Megjelenik negyedévente Balázsfalván
Református Egyházközség
Szülőföldünkért Egyesület gondozásában
X. szám 2009. április 12
Római Katolikus Plébánia
Maradnak az igazak és a jók! A tiszták és a békességesek... Wass Albert:Üzenet haza
Hogyan támadt fel Krisztus?
Kiben támadsz fel idén?
„Az angyal pedig megszólalván monda az asszonyoknak: ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, ahol feküdt vala az Úr! És menjetek gyorsan, és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé, előttetek megy Galileába; ott meglátjátok őt, ímé megmondottam néktek.” (Máté 28, 5-7). Szeretettel köszöntöm a Testvéreket a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásának az ünnepén. Ma arra a kérdésre keressünk választ a Szentírásból, hogyan történt az Úr Jézus halottaiból való feltámadása? Mi történt akkor? Vajon az Úr Jézus kisétált a sírból, mivel most már nem volt előtte akadály? Vagy meg kellett, hogy álljon a sír előtt, mint annak idején Lázár, mivel nem tudott járni azoktól a gyolcs leplektől, amelyekbe Arimátiai József kegyelettel begöngyölte az Ő holttestét? Nem. Jézusról itt egyáltalán nincs szó. Sőt, az angyal azt mondja az asszonyoknak: nincs itt, mert már feltámadt. Hogyan? Mikor? És hol jött ki a sírból? A sírkamráknak nincs hátsó vészkijárata. És ki látta? És most hol van? Majd rendre választ kapnak ezekre a kérdésekre, de itt most nem erről van szó. Hanem miről van szó? Arról, hogy „menjetek gyorsan, és mondjátok meg az ő tanítványinak, hogy feltámadott a halálból; és ímé, előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt.” Látni tehát csak az üres sírt lehet, amelyben a Feltámadott feküdt. Tenni pedig egy valamit lehet: vagy hisz az ember a mennyei követ szavainak, vagy nem hisz neki. Ha hisz, akkor a hit soha nem marad tétlen, hanem engedelmességgé lesz, és teszi azt, amit hallott. Ezért indulnak el azonnal ezek az asszonyok, hogy elvigyék az örömhírt a tanítványoknak.
Újra elérkezett a Húsvét ünnepe. Ez a nap, épp úgy mint a Karácsony, egy kissé érzékenyebben érinti meg a lelkeket még a legmélyebb mélységben élők között is. Akkor, Karácsony napjaiban tán az a gondolat motoszkál a hajlék nélkül, a fagyos utcákon, tereken tengődők fejében : - Jó ! Most, e percben még itt vagyok. Még élek, és hála a három napos “Bőségnek”, még néhány napig tán élni is fogok. De mi lesz, ha elmúlnak az Ünnepek? Megérem-e a Tavaszt? Megértétek, amint magam is igennel felelhettem e némán, jobbára csak magamnak feltett kérdésre. Most már visszavonhatatlanul itt a tavasz, még ha a természet olykorolykor fittyet hány is a naptárra, s megpróbál újra és újra kegyetlenkedni az utcára kényszeredett emberekkel. Itt a tavasz, s az Ünnep, és itt az ideje hogy ki-ki számbavegye: Hol, s hogyan sikerült átvészelnie a kemény mínuszokkal a vártnál, a megszokottnál is korábban beköszöntött telet. Számbavesszük aztán azt is, hogy ismerőseink és barátaink - legalábbis sorstársaink - közül hány olyanról tudunk, aki már csak Odaát vethet számot mind a tél, mind pedig eltelt élete minden egyes napjával. Sorra is vesszük őket gondolatban, tán még sajnálkozunk is egy kicsit halálukon, ám az tán egyikünknek sem jut eszébe, hogy a legfontosabb kérdést feltegye magának: - Hányan kerülhették volna el a fagy-halált a mellettünk, vagy akár csak közelünkben élt sorstársak közül, ha csak egy szikrányit is jobban odafigyelünk rájuk ? - Tudom! Én magam is számtalan esetben éreztem azt, hogy erőm nekem magamnak is kevés. Ez azonban nem más, mint olcsó kifogás, hisz együtt mindig is könnyebb volt megküzdeni a nehézségekkel, mint ha az ember egymaga kell harcoljon az oly könnyen semmivé váló, elillanó holnapokért . Folytatása a 3.oldalon
Folytatása a 3.oldalon
1
A hosszúaszói református templom vázlatos története ujjabb Templomot a réginek helyébe Néhai Mlgos L. B. Szent Kereszti Sámuel úr öNga és Idősbb Néhai Ugron István úr magok költségeken Építették.” Majd később 1809-ben L.B. Báró Szentkereszti András a templomot dupla zsendellyel megfedette. 1878 március 30-án a templom leégett, a balázsfalvi körlelkész, esperes Ágoston Mózes Hosszúaszói szolgálata idején a nála lévő kövesdi egyház pénzéből kamatmentes kölcsönt adott a leégett templom újjáépítésére. „A régi Papi Házat kifundálta légyen nem emlékszünk, hanem a mostanit a Haranglábbal edjütt, tudjuk, hogy az Ekklésia közönséges költséggel építtette; mellj Épületek közönségesen most mind jó állapotban vagynak.”
Az első írásos dokumentumok magáról a településről az Anjouk okm. és a Pápai tizedjegyzékből 1322-1327-ből valók Villa Huz(yw)azou iuxta fluvium maioris Kykullew, és Sacerdos de Longavalle néven említik; 1340-ben Poss Hozywozo iuxta fluwium Kykullew maiorem. Eszerint régi templomos hely volt. Református szempontból az 1700-as évek elejéről kapunk feljegyzéseket a régi jegyzőkönyvek lapjairól. 1766-ban a lélekszáma 42 ff + 54 nő = 96 lélek Benkő József feljegyzése szerint. Az 1794,május 24-i egyházi vagyont összeíró Vizitációs jkv. – melyet 13 tanú vallomása alapján írtak és ezek a tanuk 40 – 80 éves emberek voltak . 1-ső pontja írja: „Vagyon ezen Hosszúaszói Reformata Szent Ekklésiának két belső örökségei, mellyek közül: Az 1ső Vagyon a falu közepe táján, az Evangélica Ekkla Temploma mellett, amellyen tudniillik az ide való Reform. Templom fekszik, Szomszédjai ezen templom Czintermének Nap keletről a Szász Suller Háza és Iskola, Nap Nyugatra a Reform. Papi Fundus, Délről a Falu Uttzája, Északról pedig ugyan csak Reform. Papi Veteményes Kert…. ik.
Belső örökség vagyon viszont a A 2 megnevezett helyen, mely is a Parochiális Fundus holot tactu Tiszteletes Loci Miniszter lakik… Szomszédjai ezen Papi Teleknek fejül a Reformatum Templom Czinterme, és a Szász Káplány Telke; alol pedig Mlgos Ugron László úr Curiája, Délről a Falu Uttzája, Északról pedig a Szász Káplán Kertyéből lejövő Árkotska… Az itt említett 2 belsőség mellett az 5-ik pontban két temetőről is beszélnek. A régi és az új temetőről. Ezek a temetők a Templom és Papilak belsőségétől fennebb a Hegy, vagy Szőlő- hegy alatti részen, szomszédokkal megjelölt helyen vannak. A felső, régi temetőben egy kripta volt fölötte kápolnával: „néhai Antos György úr kápolnája” ill. kriptája. A tanuk szerint „a falusiak szöllőjek körül lévő Kertet néhai Antos György úr Kápolnáján alol tudjuk hogy volt egy lépéssel, sőt Antos Uron kívül még Oláhok is temetkeztenek azon hellyre.” Ebből a régi temetőből egy darabot, 1793 előtt circa 20 Esztendőkkel Örmény György junior, Tiszt. Fogarasi Sámuel úr, Péter Ádám, Báró Bartsai Pál Úr ö Nga … a magok kerti szöllőjekhez foglaltak, szöllőt Építvén reá, semmit az Ekklának nem osztalnak róla.” A Templomról a következő tudósítást kapjuk: „ Ezen Ekklában régebben egy Sövény Templomot értünk azon a hellyen ahol a mostani is vagyon, de ki fundálta nem tudjuk sem hallottuk, mivel eleink is Templomot értek lenni, hanem azt mindnyájan tudjuk s értük, hogy a mostani kő és
2
1809-ben Szentkereszti András báró az időközben elsorvadt Parochiális Ház helyett az Ekkla Fundusára ujdonúj épületet készíttetett, mely 3 szobából és egy pitvarból áll”…E mellett a Parokia Kútját újra kőből kirakatta… Sőt még az 1700-as években, a Sárpatakiánusok által készített kerítéseket is új deszka kerítésekkel cserélte ki. Folytatás a 4. oldalon
Kiben támadsz fel idén?
