MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET - MELLÉKLETEK

MEGBÍZÓ: FORSTER GYULA ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE ÉS VÉDŐÖVEZETÉRE VILÁGÖRÖKSÉGI KEZELÉSI TERV SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ ÉS VILÁGÖRÖKSÉGI KEZELÉSI TERV AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÁLTAL „15164-8-6/2014/KULTUR” IKTATÓSZÁM ALATT KIADOTT MINISZTERI VÉLEMÉNY ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT, VÉGLEGESÍTETT

MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET - MELLÉKLETEK

PESTTERV KFT - BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KONZORCIUM BUDAPEST, 2014. MÁJUS HÓ

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD

TARTALOMJEGYZÉK

FOGALMAK ......................................................................................................................................................... 2 JOGSZABÁLYOK 1. ......................................................................................................................................... 14 TÁJI-, TERMÉSZETI, TELEPÜLÉSI TURISZTIKAI ÉRTÉKEK ÉS ADATOK TÁRA ........................ 30 RÉGÉSZETI LELŐHELYEK JEGYZÉKE ÉS MŰEMLÉKLISTA ............................................................ 53 TURISZTIKAI VONZERŐVEL RENDELKEZŐ LÁTNIVALÓK .............................................................. 81 SZABADIDŐS AKTIVITÁSOK INFRASTRUKTÚRÁJA ............................................................................ 85 A KÖZLEKEDÉSI FEJEZET MELLÉKLETEI ............................................................................................ 90 VÍZGAZDÁLKODÁS ........................................................................................................................................ 97 NÉPRAJZI ÉRTÉKLELTÁR ÉS KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYEK ....................................................... 148 TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK – 2011 .............................................................................................. 164 TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA - 2012 ............................................................................. 166 A VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN FEKVŐ TELELEPÜLÉSEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK LISTÁJA – 2013. ................................................................................................................. 170 FORRÁSJEGYZÉK ......................................................................................................................................... 172 KONZULTÁCIÓK, EGYEZTETÉSEK A MAD KÉSZÍTÉS IDŐSZAKÁBAN ....................................... 202 STAKEHOLDEREK JEGYZÉKE ................................................................................................................. 226 FELTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ ÉS ALAPÍTÓ OKIRAT ............................................................. 232 AZ ICOMOS-IUCN TANÁCSADÓ MISSZIÓ JELENTÉSEI ÉS TOVÁBBI UNESCO DOKUMENTUMOK,JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK.) ............................................................................ 314

1


FOGALMAK

Fogalom Barlang

Bérvadászat Biológiai sokféleség Bioszféra rezervátum

Bödönhajó

Degradáció

Egyedi tájérték

Életközösség (társulás) Élő szervezet (élőlény) Élőhely

Élőhely kedvező természetvédelm i helyzete

Definíció A földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és – jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni – mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. A vadászterületen vadászati jogosultsággal rendelkező megállapodás alapján biztosítja más vadász számára meghatározott fajú és számú vad vadászatát Az élővilág változatossága, amely magában foglalja az élő szervezetek genetikai (fajon belüli), valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleséget és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét. A bioszféra-rezervátumok azon jellegzetes szárazföldi és tengerparti ökoszisztémák, amelyek az UNESCO Ember és Bioszféra Programja (MAB) keretében nemzetközileg elismertek.

A mélyebb vizek halászatához szükséges lapos fenekű vízi közlekedési eszköz. A 19. század végéig az egy darab, rendszerint főleg fából kimélyített, elülső végén hegyes csónakot használták. (…) Egyes vidékeken a hajó terminussal vagy ennek jelzős változatával (bödönhajó) jelölték a halászó csónakot.

Leromlás. Különböző természetes rendszerek, társulások, biocönózisok, biotópok állapotának leromlása. Általában a biotikus tényezők váltják ki, amelyekben jelentős szerepe lehet az antropogén hatásoknak is. Pl. az elgyomosodás, a talaj kém. tulajdonságainak következtében fellépő növénytakaró-változás. Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Az élővilág egy meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése, amelyben a különböző élő szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt. Mikroorganizmusok, gombák, növények és állatok fajai, alfajai, változatai. Az a meghatározható térbeli egység, ahol adott élő szervezet és állománya (populáció), vagy élőlények életközössége a természeti rendszerben előfordul és a kialakulásához, fennmaradásához, szaporodásához, tenyésztéséhez szükséges környezeti feltételek adottak. Az élőhely természetes elterjedése, illetve elterjedésén belül lefedettsége állandó vagy növekszik, valamint hosszú távú fennmaradásához szükséges sajátos felépítése és kapcsolatrendszerei jelenleg és a jövőben is valószínűleg fennállnak, továbbá jellemző fajainak természetvédelmi helyzete kedvező.

2

Hivatkozás (TvT)

(VTV) (TvT) Környezetvéde lmi Lexikon, 2002 K. Kovács László – Szilágyi Miklós: Csónak. Magyar Néprajzi Lexikon 1. (1977) 527. Botanika III. 2007

(TvT)

(TvT) (TvT)

(TvT)

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet


Élőhely természetvédelm i helyzete

Mindazoknak az élőhelyet érő hatásoknak összessége, amelyek befolyással lehetnek az élőhelyre, illetve annak jellemző állat- és növényfajaira, hosszú távon meghatározva azok természetes elterjedését, felépítését és kapcsolatrendszerét, valamint jellegzetes fajainak hosszú távú fennmaradását.


Élőhelyvédelmi irányelv

A vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv.


Erdő

Erdőfelújítás

Erdőgazdálkodás

Erdőgazdálkodó Erdősítés

Erdősítési idény

Erdőtelepítés Erdőterv (korábban az üzemterv) Érzékeny természeti terület Eutrofizáció Éves vadgazdálkodási terv

a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület; b) az ETV végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi; bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme; c) az időlegesen igénybe vett erdő területe; d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb. Az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység. Az erdő 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint - a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével - az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége; Az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó Az erdőfelújítás, erdőtelepítés munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, dugványozás, pótlás erdészeti hatóság által történő befejezetté nyilvánításáig; A mesterséges erdősítés során a csemeteültetésre alkalmas a lombhullás utáni (őszi), és a lombfakadás előtti (tavaszi) időszak, amikor a talaj még nem, illetve már nem fagyott. Nem erdőművelési ágban lévő, erdővel nem borított területen a talajelőkészítést követően csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdő létrehozása; A körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság erdőterv határozatban (erdőterv), hivatalból állapítja meg. Olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja. Az állóvizekben az élőlények számára hasznosítható tápanyag (foszfor és nitrogén vegyületek) feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: a fitoplankton, a gyökerező hínár-, mocsári növények. A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett benyújtani.

3

(ETV)

(ETV)

(SKF)

(ETV)

(TvT)

Környezetvéde lmi Lexikon

(VTV)


Faj kedvező természetvédelm i helyzete

Fenntartható használat

Fenntartható használat (hasznosítás)

Populáció-dinamikai adatainak figyelembevételével a faj képes önmagát élőhelyének életképes részeként hosszú távon fenntartani és a faj természetes elterjedési területe nem csökken, valamint valószínűsíthetően nem is fog csökkenni, továbbá jelenleg és valószínűsíthetően a jövőben is megfelelő kiterjedésű élőhely áll rendelkezésre ahhoz, hogy a faj állományának hosszú távú fennmaradása biztosított legyen. A védett kulturális örökség olyan módon történő használata - ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is -, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára. A természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövő generációk életlehetőségeit. A Fertő tavon használt, elsősorban ponty fogására alkalmas, két szárnylészás, összetett vejszefős vejszetípus.

(275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet)

(TvT)

Fertői vejsze

Szilágyi Miklós: Fertői vejsze. Magyar Néprajzi Lexikon 2. (1979) 148.

Fésűs beépítés

Major Jenő: Fésűs beépítés. Magyar Néprajzi Lexikon 2. (1979) 159.

Fogási napló

Forrás Földvár

Fűrészfogas beépítés

Gereblyézés

Halászat

Halászbokor

A szalagtelkek leggyakoribb beépítési módja, melynél az egyhelységsoros lakóház hosszoldala, általában a telek északi részén, a telekhatárral párhuzamosan, attól bizonyos távolságra helyezkedik el, és a főbb melléképületek mögötte sorakoznak. A horgászat vagy halászat során kifogott halak – nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti – kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány. A felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. Olyan védelmi céllal létesített vonalas, vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel. A fésűs beépítés változata a fűrészfogas beépítés, melyet olyankor alkalmaznak, amikor a telkek nem merőlegesen állnak az útra. A fűrészfogas beépítés abban különbözik az egyszerű fésűs beépítéstől, hogy a lakóházakat egymáshoz képest előreugratják. A halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer. A halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot. Halászok nagy- vagy kerítő hálóhoz társult csoportja, amelynek belső életét és munkáját a minden tagra kiterjedő szokásjog szabályozza. A halászbokor a zsákmányon meghatározott kulcs szerint osztozott, és szállását, élelmezését is rendszerint közösen oldotta meg.

4

(HT)

(TvT) (TvT) Major Jenő: Fésűs beépítés. Magyar Néprajzi Lexikon 2. (1979) 159. (HT)

(HT)

(MNL)


Halgazdálkodás

Halgazdálkodási jog

Halgazdálkodási üzemterv Halgazdálkodási vízterület

A természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma. Vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken, amely az államot illeti meg. A halgazdálkodási joggal kapcsolatos jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja. A halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható. A halgazdálkodásra jogosult köteles 5 évre szóló halgazdálkodási tervet készíteni minden olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre, amelyre nézve területi jegyet ad ki, vagy amelyen haltermelést végez. A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá. Az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt.

Háziipar

Igazolt szakképzettséggel nem rendelkező mesteremberek árutermelő ipari tevékenysége. A házi munka és a specialisták tevékenysége után következő kézművesipari szint, ahol a hangsúly az árutermelésen van.

Helyi építési szabályzat (HÉSZ)

Az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet.

Helyi építészeti értékvédelem

A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása és védelmének biztosítása.

Helyi termelői piac

Olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, (…) működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti.

Helyi védett terület Holtfa

Horgászat Idegenhonos (adventív) fa- és cserjefaj Ívóhely Jelentős állomány (Natura 2000 vonatkozásában) Kezelési Terv

Olyan, helyi jelentőségű védett természeti terület, amelynek védetté nyilvánítását, hatósági feladatait az illetékes települési önkormányzat látja el. Az elpusztult (kiszáradt) álló vagy fekvő fa, amely élőhelye, menedéke, tápláléka madaraknak, emlősöknek, rovaroknak, gombáknak, moháknak, zuzmóknak. Rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása. Olyan fa-, illetve cserjefaj, amelynek hazai megtelepedése behurcolás vagy betelepítés következménye. Az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak az eredményes szaporodáshoz. Meghatározott fajok vagy élőhelytípusok olyan életképes állománya, amely mennyiségében, illetőleg állománysűrűségében kiemelkedő a faj, illetve élőhelytípus teljes magyarországi vagy európai uniós állományához viszonyítva és az állomány megőrzésére hosszú távon fennáll a lehetőség. Sem a világörökségi törvény sem a végrehajtásáról szóló 315/2011 kormányrendelet nem definiálja a kezelési terv fogalmát. Az értelmezéshez a

5

(HT)

(HT)

(HT)

(HT) Szolnoky Lajos: Háziipar. Magyar Néprajzi Lexikon 2. (1979) 505. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2.§ 11. pont 1997. évi LXXVIII. tv. 2.§ 34. 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemr ől 2.§. 5a pont (TvT) (SKF)

(HT)

(ETV Vhr)

(HT) (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet)


Kiemelkedő egyetemes érték

Kiemelt jelentőségű természetmegőrz ési terület

Klímaváltozás

Körzeti erdőterv

Közösségi jelentőségű élőhelytípusok Közösségi jelentőségű fajok Közösségi jelentőségű terület

Kultúrtáj

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által kiadott szakmai útmutatót használtuk amely szerint a Kezelési terv (KET) a világörökségi helyszínek védelmi és kezelési rendszerének egyik eszköze a jogszabályi védelem keretei, a világörökségi gondnokságok, a világörökségi komplex hatásvizsgálat és a világörökségi tervtanácsok, valamint a világörökségi helyszínek támogatásának és finanszírozásának egyéb eszközei mellett. A magyarországi világörökség helyszínre vonatkozó KET feladata, hogy a hatályos magyar törvényekre, jogszabályokra, önkormányzati rendeletekre támaszkodva az országos, regionális (akár országok közötti) és önkormányzati tervekkel, azok cél és eszközrendszereivel összhangban, valamint az érintettek közös elhatározásával pontosítsa, meghatározza a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értéke (KEÉ) megőrzésének, fenntartásának, bemutatásának céljait, stratégiáit és prioritásait, valamint a fenntarthatóságot elősegítő használatának módozatait. A világörökségi helyszín által megtestesített - az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, a továbbiakban: UNESCO) Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott - érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennélfogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú. Olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók. A klíma, éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. Az erdőterv rendeletben meghatározott keretek között és szabályok szerint az erdő rendeltetésének betöltését, folyamatos fenntartását, szolgáltatásainak, haszonvételeinek, hozadékának biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését szolgáló adatállomány, és gazdálkodási javaslatokat tartalmazó iránymutatás, amely a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeit a közérdeknek leginkább megfelelő módon biztosítja. Azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten az eltűnés veszélye fenyeget, vagy elterjedési területük zsugorodása, illetőleg eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen lelhetők fel. Azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek. Olyan terület, amely jelentős mértékben hozzájárul a közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve a közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához, helyreállításához, továbbá a Natura 2000 hálózat egységességéhez, illetve a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A kultúrtáj világörökség egyezmény 2005-ben elfogadott Működési Irányelvek dokumentuma definiálja. A kultúrtáj kategóriába tartoznak, (site) „az ember és természet közös alkotása”. A kultúrtájak az ember és a természet együttes munkájának eredményei olyan történelmi, régészeti, művészi, tudományos, társadalmi vagy műszaki szempontból jelentős,

6

(275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet)

(Wikipédia)

(ETV)

(275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet) (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet) (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet)


Kunhalom

Különleges madárvédelmi terület

Láp

Lesvadászat Madárvédelmi irányelv Magterület (ökológiai hálózat vonatkozásában)

Makk felszedés

Mária út

Mesterséges erdőfelújítás

részlegesen beépített területek, amelyek jellegzetességük, egységük révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkotnak. Kiválasztásuk alapja • kiemelkedő egyetemes értékük • egy világosan meghatározott földrajzi-kulturális régióra jellemzőek • egy ilyen régión megkülönböztető lényegi jegyeit illusztrálják. Olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. Olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen közösségi jelentőségű madárfaj, valamint a madárvédelmi irányelvben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. Olyan földterület, amely tartósan, vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik. Azt a vadászati módot jelenti, mely során a vadász a vadat mozdulatlanul várja, hogy a leshelynél megjelenjen, ahol a vadász elrejtőzve észrevétlenül kivárhatja, megfigyelheti és elejtheti az ott megjelenő vadat. A vadon élő madarak védelméről szóló 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv. Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont A tölgy, cser, bükk faállományokban a lehullott magot (makkot) a vaddisznó felszedi (megeszi), jelentős mértékben rontva ezzel a magról történő természetes felújulás esélyét. Egy kialakítás alatt álló, Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazell-től az erdélyi Csíksomlyóig vezet. Az észak-déli útvonal is tervezett, így egy Közép-Európát átívelő keresztet kapunk. Ezt további alternatívák és leágazások egészítik ki, felfűzve ezáltal a különféle zarándokhelyeket, természeti és épített, valamint kulturális értékeket. A letermelt vagy kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemeteültetéssel vagy dugványozással gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról.

Műemlék

Olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak

Műemléki jelentőségű terület

Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva – műemléki védelemre érdemes módon – fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját.

Nádlemez

100x200cm, erős horganyzott huzalok közé géppel préselt nád, kerti pihenők, kisebb teraszok fedésére, véd az erős napsugárzástól, hűs árnyékot ad, természetes szellőzést biztosít, önmagában is vízálló felületet alkot.

7

(TvT)

(275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet)

(TvT)

(VTV Vhr) (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet)

(OTrT)

(SKF)

www.mariaut. hu

(ETV) 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. §. 8. pont 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 39 §. 1. bek. (BAUMAX áruház)


Natura 2000 terület

Nem védett táj

Nemzeti park

Nyakazó háló

Nyújtott ház

Országos ökológiai hálózat

Ökológiai (zöld) folyosó

Ökológiai folyosó (ökológiai hálózat vonatkozásában)

Ökológiai hálózat Őshonos fa- és cserjefaj Őshonos háziállatfaj és fajta Őshonos szervezet

Őstermelő

Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület. Külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A táj természeti védettség alá nem tartozó része Az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet. Olyan soros alaprajzú ház, amelyben a lakó- és a gazdasági helyiségek alapegyüttese többször megismétlődik, többszörösen kerül beépítésre, vagy az egyes részelemeket mint kamra, istálló, szín, szintén többszörösen építik meg. Országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Az egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, Natura 2000 területek, érzékeny természeti területek és természeti területek között a biológiai kapcsolatot biztosító, vagy ezt elősegítő területeket, területsávokat és területmozaikokat, és ezek láncolatát, valamint az ezeken található élőhelyek. Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. Egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, Natura 2000 területek, érzékeny természeti területek és természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezése. az a fa-, illetve cserjefaj, amely Magyarország területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként vált flóraelemmé. Olyan háziállatfaj és fajta, amelynek kialakulása a Kárpát-medence természetföldrajzi területén történt, vagy tartása, tenyésztése történelmi múltra tekint vissza. Őshonosak mindazok a vadon élő szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában – nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként – élnek, illetve éltek. Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a

8

(TvT)

(TvT)

(HT) Filep Antal: Nyújtott, soros alaprajzú ház. Magyar Néprajzi Lexikon 4. (1981) 75.

(OTrT)

(TvT)

(OTrT)

(TvT)

(ETV Vhr) (TvT)

(TvT)

(Wikipedia)


Özönnövények

Pufferterület (ökológiai hálózat vonatkozásában) Ramsari Egyezmény (Ramsar Convention on Wetlands) Rekesztő halászat

Rendeltetés

Rizóma Stukatúr nádszövet

Szellemi örökség

Szikes tó

Szolgalmi jog Szolgáltató övezet (nemzeti park övezeti beosztása vonatkozásában)

Szukcesszió

Táj

termelés eredményének felhasználása felett. Olyan nem őshonos fajok, amelyeknek elterjedési területe és populációmérete a számukra megfelelő élőhelyeken, adott területen adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről. Az egyezményt 1971. február 2-án az iráni Ramsarban írta alá először 18 ország. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez. A halak rendszeres vonulását vagy esetleges mozgási irányát keresztező falazatra és az ezt kiegészítő (rendszerint csapda jellegű) fogókészülékre alapozott passzív halfogási mód. Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni. Az erdő elsődleges rendeltetése mellett további rendeltetések határozhatók meg, melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során az elsődleges rendeltetés mellett figyelembe kell venni. Az erdő rendeltetése lehet: védelmi, közjóléti, gazdasági Gyöktörzs (gyökértörzs, rizóma) egyes növények vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, függőlegesen vagy vízszintesen növő, földalatti módosult szára. Kettős szerepe a tápanyag raktározása és az ivartalan szaporodás. Dróthuzallal lazán kötözött, 1-2 cm-es hézagokkal egymás mellé illesztett nádszálak. Vakolásra alá használják. Olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség – valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely –, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Nemzedékről nemzedékre hagyományozódik, az identitás és a folytonosság érzését nyújtja, ily módon segítve elő a kulturális sokszínűség és az emberi kreativitás tiszteletét. Olyan természetes, vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan, vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók. A szolgalom (latinul servitus) olyan korlátolt dologi jog, amelynek alapján valaki egy más tulajdonában lévő dolgot valamely célból használhat. A szolgalom alapulhat jogügyleten vagy törvényen. A szolgáltató övezetbe a nemzeti parkon belül elhelyezkedő beépített területek, továbbá azon területek tartoznak, amelyeknek a funkciója, rendeltetése intenzív, rendszeres emberi jelenléttel jár. A növénytársulások fokozatos, egy irányba mutató fejlődése. A primer szukcesszió olyan felszíneken megy végbe, amelyeket nem borított növényzet. Amikor az eredeti vegetáció a fellépő zavarás vagy egy oda nem illő, mesterséges vegetáció fenntartása következtében eltűnt, szekunder szukcesszióról beszélünk. E hatások megszűnte után a talajban nyugvó magvak, vegetatív szaporítóképletek elindítják a szukcesszió folyamatát. A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban

9

(Özönnövénye k, 2004)

(OTrT)

(www.ramsar. hu)

(MNL)

(ETV)

(Wikipédia) (Nádland webáruház) 2006. évi XXXVIII. tv. 2. cikk 1.

(TvT)

(Wikipédia)

(134/2013. (XII. 29.) VM rendelet)

(Botanika III. 2007)

(TvT)

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.

Tájház

Tájidegen fajok

Tájvédelmi körzet

Tapogatós halászat Telepítés Természetes állapot

Természetes erdőfelújítás

Természeti emlék

Természeti érték Természeti övezet (nemzeti park övezeti beosztása vonatkozásában) Természeti terület Természetkímélő gazdálkodás Természetkímélő hasznosítás övezete (nemzeti park övezeti beosztása vonatkozásában) Természetközeli

A népi építészet szempontjából jelentős, esetleg népi műemlékeknek minősített épületekben berendezett lakásbelsőket (esetleg műhelyeket, kezdetlegesebb ipari létesítményeket) bemutató muzeális intézmény. Azok az élő szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minősülnek őshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására károsan módosíthatják. Az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. A sekély állóvizek (tavak, kiöntések) halászatára alkalmas fogási mód. A halászó ember egy alul-felül nyitott kasfélével (tapogató, borító) borítja le a bizonyos jelekből sejtett, meglátott halat (esetleg vaktában rakja vízbe szerszámát), hogy a zsákmányt kézzel kiemelhesse. A hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodási vízterületre. Az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy – helyreállításuk kivételével – alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi. A kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás); a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarjeredetű természetes felújítás) történik az erdőfelújítás. Valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül. A természeti erőforrás, az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem beleértve a védett természeti értéket is. A természeti övezetbe tartoznak a nemzeti parkok azon területei, amelyek kizárólagos rendeltetése a táj és az ökoszisztéma természetes folyamatainak és szerkezetének helyreállítása, fenntartása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. Olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon.

Magyarországi Tájházak Szövetsége alapszabálya (www.tajhazsz ovetseg.hu) (TvT)

(TvT)

(MNL)

(HT)

(TvT)

(ETV)

(TvT)

(TvT)

(134/2013. (XII. 29.) VM rendelet) (TvT)

(TvT)

A természetkímélő hasznosítás övezetében a természetvédelmi kezelés és a természetkímélő hasznosítás térben és időben együttesen, vagy egymás mellett van jelen. Az övezeten belül elsődleges cél ezek összhangjának biztosítása.

(134/2013. (XII. 29.) VM rendelet)

Az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély

(TvT)

10

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD állapot

Természetvédelm i kezelés

Természetvédelm i kezelési terv

Természetvédelm i terület

Út menti kereszt (és szobor)

Vadaskert Vadászat

Vadászati jog

Vadászati szakszemélyzet

Vadászható vadfajok Vadásztársaság Vadászterület Vadgazdálkodás Vadgazdálkodási üzemterv Vadkár

mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak. A védett természeti érték, terület felmérését és nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását célzó valamennyi tevékenység. A védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá – egyebek mellett gazdasági, gazdálkodási tevékenységekre vonatkozó – korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket tartalmazó dokumentum, amely a tervezési terület vonatkozásában előírásokat állapít meg. Az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül.

Mindazok a szabadtéri keresztek vagy annak nevezett vallásos jelképek, esetleg szoborcsoportok, amelyeket nem az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kálvária) emeltek.

A vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére - kerítéssel bekerített - része. vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtése, elfogása. a vad, valamint élőhelyének védelmével, és a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége. A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének védelme érdekében vadászati szakszemélyzetként köteles a szakirányítási feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel és vadászlőfegyver tartási engedéllyel rendelkező, az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett hivatásos vadász igénybevételéről gondoskodni. A vadászható vadfajok listáját a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól, 1§(1) tartalmazza. Vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület Vadászterületnek minősül - hasznosítási formájától függetlenül - az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter. A vadállomány és az élőhelyének – ideértve a biológiai életközösséget is – védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység. A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan tíz évre szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy hasznosítani. A vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a vadászatra jogosult köteles gondoskodni. A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a

11

(TvT)

(3/2008 (II. 5.) KvVM rendelet)

(TvT) Varga Zsuzsa: Út menti kereszt. Magyar Néprajzi Lexikon 5. (1982) 435. (VTV) (VTV)

(VTV)

(VTV)

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (VTV) (VTV) (VTV)

(VTV) (VTV)

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár 5%-ot meghaladó részét.

Varsa

Védett természeti érték (természetvédel mi érték) Védett természeti terület Véghasználat

Vejsze

Világörökség Jegyzék Világörökségi helyszín

Világörökségi helyszín védőövezete

Tölcsérszerű nyílással készült, a végén kúposan végződő, vesszőből font öblös halfogó eszköz. (…) A vesszővarsához hasonló elven működnek a hálóvarsák, amelyeket kör alakú kávákra feszítenek ki s a mederbe levert cövekekhez erősítenek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő – élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület. vágásos vagy átalakító üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés (tarvágás, fokozatos felújító vágás és szálalóvágás), amelynél e törvény előírásai szerint felújítási kötelezettség keletkezik. Állóvizek, árterületek, lassú folyású kisebb folyók rekesztőhalászati eszköze, nádból vagy vesszőből fonott, a fenékre rögzített állandó jellegű fal és hozzá csatlakozó fogókészülék. Az UNESCO Világörökség Bizottsága által az Egyezmény 11. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott és vezetett lista. Az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület. Világörökségi helyszín védőövezete*: a világörökségi helyszín azon környezete, amely kiemelkedő értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, továbbá amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület. (*szinonímájaként használt fogalmak: ~ pufferterülete, pufferövezete)

Világörökségi terület

A világörökségi helyszín és annak védőövezete

Világörökségi várományos helyszín (a továbbiakban: várományos helyszín)

A kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei (a továbbiakban: kiemelkedő érték) révén, az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz (a továbbiakban: Központ) bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület.

Világörökségi várományos helyszín védőövezete (a továbbiakban: várományos

A világörökségi várományos helyszín környezete, amely kiemelkedő értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, továbbá amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület.

12

Gunda Béla: Varsa. Magyar Néprajzi Lexikon 5. (1982) 492.

(TvT)

(TvT)

Szilágyi Miklós: Vejsze. Magyar Néprajzi Lexikon 5. (1982) 519.

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD helyszín védőövezete) Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke

A kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei alapján a Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneknek a kultúráért felelős miniszter rendeletében kihirdetett, a helyszínek és azok védőövezetei EOV és WGS 84 koordináták szerinti lehatárolását is tartalmazó jegyzéke.

Világörökségi várományos terület (a továbbiakban: várományos terület)

A világörökségi várományos helyszín és annak védőövezete.

Vízkészletjárulék (VKJ)

Víznyelő

A vízkészletekkel való gazdálkodás egyik eszköze; Hazánk vízkészlete állami tulajdon. A vízkészletek gazdasági célú lekötését és használatát járulékkötelezettség terheli, melynek megfizetésére a vízhasználók és az üzemi fogyasztók kötelezettek. Az érvényes jogszabályokban rögzített feltételek megvalósulása esetén a vízhasználatok egy része fizetési mentességet élvez, azonban az előírt egyéb kötelezettségek (bejelentkezés, termelési nyilatkozat, helyszíni termelési nyilvántartás) alól nem mentesül. Az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye.

13

(TvT)


JOGSZABÁLYOK 1.

Fertő-táj

Világörökség

Természetvédelem

1. ÖRÖKSÉGVÉDELMERE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÁLTALÁNOS FELSOROLÁSA

X X X

X

X

6/1989. (V. 13.) KVM rendelet a víz- és környezeti károk elleni védekezésnél foglalkoztatottak járandóságáról 6/1990. (III. 31.) KVM rendelettermészetvédelmi területek és tájvédelmi körzet létesítéséről, valamint természetvédelmi kezelő kijelöléséről 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról

X X X

12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1991. évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról

X X X

X

1965. évi 10. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatár láthatóságának biztosításáról és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról Budapesten, 1964. október 31-én aláírt szerződés kihirdetéséről 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről 1985. évi 21. törvényerejű rendelet a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről 1986. évi 6. törvényerejű rendelet a Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről

X

X

Jogszabály

1991. évi XXXII. törvény a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről X

1991. évi XXXIII. törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról

X

2/1991. (II. 9.) KTM rendelet a Fertő-tó Tájvédelmi Körzet nemzeti parkká nyilvánításáról 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről

X

1993. évi CXIV. törvény az állattenyésztésről

X

1993. évi II. törvény a földrendező és a földkiadó bizottságokról 1993. évi XLII. törvény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről

X X

1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról

X

11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól

X

13/1994. (IV. 21.) KTM rendelet védettség feloldásáról

X

18/1994. (V. 31.) KTM-MKM együttes rendelet műemlékek védetté nyilvánításáról

X

1994. évi LV. törvény a termőföldről

14

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD X

1994. évi XLIX. törvény az erdőbirtokossági társulatról 20/1994. (VI. 28.) KTM rendelet az államot megillető elővásárlási jog gyakorlására jogosult szervezet kijelöléséről 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről

X X X

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

X

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

X

X

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

X

1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről

X

1995. évi XCIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről

X X

11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről

X

121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a közfürdők létesítéséről és működéséről

X

18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről 1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról

X X

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

X X

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról X

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

X

20/1996. (IX. 25.) KTM rendeletbarlang védettségének feloldásáról 27/1996. (X. 4.) FM rendelet a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

X X

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

X

X

X

10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

X X

13/1997. (V. 28.) KTM rendelet a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról

X

14/1997. (V. 28.) KTM rendelet a nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról

X

15/1997. (V. 28.) KTM rendelet a környezeti állapotvizsgáló szakértői tevékenységről

X

19/1997. (VII. 4.) KTM rendelet az elkobzott védett természeti értékekkel kapcsolatos intézkedésekről

X X

1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról X

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

X

1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról

X

1997. évi XLVI. törvény az Országos Magyar Vadászkamaráról

X

2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről

X

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

X

33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról

X

33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a polgári természetőrökről

X

41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 12/1997. (IV. 25.) KTM rendelet a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításához szükséges kisajátítások ütemezéséről 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről

X X X X X

X

1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről

15


1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

X

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról

X

23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról

X

244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről

X X

29/1998. (IV. 30.) FM rendelet a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyáról 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról

X X

105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet a földminősítés részletes szabályairól

X

120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről

X X

X

X

74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről X

1/1999. (I. 18.) KöM rendelet a Fertő-Hanság Nemzeti Park bővítéséről 15/2000. (VI. 26.) KöM rendelet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén lévő egyes védett természeti területek erdőrezervátummá nyilvánításáról

X

2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről

X X

43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról

X

239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

X X X

7/2000. (V. 18.) KöM rendelet a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól

X

88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról

X

9/2000. (V. 19.) KöM rendelet a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról 13/2000. (VI. 26.) KöM rendelet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén lévő egyes védett természeti területek erdőrezervátummá nyilvánításáról 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről

X X X X

X

X X

28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 149/2001. (VIII. 31.) Korm. rendelet a Hortobágyi Halgazdaság Rt. által bérelt állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésében történő változásról 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről

X X

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről

X

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól

X X X

7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól

X

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról

X X

15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről

X

46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól

16


X

X

17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról

X

X

2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról

X

21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állat-egészségügyi feltételeiről

X X X X X X X X

X X

75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet klasszikus sertéspestis elleni védekezésről 63/2002. (III. 30.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között Fertőrákoson, Fertő tavi vízi határátkelőhely és a magyar állam területén közös határforgalom-ellenőrző hely létesítéséről szóló, Lutzmannsburgban, 2002. február 23. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről és a fertőrákosi kikötő vámúttá nyilvánításáról 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet az erdészeti szaporítóanyagokról 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról

X X

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről

X

173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról 2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

X X X X

2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról X

X

X X X

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 2003. évi XXXII. törvény a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állatés növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről 2003. évi XXXIII. törvény az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában, 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről 33/2003. (V. 20.) GKM rendelet a gazdasági és közlekedési ágazat katasztrófavédelmi feladatairól 9/2003. (VII. 9.) KvVM rendelet a hadköteleseknek a rendkívüli állapot idejére szóló ideiglenes meghagyásának követelményeiről

X X

95/2003. (VIII. 14.) FVM rendelet a növényi genetikai anyagok megőrzéséről és felhasználásáról

X

98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet az afrikai sertéspestis elleni védekezésről 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól 142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól

X X

X

X X

X

17


X

172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetéséről 20/2004. (X. 28.) KvVM rendelet a vízügyi építményfajtáknál kizárólagosan használt építési termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 2004. évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról

X X X

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

X

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

X

X

221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól

X

X

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról

X X X X

X

X X X X X X

2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletegyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról X

238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

X X X X

44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről 2051/2005. (IV. 8.) Korm. határozat az Európai Táj Egyezmény aláírásáról; a történeti táj fogalma bekerül a kulturális örökségvédelemről szóló törvénybe 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól

X X

X

19/2006. (III. 31.) KvVM rendelet az éti csiga gyűjtéséről és hasznosításáról 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról

X X X

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról

X

X

30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő ,,Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a ,,Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

X

27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

X

3/2006. (II. 2.) HM rendelet az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól

X

334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról 9/2006. (II. 27.) IM rendelet az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről

X X X X

14/2006. (III. 21.) KvVM rendelet a Bécsi-domb Természetvédelmi Terület létesítéséről

18


15/2006. (III. 21.) KvVM rendelet az Ikva-patak menti Természetvédelmi Terület létesítéséről

X

7/2006. (VI. 13.) MNB rendelet a ,,Fertő kultúrtáj" emlékérme kibocsátásáról 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

X X X

130/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

X

131/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Hortobágyi Nemzeti Park védettségének fenntartásáról 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról

X

X

X

180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet az országhatárt átlépő hulladékszállításról 187/2007. (VII. 18.) Korm. rendelet az Európai Unió Szolidaritási Alapjából a helyi önkormányzatok részére nyújtható támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének szabályairól

X X

2007. évi CXI. törvény a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről

X

2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról

X

2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről

X

2007. évi LXXXII. törvény egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről

X

2007. évi XXXVI. törvény a szabálysértési jogsegélyről 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól

X

X

X

26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről

X

269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

X

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól

X X X

322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről

X X

382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről 49/2007. (VI. 26.) FVM rendelet az egyes mezőgazdasági állatfajok spermatároló központjainak létesítéséről és üzemeltetésüknek rendjéről 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 60/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Magyarország földrajzi középpontja természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

X X X X X X

X

X

71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelet a közös agrárpolitika keretébe tartozó egyes támogatási rendszerek működését segítő mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről

X X X X X X

7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet a magyarországi bioszféra-rezervátumokról

X

78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól

19


X

X X X X

X

X

X X X X

X X X X X

X X X

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 159/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Nagycenki-hársfasor természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 160/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni botanikus kert természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 11/2008. (IV. 30.) KvVM rendeletegyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervekről 112/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegű (de minimis) támogatásáról 137/2008. (X. 18.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről

X

X

97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről

X

X

190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról 2008. évi XIX. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény módosításának kihirdetéséről 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

X

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről

X

4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő ,,Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletvizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

X X X X X

X

X X X X

X

128/2009. (X. 6.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról 160/2009. (XI. 19.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról

20


191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről

X X

2009. évi CXLIV. törvény a vízitársulatokról

X

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól

X X

X

X

24/2009. (IX. 30.) NFGM rendelet a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről 241/2009. (X. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről 274/2009. (XII. 3.) Korm. rendelet a fémhigany és egyes higanyvegyületek és -keverékek kiviteli tilalmáról, valamint a fémhigany biztonságos tárolásáról szóló, 2008. október 22-i 1102/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes szabályokról 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről

X X

X

X

X X X X X X

76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról

X X X X X X X X X

X

90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről

X

2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről

X

2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályokról 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól

X X X X

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról

21

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól 42/2010. (XII. 20.) VM rendelet a bioüzemanyag alapanyaga fenntartható termelésének területi lehatárolásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról

X X X

X

X X X X X

X

X X X

X X

X

X

X

X

X

X X

X

31/2011. (X. 24.) KIM rendelet a területi számjelrendszerről

X

57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről 1542/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójához a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról 1919/2013. (XII. 11.) Korm. határozat a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes hasznosításáról: Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont önálló költségvetési szervként történő megalapítása, és az Esterházy család fraknói ágának tulajdonából származó műtárgyak gyűjtésére, valamint Joseph Haydn életművét kutató és bemutató Haydn Kutatóközpont létrehozására 11/2012. (II. 21.) VM rendelet az egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának módosításáról szóló 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet módosításáról 14/2012. (III. 6.) NFM rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az európai területi együttműködéshez kapcsolódó egyes állami támogatások felhasználásának szabályairól 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet a PCB, valamint a PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól

X

X

X

X X X

X

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a történelmi emlékhelyekről: Nagycenk, Széchenyi-kastélyt, illetve Fertőd, Esterházy-kastélyt történelmi emlékhellyé nyilvánítja 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról

X

X

X

X

2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről

49/2011. (III. 30.) Korm. rendeletegyes fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott egyedi támogatásokról 50/2011. (VI. 6.) VM rendelet az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program 2. prioritási tengelye szerinti beruházási támogatások feltételeiről 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról

X

X

2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

X

X

11/2011. (II. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól 111/2011. (XI. 24.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból mezőgazdasági utak fejlesztéséhez a 2012. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 119/2011. (XII. 15.) VM rendelet a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékébe bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek kihirdetéséről 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

X X

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról 107/2011. (XI. 10.) VM rendelet az étkezési célra forgalomba kerülő vadon termett gombák gyűjtéséről, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról

145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet a szén-dioxid geológiai tárolásáról X

17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról 19/2012. (III. 6.) VM rendelet a különleges rizstámogatás igénybevételének szabályairól 2012. évi CXXXVII. törvény a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon elő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez fűzött fenntartásról és az egyezmény módosításának kihirdetéséről

22


2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2012. évi LII. törvény az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, 1946. évi február hó 13. napján kelt nemzetközi egyezményben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács Magyarországon működő intézményeire és vezető tisztségviselőire való kiterjesztéséről

X X

2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról

X

217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 22/2012. (III. 9.) VM rendelet a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

X X

X

X X X

X

X X X X X

X

X X X X X X X X X X X X X X X

32/2012. (V. 8.) NEFMI rendelet a világörökségi gondnokságról 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 380/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 43/2012. (V. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről

X

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 57/2012. (VI. 21.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről 58/2012. (VI. 25.) VM rendelet a vidékfejlesztési miniszter által adományozható díjakról és más elismerésekről 62/2012. (VI. 29.) VM rendelet a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2012. évi igénybevételének feltételeiről 64/2012. (XII. 7.) NFM rendelet az állami tulajdonban lévő vizek mederhasználati díjairól 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról 70/2012. (XII. 14.) BM rendelet a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról 78/2012. (XII. 28.) BM rendelet az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól

23

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 80/2012. (XII. 28.) NFM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjáról és felügyeleti díjáról 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövényvetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről

X X X

X X X X X X X X X

X

X

X

13/2012. (II. 21.) VM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet bővítéséről

X

8/2012. (II. 21.) VM rendelet a Fertő-Hanság Nemzeti Park bővítéséről 12/2013. (I. 22.) Korm. rendelet sík- és dombvidéki tározók létesítéséhez és rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 13 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 132/2013. (V. 9.) Korm. rendelet az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 19/2013. (III. 21.) VM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról 250/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet egyes szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 29/2013. (II. 12.) Korm. rendelet a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 291/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet az ifjúság- és gyermekvédelmi programok, az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtése és működtetése érdekében megvalósuló Erzsébet téri beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról

X

318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól

X

40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről 41/2013. (V. 28.) VM rendelet a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről

X X X X X X X X X X X

48/2013. (VI. 7.) VM rendelet a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól 52/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszínek nemzeti szintű előzetes kiválasztására vonatkozó eljárási szabályokról 56/2013. (VI. 29.) VM rendelet a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2013. évi igénybevételének feltételeiről 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 60/2013. (VII. 19.) VM rendelet a 2013. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról 62/2013. (VII. 24.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez a 2013. évben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról 66/2013. (VII. 29.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 72/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztését célzó KEOP keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

24


X X X X X

74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzatról 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 10/2014. (I. 20.) Korm. rendelet a Környezet és Energia Operatív Program "Vizeink jó kezelése" című prioritása keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

JOGSZABÁLYOK 2.: A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM JOGSZABÁLYOK LISTÁJA

TÉMAKÖRÉRE

KÖZVETLENÜL

VONATKOZÓ

TÖRVÉNYEK:  1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről  2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről  2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1.§ 1. (a)  2006. évi XXXVIII. tv. az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Egyezmény (2003) szövege alapján.  2013. évi LI. törvény a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. Törvény és a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény módosításáról 144/2013. (V. 14.) Korm. r. a Nemzeti Örökség Intézete létrehozásáról MK 2013/76.  2013. júl. 1-jén hatályba lépett az új Btk. (2012. évi C. tv.), amelynek részben javítja a kulturális örökségi elemek védelmét.  2013. évi CLX. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról, MK 2013/172.  2013. évi CCXVII. törvény egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról /MK 208/2013. világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényt is módosítja a miniszter tanácsadó testületének összetételével./  2013. évi CCXXIX. törvény egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról, MK 214/2013. Mindent újraszabályoz, műemléki és régészeti vonatkozása nincs, de világörökségi igen  2013. évi XXXIV. törvény Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról  2013. évi CXV. törvény egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról MK 2013/108. Módosul az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a költségvetési támogatás vonatkozásában, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvénynél pedig bekerül az ún. előzetes eljárás 2013. júl. 30-ától.

25

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD   

2013. évi CXVI. törvény a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról, MK 2013/108. 3. 2013. évi CXCV. törvény egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról MK 2013/194. 2011. évi CXCVI. Törvény a nemzeti vagyonról Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja

KORMÁNY RENDELETEK:  A régészeti örökséggel és a műemléki értékekkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. r. MNM NÖK-öt érintő rendelkezései és a szükséges lépések  145/2013. (V. 14.) Korm. r. a Nemzeti Örökség Intézete létrehozásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról, MK 2013/76.  146/2013. (V. 14.) Korm. r. egyes kulturális tárgyú kormányrendeletek módosításáról, A Nemzeti Művelődési Intézet elnevezés átvezetése, a népi iparművészettel kapcsolatos rendelkezések és az új nemzeti emlékhely-lista.  281/2013. (VII. 24.) Korm. r. a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról MK 2013/126. Ez módosítja a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. r.-et is, jelentős hatás a régészeti érdekű terület.  284/2013. (VII. 25.) Korm. r. az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról MK 2013/127.Az EMMI hatáskörét kibővíti: "gondoskodik az irányítási jogkörébe tartozó állami fenntartású közgyűjteményben őrzött, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési helyének nemzeti kulturális érdekből történő kijelöléséről" Vagyis a miniszter tetszése szerint mozgathatja a műtárgyakat az állami fenntartású muzeális intézmények vagy akár más helyek között.....  107/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet A Lechner Lajos Tudásközpont alapításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról. Létrehozza a kormány a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság-ot, amely a VÁTI jogutódjaként közhatalmi jogosítványokat kap. A rendelet átjavítja az összes építésüggyel és régészettel kapcsolatos kormányrendeletet. Hatályos: 2013. ápr. 13-tól.  176/2013. (VI. 3.) Korm. r. egyes kormányrendeleteknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló2004. évi CXL. törvényhez kapcsolódó módosításáról. Ez egyetlen apró módosítást jelent az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. Rendeleten.  Az azóta már hatályon kívül került 266/2012. (IX. 18) Korm. r. 23. §-a módosította az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 2012/2010. (VII. 1.) Korm. r.-et, 2012. szept. 21-től a régészeti és műemléki értékek védelmét

26










 





(akkor alkotmányosan aggályos módon) átsorolta a belügyminiszter feladatkörébe. Tehát a műemlékvédelem a BM-nél van. 2. A Kötv. 2013. jan. 1-jétől hatályos szövege és a Forster Központot létrehozó 310/2012. (XI. 6.) Korm. r. is tartalmaz viszont műemlékekkel kapcsolatos feladatokat, amelyek az EMMI alá tartoznak. 11. 252/2013. (VII. 4.) Korm. rendelete a kormányablakok működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról MK 2013/115., Az építéshatósági elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések is találhatók benne. 324/2013. (VIII. 29.) Korm. r. az egységes elektronikus közműnyilvántartásról MK 2013/141, Létrehoz egy egységes közműnyilvántartást, a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit kft. fogja kezelni ezt, ügyfélkapunk keresztül ingyenesen lehet hozzáférni majd az adatokhoz. Ez nagy segítség lenne a feltárásokhoz. 2013. nov. 1-jén lép hatályba. az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról MK 2013/190. 5. 449/2013. (XI. 28.) Korm. r. a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről MK 2013/198. 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a történelmi emlékhelyekről A Kormány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el A kormány 132/2013. (V.9.) Korm. Rendelete az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. Törvény 12. § (5) bekezdés a), b), e) és f)pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 174/A.§ (1) bekezdés a) pontjában, a 3. § (4) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 62. § (1) bekezdés 17. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésben meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli

KORMÁNY HATÁROZATOK:  1978/2013. (XII. 19.) Korm. hat. az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításával összefüggő egyes kérdésekről, MK 214/2013.  1747/2013. (X. 22.) Korm. hat. a budai Várbazár felújításának és a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásáért, valamint a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójával kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól MK 2013/174.  1833/2013. (XI. 15.) Korm. hat. a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról, MK 2013/189.

27

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 



A Kormány 1542/2013. (VIII. 15.) Korm. határozata a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójához a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról A Kormány 1919/2013. (XII. 11.) Korm. határozata a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes hasznosításáról A Kormány annak érdekében, hogy a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes a középeurópai régió, és – tágabban értelmezve –Európa, illetve a világ egyik kulturális-szellemi központja, s – mint ilyen – Magyarország egyik meghatározó kulturális-turisztikai helyszíne lehessen MK 2013/206.

MINISZTERI RENDELETEK:  70/2013. (XII. 16.) BM r. egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint egyes műemlékvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, MK 210/2013., Ez teljesen szokatlan módon nemcsak az egyes ingatlanokra vonatkozó szabályokat tartalmazza, hanem módosítja a 80/2012. (XII. 28.) BM r.-et is: a valósághoz igazítja a műemléki védettség elrendelésének szabályozását, az LLTK belép és a járási hivatalok is feladatot kapnak.  28/2013. (VI. 27.) BM rendelete a minimális építőipari rezsióradíj 2013. évi mértékéről, valamint a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosításáról MK 2013/108. "Lechner L." védetté nyilvánítási eljárási jogát és a nyilvántartás vezetését határozza meg. Ettől kezdve nem Budapest Főváros Kormányhivatalába, hanem ide kell a jelentéseket beküldeni.  17. 79/2013. (XII. 20.) BM r. egyes műemlékvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, MK 215/2013., A nem összehangolt jogalkotás eredménye, 4 napon belül a 80/2012. (XII. 28.) BM r. második módosítása: átvezeti a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok szétválasztását.  40/2013. (VI. 7.) EMMI r. a települési önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények szakmai támogatásának 2013. évi szabályairól  3. 40/2013. (VI. 7.) EMMI r. a települési önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények szakmai támogatásának 2013. évi szabályairól  57/2013. (VIII. 7.) EMMI r. a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályairól MK2013/132., valamint javítja egyúttal (sokadjára) a világörökségi gondnokságról szóló 32/2012. (V. 8.) NEFMI r. szövegét is, a megbízási szerződés és a megbízás helyébe támogatás kifejezés lép.  63/2013. (IX. 10.) EMMI r. a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet és a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról szóló 45/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet módosításáról, MK 2013/147. EGYÉB 

332/2013. (IX. 16.) Korm. r. a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosításáról MK 2013/150.Magyarország Alaptörvénye (egységes szerkezetben) MK 2013/163.

28

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD   

374/2013. (X. 25.) Korm. r. az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 285/2012. (X. 9.) Korm. Rendelet, módosításáról, MK 2013/176. 433/2013. (XI. 18.) Korm. r. az építési beruházások közbeszerzései lefolytatásának további gyorsító és egyszerűsítő feltételeiről, 487/2013. (XII. 17.) Korm. r. az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról, MK 212/2013. Örvendetes módon továbbképzik a hatósági ügyintézőket, műemléki téma körök vannak, régészetiek nincsenek benne.

29


TÁJI-, TERMÉSZETI, TELEPÜLÉSI TURISZTIKAI ÉRTÉKEK ÉS ADATOK TÁRA Település Balf

Fertőboz

Sarród

Fertőd

Megnevezés Gyógyfürdő Ivókút Gyógy-Kastélyszálló Angolpark Szent József fürdőkápolna Piéta-szobor Nyulas Ferenc sétány Evangélikus templom Szent Farkas vártemplom Szerb Antal Emlékhely Világháborús emlékművek Gróf Apponyi Albert szobra Római Katolikus Templom Gloriette kilátó Ecce Homo-szobor Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút Szent Apollónia-szobor Fertő-Hanság Nemzeti Park Kócsagvár Sarród Múzeum Hansági-főcsatorna, mekszikópusztai zsilip Hídi-major Római Katolikus Templom Sarródi temető Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábor Sarródi Kultúrház Sarródi Közösségi Ház Esterházy-kastély Muzsikaház - J. Haydn Emlékszoba és helytörténeti múzeum Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus Templom Joseph Haydn Zeneiskola Szent András Templom Városháza Díszterem Városi Könyvtár Egyenlő Esélyek Közösségi Háza Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató

30

Cím

9494 Sopron-Balf, Fürdő sor 12.

9493 Fertőboz 9493 Fertőboz, Fő u. 49. 9493 Fertőboz 9493 Fertőboz 9435 Sarród, Kócsagvár 9435 Fertőújlak 9435 Sarród-Fertőújlak 9435 Sarród, Fő utca 9435 Sarród, Fő utca 9435 Sarród, Kossuth u. 20. 9435 Sarród, Kossuth u. 2. 9435 Sarród, Szeder utca 8. 9431 Fertőd Madách Sétány u 1. 9431 Fertőd, Fő u. 9431 Fertőd, Madách sétány 1. 9431 Fertőd, Széchenyi u. 57. 9431 Fertőd, Madách sétány 1. 9431 Fertőd Madách sétány. 1. 9431 Fertőd, Bartók Béla u. 1. 9431 Fertőd, Fő u. 13.


Település Fertőrákos

Hidegség (község)

Hegykő (város)

Fertőszéplak (település)

Fertőhomok (település)

Nagycenk (település)

Központ Fertőd-Süttör Közösségi Ház Esterházy Kastélymúzeum Árkádia Galéria Megnevezés Barlangszínház Fertőrákosi Kőfejtő Püspöki-kastély Vízimalom napórával Mithras szentély Ásványmúzeum Római Katolikus Plébániatemplom Kőfejtő Fennsík Kalcitkristály Múzeum Pellengér Püspöki-palota Nepomuki Szent János- szobor Páneurópai Piknik Emlékpark Szent Sebestyén-szobor Szentháromság- szobor Urunk Mennybemenetele templom Kövi Benge Tanösvény Hidegségi kút Szent András templom Szent András Fogadó és Pince Büszke Tanya Étterem és Panzió Ilona Major Horvát emlékmű Névadó Forrás Szent András műemlék templom Sá-Ra Termál Fürdő Hegykő Fürdő és strand Pestis Emlékoszlop, Pestisszobor Szent Mihály Római Katolikus Templom Hősi kert Termálfürdő Sá-Ra Termál Kemping és Panzió Vasúti Lámpamúzeum Mindenszentek Plébániatemplom Római Katolikus Templom Falumúzeum Kálvária Széchenyi Ferenc szülőháza Tájház Csonka Torony Szent Szív Szobor Szent Anna Templom Faluház Szent Antal-szobor Fertőhomoki Kultúrház Fertőhomoki Tájház Széchenyi István Emlékmúzeum és Kastély Széchenyi Múzeumvasút Nagycenk Aktív szabadidő és kalandpark Szent István Plébániatemplom

31

9431 Fertőd, Bartók Béla u. 9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2. 9431 Fertőd, Kertész köz 1. Cím 9421 Fertőrákos, Püspöki kőfejtő 9421 Fertőrákos, Fő u. 141. 9421 Fertőrákos Fő u. 99.

9421 Fertőrákos, Fő utca 99. 9421 Fertőrákos Fő u. 9421 Fertőrákos, Pataksor 19. Fertőrákos és a Burgerlandi St. Margarethen között 9421 Fertőrákos, Fő utca 34. 9421 Fertőrákos, Fő utca 66. 9421 Fertőrákos, Fő utca 9421 Fertőrákos, Püspöki kőfejtő

9491 Hidegség 9491 Hidegség 9491 Hidegség 9437 Hegykő, Fő tér 9437 Hegykő, Fő tér 9437 Hegykő, Szent Mihály u. 9437 Hegykő Fürdő u. 5. 9436 Fertőszéplak, Soproni út 13. 9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos u.

9436 Fertőszéplak, Templom domb 9435 Fertőszéplak, Nagy L. u. 33-37. 9436 Fertőszéplak, Eresztén- domb 9436 Fertőszéplak, Templom domb 9492 Fertőhomok, Akác u 9492 Fertőhomok, Akác u. Templom udvar 9492 Fertőhomok, Akác u. 44.0 9492 Fertőhomok, Akác u. 10. 9485 Nagycenk, Kiscenki u. 3.


Település

Nagycenki hársfasor Szabadtéri Kisvasút Kiállítás Mauzóleum Széchenyi Sírkápolna Nagycenki Méntelep /tangazdaság/ Veterán Autó-Motor Kiállítás Ilona major Horváth és Lukács Galéria Községháza (Nagycenk) Megnevezés

9485 Nagycenk, Kiscenki u. 47. 9485 Nagycenk, Nagycenk, Gyár u. 2. Cím

Év

Szántó

Kert, gyümölcsös

Szőlő

1985 1913 1935 1962 1971 1984 1985 1913 1935 1962 1971 1984 1985 1913 1935 1962 1971 1984 1985 1913 1935 1962 1971 1984 1985 1913 1935 1962 1971 1984 1985 1913 1935 1962 1971 1984 1985

306 266 262 324 314 216 146 165 160 167 145 48 1059 1432 3286 2611 2784 3014 399 528 551 516 515 457 672 941 980 917 879 806 866 1016 1101 1123 1028 945 956

4 6 5 4 11 41 4 4 5 3 5 10 15 47 108 478 311 184 10 7 8 9 15 38 8 26 29 50 53 73 10 8 4 50 87 127 10

54 64 61 69 80 99 29 18 17 13 26 108 2 3 2 3 4 0 10 10 12 21 13 4 154 171 125 126 181 169 12 14 12 26 37 34 16

He Fertőszéplak gy kő

Fertőrákos

Fertőbozok

Fertőd

Fertőboz

Balf

Földterület: művelési ágak szerinti települési adatok (1895–1984)

Rét

Legelő *

Mezőgazd. terület össz.

Erdő

Nádas

116 185 260 325 315 107 260 94 42 52 71 31 2286 2301 1192 400 387 397 10 45 29 148 274 134 344 242 226 127 92 169 143 162 99 57 142 552 175

139 77 112 12 11 0 57 67 62 23 16 0 295 286 291 266 246 0 277 195 180 1 3 0 243 795 83 144 103 0 533 393 600 387 389 0 284

619 598 700 734 731 463 496 348 287 258 263 197 3657 4069 4879 3758 3732 3595 706 785 780 695 820 633 1421 2175 1443 1364 1308 1217 1564 1593 1816 1643 1683 1658 1441

87 90 97 91 91 90 62 81 85 105 108 113 402 482 507 579 600 668 2 4 4 9 18 18 653 680 680 672 726 747 0 2 1 22 26 41 159

1 582 647 601 601 953 676 807 900 891 881 931 0 63 21 0 0 0 0 134 402 454 315 499 70 273 1081 1095 1094 0 0 4 74 79 79 80 0

32

Művelés alól kivett terület 23 457 259 299 302 320 21 127 91 109 111 122 614 167 317 524 529 588 846 338 73 103 108 111 2083 839 762 839 841 225 451 793 507 440 397 399 1261

Össz. terület 730 1727 1720 1725 1725 1726 1255 1363 1363 1363 1363 1363 4673 4781 5724 4861 4861 4851 1554 1261 1259 1261 1261 1261 4227 3967 3966 3970 3969 2189 2015 2392 2398 2184 2185 2178 2861

Sarród

Nagycenk

Hidegség

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 1913 1935 1962 1971 1984 1985 1913 1935 1962 1971 1984 1985 1913 1935 1962 1971 1984 1985 1913 1935 1962 1971 1984

1130 1355 1269 1237 1042 424 576 582 585 598 602 1281 1249 1253 1179 1195 1172 528 786 2047 2353 2034 2281

11 12 27 70 86 10 10 10 5 8 12 42 34 34 53 54 96 1 3 7 27 104 78

7 10 16 25 24 42 16 11 11 13 13 23 6 6 6 4 2 0 2 1 6 6 2

379 110 146 31 262 73 154 151 124 103 105 122 149 149 100 80 74 332 432 445 300 548 783

231 156 106 170 0 198 144 143 251 232 0 36 54 54 8 8 0 641 405 804 468 480 0

1758 1643 1564 1533 1414 747 900 897 976 954 732 1504 1492 1496 1346 1341 1344 1502 1628 3304 3154 3172 3144

155 153 164 192 190 35 64 64 89 100 99 332 355 355 367 361 357 0 0 0 39 96 113

122 578 586 586 685 0 420 419 487 488 712 0 0 0 0 0 1 115 29 116 35 35 41

648 299 369 372 394 1011 297 302 130 139 138 104 99 80 234 244 244 441 1005 557 787 712 717

2683 2673 2683 2683 2683 1793 1681 1682 1682 1681 1681 1940 1946 1931 1947 1946 1946 2058 2662 3977 4015 4015 4015

(Forrás: KSH, 1988)

Szálláshelyek - településsoros adatok Település Sarród

Fertőd)

Megnevezés / Cím Bors Vendégház 9435 Sarród, Kossuth u. 12.Tel.: 99/371-777 Rozália Vendégház 9435 Sarród, Fő utca 21-22.Tel.: 99/537550 Ujvári Panzió 9435 Sarród, Kossuth Lajos út 57/a.Tel.: 99/537-097 Esterházy-Kastélyszálló Fertőd Műemlék 0.2 km távolságra a központtól Bo-Ni Vendégház 9431 Fertőd, Mentes Mihály utca 22.Tel.: +36 99/537 133 Fertődi Kúria Vendégház 9431 Fertőd, Szent István u. 61.Tel.: 99/371-099 Kata vendégház Fertőd Mikes Kelemen u. 2.Tel.: 30/4085114 Nóra Vendégház 9431 Fertőd, Kertész köz 1.Tel.: 99/537-128 Nyikos Vendégház 9431 Fertőd, Óvoda u.3.Tel.: 06 99 370-189 Pákó Vendégház 9431 Fertőd, Szent István u. 32/aTel.: 99/370-250 Patonai Panzió 9431 Fertõd, Fõ u. 4Tel.: 99/370-008 Rábensteiner Apartman - Panzió - Kávézó 9431 Fertőd, Fő u.10.Tel.: 99/371-651 Sára-Lux Apartman Horváth László, 9431 Fertőd,...Tel.: 06-99-700-028

33


Fertőrákos

Hidegség

Hegykő

Fertőszéplak

Fertőhomok

Sarród

Fertőd

Falusi turizmus: Horváth Ház Panzió Fertőrákos, panzió 6 km távolságra Huber Panzió-Étterem 9421 Fertőrákos, Fertő utca 1.Tel.: +3620 448 5860 Szt. Kristóf Sátorszállás(Camping) 9421 Fertőrákos, Fő u. 79.Tel.: +36-355-029 Szent András Fogadó és Pince 9491 Hidegség Széchenyi u.5-7.Tel.: +36 99 376 005 Tornácos Panzió Hegykő, panzió 11.1 km távolságra Aqua Vendégház 9437, Hegykő, Viola u. 18.Tel.: +36302160378 Kertész Vendégház és Apartmanok 9437 Hegykő, Kossuth u. 15.Tel.: 99/540-023 Solymos Vendégház 9437 Hegykő, Mező u. 12.Tel.: 30/277-4485 Szanyi Vendégház 9437 Hegykő, Patak u. 1/ATel.: 99/376-999 Aladdin Vendégház 9436 Fertőszéplak, Soproni út 13.Tel.: 99/340-556 Bundás Vendégház 9435 Fertőszéplak, Nagy L. u. 38.Tel.: 20/823-4378 Polgármester Vendéglő és Vendégház 9436 Fertőszéplak, Szent Imre...Tel.: 99-370-444 Szép-Lak Vendégház - 9435 Fertőszéplak, Szent Imre u....Tel.: 99/370-157 Aqua Termál Camping és Vendégházak 9492 Fertőhomok, Akác út 107.Tel.: 99/316-374 Homoki Trimmel Vendégház 9492 Fertőhomok, Akác út 107.Tel.: 99/316-374 Bors Vendégház 9435 Sarród, Kossuth u. 12.Tel.: 99/371-777 Rozália Vendégház 9435 Sarród, Fő utca 21-22.Tel.: 99/537550 Ujvári Panzió 9435 Sarród, Kossuth Lajos út 57/a.Tel.: 99/537-097 Bo-Ni Vendégház 9431 Fertőd, Mentes Mihály utca 22.Tel.: +36 99/537 133 Fertődi Kúria Vendégház 9431 Fertőd, Szent István u. 61.Tel.: 99/371-099 Kata vendégház Fertőd Mikes Kelemen u. 2.Tel.: 30/4085114 Nóra Vendégház 9431 Fertőd, Kertész köz 1.Tel.: 99/537-128 Nyikos Vendégház 9431 Fertőd, Óvoda u.3.Tel.: 06 99 370-189 Pákó Vendégház 9431 Fertőd, Szent István u. 32/aTel.: 99/370-250 Patonai Panzió 9431 Fertõd, Fõ u. 4Tel.: 99/370-008 Rábensteiner Apartman – Panzió – Kávézó 9431 Fertőd, Fő u.10.Tel.: 99/371-651 Sára-Lux Apartman Horváth László, 9431 Fertőd,…Tel.: 06-99-700-028

34


Fertőrákos

Hidegség

Hegykő

Fertőszéplak

Fertőhomok

Huber Panzió-Étterem 9421 Fertőrákos, Fertő utca 1.Tel.: +3620 448 5860 Szt. Kristóf Sátorszállás(Camping) 9421 Fertőrákos, Fő u. 79.Tel.: +36-355-029 Horváth Ház Panzió Fertőrákos, panzió 6 km távolságra Szent András Fogadó és Pince 9491 Hidegség Széchenyi u.5-7.Tel.: +36 99 376 005 Büszke Tanya Étterem és Panzió Aqua Vendégház 9437, Hegykő, Viola u. 18.Tel.: +36302160378 Kertész Vendégház és Apartmanok 9437 Hegykő, Kossuth u. 15.Tel.: 99/540-023 Solymos Vendégház 9437 Hegykő, Mező u. 12.Tel.: 30/277-4485 Szanyi Vendégház 9437 Hegykő, Patak u. 1/ATel.: 99/376-999 Tornácos Panzió Hegykő, panzió - 11.1 km távolságra Aladdin Vendégház 9436 Fertőszéplak, Soproni út 13.Tel.: 99/340-556 Bundás Vendégház 9435 Fertőszéplak, Nagy L. u. 38.Tel.: 20/823-4378 Polgármester Vendéglő és Vendégház 9436 Fertőszéplak, Szent Imre...Tel.: 99-370-444 Szép-Lak Vendégház 9435 Fertőszéplak, Szent Imre u....Tel.: 99/370-157 Aqua Termál Camping és Vendégházak 9492 Fertőhomok, Akác út 107.Tel.: 99/316-374 Homoki Trimmel Vendégház 9492 Fertőhomok, Akác út 107.Tel.: 99/316-374

Közintézmények- településsoros adatok Település Fertőd

Fertőrákos Hegykő Nagycenk Fertőd

Megnevezés / Cím Fertődi Általános Iskola (Süttör) 9431 Fertőd, Fertődi Általános Iskola Süttöri Alsó Tagozatának épülete Porpáczy Aladár Kertészeti Szakközépiskola 9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2.Tel.: 99/370-918 Fertőrákosi Általános Iskola 9421 Fertőrákos Fő u. 236/a Általános Iskola Hegykő Hegykő, Iskola utca 7-9 Széchenyi István Általános Iskola 9485 Nagycenk, Iskola u. 4. Általános Iskola Fertődi Általános Iskola (Süttör) 9431 Fertőd, Fertődi Általános Iskola Süttöri Alsó Tagozatának épülete Porpáczy Aladár Kertészeti Szakközépiskola 9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2.Tel.: 99/370-918 Városháza Díszterem 9431 Fertőd, Madách sétány 1. Városháza Városi Könyvtár 9431 Fertőd Madách sétány. 1.Tel.: 99/371-130 Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központ

35


Fertőrákos Hegykő Nagycenk

9431 Fertőd, Fő u. 13. Gránátos Étterem Fertőd Fertőd, Bartók Béla u. 1.Tel.: 99/370-944 Fertőrákosi Általános Iskola 9421 Fertőrákos Fő u. 236/a Általános Iskola Hegykő Hegykő, Iskola utca 7-9. Széchenyi István Általános Iskola 9485 Nagycenk, Iskola u. 4. Általános Iskola

A Soproni Borvidék települései Soproni körzet (kb. 1 500 ha), a hozzá tartozó települések: Sopron, Fertőrákos, Balf; Fertőboz, Hidegség, Fertőendréd, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, , Kópháza,Nagycenk (kiemelve VÖT települései) Fertőrákos Borászatok: Ráspi és a Luka borászat.

Fesztiválok, rendezvények Hidegség Hegykő

Idősek Napja, Stangli-fesztivál A rendezvények közül kiemelkedik a hegykői búcsú és kirakodóvásár /Szent Mihály napja környékén/, valamint az augusztus elején évente megrendezett Hegykői Vigasságok.

Fényes Elek Geographiai szótára (1851) Balf Balf, vagy Farkasd, német falu, Sopron vármegyében, a Fertő mellett, igen szép vidéken, ut. p. Sopronhoz 1 mfd. Lakja 200 kath., 600 evang., s mindenik felekezetnek van temploma. Szántófödje kevés, de bora igen jó; mondola, dió, baraczk, s más gyümöcs sok. Van savanyuvize és fördője, mellyet a soproniak mulatságból erősen látogatnak. Birja Sopron város. Fertőboz Boz, németül Holling, német falu, Sopron vmgyében, a Fertő mellett, 430 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Sopronhoz csak 1 1/4 mfd. esik, s innen Czenkre szép árnyékos fasor vezet. Határa 18 6/8 hold belsőség, és 690 hold külsőség. Névszerint urasági belsőség 6 2/8, szántóföld 286 5/8, rét 1 3/8 hold, legelő 84, szőlő 80 1/8, erdő 38 hold. Urbéri belsőség 12 4/8 hold, szántóföld 24 4/8 hold, rét 22 1/8 hold, legelő 66, és 27 hold nádas. A helység bir 2 6/8 hold szántóföldet, 10 hold rétet; templom, pap és mester birnak 46 hold szántóföldet, 1 3/8 h. rétet. A föld középszerűnél alábbvaló; de bora igen jó, mivel szőlőhegye a Fertőre néz; gyümölcse elég. Birja gr. Széchenyi István. Fertőd Eszterháza, herczegi kastély és kert Sopron vgyében, Sopronhoz keletre 3, a Fertő tavához 1/4 mfdnyire. Az eszterházi kastélyt és kertet, mellyek pazar pompásságuk miatt magyar Versaillesnek neveztettek, bár hajdani fényükből sokat vesztettek, most az egész országban a legszebb s legdicsőbb kastélyok és kertek közé sorolhatjuk. Épült ez a süttöri vagy söjtöri határban rónaságon. A várkastélyhoz mindenfelől fasorok visznek be, s maga számos urasági mesteremberektől lakott épületekkel, istállókkal, kétfelől pedig a nyári és téli kertektől vétetik körül. Az egész két részre van osztva, u. m. al- és fel-épületre. A felső vagy tulajdonképeni kastély köröskörül faragott képekkel párkányoztatik. Egész szélessége kivülről 54 öl, szárnyai 25 öl szélesek, 12 öl hosszak. Van benne 126 ékesen kifestett és bőven megaranyozott szoba, ide nem számlálván a különböző csarnokokat és termeket. Az alsó épületben 2 felöl 46 szoba számláltatik az udvari játékszinen kivül. Kerülete az egész Eszterházának a kertekkel együtt 6000 bécsi ölet, vagyis 1 1/2 német mértföldet tesz. – Van itt 13 zsellérház is, 280 lakos, eredeti angolménes, és egy répaczukorgyár, melly évenként készit 400 mázsa fejéritett czukrot, 100 mázsa jobbféle szörpöt, és 500 mázsa melassát. A leirt eszterházi pompás kastély az Eszterházy herczegi család majorátusi birtokához tartozik. Fertőhomok Homok, németül Amhagen, magyar falu, Sopron vmegyében, a Fertő partján, Sopronhoz 1 3/4 mfd. 450 kath. lak. Van itt urasági belsőség 2, urbéri 33 6/8; urasági szántóföld 198, urbéri 398; urasági rét 2 7/8, urbéri 127; fertőtava-melléki legelőben urasági 409, urbéri 263 hold. Szőleje az uraságnak 5 3/8; a templom, pap és mester szántóföldje 13 4/8 hold. Földje középszerü. Birja gr. Széchenyi István.

36

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Fertőrákos Rákos, Kroisbach, német m. v. Sopron vmegyében, a Fertő mellett, kies vidéken, Sopronhoz 1 1/2 órányira, 1350 katholikus lak., paroch. szentegyházzal. Ékesiti az uraság diszes nyári kastélya, egy nem nagy de szép kerttel, mellyben gesztenye, s más fasorok közt kellemes sétahelyek vannak. Földei termékenyek; kőbányája igen jó; szőlőhegye pedig hires fejér bort terem. F. u. a győri püspök. Fertőszéplak Széplak, magyar falu, Sopron vmegyében, a Fertő tava mellett, Sopronhoz 2 3/4, Eszterházához 1/4 mfld. Van 114 háza, 845 kath., 8 zsidó lakosa, paroch. temploma. Az urbéri szántóföld 1200 hold, rétje nincs, csak a helységnek 4 kaszás, 20 hold kert, 300 kapás szőlő; legelőjét meg nem mondhatjuk; az uraságnak két kis erdeje. Földe nagyobbára homokos, a többi agyagos, a Fertő körül posványos. Szarvasmarhát szépet, lovat roszat, juhot közönséges fajból, ludat sokat tart. Bora kevés, de jó. Birja a helységet h. Eszterházy Pál. A falu közepén áll jó magas dombon a gyönyörü kilátásu, két tornyos, 6 haranggal s órával ékesitett kath. szentegyház. Az egyház mellett előlről van két szép kálvária; egyik a Krisztus kínszenvedését, másik Jézus szivét ábrázolja, mindenike kúpalaku halmon, oszlopok- és vassal helyesen kerítve, s mesterségesen készitett vasajtóval ellátva. Mind ezeket épittette néhai gr. Széchenyi György, ki akkor itt a templommal szemközt álló kastélyában lakott, (e kastély utóbb magtárrá alakittatott), zálogban birván a helységet. Volt itt egy congregatio is, a Krisztus kínszenvedésének társasága, mellyet II. József töröltetett el. A Sz. Miklós felé vezető ut mellett találtatik egy árkokkal keritett nagy térség, mellyen a monda szerint templariusok zárdája állott; különben e hely jelenleg is várhelynek neveztetik. Hegykő Hegykő, németül Heiligenstein, magyar falu, Sopron vmegyében, a Fertő tava mellett, Sopronhoz 2 1/4 mfld: 700 kath. lak., s fiók szentegyházzal. Határa 3839 7/8 hold, mellyből urasági belsőség 16, szántóföld 615, templom, pap s mesteré 35 3/8 h., urasági rét 39 2/8, legelő 689 h., nádas 133, erdő 370 hold. Urbéri belsőség 39, szántóföld 819 2/8, rét 339, legelő 455, nádas 266 hold. Község szántóföldje 22, rétje 40 h. Templom, pap s mester rétje 17 hold. Termesztetik buza, rozs, árpa, zab, kukoricza, burgonya, bükköny, borsó, bab és lencse. Juhot a lakosok 300, az uraság 3000 darabot tartanak. Erdeje tölgy és cser. Birja gr. Széchenyi István. Hidegség Hidegség, németül Klein-Andree, magyarosodott horvát f., Sopron vmegyében, a Fertő mellett, Sopronhoz 1 1/2 mfd., 438 kath. lak., s paroch. templommal. Határa 24 5/8 h. belsőség, és 1855 6/8 h. külsőség. Ebből urasági belsőség 2, szántóföld 837, rét 46 6/8, legelő 260, szőlőhegy 122 2/8 hold. Urbéri belsőség 22 5/8, szántóföld 234, rét 102 7/8, legelő 166; a helységé 27 h. szántó, 10 6/8 h. rét. Templom, pap és mester bir 29 h. szántóföldet, 15 1/8 h. rétet. Az urbéri földek meglehetősek, de az uraságé roszak. Szőlőhegye azonban kitünő jó bort terem. Birja gr. Széchenyi István. Sarród Sarród, németül Schrollen, magyar falu, Sopron vgyében, a Fertő tava mellett, közel Eszterházához, 690 kath. lak. Határa homokos; rétje, legelője posványos; sok fejes káposztát termeszt és sok halat tenyészt; erdeje, szőleje nincs. Birja h. Eszterházy Pál.

37


Leader projektek támogatási listája a világörökségi településeken Település Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd, Fertőszéplak Hegykő, Fertőd, Fertőboz, Fertőrákos Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos, Fertőboz Hegykő Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Hegykő Hegykő

Projekt Fertőboz ifjúsági klub felújítása A fertőbozi Juliánusz-völgy komplex turisztikai fejlesztése Falufejlesztési tevékenységek Fertőbozon A Juliánusz-völgy komplex turisztikai attrakciófejlesztése Gépjavító és szerkezetgyártó üzemcsarnok Online megjelenés a Fertő-táj turizmusáért A térség lakóinak egészséges életmódra nevelése Közintézmények fűtési rendszerének megújuló energiája A múlt a jövő otthona – Mentes Mihály Művelődési Műhely A Fertő-táj Világörökség turizmus élményindexének javítása Kerékpáros szálláshelybővítés színvonalas kerékpártárolóval és pihenőhellyel A múlt táplálja a jövőt – a helyi és hagyományos biotermékek felkarolása Napenergia hasznosítás Fertőd kulturális, vallási helyszínén Fertődi Multifunkcionális Pihenőpark kialakítása BIKE S.O.S. szolgáltatás térségi kialakítása Larus Kft. Üzletfejlesztése Tündérkert Fertődön Kerékpárral a Fertő-tájon Megújuló energia felhasználása egy panzióban A Rabensteiner Panzió klímatechnikai rendszerének kialakítása és kerékpár beszerzés Támogató közösségi hálózat és tudástár fogyatékkal élők és családjaik számára

Összeg (Ft) 1 790 258 6 000 000 9 446 342 9 869 797 9 990 097 1 259 915 1 464 999 2 133 600 4 716 775 5 000 000

Soproni borok ismertségének, elismertségének növelése

1 592 250

Korcsma berendezése a horvát tájház pajtájában Kézműves napok a fertőhomoki tájházban Fogorvosi eszközök beszerzése az Optimal Dental Kft-nek Fertőhomoki sportöltöző és sportpálya fejlesztése Megszépülő templomok a Fertő-tájon Művelődési ház felújítása Minőségi termékfejlesztés a Ferenczy Pinczében Fitnesz szolgáltatások indítása a Fertő-tó partján Soproni borok élménydúsabb, jobb megismeréséért A Kecske-hegyi kilátó és a Fehér úti tó elérhetőségének fejlesztése Térségi aktív-turisztikai szolgáltatóhálózat létrehozása és fejlesztése Lovas turizmus fejlesztése a Fertő-tájon Kemence és napkollektor egy pékségben Hagyományőrző rendezvénysorozat Sport és kultúra alapú nevelés térségi fejlesztése A kerékpáros mintatérséghez illő infrastrukturális fejlesztés Oktatási központ építése Fertőszéplakon Értékalapú fejlesztés Fertőszéplak központjában Katolikus közösségi ház kialakítása Fertőszéplakon Értéket teremtő fejlesztések Fertőszéplakon A fertőszéplaki horgásztó fejlesztése A fertőszéplaki volt Széchenyi kastélyban időszakos helyi piac kialakítása Településkép javítása Hegykőn Asztalosipari mikrovállalkozás létrehozása

2 163 360 1 000 000 10 287 762 14 999 964 5 000 000 11 602 167 2 188 500 14 763 572 10 000 000 4 970 201 7 000 000 7 974 100 6 290 152 2 118 750 6 000 000 4 980 947 14 701 408 8 027 104 11 180 637 12 000 386 4 991 581

38

8 000 000 4 260 952 5 000 000 19 431 708 4 006 850 4 736 458 1 862 246 429 017 4 959 000 282 600 3 000 000

9 999 989 12 950 767 1 539 684

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő, Fertőhomok, Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség, Fertőboz Hidegség, Fertőboz, Nagycenk, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Fertőd, Sarród Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród-Fertőújlak Sarród-Nyárliget

A hegykői termálfürdő gyógymedencék hulladékhőjének hasznosítása Borostyán terem Sportöltöző korszerűsítése hegykőn Tízforrás Fesztivál megrendezése 2010-ben Az egészséges életmód és a kulturális lehetőségek fejlesztése Hegykőn Hegykő és környéke információs táblarendszerének fejlesztése Felújítás a hegykői Tornácosházban Falusi szálláshely fejlesztése, korszerűsítése, eszközbeszerzés és marketing tevékenységek Sportcsarnok parkoló építés Faluközpont parkoló és kerékpáros pihenő biztosítása Kistérségi pálinkafőző és pálinkaház kialakítása Hegykőn Menyasszonyi láda a XX. században Helyi termékbolt kialakítása Hegykőn A Tornácos parasztház és klímatechnikai rendszerének kialakítása

2 615 522 1 622 520 1 992 861 1 377 998 5 000 000 2 191 000 8 000 000 8 195 638 12 856 719 14 999 999 4 974 000 5 000 000 9 589 503 5 000 000

Kerékpáros pihenőhelyek és információs pont: Hegykő, Fertőhomok, Hidegség

5 000 000

A meglévő, régi iskolaépület átalakítása helytörténeti kiállítássá Műemlék templom feljáratához kerékpáros megállóhely kialakítása Központi tér burkolása és központi épület hőszigetelése 2010-2011. évi fesztiválok szervezése Hidegség

6 000 000 4 852 763 14 688 892 2 118 000

Rejtőzködő Fertő-táj, tematikus túraútvonal kialakítása a Fertő-tájon

6 362 446

„Öreg bükk” Ökoturisztikai Rekreációs Park Széchenyi tér közösségerősítő rekonstrukciója Az Energia-Optimum Kft. megújuló energia programja Helyi áruk boltja és információs pont kialakítása Ép testben ép lélek – Egészség és sportnapok… Fertő-táj Világörökség Nap „Széchenyi István és kora” művészettörténeti vetélkedő A nagycenki faluközpont újjászületése Nagycenki Sportpálya fejlesztése A nagycenki alkotóház kialakítása „Már nem térkép a határ” – Kulturális közösségfejlesztő rendezvénysorozat Nagycenken Kerékpáros pihenőhelyek fejlesztése az Alpokalján Turi vendégház szálláshely kialakítása Sarród Sarród település megújítása, fejlesztése Szemléletformáló bemutatóhely létesítése Sarródi tájház közösségi, hagyományőrző programjai Turisztikai beruházás a lovas hagyományok és tudás megőrzéséért, fejlesztéséért, átadásáért Első fecske, termelői piac kialakítása „Helyben helyieknek helyit” Kézműves Pajta Vendégház kialakítása Sarród-Fertőújlakon Fülöp Vendégház a „hajdani Vasfüggöny mellett”

8 330 559 13 505 306 2 634 0544 502 003 865 660 2 163 360 769 234 14 135 101 13 326 267 9 877 171

39

2 957 831 10 000 000 5 202 275 12 601 938 2 149 818 1 082 400 7 993 961 5 804 982 12 906 280 9 790 651 745 670

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Anyagnyerőhelyek Azonosító 487139253011

Település Fertőd

485453254290

Fertőd

489355255018

Fertőd

487985255810

Fertőd

489388256218

Fertőd

492650261650

Fertőd

493100262160

Fertőd

480054255572

Fertőhomok

468943265611

Fertőrákos

468986265859

Fertőrákos

469841266896

Fertőrákos

469539267337

Fertőrákos

469661267486

Fertőrákos

469265267852

Fertőrákos

469543267912

Fertőrákos

469838267987

Fertőrákos

468700268056

Fertőrákos

468702268096

Fertőrákos

467712268308

Fertőrákos

468665268339

Fertőrákos

Zöldhatóság Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF

Geol. Szolg. Nyugat-magyarországi Területi Hivatal

Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság

ha 7.20

X (EOV) 487139

Y (EOV) 253011

Nyugat-magyarországi Területi Hivatal

Veszprémi Bányakapitányság

21.00

485453

254290



0.90

489355

255018



0.90

487985

255810



0.90

489388

256218



1.60

492650

261650



7.30

493100

262160



1.20

480054

255572



0.90

468943

265611



0.90

468986

265859



2.00

469841

266896



0.00

469539

267337



2.00

469661

267486



0.00

469265

267852



2.00

469543

267912



11.30

469838

267987



2.00

468700

268056



3.60

468702

268096



1.00

467712

268308



2.70

468665

268339

40

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 468197268773

Fertőrákos

467852270423

Fertőrákos

484130254069

Fertőszéplak

483914255682

Fertőszéplak

483680256290

Fertőszéplak

483000258500

Fertőszéplak

481624254199

Hegykő

481899255827

Hegykő

482482255866

Hegykő

475710255007

Hidegség

473552255480

Hidegség

476407256853

Hidegség

472243253406

Nagycenk

472518253692

Nagycenk

471492254746

Nagycenk

472512254933

Nagycenk

472014255169

Nagycenk

485672255610

Sarród

485030256560

Sarród

485755257208

Sarród

486550257350

Sarród

Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli



11.20

468197

268773



2.20

467852

270423



42.50

484130

254069



0.90

483914

255682



0.90

483680

256290



5.60

483000

258500



0.90

481624

254199



0.90

481899

255827



0.90

482482

255866



0.90

475710

255007



8.00

473552

255480



0.90

476407

256853



0.90

472243

253406



0.90

472518

253692



1.30

471492

254746



1.30

472512

254933



0.90

472014

255169



1.00

485672

255610



1.00

485030

256560



0.90

485755

257208



0.90

486550

257350

41


484080259950

Sarród

487884262343

Sarród

487120262663

Sarród

483850262880

Sarród

466489258851

Sopron

466386259367

Sopron

468597259542

Sopron

468107259547

Sopron

458572259663

Sopron

461366259868

Sopron

458017259972

Sopron

460171259990

Sopron

455372260120

Sopron

457028260204

Sopron

464099260437

Sopron

464536260664

Sopron

464624260910

Sopron

459556261264

Sopron

463590261444

Sopron

464963261463

Sopron

459568261493

Sopron

KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Észak-



1.20

484080

259950



9.00

487884

262343



1.00

487120

262663



3.00

483850

262880



0.90

466489

258851



0.90

466386

259367



1.20

468597

259542



0.00

468107

259547



0.00

458572

259663



0.90

461366

259868



1.80

458017

259972



0.00

460171

259990



2.40

455372

260120



0.00

457028

260204



0.00

464099

260437



0.00

464536

260664



1.50

464624

260910



0.90

459556

261264



0.90

463590

261444



0.90

464963

261463

Nyugat-magyarországi

Veszprémi

0.90

459568

261493

42


466577261509

Sopron

463554261516

Sopron

459179261714

Sopron

459186261743

Sopron

463291261840

Sopron

460622261919

Sopron

457686262072

Sopron

462634262115

Sopron

466850262126

Sopron

466934262592

Sopron

463002262646

Sopron

468985262755

Sopron

464890262758

Sopron

463048262844

Sopron

467298263043

Sopron

467289263074

Sopron

466742263132

Sopron

465959263864

Sopron

465955263894

Sopron

466324263955

Sopron

dunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF

Területi Hivatal

Bányakapitányság



0.00

466577

261509



0.00

463554

261516



0.00

459179

261714



0.00

459186

261743



1.10

463291

261840



0.00

460622

261919



0.00

457686

262072



0.00

462634

262115



0.90

466850

262126



0.90

466934

262592



1.00

463002

262646



0.90

468985

262755



0.90

464890

262758



0.00

463048

262844



60.00

467298

263043



21.00

467289

263074



0.90

466742

263132



1.70

465959

263864



0.00

465955

263894



0.90

466324

263955

43


Sopron

466758264403

Sopron

466659264418

Sopron

466823264700

Sopron

464985265156

Sopron

464576265948

Sopron

464144268233

Sopron

462940268957

Sopron

466266269184

Sopron

Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF



3.80

466857

264388



8.00

466758

264403



7.60

466659

264418



0.00

466823

264700



0.90

464985

265156



0.90

464576

265948



0.90

464144

268233



0.90

462940

268957



0.90

466266

269184

44

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD TÉKA tájérték kataszter elemei Név Emlékcsarnok R. k .templom Kereszt Kereszt Széchenyi Béla sírja Szent Apollónia szobor Ecce Homo-szobor Gradina-hegy Artézi kút Diófa sor Egyedi látványkép Emlékoszlop Eperfa sor Erdei ösvény Kisbozon Fák Forrásfoglalás az emlékparkban Határkövek Hűség napja emlékmű Látványkép Mélyút MTA GGKI Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium Nádfeldolgozó telep Nádtetős buszmegálló Pince Rétegtani szelvény Széchenyi vinotéka Szent János szobor Vadászház Kereszt Kereszt Emlékmű, szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Víztorony Kereszt Gémeskút Szentháromság-oszlop Gémeskút Herceg Esterházy család sírdombja sírja Gémeskút Kereszt Kápolna Horvát kereszt Kereszt Nyárligeti kereszt Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Gémeskút Gémeskút Gémeskút Gémeskút Kereszt Szent Család szobor Szálloda és vendéglő Városháza, ún. Muzsikaház Lovarda

45

Település Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőboz Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd

X (EOV) 425674 425956 426057 426083 426859 426084 426179 42531 426176 426008 426157 425807 425603 425632 426843 42582 425391 425833 425675 426143 427178 426036 425603 426036 426264 426242 426013 426006 436713 436724 437085 437708 438175 438176 438297 43837 438417 438437 438465 438628 438895 4391 439252 439318 439356 439496 439686 440766 44313 436721 436951 437047 437202

Y (EOV) 231431 231348 230848 231369 230759 230851 231393 231395 231373 231255 230991 231481 231539 230525 231339 231483 232161 231467 231441 231122 230977 231311 231539 231311 231366 231373 231407 231336 22939 229413 229503 229438 229209 230594 228881 230509 231016 232048 229001 229025 22871 229449 233259 233386 230821 230441 229827 231335 234955 229407 229431 229421 229423

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Híd Egykori őrségépület (1. Gránátos-ház) Eszterházy címer Egykori őrségépület (2. Gránátos-ház) Magtár, volt Marionett színház Internátus Magtár, volt Narancsház Fertődi kereszt Szentháromság szobor Millenniumi kettőskereszt Feszület Haydn dombormű I. világháborús emlékmű Harc az óriás hallal Puttók harca a szörnnyel Zeusz harca a szörnnyel Kopjafa Szárnyas angyal Festett Madonna szobor Fertődi temetőkereszt 2. Önkormányzati Fakereszt Fertődi temetőkereszt 1. Kompozíció kereszt Temetősarki kereszt Temető kereszt Római katolikus templom Római katolikus templom Udvarosház, Fertőd Esterházy kastélypark Kastélymúzeum, Fertőd Kőkereszt Porpáczy Aladár sírja Diófasor Diófasor Diófasor Harangláb Istálló Orangerie Óvoda (Süttör) Régi parasztházak Szobortöredék Kerti ház Süttör, Jakab-sziget Feketebokor-major, Borbély-domb Kereszt Kápolna Háromszögelt templomtorony, templom jelkulccsal ábrázolva Szentháromság oszlop Szt Antal szobor a templom előtt Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Fertőhomoki kereszt

46

Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok

437213 437463 437503 43751 437619 437624 437677 438553 436323 436727 436975 437022 437033 437479 43749 437508 437509 438429 438632 437034 43707 43707 438625 438625 438652 438531 436694 437007 437499 437588 438286 437046 43889 438776 438776 443304 442786 437634 438544 438354 439493 437364 440635 441114 429959 430208 430309 430264 430318 430743 430757 430769 430781 430791 430063

229485 229694 229545 229698 229453 229508 229357 229307 229233 229355 229484 229449 229491 229566 229551 229573 229691 22949 229157 229557 229553 229554 229021 229119 228968 229302 229403 229464 229651 229678 229729 229559 228735 228353 228353 23492 234987 229464 2294 228767 233654 229413 231301 232674 229554 229862 229756 229766 229753 22981 229811 22981 229808 22981 22981

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Akác úti kereszt Faluház Idős jegenyefa Községháza Millecentenáriumi emlékmű Régi temető Szent Anna szobor Toronyszerű egyszerű épület Pince, településen kívül Függőleges földkéregmozgást vizsgáló hálózat alappontja R. k. templom Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Kápolna Forrás Kápolna Károly Imre lakóháza Lakóház Szentháromság-oszlop Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház lakóépület Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóépület Lakóház Lakóépület Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház plébániaház Nep. Szt. János szobor Lakóház Nepomuki Szt. János-szobor Lakóház Turistaszálló, Püspöki malom Lakóház Lakóház Pellengér Lakóház

47

Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos

430981 430608 430143 430296 430312 43023 43025 421536 42238 422399 422896 423074 423104 423217 423445 423741 422733 422739 422742 42276 422764 422787 422787 422789 422791 422794 422797 422798 422803 422808 42281 422833 422837 422838 422844 422862 422865 422865 422884 422885 422885 42289 4229 422904 422909 422916 422918 422934 42294 422949 422956 422959 422975 422994 423001

229838 229813 229942 229803 229788 229829 229761 240168 240513 240537 239818 239605 239499 239229 237872 239989 240276 240263 240253 240247 240264 240058 240204 240169 240177 240019 24001 240164 240142 240134 24012 239926 239916 240031 239908 239957 239873 239949 239901 239842 239914 239892 239885 239878 239869 239803 239821 239759 239645 239819 23966 239791 239704 239694 23974

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Lakóház Lakóház Lakóház Püspöki kastélyegyüttes és kertje Városfalmaradványok Lakóház Lakóház Lakóház Áttörés A vasfüggöny egy darabja Szent Sebestyén Szentháromság-oszlop I. Világháborús emlékmű Friedrich von Chreuzpeck 1989-es emlékmű Kitelepülési emlékmű Kitelepítési emlékmű Dr. Tóth István emlékőve Páneurópai Piknik kereszt Mithras-szentély maradványai Mithras-szentély Kőfejtő, Fertőrákos Az Fertőtáj világörökséggé válásának emléktáblája Feszület Fő utca arculat Fő utcai kis kápolna Gyep, legelő Kovácsoltvas kút Kőkereszt Lakóház Páneurópai Picknik Emlékpark Szent Barbara vendégház Alsóültetvény Golgota III. Kecskehegy Városfal II. Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Gémeskút Gémeskút Fertőszéplaki feszület Kereszt Kápolna Immaculata-szobor Kereszt Kálvária Kereszt Pince, településen kívül Mária-oszlop Szt. József-szobor Kereszt Vízimalom Kereszt Kereszt Gémeskút Gyárkémény

48

Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak

423011 423026 423029 423042 423076 423083 423087 423109 420934 422411 422751 422807 422942 423002 423052 423086 423113 423337 421071 423317 423391 42234 423341 422591 422689 423097 423203 422919 423225 422683 42105 422745 423418 421211 421577 422779 433804 434367 434584 434702 434815 434882 434942 435062 435079 43509 435095 435164 435236 435267 435366 435415 435513 435525 435558

239729 239697 239683 239596 239513 239532 239578 239546 243647 240547 240249 24005 239792 239708 239559 239571 239459 242059 243592 242029 242027 240538 242038 240494 240326 239501 241374 239806 239264 240299 243647 240261 238524 241821 240142 240135 229336 233176 231434 229135 22847 229098 229001 229081 229266 229205 22931 229247 228904 229256 228372 229142 229294 230588 228996

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Kereszt Sírkő Szentháromság oszlop Széchenyi-kastély kertje Fertőszéplaki feszület 2. Szt. Anna szobor Missio kereszt R. k .templom Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Népművészeti alkotóház, volt lakóház Lakóház A Megfeszített lábainál Magdolnával Téglafal kereszt Fakereszt Falumúzem Diófa Fertőmenti falukép Fertőmenti falukép Fertőszéplaki panoráma Jézus szobor, II. világháborús emlékmű Nádfedeles ház Régi iskolaépület Régi parasztház Régi parasztház Régi parasztházak Vadgesztenyefa Várhely Csonkás Kereszt Hegykői feszület 2. Hegykői feszület Pietá-szobor Kereszt Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Kereszt Kereszt Kereszt Kereszt Hegykői feszület 3. Pince, településen kívül Szent Mihály-szobor Pestis-oszlop Koczán kereszt Vinkovits kereszt Kiskertes kereszt Hegykői tanösvény Csűr Egykori Iskolaépület

49

Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő

435899 434832 434836 43503 43508 435095 435098 435116 435181 435287 435296 435309 435314 435328 435338 435349 435369 435382 43358 434706 435086 435324 435257 435283 434734 435134 435134 435151 435066 434914 435066 435338 435901 436249 435911 431716 431728 432145 432375 432406 432528 432545 432651 432711 432857 433114 433284 432353 43239 431723 432152 433107 431996 432259 432327

228291 229076 229081 229228 229261 229246 229231 229241 229208 229275 229275 229276 229243 22928 229281 229243 229284 229287 232465 229129 229235 229262 229024 229223 229157 22926 229245 228799 2292 228895 229031 229005 228289 228056 228204 229449 229786 229826 229818 229632 229776 229775 229255 229734 228973 229493 228681 229833 229819 22979 229832 229488 229947 229593 229899

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Emlékliget Hársfasor Idős fűzfa Istálló Kőkereszt Kút Lakóház Lakóházak Nedves gyep Öreg fa Szent Mihály templom Kertészet Homokbánya Ecce Homo szobor Kereszt Kereszt Kereszt Kereszt Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb R. k. templom Kereszt Szent György szobor R. k. plébániaház Nepomuki Szt. János-szobor Harangtorony Lakóház Végerbauer kereszt Kerámia kereszt Latin kereszt Büszke tanya tájjelegű fogadó Emléktábla Eperfasorok Erdészház Hidegség látképe, a háttérben a Fertő-tó Hidegségi őszi vérfüves láprét Ilona major Képoszlop Nádas madárvilág Nádtetős tájjellegű ház Nagycenki hársfasor Régi kovácsműhely Régi présgép Vadgesztenye fasor Vasúti őrház Volt tőzegbányató Kereszt Pince, településen kívül Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Kereszt Kereszt Széchenyi család sírkápolnája a r.k. temetőben R. k. templom Mária szobor Kereszt Kiscenki feszület

50

Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hegykő Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Hidegség Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk

432532 432027 431984 432359 432033 432336 432271 432587 432397 431932 432327 431924 433564 428274 428291 428439 428584 42868 428713 428847 429056 429441 428644 428655 428684 428708 429038 42882 428881 428848 427163 427193 426879 428781 428522 427126 428538 429283 428791 426619 428532 428726 427889 426928 429777 424681 424827 425261 425436 425554 425675 425677 425743 425755 425765

229776 229593 229736 230067 229798 22986 229568 229748 230029 231896 229865 229395 230109 230138 230133 230587 229785 230456 230461 230247 229617 229974 230426 230404 230462 230509 230226 230216 230225 230315 23011 229824 230706 230297 230484 230159 230272 230164 230576 229929 230298 230206 229886 229275 230038 227344 229746 228197 227942 228718 227935 228028 228081 227456 22943

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Nagycenk kereszt Tömegsír, egyedülálló sír,kripta Istálló I. (nyugati istálló) középrizalitos empire nagyistálló Földszintes empire intézői lak Istálló II. (keleti istálló) R. k. plébánia Sírkövek Nepomuki Szent János Pieta Ecce Homo szobor Széchenyi kastélypark Egykori gázgyártó épület Pestisoszlop Széchenyi István I-II. világháborús emlékmű Hűségkút Mária szobor Kiscenki feszület 2. Bokor Nándor síremléke Széchenyi István Emlékmúzeum, Nagycenk Mauzóleum, Nagycenk Angolpark, Nagycenk Gróf Széchenyi (Széchényi) család mauzóleuma sírja Széchényi-ősök szarkofágja sírja Széchényi Alajos sírja Fenesz Rezső sírja Bokor Nándor sírja Arany-patak Halászati kellékek Idős vérbükk egyed Iparosok emlékműve Kerekes kút Két idős platán Kettős platánsor Kisvasút múzeum Lakóház Major Mamutfenyő Nagycenki Köztemető Országosan védett eperfasorok Országosan védett hársfasor Parasztház Régi lovaglópálya Széchenyi szobor Széchenyi kastélypark Szent Kristóf szobor Szomorú fűz Útmenti fasor Útmenti fasor Méntelep Belső vízálló Bálintkúti-dűlő, Szt. Antal kápolna Halom Gémeskút

Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Nagycenk Sarród

51

42597 426272 425196 42522 425251 425284 425686 425691 425753 425757 425857 426227 426372 425612 425652 425719 425749 426509 426572 425648 426277 426284 426284 425667 425674 425681 425667 42568 425501 425741 426295 425649 425756 42618 426033 426275 425727 426052 426105 425674 424358 426352 425765 42607 425744 426237 424861 42574 426021 426459 426259 426839 425323 427368 435171

227699 22882 228456 228511 228412 228463 228067 22794 228064 228074 227977 228558 228488 228049 228008 228119 228119 228659 228654 227993 228655 228674 228674 227944 227933 227923 227923 227945 228103 22818 228709 228287 228064 227433 228011 228901 228028 228756 228536 227919 229003 229009 228311 228386 22806 228562 229514 228125 228952 229055 228549 227872 228002 22853 236337

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Templom,tornya nem háromszögelt,jelkulcs szerint Kereszt Gémeskút Gémeskút Kereszt Kereszt Pietá-szobor és kereszt Kereszt Kereszt Pestis szobor R. k. templom Kereszt Gémeskút Gémeskút Nyárligeti fakereszt A temetőkapu kőurnái Nyárliget temető kereszt Nyárligeti kettős fakereszt Assisi Szent Ferenc kápolna Hanság csatorna jobb oldali töltése Kisboldogasszony templom Kócsagvár Orchideás rét Parasztházak Pomogyi út melletti rétek (Kacsa rétek) Szoborpark Tájház Vadgesztenye fák Keréktó-dűlő Nyárosmajor, 25-24-es táblák és Gáncshalmi-domb. Balfi ivókút Fürdőkápolna Fertő-Hanság Nemzeti Park Gyöngyvirág tanösvény Kócsagvár Réhelyi tanösvény Sziki Őszirózsa tanösvény Tőzike tanösvény Ivókút (Balf) Balfi látkép Balfi-Fertő vonulási útvonal Fertő tavi vizitelep Kovács patak

Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sarród Sopron* Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron**

435747 435811 435846 436227 436266 43637 436748 43676 436795 436917 437048 437345 437396 437641 43903 437114 438795 439193 436946 438113 438921 436983 436966 436918 437732 436776 437162 436756 437274 439456 423792 423663 421204 421204 421204 421332 421204 421204 423829 423517 424576 425592 4125

236878 23691 234302 237202 234275 230451 230903 230697 230345 230998 231073 231139 231422 231727 233376 23108 233141 233288 231263 236223 233153 231373 230742 231034 231753 230814 23103 230698 230836 234507 233699 232805 239813 239813 239813 239935 239813 239813 233711 232812 235253 240141 233201

/Megjegyzés: *-** a soproni TÉKA-értékek teljes körű felsorolsását –amely a VÖT-en kívüli tételeket is felsorolja -, a digitális formátumú dokumentációk (cd, pendrive) tartalmazzák./

52


RÉGÉSZETI LELŐHELYEK JEGYZÉKE ÉS

MŰEMLÉKLISTA

53

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD RÉGÉSZETI LELŐHELYEK Nyilvántartási szám 1702

település

Lelőhely neve

Védelem

Jelenség

Kor

Hrsz.

Fertőboz

Lh Nr 1

Római katolikus templom

szakmai

település

újkor

1704

Fertőboz

2

Gradina-hegy

szakmai

1703

Fertőboz

3

Gradina-hegy alatt

szakmai

település település szórványlelet település vár vár sír

késő-újkőkor kora bronzkor késő-vaskor, kelta rézkor középső bronzkor kora bronzkor késő római

143/20, 168/1, 151/1, 165/3, 165/1, 164/1, 164/2, 147, 151/2, 150, 159, 160, 162, 161, 163, 169, 157, 165/2, 168/2, 158 016/107, 016/106, 016/65, 016/66, 016/67, 016/68, 016/69, 016/70, 016/71, 016/72, 016/73, 016/104, 016/103, 017, 01531, 016/105

47527

Fertőboz

4

Kereszthegy

szakmai

47530

Fertőboz

5

Lusthaus

szakmai

település temető temető bizonytalan jellegű lelet bizonytalan jellegű lelet éremlelet sír

újkor római-kor ismeretlen kor őskor

település település település település település

római-kor őskor római-kor késő középkor kora újkor római-kor őskor vaskor

1/9, 1/10, 071/11, 071/3, 071/20, 071/19, 071/18, 071/17, 02/2, 071/13, 071/12, 071/16, 071/15, 071/14, 09 143/20, 166/3, 143/18, 143/17, 143/16, 143/15, 143/14, 143/13, 143/12, 143/11, 143/10, 143/9, 143/8, 143/7, 143/6, 016/98, 016/44, 016/85, 016/86, 016/89, 016/90, 016/59 143/25, 143/32, 143/31, 143/33, 143/24, 143/26, 143/27, 143/28, 143/29, 143/30, 143/23 289/4, 306

016/103 143/23, 143/43, 013, 143/20, 166/3, 173, 176, 174, 178, 177, 181, 182, 143/22, 143/21, 014/11, 014/1, 014/8, 014/2, 014/6 06/4

római-kor római-kor ismeretlen kor

47533

Fertőboz

6

Fő utca

szakmai

63094

Fertőboz

7

Kenderföldek

szakmai

76933

Fertőboz

8

Kimel-dűlő

szakmai

76935

Fertőboz

9

Kisboz

szakmai

1701

Fertőd

1

szakmai

1714

Fertőd

2

szakmai

épület

újkor

227/1, /8, /9, /17, /20; 225, 226, 222, 151, 150/1,

46337

Fertőd

4

Vasút sor 17/d, Szántó Jenő telke Fő utca 3., Muzsikásház Kísérleti gazdaság

település település sír

szakmai

sír

kora-vaskor

327/6

46339

Fertőd

5

Sportpálya

szakmai

település, település település

kora vaskor kora vaskor, Hallstatt-k. őskor

0223/1, 0224, 0202, 133, 131, 130, 132, 134, 129, 0225

54

128, 129, 016/104, 016/103, 016/105, 016/61

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD település

középkor római-kor középkor középkor

158/16, 158/15, 158/14, 03/39, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 03/10, 03/11, 158/11 05/24, 05/25

46341

Fertőd

6

Répa-szer I.

szakmai

46343

Fertőd

7

Répa-szer II.

szakmai

település település szórványlelet

46344

Fertőd

8

Fő. u. 12.

szakmai

település

újkor

65, 149/1

71071

Fertőd

35

Kutak köze

szakmai

Fertőd

43

szakmai

1729

Fertőhomok

1

NyárligetSertéstelep Akác utca 44-46.

46321

Fertőhomok

2

Akác u. 30-79

szakmai

őskor római-kor Árpád-kor késő középkor őskor római-kor római-kor rézkor kora vaskor ismeretlen kor

0233/3, 0233/4, 0233/5, 0233/6, 0233/7, 0233/8, 0236/2, 0236/4, 081/11, 081/12, 0236/3, 0233/9, 0233/10, 0234, 0236/5, 506, 507

77281

település település település település település település sír szórványlelet település temető

46323

Fertőhomok

3

Fövenyes-dűlő

szakmai

temető

ismeretlen kor

044/15

47630

Fertőhomok

4

Kelementag

szakmai

település

késő-újkőkor, Lengyeli-k.

098/7, 098/6, 098/5, 098/3, 098/2, 098/1, 099

49034

Fertőhomok

5

Római katolikus templom

szakmai

Fertőhomok

6

Domb-dűlő

szakmai

ismeretlen kor római-kor újkor bronzkor

152/1, 153, 90, 60/3, 60/1, 60/2

78173

sír, sír temető település

1732

Fertőrákos

1

Putz József háza

szakmai

település

késő-vaskor, kelta

1125, 1123, 1122/1, 1121/1, 1120

1733

Fertőrákos

2

Hegy utca 1., Gazdag Ferenc háza

szakmai

Fertőrákos

3

Boglár-hegy

szakmai

újkőkor ismeretlen kor késő-vaskor, kelta késő Árpád-kor késő-vaskor, kelta

1057/2, 1058/3, 1058/4, 1051/8, 1051/9, 1051/10, 1050/12

1734

kőeszköz szórványlelet település település sír

1735

Fertőrákos

4

szakmai

Fertőrákos

5

temető templom templom szobor sír temető, szentély dombormű oltárkő

késő középkor késő Árpád-kor késő középkor római-kor ismeretlen kor ismeretlen kor római-kor római-kor római-kor

841

1760

Római katolikus (Krisztus Mennybemenetele) templ. Mithras szentély

szakmai

szakmai

55

0331, 0322, 0323/4, 0323/3, 0323/6 68, 66, 60/1, 67, 69, 65, 64, 62, 63, 59, 58, 57

43, 44

078/14, 078/16, 078/15, 078/17, 078/18

073/10, 073/11

049


Fertőrákos

6

Kőhidai-dűlő

szakmai

kemence sír szórványlelet temető

ismeretlen kor ismeretlen kor római-kor kora-vaskor Hallstatt-k.

24361

Fertőrákos

7

Alsóültetvény

szakmai

24375

Fertőrákos

8

Golgota

szakmai

24376

Fertőrákos

9

Golgota II.

szakmai

épület téglaégető út kőeszköz, település temető település település

római-kor késő római kora római őskor rézkor őskor késő-rézkor, badeni-k. késő-rézkor, Vučedol-Zók-k.

56

0106/10, 0106/11, 0106/12, 0106/13, 0106/14, 0106/15, 0106/183, 0106/61, 0106/62, 0106/63, 0106/64, 0106/65, 0106/66, 0106/67, 0106/68, 0106/69, 0106/70, 0106/71, 0106/72, 0106/73, 0106/74, 0106/75, 0106/76, 0106/77, 0106/78, 0106/79, 0106/80, 0106/81, 0106/82, 0106/83, 0106/84, 0106/86, 0106/87, 0106/88, 0106/89, 0106/9, 0106/92, 444/1, 444/2, 1742, 1741, 1739/3, 0106/30, 0106/2, 053/2, 0106/7, 0106/6, 0106/5, 0106/4, 0106/178, 0106/8, 0106/85, 074/131, 0106/50, 0106/60, 0106/59, 0106/19, 0106/104, 0106/180, 0106/18, 0106/179, 0106/16, 0106/17, 0106/105, 0106/108, 0106/56, 0106/55, 0106/52, 0106/51, 0106/44, 0106/43, 0106/40, 0106/45, 0106/46, 0106/49, 0106/53, 0106/39, 090/2, 074/3, 0106/41, 0106/42, 0106/109, 0106/112, 0106/113, 0106/116, 0106/117, 0106/33, 0106/34, 0106/37, 0106/38, 0106/36, 0106/35, 0106/32, 0106/28, 0106/31, 074/155, 074/157, 074/158, 0106/176, 0106/93, 0106/96, 0106/97, 0106/100, 0106/101, 0106/99, 0106/98, 0106/95, 0106/94, 0106/91, 0106/139, 0106/103, 0106/102, 0106/106, 0106/142, 0106/107, 0106/118, 0106/115, 0106/114, 0106/111, 0106/110, 1812, 1814, 1860, 1861, 1876, 0106/54, 0106/57, 0106/58, 0106/90, 444/5, 346/2, 346/8, 346/7, 346/6, 346/5, 346/4, 1717, 1725, 1724, 1726, 1716, 1718, 1721, 1722, 1723, 1727, 1715, 1714, 1728, 1720, 1719, 1701, 1736, 1737, 1735, 1734, 1732, 1733, 1729, 1744, 1739/1, 1738, 1739/2, 1730, 1743, 346/3, 1713, 1712, 0106/25, 0106/120, 0106/121, 0106/124, 0106/125, 0106/128, 0106/129, 0106/24, 0106/26, 0106/29, 0106/126, 0106/22, 0106/27, 0106/23, 0106/123, 0106/122, 0106/119, 0106/181, 0106/20, 0106/21, 074/156, 0105, 0104/2, 0106/132, 0106/133, 0106/136, 0106/137, 0106/138, 0106/135, 0106/134, 0106/131, 0106/127, 0106/130, 0106/140, 0106/141 0219/25, 0219/26, 0219/27, 0219/28, 0219/29

074/11

073/3, 073/10, 073/4, 073/11, 073/7


24377

Fertőrákos

10

Golgota III.

szakmai

épület út sír

kora római római-kor ismeretlen kor

073/3, 073/11

34026

Fertőrákos

11

temető

szakmai

47588

Fertőrákos

12

Homokbánya

szakmai

késő-vaskor, kelta ismeretlen kor újkor

039/2, 049, 039/1

szakmai

temető temető sír

47589

Fertőrákos

13

Fő utca 175.

