MESTERISKOLA TELEPÜLÉSRENDEZÉS. Körmendy Mária, Pető Zoltán

KÖZLEKEDÉSTERVEZÉSI KÖZLEKEDÉSTERVEZÉSI MESTERISKOLA ÚTHÁLÓZATFEJLESZTÉS, ÚTHÁLÓZATFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSRENDEZÉS

Körmendy Mária, Pető Zoltán

TELEPÜLÉSRENDEZÉS GYAKORLATI PÉLDÁK GYAKORLATI PÉLDÁK

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ( (1125/2005 (V.25) Főv. Kgy. határozat) / ( ) gy )

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE






FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERVTERV (46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelet) (46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelet)

FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERVTERV

FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERVTERV

„KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR SZABÁLYOZÁSI TERVE”

GOOGLE „KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR SZABÁLYOZÁSI TERVE”

Program munkarész „zsömle” csomópontja (15 mrd. Ft.)

Program munkarész „kifli” csomópontja (10 mrd. Ft.)


Környezetalakítási javaslat

Szabályozási tervlap


Budaörsi út i BKV‐VOLÁN végállomás

Virág piac területére javasolt P+R parkoló (távlati végállomás helyszíne) Virág piac területére javasolt P+R parkoló (távlati végállomás helyszíne)

Somogyi úti BKV jármű tároló (Etele téri végállomás)



„KŐBÁNYA KŐBÁNYA‐KISPEST KISPEST METRÓ VÉGÁLLOMÁS (KÖ METRÓ VÉGÁLLOMÁS (KÖ‐KI) KI) SZABÁLYOZÁSI TERVE SZABÁLYOZÁSI TERVE”

GOOGLE „KŐBÁNYA‐KISPEST METRÓ VÉGÁLLOMÁS (KÖ‐KI) SZABÁLYOZÁSI TERVE”

A közlekedési funkciók kapcsolódásából létrejövő intermodális csomópont koncepciója

Az intermodális csomópontból kialakuló intermodális központ látványterve „KŐBÁNYA‐KISPEST METRÓ VÉGÁLLOMÁS (KÖ‐KI) SZABÁLYOZÁSI TERVE”

„KŐBÁNYA‐KISPEST METRÓ VÉGÁLLOMÁS (KÖ‐KI) SZABÁLYOZÁSI TERVE”

A KSZT az 5/2006 (II.24) Kgy. rendelettel a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) 6. számú mellékletévé vált, a közlekedésre vonatkozó legfontosabb előírásokat a 6. §, 7.§, 9.§, 10.§ tartalmazza.



Jelzőlámpás csomópontok alkalmazása, I. ütem

Körforgalmú csomópontok alkalmazása, I. ütem

Jelzőlámpás csomópontok alkalmazása, II. ütem

Körforgalmú csomópontok alkalmazása, II. ütem



„BUDAPESTI INTERMODÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE”

Környezetalakítási javaslat 2002 évben

Környezetalakítási javaslat 2007 évben


Szabályozási tervlap 2002 évben

Szabályozási tervlap 2007 évben


A KSZT az 35/2008 (X.06) Kgy. rendelettel a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) 39. számú mellékletévé vált, a közlekedésre vonatkozó legfontosabb előírásokat közlekedésre vonatkozó legfontosabb előírásokat a 3‐5, és a 7 pont tartalmazza.



GOOGLE „BUDAPESTI INTERMODÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE”


„ÉRD VÁROSKÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE”

Átnézeti helyszínrajz


Forgalom számlálási eredmények a reggeli csúcsidőszakban.

Forgalom számlálási eredmények a délutáni csúcsidőszakban.



Mintakeresztszelvények a vasútvonalakat külön szintben keresztező Diósdi úton.

Mintakeresztszelvények az ún. intermodális területen.


Hossz‐szelvény: Diósdi úti p kapcsolat a Mária utca számára.

Hossz‐szelvény: nincs iósdi úti nincs Diósdi úti kapcsolat a Mária utca számára.



A HÉSZ mellékletévé váló SZT közlekedésre vonatkozó előírásait a szabályozási előírások 5.‐8. § tartalmazza.


