2003 . év 4 . s zá m Tartalomból:
MAL Magyar Alumínium Termel
− Szénsalak regeneráló üzem létesítése 2. oldal − Golyósmalom beüzemelési tapasztalatok 3. oldal − Kereskedelem 4-5. oldal − Eredményes auditok 7. oldal
é s K e r e s ke d e l m i R é s z v é ny t á r s a s á g
TERVEZETTNÉL JOBB EREDMÉNYEK 50 éves az alumíniumgyártás Inotán
Árbevétel Éves várh. 16.309 23.834 40.386
12.071 17.949 30.239
Timföld Ágazat Alumínium Ág. MAL Rt
Eredmény adózás el tt I-III.n.év Éves várh. Éves terv
Éves terv 14.964 25.063 40.356
Mint a táblázatból látható, a MAL Rt egésze pontosan a tervezett értékesítési árbevétel pályán halad. A két ágazatnál viszont jelent s eltérések tapasztalhatók: • A Timföld Ágazat csaknem valamenynyi termékkörében n tt az értékesített volumen a tervhez viszonyítva és az árak is kedvez bben alakultak; • Az Alumínium Ágazatnál a termékek mintegy felénél kisebb az értékesített mennyiség a tervezettnél. Az alumínium t zsdei ára dollárban ugyan 5%-kal kedvez bb a tervezettnél, de forintban kifejezve 7%-kal kevesebb, mely a félgyártmányok árában is tükröz dik.
Hozzáadott érték mFt
Az eredmény, a változatlan árbevétel ellenére mintegy 790 millió forinttal jobb lesz a tervezettnél és ezzel elkerüljük a veszteséges m ködést. A javulást a következ tényez k eredményezték: • A hidrát- és timföldtermékek deviza árainak 2%-os növekedése a tervhez viszonyítva;
-53 344 291
-11 340 329
-655 198 -457
(termék árbevételb l levonva az alaptermékek, mint alumínium és hidrát értékét) jelent s növekedése. Abszolút értékét tekintve az Alumínium Ágazat kétszer annyi hozzáadott értéket termel, mint a Timföld Ágazat. A 2003. évi növekedésben azonban a Timföld Ágazat négyszeresen túlszárnyalja az Alumínium Ágazatot.
Terv 5 000
Várható III. 4 000
2 000
0
Timföld Ágazat
Alumínium Ágazat
A nyereséges gazdálkodás lehet séget teremt arra is, hogy Karácsony el tt a MAL Rt. munkatársai kiegészít mozgóbért kapjanak.
A vezetés f figyelme most a jöv év tervezésére irányul. A piaci lehet ségek az árbevétel szerény növelését valószín sítik, néhány kérdés viszont még nyitott a jöv évi energia beszerzéssel kapcsolatban. Ha váratlan esemény nem jön közbe, akkor a jöv évre már szolid eredményt tervezhetünk. Sillinger N.
330 000
2003.11.01
2003.10.01
2003.09.01
2003.08.01
2003.07.01
2003.06.01
2003.05.01
2003.04.01
2003.03.01
2003.02.01
2003.01.01
2002.12.01
2002.11.01
2002.10.01
2002.09.01
2002.08.01
2002.07.01
2002.06.01
2002.05.01
2002.04.01
2002.03.01
290 000
2002.02.01
310 000
1545 1520 1495 1470 1445 1420 1395 1370 1345 1320 1295 1270
LME Cash (US$/t)
350 000
2002.01.01
LME Cash (HUF/t)
LME cash $
370 000
390 000
1 000
LME cash Ft
3 000
LME Alumínium HG napi árfolyamok 2002-t l US$ és Ft 410 000
6 000
2003. október 28. –án Eper Julianna, az Inotai Alumíniumipari Szakszervezet SZT titkára, Ughy Károly, az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet SZT titkára és dr. Dojcsák János humánpolitikai igazgató részvételével hivatalosan is megkezd dtek a tárgyalások a 2000. évben megkötött Kollektív szerz dés 2003. évi módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról. A tárgyalás el zménye, hogy a MAL Rt. 2003. szeptember 23.-án átadta a Szakszervezetek részére a Kollektív szerz dés módosítására vonatkozó munkáltatói ajánlatát. A Munkáltatói ajánlat dönt en a Munka Törvénykönyve 2000. óta bekövetkezett jelent s változásai miatt indokolt módosításokra vonatkozott, a Kollektív szerz dés munkavállalókat érint juttatásainak változatlanul hagyása mellett. A Munkáltató a Szakszervezetek m ködési költségkeretére a gazdálkodási feltételeinek szigorodása miatt, a Munkáltató más szervezeti egységeinél célul kit zött, azzal egyenérték költségmegtakarításra vonatkozó ajánlatott is tett. Az ülésen a Szakszervezetek képvisel i átadták a Kollektív szerz dés módosítására vonatkozó, az érintett Testületek által megvitatott és elfogadott munkavállalói álláspontokat. A Szakszervezeti javaslatok a Kollektív szerz dés egyes juttatásainak (pl. jutalmazás, törzsgárda elismerés, VSZJ) növelésére vonatkozó ajánlatot is tartalmaztak, melynek egy részét a Munkáltató érdemi tanulmányozásra alkalmasnak tart annak hangsúlyozásával, hogy az Mt. -ben rögzített lehet ségek körében továbbra is az Mt. szerinti mértéket tekinti irányadónak. A felek egybehangzó reménybeli álláspontja, hogy az „új” Kollektív szerz dés a korábban megkötött aláírásának évfordulóján 2003. decemberében megköthet lesz. Eper Julianna – Ughy Károly – dr. Dojcsák János
Hozzáadott érték alakulása Terv-Várható III. 2003.év
I-III.n.év
• A hozzáadott érték* 615 mFt-tal, azaz 9%-kal nagyobb lesz a tervezettnél; • Az USD gyengülésének kedvez tlen hatását a devizabiztosításunk nagyrészt ellensúlyozta. Különösen örvendetes a hozzáadott érték
Lezártuk a 2003.I-III. negyedév értékelését és elkészítettük az utolsó prognózist erre az évre. A számok néhány esetben a tervezett értékekkel csaknem egybeesnek, a kritikus mutatók pedig a tervnél kedvez bbek:
Megkezd dtek a tárgyalások a 2000. évben megkötött Kollektív szerz dés 2003. évi módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról
2. oldal
ALUMÍNIUM ÁGAZAT Szénsalak regeneráló üzem létesítése a környezetterhelés csökkentése és nyersanyag megtakarítás érdekében
A kohósalak flotálás, a jöv ben a jelenlegi boksás égetést váltja ki Inotán. Ez a beruházás jelent sen csökkenteni fogja a telephely környezetterhelését.
