KÖZLEKEDÉSTERVEZÉSI MESTERISKOLA

KÖZLEKEDÉSTERVEZÉSI KÖZLEKEDÉSTERVEZÉSI  MESTERISKOLA ÚTHÁLÓZATFEJLESZTÉS, ÚTHÁLÓZATFEJLESZTÉS,  TELEPÜLÉSRENDEZÉS

Körmendy Mária, Pető Zoltán

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK Ü É É KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZEI KÉSZÍTÉSÉNEK METODIKÁJA (ÚTÜGYI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK, e‐ÚT 02.01.41)

A településrendezési tervek összetettségét nagymértékben determinálja a  település nagysága, de különösen a lakos száma. Ennek figyelembevételével az ÚME öt kategóriát különböztet meg: • A azon települések (városi státusz nélkül) egyszerű településszerkezettel) melyeket távlatban sem érint országos jelentőségű közlekedés hálózat • B azon települések (városi státusz nélkül) melyeket érint jelenlegi vagy tervezett országos jelentőségű közlekedési hálózat • C városi rangot elnyert, elnyert illetve arra reálisan pályázó települések, települések kivéve a kiemelt helyzetű, megyei jogú, vagy 50 ezer főnél nagyobb lélekszámú városokat • D kiemelt helyzetű, helyzetű megyei jogú, jogú vagy 50 ezer főnél nagyobb lélekszámú városok (kivéve Budapestet) • E Budapest

Az ország egyes településeire – a  főváros kivételével – készülő  településrendezési tervek közúti közlekedési munkarésze településrendezési tervek közúti közlekedési munkarésze 

A településrendezési eszközök (TSZT, HÉSZ‐SZT) általában egy tervezési tevékenység keretében készülnek, készülnek ebben az esetben a közös alátámasztó munkarészek közé tartozó közlekedési munkarész általános felépítése a következő: • közlekedési vizsgálat, ezen belül forgalmi vizsgálat • forgalmi tervezés forgalmi tervezés • közlekedésfejlesztési javaslat • SZT‐HÉSZ esetén közlekedésre vonatkozó szabályozási elemek (a jóváhagyandó  munkarészek részét képezi) meghatározása munkarészek részét képezi) meghatározása A közlekedési vizsgálat elemei: • a település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata a település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata • a település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek  vizsgálata • a település forgalmi vizsgálata A település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata: • térségi területrendezési tervek közlekedési munkarészeinek ismertetése g • nagytérségi (távolsági) és kistérségi (környéki) kapcsolatok helyzete • a környéki közforgalmú közlekedés, kombinált közlekedés helyzete • a kerékpáros közlekedés hálózati kapcsolatai

A település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek vizsgálata: • a településre vonatkozó korábbi településrendezési tervek elemzése a településre vonatkozó korábbi településrendezési tervek elemzése • közúthálózat elemzése (hierarchia, vonalvezetés, kiépítettség, kapacitás,…) • forgalomterhelés • csomópontok • parkolás • gyalogos‐kerékpáros közlekedés • közúti gépjármű üzemi létesítmények • helyi, helyközi közforgalmú közlekedés vasúti közlekedés (érintettség esetén) • vasúti közlekedés (érintettség esetén) • közúti‐vasúti átjárók (érintettség esetén) • vízi közlekedés (érintettség esetén) • légi közlekedés (érintettség esetén) légi közlekedés (érintettség esetén)

A település forgalmi vizsgálata: • közúti átmenő‐ és célforgalom vizsgálata (teherforgalom is) • városszerkezeti körzetek (településrészek) közötti forgalom és lefolyása • parkolási viszonyok

A D kategóriába tartozó települések esetén egyéb vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Feldolgozás: szöveges és rajzi munkarészek együttesen szükségesek: • szöveges értékelés • nagytérségi közlekedési kapcsolatok (áttekintő térkép) M=1: 50.000 – 1:100.000 • településkörnyék közlekedési kapcsolatai M=1: 25.000 – l lé k ék k l k dé k l 1:50.000 • település közlekedési hálózata, létesítményei (átnézeti térk.) M=1:10.00 – 1:20.000 • belterület (beépítésre szánt terület) közlekedési hálózata M=1: 4.000 – 1:10.000 • jellemző keresztszelvények M=1: 100 – j ll ők t l é k M 1 100 1:200 1 200

Forgalmi tervezés: Forgalmi tervezés • jövőben várható forgalmi igények meghatározása • a lehetséges közúthálózati változatok összehasonlító elemzése a várható forgalom figyelembe vételével forgalom figyelembe vételével A forgalmi tervezés keretében a forgalom előrebecslésére kerül sor, mely C kategóriájú települések esetében ajánlott, ajánlott D kategóriájú települések esetében kötelező.

