MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9–12. Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák, valamint a nyolc- és hat évfolyamos gimnáziumok 9–12. évfolyamai számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas a társadalom közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, a nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai és erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését.

Célok és feladatok Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó, fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. A nyelvi rendszer nem értelmezhető a beszélőtől független létező jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és írásos működése során jön létre. Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy fejlessze a különféle formában megjelenő (szóbeli, nyomtatott, elektronikus stb.) szövegek megértését, alkotását, a helyzetnek megfelelő kifejezés képességét, a különféle szóbeli és írásos információk célirányos és kritikus használatát, kiválasztását, újrarendezését. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól, más nyelvekkel való azonosságairól és különbözőségeiről. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. (Ideértve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az információs társadalom különféle jelenségeinek ismeretét, megértését, készségszintű gyakorlati alkalmazását.) A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Értékközvetítő feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a

diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti azonosság és különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. Az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Az irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat, intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak. Átélhetnek, megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve meg is érthetnek olyan élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együtt érzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt. Megtapasztalhatják és alkotó módon megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépsége mellett az önkifejezés, a szóbeli és írásbeli problémamegoldás átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra (populáris regiszter) mellett, vagy éppen a tömegkultúra jelenségeinek differenciáltabb befogadására, alkalmazására lesznek képesek. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek föl kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy révén közvetített fogalmi műveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A fogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője. A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelkiérzelmi nevelődéshez. Az irodalmi olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeretet, a valóságismeretet, összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgy tehát nem a konkrét egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi művek révén megismert különféle alkatok, magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélőképességet. Az értékkeresés, az értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése módot ad az együttérzés, az önismeret és az erkölcsi tudatosság elmélyítéséhez. A nyelvi, irodalmi tanulmányaik révén a tanulók képessé válnak annak bemutatására, másokkal való megosztására, hogyan hordozzák és fejezik ki a magyar és a világirodalom alkotói különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. Mindez hatékonyan támogatja nyelvi és kulturális kötődések alakulását, megerősödé-

sét. Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve a diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját életükkel, további tanulmányaikkal, pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős döntéseiket. A magyar nyelv és irodalomtanítás sajátos célja, hogy a tanulók éljenek meg, szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban, anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában, csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. A fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevelés természetes terepe a szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott szöveganyag, elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása révén. Az érvelés, a vita tanításábantanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentősen alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása. Így a magyar nyelv és irodalom kiemelt befogadó tantárgya a könyvtárhasználat tanításának. A tanterv az érettségi kategóriáinak megfelelően tartalmazza a tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének megállapításához.

A fogalmi rendszer A magyar nyelv és irodalom tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a fogalmi műveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. Ahogyan e kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, a magyar nyelv és irodalom műveltségterület, tantárgy is – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével – felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét. E fogalomrendszerben azonosíthatjuk a kulcsfogalmakat, amelyek lehetővé teszik, illetve alapul szolgálnak a nyelvi, irodalmi jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A kerettanterv nyelv- és irodalom-felfogásával összhangban a tantárgya kulcsfogalmai a következők: nyelv, nyelvi rendszer, nyelvhasználat, magyar nyelv, kommunikáció, szóbeliség és írásbeliség, beszélő, szöveg, nyelvi norma, jelentés, stílus, irodalom, irodalmiság, fikció, nyelvi konstrukció, befogadó, hatás és értelmezés, szerző, elbeszélő, lírai én, hagyomány, motívum, műnem, műfaj, esztétikai minőségek.

E kulcsfogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője. Az egyedi fogalmi ismeretek, az egy-egy konkrét nyelvi, irodalmi témához kötődő fogalomhasználat jelentőségét is elsősorban az határozza meg, hogy elősegítik-e a kulcsfogalmak megértését, illetve megfelelő élmény- és ismeretanyagot biztosítanak-e az adaptív tudást hordozó kulcsfogalmak alkalmazni tudásához. A kulcsfogalmak tehát az adott ismeretrendszer fogalmi hálójának csomópontjait jelentik, amelyek sok más fogalommal kapcsolatba hozhatóak. A kulcsfogalmak más és más kontextusban szükségszerűen újra és újra megjelennek irodalmi alkotások, szövegek, nyelvi jelenségek, poétikai, nyelvtani és más ismeretek értelmezésekor. Képesek a tanulásban, a jelenségek leírásában először rendezetlen halmazként megjelenő konkrét fogalmakat, tényeket struktúrákká, fogalmi hálókká rendezni, így alkalmazásuk révén könnyebb értelmezni és befogadni az új információkat és tapasztalatokat is. Tipikusan ilyen például az irodalmiság kulcsfogalma, amely egyúttal magában foglalja az irodalmiság több szempontból változó jellegét is (pl. történetiségében, kultúrákhoz, befogadói rétegekhez kötődve). Mind az irodalmi, mint a nyelvi fogalmakat kulcsfogalomként összegzi a nyelvi konstrukció, amely – többek között – kapcsolódik a befogadóhoz, a hatáshoz és értelmezéshez, de beleértődik a retorika fogalomrendszere is. Kulcsfogalomként jelöli meg a tanterv a szöveget is. A nyelvi-irodalmi képzésben a szöveg jelentésmezőjének gazdagságát jelzi a vele összefüggésben álló tantervi fogalmak sűrű hálózata (vö. pl. kontextuális jelentés, szövegmondat, témahálózat, szövegtípus, előre- és visszautalás, kohézió). A tantárgy kulcsfogalmai tehát átfogó, a tanítási-tanulási folyamatban szükségszerűen ismétlődő fogalmak. E gazdag jelentésmezővel rendelkező fogalmak jellegüknél fogva, tartalmi összetevőik révén érintkeznek is egymással. A kulcsfogalmak természetesen fokozatosan telítődnek konkrét tartalmakkal, azaz fokozatosan épül fel az a fogalmi háló, ami végül is a fogalmi műveltségben ölt/het testet. A fogalmi gondolkodás fejlesztésének természetesen nem a fogalmak definiálása a cél, hanem a megértés.

Tantárgyközi nevelés A magyar nyelv és irodalom kerettanterv érvényesíti az iskolai oktatás-nevelés közös, átfogó elveit, így részt vállal az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem társadalmi feladataiból. A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai révén magától értetődően járul hozzá a lelki-érzelmi nevelődéshez. Ez pedig különösen a pszichoszomatikus problémákra érzékeny serdülőkorban támogatja a testi-lelki egészség megőrzését, fenntartását. Az irodalmi olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeret, a valóságismeretet, öszszességükben az élet értékét sugallják. A tantárgyunk tehát nem a kevésbé a konkrét egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez. A környezettudatosságra nevelés természetes terepe a szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott szöveganyag, elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása révén. Érdemes tehát e szövegtípusok közül a környezeti hatásokkal, az ökológiával, a környezet és a társadalom viszonyával foglalkozókat előnyben részesíteni. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához.

A fogyasztóvédelemre, a kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. Mindebben számíthatunk a tanulók önálló anyaggyűjtésére, kiselőadásaira. A tantárgyunk az öncélú, és serdülőkorban esetenként státuszértékű fogyasztás ellensúlyozására az irodalmi alkotások élményével, megbeszélésével másféle értékeket is felmutat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy alkalmas arra, hogy a kulturális fogyasztás területén is igényt teremtsen, ellensúlyt tartva a létező ifjúsági szubkultúráknak. A magyar nyelv és irodalom tantárgy a szövegértési és szövegalkotási képességek, a kulturált nyelvi magatartás fejlesztésével járul hozzá a lehetséges pályaválasztási irány megtalálásához. Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve a diákok sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez és ezáltal is támogatva a pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős döntéseiket. A tanórai tevékenységek fent kifejtett átfogó céljait, illetve a hosszabb távon érvénye¬sülő hatások elérését megfogalmazó célok a tanítási-tanulási folyamatban konkretizálódnak, azaz az egyes időbeli szakaszoknak (évfolyamoknak) is megvannak a maguk sajátos céljai és feladatai. E célokat fogalmazzák meg az egyes évfolyamok előtt közölt célok és feladatok, azaz fejlesztési követelmények.

A tanulók értékelése A magyar nyelvi és irodalmi műveltséget közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás, a kiemelt fejlesztési területek eredményességének) vizsgálata. A tantárgy rendkívül változatos tanári közvetítésmódot, illetve tanulói tevékenységformákat tesz lehetővé, így a tanári értékelés eljárásai is változatosak, többféle szempontot ötvözőek lehetnek. A kerettantervben a továbbhaladás feltételei című fejezet évfolyamonként közli azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A továbbhaladás feltételeiben megfogalmazottak azonban nem a minimumkövetelményt tartalmazzák, semmiképpen sem azonosak az elégséges/elégtelen határok megvonásával. A továbbhaladás feltételei elsősorban a legfőbb fejlesztési-képzési feladatok teljesülése révén elvárható teljesítményeket nevezik meg. Tájékoztatásul szolgálhatnak arra, hogy amíg a tanulócsoport ezeket a követelményeket nem tudja teljesíteni, addig a szabadon tervezhető 10%-os keret terhére ne új anyagot tervezzen a szaktanár, hanem ezek gyakorlását akár az egész osztálynak, akár differenciáltan a valamelyik feltételben elmaradt tanulóknak. Az értékelési alkalmak (pl. évközi dolgozatok, projektmunkák, szóbeli prezentációk) megtervezése, az értékelt teljesítmények jellegének, valamint az értékelési kritériumoknak a világos, egyértelmű, következetes közlése a tanár feladata. Az értékelés jellegét, tartalmi kritériumait alapvetően meghatározza, hogy fejlesztő vagy szummatív (összegző, egy-egy folyamatot lezáró) típusú értékelésről van-e szó. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. E folyamatos értékelői magatartás egyik lehetősége a fejlesztő értékelés, amely ígéretes eljárás a tanulók motiválására, önismeretük, feladattudatuk erősítésére. A fejlesztő értékelés általában személyre szóló, ugyanakkor tárgyszerű, hiszen az adott tanulói teljesítmény konkrét összetevőre (erényei, hiányosságaira, a továbblépés lehetőségire) összpontosít. Formája gyakran szóbeli kommentár, a tanuló teljesítményeihez fűzött írásos megjegyzés. „Üzenete” tehát nem a minősítés,

hanem a tanuló fejlődésének segítése. Hatásának érvényesülésében fontos a következetes, érzelmileg elfogadó, bátorító tanári hozzáállás.

Az értékelés főbb szempontjai A tanuló milyen mértékben értette meg és sajátította el a tananyagtartalmakat (pl. ismereteket, fogalmakat, összefüggéseket, szövegfeldolgozási eljárásokat, memoritereket, nyelvi normákat). Mennyire funkcionálisan, illetve mennyire önállóan tudja a fent részletezett tananyagtartalmakat alkalmazni feladathelyzetben, problémamegoldásban, kérdésfeltevésben, érvelés során, reflexió megfogalmazásában, állásfoglalás kialakításában Mennyire és milyen minőségben képes önálló kifejtésre (pl. a tanult, megértett fogalmak indokolt, önálló használatára; különféle elemzési, értelmezési eljárások alkalmazására; következtések, értelmezések indoklására; érvek felkutatására és rendszerezésére; véleményének megfogalmazására szóban és írásban, különböző műfajokban (pl. hozzászólás, kiselőadás, kommentár, elemzés, magyarázat, kifejtés, értekezés). Milyen mértékben és hogyan vesz részt a közös tanulási folyamatban (csoportmunkában, projektmunkában, múzeumi és könyvtári órákon, közös értékelésben, vitákban, értelmezésekben, drámajátékban) A feladathelyzettel és magával a feladattal összhangban lévő konkrét értékelési kritériumok (pl. a tartalmi kifejtés minősége, megfelelő szókincs, szóhasználat, világos szerkezet, helytálló megállapítás, helyesírás, szöveghű előadás) megállapítása és előzetes közlése általában növeli a követelmények elfogadását, így az értékelés hitelességét is.

A tanulói teljesítmények értékelésének lehetőségei A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanórai tanulói tevékenységek szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet, így például: • szövegek, jelenségek, problémák írásbeli vagy szóbeli kifejtése, értelmezése adott témakörben adott vagy önállóan választott szempont alapján; • írásbeli vagy szóbeli beszámoló (olvasónapló, műsorrészlet) egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján; • kiselőadás, önálló anyaggyűjtés előadása (adott és/vagy a tanuló által választott szempontokkal, adott időkeretben); • szituációs játékok (történetek, jelenetek, improvizációk) eljátszása; • vitaszituációkban való részvétel; • művek, műrészletek (memoriterek) előadása; • évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján (például az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége, a fogalomhasználat minősége) minősítés céljából; • tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre irányulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából; • projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése; • belső és külső vizsgák, amelyek a művelődési anyag súlyponti szempontjait és követelményrendszerét mérik, az ellenőrzés, a minősítés és a tanítási kontroll céljából. A tanári értékelés mellett a középiskolában más hatékony formák is érvényesíthetőek, így a tanulók önértékelése (pl. a saját kiselőadásáé, fogalmazásáé). A diáktársak is felléphetnek az

értékelő szerepében: pl. a disputa-programban, szituációs játékok, kifejező szövegmondás értékelésében.

A tankönyvek kiválasztásának elvei A magyar nyelv és irodalom tantárgy taneszközeinek kiválasztásakor mind pedagógiai, mind szakmai-tartalmi, mind formai kritériumok figyelembevételét javasoljuk. Vegyük figyelembe, hogy a tankönyv elsődlegesen nem a tananyag otthoni felidézésre szolgál, hanem a tanórai munka egyik legfontosabb eszköze. A tankönyv meghatározó szakmai kritériuma a hitelesség, valamint egy jól kivehető tankönyvkoncepció következetes képviselete. A tartalmi kritériumok között fontos, hogy a tankönyvek szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek. Építsenek – az életkori sajátosságok, valamint a tantervi célok és fejlesztési követelmények maximális figyelembevétele mellett – az olvasáskutatás, az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, az anyanyelv- és irodalompedagógia, az általános pedagógia, a didaktika és a pszichológia, ezen belül a fejlődéslélektan legújabb eredményeire. A tankönyvek fontos jellemzője a szakmai, didaktikai kimunkáltság; a megfelelő terjedelem; a tanulhatóság és a taníthatóság. Választásukban lényeges szempont, hogy a tananyag feldolgozásában elsősorban az induktív, a heurisztikus és a kooperatív tanulásra épülő módszereket részesítsék előnyben. A taníthatóság-tanulhatóság feltétele a tankönyv jó tematikus tagoltsága, ide értve a szöveges és a képi információk megfelelő arányát is. Megjegyezzük, hogy a vizualitás természetesen ma többet jelent annál, mint az alkotók arcképe, a folyóiratok címlapja vagy a szülőház képe. Az illusztrációknak egyrészt műveltségközvetítő, másrészt motiváló funkciójuk is van. Ma az iskolai képzés tartalmainak, mind a legszélesebb értelemben vett taneszközeinek egyik alapvető kérdése a verbális és képi kommunikáció egymásra vonatkoztatható összefüggéseinek hatékony, motiváló kiaknázása. Ma a szövegértő olvasás minőségi kritériumai között megtaláljuk a képi információk (térképek, ábrák, diagramok, modellek, szerkezeti sémák, illusztrációk stb.) olvasásának képességét is. Az olvasónak tehát úgymond összekapcsolja, egymásra vonatkoztatja a szöveges és a képi közlések tartalmait. Egy jó tankönyvben mind a szöveges közléseknek, mind az idézett forrásoknak, mind a képanyagnak van felhívó jellege, művelődéstörténeti, tudományos, esztétikai értéke, a képzettársításokat megindítani képes érzelmi és gondolati ereje. A felsoroltakat átfogó szempont az adott kultúra alapműveltségéhez tartozó nyelvi-fogalmi, gondolkodásbeli és képi műveltség felépítése. Ha a tankönyvnek a képzési folyamatban betöltött szerepéből indulunk ki, a tanulásszervezés és a tankönyv által elősegített interakciók típusa alapján alapvetően két típust különböztethetünk meg. Az ún. algoritmizált tankönyv a képzési folyamatot időben és a közvetített tartalmak tekintetében egyaránt kisebb egységekre tagolja, szisztematikus felépítésű, „adagolt” előrehaladást feltételez. Ilyenek például a matematika, az informatika, a műszaki tudományok tankönyvei, ilyen lehet egy, a rajzolás technikai gyakorlatát vagy a természettudományos kísérletezés eljárásait közvetítő munka. Az ún. konzultatív-referenciális tankönyvtípusba sorolhatóak általában például a történelem, a társadalomismeret, az irodalom, a környezetismeret tankönyvei. Ez utóbbi típus feltételezi a képzésben részt vevők konzultatív együttműködését, a tankönyv egészének referenciaforrásként való használatát, a közvetített tartalmak több nézőpontot ötvöző szóbeli vagy írásbeli újraértelmezését, megbeszélését. A tankönyv tényleges hatását tehát mindig egy intenzív személyközi kommunikáció (tanár-tankönyv-diák/ ill. diák-tankönyv) függvényében is értelmezzük. Szerencsés, ha a nagy fejezetek és a szövegek, gyakorlatok arányos terjedelműek, és elkülönülnek a különböző didaktikai funkciójú anyagrészek. A tankönyv ne tartalmazzon értelme-

