Megjelenik negyedévente Balázsfalván
Református Egyházközség
RMDSZ szervezet
Szülőföldünkért Egyesület
Római Katolikus Plébánia
gondozásában
VI. szám 2008 március 23
Maradnak az igazak és a jók! A tiszták és a békességesek... Wass Albert:Üzenet haza
Húsvéti gondolatok
Nála vannak a halál kulcsai
„A hét első napján, ott ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: Békesség néktek!" Jn 20,19 Kinek volt és kinek van ma igazi húsvétja? Úgy gondolom, nem azoknak volt, akik elsőként mentek a sírhoz. Az asszonyok ugyanis nagyon szomorúak voltak, és azon gondolkodtak, hogy vajon ki fogja a nagy követ elhengeríteni. Az igazi húsvét nem az üres sírral kezdődik, hanem azzal, amikor Jézus valami módon, titokzatosan beleszól az életünkbe. Mária Magdolna Jézust először a kertésznek gondolta. De amikor Jézus megszólal, megismeri a szeretett Mester hangját és térdre hull. Ebben a térdrehullásban már benne van húsvét öröme. Mitől lesz valakinek igazi húsvétja? Ha szívéről lepattannak a zárak! Rengeteg a zár a szívünkön, életünkön: a kételkedés, a megélhetés gondja, a túl nagy fájdalom vagy éppen a túl nagy öröm. Zárak, amelyek elzárnak valakitől és bezárnak valamibe. Egy sajátos énközpontú életbe, amelybe Jézust csak egyszerkétszer engedjük be, akkor is csak életem pereméig. Az igazi húsvét ott kezdődik, ahol Jézus a zárt ajtók ellenére megjelenik középen, és így szól: „Békesség néktek!" Higgyétek el, Testvéreim, ez a békesség a húsvét örömét hordozza. Ebben a békességben maga Jézus van jelen. Ez a békesség olyan erő, amit nem lehet megmagyarázni. Ez a békesség és erő nem tőlünk van!
„Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, aki vala és aki eljövendő, és a hét lélektől, amely az Ő királyiszéke előtt van, és a Jézus Krisztustól, aki a hű tanúbizonyság, a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme. Annak, Aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az Ő vére által, és tett minket királyokká és papokká az Ő Istenének és Atyjának: Annak dicsőség és hatalom mindörökkönörökké! Ámen. Mikor pedig láttam Őt, leesém az Ő lábaihoz, mint egy holt. És reám veté az Ő jobbkezét, mondván nékem: ne félj! Én vagyok az Első és az Utolsó és az Élő. Pedig halott valék, és ímé élek örökkön-örökké Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai. (Jel 1,4-6. 1718.). A fenti idézet a Jelenések könyvéből származik, abból a könyvből, amelyet János apostol a 90-es évek elején írt, éppen akkor, amikor Domitianus római császár megindította az első szervezett keresztyénüldözést. Azokban az időkben minden keresztyénnek naponta készen kellett lennie arra, hogy jönnek és elviszik. Kiéheztetett vadállatok elé dobáltatta őket a császár, vagy más kegyetlen módon oltotta ki az életüket. Éppen ezért ez a levél lényegében bátorítás. A bátorításra szorulóknak azt írta János: „Légy hű mindalálig (itt vértanúhalálról van szó) és néked adom az életnek koronáját.“ A gyászolóknak azt mondta: „Boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg.“
Folytatása a 2. oldalon
1
Folytatása a 2. oldalon
.
.
mint egyetlen, hanem mint első lépett ki. Utána követik hosszú sorban mindazok, akik Őbenne hisznek. Ezért vigasztalta Ő Máriát és Mártát Bethániában így: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz énbennem, ha meghal is, él.“ Azt mondja itt János –ha nem is használja most ezt a képet- hogy a halál: alagút. Bejárata van, de kijárata is van. Csak addig sötét, amíg benne vagytok, s utána jön valami olyan fény és ragyogás, amit az ember el sem képzel. Ne féljetek tőle, mert a halál elnyeletett diadalra. Krisztus feltámadása legyőzte. Ő elsőszülött a halottak között, és ti, akik már itt az Ő testvéreivé lettetek, testvéreiként követitek a halálon át az igazi életbe. S itt jön a legmerészebb megállapítás: A föld királyainak fejedelme. Na, de Domitianus császár képzelte magát annak! Ezen a kifejezésen János megint elmosolyodik és azt mondja: hát ti ezt elhiszitek? A domitianusok jönnek és mennek. Szerencsétlen 15 évig kegyetlenkedhetett és aztán elragadta a halál őt is. Őrajta úr a halál. De a föld királyainak Fejedelme, a mi feltámadott Krisztusunk Úr a halálon is! Hozzá ragaszkodjatok, az Ő uralma örökkévaló, az Ő birodalma nem rendül meg soha! János folytatja: Aki szeret minket, és aki vére által megszabadított a bűneinkből. Még az igemódok és igeidők is evangéliumot közölnek: „szeret minket“ –itt olyan kifejezés van, ami a tartósságot, a folyamatosságot mind a mai napig jelöli. „Megmosott és megszabadított minket“ –ez meg a teljesen befejezett, lezárt, tökéletes cselekvést fejezi ki. El ne felejtsétek, hogy a szabadítás megtörtént, a tiétek, de mivel nagyon rászorultok az Ő gyöngéd szeretetére, vegyétek észre, hogy Ő mind a mai napig szeret. S mindennek a biztosítéka, hogy Ő feltámadott. Itt már nem a szentíró beszél, hanem maga Krisztus. És hogyan mutatkozik be? Én vagyok az Első és az Utolsó, és az élő, pedig halott voltam. De ímé, én élek örökkön örökké, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai. Egy remekbe szabott kép: a feltámadott Krisztus, amint kilép a halottak birodalmából, és felmutatja a halál és a pokol kulcsait, ami csak Nála van. Vannak ajtók, amelyeket csak Ő nyithat ki, és csak Ő zárhat be. Vannak ítéletek amelyeket Ő hozott, és nem lehet megfellebbezni sehol, senkinél, mert Neki adatott minden hatalom mennyen és földön. Ő az, Aki szeret minket, és az Ő vérével megmosott minket, és az Isten országának állampolgárságát megszerezte nekünk. Azt hiszem, nem kell hosszadalmasan részletezni, hogy milyen sokféle próbatétel között vezet a mi utunk is. Egy ijesztő diagnózis, valami hirtelen támadt súlyos betegség, egy baleset a családban, s az ember megrémül. Nagy úr a halál. Egyszer mindannyiunkat elnyel. A húsvéti evangélium azt mondja: nem nyel el! Aki már itt Krisztusé, az az Övé marad halála óráján és utána az örökkévalóságban is. Aki már itt engedte, hogy jobb kezébe zárja őt a Megváltó, az ott marad a kísértések között is, a szenvedések között is, a kétségek közepette is. Ott marad a magányban is, a gyászban is, a félelmek között is. Mert az, Aki húsvétkor feltámadott, ma is kezében tartja a halálnak és a pokolnak kulcsait. Csatlakozzunk ezért tüstént az Ő győzelmes népéhez, és kérjük, hogy Ő szabadítson meg mindenféle bizonytalanságunktól, erőtlenségünktől, félelmünktől, és segítsen el erre a diadalmas húsvéti bizonyosságra: Ő az elsőszülött a halottak közül, ma is Ő a világ királyainak Fejedelme, Ő irányítja a történelmet, -a mi népünk, ami családunk, a mi kicsi életünk történetét is- és Ő nyitotta meg előttünk az Isten országának kapuját. Ezáltal lehetünk bizonyosak abban, hogy elkészített helyünk van az atyai házban. Ámen.