úszó habtermék jelenik meg, amely onnan lefölözhet és a hab összeesése után a leválasztott anyag ülepíthet , sz rhet . A hasznos anyag – jelen esetben a kriolit (fürd ) – a cellasor végén távozik a rendszerb l és a medd höz hasonlóan ülepíthet , sz rhet . A kohósalak, flotálása során a sorba kapcsolt cellák mindegyikén áthalad, minden cellán történik habfölözés, de csak a flotáló sor végén van flotált kriolit elvétel. Az ülepítés és a sz rés
berendezéseket ércflotálásra, a szlovákot kohósalak flotálásra használták. A MAL Rt. vezetésének döntése után, az eredetileg is kohósalak flotálásra használt szlovák berendezést, vállalatunk 2002. évben meg is vásárolta. Ezzel párhuzamosan pályázatot hirdettünk a flotálási technológia inotai telepítésének megtervezésére. Az els munkákat a VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. nyerte el, amelyekbe alvállalkozókat vont be a korábbi mecseki bányászat területér l. Az új flotáló épület k szolgáltatták a megvásárolt berendezésekhez és az elvárásainkhoz illesztett technológiát, villamos és gépész terveket is. A gy ri székhely VIDRA Kft., a flotáló épület engedélyezési terveit készítette. 2003. év közepén a hatósági engedélyeket megszereztük, amellyel párhuzamosan megkezd dött a megvásárolt, szlovák berendezések felújítása és a flotáló épület után a hasznos termék szárító berendezésbe megépítése. A fenti munkák elkészültek, kerül, ahonnan a kohóba szállítható és vissza- kiépült az infrastruktúra az üzemcsarnokig. adagolható az elektrolizáló kádakra (vagyis a Jelenleg a gépalapozási és végleges gépészetikádakról eltávolított salak széntartalmának villamos kivitelezési terveinek pályáztatását minimálisra való csökkentése után, a megtisztí- végezzük, hogy azt követ en megkezdhessük a kivitelezési munkákat. Terveink szerint a tott fürd vissza adagolható a kádakra). Jelenleg, ipari körülmények között nagyon ke- 2004. év második felében végezzük a próbaüvesen foglalkoznak flotálással, mióta a bányá- zemeltetést, az új flotáló üzem technológiai szati kitermelések és az ércfeldolgozás vissza- paramétereinek beállítása céljából.
A timföld elektrolízise során folyamatosan képz dik az áramátvitelt negatívan befolyásoló, magas karbon tartalmú salak. Ennek eltávolításakor elektrolit tapad meg az aprózódott karbon szemcséken (darabokon). Az eltávolítási m velet, a technológiához elengedhetetlen anyagot von el a rendszert l, amelyet kés bb pótolni kell. Egyrészt környezetvédelmi megfontolásokból, másrészt gazdasági érdekb l, a képz d salak kriolit tartalmát célszer hasznosítani, a karbon szennyez eltávolításával. Az általunk választott szétválasztási technológia a flotálás, amellyel kapcsolatban rendelkezünk némi tapasztalattal, a 80-as években Gyöngyösorosziban elvégzett kísérletek után. Irodalmi kutatások és a bányászatban dolgozó szakemberek segítségnyújtásával a Recski Ércbányák Rt.-nél félüzemi kísérleteket végeztettünk a flotálási technológia elválasztási hatásfokának megismerése céljából. A bányászatnak nagy gyakorlata van az ércek medd t l flotálással történ szeparálásában, amely egy nedves technológiában a s r ség különbség útján választja el a hasznos és medd anyagot. Az alapanyagot rlik, vízzel keverik a megfelel s r ség zagy kialakulásáig, majd a flotáló cellákban intenzív kevertetés, flotáló vegyszer adagolás és leveg bevezetés mellett, a cellákban a víz felszínére
szorult Magyarországon. Viszont sikerült felkutatnunk két flotáló rendszert, amelyek a rendszerváltás el tt üzemeltek. Az egyik a Recski Ércbányák Rt., a másik a régi szlovák (žiari) alumíniumkohó tulajdonában volt. A különbség a két gépsor között az, hogy korábban a magyar
Reményeink szerint jelent sen javul az inotai telephely megítélése, a Várpalotai Ipari Parkba betelepülni kívánó cégek részér l is, ha a boksákból terjeng kellemetlen szag megsz nik és csökken a környezetterhelésünk. Király Rudolf
Eredményes HJP projekt a Huzal divíziónál
A projekt keretében a divízió munkatársaival együttm ködve kiemelten foglalkoztunk a következ kkel: - termékenként és berendezésenként a teljesítményelvárások meghatározása, - adatgy jtési és -feldolgozási rendszer kidolgozása a teljesítményekre, kiesett id kre, - m veletenkénti teljesítmény, gépkihasználtság, létszámhatékonyság kimutatása m szakokra, napra, hétre, hónapra, - a veszteségid k és a bels nem megfelel ségek csökkentése team munkában, - a mindenkori rendelésállomány teljesítéséhez szükséges személyi er forrás és gépkapacitás szükséglet meghatározása, elemzése, - a divízió m ködési költségfelhasználásának tervezése, figyelemmel követése, - betanultság növelésével, m ködésrend módosításával rugalmasabb feladatellátás megvalósítása.
Szeptember-október hónapokban már tendenciájában is kimutathatók a termelékenységi mutatók javulása, ezek azonban még nem minden tekintetben érik el a divízió vezetése által is elvárt értékeket. A term elékenységi mutatók heti alakulása 2003. 34-44. hét 100,00
termelékenységi mutatók %
Július elején kezd dött és –a nyári szabadságok ellenére- négy hónap alatt befejez dött a hatékonyságjavítási, termelékenység növelési és költségcsökkentési projekt intenzív szakasza a Huzal divíziónál.