zetlenül fogalmakat, lexikális tényeket, ugyanakkor biztosítson lehetőséget koherens szövegekkel való foglalkozásra, különféle a tanulói tevékenységekre (pl. lényegkiemelés, értelmezés, vita, információk rendezése). A jó tankönyv magától értetődően képességfejlesztő, ösztönzi az önálló tanulói ismeretszerzés tankönyvön belüli (pl. fogalomtár, névtár, különböző táblázatos összegzések, ábrák) és tankönyvön kívüli formáit. Az irodalomkönyveket gazdagság és változatosság jellemezze a szövegek forrását, típusait és műfaját tekintve. Tegyék lehetővé a serdülők, fiatalok kognitív és emocionális szükségleteinek kielégítését, a változatos érzelmi-gondolati hatások érvényesítését. Az irodalmi tankönyv legyen tekintettel a befogadási folyamat emocionális és kognitív sajátosságaira. Legyen képes összekapcsolni az olvasott műveket a gyerekek eleven világával, akik így képesek „bekapcsolni” jelértelmező tevékenységüket. A tanulók munkáltatását biztosító taneszközök sok és sokféle feladatot tartalmazzanak. Legyenek bennük véleménynyilvánításra ösztönző gyakorlatok, ezek legyenek alkalmasak az önismeret, az empátia fejlesztésére is. A gyakorlatok mennyisége és nehézségi foka nyújtson lehetőséget a személyre szabott jártasság-, képesség- és készségfejlesztésre, a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra. A tankönyvek folyamatos lehetőséget kínáljanak beszédművelésre, a szóbeli és írásbeli kommunikációs készség, az önálló ismeretszerzés fejlesztésére. A fogalmazástanítás terjedjen ki mind a kreatív írás, mind a műfaji követelményeknek megfelelő fogalmazás fejlesztésére. A tankönyvek szemléltető szövegei, utasításszövegei nyelvileg, helyesírási szempontból kifogástalanok legyenek, ugyanakkor nyelvezetük ne legyen bonyolult vagy nehezen érthető a diákok számára. A tankönyveken kívül a magyar nyelvi és irodalmi program megvalósítását egyéb segédeszközök, így pl. tanári kézikönyvek, felmérőlapok, feladatgyűjtemények is támogatják.

Jelen tantervhez illő tankönyvek: Magyar nyelvtan 17137 Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 9. 17237 Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 10. 17337 Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 11. 17437 Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 12.

Magyar irodalom KN 0010 KN 0011 KN 0013

Mohácsy Károly: Irodalom I. Irodalmi szöveggyűjtemény I. Vasy Géza–Vasy Gézáné: Irodalmi feladatok megoldásokkal I.

KN 0020 KN 0021 KN 0023

Mohácsy Károly: Irodalom II. Irodalmi szöveggyűjtemény II. Vasy Géza–Vasy Gézáné: Irodalmi feladatok megoldásokkal II.

KN 0030 KN 0031 KN 0032 KN 0033

Mohácsy Károly: Irodalom III. Irodalmi szöveggyűjtemény III. Mohácsy Károly: Kiegészítő füzet az Irodalom III-hoz Vasy Géza–Vasy Gézáné: Irodalmi feladatok megoldásokkal III.

KN 0040 KN 0041 KN 0042 KN 0043

dr. Mohácsy Károly – dr. Vasy Géza: Irodalom IV. Irodalmi szöveggyűjtemény IV. dr. Mohácsy Károly – dr. Vasy Géza: Kiegészítő füzet az Irodalom IV-hez Vasy Géza–Vasy Gézáné: Irodalmi feladatok megoldásokkal IV.

Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv Magyar irodalom

2 2

1 3

1 3

1 3

Jelen tanterv számol a + 10%-os órakerettel. Az órakeret egy részét olyan téma feldolgozására szántuk, amely nem része a kerettantervnek, másik részét pedig a tanultak elmélyítésére, a nyelvtan és irodalom tantárgyak koncentrációjára fordítottuk.

9–10. évfolyam A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társastársadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására. A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére, szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási

eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása. A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése. A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint.

11–12. évfolyam A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. Elvárt a kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeink (A Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészül az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelő lépességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsá-

tás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális, digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése). A továbbtanulásra való fölkészülésként feladattá tehető egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával; tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. A szűkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötődés érzését erősíti a tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében.

Tanmenet javaslat

Magyar nyelv 9. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 8 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordoElőzetes tudás zókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. OlA tematikai egység vasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műnevelési-fejlesztési fajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értécéljai kelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódá- Taneszsok, módszerek, si pontok közök szervezési- és munkaformák Hatékony jegyzetelési és vázlatírási techni- tanári magyarázat, Történelem, internetes kák megismerése, adekvát alkalmazásuk. fogalommagyarázat, társadalmi hozzáférés, és Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott modellezés, források felhasználásával, az idézés szabá- tanulói tevékenység állampolgári hivatalos lyai. szervezése, pár- és ismeretek: dokumenÖnálló, több forrástípusra is kitérő könyvtá- csoportmunka, vázlatírás. tumok, internetes ri anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázisszemléltetés, íróhasználat, forráskiválasztás, visszakeresést szeminárium, gyaValamennyi szövegek biztosító jegyzetelés) és az információknak korlás, megbeszélés, tantárgy: a feladatnak megfelelő alkotó és etikus fel- verbális értékelés. vázlatírás, esszék, használása. Pontos forrásmegjelölés. jegyzetelés. értekezések szövegei Informatika: információkezelés, forrásfelhasznál ás, hivatkozás, szöveges adatbázis, az internethasználat jogi, etikai kérdései. Szövegértés, szövegalkotás

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 8 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének Előzetes tudás megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla, digitális tananyag A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen A tematikai egység a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, nevelési-fejlesztési tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövecéljai gek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódási Taneszsok, módszerek, pontok közök szervezési- és munkaformák A különféle kommunikációs helyzetekben tanári magyarázat, Történelem, internetes elhangzó üzenetek céljának dekódolása, fogalommagyarázat, társadalmi és hozzáférés, az üzenetek manipulatív szándékának modellezés, szemlél- állampolgári képanyag a felismerése. tetés, a tanulók teismeretek: a testbeszédA személyközi kommunikációs helyzetek vékenységének média társahez, megfigyelése, a kommunikáció folyama- megszervezése, pár- dalmi hatása. tának elemzése a tanult szakkifejezések és csoportmunka, tömegalkalmazásával. nyelvi elemzés, Etika: fogyasz- kommuniA kommunikáció típusainak, jellemzőibeszédhelyzetek tói társadalom. kációs nek megismerése: személyes, csoportos, modellezése, szitudokumennyilvános és tömegkommunikáció. ációs gyakorlatok, tumok, A tömegkommunikáció jellemzői, funk- megbeszélés, verbá- Mozgóképképek, ciói, megjelenési formái, nyelvi és képi lis értékelés kultúra és filmrészlekifejezési formái. médiaismeret: tek, Néhány tömegkommunikációs műfaj médiatudatosmegismerése. ság. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelensérészletek gei és jellemzői. különböző médiaKommunikáció, tömegkommunikáció



műfajokból Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák). Tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).

Órakeret 20 óra Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamaElőzetes tudás tában Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a A tematikai egység nyelvi tudatosság fejlesztése. A nyelvi elemek értő, elemző használatánevelési-fejlesztési nak fejlesztése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felcéljai ismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódá- Taneszkösok, módszerek, si pontok zök szervezési- és munkaformák Hangtani ismeretek: a magyar hangálloTanári magyarázat, Idegen nyel- egynyelvű mány ismerete, magánhangzók és mással- fogalommagyarázat, vek: a tanult szótárak hangzók rendszere, a hangok alapvető kép- modellezés, szemlél- idegen nyelv zési, ejtési jellemzői. tetés, a tanulói tevé- hangtana, A hangkapcsolódási szabályosságok típusai kenységszervezése, alaktani és a helyesírás összefüggése. pár- és csoportmun- szerkezete, A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéré- ka, nyelvi elemzés, szóalkotási seinek megfigyelése, valamint egy tanult gyakorlás, megbemódjai, idegen nyelvi hangrendszerrel történő ösz- szélés, verbális érté- mondatszerszehasonlítás. kelés. kezete. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettNyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

ség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Kulcsfogalmak/ Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. fogalmak Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat


Órakeret 6 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordoElőzetes tudás zókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. OlA tematikai egység vasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műnevelési-fejlesztési fajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értécéljai kelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódá- Taneszsok, módszerek, si pontok közök szervezési- és munkaformák Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás Tanári magyarázat, Történelem, internetes folyamata. fogalommagyarázat, társadalmi hozzáférés, modellezés, és tanulói tevékenység állampolgári hivatalos szervezése, pár- és ismeretek: dokumencsoportmunka, esszéírás. tumok, szemléltetés, íróinternetes szeminárium adott Valamennyi szövegek irodalmi témában, tantárgy: gyakorlás, megbevázlatírás, esszék, szélés, verbális érté- jegyzetelés. értekezések Szövegértés, szövegalkotás

kelés.

szövegei Informatika: információkezelés, forrásfelhasznál ás, hivatkozás, szöveges adatbázis, az internethasználat jogi, etikai kérdései.


esszé

Órakeret 14 óra Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát Előzetes tudás használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon, laptop vagy interaktív tábla, digitális tananyag A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás nevelési-fejlesztési rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- KapcsolódáTansok, módszerek, si pontok eszközök szervezési- és munkaformák A helyesírás alapelvei, megismert főbb helyesírási Tanári magyarázat, Minden szabályszerűségei. fogalommagyarázat, tantárgy: szótárak A szöveg központozásának szabályai, hasz- modellezés, szemlél- helyesírás. internetes nálata, az írásjelek funkciója. tetés, a tanulók tehozzáférés Szövegelemzési gyakorlatok a központozás vékenységek szerInformatika: helyesírásszerepének tanulmányozására. vezése, pármunka, helyesírásellenőrző Helyesírási gyakorlatok az egybe- és külön- csoportmunka, nyel- ellenőrző programok írás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. vi elemzés, gyakor- programok Idegen szavak helyesírása, a latin betűs ismerete, lás, megbeszélés, szavak átírása. használata. verbális értékelés. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Helyesírási ismeretek

Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv, nyelvi norma. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A szöveg

Órakeret 16 óra

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum Előzetes tudás típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla, digitális tananyagok A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szöA tematikai egység vegtípusokon. nevelési-fejlesztési A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értelemhálózat felismertetése. céljai A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódá- Tansok, módszerek, si pontok eszközök szervezési- és munkaformák A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigye- Fogalommagyarázat, Történelem, szöveglése, megnevezése, rendszerezése. megbeszélés, vita, társadalmi dokumenA szóbeliség és az írásbeliség hatása a szö- szövegértelmezés, és állampol- táció vegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szövegalkotás adott gári ismereszerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai műfajokban és krité- tek: a forrás- (pl. szöeszközök és az írásjegyek szövegértelmező riumokkal, dramati- szövegek vegszerepe. kus játék vezetése, típusai. típusok), A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat pármunka, csoportviszonya, szövegegységek. munka szervezése. Idegen nyel- internetes A szövegértelem összetevői: pragmatikai, vek: az ide- hozzáférés jelentésbeli és nyelvtani szintje. gen nyelvi (elektroniAz írott és internetes szövegek összehasonszöveg/ek kus média) lítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyekultúrafüggő lése, megnevezése. felépítése. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. Biológiaegészségtan; fizika; kémia; földrajz: a természettudományos

ismeretterjesztő szövegek témahálózata szókincse, felépítése. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Kulcsfogalmak/ Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forfogalmak gatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).


Órakeret 4 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének Előzetes tudás megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla, digitális tananyag A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen A tematikai egység a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, nevelési-fejlesztési tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövecéljai gek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódási Taneszsok, módszerek, pontok közök szervezési- és munkaformák A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát Tanári magyarázat, Történelem, internetes nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőfogalommagyarázat, társadalmi és hozzáférés, szóban, szó- és beszédfordulatok, kommodellezés, szemlél- állampolgári képanyag a munikációs helyzetek a kommunikációs tetés, a tanulók teismeretek: a testbeszédhelyzet tér, idő és résztvevői szerepek vékenységének média társahez, (kontextus) megfigyelése. megszervezése, pár- dalmi hatása. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek és csoportmunka, tömeglehetőségeinek és korlátainak megtapasz- nyelvi elemzés, Etika: fogyasz- kommunitalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, beszédhelyzetek tói társadalom. kációs nonverbális kommunikáció. modellezése, szitudokumenA testbeszéd, a térközszabályozás szere- ációs gyakorlatok, tumok, pének ismerete, tudatos alkalmazása kü- megbeszélés, verbá- Mozgóképképek, lönféle kommunikációs helyzetekben; lis értékelés. kultúra és filmrészledekódolása a hétköznapi kommunikációs médiaismeret: tek,részlete helyzetekben és a tömegkommunikációmédiatudatos- k különböban. ság. ző A különféle kommunikációs helyzetekben médiaelhangzó üzenetek céljának dekódolása, műfajokból az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. Kommunikáció, tömegkommunikáció (gyakorlatok)



Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák),

A szöveg

Órakeret 6 óra

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum Előzetes tudás típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla, digitális tananyagok A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szöA tematikai egység vegtípusokon. nevelési-fejlesztési A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értelemhálózat felismertetése. céljai A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódá- Tansok, módszerek, si pontok eszközök szervezési- és munkaformák Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műFogalommagyarázat, Történelem, szövegfajok és nyelvhasználati színterek szerint. megbeszélés, vita, társadalmi dokumenA szóbeliség és az írásbeliség hatása a szö- szövegértelmezés, és állampol- táció vegformálásra. szövegalkotás adott gári ismereA legjellegzetesebb szövegtípusok: a beműfajokban és krité- tek: a forrás- (pl. szöszélt nyelvi társalgási és az írott monologi- riumokkal, dramati- szövegek vegkus szövegek. kus játék vezetése, típusai. típusok), A szóbeli és írott szövegek szerepe, minő- pármunka, csoportsége, eltérő jegyei. munka szervezése. Idegen nyel- internetes A szövegfonetikai eszközök és az írásjevek: az ide- hozzáférés gyek szövegértelmező szerepe. gen nyelvi (elektroniSzövegköziség, az internetes szövegek jelszöveg/ek kus média) lemzői. kultúrafüggő A szövegtípusok általános jellemzőinek felépítése. felismertetése, az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos Biológiajegyek megfigyelése és megnevezése. egészségtan;

Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az fizika; kéintertextualitás kezelése, a különböző forrámia; földsokból származó adatok megbízhatóságárajz: a ternak és használhatóságának kérdései. mészetA különböző forrásból származó informátudományos ciók megadott szempontok szerint való öszismeretszehasonlítása, megvitatása, kritikai követterjesztő keztetés levonása. szövegek Szövegek összefüggése, értelemhálózata. témahálózata A szövegértés, szövegfeldolgozás technikászókincse, ja, olvasási típusok és stratégiák. felépítése. Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Kulcsfogalmak/ Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). fogalmak Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).