Hogyan támadt fel Krisztus? Folytatása az 1. oldalról
Folytatása az 1. oldalról
Figyeljük mg a sorrendet, mert ez nagyon fontos a mi üdvösségünk szempontjából is. Nem az történt, hogy ezek az asszonyok látták, hogyan támadt fel Jézus, és aztán ezt elújságolták a tanítványoknak. Ők nem láttak semmit. Jézus már előbb feltámadt. Ezek az asszonyok csak hallották az erről szóló jó hírt (görög szóval evangéliumot), hittek annak, és mivel hittek, elkezdtek annak megfelelően cselekedni. Milyen erők működtek Jézus feltámadásánál? Először is szembetűnő a tanítványok erőtlensége. Azután szembetűnő a gonosz erők összefogása. És a leginkább szembetűnő Isten mindenek feletti hatalmának érvényesülése. 1. Tanulságos számunkra megfigyelni a tanítványok erőtlenségét. Érdekes, hogy egyikük sem emlékszik arra, hogy Jézus megmondta többször is: a harmadik napon feltámad. Legalább egyiküknek eszébe juthatott volna, hogy elkezdje számolni a napokat, és a harmadik napon kimenjen a sírhoz, hogy találkozzon a Feltámadottal. Ehelyett azonban összebújnak, és megállapítják: vége mindennek, nincs tovább. Ráadásul, amikor az asszonyoktól hallják a jó hírt, üres, asszonyi fecsegésnek tartják. A világ legigazabb és legnagyobb örömhírét! Sőt, amikor már köztük van Jézus, akkor is –azt olvassuk- némelyek azonban kételkedtek. A szemüknek sem hisznek. Ilyen vaskos hitetlenség és kételkedés van sokunknak a szívében, és ezt kell áttörnie a húsvéti ténynek, a feltámadásról szóló jó hírnek. 2. Bezzeg, Jézus ellenségei emlékeztek arra, amit Ő mondott. A farizeusok és főpapok a szombattörvényt is megszegve megjelennek Pilátusnál, és ezt mondják: „Uram, emlékszünk, hogy a csaló még életében ezt mondta: három nap múlva feltámadok. Parancsold meg, hogy őrizzék a sírt a harmadik napig, nehogy a tanítványai odamenjenek és ellopják őt, majd azt mondják a népnek: feltámadt a halottak közül.” Mozgósítanak tehát mindent (hatóságot, karhatalmat, pénzt), hogy a hamis hírt elterjesszék. 3. Közben azonban Isten hatalma csendben és ellenállhatatlanul elvégzi azt, aminek akkor volt az ideje. Feltámasztja az Ő egyszülött Fiát, fölényesen győzedelmeskedik a gonoszság erői felett. Mi tehát az, ami leginkább szembetűnő a húsvéti eseményekben? Az egyszerűség kedvéért mondjuk most így: Isten ereje. Miben mutatkozott meg Istennek ez a mindenek feletti ereje húsvétkor? Három tényhez próbáljuk ezt most kötni. 1. Az egyik maga Jézus feltámasztása. Az isteni élet erősebb a gonoszság minden hatalmánál. Jézus feltámadása az élet diadala a gonosz minden mesterkedése felett. 2. A másik tény az, hogy Istennek ugyanez az ereje és hatalma munkálkodik a hirdetett igén keresztül is. Mert akik az örömhírt hittel befogadták, azoknak az élete gyökeresen megváltozott (pl. emmausi tanítványok). 3. A harmadik, amit még hangsúlyoznunk kell, az, hogy akik így hittel felismerik a feltámadott Krisztust, azokon keresztül is munkálkodik Istennek ez az ereje. Nemcsak bennük, hanem rajtuk keresztül is, s ezáltal lesznek képesek az evangélium tovább adására. Mi ma hallottuk ezt az evangéliumot. Mi lesz a folytatása? Lehet ezt hitetlenül visszautasítani, és megmaradni az Isten nélküli állapotban. Vagy lehet hittel befogadni, és az életünket máris hozzáigazítani. Isten minket erre az utóbbira hív. Boldog ember az, aki kész megtenni az engedelmességnek a legkisebb lépését is, mert eközben fog találkozni a feltámadott Krisztussal, és meggyőződni arról, hogy amit hallott, és hittel elfogadott, az valóban igaz. Adja Isten, hogy mostani ünneplésünk ne csak a családtagokkal, hanem a feltámadott Krisztussal való találkozás alkalmává is váljon! Ámen.
Olcsó kifogás tehát, amit nem is annyira a szeretetlenség, mint inkább a félelem szül értelmünk mezején. A félelem, hogy ha a megmaradt, s féltve őrizgetett kenyérdarabot, vagy ne adj’ Isten, tartalék pulóvert a másiknak adjuk, mi magunk maradunk másnap éhesen, vagy magunk fogunk fázni, ha még hidegebbre fordul az idő. Ez valahol talán igaz is, így egy bizonyos mértékben jogos félelem. Egy ideig ... Addig, míg el nem ér hozzánk a hír: “A kis Józsika megfagyott ... “, vagy ez : “Elenának tegnap amputálták a lábát, mert lefagyott... “ És attól a pillanattól kezdve a féltve őrizgetett kenyér, vagy a hidegebb napokra elmentett pulóver már nem a hamis biztonságérzetet de a lelkiismeret-furdalást adja, s ez a lelkiismeretfurdalás egy idő múlva belénk eszi magát, és gyötör és kínoz, mert nincs az az emberi szív, lélek és értelem, mely lazán el tudna siklani egyegy hasonló, tragikus történés mellett, vagy amely olyannyira megkeményedne, hogy ne rendülne meg egy-egy ilyen híradás hallatán, hisz ki tudja, holnap nem mi magunk kerülünk-e sorra ...? Amíg tart a tél, még csak-csak túltesszük magunkat e szívünkbe markoló híradáson, de tudatunk híven megőrzi az emléket. Aztán így, Húsvét tájt, amikor Krisztus önfeláldozó kereszthalálára emlékszünk, ezek az emlékek is mindmind feltörnek, s teret és választ követelnek. Igen, mert a Mester ilyen hajléktalanná vált (már születésében), főleg halálában. Egészen egyedül maradt, mert a körülötte lévők féltették “mindennapijukat”, “egójukat”, és hagyták, hadd vesszen…de ezzel belőlük veszett ki igazán valami: a REMÉNY! Feladták a harcot, amit a Mester soha, lemondtak Róla, de Ő róluk soha, kételkedtek Benne, de Ő bennük soha, féltek, hogy Miatta őket is “előveszik”, de Ő nem félt a legvadabbnak mondott bűnözőtől sem. Soha! Vajon ha bennem csak ezredrésze lett volna a krisztusi önfeláldozásnak, ha csak egy percig is megpróbáltam volna azzal a másikkal együtt, valamiféle bajtársi, vagy csak sorstársi összefogással átvészelni a telet, nem lehetségese, hogy most - épp úgy, mint akár csak egy esztendővel ezelőtt is - együtt köszönhetnénk meg a megköszönhetetlent: Jézus értünk hozott, Éltető Áldozatát ... ?! Az legyen az ünnep, hogy újra pislákolni kezd a remény lelkemben és ha dadogva is, remegve is, de újra Felé fordulok, és látom: nincs ott. Megdöbbenek, felsejlenek a régi együtt töltött emlékek, és talán érteni kezdem azt, amit már érzek: VALÓBAN FELTÁMADOTT! Ezúttal bennem…
Németh Ferenc-lelkipásztor
3
Békés Húsvétod legyen Olvasó testvérem! Tür, 2009. Húsvétján Lóri atya
Folytatás a 2. oldalról
Ezek a régi leírások a ma is álló, illetve újjáépített Templomunkra és az előtte álló Haranglábra, vonatkoznak – amelyről 1791-ben azt olvassuk, hogy dűlőfélben van a rajta álló kisdeg haranggal, amely mintegy három másás nagyságú életveszélyes újat kell építeni, de addig is meg kell erősíteni!…; úgyszintén a mellettük lévő Papilakra, illetve a két telkekre vonatkoznak. Persze a ma használatos ház- és Telekkönyvi számokkal jelölve. Erről a két szomszéd telekről s rajtuk lévő egyházi épületekről s bennük zajló egyházi életről szólnak a régi jegyzőkönyvek. Templom udvarára az utcáról az ajtóval szemben egy faragott tölgyfa kapun át lehet belépni., melynek a felirata: „M.B.M.R.D. kegyadománya 1875 Mai.14”, ezt is az 1900-as években megerősítették…A kapun belül egy pár lépcsőn kell felmenni, majd jobbkézre egy két részből álló porladozó 2,10 m. magas négyszögű terméskőből készített Síremléket látunk, a felső rész 70 cm. magas, az alsó rész 140 cm. magas és 80 cm széles. A régi időkben nem volt ritkaság a templomok alá kriptát építeni. A Síremlék felirata az egyik templomépítő Báró nevét örökíti meg. Valószínű az Ő családja számára készült itt is egy kripta, ugyanis a másik templomépítő családnak már volt a régi temetőben kriptája kápolnával építve. Ennek a templom előtti Síremléknek a felirata a következő: A felső részen: „L. Barones Szentkereszti Ades” – Az alsó rész felírata a) nyugati oldalon: „ Andreas Generalis Ordinus Elisabetae EQUES OBIIT MDCCCXXI AETATIS LXXVIII”. – b) déli oldalon: „HEROES PATRIAE GENTIS PALLADIA DACAE IVBAR PROSAPIAE DE CVBVERESTVERE !!” – c) a Keleti oldalon: „SIGMUNTULUS EQUUINTUM ARMOI GENERALIS PROPRIET EQUES ORDINIS MARIAE THERESIAE.. OBIIT SUPR. MDCCCXXI AETATIS LXXVIII. – d) Északi oldalán a felírat olvashatatlan. – A kapun belül ugyancsak jobbkézre van még egy másik szürkés-fekete márvány sírkő. Ezt a sírkövet a régi temetők közül az újabból, (a templom mögötti temetőből) hoztuk be s állítottuk fel a templom udvarára az 1970-es évek vége felé a Család egy ma is élő utódjának a beleegyezésével és anyagi támogatásával. Ugyanis abban temetőben, amit már régóta nem használt egyházunk ( egy még újabba temettük halottainkat) kegyeletet gyalázó gonosz kezek ledöntötték az említett sírkövet, s hogy össze ne törjék, el ne lopják ezért hoztuk be és állítottuk fel a templom udvarára. E sírkőnek a felirata: „ LOSONCZI BÁRÓ BÁNFFY MIHÁLY Született. 