90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00
36 hét
37 hét
38 hét
39 hét
40 hét
41 hét
42 hét
43 hét
44 hét
vizsgá lt he te k
teljesítmény [% ]
gép kihasz náltság [% ]
létsz ám hatékonyság %
A megkezdett akciókat október végét l már a divízió kollektívájának a saját er forrásukra támaszkodva kell tovább folytatni és befejezni, az eddigi eredményeket stabilizálni és tovább javítani. Bízhatunk a továbbiak sikerében is, hiszen a divízió munkatársai az intenzív szakaszban aktív, támogató, sok esetben kezdeményez szerepet fejtettek ki a HJP keretében. KZ
3. oldal
TIMFÖLD ÁGAZAT
Golyósmalom beüzemelési tapasztalatai 2003 évre két kiemelt feladat közül priori- 0,5 t/h adagolás emelési lépcs kkel. Eközben tást élvezett a zártciklusú golyósmalmos folyamatosan végrehajtottuk azokat a jelentrlés berendezéseinek beüzemelése – üze- kez korrekciókat, amelyek egyrészr l a mesítése a Hidrát Feldolgozó Divíziónál gyártás stabilitását, másrészr l a berendezéúgy, hogy eközben a lehet legkevesebb ún. sek jó kezelhet ségét szolgálták. intermedier termék képz djön. Légsugármalom golyósmalom összehasonlítás A malommal az osztályozó nélküli villamos energia kW/h/tonna üzemmódban már 2002. november 600 11-én rlési kísérleteket végeztünk. 478 500 Az rlési kísérletek során a malom kapacitás, a várható rlési energia, az 400 optimális golyóösszetétel, a golyó300 tömeg, valamint a berendezések 200 140 beüzemelése volt a f cél. A kísérleti termékb l már vev ket is kiszolgál100 tunk. 0 A kísérleti gyártással párhuzamosan LS malom GM malom folyt a zártciklusú rl rendszer beA két üzemmód, azaz az osztályozó nélküli rendezéseinek telepítése. A két feladat helyés a zártciklusú rlés tapasztalatai alapján színen történ összehangolása szoros helyelmondhatjuk, hogy a világ piacvezet cégei színi együttm ködést követelt meg tervez k, által gyártott (pld. ALCOA CT9 jel sorozakivitelez k és beüzemel k között. A jó együttm ködés eredményeképpen a zártcikrölt tának megfelel ) lusú rlés berendezéseinek: timföld típusokat gyártani tudjuk biztonsággal, 2-2 t/h − NERAK szállítórendszer, kapacitással. − háromfejes osztályozó berendezés, Az üzembe helyezés ta− kitározó és kitölt rendszerek pasztalatai igazolták, hogy ún. hidegüzemi próbáit, azok beállítását a fejlesztés és beruházás 2003. június 4-én a határid nek megfelel en megfontolt és eredményes elkezdtük. A zártciklusú rl berendezések volt, de a továbblépésre timfölddel történ üzemesítését és kimérését vannak még lehet ségek: augusztus végére befejeztük. − energiafajlagos további Az rlési kísérletek során az átlagos szemcsökkentése, az osztácseméret és a 45 mikron feletti szemcsék lyozó nélküli és osztámennyiségét vettük figyelembe a kapacitás lyozó üzem gyors válmegállapításánál. Kapacitás vizsgálatnál a tásának megoldásával, terhelést folyamatosan emeltük 0,5 t/h ada− a független alapanyag golási mennyiségr l 3 t/h mennyiségig, Zártciklusú
feladás a malom el tti siló gyors és folyamatos megtáplálása érdekében, − az alapanyag feladó tartálypark kialakítása a termékpaletta b vítés és a jelenleg gyártott két terméktípus gyors váltása érdekében. Termelés és értékesítés I.-IX hó: 2.600 t Golyósmalmos rlemények értékesítése szeptemberre elérte az összes timföld rlemények értékesítésének 63 %-át. 2003. szeptember 15-t l október 6-ig a zártciklusú rl rendszeren a szárított hidrát rlési kísérleteket is elvégeztük. E rövid kísérleti rlési periódus eredményei bizonyítják, hogy képesek vagyunk a jelenlegi timföld rl rendszerhez hasonló hidrát rlésre alkalmas rendszer kialakítására. A zárt ciklusú golyósmalmos timföld rlés kiépítésével egy korszer , jó min ség termékeket gyártani képes rendszer jött létre. 2004. évben fontos feladatunk, hogy növeljük az itt gyártott termékek részarányát és mennyiségét. P cze Ferenc
1
rl rendszer és a kitárazó gépsor
Beérkezett az új sz r
A finom precipitált hidrát üzem kapacitás b vítésének (6000 t/év-r l 8700 t/év-re) kulcsberendezése a Netzsch típusú membránkamrás sz r prés november 5-én beérkezett. A berendezés f bb m szaki jellemz i: lapméret: 1500x1500 mm, lapszám: 56, kamratérfogat: 2230 l, hasznos sz r felület: 190m2, súly: 32 t.
A helyére tett sz r t az UNIMONTEX Kft. szakemberei szállták meg, akik a telepítést és a járulékos berendezések szerelését végzik. A sz r rendszer teljes szerelésének (beleértve a villamos és automatika munkákat is) határideje 2004.01.15., és január végére a beüzemelést is szeretnénk elvégezni. Szellem József
A sz r prés Linzb l különleges járm vön érkezett, amely alkalmas volt arra, hogy közvetlenül a telepítés helyére (T1 gyári régi bauxit tároló) álljon be. Az acélszerkezetre való felemelést két KATO darunk végezte. A beemelés Impozáns látvány volt, ahogy a két daru tökéletes összehangoltsággal emelte a helyére a több mint 30 tonnás monstrumot, miközben a leveg ben 90 fokos elfordítást is kellett végezni. A berendezés szállítását általában 6 hónapra vállalják, de a beruházás gyorsítása érdekében a gyártó 4 hónap alatt elkészítette a sz r t, és minimális csúszással határid re leszállította.
A telepítés
4. oldal
KERESKEDELEM Timföld Ágazati Kereskedelmi Igazgatóság
Juhász Judit vagyok, a Timföld Ágazat kereskedelmi igazgatója. 1986-ban végeztem a Külkereskedelmi F iskola Áruforgalmi szakán. Még ebben az évben elkezdtem tevékenységem az alumíniumipar berkeiben, az akkori Alukerben, ahol f feladatom az Almásfüzit i Timföldgyár akkoriban még gyerekcip ben járó speciális timföld termékeinek bevezetése volt az európai piacra. 1989-ben kineveztek irodavezet nek. 1990-ben kerültem kapcsolatba az ajkai termékekkel, amikor a Hungamola Kft. által gyártott rölt hidrátok értékesítésére, piaci bevezetésére kértek fel. 1993-ban végül is úgy döntöttem, hogy az ajkai száraz- és rölt hidrát termékek értékesítését vállalom fel az almásfüzit i termékek helyett. Így a Hungamola Kft. által gyártott termékek értékesítése mellett segíteni tudtam timföldes vev k ajkai megkeresésében, ill. átvételében. 1998-ben kineveztek a Hungaluker Kft. kereskedelmi ig. helyettesévé, ahol feladatom az ajkai termékek export értékesítése lett, valamint a zömében nedves hidrát, kohászati timföld export értékesítés magasabb feldolgozottságú termék exporttá való átkonvertálása, új piacok keresése volt. Úgy érzem, hogy csapatommal sikeres munkát végeztünk. A 2003. május 1jével létrehozott Timföld Ágazati Kereskedelmi Igazgatóság (Juhász Judit kereskedelmi igazgató és ifj. Baksa György, Bauer Izabella, Szigethyné Zentai Judit, Tóthné Oláh Ildikó üzletköt k továbbá Létay Márta, Péntek Ilona, Szili Ildikó, Tóth Józsefné (Gizi) bonyolítók) alapvet feladata annyiban változott, hogy egyrészt a – hatáskörileg az ágazati vezérigazgató-helyetteshez tartozó – kereskedelmi igazgató felügyeli és koordinálja az Ágazat divízióinak belföldi és export értékesítését, másrészt az ügyletek értékhatárait tekintve megnövekedett a kereskedelmi igazgató döntési jogosultsága.