GOOGLE „ÉRD VÁROSKÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE”

PÁPA VÁROS ÖVEZETI TERVLAP

A 20.000 lakos számot meghaladó települések esetében a Helyi építési szabályzat kötelező részét jelenti az Övezeti Ö térkép, amennyiben nincsen a település egészére kiterjedő Szabályozási terv. Pápa város közigazgatási területének mérete, és a terület összetettsége miatt a város és a csatolt települések belterületére M=1:8.000‐es léptékben készült az övezeti térkép. é ké


A város és a csatolt települések külterületére M=1:20.000‐es léptékben készült el az Övezeti térkép.


PILISSZENTIVÁN TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV

Törvénnyel jóváhagyott területrendezési terv térségi szerkezeti tervlapjából származó kötöttségek

PILISSZENTIVÁN TSZT, SZT

Térségi szerkezeti terv jelmagyarázata


Területfelhasználás tervlap


Területfelhasználás tervlap jelmagyarázata pj gy

Közlekedési alátámasztó munkarész javaslatának mintakeresztszelvényei


Közlekedési alátámasztó munkarész vizsgálatának átnézeti helyszínrajza


II.2. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT II.2.1. Közúti közlekedés Pilisszentiván közigazgatási területét az országos gyorsforgalmi úthálózat és a főúthálózat jelenleg nem érinti. Ezen az állapoton az országos közúthálózat területrendezési tervekben meghatározott fejlesztései sem változtatnak a jövőben. A nagyobb térség közlekedési rendszerét mutatja be a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének vonatkozó részlete (jóváhagyva a 2005 évi LXIV. törvénnyel).

A településszerkezet és a közlekedési hálózat fenti helyzete folytán – forgalmi szempontból az országos mellékúthálózatba tartozó elemek közül is csak az 1107 sz. összekötő út érinti közvetlenül Pilisszentivánt – a település közlekedési kapcsolatai kedvezőtlenebbek, mint a szomszédos településeké. A szerényebb közlekedési lehetőségekből következik azonban, hogy az átmenő forgalom nagysága, és az abból adódó környezeti terhelés is lényegesen kisebb, mint a szomszédos települések esetében. Pilisszentiván érdekeit közvetetten szolgálja, ha a nagyobb térség tervezett, meghatározó jelentőségű közlekedésfejlesztési beruházásai mielőbb megvalósulnak. A területrendezési tervekben szerepel az Új 10. számú főút (távlatban M10 autópálya) megépítése, melynek Budapesten belüli szerves folytatását jelenti majd a Körvasút menti körút az Újpest-Aquincum Duna híddal. A sugárirányú útvonal 2x2 sávval tervezett pályája biztosítja majd az agglomerációs térség és

a főváros közötti kapacitív közúti kapcsolatot. (A jelenlegi 2x1 forgalmi sávos 10 sz. főút továbbra is az országos közúthálózat része marad, II. rendű főút vagy gyűjtőút szerepkörrel.) A főváros esetében – mely a munkahelyek szempontjából a térség, illetve az egész ország domináns települése – a 2x2 sávval tervezett Körvasút menti körút biztosítja egyrészt az Árpád híd (és a Hungária-gyűrű) tehermentesítését, valamint az Újpest-Aquincum Duna híddal Pest közvetlen, jobb elérhetőségét. Az Új 10. számú főút beruházásához kapcsolódik várhatóan a jelenlegi és a tervezett főúthálózati elemek között forgalmi kapcsolatot megteremteni hivatott útvonal, mely Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti erdős-hegyes területen épülhet meg. Ez utóbbi kapcsolat Pilisszentiván számára a mainál kedvezőbb közlekedési lehetőséget biztosít majd Pilisszántó település és Dobogókő térsége felé. Az M0 gyűrű Északi szektor hiányzó szakaszának, és a Nyugati szektornak a megvalósítása lehetővé teszi majd, majd hogy Pilisszentiván – Solymáron keresztül – forgalmi szempontból kedvező körülményekkel kapcsolódhasson az ország teljes gyorsforgalmú úthálózatához a pesthidegkúti csomóponton keresztül. (Az M0 gyűrű bezáródása várhatóan nem növelné érdemben az 1107 sz. összekötő út átmenő forgalmát, mivel a Piliscsabán túlról érkező forgalom esetében az M10 – M0 útvonal a legelőnyösebb.) Az 1107 sz összekötő út forgalomterhelése a fenti hálózatfejlesztések ellenére, a motorizációs szint emelkedésének megfelelően folyamatosan növekedni fog a jövőben is. A g és forgalom g összetételt az alábbi táblázat mutatja j 2020-as évben várható forgalomterhelést be. 202 0 évi számlálá s

ÁNF (E/nap )