Órakeret 7 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordoElőzetes tudás zókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. OlA tematikai egység vasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műnevelési-fejlesztési fajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értécéljai kelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódá- Taneszsok, módszerek, si pontok közök szervezési- és munkaformák Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefoga- Tanári magyarázat, Történelem, internetes dás céljának megfelelő olvasási stratégia és fogalommagyarázat, társadalmi hozzáférés, szövegfeldolgozási mód megválasztásával. modellezés, és A szöveg és kép összefüggése. tanulói tevékenység állampolgári hivatalos Különböző magánjellegű és hivatalos szö- szervezése, pár- és ismeretek: dokumenvegek szerkezetének, jellemzőinek megis- csoportmunka, esszéírás. tumok, merése, hivatalos szövegek alkotásának szemléltetés, íróinternetes képessége. szeminárium, gyaValamennyi szövegek Szövegátalakító gyakorlatok szempontvál- korlás, megbeszélés, tantárgy: Szövegértés, szövegalkotás

tással, a kommunikációs célnak megfelelő- verbális értékelés. vázlatírás, esszék, en: adott szempontok és terjedelem szerinti jegyzetelés. értekezések szövegtömörítés, szövegbővítés. szövegei A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolInformatika: gozásának állomásai. információNéhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezelés, forkezetének, megjelenésének, közlési szándérásfelhasznál kának megfigyelése, a tapasztalatok felás, hivatkohasználása a szövegbefogadáskor, az interzás, szöveges netes szövegek nyilvánosságának kérdése, adatbázis, az etikája. internethaszInternetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. nálat jogi, szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállíetikai kérdétása, fórum, blogbejegyzés írása). sei. hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, Kulcsfogalmak/ elismervény, értekezés, tanulmány. fogalmak


Órakeret 1 óra A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Az Előzetes tudás egybe- és különírás szabályai, a gyakoribb tulajdonnevek írásmódja. hatásának felismerése, értelmezése Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla, digitális tananyag A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás nevelési-fejlesztési rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelPedagógiai eljárások, Kapcsolódá-si Tanmények módszerek, szervezésipontok eszközök és munkaformák Az internetes szövegek eltérő Tanári magyarázat, foga- Minden tantárgy: helyesírási helyesírásának, jelhasználatának lommagyarázat, modelle- helyesírás. szótárak funkciója. zés, szemléltetés, tanulói Informatika: heA normától való eltérés stiliszti- tevékenység szervezése, lyesírás-ellenőrző internetes kai hatásának felismerése, értel- pár- és csoportmunka, programok isme- hozzáférés mezése. nyelvi elemzés, megberete, használata helyesírásszélés, verbális értékelés ellenőrző programok nyelvi norma Kulcsfogalmak/ fogalmak Helyesírási ismeretek


Órakeret 10 óra Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, Előzetes tudás nyelvi norma Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop vagy interaktív tábla, digitális tananyag Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felismeA tematikai egység rése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelensénevelési-fejlesztési geinek megítélésében, szövegalkotásban. céljai A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- KapcsolódáTansok, módszerek, si pontok eszközök szervezési- és munkaformák A jellegzetes stílustípusok (stílusárnya- Fogalommagyarázat, Történelem, tár- egynyelvű latok) megismerése (pl. a társalgás biszótárak, megbeszélés, vita, sadalmi és álzalmas vagy közömbös), felismerése, lampolgári isdramatikus játék hatásának elemzése. vezetése, tanulói meretek: külön- szövegA nyelvi szintek alkalmi és a szótárak- tevékenység szerve- böző forrásszö- dokumenban jelölt állandó stílusértékének meg- zése, pármunka, vegek stílusjel- táció, figyelése, felismerésük, valamint alkal- csoportmunka, dra- lemzői. mazásuk a szövegalkotásban. matikus játékok, A leggyakoribb stílusrétegek jellemzői- verbális értékelés Idegen nyelvek: hangzó nek megismerése, felismerése, elemzéanyagok, beszélt nyelvi se, összefüggésben a szövegtani jellemstílusregiszterek. zőkkel. internetes A szövegek stílusának, jelentésének a Biológiahozzáférés befogadóra tett hatásának (stílushatás) egészségtan; vagy megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyafizika; kémia; CDkorlatok, szövegtranszformációk. földrajz: metafo- lejátszó A stíluselemek, stíluseszközök szerepérák a természetnek értelmezése művészi és mindennapi tudományos szövegekben. szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). Tánc és dráma: A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos hasztársalgási stílusárnyalatok megnálata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a jelenítése. Stilisztikai alapismeretek

mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.


Mozgóképkultúra és médiaismeret: nyilvános megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregiszterei.

Informatika: kézikönyvhasználat. Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.


Előzetes tudás

További feltételek

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 8 óra Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima). Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop vagy interaktív tábla A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése. A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése. Jelentéstan

Ismeretek/fejlesztési követelmények

A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvigrammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata.


Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Fogalommagyarázat, megbeszélés, tanulói tevékenység szervezése, pármunka, csoportmunka, dramatikus játékok, verbális értékelés

Kapcsolódá- Tansi pontok eszközök

Idegen nyelvek: motivált, motiválatlan szavak, szórend. Informatika: hangalak és jelentés.

egynyelvű szótárak, szövegdokumentáció, hangzó anyagok, internetes hozzáférés vagy CDlejátszó

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; etika; filozófia: kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése. Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés. Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.


Órakeret 10 óra A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi Előzetes tudás tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A tematikai egység Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasznevelési-fejlesztési nálatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek céljai jellemzőinek megfigyelése. Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljá- Kapcsolódási Tanrások, módszepontok eszközök rek, szervezési- és munkaformák Fejlődési irányok, változások a mai magyar Tanári magyaráTörténelem, internetes nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tole- zat, fogalommatársadalmi és hozzáférés rancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. gyarázat, modelállampolgári Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhaszná- lezés, szemléltetés, ismeretek: tör- hangzó lata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. a tanulók tevéténelmi nem- anyagok, A nyelvművelés fogalma, kérdései, felada- kenységének meg- zetiségek, be- szövegtár ta, színterei; a nyelvi norma. szervezése, pár- és vándorló ma- NyelvműveA nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és csoportmunka, gyarság, szór- lő Kézikönyv függőleges tagolódásuk. nyelvi elemzés, ványmagyarsá A köznyelv jellemzői, használati területe. beszédhelyzetek g kialakulásá- SzlengA nyelv társadalmi tagolódása szerinti cso- modellezése, szi- nak történelmi, szótár portnyelvek, azok jellemző használati köre, tuációs gyakorla- társadalmi szókincse. tok, megbeszélés, okai, tendenciA szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, verbális értékelés ái. jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb Mozgóképkulnyelvjárásaink jellemzői, területi megjeletúra és média- Nyelvatlasz nésük, a regionális köznyelv jellemzői. ismeret: az adatbázisok A határon túli magyar nyelvhasználat főbb információs adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettőshonlapok társadalom, nyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. mediatizált A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és nyelvhasznáelektronikus források (pl. szótárak, kézilat. könyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. Földrajz: a A tömegkommunikáció, valamint az infornyelv területi mációs társadalom hatása a nyelvhasználattagolódása Nyelv és társadalom

ra.



Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus). Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.

Órakeret 13 óra A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált Előzetes tudás véleménynyilvánítás. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános megszólaláA tematikai egység sokban. nevelési-fejlesztési A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megismertetése. céljai Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá Taneszközök módszerek, szervezé- -si pontok si- és munkaformák A kulturált vita, véleménynyilvánítás .Tanári magyarázat, Történelem, internetes hozgyakorlása. fogalommagyarázat, társadalmi és záférés A szónok tulajdonságai, feladatai. modellezés, szemlélte- állampolgári A szónoki beszéd kommunikációs tés, a tanulók tevéismeretek: anfunkciói. kenységének megtik szónokok, A beszéd felépítése, a beszéd megszervezése, pár- és neves magyar szövegszerkesztésének menete az anyaggyűj- csoportmunka, nyelvi szónoklatok részletek téstől a megszólalásig. elemzés, beszédhely- (pl. Kölcsey, a klasszikus Az érv felépítése. zetek modellezése, Kossuth, De- magyar retoriAz érvelés logikája, technikája; az szituációs gyakorlaák). kából érvek elrendezése. tok, megbeszélés, Közéleti Az érvelési hibák. verbális értékelés megnyilatko- napi sajtóterA cáfolat módszerei. zások retoriká- mékek A kiselőadás és a vizsgafelelet felépíja. tése. monológok A hatásos előadásmód eszközei. Mozgóképaudiovizuális Az előadás szemléltetésének módjai: kultúra és eszközök bemutatás, prezentáció stb. médiaismeret: Retorika

A hatásos meggyőzés és véleménya meggyőzés, nyilvánítás nyelvi (mondat- és szöbefolyásolás, a vegfonetikai eszközök) és nem nyelvi hatás eszközei. kifejezésbeli eszközei a különféle Dráma és tánc: szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző a színpadi beformáiban. széd retorikai A hivatalos felszólalás, hozzászólás elemei, klaszgyakorlása különböző helyzetekben. szikus monoMonologikus szöveg (előadás, belógok értelmeszéd) és memoriter kifejező tolmácsozése lása. Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, téKulcsfogalmak/ mamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). fogalmak Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.


Órakeret 5 óra A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Előzetes tudás Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektA tematikai egység ronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. nevelési-fejlesztési A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkocéljai tás. Esszéírási gyakorlatok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódá- Taneszkö. sok, módszerek, si pontok zök szervezési- és munkaformák Lényegre törő, világos fölépítésű, informá- Tanári magyarázat, cióban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a fogalommagyarázat, szövegtájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó köz- modellezés, szemlélrészletek: lésformák valamelyikében (pl. digitális tetés, a tanulók teformában, multimédiás kiegészítésekkel). vékenységének Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegmegszervezése, párérvelő szerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak és csoportmunka, esszék, hangulatának, stílusértékének, nyelvréteg- nyelvi elemzés, beli stiláris különbségének figyelembevéte- beszédhelyzetek értekezések lével. modellezése, szituAz érvelő esszé szerkezete. ációs gyakorlatok, megbeszélés, verbális értékelés Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. fogalmak Szövegalkotás

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Pragmatikai ismeretek

Órakeret 8 óra

Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi A tematikai egység szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, nevelési-fejlesztési hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. céljai A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódá- Taneszkösok, módszerek, si pontok zök szervezési- és munkaformák A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás Tanári magyarázat, Idegen nyelfőbb összetevőinek a különféle beszédaktu- fogalommagyarázat, vek: idegen sok szerepének, megnyilvánulási formáinak modellezés, szemlél- nyelvi kommegfigyelése, az együttműködési elvek tetés, a tanulók temunikáció, tudatos használata, illetve megsértésük kö- vékenységének udvariassági vetkezményeinek megtapasztalása. megszervezése, pár- formák. A társalgásban előforduló néhány jellemző és csoportmunka, nyelvi elemzés, bedeixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. szédhelyzetek modellezése, szituációs gyakorlatok, megbeszélés, verbális értékelés Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Kulcsfogalmak/ Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). fogalmak Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).

Magyar nyelv 12. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kommunikáció

Órakeret 4 óra

Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció. Személyi: magyar szakos tanár/médiatanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkíA tematikai egység vánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, megfelenevelési-fejlesztési lő kezelése. A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika céljai elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódási Taneszkösok, módszerek, pontok zök szervezési- és munkaformák Tájékozottság különféle beszédhelyze- Tanári magyarázat, Mozgóképkultúra sajtószötek megítélésében; megfelelő stílus és fogalommagyarázat, és médiaismeret: vegek, mémagatartás megtalálása ismeretlen modellezés, szemlél- reklám, meggyő- diaműsorkommunikációs helyzetben is. tetés, a tanulók tezés, manipuláció. részletek a Kommunikációs zavarok felfedezése, vékenységének manipuláelhárítása. megszervezése, pár- Vizuális kultúra: ciós szánA mindennapi társalgásban, a nyilvános és csoportmunka, képi közlés. dék kommunikációs színtereken, valamint nyelvi elemzés, felismeréaz internetes felületeken előforduló ma- beszédhelyzetek Dráma és tánc: séhez nipulációs szándékok, hibás következte- modellezése, szitu- szituációk, dialótések felismerése. ációs gyakorlatok, gusok értelmezé- reklámA reklámok, internetes felületek verbá- megbeszélés, verbá- se. szövegek lis és nem verbális közlési szándékának lis értékelés felismerése. internetes hozzáférés reklámok a médiában, internetes felületeken


Kommunikációs zavar. Manipuláció.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Órakeret 5 óra

Általános nyelvészeti ismeretek

Kommunikáció, jelentéstan. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Az ember mint nyelvhasználó lény; a Tanári magyarányelv, a kommunikáció és az ember elvá- zat, fogalaszthatatlan egysége. lommagyarázat, A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a modellezés, szemgondolkodás része. léltetés, a tanulók A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, tevékenységének nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jel- megszervezése, lemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, pár- és csoportismert nyelvek jellemző tulajdonságainak munka, nyelvi összehasonlító megfigyelése). elemzés, beszédNyelvi identitás. helyzetek modelKorlátozott kódú nyelvek: gesztusnyellezése, szituációs vek, jelnyelvek. gyakorlatok, megbeszélés, verbális értékelés Kulcsfogalmak/ Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv. fogalmak

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia.

internetes hozzáférés

képanyag: különböző jelek, Vizuális kultú- jeltípusok, ra: a vizuális gesztusok, nyelv összete- gesztusnyelv vői. idegen nyelvű szövegrészletek


Nyelvtörténet

Órakeret 9 óra

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ A tematikai egység nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összenevelési-fejlesztési kapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi tanulmányokkal. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről céljai kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódá Taneszközök sok, módszerek, -si pontok szervezési- és munkaformák Változás és állandóság a nyelvben. Tanári magyarázat, Történelem, etimológia szótár, Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar fogatársadalmi képanyag, internyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, lommagyarázat, és állampol- netes hozzáférés, finnugor rokonságának bizonyítékai, tör- modellezés, szem- gári ismere- Nyelvművelő ténete, kutatói. A nyelvrokonság bizonyí- léltetés, a tanulók tek: a maKézikönyv tékainak tudományos eszközei. tevékenységének gyar nép A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kéz- megszervezése, vándorlásáírásos és nyomtatott nyelvemlékek. pár- és csoportnak történeA magyar nyelv történetének főbb kormunka, nyelvi te, szakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A elemzés, beszédnyelvemléke tihanyi apátság alapítólevele, Halotti be- helyzetek modelle- k, kódexek. széd, Ómagyar Mária-siralom) megisme- zése, szituációs rése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi ké- gyakorlatok, megzikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti- beszélés, verbális etimológiai szótára – TESZ) megismeré- értékelés se, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője. Előzetes tudás

Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Kulcsfogalmak/ Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). fogalmak Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.


Órakeret 4 óra A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Előzetes tudás Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektA tematikai egység ronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. nevelési-fejlesztési A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkocéljai tás. Esszéírási gyakorlatok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódá- Taneszkö. sok, módszerek, si pontok zök szervezési- és munkaformák Lényegre törő, világos fölépítésű, informá- Tanári magyarázat, cióban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a fogalommagyarázat, szövegtájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó köz- modellezés, szemlélrészletek: lésformák valamelyikében (pl. digitális tetés, a tanulók teformában, multimédiás kiegészítésekkel). vékenységének Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegmegszervezése, párérvelő szerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak és csoportmunka, esszék, hangulatának, stílusértékének, nyelvréteg- nyelvi elemzés, beli stiláris különbségének figyelembevéte- beszédhelyzetek értekezések lével. modellezése, szituAz érvelő esszé szerkezete ációs gyakorlatok, megbeszélés, verbális értékelés Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. fogalmak Szövegalkotás (esszéírás gyakorlása)


Ismeretek a nyelvről

Órakeret 10 óra

A tanult anyanyelvi ismeretek. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A tematikai egység Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi témaköreinek nevelési-fejlesztési és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelméPedagógiai eljárások, Kapcsolódási Tannyek módszerek, szervezési- pontok eszközök és munkaformák A tanult nyelvészeti, kommunikáci- Tanári magyarázat, foga- TörténeÖsszefoglaló ós, szövegértési és szövegalkotási, lommagyarázat, model- lem,társadalmi és táblázatok, nyelvi ismeretek rendszerező áttelezés, szemléltetés, a állampolgári kintése. tanulók tevékenységének ismeretek; etika; ábrák, vázlamegszervezése, pár- és filozófia; idegen tok csoportmunka, nyelvi nyelvek: a nyelvelemzés, beszédhelyze- ről, a nyelvhasztek modellezése, szituá- nálatról szerzett ciós gyakorlatok, meg- ismeretek beszélés, verbális értékelés Kulcsfogalmak/ Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás fogalmak

Irodalom

9-10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Miért szép? – Bevezetés az irodalmi alkotások világába

Órakeret 15 óra

Irodalmi művekkel kapcsolatos érzelmi élmények és ismeretek.

