Megoldókulcs a Magyar nyelv és kommunikáció 9. munkafüzet feladataihoz

MEGOLDÓKULCS Magyar nyelv és kommunikáció 9. munkafüzet

Megoldókulcs a Magyar nyelv és kommunikáció 9. munkafüzet feladataihoz Tisztelt Kollégák! Ez a dokumentum azzal kívánja segíteni az Önök munkáját, hogy a feladatok egy részéhez, ahol indokoltnak látszott, megoldási javaslatokat, ötleteket adunk. A dokumentum egyelőre nyersanyagnak tekinthető, és nem teljes. Folytatását a tanév ütemének megfelelő előrehaladással a későbbiekben küldjük meg, s a tanév végéig válik lezárttá, véglegesen megszerkesztetté az anyag. Reméljük, így is segítséget fog jelenteni az Önök munkájához! Tisztelettel: a kötet szerkesztői

1. A beszéd és a nyelv 1. 1. felhívó 2. tájékoztató 3. gondolkodást segítő 4. kapcsolatzáró 5. kifejező

2 a) - A legtöbb nyelvet Ázsiában beszélik, a legkevesebbet Európában. - Sokakat meglephet, hogy a világ legnagyobb nyelve valószínűleg a kínai kb. 840 millió anyanyelvi beszélővel (további kb. 160-200 millió ember beszéli második nyelvként). A kínai egyébként nem egyetlen egységes nyelv, hanem egymástól igen jelentős mértékben eltérő nyelvjárások halmaza, amelyek között nem mindig áll fenn a kölcsönös érthetőség, azonban összekapcsolja őket a közös írott nyelv. Az angol kb. 340 millió ember anyanyelve és további kb. 160-180 millió beszélő második nyelve. (Az adatok forrása Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák – avagy a nyelv antropológiája (Tinta, Budapest, 2004.) c. könyvének 132. oldala. A Geolingvisztika: a világ nyelvei és a világnyelv c. fejezet egyébként érdekes és hasznos olvasmány a témához.) - A magyar nyelvet kb. 17 millióan beszélik. 1


2. b) A beszélők száma szempontjából „átlagos” nyelv földrészenként, csökkenő sorrendben: 1. Európa: 3 066 667 2. Ázsia: 1 904 762 3. Amerika: 895 000 4. Afrika: 455 500 5. Ausztrália: 25 385 MEGJEGYZÉS: az értékeket tizedesjegyek nélkül, kerekítve adjuk meg.

2. c) A magyar világviszonylatban – a beszélők létszámát tekintve – igen jelentős nyelvnek számít. A világon beszélt nyelvek száma körülbelül 4-6000 lehet, ezek közül körülbelül ötven nyelvnek – köztük a magyarnak! – van tízmilliónál több beszélője. Az egy nyelvre jutó átlagos beszélői létszám tekintetében „átlagos” nyelv minden földrészen – még Európában is! – jóval kisebb, mint a magyar. Annak, hogy a magyarok többsége meg van győződve arról, hogy anyanyelve kicsi és csekély jelentőségű nyelv, többek között az az oka, hogy az Európában is beszélt nyelvek közül több (az angol, a spanyol, az orosz, a portugál, a német és a francia) a világ tíz legnagyobb nyelve közé tartoznak. A világ nagyobb részének nyelvi valósága azonban egészen más, mint amit saját tapasztalataink, érzéseink, valamint a furcsa módon még mindig sokat hangoztatott „herderi jóslat” alapján feltételezünk. A nyelvek körülbelül egynegyedének ezernél kevesebb(!) beszélője van, ezek a nyelvek többnyire veszélyeztetettek, valószínűleg ki fognak halni. Vannak olyan nyelvcsaládok (pl. a pápua vagy a paleoszibériai), amelyek összes nyelvét kevesebben beszélik, mint a magyart. A magyar az uráli nyelvcsalád legnagyobb nyelve, hivatalos nyelv Magyarországon és az Európai Unióban is. A magyar nyelv helyzete annyiban is „stabil” hogy alapvetően egynyelvű államban beszélik, tehát viszonylag ritkán fordul elő az, hogy magyar anyanyelvét valaki egy másik nyelvre „cseréli”.

3. a) 2


chat(el), e-mail(ezik), fájl, hardver, szoftver, internet, lájk(ol), laptop, online, offline, pendrive, printer, (ki)printel, (be)szkennel stb. Aláhúzással a b) feladat megoldásait jelöltük. MEGJEGYZÉS: Fontos tudatosítani, hogy angol eredetű szó és angol szó közé nem húzható határ. Vita tárgya lehet, hogy a talált szavak (pl. a fájl és a lájk) angol eredetű magyar szavak vagy angol szavak-e; ezt a vitát – az átlagember meggyőződésével szemben – nyelvészeti eszközökkel lehetetlen eldönteni. Majdnem mindegyik szót érti, sőt használja a magyar anyanyelvűek többsége (talán az idős generáció kivételével), magyar mondatokban, magyar toldalékokkal ellátva, a magánhangzó-illeszkedés szerint toldalékolva stb. (Érdekes például, hogy az angol igetövek – print, save, e-mail stb. – a magyarban mindig igeképzőt kapnak, tehát nem „eredeti” formájukban használjuk őket, hanem a magyar igékhez hasonlóbbá téve).

3. b) Szintén nem egyértelműen megítélhető, hogy egy magyar szó pontos megfelelője-e egy újonnan átvettnek. Fontos tudni, hogy sokan azonosnak ítélik meg két szó jelentését, és sznobizmusra, lustaságra vezetik vissza az angol (eredetű) szavak használatát olyan esetekben is, amikor a két szó nyilvánvalóan nem pontos megfelelője egymásnak. A lájkol például sokak fülét sérti, pedig a tetszik egyáltalán nem azonos vele. A Lájkoltam Józsi képét és a Tetszett Józsi képe két teljesen eltérő jelentésű magyar mondat. Hasonlóképpen: chatelni és csevegni szintén nem ugyanazt jelenti; bár a netes chatelést lehet csevegésnek is nevezni, a kávéházi csevejt chatnek nevezni nem. A printel és a nyomtat, az internet és a világháló esetében pontosabb a megfelelés, azonban általában az ilyen párok sem teljesen felcserélhetők. A printel például hivatalos szövegben, a világháló egy kamaszlány szájából meglehetősen furcsán hat. Ebből látszik, hogy az átvett, viszonylag pontos megfelelővel rendelkező szavaknak is van szerepük a nyelvben: előbb vagy utóbb saját, a másiktól elkülönülő jelentésre tesznek szert (ha nem rögtön valami sajátos funkcióra vesszük át őket). Ha több szavunk van egy szóra, annak stilisztikai hasznát is láthatjuk: lehetővé válik szóismétlések elkerülése. A szavak átvételének ilyen „előnyein” kívül azért sem találunk ki új szavakat minden új fogalomra, jelenségre, mert a kommunikáció során nincs időnk erre. Sokan nehezményezik az angol térhódítását – főleg, de nem kizárólag – a számítástechnikával kapcsolatos és a szaknyelvi kommunikációban, ez azonban nem elkerülhető. A spontán, informális nyelvhasználatnak – 3


