A SZIE monitoring feladatai „A fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken” c. Svájci-Magyar Együttműködési Programban (Végrehajtási Megállapodás száma: SH/4/8)
SzIE Halgazdálkodási Tsz., Természetvédelmi Tsz. és Vadvilág Megőrzési Intézet Szemethy László Záró konferencia, 2016. 10. 27. Gödöllő
WP 1.1. munkacsomag: Halas monitoring Müller Tamás, Szentes Katalin, Staszny Ádám Halgazdálkodási Tsz.
A program célja • az alkalmazott monitoring módszerek hiányosságainak feltárása, • a módszerek, a fogási technika és a kiértékelési módszerek fejlesztése, új módszerek bevezetése a nehezen monitorozható és ebből fakadóan adathiányos jelölő fajok pontosabb állománybecsléséhez
– balin (Aspius aspius Linnaeus, 1758), réticsík (Misgurnus fossilis Linnaeus, 1758, védett!), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus Pallas, 1776, védett!), vágó csík (Cobitis elongatoides Bacescu & Mayer, 1969, védett!), lápi póc (Umbra krameri Walbaum, 1792, fokozottan védett!), petényi márna (Barbus peloponnesius petenyi Heckel, 1852, fokozottan védett!).
• A drága genetikai vizsgálatok kiváltása módszerekkel (pikkelymorfometria) – statikus megállapítások a faj helyzetére, – jövőbeni változásokra is (pl. beltenyésztettségi fok).
egyszerűbb
11 mintavételi hely (2013-2016) Kiskunsági NP (Csónak) • DVCS (éjjeli és nappali mintavétel, varsa (17, ebből 3 esetben duplahossz = 20) • Kelemenszéki tápcsatorna(2) • Kígyós-csatorna(1) • Kiskunsági csatorna(7) • Kolontói övcsatorna(7) • V.sz övcsatorna(1) Bükki NP (Gázolás) • Bene-patak, pikkelymorfometria (7) • Csernely patak, pikkelymorfometria(7) • Gyöngyös (1) • Tarna (éjjeli és nappali mintavétel, pikkelymorfometria (14) • Zagyva (éjjeli és nappali mintavétel, varsa (13 ebből 3 esetben duplahossz= 16) Módszertani fejlesztések (nappali és éjjeli mintavételek, varsázás, mint kiegészítő módszertan hatékonyságának vizsgálata, monitoring mintaszámok, pikkelymorfometriai vizsgálatok alkalmazhatósága populációk összehasonlítására
Megvalósult eredmények 40 halfaj (egy hibrid), 25.284 fogott egyed (hal) • Halmonitoring módszertani anyag összeállítása (varsa, éjjeli mintázás, stb.) • Adatszolgáltatás (fajelőfordulási listák 11 mintaterületről, ebből 6 mintaterületről makrogerinctelen fajlista is) • Elkészítettük terepi felmérési protokollok és a célfajok élőhelyeivel kapcsolatos gyakorlati kezelési ajánlásokat 6 fajra (balin, lápi póc, petényi márna, réticsík, szivárványos ökle, vágócsík) • Publikációk – 10 konferencia prezentáció (nemzetközi és magyar); 2 angol nyelvű cikk (Q3 és Q1 rangsor kategóriában)
WP 1.5. EMLŐS RAGADOZÓ FAJOK MONITOROZÁSÁNAK FEJLESZTÉSE ÉS TESZTELÉSE Patkó László, Szabó László, Szemethy László, Heltai Miklós Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet
Módszerfejlesztések és alkalmazások • Fejlesztések – – – –
Online kérdőíves adatgyűjtési portál kialakítása; Vidra terepi felmérése; A terepi szőrgyűjtés protokolljának kidolgozása; Genetika módszerek, mintagyűjtési protokoll fejlesztése; – Kotorékbecslés módszertanának fejlesztése;
• Alkalmazások – Akusztikus felmérés – Kisragadozók csapdázása – Vadkamerák alkalmazása
Szőrcsapdák a vizsgálati területeken • Mátra SPA • Kiskuság SPA
Terepi segédletek elkészítése a kis és közepes testméretű ragadozók monitorozásához
Eredmények • Országos áttekintés valamennyi célzott ragadozó faj esetében (kérdőív); • Vidra terepi felmérése a kiskunsági és a mátrai Natura 2000 területeken – a Mátrai területeken eddig nem ismert előfordulások bizonyítása • Szőrcsapdázás mindkét területen. Alacsony hatékonyság, de molnárgörény (Kiskunság) és vadmacska (Mátra), hiúz (Mátra) valószínűsíthető kimutatása • További felmérésekkel állomány és előfordulási adatok a róka, a borz, az aranysakál, a menyét, nyest, nyuszt esetében. • Egyedi molnárgörény (Kiskunsági NP) és barna medve (Duna-Ipoly és Bükki NP) előfordulási adatok gyűjtése és ellenőrzése a vizsgálatban érintett NP-k területéről.