Annak felismertetése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést. Annak felismertetése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények és a tapasztalatszerzés forrása. A tematikai egység Nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisznevelési-fejlesztési tikai szövegek önálló olvasásának fejlesztése és megértetése, a szövegcéljai elemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú – klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi – lírai és epikai művek elemzése, értelmezése. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Esztétikum, nyelv, szépség, rútság, humor és tragikum kérdései a művészetekben, különös tekintettel az irodalomra (például Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Örkény István és mások művei alapján). Jelek, jelrendszerek hasonlósága és különbözősége a művészetekben és a világban (például fotográfiák, festmények, szobrok, weblapok, komoly- és könnyűzene segítségével). Kosztolányi Dezső: A kulcs című novellájának értelmezése. A szöveg terjedelmének és esztétikai értékének viszonylagossága. Valóság és a képzelet összefüggései a műalkotásokban. A tér és az idő mint komponáló eszközrendszer. Rész és egész, ok és okozat szerepe a műalkotásokban és a világban. Szerző, mű, befogadó viszonya és egymásra való hatása többféle művészeti alkotásban. Az önmegismerés és a másik ember megismerésének igénye és szándéka az irodalomban. Ajánlások Költészet a mindennapok (például a reklámok) világában. A fikcionalitás és a nyelvi alakítottság, megformáltság kérdésköre. A megértés hatékonyságának növelésére való késztetés az irodalmi művekben. A környezettudatosság szerepe az irodalomban. Egy szövegrészlet megtanulása könyv nélkül a fejezetből.

Kapcsolódási pontok Ének-zene: zenei produkció, zenei befogadás. Etika: az emberi kapcsolatok világa. Filozófia: ismeretelmélet. Földrajz: az idő. Idegen nyelvek: hallott szöveg értése. Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: változások a mindennapi életben.

Kulcsfogalmak/ Nyelv, szépség, humor, valóság, képzelet, fikció, rész, egész, ok, okozat, szerző, mű, befogadó, önmegismerés, megértés, környezettudatosság. fogalmak


Irodalom a kezdetektől az 1700-as évekig (áttekintés)

Órakeret 10 óra

Bibliai történetek.

Az európai és a magyar irodalom nagy hagyományainak, kapcsolatainak felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. A mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (pl. mert régi, tájnyelvi vagy archaizáló) szövegek megismertetése, megértésük fejlesztése segédeszközökkel. A tematikai egység A jelentéstulajdonítás során a kapcsolatkeresés fejlesztése az európai és nevelési-fejlesztési a magyar irodalom – és más tudatformák – nagy hagyományaival, kódcéljai jaival. Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartozó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat bemutatása. A megismert narratív formák alkalmaztatása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban, az írásbeli fogalmazásokban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az antikvitás gondolkodása és jelformái – ma. A középkor jelrendszereiről mai szemmel – például egy Dantemotívum segítségével („Ki itt belépsz…”). A Halotti beszéd és könyörgés többféle olvasata. Az Ómagyar Mária-siralom értelmezése. Az első magyar Biblia-fordítások jelentősége. A reneszánsz ember gondolkodása és jelrendszerei a képzőművészetben, a zenében és az irodalomban. Janus Pannonius költészetéből (például: a Pannónia dicsérete és más epigrammák, Búcsú Váradtól). A barokk korszak gondolatai és jel(rendszer)ei. Mikes Kelemen Törökországi leveleinek világa. A humor és az irónia a fiktív levelekben. Egy Janus Pannonius-vers vagy egy Mikes-részlet megtanulása és szöveghű felidézése. Ajánlások Janus Pannonius – a búcsúzásvers műfajának megteremtője irodalmunkban. Részletek Pázmány Péter prédikációiból. Kreatív szövegalkotás a Halotti beszéd és könyörgés nyelvi eszközeivel. Zene és irodalom együttélése a középkorban. Építészet Magyarországon a középkor és a barokk idején – példákkal. (Önálló gyűjtés az interneten.)

Kapcsolódási pontok Ének-zene: zenei produkció, zenei befogadás. Etika: az erkölcsi gondolkodás alapjai. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések. Földrajz: az idő. Mozgóképkultúra és médiaismeret: kritikai gondolkodás. Vizuális kultúra: vizuális nyelv és technikák. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyarság történetének kezdete és beilleszkedése Európába.

Kulcsfogalmak/ Jelrendszer, középkor, reneszánsz, barokk, siralom, epigramma, fiktív levél, prédikáció, építészet. fogalmak


Világirodalom – Az irodalom kezdeteitől a reneszánszig

Órakeret 8 óra

Bibliai történetek.

Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. Különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfigyelése. A tematikai egység A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljáránevelési-fejlesztési sok, megközelítési módok alkalmazása. Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése. céljai A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző korokban keletkezett művekben. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom – és más tudatformák – nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények A Biblia és hatása az irodalomra, művészetekre általában. Mózes első könyve az Ószövetségből. Pál apostol szeretethimnusza. A Vizsolyi Biblia. Más teremtéstörténetek a világban (Gilgameseposz, Kalevala stb.). Ajánlások A tékozló fiú motívuma a képzőművészetben és az irodalomban (például: Ferenczy Károly, Pilinszky János). A magyar irodalom bibliai utalásai Balassitól Babitsig és tovább. A mese és a legenda műfaja – példákkal. Az antikvitás irodalma: részletek az Iliászból és/vagy az Odüsszeiából. Szemelvények a görög és a római irodalomból (például: Szapphó, Anakreón, Szophoklész, Catullus, Horatius egy-egy műve vagy műrészlete). Ajánlás A görög filozófia néhány máig ható alakja és gondolata (például: Szókratész, Arisztotelész). Dante és Villon – a középkor összegző alkotói, a „Pokol” első nagy megformálói az irodalomban. Villon-magyarítások összevetése egymással. Shakespeare Hamletje: az emberiség gondolkodásának egyik meghatározó figurája.

Kapcsolódási pontok Etika: az erkölcsi gondolkodás alapjai, törvény és lelkiismeret. Ének-zene: zenei befogadás. Földrajz: az idő. Vizuális kultúra: közvetlen tapasztalatok útján szerzett élmények vizuális feldolgozása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyarság történetének kezdete és beilleszkedése Európába. Dráma és tánc: történetek színpadi feldolgozása.

Don Quijote története és vándormotívuma mint példázat, egyben a modern regény kezdete. Egy történet Boccaccio Dekameronjából. Ajánlás Babits Mihály Dante-fordításának jelentősége és problematikussága (pl. egy részlet összevetése újabb fordításokkal). Kulcsfogalmak/ Hatástörténet, mese, legenda, antikvitás, modern regény, teremtéstörténet, (vándor)motívum, filozófia, műfordítás. fogalmak


Portré – Balassi Bálint

Órakeret 6 óra

Végvári katonaság, reneszánsz.

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. A tematikai egység A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai nevelési-fejlesztési eszközök funkciójának értelmezése. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, céljai motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítása, elhelyezése többféle értelmezési kontextusban. Történeti és aktuális olvasatok. Ismeretek/fejlesztési követelmények A reneszánsz életérzés teljességvágyának megjelenése Balassi Bálint költészetében. Az ember–Isten-viszony újragondolása a költőnél (például: [Adj már csendességet…]). Az Egy katonaének értelmezése, verselésének jellemzése (a Balassistrófa). A szerelem mint ihletforrás (például: [Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról] ). A búcsúzásvers klasszikusa: [Ó, én édes hazám, te jó Magyarország…]. Ajánlás Balassi költészetének ciklikus elrendezettsége. A dallamosság, énekelhetőség szerepe lírájában. A költő utóéletéből (például: Cseh Tamás-, Lackfi János-párhuzamok) Egy Balassi-vers megtanulása, szöveghű felidézése könyv nélkül.

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: történetek feldolgozása. Etika: az erkölcsi gondolkodás alapjai. Ének-zene: zenei befogadás. Filozófia: vallásfilozófia; a létre vonatkozó kérdések. Vizuális kultúra: közvetlen tapasztalatok útján szerzett élmények feldolgozása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Magyarország a

16–18. században. Kulcsfogalmak/ Balassi-strófa, ihlet, istenes költészet, ciklikusság, énekelhetőség, költői utóélet. fogalmak


Órakeret 4 óra

Látásmód – Zrínyi Miklós Török–magyar harcok, szigetvári hős.

A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú – klasszikus és kortárs, magyar A tematikai egység és világirodalmi – epikai művek elemzése, értelmezése. nevelési-fejlesztési Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megércéljai tésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. Konfliktuskezelési eljárások tanulása. Ismeretek/fejlesztési követelmények „Ne bántsd a magyart!” A szigetvári hős és méltó utód dédunokája. A két Zrínyi főbb történelmi és irodalmi törekvései. A Szigeti veszedelem kompozíciója, terjedelmének jelentősége. Az eposz formai-poétikai jellemzői (eposzi konvenciók). A Zrínyiek 19. századi irodalmi utóéletéből (például Kölcsey Ferenc versei – részletek). Ajánlások A Szigeti veszedelem és Zrínyi a kortárs irodalomban (például Darvasi László, Kovács András Ferenc és Gergely Ágnes művei alapján). A Zrínyi kirohanását ábrázoló magyar képzőművészeti alkotások összegyűjtése és látásmódjuk értelmezése. Részletek Zrínyi Miklós prózai műveiből.

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: történetek feldolgozása. Etika: az erkölcsi gondolkodás alapjai. Ének-zene: zenei befogadás. Filozófia: vallásfilozófia, a létre vonatkozó kérdések. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Magyarország a 16–18. században.

Kulcsfogalmak/ Eposz, eposzi konvenció, a barokk eposz,, kompozíció, filológia, irodalom és képzőművészet. fogalmak


Kortárs irodalom – Szerepjátékok az irodalomban

Órakeret 4 óra

Irodalmi korszakok, korstílusok jellemzői.

A tematikai egység Az európai és a magyar irodalom nagy hagyományainak, kapcsolatainak nevelési-fejlesztési felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédcéljai módok néhány jellegzetes alkotásának összevetése.

A költői nyelvhasználat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú – klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi – lírai (és epikai) művek elemzése, értelmezése. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Szerző és hős szerepének elkülönítése egymástól – már megismert irodalmi példák alapján. Költő és lírai én különbözősége – korábban tanult művek segítségével. Egy téma ironikus-parodisztikus megverselése (például: Varró Dániel: Változatok egy gyermekdalra) A kortárs költészet megjelenési formái az interneten. A blog(irodalom) mint műfaj. Szövegelés a neten: a chat, a komment és a poszt stb.

Etika: az erkölcsi gondolkodás alapjai; korunk erkölcsi kihívásai.

Ajánlás A kortárs irodalom játékterei (médiumok, jelrendszerek gazdagsága és változatossága) és eszközrendszerei, módszerei, beszédmódjai (vizualitás és szövegszerűség; intertextualitás, palimpszeszt, allúzió, evokáció stb.). Legalább két kortárs vers megtanulása, szöveghű felidézése.

Filozófia: Vallásfilozófia. A létre vonatkozó kérdések. Mozgóképkultúra és médiaismeret: kritikai gondolkodás. Vizuális kultúra: közvetlen tapasztalatok útján szerzett élmények vizuális feldolgozása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a globalizálódó világ és Magyarország.

Kulcsfogalmak/ Szerző és hős, lírai én, irónia, paródia, blogirodalom, chat, komment, poszt. fogalmak

Tematikai egység/ Színház és dráma - Szophoklész: Antigoné; Shakespeare: Órakeret Fejlesztési cél Romeo és Júlia; Molière: Tartuffe 14 óra Előzetes tudás Mindegyik szerző néhány motívuma, szövegrészlete. Erkölcsi dilemmák felismerése, értékelvű döntési szempontok tudatosítása, saját álláspont megvédése. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások, A tematikai egység megközelítési módok alkalmazása. Szövegek kapcsolatának és különbnevelési-fejlesztési ségének felismerése és értelmezése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. céljai A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése. A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata. Ismerjék meg a tanulók a színház és dráma világának hatékony eszközrendszerét a lelki egyensúly megtartásában.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Szophoklész: Antigoné – a létezés alaptörvényei. A kar szerepe a drámában. A „Sok van, mi csodálatos…” kezdetű kardal jelentése és jelentősége. Antigoné személyiségének kérlelhetetlensége. Kreón, Iszméné, Haimón jellemzése. Az Antigoné mint a konfliktusos dráma alaptípusa. Ajánlás A mű újabb értelmezéseiből (Kreón „veszteségei”).

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: történetek feldolgozása; rögtönzés és együttműködés. Etika: az erkölcsi gondolkodás alapjai; törvény és lelkiismeret.

Ének-zene: zenei befoA valószínűtlenség és a véletlenek tragédiája: Shakespeare: Romeo és gadás. Júlia. A Romeo és Júlia története mint a végtelen szerelemnek és az élet Földrajz: az idő. értelmének parabolája. Vizuális kultúra: közAjánlás vetlen tapasztalatok A Romeo és Júlia filmes feldolgozásaiból egynek megtekintése, eset- útján szerzett élméleg más művészeti ágban való feldolgozásának megismerése. A nyek feldolgozása. shakespeare-i színház és színjátszás. Történelem, társadalmi Molière Tartuffe-je mint az emberi hiszékenység és butaság, illetve és állampolgári ismeönzés és kapzsiság természetrajzát bemutató vígjáték. retek: Az antikvitás; a középkori Európa. Ajánlás Társadalmi szabályok. Mihail Bulgakov Molière-drámájának néhány részlete (Őfelsége komédiása). Belepillantás Molière egy másik komédiájába. A tanult művek egy-két jelenetének feldolgozása drámajáték formájában (helyzetgyakorlatok) – néhány sor megtanulása, szöveghű felidézése könyv nélkül. Kulcsfogalmak/ Kar, konfliktusos dráma, shakespeare-i színház, parabola, drámaelmélet, drámajáték. fogalmak


Irodalom és kultúra – Írás, olvasás régen és ma

Órakeret 4 óra

A dolgozatírás általános iskolai ismérvei; írástörténeti alapismeretek.

Vitakultúra, érvelés fejlesztése: saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A tematikai egység Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. nevelési-fejlesztési Szöveg és kép viszonyának, összjátékának megfigyelése. céljai Az információs kommunikációs technikák (IKT) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése.

A nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatása új jelenségeinek felismertetése. Médiatudatosság. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az iskolai dolgozat műfajainak megismerése (témazáró, teszt, fogalmazás, értekezés, esszé, röpdolgozat stb.). Az anyaggyűjtés, a komponálás, a stílus és az okfejtés jellemzői. (Anyaggyűjtés és -rendszerezés cédulán és okostelefonon, tableten.) A jó iskolai és a házi dolgozat tartalmi és formai jegyei; a túlírtság veszélyei. Ajánlás A ma használatos írásformák és műfajok projektmunka keretében történő áttekintése és bemutatása digitális táblán/ táblagépen/okostelefonon.

Kapcsolódási pontok Etika: a kapcsolatok világa. Filozófia: tudományfilozófia. Vizuális kultúra: közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása; kreativitás.

Történelem, társadalKarinthy Frigyes: Tanár úr kérem című műve részleteinek értelmezé- mi és állampolgári se e szempontokból. ismeretek: Hazánk és a nagyvilág a 20. század Ajánlás első és második feléEgy kis írás- és olvasástörténet: a palavesszőtől az iPadig – az olva- ben. sás és az írás jövője. Állampolgár vagyok. Példák íróinktól, költőinktől származó, íróinkról, költőinkről szóló hitvalló tanulmányokra, esszékre (például: Ady Endre, Babits Mihály, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Szabó Dezső, Szerb Antal). Kulcsfogalmak/ Értekezés, anyaggyűjtés, komponálás, palavessző, okostelefon, iPad, hitvallás. fogalmak


A kora modernség beszédmódjai (1700-as évek–1867)

Órakeret 14 óra

Ismeretek a19. század magyar irodalmáról; Széchenyi István, Fazekas Mihály.

A mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (pl. régi, tájnyelvi vagy archaizáló) szövegek megismerése, megértésük gyakorlása segédeszközökkel. Tájékozódás a nyelvközösség és a nyelvi rendszer történetének főbb szakaszaira vonatkozóan. A tematikai egység Annak felismertetése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás nevelési-fejlesztési elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést. céljai Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítása, elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az empátia fejlesztése. A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák értel-

mezése (pl.: a szabadság eszményének érett felfogása). A nemzeti ébredés történetének megismerése által a nemzeti identitás megerősítése. Történeti és aktuális olvasatok összevetésével az irodalom társadalmi szerepének, szerepváltozásainak felismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A klasszicizmus és a romantika gondolkodása, jelformái a művészetekben, különösen az irodalomban. Szabadság és beszédmód összefüggései a19. században. A felvilágosodás eszmerendszerének hatása a klasszicizmusra. A romantika mint korstílus és mint kortól független gondolkodásmód. Felvilágosodás és klasszicizmus a magyar irodalomban (részletek például Bessenyei György, Batsányi János, Kármán József műveiből).

Ajánlás: Kazinczy Ferenc epigrammáinak stílusa (például saját Kazinczyparódiák írása). A nyelvújítás és a nyelvteremtés humora. A Lúdas Matyi mint bosszúállás-történet – Döbrögi megjavulása? Az irodalmi népiesség kialakulása – példákkal. A klasszicizmus jellegzetességei (épített) környezetünkben.

Kapcsolódási pontok Etika: az erkölcsi gondolkodás alapjai; törvény és lelkiismeret. Filozófia: ismeretelmélet. Vizuális kultúra: közvetlen tapasztalatok útján szerzett élmények feldolgozása; kreativitás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A forradalmak és polgárosodás kora Európában és Magyarországon; a nemzetállamok kora. Társadalmi szabályok.

Ajánlások A nyelvújítás és a nyelvteremtés humora. Szemelvények Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója című művéből. A Lúdas Matyi későbbi feldolgozásai. A romantika a (mai) populáris műfajokban (például: Csillagok háborúja, Harry Potter-, Alkonyat-típusú bestsellerek, tévésorozatok, filmek világa). Az irodalmi élet fogalma; kezdetei és kialakulása Magyarországon (folyóiratok, irodalmi társaságok, kávéházak stb.). A hétköznapi élet a korban – a divat és az illem néhány vonása. Kulcsfogalmak/ Klasszicizmus, romantika, nyelvújítás, népiesség, klasszicizmus, bestseller, bosszúállás-történet, popularitás, folyóirat, irodalmi társaság, divat, illem. fogalmak


Életművek – Petőfi Sándor

Órakeret 14 óra

Előzetes tudás Petőfi Sándor életének főbb eseményei és néhány verse; János vitéz. A tematikai egység Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése nevelési-fejlesztési

által a nemzeti és az európai identitás erősítése. A hivatástudat példázatai. A forradalmiság erkölcsi dilemmája (Horváth János problémafelvetése). Kötődés a hazai tájakhoz, a szülőföldhöz. A könyvtári és internetes információkeresés ismereteinek bővítése, múzeumi információk. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. A költői nyelvhasználat rétegzettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom – és más tudatformák – nagy hagyományaival, kódjaival.

céljai



A költő-szerep beteljesedése Petőfi életművében – kultuszának néhány jellemzője a lakóhelyen és tágabb környezetben, illetve az országban, továbbá határainkon túli magyar nyelvterületeken. Élet és költészet összefüggésrendszerének megértése Petőfi példáján keresztül. „Népdalai.” Ars poetica és humor Petőfi lírájában és epikájában (például A természet vadvirága; A XIX. század költői; A helység kalapácsa). Sors és élet, sors és szabadság (például: Egy gondolat bánt engemet…; Világosságot!). Sors és szerelem (például: Beszél a fákkal a bús őszi szél…, Szeptember végén). Sors és prófétaság – szabadságharc, látomások (például: Palota és kunyhó; A farkasok dala; A kutyák dala; A szabadsághoz; A puszta, télen; Európa csendes, újra csendes…).

Etika: az erkölcsi gondolkodás alapjai; törvény és lelkiismeret.

Ajánlások Petőfi költészetének és személyiségének utóéletéből (például: Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé) Petőfi előtti és utáni ars poeticák összevetése egymással. Költészetének modernsége – pillantás a korábbi és a friss szakirodalomra. Petőfi Sándor nem-költői alkotásai (például fordításai; Tigris és hiéna; A hóhér kötele; Útirajzok – részletek). A képzőművészeti Petőfi-ábrázolások összegyűjtése és dokumentálása.

Filozófia: a létre vonatkozó kérdések; politikai filozófia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A forradalmak és polgárosodás kora Európában és Magyarországon; a nemzetállamok kora. Társadalmi szabályok.

Két-három – nem az általános iskolában megismert – Petőfi-vers megtanulása könyv nélkül. Kulcsfogalmak/ Költőszerep, élet és költészet, ars poetica, kultusz, sors, szerelem, prófétaság, modernség. fogalmak


Életművek – Arany János

Órakeret

14 óra Előzetes tudás

A Toldi és néhány más verse, Petőfi és Arany barátsága.

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. A feladatvállaló magatartás példájának megismerése. A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései. A fejlődés és változás, hagyomány és megújulás kérdései. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai A tematikai egység nevelési-fejlesztési eszközök funkciójának értelmezése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. céljai Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények A Toldi estéje – fejlődés és változás, hagyomány és megújulás kérdésköre (Toldi, Lajos király, Bence alakja és gondolkodása). A sors szorításában a forradalom után (például: Letészem a lantot). A balladák felé (például: Kertben, Az örök zsidó). A Szondi két apródja mint ars poetica. A derű poétikájának megteremtése az Őszikékben (például: A tölgyek alatt; Epilogus) A balladák mint az emberi létezés szintézisei (például: Tengerihántás, Tetemrehívás, Vörös Rébék). A Mindvégig létösszegző alkotásparancsa.

Kapcsolódási pontok Etika: az erkölcsi gondolkodás alapjai; törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések; etika, erkölcsfilozófia. Mozgóképkultúra: és médiaismeret: kritikai gondolkodás; olvasás, szövegértés, elemzés.

Ajánlások Arany János versei a szimbólumteremtés felé indítják el a magyar költészetet – példák a korábban tanult Arany-művekből és részletek a Történelem, társadalVojtina ars poeticájából. mi és állampolgári Arany János hatása a magyar költészet további fejlődésére (Adyra, ismeretek: a forradalBabitsra, József Attilára és mai költőinkre). mak és polgárosodás kora Európában és Legalább egy Arany-vers (lehetőleg ballada) megtanulása, szöveghű Magyarországon; a felidézése. nemzetállamok kora. Kulcsfogalmak/ Szimbólumteremtés, hagyomány és megújulás, ballada, a derű poétikája, létösszegzés, szintézis, költői hatás. fogalmak


Portrék – Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

Órakeret 18 óra

Időmértékes verselés, hangsúlyos verselés, Csokonai néhány alkotása, Kölcsey Ferenc: Himnusz, Vörösmarty Mihály: Szózat.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése.Irodalmi kánonunk nemzeti jelképpé vált alapműveinek megismerésével a tanuló váljék a közös kincs birtokosává, növekedjék benne a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. A mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (pl.: régi, archaizáló) szövegek megismerése, megértésük gyakorlása segédeszközökkel. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. Szövegek pontos, értelmező felidézése és önálló, aktív reprodukálása a célnak megfelelően. Szövegek alkalmazása új helyzetben. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítása, elhelyezése többféle értelmezési kontextusban. Történeti olvasatok megismerése és az aktuális olvasatok megfogalmazása. A különbségének felismertetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Élet, szerelem, költészet összefüggései Csokonainál. A színjátékok groteszk világa (részletek például a Karnyónéból és/vagy a Tempefőiből). „A semmiből világokat” teremtő költő (A tihanyi ekhóhoz, illetve például A Magánossághoz). Ajánlás Létösszegzés egy új évszázad nyitányán (például: Tüdőgyúladásomról; Az ember, a poézis első tárgya). Berzsenyi nemzetmentő ódái (A magyarokhoz I–II.). A Berzsenyi-elégiák értékőrző, szomorú derűje (például: Levéltöredék barátnémhoz). A közelítő tél komplex elemzése. Ajánlás Berzsenyi Dániel: A közelítő tél – Barcsay Ábrahám: A télnek közelgetése (összehasonlító elemzés). Kölcsey Ferenc Hymnusa mint vers és mint nemzeti szimbólum. A Vanitatum vanitas című vers hitetlen hite az emberiségben. Részletek Kölcsey prózai alkotásaiból (például: Nemzeti hagyományok, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz). Ajánlások Más költőink Himnusz című versei (például: Vörösmarty Mihály, Juhász Gyula). Kölcsey ironikus-humoros műveiből (például Magyar című esszéje és találós kérdései: Talányok). A modern költészet és Kölcsey kapcsolódási pontjai. Vörösmarty Mihály, a nemzeti és a szerelmi romantika költője: a

Kapcsolódási pontok Etika: az erkölcsi gondolkodás alapjai; törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések; politikai filozófia. Földrajz: az idő; a tér. Vizuális kultúra: közvetlen tapasztalatok útján szerzett élmények feldolgozása; történeti festészet. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A forradalmak és polgárosodás kora Európában és Magyarországon; a nemzetállamok kora. Társadalmi szabályok; állampolgár vagyok.

Szózat és (például) az Ábránd. A Guttenberg-albumba és a Gondolatok a könyvtárban című versek problematikája és aktualitása – a könyv(tárgy) mint ismerethordozó, mint szimbólum és mint műalkotás. Az Előszó és A vén cigány mint a létezés egyetemessége megtapasztalásának összegzése. Ajánlások A kultúra értelmének erkölcsi vonatkozásai. A létezésre vonatkozó kérdések felelőssége. Az Előszó és A vén vigány (poszt)modernsége. Egy-egy Csokonai-, Berzsenyi-, Kölcsey- és Vörösmarty-vers megtanulása és szöveghű felidézése könyv nélkül. Kulcsfogalmak/ Létösszegzés, értékőrzés, elégia, komplex elemzés, a himnusz mint műfaj, létezés, kultúra és erkölcs, (poszt)modernség, összehasonlítás. fogalmak


Látásmód – Jókai Mór

Órakeret 4 óra

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

A Jókai által teremtett írói világ, „nemzeti mitológia” megismerése. Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmeA tematikai egység zése. nevelési-fejlesztési A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző céljai epikai művekben. Igény erősítése a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Konfliktuskezelési eljárások tanulása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A romantika jellemzői a prózairodalomban és Jókainál. Az Arany ember történetkezelése és jellemformálása. Tímár Mihály nem hibátlan élete és történetének tanulságai. Ajánlások A legolvasottabb magyar író – a Jókai-divat jelentősége. Pillantás Jókai Mór egykori írófejedelmi életére és mai utóéletére, a későbbi és a mai irodalomra gyakorolt hatására. Egy másik Jókai-regény (részleteinek) megismerése. Egy Jókai-novella elolvasása (például: Melyiket a kilenc közül?). Egy Jókai-regényből készült film megtekintése és megbeszélése. Virtuális anyaggyűjtés egy leendő Jókai-emlékmúzeumhoz.

Kapcsolódási pontok Etika: a kapcsolatok világa; törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, erkölcsfilozófia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a nemzetállamok kora.

Kulcsfogalmak/ Írói népszerűség, romantika, történetkezelés, jellemformálás, írófejedelem, emlékmúzeum, Jókai-filmek. fogalmak



Világirodalom – Magatartásmodellek a felvilágosodás, romantika és realizmus korában

Órakeret 13 óra

Jules Verne-regények. Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája különféle műfajokban. A könyvtári információkeresés ismereteinek bővítése. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A fantázia fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A francia felvilágosodás irodalmából (részletek Voltaire, illetve például Rousseau és Montesquieu műveiből). Pillantás az angol felvilágosodás irodalmára (részletek Jonathan Swift Gulliver utazásai című regényéből).

Kapcsolódási pontok Etika: az erkölcsi gondolkodás alapjai; törvény és lelkiismeret; a kapcsolatok világa.

Mozgóképkultúra és Ajánlás médiaismeret: kritikai Államszerveződési lehetőségek példái nyomán beszélgetések az ideá- gondolkodás; olvasás, lis berendezkedésről, állampolgárságról, demokráciáról. szövegértés, elemzés. Goethe Vándor éji dala című verse, illetve annak többféle magyar fordítása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Ajánlások A forradalmak és polGoethe Faustja mint önreflektív emberiségdráma – részletek. gárosodás kora EuróA mű továbbgondolásainak összegyűjtése az interneten. pában és MagyarorRészletek például Schiller, Hölderlin, E. T. A. Hoffmann, Heinrich szágon; a nemzetállavon Kleist műveiből. mok kora. Társadalmi szabályok; Puskin Anyeginje mint a tépelődő hős, a „felesleges ember” típusának állampolgár vagyok. első megjelenítője a romantikában. Ajánlás Az Anyegin opera- és balettfeldolgozása. Az antik eszmények megjelenése a romantikában – például John Keats Óda egy görög vázához című verse. Balzac és Stendhal „romantikus realizmus”-a – például az Elveszett illúziók és/vagy a Vörös és fekete című regények néhány részletének

elemzésével (a fejlődés- és a lélektani regény műfaja). Edgar Allan Poe, a detektívtörténet atyja – például a szerző egy rövid novellája és/vagy A holló című verse és annak fordításai. Ajánlások Montesquieu Perzsa levelek című „napló”-jának aktualitása – feldolgozás például beszélgetésben és/vagy drámajátékkal. Internetes gyűjtés a Perzsa levelek-témához és a prezentáció bemutatása (ppt- vagy prezi-program segítségével). Alexandre Dumas és/vagy Jules Verne valamely művének megidézése – szöveges vagy filmes formában (például: A három testőr; 80 nap alatt a Föld körül stb.) Egy rövidebb vers vagy egy hosszabb szöveg részletének megtanulása, szöveghű felidézése könyv nélkül. Kulcsfogalmak/ Felvilágosodás, felesleges ember, detektívtörténet, „romantikus realizmus”, fejlődésregény, lélektani regény, önreflexió, emberiségdráma. fogalmak


Színház és dráma – Katona József: Bánk bán; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Órakeret 12 óra

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai.

Élet-válaszutak felismerése a különböző helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A tematikai egység A „nemzeti dráma” mint közös ismeret jelentősége. A költői nyelvhasznevelési-fejlesztési nálat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felcéljai ismerése a jellemzésben; az irónia. A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése. A drámai történetmondás sajátosságainak feltárása. Színház és dráma kapcsolatának felismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Bánk és Gertrudis konfliktusa és bonyolult viszonyrendszere. A Bánk bán mint személyiségdráma. A felelősség kérdése. „Érdekcsoportok”, konfliktusok a műben – Arany János tanulmányának kiindulópontja alapján.

Dráma és tánc: befogadás, értelmezés; történetek feldolgozása; rögtönzés és együttműködés.

Ajánlások Bánk elképzelt „bírósági tárgyalásának” dramatizálált eljátszása az osztályban. A Bánk bán utóéletének gazdagsága – szakirodalom, operafeldolgozások, filmek. Teremthető-e nyugalom erőszakkal? (Vita az osztályban.)

Etika: az erkölcsi gondolkodás alapjai; törvény és lelkiismeret.