jellegénél fogva – nem lehet célja az, hogy beszéd közben mérlegeljük egy-egy szó eredetét és az idegenek helyett új, magyar elemekből alkotottakkal rukkoljunk elő. A nyelvművelők által sokat emlegetett tudatosság csupán az írott (főleg formális) szövegek alkotóin kérhető számon, a spontán beszéden, főleg a kötetlen spontán beszéden egyáltalán nem – ezekben a helyzetekben ugyanis a partner személye, a kapcsolat, valamint az kommunikáció célja fontos, nem pedig azok az eszközök (szavak és szerkezetek), amelyeket használunk.

4. Boksz a boxban – kiütötte kollégáját egy szerelő a lassú kerékcsere miatt. Gizike, miért mindig akkor jön be aláíratni valami rettenetesen fontos iratot, amikor éppen telefonálok? Mindig lesújt, ha felszedek egy kis súlyt. Az én ruháimat anyukám szabja és varrja sajátkezűleg. A szablya valami fegyverféle, nem? Most játsszunk olyat, hogy nem játszunk! A sólya hajók vízre bocsátásához és kiemeléséhez kialakított lejtő. Jucit sója jobb, mert az himalájai, inkább abból tegyél bele!

5. a) A beszéd a nyelv hallható formája. b) Nem létezhet beszéd nyelv nélkül. c) A nyelv legkisebb elemei a fonémák. (A betűk nem hangok, hanem fonémák írásbeli jelölésére szolgálnak; a magyar helyesírás tehát precízen megfogalmazva nem hangjelölő, hanem fonémajelölő. A hangjelölő írásokat nyelvészek használják olyan esetekben, amikor nem a fonémákat, hanem a kiejtett alakokat kívánjuk jelölni. Ilyesmit használjuk a tankönyvben, illetve a munkafüzetben is a hasonulások jelölésére pl. kazángyár [kazánygyár].)

4


d) A levegő a légcsövön keresztül áramlik a tüdőből a gégébe. (Toldalékcsőnek a gége fölötti területet hívjuk.) e) A hangszalagok a gégében/gégefőben helyezkednek el a kiáramló levegő irányára merőlegesen, vagyis vízszintesen. f) Az x magyar szavakban ritkán előforduló betű. (Amely két fonémát/hangot jelöl).

6. tüdő → légcső → gégefő → garatüreg → nyelvcsap → szájpadlás → fogak → ajkak

5


2. A magánhangzók 1. a) a–á, e–é

1. b) Az a és az á egyaránt mély magánhangzók, azonban az á ajakréses és legalsó nyelvállású, míg az a ajakkerekítéses és alsó nyelvállású. Az e és az é egyaránt magas és ajakréses magánhangzók, azonban az e nem középső, hanem alsó nyelvállású.

2.

MEGJEGYZÉS: A sz és a s, valamint a z és a zs képzési helye természetesen nem egyezik meg (hiszen ha megegyezne, nem észlelnénk őket eltérő hangokként). Erről igen egyszerűen meg tudunk győződni, ha a kérdéses hangokat egymás után ejtjük, figyelve a nyelv helyzetére. Még az is könnyen megállapítható, hogy a sz és a z képzésekor a nyelv előrébb képez szűkületet a szájpadlással, mint a s és zs képzésekor. A tankönyvek általában didaktikai okokból eltekintetnek ettől a különbségtől, így a tananyag szerint a feladatnak két helyes megoldása is van.

6


3. Ha idegen szavak végén o vagy ö, tehát rövid középső nyelvállású ajakkerekítéses magánhangzók találhatók, azokat a magyarban hosszan ejtjük, pl. Oslo, Malmö. A magyarban az ú-t és az ű-t, tehát a felső nyelvállású és ajakkerekítéses magánhangzókat legalább két szótagú szavak végén (pl. árú, szomorú) sokszor röviden ejtjük.

4. a) cél:

célba, céltalan

szél:

szélben, széllel

derék:

derékba, derekas

kerék:

kerekek, kerekes

eszik:

eszünk, ettem

iszik:

iszunk, ittam

ír (főnév):

írek, írnek

ír (ige):

írok, írnak

szír:

szírek, szírrel

zsír:

zsírok, zsírral

szív (főnév):

szívek, szívnek

szív (ige):

szívok, szívnak

MEGJEGYZÉSEK: -

A derék valójában nem egy, hanem két homonim, ingadozó toldalékolású tő: a testrészre

utaló mellett ma már igen ritkán használatos a (’jó’ jelentésű derék. Előbbi toldalékolása inkább mély – derekam, derékba stb. –, utóbbié inkább magas (deréktől, derékek). -

Az ír szintén két homonim főnevet takar: a népre utaló ír mellett a gyógyír önállóan használt

utótagja

is.

Előbbi

toldalékolása

egyértelműen

magas,

utóbbié

azonban

ingadozó:

(gyógy)írral/(gyógy)írrel stb.

4. b) További nem illeszkedő toldalékolású (úgynevezett antiharmonikus) tövek: - névszótövek: csík, csín, díj, fing, fi- (fia), gyík, héj, híd, híg, íj, ín, kín, nyíl, pír, sík, sír, síp, szíj, víg

7


- igetövek: bír, bíz- (pl. bízott), csíp, dív- (pl. dívott), fing- (pl. fingott), hig-/híg (pl. higított, hígul), hív, híz- (pl. hízott), irt, ív- (pl. ívott), izz- (pl. izott), nyíl- (pl. nyílott), nyír, nyit, pir- (pl. pirított, pirul), rí, ring, sik- (pl. sikított), sikl- (pl. siklott), sír, szid, szít, tilt, virít, vív MEGJEGYZÉS: Különleges eset a féri: ennek toldalékolása a legtöbb toldalék esetében ingadozik illeszkedés és antiharmónia (nem illeszkedés) között: férfival/férfivel, férfinak/férfinek stb. A felsoroltakból is kitűnik, hogy az antiharmonikus tövek többnyire egy szótagúak, í-t, kisebb számban i-t és három esetben é-t (cél, héj, derék) tartalmaznak.