2003. július 1-je óta szervezetileg a Kereskedelemi Igazgatósághoz tartozik az újra megalakított Stratégiai Marketing részleg (Földvári Béla, Gáboráné Helvei Mária), akiket szeretettel üdvözlünk csapatunkban és meggy z désem, hogy a segítségükkel a m szakilag problémás vev knél problémafeltáró tevékenységükkel, elemzésekkel a budapesti csapat munkáját kiegészítve a piacokon további sikereket tudunk elérni. A Kereskedelmi Igazgatóság így továbbra is els rend feladatának tekinti, hogy az Ágazat divízióinak termékeit az elérhet legmagasabb piaci árszinten értékesítse, új vev k és piaci szegmensek felkutatásával b vítse üzleti kapcsolatait – a hangsúlyt természetesen a nagyobb hozzáadott értéket képvisel termékekre ( rölt hidrátok és timföldek, precipitált hidrát) helyezve – és mindemellett biztosítsa az évi közel 7.000 t precipitált hidrát kiszállítás zökken mentes lebonyolódását és az áru ellenértékének maradéktalan befolyását. Az új szervezeti „felállásban” a Kereskedelmi Igazgatóság valamennyi munkatársának természetes törekvése, hogy – a napi operatív kapcsolatokon túlmen en – közelebb kerüljön magához a termeléshez is, ezáltal egyre több
14 000
2000
2001
2002
2003 V3
2004 terv
saját súly ( t.s./h.s.)
10 000
8 000
6 000
4 000
2 000
0 Szárított hidrát
rölt hidrát
rölt timföld
Precipitált hidrát
Alumínium Ágazat Kereskedelmi Igazgatóság Köröspataki Judit kereskedelmi igazgató Budapest
Budapest
Bauer Izabella Szigethyné Zentai Judit Baksa György ifj. üzletköt k
Gáboráné Helvei Mária f munkatárs
1999
12 000
Földvári Béla stratégiai marketing vezet
Értékesítési felfutás magas hozzáadott érték termékcsoportonként
Tóthné Oláh Ildikó vezet üzletköt
Ajka
16 000
Timföld Ágazat Kereskedelmi Igazgatóság Juhász Judit kereskedelmi igazgató Budapest
olyan m szaki információ birtokába jusson, ami végs soron a hatékonyabb értékesítési tevékenységet segíti el . A Timföld Ágazati Kereskedelmi Igazgatóság tevékenységének végzéséhez szükséges jöv ben még aktívabb támogatással az Ágazat valamennyi érintett munkatársától és az eddiginél szorosabb együttm ködéssel remény nyílik arra, hogy nem csak az Ágazat el tt álló 2004. évi nehéz feladatokat, többek között 10815 tonna száraz hidrát, 13489 tonna rölt hidrát, 10120 tonna rölt timföld és 7000 tonna precipitált hidrát értékesítését tudjuk közösen teljesíteni, hanem egyúttal hozzájáruljunk a Társaság egészének eredményes m ködéséhez. A magas hozzáadott érték termékek értékesítési felfutását 1999-t l és a 2004-es értékesítési tervet a lenti oszlopdiagram szemlélteti. A táblázatból látható, hogy 2004-re nagyon nagy a „kihívás” mind a keresked k, mind a divíziók számára. A 2004-es célok elérése feltételezi a precipitált hidrát 90F-es típusánál az ömlesztve szállítás megteremtését, a száraz hidrátnál, rleményeknél a stabil, egyenletes min séget. Reméljük, 2004 végén elmondhatjuk, hogy SIKERÜLT!!! Juhász Judit
Ábelné Létay Márta Péntek Ivánné Szili Lajosné Tóth Józsefné bonyolítók
Inota
Kerék Róbert stratégiai marketing vezet Németh József kereskedelmi fmts. Csiszár Lászlóné kereskedelmi mts. Simon Zsigmondné elemz Domjánné Szalai Ildikó elemz II.
Budapest
Péter Ágnes Dr. Murgás Lajos vezet üzletköt k Tóthné Fodor Erzsébet Salamon András üzletköt k Papp Éva segéd üzletköt Almási Károlyné elemz Braun Tamás Kurucsai Béláné Hajdúné Homonnay Ildikó bonyolítók
5. oldal
KERESKEDELEM Alumínium Ágazat Kereskedelmi Igazgatóság Köröspataki Judit Alumínium Ágazat kereskedelmi igazgató
Tanulmányait 1984-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Külgazdasági szakán végezte el. 1984-ben kezdte az alumínium félgyártmányok /f leg Köfém szalagok, profilok/ exportját az Aluker Tengerentúli osztályán. 1990-ben szervezte meg az inotai termékek exportjáért felel s csapatot az Alukeren belül. 1994-t l Inota alkalmazásában, majd 1996-tól a MAL-ban export irodavezet . 2003-tól Alumínium Ágazati kereskedelmi igazgató. Egy gyermek édesanyja. 2003 május 1-t l a MAL Rt Igazgatóságának döntése értelmében a Kereskedelmi Igazgatóság átszervezésére került sor. A szervezeti módosítással az eddig centralizált Kereskedelmi Igazgatóság megsz nt és két Ágazati Kereskedelmi Igazgatóság került létrehozásra az Ágazati vezérigazgató-helyettesek irányításával, az eddig önálló Stratégiai Marketing szervezetek beintegrálásával.
