Magyar nyelv és kommunikáció 9

Magyar nyelv és kommunikáció 9.

Magyar nyelv és kommunikáció Tankönyv

9.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet, 3.2.01: Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára és a 6. sz. melléklet, 6.2.01: Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára megnevezésű tantervek előírásainak. A tankönyv megfelel a NAT 2012 előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012, magyar nyelv és irodalom műveltségi terület). Tananyagfejlesztő: dr. Hegedűs Attila, tanszékvezető egyetemi docens (szakmai ellenőrzés) Alkotószerkesztő: Téglásy Katalin Vezetőszerkesztő: Valaczka András Tudományos szakmai lektor: dr. Forró Orsolya Pedagógiai lektor: Bálintné Lipp Terézia, szaktanár Fedélterv: Korda Ágnes Illusztráció, szakábrák: Balogh Katalin, Tényi Katalin, Tordai Gábor Fotók: ©123RF; © CULTiRiS/AKG-Images/Cameraphoto, Joseph Martin, Erich Lessing, André Held; INTERFOTO/Friedrich; ©Fortepan; Slezák Ilona A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN 978-963-682-772-4 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI-501010901 A könyvben felhasználásra került a Karakter 9. című mű, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2013, Szerző: Dobozy Nóra, Felelős szerkesztő: Téglásy Katalin Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Róth Ágnes Nyomdai előkészítés: Boldog Dániel Terjedelem: 14,42 (A/5 ív), tömeg: 287 gramm 1. javított kiadás, 2015 A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyomta és kötötte: Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen Felelős vezető: György Géza vezérigazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma: 0000.49.01

Európai Szociális Alap

Tisztelt Kollégák! Tankönyvünk a kerettantervben körülírt 9–10. évfolyamos tananyag első felét tartalmazza. Felváltva követik egymást grammatikai és kommunikációs leckék, s bár a leíró nyelvtani részek nagyobb terjedelműek, igyekeztünk a két terület között egyensúlyt teremteni. Mindkét megközelítésmódnál fontos törekvésünk volt a tevékenykedtetés, ezért az ismeretközlést meghaladó arányban közlünk feladatokat. Ezeket további gyakorlatok egészítik ki a munkafüzetben, s könnyen megtalálhatók, mert az oldalszámokat a tankönyvi leckecímeknél is megadtuk. Néhány összefoglalást is tartalmaz a tankönyv, a fejezetek összegző lezárásához azonban az érdemi feladatsorokat a digitális háttéranyagokban közöljük. Eredményes munkát és hangulatos órákat kívánunk!

Kedves Diákok! Általános iskolai magyar nyelvi tanulmányaitok folytatásához kínál segítséget ez a tankönyv. Összefoglalja az ismeretek magvát, és sok feladattal buzdít a megszerzett tudás alkalmazására, gyakorlására. Még több segítséget adnak a digitális háttéranyagok, használjátok ezeket is tanárotok irányításával vagy önállóan! A váltakozó grammatikai és kommunikációs leckék közül várhatóan az utóbbiakat érzitek majd hozzátok közelebb állónak, de higgyétek el: a leíró nyelvtan sem haszontalan, sőt komoly segítséget adhat például az idegen nyelvi tanulmányaitokhoz. Ehhez és egész iskolai életetekhez sok sikert és jókedvet kívánnak a szerzők

TARTALOM GRAMMATIKA Bevezetés ................................................................ I. Beszédhangok, szóelemek, szavak, mondatok A beszéd és a nyelv ............................................... A magánhangzók .................................................. A mássalhangzók .................................................. A szóelemek .......................................................... A toldalékmorfémák ............................................ A szóalkotás módjai: szóösszetétel, szóképzés ............................................................... Ritkább szóalkotási módok ................................. Alapszófajok .......................................................... További szófajok ................................................... Egy alárendelő szószerkezet: az alanyos alárendelés .......................................... További alárendelő szószerkezetek ..................... A mellérendelő szószerkezetek ........................... A mondatok modalitásuk szerint ....................... A mondatok szerkezetük szerint ........................ Összefoglalás ......................................................... II. Helyesírásunk Helyesírásunk rendszere ...................................... Szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés .............. Különírás, egybeírás ............................................. A kezdőbetű .......................................................... Az idegen szavak helyesírása ............................... Az elválasztás. Az írásjelek .................................. Rövidítések, mozaikszók, számok ...................... Összefoglalás .........................................................

Kommunikáció 8 12 16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 70 74 78 82 86 90 94 98

III. Jelek és jelrendszerek Jelek és jelrendszerek ............................................ 100 Hangalak és jelentés ............................................. 104

Mi a kommunikáció? ........................................... 14 A kommunikáció tényezői .................................. 18 A kommunikáció funkciói .................................. 22 Új szóbeliség: Skype, chat .................................... 26 Internetetikett ....................................................... 30 Írott-beszélt átmenetiség ..................................... 34 Internethitelesség .................................................. 38 A nyilvánosság és a jog ........................................ 42 Szövegköziség a neten .......................................... 46 Netes szövegtípusok ............................................. 50 Blogok .................................................................... 54 Adatbázisok ........................................................... 58 Emotikonok és kiemelések .................................. 62 Tömegkommunikáció .......................................... 66 Médiaműfajok ....................................................... 72 Sajtóműfajok 1. ..................................................... 76 Sajtóműfajok 2. ..................................................... 80 Rádiós műfajok ..................................................... 84 Tévés műfajok 1. ................................................... 88 Tévés műfajok 2. ................................................... 92 Vizuális kommunikáció ....................................... 96 Kommunikáció és etikett ..................................... 102 Hivatalos levél, kérvény ....................................... 106 Összefoglalás ......................................................... 108 Nyelvi-kommunikációs enciklopédia ................ 109

Bevezetés 1. Eddigi ismereteid alapján értelmezd az anyanyelv szerepét! Készíts egy fürtábrát a füzetedbe, amely segítségével összegyűjtöd megoldásaidat!

„Magyar Nyelv! Édes nemzetemnek nyelve! teáltalad szólaltam meg én legelőször…” (Csokonai Vitéz Mihály)

Az anyanyelv „Történelmünk úgy alakult, hogy minden harmadik magyar ajkú ember nem Magyarországon, hanem a velünk szomszédos országokban és a nagyvilágban szerteszóródva él.”

Vót, itt ёs vót, ott ёs vót, vot ety szёgeny kódusembёr…

(Ruffy Péter)

„Summáját írom Egör várának, megszállásának, viadaljának…”

„A magyar Jedlik Ányos 1828-ban már elektromotort konstruált, 1861-ben megadta az öngerjesztésű dinamó elvét.” (Simonyi Károly)

(Tinódi Lantos Sebestyén)

2. A következőkben magyar írók, költők anyanyelvről írott gondolatait olvashatod. Válaszd ki azt az idézetet, amelyik a legjobban tetszik neked! Fogalmazd meg öt-hat mondatban, miért találtad fontosnak, érdekesnek! „Sok mindent hagy örökül egyik nemzedék a másikra – de mind között a legfontosabb a nyelv. Ez a hagyomány hordozza az évezredekben összegyűjtött tudásunkat, közvetíti az időben, s így folytonosságot biztosít az értelmes emberi életnek. De nemcsak az ismereteinket őrzi és nyújtja át korról korra, emberről emberre, hanem ő maga ösztökél arra, hogy többet ismerjünk meg a világból: több dolognak adjunk nevet. Vagyis több dolgot érintsünk meg a gondolatunkkal. Mert a nyelv gondolat: az tehát, ami egyedül képes birtokunkba adni a világot. A legértékesebb minden lehetséges között, mert értelmét is minden csupán akkor tárja fel, ha szavakkal kezdjük felruházni.” (Sánta Ferenc)

8

„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.” (Kosztolányi Dezső)

„Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolás Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod: Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked!” (Füst Milán)

„Naponta nyelvet- álarcot cserélek. Néha úgy érzem: arcom már ez álarc, néha meg: hiába vergődik a lélek, megváltásra csak önnyelvén találhat. Mert leírhatom angolul az élet minden rejtelmét, le a mindenséget, De anyám nyelvén tudom csak kidadogni a naplementét alkotó igéket.” (Gömöri György)

3. Olvasd el a szöveget, majd oldd meg a feladatokat! a) Gondolkodj azon, mi a szavak szerepe! b) Értelmezd saját szavaiddal: „Titkot, erőt, lenyűgöző leleményt nemigen rejteget már a nyelv”! c) Keresd meg a térképen, hol gyűjtötte a gondolatokat sűrítő mondatokat az író? d) Hogyan jellemeznéd azt a férjet, akiről az anyósa azt mondja: „Annának olyan ura van, tedd a sebre, meggyógyít”? Szavak… elfelejtett, kisemmizett szavak. A névtelenség Duna-vizével, Tisza-vizével, Szamos-vizével elsodortatott szavak! Rólatok legalább megemlékeznek. Mert ti foghatók és tapinthatók voltatok. De ki ad nevet a megnevezhetetlen hiánynak? Annak, aminek ti csak jobbágyai, szolgálólányai, nyílt eszű napszámosai voltatok? Ha manapság elkezd valaki egy mondatot, könnyű megsejteni a végét. Titkot, erőt, lenyűgöző leleményt nemigen rejteget már a nyelv. Gondolatot még csak-csak, de életet, amely hitelesítője, társa lehetne a gondolatnak, mint nő a férfinak, alig. Magam se tudnám, hogy mekkora ez a – szavak elvesztésénél is nagyobb – veszteségünk, ha az utóbbi öt-hat esztendőben nem részegültem volna meg jó párszor olyan mondatoktól, melyeknek minden íze őrzi még hajdani nyelvünk természetét. Őrzik a szavak, a szavakból kibomló képek, a mondat-bujkálások, őrzi a szavak közti csönd, a lélegzet melege, a véré. „Annyi verést megettem, hiszi-e? – néz rám egy fekete ruhás gyimesközéploki asszony. – De úgy vagyunk, ha nincs ember, nincs semmi!” Két mondat, s belefér az egész élet. A közlésből megtudom, hogy rossz sorsa volt, hogy verte az ura. Aztán azt is megtudom, hogy az ura meghalt. Vagy inkább elhagyta? Nem! A többes számban a közösség hangja is megszólal. Az életről vallott fölfogás. „De úgy vagyunk, ha nincs ember, nincs semmi.” Ezeket nyugodtan elnevezhetnénk létmondatoknak… Kallós Zoltánt évek óta szeretném rábeszélni, hogy ne csak balladát, népdalt, népzenét, lakodalmi csujjogatót s imát gyűjtsön, hanem ilyen mondatokat is, melyeknek egyetlen s igazi műfajuk van: az élő beszéd. Az egyszeri, megismételhetetlen, a visszahozhatatlan. Száz mondatból talán csak egy vagy kettő akadna fönn a rostán, de anynyi is megérné. itt nincs szín, csak nem tudtam eltüntetni Egy fiatal lészpedi csángó „fehérnép” tízesével, húszasával szalaszt világgá ilyen mondatokat: „Ha pénzed van, élő napod is van, mondtam az uramnak, jól megtudd.” Kép, hangsúly, érzelem, magatartás, szemlélet teljessége egyetlen mondatban. Ráadásul az a bujkáló izgalom is, amely a gondolat rejtélyét a legutolsó szóig feszültségben tartja. Mi hogyan mondanánk? Talán így: „Ha pénze van az embernek, nincs problémája.” Talán másként. Befejezésül ide kívánkozik még egy másik mondat is. Ugyancsak Lészpedről, az előbbi forrás közeléből. Egy anya beszél a legkisebb lányáról. Ezt mondja: „Annának olyan ura van, tedd a sebre, meggyógyít.” Úgy írom ide, mintha egy ismeretlen népdalt vagy mintha egy ismeretlen balladát másolnék le izgatottan. (Csoóri Sándor: Találkozás az anyanyelvvel – részlet)

9

A szövegvilág Sokan azt gondolhatják, hogy az anyanyelvét mindenki kiválóan tudja, a nyelvtant tanulmányozni fölösleges dolog. Ha azonban megfigyelted a képeket és az idézeteket, tapasztalhattad, hogy egy szöveg vagy kép értelemteremtéséhez sok ismeretre van szükséged. Az a tied a világból, aminek „nevet tudsz adni”. A világról való ismereteinkkel felfegyverkezve (ezt tudáskeretnek is nevezik) állandóan szövegeket alkotunk és értelmezünk a közlésfolyamatban (kommunikáció), egyegy meghatározott beszédhelyzetben. Ehhez a nyelvet alkalmazzuk mint a legpontosabb jelrendszert (verbális jelek), és kiegészítjük nem nyelvi kifejezőeszközökkel (nonverbális jelek) is. Sok tanulnivalónk van: hogyan szerkesszünk anyanyelvünk jelkészletéből a szabályok segítségével gondolatainkat kifejező szöveget, milyen hagyományokat, kulturális ismereteket kell figyelembe vennünk a konkrét beszédhelyzetben, hangzó vagy írott szöveget hozunk létre… Tanulmányozd az ábrát, és fogalmazd meg, hogyan hozható létre a szövegvilág!

2. Alkoss párbeszédeket az alábbi képek alapján! Írd le őket a füzetedbe! Milyen jelentést hordozhatnak a mondatok a beszédhelyzettől függően? a)

Hű, de szép rend van i!

Hű, de szép rend van i!

A szövegvilág összetevői

Kinek? (hallgató)

Miről? (beszédtéma)

Mikor? (időviszonyok) Miért? (a beszélői szándék)

Ki? (beszélő)

Hol? (a kommunikációs helyzet téri viszonyai)

Hogyan? (a nyelvi megformálás módja)

Természetesen, főnök úr!

Eddig, az 5–8. osztályban elsősorban a nyelvi rendszer leírásáról tanultál. Ennek ismétlésével kezdődik ez a könyv, hiszen nagyon fontos, hogy meg tudd formálni gondolataid. Mindig látnod kell azonban, hogy ez csak eszköz, a cél ennél sokkal bonyolultabb. Ezért ebben a könyvben a nyelvi jelek és szabályok leírásával párhuzamosan megjelenik a gyakorlati alkalmazás, a kommunikációs helyzetek megoldása, a szövegalkotás, a szövegértelmezés, azaz a jelentés megteremtése.

b)

Természetesen, főnök úr!

1. Alkoss a kifejezésekkel szó szerinti jelentéssel, valamint szólásként olyan mondatokat, amelyekből a jelentés világos lesz! Dolgozz a füzetedbe! fűbe harap köti az ebet a karóhoz kiteszik a szűrét

10

Természetesen, főnök úr!

„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.” Kosztolányi Dezső

A beszéd és a nyelv

1.

Gyakorlatok a munkafüzet 4. oldalán!

A nyelv egyszerre elemrendszer és az őt alkotó elemek használati szabályainak rendszere, ezeknek alkalmazásával valósítható meg a legfontosabb emberi kommunikációs tevékenység, a beszéd. A beszéd alapja a nyelv, hiszen csak nyelvi elemek és szabályok alkalmazásával hozható létre, ugyanakkor a nyelv természetesen a beszéd által jön létre. A nyelv elemeit és szabályait a nyelvhasználat folyamatosan módosítja, a világ változásaihoz való alkalmazkodás megjelenik a nyelvekben is. A beszédhangok képzése A szóbeli megnyilatkozás, a beszéd alapegysége a beszédhang. A nyelveknek saját hangrendszerük van, ezek meghatározott számú hangból állnak. A nagyobb egységek (szóelemek, szavak) a hangok összekapcsolásával keletkeznek. A beszédhangok részei a kommunikációs folyamatnak. A beszélőszervek, a tüdő, a légcső, a gégefő a hangszalagokkal, a garatüreg, az orrüreg és a szájüreg (benne a nyelv, a szájpadlás, a nyelvcsap, a fogak és az ajkak) vesznek részt a beszédhangok képzésében.

Beszédhang, betű, fonéma Beszéd közben szavainkat beszédhangokból építjük fel, írásban ezeket a hangokat betűkkel jelöljük. Minden betű egy hangnak felel meg, ám egyes szavak kiejtésekor nem feltétlenül azt a hangsort ejtjük ki, amelyet leírunk (vö. mondjad ~ [monygyad]), erről bővebben a Helyesírásunk alapelvei részben olvashatsz. A hang és a néni szavakban ugyanazt az n betűt írjuk le, ugyanakkor a szavakat kiejtve az n hang máshogy hangzik. E jelenség oka, hogy az egymás mellett álló hangok képzési jellemzői hathatnak egymásra. Ezért a hangok meghatározásához el kell tekintenünk attól, hogy a beszéd során mindig más és más változatot ejtünk ki. Amikor általánosítva beszélünk egy beszédhangról, annak elvont nyelvi formájáról, a fonémáról teszünk megállapításokat. A fonéma tulajdonságai állandóak, nem változnak a különböző szavakban. Minden nyelvben a fonémáknak több ejtésbeli változatuk van. A beszédhang a beszéd része, míg a fonéma (a beszédhang elvonatkoztatott formája, „ideája”) a nyelvi rendszer része.

fő

Rajzold le a fenti ábrát a füzetedbe, és írd be a helyükre a következő hangokat! sziréna hangja, „r”, sírás hangja, tüsszentés hangja, A beszélőszervek A beszédhangokat a magyar nyelvben a kilégzés folyamán képezzük: a kiáramló levegő a légcsövön áthaladva a gégébe jut. A gégében található két hangszalag különféle állása befolyásolja a hangképzést.

„ó”, kiáltás hangja, „a”, ugatás hangja, „ny”

12

Gondolkozz! 1. A fonémákat írásban betűkkel jelöljük, vannak azonban olyan, nyelvjárásokban élő hangok a magyar nyelvben, amelyeknek a tudományosságban ugyan van betűjelük, mégsem szerepelnek az ábécében. Gyűjts ilyen hangokat, add meg a hozzájuk tartozó jelölést! Az interneten annak is utánanézhetsz, melyik tájegységekre jellemzők az általad talált hangok, illetve mely más európai nyelvben ejtik az adott hangot. 2. A népszerű társasjáték, az Operáció mintájára előtted áll a nagy kihívás. A képen látható ember beszélőszervei összekeveredtek, tedd őket a helyükre! Ismételd meg az ábrát a füzetedben, és írd a beszélőszervek mellé a megfelelő megnevezésüket!

5. Hasonlítsd össze az általad tanult idegen nyelv(ek) hangjait a magyar nyelv hangkészletével! Készíts táblázatot a füzetedbe, amelyben jelölöd a közösen használt hangokat jelölő betűket és az eltéréseket. Csak a magyarban

Mindkettőben Csak a . . . nyelv- Betűjelölésük Betűjelölésük ben megegyezik különbözik

például: ty

például: b

például: magyar dzs (dzsungel) – angol j (jungle)

6. A világ különböző nyelveiben a hangulatfestő szavak hasonló hangokból állnak, mégis van köztük különbség. Pl. magyar bumm ~ angol bang. Tudsz még hasonlókat? Írd le őket a füzetedbe!

Waouh!

3. Bizonyítsd be, hogy a magánhangzóknak jelentésmegkülönböztető szerepük van! Az alábbi beszélgetés mintájára gyűjts olyan szavakat, amelyek csak egy magánhangzóban különböznek! Guk!

7. Keress olyan szavakat, amelyeket magyarul és az általad tanult idegen nyelven is ugyanúgy írunk, mégis más a jelentésük (pl. ember - magyarul: ‘személy’; angolul: ‘parázs’)! Add is meg a jelentésüket! 8. Olvasd el Kosztolányi Dezső Ilona című versének következő részletét! Milyen hangulatot idéz a vers? Milyen eszközökkel éri el ezt a hatást?

4. Írd le betűkkel a következő hangjelenségeket a füzetbe! csibecsipogás, kutyaugatás, motorhang, óracsörgés, tüsszentés

„Lenge lány, aki sző, holdvilág mosolya: ezt mondja a neved, Ilona, Ilona. [...]

Minthogyha a fülem szellőket hallana, sellőket, lelkeket lengeni, Ilona.”

13

Kommunikáció Mi a kommunikáció?

5. Miként a nyelv, az írás is jelrendszer. Csak az érti, aki ismeri a jeleket és a szabályokat. Gyűjts példákat a különféle jelrendszerekre! 6. A verbális kommunikáció nagyon fontos része a hanglejtés, hangsúly, szünetek. Szólaltassátok meg minél többféle módon az alábbi mondatokat! Hogyan változik az értelmük?

• Hát megjöttél • De jó • Képzeld el • Hétfőn találkozunk

A 21. században rengeteg módon kommunikálunk: a Facebook, a Twitter, az SMS, a telefon, a beszélgetés a haverokkal, az órai felelés mind-mind magától értetődően a kommunikáció része. Talán kevésbé egyértelmű az, hogy az integetés, a kutya ugatása, a bólogatás, a szemráncolás, a madarak csiripelése és még sok más egyéb is ugyanígy kommunikáció – tehát nem kötődik feltétlenül az emberi nyelvhez. A kommunikáció, latin eredetű szavunk a ’közzététel, teljesítés, megadás; a gondolat közlése a hallgatóval’ jelentésű communicatio főnévből származik. A kommunikáció eszerint tájékoztatást, információcserét jelent. A kommunikáció létrejöttéhez valamilyen eszközre, jelrendszerre van szükség. Az egyik legelterjedtebb jelrendszer a nyelv, de kommunikáció jöhet létre állat és ember, ember és gép, sőt gép és gép között is, tehát nem csak verbális, szavakon alapuló kommunikációs formák vannak. A kommunikáció általában kétirányú (kivéve ha az egyik félnek nincs módja visszajelzésre).

1. Sorolj fel példákat a nem verbális kommunikációra! a! 2. Indokold meg, miért van szükség jelrendszerree a kommunikációhoz! 3. Sorold fel az általad leggyakrabban használt kommmunikációs eszközöket! Gondold végig, miért ezezeket használod! 4. Az információcsere történhet nyelven kívüli eszköközökkel is. Alkossatok csoportot, és mutogassátokk el egymásnak, mit csináltatok tegnap! Ezt követően en jellemezze ki-ki egyetlen szóval a tegnapi napját!

14

7. A siketek jelnyelv segítségével kommunikálnak, amely ugyanúgy saját nyelvtani rendszerrel, saját szabályokkal rendelkezik, mint bármelyik hallható, vagyis hangzó nyelv. Ugyanúgy lehet belőle alapfokú, középfokú vagy éppen felsőfokú nyelvvizsgát tenni, mint bármelyik általatok is tanult idegen nyelvből. Alkossatok négy csoportot, és osszátok el a  csoportok között a következő feladatokat! Az anyaggyűjtéshez használjátok az  iskolai vagy helyi könyvtárat és az internetet! A) Nézzetek utána, milyen típusai léteznek a  jelnyelvnek! Van-e olyan világnyelv, amelyet minden siket megért? Van-e külön jelnyelve az  egyes nyelvközösségeknek? Vannak-e egyéni jelnyelvek vagy egyénre jellemző jelnyelvi tényezők? B) Milyen jelnyelvvel foglalkozó intézmények, csoportok, közösségek léteznek Magyarországon? C) Nézzetek utána, mit jelent a jelnyelv használatában a  jelelési tér és az  idővonal! Hogyan határozza meg a jelelést? D) Járjatok utána, milyen nehézségekkel kell szembenéznie a hétköznapokban egy siket embernek! → Gyűjtsétek össze az egyes csoportok megoldásait, és készítsetek belőle poszt posztert!

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Mit mond Babits Mihály a nyelv és a gondolkodás viszonyáról? Egyetértetek vele? Vitassátok meg! „A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. Sőt, mivel a rokonértelmű szavak sohasem egyértelműek, akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla. Mikor a rokonértelmű szavakat gyűjtöd, képzeteid sokasítod, szellemedet, lelked világát népesíted. Így van a szólamokkal is. A szólam átöröklött, megcsontosodott gondolatkapcsolás, azaz – ahogy tetszik – szókapcsolás. Kőépítőszekrényedben vannak kockák is: kockákból is kirakhatsz oszlopokat, falakat: de mekkora könnyebbség, hogy oszlopaid vannak! Lelked építőszekrényében kockák a szavak, oszlopok a szólamok. Mennél több oszlopod van, annál gazdagabb vagy, annál könnyebb lesz mondataidat megépítened.” Részlet Babits Mihály Irodalmi nevelés. Egy tantárgy filozófiája tanulók számára című írásából

2. A következő szövegrészletben a nyelvi kommunikáció akadályairól olvashatsz. Beszéljétek meg a következő kérdéseket! a) Mit jelent „a megértés bábeli átka”? b) Mi akadályozhatja a megértést azonos nyelvet beszélők között? c) Miért van előnye annak, aki anyanyelvén beszél? „Az emberi közösség egyik legnagyobb problémája a megértés bábeli átka. Még azonos nyelvet beszélők is gyakran elbeszélnek egymás mellett, a fogalmi tisztázatlanság azután számos félreértés (vagy szándékolt félremagyarázás) forrása lehet. Még inkább jelentkezik ez a probléma a különböző nyelvet beszélők között. A lingua franca (közvetítőnyelv ) utáni keresés optimális eredménye egy olyan nyelv lenne, amely senkinek nem anyanyelve. Az ugyanis, aki anyanyelvén beszél, mindig előnyben lesz azzal szemben, aki az adott nyelvet csak másodikként vagy sokadik nyelvként tanulta.” Részlet Hegedűs Attila Az anyanyelv megújult lehetőségei című tanulmányából

3. Tudatosítsd magadban! Te mennyire tartod be csetelés közben a helyesírás szabályait? Miért? A szövegben leírt okon kívül hordoz-e valamilyen többletet a lazább szövegszerkesztés? „Az internet visszahozza az írásbeliség előtti nyelvi állapotot, lehetővé teszi, hogy a földrajzilag meghatározott közösségekből kiszakadt, szétszóródott emberek új csoportokat hozzanak létre anélkül, hogy fizikailag egy helyen lennének. Hogy beszéljenek egymással. Az ímél, a cset, a fórumok, a blog nyelve beszélt nyelv, noha leírják. Az írva beszélt nyelv a nyelvészek és szociológusok nagy felfedezése, hatalmas lelkesedéssel vizsgálják. Izgatottan kutatják például, miért van az, hogy bár számítógéppel sokkal könnyebben lehet a leírt szöveget korrigálni, szerkeszteni, mint papíron, az internetpolgár (magánjellegű) leveleiben többnyire nem javítja az esetlenül szerkesztett mondatokat, az elütéseket, tévesztéseket, helyesírási hibákat. Amíg társalgó partnere érti, addig minek? Hiszen beszélünk, nem? Ha nem érti, legfeljebb visszakérdez, és rögtön megkapja a választ. A felmérések szerint a rendszeres internethasználók többsége fontosnak tartja a helyesírást, de csak annyira, amennyire a megértéshez kell, amíg azt szolgálja.” Részlet Zsolnai Béla Terjed az internet, romlik a nyelv című írásából

15

A magánhangzók

2.

Gyakorlatok a munkafüzet 6. oldalán!

14 magánhangzó van a magyar nyelvben. Ezek képzésekor a kiáramló levegő nekiütközik a zárállásban levő hangszalagoknak, megrezegteti azokat, más akadályba viszont nem ütközik. A magánhangzók képzésekor a nyelv és az ajkak mozgásának fontos szerepe van. A nyelv vízszintes mozgása szerint elöl képzett (magas, palatális) és hátul képzett (mély, veláris) magánhangzókat különböztetünk meg. A függőleges mozgás alapján felső, középső, alsó és legalsó nyelvállású magánhangzókat különböztetünk meg. Ajakállás szerint ajakkerekítéses (labiális) és ajakréses (illabiális) magánhangzók vannak. A képzéskor az időtartam is fontos, így alakulnak ki a hosszú és rövid magánhangzópárok (például: e – é, i – í, o – ó.)

 

A magánhangzók jellemző tulajdonságait így foglaljuk össze (belül az ajakkerekítéses, kívül az ajakréses hangok)

A magánhangzótörvények A szavak hangrendjét a bennük lévő magas és mély magánhangzók határozzák meg. A csak magas magánhangzót tartalmazókat (internet, főnök, cipő) magas hangrendű, a csak mélyeket tartalmazókat (autó, szoknya, ruha, barát) mély hangrendű, míg a mindkettőt (buli, répa, sofőr, matek) tartalmazókat vegyes hangrendű szavaknak nevezzük. Ez a hangrend törvénye.

A szavakban a kétalakú toldalékok hangrend szerint illeszkednek a szótőhöz: fiú-nak, internet-be, főnök-nek. A háromalakú toldalékok (pl. -hoz/-hez/-höz) ajakműködés szerint is illeszkednek. Ez az illeszkedés törvénye. Két egymás melletti magánhangzó között hézag (hiátus) támadhat, amelyet a beszélők élőszóban egy ejtéskönnyítő j hang betoldásával szüntetnek meg (tea [teja]). Ezt a jelenséget nevezzük hiátustörvénynek, a betoldott j hangot pedig hiátustöltő hangnak.

A HANGREND ÉS AZ ILLESZKEDÉS Hangrend

Illeszkedés

A szó Kétalakú toldalékok

Háromalakú toldalékok

hangrendje

magánhangzói

magas

e, é, i, í, ö, ő, ü, ű

internet főnök

internetbe főnöknek

internethez főnökhöz

mély

a, á, o, ó, u, ú

autó szoknya

autóba szoknyába

autóhoz szoknyához

vegyes

magas + mély magánhangzók

buli amőba

buliba amőbának

bulihoz amőbához

nyelvtankönyv

nyelvtankönyvbe

nyelvtankönyvhöz

Az összetett szavakban az utolsó tag hangrendjéhez igazodik a toldalék.

16

Példák

Gondolkozz! 1. Mi a megfejtés? Írd le az eszperente (csak e betűket tartalmazó) meghatározások megoldásait a füzetedbe! Becstelen, jellemtelen ember, mely zsebedben, cekkeredben keresget: egyszerre elvette ezresed, te meg keseregsz.

5. Vannak magyar magánhangzók, amelyek önmagukban is alkothatnak szót. Írj a képhez párbeszédet, amelyben minden mondat egy egyetlen magánhangzóból álló szóval kezdődik! Dolgozz a füzetedbe!

Ebednek fedett fekhelye, melyben telente melegedhet, s nem lesz szeles, nedves sem. Ember, mely lelkeket kezel.

2. Gyűjts a füzetedbe olyan (magyar) szavakat, amelyekben minél többféle magánhangzó szerepel! Találsz olyat, amelyikben az összes eltérő minőségű magánhangzó megtalálható? 3. Keress minél hosszabb, egyféle magánhangzót tartalmazó magyar szavakat! Írd le őket a füzetedbe! 4. Írj minél több szót a következőkből úgy, hogy csak a magánhangzókat cseréled ki egy-egy szóban! Írd le őket a füzetedbe!

6. Keress olyan szópárokat, melyekben a magánhangzók egyetlen tulajdonságukban különböznek, és így jelentésük is más! a) hosszúságukban, pl. tör ~ tőr. b) egyéb jegyben, pl. ív ~ év.

török marad

marok

borok

ragok

bór

7. Figyeld meg a magyar mutató névmásokban található magánhangzókat! Mit veszel észre az egyes pároknál a jelentés és magánhangzó kapcsolatában? 8. Mit rejthetnek a következő szavak? Gyűjts minél több lehetőséget a füzetedbe! k_r_k, b_l, m_d_r, h_j, k_v_ 9. Vannak olyan szavaink, melyek toldalékolásánál az illeszkedés ingadozó. A lehetséges ragokat írd le a füzetedbe! fotel_, Ábel_, férfi_, Noémi_, Zsanett_.

10. A hiányzó szavakkal kiegészítve olvassátok fel a lecke alábbi részletét! 14 és mássalhangzónk van. nem ütköznek akadályba a hangszalagok A mozgása, az után. A nyelv vízszintes és és az időtartam alapján csoportosítjuk őket. valamilyen akadályba ütA mássalhangzók a helye és módja, köznek. A mássalhangzókat a alapján különíthetjük el. A mássalvalamint hangzók (a magánhangzókkal ellentétben) , önállóan szótagot. A magánhangzótörvények ( ) és a mássalhangzótörvények illeszkedés, hasonulás, teljes hasonulás, , ( ) szabályozzák a rövidülés, kapcsolódását.

17

Kommunikáció A kommunikáció tényezői Úgy tűnhet, hogy a kommunikáció létrejöttéhez semmi másra nincs szükség, csupán legalább két résztvevőre. Ez azonban nincs így. A kommunikációs tényezők minden kommunikációs folyamat esetén jelen vannak. Közösen ismert és használt jelrendszer (kód) nélkül nem valósulhat meg sikeresen az információ átadása vagy cseréje. (Gondolj bele, ha valaki általad nem ismert nyelven beszél hozzád, nem értitek meg egymást, ezért ilyenkor a mutogatás válik a közösen ismert jelrendszerré.) A kommunikációs folyamatban az adótól (feladótól) indul az információ, az üzenet, amely a vevőhöz (címzetthez) valamilyen csatornán keresztül jut el. A résztvevők közötti kapcsolat, a kommunikáció kontextusa és a felek világról való tudása befolyásolja a kommunikációt. Minden kommunikációs szituációban vannak zavaró tényezők: beszélgetéskor például a minket körülvevő zaj, cseteléskor kapcsolati hiba. A kommunikáció résztvevőit fizikai környezet (valóság) veszi körül. Ezek is befolyásol(hat)ják a kommunikáció megvalósulását, sikerét. Az üzenet mindig egy adott beszédhelyzetben hangzik el. Így a kommunikációnak mindig csak az adott helyzetben van jelentése, az elhangzó információt mindig ott és akkor kell értelmezni. Ebből következik, hogy ugyanannak a mondatnak különböző beszédhelyzetekben akár gyökeresen eltérő jelentése is lehet. A közlést a beszélő hangulata is befolyásolja, például számít, hogy örömittasan, vidáman, vagy épp mérgesen hangzik el egy mondat.

1. Gyűjts olyan zavaró tényezőket a mindennapi életből, amelyek megakadályozhatják a sikeres kommunikációt! 2. Azonosítsd a kommunikációs folyamat főbb tényezőit (adó, vevő, üzenet, csatorna, környezet, kód, zaj) a követező kommunikációs módokban:

3. Írd le a füzetedbe az alábbi mondatok lehetséges jelentéseit különféle szituációkban! Kérek egy korsót! Ez nem az én számom.

4. Csoportosítsd a kommunikáció fajtáit! Dolgozz a füzetedbe! verbális

nem verbális

5. Ha telefonon beszélünk, nem látjuk a másikat, ezért fontos a jelenlét állandó jelzése a vevő részéről. Írj társaddal egy telefonbeszélgetést, melyben hosszasan meséled, mi történt veled a nap folyamán! 6. Mit tudunk meg az alábbi beszélgetésből? Mi hiányzik számunkra, hogy megértsük a párbeszédet? – Akkor megyünk holnap? – Persze! Mikor találkozunk? – Előtte egy félórával. Nálunk? – Rendben, ott leszek.

7. Milyen ismeretekre van szükség a következő üzenetek dekódolásához? b)

a)

Van bolt a közelben?

Hova mész?

Facebook, blog, Viber, beszélgetés, e-mail, jelbeszéd

Hatkor bezárt. Tönkre.

c)

d)

e)

18

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Mi zavarja a megértést Hacsek és Sajó alábbi párbeszédében? Sajó: Nicsak, egy Hacsek! Hacsek: Hát hol volt eddig, Sajókám, hogy nem láttam hál’istennek? Sajó: Ne is kérdezze, elszántam magam. Hacsek: Nem tudtam, hogy maga mezőgazdasággal is foglalkozik. Sajó: Nem elszántottam. Elszántam magam. Hacsek: És mire? Sajó: Nem élet az élet, ha az ember nem ismeri a nagy filozófusok műveit. Két hónapja bújom a könyvtárakat. Hacsek: Mért bújja? Olyan alacsonyak, hogy nem lehet fölállni? Sajó: Ne hülyéskedjen! Tudásszomj. Hacsek: Nem is tudtam, hogy ilyen jó kimérés működik a könyvtárban. Sajó: Nem tud maga semmit. ...amikor az ember feje szomjúhozza a tudást... Hacsek.: Kiszáradt az agya? Pincér, hozzon ennek a szegény embernek egy pohár vizet! Szívószállal, mer’ az agyába lesz. (Pincér be, lerak.) Sajó: Dehogy száradt ki. A könyvtárban végre csend van és nyugalom. Hacsek: Ennyi erővel temetőbe is járhatna. [Podmaniczky Szilárd: Hacsek és Sajó (és a művészet) – részlet]

2. A következő részlet Jókai Mór És mégis mozog a föld című regényéből származik. A nyelv mely tulajdonságát használja ki Csollán Berti, hogy megtévessze embertársait? Az ismeretlen szavaknak nézz utána! „Bálvándy tehát kiadta a rendeletet a kolomposainak (ő maga elég óvatos volt, nem jőni érintkezésbe a truppjával), hogy a Tiszán túl a legelső állomást majd Gödénylakon tartják: oda várja őket Csollán Berti délre. Meg is érkeztek rendén, be is kötözték a lovaikat az istállóba; s aztán bementek Bertihez tisztelegni a kastélyba. Ó, Berti igen szívesen fogadta őket, eldiskurált velük, röhögött az élceken; eközben pedig jócskán elmúlt a dél, míg elvégre egy öreg kortes bátorságot vett magának meginterpellálni a szíves házigazdát, hogy jön-e már az az ebéd, mert majd ők nagyon elkésnek, pedig még ma messze el kell menniök. – Micsoda ebéd? – kérdi Berti elbámulva. – Hát hiszen ide tetszett bennünket hívni délre. – Híttalak ám délre, de nem ebédre. Ki mondja azt, hogy délben enni kell? Lám a gólya sem eszik, mikor delel.”

3. Olvasd el az alábbi versrészletet, majd válassz ki és oldj meg egyet a hozzá kapcsolódó feladatok közül a füzetedben! Kis pisis picirim, hisztid kibírni kín! Kín! Mit nyísz? Hisz nincs bibi, sírni min nincs itt. Csitt! (Varró Dániel: Egyhangú ringató)

a) Képzeld magad a verset szavaló szülő helyébe, és írj a helyzetről blogbejegyzést! b) Írj egy rövid verset a babasírásról, amelyben használj minél több hangutánzó szót!

19

A mássalhangzók

3.

Gyakorlatok a munkafüzet 8. oldalán!

A mássalhangzók képzésekor – a magánhangzóktól eltérően – a levegő (a h hang kivételével) a szájüreg valamely részén akadályba ütközik. Ilyen akadályok lehetnek a fogak, az ajkak, a szájpadlás és a nyelv. Így a képzés helye szerint lehetnek foghangok, ajakhangok stb. A képzési mód alapján pedig lehetnek zár-, orr-, rés-, zár-rés és pergő hangok. A mássalhangzók a hangszalagok állásától függő-

en vagy zöngések vagy zöngétlenek. A mássalhangzók többnyire zöngés-zöngétlen párokat alkotnak: a párba állítható hangok képzésekor kizárólag a hangszalagok állása különbözik. A mássalhangzók is lehetnek hosszúak vagy rövidek, ugyanúgy, ahogy a magánhangzóknál, itt is jelentésmegkülönböztető szerepe lehet az időtartamnak (vö. bor – bór, kel – kell).

KÉPZÉS HELYE SZERINT Ajakhangok

Foghangok

Szájpadláshangok

Gégehang

KÉPZÉS MÓDJA SZERINT

Zöngés Zöngétlen Zöngés Zöngétlen Zöngés Zöngétlen Zöngés Zöngétlen

Zárhangok

b

Orrhangok

m

Réshangok

v

p

d

t

n f

sz, s

Zár-rés hangok

dz, dzs

c, cs

Pergőhang

r

Amikor beszélünk, nem feltétlenül ejtünk ki minden egyes hangot teljesen külön, az egymás mellett levő beszédhangok hatással vannak egymásra. A mássalhangzók esetében a következő szabályszerűségek, azaz mássalhangzótörvények figyelhetők meg:

• zöngésség

szerinti részleges hasonulás (hibáztat,

fagyhat)

• a képzés helye szerinti részleges hasonulás (azonban, különbség);

• írásban jelöletlen teljes hasonulás (szállj, hagyja) • írásban jelölt teljes hasonulás (képpel, borral, borrá) • összeolvadás (borítja, zöldség) • mássalhangzó-rövidülés (jókedvvel, sakktábla) • mássalhangzó-kiesés (most sincs, mindnyájan)

k ty

ny

z, zs, l

A mássalhangzótörvények

g gy

j

h

A mássalhangzótörvények nemcsak egy-egy szóban, hanem egymás mellett álló szavak között is érvényesülnek, természetesen csak írásban jelöletlen módon: nézd meg [néz meg], sok dolog [sog dolog]. ÖSSZEFOGLALVA: 14 magánhangzónk és 25 mássalhangzónk van. A magánhangzók nem ütköznek akadályba a hangszalagok után. A nyelv vízszintes és függőleges mozgása, az ajakműködés és az időtartam alapján csoportosítjuk őket. A mássalhangzók a szájüregben valamilyen akadályba ütköznek. A mássalhangzókat a képzés helye és módja, valamint időtartam alapján különíthetjük el. A mássalhangzók (a magánhangzókkal ellentétben) nem alkothatnak önállóan szótagot. A magánhangzótörvények (hangrend, illeszkedés, hiátustörvény) és a mássalhangzótörvények (részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés) szabályozzák a hangok kapcsolódását.

Mássalhangzótörvények Hasonulás

Részleges hasonulás

Zöngésség szerinti hasonulás

20

Képzés helye szerinti hasonulás

Összeolvadás

Teljes hasonulás

Írásban jelölt teljes hasonulás

Írásban jelöletlen teljes hasonulás

Rövidülés

Kiesés

Gondolkozz! 1. Gyűjts olyan szavakat, amelyekben az egyik mássalhangzó időtartamának megváltoztatása új értelmes szót eredményez! Például: kel – kell. 2. Írj egy-egy mondatot az előző feladatban gyűjtött szavakkal! 3. Melyik mássalhangzó(k)ra igazak az alábbi meghatározások? Ismételd meg őket a füzetedbe, és írd melléjük a megfejtéseket! Képzés módja szerint réshang, képzés helye szerint foghang, zöngés.

8. Hogyan képezzük a mássalhangzókat? Másold le a füzetedbe az ábrát, majd egészítsd ki! Akadályok

Szájüreg

Orrüreg

nem rezegnek Hangszalagok

Képzés módja szerint zárhang, képzés helye szerint szájpadláshang, zöngétlen.

Légcső

Képzés módja szerint orrhang, képzés helye szerint ajakhang, zöngés. Képzés módja szerint zár-rés hang, képzés helye szerint szájpadláshang, zöngétlen.

4. Jelöld a különböző mássalhangzótörvényeket az alábbi Facebook-beszélgetésben! Szabó Márta Figyi, te értesz az ilyenekhez, segíts légyszi. Videóból deóból eóból eóból mp3-at csinálni lehet valami egyszerű módon?? Tue 8:48am Comment Like

Úgy, hogy otthon te is meg tudd oldani? at 9:52am April 7

9. Hogy hangzik a következő szópár: mészből ~ mézből? Miért? Írj a füzetedbe még legalább öt hasonló szópárt! 10. Csoportosítsd az alábbi szavakat aszerint, hogy melyik mássalhangzótörvény érvényesül bennük! Dolgozz a füzetedbe! anyja, barátság, bátyja, dobszó, hallgat, húsgyár, különben, látszik, népdal, nézd meg, ott hagy, színpad, vassal, versben, vízpart

Ja. at 9:55am April 7

Fogd magad és kapcsold ki a monitort. at 9:59am April 7

5. Írj olyan mondatokat a füzetedbe, amelyekben a megadott mássalhangzótörvényeket tartalmazó példák szerepelnek! írásban jelölt teljes hasonulás, rövidülés, összeolvadás írásban jelöletlen, képzés helye szerinti részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás írásban jelöletlen, zöngésség szerinti részleges hasonulás, írásban jelöletlen teljes hasonulás, rövidülés

6. Gyűjts az alábbihoz hasonló nyelvtörőket! Mi okozza a nehézséget? Nem minden fajta szarka farka tarka-barka, csak a tarka-barka szarka farka tarka-barka!