5. Mély hangrendű

Magas hangrendű

(szarvas)marha, túzok, mókus, csibe, orángután,

majom,

csirke,

Vegyes hangrendű pipi,

lepke, szürkemarha,

fóka, (szén)cinege, cinke,

káposztalepke,

orrszarvú, madár(ka), kócsag

bika, pillangó,

fókabébi, kisfóka, rinocérosz, mosómedve,

vaddisznó,

kismadár

6. Mély

hangrendű

szavakhoz Magas

illeszkedő változat

hangrendű,

szótagban

utolsó Magas

hangrendű,

utolsó

szótagban

ajakréses ajakkerekítéses magánhangzót tartalmazó

magánhangzót

tartalmazó szavakhoz illeszkedő változat

szavakhoz illeszkedő változat -dolgál -hoz -kod(ik)

álldogál Csabához rosszalkodik

-degél -hez -ked(ik)

-on

szamáron

-en

-szor

háromszor

-szer

-tok

rosszalkodtok

-tek

mendegél Évihez rendetlenkedik öszvéren kilencszer rendetlenkedtek

-dögél -höz -köd(ik)

üldögél Ernőhöz fésülködik

-ön

ökrön

-ször

ötször

-tök

gyűjtötök

MEGJEGYZÉS: A -köd(ik) toldalékváltozatban az ik zárójelezésének oka az, hogy az nem a képző része, hanem önálló toldalék (az ikes igék személyragja). 8


3. A mássalhangzók 1. a) e: magas, felső nyelvállású ajakréses, rövid a: mély, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses, rövid i: magas, felső nyelvállású, ajakréses, rövid é: magas, felső nyelvállású, ajakréses, hosszú t: zöngétlen, foghang, zárhang, rövid l: zöngés, foghang, réshang, rövid m: zöngés, ajakhang, orrhang, rövid k: zöngétlen, szájpadláshang, zárhang, rövid

1. b) - Tövek (csak a legalább hat hangból/betűből állókra hozunk példákat): elaltat, elemel, életteli, ellentét, elmélet, eltelik, eltemet, emelet, illeték, kellem, kikelet, kikémlel, kitelik, leemel, leitat, letelik, melléklet - Toldalékok (a többalakú toldalékoknak itt csak azokat a változataikat tüntetjük fel, amelyek a megadott betűkből kirakhatók): o -a: E/3 birtokjel j nélküli változata, pl. hasa, baj(u)sza o -at/-et/-tat/-tet: műveltető ige képzője, pl. altat, etet, temettet o -atik/-etik/-tatik/-tetik: szenvedő ige képzője, pl. kinyilváníttatik, betartatik o -em: E/1 személyű igei személyrag e kötőhangzós változata (több módban, időben, ragozásban), pl. éneklem, énekeljem, énekeltem o -é: birtokjel, pl. Katáé, apámé o -ék: ún. heterogén többesjel, pl. Imiék, Tóték o -i: birtoktöbbesítő jel, pl. gyerekei, nyulai o -i: kicsinyítő képző, pl. nyuszi, Kati o -i: melléknévképző, pl. tatai, lengyelországi o -i: igei személyrag magas magánhangzós változata (kijelentő mód, jelen idő, határozott ragozás, E/3), pl. nézi, veszi o -ik: ikes igék E/3 személyragja (kijelentő mód, jelen idő, általános ragozás), pl. mászik, hazudik 9


o -ka/-ke: kicsinyítő képző, pl. Katika, Timike o -l/al/el: igeképző, pl. mesél, talpal, elfenekel o -lal/-lel: igeképző, pl. hizlal, érlel o -m/am/em: E/1 birtokjel, pl. táskám, kanalam, pénzem o -t/-at/et: tárgyrag pl. Kingát, hasat, tehenet

1. c) Néhány példa viszonylag hosszú (minimum 10 hangból/betűből álló) szavakra: elaltattam, életteliekkel, ellentéteitekkel, elméleteitekkel, eltemettetik, emeletiekéit, keletiekéit, kikémleltettem, leemeltettétek, lelkeitekkel, mellékleteikkel, tataiakéit, Timikéékéit, tételeitekkel

2. zöngés: z, ö, n, g, é zöngétlen: t ajak-foghang: f foghang: n szájpadláshang: j, s gégehang: h zárhang: g réshang: s, h pergőhang: r

3. Páratlanok: r, l, n, m, j, ny, h Párok: v–f, g–k, b–p, d–t, z–sz, zs–s, gy–ty, dzs–cs, dz–c HIBA: az f kétszer szerepel.

4. Megoldások: 1a, 2a, 3b, 4b.

10


5.

6.

Részleges hasonulás

Teljes hasonulás

Összeolvadás

beképzelt [bekébzelt]

vállrándítással

haladjunk

Mássalhangzórövidülés vállrándítással

[halaggyunk]

[várránditással]

haladjunk, [halaggyungde]

de [várránditással] feleslegessé

egyszerűen

elintézte [elintészte]

[eccerüen]

dobj ki [dopki]

jegyzeteit

megszületett

[jeddzeteit]

[mekszületett] rénborjú [rémborju] kénytelen [kéntelen] padtársam [pattársam]

11

Mássalhangzókiesés dobj ki [dopki]


MAGYARÁZATOK: - A vállrándítással szóalakban két teljes hasonulás is van: a -val/-vel teljes hasonulásán kívül a váll l-je is teljesen hasonul a mellette álló r-hez. Ugyanebben a szóban természetesen – mivel egy hosszú mássalhangzó mellett rövid áll – rövidülés is történik. - A dobj ki esetében a magánhangzó-kiesés által eredményezett szekvenciában végbemegy a zöngésség szerinti részletes hasonulás is: [dopki] (nem *[dobki]). - A [pattársam] alakban természetesen zöngésség szerinti részleges és nem teljes hasonulás van (hiszen más szavakban a t nem hasonítja magához teljesen az előtte álló mássalhangzót!). Annak oka, hogy egy hosszú hangot ejtünk, az, hogy a zöngésség szerinti részleges hasonulás a d esetében éppen t-t eredményez, hiszen attól zöngésségében tér el. (Hasonló példák: kalapban, aggkor, kiszsiráf, vízszerű.) - Az ötcsillagos alak besorolása nem teljesen egyértelmű. Valójában nagyon hasonló dolog történik, mint a játszik, kétség típusú összeolvadásokban; a hagyományos hangtani terminológiától teljesen eltérőt alkalmazó fonológiai szakirodalom egyetlen jelenség (affrikálódás, adaffrikáció, tkp. ’affrikátává válás’) aleseteiként értelmezi ezeket. A hagyományos összeolvadás kategória tipikus eseteitől eltér annyiban, hogy két hang helyett nem egy hosszú harmadikat ejtjük, hanem az egyiket hosszan. A hagyományos terminológiát tekintve leginkább a részleges hasonulásokhoz hasonít, azonban azokon belül nem a képzési hely és a zöngésség, hanem képzésmód szerint, hiszen a zárhangból affrikáta lesz.

