KÖZLEKEDÉSTERVEZÉSI KÖZLEKEDÉSTERVEZÉSI MESTERISKOLA ÚTHÁLÓZATFEJLESZTÉS, ÚTHÁLÓZATFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSRENDEZÉS
Körmendy Mária, Pető Zoltán
TELEPÜLÉSRENDEZÉS ELMÉLET (2011 ÉV NOVEMBERI JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET SZERINT)
A településrendezés egy jogszabály alkotásra − önkormányzati határozat, határozat vagy önkormányzati rendelet − irányuló, a település távlati kialakítását, fejlődését meghatározó tervezési, érdek egyeztetési folyamat, melynek során az elkészülő tervek a jogszabályok alátámasztására alátámasztására, megfelelőségének az igazolására szolgálnak. szolgálnak (előadók).
1. A TELEPÜLÉSRENDEZÉST MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A t l ülé A településrendezés az alábbi országos érvényű jogszabályok határozzák meg: d é lábbi á é é űj bál k h tá ák • Az 1997 évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről ( (továbbiakban Étv.), ) • 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (továbbiakban OTÉK).
Az Étv. Az Étv a településrendezésen túlmenően a teljes építésügyet lefedi, ezt a településrendezésen túlmenően a teljes építésügyet lefedi ezt szemlélteti a felépítése is: • I. fejezet,
általános rendelkezések
• II. fejezet,
településrendezés
• III. fejezet,
az építési folyamat szabályozása
• IV. fejezet, IV fejezet
az épített környezet fenntartása használata és az épített környezet fenntartása, használata és értékeinek védelme
• V. fejezet,
vegyes és záró rendelkezések
Az Étv. I. fejezete meghatározza az épített környezet alakítása és védelme É tárgykörét, és a követelményeit:
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan: a) a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés), b) a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés), c) az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az ) é ül t k űtá k ( t ábbi kb ütt é ít é k) l i t építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására, d) az építmények építészeti‐műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti‐ műszaki tervezés), é) e) az építmények kivitelezésére, f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek f) a építési termékek, anyagok, s erke etek, berende ések és móds erek minőségi követelményeinek kialakítására,
g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére, h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra, i) az a)–h) pontok körébe tartozó kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek i) ) h) k kö éb ók á ű ki f jl é é k eredményének alkalmazására, j) az a)–i) pontokban foglaltakkal kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre, továbbá k) az a)–j) pontokban foglaltakra vonatkozó szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására (a továbbiakban együtt: építésügy). (2) E törvényt a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
3. § (1) Az épített környezet alakítását és védelmét: a) a jogszabályokkal összhangban álló településrendezési és építészeti‐műszaki tervek ) j bál kk l ö h b álló t l ülé d é i é é íté ti ű ki t k alapján, b) a jogszabályokban előírt építészeti, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet‐ és természetvédelmi követelményekkel összhangban, c) a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel, valamint d) a résztvevők együttműködésével kell megvalósítani. d) a résztvevők együttműködésével kell megvalósítani. (2) Az épített környezet alakítása és védelme során a közérdekű intézkedéseket és döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon. Gondoskodni kell az érdekelt természetes személyek, y , jjogi g személyek y és jjogi g személyiség y g nélküli szervezetek megfelelő gf tájékoztatásáról, és lehetőséget kell adni részükre véleménynyilvánításra és javaslattételre.
Az Étv. I. fejezete továbbá meghatározza az állam és az önkormányzatok építésügyi feladatait is (j (jogszabály g y alkotás,, tervtanács,, hatósági g feladatok). )
Az Étv. II. fejezete meghatározza a településrendezés célját és feladatait:
7. § (1) A településrendezés célja a települések terület‐felhasználásának és infrastruktúra‐hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése. (2) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli‐fizikai kereteit; b) t l ülé d tt á it é l h tő é it h ték b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse kih ál lő ít annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes ) bi t ít t l ülé (t l ülé é k) ő é éd j ll t é ték szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.
A céloknak és feladatoknak megfelelően az Étv. II. fejezete többek között A céloknak és feladatoknak megfelelően az Étv. II. fejezete többek között részletesen meghatározza a: • településrendezés általános szabályait • a településszerkezeti tervet (továbbiakban TSZT) t l ülé k ti t t (t ábbi kb TSZT) • a helyi építési szabályzatot (továbbiakban HÉSZ) • a szabályozási tervet (továbbiakban SZT) • Budapestre vonatkozó sajátos rendelkezéseket • a településrendezési tervek megvalósulását biztosító sajátos jogintézményeket • építésjogi követelményeket é íé k l é k • tilalmakat
Az OTÉK Az OTÉK az Étv‐ben szereplő feladatok gyakorlati végrehajtását az Étv ben szereplő feladatok gyakorlati végrehajtását tartalmazza. Felépítése: • I. fejezet, általános rendelkezések • II. fejezet, településrendezési eszközök • III. fejezet, építmények elhelyezése • IV. fejezet, építmények létesítési előírásai IV fejezet építmények létesítési előírásai • V. fejezet, vegyes és záró rendelkezések
Az OTÉK I. fejezete meghatározza a TSZT, SZT, HÉSZ tartalmi felépítését, és az É É azok kidolgozásához használatos jelkulcsot (2 sz. melléklet). Az OTÉK II. A II fejezete f j meghatározza h á a TSZT területfelhasználási ül f lh álá i egységeit, é i valamint az SZT és HÉSZ építési övezeti és övezeti rendszerében szabályozandó paramétereket. Az OTÉK III. fejezete − többek között − meghatározza a közlekedési létesítmények védőtávolságait (más szakirányú jogszabályok tartalmazzák részletesen), szabályoz egyes közlekedéssel kapcsolatos kötelezettségeket. é l t ) bál kö l k dé l k l t köt l tt é k t • Közutak esetében 50 m, 100 m, • Országos vasútvonalak esetében 50, 100 m • Egyéb esetek (HÉV, nagysebességű vasút) • Szabályozza a járművek elhelyezését (parkolási rendelet, szgk., tgk. telken b l l k ék á ahol ilyen forgalom jelentkezik, autóbusz ‐ belül, kerékpár ‐ h l il f l j l k ik ób ahol ilyen h l il forgalom jelentkezik).