47590

Fertőrákos

14

Fő utca 101.

szakmai

sír

római-kor

803, 804, 805, 806, 807, 808, 812, 797

47592

Fertőrákos

15

Kastély

szakmai

16

Kecskehegy

szakmai

47597

Fertőrákos

17

városfal I.

szakmai

késő középkor újkor kora-vaskor, Hallstatt-k. honfoglalás kor középső bronzkor késő középkor

875, 876, 877

Fertőrákos

épület épület vár vár vár fal

47593

47598

Fertőrákos

18

városfal II.

szakmai

fal

késő középkor

47600

Fertőrákos

19

Kőfejtő

szakmai

47602

Fertőrákos

20

szakmai

római-kor középkor újkor újkőkor

47604

Fertőrákos

21

Volt apácazárda kertje Fő utca 135.

bánya bánya bánya kőeszköz

244/1, 232, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 240, 241, 227, 228, 342, 720, 721 343, 344

szakmai

pince

újkor

858, 859, 860, 861, 342

49041

Fertőrákos

22

Kecskehegy lába

szakmai

oltárkő

római-kor

0114/1, 0116/1

63200

Fertőrákos

23

Ültetvényes

szakmai

Fertőrákos

24

Pellengér

szakmai

őskor római-kor középkor kora újkor

0219/11, 0219/4, 0219/3, 0219/2, 0219/6, 0219/5

73885

település település település kőemlék

52855

Fertőrákos

25

Szárhalmi-erdő

szakmai

Fertőrákos

26

Borostyánkő út

szakmai

kora újkor újkor római-kor

0136

59816

kemence kemence út

47605

Fertőrákos

27

Fő utca

szakmai

alagút

ismeretlen kor

180

24152

Fertőszéplak

1

szakmai

pince

újkor

621, 619, 618, 610, 607, 620, 609, 608

37376

Fertőszéplak

2

Törölni Nagy Lajos u. 24. Széchenyi kastély

szakmai

épület szórványlelet alagút

kora újkor római-kor ismeretlen kor

81, 71, 82, 80

57

280, 284/1, 286/1, 286/2, 285, 289, 290, 292, 293

1027, 1028

0116/1

881, 10/1, 10/2, 5, 4, 342, 882, 879, 880

1139, 1138, 1136/65, 1136/67

342

067/3


Fertőszéplak

3

Kossuth Lajos tér

szakmai

település

középkor

662, 576, 419, 573, 575, 574

49102

Fertőszéplak

4

Téglagyár

szakmai

település

bronzkor

444/5

49103

Fertőszéplak

5

várhely

szakmai

Fertőszéplak

6

Csonkás

szakmai

őskor bronzkor ismeretlen kor

017/13

49105

erődítés település halom

49106

Fertőszéplak

7

Forintos

szakmai

kőeszköz

újkőkor

56854

Fertőszéplak

8

Borsószer

szakmai

56855

Fertőszéplak

9

Plébániatagra-dűlő, Ady E. u. vége

szakmai

település település település település

őskor középkor középkor bronzkor

044/23, 044/42, 044/27, 044/26, 044/21, 044/24, 044/25, 044/22 05/2, 05/1, 444/5, 444/4, 442, 443

69967

Fertőszéplak

10

Bán hossza

szakmai

település

középkor

24188

Hegykő

1

Kertészet

szakmai

település település sír település település

őskor késő-bronzkor késő-bronzkor kora-vaskor késő-vaskor

58

019/6, 019/5, 019/7

111/12, 111/13, 111/14, 111/15, 111/16, 071/5, 071/6, 071/7, 071/8, 071/9, 060/6, 060/7, 070/2, 060/5, 164/1, 111/8, 111/3, 111/4, 111/5, 111/7, 112, 113, 060/2 060/44 803/15, 803/16, 803/17, 803/18, 803/25, 803/26, 803/27, 803/28, 803/53, 815/3, 815/93, 815/97, 815/92, 815/91, 815/90, 815/105, 815/111, 815/87, 815/85, 815/86, 815/84, 815/74, 815/75, 815/76, 815/73, 815/77, 815/104, 815/12, 815/41, 815/42, 815/82, 815/78, 815/79, 815/69, 815/70, 815/71, 815/72, 815/40, 815/39, 815/38, 815/37, 815/36, 815/35, 815/66, 815/67, 815/68, 815/80, 815/81, 893, 894, 895, 896, 897, 898, 899, 815/20, 815/19, 815/18, 815/17, 815/16, 815/15, 815/13, 815/14, 815/65, 815/64, 815/63, 815/21, 803/71, 815/142, 803/49, 803/44, 803/73, 803/50, 803/51, 803/40, 803/39, 205/7, 205/6, 803/72, 815/139, 205/15, 803/52, 803/43, 803/41, 803/7, 803/55, 803/56, 803/57, 803/58, 803/59, 803/29, 803/30, 803/42, 205/5, 205/4, 202/12, 208, 815/33, 206, 207/2, 803/32, 803/31, 209, 210, 211, 212, 213, 207/1, 204/88, 204/71, 204/86, 815/88, 892, 815/126, 815/123, 815/125, 815/119, 815/118, 815/117, 815/96, 808, 815/144, 815/109, 815/110, 815/108, 815/98, 815/99, 815/138, 815/136, 815/135, 815/128, 815/127, 815/145, 803/70, 803/54, 803/22, 803/34, 815/107, 815/106, 815/120, 815/124, 803/65, 815/122, 815/121, 803/61, 803/62, 803/63, 803/64, 803/5, 803/14, 809, 807, 806, 805, 804, 220/7, 803/24, 803/23, 803/33, 803/13, 803/12, 204/83, 204/82, 204/67, 204/68, 204/69, 204/84, 204/87, 204/66, 204/59, 202/6, 202/5, 202/9, 205/14, 202/11, 815/32, 815/31, 815/34, 815/30, 815/29, 815/45, 815/43, 815/44, 815/48,


24189

Hegykő

2

szakmai

sír

bronzkor

3

Kossuth Lajos utca 50. Jókai utca

24190

Hegykő

szakmai

4

Homokbánya

szakmai

település temető salak település épület kőemlék sír szórványlelet szórványlelet település település település temető

bronzkor bronzkor ismeretlen kor késő-vaskor, kelta római-kor ismeretlen kor késő-vaskor, kelta vaskor-kora vaskor középkor római-kor késő-vaskor, kelta Árpád-kor római-kor

24191

Hegykő

59

815/53, 815/54, 815/55, 815/56, 815/61, 815/57, 815/58, 815/59, 815/60, 815/62, 815/50, 815/51, 815/52, 815/46, 815/47, 815/49, 815/22, 815/24, 815/23, 815/25, 815/27, 815/26, 900, 901, 902, 047/7, 02/1, 08/51, 08/137, 08/79, 08/77, 08/140, 047/12, 010/13, 010/14, 010/21, 08/75, 010/44, 08/94, 08/103, 08/105, 08/104, 08/111, 08/107, 08/106, 08/136, 08/109, 08/112, 08/92, 08/93, 08/90, 08/91, 08/89, 08/80, 010/47, 010/45, 010/46, 08/85, 08/86, 08/87, 08/88, 08/110, 08/133, 08/134, 08/135, 08/126, 08/127, 08/128, 08/129, 08/130, 08/131, 08/132, 08/47, 047/14, 047/13, 08/40, 08/41, 08/48, 08/49, 08/50, 010/26, 010/27, 010/28, 010/29, 010/30, 010/31, 010/32, 010/33, 02/59, 191, 047/4, 192, 047/17, 199/3, 199/4, 194/4, 047/15, 200/2, 047/6, 047/18, 201/1, 214, 215, 548/4, 903, 904, 905, 906/1, 906/3, 906/4, 908, 197/1, 197/2, 197/3, 813, 801, 815/2, 815/112, 553, 871, 815/5, 815/4, 815/89, 815/102, 815/101, 815/100, 886, 887, 888, 889, 890, 891, 815/11, 815/10, 815/9, 815/8, 815/7, 815/6, 884, 885, 815/94, 815/95, 815/103, 803/11, 803/10, 803/9, 803/8, 803/21, 803/20, 803/19, 812, 811, 810, 217, 803/60, 216, 222, 193, 194/1, 200/1, 194/3, 194/2, 205/1, 204/73, 204/89, 802, 220/6, 220/4, 219, 218, 548/5, 220/3, 803/4, 815/83, 549, 08/73, 08/118, 08/98, 08/99, 08/100, 08/116, 08/101, 08/115, 08/102, 08/114, 08/113, 08/117, 08/122, 08/119, 08/120, 08/97, 08/96, 08/121, 08/95, 08/123, 08/124, 08/125, 08/82, 08/83, 08/84 241, 244, 245, 201/1, 224/1 903, 904, 905, 906/1, 906/3, 906/4, 908, 592, 593, 596, 597, 600, 601, 02/59, 08/47, 08/48, 08/49, 08/50 038/56

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD őslénytani lelet

ismeretlen kor

24192

Hegykő

5

Alsó-sziget

szakmai

település

Árpád-kor

045/34, 045/35, 045/36, 045/37, 045/38, 045/47, 045/52

46184

Hegykő

6

Mező u.

szakmai

46204

Hegykő

7

Mező u. 3.

szakmai

település település szórványlelet

újkőkor, DVK langobard ismeretlen kor

413, 414, 415, 416, 417, 418, 419, 420, 395, 396, 397, 398, 399, 400, 401, 402, 390 406

46206

Hegykő

8

Régi templom

szakmai

Hegykő

9

Petőfi u. 73.

szakmai

Árpád-kor kora római római-kor

85, 86

46221

temető sírkő szórványlelet

46223

Hegykő

10

Eresztény-erdő I.

szakmai

határkő

kora újkor

028, 024/83, 041/21

46224

Hegykő

11

Eresztény-erdő II.

szakmai

határkőr

kora újkor

028, 024/83, 041/25, 041/26

46225

Hegykő

12

Félhold-dűlő

szakmai

kőemlék

ismeretlen kor

024/83, 024/54, 024/53, 024/52

46226

Hegykő

13

Határőrség épülete

szakmai

sír

ismeretlen kor

547, 548/2, 548/4

46230

Hegykő

14

Szent Mihály-domb

szakmai

46233

Hegykő

15

Kertész Géza telke

szakmai

település, település sír

őskor őskor ismeretlen kor

199/3, 199/4, 047/13, 047/14, 047/15, 200/2, 047/6, 047/18, 197/1, 197/2, 197/3 214, 215

46235

Hegykő

16

Bánhossza-dűlő

szakmai

szórványlelet

római-kor

045/30

46242

Hegykő

17

szakmai

sír

Hegykő

18

szakmai

46265

Hegykő

19

vízmű

szakmai

Hegykő

20

Bajcsai-dűlő

szakmai

bronzkor késő Árpád-kor késő középkor bronzkor-késő bronzkor

0173/3, 0203/7, 0172, 0203/1, 0203/2, 0203/3, 0203/4, 0203/5, 0169, 0171/1, 0171/14

47624

bizonytalan jellegű lelet település település település település

kora-bronzkor harang alakú edények k. ismeretlen kor

448, 449

46243

Hipságh Mihály háza Kokashalom-dűlő

52442

Hegykő

22

Kossuth L. u.

szakmai


bronzkor késő-vaskor, kelta Árpád-kor késő középkor

60

470, 471

0203/7

0174/11, 0174/12, 0174/13, 0174/14, 0174/15, 0174/16, 0173/2 11, 12, 13, 15, 16, 18, 17, 19, 20, 21, 22, 23, 25, 27, 28, 29, 30, 189, 190, 191, 047/4, 084/2, 045/44, 147/1, 147/2, 188/1, 167, 168, 169, 170, 182, 183, 184, 185, 186, 187, 045/43, 73, 74, 75, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 188/2, 192, 48, 49, 50, 51, 52, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 72, 33/2, 4/3, 14/1, 4/1, 084/9, 084/8, 084/7, 084/6, 084/5, 084/4, 084/3, 071/1, 34/2, 40/1, 33/1, 40/2, 5, 14/2, 10, 9, 8, 7, 6, 045/21, 045/20, 122, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 139, 140, 146, 148, 149, 150, 151, 153, 154, 155, 156, 157, 160, 161,

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 164, 165, 166, 143, 144, 145, 31, 35, 36, 37, 38, 39, 43 52446

Hegykő

23

Alsó- és Felsősziget Nyugati Marcivölgy

szakmai

település

késő középkor

4/8

52448

Hegykő

24

szakmai

Keleti Marci-völgy

szakmai

Hegykő

26

Perger-rét

szakmai

1718

Hidegség

1

Templomdomb

szakmai

24193

Hidegség

2

Torun-hegy

szakmai

római-kor késő-vaskor, kelta késő középkor bronzkor Árpád-kor őskor késő középkor őskor római-kor középkor római-kor kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor kora-vaskor Hallstatt-k. rézkor bronzkor újkőkor késő-vaskor, kelta római-kor Árpád-kor késő középkor újkor Árpád-kor késő középkor kora-bronzkor Árpád-kor kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor középkor késő-bronzkor, urnasíros k. ismeretlen kor római-kor római-kor

032/2, 032/3, 032/4, 032/5, 032/6, 032/7, 032/8, 032/10, 032/11, 032/12, 024/1, 024/2, 024/3, 381, 382, 383, 384, 385, 386, 387, 388, 389, 363/8, 363/12, 363/13, 425, 426, 427, 428, 429, 430, 024/4, 024/5, 024/6, 024/26

25

település település település település település település település település település település terra sigillata kultikus lelet szórványlelet település település település település település település település temető temető templom templom műhely műhely település település település település temető műhely sírkő

52449

Hegykő

74835

24194

Hidegség

3

Fő út 14.

szakmai

temető

ismeretlen kor

063/1, 063/2, 063/3, 063/4, 063/5, 063/6, 063/7, 063/8, 063/9, 063/10, 031/13, 031/14, 031/15, 031/16, 031/17, 031/18, 031/19, 031/20, 031/21, 031/22, 031/23, 031/24, 031/25, 031/26, 031/27, 031/28, 031/29, 031/30, 031/31, 031/32, 031/33, 063/21, 063/20, 063/23, 063/24, 063/26, 063/25, 063/22, 063/19, 063/15, 063/16, 063/17, 063/18, 063/28, 063/27, 063/29, 063/30, 063/31, 063/32, 063/14, 063/13 210/70, 210/71, 194, 195, 196, 200

24195

Hidegség

4

Fertő utca 9.

szakmai

kincslelet

középkor

73, 13, 14, 15, 16, 17

61

024/38, 024/39, 024/45, 024/27, 024/28, 024/29, 024/30, 024/31, 024/32, 024/33, 024/34, 024/35, 024/36, 024/37 096/22, 096/21, 096/20, 0125/17, 0125/21, 0133/3, 0125/23, 0125/22, 096/23, 0124, 0132/2, 0125/16 07/53, 07/123, 07/55, 07/56, 07/57, 07/58, 07/59, 07/60, 07/61, 07/62, 07/63, 07/64, 1030, 1031, 1032, 1033, 1034, 1035, 1036, 1037, 1038, 1039, 1040, 1041, 1042, 1043, 1044, 1045, 1046, 1047, 1048, 1049, 1054, 1055, 1056, 1057, 1002, 1003, 1004, 1005, 1006, 1007, 1008, 1009, 1010, 1011, 1012, 1013, 1014, 1015, 1016, 1017, 1018, 1019, 1020, 1021, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026, 1027, 1028, 1029, 1058, 1059, 012/1, 07/122, 07/88, 07/87, 07/124, 07/67, 07/68, 07/69, 07/70, 07/71, 07/72, 07/73, 07/74, 07/75, 07/76, 07/77, 07/78, 07/79, 163/1, 163/2, 07/65, 07/66, 07/51, 160, 161, 162, 149, 150, 151, 152, 144, 145, 164/2, 165, 166, 210/42, 210/85, 210/86, 168/2, 169/2, 1050, 1051, 1053, 1001, 1052, 07/8, 07/9


Hidegség

5

Horváth János háza (Petőfi S. u. 27.)

szakmai

49252

Hidegség

6

Petőfi Sándor utca 1.

szakmai

49255

Hidegség

7

Széchényi utca 5.

szakmai

49258

Hidegség

8

Vágóhíd

szakmai

49262

Hidegség

9

szakmai

49269

Hidegség

10

57755

Hidegség

11

Kender és Feketeföldek Fertőhomoki út, Szent Györgyszobor Alsó-fertői-legelő

63012

Hidegség

12

szakmai

63016

Hidegség

13

Vasúti megállótól délnyugatra Kiserdő mellett

31155

Nagycenk

1

Kossuth Lajos utca

szakmai

31156

Nagycenk

2

Szőlők alatt

szakmai

45876

Nagycenk

3

Belső vízálló

szakmai

szakmai

szakmai

szakmai

kemence salak éremlelet sír szórványlelet település temető műhely kemence szórványlelet szórványlelet település kemence

középkor késő-vaskor, kelta késő-Árpád-kor római-kor késő-középkor késő-vaskor, kelta ismeretlen kor késő-vaskor, kelta középkor késő-vaskor, kelta Árpád-kor római-kor középkor

153/3, 154, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162, 112, 113, 153/1, 106, 107, 108, 109

bizonytalan jellegű lelet kőeszköz település temető

középső-bronzkor

044/41, 044/42, 044/43, 045/2

őskor újkőkor késő-vaskor, kelta

063/49, 063/47

település település település település szórványlelet

késő bronzkor kora bronzkor Árpád-kor középkor késő középkor

019/3, 032/5, 032/7, 032/9, 032/10, 032/16, 032/17, 032/18, 032/19, 0106/2, 07/4, 07/13, 07/12, 07/10, 07/16, 07/15, 07/14, 07/11, 07/2, 07/9, 07/8, 07/17, 07/18, 032/6, 032/8, 032/2 098/6, 098/7

szórványlelet szórványlelet szórványlelet temető

őskor késő középkor újkor késő avar kor

02/57

terra sigillata temető település kőemlék település település település település település

római-kor késő római őskor őskor késő-rézkor, Badeni-k. kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor késő-vaskor, kelta kora bronzkor

0295/15, 933/2, 934/2, 937, 934/3, 934/4, 0281, 0276/14

62

132, 133/2, 170, 8/2, 134/3

134/3, 171, 172, 173

07/21, 07/22, 07/23, 018

172, 171/1, 170/1, 192, 210, 209, 208

0199/1, 071/1, 071/2, 073, 074/1, 074/2, 075/1, 0220/27, 0195/17, 0195/16, 0220/8, 0195/14, 0195/15, 0193/2, 0194, 0199/22, 0199/21, 0199/20, 0199/19, 0199/18, 0199/17, 0199/16, 0199/15, 0199/14, 0199/13, 0199/23, 0201/4, 0204, 0201/3, 0201/2, 0199/24, 0199/25, 0199/26, 0199/27, 0199/28, 0199/29, 0201/1, 0200, 0199/5, 0191/1, 0195/9, 0195/18, 0199/4, 0199/3, 0199/2, 0199/6,

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 0199/12, 0199/11, 0199/10, 0199/9, 0199/7, 0199/8 45878

Nagycenk

4

Bálintkúti-dűlő, Szt. Antal kápolna

szakmai

salak terra sigillata épület éremlelet kőeszköz település sír település település sír szórványlelet település település szórványlelet szórványlelet szórványlelet szórványlelet út sír

római-kor római-kor római-kor késő római átmeneti kőkor őskor kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor középkor kora-vaskor Hallstatt-k. kora bronzkor római-kor középkor őskor római-kor középkor kora újkor római-kor kora újkor

02/5, 02/7, 02/13, 02/10, 02/9, 02/15, 02/14, 02/8, 02/16

45882

Nagycenk

5

szakmai

45883

Nagycenk

6

Vasútállomástól Dre Vasútállomás homokbányája

45887

Nagycenk

7

Farkasverem

szakmai

45888

Nagycenk

8

Kirkovich-ház

szakmai

45889

Nagycenk

9

Óvoda

szakmai

45891

Nagycenk

10

Széchenyi-kastély

szakmai

szórványlelet vízmű halom

újkor újkor ismeretlen kor

658/1, 658/5, 658/2

45893

Nagycenk

11

halom

szakmai

45895

Nagycenk

12

Lapos-rét (vasúti ívkorrekció) I.

szakmai

középső-bronzkor, Gátai-k. középső-bronzkor, Gátai-k. Késő-újkőkor, Lengyeli –k. Árpád-kor őskor

056/2, 056/1, 060/1, 022/2, 022/3, 023, 0252, 054/2, 054/1, 055

szakmai

sír település település település település

45896

Nagycenk

13

45897

Nagycenk

14

45899

Nagycenk

15

Lapos-rét (vasúti ívkorrekció) II. Ullermayer Károly földje Kiscenki elágazás

szakmai

szórványlelet

késő-rézkor, Badeni-k.

528, 530, 529/2

szakmai

fal

újkor

658/1, 661, 707, 663/1

61348

Nagycenk

16

Kismező

szakmai

Mikóföld

szakmai

település település település

bronzkor római-kor római-kor

664/234, 664/238, 664/240, 664/239, 0134/1, 0119/17, 664/237, 664/236 664/60, 664/66, 664/59, 664/63, 664/25, 664/29, 664/15, 664/69, 664/141, 664/160, 664/165, 664/70, 664/71, 664/170, 664/131, 664/171, 664/130, 664/126, 664/132, 664/161, 664/162, 664/142, 664/163, 664/164, 664/167, 664/168, 664/169, 664/265, 664/264, 664/129, 664/134,

61340

Nagycenk

17

szakmai

63

0276/13, 0276/14, 0276/15 05/5, 04, 05/7, 05/8, 05/6, 285, 284, 279/2, 281, 280, 278, 282, 283, 279/1, 03/1 0276/5, 0276/4, 0247/2, 0275

45/1, 483, 482

531

0172, 805, 804, 806

07/11, 019/4, 07/12, 021, 022/1, 022/2


61324

Nagycenk

18

Magtári földek

szakmai

település

őskor

664/133, 664/138, 664/143, 664/145, 664/144, 664/140, 664/139, 664/273, 664/156, 664/266, 664/267, 664/268, 664/269, 664/270, 664/271, 664/272, 664/154, 664/157, 664/158, 664/159, 664/68, 664/67, 664/135, 664/136, 664/137, 664/65, 664/61, 664/62, 664/24, 664/64, 664/26, 664/128, 664/127, 664/114, 664/242, 664/107, 664/27, 664/28, 664/16, 664/17, 664/18, 664/19, 664/243, 664/23, 664/263, 664/72, 664/146, 664/256 732/3, 730, 726, 727/1, 729, 727/2, 728, 731, 732/1

61352

Nagycenk

19

Répaföldek

szakmai

település

őskor

804

61350

Nagycenk

20

Aranypatak és TSZ között

szakmai

település település

őskor Árpád-kor

61358

Nagycenk

21

Kövesmező

szakmai

település

őskor

276/1, 276/12, 277/3, 277/4, 277/5, 276/5, 276/6, 276/7, 276/11, 276/9, 276/10, 276/8, 273/6, 273/7, 273/8, 273/9, 273/10, 273/12, 273/13, 273/14, 273/15, 273/16 054/2, 054/1

63176

Nagycenk

22

Alsó-domb-dűlő

szakmai

63180

Nagycenk

23

Szőlőlábak

szakmai

település település település kőeszköz település település település

kora bronzkor középkor középső bronzkor őskor római-kor középkor kora-vaskor

63196

Nagycenk

24

Kiscenki-mező

szakmai

település

középkor

68695

Nagycenk

25

Farkasverem

szakmai

település

őskor

64

012/1, 010/4, 0251, 0258/2, 012/2, 0258/3, 013, 0260/2, 011, 010/3, 010/2, 010/5, 0260/7, 0260/6, 0260/5, 0260/4, 0260/3, 0261, 0268/1, 0260/8, 014/5, 014/3, 0260/9, 014/2 0243/2, 0244, 0245/2, 0245/3, 0245/4, 0245/5, 0245/6, 0241/11, 0245/7, 0245/8, 452/2, 491/7, 491/9, 0284, 0239/10, 0236/3, 0236/4, 0240, 0245/1, 0241/1, 823, 0239/9, 0237, 0236/2, 0235, 0236/1, 0243/3, 0241/12, 0242, 0243/1, 0245/14, 0245/9, 0245/10, 0245/17, 0245/16, 0241/10, 0241/9, 819, 813, 812, 811, 825/1, 824, 822, 809/3, 820, 821, 832, 831, 834, 833, 835, 807, 817, 818, 0241/8, 0241/7, 0241/6, 0241/5, 0241/4, 0241/3, 0241/2, 809/1, 809/2, 808, 802, 801/2, 829, 828, 830, 827, 826, 825/2, 816, 814, 804, 806 0228, 0201/13, 0230/8, 0230/7, 0229, 0230/5, 0230/1, 0230/2, 0230/3, 0230/4, 0173/16, 0173/19, 0174, 0173/18, 0172, 0173/15, 0200, 0201/14, 0201/15, 0201/16, 0201/17, 075/2, 075/1 0251, 0261, 0260/14, 05/2, 04, 0260/15, 05/3, 0250, 05/7, 0249/6, 05/8, 05/5, 05/6, 0276/5, 0276/13, 0276/6, 0246, 0249/5, 0249/4, 0276/8, 0249/3, 02/6, 02/7, 0276/14, 02/13, 02/10, 02/9, 02/15, 02/14, 02/8, 0276/9, 0276/10, 0276/11, 02/17, 02/16, 02/27, 0276/12, 0276/15, 284, 279/2, 281, 280, 282, 283, 03/1, 0276/4, 0249/7, 0276/1, 02/26, 02/2, 02/30, 02/31, 0249/2, 0276/16, 02/23, 02/22, 02/24, 02/25


Sarród

1

Kacsa-dűlő

szakmai

temető

avar kor

036/2, 036/3

34015

Sarród

2

Keréktó-dűlő

szakmai

épület település vaskohó

római-kor őskor ismeretlen kor

47729

Sarród

3

szakmai

sír


47734

Sarród

4

Egyetértés MGTSZmajor Nyárosmajor, 2524-es táblák és Gáncshalmi-domb.

020/5, 020/6, 020/7, 020/8, 020/9, 020/10, 020/11, 020/12, 020/13, 020/14, 020/15, 020/16, 020/17, 020/18, 020/19, 020/20, 020/21, 020/22, 020/23, 020/41, 020/42, 020/43, 020/44, 020/45, 020/46, 020/3, 020/4, 020/24, 020/25, 020/26, 020/27, 020/40, 020/47, 020/48, 020/49, 018, 019, 020/28, 020/29 044/1, 046, 043/22, 043/10

szakmai

Sarród

5

szakmai

47740

Sarród

6

Nyárosmajor, a Pomogyi úttól DNyra. Mexikópuszta

szakmai

ismeretlen kor késő-vaskor, kelta Népvándorlás-kor, Karoling késő-rézkor, Vučedol-Zók-k. római-kor Árpád-kor római-kor római-kor római-kor népvándorlás-kor, Karoling középső-bronzkor, Gátai-k.

0259/7, 0259/8, 0259/1, 0259/2, 0258, 0248/3, 0248/4, 0248/5, 0248/6, 0248/7, 0248/8, 0248/9, 0248/10, 0248/11, 0248/12, 0248/13, 0248/14, 0248/15, 0248/16, 0248/17, 0248/18, 0248/19, 0248/20, 0248/22, 0248/23, 0248/24, 0248/25, 0248/26

47736

halom szórványlelet szórványlelet település település település temető épület település település sír

47742

Sarród

7

Kis-Süd

szakmai

település

őskor

0232/5, 0232/6, 0232/7

47743

Sarród

8

Fő utca

szakmai

temető

római-kor

47747

Sarród

9

Fő utca 64.

szakmai

faragott kő

ismeretlen kor

184, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 163, 58, 59, 62, 71, 72, 73, 74, 75, 81, 82, 83, 84, 89/1, 89/2, 89/3, 90 216, 217, 218, 219, 220

58431

Sarród

10

Fésüs-sarok

szakmai

58432

Sarród

11

Fésüs-sarok II.

szakmai

67471

Sarród

12

Kutak köze, Nyáros

szakmai

szórványlelet település település település település település település település

középkor bronzkor őskor középkor középkor őskor római-kor Árpád-kor

65

0244/15, 0244/16, 0244/17, 0244/18, 0244/19, 0244/20

0385/5, 0423

0402/10, 0402/9 0402/1, 0402/6, 0402/7 525/1, 525/2, 525/3, 525/4, 525/5, 525/6, 525/7, 525/8, 525/9, 525/10, 525/11, 525/12, 525/13, 525/14, 525/15, 525/16, 525/17, 525/18, 525/19, 081/20, 081/21, 081/22, 081/23, 081/24, 081/25, 081/26, 081/27, 081/28, 081/29, 081/30, 081/31, 081/32, 081/33, 081/34, 081/35, 081/36, 081/37, 0233/4, 0233/5, 0233/6, 0233/7, 0233/8, 0236/2, 0236/4, 081/38, 081/39, 536/2, 081/4, 081/7, 081/9, 081/11, 081/12, 076, 077, 099, 0236/3, 0233/9, 0233/10, 0234, 0236/5, 640, 536/1, 536/3, 536/4, 544, 081/14,

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 081/15, 081/16, 081/17, 506, 507, 081/2, 081/18, 081/19 71221

Sarród

13

Római katolikus plébánia

szakmai

temető temető templom templom települések

középkor újkor középkor újkor őskor, római-kor

101, 107, 163, 108, 99, 174, 176, 177

71225

Sarród

14

Marcinyák

szakmai

47748

Sarród

15

Öregtag, Horváth Ferenc háza

szakmai


római-kor őskor középkor késő-vaskor, kelta

Angyali-földek

szakmai

17

Kétrendes

szakmai

Sarród

18

Hátulsó Kacsa

szakmai

kőeszköz szórványlelet település település település település település település település kőeszköz település település település

őskor római-kor őskor késő-vaskor, kelta Árpád-kor késő középkor őskor Árpád-kor középkor őskor őskor Árpád-kor középkor

Sarród

19

Bőrsarród és Cseplész

szakmai

település település

bronzkor Árpád-kor

095, 083/14, 089/19, 089/21, 089/20, 089/22, 089/27, 089/26, 089/24, 089/23, 089/18, 089/17, 089/15, 089/16, 092, 093/8, 093/9, 096/19, 096/20, 096/21, 096/22, 096/23, 096/24, 090, 091, 089/14, 089/13, 089/12, 089/11, 089/47, 089/32, 089/45, 089/7, 089/8, 089/46, 089/9, 284, 357/12, 357/11, 357/10, 357/17, 357/18, 436/1, 436/2, 439/1, 433, 432, 357/33, 357/34, 357/32, 357/38, 357/37, 357/36, 357/35, 357/26, 357/25, 357/24, 357/23, 357/22, 357/21, 357/20, 357/19, 337/2, 438, 441, 017/4, 017/6, 017/5, 04/4, 04/5, 02/2, 311, 285, 357/31, 357/30, 357/29, 357/28, 357/27, 334, 335, 336, 337/1, 339, 340, 341, 342, 343, 344, 345, 346, 347, 348, 349, 350, 351, 352, 357/3, 244/1, 256, 353, 354, 355, 357/6, 357/7, 357/4, 357/8, 357/9, 357/16, 357/15, 357/14, 357/13, 02/1, 03/1, 03/5, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 03/3, 03/13, 03/12, 03/11, 03/10, 03/14, 03/15, 03/16, 03/20, 03/21, 03/22, 03/17, 03/24, 03/25, 03/18, 03/19, 03/23, 03/26, 04/3, 04/1, 04/2 1501/133, 1501/132, 1501/136, 1501/137, 1501/135, 1501/134, 1501/138, 1501/139, 1501/145, 1501/144, 1501/143, 1501/142, 1501/141, 1501/140, 0231/3, 0229/14, 0229/12, 0230, 022/7, 022/6, 022/5, 022/2, 023, 024/6, 024/5, 026, 022/1, 024/4, 024/3, 024/2, 024/1, 036/3, 034, 036/2, 032, 024/9, 037, 036/4, 024/7, 024/8 048, 065/7, 044/10, 052/2, 055, 0199/6, 063/3, 065/14, 060, 056, 057, 059, 058, 0219/1, 052/1, 0219/5, 0226, 050, 0227, 0219/7, 044/11, 065/12, 065/6, 065/13, 064, 063/4 043/25, 033/3, 043/28, 043/23, 043/12, 034, 036/2, 043/27, 036/1, 036/5, 036/7, 035, 075, 041, 043/37, 043/24, 045, 070, 043/26, 069/2, 069/3, 069/4, 069/5, 069/6, 071/9, 073, 069/7, 072/1, 072/4, 071/2, 071/5, 071/6, 071/7, 071/8, 071/12 065/7, 044/8, 044/10, 043/25, 043/12, 043/24, 045, 043/26, 069/2, 044/7, 043/14, 044/11, 047, 065/4, 065/5, 065/18, 065/12, 065/6, 065/17, 065/16, 065/15, 063/2,

76343

Sarród

16

76345

Sarród

76347

76349

66

0188/26, 0214/2, 0213, 0214/3, 0192, 0191, 0188/27

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 066, 069/1 52051

Sopron

1

Balf, Fő u. 93.

szakmai

település


10856, 10857, 0298/18, 10840/4, 10840/3, 10855

1591

Sopron

2

Balf, Fürdő épület mögötti domb

szakmai

Sopron

3

szakmai

52303

Sopron

294

Balf, Fő út 118. sz és környéke Balf, Rk. templom

késő-bronzkor, urnasíros-k. késő-bronzkor, urnasíros-k. késő-bronzkor, urnasíros-k. középkor középkor bronzkor-késő bronzkor késő-bronzkor, urnasíros-k.

0292/2, 10152, 10153, 10154, 10155, 10156, 10157, 10158, 10159, 10160, 10161, 10162, 10163, 10164, 10165, 10166, 8901/2, 10885, 10886, 10862, 0299, 0301, 10891, 10883, 10887, 10941, 10897, 10898, 10900, 10901, 10896, 10895, 10890, 10866, 10884, 10865

1592

épület szórványlelet település település település műhely temető

52307

Sopron

296

Balf, Ránis

szakmai

52308

Sopron

297

szakmai

középkor Árpád-kor késő középkor késő-vaskor, kelta római-kor késő középkor római-kor

52846

Sopron

253

Balf, Rövid templomföldek Présháztelepülés

temető templom templom település település település település

58464

Sopron

310

Balf, Savanyúrét

szakmai

58465

Sopron

311

Balf, Gödrös

szakmai

temető temető terra sigillata település település kőeszköz település település

késő-vaskor, kelta Népvándorlás-kor, Karoling római-kor őskor római-kor őskor őskor őskor

79201

Sopron

331

Spern Steiner

szakmai

temető

római-kor

52295

Sopron

288

szakmai

52860

Sopron

256

52302

Sopron

293

Sopronkőhida, Kistómalom Szárhalmi-erdő, Kistómalom … rét Balf, Savanyúkút

gát halastó sír sír vízmű, forrás

római-kor római-kor késő-bronzkor kora-vaskor római-kor

szakmai

szakmai

szakmai szakmai

67

10880, 10881, 10882, 10885, 10941, 10877, 10840/4, 10840/3 10862

01484/1, 01486/2, 01486/3, 01486/4, 01486/5, 01486/6, 01486/7, 01486/8, 01486/1, 01485 01490/2, 01488, 01491, 01469, 01468, 01470/1 0184, 0183/19, 0183/16, 0185, 0152, 0186/16, 0186/17, 0186/18, 0187, 0189/14, 0189/1 01526/25, 01526/26, 01526/27, 01526/28, 01526/29, 01526/30, 01526/48, 01526/52, 01526/31, 10481, 10504 10480, 10486/30, 10486/31, 10486/32, 10486/33, 10486/34, 10486/35, 10486/36, 10501, 10502, 10506, 10507, 10508, 10509, 10510, 10511, 01578/1, 01579/1, 01579/2, 10486/22, 10503, 10486/40, 10486/21, 10486/39, 10486/18, 10486/19, 10505/2, 10486/17, 10505/3, 10505/1, 10486/15, 10486/16, 10486/14, 10486/11, 10486/43, 10486/42, 10486/41, 10486/28, 10486/27, 10485/2, 10486/1, 10486/2, 10486/3, 10486/6, 10486/7, 10486/10, 10486/24, 10486/26, 10486/25 0174/32, 0173, 0174/47, 0164/35, 0164/27, 0164/28, 0164/38, 0164/37, 0164/34, 0164/33 036, 037 038 10801/1, 10800, 10802


MŰEMLÉKEK törzsszám

azonosít ó

helyr.szám

cím

név

védelem

bír. stílus kat .

1 Balf(Sopron 2 Balf(Sopron

3769 3769

17177

10862

Sopron, Balf

5086

10862

BALF

Fal R. k. templom

Műemlék Műemlék

I. II.

gótikus gótikus, barokk

3 Balf(Sopron

3770

5087

8902/2

BALF

Műemlék

II.

késő barokk

4 Balf(Sopron

3771

5090

8903

BALF

5 Balf(Sopron

3772

5091

8903

BALF

R. k. kápolna a fürdőben Immaculata-szobor Pietá-szobor

Műemlék Műemlék

III. romantikus III. barokk

6 Balf(Sopron

3773

5088

10862

BALF, Temető

Sírkövek

Műemlék

7 Balf(Sopron

9151

5089

8903

Sopron-Balf

régi fürdőszálló

Műemlék

19329

086/3

no

helység

kor

védési ügyiratok

EOV Y koordinát a

EOV X koordinát a

14.sz

863-4/1953. FOM

470958

259594

14.sz, 17.sz

470956

259583

1779.

863-4/1953. FOM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 863-4/1953. FOM

470842

258996

1840.

5730/1965. ÉM

470810

259016

1736

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

470849

259017

III.

18-19. sz.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

470943

259578

III. késő barokk

18.sz. és 19.sz. vége

8063/1980. OMF

470886

258995

Gy-01D/EPH/640/2/2013.

474572

256661

) 8 Fertőboz

Szt Mihály arkangyal- Műemlék szobor Szent Apollónia Műemlék szobor Emlékcsarnok,Gloriett Műemlék e-kilátó.

III.

9 Fertőboz

3781

4047

019

Apollina dülő

10 Fertőboz

3782

4048

016/7

Csúcsos dűlő

11 Fertőboz

3783

4049

163

Fő u.

R. k .templom

Műemlék

III. barokk

1732, (1903)

12 Fertőboz

3784

4050

127/1

Fő utca 39. előtt

Ecce Homo-szobor

Műemlék

III. barokk

13 Fertőd

3596

4051

141

Madách Imre sétány

v. Esterházy-kastély

Műemlék

I.

vadászkastélyb ól kiépítve barokk

14 Fertőd

3597

4055

128

Bartók Béla u. 1 .

Egykori őrségép. (1.Gránátos-ház)

Műemlék

I.

15 Fertőd

3598

4052

334, 335

Bartók Béla u.

Magtár, v.Marionett színház

Műemlék

I.

16 Fertőd

3599

4053

143

Bartók Béla u.

Híd

Műemlék

I.

17 Fertőd

3600

4059

225

Fő utca

Vendéglő, Ún. udvarosház

Műemlék

I.

68

III. barokk

1780

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

473784

256694

II.

1801.

863-4/1953. FOM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

473328

257340

473651

257246

18.sz. második fele.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

473889

257297

17.sz-i eredetű, 18. sz

1620-58-19/1950. VKM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

486481

255242

barokk

18. sz.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM]

486437

255408

barokk

18. sz.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

486610

255140

18. sz.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

486158

255175

18. sz.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM]

485867

255115

kora klasszicista

barokk

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Fertőd-Süttöri rész Béke utca 83._előtt Fő utca 19.

Szentháromság-oszlop

Műemlék

III. barokk

1725

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

487370

254518

Szent Család szobor

Műemlék

III. barokk

1740.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

485611

255089

333

Gábor Áron utca 1.

Internátus, v. tiszttartói Műemlék ház

I.

barokk

18. sz.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM]

486616

255201

4062

324/2, 324/1

Madách sétány 1.

Műemlék

I.

barokk

18. sz.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM]

485974

255104

3605

4061

327/2, 327/4, 327/5, 327/6, 327/7

Madách Imre sétány

Városháza, ún. Muzsikaház v. Lovarda, Konzervüzem

Műemlék

I.

barokk

18. sz.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM]

486146

255107

3606

4063

740/2

Kőkereszt

Műemlék

III. késő barokk

1786.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

487648

254978

24 Fertőd

3607

4064

335, 334

Fertőd-Süttöri rész Mentes Mihály utca Raktár u.

Műemlék

III. barokk

18.sz. vége

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

486655

255145

25 Fertőd

4325

4054

142, 333, 029, 044, 028, 024, 339/1, 329, 340, 344/1, 134, 132, 129, 145, 126, 151, 328, 327/4, 327/5, 326, 306, 321, 228, 016, 017, 018, 021/2, 021/1, 022, 027/1, 025/2, 019/2, 025/1, 027/2, 023/2, 023/3, 323/1, 323/2, 325, 019/1, 147, 148, 146, 226, 020

Magtár, volt Narancsház Fertőd, v. Eszterházykastély műemléki környezete

26 Fertőd

9939

4056

131, 127/2, 129, 130

Műemlék

I.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM]

486489

255412

27 Fertőd

1144 7

18136

327/4, 327/5, 327/6, 327/7, 327/2

Egykori őrségépület (2. Gránátos-ház) áruház kutyaház

Műemlék

II.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

486326

255095

28 Fertő-

3794

19679

153

Műemléki környezet

3793

19680

153, 101/2, 60/1, 60/2, 60/3, 67, 68, 90

Szent Antal szobor exlege műemléki környezete Szentháromság oszlop ex-lege műemléki környezete

18 Fertőd

3601

4058

542/2

19 Fertőd

3602

4057

150/2

20 Fertőd

3603

4060

21 Fertőd

3604

22 Fertőd

23 Fertőd

(nem Világörökségi terület)

(nem Világörökségi terület)

homok 29 Fertő-

homok

Bartók Béla u. 2 .

69



12540/1966. OMF

barokk

18. sz.


4067

19

Akác u. 10 .

Lakóház

Műemlék

III. népi

479018

255537

3786

4068

20

Akác u. 11 .

Lakóház

Műemlék

III. népi

479006

255535

3787

4069

21

Akác u. 12 .

Lakóház

Műemlék

III. népi

478993

255537

3788

4070

22

Akác u. 13 .

Lakóház

Műemlék

III. népi

478980

255538

3789

4071

24

Akác u. 14 .

Lakóház

Műemlék

III. népi

478964

255537

3793

4066

152/1

Temető

Szentháromság oszlop

Műemlék

III. késő barokk

18.sz. vége, 19.sz-i.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

478428

255476

36 Fertő-

3794

4072

153

R.k. templom előtt

Szent Antal szobor

Műemlék

III. barokk

18. sz.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

478491

255474

homok 37 Fertőrákos

8711

19268

Fertőrákos műemléki jelentőségű területe ex-lege műemléki környezete


38 Fertőrákos

3795

4098

841

Fő utca 119.

R. k. templom

Műemlék

17-18.sz.

470247

266670

39 Fertőrákos

3796

4097

841

Fő u. 119.

Nep. Szt. János szobor Műemlék

III. barokk

18.sz. eleje

863-4/1953. FOM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

470263

266669

40 Fertőrákos

3797

4104

342

Fő u. 139.

Pellengér

Műemlék

II.

barokk

17.sz.

470348

266527

41 Fertőrákos

3798

4111

876

Fő u. 153.

Volt püspöki palota

Műemlék

I.

Középkori eredetű, barokk

470401

266419

42 Fertőrákos

3799

4075

880, 12, 244/1, 245/1, 714, 717, 718, 719, 720

Fő utca 222.

Városfalmaradványok

Műemlék

II.

16. sz.

863-4/1953. FOM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 1620-58-19/1950. VKM, 509/1958. ÉM 120344/1958.MM 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM]

266754

470238

43 Fertőrákos

3800

4077

342

Fő u. 60.előtt (Közterület)

Szentháromság-oszlop

Műemlék

III. klasszicizáló

19. sz. eleje

5730/1965. ÉM

470067

267149

44 Fertőrákos

3801

4076

285

Fő u. 60 .

470064

267160

4113

880

Fő u. 159.

III. népi III. népi

5730/1965. ÉM

3803

Műemlék Műemlék

18. sz.

45 Fertőrákos

Lakóház Lakóház

470446

266347

30 Fertő31 32 33 34 35

homok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok Fertőhomok

342, 699, 706, 707, 708, 709, 710, 711, 712, 713, 754, 755, 756, 757, 769, 770, 771, 773, 781, 782, 788/2, 792, 793, 795, 796, 808, 809, 811, 814, 815/3, 822, 823, 824, 826, 831, 838/2, 843, 881, 882, 145/2, 125, 55, 54, 77, 78, 84/7, 83,14/2,112, 111

70

II.

barokk

17-18.sz.

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 46 Fertőrákos

3804

4117

48

Fő u. 188.

47 Fertőrákos

3805

4122

886/1

Patak sor 19 .

48 Fertőrákos

3806

4105

863

Fő u. 141.

49 Fertőrákos

3807

4073

049

50 Fertőrákos

8254

4078

285

51 Fertőrákos

8711

4074

236, 235, 234, 233, 232, 110, 109, 98, 99, 100, 101, 91, 92, 93, 94, 96, 87, 90, 89, 88, 80, 81, 79, 73, 74, 75, 76, 70, 72, 71, 69, 884/3, 884/2, 874, 883, 875, 876, 160/3, 185, 175/2, 204, 218, 220, 230/1,229/1,710,711, 712, 757,769,755,756, 773,

52 Fertőrákos

8944

4112

101,98,99,100

Fő u. 154. Fő u. 136.

Fő utca 60/A.

Lakóház Nepomuki Szt. Jánosszobor

Műemlék Műemlék

III. népi III. barokk

Turistaszálló, Püspöki malom Mithras-szentély maradványai Károly Imre lakóháza Fertőrákos műemléki jelentőségű területe: településmag

Műemlék

II.

Műemlék

I.

Műemlék Műemléki jelentőség ű terület

III. népi

Lakóház Lakóház

Műemlék Műemlék


Lakóház R.k. plébániaház Lakóház

Műemlék Műemlék Műemlék

8178/1972. OMF

470366

266566

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

470287

266473

1311/1963

470305

266490

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

470728

269148

8178/1972. OMF

470057

267175

15514/1978. OMF

470253

266722

15514/1978. OMF

470204

266811

III. népi III. III. népi

15514/1978. OMF

470281

266600

15514/1978. OMF

470261

266649

15514/1978. OMF, 15514/1978. OMF

470135

267025

15514/1978.OMF, 15514/1978. OMF 15514/1978. OMF

470117

267095

470088

267142

15514/1978. OMF

470125

266889

15514/1978. OMF

470327

266539

barokk

1731.

17-18.sz. 3. sz.

Á/1394/1976. ÉVM 1065/1976. KM

53 Fertőrákos

8945

4102

138/5, 138/6, 138/7, 138/10, 138/8, 138/9

54 Fertőrákos

8946

4100

846

Fő u. 129.

55 Fertőrákos

8947

4099

842/1, 842/2

Fő u. 121.

56 Fertőrákos

8948

4088

238, 237, 239, Fő u. 92 . 240, 241

57 Fertőrákos

8949

4082

257, 258, 259

Fő u. 76 .

Lakóház

Műemlék

III. népi

58 Fertőrákos

8950

4080

279

Fő u. 66 .

59 Fertőrákos

8951

4083

751

Fő u. 77 .

60 Fertőrákos

8952

4103

864


III. népi III. népi III. népi

61 Fertőrákos

8953

4118

46/2, 46/4

Fő u.137., Községháza Fő u. 192.

Lakóház Lakóház Lakóház

740

Fő u. 71 .

15514/1978. OMF

470117

266932

63 Fertőrákos

8955

4121

12

Fő u. 222.

15514/1978. OMF

470475

266363

64 Fertőrákos

8971

4089

233,236,237,23 5, 232, 234,231

Fő u. 94 .

III. népi III. népi III. népi III.

266531

4081

Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék

470383

8954

Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház

15514/1978. OMF

62 Fertőrákos

15514/1978. OMF

470141

267017

65 Fertőrákos

8972

4092

804, 805, 807, 806

Fő u. 101.

829, 827, 828, 830

Fő u. 111.

III. III.

266774

4094

Műemlék Műemlék

470173

8973

Lakóház Lakóház

15514/1978. OMF

66 Fertőrákos

15514/1978. OMF

470204

266727

71

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 67 Fertőrákos

8974

4096

838/1, 838/2

Fő u. 117.

118, 122, 120, 121, 119

Fő u. 144.

III. III.

266692

4106

Műemlék Műemlék

470226

8975

Lakóház Lakóház

15514/1978. OMF

68 Fertőrákos

15514/1978. OMF

470226

266772

69 Fertőrákos

8976

4107

115/3,115/4,117/1, 117/2,117/3, 117/4,114

Fő u. 146.

Lakóház

Műemlék

III.

15514/1978. OMF

470225

266758

70 Fertőrákos

8977

4108

106, 108, 110, 107/1, 107/2, 107/3, 109

Fő u. 148.

Lakóház

Műemlék

III.

15514/1978. OMF

470232

266747

71 Fertőrákos

8978

4109

104/3

Fő u. 150.

266740

4114

70, 71, 72, 76

Fő u. 166.

III. III. népi

470243

8979

Műemlék Műemlék

15514/1978. OMF

72 Fertőrákos

Lakóház Lakóház

15514/1978. OMF

470297

266667

73 Fertőrákos

8980

4116

49

Fő u. 186.

Lakóház Lakóház Lakóház


III. népi III. népi III. népi

15514/1978. OMF

470355

266579

15514/1978. OMF

470386

266515

8178/1972. OMF, 10260/1972. OMF, 15514/1978. OMF

470092

267161

lakóépület Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház

Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék

III. III. III. III. III.

népi népi népi népi népi

15514/1978. OMF

470128

266879

15514/1978. OMF

470122

267065

15514/1978. OMF

470120

267056

15514/1978. OMF

470130

267050

15514/1978. OMF

470169

266785

Lakóház Lakóépület, Régi kovácsműhely

Műemlék Műemlék


15514/1978. OMF

470181

266765

15514/1978. OMF

470174

266902

74 Fertőrákos 75 Fertőrákos

8981

4119

41, 40, 42, 43

Fő u. 196.

8982

4079

280

Fő u. 64 .

76 Fertőrákos

8983

4084

754

Fő u. 79 .

77 Fertőrákos

8984

4085

248, 246, 247, 250

Fő u. 82 .

78 Fertőrákos

8985

4086

245/1, 245/2

Fő u. 84 .

79 Fertőrákos

8986

4087

245/1, 245/2

Fő utca 88.

80 Fertőrákos

8987

4091

801, 800, 803, 797, 798, 799

Fő u. 99 .

81 Fertőrákos

8988

4093

812

Fő u. 103.

82 Fertőrákos

8989

4095

181, 184, 183, Fő u. 116-118. 182

83 Fertőrákos

8990

4101

139, 140, 141

Fő u. 134.

Lakóépület

Műemlék

III. népi

15514/1978. OMF

470201

266820

Lakóház, Falumúzeum. Lakóház Lakóház

Műemlék

II.

népi

15514/1978. OMF

470248

266732

Műemlék Műemlék


15514/1978. OMF

470309

266635

15514/1978. OMF

470451

266398

Műemlék Műemléki környezet

III. népi

12881/1981. OMF

470143

267001

97

Lakóház v. Széchenyi kastély ex-lege műemléki környezete temető

98

Kossuth vége


R. k .templom

Műemlék

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM]

483808

254901

84 Fertőrákos

8991

4110

104/1

Fő u. 152.

85 Fertőrákos

8993

4115

67

Fő u. 172.

86 Fertőrákos

8995

4120

17, 18, 19, 16

Fő u. 214.

87 Fertőrákos

9280

4090

224, 225

Fő u. 98

96 Fertő-

3655

19687

széplak

99 Fertő-

3649

4128

74, 75, 79/2, 81, 82, 83, 90, 91, 92

72

Hősök tere


széplak

72

II.

középkori eredetű, barokk

17281735. 18sz első fele

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 10 Fertő0 széplak

3650

4132

71

Hősök tere

Kálvária

Műemlék

10 1 10 2

Fertőszéplak Fertőszéplak

3651

4133

71

Hősök tere

Szt. Anna szobor

Műemlék

III. barokk

3652

4134

71

Hősök tere

Nepomuki Szt.Jánosszobor

Műemlék

10 3 10 4

Fertőszéplak Fertőszéplak

3653

4135

71

Hősök tere

Mária-oszlop

3654

4131

420/2

Fertőszentmikló si u.

10 5 10 6 10 7 10 8 10 9

Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak

3655

4136

80

3656

4138

16/1

3657

4139

11/1, 11/2

3658

4140

11/1

3659

4143

636, 646, 645, 644

11 Fertő0 széplak

3660

4141

11 Fertő1 széplak

3662

11 Fertő2 széplak

1736, 17671770 között, 19sz eleje 1750 körül

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM]

483778

254921

22509/1958.ÉM120344/1958M M

483795

254903

III. barokk

1750 körül

22509/1958.ÉM120344/1958M M

483797

254891

Műemlék

III. késő barokk

1795.

22509/1958ÉM 120344/1958MM

483890

254905

Szt. József-szobor

Műemlék

III. barokk

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

483967

254523

Hősök tere 3 .

v. Széchenyi kastély

Műemlék

II.

barokk

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM]

483731

254890

Nagy Lajos u. 31 . Nagy Lajos u. 33 . Nagy Lajos u. 35 . Nagy Lajos utca 40-42

Lakóház

Műemlék

II.

népi

8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF

484017

254942

Lakóház

Műemlék

II.

népi

8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF

484027

254942

Lakóház

Műemlék

II.

népi

8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF

484041

254943

Lakóház

Műemlék

III. népi

484047

254906

11/1

Nagy Lajos u. 37 .

Lakóház, Falumúzeum.

Műemlék

II.

népi

8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF

484062

254948

4142

8/1

Nagy Lajos u. 39 .

Lakóház, Falumúzeum.

Műemlék

II.

népi

8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF

484074

254949

3664

4144

6

Nagy Lajos u. 43 .

Népművészeti alkotóház, volt lakóház

Műemlék

II.

népi

484108

254952

11 Fertő3 széplak

3666

4146

656

Nagy Lajos u. 52 .

Lakóház

Műemlék

III. népi

484093

254898

11 Fertő4 széplak

3668

4147

285/2


Immaculata-szobor

Műemlék

III. barokk

11 Fertő5

3680

4129

288

Soproni utca

Sírkő

Műemlék

III. klasszicista

73

I.

barokk

18. sz. második fele 1670 körül

18.sz közepe

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

483628

254631

1833

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

483511

254721

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD széplak 11 Fertő6 széplak

3681

4130

288

Soproni utca


Műemlék

III. barokk

11 Fertő7 széplak

8916

4137

603/1

Nagy Lajos u. 20 .

Lakóház

Műemlék

III. népi

11 Fertő8 széplak

1011 6

4145

5

Nagy Lajos u. 45 .

Lakóház

Műemlék

III. népi

11 Fertő9 széplak

1158 1

18761

71

Hősök tere

Jézus Szíve kálvária

Műemlék

III. barokk

Hegykő

3813

4446

271/2

Fő tér

Pestis-oszlop

Műemlék

Hegykő

3821

4444

270

Temető

Szent Mihály-szobor

Hegykő

3822

4445

043

Hidegség

3823

4451

164/2

12 Hidegség 4

3824

4452

170

12 Hidegség 5 12 Hidegség 6 12 Hidegség 7

3825

4454

3827

12 Hidegség 8

12 0 12 1 12 2 12 3

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

483515

254726

7667/1978. OMF

483899

254868

1593/1988. OMF

484123

254955

1736. 1768

24/2012. (IX. 14.) EMMI

483801

254859

III. barokk

1711

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

480795

255547

Műemlék

III. barokk

1742

5730/1965. ÉM

480754

255563

Pietá-szobor

Műemlék

III. barokk

1720

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

481149

255452

R. k. templom

Műemlék

12-13., 16.sz, 1748, 18.sz második fele

1620-58-19/1950. VKM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

476840

256021

Fő utca

Nepomuki Szt.Jánosszobor

Műemlék

III. barokk

1744.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

476642

256197

73

Hősök tere

Harangtorony

Műemlék

III. népi

476675

256262

4455

17

Fertő utca 11.

Lakóház

Műemlék

III. népi

8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF

476701

256314

3831

4457

019/8

Homoki u.

Szent György szobor

Műemlék

III. késő barokk

1784, (1908)

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

477532

255722

3832

4458

063/60

Nagycenki u.

Ecce Homo szobor

Műemlék

III. barokk

1684, (1908)

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

476235

255890

temető


1780 körül, 1886. 18. sz

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

476874

255981

3714/1978. OMF

476630

256222

12 9

I.

román, barokk

19.sz má sodik fele

rendezési t

13 Hidegség 0

3833

4453

163/1, 163/2

Temető

Temetőkereszt

Műemlék

III. késő barokk

13 Hidegség 1

8898

4456

6/1

Fő u. 19 .

R. k. plébániaház

Műemlék

III.

74

1696

barokk

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 13 sarród 2

település kp


13 Sarród 3

3715

4696

108

Fő u.

R. k. templom

Műemlék

13 Sarród 4 13 Sarród 5

3716

4697

163

Fő u.

Pestis szobor

Műemlék

3717

4698

217

Fő tér

Sarród

3718

4699

125/1

Nagycenk

9862

13054

304/17

Nagycenk

9862

13055

304/17, 304/18

Nagycenk

3841

4602

45/1

Nagycenk

3842

4607

447

14 Nagycenk 1

3843

4596

14 2 14 3 14 4 14 5 14 6

Nagycenk

3844

Nagycenk

III. barokk, klasszicista stílusban átépítve III. barokk

1752, 19. sz első felében

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

485981

256945

1741.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

485823

256854

Pietá-szobor és kereszt Műemlék

III. rokokó

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

485644

256753

Fő u.

temetőkapu kőurnái

Műemlék

III. rokokó

1760 körül, 19. sz vége 1755.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

486048

256949

Dózsa György körút Dózsa György körút Iskola utca 1416. Széchenyi István tér 5

Istálló I. (nyugati istálló) Istálló II. (keleti istálló) Ecce Homo szobor

Műemlék

III.

9957/1985. OMF

472796

254031

Műemlék

III.

9957/1985. OMF

472894

254039

Műemlék

III. barokk

22509/1958.ÉM120344/1958M M

473531

253499

R. k. plébánia

Műemlék

I.

barokk

18. sz. átalakítva 1865-ben.

5730/1965. ÉM

473341

253599

452/2

Széchenyi István tér

Műemlék

I.

barokk

473326

253451

452/2

Műemlék

II.

22509/1958.ÉM120344/1958M M

473347

253457

3845

4608

448

R. k. templom

Műemlék

I.

Nagycenk

3846

4605

451

Nagycenk

3847

4606

451

Nagycenk

3848

4604

658/5, 658/1, 658/4, 658/2, 658/6

Széchenyi István tér Széchenyi István tér Széchenyi István tér Széchenyi István tér Kiscenki út 3.

1778. átépítve 18061810 k 18-19.sz.

1620-58-19/1950. VKM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

4597

Széchenyi család sírkápolnája a r.k. temetőben Sírkövek

14 Nagycenk 7

4309

4603

0187, 551, 661, 0145, 657, 707, 0159/1, 673, 560, 558, 559, 658/4, 658/5, 658/6, 658/2, 658/1, 660

14 Nagycenk

3848

16430

658/4

13 6 13 7 13 8 13 9 14 0

1663.

18601864.

22509/1958.ÉM120344/1958M M

473333

253562

Nep. Szt. János szobor Műemlék

Terv.: Ybl Miklós III. barokk

18. sz.

22509/1958.ÉM120344/1958M M

473415

253596

Pietá szobor

Műemlék

III. barokk

1714

22509/1958.ÉM120344/1958M M

473420

253607

v.Széchenyikastélyegyüttes: múzeum, lovasiskola, szálloda

Műemlék

1750 körül, Átép1800 -as évek elején , 18341840

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 464/1972. I. Mh. ÉVMMM, 4024/1972. OMF

Kiscenki út

Nagycenk. v. Széchenyi-kastély műemléki környezete


Kiscenki út 3.

Méntelep

Műemlék

473967

254096

75

I.

barokk, terv: Ringer József, Hild Ferdinánd

12.538/1966. OMF

I.

464/1972. I. Mh. ÉVM-MM, 4024/1972. OMF

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 8 14 Nagycenk 9

3848

16431

658/1

Kiscenki út 3.

Széchenyi-kastély kertje

Műemlék [tartozék]

I.

464/1972. I. Mh. ÉVM-MM

15 Nagycenk 0

3848

18191

658/5

Kiscenki út 3.

Széchenyi emlékmúzeum

Műemlék

I.


473944

254145

15 Nagycenk 1

3848

18192

658/2

Kiscenki út 3.

Vöröskastély (kastélyszálló)

Műemlék

I.


473887

254145

15 Nagycenk 2

3848

18193

658/6

virágház (kastélyszálló)

Műemlék

I.


473875

254116

15 Nagycenk 3 15 Nagycenk 4

9365

4601

653

II.

1815

932/1982. OMF

474104

254067

4598

304/2, 304/3, 304/4, 304/5, 304/7, 304/9, 304/10, 304/11, 304/12, 304/13, 304/14, 304/15, 304/16, 304/17, 304/18, 304/19, 304/20, 304/6

Egykori gázgyártó épület középrizalitos empire nagyistálló

Műemlék

9861

Hidegségi utca 3. Dózsa György krt.

Műemlék

III.

1810 körül

9956/1985. OMF

472823

254093

15 Nagycenk 5

9862

4599

304/2, 304/3, 304/4, 304/5, 304/7, 304/9, 304/10, 304/11, 304/12, 304/13, 304/14, 304/15, 304/16, 304/17, 304/18, 304/19, 304/20, 304/6

Dózsa György körút

Két hosszú istálló épület

Műemlék

III.

1840 körül

9957/1985. OMF

15 Nagycenk 6

9863

4600

304/2, 304/3, 304/4, 304/5, 304/7, 304/9, 304/10, 304/11, 304/12, 304/13, 304/14, 304/15, 304/16, 304/17, 304/18, 304/19, 304/20, 304/6

Dózsa György krt.

Földszintes empire intézői lak, majorság

Műemlék

III.

1810 körül

9958/1985. OMF

472857

253982

76

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD FÜGGELÉK: Fertőd történeti kertként védendő területek hrsz.

Tulajdonos

Jelenlegi műemléki védettség

Tervezett védettség

014 015 016 017 018 019/1 019/2 020 021/1 021/2 022 023/1 023/2 023/3 024 025/1 025/2 026 027/1 027/2 028 029 030 031 035 040/1

Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Soproni Vízmű Zrt. Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyar Állam Magyar Állam Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Fertőd Város Önkormányzat Magyar Állam Fertőd Város Önkormányzat Fertőd Város Önkormányzat Magyar Állam

nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Műemlék Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert

Fertőd

040/3

Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt.

nincs

Történeti kert

Fertőd

040/4


nincs

Történeti kert

Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd

040/5 041 042 043/1 043/3 043/4 044

Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. Fertőd Város Önkormányzat Fertőd Város Önkormányzat Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Fertőd Város Önkormányzat

nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert

Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd

045 046/2 046/3 046/4 046/5 046/6 047 048/1 048/3

Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. Magántulajdon Fertőd Város Önkormányzat Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magyar Állam Fertőd Város Önkormányzat Magántulajdon

nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert

Település

Helyrajzi szám

Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd

77

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd

048/4 048/5 048/6 048/7 048/8 048/9 048/10 051 052/2 052/4 052/5 052/6 052/7 052/8 052/9 052/10 0215

Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd

0216 126 127/2 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137/1 137/2 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148

Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd

225 322 323 324/1 324/2 325 326 327/2

Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Fertőd Város Önkormányzat Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magyar Állam fertődi Gyümölcstermesztési Intézet Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Fertőd Város Önkormányzat Magyar Állam Magyar Állam Fertőd Város Önkormányzat Fertőd Város Önkormányzat Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Fertőd Város Önkormányzat Fertőd Város Önkormányzat Fertőd Város Önkormányzat Fertőd Város Önkormányzat Osztott tulajdon: Magyar Állam, Fertőd és Vidéke Áfész Fertőd Város Önkormányzat Fertőd Város Önkormányzat Magyar Állam Fertőd Város Önkormányzat Fertőd Város Önkormányzat Fertőd Város Önkormányzat Magyar Állam

78

nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Műemlék

nincs nincs nincs Műemlék nincs nincs Műemlék nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs Műemlék nincs Műemlék nincs nincs nincs nincs nincs

Műemlék Történeti kert Történeti kert Műemlék Történeti kert Történeti kert Műemlék Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Műemlék Történeti kert Műemlék Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert

Műemlék nincs nincs Műemlék nincs nincs nincs Műemlék

Műemlék Történeti kert Történeti kert Műemlék Történeti kert Műemlék Történeti kert Műemlék

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd

327/4 327/5 327/6 327/7 328 329 330/1 330/2 330/3 331 332 333 334 335 336 337 338/1 338/2 339/1 339/2 340 341 342/1 342/2 342/3 342/4 342/5 342/6 343 344/1 344/2 345 346/1 346/2 346/3 346/4 347 348/1

Magyar Állam Fertőd Város Önkormányzat Magyar Állam Magyar Állam Fertőd Város Önkormányzat Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Fertőd Város Önkormányzat Fertőd Város Önkormányzat Fertőd Város Önkormányzat Magyar Állam Fertőtáj Mgtsz. Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam

nincs nincs Műemlék nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs Műemlék Műemlék Műemlék nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

Történeti kert Történeti kert Műemlék Történeti kert Történeti kert Műemlék Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Műemlék Műemlék Műemlék Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Műemlék Műemlék Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Műemlék Történeti kert Történeti kert Történeti kert Műemlék Történeti kert Műemlék Történeti kert Történeti kert Műemlék

Fertőd Fertőd Fertőd

348/3 348/4 350

Osztott tulajdon: 11 önkormányzat között Magyar Állam Fertőd Város Önkormányzat

nincs nincs nincs

Történeti kert Történeti kert Történeti kert

Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd Fertőd

357/1 373 374 375 376 377 1229/1 1229/3

Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Rt Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magyar Állam Magántulajdon

nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert

79

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD egyéb települések: Fertőszentmiklós Fertőszentmiklós Fertőszentmiklós Fertőszentmiklós Fertőszentmiklós Fertőszentmiklós Fertőszentmiklós

1499/9 1499/10 1499/11 1499/12 1499/13 1499/14 1499/15

Magántulajdon Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt.

nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert Történeti kert

Petőháza

049


nincs

Történeti kert

Petőháza

050


nincs

Történeti kert

Petőháza

051


nincs

Történeti kert

Petőháza

052/1


nincs

Történeti kert

052/3


nincs

Történeti kert

052/4


nincs

Történeti kert

Petőháza Petőháza

80


TURISZTIKAI VONZERŐVEL RENDELKEZŐ LÁTNIVALÓK

(Készült a Magyar Turizmus Zrt. adatbázisa alapján) FERTŐBOZ

műemlék: emlékmű

Gloriette kilátó

9493 Fertőboz, Csúcsos Dűlő

templom

Fertőbozi Római Katolikus Templom

9493 Fertőboz, Fő u. 16.

műemlék: vár, kastély, palota, kúria múzeum: emlékmúzeum

Esterházy Kastély

9431 Fertőd, Haydn utca 2. 9431 Fertőd, Haydn utca 2.

FERTŐHOMOK

templom: templom

Szent Anna Templom Faluház

FERTŐRÁKOS

múzeum: tájmúzeum, kiállítóhely műemlék: emlékmű műemlék: vár, kastély, palota, kúria

Fertőrákos Püspökipalota

9421 Fertőrákos, Fő utca 158.

természeti érték: kirándulóhely

Vízi rence túraútvonal

9421 Fertőrákos, Csárdakapui-csatorna

műemlék: egyházi épület

Mithras-szentély

múzeum: muzeális emlékhely, szabadtéri múzeum természeti érték: tájvédelmi körzet

Mithras-szentély

múzeum: szakgyűjtemény, szakmúzeum templom: templom

Kalcitkristály Múzeum

9421 Fertőrákos, a határátkelő mellett 9421 Fertőrákos, a határátkelő mellett 9421 Fertőrákos Elhelyezkedés: Fertőrák osi Kőfejtő 9421 Fertőrákos, Fő utca 99. 9421 Fertőrákos, Fő utca 121.


Kövi Benge Tanösvény

9421 Fertőrákos, Püspöki kőfejtő

múzeum: muzeális emlékhely, szabadtéri múzeum természeti érték: barlang

Kőfejtő

9421 Fertőrákos, Fő út 1. 9421 Fertőrákos, Fő út 1.

FERTŐD

Esterházy Kastély

Pellengér

Kőfejtő Fennsík

Római Katolikus Plébániatemplom

81

Kőfejtő

9492 Fertőhomok, Akác utca 9492 Fertőhomok, Akác utca 10. 9421 Fertőrákos, Fő utca 139.

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD FERTŐSZÉPLAK

műemlék: népi építészeti emlék

Fertőszéplaki Tájházak

múzeum: emlékmúzeum

Vasúti Lámpamúzeum

múzeum: tájmúzeum, szabadtéri múzeum

Falumúzeum

templom: templom

Mindenszentek Plébániatemplom

9436 Fertőszéplak, Hősök tere, Nagy Lajos utca 5.

HEGYKŐ


Pestis Emlékoszlop

9437 Hegykő, Kossuth Lajos utca

NAGYCENK

múzeum: kiállítóhely

Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi István Emlékkiállítása Mauzóleum

9485 Nagycenk, Kiscenki út 3.


SARRÓD

9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos u. 31-19. 9436 Fertőszéplak, Soproni utca 13 9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos utca 31-39

9485 Nagycenk, Széchenyi tér 7.

természeti érték: természetvédelmi terület

Nagycenki hársfasor

9485 Nagycenk, Kiscenki u. 3.


Széchenyi Sírkápolna

9485 Nagycenk, Széchenyi tér (temető)

múzeum: szakgyűjtemény, szabadtéri múzeum

Szabadtéri Kisvasút Kiállítás

9485 Nagycenk, Kiscenki út

templom: templom

Szent István Plébániatemplom

9485 Nagycenk, Széchenyi tér 5.


Sziki Őszirózsa Tanösvény

9435 Sarród, külterület

múzeum: tájmúzeum

Fertő-Hanság Nemzeti Park

9435 Sarród, RévKócsagvár

természeti érték: nemzeti park

Fertő - Hanság Nemzeti Park

9435 Sarród, RévKócsagvár


Kócsagvár

9435 Sarród, RévKócsagvár 4.


Gyöngyvirág Tanösvény

9435 Sarród, Fertőmelléki-dombsor

múzeum: helytörténeti gyűjtemény, szakgyűjtemény, történeti múzeum

Petőházi Cukoripari és Helytörténeti Gyűjtemény

9443 Petőháza, Kinizsi utca 51.

természeti érték: arborétum, botanikus kert

Petőházi Arborétum

9443 Petőháza, Kinizsi Pál

múzeum: szakmúzeum

Polgári Lakások

9400 Sopron, Fő tér 6. (Fabricius ház)

múzeum: emlékmúzeum, szakmúzeum

Bányászati Emlékmúzeum

9400 Sopron, Óbrennbergi utca 14.

templom: templom

Evangélikus Templom

9400 Sopron, Templom utca 10.

múzeum: szakgyűjtemény, helytörténeti gyűjtemény, szakmúzeum

Római Kori Kőtár

9400 Sopron, Fő tér 6. (Fabricius ház)

természeti érték: tájvédelmi körzet

Soproni Tájvédelmi Körzet

9400 Sopron, Sopronihegység

KÖRNYEZŐ LÁTNIVALÓK: PETŐHÁZA

SOPRON

82

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Elhelyezkedés: A tájvédelmi körzet a Soprontól nyugatra eső Soproni-hegység területe. templom: templom

Szent István templom

9400 Sopron, Szent István park 1.


Pannónia Galéria

9400 Sopron, Várkerület 75.

templom: templom

Szent Benedek Rend Nagyboldogasszony Temploma (Bencés /Kecske/ Templom)


múzeum: szakgyűjtemény, szakmúzeum

Központi Bányászati Múzeum



Károly Kilátó

9400 Sopron, Lőverek


Széchenyi Múzeumvasút

9400 Sopron, Mátyás királ yutca 19.

múzeum: egyházi gyűjtemény

Ó-Zsinagóga

9400 Sopron, Új utca 22.

műemlék: lakóház

Lábasház

9400 Sopron, Orsolya tér 5.

múzeum: muzeális emlékhely, szabadtéri múzeum

Páneurópai Piknik Emlékhely

9400 Sopron Sopronkőhida, Fő utca

múzeum: helytörténeti gyűjtemény, szakmúzeum

Storno Gyűjtemény

9400 Sopron, Fő tér 8.

templom: templom

Mária - Magdolna Templom

9400 Sopron, Ady E.út

természeti érték: arborétum, botanikus kert

Botanikus Kert

9400 Sopron, BajcsyZsillinszky u. 4.

műemlék: köztéri szobor

Szentháromság-szobor

9400 Sopron, Fő tér

múzeum: szakgyűjtemény, emlékmúzeum, szakmúzeum

Pék-Ház

9400 Sopron, Bécsi utca 5.


Evangélikus Egyházközség Gyűjteménye


templom: templom

Karmelita Kolostor

9400 Sopron, Kolostorhegy utca 2.

múzeum: helytörténeti gyűjtemény, szabadtéri múzeum

Tűztorony


természeti érték: látogató- és oktató központ

Ligneum Látogatóközpont

9400 Sopron, BajcsyZsilinszky utca 4.

templom: kápolna

Nepomuki Szent János Kápolna

9400 Sopron, Villa sor 32.

templom: templom

Keresztelő Szent János Templom

9400 Sopron, Bécsi utca

templom: templom

Szent Mihály templom

9400 Sopron, Szent Mihály utca


Katolikus Gyűjtemény

9400 Sopron, Várkerület 25.

83


műemlék: történeti kert

Amfiteátrum

9400 Sopron, Bécsi utca


Lábasház-időszaki kiállítások


templom: templom

Árpád Házi Szent Margit (Juliáneum)

9400 Sopron, Szent Margit utca 4.


Pihenő kereszt

9400 Sopron, Balfi út

természeti érték: állami erdőgazdaság

Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

9400 Sopron, Honvéd utca

múzeum: szakmúzeum, kiállítóhely, szakgyűjtemény

Ligneum Látogatóközpont - Nyugat-magyarországi Egyetem

9400 Sopron, BajcsyZsilinszky u. 4.

múzeum: szakmúzeum

Patika-Ház


múzeum: helytörténeti gyűjtemény

Fórum Kiállítás

9400 Sopron, Új utca 1.

múzeum: emlékmúzeum, kiállítóhely

Soproni Horváth József Gyűjtemény

9400 Sopron, Hátsókapu 2.


Gambrinus - Ház



Fabricius - Ház



Fabricius - Ház


templom: templom

Szentlélekplébániatemplom

9400 Sopron, Szentlélek utca 2.

templom: templom

Szent György Templom

9400 Sopron, Szent György utca 7.

múzeum: szakgyűjtemény

Erdészeti Gyűjtemény


templom: templom

Szeplőtelen Fogantatás Templom


templom: templom

Szent Imre Templom

9400 Sopron, Révai Miklós utca 1.

műemlék: egyéb

Városháza


templom: templom

Szent Júdás Tádé Templom (Domonkos Templom)

9400 Sopron, Széchenyi tér 4.


Káptalan Terem


múzeum: helytörténeti gyűjtemény

Zettl-Langer Gyűjtemény

9400 Sopron, Balfi utca 11.

84


SZABADIDŐS AKTIVITÁSOK INFRASTRUKTÚRÁJA (Készült a Tourinform Sopron adatbázis alapján) BAKANCSOS túrák

Soproni hegység Natúrpark

9400 Sopron, Honvéd u. 1, 30/929-12-04 www.sopronihegyseg.hu [email protected]

Mithras-barlang

Felsőrákos www.fertorakosikirandulas.hu Tel.: 99/355-409

Tanösvények és túrák: Károly-kilátó túra (2,5 km) Ciklámen tanösvény (6 km) Gyöngyvirág tanösvény (3,5 km; 8 bemutató állomás) Kövi benge tanösvény

Tel.: 20/9211-493 Fertő–Hanság Nemzeti Park

Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév Kócsagvár Pf.: 4. Tel.: 99/537-620, 537-622, www.ferto-hansag.hu [email protected]

Szabadidős tevékenység kínálata: erdei iskolákat, vezetett séták és kirándulások, oktatás, madárles, lovaskocsikázás, kenu- és kerékpáros túrák szervezése, kerékpárkölcsönzés.

Kiindulópont: Fertőszéplak, a Fertőtáj Világörökség titkársága

www.fertotaj.hu

KERÉKPÁROZÁS KERÉKPÁRÚT

KERÉKPÁRBOLTOK ÉS SZERVIZEK

Kerékpárút a Fertő– Hanság Nemzeti Park védőzónájában BCA kerékpárszaküzlet és szerviz Fricikli kerékpárbolt és műhely

Kétkerék Sport és

9400 Sopron, Lackner K. u. 10. 99/524-341 [email protected] 9400 Sopron, Balfi u. 59. 99/325-021 www.fricikli.hu [email protected] 9400 Sopron, Rákóczi u. 14. 99/340-431

85

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD szerviz

Tóth és Fia kerékpárbolt és műhely KERÉKPÁRKÖLCSÖNZÉS

Tóth és Fia kerékpárbolt és műhely Ráspi kerékpárkölcsönző

www.ketkerek-sport.hu [email protected] 9400 Sopron, Bécsi u. 13. 99/334-001 [email protected] 9400 Sopron, Bécsi u. 13. 99/334-001 [email protected] 9421 Fertőrákos, Fő u. 76. 99/355-439 Horváth Józsefné [email protected]

Turisztikai központ

9400 Sopron, Deák tér 99/505-438 (szezonális nyitva tartás) [email protected]

LOVAGLÁS KIJELÖLT LOVASTÚRA ÚTVONAL

LOVAS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK

Ilonamajor

Széchenyilovasiskola Vadon Lovasklub,

Kurszán - Kende,

LOVASBOLT

Nóniusz Lovasbolt

(17 km) Ágfalvától a Pisztrángos tó érintésével Brennbergbányán és Görbehalmon vezet keresztül. Hidegség 99/532-210 www.ilonamajor.hu [email protected] Sopron – Nagycenk, Dózsa krt. 52. 99/360-196, 20/465-46-71 [email protected] Ágfalva, Magyar u. 25. 99/330-925, 30/216-02-69 [email protected] Harka 20/466-59-35 www.lovasijaszateshagyomany.hu [email protected] 9400 Sopron, Ógabona tér 20. 30/996-44-46 [email protected]

VÍZPARTI ÜDÜLÉS: HORGÁSZAT

Horgászhelyek

HORGÁSZBOLTOK ÉS ENGEDÉLYEK

Sopron és Vidéke Horgász Egyesület

A tavak és csatornák horgászhelyei – Fertő-tó, Rákos-patak csatorna, Kis- és Nagy-Tómalom, Ibolya-, Szalamandra-, valamint a Fehér úti tó – ponty, kárász, keszeg, süllő, csuka, angolna halfajokban bővelkednek. 9400 Sopron, Csengery u. 55. 9401 Sopron, Pf. 165. 99/334-148 30/527-70-01

86


Pisztráng Horgász Egyesület

SÉTAHAJÓZÁS

Angel Shop Horgászbolt

9400 Sopron, Várkerület 57. 99/318-514 (horgászengedély)

Milo Horgászüzlet

9400 Sopron, Lackner K. u. 48. 99/334-999

Fertő Tavi Hajózási Kft.

Drescher Hajózási Kft.

VITORLÁS SZÖVETSÉGEK ÉS EGYESÜLETEK A Fertő tavon a hazai és nemzetközi vitorlásfutamokat májustól szeptemberig rendezik meg.

Fertő Tavi Vitorlás Szövetség Fertő Tavi Vitorlázó Egyesület

Fertő Tavi Túravitorlázó Egyesület Szigethi

KENUTÚRA VEZETÉS

Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Na-Túra 2000 Bt.

VÍZPARTI FÜRDÔHELYEK

Tómalom-Fürdő Fertő tavi vízitelep

USZODA ÉS STRANDFÜRDŐ

9400 Sopron, IV. László kir. u. 8. 99/318-292

Lövér Fürdő Csík Ferenc uszoda Sá-Ra Termál Kft.

Petőházi strand

9421 Fertőrákos, hajókikötő 99/355-165 www.fertohajo.hu [email protected] 9400 Fertőrákos, hajókikötő 99/355-361 www.fertotavihajoutak.hu [email protected] 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 2. 20/918-56-50 9494 Balf, Pilerin u. 30. 30/957-53-34 [email protected] 99/511-570 9400 Sopron, Zárányi u. 44. 99/323-537

9400 Sopron, Lővér krt. 57. 30/959-10-24 www.szigethi.hu [email protected] 9435 Sarród, Kócsagvár 99/537-520 www.ferto-hansag.hu [email protected] 9400 Sopron, Várkerület 59. 30/986-64-88 www.na-tura.hu [email protected] 9400 Tómalom 99/312-893 9421 Fertőrákosi öböl 99/355-340 www.sopviz.hu 9400 Sopron, Lövér krt. 82. 99/513-423 www.sopviz.hu 9437 Hegykő, Fürdő u. 5. 99/540-220 www.saratermal.hu, [email protected] 9443 Petőháza, Kinizsi u. 50. 99/380-923

87


TERMÁLFÜRDŐ

Balfi gyógyfürdő

Petőházi Termálfürdő SÁ–RA Termál Kft.

9494 Balf, Fürdő sor 8. 99/314-060 www.gyogyfurdobalf.hu [email protected] 9443 Petőháza, Kinizsi u. 50. 99/380-923 9437 Hegykő, Fürdő u. 5. 99/540-220 www.saratermal.hu

EGYÉB REKREÁCIÓ KALANDPARK

Lővér Kalandpark

TERRAIN SÉTAPÁLYÁK, ERDEI TORNAPÁLYA, FUTÓPÁLYÁK

Soproni Gyermekés Ifjúsági Tábor, Erdô Háza

MOTOCROSS

Nagycenki motocross-pálya,

SPORTLÉTESÍTMÉNYEK

SC Sopron

Sopron, Lővér körút (Károly kilátói parkoló) 70/396-70-80 [email protected] Soproni-hegység 9406 Sopron, Brennbergi út 99/506-210 www.tabor.sopron.hu [email protected] Nagycenk, Pereszteg

MKB Aréna

Kurucdombi Sporttelep SVSE sporttelep Tornacsarnok

TENISZ

SVSE Sporttelep (fedett) Hotel Szieszta

Hotel Sopron teniszpálya

PAINTBALL-ARÉNA

9400 Sopron, Káposztás u. 4. 99/353-939 www.sopronsport.hu 9400 Sopron, Lackner K. u. 48. 99/311-250 www.mkbarenasopron.hu 9400 Sopron, Kuruc krt. 2. 99/335-664 9400 Sopron, Lövér krt. 1. 99/349-124 9400 Sopron, Paprét 27. 99/349-039 9400 Sopron, Lövér krt. 1. 99/349-124 9400 Sopron, Lövér krt. 74. 99/314-260 www.hotelszieszta.hu 9400 Sopron, Fövényverem 7. 99/512-261 www.hotelsopron.hu [email protected] 9492 Fertőhomok 20/939-1036 Facebook: Painballsport Sopron

88

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 9400 Sopron, Bécsi domb Nyitva: április–november Tel.: 20/433-3505 www.bobozas.hu [email protected]

NYÁRI BOBPÁLYA

9400 Sopron, Lackner K. u. 48. BILIÁRD-TEKE-SQUASH

Steven’s Biliárd Pin's Bowling Sörözô, squash pályák Mega Sportközpont, squash pályák

SÍ-, SNOWBOARDKORCSOLYAKÖLCSÖNZÉS

9400 Sopron, Lackner K. u. 48. 99/349-327

9400 Sopron, Pozsonyi u. 2. 99/326-779 [email protected]

Szenko Sport

9400 Sopron, Lövér krt. 26. 99/523-723

Magyar Extrém Sport Club

9400 Sopron, Petőfi tér 70/409-63-55 www.mesc.hu 9400 Sopron, Kertvárosi u. 20.

Sunsport

89


A KÖZLEKEDÉSI FEJEZET MELLÉKLETEI

MELLÉKLETEK:

1.

FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK 2012. (Évi átlagos napi forgalom 2012.)

2. GYALOGOS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK TÉRKÉPE A KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS TURISTAUTAKKAL KIEGÉSZÍTVE

3. A VASÚTHÁLÓZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉT ÉRINTŐ ELEMEINEK SZAKASZAI A „FERTŐ VILÁGÖRÖKSÉGI” TERÜLETEN1

4. AZ ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI KERÉKPÁRÚT-HÁLÓZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉT ÉRINTŐ ELEMEINEK SZAKASZAI A „FERTŐ VILÁGÖRÖKSÉGI” TERÜLETEN

5.

VIZIKÖZLEKEDÉS

6.

FORRÁSOK, FELHASZNÁLT ELŐZMÉNYEK ÉS IRODALOMJEGYZÉK

1

A 2 – 4. sz. mellékleteket a Győr-Moson-Sopron megyei TrT alapján állítottuk össze: a „Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgyűlésének 12/2010. (IX. 17.) számú rendelete a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervről szóló 10/2005. (VI. 24.) számú rendelet módosításáról” 1/2 – 1/8.sz. mellékleteinek kivonatolásával

90

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD MELLÉKLETEK: 1.

FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK 2012. (Évi átlagos napi forgalom 2012.)

(Forrás: Magyar Közút Nonprofit ZRt.: Az országos közutak 2012. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma; Az országos közúthálózat átlagos napi forgalma 2013.) 1.1. Főutak /ÁNF 2012./:

91

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 1.2. Mellékutak /ÁNF 2012./:

92

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 2.

GYALOGOS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK TÉRKÉPE A KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS TURISTAUTAKKAL KIEGÉSZÍTVE

93

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 3. A VASÚTHÁLÓZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉT ÉRINTŐ ELEMEINEK SZAKASZAI A „FERTŐ VILÁGÖRÖKSÉGI” TERÜLETEN2 2.1 Tervezett nagysebességű vasútvonal - ― - (nem érinti) - -- 2.2. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak ― Győr - Sopron - (Ausztria) 2.3. Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak ― Fertőszentmiklós - (Ausztria) 2.4. Vasúti mellékvonalak -―2.5. Keskenynyomtávú vasútvonal -- Fertőboz - Nagycenk

4. AZ ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI KERÉKPÁRÚT-HÁLÓZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉT ÉRINTŐ ELEMEINEK SZAKASZAI A „FERTŐ VILÁGÖRÖKSÉGI” TERÜLETEN 3.1. Az Országos kerékpárút törzshálózatból: „9. Dunántúli határmenti kerékpárút” szakaszok közül: ― 9.I: Fertőhomok - Fertőrákos - (Ausztria) ― 9.J: Sarród - (Ausztria) 3.2. A Térségi kerékpárút-hálózatokból -- (Ausztria) - Sopron - Sopron (Balf) -- Fertőd - Agyagosszergény - Vitnyéd - Kapuvár - Osli - … - Lébény - Öttevény - Abda - Győr -- Fertőd (Tőzeggyármajor) - Kapuvár - … - (Vas megye) -- Fertőd (Tőzeggyármajor) - (Ausztria) -- Nagycenk - Sopron (Balf) -- Fertőboz - Nagycenk 2

A 2 – 4. sz. mellékleteket a Győr-Moson-Sopron megyei TrT alapján állítottuk össze: a „Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgyűlésének 12/2010. (IX. 17.) számú rendelete a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervről szóló 10/2005. (VI. 24.) számú rendelet módosításáról” 1/2 – 1/8.sz. mellékleteinek kivonatolásával

94

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD -- Hidegség - Nagycenk - (Ausztria) -- Fertőd - Csapod

5.

VIZIKÖZLEKEDÉS

4.1. Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak Győr-Moson-Sopron megyét érintő szakaszai a „Fertő világörökségi” területen A vízi út neve

A szakasz (fkm – fkm) A vízi út osztálya

Fertő tó

--

II

4.2. Győr-Moson-Sopron megyei Kikötők - a „Fertő világörökségi” területen Közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötő: -―Személyforgalmi kikötő: ― Fertőrákos.

6. -

-

FORRÁSOK, FELHASZNÁLT ELŐZMÉNYEK ÉS IRODALOMJEGYZÉK GyMSm.TrT: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgyűlésének 12/2010. (IX. 17.) számú rendelete a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervről szóló 10/2005. (VI. 24.) számú rendelet módosításáról OTrT: az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény Magyar Közút Nonprofit ZRt. (http://internet.kozut.hu/Lapok/forgalomszamlalas…): - Az országos közutak 2012. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma; Az országos közúthálózat átlagos napi forgalma 2013. - A közúti forgalom figyelemmel kísérése 2010.; Az országos közutak 2010. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma

-

-

Fertő–Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökség Kezelési Terve; Vienna, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, November 2003.” Készítették: Stadtland – AVL, Bécs, - VÁTI KHT, Budapest https://maps.google.com/maps 2013. GYMS megye nyugati részének közúthálózati térképe 2009. (forrás: KHEM: in: http://roads.attus.hu/road_plans/kozut.html) Fertő-Hanság Nemzeti Park Térsége Területrendezési Terve, Megalapozó tervi munkarészek: Szakági összefoglaló 1998. (Urbanitás – Pestterv Kft, Gen. Tervező: Burányi Endre) Somfai András: a GyMS megyei mellékúthálózat fejlesztése („program ajánlat” 2002.) Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; 2010. április/

Fertő – Hanság NP Kezelési terv MAD munkaanyag (Készítő: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2008 - .) 95

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD -

Az osztrák–magyar Fertõ térség fenntartható közlekedése – Megvalósíthatósági Tanulmány 2003.október hó. /MVT/ Hiv.sz.: HU001503-29/2 (Projekt menedzser: Reischl Gábor (FH-NP Ig.); Projekt koordinátor: Dr Csemez Attila); bin/rhti/dokutar/dokulist_guest.cgi?mode=1&parentid=68

96

forrás:

http://www.westpa.hu/cgi-


VÍZGAZDÁLKODÁS

/AZ ALÁBBI FEJEZET ÖSSZEFOGLALÓ ANYAGA A MAD I. KÖTET 4.5. FEJEZETÉBEN TALÁLHATÓ/

4.5. Vízgazdálkodás és a vízgazdálkodással összefüggő tevékenységek – nád- és halgazdálkodás, tógazdálkodás- komplex tóhasználat – hatásai - TELJES ANYAG A „Fertő …” kultúrtáj világörökségi terület vízgazdálkodási szempontból a Dunai vízgyűjtő Rábca – Fertő részvízgyűjtőjének vízrajzi szempontból egyedi, különleges része, amelyet egy Európában egyedülálló sekély – sós állóvíz, a Fertő tó és ennek feltöltődött mederzónájában kialakult nagykiterjedésű nádas jellemez. A nádas zóna és a hozzá csatlakozó parti sáv vízgazdálkodási szempontból jelentős antropogén beavatkozások nyomait mutatja, ezek legszembeszökőbb eredménye a csatornák sűrű hálózata, amelyek sajátos rajzolata összetéveszthetetlen képet alkot minden felülnézeti vetületen: akár a légi- és űrfelvételeken, akár a morfológiai – vízrajzi térképeken. Azt a tényt, hogy a világörökségi terület táji – vízgazdálkodási szempontból egy nagyobb morfológiai egység része, alátámasztja a felszíni vízhálózatokat bemutató alábbi kartogram is, amely jól szemlélteti a tóparti nádas csatornarendszerhez hasonló struktúra kiterjedését a tótól délkeletre elterülő Hanság irányába. Táji – természetföldrajzi szempontból – a vonatkozó számos kutatás és az ezekből levont következtetések ismertetése nélkül is – egyértelmű, hogy a Fertő - Hanság egységet képez, nemcsak vízrajzi, hanem tágabban értelmezett morfológia szempontból is. Ez az egység legnyilvánvalóbban táj- és természetvédelmi szempontból manifesztálódik, nemcsak szervezeti – intézményi, hatósági szinten (Fertő – Hanság Nemzeti Park és annak Igazgatósága), hanem a táj- és természetvédelem gyakorlati szintjén is.

Az alábbi ábra a (magyar oldali) világörökségi terület és közvetlen környékének vízhálózatát szemlélteti:

97


1. ábra: felszíni vízhálózat

A fenti térkép sűrű csatornahálózatokat bemutató rajzolata alapján is nyilvánvaló a Fertő – Hanság medence vízrajzi egysége és különlegessége. A Fertő – Hanság nyugati részének – a világörökségi szinten is védett részterületnek - további sajátossága maga a Fertő- tó, amely Európa ötödik legnagyobb tava, a legnyugatibb kontinentális síkvidéki sós tó, sztepptó. A Fertő-tó zárt (lefolyástalan) tó - a csapadék és a hozzáfolyás kisebb, mint a párolgás -, ezért jellemző rá a feltöltődés, iszapolódás, elsósodás, szikesedés. A Fertő – tó Közép – Európa legnagyobb szikes (sós vizű) tava, és mint ilyen, egy unikális adottsága Európa Kárpátoktól nyugatra fekvő kontinens – részének, legfőbb természeti attribútuma a Fertő/Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökségi Területnek. Kiemelt fontosságú ezért is a terület Fertő – tóra és Fertő – medencére vonatkozó vízgazdálkodási, vízügyi állapotjellemzőket és hatásokat leíró, elemző, értékelő és prognosztizáló előzmények megismerése, örökségvédelmi összefüggéseinek feltárása és alkalmazása, hasznosítása a kezelési tervben.

A világörökségi terület jelenlegi Kezelési Terve (készítették: stadtland/AVL – Vienna; VATI Kht – Budapest; - Bécs, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, 2003. november) a terület természeti értékei között első helyen említi a Fertő tavat és környezetét. A 2.2.6.1.sz. fejezetében írt 98


természetföldrajzi összefoglaló értékelés kiemeli, hogy Európában szinte egyedülálló az a sűrűség, amely a tájképi értékek és biodiverzitási mutatók ilyen kis területen való koncentrált megjelenéséből adódik. A fejezet vízgazdálkodással összefüggő főbb megállapításait idézzük (a kihagyásokat kipontozással …, kiemeléseinket félkövér dőlt betűvel jeleztük): „… A Fertő igazi sztyepptó, az Eurázsián végighúzódó sztyepptó-láncolat legnyugatibb tagja. A tó medencéjét nyugatról a Lajta- és a Rozália-hegység, valamint a Rust-Balfi-dombság keretezi, amely délen a Bozidombvidékben folytatódik. Ez utóbbi már igen alacsony dombság, kelet, délkelet felé pedig a medence nyitott. A Fertő-tótól keletre, a Fertőzugban az Ősduna hordalékkúpján mintegy 40 lefolyástalan, sekély szikes tó van, túlnyomórészt osztrák területen, de Fertőújlaknál ez a geomorfológiai egység átnyúlik Magyarországra is. A Fertőmenti-dombságtól nyugatra a Soproni-medencén túl már az Alpokaljához tartozó Soproni-hegység tömbjét találjuk és tiszta időben az Alpok nyáron is hóval fedett keleti nyúlványai is látszanak, amelyek a tóparttól alig 70 km-nyire kezdődnek. Kis területen tehát megtalálhatóak az egymástól éghajlatában és élővilágában egyaránt jelentősen eltérő geográfiai és biogeográfiai elemek: a kontinentális, síksági sztyepptó; a szubmediterrán dombság xerofil vegetációval; a dealpin középhegység és a magashegység. Ez a tájképi sokszínűség, a biodiverzitás igen kis területen megmutatkozó rendkívüli változatossága Európában egyedülálló. … … A Kárpát-medencében nagyon sok “fertő” elnevezés van. Legnagyobb közülük maga a Fertő-tó. A “fertő” itt olyan állóvizet jelent, amelyet a következők jellemeznek: a tavi elöregedés előre haladott állapota, feltöltődöttség, iszaposság, sekélység, a víz szélsőséges felmelegedése nyáron, ill. teljes átfagyása télen, stb. … A nagymértékben változó vízellátás miatt a tó mérete az idők során szélsőséges variációkat mutatott. A vízháztartást elsősorban a klimatikus viszonyok szabályozzák. A tó vízgyűjtő területe 2 3 mintegy 900 km , víztömege – magas vízállás esetén – mintegy 320 km . A vízbevitelt a csapadék és olyan folyócskák biztosítják, mint a Wulka és a Rákosi patak, … . A csapadék a teljes vízbevitel kb. 80%-át jelenti, míg a kisebb felszíni folyók, patakok 20%-ot biztosítanak. A felszín alatti vizek bevitele elhanyagolható. A víz 90%-a párolgással távozik, és kb. 10%-a mesterséges vízkivétellel, a Hansági Főcsatorna/Eisenkanal révén. A klimatikus tényezők közvetlen és azonnali hatással vannak a vízállásra, amely következésképpen igen szélsőségesen változik. A környék rendkívül sík adottságainak következtében a vízszint 10 cm-es változása 20 2 km -rel változtatja meg az elárasztott terület nagyságát. A Fertő-tó általános limnológiai szempontból a tavi elöregedés (feltöltődés) előrehaladott stádiumában lévő, szélsőségesen sekély tó. Nádasai nemcsak partszéli sávként, hanem a tó közepe illetve középvonala felé is szabálytalan alakulásokkal benyúlnak. Ezáltal a nyíltvízi terület kisebb-nagyobb területrészekre, öblökre, sőt teljesen a nádasba zárt kisebb “belső tavak”-ra is tagolódik. Partszéli nádasai különösen a déli tórészen rendkívüli szélességűek, helyenként a 6 km-t is meghaladják. A tó Ny-i partvonalát is viszonylag széles nádas-öv kíséri, … . A nádasok gyors területi növekedése a terület vízrendezésével, a vízszint állandósításával hozható összefüggésbe. A munkálatok már a XVI. században elkezdődtek a Sarród és Pomogy (Pamhagen) közötti útépítéssel. A jelentősebb változások a XIX. században kezdődtek meg, a Hanság csatornázásával, amely elzárta a Fertő-tavat édesvízi mocsarától. 1912-re megépült a Pomogytól Hegykőig húzódó körgát, amely megakadályozza az erős – és uralkodó – ÉNy-i szelek idején bekövetkező vízlengés hatására a SarródMekszikópuszta térségében található, változó vízborítású mocsár, illetve szikes gyepek természetes elöntését. Az eredeti állapot részleges helyreállítását célzó élőhelyrekonstrukció 1989-ben kezdődött meg. A víz hőmérséklete és sekélysége következtében viszonylag gyorsan követi a levegő hőmérséklet-változásait, nyáron a felső 10 cm-es rétegben egyes részeken eléri a 30°C-ot. A könnyen felkavarodó üledékrészecskék

99

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD miatt a víz átlátszósága a nagy nyíltvízi területeken csekély. A szélvédettebb vízrészeken ezért az intenzívebb fény- és hőhatás az üledék felszínéig is könnyen lejut. A tó vize nátrium-magnézium-hidrogénkarbonát-(szulfát) jellegű szikes víz, … a pH érték 7,7 és 9,5 közötti. Össz-sótartalma kelet felé növekszik, átlagosan 1700 mg/l. A kémiai jellemzők a tó vizében térben és időben változatosak és változékonyak. Az oldott oxigén-tartalom is igen eltérő: míg pl. a nyíltvízi területeken kielégítő, sőt, gyakran a telitettséget is eléri, addig ugyanazon időpontban a nádasokba zárt vízterületeken igen szegény, időleges oxigénhiánnyal. … ”

A vízgazdálkodási témakör legszélesebb körű áttekintését nyújtja a Magyar Kormány megbízásából elkészített legutóbbi (2010.) térségi Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (VGT), amely az –európai Víz Keret Irányelv (VKI) hazai megvalósításának elemző és programozó alapdokumentuma. Első lépésben ennek áttekintését végeztük el, a kivonat késztése során a nagyobb térség (Rábca – Fertő részvízgyűjtő) leszűkítésére törekedve. A VGT alábbi kivonata a legfontosabb általános szakterületi információk mellett a Fertő tó szűkebb térségére vonatkozó konkrétumokat emeli ki.

4.6.1. A „Rábca és a Fertő … Vízgyűjtő- Gazdálkodási Terv” kivonata /„Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; 2010. április/”

A terv örökségvédelmi kezelési tervi szempontból releváns része elsődlegesen a lényegét összefoglaló 8. (Intézkedési program) és másodlagosan a kontextusba helyező 9.(Kapcsolódó programok és tervek) fejezete. Az intézkedési program (8.) 2015-ig, 2021-ig illetve 2027-ig határoz meg feladatokat a szakágban, oly módon, hogy egyúttal a helyzetértékelés összefoglalását is tartalmazza. E fejezetek Fertő – térségre koncentráló kivonatát tartalmazza a vízgazdálkodási fejezet első része (a kihagyásokat kipontozással : „…”, a kiemeléseket dőlt félkövér betűtípussal jeleztük). VGT.: 8 Intézkedési program: „A VGT távlati, stratégiai céljai A Víz Keretirányelv (VKI) alapcélja, hogy olyan keretet adjon a vizek védelmének, amelyet a VKI 1. cikkelye meghatároz ... A VKI itt felsorolt céljai és hazai vizek jó állapotának elérésére illetve megőrzésére vonatkozó intézkedések alapján meghatározható egy olyan távlati stratégiai célrendszer, amely egyrészt egy vízgazdálkodási politika alapját jelentheti, másrészt alárendelve a jó állapotra vonatkozó átfogó célnak jelzi, hogy az intézkedések hatására a vízgazdálkodásban milyen állapotokat akarunk 2027-ig elérni. … A VKI és a VGT fő célja az összes víztest jó állapotának elérése. A jó állapot itt természetesen minden olyan állapot jellemzőt fed, amit célkitűzésként előírtunk (a potenciálként megnevezettek is), és emellett azt is jelenti, hogy a védett területek sem károsodnak vizekre visszavezethető emberi eredetű okok miatt. A … jelentős vízgazdálkodási problémák okainak csökkentésére vagy megszűntetésére intézkedéseket kell kidolgozni. Az intézkedések programja tartalmazza a VKI céljainak megfelelően a vízfolyásokra, állóvizekre és

100

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD felszín alatti vizekre, valamint a védett területekre vonatkozó környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges szabályozási, műszaki (…), finanszírozási, intézményrendszeri feladatokat. Az intézkedések tervezése (egyeztetése) különböző léptékben történt: …. A Duna-vízgyűjtő magyarországi részére készült vízgyűjtő-gazdálkodási terv – amely e terv alapját képezi – valamennyi intézkedést tartalmazza, részletesen bemutatja az intézkedések szabályozási hátterét és az intézmény-fejlesztéssel foglalkozó intézkedéseket, valamint összefoglalja az intézkedések víztest szintű alkalmazásának országos szintű jellemzőit, beleértve a finanszírozást is. Az intézkedések programja iteratív szakmai és társadalmi egyeztetési folyamat eredményeként alakult ki. A környezeti célkitűzések és az intézkedések … alapja az intézkedések víztestenként kialakított listája, amely az állapotjellemzőkre (minősítésre), a nem megfelelő állapotot (problémát) kiváltó okokra (terhelésekre és igénybevételekre), a felszíni vizek esetén a mesterséges vagy erősen módosított jellegre, valamint az intézkedések hatékonyságára vonatkozó információk együttes figyelembevételével alakult ki, és tartalmazza az intézkedések ütemezését 2015-ig, 2021-ig és 2027-ig (…). Az intézkedések tartalmának és víztestenkénti alkalmazásának véglegesítésében kiemelt szerepe volt a többszintű társadalmi egyeztetés folyamatának (…). A VGT koncepcionális terv, a víztestenként megadott intézkedések teljes körű alkalmazásával a kitőzött célok nagy valószínűséggel elérhetők. Kiemelt jelentősége a 2015-ig tervezett intézkedéseknek van. A terv koncepcionális jellegéhez igazodóan a 2015 utánra tervezett intézkedések indikatív jellegűek, azt jelzik, hogy az azonosított problémákat várhatóan milyen típusú és mennyiségű intézkedéssel lehet megoldani. A megvalósítás kiegészítő vizsgálatokat igényelhet. Egyedi vizsgálatok, mérlegelés, megvalósíthatósági tanulmányok alapján a konkrét beavatkozások a tervben szereplő intézkedésektől eltérhetnek, feltéve, ha igazolható, hogy a célokat hatékonyabban el tudják érni. Másfelől a terv 2015. évi, majd 2021. évi felülvizsgálata során az intézkedések pontosíthatók. …

8.1 Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkenteset célzó intézkedések A tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések a kommunális és ipari szennyvízbevezetések, illetve a talajba szikkasztott szennyvizek; a zöldség- és gyümölcsültetvényekről, valamint az intenzíven művelt szántóföldekről történő bemosódás (beszivárgás, erózió és belvíz levezetés); a pontszerű (potenciális) szennyezőforrásként jelentkező állattartó telepek; az üledékből származó belső terhelés, illetve az átfolyásos és oldaltározók halászati hasznosításából származó tápanyag bevitelt mérséklő intézkedéseket foglalja magában. Az alegység területén a felszíni víztestek közül 4 db éri el tápanyag szempontjából a jó állapot követelményeit (6 db nem). Szervesanyag szempontjából minden vízfolyás eléri a jó állapotot. A nem jó állapot javítására a vízgyűjtőn és a vízpartok közelében végzett mezőgazdasági termelésből, a kommunális szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezéséből, a települések belterületéről, állattartó-telepekről, hulladéklerakókból, halászati és horgászati hasznosítású állóvizekből származó nitrogén-, foszfor és szervesanyag terhelések csökkentése jelent megoldást.

8.1.1 Településekről összegyűjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése A felszín alatti vizek szennyezésének, illetve a közegészségügyi kockázatoknak csökkentése érdekében szükséges a szennyvizek megfelelő gyűjtése és kezelése valamely gazdaságosan megvalósítható szennyvízelhelyezési móddal, beleértve a szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezésének biztosítása is. A szennyvizek elvezetése és befogadóba történő bevezetése során figyelembe kell venni a befogadó, elsősorban felszíni víz terhelhetőségét, különösen a kis vízhozamú, lassú folyású, és/vagy időszakos 

alegység alatt a továbbiakban a Rábca – Fertő részvízgyűjtő terület értendő (ennek Fertői részterületére koncentrál a fejezetben szerkesztett kivonat)

101

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD vízfolyásoknál, melyek a koncentrált terhelésre különösen érzékenyek. Körültekintően kell eljárni, mert ez az intézkedés jórészt az egyetlen, … amelynek a VKI szempontjából kedvezőtlen hatásai is lehetnek, hiszen a terhelést, ha kisebb mértékben is jellemzően egyik víztestről a másikra helyezi át. Az intézkedések hozzájárulnak a tápanyag és szervesanyag terhelések mérsékléséhez a megfelelő szabályozási környezet kialakításával, amelyek költséghatékonyak és gazdaságosak, és biztosítják a létrehozott rendszerek hosszútávú és biztonságos fenntartását. Felelősök: KvVM, ÖM. Végrehajtásban érintettek: -

víziközművek (szolgáltatók, önkormányzatok, állam, mint tulajdonos) szennyvízkibocsátó (lakosság, ipar) szennyvíziszap hasznosítók (mezőgazdasági, energiaipar, közszolgáltatók stb.)

a) jelenleg érvényben lévő intézkedések Szennyvíz Program (Szennyvíz irányelv): Az EU által kötelezően előírt Irányelv célja, hogy megoldja a 2000 lakos-egyenértéknél (LE)23 nagyobb települések csatornázását és megfelelő szennyvíztisztítását. A kibocsátóknak technológiai, területi és egyedi határértékek alapján meghatározott tisztítási követelményeknek kell megfelelniük. A Szennyvíz Program megvalósítása a felszín alatti vizek szempontjából kedvező hatású, hiszen a csatornázási arány növekedésével, illetve a gazdaságtalanul csatornázható területeken az egyedi szennyvízelhelyezés, kisberendezések elterjedését követően a szakszerűtlen szikkasztásból származó nitrogén- és egyéb szennyezőanyag-terhelés jelentősen csökkenthető. A felszíni vizek esetében a Szennyvíz Program hatását tekintve két ellentétes tendencia érvényesül: (a) a nagy kibocsátók megszűnnek, vagy terhelésük jelentős mértékben csökken és (b) a szennyvíz rendszerek bővítésével és újak létesítésével a bevezetett tisztított szennyvíz mennyisége folyamatosan növekszik. Ez utóbbi - még a szennyvíz tisztítása ellenére is - növeli a felszíni vizek terhelését és esetenként akadályozhatja a jó ökológiai állapot elérését. A megállapítás különösen érvényes a kis vízhozamú, vagy időszakos vízfolyásoknál, melyek a koncentrált terhelésre különösen érzékenyek. … A Szennyvíz Program részeként, … az elavult telepeknek a korszerűsítése és ily módon a felszíni vizek terhelésének csökkentése, az egyik legfontosabb feladat. 2015-ig a program megvalósul, de figyelembe kell venni a csatornadíjakra való hatást, a fizetőképességi problémák kezelésére megoldást kell találni … .” Környezetminőségi határértékek nitrátra (FAV Irányelv): Az EU által kötelezően előírt Irányelv célja, hogy a felszín alatti vizeket megvédje a szennyezésektől és az állapot romlásával szemben. A direktíva a felszín alatti víz nitrát tartalmára minőségi előírást határoz meg, amely maximum 50 mg/l lehet, és egyben megtiltja a szennyezőanyag-koncentráció jelentős és tartós emelkedését. A jogharmonizáció 2008-ban megtörtént.

Szennyvíz-iszap mezőgazdasági felhasználásának szabályozása (Szennyvíz-iszap Irányelv): A mezőgazdaságban csak megfelelően kezelt szennyvíziszap helyezhető el, a jogszabályban meghatározott módon, mértékben és területen. A Szennyvíz Program alapján ugyanakkor gondoskodni kell a 

23 Lakosegyenérték (LE): A település egy lakosa egy lakosegyenértéket képvisel. Mivel azonban a keletkező szennyvíz nem csak emberi (lakossági), de ipari vagy intézményi eredetű is, szükség van ezeknek a szennyezőforrásoknak a számszerűsítésére is. A becsült ipari és intézményi szervesanyag terhelést az egy lakosra jutó biológiai oxigénfogyasztással osztják, és ezt, mint lakosegyenértéket hozzáadják a lakosszámhoz.

102

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD szennyvíztisztító telepekről kikerülő kezelt szennyvíziszap minél nagyobb arányú hasznosításáról, illetve ártalommentes elhelyezéséről. A szennyvíziszapok megfelelő elhelyezése és hasznosítása jövőben kulcsfontosságú feladat lesz, hiszen a lerakás lehetősége a vonatkozó hulladékos szabályok szerint megszűnik. A közeljövőben a Szennyvíz Program előrehaladása következtében a szennyvíziszap mennyisége egyre nagyobb mértékben növekedni fog, miközben a mezőgazdasági felhasználás lehetősége egy bizonyos ponton túl korlátozott. Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja (további alapintézkedés): A felszín alatti vizek jó állapotának eléréséhez szükséges az Szennyvíz Irányelvben meghatározott kötelezettségek között nem szereplő 2000 LE érték alatti agglomerációkban keletkező szennyvizek egy részének megfelelő kezelése is. Magyarország a 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének megoldására megalkotta az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programját, és előírta ehhez kapcsolódósan települési szennyvíztisztítási és -elhelyezési programok készítését. E program megszűnt, a kapcsolódó jogi szabályozási feladatokat a módosított 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet vette át. Az egyedi, és településszintű természet-közeli, megoldások hatékonyak, egyszerűek, általában olcsóbbak és alacsonyabb díjakkal járnak, miközben a felszíni vizek további terhelése is elkerülhető. Ezért a Szennyvíz Programban szereplő csatornázható kisebb településeken, és a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken is e megoldásokat kell preferálni. A vizek helyben tartásával vízháztartási, klímavédelmi szerepük is jelentős.

b) további megvalósítandó intézkedések Ott, ahol a Szennyvíz Program nem hat megfelelően a felszíni vizek minőségére a megfelelő műszaki intézkedések megvalósulása érdekében, szigorúbb szabályozási intézkedések lesznek szükségesek elsősorban a környezeti célkitűzésekhez igazodó vízszennyezettségi (környezetminőségi és vízminőségi) határértékek alapján, ahol szükséges egyedi határértékek meghatározásával. Ahol a befogadó terhelhetősége indokolja, szükséges lehet a meglévő szennyvíztisztító telep hatásfokának növelése; a természetközeli utótisztítás (pl. nyárfás tisztítás, talajba történő szennyvízkibocsátás) megvalósítása, a terhelhetőség szempontjából a jelenleginél kedvezőbb befogadóba történő szennyvíz-átvezetés, vagy a kezelt szennyvíz más környezetkímélő elhelyezése. Végül lehetséges a hagyományos és természetközeli tisztítás kombinációja, amikor is a nyári vegetációs időszakban a természetközeli utótisztításra kerül sor, télen viszont a hagyományos tisztítás működik. A kommunális hálózatot túlterhelő ipari eredetű bevezetések csökkentése érdekében a technológia kiegészítése (előtisztítás), vagy önálló szennyvíz-tisztító létesítése válhat szükségessé. A Szennyvíz Program keretén belül megvalósuló csatornázás és egyedi szennyvízkezelés és elhelyezésen túl egyes, a Szennyvíz Programban nem szereplő kisebb településeken és üdülőterületeken szintén szükséges lehet vízminőségvédelmi szempontból csatornázásra vagy olyan szakszerű, gazdaságosan megvalósítható egyedi megoldások alkalmazására, amelyek nem veszélyeztetik a talajvíz minőségét. … A szennyvíziszapok megfelelő elhelyezése és hasznosítása jövőben kulcsfontosságú feladat lesz, hiszen a lerakás lehetősége a vonatkozó hulladékos szabályok szerint megszűnik. Mivel a szennyvíziszapok mezőgazdasági kihelyezése meghatározott szennyezettség esetén korlátozott, alternatív hasznosítási megoldások (energetikai, rekultivációs stb.) preferálása is szükséges. A jelentős mennyiség miatt a szennyvíztisztító telepet üzemeltető önkormányzatoknak a szennyvíziszap megfelelő kezelésére és elhelyezésére vonatkozóan az önkormányzatok megújuló energia hasznosításra vonatkozó intézkedési tervének részét képező intézkedési program kidolgozása szükséges. …

c) az alegységre vonatkozó információk

103

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A települési szennyvizek megfelelő kezelését és elhelyezését szolgáló intézkedések célja, hogy megóvják a felszíni és felszín alatti vizeket a szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. (…) Az alegység területén 16 db (ezek közül a Fertői területen: Balf, …, Nagycenk, Sopron, …, …, …) kommunális szennyvíztisztító üzemel, melyből 6 db (Balf, …, Peresznye) 2000 LE alatti. A csatornázás (…), valamint a zárt tárolók építése (…) teljes mértékben megszünteti az ebből a forrásból származó talajvíz-terhelést. Hatékonyságuk függ a rákötések arányától (…), illetve a szabályszerű építéstől. A már korábban csatornázott településeken a szennyvíz kiszivárgásának és a talajvíz beszivárgásának megakadályozása érdekében szükség lehet a hálózat rekonstrukciójára (…). Kisebb, a talaj- és talajvízviszonyok szempontjából alkalmas településeken az előbbieknél kevésbé költséges megoldás lehet a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés (…). A 2015-ig megvalósuló intézkedések: Az alegységen 48 db csatornázatlan település van, míg alacsony (70% alatti) rákötési aránnyal 10 db rendelkezik. E probléma megoldása, a rákötések arányának 95 %-ra emelése mindenképpen az elkövetkező évek feladata kell, hogy legyen. A célállapot a jelenlegi jogi szabályozási rendszer (talajterhelési díj) következetes alkalmazásával érhető el. A Nemzeti Szennyvíz Programot folytatni kell annak érdekében, hogy megszűnjön a szennyvízelvezetési agglomerációt alkotó települések csatornázatlansága és megvalósuljon a nem megfelelően működő szennyvíztisztító telepek bővítése és tisztítási hatásfokának növelése. Az alegység területén 7 db 2000 LE fölötti kapacitású szennyvíztisztító telep van, és mindegyik szerepel a Nemzeti Szennyvíz Programban a 2015-ös célállapoti határidőre prognosztizált szervesanyag túlterheltség-, vagy jelenlegi bírságoltság miatt. ... 2015. utáni feladatok: A Balfi szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek kezelését meg kell oldani a Fertő tóba vezetés előtti nádas szűrőmező létesítésével, illetve a tisztított szennyvíz átvezetésével a Soproni Szennyvízelvezető Rendszerbe, vagy közvetlenül Kópházánál az Ikvába. …

8.1.2 Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések A településeken a települési infrastruktúra kialakításával és működtetésével kapcsolatos tevékenységek (települési hulladékgazdálkodás, belterületi csapadékvíz elvezetés, egyéb települési tevékenységek) hatással vannak elsősorban a felszín alatti vizek állapotára, de befogadóként a felszíni vizek állapotára is. A vizek állapotának javítása érdekében e tevékenységek VKI követelményeknek való megfelelését biztosítani kell. Felelősök: KvVM, ÖM, FVM Végrehajtásban érintettek: -

önkormányzat, közszolgáltatók lakosság (környezethasználó)

a) jelenleg érvényben lévő intézkedések 2009. július 16. után nem működhet olyan hulladéklerakó, amely nem rendelkezik az irányelv követelményeit ki nem elégítő műszaki védelemmel. Ugyanakkor nagy költségigényű és hosszútávú feladat az összes elavult hulladéklerakó rekultivációja, valamint – ha szükséges – a kármentesítési feladatok elvégzése. A hazai költségvetés EU hozzájárulással pénzügyi ösztönzést biztosít az önkormányzatok számára a szükséges beruházások megvalósítására (KEOP, ROP-ok). A hulladéklerakás jelenleg már olyan szigorúan szabályozott, hogy onnan jelentős mennyiségű veszélyes anyag (elvileg) nem kerülhet ki a megfelelő műszaki védelemmel létrejövő hulladéklerakók esetében.

