínákat és a térségre vonatkozó kutatások módszertanát; - a térség legalább két nyelvét. b) alkalmasak: - szakmájuk önálló és sokoldalú, multidiszciplináris mővelésére, a Délkelet-Európaismereteket igénylı munkakörök betöltésére; - a doktori tanulmányok megkezdésére, a különbözı tudományos iskolák eredményeinek feldolgozására és kritikai továbbfejlesztésére, a régió tudományos életébe való bekapcsolódásra; - a hazai és a külföldi felsıoktatásban való részvételre; - ismereteik, kutatási eredményeik idegen nyelvő megjelenítésére, megvitatására és megvédésére a tudományos és egyéb fórumokon; - a térségben tevékenykedı magyar és nemzetközi vállalkozások munkájának segítésére, kreativitásukkal, nyelvtudásukkal, régióspecifikus ismereteikkel a vállalatok, gazdasági szervezetek üzleti hatékonyságának és jövedelmezıségének a növelésére; - a politikai és külügyi szférában, valamint az NGO-k (nem-kormányzati-szervezetek) számára végzendı, térséggel kapcsolatos elemzıi és tanácsadói munkára; - a régióval foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájába való bekapcsolódásra; - a tömegkommunikáció bármely ágában végzendı, Balkánra specializálódott szakújságírói tevékenységre; - a térségre vonatkozó magas szintő ismeretterjesztésre. c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek - a szak és a térség iránti érdeklıdés, elkötelezettség - önálló gondolkodás, kreativitás - kritikai szemlélet, - igény a minıségi munkára - az ismeretszerzés különbözı módszereiben való jártasság - jó kommunikációs készség - kutatói alkat - a rendszeres tanulás iránti igény - széleskörő mőveltség - a nyelvek iránti tehetség és érdeklıdés
8.
A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bıvítı, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 16-24 kredit
A képzés fontos részét képezi az elméleti alapozás, amely az alapképzésben megszerzett ismereteket bıvíti tovább a mesterfokozat szakterületi ismereteinek elsajátításához szükséges szintig. Ennek egyik része a balkanisztikai bevezetés, amely megadja a szak profilját, tartalmi irányait, s ismerteti magának a diszciplínának a történetét és kutatásmódszertanát. Az elméleti alapozó másik része bemutatja a délkelet-európai térség történetét és kultúráját, vallási-civilizatórikus tradícióit. Ennek révén a hallgatók megismerkednek azokkal a történeti elızményekkel és kulturális sajátosságokkal, amelyek a modern Délkelet-Európa megértéséhez nélkülözhetetlenek. 8.2. Szakmai törzsanyag kötelezı ismeretkörei: 28-36 7
Mk
BALKÁN-TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉS – SZAKLÉTESÍTÉS A szakmai törzsanyag megismerteti a hallgatót a térség közelmúltjával és jelenével. Az ide tartozó tanegységek bemutatják a Balkán mai politikai, gazdasági és szociális viszonyait, nemzetközi helyzetét, etnikai tagoltságát, a magyar-balkáni kapcsolatok múltját és jelenét, s az országismereti kurzusok révén lehetıséget nyújtanak arra, hogy a hallgatók az átfogó regionális ismeretek mellett az egyes országokról és nemzetekrıl is elmélyültebb tudást szerezhessenek.
8.3. Szakmai törzsanyag kötelezıen választható ismeretkörei: 32-40 kredit
A differenciált szakmai ismeretek kötelezıen választható modulja egyrészt a nyelvi képzést szolgálja, másrészt a törzsanyag elmélyítését és újabb specifikus ismeretek megszerzését. A nyelvi kurzusok elvégzésével a hallgatók képessé válnak arra, hogy a térség minimum két nyelvén tudjanak szakszöveget olvasni és legalább alapszinten kommunikálni. Azok a hallgatók, akik már rendelkeznek a szükséges nyelvismerettel, választhatnak a szak más kurzusaiból, ezáltal specializálódhatnak valamelyik országra, korszakra vagy szakterületre. A szabadon választható modul (minimum 8 kredit) lehetıséget ad a hallgatóknak arra, hogy más szakokon (történelem, politológia, nemzetközi kapcsolatok, szociológia, irodalom, kultúratudomány, közgazdaság, néprajz, nyelvészet, földrajz), illetve praktikum keretében kiegészítı ismereteket szerezzenek. Diplomamunka: 20 kredit
A diplomamunka a hallgató által választott témából és az általa választott témavezetı irányításával, a források és a magyar, valamint a vizsgált problémakörhöz kapcsolódó idegen nyelvő szakirodalom felhasználásával készülı önálló munka, amelyben a hallgató számot ad végsı tudásáról. 9.
A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakon nincs kötelezıen elıírt szakmai gyakorlat, azonban a szabadon választható kreditek keretében lehetıséget van a praktikumra, a hallgatók szakmai gyakorlatának elismerésére.
10. Idegennyelvi követelmények: 10.1 A mesterfokozat megszerzéséhez – az általános szabályozásnak megfelelıen – legalább egy idegen nyelvbıl államilag elismert, felsıfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékő érettségi bizonyítvány, illetve oklevél); vagy egy további, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétıl eltérı nyelvbıl szerzett államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékő érettségi bizonyítvány, illetve oklevél) szükséges. 10.2. Amennyiben a hallgató a nyelvvizsgáit nem a régió élı nyelveibıl szerezte (albán, bolgár, bosnyák, horvát, macedón, montenegrói, román, szerb, szlovén, török, újgörög), akkor azok közül kettınek az alapszintő elsajátítása érdekében részt kell vennie az intézményi tantervben elıírt nyelvi képzésen kell részt vennie. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei
8
Mk
BALKÁN-TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉS – SZAKLÉTESÍTÉS
A hallgatónak a kreditszám megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsıoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhetı legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai alapján az alábbi ismeretkörök délkelet-európai vonatkozású ismeretanyagából: történelem, gazdaság- és társadalomismeret, nemzetközi tanulmányok, politológia, szlavisztika romanisztika, keleti nyelvek és kultúrák. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó legfeljebb 20 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsıoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. 12. A szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezések -!!! A szürke hátterő szövegek csak példák, illetve segéd-szövegek, a beadványból törölhetık!!!
9