7. Gyűjts zöngés-zöngétlen mássalhangzójú szópárokat! Pl. gép ~ kép.

11. Írj példát a következő hangtörvényekre a szöveg alapján! Dolgozz a füzetedbe! „Kedden még főként északkeleten, keleten alakulhat ki egy-egy zápor, esetleg zivatar, miközben az ország nyugati és középső részén már csak kevés felhő lesz, sok napsütésben bízhatunk. Az északnyugati szél többfelé továbbra is élénk, néhol erős marad. A legtöbb helyen pedig 25°C köré melegszik a levegő. Szerda reggel nyugodt, csendes időre ébredhetünk, csak kevés felhő szűri majd felettünk a napsütést és a légmozgás is gyenge lesz. A levegő 10, 14°C-ig hűl le. Napközben szintén többnyire napos, kellemes, nyári időre van kilátás és számottevő csapadék sehol sem várható. A délire forduló szél nyugaton, északnyugaton lehet élénk, erős, a hőmérséklet pedig 26 és 30 fok közé is emelkedhet.”

MÁSSALHANGZÓTÖRVÉNY

PÉLDA

képzés helye szerinti részleges hasonulás írásban jelöletlen teljes hasonulás összeolvadás rövidülés kiesés

21

Kommunikáció

Gyakorlatok a munkafüzet 10. oldalán!

A kommunikáció funkciói A nap folyamán általában a legkülönfélébb célokkal kommunikálunk. Van, hogy csak közölni szeretnénk valamilyen információt, ekkor a kommunikáció tájékoztató szerepe az elsődleges. Ilyenkor főleg kijelentő mondatokat használunk. A kommunikációs folyamat kifejező szerepére akkor helyezünk nagy hangsúlyt, ha érzelmeinket, hangulatunkat, érzéseinket akarjuk közölni. Ehhez természetesen leginkább felkiáltó vagy óhajtó mondatokat használunk. Amikor kérni vagy épp felszólítani szeretnénk, a kommunikáció felhívó szerepe kerül előtérbe (felszólító és óhajtó mondatokkal).

1. Írj egy-egy példamondatot a füzetedbe a kommunikáció funkcióira! 2. Gondold végig, miért van szükség a kapcsolatteremtő, kapcsolatfenntartó és kapcsolatzáró szerepre! Mire jutottál? 3. Gyűjts nem nyelvi példákat az előző feladatban említett három kommunikációs funkcióra! 4. Képzeld el! Születésnapodra egy kiskutyát kaptál szüleidtől, mert már régóta szerettél volna egyet, és meg akarod osztani a jó hírt barátoddal/barátnőddel. Fogalmazd meg mondandódat úgy, hogy a kommunikációs funkciók közül: a) a tájékoztató b) a kifejező c) a felhívó funkciót domborítod ki! Lehet személyes vagy telefonbeszélgetés, e-mail stb.

Mivel minden kommunikáció elkezdődik valahogy, a kommunikáció kezdetén a kapcsolatfelvételi szerep az elsődleges. Persze a kommunikációt nem elég elkezdeni, fenn is kell tartani. Ezért gyakran visszakérdezünk, hogy partnerünk értette-e az elhangzottakat, jól hallhatóan beszélünk-e stb. Ez a kommunikáció kapcsolatfenntartó szerepe. Udvariatlan volna csak úgy a beszélgetés közepén felfüggeszteni a kommunikációt: ezért fontos a kommunikáció kapcsolatzáró szerepe is. Az üzenetnek gyakran a közlés mellett a gyönyörködtetetés is lehet a célja, ekkor a kommunikáció esztétikai szezerepe válik elsődlegessé. A kommunikáció értelmező szerepének nevezzük zük (metanyelvi funkció) azt, amikor magáról a nyelvrőll a nyelv segítségével beszélünk. A kommunikáció funkciói ciói általában egyszerre vannak jelen a kommunikációs folyayamatban, elszigetelten ritkán fordulnak elő.

5. Végezz egy kis kutatást! Válassz ki egy tömegtájékoztató eszközt (tévé, rádió, újság, internet), majd gyűjts két-két példát az ott található műsorok/cikkek/bejegyzések közül a kommunikáció minden funkciójára! 6. Gondolkozz el rajta, mit jelent a kommunikáció esztétikai funkciója! Miben nyilvánul ez meg? „Az vagy nekem, mint testnek a kenyér S tavaszi zápor fűszere a földnek; harcban él, Lelkem miattad örök har gondja öl meg” Mint fösvény, kit pénze go William Shakespeare: Shakespea 55. szonett–részlet (Szabó (S Lőrinc fordítása)

7. Alkossatok négyfős csoportot, melyben mindenkinek jut egy szerep: diák, tanár, barát, szülő! A diák nem írta meg házi feladatát, s ezt közli az egyes szereplőkkel (a három különböző szituációban). Játsszátok el a párbeszédeket! Mi lehet a diák szándéka az egyes esetekben?

22

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Milyen hangulatot közvetítenek számodra az alábbi versrészletek? Melyek azok az eszközök, amelyekkel a költő eléri a kívánt hatást? „Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája.

„Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyujt a minarét. Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon.” (Babits Mihály: Messze, messze... – részlet)

Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába.” (Weöres Sándor: A galagonya – részlet)

„Elhull a virág, eliramlik az élet...” (Petőfi Sándor: Szeptember végén – részlet)

2. A kommunikáció mely funkcióját töltik be az alábbi szövegek? „A vb első egyenes kieséses meccsén máris megvan az első tizenegyesdráma, Brazília így került a legjobb nyolcba. A második félidőtől pedig szánalmasan játszott, nem akart nyerni, Chile a 120.-ban lőtt lécet. 1-1 után a döntő tizenegyesüknél is kifelé pattant a labda.” (forrás: http://sportgeza.hu/futball/2014/vb/cikkek/brachi/)

„Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok.” (Ady Endre: Párisban járt az Ősz – részlet)

3. Olvasd el az alábbi szövegrészletet! Miben találhatjuk meg a kommunikáció tájékoztató, kifejező, kapcsolatfenntartó, értelmező szerepét? „Ott nemigen nézegethettem magam a tükörben. Időm se volt sok. Itt se igen nézegetem majd magam. Nem lesz hozzá kedvem. Túlságosan világos van. Túlságosan ragyog a tükör. Próbáltam áttenni, ebbe-abba a sarokba. De az se használt. Csupa ránc a szemem alja. Megöregedtem. Te, akkor délben úgy elszomorodtam. Visszavágyakoztam a régi lakásba. Lásd, milyen az ember. Még a szerencséjének se tud egészen örülni. Az ebédnél elmeséltem ezt az uramnak. „Hja, fiam”, szólt mosolyogva, semmi se fenékig tejföl. Rám nézett tűnődve és nagy szeretettel. Erre én elkacagtam magam. Szokásom szerint így feleltem neki: Nincsen rózsa tövis nélkül. Mert mi, kérlek, mindig ilyen bölcs szamárságokkal szórakoztatjuk egymást. Ebben – mint említettem – felülmúlhatatlanok vagyunk...” (Kosztolányi Dezső: Verőfény – részlet)

23

A szóelemek

4.

Gyakorlatok a munkafüzet 12. oldalán!

A szavak elemekből épülnek fel (pl. olvas + -gat + -ás). Ezek a szóelemek, vagy más néven morfémák. A nyelv legkisebb, jelentéssel és önálló alakkal bíró egysége a szóelem. A szóelemet tekintjük a nyelvi rendszer alapegységének. Két fajtája van: tőmorféma (repül) és toldalékmorféma (-és). E két kategóriát csak egymáshoz képest tudjuk értelmezni. A tőmorfémák fogalmi jelentéssel, a toldalékmorfémák járulékos vagy viszonyjelentéssel rendelkeznek. Utóbbi azt jelenti, hogy megváltoztatják a tőmorféma jelentését, vagy jelölik a mondatbeli viszonyt. A tőmorfémák között olyanokat is találunk, amelyeknek a toldalékokhoz hasonlóan csak viszonyjelentésük van. Ebbe a csoportba tartoznak például a viszonyszók (előtt, között, hogy, fel). Ezekről bővebben a 9. leckében lesz szó. Alaki kötöttség szempontjából egy szóelem lehet szabad morféma (ide tartozik a tőmorfémák többsége, a szótári tövek). Ezek magukban, más morfémáktól függetlenül is előfordulhatnak. A szóelemek másik fajtája a kötött morféma (nem szótári tövek, toldalékmorfémák). A nem szótári tövek csak bizonyos toldalékok előtt fordulnak elő, a toldalékmorfémák önállóan nem szerepelnek a mondatban. A tő- és toldalékmorfémák szoros kapcsolatban állnak egymással. A magyar nyelvben a toldalékok legtöbbször a tőmorféma után állnak. Az ilyen toldalékokat idegen szóval szuffixumoknak nevezzük. A magyar nyelvben egyetlen olyan toldaléktípus van, amely nem a tő mögött, hanem előtte található, ez a felsőfok és a túlzófok jele (legszebb, legeslegszebb). Az ilyen toldaléktípus neve: prefixum.

többi csak toldalékkal (kötött tő). Egy tőnek több tőváltozata is lehet, pl.: lesz-ek, le-het, lé-gy, lev-ő. Itt tehát a leszszabad tő, a többi viszont kötött. Egyalakú igetövek (példák)

áll, tanít, ír, mond, bánt, kér, tanul

hangzóhiányos tövek mozog-j-on – mozg-ó; ugor-hat – ugr-ik v-s változatú tövek nő-het – növ-eked-ett; lő-tt – löv-ök sz-es és d-s változatú tövek gazdag-od-j – gazdagsz-om n-es változatúak tövek megy-ek – men-nek – mé-gy – me-het sz-es z-s változatú tövek igyekez-z-él – igyeksz-em

Egyalakú névszótövek

Magánhangzó végű

autó, kampó, cipő

A tőmorfémák A toldalékos szóalakok szótőből (ház-) és toldalék(ok)ból (-ban, -am-ban) állnak. Amikor egy szót toldalékolunk, megváltozhat a töve (alma: almá-k, visz: vi-het, alsz(ik): alud-j-on). A tő ilyenkor többalakú. Bár a magyar nyelv szótöveinek többsége egyalakú, az ige- és névszótövek között előfordulnak többalakúak. A többalakú tövek közül csak a szótári tő fordulhat elő toldalék nélkül (szabad tő), a

Többalakú igetövek (példák)

Mássalhangzó végű

asztal, lap, szék

Többalakú névszótövek tővégi időtartamot váltakoztató tövek fa – fá-t; lepke – lepké-t hangszínt és időtartamot váltakoztató tövek apró-t – apra-ja; első-k – else-je véghangzóhiányos tövek varjú-ra – varj-ak; borjú-nak – borj-a v-s tövek kő – köv-es tőbelseji időtartamot váltakoztató tövek madár-hoz – madar-at; nehéz-nek – nehez-et hangzóhiányos tövek bokor-ra – bokr-ot; iker-rel – ikr-ek hangátvetéses tövek pehely-lyel – pelyh-ek; kehely-ben – kelyh-es

Alkoss minél több szót a következő morfémák segítségével!

-gy

-ő

-et

-val

TerhLovBokr-

-het

E-

-tel

-ak

MeLóVé-ot

24

Fuv-

-nni

VevMé-

-allat

Gondolkozz! 1. Készíts sormintát! Listázd füzetedben a szótöveket, képzőket, jeleket és ragokat az alábbi Szapphó-vers szavaiban! szótő = 1, képző = 2, jel = 3, rag = 4 „Édesanyám! Nem perdül a rokka, olyan szakadós ma a szál – vágy nehezül rám: mert a sudár, szép Aphrodité letepert! Szerető, szerető kell ma nekem már!” (Radnóti Miklós fordítása)

2. Alkoss minél több szót a megadott szóelemek felhasználásával! Minél több szóelemet használsz fel egy-egy szó megalkotásához, annál jobb!

5. Alkoss az igékből névszókat a megadott képzők segítségével! -ás/-és, -ság/-ség, -ó/-ő tanul, segít, fest, oktat, keres, néz, takar, készít

6. Alkoss a névszókból igéket a megadott képzők segítségével! -ul/-ül, -ít, -ll/-all/-ell szép, bátor, sok, kevés, csoda, tan, szám, ferde

7. A tő- vagy a toldalékmorfémákra (esetleg mindkettőre) igazak az alábbi állítások? a) Önállóan nem fordulhatnak elő. b) Fogalmi jelentéssel rendelkeznek.

szeret, kér, kedves, gonosz, -n/-on/-en/-ön, -na/-ne, -ság/-ség, -e, -ban/-ben, -t/-tt, -t, -ú/-ű, -k

3. Alkoss szavakat a megadott „képletek” alapján és írd le őket a füzetedbe! szótő + képző + jel + rag szótő + képző + képző + jel szótő + képző + képző + jel + rag szótő + képző + képző

c) A nyelv legkisebb, jelentéssel bíró egységei. d) Kapcsolódási sorrendjük kötött. e) Több alakjuk is lehet. f) Nagyrészt szabad morfémák.

8. Hányféle töve lehet a következő igéknek? Írj a füzetedbe egy öt-hat mondatos történetet múlt időben! Minden igét használj fel! alszik, bolyong, eszik, figyel, internetezik, van

szótő + képző + jel + jel

4. Válogasd ki az alábbi szósorokból azokat a szavakat, amelyek tőszavak! Írd le őket a füzetedbe! macska, Katóka, bárka, rokka, asztalka, márka, madárka, atka, sapka, fiúcska, karika, sajtó, tanuló,

9. Figyeld meg az előző oldalon található ábra belső halmazát! Melyik tő állhat önmagában is és melyik csak toldalékkal? Példákkal bizonyítsd állításodat! 10. Mi a jelentésbeli különbség a következő toldalékos szópárok között?

Sajó, síró, skorpió, olló, takaró, varázsló, borozó,

mag: magos ~ magvas

zászló, alsó, kapcsoló, vágó

daru: daruk ~ darvak lélek: lelketlen ~ lélektelen

25

Kommunikáció

Gyakorlatok a munkafüzet 14. oldalán!

Új szóbeliség: Skype, chat A Skype, az Msn, a Facebook-chat, a MyVip, a Twitter és az összes többi hasonló program (szoftver) új kommunikációs formákat tesznek lehetővé, amelyek egészen az elmúlt néhány évig nem voltak elérhetők – sokan elképzelni sem tudtak ilyen kommunikációs forradalmat.

4. Készíts táblázatot egy A/4-es papírlapra az alábbi minta szerint! Figyeld meg egy átlagos iskolai és egy átlagos hétvégi napodat, és jegyzeteld, mire mennyi időt fordítasz! Az elkészült táblázatokat beszéljétek meg az órán! A KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI

Új fogalom e programoknak köszönhetően az információs írástudás. Új képességekre, kompetenciákra van szükségünk, hogy a 21. század egyre újabb kommunikációs kihívásainak meg tudjunk felelni. Az információs írástudás összetevői közé tartozik: • az irodalmi írástudás (például: szövegolvasás); • dokumentációs írástudás (például: űrlapok használata); • numerikus írástudás (például: táblázatok készítése); • nyelvi írástudás (például: idegen nyelv használata); • számítógépes és internetes írástudás (például: hogyan alkalmazzuk az információs és kommunikációs technológiákat). Milyen előnye van az új szóbeliségnek? Egyre könnyebben hozzáférhető technikai eszközökkel hozható létre két, egymástól nagyon távoli ember között már-már élőszóra, közvetlen kommunikációra emlékeztető információcsere. Milyen veszélyei vannak az új szóbeliségnek? Közhelyesnek gondoljuk, de ami egyszer felkerül az internetre, az ott is marad – igaz ez a különféle kommunikációs szoftverek használatára is, főleg az írott kommunikációra. Ügyeljünk arra, hogy ne adjunk ki privát, titkos, vagy az azonosításunkat lehetővé tevő információkat idegeneknek – nem tudhatjuk, hogy a beszélgetőtársunk, aki állítólag Angliában él, valójában nem a sarki internetkávézóból kérdezi-e lakcímünket, és várja, hogy üresen maradjon a lakás. Az internetre felkerülő információ nemcsak kitörölhetetlen, hanem nagyon könnyen „lehallgatható” is. Ráadásul az információk kapcsolati, hozzáférési, technikai problémák miatt el is veszhetnek, célt is téveszthetnek. A nem a megfelelő ember birtokába jutott információkkal azonban nagyon sokan vissza is élhetnek!

1. A kommunikáció lehet közvetett vagy közvetlen, formális vagy informális. Gondold végig, melyik lehet igaz az új szóbeliség körébe tartozó kommunikációs formákra! 2. Gyűjts össze legalább öt veszélyforrást, amely jellemző lehet e programok használatakor! Gondold végig, veled történt-e már valamilyen visszaélés ezen kommunikációs eszközök használatakor! 3. Gyűjtsetek csoportokban olyan szavakat, kifejezéseket, melyeket általában internetes kommunikáció közben használtok! Magyarázzatok el néhányat szüleiteknek/nagyszüleiteknek!

26

Hagyományos szóbeli kommunikáció

Napi idő (percben)

beszélgetés iskolai ügyek (pl. felelés) ügyintézés Facebook, Twitter, Tumbrl

Digitális kommunikáció, új szóbeliség

chat blogolás e-mailezés fórumozás

5. Készítsetek gondolattérképet az új szóbeliség témaköréhez! Ne felejtsetek el kitérni a szó- és nyelvhasználatra, az eszközökre, tevékenységekre, előnyökre és hátrányokra!

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Másold le a táblázatot a füzetedbe, majd írd bele a szövegben kiemelt szavakat! Ne felejtsd el válaszod ragozás segítségével ellenőrizni! (Ne ijedj meg! Nem minden típusra találsz itt példát.) „A két falu közötti túra nem volt túl hosszú: még úgy is, hogy eltévedtünk kicsit, másfél óra alatt átértünk. A gyönyörű környezetben fekvő, közel 5 km hosszú orfűi tórendszert négy tó alkotja: az Orfűi-tó, a Pécsi-tó, a Herman Ottó-tó, és a Kovácsszénájai-tó. A tavakat a Vízfő-forrás táplálja, és kialakításuk a 60-as évek elején indult meg. Az Orfűi-tó melletti Kistó-strandon végre belevethettük magunkat a vízbe. Szeretek úszni, medencében is, de természetes vizekben azért mégis összehasonlíthatatlanul jobb, főleg, ha olyan gyönyörű környezetben teheti az ember, mint itt.” (forrás: www.origo.hu nyomán)

Igetövek

Névszótövek

egyalakú hangzóhiányos sz-es és v-s változatú sz-es, d-s és v-s változatú n-es változatú t-s és s-es változatú tővégi időtartamot váltakoztató hangszínt és időtartamot váltakoztató véghangzóhiányos v-s tő tőbelseji időtartamot váltakoztató hangzóhiányos hangátvetéses

2. Figyeld meg a következő rigmusokat! Milyen morfémákat sejtetnek az egyes „dani”-k? „Mosdani Dani! Ne kelljen mondani.” „Ki lesz ma a Dani? Ki fogja a szemetet lehordani?” (forrás: Édes Anyanyelvünk, XXXV. 2. sz.)

3. a) Olvasd el a következő újsághírt! Gyűjtsd össze azokat a szavakat, melyek az új szóbeliségre jellemzők! b) Egyik tanárodat rá akarod beszélni, hogy az osztállyal együtt nézzétek meg ezt a filmet. Fogalmazd át a szöveget! Jim Carrey a nőbámulásban is béna Kijött egy újabb előzetes a Dumb és Dumber Kettyó című filmhez, amely idén novemberben kerül a mozikba. Lloyd (Jim Carrey) és Harry (Jeff Daniels) újabb eszement kalandjai Harry sosem látott huszonéves lányának felkutatása körül bonyolódnak, akire Lloyd már egy fénykép alapján is rögtön rágerjed. A Farrelly testvérek elmebeteg humora mit sem változott a lassan húsz éve bemutatott Dumb és Dumber óta. A kisiskolások értelmi szintjén mozgó főhősöknek meggyűlik a bajuk egy katéterrel, egy nagymamával és néhány csinos nővel is. (forrás: www.origo.hu)

27

A toldalékmorfémák

5.

Gyakorlatok a munkafüzet 15. oldalán!

Képző, jel, rag – a toldalékok három típusának nevét már egészen kisiskolás kortól fújja mindenki. E toldalékok (a szótövekhez hasonlóan) lehetnek egyalakúak (-é, -ig, -ért) és többalakúak (-ról/-ről; -hoz/-hez/-höz). A képző Új szót hoz létre. Megtartja vagy megváltoztatja a szófajt. Kötelezően a tő után és a jel előtt áll. Egy tő után több képző is állhat egymás mellett.

A jel Módosítja a szó jelentését.

A rag Egymáshoz köti a szavakat.

Nem változtatja meg a szófajt. Kötelezően a képző és a rag között áll. Szófajonként meghatározott módon több is lehet egy-egy szóban.

A toldalékok kapcsolódási sorrendje A toldalékok (morfémák) egymáshoz kapcsolódásának meghatározott szabályai vannak. A magyar nyelvre a szótő + képző + jel+ rag sorrend a jellemző:

Kötelezően a szóalak végén áll. Csak egy lehet belőle.

Azt mondjuk: autót, de házat. A toldalékok az egyszerű kiejtés elősegítése miatt gyakran előhangzóval kapcsolódnak a szótőhöz. Ezeket az előhangzókat a toldalék részeként értelmezzük. A toldalékok közül a személyragok, a személyjelek, a számjelek és az esetragok rendszert alkotnak. Ilyenkor úgy tűnhet, hogy valaminek az a jele, hogy nincs jele. Például a erdők főnévben a többes számot a -k jelöli, de az erdő szóban az egyes számnak nincs jele.

Jelek a múlt idő jele: -t/-tt (tanult, olvasott) a feltételes mód jele: -na/-ne, -ná/-né (tanulna, szeretne, tanulná, szeretné) a felszólító mód jele: -j (változatai: -jj, -gy, -ggy, -s, -Ø) (adj, jöjj, egyél, higgy, fordíts, vár-j-ad – vár-Ø-d ) a többes szám jele: -k (cipők, gyerekek, okosak, bödönök) birtokos személyjelek: -m, -d, -a/-e/-ja/-je (leckém, táskád, tolla, tűje); -nk/-unk/-ünk, -tok/-tek/-tök, -uk/-ük, -juk/-jük (leckénk, táskátok, tolluk, tűjük) birtokjel: -é (Petié) birtoktöbbesítő jel: -i, -ai, -ei, -jai, -jei (hajói, kudarcaim, füzeteid, pontjaitok) a fokjelek: a középfok jele: -bb (okosabb) a felsőfok jele: leg- + -bb (legokosabb) a túlzófok jele: legesleg- + -bb (legeslegokosabb) kiemelőjel: -ik (okosabbik, szebbik)

28

Tulajdonképpen a jel hiánya válik jellé, hasonlóan ahhoz, amikor két tökéletesen egyforma tárgyat szeretnénk megkülönböztetni: elég az egyikre rajzolni valamit, a másikra nem kell. Az ilyen esetekben egy üres morfémát veszünk fel, amelyet zérómorfémának nevezünk. Jele: Ø. Tehát a magyarban az egyes szám jele: Ø.

képzel + e t + é + ből Peti + é + i + t füzet + ei + nek hajó + i + nak

Képzők igeképzők (zenél, hajnalodik, olvasgat, fújdogál, pödörít, festet, szökell stb.) főnévképzők (hiúság, nevetés, bizalom, erdész, gyártmány, nyomda) melléknévképzők (kedves, házi, hallgatag, félénk, neveletlen, ehető, morzsányi) számnévképzők (harmad, ötödik) igenévképzők (tanulni, tanulnunk, olvasva, írandó, adott) Ragok igei személyragok: -k; -m (tanulok, írom); -l/-sz; -d,/-Ø (főzöl, hívsz, hívod, hívj-Ø), -Ø/-ja/-i (hív-Ø, hívja, kéri); -unk/-ünk/-juk/-jük (tanulunk, írjuk); -tok/-tek/-tök, -játok/-itek (tanultok, írjátok, kéritek); -nak/-nek, -ják/-ik (tanulnak, írják, viszik) a főnévi igenév személyragjai: -om, -od, -a/-e, -unk/-ünk, -otok/-etek/-ötök, -uk/-ük (tanulnom, kérnie, festenetek) a főnévi esetragok: alanyeset: -Ø (Működik a gép-Ø.) tárgyeset: -t (tanulmányt, füzetet) határozói esetek: -ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből, -n/-on/ -en/-ön, -ra/-re, -ról/-ről, -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz, -tól/ -től, -val/-vel, -kor stb. (házban, erdőbe, buliból, tetőn, padra, földről, Petinél, Zsuzsihoz, autótól; repülővel, ötkor) (A birtokos jelzőt jelölheti -nak/-nek határozórag: a fiúnak a kabátja.)

Gondolkozz! 1. Alkosd meg a szószerkezetek képzett szavait a szóegyenlet segítségével! tan + igeképző + főnévképző + melléknévképző = el + kedv + melléknévképző + igeképző = tesz + igeképző + melléknévképző + főnévképző + melléknévképző = gép + igeképző + névszóképző + névszóképző =

2. Válaszd ki azokat a főneveket, amelyeknek töve megváltozik a -t tárgyrag előtt! Írj velük egy-egy mondatot a füzetedbe! asztal, szőlő, tavasz, körte, barack, nyár, tankönyv, eper, ló, hó, dió, csikó

5. Melyik állítás igaz a képzőre, jelre, ragra? a) Két ugyanilyen toldalék nem kapcsolódhat össze. b) Megváltoztathatja a szófajt. c) Segítségével teljesen új szavakat hozhatunk létre. d) Egyszerre több is lehet belőle. e) A mondatban ezek segítségével rakjuk össze a szavakat. f) Árnyalja a szó jelentését.

6. Alkoss szavakat a következő morfémák segítségével!

ügy-l

3. Válogasd szét a következő toldalékokat! Van olyan toldalék, ami többféle jelentésű is lehet? -t/tt; -ból/-ből; -n/-on/-en/-ön; -ra/-re; -i/-ai/-ei/-jai/-jei; -na/-ne/-ná/-né; -nak/-nek, -ják/-ik; -ság/-ség; -ás/-és Képzők

Jelek

Ragok

4. Gyűjts össze a füzetedbe az ábrát kiegészítő tevékenységeket! Ügyelj, hogy csak tőszavakat használj!

ad-ás

ház-ó

7. Szólánc. Alkoss szavakat! Dolgozz a füzetedbe! hit > hitel > hiteles > hitelesség te(sz) > asztal > gond > beszél >

8. Alkoss szavakat! Másold le az ábrákat a füzetedbe, majd egészítsd ki őket!

Szabadidős tevékenységek szép

főnév ige melléknév

gazda

főnév ige melléknév

olvas

főnév ige melléknévi igenév

9. Határozd meg a következő szavak morfémáit! Dolgozz a füzetedbe! szerelemből, lovász, szárogató, balsorsban, szerencsétlenségek

29

Kommunikáció

Gyakorlatok a munkafüzet 17. oldalán!

Internetetikett Ahogy már az előző leckében is utaltunk rá, az internet, amellett, hogy remek szórakozási, kikapcsolódási vagy akár tanulási lehetőség, veszélyeket is tartogat. Az alábbi tanácsok segítenek abban, hogy elkerüld a kellemetlen meglepetéseket. Személyes találkozó: ha megismertél valakit az interneten, légy nagyon körültekintő, mielőtt találkozol vele személyesen is. A találkozóra mindenképp nyilvános helyen kerüljön sor, és feltétlenül értesíts valakit a helyszínről és a találkozó idejéről, akár egy barátod/barátnőd el is kísérhet. Ne oszd meg folyton a tartózkodási helyed: bár az újabb telefonok alkalmazásai lehetőséget adnak arra, hogy lépten-nyomon értesítsd a külvilágot arról, hogy épp merre jársz, ez nem feltétlenül jó ötlet. A városod megadásából nem nagyon lehet baj, de aktuális tartózkodási helyed pontos címét ne oszd meg mindenkivel, legfeljebb a közeli ismerősökkel (tanulmányozd át a beállításokat, egyénre lehet szabni, hogy kivel milyen információt osztasz meg). Gondold végig, kivel mit osztasz meg: vigyázz, milyen információk kerülnek ki rólad a közösségi oldalakon. A legfontosabb alapszabály: soha ne tegyél fel olyan üzenetet, képet, linket, amit akár 15-20 évvel később megbánhatsz – emlékszel, ugye, az internet nem felejt. Ugyanígy nem tanácsos fotókat kitenni a lakásotokról, az új kütyüidről, vagy saját magadról lenge (vagy éppen nagyon furcsa) öltözékben. Ne ossz meg mindent gondolkodás nélkül: ha egy olyan üzenetet kapsz, ami valakit személy szerint megnevezve rossz színben tüntet fel (bűncselekménnyel vádol, rossz szokásait híreszteli stb.), ne oszd meg a barátaiddal, ismerőseiddel anélkül, hogy meggyőződtél volna az információ hitelességéről! Árulkodó jel lehet, ha az üzenetet név nélkül kapod. Ugyanez igaz a különféle pénz- és adománygyűjtő akciókra: nagyon sokan az emberek jóindulatára alapozva próbálnak meg adatokat gyűjteni vagy akár tisztességtelenül pénzhez jutni. Légy őszinte a korodat illetően: nem igazán szorul magyarázatra, miért. Az egyes tartalmakat nem véletlenül kategorizálták életkorok szerint.

1. Nézd végig a Facebook-profilod (vagy bármelyik közösségi, chat-oldalon levő profilodat)! Találsz rajta olyat, amit a fentiek alapján nem kellett volna kitenned? 2. Gondold végig, miket szoktak posztolni, megosztani, írni, kitenni a barátaid! Gondoltál már valaha arra, hogy te ilyet biztosan nem osztanál meg? 3. Gyűjts össze öt különböző típusú képet, üzenetet, tartalmat, amit biztos, hogy nem célszerű megosztani az interneten! 4. Gyűjtsd össze az online és a személyes ismerkedés előnyeit és hátrányait! Másold le a táblázatot a füzetedbe, majd töltsd ki! Dolgozhatsz a társaddal vagy csoportban is. Előnyök

Hátrányok

Online ismerkedés Személyes ismerkedés

5. Romeo és Júlia előbb szeret egymásba, mint hogy kiderülne a másikról, kicsoda valójában. Írd át történetüket úgy, hogy az interneten keresztül ismerkednek meg, s kilétük csak a személyes találkozáskor derül ki! Dolgozz a füzetedbe! 6. Az 1938-ban Orson Welles novellájából készült Világok harca című rádiójáték bemutatója Amerikában annyira élethűre sikerült, hogy a marslakók megszállását bemutató műsor, annak ellenére, hogy a hallgatókat előre figyelmeztették, hatalmas pánikot keltett. Vajon napjainkban milyen valótlan hírek keltek szárnyra a média által? Keressetek egy-egy ilyen esetet! Röviden mutassátok be a választott hírt, majd bizonyítsátok hamisságát!

Felhasználónevek: lehetőleg egyszerű, semleges „azonosítót” válassz, semmi esetre sem provokatív vagy szexi becenevet – ezek egészen más üzenetet közvetítenek, mint amit szeretnél. Óvakodj a túlzóktól: ha valaki egy-két beszélgetés után nagyon bizalmas információkat oszt meg veled, vagy ilyeneket kér, ha úgy csinál, mintha évek óta ismernétek egymást, ha túlságosan „nyomulós”, légy résen, valószínűleg rosszban sántikál. Visszaélések: Ha bármilyen közösségi oldalon visszaélést tapasztalsz, tudomásodra jut, hogy valakit online zaklattak, megaláztak, nevetségessé tettek, feltétlenül értesítsd a közösségi oldal szolgáltatóját!

30

7. Keress rá az interneten a cyberbullying kifejezésre! A talált információk alapján foglald össze, melyek az elektronikus zaklatás jellemzői és jelei! Dolgozz a füzetedbe!

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Olvasd el az alábbi szöveget és oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! „A magánhangzóra végződő melléknevekhez (tőszókhoz) általában előhangzó nélkül szoktak kapcsolódni a toldalékok, pl. durvá-k, butá-t, pusztá-n. Vannak azonban magánhangzóra végződő (képzett) melléknevek (elsősorban az 1. -ó, -ő, 2. a -(j)ú, -(j)ű és 3. az -i/-si képzősek ilyenek), amelyekhez egyes toldalékok előhangzóval is kapcsolódhatnak. 1. Szembetűnő, hogy az -ó, -ő képzős származékok többes számú, illetve -an, -en végződést tartalmazó [...] szóalakjai előhangzó szempontjából nem viselkednek egyformán. A [...] főnévként használatos igenevek sohasem vesznek fel előhangzót többes számban, pl. író-k, költő-k, úszó-k, csábító-k [...] Az -ó, -ő, a -ható, -hető és az -andó, -endő képzős igenevek [...] esetében is inkább a rövidebb többes számot használjuk [...], bár ilyen esetben is előfordul, hogy a többes szám jele előtt megjelenik az előhangzó, pl. elbűvölő-øk ~ elbűvölő-ek, visszataszító-øk ~ visszataszító-ak, járható-øk ~ járhatóak. Ezekben az esetekben a két változat között általában nincs jelentésbeli különbség. [...] Más a helyzet a [...] melléknévi használatú igenevek többes számával kapcsolatban. Az előhangzók ezekben az esetekben szófaji különbséget jeleznek, pl. Milyen üdítő-ek (melléknév) ezek a szénsavas üdítő-k (főnév), A hódító-k (főnév) nem igazán hódító-ak (melléknév) [...]” Részlet H. Varga Márta: Az üdítők nem mindig üdítőek című tanulmányából

a) Írd le a füzetedbe a következő szöveget kiegészítve a megadott szavak többesszámával! vagyunk. (különböző)

Az ikertestvéremmel vérmérséklet szerint teljesen A

elcsavarták a fiatal lányok fejét. (csábító)

Nálunk a vezetők, mivel

, mindent maguknak akarnak. (önző)

Ezek a vélemények rám nézve nagyon

. (bántó)

b) Gyűjts olyan főneveket, melyek eredetileg -ó/-ő képzős igenevek voltak! (Lásd feljebb írók, úszók!)

2. Az Édes Anyanyelvünk című folyóirat Új szavak, új kifejezések című rovatából származnak a következő internetnyelvi példák. Vitassátok meg, mennyire adta meg pontosan a rovat szerzője a jelentést! Ismertek még hasonló szavakat? leptok – a laptop (leptop) új neve. netceleb – az interneten gyakran felbukkanó híresség. troll – rosszindulatú, durva provokátor (az interneten). trollkodik – durván provokál (az interneten). vok – a másodlagos írásbeliségben: vagyok. Szólás is született rá: „nincs sok különbség a vagyok és a vok között, csak az agy”.

3. Miért kell vigyázni a következő hirdetésekkel? Szeretnél gyorsan és könnyen sok pénzt keresni? Azonnali belépés! Tel.: xxxxx

Állatgondozói munkalehetőségek dániai tehenészetekben, sertéshizlaldákban, angol nyelvtudással. Érd.: xxxxx

31

A szóalkotás módjai: szóösszetétel, szóképzés

6.

A nyelvhasználat során egyre újabb és újabb szavakra van szükség – akár az életmódbeli változások, akár az új találmányok, eszközök miatt, vagy pusztán csak azért, mert változik a nyelv. Az egyik legegyszerűbb mód az új szavak létrehozására a már meglevő elemek felhasználásával új sza­vak alkotása. Az új szavak e módon való létrehozása a szóalkotás. Ha két értelmes szót összeillesztünk, szóösszetételről beszélünk (földgömb), szóképzés, amikor az alapszót egyfajta toldalékkal látjuk el (olvasás). Vannak ezeken kívül ritkább szóalkotási módok is. Szóösszetétel A változó nyelvnek folyamatosan új szavakra van szüksége. Az egyik legelterjedtebb szóalkotási mód a szóösszetétel, mivel így jóformán korlátlan számú szót hozhatunk létre. Az összetett szavakban két vagy több létező, ismert szót kapcsolunk össze. Az összetett szó új jelentéssel bír. Az összetett szavak lehetnek kéttagúak (vasút) vagy többtagúak (vasútállomás). Az összetett szavakat előtagra és utótagra bonthatjuk (vas+út). Az összetett szavak akár maguktól is kialakulhatnak, ha tagjaik a mindennapi beszédben gyakran kerülnek egymás mellé (viszontlátásra).

Szóképzés A képző szótőhöz való illesztésével új szót kapunk. A képző sajátossága, hogy egy szótőhöz több ilyen is kapcsolható (ahogy az előző fejezetben láttuk), ilyenkor továbbképzett szóról beszélünk (olvas, olvasgat, olvasgatás). A képzett szó jelentésének lényegét az alapszó jelentése adja (olvasgat, barátság, bevásárlás). Ahogy látjuk, a képző megváltoztathatja az alapszó szófaját. A képzők fajtái: • igéből igét képzők: (taníttat, olvasgat, feleltet); • igéből névszót képzők: (olvasás, kérés, iromány); • névszóból névszót képzők: (cukrász, kedvesség, cipész); • névszóból igét képzők: (hajnalodik, fehérít, pirul); • igéből igenevet képzők: (futni, sírni, főző, főtt, sírva, megírandó). A képzőket nemcsak szófaji, hanem szerkezeti alapon is csoportosíthatjuk. Ez alapján beszélhetünk egyszerű (-ít, -ó/-ő), és összetett (-ható/-hető) képzőkről. Tekintettel arra, hogy az összetett képzők több képzőből állnak, ezeket szokták képzőbokornak is nevez­ni. A toldalékok, tehát a képzők, a jelek és a ragok is lehetnek egyalakúak (-ít, -l, -z), kétalakúak (-hat/-het) vagy háromalakúak (-kozik/-kezik/ -kö­zik). A többalakú toldalékok a magánhangzó-illeszkedés szabályának megfelelően kapcsolódnak a szavakhoz.

Szerves szóösszetételek Alárendelő szóösszetételek (tagjai között nyelvtani viszony)

• Valódi mellérendelő

• Tárgyas szóösszetételek

• Szóismétlések

• Határozós szóösszetételek

• Ikerszók

(kézmosó, falvédő)

(ágrólszakadt, napraforgó)

• Jelzős szóösszetételek (gyorsvonat, útitárs)

• Jelentéstömörítő szóösszetételek (emlékkönyv, motorcsónak)

32

Mellérendelő szóösszetételek (tagjai között logikai viszony)

• Alanyos szóösszetételek (hófödte, széltépte)

 Gyakorlatok a munkafüzet 19. oldalán!

szóösszetételek (süt-főz, kezét-lábát)

(piszén-pisze, már-már)

(girbegurba, csigabiga)

Szervetlen szóösszetételek

(tagjai között sem nyelvtani, sem logikai viszony nincs) (nahát, csakhogy, nemulass, egyszeregy)

Gondolkozz! 1. Írj szóláncot a füzetedbe a megadott összetett szavakkal! Minden szólánc legalább hat tagból álljon. Az utótag lesz mindig a következő összetett szó előtagja. társasjáték – játékgép – ruhatár – műsorújság –

2. Csoportosítsd a követező szavakat az előtag és az utótag összefüggése szerint! Másold le a táblázatot a füzetedbe, és az összetett szavakat írd a táblázat megfelelő rovatába! mennydörög, háztető, madárlátta, emberlakta, hatemeletes, adófizető, akácfa, jókedv, macskaszem, élőlény, öttusa, szókimondó, tízperc, egyetért, napraforgó, természetvédelem, zárvatermő, útonálló Alanyos

Tárgyas

Határozós

6. Alkosd meg a saját szavaidat! Hozz létre új szavakat a többnyire melléknevek után álló -ság/-ség képzővel úgy, hogy nem melléknevekhez használod! 7. a) Az összetett szavaknak gyakran az őket alkotó szavak eredeti jelentésétől eltérő, átvitt jelentésük van (pl.: nyakatekert – ‘bonyolult’, ‘kacifántos’). Ismered az alábbi összetett szavak jelentését? Ha nem, nézz utána az Értelmező kéziszótárban! b) Alkoss a pároddal olyan párbeszédet, amelyből érthetővé válik ezeknek a kifejezéseknek a jelentése! fajankó, vékonypénzű, agyafúrt, nemulass, nebáncsvirág, eszeveszett, jöttment, zöldfülű

8. Gyűjts a füzetedbe minél több olyan szóösszetételt, amely emberi tulajdonságokat fejez ki! Munkádban segítségedre lehet a Magyar szókincstár. 9. Mit tanultál az összetett és képzett szavak elválasztásáról? Válaszd el a füzetedbe a következő szavakat! Segítséget A magyar helyesírás szabályai 233–236. oldalán találsz.

Minőségjelzős

Mennyiségjelzős

Birtokos jelzős

hónalj, ingujj, külügy, mégis, mindegy, rendőr, csalétek, délután, tölgyerdő, feladat, megállás

10. Idegen nyelvi tanulmányaid alapján gyűjts szóöszszetételre vagy szóképzésre példákat más nyelvekből! (pl. német – Haus + Tür; angol – dis-+ appear)

3. Gyűjts a füzetedbe minél több példát a gyakori mondatbeli együtthasználat miatt létrejött összetett szavakra az alábbi példák mintájára! mihaszna, viszontlátásra, alighogy

4. Alkoss minél több összetett szót a megadott tagokkal! Próbálj kettőnél több tagú összetételeket „gyártani”! anya, kosár, vétel, játék, jegy, nap, ár, labda

5. Találj ki a képen látható divatos „kütyünek” jó reklámszlogent! Vigyázz, csak összetett vagy képzett szavakat használhatsz!

33

Kommunikáció Írott-beszélt átmenetiség

2. Gondold végig, milyen internetes kommunikációs helyzetek vannak, ahol fontos, hogy ügyelj a pontos, szabatos, nyelvileg helyes fogalmazásra! 3. Alkossatok párokat! Gyűjtsetek olyan kifejezéseket, rövidítéseket, amelyeket ti is gyakran használtok chatelés, e-mailek és SMS-ek írása során! Fogalmazzatok velük néhány mondatot, majd mutassátok meg egy idősebb családtagotoknak! Figyeljétek meg, mennyire volt érthető számára az általatok adott szöveg! Pároddal közösen beszéljétek meg tapasztalataitokat! 4. Milyen hangulatot, érzelmet fejeznek ki a következő jelek? Nevezd meg pontosan a jelentésárnyalatokat! Válaszaidat írd a füzetbe! :) :O :P

:3 >:( 8-)

:( o.O :/

:-D :’( ^-^

:-* <3

5. „A netnyelv mint hivatalos nyelvhasználat.” Alkossatok két csoportot. Az egyik csoport készüljön érvekkel a felvetés mellett, a másik ellene. A 2-3 perces felkészülés után a két csoport ismertesse álláspontjait! Vitassátok meg a kérdést! A kommunikáció történetét kutató tudósok három korszakot különítenek el: az elsődleges szóbeliség az írásbeliség megjelenése előtti korszak, az írásbeliség korszaka, valamint a rádió, a telefon, a televízió nyomán módosuló másodlagos szóbeliség. Ez a szóbeliség is óriási nyelvi változásokat eredményez. Internetes kommunikáció során kevésbé figyelünk a helyesírásra, a pontos mondatszerkesztésre, gyakran használunk rövidítéseket. Nem egyértelmű, hogy a magánjellegű e-mail, chat, Twitter-, Facebook-üzenetek kommunikációs műfaja az írott vagy inkább a beszélt nyelvi kommunikációhoz sorolható-e. Az interneten jelentkező spontán szövegek köztes kommunikációs műfaját írott beszélt nyelvnek nevezhetjük. A világhálón a felhasználók ugyanakkor a spontán beszélt nyelvhez hasonlóan formálják meg szövegeiket. Ez a „netnyelv” harmadik típusú médiumként kombinálja az írásra, a beszédre és elektronikus közvetítésre jellemző elemeket.