Húsvéti gondolatok Folytatása a 1. oldalról
Emberileg összeroppanás, jajveszékelés az, ami a gyászolót jellemzi. A zárakat lepattantó Jézussal viszont csendben tudunk maradni, s talán hálát is tudunk adni azért, aki eddig velünk volt, akit eddig szerethettünk. Zárakat hordozó húsvét, vagy igazi boldog ünnep vár ránk? Mindenkinek kívánom, hogy hulljanak le a zárak a szívekről, induljanak el a lábak, és legyünk együtt Húsvét ünnepén - itt, Isten házában! Ámen. Hálát adunk neked, Istenünk, azért a bizonyosságért, hogy Jézus Krisztus nem maradt a halálban, hanem feltámadt, és él. Kérünk, vésd ezt igéddel szívünkbe, hogy életünk megnyíljon előtte. Szentlelked által teremts bennünk kételkedés nélküli hitet, hogy az élő Úr Jézus Krisztus legyen reménységünk életünkben és halálunkban. Űzd ki belőlünk a halál félelmét, és töltsd meg szívünket az örök élet örömével. Ámen. A föltámadás épp csendességében isteni. Olyan, mint a teremtés hajnala, s azóta is a hajnalok: a csírázás, a születés és a fogantatás fokozhatatlan intimitása, bensőségessége jellemzi.. Tökéletes természetességében így csodálatos, igaz és reális! Ezért nincs is rá egyéb, nem is lehet rá más válaszunk, mint az, hogy valóban feltámadott! Tür, 2008 Húsvét Lóri atya
Nála vannak a halál kulcsai Folytatása a 1. oldalról
És az egész társaságnak újra és újra mondja: „Aki győz, örökségül nyer mindent.“ Nagyon kemény helyzet volt ez, és kegyetlen belső harcot kellett megvívnia mindn hívő embernek. Ebben a harcban bátorította őket, hogy mindent elveszíthetnek, csak Krisztust el ne hagyják, mert akkor az életüket dobják el maguktól. Hogyan bátorította János az üldözött keresztyéneket? Úgy, hogy újra és újra a feltámadott Krisztusra mutatott. Ez a könyv elejétől a végéig a megdicsőült, feltámadott, élő Krisztusról szól. Számtalan változatban írja le, hogy kicsoda Ő. Hogy mit jelent az, ha valaki Hozzá tartozhat, és miért a legfőbb kincsünk nekünk Ő, és a Vele való közösség. Itt hangzik el sokszor az, hogy Ő győzött, és ezért az tartozik a győztes sereghez, aki Őt el nem hagyja. Itt hangzik el sokszor az a bizonyságtétel is, hogy valóban feltámadott és ma is él és uralkodik. Ennek a könyvnek a nyitányából idéztem most néhány mondatot. Roppant jellemző, hogyan nevezi itt a feltámadott Krisztust: Jézus Krisztus a hű tanú. Itt a „mártír“ szó szerepel az eredeti szövegben. Jézus is mártír, hiszen engedelmes volt halálig, mégpedig a keresztfának haláláig. Aki Érette vállalja a vértanúságot, az nem lesz rossz társaságban, mert sorsközösségbe kerül a vértanú Krisztussal. De nem csak az Ő szenvedésében részesedik, hanem az Ő dicsőségében is. Ő a hű tanú. Benne van ebben az a kedves biztatás: maradjatok ti is hű tanúk, ha kell, a vértanúságig. Elsőszülött a halottak közül. Abban az időben mindenki számára érthető volt ez az erőteljes kép. Olyan magabiztosan szokták egyesek mondani: „a halálból nem jött vissza még senki.“ Jézus nem csak hogy visszajött, hanem át is lépte a halált. Feltámadásával kaput tört a halálnak számunkra áthatolhatatlan falán, amelyen Ő nem
Németh Ferenc- lelkipásztor-
2
mindennapok bajaitól elcsigázva megfeledkezünk a lényegről: a lelkiekről? Pedig ezzel kellene kezdeni! Rendet rakni a lelki világunkban, kitakarítani a szennytől, felállítani egy értékrendet, s csak a hasznos dolgokat tárolni, arra koncentrálni. Mindazt, ami fölöslegesen terhel és nyomaszt, ki kell pakolni ahhoz, hogy a jó és nemes gondolatok gyarapodhassanak! Ez részben hasonlít a lakásban végzett ünnep előtti nagytakarításhoz, amikor minden kis zugot megbolygatunk, patyolat tisztára mosunk, az addig mellőzött hasznavehetetlen lomot a kukába dobjuk. Utána a tiszta, rendes házban sokkal jobban érezzük magunkat: mintha szebb lenne körülöttünk a világ. Pedig semmi sem változott, csak a kosz tűnt el. Egy lakásban könnyebb a nagytakarítás, mert látszik, hogy mi szorul tisztításra. A lelkünkben viszont nem. Így könnyű eltakarni az emberek szeme elől a mi sok lelki koszunkat. A gond az, hogy addig gyűl, míg elhatalmasodik a mi tiszta részecskéink fölött is. Teljesen megfertőz: olyannyira, hogy képtelenek leszünk önerőből kitakarítani. Segítségre szorulunk. Legtöbb esetben még magunknak sem akarjuk bevallani, hogy a lelkünk kerekei akadoznak. De van Valaki, Aki mindent lát és tud! Tőle semmit sem tudunk eltitkolni. Kérni kell az Ő segítségét a megtisztuláshoz, a lelki nagytakarításhoz az ünnepre való készülődésben. Ha ezt tiszta szívvel őszintén kérjük, sikerül visszanyerni gyermeki tisztaságunkat: segíteni, sajnálni, örülni, szeretni tudunk és a boldogság érzete tölt el. Ez az igazi ünnep! Ilyen ünnepre mindnyájunknak szüksége van. A piros betűs ünnepek is akkor igaziak, ha teljes létünkkel éljük át azokat. Nem csupán a külsőségekre figyelve. Próbáljunk magunkba szállni és mérlegelni, hogy milyen szívvel és lélekkel vártuk és fogadtuk be az ünnepet! És ha úgy érezzük, hogy nem vagyunk elég tiszták, hajtsuk le fejünket Isten előtt, kérve, hogy segítsen megtisztulni. Biztosan sikerülni fog.
A feltámadás most történik Jézus feltámadása a világ legmegrendítőbb, a történelem egyedülálló eseménye. De éppen ez a legnagyobb esemény rá a tanú, hogy egyetlen feltámadás sem történik látványosan, hanem csendben, de megállíthatatlanul. A lelki életben is ez a törvényszerűség valósul meg. Ma is vannak nagy megtérések, de ezt nem kiáltják világgá az újságok. Az irgalmas szamaritánus ma is járja a világ országútjait, csak nem kísérik fotóriporterek. És ez a gondolat képes új optimizmussal eltölteni csüggedt lelkünket ezekben az apokaliptikus időkben, amikor úgy tűnik, csak halál van és nem feltámadás. De nem így van, csupán tiszta szem kell hozzá, hogy meglássuk, Krisztus ma is feltámad és itt áll közöttünk. A kérdés csak az, hogyan képzeljük el őt. És éppen ez a feltámadás másik jelentős körülménye. A feltámadott első gondolata nem az volt, hogy elmenjen Kaifáshoz vagy Pilátushoz és megbüntesse őket, hanem ott maradt a kertben és várta övéit, hogy velük találkozzon: először Mária Magdolnával, aztán a többiekkel, mindenkivel, aki kereste őt. Péternek nem rótta fel árulását, nem vonta kérdőre gyávaságukért azokat, akik szétfutottak, nem kérte számon tőlük, amiért magára hagyták a Kálvárián. Amikor pedig a Tiberiás tó partján várta őket, nem rótta meg őket, mondván: "Hiába is erőlködtök, nélkülem úgysem fogtok semmit", hanem csendesen, szelíden, szinte alázatosan megkérdezte őket, nincs-e valami ennivalójuk? Véssük jól lelkünkbe ezt a képet: a feltámadt Krisztust, amint ott áll egymagában az üres sír mellett és vár. A feltámadott ma is ugyanígy viselkedik: senkit nem vádol, senkit nem von kérdőre, senkit nem fenyeget a megsértett Isten nevében, hanem csendesen áll és kérdez bennünket, nincs-e valamink, amit neki adhatunk. Talán tényleg nem sok mindenünk van, amivel büszkélkedhetünk, de odaadhatjuk neki azt, amink van: szívünket, eszményeinket, szeretetünket. És akkor majd önátadásunk révén napjainkban ismét feltámad Krisztus és a világ felismeri, hogy húsvét nemcsak a mi legnagyobb, hanem a mi állandó, tartós ünnepünk, felismeri azt, hogy a feltámadás mindig itt és most történik. Ihlessen bennünket ebben a nagy szónok, Keppler püspök buzdítása: "Ahelyett, hogy állandóan saját fájdalmadat és sorsodat siratod, fordítsd tekinteted mások felé. Ahelyett, hogy saját terhedet elviselhetetlennek kiáltod ki, végy magadra valamit mások terhéből is. Ahelyett, hogy állandóan sopánkodsz, érezz együtt azzal, akinek még nehezebb a sorsa, mint a tiéd. Ahelyett, hogy másoktól vársz megértést, vigasztaljál másokat. És akkor sokszor nem tudod majd, hogy mi is történik veled: mások terhét vetted magadra és a sajátod vált könnyebbé; beteget gyógyítottál és saját szíved sebe hegedt be; szomorút vigasztaltál és saját lelked talált nyugalmat; mások szenvedésén enyhítettél és saját tövised életét törted; adni akartál és kaptál; azt hitted, hogy meghalsz és feltámadtál."
Udvari Ibolya Óvónő
Emlékezzünk meg a száz éve született Wass Albertről, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom jeles alakjáról. A Kolozsvár mellett elterülő Mezőségben, Válaszúton született. A debreceni gazdasági akadémián és a párizsi Sorbonne-on tanult . Művei a húszas évek végétől jelentek meg. A háború után emigrált, 1952-ig Németországban, ezután az Egyesült Államokban élt. A floridai egyetemen európai irodalmat és történelmet tanított, megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, lapokat szerkesztett, fontos szerepet töltött be az amerikai magyar emigráció szellemi életében. A kolozsvári bíróság 1946-ban - távollétében - háborús bűnök és gyilkosság gyanúja miatt halálra ítélte. A román hatóságok többször kérték kiadatását, de ezt az amerikai hatóságok bizonyíték hiányában mindannyiszor elutasították. Erdélyben és Magyarországon csak a rendszerváltozás után jelenhettek meg a könyvei. Amikor lehetőség nyílt volna honvágya enyhítésére, a hazatérésre, idős volt már. Az állampolgársága körüli huzavona sok ideig tartott és nagyon megviselte a romló egészségű és nehéz anyagi helyzetbe került írót. 1998. február 17-én a floridai Astonban öngyilkos lett. Hamvait 1999. augusztus 7-én a marosvécsi református templom kriptájában helyezték el. Népszerűsége egyedülálló a 20. századi magyar irodalom történetében.
2008 Húsvétján Lóri atya
Ünnepvárás Milyen is lenne az ember élete ünnepek nélkül? Az ünnep, az ünneplés hozzátartozik életünkhöz, színesebbé teszi azt, kiemeli a hétköznapok egyhangúságából. Az ünnepet mindenki másképp éli meg. Ez szorosan összefügg az ember életkorával, tapasztalataival, ismereteivel, környezetével, szociális helyzetével, és nem utolsósorban hitével. Minden ünnep a maga módján egyedi, de az attól is függ, hogy miként tesszük azzá. Tudunk-e úgy készülni, hogy a várva várt napon lelkileg megtisztulva tudjunk hálát adni azért, hogy megértük? Vagy a rengeteg munkától és a
Karácsonyi István
3
A nagymedvési református templom rövid története. 1913 március 19-én az esperes által kirendelt szakértő Horváth Péter, felvinci énekvezér, megvizsgálta az orgonát és" jónak találtatott". Ünnepélyes keretek között adják át a négy manuális hangszert.