1862. okt. 20. – Meghalt 1898 május 29. – Szerető jó férjének NAGYVÁRADI PÁSZTORI RÓZA - 1898.” Ezeket a régi jegyzőkönyveket olvasva sok érdekes dolgot tudunk meg a régi idők Hosszuaszójáról. Az 1794-es jkv-ből például azt is megtudjuk, hogy „ide Chatolicus Possessorok (Unitusok) nem régiben jövén bé, ezelőtt mind reformátusok bírták a falut” – mégpedig olyanok, akik egyházukért áldozni tudók voltak, így a hosszúaszói egyház a maga kicsiny volta ellenére is a jobbak közé tartozott. Ezt láthatjuk a továbbiakból is. A templom kapun belül mindjárt balkézre áll a már említett Harangláb. Bizonyára ezt is, vagy ennek elődjét a templommal együtt Báró Szentkereszti és Ugron István úr építette, legalább is azt, amely az 1700-as évek végén, ha düledezve is de még állt, azután, hogy a megerősített harangláb, vagy egy új állt, melyet az Ekklésia közönséges költségekkel építettek, amely az 1878-as tűzvészkor a templommal együtt
4
leégett volna, azt nem tudjuk, de tény, halottaiból feltámadva ma is áll a templom kapun belül egy 5,30 x 5,30 méteres Harangláb, melyet az 1900-as évek elején építettek. Ennek a harangszéke, annak padlózatával együtt középen egy tartó gerendán áll, s harangozás közben a harang lengése irányában mozog. Ezen a ma is álló Haranglábon már nem egy, hanem két harang van. Hogy a régivel mi lett nem tudjuk. A mostani harangok közül Nagyharang 150 kgos, Felirata: „Hosszúaszó Ev. Ref. EKKL. LENGYEL JAN. KURÁTOR GERMAN JAN. MEGYEBIRÓ ALATT ÖNTETETT ÖNTETETT 1876 Segesvári MANCHEN MIHÁLY ÁLTAL” A Kisharang 120 kg-os – Felirata: „Közadakozásból Hosszúaszói Ref. Egyház-község. Isten velünk senki ellenünk - Fabrica de clopot A. ANCA Cluj 1923.” Ezután beléphetünk a kis tornác szerű portikussal ellátott Templomba. Kelet – Nyugat tájolású, hosszúsága 10 m, szélessége 5 m, magassága szintén 5 m. A szentéji rész magassága 3,90 m. (Valószínű itt lehet az említett kripta!) A mai templom bútorzata: 1.Úrasztala – kerek, egylábú festett. Átm. 82 cm. 2. Szószék – Téglából, 4 szögű 1,70 magas, 2m.ker. 3.Szószékkorona – Romboid alakú fenyődeszka díszítésekkel. 4.Templomkarzat – Fenyőfa deszkából, barnára festve 5. Papiszék -Fenyőfadeszka, alacsony háttámlával 6. Templomi padok – 5 padtest barnára festve I. Padtest – asszonyoké – 6 pad, 255 cm. II. Padtest – leányoké - 2 pad, 235 cm. III. Padtest – legényeké – 1 paddal 283 cm IV. Padtest – férfiaké - 2 paddal 200 cm. V. Padtest – gondnoki szék – 2 pad, 105 cm.
Folytatás a 5. oldalon
Folytatás a 4.oldalról
7.Harmónium, Rossz. 13 regiszteres, eleje magosított 130 cm. magas, 120 cm. széles: „ Harmónia zenemű kiadó hangversenyrendező vállalat és első hazai orgonagyár részvénytársaság. Budapest IV. Váci utca 20.” 8. Harmónium - Tűrből – 2 registeres – Felirata: „Heohes Orgel – Harmonia – Orgel –Harmonium Fabrik – R. Metzuen Nachf – Leipzig- Plagvitz”
9.Harmónium pad 167 x 55 x 24 cm. 10. Perselyláda – fenyőfából 20 x 12 x 20 cm. 11.Pad (lóca) – Festett fenyőfa 2 db. 320 x 25, 200x25 cm. 12. Márványtábla. A Szószék felett falbaépítve fekete márványtábla. Belevésve egy címer és ez a felírat: „ Duru Vixere Sago TOGAQUE PRECLARI. Opus Posephi Buch Profesoris Schole Ref. Ecclesiasis Anno 1803” Lelkipásztorok névsora: 1. Szabó …(?) 1740 körül 2. Szőke Márton volt 1751 máj.27-én ott a pap 3. Kis János lévita 1761-ben 4. Franciscus Pál 1774-ben 5. Kiss János 1781 – 1782. 6. Orbán Mátyás 1784 – 1796. 7. Jancsó Tamás 1797 – 1806.(meghalt) 8. Jancsó Tamás (II) 1808 – 1830 9. Jancsó Elek káplán 1826 – 1830. ? ? 1831 – 1858. 10. Ágoston Mózes Bfvi körlelkész 1859-1892 (??) 11. Cseresznyés Ödön „ „ 1894 – 1906 ? ? 1906 - 1945 12. Vaska Lajos lévita 13. Demeter ?? 14. Karácsonyi István - 1972. 15. Jánossy László 1973 – 1979. 16. Fosztó József 1980 – 1988. 17. Lovász János 1989 – 1990. 18. Bárócz Huba – Pál 1990 – 1994. 19. Balázs Lajos 1994 – 1996. 20. Makkai Dénes 1997 – Jánossy László ny.(egykor hosszúaszói) lp. Fotó: Karácsonyi István
A légkörkutatás áttekintése Az időjárás alakulásának megismerése egyidős az emberrel. Az ősember még babonás félelemmel követte az időjárás menetét, de pásztorkodó és földművelő utódai az időjárási jelenségek megfigyeléséből már bizonyos következtetéseket vontak le. Nem csoda, hogy a szájhagyomány is őrzi az évszázados tapasztalatok némelyikét és számos népi megfigyelés helyességét igazolta a tudomány. Amikor az ötletszerű megfigyeléseket felváltotta az időjárási jelenségek logikus összegezése, megszületett a meteorológia tudománya. Az időjárásról szóló első tankönyv a filozófus és polihisztor Arisztotelész nevéhez fűződik. Meteorológia című könyvében foglalkozik a széllel, viharokkal, villámlással, felhőkkel, stb., azaz minden olyan légköri jelenséggel, amely az időjárás alapját képezi. A meteorológia elnevezés is tőle származik, és magába foglalja mindazokat a tüneményeket, amelyek a föld és ég között lejátszódnak. A légkörkutatás fejlődésében fontos előrehaladást jelentett a műszerek feltalálása. Galilei 1597-ben megalkotja a
5
levegő hőmérsékletét mérő termoszkópot. Vivian 1643-ban elkészítette az első higanyos barométert. A francia Perier 1648-ban megmássza a Puy de Domeot és kimutatja, hogy felfelé emelkedve a levegő nyomása csökken. Hock 1667-ben megépíti a mai anemométer ősét. A XVIII. Század elején bevezetik Fahrenheit, Reaumur és Celsius hőmérsékleti skáláját. A svájci Sausser 1783-ban megszerkeszti a hajszálas nedvességmérőt, melyet ma is eredeti formájában használunk, továbbá bebizonyította, hogy nemcsak a légnyomás, hanem a nedvességtartalom és a hőmérséklet is csökken a magassággal. A műszer-technika fejlődése és az egyéni kutatások eredményei ellenére nem sok előrehaladás történt volna, ha a szakemberek fel nem ismerik azt a tényt, hogy a légköri jelenségek vizsgálatához kiterjedt megfigyelő-hálózatra van szükség. Az első meteorológiai szövetség 1780-ban alakult meg Mannheimban. Az intézet több példányban elkészítette a meteorológiai megfigyelésekhez szükséges legfontosabb alapműszereket: hőmérőt, légsúlymérőt, nedvességmérőt, párolgásmérőt. A műszereket elküldték Európa számos egyetemi központjába azzal a kéréssel, hogy vállalják a rendszeres megfigyelést. A kérést 36 európai és 3 afrikai központ elfogadta. A megfigyelések eredményeit 12 kötetben hozták nyilvánosságra. Ennek a tanulmánynak az alapján Brandes német fizikus elkészítette az első időjárási térképet. Brandes munkáját a XIX. század egyik kiváló meteorológusa, Heinrich Dove folytatta. A mannheimi összesítő adatok alapján született meg az időjárás törvényszerűségeinek kutatása, az időjárás előrejelzése: a szinoptikus meteorológia. Az eseményeket meggyorsította egy váratlan katasztrófa. A krími háborúban Szevasztopol ostromára készült az egyesített francia-angol flotta, amikor egy irtózatos erejű vihar az egész hajóhadat szétszórta. A francia vezetőkörök vizsgálatot rendeltek el a katasztrófa ügyében és felkérték de Verrier világhírű csillagászt a kivizsgálásra. De Verrier megállapította, hogy a viharciklon az Atlanti-óceán térségében képződött, és Európa fölött átvonulva jutott el a Fekete-tenger övezetébe. Jelentésében kimutatta, hogy a vihar vonulását követni lehetett volna, és a megfelelő hírszolgálattal értesíteni lehetett volna a flottát a közelgő veszélyről. Franciaországban komolyan vették a jelentést és nyolc évi munka után de Verrier tervei alapján elkészült az első rendszeres időjárást jelző szolgálat. A francia tervek alapján más országokban is megkezdődött a megfigyelés. Buy Ballot holland meteorológus és Fritz Roy angol tengernagy megszervezik az Atlanti-óceán viharjelző parti szolgálatát. 1873-ban Bécsben húsz ország közös megegyezésével létrejön a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet. Elkészültek az egész Európára kiterjedő szinoptikus térképek. 1885-ben megjelent Van Bebber könyve, amely a dinamikus meteorológia eszközeivel magyarázza a trópusi és mérsékelt égövi ciklonokat. Világszerte felismerték a légkörkutatásból származó időjárás-jelentések óriási gazdasági horderejét. A légkörkutatás ma elérte azt a célkitűzését, amely egész történetét meghatározta: az emberiség hasznos közügyeinek kiváló segítségévé válhatott. Geréb Mihály meteo-technikus