1. Hozz egy-egy érvet a következő állítások mellett és ellen! a) Elősegíti a kommunikációt, hogy az internetes műfajokban kisebb hangsúly kerül a nyelvhelyességre, szerkesztettségre. b) Szinesíti a kommunikációt, hogy van egy, az írásbeliség és szóbeliség közötti műfaj. c) Árt a nyelvi igényességnek az internetes kommunikáció.

34

6. Másold le a táblázatot a füzetedbe, és gyűjts példákat a következő nyelvi formákra! Becézés

aji, …

Mozaikszó

RIP, …

Rövidítés

pill, …

Karakterek

jó8, …

Szleng

szelfi, …

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Devecseri Gábor Homérosz Iliász és Odüsszeia fordításában saját költői szóalkotással alkotta meg a hősök eposzi jelzőit. Válasszatok egy számotokra szimpatikus személyt és ezek mintájára adjatok neki állandó jelzőket! „gyorslábu Akhilleusz”

„tűrőlelkü Odüsszeusz”

„Zeuszkedvelt Akhilleusz”

„sokleleményü Odüsszeusz”

„fürgefutásu Akhilleusz”

„sokattűrt […] Odüsszeusz”

„istennagy Akhilleusz”

„várdúló […] Odüsszeusz”

„főbbnemzetségü Akhilleusz”

2. Varró Dániel SMS-versei alapján írj tíz-tizenöt mondatos fogalmazást a füzetedbe a digitális nyelvhasználat sajátosságairól! Sms

sms #2

sms #4

azt írom + most 1 smsbe hogy beléd vagyok kedvesem esve vágyak dobálnak partra kivetnek billentyűzárát oldd ki szivednek

ó künn a hó a fákra es máris hiányzol drága S e szív csak érted esdekel jó lesz beszélni este tel a hó a szív oly olvadé csókol körülkarolva dé

itt állok én e kerge hős kabátom vízlepergetős a szmájli számra ráfagyott ha nem szeretsz hát ne szeress ez itt csak egy teszt sms hogy nyomkodom tehát vagyok

3. Milyen jellemző képzőket használ Lackfi János Véletlen című versében? Vitassátok meg, hogy milyen hatást ér el vele! csomizom a ruciba a habtestem tinibugyi gumija bemélyedten

fusizik a fatim is a műhelyben vegyigyümi üviben a sparhelten

kukisali parival az étrendem szoli moci tekila az én trendem

depizik a szaniban a mutterchen dobi cigi dugiba a farzsebben

koviubi pörivel a kedvencem lekipali csokival jaj vétkeztem

könyi szivi nehari ha tévedtem lityi-lötyi pasival azt végleg nem

vidikazi zacsiban a víkendem csörizi a telimet a véletlen

35

Ritkább szóalkotási módok

7.

Gyakorlatok a digitális tananyagban!

A szóképzésen és a szóösszetételen kívül egyéb módokon is hozhatunk létre új szavakat. Ezek az úgynevezett ritkább szóalkotási módok. A szóelvonás körébe két alapeset tartozik. Az első az, amikor a nyelvérzék képzett alaknak tart egy szóalakot, és a vélt vagy valós képzőt „levágja”: sétál > séta, tapsol > taps, zabál > zaba. A másodiknál a nyelvérzék egy összetett szóból valamelyik tagot „elvonja”: automobil > autó, málnaszörp > málna, autóbusz > busz. De szóelvonásnak számít az is, amikor összetett főnevekből összetett igéket hozunk létre: hőszigetelés > hőszigetel, nagytakarítás > nagytakarít, távirányító > távirányít stb. Produktívan alkalmazható szóalkotási mód a szórövidülés is. Ilyenkor a mindennapi használatban túl hosszúnak tűnő szavaknak vagy csak az eleje (protkó a protézisből), vagy csak a vége (presszó az eszpresszóból) marad meg. Az így keletkezett szavakat gyakran látjuk el képzővel, így jönnek létre a diákok nyelvhasználatában is szereplő szavak (csoki, cigi, fagyi, töri, szerkó, tesó, pulcsi, fincsi, uncsi). E jelenség a becenevek esetében is gyakran megfigyelhető (Peti, Ádi stb.) Szintén gyakorlati haszna miatt népszerű szóalkotási mód a mozaikszók létrehozása. Értelemszerűen leginkább a tulajdonnevek csoportjába tartozó intézménynevek esetén elterjedt ez a módszer. Az esetenként nagyon hosszú, 5-6 szóból álló intézménynevek így 5-6 betűre rövidíthetőek. A mozaikszók két fő típusa a betűszó és a szóösszevonás. A betűszók csoportjába azok a mozaikszók tartoznak, amelyek az általuk rövidített szókapcsolat kezdőbetűiből állnak össze. Például így alakult az ELTE az Eötvös Loránd Tudományegyetem, vagy az FKF a Fővárosi Közterület Fenntartó megnevezésére. Ha tulajdonnévből hozunk létre betűszót, minden egyes tagot nagybetűvel írunk. Sokkal ritkábban találkozhatunk köznevekből létrehozott betűszókkal, de ilyenre is van példa (dök = diákönkörmányzat, tz = témazáró). Más nyelvekben is találkozunk ezzel a szóalkotási móddal, nem csak a magyarban. A mozaikszók másik csoportjába a szóösszevonással keletkezett szavak tartoznak. Ebben az esetben az összetételi tagokból betűcsoportok állnak össze rövidítéssé. Ebbe a csoportba tartozott a hajdani Malév (Magyar Légiközlekedési Vállalat). Szóösszevonással köznévből is alkothatunk mozaikszót (gyes). Igen kreatív szóalkotási mód a szóösszerántás. Ekkor két szó elemeiből hozunk létre egy új szót úgy, hogy a létrehozott szó jelentése nem egyezik az eredeti szavak jelentésével. Így jött létre például a levegő és ég szavakból a lég, vagy a híg és anyag szavakból a higany, a talp és alj „öszszerántásával” a talaj. Látható, hogy az új szó jelentése az őt létrehozó szavak tulajdonságain alapul. Viszonylag ritka szóalkotási mód a szóhasadás. Ez akkor következik be, ha a szónak több alakváltozata él egymás mellett, és az idő múlásával ezek jelentésükben végül elkülönülnek egymástól (lobog~lebeg, só~sav, család~cseléd).

36

Ismerkedjünk a Magyar helyesírási szabályzattal! Mit ír a mozaikszók helyesírásáról? A mozaikszók 283. A betűszókat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek (nyelvünkben, esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak, kétféleképpen írjuk. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem. b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: tbc (= tuberkulózis). A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band), DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), NE (= nemzetközi egység), PVC [= poli(vinil-klorid)], URH (= ultrarövidhullám) stb. 284. A szóösszevonásokat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak, kétféleképpen írjuk. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). Reklámcélokból stb. a nagybetűs írásmód is szokásos: ALITALIA stb. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a közszavakat:radar (= radio detection and ranging). 285. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé, sem a végére nem teszünk pontot 286. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük, amilyet kiejtett hangalakjuk kíván; tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót.

Gondolkozz! 1. Mit fednek a rövidítések? áfa, wc, gyes, gyed, BKV, MÁV, tv, LSD, Zrt., Mol, OTP, Elmű, Főgáz, TEK, OMSZ

6. Válassz egyet a képek közül, és az adott témában gyűjts minél több rövidüléssel képzett szót!

2. Gyűjts minél több köznevesült mozaikszót! 3. Válogasd szét füzetedbe a különféle szóalkotási módokkal létrejött szavakat! (szóösszetétel, szóképzés, szóelvonás, szóösszerántás, szórövidülés, szóösszevonás, betűszó) labdajáték

színház

játékos

foci

BKV

Főkefe

fagyi

taps

pulcsi

Matáv

asztaltársaság

söröző

vendéglő

színész

gyes

NAV

citrancs

ordibál

Peti

tetkó

ruhásszekrény

ebédlő

Főgáz

repcsi

Mahart

4. Írj a füzetedbe olyan párbeszédet, amelyben minél több szórövidítéssel létrehozott alak fordul elő! Miylen hatást kelt szerinted az ilyen szavak gyakori használata?

7. Rekonstruáld az eredeti szavakat! Milyen eljárással keletkeztek az átalakítandó szavak? ábra, árny, ború, ék, érdek, gyám, gyár, pír, rom, roncs, szomj

5. Írj a kép alapján legalább öt mondatos fogalmazást! Használj minél többféle szóalkotási módot! Mondatonként legalább két különböző mód szerepeljen!

(A példáknak az interneten Zsemlyei János: A mai magyar nyelv szókészlete V. rész című írásában nézhetsz utána.)

8. Az ikerítés egy szót a saját módosított változatával kapcsol össze (pl. bim-bam, kipeg-kopog). Párban dolgozva gyűjtsetek minél több példát a füzetbe! 9. Mi a különbség? Vitasd meg a pároddal az ikerszavak helyesírására vonatkozó észrevételeidet, és találjatok szabályszerűséget! Ellenőrizzétek A magyar helyesírás szabályaiban! Mely szabálypontok foglalkoznak evvel a kérdéssel? 1. irul-pirul, irult-pirult; izeg-mozog, izegnekmozognak; dimbes-dombos; fidres-fodros 2. mendemonda, mendemondák; csigabiga, csigabigák; limlom, limlomot

10. A szóösszerántásról tanultak alapján add meg, mely két szó elemeiből alkottunk egy új szót! A megoldást írd a füzetbe! ordibál:

+

zargat:

+

csokréta:

+

rémisztő:

+

37

Kommunikáció

Gyakorlatok a munkafüzet 17. oldalán!

Internethitelesség Bár nagyon kényelmes otthon ülve száz és száz könyvhöz hozzáférni, szem előtt kell tartanunk, hogy a digitalizált szövegek nem helyettesíthetik a hagyományos dokumentumokat. A digitális forma kétségtelenül nagy előnye, hogy kényelmi funkciókkal látták el őket: kereshetők, könynyen kezelhetők a jegyzetek, rengeteg kép és ábra kerülhet bele (ezek nyomtatása igen költséges), nem beszélve arról, hogy egyszerűbb a dokumentumok szerkesztése és másolása. Az elektronikus dokumentumokat két csoportra oszthatjuk: vannak, amelyeket eleve digitális formában hoztak létre. A szerzők túlnyomó többsége ma már számítógéppel, szövegszerkesztővel, képszerkesztővel dolgozik, digitális fényképezőgépe szinte mindenkinek van. A dokumentumok másik része azonban digitalizálási folyamat eredményeként, például az eredeti beszkennelésével, lefényképezésével, vagy egyéb módon jön létre. Vannak online, azaz a hálózaton közvetlenül elérhető, és vannak offline, tehát valamilyen adathordozón (CDROM) keresztül elérhető dokumentumok. Az interneten található dokumentumok, szövegek, szócikkek között – sajnos – egyre nagyobb számban találni ismeretlen forrásból származó, ellenőrizetlen információkat, adatokat tartalmazó írásokat, amelyeket fontos elkülöníteni a valóban tudományos igénnyel íródott szövegektől. Amennyiben egy dokumentumnak nincs feltüntetve a szerzője, már gyanakodhatunk. Ha ismert a szerző, célszerű rákeresni az interneten, hogy lássuk, milyen más cikkeket, szövegeket írt. Tudományos, oktatási szempontból a legmegbízhatóbb adatokat, információkat általában tudományos oldalakon (például: MTA, OSZK, külföldi könyvtárak stb.) találunk. Figyeljük meg a használt forrásoknál, hogy a benne található állításokat alátámasztja-e, vagy pusztán „kinyilatkoztatásként” közli őket. 1. Keress olyan internetes adatbázisokat, amelyek megbízhatóan használhatóak forrás- és anyaggyűjtéshez! 2. Gondold végig, miért lehet veszélyes a Wikipédia szócikkeinek kritika nélküli átvétele! 3. Milyen kutatáshoz, anyaggyűjtéshez a legpraktikusabb online adatbázisok, források használata? Gyűjts össze ötöt! 4. Írj össze legalább öt kritériumot, ami alapján megbízhatónak mondható egy internetes forrás!

38

5. Keress az interneten példákat a következőkre! • tájszótár • magyar értelmező szótár • szinonimaszótár • irodalmi fogalmak szótára • stilisztikai ábécé Hasonlítsd össze ezek valamelyikét nyomtatott párjával! Milyen hasonlóságokat és eltéréseket találsz? 6. „Digitális szövegek – hagyományos dokumentumok.” Alkossatok csoportokat, és gyűjtsetek érveket egyik vagy másik szövegforma mellett! Ütköztessétek nézeteiteket! 7. Gyűjtsd össze, milyen lehetőségeid vannak ellenőrizni egy-egy internetes információ (hír, adat) igazságtartalmát! 8. Milyen offline módon elérhető dokumentumokat ismersz? Mire lehet őket használni?

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Az alábbi részlet Szent Pál Szeretethimnuszából (1Kor 13, 1−13) való. Járj utána, hogy az interneten milyen témájú oldalakon idézik! Az általad meglátogatott oldalakon hányszor jelölték, hogy honnan származik az idézet? Szerinted miért lehet fontos, hogy tudjuk, honnan származik egy-egy idézet? „Legyen bár prófétáló tehetségem, ismerjem akár az összes titkot és minden tudományt, és legyen bár olyan teljes a hitem, hogy a hegyeket áthelyezzem: ha szeretet nincs bennem, semmi sem vagyok.”

2. Keress példákat a különféle szóalkotási módokra Szabó T. Anna Felfokozott látás: mikrofotó, szűrő című versében! Friss havon cikcakk utak: talprecék. Műszőrszálak közt olvadó pihék. Egy fagyott rózsa eres szirmai: merev, fekete örvény. Mandarin pórusai, mint partifecske-odvak. Görgeteg morzsák, verébláb, galambnyak. S ha átnézel egy borosüvegen: zöld fénybe borul minden hirtelen visszazökken, aztán kizökken újból.

3. Nézz utána, mit jelent a népetimológia kifejezés! Gyűjtésed és az alábbi példák alapján mutasd be ezt a szóalkotási formát osztálytársaidnak! a) A gyerekeknek hittanórán vallásos tárgyú képet kell rajzolniuk. Az egyik egy repülőt rajzol, amin három felnőtt és egy kisbaba ül. – Ezek itt Szűz Mária, József és a kis Jézus. De ki a negyedik ember? – kérdi a tanárnő. – Ő? Hát ő Poncius, a pilóta. b) A cseléd, belépve a szalonba: – „Hippodrom.” Gazdái értetlenül néznek rá: – Micsoda? – Egy úr jött, s aszonta, jöjjek be, és mondjam azt, hippodrom. – Talán Hyppolit? – Úgy is lehet mondani, kérem, csak úgy nincs semmi értelme. (forrás: www.nyest.hu)

39

Alapszófajok

8.

Gyakorlatok a munkafüzet 21. oldalán!

A szavakat többféleképpen csoportosíthatjuk. Jelentésük alapján két fő osztályt különböztetünk meg. Vannak szavaink, amelyeknek konkrét, önálló, fogalmi jelentésük van. Ezek az alapszófajú szavak (asztal, siet, szép, három). A szavak másik csoportja önálló jelentéssel nem, csak viszonyjelentéssel rendelkezik. Ezek adják a viszonyszók és mondatszók csoportját (például mellett, is, viszont).

Az alapszófajok általában toldalékolhatók (asztalom, sietek, szépen, hármat). A viszonyszók és mondatszók ezzel szemben egyáltalán nem (vagy csak korlátozottan) toldalékolhatók (az, egy). A táblázat az ún. valódi alapszófajokat mutatja. Ezeken kívül léteznek még átmeneti és helyettesítő alapszófajok is, ezekről a következő fejezetben olvashatsz.

cselekvő (ír, alszik) közép (kiderül az ég, marad) műveltető (megírat, altat) visszaható (borotválkozik, takaródzik) kölcsönös (verekedik, vitatkozik) szenvedő (passzív) (meghallgattatik, megjutalmaztatik)

Az igebeli folyamat alanyának szerepe szerint úgynevezett igenemeket különböztetünk meg. A cselekvő ige akarati, tudatos cselekvést fejez ki (fut, tanul, fest), alanya a cselekvés végzőjét jelöli (Kati kifizeti a számlát.). A szenvedő ige egy tárgyas cselekvő igéből képzővel jön létre (adatik, megírattatik). A szenvedő igéknél az alany és a cselekvés végzője nem ugyanaz (pl. A tettes kerestetik a rendőrök által.). A középige a cselekvő és szenvedő igejelentések között áll, nem akarati cselekvést fejez ki (elfárad, fáj, elfagy, pusztul, tud, alkonyodik). A műveltető ige egy cselekvő igéből képzővel jön létre (hozat, siettet). Alanya nem a cselekvés végzőjét fejezi ki, hanem azt, aki elvégezteti a cselekvést (A polgármester kijavíttatta az úthibákat a munkásokkal.). A visszaható ige cselekvő igéből jön létre képzőkkel (fésülködik, törülközik). Alanya egyszerre a cselekvés végzője és a cselekvés tárgya (Peti borotválkozik. = Peti borotválja magát.). A kölcsönös ige a visszaható igéhez hasonló, cselekvő igéből képezzük (ölelkezik, vitatkozik), vagy névszóból (sakkozik, levelez). A cselekvés végzője és a cselekvés tárgya itt is egybeesik (Ők ölelkeznek. = Ők ölelik egymást.).

köznév

Élőlényt, élettelen tárgyat, gondolati és elvont dolgot jelöl. Bármilyen mondatrész lehet. Mondatrészi szerepének megfelelően bővítményeket kaphat. A főnévhez ragok, jelek és képzők is kapcsolhatóak.

ige

konkrét

egyedi név (tanuló) gyűjtőnév (nyáj) anyagnév (arany)

elvont (szeretet, barátság, gyűlölet)

főnév

tulajdonnév

személynevek (Peti), állatnevek (Lassie), földrajzi nevek (Sashegy), égitestek nevei (Jupiter), intézménynevek (Néprajzi Múzeum), címek (Dekameron), kitüntetések és díjak nevei (Nobel-díj), márkanevek (Pepsi Cola)

szép, okos, kedves, pisze orrú, nagy fejű, szőke hajú

Tulajdonságot kifejező alapszófaj, amely pontosítja vagy díszíti a megnevezett fogalmat. A főnévnél kevésbé toldalékolható. A melléknevek többsége fokozható: okosabb, szebb. A mondatban állítmány, jelző és határozó lehet. A főnévből képzett -ú/-ű/-jú/-jű képzős melléknevek csak más melléknevekkel együtt állhatnak (kék szemű fiú, csinos ruhájú).

tőszámnév (kilenc, négyszázezer, sok) törtszámnév (harmad, ötöd, sokadrangú) sorszámnév (tízedik, huszonegyedik, sokadik)

Személyek, dolgok, tárgyak mennyiségét vagy a sorban elfoglalt helyét nevezi meg. Járulékos jelentést hordoz. Csak korlátozottan toldalékolható: fokjel (kevesebb) és kétféle határozórag kapcsolódhat hozzá (öten, hatszor). A mondatban leggyakrabban állítmány, jelző és határozó szerepét tölti be. Lehet határozott vagy határozatlan.

Helyhatározószó (bent, felül) időhatározó-szó (tegnap, jövőre) fokhatározószó (eléggé, színültig) állapothatározó-szó (együtt, veszteg) módhatározószó (örömest, sebbel-lobbal) eredményhatározó-szó (ketté) tekintethatározó-szó (külsőleg, részben)

Határozói viszonyt jelöl (a cselekvés helyét, idejét, módját, egyéb körülményeit). A határozószók a mondatban mindig határozói szerepet töltenek be. A határozószók korlátozottan toldalékolhatók. Több közülük a melléknévhez hasonlóan fokozható (messzebb, legközelebb).

melléknév

számnév

határozószó

40

Gondolkozz! 1. Írd le a füzetedbe az alábbi mondatok közül azokat, amelyek az alapszófajokra igazak! Határozd meg a kiválasztott mondatok szavainak szófaját! Lehet önálló mondatrész. Nem lehet önálló mondatrész. Jelentése önálló, tartalmas jelentés. Jelentése viszonyjelentés. Általában nem toldalékolhatók (kivétel a segédigék). Az idetartozó szavak egy része a beszélő érzelmeit fejezi ki. Az átmeneti szófajok is ebbe a csoportba tartoznak. Az állathívogató és -terelő szók is részei ennek a csoportnak. A névelőt és a névutót is ide soroljuk. Az ebbe a csoportba tartozó szavak mindig mondatértékűek. Az idetartozó szófajok toldalékolhatók, kivétel a határozói igenév.

2. Igazold egy-egy példamondattal, hogy a futott szó lehet ige és befejezett melléknévi igenév is!

7. Gyűjts a képpel kapcsolatos igéket, főneveket, mellékneveket, számneveket és határozószókat! Írj a gyűjtött szavakból egy öt-tíz mondatos fogalmazást!

8. a) Alkossatok párokat! Mindketten írjatok egy-egy rövid fogalmazást külön-külön lapra a kép alapján úgy, hogy a valódi alapszófajok összes típusára legyen példa benne! b) Cseréljétek ki a lapjaitokat, és keressetek egymás szövegéből egy-egy példát a valódi alapszófajú szavak minden típusára! Írjátok le őket a füzetetekbe a pontos szófaji besorolásukkal együtt!

3. Bizonyítsd be egy-egy példamondattal, hogy az alábbi névutók egyaránt kifejezhetnek hely- és időviszonyt! alatt, között, keresztül, előtt, felé

4. Bizonyítsd be egy-egy példamondattal, hogy a következő szavak egyaránt lehetnek főnevek és melléknevek! öreg, ezüst, arany, magyar, német

5. Bizonyítsd be egy-egy példamondattal, hogy az olvasó szó lehet főnév is és folyamatos melléknévi igenév is! 6. Írj párbeszédet a képhez! Használj legalább két mondatszót, három viszonyszót, két névmást, két határozószót és öt valódi alapszófajú szót!

41

Kommunikáció A nyilvánosság és a jog Az internet térhódítása a hagyományos morális problémák mellett egy sor további etikai kérdést is felvet, például a magánszféra védelme, az adatok biztonsága és bizalmassága, a szerzői jogok és a szellemi tulajdonjog, a pornográfia, a gyűlöletszító weboldalak, a híresztelések és a rágalmak hírként való terjesztése.

2. Miért védjük adatainkat az illetéktelenektől? Gyűjts pároddal érveket, és vitassátok meg a kérdést az osztállyal.

Az internet kiváló eszköz az emberek összehozására (lásd web2 alkalmazások, közösségi oldalak.) ugyanakkor ellentétek szítására és mélyítésére is „képes”. Mára sajnálatos módon az internet agresszív, háborús eszközként történő alkalmazása is terjedőben van, az embereket és hatóságokat foglalkoztatja a cyberterror veszélye. Az interneten elérhető óriási információhalmazban való kutatáskor, barangoláskor feltétlenül szükséges a kulturális érzékenység szem előtt tartása és a mások értékeivel és meggyőződésével szembeni tisztelet. Az interneten elérhető információk lenyűgöző gazdagsága veszélyeket is rejteget: sok ember gyakran képtelen ellenőrizni a hírek valódiságát (ezért terjedhetnek el könynyen különféle rémhírek, illetve ezért örvendenek töretlen „népszerűségnek” a hamis információkkal való pénzgyűjtési-csalási akciók, ún. hoaxok). Ahhoz, hogy az újonnan felmerült kérdésekre megnyugtató válasz születhessen, nemzetközi egyetértésre van szükség. Tisztázni kell például a magánszféra megvédésének lehetőségeit anélkül, hogy megakadályozzuk a bűnözők felkutatását. Manapság az egyik legnépszerűbb téma a szerzői jogok és a szellemi tulajdon védelme (gondoljunk csak a zenék letöltésére). Hogyan védhetőek meg ezek anélkül, hogy gátat szabnánk az információ és tudás szabad áramlásának (mindkettő alapelve az EUnak)? Attól, hogy valamilyen tartalom (kép, szöveg, zene) g, zen ne) felkerült a netre, még nem lesz automatikusan n mindenkié, ugyanúgy, ahogy a boltból sem hozzuk ell fizetés nélkül a könyveket. Az internetre bárki, bármit kitehet, het, felírhat, feltölthet, ezeknek hitelességét nem ellenőrzi zi senki: mindig a felhasználó érdeke (és kötelessége), hogy gy meggyőződjön az információk valódiságáról. A törvények által szankcionált magatartásformák formák (gyűlöletbeszéd, tiltott önkényuralmi jelképek használata, ználata, másokat sértő megnyilvánulások és képek használata, ata, becsületsértés, rágalmazás.) az internet nyújtotta személyzemélytelenség leple alatt is tilosak és büntetendők.

1. Töltöttél már fel olyan tartalmat (akár képet, et, akár szöveget, akár zenét) az internetre, amelynél rosszul érintene, ha valaki más a sajátjaként tüntetné é fel?

42

3. Mennyiben tekinted az alábbi esetet a cyberterror vagy cyberbullying körébe tartozó bűncselekménynek? Vitassátok meg csoportokban a kérdést! „Nemrég egy hölgyet elítélt a bíróság, mert a Facebookon csinált egy fiktív adatlapot, amelyben barátja anyját alkoholistának állította be. […] „A büntető törvénykönyv kimondja, hogy akár egy év börtönnel is büntethető, ha valaki a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ nagy nyilvánosság előtt, márpedig a Facebook tekinthető nagy nyilvánosságnak.” […] a helyzet egyértelmű, ha valakinek publikus az adatlapja, mert akkor bárki hozzáférhet az oldalhoz, és bárki elolvashatja a hozzászólásokat, de „már háromszáz Facebook-ismerős is bőven minősülhet nagy nyilvánosságnak”.” ((forrás:: www.origo.hu) (forrás

Gyakoroljunk szövegeken! 1. a) Írd ki a füzetedbe a szövegből a földrajzi neveket és -i képzős származékaikat is!

Óceán születik? A Vörös-tenger, amely Arábiát választja el Afrikától, évről évre szélesedik: a távolság az Arab-félsziget és Egyiptom között évente 2 cm-rel nő. Szélesedése a magma feltörésének és a kéreglemezek mozgásának tulajdonítható. Ha ez a folyamat nem áll meg, 200 millió év múlva a Vörös-tenger olyan széles lesz, amilyen ma az Atlanti-óceán. b) Hasonlóan járj el a következő tulajdonnevekkel is! Ördög-árok, Fóti-tó, Gyimesi-szoros, Hármashatár-hegy, Kelet-Magyarország, Felső-Tisza-vidék, Budapest–Debrecen

2. Gyűjtsd ki a szövegből a mellékneveket a füzetedbe, és fokozd őket!

Futókakukk: A sivatagos, bozótos vidéken lendületes, mégis peckes léptekkel szaladva szedte össze a rovarokat és gyíkokat. A futókakukk leginkább a talajon szeret futni, és csak kivételes esetben kap szárnyra. Lába nagyon erős, ezért tud termetéhez képest szédítő sebességgel szaladni. Hosszú farkát felmerevítve féknek, oldalt mozgatva kormányrúdnak használja, és ennek segítségével villámgyors irányváltoztatásokra képes.

3. Olvasd el az Eb ura fakó! szólás jelentéséről szóló szövegrészletet! A szövegben egy érdekes jelentésbeli kettősségről van szó, de megfigyelhetjük a fakó melléknév főnévként való szerepeltetését is. Gyűjts öt olyan szót, amely két szófaji kategóriába is besorolható! Írj mindegyikkel mondatot a füzetedbe!

Eb ura fakó! Van a mondásnak „eb ura kurta” változata is. Mind a „fakó”, mind a „kurta” kifejezés ebben a szólásban kutyát jelent. A nyelvészek többsége megegyezik abban, hogy a „fakó” szó a „fa” szóból származik és faszínűt, fából valót jelent. Sárga színű állatokra is használták ezt a kifejezést. Így a fakó jelenthetett lovat, farkast és kutyát is. E szólásunkban egyértelműen kutyáról van szó: vagyis a kutya csak a kutyákon uralkodjék! Ezt húzza alá az „eb ura kurta” mondás is, mert a kurta ebben az esetben kurta farkú kutyát jelent.

4. Határozd meg az alábbi Homérosz-idézetben található igék igenemét! Dolgozz a füzetedbe! „Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját, sok nép városait, s eszejárását kitanulta, s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szivében, menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét. Csakhogy nem tarthatta meg őket, akárhogy akarta: mert önnön buta vétkeikért odavesztek a társak, balgák: fölfalták Hüperíón Éeliosznak barmait, és hazatértük napját ő elorozta. Istennő, Zeusz lánya, beszélj minekünk is ezekből.” (Devecseri Gábor fordítása)

43

További szófajok

9.

Gyakorlatok a munkafüzet 23. oldalán!

Az alapszófajok közé soroljuk az átmeneti szófajú igeneveket, illetve az alapszófajokat helyettesítő névmásokat. Ezek nem valódi alapszófajok. Az alapszófajokon kívül a szófajok rendszerébe tartoznak még a viszonyszók és a mondatszók. Hasonlítanak abban, hogy nem lehetnek önálló mondatrészek.

igenév

főnévi igenév (rohanni, kérned, horkolnia) (A cselekvést és a történést elvont fogalomként nevezi meg.)

melléknévi igenév (A cselekvést, történést tulajdonságként, minősítésként nevezi meg.) folyamatos (író) befejezett (megírt levél) beálló (megírandó cikk) határozói igenév (sírva nevetett) (Igei jelentést hordoz, egy másik cselekvés, történés, dolog vagy személy körülményeit nevezi meg.)

Az igenevek átmeneti szófajok, mivel két szófaj tulajdonságait hordozzák: igei és főnév, igei és melléknévi, igei és határozószói jellemzőket. Az igenév az egyetlen olyan szófaj, amelynek csak képzett alakja van. Minden igenév felbontható az alapigére és az igenév képzőjére (-ni; -ó/-ő, -t/-tt, -andó/-endő; -va/-ve). A főnévi igenév ragozható, utal a cselekvést végző személyre. A főnévre jellemző bármely mondatrész lehet (alany, tárgy, határozó). Háromféle melléknévi igenevet különítünk el, de nem minden igéből képezhetünk bármilyen típusú melléknévi igenevet (pl. a csúszik igéből nem tudunk beálló melléknévi igenevet képezni). A melléknévi igenév a mondatban állítmány, határozó és jelző szerepét töltheti be.

személyes (én, mi, ők) birtokos (mienk, tied) kölcsönös (egymás) visszaható (magunk) mutató (az, annyi) kérdő (mi? miért? hány?) vonatkozó (ami, amelyik, ahány) általános (minden, bárhogyan) határozatlan (valamilyen, valahogy)

A névmásokat egy másik szófaj szerepében, annak helyettesítésére használjuk. Nincs tartalmas fogalmi jelentésük. Jelentést a szövegben nyernek. A szövegösszefüggés megteremtésében fontos a szerepük. Megkülönböztetünk főnévi, melléknévi, számnévi és határozószói névmásokat. Korlátozottabban toldalékolhatóak, mint az általuk helyettesített szófaj. A helyettesített szófajra jellemző szerepeket töltenek be a mondatban.

viszonyszó

névelő (a, az) névutó (előtt, alatt) segédige (fog, volt, lesz) igekötő (ki-, be-, meg-) kötőszó (és, is) szóértékű módosítószó (csak, nem, vajon)

A viszonyszók nem lehetnek önállóan mondatrészek, nem bővíthetők, nem toldalékolhatók. Jelentésük viszonyjelentés. A névutó szerepe a raghoz hasonlít; jelölhet helyet, időt és egyéb viszonyt (akár a határozóragok). A segédige az összetett igealakban (nyaralni fog) és a névszói-igei állítmányban jelenik meg. Az igekötő igéhez, igenévhez, igéből képzett főnévhez kapcsolódó viszonyszó. Az igekötő módosítja az igék jelentését (befejezettséget vagy irányt jelöl). A kötőszó szavakat, tagmondatokat vagy mondatokat öszszekapcsoló viszonyszó (lehet egyes és páros). A szóértékű módosítószók módosítják az utánuk álló szó jelentését (tagadószók, tiltószók, kérdőszók, óhajtószók).

mondatszó

indulatszók (jaj, hé) mondatértékű módosítószók (Igen., Bizony.)

Három csoportját különböztetjük meg az indulatszóknak: a.) érzelmet, indulatot kifejező, b.) kommunikációs kapcsolatot kifejező, c.) állathívogató, állatterelő, hangutánzó indulatszók. Az indulatszók nem toldalékolhatók, nem lehetnek önálló mondatrészek. A mondatértékű módosítószók mondatértékűek, önállóan mondatok, tagmondatok lehetnek. A mondatszók általában önálló, tagolatlan mondatok vagy tagmondatok, nem bővíthetők.

névmás

44

Nem toldalékolhatóak (kivéve a segédigét). Különbség ugyanakkor a két csoport között, hogy a viszonyszók csak más szavakkal együtt fejeznek ki valamilyen nyelvtani öszszefüggést, a mondatszók viszont (ahogy nevük is mutatja) lehetnek egyetlen szóból álló tagolatlan mondatok is. A táblázatban az igenevek, a névmások, a viszonyszók és a mondatszók tulajdonságait foglaltuk össze.

Gondolkozz! 1. Írj reklámszöveget az alábbi két termék egyikének (vagy akár mindkettőnek)! Névmásokat, szóértékű módosítószókat, szóértékű mondatszókat és névutókat használhatsz kizárólag! Dolgozz a füzetedbe!

2. Határozd meg a lehető legpontosabban a következő szavak szófaját! Figyelj oda, hiszen egy szó több szófajú is lehet jelentésétől függően! a, ahány, akárhány, aki, alatt, aligha, arany, át, bár, csak, csitt, de, Dunántúl, egymás, együtt, el, engem, enyéim, és, ez, fiú, fog, fut, futás, hajrá, hegység, így, is, jaj, jövendő, juh, Kati, kevés, kevesebb, ki, király, kutya, lakosság, magunk, Játékszín, mennyi, milyen, mindegyik, most, múlva, néhány, nem, nos?, Rubicon, Colgate, nyáj, oda, olvasandó, olyan, ő, ötöd, övé, Petőfi Sándor, pipi, reccs, rohanva, rögtön, sárgaság, se, sírni, sok, sós, talán, talán, valamilyen, vas, volt

5. Különleges útra vállalkozott három angol fiatal: a Wood testvérek a következő hónapokban azt az egykori útvonalat tekerik végig, amelyen át Hannibál az Ibériai-félszigetről Itáliába, majd Tunéziába jutott. A BBC támogatásával folyó expedíció oldala napról napra frissülve tudósít a fiatalok különleges vállalkozásáról, amelynek során három biciklivel előbb a spanyol partokon, majd a francia Riviérán tekernek végig, hogy az Alpokon átkelve jussanak el Itáliába, majd végül pedig az egykori Karthágóba. […] Az utazás alapjául szolgáló történetet mindenki ismeri: eszerint az első pun háborúban vereséget szenvedett karthágóiak Hannibál vezetésével álltak volna bosszút Rómán, és szerezték volna vissza a Mediterráneum nyugati medencéjének vezetését. A fiatalok célja persze nem ilyen grandiózus – olvasható sajtóközleményükben, hiszen mint azt kiemelik: a több ezres csapatok helyett csak egy tévéstáb követi őket, az elefántok helyett biciklikkel vágnak neki az útnak, és egyikük sem katona, ugyanis egy régész, egy programozó és a BBC egyik tudósítója tekeri majd a kilométereket. (forrás: mult-kor.hu nyomán)

a) Vajon milyen lehetett a három testvér útja? Jellemezd öt határozói igenevet felhasználva! b) Te melyik történelmi alak útját járnád be? Írj erről egy rövid fogalmazást!

6. a) Keresd meg Örkény István Használati utasítás című írásában a melléknévi igeneveket, majd csoportosítsd őket a füzetedben típusuk szerint! b) Írj a füzetedbe te is egy használati utasítást úgy, hogy minél több melléknévi igenevet használsz!

3. Válogasd ki az igenevet tartalmazó mondatokat! a) A buszon egy olvasó nő mellé ültem. Ez az olvasó a legszebb a könyvtárban! b) A leszedett málnát berakta a mélyhűtőbe. Mindent leszedett, ami az asztalon volt. c) Peti a szobában játszva elaludt. Piri játszva oldotta meg a nehéz feladatot.

4. Állapítsd meg az aláhúzott szavak szófaját! Este olvasni szoktam. – Szép ez az este. Piros sapkát kaptam a születésnapomra. – Kedvenc színem a piros. A ház körül szaladgálnak a gyerekek. – Körülkerítettük a csirkeólat.

A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címekre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppily fontos tartozékuk a címe. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!

45

Kommunikáció

Gyakorlatok a munkafüzet 25. oldalán!

Szövegköziség az interneten Az „internetes szövegek” kifejezés egy tág, nehezen meghatározható kategóriát takar. Internetes szövegnek tekintjük az összes, digitalizálás útján felkerült, korábban papíralapon megjelent szöveget? Vagy csak azokat, amelyeket nem egyszerűen lefényképezve, beszkennelve tettek fel a netre, hanem „valódi” elektronikus szöveget (tehát kereshető, szűrhető) készítettek belőle? Internetes szövegnek számítanak a különféle adatbázisok? A szövegköziség (idegen szóval intertextualitás) a különböző szövegeknek, főleg az irodalmi alkotásnak nagyon fontos eleme. A szövegek közötti utalások, szó szerinti, vagy tartalmi idézetek, a szövegek között kimutatható hasonlóság, esetleg azonosság elősegíti a különböző korokban, élethelyzetekben készült alkotások közötti kapcsolatteremtést. Az internet egészen új dimenzióba helyezte ezeket a szövegközi utalásokat: nem is gondolnánk, hogy a honlapokon található linkek tulajdonképpen az intertextualitás fogalmába tartoznak. A linkek kapcsolatot teremtenek különböző oldalakon található szövegek között. A hipertext (link) lehetővé teszi, hogy explicitté, láthatóvá tegyük azokat a hozzákapcsolt anyagokat, amelyeket korábban csak egy, a témában nagyon jártas olvasó talált az eredeti szöveg körül. Ebből kifolyólag a linkelés nagyon megkönnyíti a dolgunkat, ha információkat keresünk. Amikor olvasunk egy szócikket a Wikipédián, rögtön látjuk, hogy milyen új tartalmak lehetnek érdekesek még az általunk választott témában, anélkül tudunk tovább haladni, hogy időt kellene vesztegetnünk az új információk megkeresésére.

azért, mert az internetes publikációk nem kapnak végleges formát a megjelenéssel, hanem állandóan „frissíthetőek” (gondoljunk csak a szöveges online sportközvetítésekre például). Harmadrészt pedig azért, mert egyre több lehetőségük van a felhasználóknak (olvasóknak) „testre szabni” az internetes tartalmakat: beállíthatjuk például egy hírportálon, hogy milyen témájú hírek érdekelnek, és értesítést kérhetünk róla, ha a témában újabb hír jelenik meg (RSS szolgáltatás). Ezzel kiszűrünk sok, számunkra felesleges információt, viszont természetesen nem ugyanabban a szövegkörnyezetben olvassuk a minket érdeklő hírt, mint más olvasók.

1. Idézd fel, milyen példákat láttatok már intertextualitásra irodalomórán! 2. Valamelyik internetes hírportálon válassz ki egy aktuális hírt, ami érdekel! Figyeld meg, hogy hányszor változik a szövege 24 óra alatt! 3. Hogyan ismerjük fel a szövegköziséget? Gyűjts öszsze minél több típust! 4. Magyarázd meg, mit jelenthetnek a következő fogalmakat! idézet, lábjegyzet, mottó, toposz, közhely, embléma, célzás, utalás, rájátszás

5. Pároddal együtt dolgozva mutasd be, milyen intertextuális utalásokat találsz Varró Dániel Túl a Maszathegyen című verses regényében. „Ám mielőtt belefognék, megköszörűlöm a torkom, És megkérem a Múzsát, hogy búbjára fejemnek Már a komolyság józanitó pusziját odanyomja, Mert sem üres locsogás, sem idétlen gyermeki fintor Nem passzol súlyos mondandóm horderejéhez…”

6. Válassz ki a Wikipédiáról egy téged érdeklő szócikket! Nézd meg, milyen hiperhivatkozásokat, linkeket találsz a szövegben, és azok milyen jellegű tartalomra utalnak! Rajzold meg az adott szócikk hipertextrendszerét! 7. Az előző feladat tapasztalatai alapján készítsetek az osztállyal egy saját szócikket! Válasszatok ki egy témát és alkossátok meg annak bejegyzését, hivatkozásait, más szövegekre utaló linkjeit!

Míg a nyomtatott könyvek, szövegek esetében minden példányban ugyanaz a szöveg ugyanúgy szerepel (kivéve természetesen a javított kiadásokat), addig az internetre felkerült szövegek folyton változnak. Egyrészt azért, mert a hipertext többféle bejárási útvonalat kínál fel (nincs szabályozva, ki mire mikor kattintson). Másrészt

46

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Mutasd be tíz-tizenkét mondatban az intertextualitás jelenségét az idézetek segítségével! „Hazádnak rendületlenűl Légy híve, ó magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.”

„Hasadnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar! Bölcsődtül kezdve sírodig Ezt ápold, ezt takard. A nagy világon ekivűl Nincs más, amit mívelj: Áldjon vagy verjen sors keze, Itt enned, innod kell.” (Arany János: Hasadnak rendületlenűl)

(Vörösmarty Mihály: Szózat – részlet)

2. Balassi Bálint A darvaknak szól című versében távol lévő kedvesének üzen. Csoportosítsd a füzetedbe a vers egy versszakában szereplő szavakat szófajuk szerint! „Ádjon az jó Isten néki egészséget, víg és hosszú életet, Mint mezők virággal, tündökljék sok jókkal, áldja mindennel őtet; Nyomán is tavasszal teremjen rózsaszál, s keserüljön éngemet!” (Balassi Bálint: A darvaknak szól – részlet)

3. Keresd meg a következő versben azokat a szavakat, amelyek nem határozók és nem kötőszavak! „Jóllehet ez és jóllehet az, és jóllehet garmadával, mindazonáltal, jaj, mindazonáltal az egész is mindazonáltal. Feltéve ha és feltéve, hogy és feltéve azt, amit, ennélfogva és immár az úgyse, a mégse aligha segít, Mert bőven van itt a mivel, a miáltal, a minekutána, nyilvánvalóan terjed a továbbá komor hiánya.” (Vas István: Határozók és kötőszavak – részlet)

47

Egy alárendelő szószerkezet: az alanyos alárendelés

10.

A szavak a mondatban nyelvtani, tartalmi és hangsúlyozási szempontok alapján különféle nyelvi egységbe rendeződnek, ezek a szószerkezetek. Mivel a nyelvtani-szerkezeti szabályokat idegen szóval szintaktikai szabályoknak hívják, az erre épülő szókapcsolatot szintagmának nevezzük. A szintagmát alkotó szavaknak egy jelentésmezőbe kell tartozniuk: pl.: tüzet rak (tárgyas szintagma). A beszédben léteznek olyan nyelvtani szókapcsolatok, szószerkezetek, amelyek nem szintagmák, ezek a viszonyszós szószerkezetek. Ilyenkor a toldalékértékű viszonyszók egy másik szóval együtt egyetlen szóalakot hoznak létre (lomb alól), ezek egy szintagmának a tagjai lesznek (lomb alól néz). Kötőszók esetében a kötőszó az utána álló szóval alkot viszonyszós szókapcsolatot: (ház) és kert, (jó) de gyönge, de ezt nem nevezzük szószerkezetnek. A hagyományos nyelvtanok az alany-állítmány kapcsolatát elkülönítették a többi alárendelő szerkezettől, mivel e két tag a mondat logikai „magva”. A logikai szerkezet azonban nem feltétlenül egyezik a nyelvtani szerkezettel. Az alany grammatikai szempontból mindig alárendeltje az állítmánynak. Ha az állítmány ige, akkor az alany hozzátartozik szófaji jelentéséhez. A névszóknak nincsen saját alanyi vonzatuk, állítmányként mégis kiegészülhetnek alannyal. Névszói állítmányokat a segédige alakítja át igei természetűvé, és ennek az igei természetű egységnek alárendeltje az alany. Háromféle állítmányt különböztetünk tehát meg:

• Igei állítmány

(pl. A fagyi fogy.)