2. A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ESZKÖZEI
A településrendezés témakörében kötelezően alkalmazandó, alkalmazható A településrendezés témakörében kötelezően alkalmazandó alkalmazható eszközök: • településfejlesztési koncepció (TFK) • integrált városfejlesztési stratégia (IVS) • településszerkezeti terv (TSZT) • helyi építési szabályzat (HÉSZ) helyi építési szabályzat (HÉSZ) • szabályozási terv (SZT) Továbbá Budapest esetében : • fővárosi építési keretszabályzat (BVKSZ) • fővárosi szabályozási keretterv (FSZKT) fővárosi szabályozási keretterv (FSZKT)
Településfejlesztési koncepció (TFK) az Étv. 2.§ É 27. szerint Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti‐művi adottságok g mellett a társadalmi,, a g gazdasági, g , a környezeti y szempontoknak p és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe.
A településfejlesztési koncepció és településszerkezeti terv a vonatkozó előírásoknak megfelelően egyszerre is készíthető, és egy határozattal is elfogadható. elfogadható
Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) az Étv 2 § 12., és a 7.§ Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) az Étv. 2.§ 12 és a 7 § (5) szerint (5) szerint
Integrált településfejlesztési stratégia: stratégiai szemléletű, a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítását szolgáló dokumentum. A településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti k az érintett é partnerekk (üzleti ( l szektor, k civill szektor, k k közszféra fé szereplõi, lõ lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is ö összefüggéseiben fü é ib kezeli. k li
Településszerkezeti terv (TSZT) az Étv 2 § 28. szerint Településszerkezeti terv (TSZT) az Étv. 2.§ 28 szerint Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, alakításának védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, irányait ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. elrendezését
Helyi építési szabályzat (HÉSZ) az Étv 2 § 11. szerint Helyi építési szabályzat (HÉSZ) az Étv. 2.§ 11 szerint Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. rendelet
Szabályozási terv (SZT) az Étv 2 § 20. szerint Szabályozási terv (SZT) az Étv. 2.§ 20 szerint Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, beépítésével továbbá a környezet természeti, természeti táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. ábrázolja
3 A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK JÓVÁHAGYÁSA 3. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK JÓVÁHAGYÁSA
A településrendezés témakörében kötelezően alkalmazandó eszközök jóváhagyása: • TFK:
önkormányzati határozat
• IVS:
önkormányzati határozat
• TSZT:
önkormányzati határozat
• HÉSZ: HÉSZ önkormányzati rendelet ö k á i d l • SZT:
önkormányzati rendelet
Továbbá Budapest esetében : • TSZT:
fővárosi önkormányzati határozat
• FSZKT: FSZKT: fővárosi önkormányzati rendelet fővárosi önkormányzati rendelet • BVKSZ: fővárosi önkormányzati rendelet A HÉSZ és SZT: Bp.‐en KVSZ és KSZT néven kerületi önkormányzati rendelet
4. A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (TSZT, SZT, HÉSZ) EGYEZTETÉSI Ü É É Á Á Á É É MECHANIZMUSA • A tervek kidolgozása előtt meg kell határozni a rendezés alá vont területet, annak célját és várható hatását, hogy az érintettek 15 munkanapon belül javaslatokat, észrevételeket tehessenek. • Az érintettek: a területileg érintett lakosság, érdekképviseleti és társadalmi szervek, önkormányzati szervek, államigazgatási szervek (hatóságok), állami főépítész. • A tervek véleményeztetése a tervtanáccsal. • A tervek véleményeztetése az előzetes véleményezésben részt vett érintettekkel A rendelkezésre álló idő 22 nap. érintettekkel. nap • Eltérő vélemények tisztázását biztosító egyeztető eljárás (tárgyalás előtt 8 nappal meg kell hívni az érintetteket). Ha egy érintett jogszabályon alapuló eltérő véleményt adott, adott de meghívás ellenére nem jelenik meg az egeztetésen, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. Jegyzőkönyvet kell készíteni az elfogadott és nem elfogadott véleményekről.