sem tudom képzelni, hogy a szülő ne a gyerek jövőjét akarná ragyogóvá tenni. De megkerülve a tanári kart, a szaktanácsot, lemondva az anyanyelvről, mert ez már sok órát jelent „pluszba”, és mert megterheli a gyereket? Nincs minden szülőnek pedagógiai végzettsége. Ezért volt is egy olyan hangos vélemény, hogy miért kell, hogy az iskolában tanulja a gyerek az informatikát, (11 éves kortól), ő ugyanis vásárolt a gyereknek jó drága számítógépet, és az már tudja is kezelni, két nap elteltével (arra gondolhatott, hogy olyan mint a TV készülék: „csak felgyújtjuk, és máris mutat „)* *( modern tájszólások ). A magyar nyelvben van egy -a tanároknak kedvesjellegzetes szó: a magyarázás. Befejezésül csak annyit szeretnék magyarázni mindannyiuknak, hogy az áldott húsvéti örömünnepek adjanak alkalmat a kölcsönös szeretetnyilvánításra, megbékélésre, segítő karnyújtásra és békés összefogásra a jövőért!
Árthat-e a tudás ? Naív kérdésnek tűnik, mégis feltesszük néha, mert az ember ritkán okul a kárából. A történelem ciklikus: vagy valami abbamarad és kezdhetjük előlről, vagy mégelőbbről, vagy... Változik a világ, a tudomány rohamosan letipor mindent, világválság fenyeget és ködös a jövőképünk. Ilyenkor az egyén magányos lesz közösségben is, rossz érzelmek, bizonytalanság, rettegés, gyanúskodás sanyargatja. Ezt nem ma találták ki, és hatásosan ki lehet használni, ha az elszegényedést is csak a világválságra fogják. A társadalom fejlődése lehetetlen az egyének tudása, az értékrendszerek megőrzése, továbbfejlesztése és továbbadása nélkül. Az egyetemes kultúra csak a nyelvi és a szimbolikus tudás által lehet az ember és a társadalom kincse. A beszéd képessége, a tagolt nyelv minden ismert embercsoport jellemző sajátossága. A magyar nyelvnek évezredes fejlődése alatt hatalmas érdeme van a világértékek gyarapításában, a kereszténység, lelkiismeret, hit, tudás és az ember tudatképének kiteljesítésében. Minden nemzet számára az anyanyelve a legnagyobb érték, általa és miatta alakul ki az identitás és találja meg a szellemi, lelki, és tudományos közlés eszközeit a legmélyebb megértés mellett. Más nyelven is lehet tanulni, de vigyázat: – miután anyanyelvedet elég jól ismered, különben félember maradsz, és két félember nem tesz ki egy embert ! ,,Az idegen nyelvet perfektül tudó ember úgy viselkedik egy nyelvben, ahogy egy kiváló úszóbajnok, az anyanyelvét használva pedig úgy, mint a hal a vizben.” ( Füst Milán). A nyelv erős eszkőz, boldogít és szomorít, háborút és békét ad, tudást és hatalmat, hitet és bizalmat. Semmi a világon fordításban és érzésben nem ér annyit , mint ha azt mondjuk: édesanyám, édes gyermekem, édes hazám, vagy ,, édes Istenem, segíts meg!” Olyan idők kaszálnak, amikor redukált szóérték mellett, a bizonytalankodókat próbálják rávenni arra, hogy nem fontos az anyanyelv, a tanulás, a tudás. Pénzt úgyis lehet keresni, elintézzük! Ha nekem jó, a többi nem számit ! És lemorzsolódik a közösség. Tanárként és szülőként aggaszt az okoskodó lemondás, amire buzdítás is van. Tagadjuk meg önmagunkat és legyünk másoknak kényelmesen buták! Esetenként a tudás, a szépirodalom, a kifejezési formák visszaszorulnak a népi hagyományokra, majd lassacskán népi hiedelmekre, és már csak egy lépés a tévhit – ennyi az egész; kihagyva az új alkotásokat, a kreativitást, az időszerűséget, a realitást. Egyszerűen összeadva az évszázadokat és összekeverve őket, -abból meg nincs jövő. A tudás kezd leválni az erkölcsről, az iskolarendszer ideoda billenti a tanulók, nevelők és szülők reményeit. Kevesen vagyunk, későn és hiányosan közlünk. Néha hiedelmekben ringatózunk babonásan. Megengedett, hogy az iskolai önrendelkezés kapcsán a szülő és a tanuló beleszólhat az iskola, a tantárgyak és a tanárok megválasztásába. Ez első látásra helyén való lenne, ha magániskoláról lenne szó. Állami iskolákban, tanárok, pedagógusok, tudósok, szakemberek, pszichológusok, jogi keretekben állapítják meg a tananyag felépítését, a tantárgyak fontosságát és a tanárok kompetenciáját. Újkeletű dolog, hogy aláírásgyűjtések árán, kisebb csoportok véleményeznek és ítélkeznek a tanárok felett. El
Varró Árpád tanár
A kimondott szó Ismert valóság, hogy az ember a legbonyolultabb, és mindeneknél felsőbbrendű élőlény a Mindenható teremtményei közül. Már kezdettől fogva társas lény. Ennek köszönhetően az emberi életnek szükségszerű velejárója a kommunikáció, amely a fejlődéssel párhuzamosan bonyolódott -a primitív állati hangoktól és jelektől a mai napon ismert legmodernebb kommunikációs formákig- az emberre jellemző sajátos beszédnek köszönhetően. A beszéd segítségével az ember megpróbálja megértetni magát, kifejezni gondolatait, érzelmeit. Minél műveltebb egy ember, annál könnyebben játszik a szavakkal, árnyalja mondanivalóját. A kimondott szónak súlya van. Tud építeni és rombolni, simogatni és gyötörni, vádolni és dicsérni, erőt adni és letörni, éltetni és ölni. Nincs olyan ember, aki mindezt ne tapasztalta volna. Tisztelet és elismerés azoknak, akik úgy tudnak beszélni, hogy sohasem kell szégyenkezniük a kimondott szóért. Milyen jó volna, ha képesek lennénk idejében felmérni a szó romboló hatását. A domináns, mások véleményét és érzelmeit semmibe vevő embertípusnak minden esélye megvan arra, hogy szóval és erőszakos tettel győzedelmeskedjen a nála gyengébb fölött. Egyre több ilyen embert látunk napjainkban. Mitöbb, a médiában is ezek az emberek a sztárok, akik bakanccsal tapossák le az etika szabályait, és a jó érzésű, nemes szándékú, gerinces emberek tisztaságát -látszólag minden lelkiismeret furdalás nélkül. Azért mondom, hogy látszólag, mert előbb-utóbb a lélek, amelyet Istentől kaptunk, nem tud megnyugodni a gonoszság terhe alatt. Ekkor már a szavak értelmetlenné válnak, nem segítenek. Mivel húsvétot ünneplünk, gondoljunk a Júdás példájára, aki minden eszközt felhasznált, még Jézust is elárulta, hogy dicsőséget szerezzen magának. Tettével elégedett volt. De csak ideig-óráig, mert azt a nagy terhet, amelyet lelkére vállalt, képtelen volt elviselni, szavakban kifejezni. És megszabadulni sem tudott tőle. Inkább lemondott az életről. Hányszor adjuk el mi is Krisztusunkat, Hazánkat, Nemzetünket, Magyarságunkat, Családunkat, … akár harminc ezüstért? Milyen bonyolult szerkezet az ember! Kiszámíthatatlan meglepetéseket rejteget, ha nem az egyenes utat járja. Sokszor önmagát is képes megdöbbenteni tetteivel. Mivel az élővilág legfelsőbb rendű lényei vagyunk, próbáljunk ehhez méltóan élni és cselekedni, köszönet és hála jeléül a Teremtőnek! Udvari Ibolya- óvónő
6
különleges edények gyártása erre a különleges célra (amforák). Általában a görögországi borok édesek és nagy alkoholtartalmúak voltak, emiatt vízzel felhigítva szokták kínálni. Szintén szokás volt különféle dúsító aromákat és anyagokat adagolni a borhoz, többek között fűszereket, tengervizet, mézet és gyantát. A görögöktől a rómaiak átvették és fejlesztették a szőlőtermesztés és borkészítés tudományát. Eleinte a borivást, az ital erősítő hatása miatt kizárólag a férfiak előjogának tartották; a boriváson rajtakapott nőt férje jogosan megölhette. Idővel azonban a római birodalom terjedésével, főleg Kr.e. a második századtól kezdődően nagyon fellendült a szőlőtermesztés és egyidőben a borkészítés tudománya. Ekkor jelennek meg az első, úgymond tudományos írások a szőlőtermesztésről (Cato - De agri cultura, Varro - Rerum rusticarum , Columella - De re rustica stb..). Ugyancsak a rómaiak vezetik be a kén használatát. Itt jelennek meg az első kocsmák és borkimérések. Hazánk őslakossága már pár ezer éve foglalkozott szőlőtermesztéssel, ahogyan ezt a történészek többsége állítja. Írott forrásban először Herodotosz, a nagy görög történetíró említi, hogy a Kárpát-medencében először a szkíta törzsek foglalkoztak már szőlőtermesztéssel, a bor pedig kedvenc italuknak számított.