Közlekedésfejlesztési javaslat: A település jelenlegi és várható helyzetének megfelelően, részletes fejlesztési javaslatot mutat be a – várható forgalmi igények, igények esetlegesen az ütemezés figyelembe vételével – a közlekedési vizsgálatnak megfelelő bontásban az egyes közlekedési ágazatokra vonatkozóan. Meghatározza a javaslatokhoz kapcsolódó területigényt. területigényt Feldolgozás: szöveges és rajzi munkarészek együttesen szükségesek g g j gy g • szöveges értékelés • településkörnyék terve M=1: 10.000 – 1:25.000 település közlekedési hálózata, létesítményei (esetleg ütemek) M=1:10.00 1:10.00  • település közlekedési hálózata, létesítményei (esetleg ütemek) M • belterület (beépítésre szánt terület) közlekedési hálózata M=1: 1.000 – 1:4.000 • mintakeresztszelvények M=1: 100 – 1:200

A fejlesztési javaslat tartalmazza: A fejlesztési javaslat tartalmazza • utak folyópálya szakaszainak forgalmi sáv‐számát • csomópontok ábráját • parkolókat, parkolósávokat parkolókat parkolósávokat • gyalogos‐ és kerékpáros létesítményeket • közforgalmú közlekedési hálózatot • egyéb közlekedési létesítményeket egyéb közlekedési létesítményeket • műtárgyakat • védőtávolságokat A közlekedésfejlesztési javaslat kapcsán részletesebb tervezésre is sor kerülhet az egyes közlekedési területek lehatárolhatósága végett. Ugyanakkor a közlekedésfejlesztési javaslat tartalma szűkíthető a területi érintettség hiányában.

Közlekedésre vonatkozó szabályozási elemek: • a beépítésre nem szánt területeken belül a közlekedési célú területek tagolását, az egyes közlekedési övezetek lehatárolását, felhasználásuk és beépítésük feltételeit,  szabályait bál i • a közlekedési célú közterületek felhasználását és az azokon történő építések  feltételeit, szabályait • a közlekedési hálózatokra, a közlekedésépítésekre és a közlekedési területek építési  kö l k dé i háló k kö l k dé é í é k é kö l k dé i ül k é í é i szélességeire vonatkozó előírásokat • az egyes közutak (kerékpár‐ és gyalogutak is) tervezési osztályba sorolását • az egyes közutak eltérő szakaszainak építési szélességeit és azokon belül a szükséges keresztmetszeti elemeket

• a csomópontok, keresztezések kialakítási módjának és elemeinek területigényét,  (amennyiben a lehetséges kialakítási módok közül az adott időpontban nem dönthető el egyértelműen a legmegfelelőbb változat, akkor a területigényt úgy kell meghatározni, hogy az mindegyik kialakítását biztosítsa)  • az újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területekhez a szükséges közlekedésépítéseket ütemezetten • a beépítésre szánt telkeken kötelezően elhelyezendő parkolókon felül a közterületeken létesítendő parkolók lehatárolását és megvalósításuk feltételeit • a közlekedésre vonatkozó korlátozásokat • terepszint alatti (és feletti) közlekedési létesítmények megközelítésére, méretére (legkisebb, legnagyobb) vonatkozó előírásokat, szabályozást.

A főváros területére készülő településrendezési tervek közúti közlekedési munkarésze 

A településrendezési eszközök (TSZT, BVKSZ‐FSZKT, KVSZ‐KSZT) külön tervezési tevékenység keretében készülnek a kétszintű önkormányzati rendszer következtében (szükség esetén a magasabb szintű terv, vagy tervek előzetes módosításával). Megalapozott fővárosi településszerkezeti terv kidolgozásához ‐ tekintettel a főváros nagyságrendjére, lakosszámára, területi kiterjedésére, az országban betöltött szerepkörére, szerkezetére, összetettségére és egyéb sajátosságaira ‐ önálló közlekedésfejlesztési terv készítése szükséges.

