MEGBÍZÓ: 2364 TSZ.: ÓCSA június 30

MEGBÍZ ZÓ: ZŐ: TERVEZ TSZ.:

Ócsa a Város Önk kormányzaat 2364 4 Ócsa Bajcssy Zsilinszkyy út 2. KAS SIB Mérnöki Manager IIroda Kft. 1183 3 Budapest, Üllői út 455 5. 1927 7

ÓCSA 124/2 2015. (VII.24.) szá ámú ÖK. h határoza attal elfoggadott TELEP PÜLÉSFE EJLESZTÉ ÉSI KONCE EPCIÓ

20 015. június 3 30.

Ócsaa TFK, TSZT, H HÉSZ Településfeejlesztési koncepció 2015.

A ALÁÍRÓLAP MEGBÍZ ZÓ: ÁL TERVEZŐ Ő: GENERÁ ZETŐ: ÜGYVEZ TÓ TERVEZŐ Ő: IRÁNYÍT ÜLÉSTERVEZ ZÉS: TELEPÜ NDEZÉS, ZÖL LDFELÜLET,, TÁJREN EZETVÉDEL LEM: KÖRNYE

Ócssa Város Ön nkormányz zat Cím m: 2364 Ócsa Bajcsy Zsilinszky út 2 . Kép pviseli: Bukodi Károly p polgármesteer KA ASIB Mérnöki Manager r Iroda Kft. Cím m: 1183 Bud dapest, Üllői út 455. Kép pviseli: Zajo ovics Andráss ügyvezető Zajjovics Andrrás okll. építőmérn nök okll. városi közlekedési sza akmérnök okll. városép. ‐ városgazd. sszakmérnökk vezzető települéésrendező tervező terrületrendezéési tervező Épíítész Kamarra: TT/1 01‐4075, TR 011‐4075 Méérnök Kamarra: 01‐3526 K1d d‐1‐Tell, TE‐T‐Tell, TH‐T‐Tell, TV‐T T‐Tell Pin ntér Ferencc okll. építészmérnök teleepüléstervezési vezető tervező terrületrendezéési tervező teleepülésrendeezési szakértő É 0 01‐1719, TT/ /1 01‐1719 TR 01‐1719, SZ ZTT 01‐1719 Bállizsné Nagy y‐Pál Anna okll. építészmérnök épíítész vezető tervező teleepüléstervezési vezető tervező terrületrendezéési tervező 1 01‐0574, T TT/1 01‐057 74, TR 01‐0 574 É/1 ó Ko prda Ildikó okll. táj‐ és kerttépítészmérnök K 0 01‐5171, TK K 01‐5171, TR 01 5171

KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.

SZÉKHELY Y: 1183 Budapesst, Üllői út 455. Tel.: T 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: kasib@ @kasib.hu, [email protected] www.kasib.hu

2


ÜLÉSFEJLESZ ZTÉSI KONC CEPCIÓ TELEPÜ ‐ TÁRSA ADALOM, GA AZDASÁG: KEDÉS: KÖZLEK VEK: KÖZMŰV

AL LTERVEZŐ ŐK Tervező és Tanácsadó ó Kft. ÉrttékTérkép Gazdasági T 102 22 Budapest, Hankóczy y J. u. 21/b. Varrga‐Ötvös B Béla okll. közgazda, teleepülésfejlesztési szakérrtő Ho orváth Dániiel geoográfus, közgazdász Hirrtling Julian nna mu unkatárs KÖ ÖZLEKEDÉS Fővárosi T Tervező Iro da Kft. 105 52 Budapest, Bécsi utca a 5. Rh horer Ádám m közzlekedésmérnök MK K 3157, TRk‐‐T, KÖ‐T, KÉ É‐T KÉ ÉSZ Közmű é és Energetiikai Tervezző Kft. 16 Budapest, Naphegy u utca 26. 101 Haanczár Zsolttné okll. gépészmérrnök, okll. városépítéési szakmérn nök MK K‐01‐2418

Bírró Attila okll. vízépítőméérnök MK K‐01‐2456 Csiima‐Takács Judit okl. ttájépítészméérnök nczár Gáborr okl. infrastruktúúra építőmérrnök Han Herrczik Eszterr okl. ttájépítészméérnök ZET: RÉGÉSZ

Arccheo‐Art Btt. Vággner Zsolt oklleveles régész oszz: 459/2002 2 Dr.. Türk Attila réggész szaakértői szám m 2.3.1/575‐‐6/2005 KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


3


Tartallom ETÉS ................................................................ ............................................................................................................... 5 BEVEZE MEGALA APOZÓ MUN NKARÉSZEK K ÖSSZEGZÉSSE .......................................................................................................... 6 1.

A H HATÁLYOS K KONCEPCIÓ FŐ ELEMEII .............................................................................................................. 6

2.

HEL LYZETÉRTÉ ÉKELÉS ................................. ............................................................................................................... 7

3.

SW WOT ANALÍZIS ............................................ ............................................................................................................ 14

TELEPÜ ÜLÉSFEJLESZ ZTÉSI KONC CEPCIÓ ......... ............................................................................................................ 23 1.

JÖV VŐKÉP ............................................................ ............................................................................................................ 23 1.1. A koncep pció idősíkjjába illeszkkedő lehetséges fejlődési forgattókönyv vá áltozatok ogalmazása ................................................ ............................................................................................................ 23 megfo 1.2.

ő irányok ..... ............................................................................................................ 25 Településffejlesztési fő

1.3.

Koncepcio onális alapok k: közösség központúsáág, helyi gazdaságfejleszztés, ökológia ........ 29

mi, gazdasági, táji, term mészeti és éépített környezetére 1.4. A települéés jövőképe a társadalm vonattkozóan ......................................................... ............................................................................................................ 32

2.

3.

1.5.

A város jövőképe a térségi szerep pére vonatko ozóan ....................................................................... 34

1.6.

A települéésfejlesztési elvek rögzíttése .................................................................................................... 35

LOK................................................................. ............................................................................................................ 37 CÉL 2.1.

A települéés átfogó fejllesztését szoolgáló célok meghatározzása ................................................... 37

2.2.

Részcélok k és a beavattkozások terrületi egység geinek megh határozása ...................................... 39

2.2.1.

A jövő őkép, a telep pülésfejleszttési elvek, aaz átfogó cél és a részcéllok kapcsola ata ...... 39

2.2.2.

A célo okhoz kapcssolódó szaktterületi fejleesztési‐rendezési javaslaatok .......................... 42

2.2.3.

A fejlesztési célok k értelmezéése az egyes településrészekre .............................................. 48

KIIN ATOK A TOV VÁBBI TERV VEZÉSI FELA ADATOKHOZ Z ......................................................... 50 NDULÓ ADA 3.1. A stratégiiához és a településren t ndezési eszközök készítéséhez szüükséges tárrsadalmi, gazdaasági és körn nyezeti adattok meghatáározása ............................................................................................. 50 3.2. A meghatározott terü ületigényes elemek alaapján, javasllat a műszaaki infrastru uktúra fő használásra irányuló településszzerkezeti elemeeinek térbeeli rendjérre és a terület‐felh változztatásokra .................................................... ............................................................................................................ 50 3.3. Az örökséégi értékek é és a védetts ég bemutatása, javaslattok az öröksség védelmé ére és az öröksségi érték alaapú, fenntarrtható fejles ztésére ............................................................................................. 51

4.

A M MEGVALÓSÍT TÁS ESZKÖZ ZEI ÉS AZOK K NYOMONK KÖVETÉSE .............................................................. 53 4.1.

A koncepcció megvalóssítását szolggáló eszköz‐‐ és intézményrendszer ................................... 53

4.2.

Javaslat a koncepció é és a változássok nyomon n követésére e, a felülvizsggálat rendjé ére ....... 55

4.3.

A települéésfejlesztési stratégia szzükségességéről ........................................................................... 57



4


BEVEZ ZETÉS Előzmények, a tele epülésfejlessztési konccepció készítésének fo olyamata mányzatának k Képviselő‐‐testülete 29 9/2014. (II. 26.) KT‐hattározatában n döntött Ócsa várros Önkorm a hatályyos településsrendezési e eszközök fel ülvizsgálatáának szükségességéről. Ócsa új településfejjlesztési kon ncepciójánaak (TFK), tellepülésszerk kezeti tervéének (TSZT) és helyi nak (HÉSZ) elkészítésévvel az önkormányzat a KASIB Mérrnöki Manag ger Iroda építési sszabályzatán Kft.‐t. bíízta meg. 4. év őszén n elkészültt a településfejlesztéssi koncepció és a A folyaamat keretében 2014 települéésrendezési eszközök un. „Megalap pozó vizsgá álat” c. mun nkarésze. Ebbben feldolg goztuk az országos, megyei, aagglomeráció ós és a koráábbi városi aanyagokat. E Elvégeztük aa különböző ő szakági yzetfeltárásst, ‐elemzéstt, ‐értékelést a demográ áfia, a gazdaaság, önkorm mányzati vizsgálaatokat, a hely gazdálko odás, az épített környe ezet, a táj‐éés környezetvédelem, az a infrastrukktúra, a közzlekedés, stb. szak kterületeken n, javaslatott tettünk a vááros városréészi felosztá ására. A megallapozó vizsggálat mellett elkészült aa fejlesztési irányok terrvezői javasslata is, ame elyhez az önkorm mányzat kö özmeghallga atás keretéében előzetes vélem mény‐nyilváánítási leh hetőséget biztosíto ott, majd az anyagot 2 a alkalommal m megtárgyaltta a város illletékes bizoottsága. Ezt köveetően a fejleesztési irány yokat a képvviselőtestüleet a TFK kido olgozásánakk alapjául elffogadta. n TFK dokumentum „Megalapoz „ ó munkaréészek össze egzése" c. fejezete ke eretében A jelen vázlatossan ismertettjük a koráb bbi koncepcció főbb elem meit, utalva a az akkori éés a jelen id dőszakra egyarán nt jellemző fo olyamatokra a, illetve az azóta megvááltozott, vag gy fejlődési ttendenciákrra. Ezt köveetően egy rö övidített és llényegre törrő helyzetérrtékelésben összefoglaljjuk a helyze etfeltárás és a helyyzetelemzéss következte etéseit, benn ne a problém mákat és az értékeket, aa településfe ejlesztést befolyássoló külső és belső té ényezőket. Mindezt eg gy SWOT analízis a bem mutatásával tesszük képletszzerűbbé, illeetve szemléletesebbé. n lehetségess fejlődési p pályáinak A TFK "Jövőkép" c. fejezetét Óccsa város kooncepcionális időtávban olásával vezzetjük be. A következő m munkarészeekben kifejtjjük a város jjövőképét, a az átfogó a felvázo és részzcélok rend dszerét, össszefüggéseitt, majd kitérünk a to ovábbi tervvezési felad datokhoz szükségges kiinduló adatokra, illetőleg i arrra, hogy mitt javasolunk k a megvalóósítás eszkö özeire és azok nyyomon köveetésére, am mennyiben Ó Ócsa városaa nem készít integrált t településfe ejlesztési stratégiáát. mány 2012‐b ben megalk kotta a teleepülésfejleszztési koncep pcióról, az integrált te elepülés‐ A Korm fejlesztéési stratégiááról és a tellepülésrend dezési eszkö özökről, vala amint egyess településrendezési sajátos jogintézmén nyekről szó óló 314/201 12. sz. Korm mányrendelletet, amelyyben új elvá árásokat, ményeket táámasztott a településfej lesztési és ‐rendezési te ervekkel szeemben. követelm A telepü ülésfejlesztéési koncepciió tervezetee a 314/201 12. (XI. 8.) Korm. K rendeelet 2.sz. melléklete m alapján készült. 2012. (XII. 20.) Korm. rendelet ellőírásának megfelelőse m en része jeleen tervanya agnak az A 395/2 "Örökséégvédelmi hatástanullmány" is, tekintve, hogy h a TFK K külön, a településrendezési eszközö ök tervi mun nkarészeinek k elkészítéséét megelőző ően kerül véleményeztettésre. Az örök kségvédelmi hatástanu ulmány a vvizsgálat vo onatkozásáb ban teljes kkörűen elké észült, a változtaatási szándéékok és a hatáselemzéss kidolgozássa azonban a tervezés és a vélem ményezés ezen szaakaszában aa településfe ejlesztési kon ncepcióban rögzített fejjlesztési iránnyok és célrrendszer, illetve az előzetes szzakterületi ffejlesztési‐rrendezési jav vaslatok szin ntjén volt leehetséges. kségvédelm i hatástanu ulmány eze en fejezeteii a TSZT és é HÉSZ Fentiekrre tekintetttel az örök kidolgozzásával egyiidejűleg kieg gészítésre éss ismételt vééleményezésre kerülne k. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


5


MEGA ALAPOZÓ MUNKAR RÉSZEK Ö ÖSSZEGZ ZÉSE 1.

A A HATÁL LYOS KON NCEPCIÓ FŐ ELEM MEI

Ócsa hatályos tellepülésfejlessztési konccepcióját 1997‐ben azz MTA Reegionális Kutatások K ya készítettte. Ócsát és Felsőpa akonyt össszekapcsolva a, Ócsa‐ Központtja Budapeesti Osztály Felsőpak kony mikrotérség néven foglalkozoott a terület fejlesztési lehetőségeivvel. orábbi, 199 97‐ben elkészített tellepülésfejlessztési koncepciójának felülvizsgá álatát és Ócsa ko módosíttását részbeen az elmúlt másfél évtizzedben végb bemenő dinamikus társsadalmi és g gazdasági folyamaatok, részbeen a jogszab bályi környyezet jelenttős módosulásai indokkolják. Az 1997‐ben 1 elkészüllt koncepció ó még Ócsa‐F Felsőpakonyy mikro‐térsségre vonatk kozott. ülés új telep pülésfejleszztési koncep pciójának kiidolgozásakor figyelem mbe kell ven nni azt a A telepü tényt is,, hogy a teleepülés korábbi, mikro‐ttérségre von natkozó fejllesztési konncepciója az 1990‐es évtized derekán, a politikai, tá ársadalmi éés gazdaságii átalakulást követő iddőszakban készült, k a ai Unióhoz való csattlakozás idő őpontja köözött eltelt időszak rendszeerváltás és az Európa félidejéb ben. A fent eemlített idősszak kihívássait Ócsa méég községi jo ogállású teleepülésként é élte meg, hiszen aaz egykori kö özség 2005 óta működiik városi jog gállású településként. ú településffejlesztési kkoncepció Ócsa Ó első olyan fejleszztési dokum mentuma, A most készülő új ás eredményyeit dolgozzza fel, és amely aa településree önállóan, a várossá vválást követtő átalakulá városkéént nyújt távlatot a a településs fejlesztéssi irányait illetően, hiszen az előző onatkozott. Ócsa városáára az elmú últ 2007‐ települéésfejlesztési koncepció még mint kközségre vo 2013 kö özötti tervezzési időszakb ban Integrállt Városfejleesztési Stratégia (IVS)neem készült. 97‐től hatáályos telep pülésfejleszttési koncep pció a tellepülés fej lesztésének k átfogó Az 199 irányelvveként a min nőségi válto ozást irányoozta elő. A koncepció k meghatározt m ta a két tele epülésből álló mik kro‐térség feejlesztésének k irányait: 1. A A lakófunkcció fejlesztésse. Ócsa, min nt Budapestt kertvárosa;; 2. A A mikro‐térrség, mint betelepülő vállalkozások (esetleg zöldmezőss nagyberuh házások) h helyszíne; 3. A A helyi erőfo forrásokra épülő, szervees gazdaságii fejlődés; 3 3.1. Ócsa, a tturizmus, a környezeti kkultúra és n nevelés közp pontja; 3 3.2. Ócsa az izmos kis‐ é és középválllalkozások ttelepülése; 3 3.3. Ócsa, a k kertészfalva ak riválisa 4. Ó Ócsa, a körzzeti szerepkö örű város. esültek (lak ófunkció fejjlesztése, kö örzeti szereppkörű városssá válás, A fenti iirányelvek rrészben telje néhány betelepülő nagyvállala at), részben n megvalósu ulatlanok maradtak m (Buudapest kerrtvárosa, us fejlesztése). A jövő fejlesztési f irrányainak meghatározá m ása tekintetéében részbe en ma is turizmu relevánssak (pl.: válllalkozások lletelepítése,, helyi erőfo orrásokra ép pülő, szervess gazdasági fejlődés, idegenfo orgalom fejjlesztése), azonban vaalamennyi esetben ak ktuális tartaalommal szzükséges megtölteni őket figgyelembe vé éve a követkkező tervezéési időszak település‐, és területfe ejlesztési, nt gazdaságffejlesztési prrioritásaira. valamin ülés mai hellyzetének a korábbi állaapotokkal v való hasonló ósága azzal m magyarázha ató, hogy A telepü Ócsa kívvül esett a fővárosi agg glomeráció belső, dinaamikus átala akulással jelllemezhető zónáján, ezáltal a településfejlesztés külső k feltéteelei jelentősen nem változtak, v neem jelentek k meg a m tó fejlesztéési források. Ócsa feejlődésének k elmúlt települéést nagysággrenddel megváltoztat évtizedeeit az egymáásra épülő fe ejlesztési forrrások hiány ya határozta a meg. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


6


A koráb bbi települéésfejlesztésii koncepcióó elkészítésse óta eltelt másfél évvtized tapa asztalatai alapján a város jö övőbeli fejle esztésének elvei közöttt a hagyom mányos adoottságokat és helyi értékekeet szükségess megragadni az alábbiaak szerint: - aa kiváló közzlekedés‐föld drajzi elhelyyezkedés (vaasutak, közu utak, Budapeest közelség ge), - aa táji‐, természeti és épíített környeezeti adottsáágok, - aaz országos és agglomerációs gazdaasági lehető őségek megrragadása, - aa helyi lakossság és válla alkozások tu udásának, m munkavégző képességénnek kiaknázá ása.

2.

H HELYZET TÉRTÉKE ELÉS

Térségii kapcsolato ok, települé éshálózat, ö összefüggéssek az országos és térrségi tervek kkel Ócsa Peest megyéb ben, a Bud dapest aggllomeráció dél‐keleti d szektorában helyezked dik el, a fővárosttól 27 km‐ree. Könnyen megközelíth hető az 5. szz. főútvonalrról és az M55‐ös autópállyáról is., kötöttpáályás kapcssolattal is rendelkezi k a telepü ülésen átha aladó Budaapest ‐ Ke ecskemét vasútvonal révén. Az A MO autópálya déli sszektorának k átkötő szak kasza megéépültével a település t kapcsolatai tovább javu ultak. Összeességében m megállapítha ató, hogy azz agglomerá áció déli térségi k szélén ffekvő telep pülés közlek kedés‐földrrajzi szemp pontból kife fejezetten kkedvező pozzícióban van. Gyáli járásho oz tartozik, a annak keletii határtelepü ülése, a járá ásszékhely G Gyál városa. Ócsa a G A telep pülésrendezéési és terü ületrendezéssi tervek viszonyának v k vizsgálataa és összha angjának megtereemtése törv vényi kötelezzettség. A vvizsgálatok alapján a feltá árultak a feelsőbbrendű tervek és a ha atályos terrvek közöttti összhang g hiányossságai. Ezek k elsősorbann a mezőg gazdasági térségett, kis mérték kben az erdé észeti kataszzter szerintii erdők területét érintőeek. Mindezeek mellett a települé ési térség vizsgálata során meg gállapítható,, hogy a hatályos települéésrendezési eszközökb ben kijelöltt területfelh használások k közül a belterület nyugati széléhezz csatlakozó ó gazdasági területek, a BATrT teelepülési térségén kívüülre, mezőg gazdasági térségbee esnek. Uttóbbi eltéré és a vonatkkozó előírássok szerinti feltételek megléte esetén un. „összhan ng igazolási eljárás” kerretében meggszüntethető ő. Ócsa északi területtegységén je elentős kiteerjedésű, méég kihasználatlan és haatályos szab bályozási m ági területkként szerep plő, ugyanakkor a BA ATrT‐ban te elepülési tervekben még mezőgazdasá ületekkel ren ndelkezik. A Amennyiben n az összhanng igazolás feltételei térségkéént meghatáározott terü nem teljesülnek, a város élhett a területcssere lehetőségével a vonatkozó joogszabályi előírások e között területrendezésii hatósági elljárás keretéében. keretei k A telepü ülés társad dalma A követtkező évtizedekben Ócssa város nép pességszám mának alakullását, saját sszámításunk k szerint és változzatlan demo ográfiai foly yamatokat feeltételezve, aa stagnálás, illetve a lasssú csökkenési pálya fogja jellemezni, miivel a fiatal k korosztályo k száma csö ökkenő tend denciát mutaat, ezért közzéptávon s várhattó növekedéés. Az elörregedési feltételeezhető, hoggy az élveszületések sszámában sem tendenccia miatt a a természettes fogyás növekedésse prognosz ztizálható, amely változatlan vándorllási egyenlleg esetében legfeljeebb stagná áló, de rom mló demoggráfiai össszetételű népessééget vetít előre. e Érték kelésünk szeerint egyre aktuálisabb az a társsadalmi‐dem mográfiai problém ma, hogy a nagyobb b létszámú ú gyermek kvállalási korban k lévvő fiatal családok beköltözzésének hattására sem valósult meeg a nagyob bb gyermekv vállalás Ócssán. (Ezt a település t szociáliss szolgáltatáástervezési k koncepciójaa már 2005‐b ben problém maként jelezzte.) ogy a lakóhelyi szuburbaanizáció lén nyegesen kissebb mértékkben érintettte Ócsát, Tekintetttel arra, ho mint száámos más agglomeráci a ós településst, a helyi laakóközösség g relatív egyységes, összzetartó, a régi és az új laakosok közötti konflikktusok kev vésbé jellem mzőek, minnt más dinamikus ahol évről‐év évre több szá áz család népesséégszám emellkedéssel jellemezhető elővárosi teelepülésen, a telepedeett le az ellmúlt évtize edekben. Poozitív változzás akkor valósulhat v m meg, ha a fiatalabb korosztáály minél nagyobb aránya Ócsán maarad. Enne ek feltételee, hogy komplex társadallompolitikaii intézkedéssek keretébeen kedvezm ményekkel se egítse a vároos a lakásho oz jutást, KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


7


bővítse a helyi foglalkoztatá f ási lehetőséégeket, jav vítsa a válllalkozás inndítás feltétteleit. A öntően, a fiatal csaláádok preferrálásával valósítható v meg. Ame ennyiben segítséggnyújtás dö megvaló ósulnak a ttudatos, hellyben mara adást ösztönző beavattkozások, ezzáltal javull a fiatal koroszttályok arányya, és tartó ósan növekvvő pályára áll az élvesz zületések sz száma, akko or a még kedvező őtlen migrrációs folyamatok neegatív hattásai ellen nére is egy gy kismérttékű, de kiegyen nsúlyozott éés fenntarth ható népessségnövekedé és következ zhet be a tellepülésen. A telepü ülés humán n infrastruk ktúrája A váro os térségéh hez tartozó ó településsek lakossáágának korrstruktúrájáához képesst, Ócsa népesséégének korszerkezete kisebb k mértéékben időseebb és hosszabb távon öregedő tendenciát mutat. Ez azt jeelenti, hog gy a telep pülés gyermekjóléti, alapfokú ú nevelési‐oktatási ága hosszab bb távon bizonytalan b intézméényeinek kiihasználtsá lesz, ennekk jelei már most is megmuttatkoznak. A A szociális in ntézményren ndszer átgondolása, korrszerűsítésee indokolt. r a a magasabb b képzettséégi szint biiztosításáhooz még nem m tudott A váross oktatási rendszere hozzájárrulni az elm múlt időszakb ban. Kérdés ennek mérttéke, jellege e, a megvaló síthatóság m mikéntje. Az alapffokú oktatássi intézmény yek kiszolgáálják a váro ost, de a 14 év feletti koorosztály na agy része napi inggázásra kén nyszerül a környező k tellepülések éss Budapest oktatási inttézményeibe. Ennek megoldáását jelenth heti az önk kormányzat hosszú táv vú oktatásffejlesztési kkoncepciója, a helyi oktatásii infrastrukttúra fejleszté ésével, bővíttésével. A telepü ülés gazdassága A műkö ödő vállalko ozások szám ma jelentőssen csökken nt az elmúltt évtizedben n. Az Ócsán működő vállalkozások nem mzetgazdasági ágak szzerinti besorolását viizsgálva meegállapíthattó, hogy kedően ma agas a kerreskedelem m, javítás nemzetgazdasági ágb gban tevékenykedő kiemelk vállalko ozások arán nya, ami meghaladja aa 21%‐ot. Megközelítőle M eg 14%‐os rrészesedéstt ér el az építőipaar részarán nya a műk ködő vállalkkozásokon belül. Hárrom nemzeetgazdasági szektor rendelkezik a műkö ödő vállalko ozások harm madával, azo onos megoszzlásban, am melyek a köv vetkezők: ozóipar; szálllítás, raktárrozás; inform máció, komm munikáció szzektor. feldolgo Ócsa lakosságának k foglalkozta atási mutattói az elmú últ évtizedb ben jelentőssen változta ak. Ócsa atottak szám ma 2001 és 2011 között 37,37%‐rról 40,22%‐ra nőtt, lakossággán belül a ffoglalkozta a térséggi és megyeii átlag enné él 1%‐ponttaal magasabb b. A munka anélküliek a aránya min nd Ócsán, mind a ttérségi átlagg, mind a me egyei átlag eesetében 2011‐ben 5‐6% % közötti érrtékkel rend delkezett, ami orszzágos viszo onylatban k kedvezőnek mondható. Gazdasá ágfejlesztéssi tevékeny ység A váross gazdaságfeejlesztési potenciáljábaan az M0/M M5 autópály yák, a vasúút és a Liszt Ferenc nemzetk közi repülőttér közelség ge egyedüláálló adottság got képez. Az A iparterü ületek, iparii parkok kijelölésse ellenére a gyűrű öv vezetén nem m terjeszked dett túl a gazdasági, keereskedelmi övezet, illetve n nem eredméényeztek jellentősebb g gazdasági n növekedést. Az autópályya ugyanis nemcsak összekapcsol, hanem elzár bizonyos övezzeteket, vagy y átvezeti a „forgalmatt” – az érték kteremtő esletet – ezéért növekedéésgerjesztő hatása nem szükségsze erű. kapcsolaatokat, a gazzdasági kere A gyáli térség átm menetet kép pez a Ráckkevei‐Duna rekreációs és üdülő öövezete, az M0‐hoz ódó Gyál kö örnyék és a Nagykátai térség közö ött. Az ócsaii gazdaságfeejlesztési mozgástér m kapcsoló ebben aa háromszöggben adott, itt alakíthatóó ki önálló p profilú, helyi erőforrásookra épülő g gazdaság. d a turiszttikai lehető őségektől i s (pl. ökoturizmus, A váross teljesítméénye messzze elmarad műemléékek, táboro ozás, kerékpár, lovas, za rándoklat, sszakmai, csa aládi, ifjúsággi rendezvén nyek). Települlésüzemeltetés Intézméényfenntartá ás A Halásszy Károly Általános Iskola állaami fenntaartásba került, üzemeeltetője Ócssa város önkorm mányzata. A B Bolyai Jánoss Gimnázium mot 1996‐baan teljesen fe elújították. A gimnázium parttnerségi sze erződést köötött a köveetkező szerrvezetekkel:: Nefelejcs Napközi os Központti Óvoda és é Manóvárr Bölcsőde,, Ócsai Római Katoliikus Egyház, Ócsai Otthono KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