A jó bor titka A bor táplálja a reményt. (Arisztotelesz)
Régmúlt időktől napjainkig az emberi civilizáció és a bor története egybefonódott és érdekes módon hatottak egymásra. Talán azért is, mert a bor nagyon hasonlít egy élő teremtményhez. Ha jól meggondoljuk, a bor alighanem előlénynek tekinthető, mert ugyanazokon a szakaszokon megy keresztül, mint jómagunk: megszületik, megérik, terem, - a mustból lesz a bor; ifjú borként vidám, pezsgő, gyümölcsös, könnyű; aztán kifejlődik, kiteljesedik, tulajdonságai változnak és érett állapotba jut az évek elteltével. Elérve a fejlődés csúcspontját, a bor hanyatlásba indul, lassan elveszítve azokat a tulajdonságokat, amelyek részünkre kellemessé teszik, és végül, átváltozik, eltűnik, mint bor. Úgy , ahogy az élővilággal történik, a bor ,,élete” is sok tényezőtől függ, veszélyek, betegségek fenyegetik, létezése lehet hosszabb vagy rövidebb. Az idők során a bor sok eseménnyel párosult, felbukkant és fontos szerepet töltött be a történelem során, de mindig mellettünk volt; örömeinket, bánatunkat kísérve; volt ősrégi sámánok mámoritala, királyok kiváltsága, filozófusok lakomáinak ,,tűzifája”, művészlelkek ihletője, szertartások itala, vallásos jelkép, és sorolhatnánk tovább… De, ahogy minden dolognak megvan a sötét része is, a túlzott fogyasztása rossz hírnevet hozott a bornak. ámbár, ahogy azt a közmondás is mondja: ,,a jóból is megárt a sok.” A legfontosabb a mérsékletes fogyasztás. Mivel vidékünk ősrégi idők óta szőlőtermő és borvidék, cikksorozatomban szeretnék mélyebbre behatolni a bor csodálatos világába, és feltárni olyan dolgokat a borról, amelyekre talán sok borfogyasztó nem gondol, amikor szájához emeli a poharat. A szőlőtermesztés Krisztus előtt négy-hatezer évvel kezdödött Mezopotámiában és innen származnak az első egyértelmű bizonyitékok, források is. A bor születésének nincs pontos időpontja, de kutatók és történészek szerint nem sokkal később jelenhetett meg. A véletlen folytán az ember rájött, hogy az erjedt szőlőszemekből nyert nedv tulajdonsagai kellemes érzést keltenek. A bor az első írásos forrásainkban már említett ital. Az első feljegyzések a babilóniaiaktól és asszíroktól származnak; eszerint a bor a szertartásokon használt ital volt, mint nagybecsű árucikk és a felsőbb rétegek kiváltsága. Az ókori egyiptomiak szintén ismerték a szőlészetet és a bortermelést. Náluk a bor a halottaknak ajánlott italáldozat volt, ugyanakkor lakomákon ünnepségeken szokták kóstolgatni. Görögországban a szőlőművelés és a borkészítés a Kr. előtti VIII. században már különösen elterjedt volt. A művészetek legkiemelkedőbb ága, a színjátszás, a bor és Dionüszosz, a boristen tiszteletére tartott szertartások közben alakult ki az ókori Görögországban. Ugyanitt, a borozással élvezett összejöveteleken, lakomákon (szimpoziumok), születettek meg az ókor nagy gondolkodóinak, történészeinek (Platon, Arisztotelész, Xenophon, Homérosz) írásai és elméletei a világmindenségről. Ugyanakkor kezdett kifejlődni a borkereskedelem, a tárolási módszerek, valamint a
( I. rész ). Varró Róbert
mérnök
Még néhány szó a szeretetről Egyszer már leírtam néhány gondolatot a szeretetről – akkor az ókor nagy gondolkodóit, Seneca-t és Marcus Aureliust hívtam segítségül. Most szeretnék néhány mai gondolatot leírni a szeretetről és a szeretet hiányáról. A mai teljesen atomizált-elektronizált világban a szeretet mind jobban elsatnyul, lassan talán el is fog tűnni a mindennapi emberi kapcsolatokból. Ha szétnézünk a világban, –márpedig ezt manapság számtalan TV-csatorna és internetes oldal kínálja,- azt látjuk, hogy az erőszak, a gyűlölet, a gyilkolni akarás úgy hatalmasodik, burjánzik el a társadalomban, mint rákos sejtek az egészséges, élni vágyó emberi testben. Mi lehet ennek az oka? Az egyik ok biztosan az, hogy a gyermek hamarabb tanulja meg a számítógép kezelését, mint a Miatyánk szövegét. A gyermekeket manapság már nem a szülők, és az iskola neveli, hanem a számítógép. És sajnos akármilyen modern legyen az a számítógép, van egy nagy hibája: nem tud szeretni, és nem tud szeretni oktatni egy gyermeket. A gyermekeket csak az anya, az apa, a család, a barátok, a jó szándékú emberek tudják megtanítani a szeretet fogalmára, mert ezt az érzést csak az élő anyag, az emberi agy képes kitermelni, és betáplálni az emberi gondolkozásba. Az iskola mostanában már nem nagyon nevel, inkább csak oktat, információkat próbál átadni a gyermekeknek. A múlt században Molnár Ferenc magyar író leánya, Sárközy Márta még azt mondta: „Ha nem tudnék szeretni, kétségbe esnék, és nem volna értelme az életemnek.” Azt hiszem, ma már nagyon kevesen mondhatnák ezt el magukról. Próbáljátok meg a szeretetre tanítani gyermekeiteket, unokáitokat! Dr. Bíró József
7
Emlékezzünk meg a 90 éve elhunyt Ady Endréről augusztusában jött, akkor találkozott Diósy Ödönné Brüll Adéllal, egy gazdag férjes asszonnyal, aki Párizsban élt és látogatóba jött haza Nagyváradra. Léda (Ady így nevezte őt verseiben) lett a múzsája; Léda iránti szerelme és nála tett párizsi látogatásai segítették. A Léda-szerelem 9 évig tartott:1903–1912-ig. Léda 1911-ben halott gyermeket hozott világra a költőtől, s ezután kapcsolatuk megromlott. 1912-ben, egy párizsi újságba írt cikkével végleg szakított Lédával. Hétszer járt Párizsban 1904 és 1911 között. Első, egy évig tartó párizsi útja után a Budapesti Naplónál helyezkedett el, ahol 500 cikk és egy sor költemény jelent meg az ő tollából. A könyvek iránt is élénken érdeklődő Ady a Huszadik század nevű radikális csoport tagja lett. 1906-ban megjelent harmadik verskötete Új versek címmel – ez a könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi –, de a negyedik könyve, a Vér és arany hozta meg az igazi sikert és a kritikusok elismerését. 1906-ban kormányváltás volt, és mivel Ady pozíciót töltött be az alkotmányellenesen kinevezett darabontkormányban, el kellett hagynia az országot. 