Á Ι A

• Névszói állítmány

(pl. A fagyi nem finom.)

Á Ι A

• Névszói-igei állítmány (pl. A fagyi finom legyen!)

Á Ι A

Az alanyt és az állítmányt egyeztetjük. Kétféle egyeztetést használunk a magyar nyelvben: alaki, tehát szám- és személybeli (a gyerekek boldogok; ti játszotok) és értelmi (az Egyesült Államok fejlődik) egyeztetést. Az értelmi egyeztetéskor a jelentés alapján (és nem alaki tulajdonságok szerint) egyeztetjük az alanyt és az állítmányt. A rendszerint főnévi természetű alanynak három fajtája:

48

• Határozott alany

(pl. A fagyi finom.)

Á Ι A

• Határozatlan alany

(pl. Valaki jön.)

Á Ι A

• Általános alany

(pl. Mindenki jön.)

Á Ι A

Akkor határozott az alany, ha az a mondatban valamilyen módon egyértelműen megnevezett: általános kifejezőeszköze a főnév és a főnévi értékben használt más szó. Az 1. és 2. személyekben az igei személyrag fejezi ki a határozott alanyt, míg a 3. személyű határozott alany gyakran hiányzik a mondatból, ezek hiányos szerkezetű mondatok (Integetnek.). Ha a mondatban az alany nincs egyértelműen megnevezve, az alany határozatlan. Ennek kifejezőeszköze a határozatlan főnévi névmás (Valaki hív.) és a T/3. személyű igalak (Futnak.) Az általános alanyú mondatokban az állítmány által kifejtett tartalom általános érvényű. Az ember általános jelentésű főnév, az általános névmás (mindenki, bármi), valamint az ige E/2. (Hiába spórolsz a benzinnel, nem úszod meg tankolás nélkül.) és T/1-2-3. (Keressük!) személyű alakjával fejezhetjük ki. Jellemzően az időjárást leíró szavak alkotnak alanytalan mondatokat (Esik. Villámlik.)

Gondolkozz! 1. Gyűjtsd ki az alábbi szövegekből az alanyos alárendelő szószerkezeteket! Tegyél a szívedre pecsétnek, mint valami pecsétet a karodra! Mert mint a halál, olyan erős a szerelem, olyan a szenvedély, mint az alvilág. Nyila tüzes nyíl, az Úrnak lángja. Tengernyi víz sem olthatja el a szerelmet, egész folyamok sem tudnák elsodorni. Ha valaki háza egész vagyonát felkínálná is a szerelemért, azt is kevesellnék! (Énekek éneke, 8.6–8.7)

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. S a szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. (1Kor 13.2–13.8)

2. Írj rövid történetet az előző feladatban kigyűjtött alanyos alárendelő szószerkezetek felhasználásával Ha én gazdag lennék címmel! 3. Válaszd ki azokat a reklámokat, hirdetéseket, amelyek tartalmaznak alanyos alárendelő szószerkezetet!

4. Milyen fajta állítmányokkal találkozol a következő mondatokban? Másold le a táblázatot a füzetedbe, majd írd be őket a táblázat megfelelő rubrikájába! Melyek az állítmányt kifejező szófajok? Toldi György nagy úr volt. Bátyám katona lesz. Minden olyan csendes, tündéri. Ihaj, a Földünk hogy forog! A szorzás számtani alapművelet. A legszebb gyümölcs körül rajzik a legtöbb darázs. Hatalmas orvos az idő. Fiaim, csak énekeljetek! Járt utat a járatlanért el ne hagyj! Hárman sem bírnátok súlyos buzogányát (...) Igei állítmány

Névszói állítmány

Névszói-igei állítmány

5. Milyen szófaj fejezi ki a mondatokban az alanyt? Nevezd meg az alanyok típusát! Megölte valaki magát. Valaki kopogott. Ki-ki a maga haza előtt söpörjön! Ne lépj a fűre! Senki sem lehet bíró a maga ügyében. A zöld a remény színe. Jóból is megárt a sok. Megítél a világ. Mindenki saját sorsának kovácsa. Fehérlik a határ. Tévedni emberi dolog. Hullámzó vetés közt búvócskázik a fürj.

6. Írj öt olyan mondatot, ahol az állítmány azt fejezi ki, hogy a cselekvés/történés/létezés általános érvényű! Dolgozz a füzetbe! 7. Írj alanytalan mondatokat a Nap mozgását ábrázoló kép alapján!

49

Kommunikáció

Gyakorlatok a munkafüzet 26. oldalán!

Internetes szövegtípusok Az interneten különféle szövegekkel találkozunk. Ezek közül többről már – legalább említés szintjén – esett szó. A Facebookon írt üzenetek, a Twitter-üzenetek, különféle chatprogramokon a beszélgetés, blogbejegyzések, fórumhozzászólások, a hírekhez, cikkekhez fűzött kommentek mind-mind olyan szövegek, amelyek alkotására szigorúbb-lazább szabályok vonatkoznak. Azonban nem csak ilyen, napi kommunikációban gyakran használt szövegtípusokat találunk az interneten: a cikkeken, könyveken kívül különféle adatbázisokat (szövegeket és adatokat tartalmazóakat), jegyzékeket, katalógusokat használunk, valamint vásárolunk is online. Természetesen ezekhez is tartoznak szövegek. Míg a Facebook- és Twitter-üzeneteknél fontos a személyesség, saját érzéseinket, a velünk történt eseményeket osztjuk meg barátainkkal, ismerőseinkkel, addig például egy fórumhozzászólásnál vagy egy politikai/tudományos cikk kommentjeinél fontosabb a témához kapcsolódó adekvát megnyilvánulás. (Természetesen vannak olyan hozzászólók, akik nem a téma miatt kapcsolódnak be a beszélgetésbe, hanem pusztán a többiek zavarása okán. Az internetes szleng őket trolloknak nevezi.) A közös ezekben a megnyilvánulásokban, hogy formailag nagyjából kötetlen műfajok (egyedül a Twitternél van karakterkorlátozás), emiatt is hasonlítanak nagyon az élőszóbeli kommunikációra. A blogbejegyzés szintén lehet formailag kötetlen, de mivel a blogokban általában valamilyen központi téma köré szerveződnek a bejegyzések (függetlenül attól, hogy e központi téma valamilyen hobbi, egy utazás napjainak megörökítése, vagy épp valaki napi beszámolója a macskáiról) célszerű az ismeretterjesztő szövegek mintájára felépítenünk az ilyen bejegyzéseket. Egy összecsapott, követhetetlen, se füle-se farka bejegyzés nem vet jó fényt a szerzőjére.

50

2. Gondold végig, milyen témáról írnál szívesen blogot! Keress rá a neten, hogy milyen hasonló témájú blogok vannak! 3. Milyen típusú internetes szövegeket szoktál létrehozni? Írd össze, hogy miért ezeket a típusokat részesíted előnyben! 4. Gyűjtsd össze, miben hasonlítanak egymáshoz a Facebook- és Twitter-üzenetek, valamint a kommentek és hozzászólások.

5. Párokban dolgozva írjatok a füzetbe hozzászólást a következő szöveghez! A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális 0,000002%-os tartalom felett van. A vegyületek napfény hatására fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólomszennyezése megszűnt, de szénhidrogéneket és szén-monoxidot bocsájtanak ki, valamint súlyos probléma a szálló por kibocsátása is. A WHO becslése alapján évente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a levegőszennyezőket kivonnák a forgalomból. A Világbank 2010-re 816,4 millióra teszi a motoros járművek számát, szemben a 1990-es 586 milliós adattal. (forrás: Wikipédia)

Az internetes adatbázisokban található szövegek a fentieknél jóval szigorúbb követelményeknek kell hogy megfeleljenek. Még az apróhirdetési oldalak is meghatározott információk megfelelő sorrendű megjelentetését kérik a hirdetés feladásához (például termék neve, ára, mennyisége, átadási helye, szállítási módja.). Azért fontos ezeknek a szabályoknak a betartása, mert ez teszi lehetővé a hatékony kereshetőségét az adatbázisoknak. Rengeteg különböző adatbázisfajta található meg online: apróhirdetési oldalak, könyvtári katalógusok, webshopok, szöveges adatbázisok, lexikonok (például Wikipédia, MEK), hírportálok.

6. Készítsetek az osztállyal blogbejegyzést! Alkossatok öt csoportot, és az osztály életével kapcsolatos témában mindennap más-más csoport bővítse közös blogotokat! A témát, a formai követelményeket és annak rögzítési formáját előre beszéljétek meg!

1. Gyűjtsd össze azokat az internetes adatbázisokat, amiket használni szoktál! Próbáld meg csoportokra bontani őket!

9. Keress a magyar nyelvvel vagy irodalommal kapcsolatos oldalakat! Párban vagy csoportban dolgozva mutassatok be egy-egy ilyen oldalt!

7. Miben térnek el egymástól a papír alapú és az internetes adatbázissal rendelkező hirdetések? 8. Írj a füzetedbe hirdetési szöveget, melyben saját választás alapján autót, ruhát, ékszert, sportszert (stb.) kínálsz eladásra vagy cserére!

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Miért különlegesek ebben a versben az alany-állítmányi szerkezetek? „Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad. Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad. Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad. Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad. Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad. Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad. Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad. Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad. Törd át gátjaid – a világ legyél te magad. Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.” (Weöres Sándor: Tíz lépcső)

2. Milyen alannyal és állítmánnyal találkozol a következő Ady Endre-idézetben? „Magyarország dús ország volt, Van termése, kincse, vadja, De amit a bús nép szerzett, Víg uraság zsebre rakja.

Ez az ország mindnyájunké, Hol bilincset urak vernek, Háborúra készüljön föl Minden sápadt munkás-gyermek.” (AdyEndre: Történelmi lecke fiúknak)

3. Gyűjts linkeket Janus Pannonius Névváltoztatásáról című epigrammájában felmerülő témákról! Milyen jellegű (pl. irodalmi) honlapokat találtál, és ezek hogyan hivatkoznak erre a versre? „János volt a nevem, s Janus, ki e verseket írta! Megmondom, ha netán, tudni kivánod okát. Nem buta gőgből hagytam cserben a régi nevem, nem! Tudna-e bárki különb s szebb nevet adni nekem? Ezt hittem magam is s lásd, Janus lettem, amint a Múzsa magához emelt s megkoszorúzta fejem.” (Berczeli A. Károly fordítása)

51

További alárendelő szószerkezetek

11.

Az alárendelő szószerkezetek felosztása az alaptag és a bővítmény közötti nyelvtani viszonyt veszi figyelembe, így a már tárgyalt alanyos alárendelő szószerkezeten kívül háromféle alárendelő szószerkezetet különítünk el:

• tárgyas szószerkezet (kérem az almát)

Á Ι T

• határozós szószerkezet (mód jól dobok)

Á Ι Hmód

• jelzős szószerkezet (mi szép almát)

T Ι Jmi

Csokit szeretnék. – Ahogy a mondat is mutatja, a tárgyas szószerkezetekben általában a -t tárgyrag jelöli a tárgyat. Vannak azonban olyan mondatok, amelyekben rag nélkül áll a tárgy (neked adtam a csokim). Szintén rag nélkül áll a főnévi igenévvel kifejezett tárgy is (szeretek aludni). A határozott tárgy (hozta a csokit) mellett határozott (tárgyas), a határozatlan tárgy (hozott egy csokit) mellett általános (alanyi) ragozású igealakot használunk. A mondatban a tárgy a tárgyas ige vagy az abból képzett ige bővítménye (Megette az almát.). Sírva vigad. Boldogan jön. Peti mellett ül. – Jellemzően határozóragos vagy névutós névszó (sietősen lépdel, az asztal alatt látta), határozószó (oldalt ül) és határozói ige-

Gyakorlatok a munkafüzet 27. oldalán! név (futva jön) fejezi ki a határozót a határozós szószerkezetekben. Jellemzően igét, melléknevet és számnevet bővítenek a határozók a mondatban. Gyors segítség. Peti cipői. – A jelzős szerkezetek lehetnek jelöltek és jelöletlenek. A minőség- és mennyiségjelzőknek nincs alaki jelölője (váratlan fordulat, sok gond). A birtokos jelzőt jelölheti a birtokos jelző ragja (a srácnak a ruhái) és a birtokszón a birtokos személyjel (a srác ruhája). A birtokos jelző ragja általában elhagyható, többszörös birtokos esetben azonban az első tagról minden esetben elhagyandó (a srác ruhái, a srác apjának ruhái). Két jelzős szerkezetben alkalmazunk egyeztetést: a mutató névmással kifejezett kijelölő jelzőt (ezt a hetet) és az értelmező jelzőt (a kabátról, a kékről) egyeztetjük a jelzett szóval. Jellemzően főnevet bővítenek a jelzők a mondatban. Az alaptag szófaja szerint is osztályozhatjuk az alárendelő szószerkezeteket. E szófaj szerinti felosztásban • igei (kenyeret ken, jegyet vesz); • igenévi (gyorsan futni, segítséget kérve, keveset aludni); • főnévi (piros kabát, a szomszéd tehene, tanuló diák); • melléknévi (fiatal a filmhez, jobb a múltkorinál, kevés a sikerhez); • számnévi (kicsit kevés, több a tegnapinál); • határozószói (távol tőlünk, nagyon sokára); • névmási (valamelyik a kettő közül, akárki az osztályból) alárendelő szószerkezeteket különböztetünk meg.

Alárendelő szószerkezetek

Nyelvtani viszony szerint

Az alaptag szófaja szerint

alanyos szószerkezetek

igei szerkezetek

határozós szószerkezetek

igenévi szerkezetek

tárgyas szószerkezetek

főnévi szerkezetek

jelzős szószerkezetek

melléknévi szerkezetek

számnévi szerkezetek

határozói szerkezetek

névmási szerkezetek

52

Gondolkozz! 1. Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, mit jelent a szerkezetszintű alany kifejezés. Írj a füzetedbe három példát rá! 2. Alkoss alárendelő szószerkezeteket a megadott alaptagokkal és bővítményekkel! Alaptagok

Bővítmények

jön, megy, ruha, szék, hétvége

gyorsan, ide, piros, kényelmes, hosszú, három, hozzád

3. Alkoss az ágrajzoknak megfelelő szószerkezeteket! a)

b)

A | Jmi

Á T

7. Milyen alárendelő szószerkezeteket találsz az alábbi szólásokban? Ismered-e a jelentésüket? Nézz utánuk O. Nagy Gábor: Mi fán terem? című könyvében! 1. Bottal ütheti a nyomát. 2. Előbújik a csigaházából. 3. Előre iszik a medve a bőrére. 4. Egy életre megtanulta a leckét. 5. Nem viszi el szárazon. 6. A kisujjában van. 8. Gyűjts a füzetedbe a felsorolt alaptagokhoz minél több bővítményt úgy, hogy alárendelő szószerkezeteket alkoss! gondolkodik, ház, beszél, megtilt, iskola, ír 9. Gyűjtsd ki a füzetedbe az alábbi szövegrészletből a következő mondatrészeket: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző!

Hh

c)

d)

e)

Á | T | Jbi

A | Jbi

Á | Há

4. Írj alárendelő szószerkezeteket a megadott szavakkal úgy, hogy egyszer bővítmények, egyszer alaptagok legyenek! piros: a ház piros / piros szoknya fáradt három jó nagy szép

„Jó latinista voltam, igazi gyönyörűséget szerzett nekem a latin szöveg boncolgatása, különös örömérzet fogott el, ha áttekinthettem és végre megértettem egy latin szerző mondatalkatát; világosságot, következetességet, egyszerűséget éreztem e nyelv szerkezetében, minden szó csodálatosan a helyén volt, és nem lehetett félreérteni, […] értettem és szerettem a latint. Már nehezebben boldogultam a magyar »stilisztikával«; Toldit bifláztuk, míg a nyelvünk kilógott, s nem hallottuk többé szavai zenéjét, nem éreztük a szavak ízét és illatát.” (Márai Sándor: Breviárium – részlet) 10. Írjatok történetet a füzetetekbe az alábbi képregény alapján úgy, hogy minél több alárendelő szószerkezetet használjatok!

5. Nevezd meg a következő címekben szereplő alárendelő szószerkezeteket! (Tudod, melyik művet ki írta?) Szigeti veszedelem Sok hűhó semmiért Ahogy tetszik A velencei kalmár Szegény Zsuzsi a táborozáskor Adj már csendességet 6. Készítsd el az alábbi alárendelő szószerkezetek ágrajzát a füzetedbe! A szószerkezetek felhasználásával írj egy rövid történetet! az utcán sétál, az osztálytársam barátnője, szívesen utaznak, szép álmokat, divatosan öltözködik, sokszor kirándulunk

11. Válasszatok ki egy tetszőleges budapesti és egy vidéki színházat! Vizsgáljátok meg a színházak műsorát, majd gyűjtsétek össze a füzetetekbe az összes olyan előadás címét, amelyben alárendelő szószerkezetet találtok! Állapítsátok meg a szószerkezetek típusát!

53

Kommunikáció

Gyakorlatok a munkafüzet 25. oldalán!

Blogok A blog folyamatosan változó, frissülő internetes publikációs médium, ahol rendszerint röviden számol be a szerző egy őt érdeklő vagy érintő eseményről, hírről, vagy akár a saját életéről. A blogokat leginkább a naplóhoz hasonlíthatjuk: a szerző saját magát, az érzéseit, gondolatait osztja meg az olvasóközönséggel, dokumentálja életének bizonyos szeleteit. Hasonlítható még a blog a véleményközlő publicisztikához, azonban annál jóval közvetlenebb, jóval személyesebb műfaj. A személyes blogok egyik legfontosabb eleme a magánszféra és a nyilvánosság közötti feszültség. Mivel a blog a naplóval rokonítható, ide jellemzően a legszemélyesebb gondolatokat jegyezzük fel, ugyanakkor egyszerre a széles nyilvánosság elé is tárjuk érzéseinket, személyiségünk egyes „titkait”. A blogok legfontosabb tulajdonsága, hogy állandóan változnak: a bejegyezések láncolatot alkotnak, akár utólag is módosíthatóak, egy korábbi bejegyzéshez kiegészítéseket tehetünk, ráadásul az olvasók is megírhatják az élményeinkkel kapcsolatos véleményüket. A hipertexteknek köszönhetően bejegyzésünk akár önálló életre is kelhet, a világ másik végén készült szövegekhez kapcsolódhat. Az intézményesített újságírással szemben a blogok rengeteg előnnyel bírnak:

• A szerzők civilek, lelkesedésből írnak, mindenhol jelen vannak, személyes tapasztalatokat osztanak meg.

• A bejegyzések tulajdonképpen az eseményekkel egy időben készül(het)nek, valós időben értesülhet a közönség bizonyos dolgokról.

• A szerzőket és a blogokat kevésbé kötik gazdasági kényszerűségek.

• A blogokon megjelenő írások sokszínűsége képes lehet kiegyensúlyozni a hivatalos kommunikációs fórumok elfogultságait, politikai érdekeit (bár a blogok szerzői sem elfogulatlanok).

• Blogot bármilyen témáról írhatnak, így ez a csatorna az információszerzés és a társalgás olyan új formáját valósítja meg, amely sokkal szélesebb körben elérhető, mint a hagyományos sajtótermékek. Az okostelefonok térhódításával tulajdonképpen a teljes blogszféra, és egyéb web2-es kommunikációs csatornák bekerültek az emberek zsebébe.

1. Írj blogbejegyzést (a füzetedbe vagy egy valódi blogra) arról, hogy miért fontos számodra a blogírás! (Írd meg azt is, ha nem fontos, mivel ez egy személyes műfaj!)

54

2. Keress olyan blogot, amely szerinted megfelelően ötvözi a magánszférát és a nyilvánosságot! 3. Készítsd el a sikeres blogírás kritériumainak listáját a füzetedbe! A feladathoz végezz kutatómunkát az interneten, állításaidat támaszd alá forrásokkal, példákkal! 4. Készíts gondolattérképet az alábbi állítások egyikéhez! A gondolattérkép alapján írj egy fogalmazást! Dolgozz a füzetedbe! 1. „Akár terápia is lehet a blogírás” (forrás: sg.hu) 2. „A blog nem hal meg” (forrás: A hvg.hu) 5. Alkossatok csoportokat, majd oldjátok meg a következő feladatokat! a) Gyűjtsétek össze a füzetetekbe, milyen tematikus blogokat ismertek (például gasztroblogok, közéleti blogok)! Válasszatok ki egy témakört, és írjatok öt érvet, miért fontos, hogy az általatok választott kategóriában minél több igényes blog szülessen! b) Válasszátok meg az ország legjobb bloggerét! Készítsetek egy tablót vagy prezentációt, amelynek segítségével bemutatjátok az osztálynak a kedvenc bloggereteket! Az előadás tartalmazza a választott személy melletti érveiteket, hogy meggyőzhessétek osztálytársaitokat, valóban ő a legjobb.

7. Alkossatok csoportokat, majd készítsetek egy blogot az osztályotok számára! Minden csoport válasszon ki egy az osztály életével kapcsolatos eseményt (például: iskolai ünnepség, színházlátogatás, osztálykirándulás, teremdíszítés). Írjatok a választott témával kapcsolatosan blogbejegyzést!

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Gyűjtsd ki az állítmányokhoz kapcsolódó alanyokat és határozókat a füzetedbe az alábbi szövegekből! Figyeld meg az igenevek szerepét! Szinte naponta értesülünk a világban történt természeti katasztrófákról. Felmerül a kérdés, hogy miért szaporodtak meg ennyire az időjárási szélsőségek? A válasz erre egyszerűen az, hogy nem a természeti csapások száma növekedett, hanem azok híre jut el hozzánk könnyebben. Az internet csak az utóbbi évtizedekben jelent meg, lehetővé téve a villámgyors információáramlást. Felgyorsult a hírközlés az online média, ma már a Föld bármely pontján is tapasztalunk rendkívüli eseményt, azt akár egy okostelefonnal rögzítve másodpercek alatt megoszthatjuk, elérhetővé téve mindenki számára. (forrás: www.ng.hu)

2. Gyűjtsd ki a füzetedbe a szöveges feladatban található jelzős szószerkezeteket! Egy parkbeli szökőkút medencéjének alakja szabályos hatszög alapú egyenes hasáb. A szabályos hatszög egy oldala 2,4 m hosszú, a medence mélysége 0,4 m. A medence alját és oldalfalait csempével burkolták, majd a medencét teljesen feltöltötték vízzel. Hány m2 területű a csempével burkolt felület, és legfeljebb hány liter víz fér el a medencében? (forrás: Matematika középszintű írásbeli érettségi vizsga, 2014. május 6./ II. rész)

3. a) Gyűjts a füzetedbe öt alárendelő szószerkezetet Mikes Kelemen leveléből! Írd át a levélrészletet a mai nyelvhasználatunknak megfelelően! „Már mi itt derék házas-tüzes emberek vagyunk, és úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont. De tréfa nélkül, édes néném, mi itt igen szép kies helyt vagyunk. A város elég nagy és elég szép, a tengerparton lévő kies és tágas oldalon fekszik. Az is való, hogy Európának éppen a szélyin vagyunk; lóháton innét Constancinápolyban két nap könnyen el lehet menni, tengeren pedig egy nap. A’ bizonyos, hogy suhult a fejdelemnek jobb lakóhelyt nem adhattak volna. Akármely felé menjen az ember, mindenütt a szép mező, de nem puszta mező, mivel itt mindenütt a földet jól megmívelik.” (Mikes Kelemen: Törökországi levelek, 37. levél)

b) Olvasd el a 37. levél teljes szövegét! Készíts blogbejegyzést Mikes Kelemenként az emigrációban élők napirendjéről!

4. A hiányzó szavakkal kiegészítve olvassátok fel a lecke alábbi részletét! és . A minőség- és mennyiségjelzőknek nincs A jelzős szerkezetek lehetnek jelölője (váratlan fordulat, sok gond). A birtokos jelzőt jelölheti a birtokos jelző (a srácnak a ruhái) és a birtokszón a birtokos (a srác ruhái). A birtokos jelző általában elhagyható, birtokos esetben azonban az első tagról minden esetben elhagyandó (a srác ruhái, a srác apjának ruhái). Két jelzős szerkezetben alkalmazunk : a mutató névmással kifejezett kijelölő jelzőt (ezt a hetet) és az jelzőt (a kabátról, a kékről) egyeztetjük a jelzett szóval. Jellemzően bővítenek a jelzők a mondatban.

55

A mellérendelő szószerkezetek

12.

Gyakorlatok a munkafüzet 29. oldalán!

A mellérendelő szószerkezetek lehetnek kapcsolatosak, ellentétesek, választók, magyarázók vagy következtetők, a tagok között logikai viszony van. A mellérendelő szószerkezetek tagjai egyenrangúak, a mondatban azonos szinten helyezkednek el. A mondat minden szintjén, bármilyen mondatrészi szerepben előfordulhatnak. A mondatrészi szerepet a tagok együttesen töltik be, például: Anya és apa beszélgetnek.; Peti gyorsan és pontosan dolgozik.; Zita olvas vagy alszik. stb. Halmozott mondatrészeknek is nevezik őket, mivel egyetlen mondatrészt két vagy több logikailag és tartalmilag összetartozó, összekapcsolt szó fejez ki. A mellérendelő szerkezet tagjai közötti kapcsolatot általában jelzi a kötőszó. A mellérendelő szószerkezetek fajtái: • kapcsolatos szószerkezet (kicsi és lapos; te is; én is; se vége, se hossza); jele: — • ellentétes szószerkezet (lassú, de biztos; nem kér, hanem követel); jele: ↔ • választó szószerkezet (most vagy soha; akár te, akár én); jele: ~ • magyarázó szószerkezet (gyors, ugyanis kitartó); jele: ← • következtető szószerkezet (kitartó, tehát gyors); jele: →

MELLÉRENDELŐ SZÓSZERKEZETEK Neve

56

Jellemző kötőszavai

Jele

Példa

Kapcsolatos szószerkezet

és; s; meg; is; sem; nemcsak …, hanem … is; is … is; sem … sem; mind … mind; hol … hol; egyrészt … másrészt; részint … részint; sőt

–

nagy és okos, Feri is, én is, se íze, se bűze

Ellentétes szószerkezet

azonban, ellenben, viszont, pedig, nem … hanem, csak, ellenkezőleg, de, ámde

↔

gyors, de drága; nem mondja, hanem teszi

Választó szószerkezet

vagy, vagy … vagy; akár …, akár …

~

ma vagy holnap; akár így, akár úgy

Magyarázó szószerkezet

hiszen, ugyanis, tudniillik, azaz, mivel, mert

←

ügyes, mivel edzett

Következtető szószerkezet

tehát, így, ezért, ennélfogva

→

edzett, tehát ügyes

Gondolkozz! 1. Alkoss minél többféle mellérendelő szószerkezetet az alábbi szavak felhasználásával! elkezdődött,

elaludt,

nevetett,

felébredt,

örült

6. Írj minél több mellérendelő szószerkezetet az alábbi összetevőkből! A névszókat és az igéket természetesen ragozhatod. Dolgozz a füzetedbe!

2. Válogasd szét a következő mellérendelő szószerkezeteket! beszélgettünk, azaz vitatkoztunk; csúnya, ugyanis sáros; eredményes, ugyanis szorgalmas; hideg, bár udvarias mosoly; hol ő, hol én; kicsi, de erős; mind a fiúk, mind a lányok; most vagy soha; se vége, se hossza; szép, de savanyú; szorgalmas, ezért eredményes; vagy könyvet, vagy füzetet; vajat és kenyeret is 3. Írj minél több mellérendelő szószerkezetet a kép alapján! 4. Gyűjtsd ki a mellérendelő szószerkezeteket a következő, a szelektív hulladékgyűjtésről szóló szövegből! Írd meg a fém-, a színes üveg- vagy a fehérüveg-gyűjtő konténer leírását! Használj minél több mellérendelő szószerkezetet! A papírgyűjtő konténer újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kartondoboz gyűjtésére való. A tejesés gyümölcsitalos (kombinált) dobozokat minden esetben mossuk ki és tapossuk laposra! Higiéniás okokból ne dobjuk bele az élelmiszer-maradványokat és egyéb szennyeződéseket (pl. olaj, zsír, oldószer) tartalmazó papírokat, használt papír zsebkendőt, szalvétát. A műanyaggyűjtő konténerbe üdítős, ásványvizes PET-palackokat, kiöblített háztartási flakonokat és azok lecsavart kupakjait (samponos, habfürdős stb.), háztartásban előforduló tiszta fóliát (szatyrok, tasakok, csomagolófóliák stb.) dobhatunk bele. Ne dobjunk bele zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett (nem kimosott) flakont, se tejes, se joghurtos poharat, se margarinos dobozt, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyagot, hungarocellt, CD-lemezt, magnóés videokazettát, egyéb műanyagnak ítélt hulladékot (például nejlonharisnya), mert hasznosításuk jelenleg nincs megoldva!

5. Válaszd ki azokat a kötőszókat, amelyek állhatnak mellérendelő szószerkezetben! Írj velük egy-egy mellérendelő szószerkezetet! és, vagy, meg, ahogy, amint, hanem, bár, csak, s, de, mert, mivel, hiszen, aki, mint, amikor, is, tehát, sőt, minthogy, ugyanis, vagyis, midőn, holott

7. Alkossatok párokat, és mutatkozzatok be az osztálynak egymás nevében! Írjatok öt mondatos bemutatkozást a füzetetekbe, melyhez használjátok a mellérendelő szószerkezetek fajtáit! 8. Gyűjtsd ki a füzetedbe a felsorolt közmondások és szólások közül azokat, amelyek mellérendelő szószerkezetet tartalmaznak! Válassz ki két közmondást, és írj velük egy rövid történetet! Ízlések és pofonok különbözők. Mindenütt jó, de legjobb otthon. Sokat hallj, láss, keveset szólj. A kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad. A lovát keresi, s rajta ül. A macska is szereti a halat, de kerüli a vizet. Azt se tudja, eszik-e vagy isszák. Vizet prédikál, és bort iszik.

9. Mellérendelő szóösszetételt vagy mellérendelő szószerkezetet találsz az alábbi mondatokban? Csoportosítsd a példákat a füzetedbe! Mellérendelő szóösszetétel

Mellérendelő szószerkezet

A híres-neves énekesnő a városban ad koncertet. Zoli is, én is szívesen segítünk neked. Ma vagy holnap meglátogatom a szomszédomat. Ez a ház kívül-belül tiszta. A járókelők kiabálásától hangos az utca. Ez az autó rendkívül gyors, de drága.

10. Gyűjts a füzetedbe két történelmi és két irodalmi szállóigét, amelyben mellérendelő szószerkezetet találsz!

57

Kommunikáció Adatbázisok Az internetet a szórakozáson kívül alapvetően információk keresésére használjuk. Az online elérhető különféle adatbázisok rengeteg időt spórolhatnak a felhasználóknak. A legjobb példa erre talán az útvonaltervező: nemcsak azt láthatjuk néhány másodperc alatt, hogy merre, milyen járművel menjünk, de az adott viszonylat menetrendje is rendelkezésre áll rögtön. Ezek az adatbázisok óriási mennyiségű adatot tárolnak, és lehetővé teszik az adathalmaz egyszerű és gyors kereshetőségét. Jellemzően egy-egy adatbázisba valamilyen szempont alapján gyűjtik az adatokat, tehát az információk egy bizonyos kört, területet fednek le. A szöveges adatbázisok nagy előnye, hogy óriási menynyiségű szövegben tudunk pillanatok alatt keresni. Idézeteket, szereplőket, megszólalásokat sokkal hatékonyabban kereshetünk, mint a hagyományos papíralapú kiadványokban. Ráadásul a digitális szöveges adatbázisokban egymás mellett nézhetőek egy-egy mű különféle kiadásai, szövegváltozatai. Ennek köszönhetően nyomon tudjuk követni, változott-e valamely szöveg az idők során, és ha igen, hogyan. A szöveges adatbázisok lehetővé teszik, hogy könynyen összegyűjthessünk valamilyen szempont szerint számunkra fontos szövegeket. Egy szerző munkáit, vagy épp egy adott témáról szóló, különféle munkákat gyorsan meg tudjuk keresni, sőt azt is láthatjuk, hogy egyéb szempontok szerint milyen művek kapcsolódhatnak még keresésünkhöz. Fontos azonban, hogy a szöveges adatbázisok nem helyettesítik a hagyományos könyvtárakat. Bár rengeteg szöveg fent van a világhálón, egyelőre nagyon sok könyv csak hagyományos módon érhető el. Ráadásul, mivel a digitalizálás igen költséges folyamat, a régebbi könyvek jó része képként kerül fel az internetre. Ebben az esetben viszont épp kereshetőség szempontjából nem egyszerűbb a dolgunk.

1. Válassz egy szöveges adatbázist! Gyűjtsd össze, milyen funkciói vannak! 2. Gondold végig, milyen egyéb funkciókkal, kisegítő lehetőségekkel lehetne fejleszteni az általad választott adatbázist! 3. Ismerd meg a legnagyobb szöveges adatbázisokat! Keress, kutass és olvass a mek.oszk.hu és a books. google.com adatbázisokban található szövegekben!

58

4. Alkossatok csoportokat, majd gyűjtsetek érveket a könyvtár és a szöveges adatbázisok rendszeres használata mellett! 5. Nézz utána, mit jelent a tematikus és a kulcsszavas kereső! Írj két-két példát a füzetedbe! 6. Alkossatok csoportokat, majd válasszatok egy internetes adatbázist (pl. lexikonok, menetrendek, telefonkönyvek, szöveges adatbázisok), és mutassátok be a jellemzőit és a használatát bemutató vagy tabló segítségével! 7. Alkossatok csoportokat, majd válasszatok egy tetszőleges művészettel vagy természettudománnyal kapcsolatos témát! Készítsetek kutatási tervet a témához: milyen adatbázisokon találtok információkat, szemléltető anyagokat, videókat a bemutató elkészítéséhez? A tervet tabló segítségével mutassátok be az osztálynak! 8. Visszatekintés – részösszefoglalás. A hiányzó szavakkal kiegészítve olvassátok fel a lecke alábbi részletét! és az őt alkotó A nyelv egyszerre elemek használati szabályainak rendszere, ezeknek alkalmazásával valósítható meg a legfontosabb emberi tevékenység, a beszéd. A beszéd eleme a beszédhang. A beszédhang elvont, általános nyelvi formája a . A magánhangzók képzését a nyelv és mozgása, valamint az befolyásolja. A mássalhangzókat a képzés és a képzés szerint csoportosíthatjuk. A szavak hangrendjét a bennük lévő és magánhangzók határozzák meg ( hangrendű, hangrendű és hangrendű szavak). A magánhangzók kapcsolódását a , a mássalhangzók kapcsolódását a befolyásolják. A beszéd szavai , morfémákra bonthatók: vannak és . A toldalékmorfémák általában szuffixumok, de lehetnek is. A toldalékoknak három típusát különböztetjük meg: , , . A változó világ által megkövetelt új szavakat többféleképpen hozhatjuk létre: , szóösszetétellel, , rövidüléssel, , szóösszerántással, és szóösszevonással.

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Az alábbi idézet részlet Szophoklész Antigonéjából. A Kar szavai alapján írjatok öt mellérendelő szószerkezetet tartalmazó mondatot! „De megjött végre a Győzelem istennője, A harcszekerekben gazdag Thébaiba Niké, Most már itt az idő A harcok után hosszú feledésre, S hogy az istenek szentélyeihez Éjjeli táncban menjünk mind s Thébaiban a hangos Dionüszosz legyen úrrá.” (Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)

2. Gyűjtsd ki az alábbi versszövegből a mellérendelő szintagmákat! Dolgozz a füzetedbe! „…mi sem lehetne könnyebb, mint valamilyen lexikont felütni, hogy megleljem neved, testvéri árny, s megtudjam, mily folyókban tükröződött arcod, mely mára por és hamu lett, s mily kardok, mily bálványok és királyok, végtelen alfölded mily fényei kapatták hangod első énekedre. Éjszakák s tengerek állnak közöttünk, a századok nagy változásai, és fajták, éghajlatok, birodalmak, de valami megfoghatatlanul összeköt, a szavak titkos szerelme, hangok és jelképek e társasága.” (Jorge Luis Borges: Az első magyar költőhöz – részlet, Somlyó György fordítása)

3. Gyűjts két alárendelő és két mellérendelő szószerkezetet Ady Endre Szeretném, ha szeretnének című verséből! Dolgozz a füzetedbe! „Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkinzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié.”

59

A mondatok modalitásuk szerint

13.

Gyakorlatok a munkafüzet 31. oldalán!

A szavakból rengeteg szószerkezetet tudunk létrehozni. Nem meglepő, hogy a szavakból és szószerkezetekből végtelen számú mondatot tudunk alkotni. Ehhez azonban szükségünk van nyelvtani és szórendbeli szabályokra. A mondatok a szavakból és szószerkezetekből a szavak jelentése alapján épülnek fel. A mondat jellemzően egy kerek, lezárt egységet alkot a beszédben. Ezt a lezártságot a hanglejtéssel (intonáció) is jelezzük. A mondatokat a kommunikációs tartalom, a beszélő szándéka és a szerkezetük alapján csoportosíthatjuk.

A különböző kommunikációs szándékok kifejezéséhez különböző mondatfajtákat használunk. Az egyes mondatfajták beszédfunkciója eltérő, lehet tájékoztató, kifejező vagy felhívó. Ezt nevezzük a mondat modalitásának. A modalitást a nyelv zenei eszközeinek – a hangsúly, a dallammenet és a szünet – segítségével fejezzük ki. A zenei eszközök segítenek a modalitáson túl a gondolategységek határának kijelölésében is. Írásban a mondatok modalitását az írásjelek jelölik. A modalitás alapján elkülöníthető öt mondattípus a kijelentő, óhajtó, kérdő, felszólító és felkiáltó mondat.

KÉRDŐ KIJELENTŐ Eldöntendő

Kiegészítendő

FELSZÓLÍTÓ

ÓHAJTÓ

Célja, feladata:

tájékoztatás, tájékozódás

bizonyosság szerzése (igen-nem válasz)

ismeretszerzés

érzelem kifejezése

akarat kifejezése

vágy kifejezése

Jellemző igemód:

kijelentő

kijelentő

kijelentő

kijelentő

felszólító

feltételes

Hanglejtése:

ereszkedő

emelkedő-eső

ereszkedő

eső vagy lebegő

változatos

változatos

Mondatvégi írásjel:

pont [.]

kérdőjel [?]

kérdőjel [?]

felkiáltójel [!]

felkiáltójel [!]

felkiáltójel [!]

Jellemző szófaja:

—

-e, vajon kérdőszók

kérdőszó, kérdő névmás

indulatszó, módosítószó

—

módosítószó

Mind az öt mondatfajta lehet állító vagy tagadó: Tagadó kijelentés: Nem akarok elmenni ma délután. Tagadó eldöntendő kérdés: Nem kérsz kekszet? Tagadó kiegészítendő kérdés: Miért nem kérsz kekszet? Tagadó felkiáltás: Nem én voltam! Tagadó felszólítás: Ne nyúlj a ládához! Tagadó óhajtás: Ó, bárcsak ne mennék haza!

60

FELKIÁLTÓ

A mondatokban a jelentés alapján három réteget különböztetünk meg.

• Az első réteg a mondat tartalma: a szavak összességének jelentését árnyalja a másodlagos, a kontextustól függő jelentés.

• A második réteg a beszélő szándéka: közlésével e szándékot igyekszik megvalósítani. Ez lehet tájékoztatás, kifejezés, felhívás.

• A harmadik réteg a szándékolt hatás: a beszélő a hallgatóra igyekszik hatást gyakorolni.

Gondolkozz! 1. Alakítsd át a következő kijelentő mondatokat kérdő, felszólító, felkiáltó és óhajtó mondattá! Péter fut. A nyuszi aranyos. Nem kérek többet. Van ebédem. Öten jönnek.

6. Vizsgáld meg az alábbi képeket! Milyen modalitású mondatra ismersz? Válaszodat írd a füzetedbe! Sétálni megyünk.

Jaj, ne!

2. Írj párbeszédet a képhez a megadott mondatképlet alapján! – Kijelentő mondat. – Kérdő mondat? – Kijelentő mondat. – Kijelentő mondat.

– Felszólító mondat! – Felkiáltó mondat! – Óhajtó mondat!

Nem tudtad volna kihagyni a fotel lábát?

Itt jelöld meg a területedet!

Bárcsak ennénk fagyit!!

7. Határozd meg a füzetedben, milyen nyelvi eszközökkel fejezzük ki az alábbi mondatok modalitását (pl. szófaj, írásjel)!

3. Döntsd el, mi lehet a beszélő szándéka a következő mondatokkal! Hová szaladsz, kis nyulacska? Nyuszinak sürgős dolga van. Ugorj be hozzánk! Bár én is tudnék ekkorát ugrani!

4. Mely mondattípusok sajátosságai keverednek a következő mondatokban? Azonnal idehozod az ellenőrződet. Azt csinálod, amit mondok. Azonnal leteszed azt. Fogod magad, és leérettségizel.

1. Bárcsak magammal hoztam volna az esernyőmet! 2. Még te kérdezed! 3. Nem tudnád kölcsönadni az egyik szoknyádat? 4. Beszéljünk a tegnapi kirándulásról! 5. Nem akarok holnap is elkésni. 6. Menj el a boltba és hozz három tojást!

8. Nem csak kijelentő mondattal tudunk felszólító értelmű tartalmat kifejezni. Az udvarias kérdések jellemzően burkolt felszólítások. Írj öt felszólító értelmű kérdő mondatot!

Szednél még egy kicsit?

5. Gyűjtsetek olyan népdalrészleteket, amelyekben kijelentő, kérdő, óhajtó, felszólító és felkiáltó mondatok szerepelnek! A gyűjtéshez használd például az Ortutay Gyula által szerkesztett Magyar népdalok köteteit!

61

Kommunikáció Emotikonok és kiemelések Az internetes kommunikáció egyik nagy hátránya az élőszóbeli kommunikációhoz képest, hogy az üzenethez nem társul hangsúly, hanglejtés, nem látjuk a „beszélő” arckifejezését, így lényeges jelentéstartalmak veszhetnek el. A magyar nyelvben például pusztán a hangsúllyal és hanglejtéssel más és más jelentésű mondatokat tudunk létrehozni. A nyelv zenei eszközei nélkül kiveszhet a közlésből például az irónia, a cinkosság. Ráadásul a zenei eszközök hiánya komoly félreértéseket is eredményezhet. A manapság egyre divatosabbá váló emotikonok, a szmájlik használata tulajdonképpen az élőszóbeli kommunikáció nyelvi jeleken túlmutató többletjelentését próbálja visszaadni. A szmájlik azonban főleg az arckifejezések, a mimika írásba való átültetésében fontosak.

4. Írj legalább három olyan mondatot, amely mást jelent, ha más-más emotikonokkal zárjuk! Használd az alábbi emotikonokat! (pl. :-), :-(, és :-O)! 5. Alkossatok csoportokat, majd készítsetek az online kommunikációval kapcsolatos némajáték-jelenetet, amelyben csak gesztusokat és mimikát használtok! Figyeljetek arra, hogy a jelenetben mindenkinek legyen szerepe! 6. A képeken látható arckifejezések különböző érzelmeket sugallnak. a) Milyen hangulatjelekkel tudnád kifejezni őket? Használj emotikonokat!