8


Reformáátus Egyhááz, Ócsai Városi V Polggárőrség, Ócsa Ó Város Sportegyeesület, Ócsa Város Önkorm mányzat, Egrressy Gábor Nonprofit K Kft., Falu Tam más Városi Könyvtár. H Három tagintézmény tartozik k hozzá, a Nefelejcs N Központi Óvod da, a Napsu ugár Tagóvo oda és a Maanóvár Bölccsőde. Az irányító ó szerv Ócsa Város Önko ormányzatán nak Képviseelő‐testülete e. Települéésüzemeltetéési szolgáltatások 2013. jaanuár 1. ótaa a járási kormányhiva k atalok műk ködésének megkezdésév m vel a polgármesteri hivatalo ok feladata a települé ésüzemeltettés megszeervezése. A hulladékszzállítást a Vertikál Közszolggáltató Kft.,, a vízszolgá áltatást és sszennyvízkeezelés a Dél‐Pest Megyyei Vízközm mű Kft., a gázszolggáltatást a T Tigáz‐DSO, a villamosen ergiát az E.O ON Energiasszolgáltató K Kft. szolgálta atja. Termésszeti adottsságok Ócsa a D Duna‐Tisza köze észak knyugati résszén, a Dunamenti síksság területénn fekszik, két k kistáj találkozásánál, észaaki fele a Pesti hordaléékkúp‐síksáág, déli része pedig a CCsepeli‐sík kistájhoz k k. Ez a kettő ősség a felsszínen és geeológiailag is megmuta atkozik, a ttelepülés dé élnyugati tartozik részén vvizenyős turrjánok, míg északkeleti oldalán hom mokbuckák jellemzik a a tájat. Ócsa jellemző genetiku us talajtípussai közül a déli részen n a lápos rééti talaj az uralkodó, m míg az északnyugati területeeken a humuszos homo oktalajok kiiterjedése jelentős, réti öntéstalaj foltokkal. A térség mos csatornaa és patak fu ut a Dunába a, a települéés jelenlegii vízrajzi vízrajzára jellemző,, hogy szám orna és a D Duna‐völgy yi főcsatorn na határozzza meg, me elyekhez helyzetéét a Duna‐Tisza‐csato belvízellvezető csa atornákkal csatlakozikk. A talajvíz a Gödöllő ői‐dombság g felől áram mlik át a területeen DNy‐i iráányban a Duna D felé, aa felszín alaatt pár méterrel találhható kavicsrrétegben, nyászat telep pült. Az áram mlás áthalaad az Ócsai T TK területénn is, ahol a víz a láp melyre a kavicsbán bb részein ré étegforrásokk formájában a felszínre e tör, és széttterül. területéének mélyeb A térséggre mérsékeelten meleg, száraz éghaajlat jellemző. Az évi jelllemző csapaadékmennyiiség 530‐ 580 millliméter. Ócssa területén nek növényyzete az élő őhelyek sok kszínűsége m miatt igen gazdag, n lápi, részzben homoki növényzzet, valamiint az ezek k között kiialakult átm menetek részben borítják k a felszínt. t. A Nagy Tu urján terüleetén helyenk ként zsombéksásos résszek, a ritka a magyar kőrises égerlápok és a tölgy – kőris – szil ligeterrdők is fennmaradtak az egykorii gazdag k és egyed dszám tek kintetében is igen gazdag. növényzzetből. Ócssa állatvillága fajok Madárvvilágának köszönhető ően a teleepülés egy y része a a nemzetköözi madárrvédelmi egyezm mény hatálya a alá tartozzó Ramsari terület. Tájhaszználat, tájszzerkezet Ócsa tá ájszerkezettére az ÉN NY‐DK irá ányú sávoss tagoltság g jellemző, ő, mely azz erdők, mezőga azdasági területek t és é természzetvédelmi szemponttból kiemeelkedő jele entőségű területeegységek váltakozásá v ban nyilvá ánul meg, ezt követik k a fő közzlekedési te engelyek iránya is. A hagyo ományos tájjhasználatbóól fakadóan n a mezőgazzdasági terüületek fogla alják el a ős részét, me ely mellett aaz erdők aráánya is megh határozó. külterülletek jelentő Tájszerrkezetének meghatáro ozó elemeii a déli ré észeken elh helyezkedő ő kiterjedt lápos ‐ turjáno os területek, k, az ehhez k kapcsolódó ó mélyfekvé ésű nedves rrétekkel, láp erdőkkel, p‐ és ligete melyek kialakulásaa a sajátoss természeeti adottság goknak és tájfejlődésnnek köszön nhető. A oltalom alattt is álló terü ületek egy része termésszetközeli teerületbe (Tk k), illetve természzetvédelmi o korlátozzottan haszznosítható mezőgazdas m sági területtbe (Má‐k) sorolt. A védett Turrjánvidék természzetes állomáányú összefü üggő erdeit p pedig védelm mi rendeltettésű erdőkéént jelöli az S SZT. Összefügggő, kiterjeedt erdőkén nt jelennekk meg az M5 M autópállyát kísérő Új‐erdő telepített állomán nyai, melyek nagyban hozzájáruln lnak a település kedvez ző erdősültsségi fokáho oz. kiterjedésű m mezőgazdassági területeek,a település központi bbelterületét övezik a A szintéén jelentős k déli oldaal kivételével, melyekett művelt száántók alkotn nak. Összefü függő szánttók helyezke ednek el továbbá á a külterü ületek észa aki és délii részén iss, melyek az a előzőekkkel együtt általános á farmgazzdálkodási teerületek a h hatályos teleepülésrendezési tervek sszerint. A mezőgazdasági területek t kö özül a szőlő ők, gyümöllcsösök rész zaránya m mára már alacsony. a a települése en, a nagyüüzemi gyümölcsösök Összefügggő nagyüzzemi szőlőültetvények nincsenek a KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


9


jellemző ően Alsópak kony környe ezetében tal álhatók. A h hagyományo os szőlőskerrtek nyomaii a TSZT‐ n kertess mezőgazd dasági területbe sorolt Öreg‐hegy y területén maradtak fenn, bár a a művelt szőlők tterülete erő ősen lezsugorodott. A kkertes műveelés egyáltallán nem jelllemző a tele epülésen, az Öreg‐hegy kis réésze volt zárrtkert. Ócsáán a szőlőheegyen kívül, a mezőgazddasági terülletekre a ületek a hagy gyományos m majorok, ma ajd később áállami gazda aságok és beépítettlenség jelleemző. Az épü termelőszövetkezettek területére koncentrrálódik. A teelepülésen a a múltban iis a majorok k mellett akonyi erdőttől délre és az 5. sz. csak egyy‐két tanya épületegyütttese jelent meg, ma a tanyák a Pa főút és aaz Inárcsi útt mentén találhatók, tovvábbá az erd dős területek ken az Új‐errdő keleti részén. k külterüleetekre vetítve 12%‐os aránya, a jelentős terrületeket A műveelésből kiveett területek lefedő honvédségi és nemze etbiztonságii területekn nek, gazdasági és báányaterülete eknek, a szennyvvízkezelésheez és hulladékgazdálkoodáshoz kaapcsolódó területeknekk köszönhető. Ócsa tájszerk kezetébe a d déli részen ttöbb degrad dált területt, külszíni b bánya ékelőődik. A kaviccsbányák esetén eelmondható ó, hogy a földhivatali fö nyilvántarrtás, a való ós állapot és a TSZT szerinti kijelöléss nem egyyezik teljes mértékben . Jelentős hányadot, h tö öbb mint 1170 ha fogllalnak el külterülleten a küllönböző gazdasági válllalkozások,, állattartó telephelyekk, üzemek, melyek jellemző ően gazdasáági (Gksz Gip p jelű) terüleetfelhasználásba sorolta ak. Táji‐ és természetii értékek öszönhetően n jelentős kiterjedésű k természetvé t édelmi szem mpontból Ócsa terrmészeti értékeinek kö védendő ő területekk kel rendelk kezik, ezek az ökológiailag értéke es területekk különböző szintű természzetvédelmi o oltalom alattt állnak, mellyek átfedéssben vannak k. Az Ócsai Tájvédeelmi Körze et a Duna elhagyott és feltöltőd dött medreeiben alaku ult ki. A mző a moza aikosság, a n nyílt vizek, aa mocsári éss lápi növény nyzet, a sztye epprétek Turjánvvidékre jellem vízelláto ottságtól függgő változatos mintázatta. A természeti értékek k mellett a táájvédelmi kö örzetnek a telepü ülés beépíttett részeihez kötődő kultúrtörtééneti, népm művészeti, éépítészeti érrtékei is kiemelendőek. A táájvédelmi kö örzet magáb ba foglalja a természete a es és termésszetközeli é élőhelyek kapcsolódó m mezőgazdassági területeket is. mellett aaz azokhoz sszervesen k A TK d déli résznek k vizes terü ületei, nyílt t vízfelületeei gazdag madárviláguk m knak köszö önhetően Ramsarri terület is. A TK ááltal védett területek kiterjedését k t is meghalladja a Nattura2000 háálózat Turjjánvidék elnevezéésű különleeges termésszet‐megőrzzési területéének nagysága. A tele pülés észak ki részét érinti a Csévharaszzti Homokvidék kiemellt jelentőség gű természe et megőrzéssi területe is. Az ex dett Ócsai láp szinte a te eljes terjedeelmével az Ó Ócsai TK részze is egybenn, egy‐két földrészlet lege véd kivételéével. mi terület található aa TK déli részéhez r Ócsán eegyetlen heelyi védettsségű terméészetvédelm csatlako ozóan. A „Kisskőrös‐alja a” TT létesítééséről önkormányzati rrendelettel ddöntöttek, a a kezelési előíráso ok azonban hiányoznak k. A védettsség a HÉSZ Z függelékéb ben helyraj zi számos listaként rögzítéssre került, leehatárolása a a hatályos SSZT‐ben is szzerepel. körzet, a R Az ökollógiai hálózati elemek magukba fo foglalják a Tájvédelmi T Ramsari terü ületek, a 000 területekk teljes egésszét, továbbá az említettt védett területeken védett lááp és szinte a Natura20 kívül a település ÉK‐i oldalán elsősorban n gyep és errdőterületek ket, a déli rrészen a Du una‐Tisza ületeke csatornaa menti terü k a kiemelk kedő termésszeti értékeeknek a meg gőrzése sze empontjábóll elsődlegess, hogy a Ezeknek tájhaszn nálati formáák ennek alá árendeltek llegyenek. A A Natura 200 00 területi llehatárolás az 5. sz. főút m mentén áltaalános farm mgazdasági területet és különlleges beéppítésre nem m szánt bányateerületet is érint. é Ezek a kijelölés ek a tényleeges haszná álatnak meggfeleltetve kerültek meghatáározásra. A T TK, a Natura a 2000 terüllet és a védeett láp lehatárolt területte is magába a foglalja az Inárccsi úttól délrre található nemzetbiztoonsági terülleteket. A Cssévharaszti H Homokvidék Natura 2000 teerület Ócsáára eső réssze szintén n különlegees beépítésrre nem száánt honvéd delmi és nemzetb biztonsági területbe t sorolt. A fenn n említett essetekben kie emelt figyellmet kell fordítani a természzetkímélő haasznosítás fe eltételeinek kialakításárra. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


10


Zöldfelü ületi rendszer A telep pülés zöldfeelületi rend dszerében a legnagyo obb problémát a hiánnyos közha asználati zöldfelü ületi ellátotttság jelenti. A lakosság g számára igénybe i veh hető, haszn nálati érték kkel bíró közpark kok érdem mben nem találhatók,, bár a ha atályos tellepülésrend dezési terv kijelölt zöldterü ületeket, ezzek a valósá ágban nem ffunkcionáln nak, megmaradtak pootenciális fej ejlesztési lehetőséégként. Hiá ányzik egy központi kközösségi té ér. Ezek hiá ányát a létrrehozott kö özterületi parkosíttások sem tudták pótollni elhelyezkkedésük és funkcionáliss hiányossáágaik révén. Növeli a hiányérzzetet, hogy aa települése en közjóléti eerdők sem ttalálhatók. A vonallas zöldfelülleti elemek tekintetébeen Ócsán te ervszerűen ültetett, eggyöntetű fa asorokat nem tallálhatunk. A A település fő közleked dési útjait is hosszú szak kaszokon hiiányos, egysségesnek közel seem mondhattó fasorok kísérik. k A toovábbi belteerületi utcák k fásítottságga is alacson nynak és vegyes ö összetételűn nek mondha ató, ez előbb bi különösen n azokon a ttelepülésrésszeken ahol az utcák szűk kerresztmetszeeti kialakítássa, a közművvek jelenlétee nem teszi llehetővé fassorok megje elenését. Környe ezeti állapott közlekedési eleme az M M5‐ös autópáálya, valamint az 5‐ös s zámú főút, m melyek a Ócsa meeghatározó k belterülettől távol helyezkedne h ek el, így a szennyező források közvetlen köözelében jellentkező szennyezés, valamint zajterhelés z n érzékeelhető. Az 5 5 sz. főút levegősz a belterületen már nem alapvető ően külterü ületi jellegű,, azonban eegy szakaszzán Felsőbabád lakóterrületének in ngatlanja közvetleen határosak k a főúttal. A A telkek beéépítésének k köszönhetőe en, az úttól ttávoli részre e vannak tájolva az épületek k, a forgalo omból adód dó jelentős mértékű kö örnyezeti teerheléssel nem n kell ni. számoln A telepü ülés belterülletének forg galmasabb ú útjai a Bajcsy y Zsilinszky, a Kis János,, valamint azz Üllői út közvetleen közelébeen feltételezzhető konceentráltabb terhelés. t Ezek az utak többnyire gyűjtőút szerepett töltenek be, elsősorrban a belsső közleked dést szolgáljják. A belte területet ke ettészelő vasútvo onal zajterh helés szemp pontjából szzintén konflliktusforrásst jelent. mi jellegű léégszennyezé és tekintetéb ben a Leveg gőtisztaság‐‐védelmi Infformációs Rendszer R Az üzem (LAIR) ö önbevallás alapján műk ködő nyilváántartása szzerint 8db telephely t tallálható Ócsán, így a jelentősebb üzemi tevékenysé éget végző telephelyek k kibocsátá ása ellenőrzzött keretek k között, határérttékek megálllapítása alapján történiik. Üzemi eeredetű zajtterhelés tek kintetében aa településeen folytatottt üzemi tevé vékenységek k közül a bányászzat kiemelen ndő, mely za ajterhelésseel jár. A telep pülésen mű űködő homook és kavicssbányák a lakóteerületektől távol helye ezkednek el,l, így közvettlen környez zetükben niincs zajtól védendő terület, építmény. A település közigazgaatási területtén működő ő kisebb tellephelyek és é üzemi mények tekin ntetében azz OKIR adaatbázisa sem m tartalmazz olyan KD DV‐KTV hatá ározatot, létesítm amely zzajvédelmi intézkedéssel, határérrték megálllapítással járt, továbbbá nem ke erült sor zajvédellmi szempon ntú bírságollásra, bejeleentésre. A külteerület délii részén elhelyezked e dő bányák a diffúz porterheléés tekintetében is környezzetterhelők. Ócsán aa jelentős kiiterjedéssel bíró, inten nzív szántófföldi növény ytermesztéss szintén kö örnyezeti konflikttusok forrása, mint a szé élerózió, a d diffúz légszzennyezést is eredmény nyező porterrhelés, a ületek körny yezetében fokozottan érv rvényes. kemikállia használlat, a mely a védett terü Ócsa észzaki részén található ré észben reku ultivált hullladéklerakó ó potenciáliis szennyezző forrás a talajrra és felszín alatti vizek kre nézve. A szennyvíztisztító telepre kerü ülő folyékon ny hulladék biológiai tissztítással, nyyaras szikka asztással ndot okoz a szennyvííztisztító elégtelen e kerül ártalmatlaníttásra előtissztítást kövvetően. Gon nként bűzha atás tapaszttalható. kapacittása, melyneek következztében időn Vizuális környezettterhelés első ősorban deggradált terülletek formájában jelenikk meg a tele epülésen, m rendelte etésszerű mint a bányák, az egykori hulladékllerakó, a felhagyott, vagy nem használatok, de helyen nként a ked dvezőtlen megjelenésű m ű, olykor zssúfolt beépíítések, a területh leromlott állagú ép pületek az ip pari, gazdassági területeeken kívül a a lakóterüleeteken is prroblémát nek. jelenten KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


11


Települlésszerkeze et Ócsa településszerk kezetének m meghatározóó elemei egy yrészt a tájfejlődés folyaamatából, másrészt a ngelyekből vvezethetők le. korán kiialakult közlekedési ten A telepü ülés délnyu ugati része a volt Dun na ágak ny yomán vizen nyős, északkkeleti részé ét durva futóhom mok borítja, mindez alap pvetően me ghatározta a letelepedé és helyét és a település talajtani adottsággoknak meggfelelő terjesszkedését. Ezen téényezőn túl fontos sze erkezetform máló erővel bírt a Pesttet Kecskem méten át Szzegeddel összekö ötő út korab beli nyomvo onala, amelyy nem a jeleenlegi 5. sz. főút vonallán haladt, hanem h a a ‐ Somogyii Béla út von nalát követv ve haladt át a jelenlegi k központi Pesti út ‐ Bajcsy Zsiilinszky utca bbi fő tengellyekként forrmálták a teelepülés szerkezetét az Alsónémedi, Üllő és belterületen. Továb yek a belterrületen karakteres útelá ágazásokat aalkotva válnak szét a Inárcs feelé vezető utak is, amely várost m ma is megh határozó kittüntetett poontjain (a Némedi N út esetében a katolikus templom t mögött, az Üllői út eesetében pedig az Öregffalu feltáró ú útjának meg ghosszabbítáásában). mas területe ek tömbszerrkezetét és b birtokstrukttúráját, az aadott kor társadalmi A beépíttésre alkalm és gazdálkodási visszonyai hattározták meeg. Mindezeek lenyomattaként kara akteresen elválik e a ori előzmén nyek alapjján rögzültt Öregfalu, vagy Alsz zeg (különöösen az Árrpádkori középko templom m körüli fa alumag) nő őtt szerkezeete a későbbi terjeszke edéseket fookozódó mé értékben jellemző ő tudatos bővítések révén kiallakult telep pülésrészek ktől, s enn nél még éllesebben elkülönül a szabályyos szerkessztésű, legfiiatalabb várrosrészek m megjelenéséétől. ahálózat vonalvezetésé éből és a tö ömb‐, illetv ve telekrend dszer eltérőő jellegébőll más és Az utca más beeépítési karrakterek, ennek e köveetkeztében eltérő utcaképek és települési arculat alakult ki a különb böző városrrészekben. Belterü ületi területthasználat Ócsa beelterületének területha asználata hoomogénnek mondható. Jellemzőenn lakóterüllet, ezen belül is a falusias laakóterület d dominál. Tárrsasházas b beépítésű területek csakk elvétve ta alálhatók, osias beépíítés csak fe ejlesztési teerületként fordul f elő. Beépítetlenn lakóingatllan nagy kertváro számban n van még aa belterülete en. Intézméényi funkció ók a főbb útvonalak ú m mentén alakultak ki résszben a kerresletnek, ré észben a hatályoss szabályozáási terv előírrásainak meegfelelően. A kiterjedtebb gazzdasági terü ületek főlegg a belterüleethez csatlakozó, illetvee elszórt kü ülterületi n jelennek meg. Kisebb gazdaságii területek elsősorban a vasút meentén és az Üllői út részeken mentén találhatók. Zöldterü ületi övezet tekintetéb ben Ócsa szzerényen ellátott, közte erületi zöldd csak két helyen, h a Polgárm mesteri Hivatal környeze etében és azz Égetőhegy y lakótelkei k között forduul elő. Épületá állomány Ócsa belterületi épü ületállomán nya egyenlettes képet mutat, többny yire földszinntes és olda alhatáron mzi. Az épü ületek állagáát tekintve ugyan a kö özepes állaggú épületek k vannak álló beéépítés jellem túlsúlyb ban, mégis viszonylag so ok a rossz álllagúnak mo ondható inga atlan. Épített környezet értékei osan védett épülettel ((és azok exx‐lege műem mléki környyezetével), az Ócsai Ócsa 9 db országo m esetében külön rendeelettel kijelö ölt műemlék ki környezetttel és egy m műemléki reformáátus templom jelentőségű területi védelemm mel (Öreghe gyi pincék) rendelkezik. Legjelenttősebb műe emléke a m és az öreg ghegyi pinceesor területee. Ezeken kíívül 6 db tovvábbi épülett érintett reformáátus templom egyedi h helyi védelemmel javaslati szinten,, valamint k kb. 150 ha‐os belterületi ti településrész helyi értékvéd delemre jav vasolt terüle etként. A beelterületen elszórtan to ovábbi többb, mint 50 db d olyan értékes karakteres épület talá álható, ame lyek szintén n javasolhatók egyedi helyi védellemre. A avasolt épü ületek, esettenként utccaképek megóvására elengedhe etetlen a helyi véédelemre ja helyi érrtékvédelem mről szóló ön nálló önkorrmányzati rrendelet me egalkotása.. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


12


Közleke edés A település külső közúti kap pcsolatainakk hálózatsűrrűsége meg gfelelő. Ked dvezőtlen, hogy h az os főhálóza ati irányoko on (M5 autó tópálya, 5. sz. s főút) kív vül az orszzágos mellé ékutak a országo városkö özponton áthaladnak, á , igy az áttmenő és a a helyi forrgalmi funkkció keveredik, az elkerüléési lehetőséégek hiányo oznak. A 46 603. jelű úto on (Üllői út)) a vasúti foorgalom növ vekedése esetén n növekvő, pro obléma a sziintbeni közú úti – vasúti k keresztezés.. A telep pülési belső ő úthálózatton a kiép pítettség meegfelelő, de e az utak burkolatszzélessége helyenk ként a kétirányú forgalomra alkalmaatlan. A 142. sz. vasútvon nal infrastrukturális szzempontbóll alacsony színvonalú, s a vasútállomáson a olási létesítm mények hián nyosak. gyalogos – kerékpárros és parko busz közlekedés megfellelő területi ellátást bizttosít. Az autób Közműv vek és elek ktronikus híírközlés Ócsa a k kiemelten érrzékeny felszzín alatti vízzbázis védellmi területen n fekvő teleppülés. Noha a belterületen n a teljes kö özműellátáss rendelkezzésre áll, nem m minden inngatlan csattlakozott h aa külterületten pedig jellemző a szennyvízz talajba rá a kiiépített közzcsatorna hálózatra, szikkaszztása. Ez a település egyik jelentőős szennyezző forrása, amelynek ffelszámolása a a saját vízbáziss, de a talajvizek védelm me érdekébe n is kiemeltt feladat. A vezetéékes ivóvíz sem minden nhol biztosíttott. A belteerület és az alsópakonyii lakópark e ellátott, a külterülleten azonb ban helyi kutak k biztoosítják a viizet. Ennek rendezésee a város mielőbbi m közműfeejlesztési felladata. A telepü ülésen gond dot okoz a szennyvíztis s sztító telep 1000 m‐es védőtávolssága, amely rányúlik lakóterü ületre is, éss időnként érezhető é bű űzhatásával jelentős ke ellemetlenséégeket okozz. Ennek rendezéése megoldaandó közműfejlesztési feladat, am mely érdeké ében a szeennyvíztisztíító telep technoló ógiájának a felülvizsgála ata, korszerrűsítése szük kséges. A klíma aváltozás okozta o szélssőséges időjjárás, a nag gyobb csapa adékeseménnyek, vagy éppen a csapadéékok hiányaa és az álttalános felm melegedés a a közműellátással sze mben új ig gényeket támasztt. Mind a nagy n intenziitású zápor ok, mind a a nagy szárazságok meegoldandó feladatot f jelenten nek a vízelv vezetés ren ndszerének felülvizsgállatában és a megfelelőő víz‐vissza atartásra alkalmaas területek k kijelölésébe en. kozta felmelegedés kezeelése jelentős energiaellátási fejlessztést fog ig gényelni, A klímaaváltozás ok amely k költségnövek kedéssel járr. Ennek méérséklésére az első lép pés, mely beeruházási rá áfordítás nélkül m megoldható,, az általáno os energiataakarékosság gra való töre ekvésre nevvelés. A márr óvodás korban elkezdett szemléletfformálás eeredménye az energ giafogyasztáás mérsékllése, az é leszz. További megoldást a megújuló energiahorrdozók alka almazása energiattakarékos életvitel jelent. A A beruházás ugyan költsségigényes, aaz üzemelteetési költség azonban m minimális. A megú ók közül Ó Ócsán elsődlegesen a napenergiia vehető igénybe, újuló enerrgiahordozó napkolleektorok‐nap pelemek alk kalmazásávaal, továbbá a a föld energ giája hasznoosítható. A megújuló m energiah hordozók szzélesebb körű alkalmazzásával az eenergiaellátá ás költségei csökkenthe etők és a környezzeti állapot is javítható. A telepü ülésen élők közérzetétt a környezeet látványa is befolyássolja. A teleepülés közig gazgatási területéén áthaladó légvezetéke ek jelentős környezetteerhelést oko oznak. Egyréészt hatékonyabban hasznossítható terülletet foglalnak el, másréészt látvány‐szennyezésst jelentenekk. Földbehelyezésük fokozato osan megold dandó felada at. Mivel eggy település arculatát a kiépített kö özvilágítás is befolyáso olja, Ócsán eennek menn nyiségi és minőséggi fejlesztésee szükséges.



13


3.