1908-ban a Nyugat című új irodalmi lap első számában megjelentek Ady versei és esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-től pedig az egyik szerkesztője is. 1908-ban Nagyváradon A Holnap nevű irodalmi csoport egyik alapítója volt. Egy antológiát jelentettek meg Ady költeményeivel, valamint Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka műveivel. Ezeket a verseket rosszallással és értetlenséggel fogadták. A Nyugat kétségtelenül a magyar irodalom legfontosabb folyóirata, melynek Ady nemcsak szerkesztője volt, hanem szimbóluma is. Mivel a Nyugatban nem jelentek meg politikai cikkek, írt más lapokba is (például: Népszava, Világ). Keményen kritizálta a politikai helyzetet. Nem volt ínyére a vezető pártok nacionalizmusa, bírálta a szociáldemokraták antinacionalizmusát is; látta mennyire maradt el Magyarország a fejlett országok után, de rámutatott a nyugati országok fogyatékosságaira is. Ady 1912 áprilisában szakított Lédával. 1914-ben találkozott a 22 éves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. 1915-ben a lány apjának beleegyezése nélkül összeházasodtak. Verseiben Csinszkának nevezte Bertát. Az I. világháború alatt nem közölt írásokat, 4 év hallgatás után 1918-ban jelent meg újabb verseskötete, A halottak élén cím alatt. A kötetet Hatvany Lajos szerkesztette, aki „a kötet összeállításába erős kézzel nyúlt bele”, egyes verseket ki is hagyott.[1] Az őszirózsás forradalom után megalakult népköztársaság a forradalmi versei miatt megpróbálta kisajátítani, saját költőjének tekinteni. Ady egyik versében világosan kimondta: „sem utóda, sem boldog őse nem vagyok senkinek”, noha harcos híve volt a polgári radikálisoknak, és "vezérének" nevezte Jászi Oszkárt. Élete utolsó heteiben súlyos beteg volt, vérbajban szenvedett. Ő, aki Tisza Istvánt geszti bolondnak nevezte egyik versében, elborult elmével feküdt a Liget Szanatóriumban, ahol 1919. január 27-én halt meg, 42 évesen. Temetése január 29-én volt. Koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, ahol Kunfi Zsigmond, Móricz Zsigmond, Vincze Sándor, Babits Mihály, Pikler Gyula, Bíró Lajos, Jászi Oszkár, Kernstok Károly, Schöpflin Aladár és sok más közéleti személyiség mellett több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára fedetlen fővel, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi temetőig.
1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27. Ady Endre (Érmindszent, ma Adyfalva (románul Ady Endre), a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei is a fejlődést, a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. A partiumi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családban. Édesapja Ady Lőrinc (1851–1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja Pásztor Mária (1858– 1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy öccse volt, Ady Lajos (1881–1940), aki magyar-latin szakos tanárként ábrándos nyelvészkedéssel nevüket Ond vezér nevéből eredeztette. Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte 1883-ban, ahol Katona Károly tanította, majd a katolikus népiskolában folytatta Hark István keze alatt. Az elemi befejeztével, 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumban bővítette tudását. Ebben az iskolában voltak a legszörnyűbb diák évei. Majd 1892-től a zilahi református kollégium diákja volt. 1896 júniusában jelesen érettségizett, csak görögből és matematikából kapott jó osztályzatot. Édesapja a leendő szolgabírót látta benne, jogásznak akarták, beíratták a debreceni jogakadémiára, de az előadásokat hanyagul látogatta, sokkal jobban érdekelték a lapok ( Debreceni Főiskolai Lapok, Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap).1899-ben a 48'as érzelmű, függetlenségi párti Debrecen című folyóirat "hivatásos" munkatársa lett. Ugyanebben az évben jelent meg első verses kötete, Versek címmel, nem volt sikere. 1899 végén Nagyváradra ment, ahol gazdag kulturális élet volt annak idején.1900 január elején a nagyváradi Szabadságnak lett a belső munkatársa. Nagy hatással volt rá a polgári radikalizmus politikai programja, így a Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Jó újságíróvá vált, magyar prózai stílusa itt fejlődött ki. Új verskötetet adott ki 1903-ban Még egyszer címen, azonban ez sem volt siker. Nagyváradhoz kötődik az a végzetes szerelmi viszony melynek következtében elkapta a szifiliszt. Erről a Mihályi Rozália csókja című novellájában ír. Az áttörés 1903
Folytatás a 9.oldalon
8
Folytatás a 8.oldalról
Költészete A XIX-XX. század fordulójának magyar költészetét a haldokló népi-nemzeti iskola határozta meg, mely Petőfi nyomain járt, utánozta népies hangját és nem tudta magát megújítani. Ady, ha nem is az első volt, aki szakított a hagyománnyal, de az első volt, aki utat tört egy új, modern stílusnak. Bár szívesen tetszelgett a magányos, meg nem értett forradalmár szerepében, a valóságban költőtársai támogatták őt és sokan utánozták verseit. Maga Ady nem kedvelte az utánzókat, és A duk-duk affér című írásában ki is gúnyolta őket. Az első két kötete még nem jelentett semmi újat. Az új stílus elemei először esszéiben, publicisztikájában és más írásaiban mutatkoztak. Egy új költészeteszmény nevében lép fel, hangsúlyozva azt, hogy ő nem lesz a „szürkék hegedőse”. Az ősi, magyaros költészet, kultúrkör és az új, forradalmi változást hozó költői program egyesítése a célja – ezáltal szakítva ki a magyar költészetet az elvadult Hunn táj virágtalan vidékéből. Hajdani, eltévedt utas Vág neki új hináru útnak, De nincsen fény, nincs lámpa-láng És hírük sincsen a faluknak. –
Az eltévedt lovas, részlet, 7. verszak
Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar. … Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett. –
küzdésvágy és a reménytelenség érzése állandóan jelen van verseiben. Messiás-sorsnak érzi a költő életét: Magyarországon duplán kell szenvedni, mint máshol a világban, ha valamit el akar érni az ember. Stílusának egyik legjellemzőbb vonása a különös jelzők gazdagsága. Gyakori témája énjének testi-lelki kettészakadása. Életszeretet, az élet teljességének igénye mindvégig kíséri költészetét. "Vallom és hirdetem, hogy nincs értékesebb, hatalmasabb és szebb mint az élet." Ady Endre, az újságíró Ady Endre a modern magyar sajtótörténetnek is az egyik kiemelkedő alakja. „Újságíró-volta egyáltalán nem véletlenszerű. Ő nem úgy került a sajtóhoz, mint Petőfi (…) költői tehetségének jutalmaképp, és hogy megélhetéséről valamiképp gondoskodjanak. Ady előbb volt jó újságíró, mint jó költő, és mindvégig megőrizte újságíró természetét” – írta róla Szerb Antal. Ady a nagyváradi Napló szerkesztője volt, és itt, a szerkesztőségben ismerkedett meg szerelmével, Lédával. Párizsból visszatért Nagyváradra s így szólította Váradot: Olyan gyönyörűszép Nagyvárad, mint egy kis Pece-parti Párizs.