A hangsúlyt különféle kiemelésekkel próbálhatjuk meg érzékeltetni: dőlt betűvel, aláhúzással, nagybetűkkel stb. Ezek az eszközök csak akkor segítik a kommunikációt, ha mértékkel használjuk őket. Elsősorban olyan esetekben, amikor fontos szerepe van a szokásostól eltérő hangsúlyozásnak (pl. a csupa nagy betűvel nagy hangerőt, tehát erős érzelmeket fejez ki). A kiemeléssel kapcsolatban figyeljünk arra, hogy a dőlt betűs kiemelést hagyományos címek esetében szoktuk alkalmazni, hangsúlyozás érzékeltetésére kizárólag online kommunikációban, az élőszóbeli kifejezést utánzó írott szövegek esetében használjuk. Ezek a kiemelések, ugyanúgy, ahogy a szmájlik, alapvetően a közvetlen, online kommunikáció során használatosak. Kézzel írott, vagy hivatalos szövegek, tudományos értekezések stb. írásakor kerüljük a hagyományostól eltérő használatukat. (Tudományos szakszövegekben dőlt betűs kiemelést gyakran láthatunk, nem pusztán címek esetében, hanem sokszor a példák kiemelésére is. Ha megfigyeled, ebben a tankönyvben is dőlt betűvel szerepelnek a nyelvi példák. Fontos különbség azonban az online kommunikációval szemben, hogy itt nem hangsúlypótlásra, hanem lényegkiemelésre használjuk, akárcsak a félkövér kiemelést.)

1. Gondold végig, te milyen kiemelő eszközöket szoktál alkalmazni az online kommunikáció során! 2. Magyarázd meg, miért érezzük szükségét a nyelv zenei eszközeinek írásba való átültetését! 3. Gyűjts példát a különféle kiemelésekre az általad olvasott blogokról/közösségi oldalakról!

62

b) Minden hangulatjelhez gyűjts három-három szinonimát!

7. Nézz utána, mit jelent a „netikett” kifejezés! Készítsd el a füzetedbe a közösségi oldalak legalább öt vázlatpontos netikettjét! 8. Készítsetek chatbeszélgetést a füzetetekbe! Válasszatok egyet az alábbi témák közül! Romeo és Júlia megismerkedésük után erkély helyett chaten beszélget egymással Odüsszeusz hazaútja során chatel fiával, Télemakhosszal Aphrodité chaten próbálja meggyőzni Páriszt, hogy ő kapja meg a legszebb istennőnek járó almát

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Milyen modalitású mondatokat találsz Szabó Lőrinc Lóci óriás lesz című versének részletében? Dolgozz a füzetedbe! Jelöld a hangsúlyt és a szünetet! Olvasd fel a verset! „Veszekedtem a kisfiammal, mint törpével egy óriás: – Lóci, ne kalapáld a bútort! Lóci, hova mégy, mit csinálsz? Jössz le rögtön a gázresóról? Ide az ollót! Nem szabad! Rettenetes, megint ledobtad az erkélyről a mozsarat! Hiába szidtam, fenyegettem, nem is hederített reám; lépcsőnek használta a könyves polcokat egész délután, a kaktusz bimbait lenyírta és felboncolta a babát. – Most nagyobb vagyok, mint te! – mondta s az asztal tetejére állt.”

2. Balassi Szép magyar komédiájának alábbi részletében Credulus (ejtsd: kredulusz), a szerelmes főhős panaszos szavait olvashatod. Írj öt különböző modalitású mondatot Credulus panasza alapján! „Ó, nagy kerek kék ég, dicsőség, fényesség, csillagok palotája, Szép zölddel béborult, virágokkal újult jó illatú föld tája, Csudákat nevelő, gállyákat viselő nagy tenger morotvája! Mi haszon énnékem hegyeken-völgyeken bujdosva nyavalyognom, Szörnyű havasokon fene párduc módon kietlenben bolyognom, Tövis közt bokorban, sok esőben, hóban holtig csak nyomorognom?”

3. Olvasd el Szilvási Csaba SMS-versét! Hasonlítsd össze Kazinczy költeményével! Hogyan kapcsolódik Kazinczy költészetéhez? Szilvási Csaba: @zincy fRNc SMSe a má-, a !gyar nyLv éve al@lmámost, ?kor az ifjak & a v* szülék @Z: is ot van már a k&zülék, s nM fSt ürS f&seGt a f&seg&, mRt úr l& a RviCSg, s a józan&z, jó tanácsot * csak 1& mond6ok, SMS: is csak jót s jól írjatok. Kazinczy Ferenc: A nagy titok Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.

63

A mondatok szerkezetük szerint

14.

Tagolt – tagolatlan, minimális – bővített Ha a mondatban van alany-állítmányi szerkezet (pl. János tanul.), vagy ha a szövegösszefüggésből kiegészíthető ezzel, tagolható, (pl. – János tanul. – Meddig? – Egész nap [ti. tanul János]), akkor a mondat tagolt. Ha nincs benne alany-állítmányi szerkezet és nem is egészíthető ki, akkor a mondat tagolatlan – akár szerkesztett (Azt a kiskésit neki!) – akár szerkesztetlen (Ó!). A tagolt mondat lehet minimális: ekkor az állítmányt és a kötelező vonzatokat tartalmazza csak (pl. A sünök szúrósak.), és lehet bővített: ekkor szabad bővítmény is található benne. Mi a vonzat? Ahhoz, hogy egy mondat jól formált, vagyis nyelvtanilag szabályos legyen, az kell, hogy a benne szereplő szavak megfeleljenek a rendező szabályoknak. Ezen szabályok egyike, hogy bizonyos szavak üres helyeket nyitnak maguk körül, s a mondat csak akkor lesz nyelvtanilag tökéletes, ha ezeket az üres helyeket kitöltjük. Ha vesszük pl. a gondol igét, akkor ez önmagában nem alkot mondatot. Ha kiegészítem egy főnévvel (Péter gondol), még mindig nem elég a szerkezet ahhoz, hogy ne érezzünk valami hiányt benne. A Péter Zsuzsira gondol mondat viszont már megfelel a teljesség, a nyelvtani jól formáltság feltételének. A gondol tehát két üres helyet nyitott maga körül, és a mondat teljességéhez szükség volt ezek betöltésére. Az üres helyet betöltő szavakat a szerkezet szintjén vonzatoknak nevezzük. Ha állítmányként szerepel, minden szó legalább egy üres helyet nyit maga körül, az alanyét (Péter megy, Péter gazdag, Péter ember), kivéve néhány igét, melynek jelentése az alanyt is tartalmazza (pl. villámlik). Más szavak még többet: a vár ige kettőt (Péter Zsuzsit várja), az ad ige hármat (Péter Zsuzsinak adja a szendvicsét), sőt az ad lehet négy „vegyértékű” is, ha műveltető képzőt illesztünk hozzá (Péter Miklóssal adatja Zsuzsinak a szendvicsét). A vonzat tehát szükséges kiegészítés. A mondatban viszont esetenként számos olyan mondatrész is található, amely a mondat szerkezetének sérelme nélkül elhagyható. Az A szégyenlős Péter a villamoson örömmel gondol Zsuzsira mondatból a szégyenlős is, a villamoson is, meg az örömmel is elhagyható anélkül, hogy a mondat jól formáltsága (= nyelvtani helyessége) csorbát szenvedne. Az ilyen mondatrészeket szabad bővítményeknek nevezzük. Az összetett mondatokban két vagy több tagmondat kapcsolódik össze. Ahogy a neve is mutatja, az alárendelő összetett mondatok tagmondatai nem egyenrangúak, nem egy szinten helyezkednek el. A főmondat egyik mondatrészét fejti ki bővebben a mellékmondat. A főmondat utalószavának mondatrészi szerepe határozza meg a mellékmondat típusát. Az alárendelő összetett mondatok között találunk olyanokat, amelyek mellékmondatában a mondatrészkifejtő tartalom mellett valamilyen sajátos jelentéstartalom is

64

Gyakorlatok a munkafüzet 33. oldalán! megjelenik. Ezek a hasonlító (főbb kötőszavai: mint, akár), feltételes (ha), következményes (hogy, úgyhogy) és megengedő (habár, noha, jóllehet, ha … is) mellékmondatok. Az ilyen mellékmondatok nem mindig mondatrészkifejtők (pl. Ha nem tévedek, ma vasárnap van.), utóbbiakkal a középiskolában nem foglalkozunk. A mellérendelő összetett mondatok tagmondatait tartalmi-logikai viszony kapcsolja össze, a tagmondatok egyenrangúak. A többszörösen összetett mondatok kettőnél több tagmondatból állnak. Ezekben a mondatokban lehet alárendelés és mellérendelés is. A főmondathoz (vagy főmondatokhoz) különféleképpen kapcsolódhatnak az alárendelt mellékmondatok. Néhány példa: Féltem, hogy nem jössz meg időben, és elkésünk a moziból. Kifulladtam a futásban, ezért leültem egy kőre, hogy pihenjek egy kicsit. Vagy a vonaton felejtettem, vagy már előbb elvesztettem az ernyőmet, nem tudom. Annyira igyekeztem, hogy majd megszakadtam, de nem sikerült megnyernem a versenyt. Alárendelő

alanyi

állítmányi

A

Á

Ki sokat markol, keveset fog.

Olyan a ruha, amilyet akartál.

tárgyi

határozói

T

H

Azt hiszem, elég ennyi.

Mint egy kecske, úgy mekeg.

jelzői

Jme Annyi almát kapsz, amennyit kérsz.

Mellérendelő

kapcsolatos

ellentétes

Jött valaki, és segített.

Jött valaki, de nem segített.

választó

következtető

Vagy segítesz, vagy sorsomra hagysz.

Segítettél, így megmenekültem.

magyarázó

Megmenekültem, hiszen segítettél.

Gondolkozz! 1. Csoportosítsd a következő szöveg mondatait a következőek szerint: egyszerű mondat, alárendelő öszszetett mondat, mellérendelő összetett mondat! „Annak okáért, hogy némi részben jóvátegyem a Sorsnak hibáját, mely éppen ott méri fukarabb módon segítségét, ahol csekélyebb az erő, mint ahogy a gyönge nőknél látjuk: az a szándokom, hogy szerelmes hölgyeknek segítségül és menedékül (mivelhogy a többieknél megteszi a tű, az orsó és a motolla), elmondok száz novellát vagy mesét, vagy példázatot, vagy történetet, mindegy, hogy minek nevezzük, melyeket hét hölgyből és három ifjúból összeverődött tisztes társaság mesélt el a múlt halálos járvány szörnyű idején, és hozzáfűzök néhány dalocskát, melyeket a fent mondott hölgyek énekeltek az ő gyönyörűségökre. Ezekben a novellákban szóba kerülnek az újabb és a régi időkben esett mulatságos és zordon szerelmi történetek és egyéb kalandos esetek; eme novellákból a fent mondott hölgyek, kik ezeket majd olvassák, a bennök elmondott mulatságos esetek révén egyfelől gyönyörűséget, másfelől hasznos okulást meríthetnek; mivelhogy megismerhetik, mit kell keresniök, s egyúttal, hogy mit kell követniök: ilyesmi pedig, hiszem, nem eshetik anélkül, hogy el ne illanjon a búbánat.”

5. Elemezd a következő többszörösen összetett mondatokat! Dolgozz a füzetedbe! Fölpillantottam, mert árnyék vetődött a lapra, amit éppen olvastam, és ott állt, akit úgy vártam. Azt kérdezte, hol van az az új étterem, de nem tudtunk válaszolni, mert fogalmunk sem volt róla. Nem vettem észre, hogy az a pulcsi van rajtam, amit tőle kaptam.

6. Másold le az alábbi idézetet a füzetedbe, majd tedd ki a megfelelő írásjeleket! Keresd meg az alanyok és állítmányok segítségével a mondathatárokat! „Hugó szemét lehunyva mozdulatlanul feküdt ágyában Anyja aki a konyhában mosott azt hitte hogy alszik Nyitva hagyta a szobába nyíló ajtót hogy meghallja ha a beteg szól Semmi neszt se hallott s néha bekandikált a szobába a lecsukott szem megcsalta Már örvendezni kezdett hogy ez a szendergés bizonyosan a gyógyulást jelenti De Hugó nem aludt csak gondolkozott és álmodozott” (Ambrus Zoltán: Jancsi és Juliska – részlet)

7. Alkoss az alábbi szerkezeti ábrák alapján összetett mondatokat! Dolgozz a füzetedbe!

(Boccaccio: Dekameron – részlet, Révay József fordítása)

2. Alkoss minél többféle mellérendelő összetett mondatot az alábbi egyszerű mondatok összekapcsolásával! Elkezdődött a tánc. Elaludt a villany. Sokat nevettek. Jól érezték magukat. Későn indultak haza. Sokan voltak.

3. Állapítsd meg a következő összetett mondatok fajtáját! A „hogyan” legyen legalább annyira fontos, mint a „mit”. Csak ahhoz jön el a szerencse, aki fel van rá készülve! Időnként gondolj arra is, hogy a hallgatással többet mondasz! Küldj virágot annak, akit szeretsz! Legyen arra is időd, hogy néha megállj egy pillanatra! Sose cselekedj, amíg dühös vagy! Vigyázz azokra, akikre bármikor számíthatsz!

4. Írj a megadottaknak megfelelő alárendelő összetett mondatokat a képhez! alanyi alárendelő összetett mondat tárgyi alárendelő összetett mondat mennyiségjelzői alárendelő összetett mondat időhatározói alárendelő összetett mondat helyhatározói alárendelő összetett mondat minőségjelzői alárendelő összetett mondat módhatározói alárendelő összetett mondat

8. a) Egészítsd ki az alábbi közmondásokat a füzetedben a megfelelő utaló- és kötőszókkal, majd határozd meg az összetett mondat típusát! b) Magyarázd meg a közmondások jelentését! Írj két olyan párbeszédet a füzetedbe, amelyeket egyegy közmondással zársz le! az adjonisten, isten. Sokat akar a szarka,

a fogadjnem bírja a farka.

á-t mond, mondjon b-t is. másnak vermet ás, maga esik bele. korán kel, aranyat lel. A lónak négy lába van, a mosdó,

megbotlik. a törölköző.

65

Kommunikáció

Gyakorlatok a munkafüzet 40. oldalán!

Tömegkommunikáció A 21. században számtalan információátadásra szolgáló eszközt használunk. A modern technikának köszönhetően a kommunikációs eszközök széles befogadó réteget érnek el, gondolj csak a tévére. Ez jellemzően egyirányú és közvetett kommunikációt tesz lehetővé. Az ilyen eszközöket nevezzük tömegkommunikációs eszközöknek. Funkciójuk elsősorban a tájékoztatás és a szórakoztatás. A tévén kívül tömegkommunikációs eszköz az internet, a nyomtatott sajtó és a rádió, bár ez utóbbi kettő manapság kezd háttérbe szorulni. A nyomtatott sajtó és a rádióműsorok (egy része) hangsúlyt fektet a esztétikai és nyelvi megformálásra is, míg a tévére ez kevésbé jellemző. A tömegkommunikáció olyan közlésfolyamat, amelyben a befogadó nagy létszámú, heterogén sokaság. Az információ feladója mind időben, mind térben távol van a befogadótól, így legtöbbször nincs közvetlen visszajelzésre lehetőség. Az is csak később, közvetetten mérhető, hogy a befogadók megfelelően, a feladó céljával egyezően értelmezték-e az üzenetet. A tömegkommunikációs eszközök kikapcsolhatók, így a kommunikációs folyamat bármikor megszakítható. A tömegkommunikáció célja lehet: • tájékoztatás, információ nyújtása; • ismeretterjesztés (oktatás, műveltségfejlesztés); • szórakoztatás; • normák, értékek közvetítése; • közvélemény-formálás, befolyásolás (azon társadalmi csoportok érdekeinek, céljainak megfelelően, akiknek a kezében van az adott média, illetve akik fizetik a hirdetéseket, reklámokat, stb.); • közvetítés a hatalom és a társadalom közt (a konszenzusteremtés elősegítése). A tömegkommunikáció hatása a gondolkodásra: • nem ad időt az elmélyülésre (gondolkodásra sem); • nem mutat be alaposan (felületes); • összemoshatja a valóságot és a képzeletet.

66

1. Gyűjtsd össze az általad használt tömegkommunikációs eszközöket! 2. Keress példát a tömegkommunikáció funkcióira az általad használt tömegkommunikációs eszközök köréből! 3. Gondold végig, milyen előnyei és hátrányai vannak a tömegkommunikációnak! 4. Gyűjts olyan helyzeteket és szituációkat, amikor van mód a befogadó számára visszacsatolásra, reakcióra a tömegkommunikáció során! 5. Válassz az alábbi témák közül egyet, készíts hozzá fürtábrát a füzetedbe, majd az ábra alapján írj fogalmazást! 1. „Manipulál-e a média?” (forrás: Bajomi-Lázár Péter, www.mediakutato.hu )

2. A tömegkommunikációnak köszönhetően teljesebb életet élünk. 3. Hogyan befolyásolja a diákok nyelvhasználatát a tömegkommunikáció?

6. Alkossatok párokat, majd készítsetek idődiagramot a tömegkommunikációs eszközök fejlődéstörténetéről! 7. A tömegkommunikáció hatására egyes hírességek, sztárok mintaként szolgálnak közönségük számára. Válassz ki egy tetszőleges nemzetközi vagy hazai művészt, és érvelő fogalmazás formájában indokold meg, miért tekinthető példaképnek! 8. Alakítsatok csoportokat! Tervezzetek tömegkommunikációs kampányt a sportolás népszerűsítésére! Térjetek ki az alábbiakra: • Milyen médiumokban tervezitek megvalósítani a kampányt és miért? • Kik lesznek a kampány célcsoportjai? • Mi lesz a kampány mottója? • Mi lesz a kampány kabalafigurája?

Miért sajátos a magyar mondat szerkezete? A mondat alany-állítmányi szerkezetén alapuló mondatelemzés hasznos, mert • számos idegen nyelvre alkalmazható, s ezáltal • megkönnyíti az idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének megértését.

A magyar mondat sajátos szerkezetét a topik/komment tagolás adja: • topik = a mondat első tagolási pozíciója, az ismert információ, • komment = az új információ, melynek első tagolási pozíciója a fókusz (= a kiemelendő információ).

Az angol mondat szórendje kötött:

• elöl áll az alany és ezt követi az állítmányi rész, • az állítmányi rész elején a ragozott ige áll, • a többi mondatrész (pl. tárgy) az igét követi. A magyar mondatban azonban az alany állhat a mondat elején (pl. Péter várja Katit.), állhat a mondat végén is (pl. Katit várja Péter). Az tehát, hogy egy főnév a mondatban alanyi vagy tárgyi szerepet tölt be, a mondat szórendjére nézve semmilyen hatással nincs. Akkor minek van? A magyar mondat szabad szórendű lenne? Nem! A magyar mondat valódi szerkezete

• nem az alany-allítmányi szerkezeten alapul, • hanem az aktuális tagolás elvén. Az aktuális tagolás elve különbséget tesz • a már ismert, • a még nem ismert, • és a fontos (kiemelendő) információ között.

Vegyük a következő két mondatot: Péter a buszmegállóban várja Katit / Péter Katit várja a buszmegállóban A két mondat a kiemelésben különbözik, abban tehát, hogy mi kerül az ige előtti, hangsúlyos helyzetbe. A magyar mondat tehát nem szabad szószerkezetű, de nem is abban az értelemben kötött, mint az angol. A kötöttséget a kiemelés és a vele járó hangsúlyozás jelenti. A Péter a buszmegállóban várja Katit mondatban a buszmegálló a hangsúlyos, ez van tehát fókusz-pozícióban. A Péter Katit várja a buszmegállóban mondatban a Katit a hangsúlyos, ez áll a fókuszban. A magyar mondat alapszerkezetét a következőképpen írhatjuk le: • mondat = topik + komment • komment = fókusz + ragozott ige + semleges rész

67

Beszédhangok, szóelemek, szavak, mondatok – összefoglalás A nyelv egyszerre elemrendszer és az őt alkotó elemek használati szabályainak rendszere, ezeknek alkalmazásával valósítható meg a legfontosabb emberi kommunikációs tevékenység, a beszéd. A beszéd legkisebb eleme a beszédhang. A beszédhang elvont, általános nyelvi formája a fonéma. A magánhangzók képzését a nyelv vízszintes és függőleges mozgása, valamint az ajakműködés befolyásolja. A mássalhangzókat a képzés helye és a képzés módja szerint csoportosíthatjuk. A szavak hangrendjét a bennük lévő magas és mély magánhangzók határozzák meg (magas hangrendű, mély hangrendű, és vegyes hangrendű szavak). A magánhangzók kapcsolódását a magánhangzótörvények, a mássalhangzók kapcsolódását a mássalhangzótörvények befolyásolják. A beszéd szavai szóelemekre, morfémára bonthatóak: vannak tő- és toldalékmorfémák. A toldalékmorfémák általában szuffixumok, de lehetnek prefixumok is. A toldalékoknak három típusát különböztetjük meg: képző, jel, rag.

A változó világ által megkövetelt új szavakat többféleképpen hozhatjuk létre: szóképzéssel, szóösszetétellel, szóelvonással, rövidüléssel, mozaikszó-alkotással, szóöszszerántással, szóhasadással és szóösszevonással. A konkrét fogalmi jelentéssel bíró szavak tartoznak az alapszófajok csoportjába, míg a viszonyjelentéssel rendelkező szavak alkotják a viszonyszók és mondatszó csoportját. Az alapszófajok közé tartozik az ige, a főnév, a melléknév, a számnév, a határozószó, a főnévi, igenévi, számnévi és határozószói névmások és az igenevek. A viszonyszók között találjuk a névelőket, névutókat, segédigéket, igekötőket, kötőszókat és a szóértékű módosítószókat, a mondatszók csoportjába pedig az indulatszók és a mondatértékű módosítószók tartoznak. A szavak szószerkezeteket alkotnak, ezek lehetnek alárendelő és mellérendelő szerkezetek. Az alárendelő szerkezetek alaptagból és bővítményből állnak. Az alárendelő szószerkezetek fajtái: alanyos, tárgyas, jelzős és határozós alárendelés. A mellérendelő szerkezetek tagjai között logikai viszony van: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó vagy következtető szerkezet.

Mit tanultunk eddig? hangok

beszédhangok magánhangzók

szószerkezetek

alárendelő

más hangok

mássalhangzók

mellérendelő

alanyos

kapcsolatos

tárgyas

ellentétes

jelzős

választó

határozós

következtető magyarázó

morfémák

szótövek egyalakú

kötött

68

többalakú

szabad

szavak

toldalékok képző

jel

viszonyszók rag

valódi

alapszófajok

átmeneti

mondatszók

helyettesítő

„...a nyelvnek nemcsak a jelenét ismerjük, hanem a múltjába is betekinthetünk. Mindenkori állapota az adott valóságot a jövő felé nyújtogatja. A jövő pontos szolgálata érdekében mind szókészletünk, mind a nyelv szerkezete a világ változásaihoz idomul. Közben, mint mondtuk, múltját sem felejti el. A szavak, a szólások, a közmondások, a ragozott formák kövületszerű elemeiben, egy-egy elmosódott szóösszetételben, a népnyelv alig kimeríthető szó- és kifejezéskincsében, az azonos és rokon értelmű szavak bőségében megkapó hűséggel őrzi történelmét, a legmélyebbre nyúló gyökerekig.” Koncsol László

Helyesírásunk rendszere

15.

Gyakorlatok a munkafüzet 42. oldalán!

Mivel nem csak szóban kommunikálunk, és nem tudunk mindent megjegyezni, fontos, hogy le tudjuk írni gondolatainkat, a fontos információkat. Ha nem csak mi akarjuk elolvasni az írottakat, szükséges egyértelmű, mások által is érthető szöveget, szavakat írnunk. Ehhez szabályok kellenek. E szabályok adják a helyesírás rendszerét. A magyar helyesírás rendszere magában foglal általános törvényeket, helyesírási alapelveket, másrészt olyan szabályokat, amelyek magyarázzák az egyes helyesírási jelenségeket. A helyesírás fontos szerepet játszik a nyelvi egység megteremtésében, hozzátartozik nyelvi identitásunkhoz. Elsajátítása az anyanyelvi beszélők számára bizonyos szabályoknál egyértelmű, más esetben sok gyakorlást igényel. A folyamat mindenképpen kapcsolódik a beszédhallás, az írás és az olvasás képességeihez, tehát egészen az írásképesség legmagasabb szintjéig fejleszthető. A magyar nyelv írásmódjának normáit rögzíti A magyar helyesírás szabályai című kiadványt, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia ad ki (online változata elérhető a helyesiras.mta.hu oldalon). A magyar írás a nyugati kereszténységhez kapcsolódó európai nyelvekhez hasonlóan latinbetűs, helyesírási rendszere betűíró. A betűírás a magyarban a hangjelölésen alapul. Ez azt jelenti, hogy a nyelvi rendszer legalsó szintjét képező fonémákat jelöli, nem pedig nagyobb egységeket (szótagokat, szavakat, mint például a szótagíró japán, vagy a képíró, ókori egyiptomi). Így a nyelv beszélt és írott változata között a magyarban viszonylag csekély az eltérés. A mára európai közvetítőnyelvvé vált angolban ez a különbség sokkal nagyobb. Ott egy-egy betű vagy betűkombináció a környezetétől függően több hangot is jelölhet, míg egyegy hangot többféle betű is jelölhet (az o betűt például egészen máshogy kell ejteni a gone [gan] ’kb. elment’ és a font [font] ’betűtípus’ szavakban, míg a [kót] hangsor írásmódja lehet coat ’kabát’ vagy akár caught ’elkapta’ is). A latinbetűsnél kevésbé elterjedt cirill, arab, görög és héber írásmóddal írt nevek magyar betűs átírásához a helyesírási szabályzat mellett más forrásokból is érdemes tájékozódni. Ahogy ejtem, úgy írom: a magyarban a szavak írott formája alig tér el a kiejtéstől (szemben az angollal vagy a franciával), a betűk a kiejtett hangokat jelölik, tehát helyesírásunk hangjelölő. Ugyanakkor a magyar helyesírás értelemtükröző is: írásban is láthatóvá tesszük a szóöszszetételeket és a szószerkezeteket. Összetett szavak elválasztásakor például megtartjuk a szóhatár(oka)t (rög-eszme). Ugyancsak jelezzük írásban a szótőt és a toldalékokat (mondja – nem monygya). A tulajdonneveket a kezdőbetűvel különböztetjük meg a köznevektől (Kovács, kovács).

70

A magyar helyesírás nyelvkövető jellegű is, azaz általában követi a nyelvi változásokat. Ez azt jelenti, hogy az idegen szavakból jövevényszókká vált szavakat magyaros írásmóddal írjuk. Ilyenek például a sofőr, rekamié, reneszánsz, fotel szavaink. Viszont a kiejtésnek megfelelően, és nem a szóelemek feltüntetésével írjuk: kesztyű (nem kéztyű). A magyar helyesírás négy alapelve: • a kiejtés elve (szekrény, asztal, lányok), • a szóelemzés elve (mondja, adja, kulcscsomó), • a hagyomány elve (lyuk, Batthyány), • az egyszerűsítés elve (könnyen). A helyesírási alapelveket általában együtt alkalmazzuk, egy-egy szó leírásakor egyszerre több alapelvhez is igazodhatunk. Néhány különösen fontos helyesírási szabály A tőbelseji és toldalékban található magánhangzók és mássalhangzók jelölésére több szabály vonatkozik. Amit már álmodból felkeltve is tudsz, hogy a melléknevek végén hosszú az -ú/-ű/-jú/-jű toldalék, valamint általában hosszú az ó, ő, ú, ű a főnevek végén (hó, nő, bú, tű), kivéve pl.: adu, alku, áru, bábu, batyu, daru, falu, gyalu, hamu, hindu, kapu, lapu, saru, satu, szaru, zsalu; bürü, eskü, menü, revü, ürü szavakban. Bizonyos szavaink minden alakjukban megőrzik a tőbelseji hosszú magánhangzót. Pl.: dísz → díszes, díszít; hűs → hűsöl, hűsítő; új → újítás, újul. Ezek az alakőrző szavak. Más szavak tőbelseji í, ú, ű magánhangzója azonban bizonyos származékokban megrövidül: ír → irat, irkál; út → utat, utak; súg → sugall, sugdolózik. Ezek az alakváltoztató szavak. A víz, út, tűz, híd, kút, nyíl, nyúl, rúd, úr szavakban a kéz szóban megfigyelhető e~é váltakozás mintájára változik az i~í, u~ú, ü~ű. Az í és az ú szintén megrövidül az összetett számnevekben (tizenegy, huszonegy), valamint a törtszámnévben és a sorszámnévben: tized, huszad, tizenötödik. Mindig rövid a magánhangzó az -ul/-ül, -dul/-dül, -stul/stül, -kor, -szor/-szer/-ször, -ig toldalékokban (javul, repül, fordul, gördül, padostul, könyvestül, négykor, tegnapig). Mindig hosszú a magánhangzó az -ít, -sít, -ból/-ből, -tól/től, -ról/-ről toldalékokban (javít, mozgósít, faluból, polctól, könyvről, asztalról). A mássalhangzók esetében is a legtöbbször megegyezik a kiejtés és a helyesírás. Leginkább figyelni a mássalhangzók időtartama miatt kell, mivel ez ejtésben ingadozhat a következő szavakban: agancs, bakancs, csat, erősen, köpeny, múlik, szalag, telik, szőlő; hadd, guggol, mállik. A „valamilyennek tart” és „valamilyennek látszik” jelentésű igeképző lehet rövid -l (fehérlik, sötétlik) és lehet hosszú -ll (zöldell, nagyoll). Váltakozik a mássalhangzók hosszúsága a -t, -tt múlt idő jelében, a -t, -tt helyhatározóragban, a -b, -bb fokjelben (kért, jött, Győrött, Vásárhelyt, idősb, szebb).

Gondolkozz! 1. Gyűjts minél több alakváltoztató szót! Írj egy-egy példát ezekre a füzetedbe hosszú és rövid magánhangzós alakban is! 2. Válogasd ki az alábbi Petrarca-idézetből a kiejtés elve alapján írt szavakat! „Gondolatok s hegyek közé visz Ámor; hiszen ha lábam járt ösvényre téved, békém komor békétlenségbe fordul. Hol ér oson magános parti tájon, s hol dombok közt árnyas völgyecske mélyed, hajszolt szivemre megnyugvás csak ott hull; kacag, vagy könnye csordul, reménykedik, fél – mint szerelme készti: s arcom, mely hű tükörként vall felőle, dúltan s engesztelődve gyors változását változón idézi; azt mondaná, kinek nem új e látvány: egy-láng ez, és nem tudja, hányadán áll.”

6. Alakőrző vagy alakváltoztató szavak? Csoportosítsd az alábbi példákat a füzetedbe! hűt nyár kéz bízik dísz húr bújik szín hús gyűlik Alakőrző szavak

Alakváltoztató szavak

7. Helyesírásunk nyelvkövető, tehát az idegen nyelvekből átvett szavainkat magyaros írásmód szerint írjuk. Határozd meg a füzetedben egy-egy szóval az alábbi jövevényszavak jelentését! Használd az Idegen szavak és kifejezések szótárát! presztízs káosz biznisz sztori

(Csorba Győző fordítása)

dosszié klub séf

8. Másold le az alábbi táblázatot a füzetedbe, majd oldd meg a következő feladatokat! a) Javítsd a helyesírási hibákat! b) Írd a toldalékos szavak mellé a tövüket! c) Határozd meg, mely szavak alakőrzők és melyek alakváltoztatók!

3. Írj tizenöt, a kiejtés elvén alapuló jelzőt az alábbi, Laurát ábrázoló képhez!

Javított szó

Szótő

Alakőrző vagy alakváltoztató?

itélkezés újjul dűlöngél szivesen fúrdal nyulkál címke

4. Gyűjtsd össze a magyar helyesírás kézikönyveit! Írd ki a füzetedbe legalább öt helyesírási kézikönyv, szótár adatait: a címét, a szerzőjét/szerkesztőjét, a kiadóját, a kiadás helyét és a kiadás évét! 5. Gyűjtsetek minél több olyan nyelvet, amelyeknek az írásmódja a) nem latin betűs, b) nem betűíró!

dícséret vizi rúdat

9. Milyen helyesírási alapelvek érvényesülnek az alábbi példákban? Készíts táblázatot a füzetedbe! pinttyel megértse helyettes ablak zsákkal

mindjárt egészség faxol Széchenyi István

71

Kommunikáció Médiaműfajok A média szó biztos nem ismeretlen számodra. Sokszor hallani a tévében, rádióban, olvasni az újságban. A média a tömegkommunikációs eszközök gyűjtőneve. Bár nagyon népszerű, sokat használt szó, mégis sokszor hibásan használják: a média a többes számú alakja a médium szónak. Ebből következik, hogy a különböző médiák kifejezés helytelen. Három médiaműfajt különböztetünk meg: vizuális, auditív és audiovizuális média. E háromból a vizuális média (sajtó) a legrégebbi médiaműfaj. Mára mindennapi életünk szerves részeivé váltak a reklámok. E műfaj már régóta töretlenül népszerű, azonban igazi diadalmenetét a tömegkommunikációnak köszönheti. A reklámok köré egész iparág épül, kutatók százai vizsgálják a reklámok hatásmechanizmusát, a sikeresség sarokköveit kutatva. A hirdetések, reklámok hatalmas pénzmozgást tesznek lehetővé. Egy főműsoridőben leadott vagy egy forgalmas helyen elhelyezett reklámért óriási összegeket fizetnek ki a megrendelők. A reklámok hatása lehet pozitív: hiszen informálnak, elősegítik a tabuk lerombolását. Ugyanakkor a hatás lehet rendkívül negatív is: a reklámok elferdítik a valóságot, kedvező piaci ajánlatokat sugallnak (gyakran nem valóságos hatást tulajdonítva a terméknek). Lehetnek a propaganda eszközei (például politikai kampányok). Mindenekfelett pedig túlfogyasztásra ösztönöznek, ami a jelen gazdasági és környezeti helyzetben talán a legnagyobb probléma. A reklámok célja, hogy az embereket termékek vagy szolgáltatások vásárlásra ösztönözze, befolyásolja vásárlási szokásainkat. A reklámnak jelentős hatása van a gyermekek szocializációjára is, mivel olyan képet mutat be a világról, amelynek hatására téves, nem valódi értékítélet alakul ki a fiatalokban. Ilyen például a férfi-női szerepek összemosása, negatív testkép kialakulása. Ezek a hatások kivédhetők, ha tudatosan, kritikusan állunk a reklámok által sugallt üzenethez.

1. Írj legfeljebb háromsoros reklámszöveget egy általad választott termékhez a megadott célcsoportok számára! nyugdíjasok, tizenéves fiúk, kisgyerekes szülők, üzletemberek, egyedülállók 2. Gyűjtsd össze, milyen műfajú tévéműsorokat nézel! 3. Gondold végig, mit jelent a fogyasztói társadalom kifejezés! Nézz utána, hogy ellenőrizd meglátásaidat!

72

4. Gondold végig, miért probléma a túlfogyasztás! Írd le legalább öt hatását! 5. Válassz egy reklámot, ami neked tetszik! Indokold meg, miért találod jónak! 6. Mit népszerűsítenek az alábbi reklámszlogenek? Keresd a párját! Dolgozz a füzetedbe! „A látszat csal, a szomjad sosem, bízz a szomjadban!” „Hosszan tartó, természetes frissesség.” „Bemegyek, kijövök, de milyen jól kijövök, ha bemegyek!” „Aki nem játszik, az nem is nyer!” „Az édenkert íze.” „Szállunk rendelkezésére!”

a) repülőtársaság b) csokoládé c) lottó d) áruház e) öblítő f) üdítőital

Gyűjts minél több olyan reklámszlogent, amely szerinted hatásosan hirdette az általa népszerűsített terméket!

7. Alkossatok párokat, majd gyűjtsétek össze a füzetetekbe, milyen reklámozási felületekkel találkoztok leggyakrabban! 8. Válasszatok egy olyan reklámot, amelyben véleményetek szerint hangsúlyosan érvényesül a reklámok negatív hatása! Öt vázlatpontban indokoljátok meg véleményeteket! 9. Alkossatok csoportokat, majd készítsetek reklámtablót az iskolátok népszerűsítésére! A reklámhoz válasszátok meg a célcsoportot, használjátok a vizuális média eszközeit!

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Hány helyesírási alapelvünk érvényesül az alábbi szövegrészletben? Gyűjts a füzetedbe egy-egy példát! „Móricz Zsigmond darab ideig úgynevezett ismeretlen írói tehetség volt. Körülbelül egy évtizede csak éjjeli kávéházakban tudták az unatkozó írók, hogy Gajári Ödön lapjának a tehetséges fiatalember újdonságokat írogat, akitől meglepetést lehet várni.” (Krúdy Gyula: Új írók – részlet)

2. Írd át mai helyesírásunknak megfelelően az alábbi szövegrészletet! Dolgozz a füzetedbe! „Szomszédságunkban Gyermekségem’ Társait ma, sok Idö múlva meg-látogattam. Közel eggy Idöben vannak velem, eggyütt laktunk eggy Tanítónénál... (…) Ártatlanúl éltünk, nem vájta Kívánság Szívünket, nem szédítettek a’ Reménységek. Szorgoskodás nélkül láttuk felkelni‚ s le-nyugodni a’ Napot; a’ Jelen-való betöltötte kis Szívünket könnyen szerezhetö Ohajtásaival.” (Kármán József: Fanni hagyományai – részlet)

3. A hiányzó szavakkal kiegészítve olvassátok fel a lecke alábbi részletét! (szemben az anAhogy ejtem, úgy írom: a magyarban a szavak írott formája alig tér el a Ugyanakkor gollal vagy a franciával), a betűk a kiejtett hangokat jelölik, tehát helyesírásunk is: írásban is láthatóvá tesszük a és a szószerkezeteket. a magyar helyesírás Összetett szavak elválasztásakor például megtartjuk a szóhatár(oka)t (rög-eszme). Ugyancsak jelezzük írásban a és a toldalékokat (mondja – nem monygya). A tulajdonneveket a különböztetjük meg a köznevektől (Kovács, kovács). jellegű is, azaz általában követi a nyelvi változásokat. Ez azt jelenti, hogy A magyar helyesírás vált szavakat magyaros írásmóddal írjuk. Ilyenek például a sofőr, rekamié, az idegen szavakból megfelelően, és nem a szóelemek feltüntetésével írjuk: keszreneszánsz, fotel szavaink. Viszont a tyű (nem kéztyű).

73

Szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés

16.

Azokat a szavakat, amelyekben zöngésség szerinti és a képzés helye szerinti részleges hasonulás történik, másképp írjuk, mint ejtjük, gondolj csak a következő szavakra: színpad; különbözik. A teljes hasonulást Írásban nem mindig jelöljük: átcsap, nádcukor, bátyja, hagyja, szálljon, hányja, szánja. Amikor a tj, dj, nj, ts, ds, gys, tsz, dsz, gysz betűkapcsolatokat kiejtjük, összeolvadás történik: mondja, adja, kürtje, hídja, segíts, kétszer, barátság. Mássalhangzó-rövidülést tapasztalunk a következő szavak kiejtése során: jobbra, küldd. Írásban nem tüntetjük fel a mássalhangzó-kiesést, azaz amikor az egyik hangot nem ejtjük: most sincs, azt hiszem. Olyan szavakban, amelyekben régen hangváltozások történtek, a toldalékok módosult változatait tüntetjük fel: például a t-végű igékben: fűts, mártsd. Fontos, hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. Ha j-vel kezdődő toldalék járul az s, sz, z, dz végű igékhez, akkor írásban is jelölt teljes hasonulás történik (mossa, hozza, végezzük, eddzek). Írásban teljesen hasonul a -val/-vel, -vá/-vé toldalék v hangja, ha mássalhangzóval végződő szóhoz járul (lappal, tollal). Teljesen hasonul az ez, az mutató névmás mássalhangzója írásban a mássalhangzóval kezdődő toldalékok előtt (ettől, avval). A magyar helyesírás bizonyos esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer, a mai kiejtés vagy a szóelemzés rovására. A j hangot például más betűvel jelöljük

74

Gyakorlatok a munkafüzet 42. és 45. oldalán!

a következő szavakban: mély, hajó, lyuk, apja. Az ly valaha másik hangot jelölt, mint a j. A kettő közötti ejtésbeli különbség mára már eltűnt, már csak írásban különbözteti meg őket a a hagyomány elve alapján. Az egykori ly hang már csak a palóc nyelvjárásban fordul elő. A hagyományos írásmód tetten érhető még a magyar történelmi családnevek írásakor is: Kossuth, Andrássy, Dessewffy. Ezekben olyan régies betűket is leírunk, amelyek nem szerepelnek a mai ábécében. Természetesen bizonyos esetekben szükség van arra, hogy a helyesírás egyszerűsítéssel éljen. Ez a törekvés figyelhető meg többjegyű betűk kettőzésekor, amikor „kihagyunk” egy betűt (vissza, meggy), valamint három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor, amikor a három mássalhangzót kettőre egyszerűsítjük (hallak, szebbé). Az egyszerűsítés elvének érvényesítésével „spórolásra” törekszünk. Az összetett szavak határán – az értelemtükröztetés kívánalmának megfelelően – megtartjuk a dupla mássalhangzókat: kulcscsomó, díszszemle. Megtartjuk ugyanakkor mindhárom mássalhangzót az összetett szavak tagjainak a határán, a magyar családnevekben és az idegen nevekben: sakk-kör, Witmann-né. Egyszerűsítjük a következő számneves szerkezeteket is egy-egy pont elhagyásával: a 19–20. század, a 8–12. számú házban, a 13–16. oldalon.

Gondolkozz! 1. Válogasd szét a következő szavakat a bennük érvényesülő alapelvek szerint! adu, ágyú, alku, anyja, anyjuk, áru, atyja, atyjuk, bábu, bátyjai, bátyjuk, batyu, Bernadettől, betű, billentyű, borjú, briddzsel, bürü, Cházár, Czetz, daru, Dessewffy, dobbal, eddzék, ejtse, eljátsszuk, emberré, épít, építmény, eskü, faggyú, falu, fedd meg, feleségül, féltsétek, fésű, fiú, fogantyú, fűts, füttyel, gallyal, gyalu, gyanú, gyepű, gyűrű, gyűszű, háború, Hajnóczy, hallak, hamu, hindu, jeggyel, jobbá, jósággal, kapu, kátyú, Kossuth, koszorú, könnyé, könnyel, lapu, magyarul, Mariannal, márts, menü, mésszel, mű, nagyja, nagyjaik, nagyobban, például, revü, rosszal, rosszall, sarkantyú, saru, satu, seprű, szaru, Széchenyi, szénnel, szítsa, szú, tanít, taníts, tanú, tetté, tettel, tollá, tollal, ürü, vádlottól, varjú, zsalu

2. Magyarázd meg, miért könnyíti meg a megértést a magyar helyesírás értelemtükröztető volta! Hozz legalább öt példát!

5. Bizonyítsd be, hogy az alábbi szópárak tagjai mást jelentenek! Írj egy-egy mondatot a megadott szavakkal! egyelőre – egyenlőre fáradság – fáradtság helység – helyiség szível – szívlel 6. Bontsd szóelemeire az alábbi példákat! Dolgozz a füzetedbe! óráitokkal, sorsuk, éghetetlen, ajánlataikból, gonoszkodásaikat, szövegeljetek, dalaikat

7. Végezd el a nyelvi összeadásokat! Írd le a füzetedbe a helyes megoldásokat! Használd A magyar helyesírás szabályait! Mely szabálypontokat kell figyelembe venned? hagy + juk kapál + ják néz + je mász + ja olvas + ja hisz + j

3. Egészítsd ki a táblázatot a füzetedben! víz kézben kézre

vízre

út

tűz

útban

tűzben

útra

kézi kezet

kezes

tűzi vizet

utat utak

tüzek

utunk

tüzünk

vizes vizünk

4. Kik voltak az aradi vértanúk? Írd le a tizenhárom aradi vértanú teljes nevét a füzetedbe!

8. Melyik mássalhangzótörvényre látsz példát az átcsordul szóban? Nevezd meg a helyes választ! (Használd A magyar helyesírás szabályait! Mely szabálypontokat kell figyelembe venned?) kiesés teljes hasonulás

összeolvadás részleges hasonulás

9. Az alábbi szavak közül melyiket kell az egyszerűsítés elve szerint írni? Írd le a füzetedbe a helyes választ! Írj még további öt példát az egyszerűsítés elvére! kertemben fröccsen

Batthyány jegygyűrű

10. Gyűjts három ly és három j betűvel írandó tulajdonnevet! A gyűjtött tulajdonneveket mondatba foglalva írd le a füzetedbe! 11. Keress a j hang kétféle jelölésére példákat az alábbi csoportokba! Írd le őket a füzetedbe! Munkádat ellenőrizd A magyar helyesírás szabályai 89. pontja illetve a szótárrész segítségével! állatnév (j – ly)

növénynév (j – ly)

12. Bizonyítsd egy-egy mondattal, hogy mindkét szóalak írásmódja helyes! gomblyuk – gombjuk estélye – estéje csuklya – csukja

75

Kommunikáció

 Gyakorlatok a munkafüzet 48. oldalán!