A jelenlegi templom előtt meg volt egy templom. Ennek építéséről, fennállásáról, kinézetéről nincsenek adataink. Az 1789 márciusában tartott vizitáció megjegyzi, hogy a templom siralmas állapotban van. Ez meg a régi templom. A következő adat 1826-ból való Fogarasi Sámuel tollából. E sorokból kitűnik, hogy ez a régi templom nagyon sokban hasonlított a mostanihoz. 1880-ban elhatározzák, hogy új templomot építenek. Alapanyagokat vásárolnak és fuvaroznak, és megkezdik az építkezést. 1884-ben a torony elkészült és a munkálatok nagy erővel folytatódnak. A gyülekezet tagjai ingyen segítkeznek a mesteremberek mellett. A kezdeti lelkesedés fokozatosan alábbhagy, a pénz fogy, s így félkész állapotban, felszenteletlenül marad az Isten háza. 1907 júliusában tartott közgyűlésen a lelkész indítványozza, hogy "a templomnak elavult ablakai helyébe újabbak készítése eszközöltessék. "A lelkész, Király Gyula 10 koronát ajánl fel erre a célra. 1913 március 20-án, a lelkész levélben kéri fel a püspök urat Kenessei Bélát a felszentelésre. A püspök úr egyéb elfoglaltságaira hivatkozva a templomszentelésen nem tud jelen lenni, így az esperes úr Jancsó Lajos szenteli fel a templomot. 1913 május 13-án,"...a több mint három évtizeddel ezelőtt őseink áldozatkészségéből felemelt templom a mai napon felszenteltetett." Az elkövetkezendő időkben többször is felújították,javítgatták.1935-ben villámcsapás éri. 1939-ben a szörnyű jégverés tönkretette az egész fedélzetet.1955-ben a jegyzőkönyv a következőket tudatja: "a torony javítása javítást már nem tűr. "A következő esztendőben tartott vizitáció a már "szépen megújított" templomról beszél. Azóta a templom megélt néhány kisebb nagyobb javítást, majd 2004-ben tetőtől talpig felújítottuk. Harangok. A nagymedvési templom tornyában sokáig csak egy harang volt. Az első írás 1916-ból való, amikor ezt elvitték. A jegyzőkönyv szerint:"...a harang levétele történt 1916 december 4.-ik napján, 6-7 óra közt reggel. A leszereléssel dolgozott parancsnok Muresan Gergely 4 katonával. A harang a 12/1274.számmal lett ellátva. A megtérítési kárt kéri az egyház mivel igen szegény. "Ez a harang 65 kg volt. Egy másik iratban szó van egy 30 kg kisharangról. Az nem egész világos, hogy ez a toronyban volt e vagy sem, mivel némely helyen "iskolai harang"-ként emlegetik. Ennek a harangnak nyoma veszett. Egy, ez időben készült jegyzőkönyvben ez olvasható:" a pap az iskola harangját önként felajánlotta." 1923-ig nincs szó harangokról. Ez év elején elhatározzák, hogy 2 harangot fognak öntetni. Meg is rendelték Nagyszebenben. A harangok októberben készülnek el. A kisebbik harang 62,5 kg, magassága 37 cm. A nagyobbik harang 119,5 kg, magassága 45 cm. A felirata mindkettőnek ugyanaz: "közadakozásból a nagymedvési ref. egyház tagjai. 1923 SHIEB-NAGYSZEBEN". A harangokat 1923 október 8-án fizetik ki. A második haranggyűjtésre nem kerül sor, így a mai napon is az 1923-ban öntött harangok hívják Nagymedvés népét az istentiszteletre. Orgona A templomban sokáig nem volt orgona.1908-ban döntik el, hogy"...egyházunk orgonát akar állítani", s erre adományokból kívánnak pénzt teremteni. Az orgona elkészítését Simon László orgonakészítő vállalta el 1200 koronáért.
A lelkészek névsora. 1. Etidi István1 650-1653 2. Küküllővári Mózes1653-1656 3. Disznajai Mihály 1656-1657 4. Besenyei János 1657-1658 5. Csávási István 1658-1678 6. Makosfalvi Bálint 1678-1681 7. Sükei Ferencz 1681-1692 8. Makosfalvi Bálint 1692-1696 9. Királyfalvi István 1696-1712 10. Csacasi János1712-1732 11.Csernátoni Ferencz 1732-1755 12. Tompa Sámuel 1755-1788 13. Bartalus András 1788-1812 14. Bartalus Sámuel 1812-1840 15. Varga Zsigmond 1840-1874 16. Incze Ferencz 1874-1902 17. Bartalus János 1902-1904 18. Király Gyula 1904-1921 19. Benkő Kálmán1921-1925 20 Kovács István 1925
21. Kovács Áron 1925-1962 22. Deák György 1962 23. Erdélyi Zsombor 1962-1967 24. Molnár Attila 1967-1968 25. Veress Károly1968-1969 26. Kusztas Tibor 1969-1970 27. Feleki Domokos1970 28. Veress Sándor 1970-1975 Feleki Domokos Veress Sandor 29. Ladányi Sándor 1975-1976 30. Zoltán János 1976-1979 31. Dezső Mózes 1979-1980 32.Szabados József1980-1990 33. Kiss Károly 1990 34. Kónya Albert 1990-1997 35. Dr. Orbán János 1997 36. Sikó Csaba 1997-1998 37. Pál Alice 1998 38. Pál Attila 1998Pál Attila- lelkipásztor-
A „Szülőföldünkért” Egyesület támogatásával megjelent Páll-Tamási Berta néni „ Aki Gagynak vizét issza, annak szíve vágyik vissza ” című verseskötete. A kötet több mint 120 költeményt tartalmaz, melyeknek fő témája a szülőföld, egyház és család iránti szeretet, ragaszkodás. Isten áldását kérjük Berta néni és családja életére és további munkájára, remélve, hogy rövidesen segíthetünk a második verseskötet megjelenésében is.
A kötet iránt érdeklődni lehet Páll-Tamási Berta néninél, tel: 0258714233
Tisztelettel, Karácsonyi István
4
Fontos és nem fontos tantárgyak ?! Nagyszerűen egészíti ki az anyanyelv elsajátítását , a magyar órákon tanultakat, a fizika , vegytan órák szaknyelvét. Lehetővé teszi a logikai gondolkozás fejlődését , a számtannal karöltve és a műszaki szaknyelv megértését. A nyelv nem csak irodalom és nyelvtan, nem csak vers és próza, hanem a műszaki környezet leírása, megalkotása és alkalmazása. Néha gond van a tárgyak megnevezésével és a fogalmak megértésével anyanyelven. Ilyeneket hallunk néha : a zenét a ,, kászkában ” hallgatjuk ; gyűttem a ,, bicsiklétával ” ; fűstölt az ,, ésápámént ”; bédugtam a ,, prizába ” ; fel –oltottam a villant ” ; voltam a ,, primarián ” vettem egy ,, batrit ” stb. ,,a fejhallgató vagy fülhallgató, kerékpár, kipufogócső ,csatlakozó, városháza vagy polgármesteri hivatal, vásároltam egy elemet ” helyett. Ezeket a helyzeteket gyógyíthatja a technológiai nevelés is. Előfordult ,hogy azok a tanulók is , akik ismerik a magyar kifejezést, amikor kimennek az osztályból egymás között, mégis az idegen megnevezést használják. A napokban megkért az egyik tanuló, engedjem el , mert ,, vesz órát de română ”. Lenne bizony tennivaló ! ,, A technológiai nevelés mindenkihez szól, függetlenül attól, kinek merre tart az életútja. A nevelést szolgálja, de tartalma nem örökre megszabott, kifejezései nem zsugoríthatók be szűk, merev keretbe. A technológiai nevelés mindenekelőtt új szellemet , magatartást jelent. Olyan gondolkodásmód kialakítását célozza, amely technikai központú és a nagy alapelvek megértésére irányul, mert csak ezek magyarázzák a tudományos felfedezéseket is. A technológiai nevelés célja, hogy fejlessze a személyes kutatásba hajó intellektuális kíváncsiságot, a műszaki környezet kihívásaira reagáló magatartást, mozdítsa elő a kritikus, de pozitív, gondolkozást , s mindezeket az alkotó szellem, a kreativitás szolgálatába állítsa ”. ( Emil Planchard – francia pedagógus ) A Technológiai alapismeretek elnevezésű tantárgy a tanuló nevelésének egyik összetevője: hozzájárul személyisége alakításához. Célja elsősorban segíteni a tanulót a természetes és műszaki környezetével való ismerkedésben. Szándéka ugyanakkor az alkotókészség fejlesztése is, amelyhez a megfigyelések, a kutatás, a tervezés módszereit alkalmazza, kiegészítve egyszerű- a rendelkezésre álló anyagból készülő termékek kivitelezésével. Interdiszciplináris jellegű tantárgy, alakítja és fejleszti a műszaki tevékenységekhez kötődő elméleti és gyakorlati készségeket. Ezért se fokozzuk le !
Az utóbbi egynéhány évben nagyon sokat változott környezetünk, beleértve az iskolákat is. Merőben különböznek a tantárgyak és a tananyag is attól , amit a szülők sok éven át merevnek és állandónak hittek. Nem kis csodálkozással állapítjuk meg, hogy a kisiskolások dolgaiba sem nagyon szólhat bele a szülő, mert azt máshogy, a hagyományostól eltérő módszerekkel kérik az iskolában. Korszerű lett a tantárgyakat egy idő után osztályozni ,,fontos” és ,, nem fontosakra ”, amit az állandóan változó tanügyi törvények is befolyásolnak. Aggodalmainkat az egyre gyakoribb – és nem mindenáron indokolt – vizsgák, tesztek, felmérések, ellenőrzések, dolgozatok, képességi, felvételi vizsgák, stb. keltik. Ezért tanárok és szülők, tanulók és igazgatók a hangsúlyt azokra a tantárgyakra helyezik, amelyek, a sikert biztosíthatják. Itt három – négy tantárgyról lenne szó: számtan, magyar nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom, és földrajz vagy történelem. Eddig a sodrásban vagyunk és a pragmatizmus természetes. De valami kimarad az egyenletből. Olyan, mint amikor egy jó gyógyszer mellékhatásaival nem is törődünk. Mért lenne ez így ? Egyrészt azért, mert a gyermek nevelése nem szorulhat, csak a vizsgatantárgyakra, hiszen minden tantárgynak megvan a maga értéke és fontossága; másrészt azért, mert egy bonyolult világban az egyoldalú felkészülés gyenge fegyver. Hiba így kímélni gyermekeinket, nem tanulni valamelyik tantárgyat, mert azt ,, úgyse kérik ” ! De mennyire fogja kérni az ,, élet ” , ez a meg sem nevezett tantárgy, amelyik nincs is az órarendben, mégis minden tantárgy összege. Ne csak tantárgyakat tanítsunk 50 percen át, hanem neveljük állandóan a csemetéinket, otthon is, az iskolában is , szünetekben is, vakáció idején, munkanapokon vagy ünnepnapokon is, állandóan. Tanítsuk meg őket tanulni, pihenni, szórakozni, örvendeni, viselkedni, örülni az ajándéknak, ajándékozni, élvezni a fiatalságukat, emberré válni és szívósan küzdeni egy szebb és jobb életért ! Bátorítsuk és óvjuk őket mindenkor ! Egy pár éve bevezettek egy új tantárgyat, ami a régi kézimunka óra helyett kapott teret, lépést tartva a XXI. század fejlődésével. Bevezet a fejlett műszaki társadalom területeire és a tanulók készségeit hozza felszínre, segít alkalmazkodni és beilleszkedni a társadalomba.