12


4. A kommunikáció folyamata és funkciói 1. tájékoztatás: - A második vágányon tolatást végeznek, a vágány mellett kérjük, vigyázzanak! - ruhacímke - KRESZ-tábla kifejezés: - Jaj, ne, már megint elszúrtam! - szív felhívás: - Ezt azonnal hagyd abba! - A második vágányon tolatást végeznek, a vágány mellett kérjük, vigyázzanak! - Tanárnő, mi az a „fatikus funkció”? - KRESZ-tábla kapcsolatteremtés stb.: - Jó napot kívánok, főorvos úr! - kézfogás értelmezés: - Tanárnő, mi az a „fatikus funkció”? - mondatábra gyönyörködtetés: - Antanténusz, szórakaténusz, szóraka-tiki-taka-alabala-bambusz! MEGJEGYZÉS: Fontos tudatosítani, hogy egy-egy kommunikációs aktus nem kizárólag egyféle funkciót tölt be. A kérdéseknek többnyire felhívó funkciójuk van, hiszen válaszadásra „szólítják fel” a másik felet, így például a Tanárnő, mi az a „fatikus funkció”? kérdés felhívó és értelmező (a nyelvre vonatkozó információt kérő) funkciót egyaránt ellát. A megjelenített KRESZ-tábla, valamint az A második vágányon … stb. szövegrészletben a tájékoztatás, valamint a(z óvatos viselkedésre való) felhívás szándéka egyaránt tetten érthető. Elképzelhetők tehát a megadott válaszlehetőségek mellett mások is (pl. az Ezt azonnal hagyd abba! mondattal kifejezhetünk akár dühöt, felháborodást is.).

13


2. A feladatnak nincs minden esetben egyértelmű megoldása. Az emotikonok által kifejezett érzelmek, hangulatok, állapotok többféleképpen interpretálhatók – ez azzal függ össze, hogy ezeken csak a szem és a száj van sematikusan ábrázolva, márpedig a különböző érzelmeket a szemek és az ajkak gyakran hasonló – de nem teljesen ugyanolyan – pozíciói jelenítik meg. Érdemes úgy megoldani a feladat b. részét, hogy az egyes érzelmeket megjeleníttetjük vállalkozó szellemű tanulókkal, és megfigyeljük mimikájukat, testbeszédüket. 1a.

szomorú, bánatos, bús, lehangolt

1b.

szájszélek kicsit lefelé ereszkedése, görnyedt testtartás, váll és fej leengedése,

homlok ráncolása, szemöldökök összehúzása 2a.

komor, komoly

2b.

szemöldök ráncolása

3a.

vidám, boldog, elégedett, feldobott

3b.

mosoly (szájszélek felfelé és hátrébb húzása), szemek külső sarka mellett ráncok, „szarkalábak” (ez utóbbi különbözteti meg a „műmosolyt” az őszintétől), egyenes testtartás

4a.

fáradt, alvó, álmos, nyugodt, relaxált

4b.

lecsukódó/lehunyt szemek, ellazult arcizmok, laza testtartás

5a.

huncutság, cinkosság, játékosság

5b.

kacsintás (egyik (a nem domináns) szem rövid ideig tartó lehunyása), mosoly

6a.

nyűgös, frusztrált, gondterhelt

6b.

összeráncolt szemöldökök, lefelé húzódó szájszélek

7a.

zavarodott, tanácstalan, nyugtalan, tétova

7b.

összeráncolt szemöldökök

8a.

ijedt, rémült (de lehet csodálkozó is)

8b.

tágra nyílt szemek, intenzívebb érzelem esetében nyitott száj, megfeszülő izmok

9a.

szégyenkező, zavarban lévő, zavart, gátlásos

9b.

szemkontaktus kerülése (lehunyt szem vagy lefele irányuló tekintet), végtagok keresztezése, nyak/orr/fül/arc megsimítása, ruházat/tárgyak babrálása

10a. meglepett, csodálkozó (de értelmezhető alvásként is) 10b. nyitott száj, tágra nyílt szemek, felhúzott szemöldök, összeráncolt homlok 14


4. a) Csak néhányat adunk meg a sokféle lehetséges interpretáció közül. A tanulók személyiségüktől,

értékrendjüktől

függően

akár

ellentétes

véleményeket

is

megfogalmazhatnak a képeken látható személyekről. 1. kép: gazdag, sikeres, kacér, magabiztos, öntelt, beképzelt, manipulatív, másokat kihasználó, sokat ad a külsőségekre, felszínes, szépséggel kapcsolatos munkája van, kreatív stb. 2. kép: sikeres, határozott, vezetői/adminisztratív pozícióban/multinacionális cégnél dolgozik, vidám, energikus, tanult, okos, precíz, konvencionális stb. 3. kép: laza, nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám, kreatív, vagány stb. 4. kép: lázadó, öntörvényű, bizonytalan, magabiztos stb.

4. b) Nem minden esetben egyértelmű, hogy milyen jelezéseket bocsátjuk ki szándékosan és melyeket nem. Vita tárgya lehet például, hogy a magabiztos emberek szándékosan láttatjáke magukat annak vagy csak spontán azok. Tekintetbe kell venni ráadásul azt is, hogy igen sok esetben nem egyezik értelmezésünkkel az, amit a közlő szeretne kifejezni. A magabiztosságot például egyesek önteltségként is interpretálhatják, a gazdagság jeleit felszínességnek, értéknélküliségnek, holott elképzelhető, hogy a közlő pozitív és nem negatív reakciót kívánt volna kiváltani partnerében.

5. Kommunikációs funkció

Nyelvi kódolású üzenet

Nem nyelvi kódolású üzenet

Tájékoztatás

- Az interneten elővételben vásárolt jegyek az utazás megkezdését megelőző nap 12 óráig válthatók vissza. - Képzeld, Norbi megkérte a kezemet! - Annyira szeretlek! - Nagyon jól éreztem magam! - Kérjük az ajtót becsukni! - Ne izélj má’!