104

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Problémát jelentenek azonban a bezárt, nem túl szigorú, előírásoknak megfelelően épített rekultiválandó lerakók, valamint az illegális hulladéklerakók. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a belterületi vízrendezés az önkormányzatok felelősségi körébe tartozik, de nem kötelező feladatként. A hazai költségvetés EU hozzájárulással pénzügyi ösztönzést biztosít az önkormányzatok számára a szükséges beruházások megvalósítására (ROP-ok). A belterületi csapadékvíz elvezetése számos helyen megoldatlan, bizonyos esetekben felszín alatti vizekben problémát okozhat, ahol megvalósul, ott a jelenlegi gyakorlat szerint még mindig alapvetően a vizek lehető leggyorsabb elvezetését tekintik a legfontosabb célnak. A települési diffúz szennyezések megakadályozására az önkormányzatok kötelezettsége állattartási rendelet megalkotása, illetve a települési környezetvédelmi program részeként talajvédelmi alprogram kidolgozása. A felszíni szennyezések azonban leszivárognak a felszín alatti vizekbe a csapadékvízzel, a szabályozás nem teljes körű.

b) további megvalósítandó intézkedések Problémát jelentenek a már bezárt, nem túl szigorú, előírásoknak megfelelően épített lakossági, valamint az illegális hulladéklerakók. Az intézkedés a hulladéklerakók csurgalékvizének felszíni, vagy felszín alatti vizekbe jutásából származó problémák (elsősorban veszélyes anyagok vizekbe jutásának megakadályozását) megoldását segíti elő. Elhagyott hulladék összegyűjtése és lerakóba szállítása is szükséges, különösen a vízjárta területekről. A Hulladék Keretirányelv szabályozásának módosulása miatt, a települési folyékony hulladékra vonatkozó nemzeti szabályozás felülvizsgálata szükséges. A VGT szempontjából a belterületi csapadékvíz gazdálkodásnak olyan térségekben van jelentősége, ahol a belterületről származó terhelés csökkentésére vízminőség-védelmi okokból is szükség van (pl. … sérülékeny felszín alatti vizek esetében). … A felszín alatti vizek védelme érdekében a települési termőterületeken (kertek, zárt kertek, parkok) a műtrágyázás, trágyázás, valamint a növényvédelem környezetkímélő módjának, ütemezésének megvalósítása szükséges összhangban a felszíni vízelvezetés módjával (belterületi jó vízvédelmi gyakorlatok kialakítása). A közterületek tisztításának, tisztántartásának megvalósítása, valamint környezetkímélő temetkezési helyek kijelölése és létrehozása szükséges. Az önkormányzati utak vízelvezetésének jó gyakorlat szerinti megoldása. A települési környezetvédelmi programok felülvizsgálata szükséges a jó vízgazdálkodási, vízvédelmi gyakorlat kialakítása érdekében, amelyhez előzetesen szakmai módszertani útmutatót kell készíteni.

c) az alegységre vonatkozó információk A településeken számos olyan tevékenység folyik, amelyek közvetlen célja a települési infrastruktúra kialakítása és működtetése (települési hulladékgazdálkodás, belterületi csapadékvíz elvezetése, egyéb települési tevékenységek). A vizek állapotának javítása érdekében e tevékenységek VKI követelményeknek való megfelelését biztosítani kell. (…) Az új hulladéklerakókat megfelelő műszaki védelemmel kell ellátni, a régi felhagyott lerakó helyek rekultivációja pedig folyamatosan megoldandó, nagy költségigényű feladat (…). Általánosan – a víztestek állapotától függetlenül - alkalmazott intézkedés. 2015-ig megvalósuló intézkedések: Az illegális hulladéklerakók felszámolásával, rekultivációjával jelentős részben csökkenteni lehetne a területen előforduló szennyeződéseket. Hulladék-gazdálkodási terveket kell készíteni, és az ebben foglaltakat a későbbiekben végrehajtani. … 2015 utáni feladatok: A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve valószínűleg 2015 után is folytatni kell az illegális lerakók felszámolását, de remélhetőleg a feladatoknak ez már csak a 20-30 %-át jelenti. …

105

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 8.1.4 Mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentese, illetve környezetfenntartó szerepének növelése A szennyvizek hatékonyabb kezelésével egyidejűleg szükséges a mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése. A felszíni vizek mezőgazdasággal kapcsolatos vízminőségi problémái főként a vízvisszatartás hiányából adódó eróziós bemosódásra, a tápanyagban gazdag belvizek levezetésére és a vízfolyásokat övező puffer zónák hiányára vezethetők vissza, ezért az intézkedések ezeknek a hatásoknak a mérséklését célozzák. A vizek visszatartása tehát elsődleges, és nem csak azokban az időszakokban mikor többletvízzel rendelkezünk, hanem az átlagos, vagy a kevés csapadékot is szükséges megtartani (szemben a jelenlegi gyakorlattal). A felszín alatti vizeknél a nitrátszennyezés jelenti a legnagyobb gondot, melynek területi előfordulása jellemzően inhomogén. A meglévő problémák (melyek sok esetben még a múltbeli terhelésekre vezethetők vissza) csökkentése és a felszín alatti vizek jövőbeli megóvása érdekében ésszerű tápanyag-gazdálkodásra van szükség. Figyelembe kell azonban venni, hogy a mezőgazdaság az élelmiszerbiztonság és a foglalkoztatottság terén stratégiai jelentőségő ágazat. A táji adottságokhoz alkalmazkodó, multifunkcionális mezőgazdaság azonban mindemellett az egyik legfőbb karbantartója lehet a tájnak és az ökoszisztéma szolgáltatásoknak. A VKI végrehajtása során az agrárium multifunkcionális jellegét kell alapul venni, és a jelenleginél sokkal erősebben támogatni kell a mezőgazdaság környezetfenntartó szerepét, illetve a mezőgazdasági tevékenységből származó szennyezéseket a megfelelő szintre szükséges mérsékelni. A vizek szennyezése a termelő számára sem gazdaságos, mivel a termőterületre kihelyezett tápanyag hasznosulásában érdekelt, ehhez azonban tudatos és szakszerűséget is igénylő tápanyag-gazdálkodás szükséges. Felelősök: FVM, KvVM. Végrehajtásban érintettek: -

növénytermesztést, állattenyésztést végző) mezőgazdasági gazdálkodók belvízcsatornák és belvíztározók kezelője

a) jelenleg érvényben lévő intézkedések Nitrát Akcióprogram keretében a vizek nitrát tartalma, valamint a veszélyesség mérlegelése alapján kijelölésre kerültek a nitrátérzékeny területek … Az állattartó telepekre vonatkozó szigorú trágyatárolási szabályok betartását 2009-től nem csak hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják, hanem a „kölcsönös megfeleltetés” rendszerén belül is. Ezek eredményeként a nagy állattartó telepek esetében a szükséges korszerűsítések várhatóan a VKI első időszakában megtörténnek, de a kisebb állattartó telepek esetében a jogszabályban vállalt határidő módosítása lesz szükséges. Az erózió által érintett területek esetében a mezőgazdasági közvetlen kifizetések feltétele a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) betartása, amelynek egyik fő eleme a 12 % lejtőszög feletti területeken betartandó vetésváltásra és agrár-technológiai/technikai eszközök alkalmazására (szintvonalra merőleges művelés vagy talajtakarás valamely módozata) vonatkozó szabályok. Nitrátérzékeny és az erózió által veszélyeztetett területeken az agrár-környezetvédelmi (AKG) célkitűzések megvalósulását az állam pénzügyi támogatásokkal segíti elő EU források igénybevételével, az előbbit a célprogramokon keresztül többletpontokkal történő előnyben részesítéssel, az utóbbit zonális célprogramon keresztül. Összességében megállapítható, hogy a HMKÁ kötelmi előírásai ma is komoly színvonalat képviselnek – ha ezek betartásában sikerül megközelíteni az optimális jogkövetői magatartást országos szinten, az minden bizonnyal számos vízminőségi és ökológiai probléma megoldásához hozzájárul.

b) további megvalósítandó intézkedések

106

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Síkvidéki területeken a mezőgazdasági földhasználatból származó terhelés azokon a területeken lehet jelentős, ahol belvízelvezetés történik. Ebből adódóan az intézkedések között a belvizek területen való visszatartása a legfontosabb. A felszíni vizekben a tápanyag terhelés mérséklése gyakorlatilag a felszíni lefolyás csökkentésével arányos. A talajlazítás alkalmazása kötött talajú területeken hatékony víz- és ezzel egyidejűleg tápanyagterhelés visszatartó intézkedés, de nőhet a talajvíz szennyezés veszélye. A vízvisszatartás történhet oly módon is, hogy a mély fekvésű területekről nem vezetik el a vizeket, ezáltal a területek fokozatosan vizes élőhellyé alakulnak, de támogatandó az erdő- és gyep művelési ágra történő áttérés is a kevésbé belvízveszélyes területeken. Ahol a belvízelvezetés nem váltható ki a fenti intézkedésekkel, a belvíztározókba vezethető. A tározók megfelelő méret esetén öntözési célokat is szolgálhatnak, bár a „szolgáltatás” biztonsága kérdéses. A vizek ökológiai állapota romlásának megelőzése, illetve javítása érdekében a vízvédelmi területek rendszerének bővítésére, kiegészítésére van szükség: nitrát- és erózió-érzékeny területek felülvizsgálata, belvízérzékeny, valamint ún. partmenti vízvédelmi puffersáv24 kijelölése, a kötelező és önkéntes előírások meghatározása a területi és időbeli prioritások meghatározásával és a rendelkezésre álló források figyelembe vételével. Szükséges továbbá a belvízelvezető rendszer vízvisszatartási szempontok szerinti átalakítására vonatkozó jó gyakorlatok meghatározása is. A vizek jó állapotának elérése érdekében kétszintű szabályozás bevezetésére van szükség (kötelező alapszintű és önkéntes választható földhasználati előírások). Az alapszintű előírások olyan mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat rögzítenek, melyek megakadályozzák a vizek állapotának további romlását. … A kötelező (alapszintű) földhasználati előírások mellett önkéntes (emelt szintű) előírások alkalmazásával lehet jelentős javulást elérni a vizek állapotában. Az emelt szintű előírások olyan önkéntesen választható földhasználati modelleket határoznak meg, amelyek a jelenlegi gyakorlathoz képest jelentősen csökkentik a mezőgazdasági tevékenységekből származó terhelést, akár teljesen meg is szüntetik azokat. Az emelt szintű intézkedések esetén az alábbi irányokról lehet szó: -

A művelési ág megváltozásával járó előírások (elsősorban szántó-gyep, szántó-erdő, esetenként szántóvizes élőhely konverzió) A művelési mód megváltozásával járó előírások (a kötelező szinthez képest szigorúbb agrotechnikai technológiák)

c) az alegységre vonatkozó információk 2015-ig megvalósuló intézkedések: A „jó mezőgazdasági gyakorlatot” a nitrát monitoring alapján kimutatható eredményekhez kell igazítani. A mezőgazdaság műtrágya és növényvédőszer felhasználását a talajvíz védelmi szempontjából optimalizálni kell. Duzzasztott terek környezetében fokozattan kell figyelni a tápanyag- és szervesanyag bemosódás csökkentésére. … A már kialakult fás kísérő állományt, erdősültséget (pl.: Rák-patak) meg kell tartani. A Natura 2000 területek védelme érdekében a rendszeresen belvíz- borította, vagy áradások alkalmával huzamosabb ideig vízborította, illetve talajvíztől függő szántóföldi (vagy egyéb, ültetvény jellegű) hasznosítású területekről a víz elvezetésének fenntarthatóságát felül kell vizsgálni. Lehetőség szerint több, kisebb mintaterületet kell kijelölni, ahol megvizsgálható a vízmegtartás hatása, és a költségek is összevethetőek a korábbi vízelvezetés és vízpótlás költségeivel. 

24 A partmenti vízminőség-védelmi puffersáv kialakítása a vízfolyások ökológiai állapotjavításának is kiindulási feltétele, de a tápanyag-visszatartásban betöltött szerepük is jelentős. Részletesen lásd a 8.3.2 fejezetben.

107

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 2015 utáni feladatok: Művelési mód-, illetve … ágváltás mellett a belvizek területen való visszatartása fontos feladat, hiszen a tápanyag-terhelés mérséklődhet a felszíni lefolyás csökkentésével. Hatékony lehet a mélyszántás alkalmazása. A szántóterületek és a vízfolyások, csatornák között javasolt a szelektív növényirtás és ezzel egyidejűleg egy pufferzóna kialakítása, mely nagymértékben megszűri a mezőgazdaságból származó szervesanyag- és tápanyagterhelést, illetve a fás-bokros állomány árnyékolja a medreket, ezáltal csökkenti a benőttséget, és közvetve a fenntartási költségeket. Lényeges a megfelelő hullámtéri gazdálkodás. A felszín alatti vizekben meglévő diffúz nitrát- és ammónium-szennyezések nagyon lassan tisztulnak ki, ezért a fenti intézkedési elemeket 2027-ig folytatni kell. Várhatóan a feladatok 50 %-a esik erre az időszakra. Kisebb állattartótelepek nem megfelelő műszaki védelme is problémát okozhat a felszín alatti vizekben, ezért szükséges a hatásvizsgálati kötelezettség kiterjesztése. Ez alapján kell dönteni a 2015 utáni, további korszerűsítésekről és támogatásokról. A források rendelkezésre állásától függő ütemezéssel az erózióvédelmet segítő intézkedések, ill. a nitrát- és a belvíz-érzékeny területeken a szükséges művelési módváltás, vagy művelési ágváltás 2027-ig megvalósítható. … A területi intézkedések mellett a tápanyagterhelés csökkentése érdekében szükség van a vízfolyások melletti pufferzónák kialakítására is, amelyek szintén érintik a mezőgazdasági termelést. Ez az alegység összes vízfolyásán megvalósítandó intézkedés, melyet a vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések között tárgyalunk. A felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében meg kell határozni a műtrágya-szervestrágya kihelyezés helyes arányát, a növényvédő szerek alkalmazását szabályozni szükséges, illetve ezek betartását támogatási rendszeren keresztül ösztönözni kell. A településeken … "jó belterületi gyakorlatot" kell kialakítani. Az alegység felszín alatti vizeinek nitrát szennyezettségében szerepe van a szomszédos ausztriai területekről átadódó mezőgazdasági eredetű szennyezésnek. Ennek csökkentésére irányuló intézkedéseket kíván megvalósítani az osztrák fél a saját vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítése ill. annak realizálása során.

8.1.5 Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése A nem megfelelő halászati és horgászati gyakorlat hidromorfológiai és ökológiai problémákat okozhat a felszíni vizekben, ugyanakkor, mint vizes élőhelyek ökológiai, természetvédelmi szerepük sem megkérdőjelezhető. Az intézkedések kidolgozása és végrehajtása során a halgazdálkodás, a vízminőségvédelem és az ökológia szempontjainak összehangolása szükséges. (Ez ma nem áll fenn, célszerű ezt az országos szabályozáson keresztül elérni.) Felelősök: FVM, KVVM Végrehajtásban érintettek: - gazdálkodók (halászat), …, horgászok (lakosság), önkormányzatok.

a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A halastavi és a horgászati hasznosítás szabályait hazai jogszabályok rögzítik. A hazai vízjogi szabályozás továbbá engedélyezési eljáráson keresztül szabályozza a vizek igénybevételével, használatával és a vízi munkákkal kapcsolatos tevékenységeket. A jó tógazdálkodási gyakorlat kidolgozásra került (de jogszabályba még nem épült be), azonban … a horgászati hasznosításra vonatkozó szabályozást ez nem tartalmazza. …


108

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Az intézkedések lényege a jó halászati és horgászati gyakorlatok kidolgozása és megvalósítása. A jó halászati és horgászati gyakorlatok kidolgozásának célja a halgazdálkodás, a vízminőségvédelem és az ökológia szempontjainak összeegyeztetése, így a … halászati vagy horgászati hasznosítású állóvizek, … megfelelő vízminőségének, illetve vízleeresztésének biztosítása. A VKI céljainak teljesítéséhez szükséges jó gyakorlatok a VKI szempontjai szerint - az érintett víztér (víztest) jellegétől függően eltérőek. A különbségek abból adódnak, hogy a halászati és horgászati hasznosítású víztér (víztest) más-más módon illeszkedik a vizek természetes rendszerébe, és ezt a halászati és horgászati tevékenység során figyelembe kell venni. Ezért külön előírások kidolgozására van szükség: … A természetes vizekre, ahol a halászati vagy horgászati tevékenység a teljes vízteret (víztestet) érinti (pl. holtágak, tavak, folyók, ahol ezeknek a természetes vizeknek a halászati vagy horgászati hasznosításáról van szó) – a jó gyakorlatnak a víztest jó ökológiai állapotához kell illeszkednie, a halászati, horgászati tevékenység technológiáját ennek kell alárendelni, és ez alól kivételt szintén csak a VKI szabályai szerint lehet tenni. -

A fenti jó gyakorlatok nem minden elemükben különböznek egymástól, tehát akár egymásra épülve, a halászat és horgászat „logikája” szerinti szerkezetben is kidolgozhatók, azonban a VKI szemléletéből adódó különbségeket világosan rögzíteni kell. ...

c) az alegységre vonatkozó információk 2015-ig megvalósuló intézkedések: A vízhasználók terheléscsökkentő beruházásainak megvalósítása szükséges (vízminőség-javító halszerkezet telepítése és az ahhoz szükséges műszaki feltételek biztosítása stb.). A megvalósulás alapvetően a szabályozás függvénye (amely 2015-ig bevezethető), azonban a vízhasználók teherviselő képességét figyelembe kell venni (pl. megfelelő türelmi idővel stb.) Ezért az intézkedések áthúzódhatnak 2015 utánra is. A jó halgazdálkodási és horgászati gyakorlatot jogszabályban kell bevezetni (…), valamint az "ökológiai vízigény" alapján történő üzemeltetés szabályait meg kell alkotni. A vízhasználatok műszaki-jogi felülvizsgálata szükséges .…

8.2 Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések karelhárítása, kármentesítése Az egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések felölelik a veszélyes anyagok által okozott szennyeződések kiküszöbölésével kapcsolatos intézkedéseket, a balesetszerű szennyezési események (beleértve az árvizeket is) megelőzését, illetve a növényvédő szerek fenntartható használatát. Biztosítani szükséges továbbá a használt termálvizek okozta terhelések csökkentését a felszíni vizeknél. További feladatot jelent a kutak rossz állapotából adódó jelenlegi és potenciális szennyezések megakadályozása, valamint a közlekedésből származó szennyezések mérséklése. Felelősök: KvVM, NFGM, KHEM, ÖM, FVM Végrehajtásban érintettek: - szennyezett területek tulajdonosa, kezelője (ipar, önkormányzat, állam) - kötelezett üzemek, védelmi szervezetek - vízhasználó - utak, vasutak kezelője

a) jelenleg érvényben lévő intézkedések Veszélyes és egyéb szennyező anyagok vízbe jutásának megakadályozása A veszélyes és egyéb szennyező anyagokra vonatkozó alapintézkedések alapvetően szabályozás jellegűek, melyek mindenekelőtt a szennyezés-csökkentést, illetve a szennyezés tiltását célozzák és a terhelések és azok vízminőségi következményeinek feltárását (monitoring) kell, hogy elősegítsék.

109

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A hazai szabályozás értelmében tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízi létesítményen bevezetett kibocsátási határérték alatti kibocsátások kivételével. A felszíni vízbe történő használt termálvíz bevezetés csak akkor lehetséges, ha hőfoka és sótartalma megfelelő, nincsenek benne ökotoxikus mikroszennyezők. Az elsőbbségi anyagnak minősített szennyezőanyagokra a felszíni víztestekre vonatkozó környezetminőségi határértékeket (EQS értékeket) közösségi szinten határozzák meg (Irányelv a környezetminőségi határértékekről), ezt Magyarország is tudomásul vette és alkalmazta már a vizek kémiai állapotának jellemzésekor. … A veszélyes anyagok felszín alatti vízbe juttatását tiltó hazai rendelkezések akár közvetlen, akár közvetett bevezetésekkel, az egyéb (kevésbé veszélyes) anyagok esetében teljesen összhangban vannak az EU szabályokkal. A hazai jogszabályok tartalmazzák a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése érdekében a közvetlen bevezetések tiltását (kivéve, ha az nem szennyez, pl. emberi eredetű szennyezőanyagot nem tartalmazó visszasajtolás, talajvízdúsítás), valamint a közvetett szennyezés szempontjából potenciális tevékenységek korlátozását, a tevékenység veszélyessége és a felszín alatti víz sérülékenysége függvényében. A hazai szabályozás továbbá kiterjed a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával, továbbá megfigyelésével kapcsolatos vízi létesítményekre (így pl. kutakra, foglalt forrásokra, hévízművekre), valamint vízi munkákra vonatkozó előírásokra. Az EU felszín alatti vizek védelmére vonatkozó irányelv tartalmazza a jó kémiai állapot megállapításának kritériumait, rendelkezéseket tartalmaz a szennyező anyagok felszín alatti vízbe jutásának megakadályozására vagy korlátozására vonatkozóan, illetve előírja a tagállamok számára a saját felszín alatti víz minőségi előírásaik megállapítását (ún. „küszöbértékek”), figyelembe véve az azonosított kockázatokat és az irányelv II. mellékletében meghatározott anyagok listáját. Az Egységes Környezethasználati Engedély (IPPC) Irányelvben előírt „elérhető legjobb technika” bevezetéséhez, az irányelv hatálya alá tartozó létesítmények környezeti tevékenységének szabályozására az illetékes hatóságok (Magyarországon a területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek) egységes környezethasználati engedélyt adtak ki. Az IPPC köteles üzemek részére a határértékek teljesítésének határideje 2007. volt, jelenleg már az Irányelv szerint meghatározott üzemeltetést folytatnak. A SEVESO Irányelv alapján a vonatkozó hazai jogszabály kijelöli, azon felső és alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemeket, amelyeknek belső védelmi tervet kell készíteniük a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelőzése érdekében. 2009-ben az alegységen veszélyes ipari üzemet nem tartottak nyilván. A veszélyes ipari üzemeknek biztonsági jelentést és belső védelmi tervet kell készíteniük. Ezek alapján készülnek a települések külső védelmi tervei, a lakossági tájékoztatók. A településrendezési tervezés során figyelembe kell venni azokat az intézkedéseket, melyek tartalmazzák mind az új, mind a régi veszélyes üzemekre vonatkozó biztonsági intézkedéseket. További alapintézkedés, hogy meghatározott környezetre kockázatot jelentő további üzemek üzemi terv készítésére kötelesek (jogszabályban meghatározott tartalommal). Az üzemi tervek alapján a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknak területi kárelhárítási tervet kell készíteni, és kárelhárítási gyakorlatokat kell tartani. A katasztrófavédelmi törvény rendelkezik a Katasztrófavédelmi Országos Önformációs Rendszer kiépítéséről is. E rendszer az egész ország területét lefedő informatikai hálózatot jelent, amely magában foglalja valamennyi katasztrófavédelemben érintett szervezetet.


110

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Az intézkedések a veszélyes anyagot gyártók vagy használók lehetséges szennyezéseinek megakadályozását, illetve a múltbéli környezeti szennyezések felszámolását szolgálják. A lehetséges szennyezések megakadályozásához kapcsolódó jövőbeli feladat a területi kárelhárítási tervek kidolgozása. A múltbéli szennyezések felszámolására a jövőben is forrásokat kell biztosítani a VKI prioritásainak megfelelő ütemezésben. További problémát jelentenek a nem megfelelő kiképzéssel kialakított kutak, amelyek a szennyezés leszivárgását eredményezhetik a vízbázis és a vízadó rétegek elszennyezésével, ezért biztosítani kell ezek visszaszorítását. A szakszerű kútkiképzés, kútrekonstrukció megvalósítása érdekében fokozni kell a hatósági tevékenységet, illetve az önkormányzatok hatósági ellenőrzési jogkörének szabályait meg kell alkotni (...). A nem megfelelően üzemeltetett utak, vasutak felszín alatti vizek állapotát ronthatják, az elvezetett és nem kellően tisztított vizek pedig a felszíni vizekben okozhatnak problémát (a szabályozás nem biztosítja a szükséges védelmi intézkedések megvalósulását). A további intézkedések célja a közlekedési út felületéről a csapadékvízzel lemosódó TPH, PAH és nehézfémek (Pb, Cu, Zn, Cd, Ni, Cr) megfelelő összegyűjtésének és kezelésének biztosítása. A használt termálvíz megfelelőségének biztosítása érdekében ösztönözni szükséges a költséghatékony megoldások megvalósulását (pl. komplex hasznosítás, komplex hőhasznosítás, sótalanítási eljárások alkalmazása). A használt termálvíz felszíni vizekbe történő bevezetésének szabályozását a befogadó ökológiai állapotának kell alárendelni.

c) az alegységre vonatkozó információk Az alegységen több főútvonal és az M1 autópálya is keresztülhalad, de ezek valamely víztestre vonatkozó, közvetlen szennyezőhatása nem ismert, így mint potenciális szennyezőforrás említhető. Az intézkedések célja a közlekedési út felületéről a csapadékvízzel lemosódó mikroszennyezők megfelelő összegyűjtése és kezelése, szükség esetén a befogadóba történő bevezetés előtt szűrőmezős tisztítással (...) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében a feltárt szennyezések káros hatásainak csökkentése, illetve felszámolása folyik. Számos olyan veszélyes szennyezés létezik, amely nem tartozik állami felelősségi körbe. Ezek felszámolása a szennyező önkéntes jogkövetésével, vagy hatósági kényszerítő intézkedéssel történik. …

8.3 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések A hidromorfológiai intézkedések célja a vízfolyások és állóvizek morfológiai és hidrológiai viszonyaiban bekövetkezett olyan mértékű változások megszüntetése, amelyek akadályozzák a jó ökológiai állapot elérését. Az intézkedések három csoportját alkotják a (…) a meder morfológiai viszonyait javító intézkedések, (…) a hullámtéri/ártéri, illetve part menti területhasználat módosítását szolgáló intézkedések, valamint (…) a mederben épült műtárgyakra vonatkozó intézkedések. (A vízjárást módosító vízhasználatok hatásának enyhítését szolgáló intézkedésekkel a 8.4 fejezet foglakozik). Az intézkedések tervezése során figyelembe kell venni az emberi igényeket, vagyis a víztestek erősen módosított állapotából következő, fenntartható hidromorfológiai elváltozásokat nem kell intézkedésekkel megszüntetni.

8.3.1 Vízfolyások és állóvizek medret érintő intézkedések A meder rehabilitációs intézkedések célja a hossz- és keresztirányban szabályozott meder természetes állapotának (változékonyságának, mozaikosságának) helyreállítása, amilyen mértékben ez műszaki szempontból, reális költségek mellett – társadalmi konszenzus alapján – megvalósítható. Az intézkedés 

a definícióikat l.: a MAD elején (5.old.) található „RÖVIDÍTÉSEK” magyarázatában

111

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD magába foglalhatja a mederforma és meder vonalvezetésének módosítását, kiöblösödések kialakítását, kisebb műtárgyak és burkolatok átalakítását vagy megszüntetését, a meder és part ökológiai szempontot is figyelembe vevő fenntartását. Ezek közül egy-egy vízfolyáson a részletes tervezés során kiválasztott részintézkedések valósulnak meg. Felelősök: KvVM, FVM, ÖM Végrehajtásban érintettek: - állóvíz, vízfolyás kezelője (VIZIG, önkormányzat, társulat stb.)

a) jelenleg érvényben lévő intézkedések Az egyes ökológiai követelményeket hazai jogszabályok, műszaki irányelvek tartalmazzák (EU Irányelv nincs). A hazai műszaki és engedélyezési szabályok meglehetősen általánosak, szabályozás továbbfejlesztésére további kiegészítő intézkedések bevezetése szükséges.

b) további megvalósítandó intézkedések A további feladatokat az ökológiai szempontú vízfolyás és állóvíz rehabilitációs beruházások megvalósítása jelenti, amelyhez egyrészt megfelelő jogszabályi háttér kialakítása, másrészt megfelelő támogatási rendszer biztosítása is szükséges. A vízfolyások és az állóvizek rehabilitációs munkáit ökológiai szemlélettel, egyedileg kell megtervezni és kivitelezni. A következő megjegyzések a munkák jellegét csak általában jellemzik. … Feliszapolódott, benőtt medrek esetében szükséges lehet az üledék egyszeri eltávolítása és az ökológiai szempontokat is érvényre juttató módon történő növényzetirtás. Települési szakaszokon a fenti intézkedések csak a belterületi sajátságok figyelembevételével valósíthatók meg, amelyek speciális megoldásokat és szabályozást igényelnek. … Erősen módosított állapotú vízfolyáson abban az esetben, ha a szabályozottság az aránytalan költségek miatt nem csökkenthető az ökológiai jó állapothoz szükséges mértékben az állapotjavító intézkedéseket az árvízvédelmi célú vagy a duzzasztást, vízpótlást szolgáló művek által megszabott kereteken belül kell végrehajtani. Általában érvényes, hogy a rehabilitációs munkák hatására nem növekedhet az árvízi vagy belvízi kár kockázata. A megfelelő megoldás a levezető-képességet módosító egyéb intézkedésekkel összhangban dolgozható ki (hullámtér szélessége, földhasználat, műtárgyak, …). A jó ökológiai állapot biztosításának alapvető feltétele a fenntartási munkák rendszeres elvégzése is, ezért az állami, társulati fenntartású víztestek esetében szükséges a megfelelő finanszírozási források biztosítása.

c) az alegységre vonatkozó információk 2015-ig megvalósuló intézkedések: … A Lébény- hanyi- csatornák közül azokon a csatornákon, melyek a vízszállításban nem játszanak jelentős szerepet, a növényzet eltávolítását meg kell szüntetni. Vízáramlást csak vízpótlási céllal kell lehetővé tenni. A növényzet irtása ebben az esetben is csak kíméletesen, a legszükségesebb mértékig történhet. A Hanság-főcsatornán, mint a fertő tavi levezetőrendszer egy részén fokozott fenntartásra, kotrásra, mederkaszálásra van szükség. A KEOP 2009-3.1.2 – Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése – pályázati konstrukció keretében beadásra került egy közös, az FHNPI és az ÉDUKÖVIZIG. konzorciuma által benyújtott projekt, mely a Fertő tavat érinti. Címe: A Fertő tó nádasainak és a tómeder

112

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD vízpótló csatornáinak rekonstrukciója. Témája: Fertő tavi nádas öv élőhely-javítás. A konzorcium vezető partnereként az FHNPI szerepel. A projekt célja: a Fertő tó előrehaladott és természetvédelmi szempontból nemkívánatos eutrofizációjának lassítása, a tó magyar oldalát uraló „nádöv” vízellátásának javítása, ezáltal pedig a nádasok minőségének, egészségének, a biodiverzitás tartósan magasan tartása feltételeinek megteremtése, továbbá a nádközi vízcsere javítása a nádasokban lévő csatornarendszer rekonstrukciójával, zagyterek kialakításával új élőhelyek teremtése. Az ílymódon kialakuló szárazulatok alkalmasak lehetnek természetvédelmi, turisztikai, nádgazdálkodási, stb. hasznosításra. Tervezi a nádöv belső vízellátását biztosító körfő- és határcsatornák és az ezeket összekötő mellékcsatornák vízáteresztő képességének növelését, a 2. sz. körcsatorna kialakítását, az áramlást akadályozó depóniák megbontását. Ki kell dolgozni a Fertőszéli-zsilip új üzemeltetési szabályzatát, melyben meg kell teremteni a megemelt szabályozási szinthez szükséges fenntartható műszaki feltételeket. Meg kell vizsgálni a Fertő tó vízpótlási lehetőségét is. 2015 utáni feladatok: A vízfolyások rehabilitációja során a spontán mederfejlődést elősegítő földmunkák, valamint a hosszirányú akadályt képező fenéklépcsők és fenékgátak működésének és szükségességének felülvizsgálatával kell elősegíteni az élőlények visszatelepedését. Ezen munkák elvégzése mellett meg kell vizsgálni azokat a fenntartási munkálatokat, amelyek a kedvező ökológiai állapot kialakulásában és fenntartásában szerepet játszhatnak, és ki kell választani az optimális megoldást. Meder rehabilitáció keretében – a mesterséges csatornák mentén is – szükséges a növényzet szelektív irtása. Az ökológiai mederrendezés igénye a legtöbb síkvidéki és dombvidéki kisvízfolyás, illetve csatorna esetében fölmerült. Az Ikva, Rákos-patak mentén szükséges a fenéklépcsők, fenékküszöbök átépítése. Az Ikva, a Sóspatak és a Rákos-patak esetén a belterületi szakaszokat is rehabilitálni kell többfunkciós medrek kialakításával, a rézsűállékonyság megtartása mellett a betontámfal és mederburkolat bontásával, illetve természetközeli mederburkolat építésével. … A Lébény-hanyi- csatornák és a Homok-Sarródi- csatorna esetén lokálisan mederfenék emelésre van szükség. … A Fertő tó jelenlegi térfogatának, kiterjedésének megőrzésére irányuló intézkedéseket kell megvalósítani. Az áramlási viszonyok javításával szabályozni kell a tavon belüli hordalék átrendeződést. Új körcsatornát kell építeni a Fertőrákosi öböl vizének levezetéséhez.

8.3.2 Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti savjára vonatkozó intézkedések A felszíni vizek parti sávja és ártere (vagy a töltésekkel, depóniákkal kialakított hullámtere) vízminőségi és ökológiai szempontból egyaránt jelentős szerepet játszik a víztest állapotának alakulásában. Az intézkedések célja a természetes ártér helyreállítása, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ennek közelítése a hullámtér szélesítésével, a mentett oldali területek rendszeres vízpótlásával, az ártéri/hullámtéri területhasználat módosításával, védősávok kialakításával (az intézkedések részben átfednek a magas tápanyagtartalom csökkentése érdekében alkalmazott vízvédelmi pufferzóna kialakításával). Felelősök: KvVM, ÖM, FVM, KHEM Végrehajtásban érintettek:

113


vízfolyás kezelője (VlZlG, társulat, önkormányzat) mezőgazdasági gazdálkodók

a) jelenleg érvényben lévő intézkedések … A parti sávban külterületen csak gyepgazdálkodás folytatható. A 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet szabályozza a szabadon hagyandó parti sávok szélességét. … A hazai műszaki és engedélyezési szabályok meglehetősen általánosak, a szabályozás továbbfejlesztéséhez, az ökológiai célokkal való összhang megteremtéséhez további kiegészítő intézkedések bevezetése szükséges. Nyílt árterek kialakítása a támogatási rendszerekből nehezen támogatható, ezért általában csak természetvédelmi célú beruházások valósulnak meg.

b) további megvalósítandó intézkedések … Az intézkedések alkalmazása előtt előkészítő vizsgálatokra van szükség, amelyek célja annak feltárása, hogy az egyes víztesteken a vázolt alternatív megoldások közül melyik felel meg leginkább a helyi viszonyoknak, illetve a támogatási rendszerhez milyen prioritások, kiegészítő előírások kapcsolhatók.

c) az alegységre vonatkozó információk 2015-ig megvalósuló intézkedések: … A KEOP 2009-3.1.2 – Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése – pályázati konstrukció keretében beadásra került egy közös, az FHNPI és az ÉDUKÖVlZlG konzorciuma által benyújtott projekt, mely a Fertő tavat érinti. Címe: A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója. Témája: Fertő tavi nádas öv élőhely-javítás. … /ua. mint a 8.3.1. c) /

8.3.3 A hidromorfológai viszonyokat jelentősen befolyásoló vízhasználatok módosítása (Az) … állóvizek vízszintszabályozása, a hajózást biztosító és kiszolgáló tevékenységek és létesítmények olyan vízhasználatok, amelyek jelentősen befolyásolhatják a víztest ökológiai állapotát. Az intézkedések célja a hosszirányú átjárhatóság, a vízállás és sebességviszonyok és az alvízi szakaszok megfelelő vízjárásának helyreállítása érdekében ezeknek a vízhasználatoknak a felülvizsgálata és szükség esetén módosítása/megszűntetése. Felelősök: KvVM, FVM, ÖM, NFGM, KHEM Végrehajtásban érintettek: - a vízfolyás és/vagy műtárgy, kezelője (KÖVIZIG., társulat, önkormányzat) - vízhasználók (energiaipar, halászat, közlekedés) … A fenntartható vízhasználatra hazai jogszabályok vonatkoznak, EU Irányelv nincs. A nem megfelelő minőségű és mennyiségű vízleeresztés, illetve duzzasztás kockázatossá teheti … a jó állapot fenntartását. ... A kikötők, víziutak a parti sáv zavartságát, a meder hidromorfológiai elváltozását okozhatják Egyes állapotjavító projektek megvalósítására a ROP-okból támogatás igénybe vehető, szerezhető, illetve a természetvédelmi célú projektek a KEOP-ból támogathatók.

b) további megvalósítandó intézkedések A vízfolyások igénybevétele, használata során olyan emberi igényeket kielégítő funkciók kerültek kialakításra, amelyek az ökológiai állapot fenntartását veszélyeztetik. …

c) az alegységre vonatkozó információk

114

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD … 2015 utáni feladatok: A vízfolyások rehabilitációja során a spontán mederfejlődést elősegítő földmunkák, … felülvizsgálatával kell elősegíteni az élőlények visszatelepedését. ...

8.3.4 Egyedi intézkedések A vízfolyások használata során olyan emberi igényeket kielégítő funkciók kerültek kialakításra, amelyek az ökológiai állapot fenntartását veszélyeztetik. ...

a) Jelenleg érvényben lévő intézkedések A fenntartható vízhasználatra hazai jogszabályok vonatkoznak, EU Irányelv nincs. Megvalósító, költségviselő: Vízfolyások tulajdonosa, kezelője, vízhasználók (erőmű, hajózás). Egyes projektek megvalósítására a ROP-okból támogatás szerezhető, illetve a természetvédelmi célú projektek a KEOP-ból támogathatók. …

8.4 Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében A fenntartható vízhasználatok elősegítése alapvetően szabályozáson keresztül valósítható meg. Ennek célja az ökológiai szempontok érvényesítése, a felszín alatti vizek esetében a víztestek jó mennyiségi állapotának elérése és megtartása érdekében a hatékonyság és takarékosság ösztönzése egyrészt a jelenlegi víz- és kapcsolódó területhasználatok felülvizsgálatával és szükség esetén módosításával, másrészt gazdasági szabályozókkal. lde tartozó intézkedések: a vízfolyásokat, állóvizeket és felszín alatti vizeket érintő közvetlen vízkivételek szabályozása, a területi vízvisszatartás növelése, a csatornák felszín alatti vizeket megcsapoló hatásának csökkentése, a tározók üzemeltetése az alvízre vonatkozó ökológiai szempontok figyelembevételével és a takarékos vízhasználati módok elterjesztése. Felelősök: KvVM, FVM, ÖM, NFGM Végrehajtásban érintettek: -

- vízfolyások kezelője (VlZlG, társulat, önkormányzat), ipar, mezőgazdaság, víziközművek, egyéb vízhasználók

a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A fenntartható vízhasználatok ökológiai alapelveit a VKI rögzíti: mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek esetében érvényes, hogy a vízhasználatok (vízkivételek vagy egyéb vízelvonással járó vízhasználatok) nem befolyásolhatják jelentős mértékben a víztől függő ökoszisztémák állapotát. A hazai jogszabályok közül a vízgazdálkodásról szóló törvény már a VKI hatályba lépése előtt rögzítette az alapelveket, valamint a vízigények kielégítésének sorrendjét, 2004-től a termálvizek esetében a visszasajtolási kötelezettséget is. A hazai szabályozás előírja a felszín alatti víztestek jó mennyiségi állapotának biztosítását, és ennek érdekében víztestenkénti és ezeken belüli igénybevételi korlátok meghatározását, valamint a természetvédelmi törvény az ökológiai vízkészlet biztosítását. 2008-tól hatályos a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával, továbbá megfigyelésével kapcsolatos vízi létesítményekre (így pl. kutakra, foglalt forrásokra,

115

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD hévízművekre), valamint vízi munkákra vonatkozó szabályozás. A vizek használatát szabályozó eszköz a vízkészletjárulék26.

b) további megvalósítandó intézkedések A vízhasználatok szabályozásának egyik részfeladata a gazdasági szabályozók rendszerének felülvizsgálata és módosítása, másik részfeladata pedig a vízjogi engedélyezés alapjául szolgáló igénybevételi határértékek meghatározása. ... A felszín alatti vizek esetében az igénybevételi határértékek a víztest-csoportokra, a mennyiségi állapotértékelés vízmérleg tesztje keretében megállapított hasznosítható készletek területi megoszlásának pontosítását jelentik, figyelembe véve a jelenleg tartós süllyedéssel jellemezhető területeket, a jelenlegi vízhasználatokat, a vízadóképesség területi változásait és a sekély víztestek esetében a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) területi elhelyezkedését. Az előbbi szempontoknak megfelelő igénybevételi határértékeket 2012 végéig kellett kidolgozni. Jelentős vízkivételek – szabad készletek esetén is – környezetvédelmi, vízjogi engedélyezési eljárás keretében engedélyezhetők, a vonatkozó jogszabályok módosítását követően a VKI 4. cikk (7) szerinti vizsgálatokkal igazolni kell, hogy a megvalósuló új vízkivételek nem károsíthatnak jelentős FAVÖKO-kat. A vízhasználat korlátozása esetén az új vízkivételi helyek igénybevétele vagy víztakarékos eljárás alkalmazása a vízhasználó feladata, a „használó fizet” elv alapján. A vízhasználók teherviselő képességét figyelembe véve az új jogszabályi feltételekhez történő alkalmazkodást segíteni szükséges (pl. türelmi idővel, pénzügyi ösztönzéssel). A magas talajvízállású területeken található belvízelvezető és megcsapoló csatornák működését felül kell vizsgálni, és ennek alapján módosítani kell azoknak a csatornáknak a működését, amelyek a felszín alatti vizeket a vízvédelem által indokoltnál nagyobb mértékben csapolják meg. A takarékos vízhasználat megvalósítása egyaránt jelenti az öntözési vízigények csökkentését szárazságtűrő növények termesztésével, a területen visszatartott víz mennyiségének növelésével és víztakarékos öntözési technológiák alkalmazásával, valamint a lakossági vízhasználatban a takarékos szerelvények beépítését. A víztakarékos megoldások alkalmazását államilag kell támogatni. Az engedély nélküli tevékenységek kockáztatják a felszín alatti vizek megfelelő állapotát, ugyanakkor ezeket a jelenlegi hatósági eszközök nem minden esetben képesek visszaszorítani. További feladat az engedély nélküli vízkivételek megszüntetése, lehetőség szerint az engedélyezett körbe való bevonásuk. A termálvizek és egyéb geotermikus céllal hasznosított vizek használatára és védelmére vonatkozó jó gyakorlatok továbbfejlesztése indokolt, különösen annak fényében, hogy e megújuló erőforrás gazdasági hasznosítására egyre nagyobb az igény. Ennek lényege a takarékos (minél nagyobb visszatáplálást lehetővé tevő) és környezetkímélő (biztonságos) használat elterjesztése. A takarékos vízhasználat elérése érdekében elsőként a termálvíz termelés vízmérővel történő mérését és megfelelő adatszolgáltatást kell bevezetni. Továbbá bővíteni kell a termálvizekkel kapcsolatos állami, szakhatósági ismereteket, egyszerűsíteni szükséges és átláthatóvá kell tenni a hatósági és szakhatósági feladatokat, … 

26 Vízkészletjárulék (VKJ): a vízkészletekkel való gazdálkodás egyik eszköze; Hazánk vízkészlete állami tulajdon. A vízkészletek gazdasági célú lekötését és használatát járulékkötelezettség terheli, melynek megfizetésére a vízhasználók és az üzemi fogyasztók kötelezettek. Az érvényes jogszabályokban rögzített feltételek megvalósulása esetén a vízhasználatok egy része fizetési mentességet élvez, azonban az előírt egyéb kötelezettségek (bejelentkezés, termelési nyilatkozat, helyszíni termelési nyilvántartás) alól nem mentesül.

116

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD c) az alegységre vonatkozó információk Felszíni vízhasználatok Az ÉDUKÖVlZlG minden évben készít vízkorlátozási tervet, amelyben az aktuális igényeknek megfelelően felülvizsgálja a vízszétosztást. 2015-ig megvalósuló intézkedések: A tározók üzemeltetésénél figyelembe kell venni az áteresztett vízmennyiséget, annak érdekében, hogy … az ökológiailag szükséges vízhozam mindig rendelkezésre álljon. ... Azokon a területeken, ahol jelentős mértékű az öntözés, általános intézkedésként kell alkalmazni a víztakarékos növénytermesztési módok bevezetését. 2015 utáni feladatok: A vízhasználatok fenntarthatóságára a 2015 után megvalósuló, … irányuló intézkedések jelentenek megfelelő megoldást (…). Ki kell jelölni az aszály-érzékeny területeket. A vízigények hosszú távú felülvizsgálata indokolt az alegység teljes területén. A vízhasználatokat a természetvédelmi igényekkel összhangban kell szabályozni. Felszín alatti vízhasználatok 2015-ig megvalósuló intézkedések: A hasznosítható felszín alatti vízkészletek nagy mennyisége ellenére törekedni kell az illegális vízhasználatok visszaszorítására, a takarékos vízhasználatra, hogy a mennyiségre vonatkozó kedvező állapot minél tovább fennmaradjon. ... Ezen törekvésnek felel meg az a szabályozás is, mely az öntözővíz használatokra vonatkozik. Ez alapján öntözővíz igényt elsősorban felszíni vízből kell kielégíteni. Amennyiben ez nem lehetséges (pl. az igényelt vízmennyiség felszíni vízből nem áll rendelkezésre) az öntözővíz bázis a legelső vízadórétegre (talajvíz) telepíthető. A várhatóan növekvő tendenciát mutató energetikai célú vízkivételeknél elő kell írni a visszasajtolást. Felmérést kell készíteni a kutak (ásott és fúrt) jelenlegi helyzetéről (kútkataszter), és ismeretterjesztő kampányt kell kezdeményezni az illegálisan létesített kutak, mint potenciális szennyezőforrások tárgyában. 2015 utáni feladatok: A felszín alatti vízkészletek jó mennyiségi állapotának megőrzése céljából folytatni kell a 2015 előtt elkezdett intézkedések megvalósítását. …

8.5 Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések A megfelelő ivóvíz biztosítása a VKI szerint is kiemelt, általános érvényű feladat. Három részfeladatra bontható: (I) megfelelő vízkezeléssel biztosítani az ivóvízminőséget, (II) óvni a vizeket a szennyezésektől, olyan mértékben, hogy az emberi hatásra bekövetkező vízminőség változások ne igényeljék a technológia megváltoztatását, (III) hosszú távon biztosítani kell a megfelelő mennyiségű vízkészletet. Felelősök: KvVM, EüM, ÖM, FVM, NFGM Végrehajtásban érintettek: - vízi közmű tulajdonos, szolgáltató (önkormányzat, állam, gazdálkodók), - vízhasználók, szennyezők (ipar, mezőgazdaság, önkormányzat, lakosság)

a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A geológiai eredetű vízminőségi problémák kezelésére Magyarország 2001-ben vezette be az lvóvízminőségjavító Programot az EU lvóvíz Irányelvének végrehajtása érdekében. A távlati cél az, hogy 2013-ig az egész ország közüzemi vízellátásában felszámolják az egészséget befolyásoló valamennyi ivóvízminőségi

117

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD problémát27. A program keretében különböző megoldásokkal (vízkezelési technológia vagy kistérségi rendszerek alkalmazása vagy áttérés másik vízbázisra) lehet a megfelelő ivóvízminőséget biztosítani. ... Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében és a jövőben emberi fogyasztásra szánt távlati vízbázisok területén. A Sérülékeny lvóvízbázisok Biztonságba Helyezése Program keretében megkezdődött a vízbázisok diagnosztikai vizsgálata és biztonságba helyezési terveinek elkészítése, amely alapján megvalósulhat a vízbázisok biztonságba helyezése. A diagnosztikai vizsgálatok alapján kiadott, védőövezet kijelölő határozatok száma viszont alacsony. A határozatok hiányának több esetben az, az oka, hogy a vízbázisok védelmét jelenleg szabályozó védőterületi rendelet sok esetben túl szigorú előírásokat tartalmaz (pl. kisajátítási kötelezettség, mezőgazdaságra vonatkozó egyes követelmények, létesítményekre vonatkozó tilalmak a megfelelő műszaki védelem biztosítása helyett). Jelentős az önkormányzatok ellenérdekeltsége, korlátosak a források, nem méltányosak a költségviselésre vonatkozó szabályok, az eljárásrend is meglehetősen bonyolult, valamint jelenleg nincs végrehajtási határidő, nincsenek megfelelő szankciók. A lezáratlan – hatósági határozattal, földhivatali bejegyzéssel nem rendelkező – védőterületek hiányában a tulajdonosok/üzemeltetők nem tudnak intézkedni, ami viszont veszélyezteti a vízbázisok biztonságba helyezésének folyamatát. Problémát jelent az is, hogy a biztonságba helyezési feladatokat többféle fejlesztési forrás támogatja, így a végrehajtásnak több egymástól független végrehajtója van. A forrás koordináció hiánya és az önerő előteremtésének problémája hátráltathatja a célok ütemezett elérését.

b) további megvalósítandó intézkedések Szükséges a vízbázis-védelemre vonatkozó szabályozás továbbfejlesztése, amely figyelembe veszi az 1997 óta bekövetkezett kapcsolódó szabályozásokat, kellően rugalmas és az elfogadott követelmények betartása megvalósítható. Rendezni kell a használó/szennyező fizet elv alapján a költségviselési szabályokat. A vízbázisvédelem költségeit a vízdíjakban érvényesíteni kell.

c) az alegységre vonatkozó információk Az alegység területén beindult az ivóvízminőség-javító program, mely az alegység területén összesen 12 települést érint. … 2015. utáni feladatok: Folytatni kell az ivóvízminőség-javító programot. … Meg kell találni annak jogi lehetőségeit, hogy a kijelölő határozat előírásai a szomszéd ország területén is érvényesíthetők legyenek. Az alegység területén ez érinti a Fertőrákosi Vízbázis, Sopronkőhidai Vízbázis védőterületeit, valamint az osztrák területen lévő Juvina-források védőterületét.

8.6 Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területre vonatkozó egyedi intézkedések Ezen fejezet tartalmazza a védett területekkel kapcsolatos speciális intézkedéseseket (kivéve az ivóvízbázisok védőterületeit és a nitrát- és tápanyagérzékeny területeket).

8.6.1 Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések A vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre (továbbiakban védett élőhelyek, vagy természeti értékei miatt védett területek) vonatkozó intézkedések rendszere összetettebb, mint az eddig 

27 A vas és a mangán nem okoz egészségügyi problémát, így azok a vízművek, ahol „csak” ez esik kifogás alá, nem tartoznak az EU által támogatott lvóvíz-minőség-javító Program kereteibe.

118

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD tárgyalt intézkedések. Ennek oka az, hogy az intézkedések szinte mindegyike befolyással van a védett élőhelyek állapotára. Ez a fejezet tartalmazza a természeti értékei miatt védett területekkel kapcsolatos speciális intézkedéseseket, valamint mindazon egyéb – már korábban bemutatott – intézkedéseket is, amelyek igen hatékonyak a védett élőhelyek állapotának javításában is. Ezeket az intézkedéseket együttesen természetvédelmi intézkedéseknek tekintjük. A víztől függő védett élőhelyek állapotának javítását, illetve fenntartását szolgáló természetvédelmi intézkedések első csoportját azok az intézkedések képezik, amelyek elsődleges célja a védett területek állapotának fenntartása, javítása, maga az intézkedés a védett területre és nem a víztestre vonatkozik. Felelősök: KvVM, ÖM Végrehajtásban érintettek: - állam (nemzeti park igazgatóság), önkormányzatok - vízfolyások, állóvizek, mellékágak, hullámtéri holtmedrek kezelője - vízhasználók, gazdálkodók

a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A madárvédelmi irányelvben foglaltaknak megfelelően hazánkban rendszeresen előforduló fajok élőhelyeit figyelembe véve jelölték ki a Különleges Madárvédelmi Területeket. A Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölése az élőhely-védelmi irányelvnek megfelelően történt, az élőhelyek, növény-, illetve állatfajok előfordulása alapján. NATURA 2000 területen bizonyos tevékenységek végzéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, így többek között a gyep feltöréséhez, átalakításához; bizonyos fakivágásokhoz, száznál több fő részvételével zajló sportesemény rendezéséhez, vagy sporttevékenység folytatásához. Az intézkedés megvalósítása folyamatban van, az alábbi intézkedések végrehajtása szükséges a továbbiakban: -

NATURA 2000 fenntartási tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályok megalkotása, NATURA 2000 területekre vonatkozóan fenntartási tervek kidolgozása a kormányrendelet szerinti, a területhasználóval egyeztetett tartalommal (ezek megvalósítására az ÚMVP forrást biztosít). A gyepterületek fenntartására vonatkozó korlátozások ellentételezésére a NATURA 2000 gyepterületeken gazdálkodók számára az ÚMVP kompenzációt biztosít.

b) további megvalósítandó intézkedések Az intézkedések tervezésének és megvalósításának legfontosabb ökológiai szempontjai a következők: -

-

-



A vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás (meglévő vizeink, a lehulló csapadék, a nagyvizek és az árvizek, a használtvizek területen történő visszatartása, újrahasznosítása): paradigmaváltásra van szükség, miszerint a vizek területen tartása és nem elvezetése az elsődleges cél (az árvízi védekezésben éppen úgy, mint a mezőgazdaságban). Az „igénykielégítő” engedélyezési gyakorlatot föl kell, hogy váltsa az „állapotjavító” engedélyezési gyakorlat. Kiemelt jelentőségő az ökológiai vízmennyiség (a védett értékek fennmaradása szempontjából elengedhetetlen vízmennyiség) biztosítása …; ehhez ökológikusabb területhasználatok megvalósítására van szükség. Medermorfológiai viszonyok közelítése a természetes állapotokhoz (természetes mederfejlődés érvényesülésének biztosítása, illetve revitalizáció „természetközeli” állapotok kialakítása érdekében, lásd pl. kanyarulatok, mélyedések, változatos vízsebesség létrehozása).

ÚMVP: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (Darányi Ignác Program)

119


-

-

Holtmedrek és szikes tavak megfelelő vízellátottságának biztosítása. A víztestként kijelölt és az egyéb unikális értékeket hordozó holtmedrek, illetve szikes tavak a hazai Duna-vízgyűjtő különleges képződményei, amelyek kialakulására a jelenlegi körülmények között már nincsen mód, így megőrzésük kiemelt feladat. Víztestek parti sávjának rehabilitációja (a potenciális vegetációtípusnak megfelelő, tájba illő növénysávok kialakítása, főként erdősítéssel és gyepesítéssel, valamint ahol erre lehetőség van az árterek revitalizációja és az ártéri gazdálkodás újrahonosítása). A beavatkozások eredményeképpen kialakított állapotok értelemszerű fenntartása (elsősorban az ártereken) az invazív fajok terjedésének megakadályozása érdekében.

A víztől függő védett élőhelyek állapotának fenntartása, illetve javítása érdekében tervezett egyedi intézkedések A tervezés során a védett területek állapotának javítására vonatkozóan ún. egyedi intézkedések megvalósítása is szükséges (…), melyek nagy része a természeti értékei miatt védett területek érdekében megalkotott intézkedés, csupán két egyedi intézkedés szolgál egyéb védett területtel összefüggő célokat (…). A VGT-ben tervezett egyedi intézkedések kisléptékűek, többnyire nem vonatkoznak a víztest egészére, hanem annak a védett, vagy védett területtel érintett, esetleg védett területre hatással lévő részére, szakaszára, tehát célzottan magára a védett területre kívánnak hatni. Országosan a természeti értékei miatt védett területen húzódó vízfolyás víztestek közel negyede, az állóvíz víztestek több mint háromnegyede olyan területen található, vagy olyan területet érint, ahol alapállapot felmérések nem voltak. A felmerült problémák megoldásának tervezéséhez ismerni kell a kiváltó okokat. Ezek meghatározása csak a területek állapotának és az ott lejátszódó ökológiai folyamatoknak az ismeretében lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a védett területek állapotjavításához, azaz az intézkedések pontosításához, a károsodás okaiban jelentkező bizonytalanságok eloszlatásához elengedhetetlen a védett területek alapállapotának felmérése, a kezelési/fenntartási tervek kiegészítése, elkészítése. Ez képezi az egyedi természetvédelmi célú intézkedések első csoportját (…). A védett területeken lévő vízfolyások kb. negyedén, az állóvíz víztestek 10%-án és néhány felszín alatti víztől függő élőhely esetében is, problémát okoz a védettségi állapot fenntartásánál, hogy a meglévő vízkészleteket más célokra használják fel, és ez károsítja az élőhelyeket. Az ökológiai vízkészlet igénybevétellel kapcsolatos problémák nagyrészt a vízkivételekhez kötődnek. Károsodott, felszíni vagy felszín alatti víztől függő védett élőhelyek védelme, rehabilitációja érdekében szükség lehet a vízhasználatok lokális korlátozására (esetleg megszüntetésére), illetve szükség esetén vízátvezetéssel és vízpótlással lehet elérni a védett területek szárazodásának megállítását. llyen – egymástól némileg különböző – vízpótló intézkedések mindhárom víztesttípusra vonatkozóan vannak (…). A művelési ág (esetleg mód) megváltoztatása rendkívül hatékony eszköz a védett területek állapotának kedvező irányú befolyásolására. A művelési ág váltás eredménye lehet új élőhelyek kialakulása, élőhelyek vízellátásának javulása, esetleg szerves terhelésük csökkenése (…) Mindezekre tekintettel védett területeken a megfelelő művelési formák kialakulását a szabályozás eszközeivel is elő kell segíteni pl. a jó erdőgazdálkodási gyakorlat, vagy vizes élőhelyek fenntartására vonatkozó szabályok kialakításával. Fontos kiemelni, hogy az egyszeri beavatkozások általában nem elegendőek, a hosszú távú fenntartás elengedhetetlen. Emiatt is a természetes rendszerek önfenntartó képességére jobban támaszkodó rendszerek felé kell elmozdulni, így csökkentve a fenntartó intézkedések szükségességét. Mind a rehabilitációs tevékenység, mind a területhasználat váltás, ha magára hagyják akár visszájára is fordulhat, például, ha az invazív, gyomosító fajoknak teret biztosít a honos fajok hátrányára.

120

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A víztől függő védett élőhelyek állapotát jelentősen befolyásoló, víztestekre vonatkozó intézkedések A természetvédelmi célú intézkedések másik csoportját azok az intézkedések képezik, amelyek elsődlegesen a vízestek állapotára hatnak, de ezzel egyidejűleg alapot teremtenek, vagy jelentősen hozzájárulnak az adott víztesttől függő védett élőhelyek állapotának javulásához. A védett vizes élőhelyek, illetve a felszíni vagy felszín alatti víztől függő védett ökoszisztémák állapotát leginkább veszélyeztető tényező a víz hiánya (…). Ennek megfelelően mindazon intézkedések alkalmazása, amelyek közvetlenül vagy közvetve a védett területek vízellátásának javítását eredményezik, elengedhetetlenül fontosak a védett területek számára, tehát természetvédelmi intézkedésnek is tekinthető. A védett élőhelyek jó állapotának megőrzése, illetve elérése tehát olyan cél, amelynek érdekében a védett területekkel kapcsolatos egyedi (VT) intézkedéseken kívül ez egyes problémák kezelésében más intézkedési csomagok is igen fontosak, sőt ezek gyakorta nagyobb szerepet kapnak, mint az egyedi intézkedések. Vannak tehát a természeti értékei miatt védett területek ökológiai állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tényezők között olyanok … –, amelyek kizárólag a nem egyedi intézkedési körbe tartozó beavatkozásokkal: az árterek revitalizációja (…), illetve part menti védősávok kialakítása (…) kezelhetők. A fenti intézkedések esetleges járulékos hatásai kedvezőtlenek is lehetnek – többnyire a megvalósítás helye által közvetlenül érintett – védett élőhelyek állapotára nézve. llyenek pl. a mederfenntartás során előforduló élőhely-sérülések, vagy a belvíztározás területfoglalása, új szennyvíztisztítók kialakításával járó szennyvízbevezetések. A tervezett beavatkozásokkal kapcsolatos általános tapasztalat szerint a megvalósuló intézkedések tényleges hatásainak előjele és mértéke azonban nagyban függ a megvalósítás, kivitelezés módjától, ezért az intézkedési programok kidolgozásánál (majd a tervek elkészítésénél) és a megvalósítás során is a természetvédelmi, ökológiai szempontokat, mint prioritást kell figyelembe venni. Védett területeken, vagy azok érintettsége esetén, a beavatkozásokat egyeztetni kell a nemzeti park igazgatósággal. ... A víztől függő védett természeti területek állapotának fenntartására, illetve javítására vonatkozó intézkedések céljai szoros kapcsolatban vannak a víztestek és a vízgyűjtők állapotának javítására vonatkozó célkitűzések elérésével. A víztestek VKI szerinti állapotjavítása vagy fenntartása és a természetvédelmi célú intézkedések együttesen érhetik el a védett élőhelyek állapotára vonatkozó célkitűzéseket. A tervezett intézkedések mindegyike – a nem természetvédelmi célúak is – a vizek állapotjavulásán keresztül kisebb-nagyobb mértékben hozzájárulhatnak a védett élőhelyek állapotának javulásához. A célok elérését segítik az intézkedések pozitív – számos esetben – szinergikus hatásai a védett élőhelyekre.

c) az alegységre vonatkozó információk A … részletesen leírt intézkedések az alábbiak szerint értelmezhetők a károsodott védett természeti területekre vonatkozóan: …1: Nincs melioráció, a művelési mód váltás éppen azt célozza meg, hogy a meglévő feltételeknek inkább megfelelő, vízelvezetést, lecsapolást vagy öntözést nem igénylő művelési módra történjen meg a váltás … … 3: Síkvidéki belvízérzékeny területeken mindenképpen a művelési ág váltás javasolható (szántó-gyep, szántó-erdő, vagy szántó vizes élőhely/nádas, megfelelő támogatási forma esetén extenzív halastó). Reális képet kell nyerni a konkrét vízelvezetési (belvízmentesítési) költségek és a szántó művelési ág fenntartásával nyerhető haszon valós értéken történő elemzésével, illetve a váltás kieszközölhető a költségeknek a földhasználóval való megfizettetésével. … …5: A belvízelvezetés szükségességét kell felülvizsgálni a rendszeresen belvízzel borított területeken, nem pedig a belvizet elvezetni és tározókba gyűjteni. Ennek alapja a költséghaszon elemzés és a vízgazdálkodási

121

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD szolgáltatások valós értéken való számbavétele, a költségek megjelenítése a földhasználó irányában. A belvízelvezetéssel károsított FAVÖKO-k, valamint a víz befogadására alkalmassá tett (=kikotort, kimélyített medrű) befogadók vonatkozásában jelentkező ökológiai károk számbavétele is alapvető fontosságú. A belvízelvezetés (továbbá a belvízelvezető csatornák állapotának javítása, fenntartása) nem jelenthet a Natura2000 területek ökológiai állapotával szemben érvényre juttatható kiemelt közérdeket. A befogadónál, további lecsapolás megszüntetése érdekében javasolt duzzasztás helyett (még akkor is, ha ez valóban duzzasztással oldható csak meg) célszerű a medersüllyedéssel érintett szakaszok mederszint rehabilitációjáról beszélni. …1: Figyelembe kell venni a … 5-nél javasolt mederszint rehabilitációt is (lecsapoló hatás megszüntetésére, FAVÖKO vonatkozásban). Az üledékeltávolítás akkor tűnik indokoltnak, ha az szennyezett, terhelést jelent. … Mederszint rehabilitáció a lecsapoló hatás csökkentésére a befogadón. A fentiekből kitűnik, hogy a károsodott védett természeti területek esetében – a víztestek jó ökológiai állapotának elérését megcélzó intézkedések mellett – egyéb, speciális, új intézkedési elem nem került bevezetésre, hanem a meglévő elemek értelmezése lett esetenként tágabbra szabva, vagy módosítva. ... A javasolt intézkedések a három legfontosabbnak ítélt problémakör megoldása köré csoportosíthatók be: - Mezőgazdasági földhasználati célú vízelvezetés, lecsapolás, belvízmentesítés - Mezőgazdasági földhasználati célú terület igénybevétel a víztestek közelében - Pontszerű és diffúz terhelések Az egyes víztesteknél megjelölt és az intézkedések javasolt specifikációjának értelemben használt intézkedések hatásaként várható, hogy a sérült – ide értve a sekély felszín alatti vizektől függő felszíni közösségeket és azokhoz kapcsolódó, jelölő fajokat is – vízhatású és vízi társulások állapotában a kitőzött határidőre az elvárt javulás elérhető.…

8.6.3 A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizekre vonatkozó intézkedések Végrehajtásban érintettek: - vízfolyás, állóvíz kezelője - vízhasználók

a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A halak élőhelyének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről EU Irányelv rendelkezik, amelynek alapján kijelölésre kerültek a magyarországi „halas” vizek. A halas vizek megfelelő vízminőségének biztosítása érdekében vízszennyezettségi határértékek kerültek meghatározásra. …

… c) az alegységre vonatkozó információk Az alegységen a jogszabályban kijelölt halas víz nem található.

8.6.4 Természetes fürdővizekre vonatkozó speciális intézkedések Felelősök: KvVM, ÖM, EüM Végrehajtásban érintettek: - fürdőhely üzemeltetője, - vízhasználók

a) jelenleg érvényben lévő intézkedések

122

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A fürdővizek minőségéről EU Irányelv rendelkezik. A hazai szabályozás – összhangban az EU irányelvével – meghatározott szabályok alapján kijelöli a fürdővizeket és védőterületeit, környezetminőségi határértékeken alapulva biztosítja a fürdővizek megfelelő minőségét, és biztosítja a megfelelő tájékoztatást.

b) további megvalósítandó intézkedések Folyamatos feladat a fürdővizek minőségének biztosítása, a fürdővízként kijelölt vizek megfelelő vízminőségének elérése illetve fenntartása, illetve a fürdővíz-gazdálkodási intézkedések meghatározása és végrehajtása. lde tartozik a szennyvíz bevezetésekre vonatkozó kibocsátás szabályozás kiegészítése (elsősorban többlet-fertőtlenítés), üdülőterületek csatornázása, a védőterületek kijelölése a jelenlegi szabályozás alapján, valamint a fürdővíz minőségének biztosítása, illetve az eliszaposodás lelassítása érdekében megvalósítandó kotrás, szárazulat kialakítás, esetleg műtárgyak létesítése. Újabb szabályozási intézkedés nem szükséges.

c) az alegységre vonatkozó információk Jelenleg az alegységen 4 db kijelölt és engedélyezett természetes fürdőhely (Fertő tó, Fertőrákos; …, Sopron; tóstrand, …) található, melyeknek a fürdővíz szempontjából kiváló az állapota. További műszaki és szabályozási intézkedés nem szükséges.

8.7 Finanszírozási igény A VGT a gazdaság és a társadalom széles körét érinti egyrészt a megvalósítói oldalról, költségviselés szempontjából, másrészt az eredmények (hasznok), közvetett, társadalmi hatások ”élvezőjeként”. Az intézkedések jelentős része állami, közösségi finanszírozást igényel. A terv tartalmazza azon intézkedések előzetes költségbecslését három tervezési időszakra 2015- ig, 2021-ig és 2027-ig, amelyek állami/EU forrásokat igényelnek. A 2015-ig elérhető eredményeket a 2014-2021 közötti költségvetési tervezési időszak finanszírozási lehetőségei is befolyásolják, ugyanakkor a 2021-ig elérhető eredmények fő forrását jelentik. A terv nem tartalmaz költségbecslést azokra az intézkedésekre (főként szabályozás), amelyekhez az érintettek alkalmazkodnak és ezt saját forrásból finanszírozzák a szennyező fizet elv, vagy a felhasználó fizet elv alapján. A 2015-ig megvalósuló VGT intézkedések főbb finanszírozási lehetőségét 2015-ig a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó EU támogatások és a kapcsolódó hazai társfinanszírozási összegek jelentik. ... A tervezés során részletes, víztestenkénti intézkedések alapján területi szintű költségbecslés is készült a 2014-2027 időszakra a kiegészítő intézkedésekre.

Alap- és további alapintézkedések országos szinten … 1 A program teljes költsége 783,9 Mrd Ft. A VKI időszakara eső forrásigény a lezárt; ill. folyamatban levő beruházás 2007.12.31-ig történő figyelembe vételével (…) 2 Az ivóvizminőség- javító Program teljes költsége 246 Mrd Ft. 3 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program teljes becsült költsége 1.000 Mrd Ft. Becsült időtartama: 40 év, amennyiben a programra évente 25 Mrd Ft rendelkezésre állhat. Ennek alapján a források függvényében mintegy 350 Mrd Ft lenne a szükséges forrásigény. 4 egyes ÚMVP célprogramok (agrár-környezetvédelmi, erdősítési stb.) előnyben részesítik a nitrát-érzékeny és ezen belül is a vízbázisvédelmi védőterületen gazdálkodókat, ezen források 60 %-ával számolva./

123

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Az alap- és további alapintézkedések megvalósítására 2007-2013 között rendelkezésre állt teljes forrás mintegy 1180 Mrd Forint (amely tartalmazza a pályázatok kedvezményezetti önrészét is). Az alap- és további alapintézkedések megvalósításához a 2014-2020 költségvetési időszakban további források szükségesek, mintegy 270 Mrd forint értékben. Különösen a Szennyvíz Program végrehajtásához, a vízbázis-védelmi feladatok, a kár-mentesítés és a természetvédelmi feladatok megvalósításához van szükség többletforrásokra.

Kiegészítő intézkedések a) lntézkedések előkészítése és átfogó intézkedések országos szinten Az előkészítő és átfogó intézkedések forrásigénye (fejlesztés és működtetés együtt) 2010-2027-ig 18 év alatt, meghaladja a 70 Mrd Ft-ot, a fejlesztési forrásszükséglet mintegy 5,5 %-át, amelynek mintegy felét szükséges 2015-ig megvalósítani. … b) beruházások, fejlesztések országos, alegység szinten Országos költségbecslés: a tervezés 2009. évi árszinten folyt. A jó állapot/potenciál eléréséhez szükséges kiegészítő intézkedésekre 2007-2013 év között rendelkezésre állt mintegy 290 Mrd forint. A jó állapot/potenciál eléréséhez szükséges beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedések várható forrásigénye 2014-2027 között mintegy 1000 Mrd Ft-ra tehető, amely figyelembe véve, hogy ezen időszakra két EU támogatási időszak esik (2014-2020, 2021-2027.), a kiegészítő intézkedések forrásigénye mintegy fele a 2007-2013 időszakban alapintézkedésekre rendelkezésre álló forrásoknak. A finanszírozási fejezet kiegészítő adatai: 1 Az EU támogatási források megegyeznek a tervezési dokumentumokban található összegekkel, az abban használt árfolyamon (245,5 Ft/EUR) kerültek bemutatásra. 2 A 2015-ig megjelölt forrásigény alapvetően a 2014-2020-ig tartó EU támogatási időszak forrásaiból finanszírozható, hasonlóképpen a 2021-ig szükséges becsült forrásokhoz. … 3 Amennyiben a tervezett kiegészítő fejlesztések ott, ahol ez műszakilag megengedett egyedi megoldások, akkor kisebb összeg szükséges, mint akkor ha mindenhol csatornázás valósul meg, ekkor a költségek közel 40%-al nőnek. Feltételezésünk szerint a 2016-2021 között 63 Mrd Ft, később 95 Mrd Ft szükséges. A teljes összegből kifejezetten a felszín alatti vizek jó állapotba hozása érdekében szükséges intézkedések a 2021-ig terjedő időszakra lettek ütemezve, a többit elsősorban közegészségügyi és társadalmi igény miatt szükséges megvalósítani ezeket a 3. ciklusra lehetett csak ütemezni. 4 ROP-ok (2007-2013) 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése 5 Az elmaradt rekonstrukciók finanszírozási rendszerének kidolgozása után (2012) becsülhető. 6 A VKI miatti követelmények esetleges többletköltségei, amelynek forrásigénye a program-alkotás és szabályrendszer kidolgozása során becsülhető meg. 7 Az OHT alapján a teljes forrásigény 80 Mrd Ft volt 2003. évi árakon, amelynek megvalósításához a KEOP forrásokat biztosít. 8 KEOP (2007-2013) Komplex vízvédelmi beruházások 100 %-a, valamint a ROP-ok Regionális vízvédelmi intézkedések 20 %-a figyelembe véve

124

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 9 Az erózió-érzékeny területeken a meglévő kötelező előírásokon kívül (HMKÁ, JFGK) a VGT nem tervez további intézkedést. A becsült költség a többet területként bevont terület átállásához 5 évre biztosítható kompenzáció összege. A szennyvízkezeléssel, elhelyezéssel kapcsolatos költségek mintegy 210 Mrd forintot tesznek ki. A vízfolyások hidromorfológiai állapotát javító intézkedések becsült forrásigénye, amit 2027-ig ütemezetten kell végrehajtani, várhatóan mintegy 138 Mrd Ft. E költségek döntő része, mintegy 80%-a mederrehabilitáció. A mederrehabilitációra vonatkozóan az itt szerepelő összeg felső költségbecslésnek tekinthető, a részletes tervek készítésekor várhatóan az összeg akár 20-30%-kal is csökkenhet. Az állóvizekre vonatkozóan is a hidromorfológiai beavatkozások mintegy 80 milliárd Ft-ba fognak kerülni. Az agrár-intézkedéseket érintő teljes forrásigény 2027-ig két EU költségvetési időszakra meghaladják az 525 Mrd forintot, amely összeg a vízvédelmi területek lehatárolásával pontosodni fog. A tervezett forrásigény a 2007-2013 időszakra becsült VKI célú ÚMVP forrásoknál kevesebb ugyan, azonban a források jelentős részét kitevő agrár-környezetvédelmi intézkedések jelenlegi összege nem minden célprogram esetében VKI szempontok szerint kerül felhasználásra, ezért a jövőben a vízvédelmi zónarendszerre vonatkozó intézkedések hangsúlyosabb támogatása szükséges, kiemelten az erdő-, gyep- és vizes élőhely művelési ágváltások, környezetkímélő agrotechnikai módszerek elterjesztése. …

9 Kapcsolódó programok és tervek A Víz Keretirányelv előírása szerint a vízgyűjtőkhöz kapcsolódó, a vizek állapotát befolyásoló programokat és terveket figyelembe kell venni vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során annak érdekében, hogy az intézkedési terv hozzájáruljon a régiók kiegyensúlyozott fejlődéséhez, de annak érdekében is, hogy ezek ne akadályozzák meg a kívánt állapotok elérését. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésekor alkalmazkodni kell más direktívák által meghatározott szakpolitikai előírásokhoz is, hiszen azok jogilag egyenrangúak a vízügyi politikát meghatározó VKI-val. Célszerű ezért a víz védelmének és a fenntartható gazdálkodásnak a közösségi politika más, olyan területeibe való integrálása, mint az energia-, a közlekedés-, a mezőgazdasági, a halászati, a regionális és idegenforgalmi politika. Ennek a tervnek alapot kell biztosítania a folyamatos párbeszédhez és a fokozottabb integrációra törekvő ágazati stratégiák fejlesztéséhez. A különböző szakterületek célkitűzéseinek megismerése érdekében felmérésre kerültek a szakpolitikai határozatok, országos stratégiák és programok. A programok gyakorlati megvalósítása projekteken keresztül történik, ezért összegyűjtötték a vízgyűjtőkkel kapcsolatos országos, regionális és területi projekteket is. ... A szakterületi politikák elemzése során, miután a VKI szempontjából nem releváns politikák kizárásra kerültek, a stratégiák és a tervek, vagy esetenként a projektek vizsgálata a VKI-ban előírt környezeti célkitűzések teljesíthetőségére terjedt ki. … Abban az esetben amennyiben egy adott stratégia, program, vagy projekt VKI szempontjából vizsgálandó minősítést kapott, akkor feltételezhető, hogy az a fejlesztés, vagy annak valamilyen eleme esetleg akadályozza, vagy meghiúsítja a vizek jó állapotának elérését, ezért a VKI 4. cikkely 7. pontjában biztosított kivételek egyikének alkalmazása, azaz VKI szerinti hatásbecslés szükséges. A VKI 4. cikk 7. pontja szerinti vizsgálat, illetve igazolás eredménye alapján megvalósított fejlesztés nem jelenti a Víz Keretirányelv előírásainak megszegését még akkor sem, ha az érintett vizek jó állapotát emiatt nem lehet elérni. Több olyan jelentős, a fenntartható vízhasználatok keretébe illeszthető igény és probléma van Magyarországon, amelyek megoldásához a jövőben új létesítményeket kell megvalósítani. Ezek egy része a jó állapottal nem összeegyeztethető hatással lehet a vizek állapotára.

125

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A VKI (4. cikk (7)) szerint igazolni kell, hogy a tervezett tevékenységek megvalósítása elsőrendű közérdek, és/vagy a környezet és a társadalom számára a VKI célkitűzéseinek teljesítésével elérhető előnyöket felülmúlják az emberi egészség és biztonság megőrzésében, vagy a fenntartható fejlődésben jelentkező előnyök. A VKI 4. cikk 7. szerint nem történik meg a keretirányelvi célok megszegése ha: 1. A felszíni víztest fizikai jellemzőiben (hidrológiai, morfológiai jellemzők változása), vagy egy felszín alatti víztest vízszintjében bekövetkezett változást okozó új beavatkozás (…) következményeként megengedhető – az előírt feltétel teljesülése esetén –, hogy a jó állapotot/potenciált ne érje el az adott víztest. Az állapot romlása (osztályhatár átlépés) is bekövetkezhet. A 4. cikk 7. szerint továbbá megengedett olyan fejlesztés megvalósítása, amelynek következtében a negatív hatás/romlás az osztályhatárokon belül marad, ekkor a 4. cikk 7. szerinti mentesség alkalmazására nem kerül sor. 2. Új fenntartható fejlesztési tevékenységek következtében – amennyiben nem előzhető meg – megengedhető az állapot romlása, igaz, hogy csak a kiválóról a jóra, viszont a jó állapotból mérsékeltbe, vagy mérsékeltből gyengébe kerülés kizárt (azaz a vízminőségi paraméterek csak annyira romolhatnak le, hogy a víztest állapota a minősítésének megfelelő osztályhatáron belül maradjon). A vizsgálandó fejlesztések például: - … - a hajózhatóságot biztosító … szabályozási beavatkozások, kikötőfejlesztések - dombvidéki tározók építése (vízgazdálkodási és árvízbiztonsági céllal) - egyes belvízvédelmi létesítmények - … - új vízbázisok igénybevétele közüzemi ivóvízellátás céljából - új, vagy nagyobb kapacitású szennyvíztisztító-telepek, … - turisztikai létesítmények Mindkét esetben (a VKI 4. cikk (7) szerint) a vízgyűjtő-gazdálkodási terv(ek)ben igazolni kell az alábbi feltételek teljesülését. A terv(ek) jóváhagyói: -

mindent megtesznek az állapotra gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklésére, és a célkitűzéseket 6 évente felülvizsgálják, ill. az új változással járó beavatkozás, vagy fejlesztési cél elsőrendű közérdek, és/vagy a környezet és a társadalom számára a VKI célkitűzéseinek teljesítésével elérhető előnyöket felülmúlják az emberi egészség terén bekövetkező új változások vagy módosulások, valamint az emberek biztonságának megőrzésében vagy a fenntartható fejlődésben jelentkező előnyök (pl. az árvízvédekezés, a belvizek elvezetése élet és vagyonbiztonsági szempontból esetenként elkerülhetetlen), valamint - a beavatkozással vagy fejlesztéssel érintett víztest állapotának megváltoztatását eredményező fent említett előnyös célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság, vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más, jelentős mértékben jobb környezeti állapotot eredményező eszközökkel. - A beavatkozás vagy fejlesztés más víztestre vonatkozó VKI célok elérését állandó jelleggel nem zárja ki, vagy nem veszélyezteti. E tervekre nézve a fent megadott szempontok szerinti környezeti-, társadalmi-, gazdasági vizsgálatok kötelezőek. Igazolni kell, hogy minden megvalósítható lépést megtettek-e annak érdekében, hogy csökkentsék a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatást. Tehát a VGT-be akkor kerülhet be egy új projekt (nem, mint VKI intézkedés), ha a kötelező vizsgálatokat elvégezték … . Ha a szükséges vizsgálat megtörtént, és az eredményei kedvezőek, akkor a projekt, mint új fejlesztés a mentességek egyik indokaként kerülhet be a VGT-be. Egy, a VGT-be nem került projekt megvalósítására akkor és csak akkor kerülhet sor, ha ezeket a vizsgálatokat elvégzik és dokumentálják, a megfelelő módosításokat végrehajtják a projekten, szükség esetén elállnak a projekt végrehajtásától és

126

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD dokumentálják. Ennek hiányában csak a következő VGT felülvizsgálatkor 2015-ben szerepelhet, mint új fejlesztés. A VKI nem zárja ki egy a vizek állapotát nem javító, esetleg rontó új fejlesztés megvalósulását, ha a szükséges igazolás megtörtént. A fenti vizsgálatok elvégzése és beépítése az engedélyezési eljárásba eredményezni fogja a negatív hatások elkerülését, illetve minimalizálását.09”

Fertő – Hanság – vízgazdálkodási szempontból az 1-2 sz. „Rábca és a Fertő részvízgyűjtő” vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegysége. A VGT a területegység helyzetfeltáró- elemzőértékelő, koncepcionális és tervezési alapdokumentuma, - fenti kivonata alapos, mélyreható áttekintést nyújt a részvízgyűjtő állapotáról, általános – országos és EU- szinten értelmezhető – feladattervi összefüggéseiről, azonban, léptéke miatt nem tud kitérni a Fertő – tó néhány helyi szinten fontos sajátosságára, amelyeket más megalapozó tanulmányok, kutatások részletesen feldolgoznak. Ezek kivonatát és tartalmi összefoglalását ismerteti a vízgazdálkodási szakági munkarész alábbi, 2.számú alfejezete.

4.6.2. Vízgazdálkodási kutatások, megalapozó tanulmányok, stratégiák A Fertő – Hanság térség és benne a tó térségének vízgazdálkodással összefüggő feladat meghatározására számos vizsgálat3, kutatás és program készült, jelenleg is folyamatban van, és az idén lezárul a magyar – osztrák tudományos együttműködésben egy Fertő Stratégia kidolgozása.

A Fertő Stratégia kidolgozása a végső fázisban tart, ennek felépítését, témaköreit jól szemlélteti a MagyarOsztrák Vízügyi Bizottság 51. ülésszakára készített rövid összefoglaló, amely a munkaértekezletek eddigi eredményeit, közös megállapításait foglalja össze: „Vízgazdálkodás 116,00 m.A.f. (tólengés) - A vízgyűjtő terület egységes meghatározása. Részvízgyűjtők lehatárolása az aktuális geodéziai adatok és felületmodell figyelembe vételével, Az osztrák területre meglévő talajvízmodell magyar területre történő kiterjesztése. - A meglévő határon átnyúló vízgazdálkodási tevékenység koordinálásának folytatása. A parti sáv védelme magas vízállásoknál (épületek, idegenforgalmi létesítmények, fürdők, kikötők, Hanság kapcsolata, depóniák) - Kisvízi állapotok kedvezőtlen hatásának csökkentése



09 FORRÁS (1. fejezet): Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; 2010. április 3 A 2. fejezethez felhasznált források: Pannonhalmi Miklós: A Fertő-tó vízgazdálkodása 1999. Vízügyi Közlemények ISSN 0042-7616 Fertő-tó stratégia (rövid összefoglaló) Pannonhalmi Miklós Bp. 2013. Fertő – Hanság NP Ig.: Fertő – Hanság NP Kezelési terv MAD (kézirat) 2013. Interreg III.A: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület Készítette: Némethné Deák Irén 2007.

127

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD - A vízháztartás (vízmérleg) komponenseinek jobb megismerése, párolgás és szélhatások. - A GENESEE projekt eredményei alapján üledékdinamika-áramlási modellek (nádnyíltvíz), feltöltődési szcenáriók, (amennyiben eredmény, részeredmény 2013. végéig nem várható a meglévő adatok alapján) - Tematikus nádtérképek, a nemzeti parkok, nádgazdálkodás, és a tulajdonosok számára. A hasznosítási potenciálok (energia) feltárása. Nádgazdálkodási tervek a kiválasztott nádasokra (potenciális aratási területek, avas nádasok, hasznosítás/ökológia) - Nádasok és a feltöltődés kapcsolata. Az újabb űrfelvételek elemzése. Limnológia - Jó ökológiai állapot megőrzése, a tó természetes vízminőségének megtartása (sótartalom, tápanyagok). A fizikai-kémiai paraméterek térbeni és időbeni természetes dinamizmusának megőrzése. Kívánatos az alacsony külső és belső tápanyagterhelés az trofitási szint. Kielégítő vízcsere a nádas és a nyíltvíz között. A magyarországi tórész víz-nádas arányainak megőrzése. - A jó kémiai állapot megtartása. A veszélyes anyagok terhelésének csökkentése. - A biodiverzitás térbeni és időbeni természetes változékonyságának megtartása. A biológiai folyamatok lehető legkisebb mértékű zavarása. A nemzeti parkok magterületein az antropogén hatások kizárása. A természetes készletek (halászat, horgászat, nádgazdálkodás) fenntartható hasznosítása. Az invazív fajok kizárása. - A jó fürdővíz minőség megőrzése. Szennyvíztelepek lehető legjobb technológiai szinten tartása. A fertőrákosi öböl nyílt vízfelület kapcsolatának megtartása. Mikrobiológiai vizsgálatok, bakteriológiai hiányosságok. - Az adatbázisok kölcsönös hozzáférhetőségének biztosítása, beleértve a nyilvánosságot is. - Nádasok állapota a nyíltvíz és a parti sáv határán megfelelő, a köztes terület problémás. - A nádasokban a nagyobb vízterületek kialakulásának nincs akadálya, ellene ökológiai érv, mint élőhely nem hozható fel Természetvédelem - Beavatkozások és hasznosítások kizárása a magterületekről (osztrák igény), magyar részről a természetvédelem hozzájárulásával. - A meglévő védett területek fejlesztése és bővítése. - A kultúrtáj zónában gazdálkodási tervek készítése és végrehajtása. - Maximális vízvisszatartás a tómederben, a Fertő-zugban és a Hanságban - Lehetőség szerint jelentős vízszintingadozás. A kritikus területek lehatárolása. Idegen vizek bevezetésének kizárása (vízpótlás). - A nádhasznosítás ökologizálása, a magyar tórész nádhasznosításának átadása a nemzeti parknak. - Az átmeneti zóna biodiverzitásának fenntartása. - A tó-zugban a nagy, összefüggő tájegységek megtartása természetes talajvíz-dinamika mellett. - További vízszintemelés javasolt, illetve a jelenlegi szabályzat finomítása. - NP zonációk harmonizálása Területfejlesztés - A Fertő-menti települések fenntartható fejlődéséhez szükséges keretek kidolgozása Nemzetközi együttműködés a területfejlesztés területén (takarékos területhasználat, kompakt településfejlesztés, teljes körű alapellátás, a parti sáv szabadon tartása, beépítés megakadályozása, árvízi veszély minimalizálása, - Nemzetközi többnyelvű Fertőn tó identitás kialakítása, - Ivóvízellátás biztosítása a turizmus figyelembe vételével, prioritási sorrend felállítása korlátozás esetén, közös felszín alatti víztestek kijelölése az új VGT-k ben, - Vízellátási vészhelyzetek kezelése, - Teljes körű szennyvízkezelés, regionális koncepciók támogatása, partnerkapcsolatok és információ csere elősegítése, - Térségi szennyvíziszap kezelés - Határon átnyúló fejlesztések, üzemek, iskolák, központi államigazgatás 30 percen belüli elérése,

128

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD - Akadálymentes határátkelés bővítése, - A mezőgazdálkodás további „zöldítése”, fenntartható gazdálkodás feltételeinek erősítése, „footprint” csökkentés, természet közeli termelés támogatása, - A régió közös turisztikai pozicionálása, a szezon kiterjesztése és kibővítése, - A kielégítő vízszint biztosítása, kikötők part-menti bővítése, a meglévő lehetőségek mennyiségi és minőségi megtartása, - A régió termékeinek közös minőségbiztosítás keretében történő piacra vitele /Összeállította: Pannonhalmi Miklós irányító testületi tag/”

A fenti összefoglaló alapján is megállapítható, hogy Fertő - stratégia készülő anyaga számos ponton érinti – sőt, részben át is fedi - a készülő kezelési tervek (NP és VÖT) témaköreit, az alábbiak szerint: A „Vízgazdálkodás” témakörben: - a tó vízháztartása, vízszintje, a parti sáv védelme, - tóhasznosítás, nádgazdálkodás, - hasznosítási potenciálok feltárása A „Limnológia” témakörben: - Jó ökológiai állapot megőrzése, a tó természetes vízminőségének megtartása - A természetes készletek fenntartható hasznosítása - A jó fürdővíz minőség megőrzése A „Természetvédelem” témakörben: - A meglévő védett területek fejlesztése és bővítése - A kultúrtáj zónában gazdálkodási tervek készítése és végrehajtása - Maximális vízvisszatartás a tómederben, a Fertő-zúgban és a Hanságban A „Területfejlesztés” témakörben: - takarékos területhasználat, kompakt településfejlesztés, - a parti sáv szabadon tartása, beépítés megakadályozása - A régió közös turisztikai pozicionálása, a szezon kiterjesztése és kibővítése

Ezek mellett számos esetben felveti a nemzetközi (magyar – osztrák) együttműködés területeit és szükségességét, valamennyi területen. A számos munkaanyag és munkaértekezlet mellett a Fertő - stratégia egyik alapja a 2013. november hóban elkészült „NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL - a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító ágazati stratégia” (VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013.). Ennek tavakról szóló 5.5.3.sz. fejezete foglalkozik a Fertővel is. Kivonatát az alábbiak szerint állítottuk össze (kiemeléseink dőlt félkövér betűtípussal): „5.5.3. Nagy tavaink vízgazdálkodása Nagy tavaink vízgazdálkodása egyedi és önálló feladatot jelent nemcsak a magyar vízgazdálkodásban, hanem általában a magyar gazdaságban is. A Balaton, a Velencei-tó, illetve a Tisza tó (Kiskörei-tározó) rendkívül nagy gazdasági, idegenforgalmi potenciált jelent, amelynek kiegyensúlyozott feltételeit a vízgazdálkodás eszközeivel továbbra is segíteni kell. A Fertő-tó gazdasági hasznosítása döntő részben Ausztriában történik, Magyarországon inkább a természetvédelmi célú kezelés a jellemző. Idegenforgalom szempontjából a Fertő-táj, mint a világörökség része, felértékelődése folyamatos. A hidrológiai ciklus szélsőségeinek növekedése jelentős kihatással van nagy tavaink, különösen a Balaton vízszintjének változására. Ilyen alkalmakkor mindig felmerül a más vízgyűjtőről történő vízátvezetés gondolata. A jelen stratégia rögzíteni kívánja, hogy vízátvezetés, vagy vízgyűjtőn történő tározás nem jelent reális alternatívát a

129

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD vízszintszabályozás megoldására. Egyedüli megoldást jelenthet mindhárom nagytavunk esetében a mederben történő tározás növelése, melynek vizsgálatát komplex módon, a különböző vízszintekhez tartozó part és–mederszabályozás, a vízelvezetés megoldása és a vízgyűjtőn történő egyéb beavatkozások együttes értékelésével kell elvégezni. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai rámutattak arra, hogy tavaink viszonylagos szabályozottsága ellenére a kialakuló szélsőséges helyzetek megfelelő szintű kezelésére (kivédésére) még nem rendelkezünk elegendő potenciállal. Jó példa erre a Balaton vízhiánya (2003), majd a víz többlete (2010 év vége). Még nehezebben kezelhető, összetett kérdés tavaink minőségében kialakuló szélsőségek kezelése (Fertő tó). A problémák egy része a komplex vízgazdálkodási rendszerek fenntartásának hiányával magyarázható (pl. Sió csatorna, Hanság főcsatorna korlátozott levezető képessége), más része a szélsőséges jelenségekre vezethető vissza (kánikula, szárazság). A tavak állapotváltozása, a fejlesztési feladatok meghatározása, főleg vízminőség-védelmi és vízháztartási szempontból, a klímaváltozási prognózisok bizonytalanságai miatt lényegesen nagyobb kutatási feladatokat jelent. A hasonló jellegű nagyfelületű, sekély tavak száma Európában viszonylag kevés, így a rendelkezésre álló tapasztalatok száma is alacsony. A fejlesztések irányának eldöntése érdekében, önálló kutatási feladataink vannak, melyben számíthatunk az akadémiai, egyetemi kutatóhelyek segítségére. Fontos, hogy a hosszú távú intézkedések megalapozása érdekében az anyagi feltételek rendelkezésre álljanak. Hasonlóan kiemelkedő jelentősége van a nagy tavainkra kiterjedő környezeti monitoring rendszer megbízható hosszú távú üzemeltetésének, valamint a közérdekű adatok internetes alapú informatikai megjelenítésének. Nagy tavaink jövőjének meghatározásához átfogó program kidolgozása szükséges (a Balatonhoz hasonlóan), amelyhez azok részletes felmérésére, és ez alapján átfogó helyzetértékelés elkészítése, azaz a vízgyűjtőgazdálkodási tervek szükségesek. Például a Fertő tó esetében a két ország által egyeztetett intézkedési katalógusa rendelkezésre áll. A várható hatások és a szükséges beavatkozások meghatározásához ma már elengedhetetlen, hogy a felmérések és a helyzetértékelés alapján tavaink rendelkezzenek olyan modellekkel (2d, esetleg 3d), amelyek egyrészt képesek előre jelezni az esetlegesen kialakuló szélsőséges helyzeteket, továbbá kimutatni a beavatkozások hatásait. Ez megköveteli, hogy párhuzamosan alakítsunk ki előrejelzővészjelző modelleket, és a fejlesztéshez analizáló modellrendszereket. Az intézkedési programok a társadalmi elfogadás után kezdhetők meg …”

Az országos és Eu- szintű előzmények mellett a Fertő vízgazdálkodásának, vízháztartásának állapotleírása és értékelése számos kutatásra és elemzésre támaszkodhatott. E célvizsgálatok tárgya széles skálán mozog, a tó vízkémiai adottságaitól a komplex vízháztartási viszonyainak feltárásáig. A vízkémiai jellemzők bemutatása („Interreg III.A: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület Készítette: Némethné Deák Irén 2007.” alapján): „A Fertő tó Európa ötödik legnagyobb tava, a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője. Legfőbb jellemzője a sekélység (átlagos mélysége az 1 m-t sem éri el, feneke lapos, vízszintes, csak a közepe táján mélyül 50-60 cm-re), a nagy vízszint ingadozás és a magas sótartalom. A sótartalom geológia, 3 hidrológiai adottság, változása évszakfüggő, nyáron a 2000 g/m -t is eléri. Domináns kationjai a nátrium és a magnézium, míg az anionok közül a hidrogén-karbonátok, szulfátok és kloridok emelhetők ki. Mivel a nátrium nátrium-hidrogénkarbonát formájában van jelen, a tavat „szikes tó”-ként, vagy más néven „szóda tó”–ként tartják számon. Vize tehát erősen alkáli jellegű, ezért kémhatása lúgos, pH értéke 8,0 felett van. A tó vízére a magas kémiai oxigénigény jellemző, ami a lebegőanyag szinte állandó felkeveredésének, illetve a huminsavak következménye.”

130


A jellemzők közül a szakterületi vizsgálat is a tóvíz magas sótartalmát emeli ki, amely a tó egyik legfőbb sajátossága, elválaszthatatlan attribútuma. Ennek az örökségvédelmi adottságok, a terület uniklitásának meghatározásában is jelentős szerepe van. A tó és vízrendszerének komplex vízgazdálkodási jellemzőit foglalta össze a „JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK - 1-1-2 Rábca és Fertő-tó (ÉDU-KV IG. Győr, 2007. november)” c. tanulmány, amelynek témakörünk szempontjából legfontosabb, 6.sz. fejezetét alább idézzük (kiemeléseink dőlt félkövér betűtípussal): „6. Fertő-tó vízgazdálkodásának változása A tóval kapcsolatos vízgazdálkodási, vízminőség-védelmi és feltöltődési kérdések egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A közvélemény kritikusan szemléli a Fertő-tóból történő vízeresztést, viszont elnézően viszonyul a vízpótlás gondolatához, ami természetvédelmi és vízminőségi szempontból egyaránt jelentős beavatkozásnak tekinthető. Jelentős problémát a tó természetes elöregedési folyamataival járó jelenségek okoznak. A természeti tényezők által irányított folyamatban a szél a domináns tényező. A gyakori erős szelek a sekély vizet fenékig mozgásba hozzák, a tófenék iszapját felkavarják. Az uralkodó É-ÉNy-i széljárás által keltett áramlás a laza iszapot a déli magyar tórészre sodorja és a nádas szegélyben halmozza fel. A sekély víz kedvez a nádövezet fejlődésének, és a nádövezet fejlődése elősegíti az iszap lerakódását A hordaléklerakásfeltöltődés a mindenkori nádas szegélyben és a mindenkori vízállásnak megfelelő szintig megy végbe. A tó mai képére, de különösen a magyar tórészre a nagymértékű feltöltődés és elnádasodás jellemző. A nádasok szerepe a tó élete szempontjából jelentős. A jó minőségű nádasok javítják a tó vízminőségét, a javuló vízminőség kedvezően hat a nádasok állapotára. Az elöregedett, a tó területéről ki nem került nádanyag halmozódó szerves anyagai gyorsítják a tó feltöltődési folyamatát. A feltöltődés természetes folyamat, megfordítására tavi méreteket tekintve nincs lehetőség, helyi szintű mérséklése viszont lehetséges. A nádgazdálkodás ebben hatékony segítséget nyújthat. A Fertő-tó medrének feltöltődése tekintetében az elmúlt 90 év távlatában mintegy 90 millió m3 térfogatcsökkenést lehetett megállapítani, ami 1-1,5 millió m3 évi feltöltődési tendenciát reprezentál. Az átlagos feltöltődés mértéke 3-5 mm/év-re tehető. A magyarországi tórészen jelentősen intenzívebb a térfogatváltozás, mintegy 13,0 mm/év. Ez a tavon belüli belső hordalék-átrendeződéssel hozható összefüggésbe. A magyar tórész iszaptérfogata 50 millió m3. A Fertő-tó nádgazdálkodása kiemelkedő szerepet képvisel a tó életében, kezelésében és hasznosításában. A csatornapartokon kialakult összefüggő depóniák akadályozzák a nádas vizének mozgását. Hatalmas pangó vízterek alakultak ki, ahol a vízbe hulló növényi maradványok rothadása miatt anaerob viszonyok uralkodnak. Vízminőségi szempontból bizonyított, hogy a degradációval erősen érintett területeken az üledék szervesanyag tartalma magasabb, redox potenciál értéke viszont alacsonyabb, ami a kedvezőtlenebb oxigénviszonyokra vezethető vissza. A nádparcellákon belül a csatornahálózat feliszapolódott, a parcellák frissvíz pótlása, dinamizmusa korlátozott mértékű. A vízelvezetésben csak az un. főcsatornák vesznek közvetlenül részt, ami viszont hozzájárul a tó nyíltvizének terhelésnöveléséhez, rontva ezzel a nádövezet szűrő, vízvédelmi funkcióját is. A 10 féle nád és nádkörüli növénytársulás összes szárazanyag produkciója a tó magyar oldalán 100 ezer tonnára tehető. A nádas terület minden kiaratott 1%-a 1000 t-val csökkenti a terület feltöltődését, ez évente kb. 1 mm feliszapolódást jelentene. Jelenleg a nádas területnek csak töredékét aratja ki évente a használati joggal rendelkező vállalkozó. További problémát jelent, hogy a taposás következtében kipusztulnak a nádrizómák. A nádasok minősítését igazgatóságunk 1984-1999-ben elvégeztette, a vizsgálatok jelenleg

131

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD ismételten folynak. 1984-1999. között 10 %-kal növekedett a degradálódott nádas állomány. A legjobb minőségű nádasok területe mintegy 450 hektárral csökkent ugyanakkor a tagolt, elöregedő, pusztuló nádasok területe 460 hektárral növekedett, míg a kb. 3000 hektáros középosztály aránya nem változott jelentősen. A Fertő-tó, mint határvizet érintő vízterület vonatkozásában nagy problémaként jelentkezik, hogy nincs meg a közös Osztrák-Magyar koncepció terv. Ennek hiányában a Fertő-tavi vízgazdálkodás és területfejlesztés nem valósítható meg ésszerűen.”

A fenti tanulmány is kiemeli az elöregedő tó rekonstrukciójának „frissítésének” szükségességét, a tó- és nádgazdálkodás szoros összefüggéseit és megoldatlan problémáit. A feltöltődés ütemének csökkentése, az aktív vízfelület növelése mellett a nádasok minőségjavítása is megoldást kívánó feladatként határozható meg a fenti értékelés alapján. A tó vízminősége és vízállapota örökségvédelmi szempontból sem elhanyagolható tényező, mivel a táj egyik meghatározó eleme. A vízgyűjtő gazdálkodási témakör további részletes elemzése nem tartozik a világörökségi kultúrtáj kezelési terv megalapozó munkarészeinek feladatkörébe, annál inkább sarokköve a nemzeti park (FHNP) kezelési tervének. A fenti témakörhöz kapcsolódva a FHNP KET/MAD 2008. 2.1.2.1.1.sz. fejezetében így fogalmaz: „Az üzemvízszint emelésének igénye már több alkalommal megfogalmazódott mind a magyarországi, mind az ausztriai természetvédelmi kezelő részéről a nádas ökológiai állapotának javításának érdekében. A hazai vízügyi hatóság is szorgalmazza ezt. Az előzetes egyeztetések szerint az illetékes osztrák hatóság pillanatnyilag 115,80 m A.f. üzemvízszintben látja az emelés lehetséges felső határát.” /p.: 14./ A NP MAD anyag hidrológia fejezete több olyan, vízgazdálkodási szempontból fontos információt tartalmaz, amelyek indokolttá teszi a teljes fejezet mellékletként való csatolását (l.: Mellékletek kötet). A tó és térségének vízgazdálkodása elsődlegesen a természeti – környezeti állapotokra és rendszerekre van hatással, így mindenek előtt természetvédelmi – ökológiai összefüggésrendszerbe kell helyezni. A témakör elsődleges kapcsolódási pontjai: - felszíni és felszín alatti vizek egyensúlyi állapota - talajvízszint, talajvíz állapot - ökológiai állapot - élőhelyek vízellátottsága, stabilitása - növényzet, felszínborítottság összetétele és minősége - a tó vízszintje és szabad vízfelület/nádas aránya A fentiek alapvetően meghatározzák a térség természeti – természetvédelmi állapotát: értékességét és értékeit. A vízgazdálkodási - vízgyűjtő gazdálkodási adottságok vizsgálata és feladatok meghatározása a nemzeti park kezelési terv egyik legfontosabb alappillére. A párhuzamosan készülő Fertő – Hanság NP kezelési terv elkészült megalapozó vizsgálati kötetének (FHNP KET/MAD 2008.) 3112., 3.3., 4.2.7. és 4.3.5.sz. alfejezetei foglalják össze a nemzeti park vízgazdálkodási témakört érintő célkitűzéseit és (tervezett) kezelési előírásait, az alábbiak szerint. (kipontozással „…” jeleztük azokat a kihagyásokat, amelyek a NP világörökségen



FHNP KET/MAD 2008.: a Fertő Hanság Nemzeti Park Kezelési Terv Megalapozó Dokumentációja (munkaanyag 2008. Készítette: a FHNP Ig.)

132


kívüli területeire vonatkoznak; a Hansági előírások közül benthagytuk azokat, amelyek a Fertőt közvetve érintik): A NP kezelési terv elkészült megalapozó vizsgálati kötet 3.sz. „Célkitűzések” fejezetének 3112.sz. alfejezete „ideális célként” az alábbiakat határozza meg a Fertői területre: „A Fertő-tájra meghatározott célkitűzések  A Fertő-tó területén a meglévő nyílt vízfelületek (belső tavak, nyílt tó) megőrzése  A Fertő halfaunájából a tájidegen fajok eltávolítása  A Fertő-tó üzemvízszintjének emelése  A Fertő-tavi nádasok vízellátásának javítása.  A Fertő-tó nádas övében természetvédelmi szempontból kedvező aratott és nem aratott nádas arány kialakítása.  A Fertő-tó tápanyagterhelésének csökkentése.  A Fertő-tó déli és keleti parti szikes vegetációjának és a hozzá kötődő állatok megőrzése.  A Fertő-tó nyugati partján található mocsárrétek természetességének javítása.  A Fertő-tájon található láprétek megőrzése, az eredeti hidrológiai viszonyok helyreállítása.  A Szárhalmi-erdő tisztásainak és erdőszegélyeinek megőrzése, illetve fenntartása.  A termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló erdőállományok megőrzése és területük növelése a Fertőmelléki-dombsoron.” /p.: 120./

A 3.3.sz. alfejezet a Fertő tóra és közvetlen parti területeire a realitások alapján pontosítja a fenti „ideális” célkitűzéseket. A világörökségi kezelési tervben legalább ezen célkitűzések, megoldási javaslatok és előírások és csorbítás nélküli érvényesítése szükséges. „A Fertő-tó területén a meglévő nyílt vízfelületek (belső tavak, nyílt tó) megőrzése A nyílt vízfelületek megőrzése a tóba érkező hordalék és üledék mennyiségén, a szelek jellemző irányán, illetve a nádas terjedésén múlik. Ennek befolyásolására a természetvédelmi kezelő nem rendelkezik eszközökkel. A tóba érkező, illetve az észak felől érkező üledék mennyisége gyakorlatilag nem csökkenthető, így a lehetőségek meglehetősen korlátozottak. Egyik lehetőség a kotrás és a kikotort anyag eltávolítása a területről, a másik pedig a felöltődés lassítása. Utóbbit segítheti a tóban termelődő nád évről-évre történő eltávolítása pl. nádaratással. A Fertő halfaunájából a tájidegen fajok eltávolítása A célkitűzés elérését elsősorban a szelektív halászati eszközök hiánya és a tó nemzetközi jellege akadályozza. A magyar félnek csak korlátozott hatása van a tó osztrák oldalán végzett haltelepítésekre. A területen folyó halászati és horgászati tevékenység közben a kifogott egyedek kötelező kivétele a tóból az egyik megoldás, illetve egy-egy vízfelület időszakosan, elektromos halászattal történő megtisztítása is működhet. A tájidegen halfajok további telepítését pedig minden hatósági eszközzel meg kell akadályozni mind a magyar, mind az osztrák oldalon. A Fertő-tó üzemvízszintjének emelése A vízszint emelését elsősorban az osztrák oldali beépítések akadályozzák. Magyar oldalon nincs leküzdhetetlen akadálya a vízszint emelésének. A probléma kizárólag a határvízre vonatkozó egyezmény keretein belül orvosolható és elsősorban az osztrák félen múlik. A Fertő-tavi nádasok vízellátásának javítása A nádas belső területeinek vízellátása a tó vízszintjétől, a szél irányától, a csatornák állapotától és a csatornák partján kialakult depóniák magasságától függ. A tó vízszintjét és a szél irányát nem lehet befolyásolni. A

133

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD csatornaparti depóniák és a csatornák állapota elsősorban pénzkérdés. A rendelkezésre álló források függvényében a munka folyamatosan végezhető. A nádasok vízellátásának javítására már több próbálkozás volt. A legmegfelelőbbnek a főbb csatornák kotrása és a kisebb csatornák depóniájának megbontása tűnik. A tó csatornahálózatának rekonstrukciójára már elkészül a terv. A Fertő-tó tápanyagterhelésének csökkentése - A Fertő-tó nádas övében természetvédelmi szempontból kedvező aratott és nem aratott nádas arány kialakítása A tó tápanyagterhelése egyrészt a befolyó felszíni és felszín alatti vizek tápanyagterhelésétől, másrészt a tómederben található szerves hulladék mennyiségétől függ. A tóból kivont szerves anyag mennyiségét a learatott nádasok mennyisége befolyásolja. Jelenleg hiányzik a nádasra vonatkozó hosszú távú kezelési/aratási terv, illetve alacsony a kommunikáció szintje az aratást végzők, a természetvédelmi kezelő és a természetvédelmi hatóság között. A két célkitűzés összefügg egymással. A Fertő-tó tápanyagterhelésének csökkentésében az egyik megoldás a környező, magasabban fekvő szántó- és szőlőterületen a vegyszer és műtrágyahasználat korlátozása. Emellett rendkívül fontos, hogy a tómederből a lehető legtöbb szerves anyag kivonásra kerüljön. Ennek egyik lehetséges módja a nádaratás, amelyet azonban a nádhoz kötődő állatvilág miatt csak megfelelő körültekintéssel szabad végezni. A nádaratás problémájának megoldása egy megfelelő aratási forgó kidolgozásában rejlik, amellyel biztosítható a szükséges mennyiségű nád kivonása, illetve a természetvédelmi szempontból szükséges több éves nádas jelenléte. A Fertő-tó déli és keleti parti szikes vegetációjának és a hozzá kötődő állatok megőrzése. Elsődleges probléma, hogy a szikesek kialakulásához szükséges felfelé áramló vizek hiányoznak és így a szikesedés mértéke folyamatosan csökken. Taposás következtében alakulhatnak másodlagos vakszikes állományok, de ehhez a legeltetés jelenlegi mértéke nem elégséges. A fertő-parti szikes vegetáció megőrzésében a talajvíz mozgásának van kulcsfontosságú szerepe. A térségben a talajvíz szintje összefügg a tó vízállásával, így a tó üzemvízszintjének emelése minden bizonnyal jótékony hatással lenne a szikesek állapotára is. Nem tökéletes megoldás, de a legeltetés intenzitásának fokozása is segítheti a szikesek fennmaradását, de ez a megoldás csak végszükségben tekinthető megfelelőnek. A Fertő-tó nyugati partján található mocsárrétek természetességének javítása A Fertő-tájon található láprétek megőrzése, az eredeti hidrológiai viszonyok helyreállítása A tó nyugati partján található mocsárrétek természetességének romlását az elmúlt 40 év intenzív (felülvetés, műtrágyázás, kiszárítás) használata okozza. A területek természetvédelmi kezelésbe vétele ezen beavatkozások egy részét már megszűntette. A kiszárítást a meglévő vízelvezető árkok okozzák, ezek felszámolására eddig nem történtek lépések. Komoly problémának tekinthető a réteg homogenítása, amelynek okozója a nagyüzemi jellegű kaszálási technikák alkalmazása. A Fertő-tájon található láp- és mocsárrétek megőrzése alapvetően az élőhelyek vízháztartásának helyreállításán, azaz az élőhelyek számára szükséges ökológiai vízmennyiség biztosításán múlik. Ennek érdekében a jelenlegi kedvezőtlen állapotot okozó beavatkozások visszafordítására kell törekedni. Az elsődleges feladat a területek mesterséges kiszárításának további megakadályozása, a csatornák feltöltése, a vízelfolyás megakadályozása. A gyomosodás és az elnádasodás megakadályozása érdekében pedig folytatni kell a területek kaszálását, ahogy az a megelőző évszázadokban művelték. Lényeges, hogy a nagyüzemi kaszálás helyett a kaszálásokat mozaikosan, eltérő időben végezzék. A gyepek műtrágyázása és felülvetése pedig tilos, de lévén a gyepek többsége természetvédelmi kezelésben van, így erre nem is lehet számítani.

134

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A Szárhalmi-erdő tisztásainak és erdőszegélyeinek megőrzése, illetve fenntartása A Szárhalmi-erdő megmaradt tisztásai és erdőszegélyei speciális kezelést igényelnek. Az erdei tisztásokat a múltban többnyire legelőként hasznosították, de a legeltetésre a jelenlegi körülmények között nincs lehetőség. Megoldásként a cserjék időszakos kivágása és a gyep kaszálása vagy égetése kínálkozik. A termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló erdőállományok megőrzése és területük növelése a Fertőmelléki-dombsoron A Fertőmelléki-dombsor erdei a természetvédelmi rendeltetés mellett fatermelési, esetleg talajvédelmi rendeltetéssel bírnak. Az erdőgazdálkodók jelenleg kevés hajlandóságot mutatnak a jelenlegi erdőművelési technikák megváltoztatására és a természetes felújítások előtérbe helyezésére. A célkitűzés elérése érdekében meg kell szüntetni a tarvágásokat és a mesterséges felújításokat, helyettük a természetközeli erdőgazdálkodás technikáit kell bevezetni a területen. A szálaló vágások és a természetes felújítások megfelelő módszernek kínálkoznak a területen.” /p.: 124-127./

A fentiek alapján kidolgozott „4.: Gyakorlati célkitűzések, stratégiák és feladatok meghatározása” c. fejezet „4.2. Természetvédelmi stratégiák” alfejezete a vízgazdálkodást illetően az alábbi Terület- és földhasználati célokat, feladatokat és javaslatokat fogalmazza meg: „4.2.7. Terület- és földhasználat a) A terület- és földhasználati módok valamelyikének vagy mindegyikének a tilalma: … vízgazdálkodás  Új építésű, a területre jutó természetes vízmennyiség elvezetését szolgáló csatorna és árok nem létesíthető.  ….  A Hanságban és a Tóközben kialakított csatornarendszer felülvizsgálatát 10 éven belül el kell végezni és a funkciójukat vesztett, illetve a természeti értékeket veszélyeztető objektumok felszámolását kezdeményeznie kell a természetvédelmi kezelőnek. … b) A terület- és földhasználati módok valamelyikének a korlátozása: … vízgazdálkodás  A területen kizárólag olyan új vízgazdálkodási létesítmények alakíthatók ki, amelyek a területek természetes vízjárásnak helyreállítását szolgálják, illetve valamely természetvédelmi célkitűzés elérése érdekében történnek.  A láperdők és égeres láperdők esetében biztosítani kell a tavaszi időszakos vízborítást, illetve kisebb területen pangóvizek kialakulásának lehetőségét. A tavaszi vízborítást elsősorban a téli csapadék megtartásával kell biztosítani. … c) A terület- és földhasználati módok valamelyikének vagy mindegyikének a korlátlan gyakorlása:  A nemzeti park területén nincs olyan terület- és földhasználati mód, amely korlátlanul gyakorolható lenne.” /p.: 134-136./

A végeredményként tekinthető a FHNP KET/MAD 2008. „4.3. KEZELÉSI ELŐÍRÁSOK” 4.3.5. fejezete (A Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások) tervezete – a fentiek alapján:  

„A vizes élőhely-rekonstrukciók vízellátását biztosító műtárgyakat és berendezéseket a vízjogi és az üzemeltetési engedélyekben foglaltak szerint kell működtetni. Azokon a védett területeken, ahol más gazdálkodók érdekeinek sérelme nélkül a csapadékvíz és felszínre került talajvíz visszatartható, gondoskodni kell annak megtartásáról.