Varró Árpád tanár
5
A balázsfalvi református templom története Folytatás lapunk I. számából
A kastély udvarán levő templomtól kell elindulnunk. „ Azon kő Templom, mely a Püspöki Rezidenciának és a kastélynak a Küküllő felől való szegletén vagyon a Dombon azzal egyűvé kerítve-jegyzi fel az 1793-as összeíráskor egy tanú vallomását a korabeli jegyzőkönyv- ennek előtte volt azon Templom a Balázsfalvi Reformata Ekklésiáé és valamelyik Apafi fejedelem építette volt. ” Minden bizonyára a Bagdi György által építetett templomot újíttatta fel Apafi fejedelem 1664 után. A templom mellett állt egy harangláb is két haranggal. 1737-ben a fejedelmi birtok a görög katolikusok tulajdonába került, 1738-ban a kastély püspöki rezidencia lett. Ha nem is azonnal, de még az 1740-es években „elfoglalta ezen Templomot elöbbször egy Klain nevű akkori püspök, azon kívül el foglalta volt az Ekklésiának két Harangjait is melyek közül a kisebbiket, mely ma is ezen Reformata Ekkla birtokában vagyon, késő este a Templom mellett lévő Haranglábról némely idevaló Ekklabéli emberek titkon levévén visszavétetett ugyan, de a másik, amely igen szép s nagy Harang mostanig a Püspöki Udvarban a Templom mellé epített Toronyban vagyon .... ezen elfoglaláskor mi tanúk tudjuk, hogy egy Pataki András nevű pap volt ezen Balázsfalvi Reformata Ekklésiába. ” Ezután még azt is elmondják :” tudjuk azt is midnyájan bizonyoson mivel értük is, hogy az idevaló Reform Ekklésiának ... a régibb Temetője volt az írt Templommal által ellenben Nap Kelet felől és mindjárt az úton túl úgymint a Paróchiális, és az ott tartozó telken felül a Dombon elé éppen a Monostiria helye és kertje előtt a Küküllő menő utczáig, mely Temető helyét ezen Ekklésiénak, viszont azon Klein Püspök foglalta el házhelyekre fölosztván Házak épültek reája ” ...A paplak a régi templomhoz közel, a Kastély előtt, a Küküllőre vezető utcácska és a déli oldalon húzódó út kereszteződésében, lefelé menve, balkéz felé a sarkon, sajnos ártérben volt. Itt laktak hosszabb-rövidebb ideig azok a balázsfalvi református papok, akik a kastélyhoz tartozó templomban, vagy a templom nélküli időben szolgáltak, és akiknek csak a nevük maradt ránk, vagy még az sem egészen. Ilyen volt : Debrezeni István 1717 körül Pataki András 1719-1740 kb. Két éves papnélküliség után egy Gördei nevű pap, akinek idejében vették el a harangot. Vinzi István az 1770-es évek körül. Ezután következnek az első önálló templomunk papjai: Benedek Sámuel 1787-1818 között, aki hosszú időn keresztül Egyházmegyénk főjegyzője volt, Benedek Gábor 1819-1848 Posoni Gergely 1848-1858. Sokat betegeskedett és 1874ben halt meg. Ágoston Mózes 1859-1892 ő a nagyidők egyik tevékeny hőse, egyházunknak 33 évig fungens lelkésze, s a nagyszebeni egyházmegyének sokáig esperese, 1914 február 15-én halt meg. Cseresznyés Ödön 1895-1902- majd 1907-ig. Az ő idejében épített új, avagy a mai templomunkban. Az új (mai) templom papjai: Cseresznyés Ödön 1902-1907 a templomépítő Péter Antal 1908-1928 kinevezett körlelkész 1. Péter Endre 1927 segédlelkész 2. Nemes Dezső 1928 segédlelkész Balogh Ferenc 1928-1929 kinevezett helyettes lelkész Derzsi Endre 1929-1933 kinevezett körlelkész Fazekas Sándor 1933-1939 kinevezett körlelkész
Nagy József 1939-1949 körlelkész cserével. Nagyenyedi majd Kolozsvári teológiai tanár, Karácsonyi István 1949-1972 kinevezett körlelkész Jánossy László 1973-2005 33 évi parókus lelkipásztor, 6 évig Nagyenyedi Egyházmegye esperese Németh Ferenc 2006A templom körüli deszka és léc kerítést ugyancsak a templomépítő Király József készíti el, a következő év tavaszán. 1904-ben a bejárati ajtóval szemben, a hátsó karzat alatt, balkézre van egy másfél méteres szabad hely, amit lebetonoznak és oda szerelik be a kályhát. 1905-ben Müller Henrik tordai asztalos készíti a templompadokat, elefántcsont színűre festve azokat. 1912-ben Pécsi Angster József és Fia cégtől megrendelik Orgonánkat. 1913-ban beszerelik. Felsorolni talán könnyű, de annál nehezebb volt előteremteni azt a több tízezer Koronás kiadássorozatot, amit az egymáskövető években ki kellett fizetni. Egyházunk a környékbeli egyházakhoz képest szegény. 1887-ben mindössze 22 hold 84 négyszögöl földje volt. Ebből 2 hold 870 négyszögöl kaszáló. A földekből 3 hold 1355 négyszögöl Mesteri fizetés volt. A papi kanonika 18 hold , 359 négyszögöl, de ez is megoszlott fele s fele arányban a nyugdíjas lelkipásztor és a fungens Cseresznyés Ödön között. Mindezt tetőzi az 1890-es évek közepén a Kisküküllő menti vasút építése, ha nem is nagy, de bizonyos terület kisajátítás alá esett, ezt talán kárpótolta- nem a kifizetés, hanem az 1896 őszén lévő határtagosítás, amikor az egyház a régi temető mellé egy darab 800-900 négyszögöles fekvőt szakítanak ki új temetőül. 1895-ben amikor Cseresznyés Ödön megújította a presbitériumot olyanképpen, hogy fele a faluból került ki, fele pedig városi, jórészben az intelligencia vezető személyeiből: Főszolgabíró, Takarékpénztár Igazgató, Királyi Ítélő Táblai Bíró, Királyi Telekkönyvvezető, ezáltal megerősítette az egyházat. Így indult neki a grandiózus terv az új templom megvalósításához. Az évenkénti vizitációs jegyzőkönyvek Segedelem forrásai kérdésnél rendszerint csak a perselypénz van beírva, vagy annyi, hogy „Nincsen”. A templom építés költségeinek java részét országos segélygyűjtésből fedezi. A templomépítő Király József, tordai építőmester, templomépítésünk közben és után is még több munkát végez Balázsfalván, iskolákat és más épületeket. Ezek mindenikénél a balázsfalvi lelkészi kanonika földjéből vettetett téglát az építésekhez. A tégla kitermelést az illető, darab számra fizette meg az egyháznak. Ilyen jövedelmi forrásból számolta el a mester a padok, majd a templom körüli léc és deszkakerítés készítését.1904-ben még egy említésre méltó esemény történt egyházunk életében: a nagyszebeni Egyházmegyéből, melynek a lelkipásztor főjegyzője volt, átcsatolódik a Gyulafehérvári Egyházmegyéhez. A templomépítő lelkipásztor halála után Péter Antal lép az örökébe s az ő szolgálatának az elején, 1909 május 9én, Generális Vizitációt kap a gyülekezet, amikor Kenessei Béla püspök felszenteli a felépített s bebútorozott templomunkat. Óriási nagy felhajtással és pompával zajlott a Vizitáció. A küküllőszögi állomáson Böjthe Kálmán járási főszolgabíró, a községben felállított diszkapunál Múzsnai József állomásfőnök, a parókián a presbitérium élén Péter Antal lelkész fogadta és köszöntötte a Magos rangú vendégeket. Rövid ideig tartó villás reggeli után a templomba indulnak, az ajtóban összegyűlt sokaságot köszönti a Püspök, majd jelképesen megnyitja előttük az „új templom” ajtóját s bevonulnak a Méltóságok, 15 palástos pap, valamint különböző vallásfelekezetek képviselői és utánuk a nép közül mindaz aki befért. Az istentisztelet úrvacsoraosztással végződött. Ezután ebéd, délután tisztelgő látogatás az érseknél. Végül estéli ünnepséggel végződött az 1909 május 9-i Generális Vizitáció.