Az Alumínium Ágazat kereskedelmi igazgatója marketing szervezet. A szalagértékesítés piaci Köröspataki Judit a következ ket mondta el: felfutását a következ diagramm mutatja be. Az átszervezés célja kett s volt: Alumínium vékonyszalagok − a 2004 májusi EU csatlakozás után az eddigi értékesítésének alakulása belföld-export relációs elkülönültség megváltozik és egységes kereskedelempolitika kell érvényesüljön, − a vev i érdekeket jobban érvényesít kereskedelmi tevékenység épüljön ki, közelebb kerülve a termel divíziókhoz. Ezzel a szervezet átalakítással lehet ség nyílik a belföldi és külkereskedelmi ügyletek ár és piacpolitikai kérdéseinek összehangolására, hiszen a Kereskedelmi Igazgató feladatkörébe került a divízióknál dolgozó belföldi kereskedelmi munkatársak szakmai irányítása is. A szervezeti módosítással egyidej leg felülvizs- A rendkívül nehéz konkurrenciaharcban az ár gálatra és átalakításra kerültek az egyes szerz - és fizetési feltételek mellett els sorban a pondések felel sségi és döntési hatáskörei is. Ennek tos, gyors és rugalmas teljesítés lehet a tartacélja az volt, hogy felgyorsítsa a döntéshozatalt lékunk, valamint a reprodukálható, vev i és hatáskört biztosítson kisebb ügyletek üzletkö- igényekhez igazodó min ség. Ez napi szemét i hatáskörben való eldöntésére is. lyes kontaktust kíván meg a termel - kereskeA stratégiai marketing szervezet beintegrálásával d - vev viszonyában és azonnali a vev kapcsolatok b vítését és a vev i érdekek reagálóképességet, valamint szervíz tevékenykövetkezetesebb érvényesítését értük el, aminek ségünk kiszélesítését. eredményei rövid id n belül visszaigazolódtak. Az új szervezet kész a piaci kihívásoknak Külön figyelmet fordítunk a legperspektiviku- megfelelni és mind nagyobb hozzáadott értéksabb termékcsoportunk, a szalagtermékek piac- tömeg realizálásával növelni a társaság eredb vítésére. Ennek keretében a mintaszállítmá- ményességét. nyokért kiemelt felel sséggel tartozik a stratégiai KJ-KCS
Fémt zsdei kitekintés A 2003-as év eddig eltelt része meglehet sen izgalmasan telt a világ t zsdéin, s nem volt kivétel ez alól a Londoni Fémt zsde (LME) sem; mivel pedig a MAL Rt. termékeinek árát alapvet en befolyásolja az ott kialakult alumínium árjegyzés, így mindenképpen érdemes a témáról kicsit b vebben beszámolni. A tavalyi rossz év után idén javult a helyzet A tavalyi év a világgazdaság rossz helyzete és a borús kilátások miatt meglehet sen alacsony árakat eredményezett a fémt zsdén, hiszen az alumínium cash átlagára 2002-ben csupán 1350 dollár volt tonnánként. Az idei év hasonlóan rossz pozícióból indult – de jobb kilátásokkal. Az idei év áralakulása Ahogyan az els oldalon lév grafikonból is látható (LME Alumínium HG napi árfolyamok 2002-t l USS és Ft), az alumínium t zsdei jegyzése az idei év folyamán 1320 és 1520 dollár között ingadozott tonnánként, így jól látható, hogy ez a meglehet sen szeszélyesen mozgó ár t zsdei biztosítások nélkül bizonytalanná tette volna a MAL Rt. által értékesített termékek árát, vagyis a cég árbevételét. Összességében elmondható, hogy a jegyzések a várakozásoknál magasabban alakultak az eddig eltelt id szak alatt f leg az utóbbi pár hónapban. Ennek hátterében több tényez is áll: – a kínai kereslet er södése – az elektromos energia és a timföld ellátásban tapasztalható fennakadások, hiányok – a világgazdaság fellendülésének megindulása – a nyár közepén jellemz backwardation (az azonnali árak magasabbak voltak, mint a távoli árak) – a piaci többlet fokozatos csökkenése – a befektetési alapok fokozott érdekl dése az alumínium iránt. Mindezen tényez k ered jeként az alumínium ára az év eleji és áprilisi mélypontok után fokozatosan emelkedve el ször augusztusban, majd egy korrekció után októberben is meghaladta az 1.500 dolláros tonnánkénti árat, amire már évek óta nem volt példa. Ezt persze a hasonló helyzetben lév cégek (és a spekulánsok is) kihasználták, vagyis a jöv beli termékértékesítésüket ezeken a magas
árakon próbálták lefedezni. Természetesen a MAL Rt. is hasonlóképpen cselekedett, vagyis mind 2004-re, mind 2005-re termelésének egy részét különböz fedezeti technikák segítségével egy viszonylag magas áron lebiztosította, ezáltal a fémt zsde jöv beli ingadozásai nem befolyásolják jelent sen a cég értékesítési árainak fémt zsdét l függ részét.
Londoni Fémt zsde
S hogy mi várható? A fémt zsdei árak az utóbbi pár hét alatt jelent s emelkedésen vannak túl, azonban a piaci résztvev k szerint az áremelkedés mértékét nem indokolják a mögöttes tendenciák: sem a gazdaság helyzete, sem az egyes fémek fundamentális helyzete nem biztató annyira, hogy több fém is tízéves árcsúcsokat érjen el. Ennek megfelel en a pillanatnyi magas árak mérsékelt ütem és mérték lemorzsolódása várható, de mivel az összkép lényegesen jobb a tavalyinál és az ideinél is, így a jöv évi alumínium jegyzéseinek átlaga valamivel az 1400 dolláros tonnánkénti árszint felett várható. Sz cs Tibor & Meggyes Csilla
6. oldal
BÁNYÁSZ OLDAL Létszámcsökkentés a Bakonyi Bauxitbánya Kft.-nél
A Bakonyi Bauxitbánya Kft. 2003. november 25-ét l létszámleépítést tervez a Halimbai és a Feny f i Bányaüzemeiben. A teljes létszámcsökkentés több mint 100 f lesz, amib l a nyugdíjazás 14 f . A leépítés – melyen belül a társaság részér l történ felmondás az érintettek száma miatt csoportos létszámcsökkentésnek min sül – november-december hónapok során valósul meg. Az intézkedésre alapvet en a bauxittermelés és értékesítés A csoportos létszámcsökkentés ütemterve, feladatai 18 %-os csökkenése miatt van szükség. Ugyancsak kevesebb id pont feladat felel s kapja létszámra lesz szükség a több mint 30 éve m köd Halimba-III. 03.09.15 Az üzemek tervezett létszámcsök- bányavezérigazgató mélym veléses bánya ércvagyonának kimerülése következtékentésének megadása (név, id üzem gazdasági igazgató ben történ bezárása kapcsán, hiszen a helyébe lép Halimbapont) foglalkozási csoportonként vezet k II-DNy bánya kisebb mélysége miatt lejt saknával lett feltárva, 03.09.17. A Mt. 94/B § 3-5 bekezdésben gazd. vez.ig., ÜT, Szakszerígy egyes kiszolgáló tevékenységek megsz nnek ill. egyszer el írt anyag elkészítése igazgató vezet, M.ü. Kp. vezérgazd. ig., ÜT, Szaksödnek (aknaszállítás, vízemelés). A Feny f II/1 mélym velé- 03.09.24 Konzultáció, megállapodás - 10.09 igazgató szervezet, M.ü. Kp. ses bánya kitermelhet ércvagyona és termelési kapacitása is vez. ig. gazdasági ig. csökken. A tervezett kényszer intézkedésekr l a társaság szep- 03.10.10 Döntés, végleges névsor temberben levélben értesítette az illetékes megyei munkaügyi 03.10.15 Mt. 94/D § szerinti anyag elkészíté- gazd. ig. Munkaügyi Kp. ÜT se központokat, és a munkavállalói érdekképviseleteket, mely Munkaügyi Kp. ÜT, utóbbiakkal egyúttal egyeztet tárgyalást kezdeményezett. Az 03.10.21. Tájékoztató kiküldése a munkavál- gazd. lalóknak igazgató munkavállalók október 26-án megtartott tárgyaláson a Bakonyi Bauxitbánya 03.11.25. Felmondások, közös megegyezégazd. munkavállalók Kft. és a BDSZ Bakonyi Bauxitbánya Kft. Szakszervezeti sek kiküldése igazgató Tanácsa az alábbi f elvekben állapodtak meg: „A Munkavállalók Képvisel je tudomásul veszi, hogy az érintett munkavállalók kiválasztásának f szempontja a Munkáltató m ködésével összefügg csökken létszámigény, a bányabezárás és a termelés csökkenése miatt megsz n munkahelyek adta keretek között a tevékenység csökkenése miatti munkakör megsz nés (aknagépkezel , mérlegkezelés, bauxit rakodás-szállítás stb.), szakképzettség, több irányú foglalkoztatás, munkásszállítás optimalizálása, a bányászathoz való elkötelezettség, a munkahelyi vezet értékelése, javaslata. A Munkáltató a tervezett létszámcsökkentésre vonatkozó döntésével érintett munkavállalók kiválasztása során A BB Kft. termelésének és létszámának alakulása lehet ség szerint figyelembe veszi a szakszervezeti tisztségvisel véleményét, a munka1200 vállaló korát, szociális helyzetét egészségi- és családi állapotát, munkahelyi magatartását. 1000 A Munkáltató vállalja, hogy a jelenlegi tervezett csoportos létszámcsökkentés során 800 tartózkodik attól, hogy olyan, a munkáltató m ködésével összefügg okra alapított renLétszám (f ) des felmondást alkalmazzon, amely egy családból egynél több munkavállalót érintene. 600 Termelés (kt) A Munkáltató a csoportos létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók kérésére tö400 rekedni fog a munkaviszony közös megegyezéssel történ megszüntetésére, és céljai 200 sérelme nélkül és lehet ségei szerint nem zárkózik el a korengedményes nyugdíjazás 0 terheinek vállalásától.” 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Pelikán L rincné, gazdasági igazgató várható terv
A BÁNYÁSZ HIMNUSZ
Bányászdal X.