Az önálló közlekedésfejlesztési terv minimálisan szükséges tartalma: Az önálló közlekedésfejlesztési terv minimálisan szükséges tartalma: Közlekedési vizsgálat: • a főváros térségi közlekedési hálózatainak vizsgálata - forgalmakkal • a főváros belső közlekedési hálózatainak és létesítményeinek vizsgálata a főváros belső közlekedési hálózatainak és létesítményeinek vizsgálata – forgalmi vizsgálattal Közlekedési javaslat: • a főváros belső közlekedési hálózatainak és létesítményeinek javaslata y j

A főváros térségi közlekedési hálózatainak vizsgálata: A főváros térségi közlekedési hálózatainak vizsgálata: • a fővárost érintő országos és az agglomerációs közlekedési hálózatok (közúti, vasúti, kötöttpályás közforgalmú, kerékpáros, vízi és légi) vizsgálata, hálózati kapcsolatok p • a főváros területére belépő forgalomnagyságok megoszlásának  (átmenő‐ és célforgalom, személy‐ és teherforgalom, egyéni és közforgalmú  közlekedés) vizsgálata

A főváros belső közlekedési hálózatainak és létesítményeinek vizsgálata: A főváros belső közlekedési hálózatainak és létesítményeinek vizsgálata: • a főúthálózat és az egyéb szerkezeti jelentőségű utak vizsgálata,  kiépítettség,kapacitás,  illeszkedés a településszerkezetbe illetve a településszerkezetre gyakorolt illeszkedés a településszerkezetbe, illetve a településszerkezetre gyakorolt hatás,  csomópontok, közúti‐vasúti keresztezések, jelentős műtárgyak, kritikus  háló ati elemek hálózati elemek • a kötöttpályás közforgalmú közlekedési hálózatok és létesítményeinek vizsgálata, kihasználtság és munkamegosztás, kapcsolataik az egyéb közlekedési ágazatokkal (átszállókapcsolatok, P+R, B+R, gyalogosforgalom) • a vasúthálózat és létesítményeinek (pályaudvarok, állomások, megállóhelyek,  rendező‐pályaudvarok, stb.) vizsgálata, illeszkedésük a településszerkezetbe, illetve a településszerkezetre gyakorolt hatásuk, valamint kapcsolataik az egyéb közlekedési ágazatokkal (P+R, B+R) • a vízi közlekedés és létesítményeinek vizsgálata, kapcsolatuk az egyéb közlekedési ágazatokkal

• a légi közlekedés és létesítményeinek (repülőterek) vizsgálata, kapcsolatuk az egyéb közlekedési ágazatokkal • a kerékpáros közlekedési hálózat és létesítményeinek vizsgálata, kapcsolatuk az egyéb közlekedési ágazatokkal • parkolási vizsgálat (parkolási igények és lehetőségek, közterületi parkolók,  parkolóházak és mélygarázsok, P+R parkolók), a parkolás általános jellemzése, a  p parkolás szempontjából kritikus területek p j • a kombinált áruszállítás létesítményeinek vizsgálata (közúti, vasúti, vízi és légi) • teljes körű forgalmi vizsgálat (a főúthálózat forgalomnagyságai, átmenő forgalom és az egyes szektorokba irányuló célforgalmak, a szektorok közötti forgalmak, a forgalmak egyes szektorokba irányuló célforgalmak a szektorok közötti forgalmak a forgalmak lefolyása, a teherforgalom részaránya, az ingázó forgalom, az egyéni‐ és a közforgalmú  közlekedéssel megtett utazások aránya, a gyalogosan és kerékpárral megtett utazások).  Az állandó mérőhelyek rendelkezésre álló adatait ki kell egészíteni további Az állandó mérőhelyek rendelkezésre álló adatait ki kell egészíteni további  kikérdezéses, rendszámfelírásos, számításos módszereken alapuló felvételekkel.

Az önálló közlekedésfejlesztési terv közlekedési vizsgálatainak az alábbi léptékű rajzi  munkarészei használhatók fel jól a TSZT közlekedési javaslatának készítéséhez: • az agglomerációs közlekedési hálózati kapcsolatok vizsgálata  az agglomerációs közlekedési hálózati kapcsolatok vizsgálata (M= 1:50 000 ‐ 1:100 000) • a főváros belső közlekedési hálózatainak és létesítményeinek (főút, vasúti, vízi, légi, kötöttpályás közforgalmú közlekedési és kerékpáros) vizsgálata  p y g p ) g (M= 1:  20 000 ‐ 1:50 000) Az ágazatonként elvégzett közlekedési vizsgálatokból készített összefoglalók szolgálnak alapul a közlekedési javaslatok elkészítéséhez. A tapasztalatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy csak részletes és alapos vizsgálatokból levont következtetések birtokában lehet a szükséges közlekedésfejlesztéseket meghatározni és azokra javaslatot tenni.