6
Ezután megindul tovább a szürke hétköznapi élet a maga gondjaival, problémáival, örömeivel, bánataival együtt. 1911-ben a Magyar Kaszinó építésére kérnek és kapnak engedélyt a presbitériumtól tégla termelésre az egyház földjéből. Új énekeskönyveket vesznek a templomba. A gyülekezet nem ismeri ezeket az énekeket, ezért kérik a kántort, novembertől hetente foglalkozzon a felnőttek énektanításával. Lakatos Albert kántor-tanító vállalja is azt. A következő évben jő az I. Világháború, de még az év elején –február 15-én meghalt Ágoston Mózes nyugalmazott lelkész, akit az akkori presbiteri jegyzőkönyv úgy méltat, hogy „a nagy idők tevékeny hőse s egyházunknak 33 évig fungens munkás lelkésze s mint ilyen a Nagyszebeni Egyházmegyének sokáig esperese volt ”, majd az 1914-ről szóló lelkészi jelentés arról beszél, hogy a gyülekezet férfi tagjai közül 20-an vonultak be katonának, sőt egy halottja is van a háborúnak, kit a miskolci temetőbe temettek el. A következő évben kilátásba helyezik a harangok elvételét hadi célokra, 1916 november 30-án a nagyharangunkat át is vette a Hadvezetőség, 1917-ben requirálni akarják a következőt is, sőt kilátásba helyezik az új orgona lefoglalását, amire Istennek hála nem került sor. 1922-ben sikerült egy új harangot öntetni a marosvásárhelyi SCHIEB harangöntő cégnél, melynek felszentelésére augusztus hónapban kerül sor. A háború érezteti hatását egyházunk anyagi élete terén is, 1918-ban szóba kerül a Pepelovicinétól vásárolt 25 hold föld eladása. A háború évei alatt felgyűltek a karbantartási munkálatok is. A templom körüli léckerítésről hullnak le a lécek, betonkerítés kellene. 1919-ben felekezeti iskolánk felállítására érkezik az Igazgató Tanácstól rendelet, mert a magyar iskola szükséges. A kántori lak egyik szobájában nyerne egy felállítandó református iskola elhelyezést, de azután jött az invázió, az eddigi magyar fennhatóságot román váltja fel. A magyar állam vasutas és városi magas beosztású tisztviselőit kiviszi Balázsfalváról. Lélekszámunk lecsökken. A közhangulatot a 6/1919 október 5-i jegyzőkönyve tükrözi abban az egy mondatban, melyben a lelkipásztor felhívja a közgyűlés figyelmét a türelmetlenség okozta ablak károkra, melyek 1984-ben is megismétlődtek, amikor sűrű drótháló kerül a templom ablakokra. Egyébként ebben az időben minden gyűlés tartását be kellett jelenteni a csendőrségnek, és azok megtartását a Kormányzó Tanács kellett engedélyezze. Az EMKE iskola megszűnik, ezért van szükség felekezeti iskolára. Az óvoda helyiségüket átadták egy évre bérmentesen református iskola helyiségnek. Jött a helyi Főszolgabíróság 2160/1919 sz. requirálási rendelete, mely az egész EMKE telket a rajtalevő épületekkel klinikai célra requirálta, utána pedig az Igazgató Tanács a 42/1919 leiratával a református óvoda felállítását, illetve az EMKE óvoda felekezetivé tételét nem engedélyezte. Következő évben elrendeli a felekezeti népiskolák szervezését, presbitérium 19/1920 jegyzőkönyvi határozatával Vesmás Sándort alkalmazza presbitérium kántor tanítónak és Benedek Ödönt iskola szolgának. A római katolikus léányegyház 1.000 lej hozzájárulást jelentett be, presbitérium ezért tőlük két iskola széki tag kiküldetését kéri. 1922-ben a kántori lak új zsindelyfedelezését határozzák el. Az új agrártörvény által az egyház nevén álló Pepeloviciné féle 25 hold földből, kiegészítve a lelkészi kanonikát 32 holdra, amiből a lelkész visszaenged 4 holdat a kántori javadalom részére. A 6/1920-as jegyzőkönyv szerint a járási Főbíróság a Birtok Reform alapján az egyház nevén álló 25 hold szántóból 20 holdat lefoglalt és csak 5 hold maradt meg az egyháznak. Az egyház nem nyugszik bele
és a 23/19922 jegyzőkönyv szerint Dr. Enyedi Lajos javasolja a 18 hold egyházi birtokból 10 holdnak a meglévő 4 hold Kántori kanonikához való csatolását és ezzel a fizetéssel, valamint a lakással szervezzenek egy állandó kántor-tanítói állást. 1928-ban a Lelkészi Díjlevél összeállításakor a 12 hold lelkészi kanonikát egészítik ki 32 holdra belőle. 1921-ben templomunk alaproppanása következtében a déli oldalában végig megrepedt, ezért szakértői vélemény alapján vaskötést alkalmaztak. 1926-ban villany bevezetése a papilakba. 1927-ben Péter Antal lelkipásztor egészségi állapota annyira megromlott, hogy segédlelkészt alkalmaztak. Az első 1927ben Péter Endre , 1928-ban Nemes Dezső . Péter Antal 1928-ban bekövetkezett halála után Balogh Ferencet nevezi ki a püspök segédlelkésznek. 1928-ban a templom deszkakerítését javítják és a Püspöki Vizitáció előtt Dr. Enyedi Lajos ad kamatmentes kölcsönt a templom belső festésére, majd a kölcsönadott 6.000 lejt ajándékba hagyja az egyháznak. 1929 június 30-án iktatják be az új papot, Derzsi Endrét . 1933-ig szolgál itt, amikor kimegy Magyarországra lelkésznek .- 1933-ban Fazekas Sándor lesz a lelkipásztor. Az ő idejében épül fel az új, a mai papilak. 1930-ban Karácsony János kripta helyet kér és kap díjtalanul a temetőben amiért cserébe egy 150 kg .-os harangot öntet az egyháznak. Utódai 1934-ben az ígéretét valóra váltják, ez lett a mai Nagyharangunk és az adományozó végrendelkezése szerint „minden évben Halottak napja estéjén harangozzanak vele, megemlékezvén a halottakról.” 1931-ben az új liturgia ellen többen panaszkodnak. Ez évben vezetik be a villanyt a templomba. 1934 újabb földkörüli problémák. Ki akarnak sajátítani 16,5 hold földet. Az Igazgató Tanács véleménye az volt, hogy eladás által is meg kell menteni a földet. Presbitériun 16 hold földjét házhelyek céljára átengedi a városnak, de kérik a Bocsárdi illetve Szancsali határban az állami rezervából való kárpótlást. Végül 1935-ben a Prefektura vette meg 16.500 lejért. Még ebben az évben megveszi az egyház a Székely János féle bírtok testet, kb. 32 hold földet, amiből Székely Jánosné igényt tartott 12 holdra és ebből egy hosszas per lesz. 1935-ben a város fejlesztés a papilak körül folytatódik. Az egyháznak itt is lépni kell, az üres telekre a papi és kántori lak közé üzlethelyiséget, vagy valamit építeni kell, ami biztosabb és gyümölcsözőbb vagyont jelentene a kisajátítás folytonos és örök fenyegetésének kitett földek helyett. Ezért az egyház 1936-ban eladja a Gazdasági Kamarának a papilakot és udvarának egy részét. Ferdinánd kir. úttal párhuzamosan 29 m 15 cm , a Petru Maior útra derékszögben 55 m 510 négyszögöl telek rész 550.000 lejért. A megmaradandó 438 négyszögöl területre az „Arhitectura” Tervezési és Építési Vállalat tervet készít egy papilak és egy bérház építésére. Az új papilak használatba vételével a régit az egyház átadja. 1936 október 20-ára a papilak elkészült, utána a bérház is, melyet Dr. Enyedi Lajos főgondnok havi 1.000 lejes bérrel egy évre bérbe vesz. A bérház jövedelme a mindenkori egyetemes egyházi adók kifizetését biztosítja. 1937-ben Repülőtérnek sajátítanak ki a legelőnkből. A repülőtéri hangárok készítése a „Miska” dűlőben levő földünkből 700 köböl kavics kitermelésére kimérnek 400 m 2 területet, a kavicsot megfizette a szállító. 1937-ben a reptér építéssel egyidőben folyik a városfejlesztés a templom környékén is. Erre a célra az egyház átenged járdásításra 2m széles területet a telkeiből végig, azzal az egyezséggel, hogy az egyházat mentesítik a járdaépítés költségei alól. A régi papilak eladása után, a város az új papilak háta mögé felépíti a helyi Tűzoltóságot.
7
Egy pillantást vetve a lélekszámunkra azt láthatjuk, hogy míg 1910-ben a gyülekezet lélekszáma 464 volt, addig 1937 végére lecsökken 390-re. Az 1937/38-as tanévben 24 tanköteles járt az elemi iskolába, középiskolába a vidékről bejárókkal kb. 40. Vesmás Sándor kántortanító 1938 december 31-ével, túlhaladott korára és egészségügyi állapotának megrendülésére hivatkozva, lemond. Lelkész, gondnok a katolikus lelkésszel egyetértésben lépéseket tettek, hogy a helyi állami iskolába vezessék be a magyarnyelvű oktatást. Az iskola vezetősége nincs ellene a napi egy órában a magyar tanításnak, de először meg kell jöjjön a miniszteri engedély és mert folyó évre nincs költségvetésben a tanító fizetése, ezért azt az egyháznak kell megoldania. 1939 március 5-i presbiteri gyűlés 14. pontja beszél a lelkészi állás-cseréről. Déváról Nagy József jő Balázsfalvára Fazekas Sándor helyett, kinek beiktatása 1939 március 10-én megtörtént. Május 30-án tárgyalnak a Fecákon levő 25 hold föld eladásáról, hogy belőle új papi lakást, egy kántori lakást és egy gyülekezeti otthont építsenek. Közben 1941 őszétől Nagy József, a Nagyenyedi Bethlen Gábor Teológia tanára lett, ott is lakott, de nem adta fel a balázsfalvi lelkészi állást sem. Egyébként dúl a II. Világháború. 1944 őszén a Balázsfalvát ért német bombatámadás alkalmával, úgy a templomunk mint más egyházi épületeink ablakai mind betörtek. Az őszi orosz előrenyomulás alkalmával egyházunk levéltára teljesen széthányatott, a gondnok és lelkésznek sikerült a klenódiumokat megmenteni a széthányt levéltári anyagokból egy keveset összegyűjteni. A háború vége felé 1994 augusztus 26-án a lelkipásztort letartóztatták, elébb Gyulafehérvárra, majd Tg. Jiuba szállították. A lágerből 1945 június 23-án került haza és hazaköltözik Balázsfalvára. 1945 augusztus 18án a rettenetes háború befejezésének napján presbiteri gyűlésen számolt be a lelkipásztor arról a tényről, hogy ember életben is esett kár: Oroszországban esett el Kömíves Kiss István, majd másodikként Magyarországon utcai harcokban esett el Karácsony György presbiter, ők ketten voltak gyülekezetünk hősi halottjai a II. Világháborúban. A hívek száma a menekültek miatt 228, ami a közeljövőben még fájdalmasan apadni fog. Az apadás miatt a búza és kukorica megváltható papi és kántori kepén kívül minimálisan 500 lei egyházi adóra van szükség, az egyházfi eljár minden családot, hogy ki mennyivel tud többet adni ennél. Sikerült békés megegyezéssel a Székely Jánosné féle bírtok pernek a végére jutni. A Világháború végeztével új világ van kibontakozóban. 15/1945 szeptember 16-i presbiteri jegyzőkönyvi pontja szerint lelkész előadja, hogy a Magyar Népi Szövetség megyei és Kolozsvár központi szerveivel folytatott tanácskozás alapján Balázsfalva végre magyar elemi iskolához jut. Az állammal folytatott tanácskozás alapján ugyanis mindenütt ahol 20 tanköteles magyar gyermek van, magyar nyelvű állami iskolát állítanak fel. Mivel itt a katolikus testvéreinkkel együtt közel 50 tanköteles gyermekünk van és iskolahelyiség városunkban bőven van, remélhető a magyar iskola felállítása. 12/1946 presbiteri jegyzőkönyv jelzi, hogy már 1940-ben is kérték, most újra kérik a Balázsfalvi egyház Missziói egyházközségjellegének megszűnését és Anya Egyházközséggé nyilvánítását. „ Egyházunknak anyaszentegyházzá tétele mellett szól az a hősi küzdelme, mellyel itt a román görög katolikusság ősi fészkében már az 1700-as évek vége óta meg tudta állni helyét és megalkuvás nélkül hordozója volt a magyar kálvinizmus szent ügyének ” Válasz nincs a kérésre.