• A vélemények alapján módosított tervet, az egyeztetés jegyzőkönyvét, az el nem fogadott véleményeket és azok indoklását 1 hónapra közzé kell tenni, hogy az érintettek észrevételeket tehessenek (lakossági fórum, kifüggesztés). • A közzététel alatt a tervet, jegyzőkönyvet, el nem fogadott véleményt és indoklását a főváros, egy egész kerület, megyei jogú város esetén a miniszternek (90 nap), nap) egyéb esetben az állami főépítésznek (30 nap) véleményezésre meg kell küldeni. • A miniszter, vagy állami főépítész véleményének testület előtti ismertetése után határozatot hozhat, hozhat vagy rendeletet alkothat a testület. testület A jogszabályok a megállapításuktól számított 30. napon léphetnek életbe. • A jogszabályalkotástól számított 10 napon belül a jóváhagyott terveket és el nem fogadott f d tt vélemények él é k indoklását i d klá át meg kell k ll küldeni küld i a véleményező él é ő hatóságoknak és az állami főépítésznek. Továbbá 10 napon belül az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. • A véleményező hatóságok 15 munkanapon belül tájékoztatják az állami főépítészt az esetleges észrevételeikről (jogszabályon alapuló észrevételük nem épült be). Kivételt jelentő eljárások (nem érint fő elemet, hiba javítás, társadalmilag kiemelt cél érdekében készül, katasztrófa helyzet estén)
5 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV (TSZT) 5. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV (TSZT) A közigazgatási terület egészére készülő rajzi és szöveges részekből áll, melyek az elfogadó határozat mellékleteit képezik. Legalább 10 évente felül kell vizsgálni. A terv jóváhagyandó és alátámasztó munkarészekből áll. Jóváhagyandó munkarész a területfelhasználás munkarész. Alátámasztó Jóváhagyandó munkarész a területfelhasználás munkarész Alátámasztó munkarészek az alábbiak a: • tájrendezési javaslat • környezetalakítási javaslat • közlekedési javaslat • közművesitési javaslat közművesitési javaslat • hírközlési javaslat • örökségvédelmi hatástanulmány • egyéb munkarész (szükség szerint)
A településszerkezeti terv az Étv. 11.§ (2)‐(3) szerint tartalmazza: (2) A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú térképen kell ábrázolni. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a bel‐ és kült ül t k t a beépítésre külterületeket, b é íté szánt, á t illetve ill t a beépítésre b é íté nem szánt á t területeket, t ül t k t azokk tagozódását, a település szerkezetét meghatározó műszaki infrastruktúra‐ hálózatokat (főútvonalakat, gyűjtőutakat, közüzemi közmű‐gerincvezetékeket, hírközlő hálózat fő elemeit), elemeit) a települési szintű és a városrész szintű közparkokat, közparkokat a terv léptékében ábrázolható védett, az e tervvel védelemre tervezett és védőterületeket. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a rehabilitációra kijelölt, kijelölt valamint a funkciójában megváltoztatásra szánt (fejlesztési) területeket. (3) A (2) bekezdésben említett egyes területeken belül fel kell tüntetni a terület felhasználását veszélyeztető, illetőleg arra kiható tényezőket, különösen az alábányászottságot (bányatelket), a nyilvántartott ásványinyersanyag‐vagyont, a szennyezettséget, y g , az árvíz‐,, a belvíz‐,, az erózió‐ és csúszásveszélyt, y , a fföldrengés‐ g veszélyeztetettséget, a természetes és mesterséges üregektől veszélyeztetett területeket, a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá a külön jogszabályok alapján előírt minden olyan egyéb tényezőt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja.
A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek tagozódását a területfelhasználási egységek kijelölése jelenti (a jóváhagyandó munkarész), melyek az OTÉK 6.§ (3) a, szerint az alábbiak lehetnek: (3) Az igazgatási terület (3) Az igazgatási terület a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint (a megengedett beépítettség legalább 10 %) 1 lakó 1. lakó‐, 1.1. nagyvárosias lakó‐, 1.2. kisvárosias lakó‐, 1 3 kertvárosias lakó‐, 1.3. kertvárosias lakó 1.4. falusias lakó‐, 2. vegyes‐, 2.1. településközpont vegyes‐, . . te epü és ö po t egyes , 2.2. központi vegyes‐, 3. gazdasági‐, 3.1. kereskedelmi, szolgáltató‐, g 3.2. ipari‐, 4. üdülő‐, 4.1. üdülőházas‐, 4.2. hétvégiházas‐, valamint 5. különleges‐,
b) beépítésre nem szánt területeit (a megengedett beépítettség legfeljebb 5 %) 1 közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési‐, 1. közlekedési‐ és közműelhelyezési hírközlési 2. zöld‐, 3. erdő‐, 3 1 védelmi erdő 3.1. védelmi erdő, 3.2. gazdasági erdő, 3.3. egészségügyi‐szociális, turisztikai erdő, 3.4. oktatási‐kutatási 3.4. oktatási kutatási erdő, erdő, 4. mezőgazdasági, 4.1. kertes mezőgazdasági, 4.2. általános mezőgazdasági, g g, 5. vízgazdálkodási, 6. természetközeli, 7. különleges beépítésre nem szánt területként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni.
6 SZABÁLYOZÁSI TERV (SZT) 6. SZABÁLYOZÁSI TERV (SZT) A közigazgatási terület legalább egy telektömb nagyságú területére készül, időbeli hatályát elvileg nem korlátozza semmi. Szabályozási y terv készítendő: • újonnan beépítésre, vagy jelentősen átépítésre kerülő területre • természeti adottság, vagy építészeti örökség miatt különös figyelmet (pl. üdülő terület, műemlék)) érdemlő a területre (p • az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi (tehát bárhol). Az SZT‐nek összhangban kell lennie a TSZT‐vel, vagy azt előzetesen módosítani kell. Az SZT‐t és a HÉSZ‐t együtt kell alkalmazni. Az SZT elnevezése Budapesten belül KSZT. Az SZT előírásainak minden telekre egyértelműen értelmezhetőnek kell lennie (építési jogot keletkeztet).
A Szabályozási terv az Étv. 12.§ (5) szerint tartalmazza: (5) A szabályozási tervnek tartalmaznia kell: a) a bel‐ és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal), b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását, gy ( p ) c) az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését , d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút köztér közpark stb.), e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek ki l kítá á é b é íté é kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat, tk ó áll ítá k t f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket, g) az infrastruktúra‐hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit, h) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását.