A tavasz kihívásai
A magyar Ugaron, részlet, 1.,4. verszak
Sajátos technikával dolgozik: egyrészt megalkotja egyedi kevert ritmusát, mely a szimultán verselés egy kevert változata; a belső ritmus, ismétlések, halmozások, puritánabb versszerkezet és a zökkentés, tagolás jellemző e sajátos ritmikára. Továbbá új szavakat alkot az el- igekötő igékhez való hozzátoldásával, ezáltal keltve egy vagy csak múltbeli vagy elszalasztott lehetőséget, történést vagy balul sikerült próbálkozást a múltban. Többé-kevésbé ezek az igéi a magyarság szomorú sorsára utalnak (elél, elmásol). Ady tematikus-motivikus költő. Költészetében meghatározott motívumcsoportokat követhetünk végig, s ezzel Ady egyedülálló a világirodalomban. Tematikája, szimbólumrendszere: ars poeticák, szerelem (Léda, Csinszka), látomásos tájköltészet, Magyar Ugar, Istenes versek, magyarság – kuruc tematika, létharc – pénz motívuma, halál, forradalmi versek és világháborús költészet. Adyt biztosan befolyásolták Baudelaire és Verlaine versei. Gyakran használja a szimbolizmus elemeit, visszatérő témái az Isten, Magyarország és a harc a túlélésért. Más témái élete bizonyos időszakaiban fordulnak elő: pénz, Léda. Szimbolizmusa költeményeinek látomásosságában, meghatározatlanságában jelentkezik. Jelentős szereppel bírnak szimbolista ihletésű verseiben a színek (piros, fekete, fehér), a szugeráló erő és az Adyra jellemző szómágia, mint például a korrespondancia (szokatlan képzettársítások, konkrét és absztrakt összekapcsolása) és a zenei crescendo (jambikusság, ismétlések, halmozás). Szecessziós jelleget is mutat költészete, melyet a továbbiak támasztanak alá: A szecesszióra jellemzőek a dekoratív vonalak, az egzotikusság, különösség, titokzatosság. Ilyen verseit meghatározza az önfeltárulkozás, a személyiség új kultusza – szereplírának tekinthetők; az elkülönülés gesztusa, a túldíszítés, dekorativitás, az eufemizált halál. Kiemelkedő egyéniség, aki másként gondolkodik a szerelemről, pénzről, életről és halálról, másként szereti hazáját. Szeretne változást hozni hazánkba, nem érzi jól magát a feudálisan elmaradott Magyarországon.Verseiből árad a harc, a lázadás a kor helyzete ellen. Költészetének egésze forradalom. A
Kissé későbbre, mint vártuk, de ebben az esztendőben is – mint mindig – megérkezett a tavasz a mi vidékünkre is. Lassan minden életre kel. A borongós, ködös téli időszak után szívesen tartózkodunk egyre többet a szabadban. Hirtelen megsokasodtak a gondjaink, teendőink, a megoldásra váró feladataink. Lássuk csak a legáltalánosabbakat! Amint kilépünk az otthonunkból, legelőbb az udvarunk, kertünk tárul szemünk elé. A tél folyamán akarva-akaratlan- összegyűlt a szemét, a hulladék, amelytől ilyenkor illik megszabadulni. A letört ágakat, a félig elkorhadt lombot szedjük össze, és más szerves anyagokkal együtt rakjuk a komposztládába! Elengedhetetlenül fontos, hogy gondosan szemügyre vegyük a házunk állapotát, nem történt-e valami meghibásodás. Az egyszerűbb hibákat magunk is kijavíthatjuk, a komolyabb munkákat viszont bízzuk a szakemberre! Most pedig lépjünk be az otthonunkba! Sokunknak bizony gondot okoz a tavaszi lomtalanítás. Makacsul ragaszkodunk olyan dolgokhoz, amelyeknek már semmi hasznát nem vesszük, kitartóan őrizgetünk szekrényünkben olyan ruhadarabokat, amelyeket már sosem öltünk magunkra. Szabaduljunk meg az igazán fölösleges kacatoktól! Hamar észrevehetjük, hogy rend teremtődik a lakásunkban és sokkal könnyebb tiszta, harmonikus környezetet teremteni családunk számára. A tavasz másik nagy lehetősége, hogy sokkal többet tartózkodhatunk a szabadban, a friss levegőn, a napfényben. Próbáljuk a természetjárást kedvenc időtöltéseink közé iktatni! A túrázás egészségesebbé, a betegségekkel szemben ellenállóbbá tesz mindenkit, életkortól függetlenül. Gyalogoljunk minél többet a szabad levegőn! Ezáltal érezhetően javul a szervezetünk vérkeringése, a légzés, a tápanyagok felhasználása. Természetesen ezzel nem merítettük ki a tavasz kihívásainak tág fogalmát. Ki-ki saját maga hozzá sorolhatja az életkorának, természetének megfelelő foglalatosságokat, kedvteléseket. Azonban egy dologról sose kellene megfeledkeznünk: rohanó világunkban szakítsunk néhány pillanatot embertársainkra is, ha többre nem futja, csupán egy kedves szó, egy mosoly erejéig! Sikó Gyöngyi-tanár
9
VICCOLDAL Amikor a cigánybányászok sztrájkja akadályozza a rendőrök Gyönyörű metálkék Porsche száguld az M7-esen. Egyszer diplomaosztó ünnepségét. csak balról elsuhan mellette egy zöld Trabant. A vezetője ____________________ átkiabál: A rendőrfeleség szól a férjének, hogy szerezzen neki - Ismeri a Trabantot? krokodilcipőt, mivel már minden barátnőjének olyan van. A dolog bosszantja a Porsche tulajdonosát, és nagyobb sebességre kapcsol, megelőzvén a Trabantot. Két perc múlva - Elintézzük! - mondja a rendőr. újra elhúz mellette a Trabant: Elmegy egy haverjával a Nílus partjára krokodilra vadászni. - Ismeri a Trabantot? Már lelőnek vagy ötven krokodilt, amikor megszólal az egyik: - A pimasz! - hördül fel a porschés, és padlóig nyomja a gázt. - Te, ha a következő krokodilon sem lesz cipő, én Megelőzi a Trabantot, ám az hamarosan ismét elzúg mellette: hazamegyek. - Ismeri a Trabantot? ________________________________________ - Igen! - kiáltja megadóan a Porchés. Sorakozót rendel el a százados. Egyszer csak megszólal: - Akkor mondja meg, hogy lehet leállítani! - Ki mozog? _________________________________ - A föld! - válaszol valaki. A nyuszika ül az erdő szélén és reszeli a körmét. Arra jön a - Ki mondta? medve s megkérdi: - Galilei! - szólal meg ismét a hang. - Hát te meg mit csinálsz nyuszika? - Galilei honvéd, lépjen ki! - Hegyezem a körmeimet és ha majd jön az oroszlán, ___________________________________________ széttépem darabokra. Hirdetés: józan életű kőműves brigád munkát keres. Nem sokkal később befut a farkas, és ő is megkérdezi Jelszavunk: ha megáll: fal, ha leborul: járda. Valamire jó lesz. nyuszikát: ______________________________________ - Mit csinálsz, nyuszika? Egy iskolában híres emberekről tanulnak a gyerekek. - Hegyezem a körmeim, és ha jön majd az oroszlán, jól Miről volt híres Kolumbusz Kristóf? – kérdi a tanárnő széttépem. Vízum nélkül jutott el Amerikába. Rövid várakozás után arra jön az oroszlán, és megkérdezi: ___________________________________________ - Mit csinálsz, nyuszika? Egy székely bácsi meglát egy emeleti lakás erkélyén egy arab - Reszelgetem a körmeim, és hülyeségeket beszélek. kinézetű férfit, amint éppen kirázza a perzsaszőnyeget és _____________________________________ odakiált neki: mi van Hasszán, nem indul Két rendőr érettségi előtt beszélget: ___________________________________________ - Te, én biztos megbukom. Ki az optimista férfi? - Na ne hülyülj! Aki beindított motorral várja a feleségét a ruhaüzlet előtt. - De, hát nem értem ezt a matekot! ____________________________________________ - Ne bomolj, hát csak az összeadást kell megtanulni. Barátok egymás között: - No ez az. Most mondd meg, hogy lehet az hogy: 5 - 7 + x = 0. Hogy sikerült az autóvezetői vizsgád? - Pedig ez tényleg egyszerű. Na figyelj, elmagyarázom: öten Nem tudom, mert amikor kijöttem a kórházból, a vizsgabiztos utaznak az autóbuszon. Mikor beér a megállóba, leszállnak még nem tért magához. heten. Na, mennyinek kell felszállni, hogy üres legyen a busz? _____________________________________________ ___________________________________________ A legnagyobb tragédia az, amikor hozzámész szerelemből egy Egy autóst megállít a rendőr: férfihez, és utána felfedezed, hogy nincs egy vasa sem. - Féklámpa hiányában büntetést fizet! _______________________________________________ - De bocsánatot kérek: van féklámpám, csak kialudt. Fiatal katona levele. - Inkább ne lenne lámpája, de világítana! - válaszolja a rendőr. „Kedves Édesanyám! Itt nagyon jól érzem magam, nincs _________________________________________ semmire szükségem. De, ha mégis csomagot akar küldeni, Adatfelvétel a rendelőben: akkor jól kösse meg a csirke lábát, nehogy felrúgja az üveg - Dohányzik? bort és elázzon az ötezres.” - Nem, doktor úr, köszönöm, inkább innék valamit. ______________________________________________ ____________________________________________ -Az én Palim, már csak a horoszkópban bika, -panaszolja Egy ember elmegy az orvoshoz, és elpanaszolja, hogy egész Jucika a barátnőjének éjjel nyitott szájjal alszik. Az orvos megvizsgálja, majd így szól: _______________________________________________ - Kérem, magának az a baja, hogy szűk az arcbőre. Ha a Mi a különbség az ember és a teve között? szemét behunyja, a szája kinyílik. A teve dolgozhat egy hétig, és nem iszik, az ember ihat egy ____________________________________________ hétig, és nem dolgozik. - Mi az abszolút borzasztó? ______________________________________________ - Ha az ember veszekedni akar, de nincs kivel. Ha az első gombot rosszul gomboljuk be, az egész kabát _____________________________________________ rosszul lesz begombolva. Két sofőr pálinkázik a kocsmában. Kamionjaik kint állnak a ______________________________________________ parkolóban. Meglátja egy rendőr, és odaszól nekik: Drágám, mindjárt itt vannak a vendégek, tedd el a - Hé, maguk mit isznak? gyerekbiciklit az előszobából! - Pertut! Na, de szívem, Szabóék nem lopnak! - Akkor jó! Mert ha valami alkohol lenne, most elvenném a Tudom, csak nehogy felismerjék! jogosítványaikat! ________________________________________________ _________________________________________________ A cigány elsétál az építkezés mellett. Véletlenül megbotlik, és A légy sétál a fiával egy kopasz ember fején és így szól: beleesik a meszes gödörbe! Hangosan kiabálni kezd: - Látod fiam, amikor én még olyan kicsi voltam mint te, akkor itt - Segítség! Valaki gyorsan nyújtson le egy lapátot! még csak egy keskeny gyalogút volt. Arra jár egy cigány komája, aki a kiabálás hallatán teljesen _________________________________________________ megbotránkozik: Mi az abszolút lehetetlen? - Normális vagy Gazsi? Pár perce vagy csak fehér, de már dolgozni akarsz?!