- telefoncsörgés közösségi oldalakon megosztott fényképek

Kifejezés Felhívás

15

- :-P - elismerést jelző füttyentés - Fagylalttal belépni tilos! tábla - közlekedési eszközök ajtóinak záródását jelző hangjelzések

MEGOLDÓKULCS Magyar nyelv és kommunikáció 9. munkafüzet Kommunikációs funkció Kapcsolatteremtés, -lezárás

Nyelvi kódolású üzenet -tartás, - Köszönöm szépen! - Szép időnk van ma, nem?

Értelmezés

- Apu, hogy hívják azt a nagy autót? Az ilyen töveket antiharmonikusaknak nevezzük.

Gyönyörködtetés

- „Francia vagyok Párizs városából, mely lábam alatt a piszkos mélybe vész, s most méterhosszan lógok egy nyárfaágról, és nyakamon érzem, hogy seggem míly nehéz.” - Lali, a lila ló elalél. (beéneklő gyakorlat)

Nem nyelvi kódolású üzenet puszi üdvözléskor, búcsúzáskor - ühüm-szerű helyeslés annak jelzésére, hogy figyelünk a másikra és egyetértünk vele Ilyen lehet például, ha nyelvtanulásban a bizonyos módon viselkedő szavakat színekkel különböztetjük meg. A nyelvre vonatkozó vizuális értelmező jelölések egyébként igen ritkák; többnyire nyelvészek használják őket. - Bartók: Concerto - Csontváry: Római híd Mosztarban

MEGYJEGYZÉSEK: -

A kapcsolatteremtés, -tartás és -lezárás terminusok a szakirodalomban fatikus vagy

társadalmi funkciónak nevezett funkciót jelölik – talán kevésbé szerencsésen, hiszen lényege nem egy kommunikációs aktus (kapcsolat?) megkezdése, fenntartása vagy lezárása, hanem a partner iránti jóindulat vagy legalábbis az ellenséges szándék hiányának kifejezése. Így minden olyan verbális vagy nem verbális gesztus is ide tartozik, amelynek célja az, hogy a másik féllel folytatott kapcsolat a lehetőségekhez képest jó legyen. Az ilyen gesztusok hiányát általában udvariatlanságként vagy akár sértésként interpretálják. Ez egyébként szorosan összefonódik az identitásjelölő funkcióval, hiszen az ilyen gesztusokkal célunk az, hogy magunkról kedves, udvarias ember képét alakítsuk ki. -

Az esztétikai/gyönyörködtető funkció szintén a neve által sugalmazottnál tágabb

kategóriát jelöl: ide tartozik minden olyan nyelvhasználat is, amelynek lényege a nyelv örömforrásként való használata, tehát a nyelvi játékok is.

16


5. A szóelemek: a tőmorfémák 1. I A legkisebb nyelvi jel a morféma. H A tőmorfémák mindig szabad morfémák. (Vö. lov-a, meze-je stb.) H A tőmorfémáknak mindig van viszonylag könnyen meghatározható, önálló jelentésük. (Vö. névutók.) I/H

A tőmorfémák alakilag önállók. (A tőmorfémák lehetnek alakilag önállók – szabad

tövek – vagy nem önállók – kötött tövek – is.) I A tőmorfémák csoportja nyitott, szabadon bővíthető új elemek átvételével vagy alkotásával. H A toldalékmorfémák csak a tőmorfémák után állhatnak. (A prefixumok – pl. a magyar leg– például a tő előtt állnak.) I A toldalékmorfémák zárt, a tőmorfémákénál jóval kisebb csoportot alkotnak. H A magyarban a toldalékmorfémák az illeszkedés törvénye miatt mindig többalakúak. (Vö. egyalakú toldalékok, pl. -ik, -ig, -ék, ért.) I Csak tőmorfémák lehetnek szabad morfémák. H A toldalékmorfémák között vannak önálló jelentéssel rendelkezők is.

2.

cső

csöv- tőbelseji időtartamot váltakoztató

lélek

lelk-

tőbelseji időtartamot váltakoztató

v-s változatú hangejtő

HIBA: a kenyér csak egy szempontból rendhagyó (tőbelseji időtartamot váltakoztató). Helyette feladható: hó vagy szó (hangszínt és időtartamot váltakoztató + -v-s változatú). MEGYJEGYZÉS: A „tőtípusokat” meghatározott tulajdonságokkal rendelkező tövek alkotják, amely tulajdonságokból bizonyos tövek többet is mutathatnak; ezek több tőtípusba is beletartoznak. A tőbelseji időtartamot váltakoztató tövek közül például több -v-s változatú is (ló, cső, kő, tő, fű, nyű). Téves az a hagyományos megközelítés, amely szerint a töveket mindenképpen egy típusba kell besorolni, hiszen semmilyen módon nem eldönthető, hogy például a lélek „elsősorban” tőbelseji időtartamot váltakoztató vagy „elsősorban” hangejtőe, hiszen mindkét típus sajátosságaival rendelkezik. 17


3. kosár–kosar-, levél–level-, szekér–szeker-, kerék–kerek-, nyúl–nyul-, tehén–tehen-, ló–lov-, szamár–szamar-, kötél–kötelHIBA: az egyik kép nem megfelelő: a bárány, barika, birka, juh stb. egyike sem tőbelseji időtartamot váltakoztató. MEGJEGYZÉS: a ló (valamint pl. a cső, kő, tő, fű, nyű) a tővégi időtartamot váltakoztató tövek közé tartozik, bár az érintett magánhangzó csak a lov- változatban van a szó belsejében, a ló alakban nem. Annak, hogy nem sorolhatjuk a tővégi időtartamot váltakoztató tövek közé, több oka is van, amelyekkel fontos tisztában lenni. A „tővégi időtartamot váltakoztató” tövek csoportját olyan szavak csoportját alkotják, amelyek egymáshoz sok szempontból igencsak hasonlítanak, és igen jelentősen eltérnek a „tőbelseji időtartamot váltakoztatóktól”. A tővégi időtartamot váltakoztató tövekre a következők jellemzők: - A szabad tőalakban tartalmaznak rövid magánhangzót (nyalóka, alfa, réce, Fatime stb.). - A tővégi rövid magánhangzó csak a vagy e lehet. - Ha egy tő a-ra vagy e-re végződik, akkor az kötelezően tővégi időtartamot váltakoztató; a „tővégi időtartamot váltakoztatóság” tehát a tövek szerkezete alapján megjósolható. - Szabad tőalakjuk csak egy-két toldalék előtt jelenik meg (l. az 5d. feladathoz írottakat). A tőbelseji időtartamot váltakoztató töveket ezzel szemben a következők jellemzik: - Kötött változatuk nem hosszú, hanem rövid magánhangzót tartalmaz (madar-, lov-, utstb.). - Nemcsak az a–á és e–é, hanem minden hosszú-rövid magánhangzópár előfordul ilyen tövekben (pl. madár–madar-, tél–tel-, víz–viz-, ló–lov-, kő–köv-, úr–ur-, szűz–szüz-). - Nem minden tő belseji hosszú magánhangzó rövidül, pl. mész–meszet, de méz–mézet, réz–rezet, de rész–részt, rúd–rudat, de rút–rútat, sár–sarat, de szár–szárat, ez tehát a töveknek nem megjósolható tulajdonsága. - Rövid magánhangzós változatuk csak bizonyos toldalékok előtt jelenik meg (pl. madarat, lovat, madaram, lovam, madaracska, lovacska, madaras, lovas de madárról, lóról, madárig, lóig, madárnak, lónak stb.) A tőbelseji időtartamot váltakoztató terminus valójában nem szerencsés, a fonológiai terminológiában éppen ezért végszótagi (utolsó szótagi) tőmagánhangzó-rövidülésnek 18