Lelkész örömmel jelenti, hogy végre a helyi kultúrpalotában is elhangzott az első magyar szó 1947 augusztus 9-én, amikor ifjaink Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig” című színművét adták elő. A hatalmas termet zsúfoltságig megtöltő helyi és vidékről bejövő közönség gyönyörködhetett benne, ebben a nőszövetséget, egyházunkat és református ifjúságunkat dicsérő kultúreseményben. 1948-ban a hívek összeírása megtörtént, 260 lelket számlál a balázsfalvi gyülekezet, a monorai szórvánnyal együtt. Bevezetik a havonkénti adózási rendszert. Presbiterek gyűjtik be a havi 50 lejt. Azért, hogy a fűtést Karácsonykor a templomban megkezdhessék a hívektől Szancsali János presbiter és Takács János egyháztag szekerükkel gyűjtik a fát. Az egyház nagyon súlyos anyagi helyzetben van: 36.000 lej adóssága van, ami az 1947-es stabilizáció után igen nagy összeg. 1948-ban a templom mögötti területet akarják eladni, hogy az adósságtól megszabaduljanak. A föld nem hoz szinte semmi jövedelmet. Vetési tervet kaptak, miből mennyit és mikor kell vetni, ezután számítják a beadandó kvótákat is, a tulajdonosnak semmi, vagy csak nagyon kevés marad. Tárgyalnak a földek Gazdasági Kamarának való átadásáról. Végül 1949-ben Igazgatói Tanács 1992/1949. II. Számú rendelkezése alapján hivatalosan át kell adni az egyházi földeket az államnak. 1949 április 25-i presbiteri gyűlésén a lelkipásztor bejelenti, hogy kinevezték Kolozsvárra rendes teológiai tanárnak. Utódjául a falu egyik szülöttjét, Karácsonyi István, kézdivásárhelyi segédlelkészt jelöli meg, akit a Püspök 200/1949 sz. alatt ki is nevez. Karácsonyi András, az új lelkész édesapja, gondnokságról lemond, helyette Karácsonyi Györgyöt választják gondnoknak. Nagy József 1949 június 2án átadja az egyházközséget, majd 5-én, Pünkösd I. napján kibúcsúzik. 1980 Húsvét Ünnepén mint nyugdíjas teológiai tanár, fiatalos lendülettel szolgált utoljára gyülekezetünkben. Nem könnyű dolga lesz az új lelkésznek. Az 1952 január 27-i stabilizáció után is a jegyzőkönyvek tanulsága szerint az egyházközség súlyos anyagi nehézségekkel küzd, nem tudja az állami adókat fizetni, ezért a bérház és kántori lak államosítását határozza a presbitérium kérni. Mivel az I.L.L. államosító hivatal csak tehermentesen veszi át a házakat, vagyis az adót ki kell fizetni, ezért a közgyűlés nem szavazza meg a presbitérium államosítás kérését. 1953-ban, templomjavításra készülnek. 1954 június 21-én Esperesi Vizitáció, utána 1954 szeptember 25-én Püspöki Vizitáció, ez is óriási felhajtással, fél ötkor a város minden templomában megkondulnak a harangok és öt órakor megkezdődött az istentisztelet. A lelkipásztor köszönti ft. Vásárhelyi János püspök urat, majd istentisztelet, ahol Dávid Gyula prédikál a Jelen. Könyve 3:7-12 alapján, utána az Úrasztalától a Püspök Galata 4:14és Fil. 2:1-5 alapján hirdeti az Igét, imádkozik és áldást mond. Ezután köszöntések: gondnok, a román ortodox egyház nevében a katedrális papja Teodorescu Adrian (ugyanis a görögkatolikus vallás betiltása után az ortodox vallás lett az államvallás és ő lett a katedrális vezető lelkésze). A római katolikus egyház nevében Simonffy József türi pébános, a szász evangélikus egyház nevében Aunner György monorai lelkész, az izraeli hitközség nevében Dr. Márk Sándor, a magyarbényei egyház nevében Pataki János lelkipásztor köszöntő szavai hangzanak el. A püspök válaszolt a köszöntő szavakra külön-külön mindenkinek. Szavaival rámutat, hogy a balázsfalvi eklézsia ezelőtt 15 évvel 381 lelket számlált, ma 264 lelket számlál. A gyülekezetet jórészt nyugdíjasok alkotják. A gyülekezet fogy, utánpótlás nincs. 1955-ben templom meszelés, 1956-ban temető kerítés javítás. 1960-ban földgáz bevezetése a templomba. A templom külső javítása sürgető, a temető kerítést is javítani kell, a templom kerítését is el kell készíteni, de nincs miből. Karácsony György javasolja a kántori ház mögötti kertből 520 m2 nagyságú belterület eladását 15.000 lejért.
8
1962-ben villámhárítót szerel a toronyra Bumbi Vasile villanyszerelő. 1963-ban befejeződik a templomkerítés munkája. Az 1970-es nagy árvizek után, 1971-ben a temetőkerítés munkáit készítik elő. A munkálatok egy részét fedezte a beltelek ára, azután újra gondot okoz minden munkálat. Állandó küzdés, harc volt a lelkipásztor élete. Lassan az egészsége is felőrlődött, majd 1972 szeptember 19-én meghalt. 1963-ban az Igazgató Tanács 6704/1962. I.sz. alatt elrendeli az egyházközség Kategóriákba való besorolását. A közgyűlés a Balázsfalvi egyház III. Kategóriába való besorolását kéri és kapja meg. Ezzel valóra vált régi álma, a missziói jellege megszűnt, ezután lelkipásztorait maga választhatta. Így választotta meg a lelkészi állása megüresedése után a magyarbényei gyülekezet lelkipásztorát, Jánossy Lászlót , aki 1973 január 1-től 33 éven keresztül volt a gyülekezet lelkipásztora 2005 december 31-ig. Ezalatt az idő alatt is rengeteg tennivaló, munka volt. 1973-ban közel egy éves harc eredményeként sikerült a papilakást 2 házbéres családjától megüresíteni, belülről rendbe tenni és beleköltözni. A temető rendbetételére sikerült Temetői Szabályzatot készíteni, úgyszintén a félbemaradt temetőkerítés munkáit végezték be. 1974-ben a vasrámák és a drótháló is elkészült. Ugyanakkor a templomtető javítása és a belső festési munkálatok is elkészültek, a villanyhálózat is kicserélődött, csillár és fali lámpák világítottak ezután. Borbély György adományából, Mesnyi János orgonaépítő javítja orgonánkat és villanyfújtatásra szereli át. 1975-ben bevezetik a vizet a parókiára. 1976-ban Bocskor Lajos presbiter kamatmentes kölcsönével megkezdtük a templom külső javítását amit a hívek 400 lejes adományából el is végeztünk. 1977 szeptember 18-án – templomunk építésének 75 éves évfordulóján a javítások után templomszentelési ünnepélyt tartottunk. Nagy Gyula püspök hirdette az Igét a zsúfoltságig megtelt templomban, ahol az Egyházmegye vezetősége, a gyülekezet egykori lelkipásztorai, ortodox, szász evangélikus, római katolikus egyház képviselői, szomszéd falvak lelkipásztorai feleségükkel vettek részt a templomi ünnepségünkön, mely a keresztség sákramentumának kiszolgáltatásával végződött, a Püspök megkeresztelte Szász Kálmán és Vinci Regina, Regina Mária nevű lányát. Ezután következnek a köszöntések, a templom és javításának rövid ismertetése után köszöntötte a püspököt Bréda Ferenc esperes, Borbély György gondnok, Lőrincz Mózes magyarpéterfatvi lelkipásztor, Balogh Ferenc- a gyülekezet egykori segédlelkésze, Fazekas Sándor-egykori lelkész, Teodorescu Adrian a katedrális vezető lelkésze, ortodox címzetes esperes, Tamás József türi plébános, Karl Waedl monorai szász evangélikus lelkész, kerületi főgondnok. Végül Nagy Gyula püspök úr válaszol mindenkinek, majd a 244-1 ének eléneklése után az esperes a szószékről áldást mond. Két év a pihenés után kezdődnek a parókia, a bérház és a kántori lak külső javításai, léckerítések készítése. Tervezgettünk egy ravatalozó kápolna építését is, de csak terv maradt, mert a rendszer jóvoltából egyre nagyobb nyomás nehezedett az egyházra. Eközben a lelkipásztor a Gyulafehérvár-Hunyadi Egyházmegyében a levéltárosságtól, számvevő és aljegyzői tisztségeket töltött be az újabb rendszerváltozás után (1989) a Nagyenyedi Egyházmegyének főjegyzője, majd 1994-2000-ig esperese lett. Már a Gyulafehérvári egyházmegye közgyűlése egyházközségünket történelmi múltjára való tekintettel minősített egyházak sorába emelte, amit a Kerületi közgyűlés is jóváhagyott, 6 év múlva a
Nagyenyedi Egyházmegye közgyűlése is meghagyta ezt a megtisztelő minősítést. A rendszerváltozás után 1991-ben Generális Vizitáció volt a gyülekezetünkben néhai Dr. Csiha Kálmán püspök vezetésével. Ezután az ezredfordulóra és templomunk fennállásának 100-ik évfordulójára készülve újabb nagyméretű javításba kezdtünk, amit sikerült is végbevinni jórészt külföldi támogatással és a gyülekezet jelentős hozzájárulásával. 1999 a torony bádogfedelének teljes kicserélése, annak lefestése Hermann Sándor bádogos mester munkája. A templom külső és belső javítását, bútorzat festését Budasca Petrica vállalkozó és csapata végezte. 2001 június 17-én sor kerül a templom szentelésére. Ez alkalomból a templom szentelési ünnepségünkön Dr. Pap Géza püspök hirdette az Igét d.e. Balázsfalván, , d.u. Türben, ahol szintén templomjavítást végzett a türi kicsi gyülekezet erején felüli költséggel, külföldi segítséggel. 2005 december 31-én a lelkipásztor nyugdíjba vonult, 2006 január 1-ével kibúcsúzott a gyülekezetből, január 6-án átadta az egyházat beszolgálásra, majd 2006 tavaszán Németh Ferenc magyarpalatkai fiatal lelkipásztort választotta meg a gyülekezet új lelkipásztorául, hogy ő folytassa az ezután jövő munkákat gyülekezetépítés, szépítés terén. Jánossy László ny. református lelkipásztor
15-DIK MÁRCIUS, 1848 Petőfi Sándor Magyar történet múzsája, Vésőd soká nyúgodott. Vedd föl azt s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot!