Az SZT – Az SZT az OTÉK 7.§ az OTÉK 7 § (3)‐(6) alapján – (3) (6) alapján létrehozza az építési övezetek, létrehozza az építési övezetek övezetek kapcsán az alábbi építési paramétereket. 3) Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési 3) Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább: 1. a kialakítható legkisebb telekterületméretet, 2. a beépítési módot, 3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, 4 a megengedett legnagyobb építménymagasságot 4. a megengedett legnagyobb építménymagasságot, 5. a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét, 6. a zöldfelület legkisebb mértékét, 7. a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezetségi határértékeket [a továbbiakban: környezetterhelési határértékeket (emisszió és imisszió)] (emisszió és imisszió)], 8. a terepszint alatti építményeket.
(4) Az övezetre vonatkozóan az e rendeletben foglaltakon túlmenően meg lehet határozni: 1. a beépítési módot, p , 2. a megengedett legnagyobb építménymagasságot. (5) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan meg lehet határozni: 1. a felhasználás kizárólagosságát, illetőleg korlátozását, 2. a helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében a telkek 2 a helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében a telkek legkisebb szélességi és mélységi méretét, a legkisebb építménymagasságot, az építészeti karakter jellemzőit, 3. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kialakítására vonatkozó 3 a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kialakítására vonatkozó egyéb előírásokat, 4. a legfelső építményszint magasságát.
Valamint a közművesítettség mértékét, a zöldfelületi rendszert. Ez a jóváhagyandó munkarész. Az SZT alátámasztó munkarészei azonosak a TSZT‐ben felsoroltakkal: • ha egyszerre készülnek közösek • ha előbb készülnek ugyanazokat kell elkészíteni ha előbb készülnek ugyanazokat kell elkészíteni • ha később készülnek aktualizálni kell őket + értékvédelmi munkarész szükséges. Az SZT elnevezése Budapesten belül KSZT.
7 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 7. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT A közigazgatási terület legalább egy területfelhasználási (TSZT szerinti) egység területére készül, időbeli hatályosságát elvileg nem korlátozza semmi. Amennyiben nem az egész közigazgatási területre készül, akkor az első részterület kiegészítések módosítását jelentik a később készülő HÉSZ‐ek. Az p SZT‐k a HÉSZ mellékleteit képezik. Ha a HÉSZ mellékleteként nem készül SZT, akkor 20.000 lakos feletti területeknél övezeti tervlap szükséges.
A Helyi építési szabályzat az Étv. 13.§ (2) szerint tartalmazza: A Helyi építési szabályzat az Étv. 13.§ (2) szerint tartalmazza:
2) A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább: 2) A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább: a) a bel‐ és külterület(ek) lehatárolását (belterületi határvonal), b) a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (é í é (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének k) l h á lá á k f lh álá á k b é í é é k feltételeit és szabályait, c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történő építés feltételeit, szabályait, d) a különböző célú közterületek felhasználása és az azokon történő építés feltételeit és szabályait, továbbá e) a helyi építészeti értékvédelemmel, f) a védett és a védő területekkel valamint f) a védett és a védő területekkel, valamint g) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos előírásokat.
HÉSZ készítendő: ugyanazon esetekben, mint az SZT‐nél. A HÉSZ létrehozza az építési övezetek, övezetek kapcsán az alábbi A HÉSZ létrehozza az építési övezetek, övezetek kapcsán az alábbi építési paramétereket: ugyanazok, mint az SZT‐nél Az HÉSZ elnevezése Budapesten belül KVSZ. p
8. BUDAPESTI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KERETSZABÁLYZAT 8 BUDAPESTI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KERETSZABÁLYZAT ÉS A FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV Az önkormányzati törvény Budapest esetében kétszintű önkormányzati rendszert határozott meg, megosztotta a feladatokat és hatásköröket a fővárosi és kerületi önkormányzat között. Ez tükröződik a településrendezés hierarchiájában is. A Fővárosi Önkormányzat feladata a TSZT, BVKSZ és FSZKT megalkotása. A BVKSZ az Étv. 14.§ (2) szerint tartalmazza: ( ) (2) A Fővárosi Önkormányzat a főváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos általános követelményeket fővárosi építési keretszabályzatban állapítja meg. (3) A fővárosi kerületi önkormányzatnak – a fővárosi építési keretszabályzat k t i belül keretein b lül – a kerület k ül t egészére é é vonatkozóan tk ó kerületi k ül ti építési é íté i szabályzatot bál t t kell k ll megállapítania. A fővárosi és a kerületi önkormányzat megállapodása esetén kisebb területegységre is megállapítható kerületi építési szabályzat.
Az FSZKT az Étv. 14.§ (5‐6) szerint tartalmazza: (5) A főváros szabályozási kerettervében kell meghatározni a főváros egészét vagy több kerületét érintő, a fővárosi önkormányzat feladat‐ és hatáskörébe tartozó szabályozási elemeket, különösen elemeket, különösen a) a bel‐ és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal), b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes t ül t é k l h tá lá át területrészek lehatárolását, c) a főváros működéséhez szükséges közterületek és az egyéb területek elkülönítését, d) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken belül a különböző célokat ) f y j szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), e) a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket, f) az infrastruktúra hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit f) az infrastruktúra‐hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit, g) a sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását. (6) A kerületi szabályozási tervbe a kerületet érintő, a főváros szabályozási kerettervében szereplő szabályozási elemeket be kell építeni, eltérés szükségessége esetén a főváros szabályozási kerettervét előzetesen módosítani kell.