135




Azokon a védett területeken, ahol a felszíni vizek és csapadékvizek megtartása az érintett gazdálkodók számára érdeksérelmet okoz, meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy ezt az érdekellentétet miként lehetne feloldani. A Fertő és Hanság medencékben, illetve a Tóközben található sekély tavak nyílt vízfelületeinek megőrzése a feltöltődés és a mocsári növényzet záródásának megakadályozása érdekében a nádasokat és a gyékényeseket szükség szerint aratni, esetleg kotorni kell.” .” /p.: 149./

A (fenti) vízgazdálkodási előírásokat nyilvánvalóan együttesen kell alkalmazni a mezőgazdasági fejezetben („4.3.2. Mezőgazdálkodásra vonatkozó kezelési előírások”) megfogalmazott nádgazdálkodásra vonatkozó (alábbi) előírásokkal is: „e) Nádgazdálkodás, nádhasznosítás     

A nád aratása és egyéb tevékenység végzése (szállítás, kihúzás stb.) kizárólag december 15. és február 15. között engedélyezett, úgy, hogy az a lehető legkisebb taposási kárt okozza Az aratás során legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni A nádaratást teljesen megfagyott talajon/jégen kell végezni Az aratás során mozaikos nádszerkezetet kell kialakítani, a nádas 20%-át, évente más-más helyen, kaszálatlanul kell hagyni Ideiglenes vagy állandó náddepót csak olyan helyen szabad kialakítani, ahol védett növényfajok nem élnek” /p.: 141./

A világörökségi terület jelenlegi Kezelési Terve (KET: készítették: stadtland / AVL – Vienna; VATI KHT – Budapest; - Bécs, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, 2003. november) a „tájtípusok” között első helyen határozza meg a víz- és nádövezeti zónát. Ezt – a Fertő –Hanság NP kezelési terve mellett - a fent ismertetett szakterületi előzményeken túl, örökségvédelmi – kezelési szempontból meghatározó jelentőségű dokumentumként kell figyelembe vennünk. A 2003.évi KET a világörökségi terület magyarországi részére eső víz- és nádövezeti zónára az alábbi megállapításokat teszi a „Kultúrtáji típusok a magyar világörökségi területen” c. fejezetében: „A víz és a nádövezet zónája A víz és a nádövezet zónája teljes egészében a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésében található. A víz, a nád és az ember egymástól elválaszthatatlanok. A vízszabályozás következtében beállott vízszint csökkenés a nádasok előretörését, terjeszkedését eredményezte. 1872 és 2 2 1979 között a nádas területe 62 km -ről 171 km –re nőtt. Különösen meggyorsult a nádasodás 1908 – a Hanság-csatorna megépítése – után, mivel a vízjárás bizonytalanabbá vált. 1965-ben változtattak a Hanság csatorna zsilipjének kezelési szabályzatán, az így állandósult magasabb vízszint a nádövezet terjeszkedését jelentősen lelassította. A Fertő-tó vidékét a szárazföldön sűrű csatornahálózat szövi át, a tó nádasában pedig hosszanti és övcsatornák húzódnak (ezeket a csatornákat a XIX. század közepe táján hatökrös ekékkel húzták és azóta megvannak). A hosszanti csatornák a szárazföldi vizeket vezetik a tóba. A nádasban húzódó, kereken 240 km hosszú csatorna-hálózat a halászok, nádaratók közlekedési útjai, biztosítják az ún. „belső tavak” megközelítését is.”

Ezen övezethez kapcsolódva a későbbiekben a KET irányelveket határoz meg a nádgazdálkodás számára, elsősorban a tó elöregedési folyamatának lassítása és egyidejűleg, a termelődő biomassza hasznosítása érdekében, - az alábbiak szerint:

136

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD „I. 6. A nád övezet kezelése Az évente termelődő hatalmas mennyiségű biomassza megfelelő hasznosításának hiánya felelős a sekélyvizű zónák egyre erősebb feliszapolódásáért. Jelenleg csak a fiatal (egyéves) nádat használják gazdaságosan nádtetők építésére (és exportra), de nagyobb volumenű felhasználás (akár évi hatezer hektár nádé) pillanatnyilag lehetetlen. A megfelelő koncepciók végrehajtást az könnyítené meg, ha a … kormány hosszú távra bérbe adna nagy területeket; egyébként csak a rövidtávú érdekek maradhatnak az előtérben. Minél több idős nádas alakul ki és minél több biomassza ülepedik le, a biomassza megfelelő felhasználása annál nehezebb lesz. Az idős nád fűtési célú felhasználása a természetvédelem, a mezőgazdaság és a tó állagvédelmének érdekeit is szolgálná, és potenciális hozzáadott értéket jelenthetne a tartománynak (hulladékégető és hőenergia termelő üzemek láthatnák el fűtési energiával a településeket és az üvegházakat). De magának a nádnak a felhasználását sem szabad elhanyagolni – tetőként, szigetelőanyagként és üzemanyag termelésre, stb., és ki kell kutatni a zöld nád felhasználási lehetőségeit. A nád téli égetését (a nádasok felfrissítése, a következő évi aratás előkészítése céljából) hatékonyabb ellenőrzés alatt kell tartani. Hosszútávon ezt a gyakorlatot teljes egészében be kell tiltani amint kidolgozzák a hasznosítási programot. Száraz teleken időnként előfordul az ellenőrizetlen, vagyis engedély nélkül folyó nádégetés, ami nemcsak a tavi … alkalmatosságokban okoz kárt, hanem a nádasokat egykorúvá, homogénné is teszi. A nádas közös kezelése Magyarországgal (…) a nád, mint természetes, megújuló erőforrás fenntartható, környezetbarát hasznosítását kell, hogy eredményezze.”

A szűkenvett tó- és nádas övezet vízgazdálkodása, fenntarthatósága szerves egységben vizsgálandó az övezethez szorosan kapcsolódó más morfológiai meghatározottságú övezetekkel, amelyek szintén a világörökségi terület részeit képezik. Ezek részben a tómedence részei, részben ennek közvetlen háttérterületei, amelyekről közvetlen és közvetett pozitív és negatív hatások érik a tavat, meghatározva annak megőrzési állapotát, esetenként veszélyeztettségi kitettségét. A legfontosabb pozitív hatások: - a háttérterületek a tó vízpótlásának részbeni forrásai (kisvízfolyások, források, hozzáfolyás, stb.) - a háttérterületek víz- és nádövezethez közvetlenül kapcsolódó szegélyei a tó elsődleges pufferterületei (védőzóna vízpart, illetve nádas és az antropogén hatások által intenzívebben terhelt távolabbi háttérterületek között). A legfontosabb negatív hatások: - a háttérterületek a tó feltöltődésének potenciális forrásai (talajbemosódás, porképződés és kiülepedés, stb.) - a háttérterületek a tó potenciális szennyező, veszélyeztető forrásai (kommunális, termelési és közlekedési eredetű környezet szennyezések, természetkárosítások). - az antropogén hatások által intenzívebben terhelt távolabbi háttérterületek természeti állapota (értékessége), biodiverzitása és biológiai aktivitása* a víz- és nádzónától távolodva arányosan csökken. *Ennek illusztrálására mutatjuk be a VGT 1-10.sz. ábráját és annak kivonatát, amely a vízgyűjtő biológiai aktivitás-zónáit szemlélteti:



Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő … ÉDU-KÖVIZIG 2010.

137


A kinagyított részleten jól látható, hogy a magas értékű (kékkel jelzett) vízterülettől és a (sötétzölddel jelzett) kiváló aktivitásértékű nádas övezettől távolodva dominánssá válnak a biológiailag „közepes” és „szegényes” minőségű területek – a tó és nádas övezet távolabbi háttérterületei:

2. ábra: A vízgyűjtő területek minősítése biológiai aktivitásértékük alapján

A fentiekben „háttér területekként” aposztrofált tó- és nádas övezethez kapcsolódó síksági és dombsági típusú területek övezeteit a KET az alábbiak szerint jellemzi: „A Fertő-medence síksága: a Fertő-tó víz- és nádövezetét délkeletről karéjozó síkság földrajzilag tulajdonképpen a Fertőmedence része. Átlagos magassága 116 m, alig magasabb valamivel a 115 m körül ingadozó víztükör magasságánál. Egykoron a táj nagyobbik része a tó szabályozások előtti vízállása alkalmával gyakorta víz alá került. Napjainkban az elöntéstől mesterségesen védett szárazulat legjellemzőbb talajféleségei az öntéstalajok, a réti és a szikes talajok. A tó menti öntéstalajokon láprétek, kaszálórétek, a réti talajokon főleg kaszálók és szántók, míg a szikes talajokon zárt füvű szikes legelők találhatók.



az ábra hibája, hogy nem kezeli valós értéke szerint a Soproni hegység erdeit és ezeket a területeket helytelen színkóddal ábrázolja,- ezért ezt a részt a kivágatról lehagytuk

138

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Az elterjedtebb erdőtársulásokat az égeres láperdők (Carici elongatae - Alnetum), illetőleg a déli és keleti kitettségekben a molyhos cseres tölgyesek (Orno - Quercetum pubescenti-cerris, ill. Quercetum pubescenti-cerris) alkották. A ma jellemző mezőgazdasági tájhasznosítási formát a búza, az árpa és a kukorica, gyümölcsösök közül pedig az őszibarack termesztése jelenti. Hosszú századokon át elválaszthatatlan volt a táj képétől, s azt máig hatóan alakította a rideg állattartás, mindenekelőtt a szarvasmarha és juhtenyésztés is. Napjainkban az állattartásban jelentős szerepet vállal a Fertő-Hanság Nemzeti Park: állatállományát a tó délkeleti szegletében, Sarród – Lászlómajor – Fertőújlak térségében, a szikes legelőkön legeltetik. Az Ikva-síkja: a Fertő-medence síksági részét, a magterületet délen az Ikva patak síkja határolja. Az északnyugat-délkeleti tengelyállású Ikva menti táj nyugatról kelet felé lejt és fokozatosan belesimul a Fertő-Hanság mocsaras, lápos vízválasztó felszínébe. A túlnyomóan folyóvízi üledékkel fedett terület talajtakarója meglehetősen változatos. A barna erdőtalajokon cseres tölgyes erdők is díszlenek, melyek helyenként gyertyános tölgyesekkel keverednek. Az Ikva-völgy réti, réti öntés, lápos réti és nyers öntéstalajait a mezőgazdasági szántóművelés hasznosítja. Kisebb részeken rétek, legelők és a települések körzetében gyümölcsösök találhatók. A dombság övezete: a Fertő-tavat nyugatról és részben délről karéjozó Fertőmelléki-dombság olyan morfológiai tájegység, amely a tájhasznosító és tájalakító emberi tevékenység több ezer éves dokumentuma is. A Soproni-hegység kelet-északkeleti szárnyát alkotó 207 m átlagos magasságú Fertőmelléki dombság fiatal, harmadidőszaki üledékes kőzetekből – lajtamészkő, szarmata mészkő, homokkő – épül fel, melyet csaknem teljes egészében különböző erdőtalajok borítanak. A dombvidék jellemző növényzetét a különböző tölgyesek alkotják. Az erdőket helyenként sztyeprétek szakítják meg. A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kultúrái a búza, az árpa és kukorica mellett a gyümölcsfélék, mindenekelőtt az alma, az őszibarack, sárgabarack és különösképpen a szőlő. A Fertőmelléki-dombság természeti adottságait az ember már régóta hasznosítja. Jól faragható, minőségi építőkövét, a lajtamészkövet Fertőrákos településének határában még a rómaiak kezdték el bányászni, s ők voltak a balfi gyógyforrások legelső hasznosítói is. A vidék szőlőkultúrája a rómaiak megjelenése óta a tájhasználat meghatározó vonása: a XVIII. század végén készített térképeket a napjaink térképeivel összevetve megállapítható, hogy a szőlőterületek kiterjedése és elhelyezkedése az elmúlt két évszázad során nem változott.”

A fentiekben részletesen vizsgált „vízügyek” elsődleges táj- és természetvédelmi kapcsolataitól és hatásaitól elszakadva, másodlagosan egyéb világörökségi témakörökkel is viszonylag szoros összefüggésben áll. Ezek közül a legfontosabbak: -

gazdaság – mezőgazdaság – nádgazdálkodás – halászat és tóhasználat: hagyományos gazdálkodási módok; gazdaság – idegenforgalom, turizmus: tavi turizmus, fürdőkultúra, horgászat; gazdaság – közlekedés: viziközlekedés; védelem – tájvédelem – tájkép- és látványvédelem: táji szegélyek, vízpart – nádaspart.

139


Ezek az összefüggések a megalapozó dokumentáció külön fejezeteiben kerülnek kifejtésre, a gazdálkodás, a hagyományok, a kultúra, a turizmus és idegenforgalom, a közlekedés, a víz- és parthasználat, valamit a tájvédelem és tájrendezés oldaláról megközelítve.

4.6.3. További adalékok a KET vízgazdálkodási irányelveinek, előírásainak megalapozásához Az 1/2014.(I.3.) Ogy. sz. határozattal elfogadott „a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról”szóló jogszabály is foglakozik a vízgazdálkodás témakörével (MHKT c. mellékletében). Bár „A klímaváltozás hatásai által legerősebben érintett övezetek, és a vízgazdálkodás” c. fejezet megállapítja, hogy a Fertő térség ezen övezeten kívül esik (meghatározása „a legsérülékenyebb a Nagykanizsa-Budapest-Tokaj vonaltól délre húzódó országrész, míg az aszály szempontjából a Duna-Tisza-közi Homokhátság és a Tiszántúl, valamint Észak-Magyarország alacsonyabb területei”), azonban a melléklet ezen fejezetének felsorolásba rendezett irányelvei és a záró bekezdésében foglalt összegzése térségünkre is vonatkoztatható és a kezelési előírások megfogalmazásánál felhasználásuk célszerű. A vízgazdálkodási irányelvek közül az alábbiakra javaslunk különös figyelmet fordítani ( … kipontozással jeleztük a kihagyásokat): 





  

 





„A természetes vízrajzi viszonyokhoz közeli területhasználatok, művelési módok terjedésének támogatása, a vízellátás biztonságának növelése érdekében, a vízvisszatartás és a víztakarékos technológiák alkalmazása az agráriumban, az iparban és a lakosság körében egyaránt. Térségi vízgazdálkodási tervek készítése vagy felkészítése a változó adottságokra, az aszályos és csapadékos időszakokat egyaránt kezelni képes, integrált és környezetbarát, kisléptékű vízgazdálkodási fejlesztések, … és komplex tájgazdálkodási hasznosítás… . A VKI-vel összhangban a térségi vízgazdálkodáshoz igazodó, a területi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő integrált vízgazdálkodási rendszerek fokozott figyelembe vétele a gazdaságfejlesztésben. Alkalmazkodóképes, több lábon álló agrárium kialakítása, a környezeti kihívásoknak megfelelő termékszerkezet (szárazságtűrő, ellenálló fajták; helyi feldolgozás; másodlagos haszonvétek kihasználásának fejlesztése). Kisléptékű, kistermelők számára is gazdaságos öntözési megoldások támogatása. Az öntözés kiterjesztése a meglevő infrastrukturális hálózatra építve, de csak a termésbiztonság növelése érdekében. Diverzifikált, helyi energiaforrásokra épülő autonóm energetikai rendszerek kialakításával javítani szükséges az ellátásbiztonságot extrém időjárási körülmények között is; a melegebb és derültebb időszakok a napenergia felhasználásának kiterjesztését támogatják. Klímabarát építészeti megoldások elterjesztése, közterületek és épületek felkészítése (árnyékolás, párásítás, belterületi légmozgások klímatudatos tervezése, zöldterületek növelése). Az egészségügyi és szociális ellátás, a helyi katasztrófavédelem rendszerének felkészítése a hőhullámokkal, árvizekkel járó feladatokra, ezen keresztül a helyi közösségek önszerveződésének és klímatudatosságának erősítése. A helyi és térségi tervezésben egyaránt jelenjenek meg a környezeti tényezők változásával összefüggő feladatok; a várható környezeti kockázatok megismerése, a kockázatértékelések, sérülékenységi vizsgálatok beépítése a tervezésbe és a tudatos felkészülés, vészhelyzeti tervek készítése. A városok sajátos klímaváltozási kihívásaira az építésügynek, a várostervezésnek és a városfejlesztésnek figyelemmel kell lenni.”

140


A fentieken túl a fejezet összefoglalója az alábbiakra hívja fel a figyelmet, a Fertő tájban is érvényesítendő szempontként: „A vízgazdálkodás számos aspektusát és a fenntarthatóságot egyaránt figyelembe vevő, modern szemléletű és területi alapú tervezés már elindult. A vízügyi ágazat mellett a gazdasági szereplőknek, a területhasználatban érintett ágazatoknak és a lakossági ellátórendszerek működtetőinek is magukévá kell tenni ezen elveket, jó gyakorlatokat. Ennek érdekében a közvetlen vízhasználaton túlmutató, a vizek védelmét és hasznosítását felölelő gazdasági stratégiára is szükség van. Ennek a szemléletnek egyik mintaterülete lehet például az agrárium. Tájhasználatunkban, mezőgazdasági kultúránkban sokkal jobban kellene alapoznunk folyóvizeink természetes mozgásaira és az általuk létrehozott táji adottságokra. Folyó menti, mélyebb fekvésű területeinken célszerű lehet az ártéri gazdálkodás modern adottságokhoz igazodó felélesztése, újraindítása.”

Vízhasználati lehetőségek: a tópart és a települések viszonya A tóparti települések régi – immár több évtizedes – kifogása, hogy jóformán megszűnt a települések és a tó hagyományos közvetlen kapcsolata, és ennek helyreállítása számos akadályba ütközik. Ezek közül jelenleg a szigorú természetvédelmi előírások érvényesítése meghatározó. Eltekintve a fentiekben részletezett természeti okoktól (vízszintingadozás, feltöltődés, elnádasodás, stb.), a kialakult helyzetnek történelmi gyökerei is vannak. A térség határmenti helyzetéből adódóan évtizedeken keresztül elzárt, tiltott illetve erősen korlátozott használatú terület volt. A vasfüggöny évei alatt az emberi használattól elzárt tó medrét parti sávját szinte kizárólag a természet törvényei alakították. Ez is hozzájárult az értékes élővilág kialakulásához, a legszigorúbb természetvédelemre érdemes életközösségek és táj kialakulásához. A terület az országos szintű védettséget kezdetben Tájvédelmi Körzet, majd a Nemzeti Park létesítésével nyert el. A nemzeti parkon belül a tóparti sáv értelemszerűen a legszigorúbb védelmi zónába került besorolásba (a későbbiekben erre egyéb védettségi kategóriák is rárakódtak). A vasfüggönyszindróma enyhülésével tehát egyéb okok merevítették le a tó és a települések valamikori közvetlen használati kapcsolatait. A rendszerváltással a politikai alapú tiltások teljesen megszűntek, a határ szimbolikussá vált, az urbanizálódó világban és Európában viszont egyre inkább felértékelődtek a természetes élőhelyek. A szélesebb vízpart kialakítása lehetetlenné vált, csak az időközben nádassá vált feltöltődött mederszélbe vágott keskeny csatornákon keresztül érhető el a víz. A nádas – csatornák folyamatos karbantartása, kotrása szükséges a gyors feliszapolódás ellen. Ez ellen hat a csatornák víztestének mozgatása, használata is, ami indokolttá teheti az aktívabb csónakos viziközlekedés engedélyezését. Ennek mértékét és módját a nemzeti parki kezelési tervben lehet és kell meghatározni. Azonban e helyen is szükséges felhívni a figyelmet, hogy a nagy erőfeszítésekkel fenntartott nyílt vízfelületek karbantartásához hozzájárulhat a kis vizijárművekkel való aktívabb használat, így ez, megfelelő szabályozással, a védelmi szempontokkal is összeegyeztethető. A tó és a nádas helyben lakók általi használatát oly módon is erősíteni kell, hogy karbantartását, haszonvételeit a lehető legnagyobb mértékben a vízparti falvak lakosaira kell bízni.

141


forrás: http://www.ferto-neusiedlersee.hu/

54. ábra: A Fertő táj világörökségi terület madártávlati képe, űrfelvételen

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A MAD 4.5. SZ. VÍZGAZDÁLKODÁSI FEJEZET MELLÉKLETEINEK TARTALOMJEGYZÉKE

1. FELHASZNÁLT FORRÁSANYAGOK, ELŐZMÉNYEK, PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE

2. A FHNP KEZELÉSI TERV MAD (2008.) „2.1.2.1.1. HIDROLÓGIA” C. FEJEZETÉNEK TELJES SZÖVEGE

3. FELHASZNÁLT SAJTÓHÍREK

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MELLÉKLETEK 1. FELHASZNÁLT FORRÁSANYAGOK, ELŐZMÉNYEK, PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE 

Az 1. fejezethez felhasznált források:

  

A Fertő/Neusiedlersee Világörökségi Terület Kezelési Terve (Bécs, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, 2003. november; - készítették: stadtland / AVL – Vienna; VATI KHT – Budapest) Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; 2010. április

A 2. fejezethez felhasznált források:

142

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD            

A Fertő/Neusiedlersee Világörökségi Terület Kezelési Terve (Bécs, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, 2003. november; - készítették: stadtland / AVL – Vienna; VATI KHT – Budapest) Pannonhalmi Miklós: A Fertő-tó vízgazdálkodása 1999. Vízügyi Közlemények ISSN 0042-7616 Fertő-tó stratégia (rövid összefoglaló) Pannonhalmi Miklós Bp. 2013. Fertő-Hanság Nemzeti Park Térsége Területrendezési Terve, Megalapozó tervi munkarészek: Szakági összefoglaló 1998. (Urbanitás – Pestterv Kft, Vezető tervezők: Burányi Endre, Schuchmann Péter) Fertő – Hanság NP Kezelési terv MAD munkaanyag (Készítő: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2008.) Interreg III.A: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület Készítette: Némethné Deák Irén 2007. a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló1/2014.(I.3.) Ogy. határozat a Fertő -táj Világörökség Magyar Tanácsa honlapja : http://www.fertotaj.hu/ a Fertő - Neusiedler See Welterbe honlapja: http://www.welterbe.org/ a Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer honlapja : http://www.ferto-neusiedlersee.hu/ ÉDUKÖVlZlG honlapja : www.edukovizig.hu/ FH NP Ig. honlapja : http://www.ferto-hansag.hu/

2. A FHNP KEZELÉSI TERV MAD (2008.) „2.1.2.1.1. HIDROLÓGIA” C. FEJEZETÉNEK TELJES SZÖVEGE „2.1.2. Hidrológia 2.1.2.1. A tervezési terület felszíni vízrajzának jellemzése 2.1.2.1.1. Fertő-táj A Fertő a legnyugatibb sztyepptó Európában. A sztyepptó jelleget jól mutatják az alábbiak:  A tó vízgyűjtő területe mindössze négyszer akkora, mint a tófelület.  Mivel az evapo-transzspiráció (900 mm/év) lényegesen meghaladja a csapadék sok évi átlagát (a tó körüli állomások adatait átlagolva kb. 600 mm/év) – emiatt a tó vize betöményedett szikes víz. A tó térfogata:  288,0 millió m (115,45 m A. f.) 3  413,0 millió m (116,00 m A. f.) 3

A Fertő-tó víztipológiai szempontból egy fertő típusú víztest, melynek sajátsága a sekély, vízborítás, az előre haladott feltöltődöttségi állapot, jelentős mértékű emers és submers növényzettel való borítottság. A fertő jellegébe belefér a vízszint jelentős mértékű ingadozása és ennek megfelelően a partvonal változékonysága, sőt, az időszakonkénti kiszáradás is, klimatikus feltételektől függően. A vízszint és a partvonal stabilizálása, rögzítése jelentős mértékű emberi behatásnak tekinthető és a A Víz Keret-Irányelv szerint természetes álló víztest, jellegéből adódóan – mivel nincs más, ugyanebbe a típusba tartozó hazai, fertő jellegű állóvíz – önmaga referenciális területe. A tómeder partvonalának meghatározása igen nehéz, részben a vízszintingadozások, részben a sűrű nádszegély miatt. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a tómedence partvonalát 7970/1976. számú határozatában a 116,00 m A. f. szintvonallal azonos határvonalban állapította meg. A tó hosszúsága 35 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb szélessége 7 km. Partvonalának hossza 100 km, ebből a magyar tórészé 25 km. A tófenék sík, a part menti részeken 50-60 cm, beljebb a nyílt vízterületeken 1-1,2 m, a legmélyebb részeken 1,6-1,8 m mély a víz. A tavat övező nádas a magyar részen a legszélesebb, maximálisan 4 km. Tehát a Fertő sekély, elöregedett, elszikesedett sztyepptóvá lett. Az elöregedés folyamatát jól indikálja a part menti 2 2 nádas előretörése, terjeszkedése. 1872 és 1979 között a nádas területe 62 km -ről 171 km -re nőtt. Különösen meggyorsult a nádasodás – a Hanság-csatorna megépítése –, 1908 után, mivel a vízjárás bizonytalanabbá vált. 1965-

143

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD ben változtattak a Hanság-csatorna zsilipjének kezelési szabályzatán, az így állandósított magasabb vízszint a nád övezet terjeszkedését jelentősen lelassította. 1993-ban elbontották a régi tűs zsilipet és kétkapus (2*4 m) hidraulikus működtetésű, számítógép vezérlésű billenőtáblás műtárgy épült a főcsatorna 32,269 m keresztszelvényében. A műtárgy kezelési szabályzata (meghatározza a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 10.280/1/2001. sz. határozata) meghatározza a Fertő-tó üzemvízszintjét, amelynél magasabb vízállás esetén nyitni kell azt: téli időszak (ok. 1 – febr. 28. (29.) átmeneti időszak (márc. ill. szept.) nyári időszak ápr. 1 – aug. 31.)

115,60 m A.f. 115,65 m A.f. 115,70 m A.f.

Az üzemvízszint emelésének igénye már több alkalommal megfogalmazódott mind a magyarországi, mind az ausztriai természetvédelmi kezelő részéről a nádas ökológiai állapotának javításának érdekében. A hazai vízügyi hatóság is szorgalmazza ezt. Az előzetes egyeztetések szerint az illetékes osztrák hatóság pillanatnyilag 115,80 m A.f. üzemvízszintben látja az emelés lehetséges felső határát. A Fertő-tó vízmérlegének ismerete igen fontos, mert ez a vízszabályozás alapja. Ugyanakkor a vízmérleget ma sem ismerjük kellő pontossággal. Ennek részben az az oka, hogy a felszín alatti hozzáfolyások mérése metodikailag nem teljesen megoldott. Feltételezések szerint a tómedernek a Dunával is van kapcsolata a kavicstakarón keresztül. Egyes kutatók állítják, hogy a nagy dunai áradások észlelhetően megemelik a Fertő vizét, de a kapcsolat nem egyértelműen bizonyított. 3

3

A felszíni hozzáfolyás sok évi átlaga 65 millió m /év (1965-73.), a felszíni elfolyás 26,6 millió m /év (1967-83.), a különbség nagyobb része a tóból párolgás útján távozik. A tó természetes vízjárása olyan, hogy a maximális vízszintek a téli félév (XI. 1-IV. 30.) végén alakulnak ki. Egy átlagos vízjárású év téli félévében a tó szintje 25-30 cm-t nő, a nyári félévben pedig 10-50 cm-t csökken. Vízszint-szabályozás csak a téli félévben lehetséges, a nyári vízszint-csökkenést nem lehet megakadályozni, mivel kellő vízutánpótlás nyáron nincs. A tó vízszint-szabályozását a Hanság-csatornán keresztül a Fertőújlak térségében épített Fertőszéli-zsilip kezelésével oldják meg. A zsilip működését az Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottság által jóváhagyott, 1965-ben életbe léptetett kezelési szabályzat szerint végezték úgy, hogy a vízszintet a 115,32-115,62 m A. f. magasság között tartsák. A kezelési szabályzat időközben elavult és új készült, de a zsilipet sok éven keresztül 1995-ig zárva kellett tartani, mert a kb. 10 éves aszályos periódus során nem érkezett a tóba leereszthető mennyiségű víz. A tó eredeti vízszintje 1995-ben helyreállt, és az 1996-os csapadékos év tavaszán annyi víz szaladt össze a tóban, hogy egyes osztrák üdülőtelepeket a víz ki is öntött. Az ezt követő években ismét tartósan aszályos időjárás volt jellemző, ennek hatását fokozta, hogy a csapadékhiány elsősorban a téli hónapokban volt jelentős. A tó vízszintje folyamatosan apadt, nyár közepére az öblözetekben kiterjedt iszappadok alakultak ki. Az öblözetek déli fele és a csatornák egy része motorcsónakkal, helyenként kézi erővel hajtott vizijárművel is járhatatlanná vált. A víz a nádas külső, nyílt víztől távolabb eső részeiről és egyes erősebben feltöltődő foltokból teljesen eltűnt. Ebben szerepet játszott, hogy az 1996-os csapadékos évet követően sor került a meder „előürítésére” abból a célból, hogy az üdülőtelepek elöntése még egyszer ne következzen be. A csapadékhiány következtében bekövetkezett apadást – a tó vízjárásának hosszútávú ismeretében – természetes folyamatnak kell tekintenünk, amely akár hosszú távon is meghatározhatja a tó állapotát. A tó vízszabályozása során számos ellentmondó érdeknek kell eleget tenni. A vizisport, a hajózás, a halászat és a természetvédelem is a minél magasabb vízszintet igényli, a nádgazdálkodás számára viszont a téli hónapokban – épp akkor, amikor a tavat fel lehet tölteni – az alacsony vízszint előnyös. 1993-94-ben a Hanság-csatornát kikotorták, szélesítették, ezzel a csatorna áteresztő-képessége jelentősen megnőtt. A magyarországi tórész természetes tápvize a kis vízhozamú Rákos-patak. A patakmeder vízszállító képessége 3 3 31,0 m /sec, közép vízhozama 0,059 m /sec. A Rákos-patak vízgyűjtőjéhez tartozik a Kis- és a Nagy-Tómalom is, bár

144

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD innen jelenleg vízelfolyás a patak felé nincs. A Rákos-patak szennyezett vizét 1979 óta nem engedik közvetlenül a tóba, hanem vízminőség-védelmi okok miatt szétterítik a nádasban. A sopronkőhidai fegyintézet jelenleg a Rákos-patakba engedett tisztított szennyvizének utókezelésére terv készült, amely biológiai szűrőmezők kialakításával oldaná meg azt. Erre a célra a Sopronkőhida határában található felhagyott halastórendszer meglévő tóegységei kerülnének átalakításra. Az ily módon utókezelt víz szétterítése a nádasban további biológiai utószűrése a nádszegélyben kialakított kazettákban történik. Ilyen módon a Fertő-tóba már szennyeződés nem kerülhet. A sopronkőhidai tórendszer átépítése a közeljövőben várható. A Fertő-tó vidékét a szárazföldön sűrű csatornahálózat szövi át, a tó nádasában pedig hosszanti és övcsatornák húzódnak. A hosszanti csatornák a szárazföldi vizeket vezetik a tóba. A nádasban húzódó, kereken 240 km hosszú csatornahálózat a halászok, nádaratók közlekedési útjai, biztosítják az ún. „belső tavak” megközelítését is. „1958-ban Zanathy János főmérnök konstruált egy ároknyitó ekét, amely 1 m mélységben és 2 m szélességben árkot nyitott. Az ároknyitás műveletét a következőképpen bonyolították le: A kijelölt irányban három lánctalpas traktor mozgott előre, amelyek maguk után mozgatták a 10 000 kg vonóerejű csörlőt, a csörlő pedig körülbelül 2-3 km sebességgel drótkötélen vontatta az ároknyitó ekét. Ezzel a művelettel naponta körülbelül 4-5 km hosszúságú csatornát vágtak és 1959 nyaráig 240 km hosszúságban behálózták az egész Fertő területét.” (Bognár Dezső: A fertői nádgazdálkodás) Ezek a Fertőre igen jellemző, nagyon komoly természetvédelmi értéket képviselő belső tavak a nádas övbe beépülve, a nyílt víztől elkülönülve találhatók. Vízminőségük is erősen eltér az opalizáló vizű szikes tóétól; a belső tavak vize barna színű, nagy átlátszóságú disztróf víz. A Fertőrákosi-öbölből izolálódott a Püspök-tó és a Kládersarok-tó. Ezektől délre a belső tavak három sorozata következik: – Herlakni- és Kisherlakni-tó – Hidegségi-, Átjáró-, Oberlakni-tó – Nagyhatártisztás-tó 2

A tó mentén a fajlagos csatornasűrűség 4 km/km . A 25 km hosszú magyar tóparti szakaszon összesen 22 csatornabetorkollás található. Hat torkolatnál elzáró szerkezettel ellátott műtárgy van. A Fertő-tó vízszint-ingadozásaival és egyéb vizekkel (talajvíz, rétegvizek, hasadékvíz) kapcsolatban hivatkozunk az alaptervre, ahol ezek a témák részletesen ki vannak dolgozva. A Fertő-tó vízháztartásáról, a környező vizek minőségéről igen részletes leírások találhatók a Fenntartási és Fejlesztési Tervben, a számos részletes adatot, feldolgozást itt nem közöljük, csak hivatkozunk a Terv I. és II. kötetének hidrológiai fejezeteire. Az elmúlt években a vízminőség helyzete javult, mert a part menti települések szennyvizét már nem közvetlenül a tóba eresztik, hanem csatornával összegyűjtik, ahonnan az a fertőrákosi szennyvíztisztítóba kerül. Nagy jelentősége van a Fertő környezetében a mély fekvésű, időszakos vízborítású területeknek, melyek pótolhatják az egykori kiöntéseket. Ezek a tó parti sávja mentén végig megtalálhatók, helyenként tőzeges jellegűek (inkább a Ny-i felén), máshol szikesek (inkább a tó K-i felén, még inkább annak folytatásában, az osztrák oldalon). A körgát megépítése ezek természetes kialakulását és fennmaradását megakadályozta. Ennek pótlására kezdődött a szíki élőhelyek rekonstrukciója. További fontos élőhely típust alkotnak a Fertő parti zónájában található vízelvezető csatornák és árkok, továbbá a dombsor felszínéről lefolyó, illetve a domb lábaknál felszínre törő vizeket a tóba bevezető erek, kisvízfolyások. Ezek egy része már rég funkcióját (a mezőgazdasági területek vízmentesítése) vesztette és jelenleg értékes vízhatású területekről, mocsárrétekről és láprétekről vezeti el a vizet. Egyes vízfolyások fenntartási munkái során gyakori probléma a túlzott mértékű kotrás, ami szintén káros és fölösleges vízelvezetést, kiszárítást okoz a környező, értékes területeken.

145

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Szükséges említést tenni még a Fertő mentén található, mesterséges eredetű állóvizekről is, melyek egy része bányagödör, anyagnyerő hely, más része kimondottan mesterségesen árasztott vizes élőhely. A legfontosabb bányatavak Fertőhomok – Hidegség között találhatók, az egykori tőzegbánya helyén, valamint Hegykőn a budaiföld bánya. Élőhely rekonstrukciós célú árasztások Sarród és Fertőújlak határában vannak. Jelentős feladat a Fertő környékéről a tóba áramló víz tápanyag tartalmának és lebegőanyag tartalmának csökkentése, kiülepítése, a feltöltődési és eutrofizálódási folyamat lassítása céljából.” /idézett p.: 13-16./ --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

3. FELHASZNÁLT SAJTÓHÍREK 3.1.:KISALFÖLD (2005-09-23.) „Nem indokolt a Fertő vízpótlása - A Fertő tó természetes vízháztartásába nem indokolt vízpótlással beavatkozni, szögezik le a szakemberek. A vízpótlás kérdése egy, a közelmúltban napvilágot látott osztrák tanulmány kapcsán vetődött fel, de korántsem első alkalommal. Már a múlt század elején is készült olyan magyarországi terv, amely a Dunából való vízbevezetés lehetőségét vizsgálta. – A Fertő tó vízjárása természetes módon szeszélyes, vízgyűjtő területe a tó felületéhez képest kicsi, így nagyon kiszolgáltatott a csapadéknak – nyilatkozta a Kisalföldnek dr. Karácsonyi Zoltán, a Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központjának igazgatója. – Emiatt fordulhatott elő a kiszáradása is. Bár a vízszint emelkedése a tónak hasznára válna, azt külső forrás nélkül, a rendelkezésre álló vízkészletek megfelelő használatával kell elérni. A külső vízpótlás ökológiailag is megengedhetetlen, a tó természetes vízháztartásába ilyen jellegű beavatkozás nem indokolt. Megoldásként kizárólag a Fertő újbóli kiszáradása esetén kerülhetne szóba. Az Interreg, valamint a Phare CBC-program által is támogatott Fertő tó jelene és jövője kétnapos konferencia célja volt, hogy a tó kezelésében, fejlesztésében érdekelt, érintett osztrák és magyar szervezetek, szakemberek számára fórumot biztosítson a tó és környezete jelenlegi állapotának megismerésére. – A közös jövő feltétele, hogy felismerjük: a Fertő tó a miénk, a régióé. A vízgazdálkodást folytatóknak, a halászatban, a mezőgazdaságban, a nádgazdálkodásban és a turizmusban érdekelteknek közösen kell kialakítani a Fertő tó integrált fejlesztési tervét, további tapasztalatcserék, együttműködés elősegítésével. A szakmai tanácskozáson a vízgazdálkodás kérdése mellett pénteken a tó halgazdálkodásának fejlesztését is napirendre tűzték a szakemberek. – Közös, osztrák-magyar halgazdálkodásnak a kialakítási koncepcióját vitattuk meg a térség érdekelt szereplőivel – mondta el Reischl Gábor a Fertő Hanság Nemzeti Park igazgatóhelyettese, a konferencia szervezője. – A program zárásaként elkészült a konferencián megvitatott fejlesztési terv, mely alapdokumentuma a további együttműködésnek.” 3.2.: MAGYAR VIDÉK (2013-05-27.) „2013 tavaszán …Készül a Fertő Stratégia, amelyben tudományos szakemberek a tó térségének vízgazdálkodással összefüggő jövőbeni feladatait határozzák meg. A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság legutóbbi győri ülésén Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára és Schimon Wilfried, az osztrák Szövetségi Mezőgazdasági és Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szekcióvezetője mint kormánymeghatalmazottak írták alá a jegyzőkönyvet, amely jóváhagyja az elmúlt évben elvégzett feladatokat, illetve megfogalmazza a következő esztendő feladatait. A magyar és osztrák vízügyi szakemberek évek óta egyeztetik a vízgazdálkodási kérdéseket a határtérségben. A határt metsző és a határon átnyúló közös érdekeltségű vízfolyások esetében egyeztetett módon, a bizottság által előzetesen elfogadott költségfelosztás alapján végzik a fenntartási munkákat, közösen értékelik

146

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD a víztestek állapotát, és a hatóságok kölcsönösen bevonják egymást a határtérséget érintő vízjogi engedélyezési folyamatokba. Az elmúlt években a rendszeres egyeztetések mellett számos jelentős közös projekt indult a vízügyi igazgatóságok és a szomszédos tartományi hivatalok gondozásában. … közös eredménye a bizottság munkájának, hogy 2011-ben 10 cm-rel megemelték a Fertő-tó szabályozási szintjét. Így az elmúlt évek száraz időszakában is az átlagnál magasabb vízszint volt a magyar-osztrák határon fekvő tavunkban. A vízügyi szakemberek ebben a térségben is jelentős projekten dolgoznak: készül a Fertő Stratégia, amelyben tudományos szakemberek a tó térségének vízgazdálkodással összefüggő jövőbeni feladatait határozzák meg. A sikeresen befejezett projektek mellett a szakértők a következő évben összegyűjtik azokat a projektötleteket, amelyeket 2014-2020 között Európai Uniós támogatással kívánnak megvalósítani. Ezzel lehetővé válik, hogy a következő Európai Uniós költségvetési időszak kezdetére konkrét javaslatok álljanak rendelkezésre.” (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

3.3.: TŐZSDEFÓRUM (2013-05-11.) A Fertő-tó természetes elöregedési folyamatainak lassítását, a magyar oldali nádas vízellátásának javítását, a növénytársulások és az állatfajok életfeltételeinek jobbítását szolgáló projektet valósít meg jövő őszig közel egymilliárd forintos uniós támogatással a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma. A nyár végén kezdődő kivitelezés a jövő év őszéig tart – mondta Pellinger Attila, a nemzeti park igazgatóság osztályvezetője az MTI-nek. A beruházás költségét a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében pályázat útján nyerték el. Ebből az összegből végzik el a Fertő-tavi nádasok és a vízpótló csatornák rekonstrukcióját. A munkálatok a közel 80 kilométeres főcsatorna –hálózatot érintik. A csatornák bővítésével és a csatornatöltések átvágásával pótolják a friss vizet a nádas övezetben. A rehabilitáció azért szükséges, mert az iszaptöltések a víz áramlását korlátozzák, így a nádasok nem kapnak elegendő friss vizet. Emiatt oxigénhiányos területek alakulnak ki, amelyek kedvezőtlenül hatnak az élőhelyekre és a nádparcellákra egyaránt – magyarázta a szakember. A mintegy 250 kilométer hosszú csatornarendszer évtizedekkel ezelőtt épült ki. Az onnan kikerült anyag a csatorna két partján halmozódott fel. A rövidesen induló beruházástól azt várják, hogy a nádpusztulási folyamat megáll, és elindul a nád sűrűsödése. Ez azért fontos, mert a jó minőségű nádasok javítják a tó vízminőségét, az elöregedett nádanyag viszont gyorsítja a tó feltöltődését. Az egészséges nádas jó feltételeket kínál majd számos faj, a madárvilágban elsősorban a génfélék állományának növekedéséhez. A Fertő-tó 240 négyzetkilométeres területe Ausztriához, 75 négyzetkilométere Magyarországhoz tartozik. A magyar tórész nagyobb hányada nádas.” (forrás: MTI)

147


NÉPRAJZI ÉRTÉKLELTÁR ÉS KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYEK

Néprajzi vonatkozású múzeumok, tudományos gyűjtemények, kiállítóhelyek Múzeum Soproni Múzeum

Cím

Gyűjtemény

Sopron, Fő tér 8. 99/311327

Állapot, beavatkozás

Történeti Fotótár,

A néprajzi kiállítás az épület felújítása miatt zárva van.

Néprajzi gyűjtemény

Néprajzi Kiállítás (Deák tér 1.) Bemutató majorság

Sarród – Lászlómajor 99/537520

Régi mesterségek szerszámkiállítása

Nagycenk, Széchenyi tér 18. Gráf Gyula

Egyéb

Régi magyar háziállatfajták, állattartáshoz kötődő mesterségek és gazdálkodástörténeti kiállítás Ács, cipész, bognár, kádár mesterségek szerszámai, magángyűjtemény

Világörökségi napon nagycenki ételek kóstolója

30/8571042

Tájházak Múzeum Villa Racus Kézműves Udvar (egykori tájház)

Cím

Gyűjtemény

Fertőrákos, Fő u. 152. 30/2779520, 99/355621 www.kemenceutca.hu

Állapot, beavatkozás

Kerámiaüzlet, helytörténeti gyűjtemény, téglamúzeum, mezőgazdasági gyűjtemény

Egyéb

Műemlékvédelem alatt, főként kerámiaüzlet, kevésbé tájház

Falumúzeum, Fertőszéplak

Fertőszéplak,, Lajos u. 31-39.

Nagy

Helytörténeti néprajzi gyűjtemény

és

Műemlékvédelem alatt, működő tájház

Tökfesztivál, Ribizlifesztivál

Sarródi tájház

Sarród, Szeder u. 8. 99/370619

Néprajzi helytörténeti

és

Működő tájház

Sás-gyékény Fesztivál

148


Fertőhomoki tájház

www.sarrodtajhaz.hu

gyűjtemény, népi mesterségek bemutatása, hagyományőrző közösségi programok

Fertőhomok, Akác u. 10.

Néprajzi, helytörténeti és kortárs kiállítások, hagyományőrző programok

99/376087

Műemlékvédelem alatt, működő tájház

2004-ben tájháza”

az

„Év

Pajtakocsma

Fesztiválok, hagyományos rendezvények és helyi rendezvények, amelyek csak részben köthetőek a helyi tradíciókhoz Rendezvény

Érintett település

Állapot

Beavatkozás

Egyéb

Rákosi Sokadalom

Fertőrákos

Kétszer volt, évek óta nincs

Fertőrákosi búcsú

Fertőrákos

Főként egyházi és könnyűzenei programok, kevés hagyományőrzés

Bodzavirág Fesztivál

Fertőboz

Jól működő program

Tökfesztivál

Fertőszéplak


Fertőszéplaki Falumúzeumban

Ribizli Fesztivál

Fertőszéplak


Fertőszéplaki Falumúzeumban

Sás-gyékény Fesztivál

Sarród

Jól működő, hagyományőrző program

Sarródi tájházban

Stangli Fesztivál

Hidegség

Falunap program

Helyi termelői piac

Hegykő

Helyi termékek, kézműves áruk vására, közösségi programok

Hegykő, Széchenyi Ödön park

Világörökség Nap

Fertőboz, Fertőd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Hegykő, Hidegség, Nagycenk, Sarród, Sopron-Balf

Jól működő térségi program

Tájházak is vesznek benne

részt

Tízforrás Fesztivál

Hegykő,

Jól működő térségi

Tájházak

részt

149

jellegű

felélesztés

több hagyományőrző, helyi értéket felhasználó programfejlesztés

is


„Ferenczi József” Nemzetközi Alkotóés Művésztábor

Fertőhomok, Hidegség, Fertőszéplak, Nagycenk, Sarród

program, hagyományőrző elemek is

vesznek benne

Sarród

Jól működő program – helyi értékek megörökítésében szerep

Sarród, Kossuth u. 20. 20/3550052 www.ferenczitabor.hu

Hagyományőrző egyesületek, egyéb civil szervezetek, amelyek a népi kultúra valamely területével kapcsolatban állnak Szervezet

Elérhetőség

Faluért Egyesület

Tevékenység

Fertőboz, Fő u. 4. Tóth József

Egyéb

környezetvédelem, kulturális tevékenység

Bodzavirág szervezése

Fesztivál

Sokadalom

Német Nemzetiségi Dalés Kultúregyesület

Fertőrákos, Fő u. 190. Molnár Gabriella 30/4085455 www.nemetegyesuletfertorakos.hu

német nemzetiségi hagyományőrzés, zene, ének, tánc

Rákosi szervezése

Fertőrákosi Egyesület

Fertőrákos, Fő u. 130. Hadfi József

hagyományőrző zene

Rákosi Sokadalom és Kastély koncert szervezése

Fertőrákosi Vendégvárók Egyesülete

Fertőrákos, Fő Szentesi Ervin

idegenforgalom, rendezvények szervezése

Frigyes Napi Mulatozás szervezése, fel kéne eleveníteni

Fertőszéplaki Községszépítő Egyesület

Fertőszéplak, Soproni u. 3.

Horvát Kulturális Egyesület ’Kajkavci’

Fertőhomok, Akác u. 44.

Fúvós

u.

190.

Kóbor Attila

kulturális örökség védelme, természetvédelem Horvát hagyományok ápolása, kulturális rendezvények szervezése

Horváth Attila 99/540054

Fertőszentmiklósi Községvédő és Szépítő Egyesület

Fertőszentmiklós, István u. 19.

Szt.

kulturális örökség védelme, természetvédelem

Kuslics Péter 99/544542

Hegykő Egyesület

Községért

Hegykő, Iskola u. 1.

épített és örökség bemutatása

30/9595059

természeti védelme,

Fertő-Hanság Kulturális Életéért és Kézműves Hagyományaiért Alapítvány

Hegykő, Kossuth u. 16.

Népművészeti és kézműves hagyományok ápolása, támogatások

Pro Cultura Közalapítvány

Hegykő, Iskola u. 1.

Helyi ápolása, programok kulturális

Hegykő

Zámbó Istvánné

150

hagyományok kulturális szervezése, egyesületek

Pajtakocsma működtetése a tájházban, Kajkavci Tamburaegyüttes működtetése

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD támogatása Hegykői Alapítvány

Szivárvány

„Czenki” Hársfa Néptánc Egyesület

Hegykő, Kossuth u. 27.

Hagyományőrzés, természetvédelem, szociális tevékenységek támogatása

Nagycenk

Magyar néptánc – nem helyi hagyományőrző

Törökné Cseh 30/3257965

Tímea

www.czenkiharsfa.hu Nagycenki Kör

Honismereti

Nagycenk, Dózsa Gy. körút 57.: Nagy László

Hagyományőrzés

Balfi Kulturális Egyesület

Sopron-Balf, Fő u. 110. Nagy Balázs

Kulturális örökségvédelem, természetvédelem, hagyományőrzés, kulturális programok szervezése

Fertőrákosi Egyesület

Fertőrákos, Béke www.tuzoltokfertorakos.hu

tűzvédelem, környezet- és természetvédelem, kulturális örökség védelme, közösségi programok szervezése

Tűzoltó

u.

1.

Sarródi Árvalányhaj Nyugdíjas Egyesület

Sarród, Rákóczi u. 8. Boha Imre

Idősgondozás, hagyományőrzés

Fertőszentmiklósi Rozmaring Hagyományőrző Nyugdíjas Egyesület

Fertőszentmiklós, Ifjúság tér 2.: Gergácz Lászlóné

Idősgondozás, hagyományőrzés

Falumúzeum szervezése a céljaik között szerepel

99/380107

Nemzetiségi önkormányzatok Szervezet Cigány Kisebbségi Fertőrákos

Önkormányzat,

Német Kisebbségi Fertőrákos

Önkormányzat,

Német Fertőd

Önkormányzat,

Nemzetiségi

Elérhetőség Fertőrákos, Fő u. 190. 30/4098431 Fertőrákos, Fő u. 139. 30/530024

Fertőd, Madách sétány 2/A 99/370544

Horvát Nemzetiségi Hidegség

Önkormányzat,

Horvát Nemzetiségi Fertőhomok

Önkormányzat,

Hidegség, Petőfi S. u. 1. 99/540042 Fertőhomok, Akác u. 44. 99/540054

151

Népi kultúra megőrzésére irányuló tevékenység Kulturális programok szervezésében részvétel Rákosi sokadalom szervezésében részvétel, kulturális egyesületek támogatása, kulturális programok szervezésében részvétel Kulturális programok szervezésében részvétel Kulturális programok szervezésében részvétel Kulturális egyesületek támogatása, kulturális programok szervezésében részvétel


Népi lakóházak (műemlék, helyi védett) (A lista a hatályos műemlékjegyzék, a települések hivatalos honlapjai és a műemlékem.hu honlap állapotjelentéseinek felhasználásával készült.) Műemlékileg védett népi lakóházak

törzsszám azonosító település

név

cím

helyrajzi szám

rövid leírás

3785

4067

Fertőhomok

Lakóház

Akác u. 10 .

19

Lakóház, népi.

tájház, jó állapot

3786

4068

Fertőhomok

Lakóház

Akác u. 11 .

20

Lakóház, népi.

jó állapot

Lakóház, népi.

átalakítva, tetőtér beépítve elvesztette népi lakóház jellegét

3787

4069

Fertőhomok

Lakóház

Akác u. 12 .

21

védési aktusok

állapot

3788

4070

Fertőhomok

Lakóház

Akác u. 13 .

22

Lakóház, népi.

lebontva, helyén új építésű lakóház

3789

4071

Fertőhomok

Lakóház

Akác u. 14 .

24

Lakóház, népi.

lebontva, helyén új építésű lakóház

3801

4076

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 60 .

285

Lakóház, népi, 18. sz.

3803

4113

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 159.

880

Lakóház, népi.

3804

4117

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 188.

48

Lakóház, népi.

8178/1972. OMF

jó állapot

8254

4078

Fertőrákos

Károly Imre lakóháza

Fő utca 60/A.

285

Lakóház, népi.

8178/1972. OMF

tetőtér beépítve

15514/1978. OMF

lábazat rossz állapotban , egyébként jó állapot

8944

4112

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 154.

101, 98, 99, 100

152

Lakóház, népi.

5730/1965. ÉM

felújított felújított


8945

4102

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 136.

138/5, 138/6, 138/7, 138/10, 138/8, 138/9

8946

4100

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 129.

846

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

átalakítva (2011)

8948

4088

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 92 .

238, 237, 239, 240, 241

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

rossz állapot

8949

4082

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 76 .

257, 258, 259

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

elfogadható állapot

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

kissé átalakítva, elfogadható állapot

8950

4080

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 66 .

279

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

jó állapot, panziónak átalakítva - zavaró hatás

8951

4083

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 77 .

751

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

beépített tetőtér - zavaró hatás

15514/1978. OMF

jó állapot

8952

4103

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 137.

864

Lakóház, népi. Községháza.

8953

4118

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 192.

46/2, 46/4

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

jó állapot

8954

4081

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 71 .

740

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

átalakítva, jó állapot

8955

4121

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 222.

12

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

tetőtér beépítve, jó állapot

Fő u. 94 .

233, 236, 237, 235, 232, 234, 231

Lakóház.

15514/1978. OMF

jó állapot

Lakóház.

15514/1978. OMF

jó állapot

Lakóház.

15514/1978. OMF


8971

4089

Fertőrákos

Lakóház

8972

4092

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 101.

804, 805, 807, 806

8973

4094

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 111.

829, 827, 828, 830

153


8974

8975

8976

8977

8978

4096

4106

4107

4108

4109

Fertőrákos

Fertőrákos

Fertőrákos

Fertőrákos

Fertőrákos

Lakóház

Lakóház

Lakóház

Lakóház

Lakóház

Fő u. 117.

838/1, 838/2

Lakóház.

15514/1978. OMF

rossz állapot, használaton kívül

Fő u. 144.

118, 122, 120, 121, 119

Lakóház.

15514/1978. OMF

egykor kocsma volt, most funkció nélkül, elfogadható állapot

Fő u. 146.

114, 115/3, 115/4, 117/1, 117/2, 117/3, 117/4

Lakóház.

15514/1978. OMF

átalakítva (2011)

Fő u. 148.

106, 108, 110, 107/1, 107/2, 107/3, 109

15514/1978. OMF


15514/1978. OMF


Fő u. 150.

104/3

Lakóház.

Lakóház.

8979

4114

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 166.

70, 71, 72, 76

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF


8980

4116

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 186.

49

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF


8981

4119

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 196.

41, 40, 42, 43

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

vendéglő, felújítva

jó állapot jó állapot

8982

4079

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 64 .

280

Lakóház, népi.

8178/1972. OMF, 10260/1972. OMF, 15514/1978. OMF

8983

4084

Fertőrákos

lakóépület

Fő u. 79 .

754

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

154


8984

4085

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 82 .

248, 246, 247, 250

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF


8985

4086

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 84 .

245/1, 245/2

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF


8986

4087

Fertőrákos

Lakóház

Fő utca 88.

245/1, 245/2

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

jó állapot

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

rossz állapot

15514/1978. OMF

tetőtér beépítve, oldalsó homlokzat rossz állapotban

8987

4091

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 99 .

801, 800, 803, 797, 798, 799

8988

4093

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 103.

812

Lakóház, népi. Lakóház, népi. Régi kovácsműhely.

15514/1978. OMF

2000-es évek elején felújítások, leromló állapot

8989

4095

Fertőrákos

Lakóépület

Fő u. 116-118.

181, 184, 183, 182

8990

4101

Fertőrákos

Lakóépület

Fő u. 134.

139, 140, 141

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF


8991

4110

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 152.

104/1

Lakóház, népi. Falumúzeum.

15514/1978. OMF

kerámiaüzlet és tájház, elfogadható állapot

8993

4115

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 172.

67

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

rossz állapot

8995

4120

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 214.

17, 18, 19, 16

Lakóház, népi.

15514/1978. OMF

rossz állapot

9280

4090

Fertőrákos

Lakóház

Fő u. 98

224, 225

Lakóház, népi.

12881/1981. OMF

jó állapot

8178/1972. OMF

falumúzeum, kiváló állapot

8178/1972. OMF


3656

4138

Fertőszéplak

Lakóház

Nagy Lajos u. 31 .

16/1


3657

4139

Fertőszéplak

Lakóház

Nagy Lajos u. 33 .

11/1, 11/2


155


3658

4140

Fertőszéplak

Lakóház

Nagy Lajos u. 35 .

11/1


636, 646, 645, 644

Lakóház, népi.

11/1


8178/1972. OMF

falumúzeum, jó állapot

8/1


8178/1972. OMF


Skanzen Vendéglő működik benne, jó állapot jó állapot, de elé építve

3659

4143

Fertőszéplak

Lakóház

Nagy Lajos utca 4042.

3660

4141

Fertőszéplak

Lakóház

Nagy Lajos u. 37 .

3662

4142

Fertőszéplak

Lakóház

Nagy Lajos u. 39 .

6

Népművészeti alkotóház, volt lakóház, népi.

8178/1972. OMF


jó állapot

3664

4144

Fertőszéplak

Népművészeti alkotóház, volt lakóház Nagy Lajos u. 43 .

3666

4146

Fertőszéplak

Lakóház

Nagy Lajos u. 52 .

656

Lakóház, népi.

8916

4137

Fertőszéplak

Lakóház

Nagy Lajos u. 20 .

603/1

Lakóház, népi.

7667/1978. OMF


1593/1988. OMF

jó állapot

8178/1972. OMF

átalakítva

10116

4145

Fertőszéplak

Lakóház

Nagy Lajos u. 45 .

5

Lakóház, népi, 19. sz. második fele.

3827

4455

Hidegség

Lakóház

Fertő utca 11.

17

Lakóház, népi.

Helyi védett népi lakóházak

azonosító település 6022 Hegykő

név

cím

helyrajzi szám

rövid leírás

védési aktus

állapot

Lakóház

Kossuth u. 18.

295/2

Lakóház, népi.

6/1998

jó állapot

156

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 6023 Hegykő

Lakóház

Kossuth u. 20.

296

Lakóház, népi.

6/1998

jó állapot

6027 Hegykő

Lakóház

Kossuth u. 31.

71

Lakóház, népi.

6/1998

rossz állapot

6028 Hegykő

Lakóház

Kossuth u. 37.

83

Lakóház, népi.

6/1998

lakatlan, leromló állapot

6030 Hegykő

Lakóház

Kossuth u. 44.

245

Lakóház, népi.

6/1998

felújított

6031 Hegykő

Lakóház

Kossuth u. 61.

146

Lakóház, népi.

6/1998

jó állapot

6032 Hegykő

Lakóház

Kossuth u. 58.

232

Lakóház, népi.

6/1998


6033 Hegykő

Lakóház

Kossuth u. 69.

151

Lakóház, népi.

6/1998

jó állapot

6034 Hegykő

Lakóház

Kossuth u. 71.

154

Lakóház, népi.

6/1998

átalakított, jó állapot

6037 Hegykő

Lakóház

Petófi u. 6.

325

Lakóház, népi.

6/1998

jó állapot

6038 Hegykő

Lakóház

Szent Mihály u. 3.

273

Lakóház, népi.

6/1998

rossz állapot

6039 Hegykő

Lakóház

Szent Mihály u. 13.

243

Lakóház, népi.

6/1998

lebontva?

6041 Hegykő

Lakóház


230/2

Lakóház, népi.

6/1998

rossz állapot

6042 Hegykő

Lakóház


228

Lakóház, népi.

6/1998

lebontva

6043 Hegykő

Lakóház


227

Lakóház, népi.

6/1998

átalakítva, homlokzata eredeti, elfogadható állapot

6044 Hegykő

Lakóház

Béke u. 2.

344

Lakóház, népi.

6/1998

átalakítva, elveszítette népi lakóház jellegét

6045 Hegykő

Lakóház

Béke u. 4.

345

Lakóház, népi.

6/1998

tetőtér beépítve, 2011-ben átalakítva

6046 Hegykő

Lakóház

Mező u. 5.

405

Lakóház, népi.

6/1998

rossz állapot

157

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 6047 Hegykő

Lakóház

Béke u. 10.

352/6

Lakóház, népi.

6/1998


6024 Hegykő

Lakóház

Kossuth u. 24.

280

Lakóház, népi.

6/1998

2011-ben felújítás alatt

15559 Nagycenk

Lakóház

Soproni u. 54.

Lakóház, népi.

10/2003

felújított

15560 Nagycenk

Lakóház

Soproni u. 62.

Lakóház, népi.

10/2003

elfogadható állapot, műanyag ablakok

15561 Nagycenk

Lakóház

Széchenyi tér 8.

Lakóház, népi.

10/2003


15550 Nagycenk

Lakóház

Kiscenki út 27.

Lakóház, népi.

10/2003

15552 Nagycenk

Lakóház

Gyár u. 21.

Lakóház, népi.

10/2003

kissé átalakítva, jó állapot

15553 Nagycenk

Lakóház

Gyár u. 39.

Lakóház, népi.

10/2003

jó állapot

15554 Nagycenk

Lakóház

Gyár u. 53.

Lakóház, népi.

10/2003


15555 Nagycenk

Lakóház

Gyár u. 44.

Lakóház, népi.

10/2003

átalakítva, jó állapot

15556 Nagycenk

Lakóház

Gyár u. 38.

Lakóház, népi.

10/2003


158


Út menti keresztek és szobrok (műemlék, helyi védett, nem védett) (A lista a hatályos műemlékjegyzék, a települések hivatalos honlapjai és a műemlékem.hu honlap állapotjelentéseinek felhasználásával készült.) Műemlékileg védett út menti kisemlékek

törzsszám azonosító település

3781

3784

3601

3602

3606

4047

4050

4058

4057

4063

Fertőboz

Fertőboz

Fertőd

Fertőd

Fertőd

név

Szent Apollónia szobor

Ecce Homo-szobor

Szentháromságoszlop

Szent Család szobor

Kereszt

cím

Apollina dülő

Fő utca 39. előtt

Béke utca 83. előtt

Fő utca 19.

Mentes Mihály utca

helyrajzi szám

rövid leírás

védési aktusok

állapot

019

Szt. Apollónia-szobor, barokk, 1780 körül.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

jó állapot

127/1

A ház előtt Ecce Homoszobor, barokk, 18. sz. második fele.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

jó állapot

542/2

A ház előtt Szentháromságoszlop, barokk, 1725.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

jó állapot

150/2

A ház kertjében Szent Család-szobor, barokk, 1740.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM


Kőkereszt, késő barokk, 1786.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

jó állapot, 2000-es években felújítva

740/2

159


3793

3794

3796

3800

3805

3651

3652

3653

4066

4072

4097

4077

4122

4133

4134

4135

Fertőhomok

Fertőhomok

Fertőrákos

Fertőrákos

Fertőrákos

Fertőszéplak

Fertőszéplak

Fertőszéplak


Szent Antal szobor

Nep. Szt. János szobor

Szentháromságoszlop

Temető

R.k. templom előtt

Fő u. 119.

Fő utca 60. előtt (Közterület)

Nepomuki Szt. Jánosszobor Patak sor 19 .

Szt. Anna szobor

Hősök tere

Nepomuki Szt. Jánosszobor Hősök tere

Mária-oszlop

Hősök tere

Szentháromság-szobor: talapzata késő barokk, 18. sz. vége. A szoborcsoport talán 19. sz.-i.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

jó állapot

153

Szt. Antal-szobor, barokk, 18. sz.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

jó állapot

841

22509/1958. ÉM Nepomuki Szt. János120344/1958. szobor, barokk, 18. sz. eleje. MM

2006-ban felújítva, jó állapot

342

A ház előtt Szentháromságoszlop, klasszicizáló, 19. sz. eleje.

jó állapot

886/1

22509/1958. ÉM A ház előtt Nepomuki Szt. 120344/1958. János-szobor, barokk, 1731. MM

152/1

71

71

71

160

5730/1965. ÉM

jó állapot

Szt. Anna-szobor, barokk, 1750 körül.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM


Nepomuki Szt. Jánosszobor, barokk, 1750 körül.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

rossz állapot, sürgősen felőjítandó

Mária-oszlop, késő barokk, 1795.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM



3654

3668

3681

4131

4147

4130

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

Szt. József-szobor

Fertőszentmiklósi u. 420/2

Szt. József-szobor, barokk, 18. sz. második fele.

Fertőszéplak

Immaculata-szobor


285/2

22509/1958. ÉM Immaculata-szobor, barokk, 120344/1958. 18. sz. közepe. MM

Fertőszéplak


288

Szentháromság-oszlop, barokk, 1696.

jó állapot

Fertőszéplak

Soproni utca

jó állapot


22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

3813

4446

Hegykő

Pestis-oszlop

Fő tér

271/2

22509/1958. ÉM Pestis-oszlop, barokk, 1711. 120344/1958. Alépítménye 1948-ból. MM

3821

4444

Hegykő

Szent Mihály-szobor

Temető

270

Szt. Mihály-szobor, barokk, 1742.

5730/1965. ÉM

jó állapot

Pietá-szobor, barokk, 1720 körül.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

jó állapot

170

Nepomuki Szt. Jánosszobor, barokk, 1744.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

jó állapot

019/8

Szt. György-szobor, késő barokk, 1784. Megújítva 1908-ban.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM


063/60

Ecce Homo-szobor, barokk, 1684. Megújítva 1908-ban.

3822

3824

3831

3832

4445

4452

4457

4458

Hegykő

Hidegség

Hidegség

Hidegség

Pietá-szobor

043

Nepomuki Szt. Jánosszobor Fő utca

Szent György szobor

Ecce Homo szobor

Homoki u.

Nagycenki u.

161

22509/1958. ÉM 120344/1958.

jó állapot

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD MM

3833

3841

3846

3847

3716

3717

3771

3772

4453

4602

4605

4606

4697

4698

5090

5091

Hidegség

163/1, 163/2

Kereszt

Kereszt, késő barokk, 1780 körül. Megújítva 1886-ban

jó állapot 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

jó állapot

Nagycenk

Ecce Homo szobor

Iskola utca 14-16. 45/1

Ecce Homo-szobor, barokk, 1663.

Nagycenk

Nep. Szt. János szobor


451

Nepomuki Szt. Jánosszobor, barokk, 18. sz.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM


Pietá szobor


451

Pietá-szobor, barokk, 1714. Erősen megújítva.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

jó állapot

163

22509/1958. ÉM 120344/1958. Pestis-szobor, barokk, 1741. MM

jó állapot

217

Pietá-szobor, rokokó, 1760 körül; kereszt, 19. sz. vége.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

2010 körül felújítva

8903

Fürdőkápolna előtt Immaculata-szobor, romantikus, 1840.

5730/1965. ÉM


Pietá-szobor, barokk, 1736.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

jó állapot

Nagycenk

Sarród

Pestis szobor

Sarród

Pietá-szobor és kereszt

Sopron

Sopron

Immaculata-szobor

Pietá-szobor

Fő u.

Fő tér

BALF

BALF

8903

162


Helyi védett út menti kisemlékek

helyrajzi szám

azonosító

település

név

cím

5243

Nagycenk

Kereszt

Kiscenki u. 42.

707 Kereszt

10/2003

5239

Nagycenk

Mária-szobor

Széchenyi tér

449 Mária-szobor

22/2007

5247

Nagycenk

Pestis-oszlop

Széchenyi tér

449 Pestis-oszlop

10/2003

Nagycenk

Szentháromságszobor

Gyár u. 57.

707 Szentháromság-szobor

10/2003

5245

rövid leírás

védési aktusok

Nem védett út menti szobrok

település

név

cím

Fertőrákos

Szt. Sebestyén szobor

Fő u. 34.

Fertőrákos

Szt. Donát szobor

Kovácshegy

helyrajzi szám rövid leírás

163

állapot

állapot


TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK – 2011

Fertőrákos, Kőbánya sor 22. terve Hegykő, Jókai u. 57. lakóépület bővítés terve Fertőboz, Fő u. 5. vendégház építési engedélyezési terve Hegykő, Tó vendéglő átépítési terve Hegykő, Jókai u. 57. lakóépület bővítés terve Fertőd , Vasút sor 2/d. melléképület átalakítás tetőtér beépítéssel terve Fertőrákos, Barlangszínház turisztikai célú fejlesztése Sopron, külterület hrsz 0242/33 pince épület Sarród, Fertőújlak, Mező u. 13. melléképület fennmaradási terve és továbbépítési vázlatterve Sarród, Fertőújlak, Vasút sor 14. lakóépület vázlatterve Hegykő, Sziget u. 1. lakóépület terve Hidegség, Csillahegy Domb u. hrsz 210/24. családi ház engedélyezési terve Fertőd, Vasút sor 2/d terve Fertőboz, hrsz 016/59 kerti tároló épület terve Fertőrákos, hrsz 1840 üdülő épület terve Hegykő, Mező u. 28. zárt és nyitott tároló terve Fertőboz, Fő utca 11. panzió épület bővítési terve Fertőrákos, Fő u. 52/b. ház bővítése terve Fertőd, zenélő kút terve Sopron, 0310/147. hrsz. kerti tároló terve Fertőrákos, Felsőszikla sor 8. épület terve Hidegség, Fő u. 24 épület terve Hegykő, Szathmári ház falusi szálláshely szolgáltató épület terve, Kossuth u. 97. Sarród, Fertőújlak, Vasút u 14. hrsz: 737 Lakóépület engedélyezési terve Építtető: Balics Klaudia, Hidegség, Csillahegy, Domb utca. 210/24. hrsz Hegykő, Sziget utca Sopron, 0310/147. hrsz. kerti tároló terve Fertőrákos, Felsőszikla sor 8. épület terve Fertőrákos, Fő utcai buszmegállók építési engedélyezési terve Hegykő, hrsz. 548/4. Öltöző konténer építési engedélyezési terve Sopron, Fehér út pince építési engedélyezési terve

164

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Fertőd, Széchenyi u. 43-45. melléképület előzetes egyeztetési vázlatterve Hidegség, Szent András tér, családi lakóház bővítésének vázlatterve Fertőrákos, Patak sor 33. egy lakásos családi ház terve Fertőrákos, Fő u. 1. hrsz 343 Kőfejtő étterem építési terve Sopron, Fehér út pince építési engedélyezési terve hrsz 0224/65 Hidegség, Csilla hegy, Domb u. hrsz 210/24 családi lakóház építési terve Hegykő, Sziget u. 21. családi lakóház építési terve Fertőrákos, Kovács hegy 4. hrsz. 944 Hidegség hrsz. 07/36 Sarród, Fő u 27. hrsz 206 családi lakóház építési terve Sarród, Jókai u. 20. hrsz. 478 lakóház bővítése Fertőrákos Fő u. 53. hrsz. 719 művelődési ház belső átalakítása Hidegség, hrsz 200/2 Szt. Jakab zarándokkereszt elhelyezési terve Hegykő, Patak u. 23. lakóház terve Sarród, Fő u .34. hrsz. 164 gépkocsi-tároló terve Hidegség, Fő u. 24. hrsz 173-174 vegyes rendeltetésű épület terve Fertőhomok, Szőlőskert u. hrsz: 230 családi ház terve Fertőrákos, Felső kereszt hegy hrsz 0176/12 kerti gazdasági épület terve Sarród-Fertőújlak hrsz. 808 családi ház terve Sarród, Szeder u. 1. hrsz. 126/2 melléképület terve Sarród piac terve Kossuth u. hrsz. 355/1 Sopron-Balf, fedett buszváró terve hrsz 01557 Hegykő, Nyárfa sor 8. szépségszalon és lakás cukrászattal bővítése Sarród piac terve Kosssuth u. hrsz 355/1 Fertőhomok, Szőlőskert u. családi ház építés hrsz 230 Hegykő, Patak u. 23. lakóépület terve

165


TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA - 2012

Fertőd, Fő u. 10. hrsz 75. szállásépület terve Hidegség, Csillahegy, Hrsz: 210/12 alatt tervezett családi lakóház és gépkocsi tároló ét. Sarród piac terve Kossuth u. hrsz 355/1 Fertőhomok, faluház bővítés Fertőszéplak, Várhely u. családi lakóépület terve hrsz. 456 Fertőrákos fittness és lakóépület terve Balf, szanatórium porta épület terve Hegykő, Hegykő, Patak u. 23., 815/7. hrsz. családi lakóépület terve Fertőújlak, Fő u 19. 808 hrsz. családi lakóépület terve Fertőd, Béke u. 103. hrsz 432. családiház építési tervdokumentációja Hidegség támfal felújítása hrsz 134/3 Hidegség, Hősök tere hrsz 129. régi iskola átalakítása Fertőboz, Juliánusz völgy 166/3 hrsz. szabadtéri színpad terve Fertőrákos, Rét u. 15. hrsz. 1136/61 melléképület engedélyezési terve Fertőhomok, Vasút u. 23. családi lakóház bővítése hrsz 142 Fertőrákos, Erdei utca, családi ház építési engedélyezési tervének módosítása Sopron-Balf, Óhegy utca 19, hrsz. 10555. meglévő lakóépület átalakítása Fertőrákos, Golgota üdülőépület bővítésének építési engedélyezési terve Fertőszéplak, Arany J. u. 10. hrsz 192 lakóépület bővítése Hegykő Iskola u. 1. sportöltöző terve hrsz 553 Fertőrákos, Fagyöngy u. hrsz 1865 Sarród, Ady u. 6. hrsz 381 Fertőrákos Fő u. 42 hrsz 308/2 fittness épület és lakóépület Sopron-Balf, Pilerin utca, HRSZ.10486/43 Fertőrákos, Kovács-hegy utca 4. szám alatti épület tetőtér beépítésének terve Fertőújlak, lakóépület bővítés Fő u. 3/a hrsz 798/3 Fertőszéplak, Arany J. u. 10. hrsz 192 lakóépület bővítése Fertőhomok, Nefelejcs u. 23-2 hrsz 287/245 Fertőd, Gondviselés Háza Mentes M. u. 1/b. hrsz 724/137 Fertőrákos Kőfejtő étterem bővítési terve Fertő tó, 7-es számú állás Hrsz.: Sopron külterülete, 01162/1 Fertőd, Fő utca 10. sz 75. hrsz. RÁBENSTEINER Szállásépület beépítési koncepciója és tervei

166

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Fertőújlak, Fő utca 805. hrsz. Családi ház terve Sopron, hrsz 0224/65 ingatlanon építmény szabályosságának kivizsgálása Fertőrákos Fő u. 41. hrsz. 645 meglévő lakóház fennmaradása és továbbépítése Fertőboz Fő u. 53. hrsz 65. meglévő lakóépület tetőtér beépítési terve Balf Fürdő sor 59. panzió átalakítása Hidegség, Büszke Tanya panzió bővítése (előzetes vázlat) Fertőrákos Közép szikla sor 21. hrsz 542 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőhomok, Vasút u. 33. hrsz. 137 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőhomok, Akác u. 51. hrsz. 80 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőszéplak, Hunyadi u. 28. hrsz. 198 meglévő büfé átalakítása, bővítése Hidegség, Csillahegyi u. 4. hrsz. 210/2 lakóház vázlat terve Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Hegykő, Kenderszer u., hrsz. 815/45 családi lakóépület terve Fertőrákos vendégház engedélyezési tervdokumentációja Hrsz. 1136/29 Hegykő, Alsószer u. hrsz. 803/14 apartman ház terve Fertőszéplak, Hunyadi u. 28. hrsz. 198 meglévő büfé átalakítása, bővítése Fertőszéplak Hegy u. HRSZ302 családi ház Hidegség Csillahegyi u33. HRSZ 210/82 gépkocsi tároló Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Hegykő, Kenderszer u., hrsz. 815/45 családi lakóépület terve Sarród, hrsz. 092/2 húshasznú marhatelep terve Fertőrákos, Fő utca 9/A (hrsz.:603) meglévő kétlakásos lakóépület bővítése Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 21. hrsz 312-6 gazdasági épület bővítése Fertőhomok, Akác u. 44. hrsz 67. orvosi rendelő felújítás-átalakítás- bővítése Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Balfi Gyógyászati telephely, Balf, hrsz 8901/2, Egészségügyi Intézmények Energetikai Racionalizálása Fertőrákos Meggyesi út mentén a korábbi hrsz.032/24-ből leválasztással kialakított hrsz: 032/32 számú telken elhelyezendő épület kialakításának tanulmányterve Hegykő, Erdősföld u.20. hrsz. 815/120 családi ház terve Fertőszéplak Hegy u. hrsz. 302 családi ház Sarród, hrsz. 0229/8 családi ház terve Fertőboz ravatalozó Hegykő vízmű telep Fertőrákos, Fő u. hrsz 60. új melléképület terve Fertőrákos, Fagyöngy u. hrsz 1896 üdülőépület terve Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 45. Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Hegykő Patak u. 10. hrsz 813/1 egylakásos épület terve Hegykő, Alsószer u. hrsz: 803/60 - 803/61 - 803/62 apartman ház terve Fertőd, Fő u. 45. hrsz 192 többlakásos lakóépület terve Sarród, Gy-M-S Megyei ÁMK iskola és tornaterem terve Fertőrákos, hrsz 1136/29 vendégház terve Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 21. hrsz 312-6 gazdasági épület bővítése Hegykő Patak u. 10. hrsz 813/1 egylakásos épület terve Fertőszéplak Nagy L. u. 5. Plébánia felújítása Hegykő, Jókai u. 32. hrsz. 580 családi ház terve Hegykő, Patak u. 16. hrsz. 887. családi ház terve Fertőd, Béke u. 65. hrsz 487. lakóépület bővítése terve Hegykő, Jókai u. 53. hrsz. 451. lakóépület terve Sarród, Ady Endre u. 6. hrsz 381 lakóépület terve Fertőd, Fő u. 45. hrsz 192 többlakásos lakóépület terve Fertőszéplak, hrsz 19/37. lakóépület terve

167

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Balf, Pilerin u. 14. hrsz. 10486/41 családi ház terve Balf, Bozi u. 51. 10987 hrsz. lakóépület vázlatterve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 - FERTŐBOZ Fertőboz, Juliánusz völgy 166/3 hrsz. szabadtéri színpad terve Fertő tó, 7-es számú állás Hrsz.: Sopron külterülete, 01162/1 Fertőboz Fő u. 53. hrsz 65. meglévő lakóépület tetőtér beépítési terve Fertőboz ravatalozó TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 - FERTŐD Fertőd, Fő u. 10. hrsz 75. szállásépület terve Fertőd, Béke u. 103. hrsz 432. családiház építési tervdokumentációja Fertőd, Gondviselés Háza Mentes M. u. 1/b. hrsz 724/137 Fertőd, Fő utca 10 sz 75 hrsz. RÁBENSTEINER Szállásépület beépítési koncepciója és tervei Fertőd, Fő u. 45. hrsz 192 többlakásos lakóépület terve Fertőd, Béke u. 65. hrsz 487. lakóépület bővítése terve Fertőd, Fő u. 45. hrsz 192 többlakásos lakóépület terve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 - FERTŐHOMOK Fertőhomok, faluház bővítés Fertőhomok, Vasút u. 23. családi lakóház bővítése hrsz 142 Fertőhomok, Nefelejcs u. 23-2 hrsz 287/245 Fertőhomok, Vasút u. 33. hrsz. 137 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőhomok, Akác u. 51. hrsz. 80 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőhomok, Akác u. 44. hrsz 67. orvosi rendelő felújítás-átalakítás- bővítése TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 - FERTŐRÁKOS Fertőrákos fittness és lakóépület terve Fertőrákos, Rét u. 15. hrsz. 1136/61 melléképület engedélyezési terve Fertőrákos, Erdei utca, családi ház építési engedélyezési tervének módosítása Fertőrákos, Golgota üdülőépület bővítésének építési engedélyezési terve Fertőrákos, Fagyöngy u. hrsz 1865 Fertőrákos Fő u. 42 hrsz 308/2 fittness épület és lakóépület Fertőrákos, Kovács-hegy utca 4. szám alatti épület tetőtér beépítésének terve Fertőrákos Kőfejtő étterem bővítési terve Fertő tó, 7-es számú állás Hrsz.: Sopron külterülete, 01162/1 Sopron, hrsz 0224/65 ingatlanon építmény szabályosságának kivizsgálása Fertőrákos Fő u. 41. hrsz. 645 meglévő lakóház fennmaradása és továbbépítése Fertőrákos Közép szikla sor 21. hrsz 542 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Fertőrákos vendégház engedélyezési tervdokumentációja Hrsz. 1136/29 Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Fertőrákos, Fő utca 9/A (hrsz.:603) meglévő kétlakásos lakóépület bővítése Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 21. hrsz 312-6 gazdasági épület bővítése Fertőrákos Meggyesi út mentén a korábbi hrsz.032/24-ből leválasztással kialakított hrsz: Fertőrákos, Fő u. hrsz 60. új melléképület terve Fertőrákos, Fagyöngy u. hrsz 1896 üdülőépület terve Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 45. Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Fertőrákos, hrsz 1136/29 vendégház terve Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 21. hrsz 312-6 gazdasági épület bővítése TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYV LISTA - FERTŐSZÉPLAK Fertőszéplak, Várhely u. családi lakóépület terve hrsz. 456 Fertőszéplak, Arany J. u. 10. hrsz 192 lakóépület bővítése Fertőszéplak, Arany J. u. 10. hrsz 192 lakóépület bővítése

168

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Fertőszéplak, Hunyadi u. 28. hrsz. 198 meglévő büfé átalakítása, bővítése Fertőszéplak, Hunyadi u. 28. hrsz. 198 meglévő büfé átalakítása, bővítése Fertőszéplak Hegy u. HRSZ302 családi ház Fertőszéplak Hegy u. hrsz. 302 családi ház Fertőszéplak Nagy L. u. 5. Plébánia felújítása Fertőszéplak, hrsz 19/37. lakóépület terve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 - HEGYKŐ Hegykő, Hegykő, Patak u. 23., 815/7. hrsz. családi lakóépület terve Hegykő Iskola u. 1. sportöltöző terve hrsz 553 Hegykő, Kenderszer u., hrsz. 815/45 családi lakóépület terve Hegykő, Alsószer u. hrsz. 803/14 apartman ház terve Hegykő, Kenderszer u., hrsz. 815/45 családi lakóépület terve Hegykő, Erdősföld u.20. hrsz. 815/120 családi ház terve Hegykő vízmű telep Hegykő Patak u. 10. hrsz 813/1 egylakásos épület terve Hegykő, Alsószer u. hrsz: 803/60 - 803/61 - 803/62 apartman ház terve Hegykő Patak u. 10. hrsz 813/1 egylakásos épület terve Hegykő, Jókai u. 32. hrsz. 580 családi ház terve Hegykő, Patak u. 16. hrsz. 887. családi ház terve Hegykő, Jókai u. 53. hrsz. 451. lakóépület terve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 – SARRÓD-FERTŐÚJLAK Sarród piac terve Kossuth u. hrsz 355/1 Sarród, Ady u. 6. hrsz 381 Sarród, hrsz. 092/2 húshasznú marhatelep terve Sarród, hrsz. 0229/8 családi ház terve Sarród, Gy-M-S Megyei ÁMK iskola és tornaterem terve Sarród, Ady Endre u. 6. hrsz 381 lakóépület terve Fertőújlak, lakóépület bővítés Fő u. 3/a hrsz 798/3 Fertőújlak, Fő utca 805. hrsz. Családi ház terve Fertőújlak, Fő u 19. 808 hrsz. családi lakóépület terve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 – Sopron-Balf Balf, szanatórium porta épület terve Sopron-Balf, Óhegy utca 19, hrsz. 10555. meglévő lakóépület átalakítása Sopron-Balf, Pilerin utca, HRSZ.10486/43 Sopron, hrsz 0224/65 ingatlanon építmény szabályosságának kivizsgálása Balf Fürdő sor 59. panzió átalakítása Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Balfi Gyógyászati telephely, Balf, hrsz 8901/2, Egészségügyi Intézmények Energetikai Racionalizálása Balf, Pilerin u. 14. hrsz. 10486/41 családi ház terve Balf, Bozi u. 51. 10987 hrsz. lakóépület vázlatterve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012- Hidegség Hidegség, Csillahegy, Hrsz: 210/12 alatt tervezett családi lakóház és gépkocsi tároló ét. Hidegség támfal felújítása hrsz 134/3 Hidegség, Hősök tere hrsz 129. régi iskola átalakítása Hidegség, Büszke Tanya panzió bővítése (előzetes vázlat) Hidegség, Csillahegyi u. 4. hrsz. 210/2 lakóház vázlat terve Hidegség Csillahegyi u33. HRSZ 210/82 gépkocsi tároló

169


A VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN FEKVŐ TELELEPÜLÉSEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK LISTÁJA – 2013.

Balf (közigazgatásilag Sopron mjv. része) Sopron, településszerkezeti terv

155/2001 (III.29.) határozat

Sopron, településszerkezeti terv - módosítás

74/2006 (III. 30.) Határozat

Sopron (Északnyugati városrész), településszerkezeti-, szabályozási terv és 221/2011. (VI. 30.) hat HÉSZ - 2011 Sopron, településszerkezeti terv

270/2012. (X. 25.) hat.

Sopron (Balf városrész), szabályozási terv és HÉSZ - egységes szerkezetben 2012

16/2005. (IV. 7.) rend.

Fertőboz Fertőboz, összevont rendezési terv

6/1997 (IX.15.) rendelet

Fertőboz, Településszerkezeti terv

6/2012.(II.16.) határozat

Fertőboz, Szabályozási terv és HÉSZ

1/2012.(II.17.) rendelet

Fertőd Fertőd, településszerkezeti terv

84/2010 (XI. 29.) határozat

Fertőhomok 10/2002 (XII. 25.) rendelet

Fertőhomok, helyi építési szabályzat

170

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Fertőrákos Fertőrákos, településszerkezeti terv

13/2007 (III. 20.) Határozat

Fertőrákos, összevont rendezési terv

4/1998 (IV. 24.) rendelet

Fertőrákos, összevont rendezési terv

4/1998 (IV. 24.) rendelet

Fertőrákos, szabályozási terv és helyi építési szabályzat (egységes szerkezetben - 2009)

4/2007.(III.21.) rendelet

Fertőrákos, szabályozási terv és helyi építési szabályzat

4/2001 (III.10.) rendelet

Fertőrákos szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítás Jóváhagyott dokumentáció

10/2012. (V. 15.) rend.

Fertőrákos, szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítása

2/2009 (II.25.) rend.

Fertőszéplak Fertőszéplak, településszerkezeti terv

62/2001 (VII. 11.) határozat

Fertőszéplak, településszerkezeti terv módosítás

4/2008 (II.12.) hat.

Fertőszéplak, településszerkezeti terv módosítás

68/2009.(VIII.26.) határozat

Fertőszéplak, szabályozási terv és HÉSZ módosítás

3/2008 (II.18.) rend.

Fertőszéplak, szabályozási terve és helyi építési szabályzata

17/2002 (XII. 20.) rendelet

Hegykő Hegykő, településszerkezeti terv

49/2002 (VI.06.) határozat

Hegykő településrendezési, -szerkezeti terv

86/2007 (IX.13.) határozat

Hegykő szabályozási tervének valamint a HÉSZ módosítása

12/2008 (XII.21.) rendelet

Hegykő szabályozási tervének valamint a HÉSZ módosítása

2/2008 (III.1.) rendelet

A község teljes területének szabályozási terve és helyi építési szabályzata

10/2007 (IX. 28.) rendelet

Hegykő, szabályozási terve és helyi építési szabályzata

7/2002. (VI.20.) rendelet

Hidegség Hidegség szabályozási terve és helyi építési szabályzata

4/1996 (IV.03.) rendelet

Nagycenk Nagycenk nagyközség településrendezési tervei

167/2007. (XI. 19.) határozat

Nagycenk, szabályozási terv és HÉSZ - módosítás

21/2007. (XI. 25.) rendelet

Nagycenk, helyi építési szabályzat és szabályozási terv

10/2003 (VII.24.) rendelet

Sarród Sarród, településszerkezeti terv

132/2004 (XII. 20.) határozat

Sarród, szabályozási terve és helyi építési szabályzata

20/2004 (XII.31.) rendelet

171


FORRÁSJEGYZÉK „Az osztrák–magyar Fertõ térség közlekedése” c. megvalósíthatósági tanulmány -a továbbiakban: MVT,Készítette: Fertő-Hanság Nemzeti Park Ig., 2003. október „Biosphärenpark Neusiedler See – UNESCO fordert Konzept. Sorge um Schutzgebiet wächst ‐Land muss endlich handeln!“. In: Kronen Zeitung, Dec. 13th 2011, p. 21. A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója http://www.fertohansag.hu/palyazatok-keop-7312-09-2009-0020 A Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887), a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000. ISBN: 978-963-7374-548. 2007. március, Arcanum Kft. A két idézett NP - MAD fejezet között értelemszerűen jelentős tartalmi átfedés van A Második Katonai Felmérés (1806-1869): Magyar Királyság és a Temesi Bánság - Georeferált változat. ISBN: 963 7374 21 3, 2005. December, Arcanum Kft. A természet élménye a pannóniai védett területeken http://www.at-hu.net/at-hu/hu/index.php A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása, vízgyűjtő-gazdálkodási terv: 1-2 A Rábca és a Fertő alegység (2010. április). Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Térképek és egyéb mellékletek. Adalékok a soproni Széchenyi-irodalomhoz. =1939. 359-376. Ágostházi László (1963.): Rövid hírek. [Eger, Eszterházy tér 1.: líceum; Fertőrákos, püspöki nyaraló; Monok, Rákóczi-kastély; Ráckeve, Savoyai-kastély; Sárvár, Nádasdy-vár; Sopron, Kolostor u. 3.: lakóház] In: Műemlékvédelem,VII. évfolyam, 3. szám: 178-180. p. Ágostházi László (1965.): A VÁROSTERV Műemléki Osztályának hírei. [Budapest X., Szent László tér: r. k. templom; Eger, vár; Fertőrákos, vízimalom; Kaposvár, Zselicszentjakab: bencés apátság; Pápa, Esterházykastély; Szigetvár, Oroszlán Szálló; Tihany, bencés apátsági templom]. In: Műemlékvédelem, IX. évfolyam, 4. szám: 247-249. p. Ágostházi László (1965.): Rövid hírek. [Bélapátfalva, ciszterci apátság; Berhida, r. k. templom; Budapest V., Király Pál u. 13/b.: lakóház; Budapest V., Múzeum krt. 21.: lakóház; Fertőrákos, püspöki nyaraló; Pannonhalma, bencés főapátság; Pápa, Esterházy-kastély; Sopron, Halász u. 1.: lakóház; Sopron, Szeder u. 4.: lakóház; Sopron, Színház u. 21., 32.: lakóházak; Sopron, Templom u. 6., 9.: lakóházak; Sopron, Új u. 21.: lakóház; Szántód, Szántódpuszta: majorsági épületek]. In: Műemlékvédelem, IX. évfolyam, 1. szám: 62-63. p. Ágostházi László Fertőrákos mezőváros rehabilitációja. Műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Sepsiszentgyörgy, 1999. p. 215-222. Ágostházi László Fertőrákos. Történeti város és vidéke. Budapest – Sopron, 2005. p. 109-113. Alföldy Gábor (2004.) A lélegző örökség mindennapjai Három év eredményei és tanulságai a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében lévő parkokban végzett munkák kapcsán In: Műemlékvédelem XLVIII. évfolyam, 4. szám: 214-227. p. Alföldy Gábor (szerk) Királyi és hercegi kertek Magyarországon. Eszterháza, Gödöllő, Kesztely, Visegrád Szent István Egyetem Kertművészeti Tanszék, Mágus Kiadó, Budapest, 2001. 32-45. p.,

172

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Alföldy Gábor (szerk.): Királyi és hercegi kertek Magyarországon: Eszterháza, Gödöllő, Keszthely,Visegrád Budapest, 2001. ALFÖLDY Gábor A fertődi Esterházy-kastély parkja, A helyreállítást és hasznosítási koncepciót előkészítő tanulmány 2001b megrendelő: MÁG, 43o. Alföldy Gábor Eszterháza kamarakertjei. Adatok és megfigyelések Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 85.o. Alföldy Gábor- Zolnai Dóra Repertórium-Kertművészet a régi magyar kertészeti folyóiratokban1997 ALFÖLDY Gábor: A fertődi Esterházy-kastély díszudvara, Történeti dokumentáció és helyreállítási javaslat 2001a megrendelő: MÁG, 25 o., „ALPOKALJA-FERTŐ TÁJ” integrált, többalapos fejlesztési stratégiája (2014-20) Amt der Burgenländischen Landesregierung, Landesstatistik (Ed.), 2003. Tourismus 2002, Eisenstadt. Amt der Burgenländischen Landesregierung, Landesstatistik (Ed.), 2007. Tourismus 2006, Eisenstadt. Amt der Burgenländischen Landesregierung, Landesstatistik (Ed.), 2009. Tourismus 2008, Eisenstadt. Amt der burgenländischen Landesregierung, Landesstatistik (Ed.), 2011. Tourismus 2010, vorläufiges Anonymus (1970): A táj hidroszférája és vízgazdálkodása. A Fertő-tájjal kapcsolatos kutatásokat és feltárásokat áttekintő helyzetfelmérő tanulmányok. Vol. II. Fertő-táj Bizottság, Budapest, p. 125. Antal Emánuel A Fertő-tó temészeti adottságai 1982 Antal, E. et al. (1982): A Fertő tó éghajlata. in: Kováts, Z. & Kozmáné Tóth, E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 44-124. Arnold, K., 1979. Die Land‐ und Forstwirtschaft im Burgenland. Amt der Burgenländischen Landesregierung (Ed.), Raumplanung Burgenland 1979/3, Eisenstadt. AROSI Sándor –SOMOGYI Sándor (szerk.) Magyarország kistájainak katasztere Askercz Éva, D. (1973.) Barokk pestisemlékek a Sopron környéki falvakban. (Dtspr. Zfs.: Barock-Pestsäule in den Ortschaften neben Sopron.) In: Arrabona 15. 149-168. p. illusztr. ASKERECZ Éva (1993) Barokk út menti szobrok Észak-Nyugat-Magyarországon in: A Kisalföld. népi építészete Szentendre-Győr, 385-394. o. Askerecz Éva Barokk útmenti szobrok Észak-Nyugat-Magyarországon. Cseri Miklós (szerk.) A Kisalföld népi építészete. Szentendre-Győr, 1993. p. 385-394. Aujeszky, L., Schilling, F. & Somogyi, S. (1976): Alkalmazott kutatások: a Fertő-táj bioszféra-készleteinek hasznosítása. A Fertő-táj monográfiáját előkészítő adatgyűjtemény. Vol. 4. Fertő-táj Bizottság, Budapest, p. 175. Aujeszky, L., Schilling, F. & Somogyi, S.(1974) (eds.): Természeti adottságok. A Fertő-táj geoszférája. A Fertő-táj Monográfiáját előkészítő adatgyűjtemény. Vol. 1. Fertő-táj Bizottság, Budapest, p. 254. Ausztria-Magyarország Határon átnyúló Együttműködési program 2007-2013 http://www.at-hu.net/athu/hu/index.php Az „ALPOKALJA-FERTŐ TÁJ” integrált, többalapos fejlesztési stratégiája (2014-20) Az elkülünözés és tagosítás Széchenyi István cenki uradalmában / Tilkovszky Lóráns, 1960 Az Első Katonai Felmérés (1763-1785): Magyar Királyság - Georeferált változat. ISBN: 963 9374 95 4. 2004. október, Arcanum Kft. BÁCSATYAI, L.; CSAPLOVICS, E.; MÁRKUS, I.; SINDHUBER, A. (1997) Digitale Geländemodelle des Neusiedler SeeBeckens Burgenländisches Landesmuseum, Eisenstadt p. 53 Bak Jolán (1975) Néhány érdekes kép és festmény a fertődi kastélyról In: Műemlékvédelem XIX. évf. 3. sz. 184187. p. illusztr.

173

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Bak Jolán (1975.) Néhány érdekes kép és festmény a fertődi kastélyról In: Műemlékvédelem XIX. évfolyam, 2. szám: 184-187. p. BAK Jolán Fertőd, Esterházy kastély 2006, 3. kiad. [Bp.] : Di Color Studio 68 o. BAK Jolán"Ott egy jeles szép Kápolna emelkedett" :, 2006, Budapest Műemlékek Állami Gondnoksága 51 o. , KSH Könyvtár és Dokumentációs SzolgálatBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Bakkera, M.M., Veldkamp, A., 2008. Modelling land change: the issue of use and cover in wide‐scale applications. Journal of Land Use Science 3, 203–213. BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön Szerk. Cseri Miklós in:A Kisalföld népi építészete1993. Szentendre-Győr, 329-356. Balogh András Fertőd és Kismarton parkjai a XVIII. és a XIX. sz. fordulóján 1953?] (44.874) Baloghné Ormos Ilona (1999.) Mőcsényi Mihály: Eszterháza fehéren-feketén Budapest, 1998.[ism.] In: Műemlékvédelem XLIII. évfolyam, 2. szám: 109-110. p. Bán János Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története. Fertőrákosi füzetek 1. Fertőrákos, 2000. Band II: Bestandsaufnahmen und sektorale Bewertungen, Erläuterungen für das Gebiet des Umlandverbandes, Frankfurt. URL: http://www.planungsverband.de/media/custom/1169_653_1.PDF?1144980611, 16.10.2010. Bánkúti Imre: Emlékezés egy alkotó nyárra [Környei Attilára, a nagycenki Széchenyi-kastélyra]. =2000. 213-214. Banner János: Néhány sopronkörnyéki őskori leletről. =1943. 248-254., 1 t., 1kép. Barabás Jenő – Gilyén Nándor Magyar népi építészet. Budapest, 2004. Barcza Attila (szerk.) Sarród 700 monografikus helytörténeti könyv. Sarród, 2013. Bardoly István A Műemlékvédelem első ötven évfolyamának repertóriuma (1957-2006) /KÖH/ 2007 Bárdosi János A fertői pontyfogó kürtő. Ethnographia. 1970. 2-4. p. 491-505. Bárdosi János A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. Sopron, 1994. Bárdosi János A magyar Fertő tapogató halászata. Arrabona. 1959. 1. p. 159-173. Bárdosi János Nádasok, tavak, vízi utak: A Fertő halászatáról. Műhely. 1985. 8:3. p. 30-36. Bárdosi, J. (1994): A magyar Fertő halászata. Hillebrand Nyomda, Sopron, p. 239. Barsch, H., Saupe, G., u.a., 1994. Bewertung und Gestaltung der naturnahen Landschaft in Schutzgebieten, Erholungs‐ und Freizeitgebieten, Teil 1 bis 3. Potsdam. Potsdamer Geographische Forschungen, 8. Bartha Dénes: Hársak a kertépítészetben. - A nagycenki hársfasor. =1994. 188-196., 4 kép. Nagycenk Bartha Dénes: Hársak a kertépítészetben. - A nagycenki hársfasor. Bartos György - G. Lászay Judit - László Csaba:Fertőd, Esterházy kastély. A keleti palotaszárny és a Télikert belső kutatása. Műemlékvédelmi Szemle. A kulturális örökségvédelmi Hivatal Tájékoztatója XII évf. 2. 2002 Bartos György Eszterházi Bagatelle-ek Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötetKő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet Bastian, O., 1997. Gedanken zur Bewertung von Landschaftsfunktionen – unter besonderer Berücksichtigung der Habitatfunktion. NNA‐Berichte 10, 106–125. Schneverdingen (Alfred Toepfer Akademie für Naturschutz (NNA)). Bastian, O., Schreiber, K.‐F., 1999. Analyse und ökologische Bewertung der Landschaft. Heidelberg, Berlin (Spektrum), 2nd edn. Bátky Zsigmond A Fertő nyugati oldalának településtörténete a helynevek alapján. FE. 1930. p. 198. Békési Sándor Fenséges Pocsolya: A Fertő. Egy táj kultúr- és szemlélettörténetéről Soproni Szemle2009. 2. p. 185-202

174

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD BÉL Mátyás Notitia Hungaria novae historico geographica I–IV. , 1735–1742 Budapest, V. 1892. BÉL Mátyás Sopron vármegye leírása - Descriptio Comitatus Semproniensis. I-III. ford. Földváry Miklós, Déri Balázs, Tóth Gergely Kétnyelvű. 2001-2006, Sopron BELITZKY János Sopron vármegye története I. köt. 1938 Budapest, csak egy kötet jelent meg Belitzky, J. (1938): Sopron vármegye története. Vol. 1. Stephaneum Nyomda, Budapest, p. 1015. Benz, U.C., Hofmann, P., Willhauck, G., 2004. Multi‐resolution, object‐oriented fuzzy analysis of remote sensing data for GIS‐ready information. ISPRS Journal of Photogrammetry and Remote Sensing 58, 239‐258. BERÉNYI Pál Sopron megye, 1895 Budapest, MTA, 108 o. Berényi, P. (1895): Sopron megye. Akadémiai Kiadó, Budapest. Berki, I., Gribovszki, Z., Kalicz, P., Vig, P., 2009. Naturraum und Situation der Umwelt von Sopron und Umgebung. Geographisches Jahrbuch Burgenland 2009, 18‐35. Bertha János (szerk.) Fertőd, Süttör-Eszterháza évszázadaiból: tanulmányok. Győr, 2006. BERTHA János [szerk.] Fertőd, Süttör-Eszterháza évszázadaiból, tanulmányok 2006, Győr, Hazánk BERTHA János [szerk.] Isten és az emberek szolgálója volt : Mariházy Benno a fertőd-eszterházi lelkész, 19181975 2008, 2. kiad [Fertőd] : Esterházy Pál Alapítvány 133 p : ill., részben színes BFW, 2008. Digitale Bodenkarte von Österreich. Bundesforschungs‐ und Ausbildungszentrum für Wald, Naturgefahren und Landschaft. Biosphärenreservat Niedersächsisches Wattenmeer, 2007. Unser Biosphärenreservat, Wilhelmshaven. Biosphärenreservaten (Habilitationsschrift), Aachen, 460 Seiten. Birgitta Ringbeck- Management Plans for World Heritage Sites, A practical guide, ISBN: 978-3-940785-02-2, Blaschke, T., 2006. The role of the spatial dimension within the framework of sustainable landscapes and natural capital. Landscape and Urban Planning 75, 198‐226. Blaschke, T., 2010. Object based image analysis for remote sensing. ISPRS Journal of Photogrammetry and Remote Sensing 65, 2‐16. BMLFUW, 2008. INVEKOS‐Datenpool 2008 des BMLFUW, Wien. Bodor Imre (1974.): Hidegség /Győr-Sopron m./ r.k. templomának építéstörténete. (Dtspr. Zfs.: Zur Baugeschichte der Kirche in Hidegség /Komitat Győr-Sopron/. In: Archaeologiai Értesítő. 101. köt. 2. sz. 263274. p. illusztr. Bodor Imre: Hidegség, r. k. templomának építéstörténete. In: Magyar Műemlékvédelem. XI. 233-244. p. Bohn, U., Neuhäusl, R., with contributions by Gollub, G., Hettwer, C., Neuhäuslová, Z., Raus, Th., Boronkai Pál A Fertő tó megmentése=1968. 61-64., 1 t., 1 kép. =1968. 70-72., 3 kép. Boross Marietta Zöldségtermelés a Fertő-tó déli partján. Soproni Szemle. 1965. 4. p. 308-322. Borovszky Samu (szerk.) Magyarország Vármegyéi és Városai Budapest, 1896 –1913. Borsa Antal – Filippovics Ferenc (1968.) A fertődi volt Esterházy-kastély díszterem freskómentése és födémcseréje In: Műemlékvédelem XII. évfolyam, 4. szám: 221-226. p. Boyd, J. and Banzhaf, S., 2007. What are ecosystem services? The need for standardized environmental accounting units. Ecological Economics 63, 616–626. Brzeziecki, B., Kienast, F., Wildi, O., 1993. A simulated map of the potential natural forest vegetation of Switzerland. Journal of Vegetation Science 4, 499‐508. Bundesamt für Bauwesen und Raumordnung, 2005. Raumordnungsbericht 2005, Bonn, S. 209/20. Bundesdenkmalamt & VÁTI KHT (2000): Fertő-táj kulturtáj jelölése a világörökségi listára dokumentáció. Osztrák Szövetségi Oktatásügyi és Kulturális Minisztérium, Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest/Bécs, p. 74.

175

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Burgenland: Natur & Umwelt: Natura 2000 Gebiete: Haidel Nickelsdorf: Burgenland: Natur & Umwelt: Natura 2000 Gebiete: Zurndorfer Eichenwald und Hutweide: Burgenland‐geplant, 29.11.2011. Burgenlandi és nyugat-dunántúli természetvédelmi területek hálózata (PaNaNet – Pannonian Nature Network) http://www.at-hu.net/at-hu/hu/index.php Burgenlandi és nyugat-dunántúli természetvédelmi területek hálózata (PaNaNet – Pannonian Nature Network) http://www.ferto-hansag.hu/palyazatok-athu-l00038 Burgenländische Landesregierung (Ed.), 1954. Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes. Bd. 1 – Der Verwaltungsbezirk Neusiedl am See. Selbstverlag des Amtes der Burgenländischen Burkhard, B., Kroll, F., Müller, F., Windhorst, W., 2009: Landscapes’ Capacities to Provide Ecosystem Services ‐ a Concept for Land‐Cover Based Assessments. Landscape Online 15, 1‐22. Burnett, C., Blaschke, T., 2003. A multi‐scale segmentation/object relationship modelling Busa Margit: "Sopron megye ünnepe 1834 sept. 22ikén". [Herceg Esterházy Pál főispáni beiktatása.] =1967. 263-268., 2 kép. Buzási Enikő A herceg Esterházyak 18. századi ikonográfiájáról Johann Georg Bauer, Johann Georg Weickert és Ignaz Unterberger műveinek meghatározásával Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 11.o. BÜTTNER, G.; KOSZTRA, B.; MAUCHA, G.; PATAKI R. (2010) Implementation and achievements of CLC2006. http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/clc-2006-vector-data-version-2/ Cambridge Dictionary Online: http://dictionary.cambridge.org/dictionary/british/potential_2, 20.4.2011. CCA, 1996‐1999. Countryside Character. The character of England’s natural and man made landscape. Volume 1‐8. Cheltenham, Gloustershire. Centuries. In Andel, J., Bicik, I., Dostal, P., Lipsky, Z., Shahneshin ,S. G. (eds.). Landscape Modelling. Geographical Space, Transformation and Future Scenarios, pp. 123‐132. Springer. Regionalverband Leithaauen Neusiedler See: http://www.leithaauen‐neusiedlersee.at/, 16.10.2010. Chan, K.M. A., Shaw, M.R., Cameron, D.R., Underwood, E.C., Daily, G.C., 2006. Conservation Planning for Ecosystem Services. DOI: 10.1371/journal.pbio.0040379. Chiarucci, A., Araujo, M. B., Decocq, G., Beierkuhnlein, C., Fernandez‐Palacios, J. M., 2010. The concept of potential natural vegetation: an epitaph? Journal of Vegetation Science 21, 1172‐1178. Cholnoky, J. (1937): Magyarország földrajza. Franklin Társulat, Budapest. Chytrý, M., 1998. Potential replacement vegetation: an approach to vegetation mapping of cultural landscapes. Applied Vegetation Science 1, 177‐188. CLC2006: Corine Land Cover 2006 seamless vector data. http://www.eea.europa.eu/dataand-maps/data/clc2006-vector-data-version Creating the future: Cross‐border Cooperation Programme Austria ‐ Hungary 2007‐2013: Project Czétényi Pirosa-Vukov Konstantin Örökségvédelmi fogalomtár Magyar Építész Kamara, Műemlékvédelmi, restaurátori tagozat, 2009 CSÁNKI Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I–III., V. 1890–1913 Budapest Csánki, D. (1985): Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Vol. I–IV. Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, p. 3730. Császár László (1983.): Kriszt György: Nagycenk. Budapest, 1982. [ism.]. In: Műemlékvédelem, XXVI. évfolyam, 4. szám: 318. p. Csatkai Endre Adat a régi Sopron megyei háziipar múltjához. Néprajzi Értesítő. 1943. 35:3-4 p. 189-190. Csatkai Endre Cs. E.: Ferenc József látogatása Nagycenken. =1940. 45.

176

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD CSATKAI Endre ism. Eszterházi vigasságok Horányi Mátyás 1960, Soproni Szemle 93—94. CSATKAI Endre Régi sopron megyei kertek1924, Sopron vármegye CSATKAI Endre Sopron és környéke műemlékei Magyarország műemléki topográfiája II. 1956, Bp CSATKAI Endre Sopron környékének műemlékei I. 1932, Sopron CSATKAI Endre Sopron vármegye műemlékei II 1935, Sopron Csatkai Endre: A fertőrákosi püspöki kastély. =1939. 249-254., 5 kép. Csatkai Endre: Iván (gróf Széchenyi), Nagygeresd (Karcsay és Mesterházy), Sajtoskál (Losonczy). [Kastélyok.] =1941. 53-56., 5 kép. CSATKAI Endre: Nagycenki zeneélet az 1850es években.,1943

Soproni Szemle 152—153.

Csatkai Endre: Széchenyi-műemlékek Nagycenken. =1939. 316-327., 14 kép. CSATKAI Endre:) - A Fertőrákosi püspöki kastély. , 1939 Soproni Szemle 4. sz. Csenár János: "Czenki emlék", 1857. =1966. 88. Csenár János: Széchenyi cenki kastélyának gázvilágítása. =1968. 172-176., 1 kép. Csorna Antal (1974) Fertő menti műemlékjárás In: Műemlékvédelem XVIII. évf. 2. sz. 94-95. Csorna Antal Fertő menti műemlékjárás. Műemlékvédelem. 1974. 2. p. 94-95. Csőre Pál Vadaskertek a régi Magyarországon Daily, G.C. (Ed.), 1997. Nature’s Services: Societal Dependence on Natural Ecosystems, Washington DC (Island Press). Dávid Ferenc Adatok az eszterházai bábszínházról Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 107. o. de Groot, R. S., Wilson, M. A., Boumans, R.M.J., 2002. A typology for the classification, description and valuation of ecosystem functions, goods and services. Ecological Economics, 41: 393‐408. de Groot, R.S., 1992. Functions of Nature: Evaluation of nature in environmental planning, management and decision making, Groningen (Wolters‐Noordhoff BV). de Groot, R.S., 2006. Function‐analysis and valuation as a tool to assess land use conflicts in planning for sustainable, multi‐functional landscapes. Landscape and Urban Planning 75, 175‐186. de Groot, R.S., Alkemade, R., Braat, L., Hein, L., Willemen, L., 2010. Challenges in integrating the concept of ecosystem services and values in landscape planning, management and decision making. Ecological Complexity 7, 260–272. Deák Klára (2000.) Az Eszterházi-kastélykápolna restaurálása In: Műemlékvédelem XLIV. évfolyam, 5. szám: 274-278. p. Deák Krisztina (1987.) A fertődi kastély-park új kerti építményei In: Műemlékvédelem XXXI. évfolyam, 2. szám: 114-116. p. Definiens AG, 2009a. Definiens eCognition Developer 8 Reference Book. ‐ Definiens AG, Munich. S. 276. Definiens AG, 2009b. Definiens eCognition Developer 8 User Guide. ‐ Definiens AG, Munich. S. 236. Deinhofer, E. & Horvath, T. (eds.). Verlag Kanica, Großwarasdorf. Neusiedler See Tourismus GmbH (ed.), 2008a. Rad, Natur und Weltkultur (Radwegekarte). del Giorgio, P.A., Cole, J.J., Cimbleris, A., 1997. Respiration rates in bacteria exceed phytoplankton production in unproductive aquatic systems. Nature 385, 148–151. Demeter, A. (szerk.) (2002): Natura 2000 – európai hálózat a természeti értékek megőrzésére. Öko Rt., Budapest, pp. 159.

177

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD DERCSÉNYI Dezső - CSATKAI Endre Magyarország műemléki topográfiája, II. kötet Győr-Sopron megye műemlékei, I. rész: Sopron és környéke műemlékei1956, Bp., II. jav. és bővített kiadás,. 672 p. Fertőrákos: p. 512-517. Dercsényi Dezső – Entz Géza – Voit Pál (1965.) Műemlékvédelmünk újabb tudományos eredményeiről IX. évfolyam, 3. szám: 129-141. p. Dercsényi Kastélyaink a 19 sz Turista magazin 106. Deutscher Rat für Landespflege (Ed.), 2010. Biosphärenreservate sind mehr als Schutzgebiete – Wege in eine nachhaltige Zukunft, Meckenheim. Diploma munkák- BCE, Soproni Egyetem(?) Dobó Ágota Eszterháza újjászületése 2004 (495) Dokumentációk (Kéziratok)- a területen belül lévő műemlékek, történeti kertekre készített anyagok;pl. egykori balatonfüredi Zöldövezeti iroda tervei- Fertőd fejesztési tervek, Lési erdő fejlesztési terve stb. Forster Központ tervtár, Lechner tervtára DOMINKOVITS Péter Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez: 1526-1950 Szerk. Kücsán József, Perger Gyula. 2002 in: Győr-Moson-Sopron megye népművészete Győr, 17-62. Domonkos Ottó A nagycenki „Hegybéli articulusok”. Soproni Szemle. 1956. 1. p. 67-73. Dövényi Zoltán (2010): Magyarország kistájainak katasztere MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest Dr. Kogutowicz Károly (1936) Dunántúl és Kisalföld írásban és képben, II. kötet Szeged M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézete (p. 352) Drescher Linie: http://www.drescher.at/drescher‐line, 28.2.2012. EEA ‐ European Environmental Agency, 2000. Corine Land Cover (CLC) 2000. Egoh, B., Rouget, M., Reyers, B., Knight, A.T., Cowling, R.M., Jaarsveld, A.S., van Welz, A., 2007. Ellenberg, H., 1988. Vegetation Ecology of Central Europe, fourth ed. Cambridge University Press, Cambridge. Élő Dezső A Fertőmenti falvak társadalmi képe. Széchényista Ifjúság. 1937. 1-2. Élő Dezső Sarród monográfiája. Országos Széchenyi Szövetség Könyvtára 2. Budapest, 1937. Élő, D. (1937): A Fertőmenti falvak társadalmi képe. Széchényista Ifjúság 1-2. sz. Engels, B., 2008. Räumliche Ansprüche des Sektors „Freizeit und Tourismus“ an Natur und Landschaft. In: Institut für Technikfolgenabschätzung und Systemanalyse (ITAS) (Hsg.) Technikfolgenabschätzung – Theorie und Praxis, Nr. 2, 17. Jahrgang ‐ September 2008, S. 52‐59. URL: Entz Géza (1959.): Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség 1958. évi munkájáról. In: Műemlékvédelem, III. évfolyam, 2. szám: 65-74. p. Entz Géza (1960.): Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség 1959. évi munkájáról. In: Műemlékvédelem, IV. évfolyam, 3. szám: 129-135. p. Érdiné Szekeres R. (szerk.) (2002c): Magyarország és a Páneurópai Ökológiai Hálózat. Nemzeti Ökológiai Hálózat., KvVM – TvH, Budapest, pp. 12. Érdiné Szekeres, R. (szerk.) (2002a): Lápok. Nemzeti Ökológiai Hálózat 3., KvVM – TvH, Budapest, pp. 28. Érdiné Szekeres, R. (szerk.) (2002b): Szikes tavak. Nemzeti Ökológiai Hálózat 4., KvVM – TvH, Budapest, pp. 28. Érdiné Szekeres, R. (szerk.) (2002c): Magyarország és a Páneurópai Ökológiai Hálózat.. – Nemzeti Ökológiai Hálózat., KvVM – TvH, Budapest, pp. 12. Ergebnis. Eisenstadt. URL: http://www.neusiedlersee.com/de/service/b2b/statistik/, 8.12.11. ESA ©, 1998. Landsat 5 TM Satellite Image (WRS 189‐27) 1998. 07. 20. Distributor: EURIMAGE, Európa Tanács 79/409/EGK (1979. április 2.) sz. irányelve a vadon élő madarak védelméről (madárvédelmi irányelv).