S SWOT AN NALÍZIS

os erősségeirre, gyengeséégeire, lehettőségeire A megallapozó vizsggálatok alapjján elkészíteettük a váro és a fejjlődést akadályozó vesszélyekre vvonatkozó SWOT S ‐ analízist. Jelenn analízis összegző ö előkészíítése a konccepció kialak kításához veezető útnak k. A következző lépés a fe fejlesztési fő ő irányok meghatáározása voltt, amelynek véleményezztetése után n került sor a a koncepció kidolgozásá ára. ózat Térségi kapcssolatok, településháló EK ERŐSSÉGE

GYENGESÉG G GEK

 K Kiváló közleekedés‐földrrajzi pozícióó

 Peremhelyze P et az agglom meráció déli szélén  Peremi P hely yzet több unn. komplex térség agglomeráció, határán h (Budapesti Homokhátsá H ág, Duna Réggió)

L LEHETŐSÉG GEK

KOCKÁZATO K OK

 B Budapest közelségében és kkedvező  k közúti és vasúti v elérh hetőségében n rejlő llehetőségek k, továbbá a a tágabb térrségben eelfoglalt kiváló k közúti és vasúti k kapcsolatok k hatékonyab bb kihasznáálása   E Elővárosi vasúti v fejle esztés előn nyeinek k komplex érv vényesítése  M MO déli szeektor átkötő ő szakasza rrévén a  L Liszt Ferenc repü ülőtér közzelsége eegyedülálló adottság  Ö Önálló útt megtalállása a p peremi h helyzetben, vagy tuda atos hozzátaartozás vvalamely ko omplex térsé éghez

Településhál T lózatban b etöltött kö özponti szerep s visszaszorulása miatt a fejle esztési támogatásook nehezzebben források, f elérhetők (já e árásszékhelyy pozíció Gy yálé) Belső B agglomeráációs gyűrű területkínála t ata miatt azz elszívó errő még hosszabb táv h von érvényeesülhet Autópálya A "átvezettő" hatá ásának érvényesülé é se



14


T Társadalom m ERŐSSÉGE EK

GYENGESÉG G GEK

 K Kedvező korrszerkezet   H Hagyomány yosan differrenciált, sookszínű  h helyi társsadalom (polgárság, ipari, k kereskedelm mi, agrárfogllalkoztatotta tak)   O Országos átlagnál alacsoonyabb m munkanélkü üliség   V Változatos h humán infra astruktúra   K Kedvező inttézményi ellátottság   M Megújult, korszerű k Bólyai B Gimn názium  ttérségi vonzóóhatású ((szakközépiiskolaként iss működik)   E Erős civil szzféra élet, jeelentős  G Gazdag k kulturális h hagyományok

Stagnáló nép S pesség Gyenge G szerepkör (a térségi munkavállal m ók elingázn ak) Alacsony A iskolázottsáág, képzettségi színvonal s Kedvezőtlen K n migrációs ffolyamatok Tartós ingáz T ó életformaa Gyenge lokál G lpatriotizmuus Szegregációv S val veszélyeeztetett terrületek jelenléte Társadalmi T részvvételt, helyi koorrdináló együttműköd e déseket intézményi h háttér hiányya

L LEHETŐSÉG GEK

KOCKÁZATO K OK

 A A város népességmegtartó errejének  n növelése  F Fenntarthattó, kiegyensú úlyozott  d demográfiaii szerkezet  SSokszínű, beefogadó hely yi közösség   E Erős hely yi civil‐társadalmi h hálózat, p proaktív közzösség  1. E Együttműkö ödés a civil, a vállalkozóói és az  ö önkormányzzati szereplő ők között

A A fiatal és munkaképees korú nép pesség elvándorlása e a Külső K kap pcsolatokbaan élő, ezért érdektelen b é belső civil szzektor kialak kulása Az A iskolare endszer ne m elégíti ki az ig gényeket Szegregátum S mok kialakullása Helyi társad H almi konflikktusok kiala akulása (új ( vs. régi lakóóterületen élők, szegregációv s val veszélyeeztetett terrületen élők) é  Gyengülő G he elyi társadallmi háló, ide entitás leépülése



15


Gazdaság ERŐSSÉGE EK

GYENGESÉG G GEK

 Kedvező közlekedé ési kapcssolatok,  megközelíth hetőség kiterjedéssű, poteenciális   Jelentős fejlesztési, b befektetési tterület  ipari  Gazdag mezőgazdassági és munkakultú úra magas a   Diverzifikállt gazdaságii szektor (m kereskedeleem, javítás nemzetgazzdasági  ágban teevékenykedő vállalkkozások  aránya, orsszágos átlag got meghal adó az ipari, épíítőipari szzektor jellenléte, jelentős agrrárszektor)  Vonzó telep pülési és fejl esztési körn nyezet  delmi vonzeerő  Turisztikai, örökségvéd  nfrastrukturális korl át a  Nincs in fejlesztések k előtt

Kiaknázatlan K n helyi agrár és ipari ztalat, tudáss munkatapas m Gyenge válla G alkozói szférra Kiegyensúly K ozatlan vállallkozási középmérettű vállalko szerkezet, s ozások hiánya h Helyi értéke H k kihangsúlyyozatlanság ga Hiányzó tele H epülési jövőkkép, imázs A A helyi vállalkozások és a körrnyező között gyenge üzleti települések t kapcsolatok k Hiányos H a versenykéépességet erősítő e együttműköd e dés Változó V szolg gáltatói színvonalúú tevékenység t gek

L LEHETŐSÉG GEK

KOCKÁZATO K OK

 Helyi gazzdaság mo odernizálásaa (pl.  kreatív iparr és a k+f+i sszektor erőssítése)  vonzerrő meggőrzése,  Települési ása (helyi éértékek fejlesztése, hasznosítá feltárása és, gazzdasági éértékké  konvertálássa)  Az öko‐bio gazdálkodás kiterjesztéésének,  a természeti és épíített környyezettel harmonikuss fejlődés feltételei aadottak  (pl. helyi gazdaság g, élelmiszzerpiac,  megújuló en nergia)   Egyedi ási körrnyezet vállalkozá kialakítása, kkv‐k helyzzetbe hozásaa  Térségi szerep erősítése (pl. foglalkoztattás, szolgáltatás)  Turizmus‐fe fejlesztés (kerékpáros ( s, öko, termál, egésszség, stb.)  Közösségi ggazdaságfejlesztés

A főváros tud A dás‐elszívó szerepe A A helyi gazdasági köörnyezet ro omlása (nagyfoglalk ( koztatók kivvonulása, gyenge g helyi vállalko h ozások) Alacsonyabb A b képzettséégi színvonal a helyi gazdas h ági fejlődés gátjává váliik Az A idegenforgalmi addottságokat nem sikerül maga s asabb szinteen kihasznállni Alvó város je A elleg erősöddése Erősödő térs E ségi versenyy Önkormányz Ö zati gazdálkodás sérülékenysé s ége (az öneerő biztosítá ásához is hitelfe elvétel sszükséges, ami i a költséggvetési egy veszélyeztet v yensúly biztosítását) b



16


Táj‐ és ttermészetv védelem ERŐSSÉGE EK

GYENGESÉG G GEK

 K Kiemelkedő ően értékes, védett term mészeti  éértékek és é kultúrtö örténeti éértékek eegyüttes jellenléte (véd dett láp, Óc sai TK, R Ramsari és N Natura 2000 0 területek)  V Védett terü ületeket is lefedő összzefüggő ö ökológiai háálózati rendsszer  M Magas erd dősültségi arány, kiiterjedt  ö összefüggő eerdőterülete ek  Ö Összefüggő, jó miinőségű, művelt  m mezőgazdassági területe ek  Ö Öreg‐hegyi hagyomán nyos szőlőkkultúra  ffennmaradtt területei a v védett pinceesorral  T Tájképi szzempontból is kiem melkedő rrészletek L LEHETŐSÉG GEK

VESZÉL LYEK/KOCK KÁZATOK

 É Értékes terrmészeti kö örnyezet véédelme,  m megőrzése aaz utókorna ak,   V Védett természetti értéékekkel h harmóniábaan az idegenforrgalom,  fejleszztése, ö ökoturizmus pootenciál k kihasználása  É Értékes természeti t és kullturális k környezet felhasználássával a tellepülés  k környezeti neveléssben beetöltött  sszerepének erősítése  JJó minőségű ű termőföld dek mezőgazzdasági h hasznosítása, ökológ giai gazdáálkodás ffejlesztése  P Pincekultúra fenntartássa a hagyom mányos ttájhasználatt támogatássával, elsődllegesen aaz Öreghegy yi szőlőkultú úra feléleszttésével,

Művelésből M kivett és deegradált terrületek magas m arán nya (bányákk, honvédellmi és nemzetbizto n nsági területek, zeléshez és szennyvízke s hulladékgazd h dálkodáshozz kapcsolódó területek) t Kivett K terülletek beékeelődése a védett területekbe t erdők Egykorú, E ültetvényyszerű (akácosok, n ( nyarasok) kitett Összefüggő, Ö széleróóziónak mezőgazdas m ági területteken mezzővédő fásítások hiá f ánya

Védett termé V észeti értékeek pusztulása Bemutatható B óság, látogaathatóság túlzott korlátok köz k zé szorítása, Esetleges E ko onfliktus a vvédett területekbe ékelődő, é és azzal hattáros műve elésből kivett k terü ületeken (honvédelm mi és nsági terüleetek, bányák nemzetbizto n k stb.) Tömegturizm T mus veszélyye Hagyományo H os borvidééki szőlők kultúra visszaszorul v ása, a védettt pincesor e eredeti táji közegéne t ek szűkülésee



17


Z Zöldfelülete ek ERŐSSÉGE EK

GYENGESÉG G GEK

 E Elindult közterületi zöld dfelületi  ffejlesztése, kialakított parkosítottt terek, ssétányok, fáásítások a kö özpontban,   SSzabadtéri ssportolási le ehetőség  N Néhány értékes zöldffelületű iintézményk kert   L LEHETŐSÉG GEK

VESZÉL LYEK/KOCK KÁZATOK

 F Frekventált elhelyezkkedésű,  aalulhasznosított terüle etek felértéékelése, rrekreációs, közcélú ha asznosítása (pld. a a sporrtpálya  ttelepülésközzpontban m mellett)  K Kijelölt rend dezése,  zöldterülettek ffunkcióval v való megtölttése  A A kiváló tááji adottságokra alapozzóan a rrekreációs lehetőségek bővítése   T Templomkeertek megőrzése  F Felsőbabádii kúria kerrtjének fejleesztése, eesetleg meggnyitása közh használat szzámára

Települést T átszövő, koncepcionális zöldfelületi r z rendszer hiáánya Alacsony A közhasznál atú zöldffelületi használatii értékkel bíró ellátottság, e közparkok h k hiánya Központi köz K zösségi tér hhiánya Fő F útvona alak menttén elhan nyagolt zöldfelületek z k

Közterületi K zöldfelülettek elhanyagolt, településkép t pileg negaatív állapo otának fennmaradá f sa Koncepcioná K álisan átgonndolt zöldffelületi rendszer kia r alakításánakk elmaradása a Potenciális P zöldfelülettek fejlesztésnek elmaradása, e (kijelölt zöldterü ületek), további degr t radációja Központi K közösségi városi tér kialakításána k ak elmaradáása



18


Körrnyezeti álla apot ERŐSSÉGE EK

GYENGESÉG G GEK

 JJelentős kö örnyezetszen nnyező ipaar nem  m működik  Á Átmenő forrgalomból származó zaj és  llevegőterheelés nem érinti é a köözponti b beépített területeket (M M5 autópályya,5 sz. ffőút)   Z Zavaró t területhaszn nálatok, üzemi  ttevékenységgek, állatta artó telep helyek, b bányászat elkülönülése,   C Csatornahállózat csakn nem teljess körű k kiépítettségge a belterüle eten,   

  L LEHETŐSÉG GEK

Település T belterületén b n keresztülh haladó vasútvonal z v zajterhelése 5. 5 sz. főút za aj‐ és forgallomterhelésse által érintett é Fellsőbabád ttérségének lakott területei t Talaj‐ és szél T lerózió Mezőgazdas M ági területeeken a kem mikália használata h Kiépített K csatornahhálózatra való rákötöttség n r nem kielégíttő aránya Szennyvíztis S sztító teelep időszakos bűzhatása b Külterületi K kasztás sze nnyvízszikk környezetter k rhelése Vizuális V okozó környezetteerhelést degradált d te erületek, báányák, felh hagyott területhaszn t nálatok Felhagyott F hulladék klerakó környezetter k rhelése Illegális hulladéklerakáss VESZÉL LYEK/KOCK KÁZATOK

 C Csatornahállózatra va aló teljes körű  rrákötés szorrgalmazása, támogatásaa  M Megújuló en nergiaforrássok egyre naagyobb  m mértékű hassznosítása  K Környezetkíímélő biogazdáálkodás  eelterjesztésee  D Degradált teerületek rek kultivációja  Z Zavaró látv ványt nyújtó ó ipari, gazzdasági  tterületek tájjbaillesztése e   B Bányatavak távlati haszznosítása

Csatornaháló C ózatra vvaló rák kötések elmaradása, e potenciáliss talajszenn nyezés fennmaradá f sa Mezőgazdas M ági vegyszerrhasználat Felhagyott F részlegessen reku ultivált hulladéklera h akó körrnyezetszen nnyező kockázata k Szennyvíztis S sztító teelep fejllesztés elmaradása, e Illegális hhulladéklera akások megmaradás m sa, terjedésee  A A településenn belüli gépjárműhas g sználatot kkentő csök és gyaloogos közle kerékpáros k ekedési felületek fejl f esztésének elmaradása a  Mezővédő M kialakítá ásának fásítások elmaradása e  Mélyfekvésű M ű területekk rendezé ésének elmaradása e



19


Érrtékvédele em ERŐSSÉGE EK

GYENGESÉG G GEK

 O Országosan egyedi, kiemelkedő értékű  m műemlékek k meglétte (reforrmátus  ttemplom, örreghegyi pin ncesor)  SSzámos érttékes, helyi védelemree méltó  éépület  V Védelemre méltó település részek, u utcaszakaszzok 

Helyi értékv H édelmi renddelet hiánya a Értékes É épü ületek folyyamatosan romló állaga á Értékmegőrz É zéssel kapccsolatos fela adatok, lehetőségek tulajdonoosi ismeretének hiánya h Változtatási, V átépítéési szán ndékok megőrzés ell m lenében hattó igénye  Értékvédelm É mi támogatássi rendszer h hiánya

L LEHETŐSÉG GEK

KOCKÁZATO K OK

 É Értékek felmérése, értékkaataszter  llétrehozása   É Értékőrző szzabályozás k kidolgozásaa   H Helyi értékv védelmi rend delet megalkkotása  T Tudatos teleepüléskép m megtervezés e  É Építészeti hagyomá ányokban rejlő eegységes arcculat kialakíítása  É Értékes épületek é közösségi célú h hasznosítása, elővásárlá ási jog  V Védett természeti éértékek ö összekapcso olása az érttékes épüleetekkel, iidegenforgaalom

Megállíthata M atlan állagroomlás Engedély né E lküli átalakíítások, bontá ások Helyi H értékv védelmi reendelet és annak a támoggatási ren részeként r ndszer megalkotásá m ának elmaraadása



20


Közlekeedési infrastruktúra ERŐSSÉGE EK

GYENGESÉG G GEK

 K Kedvező kö özlekedésfölldrajzi adotttságok  ((M5 autópáálya, 5. Sz. Főút közzelsége, k közvetlen vaasúti kapcso olat Budape sttel és K Kecskemétttel)   K Közúti kaapcsolatok hálózatsű űrűsége m megfelelő  O Országos fő őhálózatok elkerülik a lakott  tterületeket, de a település közzelében  kedvező h húzódnak, kapcsoolatokat b biztosítva   B Belterületi ú úthálózat kié építettsége

Országos me O ellékutak áttmenő forga alma a településköz t zponton át hhalad, a hely yi és az átmenő forg á alom kevereedik Utak U szabályozási s i széle essége, burkolatszél b lessége hhelyenként nem megfelelő m Szintbeni kö S zúti‐vasúti kkeresztezések A A vasú útvonal infrastruk kturális l alacsony s zínvonalú szempontbó s A A gyalogos, kerékpárros és parrkolási létesítménye ek hiányosakk

L LEHETŐSÉG GEK

KOCKÁZATO K OK

 Ú Úthálózati és a va asúti kapcssolatok  h hatékonyabb kihasználá ása  E Elővárosi vasúti fejleszztés + kapccsolódó iinfrastruktú úra (P+R, B+ +R)  SSzükség eseetén elkerülő út építéssével a  b belső teherfforgalom korlátozása

Közúti‐vasút K ti fejlesztéések elmaradása csomóp (utak ( minősége, m pontok, ózat, gyaalogos felületek, kerékpárhál k parkolók) p ‐ forgalombbiztonsági helyzet h romlása r Az elővárosi A vasúti fejleesztés nem v valósul meg komple m x kiépítettsééggel (csak vonal‐ és é állomáss rekonstr trukció történik, kapcsolódó k infrastruktúúra (pl. P+R R, B+R parkoló) nem p m épül ki)



21


Közm mű infrastru uktúra ERŐSSÉGE EK

GYENGESÉG G GEK

 A A belteerület csaknem teljes  k közművesíteettsége   K Közmű gerinchálóza g atokban és a b bázisoknál rendelkezéssre álló kap pacitás,  iilletve háálózat bőv vítési leh etőség: vvízbeszerzés lehe etősége, saját sszennyvíztissztító telep p, villamoseenergia  b bázis  V Vízbeszerzéés vonatkozásában kkedvező h hidrogeológgiai adottsá ága, háziku utakkal  ffenntartási k költségcsök kkentés lehettősége    





Ivóvízellátáss nem teljes körű Jelentős a szzennyvíz tallajba szikkasztása, szennyezve e s ezzel a felszzín alatti vize eket A A szennyvííztisztító teelep bűzha atással terheli t a környezetéét, védőtáv volsága lakóterületet érint Település T geológiai síkföldraajzi, adottsága a a felszííni vízren ndezés lehetőségét k korlátozza Befogadó hiá B ányos a teleppülés Csapadékvíz C z elvezetésénnek jelenleg gi nyílt árkos műsza á aki megoldássa nem meg gfelelő. B Befogadó hiányossággot kompenzáló csapadékvíz c visszatart rtó záportá ározók hiányoznak. h A vizek élőv A ízbe vezetésse előtt ninccsenek hordalékfogó h ók. Villamosene V k és rgia főgeriinc (22 kV) elosztó hálóz e zatának, vallamint a vezzetékes elektronikus e s hírközlési hálózat jellemző föld f feletti elhelyezéssével terhe elik a környezetet, k , akaddályozzák a klímaváltozá k ás hattáskompenzzálását szolgáló faso s or ültetés lehhetőségét Általánosan Á jellemzőő a település arculatát, a biztonsággát befollyásoló közvilágítás k mennyiséégi és minőségi hiányossága h i k kedvezzőtlen láttványa, Légvezetéke L helyfoglalása h a

L LEHETŐSÉG GEK

KOCKÁZATO K OK

 SSzennyvíztissztító korszerűsítése   V Vízelvezetéss rendszzerének  ffelülvizsgálaata, víztározzó létesítésee  E Energiatakaarékosságra való neveléés   M Megújuló energiahordo ozók (napeenergia, fföldenergia)) alkalmazássa  L Légvezetékeek megszüntetése, földkkábelre vvaló cseréje  K Közvilágításs mennyisé égi és miinőségi  ffejlesztése

Egészségtele E en ivóvíz nyeerése kutak kból Külterületi K talajszenn nyezés szennyvízszi s ikkasztás m miatt Csapadékvíz C z elvezetési rendszer korrekt k kialakítása k nélkül, ttározókapaccitások kialakítása k nélkül n a klím maváltozás okozta szélsőséges s csaapadékesem mények kezelhetetle k nné válnak Földkábel he F elyigénye, éppítési munk kái



22


TELEP PÜLÉSFEJJLESZTÉS SI KONCE EPCIÓ 1.

JJÖVŐKÉP P

A fejezetben a váross jövőképét fogalmazzu uk meg a társadalmi, a g gazdasági, a táji‐természzeti és az gzítjük a épített környezetrre vonatkozzóan. A jöövőképet értelmezzük térségi szzinten, rög E a koncepció idősíkjába eső leehetséges fejlődési települéésfejlesztési elveket. Előzetesen forgatók könyvek vázzoljuk fel, m majd A fejlőd dési pályák ááttekintése u után tesszükk meg javasslatunkat Ócsa várros fő fejleszztési irányaiira, majd tellepülésfejlessztési konce epciójára.

1.1. A A koncep pció idősííkjába illeeszkedő lehetsége l s fejlődéssi forgató ókönyv változa atok meg gfogalmazzása A fejezetben számba vesszük a koncepcion nális időtávb ban felmerülő lehetségees fejlődési p pályákat. v tartalmi ellőrejelzése meglehetősen bizonytaalan, ezért számolni s Miután egy 15‐20 éves időtáv ülés változaataival is. kell a staagnálás, illetőleg a leépü 1 1. Alvóváro os változat – – zsugorodáás Az alvóvvárosi válto ozatban a jelenlegi helyyzetben meg gbúvó negattív tendenciiák erősödn nek: nem történik k meg vagy n nem sikerül a tudatos kközösségorieentált, gazda asági alapú vvárosfejleszztés, nem követkeezik be a helyi gazzdaságfejlessztési tevéékenységek bővülése, eredmény ytelen a vállalkozásösztönzéés. Ebben az a esetben aa népességv változás a stagnálás s éss a lassú cssökkenés glalkoztatás nem gyaraapszik, sőt a településeek közötti növekvő között vváltakozik, a helyi fog versenyy következtéében Ócsa fo okozatosan versenyháttrányba kerül és prognnosztizálható ó a helyi gazdasáág, foglalkozttatás beszűk külése, az in ngázás továb bbi fokozódá ása. ülés alvóvárros szerepe e erősödik. A A fiatalok más m településekhez oriientálódnak k, főleg a A telepü fővárosb ban végzik ttanulmánya aikat, ill. dolggoznak. A helyi lehetőségek hiányaa miatt a fellnövekvő fiatal ggenerációk körében eg gyre népszzerűbb leszz az elvánd dorlás, amii hosszú távon az ingatlan nértékek csö ökkenéséhezz, a helyi keereslet csökk kenésével éss a vállalkozzói réteg, va alamint a foglalko oztatás beszzűkülésével párhuzamoosan a helyi gazdasági teljesítménny redukáló ódásához vezet. g folyamatok vvégül az önk kormányzati gazdálkoddás szempon ntjából a Fenti táársadalmi, gazdasági helyi kö öltségvetés helyzetének k romlásáh hoz vezetnek, hiszen bár b a stagnááló, vagy cssökkenő, népesséég középtávo on a feladato ok és így egyyúttal a kiad dások csökk kenését is jellentik (hosszú távon az elöregedés révén n már ez sem m érvényesü ül), azonban n a szűkülő g gazdaság miiatt a helyi b bevételek k tovább is drasztikusan cssökkennek, ami hiányygazdálkodááshoz, a helyi közszoolgáltatások romlásáához vezetheet. Ócsa eb bben az eseetben belesiimul az aggglomerációs külső gyűrrű településseinek tengerébe. A fokozato os öregedéss és a hozzá tartozó méérsékelt gazd dasági és vá ásárlói aktivvitás pedig a a passzív helyi élletmód – ak ktív tevékenység a váárostól távo ol, visszafog gott, pihenőő attitűd he elyben – ntosodásáho oz vezet. megcson



23


2 2. Útkeresé és változat – – szinten taartás / túléllés Az Euro ostat adatai aalapján Közép‐Magyaroország a vássárlóerő‐parritáson mértt egy főre ju utó GDP‐t tekintvee az EU átlaag 110 száza alékát érte el 2011‐ben n. Megbontv va a régiót – fővárosra a és Pest megyéree – látható, h hogy 2010‐rről 2011‐re Budapest ezt az értéket 145‐ről 1448 %‐ra növ velte, míg a Pest m megyei 58‐rról 57 %‐ra csökkent, aamelynél néégy konverg gencia megyye is jobb mutatóval m bír.. A Pest megyei m átlaag mögött azonban jeleentős eltérés tapasztalhható, hiszen n a fenti GDP P adatok kban bennne vann nak az agg glomeráció országos viszonylattban is kiem melkedő fejlettségű tellepülései, éss az ettől jeleentősen elm maradó aggglomeráción n kívüli teleepülések. Azz ún. leszakkadó keleti fél f gyűrű a szobi s kistérrségtől, az Aszód vid dékén, a Táp pióságon, Cegléd körny nyékén át a a Dunáig tartt. Innen, a hhibás össztönzők köv vetkezményeként, meggkezdődött a cégek elváándorlása. Ezt E a leszakkadást és ezzen belül is aa déli szektor kedvezőtleen helyzetétt mutatja az iingatlanár‐térkép. (Fo orrás: Duna H House, 2013. 3.) 4‐2020 közzötti idősza akban Pestt megye, így Ócsa városa v is j elentős tám mogatási A 2014 lehetőséégektől esik k el, tekintettel arra, hoggy a Régió ffejlettségi m mutatói meghhaladják az EU átlag 100%‐áát. Emiatt ko ompenzálni szükséges, elsősorban a fővárosi agglomerácció szélén, illetve az azon kíívül eső Peest megyei településeeket. Hazai forrásokbó ól szükségees megtere emteni a leszakad dó területek knek szánt Pest Megyeei Fejlesztéssi Alapot (fo orrás: Szebeeni Dávid, Budapesti B Corvinuss Egyetem). Az útkeresé ést nehezíti,, hogy Ócsa három ún. k komplex térrség határán n fekszik, amelyek k közül szervesen eg gyiknek sem m része, leegfeljebb peremi helyyzetűnek te ekinthető (Budapeesti Agglom meráció, Hom mokhátság, Duna Régiió). Az útke eresés megnnyilvánulha at abban, hogy Óccsa tudatosaan tartozni kíván valam melyik kom mplex térséghez, vagy öönálló utat választ v a peremi ffekvést kihaasználva. Budapesti agglomeráció a ó déli perem mén fekszik k. Ebben az alternatívábban a telepü ülés egy‐ Ócsa a B egy ágazat felé orientálódik, pl. p az ipari‐llogisztikai jellege erősö ödik, vagy aaz agrárszektor felé A népességg növekedéssének nincs egyértelmű ű tendenciá ája, hullámzzást mutat. Ebben a fordul. A változattban Ócsa városa v elsőssorban a kü ülső tényező őkre, forrássokra épít, kkevésbé hassznosítja meglévő ő értékeit (ipari, ( mező őgazdasági termelési tapasztalat, t több lábonn állás, egy yedülálló természzeti adottsággok, kultúra a, stb.). Az ip pari‐logisztiikai ágazat e erősödése, eegy‐egy nag gyvállalat betelepeedése esetéén Ócsa veszíthet v m meglévő kerrtvárosi jellegéből. A termelő‐lo ogisztikai kapacitáások túlnövekedése ese etén a telep pülési körny yezet vonatk kozásában aa területhasználaton belül, a további inttenzív betelepülés miattt pedig a helyi h társadalom vonatk tkozásában az egyes ok közöttt jelentős feszültséggek keletkeznek/kele etkezhetnekk. A közzéptávon csoporto prognossztizálható kedvező ön nkormányzaati gazdálko odási körny yezet hosszzú távon negatívba n fordulhaat az egyoldalú, túlzott k külső gazdaasági kitettséég következményeként.. 3 3. A termésszettel harm móniában éélő kertváro os változat – fenntarth ható telepü ülés A harmaadik változaat az, amely Ócsa számáára a leginkáább követen ndő stratégiáát tartalmazzza, mert épít a h helyi értékeekre, erőforrrásokra, am mellett, hogy rámutat azon hiányo yosságokra, amelyek pótlása kitörési leh hetőségekett jelent. Terrmészetesen n ez a válto ozat nem néélkülözheti az aktív mányzati tellepüléspolitikát (ösztöönzés, inforrmáció szerzés és teerjesztés, gazdasági g önkorm aktivitáss, kkv‐k hellyzetbe hozá ása, vállalkoozások és működő m tőke e vonzásáhooz intenzív lobbizás, l menedzzseri munka,, stb.). Ez leh hetővé teszii a település kiegyensúly yozott, harm monikus fejlődését, a települéés vonzerejéének növeléssét. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


24


Ebben aa változatbaan a települlésszerkezett a kompak kt beépítés felé f halad, aa funkciók bővülése b mellett, a zöldterületek megőrzzésével párh huzamosan a közterüle etek közösséégi célú funk kcionális átalakítáásával, a terrmészeti körrnyezet nyújjtotta adottsságokkal össszhangban. eráció egyree növekvő helyben h törrténő oktatáása, képzése, amely A változzat része a fiatal gene visszahaat a helyi gaazdaságra, mivel m a hatéékony, inno ovatív gazda aság elengeddhetetlen fe eltétele a magasan n képzett munkaerő m uttánpótlása. Ez megfelelő alapot biiztosít nagy y hozzáadottt értéket előállító ó, valamint a kutatás‐ffejlesztési ttevékenység get folytató vállalkozássok letelepe edése és működéése számára. magasabb fo okú feltárássa és bemuttatása, az A helyi ggazdaságot tovább erőssítheti a hellyi értékek m ebből szzármazó gazdasági‐társsadalmi hasszon kiaknáázása. Ócsa városának kki kell haszználnia a helyi kö özösségi keezdeményezzéseken alaapuló fejleszztéseket, illletve be keell kapcsoló ódnia az integrált területi beeruházások (ITI) nyújttotta lehetősségek progrramjába (Duuna Régió Stratégia, S hátság), min nd nagyobb hangsúlyt h helyezve a k komplex terrmelési‐értéékesítési verrtikumok Homokh fejlesztéésére, a meegkülönböze ető erővel rendelkező ő értékekre e, és a tevvékenységek k közötti szinergiiákra. Ócsa hellyi gazdasággát diverzifikálni és pozzícionálni szzükséges. A ttelepülés a tturizmus terrületén – a térségg jelenleg egymással ve ersenyző teelepülések mezőnyében m n – térségi komplex tu urisztikai akciókraa van szük kség: az eg gészségipar bővíthető a települé ésen összehhangolt fejllesztések megvaló ósítása révén (az oktatá ást, prevencciót és ellátáást is felölelv ve); az agráár‐ és vidékffejlesztés újragondolása (minőségi mezőgazdaságg, pl. önttözésen ala apuló korsszerű kerttkultúrák fejlesztéése); valamint a gépiparri és feldolggozóipari beeszállítók fejjlődésének öösztönzése lehetnek fejlesztéési irányok.