BVKSZ közlekedéshez kapcsolódó előírásai, keretövezetre vonatkozó előírások BVKSZ közlekedéshez kapcsolódó előírásai keretövezetre vonatkozó előírások (célzott területfelhasználási módú területek előírásai) Magán út: Magán út: 2. § 2 § (7) Belterületen a telkek megközelítésére szolgáló magánutat (7) Belterületen a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút ‐ az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között ‐ közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra. Üzemanyagtöltő állomások: 7. § (1) Önálló üzemanyagtöltő állomást csak KL‐KT KL KT közterületen közterületen ‐ az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott az 1 számú melléklet 2 pontjában meghatározott területek kivételével ‐, illetve annak mentén lévő I, M, MZ, IP, KL keretövezetben, valamint a K, KV keretövezet azon területein lehet, ahol azt a célzott területfelhasználási mód részletezett előírásai lehetővé teszik. Közterületek kialakítása: 12. § (7) Új közterületek megnyitásánál és p y p f kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali fasor kialakításának lehetőségét. Meglévő és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál indokolt esetben ettől el lehet tekinteni.
Bevásárló központok: 17. § (4) 6000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb k kereskedelmi létesítményt magába foglaló létesítmények k d l lé í é áb f l ló lé í é k elhelyezhetőségét minden esetben a 14. számú melléklet szerinti a) KSZT b) á b) városrendezési hatástanulmány d é i h tá t l á c) kereskedelmi hatástanulmány d) komplex környezeti hatásvizsgálat e) közlekedési hatásvizsgálat e) közlekedési hatásvizsgálat f) látvány‐ és sziluettvizsgálat készítésével kell igazolni. Lakó és Vegyes területek tagolása: 26. § (1), valamint a 38. § (1) j Új telektömb kialakításánál a tömb hosszanti oldalának mérete ‐ amennyiben ezt a terepviszonyok és egyéb városrendezési szempontok nem zárják ki ‐ nem lehet nagyobb 250 m‐nél.
A.
KL KT KL‐KT KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ KÖZTERÜLETEK
) g , y j g a) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. ) g b) A területén csak a közlekedést szolgáló: ba) közutak, pályatestek, bb) közúti csomópontok, bc) a gyalogosforgalom területei (járdák), bd) kerékpáros közlekedés területei, be) közúti és gyalogos aluljárók be) közúti és gyalogos aluljárók, bf) mélygarázsok, bg) üzemanyagtöltő állomások, kocsimosók, ha azt KSZT lehetővé teszi, bh) a tömegközlekedés megállóhelyeinek várakozó építményei, mindezek zöldsávjai, fasorai és a zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények helyezhetők el.
c) Belterületen a tervezett főútvonalak mentén biztosítani kell a szabályozás során, hogy legalább kétoldali zöldsáv vagy fasor kialakítható és fenntartható legyen. Autópálya, autóút, illetve I. rendű főút mentén lévő mezőgazdasági területen az út építési területének szélétől legalább 30 m széles véderdősávot kell telepíteni és fenntartani. d) A területen a meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott ) figyelembevételével lehet csak a közlekedés műtárgyait elhelyezni. Különszintű nyomvonalvezetés esetén különös figyelmet kell fordítani annak kialakítására, hogy a már meglévő zöldfelület, fasor, egyéb k ki l kítá á h á lé ő öldf lül t f éb természeti elemek megtarthatók, illetve további zöldfelületi elemek kialakíthatók legyenek. A műtárgyak alatti zöldfelületen épületek nem helyezhetők el azt lehetőleg szabadon átjárhatóan kell kialakítani és helyezhetők el, azt lehetőleg szabadon átjárhatóan kell kialakítani és intenzíven, parkszerűen kell fenntartani.
B.
KL KÉ KL‐KÉ KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATOS ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET
a) A terület kizárólag a közlekedés, tömegközlekedés végállomásai és várakozóhelyei (megálló, végállomás, parkoló, P+R), valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó parkolóterületek elhelyezésére, illetőleg kialakítására szolgál. b) A területen KSZT alapján, egységes építészeti kialakítással a területet igénybevevők számára: ba) információs és szolgálati irodák, bb) bb) szolgálati pihenők, l ál h ők bc) várótermek és várakozó terek, pihenők, bd) vendéglátási építmények, ) g p y , be) 500 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi funkciót tartalmazó építmények helyezhetők el.
C.
KL‐VA VASÚTI LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET Ú É Í É É É Á Ó Ü
a) A terület a HÉV, a metró felszíni pályaterületei, a Fogaskerekű vasút és a G Gyermekvasút, a MÁV vasúti és vasúti üzemi területei, a pályaudvarok, k út MÁV úti é úti ü i t ül t i ál d k teherpályaudvarok, vasúti rendezők területeinek, építményeinek, valamint az ezekhez kapcsolódó P+R parkolók elhelyezésére szolgál. b) A területen KSZT alapján a kötöttpályás tömegközlekedési és vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási, technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó: ba) raktárak, bb) szolgálati intézmények, bc) szolgálati lakó‐ és szállásépületek, bf) szolgálati irodák bf) szolgálati irodák, be) vendéglátási és maximum 1000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épületek helyezhetők el. A területen más célú felhasználás számára telket kialakítani nem lehet.
c) Veszélyes hulladék csak a területen belül folytatott, megengedett Veszélyes hulladék csak a területen belül folytatott, megengedett tevékenységből származhat. A tárolhatóság maximális idejét a vonatkozó kormányrendelet szerint kell meghatározni.