178

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Európa Tanács 92/43/EGK (1992. május 21.) sz. irányelve a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő állatok és növények védelméről. Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság (2001): A Natura 2000 területekre jelentős hatással lévő tervek és projektek hatásbecslése. Módszertani útmutató a Tanács 92/43/EEC számú, vadon élő növény- és állatfajok, valamint élőhelyek védelméről szóló irányelve 6. cikk (3) és (4) bekezdéseinek rendelkezéseihez. Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Oxford Brookes University, Oxford, pp. 77. EXNER Matthias (szerk): Fertörákos : denkmalpflegerische Überlegungen zur Instandsetzung eines ungarischen Dorfes műemlékvédelmi megfontolások egy magyar falu megújításához, 1992, München : Lipp Hefte des Deutschen Nationalkomitees 7, 84p. ; 30 cm + 1 mell, Lelőhely: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Exner Matthias (szerk.) Fertőrákos: denkmalpflegerische Überlegungen zur Instandsetzung eines ungarischen Dorfes: műemlékvédelmi megfontolások egy magyar falu megújításához. München, 1992. (MTA Könyvtára) Fábján Lajos: A balfi gyógy- és ásványvíz hasznosítása. (Hozzászólás Zádor Alfréd cikkéhez.) =1979. 75. Falumúzeum a Fertő mentén: Fertőszéplak. Magyar Képes Újság. 1982. 20. p. 11. FARAGÓ Sándor: Tolnay Antal feljegyzései Széchenyi haláláról s a régi és új nagycenki templomról. 1960 Soproni Szemle 185—188. Faragó Sándor: Tolnay Antal feljegyzései Széchenyi haláláról s a régi és új nagycenki templomról. =1960. 185188.Kép: A nagycenki cukorgyár 1860 körül. =1961. 283. Fátay Tamás (1962.) Győr történelmi városmagja In: Műemlékvédelem VI. évfolyam, 2. szám: 93-97. p. Fatsar Kristóf Magyarországi barokk kertművészet Budapest, 2008 Fekete Ilona Műemlékvédelem és örökségvédelem Magyarországon intézménytörténet, perspektívák, vélemények Világoság, 2005/6. szám pp. 101‐116 Felix Tobler Weite Fuhrer nach Süttör. Materialtransporte für den Bau des Schlosses Eszterháza aus den burgenla(umlautt)ndisch-westungarischen Herrschaften des fürstlichen Majorates 1763-1765 Szentesi EditMentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 53o. Fényes Elek Magyarország geographiai szótára I–IV. Pesten1851 Fenyő József: Mi történt Balfon 1945. március 31-én? =1968. 372-375., 1 kép. Ferenczy Károly (1961.) Adatok a fertődi kastély értékeléséhez In: Műemlékvédelem V. évfolyam, 4. szám: 224229. p. l. még: 258., 297. p. Ferenczy Károly (1961.): Kastély-műemlékeink. In: Műemlékvédelem, V. évfolyam, 1. szám: 30-44. p. l. még: 297., 309. p. Fertő: http://www.ferto‐hansag.hu/tour‐along‐the‐saline‐lakes‐bordering‐lake‐ferto, 12.1.2012. Fertőd- mostani pályázati anyagok- Tud. dok. Alföldy, kertrégészet- Koppány A. tervek- Szabó Gábor (Forster) Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság tevékenységéről szóló éves jelentések Fertő‐Hanság Nemzeti Park, Ecotouris ‐ Nature trails: http://www.ferto‐hansag.hu/nature‐trails, 12.1.2012. Fertő‐Hanság Nemzeti Park, Ecotourism ‐ Guided tours: Tour along the saline lakes bordering Lake Fertő‐Hanság Nemzeti Park, Nature trails ‐ http://www.ferto‐hansag.hu/nature‐trails, 2.3.2012. Fertő-Hanság/Neusiedler See-Seewinkel együttműködés a természetért http://www.nationalparkneusiedlersee-seewinkel.at Fertőrákos tájrekonstrukciós és tájfejlesztési lehetőségei / Novák Natália Tímea [}g], 1996 (D 16.590) [1-100 Fertő-tó stratégia (rövid összefoglaló) Pannonhalmi Miklós Bp. 2013. Fertő-tó/Neusiedler See Világörökségi Kultúrtáj területén lévő sarródi, László-major kármentesítése FHNP KET/MAD 2008.: a Fertő Hanság Nemzeti Park Kezelési Terv Megalapozó Dokumentációja (munkaanyag 2008. Készítette: a FHNP Ig Fertő – Hanság NP Ig.: Fertő – Hanság NP Kezelési terv MAD (kézirat) 2013.

179

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD FHNP kezelési terv Filep Antal Alaprajzi vázlatok a kisalföldi népi építkezés gyakorlatában. Soproni Szemle1976. 3. p. 255-263. Filep Antal Nagytáji egységesség és regionális tagolódás a Kisalföld építő kultúrájában. Cseri Miklós (szerk.) A Kisalföld népi építészete. Szentendre-Győr, 1993. p. 71-128. Fisher, B., Turner, R.K., 2008. Ecosystem services: Classification for valuation. Biological Conservation 141, 1167–1169. Forgács Zita – Koppány András – Thúry László (2006.) Előzetes jelentés a fertődi bábszínház és narancsház kutatásáról In: Műemlékvédelem L. évfolyam, 4. szám: 187-193. FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK 2012. (Évi átlagos napi forgalom 2012.) (Forrás: Magyar Közút Nonprofit ZRt.: Az országos közutak 2012. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma; Az országos közúthálózat átlagos napi forgalma 2013.) Forman, R. T. T., 1995. Land Mosaics – The Ecology of Landscapes and Regions, Cambridge University Press. Forman, R., Godron, M., 1986. Landscape Ecology, Wiley & Sons, New York. FÖMI. Processing: University of West Hungary. Department of Surveying and Remote Sensing. Sopron. Franke, J., Kostner, B., 2007. Effects of recent climate trends on the distribution of potential natural vegetation in Central Germany. International Journal of Biometeorology 52, 139‐147. FRANKÓ Ákos - MÁTÉ Zsolt Fertő tó / Neusiedler See/ kultúrtája 2003 In: GÁSPÁR Zsuzsa [szerk.] Magyar világörökség Officina131-148. FRANKÓ Ákos - MÁTÉ Zsolt Világörökség, a magyar–osztrák Fertô-táj, 2001 Falu Város Régió10 Fried István Egy régi statisztikai mű tanulságos részletei 1990. 154-157 Frondini, R., Mollo, B., Capotorti, G., 2011. A landscape analysis of land cover change in the Municipality of Rome (Italy): Spatio‐temporal characteristics and ecological implications of land cover transitions from 1954 to 2001. Landscape and Urban Planning 100, 117‐128. G. Lászay Judit Néhány barokk homlokzat. Rekonstrukciók – kérdések In: Műemlékvédelem XIV. 2007. 249.p. Gál Tibor – Káldi Gyula – kaló Judit – Kóris János – Schönerné Pusztai Ilona – Sedlmayr János – H. Vladár Ágnes (1993.): Az OMvH Építészeti Osztályának 1992-ben megvalósult tervei. In: Műemlékvédelem, XXXVII. évfolyam, 2. szám: 65-81. p. Galavics Géza (szerk.) Történeti kertek Kertművészet és műemlékvédelem Budapest, 2000 Galavics Géza Eszterháza 18. századi kertje Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet 63.o. Gälzer, R., Korner, I., Zech, S., 1994. Regionales Landschaftskonzept Neusiedler See West; Gazdag István Nagycenk múltja és jelene. Honismeret 1985. 4. p. 60-61. Geologische Karte des Burgenlandes 1 : 200.000. – Geol. B.‐A., Wien. www.ebod.at Gergelyffy András (1962.): Rövid hírek. [Balatonkeresztúr, ref. templom; Eger, Bródy Sándor u. 8.: lakóház; Egervár, vár; Fegyvernek, templomrom; Feldebrő, r. k. templom; Győr, Rákóczi út 6.: Magyar Ispita; Hajdúszoboszló, templomerőd; Kállósemjén, Kállay-kastély; Kisvárda, vár; Körmend, Batthyány-kastély; Mándok, ref. templom; Nagycenk, Széchenyi-kastély; Nagyvázsony, Szent István-templom; Pácin, AlaghyMágócsy-kastély; Ráckeve, görögkeleti templom; Sárvár, Nádasdy-vár; Siklós, vár; Soltszentimre, templomrom; Sopronhorpács, r. k. templom; Szentes, Ecser: templomrom; Tata, Mária-oszlop; Tépe, préposti kastély; Várgesztes, vár; Várpalota, vár; Vitka, Hunyadi u. 2.: lakóház]. In: Műemlékvédelem, VI. évfolyam, 1. szám: 4245. p. Gergelyffy András (1964.): Rövid hírek. [Fertőrákos, püspöki nyaraló; Győr, karmelita templom; Oroszlány, Vértesszentkereszt: bencés apátság; Pécsvárad, vár; Sopron, Templom u. 9.: lakóház; Visegrád, királyi palota]. In: Műemlékvédelem,VIII. évfolyam, 4. szám: 248-249. p.

180

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Gerger, B., Schauer, C., 1995. Landwirtschaft – Kulturlandschaft. Veränderungen, Probleme, Initiativen. In: Landwirtschaft im Burgenland. Strukturen, Probleme, Perspektiven. Berger, A. & Lang, (Eds.). Österreichischer Agrarverlag, Klosterneuburg. Gerő László (1975.) Rácz Endre: Fertőd. Budapest 1974. [ism.] In: Műemlékvédelem XIX. évfolyam, 1. szám: 54. p. Gervers-Molnár Vera A középkori Magyarország rotundái Művészettörténeti füzetek 4. Bp. Akad. Kiadó. 92 p., 24 t Goldman, R.L., Thompson, B.H., Daily, G.C., 2007. Institutional incentives for managing the landscape: Inducing cooperation for the production of ecosystem services. Ecological Economics 64, 333 – 343. Gombás, K. (2008): Tószabályozás a Fertő tavon. Kézirat. Közzétéve a Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer honlapján (http:\\\www.ferto-neusiedlersee.hu). Gömöri János Gondolatok egy kiállításon. [Kelták és rómaiak a Fertő vidékén.] 1982. 348-357., 4 kép. Gömöri János: Római út és téglaégető kemence Fertőrákoson. =1981. 59-67., 8 kép. Grabaum, R., Meyer, B.C., Friedrich, K.E., Wolf, T., Meyer, T. ,Gehring, J., 2005. Interaktives Nutzerhandbuch für das Verfahren MULBO – Textdokumente – Bewertungshandbuch – Sozio ökonomische Bewertungsverfahren (OLANIS Expertensysteme GmbH 2005). Granasztóiné Győrffy Katalin Udvari élet Eszterházán Esterhzy Fényes Miklós korában. Szépirodalmi rekonstrukció Dusan Simko Esterházy lakája című regényében Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 247.o. Greif, F., Pfusterschmid, S., Wagner, K., 2002. Beiträge zur Landwirtschaftlichen Raumplanung, Schriftenreihe der Bundesanstalt für Agrarwirtschaft Nr. 93, Wien. URL: Groom, G., 2005b. Methodological review of existing classifications. In. Wascher et al. (Eds.) European Landscape Character Areas – Typologies, Cartography and Indicators for the Assessment of Sustainable Landscapes. Final Project Report as deliverable from the EU’s Accompanying Measure project European Landscape Character Assessment Initiative (ELCAI), funded under the 5th Framework Programme on Energy, Environment and Sustainable Development. pp. 32‐45. Gustafson, E.‐J., 1998. Quantifying Landscape Spatial Pattern: What Is the State of the Art? Ecosystems 1, 143‐ 156. Güntner Péter: A balfi fürdő története (1865-1914). =1998. 228-246., 1 kép. Győr- Moson- Sopron megye Területrendezési Terve (VÁTI 2010.), elfogadva a GyMS.m. 12/2010.(IX.17.)Kgy.sz. rendelettel Győrffy, Gy. (1998): Az Árpád-kori Magyarország történet földrajza IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 714. Győr–Moson–Sopron megye kézikönyve, 1998, H.Vladár Ánes: Fertőrákos, Mithras szentély helyreállítása Magyar Építőipar XIV. 3. (1994) 74.-75. p. Haider, C., 2004. Landschaftswandel und Baukultur: Eine Analyse der Gemeinde Tadten. Diplomarbeit Universität für Bodenkultur – Wien. Haines‐Young, R., Potschin, M., 2008. England’s Terrestrial Ecosystem Services and the Rationale for an Ecosystem Approach. Full Technical Report, Defra Project Code NR0107”, pp. 1–89, London (Department for Environment, Food and Rural Affairs (DEFRA)). Online version (accessed 28 February 2011): http://www.ecosystemservices.org.uk/reports.htm. Haines‐Young, R., Potschin, M., 2010. The links between biodiversity, ecosystem services and human well‐ being. In: Raffaelli, D. & C. Frid (eds.): Ecosystem Ecology: a new synthesis. BES Ecological Reviews Series, CUP, Cambridge. halbTURN ganz schön …: http://www.halbturn.at/, 10.2.2012. Hajdu Nagy Gergely A romok szerepe Magyarország tájképi kertjeiben Hajdú Zoiltán (2005): Magyarország közigazgatási földrajza, Dialóg Campus, Budapest-Pécs Hanisch, H., 1975. Landwirtschaft im Burgenland 1921‐1971. Amt der Burgenländischen Landesregierung (Ed.).

181

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD HARASZTI Gábor [szerk.]: Nagycenk : Széchenyi idézetek és helyszínek, 2008 Budapest : TKM Egyesület 15 p. : ill., Harfst, W., 1980. Zur Gültigkeit von Erholungsbewertungsmethoden. Kritische Analyse derzeitiger Verfahrensansätze als Instrumente der Landschaftsplanung, Hannover. Haris Andrea Kastélykápolnák hajdan volt díszei és mesterei Körmend és Eszterháza In: Magyar Műemlékvédelem XI. 285-312. p. Hárs József Fertőboz krónikája 1887-1946. [Győr] 2001. HÁRS József Fertőboz krónikája 1887-1946Megjegyzések: "Szülőföldünk" honismereti pályázat, 2001. - Német nyelven, a bev. magyarul.Tárgyszavak: családtörténet, településtörténet, Fertőboz 1887-1946 német ny. lejegyezte KriĎanitsch Josef ; ... kieg. Krizanitsch Rudolf ; magyarázatokkal ell. Franz Krizanits Bibl.: p. XXIV,Lelőhely: Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr2001 [Győr] : [s.n.], XXVIII, 310, XL p. Hárs József Fertőrákos. Száz magyar falu könyvesháza sorozat. Budapest, 2000. HÁRS József Száz magyar falu könyvesháza Fertőrákos, 2007 Hárs József: Rákosi források. =1972. 276. Havstad, K.M., Peters, D.P.C., Skaggs, R., Brown, J., Bestelmeyer, B., Fredrickson, E., Herrick, J., Haxeltine, A., Prentice, I. C., 1996. BIOME3: An equilibrium terrestrial biosphere model based on ecophysiological constraints, resource availability, and competition among plant functional types. Global Biogeochemical Cycles 10, 693‐709. Heimerl, W., Fischer, I., Liebel, G., 1989. Kartographische Darstellung naturnaher Flächen sowie der landwirtschaftlichen Bodennutzung in ausgew. Gebieten des Landschaftsschutz‐ u. Teilnaturschutzgebietes Neusiedler See. Heimler Károly ry. ism.: Kertész János: Széchenyi faluja Nagycenk. =1942. 102. Hein, L., van Koppen, K., de Groot, R.S., van Ierland, E.C., 2006. Spatial scales, stakeholders and the valuation of ecosystem services. Ecological Economics 57, 209‐ 228. Helming, K., P´erez‐Soba, M., Tabbush, P., eds., Sustainability Impact Assessment of Land Use Changes, pp. 375–404, Berlin; New York (Springer). HERCZEGH Rudolf Frigyes Sopron vármegye története a Hunyadiak korában, 1437-1490 Kolozsvári-szegedi értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből1935 [2.] kiad. Pannonhalma, , 136 o. Herman Ottó A magyar halászat könyve I–II. Budapest, 1887–1888. Herman Ottó A magyarok nagy ősfoglalkozása. Soproni Szemle. Budapest, 1909. Herman, O. (1887): A magyar halászat könyve. K.M. Természettudományi Társulat, Budapest. Herman, O. (1909): A magyarok nagy ősfoglalkozása: előtanulmányok. Hornyánszky Victor, Budapest, p. 408. Hermann, A., Schleifer, S., Wrbka, T., 2011. The Concept of Ecosystem Services Regarding Landscape Research: A Review. Living Rev. Landscape Res. 5. Hiller István ism. A Fertő-táj bibliográfiája Lászlóffy Woldemár (szerk.) 1973. 377-378. Hokkyné, Sallay Marianne Előszó In:Várak és kastélyok M.on a 11-19. sz OMvH kiállítás 1995. Hóman, B. & Szekfű, Gy. (1939): Magyar történet I–V. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, p. 3525. Horler Miklós (1975.): Árpád-kori körtemplom helyreállítása, Hidegség. (Dtspr. Zfs.: Die Restaurierung einer kreisförmigen Kirche aus der Arpadenzeit.) In: Magyar Építőművészet. 5. sz. 22-25. p. illusztr. Horváth, F., Kovács-Láng, E., Báldi A., Gergely, E., Demeter, A. (szerk.) (2003): Európai jelentőségű természeti területeink felmérése és értékelése. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 160. http://civitaspinceszinhaz.hu/ http://dataservice.eea.europa.eu http://fhnp.nemzetipark.gov.hu/palyazatok_vogelwarte

182

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD http://inspire.jrc.ec.europa.eu/documents/Data_Specifications/INSPIRE_Specification_GGS_v3.0.pdf http://itthon.hu/nyugatdunantul/egeszsegturizmus/-/content/14216/1/nyd-egtur-hegyko-%E2%80%93elmeny-a-ferto-partjan http://itthon.hu/szallashelyek-a-ferto-tonal http://kekfrankosnyar.hu/ http://na-tura.hu/ http://roads.attus.hu/road_plans/kozut.html http://soproniszallas.hu/szallas/tovabbi http://whc.unesco.org/en/list/772/documents http://ww.fertopart.hu/ http://www.at-hu.net/at-hu/hu/projekt.php?we_objectID=46 http://www.balfikirandulas.hu/balf.html http://www.burgenland.at/natur‐umwelt/geschuetzte‐gebiete/natura‐gebiete/haidel, 24.2.2012. http://www.ferto-hansag.hu/ http://www.ferto-hansag.hu/_user/browser/File/Dokumentumok/Palyazatok/honlapra.pdf http://www.ferto-hansag.hu/tanosvenyek http://www.ferto-neusiedlersee.hu/ http://www.ferto-neusiedlersee.hu/pdf/Fertotoszab.pdf http://www.fertopart.hu/ http://www.fertopart.hu/a_fertopart/0-a_fertopart_ferto_to.html http://www.fertopart.hu/a_fertopart/5-a_fertopart_borvidek.html http://www.fertopart.hu/a_fertopart/5-a_fertopart_borvidek.html http://www.fertopart.hu/szabadido/sopron/kulturalis/szinhaz/8-petofi_szinhaz.html http://www.fertopart.hu/vallalkozasok/mind/vendeglatas/szallashely/oldal2.html http://www.fertopartiszallasok.hu/ http://www.fertorakosikirandulas.hu http://www.fertotaj.hu/ http://www.itas.fzk.de/tatup/082/enge08a.htm, 1.11.2009. http://www.kleinezeitung.at/nachrichten/kultur/musik/festivals/2762522/wenn‐rock‐massenlockt. story, 23.2.2012. http://www.kofejto.hu/barlangszinhaz.html http://www.regionet-aktiv.eu http://www.sopron.hu/Sopron/portal/tourism http://www.sopronguide.com/ http://www.soproniborvidek.hu/ http://www.soproniturizmus.com http://www.utazzitthon.hu/fertoboz-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/fertod-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/fertohomok-latnivalok.html

183

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD http://www.utazzitthon.hu/fertorakos-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/fertoszentmiklos-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/fertoszeplak-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/hegyko-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/nagycenk-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/sarrod-latnivalok.html http://www.vati.hu/static/fvr_archiv/data/cikkek/194/01-10-08.PDF http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184230 http://www.welterbe.org http://www.westpa.hu/cgi-bin/rhti/dokutar/dokulist_guest.cgi?mode=1&parentid=68 https://maps.google.com/maps 2013.; valamint a lábjegyzetben hivatkozott Kezelési Terv német verziója, 2003. https://www.dafne.at/prod/dafne_plus_common/attachment_download/b427fd19cfa378c49c5b4f9 e3b6961bb/Interreg%20IIC_Struktur_Bodennutzung.pdf, 18.11.2009. hu.wikipedia.org/wiki/Balf hu.wikipedia.org/wiki/Fertőboz hu.wikipedia.org/wiki/Fertőd hu.wikipedia.org/wiki/Fertőendréd hu.wikipedia.org/wiki/Fertőhomok hu.wikipedia.org/wiki/Fertőrákos hu.wikipedia.org/wiki/Fertőszentmiklós hu.wikipedia.org/wiki/Fertőszéplak hu.wikipedia.org/wiki/Fertő-táj hu.wikipedia.org/wiki/Hegykő hu.wikipedia.org/wiki/Hidegség hu.wikipedia.org/wiki/Nagycenk hu.wikipedia.org/wiki/Sarród Hubacek, K., Bauer, W., 1997. Der Einsatz ökonomischer Anreizmaßnahmen bei der Errichtung des Nationalparks Neusiedler See – Seewinkel. Report 142, Umweltbundesamt Wien. INSPIRE Thematic Working Group Coordinate reference systems and Geographical grid systems, 2009. D2.8.I.2 INSPIRE Specification on Geographical Grid Systems – Guidelines. HUNFALVY János Magyarország és Erdély eredeti képekben I-II. , 1864 Darmstadt, 1986 Bp. Európa, hasonmás kiadás HUNFALVY János Soprony és környéke, 1858 Pest Husz Mária (2007): A kulturális örökségek turisztikai menedzselésének kérdései, Turizmus Bulletin, 2007/3 ICOMOS (2000): Fertö-Neusiedler Lake (Austria/Hungary) No 772rev. ICOMOS- ICCROM- IUCN-UNESCO Világörökség Központ:Útmutató a Világörökségi helyszínek Kiemelkedő Egyetemes Érték visszamenőleges meghatározásának elkészítéséhez, Párizs, 2010 ICOMOS: Guidance on Heritage Impact Assessments for Cultural World Heritage Properties Párizs, 2011 Integrating ecosystem services into conservation assessments: A review. Ecological Economics 63, 714 – 721. Interreg III.A: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület Készítette: Némethné Deák Irén 2007.

184

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Jancsovics Antal Fertődi Zenei Napok (1972. jún. 17. - júl. 2.) 1972. 373-374. JANKÓ, A. (2007) Magyarország katonai felmérései 1763-1950 Argumentum kiadó, Budapest, 2007. p 196. Janotti Judit: Hidegség, római katolikus templom= Műemléklap. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tájékoztatója. V. 1-2. (2001.január-február) 29. p. Jarvis, A., Reuter, H.I., Neson, A., Guevara, E., 2008. Hole‐filled SRTM for the globe Version 4. CGIARSXI SRTM 90m DATAbase. http://srtm.csi.cgiar.org Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség 1956. évi munkájáról (1958). In: Műemlékvédelem, II. évfolyam, 3. szám: 129-134. p. Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség 1957. évben végzett munkájáról. (1958.) In: Műemlékvédelem, II. évfolyam, 4. szám: 193-200. p. Kalmár, I. (1982): A Fertő tó vízháztartása. in: Kováts, Z. & Kozmáné Tóth, E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 144-152. Kalmár, I. (1982): A Fertő tó vízrajza. in: Kováts, Z. & Kozmáné Tóth, E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 126-141. Karakai Győző: Az 1945. évi földreform, a földosztás eredményei, problémái Nagycenken. =1993. 97-124., 2 kép. Kárpáti L.-Fally, J.(szerk.) (2012): Fertő-Hanság-Neusiedler See Seewinkel Nemzeti Park. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest Kárpáti L.–Josef Fally (szerk.) Fertő-Hanság – Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park Monografikus tanulmányok a Fertő és a Hanság vidékéről Fertő-Hanság NPI, Szaktudás Kiadó Ház, 2012 (p. 419) Kárpáti László A Fertő-tó környéke mint kultúrtáj. Műemlékvédelem. 1998. 42:1. p. 8-12. Kárpáti, L. (1993): Élőhely-rekonstrukció a Fertő-menti szikeseken. Madártani Tájékoztató, 1993: 11-15. Kárpáti, L. et al. (2003): A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve (2003-2008). FertőHanság Nemzeti Park, Sarród, p. 36. Kárpáti, L. et al. (2003): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységéről. FertőHanság Nemzeti Park, Sarród, p. 73. Kárpáti, L. et al. (2004): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységéről. FertőHanság Nemzeti Park, Sarród, p. 81. Kárpáti, L. et al. (2005): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2004. évi tevékenységéről. FertőHanság Nemzeti Park, Sarród, p. 78. Kárpáti, L. et al. (2006): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2005. évi tevékenységéről. FertőHanság Nemzeti Park, Sarród, p. 82. Kárpáti, L. et al. (2007): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2006. évi tevékenységéről. FertőHanság Nemzeti Park, Sarród, p. 74. Kárpáti, L. et al. (2008): A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve (2009-2014). FertőHanság Nemzeti Park, Sarród, p. 32. Kárpáti, L. et al. (2008): Jelentés a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 2007. évi tevékenységéről. Fertő-Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 117. Kárpáti, L. et al. (2009): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről. FertőHanság Nemzeti Park, Sarród, p. 85. Kárpáti, L. et al. (2010): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2009. évi tevékenységéről. FertőHanság Nemzeti Park, Sarród, p. 86. Kárpáti–Fally 2012 Katona Csaba Ember és környezet a 19. században: a Fertő. 2008. 4. p. 391- 405. Katona Csaba: A fertőbozi fürdő története. =2001. 249-261., 1 kép. Fertőd

185

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Katona Imre A fertődi kastélyrendszerek kialakulása 1976. 130-143., 7 kép. KECSKÉS Péter Kisalföldi épületcsoport a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Szerk. Cseri Miklós in:A Kisalföld népi építészete Győr 1993 Szentendre-Győr, 89-162. Kelemen István Adatok a fertőhomoki horvátság történetéhez. Arrabona. 2003. 1-2. p. 65-82. Kelemen István Fertőhomok, 1274-2001. Budapest, 2001. Kenessei Károly Nagycenk. Száz magyar falu könyvesháza sorozat. Budapest, 2002. KENESSEI Károly: Nagycenk, 2007, Száz magyar falu könyvesháza, Elektronikus megjelenítés: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Nagycenk/index.htm Keresztes Gyula (1974.) A gyergyószárhegyi (Románia) kastély ismertetése és helyreállítása In: Műemlékvédelem XVIII. évfolyam, 2. szám: 89-93. p. Keserü, B. (2008): A Fertő tó halai és halászata. Kézirat. Közzétéve a Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer honlapján (http:\\\www.ferto-neusiedlersee.hu). Keszei Dénes Nagycenk és társközségei múltjából, jelenéből. Nagycenk, 1990. Keszei Dénes Nagycenk múltja és jelene: Monográfia. Nagycenk, 1983. Keszei Dénes Régi és újabb történetek Nagycenk múltjából. Nagycenk, 1991. Keszei Dénes Történetek és leírások Nagycenk múltjából. Nagycenk, 1988. Keszei Dénes: "A Nagycenken fekvő katonaság", avagy "A letelepedett hadi sereg". =1988. 272-273. Keszei Dénes: Nagycenk legrégibb épülete az ún. nagykocsma. =1980. 64-69., 4 kép. Keszei Dénes: Tévedések Nagy- és Kiscenk múltjával foglalkozó írásokban. =1983. 275-276. Kiemstedt, H., Bechmann, A., Heitmsann, G., Hoerschelmann, O., Hultsch, E., Muhs, C., Meyer, E., 1975. Landschaftsbewertung für Erholung im Sauerland. Teil I: Textband, Dortmund (Schriftenreihe Landes‐ und Stadtentwicklungsforschung des Landes Nordrhein‐Westfalen. Band1.008/I). Király G.; Konkoly-Gyuró É.; Márkus I.; Nagy D.; Sági É. 2012 A Fertő tónak és környékének változásai régi térképek alapján Előadás az V. Magyar Tájökológiai konferencia Tájszerkezet, felszínborítás és tájváltozás elemzése szekciójában Sopron. augusztus 30. Király G.; Konkoly-Gyuró É.; Márkus I.; Nagy D.; Sági É. 2013 A Fertő tónak és környékének változásai régi térképek alapján In: Tájtudomány - Tájtervezés. V. Magyar Tájökológiai Konferencia. Konferencia kiadvány Sopron. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó Sopron. 287p. ISBN: 978-963-334-102-5 KIRÁLY, G.; WALZ, U.; PODOBNIKAR, T.; CZIMBER, K.; NEUBERT, M.; KOKALJ, Ž. (2006) Georeferencing of historical maps – methods and experiences SISTEMaPARC Project Book, Rhombos Verlag Berlin, 2008. pp. 5363. Kiss Andrea - Paszternák István Hol volt Urkony? Adalékok a Fertő-vidék középkori településtörténetéhez 2000. 402-419., 6 kép. KISS János Sopron vármegye esmertetése, 1833 Tudományos Gyűjtemény I. kötet, 5-41. Kiss Jenő ism. Fertőd helynevei Marácz László Károly 1986. 285-286. Kiss József (1976.) A fertődi víztorony In: Műemlékvédelem XX, évfolyam, 4. szám: 252. p. [hibaigazító: XXI. 224. p.] KISS Sándor Soprony vármegyének rövid ismertetése, 1823 Tudományos Gyűjtemény X. kötet, 53-67. o. Kleine Zeitung: „Nova Rock: Wenn der Rock die Massen lockt“ (10.6.2011): Koczka, K., Érdiné Szekeres, R. (szerk.) (2005): Bioszféra rezervátumok. Nemzeti Ökológiai Hálózat 9., KvVM – TvH, Budapest, pp. 20. KOGUTOWICZ Károly Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. 1930–1936 Szeged, Fertő a II. kötetben: 257. o.

186

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Kollmann, G., Leuthold, M., Pfefferkorn, W., Schrefel, C. (eds.), 2003. Partizipation: ein Reiseführer für Grenzüberschreitungen in Wissenschaft und Planung. Schriftenreihe Integrativer Tourismus und Entwicklung Bd. 6. Respect – Institut für Integrativen Tourismus und Entwicklung, Wien. Komplex természeti értékvédelmi program a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban I. http://www.fertohansag.hu/index.php?pg=sub_791 Komplex természeti értékvédelmi program a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban II. http://www.fertohansag.hu/palyazatok-keop-312-2f-09-2009-0002 Konkoly-Gyuró É. 2009. The Fertö/Neusiedlersee section of the Green Belt. pp. 126-135. In: The European Green Belt. Borders. Wilderness. Future. Eds. Konkoly-Gyuró É. 2010 A transboundary landscape between Austria and Hungary around the Lake Fertő/Neusiedler. Futuropa. For a new vision of landscape and territory. Council of Europe No.2/2010. pp. 2223. Konkoly-Gyuró É., Wrbka, T. 2004. The Fertö-Neusiedler See Landscape. in Learning from European Transfrontier Landscapes. Ed. Wascher, D.M, PérezSoba, M. Landscape Europe. pp. 29-30. Konkoly-Gyuró É.; Tirászi Á.; Wrbka T.; Prinz M.; Renetzeder C. 2010 Határon átívelő tájak karaktere. A FertőHanság medence és Sopron térsége. / Der Charakter grenzüberschreitender Landschaften. Das Fertő/Neusiedlersee-Hanság-Becken und die Region Sopron Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó (Lővérprint), Sopron. p.43. A kétnyelvű kiadvány az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatásával készült. ISBN:978-9639883-53-6 Konkoly‐Gyuró, É., 2009. The Lake Fertő/Neusiedl section of the Green Belt. In Wrbka, T., Zmelik, K., Grünweis, F.M. (Eds.). The European Green Belt. Borders. Wilderness. Future. pp 126‐135. Konkoly‐Gyuró, É., Tirászi, A., Wrbka, T., Prinz, M., Renetzeder, C., 2010. Der Charakter grenzüberschreitender Landschaften (The character of transboundary regions). University of Western Hungary, ISBN 978‐963‐9883‐53‐ 6, Sopron. [in German and Hungarian] KONKOLY-GYURÓ, É.; NAGY, D.; BALÁZS, P.; KIRÁLY, G. (2011): Assessment of land cover change in western Hungarian landscape. In: Proceedings of TransEcoNet Workshop on Landscape History, University of West Hungary, Sopron 22nd of April, 2010. pp 75-89. Koppány András- Thúry László A fertődi bábszínház régészeti módszerű kutatása Szentesi Edit-Mentényi KláraSimon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 117.o. Koppány Tibor Franz Zinner, az Esterházy hercegek kertépítő mérnöke Művészettörténeti Értesítő XLV. 3-4. (1996) 326-327. p. Koppány Tibor Várak és kastélyok M.on a 11-19. sz Sz.:Bozóki OMvH kiállítás 1995. Kósa László – Filep Antal A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest, 1978. p. 99-100. Kósa, l. & Filep, A. (1978): A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 230. Kottmayer Tibor Két nemzetiség, két ház. Műemlékvédelem. 1998. 42:5 p. 239-245. Kovács József László: Esterházy Miklós intő levele Sopronhoz 1620-ból. =1969. 373-375. Kovács József: Esterházy Miklós levele malmáról, 1632. =1957. 306-307. Kovács József: Kis adat a balfi gyógyfürdőről. =1957. 288. Kovács, L. (1962): A Fertő-tó földtani kialakulása. Hidrológiai Tájékoztató, 1962: 122-127. Kováts, Z. (1982): A Fertő tó mederviszonyai. in: Kováts, Z. & Kozmáné Tóth, E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 14-43. Kowarik, I., 1987. Kritische Anmerkungen zum theoretischen Konzept der potentiellen natürlichen Vegetation mit Anregungen zu einer zeitgemäßen Modifikation. Tuexenia 7, 53–67.

187

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Kozák Károly (1973) A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében a XII-XIII. században (Dtspr. Zfs.: Die Bauwerke der Prämonstratenser im Komitat Győr-Sopon im 12. und 13. Hahrhundert.) In: Arrabona 15. 125148. p. illusztr. Kőfalvi Imre (1975.): A puhamészkövek védelme. In: Műemlékvédelem, XIX. évfolyam, 1. szám: 41-43. p. KÖH Kertarchívum, Megyei anyagok 1967–1985. (Csorna A., Örsi K.) (Kézirat) Kőhegyi Mihály: Sopron megye Széchenyi Istvántól az ő és apja képmását kéri. =1991. 213-215. Széchenyi István Emlékmúzeum Környei Attila (1974.): A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum kiállítása. /Die Ausstellung des StefanSzéchenyi-Gedenkmuseums in Frosszinkendorf. Ein neues Museum./ In: Soproni Szemle. XXVIII. évf. 3. sz. 284263. p. illusztr. Környei Attila (1974.): A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum. In: Arrabona. 16. 353-381. p. illusztr. Környei Attila: A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum kiállítása. =1974. 248-263., 12 kép. Környei Attila: Beszámoló a 25 éves Széchenyi István Emlékmúzeum munkájáról. =1998. 270-273. üdülőtelepek Környei Attila: Beszámoló a Széchenyi István Emlékmúzeumról. =1991. 203-212., 4 kép. Környei Attila: Tíz éves a Széchenyi István Emlékmúzeum. =1983. 169-175. KPMG (2009): Erősítik a régiót a fesztiválok. Krähling János – Halmos Balázs – Fekete J. Csaba (2006.) A fertődi marionettszínház alakhű felmérésén alapuló kutatása In: Műemlékvédelem L. évfolyam, 4. szám: 194-205. p. Kriszt György (1968.): Győr-Sopron megyei műemléki munkái. In: Műemlékvédelem, XII. évfolyam, 3. szám: 130-138. p. Kriszt György (1978.): A nagycenki Széchenyi-kastély helyreállítása. In: Műemlékvédelem, XXII. évfolyam, 1. szám: 45-59. p. Kriszt György Nagycenk. Budapest, 1982. Kriszt György: A nagycenki Széchenyi-kastély helyreállítása. In: Magyar Műemlékvédelem. XI. 265-281. p. KRISZT György: Nagycenk : Széchenyi-kastély, 2008,8. átdolg. kiad. Budapest : TKM Egyesület, 2008 15 p. : ill. Kriszt György:Nagycenk,Szent István plébániatemplom. Budapest,1992.p.16. (2. kiadás) (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára)Kriszt György:Nagycenk Réti kiadó. Budapest, 1992. p. 32. Krutzler, D., 2012. „UNESCO‐LABEL. Dem Neusiedler See droht die Abwertung.“ In: Der Standard, Jan. 18th 2012; Source: http://derstandard.at/1326503106962/Unesco‐Label‐Dem‐Neusiedler‐See‐drohtdie‐Abwertung, February 2012. Landeshauptstadt Dresden, Umweltamt (Hrsg.) (5/2007): Umweltatlas Dresden ‐ 2.10 Bewertung der Erholungseignung – Karte und Erläuterungen. URL: http://www.dresden.de/de/08/03/01/04/c_0330.php, 2.11.2009. KSH (2004): Sopron-Fertőd Statisztikai Kistérség, Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program felülvizsgálata, Helyzetfeltárás KSH (2011): Turizmus Nyugat-Dunántúlon c. kiadvány Kubinszky Mihály – Varga István (1961.) A fertődi kastély helyreállítása (1957-1960) In: Műemlékvédelem V. évfolyam, 3. szám: 149-162. p. Kubinszky Mihály (1963.) A fertődi gránátos-ház helyreállítása In: Műemlékvédelem VII. évfolyam, 3. szám: 144146. p. Kubinszky Mihály A hatvan éves pozsonyi és fertővidéki vasutak keletkezése 1958. 162-165. Kultúr táj- történeti táj műemlékvédelem Nemzetközi tud tanácskozás Bp-Keszthely 1993 Kulturális turizmus fejlesztési stratégia 2008-2013.

188

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Kulturlandschaftstypen Österreichs im Maßstab 1:200,000 auf der Basis einer visuellen Interpretation von Satellitenbilddaten. In: Wrbka, et al. 2002: Endbericht des Forschungsprojektes Kulturlandschaftsgliederung Österreich, im Auftrag des Bundesministeriums für Bildung, Wissenschaft und Kultur. CD‐Rom. Kücsán József – Perger Gyula (szerk.) Győr-Moson-Sopron megye népművészete. Győr, 2002. Kücsán József A fertőszéplaki falumúzeum. Néprajzi Hírek. 1983. 1-2. p. 16-17. Kücsán József Adatok a takaréktűzhely Sopron megyei elterjedéséhez. Arrabona. 1998. 1-2. p. 175-185. Kücsán József Az ember és a Fertő-tó kapcsolata. Honismeret. 1997. 3. sz. p. 51-57. Kücsán József Fertőszéplak, Falumúzeum. Tájak, korok, múzeumok 143. Budapest, 1986. Lajber Imre Fertőszéplak község története: a kezdetektől a II. világháborúig. Fertőszéplak, 1993. Landesregierung, Eisenstadt. Burgenländische Landwirtschaftskammer, 2008. Tätigkeitsbericht 2008. Eisenstadt. Lange, S., Österreichische Akademie der Wissenschaften (Ed.), 2004. Leben in Vielfalt. UNESCOBiosphärenreservate als Modellregionen für ein Miteinander von Mensch und Natur. Der österreichische Beitrag zum UNESCO‐Programm ,,Der Mensch und die Biosphäre". Wien. Lapola, D. M., Oyama, M. D., Nobre, C. A., Sampaio, G., 2008. A new world natural vegetation map for global change studies. Anais Da Academia Brasileira De Ciencias 80, 397‐408. Lászlóffy Woldemár (főszerk.) A Fertő-táj bibliográfiája. 1972. Layke, C., 2009. Measuring Nature’s Benefits: A Preliminary Roadmap for Improving Ecosystem Service Indicators. Washington DC (World Resources Institute). URL: http://www.wri.org/publication/measuring‐ natures‐benefits, 28.2.2011. Lebensministerium – Lehrpfade in Österreich – Definition von Lehrpfaden: http://lehrpfade.lebensministerium.at/article/articleview/51500/1/16360# ,9.4.2011. Leeb, K., 1992. Umweltbelastung durch die Landwirtschaft im Raum Neusiedler See. Diplomarbeit an der Wirtschaftsuniversität Wien. Leitha‐Lajta AT‐HU. http://www.at‐hu.net/at‐hu/en/projects.php?we_objectID=353, 25.2.2012. Lente István: A hidegségi r. k. templom falfestményeinek helyreállítása. In: Magyar Műemlékvédelem. XI. 253264. p. Leuschner, Ch., 1997. Das Konzept der potentiellen natürlichen Vegetation (PNV): Schwachstellen und Entwicklungs‐perspektiven. Flora 192, 379–391. Levin, S.A., 1992. The Problem of Pattern and Scale in Ecology. Ecology 73, 1943–1967. Lexer, W., 2004. Steps towards the Implementation of the Ecosystem Approach by the Example of Forests of Austria. In: Korn, H.; Schliep, R. & Stadler, J. (eds.): Report of the International Expert Workshop on "Ways to promote the ideas behind CBD´s Ecosystem Approach in Central and Eastern Europe, May 6 – 8, 2004, Vilm, Germany. Skripten des Bundesamtes für Naturschutz (BfN) (in print): 30‐43. Limburg, K.E., O’Neill, R.V., Costanza, R., Farber, S., 2002. Complex systems and valuation. Ecological Economics 41, 409–420. Liu, H. M., Wang, L. X., Yang, J., Nakagoshi, N., Liang, C. Z., Wang, W., Lv, Y. M., 2009. Predictive modeling of the potential natural vegetation pattern in northeast China. Ecological Research 24, 1313‐1321. Loidi, J., del Arco, M., de Paz, P. L. P., Asensi, A., Garretas, B. D., Costa, M., Gonzalez, T. D., Fernandez‐Gonzalez, F., Izco, J., Penas, A., Rivas‐Martinez, S., Sanchez‐Mata, D., 2010. Understanding properly the 'potential natural vegetation' concept. Journal of Biogeography 37, 2209‐2211. List of Beneficiaries of the operational Programme Austria – Slovakia 2007‐2013 European Territorial Co‐Operation: ttp://www.sk‐at.eu/sk‐ at/downloads/LoB.pdf, 25.2.2012. Marktgemeinde Andau: http://www.andau‐gemeinde.at, 10.2.2012. Lombos Ferenc (1968.): Műemlékvédelem Győr-Sopron megyében. In: Műemlékvédelem, XII. évfolyam, 3. szám: 129. p. Lovas Gyula A Fertővidéki HÉV (1897-1997) 1998. 30-43., 7 kép.

189

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Lovászi, P. (szerk.) (2002): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyarországon. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 138. Löffler, H., 1982. Der Seewinkel – Die fast verlorene Landschaft. Verlag Niederösterreichisches Pressehaus, St. Pölten, Wien Macher Frigyes: [Az 1681-es soproni országgyűlésről és Esterházy Pál nádorról.] =1988. 95. Magyar Turizmus Zrt. – M.Á.S.T. (2008): A magyar lakosság turizmussal kapcsolatos ismeretei, attitűdje és utazási szokásai. Magyar változatban: „Fertő–Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökség Kezelési Terve; Vienna, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, November 2003.” Készítették: Stadtland – AVL, Bécs, - VÁTI KHT, Budapest Magyarország, Útikönyvek, 1982 Malina János (2002.) Az újjáéledő Eszterháza In: Műemlékvédelem XLVI. évfolyam, 1. szám: 50-51. p. Malina János Az Armida díszletei Eszterházán. Első lépések az eszterházai színpadtechnika terra incognitáján Staud Géza és Dávid Ferenc útravalójával Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 155.o. Marczali, H. (1911): Magyarország története. Laude Kiadó, Budapest, p. 724. Marosi, S., Somogyi, S. (eds.), 1990. Cadastre of small landscapes of Hungary I‐II (in Hungarian). Budapest: MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Mecca‐consulting: Projekte: http://www.mecca‐consulting.at/de/projekte/, 25.2.2012. Marót János (1974.) Az eszterházai Beszálló vendéglő 1773. évi leltára. /Das Inventar des Schlossgasthofes von Eszterháza aus dem Jahre 1773. Vorbereitungen zum besuch von Maria Theresia In: Soproni Szemle XXVIII. évf. 3. sz. 264-267. p. Marót János Interfórum 71-73. 1973. 271-273. Merényi Ferenc (1966.): Gondolatok kastély-állományunkról. In: Műemlékvédelem, X. évfolyam, 4. szám: 193196. p. Mesterházy Tihamér: A nagycenki Széchenyi-hársfasor és kastélypark. =1979. 171-175., 4 kép. Mészöly Győző (szerk.) Arborétumok országszerte Budapest, 1984 Mezős Tamás (1985.): Pannónia műemlékeinek feltárása és helyreállítása (Budapest kivételével) In: Műemlékvédelem, XXIX. évfolyam, 2. szám: 145-153. p. Mihály, B., Botta-Dukát, Z. (szerk.) (2004): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, p. Mikó Sándor ism.: Nagycenk és társközségei múltjából, jelenéből. =1990. 371-372. Millennium Ecosystem Assessment, 2003. Ecosystems and Human Well‐being: A Framework for Assessment. Island Press, Washington (DC). Millennium Ecosystem Assessment, 2005. Ecosystems and Human Well Being. Island Press. Miller, J., Franklin, J., 2002. Modeling the distribution of four vegetation alliances using generalized linear models and classification trees with spatial dependence. Ecological Modelling 157, 227‐247. Moess Jenő: Balfi fürdőlevelek 1915-ből. =1969. 263-264. Mollay Károly ism. Fertőd. Útikalauz Marót János 1973. 95. Mollay Károly ism.: Csapodi Csaba: Esterházy Miklós nádor 1583-1645. =1942. 152. Mollay Károly ism.: Gimes Endre: Balf-fürdő. Útikalauz. =1977. 285. Mollay Károly ism.: Gimes Endre: Nagycenk. Útikalauz. =1973. 93-95. Mollay Károly ism.: Ifj. Hiller István: Palatin Nikolaus Esterházy. Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplomatie 1625 bis 1645. =1993. 182-183. Mollay Károly ism.: Keszei Dénes: Nagycenk múltja és jelene. =1984. 287.

190

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Mollay Károly ism.: Keszei Dénes: Régi és újabb történetek Nagycenk múltjából. =1992. 282. Mollay Károly ism.: Keszei Dénes: Történetek és leírások Nagycenk múltjából. =1988. 184. Mollay Károly ism.: Nagycenki Krónika. =1974. 382. Mollay Károly: Fertőrákos. Műemlékvédelmi megfontolások egy magyar falu megújításakor. =1993. 236-237. Molnár, Zs., Horváth, F., Bölöni, J., Oláh, K., Botta-Dukát Z. (2009. jún. 30.): Országos-táji és vízgyűjtő típusonkénti művelésiág-változtatási javaslatok a VKI számára a méta adatbázis alapján. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 35-36. Mőcsényi Mihály (1966.) A fertődi táj-, park-, kastélyegyüttesről. 1. In: Műemlékvédelem X. évfolyam, 4. szám: 214-217. p. Mőcsényi Mihály (1967.) A fertődi táj-, park-, kastélyegyüttesről. 2. In: Műemlékvédelem XI. évfolyam, 2. szám: 80-83. p. Mőcsényi Mihály (1968) A fertődi táj-, park-, kastélyegyüttesről. 4. Az építés harmadik szakaszának előkészületei In: Műemlékvédelem XII. évfolyam, 3. szám: 171-177. p. Mőcsényi Mihály (1968.) A fertődi táj-, park-, kastélyegyüttesről. 3. Az építés második szakasza In: Műemlékvédelem XII. évfolyam, 4. szám: 228-324. p. Mőcsényi Mihály Eszterháza fehéren – feketén 1999 MŐCSÉNYI Mihály Eszterháza fehéren-feketén. Könyv és CD h.n., é.n./Budapest,1998/ Áttekintő, összefoglaló munka, rejtett bibl. Mőcsényi Mihály Kritikus gondolatok és ismeretlen tények Eszterháza építéstörténetéhez.1-2. 1997. 2-16., 7 kép; 98-117., 1 kép. [Kiegészítés: 382.] Mönnecke, M., Wasem, K., 2005. Anleitung zur Berücksichtigung der Naherholung in der kommunalen Planung, Rapperswil. URL: http://www.arpdaten. bl.ch/arpdaten/publikationen/anleitung‐naherholung_2006.pdf, 5.11.2009. MTA‐TAKI, 1982. Institute for Soil Sciences and Agricultural Chemistry, Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences. http://www.mta‐taki.hu/ Műemléki felújítások 1995 (Fertőd, Fertőrákos, Nagycenk) Műemléki felújítások 2000 (Fertőd, Balf, Hidegség) Műemlékvédelem folyóiratok-Bardoly féle repertórium Műemlékvédelmi szemle 1991/1 Tájékoztató- Az OMF irányításával végzett 1991. évi jelentősebb kutatások és helyreálllítások Győr-Sopron-Moson megye 55.o (Fertőd,Nagycenk, Fertőrákos,Balf) Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója Nádai Magda (szerk.) Regélő Fertő-Hany: mesés történetek, versek, dalok, népi mesterségek színes képeskönyve. Budapest, 2007. NAGY G BÉL Mátyás Magyarország népének élete 1730 táján Szerkesztette: Wellmann Imre1984 Bp. Nagy László A Fertő-táj értékeinek hatása az emberi szervezetre. (Gyógyfürdők, gyógy- és ásványvizek.) 1987. 20-28 Nagy, F. (1909): A Fertő geografiája. Sopron, p. 81. Nárai Márta, Rechnitzer János (1999): Elválaszt és összeköt a határ, MTA Regionális Kutatások Központja, PécsGyőrKasza Sándor (Szerk) (1998): Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve, CEBA Kiadó-Dr. Fekete Mátyás ISBN 963 9089001Ö Nationalpark Neusiedler See – Seewinkel: Für Besucher: Die Teilgebiete in Österreich: http://www.nationalpark‐neusiedlersee‐seewinkel.at/en/besucher/tgoesterreich.html, 11.1.2012. Nationalpark Neusiedler See – Seewinkel: Für Besucher: Die Teilgebiete in Ungarn: http://www.nationalpark‐ neusiedlersee‐seewinkel.at/besucher/tgungarn.html, 11.1.2012.

191

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Németh Alajos (összeáll.) Fertőendréd története. Fertőendréd, 1998. Németh Ferenc (1994.) A fertődi Esterházy-kastély hasznosítása In: Műemlékvédelem XXXVIII. évfolyam, 2. szám: 78-91. p. Németh Ferenc A fertődi Eszterházy kastély hasznosítása In: Műemlékvédelem XXXVIII. 2. (1994) 78-91.p Nemeth, E., 1991. …und sägt am Ast, auf dem er sitzt. Burgenländische Landschaft und Landwirtschaft aus der Sicht des Natur‐ und Artenschutzes. In: Grenzfall. Burgenland 1921‐1991. Nemzeti Örökség Pályázat Neusiedler See Tourism GmbH (English version): http://www.neusiedler‐see.at/, 16.10.2010. Neusiedler See Tourismus GmbH (ed.), 2008b. Touren für Aufsteiger (Reitwegekarte). Neusiedler See Tourismus GmbH, 2007. Vacation in the heart of Europe Neusiedler See Region. URL: http://www.neusiedler‐see.at/fileadmin/ntg/englisch/Broschuere_Englisch_Druckversion.pdf.pdf, 16.10.2010. Neusiedler See Tourismus GmbH, 2010. kunst geniessen.lebenslust spüren. natur & kultur 2010, Neusiedl, S. 28. URL: http://www.neusiedlersee.com/static/files/ kulturfolderev11.12.pdf, 16.10.2010. Neusiedler See Tourismus: http://www.neusiedlersee.com/de/, 23.6.2011. Niklfeld, H., (1970/89): Natürliche Vegetation. In: Breu, J. (ed.). Atlas der Donauländer, p. 171 . Nora Mitchell, Mechtild Rössler, Pierre-Marie Tricaud , World Heritage Cultural Landscapes A Handbook for Conservation and Management World Heritage and Buffer Zones Novák, L. (1986): Településnéprajz. Nagykőrös, p. 270. O’Neill, R.V., de Angelis, D.L., Waide, J.B., Allen, T.F.H., 1986. A hierarchical concept of ecosystems. Princeton University Press, Princeton New Jersey USA. Ocskay Gyula, idézte: GYSM TFK p: 45 ORF Burgenland: „Rund 27.000 Besucher bei Mode‐Schau“: http://bglv1.orf.at/stories/482969, 9.2.2012. Ormos Imre A kerttervezés története és gyakorlata Budapest, 1967 Ortutay Gyula (főszerk.) Magyar néprajzi lexikon 1-5. Budapest, 1977-1982. Örökségvédelem- Forster honlapján Örsi Károly (1971.) Az elmúlt tíz év kertépítési eredményei a műemlékvédelemben In: Magyar Műemlékvédelem. XV. évf. 4. sz. 129-147. p. illusztr. Örsi Károly (1972.) A magyar történelmi kertek védelméről és jelenlegi helyzetéről. (Dtspr. Zfs.: Über den Schutz der Ungarischen historischen Gärten.) In: Magyar Műemlékvédelem. 1969-1970 303-314. p. Örsi Károly (1972.) Az elmúlt tíz év kertépítési eredményei a műemlékvédelemben In: Magyar Műemlékvédelem IX. évfolyam. 387-405. p. illusztr. Örsi Károly (1973.) Történelmi értékű tájelemek védelme, történelmi parkok. (Dtspr. Zfs.: Schutz historischer Landschafts-elemente, historische Gärten.) In: Városépítés. 6. sz. 15-18. p. illusztr. Örsi Károly (1976.): A nagycenki kastélykert története. In: Műemlékvédelem, XX. évfolyam, 1. szám: 4-12. p. Örsi Károly (1987.) Rekonstrukció a fertődi kastélyparkban In: Műemlékvédelem XXXI. évfolyam, 2. szám: 105109. p. Örsi Károly (összeállította) Tájképi kertek Magyarországon Budapest, 1996 Örsi Károly Győr-Sopron megyei történeti kertek és az első, történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium In: Magyar Műemlékvédelem. XI. 281 297. p. Örsi Károly Magyar kastély kertek In: Tusnad. '92 -94 A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései H. n., é. n. (Sepsiszentgyörgy 1995) 81-101. p. Örsi Károly Tájképi kertek Magyarországon társszerző: Kis József Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ

192

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Örsi Károly Történeti kertek M.on In.: A "Lippay János " tudományos ülésszak előadásai poszterei Bp. 1992 nov. 4.5. (A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kiadványai) 1992 105-109. Österreichische Raumordnungskonferenz (ÖROK), 1994. Modellbearbeitung Regionalwirtschaftliches Konzept Burgenland. Schriftenreihe Nr. 113, Wien. Österreichisches Statistisches Zentralamt (ÖSTAT), 1992. Land‐ und Forstwirtschaftliche Betriebszählung 1990. Provincesheft Burgenland. Österreichische Staatsdruckerei, Wien. Östör József Ö. J.: A cenki Széchenyi-szobor költségeit ki viselte? =1941. 241. Östör József: Valóban Canovától van-e a cenki Beatrice-szobor? =1941. 239-241. P´erez‐Soba, M., Petit, S., Jones, L., Betrand, N., Briquel, V., Omodei‐Zorini, L., Contini, C., Helming, K., Farrington, J.H., Mosselo, M.T., Wascher, D., Kienast, F., de Groot, R.S., 2008. Land use functions – a multifunctionality approach to assess the impact of land use change on land use sustainability. In Pach, Zs. (1984) (ed.): Magyarország története tíz kötetben. Akadémiai Kiadó, Budapest. Padányi Gulyás Jenő A Fertő vidék népének építészete A Magyar Ház Barátainak könyve 2. Budapest, 1937. PADÁNYI Gulyás Jenő A Fertő vidék népének építészete1937 Bp. PADÁNYI Gulyás Jenő A népépítészet jelentősége: Adalékok a Felső Dunántúl és Csallóköz népépítészetének megismeréséhez Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1942. Palang, H., Printsmann, A., KonkolyGyuró É., Urbanc, M., Skowronek E, Woloszyn, W. 2005. The forgotten landscapes of Central and Eastern Europe. Landscape Ecology. 20. pp 645-655. Pannon-Fertő régió határon átnyúló vízellátás fejlesztés http://www.at-hu.net/athu/hu/projekt.php?we_objectID=36 Pannonhalmi Miklós: A Fertő-tó vízgazdálkodása 1999. Vízügyi Közlemények ISSN 0042-7616 Pannonhalmi, M. & Sütheő, L. (2007): A Fertő-tó múltja, jelene és jövője. ÉDUKÖVIZIG, Győr, p. 53. Pannonian Bird Experience: http://www.birdexperience.org/, 12.1.2012. Pannonische Rundschau Neusiedl/See: Aufbau: Reit‐ und Radparadies Leithaauen: http:// www.tips.at/pdffile.php?kw=08&ausgabe=TBN&jahr=2011, 24.2.2012. Pascher, G.A., Herrmann, P., Mandl, G.W., Matura, A., Nowotny, A., Pahr, A., Schnabel, W., 1999. Pauer Arnold Adatok a magyar kert kultúra történetéhez, fő tekintettel Szenczy herbáriumára PAVLOVICS Ágota: Magyarország kincsesházai , 2002 Budapest : Athenaeum 2000 Kiadó 128 p. : ill], Tárgyszavak:Nagycenk Fertőd, Lelőhely: Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr Péczely Béla (1958) Rövid hírek [Budapest I., Hess András tér: Szent Miklós-torony; Budapest I., Batthyány tér: Szent Anna-templom; Budapest I., Tabáni r. k. templom; Budapest I., Fő u. 82/86.: Király-fürdő; Budapest V., Március 15. tér: belvárosi r. k. plébániatemplom; Budapest XIII., Margitsziget, domonkos kolostor; Csákvár, Esterházy –kastély; Fertőd, Esterházy-kastély]. In: Műemlékvédelem II. évfolyam, 4. szám: 236-238. p. Péczely Béla A fertődi (eszterházi) kastély ismeretlen magyar verses leírása 1781-ből 1957. 215-230., 7 kép Péczely Piroska: Fertőrákosi kő szerepe a keszthelyi Festetics kastély építésében, 1886. =1960. 373. Peterken, G.F., 1996. Natural woodland: ecology and conservation in Northern temperate regions. Cambridge University Press, Cambridge. PICHLER János A Fertő tó és környékének fejlesztése és tudományos kutatása 1968, Budapest Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Pincz, Gy. (1926): Magyarország földrajza. Danubia, Pécs. Pintér Attila (2002.) A fertődi kastélykápolna falfestésének restaurálása In: Műemlékvédelem XLVI. évfolyam, 2. szám: 79-86. p.

193

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Pintér Attila (2006.) Apollón a Nap szekerén, avagy a napisten palotájának megidézése. A fertődi Esterházykastély dísztermének mennyezetén lévő falfestmény és a stukkódíszek helyreállítása In: Műemlékvédelem L. évfolyam, 4. szám: 177-186. p. PODHORÁNYI Zsolt Mesélő kastélyok 2006 , Budapest Szobek Kv 122-135. Poole, G.C., 2002. Fluvial landscape ecology: addressing uniqueness within the river discontinuum. Freshwater Biology 47, 641‐660. Pötke, P.‐M., 1979. Der Freizeitwert einer Landschaft. Quantitative Methode zur Bewertung einer Landschaft für Freizeit und Erholung, Trier (Materialien für Fremdenverkehrsgeographie, Heft 2). Prickler, Harald Városok és mezővárosok a Fertő tó körül. Pannon térség városainak és mezővárosainak fejlődése és jelentősége a 16-19. században. Szombathely, 1974. p. 249-277. Prinz, M.A., Wrbka, T., Reiter, K., 2010. Landscape change in the Seewinkel: Comparison among Prokopp Gyula: A fertőrákosi üvegfestő-műhely és Wilfing József. =1956. 179-182., 3 kép. R. K. ism.: Élő Dezső: Sarród monográfiája. =1937. 155-156. Rácz Endre (1972.) Fertőd. Fotóalbum Bev. Marót János Corvina. 12 p., 35 t. Rácz Endre (1974.) Fertőd. Kastély. – Schloss Esterházy. Fotoalbum Bev. Marót János. Ford. Géza Eng 2. bőv. Kiad. In: Corvina. 20 p., 35 t. Rakonczay Zoltán et. al (1986) Szigetköztől az Őrségig – A Nyugat-Dunántúl védett természeti értékei Mezőgazda Kiadó p. 272. Rakonczay Zoltán Szigetköztől az Őrségig : A Nyugat-Dunántúl természeti értékei 1996 [1-100] Ramsar Convention Bureau (1997): The Ramsar Convention Manual: a Guide to the Convention on Wtlands (Ramsar, Iran, 1971). 2nd edition. Gland, Switzerland. Rapaics Raymund Magyar kertek: a kertművészet Magyarországon Budapest, 1940 Raumplanung Burgenland 1994/1. Reischl, G. et al. (2011): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2010. évi tevékenységéről. FertőHanság Nemzeti Park, Sarród, p. 91. Reischl, G. et al. (2012): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2011. évi tevékenységéről. FertőHanság Nemzeti Park, Sarród, p. 105. Results of surveys of tourists and locals in the Austrian part of the Neusiedler See / Fertő region in the framework of the MAB‐Projekt “Redesigning the Biosphere Reserve Neusiedler See” 2006 and the OMAA‐ Project “Landschaftsforschung auf ungarischer und österreichischer Seite des Neusiedler Sees” 2007/08. Révai Lexikon, 1913 (p. 440) ROBBERECHTS, Geert (szerk.) The Eszterháza Opera House – Past and Future 2006 International Opera Foundation Eszterháza, Royal Library of Belgium Rostás Péter "Was ihn Euch widrig macht, macht mir ihn wert!"A fertődi Esterházy-kastély restaurálása és enteriőrjeinek reprodukciói Budapesten és Bécsben a 19. század végén Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 231.o. Rozványiné Tombor Ilona (1961.) Néhány szó kastély-műemlékeinkről In: Műemlékvédelem V. évfolyam, 3. szám: 184-185. p. l. még: 258., 309. p. Rozsonits Géza Fertőszentmiklós rövid története és látnivalói. Fertőszentmiklós, 1992. RUDOLF trónörökös (szerk.): Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Magyarország IV. köt. 1896, Budapest Ruff Andor: Moson megyei és környékbeli népregék, mesék és mondák. Mosonmagyaróvár, 1928. Ruppert, K.L., 1971. Zur Beurteilung der Erholungsfunktion siedlungsnaher Wälder. Mitteilungen der Hessischen Landesforstverwaltung Bd. 8, 142.

194

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Ruszthy Zsolt Kisalföldi háztípusok Műemlékvédelem. 1974. 4. p. 224-240. RUSZTHY Zsolt Kisalföldi lakóháztípusok Műemlékvédelem XVIII. 1974 /224-240/ Ružicka, M., Miklos, L., 1990. Basic premises and methods in landscape ecology planning and optimization. In: Zonneveld, I.S., Forman, R.T.T. eds., Changing landscape, an ecological perspective. Springer‐Verlag: 233‐260. S. Lackovits Emőke A „szentsarok” a Fertő-menti magyar parasztszobában. Arrabona. 1994. p. 253-264. S. Lackovits Emőke A lakáskultúra a Fertő mentén 1. 1860-1930. Arrabona. 1975. p. 175-257. S. Lackovits Emőke A lakáskultúra a Fertő mentén 2. Változások a lakáskultúrában 1920-30-tól 1970-ig. Arrabona. 1977-1978. p. 279-295. S. LACKOVITS Emőke A lakáskultúra a Fertő mentén II. rész. 1977-78 Arrabona 19-20. S. LACKOVITS Emőke A lakáskultúra a Fertő mentén. I. rész. 1975 Arrabona. 17. Sallay Marianna A fertődi Eszterházy-kastély 1959 Scheiber, R. M., 2007. UNESCO ‐ Welterbe: Ausdruck eines neuen Kultur‐ und Naturverständnisses: Eine Untersuchung der landwirtschaftlichen Nutzung an den Beispielen der Kulturlandschaften Fertö ‐ Neusiedler See und Wachau. Diplomarbeit Universität für Bodenkultur, Wien. Schiefermeyer, V., 1989. Die Umwelt des Neusiedler Sees und seiner Randgebiete. Umwelt Burgenland Nr. 17, Amt der Burgenländischen Landesregierung (ed.), Eisenstadt. Schlag, G., 1981. Landwirtschaft und Landwirtschaftspolitik im Burgenland vom 1. Weltkrieg bis zur Weltwirtschaftskrise. In: Burgenländische Forschungen 70/1981. Schloss Halbturn: http://www.schlosshalbturn.com/, 10.2.2012. Schlüter, H., Weber, H., 2000/2003. Map of the Natural Vegetation of Europe. Scale 1 : 2 500 000. Münster, Landwirtschaftsverlag. Sedlmayr János (1982.): Utalás elpusztult homlokzati elemekre. In: Műemlékvédelem, XXVI. évfolyam, 4. szám: 263-275. p. Sedlmayr János (1987.) Új „kínai ház” a fertődi kastély parkjában In: Műemlékvédelem XXXI. évfolyam, 2. szám: 109-113. p. Sedlmayr János: A hidegségi körtemplom helyreállítása. In: Magyar Műemlékvédelem. XI. 245-252. p. Selmeczi Kovács Attila Egy Fertő melléki község hagyományos gazdálkodása a visszaemlékezések tükrében. Selmeczi Kovács Attila (szerk.) Lélek és élet: Ünnepi kötet S. Lackovits Emőke tiszteletére. Veszprém, 2006. p. 283-290. Selmeczi Kovács Attila Képek egy Fertő melléki község egykori életéből: Adatok Fertőendréd hagyományos gazdálkodásához. Soproni Szemle. 1977. 3. p. 256-262. Selmeczi Kovács Attila Munkaszervezet és technika az uradalmi aratásban: Adatok a Fertő melléki aratóbandák munkaeljárásaihoz. Ethnographia. 1976. 1-2. p. 174-182. Seppelt, R., Dormann, C. F., Eppnik, F. V., Lautenbach, S., Schmidt, S., 2011. A quantitative review of ecosystem service studies: approaches, shortcomings and the road ahead. Journal of Applied Ecology 48, 630‐636. Simányi Frigyes Fertőszéplak faluképi rekonstrukciós terve. Ház és ember. 3. (1985) p. 135-153. Sisa József Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon: a historizmus kora Budapest, 2007 Somfai András: a GyMS megyei mellékúthálózat fejlesztése („program ajánlat” 2002.) Somfai László Haydn ünnepségek Fertődön 1960. 87-88. Somfai lászló Joseph Haydn és közönsége Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 149.o. Sopron Tourist Info: Excursions around Sopron: http://www.soprontourist.info/en/leisure/excursions_around_sopron#In%20the%20wake%20of%20 Celts, 1.3.2012.

195

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Sopron, Pannon, 1982 (p. 171) Sopron-Fertőd Statisztikai Kistérség, Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program felülvizsgálata, Helyzetfeltárás, 2004. január Soproni Elek A kultúrsarok gondjai. Sopron, 1940. Soproni Szemle- interneten St. Martins Therme Lodge: http://www.stmartins.at/startseite.html, 10.2.2012. stadtland/AVL & VATI KHT (2003): Budapest Fertő–Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökség Kezelési Terve. World Heritage Association Fertő, Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága, Bécs/Budapest/Eisenstadt/Fertőd, p. 159. Stanners, D., Bourdeau, P. (eds.), 1995. Europe’s Environment – The Dobríš Assessment. A Report of the European Environment Agency, Copenhagen, Denmark. Statistik Austria (ed.), 2011. Tourismus in Österreich 2010 ‐ Ergebnisse der Beherbergungsstatistik, Wien. URL: http://www.statistik.at/web_de/services/publikationen/13/index.html, 8.12.2011 Steiger, D., 1996. Burgenland. Geschichte, Kultur und Wirtschaft in Biographien. Landwirtschaft. Amt der Burgenländischen Landesregierung (ed.), Edition Rötzer, Eisenstadt. STESSEL J. Sobron és Moson vármegye történelmi fördrajzához,1900 Századok 34 Stirling János Magyar renszánsz kertművészet a XVI-XVII. században1996 Storno Miksa Néhány Sopron megyei régi templomról 1940. 17-26., 10 kép Storno Miksa: A fertőbozi "Gloriett". =1943. 280-282., 3 kép. Sulyok – Kiss (2004): A magyarországi turizmus szezonalitása 2000-2004, Turizmus Bulletin X/1. Sundseth, K. (2009): Natura 2000 in the Pannonian region. Office for Officinal Publications of the European Communities, Luxembourg, pp. 11. Supper, G. 1990. Der Landschaftswandel im Seewinkel. Diplomarbeit am Institut für Raumplanung und Agrarische Operationen an der Universität für Bodenkultur, Wien. Sütő, A., 2008. Issues of territorial brands in Hungarian lakeside destinations. Presentation on the first Workshop of the Research Network on Tourism, Regional Development and Public Policy, 2‐4 April 2008 in Izmir, Turkey (Paper). URL: http://www.regional‐studies‐assoc.ac.uk/researchnetworks/ past/trdpp/apr08_papers/ Suto.pdf, 16.10.2010. Swanwick, C., 2002. Landscape Character Assessment ‐ Guidance for England and Scotland; The Countryside Agency and Scottish Natural Heritage. TEEB (ed.), 2010. TEEB ‐ The Economics of Ecosystems and Biodiversity for Local and Regional PolicyMakers. http://www.teebweb.org/ForLocalandRegionalPolicy/localandRegionalPolicyMakersChapterDrafts/ta bid/29433/Default.aspx. Szabó Attila (szerk.) Mesélő Nagycenk. Nagycenki füzetek 8. Nagycenk, 2011. Szabó Attila (szerk.) Nagycenk: a magyar Mekka: válogatás a Soproni Szemle tanulmányaiból. Nagycenki füzetek 2. Nagycenk, 2008. Szabó Attila (szerk.) Születő hagyomány, élő kultúra. Nagycenki füzetek 9. Nagycenk, 2012. Szabó Attila (szerk.) Tett és példa: jubileumi kötet. Nagycenki füzetek 10. Nagycenk, 2013. SZABÓ Attila: Nagycenk : a magyar Mekka : válogatás a Soproni Szemle tanulmányaiból 2008 Nagycenk : Simon Péter Nagycenki füzetek 205 p : ill, Megjelenés:, 2008, Lelőhely: Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr Szabó Leventéné – Körmendy János Fertő-menti falvaink. Építésügyi Szemle. 33:10. p. 289-298. Szabolcs, I. & Várallyai, Gy. (1969): Talajviszonyok a Fertő tó környékén. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, pp. 17-23. Szalai Lilla A tájfejlődés és településfejlődés kapcsolata Fertőd térségében 2001 (D 18.764) 1988 [1-100]

196

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD SZALAY Józsefné A Fertődi Építőipari Szövetkezet története: a céhes ipartól a vegyesvállalatig 1990 kézirat Szalmás Erik A fertődi kastély leírása 1858-ból. 1965. 179. SZÁNTÓ Antal: A nagycenki plébánia története, 2008 Nagycenk : Simon P. 57 p. : ill Nagycenki füzetek, Megjelenés:., 2008, Bibliogr.: p. 56. Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár Száz magyar falu könyvesháza Szefan Körner "Evviva il nostro Prence, she il mondo fa stupir!" Esteházy I. Miklós követsége II. József 1764.évi franfurti koronázásán: szertartástrend, ünnepségek, műtárgyvásárlások Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 25 o. SZEKENDI Ferenc A Hanság és a Fertő lecsapolási kísérleteinek története Magyaróvár, 1938. 36 p. SZEMERÉDINÉ Farkas Katalin: Egy monográfia folytatására ... avagy Hogyan látja Nagycenk történetének utolsó 20 évét (1980-2000) egy leendő művelődésszervező ,2000 Szakdolgozat ; Eötvös József Főiskola (Baja)53 fol. : ill. ; 30 cm, Megjegyzések, Bibliogr. : fol. 50. és a jegyzetekben Nagycenk múltja és jelene : Lelőhely: Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd Szénássy Árpád: Feszty Adolf találmánya és az Esterházy-papírgyár. =1987. 69-73., 3 kép. Gloriett Szentesi Edit Eszterháza 18. századi leírásai Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet. 165.o. Szentkuti Károly: Dr. Környei Attila nagycenki munkásságáról. =2000. 435-439. Szentmihályi Imre Történeti események tükröződése a Fertő vidéki néphagyományokban. Arrabona. 1974. p. 213-231. Szikra Éva (szerk.) Kertörökségünk- Történeti kertek Magyarországon Szikra Éva Magyar tájképi kertek Összeállította:Örsi Károly (társszerző: Kis József) in:Tájképi kertek Magyarországon Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ H.n. /Budapest/ 1996. 5-6. p. Szita Szabolcs: A Fertő kiszáradásának építészeti emléke 1872/73-ból. =1968. 70-72., 3 kép. Tárczy-Hornoch Antal: A Nagycenk melletti geofizikai obszervatórium. =1962. 193-206., 15 ábra. Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül Termorshuizen, J.W., Opdam, P., 2009. Landscape services as a bridge between landscape ecology and sustainable development. Landscape Ecology 24, 1037–1052. Thier László: Széchenyi-emlékek. =1939. 309-315. Tichy, L., 1999. Predictive modeling of the potential natural vegetation pattern in the Podyji National Park, Czech Republic. Folia Geobotanica 34, 243‐252. T.A.I. Tourismuswirtschaft.Austria.International: Pannonische Erfolgsstory als „Role‐Model“: http://www.touristaustria.at/index.php/en/austria/travel‐destinations‐ austria/2744‐pannonischeerfolgsstory‐als‐role‐model‐, 28.2.2012. Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István fertőbozi fürdője. =1960. 181-185. Timaffy László Történelmi mondák a Kisalföldről. Arrabona. 1976. p. 75-87. Tipity János Soproni kovácsoltvas-emlékek 1-4. [A 4. rész címe: Nagycenki és fertődi kovácsoltvas-emlékek.] 1984. 58-65., 1-8. kép; 144-151., 9-16. kép; 251-260., 17-25. kép.; 345-349., 26-29. kép. Tipity János: Soproni kovácsoltvas-emlékek. 1-4. [A 4. rész címe: Nagycenki és fertődi kovácsoltvas-emlékek.] =1984. 58-65., 1-8. kép; 144-151., 9-16. kép; 251-260., 17-25. kép.; 345-349., 26-29. kép. Tirászi Á., Ziener, K., Konkoly-Gyuró É., Brandenburg C., Puskás L. 2009. Landscape perception and functions in the Austro-Hungarian area of the Lake Neusiedler/Fertö. Poster presentation at the European IALE Congress. Symposium No 2. Landscape multifunctionality in the eye of the stakeholders. Salzburg, 11-15 July 2009. Tolnai, 1926 (p. 41.) Tóth Imre (szerk.) Magyarország legfontosabb arborétumai és botanikus kertjei Budapest, 2003

197

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Tóth István (1971): Pusztuló műemlékek. A fertőrákosi mithraeum. In: Műemlékvédelem. XV. évf. 4. sz. 235238. p. illusztr. Tóth István (1971.): A fertőrákosi mithraeum újkori története. In: Műemlékvédelem, XV. évfolyam, 4. szám: 235-238. p. Tóth István: A fertőrákosi Mithraeum. 1-2. =1971. 214-226., 1-6. kép; 322-334., 7-11. kép. [Fábján Lajos kiegészítése: 1972. 287.] Tourinform – Tourinform offices: http://tourinform.hu/english/tourinform, 5.3.2012. Tuba, Z., Szerdahelyi, T., Engloner, A., Nagy, J. (2007): Botanika III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Turbuly Éva ism.: Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története. =2000. 447-448. Turisztikai fejlesztések a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, a Rábaköz és Hanság területein http://fhnp.nemzetipark.gov.hu/palyazatok-nydop-211e0920090011 Tüxen, R., 1956. Die heutige potentielle natürliche Vegetation als Gegenstand der Vegetationskartierung. Angew. Pflanzensoziol. (Stolzenau) 13, 5–42. Umlandverband Frankfurt (UVF) (Hrsg.), 2000. Landschaftsplan des Umlandverbandes Frankfurt, UNESCO (ed.), 1996. Biosphärenreservate: Sevilla‐Strategie und die Internationalen Leitlinien für das Weltnetz, Bundesamt für Naturschutz, Bonn. Ungarisches Tourismusamt – Westtransdanubien: http://www.ungarn‐ tourismus.de/ungarnregionen/pannonien/westtransdanubien.html, 16.10.2010. URL: http://www.mulbo.de/download/bewert_soziooeko.pdf, 8.8.2009. VADÁSZI Erzsébet Magyar Versália 2007 Budapest : MÁG, cop. 2007 216, [6] p. : ill., főként színes ; Bibliogr.: p. [217-219.] Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár Vályi A. Magyarország leírása(1796) – Buda van Eetvelde, V., Antrop, M.S., 2005. Landscape Character Assessment in Belgium: Balancing Natural and Cultural Properties. Gent, De Belgische Geografendagen, Deel II, 347‐353. „Entwicklungsschritte im Fertő‐ Hanság. Das Besucherprogramm wird mit Fördermitteln erweitert.“ In: Nationalpark‐Zeitung Geschnatter 4/2011. „Erfolgreiches erstes Jahr. Thermenausbau im Burgenland geplant“ (online‐standard, November 4th 2010): http://derstandard.at/1288659547046/Erfolgreiches‐erstes‐Jahr‐Thermenausbau‐im‐ Varga Gábor - Juhász Miklós: A nagycenki park ismertetése. =1966. 124-134., 7 kép. Varga Kálmán Esterházy Kastélymúzeum Fertőd (vezető) Műemlékek Állami Gondnoksága h. n. 2001. p. 16. Varga Kálmán: Mária Terézia Eszterházán.Műemlékek Állami Gondnoksága, h. n. /Budapest/, 2001. p.96. Varga Kálmán: Műemlékek Állami Gondnoksága hírei. A fertődi Esterházy-kastélyról, A kastélyok korhű berendezése program eredményei.= Műemléklap. Az országos Műemlékvédelmi Hivatal Tájékoztatója.V.1-2. (2001. január-február) 27.p. Varga László (2004.) Trilakk naturit bevonatrendszer a fertődi Esterházy-kastély díszudvari homlokzatán In: Műemlékvédelem XLVIII. évfolyam, 4. szám: 267. p. Varjú Sándor Nagycenk gazdasági néprajza. Sopron - Nagycenk, 1988. Varjú Sándor: Adatok a cenki malmok életéből [1410-től]. =1966. 358-363., 3 kép. Városi Ágnes Olvasószemmel lövik le az ullant: A boszorkány elpusztítási módja a fertőendrédi néphitben. Korunk. 2005. 16:5. p. 57-61. Vasárnapi Újság- Forster Velladics Márta Apró, ámde érdekes adatok és Eszterháza Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Velladics Márta Egy apró, ámde érdekes adat Fertőd építéstörténetéhez 1996. 74-79., 1 kép.

198

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Verburg, P.H., van de Steeg, J., Veldkamp, A., and Willemen, L., 2009. From land cover change to land function dynamics: A major challenge to improve land characterization. Journal of Environmental Management 90, 1327–1335. Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága 2012. évi első ülése, Előadás a kiemelkedd Egyetemes Érték visszamenőleges meghatározás elkészítéséről, p. 5‐24. Budapest, 2012. január 24. Virág Lajos (1962.): Beszámoló jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség 1961. évi munkájáról. In: Műemlékvédelem, VI. évfolyam, 3. szám: 129-135. p. Virág Zsolt Győr-Moson-Sopron megye kastélyai és kúriái Magyar Kastélylexikon. 1–10. kötet Budapest, 2001– 2009 Virág Zsolt Magyar kastélylexikon Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; 2010. április Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő … ÉDU-KÖVIZIG 2010. Vizy László: Bezerédj István emléke (A Fővárosi Bíróság épülete és a Feszty-képek). In:emlékkönyv Bezerédj István születésének 200. évfordulóján. Az 1996. május 4-én Fertőszentmiklóson elhangzott tudományos konferencia előadásai. Szerkesztette: Rozsonits Géza. Sopron. 1996. 97-100.p. emléke Vogelwarte/Madárvárta Neusiedler See - Hanság Vuerich, L. G., Poldini, L., Feoli, E., 2001. Model for the potential natural vegetation mapping of Friuli Venezia‐ Giulia (NE Italy) and its application for a biogeographic classification of the region. Plant Biosystems 135, 319‐ 335. Wallace, K.J., 2007. Classification of ecosystem services: problems and solutions. Biological Conservation 139, 235–246. Walz, U., Berger, A., 2004. Analyse der Auswirkungen des Landschaftswandels auf die Erholungseignung. In: Strobl, J, Blaschke, T und Greisebner, G. (Hrsg.): Angewandte Geoinformatik 2004, Beiträge zum 16. AGIT‐ Symposium Salzburg 2004, S. 760‐759, Heidelberg. URL: http://www2.ioer.de/recherche/pdf/2004_walz_berger_agit.pdf, 1.11.2009. Wascher, D.M. (ed.), 2005. European Landscape Character Areas – Typologies, Cartography and Indicators for the Assessment of Sustainable Landscapes. Final Project Report as deliverable from the EU’s Accompanying Measure project European Landscape Character Assessment Initiative (ELCAI), funded under the 5th Framework Programme on Energy, Environment and Sustainable Development (4.2.2.). Willemen, L., Hein, L., van Mensvoort, M.E.F., Verburg, P.H., 2010. Space for people, plants, and livestock? Quantifying interactions among multiple landscape functions in a Dutch rural region. Ecological Indicators 10, 62–73. Willner, W., Grabherr, G. (eds.), 2007. Die Wälder und Gebüsche Österreichs. Spektrum Akademischer Verlag, Elsevier. Wohlfarth, J., 1995. Weinbau im Burgenland. In: Landwirtschaft im Burgenland. Strukturen, Probleme, Perspektiven. Berger, A. & Lang, A. (eds.). Österreichischer Agrarverlag, Klosterneuburg. Wrbka T.; Renetzeder C.; Kuttner M.; Hermann A.; Brandendurg C.; Ziener K.; Allex B.; Liebl U.; Czachs C.; Konkoly-Gyuró É.; Tirászi Á.; Balázs P.; Bacsárdi V. 2012 Biodiversity and Ecosystem Services as scientific foundation for the sustainable implementation of the Redesigned Biosphere Reserve “Neusiedler See” ISBN 978-3-7001-7289-5 Wrbka, T., Erb, K.H., Schulz, N.B., Peterseil, J., Hahn, C.O., Haberl, H., 2004. Linking pattern and process in cultural landscapes. An empirical study based on spatially explicit indicators. Land Use Policy 21, 289‐306. Wrbka, T., Szerencsits, E., Schmitzberger, I., Pühringer, M., 2000. „Satkl_200“ – Karte der Wrbka, T., Zmelik, K., Grünweiss, M., Katalog of the Upper Austrian Museen. Linz 2009 Kulturhauptstadt Europas. Verlag Bibliothek der Provinz.

199

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Wright, J., 2007. Ecological services to and from rangelands of the United States. Ecological Economics 64, 261‐ 268. Wu, J., Loucks, O.L., 1995. From Balance of Nature to Hierarchical Patch Dynamics: A Paradigm Shift in Ecology. The Quarterly Review of Biology 70, 439‐466. Wutschitz, C., 1995. Strukturen der burgenländischen Landwirtschaft. In: Landwirtschaft im Burgenland. Strukturen, Probleme, Perspektiven. Berger, A. & Lang, A. (eds.). Österreichischer Agrarverlag, Klosterneuburg. www.birdlife.org www.fertod.hu www.ferto-hansag.hu www.fertort.hu www.fertoszentmiklos.hu www.fertotaj.hu, www.fertorakositurista.hu www.fvsz.eu/index.php? page=oldal8id=44 www.geo.kvvm.hu/tir/ www.gysev.hu/portal/page… www.historicgarden.net (Kollányi László szerkesztésében) www.iba.mme.hu www.jogtar.hu www.mme.hu www.mohosz.hu www.nagycenk.hu www.natura2000.eea.europa.eu www.natura2000.hu www.nebih.gov.hu www.ramsar.hu www.ramsar.org www.sarrod.hu www.sopronihegyseg.hu www.taegrt.hu www.termeszetvedelem.hu www.unesco.org www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184230 www.vvt.gau.hu www.wigipedia.hu XXII. Országos Műemléki Konferencia : a történeti város és vidéke : Sopron, 2004. április 14-17. / [kiad. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata], ca. 2005 Zádor Alfréd A Fertő táj múltja és jövője 1975. 321-337., 3 térk., 3 kép. Zádor Alfréd: A balfi gyógy- és ásványvíz hasznosítása. =1978. 40-53., 3 térk., 2 kép. [Fábján Lajos hozzászólása: 1979. 75.] Zádor Anna Az angolkert Magyarországon

200

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Zampieri, M., Lionello, P., 2010. Simple statistical approach for computing land cover types and potential natural vegetation. Climate Research 41, 205‐220. Zech, S., Korner, I., 2003. Welterbe Kulturlandschaft Fertő / Neusiedlersee: Managementplan. Wien: stadtland/AVL. Zerbe, S., 1998. Potential natural vegetation: Validity and applicability in landscape planning and nature conservation. Applied Vegetation Science 1, 165‐172. Ziener, K. 2005. Auf dem Weg zu einer regionalen und vorausschauenden Konfliktstrategie für Nationalparke und Biosphärenreservate: Sechs Regionen unter die Lupe genommen (Klagenfurter Geographische Schriften, Heft 25) Klagenfurt, 290 Seiten. Ziener, K., 2003. Das Konfliktfeld Erholungsnutzung – Naturschutz in Nationalparken Zöldelületgazdálkodás- BCE Zweckverband Großraum Braunschweig (ed.), 2008a. Regionales Raumordnungsprogramm für den Großraum Braunschweig 2008. Beschreibende Darstellung, Braunschweig. URL: http://www.zgb.de/barrierefrei/misc/downloads/RROP2008_Beschreibende Darstellung.pdf, 2.11.2009. Zweckverband Großraum Braunschweig (ed.), 2008b. Regionales Raumordnungsprogramm für den Großraum Braunschweig 2008 – Begründung, Braunschweig. URL: http://www.zgb.de/barrierefrei/misc/downloads/RROP2008_Begr%FCndung.pdf, 2.11.2009.

201


KONZULTÁCIÓK, EGYEZTETÉSEK A MAD KÉSZÍTÉS IDŐSZAKÁBAN Előzetes jelentés a Fertőtáj vö. helyszín - MAD és KET minőségbiztosítási csapat + facilitátor és a PESTTERV Kft, mint készítői Team munkatársai részvételével 2013. december 19-én a Vállalkozó hivatali helyiségében megtartott egyeztetéséről Az egyeztetésről a Vállalkozó emlékeztetőt készít, amelyez minden résztevőhöz eljuttat, ebben szerepelni fog a résztvevők listája is. A konzulensi körben mindenki jelen volt, illetve Nemes Gusztáv (mint konzulens és facilitátor) képviseletében Varga Ágnes (Rural Bt). A megbeszélés első szakaszában a Vállalkozó nevében Schuchmann Péter reagált konzulenseknek az ajánlattételi anyagukkal kapcsolatosan megfogalmazott véleményezésére. Megköszönte az értékes észrevételeket és javaslatokat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy annak az anyagnak az átdolgozása értelemszerűen nem feladat, az észrevételeket és információkat a MAD és a KET készítése során veszik figyelembe. A továbbiakban szó esett a MAD készítése idején esedékes egyeztetések időpontjáról és lehetséges helyszíneiről. Az időpontokat 2014. január első és második harmadában határozták meg, a napra és órára vonatkozó pontosítás folyamatban van, illetve még további egyeztetések tárgya. A helyszínekre vonatkozóan számos lehetőség merült fel (a PESTTERV, illetve a helyszínen a NP sarródi központja, Soproni Egyetem, stb.). A kiválasztásuk ugyancsak további egyeztetés tárgya – a facilitátorral együttműködve, a maximális részvétel elérését tekintve elsődleges célnak. A PESTTERV beszámolt a már megtett lépésekről, a folyamatban lévő munka előrehaladásáról: - Kiosztották a feladatot a pályázatukban megjelölttel azonos munkatársaik között; - Elkészült – és átadták ez alkalommal – egy bár még természetesen csak előzetes, de már nagyon egyrészletes TARTALOMJEGYZÉK, a munkamegosztásra vonatkozó jelölésekkel; - Térképlista készült, és a már összegyűjtött térképeket be is mutatták (Kollányi László), ezek között érdekes új színfolt (a tájkarakterek egyik bázis-meghatározó elemeként) a talajtípusok térképre-vitele; - Átfogó anyaggyűjtés keretében a helyszínre vonatkozó, vagy azzal összefüggő minden lehetséges adatot felkutatnak, amelynek érdekében több szervezettel működnek együtt (Világörökség Gondnokság - az Egyesület; Lechner Lajos tudásközpont, stb.); - a Fertős-hansági NP készíti az NP kezelési tervét (!) – későbbi befejezési határidővel, az összehangolás komoly kihívásként jelentkezhet; - Ugyancsak elkészült az egyeztetésekre vonatkozó előzetes ütemterv (átadták); - bekérték az összes vonatkozó rendezési-szabályozási terveket (kérdés, mikorra fogják megkapni…)

202


Az alábbi kérdésekben szükséges, és ezért kérik a Megbízó – a Forster Központ) – intézkedését: - az osztrák partnerrel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás terén, már január (!) hónapban; - a terület lehatárolása terén észlelt kisebb bizonytalanságok egyértelmű tisztázása (hrsz. azonosítással) – ezt kérik mielőbb megküldeni; - a teljes terület Történeti Tájjá nyilvánításának lehetőségéről, szándékáról, esélyeiről és legfőképp időbeli kifutásáról kérnek információt; Koordinátori kérésre - bár a megbízás szerinti tartalomban így külön nem szerepel – külön is számba veszik és bemutatják a KEÉ-t hordozó attribútumokat; - örömmel tudomásul veszik, hogy a dokumentum külalakjában a szerkesztés eltérhet a korábban rögzítettől (a tokaji mintával összhangban papír-takarékosabb lesz); - megvizsgálják, hogy van-e védelemmel le nem fedett terület (a Vötv. módosítást is tekintetbe véve); Konkoly Gyúró Éva tájékoztatta a jelenlévőket, hogy egy közelmúltban tartott szakmai egyeztetés keretében tudására jutott, hogy a legmagasabb kormányzati vezetés szintjén előkészületben van a Fertőtáj és Nagycenk területre, mint kiemelt fejlesztési területre vonatkozó kormányzati döntés; amely döntés előkészítőinek sajnos nem volt tudomásuk a kezelési terv készítéséről… Ennek kapcsán (is) megemlítette a PESTTERV, hogy bekérték a NP 2014-2020 időszakra készülő/készített projekt-tervezeteinek listáját, ami bizonyára összefüggésben lehet az előző fejlesztési szándékkal. Az egyeztetésben résztvevők egybehangzó álláspontja, hogy a fejlesztésben rejlő lehetőségeket ki kell használni a terület egészét illetően a közvetlen fejlesztési célok mellett a megőrzési, és nem utolsó sorban a rehabilitációs célok és feladatok megvalósítására is. Az időzítés ugyanakkor komoly kihívást jelent, hiszen a kezelési terv megjelenésekor a fejlesztési programok/projektek várhatóan már el lesznek döntve, ezért egyeztetések mielőbbi lefolytatása szükséges, elsősorban pl. Firtl Mátyással, mint illetékes képviselővel. Tájékozódni szükséges a tervezett fejlesztési lehetőségek (pl. turizmus területén) megalapozására a Győri Egyetemen és esetleg más műhelyekben a közelmúltban készített vagy akár jelenleg készülő anyagokra vonatkozóan is. Különlegesen fontosak lehetnek az önkormányzatokkal lefolytatott „munkaközi” egyeztetések is (lásd: települések „vízparti” ambíciói!)! Sopron megyei város sajátos, sajátosan fontos helyzetét feltétlenül figyelembe kell venni. Néhány további részletkérdés is felmerült: pl. a veszélyeztetettségnél a tó vízszintjének garantálása, a vízgazdálkodás különleges fontossága; a klímaváltozás lehetséges hatásai, illetve hogy mindezeket csak világörökségi területnél jelentősen tágabb összefüggésekben lehet vizsgálni – és kezelni. A „helyszín tudósainak” lehető legszélesebb körű bevonása (egyetemeken keresztül pl.); annak célzott megfogalmazása az egyes egyeztetésekre, hogy ez az egész kezelési terv miért (lehet) jó, azaz az adott körben milyen előnye származhat belőle az érintetteknek? Budapest, 2014. december 19. Fejérdy Tamás koordinátor

203


ELŐREHALADÁS JELENTÉS (2013. december 19- 2014. január 10)

1. A tervezői, szakértői munka előrehaladása 1.1. A szakértők közreműködésével elkészültek részfejezeteik tartalmi vázlatai (a fő tématerületek vonatkozásában) valamint a téma feldolgozásához felhasznált, illetve feldolgozni tervezett irodalmak (források) jegyzéke. (Mellékelve a jelentéshez.) 1.2. Elkészültek az első fejezetek (részanyagok) munkaközi formában vízgazdálkodás és közlekedés vonatkozásában, amelyek további szerkesztett formában a MAD részét fogják képezni. 1.3. A konzorcium tagjai és a szakértők közötti konzultációk folyamatosak, 2014. január 8-án megtörtént a műemlékvédelmi és építészeti örökségvédelmi területen dolgozó szakértők és tervezők munkaegyeztető megbeszélése. 1.3. Folyamatban vannak azok a megbeszélések, amelyek a MAD elkészítését szolgálják.  

2014. január 10-én Nagycenken, 2014. január 14-én pedig Fertődön (mindkét helyszínen a kastélyban) kerül sor elsősorban műemlékvédelmi kérdésekben egyeztetésre.

1.4. Győrben az Állami Főépítészi Irodán folyamatban van (és január 17-ig befejeződik) a hatályos településrendezési (szerkezeti és szabályozási) tervek MAD megalapozása érdekében történő feldolgozásai. 2. Az egyeztetések, a tervezést segítő megállapodások előrehaladása 2.1. Megállapodás született a tervezői konzorcium és a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság között az együttműködés kereteiről (részletes feladatterv alapján) 1.2. Megállapodás született a Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a tervező konzorcium között a Központ szakértőinek (Szabadics Anita és Máté Zsuzsanna) személyes közreműködéséről a kezelési terv megalapozásában és kidolgozásában. 2.3. Megtörtént a kapcsolatfelvétel a térség országgyűlési képviselőjével Firtl Mátyás úrral a térségben párhuzamosan folyó tervezések összehangolása érdekében. Ennek eredményeként:  



A 2014. január 13-17 közötti héten Sopronban személyes egyeztetésre kerül sor Firtl Mátyás képviselő úrral és az Ő szervezésében Dr. Fodor Tamás polgármester úrral valamint a kistérség képviselőjével. Közösen kerül meghatározásra a világörökségi területen érintett települési önkormányzatokkal, polgármesterekkel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás módja. (Az egyeztetések - a korábban tervezettől eltérően - Sopronban a városházán kerülnek sorra.) Az első egyeztetési (tájékoztató) kör előre láthatóan 2014.január 20-24 között kerül megrendezésre délelőtt az önkormányzatok, délután a szakmai és a civil szféra részvételével.

Budapest, 2014. január 10. Összeállította: Schuchmann Péter

204


205


ELŐREHALADÁS JELENTÉS (2014 január 10- 2014.január 30)

1. A tervezői, szakértői munka előrehaladása 1.1. 2014. január 27-re elkészültek a helyzetfeltáró, helyzetértékelő munkarészek tervezői, szakértői változatai, azok felhasználásával megkezdődött a MAD dokumentáció szerkesztése 1.2. A Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása beépült a MAD tervezetébe 1.3. Megkezdődött az ICOMOS-IUCN tanácsadó misszió jelentésének feldolgozása a MAD dokumentációba való felhasználás érdekében (Taschner Tamás által megküldött dokumentum figyelembevételével). 1.4. A tervező 2014. január 31-én a Forster Központ által delegált szakértőknek megküldi a MAD dokumentum munkaközi, első tervezői változatát annak érdekében, hogy megkezdődhessen annak értékelése. 2. Az egyeztetések, a tervezést segítő megállapodások előrehaladása 2.1. 2014. január 23-án délelőtt Sopron megyei jogú város polgármesteri hivatalában sor került a települési önkormányzatokkal való első egyeztetésre a helyi önkormányzatok, a Forster Központ által delegált szakértők és a tervezők részvételével. 2.2. 2014. január 23-án délután Sopron megyei jogú város polgármesteri hivatal kistermében sor került a térségi társadalom civil szervezeteivel és vállalkozóval való első találkozóra a meghívottak, a Forster Központ által delegált szakértők és a tervezők részvételével. 2.3. Mindkét egyeztetés emlékeztetője elkészült és 2014. január 30-án e-mailen megküldésre került mindazok számára akik meghívást kaptak a rendezvényekre, illetve akik részt vettek az egyeztetéseken. 2.4. Kapcsolatfelvétel és egyeztetés történt az EDUVIZIG képviselőivel (Pannonhalmi Miklós szakértővel és Sütheő László műszaki igazgató helyettessel) a VIZIG által a Fertő tóra (és térségére) készülő vízgazdálkodási stratégia és a világörökségi kezelési terv közötti kapcsolat és összhang biztosítása érdekében. (Az EDUVIZIG 2014. január 30-án megküldte Fertő tó Stratégia tanulmány rövid összefoglalóját és a határvizekre vonatkozó magyar-osztrák Egyezményt, amely felhasználásra kerül a MAD kidolgozása során) A tervek összehangolására a KET készítése szakaszában kerül majd sor.

Budapest, 2014. január 31. Összeállította: Schuchmann Péter

206


207


208


209

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD EMLÉKEZTETŐ FERTŐ KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KEZELÉSI TERV /MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ/ TÁJÉKOZTATÓ, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS TELEPÜLÉSI POLGÁRMESTERI TANÁCSKOZÁSÁRÓL Sopron MJV, Városháza tanácsterme, 2014-01-23. (10.00 – 12.20)

Meghívót kaptak:     

a világörökségi helyszínen és védőövezetében érintett települések (Sopron, Fertőrákos, Nagycenk, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok Hegykő, Fertőszéplak, Fertőd és Sarród) polgármesterei, Firtl Mátyás, a térség országgyűlési képviselője, a kezelési tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértők, a minőségbiztosítást végző team tagjai, a Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület titkára (szóbeli meghívással) valamint a tervezői konzorcium képviselői.

Jelen voltak: a mellékelt jelenléti ív szerint Az egyeztetés céljai: 

A térségben érintett polgármesterek tájékoztatása o a világörökségi kezelési terv világörökségi törvény által meghatározott céljairól, a vonatkozó kormányrendelet által elvárt tartalmáról, o a tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ szakértői köréről és a tervet készítő tervezői konzorcium összetételéről, a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás módjáról, o az új kezelési terv kidolgozási és egyeztetési szakaszairól, azok időbeli ütemezéséről.



A települési önkormányzatok világörökségi védelemmel is összefüggő terveinek, a helyi szereplők érdekeinek, világörökségi védelemhez kapcsolódó törekvéseinek feltárása, megismerése.



A világörökségi kezelési terv kidolgozásával párhuzamosan folyó, - a 2014-2020 közötti időszak terveit, programjait Győr Sopron Moson megyében, a megye térségeiben, illetve Sopron megyei jogú városban meghatározó – területfejlesztési tervezéssel való összhang biztosításának előkészítése. Dr. Fodor Tamás, Sopron Város Polgármestere köszöntötte a megjelenteket – a körzet Országgyűlési Képviselőjét, a Fertő menti települések Polgármestereit, a Forster Intézet Képviselőit, a Tervező Konzorcium Képviselőit és Szakértőit - és átadta a szót Firtl Mátyásnak, a körzet országgyűlési képviselőjének.

210


Firtl Mátyás, Országgyűlési Képviselő megnyitotta a tanácskozást. Megnyitójában hangsúlyozta a Fertő kultúrtáj, illetve a kultúrtájra készülő kezelési terv jelentőségét, hivatkozva a 2013. évi nyári Fertődi kihelyezett kormányülésre. A Kormány szándékaival egybeesik a Fertő térség fejlesztése, különösen a természeti – táji – kulturális adottságainak megfelelő idegenforgalmi fejlesztése. Külön említi Balf, Nagycenk és a Fertőpart fejlesztését, valamint kormányzati program szinten is előirányzott anyagi lehetőségeket, illetve a védelmi előírások által korlátozott települések sajátos helyzetét. Dr. Fodor Tamás Sopron város és környékének legfontosabb fejlesztési célkitűzéseiről, a 2014-20-as tervezési időszak fókuszpontjairól beszélt, vetítettképes előadásának keretében. A soproni településfejlesztési koncepción és integrált városfejlesztési stratégián alapuló, fő hangsúlyokat, Sopron környékének vonatkozásában: Turizmusfejlesztés/Vizitelep, vitorlásközpont; Barlangszínház; Pán-Európai Fesztivál központ, Balfi rehabilitációs és rekreációs központ; Fertődi zenei képzési központ; Műszaki infrastruktúra fejlesztés/útépítések. Az ismertető előadás legfontosabb elemeit az alábbi képek illusztrálják:

A TFK alapja, az EU tematikus célkitűzései

Prioritás lista

Turizmusfejlesztés/rekreációs-rehabilitációs központ

211

Turizmusfejlesztés/Fertő Vizitelep


Pán-EU -Fesztivál központ

Infrastrukturális fejlesztések/M85, kerékpárút

Nemes Gusztáv – a munka Forster által felkért facilitátora - a bemutatkozik és ismerteti a tanácskozás további tervezett, menetrendjét. Tervezési folyamatoknál gyakran elsikkad a társadalmi egyeztetési folyamat, és a helyi szereplők többsége csak akkor találkozik a tervvel, szabályozással, amikor kifüggesztésre kerül, vagy amikor már nem lehet rajta változtatni. Ennek általában három következménye van: 1. 2. 3.

a helyiek érdekei, törekvései nincsenek kimaradhatnak a tervből még ha benne is vannak, a helyiek nem érzik a magukénak a tervet, felülről rakták rájuk; Nagyon kevés valósul meg abból, amit a tervező elképzelt, mert a terveket végső soron a helyi emberek, közösségek valósítják meg. A Forster központ arra törekszik, hogy ez most ne így legyen. Ennek érdekében: 1. 2.

Nagyon nagy körültekintéssel választotta ki a tervezőt Felállított egy minőségbiztosítási csapatot, amiben szakértők kísérik figyelemmel a tervezés folyamatát, folyamatosan segítve és ellenőrizve a tervező munkáját. 3. Az egyik szakértő feladata, hogy figyelemmel kísérje és aktívan segítse a társadalmi egyeztetési folyamatot és elérje, hogy a tervezés a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett tudjon lezajlani. A társadalmi egyeztetés folyamata, céljai: 1.

Szeretnénk bevonni az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a civil szervezeteket, gyakorlatilag minden olyan fontos szereplőt, akinek az életére, gazdasági lehetőségeire jelentős befolyással lehet a tervezési folyamat és annak végeredménye. 2. Szeretnénk teret biztosítani arra, hogy a tervben megjelenhessenek a helyi igények, elképzelések, természetesen az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével. 3. Szeretnénk érintkezési felületet biztosítani ahhoz, hogy a tervező és a helyi szereplők találkozzanak, beszélgessenek, hogy minél több értékes információ eljusson a tervezőhöz. 4. A tervezési folyamat elindíthatja a társadalmi párbeszédet különböző szereplők, szektorok között és segíthet az esetleges konfliktusok érdekellentétek megoldásában, kommunikáció hiányából adódó problémák megoldásában. Ezért vagyunk most itt, a települési vezetőkkel, majd délután civilekkel, vállalkozókkal találkozunk, és az egész tervezési folyamat során 6-8 ilyen és ehhez hasonló egyeztetést kezdeményezünk. A fórumokról mindig részletes emlékeztető vagy jegyzőkönyv készül, amit minden résztvevő megkap. A jelenlévőktől őszinteséget, támogatást, pozitív fogadtatást és hozzáállást várunk és azt is, hogy vigyék el a tervezési folyamat hírét minél több helyre, segítsenek megtalálni, bekapcsolni azokat a szereplőket is akik most még nincsenek itt.  

Világörökség kezelés kereteinek bemutatása (Különböző szereplők pl.: Gondnokság, Programiroda szerepe; Miben segít a Világörökség státusz, miben nem; stb.) Kezelési terv bemutatása (Terv célja; Hatása a területre -mit várhatunk tőle, mit nem-; Tartalma; stb.)

212


Tervkészítés folyamata (Milyen lépésekben készül el a terv; Kik vesznek részt benne; Társadalmi egyeztetések szerepe; Résztvevők hogyan tudnak kapcsolódni a folyamathoz; stb.) Az információátadás mellett fontosnak tartjuk, hogy a résztvevők azzal a tapasztalattal távozzanak, hogy érdemben tudtak hozzászólni a témához, részt venni a tervkészítésben – érdemes akkor is eljönniük, mikor már konkrét szakmai anyagok megvitatása zajlik. Ezért javasoljuk, hogy minden alkalommal legalább 1-1, a résztvevők és a Tervező számára is releváns kérdéskör kerüljön megvitatásra.

Dr. Konkolyné-Gyúró Éva szavai a programról a Forster központ – távollétében Dr Fejérdy Tamás – képviseletében – megalapozó jellgű előadást tart a kultúrtáj kategória és világörökségi védettség jelentőségéről a térségben, - hivatkozva a Fertő Világörökségi Egyesület 2013. évi nagycenki évzáró – évértékelő ülésén elhangzottakra is. -

Előadásában részletesen kitért az alábbiakra: melyek a legfontosabb előzmények, mi vezetett a mai napig? világörökséghez kötődő pozitív és negatív érzelmek  a világörökségből, a védettségből származó előnyökre, az identitás formálásra, a büszkeségre kellene helyezni a hangsúlyt, lehetőség egy jobb kommunikációra a települések, a városok és a falvak között jelentősége az identitásformálásban, a „vidékfejlesztésben” – amely valójában területfejlesztés, a város és vidékének egységes szemléletű fejlesztése (Erdei Ferencre hivatkozva) az európai tájegyezmény alapján a kultúrtáj fogalmának ismertetése, a védett kultúrtáj jelentőségének megközelítése, tudatosítása a kezelési terv egy akcióterv, cselekvési terv, amely a rendezési tervekkel is összefügg ismerteti a tervezés ütemezését és kéri a jelenlévők támogatását a tervezéshez.

Nemes Gusztáv felkéri a megjelenteket, hogy 1-1 mondatban mutatkozzanak be, és felvezető jelleggel ismertessék, miért tartják fontosnak, mit várnak’ a mai tanácskozástól. A települések Polgármesterei néhány mondatban eleget tettek a kérésnek (téma felvetéseiket az emlékeztető utolsó blokkja foglalja össze, együtt a részletes észrevételekkel), majd a tervezői – szakértői csapat megjelent tagjai is bemutatkoztak 1-1 mondatban. Schuchmann Péter – a PESTTERV Kft, Corvinus Egyetem alkotta tervező konzorcium képviseletében – vetítettképes előadást tart, a tervezés menetéről és tartalmáról. Előadásában kitért a terv két főfejezetének a megalapozó dokumentációnak (MAD) és a kezelési tervnek a (KET) jogszabályilag előírt tartalmára, elkészítési és egyeztetési folyamatára, valamint a KET kormányrendelettel való elfogadásából eredő lehetőségekre és kötelezettségekre. AZ ELŐADÁS KIVONATÁT, LEGFONTOSABB DIÁIT AZ EMLÉKEZTETŐ MELLÉKLETE TARTALMAZZA! Felkérte a jelenlévőket, elsősorban a Fertő menti települések Polgármestereit, hogy szóljanak hozzá és hozzászólásukban térjenek ki a védettséggel összefüggő települési előnyök, lehetőségek ismertetésére, de ne hallgassák el problémáikat, a védettségből eredő konfliktusok ismertetését sem.

213

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Nemes Gusztáv megköszönte a felvezető előadásokat és átadta a szót a polgármestereknek.

Kóbor Attila, Fertőszéplak polgármestere: - egyetért a turizmus megcélzásával - meglévő, mostani erőforrásokat fel kell használni - világörökség és NP olyan mintha elbeszélnének egymás mellett - osztrák együttműködés nem működik - fontos a bioszféra fennmaradása, de ez sok pénzbe kerül,  támogatást nem remélhetnek rá, a területnek kell kigazdálkodni  turizmusból lehet (ez az osztrák oldalon erős) - Világörökségi Egyesületbe be kell vonni a NP képviselőit és a közszolgáltatók képviselőit - helyi döntések helyben szülessenek, - a tervtanács lehetne helyben? Szigeti István, Hegykő polgármestere:  települések egy része ketté van vágva a NP határ által  harcoltak a világörökségi címért, azt meg is kapták  épületekre vonatkozó szabályokat meg kellene alkotni  legyenek a KET-ben az építészetre vonatkozó szabályozások is Nemes Gusztáv: összegzi a fő pontokat, amelyek eddig előjöttek:  Világörökségi Tervtanács és NP közötti együttműködés elősegítése  Osztrák oldallal történő együttműködés erősítése  helyi döntés legyen a helyi dolgokat illetően  Világörökségi terület, NP területének lehatárolási kérdései  Épületekkel, építészettel kapcsolatos kérdések felvetése Horváth Attila Fertőhomok polgármestere  a nemzeti parki védettséget követően egy plusszt adott a világörökségi védettség, ebben jelentős szerepe van a Világörökségi Egyesületnek  Fertő tóval kapcsolatos rendezés eredményei és problémái Baltigh Márta, Fertőrákos polgármestere:  Felhívja a figyelmet a jól működő Világörökségi Egyesületre, vonják be őket az előzetes tervekbe Kocsis Ferenc, Fertőd polgármestere:  itt a települések egy cipőben járnak, a térség zászlóshajója Sopron,  tervtanács Győrben van, pedig helyben kellene hozni a döntéseket  az egyesületi munkát szintén jónak és fontosnak tartja  Eszterháza, kastély környezetének beépítési problémái, az elkerülő út kérdése – településszerkezeti probléma  szálláshelyek, üdülési szerepe, nem kidolgozott, ez a mostani KET hatással lehet erre  megújuló energia témaköre, napenergia hasznosítás, szélkerék telepítés lehetősége? Csorna János, Nagycenk polgármestere: o 6 fenntartó érdekelt a nagycenki fő idegenforgalmi létesítményekben (Kastély: múzeum, hotel, lovarda; hársfasor, Széchenyi Kripta, Múzeumvasút) o jó lenne, hogy akik Sopronba és Fertődre mennek azok eljutnának Nagycenkre is, és viszont

214

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD o

megkeresésére a Nemzetgazdasági Terv. Hivatal már készített egy Széchényi Holding létrehozásáról tervet  ezt át is tudja adni o további információk átadására is fontosak a további személyes találkozók. Taschner Tamás, Világörökségi Egyesület titkára o KET érvényesítésében és megvalósításában kiemelkedő szerepet kapnak o Kérdések: Mi az a többlet, amit a világörökség ad az önök településének? Milyen korlátokat jelent? Hogy lehet jobban együttműködni? Firtl Mátyás, Ogy. Képviselő: o Ezen a fórumon is szóvá kell tenni, hogy elveszik Fertőd sportpályáját – (állami) megoldást igénylő probléma! o 8526-os út problémája: az út állapota és szennyezés: természet- és környezetvédelmi probléma! o Körültekintően kell meghatározni az M85-ös tervezett gyorsforgalmi út Fertő térségi kapcsolódási pontjait is o hogyan lehet egy település életképes, ami agyon van szabályozva, hisz a szabályozások miatt képtelenség bármit odavinni, ami a falu gazdaságát éltetné? Szigethi István Hegykő:  koncentráljunk a fejlesztési lehetőségekre, a turizmusfejlesztésre, - a fő irány az „élni és élni hagyni” legyen  megszenvedték a korlátozásokat, a jövőben ezekkel kapcsolatban kicsit körültekintőbbnek kellene lenni  hegykői zöldségtermelő területeket elvitte a NP, ezzel egy helyi termelési hagyomány és megélhetési lehetőség szűnt meg,  Hegykő egy része most is a világörökség része, a többi nem véletlenül nem az, de nem is kell, hogy az legyen, akkor arra is kiterjednének a korlátozások, - a védettség ne legyen kiterjesztve  Fertő tó megközelíthetőségét kellene rendezni (nagyobb mértékben lehetővé tenni) a településről,  Szeretné, ha ránézhetnének a tervre és véleményezhetnék mielőtt véglegesítik. Hová lehet elküldeni a véleményeket? Baltigh Márta, Fertőrákos:  szoros határidőket látva  mikor és hogyan tudnak véleményt mondani az anyagról? Válasz: jelenleg a helyzetelemzés zajlik, márciusban lesznek településenkénti egyeztetések. Sajnálatos, hogy 3 település (Sarród, Fertőboz, Hidegség) képviselője nincs jelen, de velük is szükséges az egyeztetés. Horváth Attila polgármester  fertő tavi vízhasználat konfliktusai, a települések hátrányos helyzete,- a kotort fertői (nádas-) csatornákat lehessen intenzívebben csónakkal használni, ez a csatornák fenntartásához is hozzájárulna  NATURA 2000 területek erős korlátozásai további hátrányokat okoznak,- a szélkerék telepítés korlátozása. Kocsis Ferenc, Fertőd:  Eszterházy kastély további sorsának ügye: a focipálya terület felhasználása, a szállodaépítések és a kastély látványvédelme,  a kastély főkapuja előtt közvetlenül elhaladó út kérdése megoldást kíván, elkerülőút Fertőszentmiklós felé  szélkerekek a világörökség területén? Csökkentett magassággal való telepítés lehetősége? Kóbor Attila, Fertőszéplak polgármestere:  8626-os út problémája az egész Fertő parti úton súlyos

215


Javaslata: a tervezőknek küldjék el a saját stratégiájukat, terveiket a polgármesterek, hogy azok ismeretében lehessen tovább tervezni! Körmendy János, Forster Intézet, kulturális örökségvédelmi konzulens:  A tervtanács visszahozatalának lehetősége Fertődre, ennek pozitív hatásaival (megjelenés!)  Fertőboz: kerékpárút a járdán megy, - balesetveszélyes!  Településeknek egymásra épülő élménysort kellene nyújtaniuk (pl. a volt Széchenyi birtok települései: Fertőboz - Nagycenk – Hidegség). Schuchmann Péter, tervező:     

Szakértői lezárás után a MAD-ot az önkormányzatok meg fogják kapni és a tervezők várják a visszaigazolást Nemcsak a tények, hanem a hangsúlyok is fontosak a KET készítés során, azok helyben derülnek ki. MAD-ot követi a KET kidolgozása, ennek során figyelembe kell venni a helyi kéréseket és jogos igényeket. Natura2000-be nincs beleszólásuk, csak a problémát tudják felvetni. A következő személyes találkozásig írásban is szívesen veszik, várják a települések jelzéseit.