A Csongor és Tünde műfajának kérdése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a forradalmak és pol-

Az élet-válaszutak megjelenítése a különböző helyzetekben és a figu- gárosodás kora Eurórák alakjában. pában és Magyarországon; a nemzetállaAjánlások mok kora. A Csongor és Tünde egy újabb színházi adaptációjának megtekintése A mű iróniája és humora, jövőképe. Szituációk eljátszása az osztályban a művekből – többféle rendezői felfogásban és szereposztásban. Kulcsfogalmak/ Érdekcsoport, konfliktus, személyiségdráma, felelősség, mesedráma, irónia, humor, jövőkép, operafilm, szereposztás, színházi adaptáció. fogalmak


Irodalom és kultúra

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

A hétköznapi tematikájú korábban megismert irodalmi művek Igény erősítése a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítása, elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az empátia fejlesztése. A tematikai egység Igény és képesség kialakítása az ízlés önálló fejlesztésére. nevelési-fejlesztési Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. céljai A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának eljárásai. A testbeszéd és a gesztusnyelv lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása. A manipulációs szándék(ok), a hibás következtetések és a megalapozatlan ítéletek felismerése. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatása új jelenségeinek felismertetése. Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat bemutatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Etika: a kapcsolatok Az irodalom kapcsolata a természettel, a természeti-tárgyi környezetvilága; törvény és leltel és annak kímélésével – néhány példa: Bessenyei György: A Tikiismeret. szának reggeli gyönyörűsége; Petőfi Sándor: A Tisza, Az Alföld, Kiskunság, Szülőföldemen; József Attila: A Dunánál (részletek). Idegen nyelvek: interkulturális kompetenA természeti szép szerepe a költészet fejlődéstörténetében. A környecia. zettudatosság jelentősége életünkben. A roma kultúra legfontosabb vonásai. A cigány (roma) irodalom jellegzetes motívumai. A digitális (szak)irodalmi szövegtárak világa: Digitális Irodalmi Akadémia, Magyar Elektronikus Könyvtár, Villanyspenót, Neospenót stb. Ajánlások A magyarországi cigány (roma) művészet és irodalom néhány alkotója, illetve alkotása (például – festészet: Péli Tamás, Szentandrássy István; zene: 100 tagú cigányzenekar; irodalom: Bari Károly, Choli Daróczi József, Jónás Tamás, Szécsi Magda és mások). A cigány-motívum korábbi irodalmunkban – például: Vörösmarty Mihály: A vén cigány; Babits Mihály: Cigánydal; Cigány a siralomházban. Kultúra, nyelv, másság, tolerancia – beszélgetés az osztályban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Kortárs csoport- és ifjúsági szubkultúrák. Kritikai gondolkodás; hazánk és a nagyvilág a 20. század első felében. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések; erkölcsfilozófia. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a média

Valóság és fikció összefüggései az irodalomban (részben ismétlés) – például Weöres Sándor: Psyché. Kreatív szövegalkotási gyakorlatok különböző műfajokban (például: levél, fülszöveg, tárcanovella stb.). A költészet szerepe életünkben – visszatalálás az ősi formákhoz: a közösségben hangzó vers. Memoriter- és szövegmásolási verseny. Ajánlás Bonyolultabb és hosszabb saját munkák alkotása: például kisregények, egyfelvonásosok írása, továbbá kreatív szövegtárgyak (anyagukban vagy anyagukon szöveget hordozó tárgyak) készítése.

társadalmi szerepe, használata.

Kulcsfogalmak/ Roma (cigány) művészet és irodalom, valóság és fikció, környezettudatosság, kreativitás, memoriterverseny. fogalmak

A tanuló képes írott szövegek (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő szöveg) globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, s e képességet alkalmazni tudja elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Felismeri a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Tájékozott a feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban és hangnemeiben. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel, képes A fejlesztés várt szöveghű felolvasásra, kellő tempójú, olvasható, rendezett írásra. eredményei a két Szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt közévfolyamos nyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi ciklus végén normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. Képes definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Be tudja mutatni a tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságait. Igyekszik eligazodni a 2000 utáni évek kortárs irodalmában (is), illetve készség szintjén kezeli az online irodalmi felületeket. Ismeri a digitális (szak)irodalmi szövegtárak világát, s kezd azokban otthonosan mozogni. Ő maga is rendszeresen próbálkozik kreatív – papíralapú, illetve digitális – írással. Örömmel vesz részt beszélgetésekben, vitákban, irodalomról folyó dis-

kurzusokban és projektekben – ideértve a diákszínjátszást, -újságírást és szerkesztést is. Beszélgetéseiben, vitáiban tud idézni memoriterekből és egyéb irodalmi alkotásokból.


A 19. század második felének művészeti irányzatai és műfajai

Órakeret 10 óra

Korstílusok, stílusirányzatok, műfajok irodalmi és művészettörténeti fogalmai; Arany János költészete (a Toldi és néhány vers); Jókai Mór, Gárdonyi Géza alkotásainak részletei, vázlatos életrajzi ismeretek.

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése. KülönA tematikai egység böző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívunevelési-fejlesztési mok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítása, elhecéljai lyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az empátia fejlesztése. Kreatív irodalmi játékok, vers- és prózaalkotás jellemzőinek bemutatása saját példákon. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Művészeti műfajok, korstílusok, irányzatok a 19. század második felében és a 20. század elején. Néhány jelentős képzőművész és építész hatása az irodalomra (alkotókra és alkotásokra). A magyar irodalmi szimbolizmus kezdetei (Vajda János: Húsz év múlva és például: Az üstökös, Harminc év után)

Ének-zene: Liszt, Bartók, Kodály munkássága.

Ajánlások A nézőpontváltás poétikája (például: Flaubert: Bovaryné). A magyar próza irányai (például: Gyulai Pál, Kemény Zsigmond). Az avantgárd irányzatok (jelentősége) a művészetekben és az irodalomban. Mindennapi élet a korban – divatjelenségek. Vajda- és Ady-motívumok összevetése egymással. A korszak zenei életének hatása az irodalmi életre. (például: Csajkovszkij, Sztravinszkij, Liszt, Bartók, Kodály).

Vizuális kultúra: vizuális nyelv és technikák, avantgárd irányzatok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: kortárs csoport és ifjúsági szubkultúrák.

Premodernség és (klasszikus) modernség, realizmus, naturalizmus, szimboKulcsfogalmak/ lizmus, impresszionizmus, szecesszió, korszak, denotatív és konnotatív fogalmak jelentés, pozitivizmus, avantgárd, divat, zene és irodalom.


Életművek – Ady Endre

Órakeret 12 óra

Ady néhány versének és életrajzának (vázlatos) ismerete. Az Osztrák–Magyar Monarchia néhány jellemző vonása; a városiasodás, a polgáriasodás, az újságírás. A szimbolizmus fogalma.

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai A tematikai egység eszközök funkciójának értelmezése. nevelési-fejlesztési A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. céljai Az internetes adatgyűjtés technikáinak gyakorlása, hipertextek, linkek használata. A digitálisprezentáció-készítés készség szintű alkalmazása (ppt, prezi). Ismeretek/fejlesztési követelmények Ady életművének legfontosabb csomópontjai: újságírás, az Új versek részletei, további kötetek. A [Góg és Magóg fia vagyok én…] című vers lírai énje. A szerelem mint meghatározó költészeti motiváló erő (Léda- és Csinszka-versek). Az istenes versek költője (például A Sion-hegy alatt) és/vagy Létöszszegzés a XX. században: Kocsi-út az éjszakában.

A létharc-versek műfaja, megformáltsága, poétikai újszerűsége (például: Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Az eltévedt lovas) Mag hó alatt, Ember az embertelenségben (Ady háborúellenes költészete – párhuzamok Babitscsal és más költőkkel, írókkal). Egy szabadon választott ciklus az életműből. Ciklus- és kötetkompozíció összefüggései. Ajánlások Az Értől az Oceánig (lélekrajz, társadalomtörténet, esztétikum). A önmegszólítás és az önreflexió poétikai változatai, illetve a betegség tematizálása Ady költészetében. „Eltévedt lovas”-evokációk Ady után. Karinthy Frigyes: Így írtok Tijének Ady-utánzásai. Valamelyik fenti téma kétféle feldolgozása egyéni projektmunkaként, melynek eredményei digitális prezentációk lesznek (ppt és prezi). Két vagy három szabadon választható Ady-vers megtanulása, szöveghű felidézése könyv nélkül.

Kapcsolódási pontok Etika: a kapcsolatok világa; törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, etika, erkölcsfilozófia. Hon- és népismeret: örökségünk, hagyományaink. Mozgóképkultúra és médiaismeret: kritikai gondolkodás; a média társadalmi szerepe, használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Kritikai gondolkodás; hazánk és a nagyvilág a 20. század első felében. Kortárs csoport- és ifjúsági szubkultúrák.

Kulcsfogalmak/ Modernség, szimbolizmus, szecesszió, publicisztika, létösszegzés, értékőrzés, ciklus, verstípusok, önreflexió, paródiák. fogalmak


Életművek – Babits Mihály

Órakeret 12 óra

Ars poeticák a költészetben, a prófétaság mibenléte, irónia.

A tematikai egység Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése nevelési-fejlesztési által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az életműben felvetett céljai erkölcsi kérdések azonosítása, megbeszélése, továbbgondolása.

A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Történeti és aktuális olvasatok összevetésével a kritikai gondolkodás fejlesztése. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítása, elhelyezése többféle értelmezési kontextusban. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szerep, személyiség, költészet összefüggései Babitsnál. Az ars poetica hagyománya a magyar költészetben. Összehasonlítások Berzsenyivel, Petőfivel, Arannyal, Adyval – elsősorban A lírikus epilógja és a Cigány a siralomházban című versek alapján. Az Esti kérdés problematikája, világlátása, létösszegzése. A háború ellen írott versekből (például: Húsvét előtt, Fortissimo). A közvetítés és a közvetítettség ars poeticái: a Csak posta voltál és az Ősz és tavasz között – önmegszólítás, világ- és önmegértés viszonyrendszere. A Jónás könyve és a Jónás imája – prófétaság és ironikus önszemlélet. A Jónás-téma variációi a világ- és a magyar irodalomban. A Nyugat korszakformáló jelentősége. Ajánlások: Az Esti kérdés összevetése például Vajda János Nádas tavon című költeményével, esetleg meghallgatása Babits hangján a PIM honlapjáról. Betegség és költészet (például: Arany, Ady, Babits); a Balázsolás. Babits prózaírói és fordítói, szerkesztői tevékenysége (például: Timár Virgil fia, Isteni színjáték, Nyugat). A költőktől elhangzó saját versek jellegzetességei (például Babits Mihály, Pilinszky János, Nagy László, Márai Sándor, Weöres Sándor mondja a saját verseit). Babits posztmodern parafrázisai.

Kapcsolódási pontok Etika: a kapcsolatok világa, törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, erkölcsfilozófia. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a média társadalmi szerepe, használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Hazánk és a nagyvilág a 20. század első felében. Kortárs csoport- és ifjúsági szubkultúrák.

Két-három Babits-vers megtanulása, szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ Ars poetica, parafrázis, filozófiai költészet, közvetítés, prófétaság, (ön)irónia, irodalmiság, Nyugat, a hangzó vers. fogalmak


Életművek – Kosztolányi Dezső

Órakeret 12 óra

Kosztolányi néhány versének, egy novellájának és életrajzának (vázlatos) ismerete;

A tematikai egység Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése nevelési-fejlesztési

által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az empátia, az ítélőképesség fejlesztése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Igény és képesség kialakítása, erősítése az ízlés önálló fejlesztésére. Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat bemutatása. Hangnemek, esztétikai minőségek megértése: szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill.

céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kosztolányi jelentősége, életművének általános jegyei (vendéglét, homo aestheticus stb.). A Boldog, szomorú dal mint a beérkezettség és a mégis-hiányérzet örök dilemmáját megragadó költészet példája. Szerkesztettség és líraiság a Kosztolányi-költészetben (például: A szegény kisgyermek panaszai, Őszi reggeli, Októberi táj). Kosztolányi Halotti beszéde mint búcsúzásvers. A világ- és önmegismerés katarzisa: a Hajnali részegség. A fürdés, A kulcs, a Házi dolgozat és a Tengerszem című novellák közül az egyik közös, egy másik önálló értelmezése. Az Édes Anna szerkezete, nyelvezete, kompozíciója, értelmezési irányai és filmadaptációja. Ajánlások A Halotti beszéd című Kosztolányi-vers összevetése a Halotti beszéddel, illetve Márai Sándor és Juhász Gyula azonos című versével). A számadásköltészet hagyománya a magyar irodalomban (Csokonai-, Vörösmarty-, Petőfi-, Arany-, Babits-párhuzamok). Az élettől való búcsúzkodás derűje – például: Esti Kornél éneke, Ének a semmiről. A prózaíró Kosztolányi szövegeinek általános jellegzetességei: komponálásmód, tér- és időkezelés, példázatosság. A nyelvproblematika mint a XX. századi irodalom alaptémája.

Kapcsolódási pontok Etika: a kapcsolatok világa, törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, erkölcsfilozófia. Idegen nyelvek: interkulturális kompetencia. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a média társadalmi szerepe, használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Hazánk és a nagyvilág a 20. század első felében. Kortárs csoport- és ifjúsági szubkultúrák.

Két-három Kosztolányi-vers vagy a Hajnali részegség megtanulása, szöveghű felidézése. Vendéglét, versciklus, búcsúzásvers, számadásköltészet, novella, vers- és Kulcsfogalmak/ novellafüzér, kommunikáció(képtelenség), tér- és időkezelés, példázatosfogalmak ság, nyelvproblematika.


Portrék – Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond

Órakeret 12 óra

Mikszáth és Móricz legalább egy-egy novellájának, egy-egy regényének és életrajzának (vázlatos) ismerete. Filmadaptációk ismerete. Néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz, archetípus állandó és változó jelentéskörének bemutatása (élet és halál, beavatás, út, család, férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés, mikro- és makrokozmosz). A tematikai egység Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, nevelési-fejlesztési leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus fogalmának mélyítése. Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. céljai Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Mikszáth Kálmán életpályájának néhány eseménye. A klasszikus novella műfaja és annak továbbfejlesztése (például: Az a fekete folt; Bede Anna tartozása; A kaszát vásárló paraszt). Példázatosság és modellszerűség a Mikszáth-szövegekben. A Beszterce ostroma, illetve az Új Zrínyiász részletei – Ajánlás Don Quijote-izmus és felbontott időszerkezet; a megkésettség ábrázolása, groteszkség, parodisztikusság Mikszáth műveiben. Móricz Zsigmond szociális érzékenysége (például: Hét krajcár, Tragédia, Szegény emberek, Árvácska) – a szegénység mint téma az irodalomban (festészetben, filmművészetben). A Barbárok példázatossága, modellszerűsége, nyelvezetének, stílusának egyedisége – jellem és nyelvhasználat összefüggései, a narráció sajátosságai, a befejezés talányossága a novellában.

Kapcsolódási pontok Etika: a kapcsolatok világa; törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, erkölcsfilozófia. Földrajz: a földrajzi tér regionális szerveződése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: változások a mindennapi életben.

Ajánlások Az idő- és térábrázolás világossága, a nézőpontok relativitása, az erkölcsi kérlelhetetlenség és a hűség ábrázolása a Barbárokban. Móricz Zsigmond történelmi regényeinek világa. Az Erdély-trilógia lényege és jelentősége (részletek a Tündérkertből). Móricz-regények színpadi és filmadaptációi – filmek vagy filmrészletek megismerése.) Karinthy Frigyes Móricz-paródiái. Egy bekezdésnyi szövegrészlet (10-20 sor) megtanulása valamelyik írótól. Elbeszélő, nézőpont, novellafüzér, példázatosság, szociális érzékenység, Kulcsfogalmak/ cselekmény, stílus, történelmi regény, hőstípus, paródia, az értelmezés korfogalmak szakfüggősége.

Tematikai egység/

Látásmódok – Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Juhász

Órakeret

Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Gyula, Tóth Árpád, Kassák Lajos, továbbá a polgári, a népi és konzervatív irányzatok törekvései a 20. században

7 óra

Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond néhány műve illetve az Így írtok ti néhány története.

Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A tematikai egység Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása künevelési-fejlesztési lönböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). céljai A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. Helyi kötődés, nemzeti identitás erősítése (irodalmi emlékhelyek). Ismeretek/fejlesztési követelmények


Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kassák Biológia-egészségtan: Lajos életművének, illetve a polgári és a népi írók törekvéseinek váz- öröklődés; magatartás latos ismerete. és lelki egészség. Krúdy Gyula Szindbád-történeteinek és novelláinak világa Dráma és tánc: befoAjánlás gadás és értelmezés. Részletek Márai Sándor Szindbád hazamegy című palimpszesztregényéből és Huszárik Zoltán Szindbád-filmjéből. Ének-zene: a 19. század és korunk zenéje. Egy-két Karinthy-szöveg elolvasása, értelmezése Fizika: rendszerek; a Ajánlások felépítés és működés Az Előszó – Koncz Zsuzsa előadásában. Az író világképének rokon- kapcsolata. sága a modernitás hálózatos gondolkodásával (például: Láncszemek című novellája). Filozófia: a létre vonatkozó kérdések; tuJuhász Gyula szerelmi költészetéből (Anna örök). dományfilozófia. Ajánlás A művészvers fogalma és a művészbarátság megverselése (például: Gulácsy Lajosnak). Tóth Árpád világszemlélete (például: Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig). Részletek A ló meghal a madarak kirepülnek című Kassákpoémából. Konstruktivizmus a festészetben és a költészetben. A népi írók mozgalma – néhány alkotás részleteinek megismerése vagy felidézése: népiesség és konzervativizmus (például Tamási Áron: Ábel a rengetegben; részletek például Németh László, Illyés Gyula, Féja Géza, Veres Péter, Nyirő József műveiből).

Matematika: matematikai tapasztalatszerzés, a matematika épülésének elvei. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a média kifejezőeszközei.

A polgári irodalom a két világháború között (részletek Márai Sándor regényeiből és Molnár Ferenc színpadi műveiből – ha lehetséges, színházlátogatással egybekötve). A Nyugattal „konkurens” folyóiratok szellemisége, jelentősége és hatásuk az irodalomra (például: Napkelet, illetve Kassák Lajos és Németh László „egyszemélyes folyóirat”-ai). Kulcsfogalmak/ Szecesszió, művészvers, novellafüzér, alteregó, konstruktivizmus, népi írók, polgári irodalom, egyszemélyes folyóirat, konzervativizmus. fogalmak


Kortárs irodalom

Órakeret 5 óra

Néhány kortárs lírai és prózai alkotás, irodalmi értékű dalszövegek,

Szövegalkotás a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása különböző nézőpontokból stíA tematikai egység lus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). nevelési-fejlesztési A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédcéljai módok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatása új jelenségeinek felismertetése. Az ízlés kontextuális függőségének megértése. Reflektálás korunk erkölcsi kihívásaira. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szövegek egymás közt: például Ady-, Babits-, Kosztolányi-versek parafrázisai, palimpszesztjei (Orbán Ottó, Kovács András Ferenc, Varró Dániel, Lackfi János és mások alkotásai) – az intertextuális elemek és eszközök használatának jelentősége. A népi hagyomány továbbélése a XX. századi és a kortárs irodalomban (például Kányádi Sándor, Csoóri Sándor, Nagy László, Nagy Gáspár). A kortárs színház néhány aktuális kérdése – újfajta beszédmódok; felfokozott nyelviség és színjátszás problematikája (például: Spiró György: Csirkefej; Háy János: A Gézagyerek; Garaczi László: Plazma). Kortárs irodalmi körök, társaságok és közösségek. A korábban megismert internetes irodalmi lapok, folyóiratok rendszeres böngészése. A Digitális Irodalmi Akadémia jelentősége (részben ismétlés). A mai magyar filmkészítés néhány művészi, kortárs irodalmi adaptációja (például: Szabó Magda – Szabó István: Az ajtó; Csáth Géza – Szász János: Witman fiúk).

Kapcsolódási pontok Etika: korunk erkölcsi kihívásai. Dráma és tánc: Drámajáték-foglalkozás kortárs drámák segítségével.

Kulcsfogalmak/ Parafrázis, palimpszeszt, intertextualitás, kortárs irodalom, újfajta beszédmódok, nyelviség, Digitális Irodalmi Akadémia, művészfilm. fogalmak


Színház és dráma (Madách, Ibsen, Csehov)

Órakeret 12 óra

Az ember tragédiájának néhány szállóigévé vált sora.

Az európai és a magyar irodalom kapcsolatainak felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Reflektálás korunk erkölcsi kihívásaira. Az emberi kapcsolatok bonyolultságának felismerése, értelmezése, a személyiség tisztelete. A színház és dráma világának hatékony eszközrendszerének megismerése, szerepe a lelki egyensúly megtartásában. A tematikai egység Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. nevelési-fejlesztési A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző céljai drámai művekben. A drámai történetmondás sajátosságaival, színház és dráma kapcsolatával összefüggő ismeretek bővítése. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. Hangnemek, esztétikai minőségek megértése és átélése: szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill; katarzis. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásának műfaji kérdései. A Tragédia történelemszemlélete és létfilozófiája, társművei a magyar és a világirodalomban. A főszereplők képviselte hármasságok a Tragédiában.

Dráma és tánc: a dráma és színház formanyelvének tanulmányozása; rögtönzés és együttműködés.

Ajánlások A Tragédia színházi története és filmes feldolgozásai (Jeles András: Angyali üdvözlet – részletek; Jankovics Marcell monumentális animációs rajzfilmje – részletek). A Tragédia paródiái (például: Karinthy Frigyes: Az emberke tragédiája).

Etika: a kapcsolatok világa; korunk erkölcsi kihívásai. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések.

A klasszikus modernség drámairodalmának néhány jellemzője.

Ajánlások: Henrik Ibsen, az analitikus dráma megteremtője. Egy Ibsen-dráma részleteinek megismerése. Szimbólumok a színház világában (például: A vadkacsa, Babaszoba [Nóra], Solness építőmester – részletek). Csehov drámaiatlan drámái közül egy mű ismerete (például: Sirály, Cseresznyéskert, Ványa bácsi, Három nővér).

Mozgóképkultúra és médiaismeret: kommunikáció; a média kifejezőeszközei. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Hazánk és a nagyvilág a 20. század első felében; a forradalmak és polgároso-

Ajánlások Beszéd és hallgatás viszonya a modern drámában. Csehov színpadon – legalább egy darab megtekintése felvételről vagy élőben. A megismert művek kreatív továbbírása, feldolgozása, részleteik eljátszása az osztályban. Csehov- és más paródiák megtekintése a YouTube-on.

dás kora Európában és Magyarországon. Változások a mindennapi életben.

10-30 sornyi drámaszöveg megtanulása és szöveghű felidézése a tanult művek valamelyikéből. Kulcsfogalmak/ Analitikus dráma, drámaiatlan dráma, drámai költemény, dramaturgiai és szövegpolifónia, filmadaptáció, beszéd és hallgatás viszonya, katarzis, tofogalmak vábbírás, filmes paródia.


A 19. század francia és orosz irodalma

Órakeret 8 óra

Jules Verne regényei.

A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú – klasszikus és kortárs, magyar A tematikai egység és világirodalmi – epikai művek elemzése, értelmezése. A művek kapnevelési-fejlesztési csolatrendszerének megértése; pl. a szeretetteljes kapcsolatok igénye, hiányának átélése, a harmónia iránti vágy megerősödése. céljai Történeti és aktuális olvasatok összevetése. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények A regény műfajának alakulástörténete a 19. században, azaz „a regény évszázadá”-ban (néhány vonás).

Kapcsolódási pontok Filozófia: a létre vonatkozó kérdések.

Ajánlás Földrajz: tájékozódás a Flaubert Bovarynéja mint az irodalmi modernség kezdete a prózában regionális és globális – a nézőpontváltás poétikája. földrajzi, környezeti folyamatokról. A francia irodalom néhány jelentős alkotója a 19. század második felében – versek például Baudelaire: A Romlás virágai (A Rossz viEtika: korunk erkölcsi rágai) című kötetéből. kihívásai. Az albatrosz című Baudelaire-vers megismerése – szimbolizmus és ars poetica. Idegen nyelvek: célVerlaine: Őszi chanson – többféle fordításban. nyelvi műveltség. Rimbaud: a modern költészet fenegyereke (például: Magánhangzók szonettje). Mozgóképkultúra és médiaismeret: a média Ajánlások kifejezőeszközei; a A szimbolizmustól az impresszionizmusig – a költészetben (párhumédia társadalmi szezamok a festészettel). repe, használata.

A klasszikus novella újrateremtése Maupassant tollán. Zola és a naturalizmus (részletek a Germinalból). Pillantás az avantgárd felé: Mallarmé, Rilke, Apollinaire, Pound, Eliot egy-egy verse.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Hazánk és a nagyvilág a 20. század Az orosz irodalom néhány vonása a19. században. A „felesleges em- második felében, Maber” típusának megteremtődése, újra- és továbbírása. gyarország a 16–18. Gogol A köpönyeg című művének értelmezése. században. Családformák a mai Ajánlások világban. A lélektani regény legmélyebbre látó alkotója: Dosztojevszkij. Részletek a Bűn és bűnhődésből és/vagy a Karamazovokból A Háború is béke: a regények regénye (részletek). Tolsztoj Anna Kareninája – az autonóm nő figuráját Puskin után továbbíró szerző alkotása (vö. feminizmus, nőirodalom). Az említett művek filmváltozatai közül egynek a megtekintése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Regény, modernség, nézőpontváltás, impresszionizmus, felesleges ember, feminizmus, lélektani regény. fogalmak


Irodalom és kultúra – fordításirodalom, határainkon túli irodalom

Órakeret 5 óra

Olvasmány-, film- és utazási élmények.

Annak a felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést. A tematikai egység Annak a felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, nevelési-fejlesztési gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatása új céljai jelenségeinek felismertetése. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Az irodalom élete. A saját irodalmi régiók értékeinek számbavétele. Ismeretek/fejlesztési követelmények A műfordítás elméleti és gyakorlati kérdései a19–20. században és a hétköznapokban. A magyar fordításirodalom nagyjai (például: Sylvester János, Károli Gáspár, Szenczi Molnár Albert, Arany János, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád és mások).


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Hazánk és a nagyvilág a 20. század második felében, Magyarország a 16–18. Saját irodalmi régiónk értékeinek számbavétele. Írói-költői emlékhe- században. lyek ápolása, múzeumok meglátogatása. Kortárs csoport- és ifjúsági szubkultúrák; A határainkon túli magyar irodalom néhány jeles alkotója és alkotása családformák a mai (részletek például Sütő András, Kányádi Sándor, Gion Nándor, világban. Grendel Lajos, Tolnai Ottó és mások műveiből). Idegen nyelvek: cél-

Ajánlások nyelvi műveltség. A színészek, előadóművészek által mondott versek világa (például: Somlay Artúr, Latinovits Zoltán, Gábor Miklós, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Gáti József, Jordán Tamás, Cserhalmi György és mások versmondási stílusa). A határainkon túli magyar irodalom élete (műhelyek, folyóiratok) – például: a pozsonyi Irodalmi Szemle, a kolozsvári Korunk, a marosvásárhelyi Látó, a csíkszeredai Székelyföld, illetve a szabadkai Symposion című folyóirat és az újvidéki Jelfolyam nevű online művészeti „portál”. Kulcsfogalmak/ Műfordítás, versmondás és előadó-művészet, utóélet, irodalmi régió, határainkon túli magyar irodalom, műhelyek, folyóiratok. fogalmak

Tematikai egység/ A 20. század középső és utolsó harmadának, a 21. század Órakeret Fejlesztési cél első évtizedeinek művészeti irányzatai és műfajai 12 óra Korstílusok, stílusirányzatok, műfajok az irodalomban és a művészettörténetben; József Attila életrajzának vázlatos ismerete, néhány műve. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Versszervező elvek felismerése és értelmezése. Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek A tematikai egység elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az empátia fejnevelési-fejlesztési lesztése. Motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok céljai azonosítása. A populáris regiszter és az irodalom találkozási pontjai – a magasabb kultúra iránti igény kialakítása vagy megőrzése. Kreatív irodalmi játékok, vers- és prózaalkotás jellemzőinek bemutatása saját példákon. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények A történelem és az irodalom sajátos viszonyrendszere a 20. században. A „megszakítottság” fogalma és jelentősége. Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című verse. A művészi közlés rejtett formáinak kialakulása az 1950-es, 1960-as években – a példázatosság irodalma. A magyar próza a 20. század közepén és végén (részletek például Ottlik Géza, Márai Sándor, Hamvas Béla, Sánta Ferenc, Fejes Endre, Szabó Magda, Spiró György műveiből). A posztmodern fordulat irodalmunkban (például: Mészöly Miklós, Örkény István, Tandori Dezső, Petri György, Hajnóczy Péter, Esterházy Péter). Ajánlások Az újklasszikus irány (például: Dsida Jenő, Radnóti Miklós) és a József Attila-i, Szabó Lőrinc-i líratörténeti fordulat – az objektív köl-

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: változások a mindennapi életben. Mozgóképkultúra és médiaismeret: az európai film történetének nagy alkotói. Ének-zene: rock zenei példák.

tészet mibenléte. Művészeti műfajok, korstílusok, irányzatok a 20. század középső és utolsó harmadában. Néhány jelentős képző- és zeneművész hatása az irodalomra (például: Egry József, Czóbel Béla, Szőnyi István, Bartók Béla, Kodály Zoltán). A filmművészet felvirágzása Európában és Magyarországon az 1960as években (Antonioni, Fellini, Bergman, Tarkovszkij, Jancsó Miklós valamelyik filmjének megtekintése és értelmezése). A zene köznyelvének átalakulása az 1960-as évektől máig (például: Beatles-, Metró-, Omega-, Illés-, Locomotív GT-, Beatrice-, Edda-, Republic-, Quimby-, 30 Y-szövegek és zenék). A populáris műfajok és az irodalom találkozási pontjai az ezredforduló idején. A reklámok poétikája és dramaturgiája korunkban. Beszédmód, megszakítottság, késő modernség, posztmodern fordulat, iroKulcsfogalmak/ dalmi élet, rejtett közlés, filmművészet, populáris regiszter, nézőpontváltás, fogalmak irodalmi élet, irodalmi vita, reklámok poétikája.


Életmű – József Attila

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás

József Attila néhány versének és életrajzának (vázlatos) ismerete. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásosA tematikai egység sága. nevelési-fejlesztési Az európai és a magyar irodalom kapcsolatainak felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. céljai Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Különféle műfajú, másmás művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat. Hangnemek, esztétikai minőségek megértése: szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill. Az internetes adatgyűjtés technikái, hipertextek, linkek használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Az önmegismerés legvégső foka felé (például: Tiszta szívvel, Curriculum vitae). A társadalmi kiszolgáltatottság poétikája (a Külvárosi éj és például: A város peremén, Elégia, Téli éjszaka). A szerelmi költészet megújítása (Óda és például: Medáliák, Flóraversek). Az Eszmélet mint a magyar költészet nagy, összegző kompozíciója. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága (például: Születésnapomra, Ars poetica).

Ének-zene: filmzene és alkalmazott zene, világzene. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések. Földrajz: tájékozódás a regionális és globális

József Attila búcsúzkodó számadásversei – az önmegszólítás alakza- földrajzi, környezeti tai [Tudod, hogy nincs bocsánat…] és például: [Karóval jöttél…] folyamatokról. [Ime, hát megleltem hazámat…]. Etika: korunk erkölcsi Ajánlások kihívásai. A semmi ágán (például: Reménytelenül, Rejtelmek, [Örökkön háborog a tenger…]) Mozgóképkultúra és A paradoxon mint költészetszervező elv (a Két hexametertől a Namédiaismeret: a média gyon fáj-ig és az [Ime, hát megleltem hazámat…]-ig) kifejezőeszközei; a József Attila költészetének ökokritikai szemléletű áttekintése (példá- média társadalmi szeul: A Dunánál, Elégia, Külvárosi éj). repe, használata. A szerelem nyelvi megragadhatatlansága – nyelv és közlés ellentmondásossága (párhuzamok Szabó Lőrinc Semmiért Egészen és Történelem, társadalmi Körúti éjszaka című versével). és állampolgári ismeSzépség és rútság ambivalenciája a költészetben (Baudelaire: Egy retek: Hazánk és a dög – József Attila: Óda). nagyvilág a 20. század Eszméletversek irodalmunkban – példák Csokonai Vitéz Mihály, első felében. Vörösmarty Mihály, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosz- Kortárs csoport- és tolányi Dezső és mások életművéből. ifjúsági szubkultúrák; József Attila műveinek zenei feldolgozásaiból (például: Sebő Fecsaládformák a mai renc, Koncz Zsuzsa, Ágnes Vanilla és mások) világban. A József Attila-kultusz néhány mozzanata lakóhelyünkön és/vagy az utóbbi években (valóságos és/vagy internetes kutatás). A József Attila-életművet bemutató team-munkák készítése több szempont keresztezésével ppt vagy prezi formátumban. Legalább egy hosszabb vagy két rövidebb szabadon választott József Attila-vers megtanulása könyv nélkül. Kulcsfogalmak/ Objektív líra, társadalmi kiszolgáltatottság, ambivalencia, paradoxon, ökokritika, nyelv és költészet viszonyrendszere, szépség, rútság, szerelmi fogalmak költészet, eszméletvers.