Közlekedési javaslat: Közlekedési javaslat: A közlekedési és forgalmi vizsgálat felhasználásával forgalmi tervezés keretében ‐ a területfelhasználási változások figyelembevételével ‐ kell a várható közlekedési igényeket g y a különböző időtávlatokra meghatározni. g A főváros ‐ a közlekedési hálózatok fejlesztése nem állítható elő az egyes j jjavaslataként, hanem a hálózati rendszer egészét g hálózatok fejlesztési tekintve, térségenként differenciáltan kezelve kell a szükséges hálózatfejlesztéseket meghatározni. A közlekedési javaslat szöveges és rajzi munkarészekből áll, amelyeknek az önálló közlekedésfejlesztési terv közlekedési vizsgálati munkarészeinél leírt témakörökre kell kiterjednie.

A főváros belső közlekedési hálózatainak és létesítményeinek javaslata : • a főúthálózat és az egyéb szerkezeti jelentőségű utak és ezek kapcsolatainak fejlesztése, csomópontok, közúti‐vasúti keresztezések javaslata • a kötöttpályás közforgalmú közlekedési hálózatok és kapcsolataik, valamint  létesítményeinek javaslata, létesítendő P+R parkolók • az egyéb alapvető fontosságú tömegközlekedési (autóbusz) hálózatok, fontosabb  végállomások, átszállóhelyek, kombinált közlekedési csomópontok, y j , p • a vasúthálózat és létesítményeinek javaslata, létesítendő P+R parkolók • a vízi közlekedés és létesítményeinek javaslata • a légi közlekedés és létesítményeinek javaslata • kerékpáros közlekedési hálózat és létesítményeinek javaslata, kombinált közlekedés,  kerékpáros közlekedési hálózat és létesítményeinek javaslata kombinált közlekedés létesítendő B+R parkolók • parkolási javaslat, létesítendő parkolók, parkolóházak és mélygarázsok, valamint P+R parkolók • a kombinált áruszállítás létesítményeinek – logisztikai területek ‐ javaslata 

FKT.URB. KONZORCIUM

FKT.URB. KONZORCIUM

FKT.URB. KONZORCIUM

A fentiekben felsorolt – az önálló közlekedésfejlesztési terv közlekedési javaslatának és  a forgalmi méretezés felhasználásával készítendő – közlekedési javaslati munkarészek  készítése során az alábbi tervezési szempontok figyelembevétele szükséges: készítése során az alábbi tervezési szempontok figyelembevétele szükséges: • a belső városi térségekben az egyéni közlekedést mérsékelni, a közforgalmú közlekedés‐, valamint a gyalogosközlekedés részarányát növelni kell • a közforgalmú közlekedés különböző fajtáinak /elővárosi vasutak, gyorsvasutak,   kö f l ú kö l k dé külö bö ő f jtái k / lő á i t k t k közúti gyorsvasutak, közúti vasutak/ legteljesebb együttműködésére‐, az  átszállókapcsolatok javítására és a kombinált utazási formák esetén a gyaloglási  távolságok csökkentésére kell törekedni és az ehhez szükséges területeket a távolságok csökkentésére kell törekedni és az ehhez szükséges területeket a  célszerűség (és nem a maradékelv) alapján kell kijelölni.  a közforgalmú közlekedés fejlesztésénél az egyéni közlekedéssel szembeni  versenyképes alternatíva nyújtására kell törekedni versenyképes alternatíva nyújtására kell törekedni • a kerékpáros hálózatot lehetőleg önálló kerékpárutakként‐, mind a gépjármű forgalomtól, mind a gyalogosforgalomtól különválasztottan kell megtervezni

• a gyalogosközlekedés kedvező kialakítását a város teljes területén minden egyéb közlekedési ágazattal szemben előnybe kell részesíteni, a gyalogosközlekedési létesítmények tervezésénél a biztonságon túl az alapvető l k l k dé i lé í é k é é él bi á úl l ő szempont a legrövidebb útvonal és az akadálymentesség biztosítása • a közterületeket a lehető legnagyobb mértékben mentesíteni kell a tartós várakozás á k á alól, a megmaradó közterületi parkolásra ‐ lól dó k l k lá szükség esetén – ké é parkolás szabályozást kell bevezetni • a településszerkezeti terv készítése során kell javaslatot adni az egyes területek forgalommentesítésére, forgalomcsillapítására (az övezeti szabályozásba bevonandó területek kijelölésére) is g • az áruszállítás, a teherforgalom útvonalait és a belső területeken koncentrált rakodóhelyeket ki kell jelölni.  A kombinált áruszállítási formák megteremtéséhez a logisztikai területek  y és megfelelő g kiszolgálása ‐ g szükséges g helybiztosítása –