216


EMLÉKEZTETŐ A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi helyszínre és védőövezetére vonatkozó új kezelési terv készítése tárgyában 2014. január 23-án délután Sopron megyei jogú város Polgármesteri Hivatala kistermében tartott tájékoztatóról és munkaindító egyeztetésről. Meghívót kaptak: 

  

a világörökségi helyszínen és védőövezetében érintett települések civil szervezeteinek képviselői, helyi vállalkozók és a helyi társadalmak véleményformáló személyiségei (az emlékeztető 1. számú mellékletében mellékelt címlista szerint), a kezelési tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértői, a minőségbiztosítást végző team tagjai, a Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület titkára (szóbeli meghívás) valamint a tervezői konzorcium képviselői.

Jelen voltak: a mellékelt jelenléti ív szerint Az egyeztetés céljai voltak: 



A térségben érintett civil szervezetek, a világörökségi védelemhez is kapcsolódó helyi vállalkozók, valamint a meghatározó véleményformáló személyiségek tájékoztatása: o az új világörökségi kezelési terv 2011-ben elfogadott világörökségi törvény szerint meghatározott céljairól, elvárt tartalmáról, o a tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ szakértői kör illetve a tervet készítő tervezői konzorcium összetételéről, a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás módjáról, o az új kezelési terv kidolgozása és egyeztetése szakaszairól, azok tervezett időbeli ütemezéséről. A helyi szereplők érdekeinek, világörökségi védelemhez kapcsolódó törekvéseinek feltárása, megismerése. x

x

x

A tájékoztató és egyeztetés résztvevőit dr. Nemes Gusztáv az új világörökségi kezelési tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértő, a minőségbiztosítást végző team tagja, facilitátor köszöntötte. (A szakértői teamban dr. Nemes Gusztáv feladata, hogy figyelemmel kísérve és aktívan segítve a társadalmi egyeztetési folyamatot elérje, hogy a tervezés a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett tudjon lezajlani.)

dr. Nemes Gusztáv elmondta, hogy a tervezési folyamatoknál gyakran elsikkad a társadalmi egyeztetés és a helyi szereplők többsége csak akkor találkozik a tervvel, szabályozással, amikor kifüggesztésre kerül, vagy amikor már nem lehet rajta változtatni. Ennek általában három következménye van: A helyiek érdekei, törekvései kimaradhatnak a tervből, de ha benne is vannak, a helyiek nem érzik a magukénak azt a tervet, amit felülről rakták rájuk. Ennek következtében nagyon kevés valósul meg abból, amit a tervező elképzelt, mert a terveket végső soron a helyi emberek, közösségek valósítják meg.

217

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A Forster Központ arra törekszik, hogy a Fertző világörökségi kezelési tervvel ez ne így legyen. Ennek érdekében: nagy körültekintéssel választotta ki a tervezőt és felállított egy minőségbiztosítási csapatot, amiben szakértők kísérik figyelemmel a tervezés folyamatát, folyamatosan segítve és ellenőrizve a tervező munkáját. Elmondta, hogy a helyi érdekeket és szempontokat is figyelembe vevő új kezelési terv kidolgozása érdekében: 1. Szeretnék bevonni az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a civil szervezeteket, gyakorlatilag minden olyan fontos szereplőt, akinek az életére, gazdasági lehetőségeire jelentős befolyással lehet a tervezési folyamat és annak végeredménye. 2. Szeretnének teret biztosítani arra, hogy a tervben megjelenhessenek a helyi igények, elképzelések, természetesen az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével. 3. Szeretnének érintkezési felületet biztosítani ahhoz, hogy a tervező és a helyi szereplők találkozzanak, beszélgessenek, hogy minél több értékes információ eljusson a tervezőhöz. A tervezési folyamat elindíthatja a társadalmi párbeszédet különböző szereplők, szektorok között és segíthet az esetleges konfliktusok érdekellentétek megoldásában, kommunikáció hiányából adódó problémák megoldásában. Az egész tervezési folyamat során 6-8 ilyen és ehhez hasonló egyeztetésre fog sor kerülni. A fórumokról mindig részletes emlékeztető amit minden résztvevő megkap. Elmondta, hogy a résztvevőktől őszinteséget, támogatást, pozitív fogadtatást és hozzáállást várnak úgy a szakértői mint a tervezői team tagjai és azt, hogy vigyék el a tervezési folyamat hírét minél több helyre, segítsenek megtalálni, bekapcsolni azokat a szereplőket is akik most még nincsenek itt. dr. Nemes Gusztáv bevezetőjét a résztvevők kölcsönös bemutatkozása követte. Ezt követően Dr. Konkoly Gyúró Éva tájépítész, egyetemi tanár (a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértő, a minőségbiztosítást végző team tagja) szólt      

a világörökségi védelem jelentőségéről, a védettségi státusról, mint lehetőségről a térség további fejlesztésében, a világörökséghez kötődő pozitív és negatív érzelmekről (kiemelve, hogy a büszkeségre kellene helyezni a hangsúlyt), a Fertő-táj (mint “művelt” és “használt” a kultúrtáj) egyediségéről, kiemelkedő értékeiről, az ember és a természet sajátos együttéléséről, a világörökségi védelem szerepéről a térségi identitás erősítésében, az Európai Táj Egyezmény célkitűzéseiről tájaink védelmében, tervezésében és fejlesztésében, a kormányrendelettel elfogadásra kerülő világörökségi kezelési terv fontosságáról szólt.

Dr. Konkoly Gyúró Éva felhívta a figyelmet azoknak a korábbi tudományos kutatásoknak és vizsgálatoknak a kezelési terv kidolgozása során is hasznosítható eredményeire, amelyeket a Soproni

218

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Egyetemen készített. E vizsgálatok egyrészt a térség kiemelkedő értékei bemutatásában, a tájkarakter meghatározásában illetve a táj és az itt élő emberek változó kapcsolatrendszere bemutatásában nyújtanak segítséget a tervezőknek. Dr. Konkoly Gyúró Éva előadását Schuchmann Péter – a PESTTERV Kft és a Budapesti Corvinus Egyetem alkotta tervezői konzorcium vezetője - tájékoztatója követte aki:  

  

a készülő új világörökségi kezelési terv megváltozott státuszáról, az osztrák-magyar közös védettséget élvező terület tervezésének – a hatályos közös világörökségi kezelési tervnek magyar oldali felülvizsgálatának és módosításának sajátosságairól, a világörökségi kezelési terv céljáról, lehetséges hatásáról a területre (mit várhatunk tőle, mit nem); a világörökségi kezelési terv kormányrendeletben is meghatározott elvárt tartalmáról, az új kezelési terv kidolgozásának és egyeztetésének szakaszairól, tervezett ütemezéséről szólt (arról, hogy milyen lépésekben készül el majd a terv; kik és milyen módon vesznek részt a tervezésben, mi a társadalmi egyeztetések szerepe; illetve, hogy a résztvevők hogyan tudnak kapcsolódni a folyamathoz).

A tervező kérte a civil társadalom megjelent képviselőinek támogató együttműködését. (Az előadás az emlékeztető melléklete) A hozzászólók közül elsőnek Kemenák Katalin szólt kezdeményezte, hogy a részt vevők írásban is kapják meg a tervezők kérdéseit és azoknak a listáját, akik meghívást kaptak a fórumra. Ígéretet tett a feltett kérdések megválaszolására, illetve a címlista kiegészítésére annak érdekében, hogy ezt követően a térség valamennyi fontos szereplője bekapcsolódhasson a munkába. (A kérdéseket a tervezői prezentáció tartalmazza) Horváth Attiláné a Fertőtáj Egyesület elnöke a civil egyesület sokirányú tevékenységéről tájékoztatott. Kiemelte a világörökségi védelem tudatosításának fontosságát (különösen a diákok és a fiatalok körében), e munkában a tájházak és a tájházszövetség szerepét és jelentőségét. Fontos eredményként számolt be a világörökség tantárgy helyi összefogással kidolgozott tematikájáról, annak oktatásában elért eredményeikről. Hospely Károlyné a Fertőtáj Egyesület tagja (aki civilként sokoldalúan vesz részt a térség fejlesztésében) turisztikai cégvezetőként, panzió tulajdonosként munkája során figyelembe veszi, hogy mik ennek a térségnek a sajátosságai, értékei. A helyi tradíció éas tudás az épülettől az étlapig széleskörűen érvényesül vállalkozásukban. Hospely József fertőhomoki turisztikai vállalkozóként fontosnak tartja a világörökségi cím “megélését”, a világörökségi hosszú távú célok figyelembevételét és szolgálatát. Fontos a Fertő parti társadalom számára felmutatni a kiemelkedő helyi értékeiket. P. Keller Csilla véleménye szerint nem egyszerű együtt élni ezzel a tájjal, amely több vonatkozásban is “rejtőzködő”. Ezért fontos a helyi identitás közvetítése és erősítése minden településen és minden korosztályban. A tervezésben fontosnak tartja, hogy egyidőben folyik a világörökségi kezelési terv készítése és a 2014-2020 közötti területi fejlesztési programok – közte a vidékfejlesztési programok tervezése. Ez a helyzet lehetőséget teremt a tervek és programok közötti összhang megteremtésére.

219

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Körmendy János (a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértő, a minőségbiztosítást végző team tagja) korábbi megyei főépítészként, a világörökségi tervtanács vezetőjeként szólt a térség kiemelkedő építészeti értékeiről. Kiemelte, hogy nem csak a régi emlékek megőrzése fontos a készülő kezelési tervben, azokat a “jó példákat” is értékelni és terjeszteni kell, amelyek segítik a Fertő tájba illő építés gyakorlatának elterjesztését. Dr. Konkoly Gyúró Éva hozzászólásában az itt élő emberek és a táj kapcsolatának változását emelte ki, melyre tudományos kutatómunkája is koncentrál. Arról a folyamatról szólt, amelynek során a korábban veszélyes lakhatatlan táj egy békés, barátságos vidékké változott, ahol bár sok minden elveszett és megváltozott, de megvannak azok az értékek és potenciálok, amelyekre a fejlődést alapozni lehet. Kiemelkedő jelentősége van a rehabilitációnak. Marosi György (erdőmérnök, a tervező team tagja) szerint a táji értékek megőrzése mellett fontos, hogy az itt élő emberek megélhetését is tegye lehetővé tájhasználat szabályozása (a halászat, a vadászat, a nád és az erdőgazdálkodás lévén.) Dr. Kollányi László (tájépítész, a tervezői konzorcium egyik vezetője) egyrészt a tömegturizmus veszélyeire, másrászt a településeken élőknek a vízzel és a nádassal való élő kapcsolata visszaállítása szükségességére hívta fel a figyelmet. Az egyeztetésen részt vevők a hozzászólásokat követően azokat a problémákat jelezték, amelyekkel – véleményük szerint - az új kezelési tervnek foglalkozni kell. Ezek:       

      

az épületek színezésének kérdése, szabályozása szükségessége, (mind a 10 falut érintően) a vízzel, a nádassal való elsorvadt kapcsolat helyreállítása, a helyi termékek fontossága, a fertői hal, nád ökológiai és gazdasági jelentőségének megfelelő használata, a fenntartható nádgazdálkodás előtt álló akadályok lebontása, a fertői nád felhasználási lehetőségeinek bővítése (az erre vonatkozó kutatások és fejlesztések támogatása), a halászat fejlődése elé táruló akadályok leépítése, a gazdaságosságot veszélyeztető túlszabályozás csökkentése, a halgazdálkodással foglalkozó cégek összefogásának elősegítése, a hagyományokhopz illeszkedő és épülő tájgazdálkodás, illetve a biogazdálkodás támogatása, a régen volt zöldségtermesztés hagyományainak felélesztése a megváltozott körülményekhez igazodva, a természetes és a gyógyvizek megfelelő hasznosítása, a borászati hagyományok erősítése a térségfejlesztésben a marketinghez szükséges források bővítésével, komplex tájgazdálkodási modell kidolgozása, a fejlesztéseket generaló és koordináló szervezeti keretek kiépítése, a humán erőforrások bővítése, a “térségi gazda” szerep erősítése a világörökség kereti kihasználásával, vendégközpontú turisztikai managment kialakítása, a kastélyok szerepének rendezése, a kastélyokhoz és a rendezvényekhez való hozzáférés javítása a helyi lakosok számára, “helyi kártya” bevezetése a helyi gazdaság erősítése érdekében,

220

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD        

a helyi tudás megőrzése, hagyományőrzés (a kizárólag gazdasági alapon nem fenntartható tevékenységek pályázati úton való támogatása), a magyar és az osztrák oldali élőmunkaköltségek különbsége miatt kialakult feszültségek oldása speciális támogatási eszközökkel, a termelésben és a feldolgozásban a társulások szövetkezések támogatása, a közösségi feldolgozók támogatása (zöldségek, gyógynövények vonatkozásában, tészták készítése, lekvárfőzés, pálinkafőzés), a “vidéki minőség” és a “helyi termék” minősítőrendszerekhez való kapcsolódás a sajátos termékek megismertetése, minőségbiztosítása érdekében, a helyi termékek piacra juttatásának elősegítése a helyi piacok szerepének növelése (a hegykői és a sopronkövesdi jó példák hasznosításával), az ösztönzők szerepének növelésével, a nemzetiségek (horvát, német, magyar) együttélésében rejlő lehetőségek kiaknázása, a népzene, a néptánc, a helyi hagyományok – mint menthető erőforrások – megőrzése és beépítése a jövő tervezésébe.

A tervezők - megköszönve a javaslatokat - ígéretet tettek arra, hogy a világörökségi kezelési terv készítése során figyelemmel lesznek a felvetett problémákra és további egyeztetésekkel keresik a térség társadalma számára is megfelelő megoldásokat. dr. Nemes Gusztáv (facilitator) megköszönve a résztvevők aktívitását és a javaslatait – folytatást ígérve -bezárta az kezelési terv készítése során megtartott első egyeztetést.

Az emlékeztetőt összeállította: Schuchmann Péter

221


222


223

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és a Fertő világörökség kezelési terve kidolgozását végző tervezői konzorcium megállapodása az együttműködés területeiről: 1./ A NP-től felhasználásra átadásra kerülő anyagok, adatok, térképek: 

Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelési terv (Seregélyes Tibor) Sopron 1996.



A most készülő új kezelési terv munkaközi változata (ami eddig elkészült és felhasználható belőle)



Adatok a MAD megalapozására: Látogatószámok, részletesen helyszínek szerint évi bontásban Oktatásban résztvevők száma (iskolák, csoportok stb.)



Kik, hányan foglalkoznak oktatással, környezeti neveléssel, turizmussal (programok, történet, leírás eredmények)



Nyilvántartott természetkárosítások, illetve a bírságolások listája



A birtokviszonyok bemutatására alkalmas térkép (saját kezelésükben lévő területek) A gazdálkodók listája és gazdálkodóknak pályázatra kiadott területek (térképpel együtt)



Néhány NP gazdálkodási adat (a honlapon való anyagok esetleges kiegészítésével.



A honlapon megtalálható projektlista frissítése (ha szükséges kiegészítése) a korábbi pályázatok (futó és befejeződött is) rövid leírásával, céllal, sikerességgel, kapcsolódással esetleg a világörökséghez.



Olyan – a 2014-20 közötti időszak területfejlesztési tervezése segítésére elkészült projektlista, amely akár a megye, akár a megyei jogú város tervezéséhez készült



Térképek, Ramsari, Mab, ökoháló (ha esetleg van feldolgozott, vektorizált katonaik), megyei tervek térképei stb. (A természetvédelmi és a Natura2000 friss állapota rendelkezésünkre áll.)



Hozzáférési lehetőség NP-nál rendelkezésre álló tanulmányokhoz, kutatási anyagokhoz.



Néhány olyan fotó felhasználási lehetősége, amely alkalmas a megalapozó tanulmány színesítésére, (pl. élőhelyek bemutatásához)

2./ Konzultációs lehetőségek biztosítása kiemelten Takács Gáborral illetve az ökoturisztikai referenssel: 

A probléma-, és környezeti konfliktus lista (ok, okozat, megoldási lehetőségek) bemutathatósága érdekében (a természetvédelemmel és tájrendezéssel foglalkozó szakértők számára)



Területrendezési és településrendezési konfliktusok meghatározása (a tervekkel kapcsolatban milyen konfliktusaik voltak) településenként, tématerületenként A világörökségi tervben is meghatározásra kerülő kezelési feladatok természetvédelmi szempontú specializációjához.

224

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD EMLÉKEZTETŐ

A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi helyszínre és védőövezetére készülő kezelési terv tárgyában 2014. február 10-én  

Ivanics Ferenc (országgyűlési képviselő, a Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület elnöke) és Schuchmann Péter (tervező, a kezelési tervet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ megbízásából készítő tervezői konzorcium vezetője)

között megtartott egyeztető tárgyalásról. A megbeszélés helyszíne az Országgyűlés képviselői irodaházának 349-es tárgyalója volt. A megbeszélést megelőzően – a tervezés jelenlegi állásának bemutatása érdekében - a tervező megküldte Ivanics Ferenc elnök úrnak a kezelési tervet megalapozó dokumentáció első, munkaközi változatát, amelyet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértők véleményei figyelembevételével 2014. február 17-ig kell átdolgozniuk. (A helyzetértékelés azt követően lesz publikus a tervezésben részt vevő érdekeltek és érintettek körében.) A megbeszélésen Schuchmann Péter tájékoztatta Ivanics Ferenc képviselő urat a tervezési előzményekről, a tervezési munka célkitűzéseiről, illetve az eddigi egyeztetések szervezése – esetenként félreértésekre is okot adó – részleteiről. A megbeszélés résztvevői tisztázták a felmerült kérdéseket, majd megállapodtak abban, hogy a tervezési munka folytatása során a gondnoksági feladatokat is ellátó Világörökség Egyesület meghatározó szerepet vállal és kap úgy a tervezésben, mint a tervezéssel kapcsolatos egyeztetésekben. A Fertőtáj Világörökség Egyesületet ebben a munkában Taschner Tamás képviseli. Fentiekre is tekintettel Ivanics Ferenc és Schuchmann Péter megállapodott abban, hogy a tervezés folytatásának, a kezelési terv készítésének következő állomása a Világörökség Egyesület taggyűlésének következő ülése lesz (előre láthatóan február végén), ahol a tervezők – a szakmai anyag előzetes megküldése után – tájékoztatják az Egyesületet a tervezési munka állásáról. Ezt követően a tervezők az Egyesületbe tömörülő önkormányzatok képviselőivel együtt vitatják majd meg azokat a felmerült szakmai kérdéseket, amelyek tisztázása hozzájárul ahhoz, hogy olyan kezelési terv kerüljön megfogalmazásra, amely a legjobban szolgálja a világörökség ügyét, illetve a térség egésze és az érintett települések érdekeit. A tervező a hatékony együttműködés érdekében minden szükséges információt biztosít az Egyesület Egyesület számára. Az Egyesület, a Gondnokság az egyeztetések szervezésének segítésével biztosítja, hogy úgy a tervezés, mint az egyeztetések során a legnagyobb mértékben érvényesüljön a nyilvánosság, hogy a térség gazdasági és civil szereplőinek is módja legyen érdekeik megfogalmazására, érvényesítésére. Megállapodás született arról is, hogy a világörökségi kezelési tervvel kapcsolatos egyeztetések – az Egyesület korábbi jó gyakorlatát követve – mindig más településen, más helyszínen kerülnek megrendezésre. Az emlékeztetőt összeállította: Schuchmann Péter

225


STAKEHOLDEREK JEGYZÉKE Szervezet Fertő-táj Világörökség Magyar Tanács Egyesület Fertő-táj Világörökség Magyar Tanács Egyesület

Kontakt Ivancsics Ferenc elnök Taschner Tamás titkár

Civilek a Fertő tájért egyesület

Horváth Attiláné

Civilek a Fertő tájért egyesület

Kemenár Katalin

Castanea Környezetvédelmi Egyesület

Hárs Olivér

Elérhetőség / emailben / cím / telefon [email protected] 9431 Fertőd, Haydn u.2, [email protected] [email protected] Tel:06 20 207 4329 [email protected] Tel:06 70 456 8037 [email protected]

Soproni Városszépítő Egyesület

[email protected], [email protected]

Soproni Hegyközségi Tanács

[email protected]

Corvinus Magyar-Osztrák Baráti Kör

9400 Sopron, Várkerület 19. Tel:99/338-305

Tájak, korok, múzeumok

Sógor Ferenc

[email protected]

Sopron és Vidéke Horgász Egyesület

Hargitai László

9401 Sopron, Pf.: 165., [email protected]

Kertészek és Kertbarátok Soproni Egyesülete

9400 Sopron, Új u.18.

Kitaibel Pál Környezeti Nevelési Oktatóközpont

9400 Sopron, Széchenyi tér 11. 730

Sopronért Baráti Társaság

9400 Sopron, Széchenyi tér 2.

Escort Utazási Iroda

Krisch Magdolna

9400 Sopron, Templom u.21., online.hu

Bormarketing Műhely Kht.

[email protected]

Tájház üzemeltető

[email protected]

Tel:99/317-

escort96@t-

Eszterháza kutató

Fülöp Géza

[email protected]

Fertődi zeneiskola

Bertha János igazgató

[email protected]

Patonai Panzio Települési turisztikai szervezeti alapító

Patonai Tamás

[email protected]

BIKE S.O.S. szolg. Mezőgazd. Vállalkozó

Horváth Zoltán

[email protected]

226


Porpáczy Aladár Középisk(ÁMK) Szociális Szövetkezet

Wellner Andrea igazgató Ábrahámné Takács Kornélia

[email protected] [email protected]

Vasúti lámpamúzeum

[email protected]

Helyi Horgász Egyesület

[email protected]

Szent Mihály Plébánia Hegykő

Dr. Reisner Ferenc plébános

[email protected]

Tornácos Panzió

Hospelyné Klára

[email protected]

Sára termál fürdő

Radovics Tibor

[email protected]

Hegykői Turisztikai Egyesület

Dr. Jakab Zsolt jegyző

[email protected]

Beszélő Kőemlékek Alapítvány

[email protected]

Széchenyi kastély Soproni Múzeum

Dr. Kelemen István

[email protected]

Építész tervező

Rabi Géza

rabi [email protected]

Ilona Major

Horváth László

[email protected]

Bozi Rozi Panzió és Étterem Fertő táj 7 csodája-Fertőrákosi kirándulás

[email protected] Szerdahelyi Zoltán

[email protected]

GYSV turisztikai csoport

[email protected]

Drescher Hajózási Kft.

[email protected]

Soproni borvidék

Rigler Zsolt ügyvezető [email protected]

Nemzeti Park

Goda István turisztikai [email protected] referens

Larus Kft. Horgász-vadász-túra bolt

[email protected]

Park Panzió

Barcza Attila TDM menedzser

[email protected]

SCARBODANA KFT.

Vissi András

[email protected]

LIMEX KFT Alpokalja-Ikva mente Leader Egyesület

Hutflesz Mihály turisztikai szakértő Páliné Keller Csilla mszvezető

227

[email protected] [email protected]


Település

Telefon

Fertőboz

(99) 531-080

Fertőd

(99) 537-013

Fertőhomok

(99) 540-054

Fertőrákos

(99) 530-024

Fertőszéplak

(99) 537-161

Hegykő

(99) 540-006

Hidegség

(99) 540-042

Nagycenk

(99) 360-012

Sarród

(99) 537-166

Sopron-Balf

(99) 515-100

Balfi Részönkormányzat Balfi Kulturális Egyesület

Elérhetőség Tóth József, 9493 Fertőboz Fő u. 17. Kocsis Ferenc, 9431 Fertõd Madách sétány 1. Horváth Attila, 9492 Fertőhomok Akác u. 44. Baltigh Márta, 9421 Fertőrákos Fő u. 139. Kóbor Attila , 9436 Fertőszéplak Petőfi u. 2. Szigethi István, 9437 Hegykö, Iskola u. 1. Kovács István, 9491 Hidegség Petőfi út 1 Csorba János, 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. Turi Lajos, 9435 Sarród, Rákóczi út 8 Dr. Fodor Tamás, 9400 Sopron Fő tér 1. Dr. Varga Mária, 9494 Sopron-Balf Fő u. 27.

Email [email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected]

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

[email protected]

[email protected]

Nagy Balázs

ORSZÁGOS NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATA ORSZÁGOS HORVÁT ÖNKORMÁNYZAT

(1)212-9151

(1)303-6093

1026 BP. Júlia u.9. 1089 BP. Bíró L. u.24.

228


FŐÉPÍTÉSZEK Települési Megyei: Állami:

(99) 515-183 (96) 522 250 (96) 517-004

Németh Gergely

[email protected]

Gyárfás Henriett

[email protected]

Kuslits Tibor

[email protected]

Sajtó NYME Pulzus TV

Csiha Tünde

[email protected]

Köves Andi

[email protected]

Corvinus rádió

9400 Sopron, Panoráma u.22., [email protected]

Nap rádió

[email protected]

Interjúalanyok Név Dr.Berki Imre

Település

Foglalkozás

Sopron

egyetemi docens

Varga Gábor

Sopron

erdőmérnök, környezetvédelmi szakmérnök

Víg Péter

Sopron

egyetemi docens

Grábner József

Sopron

Basinszky Erzsébet

Sopron,

Környei Attilláné

Cím [email protected] helyben [email protected] helyben

építészmérnök, festőművész építészmérnök, zenetanár

[email protected] helyben 9400 Sopron, Jókai u.30. 9400 Sopron, Főtér

Kópháza, Nagycenk

gazdasági ügyintéző

9400 Sopron Kis János u. 7

Horváth Imre

Sopron

közgazdász, szőlészborász szakmérnök

Vörösné Szukits Mária

Sopron

pénzügy

Bencze Bernadett

Sopron

óvóképző, főisk.docens

Gálos Ernő

Sopron

villamosmérnök

9400 Sopron, Cseresznye sor 27. 9400 Sopron, Cseresznye sor 9 9400 Sopron, Deék tér 58. 9400 Sopron, Kossuth utca 16.

229


Trencsér Zoltánné

Sopron

Róth, gazd. vezető

9400 Sopron, Kurucdombsor 20..

Dr. Takács Viktor

Sopron

Róth, tanár

9400 Sopron, Lővér krt.112.

Egyetem volt Gazdasági Főigazgatója, Fertődi Kastély gondnoka Sopron város volt polgármester, jogi végzettség villamosmérnök, Nagycenk polgármestere Castea Környezetvédelmi Egyesület társelnöke

9400 Sopron Sörházdomb u. 16.

Friedrich András

Sopron

Gimesi Szabolcs

Sopron

Ivánkovics Ottó

Nagycenk

Hárs Olivér

Sopron

Dr. Márkus István

Sopron

egyetemi docens

Böröcz István

Fertőrákos

tűzoltómérnök

Trackl Károly

Fertőrákos/Sopron

üzemi faipar

Németh Józsefné

Fertőd

adóügyi intéző

Vörös Józsefné

Fertőrákos

bölcsésznő

Kaltanecker László

Fertőszentmiklós

kárpitos

Pirger Zoltán

Fertőszentmiklós

Kusits József

Fertőszentmiklós

Turi Lajos

Sarród

Hospely Károlyné

Hegykő

Szigethi István

Hegykő

Völgyi János

Hegykő

Dr. Takács Tamás

Fertő/Sopron

agrármérnök

9400 Sopron, Kossuth u. 22/A

Sosztarich András

Fertő/Sopron

építészmérnök, festőművész

9400 Sopron, Várkerület 98

Reisner Ferenc

Hegykő-HidegségHomok

pap

9437 Hegykő, Kossuth u 27.

Fertői Nádasgazd. Váll. főmérnöke volt Fertői Nádasgazd. Váll. gépszerelő volt polgármester, kertész/agrár pedagógus, Turizmus(Tornácos Panzió) gépész, Hegykő polgármestere pedagógus, Hegykő volt polgármestere

230

9400 Sopron, Töpler Kálmán u. 19. 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. 9400 Sopron, Udvarnoki u.2 9400 Sopron, Deák tér 63. 9421 Fertőrákos, Felsőszikla sor 9400 Sopron, Lackner Kristóf u. 9431 Fertőd, Baross telep 13/D 9421 Fertőrákos, Fertő utca 9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u. 12. 9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u. 28. 9444 Fertőszentmiklós, Béke u. 19 9434 Sarród, Rákóczi u.8 9437 Hegykő, Kossuth Lajos u.78. 9437 Hegykő, Iskola u. 1. 9437 Hegykő, Kossuth u.7.


Horváth Attiláné

Fertőhomok

pedagógus

Hadarits Tímea

Fertőd

Ivánkovics Ottó

Nagycenk

Bozsvári István

Fertőszéplak

Kishegyi Gyula

Fertőszéplak

Kovács István

Hidegség

Kutrucz Gyula

Fertőboz

agrármérnök

Pandur László

Fertőhomok

gépkocsivezető

Goda Mátyás

Sarród

agronómus

Bánovics Zoltán

Fertőújlak

esztergályos

Pellinger Attila

Sarród

erdőmérnök, zoológus

idegenforgalmi szakmenedzser polgármester, villamosmérnök polgármester, tanító

nevelő tanár, tájház gondnok polgármester, vállalkozó

231

[email protected] emailben 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. [email protected]

9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos utca 31-39 9491 Hidegség, Petőfi Sándor utca 16. [email protected] [email protected] 9434 Sarród, Fő u.64. [email protected] FHNPI, Sarród, Kócsagvár


FELTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ ÉS ALAPÍTÓ OKIRAT

OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG / MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

FERTŐ-TÁJ

KULTURTÁJ JELÖLÉSE A VILÁGÖRÖKSÉGI LISTÁRA - DOKUMENTÁCIÓ ( a kiegészítéssel egységes szerkezetbe foglalva)

A tanulmányt készítették: Bundesdenkmalamt – Bécs, VÁTI KHT – Budapest

Osztrák Szövetségi Oktatásügyi és Kulturális Minisztérium Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

Budapest / Bécs 2000

232


Tartalom Bevezetés

3

I. A természeti/kulturális táj azonosítása

4

a. Ország b. Körzet c. A táj d. Térképen való elhelyezkedés, földrajzi koordináták e. Térképek és tervek f. Javasolt terület II. A jelölés indoklása

4 4 4 4 5 6 7

a. A természeti/kulturális táj jelentőségének megállapítása b. Összehasonlító elemzés c. Eredetiség / integritás d. A jelölést alátámasztó kritériumok III. Leírás

7 10 12 14 18

a. A terület leírása b. Történelem, fejlődéstörténet c. A terület legfrissebb adatainak formátuma és dátuma d. Az értékmegőrzés jelenlegi állapota e. Az értékek bemutatásával és promóciójával kapcsolatos politikák és programok IV. Kezelés

18 34 38 40 41 42

a. Tulajdonviszonyok b. Jogi helyzet c. Védelmi előírások és az alkalmazásukhoz szükséges eszközök d. A kezelést végző szervezet(ek) és a kapcsolattartásért felelős személy neve és címe e. A kezelés szintje (pl. területi, regionális) f. A területre vonatkozó elfogadott tervek g. A finanszírozás forrásai és szintjei h. A védelemhez és a kezeléshez rendelkezésre álló szakértői és oktatói bázis i. Látogatók számára elérhető lehetőségek és statisztikák j. A terület kezelési terve és annak célkitűzései k. Személyi állomány szintjei (szakmai, technikai, fenntartási) V. A területre hatást gyakorló tényezők

42 43 46 47 49 49 51 52 53 54 56 57

a. Fejlesztési ártalmak b. Környezetiártalmak c. Természeti katasztrófák és készültség d. Látogatók/turizmus hatása e. Lakosok száma a területen illetve az ütközőzónában VI. Monitoring

57 58 58 58 58 59

a. A védelem állapotának kulcsfontosságú indikátorai b. Adminisztratív intézkedések a terület monitorozására vonatkozóan c. Korábbi jelentések eredményei VII. Dokumentáció

59 59 60 60

233

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD a. Illusztrációk b Igazgatási térképek és más fontos térképek kivonatainak másolata

60 60

c

Bibliográfia

60

d

A leltárak, irattárak és archívumok címei

68

Melléklet

Bevezetés A Fertő-Neusiedler tó kultúrtáj jelölését két állami fél terjeszti be – kultúrtáj kategóriában, - jelesen az Osztrák Köztársaság és a Magyar Köztársaság, mivel a felterjesztési területet 1918 óta államhatár szeli ketté. Igy a FertőNeusiedler tó kultúrtáj, bár földrajzilag és történelmileg egységes kultúrtáj, nemcsak a kultúra és a természet integrációjának, hanem két civilizáció együttműködésének is igen fontos megnyilvánulása. Ez az a hely, ahol a Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria közötti finom átmenet érzékelhető. Ez teszi a jelölést különösen fontossá. Ez igazolja, hogy a határok, amíg a történelem és a földjét művelő és az ökológiai adottságokat tiszteletben tartó ember eredményei az ember és természet együttélésének politikai határokon átívelő folytonosságát hozzák létre, a határok jelentősége eltörpül. A felterjesztési terület (magterület és védőzóna) bemutatja a kultúrtáj kulturális és kulturális/természeti dimenzióit. Ez különösképpen igaz a települési forma és településtípus kulturális jelentőségére, azaz a tájban lévő hagyományos épített környezetre.

A tó Eurázsia legnyugatibb sztyepptava Állat- és növényföldrajzi határok találkozási helye Kiemelkedő gazdagságú növény- és állatvilággal rendelkező, ember uralta táj, génbank Ember és bioszféra rezervátum harmonikus együttese Változatos etnikai összetételű lakosság által létrehozott kultúrtáj Nemzeti határokon átívelő évszázados társadalmi-gazdasági, kulturális egység Földhasználati formák több évszázados folytonossága Egymást követő civilizációk gazdag régészeti öröksége Geológiai, bányászati és esztétikai különlegességek A földhasználathoz kapcsolódó gazdag településépítészeti hagyományok Gazdag és értékes műemlékállomány Különösen értékes néprajzi örökség

234

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD I. A Természeti / kulturális táj azonosítása a) Osztrák Köztársaság / Magyar Köztársaság b) Burgenland tartomány (Ausztria) Győr-Moson-Sopron megye (Magyarország) c) Kulturális Fertő-táj d) Térképen való elhelyezkedés, földrajzi koordináták Ausztria A Világörökségi listára felterjesztett Fertő-tó (németül Neusiedler See, angolul Neusiedler Lake) kulturális táj magában foglalja az UNESCO által bioszféra-rezervátumnak nyilvánított Neusiedlersee-Seewinkel (Fertő-tóFertőzug) Ramsari-területet, valamint a tó nyugati partján fekvő, Rust szabad városát teljes egészében a műemlékvédelem alatt álló óvárossal és Mörbisch, Oggau, Donnerskirchen, Purbach, Breitenbrunn és Winden tóparti falvakat földjeikkel és földhasználati rendszerükkel együtt, - továbbá a Neusiedlersee-Seewinkel Nemzeti Parknak a tótól nyugatra eső többi területét. Az ütközőzóna megegyezik a Neusiedlersee-Seewinkel természetvédelmi és tájvédelmi területtel és a Neusiedlersee-Seewinkel (Fertő-tó-Fertőzug) Nemzeti park magterületen kívül eső részeivel. Magyarország A Fertő-tó kultúrterületének magyarországi oldalán a Világörökségi védelemre felterjesztett terület magában foglalja a Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-táji teljes területét, továbbá Fertőrákos települést a műemléki jelentőségű területként védelem alatt álló településmaggal együtt, a Páneurópai Piknikhez vezető útig, valamint a nagycenki volt Széchenyi-kastély védett műemléki környezetét – beleértve a kastélytól a tóra lefutó hársfasort is – Fertőd belterületét a fertődi Esterházy-kastély védett műemléki környezetét, Fertőd tó felé eső területét a Pamhagenbe vezető útig, továbbá Sarródot és Fertőbozt, valamint Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Balf (Sopron) települések beépített és tó felé eső területeit. Az ütközőzónát Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak külterületei alkotják. Ausztria-Magyarország Elhelyezkedés és földrajzi koordináták: Terület: Terület és ütközőzóna:

e)

észak 47° 36’ 05“-től kelet 16° 37’ 40“-től észak 47° 33’ 30“-tól kelet 16° 37’ 40“-től

47° 55’ 20“-ig és 16° 55’ 30“ -ig 47° 55’ 20“ -ig és 16° 56’ 00“-ig

Térképek és tervek (lásd a Függeléket)

1. Általános térkép a Világörökségi védelemre felterjesztett terület elhelyezkedéséről és határairól 2. Térkép a jelölt terület és az ütközőzóna határairól 3. Térkép a nemzeti védelem alatt álló területek határairól 4a. Térkép a nemzetközi védelem alatt álló területek határairól – RAMSARI területek 4b. Térkép a nemzetközi védelem alatt álló területek határairól – SPA, SCI és Natura 2000 4c. Térkép a nemzetközi védelem alatt álló területek határairól – Bioszféra rezervátum 5. A kulturális örökség kiemelkedő értékei 6. Fertőrákos, összehasonlító térképek 1785 és 1984-ből, jellegzetes hosszú parasztporta 7. Ruszt, összehasonlító térképek 1785 és 1993-ból 8. Purbach, összehasonlító térképek 1785 és 1993-ból 9. Breitenbrunn, összehasonlító térképek 1785 és 1993-ból 10. Mörbisch, összehasonlító térképek 1785 és 1993-ból 11. Fertőd, Esterházy kastély és parkja 12. Nagycenk Széchenyi kastély és parkja A földhasználati folyamatosság térképei i. Földhasználat (1783-85)

235

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD ii. iii.

Földhasználat (1914) Földhasználat (2000)

f)

Javasolt terület

1 Ausztria-Magyarország Terület: Ütküzőzóna:

68 369 ha 6 347 ha

II. A JELÖLÉS INDOKLÁSA a) A természeti / kulturális táj jelentőségének megállapítása

A Fertő-táj Európában geológiai és geomorfológiai tekintetben egyedülálló változatosságú. A különböző klímahatások – kontinentális, szubmediterrán, dealpin-montán – révén nem csak a geográfiai, hanem állat- és növényföldrajzi határok találkozási helye is. Hasonló változatosságot mutat a lakosság etnikai összetétele is, amely német, szláv (horvát) és a finnugor-altáji (magyar) népelemekből áll. A Fertő eurázsiai tekintetben a legnyugatibb szikes sztyepptó. A Fertő-tó környékének rendkívül változatos és páratlanul szép vidéke egyszersmind olyan különleges kulturális érték is, amit a tájjal szimbiózisban élő ember szerves átalakító munkája hozott létre és őrzött meg számunkra. A Fertő-tó körül élő változatos és unikális értékkel rendelkező növény- és állatvilág mellett nagy számban találhatók itt az egymást váltó népcsoportok régészeti emlékei, a római kor óta használt fertőrákosi, Mörbisch-i és a St. Margarethen-i kőfejtők egyszerre geológiai, bányászati és esztétikai unikumok. A tó élete igen mozgalmas volt, áradt, apadt, eltűnt, időnként szerették volna eltüntetni. Nem csoda, ha a környék lakóinak képzeletét is foglalkoztatta ez az állandó átalakulás és érthető, hogy szeszélyes változásaival a környék népmondáiba, regéibe is beépült, a vidék szellemi kincsének is része lett. A Fertő-táj jellegzetességei igen változatosak, fő érdekessége, hogy nádas, víz és a domboldalban szőlőskertek borítják. A tavat körülölelő településlánc – mind a felterjesztési területen, mind pedig az ütközőzónában – léptékében és belső struktúrájában harmonikusan illeszkedik a tájba. A települések területén gazdag és értékes műemlékállomány található, amely a hagyományos, agrárius tájhasználat és életmód építészeti dokumentuma. A terület a középkor óta megszakítás nélkül lakott, az egyes településeken, a bennük található műemlékekben, épületkomplexumokban egymást fedik a középkortól napjainkig terjedő építési periódusok. Kiemelendő közülük a Világörökség részeként előterjesztendő területen fekvő Rust szabad városnak városfallal övezett óvárosa, mely zárt egységben műemlékvédelem alatt áll, valamint a tőle délre fekvő Fertőrákos települése, amelynek történeti településmagja műemlékileg szintén védett. Történeti/térségi vonatkozások: A Fertő-Neusiedler tóvidék történeti térképein – a 18. század óta, amióta kellő részletezettségű térképeink vannak, - a változó vízfelszínnel szemben a földhasználat és a hagyományos emberi település meglepő folytonosságot mutat.(lásd i.-ii.-iii. térképeket). Mivel 19. század óta a klimatikus állapotot jelentősen stabilizáló a vízszint és nádvidék valójában nem sokat változott, a tó körül a hagyományos mezőgazdasági földhasználat, különösen a szőlőkultúra feltételei megmaradtak. Ez segített megőrizni az ökológiai egyensúlyt, azaz a szerves kölcsönhatást a természeti környezet és a népesség között. A II. József által elrendelt földmérés térképe (i. térkép), egy 1914-es kataszteri térkép (ii. térkép) és egy mai felvétel (iii. térkép) áttekintést ad a dokumentációban leírt jelenségről, nevezetesen a természet és az ember egyedülálló kölcsönös függőségéről, amely elvezetett a tónak, mint egyedülálló természeti rezervátumnak, környezetének és a csatlakozó kulturális térségnek mind megőrzéséhez mind kiaknázásához. Ebből a szempontból a Fertő-Neusiedler tó kultúrtáj valóban kiemelkedő jelentőségű. Történeti/kulturális vonatkozások: A nád mezőgazdasági és kereskedelmi felhasználása mindig jelentősen hozzájárult a természetesen terjeszkedő nádvidék megóvásához. A mezőgazdasági és kereskedelmi hasznosítás emberemlékezet óta elválaszthatatlan egységet képez. A tó közvetlen környékén a mezőgazdasági és szőlőművelési földhasználat egyaránt ebben a szoros összefüggésben fejlődött évszázadokon át. Ílymódon földművelés és ennek a Fertő-Neusiedler tó

236

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD környékének speciális fizikai összetevőitől és a természet által kínált lehetőségektől való függése maradt a kultúrtáj fejlődésének alapja. Bár a tó körüli települések szerkezete ugyanazt a beépítési tipológiát mutatja, mint a burgenlandi vagy nyugat-magyarországi települések, sajátos vonatkozásokkal is rendelkeznek, amelyek a Fertő-Neusiedler tóhoz és környezetéhez kötődnek. Ez vonatkozik a település rendre, vagyis a falvak léptékére és lakóépülettel kapcsolt gazdasági épületekkel való beépítettségére. Ugyancsak vonatkozik a kultúrtájat századok óta behálózó úthálózatra és át meg átszelő gyalogutakra. A tavi utakból (azaz a nádason átvezető csatornákból), a földeket és szőlőket sugárirányban átszelő gyalogutakból és a tó körül a parttal párhuzamosan futó, a falvakat és városokat összekapcsoló kocsiutakból (ma műutakból) felépülő hálózat a mai napig világosan felismerhető, organikusan kialakult jellegzetessége a településrendszernek. A szigetszerű város- vagy faluközpontok, amelyek tükrözik az eltérő társadalmi hátteret, a tóvidék mindent átszövő ökológiai és gazdasági rendszerébe illeszkednek és egyben egy, csak a közelmúltban eltűnt társadalmi rend illusztrációi. Ez meglátszik a különböző formájú és méretű épületeken is: a parasztpolgárok (Ackerbürger) imponáló városi házain, a falvakban a hátul csűrökkel zárt hosszú parasztporták jellegzetes sorain vagy a külvárosi pincesorokon (6.sz. térkép). A víz és földhasználat szerves egységének bemutatására, a táj és ember kölcsönhatásának képi illusztrálására két térképrészletet csatolunk. Egyiket a II. József féle földmérésből, a másikat Ruszt és környékének térképéből, amely mutatja a tóhoz vezető csatornát (7.sz. térkép). Ezek a térképek a tájon kétszáz éven át folytonosan fennálló viszonyokat és változásokat egyaránt bemutatják. A nádövezet ma valamivel szélesebb és a város természetesen nagyobb lett, míg közvetlen környezet tipikus mezőgazdasági földhasználata és a szőlőkbe való finom átmenet teljes egészében megmaradt. Egy másik példa hivatott igazolni a települési formák és településtípusok folytonosságát egy 1785-ből való és egy mai térképen. Ez az összehasonlítás a fallal övezett Purbachot mutatja akkor és most. - A nádban húzódó, a települést és a tavat összekötő hosszú hajózható csatorna és a településnek a földek és szőlők felé nyíló kapcsolata alig változott (8.sz. térkép). Egy másik jellegzetes példa a hosszan elnyúló Breiterbrunn a tóval párhuzamosan futó út mentén (lásd 9.sz. térkép). Településformája majdnem változatlan maradt és a tóhasználat, földművelés és szőlőtermesztés kívánalmai szerint alakult ki. A Mörbisch-i térképrészlet (lásd 10.sz. térkép) a hosszúkás parasztportákat és a tóhoz vezető szűk sikátorokat mutatja. A csűrök, disznóólak stb. tó felé eső elhelyezése a gazdasági megfontolásoknak a faluszerkezetben való megjelenésére utal. A térképek és térképrészletek a Fertő-Neusiedler tóvidék kultúrtájának egy másik jellegzetes vonására is rámutatnak, nevezetesen, hogy a nádasokban az emberi beavatkozás minimális volt, csupán szűk csatornák kivágására szorítkozott, és a változatos állatvilág élőhelyét (különösen a madárvilágét) mindig tiszteletben tartotta. A történeti térképeknek a mai helyzettel való összehasonlítása világosan mutatja, hogy a források kiaknázásának alapvető mértékét a természet határozta meg. A lakosságnak ez a természeti térbeli rend iránt megnyilvánuló tisztelete szerepet játszott a Fertő-Neusiedler tóvidék ökológiai egységének fenntartásában és világméretű ismertségnek örvendő természetvédelmi területet hozott létre. Ez, amiben a Fertő-Neusiedler tó a természettel szimbiózisban élő ember, azaz a határokat, mértékeket tiszteletben tartó és a természet és kultúra kapcsolatát kiaknázó ember kiemelkedő példája. Egyrészről ez a szimbiózis megengedi a tó, a nádvidék, a parti sáv és a csatlakozó területek, (a tó klimatikus hatása alatt álló a szántók és szőlőskertek) maximális, de fenntartható kihasználását, másrészről biztosítja, hogy a tó természeti területe háborítatlanul és érintetlenül megmaradjon, mivel ez a klimatikus és ökológiai egyensúly a megfelelő földhasználat és a helyi lakosság folyamatos léte szempontjából elengedhetetlen. A nádat például a múltban főleg csak a parasztság használta. Olcsó építőanyag volt, ma kereskedelmi fellendülés jellemző rá. Ez a kitermelőknek a nádövezet védelmére irányuló komoly érdekeltségét eredményezte, ami viszont a természetre gyakorol pozitív hatást. A Fertő-Neusiedler tó gazdag flórája és faunája (lásd a dokumentációban levő összefoglaló felsorolást) és különösen a madárvilág kiemelkedő sokszínűsége figyelemre méltó természeti megnyilvánulás, amely a sokirányú és az ember és természet kölcsönhatására alapuló emberi beavatkozás eredményeként is értékelhető ezen a kultúrtájon. Történelmi fejlődési perspektívából nézve a természetvédelem elve nem egészen illeszkedő, mert a természet itt sohasem volt elkülönült, izolált entitás. Mindig inkább egy olyan nagyobb egész részeként volt értékelhető, amelyben az ember és természet a fent leírt szimbiózisban talált egymásra. Ez az érv persze nem alkalmazható azokra a parti területekre, amelyek mindig szántóként vagy szőlőként voltak művelve, de elmondható a tó keleti és déli részén levő, kevésbé intenzív művelésű kaszálókra. A füves területek lényegében a 18. századival megegyező területet foglalnak el ma is. Ezeknek a füves területeknek egy részén fennmaradt az ősi külterjes állattartás. Az állatok kinn telelnek a pusztán. Az itt megőrzött szürkemarha és racka juh védett ősi állatfajt képviselnek és génbankhoz tartoznak.

237

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A századokon át fenntartott földhasználat olyan mástípusú ember és természeti környezet közötti kölcsönhatást tükröz, amely hozzájárult a szteppvidék és sós rétek stb. fennmaradásához. Történeti/társadalmi vonatkozások: A Fertő-Neusiedler tó kultúrtáj hitelességének és egységességének fontos tényezője a történeti-társadalmi és történeti-politikai háttér. Abban az időszakban, amely lényegében kialakította a mai kultúrtájat, (a 18. század második felében) a térség alapvetően az osztrák-magyar arisztokrácia, jelesen az Esterházy, Széchenyi és Habsburg család kezén volt (lásd 11-12.sz térképek és tervek). Kisebb területeket birtokolt a katolikus egyház (parokiális birtokok, ciszterci rendi birtokok). Mindenekelőtt a nagybirtokok uralták a falvak és (mező)városok külterületét. A földbirtokosság állandósága nagyban hozzájárult a földhasználat kialakult módjának folytonosságához. Még az 1914 és 1945 utáni politikai-társadalmi felfordulások, amelyek során az arisztokrácia helyét részben a közösségi szektor vette át, sem változtattak lényegesen a földbirtok rendszeren. Az a társadalmi szerkezet, amely a földre a tulajdonviszonyok és megélhetési forrás szempontjából meghatározó volt, nem változott. Ez olyan tényező, amelyet nem szabad alulértékelni. Ez megállapíthatóan hatással volt a kultúrtájra és segített fenntartani a hagyományos társadalmi-gazdasági szerkezetet és ílymódon a földhasználat és a természeti környezet közötti egyensúlyt. Különösen említésre érdemes az a tény, hogy a Fertő-Neusiedler tó kultúrtájat a múltban nem veszélyeztette és ma sem veszélyezteti semmilyen új gazdasági vagy ipari elképzelés, és az idegenforgalom fejlődése is csak kisebb mértékű és nincs zavaró hatással a hitelességre és egységességre a meglévő törvényes korlátok és elégséges védelmi erőfeszítések révén, ahogyan ez bővebben a dokumentációban kifejtésre került. 17. század óta Ruszt szabad város és a tó körül sorakozó tiszta rendezettségű falvak sorának léte és virágzása és a tóvidéken épült fontos paloták és kertek tanúskodnak a kedvező gazdasági és földhasználati lehetőségekről. Ezt, az említett, szép természeti környezetet és az illeszkedő, de hasznot hozó földhasználat egységes egybeesését ismerte fel az ember az elmúlt századokban, és így járult hozzá ennek a kultúrtájnak a gazdasági és politikai-társadalmi jelentőségéhez. A nyugati és déli tópart települési szerkezete és fejlődése (Ausztriában Mörbisch és Winden között, Magyarországon Fertőrákos és Sarród között) olyan adottságok, amelyek indokolják ezeknek a településeknek a felterjesztési terület magterületébe való bevonását.

b) Összehasonlító elemzés A Fertő-tó hidrológiailag kapcsolatban áll a Dunával, a Hanság medencéinek múlt századi lecsapolását követően a folyó nagyobb áradásai a Mosoni-Dunán és a Rábcán keresztül a Fertőig eljutottak, ennek köszönhetően a tó vízszintje erősen ingadozott: néha kiáradt a környező területekre, máskor pedig teljesen kiszáradt. A magasabb fekvésű Fertőzugban a folyó meszes hordalékán kialakult lefolyástalan szikes tavakat találunk, amelyek egy része időnként évekre kiszárad. Itt a Kiskunsághoz hasonló szikesek alakultak ki. A Fertő és fertőkörnyéki szikes élőhelykomplexum a maga nemében egyedülálló, nyugatabbra már nem találunk hasonló, a tengerparttól távol kialakult, a talaj és a víz magas sótartalma által elsődlegesen meghatározott élőhelyeket. A természeti környezet sokfélesége a Fertő-táj geomorfológiai változatossága és az éghajlati zónák találkozása következtében alakulhatott ki. A Kisalföld nyugati szélén süllyedéssel kialakult tómedencét részben az Ős-Duna kavicsteraszai, részben pedig a (12 millió éves miocénkori lajtamészkőből álló) Fertőmenti-dombság és a Lajtahegység határolják. Nyugatabbra az Alpok masszívuma és az Alpokalja – Sopron-hegység, Rozália-hegység zárja le a horizontot. A sósvizű élőhelyek a tengermelléki területeken Európa szerte megtalálhatók, de a kimondottan kontinentális jellegű szikes vizek Európa keleti felére és a Kárpát-medencére korlátozódnak. Emellett jelentősebb számban Ázsiában, Észak-Amerikában, Kelet-Afrikában, Ausztráliában találhatók. 2 A Fertő a legnagyobb európai szikes tó, területe 309 km , a sorban utána következő - Elton Oroszország és Kazakisztán határán – a felénél is kisebb felületű. A Kárpát-medencében a Duna-Tisza Közén és a Tiszántúlon vannak nagy kiterjedésű szikesek. A Hortobágy (Hortobágyi Nemzeti Park), kontinentális klímájú, alkalikus öntéstalajon alakult ki. Ez a terület a jégkor vége óta pusztulóban lévő hordalékkúpon elhelyezkedő, majdnem tökéletesen sík, időszakos ártere a Tiszának és kisebb mellékfolyóinak. Formakincsét részben a feltöltődött ártéri síkságok, részben a sztyeppei éghajlaton pusztuló löszhátak, a hosszú, hátszerű kiemelkedések, kisebb dűnevonulatok, eróziós árkok és lefolyástalan mélyedések, szikpadkák jellemzik. A Kiskunság és a Jászság a Duna mészben gazdag üledékein a Kárpát-medence meszes-szódás szikes tavakkal legsűrűbben tarkított területe. Ezek a tóvonulatok a Duna által elöntött síkság alluviális mély fekvésű

238

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD vonulataiban, öblözeteiben szervesen kapcsolódnak össze a Dunavölgyi-síkság löszfelszínén. A Tisza-völgy Duna–Tisza közi részén az infúziós löszbe ékelődött alluviális medrek is elszikesedtek. Ezek meszes jellege azonban kifejezettebb a tiszántúli térségekhez képest, mivel a karbonátban gazdag homokhátság területeiről számottevő a talajvizek leszivárgása a Tisza-völgybe. A Kárpát-medence erősen meszes-szódás kifejlődésű szikeseit nagyobb kiterjedésben az Alpok kalciumban gazdag mállási termékeiből származó eolikus futóhomokon és löszfelszínen, valamint a Duna egykori árterületének alluviális üledékein találjuk. A legjelentősebb ilyen térség a Duna–Tisza köze, kisebb kiterjedésben a Fejér-megyei Sárrét, továbbá a Fertő-tó mellékén a Fertőzug területe, ahol a meszes dolomitos üledékfejlődési folyamatok a Duna–Tisza közi szikesekhez hasonló. A Fertő vízszintjének a múlt század végi és a XX. század első évtizedeiben végrehajtott vízrendezését követő állandósulása a nádasok gyors előretörését eredményezte. Európában csak egyetlen nagyobb összefüggő nádas-állomány található. A Duna deltájában kialakult hatalmas nádasok azonban a folyó torkolatának feltöltődése miatt alakultak ki, a több ágra szakadó Duna édesvize áramlik keresztül rajtuk. o o Földrajzi viszonyait tekintve a felterjesztésre kijelölt terület az északi félteke 40 és 50 között lévő sós tavakkal vethető össze. Azonban ezek nagy része nem alföldi elhelyezkedésű, hanem a tengerszint felett 350 m-nél magasabban (pl. a kazakisztáni Tengiz-tó), nem ritkán magashegységi (törökországi, iráni és észak-amerikai sós tavak) környezetben van. Az alföldi (elsősorban eurázsiai) szikes, sós tavak többségének klimatikus és geológiai környezete teljesen más, miszerint ezek nemritkán sivatagi környezetben vannak (pl. a kazakisztáni Balhash, Aral, Alakol, Salkarteniz tavak, vagy az észak-amerikai Salt-Lake, Devil-lake stb.). E tavak és térségük élővilágának elemei kizárólag kontinentálisak, nagy térségekben sem jelentkeznek más hatások. A Fertő élővilágával némiképp hasonlatos élővilágot keleti irányban az iráni Nargiz-Kiriz-tóig (keleti hosszúság o 53 40’) lehet találni, de ezek a törökországi és iráni tavak délebbi elhelyezkedésűek, magashegységi fekvésűek, és teljes mértékig csak kontinentális hatásoknak vannak kitéve a Fertővel szemben, ahol emellett a szubmediterrán, és atlantikus klíma is érvényesül. A Fertő-vidék képét erőteljesen meghatározza az alacsony meszes alapkőzetű dombságon és a keleti parti folyóhordalékon kialakult nagy múltú szőlőművelés. Az előbbi az erős, száraz vörösborok, utóbbi a könnyebb fehér borok termőhelye, már a római kor óta. A magyarországi borvidékek nemesebbjei közül a Balaton lankáin alakult ki némileg hasonló táj, azonban ott hiányoznak a síksági szőlőskertek és a tavat, mint tájképelemet nem a nádas, hanem a nyílt víztükör dominanciája jellemzi. Jelentős tájalakító hatása volt az állattartásnak is. A Fertő-menti legelőkön át lábon hajtották az Alföld legelőin felhizlalt szarvasmarhát az osztrák és német piacokra. Összességében elmondható, hogy a Fertő kedvező földrajzi elhelyezkedése is nagymértékben hozzájárult egy változatos, két évezredes civilizációs kultúra töretlen fejlődéséhez a térségben. Ilyen szerves fejlődés, kölcsönhatás és szoros kapcsolat a tó és a helyi lakosság között más, hasonló tavaknál nem tapasztalható. A Fertő-táj - az udvar köré tömörült, vezető magyar és osztrák történelmi arisztokrácia nyári kastélyainak, rezidenciáinak területe. Fertőd (Esterházy), Nagycenk, Fertőszéplak (Széchenyi), Fertőrákos (Győri püspök), Halbturn (Habsburg-Lotharingiai). Az európai pl. Párizs vagy München környéki nyári rezidenciákkal vethető össze. Míg Münchennél szintén tó köré épültek a kastélyok Párizs mellett például nincs tó, a Fertő-táj főként abban is más, hogy míg amazok egy-egy ország fővárosa körül tömörültek, - a Fertő-táj kastélyai két ország arisztokráciáját képviselik és két főváros közelségébe – a birodalmi főváros, Bécs és a történelmi magyar főváros, Pozsony (ma Bratislava) közelébe települtek. A Fertő-táj ilymódon a XVIII. századi, országhatárokon átívelő kulturális és társadalmi egység által létrehozott egységes kulturális táj példája. A Nagycenki Széchenyi Kastély - nem képez páratlan művészeti értéket. Megszentelt hely, amely a „legnagyobb magyar”-ként tisztelt reformer, gróf Széchenyi István személyéhez kötődik. Összehasonlításul adódik a Thomas Jefferson Monticello-i kastélya (Virginia, USA), amely szintén az ott élt személy jelentősége miatt áll az érdeklődés középpontjában. Nagycenk korban és méretben Monticelloval egyező. De míg az az amerikai rabszolgatartó társadalomra jellemző példa – a kert felől föld alá rejtett mellékszárnyakkal, - Nagycenken a demokratikusabb magyar berendezkedésnek megfelelően a mellékszárnyak együtt élnek a kastéllyal. Hasonló kialakítású kert csatlakozik mindkét kastélyhoz, és Jeffersonéhoz hasonlóan Széchenyi személyes kezenyoma is kimutatható a lakóhelyét képező együttesen.

239

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A Fertődi Esterházy Kastély - Versailles mintájára kialakított nyári rezidencia. Alapjában különbözik az előképektől Versaillestől és Schönbrunntól, mert nem királyi vagy császári, hanem családi, főúri kastély. Mindkettőtől az is megkülönbözeti, hogy az Esterházy kastély egy köréje szerveződött önálló település központja is. Míg Schönbrunn lejtős terepen, Versailles mesterségesen rendezett terepen épült, Eszterháza természetes, sík terepen fekszik. Eszterháza alaprajzilag az analógiáknál összefogottabb. Az antik amfiteátrumokat eredeti módon idéző íves, zárt díszudvarral rendelkezik, ami jellegzetesen megkülönbözteti a franciás kultúrájú kortárs alkotásoktól. Össze nem vethető értéke Fertődnek, hogy Joseph Haydn 21 évig élt és alkotott itt, az Esterházy udvarban. c) Eredetiség / integritás

Integritás A Fertő-tó környékének ma ismert különlegesen szép és kulturálisan gazdag vidékét a térség természetföldrajzi adottságaihoz igazodó ember - alkalmazkodó-alakító - munkája hozta létre és őrizte meg számunkra. A kulturális Fertő-táj kedvező természeti és éghajlati adottságokkal rendelkezik, ezért mind mezőgazdasági művelésre, mind pedig állattartásra igen alkalmas és már az őskortól biztosította az itt letelepülő különböző népcsoportok megélhetését. Éppen a tó környezetében – délnyugati részén – keresztezi egymást az ősi, nyugat-keleti irányú, valamint az Adriai tengert és a Baltikumot összekötő észak-déli kereskedelmi útvonal, mely a római kortól kezdve Borostyán-kő út néven vált ismertté. Ezen távolsági utak mentén a kisebb-nagyobb folyóvölgyekben és a Fertőtó parti teraszain alakultak ki a különböző kultúrák települései, amiket régészeti feltárások is bizonyítanak. A Fertő-tó vidékét sajátos övezetesség jellemzi. A víz, a vizet körülölelő nádas a csatornák labirintusaival, az egykor sós víz áztatta szikes rétek, a tavat nyugatról karéjozó dombvonulat a rajta elterülő erdőkkel és szőlőkkel nemcsak a természetföldrajzi adottságokat reprezentálják, hanem azt az évszázadok óta folyamatos tájhasználatot és életmódot is, amely az ember és a természet harmonikus együttélésének elvitathatatlanul különleges példája. A jelölt terület egyediségét és teljességét (integritását) geológiai, hidrológiai, geomorfológiai, klimatikus, természeti, valamint táj- és kultúrtörténeti viszonyai alapozzák meg. A 12-15 millió évvel ezelőtti Pannontenger (az egykori Parathetys beltenger sorozat legnyugatibb tagja) működéséről (a mészalgák kiválasztotta lajtamészkő, tengeri fosszíliák stb.) a tájat Ny-ról határoló Fertőmelléki-dombvonulat már rómaiak által is művelt egyedülálló kőfejtői (Fertőrákos, St-Margitbánya) tanúskodnak. A Fertőrákosi-kőfejtőben bányászott jól faragható lajtamészkő, mely különösen gazdag fosszilis élőlényekben, Bécs, Sopron és a környező települések épüleihez szolgáltatott kitűnő építőanyagot. A kőfejtő művelése során hatalmas, sziklatemplomokra emlékeztető csarnokokat vájtak a kőzetbe, amelyek magassága eléri a 30 métert. A kitermelés a század közepéig folyt, később barlangszínházat alakítottak ki benne. A Fertő-táj alsóbb területei a jégkorszaki tektonikai süllyedésekben összefolyó vizekből (talajvíz, esővíz, kisebb patakok stb.) jöttek létre. Ezek olyan láprétek, melyek a kedvező mikroklimatikus és csapadékviszonyoknak köszönhetően glaciális reliktumfajokban bővelkednek. Ugyanakkor már néhány száz méterre e hűvös klímájú helyektől a meleg domboldalakon kétezer éves szőlőkultúra ad megélhetést a táj soknemzetiségű (magyar, német, horvát) lakosságának. A táj dél-keleti területein a jégkorszaki szelek korábbi folyók homokos-kavicsos hordalékaiból gorondokat (dombokat) emeltek. Itt kisebb-nagyobb szikes tócsák és legelők alakultak ki az itt érvényesülő kontinentális hatásoknak köszönhetően. Mindez elősegítette a külterjes állattartás kialakulását, ami egyébként a kelet-európai és ázsiai füves élőhelyekre jellemző, s a tájtól nyugatra ismeretlen. A táj melegebb, szubmediterrán klímahatásoknak kitett területein endemizmusok (bennszülött fajok) emelik az élővilág egyediségét, amely négy klíma (szubatlanti, szubmediterrán, dealpin és kontinentális) itteni együttes hatásának köszönhető. A tó és környékének egyedülálló adottságai, a szőlészet-borászat, és a szilaj pásztorkodás mellett többek között a halászat, nádgazdálkodás jelentett és jelent mind a mai napig megélhetést a helyi lakosságnak. A halászeszközök közül érdemes bővebben szót ejtenünk a vejszéről, mely a Fertőhöz hasonló sekély vizek jellegzetes szerszáma, és területünkön a XX. század első felében még alkalmazták. Használatának ismerete a magyarság IX. századi honfoglalása előtti vándorlásának idejére nyúlik vissza. A vejsze egy akár több száz méter hosszú, nádból készült kerítés-útvesztő, amely a sekély vízben a hal útját elrekeszti. A legfontosabb halásztelepülések Rust, Sopron, Sarród és Hegykő voltak. A halászat mellett a Fertő fontos haszonvétele még a nád. Természetesen a nádtermés is függ a tó szeszélyeitől, de mégsincs annyira kiszolgáltatva neki, mint a halászat. A minőségi, tetőfedésre alkalmas nád iránti kereslet állandó volt az

240

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD elmúlt századokban is, hiszen a lakó és gazdasági épületek fedésére ez volt legolcsóbb anyag és annál jóval tartósabbnak számított. Eredetiség A nádtetős épület a táj hagyományos arculatában máig felismerhető elem. S ez csak egy a tó és a lakosság egymásrautaltságának évezredes példái közül. Ez az aktív szerep, amit a tó a társadalomban képvisel, garancia arra, hogy a táj és ember kapcsolata a későbbiekben is egymással összhangban fejlődik. E szerves, nagy múltú és sokoldalú humánökológiai kapcsolat a Fertő-tájon egyedülálló a világ sós, szikes tavainak sorában. Ennek a középkor óta folyamatos mezőgazdasági tájhasználatnak és életmódnak a bizonyítéka a tavat karéjozó településhálózat harmonikus tájba illeszkedése, az egyes települések léptéke - a tavat zömmel apró települések karéjozzák -, a települések belső struktúrája és jellemzően paraszti építészete is. Mind a jelölt területen, mind pedig az ütközőzónában meghatározó sajátosságot jelent, hogy a középkor óta folyamatos a letelepedés; az ősi települési szerkezetek még mindig megtalálhatók, különösen a nyugati tópart mentén. Erre példa Mörbisch, Donnerskirchen, Purbach, Breitenbrunn és mindenekelőtt Rust szabad városa. Sok régi falu arculata lényegében megmaradt, s a régi településmagokat részben megtartott, megerősített falakkal zárják el. E szupra-regionális jelentőségű kulturális táj jellegzetes összetevői leginkább Rust és környékén figyelhetők meg, ahol az eredetiség a történelmi várostervezés és az utcákon és tereken homogén módon egymáshoz illesztett épületek egységében jelentkeznek. A többszázéves bortermelés és a generációról generációra vándorló hagyományos nádtermesztés ma is élő szokás: ez biztosítja a fontos építőanyagok eredetiségét és egységét. A birtokviszonyok történeti alakulása azonban nemcsak Fertőrákos települése esetében jelent meghatározó sajátosságot, hanem a Fertő-tó déli karéjában elterülő térség szempontjából is mindmáig érezteti hatását. Bizonyítéka ennek az ütközőzónában elhelyezkedő apró települések jellegzetesen paraszti építészete, csakúgy mint a felterjesztési területen fekvő főnemesi rezidenciák – a fertődi volt Esterházy- és a nagycenki volt Széchenyi-kastély – nagyszabású barokk és klasszicista épületegyüttese, melyek tájba szervezett kertjeikkel a XVIII. és XIX. századi főnemesi életforma és építészet különlegesen szép példáit jelenítik. d) A jelölést alátámasztó kritériumok Az UNESCO Működési Irányelveiben említett kritériumok közül a 24. paragrafus v, a 39. paragrafus i és ii, valamint a 44a paragrafus ii, iii és iv illetve a 44b paragrafus ii-vii kritériumai alapján a Fertő-tó kulturális tájat felterjesztjük a Világörökségi listára a következő indítékok miatt: 24. paragrafus, (v) feltétel: A Fertő-tó kulturális táj kiemelkedően példázza az ember hagyományos letelepedési folyamatát és a kultúrát tükröző földhasználatot. A Fertő-tó változatos és különlegesen szép vidékének mai karaktere a messzi múltba nyúló földhasználati formák, a legeltetetéses tájhasználat és a szőlőművelés eredménye, amely az európai tóvidéken belül egyedülállónak mondható. A tó nyugati partján az ütközőzónában elhelyezkedő Mörbisch, Donnerskirchen, Purbach, Breitenbrunn és Winden mellett, a területen belül Rust szabad város kiemelkedően példázza az ember hagyományos letelepedési folyamatát, a térséget ezzel egyben képviselve is. Ez a táj a középkor óta lakott terület, a földhasználati formák azóta változatlanok. Az évezredek során itt megtelepedett lakosság földhasználata és életmódja mindenkor igazodott a változatos természeti adottságokhoz, gazdaságának alapjait mindenekelőtt a halászat, a külterjes állattartás és a római időkben meghonosodott és mind a mai napig jelentős szőlőművelés határozta meg. A helyi települési struktúra másik fontos tényezője a határvidéki fekvés. Rust egészen a mai napig egy olyan társadalom és kultúra speciális építkezési formáját példázza, amelyben a városi és vidéki ember életmódja kerek egészet alkot. A Fertő-tó kulturális táj továbbá kulturtörténeti, topográfiai, valamint természeti és ökológia szempontból az eredeti állapot megőrzésével büszkélkedhet. A földhasználat és a lakosság életmódja itt mindig is alkalmazkodott a természeti körülményekhez. A gazdasági erőforrást elsősorban a halászat, az állattartás és a borászat jelentette, melyeknek mindvégig fontos szerepe volt. A jellemző állattartási mód a „ridegtartás” volt. Nyáron a Fertő és a Hanság rétjein legeltették a szarvasmarha és báránycsordákat, míg télen az állatokat az erdőkbe terelték, ahol ettek, amit tudtak. Ez az állattartási mód

241

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD ritkította az erdőségeket és fokozatosan rétekké, sőt, szinte prérivé formálta őket, s ennek a tájhasználatnak az eredményei a dombsági sztyepprétek, a Fertő-mellék magas füvű ecsetpázsitos kaszálórétjei, a hansági szénatermő rétek, s a Fertő-menti puszták. A szőlőműveléses földhasználat töretlen hagyományát nem csak a tóparti dombok ma is létező szőlőföldjei bizonyítják, hanem a tavat délnyugatról karéjozó települések bortermelői épületei - illetőleg az egyes épületekben megtalálható présházak és borpincék - is, amelyekből nem egy középkori eredetű. 39. paragrafus, (i) kategória: A Fertő-tó kulturális táj az ember által tudatosan megtervezett és létrehozott, egyértelműen körülhatárolható területeket foglal magába. Ezek műemléki jellegű épületekhez és épületegyüttesekhez kapcsolódó kertes és ligetes vidékek, melyeket esztétikai szempontok szerint terveztek meg. A Világörökségi listára felterjesztett területen, a XVIII-XIX. századi, főnemesek megbízásából készült gyönyörű kertek a tájjal szerves kapcsolatban állnak. A fertődi Esterházy Kastély és a nagycenki Széchenyi Kastély és azok kertjei a Fertő kulturális táj kiemelkedő értékeit képezik, és különös fontossággal bírnak. A XVIII. század egyik vezető építészeti műfaja Közép-Európában a Versailles mintájára kialakított, hatalmas barokk kertbe komponált Esterházy nyári rezidencia. A gyönyörű példák közül az Esterházy-kastély és kertje a legkésőbbiek közé tartozik. Sajátossága alaprajzában nyilvánul meg: egy olyan íves beépítési formát, melyet az antik amfiteátrumok mintájára előbb olasz kertekben, majd nagy középületek előterében (a S. Pietro kollonádja Rómában) használtak, itt igen eredeti módon alkalmaztak. Az Esterházy-kastély és kertje maison de pleisancenak épült, azaz olyan épületnek, ahol a kastély ura élvezheti a természet és művészet szépségét, amely örömöt nyújt az érzékeknek, s amely menedékül szolgál a harc és a hatalom világa elől. A szintén XVIII. századi Széchenyi-kastély és parkja a természet- és életszemléletet másképp tükrözi. Jóllehet bizonyos barokk részleteket (a tóra lefutó 2,6 km-es hársfasor által) megőrzött, angolkertje teljesen eltérő filozófiát képvisel. A Széchenyi Kastély nyári rezidencia is, azonban nem az ünnepek színhelye, hanem a természetbe elvonuló csendes és magányos elvonulásé. 39. paragarfus, (ii) kategória: A Fertő-tó kulturális táj egy rendezetten kialakított térség. Jelenlegi állapota környezetéhez fűződő viszonyából, a természettel összhangban fejlődött ki, formája és jellegzetes alkotóelemei ezt a kibontakozási folyamatot tükrözik. A Fertő-tó kulturális táj folytonos vidéket mutat be, amely a múltbéli társadalomban aktív szerepet mondhatott magáénak – szorosan kötődve a hagyományos életszemlélethez –, s amelyben a fejlődés folyamata továbbra is jelen van. Ugyanakkor jelentős tárgyi bizonyítékkal szolgál a kialakulás utáni időkből is. Szoros és kölcsönös kapcsolat van a táj jelenlegi sajátosságai és az agrárius földhasználat között. A természet továbbra is a megélhetés forrása és eszköze maradt a helyi lakosság számára, amint azt a tó körül elhelyezkedő számos műemlék is kifejezi. A Fertő-tó kulturális táj kulturális és természeti dimenziójának szerves egysége még mindig része a társadalmi struktúrának, az aktuális gazdasági tevékenységeknek, az agrárius földhasználatnak és az általános életmódnak. A Fertő-táj mai, sajátos és jól felismerhető övezetessége egyben természetföldrajzi adottság és a földhasználat, az állattartás és a szőlőművelés eredménye. Az agrárius tájhasználatot azonban nemcsak a táj övezetessége bizonyítja, hanem épített környezetének struktúrája és karaktere is. A tavat még ma is a többnyire középkori eredetű települések karéjozzák. Ezeket az országútra felfűződő, a tájba simuló településeket markáns paraszti építészet jellemzi. Az egyes telkek jellemző beépítése, a hosszú házforma, az épületek egyszerű alaprajzi rendszere, az épület alatt az elmaradhatatlan pincékkel és présházakkal, illetőleg zöldséges vermekkel, a telket hátul lezáró gazdasági rendeltetésű pajtákkal a paraszti életforma sajátos és különleges dokumentumai. Ezek az épületek homlokzataikkal ugyanakkor a mai utcaképnek is meghatározó és értékes elemei. 24. paragrafus, b (ii) ismérv: A Fertő-tó kulturális táj megőrzését megfelelő jogi és hagyományos védelem és vezetői működés biztosítja. A felterjesztési terület megfelelő védelmét mindkét országban a tulajdonosok, a nemzetközi egyezmények, továbbá a különböző jogi viszonyok egyaránt biztosítják.

242

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 44a paragrafus, (ii)-(iv) ismérvek: 44a (ii) A Fertő-tó kulturális táj kiemelkedő példaként mutatja be a lényeges, egymást követő ökológiai és biológiai folyamatokat az ökoszisztéma, illetve a növény- és állatvilág kialakulásában és fejlődésében. Különösen a Fertő-tó keleti és nyugati részén találhatók, a nádövezet belső folyamatai és a fás szárú növények megjelenése következtében, a sekélyvizű tó nemrégiben kialakult feltöltődésének meglepő példái; a keleti part mentén, a tóhoz közeli sekélyvizű földmélyedések eredeti helyén elhelyezkedő gátak a történelmi anyagfelhalmozódás bizonyítékai. St. Margarethen “római kőfejtőben” és a Fertőrákosi kőfejtőben harmadkori tengeri lithothamnioid mészkő (lajtamészkő) található. 44a (iii) A Fertő-tó kulturális táj páratlan természeti szépségű és esztétikai jelentőségű területeket foglal magába. Északon a Lajta-hegység Hackelsberg és Jungerberg nevű elődombjai, nyugaton a Ruster dombság erdői, erdőszélei, száraz rétjei, szőlősei és gyümölcsöskertjei éppúgy, mint a dél-keleti sík vidék és a déli vizes területek a táj, a flóra és a fauna páratlan sokféleségét vonultatja föl viszonylag kis területen. Éppen ezért Európán belül ez a terület egyedülállónak mondható esztétikai szempontból is. 44a (iv) A Fertő-tó kulturális táj a biológiai sokféleség eredeti élőhelyeinek védelmét tekintve a legfontosabb természetes élőhelyeket öleli föl, beleértve a tudomány és a védelem szempontjából univerzális értékű veszélyeztetett fajokat. A nyugat-magyarországi és az alpesi éghajlat között húzódó átmeneti zónában találjuk a legjelentősebb élőhelyeket. Ezek sósvizű talajbemélyedések, sekély vizű tavak, lápvidékek, nyirkos rétségek, homokos és köves száraz rétek (beleértve sóban gazdag változataikat) valamint sziklás száraz rétek. Valamennyi “elsődleges” élőhelynek tekintendő a 92/43/EWG direktíva (Európai Unió FFH direktíva) értelmében. A Lajta-hegység gyertyános tölgyeseinek kivételével a fent említett helyek speciális ökológiai élőhelyek. Eszerint a jelenleg létező fajok nagyrésze ritkának és veszélyeztettnek mondható és egyaránt megtalálható a Vörös Könyvben – a veszélyeztett növény- és állatfajok jegyzékében – és a különböző nemzetközi természetvédelmi egyezmények mellékleteiben. 44b paragrafus, (ii)-(vii) ismérv: 44b (ii) A Fertő-tó kulturális táj elegendően nagy és tartalmazza azokat az alapvető elemeket, amelyek alkalmasak az oköszisztéma és a biodiverzitás hosszútávú megőrzéséhez elengedhetetlenül fontos folyamatok leglényegesebb pillanatainak bemutására. A vízszint ingadozásának eredményeképpen a Fertő-tó a történelem során számos alkalommal kiszáradt (legutóbb 1865/66-ban). Ilyen esetekben a nádövezet eltűnt, majd a víz visszatérésével ismét növekedésnek indult. A nádas tehát jelenlegi méretét 135 év alatt érte el. Ez azonban nemcsak a nádas növekedésével, hanem a nádas területén a tó fenekének emelkedésével is együttjárt, a rothadó szerves anyagok és az iszapos üledékek beáramlásának köszönhetően. Ezt a folyamatot az uralkodó szelek és vízáramlatok rendszere segítette és segíti elő a mai napig. Az iszapos üledék főként a déli és nyugati oldalon található, míg a homokos üledéket a nyugati, észak-nyugati szél a keleti partvonal mentén halmozza fel. A finomszemcsés üledéket a vízáramlatok könnyebben sodorják a nádasokba, míg a durvább, például homokos hordalék a nádasok határvonala mentén gyülemlik fel. Ez a sáv különösen szembeötlő a dél-keleti oldalon (Sandeck, Neudeck), ahol megindult a fásszárú növények fejlődése. Ez a rendszer „önfenntartó”, amennyiben a vízszint elég magas ahhoz, hogy legalább bizonyos mértékig ellepje a nádast (nyáron és kora ősszel a partmenti szakasz általában kiszárad). Ez teljes egészében beletartozik a védett területbe. 44 b (iii) A Fertő-tó kulturális táj különleges esztétikai értékkel rendelkezik, és tartalmaz olyan területeket, amelyek a térség szépségének megtartásához alapvetően fontosak. A térség esztétikai értéke sokféleképpen valósul meg. Északról vagy nyugatról, a Lajta dombok illetve a Rusti dombság felől érkezve, a nádasok felé illetve a nyílt vizen túl a keleti síkságok felé nyújtózó szőlőskerteket láthatunk. Délről és keletről nézve a fent említett dombok a hatalmas Schneeberggel és Rax heggyel (az északi mészköves Alpok keleti képviselőivel) alkotnak horizontot a háttérben. Azonban nemcsak a távoli látkép figyelemre méltó, hiszen a vidék közelebbről is lenyűgöző sokféleségről ad tanúbizonyságot. Legyen az a tavaszi száraz rétek virágzása, a nedves területek orchideái vagy a Szárhalmi erdő száraz legelői, a hagyományosan legeltetett állatok százai a pusztákon a tó keleti részénél, a madarak sokasága

243

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD a sekélyvizű talajmélyedésekben vagy a késő ősszel alvóhelyükre (Lange Lacke a központi Seewinkel területén) érkező ludak ezreinek kápráztató látványa. A látogatók bármely hónapban élvezhetik a kiemelkedő esztétikai élmények sokaságát. 44b (iv) A Fertő-tó kulturális táj a tárgyalt biográfiai terület és ökoszisztéma legváltozatosabb flóra- és faunaállománnyal rendelkező élőhelyeit foglalja magába. A pannon térség jellemző élőhelyei egymáshoz közel helyezkednek el és a vizes/száraz, sós/sómentes talajok, az iszapos/köves talajréteg, a forró/”hideg” területek (beleértve az alpesi és a keleti hidekedvelő fajokat) végletein belül mindenféle átmentetet megtalálhatunk közöttük. 1965 óta az egész térség környezetédelmi és tájvédelmi körzet és 1986 óta a ramsari egyezmény értelmében természetvédelmi területté lett nyilvánítva. Ezen a Ramsar zónán belül találhatók a Fertő-tó-Seewinkel Nemzeti Park (alapítva 1993-ban) bizonyos területei. A felterjesztett terület védett zónáján belül található a Bioszféra Rezervátum, jóllehet a biogenetikai rezervátum sokkal nagyobb az egész felterjesztett területnél és többé-kevésbé azonos a tó vízrajzilag meghatározott vízgyűjtő területével. Ami a felterjsztett terület magyar részét illeti, itt kevésbé szoros a kapcsolat, mint az osztrák részen, mert itt csak egy település van, Fertőrákos, mely közvetlenül a tópartnál helyezkedik el, és vízrajzi értelemben ez a déli rész a kimeneti oldal. 1977 óta tájvédelmi körzet és 1991 óta pedig (1994 óta az osztrák-magyar Nemzeti Parkkal közös vezetés alatt) Fertő-Hanság Nemzeti Parknak hívják. A tó magyar területe és a környező vizes területek 1989 óta a Ramsar zónához illetve az UNESCO Bioszfréra Rezervátumhoz tartoznak. Az ilyen megfelelő védelem nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is biztosítva van. 44b (v, vi) A Fertő-tó kulturális terület hosszútávú igazgatási tervvel rendelkezik, valamint törvényi és igazgatási védelmet élvez. Mind Ausztriában, mind Magyarországon számos törvény biztosítja, hogy a Világörökség elérje a célját (ld. még: 4b szakasz, jogi helyzet). A nemzeti parkok számára léteznek az IUCN-nel összhangban álló igazgatási tervek, az Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottság pedig közvetlen igazgatási munkát végez a tó vízszintjének szabályozása terén. Ami a terület osztrák részét illeti, ezt Natura 2000 területté minősítették, így téve hatékonnyá a terület irányítási tervét és monitoring rendszerét. A további részleteket ld. 4j szakasz, vagyongazdálkodási terv és a célok felsorolása. 44b (vii) A Fertő-Neusiedler tó kulturális táj a biodiverzitás megőrzésének legfontosabb helyszíne. Mint már említésre került, a természetes élőhelyek széles skálája jelenik meg itt, a különféle földrajzi régiók és klimatikus területek átmeneti zónájában. Az ennek eredményeképpen kialakult diverzitást az eredeti élőhelyek faunájának fajszáma mutatja. Például a lepidopteran fajok száma a száraz völgyi területen, Hackelsberg térségében eléri az 1080-at, míg a teljes világörökségi címre jelölt területen e fajok száma jóval 1500 felett van. Az olyan extrém élőhelyek, mint a szikesek, természetesen kevesebb “speciális” fajjal büszkélkednek, mégis nagyban hozzájárulnak a terület általános sokszínűségének növeléséhez. A szikes víz eltérő kémiai összetételének következménye a változatos planktonállomány. Az Ausztriában költő 250 madárfaj közül 190 megtalálható itt. Ezt a számot tovább gazdagítják az átvonuló, de nem fészkelő fajok. A magyarországon fészkelő 360 madárfajból 250 szintén él e területen (ezek között vannak fészkelő, vonuló és telelő fajok is). A Fertő-Neusiedler tó növényvilágával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a magyarországi orchideafajoknak több mint a fele (több mint 20) megtalálható a kijelölt területen. Az állat- és növényvilág további érdekességeiről is említést tesz a tudományos szakirodalom. Az adatok nagy része további kutatást igényel, különösen a terresztikus fajok tekintetében.

III. LEÍRÁS a) A terület leírása A felterjesztési terület és ütközőzónája az Alpok és a puszta határvidékén, két ország, Ausztria és Magyarország területén fekszik (1., 10., 11. ábrák).

244

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A vidék a X. századtól az I. világháború végéig magyar terület volt. A St. Germain-i békeszerződés (1919) előírásai nyomán az egykori Sopron és Moson vármegyék nyugati járásait Ausztriához csatolták, a mai határ ekkor alakult ki. A térség jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egy aránylag szűk körben olyan jelentős települések övezik a Fertő-tavat, mint Sopron és Eisenstadt: mindegyikük történelme a messzi római időkbe nyúlik vissza. A felterjesztési terület osztrák része Burgenlandban, Ausztria legkeletibb tartományában található. 3.965 négyzetkilométeres nagyságával ez a tartomány nyugaton Alsó-Ausztriával és Stájerországgal, északkeleten Szlovákiával, keleten Magyarországgal és délen Szlovéniával határos. A tartomány fővárosa Kismarton (Eisenstadt). A felterjesztési terület magyar része Magyarország északnyugati szegletében, Győr-Moson-Sopron megye 2 területén fekszik. A megye területe 4012 km . A megye székhelye a Duna folyó mentén elterülő Győr városa.

I

Természeti értékek (2.-7., 12.-35., 55. ábrák)

A Fertő igazi sztyepptó, az Eurázsián végighúzódó sztyepptó-láncolat legnyugatibb tagja. A tó medencéjét nyugatról a Lajta- és a Rozália-hegység, valamint a Rust-Balfi-dombság keretezi, amely délen a Bozidombvidékben folytatódik. Ez utóbbi már igen alacsony dombság, kelet-délkelet felé pedig a medence nyitott. A Fertő-tótól keletre, a Fertőzugban az Ősduna hordalékkúpján mintegy 80 lefolyástalan, sekély szikes tó van, túlnyomórészt osztrák területen, de Fertőújlaknál ez a geomorfológiai egység átnyúlik Magyarországra is. A Fertőmenti-dombságtól nyugatra a Soproni-medencén túl már az Alpokaljához tartozó Soproni-hegység tömbjét találjuk és tiszta időben az Alpok nyáron is hóval fedett keleti nyúlványai is látszanak, amelyek a tóparttól alig 70 km-nyire kezdődnek. Kis területen tehát megtalálhatóak az egymástól éghajlatában és élővilágában egyaránt jelentősen eltérő geográfiai és biogeográfiai elemek: a kontinentális, síksági sztyepptó, a szubmediterrán dombság xerofil vegetációval, a dealpin középhegység és a magashegység. Ez a tájképi sokszínűség, a biodiverzitás igen kis területen megmutatkozó rendkívüli változatossága Európában egyedülálló. A Fertő medencéjének alapját kristályos paleozoikus pala alkotja. Ez a Soproni-hegységben még a felszínen tanulmányozható, de a Fertő-tó peremvonalában egy tektonikus zökkenéssel 1000 m alá került. A lezökkent őskőzetet a miocénban a Pannon-tenger öntötte el, mely lassan kiédesült, majd kiszáradt. A tenger nyomát a néhol több száz méter vastag mészkőrétegek őrzik. A Pannon-tenger a tó medencéje alá vastag rétegben agyagot, márgát és kisebb mértékben löszt halmozott fel. A Duna, az Ikva és a Lajta erre terítette rá a jégkorszakban a kavics és a homoktakarót. Az említett kőzetek és egyéb rétegek gyakorlatilag mind tanulmányozhatók a tó környékén a felszínen. A meghatározó geológiai és klimatikus adottságok révén a talajtípusok is sokfélék. A erősen szikes szoloncsák és szolonyec talajoktól a humuszban gazdag, agyagbemosódásos barna erdőtalajig számos talajféleség megtalálható. A “fertő” szó a magyar nyelvben sekély, iszapos, kénhidrogénes – bűzős állóvizet jelent. A Kárpát-medencében nagyon sok “fertő” elnevezés van, így pl: Romániában, Erdélyben a Hargita-hegység posztvulkáni gázokkal bugyborékoló fellápja Csíkmadaras határában vagy a szegedi Gyevi-fertő, a velencei tavi Dinnyési-fertő, stb. Legnagyobb közülük maga a Fertő-tó. A “fertő” itt olyan állóvizet jelent, amelyet a következők jellemeznek: a tavi elöregedés előre haladott állapota, feltöltődöttség, iszaposság, sekélység, a víz szélsőséges felmelegedése nyáron, ill. teljes átfagyása télen, stb. Ide kívánkoznak az 1928/29-es tél eseményei is, amikor a szélsőségesen alacsony vízállás mellett fellépő kivételes keménységű tél során a tó jelentős része fenékig ill. az üledék felsőbb rétegeivel együtt befagyott. Száz napig tartott az egybefüggő jégtakaró, a jég vastagsága sok helyen a 60 cm-t is meghaladta.

A nagy mértékben változó vízellátás miatt a tó mérete az idők során szélsőséges variációkat mutatott. A 2 vízháztartást elsősorban a klimatikus viszonyok szabályozzák. A tó vízgyűjtő területe mintegy 900 km , 3 víztömege – magas vízállás esetén – mintegy 390 km . A vízbevitelt a csapadék és olyan folyócskák biztosítják, mint a Wulka és a Rákosi patak, vagy akár még kisebb vízfolyások. A csapadék a teljes vízbevitel kb. 80%-át jelenti, míg a kisebb felszíni folyók, patakok 20%-ot biztosítanak. A felszín alatti vizek bevitele elhanyagolható. A

245

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD víz 90%-a párolgással távozik, és kb. 10%-a mesterséges vízkivétellel, a Hansági Főcsatorna/Eisenkanal révén. A klimatikus tényezők közvetlen és azonnali hatással vannak a vízállásra, amely következésképpen igen szélsőségesen változik. A környék rendkívül sík adottságainak következtében a vízszint 10 cm-es változása 20 2 km -rel változtatja meg az elárasztott terület nagyságát. A Fertő-tó így az igazi asztatikus tavakhoz tartozik. A Fertő-tó általános limnológiai szempontból a tavi elöregedés (feltöltődés) előrehaladott stádiumában lévő, szélsőségesen sekély tó. Nádasai nemcsak partszéli sávként, hanem a tó közepe illetve középvonala felé is szabálytalan alakulásokkal benyúlnak. Ezáltal a nyíltvízi terület kisebb-nagyobb területrészekre, öblökre, sőt teljesen a nádasba zárt kisebb “belső tavak”-ra is tagolódik. Partszéli nádasai különösen a déli tórészen rendkívüli szélességűek, helyenként a 6 km-t is meghaladják. A tó Ny-i partvonalát is viszonylag széles nádas-öv kíséri, különösen az ÉNy-i részen, ahol a nádas szélessége 5 km körüli. A nádasok gyors területi növekedése a terület vízrendezésével, a vízszint állandósításával hozható összefüggésbe. A munkálatok már a XVI. században elkezdődtek a Sarród és Pomogy (Pamhagen) közötti útépítéssel. A jelentősebb változások a XIX. században kezdődtek meg, a Hanság csatornázásával, amely elzárta a Fertő-tavat édesvízi mocsarától. 1912-re megépült a Pomogytól Hegykőig húzódó körgát, amely megakadályozza az erős – és uralkodó – ÉNY-i szelek idején bekövetkező vízlengés hatására a SarródMekszikópuszta térségében található, változó vízborítású mocsár, illetve szikes gyepek természetes elöntését. Az eredeti állapot részleges helyreállítását célzó élőhelyrekonstrukció 1989-ben kezdődött meg. A víz hőmérséklete és sekélysége következtében viszonylag gyorsan követi a levegő hőmérséklet-változásait, nyáron a felső 10 cm-es rétegben egyes részeken eléri a 30C-ot. A könnyen felkavarodó üledékrészecskék miatt a víz átlátszósága a nagy nyíltvízi területeken csekély. A szélvédettebb vízrészeken ezért az intenzívebb fény- és hőhatás az üledék felszínéig is könnyen lejut. A tó vize nátrium-magnézium-hidrogénkarbonát-(szulfát) jellegű szikes víz, vezetőképessége 1300 – 3500 (4000) uS cm-1, a pH érték 7,7 és 9,5 közötti. Összsótartalma kelet felé növekszik, átlagosan 1700 mg/l. A kémiai jellemzők a tó vizében térben és időben változatosak és változékonyak. Az oldott oxigén-tartalom is igen eltérő: míg pl. a nyíltvízi területeken kielégítő, sőt, gyakran a telitettséget is eléri, addig ugyanazon időpontban a nádasokba zárt vízterületeken igen szegény, időleges oxigénhiánnyal. Trofitása a klorofill tartalom alapján a mezotrof tartományba esik. A Fertő-táj jellegzetessége, hogy itt több flóravidék találkozik. A Fertő-tó az Alföldi flóravidék (Eupannonicum) Kisalföldi flórajárásába (Arrabonicum) sorolható, nyugati partján már érezhető a Nyugat-Dunántúl (Praenoricum) vidékébe sorolt Lajta-hegység (Laitaicum) hatása is, így a területen az élőhelyek rendkívül széles skáláját találjuk meg. Egyaránt előfordulnak az eurázsiai sztyeppekre jellemző füves élőhelyek, ill. az Alpokaljára jellemző lombos és tűlevelű erdők, pangóvizes lápok. A terület képét ma az óriási kiterjedésű nádasok, az egykori öbölszerű képződmények és kisebb öblok lefűződésével kialakult, nádasba záródott kisebb tavak határozzák meg. Jellemzőek a gyepek, kisebb kiterjedésű a fás vegetáció. A Fertő-tó térségének legjelentősebb természetes és féltermészetes biotópjai (a centrumtól a periféria felé haladva) az alábbiak:

1. Növényvilág 1.1 Hínárnövényzet A nyílt víz és a csatornák jellemző lebegő és rögzült növényzete. Egyes években rendkívül elterjedt. A jellemző társulások ritkán fordulnak elő önállóan, általában mozaikos komplexeket alkotnak. Jellemző társulások: Lemno-Utricularietum vulgaris (CORINE: 22.414) Parvopotameto-Zannichellietum (CORINE: 22.422) Myriophyllo-Potametum (CORINE: 22.421) Jellemző fajok: Potamogeton pectinatus, Zanichellia palustris, Myriophyllum verticillatum, Utricularia vulgaris

246

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 1.2 Nádasok és magassásosok: A nádas a Fertő-tó legjellemzőbb élőhelye, a védett terület több mint 70%-át borítja. Egyes helyeken sűrű, járhatatlan, máshol felritkult, nyílt vízfoltokkal tarkított. Jellemző társulások: Phragmitetum communis (CORINE: 53.112, 53.1111) Ide sorolhatjuk a telelő sás és a keskenylevelű gyékény dominálta társulásokat is. Ezek zömében a nádas partközeli oldalán fordulnak elő, de kisebb-nagyobb foltokban megtalálhatók beljebb is. Typhetum angustifoliae (CORINE: 53.132) Cladietum marisci (CORINE: 53.31) Jellemző fajok: Phragmites australis, Typha angustifolia, Cladietum marisci, Schoenoplectus tabernaemontani, Schoenoplectus lacustris. Külön kiemelendő a belső tavak mediterrán reliktumnövénye, a Schoenoplectus litoralis. A nádas partközeli felén gyakoriak még a mocsársásos, partisásos és zsombéksásos állományok. Caricetum acutiformis (CORINE: 53.219) Caricetum ripariae (CORINE: 53.213) Caricetum elatae (CORINE: 53.2151) 1.3 Kontinentális jellegű szikes mocsarak, nádas habitussal A Bolboschoenus maritimus és a Schoenoplectus tabernaemontani dominálta, csaknem homogén állományok. Kisebb foltokban csetkákások is előfordulnak. Egyes helyeken ezekbe a homogén foltokba kúszik be a nád, majd alakul át nádassá. Kizárólag a déli parton fordulnak elő. Jellemző társulások: Schoenoplectetum tabernaemontani (CORINE: 53.1122) Bolboschoenetum maritimi (CORINE: 53.131) Bolboschoeno-Phragmitetum (CORINE: 53.1122) 1.4 Üde láprétek Ezek az üdébb láprét-társulások a Fertő-tó partján kisebb foltokat alkotnak, és a Kis-Tómalomnál is előfordultak. Az elmúlt 10 év száraz időjárásának és az általános eutrofizációnak köszönhetően mindenhol degradálódtak, és területükben még inkább visszahúzódtak. Jellemző társulások: Carici flavi-Eriophoretum (CORINE: 54.239) Caricetum davallianae (CORINE: 54.233) Schoenetum nigricantis Juncetum subnodulosi (CORINE: 54.216) Seslerietum uliginosae (CORINE: 54.238) Jellemző fajok: Sesleria uliginosa, Eriophorum latifolium, Orchis laxiflora ssp. palustris, Carex davalliana, C. flava, Juncus subnodulosus 1.5. Kiszáradó láprétek Valamikor jelentősebb élőhely lehetett, ma a nádasodás miatt visszaszorulóban van. Jellemző társulás: Molinietum coeruleae ((CORINE: 57.311) Jellemző fajok: Molinia coerulea, Lythrum salicaria, Schoenus nigricans 1.6. Mocsárrétek

247

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Több társulás tartozik ide. Leggyakrabban kaszálóként kezelt területek. Többnyire nedves, magasabb talajvízszintű nem sós területeken fordulnak elő. Jellemző társulás csoport: Deschampsion caespitosae (CORINE: 37.26) Jellemző fajok: Agrostis stolonifera, Festuca pratensis, Alopecurus pratensis, Crepis biennis 1.7. Szoloncsák szikfok növényzet Tavasszal és késő ősszel többnyire vízzel borított társulások. A víz általában májusig marad meg. Kisebb foltokban keréknyomokban vagy túllegeltetett foltokban is megjelenik. Gyakori a szikvirágzás. Jellemző társulások: Salicornietum prostratae (CORINE: 15.11511) Suaedetum maritimae (CORINE: ) Puccinellietum peisonis (CORINE: 15.A142) Lepidio crassifolii - Camphorosmetum annuae (CORINE: 15.A132) Jellemző fajok: Lepidium crassifolium, Plantago maritima, Triglochin maritima, Aster tripolium ssp. pannonicum, Podospermum canum, Juncus gerardi Külön kiemelendő az endemikus Puccinellia peisonis. 1.8. Szolonyec szikfok növényzet Mélyebb fekvésű, nedves területeken fordul elő. Jellemző az élőhelyrekonstrukciók nyáron kiszáradó medrében. Jellemző társulások: Puccinellietum limosae (CORINE: 15.A135) Pholiuro-Plantaginetum (CORINE: 15.A134) Crypsidetum aculeatae (CORINE: 15.1161) Acorelletum pannonicae (CORINE: 15.1165) Jellemző fajok: Puccinellia limosa, Matricaria chamomilla, Eleocharis uniglumis, Hordeum hystrix, Plantago tenuiflora 1.9. Szolonyec sziki rétek Jobb minőségű, humuszossabb talajok növényzete. A nedvesebb helyeken az ecsetpázsitos sziki rét (AgrostioAlopecuretum partensis), míg a magasabb pontokon a Festuca pseudovina dominálta társulások uralkodnak. Jellemző társulások: Agrostio-Alopecuretum pratensis (CORINE: 15.A121) Achilleo-Festucetum pseudovinae (CORINE:15.A112) Artemisio-Festucetum pseudovinae (CORINE: 15.A113) Jellemző fajok: Cirsium canum, Alopecurus pratensis, Festuca pseudovina, Galium verum, Achillea setacea

1.10 Szoloncsák sziki rétek: Enyhén szikes, erősen mozaikos élőhelyek. (Gyakran szoloncsák szikfoknöveényzettel együtt fordulnak elő.) Tavasszal nedves, tocsogós, nyárra a kemény, szikkadt talajfelszín jellemző. Az említett társulás jellegzetes pannóniai endemizmus. Jellemző társulások: Agrostio-Caricetum distantis (CORINE: 15.A1251) Jellemző fajok: Agrostis stolonifera, Carex distans, Ophrys sphecodes

1.11 Szubkontinentális-szubmediterrán xerotherm tölgyesek: A Fertő-melléki dombsor jellemző növényzete. Jó növekedésű, zárt lombkoronájú erdőket alkot. Aljnövényzetükben a szárazságtűrő fajok dominálnak. A meleg, délies lejtőkön a molyhos tölgyesek (a jelzett társulás kizárólag itt fordul elő), míg máshol a cseres tölgyesek dominálnak. Jellemző társulások:

248

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Querco petraeae-Carpinetum (CORINE: ) Quercetum petraeae cerris (CORINE: 41.7A124 ) Euphorbio-Quercetum pubescentis laitaicum (CORINE: 41.73741) Quercetum pubescentis-cerris (CORINE: ) Buphthalmo-Fagetum laitaicum (CORINE: ) Jellemző fajok: Crataegus monogyna, Rosa canina, Ligustrum vulgare, Vicia tenuifolia

1.12 Lejtősztyeppnövényzet (többnyire xerotherm tölgyessel, karsztbokorerdővel mozaikban) Elsősorban a déli lejtőkön kialakuló edafikus társulás. Fajkészletében a kontinentális fajok dominálnak. A korábbi évszázadokban kaszálóként hasznosították őket. Gyakran az erdő kiirtásakor keletkeznek. Jellemző társulások: Festucetum rupicolae caricetosum humilis Medicagini-Festucetum valesiacae (CORINE: 34.3151) Genisto pilosae-Festucetum valesiacae (újonnan leírt, a Szárhalmi-erdőre jellemző, különleges értékű társulás) Jellemző fajok: Adonis vernalis, Stachys recta, Galium glaucum, Pulsatilla grandis, Pulsatilla pratensis ssp. nigricans, Stipa sp.. Festuca rupicola, Festuca valesiaca Ahogy a fentiekből kitűnik, a jelölt területre az élőhelyek nagyfokú diverzitása jellemző. Az egyes élőhelyek növényeinek fajdiverztitása, sajátosságaikból fakadóan, ugyan nem kiemelkedő, de a területen több nemzetileg és nemzetközileg is jelentős növényfaj is előfordul. A jelentős fajokat a Függelék 1. sz. táblázata mutatja be. A nemzetközileg védett (Corine Biotópok, Cites, Berni Konvenció) fajok közül kiemeljük a boldogasszony papucsát (Cypripedium calceolus) és a hagymaburkot (Liparis loeselii). Mindkét fajnak kevés (2-5) lelőhelye van Magyarországon, de a jelölt területen stabil állománya él. Az orchideák közül jelentős még a területen a Fertő-menti dombvidéken élő légybangó (Orchis insectifera), ill. a szikesen élő pókbangó (Ophrys sphecodes) és mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris). Korábban a területen élt, de az utóbbi 5 évben nem került elő a vidrafű (Menyanthes trifolia) és a lisztes kankalin (Primula farinosa). A mocsári hízóka (Pinguicula vulgaris) csak az ausztriai Zitzmannsdorf domboldalain fordul elő egy csekély területen. Ezek a fajok jelenleg (majdnem) kipusztultként vannak nyilvántartva, de az életfeltételek javításával, nem kizárt, hogy újra előkerülnek. A visszatelepülést esetleg mesterséges betelepítéssel lehet elősegíteni. A terület érdekes faja a barázdás csüdfű (Astragalus sulcatus), amelyet 50 éve kihaltnak tekintenek Magyarországon, de az utóbbi két évben két helyen is felbukkant. Gyakran találkozhatunk a Fertő-menti szikeseken a kisfészkű aszattal (Cirsium brachycephalum) is. 2. Állatvilág (7., 24.-32. ábrák) Állatföldrajzi szempontból A Fertő-vidék a Pannonicum faunakörzet kisalföldi faunajárásába (Arrabonicum) esik. A Fertőmelléki-dombsor bizonyos noricumi hatást is mutat, erdei (Sylvicol) és montán fajok előfordulásával, kelet-alpesi és mediterrán színezőelemekkel. A tópart alapfaunája európai, közép-európai jellegű, kevés bennszülött (endemikus) fajjal, jellegzetes pusztai faunával. Ismert endemikus fajok a kerekesférgek (Rotatoria) közé tartozó Lepidocyrtus peisonis és a fertői kerekesféreg (Rotatoria fertöensis), valamint az ugróvillások (Collembola) közé tartozó Lepidocyrtus peisonis, azonban ezekben az alsóbbrendű taxonokban további fajok felbukkanására lehet számítani. A gerinctelen fauna kiemelkedő tagjai a szitakötők közé tartozó Leucorrhinia pectoralis és L. caudalis, melyekkel a belső tavakban találkozhatunk. Mindkét faj több nemzetközi egyezményben is szerepel. Emellett jelentős állománya él a területen a következő fajoknak: Lestes dryas, Coenagrion scitulum, Anaciaeschna isosceles. Ezek mindegyike szerepel az IUCN listáján. A Szárhalmi-erdő idősebb tölgyeseiben gyakori a szarvasbogár (Lucanus cervus). Élettere egészen addig fenntartható, amíg biztosítani tudjuk az öreg, korhadó tölgyek jelenlétét.

249

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A pókfauna legjelentősebb tagja a szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), e tarantella, amely elsősorban DélEurázsia sztyeppéin él. Talajba fúrt lakócsövei igen jellemzőek a Fertő-tó térségében. Az említett fajokon kívül több más nemzetközileg is jelentős gerinctelen fajnak van említésre érdemes állománya területen. A Fertő halállománya a tó elmúlt évszázadok során történt kiszáradásai során többször kipusztult, ezeket a kipusztulásokat azonban minden esetben a halfajok gyors, természetes visszatelepedése követte a Hanságból és a Duna mellékfolyóiból a magas vízállások periódusaiban. A tó mellett élő lakosság számára a halászat mindig jelentős megélhetési forrás volt. A korabeli forrásmunkákban többnyire a gazdasági szempontból jelentős fajokra találhatóak utalások, ezek elsősorban a ponty (Cyprinus caprio), a csuka (Esox lucius), a harcsa (Silurus glanis), a süllő (Lucioperca lucioperca) és a kárász (Carassius carassius). A későbbiekben halászati érdekből betelepítették az angolnát (Anguilla anguilla) a fehér busát (Hypophtalmicthys molitrix) és az amurt (Ctenopharyngodon idella), és spontán betelepedett a szintén tájidegen ezüstkárász (Carassius auratus gibellio). Ezeket a Nemzeti Park megalakulása után nem telepítik tovább. Az egyes kutatások 20-34 faj jelenlétét mutatták ki, azonban ezek között több olyan ideiglenesen behurcolt vagy már kipusztult faj szerepel, amelyet ma már nem találunk meg a tóban. A védett fajok közül ez utóbbi kategóriába tartozik a lápi póc (Umbra krameri). Számos kétéltű (Amphibia) és hüllő (Reptilia) faj él a területen (a Magyarországon előforduló 18 kétéltű fajból 12). Nem a ritka, kiveszőben lévő fajok miatt értékes a tó faunája, hanem a Nyugat-Európában a tájátalakítások miatt már erősen megritkult, helyenként kipusztult, egykor ott is közönséges fajok óriási egyedszáma miatt. Kiemelkedő a tó vízibéka (Rana sp.) és levelibéka (Hyla arborea) állománya, e fajok populációi milliós nagyságrendűek. A tóban élő fajok a Fertőmenti-dombsor kocsánytalan-tölgyes erdőállományaiba vonulnak telelésre. A szakirodalom a századforduló utáni évtizedekből még említi a parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) előfordulását is, de ezt a fajt azóta nem találták meg. A közeli Hanságban még bizonyítottan élnek kisebb populációi, a Kárpát-medence endemikus kígyójának összesen mintegy 100 példánya fordul elő a láprétek kiterjedt térségében. Fő tápláléka az elevenszülő gyík (Lacerta vivipara). A Fertő-tó kiemelkedő jelentőségű természeti értéke a gazdag madárvilág. Úgy a fajok számát tekintve, mint az egyes fajok állománynagysága szempontjából, Közép-Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye. Szerepel a jelentős madárélőhelyek listáján (Important Bird Areas), és a Ramsari Egyezmény által is védett terület. Magyarország Európai Uniós csatlakozásával a “Bird Directive” listára is kijelölésre kerül. 1.1.1

2.1 Rendszeres fészkelők

Kiemelkedő jelentőségűek a nádasokban telepesen fészkelő gémfélék (Ardeidae), a nagy kócsag (Egretta alba) állománya lassan de folyamatosan emelkedik, ma már megközelíti a 700 párt, ez a világállomány 1-10%-a közé esik. A vörösgém (Ardea purpurea) állománya tartós csökkenés után újra némi növekedést mutat, jelenleg 250 pár fészkel. Hasonlóképpen újra növekszik a kanalasgém (Platalea leucorodia) populációja, ez jelenleg 70 párra tehető. A telepek felmérése évente repülőgépről történik. A telepbe nem tömörülő, magányosan fészkelő gémfélék képviselője a helyenként kisebb nádas állományokban is fészkelő bölömbika (Botaurus stellaris). A tó nádrengetegében elszórtan sok helyen fészkel, állománya mintegy 300 pár. Fészkelő fajok továbbá a szürke gém (Ardea cinerea) és a törpegém (Ixobrychus minutus). A lúdalakúak (Anseriformes) közül a nyári lúd (Anser anser) állománya 500 pár, a veszélyeztetett cigányréce (Aythya nyroca) állománya rejtett életmódja és a nagy kiterjedésű nádas miatt nem ismert, de jelentős. Stabil populációja él itt a nyugat felől terjeszkedő üstökösrécének (Netta rufina), amely Magyarországon itt költött először és jelenleg is egyedül itt nem számít ritkaságnak. Fészkelő állománya 10-30 pár. Jellemző fészkelő fajok

250

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD még a böjti réce (Anas querquedula), tőkés réce (Anas platyrrhynchos), kanalas réce (Anas clypeata), kendermagos réce (Anas strepera) és a barátréce (Aythya ferina). A partimadarak (Limicola) közül legjelentősebb fajok a gulipán (Recurvirostra avosetta), amelynek jellemző fészkelőhelyei a Fertőzug szikes tavai, azonban kisebb számban a Mekszikópuszta melletti elárasztásokon is fészkel a magyar oldalon. Állománya ingadozik, átlagosan 100 párra tehető. Szigetszerű populációja él a Kárpátmedencében a tengerpartokon fészkelő széki lilének (Charadrius alexandrinus). A magyar Alföld szikesei mellett itt él egy stabil állománya, ugyancsak a szikes tavacskák mellett (25-30 pár), alkalmanként a magyar tórész szikesein is költ 1-8 pár. Jellemző fészkelő fajok még a piroslábú cankó (Tringa totanus), a goda (Limosa limosa) és a bíbic (Vanellus vanellus). A nádashoz kötődő énekesmadarak (Passeriformes) fészkelő állományai nem ismertek kellő pontossággal a nagy kiterjedésű, áttekinthetetlen nádrengeteg miatt, amelyben a közlekedés helyenként lehetetlen. Ki kell emelni a Közép-Európában legnagyobb sitkét (Acrocephalus melanopogon) és az utóbbi évtizedekben csökkenő állományú kékbegyet (Luscinia melanopogon). A nádasban költő énekesmadarak közül leginkább jellemző fajok továbbá a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), a cserregő nádiposzáta (A. scirpaceus), a nádirigó (A. arundinaceus) és a nádi sármány (Emberiza schoeniclus). 1.1.2

2.2 Alkalmi fészkelők

A mindenkori vízviszonyok alapvetően meghatározzák a fészkelő madárfaunát, egyes több-kevesebb rendszerességgel költő fajok esetleg hosszú ideig nem találnak megfelelő fészkelőhelyet, míg mások csak speciális vízviszonyok mellett ritkán jelennek meg fészkelőként, esetleg évtizedek telnek el az egyes költések között. Az utóbbira példa a gólyatöcs (Himantopus himantopus), amely az utóbbi években 5-20 párban fészkel, de korábban hosszú ideig nem volt megfigyelhető. A ritkán kialakuló, sajátos vízviszonyokhoz kötődik a vörösnyakú (Podiceps griseigena) és a feketenyakú vöcsök (P. nigricollis), valamint a fattyúszerkő (Chlidonias hybrida). Van néhány faj, amely korábban fészkelt, vagy fészkelhetett a vidéken, majd eltűnt és csak az utóbbi években utalnak jelek esetleges újabb megtelepedésére, amely a stabil költőállományok alakulásának függvényében bekövetkezhet. Ilyen a 80-as évek elején eltűnt túzok (Otis tarda), a ragadozó madarak közül a rétisas (Haliaetus albicilla) és a kerecsen (Falco cherrug). 2.3 Egyéb fontos fajok A Fertő a vonuló európai vízimadarak egyik fontos állomása, az Alpoknál feltorlódó, a hegyláncot megkerülő madárcsapatok táplálkozó és pihenőhelye. Kiemelkedő jelentőségű a lúd- és récefélék tekintetében. Az őszi és tavaszi vonulás nagy tömegét alkotják a vadludak, a nyári lúd (Anser anser) átvonuló állománya rendszerint 15.000 példánnyal, a vetési lúdé (A. fabalis) 25-40.000 példánnyal, a nagy liliké (A. albifrons) 3-8.000 példánnyal tetőzik. A nagy csapatokkal rendszeresen megjelennek a veszélyeztetett kis lilik (A. erythropus) egyedei (1-4 példány), és az ugyancsak veszélyeztetett vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) kisebb csapatai (1-22 példány), de egy kivételével valamennyi európai vadlúdfaj egyedei előfordultak az utóbbi 10 év során. A récefélék legnagyobb tömegét a tőkés réce (Anas platyrrhynchos) és csörgő réce (A. crecca) adják egyenként 15-20.000 példányos maximummal, de szinte minden európai faj megfigyelhető itt. A legjelentősebbek a kendermagos réce (A. strepera, 1.500-3.000 példány), nyílfarkú réce (A. acuta, 200-300 példány), üstökös réce (Netta rufina, 1.000-1.500 példány). 2.4 Alkalmanként megjelenő vagy ritka fajok: Egyes madárfajok csak alkalmanként jelennek meg: költőhelyüktől, illetve vonulási útvonaluktól távolabb, egyesével, esetleg kisebb csapatokban. A tengerpartok mentén vonuló, a kontinens belsejében ritkán megjelenő sarki csér (Sterna paradisea) több megfigyelése ismert. Magyarországon itt fordult elő első

251

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD alkalommal a Kisázsiában honos sivatagi lile (Charadrius leschenaultii), a keleti sztyeppek felől terjeszkedő citrombillegető (Motacilla citreola), a kékbegy tundrai/alpesi alfaja (Luscinia svecica svecica). Az emlősfauna fajszáma kisebb. Az egyes taxonok nem egyenletesen kutatottak, pl. a denevérfauna csak kevéssé ismert, felmérése a közelmúltban kezdődött meg. Stabilnak tekinthető a jelölt terület ürgeállománya (Citellus citellus). E korábban mezőgazdasági kártevőként ismert faj elterjedési területének itt van a nyugati határa. Állománya az utóbbi 50 évben erősen megfogyatkozott. Fennmaradása azért is fontos, mert fő zsákmányállata két Európában veszélyeztetett ragadozó madár fajnak, a kerecsennek (Falco cherrug) és a parlagi sasnak (Aquila heliaca). Ugyancsak itt van legnyugatibb előfordulása a szöcskeegerek (Zapodidae) közé tartozó csíkosegérnek (Sicista subtilis). A faj tipikusan a sztyeppék, félsivatagok lakója. Az utóbbi időben nem ismert újabb előfordulása, de rendkívül rejtett életmódja következtében ez nem jelenti eltűnését. Jégkorszaki reliktum faj a patkányfejű pocok (Microtus oeconomus), amelynek pannóniai populációja legdélebbi, szigetszerű európai előfordulása. A Fertő-menti vizes gyepekben, lápréteken erős populációi élnek, egyes években kimondottan elszaporodhat.