Személyg k (J/nap)

Kistehe r gk (J/nap)

Autóbus z (J/nap)

Teherg k (J/nap)

Motor (J/nap )

Kerékpá r (J/nap)

Lassú jármű (J/nap )

15+000

8.566

5.885

1.263

67

483

44

12

3

20 000 20+000

9 689 9.689

6 740 6.740

1 066 1.066

98

637

47

16

3

A 15+000 szelvény Solymáron található. A 20+000 szelvény a település északi határán, a 10. számú főúttal alkotott csomópontnál helyezkedik el. A 2x1 forgalmi sávos közútak külterületi szakasza 12.000 E/nap forgalomterhelésig megfelelő szolgáltatási színvonalat biztosít, elméleti teljesítőképessége 17.000 E/nap. Belterületi szakaszon ezen határértékek 14.000 E/nap 18.000 E/nap nagyságban határozhatók meg. meg A települést közvetlenül érintő fejlesztésként javasolható Pilisszentiván „Fő utcájaként” funkcionáló 1107 sz. összekötőút esetében egyrészt csomópontjainak a területfelhasználási igényekhez illeszkedő fejlesztése, másrészt a belterületbe tartozó szakaszának módosítása a kezelő által meghatározott forgalmi rendhez (lakott területen belüli forgalomszabályozás). A csomóponti fejlesztések keretében szükséges lenne – Pilisvörösvár közigazgatási területére esik – a 10. sz. főúttal alkotott, már meglévő egyszerű csomópontjának (20+666 kmsz.) bővítése kanyarodó sávokkal (önálló, balra kanyarodást biztosító sáv létesítése célszerű mind a főirányban, mind a mellékirányban). A Hársfa utca melletti, pilisvörösvári gazdasági területnek a pilisszentiváni lakóterületek zavarása nélküli kiszolgálásának biztosítása csak egy új csomópont létesítésével lenne biztosítható a 20+556 szelvény környezetében, a két település közigazgatási határán. A csomópont kialakítását Pilisszentiván nem

Közlekedési alátámasztó munkarész javaslatának műszaki leírása


támogatja (az összekötő úton egyébiránt az előírásoknak nem megfelelő csomóponti távolság alakulna ki). A Szabadság út - Jóreménység utca meglévő csomópontjának (18+586 kmsz.) átépítése javasolható (négyágú körforgalmú csomóponttá). A folyópálya szakasz urbánus átalakítása keretében az útvonal forgalomtechnikai fejlesztése javasolható. (A gyalogos átkelést segítő középszigetek létesítése, valamint az úttengellyel párhuzamos parkolósávok építése.) A település dél-nyugati határán, a kereskedelmi-gazdasági területek melletti, jelenleg lakott területen kívüli forgalomszabályozással rendelkező szakaszon a szerviz utas ingatlan kiszolgálás továbbfejlesztése indokolt. A településrendezési terv által javasolt belterületbe vonás - tekintettel arra hogy Pilisszentiván és Solymár települések már lényegében összeépültek – részeként ki kell építeni a gyalogos járdát és a közvilágítást. A szomszédos települések közötti, önkormányzati úthálózat részét képező gyűjtőúti kapcsolatok fejlesztése is célszerű, ennek keretében egy Pilisvörösvár-Solymár közvetlen kapcsolat alakítható – az érintettek döntésének megfelelően – ki a község határhoz közel, mely a Területfelhasználás tervlapon kerül megjelenítésre („a” jelű út). A Budapest-Esztergom p g vasútvonalon tervezett Pilisvörösvár-Bányatelep y p vasúti megállóhely megfelelő megközelítésének biztosítására javasoljuk az Aranyhegyi patak északi oldalán lévő közterület gyűjtőútként történő átépítését, mely akár a fenti, Pilisvörösvár-Solymár közvetlen kapcsolathoz csatlakozva is biztosítja a vasúti létesítmény elérését (Területfelhasználás tervlap „b-b1” kapcsolat), de akár önállóan is (Területfelhasználás tervlap „b-b2” kapcsolat). Javasoljuk az egykori szeméttelep környezetében lévő mezőgazdasági kertek úthálózatának szélesítését, és a Táncsics utcához kapcsolását. A település meglévő lakó-kiszolgáló úthálózatának esetében javasoljuk a forgalomcsillapított zónák kiterjesztését (tempó 30 zóna-, lakó-pihenő övezet alkalmazása) a Közlekedési javaslat tervlapnak megfelelően. II.2.2. Közforgalmú közlekedés Pilisszentiván tömegközlekedését jelenleg, és távlatban is a település súlypontjában lévő, Szabadság úton közlekedő autóbusz közlekedés határozza meg. A PilisvörösvárPilisszentiván határán lévő autóbusz útvonal továbbra is csak lokális szerepet fog betölteni. A tömegközlekedés szolgáltatási színvonalát talán legdominánsabban meghatározó tényező az utazási idő, mely jelentős részben a járművek követési idejétől függ. Az autóbusz közlekedés esetleges kiterjesztése az eddig csak átszállással elérhető települések felé, vagy a meglévő járatok sűrítése elsősorban financiális kérdés, de ugyanakkor fontos közlekedéspolitikai szempont a települések életében.