D. KL‐VI VÍZI KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATOS LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET a) A területen kizárólag a vízi közlekedéssel kapcsolatos nemzetközi, országos és fővárosi jelentőségű kikötők, személy‐ és teherkikötők területei és létesítményei helyezhetők el. b) A területen KSZT alapján a kikötő üzemi építményei mellett a tevékenységhez tartozó: ba) kiszolgáló és ellátó építmények, bb) vendéglátási és maximum 1000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épületek, bc) szolgálati intézmények, bd) szolgálati lakóépületek, b ) be) szolgálati irodák, l ál ti i dák bf) szálláshely‐szolgáltató épületek helyezhetők el. y
c) A Csepeli Közforgalmú Kikötő és a Csepel‐sziget Nagy‐Duna‐ág menti területén ca) a közlekedés, cb) a szállítás, cc) a raktározás, ) ká á cd) a nem termelő ipari jellegű tevékenység (pl. csomagolóipar) épületei és építményei is elhelyezhetők. p p y y A funkcióra való tekintettel a beépítés mértéke 45% lehet. d) Kikötőknél a Nagy‐Duna‐ág menti partszakaszokon a kötelező parti zöldsávot KSZT‐ben meghatározott módon, általában szakaszosan ki kell jelölni. e) Veszélyes hulladék csak a kikötő területén belül folytatott, megengedett tevékenységből származhat. A tárolhatóság maximális idejét a vonatkozó kormányrendelet szerint kell meghatározni.
E. KL‐RE REPÜLŐTEREK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET Ü Ő É É Á Ó Ü a) A terület kizárólag a repüléssel kapcsolatos közlekedési területek, személy‐ él és teherforgalmat bonyolító, valamint a sportcélú repülőterek, é t h f l tb lító l i t t élú ülőt k területek és létesítmények céljára szolgál. b) A területen a repülés üzemi építményei mellett a tevékenységhez b) A területen a repülés üzemi építményei mellett a tevékenységhez tartozó: ba) kiszolgáló létesítmények, bb) vendéglátási építmények, bc) raktározási építmények, bd) szálláshely szolgáltató épületek bd) szálláshely‐szolgáltató épületek, be) szolgálati irodák helyezhetők el.
c) A Ferihegyi nemzetközi repülőtér területén a b) pontban felsoroltakon c) A Ferihegyi nemzetközi repülőtér területén a b) pontban felsoroltakon túlmenően olyan intézmények építményei is elhelyezhetők, amelyeket az alapfunkció nem zavar. d) Veszélyes hulladék csak a területen belül folytatott, megengedett tevékenységből származhat. A tárolhatóság maximális idejét a vonatkozó kormányrendelet szerint kell meghatározni.
Személygépjárművek elhelyezése: „Fővárosi parkolási rendelet” Személygépjárművek elhelyezése: „Fővárosi parkolási rendelet 6. § (1) Budapest közigazgatási területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a járművek számára elhelyezési lehetőséget, j y g , továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani jelen rendelet 16. számú melléklete szerint az alábbi eltérésekkel: a) a metróállomások valamennyi felszínre érkező kijáratától légvonalban mért legfeljebb 500 méteres körzetben lévő építményekre a belső zónára vonatkozó előírások érvényesek. b) az 1. számú mellékletben lehatárolt elővárosi és átmeneti zóna területén a VK, L2, L2/A, valamint a Kerületi Szabályozási Tervekben szereplő zártsorú beépítésű, I jelű keretövezeteknél a kerületi rendeletben a belső zóna előírásai alkalmazhatók. (2) A kerületi önkormányzat rendeletében az OTÉK 4. számú melléklete alapján számított parkolóhely‐létesítési kötelezettséget a 16. számú mellékletben területenként differenciált, funkciónként meghatározott százalékos eltérésekkel ‐ a Belső zónában a táblázat szerinti értékben, a többi zónában a táblázat szerinti értékek között ‐ állapíthatja meg. K ül ti Kerületi rendelet hiányában az építési engedélyezési tervek készítésénél a belső zónában, d l t hiá áb é íté i dél é i t k ké íté é él b l ő ó áb valamint az (1) bekezdés a) pont szerinti területeken jelen rendelet 16. számú melléklete alapján számított értékeket, a többi területen az OTÉK szerint számított értékeket kell figyelembe venni figyelembe venni.
(3) A kerületi rendelet szerint számítolt parkolóhely‐létesítési kötelezettség egy része vagy egésze ‐ kizárólag bővítés és/vagy rendeltetés módosítás esetén vagy egésze kizárólag bővítés és/vagy rendeltetés módosítás esetén ‐ közterületen is közterületen is megvalósítható, de legfeljebb jelen rendelet 16. számú mellékletében szereplő mértékig (közterületi engedmény). Kerületi rendelet hiányában a közterületi engedmény nem alkalmazható. y g y (4) A kerületi rendelet szerint számított parkolóhely‐létesítési kötelezettség ‐ a kerületi rendeletben meghatározott mértékben ‐ a közterületi telekhatártól légvonalban mért legfeljebb 500 méteren belüli parkolóházban, mélygarázsban, továbbá KSZT‐ben meghatározott felszíni parkolóban is megvalósítható, ha a ki‐ és behajtás forgalomtechnikai okokból nem engedélyezhető vagy a telken a már meglévő épület, a telek méretei vagy egyéb műszaki adottságok a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé. Az engedményt igénybe vevő építményre használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha az építési engedély szerinti, más telken figyelembe venni kívánt parkolóhelyek rendelkezésre állnak, a parkolóház, mélygarázs, a KSZT‐ben k lóh l k d lk é áll k k lóhá él á b meghatározott felszíni parkoló építése befejeződött és az építmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a parkolóház, mélygarázs, a KSZT‐ben meghatározott felszíni parkoló t l jd tulajdonosával, üzemeltetőjével hosszú távú, de legalább 20 éves kizárólagos bérleti á l ü lt tőjé l h ú tá ú d l lább 20 é ki á ól bé l ti szerződése van, vagy tulajdont szerzett a szükséges parkolóhelyszám mértékéig, mely figyelembevételére más szerződés keretében nem került sor. A Nagykörúton kívül elhelyezkedő az FSZKT ben meghatározott RSZT jelű területeken a A Nagykörúton kívül elhelyezkedő, az FSZKT‐ben meghatározott RSZT jelű területeken a parkolóhelyek megvalósításának időpontját a kerületi rendelet eltérően szabályozhatja.