10
Farsang 2009
Locsolóversek
Azt hiszem nincs csodálatosabb élmény egy szülő számára, mint amikor gyermekét önfeledten játszani, saját kis álomvilágát megélni látja. Mindig szerettem volna bepillantani az óvoda, vagy az iskola kulcslyukán és gyermekeimmel együtt örülni a meséknek, a körtáncnak, a fogócskának, együtt tekeredni velük kígyóvá, házfedelet tartani a menedéket kereső mókusnak, vagy csak egyszerűen meglesni, hogyan változik át mesefigurává, nem törődve a körülötte forgó világgal. Ezt az élményt nyújtotta nekem az idén, az óvodások és kisiskolások közös farsangi bálja. Kiselőadás helyett a gyerekek hagyományos magyar gyermekjátékokat játszottak, s közben annyira felszabadultak, úgy kurjongattak és ugrándoztak a játék hevében, mintha nem is a szülőknek játszanának, hanem csak magáért a játék öröméért. A szülők pedig ott érezhették magukat a rég elfelejtett gyermekkorban, amikor ugyanilyen felszabadultak tudtak lenni. Aztán az apróságok jelmezeket öltöttek magukra és a kicsi termet belakták a tündérek, királylányok, vámpírok, szellemek, cigánylányok, no meg a kalózok, robinhood-ok, méhecskék és katicabogarak, mintha csak azt akarták volna, hogy felejtsük el a hétköznapokat, s tartsunk velük Meseországba.
S - míg a meselények süteményekkel pakolták meg a játék közben megüresedett bendőcskéjüket -hogy a felnőttek is belekóstoljanak újra a játék varázsába, szagló- és ízlelőbimbóversenyen vettek részt, és viccolvasó tehetségüket fitogtatták. Igazán remek délután volt. Köszönjük Udvari Ibolya óvó néninek és Duma Erika tanító néninek. Németh Réka lelkipásztor
11
Húsvét van odakinn, mosolyog az ég is. Adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is! Szabad-e locsolni? .......... Én kis kertész legény vagyok, magam után szagot hagyok. Szabad-e locsolni? ....... Húsvét táján bevált szokás, a vödörrel locsolkodás. Nálam is van szagos kölni. Ha Rád öntöm, meg fogsz ölni? ............. Odakint az utcán azt mondják a nagyok, hogy ebben a házban hervadnak a csajok. Én is mint az apám, szeretem a nőket. Jöttem hát meglocsolni őket! Szabad-e locsolni? ....... Zöld erdőben jártam, Unicomot láttam! Ha nem kapok belőle. Nem locsolok jövőre! ....... Az erdei kék ibolya, szép mint a lányok mosolya. De mindkettő tovább szépül. Ettől az illatos izétől. Látod? Még meg van a fele. Megöntözhetlek-e vele? ....... Én vagyok a török, locsolkodni jövök. Ha nem kapok piros tojást, mindent összetörök! ............... Csibe, nyuszi tarka barka, barikán a csengő rajta. Küldünk nektek hímes tojást, kölnivizet és áldomást. Nárciszt a ház asszonyának, sonkát, tormát az urának! Kellemes Húsvéti Ünnepeket! ....... Itt a húsvét, s jön a nyuszi. Repül hozzátok egy nagy puszi. Ölelésem legyen veletek. Boldog és Áldott Húsvétot kívánok mindenkinek! ............. Ól sarkában disznó röfög, meglocsollak aztán mögyök! ............. Tele van a hajad kosszal, meglocsollak domesztosszal! ............. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár a puszi ........... Illatos fû, moha, páfrány, Meglocsollak Házisárkány!
Rendezvényeink Gróf László Feiszt György történészek balázsfalvi előadása Ez év májusában Gróf László , oxfordi térképtörténész és Feiszt György, szombathelyi történész 5. erdélyi előadó körútjukra kerül sor. Ez alkalommal városunkban is előadást tartanak „Erdély címerei és térképei” címmel. Gróf László térképtörténész, a Királyi Földrajzi Társaság tagja. Szombathelyen született tősgyökeres „vasi” pedagóguscsaládból, ősei már a 17. század elején Sárvár mezőváros polgárai. Iskoláit Sárvárott, Szombathelyen és Budapesten végezte. Katonaéveit a honvéd térképészet kötelékében töltötte. Diplomáját „Summa cum laude” szerezte az oxfordi egyetemen. Angliába kerülve gyűjteni kezdte a történelmi Magyarország régi , 16-19. Századból származó térképeit, megalapítva a „Carta Hungarica” térképgyűjteményt. Ebből 1987-ben ősei városának, Sárvárnak, egy több mint félszáz lapból álló, a magyar kartográfia történetét bemutató térképgyűjteményt, valamint Luigi Ferdinando Marsigli 1741-ből származó nagyméretű Duna –atlaszt adományozott, mely az ottani Nádasy-várban tekinthető meg állandó kiállításon. Abraham OrteliusTheatrum Orbis Terrarum atlaszaiban 1570-1612 között megjelent, 111 lapból álló Magyarország és Erdély térképgyűjteménye az Országos Széchényi térképtárába került. Interneten a http://nektar.oszk.hu alatt tekinthető meg. Erdélyt több mint 10 esztendeje járja rendszeresen Feiszt György történész barátjával és kutatják a térség híres történelmi múltját és néprajzát. Feiszt György történész, levéltáros. Iskoláit a Győri Bencés Gimnáziumban és a budapesti Eötvös Lóránd tudományegyetemen végezte.1973 óta a Vas megyei levéltár levéltárosa, 1990-től szombathelyi városi képviselő, 2006-ig a város alpolgármestere. Kutatási területei a középkori magyar várostörténet, családtörténet, címer-és pecséttan, valamint Szombathely város kultúrtörténete. E témakörökben jelentek meg cikkei és tanulmányai. Önálló kötetei: Rövid magyar címertan és pecséttan (1986), Szombathely utcanévváltozásai (2000), Szombathely a XXI. század küszöbén (2002), Vas megye címerkönyve (2004). A balázsfalvi előadás május 9-én, a református templomban lesz megtartva, 18 órai kezdettel. Mindenkit szeretettel várunk.
A fiatalok ünnepe Március tizenötödike a magyarság legnagyobb nemzeti ünnepe, egyben alkalom arra, hogy a világ bármely táján élő magyarja visszapillantson a történelembe és fölidézze magában az 1848-as év tavaszának legfontosabb eseményeit. Azt jelentené ez, hogy az év hátralévő részében megfeledkezünk a múltunk nagy történéseiről? Nem. Nem tehetjük, ha arra gondolunk, hogy ezeknek olyan következményei voltak, amelyekre Európa minden népe tisztelettel tekint, mint az 1456-os Nándorfehérvári győzelem vagy az 1956-os Budapesti történések. Ünnepelni, megemlékezni többféleképpen lehet. Vannak helyek, ahol ismert politikusok lépnek fel és a magasból hangzatos szónoklatokat mondanak. Máshol a nemzeti hovatartozás kifejezéseként egyszerűen csak a magyar himnuszt éneklik el, esetleg verseket szavalnak, rövidebb-hosszabb előadást tartanak. A balázsfalvi Toma Cocisiu Általános Iskola magyar tagozata is csatlakozott lélekben a március tizenötödikét méltóképpen ünneplők köréhez. A segítőkész tanárok és diákoknak köszönhetően előadást szerveztünk, melynek során versek és énekek hangzottak el, valamint felelevenítettük március idusának legemlékezetesebb pillanatait. Örömöt jelent számunkra, hogy – bár nagyobb erőfeszítést igényelt a tanulók részéről -, két helyszínen adták elő a tartalmas műsort: délelőtt a balázsfalvi református templomban, délután pedig Magyarpéterfalván, ugyancsak templomban, az ünnepi istentisztelet végén. A műsor a magyar himnusszal zárult.
Trunchi Péter tanár
Kezdeményezéséért, összeállításáért és megjelenéséért felelős bizottság: Karácsonyi István, Németh Ferenc Szerkesztette: Karácsonyi István Lapunk letölthető a www.szulofoldunkert.ro honlapról
Karácsonyi István
Lapunk támogatója: 12