A szomszédos településeket – Pilisvörösvár, Solymár – közvetlenül feltáró Budapest-Esztergom vasútvonal, mint kötöttpályás közlekedési eszköz nyújtotta közlekedési lehetőség mainál lényegesen könnyebb igénybevételét teszi lehetővé a Pilisvörösvár-Bányatelep vasúti megállóhely tervezett megvalósítása. g A vasúti megálló g megfelelő g igénybevételének g y biztosítására szükséges g a Közúti közlekedés fejezetben szereplő – valamely – kapcsolat megvalósítása. II.2.3. Gyalogos és kerékpáros közlekedés, parkolás A települések megfelelő működését jelentős mértékben meghatározó, azt befolyásoló tényező a közlekedési rendszer, melynek egyik legfontosabb, de általában súlyának nem megfelelően kezelt eleme a gyalogos közlekedés. közlekedés Ennek megfelelően a beépítésre szánt területek tagolását, megközelítését biztosító közterületek gyalogosjárda hálózatának folyamatos felújítása, teljes körű kiépítése feltétlenül kívánatos. A gyalogos közlekedés fejlesztésének részeként a település „Fő utcájaként” funkcionáló Szabadság úton új, kijelölt gyalogos átkelőhelyek („zebrák”) létesítése javasolható a Hársfa utcánál, a Bem utcánál és az Óvoda utcánál. A meglévő g és tervezett gy gyalogos g átkelőhelyeknél y a gy gyalogosok g átkelését jjelentősen megkönnyítő g y közép szigetek építése célszerű. A jármű használattal járó közlekedési ágak közül a leginkább környezetbarátnak a kerékpáros közlekedés számít. Fejlesztése egyrészt a szomszédos településekkel biztosítandó kapcsolatok, másrészt - a terep adottságok figyelembe vételével – a településen belüli kapcsolatok terén lehetséges. A szomszédos éd településekkel t l ülé kk l biztosítandó bi t ít dó kkapcsolatok l t k ffejlesztését jl té ét egy ki kistérségi té é i háló hálózatt kialakításának igénye, és tervei determinálhatják. Önálló, településen belüli kapcsolatok kiépítését nem javasoljuk. Egyrészt a kedvezőtlen terepadottságok miatt, másrészt a gyűjtő-kiszolgáló úthálózat az alacsony gépjármű forgalma miatt a kerékpárosok számára is biztonságos közlekedési lehetőséget nyújt (és a szűkös közterületeken nem fér el önálló kerékpár út vagy kerékpár sáv). A település intézményi, intézményi oktatási, oktatási kulturális kulturális, kereskedelmi - szolgáltató létesítményeinél a kerékpár tárolás feltételeit célszerű megteremteni. A 21. század egyik urbanizációs problémája a parkolás. A Szabadság útra koncentrálódó kereskedelmi – szolgáltató létesítmények telken belüli parkolása általában nem biztosított. Az utólagos közterületi parkolási lehetőségek fejlesztése kívánatos egyrészt a közút használhatóságának fenntartásához, másrészt az alapellátást biztosító létesítmények működéséhez. űködé éh Javasoljuk az országos mellékút Aranyhegyi árok felöli oldalán a meglévő, úttengelyre merőleges, vagy azzal szöget bezáró parkolók (forgalombiztonsági szempontok miatti) átépítését-, és újabb várakozási ehetőségeket teremtő parkolósáv építését az úttengellyel párhuzamos felállás biztosításával.