A főváros javasolt közlekedési (főút, vasút, vízi, légi, kötöttpályás közforgalmú és kerékpáros) hálózatai és létesítményei rajzi munkarészeinek méretaránya M= 1:20 000 ‐ 1:100 000. A fővárosi településszerkezeti terv közlekedési javaslatainak rajzi munkarészei nagyléptékű, vonalas ábrák, amelyekhez a csomópontok és a keresztmetszeti elemek pontos helyigénye – tekintettel a nagyságrendre – csak később, később a szabályozási kerettervet követően készülő kerületi szabályozási tervek készítése során kerül meghatározásra. Ugyanakkor viszont a szabályozási kerettervnek és a kerületi szabályozási terveknek összhangban kell lenniük a TSZT‐vel. TSZT vel

A szöveges munkarész tartalma:  Itt kell indokolni a területrendezési tervekben‐, illetve az egyéb magasabb  szintű közlekedésfejlesztési tervekben meghatározott közlekedési  i ű k l k dé f jl éi kb h á k l k dé i javaslatokon tett pontosításokat: • a főút, a vasút, a helyi kötöttpályás közforgalmú, a kerékpáros és a fő á fővárosi jelentőségű gyalogos‐közlekedési hálózatokra vonatkozó  l őé ű l k l k dé háló k k ó javaslatok felsorolása, a javasolt nyomvonal‐változtatások indoklása,  • a tervezett kapacitásértékek ismertetése, a szintbeni főút‐vasúti  keresztezések megszüntetésére‐, valamint a főutak csomópontjainak fejlesztésére vonatkozó javaslatok leírása.  • a felsorolt közlekedési hálózatokhoz és a vízi és légi közlekedéshez tartozó g létesítmények fejlesztési javaslata 

Fővárosi szabályozási keretterv (FSZKT) közlekedési javaslatának tartalmi előírásai: Fővárosi szabályozási keretterv (FSZKT) közlekedési javaslatának tartalmi előírásai: az FSZKT közlekedési javaslatának – kötelező alátámasztó – munkarészei lényegében megegyeznek a TSZT‐nél leírt önálló közlekedési terv javaslati munkarészeivel. Az FSZKT a TSZT alapján készülő szabályozás – jóváhagyandó munkarész – amelynek a közlekedési szabályozását illetően tartalmaznia kell a főváros működéséhez szükséges közlekedési területek helybiztosítását, a beépítésre szánt területek között meg kell határoznia a közlekedési keretövezeteket., a beépítésre nem szánt területek között meg kell határoznia a célzott területfelhasználási módú területeit. A közlekedési keretövezetek részeként meg kell különböztetni az a közlekedéssel kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgáló területeket (tömegközlekedési bázisterületek, logisztikai területek, különleges intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési területek). A célzott területfelhasználási módú területek részeként meg kell különböztetni az egyes közlekedési ágak területeit (a közlekedési célú közterületeket, közlekedéssel k kapcsolatos l t é ít é k elhelyezésére építmények lh l é é szolgáló l áló területeket, t ül t k t a vasúti‐, úti vízi‐, í i légi lé i közlekedési létesítmények területeit).

Az Fővárosi szabályozási keretterv M 1 4000 léptékben készítendő Az Fővárosi szabályozási keretterv M=1:4000 léptékben készítendő. A Budapesti városrendezési és építési keretszabályzat (BVKSZ) nem rendelkezik tervi elemekkel, elemekkel azonban az FSZKT‐val FSZKT val együtt kell alkalmazni, alkalmazni ezért szükséges a tartalmi követelményeit rögzíteni. A BVKSZ BVKSZ‐nek nek a közlekedés vonatkozásában – a beépítésre szánt területeken a közlekedési célú keretövezetekre, a beépítésre nem szánt területeken belül a célzott területfelhasználási módú területekre (közlekedési célú keretövezetekre) – általános követelményeket kell megállapítania.

A kerületi szabályozási tervek (KSZT) közlekedési munkarészei – a terület által  megkövetelt részletezettség figyelembevételével: • közlekedési vizsgálatok (ajánlott alátámasztó munkarészek)                                       • közlekedési javaslatok (kötelező alátámasztó munkarészekből  és egyéb alátámasztó kö l k dé i j l k (kö l ő lá á ó k é kből é éb lá á ó munkarészekből áll) • közlekedésre vonatkozó szabályozási elemek (a jóváhagyandó munkarészek részét képe i képezi.