Sajtóműfajok 1.

   2. G  yűjtsd össze öt napilap, öt tudományos/ismeretterjesztő magazin és öt gazdasági lap címét!

A sajtótermék olyan kommunikációs eszköz, amely információközlés közben eleget tesz három követelménynek:

   3. N  ézz meg egy híradót valamelyik tévéadón! Gyűjtsd össze, milyen elemekből, hogyan épül fel egy riport!

• publicitás (nagyobb nyilvánosság); • perioditás (szabályos időszakonkénti ismétlődés); • aktualitás (időszerű információk továbbítása). Számtalan módon csoportosíthatjuk a sajtótermékeket. A megjelenés rendszeressége szerint vannak napilapok, hetilapok, kéthetente, havonta vagy rendszertelenül megjelenő újságok. Rendszerezhetjük a sajtótermékeket a megjelenés, terjesztés helye, köre szerint is: országos, helyi, regio­nális, vagy éppen intézményi újságokat különböztethetünk meg. Fontos elkülöníteni az elektronikus és az írott sajtót. Nagyon fontos a különféle lapok tartalom szerinti csoportosítása: vannak politikai-közéleti, szórakoztató, tudományos valamint vegyes lapok. A célközönség alapján szintén feloszthatjuk a sajtótermékeket: időseknek, fiataloknak, lányoknak, nőknek, férfiaknak, sportolóknak, síelőknek, kertészeknek szóló lapok is vannak. Nyelv alapján lehetnek egy- vagy többnyelvűek. A sajtóműfajok két legfontosabb csoportja a tájékoztató (információs) és véleményközlő (publicisztikai) műfaj. Tájékoztató műfajok: közvéleményt foglalkoztató információkat közvetítenek.

• A hír az újságírás egyik legnépszerűbb, legelterjed-

tebb műfaja. Jellemzően rövid, tömören és érthetően megfogalmazott aktuális információkat közöl a befogadókkal. • A közlemények általában tényközlő beszámolót adnak valamilyen megtörtént vagy várható eseményről. • A tudósítás a tudósító személyes jelenlétére, vé­le­ ményére és értelmezésére épülő, leíró jellegű be­ számoló. • A riport olyan személyes hangvételű beszámoló, amely jellemzően párbeszédes formában épül fel és helyszíni tapasztalatok alapján készül. A riporter az események be­mutatása mellett beszélget a szereplőkkel. • Az interjú a nyilvánosságnak szánt, riporterrel foly­ tatott, általában közérdeklődésre számot tar­tó témáról (politikai, gazdasági, de akár híres em­berek magánéletéről) szóló, párbeszédes formájú be­szél­ getés. • A szemle olyan ismertetés, amely megadott szempontrendszer alapján több jelenséget vizsgál.    1. F ogalmazd át a következő hírt! Készíts belőle riportot, glosszát és reklámszöveget! M. Márton, a főjegyző asszisztense a nap folyamán pipadohányt vásárolt a főjegyző részére, amikor is – ahogy mindig – a boltban soron kívül kiszolgálták.

76

   4. Í rd le a füzetedbe az alábbi fogalmak közül azt, amelyik tájékoztató sajtóműfaj! Sorold fel a jellemzőit!

interjú jegyzőkönyv hír tudósítás kommentár    5. K  eress az írott sajtóban hírt, közleményt, tudósítást, riportot, interjút és szemlét! Vágd ki az újságból és ragaszd be a füzetedbe őket!    6. A  sajtóműfajoknak két csoportja van: tájékoztató és véleményközlő. Nézz utána a véleményközlő (publicisztikai) sajtóműfajoknak! Keress az alábbi műfajokra egy-egy példát!

S A J TÓ M Ű FA J O K Tá j é k o z t a t ó közlemények hír

riport

tudósítás

interjú

Vé l e m é n y k ö z l ő

szemle

vezércikk kritika levél

glossza

esszé

kommentár

ismertetés

nyílt levél olvasói levél

   7. Írj a füzetedbe a következő képről egy hírt és egy kritikát! Öt mondatnál ne legyen hosszabb!

   8. A  lkossatok két csoportot! Az egyik csoport érveljen az írott sajtó mellett, a másik csoport az elektronikus sajtó mellett! Érveiteket indokoljátok meg!

Gyakoroljunk szövegeken!    1. Olvasd el az alábbi szöveget, és határozd meg a műfaját! Nem vagyok könnyű helyzetben. Kányádi Sándort rengetegszer kérdezték, talán már mindenről megkérdezték: szülőfalujáról, iskoláiról, életéről, mestereiről, ars poeticájáról, a költészetről, az internetről, mindenről. A legismertebb, legnépszerűbb kortárs magyar költőnk. Domokos Mátyás a kilencvenes években figyelt föl arra, hogy itthon is Kányádi Sándor verseit mondják legtöbbször szavalóversenyeken – s népszerűsége azóta is töretlen. Ismerik, olvassák, mondják verseit „karon ülőtől a botra támaszkodóig”. Költészetét a számos rangos szakmai és állami díj mellett az irodalomtörténet-írás is a legrangosabbnak kijáró jelzőkkel illeti. Az idén májusban nyolcvanadik esztendejét betöltő költő derűs kedvvel fogad budapesti otthonában. De mielőtt leülnék beszélgetni, meginvitál a Kárpátia-udvarba a Kolta Galériába, Erdélyi Lajos fotókiállítására. A székelyföldi származású, nemzetközileg elismert – szintén idén nyolcvanéves fotóművész – Erdélyi Lajos félszáznál több, itt kiállított fekete-fehér, a romániai magyar szellemi élet kiváló képviselőiről készített portréja csak töredéke hatalmas életművének.  Kányádi Sándort régi kolozsvári barátság fűzi Erdélyi Lajoshoz – mindketten a Dolgozó Nő című lap munkatársai voltak.  „Tényleg mindent elmondtam már ezzel kapcsolatban, de csak a jóisten tudja, pontosan hogyan is volt. Egy dologról viszont ritkán szoktunk beszélni. Persze, hogy figyeltük a magyarországi magyar irodalmat is, de legfőképpen a Nagyvilágot. A Nagyvilág abban az időben elég jó világirodalmi kitekintést adott. Megjelentek benne például Ionesco-darabok. Viszont a mi előnyünk a magyarországi írókkal szemben az volt, hogy másfelől is tájékozódtunk, főleg a román irodalom felől. A román költészet a latin voltánál fogva több csatornából táplálkozott. Például a francia költészetet, a klasszikus francia irodalmat viszonylag olcsón, szinte fillérekért, banikért meg lehetett kapni Romániában. Nézze meg a könyvespolcomat, ott vannak a gyönyörű Gallimard kiadások! Azon kívül a francia, olasz és dél-amerikai költők előbb jelentek meg románul, mint magyarul. Amikor én Borges verseivel később megismerkedtem, emlékszem, Bécsben vettem egy kétnyelvű német-spanyol kötetet, s elkezdtem Borgest olvastam, rájöttem, hogy én ezt fordítottam már. Rájöttem, hogy amikor Baconskyt fordítottam, én már találkoztam ezeknek a jellegzetes borgesi kifejezéseknek – a homok, a tenger, a tükör, az árnyék – metaforává emelésével. A jelenséget úgy fogalmaztam meg, hogy az én költői fejlődésemet megelőzte a műfordítói fejlődésem.” (forrás: Pécsi Györgyi: Beszélgetés Kányádi Sándorral – részlet)

   2. Pontosan érted a szöveget? a) Miért van nehéz helyzetben a riporter? b) Milyen előnye volt annak, hogy Kányádi Sándor Romániában élt? c) Hogyan kötődik élete Erdélyi Lajoséhoz? d) Mit felejtett el Borgest olvasva?

77

Különírás, egybeírás

17.

Gyakorlatok a munkafüzet 50. oldalán!

A szövegben a szavakat általában egymás után, külön írjuk le. Ez áttekinthetővé és tagolttá teszi a szöveget. Természetesen az összetett (és többszörösen összetett) szavak esetében nem így járunk el. Mivel ezek egységet alkotnak, kapcsolatukat egybeírással vagy kötőjeles kapcsolással jelezzük. Utóbbi esetben a kötőjel tagoló szerepet is ellát. Az egybeírás három alapesete:

• a jelentésváltozás miatt (tízórai), • a hiányzó viszonyrag, tehát a jelöletlen nyelvtani viszony miatt (kéményseprő)

• a hagyomány miatt (kétnyelvű). Az egybeírandó szavakat helyesírásunk szabályai szerint vagy teljesen egybeírjuk (munkaerő), vagy kötőjellel tagoljuk (munkaerő-nyilvántartás). Alárendelő szóösszetételek

• A két egyszerű szóból álló összetételeket mindig egybeírjuk: kulcscsomó, asztallap.

• A többszörösen összetett, tehát kettőnél több szóból álló, de hat szótagnál nem hosszabb összetett szavakat is egybeírjuk: vasúttársaság, bükkfaerdő.

• A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban kötőjellel tagoljuk a fő összetétel határán: munkaerő-kölcsönzés, vitorláshajó-avatás.

• A szótagszámláláskor csak a két vagy több szótagból álló igekötő számít külön összetételi tagnak: befogadóképesség, kölcsön-visszafizetés.

Az egybeírás–különírás témakörében még egy szabályt, az úgynevezett mozgószabályt érdemes fejben tartani. Van, hogy egy különírandó szókapcsolathoz egy újabb szó csatlakozik (hideg víz + csap). Ilyenkor a korábban különírt szókapcsolatot egybeírjuk, és kötőjellel kapcsoljuk hozzá az utótagot: hidegvíz-csap, elektronikuslevél-minta, házifeladat-készítés. Három eset – egy szabály Egybeírjuk az alábbi szerkezeteket, ha mindkét tagjuk egyszerű szó: • anyagnévi jelzős szerkezet (aranygyűrű), • a számnévi jelzős szerkezet (kétperces), • a folyamatos melléknévi igeneves szerkezet (futócipő). Különírjuk azonban őket, ha a tagok valamelyike, vagy mindegyike összetett szó (fél évtizedes, arany jegygyűrű, büntető törvénykönyv). Mellérendelő szóösszetételek A szóismétléseket általában kötőjellel írjuk (alig-alig, is-is), akkor is, ha a szóismétlés egyik tagja módosított, és önállóan nem értelmes szó (körös-körül, unos-untalan). Különírjuk azonban őket, ha tőismétlés történik, tehát mindkét tagjuk értelmes szó (várva várt, háztól házig). Az állandósult, csak az utótagon toldalékolható mellérendelő összetett szavakat értelemszerűen egybeírjuk (hányaveti). Ezzel szemben a lazább, mindkét tagjukon toldalékolható szóösszetételeket kötőjellel kapcsoljuk (egetföldet, izeg-mozog). A csak a szó végén toldalékolható mellérendelő összetételeket egybeírjuk (terefere).

Szóösszetételek alárendelő

három eset, egy szabály

két szóból

több szóból

mindig egybe

szótagot számolunk

anyagnévi mennyiségjelzői melléknévi igenévi

6 szótagig egybe

7 szótagtól kötőjellel mindkét fele egyszerű szó

egyik fele összetett szó

egybe

külön

mellérendelő

ismétlés

78

ikerszó

szóismétlés

tőismétlés

együtt ragozódik

külön ragozódik

kötőjellel

külön

egybe

kötőjellel

Gondolkozz! 1. Gyűjts minden megadott szemponthoz öt megfelelő szót!

• alanyos,

minőségjelzős és mennyiségjelzős szókapcsolat, jelentésváltozással • alanyos, minőségjelzős és mennyiségjelzős szókapcsolat, jelentésváltozás nélkül • tárgyas, határozós és birtokos jelzős szókapcsolat, jelölt • tárgyas, határozós és birtokos jelzős szókapcsolat, jelöletlen • tárgyas, határozós és birtokos jelzős szókapcsolat, jelentésváltozással

2. Írj az egybeírás és különírás különböző eseteire egy-egy példát Mártonfi Attila ábrájának felhasználásával!

7. Vitassátok meg, hogy melyik korosztály használja gyakran az alábbi ikerszókat! Mivel magyarázzátok az állításotokat? csigabiga

icipici

irkafirka

8. Lila hagyma vagy lilahagyma? Sárgásbarna vagy sárgás barna? Milyen szabály alapján döntöttél a különírás vagy egybeírás mellett? Keresd meg a megfelelő szabálypontot A magyar helyesírás szabályaiban! 9. Egybe vagy külön írjuk az alábbi szavakat? Írd le a füzetedbe a helyes szót, és alkoss vele mondatot! vadonat új – vadonatúj torkaszakadtából – torka szakadtából kár öröm – káröröm karnagy – kar nagy bemegy – be megy elkellene – el kellene közérdek – köz érdek lakatosmester – lakatos mester

3. Próbáld ki, hogy az általad használt szövegszerkesztőben hogyan tudsz nagykötőjelet tenni! 4. Bizonyítsd általad írt mondatokkal, hogy értelmileg zavaró a hibás egybeírás-különírás! olvasószemüveg – olvasó szemüveg

10. Keresd meg az alábbi ikerszók hiányzó tagjait, és alkoss mondatot a kiegészített alakokkal! A füzetedbe dolgozz! dirib

locsi

heje

mende

dimb

11. Írd le a füzetedbe helyesen az alábbi szavakat a különírás, egybeírás szabályai szerint!

bevásárlókocsi – bevásárló kocsi

lét szám ki egészítés

hatökör – hat ökör

idegen szó imádat

jótáll – jót áll

ki kötő pálya udvar

5. Foglald össze az egybeírás és különírás legfontosabb szabályait a saját szavaiddal!

lim

nyers anyag ki használás élet mű kiállítás

6. Keress olyan szólásokat, közmondásokat, amelyekben mellérendelő szóösszetétel van! A feladathoz használd O. Nagy Gábor Mi fán terem című könyvét!

79

Kommunikáció

Gyakorlatok a munkafüzet 48. oldalán!

Sajtóműfajok 2. A tudósító műfajok mellett elkülönítünk még véleményközlő műfajokat is. Ezek nemcsak közvetítik a közvéleményt foglalkoztató információkat, hanem értelmezik, elemzik is azokat. Az információkhoz véleményt is fűznek, ezáltal befolyásolják (vagy próbálják befolyásolni) az olvasókat.

• Cikknek nevezzük az újságban, folyóiratban megjelenő rövidebb írásműveket. Ezekben általában tényközlő és szubjektív véleményt tartalmazó részek kapcsolódnak össze. • A kommentárok a hírekhez fűzött különféle értelmezések. Ezek főként az olvasók értelmére hatnak, az információk megértését segítik. • A glossza rövid terjedelmű, gyakran vitázó, bíráló szándékú, ironikus, esetleg gúnyos hangvételű megjegyzés egy aktuális esemény kapcsán. • A nyílt levélben ismert vagy fiktív személyek a közvéleményt érdeklő témát járnak körül, formailag betartva a levél struktúráját. • Az olvasói levél műfaja egy lap olvasóinak enged teret, hogy a megjelent írásokkal vagy aktuális eseményekkel, történésekkel kapcsolatos véleményüket, kérdéseiket kifejthessék. Általában rövidített, átdolgozott formában kerülnek be a lapba. • A kritika valamilyen műre, műalkotásra vonatkozó, esztétikai és szakmai érveken nyugvó bírálat. Célja a nézőpontok felvázolása, értelmezési lehetőségek megadása. A sajtóműfajok kapcsán felvetődik az objektivitás-szubjektivitás problémája. Felvetődik az újságíró személyének függetlensége: mennyire tükrözi, tükrözheti saját önálló véleményét a véleményközlő műfajok esetében. Írhatja-e azt, amit gondol? Valójában az újságíró nem írhat olyan véleményt, amely szemben áll a szerkesztőség, a lap képviselte értékrenddel vagy politikai állásfoglalással (hiszen ezzel az újság saját olvasótáborának elvesztését kockáztatná). A teljes objektivitás épp ezért csak mítosz.

1. Gondold végig, irodalmi tanulmányaid során kiről hallottál, aki híres glosszákat írt! 2. Válassz egy napilapot, és keress benne egy-egy példát az összes itt felsorolt véleményközlő műfajra! 3. Hasonlítsd össze az általad választott napilapban olvasott kritikát valamely online kritikai portálon (revizoronline.com, comment.com, kritikaonline.hu, filmtrailer.hu stb.) található szövegekkel! Foglald öszsze, mi a különbség a kétféle szövegtípus között! 4. Foglald össze, miért nem közölnek az egyes sajtótermékek saját „filozófiájukkal” nem összeegyeztethető írásokat!

80

5. Gyűjts példát általad olvasott vagy ismert sajtótermékekből a véleményközlő műfajokra! Kutass az írott sajtóban és az interneten egyaránt! Példáidat írd le a füzetedbe! 6. Írj a füzetedbe kritikát egy általad választott műalkotásról! Tartsd be a kritikaírás szabályait! 7. Az alábbi szövegek tartalma azonos, de műfajuk eltérő. A sajtóműfajok szempontjából mi a különbség a két szöveg között? A válaszaidat írd le a füzetedbe!

Mi értelme van a nyári időszámításnak? Áramot takarítunk meg, jobban kihasználjuk a nappalt, érvelnek a nyári időszámítás támogatói. Zavart okoz, napokig fáradt tőle az  ember, csak az  üzleteknek jó, mondják az  ellenzői. A  legmerészebb javaslat szerint vissza kéne térni a helyi időszámításhoz. Rossz hírünk az, hogy nincs ideális megoldás. Azért ne felejtse előre állítani az órát!

Mennyi áramot takarítunk meg az óraátállással? A hazai villamos rendszerirányító, a  MAVIR adatai szerint egy nap áram-átlagfogyasztását. Az utóbbi négy évet átlagolva egy nap 94,82 gigawattóra áramot használunk el. Ez körülbelül 40-41 ezer háztartás éves fogyasztása. Praktikusan annyit hoz, mintha egyetlen székesfehérvári lakásban sem használnának áramot egy éven át; az áramtőzsde áraival számolva pedig 1,03-1,32 milliárd forintot takarítunk meg évente. (www.origo.hu)

8. Gyűjts össze olyan, a fiatalokat érintő témákat, amelyekről érdemes lenne olvasói levelet írni a diákújságba!

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Az alábbi szöveg műfaja cikk. Alakítsd át úgy a szöveget, mintha ez lenne a vezércikk a diákújságban! Dolgozz a füzetedbe! „Ahogy minden világrekordnál, most is büszkék lehetünk a magyarokra: ha nem is kávébabból, de kávéspoharakból nekünk sikerült a legnagyobb képet kirakni. A Corvinus Egyetem hallgatói 2012 szeptemberében egy 64 négyzetméteres, csillagot formázó alakzatot állítottak össze kisebb, kávéval töltött műanyag poharakból, melyekbe különböző mennyiségű és színű kávé került, hogy végül kiadják a nagy formát. A rekordhoz 1600 liter vizet és 213 poharat használtak fel. A korábbi csúcstartó Elvis Presley-t formázta meg hasonló módon - igaz, fele ekkora méretben.” (forrás: www.origo.hu)

2. Mi a műfaja a következő szövegnek? Állításodat igazold azzal, hogy a műfaj jellemzőit leírod a füzetedbe! „Magyar Állami Operaház, Budapest, 2014. január 22. Selmeczi nagy mesterségbeli tudással idézte meg a klasszikus operák stílusvilágát. Dalművét a zárt számokra építette: a kórustablók, áriák, együttesek, zenekari részletek jól elkülöníthető elemekként működtek a darabban, úgy, hogy mindeközben a zenei szövet folytonosságával sikerült fenntartania az átkomponáltság látszatát. Az Oroszországban játszódó, olaszul énekelt és az olasz, német és orosz operák jellegzetes dallamvilágát egyesítő opera eklektikus sokszínűségével elkápráztatta a közönséget. Selmeczi kiváló stílusérzékkel tette magáévá Puccini, Csajkovszkij vagy Richard Strauss zenei stílusát, s komponálta meg operája egyes részleteit az ő modorukban. A nyitó jelenet Puccinit idézte, a báli jelenetben a közjáték a Pikk dámát juttatta eszünkbe, míg a színház a színházban jelenet a Bajazzók és az Ariadné Naxosban világát idézte meg. Az opera minden részletében felfedezhető a szerző széleskörű zenei műveltsége, felkészültsége és alapossága. Tetten érhető volt a zenei önkifejezés vágya, a téma szeretete. Az egyes zárt számok az előadás folyamán több alkalommal is tapsot kaptak, s megtörtént az, amire Budapesten ritkán van példa: a konzervatívabb ízlésű magyar közönség a kegyeibe fogadott egy kortárs operát. Annak ellenére, hogy a darab cselekménye eléggé zavaros és nehezen kibogozható volt.” (forrás: www. irodalmiszemle.bici.sk)

3. A hiányzó szavakkal kiegészítve olvassátok fel a lecke alábbi részletét! írjuk (alig-alig, is-is), akkor is, ha a szóismétlés egyik tagja A szóismétléseket általában , és önállóan nem értelmes szó (körös-körül, unos-untalan). Különírjuk azonban őket, ha történik, tehát mindkét tagjuk értelmes szó (várva várt, háztól házig). Az , csak az utótagon toldalékolható mellérendelő összetett szavakat értelemszerűen egybeírjuk (hányaveti). Ezzel szemben a lazább, mindkét tagjukon szóösszetételeket kötőjellel kapcsoljuk (eget-földet). Az ikerszók tagolása a szóösszetételek mintájára történik. A csak a végén toldalékolható ikerszókat egybeírjuk (terefere). Ugyanakkor azon ikerszókat, amelyek mindkét toldalékolhatók, kötőjellel kapcsoljuk össze (izeg-mozog).

81

A kezdőbetű

18.

Gyakorlatok a munkafüzet 53. oldalán!

A magyar közszavakat (szeret, ország, fenséges; három, ami, most; ejha) általában kis kezdőbetűvel írjuk. Ettől néhány meghatározott esetben térünk csak el. A tulajdonneveket (toldalékok nélkül) mindig nagybetűvel kezdjük. Nem kezdjük nagy kezdőbetűvel az alábbi csoportokba tartozó közszavakat sem: • erős érzelmi töltéssel rendelkező köznevek (pl. béke, szabadság, haza, élet, tavasz); • ünnepek, nevezetes napok nevei (pl. március tizenötödike, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, a mohácsi vész, a szabadságharc); • rendezvények, társadalmi és politikai programok neve (pl. a magyar nyelv hete, fásítási hónap, a szakma ifjú mestere, országos középiskolai tanulmányi verseny), az intézményszerű rendezvények nevét azonban az intézménynevek mintájára írjuk (pl. Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok); • népek, népelemek, népcsoportok és nyelvcsaládok • neve (pl. magyar, szlovák, sváb, finnugor, germán); • vallásokhoz, felekezetekhez tartozást jelentő szavak (pl. katolikus, zsidó, református).

• Az

útbaigazító feliratokat, a táblázatok, grafikonok, ábrák alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat, Igazgató, Pénztár. Ha egy ilyen szöveg több szóból áll, akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely, B épület. Ha a szöveg első szava számnév (számjeggyel írva), akkor az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. metróvonal, 5. ajtó, III. vágány stb.

A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket, az állatneveket, a földrajzi neveket, a égitestek neveit, az intézményneveket, a márkaneveket, a kitüntetés- és díjneveket, a címeket. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik, három szempontból mégis egyformán viselkednek.

Nagy kezdőbetűvel írjuk:

• A megszólítások első szavát, a bennük szereplő tulajdonnevet és a megszólításban szereplő köznevet is hivatalos levelekben, iratokban: Drága Ilonka Néni! Tisztelt Kovács Úr! Magánlevelekben azonban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Édes jó anyám! A szövegben szereplő, a megszólítottra vonatkozó közneveket a fokozott tisztelet kifejezésére kezdhetjük nagy kezdőbetűvel is: Gondolok Rád.; Örülök, hogy találkoztam Veletek.

• A magyar helyesírás egyik alapvető törekvése, hogy egyértelműen megkülönböztesse a közneveket és a tulajdonneveket. Ezen elv szem előtt tartása miatt a tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel kezdjük: Kovács (családnév), de: kovács (mesterség); Kortárs (folyóirat címe), de: kortárs (valakivel egy időben élő). • A nagy kezdőbetű mutatja, hogy tulajdonnévvel van dolgunk, de érzékeltetni kell a tulajdonnevek határát is (állhat több tagból egy tulajdonnév). Erre háromféle módszer van, az egybeírás, a kötőjelezés és az öszszes tagon nagy kezdőbetű használata: Olaszország, Velencei-tó, Magyar Nyelvőr. • Mivel a tulajdonnevek konkrét személyeket, dolgokat jelölnek, a magyar helyesírás törekszik az állandóságra. A tulajdonnevek egyes típusainál megtartjuk a hagyományos vagy mai helyesírási szabályok szerinti formát: Thököly, Pepsi Cola. Ugyanakkor arra is törekszünk, hogy a toldalékos alakok leírásakor felismerhető, visszaállítható maradjon az alapforma: Kiss-sel (nem *Kissel), New York-i (nem *newyorki).

Címek Márkanevek

Égitestek nevei

Földrajzi nevek

Tulajdonnevek

Kitüntetés- és díjnevek

Személynevek Állatnevek

82

Intézménynevek

Gondolkozz! 1. Gyűjts legalább öt tudományos teljesítményért járó díjnevet! Fogalmazd meg egy-egy mondatban, hogy milyen teljesítményért adják! 2. Cseréld le az alábbi kifejezésekben a betűvel írt számneveket számmal írtra! Ügyelj a központozásra és a kis- és nagybetűk használatára!

6. Írj a képekről egy rövid történetet úgy, hogy szerepeljen benne: cím, földrajzi név, intézménynév, személynév, állatnév, kitüntetés- és díjnév, égitestek neve és márkanév. Ügyelj a kezdőbetűkre! Dolgozz a füzetedbe!

első emelet hat; kettes peron, negyedik vágány; M hármas metróvonal; négyes épület

3. Mi látható a képen? Nevezd meg az alábbi földrajzi helyeket, híres emlékműveket, épületeket!

7. Keresd meg a tulajdonneveket az alábbi szónégyzetben! A megtalált főnevekkel alkoss mondatot a füzetedbe!

P

B

O

D

A

N

N

A

O

P

U

R

L

E

D

Ó

8. Másold le a táblázatot a füzetedbe, majd írd be folyóírással a megfelelő rovatba a következő tulajdonneveket! Ügyelj a helyesírásra! OPEL, MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA, DUNA, AKADÉMIAI KIADÓ, MAGYAR NEMZET, PETŐFI SÁNDOR, KINCSEM, BÖRZSÖNY, KOVÁTS RÉKA, BODRI, EGRI CSILLAGOK, LONDON

4. Hogyan szólítanád meg? Írj hivatalos megszólítást a füzetedbe az alábbi személyekhez! király; miniszterelnök (nő); igazgató (férfi); az elnök helyettese (nő)

5. Gyűjts legalább tíz olyan tulajdonnevet, amely köznév is lehet! Foglald őket mondatba!

Személynevek Állatnevek Földrajzi nevek Intézménynevek Címek Márkanevek

83

Kommunikáció

Gyakorlatok a munkafüzet 52. oldalán!

Rádiós műfajok Az auditív média fő előnye, hogy közvetlen. Azonnali információátadásra képes (nem lassítja a nyomda, a film vagy fotó előhívása). Igaz, ez az előnye mostanra csökkent a tévével, főleg az internettel szemben.

4. Az alábbi ábrán a rádiós műfajokat láthatod. Minden műfajhoz keress egy példát, és írd le őket a füzetedbe! ŚĞůLJƐnjşŶŝŬƂnjǀĞơƚĠƐ kommentár

A képi információ előnye a vizuális gazdagság. Hátránya azonban, hogy több figyelmet von el: egyszerre kell nézni és hallgatni, jobban kell koncentrálni rá. (Ezért is tilos autóban a mobiltelefont használni, hiszen annak nyomogatása közben nem az útra figyel a sofőr.) A rádió hátránya a vizuális információ hiánya. A kép gyakran nem szorul magyarázatra. A rádióban ezért válik különösen fontossá, hogy egyszerre tömören, lényegre törően és érdekesen, szórakoztatóan fogalmazzanak. Előtérbe kerül az élő nyelvi kifejezésmód. Ahogy a tévénél, úgy a rádiónál is könynyen dönthet a befogadó: ha nem élvezi az adást, esetleg nem hallja, nem érti, egyszerűen elkapcsol. A KISS (Keep it simple, stupid! – Csak egyszerűen, te buta!) a rádiózás egyik alapszabálya. Csak hanggal nehezebb felkelteni és megtartani a befogadók figyelmét. A rádió az egyik legszélesebb szórású tömegkommunikációs eszköz. A tévéhez hasonlóan léteznek közszolgálati és kereskedelmi rádiók. Vannak egyprofilú és többprofilú rádióállomások. A sugárzott műsoroknak két fő típusa van:

• Írott anyagot megszólaltató műfajok. (hír, jegyzet, levél stb.) Ezeket a korábban megírt szövegeket a műsorvezetők, bemondók olvassák fel. • hangos anyagok. Ezek a műsorok kifejezetten a rádió számára készültek. Lehetnek élő, egyenes vagy felvett adások. A sugárzott műsorok sokfélék:

• hír, információ, krónika, híradó, • zenei műsorok, • beszélgetős műsorok, • korosztályi, réteg-, kisebbségi műsorok, • művészeti, irodalmi műsorok, • szórakoztató műsorok, • sportműsorok, • folytatásos és magazin műsorok. 1. Gondoltad volna, hogy az egyik leghíresebb magyar „szappanopera” a rádióhoz kötődik? Nézz utána a Szabó család történetének! 2. Ismerkedj kicsit a különböző rádiókkal! Keress legalább öt tematikus rádióadót! 3. Gyűjtsd össze, mitől érdekes számodra egy rádióadás!

84

hír krónika

hangjáték, rádiójáték

RÁDIÓS Dq&:K<

riport interjú ŬƌŝƟŬĂ

tudósítás njĞŶĞŝŵƾƐŽƌ

5. Nézz utána az egyik közszolgálati rádió napi műsorának az interneten! Ennek alapján határozd meg, milyen műsortípusok jellemzik az általad választott rádiót! A jellemzőket írd le a füzetedbe! 6. Vajon egy jó költőnek miként kell ábrázolni Akhilleuszt? Horatius Ars poetica című költeményét olvasva erre is választ kaphatunk. Horatius költői tanácsát fogalmazd meg egy rövid rádióhírként! „Éltess ős hagyományt, vagy költs történetet újat, író - és ha Achillesről hozol új darabot, hát zord legyen ő, haragos, nem-nyugvó s meg se bocsátó, jog ne legyen számára, csak az, mit fegyvere vív ki.” (Bede Anna fordítása)

7. Készíts tablót a magyar rádiózás történetéről! Az elkészített tablót mutasd be az osztálynak!

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Az alábbi rádiós hírt alakítsd át úgy, hogy az majd a későbbiekben elhangozhasson egy rádiókabaré műsorában! „Svájci tudósok arra kérik a hegymászókat és a gleccsereken túrázókat, hogy nyitott szemmel járjanak a klímaváltozás következtében kiolvadt területeken, és jelentsék az esetleg felbukkanó akár több száz vagy ezer éves régészeti emlékeket. Egy fiatal régész, aki a Zürichi Egyetemen diplomázott, maga is felkeres néhányat a helyszínek közül, de leginkább a hegymászók és természetjárók éberségére, szemfülességére számít, és azt kéri, hogy bármit találnak, jelentsék a Swiss Alpine Club menedékházaiban. A fellelt régészeti emlékeket katalogizálják, a legfontosabb lelőhelyeken pedig archeológusok végeznek majd feltárást.” (forrás: www.hirado.hu)

2. Olvasd el az LGT zenekar Szól a rádió című slágerének szövegét, és ennek alapján írj a rádiózásról egy ötsoros kritikát! „Még broadcastingnak hívták, s nagyon sok pénzbe került, Mikor az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült. Érces hangja felszárnyalt és messzire repült, És egy hallgatóban megszólalt: - A próba sikerült!

S ma sztereóban fogható és ebben az a jó, Hogy a két oldalról egy időben más-más hallható. A nagyzenekar hangzásában éppen az a szép, Ha középen ülsz és jól figyelsz, már teljesebb a kép.

S a Gyáli úton állt egy csukott bútorszállító, És ott volt huszonháromban az első stúdió. És műsor gyanánt akkoriban az is megfelelelt, Ha Marcal János segédtiszt egy nótát énekelt.

S néha zavar minket, s néha gépek zavarják, Már zsebre vágjuk, s ha rosszul figyelsz, ő is zsebre vág. Szép időben minden műsor tisztán fogható, És a programban a régi dal is újra hallható:

Szól a rádió, szól a rádió.

Kedves hallgatóink! A Locomotiv Gt műsorából közvetítünk!”

A Rádióról huszonnégyben feljegyezhették, Hogy az Állatkertből sugározta az első koncertjét. És a lemezgyártók átkozták a konkurenciát, Mely profit nélkül árulta a Kék rapszódiát. A közel lakó amatőrök tisztán hallották, Mikor a csepeli adó huszonötben jó reggelt kívánt. A magasba szöktek mindenféle furcsa antennák, És egy ügyes diák detektoros vevőt fabrikált. A hőskorban már megtanulta minden bemondó: Tilos rögtönözni, a leírt szöveg felolvasandó! Bár Skoff Elzát és Filotás Lilit kevesen ismerték, Azt tudta minden hallgató, hogy a hangjuk milyen szép. S gyermekek a dobozban a bácsit keresték, S a nagymamák a politúrját szépre vikszelték. A postások a vevőktől az adót beszedték, És fizetni kellett egyformán a jó és rossz hírért. A szokott időben – vezet a listán – három perccel múlt Ötödik szám a hatvanhármas – kissé beborult, Elnézést, a vihar elvonult! Vonul a front – közepes termés – nem hajózható – Nyugaton kábé mínusz húsz fok és eső várható – Ha nem tetszik, hát kikapcsolható.

85

Az idegen szavak helyesírása

19.

Gyakorlatok a munkafüzet 53. oldalán!

A nyelvek egymás mellett élésének következménye, hogy hatással vannak egymásra: adnak és vesznek át szavakat. Az idegen nyelvekből átvett szavak jövevényszavakká válhatnak, ha használatuk olyan általánossá válik, hogy idegen származásuk feledésbe merül. A jövevényszavakat magyarosan írjuk (reneszánsz, páncél, burgonya). Azokat a szavakat, amelyeknek idegen nyelvi eredete még érezhető, idegen szavaknak nevezzük. A latin betűs írású nyelvekből átvett, közkeletűvé vált szavakat az eredeti írásmód magyar kiejtést tükröző alakjával írjuk. Magyarosan vagy sem?

• A latin betűs írású nyelvekből átvett idegen neveket legtöbbször eredeti formájukban használjuk (Steve Jobs, Angelina Jolie, Richelieu bíboros). Csak kisebb részüknek van magyar alakja (Kálvin János, Kolumbusz Kristóf). Manapság egyre kevésbé szokás e magyar alakok használata, mivel félreértésekre adhat okot (Jean Calvin, Cristoforo Colombo). • A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel írjuk át (Solohov, karate). Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. A idegen eredetű, de meghonosodott közneveket általában magyarosan írjuk: izotóp, kóla, lézer, menedzser, szamuráj, gésa. Ha a magyarosan írt idegen szavak eredeti írásában ch, x vagy q betű van: • a h-nak ejtett ch-t megtartjuk: jacht, mechanika, mechanikus, monarchia; • a ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz,

oxigén, taxi. De! egy-egy kivételes esetben ksz-et írunk helyette: bokszol; • a gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt, egzotikus, egzisztencia; • a qu kapcsolatot kv formában átírjuk: akvárium. Toldalékolás A magyar i-végű helységnevekhez hasonlóan csak egy i-t írunk az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származéka végén: helsinki olimpia. Az -i képző járulhat egyelemű, y-ra végződő idegen helységnevekhez is, ekkor a képzőt a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi, vichyi. Az idegen írásmód szerint írt szavak közvetlen toldalékolásakor a magyar helyesírás szerint az alábbiakat kell szem előtt tartani: a) A két vagy több különírt elemből álló idegen tulajdonnevek esetében az -i, -s, -ista, -izmus képzőket mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. Az alapforma szerinti nagy kezdőbetűket ilyenkor megtartjuk: Victor Hugó-i, New York-i. b) A kettőzött mássalhangzóra végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (a hasonuló -val/-vel, -vá/-vé ragokat is) kötőjellel kapcsoljuk: Mann-nal. c) Az idegen írásmód szerint írt szó végén, néma betű után, ha az utolsó kiejtett hangot szokatlan betű/betűkapcsolat jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szóhoz: guillotine-t, Glasgow-ban, Peugeot-t. A -val/-vel és a -vá/-vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal; Molière-rel.

Angelina Jolie Jean Calvin

Cristoforo Colombo

86

Johann Wolfgang von Goethe

Gondolkozz! 1. Toldalékold a következő idegen szavakat a megadott toldalékok egyikével! Amelyik szót lehet, toldalékold mind a kettővel! -val/-vel

-i

Gogol, Tolsztoj, New York, Victor Hugo, monsieur, guillotine, Shakespeare, Balzac, pech, Bach, Greenwich, Steinbeck, Engels, hertz, fix, signorina, Goethe, Coca Cola, business, cowboy, schilling, signore, Amundsen, Stockholm, Janus Pannonius, stewardess, Habsburg, shopping, Horatius, Toulouse-Lautrec

2. Gyűjts legalább tíz latin betűs írású nyelvből átvett, többszavas kifejezést, szólást, közmondást! Például: Sine qua non.

5. Az idegen írásmód szerint írt szavakhoz többnyire ugyanúgy közvetlenül, vagyis kötőjel használata nélkül kapcsoljuk a toldalékokat. Tehát minden olyan idegen eredetű szót, amelynek az utolsó betűjét kiejtjük, azt írásban nem kötőjellel választjuk el. (UbiSoftnak, Linkkel, schillingért, hexameterek). Ha azonban az idegen szó a, e, o, ö hangra végződik, azt az írásban minden olyan esetben megnyújtjuk, amikor a magyar kiejtésben megnyújtva fordul elő (Oslo, de: Oslóban, Goethe, de: Goethét). A megfogalmazott szabályok alapján javítsd ki az alábbi helytelenül írt idegen szavakat! A helyes megoldást írd le a füzetedbe! Munkádat A magyar helyesírás szabályai 215–216. pontja alapján tudod ellenőrizni! signorinak Coca-Colat copyright-ot Marco Polo-t Alfa Romeoban cowboy-nak

3. A következő szavak leírása és kiejtése gyakran okoz problémát. Foglald mondatba őket a helyes írásképpel! infulenza / influenza, poszthumusz / posztumusz, tolarencia / tolerancia, millenium / millennium, meteorológia / meterológia, dajer / dauer, konvertibilis / konvertábilis

4. Gyűjtsd össze a dalszövegekből hiányzó idegen szavakat! Írj mindegyikkel egy-egy mondatot! Emil Rulez: Bell Mert hiszen micsoda érzés, mikor Márti néni, Celldömölkön, a fotölyben ülve, kanári mellett beszél, És hangját mégis hallhatod. Lássuk be, kérem, hogy az ________________ versenyezni végképp nem lehet.

6. Melyik alak a helyes? Írd le a füzetedbe és alkoss egy mondatot a helyesen ragozott szóval! Elvis Presley- t Tartuffefel Angelina Jolienak G. B. Shaw-val Rousseau-val Bizettel Peugeotja

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Elvis Presleyt Tartuffe-fel Angelina Jolie-nak G. B. Shawwal Rousseauval Bizet-vel Peugeot-ja

A postások szomorúan ___________________ Hogy ritkábbak lettek a levelek, Hiszen sürgős __________________________ Telefonon közölni jobban lehet. Az úri közönség hóbortja lázasan tombolt, S divattá lett a telefonőrület. Ákos: Tipikus sztereó Házibuli lentről ______________ ordít fentről Minden terved megdől Tipikus _______________________ ______________ Száj____________ _____________ Itt folyton áll a bál Tipikus ______________ Suhan a ________________ Pár ember megfagy kinn Te segíthetnél valakin Tipikus _______________

7. Írj mondatokat a füzetedbe az alábbi szavak -i képzővel ellátott alakjával! Vedd figyelembe A magyar helyesírás szabályai 217. a) és b) pontjait! Canterbury Tripoli Frankfurt am Main Lille Anatole France New York Châlons-sur-Marne

87

Kommunikáció

Gyakorlatok a munkafüzet 57. oldalán!

Tévés műfajok 1. A legáltalánosabb audiovizuális tömegkommunikációs eszközök közé tartozik a mozi és a televízió. Az 1950-es évekig a mozi volt a könnyebben hozzáférhető, utána vált a hírközlés és a szórakozás egyik leghatékonyabb eszközévé a televízió. Megkülönböztetünk közszolgálati (állami) és kereskedelmi csatornákat. A műsorstruktúra és a műsorelemek hasonlók a kereskedelmi és a közszolgálati adókon. Különbségek elsősorban a kivitelezésben és a hangsúlyokban találhatók. A közszolgálati adóknak kötelező minden politikai véleményt és (történelminek nevezett) vallást, egyházat megjeleníteni, teret engedni a nyelvi, etnikai kisebbségeknek. A kereskedelmi csatornák egyértelműen a nézettség növelése érdekében állítják össze kínálatukat. Ezért nem biztos, hogy a legnívósabb, legértékesebb műsorok kerülnek képernyőre. A tematikus csatornák egy-egy kiválasztott témához kötődő műsorokat sugároznak, ezek általában kódoltak (fizetni kell értük). A televíziós műfajokban hét nagy csoportot különböztetünk meg: információs műsorok, filmműsorok, kulturális és oktató műsorok, gyerekműsorok, sportműsorok, szórakoztató műsorok, promóciós műsorok.

A televíziós hír nem egyenlő a felolvasott újsághírrel, ami mellé képeket tettek. A két műfajnak teljesen eltérő a stílusa, a felépítése. Az újságolvasó aktív, míg a tévénéző passzív befogadó. Minden híradót úgy szerkesztenek, hogy egy-egy kis „történetnek” tűnjön. Van eleje, közepe, vége, csúcspontja, dinamikája. Fontos azonban, hogy a szerkesztés ne legyen észrevehető: természetesnek kell hatnia ennek a logikai ívnek. A híradó akkor hatékony, ha az egyes blokkok észrevétlenül kapcsolódnak egymáshoz.