(5) Tehergépjármű‐rakodóhelyre vonatkozóan a helyi ellátást szolgáló építmények esetében helyi rendelet alapján biztosítani lehet azonos rakodóhelyről több építmény esetében helyi rendelet alapján biztosítani lehet azonos rakodóhelyről több építmény kiszolgálását. Amennyiben a telek mérete, az építmény funkciója ezt nem teszi lehetővé, akkor a kiszolgálás történhet közterületen kialakított, koncentrált rakodóhelyről is. y (6) Azokon a telephelyeken, ahol rendszeres tehergépjármű‐forgalomra kell számítani a) a kerületi rendeletben meghatározott parkolási kötelezettség szerint számított mennyiségű tárolóhelyet biztosítani kell, valamint b) a tehergépjárművek elhelyezését minden esetben (beléptetés, rakodás, kiléptetés stb.) telken belül kell megoldani. (7) A rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolóhely meghatározásánál az (1)‐(6) bekezdésekben foglaltak mellett az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Amennyiben a szálláshely szolgáltató egység(ei) lakás jelleggel kerül(nek) ) ib állá h l l ál ó é ( i) l ká j ll l k l( k) kialakításra, akkor lakásonként kell a parkolóhely létesítési kötelezettséget meghatározni. b) Abb b) Abban az esetben, ha a vendéglátó egység egy nagyobb látogatóforgalommal tb h dé látó é bb lát tóf l l rendelkező létesítményen belül helyezkedik el (kikötő, repülőtér, vasútállomás, vásárváros, szálloda, irodaház, bevásárlóközpont, sportlétesítmény) a befoglaló létesítményre vonatkozó értékek veendők alapul Ez a kedvezmény csak akkor vehető létesítményre vonatkozó értékek veendők alapul. Ez a kedvezmény csak akkor vehető figyelembe, ha a befoglaló létesítményre előírt parkolóhely rendelkezésre áll.
c) Amennyiben az 1000 m2‐t meghaladó bruttó alapterületű eladótérrel rendelkező kereskedelmi egységben egyéb közösségi szórakoztató, kulturális létesítmény szerepel, az utóbbi területekre nem a kereskedelmi, hanem az egyéb közösségi szórakoztató, kulturális létesítményre vonatkozó parkolóhely létesítési kötelezettség alkalmazandó. d) A VK, L1, L2, L2/A valamint KSZT‐ben vagy KVSZ‐ben meghatározott zártsorú beépítésű I keretövezetek területén új épület földszintjén lévő minden 200 m2‐t meg nem haladó bruttó alapterületű kereskedelmi egység után a (4) bekezdés figyelembevételével telken belül legalább egy parkolóhelyet kell biztosítani. e) Lakótelepen az úszótelken lévő épület bővítése és/vagy rendeltetés módosítása a közterületi engedmény KSZT alapján 100%‐ban érvényesíthető, a 16. számú melléklet kö t ül t közterületre vonatkozó eltérési értékeit ez esetben nem kell figyelembe venni. tk ó lté é i é ték it tb k ll fi l b i
9. ÉPÍTÉSJOGI KÖVETELMÉNYEK 9. ÉPÍTÉSJOGI KÖVETELMÉNYEK
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló jogintézmények közé tartoznak az építésjogi követelmények.
sajátos
Építeni csak a településrendezési terveknek megfelelően szabad. Építeni csak a településrendezési terveknek megfelelően szabad Ha nincs hatályos településrendezési terv, vagy nem szabályoznak teljes körűen, akkor a magasabb rendű jogszabályok alapján lehet építeni, illeszkedve a környezethez. környezethez
10. TILALMAK 10. TILALMAK
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények közé tartoznak a tilalmak is. Változtatási tilalom (tulajdonosváltozás) rendelhető el a településrendezési tervek Változtatási tilalom (tulajdonosváltozás) rendelhető el a településrendezési tervek készítésének idejére, legfeljebb 3 évre; Telekalakítási, építési tilalom rendelhető el. Telekalakítási el Nem vonatkozik az építési engedéllyel rendelkező tervekre.
11. EGYÉB SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
• Telekalakítás: csak úgy szabad végezni a jogszabályoknak megfeleljen (tehát a Telekalakítás: csak úgy szabad végezni a jogszabályoknak megfeleljen (tehát a szabályozást előzetesen végre kell hajtani). • Elővásárlási jog: ingatlan‐nyilvántartásba be kell jegyezni, megelőz mindent az országosan védett természeti és műemléki védelem kivételével országosan védett természeti és műemléki védelem kivételével. Az elővásárlást településrendezési tervben kell meghatározni. • Kisajátítás: önálló törvény szabályozza; • Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés; Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés; • Útépítési és közművesítési hozzájárulás; • Településrendezési kötelezések beépítési kötelezettség; beép tés öte e ettség; helyrehozatali kötelezettség; beültetési kötelezettség. • Kártalanítási szabályok: ha az SZT‐HÉSZ‐ben foglalt építési jogok 7 év alatt nem y g p j g lettek kihasználva, kártalanítás nélkül módosíthatóak a településrendezési tervek. • Településrendezési szerződés: a vállalt kötelezettség és a településrendezési cél között közvetlen összefüggés kell, hogy legyen.