Föl a szabadság nevében, Pestnek elszánt ifjai!...S lelkesülés szent dühében Rohantunk hódítani
Nagyapáink és apáink, Míg egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt.
És ki állott volna ellen? Ezren és ezren valánk, S minden arcon, minden szemben Rettenetes volt a láng.
Csattogjatok, csattogjatok, Gondolatink szárnyai, Nem vagytok már többé rabok, Szét szabad már szállani.
Egy kiáltás, egy mennydörgés Volt az ezerek hangja, Odatört a sajtóhoz és Zárját lepattantotta.
Szálljatok szét a hazában, Melyet eddig láncotok Égető karikájában Kínosan sirattatok.
Nem elég... most föl Budára, Ott egy író fogva van, Mert nemzetének javára Célozott munkáiban.
Szabad sajtó!... már ezentul Nem féltelek, nemzetem, Szívedben a vér megindul, S éled a félholt tetem.
S fölmenénk az ős Budába, Fölrepültünk, mint sasok, Terhünktől a vén hegy lába Majdnem összeroskadott.
Ott áll majd a krónikákban Neved, pesti ifjuság, A hon a halálórában Benned lelte orvosát.
A rab írót oly örömmel S diadallal hoztuk el, Aminőt ez az öreg hely Mátyás alatt ünnepelt! –
Míg az országgyülés ott fenn, Mint szokása régóta, Csak beszélt nagy sikeretlen: Itt megkondult az óra!
Magyar történet múzsája, Vésd ezeket kövedre, Az utóvilág tudtára Ottan álljon örökre.
Tettre, ifjak, tettre végre, Verjük le a lakatot, Mit sajtónkra, e szentségre, Istentelen kéz rakott.
S te, szivem, ha hozzád férne, Hogy kevély légy, lehetnél! E hős ifjuság vezére Voltam e nagy tetteknél.
És ha jő a zsoldos ellen, Majd bevárjuk, mit teszen; Inkább szurony a szivekben, Mint bilincs a kezeken!
Egy ilyen nap vezérsége, S díjazva van az élet... Napoleon dicsősége, Teveled sem cserélek! Pest, 1848. március 16
9
Hasznos tudnivalók GAZDÁKNAK A gyümölcsfák metszése A metszés igen fontos munka, amelynek segítségével szabályozzuk fáink növekedését és a termés mennyiségét. A metszéssel fiatal fáknál a koronaformát alakítjuk ki, termő fáknál pedig termőegyensúlyi állapotot tartunk fent, összhangba hozzuk a növekedést és a termésképzést. Így a fa mennyiségben és minőségben a legjobb termést adja. 1. A gyümölcstermő növények élete három szakaszra osztható. Az első az erőteljes növekedés időszaka, amikor kialakul a koronaváz, a jövendő termőrészek alapjaival. Ekkor a fa kevés termést hoz. A második szakasz a termőre fordulás, amikor a növekedés mérséklődik, és sok termőrész képződik. A harmadik a termés csökkenése, az öregedés, amikor a növekedés és a termésképzés mérséklődik, majd megáll. A fa lassan elpusztul. A metszés során ezeket a folyamatokat ismerve avatkozunk be a fa életébe. A metszés nélküli fa elsűrűsödik, a korona belsejében a napfény hiánya miatt a hajtásnövekedés fokozatosan gyengül, majd megáll. A fa termőrészekkel berakódik, dúsan virágzik, de kevés virág termékenyül meg. A kötődő terméskezdemények nagy része lehullik. A megmaradt gyümölcsök aprók maradnak. Ennek az oka az, hogy a hajtásnövekedés csökkenésével az asszimilációs felület lecsökken, emiatt a fejlődő hajtás- és virágrügyek nem tudnak teljesen kifejlődni. A korona külső peremén van csak bizonyos hajtásnövekedés, a korona belseje felkopaszodik, így a fa idő előtt elöregszik. 2. A metszés elvi alapjai: A fák növekedését befolyásolja a koruk. A fiatal fák erőteljesen növekednek, míg az öreg fák növekedési erélye gyenge. A faj, fajta és az alanyhatás is befolyásolja a növekedés és termésképzés egyensúlyát. A fák vesszőin a csúcson vagy annak közelében lévő rügyek hajtanak ki a legerőteljesebben. A csúcstól lefelé egyre rövidebb hajtások fejlődnek. Ezt a jelenséget csúcsdominanciának nevezzük. A hajtásfejlődés mértéke a vesszők helyzetétől is függ. A fejlődő hajtás függőleges helyzetnél lesz a legerőteljesebb. A vízszintes helyzetű vesszőn rövidebb hajtások képződnek. Az alapból egy erőteljes hajtás nő, a csúcs kihajtása a leggyengébb ekkor. A metszés hajtásnövekedésre gyakorolt hatása: minél erősebben visszametsszük a vesszőt, annál erőteljesebb lesz a hajtásfejlődés. Erős az a metszés, amikor a vessző kétharmadát eltávolítjuk. Gyengén metszünk akkor, amikor csak a vessző egyharmadát távolítjuk el. Középerős metszéskor felére vágjuk vissza a vesszőt. Metszéskor a fa korát, erőnléti állapotát, növekedési erélyét szem előtt kell tartani. Az erős metszés következtében az erőteljes hajtásnövekedés csökkenti a termőrészek képződését. A gyengébb metszés viszont a termőrészek
arányát növeli, és a növekedés csökken. A termőegyensúly fenntartása érdekében a fiatalabb gyümölcsfákat gyengébben metsszük, mert azok természetes növekedése nagyobb. Az idősebb fákat pedig erősebben metsszük, hogy a hajtásnövekedést ezzel serkentsük. 3. A fás metszésnek három módja van. A visszametszés, amikor a koronarészből csak egy részt vágunk le. A ritkítás alkalmával a koronarészt, a termőgallyat tőből távolítjuk el. A termőrész ifjítás a visszametszés és a ritkítás együttes művelete. Ennek során a korona elöregedett ágát fiatal koronarészre vágjuk vissza. A folyamatos termőrész ifjítás a fák egyenletes terméshozásának egyik alapja. 4. A metszés lépései: Az alakító metszéssel meghatározzuk a fiatal fa koronaformáját, az ágak számát és egymáshoz viszonyított helyzetüket. A mesterséges koronaformák kialakításakor vegyük figyelembe a természetes formára jellemző alakot, s legyünk tekintettel a növények életritmusára, növekedésére, fejlődésére is. A mesterséges koronaformán a fák korábban fordulnak termőre, jobb minőségű gyümölcsöt hoznak és rendszeresebben teremnek. A termőrész ifjítást az elöregedett termőalapú, de egészséges öreg fáknál hajtjuk végre. Először a sűrűsítő, fölfelé és befelé növekvő, egymást keresztező vesszőket, gallyakat távolítsuk el! Ezután a hasadt, sérült, elhalt, beteg koronarészeket vágjuk ki! Elsősorban a korona külső felületét ritkítsuk, hogy a belső tér is elegendő fényt kapjon. A korona belsejéből lehetőleg ne távolítsunk el tőből egészséges termőalapot, csak ifjítsunk! A magassági növekedést úgy korlátozzuk, hogy egy oldalelágazásra vágjuk vissza. Ezáltal széthúzzuk, terebélyesítjük a koronát. Mindig a koronából kifele álló rügyre metsszünk! Teljes ifjításkor a vázkarokat erőteljesen visszavágjuk, a rejtett rügyekből új hajtások képződnek, amelyekből új koronát és abban új termőalapot nevelünk. Teljes ifjításra akkor is szükség van, ha a fa mechanikai sérülés következtében súlyosan torzult. Ifjítással a magasra törő, felkopaszodott fák koronamagasságát is csökkenthetjük. Az ifjításra a fát fel kell készítenünk. Az előző esztendőben bőséges tápanyag-utánpótlásról kell gondoskodnunk. Az ifjított fa hajtásfejlődése idején öntözést és gondos növényvédelmet igényel. A nagy sebfelületet is kezelni szükséges. Ha lehet, akkor részleges ritkítást végezzünk, vagyis az ifjítást két részben, két év alatt végezzük el! Fontos, hogy a visszavágott ágakon megmaradt valamennyi gallyat és vesszőt hagyjuk metszetlenül. Az ifjítás nyomán a rejtett rügyekből vízhajtások fejlődnek, amelyekből kialakíthatjuk az új koronát. A megifjított fa 3-4 év múlva ad számottevő termést. Gyümölcsfáink közül az almástermésűek jól ifjíthatók, a csonthéjasoknál nagyobb a kockázat. 5. A metszés eszközei: A metszés leggyakrabban használt eszköze a metszőolló. 1,5-2 cm átmérőig vághatunk vele. A metszőolló a támasztópengéből és a vágókésből áll.