Kulturális értékek Települési és építészeti értékek (8., 9., 36.-54. ábrák) A tavat egy lokális jelentőségű útra felfűződő belső és egy távolabb futó, regionális út menti külső településlánc karéjozza. Fertőd, Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Fertőboz, Balf (Sopron), Fertőrákos, Mörbisch, Rust, Oggau, Purbach, Breitennbrunn, Winden, Jois, Neusiedl am See községeken át Widen-ig és tovább a falvak szorosan egymást követik és a tóparti belső útra fűződnek fel: közülük Rust és Fertőrákos védett óvárosa és Fertőd településének területileg védett kastélyegyüttese a felterjesztési zónában fekszik. A tavat távolabb övező, külső településlánc egy nyugat-keleti és egy észak-déli irányú ősi útvonalra fűződik fel, melynek Sopron városa a történelmi-szerkezeti csomópontja. A felterjesztési területen található Nagycenk településének kastélya a nyugat-keleti út mentén található. A Fertő-tó körül a legegyszerűbb beépítési forma a nyújtott udvar. A szobából, konyhából, előtérből és kamrából álló háromrészes lakrészhez a hosszanti tengelyen csatlakozik a gazdálkodó rész. Ez a típus az udvar felől a sarokudvar felé keresztben elhelyezett épületrész hozzátoldásával alakult L-alakú nyújtott udvarrá, vagy egy további, utcai szárny hozzátoldásával párhuzamos épülettegyüttessé. Építőanyagként az agyagot használták döngölt agyag, vagy levegőn szárított agyagtégla formájában. A tó területén a nád szolgált fedőanyagként. Az egész térség és a tágabb környezet építészeti hagyományát a nádfedeles építkezés jellemzi. A gazdaságilag fejlett településeken már a XVI. században megkezdődött a paraszt- és vincellérházaktól a polgári jellegű paraszti birtokok irányába vezető átmenet. Olyan kőépítmények keletkeztek, amelyeket többek között a közeli St. Margarethen községben található (az ütközőzónában elhelyezkedő) római kőfejtőből származó homokkőből építettek. A házak egyéni életkora sehol sem túl magas. A városszerűen elhelyezett és védekezésre berendezkedett településeken található régebbi objektumoktól eltekintve, amelyek a XVII. és XVIII. századba nyúlnak vissza, a vidéki építmények túlnyomó többségét a XIX. évszázad első harmadában és közepe tájékán a régebbi alapon építették újjá. Ennek oka a nagy számban előforduló pusztító tüzekben keresendő, amelyek gyakran sújtották a helységeket. A kulturális jelentőséggel bíró építményeknél a barokk kor dominál, a polgári lakóépületekben gyakorta újabb kialakításokkal átfedve. A jellegzetesen paraszti objektumokat a XIX. század második felében megváltoztatták, legalábbis ami számos falu terének és utcájának jellemző homlokzatait illeti. Ugyanakkor azonban számos polgári lakóépület érintetlenül maradt fenn a barokk korból. Ezek egy része mind a mai napig meghatározza a terület helységeinek és városainak arculatát. A tágas sekély tó okozta enyhe klíma a terület különleges sajátossága. A gólya helybéli szimbólummá vált. Ezek a “háztetei” állatok gyakran a kéményre építik a fészküket. Ám csak akkor, ha a kémény elég magas ahhoz, hogy zavartalan rálátást biztosítson a környező területekre, és ha a közeli mocsaras vagy nádas kellő eledelt nyújt. A növény- és állatvilághoz hasonlóan a kultúra és a tradíciók is alapvető szerepet játszanak a Fertő-tó környéki emberek életében. A tó körzetének egyik sajátossága, hogy a természetet szinte kizárólag a szigorú értelemben vett települések szakítják meg. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a múltban a házakat biztonsági okokból közel kellett építeni egymáshoz, mivel a terület sík

252

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD jellege a külső támadások széles skáláját tette lehetővé. A falvak körüli térségekben vagy az utak mentén létesített építményeknél megfigyelhető mély, sokszor lépcsőzetes és védő célzatú struktúrák máig az egykori védelmi rendszerről tanúskodnak. A barokk kor azonban nemcsak a “grandiózus” épületekben jelenik meg ilyen markánsan, hanem a kisemlékek területén is. Az egyes településeken belül (de csak az utak mentén) oszlopos szentek, feszületek, keresztek, képoszlopok, szobrok sokaságával találkozunk, melyek a XVIII. századtól a XX. század elejéig keletkeztek. A Szentháromságoszlopok, Nepomuki Szt. Jánosok, Pieta-szobrok, Kálváriák, Ecce-Homo szobrok, Szt. József szobrok, Szt. Annák, Mária-oszlopok, Pestis oszlopok között a kiemelkedő egyedi alkotástól a sorozatgyártott műkő emlékig úgyszólván minden szint megtalálható. A modern műemlékvédelem alapelveinek és technikáinak általános elterjedése elősegítette bizonyos városok és vásárhelyek történelmi jellegének fennmaradását. E tekintetben említésre érdemes a kijelölt ütközőzóna területén lévő helyszínek némelyike is. Mörbisch tipikus keskeny utcáival és régi vincellér-gazdaságaival, vagy a homogén településszerkezettel és figyelemreméltó istállósorokkal rendelkező Donnerskirchen, avagy Purbach városfallal körülvett településmagja a domináns istállótetőkkel, az öreg pincesorokkal, illetve Breitenbrunn a XVII. századi őrtoronnyal. Rust szabad városa (történelmi központja a felterjesztési zóna területén helyezkedik el; 9., 38.-40. ábrák) Rust, a történelmi szabadváros olyan vidéken helyezkedik el, amelyet egyfelől a Rusti hegyvonulat mentén lévő szőlőkertek, másfelől pedig a széles nádövezettel körülvett Fertő-tó partja határol. Egy, még a mai településszerkezetet meghatározó falvonulaton belül az eredeti helységkép maradt fenn, amelynek megőrzése elsősorban annak a körülménynek köszönhető, hogy az okmányokban legelőször 1339-ben megnevezett bortermelés gazdasági bázisa még mindig fennáll. A település magját a magaslaton fekvő, egykori középkori plébániatemplom, a mai Fischerkirche (Halásztemplom) képezi, amelynek irányából a helység a tó felé húzódik. Ezt a fontos vásárhelyet 1612-1614-ben vették körül bástyákkal kialakított fallal, amely még ma is jórészt fennmaradt. I. Lipót császár 1681-ben emelte szabad királyi város rangjára, és ezzel lényegében befejeződött a város kialakulása. A későbbiek során két óriási plébániatemplommal gazdagodott a település, amelyek a helység mai képét is meghatározzák: a XVII. században épített római-katolikus, és a helység nyugati végén fekvő, 1785-ben épült evangélikus templom. Az egykori derékszögű és nagy kiterjedésű központi zöldterület XVII. és XVIII. században történt szabálytalan beépítésével nyugat-keleti irányú háromszög alakú terek keletkeztek, mint például a Konradplatz (Konrád-tér), és a romantikusan egységes Rathausplatz (Városháza tér), amelyet nyugaton a Fischerkirche koronáz, kelet felé lejtve pedig eléri a régi védőgát tókapuját. Hozzá képest keresztirányban helyezkedik el a térszerű JosephHaydn-Gasse, az egykori halpiac. A túlnyomórészt kétszintes polgárházak, amelyek alapjai a XVI.-XVII. századból valók, kivétel nélkül boltozatos kapucsarnokokkal, részben stukkómennyezettel rendelkeznek, és a kialakított homlokzatokon előreugranak a Rust városra jellemző lapos erkélyek. A keskeny parcellákon, az udvar felől lakóés gazdasági épületszárnyak találhatók, ezekhez gyakran nyílt lépcsők tartoznak tornáccal vagy árkádokkal. Különleges helyértéket képvisel a főút északi oldala, amelyet figyelemreméltó, reprezentatív polgárházak zárt sora képez. Rendkívül változatos rendben a XVII. és XVIII. század igen gazdag homlokzatdíszítései láthatók; az óriási, boltíves portálok, - részben a tulajdonos címerével, - a független, öntudatos polgárság magától értetődő voltáról tanúskodnak. A kisebb utcácskákban, mint például a Kirchengasse-ban ezzel szemben még fellelhető az egykori falusi jelleg az egyszintes építkezéssel. A világosan körülhatárolt kiterjedésű óváros zártan műemlékvédelem alatt áll. A Fischerkirche, a helység legjelentősebb szimbóluma a középkori vásárváros legmagasabb pontján helyezkedik el, és saját körfal veszi körül. A XII. században állt már itt egy kis román templom, amelyből a kör alakú oltárfülkében még fennmaradtak egyes falrészek. A XIII. század második feléből származik a román oltárfülkéhez hozzáépített Mária-kápolna (Marienkapelle), 1300 körüli freskókkal (alatta román füstölőkamrával). 1400 körül létrehozták a gótikus Pongrác-kórust, a XVI. század első felében kereszthajóval kötötték össze a kórust és a Mária-kápolnát. A templomnak csaknem a teljes belső tere freskókkal fedett, amelyeket csak a második világháború után tártak fel, és amelyek ma Burgenland legnagyobb középkori freskóállományát képezik. A helybeli természet és kultúra

253

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD kölcsönhatását jól példázzák: bemutatják a tó halfajait, s ezáltal a város gazdasági virágzásában oly jelentős halászatot is. Rust, mint érintetlenül megmaradt vincellérváros jelentőségét felismerve az Európa Tanács a szabadvárost modellvárossá nyilvánította 1975-ben, a Műemlékgondozás Nemzetközi Évében. Fertőrákos (41.-43. ábrák) A Rust városától délre elterülő Fertőrákos egykor szintén tóparti település volt - a tavat körülölelő belső úthálózatra fűződik fel - a víz visszahúzódásával került a tótól távolabb. A helység neve - Rákos, Racus - egyszerre utal a település nyugati határán folyó Rákos patakra és arra, hogy első lakói magyarok voltak: A Rákos név legelső említésével egy 1199-ből származó oklevélben találkozunk, míg német nevét - Kroisbach - 1457-ben említik először. A település a középkortól kezdve a győri püspök birtoka egészen 1945-ig, Sopron városa a helységet többszöri tárgyalás után sem tudta megszerezni. A tavat nyugatról karéjozó Balfi-dombságon elterülő városka jellegzetesen egyutcás település: az észak felé legyező alakban kiszélesedő beépítést egy középtájon orsó alakúvá kiöblösödő piacutca szeli ketté. Erre az útra fűződik fel a püspöki palota épületegyüttese, a templom, valamint a település északi szélén a római kor óta használatos kőfejtő is. Az út két oldalán keskeny, különböző mélységű, de többé-kevésbé azonos szélességű telkek fekszenek: amíg a telekmélységek a terület morfológiájához igazodnak, a telekszélességek egyöntetűsége az egykori szabályos kiosztás bizonyítéka. Az egyes telkeken a lakóházak közvetlenül az utca vonalán sorakoznak, a beépítés azonban mélyen benyúlik a telek belsejébe, ami a Fertő-mente jellegzetes beépítése. Az épületek alaprajzi rendszere lényegében véve a paraszti életformát tükrözi, szobából, konyhából és kamrából áll, a telek belseje felé haladva. Fertő-menti sajátosság, hogy az idők folyamán az utca felé eső lakrészeket a család bővülésével megtoldják, kialakítva ezzel azt a beépítési módot és háztípust amivel még a közeli Sopronban is találkozhatunk. Ezen hosszú ház lényeges eleme a présház-pince - jellegzetesen szőlő- és bortermelő vidékről lévén szó - illetőleg a zöldség- és a gyümölcs tárolására szolgáló helyiségek, továbbá a pajta, amely harántirányban zárja le a telket és amelyből számos még ma is áll. A házak szinte kivétel nélkül földszintesek, fedésük közepes hajlású nyeregtető. Az épületeket többnyire faragott kövekből rakták, több helyütt azonban terméskövet is használtak. Az épületek utcai homlokzatának kialakítása oromfalas kiképzést mutat, az architekturális dísz többnyire egyszerű, rendszerint az oromzat és az ablaknyílások keretelésére szolgáló vakolt párkányzatokból áll. Az építéstörténeti kutatások alapján úgy tűnik, a település legrégebbi magja a mai püspöki palota közvetlen környezetében lehetett, ahonnan a település a főút mentén fokozatosan bővült észak felé. Ezen út mentén épült fel a Boldogságos Szűzről elnevezett templom, amelyet 1326-ban és 1429-ben is említenek és amely a török átvonulás idején, 1683-ban pusztult el. Újjáépítésére már néhány év múlva sort kerítettek, mai formáját az 1770-es években nyerte el. Sopron város és a települést birtokló győri püspök között 1311-ben viszály támadt, amelynek során a soproniak az itt álló püspöki kastélyt lerombolták: az adat arra utal, hogy a település már a XIV. század elején püspöki rezidenciával rendelkezett. A település e déli térsége a középkor végén északi irányban nagy területekkel bővült. Ennek a fejlődésnek az eredménye, hogy a helység - amelynek 1582-ben a király évi két vásár megtartását is engedélyezte védőfalakat és északon és délen egy városkaput kapott. Az erődítésnél rendkívül ügyesen kihasználták a morfológiai adottságokat: míg a nyugati oldalon a patak és a változatos terep kínált védelmet, addig a keleti oldalon a tavat övező ingovány védte a helységet, a települést csak a rövidebb északi és déli oldalon kellett falakkal és kapukkal megerősíteni. Ennek a középkor végi erődítésnek a nyomai még napjainkban is láthatók. A főút délnyugati részén elhelyezkedő püspöki kastély alapjait minden bizonnyal még a XVI. század második felében rakhatták le. Mai formáját azonban a XVII. század utolsó harmadától a XVIII. század közepéig tartó időszakban nyerte el, három győri püspök építkezéseinek eredményeként. Az egyemeletes, belső, zárt udvarral rendelkező rokokó homlokzatú épület dísztermét és kápolnájának mennyezetét Caietano di Rosa freskói díszítik. A török háborúk nem kímélték a települést sem, az 1683. évi dúlás után a helység hosszabb időre is elnéptelenedett. A XVIII. század elejétől beköszöntő nyugalmas évek során a település a városfalakon túli területek beépítésével terjeszkedett tovább, lényegében megtartva a már korábban kialakult településszerkezeti struktúrát. Ugyanakkor a korábbi épületállomány, amely egyrészt a háborúk, másrészt a gyakori tűzvészek következtében megsemmisült, ezen időszaktól kezdve alakult mai formájára. A mai utcakép a XVIII. századtól a XX. század elejéig formálódott ki..

254


A fertődi volt Esterházy-kastély műemléki környezete Fertőd-Eszterháza települése Magyarország legjelentősebb XVIII. századi kastélya köré épült. Történelmi jelentőségének megvilágításához leírásra lesz szükségünk, az európai zene történetében betöltött szerepének megértetéséhez elegendő egy név: Joseph Haydn. Haydn Eszterháza urának szolgálatában töltötte pályafutásának legnagyobb részét, 1769-től 1790-ig Eszterházán csendültek föl művei először: a kastély operaháza számára írta dalműveit, bábszínháza számára színpadi muzsikáit, zenekari műveit és kamaramuzsikáját a kastély zenetermében mutatták be. A tágasabb Fertő-tájék, Eszterháza és Kismarton tehát az egyetemes zene történetének kitűntetett helye. Süttör, amely a XVIII. századi Eszterháza elődje, a XV. századtól kezdve igen nagy birtokok része volt, amelyek mindenkori birtokosai fontos szerepet töltöttek be az ország középkori és koraújkori századaiban. Közéjük tartozott Nádasdy Ferenc, aki egy Habsburg ellenes főúri összesküvés tagja volt, s ezért 1671-ben lefejezték. Birtokait elkobozták. Kapuvár-szentmiklósi birtoka, amelyhez Süttör is tartozott, akkor került a leggazdagabb, s a XVII-XVIII. században a legfontosabb országos méltóságokat betöltő család, az Esterházyak birtokába. A falucska egy sajátosságát, azt, hogy határában igen szép tölgyerdő terül el, amely síkvidéki vadászatra nagyon alkalmas, 1719-ben fedezték föl, s használatának megkönnyítésére kicsiny vadászkastélyt építtettek a bécsi építőmesterrel, Anton Erhard Martinellivel. Ezt a kastélyt és a hozzátartozó birtokot 1721-től az Esterházy család hercegi ágának másodszülött fia birtokába sorolták. Esterházy Miklós (1714-1790, 1762-től herceg, a hitbizomány ura) birtokai s főképp állandóbb lakóhellyé emelhető kastélyai sorában Süttör fontosabbá vált: ez volt ugyanis közöttük az, amely a legközelebb feküdt a birodalom központjához, Bécshez, az ország fővárosához Pozsonyhoz, s a család fejének, a hercegnek állandó rezidenciájához, Kismartonhoz. Esterházy Miklós gróf nagy családok másodszülött fiai között nem kivételes módon a katonai pályát választotta, s katonaként küzdötte végig Mária Terézia császárnő, magyar királynő háborúit. Katonai dicsősége a kolini ütközetben (1757) jutott csúcspontra, ennek köszönhette, hogy elnyerte a birodalom legnagyobb katonai kitüntetését, a Mária Terézia rendet, majd a császárnő magyar gárdájának parancsnoki tisztét. Életében bátyja, Esterházy Pál Antal herceg (1711-1762) halála jelentett váratlan fordulatot, herceggé, hatalmas birtokok urává lett. Süttör kastélyát a hozzá tartozó kerttel és erdőséggel ettől az évtől bővítette hatalmas ütemben, s tette előbb nyári rezidenciájává, majd állandó tartózkodásának színhelyévé. A falucska nevét 1765-ben változtatta meg: az Eszterháza név családja dicsőségét örökítette meg, s kifejezte, hogy itt új, a régivel össze nem mérhető település született. A kastély a versailles-i kastély mintájára kialakított rendben “entre cour et jardin” épült föl a régi falucskától nyugatra, kiszakítva magának a Fertő menti út egy szakaszát. A kastély önálló település magja, amelynek úthálózati alaprajza tompaszögű háromszöget képez. A háromszög átfogója nyugat-kelet irányú út, amely a kastély kerti homlokzatának vonalában fut, szárai fasorok, amelyek a kastély díszudvarának bejáratánál futnak csúcsba. A középtengely a csúcsról az átfogó közepén keresztül fektetett, a főkaputól fut a kastély dísztermeinek közepébe, azon túl a kert és erdő főtengelyébe, hogy annak végén, az erdő középső nyiladékán a fertőszentmiklósi plébániatemplom tornyainak látványa táruljon föl. A középtengely északi része a herceg talán legnagyobb műszaki létesítményére a pomogyi (Pamhagen) gátra vezetett, amely az Eszterháza és Pozsony közti járóutat a felére csökkentette. A háromszög átfogója mentén építették föl a kastély közvetlen szolgálatára szánt épületeket: a tiszttartó- és a vendégházat, a hercegi istállókat és kocsiszíneket, a muzsikusházat és a vendégfogadót. A Sarródról Fertőszentmiklósra vezető utat tovább vezették a szomszédos faluig, fasorának tengelyét a fertőszéplaki plébániatemplomra irányították, a fasor mentén pedig iparosok számára hasítottak ki telkeket. A település így kialakított rendje máig fönnmaradt, útjai, fasorai, s a mentükben fölépített épületek. A kisebbnagyobb házaknak, szép részleteiken túl a méretrendjük és díszítettségük ad összefüggő karaktert: a

255

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD kétemeletes kastélyhoz mérten építettek egyemeletes és földszintes házakat, s ezeket a kastély architekturális elemeinek leegyszerűsített változataival díszítették. Fertőd-Eszterháza település a kastélytelepülésen kívül fejlődött, ott állnak középületei, ipari létesítményei és lakóházai egyaránt. A kastély téglalap alaprajzú központi tömbjéhez két oldalt merőleges épületszárnyak kapcsolódnak, s az ezek északi végéhez illeszkedő íves szárnyakkal hosszúkás-ovális díszudvart képeznek. Bejárata, vasrácsos kapuja északon nyílik, corps de logis első emeletére, a díszterembe négykarú szabad lépcső vezet a főbejárattal szemközt. Az egységesen rokokó stílusú épület hatása a befoglalt ovális térség harmonikus arányán, s az épületszárnyak méretrendjén alapul: az íves szárnyak földszintesek, s mintegy bevezetik a kétemeletes főépület látványát, amely a középtengelyben egy harmadik szinttel, a belvederé-vel magasodik föl. Valamennyi épületszárnyat lapos olasz tetőzet fedi, a főpárkányon ballusztrádok, vázák és szobrok láthatóak. A kastély kerti homlokzata U-alakú alapon emelkedik: a lakóépületek azonos magasságúak és tagolásúak, a jobbra és balra elnyúló földszintes szárnyak az egykori télikert és a képtár épületei. A hatalmas francia barokk kert a főépülettől délre terül el, a díszterem előtt lévő erkélyről a kert főtengelyén tekinthetünk végig, amelynek végében a fetőszentmiklósi templom áll. Az allé több, mint 1 km hosszú, ez a mulatókert szimmetria-tengelye. A szobor- és virágdíszes parter 300 m hosszú, és 190 m széles sík terület az épülettől távolabbi harmadában trapézszerűen szélesedő, ebből a tengelyt meghatározó alléból jobbra-balra szimmetrikusan épített sétányok ágaztak ki. Ez a három főallé - ami már az 1600-as években is megvolt - a partert is alapvetően osztotta. Idővel a parter díszítése változott. 1780-ig szőlővel futtatott utcák határolták pihenőházakkal, majd 1781-től hárs- és gesztenye hármas fasora kínált sétahelyet nyílott, ún. berceau formában. Az 1754-től kezdődő nagyszabású átépítés során a kastély épületével együtt a barokk hímzéses parter helyett 1762-től - akkor, amikor a kastély a mai formára történő átalakítása elkezdődött - alakult ki az a nagyvonalú megoldás, ami a világhírű események színteréül szolgált. A kerttel a kapcsolatot a Sala Terrena biztosította. A kastély főépületének két oldalán kamarakertek voltak, a nagy partertől kőkorláttal elválasztva. A nagy parter egyik oldalán épült az opera, vele szemben a bábszínház. Ez utóbbi 1773-ban épült, barlangterem volt vízijátékokkal, kagylókkal, csigákkal díszítve. A valamikor európai csillogású, szobrokkal, vázákkal, kerti pavilonokkal gazdagon ékesített francia barokk kertből mára a kert jellegzetes táji, szerkezeti rendszere maradt meg. A hosszú ideig használaton kívüli kert az évszázados magányból csak 1904-ben épült újjá, amikor Pál-Antal herceg ismét lakhelyévé választotta. Az egykori franciakert parterjén szórakozóhelyet alakítottak, a kastély mellett tájképi kertet telepítettek, de a nagy francia barokk kompozíció szinte változatlanul megmaradt, sajnos a kaszkádok, az operaház, az ún. kerti építmények nagyrészt elpusztultak. Megmaradt a növényzet, a barokk útrendszer, a kertszerkezet, az urasági lak, a lovarda, a muzsika-ház, a gránátos házak, a vendéglő, a víztorony, az Orangerie kertészet, a bábszínház, díszkapuk, és a kastélytól Nyárliget felé vezető út mellett az Esterházyak sírkertje. Ezek mind felújításra várnak. Kutató, ásató munkák alapján bebizonyosodott, hogy az eredeti parter felújítható, és elkészültek a felújítás tervei is. A nagycenki volt Széchenyi-kastély műemléki környezete (46., 47. ábrák) Nagycenk magyar látogatói számára személyhez kapcsolódó helynév. Egykori birtokosa gróf Széchenyi István (1791-1860) politikus, közgazdász, reformer, politikai gondolkodó, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, a közlekedés- és vízügy megújítója, a modern magyar történelem egyik legnagyobb alakja. Személyéhez, s elődeihez - akik között ott van gróf Széchenyi Ferenc (1754-1820), a Magyar Nemzeti Múzeum és könyvtára a mai Országos Széchenyi Könyvtár megalapítója - kapcsolódik a község valamennyi műemléke: a kastély, a plébánia templom, a Széchenyi család mauzóleuma, a múzeumvasút, valamint a hely természeti látnivalói: a kastélykert és a hársfasor.

256

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A XIII. században először említett község több kisebb területű középkori falu összeolvadásából keletkezett, helyrajza szerint azonban ma is két részre különül el: a Sárvár-Keszthelyi úton fekvő Nagycenk falura, s a győri úton fekvő, az előbbitől patakkal elválasztott hajdani Kiscenkre. Az utóbbi a XVIII. század óta kastélytelepülés, amely a kastélyt és parkját, a majorságot, s egy uradalmi tisztségviselők és zsellérek lakta házsort foglal magába. A Sopron- győri és a fertőparti út között mezők és erdők foglalnak helyet. A közlekedési kapcsolatot két régi, s egy újabb létesítmény biztosítja. Bizonnyal középkori eredetű az a keskeny út, amely Kiscenkről Hidegségre vezet. A Széchenyiek alkották a másodikat, a hársfasort, amely a Fertő felé hegyszerűen kiemelkedő platóra vezet. Ezen a szép meredélyen építtette Széchenyi Ferenc a klasszicista stílusú gloriette-t, amely a Fertő egészére nyújt pompás kilátást, s amelyről szép időben Pozsonyt is láthatni. A harmadik a legújabb: a szántókon épített keskenyvágányú múzeumvasút, amely Nagycenket a fertőbozi vasútállomással köti össze. A kastély nagy parkban szabadon álló, összetett alaprajzú és kiterjedt épületegyüttes egy U alaprajzú nyitott udvar és két oldalsó téglalap alaprajzú mellékudvar körül. Középrészét az egyemeletes, kiugró középrizalitján manzárdtetővel fedett régi kastély alkotja, amelyet egy régebbi majorház helyén 1756-60 között építettek meg első formájában, boltozott földszintje fölött manzárd emelettel. A falazott emeletet a XVIII-XIX. század fordulóján építette Ringer József kőművesmester. Akkor alakították ki a mai homlokzatot is, amelyet néhány igen szép kőfaragvány díszít. A régi kastélytól jobb kézre (nyugatra) eső ’L’ alaprajzú épületrészt Széchenyi István építtette 1834-40 között a maga számára, angliai minták fölhasználásával, s számos épületgépészeti újítással. A munkálatokat a soproni Hild Ferdinánd építőmester vezette. A kastély keleti oldalát a hajdani kastélyistállók alkotják, amelyeket Széchenyi István alakított szinte zárt épületnégyszöggé, hogy befogadják azt a húsz tenyészmént és mintegy hatvan kancát, amelyet a gróf Angliában vásárolt. E vásárlások nem voltak öncélúak: a magyarországi lótenyésztés megújítására adtak mintát, sikerrel. Az épületek helyreállításuk óta újra eredeti céljuknak megfelelően működnek. A kastély nyugati oldala az úgynevezett vörös kastély, amely eredetileg gazdasági célokat szolgált. A 19. század első feléből származó részletek megóvásával kis szálloda működik benne. Legszebb része az öntöttvas szerkezetű, 1870 körül épített hajdani virágház, amely ma reggeliző helyként és eszpresszókén működik. A barokk kastélykert előzményei az 1600-as évekig nyúlnak vissza. A homlokzat előtti barokk kert és a főallé az épület tengelyétől indulva a Fertő-tó partjáig vezet 2,6 km hosszan. A díszudvaron kívül kezdődött az Ikva patak ártere, a mocsaras vidék. A kastélykert középső barokk rendszerétől oldalt gyümölcsös és zöldséges volt, az egész védelmi célból külön be volt kerítve. A táj arculatát a cenki birtok is átalakította, tervek sokasága készült a vizek szabályozására és lecsapolására, hogy teret nyerjenek az épített kertnek. Ez időben még az áradásos víz állandóan elöntötte a kastélypincét is. 1785-ben az Ikva-patak vízrendezési munkái után nyert területen angol stílusú tájképi kertet alakítottak ki. A birtok 1820-tól Széchenyi István tulajdona, aki fejleszti, bővíti, sok virágot és ládás növényeket helyez el a kertben. Fia, Széchenyi Béla és neje, Erdődy Hanna az 1860-70-es években dendrológiai kertet létesítenek a kor divatja szerint. Ezeket az új növényeket a már hatalmas fákkal rendelkező parkba telepítették, hiszen ekkor már száz éves a kert. 1918-ban épült a felesége síremléke szép gránit- és bronzdíszítésekkel, kaukázusi fenyőkkel övezve. A II. világháború komoly károkat okozott az épületben, de az idős növények megmaradtak. Ütközőzóna:

257

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A tópart mentén az osztrák oldalon egymást követik a falvak: Mörbisch és Podersdorf között sorakoznak Rust, Oggau, Purbach, Breitenbrunn, Winden, Jois, Neusiedl am See és Weiden. Többségük ősi szőlőtermesztő falu, amelyekben a helybéli szőlőtermesztő családok generációi Burgenland népszerű borait termelték, és amelyeknek pincészeteit és borászait név szerint ismertek. Rust történelmi központjának kivételével valamennyi a tervezett ütközőzónához tartozik. A tó belső útjához kapcsolódó hét magyar falu gazdasági élete évszázadokon át a természettel összhangban folytatott kertgazdaságra és a halászatra épült. Balf, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Sarród számtalan helyi látványossággal szolgál. A nem műemléki területek az arisztokrata és a püspöki birtokokhoz tartoznak (Fertőd, Nagycenk, Fertőrákos), és szintén a ütközőzónában fekszenek.

b) Történelem, fejlődéstörténet A térség történelme, a kultúrtáj mai karakterének nézőpontjából tekintve lényegében két nagy elváló periódusra bomlik: az ember megjelenésétől a magyar államiság XI. századi megteremtéséig tartó hosszú időszakra és a XI. századtól napjainkig tartó korszakra. A Fertő-Hanság vidékén az emberi település első régészeti nyomait a Kr. e. VI. évezredből ismerjük, a korai újkőkori dunántúli vonaldíszes kultúra földművelő népessége nagyobb, állandó jellegű falvakban lakott. Ezek maradványait a legutóbbi évek ásatásai és terepbejárási adataiból ismerjük. Hidegség határában, a tótól D-re húzódó dombokon a Vonaldíszes kultúra földművelő népcsoportja jelentős települést épített. Az újkőkori telepek sora kísérte a Fertő D-i partját, amit a csiszolt kőeszközök és jellegzetes kerámiatöredékek gyakori előkerülése bizonyít például Balf és Kópháza között, illetve Nagycenk határában. A kőkorszakban határterület jellege volt ennek a vidéknek. A délkeleti eredetű kultúrák az újabb kőkorszak idősebb szakaszában itt érintkeznek az Európa észak-nyugati területén honos kultúrákkal. Az érintkezés egyik átjárója a Soproni medence volt. A Zseliz csoport és a késő neolitikus Lengyel kultúra telephelyein bekarcolással és festéssel díszített edényeket, valamint változatos, gyakran távoli vidékekről származó nyersanyagokból készített kovavagy kőeszközöket találunk. A környező területekkel fennálló kulturális és kereskedelmi kapcsolatokra utal a festett kerámia forma és motívum kincse. A Kr. e. IV. évezred elejéről már az eltérő településterületet elfoglaló és főként állattartással foglalkozó rézkori Balaton-Lasmja csoport lelőhelyeit ismerjük. A házak és hulladék gödrök leletei között különböző formájú edények, nehezékek és csonteszközök kerültek elő. A kőkor végét és a rézkor kezdetét jelenti a harang alakú edények megjelenése. Nyugatról beköltözött rézkori telepesekre emlékeztet egy fertőrákosi edény. Fertőrákos és Sopronkőhida mellett a későrézkori Bádeni kultúra emlékeit is felfedezték. A rézkor végén, a Kr. e. 2000 körüli időszakban is lakott volt a táj, amint egy fémműves műhely maradványai is bizonyítják. Európa első aranykora, a bronzkor, a Fertővidéken is felvirágzást hozott. Az egymást váltó kultúrák a Fertő DNyi térségében kereszteződő távolsági utakon távoli vidékekkel tartottak kapcsolatot. A fertőparti dombokkal szomszédos Soproni medencén keresztül vezetett az Adriai-tenger térségét a Baltitenger vidékével összekötő Borostyánkő-út, ehhez csatlakozott K felől a Kisalföldet a Bécsi-medencével összekötő főút, amelynek egyik nyomvonala a Fertő D-i partján vezetett. A Kr. e. III. évezred elején, erőteljes déli hatások érték a területet. Ekkor újabb, állattartással és pásztorkodással foglalkozó népcsoportok jelentek meg a Fertő-tó vidékén. A Makó-, Somogyvár-Vinkovci kultúra és az OkaSarród csoport népe jellegzetes formájú és díszítésű edényeket készített, valamint balkáni típusú réz- és bronzműves szerszámokat is hozott magával. A középső bronzkor kezdetét a Gáta (Wieselburg) kultúra

258

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD megjelenése és a lelőhelyek megsokszorozódása jelzi. E nép gazdag emlékanyaga a Bécsi medence és a Rába közötti Duna völgy területéről ismert, körzetünkben pl. Balf, Fertőszéplak, Hegykő határából. Ezt követően a halomsíros kultúra lakossága is megszállta Sopron és a Fertő környékét. Temetkezéseiket kövekből és földből épített halmok jellemzik, bronzfegyvereiknek elsősorban rangjelző szerepe volt. A későbronzkori Urnamezős kultúra (Kr.e. XIII-IX. sz.) népességének települési maradványait és temetőit szintén megtaláljuk a tó mentén elhelyezkedő magaslati telepeken. A korai vaskorban, főleg a Kr. e. VII. sz.-tól sűrűn lakták a Fertőpartot, minden falu határában előkerültek a települések felszíni maradványai. Közelükben a legkiemelkedőbb Hallstatt-i temetkezéseket árok vette körül, gyakoriak a kőkamrás, vagy kőpakolásos sírok, mint pl. a Fertőrákos határában talált. Ismerünk fából ácsolt sírépítményeket is a nemzeti parkkal szomszédos Fertőendrédről. A kelták a Fertő környékén és Sopron határában feltárt telepen már a Kr. e. V. században is kisebb, földbe mélyített, cölöpszerkezetű, tapasztott falú kunyhókban laktak. A gabonát, gyümölcsöt télre méhkas alakú vermekben, e célra készített nagyobb edényekben tartották. A lelőhelyeken munkaeszközöket, ékszereket is találtak a régészek. A gyöngyök, ruhakapcsoló tűk, kar- és lábperecek és edények jellegzetes kelta sírleletek. A kelta férfiak viseletére, a harcosok fegyverzetére, néha életkorára és társadalmi helyzetére is mellékletként eltemetett és épen maradt tárgyak utalnak. A kelták verték az első pénzeket a Fertő vidékén. Plinius Kr. u. 50-57 között említi (Historian Naturalis III. 27. “Noricis iuguntur lacus pelso, deserta Boiorum, iam tanem colonia divi Claudii Savaria et oppido Scarbantia Iulia habitantur”), hogy a noricumiak lakhelye a Pelso tóig és a Boiok pusztaságáig terjedt, az utóbbi területen azonban Savaria, Claudius colóniája (a mai Szombathely) és a Julius alapította Scarbantia (a mai Sopron) már lakott helyek. Egyes kutatók a Fertő tavat értik a lacus Pelso említése alatt. Mások szerint az a Balatonra vonatkozik. Mindenesetre Balfon római kori forrásfoglalást és gyógyfürdő maradványait találták meg 1900-ban, Marcus Aurelius császár (161-180) korából. A római korban Scarbantia territoriumához tartozott a Fertőtől délre eső terület. Szinte minden mai település határában előbukkannak a római villagazdaságok nyomai, Fertőrákoson két villát is feltártak, ugyanitt kiemelkedő régészeti műemlék és kultúrturisztikai látványosság az eredeti berendezésével együtt rekonstruált III. századi Mithraeum. Sarródon és Hegykőn is fontos római villagazdaságok voltak. Az itteni római kereskedő sírköve a Soproni Múzeumban látható. A népvándorlás korában ezek az antik alapok megrepedeztek, részben szétporladtak az egymást váltó népek összecsapásai következtében. Ezt a zavaros időszakot az alábbiakban körvonalazhatjuk: A mai Szlovákia területéről 374-395 között betörő germán quádok Scarbantia környékén felszámolták a római közigazgatást. A folyamatosan beköltöző germán svébek még együtt éltek a római lakosság maradványaival. 433-434 körül a Nyugatrómai Birodalom átengedte Kelet-Pannóniát a hunoknak. A nomád hun csoportok és germán szövetségeseik egészen az Alpokig megszállták a provinciát. A keleti gótok népe az V. század elején, a hunok előörseként jelent meg Pannóniában. A hun birodalom bukása után következett a (III.) Keleti gót hegemóniai kora (455-471). Ezt a svéb-herul uralom időszaka (471-526) követte, majd a langobard uralom kora (526-568). Hegykőn és Fertőszentmiklóson tártak fel gazdag mellékleteket tartalmazó langobard kori temetőket. Az Itáliába vonult langobardok helyét a vidékre érkező avarok foglalták el. Ez a keleti lovasnép egyesítette először egy hatalom alatt a Kárpát-medencét. A Fertő környékén is több temetőmaradványukat ismerjük. 670 körül újabb keletről beköltöző telepesek érkeztek, akik alapjaiban szervezték át az Avar Birodalmat. Főleg az onogurok közül kerültek ki az új jövevények (róluk nevezik ma is a később beköltözött magyarokat Ungar, Hungarian néven). Az Avar Birodalom 800 körül felbomlott a frank Nagy Károly és a bolgár Krum kán csapásai

259

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD és a belső háborúk miatt. A Fertő vidéke (inter Sabariam et Carnuntum, azaz a Szombathely és Petronell közötti terület) az avar capcan maradék népének szállásterülete lett. A felterjesztési terület magyar határán fekvő Petőházán, az Ikva mellett találták meg a Cundpald-kelyhet, amely az avarok keresztény terítésének páratlanul értékes emléke. (36. ábra) Frank bajor katonai telepek is létesültek a Fertőparton, pl. Balf és Fertőrákos között, az utak ellenőrzésére. A X. század kezdetén a magyarok szövetkeztek a bajorokkal és észak felől szállták meg a térséget. A Kárpát-medencét elfoglaló magyarság a 900 körüli években vette birtokba a Fertő-tó környékét - állattartásra rendkívül alkalmas vidéket -, melyet többszörösen tagolt határvédelmi rendszerébe illesztett. A XI. századtól kiépülő államszervezet és közigazgatás rendszerében a kelta-római eredetű, tóparthoz közel fekvő, útkereszteződés menti Sopron települése ispánsági székhely lett, majd később központja a róla elnevezett vármegyének, amely a Fertő-tó délnyugati térségét fogta át. A tó északkeleti vidéke Moson vármegyébe szerveződött. Már a XIII. századtól megindult a területre a német telepesek beáramlása, amely az egész középkoron át folyamatosan tartott. Az oklevelek adatai alapján kijelenthető, hogy a XII-XIII. század folyamán alakul ki a mai településhálózat alapja Rust, Fertőrákos, Balf, Hidegség, Fertőboz, Hegykő -, amiben elvitathatatlanul közrejátszott a gazdaságilag egyre nagyobb jelentőségre emelkedő és egyre dinamikusabban fejlődő Sopron városa is. Sopron város fejlődésének alapját az a tény vetette meg, hogy 1277-ben kikerült az ispáni joghatóság alól, később árumegállító jogot és vámmentességet nyert. A vásárok száma egyre nőtt. Az 1244-42. évi tatárjárás, amely úgyszólván az egész országot elpusztította, megkímélte a vidéket, a tó környéki településeknek fejlődésüket nem kellett előröl kezdeniük. A térség a tatárjárást követően az egész középkor folyamán a XVI. századi török hódításig töretlenül fejlődött. Gazdaságának alapja az állatexport mellett a borexport volt. Rust városa a bornak köszönheti gazdasági megizmosodását, amit az is jelez, hogy a XV. század második felében vásár és piactartási jogot nyert. Fertőrákos csak 1582-től jutott évi két vásár megtartásának jogához. A Fertő-tó környéke mindazonáltal nem kerülhette el a Bécs ellen vonuló török csapatok, illetőleg az alkalmi portyázók pusztításait. Az 1529. évi Bécs ellen vezetett hadjárat a térséget is végigpusztította. 1594-ben Győr eleste és négyesztendős török megszállása újfent pusztulást hozott. Erre az időszakra esik a megfogyatkozott lakosság pótlására érkezett horvátok bevándorlása Szlavóniából. Az Ottomán Birodalommal szembeni konfliktusok a középkori erődrendszer megújításához vezettek. Némelyiket itáliai reneszánsz erőddé alakították, míg a Fertő-tó partján számos faluban emeltek kőerődítményeket, pl. Rust, Oggau, Donnerskirchen és Purbach térségében. Az első erődített struktúra e területen 1512-15 között épült, Rustnál. E kör alakú, két kapuval ellátott falból álló erődöt 1612-14 között felújították. Rust piacterét már 1546-ban kibővítették, ami a borgazdaságra épült terület gazdagságát jelzi: a XVI.-XVII. században az itt termesztett bort Skandináviába is exportálták. A nagybirtokosok és hercegek első építkezéseit hamar követték a középnemeseké, akik a kimért középkori királyi lovagi birtokokat nemesi birtokokká és kastélyparkokká alakították, olyanokká, mint pl. az, amelyik Donnerskirchenben fennmaradt (mai nevén Winzerhof, Hauptstrasse 57). A XVII. század legfontosabb helybéli eseménye az volt, amikor az Ödenburgi (Sopron) Országgyűlés alkalmával, 1681-ben, Rust szabad királyi városi rangot kapott. A legjelentősebb építkezési periódus, amely azóta is meghatározza a Fertő-tó környéki városok és települések látképét, a XVIII. század volt. A török háborúkat, a reformációt és az ellenreformációt, valamint a Rákócziszabadságharcot követő gazdasági fellendülés nemcsak az arisztokrácia nagyszabású építkezéseiben nyilvánultak meg, hanem a helyi polgári gazdaságok ragyogó homlokzataiban is – ebben a helybeliek ábrázolási

260

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD törekvései jutnak kifejezésre. Az egyház a protestantizmus felett vívott győzelmének bemutatására használta az építészetet, a nemesség visszanyert gazdagságának kifejezőeszközeként. A nemesi familiák palotái és udvarházai, mindenekelőtt az Esterházyakéi és a Széchenyiekéi, olyan fényűzésben tobzódtak, ami csupán néhány évtizeddel korábban elképzelhetetlen lett volna. Ez volt a burgenlandi kultúra páratlanul dicső időszaka, a szépművészet és iparművészet virágzó évtizede. Mindez különösképpen vonatkozik a zeneművészetre, aminek legfigyelemreméltóbb példája a nagy Joseph Haydn és a szoros kapcsolat, amely Kismartonhoz (Eisenstadt), Fertőd-Eszterházához és az Esterházy dinasztiához fűzte. Lényeges vonás, hogy a korábban itt birtokos arisztokrácia helyére új családok lépnek: erre az időszakra tehető az Esterházyak és a Széchenyiek megjelenése. Az Esterházyak és a Széchenyiek színrelépése több szempontból is figyelemreméltó. E két család kezdi el, pontosabban folytatja a korábban itt birtokos Nádasdyak vízrendezési munkálatait. A családok tulajdonában - már XVI. századi előzmények bázisán - olyan birtokkoncentráció jön létre, ami hosszabb időre gátjává lesz egy nagyobb mérvű paraszti fejlődésnek. Ugyanakkor ebben az időszakban épülnek meg Fertőd és Nagycenk kastélyai a hozzájuk tartozó kertekkel és ekkor formálódnak ki a tavat övező helységek ma ismert településképei. A reformáció után át- és újjáépülnek a középkori eredetű templomok, s épülnek teljesen újak is. Ekkorra tehető a nagyszámú kisemlékek, Szentháromságoszlopok, Ecce-Homo szobrok, Pestis-oszlopok, stb. felállítása, amelyekkel az egyes települések utcáin, de az utak mellett is oly gyakran találkozunk. Míg a vidék gazdasági alapját továbbra is a mezőgazdasági termelés, az állattartás és a szőlőtermesztés jelenti, addig a XIX. század első felének politikai viharai megakadályozták az épületek jelentősebb átalakítását, illetve a meglévő épületformák bárminemű továbbfejlesztését, így a falvak és városok barokk karaktere érintetlenül megmaradhatott. Az 1848. évi törvények biztosította jobbágyfelszabadítás, illetőleg az 1867. évet követő politikai viszonyok elősegítették a terület falvainak fejlődését. Az építészeti tevékenység ismét felélénkült. Ekkor épültek a gyakran klasszicizáló és eklektikus homlokzatú, vakolatdíszekkel ékített épületek, amelyekből több tucat még ma is áll. A XIX. század második felének legjelentősebb eseményei továbbá a környékbeli vasutak megépítése és a vízrendezési munkálatok befejezése volt. Sopron és Wiener Neustadt között már 1847-ben megépült a vasút. Sopron és Győr között 1876-ban, Sopron és Ebenfurt között 1879-ben, Fertőszentmiklós és Neusiedl am See között pedig 1897-ben. A XIX. század végére tehát a régió maradéktalanul bekapcsolódhatott a Monarchia, illetőleg Európa közlekedési rendszerébe. Az I. világháború után az osztrák-magyar határ kettészelte a tájat. Az igazi elszakítást azonban a II. világháború utáni kommunista vasfüggöny megépítése jelentette. A Páneurópai Piknik résztvevői 1989-ben itt, Fertőrákosnál törték át a határt. – “Itt ütötték ki a Berlini Fal-ból az első téglát”.

c) A terület legfrissebb adatainak formátuma és dátuma Ausztria Természeti értékek A terület ökoszisztémáinak jelenlegi állapotát és működését folyamatban lévő tudományos kutatások vizsgálják. E munkát általában az Illmitzben találhható Biológiai Kutatóállomás (Biologische Station) irányítja és ellenőrzi. Ez a biológiai központ eredményeinek jelentős részét közzéteszi BFB nevű szakmai kiadványában. Az alábbiakban az itt megjelent tanulmányokból adunk ízelítőt (mindegyik német nyelven jelent meg):

261

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Bericht zur 17. Neusiedler See Tagung (A 17. Fertő-tó Szeminárium Jelentése), BFB No. 79. DVORAK, M. és E. NEMETZ, 1992 – Brutvögel der Zitzmannsdorfer Wiesen (1992 – a Zitzmannsdorf dombjain fészkelő madarakról). BFB. No. 78. HERZIG, A. et al., 1994 – Fischereibiologische Untersuchungen des Neusiedler Sees (1994 – A Fertő-tó halbiológiai vizsgálatai). BFB No. 81. ILLE, R., 1995 – Ergebnisse einer Bestandserhebung beim Steinkauz (Athene noctua) im Nordburgenland zwischen 1992-1994 (1995 – a kuvikállomány [Athene noctua] állapotának felmérése észak Burgenlandban, 1992 és 1994 között). BFB No. 83. KARNER, E. et al., 1992 – Zur Heuschreckenfauna der Zitzmannsdorfer Wiesen und des angrenzenden Seedammes sowie – Zur Heuschreckenfauna des Hackelsberges und Jungerberges (1992 – két tanulmány, a Zitzmannsdorfi dombok és a tógát, valamint a Hackelsberg és Jungerberg hegyek sáskafaunájáról), BFB No. 78. KOO, A., 1994 – Pflegekonzept für die Naturschutzgebiete des Burgenlandes (1994 –Burgenland természeti tartalékainak védelmi koncepciója), BFB No. 82 A helyi mocsarak madárvilágának felmérésére példa lehet: DICK G. et al., 1994 – Vogelparadies mit Zukunft? (1994 – Egy madárparadicsom jövője.) Ramsar report 3, Neusiedler See – Seewinkel, UBA, pp 356 Kulturális értékek DEHIO-Handbuch 1980 – Die Kunstdenkmäler Österreichs (DEHIO Handbook 1980 – Ausztria kulturális emlékei). SCHMELLER-KITT, A., BURGENLAND, BÉCS ARTINGER, H. 1995 – KULTURGÜTERSCHUTZ IM KOMMUNALEN SPANNUNGSFELD (A KULTURÁLIS ÉRTÉKEK VÉDELME A HELYI ÉRDEKEK TÜKRÉBEN). IN: KULTURGÜTERSCHUTZ. EIN AUFRUF ZU TRANSNATIONALER AKTION (A SERIES PUBLISHED BY THE ÖSTERREICHISCHE GESELLSCHAFT FÜR KULTURGÜTERSCHUTZ, 2). BÉCS BERGER, M. 1996 – RUST. STADT MIT EIGENEM STATUT (1996 – RUST: EGY EGYEDI JELLEGŰ VÁROS). IN: ÖSTERREICHISCHES STÄDTEBUCH, VOL. 2, DIE STÄDTE DES BURGENLANDES. BÉCS. OPITZ, R. 1995 – PURBACHER RUNDGANG (1995 – A TOUR OF PURBACH), EISENSTADT. SCHLAG, G. (ED.) 1995 – TURMMUSEUM BREITENBRUNN (1995 – BREITENBRUNN TORONYMÚZEUMA), EISENSTADT. STADTGEMEINDE PURBACH (ED.) 1998 – PURBACH, DIE STADT AM LAND (1998 – PURBACH, A VIDÉKI VÁROS), PURBACH.

Magyarország Ingatlannyilvántartás Az 1: 4000 méretarányú aktuális külterületi kataszteri térképek és közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatbázis a körzeti földhivatalokban (Sopron) találhatók. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága a park területére vonatkozóan nem közhiteles, de naprakész digitális adatbázissal és analóg, illetve digitális (1999) 1:10000 méretarányú átnézeti földhasználati térképekkel rendelkezik. Topográfiai térképek

262

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A legfrissebb topográfiai térkép az Magyar Honvédség Térképészeti Hivatal analóg és digitális formában is meglevő 1: 50000 méretarányú térképe. Az Igazgatóság rendelkezésére áll a terület egy részének 1:10000 méretarányú EOV vetületű topográfiai térképe. A Fertő-tó nyugati partvidékéről csak régebbi, szintén 1:10000 méretarányú térkép áll rendelkezésre Gauss-Krüger vetületben. A 10000-es térképek információtartalmának egy része digitális változatban is rendelkezésre áll. Hasonlóan rendelkezünk 1:25000-es sorozattal is, mely a teljes jelölt területre digitálisan is megvan. Légi- és űrfelvételek A legfrissebb légifelvételek 1998-ban készültek. Rendelkezünk egy májusi infra-, illetve egy természetes színes sorozattal a teljes területre, és készült egy augusztusi infra sorozat is, mely ortofotó formájában is rendelkezésre áll. További sorozatok találhatók a Földmérési Intézet (FÖMI) és a Katonai Térképészeti Hivatal (MHTÉHI) archívumában. Rendelkezünk a teljes magyar terület SPOT4 és Landsat TM 1998-as felvételével. Biotikai adatok A Fertő-Hanság Nemzeti Park adatbázisában a területre vonatkozó védett fajok összes adatai megtalálhatók, részben digitális, részben analóg formában. Az adatok feldolgozása folyamatosan történik. Az adatok feldolgozása a digitalizált adatok térinformatikai feldolgozásával párhuzamosan, folyamatosan történik.

Környezetvédelmi adatok (beleértve a vízminőséget is) Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (North-Transdanubian Environmental Protection Inspectorate) Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság North-Transdanubian Water Management Directorate) Hidrológiai adatok Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (North Transdanubian Water Management Directorate) Meteorológiai adatok Országos Meteorológiai Szolgálat (National Meteorological Service) Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (North Transdanubian Water Management Directorate) Régészeti nyilvántartás Kulturális Örökségi Igazgatóság (Directorate for Cultural Heritage) Műemlék nyilvántartás Országos Műemlékvédelmi Hivatal (National Historic Monument Protection Office) Az értékmegőrzés jelenlegi állapota

263

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Természeti értékek: A bioszféra védelmének megfelelő jelenlegi helyzete a Fertő-tó környékén az évszázadokon át kialakult halászati tradíciónak köszönhető, amely mindig összhangban maradt a rendelkezésre álló erőforrásokkal. A terület soha nem szenvedett el intenzív mezőgazdasági vagy ipari termelés okozta károkat. Magyarország és Ausztria eltérő XX. századi fejlődésének következtében, különösen a földtulajdonlás és a gazdaság, valamint ezeknek a vitatott területre kifejtett hatása miatt, a jelenlegi helyzetet több szemszögből kell szemlélni. Az elmúlt tíz év során Magyarország intenzív törvényalkotást végzett egy független, demokratikus állam jogi alapjainak letételéért. A törvényhozás az EU acquisának beépítését, valamint a szektorális törvényhozás egyedi területein a konformitás bizonyos szintjének biztosítását célozta. A Világörökségi Listára javasolt kulturális táj helyzete és jövője szempontjából meghatározó szerepe van a Természetvédelemről szóló 53./1996. Törvénynek, amelynek általános célja a természeti értékek és területek védelme, a tájvédelem és a természetes rendszerek védelme, a biodiverzitás védelme, a fenntartható hasznosítás mint szükséges hozzáállás felismerésének elősegítése csakúgy, mint a társadalom egészséges és esztétikus természeti környezet iránti igényének kielégítése. A törvény meghatározza a Nemzeti Park fogalmát, részletesen szabályozza többek között a védett természeti környezetek jövőbeli használatát, beleértve a nemzeti parkokat, a bennük engedélyezett tevékenységeket, és ütközőzónát biztosít e területek körül. A 93./1995. Törvény alapján a nemzeti parkok korábban termelőszövetkezetek által birtokolt területeinek nemzeti tulajdonba vétele 2000-ben befejeződik. Ausztriában a mezőgazdasági átalakulás és a növekvő turizmus évtizedei nemcsak a tájképre voltak hatással (pl. gabonatermesztésről szőlőtermesztésre való átállás), hanem az ökoszisztémák működési mechanizmusaira is (pl. csatorna a Fertő-tónál, a tó vízszintjének stabilizálására). Mindezek ellenére az állapotmegőrzés jelene még mindig jónak mondható, amit a tónak és környezetének adományozott számos nemzetközi díj is bizonyít (Ramsar Mocsár, Biogenetikai Rezervátum, Bioszféra Rezervátum és a Fertő-tó-Seewinkeli Nemzeti Park, amely az IUCN II kategóriába tartozik). Kulturális értékek: A Fertő-tó környéke olyan kulturális táj, amelyet nagymértékben meghatároz természeti öröksége, amely bizonyos tájkép-befolyásoló kulturális tényezőket is rejt. A tradicionális építészeti műemlékek e területen és ütközőzónájában jó állapotban megőrizték eredeti építőanyagaikat, eredeti megjelenésüket és művészi hatásukat, a hagyományos építőanyagok megőrzése és fenntartása szintén biztosított. A tó deli partján tervezett a műemlékek egy részének mihamarabbi kijavítása és restaurációja. A kulturális műemlékek jelenlegi védelmi állapotának fenntartását az Osztrák Köztársaság a Műemlékvédelmi Törvény (Denkmalschutzgesetz) keretei között biztosítja, valamint Burgenland provincián keresztül, az 1991-es falurenovációs szabályzat (Dorferneuerungsverordnung) szerint. Az e szabályzat által létrehozott falurenovációs tanácsadó testület a Burgenlandi tartományi kormányzat illetékes hatóságaitól megbízást kapott arra, hogy fordítson különös figyelmet a történelmi anyagok és szerkezeti elemek védelmére és megőrzésére. e) Az értékek bemutatásával és promóciójával kapcsolatos politikák és programok Ausztria A kulturális táj fejlesztésével kapcsolatban az osztrák fél alapelvei a Földfejlesztési Tervben szerepelnek (LEP, 1994, Tartományi Jogi Közlöny, No. 48/1994, “A” Függelék, 1. 2. Természet és Környezet általában, illetve 2. 2. 3. A Fertő-tó Speciális Zónája). A Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park széleskörű programokat kínál, úgy mint előadásokat, kirándulásokat, családi napokat, video-napokat vagy iskolai programheteket.

264

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Az értékek bemutatására és propagálására szolgáló politikák és programok számos városban és faluban jelen vannak, pl. Rust városában, ahol rendszeres előadások és koncertekre kerül sor a Halászkertben (Fischerkirche) borkóstoló napokat tartanak a “borászati akadémián”. Mörbisch operett-fesztivált rendez a nyári hónapokban, a St. Margarethen bánya szobrászati szimpóziumoknak ad otthont, továbbá szabadtéri opera és drámaelőadásokat fogad be. A kulturális emlékek védelmét és megőrzését szolgáló politikák és programok egy sor joganyagban szerepelnek, amelyeket a Burgenlandi Falurenovációs Szabályzat hozott létre. Inter alia, interdiszciplináris tervezőcsoportokat hoztak létre, hogy a falurenovációs szabályzat alapelveit a gyakorlatba is átültessék, a falusi felújítási tervekre alkalmazva azokat. Ezeket a csoportokat az érintett közösségek nevezik ki. Összetételüket a szükséges védelmi intézkedések szabta követelményekhez kell szabni. E tervezőcsoportok szakértői tagjai olyan szakágakból érkezhetnek, mint az építészet, a műemlékvédelem, a tájtervezés, az ökológia, a területi tervezés, a szociológia, az etnológia és a közgazdaságtan. A helyi adminisztrációnak a tervezőcsoport által létrehozott végeredményre kell alapoznia tevékenységét. A Fertő-tó és környezete számára Burgenland tartományi kormányzata olyan turisztikai elgondolásokat nyújtott, amelyek e régió speciális igényeit, az átfogó tájképi, természeti és műemlékvédelmi programok által igyekeznek szolgálni. Ez a koncepció biztosítja a fenntartható turizmus alapelvének érvényesülését, valamint olyan turisztikai politikát, amely hajlandó a lehető legnagyobb mértékben ügyelni a történelmileg kialakult közösségi és környezeti struktúrák védelmére. Magyarország A jelölt terület jövőjével kapcsolatos stratégiai feladatokat a b.) pontban felsorolt törvények alapján a Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat szabja meg, mely leírja az épített és természeti környezet jelenlegi állapotát, meghatározza az elérni kívánt célokat és részletezi a megvalósításhoz szükséges eszközöket. Ez szolgál a politikák és programok törvényi keretéül. A konkrét intézkedéseket ld.: 3 (i) pont.

IV. KEZELÉS a) Tulajdonviszonyok Ausztria Teljes terület: 41,590 ha Magán- és közösségi tulajdon: Mörbisch/See, Rust/See, Oggau, St. Margarethen, Donnerskirchen, Purbach/See, Breitenbrunn, Winden, Jois, Neusiedl/See, Weiden/See, Podersdorf/See, Illmitz, Apetlon, Gols, Frauenkirchen, St. Andrä/Frkchn., Pamhagen. További egyéni tulajdonosok: Esterhazy´sche Fürstliche Privatstiftung Heiligenkreuz Apátság Állami tulajdon: Minimális (kevesebb, mint 1%; Lajta hegységek, Wulka) Magyarország A Fertő-Hanság Nemzeti Park tulajdonviszonyai: Állami tulajdon: 10,790 ha Kezelők: FHNP Igazgatóság 4,890 ha Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 4,700 ha

265

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Fertő-tavi Nádgazdaság Rt. TÁEG RT. Egyéb Magántulajdon: Önkormányzatok: Összesen:

473 ha 686 ha 41 ha 1,708 ha 44 ha 1,2542 ha

Tulajdonviszonyok a felterjesztési terület további részein: Állami tulajdon: Fertőd és Nagycenk védett kastélyegyüttese a hozzájuk tartozó kertekkel Fertőrákos, volt püspöki kastély és kertje Önkormányzati tulajdon: Fertőrákos településén Egyházi tulajdon: Fertőrákos településen Magántulajdon: Fertőrákos településen b) Jogi helyzet Ausztria összekapcsolta a b) és c) fejezeteket, mert Ausztriában ez a kettő nagyon szoros, kölcsönös kapcsolatban áll. Magyarország külön választotta ezeket. Ausztria Természetvédelmi és tájvédelmi körzetek: A szabályzat a Fertő-tót és környezetét természeti és tájvédelmi szempontból védett területnek nyilvánítja. (Natur- und Landschaftsschutzverordnung Neusiedler See), Tartományi Jogi Közlöny No. 22/1980 Törvény a burgenlandi a természet és táj védelméről és megőzéséről (Burgenländisches Naturschutz- und Landschaftspflegegesetz – NG 1990), Tartományi Jogi Közlöny No. 28/1991, Tartományi Jogi Közlöny No. 66/1996 számában módosítva. Szabályzat a vadállatok élőhelyének védelméről és az őshonos állati és növényi sokféleség szüntelen fenntartásáról (Allgemeine Naturschutzverordnung), Tartományi Jogi Közlöny No. 24/1992. Ezek a törvények alapul szolgálnak a közigazgatási szervek vezetése számára. Egész Burgenland tartományban alkalmazhatóak és a Fertő-táj védelmével kapcsolatos törvénnyel együtt értelmezendők. Tartalmaznak kötelezettségeket, tilalmakat és kiváltságokat. Nemzeti Park: A Fertő-tó-Seewinkel Nemzeti Park törvény szerint nemzeti park (NPG 1993), Tartományi Jogi Közlöny, No. 28/1993, módosítva Tartományi Jogi Közlöny No. 82/1993 A Nationalparkgesellschaft Neusiedler See-Seewinkel tábla helyhatósági szabályrendeletei (NP-GES). Tartományi Jogi Közlöny No. 169/1993 Ezek a szabályzatok körülhatárolják a Nemzeti Park területét és megállapítják a Nationalparkgesellschaft (Nemzeti Park Társaság) funkcióját. 15a-Vereinbarung, egy egyezmény Burgenland megye és az osztrák szövetségi kormány között a Nemzeti Park közös finanszírozásáról. Ramsar térség: Szövetségi Jogi Közlöny (Federal Law Gazette) No. 225/1983 Ezzel a törvénnyel az Osztrák Köztársaság teljesíti az Egyezség feltételit, ugyanakkor az egyezmény céljainak megfelelően a Neusiedler See-Seewinkel térséget védett területté nyilvánítja. Szövetségi Jogi Közlöny No. 225/1959 Egyezmény az Osztrák Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a közös határvidék a vízügyi vezetési ügyek szabályozásáról. A kulturális tulajdon védelmét az 1923. évi Denkmalschutzgesetz (műemlékvédelmi törvény) szövetségi törvény biztosítja, mely a rendkívüli műemlékekre specializálódik. Az eredeti anyagra és a hagyományos megjelenésre vonatkozóan a védelem teljeskörű, azaz ez a szövetségi törvény (Szövetségi Jogi Közlöny No. 533/1923), módosítva 1978-ban (Szövetségi Jogi Közlöny No. 16/1978), 1990-ben (Szövetségi Jogi Közlöny No. 473/1990) és 1999-ben (Szövetségi Jogi Közlöny No. 162/1999), szabályozza a műemlékvédelmet és a műemlékek megőrzését a nemzeti (szövetségi) esetek tekintetében. Bármely egység (épület) történelmi, művészeti vagy más kulturális jelentőségét valamint e jelentőség fenntartásához fűződő közös érdeket mindenekelőtt a Bundesdenkmalamt (Történeti Műemlékek Szövetségi Irodája) határoz meg, ez az a hivatal, mely felelős a

266

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD műemlékvédelemért. A törvény értelmében bármely ingó vagy ingatlan, ember által létrehozott vagyon (beleértve az emberi alkotás maradványait és emlékeit, valamint a mesterségesen vagy ember által létrehozott területi alakzatokat) védelem alá kerül, amennyiben történelmi, művészeti vagy más kulturális jelentőségét a közös érdek igazolja. Ezt a jelenetőséget tartalmazhatja maga az egység, vagy eredhet más épületekhez való viszonyából illetve helyzetéből. Az egyedi műemlékekre vonatkozó intézkedések az ingatlan csoportokra (épületcsoportokra), és ingó épületegyüttesekre is érvénysek, feltéve, hogy ezek a csoportok egységes egészet alkotnak történelmi, művészeti vagy más kulturális jelentőségük tekintetében, és hogy mindez végeredményben közös érdeket jelent. A tudományos kutatásokat számításba véve, a Bundesdenkmalamt dönti el, hogy egy önálló épület, épületcsoport vagy épületegyüttes megőrzése közös érdekhez fűződik-e. A felterjesztett területen belül Rust szabad város teljes történelmi óvárosa védelem alatt áll. Az Osztrák Műemlékvédelmi Törvény határozatának értelmében a védett műemlékek különböző megszorítások és a Bundesdenkmalamt felügyelete alá esnek: lebontásuk vagy bármely rajtuk történő változtatás, ami károsíthatja az építőanyagot, a hagyományos megjelenést vagy a művészi hatást, a Bundesdenkmalamt írásbeli engedélyének függvénye. Ha egy műemlék a lebontás veszélyébe kerül vagy építőanyagában vagy megjelenésében károsodást szenved kialakításának megváltoztatása miatt, a Bundesdenkmalamt védőitézkedéseket kérhet. A Műemlékvédelmi Törvény megszegése pénzbírságot vagy hivatali bírságot vonhat maga után. Magyarország Természeti értékek: Ausztria és Magyarország eltérő XX. századi fejlődése miatt, amely a földbirtoklást és a gazdaságot illetően, valamint azok hatását tekintve különösen szembetűnő, helyzetükkel külöböző módon kell foglalkozni. Az elmúlt tíz évben Magyarország intenzív törvényalkotási folyamaton ment keresztül, amelynek koncepcionális alapja a független, demokratikus jogi berendezkedés megteremtése volt. E jogalkotási folyamat az európai jogharmonizációhoz igazodott és megcélozta az egyes ágazati törvények konformitásának kialakítását is. A jelölt terület státuszát, illetve jövőjét alapvetően meghatározza az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, melynek célja a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése. A törvény meghatározza a nemzeti park fogalmát, részletesen szabályozza többek között a védett természeti területek, így a nemzeti parkok rendeltetését, az ott folytatható tevékenységeket, valamint rendelkezik az ilyen területeken kívül létesítendő védőövezetről. A 1995. évi XCIII. törvény alapján 2000-re befejeződik a Nemzeti Park volt szövetkezeti tulajdonban lévő területeinek állami tulajdonba vétele. Amíg az épített környezet sajátos értékeinek védelmét a korábbi jogalkotás mindenekelőtt az egyes, értékes elemek védelmén keresztül kívánta érvényre juttatni, addig az 1990-es évektől egy átfogó és komplex szemlélet váltotta fel a korábbi, elsősorban objektum - és műemlékcentrikus - gyakorlatot. E törekvések első megnyilvánulása az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, amely a helyi, a települési illetőleg megyei önkormányzat kötelező feladatává teszi az épített környezet védelmét. Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól egyebek mellett az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet védelméről intézkedik. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről lefekteti a környezet-, a táj- és természetvédelemmel kapcsolatos térségi feladatokat. Az 1997. évi LIV. törvény a műemlékvédelemről az épített környezet egészének védelmét, a terület- és településfejlesztés, a természet- és tájvédelem, a nemzetközi kötelezettségek valamint a kulturális örökség köztudatba való beépítésének figyelembe vételével kívánja érvényesíteni. E törvény 14. § (1) bekezdése értelmében "Az egyes kiemelkedő történeti és kulturális értékű műemlékek és műemlékegyüttesek fokozott védelmét biztosítani kell. Ennek érdekében az e törvény mellékletét képező jegyzékben felsorolt műemlékeket, illetve műemlékegyütteseket kizárólagos állami tulajdonban kell tartani. Amennyiben tulajdonjoguk az ingatlan-nyilvántartásba nem az állam javára van bejegyezve, és ez nem az ingatlan-nyilvántartás hiányosságának vagy jogszabálysértésnek az eredménye, a tulajdonjogát az állam javára meg kell szerezni. Az állam kizárólagos tulajdonát képező műemlékek és műemlékegyüttesek a kincstári vagyon körébe tartoznak és forgalomképtelenek." E § hatálya alá esik a nagycenki volt Széchenyi-kastély és teljes műemléki együttese, a fertődi volt Esterházykastély teljes műemléki együttese, továbbá Fertőrákos védett műemléki jelentőségű területén a volt püspöki kastély a hozzátartozó kerttel együtt.

267

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A 14. § (2) bekezdése szerint a "… meghatározott műemlékek és műemlékegyüttesek jelentőségükhöz méltó fenntartásáról, helyreállításáról és hasznosításáról - e törvény szabályai és a kincstári vagyonra vonatkozó rendelkezések szerint - az állam a tulajdonosi jogait gyakorló szerve útján gondoskodik." Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről intézkedik, és gondoskodik valamennyi nemzeti és felhalmozott javak mellett a régészeti örökség feltárásáról, megóvásáról, védelméről és közkinccsé tételéről. Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről a településrendezés céljai között jelöli meg a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztését és feladatként határozza meg a falu és a táj arculatának védelmét. A Fertő-Hanság Nemzeti Park jogelődjét a Fertő-tó Tájvédelmi Körzetet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke 19/1977. OKTH számú határozatával hozta létre azzal a céllal, hogy: védje és őrizze meg a táj jellegzetes képét és jelentős természeti értékeit (a tó vízfelületét, a kiterjedt mocsárés nádasterületeket, mocsárréteket, szikes legelőket és erdőket, ezen élőhelyek természetes növény- és állatvilágát); biztosítsa a védett madarak háborítatlan fészkelését és vonulását; őrizze meg a táj kulturális emlékeit; biztosítsa a tudományos kutatás természeti feltételeit; a természeti környezet megőrzésével segítse elő a szabadban történő pihenést, élményszerzést és tudományos ismeretterjesztést. A Fertő-tó Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 2/1991. (II.9.) KTM rendeletével lett Nemzeti Parkká nyilvánítva. A Fertő-tavi Nemzeti Park területének bővítéséről és az elnevezésének Fertő-Hanság Nemzeti Parkra történő változtatásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 5/1994. (III.8.) KTM rendelete határozott. Ez utóbbi rendelettel a 14/1976. OTVH határozattal védetté nyilvánított Hansági Tájvédelmi Körzet is nemzeti parki rangra emelkedett. A Fertő-Hanság Nemzeti Park területének legutóbbi bővítéséről a környezetvédelmi miniszter 1/1999. (I.18.) rendelete szólt. A Fertő-tó területe MAB Bioszféra Rezervátum, és 1989.-óta a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. Kulturális értékek: A felterjesztési területen fekvő fertődi Esterházy-kastély és a nagycenki Széchenyi-kastély együttesét 1966-ban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal igazgatója műemléki környezetté nyilvánította. A védelem biztosítéka, hogy az 1997. évi LIV. műemlékvédelmi törvény értelmében Fertőd és Nagycenk kastélyai a magyar állam kizárólagos tulajdonát képezik, a kincstári vagyon körébe tartoznak és forgalomképtelenek. Fertőrákos egykor fallal övezett óvárosa az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a kulturális miniszter együttes határozata értelmében, 1976-ban műemléki jelentőségű területként területi védelmet kapott, ami ma is érvényben an.. c) Védelmi előírások és az alkalmazásukhoz szükséges eszközök A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a területek tulajdonosaként, valamint területileg illetékes elsőfokú természetvédelmi hatóságként tud érvényt szerezni a természetvédelmi előírások és szabályok betartásának. Tulajdonosként a bérlőkkel kötött szerződésekben, a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott célkitűzéseknek megfelelően szabályozza az egyes gazdálkodási formák (legeltetés, kaszálás, nádaratás) működését. A nem saját tulajdonú területeken a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a környezetvédelmi felügyelőségekről és a nemzeti parkok igazagatóságairól szóló 211/1997. (XI. 26.) Kormányrendelet alapján, és érvényt szerez az 1996. évi LIII. törvénynek, az ebben foglalt végrehajtási utasításoknak, valamint a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak. Ugyanez vonatkozik a vadászati törvényben, valamint a halászati törvényben lefektetett elsőfokú hatósági, illetve szakhatósági jogkörökre is. A Nemzeti Park területén (ahol nem a NP a jogosult), a mezőgazdasági, halászati és vadászati hasznosítás a természetvédelmi (vadászati, halászati) kormányrendeletben, a nádgazdálkodást szabályzó kormányrendeletben (120/1999. /VIII. 6./), valamint a FHNP természetvédelmi kezelési tervében foglaltaknak megfelelően történik. A területek hasznosítása nagy részben állami kézben összpontosul. A feladatokat a Nemzeti Park Igazgatóságon kívül az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, valamint az ÁPVRT Fertő-tavi Nádgazdálkodási RT látja el. Ezek mellett kis számban mezőgazdasági szövetkezetek és magángazdaságok vannak még jelen a peremterületeken. A Nemzeti Park területén folyó vadgazdálkodás korábban sok probléma forrása volt. A fő gondot a területen jelenvolt három vadgazdálkodó által folytatott vízi madarak vadászata jelentette. 1995. év óta a terület jelentős

268

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD részén a vadászati jogosultsággal a Nemzeti Park rendelkezik. Az 1997.-ben hatályba lépett vadászati törvény (1997. évi LV. TV.) a vadászati jogot a földtulajdonhoz kötötte, így a Nemzeti Park vadászati jogosultsága alá eső terület 9 ezer hektárra nőtt. A természetvédelmi érdekek maradéktalan érvényre jutását a vadászterület természetvédelmi és génkészlet-megőrzési különleges rendeltetése biztosítja. A területen sportvadászat (bérvadásztatás, vendégvadászat) nem folyik. A természetvédelmi szempontból elkerülhetetlen állományszabályozó beavatkozásokat képzett szakemberek hajtják végre, a természetes állapotok lehető legkisebb mértékű zavarása mellett. Ilyen például a nagyszámban jelenlévő vaddisznóállomány élő vadként történő befogása és eltávolítása az érzékeny területről. A peremterületek négy vadgazdálkodó vadászati jogosultsága alá esnek. Ezeken a területeken a Nemzeti Park Igazgatóság hatósági eszközök igénybevételével tudja biztosítani a természetvédelem érdekeinek érvényre jutását. A természetvédelmi előírásokat a Nemzeti Park négy természetvédelmi területi felügyelője ellenőrzi. Munkájukat az őrszolgálat-vezető irányítja, valamint a szakfelügyelői kar felügyeli és segíti. A hatályos műemléki törvény értelmében a mindenkori tulajdonos kötelezett a műemlék jó karban tartására. A műemlékek védelme, továbbá a jó karban tartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése elsősorban a műemlékvédelmi hatóság jogkörébe tartozó feladat. A műemlékvédelmi államigazgatási eljárásban a szakhatósági jogkört első fokon az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága, másodfokon a hivatal elnöke gyakorolja, és ellátja a műemlékek tekintetében az építésügyi hatósági jogkört. A műemlékvédelmi hatóság engedélye szükséges minden olyan változtatáshoz, amely befolyásolja a műemlék állapotát, hagyományos megjelenését, történeti, esztétikai hatását. Műemlékvédelmi hatóság engedélye szükséges a műemlékvédelem tárgyát érintő településrendezési terv, helyi építési szabályzat megalkotásához, a belterület határvonalának műemlékvédelmi érdekeket érintő módosításához. A műemlékvédelmi hatóság műemlékvédelmi érdekből kötelezheti a tulajdonost a jó karban tartásra, míg a műszaki felülvizsgálat a műemlék érvényesülését zavaró méltatlan elemek eltávolításához, lebontásához vezethet. A műemlékvédelmi hatóság a törvény megsértőit bírsággal sújthatja. A helyi önkormányzat műemlékvédelmi feladata a tulajdonában lévő műemlékek védelmén túl mindenekelőtt folyamatosan figyelemmel kísérni a műemlékek és a védett területek helyzetét, és megállapításairól, valamint saját hatáskörben megtett intézkedéseiről tájékoztatni a műemlékvédelmi hatóságot. d) A kezelést végző szervezet(ek) és a kapcsolattartásért felelős személy neve és címe Ausztria Amt der Burgenländischen Landesregierung, Abt. 5, Hauptreferat III, Natur und Umweltschutz. Europaplatz 1, A 7001 Eisenstadt W HR MMag. Dr. Wilfried Hicke

Amt der Burgenländischen Landesregierung Abt. 9 Wasser- und Abfallwirtschaft Europaplatz 1, A 7001 Eisenstadt W HR Dipl. Ing. Julius Marosi

Nationalpark Gesellschaft Neusiedler See-Seewinkel Apetloner Hof, A 7143 Apetlon Director Kurt Kirchberger

Österr./Ungar. Gew. Kommission Szövetségi Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Stubenring 12, 1010 Vienna Sektionschef Dr. Wolfgang Stalzer A Bundesdenkmalamt és a Landeskonservatorat für Burgenland (Burgenland Területvédelmi Hivatala)

269

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD tapasztalt tudósai, úgy mint építészek, művészettörténészek, városrendezők és régészek, ugyancsak kompetensek a Fertő-tó kulturális táj védelmében. Magyarország A jelölt terület természetvédelmi kezelését a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság végzi. Felelős vezető: Phd. Dr. Kárpáti László, igazgató Címe: H-9435, SARRÓD Rév-Kócsagvár Tel.: (36)-99-370919 Fax: (36)-99-971-590 A nagycenki volt Széchenyi-, a fertődi volt Esterházy és a fertőrákosi volt püspöki kastély épületegyüttesei a hozzájuk tartozó kertekkel a magyar állam tulajdonát képezik. Kezelőjük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. Felelős vezető: dr. Molnár Zoltán vezérigazgató Cím: H-1054 Budapest, V. Zoltán u. 16. Tel.: (36-1) 331-1500 Fax: (36-1) 312-1828 Fertőrákos védett településmagjának, illetőleg a településnek a kezelője Fertőrákos Polgármesteri Hivatala, az egyes objektumok kezelője a mindenkori tulajdonos. Polgármester: Palkovits János Cím: H-9421 Fertőrákos Fő u. 139. Tel.: (36)-99-35-58-88 Régészeti emlékek felügyeletéért a felelős a Kulturális Örökségi Igazgatóság Felelős vezető: Jankovich B. Dénes igazgató Cím: H-1053 Budapest, Magyar u. 40. Tel.: (36)-(1) 266-00-27 Fax: (36-1) 327-77-02 Az országos szintű műemlékek védelméért a felelős az Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Felelős vezető: Cselovszki Zoltán elnök Cím: H-1014 Budapest, Táncsics M. u. 1. Tel.: (36-1) 3569-722 Fax: (36)-1-212-91-13 e) A kezelés szintje (pl. területi, regionális) Ausztria A természetvédelm Ausztriában kizárólag a megyék (laender) hatáskörébe tartozik. A nemzeti parkon kívül eső terület és táj regionális védelme a jelen okirat 4b bekezdésében mefogalmazott határozat szerint működik. A Nemzeti Parkon belül a kezelési szervek a Nationalparkvorstand (Nemzeti Park Bizottság), a Nationalparkkommission (Nemzeti Park Bizottság) és a Wissenschaftliche Beirat (Tudományos Tanácsadó Tábla). A Nationalparkgesellschaft (Nemzeti Park Vállalat) egy igazgató vezetésével a fenti szervek által megállapított szerkezeten belül gyakorol hatalmat. A Fertő-tó vízszintjének szabályozását az osztrák-magyar vízügyi kezelési csoport végzi. Rust, egy saját oklevéllel rendelkező szabad város, nagy felelősséget fejez ki, amikor történelmi örökségének megőrzéséről foglalkozunk. Ez magába foglal, noha nem kizárólagosan, kulturális eseméyeket, a Kulturkreis Burgenland im Torwächterhaus (Burgenland kulturális közösség a kapuőr házban), Verein der Freunde des Kremayr-Hauses (Kremayr House [toronymúzeum] baráti közössége) és az osztrák „borászati egyetem” keretében. (Lásd még a politikák és programok c. fejezetet). A XX. század második felében a Burgenlandba látogató turisták száma növekedésnek indult. Ez az irányvonal a műemlékvédelemnek nagy hasznot jelent, mivel a megfelelően védett házak és városképek a turisták számára a terület fő látványosságai közé tartoznak. Magyarország

270

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A természetvédelmi kezelés regionális szinten a vonatkozó természetvédelmi és egyéb ágazati jogszabályok figyelembevételével történik. A kulturális örökség kezelési kötelezettsége Magyarországon a mindenkori tulajdonost terheli. A kezelés szakmai és jogi kereteit a műemléki és építési törvény határozza meg. Az állami tulajdon kezelésének anyagi hátterét az egyes intézmények saját bevétele és az állami költségvetés elkülönített kerete – a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon keresztül – biztosítja. Az önkormányzatok helyi értékvédelmi rendeletei a tulajdonosoknak támogatási rendszert határozhatnak meg. Emellett a tulajdonosok aktuális helyreállítási feladatok támogatásához alapítványokhoz és elkülönített állami forrásokhoz folyamodhatnak. A támogatások egyszeri segélyek vagy kofinanszírozás formájúak. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Állami Műemlékrestaurálási Központja a legkényesebb feladatok megoldásához tervezési és szakrestaurálási munkával nyújt segítséget.

f) A területre vonatkozó elfogadott tervek (pl. regionális, helyi, természetvédelmi, turisztikai fejlesztési terv) Ausztria A Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park vezetősége az IUCN feltételek szeint működik. Tervezik a Nemzeti Parkon kívüli természetvédelmi területek gondozását is. (lásd 3c szekció, KOO, 1994). A terület- és zónaredezés és -fejlesztés megfelel a Földfejlesztési Tervben megfogalmazott táj- és műemlékvédelmi követelményeknek (LEP 1994), Tartományi Jogi Közlöny No. 48/1994. Ezenkívül létezik egy egész Burgenlandra érvényes kötelező falumegújítási terv (vö. 3d+e szekciók). Ennek célja egy széleskörű dokumentáció összeállítása a falumegőrzés és megújítás vezető irányelvei alaján, a terület megkívánt gazdasági, kulturális, társadalmi és szerkezeti állapotáról. Magyarország Természetvédelmi kezelési terv A Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelési terve (készítette: Seregélyes Tibor), Sopron. 1996 Országos Területrendezési Terv Országos Területrendezési Terv célja az ország távlati térszerkezetének (az országos közlekedési és közmű hálózatok helyének, az urbanizált, mezőgazdasági illetve természeti területek rendszerének) meghatározása, a területek használatának és a természeti erőforrások megőrzésének átfogó szabályozása, valamint a fejlesztések műszaki és ökológiai keretfeltételeinek biztosítása. Az Országos Területrendezési Terv feladata: a térszerkezet kiegyensúlyozottabbá tétele a globális illetve az európai kapcsolatrendszerbe való következetesebb betagozódás biztosítása a térségi terület-felhasználás minőségi feltételeinek megteremtése a települések, településcsoportok számára kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtése. A térségi szerkezeti terv (a táj terhelhetősége szerint) a környezet védelme, az ökológiai adottságok, a kialakult közlekedési kapcsolatok, az országos települési szerkezet adottságai és a nemzetközi együttműködésből adódó kötelezettségek és igények figyelembevételével meghatározza a térségi terület-felhasználás rendjét, a közlekedési infrastruktúra térbeli rendszerét, körvonalazza a települési szerkezet alakulásának irányait és irányelveket határoz meg ezek fejlesztéséhez illetve alakításához. A térségi terület-felhasználás irányelvei az övezetekre vonatkozó szabályokban konkretizálódnak. Az Országos Területrendezési Terv - többek között - kiemelt térséggé nyilvánítja a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségét, amely a kulturális örökség szempontjából is kiemelten kezelendő terület fokozottan érzékeny övezete. Az övezetben a műemlékek, épületek, hidak, archeológiai területek, városképek, történelmi központok, falvak, települések, történeti földépítmények (sáncok, halmok, földvárak) és a táj formájában testet öltött kulturális és oktatási intézményrendszert, valamint az élő humánökológiai értékrendszert az integrált védelem módszerével kell megőrizni. A kulturális örökség területeinek összehangolt tervezése, földhasználata és fejlesztése nemzeti érdek. Ezért a már megállapított kiemelt térségek lehatárolását a kulturális örökségi területek figyelembevételével módosítani kell és területükre a kiemelt térségekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A cél a teljes örökség egységként való megtartása, legyen az kulturális táj, régészeti érték vagy műemléki érték, az egész örökséget, amely a jelölt területen megtalálható, lehetőleg egységes egészként kell megőrizni.

271

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Térségi Területrendezési tervek Fertő-Hanság regionális és tájrendezési terve. Erdészeti szakági Tanulmány. Urbanitás kft. (készítette: Halász Tibor erdőmérnök) Balatonfüred, 1992. szeptember. Fertő-Hanság térség regionális és tájrendezési terve. Egyeztetési anyag, 1995. Urbanitás Kft. Budapest. (A terv elkészült, elfogadására az Országos Területrendezési Terv törvénybe iktatása után és az abban foglaltak átvezetése után kerül sor.) A felterjesztési terület teljes egésze a terv határain belül fekszik. A terv táj- és természetvédelmi szempontokkal egyeztetett területfelhasználást, a természeti állapotok fenntartását, a védelmi tevékenység hatékonyságának javítását és erre épülő gazdálkodási, turisztikai célokat, intézkedéseket határoz meg. Övezeti rendszere tartalmaz táj- és természetvédelmi övezetet, környezetvédelmi övezetet. Védőzónákat és ökológiai folyosókat határoz meg. Külön hangsúlyt tesz az épített környezeti és régészeti védelemre. A roncsolt felszínekre tájrehabilitációs övezetet határoz meg. Fertőhomok összevont Rendezési Terv Program. Koller és Társai Tervező Kft., Pécs. 1991. Fertőújlak (Sarród község) összevont rendezési terve Koller és Társai Tervező Kft. 1995. Hidegség összevont Rendezési Terv Program. Koller és Társai Tervező Kft., Pécs. 1991. Hegykő összevont Rendezési Terv Program. Koller és Társai Tervező Kft., Pécs. 1991. Sopron Általános Rendezési Terve, 1993. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. Sopron és a Fertő-tó településcsoportjai általános rendezési tervének programja. VÁTI, 1974. Tanulmányterv a soproni szőlővidék és a Fertő-táj komplex meliorációjához. Győr, 1983. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr), Agrober (Szombathely), Fertőrákos - Fertő-tó Szennyvízcsatornázás IV. ütem. Engedélyezési tervdokumentáció. Mestervonal Tervező, fejlesztő és Beruházó Kft. 1993., Sopron Tanulmányterv a fertőrákosi barlangszínház felújításához. Észak-dunántúli Tervező Vállalat (Győriterv), Soproni Irodája 1982. Fertőrákos szennyvíztisztító telep. Engedélyezési Terv., 1992. Fertő-Hanság regionális tájrendezési terv vizsgálatok. Urbanitás kft. 1991. Győr-Moson-Sopron megye regionális terve. A terv készítése most van folyamatban. VÁTI Kht. g) A finanszírozás forrásai és szintjei Ausztria Ausztriában a természetvédelem és az ehhez kapcsolódó témakörök finanszírozását a Burgenland megyei önkormányzat, a 15a (Nemzeti Parkra vonatkozó) egyezménye értelmében az osztrák szövetségi kormány és a vízügyi vezetés szerkezetén belül a szövetségi kormány által kibocsátott állami támogatások biztosítják. A Bundesdenkmalamt (Történelmi Műemlékek Szövetségi Irodája) által kibocsátott állami támogatások a kulturális értékek megőrzését segítik. Közösségek és műemlékek tulajdonosai ugyancsak adnak nagyobb támogatásokat. Amint azt már az említett falumegújító szabályzatban meghatároztuk, a közösségek képviselői és tagjai egyaránt és egyre inkább bekerülnek a védelemre érdemes kulturális tulajdon megőrzéséért tett intézkedések megvalósításába. Burgenland megyei önkormányzat a Fertő-Neusiedler tó körül elhelyezkedő városok és falvak történelmi örökségének megőrzésére már kijelölt bizonyos penzösszegeket. Magyarország 1999-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság finanszírozási forrásai a következők voltak: Központi Költségvetés: 209 millió HUF Központi Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (pályázatok): 18 millió HUF Külföldi segélyek:  PHARE (mezőgazdasági gép): 3 millió HUF  Egyéb EU. támogatás: 5.5 millió HUF (térségi iskolák pedagógusainak továbbképzése a védelem céljai érdekében, SOCRATES program) A Nemzeti Park az utóbbi években jelentős összegű külföldi segélyeket tudott bevonni a természetvédelmi, infrastrukturális, turisztikai és oktatási fejlesztésekbe. Ezek közül kiemelkedik az a 140 millió HUF értékű beruházás, amely megteremtette a Nemzeti Park alapvető infrastruktúráját. Ebből valósultak meg (mintegy 120 millió HUF értékben) a Kócsagvár (NP központ és látogatóközpont), a NP Majorság, valamint egy kutatóház létesítésének beruházásai. Az állam kizárólagos tulajdonát képező műemlékekről, műemlékegyüttesekről az 1997. évi LIV. törvény a

272

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD műemlékvédelemről értelmében az állam gondoskodik. Ugyanezen törvény 30. §-a értelmében a helyi önkormányzat köteles gondoskodni a tulajdonában lévő műemlékek védelméről, fenntartásáról és méltó hasznosításáról. A helyi önkormányzat a kiemelt vagy országos jelentőségű feladataihoz a központi költségvetésből támogatásra tarthat igényt. A finanszírozás további lehetőségei pályázatok elnyerése, adókedvezmények, illetőleg kedvezményes kamatozású hitelek elnyerése. A Fertődi kastély együttes helyreállítására és hasznosítására a Magyar Köztársaság költségvetése elkülönített keretet hozott létre és a hasznosításra koncepciót készíttet a 103/1997. (XI. 15.) OGY határozat és a 1029/1998. (III. 13.) határozat értelmében.

h) A védelemhez és kezeléshez rendelkezésre álló szakértői és oktatói bázis Ausztria Ausztriában a közvetkező illetékes szakértői és okatói bázisok állnak rendelkezésre: Biologische Station (Biológiai Tudományos Intézet), Illmitz Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park Információs Központ Amt der Burgenländischen Landesregierung (Abt 5/III, Natur- und Umweltschutz, Abt 7, Kultur, Wissenschaft und Archiv, valamint a Burgenländische Landesmuseum). Művészettörténeti, építészeti, archeológiai, restaurátori, várostervezési és városrendezési szakemberek állnak rendelkezésre a kulturális tulajdon védelmének és kezelésének biztosítására. A konzervátori és restaurátori technikák speciális gyakorlására a Bundesdenkmalamt két központi restaurátorműhelyet hozott létre (építészeti műemlékek és műtárgyak védelmére). Magyarország A kezelések elméleti megalapozásához és gyakorlati kivitelezéséhez szükséges emberi erőforrások a FertőHanság Nemzeti Park Igazgatóságon rendelkezésre állnak. Az Igazgatóság felügyelői gárdája ökológusokból, agrármérnökökből, erdőmérnökökből és vízügyi szakemberekből áll, és a Nyugat-Magyarországi Egyetem illetve a Savaria Múzeum tudósai és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói segítik munkájában. A FertőHanság Nemzeti Park Igazgatósága megalakulása óta több jelentős vízi- és pusztai élőhely-rehabilitációt végzett, így az ott szerzett tapasztalatok is nagyban segítik a mindennapi munkát. Magyarországon a kulturális értékek feltárása, számbavétele, dokumentálása és restaurálása több országos és regionális intézmény keretei között történik. Ezek: Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete, Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportja. Néprajzi Múzeum Országos Műemlékvédelmi Hivatal Kulturális Örökség Igazgatósága Soproni Múzeum Ezek az intézmények rendelkeznek a megfelelő régész, etnográfus és művészettörténészi szakértői bázissal. Rendelkezésre áll az Országos Műemlékvédelmi Hivatal restaurátori szakértő gárdája is. Több magyarországi egyetemen folyik régész, etnográfus, művészettörténész és építész képzése, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szakrestaurátorokat képeznek. A szakmai utánpótlás feltételrendszere messzemenőkig biztosított.

i) Látogatók számára elérhető lehetőségek és statisztikák Ausztria A Neusiedler See – Seewinkel Nemezeti Park Információs Központja modern információs lehetőségeket biztosít, beleértve egy könyvtárat és egy rendszeres hírközlő lapot. Vezetővel ellátott sétákat, előadásokat és beszélgetéseket tart – ezek között vannak gyermekek és iskolák számára specializáltak is. További információ áll rendelkezésre az Interneten (http://www.burgenland.at/) a Turizmus—Természet alpontok alatt. Az olyan szabadtéri tevékenységek mellett, mint a túrázás és biciklizés kijelölt ösvényen, lehetőség nyílik a sétakocsikázásra és a megfigyelőtornyok felkeresésére. Egyéb lehetőségek a látogatók számára: Landesverband Burgenland Tourismus (Burgenland turistaegylet)

273

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A Fertő-Neusiedler tó körüli bicikliutak hálózata Hajózás a Fertő-Neusiedler tón (a Nemzeti Parkon kívül eső területen) Borászati Egyetem Rustban Városi múzeum Rustban Turmmuseum (toronymúzeum) Breitenbrunnban St. Margarethen kőfejtő A turizmus évek óta a minőségi fejlődésre koncentrál. A tartomány 1976 óta tesz erőfeszítéseket a csoportos turizmus leszorítása érdekében, az egyéni turistákat részesítve előnyben. Statisztikák a területre vonatkozóan: Statistische Jahrbücher für das Burgenland (Burgenland Statisztikai Évkönyv), az Amt der Burgenländischen Landesregierung kiadásában. Magyarország A Fertő-táj természeti látnivalói és a több évezredes és néháy évszázados történelmi és kulturális örökség látványosságai nagy tömegeket vonzzanak a térségbe. Évente mintegy 500.000 látogató fordul meg a vidéken. E nagy látogatótömeg kiszolgálására mind a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, mind pedig a nagyobb központi településeken megfelelő látogató- és információs központok, valamint turisztikai információs irodák működnek. A természetvédelmi területeken az élményszerzést több madármegfigyelő torony, tájékoztató táblák, séta- és kerékpárutak, tanösvények, térképek, kiadványok segítik. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkban külön egység (department) foglalkozik az ún. szelíd turizmus szervezésével. A látogatócsoportoknak teljes körű szakvezetést is biztosít a Fertő-Hanság Nemzeti Park, három nyelven (magyar, német, angol). A Nemzeti Park különös hangsúlyt fektet arra, hogy speciális, ún. környezeti nevelési programok keretében megismertesse a fiatalokkal a táj értékeit. Mindezen oktatási-bemutatási tevékenységek keretében a Nemzeti Park szárazföldi és vízi tanösvényeket tart fenn, továbbá kerékpárokat, kenukat, távcsöveket stb. bocsát a látogatók rendelkezésére. Fertőrákosi kőfejtő megtekintése, az ásványmúzeum, a vízisporttelep, valamint június-július hónapokban színházi előadások által válik teljessé. Fertődön – az Esterházy-kastély megtekintésén túl – hangversenyek, kisoperai előadások, kórusfesztiválok, Haydn Zenei Napok, zenei kurzusok és nyári táborok nyújtanak évente 50-60 különleges kulturális esemény keretében szórakozást. Emellett említést kell tennünk a Haydn munkásságát bemutató kiállításról: Haydn és Európa, Haydn és Magyarország. A templom búcsúját szeptember első vasárnapján tartják. A kastélyegyütteshez tartozó Muzsikaházban, Haydn egykori lakóhelyén is megtekinthető egy emlékkiállítás. Nagycenken a kastélyban található Széchenyi István Emlékmúzeum, közlekedéstörténeti kiállítás, a temetőben pedig a Széchenyi mauzóleum nyújt látnivalókat. A Széchenyi-kastélyhoz tartozó méntelepen lovasiskola működik. Rendezvényi kínálatot jelentenek a lovasbemutatók és a lóversenyek. Különleges élményt nyújt a Múzeumvasút és Mozdony-skanzen megtekintése. Fertőszéplakon Falumúzeum tekinthető meg, Balfon és Hegykőn pedig termálfürdő üzemel.

j) A terület kezelési terve és annak célkitűzései (másolatban mellékelendő) Ausztria A természeti tulajdon tekintetében a természetvédelemről és a Nemzeti Parkról szóló szabályzat, valamint a földfejlesztési terv az irányadóak. A Nemzeti Parkon kívül eső természetvédelmi területek számára kezelési terv áll rendelkezésre, amelynek célzata a természetes viszonyok biztosítása a különleges élőhelyek növénytársulásai számára (rétek kaszálása, milyen gyakran, mikor stb.). Ez többek között érvényes Goldbergre Schützenben /Geb., Thenauta Breitenbrunnban, Hackelsbergre és Jungerbergre Joisban, Pfarrwiesenre Illmitzben és Hölzlstein védett élőhelyre Oggauban. További fontos intézkedéseket tartalmaz az EC (ÖPUL) földművelésügyi programja. Mivel az egész területet felterjesztik a Natura 2000 hálózat felé a 92/43/EWG és a 79/409/EWG direktívák szerint, új és részletesebb kezelési terveket kell kidolgozni, amelyek a Nemzeti Parkot is magukban foglalják. A terület fejlesztési politikáiért az Amt der Burgenländischen Landesregierung és a vidékfejlesztési testületek közösen felelnek. A Nemzeti Parkon belüli kezelést a Nationalparkgesellschaft (Nemzeti Park Vállalat) vezeti az IUCN II kategória parkokra vonatkozó szabályainak értelmében. Egyebek mellet főként a természetes erőforrások védelmét és

274

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD állandó fenntartását tartják szem előtt, és tiszteletet követelnek az ökológiai, geomorfológiai és esztétikai befolyásoló tényezőknek és a területen élő populációnak. A felügyelet, a fenntartás, és ahol szükséges, az infrastruktúra bővítése, a földbeszerzés, az élőhelyek karbantartása (kaszálás, nádvágás stb.), a helyi lakosság és a látogatók információval való ellátása mind a Nationalparkgesellschaft hatásköre alá tartozik. A határvidékek problémáinak összehagolása az osztrák-magyar Nemzeti Park Bizottság feladatkörét képezi. Az Amt der Burgenländischen Landesregierung megbízásából további kezelési terveket készítenek bizonyos szakterületek, például a vadászat és halászat szakértői (vö. 7c bibliográfia). A tó vízszintjét a megállapodások szerint a Fertő-tó Osztrák-Magyar Vízgazdálkodási Egyezménye biztosítja. Az EK madarak és élőhelyeik direktívában megállapított szabályzata értelmében Ausztriának új kezelési és monitoring tervet kell készítenie az egész térségre. Ez tartalmazni fogja a jelenleg rendelkezésre álló terveket, de bizonyos esetekben részletesebb kezelési útmutatásokat kell kidolgoznia. A kulturális tulajdon kezeléséhez lásd még a 4c szakaszt a védőintézkedésekről. A meglévő kulturális tulajdon megőrzése érdekében a szövetségi szintű (Osztrák Köztársaság), a tartományi szintű (Burgenland megyei önkormáynzat) és a helyi szintű (érintett közösségek) megosztott felelősség rendkívül gyümölcsözőnek és hasznosak bizonyult. A Műemlékvédelmi Törvény és a turizmusra vonatkozó falumegújító szabályzat (Burgenland turistaegylet és célkitűzései) összetett hatásai biztosítják a szelíd vagy fenntartható turizmus már létező fogalmának megvalósulását. A kultúrtörténeti örökség céljaira ezen források megfelelő kezelésének irányítása a Burgenland tartományi önkormányzat kezében van, amely a következő intézmények között oszotta el a szükséges felelősséget. Kulturamt der Burgenländischen Landesregierung (megyei önkormányzat kulturális irodája), Burgenland turistaegylet, megyei múzeumok és falumegújító tanácsadó testületek. A védőintézkedések, a monitoring és a kezelési terv jobb megértése érdekében hivatkozunk a már említett jogi rendelkezésekre a természeti és kulturális tulajdon megőrzésével kapcsolatban, amely állandó monitoringból, egy megfelelő konszolidáló rendszerből és így egy kezelési tervből áll össze. Ez a külön hivatkozás azért szükséges, mert a fenti jogi és adminisztratív intézmények és az értékfenntartásra és megőrzésre használt eszközök hibás képet nyújthatnak arról, hogy mennyiben támaszkodnak a feltétlenül szükséges kezelési tervre, hiszen a kezelési terv valóban aktív jellege nem igazán figyelhető meg és következtethető ki ebből a kotextusból. A jogi szerkezet és a felelős intézmények szerepe egyaránt félremagyarázható lenne – amennyiben így kerülnének ismertetésre – úgy, hogy a passzív beavatkozás szintjén maradva csak akkor válnának aktívvá, ha szükséges. Valójában azonban a természeti/kulturális örökség védelme és a védelmet biztosító szervek vagy építkezési szervek törvényes rendelkezése egyenértékű egy folyamatos kezelési tevvel, melyet arra terveztek, hogy a rendezett természeti és kulturális tulajdon védelmének állapotát felügyelje és monitorozza és folyamatosan megtegyen minden szükséges megőrző és visszaállító intézkedést. Az a tény, hogy a fenti itézmények mindegyikében felsőfokú végzettségű tudósok és konzervátorok vannak, biztosítja, hogy a szükséges megőrző intézkedések tervezése és megvalósítása a kezelési terv céljainak megfelelően elérje a megfelelő szakmai színvonalat. Ennélfogva a természeti és műemélkvédelmi törvényes rendelezések Ausztriában automatikusan tartalmaznak egy ambiziózus célokkal teli kezelési tervet. Ez egyenértékű az általános kezelési tervekkel (mint például a nemzeti parkokra vonatkozó tervek) és még túl is mutat azok területén és tartalmán, mert pénzügyi forrásokat is tartalmaznak, melyek a monitorozási és fenntartási politikák érvényesítéséhez és megvalósításához hozzáférhetőek. Mindez azt jelenti, hogy az őrző és védőrendszerek nem függnek magánkezdeményezésektől, vállalkozási tervektől és a pézügyi támogatás keresésétől (noha ezeket felhasználhatják). Ehelyett egy létező és garantált törvényes és nyilvános segítségre, valamint állami támogatásra támaszkodhatnak. Az állagmegőrző és kezelési célkitűzések értelmében a műemlékekről és telephelyekről a Bundesdenkmalamt szerkesztésében készült teljes leltár hozzáférhető. Magyaroszág A Fertő-Hanság Nemzeti Park természetvédelmi kezelési terve 1996-97-ben készült el. A kezelési terv rövidített változata a mellékletben található. Legfontosabb célkitűzései a következők: A vízrendezések során megszüntetett, vagy lecsökkent területű vizes élőhelyek rekonstrukciója és fenntartása. A korábban mezőgazdaságilag hasznosított területek füves pusztai rekonstrukciója és fenntartása. A Szárhalmi-erdő sztyeppréteinek fenntartása, kisebb mértékű rekonstrukciója. Láprétek fenntartása a nem szikes területeken.

275

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD A különleges és fokozottan védett fajok és élőhelyük kiemelt védelmének biztosítása. A védett területek és környékén megtelepedett tájidegen, invázív fajok terjeszkedésének megakadályozása. Régi magyar háziállat fajták fenntartása, az ezekkel folytatott legeltetés alkalmas a gyepterületek fenntartásához. A védett területek állapotának nyomon követését biztosító botanikai és zoológiai monitoring kiterjesztése. A látogató “zöld” turizmus szervezése. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése, az egykori mekszikópusztai laktanya átvétele oktatóközpont kialakítása céljából. A helyi lakosság szemléletformálása, a táj természeti értékeire való fokozott figyelemfelhívással. A kulturális tulajdon kezelését a vonatkozó nemzeti, regionális és helyi tervek kontrolálják. k) Személyi állomány szintjei (szakmai, technikai, fenntartási) Ausztria A természeti és kulturális tulajdon kompetens hatóságai és szervezetei a következők: Amt der Burgenländischen Landesregierung (Burgenland Megyei Önkormányzati Hivtal), Abt 4a, Agrar- und Veterinärwesen (4a szakasz, mezőgazdasági és állatorvosi gyógyszerek), Abt 5/III, Natur- und Umweltschutz (5/III szakasz, természet- és környezetvédelem), Abt 6, Raumordnung (6 szakasz, területrendezés), Abt 7, Kultur, Wissenschaft und Archiv (7 szakasz, kultúra, tudomány és levéltár), Abt 9, Wasser- und Abfallwirtschaft (9 fejezet, víz és hulladékanyag ügyitézése). Nationalparkgesellschaft (Nemzeti Park Vállalat) Landesverband Burgenland Tourismus (Burgenland turistaegylet) Landeskonservatorat für Burgenland (Burgenland műemlékvédelmi irodája) Magyarország A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságon dolgozó, a Nemzeti Park működtetését, a hatósági, területfenntartási, kutatási, oktatási, ökoturisztikai feladatok ellátását végző személyi állomány a köetkező: igazgató:1 fő, igazgatóhelyettes: 2 fő, osztályvezető: 3 fő, szakmai felügyelők: 7 fő, őrszolgálat: 8 fő, technikai személyzet: 11 fő, összesen: 32 fő. Az Igazgatóság személyi állományának képzettségét az alábbiak jellemzik: Dr. (PhD.): 2 fő, doktorandusz (PhD. hallgató): 3 fő, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik: 2 fő, középfokú nyelvvizsgával rendelkezik: 7 fő, egyetemi (főiskolai) végzettségű: 14 fő, technikusi (ill. érettségi) végzettségű: 10 fő. Mindezeken belül: Mérnök (erdő és agrármérnök): 12 fő, felsőfokú közgazdasági végzettségű: 1 fő, tanár: 1 fő. Felsőfokú posztgraduális végzettségű: szakökológus – zoológus: 2 fő, szakmérnök (természetvédelem): 3 fő, szakmérnök (vadgazdálkodás): 1 fő, szakmérnök (környezetvédelem): 1 fő, szakmérnök (ingatlankataszteri): 1 fő, mérnök-tanár: 1 fő, ökoturisztikai menedzser: 1 fő

V. A TERÜLETRE HATÁST GYAKORLÓ TÉNYEZŐK a) Fejlesztési ártalmak (pl. területnövelés, hozzácsatolás, mezőgazdaság, bányászat) Ausztria Ausztriában az ilyen ártalmas tényezők az északi és nyugati partvidéket érintik és a turizmus fejlődésével párhuzamosan kell vizsgálni őket. Az ütközési zónában elhelyezkedő településekben és határövezetekben változások vannak folyamatban, mert a gazdaságilag meghatározó határvidékek települései elvárosiasodnak, a meglévő települések pedig egyre nagyobbak lesznek. A történelmi épületeket és épületegyütteseket mindazonáltal nem érinti ez a folyamat. Magyarország A magyar oldalon a természetvédelmi és környezetvédelmi szabályzat értelmében semmiféle fejlesztés nem lehetséges a Fertő-tó védett területein belül és az ütközőzónában, amely természetvédelmi szempotból ártalmas lehet.

276

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD b) Környezeti ártalmak (e.g. szennyezések, klímaváltozás) Mivel a Fertőbe csak két vízfolyás torkollik, és ezek mentén jelentős szennyező forrás nem található, így lényeges szennyezéstől nem kell tartani. A Rákos-patakon található szennyvíztisztító kibővítése folyamatban van. Az osztrák oldalon a szennyeződési forrásokat nagyobb mértékben felszámolták. A levegő hordozta szenyeződések még mindig jelentős mértékűek. c) Természeti katasztrófák és készültség (földrengés, árvíz, tűzvész, stb.) Valódi természeti katasztrófák a Fertő-Hanság Nemzeti Park területét nem veszélyeztetik. Néhány kisebb tűz károsítja az élőhelyeket. A nádasban alkalmanként keletkeznek ezek a tüzek és az égetés következtében megsemmisülő szerves anyag feltöltődést csökkentő hatását hozzávetőlegesen kiegyenlítik a rendszeres feltöltő folyamtok. Árvízveszély a védett területen nem áll fenn, a magas vízállás az élőhelyeknek inkább kedvező, mint káros. A környező települések árvízvédelme megfelelő, így itt sem kell katasztrófától tartani. A történeti részben említett teljes kiszáradás a tó természetes folyamatainak része, így nem lehet katasztrófának nevezni. d) Látogatók/turizmus hatása Ausztria A látogatók létszáma az osztrák oldalon az érzékeny területeken elfogadhatónak mondható. 1976 óta történnek erőfeszítések a csoportos turizmus leszorítása érdekében, az egyéni turistákat részesítve előnyben. A turisztikai tevékenységeket igen eredményesen kontrollálja a bicikliutak meglévő hálózata. A Fertő-Seewinkel Nemzeti Park területén tervezett programok és szervezett szakvezetéssel ellátott séták irányítják a látogatókat. Magyarország A 4i pontban leírtak alapján kijelenthető, hogy a turizmusnak a természeti értékeket veszélyeztető hatása a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban nincsen. Az idegenforgalom hatása a park néhány kisebb, az övezeti beosztás szerint látogatható területére korlátozódik. Az ökoturisztikai fejlesztések keretében kialakított létesítmények kihasználtsága jelenleg alatta marad terhelhetőségüknek. Megoldásra váró probléma a látogatók által visszahagyott hulladék megfelelően gyors és hatékony összegyűjtése és elszállítása. A belső területrészek, nádasok látogatása csak kis csoportokban, vezetővel lehetséges. e) Lakosok száma a területen illetve az ütközőzónában Terület: 3,800 Ütközőzóna: 63,200

VI. MONITORING a) A védelem állapotának kulcsfontosságú indikátorai A természeti tulajdon védelmének és természetvédelmi kezelések legfontosabb jelenlegi és potenciális indikátorai a következők: Jelenlegi: • vegetáció és élőhelymintázat • az egyes élőhelytípusok karakterfajainak populációnagysága és relatív gyakorisága • nagy térigényű fészkelő és átvonuló madárfajok populációi (nagykócsag, túzok, kanalasgém, vadliba-fajok, gulipán) Potenciális: • gyom és invázív fajok abundacia-dominancia értékei A kulturális tulajdon figyelemmel kísérését a 4d és a 4k szakaszban említett intézetek végzik.