A közlekedési vizsgálat kiterjed: • A terület közlekedési hálózati vizsgálatainak ki kell terjedniük a terület főút, vasút, közforgalmú közlekedési és kerékpáros hálózati k kapcsolatainak ellátottságára és színvonalára. A terület tényleges l t i k llát tt á á é í lá A t ül t té l közlekedési helyzetének értékelésénél nagyon fontos ismerni a tervezés alatt álló terület fővároson belüli térbeli elhelyezkedését,  mert ez jelentős mértékben meghatározza a terület hálózati kapcsolatait mert ez jelentős mértékben meghatározza a terület hálózati kapcsolatait.  • Függetlenül attól, hogy a szabályozási terv mekkora kiterjedésű  területre készül, a tervezés alatt álló területnek a határos területekkel való kapcsolatát minden esetben szükséges vizsgálni illetve mindazokat a kapcsolatát minden esetben szükséges vizsgálni, illetve mindazokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a területre. • Részletes ismertetést kell adni a terület általános közlekedési helyzetéről, a terület útjainak és csomópontjainak /szintbeni külön szintű/ a terület útjainak és csomópontjainak /szintbeni, külön szintű/ kiépítettségéről, (az útkategóriába sorolás megfelelőségéről) a forgalomszabályozásról, keresztmetszeti jellemzőiről és szükség esetén a vasúti átjárókról. j

• Szükséges ismertetni az adott terület határoló, valamint belső útjainak és csomópontjainak forgalmát  ó tj i k f l át (forgalomszámlálást kell végezni, amennyiben csak öt évnél régebbi adatok állnak  rendelkezésre, vagy az utolsó forgalomszámlálás óta a terület használatában a  forgalomlebonyolódást jelentősen befolyásoló változások következtek be) forgalomlebonyolódást jelentősen befolyásoló változások következtek be),  kapacitását, ezek egymáshoz viszonyított nagyságát, a többletkapacitásokat, illetve a  kapacitáshiányokat, valamint a térség gépjármű ellátottságát, a közforgalmú és az  egyéni közlekedés arányát egyéni közlekedés arányát.  • A vizsgálatnak ki kell terjednie a közforgalmú közlekedéssel való ellátottságra, színvonalára, a közlekedtetett férőhelyekre, a kihasználtságra, a különböző közforgalmú közlekedési eszközök közötti munkamegosztásra valamint a közforgalmú közlekedési eszközök közötti munkamegosztásra, valamint a megállóhelyektől való gyaloglási távolságokra, az átszállókapcsolatok minőségére is, különös tekintettel az akadálymentesség érvényesülésére. • Vizsgálni kell a terület gyalogos‐ g gy g és kerékpáros közlekedését, kapcsolatait és p , p létesítményeit.  • Meg kell vizsgálni a terület parkolási ellátottságát, össze kell hasonlítani az egyes  telkeken belül a parkolási igényeket a parkolási lehetőségekkel, a vizsgálatnak ki kell terjednie a közterületi parkolásokra, valamint a P+R parkolókra is.

Feldolgozás: szöveges és rajzi munkarészek együttesen szükségesek: • szöveges értékelés • a szabályozási terv területének közlekedési hálózatai és kapcsolatai (főút, vasút, közforgalmú közlekedési, kerékpáros és gyalogosközlekedési hálózatok) ú kö f l ú kö l k dé i k ék á é l kö l k dé i háló k) (M= 1:5 000 ‐ 1:20.000) • a szabályozási terv területének közlekedési vizsgálata (M= 1:1.000 ‐ 1:2.000) • kritikus helyek jellemző keresztszelvényei (M= 1:100 ‐ kritikus helyek jellemző keresztszelvényei (M 1 100 1:200) 1 200)

A közlekedési javaslat kiterjed: • A szabályozási terv közlekedési hálózati javaslatainak összhangban kell  lenniük a településszerkezeti tervben meghatározott és a fővárosi szabályozási  kerettervben rendelettel megállapított közlekedési hálózati javaslatokkal.  •A településszerkezeti terv közlekedési (főút, vasút, vízi, légi, kötöttpályás  közforgalmú közlekedés, valamint a kerékpáros) hálózati javaslatainak a  szabályozás alá vont területre eső elemei kötelező érvényűek.  •A településszerkezeti terv közlekedési hálózati javaslatait a szabályozási terv  készítése során nem lehet figyelmen kívül hagyni, eltérés szükségessége  esetén a településszerkezeti tervet egyidejűleg módosítani kell.  •A településszerkezeti terv közlekedési hálózati javaslatai a terület kiszolgálása,  A t l ülé k ti t kö l k dé i háló ti j l t i t ül t ki l álá feltárása szempontjából szükséges további hálózati elemekkel egészíthetők ki.  •A szabályozási terv fővároson belüli elhelyezkedésétől függően viszont számos  esetben a javaslat nem további hálózati elemek helybiztosítását hanem egyes esetben a javaslat nem további hálózati elemek helybiztosítását, hanem egyes  utak forgalom alóli mentesítését tehetik szükségessé.