Publikációk: 2 IF-es, 2 további tudományos , 2 nemzetközi konferencia, 2 hazai konferencia és 1 ismeretterjesztő közlemény 1. Heltai Miklós, Patkó László, Szabó László, Márton Mihály, Szemethy László 2016. Miért kell ismerni a közönséges ragadozó fajok helyzetét védett területeken? In: Zimmermann Zita, Szabó Gábor (szerk.) NATURA 2000 területek természetvédelmi vizsgálatai, élőhelykezelési, fenntartási tapasztalatai: Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében III.. 77 p. Konferencia helye, ideje: Gödöllő, Magyarország, 2016.03.17-2016.03.18. Gödöllő: Szent István Egyetem, Egyetemi Kiadó, 2016. p. 16. 1 p. (ISBN:978-963-269-526-6) 2. Patkó László, Ujhegyi Nikolett, Heltai Miklós 2016. More Hair than Wit: A Review on Carnivore Related Hair Collecting Methods. ACTA ZOOLOGICA BULGARICA 68:(1) pp. 5-13. (2016). 3. Patkó László, Nikolett Ujhegyi, László Szabó, Fehér Péter, Gergely Schally, Mária Tóth, József Lanszki, Zsolt Nagy, László Szemethy, Miklós Heltai 2016. Even a hair casts its shadow: review and testing of noninvasive hair collecting methods of carnivore species NORTH-WESTERN JOURNAL OF ZOOLOGY 12:(1) pp. 130-140. (2016) 4. László Patkó, László Szabó, László Szemethy, Miklós Heltai 2015. Sneaky felids, smelly scents: a small scale survey for attracting cats. WILD FELID MONITOR 8:(1) p. 21. 1 p. (2015) 5. Fehér Péter, Weigl Anett, Völgyi Viktória, Szabó László, Patkó László, Szemethy László, Heltai Miklós 2014. Szőrgyűjtésen alapuló monitorozó módszerek tesztelése védett emlős ragadozó fajoknál. VADBIOLÓGIA 16: pp. 141-149. (2014) 6. Patkó László, Szabó László, Ujhegyi Nikolett, Heltai Miklós 2014. Non-invasive surveys in conservation biology Konferencia helye, ideje: Cambridge, Egyesült Királyság / Anglia, 2014.03.24-2014.03.27. Cambridge:2014. 56 p. (Student Conference on Conservation Science) 7. Patkó László, Ujhegyi Nikolett, Szabó László, Tóth Mária, Lanszki József, Nagy Zsolt, Heltai Miklós 2014. Testing various hair-snagging devices and surfaces on Hungarian carnivore (Carnivora) species. In: Zimmermann Zita, Szabó Gábor (szerk.) "II. Sustainable development in the Carpathian Basin" international conference – Book of Abstracts ("II. Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében" nemzetközi konferencia absztraktkötete). Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2014.12.11-2014.12.12. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2014. pp. 37-39. (ISBN:978-963-269-455-9) 8. Patkó László, Ujhegyi Nikolett, Heltai Miklós 2013. Nem látlak, de tudom, ki vagy. Nem invazív módszerek használata a vadbiológiában. ÉLET ÉS TUDOMÁNY 68:(45) pp. 1428-1430. (2013) 9. Szabó László, Tóth Mária, Lanszki József, Weigl Anett, Újhegyi Nikolett, Patkó László, Heltai Miklós 2012. Guard hairs' applicability in carnivore related monitoring programs In: Cím.. Konferencia helye, ideje: Hódmezővásárhely, Magyarország, 2012.04.10 Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, p. 516.
WP 2.4. Vadhatás monitorozás megalapozása Katona Krisztián, Fehér Ádám, Szemethy László Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet
A vadhatás-monitoring kifejlesztésének céljai
Az erdei élőhelyeken tapasztalható kedvező és kedvezőtlen vadhatások mérése Ehhez egy objektív, reprezentatív és költséghatékony mintavételen alapuló módszertan összeállítása
A módszertan kapcsolása az erdei élőhelyek természetességének méréséhez A vadhatás-bioindikátorok felhasználása a gazdálkodási, természet-megőrzési döntéshozásban
WP 2.1.