Portrék – Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Márai Sándor, Ottlik Géza, Weöres Sándor

Órakeret 18 óra

Előzetes tudás

Szabó Lőrinc egy vagy két verse, Radnóti Miklós életéről ismeretek és a költő néhány verse, Weöres Sándor-költemények a Rongyszőnyegből


Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az empátia, az esztétikai és erkölcsi ítélőképesség fejlesztése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése. Helyi kötődés, nemzeti identitás erősítése (irodalmi emlékhelyek).



Szabó Lőrinc Hazám, keresztény Európa és/vagy Kalibán című versének értelmezése. „A szerelmi líra vége” (Semmiért Egészen; Körúti éjszaka).

Ének-zene: zenei befogadás. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések.

Radnóti Miklós értékeszményei például a Sem emlék, sem varázslat és/vagy a Gyökér című vers alapján. A Bori notesz további versei: a Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez és Etika: korunk erkölcsi a Razglednicák értelmezése. kihívásai. Ajánlás Radnóti Miklós műfordításai (például a Don Quijote)

Mozgóképkultúra és médiaismeret: a média kifejezőeszközei; a „Szemközt a pusztulással” (Pilinszky János: Apokrif). média társadalmi szeA hiány lírája (Harmadnapon és például: Négysoros; Harbach, 1944; repe, használata. Francia fogoly). Márai Sándor: Halotti beszéd (ha nem értelmeztük Kosztolányinál).

Ajánlás „Auschwitz után lehet-e verset írni?” (Adorno) – például: Pilinszky János hadifogoly-költészete. Ajánlások Márai Sándor: Füves könyv (részletek), Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (részletek) – és belepillantás egy másik művébe. A Szindbád hazamegy című palimpszeszt-regény (ha nem értelmeztük Krúdynál). Márai népszerűsége Európában – irodalmunk a világban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Hazánk és a nagyvilág a 20. század első felében. Kortárs csoport- és ifjúsági szubkultúrák; családformák a mai világban.

Ottlik Géza: Iskola a határon (legalább néhány részlet). A regény térés időszerkezete, nézőpontjai (narrációja) és szimbolikája. Ajánlás Ottlik Géza életművének jelentősége a (poszt)modern magyar irodalomban. Önéletrajziság a fejlődésregényben Márainál és Ottliknál. Weöres Sándor „szövegvarázslatai” (példák a Rongyszőnyegből) és egysoros versei. Ajánlás Esszék a Mindenségről és benne az emberről: A teljesség felé (részletek). Két-három vers és egy 10-20 sornyi prózarészlet megtanulása, szöveghű felidézése a fejezet alkotóinak művei közül. Kulcsfogalmak/ Szerelmi líra, holokauszt, Auschwitz, hiány, palimpszeszt, Szindbád, Halotti beszéd, tér- és időszerkezet, narráció, önéletrajziság, fejlődésregény. fogalmak

Tematikai egység/ Látásmódok – Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Órakeret Fejlesztési cél Ágnes, Szilágyi Domokos, Kertész Imre 12 óra Előzetes tudás

Örkény István: Arról, hogy mi a groteszk, Ballada a költészet hatalmáról; Kertész Imre: Sorstalanság; a holokauszt mibenléte

Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az empátia, az esztétikai és erkölcsi ítélőképesség fejlesztése. A tematikai egység A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédnevelési-fejlesztési módok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. Az elbeszélés szercéljai kezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése. Helyi kötődés, nemzeti identitás erősítése (irodalmi emlékhelyek). Ismeretek/fejlesztési követelmények Örkény István egyperces novelláinak világa (például: Trilla; In memoriam dr. K. H. G.; Sóhajnak beillő szózat…; Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók… stb.). Örkény egyperceseinek tipizálása, osztályozása. Ajánlás Fábri Zoltán Isten hozta, Őrnagy úr! [Tóték] című filmjének megtekintése és értelmezése. Nagy László metaforikus-filozofikus-népies lírája (például: Ki viszi át a Szerelmet; Versben bujdosó, Tűz). Ajánlás A képzőművész Nagy László gondolkodásának megjelenése verseiben. Nemes Nagy Ágnes tárgyias lírájának jellegzetességei (például: A visszajáró, Hasonlat, Fák).

Kapcsolódási pontok Filozófia: a létre vonatkozó kérdések. Földrajz: tájékozódás a regionális és globális földrajzi, környezeti folyamatokról. Etika: korunk erkölcsi kihívásai. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a média kifejezőeszközei; a média társadalmi szerepe, használata. Vizuális kultúra: kifejezés; képzőművészet; tárgy és környezetkultúra

Ajánlás Nemes Nagy Ágnes és a mai női irodalom (párhuzamok például Szabó T. Anna költészetével). Történelem, társadalmi és állampolgári Illyés Gyula: Puszták népe (részletek),. ismeretek: Hazánk és a nagyvilág a 20. század Ajánlás első felében. Bartók – vagy más költeményének komplex elemzése (visszautalás a Kortárs csoport- és korábban tanult versekre, mint például A reformáció genfi emlékműve ifjúsági szubkultúrák; előtt és/vagy az Egy mondat a zsarnokságról című költeményre) családformák a mai világban. Szilágyi Domokos egy versének megismerése, például: Hegyek, fák,

füvek, Kényszerleszállás, Ez a nyár stb. Ajánlás Szilágyi Domokos posztmodern kezdeményezései a költészetben (például: Apokrif Vörösmarty-kézirat 1850-ből; Bartók Amerikában). Kertész Imre Sorstalansága – az első Nobel-díjas magyar regény. A szöveg értelmezése: Köves Gyuri létparadoxonai: „a koncentrációs táborok boldogsága”… Ajánlás Koltai Lajos Sorstalanság című filmje – a film megtekintése. A Sorstalanság-film fogadtatástörténetéből. Az Auschwitz-téma az irodalomban. (Feldolgozás csoportos kutató projektmunka keretében.) Egyperces novella, metaforikus-filozofikus költészet, tárgyias líra, képviKulcsfogalmak/ seleti líra, női irodalom, határainkon túli irodalom, koncentrációs tábor, fogalmak Auschwitz-téma, fogadtatástörténet.


Kortárs irodalom

Órakeret 8 óra

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban; A Guttenbergalbumba; Berzsenyi-, Kölcsey-, Petőfi-, Arany-, Babits-versek.

Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az empátia, az esztétikai és erkölcsi ítélőképesség fejlesztése. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemeinek megismerése. A tematikai egység Szövegalkotás a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a nevelési-fejlesztési papír alapú és az elektronikus műfajokban. Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása különböző nézőpontokból céljai stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatása új jelenségeinek felismertetése. Az ízlés kontextuális függőségének megértése. Igény és képesség erősítése az ízlés önálló fejlesztésére. Helyi kötődés, nemzeti identitás erősítése (irodalmi emlékhelyek). Ismeretek/fejlesztési követelmények


A témakör minden egyes szerzője és műve ajánlásnak tekinthető (nem Ének-zene: zenehallkötelező). gatás. Ars poeticák a magyar költészetben a kezdetektől máig. Kortársak intertextuális kapcsolódása az irodalmi hagyományhoz (például Markó Béla, Kovács András Ferenc, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső és mások). A digitális irodalom néhány újabb jellegzetessége (például Balla D.

Etika: korunk erkölcsi kihívásai. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a média kifejezőeszközei; a

Károly virtuáléja).

média társadalmi szerepe, használata.

A kódexektől Gutenbergig és az e-bookig, a táblagépig és az okostelefonig (kultúrtörténeti áttekintés).

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Papíralapú irodalmi lapok, folyóiratok digitalizált változatainak megismerése (például Élet és irodalom, Jelenkor, Holmi, Kortárs, Történelem, társadalTiszatáj), illetve online irodalmi lapok megtekintése (például Litera, mi és állampolgári Spanyolnátha). ismeretek: Hazánk és a nagyvilág a 20. század Pillantás az irodalom kísérleti formáira: vizuális költészet, slam második felében. poetry- és hip-hop-szövegek poétikája. Kortárs csoport- és ifjúsági szubkultúrák; Esztétikaiérték-teremtés, amatőrség, profizmus és dilettantizmus kér- családformák a mai dései az irodalomban és a művészetekben. világban. Internetes gyűjtés és (vágott, alámondásos, mozgóképes, hangzó) prezentáció készítése csoportos projektmunka keretében a posztmodern magyar irodalomról. Legalább két szabadon választott kortárs vers megtanulása, szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ Ars poetica, Gutenberg-galaxis, e-book, digitális irodalom, digitalizált irofogalmak dalom, önmegértés, online folyóirat, dilettantizmus.



Színház és dráma – Bertolt Brecht, Friedrich Dürrenmatt, Sütő András

Órakeret 8 óra

Madách, Ibsen, Csehov A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben. Erkölcsi dilemmák értelmezése. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítása, elhelyezése többféle értelmezési kontextusban. Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Az európai és a magyar irodalom kapcsolatainak felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése.



A témakör minden egyes szerzője és műve ajánlásnak tekinthető (nem Dráma és tánc: a drákötelező). ma és színház formanyelve; rögtönzés és Bertolt Brecht epikusszínház-elméletének néhány vonása. Brecht aktualitása: művei mai magyar színházakban (például: Kurá- együttműködés. zsi mama és gyermekei).

Filozófia: a létre vo-

Dürrenmatt példázatos színművei: a Fizikusok parabolisztikus világa. natkozó kérdések. Szemelvények Dürrenmatt más műveiből. Mozgóképkultúra és Az abszurd drámák kora (Ionescu: A kopasz énekesnő; Beckett: médiaismeret: komGodot-ra várva) – egy adaptáció megismerése. munikáció, a média kifejezőeszközei. Részletek egy kortárs magyar drámaíró műveiből (például: Sütő András, Szakonyi Károly, Spiró György, Gyurkovics Tibor, Háy Já- Történelem, társadalnos, Tasnádi István). mi és állampolgári ismeretek: A globaliVándormotívumok a drámairodalomban (saját gyűjtésű példákkal). zálódó világ és Magyarország. Dráma filmen – például: Bereményi Géza: Eldorádó. Változások a mindennapi életben. Néhány sornyi drámaszöveg megtanulása, szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ Dráma, epikus színház, példázat, abszurd dráma, vándormotívum. fogalmak


A késő modernség és posztmodern világirodalmából

Órakeret 8 óra

A modern irodalom kezdeteiből.

Az európai és a magyar irodalom kapcsolatainak felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú – klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi – epikai művek elemzése, értelmezése. A tematikai egység A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar nevelési-fejlesztési irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. Igény erősítése a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterécéljai nek megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Konfliktuskezelési eljárások tanulása. Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat bemutatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélésének értelmező elemzése. Az élethazugságok csapdáival való leszámolás, elkötelezettség az emberi méltóság megőrzése mellett. Ajánlás Franz Kafka: A per – részletek. Franz Kafka: A per című regényének filmváltozata – részletek. Thomas Mann: Mario és a varázsló – a hatalomnak kiszolgáltatott ember méltósága, az önkénnyel szembeni ellenállás felelőssége és erkölcsi dilemmái, az önmegőrzés lehetőségei. Ajánlás Thomas Mann egy másik művének és/vagy valamelyik műve filmes feldolgozásának részletei (például A varázshegy). József Attila: Thomas Mann üdvözlése

Kapcsolódási pontok Filozófia: a létre vonatkozó kérdések. Földrajz: a tér ábrázolása, az idő. Etika: a kapcsolatok világa; korunk erkölcsi kihívásai. Idegen nyelv: célnyelvi műveltség. Mozgóképkultúra és médiaismeret: kommunikáció, a média kifejezőeszközei.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeA további szerzők, művek és irányzatok ajánlásnak tekintendők retek: Hazánk és a Az irodalmi posztmodernség jellemzői (például a következő alkotók nagyvilág a 20. század második felében. és alkotások – részleteinek – megismerése alapján). Változások a mindennapi Louis Borges példázatai (például: Bábeli könyvtár; A tükör és a életben. maszk; Márk evangéliuma). A mágikus realizmus – például Gabriel García Márquez: Száz év magány (részletek).

Mágikus realizmus filmen: például Hrabal–Menzel: Szigorúan ellenőrzött vonatok; Sörgyári capriccio. Az abszurd irodalom hagyománya Gogoltól Kafkán keresztül Örkényig. Napjaink nagy írói, Nobel-díjasai: ízelítő részletek például Bob Perelman, Tomas Tranströmer verseiből, Orhan Pamuk és Salmon Rushdie alkotásaiból, Ljudmilla Ulickaja, Viktor Pelevin és mások műveiből. Élethazugság, emberi méltóság, kiszolgáltatottság, ellenállás, önmegőrzés, Kulcsfogalmak/ posztmodernség, mágikus realizmus, abszurd irodalom, irodalmi Nobelfogalmak díjasok.


Órakeret 8 óra

Irodalom és kultúra Képregények, krimik és a számítógép világának ismerete.

Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatása új jelenségeinek megismerése. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapA tematikai egység csolódási pontok azonosítása, elhelyezése többféle értelmezési kontexnevelési-fejlesztési tusban. Igény és képesség erősítése az ízlés önálló fejlesztésére. céljai Igény erősítése a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A kultúra sokszínűsége – naplóirodalom, többnyelvű regények, digitális emlékezeti tárak (például a részben már megismertek: Digitális Irodalmi Akadémia, Magyar Elektronikus Könyvtár stb.).

Filozófia: ismeretelmélet; tudományfilozófia.

Összegző beszélgetések az irodalom értelméről.

Etika: törvény és lelkiismeret.

A további szerzők, művek és műfajok ajánlásnak tekintendők. Az irodalom határterületei – a képregények világa a kisgyermekkortól a felnőttkorig. A detektívtörténet jellemzői (kompozíció, nyelvezet stb.). A krimiirodalom klasszikusai (például Edgar Allen Poe, Sir Conan Doyle, Agatha Christie). Sherlock Holmes figurája – valóság, fikció, közönség viszonya.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: a média kifejezőeszközei; a média társadalmi szerepe, használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Globali-

Egy klasszikus lektűrszerző: Rejtő Jenő (részletek műveiből). A sci-fi-, a vámpír- és a fantasy-irodalom (saját olvasmány- és filmélmények segítségével). Szappanoperák dramaturgiája. A Dallastól a Barátok köztig. Keresőrendszerek, keresőmotorok (Google stb.), okostelefonos alkalmazások mint az irodalom határterületeinek, hétköznapi létformáinak megtestesítői.

zálódó világ és Magyarország. Változások a mindennapi életben; pénzügyi és gazdasági kultúra.

Kulcsfogalmak/ Határterület, detektívtörténet, digitális emlékezeti tár, lektűr, sci-fi, vámpírés fantasy-irodalom, szappanopera, az olvasás hatalma, keresőmotor. fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló felismeri, értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, informatikai alapú szövegeket. Az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. Követelmény a szövegelemzési, szövegértelmezési jártasság a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. A tanuló rendszeresen használja a könyvtárat, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Képes olvasható, rendezett írásra. Szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, tudatos, kifejező szövegmondással. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes a felismert jelenségek értelmezésére, következtetések megfogalmazására.

Tájékozott az évfolyamon olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes definíció, magyarázat, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a 20. század magyar és világirodalmából, továbbá a kortárs irodalomból. Írásban és szóban egyaránt bizonyítani tudja alkotói pályaképek ismeretét, az alkotói pálya jelentős tényeinek, a művek tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Felismeri különböző alkotók hatását az irodalmi hagyományban, ezzel összefüggésben képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére.

82

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12

Recommend Documents