1.2. T Településsfejlesztési fő irányyok Ócsa várros fő telepü ülésfejleszté ési irányait a jelen mun nka megalap pozó vizsgálaatainak ered dményei, a város korábbi teleepülésfejlesztési dokum mentumának k a felülvizsgálata, ill. a lehetséges fejlődési n fogalmazzu uk meg. változattok mérlegellése alapján Előzmények yzetértékeléésének köveetkeztetései és az 19977‐ben készü ült „Ócsa‐ A megallapozó vizsggálatok hely Felsőpak kony mikro otérség terü ületfejlesztéési koncepcciója – A te elepülések általános rendezési tervei p programjának fejleszté ési megalap pozása” c. dokumentu um1 javaslaatainak összevetése érdekess eredménytt mutatnak. Mindenekellőtt azt, hog gy sok hason nlóság figyellhető meg a mintegy ülönbséggel készült munkák közöttt. 15 év kü 1997‐been, a településfejlesztési koncepció az alábbi fő ő fejlesztési iirányokat foogalmazta m meg: 1. A lakófunkció ó fejlesztése. Ócsa, mint B Budapest kerrtvárosa b vvállalkozáso ok (esetleg zöldmezőss nagyberuh házások) 2. A mikrotérséég, mint betelepülő h helyszíne 3. A helyi erőforrrásokra épülő, szerves ggazdasági fejjlődés ontja 3.1. Ócsa, a turizmus, a környezeti kkultúra és neevelés közpo 2. Ócsa azz izmos kis‐ éés középvállaalkozások teelepülése 3.2 3.3 3. Ócsa, a kertészfalva ak riválisa 4. Óccsa, a körzetti szerepkörű ű város A mai h helyzettel vaaló hasonlósság azzal maagyarázhaó,, hogy mind dkét időszakk településfe ejlesztési feltételeei sok tekinttetben nem változtak. Sem akkor, sem azóta nem jelente tek meg a te elepülést nagysággrenddel meegváltoztató ó fejlesztésii források. A A folyamato osan képzőődő források k hiánya 1 MTA R Regionális Kutatások K Központja K Buudapesti Oszztály, generráltervező: PPestterv Kft.. – 1997. június. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


25


jellemzi Ócsa fejlőd dését. Ezzel e együtt, a 20 005‐ös városssá nyilváníttás nagy jeleentőségű vo olt, mivel bbá vált a vááros. az infrasstruktúra‐feejlesztés kerrült a fókuszzba, és ezzel otthonosab Miután sem akkor, sem most nem mutatkkozik lehető őség nagy fejlesztési f foorrások bev vonására, g ”bevált” esélyeket e és s módszere ket szükség ges megrag gadni. Ezek ezért a történetileg a kiváló dés‐földrajzzi elhelyezk kedés (orsszágos vasu utak, közutak, Budappest közelssége), a közleked természzeti és építettt környezetti adottságo k, az ország gos és agglom merációs gaazdasági lehe etőségek megragaadása, a helyi h lakosság és váállalkozások tudásának k, munkavéégző képessségének kiaknázása. ezménye, h hogy Ócsát is elérte a szuburbbanizációs folyamat A kiválló adottsággok követke hullámzzása, kezdetben a gyorss betelepüléés a fővárosból, majd tá ávolabbi teleepülésekrőll, később és napjaainkban a fo olyamat lelasssulása. A kkoncepcionális előzmény y idején és m ma is jellem mző, hogy egy méély dekonjjunkturális válságidőssak után vagyunk, és most kell megta alálni a települéésfejelsztés ffő irányait. örténeti haagyományán nak tekinth hető, hogy mindig is jelentős helyi gazdasággal Ócsa tö rendelkezett. Ez volt az alapjja a törökkkor túléléséének, az újrrakezdésnekk, a XIX. szz‐i járási k, a szocializzmus idején a munkahely‐teremtésnek (ld. géppipar, szolgá áltatások, székhelllyé válásnak ún. mellléküzemágak működése e). A dokum mentum kimu utatja, hogy ”1990‐es néépszámlálássi adatok alapján eltartóképeessége (a településen fooglalkoztatotttak száma o osztva az akktív népessé éggel) 79 val annyit je elent, hogy Ócsa nem függött egy yoldalúan a fővárostól, léteztek %‐os. Ez más szóv orrásai, tarttalékai, melyyek egy kieegyensúlyozott fejlődéss alapjait jellenthetik olyan "aautonóm" fo 2 hosszab bb távon.” A dokum mentum megállapítja, h hogy a ”tapa sztalatok szzerint a kom mmunikációss rendszerek k mellett a közútii közlekedési hálózat minősége m haatározza meeg leginkább b egy‐egy teelepülés vag gy térség gazdasáági fejlődéséének esélye eit. Az M5‐‐ös autópállya megépü ülésével Óccsa és Felsőpakony közleked dés‐földrajzzi pozíciója jelentősen jjavult. A ked dvező hatássok mindeneekelőtt a vá állalkozói szférábaan érvényessülnek, a helyi h vállalkkozók szám mára közeleb bb kerül a budapesti piac, és megjelenhetnek a mikrotérség m gben az aggglomerációs gyűrűre jelllemző iparii, nagykeresskedelmi k ma is helyytállóak. vállalkozások.”3 Az elemzéssel, következtettéssel egyettértünk, azok mmal kapcs olatos meg gállapítások, nevezeteseen, hogy a ”vártnál Helytállóak az ideggenforgalom mus infrastrruktúrája. ... A hiányos tu urisztikai innfrastruktúra miatt a kevésbéé épült ki Óccsán a turizm lehetőséégekhez kép pest kevésb bé hasznosu ulhatnak a település t pá áratlan term mészeti és kulturális k értékei.””4 Előzmén nynek tekin ntjük a fejezzetet megellőzően a fejlődési forga atókönyv vááltozatok ta aglalását. Meggyőződésünk és é az előze etes szakmaai egyeztetések, vélem mények, vallamint a fe ejlesztési mészettel irányokrról hozott bizottsági és testüleeti döntéseek alapján a harmadiik „A term harmón niában élő keertváros változat – fenn ntartható tellepülés” válttozatot fejleesztjük továb bb, annál bb, mivel abba beleffoglalható a második k változatba an rejlő ellőnyös lehe etőségek is inkáb kihasznáálása is. Kertvárrosias életm mód erősíttése, gazdaagítása, a város megta artó képessségének errősítése, amellye el cél az ing gázás csökk kentése Vizsgálaataink eredményeként a követkeeztetésünk összecseng az 1997‐ees koncepciió egyes kiemelt fő irányaiv val. Az „1. la akófunkció fejlesztése” c. főirányb ban az akkoori tanulmán ny Ócsát elte el, megeelőlegezve aa városi rang got, ami 20005‐ben meg gvalósult. Budapesst kertvárossának képze Az elkép pzelés szeriint az akkorri község, m majd város elsődlegesen e n lakófunkcciót töltött volna v be, melyet k kiegészítetteek volna a helyi ellátásáát biztosító m magas szintű ű szolgáltatáások. 2 idézettt mű 5. old. 3 uo. 9. oold. 4 uo. 9. oold. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


26


Feltételeezték, hogy a lakosság elsősorban Budapestree ingázna, éss az „ócsai tá társadalom a arculatát meghatáározó csopo ort egy olyan n kvalifikált középréteg g lenne, mely y a fővárosi tercier és k kvaterner szektorb ban találna munkát, de e minőségi h helyi oktatáási, egészség gügyi, kultuurális, keresskedelmi, pénzügyyi és személyi szolgálltató infrasstruktúrát igényelne. A A helyi gazzdaság fejlő ődését e szektoro ok megerőssödése jelen ntené, e rééteg fizetőképes kereslletére támaaszkodva. Ebben E az esetben Ócsa fejlesztésének k fő célja színvonallas lakókörrnyezet m megteremtése, mely nzana, elsőso orban fővár osi kitelepü ülőket.”5 középréétegeket von y ezekkel a javaslatokkkal csak részben azonosulunk. Felffogásunk szzerint, az Megjegyyezzük, hogy ingázásst mindenk képpen csök kkenteni szzükséges, és é épp a kertvárosi, k m munkahely yteremtő helyi ga azdaság fejllesztése rév vén. A kertvvárost nem alvóvárosk ként fogjuk k fel, hanem m a lakó‐, a munk ka‐ és a reekreációs helyek h „üdee és zöld” együtteséne e ek. A mai iinfo‐kommu unikációs időkben n egyre naggyobb szerep jut a távm munkának, a távoktatá ásnak, inforrmációszerzzésnek, a telekom mmunikáción nak, az e‐ügy yintézésnekk, az e‐vásárrlásnak, stb. Mindez abbba az irányb ba mutat, hogy csö ökkenthető az utazási id dő és költségg, növelhető ő a helyi mukahelyterem mtés. ők ugyanak kkor előreláátó módon felhívták a figyelmett arra, hog gy „Ócsa 1997‐been a szerző kertváro ossá válása hátrányokk kal is járhatt. ... A beteleepülők nagy y száma és ttársadalmi pozíciója p komoly feszültségeeket okozh hat az „őslaakosok” és a „gyüttm mentek” közzött, és nö övelné a ó veszélyétt. A lakáspiiac átalakullása hátránnyba hozná a helyi települéésen belüli szegregáció lakossággot, szociáliss lakásépítési programrra is szükség g lenne. A nö övekvő társsadalmi külö önbségek 6 egyébkéént is növeln nék az önkorrmányzattall szemben táámasztott szzociális igénnyeket.” Mindezzzel egyetérrtünk, ezek ma is veeszélyek (ld d. előző fejezet változzatai). Cél, hogy a kertvárrossá válás közösségép pítésen, folyyamatos kö özösségszerrvezésen, akktív városp politikán alapuljo on, ahol nem mcsak felszín nre kerülnekk a konfliktu usok, de röv vid úton megg is oldhatók k. Önkorm mányzati ke ezdeménye ező képesséég erősítése e Az önko ormányzati i kezdemény yező képessség erősítésse nélkülözh hetetlen a ggazdasági a aktivitás serkenttése érdekéb ben. Számba a kell venni a közvetlen n és közvetettt orientáló eszközöket.. Ezek a k következők: - in nformációszeerzés, ‐nyújttás, ‐terjeszttés, tájékozttatás; - m marketing‐tev vékenység ((üzleti hírekk közvetítésee, kedvező ü üzleti klíma kkialakítása); - kö özvetlen ko ommunikáciió a helyi üzleti élet szereplőiv vel gondjaikk kezelése, ötleteik felkarolása érrdekében, viirilista‐klub szervezése; - üzzleti kapcsollatok előkésszítése, szervvezése; - ön nkormányzaati tulajdo onú ingattlanok meegszerzésév vel, bérbeeadásával, terület‐ előkészítéssel, infrastruk ktúra‐fejleszztéssel; - váárosfejlesztéési pénzalap(ok) képzzése, amely révén várrosfejlesztéssi feladatok kat lehet réészben vagy egészben m megoldani; - gaazdaságfejleesztési alap llétrehozása vállalkozások ösztönzé ése céljából; - váárosfejlesztéési szervezet működtetéése a fenti feeladtok végrrehajtására. Területti és gazdasságföldrajzii adottságok k kihaszná álása A terüleeti és gazdasságföldrajzi a adottságok kkiaknázásnaak fő elemeii: - azz M0/M5 autópályák kö özelsége; - a vvasúti kapcssolat; - a rendelkezéésre álló nagy n és inffrastruktúráával jól elllátott hasznnosítható területek t nálatával; kiihasználása, benne a köztulajdonú tterületek kín - tááji‐természeti adottságo ok (turisztikka, megújuló energia). 5 uo. 18.. old. 6 uo. 18.. old. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


27


Számba a kell ven nni a rend delkezésre álló és forgalomké f épes ingattlanokat, értékelni é pozíciójjukat, hassznosítható óságukat, helyzetbe hozásuka at, a beetelepítésük k vagy értékesíítésük feltéételeit, szabá ályozási pa aramétereik ket. Megfontolandó térrinformatik kai alapú ing ngatlankata aszter létreh hozása erree a célra. A k kataszter abb és újabb b adatokkaal feltöltése, pl. a szom mszédos tele epülések folyamaatos karbantartása, úja ingatlan njairól, orszáágos tendenciákról, piacci előnyök m megszerzésével jár. Helyi ga azdaság erő ősítése Az önko ormányzati k kezdeménye ező képesséég és a népesség megtarrtás erősítéssének alapfe eltétele a helyi ad dottságok kiihasználása,, de a folyaamat dinam mikus fennta artásához akktív helyi gazdasági g szereplő őkre van szü ükség. Ezértt, a városfejjlesztés fő irrányai közül kiemelt jeelentőségű a kis‐ és közepess méretű vá állalkozáso ok szerepén nek növelésse. Előnyös, hogy ez kkormányprog gramhoz kapcsoló ódhat, ameelyben közö ös cél a h helyi értékttermelés és é foglalkozztatás előssegítése, stabilizálása és nö övelése. özök: Fő eszkö - fejlesztési, táámogatási le ehetőségek kínálkoznaak a szolgálltatások és az idegenfforgalom mplom‐tájhá áz, láp, pinceesor, ifjúság, család, spo ort, tanösvénny, rendezvé ények; teerületén: tem - váállalkozói fórumok f szzervezése h helyi szinteen és orszzágos intézzmények ve ezetőivel in nformáció áttadás, jó meg goldások, taapasztalatcseere céljából;; - ok ktatás, készsségfejlesztéss szakmai éss menedzserri tudás fejle esztésére. Az általu unk javasoltt fő irány az 1997‐es mu unka „3. A helyi erőforrá ásokra épüllő, szerves g gazdasági fejlődés” c. fő irányáával rokon. ori javaslat ttovábbi alfejjezetekre taagolódik. A „„3.1. Ócsa, a a turizmus, aa környezetti kultúra Az akko és nevellés központtja” Ócsa egy yedülálló köörnyezeti éss kulturális értékeinek hasznosítássára épít. Az Ócsaai Tájvédelm mi Körzet alk kalmas arraa, hogy akár egynapos tturisztikai pprogramok ccélpontja legyen, akár arra, hogy a sza akemberkép pzés és az ökológiai kultúra k okttatásának re egionális n. Ezt a gon ndolatot miindenképpen fel kell karolni. k Hozzzátéve, hogy ezt a központtjává váljon turizmu us többi jeleentős ócsai kulturális éértékeivel, mint m a romá ánkori műem ommal, a mléktemplo tájház k környezetéveel, az egyedü ülálló pincessorral együttt kell érvényre juttatni.. kek Ócsa „ö örök” turiszztikai és ku ulturális vonzerejét jellentik, itt azz ideje kiak knázni a Az érték lehetőséégeket. Ez azt a is jelentti, hogy a jeelen koncep pcionális ele emek közé is be kell emelni e a turisztik kát, kiegészítve szakm mai és okktatási, csaaládi, ifjúsá ági, ökoturrisztikai ele emekkel. Nyilvánvvaló ugyanaakkor, hogy y Ócsa váro s gazdaságsszerkezetében a turiszttika nem tö ölthet be húzóágaazati szerep pkört, ám a kapcsolódóó szolgáltatáásokban, a vendéglátás v sban sok vállalkozás találhat lehetőségett, a családok k pedig jöved delem kiegéészítést. Ócsa az izm mos kis‐ és középvállalk k kozások teleepülése” c. javaslat j ma is korszerű ű, hiszen A „3.2 Ó közép‐ éés hosszú táávú kormányprogramokk készülnek k a kkv‐szek ktor helyzetbbe hozására a európai uniós fo orrások felhaasználásána ak segítségévvel. Vállalko ozások, mű űködő tőke vonzása A helyi ggazdaság errősítésének szervesen öössze kell kaapcsolódnia külső vállallkozások és működő tőke von nzásával, letelepítéséve el. A külső vvállalkozássok és a helyi kis‐ és kközépvállallkozások együttm működéséneek előkészíítése alapffeladat, má ár a betele epülés kezzdetekor szzükséges elindíta ani a beszzállítási, kooperációs k s lehetősé égek helyi partnereiinek a ke eresését, kiválaszztását. Céll, hogy a leendő új vállalkozássok a meg glévő, gazddasági szem mpontból hasznossítható területeken kezd djék meg tevvékenységük ket. edés‐földrajzzi adottságo ok elemzése e alapján a korábbi tan nulmány Az ócsaai gazdaság‐‐ és közleke követkeeztetéséhez részben hassonló eredm ményre juto ottunk („2. A A mikrotérsség, mint be etelepülő vállalkozások ‐ eseetleg zöldme ezős nagybeeruházások ‐ helyszíne e”). Ezzel a javasolt fő iránnyal e hogy y az autópáályák, vasú útvonalak te ermészetes módon vo onzzák a annyibaan értünk egyet, tőkeerős nagyvállallkozásokat, a ami pártolan ndó. Azonbaan, felfogásu unkban priooritást élvezn nek azok KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


28


a beruh házások, am melyek nem m zöldmezőős területek ken valósullnak meg, hanem a meglévő, m kihasznáálatlan területeken telepednének m meg. Öko/bio o témakörö ök felkarolá ása Az ökoló ógiához kap pcsolódó gazdasági tevéékenységek k a fenntarth ható gazdas ág, az életvitelszerű gazdálko odás kateggóriájába ta artoznak. Azz ökológia ai és a bio ogazdálkod dási témak körökhöz tartozó tevékenysségek szám mára adottaak a kedveező feltétellek Ócsán (megújuló energia miszerpiac, újrahasznosítás, öko‐tuurizmus, stb b.). Ezek használaat, öko‐bioggazdálkodáss, helyi élelm meghon nosítása, fej ejlesztésük elősegítésee a népessé égmegtartá ás, a helyi ggazdaság (piac), ( a kertvárrosi életmód, a lakó‐ és munkah hely, ill. a rekreáció együttes e heelyi biztosíításának feltételee. Cél az ön nfenntartó aattitűd erősíítése.

1.3. K Koncepcionális alapok: gazdasságfejleszztés, ökoló ógia

közösség

központtúság,

helyi

Ócsa elm múlt évtized dekben tapa asztalt relattív változatllan státuszá át (térségi m munkamegosztásban betöltöttt szerep, gazdasági telje esítmény, a helyi közössség létszáma a és összetéétele, városé építészeti jellemző ők, stb.) a koncepció k alapértékkén nt kezeli. En nnek oka ré észben az, hhogy annak ellenére megtarttotta relatív v „jó” pozíccióját, hogyy elkerülte az agglom merációs tel epülések tö öbbségét jellemző ő extenzív bővülés, b am mely egyrészzt jelzi, hog gy a településnek – annnak ellené ére, hogy munkaeerőpiaci szem mpontból errősen függ aa fővárosi agglomeráció ótól – vannaak belső erő őforrásai, másrészzt elkerültee a várost a szuburbaanizációs hullámmal h együtt e járó számos ko onfliktus (társadaalmi, területthasználati, k környezeti, stb.), amely y adottságok k a város leggfontosabb e erősségei lehetnek k az elkövettkező idősza akban. ülhetetlen a település váárosként történő újrapozícionálásaa, annak érd dekében, Ezzel eggyütt elkerü hogy a vváltozások feltételei kö özött részbeen újraértellmezze a vá áros közösséégének jövő őképét, a települéés fejlődéséére ható beavatkozás b sok céljait és alapellveit. Ezértt is szüksséges új települéésfejlesztési koncepció megalkotássa. Alapvető ő követelmé ény a város szűkebb és tágabb földrajzii környezettében végb bemenő gazzdasági, tárrsadalmi, kö örnyezeti fo folyamatok nyomon követése, meghatárrozni a váross értékeit, errőforrásait, egyúttal körrvonalazni aa jövő felada atait. odást követtelnek meg a településsektől. A A globáális és helyii kihívások folyamatos alkalmazko változássok közepettte a települléshálózatbaan a városo ok szerepe egyre e inkábbb felértékellődik. Az Európaii Unió kohééziós politik kája, a hazaii szakpolitik kák és a „v városhasznál álók” egyre nagyobb elváráso okat fogalmaaznak meg a a városokkaal szemben, eezért a városfejlesztés aaz elmúlt évtizedben egyre m meghatározóbb szerepett tölt be. bbiakban összefoglaljuk azokat aaz Ócsa feejlődésére ható h legfonntosabb tén nyezőket, Az aláb amelyek ket a koncep pció megalko otása során szükség figy yelembe ven nni: - Azz elmúlt évttizedekben a a gazdasági szerkezetvááltás keretéb ben a nagyippari tömegttermelés, vaalamint jelleemzően az alapanyag‐ és energiaaigényes ága azatok helyyett, egyre inkább i a szzakképezettt munkaerő őre építő, éss a nagy „h hozzáadott é értéket” előőállító, inno ovációra kéépes termellésre helyeződött át a váárosi gazdasság súlypontja. - A technológiai fejlődés következtéében jelentő ősen megvá áltoztak az ágazati és térbeli‐ nek követkeeztében egy város versenyképesséégét az új á ágazatok teelepülési viszonyok, enn (p pl.: informá ációs‐komm munikációs technológ gia, egészsé égipar, K+F +F+I, keresk kedelmi, péénzügyi‐gazzdasági szo olgáltatáso ok) jelenlétte, illetve az a ahhoz va aló alkalmazkodás ha atározza meg leginkáb bb. - A városok a a tudásala apú társada dalom megtteremtéséve el és fejlessztésével válhatnak keresebbé, ezáltal érrhetik el aa szükséges gazdaság gi szerkezeeti és tech hnológiai sik vááltozásokat, képessé vállnak befogad dni az innov vációt. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


29


- A városokban n egyre fon ntosabbá váálik a terméészeti, táji, és é épített kkörnyezet minősége, m nek az ökoló ógiai és neem anyagi értékek, az z életminősséget megh határozó felértékelődn téényezők jeleenléte. - A több évtiizede halm mozódó vár osi problém mák kezelé ése érdekéében egyre inkább nek a fennta arthatóságggal (gazdasáági, környezeti, társadallmi) és élhe etőséggel felértékelődn kaapcsolatos eelvárások. - A kétezres év vek végétől a a településfe fejlesztésen belül egyre nagyobb teeret kap az iintegrált árosfejleszttési politika a alkalmazáása, amelyn nek lényege, hogy a feenntartható fejlődés vá m minden dim menzióját – – a gazdaasági teljesítményt, a társadallmi egyenssúlyt, a kö örnyezetvéd delmet és azz egészségess, humán környezetet – egyidejűlegg és egyform ma súllyal keell figyelemb be venni (Lip pcsei Chartaa, 20077). - Azz integrált v városfejleszttés alkalmazzása elsősorrban a folyam matok sokréétűségének együttes keezelése miattt növeli a városmegúj v ítás hatékonyságát, azo onban szinttén ilyen lén nyeges a fo olyamatok álllandó válto ozása, amelyynek követéése érdekébe en intelligeens, fenntarrtható és beefogadó vá árosfejleszté és megvalóósítására vaan szükség (Toledói N Nyilatkozat, 20108), am mely figyeleembe veszi, hogy a vá árosfejleszté ési beavatk kozásokat a azdasági a város ga teeljesítményee, öko‐haté ékonysága és társada almi kohéziója megterremtése érdekében eg gyüttesen szzükséges vé égrehajtanii. - A gazdaságii világválsá ág követkeezményekén nt a várossi, helyi ggazdaság szerepe feelértékelődiik, illetve a társadalmi feszültségeek kezelésérre kiemelt ffigyelmet szzükséges fo ordítani (Tolledói Nyilatk kozat, 2010) . - Azz elmúlt évtizedben é k elérése éérdekében – egyre – részben a pályázaati források fo okozottabb az elváráss a hosszú ú távú follyamatokat figyelemb e vevő sttratégiai vá árostervezéés alkalmazzása érdekéb ben (Toledó ói Nyilatkoza at, 2010). - Azz elmúlt évttizedek folya amatai közü ül számos negatívan érintette a tellepülési körrnyezetet (rrozsdaövezeetek, városkö özpontok, aggglomeráció ók), ezért azz irányelvekk a városfejle esztés és a várostervezés tekin ntetében a városi terek t újrah hasznosításaa és a városok ompaktságá ának kialak kítására fókkuszálnak, a terület‐fe elhasználás racionalizá álása, az ko ép pített és term mészeti körn nyezet megóóvása érdek kében. - A gazdasági v válság melle ett a társadaalmi tényező ők vonatkozzásában a váárosok dem mográfiai áltozásokra a (pl.: migrá áció, gyerm mekvállalás, öregedés), a környezett vonatkozá ásában a vá kllímaváltozá ás kihívása aira, valamiint a váro os‐vidék eg gyüttműköödések élén nkítésére kiiemelt figyeelmet szüksséges fordíttani a város(fejlesztésii)‐politikák megalkotássa során (B Budapesti Nyyilatkozat, 20119). megvalósítáása, család - Heelyi munkaaerőpiaci programok p dbarát körrnyezet kia alakítása, tá ársadalmi összetétel ö szempontjáb s ból vegyes lakóterületteket létrehhozása, a társadalmi ko ohéziót erősítő, helyi közösségfej ejlesztő kezzdeményeze ek megvaló sítása, bizttonságos vá árosi környyezet kialakítása elvárássként fogalm mazódik meg g a városokkkal szemben n. - A Budapesti Nyilatkozat kimondjaa, hogy a városi v klíma apolitika kiaalakításának k fontos gpolitika, am mennyiben az képes a zöld gazda aság céljait és elveit esszköze lehett a gazdaság kö övetni, valamint a loká ális erőforrrásokra épü ülő helyi gazdaságot errősíteni. To ovábbá a 7 A fenn ntartható európai városo okról szóló LLipcsei Charrta, 2007. má ájus 24–25‐één Lipcsében n tartott, városfejllesztésről éss területi kohézióról szóóló informállis miniszterri találkozó aalkalmából született megállapodás.