• A szabályozási terv közlekedési javaslatának készítése során, a szabályozási terv  méretarányában lehet pontosítani és meghatározni a településszerkezeti tervben  ki á ól kizárólag nagyléptékben, vonalas elemekként jelölt, a fővárosi szabályozási  lé tékb l l kké t j lölt fő á i bál á i kerettervben is szereplő, de pontos szabályozással még nem rendelkező javasolt  főutak közül a szabályozási terv területére eső főútszakasz nyomvonalát és  helyszükségletét. helyszükségletét •A területre vonatkozóan a közlekedési vizsgálatban szereplő  forgalomnagyságokat, a várható gépkocsi ellátottságot, valamint az egyéni‐ és a  közforgalmú közlekedés feltételezett arányát alapul véve a tervezett terület‐ közforgalmú közlekedés feltételezett arányát alapul véve, a tervezett terület‐ felhasználások alapján számított megnövelt forgalomnagyságokat ráterhelve a  javasolt főúthálózatra kell meghatározni a szükséges forgalmi sávok számát,  helyigényét. Meg kell tervezni továbbá minden egyéb szükséges keresztmetszeti helyigényét. Meg kell tervezni továbbá minden egyéb szükséges keresztmetszeti  elem (elválasztósáv, leállósáv, szervízsáv, kerékpársáv, járda, közúti zöldfelület, a  vízelvezetés és a környezetvédelem létesítményei) helyszükségletét is.  Mivel ez a fővárosi gyakorlatban szokásos tömbönkénti szabályozás esetében nem  gy y lehetséges, nagyobb körzetenként, kerületenként egységes, elfogadott  hálózatfejlesztési terv szükséges, amelynek területigényét a tömbönkénti  szabályozásnál figyelembe kell venni. • A hálózati kapcsolatok helybiztosításához a várható forgalmak alapján meg kell  állapítani a csomópontok, vagy a keresztezések fajtáját (szintbeni hagyományos,  körforgalmú, külön szintű csomópontok, külön szintű keresztezések) és  helyigényük meghatározásához vázlattervek készítése szükséges.

• A vasúti közlekedési javaslat készítésének keretén belül a fővárosi településszerkezeti  tervben szereplő vasúti területek fejlesztéseinek a szabályozási terv területére eső  h l i é ét érvényes vasútfejlesztési tervek alapján ‐ helyigényét ‐ é é útf jl té i t k l já rögzíteni kell.  ö ít i k ll • A közforgalmú közlekedési javaslat készítésének keretén belül kell meghatározni a  településszerkezeti tervben jelölt kötöttpályás közforgalmú közlekedés felszíni  szakaszainak és létesítményeinek a szabályozási terv területére eső helyigényét is A szakaszainak és létesítményeinek a szabályozási terv területére eső helyigényét is. A  szabályozási tervek keretén belül már nemcsak a kötöttpályás közforgalmú közlekedés,  hanem a területen meglévő minden egyéb más közforgalmú közlekedési viszonylat  többlet helyigényét (pl önálló autóbuszsáv) is biztosítani kell Számításokkal kell igazolni többlet helyigényét (pl. önálló autóbuszsáv) is biztosítani kell. Számításokkal kell igazolni,  hogy a tervezett területfelhasználások következtében keletkező közforgalmú közlekedési  többletigény milyen módon elégíthető ki, elegendő‐e a meglévő közforgalmú közlekedési  viszonylatok férőhelyszámának a növelése, vagy új közforgalmú közlekedési viszonylat viszonylatok férőhelyszámának a növelése, vagy új közforgalmú közlekedési viszonylat  bevezetése szükséges. A közforgalmú közlekedési ellátottságot ‐ a terület  elhelyezkedésétől függően differenciált mértékben ‐ a főváros teljes területén biztosítani  kell. A közforgalmú közlekedési javaslatoknak ki kell terjednie az átszállókapcsolatok  g j j p javítására, valamint az akadálymentesítésre is.  • A kerékpáros közlekedési javaslat készítésének keretében kell meghatározni a  településszerkezeti tervben szereplő kerékpárút‐hálózatnak a szabályozási terv területére  eső szakaszai és létesítményei helyigényét, kiegészítve a helyi jelentőségű kerékpárutak,  (vagy kerékpározásra alkalmas egyéb hálózati elemek) helyigényével. 