nevezik a jelenséget, mivel a hosszú-rövid magánhangzópár az ide tartozó két szótagos tövek második, tehát utolsó szótagjában található. További tőbelseji időtartamot váltakoztató (névszói) tövek: agár, bél, bogár, cserép, cső, darázs, dél, dér, derék, ég, egér, elég, ér, ész, fazék, fedél, fél, fenék, fonál, fű, fűz, gyökér, hét, ín, híd, jég, kanál, kenyér, kerék, kevés, kéz, kő, kötél, közép, kút, lé, légy, lélek, lúd, madár, mész, mocsár, mozsár, nehéz, név, nyár, nyél, nyíl, nyű, parázs, pohár, réz, rúd, sár, sugár, szél, szemét, szén, szűz, tél, tenyér, tér, tűz, úr, út, veréb, víz.

4. …o…og: nyikorog, csámborog, csikorog, csorog, dolog, fintorog, forog, gomolyog, hunyorog, korog, kujtorog, kódorog, kujtorog, kuncsorog, kuporog, mocorog, mosolyog, morog, mozog, nyomorog, somolyog, sompolyog, sutyorog, támolyog, tántorog, toporog, vánszorog …e…eg: bizsereg, csepereg, didereg, enyeleg, hempereg, hentereg, kecmereg, képzeleg, kesereg, nyekereg, nyereg, pereg, pityereg, sistereg, szédeleg, szendereg, tekereg, ténfereg, tévelyeg, rezeg …o…or: fodor, gyomor, kotor, sodor, szobor …e…er: meder, seper, szeder, veder …i…ok: gyilok, nyirok, piszok, szitok, titok …e…el: érdekel, esdekel, kebel, kelepel, lepel, nyeldekel, perel, remekel, szerepel, térdepel, ünnepel, vezekel VIGYÁZAT! A hasonló szerkezetű szavak közül nem mindegyik hangejtő, pl. fodor–fodros, DE modor–modoros, seper–sepri, DE teper–teperi, gyomor–gyomrot DE nyomor–nyomort stb. Fontos tehát toldalékolással ellenőrizni, hogy a diákok által gyűjtött szavaknak valóban van-e hangejtő kötött változatuk!

5. a) Tővégi időtartamot váltakoztató tövek: Alaszka–Alaszká- pisze–piszé- szűzérme– szűzérmé-, téveszme–téveszmé-.

19


5. b) Ha egy szabad tő utolsó hangja a vagy e, akkor a tőnek van egy kötött változata is. Az a végű tövek kötött változata a -ra, míg az e végűeké é-re végződik. A tővégi időtartamot váltakoztató tövek végén álló kétféle magánhangzó képzésének közös tulajdonsága az, hogy alsó nyelvállásúak.

5 c) MEGJEGYZÉS: Nemcsak az a és az e végű töveknek van hosszú magánhangzós változatuk, hanem az a és e végű toldalékoknak is: apja – apját, keze – kezét.

5 d) Bizonyos toldalékok előtt a rövid magánhangzós változat jelenik meg, ilyen a -kor (jövetelekor), a -ság/-ség (apaság, böszmeség), az i melléknévképző (tatai, homokbödögei). A -szor/-szer/-ször

előtt

ingadozást

tapasztalunk,

mindkét

alakváltozat

használatos

(alfaszor/alfászor).

6 a) MEGJEGYZÉS: Fontos tudatosítani, hogy a helyesírás a magyarban is igen sok esetben ellentmond a beszélők természetes ösztönének, tehát annak, ahogyan maguktól, spontán leírnák a szavakat. A felsorolt szavaknak a beszédben (tehát a beszélők tudatában is, hiszen az hozza létre a beszédet!) van rövid magánhangzós változatuk, azonban a helyesírás – valójában ok nélkül! – nem vesz tudomást ezekről a változatokról, és úgy kezeli ezeket a töveket, mintha egyalakúak lennének.

6 b) A tizen- és huszonéves korosztály egyik kedvenc színészének szíve tegnap hajnalban állt meg. Légy szíves, nézd meg a huszadik oldalon található színes tízes ábrát!

7 a) borja, csípeje, disznaja, erdeje, mezeje, szüleje, varja, zászlaja

7 b) Hangszínt és időtartamot váltakoztatók: csípő, disznó, erdő, mező, szülő, zászló Véghangzóhiányosak: borjú, varjú

20


MEGJEGYZÉS: A hangszínt és időtartamot váltakoztató tövek szabad változata ó-ra vagy ő-re, míg a véghangzóhiányosaké ú-ra vagy ű-re végződik.

7 c) A nem egyalakú tövek egyalakúvá (szabályossá) válását többnyire az alábbi tényezők segítik: - ha a tőtípus kevés tagot tartalmaz, - ha a tövek kötött alakját viszonylag ritkán használjuk. Mindkét tőtípusra igaz az, hogy meglehetősen kevés (10-20) tagjuk van. Egyes felsorolt toldalékos alakok használati gyakorisága szintén meglehetősen alacsony, különösen ha a városi lakosságot nézzük (a nyelvjárásokban ezek az alakok általában gyakoribbak). A kötött tövek a hangszínt és időtartamot váltakoztató típusban szinte kizárólag az E/3 birtokos személyjel előtt jelennek meg, ez is nyilvánvalóan hozzájárul ahhoz, hogy viszonylag ritkán használjuk ezeket a tőváltozatokat.