8 Toledói Nyilatkozzat, az Euró ópai Unió ttagállamainak városfejllesztésért feelelős miniszztereinek óján 2010. jú únius 22‐én eelfogadott do okumentum. A „Lakásüggyi és városffejlesztési informális találkozó mája az integ egrált városffejlesztés informális miniszterri találkozó” keretein bbelül rendezzett ülés tém volt.

9 Budap pesti Nyilatkkozat, az Eurrópai Unió taagállamaina ak városfejle esztésért feleelős főigazga atói által 2011. m május 2‐án ellfogadott, azz európai váárosok demo ográfiai és k klímaváltozáási kihívásaiiról szóló dokumentum. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


30


váárosoknak törekedniük t k kell a klím mabarát vá árosszerkez zet kialakítáására, a várrosoknak kllímatudatos magatartá ást és életm módot szük kséges kiala akítani, erőősítve a kö örnyezeti felelősségválllalást az oktatáson, kulttúrán kereszztül. epció kiemeelt figyelmett fordít azok kra a külső éés belső tén nyezőkre, Az új tellepülésfejlessztési konce melyek hatással lehetnek a település ffejlődésére, versenyké épességénekk javítására a, illetve élhetőséégének hossszú távú bizttosítására. Minden koncepció ó annyit ér, é amennyyi megvalóssul belőle a koncepcció időtávjában. A a relev vánsabb, miinél inkább b Ócsa érté ékeire, erőssségeire ép pít. Azon koncepccióalkotás annál értékekrre, amelyek k relatív (ko omparatív) eelőnyt képeznek az agg glomerációss, illetőleg a hasonló helyzetű ű települések összehaso onlításában. vényesítéséh hez helyi érrdekek tapaadnak. A ko oncepciónakk ezt az érté ék‐érdek A helyi értékek érv megfogalmazznia és dinam mikus folyaamattá transszformálni aaz integrált stratégia összefügggést kell m keretei között, am mi által a megvalósulás m s passzív motivációja m helyett a m megvalósítá ás aktív, ő attitűdjee kerül a fókuszba. A A helyi érrték‐érdek összefüggéssnek szánd dékozunk cselekvő mozgástteret adni, aamely idővell önfejlesztőő módon tud d működni. a ársadalmi, gazdasági g A városfejlesztés allapját az érttékalapúságg és a fenntaarthatóság alapelvek tá nyezeti szempontjainak k a városiirányításban n azonos súllyal, s és integráltan történő és körn érvényeesülése képeezi. nösen az aláábbi alapelve ek figyelemb bevételét jellenti: Ez külön Harmon nikus társadalmi viszo onyok megte teremtése éss fenntartása: - táársadalmi réészvétel, hely yi és térségii együttműk ködések, - a k közösségépítés, szolida aritás, - a b befogadás, sszegregáció elleni küzdeelem, - essélyegyenlősség biztosítá ása, - eggészségmegő őrzés. Harmon nikus gazda asági viszon nyok megteeremtése és fenntartássa: - tö öbb lábon állló (diverzifikált) helyi ggazdaság (pll.: mezőgazd daság, idegennforgalom), - a h helyi munkaahelyteremttés, - m mikro, kis‐ éss középvállalkozások tám mogatása, - a h helyi tudás k kiaknázása, oktatás - ku utatás‐fejlessztés, innová ációs és kreaatív tevéken nységek tám mogatása. Harmon nikus környyezeti viszon nyok megteeremtése éss fenntartássa: - a k kompakt vááros elveinek k érvényesíttése, - a jjó minőségű ű termőfölde ek védelme, - a ttermészetess és épített k környezet érrtékeinek véédelme, - a zzöldfelületeek, rekreáció óra szánt terrületek növeelése. etkezően, m megközelítéésünk koncepcionális alapjai: Mindezzekből köve KÖZÖS SSÉG‐KÖZPO ONTÚSÁG, H HELYI GAZD DASÁGFEJLE ESZTÉS, ÖKO OLÓGIA.



31


1.4. A A település jövők képe a tá ársadalm mi, gazdassági, táji,, természzeti és építettt környezzetére von natkozóan n A megalapozó vizsgálat megálllapításai al apján arra a következttetésre juthhatunk, hogy y hosszú dhet kiegye ensúlyozottaan és fenntaarthatóan a a város, ha a népesség gét meg távon akkor működ artani, meg gfelelő szám mú és minősségű munk kahelyet és szolgáltatáásokat nyújt a helyi tudja ta közössé ég számára a, és a várroslakók m munkájuk, személyes és közéleeti tevéken nységeik révén fe enntartják és működttetik a váro ost. A gazdassági jövőkép p, amely egyyben stratég giai cél is: a több lá ábon álló, kö örnyezeti‐tá ársadalmi szzempontból ffenntartható ó helyi gazddaság megteremtése, amely m minőségi kerrtvárosias élletfeltételekket biztosít aaz ócsaiakna ak. ása: A jövőkéép tömör meegfogalmazá

„HAGYOM MÁNY ÉS M MINŐSÉG – ÓCSA A, A TERMÉ ÉSZETTEL L HARMÓN NIÁBAN ÉLŐ Ő KERTVÁ ÁROS”

olyan kiegyyensúlyozottan fejlőd dő, sokszín nűsége álttal vonzó, több láb bon álló Ócsa o kertvárrossá váljon n, amely a ttelepülésfejjlesztés sorá án a helyi é értékek érvvényesítésétt helyezi középpo ontba, összzhangot tere emt az ökollógiai és a g gazdasági ffolyamatokk között, és amelyet közösséégi együttm működésben valósít meg g. képben egy, az épített és természeeti környezzet értékein nek védelméén és gazda agításán A jövők alapuló ó kompakt k kertváros vííziója tükrö öződik, ame elyben a lak kó‐, a munkka‐, a közössségi és a rekreácciós terek harmoniku us együttesse valósul meg. A fen nntarthatósság értelm mében fő törekvéés a helyi keresletre k adott a minéél teljesebb helyi kínálat elérése e mind a kö özösségi életben (képzés, eg gészségügy, y, kultúra, eg együttélés, sstb.), mind a gazdasággban (műkö ödő tőke a, foglalkozztatás, kkv v‐k erősödéése, helyi kereskedelm k mi, élelmiszzer‐ és szollgáltatói vonzása piac). nt jövőkép eléréséhez a város réészéről az alábbi inté ézkedések, ffeladatok elvégzése e A kíván szükségges: Társada alom - A társadalom m fejlődésén nek előmozzdítása érdeekében min nden lehetőőséget kihasznál az ktatási ren ndszerének támogatá ására, fejle esztésére a középfookú oktatástól a ok felnőttképzéssig, készségffejlesztésig; örekszik a különböző társadalmi rétegek, cssoportok, illetve koroszztályok harmonikus - Tö eggyüttéléséree és a társadalmi szolidaaritás megteeremtésére; - Errősíti a társaadalmi kohé éziót, építi a helyi közösséget; - Kiiemelten keezeli a lako osság elván ndorlási hajjlandóságának csökkenntését, külö önösen a gyyermekes családok c he elyben tartáását, a lako osságszám kiegyensúlyyozott, fenn ntartható szzintű fejlődéését; Gazdasá ág - Bő ővíti a helyii foglalkozta atási lehetőőségek körét, folyamato osan javítja a helyi vállalkozási kö örnyezetet; - Tö örekszik a h helyi mikro‐, kis‐ és közzépvállalkozzások megerrősítésére, sszerepük bő ővítésére, a ggazdasági szzereplők közötti egyenssúly megteremtésére, - Kiiemelten kezeli a helyi gazdaság sookoldalúbbáá válását, a v város gazdaaságának töb bb lábon állását; k bővülését, az innovatíív, k+f és kreatív szektoorban tevék kenykedő - Ellősegíti a szolgáltatások váállalkozások k betelepülését, - Seegíti a helyi fiatalok válllalkozóvá váálását, KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


32


- Táámogatja a helyi zöld dgazdaság b bővülését, az a energiahatékonyság g fokozását, a helyi errőforrások sszélesebb kö örű felhaszn álását, - Seegíti a család di és ökológiai gazdálkoodást végzők k tevékenységét, ösztönnzi megalapíításukat, - Kiiemelten keezeli az ide egenforgalm mi és ökotu urisztikai po otenciál minnél magasa abb fokú kiihasználásátt, az ebben rrejlő gazdasáági lehetőséégek kiaknázzását. Táji‐ terrmészeti kö örnyezet - A kiemelkedő ően értékes ttermészeti kkörnyezetett megőrzi az utókor szám mára, hagyományo os tájhasznáálati formákat, - Feenntartja a h - Véédi a jó minőségű termőföldeeket, megtteremtve a a racionáliis természetkímélő fö öldhasználattot, - Feejleszti az ök kológiai gazdálkodás felltételeit. Környe ezeti állapott, környeze ettudatos szzemlélet éss életmód aiban rejlő lehetőségek k felhaszná álásával törrekszik a megújuló m - A környezetii adottsága nergiahordo ozók nagyob bb használattára, en - En nergiatudato os szemlélettre nevelés éés életvitel, - Laakói számárra családbarát, egészségges és élhető ő lakókörnye ezetet nyújt,t, - A szabadidő h helybeli eltö öltésére váltoozatos lehettőségeket kíínál, - Jaavítja a váross klimatikuss viszonyait.. Épített környezet Megbecsüli és é védi építtett örökséggének érték keit, tudatossan formáljaa településk képét és - M örekszik a teelepülés harm monikus mű űködését elő ősegítő területhasználatt kialakításá ára; tö - A helyi érték kek hatékon nyabb védeelme érdekéében célul tűzi t ki egy helyi érték kvédelmi m az orrszágosan nem n védett építészeti, mind a természeti reendelet meggalkotását mind érrtékek vonaatkozásában n, melyhezz kapcsolód dóan foglalkozik a táámogatási rendszer r kiidolgozásávaal is; Települlésmenedzssment - Eggyüttműköd dést kezdem ményez a szoomszédos tellepülésekke el, térségi szeereplőkkel; - Szzoros partnerséget építt a helyi civvil és gazdaasági élet szereplőivel,, különösen a város jövőjét, versenyképesség gét, lehetőséégeit érintő k kérdésekben n; f bbiztosító inttézmény‐ - Kiialakítja és működteti a helyi társsadalom és gazdaság fejlődését reendszert, és ennek megffelelően alakkítja a minőségi helyi kö özszolgáltattások körét. ülésmenedzssment témakörén belül kiemeljük aa következőtt: A telepü - ak ktívan form málja a városról alkottott külső képet, k erőssíti Ócsa vááros „márk kaerejét”. Ko orunkban egy település nem nélkülözh heti a településmarkketing eszk közeinek iggénybevételéét. Ócsa híírnevét ron ntják a „deevizástelep”‐ről szóló híradások. Mindez elsősorban az a elektronikus felületeeken történ nik, ami nag gyon intenzzív, nagy hatású és nnyé kell gyyorsan kitollja a köztudatból az aaddigi ismeereteket. Ezzért, ezt a hhatást előn vááltoztatni, élni é kell azz elektronizzáció nyújttotta lehető őségekkel. SSzükség va an olyan teevékenységrre és ehhezz felelős szzemélyre (csoportra), amely folyaamatosan fiigyeli az Óccsáról megjjelenő hírad dásokat, ill. ellátja a médiát m helyi információókkal. Így lé étrejön a gyyors reagáláás lehetőség ge, és egyb ben kezdeményezőleg lehet l fellépnni, azaz tem matizálni lehet az Ócsárról szóló infformációkatt. A cél a foly yamatos jele enlét a (virtuuális) közéle etben: az ott‐lét”. „o A fő tényező ők: 1) adotttságok meggismertetésee: templom és a tájhááz, a láp, azz egyedi k 2)) rendezvén nyek, események, proggramok, szállás‐ és piincesor, maadárvárta, kopjafák; veendéglátás lehetőségek k terjesztésse; 3) újdonságok bemutatása, pl. ifjúság gi tábor, csserkészet, cssaládi rende ezvények, sp port, tanösvéény, stb.



33


1.5. A A város jö övőképe a a térségi sszerepére e vonatkozóan Ócsa térrségi szerep pköre az elm múlt évtized dekben több bször átalak kult, gazdasáága hagyom mányosan sokszínű ű, a gazdasáági szerveze etek teljesítm ménye (pl.: volumen, fo oglalkoztatáás) azonban a válság óta csökken. Lako ossági, és közszolgálta k atások (pl.: oktatás) terén t hiányyosságok va annak, a usban rejlő leehetőségek kihasználts ága is alacso ony szintű. turizmu óinak helyben foglalkooztatását, ezáltal e is A váross a jövőben elősegíteni kívánja a város lakó erősítvee a helyi gazzdaságot éss a település és vonzerejé ét. ősíteni kíván nja a térség gben betöltö ött oktatásii és kulturá ális szerepk körét. Az Ócsa a jövőben erős át, ezáltal oktatásii intézményrendszer fejjlesztése révvén emelni kívánja a helyi oktatáss színvonalá csökken ntve a tanuláási célú elvá ándorlást, in ngázást. A heelyi oktatási rendszer diiverzifikálássának, és kapacitáásának bővíítése (közép piskola) egyrrészt a hely yi vállalkozá ások szakem mber utánpó ótlásához biztosít hátteret, egyben a város innováció ós képessé égéhez és a vállallkozások hez, valam mint az intézményeek teljesíttményének fokozásá ához is versenyyképességéh nélkülözzhetetlen. oz való közelsége, és öökológiai adottságai te eremthetik meg Ócsa jövőbeli A váross fővárosho turisztik kai vonzereejét, és az idegenforgaalmon belü ül nagyobb térségi jellentőségét. A város töreksziik arra, hogy h kiak knázza az ökoturizm musban és é biogazd dálkodásban rejlő lehetőséégeket. Enn nek érdekéb ben kiemelt hangsúlyt h helyez a helyi természeeti, táji, kultturális és épített ö örökség felttárására és bemutatásáára. Ez hozzájárul a hellyi munkaheelyek bővíté éséhez, a települéés értékeinek k megőrzésé éhez egyaráánt. Pest Meggye Területffejlesztési Pro ogramja a 20014-2020 közzötti időszak kra a turizmuust kiemelt ág gazatként jelöli meeg. Pest meggye több láb bon álló gazzdaságának dinamizálása d a céljából ezzért a dokum mentum a turizmuss fejlesztését stratégiai céélként fogalm mazza meg. Pest megye turisztikkai teljesítm ménye az elm múlt években n növekedett, azonban Ó Ócsa városaa ebből a gazdasággi teljesítméényből nem m részesedettt számottev vően tekinteettel arra, hhogy idegen nforgalmi infrastruuktúrája nem kiépült, ven ndéglátó kapaacitása hiány yos, annak ellenére, hogyy Budapest közelsége, k kulturáliis, természetti és épített öröksége ö jeleentős potencciált hordoz magában. A megye és az a ország turisztikaai kínálatábaan elsősorbaan az ökoturrisztika terén n (láp, madáárvárta, pinccesor, tájházz) vannak komparaatív előnyei, így fejleszth hetőségi potennciálja. Javasolt a telepüülésfejlesztéss keretébeen a teleepülésen taalálható tuurisztikai attrakciók a infrastruuktúrájának, tematikus kínálatánakk, szolgáltattási palettájjának fejlessztése a teermészeti látnivalóók, kulturáliss és épített örökség, ö vallamint rekreáációs-szabad didős kapacittások kiépítéésével. A rekreációós turizmus keretében k elsősorban a kkerékpáros, lovas túra útv vonalak és annnak infrastrrukturális hátteréneek fejlesztésee valósulhatn na meg. Ócsa eseetében indokkolt a turizm must fejleszteendő ágazatn nak tekinteni a jövedelem mtermelés és é a helyi foglalkoztatás bővíttése szempo ontjából. A Az idegenforrgalom több blet beruházzási és meegélhetési lehetőségget biztosít a vállalkozáások és a m munkavállaló ók számára. Szükséges a szálláshely kínálat feltételeiinek megterremtése, vaalamint az oktatási, ko onferencia (workshop) és rekreácciós célú ökoturizmus infrastruuktúrájának kiépítése (loovas-, kerékp páros- és vad dászturizmuss), kulturális attrakció és szolgááltatásfejleszztés megvaló ósítása. ógiai adottságok alkalm massá teszik a településtt arra, hogy egyfajta ökko‐mintatele epüléssé Az ökoló váljon éés a társad dalmi (pl.: oktatás, neevelés, közö össégfejlesztés), gazdaasági (pl.: egészség, e turizmu us, zöldgazd daság, enerrgia) és köörnyezeti (p pl.: tájvéde elem, környyezetvédelem m) célú, integrált „hasznosíttásán” keressztül bemutaassa a természetben rejlő lehetőséégek fontossságát. Ezt szükségges beépíteni az oktatásii rendszerbee.



34


1.6. A A települé ésfejleszttési elvek rögzítése e Kezdem ményező városfejleszté ési és ‐irán nyítási szem mlélet kialakítása, m megerősítése e: ennek lényege,, hogy a város v elébe megy a váárható esem ményeknek,, kihívásoknnak, és ezá által egy tudatosaabb program malkotási, fe ejlesztési follyamatot ind dít el. Belső eg gyetértés a a fejlesztési irányokban n és priorittásokban: a az elv alapve vető feltétele e a város és közvvetlen körn nyezetének politikai‐, szakmai‐ és civil szervezeteineek, vállalkozásainak széleskö örű együttm működése, és a fejleszztési elképzzelések kap pcsán kialakkított konsszenzusa. Ennek h hiányában neem valósíthatóak meg m még a legjob bban megterrvezett proggramok sem. Alulról szerveződ dés (botto om‐up): a központi gazdaságfe ejlesztési eeszközök, források ben azt jelen nti, hogy a h helyi érdekű ű gazdaság(ffejlesztés)i sstratégia kia alakítása allokálásával szemb a helyi ado ottságokra, éértékekre és é lehetőség gekre építvve a gazdasság helyi és megvvalósítása a szereplő őivel együttm működésben n történik. Integrá ált megközeelítés, komp plexitás: a teelepülésfejleesztés nem pusztán a m műszaki meg gújításra töreksziik, a városveezetés a terv vezés során n legalább azzonos súllya al veszi figyeelembe a társadalmi és gazdaasági tényezőket. Olyan n összetett gondolkodáásra és terv vezési szemlléletre van szükség, amely k képes átlátnii a különbözző irányultsáágú fejlesztéések egymásst feltételezőő és egymásst erősítő k környezetttel szervesen összekaapcsolódva próbálja összefügggéseit, eztt a helyi közösséggel, megvaló ósítani, am mi által tárrsadalomépíítési, gazdaaságfejleszté ési és körrnyezeti megújítási m folyamaatok is megv valósulnak. Rendszeerelvű teleepülésműkö ödtető és fe fejlesztő go ondolkodás kialakítása sa: a városiirányítás számol a legkülönb bözőbb összzefüggésekkkel, integráltt megközelítésekkel, így gy egyidejűle eg képes mbe venni a a város bellső gazdasáági, műszakii, társadalm mi és környyezeti körülményeit, figyelem valamin nt a külső haatásokat és k kihívásokat. Fenntarrthatóság: a városfe ejlesztést h hosszú táv vú folyamatként kezeeljük, amellyben a fenntartthatóság társadalmi, gazdasági g éés környezeeti szinten megjelenikk. A külső források bevonássával szemb ben a helyi erőforrásokk mobilizáláását célozza a, ezáltal gaazdasági érttelemben autonóm miára, önfenntartásra törekszik, erősítve a helyi piac kialakulássát, a helyb ben való foglalko oztatást, előttérbe helyezzve az ökoló giai szempo ontokat és a közösségfejjlesztést. Értékterremtő és érrtéknövelő megközelíttés (kreativ vitás és inno ováció): Az önkormány yzat azon igényét jeleníti megg, hogy a fo orrásokat m még hatékon nyabban hassznosítsa éss fektesse be e a helyi n, vagy akárr a munkaerrő továbbképzésébe. gazdasáágba, a vállalati innovácció, ipari terrmelés útján Ebben aa megközelítésben a helyi h közössség úgy tek kint a munk kára, mint fontos áruccikkre, a munkaeerő továbbk képzésére, pedig p mint alapvető és é célzott befektetésre b e. Ez kihat a helyi források k mobilizáláására, a helyii előnyök m minél jobb kih használására. Vállalko ozás megta artó straté égiák: Enn ek a stratéégiának az a célja, hhogy a hely yi cégek elégedetttek legyeneek, ezáltal ne adják fel h helyi telepheelyeiket, ne helyezzék áát működésü üket más települéésre. Ezek a módszerek elsősorb ban azt célozzák, hog gy a cégek k képesek legyenek l meggyürkőzni a válltozó gazdassági feltételeekkel. ozásösztönzzés, vállalk kozások beiindításának k támogatá ása: Olyan gazdasági fejlődést Vállalko elősegítő eszközök k, amelyek ket elsősorb ban arra dolgoztak d ki, k hogy eelőremozdíttsák egy kat foglal magában, amelyek települéésen új válllalkozások létrejöttétt. Olyan szzolgáltatások ösztönziik helyi, vaagy betelep pülő vállalkkozások ind dítását. Ezek közé tarrtozik a képzés, az adminissztratív segíttségnyújtás,, az üzleti taanácsadó szo olgáltatás, a vállalkozói hálózatok k kiépítése, a menttor‐program mok beindíttása, és eggyéb az ön nkormányza at által nyyújtható spe ecializált szolgáltaatások. Humán infrastruk ktúra‐fejleszztés: A hum mán infrastrruktúra alattt az oktatássi, a szakké épzési és képzési programokat és é ennek in nfrastruktúrráját, továb bbá az élettminőség ja avításhoz továbbk szükségges egyéb infrastruktú i úrát (egészsségügy, rek kreáció, szabadidő) és ahhoz kap pcsolódó szolgáltaatásokat érttjük, amelye ek működh etnek a vállalkozásoka at támogató szolgáltatá ásokként. Így tágan értelmeezve valame ennyi vállaalkozásösztö önző szolgá áltatás a hhumáninfrasstruktúra részének is tekintheető. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


35


Műszak ki infrastruk ktúra‐fejlessztés: Rugalm masan béreelhető, kis he elyigényű, kkreatív vállallkozások számáraa vállalkozó ói tér (terület, telek, zóóna) inkubáációs létesítmény, helyeek felkínálá ása a cél, ahol meeg lehet osztani a felszerrelést és az aadminisztraatív szolgálta atásokat. ágfejlesztéss: Az önkorm mányzat célja, hogy mob bilizálja a heelyi erőforrá ásokat, és Közösséégi gazdasá a gazdaaságfejlesztéést a helyi közösség kkohéziójának k erősítésérre is felhassználja. A szemlélet s biztosítjja a transzzparenciát, és javítja a kommun nikációt a helyi h gazdaasági_közössségi élet szereplő ői között. Ez a szemléllet egyben n növeli a haatékonyságot, hiszen eggy olyan ko oordináló mechanizmus létreehozásához vezet, ameely azért jön n létre, hog gy biztosítsaa a helyi gazdasági g szolgáltaatások fejleesztését és korszerűsíítését. (Ld. következő fejezetben: „Tájközössség” – a „Közösséégi Tájhaszn nálati Modelll”, külterüle ti jövőkép) Széleskö örű városi és térségi p partnerség kialakítása a: Az adott fejlesztési ffolyamatban n érintett városi éés térségi szaakmai és civ vil résztvevőők bevonásaa (együttmű űködő tervezzés), már a tervezés időszakáától kezdődően. Értéknyyilvántartó monitorin ng rendszzer kialak kítása: a városi foolyamatok nyomon követheetőségének, továbbá a koncepció ((és ha készzül ITS) inté ézkedései soorán megha atározott indikáto orok, illetve a konkrét projektek méérésének érd dekében.



36


2.

C CÉLOK

E fejezeet a települéés átfogó fe ejlesztését sszolgáló célo ok, részcélo ok meghatárrozását, az azokhoz kapcsoló ódó szakteerületi fejlesztési‐rend dezési javaaslatokat, valamint aa részcélok k és a beavatk kozások terü ületi egysége einek meghaatározását taartalmazza.