1. Hasonlítsd össze az egyik kereskedelmi csatorna és az egyik közszolgálati adó esti híradóját! 2. Gondold végig, milyen tematikus csatornákat szoktál nézni! Van olyan tematikus adó, amit szívesen néznél, de (jelenleg) nem létezik? 3. Ábrázold a füzetedben a televíziós műfajokat egy gondolattérképen! Írj egy-egy példát minden csoporthoz! 4. A televíziós csatornák műsorkínálatát alapvetően az befolyásolja, hogy ki a tulajdonos. Másold le az alábbi táblázatot a füzetedbe, majd állapítsd meg, hogy az alábbi állítások melyik csatornára vonatkoznak! Írj mindkettőre példát! Tulajdonos: az állam

Információs műsorok Az információs műsortípus a legdinamikusabban fejlődő tévés műfaj. A BBC és a CNN által bevezetett újításokat minden hírközlő műsor átvette, e két adó a hírközlés „zászlóshajója”. Az 1990-es évek óta az emberek többsége nem a nyomtatott sajtóból, hanem a tévéből szerzi a legtöbb információt (ma már ezzel versenyre kelt az online hírközlés). Az esti híradó az egyik legnézettebb műsor az összes csatornán – nem véletlen, hogy minden adó a saját arculatához igazítja a híradóját. A csatornák a nézőkért folytatott verseny miatt igyekeznek nem egy időben sugározni a híradót, amely mindig a legnézettebb, kiemelt idősávban kerül adásba.

88

Finanszírozása: előfizetési díjakból és/ vagy adóból

Tulajdonos: magántulajdon vagy üzleti vállalkozás Finanszírozása: hirdetők pénzéből

Modell (csatorna):

Modell (csatorna):

Példa:

Példa:

5. Az előző feladathoz kapcsolódóan állíts össze egy-egy műsorkínálatot a közszolgálati és a kereskedelmi csatornák részére! A műsor készítéséhez öt-öt műsortípust használhatsz! Közszolgálati csatorna

Kereskedelmi csatorna

Gyakoroljunk szövegeken! 1. a) Olvasd el az alábbi szöveget majd tömörítsd össze, és alakítsd át úgy, hogy műfaját tekintve egy információs műsorban (híradó) megjelenhessen, mint főhír! Ügyelj arra, hogy az átalakított szövegnek legyen hírértéke! b) A szövegben vastagon szedett szavakat írd le a füzetedbe, és nézz utána jelentésüknek szótárban, lexikonban! „Mátyás király reprezentációjában jelentős helyet foglalt el az itáliai mintára kialakított, antikizáló uralkodó-portré. Ezek az arcképek összhangban vannak azzal a mítosszal, amelyet Mátyás humanistái alakítottak ki, közülük is elsősorban Antonio Bonfini, aki szerint Mátyás dinasztiája a római Corvinus-nemzetségre vezethető vissza. A corvina kódexekben például több alkalommal is, római császárok pénzeiről készült miniatúra másolatok között tűnik fel a hasonlóképp ábrázolt Mátyás. All’antica motívumnak lehet tekinteni azt is, hogy Mátyás király portréihoz az antik Nagy Sándor-ábrázolásokat használták fel. Az a profilportré, amely több változatban is ismert korabeli, itáliai bronz érmékről, Mátyást olyan külső jegyekkel ruházza fel, mint amilyenekkel a macedón hadvezér rendelkezett. Ennek oka az volt, hogy Mátyás fontosnak tartotta az itáliai udvarok felé közvetíteni uralkodói erényeit. Legnagyszerűbb portréja az a kettős profil arckép, amely valószínűleg lombard műhelyben készült, és amely zöldes háttér előtt, fehérmárványból kifaragva jeleníti meg a magyar királyt és hitvesét, Aragóniai Beatrixot. Az uralkodói profilportré-pár jellegzetesen itáliai reneszánsz műfaj volt. Mátyás humanista mintára kialakított portrétípusa, a Corvinus-mítosz és a Nagy Sándor-hagyomány mellé még egy olyan elem társult, amelynek előképe az itáliai humanizmusból, egészen pontosan a Mediciek (eredeti alak: Medici) Firenzéjéből eredeztethető. Ez a Herkules-mítosz, amely az uralkodót az antik hérosz szerepében jeleníti meg. A visegrádi Herkules-kút csúcsának szobra, vagy a budai palota kettős bronzkapujá-

nak – csupán Bonfini leírásából ismert – Herkules munkáit ábrázoló domborművei tartoznak ebbe a körbe. Mátyás humanista udvarában, szintén itáliai mintára, talán a Beatrixszal kötött házasság után, megtaláljuk a jellegzetesen humanista eredetű, személyes emblémákat is. Ezek az ábrázolások a király erényeire utalnak, de pontos jelentésük máig vitatott. Ilyen Mátyás-emblémákat találunk a budai várból előkerült, majolika padlócsempéken, és igen gyakran szerepelnek a Firenzében készült corvina-kódexeken is. Mátyás gyakran használt emblémája volt a bölcsességre utaló kút, vagy a jó kormányzásra vonatkoztatható méhkas motívuma. Corvin Mátyás zárt udvari kultúrájában tehát jellegzetesen itáliai mintájú, humanista reprezentációval találkozunk.” (forrás: sulinet.hu)

2. A hiányzó szavakkal kiegészítve olvassátok fel a lecke alábbi részletét! és A nyelvek egymás mellett élésének következménye, hogy hatással vannak egymásra: át szavakat. Az idegen nyelvekből átvett szavak válhatnak, ha használatuk olyan általánossá válik, hogy idegen származásuk feledésbe merül. A magyarosan írjuk (reneszánsz, páncél, burgonya). Azokat a szavakat, amelyeknek idegen nyelvi eredete még érezhető, nevezzük. A latin betűs írású nyelvekből átvett, közkeletűvé vált szavakat az eredeti írásmód tükröző alakjával írjuk.

89

Az elválasztás. Az írásjelek

20.

Gyakorlatok a munkafüzet 55. oldalán!

Hogyan válasszuk el a szavakat? A magánhangzók a mássalhangzókkal ellentétben szótagalkotók: E-le-o-nó-ra. Azt a mássalhangzót, amely egyedül áll két magánhangzó között, a következő szótagba visszük (a-u-tó). Amennyiben két magánhangzó között több mássalhangzó áll, csak az utolsó kerül a következő szótagba (temp-lom). Természetesen nem választjuk szét a két és háromjegyű mássalhangzók elemeit (bo-dza, me-ne-dzser). A kettőzött mássalhangzókat értelem szerint két külön mássalhangzóként választjuk el: fus-son. Az összetett szavak elválasztásakor az utótag új szótagba kerül (hiszen a nyelv jelöli a szóösszetételt): jegy-gyűrű. Az összetett szavak mintájára történik az igekötők és a fokjel (leg-) elválasztása (oda-ad, leg-okosabb). Amikor x-t, vagy ch-t tartalmazó idegen szavakat választunk el, ezeket egyjegyű mássalhangzóként kezeljük: tech-ni-ka, tex-til. Az idegen nyelvekből átvett összetett szavakat csak akkor választjuk el az összetett szavakra vonatkozó szabályok szerint, ha az összetétel felismerhető, és legalább az egyik tag önálló szó is a magyar nyelvben. Az írásjelek Az írásjelek megfelelő használata a szöveg tagolásához elengedhetetlen. Ha olvastál már olyan szöveget, amelyben nem szerepeltek vesszők, tudod, milyen nehéz tagolás nélküli szöveget olvasni. Írásjeleket nem csak a mondat végén használunk, hanem például a mondaton belül felsoroláskor (Szép, jó, okos ember.), vagy a tagmondatok elválasztásakor is. A vessző megfelelő használata fontos, hiszen ez a leggyakoribb írásjel. A vessző használata Vesszőt teszünk a mondatban: • a kötőszó nélküli felsorolás tagjai közé (szép, okos, aranyos lány); • a páros kötőszók elé (Sem testem, sem lelkem nem kívánja.); • az indulatszó, a mondatértékű módosítószó, a megszólítás határára (Kisfiú lett, apuka!; Siess, Pista, lekésed a vonatot!); • az értelmező jelzős szerkezetbe (Vettem almát, pirosat.); Nem teszünk vesszőt az azonos mondatrészek között álló és, s, meg, vagy kötőszavak elé, pl.: Tésztát vagy főzeléket kérsz? Az összetett mondatoknál a vesszőt a tagmondathatárra mindenképpen kitesszük, akkor is, ha kötőszó kapcsolja őket össze (Tegnap voltam meglátogatni, és szerencsére jobban volt.). A mint szó elé akkor teszünk vesszőt, ha hasonlítást fejez ki (Szebb, mint én.), „valamiként” értelemben nem (Ezt mint jutalmat kaptuk.). Mondatvégi írásjelek Mindig a főmondat határozza meg az alárendelő összetett mondatok mondatvégi írásjelét. A mellérendelő összetett

90

mondatoknál pedig az utolsó mellékmondatot vesszük figyelembe (Kérdezte Péter, hogy menjünk-e moziba.; Vásárolni menjünk, vagy inkább moziba?). A különféle írásjelek használatára idézéskor különösen ügyelni kell. Az idézés különböző formái: Péter mondta: „Mehetnénk akár moziba is a hétvégén.” „Mehetnénk akár moziba is a hétvégén” – mondta Péter. „Mehetnénk akár – mondta Péter – moziba is a hétvégén.” „Mehetnénk akár moziba is – mondta Péter –, a hétvégén ráérünk mindannyian.” Melyik írásjel mikor használatos?

• A kérdőjel elsősorban kérdést jelez. Kifejezhetünk vele ugyanakkor bizonytalanságot, tanácstalanságot is.

• A felkiáltó jel a beszélő erős érzelmeit fejezi ki. • A pontosvessző, mint láttuk, határolhat tagmondatokat és felsorolási egységeket, mivel alapvetően a nagyobb, összetartozó szövegtömböket jelzi. • A kettőspontot viszonylag ritkán használjuk. Általában az utána következő részletezést, kifejtést vagy magyarázatot vezeti be. Kettőspontot használunk egyenes idézés előtt. • A zárójelek és a gondolatjelpár jelölhetik a beékelődést. Ugyancsak ezekkel jelölhetjük a kevésbé fontos, járulékos információkat. Az élőbeszédben tartott kisebb szüneteket szintén jelölhetjük ilyen módon. Az írásjelek és a beszéd Az írásjelek többségét beszédben is érzékeltetjük a beszéd nem nyelvi elemeivel (szünettel, hangsúllyal, hanglejtéssel). Előfordul azonban, hogy eltekintünk az írásjelek élőszóbeli megjelenítésétől. Nem lenne praktikus például az összes vesszőt szünettel jelezni, hiszen így mondandónk teljesen szétesne, darabossá válna. Találhatunk arra is példát, hogy élőszóban tartunk szünetet akkor is, ha írásjel ezt épp nem követelné meg. Láthatjuk tehát, hogy a kommunikációs céloknak megfelelően átértékeljük az írott szöveg írásjeleit.

Gondolkozz! 1. Tagold a következő szöveget szavakra és mondatokra! Írd le a teljes, tagolt szöveget a füzetedbe! Ügyelj a most átismételt-tanult helyesírási szabályokra!

6. Gondold végig, milyen esetekben különösen fontos az elválasztási szabályok ismerete! Írj le legalább öt esetet a füzetedbe!

szentmártoniszabógézatavalyrábukkantegyeddigcsaktöredékb enismertjanuspannoniuspanegyricushiányzómásodikfeléreezt követőenegyismeretlenszerzőjűszázsorosműrőlbizonyítottahog ygazdájanemlehetmásmintapécsihumanistaköltőidénmájusel ejénbekerültamagyarérettségifeladatsorábamájusvégénpedigő szerveztemegarégimagyarirodalomkutatóinakideikonferenciáj átakörmendiBatthyánykastélybanaholfelfedezéséértmagassza kmaikitüntetéstkapott

7. Válaszd ki a helyesen szótagolt szavakat, és foglald őket mondatba! A példáidat írd le a füzetedbe! Használd A magyar helyesírás szabályait! Mely szabálypontokat kell figyelembe venned?

2. Magyarázd meg, mi a jelentésbeli különbség a következő két mondat között! Segítsen Obi-Wan Kenobi! Segítsen, Obi-Wan Kenobi!

3. Gyűjts a füzetedbe három-három példát a kötőjel megadott használati lehetőségeire! Kötőjelet használunk többek között: • szóösszetételek azonos tagjainak jelölésére, • nem tartományt jelölő számoknál, • szóösszetételekben, • kétezernél nagyobb, betűvel kiírt számok tagolásánál, • mássalhangzó-torlódáskor. 4. Írj egy-egy mondatot, amelyben megfelelően használod az alább megadott írásjeleket! - (kötőjel) – (gondolatjel) ! (felkiáltójel) „” (idézőjel) ? (kérdőjel) ; (pontosvessző) 5. Érvelj az írásjelhasználat fontossága mellett! Segít a következő idézet! Milyen vonatkozásban emeli ki a szöveg a központozás fontosságát? „Albericus barát krónikája szerint a Gertrudis királyné elleni összeesküvők levélben megkérdezték János esztergomi érseket, hogy megöljék-e a királynét. Az érsek egy rejtélyes mondattal válaszolt, melyben egyetlen írásjel sem volt (ez különben az akkori írásgyakorlatban nem számított ritkaságnak): A királynét meggyilkolni nem kell félnetek jó lesz ha mind beleegyeznek én nem ellenzem. Ezt a mondatot kétféleképpen lehet írásjelekkel ellátni és értelmezni: A királynét meggyilkolni nem kell félnetek; jó lesz, ha mind beleegyeznek; én nem ellenzem. A másik értelmezés azonban ezzel ellentétes értelmű: A királynét meggyilkolni nem kell; félnetek jó lesz; ha mind beleegyeznek, én nem; ellenzem. Az összeesküvők állítólag az első variáció szerint értelmezték a szöveget, és ezért Bánk bán megölte Gertrudist.”

bridd-zsel lo-pód-zik Go-e-the hex-a-me-ter bi-e-der-me-i-er

bridzs-dzsel lo-pó-dzik Goe-the he-xa-me-ter bie-der-mei-er

8. Másold le, majd válaszd el az alábbi toldalékos és toldalék nélküli családneveket, keresztneveket! Használd A magyar helyesírás szabályait! Félixé: Richárd: Szeőke: Széchenyi:

Baloghot: Babitsért: Madáché: Báthory:

9. Írd le a füzetedbe szótagolva az alábbi szöveget! „S legelsőbben azt, hogy alig távozott el a hírhozó ember, Surgyélán ismét ennivalóért kezdett kínozni engemet. Amit a fahordóktól vásároltam volt, abból még volt valamicske, csakhogy az nem elégítette ki a nagyevő katonát. Valami finom sült kellett volna neki, ízletes csemegehúsból. […] A szerencsétlenséget maga Fuszulán idézte elé, az a vakmerő nagy tolvaj, aki még a halállal is játszani mert, csakhogy valahogy megszabaduljon. […] De akkor s ott a Hargitán, a csendőr árnyékában, ott nagyobb volt mindezeknél, mert valóság volt, ami belékiáltott az életembe.” (Tamási Áron: Ábel a rengetegben – részlet)

10. Hova tennél vesszőt az alábbi idézetekben? Írd le helyesen őket a füzetedbe! Munkádat ellenőrizd A magyar helyesírás szabályai 247. pontja alapján! „Ekkor született meg édesanyám. Ekkor lett önálló. Õ a leggyengébb a legkisebb a legtehetetlenebb a soha számba nem vett meg nem kérdezett a jelentéktelen.” (Móricz Zsigmond: Életem regénye – részlet)

„Gyere csak kisfiam azér’ is keressük meg a gonoszokat! Huncut huncut krajcárkák!” (Móricz Zsigmond: Hét krajcár – részlet)

„Nem szabad babonásnak lenned mert ez nem illik emberhez.” (Márai Sándor: Füveskönyv – A babonákról – részlet)

(Részlet Keszler Borbála írásából)

91

Kommunikáció

Gyakorlatok a munkafüzet 57. oldalán!

Tévés műfajok 2.

1. Gyűjts három-három példát mindegyik műsortípusra!

Filmműsorok A kereskedelmi csatornák legnépszerűbb, kiemelt fontosságú műsorai a filmek: ezek legalább az adás 50 százalékát teszik ki. Bár a kereskedelmi adók készítenek is saját műsorokat, gyakran inkább megvesznek műsorokat, sorozatokat, filmeket, hiszen ez jóval olcsóbb megoldás. Mivel az egész estés filmek drágábbak a sorozatoknál, manapság játékfilmet inkább csak hétvégén adnak a csatornák, a hétköznap estéken a sorozatoké a főszerep. A sorozatok (szappanoperák) a filmekhez hasonlóan húzóműsorok. Az első szappanoperák egy-egy család, szorosabb közösség életéről szóltak (Dallas, Szomszédok, Melrose Place). Mára már többféle tematikus sorozat is létezik: kórházas, nyomozós stb.

2. Nézz utána, milyen nemzetközi előzményei vannak a most népszerű magyarországi tehetségkutatóknak!

Kulturális és oktató műsorok A kulturális és oktató műsorok száma napról napra csökken, egyre kisebb az igény a kereskedelmi adókon ezekre. Akik ilyen jellegű műsorokat néznek, a tematikus adókat (Viasat History, NatGeo, Nature, AnimalPlanet, Spektrum) nézik. A közszolgálati adókon kötelező ilyen műsorok sugárzása, azonban gyakran ott is a legeldugottabb műsorsávban sugározzák őket. A televíziózás kezdetén ugyanakkor nagy népszerűségnek örvendtek az ilyen oktató műsorok.

5. Vitassátok meg, hogy miért a gyermekműsorok közötti reklámokra fordítják a cégek a legtöbb időt, energiát és pénzt? Hozzatok legalább öt érvet, hogy miért „értékesebbek” a cégeknek ezek a reklámok!

3. Tervezz magadnak saját adót! Találd ki a nevét, a célcsoportot, és egy hétre állítsd össze a műsort! Konkrét műsorok helyett elég, ha a napi műsorfajtákat megadod. 4. Ismételj! a) Mi a különbség a közszolgálati és kereskedelmi adók között? Válaszodat a füzetedbe rögzítsd! b) Milyen tévés műfajokat ismerünk? Mik az egyes műfajok jellemzői?

Gyerekműsorok A gyerekműsorok is egyre inkább tematikus csatornákra kerülnek át (Cartoon Network, Minimax, Jetix, Disney TV.). A reklámozók számára igen fontos célcsoportot jelentenek a gyerekek, akiken keresztül a szülőket sokkal könnyebb megszólítani. Sportműsorok A sportműsorok, sportközvetítések legalább olyan népszerűek, mint a filmek. A sportműsorok elsősorban a férfi nézők számára kerülnek a műsorba. Az első élő közvetítés az 1960as római olimpiáról került adásba. Az élő sportközvetítések jogait ugyanúgy meg kell vásárolni, ahogy a filmeket. A (kiemelt) sportesemények közötti reklámidő a legdrágábban eladható reklámidő. A csatornáknak néha komoly problémát okoz egy-egy élő sportközvetítés, hiszen a legtöbb sportesemény ideje nem kiszámítható, így egy hosszabbítás miatt könnyen borulhat az esti műsorterv. (A közvetítési jogok eladásakor mindig kikötik, hogy az élő közvetítésnek végig kell adni az adott sporteseményt, nem vehetik el a képet a csatornák akkor sem, ha lejárt a tervezett idő.) Szórakoztató műsorok A szórakoztató műsorok a csatorna kínálatának színesítésére szolgálnak. Ide tartoznak a különféle kabaré- és showműsorok, a könnyűzenei adások, valóságshow-k, tehetségkutatók. Az ilyen műsorokhoz nagyon könnyen kapcsolható hozzá a reklám, tehát a csatornáknak megéri ilyen műsorok programra tűzése.

92

6. Az első magyar filmalkotás A táncz című némafilm volt, amelyet 1901-ben forgattak a budapesti Uránia Színház tetőteraszán. Milyen híres némafilmekről hallottatok már? Válasszatok ki egyet és nézzétek meg együtt! Alkossatok 4-6 fős csoportokat! Beszéljétek meg közösen, hogy a némafilmekben milyen nonverbális eszközökkel próbálták érthetővé tenni a történeteket!

Gyakoroljunk szövegeken! 1. A következő cikkből hiányoznak az írásjelek. Írd le a teljes szöveget a füzetedbe úgy, hogy kiteszed az írásjeleket a megfelelő helyre! Munkádhoz használd A magyar helyesírás szabályait! Tűzben edzett kutyák Háborúban fronton életveszélyes terepen segítik emberbajtársaikat a bombakeresésre járőrözésre kiképzett ebek Írta Michael Paterniti Fényképezte Adam Ferguson Német juhászkutya súlya 35 kiló neve Zenit 2007 október 31 én született boldog ha visszahozhatja a labdát Hogy honnan a név nem tudni csak azt hogy európai tenyésztőjétől kapta Egy sor orvosi vizsgálat után alig egyévesen megvásárolta az Egyesült Államok hadserege, és San Antonióba, a Lackland légi bázisra szállították Zenit a 341 kiképzőszázadhoz került ahol a hadügyminisztérium megfogalmazása szerint főként az ebek elszántságát felfogóképességét környezeti és szociális stabilitását fejlesztik A napirend szigorú a kutyákat meghatározott időben engedik ki enni inni mozogni gyakorolni Képzésük során felmérik hogy milyen feladatra járőrszolgálatra nyomkövetésre keresésre alkalmasak A vonatkozó iratok szerint Zenit 13 hónapot töltött a Lackland kennelében A kutyák csak rövid ideig képesek erősen koncentrálni Zenitet legfeljebb napi egy-két órán olykor alig három-öt percig lehetett oktatni tanítani A tanfolyam végén bizonyítványt kapott arról hogy robbanószerek keresésére és járőrszolgálatra alkalmas A kétéves Zenit és José 2010-ben Okinava szigetén Japánban került össze Akkoriban Zenittel még sokat kellett foglalkozni Mivel előző kutyájával nem vett részt éles bevetésen José nagyon remélte hogy Zenittel sikeres páros lesznek Nem minden hadra szánt kutyát lehet végül csatasorba állítani Van amelyikről kiderül hogy nem bírja a hőséget vagy rettentő feszült izgatott lesz a fegyverropogástól a robbanásoktól hiába szoktatják hozzá a kiképzés során a csatazajhoz is Némelyik túlságosan ragaszkodik a vezetőjéhez netán nem elég szorgalmas vagy túl játékos Egyes fajták különösen jeleskednek a harctéren ilyen a német juhász a labrador retriever és a híresen elszánt bátor és melegtűrő belga malinois (forrás: http://www.ng.hu/Magazin/magazincikk/2014/1406/tuzben_edzett_kutyak_)

2. A hiányzó szavakkal kiegészítve olvassátok fel a lecke alábbi részletét! A kérdőjel elsősorban kérdést jelez. Kifejezhetünk vele ugyanakkor , is. fejezi ki. (A közösségi oldalakon egyre gyakoribb, hogy a A felkiáltójel a beszélő a több felkiáltójel, ráadásul navégére négy-öt felkiáltójel kerül. Ez nem helyes, mivel így elveszti gyon komolytalannak hat az ilyen szöveg.) és , mivel alapvetően a nagyobb, A pontosvessző, mint láttuk, határolhat jelzi. összetartozó használjuk. Általában az utána következő részletezést, A kettőspontot viszonylag vagy vezeti be. Egyenes jelentősége megnő. Ugyancsak ezekkel jelölhetjük a kevésbé fontos, A zárójelek és a gondolatjelpár jelölhetik a A gondolatjel utólagos megjegyzések mutatja, de járulékos is érzékelteti. Az élőbeszédben tartott kisebb szintén jelölhetjük a gondolat ilyen módon.

93

21.

Rövidítések, mozaikszók, számok

Gyakorlatok a munkafüzet 59. oldalán!

Napjainkban egyre több rövidítéssel és mozaikszóval találkozunk. Gondolj csak arra, milyen gyakran rövidítesz például SMS-ben vagy e-mailben. A legtöbb rövidítés csak írásban létezik, mivel élőszóban a teljes alakjukat ejtjük ki: u. = utca, szg. = személygépkocsi, l = liter. A mozaikszókat használjuk élőszóban is, ezeket az írásképük alapján ejtjük (BME [béeme]).

Számmal vagy betűvel?

Kell pont vagy nem kell?

Egybeírjuk azokat a számokat, amelyek kétezernél kisebbek. A kétezernél nagyobb számokat viszont hármas számcsoportonként kötőjellel tagoljuk (tízmillió-hétszáznegyvenezer-harminchárom). Mi lesz a sorszámnév után írandó ponttal, ha toldalékkal látjuk el? A sorszámnév után szereplő pont megmarad, ehhez kapcsolódik kötőjellel a toldalék (a 9. évfolyamban, 9.-ben).

A rövidítések két csoportját különböztetjük meg: a valódi és a jelszerű rövidítéseket. Az előbbiek végén pontot teszünk (stb., kb.). Ezzel szemben a jelszerű rövidítéseket pont nélkül írjuk. Ide tartoznak: • a mértékegységnevek (kg, cm), • a pénznemek (Eur, Ft), • az égtájak elnevezései (K, ÉNy), • a vegyjelek (H2O, Ag), • az országjelek (H, Fl). Kell kötőjel vagy nem kell? A rövidítésbe annyi pontot teszünk, ahány szóból áll (i. e., s. k.), kivéve: vö. A rövidítésekhez a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, és a toldalék a kiejtett alakhoz igazodik (aug.-ban). A toldalékokat a betűszókhoz kötőjellel (ELTE-n), míg a szóösszevonásokhoz közvetlenül kapcsoljuk (Főgáznál, Elműről).

94

A számokat betűvel és számmal egyaránt írhatjuk. Nincsenek meghatározott szabályok arra vonatkozóan, hogy mikor kell betűírást, és mikor számírást alkalmazni. Ezért gyakoribb a számírás, hiszen gyorsabb és egyszerűbb. Egybe vagy kötőjellel?

A dátum Az évszámokat arab számmal írjuk, ponttal zárjuk. A dátumokban a hónap nevét használhatjuk teljes vagy rövidített alakban, jelölhetjük római vagy arab számmal. A napot azonban mindig arab számmal írjuk (2013. január 1.; 2013. január 1-je; 2013. jan. 1.; 2013. I. 1.; 2013. 01. 01.). A római számok használata napjainkban visszaszorulóban van. Mikor nem kell pont? Ha toldalékoljuk a napot jelölő számot, utána nem teszünk pontot (1-jén, 5-ig). Ugyancsak pont nélkül áll az évszám, ha névutóval együtt használjuk (2013 előtt). Szintén nem teszünk pontot, ha az évszám birtokos jelzői szerepben áll ((1848 hősei).) Abban az esetben,, ha az évszám a mondat alanya, szintén nem teszünk pontot (1995 a születésem éve).

Gondolkozz!    1. Írd le a következő dátumokat helyesen! Írd ki a dátumokat betűvel!

   4. O  ldd fel az alábbi rövidítéseket! Írd ki őket betűvel! Dolgozz a füzetedbe! MÁV, ELTE, gyes, MLSZ, Főgáz, Elmű, BKV, DNS

   5. Lásd el -val/-vel raggal az alábbi rövidítéseket! cm, Ft, mp, dl, aug., du., özv. Bp. stb., MÁV, MTA, s. k.    6. A  lkoss összetett szavakat a következő elemekből! Ügyelj a helyesírásukra! Dolgozz a füzetedbe! WC + papír; vécé + csésze; PVC + cső; IBUSZ + iroda; SZTK + orvos; OTP + fiók; ábécés + könyv    7. Írjatok a füzetetekbe egy rövid történetet, amelyben felhasználjátok az alábbi rövidítéseket! H2O, cm, ÉNy, Ft, pl., stb., ti. (= tudniillik), min., kb., kg, dl, Ag,    8. G  yűjts minél több, az új szóbeliség (SMS, chat, poszt, komment) szövegeiben megjelenő rövidítést és mozaikszót!    9. Fogalmazd meg, mi az alapvető különbség a rövidítések és a mozaikszók között! Válaszodban a helyesírási szabályzat 276. szabálypontja lehet segítségedre.    10. A  helyesírási szabályzat 283. és 284. szabálypontja a mozaikszóknak két fajtáját különbözteti meg. Melyek ezek? Miben térnek el egymástól? Mi a különbség a toldalékolásukban?    11. V  álaszd ki az alábbi párok közül a helyes formát! Válaszodat írd a füzetedbe, és indokold! A Benczúr utca 7-ben lakom. A Benczúr utca 7.-ben lakom. 1817 tavaszán született költőnk, Arany János. 1817. tavaszán született költőnk, Arany János. 1953. november 25-én játszotta híres 6:3-as győzelmét az Aranycsapat. 1953. november 25.-én játszotta híres 6:3-as győzelmét az Aranycsapat.    2. P  ótold a füzetedben a hiányzó írásjeleket az alábbi dátumokban! Figyelj a kötőjelekre is! 1848 március 9 1848 márciusban 1848 márciusában 1848 áprilisi 1983 évi 1983 1984 19 20 század 1944 őszi 1944 őszén 1945 március áprilisban 1919 tavaszi nyári 1918 október havában 1918   október   folyamán 1918   folyamán    3. Írd le a füzetedbe a következő számokat betűvel! 152984 11000111010 1984 15789 2012 1000000 123456789 689 2001

Csaknem hatvan év telt már el az 1956. őszi tragikus események óta. Csaknem hatvan év telt már el az 1956 őszi tragikus események óta. 9.-be járok. 9-be járok. Szeptember 1-jén mindig új tanév kezdődik. Szeptember 1-én mindig új tanév kezdődik.

95

Kommunikáció Vizuális kommunikáció A mindennapi kommunikáció során számtalan nem nyelvi jelet is alkalmazunk. A nem nyelvi elemeknek is két csoportját különböztetjük meg. Vannak szóbeli és írásbeli elemek. A szóbeli jelek közé az akusztikus elemek, az úgynevezett szövegfonetikai eszközök tartoznak (hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet). A beszéd közben használt legfontosabb vizuális eszközök között tartjuk számon a mimikát, a gesztusokat, a testtartást, a térközt és a külső megjelenést. A mimika, az arcjáték, tekintet (szemöldök ráncolása) szavak nélkül is információkat közöl a beszélő érzéseiről, lelkiállapotáról, véleményéről. A gesztusok helyettesíthetik, kiegészíthetik a kommunikációt. A testtartás érzelmeket, lelkiállapotot tükrözhet (a legörnyesztett váll szomorúságot jelenthet). A térköz jelzi (jelezheti) a partnerhez való viszonyt (barátokhoz, családtagokhoz közelebb állunk, mint idegenekhez). A külső megjelenés, az öltözet, hajviselet, kiegészítők is fontos jelzésekkel szolgálhat kommunikáció közben. Ez utalhat társadalmi szabályokra, hagyományokra, illetve magát a viseletet illemszabályok határozzák meg. Az írásbeli jelek között csak vizuális elemeket találunk. Az írásbeli kommunikációban természetesen az írásjeleknek sajátos szerepük van. Ezek veszik át a szövegfonetikai eszközök szerepét. A nem nyelvi jelek megerősítik (néha megkérdőjelezhetik) a szóban elhangzottakat. Helyettesíthetik a szavakat (kalapemelés, integetés). A beszélő, illetve hallgató érzelmi, fizikai állapotáról adhatnak képet (a puskázás miatt ideges diák fészkelődik). A nem nyelvi jelek lehetnek velünk születettek, fiziológiai eredetűek: elpirulás, tenyérizzadás, ásítás. Lehetnek ugyanakkor tanultak is (kalaplevétel, kézfogás, integetés). A modern médiumok olyan technikai lehetőségekkel élhetnek, amelyek többletjelentést tudnak adni a verbális üzeneteknek. A vizuális kommunikáció eszközeivel a néző befolyásolható. A jól megválasztott kameraállással például kifejezhető alá-fölérendeltségi viszony (a nem szimpatikus véleményt megfogalmazó személyt, vagy épp a „fő gonoszt” szokták fölülről venni).

96

1. Figyeld meg, milyen gesztusokat használsz beszéd közben! Van olyan, ami nagyon jellemző rád? 2. Gyűjts olyan médiatörténeti eseményeket, amelyek a nézők manipulálásáról lettek híresek! 3. Kosztolányi Dezső Esti Kornél c. művének kilencedik fejezetében izgalmas példáját írja le a szinte teljesen szavak nélküli kommunikáció megvalósulásának. Olvasd el a novellát, majd válaszolj az alábbi kérdésekre! A művet megtalálod az interneten is, a Magyar Elektronikus Könyvtár archívumában. a) Hogyan próbálta meg Esti találkozásuk kezdetén elhitetni a kalauzzal, hogy ő „született bolgár”? Hogyan vélekedik, mi jellemzi az „idegenek”, és mi az „odavalók, a bennszülöttek” kommunikációját? b) Milyen üzeneteket tudott továbbítani a kalauznak kizárólag mimikája segítségével? c) Hányféle tartalmat közvetít Esti az „igen” szóval? Hogyan tud ennyi dolgot kifejezni vele? d) A bolgár kalauz közlékenységét Esti Kornél a következővel magyarázza: „Mivel értem el ezt? Nem szavakkal. Játszottam, mint a színész – egy kitűnő színész –, minden ízemmel. Arcom, kezem, fülem, még a lábam ujja is úgy mozgott, amint kellett.” Keress legalább öt példát a szövegben arra, milyen üzeneteket fogalmazott meg így, s milyen nem nyelvi elemeket használt ezekhez!

4. Figyeld meg az alábbi négy képet! A rajtuk látható szereplőket nem halljuk beszélni, mégis sok információt mondanak el magukról. A tanultak alapján fogalmazd meg, milyen üzeneteket közvetít a képen látható személyek nem verbális kommunikációja!

Gyakoroljunk szövegeken! 1. E. T. Hall, amerikai antropológus számos népet, nemzetet tanulmányozott munkássága alatt. Egyik kiemelt kutatási területe a különböző kultúrák egymástól eltérő térfelhasználási szokásai, térközszabályozása (proxemika) volt. Az arab kultúráról lejegyzett megfigyeléseiről szól az alábbi szöveg. Olvasd el a részletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Ha egy amerikai a Közel-Keletre érkezik […], nyilvános helyeken megzavarják, szinte lehengerlik a szagok, a zsúfoltság meg a lárma […]. A nyilvános helyeken való tolakodás-nyomakodás a közel-keleti kultúrák egyik fő jellegzetessége. Nem egészen arról van szó, amire […] az ember gondol (túlzott bizalmaskodás vagy erőszakosság), mert az arabok tolakodása egy merőben más koncepcióból fakad; nemcsak az emberek közötti viszonyokat értelmezik másként, hanem az egyes ember saját testhatárainak definícióját is […]. Történt egy napon, hogy barátomra várakoztam egy washingtoni szálloda halljában. Magamban akartam lenni, ám ugyanakkor látható is akartam maradni, ezért egy különálló széken foglaltam helyet, amelyik kívül esett a hall forgalmas útvonalain. Ilyen helyzetben […], ha valaki megáll vagy helyet foglal egy nyilvános helyen, nyomban egy kis magánterület-buborék alakul ki körülötte, és ezt mindenki sérthetetlennek tekinti […]. Aki behatol ebbe a zónába, és huzamosabb ideig ottmarad, az tolakodónak minősül […]. Egyszóval, amint ott üldögélek az üres hallban, belép egy idegen, ülőhelyem felé közelít és megáll, olyan közel, hogy nemcsak érinteni tudnám, hanem a lélegzetvételét is hallom. […] Ha a hallban nyüzsögtek volna az emberek, egy szót sem szóltam volna, de […] sértve éreztem magamat a betolakodás miatt, testhelyzetemet is változtattam oly módon, hogy ingerültségem kitessék belőle. Meglepetésemre a mozdulat szemlátomást felbátorította emberemet, mert még közelebb nyomult […]. Később elmondtam egy arab kollégámnak az epizódot, és […] kiderült, arab szemmel nem volt semmi néven nevezendő jogom a terület kisajátítására; sem a helyem, sem a testem nem tekinthető sérthetetlennek! Az arab ember szerint nyilvános helyen nem létezik tolakodás. A nyilvánosság teljes nyilvánosságot jelent. (Részletek E. T. Hall Rejtett dimenziók c. könyvéből)

a) Milyen „furcsaságot” tapasztal a kutató a sajátjától eltérő kultúrából származó férfi viselkedésében? b) Mivel magyarázható az idegen viselkedése? c) Mivel magyarázható a kutató zavarodottsága? d) Vizsgálatai alapján E. T. Hall határozta meg a személyek között betartott távolság négy zónáját. Nézz utána interneten, mi ez a négy zóna és milyen távolságokat jelölnek! Véleményed szerint hogyan értelmezhetőek ezek a fenti történet összefüggésében?

2. A hiányzó szavakkal kiegészítve olvassátok fel a lecke alábbi részletét! Egybe vagy kötőjellel? egybeírjuk az összes szám nevét (ezerkilencszáznyolcvankilenc). Ezen felül számcsoportok szerint tagoljuk őket (ötmillió-négyszáztízezer-huszonkettő). A után kötelezően használt a toldalékos alak kötőjele előtt is megtartjuk (a 9. osztályban, a 9.-ben). A dátum Az évszámokat

számmal írjuk, ponttal zárjuk. A dátumokban a hónap nevét használhatjuk vagy alakban, jelölhetjük vagy számmal. A napot azonban mindig számmal írjuk (2013. január 1.; ; 2013. jan. 1.; ; 2013. 01. 01.). A római számok használata napjainkban van.

97

Helyesírásunk – összefoglalás A magyar helyesírás négy alapelve: • a kiejtés elve (szekrény, asztal, lányok), • a szóelemzés elve (mondja, adja, kulcscsomó), • a hagyomány elve (lyuk, Batthyány), • az egyszerűsítés elve (könnyen).

Mozgószabály

• Van, hogy egy különírandó szókapcsolathoz egy újabb szó csatlakozik (hideg víz + csap). Ilyenkor a korábban különírt szókapcsolatot egybeírjuk, és kötőjellel kapcsoljuk hozzá az utótagot: hidegvíz-csap, elektronikuslevélminta, házifeladat-készítés.

Van néhány különösen fontos helyesírási szabály

• Bizonyos szavaink minden alakjukban megőrzik a tőbelseji hosszú magánhangzót. Pl.: dísz, díszes, díszít; hűs, hűsöl, hűsítő. Ezek az alakőrző szavak. • Más szavak tőbelseji í, ú, ű magánhangzója azonban bizonyos származékokban megrövidül: ír, irat, irkál; út, utat, utak; súg, sugall, sugdolózik. Ezek az alakváltoztató szavak. A szövegben a szavakat általában egymás után, külön írjuk le. Az egybeírás három alapesete: • a jelentésváltozás miatt (tízórai), • a hiányzó viszonyrag, tehát a jelöletlen nyelvtani viszony miatt (kéményseprő), • a hagyomány miatt (kétnyelvű). Alárendelő szóösszetételek • A két egyszerű szóból álló összetételeket mindig egybeírjuk: kulcscsomó, asztallap. • A többszörösen összetett, tehát kettőnél több szóból álló, de hat szótagnál nem hosszabb összetett szavakat is egybeírjuk: vasúttársaság, bükkfaerdő. • A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban kötőjellel tagoljuk a fő összetétel határán: munkaerőkölcsönzés, vitorláshajó-avatás. A szótagszámláláskor csak a két vagy több szótagból álló igekötő számít külön összetételi tagnak: befogadóképesség, kölcsön-visszafizetés.

Egybeírjuk az alábbi szerkezeteket, ha mindkét tagjuk egyszerű szó: • anyagnévi jelzős szerkezet (aranygyűrű), • számnévi jelzős szerkezet (kétperces), • folyamatos melléknévi igeneves szerkezet (futócipő). azonban őket, ha a tagok valamelyike, vagy mindegyike összetett szó (fél évtizedes, arany jegygyűrű, büntető törvénykönyv). Mellérendelő szóösszetételek

• A szóismétléseket általában kötőjellel írjuk (alig-alig, is-is), akkor is, ha a szóismétlés egyik tagja módosított, és önállóan nem értelmes szó (körös-körül, unos-untalan). Különírjuk azonban őket, ha tőismétlés történik, tehát mindkét tagjuk értelmes szó (várva várt, háztól házig). • Az állandósult, csak az utótagon toldalékolható mellérendelő összetett szavakat értelemszerűen egybeírjuk (hányaveti). • Ezzel szemben a lazább, mindkét tagjukon toldalékolható szóösszetételeket kötőjellel kapcsoljuk (eget-földet). • Az ikerszók tagolása a mellérendelő szóösszetételek mintájára történik. A csak a szó végén toldalékolható ikerszókat egybeírjuk (terefere). Ugyanakkor azon ikerszókat, amelyek mindkét tagjukon toldalékolhatók, kötőjellel kapcsoljuk össze (izeg-mozog).

nincs mássalhangzó a magánhangzó elôtt a magánhangzó új szótag

Elválasztás

van mássalhangzó a magánhangzó elôtt

egy mássalhangzó van ezzel kezdôdik az új szótag ta-xi, fus-son

az idegen betûcsoport és a kétjegyû betû egy hangnak számít

több mássalhangzó van csak az utolsót visszük át And-rás

a hosszú hangot jelölô kettôzött mássalhangzó többnek számít

összetett szó + leg + igekötô esetén nem visszük át a mássalhangzót meg-ette és nem me-gette

98

„Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. A magyar szóból finom műszer lett, zajtalan sebességű gép, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatja fogalmait. De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeiből költőink ihlete. Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pergő zaját s az udvar sarkában gubbasztó maroknyi szalmaszemét alig-alig zizzenő rebbenését.” József Attila

22.

Jelek és jelrendszerek

Gyakorlatok a munkafüzet 63. oldalán!

A mindennapok során folyamatosan különféle jelekkel találkozunk. Ezek a jelek segítik tájékozódásunkat, eligazítanak a világban. Jel például egy kisgyerek legörbülő szája, jel a láncon viselt kis kereszt. Ugyanígy jel a gomolygó füst, vagy a fekete viharfelhő. Jelek segítségével igazodunk el a tudomány világában is. Jeleket használunk a kommunikáció során is. Az élet minden területén használunk jeleket. A jel érzékszervekkel felfogható, önmagán túlmutató tárgy vagy jelenség. Jel lehet bármi, ha azt egy közösség jelként fogja fel, jelként használja és jelként értelmezi. A jelnek tehát szükségszerűen van valamilyen jelentése, amelyet a jelet használó csoport általános érvényűnek elfogadott. A jelek jelentése legtöbbször közmegegyezésen, azaz konvención alapul. Ilyenek például a KRESZ-táblák, a hangjegyek, az állami jelképek, a címerek, vagy éppenséggel a nyelvi jelek is. A legnagyobb, legszélesebb körben, egyetemesen használt jelrendszer a nyelv. A jelek több jelrendszer elemei is lehetnek. Pirossal jelöljük például a szerelmet, ugyanakkor a piros a veszély, a tiltás, vagy épp az erő színe is. A természetes jelek nem jeladás céljából jönnek létre (a füst a tűz jele), míg a mesterséges jelek (nyelvek, közlekedési táblák) igen. Egy-egy csoport megegyezésén múlik, hogy ezek a jelek mire utalnak. A jelekkel a szemiotika foglalkozik. Csak úgy tudják betölteni a jelek a szerepüket, ha ismerik a jelentésüket az őket használó emberek. Vannak általános érvényű jelek, amelyek minden jelhasználó számára ugyanazzal a jelentéssel bírnak. Vannak ugyanakkor kultúránként, csoportonként különféle jelentéssel bíró jelek is. Egy jel csak addig töltheti be funkcióját, amíg valamilyen közösség ismeri és jelként használja. Jelentés Jel

Jeltárgy

jelölő

jelölt

hangsor

fogalom

valóság

A nyelvi jel két részből, egy jelölőből (egy szó, hangsor) és legalább egy jelöltből (a fogalom, amit jelent) áll. A nyelvi jel két része képes egymást felidézni. A ház szó hallatán megjelenik szemünk előtt egy cseréptetős, ablakkal, ajtóval rendelkező, füstölgő kéményű épület képe. Ha pedig egy konkrét épületről (a jeltárgyról) mondani szeretnénk valamit, a ház hangsort ejtjük ki.