21


6. Az új szóbeliség jelenségei, jellemzői, a szövegköziség

1. Az új szóbeliség a kommunikáció új formája, amely átmeneti jellegű a beszélt és az írott nyelv között.

2. A Wikipédia szembetűnően sok hivatkozást tartalmaz. A Brockhaus Riemann zenei lexikon (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1984.) gospel szócikkében mindössze egyetlen hivatkozás található (a spirituálé szócikkre), míg a Wikipédia aktuális állapotában 23 (ezek közül 3 még nem létező szócikkre utal, két hivatkozás pedig kétszer is szerepel); a későbbiek folyamán ez a szám nyilvánvalóan jelentősen nőni fog. A hivatkozások a lexikonok/enciklopédiák többi szócikkére mutatnak, számuk tehát függ attól, hogy a teljes munka hány szócikket tartalmaz. A Wikipédia szócikkeinek számát – minden nyomtatott munkától eltérően – szinte semmi sem korlátozza, míg egy átlagos lexikon készítése során számos tényező korlátozz a produktum terjedelmét: - az elkészítéshez szükséges idő, - az alkotók száma, - a nyomtatott munkák helyigénye, - a szaklexikonok esetében tematikus szűrés, - korábbi munkák esetében a források felkutatásához szükséges hatalmas idő és energia, - az alkotók egyéb megfontolásai, értékrendje stb. Ezek fényében teljesen természetes, ha a Wikipédiában az igen nagyszámú szócikkre igen nagyszámú hivatkozás utal. Ráadásul a szaklexikonok esetében egy átlagos szócikk csak más, szintén a lexikon anyagában található, azonos szakterülethez tartozó szócikkekre tartalmaz utalást, a Wikipédián azonban ez a korlátozás sem érvényes: az Amerikai Egyesült Államok és Isten is szerepel a gospel szócikk hivatkozásai között.

22


3. A közösségi média felhasználói hajlamosak elferdíteni az igazságot, főleg az okostelefonok fokozatosan növekvő fotó- és videoszerkesztő alkalmazásainak térhódításával. A hamis és manipulált képek valós problémát jelentenek. Tavaly a Sandy hurrikán nagy médiavihart kavart, mert az Egyesült Államok egyik legnépesebb partvidéke felé vette az irányt. Mivel ez egy olyan típusú vihar volt, amelyet az utóbbi időben nem tapasztaltak a térségben, a legnehezebb feladat a hamis és félrevezető fotók gyors kiszűrése volt. Végül a valótlan képeket eltávolították újra és újra, de továbbra is felbukkannak még itt-ott. A hamisítványok 86%-a a Twitterről és annak megosztásaiból érkezik.

4.

Rövidségre/tömörségre való törekvés; személyesség; informális stílus/közvetlen

hangvétel (→ bakker); központozás és nagybetűk használatának hiánya.

23


7. A szóelemek: a toldalékmorfémák 1. a) Melyikből nem állhat egynél több egy szóalakban? képző

jel

rag

b) Melyikkel alkothatunk új szót? képző

jel

rag

c) Melyik változtathatja meg a szó szófaját? képző

jel

rag

d) Melyik után nem állhat újabb toldalék? képző

jel

rag

e) Melyik kötött morféma? képző

jel

rag

f) Melyik állhat közvetlenül a szótő után? képző

jel

rag

g) Milyen típusú toldalékot találsz a következő mondatban igéjén? Gizi folyton ugráltat mindenkit. képző

jel

rag

h) Melyek között találunk háromalakú toldalékokat? képző

jel

rag

i) Melyiknek van viszonyjelentése? képző

jel

rag

MEGJEGYZÉSEK: -

A g. ponthoz: az ugráltat szóalak valójában nemcsak képzőt, hanem jelet (kijelentő

mód, jelen idő) és ragot (határozott ragozás, E/3. személyrag) tartalmaz, ezek azonban zéró (hangalak nélküli) morfémák. -

A h. ponthoz: Az, hogy egy toldalék milyen típusú, nem függ össze azzal, hogy hány

alakja lehet. Javaslom, hogy a megoldás során ezt a nézőpontot érvényesítsék. A jelek között egyébként valószínűleg – „véletlenül”, tehát nyilvánvaló ok nélkül – nincsenek háromalakúak; a munkafüzet végleges változatában ezért nem a három-, hanem a többalakú toldalékokra fog vonatkozni a kérdés.

24


2. Kijelentő mód

Felszólító mód

Jelen idő

Múlt idő

Általános

Határozott

Általános

Határozott

Általános

Határozott

E/1.

látok

látom

láttam

láttam

lássak

lássam

E/2.

látsz

látod

láttál

láttad

láss

lás(sa)d

E/3.

lát

látja

látott

látta

lásson

lássa

T/1.

látunk

látjuk

láttunk

láttuk

lássunk

lássuk

T/2.

láttok

látjátok

láttatok

láttátok

lássatok

lássátok

T/3.

látnak

látják

láttak

látták

lássanak

lássák

3.

ugr-:

ugrik

JR

ugrott

JR

ugranék

JR

ugrál

KJR

ugornék

JR

ugorhat

KJR

ugorj

JR

ugorva

K

ugor-:

MEGJEGYZÉSEK: -

Ahogy a megadott példák is mutatják, bizonyos igealakok esetében mindkét kötött

változat használatos (ugornék/ugranék, ugortam/ugrottam). Elképzelhető, hogy ezek közül az egyiket kevésbé elfogadhatónak vagy inkább csak bizonyos helyzetekben használhatónak érezzük, azonban egyik sem „helytelen”. -

Ennél a feladatnál is figyelembe veendők a zéró morfémák (kijelentő mód, jelen idő,

E/2., illetve E/3. személyragok)!

25


4. a) Jelen idő

Múlt idő

Általános

Határozott

Általános

Határozott

E/1.

tanulnék

tanulnám

tanultam volna

tanultam volna

E/2.

tanulnál

tanulnád

tanultál volna

tanultad volna

E/3.

tanulna

tanulná

tanult volna

tanulta volna

T/1.

tanulnánk

tanulnánk

tanultunk volna

tanultuk volna

T/2.

tanulnátok

tanulnátok

tanultatok

tanultátok

volna

volna

tanultak volna

tanulták volna

T/3.

tanulnának

tanulnák

4. b) tanulnék MEGJEGYZÉS: A nyelvjárások egy jelentős részére jellemző az ún. nákolás (-nék helyett -nák személyrag használata feltételes mód jelen idő általános ragozás E/1. személyben, pl. Csinálnák egy kávét, te is kérsz?). Ennek oka, hogy ezekben az alakokban kivételesen hiányzik a magánhangzó-illeszkedés. A látnák, csinálnák, tanulnák stb. alakokban a beszélők tkp. a köznyelvi alakokból hiányzó magánhangzó-illeszkedést érvényesítik. (Teljesen téves tehát az az elterjedt vélekedés, amely szerint a nákoló beszélők „összekeverik” a feltételes mód általános ragozású E/1. igealakot a határozott ragozású T/3. alakkal, pl. ők látnák).