2.1. A A települé és átfogó fejlesztéssét szolgá áló célok m meghatárrozása Átfogó ccél A jövőkép elérése érdekében é meghatároz m zott különbö öző városfejjlesztési (tem matikus és területi) következő áátfogó célt szzolgálják: célok a k A TÁRSA SADALMI, A GAZDASÁG GI ÉS A KÖR RNYEZETI SZEMPONTO S OK KOMPLEEX ÉRVÉNY YESÍTÉSE HELYI E ERŐFORRÁS SOKRA ÉPÜ ÜLŐ KIEGYEN ENSÚLYOZOTT, ÖKOLÓGIA‐ ÉS KÖZZÖSSÉGORIIENTÁLT FEJLESZ ZTÉS MEGVA ALÓSÍTÁSÁVAL. Stratégiiai célok A képzeett, újdonság gokra nyito ott, befogad dó, erős hely yi közösség építése. Össszetevők: - M Megtartó éss vonzó város. v A n népesség megtartása, m vonzása, ééletkörülmé ényeinek fo olyamatos jaavítása és a ttelepülési érrtékek megő őrzése, gazdagítása. - Ok ktató váross: a helyi tu udásalapú ggazdaság kiéépítése és megerősítse m felé vezető úton az ok ktatás és K+F tevékenysségek vonzáása a településre (pl.: terrmészettudoományok). - So okszínű, beffogadó váro os: A versen nyképesség jjavításának feltétele, a vvároshoz kö ötődő, jól kéépzett, újdon nságokra ny yitott befogaadó erős helyi közösség építése. Modern nizálódó, minőségi m város. A helyi ga azdaság erősítése, m modernizálása, a versenyyképesség fokozása. f A A városver seny koráb ban a városfejlődés allapfeltétele a helyi gazdasáág megerőssítése és modernizálá m ása, minőséégi környezetben minnőségi term melő és szolgáltaató szektor kiépítése. Elő E kell segííteni korszeerű vállalkozzási formák k (távmunka a, kreatív szektor)) alakulását a tudásgazd daság erősíttése jegyében. Ökotuda atos kertvá áros. A körn nyezettudattos, értékőrrző, ‐ teremtő városfejllesztés, az e energia‐ és erőfo orrás‐haték konyság növ velése, az ö ökogazdaság g szerepének növelésee. Táji, természeti és épített ö örökségre épülő é várossfejlesztés, m melynek szeerves része a környezzettudatos szemlélet s terjesztéése, ösztönzzése, felkészülés a klímaaváltozás haatásaira. Kezdem ményező vá áros – aktíív település ésirányítás, együttműk ködő, a köözösségi ré észvételt biztosíttó városmű űködtetés. A A településm menedzsmen nt (irányításs, fejlesztés,, működteté és) terén szükségges a stratéggiai szemléle et erősítése,, a feladatok k integrált eszközökkel történő kezzelése, és széleskö örű helyi és é térségi partnerség p építése, a döntéshoza atali mechaanizmusok során a társadallmi részvéteel biztosítása a. Tematik kus célok - A város innov vációs kapaccitásának bőővítése, az in nfrastrukturrális háttérfe feltételek ala akítása, a ási környezzet háttérfeltételeinek biztosítása,, a mikro‐ kis‐ és gaazdasági éss vállalkozá kö özépvállalko ozás‐barát gazdasági g köörnyezet kiaalakítása, am melyhez illeeszkedően közösségi k gaazdaságfejleesztési és mo odern vállalkkozási techn nikák alkalm mazása. - A város térsségi szerepv vállalásánakk növelése, a város és é térsége eegyüttműkö ödésének kiiterjesztése, erősítése. - Azz értékes épített é és te ermészeti kkörnyezet megóvása, m a a környezetttel harmón niában a tu urisztikai vo onzerő növ velése, kiakknázása, a jó termőhe elyi adottsáágú mezőg gazdasági teerületek és v vízbázisok védelme, a m megújuló eneergiahordozók szerepénnek bővítése e. - A lokálpatrio otizmus, cssaládbarát kkörnyezet erősítése, a a társadalm mi részvéte elt, helyi déseket koorrdináló intézzményi hátttér kiépítése e. eggyüttműköd - Azz oktatási – – képzési rendszer r ki bővítése (b bölcsödétől a felnőttkéépzésig), a meglévő in ntézmények továbbfejllesztése, ú új oktatási profilok (szakképzéés, felnőtt képzés, kéészségképzéés) létrehozzása, a mun nkaerőpiaci igényekhezz illeszkedőő, gyakorlattorientált szzakképző‐ éss duális rend dszer erősíttése. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


37


- A klímaváltozzásra történ nő felkészüllés részekén nt a környezzettudatos ggondolkodá ásmód és örnyezetbarrát eszközök k, technológiiák városi szzintű elterje esztése. kö - Eggészségtudaatosság ösztö önzése, egésszséges élettmód feltételeinek megtteremtése. - Azz energiahaatékonyság növelése, aaz alternatíív energiafo orrások (naap, szél, bio omassza, geeotermia, hulladék újrahasznoosítás) széélesebb körű k hasznnálata, in ntelligens en nergiahálózaatok kiépítése. - Azz aktív‐, azz ökoturizm mus infrastrrukturális hátterének h erősítése, pprogramkín nálatának bő ővítése, a szolgáltatások k minőségi ffejlesztése. Horizon ntális célok k - A nyitott és befogadó város megteeremtése, azz esélyegyen nlőség, a táársadalmi in ntegráció közösségközzpontú fejlő dés. elősegítése, k kotudatos sszemlélet, eg gészséges, éllhető és fenntartható vá árosi környeezet kialakíttása. - Ök - Tu udás‐, érték kalapú és érttékőrző, inteelligens fejlő ődés feltételleinek megtteremtése. - A helyi gazd daság megerősítése, a foglalkoztattás bővítése e, kreatív váállalkozói környezet kiialakítsa. - Kü ülterületi táj‐ t és területhasználaat korszerűsítése, ebbe en a helyi k közösségi részvétel errősítése, fejllesztése. (Ld d. „Tájközössség” – a „K Közösségi Tá ájhasználati i Modell”, kü ülterületi jövőkép alfejeezet) ogy a helyi g gazdaság fejjlesztése a ccélok elérésé ének elenge dhetetlen ta artozéka, Hangsúllyozandó, ho de egyérrtelműen a célok (életm minőség, fen nntarthatósáág, harmónia a) eléréséneek eszközeként, nem pedig ön nmagáért vaaló célként é értelmezend dő. A tőkevvonzás, a heelyi gazdasá ág fejlesztésse ahhoz szü ükséges, ho ogy elérhetőő legyen a népesség n fenntarttható növek kedése, a fo oglalkoztatáás bővítése,, a jövedelm mi szint éss az önkorm mányzati bevételeek növelése, amelyből tovább t fejleeszthetőek a a helyi humán infrastruuktúrák, és amelyen keresztü ül javítható a lakosság isskolázottságga, képzettségi színvona ala, szociáliss helyzete. „Tájközzösség” – a „Közössségi Tájh asználati Modell”, a a külterülleti hagyo ományos tájhaszn nálat közössségi részvé étellel törtéénő erősíté ése A konceepcionális alapelvek a megfeleltetés m se, a jövőkéép elérése és é a célrenddszer megvalósítása kiemelt feladatot jelent Ócsa vá áros külterü ületein. A sajjátosságot egyfelől a kieemelkedően n értékes, é és kultúrtörtén neti értékek k együttes jelenléte j (véédett láp, Ócsai Ó TK, védett ttermészeti értékek Ramsarii és Naturaa 2000 terrületek), az Öreg‐hegy yi hagyomán nyos szőlőkkultúra fennmaradt területeei, különöseen a védettt pincék, aa magas errdősültségi arány, a kkiterjedt összefüggő ületek képeezik; másfelől pedig aa degradált területek rekultiváció r ójának, a fe elhagyott erdőterü területeek, bányatav vak hasznossításának, aaz illegális hulladék ellhelyezések felszámolá ásának, a kvésű területtek és a kültterületi tanyyák rendezésének szüksségessége jeelenti. mélyfek A fennttarthatóság szükségesssége, a nélkkülözhetetleen és pótolhatatlan teermészeti kö örnyezet védelmee, a megúju uló erőforrá ások egyre nagyobb mértékű m igén nybevétele sszükségessé é teszi a védett tterületeket is lefedő összefüggő ö ökológiai hálózati h ren ndszer kiéppítését, az ökológiai ö gazdálko odás fejlesztését, a mezzővédő fásíttás rendszerrének kialak kítását, a tájkképi szempontból is kiemelk kedő részlettek gondozá ását. Tovább bá, a helyi foglalkoztat f tás és jöveddelemszerzé és igénye felveti aa védett term mészeti értékekkel harm móniában azz idegenforg galom, ökotuurizmus fejllesztését, az öregh hegyi szőlők kultúra felé élesztését, id degenforgallmi vonzerő ővé fejlesztéését a hagyo ományos tájhaszn nálat támogaatásával. ése, fenntarttása, a tájhaasználat javítása és a kkülterületeken is „az A terméészeti értékeek megőrzé emberhez méltó” laakó‐ és kiste ermelői funkkciók kialak kítása szemp pontjából visszont nem e elegendő n tájrendezési szabály yozást alkootni. A fen nntartható és minőséégi tájhaszználat, a pusztán k a tulajjdonosok, az ott élők é és ggazdálkodók k aktív külterülletek fejlessztése csak közreműködésévell és közössé égi tevéken nység révén n biztosíthattó. Ennek allapján, tájha asználati ható a külterrületeken. közösséégek szervezzése javasolh KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


38


nstrukciót „tájközössé „ égi” vagy „Közösség gi Tájhaszználati” modellnek A szervvezeti kon nevezheetjük. A hasonló létező form mák: borv vidékek he egyközségeii, erdőbirttokosság, bányakö özségek, kö özműtársulá ások, város részi egyessületek, de ide sorolhhatók a tá ársasházi lakóközösségek, más szerveze etek is. Az eelgondolás működő folyamatokraa épít, hisze en Ócsán l a tájhasználatthoz kötődő közösségek. A pinceesoron péld dául már alakultaak már és léteznek felmerült a hegyközzség intézmé ényének meegalakítása, amely egyben mintául iis szolgálhattna. t szerepe van az önkorm mányzatna ak a követkeezőkben: a ffejlesztési foolyamat kim módolása, Kiemelt nálása, a közösségszer k rvezés, a ttervek elkéészíttetése és (részbeen vagy eg gészben) koordin költségvviselése, a hulladékgaz h dálkodás, a közlekedéss, a közbiztonság feltétteleinek ala akítása, a közmű‐ és más befizetések, b ésben, a ill. hatékoony felhasználásuk elllenőrzése, aa kivitelezé működés, aa közmű kiépítések k egyedi meegoldási módjának m működttetésben vaaló közrem megtaláálása és érvéényesítése. Szükségg van/lehet közvetlen önkormányyzati kezdem ményezések kre is, pl. inngatlanvásá árlásokra telekporrtfolió létreehozása céljjából, hogy az eladó teelkekből a felvásárláso f ok révén ke edvezőbb telekstru uktúra ‐ „heelyzetbe hozzás” – legyeen kialakítható. Ahol in ndokolt, öszttönözni szükséges a telekössszevonásokaat (önkormá ányzati tám ogatás a terrvkészítésre e, szervezés és bonyolíttás, stb.). Megfonttolandó tájfejlesztés t si alapokk létreho ozása, pl.. önkorm mányzati források átcsoportosításávall (adókból, befizetésekkből, bírság gokból), ill. külső forráásokból, és a helyi nosok hozzáájárulásaibóll. tulajdon ellett be kkell építeni a folyama atba a közzösségi, egy yüttélési A fejlessztések vezzénylése me szabályyozási elemeket. A „tájk közösségi” m modell lény yege, hogy lefektetett éés a résztvev vők által elfogado ott „háziren nd” (szabály yzat) alapjáán használják a telekttulajdonosokk az együtttesen és összehaangoltan hassznált „táji egységet”, aazon belül az ingatlana aikat és a kközös terüle eteket. A „háziren nd” a minősség védelmében szabáályozza és szervezi s a tájhasználat t tot, adott essetben a termelést, feldolgo ozást, érték kesítést. A közösségi forma az önszerveződ ö dés és a hivatalos h ődés közös h hagyomány yát élteti. A „„tájközösség g” választottt, operatív szzervezetet h hoz létre, szervező melynek k fő feladataai: a tájhaszn nálat összeh hangolása, aarculat kiala akítása, értékk‐ és érdekv védelem, tanácsad dás, tulajdo on‐, termék‐‐ és minőséégvédelem, igazgatási feladatok ((előírások, bírságok, b intézked dés, stb.). Lehetővé kellene k tenn ni, akár ön nkormányza ati részvéteellel, szövetkezések alakítását, ahol a közös eszk közhasználatt és munkaavégzés rév vén hatékonnyabb gazd dálkodást anyagi hozzáájárulásávall a közös jövedeleemszerzést lehet folytattni. A „tájköözösség” a résztvevők a költségvviselés elvéén működik, hasonlóan a hegyközségek, közmű űtársulások k és más szervezetek modelljeeihez. A tájkö özösség ollyan emberek, család dok számára ideális, akik nagyy területen n, tiszta környezzetben, műv velt földek, kertek, gyü ümölcsösök, szőlők közzött szeretnnek élni. Gon ndozzák, feldolgo ozzák terményeiket, pia acra viszik ttöbbletüket. A „tájközössségi” szerve veződéssel a fő cél: a családi‐‐ és kiskeert‐gazdálk kodás újra aértelmezésse, a zöld dség‐gyümöllcs termessztés és feldolgo ozás, kertészzet, szőlő‐b borkultúra ú újraélesztése, az öko/b bio termelé s és piac kiépítése. k Megjegyyzendő, hogy y a tájhasználat fenti szzabályozása csak korláto ozott lakhattást engedne e.

2.2. R Részcélok k és a bea avatkozások terüle eti egysége einek megghatározá ása 2.2.1. A A jövőkép, a településsfejlesztési elvek, az áttfogó cél és a részcélok k kapcsolata Az elmú últ évek, és a következő ő évtized Óccsa számáraa új korszak kot jelent, am melyben a v városnak saját maga újradeffiniálására szükséges s öösszpontosíttania a közzösség, a heelyi gazdasá ág és az a jövőkép és célrendszzer kulcstényezői köré építve. Az eelmúlt időszzakban a ökológiaa, mintegy a települéés megtorpaant (gazdasá ág, demogr áfia, stb.), vannak v terü ületek, ahol jelentős ellőrelépés történt (pl. infrastruktúra, la akhatás) koomoly előrrelépést tud dott felmuttatni a várros. Más KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


39


területeeken (pl.: helyi h tudás, épített és kulturális örökség ha asznosítása, oktatás, tu urizmus) ükség. további erőfeszítéseekre van szü l ág helyi szereplőinek s k megerőssítése, a feladatot a gazdasá Ócsa szzámára a legnagyobb vállalko ozási szférá án belül a a modern iiparágak betelepülése b e, a bio‐ éés ökogazd dálkodás feltételeeinek javítá ása, az okttatási‐képzéési infrastrruktúra bőv vítése, fejleesztése, a lakosság l helyi kö ötődésének k erősítése, különösen a fiatal, gyermekes g családok h helyben tarrtásának ösztönzzése jelenti. ban az ökológiai szemp pontokat előőtérbe helyeező várospolitikai gyakoorlatra van szükség, A városb amelyneek eredményeként minő őségi, a táji‐‐, természetti környezetttel harmóniiában lévő te elepülési környezzetet kell kiaalakítania, é és amely egyyszerre kép pes biztosíta ani a magas szintű válla alkozási‐, szolgáltaatási‐ és inffrastrukturá ális környez etet, a helyii társadalom m életminőséégének eme elését, az épített‐ és a termésszeti‐táji körrnyezet kiem melt védelm mét, valamint a kulturáliis‐turisztika ai kínálat bővítéséét. A követtkező 15‐20 0 évben, ezzen feltétellek teljesüléése esetén megvalósullhat Ócsán a helyi erőforrá ásokra épü ülő, kiegyensúlyozott, ö öko‐ és közö össégközpo ontú fejlődéés, amellyell a város Budapeest és az Alfföld találkozzásánál, a ffővárosi ag gglomeráció ó egyedi arcculattal ren ndelkező versenyyképes, csalládbarát és fenntartha ató települé ésévé válik. k változásaih hoz alkalmaazkodni kép pes város leesz, amely meg tud A váross így a külsső tényezők felelni m mind a nagyv vállalatok álltal elvárt szzigorú nemzzetközi köve etelményeknnek, mind a a helyben élők és dolgozók váárossal szem mben támassztott igény yeinek (minő őségi munkkahelyek, egészséges környezzet, változaatos kulturális kínállat, magas színvonalú oktatásii és egészségügyi szolgáltaatások, bizto onságos lakókörnyezet,, stb.). A telepü ülésfejlesztéési koncepció célrendszzere a megfo ogalmazott ffeltételek teeljesülése érrdekében került k kialakításra, amely a természettel harmonikuss, a közössé égfejlesztés és az ökoló ógia köré épülő helyi gazd daságfejleszttés között teremt összhangot. ö el és a Ócsa a jövőképéve határozó települéésfejlesztési koncepció célrendszeerével is jellezni kívánjja, hogy a város megh szféráin nak (gazdasság, társad dalom, term mészeti kö örnyezet, in nfrastruktúrra) fejleszttését és működttetését integgráltan kezelli. ó cél, valam mint a stratéggiai, a temattikus és a horizontális ccélok összeffüggését, A jövőkéép, az átfogó egymásh hoz való viszonyát mátrrix jellegű tááblázat foglaalja össze. (L Ld. következző oldal). A táblázzatban a szzilárd (statiikus) megh határozottsáágú stratégiai és horizzontális célo ok (mint alapok) és a tem matikus céllok összefü üggései – a célok in ntegrációja – újabb, illetőleg é ket is feelszínre ho oznak a koncepció megvalóssításának szofisztiikáltabb értelmezések tematizáálásában. A tematikus ccélok a rugallmasabb (diinamikus) kategóriába ttartoznak, a a konkrét megvaló ósításhoz kaapcsolódnak k, szoros, iiteratív kap pcsolatban a a jelenlegi és valószín nűsíthető eszközrendszerrel, a városlakókkal és haszználókkal.



40




41


2.2.2. A A célokhoz kapcsolódó szakterülleti fejleszttési‐rendezési javaslattok Települlésszerkeze et‐ területfe elhasználáss továbbfejlesztése Ócsa településszerk kezete a tájfe ejlődés folyaamatában, aa vízrajzi és talajtani ad ottságok, va alamint a kapcsolatok kat meghatá ározó fő közzlekedési útv vonalak álta al alakult ki,, és rögzült. Minden térségi k továbbii változtatá ás ezen "term mészet‐adta ta" lehetőség égeket és ko orlátokat figgyelembe véve, és a kedvező ő közlekedéés‐földrajzi adottságra a alapozand dó. A telep pülés beépíítésre szán nt területéének ‐ a hatályos h terrvben már kijelölt fe ejlesztési területeekhez képest történő ‐ további bő ővítésére a rendelkezé ésre álló (éés egyelőre fel nem nincs szüksség. A jelenlleg a TSZT‐bben kijelölt, de még használlt) területi kínálat bőssége okán n övezetileg át nem sorolt területtek nagyságga területfelh használási k kategóriánkéént nagyság grendileg bi: kb. 210 ha lakóterü ület, csaknem m 500 hekttár gazdaság gi terület, 1130 ha ipari terület, az alább 2000m2 vegyes terü ület. Mivel a magasabb rendű tervekben megsszabott keretek újabb fejlesztési tterületek kiijelölését ővé, az önk kormányzatt prioritáso okat elsődle egesen a ffejlesztési területek t nem teeszik lehető ütemezése te ekintetében állíthat majjd fel. igénybevételének ü Ezen fellül igény eseetén mozgásstér adódik még a területfelhasználási egységeek "területcsseréjére" a magaasabbrendű tervekben meghatároozott terüleetnagyság növelése n néélkül, jogsza abályban meghatáározott eljáárási rend keretében, de minden nkor összha angban az elfogadásra a kerülő települéésfejlesztési koncepcióv val. Összességében tehát újabb területek kijeelölése hely yett a meglé évő tartalékkterületek fo okozatos ható a re endelkezésrre álló kö özmű kapa acitások m minél hatékonyabb bevonássa javasolh kihasznáálásával. E tekintetben n elsődlegeesen az M5 5 autópálya a északi olldalán, Alsó ópakony térségében rendeelkezésre álló jelentős ős területi tartalékok k aktiválása sa kínál kü ülönleges y területi kiterjedés k éés a homo ogén tulajdo onviszonyokkban rejlő előnyök lehetősééget a nagy kihasznáálása révén.. Itt akár a je elenlegi terü ületfelhaszn nálás és övezzeti besorollás felülvizsg gálatával is lehet számolni, teekintve, hog gy a terület llakóterületi fejlesztése úgy tűnik ookafogyottá v vált, és a a településttesttől való izoláltsága a folytán térség eelőnyös közzlekedés‐fölldrajzi adotttságai és a speciáliis technológ giák, logiszztikai bázissok, oktatássi‐kutatási központok,, de akár megújuló m energia aforrások kíísérleti terü ületeként, va vagy egyéb v vegyes felha asználássall is hasznosíítható. ülés közpon nti belterülletén a vár osi élethez szükséges funkciók l ényegében adottak, A telepü tulajdon nképpen csaak a közcélú ú zöldfelüleetek hiánya szembeötlő ő. E tekintettben vizsgá álandó a városkö özpont szívéében találh ható, jelenleeg mély fek kvésű alulhasznosítottt tömbbelső ő terület igénybeevétele a hiányzó h közzparki és eegyéb szabadtéri funk kciókra. Ezzen terület közcélú hasznossítása egyú úttal megolldást jelenttene a telep pülésszerke ezeti szemp pontból frekventált terület ffelszíni vízeelvezetési problémájárra is. Közleke edésfejlesztési javasla atok Ócsa kö özlekedési helyzetét h ma agasabbrend dű tervekbeen szereplő hálózatfejleesztések lén nyegében csak a k külterületek ken, ott is jellemzően a közigazgatáási terület p peremein érrintik (M5 autópálya 2x3 sávvosra bővíttése; a déli településh határt érin ntő tervezettt főútvonaal védőtávo olsága; a nemzetk közi vasútii teherszállítás lebon nyolítására Budapest elkerülésévvel terveze ett (VO) vasútvonal a tervezzett főúttal p párhuzamos an) ülés és környezetének k közlekedési lehetőségeiit közvetlenü ül érintő köözponti fejlesztésnek A telepü lényegéb ben csak a 142. sz. s vasútvo onal fejleszztése tekin nthető, am mely a Bu udapesti Agglom meráció elő ővárosi há álózatainak k részeként a második vágán ny kiépítéssével és villamo osítással tö örténik. A fejlesztés f kkeretében az a állomáss rekonstru ukciója a gyalogos g mények, P+R R és B+R ép pítését is ta rtalmazza. Az 1696/2014 (XI.26.)) Kormányh határozat létesítm szerint aa 142. sz. vaasútvonal fe ejlesztésére a 2014 – 20 közötti időszakban, aa városi és e elővárosi projekteek keretébeen kerül sorr. A fejleszttéssel lehető őség nyílik az elővárossi vasúti ren ndszerre meghatáározott legaalább 30 pe erces vonattkövetés bizztosítására, ez Ócsa és Budapest között a szolgáltaatási színvo onalat jelenttősen javítjaa. A település célja, hogy a kapcsoolódó létesítmények KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


42


(P+R, B B+R) a beru uházás kere etében megvvalósuljanak k. Célszerű a B+R‐hez vezető kerrékpáros hálózato ot fejleszten ni.) A 4604 jelű összekö ötő út belterrületen áthaaladó szakasszán az átmenő forgalo m megszüntetését a ben az északk és keleti kü ülterületen sszereplő elkkerülő út szo olgálja. jelenleg érvényben levő TSZT‐b 04 j. és 461 17 j. út körrforgalmú cssomópontjáától indul, keleten k a Az elkerrülő út északon a 460 külterülleten levő gazdasági területek m megközelítéését biztosító települéési út nyom mvonalát felhaszn nálva éri el aa 4603 j. ök.. utat, a 460 04 j. út déli, k külterületi sszakaszáhozz az összekö öttetést a 4603 éss 4604 jelű ú útnál körforrgalmú csom mópontok k kialakításáva al tartalmazzza. A terv szzerint az elkerülő ő út és a MÁ ÁV Budapest – Lajosmi zse vonalán nak kereszte ezését különnszintű kialakítással célszerű ű megoldanii, mivel a vasútvonalak elővárosi vaasúti koncep pciója szerinnt Ócsa és B Budapest között 1 15 perces követési k idejjű közleked ésnél az elk kerülő út ak kadályoztatáása nem bizztosítana megfelelő színvonallat. ű úttól délrre eső szakaaszán, a me eglevő nyom mvonalon 2x x1 sávos A 4601 jelű útnak a 4603 jelű mazza a TSZT T. külterülleti út kiépíttését tartalm Ócsa és Felsőpakon ny összeköté ésére a 4630 03 jelű bekötő út megho osszabbításaa javasolt a ttelepülés a MÁV Buddapest – Lajosmizse rendezéési tervekbeen foglaltaknak megfel elően. A tervezett út a vonala m mentén halaad, Ócsa beltterületén a D Damjanich u utcához csatlakozik. A fenti eelkerülő úth hálózati elk képzelések llétjogosultssága a hatá ályos terv ellkészítése ó óta eltelt időszak kban a kavicsbány yák teherrforgalmi útvonalaiinak átreendeződése miatt felülvizssgálandók. Közműv veket érinttő fejlesztéssi javaslato k A közmű űveket érinttő közműfejlesztések céélja hozzájárrulni: - a ttelepülésen élők számáára az élhetőőbb, komforttosabb életk körülmény bbiztosításához, - a kkörnyezeti áállapot javíttásához - a ffenntartási költségek cssökkentéséhhez - a kklímaváltozzás hatásainaak a kezelésséhez Az élhettőbb, komfortosabb élettkörülményyek biztosítáásához szüksséges közműűvesítési fejlesztési feladato ok A telepü ülés meglev vő és tervezzett beépíteett, illetve beépítésre b szánt területtén a komfo ortosabb életkörü ülmény bizttosításához a teljes köözműellátás rendelkezé ésre állása szükséges. A teljes közműeellátáshoz biztosítani kell a közüz emű vízelláátás, a közcsatornás szzennyvízelve ezetés, a öldgázellátáás megoldássát, valamint a csapadéékvíz veszéllyeztetés villamossenergia ellátás és a fö mentes elvezetését. Jelenleg te eljes közműeellátás csak a belterületten áll renddelkezésre, ss ott sem örűen, illetv ve, a rende elkezésre ál ló lehetőséget sem ha asználja ki vvalamennyi érintett teljes kö ingatlan n. A közmű űfejlesztési feladatok kö özül elsődle gesen a közüzemi hálózzatokkal renndelkező terrületen, a teljes kö özműellátáss lehetőségé ét igénybe n nem vevő in ngatlanok kö özhálózati ccsatlakoztattását kell megoldaani. Vonatk kozik ez elsősorban a közcsatornaa hálózat menti, m de arrra nem cssatlakozó ingatlan nokra, mivel a település egyik jelenttős szennyeező forrása a a talajba szikkkasztott szzennyvíz, amely közvetlen veszélyezteti a a település ssaját vízbáziisát. f a je elenleg résszlegesen, vagy v hiányo osan közm művesített beépített, b Közműffejlesztési feladat beépítéssre szánt teerületeken, továbbá azz új beépítéésre szánt fejlesztési tterületeken a teljes közműeellátáshoz szükséges közműhállózat fejlesztéseket és az éérintett ingatlanok hez: rácsatlaakozását meggoldani. Ehh - azz Alsópakon nyi major te erületén élőők számára az egészség ges ivóvíz eellátáshoz szzükséges kö özüzemű iv vóvíz hálóza ati csatlakozzást kell kiépíteni az Alsópakonyyi lakópark hálózati reendszeréhezz történő csa atlakozássall, - azz Alsópakon nyi major területén ki kkell építeni aa szennyvízgyűjtő közccsatorna hálózatot, a háálózattal összegyűjtött szennyvizeeket átemelő műtárgy és nyomóvvezeték segíítségével cssatlakoztatn ni kell az Alsópakonyyi lakópark k számára kiépített csatornahállózathoz, am mellyel továábbítható a sszennyvíz a szennyvíztisztító teleprre, KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