szövegének szerz je, a bányász alakjának els megformálója
(Szemelvények Zsámboki László „Szerencse föl! Szerencse le!” cím írásából.)
Kunoss Endre 1811. április 9-én született Egyházashetyén. Szülei Kemenesaljai evangélikus kurtanemesek voltak. Gy rött járt gimnáziumban, majd a királyi római katolikus akadémián elvégezte a bölcseleti és jogi tanfolyamot. Pesten jurátuskodott az egyetemen. Ügyvédként Pest-Budán élt, s számos tiszteletbeli címet kapott, királyi táblai hites jegyz , királyi táblai ügyész, Vas és Fejér vármegyék táblabírája. 18361837-ben a Széchenyihez közelálló Jelenkor segédszerkeszt je lett. 1838-ban szerkesztette és kiadta folyóiratát, a Természetet. Baráti köréhez Vajda Péter, Gaál József, Garay János, Szigligeti Ede, Nagy Ignác, Erdélyi János, Szabó Dávid, Tóth L rinc, Táncsics Mihály tartozott. Összejöveteleiket Szabó Dávid gitárjátéka és Kunoss virtuóz fuvolázása szinesítette. Mai lexikon-irodalmunk Kunosst, mint költ t, írót, hírlapírót, szerkeszt t, nyelvészt és ügyvédet tartja számon, de pedagógus, jogtudós, politológus mez gazda is volt. Verseit, bányászdalait öt-hat évtizeden át újra- és újra zenésítették és dalolták országszerte. Írt egy kéziratban maradt drámát, Istenítélet címen, amelyet a Pesti Nemzeti Színház 1839. április 8-án mutatott be.
Természettudományi cikkeinek sora jelent meg. A villanyról, a melegrül, a fényl és tüzes leveg i tüneményekr l, a gyümölcstermesztésr l, a vetésmódokról, a szivárványról értekezett. A selymészet kézikönyve címmel a selyemhernyók tenyésztésér l adott ki gyakorlati összefoglalót. Nyelvészeti tevékenységét egyidej leg kezdte természettudományi publikációval. Számos ma is közkelet szavunk megalkotója volt, mint például: Alagút, bizonylat, bohóc, bók, egyéniség, elismervény, építész, fiúsítani, gyakorlat, hangsúly, irányt , jelenleg, jelentkezni, jelzálog, jogsérelem, köteg, mérnök, mértan, m egyetem, népies, óvszer, szentesíteni, taglalni, tanúsítani, versenytárs, versszak, villany stb. Jogi, irodalmi és hírlapírói-szerkeszt i tevékenysége közben - nyilván megélhetési gondjai miatt - f úri családoknál (Zichy-ek, Batthyány-ak) nevel sködött. 1844 májusában el rehaladt tüd baját gyógyítani Zichy Ödön kálozi birtokára utazott, ahol egy hónapi keserves szenvedés után június 22-én meghalt. A falu református temet jébe temették. Sírköve ma is ott áll, magányosan a fehérvári országútra tekintve. Rajnai Kálmánné
Aknám ölén Ha dolgozom, Enyészettel Barátkozom; Mit féljek hát Halálomtúl, Ma vagy holnap Ha rámborul. Mindegy, mid n Éltem szakadt, Nyugodjam föld Vagy szirt alatt;
Itt és amott, Mikint szegény, Feledve a Bányászlegény. S ha édesebb A nyúgalom, Hová nem ér Zaj, embernyom: Úgy még aknám Szirtfenekén Legédesebben Szendergek én. Kunoss Endre
7. oldal
IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK Közös sikerünk, hogy eredményesen zárultak a Standardizált Irányítási Rendszerek – MIR, KIR, MEB - tanúsítási és id közi auditjai
szabályozásnak megfelel -e, ezek együttesen mennyire eredményesek és hatékonyak, továbbá kielégítik-e a szabványban rögzített követelményeket. A TÜV Rheinland InterCert munkatársai pozitívumként kiemelték, hogy a korábbiakhoz képest lényeges fejl dést tapasztaltak az adatelemzésekben, amelyek a lényegi területekre és elemekre irányulnak, eredményeik célszer en vannak hasznosítva. Er södött a vev központú gondolkodásmód, szélesedtek a vev kezelésnél alkalmazott módszerek. Kiterjedtebb és eredményesebb a bels veszteségek feltárása és csökkentése. Tudatos, tervszer , az eredményességet központba helyez a fejlesztési folyamat m ködtetése. A felülvizsgálat hozzásegített ahhoz, hogy szem-
Október utolsó hetében els alkalommal került sor az ISO 9001:2000 szabvány szerinti min ségirányítási rendszernek a MAL Rt. egészét átfogó, egységes tanúsítási eljárás lefolytatására. A záró értékelés során az auditorok kijelentették: „A MAL Rt-nél kiépített és m ködtetett min ségirányítási rendszer a vonatkozó szabvány követelményeit kielégíti, az ezt igazoló tanúsítvány kiállítható.” A három napos felülvizsgálat során Dr. Bartháné Sinkó Márta vezetésével az auditor team (Fehér Albert, Balogh Levente, Hóbor Miklós) a MAL Rt. m ködési folyamatait teljes keresztmetszetében áttekintette. Ennek során a székesfehérvári központban, az ajkai és az inotai telephelyeken, valamint a termel divízióknál több ezer tényt vizsgáltak meg. A vizsgálat valamennyi esetben kiterjedt arra, hogy a folyamatok és tevékenységek megfelel en szabályozottak-e, a m ködési gyakorlat a
besüljünk javítási, fejl dési lehet ségeinkkel. Ezek közé tartozik a helyesbít és megel z tevékenységek tervszer bb, szisztematikusabb végzése, a feladatok, felel sségek és hatáskörök következetesebb meghatározása és érvényesítése, a dokumentációkezelés egyszer sítése, célszer sítése. Feladataink az eredményes audittal nem zárultak le. A min ségirányítási rendszer hatékony m ködtetése mellett a folyamatos javítással is foglalkoznunk kell. Kovács Z.