10
Metszéskor ügyeljünk arra, hogy a támasztó él mindig a levágandó rész felé essen, így lehet csonk, sérülés nélkül metszeni. A karbantartás élezésből, olajozásból és tisztításból áll. Élezéshez különböző finomságú fenőköveket, majd fenőszíjat használjunk! A pengének csak a domború oldalát élezzük! A fenőkövet élezéskor vizezzük be! A gallyvágó a metszőollóhoz hasonló pengével és 60-80 cmes hosszú nyéllel rendelkezik, így a vastagabb ágakat is le tudjuk vágni. A hosszabb nyél segítségével a belső részekhez is könnyebben hozzáférhetünk. A fűrészek közül a keretesek nem használhatók, mivel az ágakhoz nem lehet velük hozzáférni. Erre a célra a kardfűrészek és az ívelt hegyű fűrészek a legalkalmasabbak. 6. A fák egészségvédelme a metszés során: A fák és bokrok fás metszésének legkedvezőbb időpontja a rügyfakadás előtt van. Ilyenkor, lombtalan állapotban a korona jól áttekinthető. Metszeni -5 °C fok felett szabad, ez alatt a fa a sebzéseken keresztül fagykárt szenvedhet. Fagypont alatt kesztyűben metsszünk, ellenkező esetben a kéz melegétől a vesszőkön fagyfoltok keletkeznek. A metszés során minél kevesebb és kisebb felületű sebet ejtsünk! A hajtást és vesszőt közvetlenül a rügy fölött, a gallyat és az ágat az elágazásnál, az ággyűrű közvetlen közelében vágjuk le. Ha ennél hosszabb csonkot hagyunk, az beszárad, és a fertőzéseknek nyit kaput. A sebgyógyulás intenzitása a rügy, illetve az elágazás közelében a legerőteljesebb, ezektől távolodva egyre gyengébb. A vessző visszametszésekor a vágás valamivel a rügy csúcsa fölött induljon, és kissé lejtsen! A nagyobb ágak levágását 3 szakaszban végezzük el! Először alulról fűrészeljük be az ágat a keresztmetszet egyharmadáig! Ezután a bevágás fölött fűrészeljük le az ágat felülről lefelé! A harmadik lépésként fűrészeljük le a megmaradt csonkot az elágazásnál! Így megakadályozhatjuk az ág lehasadását, ami nagy sebképződéssel járna. A metszés során sok tartalék tápanyagot veszünk el a növénytől, ezt az év során pótolnunk kell, fokozott mű- és szervestrágyázással. Ha egyszerre sok gallyat, ágat távolítunk el, az zavart okoz, és sok fattyúhajtás (vízhajtás) képzésére készteti a fát. Metszéshez jó, éles, kényelmes fogású szerszámokra van szükség. Az életlen olló vagy fűrész roncsol, sok kárt okozhatunk vele a növényben. A roncsolt seb nehezen gyógyul, a felülete nagyobb, mint az ép sebé. A két cm-nél nagyobb átmérőjű sebzést célszerű sebkezelő védőanyaggal kezelni. 7. A termőrészek ismertetése gyümölcsfajonként: Az almástermésűek (alma, körte, birs, naspolya) a metszést és az ifjítást jól bírják. Jellemző termőrészeik: Az egyéves termőrészek, a dárda, sima termőnyárs, középhosszú és hosszú termővessző. A két- és többéves dárdás termőgally és termőbog ezekből fejlődik ki. A dárda: 4-5 cm-es, egyéves termőrész, a csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy ül. Az oldalán fejletlen hajtásrügyek vannak. Sima termőnyárs: 5-15 cm-es termővessző, csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy van, oldalrügyei fejlettek. Középhosszú termővessző: 10-4 0 cm-es. Fiatal fákon található, leggyakrabban jó termőhelyi körülmények között. Hosszú termővessző: 40 cm-nél hosszabb. Az erősen metszett fákon fejlődik. Dárdás termőgally: Többéves termőrész, amely egyéves részből, termővesszőből alakult. Rajta elsősorban dárdákat, termőrügyeket találunk, sokszorosan elágazódva. Termőbog: Különös alakulású, többéves termőrész, amely a rövid termőhajtás vegyesrügyéből alakul ki. Jól láthatók rajta
11
a gyümölcsök tapadási helyei. Ezen dárdák és sima termőnyársak is képződhetnek. Az 1 és 2 éves termőbogok értékesek. A birs és a naspolya vegyesrügyei a termővessző csúcsán alakulnak ki. Ha a vesszőket visszacsípjük, azzal a termést is eltávolítjuk. Ezért a vesszőket nem szabad visszavágni, a fát csak ritkítással formáljuk! A csonthéjasok jellemző termőrészei (cseresznye, meggy, őszi, kajszi, szilva): Termőnyárs: 5-15 cm-es termővessző, amely szilva-, kajszi- és őszibarackfákon található. Bokrétás termőnyárs: a csonthéjasokra jellemző termőrész. 4-5 cm-es termővessző, amelynek csúcsán fejlett hajtásrügy, körülötte 3 vagy ennél több virágrügy foglal helyet, egy csomóban. Elsősorban cseresznyére és meggyre jellemző, de előfordul néhány kajszi-, ősziés szilvafajtán is. Középhosszú termővessző: 10-40 cm hosszú, csúcsrügye hajtásrügy, oldalán elsősorban virágrügyeket találunk, néhány hajtásrüggyel vegyesen. Az őszibaracknál két csoportra oszthatjuk. Az egyik a teljes termővessző, ahol hármas vegyes rügycsoport van, vagyis két virágrügy között egy hajtásrügyet találunk, és csúcsrügye egy hajtásrügy. Ez az őszibarack legfontosabb termőrésze. A fogyatékos termővessző csúcsrügye hajtórügy, és kevesebb termőrügy van rajta. Hosszú termővessző: 40 cm-nél hosszabb. Az erősen metszett fákon fejlődik. A csonthéjasok a metszésre érzékenyebbek. Az őszibarack kivételével kisebb mértékű beavatkozással kell nevelni őket. A héjasok (mandula, mogyoró, dió, gesztenye) metszési igényüket tekintve különbözőek. Termőkorban mérsékelt, gyenge ritkítás szükséges. Bogyósok (málna, piros- és feketeribiszke, köszméte, riszméte, tüskétlen szeder) Málna: félcserje, az elsőéves hajtások a következő évben teremnek. A termés beérése után elhalnak. Ezeket letermés után azonnal el kell távolítani, a betegségek terjedésének megakadályozása végett. Az új hajtás lehet tősarj vagy gyökérsarj. A gyökérsarj az értékesebb. A sarjakat ritkítsuk: négyzetméterenként 5, folyóméterenként 12 sarjat hagyjunk! A termőveszszők végéből 20-30 cm-t vágjunk le! A málna korán falad, ezért a munkálatokat február végéig végezzük el! Ribizke: természetes formájú cserjetörzses bokor. A cserjetörzsből rendszeresen megújul. Ágai 4-5 évig termőképesek, ezért a bokorban az 1-4 éves gallyakból hagyunk (mennyiségük a bokor erőnléti állapotától függ), az 5. éveseket eltávolítjuk. A letermett ágakat tőből, lehetőleg a talajfelszínhez közel távolítsuk el! Köszméte: napjainkban a törzses fácska került előtérbe, mert ápolása és szedése könnyebb, mint a bokorformának. A termőkorú törzses köszméte metszésénél ritkítás, ifjítás szükséges. A korona 2-3 éves gallyai a legtermékenyebbek. Általában gyengén, de évente rendszeresen metsszük! A metszés komoly szakmai feladat, amit leírásokból igen nehéz megtanulni. Ismerni kell az adott faj biológiai sajátosságait, termőrészeit, növekedési erélyét. A metszés alakító hatását folyamatosan kísérjük figyelemmel, és ha szükséges, év közben is beavatkozhatunk. A fiatal fák koronakialakítása igen fontos feladat, ezt lehetőleg szakember segítségével végezzük! Forrás: MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap
Viccsarok
Locsolóversek
Abszolút viccek Mi az abszolút kaktuszhamisítvány??? - Cserépbe tenni egy sündisznót.
Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek szépen az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással _______________________ Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam. Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebemben is elférnek a piros tojások ________________ Ma van húsvét napja, második hajnala, Melyben szokott járni az ifjak tábora. Serkenj fel ágyadból, cifra nyoszolyádból Add ki hímesedet arany kosaradból. Add ki most szaporán, ne késsünk sokáig, Hogy a mi seregünk mehessen tovább is. Hogyha belőle bár kettőt-hármat kapunk, Finom rózsavízzel szépen meglocsolunk! _________________ Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak, Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának! Elmondom én gyorsan jövetelem célját: Megöntözöm most a környék legszebb lányát. Kívánok e háznak hát mindenből eleget, Főképp békességet, egészséget és szeretetet! ____________________ Patak mellett mentem, azt súgta egy harcsa: Van e háznál kislány, hogy az Isten tartsa. Meglocsolnám rózsavízzel, hogyha előjönne, Akkor az a kicsi lány jaj de nagyot nőne! ___________________ Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni, Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni! Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak, Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak. Olyan lesz az arcuk tole, mint a hamvas virág, Örömünkben együtt örül a megváltott világ. Megváltónk is együtt örül az egész világgal, Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással! ________________________ Van e háznak rózsabokra, nyúljék élte sok napokra, hogy virítson, mint rózsaszál, megöntözném: ennyiből áll e kis kertész fáradsága, piros tojás a váltsága. _________________________ Zöld erdőben jártam, hol sok furcsa dolgot láttam. Voltak ott illatfelhőben lebegő leányok, No meg nyulak által hozott piros tojások Sok legény kezében kölnivízzel szaladt, S ki túl gyorsan, Annak nadrágjában csak törött tojás maradt. Én nem vagyok sietős, s furcsa bár a világ, Előttem mégis itt van egy csodás virág. Locsolással vetnék gátat az múlandóságnak, Ha ez tettem megfelelne eme szép leánynak
- Mi az abszolút selejt? - Az Alföld! - És miért? - Mert erre se-lejt, meg arra se-lejt... - Ki az abszolút kövér? - ??? - Akinél a DuraCell nyusziból kifogy az elem, míg körbeugrálja. - Mi az abszolút semmi? - ??? - Hámozott léggömb. - Mi az abszolút részegség? - Amikor három férfi egy szobában megiszik fejenként egy üveg vodkát, majd közülük kimegy egy és a másik kettő pedig megpróbálja kitalálni melyikük ment ki. - Ki az abszolút lusta férj? - Aki a gyereket is mással csináltatja. Ki az abszolút könyörtelen tolvaj? - ??? - Aki nem a televíziót lopja el, hanem a távirányítót és a ház elõtt sétálgatva kívülrõl váltogatja a csatornákat, aztán megvárja, míg az ablakon kidobják a tévét. Ki az abszolút papucsférj? Akinek otthon keveset szabad, de amit szabad azt muszály! Ki az abszolút buta ? Aki azt hiszi, hogy a kontrabasszus fogamzásgátló szer. Egy skótvicc: A skót elmegy a fogorvoshoz: - Doktor úr, mennyibe kerül a foghúzás? - Érzéstelenítéssel tíz penny, anélkül hét. - Rendben - mondja a skót -, kérek egy érzéstelenítést, és adja kölcsön egy kicsit a fogóját. Egy rendőrvicc: Egy rendőrt kiküldenek egy autóbuszkarambolhoz, hogy számolja meg a sérülteket. A rendőr elkezd számolni: - Egy fő, két fő, három fő, négy fő, öt fő, hat fő, hét fő, kedd, szerda.... Egy skótvicc: Két skót taxit fogad. Már közelednek az úticéljukhoz, mikor az egyikük előkészíti a pénztárcáját. Mire másik: - Hová sietsz? Még nem értünk oda. Addig hátha karambolozik. Egy vicc a katonák életéből: A hadseregben: - Százados úr! Szabó honvéd leugrott ejtőernyő nélkül! - Már megint?
Kezdeményezéséért, összeállításáért és megjelenéséért felelős bizottság: Karácsonyi István, Németh Ferenc, Udvari Ibolya Szerkesztette: Karácsonyi István Lapunk letölthető a www.szulofoldunkert.ro honlapról
12