43


- a Felsőbabád di városrészzben élők számára azz egészsége es ivóvíz elllátáshoz szzükséges

kö özüzemű ivó óvíz hálózati csatlakozáást Dabas fellöl kell kiépííteni, - a Felsőbabád di városrésszen is me g kell oldaani a szenn nyvizek köözhálózattal történő nyvíz tisztítóó telepen tö örténő kezellését. Mivel ez a városré ész távol össszegyűjtéséét és a szenn essik a váro os jelenleg g üzemelő hálózati rendszeréttől, a tovvábbtervezéss során m megvizsgálan ndó, hogy a hálózati cssatlakozás a a város rend dszeréhez, vvagy Dabas hálózati reendszeréhezz történjen, esetleg helyyi önálló mű űtárgy létesíítésével oldjják meg a szzennyvíz keezelését, - új beépítésre szánt fejlesztési területen n már a beépítés megvalóssításának előírni a telj es közműelllátás igényét, feltételrendszzerébe kell e - a szükséges báziskapacitások (vízbbázis, szenn nyvíztisztító ó telep kappacitás) bizztosítása‐ ükséges. fejlesztése szü s terüle eteken is a közművesíttést úgy kelll megoldanni, hogy a szzükséges A beépíítésre nem szánt tartózko odás és a hatékony h te ermelés igéényéhez szü ükséges közzművesítés a környeze et lehető legkiseb bb terhelésével álljon re endelkezésree. vító közműffejlesztési feeladatok A város környezeti állapotát jav Három k közművekkeel összefügg gő tényező b befolyásolja a környezetti állapotot: - a m megfelelő, illletve szükséges közmű űvesítés hián nya, - a kközművek ü üzemeltetésével okozottt szennyezéés, - a kközművek jelenlétével, azok elhelyyezésével, elrendezésével okozott kkörnyezetterrhelés. Az első, a megfelelő ő közművessítettség hiá ánya okozta a szennyezé és az előző fejezetben m már leírt kel oldható m meg. közműfeejlesztésekk A másik k csoportbaa a közművek üzemelttetésével ok kozott szen nnyezések ttartoznak, amelynek a csökken ntésével leheet a környezzeti állapotoot javítani. IIde sorolhattó a szennyvvíztisztító te elep és a szennyvvízátemelő m műtárgyak o okozta körn nyezetszenny yezések. A sszennyvíztissztító telep 1000 m‐ es védő őtávolsága lakóterülete l et is érint, csökkentésséhez a tele ep technolóógiai korsze erűsítése szükségges. A szennyvízátemelő ő műtárgy vvédőtávolság g igénye is a korszerűssítésével (bű űzzáróvá és zajvédetté tételév vel) csökken nthető. Megfonttolandó a tiisztított szennyvíz nyárrfásba vezetésének és a keletkezőő szennyvíziiszapnak legalább b részleges h hasznosításá át megoldan ni. Az utóbb bi időkben iismét növek kedett a közm mű üzemelttetéssel kapccsolatos légsszennyezés,, amelyet a levegő őt erősebbeen terhelő hagyományo h os szilárd tüzelőanyag t használatáának újabb előtérbe kerülésee okoz, amellyet általába an a családook gazdaságii nehézségeiinek csökkenntése induk kál. kes energiakközmű elláttottsággal már m korább an elért kö örnyezeti Ócsán is a „kedvezző” vezeték vítását szollgálná a haagyományoss szilárd állapot megőrzése fontos. A környezeti állapot jav nyag helyettt a környe ezetbarát m megújuló en nergiahordo ozók alkalm mazásának előtérbe tüzelőan helyezésse. Ennek szzélesebb körű elterjedéését ma még g a jelentőse ebb beruházzási költsége ei, annak hosszab bb megtérüléési ideje fékezi. Ez irányyú törekvéseek az utóbbii években m már tapasztaalhatók a me egvalósított,, illetve folyamatban levő nap penergia haasznosítást szolgáló s berruházások, napkollekto n ezésével, rok, napeleemek elhelye de ennek mértéke m még energiagazdálkodá si szemponttból minimá ális. madik csop portban a közművekk elhelyezé ésével össz zefüggő kö környezetterrhelések A harm tartoznaak. Ezt a körrnyezetterhe elést elsődleegesen a föld d felett elhelyezett közm művek okozzzák, de a földalattti elhelyezés is hatássa al van a föld d feletti tereek hasznosíítási lehetősségére. A föld feletti terek felszabadításáával, a felszzabadított teerületen a faasorok elhe elyezésével aa környezetti állapot ny is javíthaató. és látván Ezért a közművek o okozta körn nyezetterhellést a közművek föld fe eletti és földdalatti racio onálisabb kkenteni kell. Ennek ellérése érdek kében megv valósítandó első lépés, hogy új elhelyezzésével csök föld feleetti hálózatéépítésre má ár nem kerü ülhet sor. A A korábbi fö öld feletti eelhelyezésse el épített KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


44


közművveket fokozaatosan föld alá kellenee áttelepíteeni. Ezek se egítségével a föld feletti terek terhelésse csökkenth hető, amely fasor telep pítését teszi lehetővé a környezeti állapot javíttására. A földalattti terekkel is gazdálko odni kell, m mert kihatással van a föld felettii terek haszznosítási lehetőséégére. ökkentése érrdekében Közműffejlesztési feladatok a fenntartási kööltségek csö A fenntaartási költséégek csökken ntése elsődllegesen és ááltalános valamennyi köözműre vona atkozóan a fogyasztás csökk kentésével érhető é el, aamely a szeemélyes tak karékosságrra törekvésssel és a os fogyaszttású berendezések alkkalmazásáv val érhető el. Ehhez a fogyasztó óknak a takaréko közművvekkel kapcssolatos tudat és szemlélletformálásaa szükséges. A közm műköltségek jelentőseb bb hányada az energiaellátás terrületén jeleentkezik, így annak gazdasáágosabb meggoldása a fen nntartási kööltségek alak kulását befolyásolja. Ezért m megoldást keell keresni ‐ a komforttszint, és a termelőkép pesség csökkkentése nélkül ‐ az energiaeellátás költsségterheinek k a mérsékléésére, amely y a fejlődés fenntarthattóságát segíítené elő. Az első llépést jelenttő energiata akarékossággra való töreekvést követtően megolddást az optim málisabb energiah hordozó szzerkezet kiialakításávaal, a hagyo ományos vezetékes v éés nem vezetékes v energiah hordozók mellé m a meg gújuló enerrgiahordozók nagyobb részarányúú bevonásáv val lehet elérni. újuló energiiahordozók hasznosítá sának hatékonyságát az a optimáliis kihasználltságával A megú lehet eléérni. A meggújuló energ giahordozókk hasznosítáási lehetősé ége korlátozzott, de alka almazása nem haagyható ki. Alkalmazássra elsődleggesen a nap penergia ve ehető igénybbe, napkollektorok‐ napelem mek alkalmaazásával, tov vábbá a föld energiája haasznosítható ó. Vízi‐közzműveket érrintően is je elentkeznek fenntartásii költségeket csökkentőő fejlesztési igények. Ezek kö özül elsődleges feladat, hogy a kö züzemű vízz felhasználá ása ténylegeesen csak azokon a a fogyaszttási helyekeen történjen n (ivás, főzéés, fürdés, fogmosás), ahol az ivóóvíz minősé égű vízre szükségg van. Ócsa n nagyon kedv vező adottsáága, mivel aa közüzemű vízellátás nnem túl rége en került kiépítésre, hogy házzi kutak a te elkek döntő h hányadán reendelkezésrre állnak. k a kezelésérre Közműffejlesztési feladatok a klímaváltozáss hatásainak A világb ban jelentkező klímaválltozás évek óta tapasztaalható változásokat hozzott a hazai,, s benne az Ócsán n tapasztalh ható időjárá ásban is. A kklímaváltozáás két fő hattását: a meggváltozott cssapadék‐ viszonyo okat és a hőmérsékle h et‐növekedé st, kompen nzálni csak közműfejleesztésekkel lehet. A szélsősééges időjáráás, a nagyo obb csapad ékeseményeek, vagy ta artósabb cssapadékhián ny és az általáno os felmelegedés előfordu ulása mellettt is az élhettőség fennta artása, az éppített és term mészetes környezzet védelméének biztosíítása szüksééges, amely y a közműelllátással szeemben új ig gényeket támasztt. Ócsa sík kföldrajzi ad dottsága me ellett kialakkult, illetve kialakított vízelvezető rendszerek k a nagy záporok k zavarmenttes levezeté ését nem tu udják biztossítani. A jelllemző nyílt t árkos vízelvezetés, megfelelő kialakítássának, karba antartásánaak hiányossáágai miatt a nagy záporook levezetéssére nem vezetés, vízttárolás kialakításának hiánya kom moly veszély yeztetést alkalmaasak. A megfelelő vízelv okoz. n intenzitású zzáporok fog gadására. Ennek eelkerüléséree a várost fel kell kéészíteni a nagyobb Fejleszteeni kell a vízelvezetés hálózati rendszerét és növelni kell a heelyi víz‐vissszatartás lehetőséégét. A klímavváltozás máásik jelentőss hatásterüleete a változáással járó fe elmelegedéss, amelynek kezelése jelentős energiaelllátási fejlessztést fog igényelni. A A téli fűtési szezonbban ugyan energia‐ ári túlmeleggedés elleni klímavédele em energiaiigénye megh haladja a megtakaarítás várhaató, de a nyá téli meggtakarítást. Az eneergiaigény növekedése e egyre kköltségigény yesebb ene ergiatermelőő beruházá ással és üzemelttetéssel eléggíthető ki. Erre E megold dást az energiaellátásba an a megújuuló energiah hordozók széleseb bb körű bevo onása jelentthet. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


45


Értékvé édelemmel összefüggő ő javaslatok k Művi érttékvédelem Ócsán számos ollyan a hagyományos településk képet őrző ő épület, uutcaszakaszz, egyéb y nem áll vvédelem alaatt, ugyanakkor őrzi aa település régmúlt jellegzettesség található, amely történettét, építési hagyománya h ait, anyaghaasználatát és formavilágát. Ezen érrtékek támo ogatással járó olttalom nélkü ül előbb‐utóbb leromllanak, elpusztulnak, átépítésre kkerülnek, ezzáltal az utcakép p, illetve a településkép v veszít egyed di jellegzetességeiből. őtlen folya amatok meegakadályozása érdeké ében lehető tőség van a helyi Mindezeen kedvező értékvéd delem jogsszabályban rögzített eeszközeivel élve megalkotni a helyi érték kvédelmi rendelettet, egyúttall természete esen gondosskodni kell aa kimunkálandó előírásook érvényessítéséhez szükségges finanszírrozási, támog gatási feltéttelekről is. Régészeeti fejlesztési, bemutatássi lehetőséggek A telepü ülés területéén az egyetle en épített örrökséggel bííró régészeti emlék a köözépkori pre emontrei prépostság és koraa‐újkori refo ormátus tem mplom és annak erődíttése, valamiint egy feltá árt kora‐ ház. A temp plom és a kerítőfal naggy része bem mutatásra került. k A 177. sz.‐i keríttésfalhoz újkori h tartozó kapu építm mény és a me ellette feltárrt tornácos lakóház legalább burkoolati szinten n történő n kiegészíten né a korább bi műemlék ki helyreállíttást. Ugyanaakkor ez a helyszín bemutattása szépen kiváló lehetőséget teremthetn ne egy másiik az Ócsán n előkerült régészeti öörökséget bemutató b ére is. Ezekk az inform mációs anya agok az intterneten, va agy más informáációs tábla elhelyezésé médium mokban elheelyezve jelentős segíts éget nyújth hatnak Ócsa a kevés száámú, de nem mzetközi szinten is kiemelkeedő régészetti emlékeineek bemutatáására. Ugyan nakkor kivállóan lehet h használni oktatási, ism meretterjeszztő háttéran nyagként. Hiiszen a régé észeti öröks ég fenntartá ásának a ezeket o kulcsa aannak minél tágabb körb ben történő megismertetése és megszerettetésse. Tájhaszználatot, a ttermészeti értékek véédelmét, bemutatását érintő javaaslatok A telepü ülés tájszerkezetében a a hagyomán nyos tájhaszználati form mák és evveel összefügg gésben a természzeti értékek k megőrzése e mind a teermészetvéd delmi oltalom alatt állóó területeke en, mind azokon k kívül is kiem melt feladat. A telepü ülésfejlesztéés‐rendezés eszközeivell a megválto ozott gazdassági körülm mények közö ött ennek a hagyo ományos tájhasználatna ak a megőrzzése a cél, a a fejlődési le ehetőségek megteremtésével, a külterülletek fokozo ott védelmév vel. A mezőggazdasági teerületek tov vábbra is meegőrzendőek k, a helyi gazdasáág szerkezeetében a jó minőséggű termőterrületek véd dendők, a település kedvező erdősülttsége szintén fenntartan ndó. A véd dett terüleeteken a természeetvédelem szempontrrendszeréneek is allárendelt területh használatok és szabály yozási muttatók megaalkotása az értékes tterületek védelmét, v ökológiaai és ökonómiai alapú fejlesztésétt, a sajátos helyi h adottsságok megő rzését kell lehetővé tegye. kult tájhaszn nálatok, az ökológiailagg értékes teerületek fenn ntartása és fejlesztése nagyban A kialak hozzájárrul az élhettő környeze ethez, a teleepülés vonzerejének nö övekedéséheez. A most kedvező tájhaszn nálati arány yok, a megéllhetést is nyyújtó mezőg gazdasági te erületek, azz értékes természeti oltalom alatt álló teerületek me egőrzése hozzzájárul egy y természetii környezetttel harmóniában élő városkéép kialakulássához. é a te elepülésnek.. Ennek me egőrzése Az Öregg‐hegyi haggyományos szőlőkultúrra sajátos értéke kiemelt jelentőségű ű a településs turisztikai szerepének k fejlesztéséb ben is. Probllémát jelentt jelenleg erületek száántóföldi művelésű m a borviidéki terüleeten a szőllő művelés visszaszorrulása, a te területeekké történő ő átalakulása a, melynek kkövetkeztéb ben az érték kes pincesorr elveszti ere edeti táji mányos szőlőgazdálkod dáshoz és borászathoz b z kötődő gaazdálkodásii formák közegét. A hagyom hatóság, kon nzerválás helyett a pincesor "élővéé tétele", azz értékek ösztönzése, a passzzív bemutath gedhetetlen a szőlőműv velés támoga atása is. megőrzéése mellett. Ehhez eleng A szántó óföldi gazdáálkodás fonttos helyet fooglal el a teleepülés életé ében. A kiterrjedt mezőg gazdasági területeek a biogazd dálkodás eltterjedésénekk a lehetőséégét is megtteremtik. M Ma a biogazd dálkodás, KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


46


máskéntt ökológiai gazdálkodá ás a világon n az egyik leggyorsabban fejlődőő mezőgazd dálkodási módszerr. A fejlődéss hátterét a kereslet növvekedésén ffelül az jelen nti, hogy a ggazdálkodók k részére is perspektívát jelen ntő gazdálko odási mód. goknak, a táájszerkezetii elemek Az összzefüggő mezzőgazdaságii területek a természeeti adottság szélirán nynak megfeelelő ÉNY‐DK K‐i irányultsságának kösszönhetően erősen kitetttek a szélerróziónak. Ennek aa hatásnak a mérséklé ésére, továb bbá a táj viizuális szerepének erőősítése érde ekében a tájfásítáások fejleszttése kiemelkedő jelenttőségű. A mezővédő m fásítás számoos kedvező hatással rendelkezik, közülü ük a legfontosabb a köörnyezeti teerhelés, jele en esetben a poremissszió és a y jelentős m mikroklíma jjavító hatásst eredményyez. A véderrdősávok szélsebeesség csökkentése, mely és fásíttások növén nyalkalmazá ása során eelőnyben kell részesíteni a táji jjellegnek, ökológiai ö knek megfeleelő őshonos fa‐ és cserjeefajokat. igények mészetvédeleemhez kapccsolódó fej lesztések körének k szűk határt szab a többszintű A term védettséég, a fokozottan védett területek naagy területeeket lefedő e elhelyezked ése. Mint em mlítettük magának a sokszínű ű természetti értéket beefogadó véd dett területe eknek a meggőrzése is fe ejlesztési cél kell legyen, a véédett fajok és élőhelyekk fennmaraadásának záloga. Emelleett a város életében yezetminősé éget biztosíttó területek és vonzó tu urisztikai céélpontok is szerepet mint kieemelt körny kapnak. ösvény vezeet az egyik a a Selyem‐ré éti tanösvénny, mely szabadon, a Az Ócsaai TK területtén két tanö Tanösvéény a Turján nban csak szakvezetőv s vel látogathaató ennek köszönhetőeen a terület jelenlegi látogath hatósága a láápterület jellentős részéén erősen ko orlátozott, m mely a kiemeelten védettt értékek megőrzéését szolgáálja. Ez utóbbi u fenn ntartása mellett, m a természetvé védelmi érd dekekkel összhan ngban és a terület kezzelőjével törrténő összeefogással azz ismertség növelése mellett m a látogath hatóság talán fokozható ó. Ennek nyoomán, a nép pszerűség n növelése meellett elérhettő lenne, hogy azz Ócsai Táájvédelmi Körzet K nem csak helyi, hanem re egionális szzinten is tú úrázó és természzetjáró célpo onttá váljon.. A TK terrülete a település közpo onti "Öregfallu" településmagját is m magába foglaalja, így a turisztikai, ismerettterjesztési jelentőségén n felül kultu rális vonatk kozásban is szerepet kaaphat. A TK oktatási‐ környezzeti nevelésb ben betöltöttt funkciókkkal is rendelk kezik, mely ttovább fejleesztendő. Vizuális környezettterhelés első ősorban deggradált terülletek formájában jelenikk meg a tele epülésen, m rendelte etésszerű mint a bányák, az egykori hulladékllerakó, a felhagyott, vagy nem használatok, de helyen nként a ked dvezőtlen megjelenésű m ű, olykor zssúfolt beépíítések, a területh leromlott állagú ép pületek az ip pari, gazdassági területeeken kívül a a lakóterüleeteken is prroblémát nek. A tájkép pi szemponttból zavaró h hatású roncsolt területe ek a rekultivváció megva alósítását jelenten követőeen nemcsak k vizuális, környezeti k sszempontbó ól kedvező, hanem a területek esetleges e újrahaszznosíthatósáága miatt is. A teelepüléskép feltárulássa szempoontjából azz ipari‐, kereskedelmi‐, gazd dasági terülletek megfellelő szabály yozása, a me egjelenő keddvezőtlen lá átványok elepítésekkeel csökkenth hető. ellensúlyyozása takaaró növényte A településen szem mbetűnő a zöldfelülettek rendszeerének hián nya. Legnaggyobb prob blémát a yos közhaszználati zöldffelületi elláttottság jelen nti, jelenleg a lakosság számára települéésen a hiány igénybe vehető használati értékkel bíró, tööbbfunkcióss rekreációs tevékenyséégeknek otth hont adó kok érdembeen nem talállhatók. közpark Ebből aa szempontb ból cél, hog gy a város aattraktív, változatos zö öldfelületekkkel, városi terekkel rendelkezzen, mely yhez a haszználati értéékkel bíró zöldfelületek z k mennyiséégi növelése e mellett már említettt központi területek t beevonásával újonnan minőséggi fejlesztések is szükségesek. A m kijelölt zöldterületeeken, tervszzerűen kialaakított közp parkok, közösségi terekk hozandók k létre. A öldfelületein nek igényess és látványyos, egységees koncepció szerint kiialakított arrculata a város zö berendeezési tárgyaak, informácciós táblák, műszaki megoldások m megválaszttásában is meg m kell nyilvánu ulnia. A szabaadidős létessítmények, rekreációs r célú területtek, közösségi terek nnövelése nemcsak a lakosságg egészséges életmódjá ának biztosíttásához fontos, de hozzzájárulnak aa turisztikai vonzerő növelésééhez is. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


47


A vonallas zöldfelületi elemek tekintetébeen a közmű űvesítési fejjlesztésekkeel összhangban, egy egységees koncepció alapján kialakított, k attraktív fásítási f prog gram a tellepülés arcu ulatát is meghatáározza, nagy ymértékben n javítja a tellepülésről m megmaradó ""emlékképet et". 2.2.3. A A fejlesztéssi célok érte elmezése azz egyes tele epülésrésze ekre Ócsa tö örténeti fejjlődése rév vén időben n és térbeen 9 db kialakult k teelepülésrészz került megkülö önböztetésrre. Ezek közül k Öreggfalu, Felszzeg, Zsófia aváros, Csűűrkert, Dózsatelep, Rákóczitelep és Égetőhegy É Ócsa közp ponti belterületén, Allsópakony ettől északkeletre, bád‐Újtelep p déli irányb ban találhattó különálló belterületk ként. A fejleesztési célok k területi Felsőbab egységeekre történő értelmezzése tekinttetében a megalapozó ó vizsgálatbban definiá ált fenti városrésszeket egyees esetekben n indokolt eegyütt kezelni, ezért je elen fejezet tárgyalása során az alábbi 4 4 területi egy ység szerint történt: 1. Történeti városréssz: Öregfalu u és Felszeg éke: Zsófiavváros és Csűrkert 2. Csűrkert és környé ek: Dózsatellep, Rákócziitelep és Ége etőhegy 3. Vasúton túli telepe pakony és F elsőbabád‐Ú Újtelep 4. Gazdasságok: Alsóp



48


A fejleszztési célok többsége t a város egészz területét érinti. é Ezek általában azz átfogó céllok. Ezek közül jellen fejezetben csak a területi vonattkozású célo okat ismerte etjük. Minden n településrrészt érintő ő célok: - ép pített és term mészeti körn nyezet értékkőrző védelm me - reendezett közzterület, egy ységes telepü üléskép, utccakép kialak kítása - keereskedelem m, vendégláttás, szolgáltaatás fejlesztéése - vo onalas zöldffelületi rendszer (fasorook, zöldsávok) koncepcionális fejlessztése, - haasználati érrtékkel bíró zöldfelülettek mennyisségi és minőségi fejleszztése (tema atikus és ko orosztályos játszóterek)) - alulhasznosíttott területek k funkcionáális igénybev vétele, elhan nyagolt terülletek rendezzése özterületek, utak fejlessztése, keréékpárhálózat, járdák kiiépítése, paarkolási lehetőségek - kö deecentralizáltt megteremttése - teeljes közműv vesítettség e elérése - légvezetékek műszaki leh hetőségek szzerint földkáábelre cseré élése k alkalmazássa - taakarékos eneergiafelhaszználás és meegújuló enerrgiaforrások Az egye es településsrészeket érrintő célok k: 1. Törtééneti várossrész: Öregfa alu és Felszeeg - Ö Öregfalu ép pített öröksség elemein nek állagmeegóvása, he elyreállítása,, helyi véd delmének b biztosítása - rreformátus templom kö örnyezeténeek fejlesztése, ismerette erjesztő bem mutatása - ttemető bővíítési terület kijelölése, p parkolási probléma meg goldása - k középfokú o oktatás, felnőttképzés feejlesztése - ggimnázium sportcélú bő ővítése (uszzoda, tornateerem) - m mély fekvéssű alulhasznosított tömb bbelső terüllet vízrendezzése, közcéllú hasznosíttása - vvolt strand d területén nek hasznoosítása (nap pközis tábo or, erdei iiskola, kala andpark, ffelmérőtábo orok) - ttelepülésközponti funk kciók konceentrált bővíítése, turisztikai infras truktúra fe ejlesztése ((étterem, szzálláshely szzolgáltatás) - ééletteli, vonzó városi kö özterek létreehozása (ifjú úsági szabad didő park, kiispiac) - ttelepüléskép pet meghatá ározó karakkteres "főút"" fejlesztés ((közlekedésbbiztonság, e esztétika, n növényzet, u utcabútor) - m meglévő zölldterületek, közterületi zöldfelületeek városközponthoz mééltó kialakítá ása 2. Csűrrkert és körn nyéke: Zsófiiaváros és C Csűrkert - vvasútállomáás környezettének funkccionális és teelepülésképii rendezése - vvasút mentii területek re endezése, laakóterületek k zajvédelme e - k közcélú zöld dfelületek fe ejlesztése a llakosság rek kreációs igén nyei alapjánn 3. Vasú úton túli teleepek: Dózsa atelep, Rákó czitelep és É Égetőhegy - aa vasút ellválasztó hatásának h ccsökkentésee (kerékpárros és gyaalogos kap pcsolatok ffejlesztése) - vvasút mentii területek re endezése, laakóterületek k zajvédelme e - k közcélú zölldfelületek fejlesztése a lakosság g rekreáció ós igényei alapján a meglévő p potenciális llehetőségek k kihasználássával - ó óvodaépület és kert felú újítása d‐Újtelep 4. Gazd daságok: Alssópakony éss Felsőbabád - rrendelkezéssre álló jelen ntős területii tartalékok aktiválása - A Alsópakony yi major veze etékes ivóvííz ellátásánaak biztosítássa - A Alsópakony yi major szen nnyvízgyűjtőő közcsatorn na hálózatán nak kiépítésse - F Felsőbabád vezetékes iv vóvíz ellátássának biztossítása - F Felsőbabád szennyvízgy yűjtő közcsaatorna hálózzatának kiép pítése - Z Zöldfelületi,, rekreációs igényeken aalapuló zöld dfelületi fejle esztés - F Felsőbabádii kúria kertjének fejleszztése, közhasználat szám mára megnyyitása KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


49


3.

K KIINDUL LÓ ADATO OK A TOV VÁBBI TE ERVEZÉSI FELADA ATOKHOZ

3.1. A A straté égiához és é a tellepülésre endezési eszközök k készíttéséhez szüksé éges társa adalmi, ga azdasági éés környe ezeti adatok meghaatározása a A Telep pülésfejleszttési Koncepció (TfK) ccéljainak, taartalmának a megvalóssítási folyam matát az Integrállt Településffejlesztési Stratégiája (IITS) hivatottt megfogalm mazni. Ócsa településfe ejlesztési készítését és elfogadássát követően n a város egyelőre e neem tervezi Integrált koncepcciójának elk Települéésfejlesztésii Stratégia elkészítését, e , azonban a a településre endezési eszzközök a vo onatkozó jogszabáályok szerin nt megújításra kerülnekk. A telepü ülésfejlesztéési tervezés első fázisáb ban, 2014. év é októberé ében elkészüült a „MEGA ALAPOZÓ VIZSGÁL LAT TFK ‐ FE EJLESZTÉSI IIRÁNYOK” ccímű dokum mentum. A meggalapozó viizsgálat a 314/2012 . (XI. 8.). Korm. re endelet álttal előírt tartalmi ményeknek megfelelő – – a Központti Statisztikaai Hivatal 2011. évi Néépszámlálási adatok, követelm és más (pl.: önko ormányzati, Országos Területfejlesztési és Területrenndezési Info ormációs kai adatok feldolgozásáával készültt, így valam mennyi társaadalmi, gazd dasági és Rendszeer) statisztik környezzeti adatot tartalmaz, amely a tellepülésrend dezési eszkö özök elkészzítéséhez szzükséges, illetőlegg az elkerülh hetetlen adatfrissítéssel az adatbáziis menet közzben megújíítható.