26


5. Toldalék

Előhangzó

o-s alak

e-s alak

ö-s alak

a-s alak

típusa

nélküli alak

Főnévi hely- -n

-on

-en

-ön

–

viszonyrag

Budán

Budafokon

Kecskeméten

Gödön

E/2.

-d

-od

-ed

-öd

-ad

személyű

DVD-d

kalapod

képed

köntösöd

ágyad

-ok

-ek

-ök

-ak

birtokos személyjel A

többes -k

szám jele

ajtók

ablakok

kémények

küszöbök

falak

Igeképző

-l

-ol

-el

-öl

-al

(főnévből)

kaszál

Skype-ol

gépel

füstöl

nyakal

Melléknév-

-s

-os

-es

-ös

-as

képző

sárgás

maszatos

kékes

előnyös

színvonalas

A tárgy ragja

-t

-ot

-et

-öt

-at

villát

polcot

széket

tükröt

kanalat

MEGJEGYZÉS: Az -on és -an változatoknál előkerülhetnek a már említett antiharmonikus tövek is, amelyekre sok példát hoztunk 2. lecke 4b. feladatánál. Az ilyen tövek magas magánhangzót (i-t, í-t vagy é-t) tartalmaznak, toldalékolásuk azonban kivételes módon mély magánhangzós toldalékváltozatokkal történik: hídon, nyilat, gyíkok, csíkos stb.

27


8. Az internetezés alapszabályai 1 a) Ennél a feladatnál fontos, hogy a tanulók saját reflexióikat mondják el, tehát itt nem adunk „megoldást”. A feladat célja, hogy a tanulók tudatosítsák azt, hogy ami számukra esetleg vonzó vagy humoros, az mások szemében nem feltétlenül; nem elkerülendő, hanem kifejezetten jó tehát, ha a tanulók körében nem teljesen egységes a felhasználónevek megítélése.

1 b) A munkafüzet szerzőjének véleménye szerint leginkább semleges és informatív, tehát informális helyzetekhez legjobban illeszkedő a név minél változatlanabb formában való megadása, tehát a kovacs.edit.helga, illetve ennek variációi. Természetesen más megoldások is elfogadhatók. Kevésbé szerencsés viszont – mivel nem megbízható és/vagy felnőtt ember benyomását keltik – a mokuci, a totalhawaii és a partyguru.

1 c) A munkafüzet szerzője szerint másoktól erősen függő, tehát nem eléggé önálló személyiség benyomását kelti.

2. A feladat célja a pontos meghatározás nehézségeinek tudatosítása, a formális megfogalmazás gyakorlása, nem pedig informatikai szempontból helytálló definíciók kitalálása. Adathalászat: emberek adatainak, azonosító kódjainak jogosulatlan megszerzése az interneten keresztül, melynek célja a megszerzett információkkal való visszaélés. Internetes zaklatás: egyének, csoportok vagy szervezetek nyilvános megalázása, rágalmazása, nevetségessé tétele az internetet vagy más telekommunikációs eszköz felhasználásával. Közösségi oldal: internetes portál, melynek célja változatos témájú tartalmak megosztása emberek ismeretség vagy közös érdeklődés, szakma révén szerveződött csoportjaiban. Felhasználónév: a felhasználók azonosítására szolgáló karaktersor számítástechnikai vagy telekommunikációs rendszerekben. Internet: számítógépeket összekapcsoló világméretű hálózat. 28


3.

1. a) DVD-n 2 a) Google-el 3. a) internetfüggő 4. a) Foursquaren 5. a) Facebook profil 6. a) PIN kód 7. a) USB kábel

b) DVD-én b) Google-lel b) internet-függő b) Foursquare-en b) Facebook-profil b) PIN-kód b) USB-kábel

4. A feladat célja a közösségi oldalak jótékony hatásainak és veszélyeinek tudatosítása. Fontos, hogy a tanulók elmondhassák személyes tapasztalataikat, véleményüket. Itt sem „megoldást” adunk meg, hanem néhány szempontot a téma megvitatásához a teljesség igénye nélkül.

Előnyök kisgyermekeit otthon nevelő anya

túlhajszolt, családos férfi

szerelmi kapcsolatot kereső fiatal bizalmas tartalmakat megosztó szerelmespár önmagáról túl sokat eláruló gazdag férfi kisiskolás gyermek

Hátrányok

- szociális izoláció feloldása, kapcsolattartás barátokkal, kollegákkal stb. - meg tudja osztani a nehézségeit, tanácsokat tud kérni hasonló helyzetben lévőktől - tanácsokat tud adni hasonló helyzetben lévőknek → hasznosnak érezheti magát, pozitív visszajelzéseket kaphat - állandóan rendelkezésre álló lehetőség a feszültség levezetésére, kikapcsolódásra, feltöltődésre - barátokkal való kapcsolattartás lehetősége - lehetőség hasonló gondolkodású, érdeklődésű, párt kereső fiatalok megismerésére - meg tudják osztani másokkal boldogságukat - mások csodálatának, irigységének kivívása

- a gyerekekkel való érzelmi vagy akár fizikai törődés elhanyagolása - a házimunka elhanyagolása → konfliktusok

- a szabadidőt nem a családjával, hanem közösségi oldalakon „pihenve” tölti → gyerekekkel való törődés elhanyagolása, családi konfliktusok - téves elképzelések a partner személyiségéről (akár tudatos megtévesztés áldozata is lehet)

- mások csodálatának, irigységének kivívása

- nevetségessé válás - a megosztott tartalmak a kapcsolat megszakadása esetén később kellemetlenek lehetnek - bűncselekmény (rablás, zsarolás) áldozata lehet

- kapcsolattartás a barátokkal - magányosság érzésének csökkentése - kellemes, mindig rendelkezésre álló, nem pénzigényes szabadidős elfoglaltság - iskolával, tanulással kapcsolatos információkhoz való hozzájutás - felnőttség illúziója

- tanulás elhanyagolása - testmozgás elhanyagolása - offline tevékenységek, hobbik hiánya, hanyagolása - offline barátságok kialakításának hiánya → magányosság - bűncselekmény áldozata lehet

29

Megoldókulcs a Magyar nyelv és kommunikáció 9. munkafüzet feladataihoz

Recommend Documents