A vadhatás botanikai célkitűzései
Penksza Károly, Saláta Dénes, S.-Falusi Eszter, Uj Boglárka, Házi Judit Természetvédelmi Tsz.
A területre jellemző vegetáció képes-e kialakulni ha nem történik természetvédelmi beavatkozás. Az előzetes hipotéziseink alapján a mátrai erdőterületek felújulását gyakran hátráltató mértékű vadrágás az erdők közé beékelődő gyepterületeken is lassítja a fásszárú növények növekedését (így a becserjésedést), ezzel hozzájárulhat a gyepregeneráció sikeréhez.
Komplex vadhatás monitoring http://www.vmi.info.hu/news/SA/index.htm
Vadhatás-mérés módszertan
Vadhatás monitoring nem vadkárbecslés! Hajtáskínálat-rágottság Csemetekínálatrágottság Törzskínálat-használat Vaddisznótúrások kiterjedése Hullaték-, és fekhelysűrűség
Botanikai vizsgálatok Braun-Blanquet
módszer, borítási értékek alapján a vadgazdálkodási mintaterületekkel párhuzamosan Életforma-rendszerek (Raunkiaer, Pignatti) Ökológiai mutatók (SBT, TVK) Statisztikai módszerek (Shannonféle diverzitás, DCA, klasszifikáció)
Terepi felmérések a Mátrában
Felmérések 2014 júniusban, 7 db Natura 2000 területen Különböző, a területeket reprezentáló erdőtársulásokban
Megvalósult eredmények
Vadhatás-felmérés módszertani anyag összeállítása – Terepi vadjelhatározó és módszertani útmutató
Vadhatás-felmérések a Mátra 7 Különleges Természetmegőrzési Területén – 154 km, 2100 mintapont, 35 változó, 73000 adat
A vad negatív hatása jóval kisebb feltételezettnél
Szelektív rágás – pozitív szabályozó hatás
Adatszolgáltatás a Mátra SPA fenntartási tervezéséhez
A vadhatás bioindikátorokra épülő döntéstámogató rendszer megalapozása
Publikációk (magyar / angol; tudományos / népszerűsítő is) – 17 konferencia prezentáció; 6 magyar és 2 angol nyelvű cikk – A legutóbbi a top 10% egyik folyóiratában a Forestry kategóriában
Fallóskút: Pignatti-féle életformák alakulása 100%
T scap
90%
T rept
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
P scap
P scap P caesp
NP H scap
P caesp
II
2015
2013
H ros 2014
I
2015
2014
2013
H scand
H rept H caesp
Ch suffr
Botanikai eredmények
DCA elemzés eredménye a domináns cserjefajok alapján (I: Prunus spinosa, II: Prunus spinosa és Pyrus pyraster, III: Crataegus fajok, IV: Crataegus fajok és Pyrus pyraster, V: Pyrus pyraster, VI: Pyrus pyraster és Prunus spinosa, VII: Ligustrum vulgare, VIII: Carpinus betulus)
Botanikai eredmények
DCA elemzés eredménye a domináns pázsitfű fajok alapján (I: Festuca rubra , II: Festuca rubra és Anthoxanthum odoratum, III: Anthoxanthum odoratum, IV: Festuca rupicola, V: Helictotrichon pubescens és Anthoxanthum odoratum)
Botanikai eredmények
A vizsgálat alapján a parádóhutai cserjeirtott mintaterületeken 5 év alatt a hegyi kaszálókra (Anthhyllido-Festucetun rubrae) jellemző vegetáció alakult ki. Jellemző szubasszociáció képző az Agrostis tenuis, Arrhenatherum elatius és a typicum-ra pedig a Festuca rubra.
Az előzetes hipotéziseink alapján a mátrai erdőterületek felújulását gyakran hátráltató mértékű vadrágás az erdők közé beékelődő gyepterületeken is lassítja a fásszárú növények növekedését (így a becserjésedést), ezzel hozzájárulhat a gyepregeneráció sikeréhez a jelen vizsgálatban egyértelműen igazolódott. Publikációkon túl 1 nemzetközi konferencia 6 szekcióval
A vegetáció alakulás a vizsgált időszakban
KÖSZÖNJÜK A SOK EGYÜTTMŰKÖDŐ SEGÍTSÉGÉT… és a figyelmet!