KIRály! Ez jellemzi röviden az inotai telephely Környezetközpontú Irányítási Rendszerét. Király! - ahogy a fiatalok mondanák. Ez a szó kifejezi mindazt, amit b vebben így értékelünk: Nagyszer ! Remek! Nagyon jó! Ez igen! Ez igen, mert els nekirugaszkodásra a TÜV Rheinland InterCert megfelel nek találta az MSZ EN ISO 14001 sz. szabvány szerint kialakított rendszerünket. Ez igen, mert annak ellenére, hogy a rendszer m ködtet je a tanúsítás napján ágynak esett, ajkai kollega segítségével bizonyítottuk felkészültségünket. Ez igen, mert a KIR megbízottak napi munkájuk mellett, er n felül dolgoztak területükön, hogy az összes környezeti tényez t feltárják, hatásukat értékeljék és intézkedjenek a jelent s környezetterhelés csökkentése érdekében. Egy éves kemény munka van mögöttünk. A környezetvédelmi f mérnök irányításával, a területi KIR megbízottak és KIR auditorok közrem ködésével szabályoztuk és ellen riztük a környezetre ható tevékenységeinket. Képzések, konzultációk és üzemlátogatások segítették munkánkat. Az ajkai rendszer megismerése nagy segítség volt számunkra. Az egy hónappal
KIR-MEB – Ajka A MAL Rt. Ajkai telephelyre 2002 december hónapban újította meg az 1999 évben megszerzett tanúsítást. Egy tanúsítás 3 évig tart, a cikluson belül évente kerül sor a tanúsító szerv általi felülvizsgálati auditra. Ezen id közi felülvizsgálati auditra 2003. október 2 - 3-án került sor. A munkát mindkét rendszeren belül a 2003 évi célkit zéseknek és munkaprogramoknak megfelel en, a törvényi, rendeleti el írások alapján, a tanúsító szabványban meghatározott módon végeztük. Az auditokra való tervszer felkészülés mindannyiunkban kell feszültséget és várakozást okozott: hogy vajon sikerül-e? Az elmúlt 4 év során egyre jobban megismertük a vonatkozó el írásokat és alkalmaztuk azokat. Igen ám, de az auditok tartalmi és formai követelményei is ugyanúgy n ttek
Fotó jobb oldal: Dr. Bartháné Sinkó Márta MIR vezet auditor, középen Beregi András KIR vezet auditor ezel tt megtartott el audit eredményét, 2003. október 20-21-22-én megtartott tanúsító audit igazolta. A tanúsítvány megszerzése komoly eredmény, de elbizakodásra nem ad jogot. Nem elég megszerezni ezt a tanúsítványt, de meg is kell tartani. A már évek óta jól m köd min ségirányítási rendszerre épített környezetközpontú irányítási rendszert nap mint nap ellen rizni, fejleszteni kell. A tevékenységünk során a környezetet terhel hatásokat évr l évre csökkenteni kell. A jelen sikere már a miénk. A jöv sikere dolgozóink és vezet ink elkötelezettségén múlik. Köszönjük munkájukat! Rajnai Kálmánné
velünk szemben. Ennek megfelel en a felkészülés is több irányú volt, mind a helyszíni bejárások, mind a szabvány követelményekb l adódó folyamatos javításnak való megfelelés. Az id közi felülvizsgálatok egy id ben, egymás mellett párhuzamosan, rendben, eredményesen lezajlottak. Összességében elmondató, hogy mind a KIR, mind a MEB rendszer pozitívan járul hozzá az ágazat / telephely 2003. évi eredményes m ködéséhez. Az éves munkákról elmondható, hogy több területen sikerült el bbre lépni. Ezek közül kiemelnénk a következ ket: mind többen ismerik és alkalmazzák a napi munkában a szabvány szerinti m ködést, figyelemmel kísérik, hatékonyan segítik a megbízottak munkáját, lényegesen javult a kommunikáció a számítógépes hálózat útján, eredményesebbek lettek az oktatások, az egyes szakterüle
tek megbízottjai közül mind többen különösebb irányítás nélkül tudják végezni a feladataikat, javult a folyamatokban való dolgozói részvétel, azaz minden vizsgált gazdasági terület be tudta mutatni az éves tevékenységét, eredményességét. Az éves vezet ségi átvizsgálások a szabvány el írásainak megfelel en tárgyilagosak, konkrétak és dokumentumokkal alátámasztottak voltak. A KIR éves munkájából a legfontosabbakat kiemelve: környezeti hatások kezelése és csökkentése: pontforrások és munkahelyi kiporzások csökkentése a hidrát és timföld feldolgozásnál és a finom termék divíziónál, vörösiszap téren végzett rekultivációs munkák, vörösiszap térségi monitoring hálózat m ködtetése, környezeti állapot javítása, az új környezetvédelmi jogszabályokból adódó feladatok végrehajtására való felkészülés. folytatás a nyolcadik oldalon
8. oldal
AKTUÁLIS
KIR-MEB – Ajka folytatás a hetedik oldalról A MEB éves munkájából kiemelked a munkaköri kockázatok elvégzése és az ezzel kapcsolatos elemzések, id szer kockázatértékelések elvégzése, munkabiztonsággal kapcsolatos dolgozói felmérés, oktatások és képzések javítása, m velet ellátási képességek vizsgálatában való részvétel. Az átvizsgálás egyik f célja az is, hogy megvizsgáljuk, mely területeken van javítani való. Mindkét rendszer dokumentumai, feljegyzései megtekinthet k a hálózaton. Az auditok igazolták számunkra azt, hogy a környezetvédelem és a munkavédelem területén a tudatos, tervszer és eredményes munkát végzünk. A vezet ségi átvizsgálás és az auditok során természetesen kerültek el javítandó területek is. Továbbra is kiemelt javítandó terület a munkavégzéshez és munkakör ellátásához szükséges oktatások és képzések hatékonyságának növelése, munkakörnyezet és munkakörülmények javítása, káros környezeti hatások csökkentése, dolgozói megelégedettség további javítása. A 2004. évi célkit zések között mindkét területen a további eredményes munka, illetve az új jogszabályokból adódó feladatok végrehajtására való felkészülés és megfelelés a kiemelt feladat. Szeretnénk megköszönni mindazon dolgozóknak, vezet knek és a rendszerek m ködtetésében közvetlenül résztvev knek, akik munkájukkal hozzájárultak a KIR és MEB rendszerek sikeres id közi felülvizsgálatához. Sulyok Jen – Horváth Béla