12. KÖZÚTHÁLÓZATFEJLESZTÉS Ö Ú Á Ó É A településrendezési tervek által meghatározott közlekedési területek nagyobbik része közterület, mely a terek utak és parkok összessége. Az utak és terek által meghatározott rendszer a közúthálózat, melynek jjogszabályi g y hátterét az 1988 évi I. törvényy a közúti közlekedésről alkotja. j A törvény néhány fontos megállapítása az előadás témája szempontjából: Tv. 10. § Tv 10 § (1) A közúti közlekedést a személy (1) A közúti közlekedést a személy‐ és áruszállítási szükségletek és áruszállítási szükségletek alapján, a nemzetgazdasági, valamint a terület‐ és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez. Tv. 11. §§ ((1) Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak, helyi ) gy f j , gy ( g , y közutak) és a közforgalom elől el nem zárt magánutak összefüggő rendszert alkossanak.
(2) A közutak térségi hálózatának tervezése során – a közutak nyomvonalának kijelölésénél, az útkategória és keresztmetszeti megoldás kiválasztásánál, valamint a megvalósítás időbeli ütemezésénél – a következő gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat és hatásokat kell együttesen értékelni, és figyelembe venni: a) a létesítés, a felújítás, az üzemeltetés és a használat közvetlen társadalmi költsége, b) a közlekedés‐biztonsági b) a közlekedés biztonsági szempontból várható hatások, szempontból várható hatások, c) a települési környezetre gyakorolt hatások, d) a természeti és kulturális örökségi értékekre, természeti területekre, tájakra és N Natura 2000 területekre, valamint a természeti erőforrásokra, különösen a 2000 ül k l i é i őf á k külö ö termőföldre gyakorolt hatások és kockázatok, e) az elérhetőség‐javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás, f) nemzetközi együttműködés elősegítése, g) a hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja, h) az országos, regionális, kiemelt térségi, megyei, valamint helyi h) az országos regionális kiemelt térségi megyei valamint helyi területfejlesztési és ‐rendezési célok, i) a közúthálózat‐fejlesztéssel szorosan összefüggő egyéb sajátos szempontok, külö ö ki különös tekintettel a honvédelmi, idegenforgalmi és vidékfejlesztési szempontokra. l h éd l i id f l i é idékf jl éi k
A törvény végrehajtását a 38/1988 (IV. 21) MT rendelet szabályozza, ennek A törvény végrehajtását a 38/1988 (IV. 21) MT rendelet szabályozza, ennek figyelembe vételével a rendelet 5. §‐ a az alábbiakat határozza meg a közúthálózat fejlesztése kapcsán: (1)A közúthálózat fejlesztésére tervet kell készíteni. A terv készítése során figyelembe kell venni a területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a terület‐ és településrendezési terveket. (2) A helyi közúthálózatok fejlesztésének tervezésénél biztosítani kell kapcsolódásukat az országos közúthálózathoz. (3) A közúthálózatok fejlesztési tervének készítésére és egyeztetésére a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek készítésének és egyeztetésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az országos és a helyi közúthálózat fejlesztésére vonatkozó tervet a közlekedési hatósággal egyeztetni kell. (4) Az országos közúthálózat fejlesztési tervét a közlekedésért felelős miniszter előterjesztése alapján az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Területrendezési Terv figyelembevételével a Kormány hagyja jóvá Területrendezési Terv figyelembevételével a Kormány hagyja jóvá.
(5) A helyi közúthálózat fejlesztési tervét a településszerkezeti terv részeként a tulajdonos települési önkormányzat képviselő‐testülete – l d l lé k á ké lő l több települést bb l lé összekötő helyi közút esetén a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével, több megyét érintő helyi közút esetén a régió területfejlesztési koncepciója és a régió területrendezési tervének é ió t ül tf jl té i k iój é é ió t ül t d é i t é k figyelembevételével a külön jogszabályban meghatározott szervezet – hagyja jóvá. (6) A fővárosban a helyi közúthálózat fejlesztési tervét – a kerületi önkormányzatokkal történt egyeztetést követően – a Fővárosi Szabályozási Kerettervvel összehangoltan a Fővárosi Közgyűlés hagyja jóvá Kerettervvel összehangoltan a Fővárosi Közgyűlés hagyja jóvá. (7) A közúthálózat fejlesztési tervét ötévenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell. szerint módosítani kell. (8) Az elfogadott közúthálózat fejlesztési tervet a terület‐ és településfejlesztések és a településrendezések során figyelembe kell venni. p f j p f gy
13. A KÖZÚTHÁLÓZATFEJLESZTÉS GYAKORLATI SZEMPONTJAI A 13. A KÖZÚTHÁLÓZATFEJLESZTÉS GYAKORLATI SZEMPONTJAI A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEKBEN. • Illeszkedés a területrendezési tervek által meghatározott nemzetközi‐ országos‐megyei hálózatokhoz. • Kapcsolat a szomszédos települések hálózatához (a települések rendezési terveit többek között véleményezik a szomszédos települések is). • Településen belüli hálózat meghatározása (TSZT hálózat, SZT keresztmetszet) a terepadottságok, p g , a településszerkezet, p , a ggépjármű pj közlekedés ((Útügyi gy Műszaki Előírás ), a gépjármű ingatlan kiszolgálás (Útügyi Műszaki Előírás ), a parkolás, a kerékpáros közlekedés (Útügyi Műszaki Előírás), a kötöttpályás városi tömegközlekedés (Útügyi Műszaki Előírás), a gyalogos közlekedés, a közműellátás, a zöldfelületi és városképi szempontok, és a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével. • A településen p belüli közlekedési rendszer kialakításának közúti közlekedésre vonatkozó javaslatait az e‐ÚT 02.01.41 A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei Útügyi Műszaki Előírás tartalmazza részletesen.
KÖSZÖNJÜK FIGYELMÜKET KÖSZÖNJÜK FIGYELMÜKET