Kö l k dé i látá Közlekedési alátámasztó munkarész javaslatának műszaki leírása tó k é j l tá k ű ki l í á


Közlekedési alátámasztó munkarész javaslatának átnézeti helyszínrajza


PILISSZENTIVÁN SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK (RÉSZLET)

(5) A települési közúthálózatnak a szabályozási tervlapon ekként jelölt elemei gyalogos utak, melyek tervezési osztályba sorolása B.X. A gyalogos utak területén kerékpáros létesítmények elhelyezhetők.

Tsz.: I-494-1/2008.

Közterületekre vonatkozó általános követelmények 15. § (1)

(4) A települési közúthálózat alábbi elemei gyűjtő utak, melyek tervezési osztályba sorolása B.V.c.C. – 828/8 hrsz.-ú terület (Szabadság sor– Szabadság utca közötti szakasz) – Jóreménység utca (Táncsics Mihály utca – Szabadság utca közötti szakasz) – Sport utca (Szabadság utca – Rét utca közötti szakasz).

Közterületre kifelé nyíló kapu nem létesíthető.

(2) Úttervhez kertészeti és csapadékvíz-elvezetési tervet is mellékelni kell. (3) A közterületen, illet közhasználat céljára átadott területen (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést. (4) Új közlekedési felületek építésekor a fasorok egyidejű telepítését biztosítani kell.

(6) A települési közúthálózat (4) – (5) bekezdésbe nem tartozó elemei kiszolgáló utak, melyek tervezési osztályba sorolása B.VI.d.C. B VI d C (7) Külterületi mellék utak mentén kerítés az úttengelyhez 4m-nél közelebb nem építhető, az út területe kerítéssel nem szűkíthető. (8) A magánutak csak kiszolgáló út funkciót láthatnak el, területük és kiépítettségük mindenben meg kell, hogy feleljen a közutakra vonatkozó előírásoknak. A kialakításra kerülő magánutak minimális telek szélessége 10 méter.

(5) Pavilon csak hírlapárusítás, virágárusítás és nyilvános illemhely céljára helyezhető el.

KÖZL EK ED ÉS I T E RÜL ET E K

(6) Helyi védelemre javasolt épület homlokzata előtt, illetve annak közterülethez csatlakozó telekhatáraitól 10-10 méternél közelebb eső közterületen pavilon, telefonfülke nem helyezhető el.

Vasútterület - KÖk

(7) Helyi védelemre javasolt területen út, járda zöldfelület építését a Tervtanács véleményezi.

Tereprendezésre vonatkozó előírások 17. § Telek természetes terepszintje tartós, végleges jelleggel: a) a kötelező oldal- és hátsókertben felfelé nem, lefelé legfeljebb 1,5 méterrel, b) a telek többi területén felfelé vagy lefelé legfeljebb 1,5 m-rel változtatható meg.

31. § (1) A vasútterület a kötöttpályás közlekedési eszközök pályái és azok kapcsolódó 31 létesítményei, vízelvezetési rendszere, környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgál. (2) Országos közforgalmú vasútvonal védőtávolságán belül a vonatkozó jogszabályt alkalmazni kell. Közterületek - KÖu

19. § (1) Az országos közutak külterületi szakaszán közvetlen ingatlan-kiszolgálás céljára új útcsatlakozás vagy kapubehajtó nem létesíthető.

32. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, környezetvédelmi, zöldfelületi, közmű és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A 10. 10 sz. közút kö út az országos á kö közúthálózat útháló t része, é melynek l k háló hálózatiti szerepe II. rendű dű főút, főút az új nyomvonal kiépítése után II. rendű főút.

(2) Közút Kö út bbelterületi lt ül ti szakasza, k éés kült külterületi ül ti szakasza k védőtávolságán édőtá l á á bbelül lül a vonatkozó tk ó jogszabályokat alkalmazni kell.

(3) Az 1107 sz. közút az országos közúthálózat része, melynek hálózati szerepe külterületi szakaszon összekötő út, belterületi szakaszon II. rendű főút.

(3) Útépítés csak engedélyezett útterv alapján történhet.

KÖZ L E K ED ÉS

(4) Út vagy járdaépítési terv készítése során kötelező a közterületi zöldfelületek rendezésére kert tervet készíteni.

Jóváhagyandó munkarész szabályozási előírásai


Jóváhagyandó munkarész szabályozási tervlapja Jóváhagyandó munkarész szabályozási tervlapja


KÖSZÖNJÜK FIGYELMÜKET

MESTERISKOLA TELEPÜLÉSRENDEZÉS. Körmendy Mária, Pető Zoltán

Recommend Documents