Az üzemi tanács választások elé November 27., 28. és 29. között üzemi tanács választásokat kell tartani a MAL Rt. ajkai és inotai telephelyein. A választásokon megszerzett mandátum három évre szól és legutóbb az összeolvadáskor, 2000-ben választottunk ÜT-t. A hangsúly a „kell tartani” szó összetételen van. Határozott véleményem, hogy éppen a kritikus gazdálkodási körülmények és ezek következményei miatt hozott munkáltatói intézkedések teremtette helyzetben kell demonstrálni igényünket az információs, konzultációs és véleményezési jogaink érvényesítésére a társaság döntéshozó folyamataiban. A voksolás ugyanis els sorban arról szól, hogy lehet séget kapjunk a döntésekben való részvételre. Másodsorban szól arról is, hogy a munkavállalók közösségéb l ki kapjon erre lehet séget. A MAL Rt.-nél m köd két telephelyi és a központi üzemi tanács kit zött céljainak és a választók elvárásainak megfelel en rendszeresen gyakorolta az Mtben biztosított jogokat. Korrekt, a munkáltatóval való kapcsolattartást részletesen rögzít üzemi megállapodást kötöttünk, amely megadta a valóságos együttm ködés kereteit. Magába foglalja a jogosítványok értelmezését, eljárási szabályokat és el írja a m ködés szükséges feltételeinek biztosítását. A megállapodásban értelmezett üzemi tanácsi jogosítványok a munkáltatótól szabályszer séget, a törvényes el írások betartását, és tevékenységének nyilvánosságát igénylik. Ez egy fontos hozadéka m ködésünknek. A szakszervezetek hatékonyságát jelent sen növeli az üzemi tanács gyakorlatilag korlátlan információs lehet sége, pl. az üzleti tervet illet en, az évközi folyamatos tájékozódás a teljesülésr l, a bérkifizetéssel összefügg likviditásról, a bérek, keresetek alakulásáról. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalata bizonyítja, hogy a párhuzamos m ködés ellenére sikerült elérnünk, nem keveredett össze az üzemi tanács és a szakszervezetek tevékenysége, elhatároltuk egymástól az érdekvédelmet és a részvételi jogot. Sokkal inkább a közös cél és feladat elve volt az, ami el segítette mindkét szervezet eredményesebb tevékenységét. A személyi átfedések is inkább kölcsönös el nyökkel jártak és a jelen választások alkalmával is meg kell rizni a szakszervezetek befolyását az üzemi tanácsokban. Miért lehet fontos az érdekvédelem számára az üzemi tanács választás a már említett információs és véleményérvényesítési lehet ségeken túl? Ismert, hogy a Munka törvénykönyve kimondja: „A szakszervezet jogosult a munkáltatóval a kollektív szerz dést megkötni, ha jelöltjei az üzemi tanács választáson a leadott szavazatok több mint felét megszerezték.” Meg kell tehát rizni és tartani mindkét szakszervezet szerz déskötési jogát, mert az utóbbi években megtapasztaltuk, hogy csak azok a juttatások vannak biztonságban, amelyeket a kollektív szerz dés garantál. Van tehát mit féltenünk, és van miért féltenünk ezeket az évek alatt kivívott jogainkat. Nem állítom, hogy a MAL Rt.-nél megválasztott üzemi tanácsok m ködésében nincs mit javítani. Mindig is lesz, hiszen az igények folyamatosan változnak, és ahogy a tapasztalatok gy lnek, csak úgy lehet egyre jobban megfelelni az elvárásoknak. Meggy z désem, hogy az üzemi tanácsok munkájában a folyamatosságot fenn kell tartani, ez közös érdekünk. Bízom benne, hogy ez a kis dolgozat elegend indokot fogalmazott meg a választáson való aktív részvételhez. Ughy Károly
Év végi munkarend 2003. december 13. szombat – munkanap → 2003. december 24. szerda - pihen nap 2004. január 2. péntek - pihen nap → 2004. január 10. szombat – munkanap
Decemberben az ALU-FÉM divíziónál és a Tárcsa és Szalag divíziónál a szokásos leállás lesz, amikor is a nagykarbantartások megtörténnek
Kedves Munkatársunk
A MAL Híradó ez évi utolsó számát tartja a kezében, így ezúton az alábbi ünnepi összeállítással kívánunk Boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag Új évet Szerkeszt k
Ünnepek története és népszokásai
Advent: Adventus- latin eredet szó, jelentése eljövetel, megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére való felkészülés id szaka. Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készül dés ideje. Az advent 4 hétig tart, a december 25-e el tti negyedik vasárnappal kezd dik. December 6. - Szent Miklós püspök emléknapja, aki a IV. században élt a kisázsiai Myrában. Segítette a szegényeket, nincsteleneket. A legenda szerint egyszer egy nyitott ablakon dobott be aranyakat három hajadonnak, kik ezáltal tisztességgel férjhez mehettek. Innen ered a szokás, hogy gyermekek a mai napig kiteszik az ablakokba kitisztított cip iket, s várják a jóságos Mikulás bácsit, aki piros ruhába öltözve, fején püspöksüveggel, hátán puttonnyal járja az országot-világot, megajándékozza a "jó gyermekeket". December 24. – szenteste: sszüleinknek, Ádámnak és Évának az ünnepe, de a nép karácsony szombatjának, szenvedélye estéjének is nevezte. Ismerhetjük a bibliai történetet, hogyan teremtette meg az Úr Ádámot és Évát, hogyan csábította el ket a kígyó, s mi lett mindennek a következménye: szám zetés a Paradicsomból. Azóta b nh désként az asszonyok fájdalmak közepette szülik gyermeküket, s a férfiak arcuk verejtékével keresik meg kenyerüket. Ám Isten kés bb megígérte, elküldi egyszülött fiát, hogy megváltsa az emberiséget az eredend b nt l. Így született meg december 24-ének éjszakáján a kis Jézus, s kapcsolódott össze a két ünnep egyetlenné. December 25. - karácsony napja, a téli napforduló si ünnepe, a kereszténységben Jézus Krisztus földi születésének emléknapja, az életet adó fény megszületésének napja. A hagyományos magyar paraszti életben a család ünnepe. Ez a nap a betlehemezés ideje. Ekkor mutatta meg eredményét advent, Márton, Katalin, András, Borbála, Miklós, Luca napja andrásoló vagy más jósló cselekménye. Az éjféli "misevégz " harangozással fejez dött be a napfordulás, a születés szent id szaka. December 26. - karácsony másodnapja: István napján zabot és sót szenteltetett a régi falu népe, reg sök járták a házakat. Istentisztelet után "istvánoltak": zeneszóval, rigmusokkal köszöntötték fel az Istvánokat. KCS
A MAL HÍRADÓ cím bels társasági tájékoztatót:
Kiadja : Dr. Sillinger Nándor vezérigazgató Szerkeszti : Szerkeszt Bizottság Kiadvány szerk.: Min ségügy és Szervezés – Ajka III. évfolyam 4. szám