100

A legkisebb jelentéssel bíró nyelvi egységek a morfémák. Nyelvi jelek ugyanakkor a szavak (lexémák), de a szószerkezetek (szintagmák) és a mondatok is. A hangokat (fonémákat) nem tartjuk nyelvi jelnek. Jelelemnek nevezzük őket, mivel belőlük épülnek fel a nyelvi jelek, a morfémák, a szavak. Azért nem tekintjük a hangokat nyelvi jelnek, mert nem rendelkeznek önálló jelentéssel. (Rendelkeznek azonban jelentésmegkülönböztető szereppel, ahogy már korábban láttuk.) A szavak hangalakjának és jelentésének kapcsolata legtöbbször közmegegyezésen, azaz konvención alapul, tehát a nyelvi jel önkényes. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ugyanazt a dolgot más-más nyelvek máshogy nevezik meg (kutya, dog, cane, Hund, chien). A jeleket három csoportra oszthatjuk. Az ikonikus jelek (ikon) hasonlósági kapcsolaton alapulnak (piktogramok). Az indexikus jelek (index) érintkezésen alapulnak (egy állat lábnyoma). A szimbolikus jelek (szimbólum) önkényes, konvencionális kapcsolat alapján kötik össze a jelöltet a jelölővel (betűk, számok).

Gondolkozz! 1. Válogasd szét a konvencionális és nem konvencionális jeleket! Magyarázd meg, melyik mit jelent!

6. Rajzold le az alábbi jelentésű piktogramokat!

• 18 éven aluliaknak nem ajánlott • Női WC / Férfi WC • Mérgező anyag • Elsősegély • Dohányzás és nyílt láng használata tilos

7. Milyen ikonokkal jelölik az alábbi információkat? Rajzold le őket a füzetedbe!

• Tilos fagyit enni a buszon • Étkezési lehetőség is van a benzinkútnál • Mérgező anyag • Vigyázni kell, mert törékeny a csomag • Bőrből készült termék 8. Keress olyan szimbólumokat, amelyeknek a magyar történelemben, kultúrtörténetben jelentős szerepük van! Mi a jelentésük, jelentőségük? 2. Foglald össze a következő ábra alapján, hogy milyen különböző típusai vannak a jeleknek!

jelek

Az ember (társadalom) hozta létre?

természetes jelek (jegyek)

igazi vagy mesterséges jelek

Beszédjelek vagy azokat helyettesítô írásos jelek?

verbális jelek

származékos kifejezéssel rendelkezô igazi jelek

Természetes folyamat, esemény, amelyet konvenció alapján jelnek tekintünk

jelzés, szignál

helyettesítési jelek

A jel és a tárgy közötti kapcsolat alapja a hasonlóság?

szigorú értelemben vett helyettesítési jelek

szimbólumok

3. Gyűjts a mindennapi életből három-három szimbólumot, ikont és indexet! 4. Gyűjts a mindennapi életből legalább öt olyan jelet, amely közmegegyezésen alapul, de különösebb háttértudás nélkül is értelmezhető! 5. Foglald össze, milyen nem nyelvi jeleket használunk kommunikáció közben!

101

Kommunikáció Kommunikáció és etikett Mindennapi életünk során számtalan helyzetben alkotnak rólunk véleményt a minket körülvevő emberek. Fontos, hogy megnyilatkozásainkkal jó benyomást keltsünk. Ehhez ismerni kell a kommunikációs illemszabályokat, a kommunikációs etikettet.

csoportosítod a képek alapján megnevezett szituációkat, eseményeket és az általad választott, alkalomhoz illő megjelenés elemeit (milyen ruha, frizura stb.)!

Köszönés A köszönés a leggyakoribb verbális társadalmi érintkezési forma, mely általában napszakhoz köthető (Jó reggelt!, Jó napot!, Jó estét!). Vannak azonban napszaktól független köszönési formák is (Hello!, Szia(sztok)!, Üdvözlöm!). A férfiak előre köszönnek a nőknek, fiatalabbak az idősebbeknek. Ugyanígy előre köszönünk, ha belépünk valahova. A férfiak bevett üdvözlési formája a kézfogás. Tegezés-magázás A tegezésre is vonatkoznak az általános udvariassági szabályok, azaz a tegezést csak az idősebb vagy a magasabb rangú, illetve nő-férfi kommunikációban a nő kezdeményezheti. (Kivétel lehet a lényegesen idősebb, vagy magasabb rangú által történő tegezés). A felajánlott tegezést nem viszonozni rendkívül sértő. Általunk nem ismert, velünk kizárólag formális kapcsolatba kerülő embereket, akár velünk egykorúakat sem tegezünk le. Nem tegezzük tehát az eladót a cipőboltban, a kiszolgálót a McDonalds’-ban, a pincért az étteremben. (Ők sem tegezhetnek minket.) Telefonbeszélgetés A telefon használata egyszerű, azonban egyre ritkábban használjuk illem szempontjából helyesen. A beszélgetés elején kérdezzük meg a hívott felet, hogy nem zavarjuk-e. Mindenképpen köszönéssel kezdjünk. Amennyiben valakivel nem vagyunk nagyon közeli kapcsolatban, vagy nincs vészhelyzet, ne hívjuk este 9 és reggel 8 között. Nem illik tehát például tanárainknak SMS-t írni este 11-kor, hogy mi is a lecke másnapra. Öltözködés A testünk, ruházatunk ápoltsága szintén árulkodik rólunk. Meghatározza a rólunk kialakuló véleményt. Sőt, jellemünkre, akár észbeli képességeinkre is következtetést vonhatnak le belőle. Ha úgy érezzük, egyéniségünk olyan külsőnek felel meg, amely ütközik az iskolánk, munkahelyünk által előírt, megkövetelt normákkal, célszerű ízlésünket a magánéletünkben, szabadidőnkben érvényesíteni.

1. Gyűjts minél több régies, ma már nem vagy alig használt köszönést és megszólítást! Gondold végig, miért koptak ezek ki a nyelvhasználatból! 2. Hova, melyik alkalomra milyen öltözet való? Mindegyik képen látható helyzet esetében gondold végig, hogy milyen alkalomhoz illő öltözetet választanál! Készíts a füzetedbe egy táblázatot, amelyben

102

4. „Nem a ruha teszi az embert.” Alkossatok két csoportot, majd készüljetek érvekkel az idézett közmondás igazolására, illetve megcáfolására! Adjátok elő érveiteket, vitassátok meg a témát!

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Mindennapjaink során számos feltételezést fogalmazunk meg arról, hogyan magyarázhatóak meg azok a jelenségek, amelyekkel találkozunk. E jelek, jelenségek értelmezésében többnyire előzetes tapasztalatainkra vagy a mások által megtanult ismeretekre támaszkodunk. Az alábbi szövegrészlet arra hívja fel a figyelmet, hogy a legkülönfélébb jelek többször segítenek bennünket a világ megértésében, mint gondolnánk. Olvasd el a szöveget, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Ha a távolban füstöt látunk felszállni, feltételezzük, hogy ott tűz van. Ha egy ember furcsa, tántorgó léptekkel halad az utcán, azt gondoljuk, részeg. Ha a villamos egy katolikus templom mellett halad el, s egy útitársunk jobb kezével megérinti a homlokát, a mellét, majd a bal és a jobb vállát, tudjuk, hogy az illető katolikus vallású. Ha egy utcasarki póznán kerek piros táblát látunk közepén fehér vízszintes csíkkal, megállapítjuk, hogy ebbe az utcába tilos behajtani. Ha egy operaházi bemutatón az ünneplőbe öltözött közönség soraiban felfedezünk egy farmernadrágos fiút vagy lányt, arra gondolunk – ha jóindulatúak vagyunk –, hogy nem érdeklik a formaságok, csak a mű miatt jelent meg a bemutatón; vagy – ha kevésbé vagyunk jóindulatúak – úgy véljük, hogy nem adózik kellő tisztelettel a kivételes alkalomnak. A felsorolt esetek mindegyikében jelként értelmeztünk valamit: egy természeti jelenséget, különböző mozgásokat, egy ábrát, egy öltözéket. Egyik sem pusztán az volt számunkra, ami; mindegyik többet mondott önmagánál, mindegyik valami önmagától különböző dologra utalt. (Részlet a Kenesei István szerkesztette A nyelv és a nyelvek c. könyvből)

a) Gyűjtsd össze, milyen hétköznapi tapasztalatok értelmezését mutatja be a szöveg! Állapítsd meg, természetes vagy mesterséges jelekről van-e szó! b) Csoportosítsd a szövegben tárgyalt jeleket aszerint, hogy ikonikus, indexikus vagy szimbolikus jelekről van-e szó! c) Gyűjts legalább öt, a fentiekhez hasonló jelet és jelentést saját tapasztalataid alapján! d) A hétköznapi kommunikációnk is tele van hasonló jelekkel, amelyeket saját kultúránk illemszabályai szerint értelmezünk. Állapítsd meg, mi a jelentése az alábbi jelenségeknek! – Idős úr egy hölggyel találkozva megemeli a kalapját – Személyközi kommunikáció során az egyik fél az órájára néz – Kórházi váróterembe fehér köpenyes férfi lép be, nyakában fonendoszkóppal – Közintézmény homlokzatára fekete zászlót tűznek ki e) Gondoljátok végig, előfordult-e már veletek olyan, hogy félreértették valamilyen jelzéseteket, esetleg ti értettétek félre másokét! Tapasztalataitokat beszéljétek meg párban! Az érdekesnek tartott élményeiteket osszátok meg az egész osztállyal!

2. A hiányzó szavakkal kiegészítve olvassátok fel a lecke alábbi részletét! A legkisebb bíró nyelvi egységek a morfémák. Nyelvi jelek ugyanakkor a (lexémák), de a szószerkezetek ( ) és a is. A (fonémákat) nem tartjuk nyelvi jelnek. nevezzük őket, mivel belőlük épülnek fel a , a morfémák, a . Azért nem tekintjük a hangokat nyelvi jelnek, mert nem rendelkeznek önálló (Rendelkeznek azonban szereppel, ahogy már korábban láttuk.) A szavak hangalakjának és jelentésének kapcsolata legtöbbször , azaz konvención alapul, tehát a nyelvi jel Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ugyanazt a dolgot más-más nyelvek máshogy nevezik meg (kutya, dog, cane, Hund, chien).

103

23.

Hangalak és jelentés

Gyakorlatok a munkafüzet 65. oldalán!

Minden szónak van hangsorral kifejezett hangalakja és ehhez a hangalakhoz kapcsolódó jelentése. A hangalak és a jelentés kapcsolata többnyire megegyezésen, hagyományon alapul (ezért van az, hogy a különböző nyelvek ugyanazt a dolgot más hangsorral nevezik meg). Kivételt ez alól csak a hangutánzó és a hangulatfestő szavak képeznek. Az ilyen szavak esetében valós öszszefüggés van a hangalak és jelentés, a jelölő és a jelölt között. Nem meglepő, hogy az ilyen szavak hangalakja a különféle nyelvekben is hasonló (pl. a kutyaugatást a legtöbb nyelv hasonló hangalakkal jelöli). Ezekben az esetekben, amikor a hangalakból következtetni tudunk a jelentésre, tehát valódi kapcsolat van a hangalak és a jelentés között, motivált szavakról beszélünk. Amikor hangalak és jelentés között nincs kapcsolat, motiválatlan szavakról beszélünk. Az azonos alakú és a többjelentésű jelek esetében egy nyelvi jelhez több jelentés fűződik. Ugyanígy jelölhet egy fogalmat több jel is (rokon értelmű fogalmak). A nyelvi jelek kapcsolódását a jelet használó nyelv szabályai határozzák meg. Vannak egyjelentésű szavak, amelyeknél a hangsor csak egyetlen jelentést idéz fel. Viszonylag kevés ilyen szó van (ablakpárkány, fonéma). H–J Többjelentésű szavakról (poliszémia) akkor beszélünk, ha egy hangsorhoz több összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik. Az eredeti, alapjelentés mellé később egy másodlagos, harmadlagos jelentés társul (csiga, levél, körte, kormány, toll). J1 H

J2 J3

Azonos alakú szavakról akkor beszélünk, ha két szó hangalakja teljesen megegyezik egymással, viszont jelentésük különbözik, és nem fedezhető fel bennük jelentésbeli kapcsolat. Az azonos alakú szavak véletlen egybeesés eredményei. Az ilyen szavak gyakran más szófajúak is. Azonos alakú szavak például: fog, sírok, török, nyúl, verem, vár, ég.

hangalakú szavakat (fut, szalad, rohan). Itt a szavak jelentése fokozatbeli, hangulatbeli különbséget fejez ki.

J

H1 H2 H3

A hasonló alakú szavak között is megkülönböztetünk két csoportot: az alakváltozatokat és az alakpárokat. Előbbiek egy közös tőből származnak, csak használatbeli eltérés fedezhető fel a két szó között (tejföl – tejfel). Utóbbiak többnyire szintén közös tőből származnak, de jelentésük teljesen eltér egymástól (fáradtság – fáradság). Ellentétes jelentésű szavak (antonímia) olyan szópárok, amelyek egymás ellentétei. Ilyen szópárok például az unalmas – izgalmas, életteli – vérszegény. A hangutánzó szavak a különböző eredetű és természetű hangmegnyilvánulásokat (például az állathangokat, zörejeket) utánozzák. A hangutánzó szavak esetében tehát tényleges kapcsolat van a jelentés és a hangalak között. Stilisztikai értéke is ebben van. Például: süvít, zakatol, sistereg, cincog, zümmög, röfög, kuruttyol, fütyül, dadog, vihog, krákog, dörög, csattan, zuhog, csobog. Ahogy a nevük is mutatja, a hangulatfestő szavak a fogalmi jelentésen túl többletjelentést is hordoznak. Ezek hangulatébresztő hatásúak, mozgás vagy állapot hangulatát fejezik ki (cammog, tutyimutyi, bamba, punnyad). A harangszót például így érzékelteti Arany János Az ünneprontók című balladájában:

„Zendül, kondul szent harangszó, Csengve, bongva mesze hangzó…” A szavak jelentésmezőjébe azok a fogalmak tartoznak, amelyekkel alárendelt, fölérendelt vagy mellérendelt viszonyban vannak. Ez lehet logikai (pl. hely, idő, ok-okozat, rész-egész) vagy fogalmi viszony.

csapatsport H

J1 J2 J3

Rokon értelmű szavakról (szinonímia) akkor beszélünk, ha két eltérő hangalakú szónak hasonló a jelentése (fut – szalad, bicikli – kerékpár). Két csoportot különítünk el a rokon értelmű szavakon belül. Az azonos jelentésű, de eltérő hangalakú szavakat (krumpli – burgonya) és a nem teljesen azonos, de hasonló jelentésű, eltérő

104

kosárlabda

labdarúgás

tizenegyes

vízilabda

Gondolkozz! 1. Gyűjts minél több szinonimát a következő szavakra: fut, barát, ház, munka, buta

2. Melyik azonos alakú szavak az alábbi szópárok szinonimái?

8. Alkoss mondatokat az alábbi azonos alakú szavak kétféle jelentésű alakjával! ár, bajai, bíró, dob, ér, fej, falat, ír, kutat, karom, mész, öl

hajnalban – ’szent könyv’ széjjelzúzok – ’oszmán’ vésne – ’síkság’ harcias nőszemély – ’azon a másikon’ tintafoltok – ’hapsi’ víznyerő helyet – ’keres’

3. Fogalmazd át Balassi Bálint versének mondatait úgy, hogy minél több szót szinonimával helyettesítesz! Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókot könnyebbítő szele! Te nyitod rózsákot meg illatozásra, Néma fülemile torkát kiáltásra, Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

4. Válaszd ki a felsorolt szavak közül azt az egy szót, amelyik az azonos alakúak közé tartozik! Írj vele egy mondatot a füzetedbe! zebra,

nap,

fog,

szárny,

számítógép

5. Válaszd ki a felsorolt szavak közül a hangulatfestőt! Írj vele egy mondatot a füzetedbe! bandukol, brummog, zakatol, dörmög, nevet

6. Bizonyítsd be, hogy a következő szavak többjelentésűek! Írj mindegyikkel legalább két mondatot ennek alátámasztására! zebra,

levél,

körte,

daru,

egér,

mandula

7. Érvelj a magyar nyelv sokszínűsége mellett Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versének részlete segítségével! Hogy a kutya lopakodik, Sompolyog, majd meglapul, S ha ráförmedsz, elkotródik. Hogy mondjam ezt olaszul? Másik, erre settenkedik, Sündörög, majd elterül. Ráripakodsz, eloldalog, Hogy mondjam ezt németül?

9. Melyik hasonló alakú szó illik az alábbi mondatokba? a) fáradság – fáradtság: Holtan esik össze a Köszönjük a

-tól. -át.

b) egyelőre – egyenlőre: A mérkőzés utolsó percéig álltak a csapatok. rejtély, mi okozta a megbetegedéseket. c) egyhangúan – egyhangúlag: A képviselők megszavazták a benyújtott törvénymódosítást. telt a délelőtt. d) elöl – elől: A rabló ügyesen elfutott üldözője . „ ül a masiniszta, hátul meg a krumplifejű palacsinta.” e) érem – érme: Hosszú Katinka a 2013-as úszó-világbajnokságról két arany- és egy bronz tulajdonosaként térhetett haza. Nem volt nálam , így nagy címletű bankjeggyel fizettem a tejért.

10. Mi a különbség a többjelentésű és az azonos alakú szavak között? Válaszod alapján csoportosítsd az alábbi szavakat a füzetedben! A helyes megoldás megtalálásában segítségedre lehetnek a Magyar Értelmező Kéziszótár vonatkozó szócikkei. légy, veret, fül, lép, zebra, oldal, fél, daru, legelőre, karóra

Egy csavargó itt kóborol, Lézeng, ődöng, csavarog, Lődörög, majd elvándorol, S többé már nem zavarog.

105

Kommunikáció Hivatalos levél, kérvény Bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy hivatalos ügyben levelet (akár e-mailt), kérvényt kell írnunk. Ahogy a kommunikáció minden részének, úgy az ilyen szövegeknek is megvannak a szabályai. Ezekkel azért jó tisztában lenni, mert formai hiba miatt könnyen eleve hátrányból indulhatunk.

A kérvény a hivatalos levél egyik alcsoportja, így annak formai sajátosságait hordozza. Ilyen esetben különösen fontos a pontos fogalmazás és az udvariasság. Érdemes hangsúlyt fektetni az érvekre, a kérvényt elbíráló meggyőzésére.

Bal felső sarokban szerepel a feladó (személy, illetve hivatal, intézmény vagy cég pontos neve, címe, telefonszáma, e-mail vagy webcíme). A feladó alatt a címzett neve, rangja, hivatali beosztása szerepel.

A jobb felső sarokban szerepel a keltezés (dátum).

A keltezés alatt szerepel a levél tárgya, a téma.

A megszólítás középre kerül. (Tisztelt Uram! / Tisztelt Igazgató Asszony!) Középre kerül a levél érdemi része, a kifejtés. A hivatalos levélben mindig szorítkozzunk a témára, és legyünk minél rövidebbek, tömörebbek. A levél szövege alá kerül a befejező rész, a záradék az elköszönéssel (Tisztelettel, Üdvözlettel, Köszönettel) Aláírás (Hivatalos levélben teljes név nyomtatott betűkkel és kézzel írottan is.)

E-mail etikett Tartsd tiszteletben mások idejét! A megszólításban és elköszönésben a hagyományos levelezés szabályait kövesd, különösen az első kapcsolatfelvételkor!

• Több MB-os anyagokat csatolmányként ne küldj, inkább töltsd fel Ftp-re, és a linket továbbítsd! • Óvd a környezetet, ne nagyon nyomtass!

1. Fogalmazz egy kérvényt az iskolád igazgatójának, amelyben heti egy nap szabadprogram bevezetését kéred! 2. Írj mintalevelet az alábbi szituációkhoz! a) Új okostelefont vettél, amelyről a boltban azt állították, hogy a jelenleg kapható egyik legjobb típus. Ennek ellenére két nap múlva a telefon szabálytalan időközönként magától felhív valakit a címlistádról, a kijelzője pedig rendszeresen össze-vissza villog. Írj reklamáló levelet a bolt ügyfélszolgálatának!

106

• Mindig legyen tárgya az e-mail-ednek, és az tényleg foglalja össze a témát!

• Vicces történeteid megosztására ne a csoportos e-mailküldést használd! • Ne nehezítsd meg a címzett dolgát művészies levélpapírral, nehezen olvasható formátummal! • Ne szakíts SMS-ben vagy e-mailben! • E-mailekre illik gyorsan reagálni! (forrás: www.eetikett.hu) b) Szüleid nemsokára ünneplik kerek házassági évfordulójukat. Testvéreddel együtt meglepetés -bulit szervezel nekik, amelyre szüleid barátait is meghívjátok. Írjatok levelet a szülők barátainak, amelyben meghívjátok őket a buliba! c) Utólag veszed észre, hogy személyi igazolványodon elrontották a nevedet annak ellenére, hogy a személyit kérelmező adatlapot hibátlanul töltötted ki. Írj levelet az Okmányirodába, amelyben kéred, hogy a hibát mielőbb javítsák ki!

3. Készíts táblázatot, amelyben összegzed, milyen tartalmi és milyen formai elemei vannak a kérvénynek!

Gyakoroljunk szövegeken! 1. Egyetértesz a következő mondattal? „Nyelvem határai világom határait jelentik.” A fenti kijelentés alapján saját világunk azonos azzal, amit nyelvünkkel ki tudunk fejezni. Ludwig Wittgenstein (1889–1951) osztrák filozófus volt, a világ, a gondolkodás, a logika és a nyelv összefüggéseiről jelentős szövegei születtek. Leghíresebb könyve a Logikai-filozófiai értekezés, első filozófiai műve, melynek vázlatát az I. világháborúban katonaként szolgálva készítette el. Amit nem tudok megnevezni, körülírni, elmondani, azt vajon ismerhetem-e, hozzátartozik-e világomhoz? Ismerhetem-e azt, ami a nyelv határain túl van? Mi lehet ott? Gondolataidat írd le a füzetedbe, majd beszéljétek meg közösen!

2. A hiányzó szavakkal kiegészítve olvassátok fel a lecke alábbi részletét! teljesen megegyezik egymással, viszont Azonos alakú szavakról akkor beszélünk, ha két szó különbözik, és nem fedezhető fel bennük jelentésbeli kapcsolat. Az azonos alakú szavak véletlen egybeesés eredményei. Az ilyen szavak gyakran más is. Azonos alakú szavak például: fog, sírok, török, nyúl, verem, sír, vár, ég. Rokon értelmű szavakról (szinonima) akkor beszélünk, ha két eltérő szónak a jelentése (fut – szalad, bicikli – kerékpár). Két csoportot különítünk el a rokon értelmű szavakon belül. Az azonos jelentésű, de hangalakú szavakat (krumpli – burgonya) és a nem teljesen azonos, de jelentésű, hangalakú szavakat (fut, szalad, rohan). Itt a szavak jelentése , különbséget fejez ki. A hasonló alakú szavak között is megkülönböztetünk két csoportot: az és az Előbbiek egy közös tőből származnak, csak eltérés fedezhető fel a két szó között (tejföl – tejfel). Utóbbiak többnyire szintén közös tőből származnak, de teljesen eltér egymástól (fáradtság – fáradság). Ellentétes jelentésű szavak (antonímia) olyan szópárok, amelyek egymás ellentétei. Ilyen szópárok például az unalmas – izgalmas, életteli – vérszegény. A hangutánzó szavak a különböző eredetű és természetű (például az állathangokat, zörejeket) utánozzák. A hangutánzó szavak esetében tehát tényleges kapcsolat van a és a között. Stilisztikai értéke is ebben van. Például: süvít, zakatol, sistereg, cincog, zümmög, röfög, kuruttyol, fütyül, dadog, vihog, krákog, dörög, csattan, zuhog, csobog. Ahogy a nevük is mutatja, a hangulatfestő szavak a jelentésen túl is hordoznak. Ezek hangulatébresztő hatásúak, vagy hangulatát fejezik ki (cammog, tutyimutyi, bamba, punnyad).

107

Kommunikáció – év végi összefoglalás A kommunikáció, latin eredetű szavunk tájékoztatást, információcserét jelent. A kommunikáció létrejöttéhez valamilyen eszközre, jelrendszerre van szükség. Az egyik legelterjedtebb jelrendszer a nyelv, de kommunikáció jöhet létre állat és ember, ember és gép, sőt gép és gép között is, tehát nem csak verbális, szavakon alapuló kommunikációs formák vannak. A kommunikáció általában kétirányú (kivéve ha az egyik félnek nincs módja visszajelzésre). A Skype, az Msn, a Facebook-chat, a MyVip, a Twitter és az összes többi hasonló program (szoftver) új kommunikációs formákat tesznek lehetővé, amelyek egészen az elmúlt néhány évig nem voltak elérhetők – sokan elképzelni sem tudtak ilyen kommunikációs forradalmat. Új fogalom e programoknak köszönhetően az információs írástudás. Új képességekre, kompetenciákra van szükségünk, hogy a 21. század egyre újabb kommunikációs kihívásainak meg tudjunk felelni. Az információs írástudás összetevői közé tartozik • az irodalmi írástudás (például: szövegolvasás); • dokumentációs írástudás (például: űrlapok használata); • numerikus írástudás (például: táblázatok készítése); • nyelvi írástudás (például: idegen nyelv használata); • számítógépes és internetes írástudás (például: hogyan alkalmazzuk az információs és kommunikációs technológiákat). Az internetre felkerülő információ nemcsak kitörölhetetlen, hanem nagyon könnyen „lehallgatható” is. Ráadásul az

108

információk kapcsolati, hozzáférési, technikai problémák miatt el is veszhetnek, célt is téveszthetnek. A nem a megfelelő ember birtokába jutott információkkal azonban nagyon sokan vissza is élhetnek! Az elektronikus dokumentumokat két csoportra oszthatjuk: vannak, amelyeket eleve digitális formában hoztak létre. A szerzők túlnyomó többsége ma már számítógéppel, szövegszerkesztővel, képszerkesztővel dolgozik, digitális fényképezőgépe szinte mindenkinek van. A dokumentumok másik része azonban digitalizálási folyamat eredményeként, például az eredeti beszkennelésével, lefényképezésével, vagy egyéb módon jön létre. Vannak online, azaz a hálózaton közvetlenül elérhető, és vannak offline, tehát valamilyen adathordozón (CD–ROM) keresztül elérhető dokumentumok. A hipertext (link) lehetővé teszi, hogy explicitté, láthatóvá tegyük azokat a hozzákapcsolt anyagokat, amelyeket korábban csak egy, a témában nagyon jártas olvasó talált az eredeti szöveg körül. Ebből kifolyólag a linkelés nagyon megkönnyíti a dolgunkat, ha információkat keresünk. Amikor olvasunk egy szócikket a Wikipédián, rögtön látjuk, hogy milyen új tartalmak lehetnek érdekesek még az általunk választott témában, anélkül tudunk tovább haladni, hogy időt kellene vesztegetnünk az új információk megkeresésére. Három médiaműfajt különböztetünk meg: vizuális, auditív és audiovizuális média. E háromból a vizuális média (sajtó) a legrégebbi médiaműfaj.

Nyelvi-kommunikációs enciklopédia A HANGOK SZINTJE

A SZAVAK SZINTJE

Beszédhangok A hang érzékszerveinkkel érzékelhető természetes vagy mesterséges eredetű fizikai jelenség. A beszédhang a hangok halmazán belül értelmezendő szűkebb halmaz. A fonéma a nyelv legkisebb, jelentéssel nem rendelkező egysége, a beszédhang absztrakciója (csak elvontságában létező, teoretikus formája). A beszédhangokat a beszélőszervekkel hozzuk létre (tüdő, légcső, gégefő, hangszalagok, garatüreg, ínyvitorla, orrüreg, szájüreg). Mássalhangzók Azok a beszédhangjaink, amelyeknél a kiáramló levegő akadályba ütközik (az ajkakba, a fogakba, a szájpadlásba vagy a nyelvbe). Csoportosításuk: • hosszú és rövid • zöngés és zöngétlen • különféle helyeken képzett (ajakhang, foghang stb.) • különféle módokon képzett (réshang, zárhang stb.). Az egymás mellé kerülő mássalhangzók többféleképpen hathatnak egymásra (mássalhangzó-törvények): • mássalhangzó-kiesés (háromból a középsőt nem ejtjük) • mássalhangzó-rövidülés (a rövid mellé került hosszút röviden ejtjük) • összeolvadás (mindkettő eltűnik, és helyettük egy harmadikat ejtünk) • teljes hasonulás (az egyik azonossá lesz a másikkal) • részleges hasonulás (az egyik hasonlóvá lesz a másikhoz). Magánhangzók Azok a beszédhangjaink, amelyeknél a kiáramló levegő nem ütközik akadályba, s amelyeket önmagukban ki tudjuk ejteni. Csoportosításuk: • rövid és hosszú • ajakkerekítéses és ajakréses • mély (hátrahúzott nyelvvel képzett) és magas (előretolt nyelvvel képzett) • alsó, középső vagy felső nyelvállású. Az egyazon szóban szereplő magánhangzók hatnak egymásra (magánhangzó-törvények): • hangrend: régi szavain vagy csak mély, vagy csak magas hangokból álltak • az illeszkedés törvénye: mély hangrendű szóhoz mély toldalék, magashoz magas járul, ha többalakú a toldalék (némelyik pedig az ajakműködés szerint is illeszkedni tud) • hiátustörvény: a torlódó magánhangzók közt ejtéskönynyítő jszerű hangot ejtünk .

Szófajok Szófaj: a szavak hasonló jelentése, viselkedése, szerepe alapján létrehozott csoport. Megkülönböztetünk alapszófajokat (ige, főnév stb.) és további szófajokat (viszonyszók, mondatszók stb.) Ige Cselekvést, történést, létezést kifejező szó. • cselekvő (az alany maga cselekszik) • szenvedő ige (a cselekvést nem az alany végzi, hanem rá hat) • műveltető ige (a cselekvést nem az alany végzi, hanem mással végezteti) • visszaható (az alany cselekvése önmagára irányul) Általános és határozott ragozás Általános ragozást alkalmazunk az igei személyragok felhasználásakor, ha a cselekvés nem irányul tárgyra, vagy nem irányul határozott tárgyra (futok, látok egy könyvet stb.). Határozott ragozást alkalmazunk, ha határozott tárgyra irányul a cselekvés. • főnév (amely lehet köznév vagy tulajdonnév, konkrét vagy elvont) • melléknév (amely tulajdonságot nevez meg és fokozható) • számnév (amely mennyiséget vagy sorrendiséget fejez ki; lehet tő-, sor- vagy tört, lehet határozott vagy határozatlan) • igenév (átmeneti szófaj, amely lehet főnévi, melléknévi vagy határozói. – névmás (helyettesítő szófaj, amely lehet mutató, kérdő, vonatkozó, határozatlan, általános, személyes, birtokos, kölcsönös és visszaható) Határozószó Olyan szó, amely körülményt fejez ki. Viszonyszók • névelő (főnév vagy főnévi szerepű szó előtt áll, lehet határozott vagy határozatlan) • névutó (önállóan sosem álló szó, amely főnévhez vagy főnévi szerepű szóhoz kapcsolódik) • kötőszó (tagmondatok és mondatok összekapcsolására szolgál) • igekötő (igékhez vagy igékből képzett szavakhoz járul) • segédige (az igemód és az igeidő kifejezéséhez használjuk) Módosítószók • mondatértékű módosítószó (állásfoglalást fejez ki) • mondatszó (ilyen lehet az indulatszó és a mondatértékű módosítószó Hangalak és jelentés A nyelv fizikai megjelenése (hangalakja) és elvont tartalma (jelentése) között sokféle kapcsolat létrejöhet. Ezt a viszonyrendszert hangalak és jelentés kapcsolatrendszerének nevezzük. Esetei: • egyjelentésű szó • többjelentésű szó (ha a jelentések összefüggnek egymással) • azonos alakú szó (ha a jelentések nem függnek össze egymással)

A SZÓELEMEK SZINTJE Szóelemek • morféma : A nyelv legkisebb önálló alakú és jelentésű eleme (tőmorféma, toldalékmorféma). • képző (új szót képez, és megváltoztathatja a szófajt is) • jel (nem hoz létre új szót, csak módosítja a jelentést) • rag ( a szónak a mondat többi szavához való viszonyát jelzi)

109

• rokon értelmű szó (ha a jelentések hasonlóak vagy azonosak) • ellentétes jelentésű szó (ha a jelentések ellentétesek egymással) • hasonló alakú szó (amelyen belül esetenként a jelentés ugyanaz, esetenként teljesen különböző) • hangutánzó szó (amely élőlények, tárgyak természeti jelenségek hangját utánozza) • hangulatfestő szó (amely cselekvés vagy tulajdonság hangulatát érzékelteti) • jelentésmező (az egymással logikai vagy asszociatív kapcsolatban álló szavak hálója) Szóalkotási módok • mozaikszó (betűszónál a szavak első betűiből, szóöszszevonásnál a szavak hosszabb-rövidebb betűcsoportjaiból alkotott új szó) • elvonás (ha egy szóelem eltüntetésével hozunk létre új szót) • szóhasadás és szóalakhasadás (ha ugyanazon szó több szóalakjához több különböző jelentés kapcsolódik, ennek tőalaki előfordulásakor szóhasadásról, a toldalékolt formák elkülönülésekor pedig szóalakhasadásról beszélünk) • szóképzés (amikor képző változtatja meg a jelentést) • szóösszerántás és szóvegyülése (két szó elemeinek öszszevegyítése, amelyeknél ha rokon értelműekről van szó, szóvegyülésről, ha független jelentésűekről van szó, szóösszerántásról beszélünk) • szórövidülés (a szó helyett annak megrövidített és esetleg továbbképzett alakját mondjuk) Összetett szó Előtagból és utótagból létrehozott új szó, amely lehet szerves és szervetlen összetétel; a szervetlen lehet külsőleges vagy grammatikai, a szerves pedig lehet alárendelő és mellérendelő. A SZÓSZERKEZETEK SZINTJE Szószerkezetek A szószerkezet a szavaknál nagyobb, a mondatnál kisebb egység, amely lehet alárendelő, ha felismerhető az alaptag és bővítmény, vagy lehet mellérendelő, ha a szószerkezet tagjai egyenrangúak. A MONDATOK SZINTJE Mondatok A mondat a beszéd legkisebb lezárt, kerek egészet alkotó, önálló egysége. Szerkezete szerint lehet tagolt vagy tagolatlan, minimális vagy bővített mondat, egyszerű vagy összetett. Modalitás szerint lehet kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó. Az alárendelő összetett mondatban főmondat és annak alárendelt mellékmondat ismerhető fel. Mellérendelő az összetett mondat, ha egyenrangú tagmondatokból áll. Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatról beszélünk, ha a mellékmondat a mondatrészkifejtő szerep mellett valamilyen sajátos jelentéstartalmat is kifejez (hasonlító, feltételes stb.).

110

JELEK ÉS JELRENDSZEREK A nyelv A közléshez, a beszédhez felhasznált jelrendszer. Nyelvi és nem nyelvi jelek A jel érzékelhető fizikai jelenség, amely önmagán túlmutató jelentéssel ruházható fel. Ha ilyen jelentést generálunk az adott fizikai jelenséghez kapcsolódóan, akkor jelentést hozunk létre, amely a valóság egy elemére, a jeltárgyra utal. A jelentés tehát a jel és a jeltárgy közötti viszony. A jel lehet mesterséges (ha a jeladás céljából hozták létre) és lehet természetes (ha jeladási célja nem volt a létrehozásának). Nyelvi jel az, amit az ember kommunikációs célra alkotott, és hangsorokkal, betűsorokkal dolgozik. A jelölő ezekben maga a hangsor vagy betűsor, a jelölt a felidézett fogalom. Nem nyelvi jelek: a beszédet és az írást kísérő nem verbális (nem hangsorral vagy betűsorral dolgozó) jelek. A KÖZLÉSFOLYAMAT A kommunikáció típusai • közvetlen vagy közvetett (aszerint hogy egy térben, egy időben tartózkodnak-e a partnerek a közlésfolyamat során) • egyirányú vagy kétirányú (aszerint, hogy oda-vissza, váltakozó irányú-e a kommunikáció; van-e lehetőség válaszüzenetre, válhat-ea címzett feladóvá) A kommunikáció tényezői • feladó (aki beszél, ír, üzen stb) • címzett (akinek szánják az üzenetet) • üzenet (a közlés tartalma) • csatorna (az üzenetet továbbító közeg: levegő, telefon stb.) • kód (a közléshez felhasznált jel) • közös nyelv (a közös kódrendszer és annak felhasználási módja) • közös valóság (amelyhez a közlés kapcsolódik, és amely nélkül nem létezhet közlés) • közös előismeret (aminek hiányában csak igen részleges lehet a megértés) • közös előzmény (amire az aktuális közlés támaszkodhat, visszautalhat) • beszédhelyzet (amely magát a tartalmat is befolyásolja például azzal, hogy privát közegben hangzik-e el a mondat vagy nagy nyilvánosság előtt) • zaj (a kommunikációt gátoló tényezők, zavaró körülmények, interferáló egyéb kommunikációs folyamatok összessége) A kommunikáció céljai és funkciói Közlésünk célja a közlés fázisainak megfelelően az adott szakaszban előbb kapcsolatteremtő, majd kapcsolatfenntartó, végül pedig kapcsolatzáró Közlésünk funkciója esetről esetre más és más, például: • tájékoztató • kifejező • felhívó • esztétikai • értelmező

Sajtóműfajok A sajtó a tömegkommunikáció hagyományos, papírra nyomtatott formája (újság), szemben az újabb elektronikus sajtóval. Tágabb értelemben azonban használjuk az internetes tömegkommunikációra is. Az alábbi sajtóműfajok mindkét formában jelen vannak. • ismertetés és kritika (az előbbi inkább ismertető-ajánló az utóbbi inkább értékelő írás egy műről, produkcióról) • cikk (tények és vélemények együtt) • riport (esemény, személy bemutatása a helyszínen) • interjú (beszélgetés egy személlyel) • nyílt levél (közérdekű témáról konkrét személynek, de közzétéve) • olvasói levél (laikus hozzászólás) • glossza (ironikus, csattanós vélemény valós jelenségről) • hír (pontos, naprakész, rövid, objektív tájékoztatás tényekről) • jegyzet (elgondolkodtató, részletező elemzés egy részjelenségről) • kommentár (hírmagyarázat) • közlemény (közérdekű információ közzététele)

HELYESÍRÁSUNK Helyesírási alapelvek A helyesírás az a szabályrendszer, amely az írásbeli kommunikáció alkalmazásának előírásait rögzíti. Az előírások közül kiemelkedik négy alapelv: • a kiejtés elve, amelynek alapján legtöbb szavunkat úgy írjuk, ahogy ejtjük. • a szóelemzés elve, amelynek alapján bizonyos szavak írásában eltérünk a kiejtéstől, és írásban a nyelvi elemek eredeti együttállását rekonstruáljuk például a hasonulásoknál. • az egyszerűsítés elve, amely többek között megengedi, hogy csak az első jegyet kettőzzük meg a kétjegyű betű kettőzésekor • a hagyomány elve elvárja tőlünk, hogy használjuk az ly betűt

Néhány tipp a tanuláshoz Fontos, hogy megismerd a könyvet, amelyből tanulsz. Ez segíthet abban, hogy átlásd, mit is kell megtanulnod. A következőket érdemes tenned: • Tanulmányozd a könyv szerkezetét, a leckék felépítését! Gondold át, hogy hogyan és miért következnek egymás után a fejezetek! • Lapozz hátra, van-e fogalomtár, kislexikon vagy más mutató a könyv végén! • Keresd meg, milyen segítséget ad még a könyv a tanuláshoz! Ne add fel, ha tanulás közben valami nem lesz egyértelmű, világos számodra azonnal! • Ha nem értesz egy szót, ne hagyd annyiban, keresd meg a jelentését a fogalomtárban vagy az interneten! • Próbáld meg kérdésekként is megfogalmazni, amit nem értesz! • Sokszor a tankönyvben szereplő ábrák is segíthetnek a szöveg értelmezésében. Tanulmányozd őket! • Ha valami nem érthető számodra többszöri olvasásra sem, keress más magyarázatot is az interneten vagy

•

a könyvtárban! Ezek a magyarázatok rávilágíthatnak arra, ami nem egyértelmű számodra. Ha szükséges, kérj segítséget, személyes magyarázatot (pl. tanáraidtól)!

Ahhoz hogy pontosan megjegyezhesd a tanulnivalókat érdemes megfogadnod az alábbi tanácsokat: • Készíts magadnak jegyzetet miközben olvasod a leckét! • Készíts kérdéskártyákat a legfontosabb tudnivalókról! • Készíts vázlatot először a könyv alapján, majd fejből is! A tanulás után érdemes értékelned is az adott anyagrészt. Ha egy lecke vagy egy fejezet végére érsz, gondold végig a következőket: • Mi volt számodra érdekes a tanultakban? • Miért lehet hasznos számodra, amit tanultál? • Milyen korábbi ismeretekhez, tapasztalatokhoz tudod hozzákapcsolni, amit tanultál? • Mit lenne jó még megtudni az anyaggal kapcsolatban?

Felhasznált irodalom

A magyar nyelv kézikönyve. Szerk.: Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. • A magyar nyelv könyve. Főszerk.: A. Jászó Anna. Trezor Kiadó, Budapest, 2004. • A nyelv és a nyelvek. Szerk.: Kenesei István. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1995. • A. Jászó Anna: 33 téma a szövegértő olvasás fejlesztésére. Holnap Kiadó, Budapest, 2004. • Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 9. évfolyam számára. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013. • Antalné Szabó Ágnes: Hogyan írjam? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. • Balázs Géza (szerk.): Érettségi témakörök, tételek. Corvina, Budapest, 1995. • Balázs Géza – Benkes Zsuzsa: Magyar nyelv a gimnáziumok és a szakközépiskolák 9. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. • Beregszászi Anikó: Magyar nyelv 11. Bukrek, Csernyivci, 2011. • Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris, Budapest, 2003. • Cs. Nagy Lajos: Helyesírási gyakorlókönyv. Trezor kiadó, Budapest, 1994. • Dr. H. Tóth István–Radek Patloka: Elemzési feladatok a magyar nyelvtani ismeretek erősítésére. Prága, 2009. • Fráter Adrienne: Magyar nyelv 9. Mozaik Kiadó, Szeged, 2013. • Dr. Oláh Tibor – Péter Orsolya: Magyar nyelv 9., Maxim Kiadó, Szeged, 2013. • Fráter Adrienne: Magyar nyelv 9. Mozaik Kiadó, Szeged, 2013. • H. Varga Márta: Az üdítők nem mindig üdítőek. In: Édes Anyanyelvünk 34 (2012), 5, 13. • Hegedűs Attila: Az anyanyelv megújult lehetőségei. In: Édes Anyanyelvünk, 35 (2013), 2, 3–4. • Kommunikáció I–II. Szerk.: Horányi Özséb. General Press, Budapest, 2003. • Magyar grammatika. Szerk.: Keszler Borbála. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. • Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. • Tolcsvai Nagy Gábor. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. • Turcsányi Márta: Irodalom. Szövegértés, szövegalkotás, szövegelemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. • www. anyanyelv-pedagogia.hu • www.nyeomszsz.org/orszavak • www.nyest.hu • www.nytud.hu • www.sulinet.hu

111