• A gyalogosközlekedési javaslat készítésének keretén belül a szabályozás alatt álló teljes  terület gyalogosközlekedéssel való elérhetőségét biztosítani kell. A gyalogosközlekedés  lé í é i k bbl h l i é é l létesítményeinek többlet helyigényével az oktatási, a kereskedelmi, sport‐, és szabadidős  k ái k k d l i é b didő tevékenységekhez kapcsolódó területek esetében kiemelten szükséges foglalkozni. • A teherforgalom számára szükséges útvonalak és az áruszállítási rakodóhelyek  kij lölé é ől külö ö kijelöléséről különösen nagyforgalmú létesítmények, telepek esetén kell gondoskodni. f l ú lét ít é k t l k té k ll d k d i • A parkolási javaslat készítésének keretén belül a tervezett beépítések, a funkcióváltások  teljes parkolási igényét – meglévőkön felül ‐ a saját telken belül kell biztosítani (kivéve,  ahol a jogszabályok az ettől való eltéréseket lehetővé teszik) A parkolási javaslat ahol a jogszabályok az ettől való eltéréseket lehetővé teszik). A parkolási javaslat  készítésénél különös gondot kell fordítani arra, hogy a közterületek a környezetállapot  (esztétikai is) javítása érdekében lehetőség szerint minél nagyobb mértékben  felszabadíthatóak legyenek a parkolás alól felszabadíthatóak legyenek a parkolás alól. • A vízi közlekedéssel kapcsolatos javaslatok készítésének keretében kell a hajózással  kapcsolatos fejlesztési területek helyigényét biztosítani. • A légi közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési területek helyigényéről is gondoskodni kell.  A légi közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési területek helyigényéről is gondoskodni kell.

A közlekedési javaslat feldolgozása feldolgozása: szöveges és rajzi munkarészek együttesen  szöveges és rajzi munkarészek együttesen szükségesek: • szöveges értékelés • a szabályozási terv térsége közlekedési hálózati kapcsolatainak és létesítményeinek a szabályozási terv térsége közlekedési hálózati kapcsolatainak és létesítményeinek javaslata (főút, vasút, vízi, légi, közforgalmú közlekedés, kerékpáros és gyalogosközlekedés) M= 1:5.000 ‐ 1:20.000 a szabályozási terv területének közlekedési javaslata (esetleg a Beépítési és/vagy • a szabályozási terv területének közlekedési javaslata (esetleg a Beépítési és/vagy környezetalakítási javaslaton ábrázolva  M= 1.000 ‐ 1:2.000 • csomóponti vázlattervek M=1:1000 ‐ 1:2000 • javasolt javasolt mintakeresztszelvények M= 1:100 ‐ mintakeres ts elvények M : 00 1:200 : 00

Közlekedésre vonatkozó szabályozási elemek: • a beépítésre nem szánt területeken belül a közlekedési célú területek tagolását, az egyes közlekedési övezetek lehatárolását, felhasználásuk és beépítésük feltételeit, egyes közlekedési övezetek lehatárolását, felhasználásuk és beépítésük feltételeit,  szabályait • a közlekedési célú közterületek felhasználását és az azokon történő építések  feltételeit, szabályait , y • a közlekedési hálózatokra, a közlekedésépítésekre és a közlekedési területek építési  szélességeire vonatkozó előírásokat • az egyes közutak (kerékpár‐ gy ( p és gyalogutak is) tervezési osztályba sorolását gy g ) y • az egyes közutak eltérő szakaszainak építési szélességeit és azokon belül a szükséges keresztmetszeti elemeket

• a csomópontok, keresztezések kialakítási módjának és elemeinek területigényét,  a csomópontok keresztezések kialakítási módjának és elemeinek területigényét (amennyiben a lehetséges kialakítási módok közül az adott időpontban nem dönthető el egyértelműen a legmegfelelőbb változat, akkor a területigényt úgy kell meghatározni, hogy az mindegyik kialakítását biztosítsa)  g , gy gy ) • az újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területekhez a szükséges közlekedésépítéseket ütemezetten • a beépítésre szánt telkeken kötelezően elhelyezendő parkolókon felül a p y p közterületeken létesítendő parkolók lehatárolását és megvalósításuk feltételeit • a közlekedésre vonatkozó korlátozásokat terepszint alatti (és feletti) közlekedési létesítmények megközelítésére, méretére • terepszint alatti (és feletti) közlekedési létesítmények megközelítésére, méretére (legkisebb, legnagyobb) vonatkozó előírásokat, szabályozást

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMÜKET KÖSZÖNJÜK A