3.2. A A meghattározott területigé t ényes ele emek alap pján, javaaslat a műszaki m infrasttruktúra fő eleme einek térrbeli rend djére és a területt‐felhaszn nálásra irányu uló telepü ülésszerke ezeti válto oztatások kra Térségii közlekedé ési infrastru uktúra elem mek - A 142. sz. Bu udapest – La ajosmizse vvasútvonal fejlesztése f az elővárosi rendszer részeként nfrastruktúraa, keresztezzések szabályozása) (vvillamosítás,, állomási in - Azz M5 autópálya 2x3 sávra bővvítése, a gy yorsforgalmi úthálózatt fejlesztésé ének IV. prrogramciklu usában - A település dééli külterüle etét érinti a ttervezett V0 0, Budapeste et elkerülő vvasúti teherszállítási onal vo - A V0‐lal párh huzamos táv vlati főúthálóózati elem ((101. sz. út) Százhalom mbatta – 405 5. sz. főút pítendő út. iráányban kiép - A település belterülettét északróól elkerülő ő út lehetőséget add a várossközpont ozására. teeherforgalmának korláto Térségii közmű inffrastruktúrra elemek Vízellátáás A telep pülés vízelláátása helyi kutakból biztosított. Térségi vízellátási v kkapcsolatokk kal nem rendelkezik. Szennyvvízelvezetés A szenn nyvíztisztító telep Ócsa a Felsőpakon ny és Inárccs közös berruházásakénnt épült me eg. A két érintett szomszédoss településről a város ésszaki részén n érkeznek a a nyomóvezeetékek. Csapadéékvíz elvezetés A város északkeletii részéről ellvezetendő vvizek befogadója a településtől észzakra lévő G Gyáli (1.) dő vizeket Felsőbabád térségében D Duna‐Tisza csatorna csatornaa, a délnyuggati részérőll elvezetend fogadja be. Mindk két befogadó csatorna a vizeket a végbefogadónak teekinthető Ráckevei‐ R ba, az RSD‐‐be továbbíítja. A Gyáli csatorna felé az Alsóópakony terrületéről Soroksáári Duna‐ágb induló 1 14. számú csatorna c szá állítja a vizzeket. A Dun na‐Tisza csa atornába a XXV., XXVI., XXVIII. számú ccsatornák éss mellékágai szállítják a vizeket. Villamossenergia‐elllátás Ócsa közigazgatási területén, a város északknyugati széélén áthalad d a Százhalom mbatta‐Zugló között ő 220 kV‐oss átviteli há álózat oszlo pokra fekteetve, amelyn nek nyomvoonalát és biiztonsági üzemelő KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


50


övezetén nek helyigényét a továb bbtervezés során figyellembe kell v venni. A várros területén n üzemel a MAVIR R Zrt. üzemeeltetésében egy iparági csomópont,, amely tágabb térség elllátás segíti. Ócsa közigazgatási területén, F Felsőbabád vvárosrészbeen üzemel azz iparág egyyik 132/22 k kV‐os, un bádi alállom mása, amely a térség köz zépfeszültsé égű villamos senergia ellá átásának egy yik bázis Felsőbab létesítm ménye. Az aláállomás az E ELMŰ üzemeeltetésében van. A betáp plálása a Duunaújváros‐S Soroksár között ü üzemelő 132 2 kV‐os főelo osztó hálózaatról kiépített kétrendszzerű bekötésssel megold dott. Földgázellátás, szén nhidrogén te ermékvezetéékek Ócsa ggázellátása a Soroksári átadó állomásnáál elhelyezett nagy/nnagyközép‐n nyomású gáznyom máscsökken ntő állomásttól kiépítettt NÁ 160‐ass nagy‐középnyomású vvezetékről történik. Ócsa terrületén két t nagyközép p/középnyom mású nyom másszabályozó üzemel. Az egyik a a Bajcsy‐ Zsilinszk ky út ‐ Árp pád utca sa arkánál elheelyezett a település t la akosságát, aa másik Fellsőbabád térségéb ben elhelyezzett az üzem mi terület térrségét szolgálja. A telepü ülés ellátásáában nem vesz v részt, ccsak áthalad a települé ésen egymáással párhuzzamosan három ttermékszálllító vezeték k. A települ és közigazg gatási terüle etén, annakk délnyugatti szélén, Felsőbab bád térségében áthalad dó vezeték cssordában a következő sszállítóvezettékek haladn nak: - Allgyő‐Százhaalombatta DN 300‐ass kőolajvezeték 13‐1 13 m‐es biztonsági övezeti teerületigénny yel, - Szzázhalombattta‐Szajol DN 150‐ess termékveezeték, 13‐‐13 m‐es biztonsági övezeti teerületigénny yel, - Szzázhalombattta‐Szajol DN 300‐ass termékveezeték 13‐‐13 m‐es biztonsági övezeti teerületigénny yel,

3.3. A Az öröksé égi értéke ek és a véédettség b bemutatássa, javaslaatok az örökség védelm mére és azz örökség gi érték allapú, fenn ntartható fejlesztéssére Ócsa vááros első ép pített emlék kei veremlaakások voltaak, melyek helyén 12440 körül már állt a premon ntrei kolosto or. A monosstor, mint kközpont körrül kialakultt jobbágyfallu, un. monostoralja j Ócsa telekreendszerének k. A település a talajttani adottsságoknak volt az alapja a jelenlegi k, majd kelet k felé terjeszkedeett. A gabonatermeszztéssel, hallászattal, megfelelően észak űveléssel fo oglalkozó te elepülés a ttizenöt évess háború alatt elnépteelenedett. 1621‐ben 1 szőlőmű települt újjá, részb ben az ere edeti lakos ság visszattelepüléséve el, ez tekinnthető a mai m Ócsa kialakullásának. Művi érrtékvédelem m A telepü ülés országo osan védett é épített értékkei közül a llegjelentősebb a reform mátus templo om, Ócsa jelképe. A katolikuss templom kivételével k műemlékei többnyire népi n lakóháázak, melyek k zöme a mányos törtééneti telepü ülésmagban n található. Az országo os területi védelem alatt a álló hagyom Öregheggyi pincesorr csaknem olyan o jellem mző Ócsára, mint a refo ormátus tem mplom, bár kevésbé ismert. A hatályos helyi építé ési szabályzzat tartalmaz helyi érrtékvédelmi vizsgálatra a kijelölt kvédelmi ren ndelet hiányyában nincss sajátos területeeket és létessítményekett, melyekre helyi érték mre javasolt terület az Öregfalu, vvalamint Fe elszeg és előírás. Helyi egyeedi művi értékvédelem gyedi művi értékvédeleemre javaso olt épület Csűrkerrt településrrész egy része, továbbá hat helyi eg került m megjelölésree a szabály yozási terve n. Ezeken felül f még több, mint 550 db olyan épület található ó a települéésen, melye ek egyedi vvédelemre jaavasolhatók k. Ezek többbsége népi lakóház, nádfedeeles paraszth ház. Az építéészeti értékeet képviselő ő épületek áállapotának ffelmérése és a helyi érttékvédelmi rendelet kidolgozzása az állaagmegóvás érdekében sürgető feladat. Megfo ontolandó eegyes utcaszzakaszok utcakép pi védelmén nek vizsgála ata is. A ttelepülési értékek é meg gőrzése, beemutatása mind m az nd a lakóhelyhez kötőődés fejleszztése, mind d idegenforrgalmi szem mpontból identitástudat, min kiemelt figyelmet érrdemel.



51


Termésszeti értéke ek Ócsa terrmészeti értékeinek kö öszönhetően n jelentős kiterjedésű k természetvé t édelmi szem mpontból védendő ő területekk kel rendelk kezik, melyeek különbözző szintű te ermészetvéddelmi oltalo om alatt állnak, m melyek átfed désben vann nak. Az Ócsa ai Tájvédellmi Körzet a Duna elh hagyott és feltöltődött medreibenn magába foglalja a természzetes és természetkö t özeli élőheelyek melleett az azo okhoz szerrvesen kap pcsolódó mezőgazzdasági terrületeket is. A TK dééli résznek vizes terülletei, nyílt vízfelületeii gazdag madárviiláguknak köszönhetőe k en Ramsarii terület is. A TK álta al védett terrületek kite erjedését meghalaadja a Natu ura2000 há álózat Turjá ánvidék eln nevezésű kü ülönleges teermészet‐m megőrzési területee. Ócsán egyeetlen helyi v védettségű természetv védelmi terü ület találhattó a TK déli részéhez ozóan. A „Kisskőrös‐alja a” kezelési ellőírásai azon nban hiányo oznak. csatlako Ezeknek k a kiemelk kedő termésszeti értékeeknek a meg gőrzése sze empontjábóll elsődlegess, hogy a tájhaszn nálati formák ennek alárrendeltek leegyenek. Régésze eti fejleszté ési, bemuta atási lehető ségek A telepü ülés területéén az egyetle en épített örrökséggel bííró régészeti emlék a köözépkori pre emontrei prépostság és koraa‐újkori refo ormátus tem mplom és annak erődíttése, valamiint egy feltá árt kora‐ ház. A temp plom és a kerítőfal naggy része bem mutatásra került. k A 177. sz.‐i keríttésfalhoz újkori h tartozó kapu építm mény és a me ellette feltárrt tornácos lakóház legalább burkoolati szinten n történő né a korábbi műemléki h helyreállításst. Nagyon fo fontos lenne, hogy itt bemutattása szépen kiegészíten egy részzletesebb modern m tarta almakkal, azz építési fázzisok 3D mo odelljeit tarttalmazó, a templom t építéstö örténetét viizuálisan, közérthetőe k en elmagyaarázó bemu utatás meggjelenjen. Hiszen H a templom m jelenleg is i naponta látogatható l a nagyközö önség szám mára. Ugyanaakkor ez a helyszín kiváló lehetőséget teremthetn ne egy másiik, az Ócsán n előkerült régészeti öörökséget bemutató b ére is. Ezekk az inform mációs anya agok az intterneten, va agy más informáációs tábla elhelyezésé médium mokban elheelyezve jelentős segíts éget nyújth hatnak Ócsa a kevés száámú, de nem mzetközi szinten is kiemelkeedő régészetti emlékeineek bemutatáására. Ugyan nakkor kivállóan lehet h használni oktatási, ism meretterjeszztő háttéran nyagként, hiszen a régé észeti örökséég fenntartá ásának a ezeket o kulcsa aannak minél tágabb körb ben történő megismertetése és megszerettetésse.



52


4.

A A MEGVA ALÓSÍTÁS S ESZKÖZ ZEI ÉS AZ ZOK NYOM MONKÖV VETÉSE

4.1. A A koncepció megva alósításátt szolgáló ó eszköz‐ é és intézm ményrendsszer A jelen n fejezet a a koncepció ó megvalóssítását szolgáló leglényegesebb eszközökett és az intézméényrendszerrt érintő elem meket foglaalja össze, am melyek a tellepülésfejlessztési konce epcióban és a teleepülésrendezési tervekb ben foglalt teevékenység gek megvalósítását szolggálják. Az önko ormányzat városfejleszztési céljain nak elérését (a megva alósítást) szzolgáló eszk közeinek bemutattása: 1. városmark keting célú tevékenyséégek (pl.: településma t arketing és turizmusfe ejlesztési stratégia eelkészítése, k kommunikááció), 2. helyi gazzdaságfejlessztési tevéékenységek (pl.: he elyi adópoolitikai ko oncepció, adókedvezzmények, ép pítési illeték k kedvezmén nyek biztosíttása), ységek, 3. szabályozáási tevékeny Megállapodás/Szerződéss), 4. „tervalku” (Településffejlesztési M yesített partnerség (pl.: a tervezés éés végrehajttás során koonzultációs ffórumok, 5. intézmény vagy kontrroll testülete ek létrehozáása, magánb befektetők bevonása), menedzsmen nt” intézmén nyrendszer k kialakítása. 6. településfeejlesztési „m osszú távú, az a elfogadott koncepci ó mentén történő köve etkezetes m megújításána ak sikere Ócsa ho nagyban n függ a koordinációt k t, a megvallósítást elláátó szervezzeti struktúúra működé ésétől. A mindenk kori telepü ülésmenedzssment szám mára a célo ok megvaló ósulásának szükséges feltétele annak aa szemléletm módnak az előtérbe keerülése, ameely a helyi gazdaságfejl g lesztést az integrált városmeegújítás szerrves részéne ek tekinti. A fenti eeszközök alk kalmazásáva al a megvalóósítás csak aa szervezete ek és ágazattok közötti h hatékony koordin náción keressztül valósíttható meg. Ennek végrrehajtására több műköödőképes szzervezeti (menedzsment) mo odell létezik.. ormányzat által vezérelt komplexx városmeg gújítás eltérrő típusai m más‐más szzervezeti Az önko keretet követelnek k meg, több bek között a megvalóssítandó feladatok és a rendelkezé ésre álló k típusától, v volumenétől, illetve pélldául a folyaamat szerepllőinek összeetételétől füg ggően. források Tekintetttel arra, hogy Ócsa kisv város és jeleen stratégia hosszú időtávra tervez,, a szervezetti modell kialakítáását több lépcsőben javasoltuk végrehajtaani, ezzel is biztosítvva a flexibiilitást, a változássokhoz való alkalmazko odóképességget. A szerveezeti modelllre vonatkozzóan olyan jjavaslatot céélszerű tenn ni jelen dokuumentum ke eretében, amely k képes arra, h hogy a minde enkori dönttéshozók száámára műkö ödőképes vááltozatokat n nyújtson. nedzsment felépítése tekintetéb ben a leg gfontosabb elvárás, hogy az aktuális A men körülméényekhez iggazodóan ké épes legyen n arra, hogy y alkalmazk kodjon a foolyamatosan n változó körülméényekhez (pl.: ( gazdassági feltéteelek, elérheető támogatási forrássok, önkorm mányzati feladato ok, stb.), viszont legyen nek olyan ellemei, amelyek biztosíttják az elfoggadott célok k hosszú távú érvvényesülését. biakban a szzervezeti mo odell három m változata k kerül bemuta atásra, kihanngsúlyozva az egyes Az alább típusok előnyét és h hátrányát, ill. lehetőség van a modeellek építkezzésére. A‐Mode ell (alapválttozat) A kiindu ulási (alap) m modell szerint a jelenleeg működő in ntézményre endszer sem mmiben nem m változik meg. Neem épül be ú új szervezet sem a meneedzsment, sem a lebony yolítás szinttjén, és nem történik a meglévvő szervezeten belüli áttalakítás sem m. A folyam matot az Ócsa Ó Város Önkormán nyzata és a a Polgárme esteri Hivattal koordin nálja. Az operatívv megvalósíításban részt vesznek az Önkorm mányzat vezzetői, válaszztott testületei (pl.: Gazdasáági Bizottsáág, Városfejjlesztési, m műemlékvéd delmi és te ermészetvéddelmi Bizotttság), a Polgárm mesteri Hivaatal egyes szzervezeti egyységei, tiszttségviselői (Főépítészi éés Műszaki IIroda) és a közveetetten a városüzeme v ltetéssel fooglalkozó gazdasági tá ársaság. A város‐, és a helyi KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


53


gazdasáágfejlesztés végrehajtássára nincseenek kijelöllt szervezetti egységekk. A modelll erősen támaszk kodik a külső ő szakértői b bázisra. Az alap pmodell lasssabb folyam matot feltéttelez, amely y kifejezette en külső, ellsősorban pályázati p források kra épít, illetve i az állam és más tulajd donosok (in ntézményekk) önálló felújítási tevéken nységével szzámol. Ebben a modeellben gyen nge a koord dináció, am mely veszély yezteti a folyamaat egységét, aa célok érvé ényesülését. R‐Mode ell (rövid tá ávú javaslatt) Ebben aa szervezetti modellbe en a megléévő intézméényrendszerr alapvetőe n nem változik, új szereplő ő nem jelen nik meg a megvalósítás m során, viszzont az egye es szervezetteken belülii feladat‐ átcsoportosításra, p profilbővülésre kerül soor. matot az Ócssa Város Önk kormányzatta és a Polgáármesteri Hiivatal koorddinálja. Az irrányítást, A folyam koordin nációt és résszben az op peratív felad datok megvalósítását egy erre a ccélra kijelöltt hivatali szervezeeti egység végzi. A Polgárrmesteri Hiv vatalon belü ül a forrásszzerzés, és a projekt koo ordináció felladatai egy iirodában (pl.: Pro ojekt Iroda a) koncentrá álódnak, am mely vagy a a gazdálkod dásért felelőős iroda alá á, vagy a főépítéssz alá, vagy y közvetlenü ül a Polgárrmesterhez/ /Jegyzőhöz rendelt szeervezeti egy ységként kerül kiaalakításra. A modeell szintén lassabb folyamatot fe ltételez, am melyben az önkormányyzat kezdem ményező szerepett kezd betö ölteni, proak ktív, a helyii és a térséégi szereplők együttműűködésére számít. s A modellb ben erősebb b a helyi koordináció k ó, azonban még mindiig elsősorbban külső feltételek f irányítjáák a folyaamatot. Eb bben a reendszerben a folyam matok hoss zú időtávja miatt versenyyhátrányba k kerülhet az önkormányyzat, és nem m képes kellő ően hatékonny, gyors vá álaszokat adni a gazdasági kih hívásokra. K‐Mode ell (közép tá ávú javasla at) A harmaadikként felvázolt mod dellben az R R‐modell an nnyival egésszül ki, hogyy tekintette el a helyi város‐, és gazdasáágfejlesztés stratégiai, kiemelt szerepére, s integráltság i gára (vállalkozások, t stb.), s valam mint az önkormányzatt proaktív szerepköré ére, egy képzés, oktatás, turizmus, nációs testületként műk ködik az ún. Stratégiai IIrányító Te estület a teleepülési veze etők, és a koordin projektiirányítás vezzetői, annak k résztvevőin nek bevonássával. Ebben a modellbeen a forrássszerzés, prrojektmenedzsment, végrehajtás v vagy egy újonnan aság, vagy m meglévő várrosüzemeltető gazdasággi társaságon belül a létrehozzott városfejjlesztő társa helyi gaazdaságfejlessztés koordinációjára eegy, a szervezeten belül létrehozottt szervezetti egység, pl.: gazd daságfejleszttési divízió ((1‐3 fő) kerü ül létrehozáásra, amely k kifejezetten a városfejle esztéssel, helyi gazdaságfejlessztéssel összzefüggő felaadatok megv valósítását v végzi. Ez a diivízió alkalm mas arra, osfejlesztő ttársasággal sszemben hogy pályázati forráás megszerzzése esetén aa Kft. megfeeleljen a váro övetelmény yeknek ‐ ame ennyiben teermészetesen az aktuális pályázati kkiírás másh hogy nem elvárt kö rendelkezik. y van létjoogosultsága az előző modellben m rrészletezett hivatali Ebben aa modellbeen ugyanúgy fejlesztéési/projekt koordináciiós irodánaak, amely a várható óan növekvvő feladato ok miatt kifejezettten a döntéés‐előkészíté ésre, a hivattalon belüli k koordináció ós feladatok ellátására h hivatott. A város‐ és gazd daságfejleszttés társadaalmasítása, a top‐dow wn és botttom‐up folyamatok k nak, az együ üttműködés közös platfformjának ccéljából új elemként e metszésspontjának kialakításán lép be a szervezeti rrendszerbe a Helyi Gazd daságfejlessztési Fórum m. n a közszférra már kataalizátora a folyamatnak f k, és az erőős(ebb) koordináció, Ebben aa modellben feladatm megosztás réévén biztosíított a folyam mat egységee, a célok érv vényesüléséének lehetőssége. H‐Mode ell (hosszú távú javaslat) A szerveezeti és pro ojektmenedzzsment felép pítésére vonatkozó jav vaslatok közzül az utolsó ó, azaz a negyedik típus a szervezetfejjlesztés leggmagasabb szintje, amelyben az integrált vá áros‐, és k ik, az együtttműködés kiteljesedik, k ereplőssé gazdasáágfejlesztés kibontakozi a megvalóssítás soksze válik. A Városfejlessztő Társasság, vagy a vvárosüzemeeltetéssel foglalkozó gazzdasági társsaságban KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


54


létrehozzott szervezeti egység m mellett a Szaabadidőközp pont és/vag gy egy új, errre a célra kiialakított vállalkozásfejlesztési létesítmé ény is kibővvített szereepkört tölthet be. Többbek között oktatási, hat a közb ben megerő ősödött szakkmai szerv vezetként képzési feladatok, inkubáció, helyet adh ő Helyi Gazd daságfejleszt tési Fórum (Helyi Gazd dasági Támo ogató Csopo ort) számára a. Ezek a működő feladato ok természeetesen külön nbözőképpeen egybe szzervezhetők (pl.: a gazzdasági társaság(ok) profilján nak továbbii bővítésével, vagy a Szabadidők központ szervezeti átallakításával, pl.: egy egységees Közösség‐‐, és Vállalko ozásfejlesztéési Intézmén ny kialakítássával. Ez a mo odell a közsszféra „prog gresszív” váárosmegújíttó politikájá át feltételezii, ami külön nösen az elején ttöbbletköltsséggel jár az önkorm mányzat szeempontjából, azonban minden szzervezeti átalakítáás legfőbb célja, hogy y (többlet)jjövedelemteermelő szollgáltatások induljanak el, ami multipliikátor hatást vált ki. Így y a tervezettt kiadások, h ha nem is fe eltétlenül prrojektek szintjén, de osi szinten közép‐ és hosszú h távoon megtérülnek, közössségi szintenn értéknövellő hatást összváro fejtenek k ki.

4.2. JJavaslat a konce epció éss a válttozások nyomon követésére, a felülviizsgálat re endjére Az aláb bbiakban issmertetésre kerülnek a koncepcció megvaló ósítását szoolgáló legfo ontosabb tényezők, amelyek a településffejlesztési kooncepcióban n és a településrendezéési tervekbe en foglalt k nyomon kö övetésében nyújtanak ssegítséget. célok telljesülésének A telepü ülésfejlesztéési koncepciió monitorin ng feladataira javaslatu unk szerint kkétévente kerül sor. k Az áttek kintés során n megállapításra kerüllnek a fejleesztés „kime eneti (outp ut”) és „ere edmény” jellegű indikátorain nak értékei, ezek alapján n értékelésrre kerül a célok irányáb a történő előrelépés mértékee. Ahhoz, hogy a teleepülésfejleszztési konceepció megvaalósulása fig gyelemmel kísérhető legyen, a s ített mutaatók hozzzárendelése szükségges. A fejlesztés f célrendsszerhez számszerűsí eredmén nyességét mérő m outpu ut‐, eredméény‐ és hatáásindikátoro ok meghatáározását cé élszerű a folyamaatban lévő pályázatok kban vállaltt kötelezetttségekkel összhangba ö an, szükség szerint aktualizzálva, külö ön képvise elő‐testületi jóváhagyással a településfejl t lesztési ko oncepció mellékleeteként kezzelni. A szá ámszerűsíteett mutatók k értékének k mérése aaz előző fe ejezetben részletezett, erre kijelölt operatív szervezeeti egység feladata. kintés során n az alábbi lé ényeges forrrásokból száármazó tová ábbi informááció felhasználása is Az áttek ajánlott: nkormányzaat és szerveii adatbázisook, adatszolg gáltatása; - ön - Kö özponti Stattisztikai Hivatal adatai; - paartnerségi fó órumok véle eménye, vissszajelzései; - elkészült ágazzati stratégiák vagy naggyobb lépték kű területi te ervek hatásaa - szzabályozási éés gazdálkodási környeezet változássa Szükségg esetén azz önkormán nyzat – kép pviselő‐testü ület – korrrigálhatja a stratégiát az elért eredmén nyek és a kü ülső környezzet esetlegess változásainak megfele elően. Kétéven nte a monittoring rendsszer teljes kkörű áttekintése javasolt, és a szzükséges ko orrekciók végrehaajtására szollgál. A módo osításokat, b beleértve a k korrekciót k kiváltó okokkat, megfonttolásokat rögzíten ni kell és nyiilvánossá ke ell tenni. Javvasolt a mód dosításokat partnerségii fórumok ke eretében megtárggyalni, majd d ezt köve etően az Ö Önkormányzzat döntési rendszeréében (Bizotttság, ill. képvisellő‐testület) történő elfo ogadása. Indikáttorok A konceepció és a változások nyomon kkövetésére, ebből adód dóan a felüülvizsgálat rendjére vonatko ozóan ajánlatos olyan mutatók ffolyamatos képzésére, amelyek révén a szzükséges korrekciók biztonsáággal elvége ezhetők. A követk kező táblázaatban láthattó az ócsai vvárosfejlesztés közvetle en eredménnyeit és az outputjait mérő leggfontosabb indikátorok k javaslata.. KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


55




56


4.3. A A települé ésfejleszttési stratéégia szüksségességé éről Ócsa váárosa – a jelenlegi ellképzelések szerint – nem készíít integrált településfe ejlesztési stratégiáát a települéésfejlesztési koncepciótt követően. Vélemén nyünk szerin nt szükség llenne erre aa településfeejlesztési dokumentumrra is. A 314/ /2012‐es Kormán nyrendelet iss így épít fe el egységes rrendszert, b bár lehetővé é teszi a strratégia elhag gyását. A stratégiaa elkészítése mellett szzól a város „„érzékeny” h helyzete, ne evezetesen, hhogy azon a a szinten „egyensúlyoz”, ahonnan a stag gnálás, zsuggorodás opcciója is reállis lehetőségg. Ennek ellkerülése het integráltt megvalósíttási stratégiáát. igényelh Az integgrált települlésfejlesztéssi stratégia eljárásrend dje tartalmazza a szegrregáció általl érintett vagy vesszélyeztetettt településrrészek ponttos feltérkép pezését és m megoldási elljárását. Az integrált települéésfejlesztési stratégia részleteseen foglalk kozik a településrés t szek fejlesztésével, problém makezelésév vel, az akciióterületek meghatáro ozásával és a projekttek részlete es végig gondoláásával, továbbá a strattégia nélkü ül nehézkes az uniós és hazai köözpénzek, pályázati p források k fogadása. Az integgrált településfejlesztéssi stratégia foglalkozik k részletesen n a követkeező, a konce epcióban csak röggzíthető tém makörökkel. Területti és gazdaságföldrajz zi adottság ok kihaszn nálása a vá állalkozások k és műkö ödő tőke bevonzá dekében ásának érd Az M0/M M5 autópály yák közelség géből és a vaasútvonal jeelenlétéből a adódó helyzeeti előnyre a alapozva gazdasáági szereplők k bevonzása a a településsre. Ennek érrdekében: - Ön nkormányzaati kezdeményező kép pesség növeelése a vállalkozások letelepedéssének és fejlődésének elősegítésé ére. (lobbi tevékenyséég, közvetítők megkeeresése, gya akori és özvetlen kom mmunikáció ó a helyi üzzleti élet szeereplőivel, marketing m eeszközök használata, kö pll: bemutatko ozó anyag). - Szzámba kell venni a rendelkezéésre álló, vagy bevonható ingaatlanokat, értékelni é po ozíciójukat, hasznosítthatóságukaat, helyzetbe hozásu ukat, a bbetelepítésü ük vagy érrtékesítésük k feltételeit, szabályozássi paraméterreiket. Helyi ga azdaság erő ősítése a kis‐ és közep pes méretű vállalkozás sok szerepéének növelésével A megléévő, vagy hellyi gyökerek kkel rendelkkező induló vállalkozáso ok piacra juttásának, pia acon való megmarradásának segítése indirekt módon n: - Váállalkozói fórumok f szzervezése h helyi szinteen és orszzágos intézzmények ve ezetőivel in nformáció áttadás, tapaszztalatcsere ccéljából. - Ok ktatás, készsségfejlesztés szakmai éss menedzseri jelleggel. - Gaazdálkodó v városüzemelltetés létreh hozása, nyitv va a szociáliss gazdaság iirányába. - Paatrióta gazdaságpolitika a alkalmazássa az önkorm mányzat besszerzései essetében. - A környezeti értékekre alapozva aa termelés, szolgáltatássok és turizzmus fejleszztésének om‐tájház, lááp, pincesor, ifjúsági tábor, cserké készet, csalá ád, sport, előmozdításaa pl: templo kopjafák) taanösvény, madárvárta, k - Tu urisztikai ko oncepció elk készítése. Élhető, szolgáltatá ásokban fejlődő város kialakítása a a kertváro osi funkció ók fejlesztéssével özlekedésbiztonság javvítása (vasú úti átjárók, járdaprogrram, gyalog gátkelők, - Teelepülési kö vaasútállomás környezeté ének rendezéése) - Óccsa feladataa és fejlődé ési lehetőséége Bp‐Kőbáánya‐Kispesst‐Lajosmizsse‐Kecskemét vonal m modernizálássa esetén. (A A Kormány 11696/2014. (XI. 26.) Korm. határozzata a 2014– –2020‐as prrogramozásii időszak országos jeleentőségű kö özúti, vasútii és vízi köözlekedési, városi v és elővárosi közllekedési fejleesztéseinek iindikatív listtájáról értelm mében) őmozdítása.. - Táársadalmi befogadás elő - Kllímaváltozáss hatásaina ak mérsékllésére való ó felkészülé és (csapadéékvíz kárté ételeinek cssökkentése, árnyékolt fe elületek növvelése). KASIB MÉRN NÖKI MANAGER R IRODA KFT.


57

MEGBÍZÓ: 2364 TSZ.: ÓCSA június 30

Recommend Documents