277

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD b) Adminisztratív intézkedések a terület monitorozására vonatkozóan Ausztria A tóval (kémiai anyagok, plankton), a leglők feljődésével és a vízimadarakkal kapcsolatban a Biologische Station, Illmitz végzi a monitorozást. A vízminőséget és a vízszintet – beleértve a talajvíz szintjét – a megyei önkormányzat végzi (vízminőségi felügyelet és vízrajzi felmérések egyaránt). A vízáramlás további monitorozását nemzetközi szinten a Wetland International, Wageningen, Netherlands végzi. Rust szabad város történelmi központja teljes védelmet élvez. Ami a kulturális terület monitorozására vonatkozóan az adminisztratív intézkedéseket illeti, lásd a „szabályozási szintek” szakaszt. Magyarország A Világörökségi Listára felterjesztett területen lett kijelölve a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer egyik országosan kiemelt 5x5km-es négyzete, mely a tájléptékű változások élőhelyszintű nyomon követésére szolgál. T5x5_066 Fertő (XN38C) Emellett a terület ütközőzónájába esik egy regionális jelentőségű négyzet is, mely Fertőd és környéke élőhelyeinek monitorozását célozza meg. R5x5_109 Fertőd (XN47A2,B1,A4,B2) A mintaterületekre 1:12500 méretarányú standard módszerrel készülő élőhelytérképet kell készíteni. 1998-ban a Fertő négyzet (XN38C) készült el, 2001-ben pedig ez kerül megismétlésre, 2001-ben pedig a Fertőd négyzet (XN47A2,B1,A4,B2) ugyancsak megrajzolásra kerül. A gyepterületek vizsgálatára indult 1999-ben egy 6 mintavételi pontot vizsgáló projekt. Ebben a természetvédelmi kezelések hatását monitorozzuk a növényzetre és a gerinctelen faunára. A monitoring során évi több mintát veszünk az előre kijelölt kezelt és kezeletlen mintanégyzetekből. A mintavételek cönológiai felvételek készítéséből, talajcsapdás és fűhálós gyűjtésekből állnak. 1998-tól kezdően tervszerűen folyik a terület védett növényfajainak állapotkövetése. Az első 3 évben elvégezzük az alapállapot felvételeit és közben megszervezzük a folyamatos nyomon követés feltételeit. A felvétel során Biotikai Adatközlő Lapot töltenek ki a felvételezők és ennek adatai kerülnek be a NP adatbázisába, majd megtörténik a térinformatikai feldolgozás. (Az adatbázis és a rendszer jelenleg fejlesztés alatt áll.) A nemzetközi vadlúdszámlálás keretében a 80-as évek elejétől folyamatos felvételezések történnek. A már említett okokból a nagy területű nádasokra kiterjedő részletes monitoring nem történt. A mekszikópusztai elárasztások fészkelő madárállományainak monitoringja és az átvonulók számlálásán alapuló dinamikai vizsgálatok 1989-től folyamatosan történnek. 1998-tól ez utóbbi egy speciális, részletes helyi vonulásdinamikai monitoringgal egészült ki. c) Korábbi jelentések eredményei A megfelelő kezelések eredményeképpen a gyepterületek természetességi mutatói javuló értéket mutatnak. Ezt jelzi több korábban kipusztultnak ítélt faj visszatelepülése is. Hat éve stabil állománya van a pókbangónak (Ophrys sphecodes) és két éve ismét él Magyarország területén a barázdás csüdfű (Astragalus sulcatus). A Kis-Tómalmi lápréten végzett kaszálások eredményeképpen jelentősen csökkent a nádfedte területek mérete. Több éves erőfeszítések nyomán az ezüstfa elterjedési területe is jelentősen csökkent. 1989-ben sor került a századforduló után lecsapolt egykori árterület részleges rekonstrukciójára, elsődlegesen azzal a céllal, hogy az időközben megszűnt, vagy területileg erősen lecsökkent madárélőhelyeket helyreállítsák. A munkálatok tervezéséhez felhasználásra kerültek az elmúlt száz évből fennmaradt élőhelyfelmérések és leírások. Ezért az első 10 év tapasztalatai alapján 1989-ben sor került annak kibővítésére. Ezek a területek részletes monitoring alatt állnak, többek között azzal a céllal, hogy a további élőhelyfejlesztések szakmaiökológiai hátterét megteremtsék.

VII. DOKUMENTÁCIÓ a) Illusztrációk (ld. melléklet) b) Igazgatási térképek és más fontos térképek kivonatainak másolata (ld. melléklet) c) Bibliográfia

278

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 1 2 Természeti értékek Általános és összefoglaló munkák Anon. (1970): A táj hidroszférája és vízgazdálkodása. A Fertő-tájjal kapcsolatos kutatásokat és feltárásokat áttekintö helyzetfelmérő tanulmányok(1970)(ed.): . Vol. II. Fertő-táj Bizottság, Bp. 125 pages. Aujeszky,L., Schilling,F. & Somogyi,S.(1974) (eds.): Természeti adottságok. A Fertő-táj geoszférája. A Fertő-táj Monográfiáját elökészítö adatgyűjtemény. Vol. 1. Fertő-táj Bizottság, Bp. 254 pages. Aujeszky,L., Schilling,F. & Somogyi,S.(1976): Alkalmazott kutatások: a Fertő-táj bioszféra-készleteinek hasznosítása. A Fertő-táj monográfiáját elökészítö adatgyűjtemény. Vol. 4. Fertő-táj Bizottság, Bp. 175 pages. Löffler,H.(1974): Der Neusiedlersee. Molden Verlag, Vienna. 175 pages. Pichler,J.(1979)(ed.): A Fertő-táj tudományos kutatási terve. Győr-Sopron megye Tanácsa, Bp. 419 pages.

GEOLÓGIA, FÖLDTAN, HIDROGRÁFIA Antal,E. et al.(1982): A Fertő tó éghajlata. in: Kováts,Z. & Kozmáné Tóth,E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 44-124. Becrzik,Á.(1993): Beobachtungen über die Temperaturverhältnisse der oberen Sedimentschichten im Neusiedler See. BFB-Bericht, 79:41-46. Csaplovics,E.(1989): Die geodätische Aufnahme des Bodens des Neusiedler Sees. Vol. 84. Burgenländisches Landesmuseum, Eisenstadt. 68 pages. Dinka,M.(1993): Über die regionalen wasserchemischen Verschiedenheiten des ungarischen Seeteiles im Neusiedler See. BFB-Bericht, 79:31-39. Kalmár,I.(1982): A Fertő tó vízháztartása. in: Kováts,Z. & Kozmáné Tóth,E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 144-152. Kalmár,I.(1982): A Fertő tó vízrajza. in: Kováts,Z. & Kozmáné Tóth,E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 126-141. Kovács,L.(1962): A Fertő-tó földtani kialakulása. Hidrológiai Tájékoztató, 1962:122-127. Kováts,Z.(1982): A Fertő tó mederviszonyai. in: Kováts,Z. & Kozmáné Tóth,E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 14-43. Kövér,F.J.(1930): A Hanság földrajza. “Föld és az ember” 1930. X.évf. 1. melléklete, 139 pages. Nagy,F.(1909): A Fertő geografiája., Sopron. 81 oldal. Pannonhalmi,M.(1982): A Fertő tó vízminősége. in: Kováts,Z. & Kozmáné Tóth,E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 154-170. Szabolcs I.- Várallyai Gy. (1969): Talajviszonyok a Fertő tó környékén. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Budapest, pp. 17-23.

ZOOLÓGIA Andrikovics, S. & Takáts, T. (1985): On the odonata fauna of the Hungarian part of Lake Fertő (Imagos, Larvae). BFB-Bericht 58., pp. 67-72. Andrikovics, S. & Ujhelyi, S. (1983): Trichoptera of the Hungarian part of Lake Fertő (faunistical and ecological treatise). Fol. Ent. Hung. 44/2., pp. 5-8. Balsay,S.(1994): Győr-Moson-Sopron megye fehér gólya (Ciconia ciconia) állományának alakulása 1986-1993 között. Szélkiáltó, 8:3-5. Bauer,K., Freundl,H. & Lugitsch.R(1955): Weitere Beiträge zur Kentnis der Vogelwelt Neusiedlersee-Gebietes. Wiss.Arb.Burgenland, 7:1-123. Dvorak,M. et al.(1997): Verbreitung, Bestand und Habitatwahl schilfbewohnender Vogelarten in der Naturzone des Nationalparks Neusiedler See - Seewinkel. BFB-Bericht, 86:1-69. Dick,G.(1990): Ortstreue und Zusammenhalt markierter Graugänse, Anser anser, im Brutgebiet Neusiedler See: erste Analysen. BFB-Bericht, 74:129-135.

279

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Dick,G., Hudec,K. & Machácek,P.(1984): Sommerlicher Zwischenzug der Graugänse (Anser anser) des Neusiedlersee-Gebietes nach Südmähren. Vogelwarte, 32:251-259. Dvorak,M. et al.(1997): Verbreitung, Bestand und Habitatwahl schilfbewohnender Vogelarten in der Naturzone des Nationalparks Neusiedler See - Seewinkel. BFB-Bericht, 86:1-69. Faragó,S.(1991): Bestandsverhältnisse bei der Saatgans (Anser fabalis) und Dynamik ihres Zuges auf der ungarischen Seite des Neusiedler Sees. BFB-Bericht, 77:59-76. Faragó,S.(1993): Bestandsverhältnisse bei der Bleßgans (Anser albifrons) und Dynamik ihres Durchzuges auf der ungarischen Seite des Neusiedler Sees. BFB-Bericht, 79:105-116. Faragó,S.(1993): Vadlúd állományvizsgálatok 10 éves eredményei a Fertő-tó magyar területrészén: 1983-1993. Áll.Közl., 79:37-47. Faragó,S.(1995): Geese in Hungary 1986-1991. Numbers, migration and hunting bags. Vol. 36. IWRB Publication, Slimbridge. 97 pages. Faragó,S.(1996): A magyar vadlúd monitoring adatbázis 1984-1995: egy tartamos monitoring. Magyar Vízivad Közlemények, 2:3-168. Fászl,I.(1883): Sopron madarai. A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend Soproni Kath. Fögymnasiumának Értesítője az 1882/83 iskolaévröl, 1883:1-31. Hadarics,T. & Pellinger,A.(1993): A citrombillegetö (Motacilla citreola) újabb elöfordulása Magyarországon. Mad.Táj., 1993:26. Hadarics,T. & Pellinger,A.(1993): A Fertő-táj hazai részén elöforduló madarak névjegyzéke (1971-1992). Szélkiáltó, 10:3-16. Hadarics,T. & Pellinger,A.(1993): A sivatagi lile (Charadrius leschenaulti) elsö megfigyelése Magyarországon. Mad.Táj., 1993:25. Hadarics,T.(1990): A sárgafejű billegetö (Motacilla citreola) elsö megfigyelése Magyarországon. Mad.Táj., 1990:32. Hadarics,T.(1991): A kanadai lúd (Branta canadensis) elsö megfigyelése Magyarországon. Mad.Táj., 1991:29. Hadarics,T.(1995): Új fajok a Fertő madárfaunájában. Szélkiáltó, 10:27. Hadarics,T., Mogyorósi,S. & Pellinger,A.(1993): A sárgalábú sirály (Larus cachinnans) újabb költése a Fertőtónál. Mad.Táj., 1993:24-25. Hadarics,T., Mogyorósi,S. & Pellinger,A.(1993): Fenyörigó (Turdus pilaris) költése a Fertő-tájon. Mad.Táj., 1993:25. Hadarics,T., Mogyorósi,S. & Pellinger,A.(1993): Vöröscsillagos kékbegy (Luscinia svecica svecica) elsö bizonyított elöfordulása Magyarországon. Mad.Táj., 1993:26-27. Kárpáti,L.(1987): Üstökösréce (Netta rufina) fészkelése a Fertő hazai oldalán. Mad.Táj., 1987:29-31. Keresztessy,K.(1992): Halfaunisztikai kutatások a Fertő-tó és a Hanság körzetében. Halászat, :58-60. Marián,M. & Traser,Gy.(1978): Sopron környékének kétéltű-hüllö világa. Soproni Szemle, 32:153-171. Mészáros,Z. & Szabóky,Cs.(1981): A Fertő-tó nádrontó lepkéi. Növényvédelem, 17:372-375. Mészáros,Z., Szabóky,Cs. & Ronkay,L.(1980): Adatok a Fertő tó lepkefaunájához. Savaria, 13-14:53-57. Pellinger,A. & Soproni,J.(1995): Adatok Sopron környéke és a Fertő madárvilágához az 1993-as évböl. Szélkiáltó, 10:25-26. Pellinger,A.(1993): A Fertő vadludairól. Szélkiáltó, 7:10-14. Pellinger,A.(1995): Gólyatöcsök (Himantopus himantopus) költése a Fertő magyarországi részén. Szélkiáltó, 10:5-9. Pellinger,A.(1995): Szerkök (Chlidonias sp.) vonulásdinamikája a Fertőn. Szélkiáltó, 10:18-20. Ponyi, J. & Dévai, I. (1977): A Fertő-tó magyar területének rákjai (Crustacea). Hidrol. Közl. 6-7., pp. 262-69. Schlenker,R.(1988): Zum Zug der Neusiedlersee(Österreich)-Population des Teichrohrsängers (Acrocephalus scirpaceus) nach Ringfunden. Vogelwarte, 34:337-343. Szinetár,Cs.(1993): A nádasok pókfaunája. Fol.Entom.Hung., 54:155-162. Szinetár,Cs.(1995): Some data on the spider fauna of reeds in Hungary. I. Interesting faunistic data from the reeds of Lake Balaton. Fol.Entom.Hung., 56:205-209.

280

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Traser,Gy.(1975): A Fertő-tó madárvilágának vizsgálata és a létesítendö Fertői természetvédelmi területek kijelölése. Diplomaterv, EFE Sopron. 68 pages. Traser,Gy.(1983): Egy félintenzíven legeltetett tehénlegelö madárvilága a Fertő DK-i partján. Erd.Faip.Tud.Közl., 1983/2:175-189. Traser,Gy. & Christian,E.(1992): Lepidocyrtus peisonis sp. n., neuer Springschwanz aus dem NeusiedlerseeGebiet (Collembola: Entomobryidae). Fol.Entom.Hung., 52:119-122. Traser,Gy., Thibaud,J.-M. & Najt,J.(1993): Deux nouvelles espèces de Collemboles (Insecta) de Hongrie. Bonn.zool.Beitr., 44:221-224. Triebl,R. & Früschtück,H.(1979): Erhebungen über den Weiss-Storch (Ciconia ciconia) im Burgenland von 19631973. Natur und Umwelt im Burgenland, Sonderheft 2.:3-31. Triebl,R.(1984): Die Graugans (Anser anser) im Neusiedler-Seegebiet, Österreich. Acta Sc.Nat.Brno, 18:25-30. Tunner,H.G. & Kárpáti,L.(1997): The water frogs (Rana esculenta complex) of the Neusiedlersee region (Austria, Hungary). Herpetozoa, 10:. Vásárhelyi,T.(1996): A nádasok állatvilága. MTM, Bp. Zwicker,E. & Grüll,A.(1985): Über die jahreszeitliche Verteilung, Brutphänologie und nachbrutzeitlichen Wanderungen bei Schilfvögeln am Neusiedler See. in: Grosina,H. (ed.): Forschungbericht 1987-1989. Landesmuseum Burgenland, Mattersburg, pp. 413-445.

BOTANIKA Csapody, I. (1969): A Fertő melléki dombsor vegetációja. Hidrol. Táj. pp28-30 Dinka,M.(1997): Nádasok egészségi állapotának, fejlödésének vizsgálata a Fertőn. Kutatási jelentés, MTA Vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete. 19 p. Dinka,M. & Szeglet,P.(1998): Reed (Phragmites australis (Cav.) Trin ex Steudel) growth and production in defferent habitats of Neusiedlersee (Lake Fertő). Verh.Internat.Verein.Limnol., 26:1830-1834. Frank,N., Király,G. & Tímár,G.(1998): A hazai Laitaicum védett és veszélyeztetett edényes növényfajai. Soproni Műhely különszám, Sopron. 68 pages. Márkus,I.(1995): Fertő-tavi Nemzeti Park Biotóp Térkép. EFE Sopron. 1:12500. Map 19. Scale 1:12500. Tóth,L. & Szabó,E.(1962): Botanikai és környezettani vizsgálatok a Fertő tó nádasaiban. Hidrológiai Tájékoztató, 1962:129-138. Természetvédelem Csapody,I.(1956): A soproni természetvédelem múltja, jelene és feladatai. Soproni Szemle, 10:230-255. Frank,T., Pellinger,A. & Selyem,J.(1991): Kétéltű- (Amphibia) és hüllö- (Reptilia) védelem a Fertő-tó mentén (1987-1990). in: (): A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület III. Tudományos Ülése. MME, Szombathely, 330-337. Kárpáti,L.(1988): Salzsteppen-Rekonstruktion am Neusiedlersee in Ungarn. BFB-Bericht, 68:87-92. Kárpáti,L.(1989): A hazai Fertő-rész mint madárparadicsom szomorú realitásai és vígasztaló lehetöségei. Soproni Egyetem (természetvédelmi különszám), :40-45. Kárpáti,L.(1991): Erste Ergebnisse der Lebensreumrekonstruktion bei Mekszikópuszta. BFB-Bericht, 77:85-91. Kárpáti,L.(1993): Élöhely-rekonstrukció a Fertő-menti szikeseken. Mad.Táj., 1993:11-15. Kárpáti,L.(1988): Massensterben der Herpetofauna (Amphibien und Reptilien) infolge des Kraftverkehrs. Möglichkeiten und Ergebnisse des Schutzes am Südufer des Neusiedlersees. BFB-Bericht, 68:71-79. Kysela,P.(1992): Der Einfluss des winterlichen Schilfsnittes auf die Spinnenfauna in Schilfgürtel des Neusiedler Sees. Szakdolgozat, Universität Vienna. Szeglet,P.(1993): Probleme der Schilferhaltung in drei Seen Neusiedler See, Velencer See, Plattensee. BFBBericht, 79:53-58. Átfogó történelmi munkák a Fertő-tájról

281

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Kiss,A.(1998): Historical study of the changing landscape of Lake Fertő during the later Middle Ages (13th c.15th c.). CEU, Budapest. 120 oldal. Kulturális értékek (Ausztria) Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes, edited by Burgenländische Landesregierung. vol. 1: Der Verwaltungsbezirk Neusiedl am See, Eisenstadt 1954. vol. 2: Der Verwaltungsbezirk Eisenstadt und die Freistädte Eisenstadt und Rust, Eisenstadt 1963. AUER, G. 1985 - Heimatbuch der Marktgemeinde Donnerskirchen. Donnerskirchen. CONRAD, P.L. 1819 - Ährenlese des Georgikons, Beschreibung des Ruster Weinbaues. Vienna. CSATKAI, E. 1932 - Die Denkmale des politischen Bezirkes Eisenstadt und der Freien Städte Eisenstadt und Rust (Österreichische Kunsttopographie, vol. 24). Vienna CZEIKE F. 1988 - Das Burgenland. Cologne DÖRNER, L. 1959 - Der Neusiedlersee. Bad Fischau. FISCHBACH A. 1998 - Touristische (Groß-)Projekte infolge des Fremdenverkehrs und Freizeitwohnens in der Region Neusiedler See. Eine raumplanerische Analyse, diploma thesis, University of Vienna. GROSINA, H. 1984 - Aspekte des Beziehungsgefüges Mensch - Raum am Neusiedlersee. In: Burgenländische Forschungen, special vol. 7. Eisenstadt. HEGER, R. 1975 - Rust, Weinstadt am Neusiedler See. Graz. KAUBEK, H. 1933 - Die Freistadt Rust und der Neusiedlersee. Eisenstadt. KUNSTWERK STADT. 1988 - Österreichische Stadt- und Ortsdenkmale, edited by Bundesdenkmalamt. Salzburg and Vienna LÖFFLER, H. 1974 - Der Neusiedlersee. Naturgeschichte eines Steppensees. Vienna LÖFFLER, H. 1982 - Der Seewinkel - Die fast verlorene Landschaft. St. Pölten. RAINER, R. 1961 - Anonymes Bauen Nordburgenland. Salzburg. RATZ, A. 1965 - Reiseführer Freistadt Rust und Umgebung. Vienna. Roth-FUCHS, G. 1981 - Rust - 300 Jahre Freistadt. Rust. SCHMELLER, A. 1963 – Das Burgenland. Salzburg. SCHMELLER-KITT, A. 1980 - Die Kunstdenkmäler Österreichs, Burgenland, DEHIO-Handbuch. Vienna. Kulturális értékek (Magyarország) Általános és átfogó munkák Bél, M., 1735–1742 – Notitia Hungaria novae historico geographica I–IV. Budapest, V. Budapest 1892. Fényes E., 1851 – Magyarország geographiai szótára I–IV. Pesten Hunfalvy J.–Rohbock A., 1860 – Magyarország és Erdély eredeti képekben II. Darmstadt Kogutowicz K., 1930–1936 – Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. 1–2. Korabinszky, J. M., 1786 – Geographisches – Historisches und Producten Lexikon von Ungarn. Marosi S.–Somogyi S., szerk.: 1990 – Magyarország kistájainak katasztere. Budapest Prinz Gy.–Cholnoky J.–gr. Teleki–Bartucz L., é.n. – Magyar föld magyar faj I. Magyarország tájrajza. Budapest Rudolf trónörökös szerk.: 1896 – Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Budapest Magyarország, IV. köt. Budapest Vályi A., 1796 - Magyarország leírása. Buda Lovas,G.(1937): A Fertő vidék népének építészete. A Magyar Ház Barátainak kiadása, Bp. Történelem Csánki D., 1890–1913 – Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I–III., V. Budapest Győrffy Gy., – Az Árpád-kori Magyarország történet földrajza. Budapest Hóman B.–Szekfű Gy., 1935 – Magyar történet I–V. Budapest Marczali H., 1911 – Magyarország története. Budapest Pach Zsigmond P. szerk.:, 1976–1989 – Magyarország története tíz kötetben. Budapest

282

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Megyei monográfiák Belitzky J., 1938 – Sopron vármegye története I. köt. Budapest Berényi P., 1895 – Sopron megye. Budapest Hunfalvy J., 1858 – Soprony és környéke. Pest Kiss S., 1823 – Soprony vármegyének rövid ismertetése. Tudományos Gyűjtemény X. kötet Kiss J., 1833 – Sopron vármegye ismertetése. Tudományos Gyűjtemény I. kötet Építészeti műemlékek listái Csatkai E., 1932 – Sopron környékének műemlékei I. Sopron Csatkai E., 1935 – Sopron vármegye műemlékei II. Sopron Csatkai E., 1956 – Sopron és környéke műemlékei. Magyarország műemléki topográfiája II. Győr-Sopron megye műemlékei I. Szerk.: Dercsényi D. Budapest Genthon I., 1959 – Magyarorszgág művészeti emlékei I. Dunántúl. Budapest Magyarország műemlékjegyzéke I., 1990 – Budapest Tomek, E., 1903 – Historische Orte und Bauten im Komitate Sopron. Sopron Archaeológia Alföldi A., 1932 - Leletek a hun korszakból és etnikai szétválasztásuk. Budapest Banner J., 1943 - Néhány Sopron környéki őskori leletröl. Soproni szemle, 3. sz. Banner J., 1956 - Die Péceler Kultur. Budapest Bella L., 1893 - Voltak-e a Fertőben őskori cölöpépítmények? Archeológiai Értesítö Bella L., 1900 - A balfi római kori forrásról. Archeológiai Értesítö Bella L., 1910 - A balfi lelet. Archeológiai Értesítö Bóna I., 1960 - VI. századi germán temető Hegykőn. Soproni Szemle 3. sz. Bóna I., 1961 - VI. századi germán temető Hegykőn. Soproni Szemle 2. sz. Bóna I., 1963 - VI. századi germán temető Hegykőn. Soproni Szemle 2. sz. Bóna I., 1963 - Beitrage zur Archeologie und Gerschichte der Quaden. Acta Archeologia Hungarica Bóna I., 1964 - Cundpald fecit. A petőházi kehely és a frank térítés kezdetei a Dunántúlon. Soproni Szemle 2. sz. Bóna I., 1966 - „Cundpald fecit“. Der Kelch von Petőháza und die Anfange der bayrisch-frankischen Awarenmission in Pannonien. Acta Archeologia Hungarica. Csallány, D., 1956 - Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Budapest Groller M., 1911 - Archeológiai ásatások Sopron megyében. Archeológiai Értesítö H. Bónis É. - Sz. Burger A., 1956 - Leletmentő ásatások az 1954. évben. Archeológiai Értesítö Hunfalvy P., 1876 - Magyarország ethnographiai képe a frank-német uralkodás korában. Századok 4. sz. Hunyadi I., 1944 - Kelták a Kárpát-medencében. Budapest. Márton L., 1933-34 - A kora La téne sírok leletanyaga. Régészeti Dolgozatok. Nováki Gy., 1955 - A Sopron környéki régészeti kutatások tíz éve. Soproni Szemle 3-4. sz. Nováki Gy., 1956 - A Sopron környéki régészeti kutatások feladatai. Soproni Szemle 3. sz. Nováki Gy., 1957 - Germán sírok Hegykőn. Soproni Szemle 3-4. sz. Nováki Gy., 1958 - Sarród-Kacsadűlö. Régészeti Füzetek 9. sz. Nováki Gy., 1958 - Római kori halastavak. Soproni Szemle 1. sz. Patay P., 1938 - Korai bronzkori kultúrák Magyarországon. Budapest. Patay P., Sarródi bronzkori sírlelet. Folia Archeologia Hungarica. Polány I., 1935 - Hová lettek a nyugat-magyarországi avarok és a nyugati gyep finn-ugor (török) népessége? Vasi Szemle 5-6. sz. Radnóti A., 1954 - Leletmentö ásatások az 1952. évben. Archeológiai Értesítö 1. sz. Sági K., 1955 - Adatok a pannóniai civitások területének és etnikumának kérdéséhez. Soproni Szemle 3-4. sz.

283

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Schmidt L., 1934 - Geschichte der deutschen Stämme bis zum Ausgang der Völkerwanderung. Die Ostgermanen. Munich. Széchényi B., 1876 - Kőkori lelet a Fertő-tava medrében. Budapest Stessel, J., 1899 - Megjegyzések a soproni várispánság határairól. Századok. Művészettörténet Askerecz É., 1993 - Barokk út menti szobrok Észak-Nyugat-Magyarországon. A Kisalföld népi építészete. Szentendre-Győr Aradi N. (föszerk.) 1983 - A művészet története Magyarországon. A honfoglalástól napjainkig Bak J., 1996 - Fertődi Esterházy kastély Balogh A., 1953 - A Fertődi kastély építéstörténetének föbb mozzanatai. Művészettörténeti Értesítö Balogh A., 1953 - Fertőd és Kismarton parkjai a XVIII. és XIX. század fordulóján. Kertészeti és Szölészeti Főiskola Évkönyve Bessenyei Gy. 1941 - Az eszterházi vigasságok. Budapest Csatkai E. 1898 - Az Esterházy hercegek. Soproni Napló Csatkai E., 1924 - Régi sopron megyei kertek. Sopron vármegye Csatkai E., 1939 - A Fertőrákosi püspöki kastély. Soproni Szemle 4. sz. Csatkai E., 1940 - le Versailles hongrois: Eszterháza. Nouvelle Revue de Hongrie Cs. Katona i., 1959 - A Fertődi eszterházai kastély kialakulása. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. 1. sz. Ferenczy K., 1961 - Adatok a Fertődi kastély értékeléséhez. Műemlékvédelem 4.s z. Garády S., 1863 - A Győri püspökök régi kedves mulatóhelyröl, Rákosról. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek II. Dercsényi D.-Örsi K., 1990 - Magyar kastélyok Geröné Krámer M., 1974 - Adatok a nagycenki volt Széchenyi-kastély építéstörténete. Építés- Építéstudomány, 3-4. sz. Gombos Z., 1975 - Régi kertek Pest-Budán Hekler A., 1934 - A magyar művészet története. Budapest Horányi M., 1959 - Eszterházi vigasságok. Budapest Hulesch K., 1910 - Az eszterházai park. Kertészeti lapok XXV. évf. márc. Kapossy J., 1927 - Késöbarokk építészet Magyarországon. Magyar Művészet 5. sz. Katona I., 1960 - Fertőd Haydn századában. Zenetudományi Tanulmányok VIII. Katona I., 1962 - A Fertődi kastély kialakításának és helyreállításának néhány kérdése. Művészet okt. Kont I., 1910 - Az eszterházai vigasságok egy francia tanúja. Századok Kriszt Gy., 1973-1974. A nagycenki Széchenyi kastély helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem, Budapest Kriszt Gy., 1978 - A nagycenki Széchenyi kastély helyreállítása. Műemlékvédelem Möcsényi M., 1981 - Barocke Gärten und Landschaften in Westungarn Möcsényi M., 1997 - Eszterháza. Soproni Szemle I. sz. Örsi K., 1973-1974 - Győr-Sopron megyei történeti kertek és az elsö történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium. Magyar Műemlékvédelem Pasteiner Gy., 1894 - Eszterháza kastély. Művészi Ipar IX. évf. Rábel L., 1932 - Haydn és Eseterházy herceg. Soproni Hírlap, máj. Rados J., 1939 - Magyar kastélyok. Budapest Rados J., 1974 - Magyar építészettörténet. Budapest Rapaics R., 1940 - Magyar kertek. Budapest Sallay M., 1959 - A Fertődi Esterházy kastély. Budapest Szalmás E., 1965 - A Fertődi kastély leírása 1858-ból. Soproni Szemle 2. sz. Valkó A., 1953 - A Fertődi (Eszterházy) kastély művészei, mesterei. Művészettörténeti Értesítö. 1-2. sz. Valkó A., 1955 - Fertőd mesterei, mvészei 1720-1768 között. Mvészettörténeti Értesítö 1. sz.

284

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Velladics M., 1996 - Egy apró, ámde érdekes adat Fertőd építéstörténetéhez. Soproni Szemle 1. sz. Voit P., 1943 - Régi magyar otthonok Voit P., 1970 - A barokk Magyarországon Településtörténet és etnográfia Bárdosi j., 1994 - A magyar Fertő halászata. Sopron Bossányi Á., 1929 - Fertőrákos a XVI. században. Soproni Hírlap, márc. 31. Drosnyák J., 1930 - Fertőhomok. Soproni Hírlap, máj. 28. Élö D., 1937 - Sarród monográfiája. Budapest Élö D., 1937 - A Fertőmenti falvak társadalmi képe. Széchényista Ifjúság 1-2. sz. Herman O., 1887 - A magyar halászat könyve. Budapest Herman O., 1909 - A magyarok nagy ösfoglalkozása. Budapest Kósa l. - Filep A., 1978 - A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest Kücsány J., 1999 - Hol termett a soproni bor? Sopron szölöskertjei a 17-18. században. Soproni Szemle Nagy I., 1869 - A Fertő régi áradásai. Századok Novák L., 1986 - Településnéprajz. Nagykörös Ortutay Gy., (föszerk.): 1977-1982 Magyar néprajzi lexikon. Budapest Padányi Gulyás J., 1937 - A Fertő vidék népének építészete. Budapest S. Lackovits E., 1975 - A lakáskultúra a Fertő mentén. I. rész. Arrabona. 17. S. Lackovits E., 1977-78 - A lakáskultúra a Fertő mentén II. rész. Arrabona 19-20. Soproni E., 1940 - A kultúrsarok gondjai. Sorpnvármegye szociális és gazdasági viszonyainak feltárása. Budapest Tomek E., 1901 - Boz (Holling) Oedenburger Zeitung, Márc. 10. Tóth J., 1945 - A magyar falu építőművészete. Szombathely d) A leltárak, irattárak és archívumok címei Ausztria - Amt der Burgenländischen Landesregierung: Abteilung 5/III, Natur- und Umweltschutz (5/III egység, természetvédelem és környezetvédelem) Abteilung 7, Kultur, Wissenschaft und Archiv (7. egység, kultúra, tudomány és archívumok) Abteilung 9, Wasser- und Abfallwirtschaft (9. egység, víz- és hulladékgazdálkodás) Mind: A-7001 Eisenstadt, Europaplatz 1 - Bundesdenkmalamt, Landeskonservatorat für Burgenland, A-1010 Vienna, Hofburg, Säulenstiege - Burgenländische Landesmuseen (Burgenland múzeumai), A-7000 Eisenstadt, Jerusalemplatz 1-5 - Biologische Station, A-7142 Illmitz - Nationalparkhaus (Nemzetipark-ház), A-7142, Illmitz, Hauswiese - Stadtarchiv der Freistadt Rust (Rust Városi Levéltár), A-7071 Rust - Österreichische Nationalbibliothek, 1010 Vienna, Josefsplatz 1 Magyarország - Magyar Természettudományi Múzeum Állat- és Növénytár (Hungarian Natural Science Museum Animal and Plant Archive) Budapest, Baross utca 13. - Magyar Országos Levéltár (Hungarian State Archives) 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2/4 (Historical maps) - Országos Széchenyi Könyvtár Térképtára (Map Archive of the National Széchenyi Library)

285

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Budapest Budavári Palota, F szárny - Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára (Map Archive of the Military History Institute and Museum) 1014 Budapest Kapisztrán tér 2/4 - Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága (Fertő-Hanság National Park Directorate) 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár - Győr-Moson-Sopron megyei Levéltár (Győr-Moson-Sopron County Archives) - Földmérési Intézet (FÖMI) (Land Survey Institute) 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. - Magyar Honvédség Térképészeti Hivatala (Mapping Institute of the Hungarian Armed Forces) Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 7-9. - MTI - Magyar Távirati Iroda H-1016 Budapest, Naphegy tér 8. - OMvH – Országos Műemlékvédelmi Hivatal H-1014 Budapest, Táncsics M. utca 1. - VÁTI – Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság H-1016, Budapest, Gellérthegy utca 30-32.

Köszönetnyilvánítás a fényképfelvételekért az alábbiaknak: Bundesdenkmalamt, Vienna, 1, 9, 38-40, 48-51, 54 Dr. E. Weber, Illmitz:3 Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel/Biologische Station Neusiedler See, Illmitz: 4-6, 13-17, 23, 25-28, 30 Fertő-Hansági Nemzeti Park, Sarród: Pellinger A.: 7, 12, 18-22, 24, 31. 34, 35; Pintér Cs.: 2; Nagy Cs.: 29, 32; Takács G.: 33 VÁTI KHT, Budapest: 8, 10, 11, 36, 37, 41-47, 52, 53, 55

Aláírások az Osztrák Köztársaság és a Magyar Köztársaság részéről

286

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Melléklet - Képek jegyzéke: 1. Műholdfelvétel 2. A Fertő-tó horizontja a környező hegyekkel és az Alpokkal a háttérben 3. Nádas, a háttérben Schneeberg 4. Seewinkel egyik sósvizi medencéinek egyike 5. Nyílt vízfelületek a nádas övezetében 6. Központi seewinkeli „Freiflecklacke” 7. A gólya a tó körüli falvak jellegzetes költőmadara 8. Fertőd, Esterházy kastély, légifelvétel 9. Rust szabad város történelmi városmagja, légifelvétel 10. Pannonie superioris, a legrégebbi részletes térkép. Deák Lázár, 1528 11. A Fertő-tó térképe 1758-ból 12. csatorna a nádas övezetben 13. A Wulka folyó deltatorkolata 14. A mocsaras terület (Hanság) a tó déli területén 15. Látvány a tavon át, É-Ny-i irányban. A háttérben Leithagebirge és a Ruster Höhenzug magasodnak. 16. A tó keleti partvonala egy sóaknával, az Oberer Stinkersee-vel. 17. Sótáblák az „Oberer Stinkersee”-ben. 18. a nádas övezet belső tavainak egyike, alakzatok, amelyek megmaradtak a korabeli völgyekből. 19. Tradicionális varsás halászás 20. Ősz a „Cikes”-ben 21. Kiszáradt talaj 22. Naplemente a néhai vasfüggönynél 23. Este a tónál 24. Magyar rackajuh 25. Vidra (Lutra lutra) 26. Pelobates fuscus 27. Cirsium vulgare és mantis 28. Gulipán (Recurviriostra avosetta) 29. Kanalasgém 30. Fehérkócsag (Egretta alba) 31. Nyárilúd család 32. A kékbegy a nádas ágain üldögélve táplálkozik 33. A nád terjeszkedése 34. Papucskosbor 35. Dactilorrhyza incarnata 36. A Cunpald kehely, 8. század 37. Borostyánkő-leletek 38. Rust, a protestáns és a Római Katolikus templom (Halásztemplom) 39. Rust, utcakép a reprezentatív polgári házakkal 40. Rust, polgárház egy tipikus köríves portállal 41. Fertőrákos, a bányából előkerült „Collonade” látványa 42. Fertőrákos, fogadalmi ereklye Mitrász, a „bikaölő” portréjával, a szentélyben, 3.század 43. Fertőrákos, utcakép 44. Fertőd, a kastély látványa a kert felől, Gaetano Peici rézmetszete, 1781 45. Fertőd, részlet az emeleti díszteremből 46. Nagycenk, a kastély főhomlokzata és a barokk kert 47. Nagycenk, a kastély főhomlokzata 48. Donnerskirchen madártávlatból. Matthias Greischer rézmetszete, 1680. 49. Donnerskirchen távoli képe, a háttérben a Leithagebirge dombjai 50. Mörbisch, egy tipikus keskeny portálsor részlete 51. Purbach, részletes légifelvétel 52. Hidegség, a római katolikus templom, falfestmény a szentélyben, XII.-XIII. század. 53. Fertőszéplak, mai utcakép 54. Breitenbrunn, tipikus pincesor 55. Tradicionális nádfeldolgozás

287

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Térképek: ** 1. térkép Világörökség - Fertő-Neusiedler tó földrajzi elhelyezkedése Méretarány: 1:4500000 Magyar Nemzeti Vetület (EOV) Szerkesztette Takács Gábor (Fertő-Hansági Nemzeti Park) 2. térkép Világörökség - Fertő-Neusiedler tó Cím: a terület (központi zóna és ütközőzóna) Méretarány: 1:140000 Magyar Nemzeti Vetület (EOV) Jelmagyarázat (a jelek sorrendjében – a ford.): Központi terület Ütközőzóna Határ Főút Közigazgatási határ Települések Tavak Nádas övezet Szerkesztette Takács Gábor (Fertő-Hansági Nemzeti Park) 3. térkép Világörökség - Fertő-Neusiedler tó Cím: országos vetület Méretarány: 1:140000 Magyar Nemzeti Vetület (EOV) Jelmagyarázat (a jelek sorrendjében – a ford.): Központi terület Ütközőzóna Határ Főút Települések Nádas övezet Tavak Nemzeti Park Természetes zóna Védelmi zóna, tájvédelmi körzet Szerkesztette Takács Gábor (Fertő-Hansági Nemzeti Park) 4a. térkép Világörökség - Fertő-Neusiedler tó Cím: Nemzetközi vetület Méretarány: 1:140000 Magyar Nemzeti Vetület (EOV) Jelmagyarázat (a jelek sorrendjében – a ford.): Központi terület Ütközőzóna Határ Főút Települések Tavak Az ember és a bioszféra

288

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD RAMSAR terület Szerkesztette Takács Gábor (Fertő-Hansági Nemzeti Park) 4b. térkép Világörökség - Fertő-Neusiedler tó Cím: Nemzetközi vetület Méretarány: 1:140000 Magyar Nemzeti Vetület (EOV) Jelmagyarázat (a jelek sorrendjében – a ford.): Központi terület Ütközőzóna Határ Főút Települések Tavak SPA, SCI és Természet 2000 SPA Szerkesztette Takács Gábor (Fertő-Hansági Nemzeti Park) 5. térkép Világörökség - Fertő-Neusiedler tó Cím: Kulturális hagyaték Méretarány: 1:140000 Magyar Nemzeti Vetület (EOV) Jelmagyarázat (a jelek sorrendjében – a ford.): Központi terület Ütközőzóna Főbb utak Kulturális örökség Archaeológiai lelőhelyek Műemlékek, épületegyüttesek Határ Tavak Nádas övezet Települések Szerkesztette Takács Gábor (Fertő-Hansági Nemzeti Park) Rövidítések (bal felső sarokban) PH – Prehisztorikus kor NE – Neolithikus kor CA - -Rézkor BA – Bronzkor EIA – Korai Vaskor LIA – Késői Vaskor RA – Román kor MIP – Népvándorlások kora AP – Avar kor CP – Karoling kor HÁ – Árpád-kor MEP – Középkori periódus Archaeológiai lelőjhelyek: (bal alsó sarok) Műemlékek: (jobb alsó sarok) 2. Rust – régi város 4. Purbach – Erődítmény 5. Breitenbrun - őrtorony

289

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 6. Poddersdorf - szélmalom 37. Fertőrákos – ősi falu, bánya 38. Balf – templom 40. Nagycenk – Széchenyi-kastély 41. Fertőszéplak – régi falu 42. Fertőd, Esterházy-kastély 43. Hidegség - templom

FERTŐ-TÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI ELŐTERJESZTÉS KÉPMELLÉKLETEI

Képek eredete** 1. Műholdfelvétel (Ausztria) 2. A Fertő-tó horizontja a környező hegyekkel és az Alpokkal a háttérben (FHNP) 3. Nádas, a háttérben Schneeberg (Ausztria) 4. Seewinkel egyik sósvizi medencéinek egyike (Ausztria) 5. Nyílt vízfelületek a nádas övezetében (FHNP) 6. Központi seewinkeli „Freiflecklacke” (FHNP) 7. A gólya a tó körüli falvak jellegzetes költőmadara (FHNP) 8. Fertőd, Esterházy kastély, légifelvétel (OMvH) 9. Rust szabad város történelmi városmagja, légifelvétel 10. Pannonie superioris, a legrégebbi részletes térkép. Deák Lázár, 1528 (KARTOGRÁFIAI VÁLL., 1982) 11. A Fertő-tó térképe 1758-ból (FHNP) 12. csatorna a nádas övezetben (AUSZTRIA) 13. A Wulka folyó deltatorkolata (AUSZTRIA) 14. A mocsaras terület (Hanság) a tó déli területén (AUSZTRIA) 15. Látvány a tavon át, É-Ny-i irányban. A háttérben Leithagebirge és a Ruster Höhenzug. (AUSZTRIA) 16. A tó keleti partvonala egy sóaknával, az Oberer Stinkersee-vel. (AUSZTRIA) 17. Sótáblák az „Oberer Stinkersee”-ben. (AUSZTRIA) 18. A nádas övezet belső tavainak egyike, alakzatok, amelyek megmaradtak a korabeli völgyekből. (FHNP) 19. Tradicionális varsás halászás (FHNP) 20. Ősz a „Cikes”-ben (FHNP) 21. Kiszáradt talaj (FHNP) 22. Naplemente a néhai vasfüggönynél (FHNP) 23. Este a tónál (AUSZTRIA) 24. Magyar rackajuh (FHNP) 25. Vidra (Lutra lutra) (AUSZTRIA) 26. Pelobates fuscus (AUSZTRIA) 27. Cirsium vulgare és mantis (AUSZTRIA) 28. Gulipán (Recurviriostra avosetta) (AUSZTRIA) 29. Kanalasgém (FHNP) 30. Fehérkócsag (Egretta alba) (AUSZTRIA) 31. Nyárilúd család (FHNP) 32. A kékbegy a nádas ágain üldögélve táplálkozik (FHNP) 33. A nád terjeszkedése (FHNP) 34. Papucskosbor (FHNP) 35. Dactilorrhyza incarnata (FHNP) 36. A Cunpald kehely, 8. század (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, TKM Egyesület) 37. Borostyánkő-leletek (Dr. Gömöri János) 38. Rust, a protestáns és a Római Katolikus templom (Halásztemplom) (AUSZTRIA)

290

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 39. Rust, utcakép a reprezentatív polgári házakkal (AUSZTRIA) 40. Rust, polgárház egy tipikus köríves portállal (AUSZTRIA) 41. Fertőrákos, a bányából előkerült „Collonade” látványa (MTI) 42. Fertőrákos, fogadalmi ereklye Mitrász, a „bikaölő” portréjával, a szentélyben, 3.század (OMvH) 43. Fertőrákos, utcakép (VÁTI) 44. Fertőd, a kastély látványa a kert felől, Gaetano Peici rézmetszete, 1781 (OMvH) 45. Fertőd, részlet az emeleti díszteremből (OMvH) 46. Nagycenk, a kastély főhomlokzata és a barokk kert (OMvH) 47. Nagycenk, a kastély főhomlokzata (OMvH) 48.Donnerskirchen madártávlatból. Matthias Greischer rézmetszete, 1680. (AUSZTRIA) 49. Donnerskirchen távoli képe, a háttérben a Leithagebirge dombjai (AUSZTRIA) 50. Mörbisch, egy tipikus keskeny portálsor részlete (AUSZTRIA) 51. Purbach, részletes légifelvétel (AUSZTRIA) 52. Hidegség, a római katolikus templom, falfestmény a szentélyben, XII.-XIII. század. (VÁTI) 53. Fertőszéplak, mai utcakép (OMvH) 54. Breitenbrunn, tipikus pincesor (AUSZTRIA) 55. Tradicionális nádfeldolgozás (FHNP)

**A DOKUMENTÁCIÓBAN HIVATKOZOTT KÉPEK ÉS TÉRKÉPEK A CD-DOKUMENTÁCIÓ „KÉPEK „ ÉS „TÉRKÉPEK „ C. MAPPÁJÁBAN TALÁLHATÓK

291


292


293


294


295


296


297


298


299


300


301


302

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Grundregel des Ungarischen Rates der Welterbestätte Fertő-Region (Entwurf) I.

ALLGEMEINE VERORDNUNGEN 1. § 1.

Der Name des Vereins: Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa in Englisch: Hungarian Council of the World Heritage „Fertő Area” in Deutsch: Ungarischer Rat der Welterbestätte Fertő-Region

2.

Sitz: H 9431 – Fertő, Haydn u. 2.

3.

Die Gründer gründen aufgrund des Gesetzes im Jahre 1989 / Nr. II. und aufgrund der sich hierfür beziehenden Kapitel des Gesetzes im Jahre 1997 / Nr. CLVI. den Verein als herausragend gemeinnützige Organisation, für die Tätigkeiten: Schutz des Kulturerbes im Sinne des bezogenen Gesetzes 26. § c. Punkt 6., sowie Naturschutz, Tierschutz im Sinne des Punktes 8.

4.

Der Gemeinnützige Verein Ungarischer Rat der Welterbestätte Fertő-Region ist eine Rechtsperson. Die wichtigsten Daten ihrer Tätigkeit und ihrer Wirtschaftung werden in der Tageszeitung „Kisalföld” und in der Zeitschrift „Műemlék-védelem” veröffentlicht.

Die Ziele und die Aufgaben des Vereins: 2. § 1. Ziel: Das Ziel des Vereins ist die würdige Erhaltung der Werte der Welterbestätte Fertő-Region, deren entsprechende Entwicklung, die Mitwirkung in der Verfertigung des Managementplanes, um dem Rang und den Anforderungen, die aus der Erlangung des Titels Welterbe resultieren, entsprechen zu können, sowie die Umsetzung des Managementplanes. Weiterhin die Bestrebung nach der Entwicklung des Tourismus und anderer wirtschaftlicher Tätigkeiten, damit diese die Beschützung und die Erhaltung der Werte der Welterbestätte fördern. In dessen Interesse arbeiten die betroffenen staatlichen Organisationen und die Gemeinden im Rahmen dieses Vereines zusammen.

303

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 2. Aufgaben: a. Der Verein führt im Interesse des Schutzes der Welterbenwerte eine abstimmende, koordinierende Tätigkeit zwischen den betroffenen staatlichen Organen und den Gemeinden, sowie den amtlichen, kulturellen, unterrichtenden und eine Wirtschaftstätigkeit ausübenden Organisationen. b. Er fungiert als ein Forum für die Besprechung und Klärung der Probleme und Aufgaben, die sich in Beziehung mit der Fertő-Region als Welterbestätte ergeben. c. Er wirkt bei der Anfertigung des Managementplanes mit, der im Interesse der Bewahrung des Welterbenranges nötig ist. d. Aufgrund des fertigen Managementplanes betreut und verfolgt er seine Umsetzung und Einhaltung. Nötigenfalls geht er bei den zustandigen Organen vor, damit diese ihre Amtsrechte im Interesse der Bewahrung der Welterbenwerte geltend machen können. e. Er bittet die betroffenen Gemeinden darum, die für die Ausführung des Managementplanes nötigen Verordnungen zu verabschieden. Er betreut und verfolgt die Verabschiedung und Ausführung der Verordnungen, zu der er die mögliche Hilfe leistet. f. Er verfolgt den Tourismus und die sonstigen Wirtschaftstätigkeiten in der Fertő-Region, damit diese keine nachteilige oder schädliche Wirkung auf die Werte der Welterbestätte verursachen können. g. Er sorgt für die Schaffung der finanziellen Basis des Vereines aus Mitgliegsbeiträgen, Unterstützungen. Er reicht Bewerbungen ein, sucht nach selbständigen Einnahmequellen und nimmt diese in Anspruch, um ihre Ziele im Interesse der Erweiterung der nötigen Geldmittel zu erreichen. h. Er organisiert Veranstaltungen, um die Werte der Welterbestätte Fertő-Region allgemein bekannt zu machen, um die Tätigkeit, die im Interesse des Wertschutzes ausgeübt wurde, vorzustellen, und um im Interesse des Schutzes der Welterbenwerte die Bevölkerung zu mobilisieren. i. Er fördert die Interessenvertretung der auf dem Fertő-Gebiet zuständigen Gemeinden beim Ministerium des Nationalen Kulturerbes, beim Ungarischen Denkmalamt und bei der Ungarischen Nationalen Welterbekommission, sowie bei anderen Organisationen, deren Mitwirkung für die Erreichung seiner Ziele nötig ist. j. Er wirkt mit den Organisationen, die auf österreichischer Seite eine ähnliche Tätigkeit ausüben, zusammen, um die gemeinsame Welterbestätte Fertő / Neusiedlersee aufeinander abgestimmt, miteinander in Einklang betreuen zu können, und um bei internationalen Veranstaltungen gemeinsamen auftreten zu können. k. Er äußert seine Meinung über die Entwicklungsprogramme und über die Pläne der Gemeinden der Fertő-Region in Sachen Siedlungsorganisierung und –regelung. l. Er lässt die Ideen für die Vorstellung und Popularisierung der Region und der Werte der Welterbestätte Fertő-Region, sowie die Möglichkeiten der Interessenerweckung erarbeiten.

3. Der Verein übt eine gemeinnützige Aufgabe aus, für die die von der Welterbestätte Fertő / Neusiedlersee örtlich betroffenen Gemeinden und staatlichen Organe sorgen müssen, aufgrund des Gesetzes Nr. LXIV. über den Schutz des Kulturerbes und des Gesetzes im Jahre 1996. Nr. LIII..

4. Der Verein a. schließt nicht aus, dass sich außer seiner Mitglieder auch Andere an seinen gemeinnützigen Dienstleistungen teilhaben können;

304

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD b. übt eine unternehmerische Tätigkeit nur im Interesse der Durchsetzung seiner gemeinnützigen Ziele aus, allerdings ohne diese zu gefährden; c. teilt sein Ergebnis, das er während seiner Wirtschaftung erreichte, nicht auf und verwendet dies für jene Tätigkeiten, die in der Grundregel festgelegt wurden; d. übt keine direkte politische Aktivität aus, seine Organisation bleibt von den Parteien unabhängig, er leistet ihnen und nimmt von ihnen keine finanzielle Unterstützung an. DER STRUKTURELLE AUFBAU DES VEREINS 3. § Die Tätigkeit des Vereins wird von folgenden Organen geleitet bzw. verrichtet: 1. Generalversammlung 2. Vorstand (Vertretungsorgan) 3. Kommissionen 4. Sekretariat (sachbearbeitendes Organ)

II.

DIE GENERALVERSAMMLUNG 4. § 1. Das Hauptorgan des Vereins ist die Generalversammlung, die sich aus allen in den Verein aufgenommenen Mitgliedern des Vereins zusammensetzt und das Recht hat, in allen Fragen, die den Verein betreffen, eine Entscheidung zu treffen. Die Mitglieder nehmen an der Generalversammlung durch ihre Vertreter teil. An der Tätigkeit der Generalversammlung kann teilnehmen, der seine Vertretungs- bzw. Mitgliedsrecht entsprechend nachgewiesen hat. Die Sitzungen der Generalversammlung sind öffentlich. 2. In den ausschließlichen Wirkungsbereich der Generalversammlung gehören: a. die Wahl der Mitglieder des Vorstandes b. Entscheidung über die Änderungen in der Organisation, Vereinigung mit anderen Vereinen, bzw. Entscheidung über die Auflösung des Vereines c. Verabschiedung des Budgets d. Diskussion und Bewilligung des Vorstandsberichtes, sowie des Gemeinnützigkeitsberichtes e. Verabschiedung, bzw. Abänderung der Grundregel des Vereins f. Festlegung des Organisations- und Funktionsreglements des Vorstandes, in Anbetracht des Kszt. 7 §, 3. Absatz g. bei Auflösung des Vereines Entscheidung über die Anwendung des Vereinsvermögens h. Festlegung der Summe des Mitgliedsbeitrages i. Gründung der Kommissionen und die Wahl ihrer Mitglieder j. Aufnahme und Ausschließung der Mitglieder k. Zulassung der Kooperationsvereinbarung mit ausländischen Organisationen l. Entscheidung über die kontoführende Bank 3. Die Generalversammlung muss je nach Bedarf, jedoch jährlich mindestens zweimal einberufen werden. Die Generalversammlung muss weiterhin einberufen werden, wenn ein Fünftel der Vereinsmitglieder mit der Benennung des Grundes und des Zieles den Vorstand um die Einberufung der Versammlung ersucht. Solche Fürbitten müssen beim Vorstand schriftlich eingehen, denen der Vorstand innerhalb von 30 Tagen Folge leisten muss. Die Versammlung wird mit der genauen Benennung und der schriftlichen Unterbreitung des Programmes vom

305

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Präsidenten einberufen. Die Einladungen müssen den Mitgliedern mindestens 8 Tage vor der Sitzung ausgehändigt werden. Zu der Sitzung muss die Kontrollkommission eingeladen werden. 4. Die Versammlung ist beschlussfähig, wenn mehr als die Hälfte der Mitglieder anwesend ist. Die Versammlung, die wegen Entscheidungsunfähigkeit vertagt und frühestens 8 aber spätestens 15 Tage später wieder einberufen wird, ist in Fragen, die in der ursprünglichen Tagesordnung stehen, bei Anwesenheit von mehr als einem Drittel der Mitglieder beschlussfähig. Die Versammlung verabschiedet ihre Beschlüsse mit einfacher Stimmenmehrheit; das Einverständnis von zwei Drittel der Anwesenden ist jedoch nötig: zu der Änderung der Grundregel, zur Vereinigung des Vereines mit anderen Organisationen, bzw. zur Erklärung der Auflösung des Vereines, zur Aufnahme der ordentlichen Mitglieder des Vereines. Die einstimmige Stimmabgabe der Mitglieder ist zur Genehmigung bzw. zur Abänderung des Managementplanes nötig. Die Stimmabgabe erfolgt im Allgemeinen mit offener Stimmabgabe, die Würdenträger und Mitglieder des Vorstandes werden jedoch mit geheimer Stimmabgabe gewählt. 5. Der Beschluss der Versammlung muss schriftlich abgefasst und in beglaubigter Weise geführt werden, in das jedermann einblicken kann. Die Beschlüsse müssen innerhalb von fünf Tagen denen mitgeteilt werden, die im Beschluss bestimmt werden.

III. Der Vorstand 5. § Der Vorstand ist eine für vier Jahre gewählte Organisation. Der Vorstand leitet die Tätigkeit des Vereines, sorgt für die Einhaltung der Grundregel, sowie der Durchführung der Beschlüsse der Generalversammlung. Der Vorstand ist berechtigt, in allen Angelegenheiten des Vereines eine Entscheidung zu treffen, die nicht in den ausschließlichen Wirkungsbereich der Generalversammlung gehören. Es ist die Aufgabe des Vorstandes, das Organisations- und Funktionsreglement des Vereines und des Vorstandes vorzubereiten und der Generalversammlung zu unterbreiten, ein Sekretariat aufzustellen und dessen Funktionsrahmen festzulegen. Der Vorstand entscheidet über die Aufnahme eines unterstützenden Mitgliedes, worüber er später die Generalversammlung informieren muss.

6. § 1. Der Vorstand leitet – im in der Grundregel des Vereines festgelegten Wirkungsbereich – die Arbeit des Vereines. 2. Die Mitglieder des Vorstandes, der Präsident und der Vizepräsident des Vereines werden von der Generalversammlung gewählt. Der Vorstand besteht aus dem Präsidenten, dem Vizepräsidenten und drei Mitgliedern, insgesamt aus fünf Mitgliedern. Bei der Aufnahme weiterer ordentlicher Mitglieder, wenn die Mitgliederzahl des Vereines um ein weiteres Drittel der originalen Mitgliederzahl anwächst, muss die Mitgliederzahl des Vorstandes auf sieben erhoben werden. 3. Die Vorstandssitzungen und die Generalversammlungen werden im Verhinderungsfall des Präsidenten von dem Vizepräsidenten einberufen und geleitet. Die Sitzungen sind öffentlich. 4. Die Vorstandssitzungen müssen mit der genauen Angabe der Tagesordnung so einberufen werden, dass die Einladungen von den Mitgliedern fünf Tage vor der Sitzung zur Hand genommen werden. 5. Der Vorstand hält seine Sitzungen nach Bedarf, jedoch mindestens vierteljährlich ab. Die Einberufung einer Vorstanssitzung kann von jedem Vorstandsmitglied mit der Angabe des Grundes und des Zieles beim Vorstandspräsidenten veranlasst werden. Der Vorstand ist

306

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD berechtigt, in allen, in seinen Wirkungsbereich gehörenden Fragen eine erweiterte Sitzung abzuhalten. An der erweiterten Sitzung nehmen mit Beratungsrecht die von dem Vorstandspräsidenten eingeladenen Gäste teil. Die Vorstandssitzung ist beschlussfähig, wenn die Mehrheit der Vorstandsmitglieder (3 Personen) anwesend ist. 6. Der Vorstand verabschiedet seine Beschlüsse mit einfacher Stimmenmehrheit, im Fall von Stimmengleichheit entscheidet die Stimme des Präsidenten. Gegen den Beschluss des Vorstandes kann man bei der Generalversammlung Rechtsmittel einlegen. 7. Der Beschluss der Versammlung muss schriftlich abgefasst und in beglaubigter Weise geführt werden, in das jedermann einblicken kann. Die Beschlüsse müssen innerhalb von fünf Tagen denen mitgeteilt werden, die im Beschluss bestimmt werden. 8. Die Aufgaben des Vorstandes sind insbesondere: - er macht Vorschläge für den Arbeitsplan der Generalversammlungen, entscheidet über seine eigene Geschäftsordnung, - er bereitet die Generalversammlung vor und beruft sie ein, - er sorgt dafür, dass der Jahresbericht des Vereines und der Gemeinnützigkeitsbericht der Generalversammlung unterbreitet werden. Er ist verpflichtet, den Unterbreitungen über den Bericht laut Rechnungslegungsgesetz und über die Verwendung des versteuerten Gewinns auch die schriftliche Meldung der Kontrollkommission beizulegen. - er koordiniert die Aufgaben des Vereins, er lässt die nötigen fachlichen Unterlagen erarbeiten, organisiert darüber Foren, fasst einen Beschluss über sie, oder er unterbreitet sie der Versammlung zwecks Entscheidung, - er organisiert die Ausführung und die Bekanntmachung der Entscheidungen des Vereines, die Ordnung der Einsicht in die Unterlagen, - er sorgt für die Ausführung der übernommenen Kontrolltätigkeit des Vereines und für das Treffen der nötigen Maßnahmen, - durch das Sekretariat versieht er die Aufgaben der Amtsführung des Vereines in Geld- und Vermögensverwaltung (Handhabung der Kasse, die Registration der eingehenden Mitgliedsbeiträge, Kontrolle der Verrichtung der buchhalterischen, finanziellen Verpflichtungen, Ausführung der mit der Administration zusammenhängenden Aufgaben), - er nimmt sich durch das Sekretariat die Betreuung, das Managen der Fertő-Region als Welterbestätte vor, und reicht Bewerbungen ein, um den für die übernommene Aufgabe nötigen finanziellen Hintergrund zu beschaffen, - Verrechnung und Handhabung der Mitgliedsbeiträge, Unterstützungen, Einnahmen und Ausgaben - Führung der Verzeichnisse über die Vereinsmitgliedschaft, über die Entscheidungen des Vorstandes, sowie der in den Rechtsregelungen vorgeschriebenen Verzeichnisse, - Kontakt zu den gedruckten und den elektronischen Medien, Sorgen für den Ruf des Vereines und Pflege der Pressebeziehungen. PRÄSIDENT UND VORSTANDSMITGLIEDER, DIE AUFGABEN DES SEKRETÄRS, INKOMPATIBILITÄTSREGELN 7. § 1. Der Präsident vertritt den Vorstand, stimmt weiterhin die Arbeit der Vorstandsmitglieder miteinander ab, leitet durch den Sekretär die Tätigkeit des Sekretariates. Der Verein wird vor den Ämtern, bzw. vor dritten Personen von dem Präsidenten, in seiner Abwesenheit von dem Vizepräsidenten vertreten, seine Kompetenz kann er aber gegebenenfalls schriftlich auf einen beliebigen Vorstandsmitglied übertragen. 2. Das Vorstandsmitglied verrichtet die Aufgaben, die im Vorstandsarbeitsplan auf ihn übertragen wurden, notfalls kann er den Präsidenten vertreten und hilft dem Präsidenten bei seiner Arbeit.

307

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 3. Die Arbeit des Vorstandes wird von dem Sekretär unterstützt, der von dem Vorstand durch Bewerbungsausschreibung beauftragt wird. Der Sekretär sorgt bei den Vorstandssitzungen für die Protokollführung, die Registration der Mitglieder, er bereitet die Vorstandsitzungen vor und leistet Hilfe bei der Verrichtung der administrativen Aufgaben, die sich im Laufe der Arbeit des Vorstandes ergeben. Die Aufgabe des Sekretärs ist die Leitung des Sekretariats, weiterhin die Organisierung der Veranstaltungen des Vereines. Er sorgt für die Ausführung der Wirtschaftsund Finanzaufgaben. 4. An der Beschlussfassung des Vereines kann jene Person nicht beteiligt sein, der oder dessen naher Verwandter (BGB 685. §, Punkt b) aufgrund des Beschlusses a. von einer Verpflichtung oder Verantwortlichkeit enthoben wird oder b. dadurch in irgendeiner Form bevorzugt wird, bzw. sonst interessiert ist (Kszt. 8. §, 1. Absatz) 5. Der Präsident des Vereines kann nach der Auflösung des Vereines zwei Jahre lang kein führender Abgeordneter von einem anderen gemeinnützigen Organ sein, indem er diesen Posten zwei Jahre vor der Auflösung mindestens ein Jahr lang bekleidete und seine öffentlichen Schulden im Sinne des Gesetzes über die Vereinsordnung und die Ordnung der Steuerzahlung nicht betilgte. 6. Der Präsident des Vereines, bzw. der Präsindentkandidat ist verpflichtet, den Verein im Voraus darüber zu benachrichtigen, dass er einen ähnlichen Posten gleichzeitig bei einer anderen gemeinnützigen Organisation bekleidet. 7. Der Vorstand verrichtet seine Arbeit ohne Entgelt, dem Sekretär steht eine Belohnung zu, die im Budget festgelegt wird. DIE KOMMISSIONEN 8. § 1. Die Generalversammlung kann mit der Benennung einer konkreten Aufgabe eine provisorische Fachkommission gründen. 2. Bei der Sitzung der Generalversammlung wird gleichzeitig mit der Wahl des Vorstandes aus den Mitgliedern der Versammlung auch eine Kontrollkommission gewählt, die aus einem Präsidenten und zwei Mitgliedern besteht. Zwei Mitglieder der Kontrollkommission werden von den Gemeinden-Mitgliedern des Vereines, ein Mitglied von den staatlichen Organisationen (die über ein Mitgliedsrecht verfügen), gewählt. Ihre Aufgaben: sie kontrolliert die Durchführung der Beschlüsse der Generalversammlung und des Vorstandes - sie kontrolliert und prüft die finanzielle und wirtschaftliche Tätigkeit des Vereines und benachrichtigt darüber die Generalversammlung - sie kontrolliert die Einzahlung der Mitgliedsbeiträge und der finanziellen Unterstützungen - sie kontrolliert die Wirksamkeit der Tätigkeit des Vereines im Interesse ihrer akzeptierten Ziele Die Kontrollkommission informiert die Generalversammlung und den Vorstand, wenn sie einen Vorfall laut Kszt. 11. §, 3. Absatz merkt. -

3. Jene Person kann nicht der Präsident oder ein Mitglied der Kontrollkommission sein, der a. der Präsident oder das Vorstandsmitglied des Vereines ist b. mit dem Verein außer seines Auftrages auch für eine andere Tätigkeit in einem Arbeitsverhältnis oder in einem sonstigen Rechtsverhältnis für eine Arbeit steht, wenn darüber eine Rechtsregelung nicht anders verordnet,

308


4. 5.

6. 7.

c. an der zielbestimmten Zuwendung des Vereines teilhat – ausgenommen jene nicht finanziellen Leistungen, die von jedermann unverbindlich in Anspruch genommen werden können und aufgrund des Mitgliedsverhältnisses die zielbestimmte Zuwendung des Vereines seinen Mitgliedern gegenüber, entsprechend der Gründungsurkunde, d. ein Verwandter der unter den Punkten a. bis c. bestimmter Personen ist. Die Kontrollkommission bestimmt seine Geschäftsordnung selbst. Die Kontrollkommission kann bei seinen Kontrollen den Präsidenten um einen Bericht, den Sekretär um Informationen oder Auskunft bitten, weiterhin darf sie in die Bücher und Unterlagen des Vereines Einsicht bekommen, sie darf sie überprüfen. Die Kontrollkommission nimmt an den Vorstandssitzungen mit Beratungsrecht teil. Der Vorstand muss auf die Veranlassung der Kontrollkommission – innerhalb von 30 Tagen nach der Aussprechung – einberufen werden. Nach dem erfolgslosen Ablauf des Termins ist für die Einberufung des Vorstandes auch die Kontrollkommission berechtigt. Wenn der Vorstand die für die Zurückstellung der gesetzmäßigen Wirksamkeit nötigen Maßnahmen nicht unternimmt, ist die Kontrollkommission verpflichtet, unverzüglich das Organ der gesetzlichen Aufsicht zu benachrichtigen und die Generalversammlung einzuberufen.

IV. Sonstige Verordnungen 9. § 1. Der Verein besteht aus gründenden, ordentlichen und unterstützenden Mitgliedern. Gründende Mitglieder des Vereines sind jene Bezirks- und Siedlungsgemeinden, die auf dem Gebiet der Welterbestätte Fertő-Region zuständig sind, die Intentionserklärung über den Beitritt unterschrieben, an der konstituierenden Generalversammlung des Vereines durch ihren Vertreter teilgenommen und die den Inhalt dieser Grundregel akzeptiert haben. 2. Ein ordentliches Mitglied des Vereines kann jene Rechtsperson sein, die die Zielsetzungen des Vereines akzeptiert, die gewillt ist, in derer Durchführung aktiv mitzuwirken, und die von der Generalversammlung nach dem in dem Organisations- und Funktionsreglement bestimmten Verfahren in den Ungarischen Rat der Welterbestätte Fertő-Region aufgenommen wird. 3. Ein unterstützendes Mitglied des Vereines kann jene natürliche oder Rechtsperson sein, die die finanzielle und moralische Unterstützung des Vereines auf sich nimmt. Der Eintritt erfolgt nach dem Einsenden der Eintrittserklärung zum Verein und aufgrund der Entscheidung des Vorstandes.

10. § 1. Die gründenden und ordentlichen Mitglieder des Vereines sind berechtigt, durch ihre Vertreter: - an der Generalversammlung und an den Veranstaltungen des Vereines mit Stimmrecht teilzunehmen; - ihre Organisationsrechte auszuüben; sie sind für die Vereinsämter aufgrund der Grundregel nominierbar; - sich an den Sitzungen zu äußern und Vorschläge zu unterbreiten; - über die Maßnahmen der führenden Organisationen des Vereines oder über alle Fragen, die im Leben des Vereines aufgetaucht sind, in der Generalversammlung zu diskutieren. 2. Die gründenden und ordentlichen Mitglieder des Vereines sind verpflichtet:

309

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD in der Verwirklichung der Zielsetzungen des Vereines und in seiner Tätigkeit aktiv mitzuwirken, die Beschlüsse der Generalversammlung und des Vorstandes durchzuführen, - den festgelegten Mitgliedsbeitrag regelmäßig zu bezahlen, - ihren Delegierenden über die Tätigkeit des Vereines und darunter ihre eigene Tätigkeit regelmäßig zu berichten. 3. Die unterstützenden Mitglieder des Vereines sind berechtigt: - mit Beratungsrecht an der Generalversammlung des Vereines teilzunehmen, - hinsichtlich der Arbeit des Vereines Vorschläge zu unterbreiten, - die Leistungen des Vereines in Anspruch zu nehmen. 4. Die unterstützenden Mitglieder des Vereines sind verpflichtet: - den Verein finanziell und moralisch zu unterstützen, die übernommenen Aufgaben restlos auszuführen. Die Vereinsmitglieder können nach eigenem Entschluss für Vereinszwecke auch über den Mitgliedsbeitrag hinaus Eigenbeträge einzahlen. -

11. § 1. Die Vereinsmitgliedschaft erlöscht durch - Austritt oder - Streichung / Tilgung. 2. Die Mitgliedschaft von denjenigen muss gelöscht werden, der dies schriftlich selbst beantragt (Austritt), oder wenn das Mitglied ohne einen Rechtsnachfolger aufgelöst wird. Die Mitgliedschaft dessen kann gelöscht werden, der einen Beitragsrückstand von einem Jahr hat und diesen nach erneuter Mahnung nicht in die Kasse des Vereines eingezahlt hat. Die Tilgung gehört in den Wirkungsbereich des Vorstandes, gegen den innerhalb von 30 Tagen nach der Aushändigung der Generalversammlung des Vereines Einspruch eingelegt werden kann. In diesem Fall ist der Vorstand verpflichtet, die Berufung bei der ordentlichen Generalversammlung im nächsten Jahr den Mitgliedern vorzulegen.

12. § 1. Die finanziellen Quellen für die Wirksamkeit des Vereines: - Mitgliedsbeiträge - Sonstige Geldzuwendungen, Beiträge, Spenden - Unterstützung aus Bewerbungen, sonstige Quellen, Zuwendungen Die Höhe des Mitgliedsbeitrages und die Art der Bezahlung wird von der Generalversammlung jährlich bestimmt. Die Mitgliedsbeiträge und die sonstigen Geldzuwendungen müssen in die Kasse des Vereines eingezahlt, oder auf das Konto des Vereines überwiesen werden. Das Bargeldvermögen des Vereines wird auf dem Konto Nr. ………………………… geführt. Über das Konto sind der Präsident und der Sekretär des Vereines zusammen (…….. Name, Adresse) zu verfügen berechtigt. Im Verhinderungsfall des Vereinspräsidenten unterschreibt der Vizepräsident. 2. Der Mitgliedsbeitrag der gründenden Mitglieder ist für das Jahr 2003 für die Gemeinden unter 10.000 Einwohnern: Einwohnerzahl x 340.- Ft. Der Mitgliedsbeitrag der Stadt Sopron mit Bezirksrecht und der Verwaltung des Bezirkes Győr-Moson-Sopron ist 50 %, bzw. 70 % des von

310

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD den Gemeinden unter 10.000 Einwohnern einbezahlten Beitrages. Ansonsten wird der Mitgliedsbeitrag gemäß einer Sondervereinbarung jährlich bestimmt. 3. Die Spenden, Zuwendungen für den Verein müssen zum Buchpreis (mangels dessen zum gewöhnlichen) oder zum Marktpreis (für die Registrierung) berücksichtigt werden. 4. Der Verein haftet für seine Schulden mit dem Vereinsvermögen; für die ordnungsgemäße Geldund Vermögensverwaltung ist der Präsident des Vereines verantwortlich. Die Mitglieder des Vereines haften für die Schulden des Vereines nicht mit ihrem eigenen Vermögen.

13. §

DIE REGELN DER WIRTSCHAFTSFÜHRUNG DES VEREINES

1. Der Verein darf sein während seiner Wirtschaftsführung erreichtes Ergebnis nicht aufteilen, er muss es für die Tätigkeit, die in der Gründungsurkunde festgelegt wurde, verwenden. 2. Der Verein kann von den Subsystemen des Staatshaushaltes – außer der normativen Unterstützung – ausschließlich aufgrund eines schriftlichen Vertrages unterstützt werden. Im Vertrag müssen die Bedingungen und die Art der Verrechnung mit der Unterstützung bestimmt werden. 3. Die Unterstützungsmöglichkeiten, die laut dem 2. Absatz in Anspruch genommen werden können, deren Höhe und Bedingungen müssen in der Presse veröffentlicht werden. Die zielgerichteten Zuwendungen des Vereines können von jedermann kennengelernt werden. 4. Der Verein kann den Unterstützenden, sowie seine Verwandten an der zielgerichteten Zuwendung nicht beteiligen – außer der von jedermann unverbindlich in Anspruch nehmbaren Leistungen, bzw. außer der Zuwendungen, die von dem Verein aufgrund des Mitgliedsverhältnisses, gemäß der Gründungsurkunde den Mitgliedern geleistet werden.

14. § Der Verein a. darf für die Entwicklung seiner Unternehmung kein Kredit aufnehmen, dessen Höhe seine gemeinnützige Tätigkeit gefährden könnte b. darf die Unterstützung von den Subsystemen des Staatshaushaltes als Deckung für ein Kredit bzw. für die Rückzahlung des Kredites nicht verwenden.

15. § 1. Der Verein fertigt gleichzeitig mit der Bewilligung des Jahresberichtes einen Gemeinnützigkeitsbericht an. 2. Der Gemeinnützigkeitsbericht beinhaltet: a. den Buchhaltungsbericht b. die Verwendung der Unterstützung aus dem Budget c. den Nachweis über die Verwendung des Vermögens d. den Nachweis der zielgerichteten Zuwendungen e. die Summen der Unterstützungen von dem zentralen Budgetorgan, vom abgesonderten staatlichen Geldfonds, von den örtlichen Gemeinden, von den Minderheitenverwaltungen, von der Vereinigung der Gemeinden und von deren Organen

311

FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD f.

den Wert bzw. die Summe der Zuwendungen für die führenden Würdenträgern des Vereines g. den kurzen Inhaltsbericht über die gemeinnützige Tätigkeit. 3. In den jährlichen Gemeinnützigkeitsbericht des Vereines kann jeder einsehen, bzw. davon auf eigene Kosten Kopien machen. 4. Die Verordnung im 2. Absatz Punkt a. betrifft die Verwendung der Rechnungslegungsregeln nicht, die sich auf die Anfertigungspflicht des Jahresberichtes bzw. auf dessen Hinterlegung und Bekanntmachung beziehen. 5. Bei der Endigung des Gemeinnützigenstatus des Vereines ist er verpflichtet, seine fälligen öffentlichen Schulden zu begleichen, bzw. seine Verpflichtungen, die sich aus seinem Vertrag über die Erfüllung eines Gemeinnutzes ergeben, zeitverhältnisgleich zu leisten.

16. § 1. Der Verein löst sich auf, wenn die Generalversammlung seine Auflösung aussagt, wenn er sich mit einem anderen Verein vereinigt, oder wenn er von dem Kontrollorgan auflöst wird, bzw. er seine Auflösung feststellt. 2. In den Fragen, die in dieser Grundregel nicht behandelt werden, sind die Verordnungen des Gesetzes im Jahre 1989, II., des Gesetzes im Jahre 1997, CLVI., sowie die sonstigen Rechtsregelungen über die Vereine maßgebend. 3. Für die Eintragung der Organisation (des Vereines) beim Bezirksgericht sind auch die Körperschaftsbeschlüsse der gründenden Gemeinden nötig. 4. Die Gründer beauftragen mit der Eintragung des Vereines in das Firmenregister die Verwaltung des Bezirkes Győr-Moson-Sopron.

Diese Grundregel wurde bei der Gründenden Generalversammlung des Ungarischen Rates der Welterbestätte Fertő-Region am ……………….. bewilligt / bestätigt.

Győr, den ……. 2003.

Unterschrift aller Bürgermeister und Leiter der Gründer …………….

…………………………………………………………………………………………………...

312


Besprechung über die Kulturlandschaft Fertő / Neusiedlersee Ort:

Budapest, Sekretariat der Ungarischen Welterbekommission (VÖMNB)

Termin: 26. Februar 2003 Teilnehmer:

Richard Giefing (Österreich), Manager der Weltkulturlandschaft Neusiedlersee Tamás Pintér, Sekretariatsleiter der VÖMNB Dr. Zsolt Máté, Direktor, VÁTI Ákos Frankó, Mitarbeiter, VÁTI Dr. Lia Bassa, Mitarbeiterin, VÖMNB Viktoria Schurk, Mitarbeiterin, VÖMNB

Bei der Besprechung wurden die folgenden Punkte behandelt: 1. Verein Welterbe Neusiedlersee: Der unter Leitung des Landespräsidenten und mit Teilnahme von mehr als 20 Siedlungen, der Landesregierung, der für den Tourismus verantwortlichen Organisation, der Esterházy-Gruppe und der Ebenfurter Eisenbahn gegründete österreichische Verein Welterbe Neusiedlersee hielt am 21. Februar seine erste Vorstanssitzung ab. Für seine Finanzierung versucht der Verein über das Landesbudget hinaus auch bei INTERREGAusschreibungen Förderungen zu beschaffen. (Es wurde vorgeschlagen, dass sich der Ungarische Verein mit einem ähnlichen Ziel bei den PHARE-Ausschreibungen bewirbt.) Der Verein Welterbe Neusiedlersee veröffentlicht sofort eine Ausschreibung für die Anfertigung des Managementplanes, in dem es erwähnt wird, dass der Gewinner mit dem ungarischen Expertenkolleg, mit

2. VÁTI, eng zusammen arbeiten muss. Herr Máté, Direktor von VÁTI, übergab Herrn Giefing die Checkliste für die Kontrolle der UNESCO-Vorschriften, aufgrund derer die Expertenguppen, die auf österreichischer und auf ungarischer Seite den Managementplan anfertigen, vorgehen müssen. In dieser Checkliste werden neben der Datenverarbeitung auch jene gemeinsamen Themen genannt, die sie gemeinsam und in Abstimmung mit den örtlichen Vereinen bis zum 7. November vorbereiten werden. Der österreichische Partner übernahm die Erledigung der Redaktions- und Bindungsarbeiten der Managementpläne.

3. Diplomübergabe: Da der 18. Mai für beide Parteien ein passender Zeitpunkt wäre, wurde uns von der UNESCO Welterbekommission auf unseren Gesuch angeboten, dass ihr ehemaliger Direktor, der angesehene Fachmann Bernd von Droste sie vertreten könnte. Seine persönliche Zustimmung muss noch abgewartet werden, es ist aber theoretisch von beiden Parteien akzeptabel, dass am 17. Mai (Samstag) auf der ungarischen Seite und am 18. Mai (Sonntag) auf der österreichischen Seite die Diplomübergabe stattfindet. Zu den Feierlichkeiten wurden von österreichischer Seite der Landeskultus- und der Landesaußenminister eingeladen, von ungarischer Seite der Kultus-, der Außen- und der Naturschutzminister eingeladen, darüber hinaus informieren sie sich gegenseitig über die eingeladenen Persönlichkeiten.

Budapest, den 27. Februar 2003

313


AZ ICOMOS-IUCN TANÁCSADÓ MISSZIÓ JELENTÉSEI ÉS TOVÁBBI UNESCO DOKUMENTUMOK,JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK Az alábbi, az UNESCO által Ref: 772rev számon nyilvántartott Fertö / Neusiedlersee Cultural Landscape hivatalos dokumentumai (felterjesztés, állásfoglalások, térképi lehatárolás) a http://whc.unesco.org/en/list/772/documents oldalon érhetők el. (Angol nyelvű dokumentumok) 1

2001

2 3

2001 2001

Advisory Body Evaluation Map Nomination file

4 5

2001 2001

Decision Decision

6

2003

Decision

7 8 9 10

2004 2004 2004 2007

SOC Reports Decision Decision Mission Report

11 12

2007 2007

SOC Reports Decision

13 14

2009 2009

SOC Reports Decision

15

2013

Decision

Advisory Body Evaluation Site Map - Fertö / Neusiedlersee Cultural Landscape [36.557mb] [Note: The documents you are about to consult were prepared by the concerned State Party aiming inscription of a property on the World Heritage List. The information included and the opinions expressed are not necessarily those of UNESCO and do not commit the Organization. The cartographic material presented do not imply the expression of any opinion whatsoever on the part of UNESCO concerning the legal status of any country, territory, city or area or of its authorities, or concerning the delimitation of its frontiers or boundaries. All persons reproducing, redistributing, or making commercial use of the documents included in this file are expected to adhere to the terms and conditions asserted by the copyright holder. Transmission or reproduction of protected items beyond that allowed by fair use (PDF) as defined in the copyright laws requires the written permission of the copyright owners.] Report of the 25th Session of the Committee CONF 208 XA - Cultural Landscape of Fertö/Neusiedlersee (Austria/Hungary) 27 COM 8C.2 - Changes to Names of Existing Properties in Austria, Hungary and Slovakia SOC Report 2004 28 COM 15B.84 28 COM 15B.84 - Fertö/Neusiedlersee Cultural Landscape Report On Icomos – Unesco– Iucn Reactive Monitoring Mission To Fertö / Neusiedlersee Cultural Landscape, Austria And Hungary, 25-26 February 2007 (ICOMOS, UNESCO, IUCN) SOC Report 2007 31 COM 7B.107 - Fertö / Neusiedlersee Cultural Landscape (Austria/Hungary) SOC Report 2009 33 COM 7B.92 - Fertö / Neusiedlersee Cultural Landscape (Austria/Hungary) (C 772 rev) 37 COM 8E - Adoption of retrospective Statements of Outstanding Universal Value

314

AZ ICOMOS-IUCN TANÁCSADÓ MISSZIÓ JELENTÉSE

Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, Ausztria és Magyarország 2013. május 12-15.

A jelentést készítették: Cristina Castel-Branco (ICOMOS) és Daniel Pullan (IUCN) 2013. június hó

1

TARTALOMJEGYZÉK

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ÉS A MISSZIÓ ÉRTÉKELÉSE 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS AJÁNLÁSOK 2. A MISSZIÓ HÁTTERE 2.1 Rövid leírás 2.2 A terület Világörökség Jegyzékbe való felvételének története 2.3 Kritériumok és a világörökségi kiemelkedő egyetemes érték (KEÉ) 3. A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN POLITIKÁJA A KÉT ORSZÁGBAN

MEGŐRZÉSÉNEK

ÉS

KEZELÉSÉNEK

NEMZETI

3.1 A védett területekre vonatkozó jogszabályok 3.2 Intézményi keretek 3.3 Kezelés/Igazgatás 4. A HELYSZÍN MEGŐRZÉSI ÁLLAPOTÁT ÉRINTŐ PROBLÉMÁK AZONOSÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA 4.1 Feladatleírás: értékelés és válaszok 4.2 A teljes helyszín (épületek, tájgazdálkodás, természetvédelmi stratégiák) kezelése határon átnyúló együttműködéssel 4.3 A szélenergia parkokra vonatkozó fejlesztési tervek stratégiai tervezése és engedélyezése határon átnyúló együttműködés révén 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 6. MELLÉKLETEK

2

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ÉS A MISSZIÓ ÉRTÉKELÉSE

A misszió tagjainak lehetőségük nyílt kifejezni hálájukat a burgenlandi helyi hatóságok felé az utolsó ülés alkalmával, valamint az első hivatalos vacsorán, ahol jelen volt Hans Niessl úr burgenlandi kormányzó is, ill. az Osztrák Köztársaság felé, amelyet az Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium főigazgatója, Michael Franz úr képviselt. A misszió mindkét alkalommal köszönetet mondott a szakértői csapatnak és hangsúlyozta, hogy minden közreműködő kitűnő munkát végzett. Mag. Giefing, Mag. Peter Zinggl és a helyi hatóságok a napirendet és a helyszíni látogatásokat megfelelően előkészítették ill. összehangolták a helyi magánvállalkozásokkal és intézményekkel. Külön köszönet mondunk Bruno Maldoner-nek (Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium) a misszió számára szervezett nagyon hatékony látogatásért ill. hogy elfogadott minden szükséges változtatást egy két országot érintő misszió megvalósulása érdekében. Ugyancsak külön köszönet Eva HolzmairRonge fordítónak és konferencia tolmácsnak, aki jó munkát végzett nemcsak a szimultán, hanem a követő tolmácsolás terén is az étkezések alatt, az autóban ill. bármikor, ha szükségünk volt az ő kitűnő és szolgálatkész munkájára. A missziónak mellékhatásai is voltak. A két nap alatt a misszió összehozta a két fél – Ausztria és Magyarország – hatóságait és érintettjeit, katalizálva ez által egy erőteljes, a mindkét országban küszöbön álló kezelési változások szempontjából nagyon hasznos információcserét. A résztvevők igyekeztek nyilvánosan kérdéseket felvetni politikusoknak, ami jól mutatta mindkét ország szakértői gárdájának aggodalmait a helyszínkezeléssel és jövőbeli projektekkel kapcsolatban.

A misszió értékelése hat pontban foglalható össze: 1. Jól szervezett, habár a program túl optimista volt. Módosításokra volt szükség a misszió céljának elérése érdekében (a napi munka 8:30-kor kezdődött és 21:00-kor fejeződött be). 2. A feladatleírás szerinti fő témák feldolgozása során kiegyensúlyozott volt a helyszíni látogatások és megbeszélések aránya. Mindazonáltal az utolsó látogatáson, Sarródról jövet a misszió a tó nyugati oldalán lévő úton közlekedett (Magyarországon és Ausztriában is), ahonnan a szélfarmok vizuális hatása jobban megfigyelhető. A hosszú megbeszélések és egyéb látogatások miatt ezen az úton nem volt idő megállni annál a gloriettnél (kilátópontnál), ahonnan a tavat (és a szélerőmű parkokat) látni lehet. 3. A problémák nagyon világos, őszinte és átlátható bemutatása . 4. Eva Holzmair-Ronge kiváló fordítása és tolmácsolása. 5. Kitűnő időjárási és látási viszonyok, a szélpotenciál tapasztalható volt.

3

6. Habár Ausztria volt minden kiadásért a felelős, a magyar érintettek meghívást kaptak minden megbeszélésre és időt kaptak problémáik bemutatására és a kérdéseik megosztására. A második napon sor került egy 3 órás látogatásra a magyar oldalon.

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓÉS AJÁNLÁSOK A misszió három szélerőmű park hatását vizsgálta, amelyekre 2011 szeptemberében hívták fel az ICOMOS és az IUCN figyelmét:  Észak-mönchlof-i szélerőmű park 23 széltoronnyal (kerékagy-magasság 135 vagy 138m, rotor átmérő 82 vagy 101m);  Mönchlof/Halbturn/Nickelsdorf-i szélerőmű park 46 toronnyal (Enercon E-101 típusú turbinák a tornyokba beépített transzformátor állomásokkal, névleges teljesítmény 3.000 kW, rotor átmérő 101m, kerékagy-magasság 135m, teljes magasság 186m); és  Andau/Halbturn-i szélerőmű park 93 széltoronnyal. A misszió azt tapasztalta, hogy mindhárom projekt már üzemeltetési fázisban vagy az építkezés kései szakaszában volt. Meglátogatta ezeket a helyszíneket, és fel tudta mérni nagyságrendjüket ill. tájképbe való illeszkedésüket. A missziónak mind Burgenlandban, mind Magyarországon lehetősége volt megvitatni kormánytisztviselőkkel, fejlesztőkkel és a civil társadalom képviselőivel a szélenergia fejlesztésnek a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt vizuális és természetvédelmi hatásaihoz kapcsoló kérdéseket. Ami a vizuális hatás kérdéseit illeti, a misszió azt tapasztalta, hogy Burgenlandban alaposan kidolgozott és erőteljes stratégiai tervezési politika (azaz a Regionális Rendezési Tervek) nem veszi kellőképpen figyelembe sem a szélerőmű telepek vizuális hatását mint a döntéshozatalba bevonandó tényezőt, sem azok világörökségi tájjal határos elhelyezkedéséből következő kumulatív hatását. Ami a más típusú (nem szélenergia) energiafejlesztési építkezéseket és az átdolgozott építési útmutatót illeti, ezek jelenleg nem tűnnek fontos kérdéseknek, de szélesebb körű, a kultúrtáj látványelemzését magába foglaló megbeszélésekre van szükség. Elkezdődött egy gondolatcsere a kultúrtáj és környezete átfogó védelméről, de a terület átfogó védelmének különböző alternatívái lehetnek, amelyek mindegyike mélyebb elemzést igényel, azaz a tó vizuális „burkának” (lehatárolásának) tanulmányozását (világörökségi magterület) és annak precíz földrajzi információs eszközökkel való meghatározását. Egy ilyen vizsgálat alapján az alábbi intézkedéseket kellene hozni: 4

a) Magyarországon: egy tájképvédelmi övezet kijelölése az Országos Területrendezési Terv keretében. b) Ausztriában: egy tilalmi (az épített fejlesztést tiltó) övezet létrehozása a burgenlandi Regionális Rendezési Terv átdolgozása során, hogy az a jövőben épülő szélerőmű parkoknak a Fertő-tótól való távolabbi elhelyezését szorgalmazó döntéseknek kedvezzen. c) Mindkét országban a védőövezet bővítése (amely jelenleg alkalmatlan a tó védelmére), és a módosított lehatárolás benyújtása a Világörökség Központnak a Végrehajtási Irányelvekben meghatározott ügyrend szerint. Habár a világörökségi terület nem természeti adottságai miatt lett kijelölve, a természetvédelmi vonatkozások szerves részét képezik a kultúrtájnak. Ezen vonatkozásokat a határon átnyúló Neusiedlersee-Seewinkel Nemzeti Park és számos egyéb nemzetközi természetvédelmi kijelölés ismeri el: a Fertő-tó Ramsari terület, a Neusiedlersee Ramsari terület, a Fertő-tó Különleges Madárvédelmi Terület (SPA), a Neusiedlersee-Seewinkel Különleges Madárvédelmi Terület (SPA) & Különleges Természetmegőrzési Terület (SCI) és Fertő Különleges Természetmegőrzési Terület (SCI), amelyek közül ez utóbbi három részei az EU Natura 2000 hálózatának, külön-külön az Madárvédelmi és az Élőhelyvédelmi Irányelvek alapján nyilvánítva védetté. A misszió figyelembe vette a három szélerőmű park lehetséges hatásait a világörökségi terület természetvédelmi értékeire, különös tekintettel annak nemzetközileg is jelentős áttelelő, vonuló és helyben költő madaraira. Építés utáni monitoring vizsgálat eredményei más, már működő szélerőmű parkoknál azt sugallják, hogy az ütközés és zavarás okozta hatások nem valószínű, hogy populáció-szintű hatással vannak azon madárfajokra , amelyek miatt jelenleg a terület védettséget élvez. Az átfogó zonációs, stratégiai tervezési és környezeti hatástanulmányi folyamatok, amelyeknek az új szélerőmű parkokat alávetették, azt valószínűsítik, hogy azok nem gyakorolnak számottevő kedvezőtlen hatást madártani szempontból a világörökségi területen belüli kijelölt természetvédelmi területekre . Mindazonáltal, a számos nemzetközileg is védetté nyilvánított helyszínnel tarkított terület igen érzékeny volta miatt az elővigyázatossági elv szerint kell eljárni, és tanulmányozni kell a már létező szélenergia-fejlesztések hatásainak valódi természetét és meghatározni ezek mértékét újabb szélenergia projektek kilátásba helyezése előtt. A magyar fél nagy érdeklődést mutatott a határon átnyúló konzultáció iránt, főleg az új szélerőmű parkoknál végrehatott környezeti hatástanulmányok folyamataival kapcsolatban. A misszió szakértői úgy vélik, hogy a határokon átnyúló konzultáció (mind formális, mind informális) és együttműködés (főként a kezelési tervkészítés és a finanszírozás tekintetében) alapvető fontosságú ügyek, amelyek előrehaladásáért mindkét fél felelősséggel tartozik.

5

Ajánlások R1.1

Új látványtanulmányok alapján közösen (a burgenlandi kormány és a magyar hatóságok) együttműködve határozzanak meg és térképezzenek le egy tilalmi övezetet azzal a céllal, hogy elkerüljék a Fertő/Neusiedlersee látható közelségében további, 100m-nél magasabb széltornyok okozta hatásokat;

R1.2

Folytassák a turbinák okozta madárhalálozást és zavarást követő monitoring tevékenységet, és egészítsék ezt ki látvány- és hangvizsgálatokkal, valamint olyan vizsgálatokkal, ahol a vizuális adottságokat kvantitatív módon mérhető paraméterekkel határozzák meg.. Ennek képezze részét a táj vizuális terhelhetőségének vizsgálata, a 4.3.2 szakaszban tárgyaltak szerint.

R2.1

Habár a misszió bizakodó, hogy politikai szinten mindkét országban lépések történtek a kérdéseknek határon átnyúló tervezéssel és hatásvizsgálattal történő kezelésére, mindkét felet további lépésekre ösztönözzük ez ügyben:  jelöljenek ki megfelelő kontaktszemélyeket a burgenlandi és magyar minisztériumokban, hogy kapcsolattartó szerepet töltsenek be a megbeszélések és hivatalos konzultációk tekintetében;  megegyezés alapján alakítsanak ki hivatalos kétoldali protokollt a határon átnyúló konzultációs folyamatokra;  biztosítsanak rendszeres találkozókat és műhelymegbeszéléseket a területrendezési tervek, hatástvizsgálatok és mindkét fél beleegyezését igénylő kérdések megvitatására. Amennyiben egy, a szélerőmű parkokra vonatkozó /keretterv készül, a Misszió javasolja, hogy az kövesse a jól bevált együttműködési módszert az összes partnerszervezettel és civilszervezettel, hogy egy, a nyilvánosság bevonásával készített dokumentum születhessen;

R2.2

Alakítsanak ki egy kiemelt, hatékony együttműködési mechanizmus-rendszert Magyarország és Ausztria között az alábbi területeken: a. a világörökségi terület kezelése b. tájgazdálkodás c. természetvédelmi stratégiák d. szélerőmű park fejlesztési projektekre vonatkozó stratégiai tervezés és engedélyezés e. projektek pénzügyi fedezetének közös igénylése potenciális donoroknál;

R3

Vizsgálják felül a helyszín védőövezetét meghatározott kritérium-rendszer alapján és biztosítsák, hogy a jövőbeli tudatosságnövelő társadalmi események és kiadványok bemutassák a táj szélenergia-fejlesztéssel járó változásait;

6

R4

A két ország szoros együttműködésben vizsgálja felül a világörökségi terület kezelési tervét, biztosítva annak összhangját az országos szintű törvényi szabályozással és a világörökségi területen belül elhelyezkedő egyéb védett területek érvényben lévő kezelési terveivel. Ez foglalja magába új látványvédelmi zóna biztosítását is.

R5

Ne helyezzenek kilátásba további szélenergia fejlesztéseket, amíg rendelkezésre nem állnak az összes már működő és jelenleg épülő szélfarmokról az építés utáni monitoring tevékenység során gyűjtött és elemzett adatok. Az elemzés összpontosítson a közeli védetté nyilvánított területek, köztük a világörökségi terület természetvédelmi értékeire gyakorolt kumulatív hatásokra;

R6

Sürgősen alakítsák ki a vízgazdálkodás átfogó kereteit, bevonva a helyi földtulajdonosokat és vízhasználókat, hogy megőrizzék a tó körüli egyedi vízi környezetet;

R7

Egy új rendezési terv kialakításán túl a misszió arra ösztönzi Burgenlandot, hogy működjön együtt közös projektek keretében magyarországi partnerekkel, főként az alábbi területeken:  A világörökségi kezelési terv felülvizsgálata, ezen belül egy központi elv alapján a nemzeti park kezelési terve tájgazdálkodási előírásainak felülvizsgálata;  határon átnyúló építés utáni, a szélerőmű parkok hatásait osztrák és magyar oldalon vizsgáló monitoring tevékenység, megcélozva ezzel egy hosszú távú monitoring rendszer kialakítását;  nemzetközi projekt megvalósítása egyéb, szélpark-kérdésekkel küszködő világörökségi helyszínekkel és egyetemekkel olyan tudományos módszertanok kifejlesztésére, amelyek stratégiát nyújtanak a szélfarmok megfelelő elhelyezésére;  kidolgozott tudományos módszerek szerint hozzanak létre tájképvizsgálati szakmai útmutatót.

2. A MISSZIÓ HÁTTERE 2.1 Rövid leírás A Fertő/Neusiedlersee és környezete egy adott kultúrára jellemző, hagyományos emberi település és földhasználat példája. A Fertő/Neusiedlersee nyolc évezrede különböző kultúrák találkozási pontja, és ennek látványos bizonyítéka az ember és fizikai környezete közötti kölcsönhatás folyamatosan fejlődő és szimbiotikus folyamatának eredményeként létrejött változatos táj. A táj jelenlegi arculatát az állattartáson és a szőlő-bor kultúrán alapuló

7

évezredes tájhasználat alakította ki olyan léptékben, amely Európa más tóparti területeire nem található meg. A középkori Ruszt város történelmi központja a térségre jellemző hagyományos emberi települést példázza. A város felvirágzását a borkereskedelemnek köszönhette. Ruszt 16. sz.-i, a megjelenő ottomán fenyegetésre adott válaszként történő újbóli megerősítése egy építkezési korszak kezdetét jelölte a térségben, eleinte erődítményekkel majd később, a 1719. sz.-ban lakóépületek emelésével és átalakításával. A jobbágyok 1848 utáni felszabadítása és az 1867 utáni politikai helyzet kedvezett a fejlődésnek, és az építkezés újra indult. A város egy olyan társadalmi és kulturális berendezkedés különleges építkezési módját mutatja be, ahol a polgári és földműves életmód egységet alkot. A tó a 70 kilométernyire húzódó Alpok és a két ország, Ausztria és Magyarország területén fekvő alföld között található. A tó maga a feltöltődés előre haladott fázisában van, kiterjedt nádasokkal. 500 éve egy aktív vízgazdálkodási rendszeren belül létezik. A 19.sz.-ban a Hanság csatornázása elzárta a tavat édesvízi lápjától. Egy körbe futó, a délre fekvő Hegykőnél végződő gát megépítése 1912 óta megakadályozza az áradást. A fertődi Esterházy és a Széchenyi kastélyok a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj magterületének különböző részein álló főúri rezidenciák. A fertődi Esterházy-kastély a legjelentősebb 18. sz.-i kastélya volt Magyarországnak: kertjeit a Le Notre által Vaux-le-Viconte-ban bevezetett barokk kertépítészet elvei alapján alakították ki. Csak úgy mint a versailles-i kastély és kert, a kastély, a kert és a park alaprajza egy 1 km hosszú tengelyen fekszik, ami egy templomtorony látványában végződik, az új Esterháza faluig elérő geometriai vonalon. A fertődi Esterházykastélyban jelentős esemény zajlott1790 körül: itt voltak első ízben hallhatóak Joseph Haydn szerzeményei. Maga a kastély épülete négyszög alakban fut körbe lekerekített belső sarkokkal, és alapos helyreállításon esett át. A kert is számos változáson esett át, és 1904ben, hosszú elhanyagoltság után újjáépítették. Egy nemrégiben történt frissítés után, amely a kert 1762-es állapotának visszaállítására törekedett, még mindig szükség van a vízarchitektúra helyreállítására és a növényzet szakértők általi gondozására. A nagycenki Szechenyi-kastély a tó déli partjánál fekszik, és mindenekelőtt a modernkori magyar történelem egyik legnagyobb alakjához, gróf Széchenyi Istvánhoz (1790-1860) kapcsolható. A település maga több kisebb középkori falu összeolvadásával jött létre. A kastély egy különálló épületegyüttes egy nagy park közepén. Az eredeti elrendezés 2,6 km hosszú barokk tengelye összekötötte a kastélyt a tóval, és keretet nyújtott kastélynak és kertnek. Később angol kertet hoztak létre természetes vonalú ösvényekkel és lenyűgöző fa gyűjteménnyel, amely túlélte a 2. világháborút. Jelenlegi formáját és megjelenését bizonyos mértékben 1800 körül nyerte el. Egy angol modellen alapuló, higiéniai újításokkal kísért bővítés történt az 1830-as években, míg a keleti 8

oldalon a kb. 20 csődör és 60 kanca számára fenntartott istállók helyezkedtek el. A lovakat a gróf Angliában vásárolta a megújuló magyar lótenyésztés bázisaként. A legjelentősebb helyi események a 19. sz. második felében a vasútvonalak építése és a vízgazdálkodási létesítmények megépítése volt. A 20. sz.-ban, az 1. világháború után kialakult osztrák-magyar határ kettévágta a területet, de a valódi elszigetelődés csak a kommunista világot és Európa többi részét elválasztó Vasfüggöny „leeresztésekor” kezdődött a 2. világháborút követően. Fertőrákos volt az a hely – „ ahol az első téglát kiütötték a berlini falból” – ahol a Páneurópai Piknik résztvevői lebontották a szögesdrótot és újra megnyitották a határt, amely a mai napig átszeli a tavat.

2.2 A terület Világörökség Jegyzékbe való felvétele 1994-ben a „Neusiedlersee kultúrtáj” az osztrák várományos jegyzékbe került, majd 1995 szeptemberében Burgenland tartomány – az felelős országos hatóságok tájékoztatása nélkül - „Neusiedlersee/Seewinkel” néven természeti helyszínként felterjesztette (a kritériumokat nem jelölték meg a felterjesztési dossziéban). A Világörökség Bizottság (WHC) 19. ülése során (Berlin, 1995. december) az UNESCO/WHC, az IUCN és az ICOMOS tagjai tájékoztatták az osztrák képviselőt, hogy a Neusiedlersee jegyzékbe vétele csak a természeti terület magyar részével együtt képzelhető el. Miután 1996-ban elkezdődtek a kétoldalú tárgyalások Ausztria és Magyarország között, a helyszín az (v) kulturális kritérium (24 §, Végrehajtási Irányelvek 1999) és a (ii), (iii) és (iv) természeti kritériumok (44 § a Végrehajtási Irányelvek 1999) alapján „vegyes” helyszínként került felterjesztésre 2000-ben. Az IUCN és a Világörökség Bizottság azonban nem támogatta jegyzékbe kerülését természeti értékei miatt. Ennek okait a IV. melléklet tartalmazza. 2001. december 13-án a Világörökség Bizottság 25. ülésén (Helsinki) Világörökség Jegyzékbe vette a helyszínt „Fertő/Neusiedlersee kultúrtájként” az (v) kritérium alapján. A Jegyzékbe vétel óta a Világörökség Bizottság következő esetekben vizsgálta a helyszínt: 2007 – Az osztrák részes állam közös ICOMOS/WHC/IUCN szakértői (reaktív monitoring) missziót kért válaszul egy sokemeletes hotel kiváltotta aggodalmakra. A misszió ajánlásai voltak: -

Új zónációs szabályozás a világörökségi terület teljes környezetében

További magas építésű fejlesztések megakadályozása érdekében, amelyek hatással lehetnek a helyszínre, új zonációs szabályozási rendszer kerül bevezetésre a világörökségi terület környezetének kedvezőtlen fejlesztésektől való megvédése céljából. Az ilyen szabályozás a környezet vizuális és kulturális értékeinek értékelésén alapul. -

Kiegészítő kezelési terv szabályozás 9

Annak biztosítására, hogy a világörökségi helyszín kezelési terve teljesen beépüljön a szélesebb körű területrendezési politikába, megegyezés született, hogy kiegészítő stratégiákat kell bevezetni a fejlesztésekre és a népi építészet védelmére (ez utóbbi válaszképpen született a misszióval való, a hagyományos épületek hivatalos védelmének korábbi hiányáról és a kis járulékos változások hatásáról folytatott beszélgetésre). 2009 – Építési Irányelvek benyújtása az UNESCO Világörökség Központnak. 2011 – Levél Prof. Titztől a Világörökség Központnak, amely felhívja a Központ figyelmét a szélerőmű parkok gyakori előfordulására a világörökségi terület környezetében: 23 széltorony, 101m-es magasság Monchhof Nord 46 széltorony, 186m Monchhof/Halbturn/Nickelsdorf 93 széltorony, 186m Andau/Halbturn 2013 május – A részes állam által kért ICOMOS/IUCN tanácsadó misszió a magyar/osztrák Fertő/Neusiedlersee kultúrtájon Ld. az V. mellékletet – A Világörökség Bizottság döntései és a helyszín megőrzési állapotáról szóló munkadokumentumok teljes listája

2.3 Kritériumok és a világörökségi kiemelkedő egyetemes érték (KEÉ) A kiemelkedő egyetemes érték visszamenőleges meghatározását a Világörökség Bizottság 2013-ban hagyta jóvá (WHC-13/37.COM/8E sz. döntés, 217.o.), és a X. melléklet tartalmazza.

3. A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN MEGŐRZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK NEMZETI POLITIKÁJA A KÉT ORSZÁGBAN

3.1 A védett területekre vonatkozó jogszabályok A Burgenlandi Regionális Tervezési Törvény 7. és 10. paragrafusa alapján egy regionális fejlesztési program került elfogadásra egy 2011. november 29-i rendeletben (Burgenlandi Jogi Közlöny, 71/2011). A rendelet 3.2.4 pontjában a Világörökség Egyezmény alá tartozó táj, kultúrtáj, építkezési kultúra és építészet vonatkozásában a kezelési terv és az „Építkezési kritériumok a világörökségi helyszínen” kötelező érvénnyel bírnak. Természetvédelmi és tájgazdálkodási szempontból a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi terület jogszabályi keretét az alábbi előírások és szabályok alkotják:

10

a) A természetvédelmet és a tájgazdálkodást szabályozó törvény, Burgenland, Burgenlandi Jogi Közlöny 27/1991., a 7/2010. –ban megjelent módosítás szerint. b) 1980. július 16-án a Burgenland kormánya által hozott rendelet, természetvédelmi és tájgazdálkodási státusszal ruházza fel a Neusiedlersee-t és környezetét, Burgenlandi Jogi Közlöny 22/1980. c) A Neusiedlersee-Seewinkel Nemzeti Parkra vonatkozó törvény, Burgenlandi Jogi Közlöny 28/1993, a 44/2001.-ben megjelent módosítás szerint. d) 2013. március 19-én a Burgenland kormánya által hozott rendelet, amely a „Natura 2000 Area Neusiedler See – Nordöstliches Leithagebirge” státusszal ruházza fel a Neusiedlersee-t és környezetét, valamint az északkeleti Lajtavidéket. e) 2005. december 21-én Burgenland kormánya általt hozott rendelet „Nemzeti Park Neusiedlersee – Leithagebirge” státusszal ruházza fel a Neusiedlersee természeti és tájvédelmi körzetet (Burgenlandi Jogi Közlöny 4/2006.)

3.2 Intézményi keretek A helyszín intézményi kereteinek diagram-ábrája a VI. mellékletben található.

3.3 Kezelés/Igazgatás Az engedélyezési eljárást egy, a helyi önkormányzat által készített tájhasználati koncepció előzi meg, amely az tartományi kormány jóváhagyása után válik véglegessé. (Enélkül)nincs jogcím semmilyen meghatározott földhasználatra. A burgenlandi szélerőmű parkoknak adott minden engedély egy korábbi, egy átfogó keretkoncepciós folyamat által kialakított zonációs kijelölésen alapszik. A folyamatbanszéles körűen részt vettek az érintett intézmények, szakértők és civil szervezetek (főként madártani egyesületek és természetvédők).

4. A HELYSZÍN MEGŐRZÉSI ÁLLAPOTÁT ÉRINTŐ PROBLÉMÁK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE 4.1 Feladatleírás: értékelés és válaszok A misszió a látogatáshoz kapott feladat meghatározásból a következő feladatokhoz tud megjegyzést fűzni: 1. Elemezze a jelenlegi helyzetet a meglévő szélfarmokon ill. a tervezett új szélfarmok építésénél. 11

Az akkoriban tervezett turbinák Prof. Titz által megadott elhelyezkedése pontos. A Prof. Titz által 2011. szeptember 21-én küldött szöveg három épülő vagy 2011 folyamán építendő szélfarmra utal. A misszió in loco megbizonyosodott róla, hogy a számok és az elhelyezkedés pontos. (ld. 1. ábra – NEM MEGVALÓSULT SZÉLENERGIA PROJEKTEK 2013-tól). Ezek az alábbiak voltak: i) „Mönchhof város térségében, „Neusiedler-Seewinkel” Nemzeti Parktól ill. a „Fertő/Neusiedlersee” világörökségi területtől északkeletre az ún. „Mönchhof Észak Szélerőműpark” létrehozását tervezik 23 széltoronnyal (kerékagy-magasság 135 vagy 138m, rotor átmérő 82 vagy 101m). ii) Keleten, Mönchhof, Halburn és Nickelsdorf városok térségében az ún. „Mönchlof/Halbturn/Nickelsdorf Szélerőműpark” létesítését tervezik, ami 46 Enercon E-101 típusú turbinából fog állni a tornyokba beépített transzformátor állomásokkal, 3.000 kW névleges teljesítménnyel, 101m rotor átmérővel, 135m kerékagy- és 186m összmagassággal. Ennek a szélerőmű park 2011 és 2013 között kell megépülnie. iii) Délen, a Neusiedlersee és a magyar határ között az ún. „Andau/Halbturn Szélerőműpark” projektet 93 szélturbinával éppen kidolgozzák. A fenti helyszíneket a misszió meglátogatta. Két nagy szélerőmű park már megépült és üzemel. Az Andau/Halbturn Szélerőműpark a misszió idején még építés alatt állt, és sürgetik további 50-100 torony építését (ld. a misszió fotóit a mellékletekben). A misszió szakértői úgy ítélik meg, hogy ezek összességükben kedvezőtlenül és vissza nem fordítható mértékben fognak hatni a kiemelkedő egyetemes értékre. Figyelembe véve az energia termelés, a mezőgazdasági termelés és a természetvédelmi kérdések jelentőségét a Fertő/Neusiedlersee környékén, a misszió a látképi, vizuális problémákat fontos tényezőnek tartja a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke szempontjából. A visszamenőleges KEÉ meghatározás hangsúlyozza a helyszín jelentőségét mint „az ember és természet harmonikus együttélésének egyedülálló példáját” és fontosságát „a tó és a társadalom közötti szerves, nagy múltú, sokoldalú és még elő humánökológiai kapcsolat szempontjából”. Ezen a kis és részben körülzárt területen a szélturbinák zavaróan hatnak erre a harmóniára és az ember és természet közötti kölcsönhatás összhangjára. Ebből kifolyólag a jövőbeli stratégiai tervezés során a vizuális tényezők is a mérlegelt tényezők közé sorolandók, és ezeket többi faktorral egyenlő súllyal szükséges figyelembe venni annak megítélésében, hogy a Fertő/Neusiedlersee kiemelkedő egyetemes értékét milyen mértékben csökkentik. Úgy tűnik, hogy a Fertő/Neusiedlersee-t körülvevő táj teherbíró képességének határához ért mind természetvédelmi, mind a környező szélerőmű parkok okozta vizuális telítettség szempontjából. A burgenlandi kormánynak elejét kell 12

vennie a Fertő/Neusiedlersee-hez látható közelségben épülő további széltornyok okozta kedvezőtlen hatásoknak. 2. Mérlegelje, hogy a jelenlegi szabályozás megfelelően foglalkozik-e a szélerőmű parkoknak a helyszínre gyakorolt hatásaival, és szükséges-e új szabályozás elfogadása, beleértve új, egyeztetett hatásvizsgálati módszertanokat. Burgenland alaposan kidolgozott és erőteljes stratégiai tervezési politikája (azaz a Regionális Rendezési Tervek) nem veszi figyelembe sem szélerőmű parkok vizuális hatását mint a döntéshozatalba bevonandó tényezőt, sem a parkok világörökségi területi tájjal határos elhelyezkedésének kumulatív hatását. A jelenlegi tervezési folyamatok nem foglalkoznak kielégítően sem a szélerőmű parkok vizuális hatásaival, sem a kiemelkedő egyetemes értékre gyakorolt hatásukkal. Habár a Regionális Rendezési Terv figyelembe vette a táj arculatát, a tájjelleget, és egy földrajzi információs rendszerben végzett láthatósági elemzés alapján tiltó övezeteket is kijelölt (ld. alább), úgy tűnt, hogy az általános gyakorlat nem a kiemelkedő egyetemes érték attribútumaira alapozva működött. És bár vizuális környezeti hatásvizsgálatok zajlanak (ld. alább), úgy tűnik, ezek nem tartalmaznak olyan elemet, amely általában véve a kulturális örökséget vagy kifejezetten a világörökséget érő hatásokkal foglalkozik. Ezért ezen tanulmányok csak részleges képet nyújtanak a szélturbinák nemzetközi jelentőségű területekre gyakorolt hatásáról. A világörökségi vonatkozás feltűnően hiányzik, ami azt jelenti, hogy jelenleg a tervezési folyamatok nem védik eléggé a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét az olyan veszélyektől, mint amilyet a szélerőmű parkok is jelentenek. Úgy tűnik, hogy sürgősen szükség lenne a tervezési folyamatok módosítására, hogy lehetővé váljék egy teljeskörű örökségi hatásvizsgálat lefolytatása (a kulturális világörökségi helyszínek örökségi hatásvizsgálatáról szóló ICOMOS által készített útmutató szerint) annak érdekében, hogy minden fontosabb projekt esetében világos értékelés szülessen a jóváhagyott KEÉMben rögzítettkiemelkedő egyetemes értéket hordozó -attribútumokra gyakorolt potenciális hatásokról. A folyamat megkönnyítése érdekében a misszió azt javasolja, hogy vegyék fontolóra a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumoknak a részletezettebb/kidolgozottabb felsorolását, ill. annak meghatározását, hogy ezek térbeli módon hogyan képezik a táj részét. Tervezett szélerőmű parkok esetében, annak érdekében, hogy világosan meg lehessen határozni a távolságot, amelyen kívül a széltornyok már nem hatnak kedvezőtlenül a helyszínre, ugyancsak szükség van a helyszín és környezetének háromdimenziós vizsgálatára 13

egy olyan vizuális „burok” (t.i. határvonal) kijelölése érdekében, amely mind a fejlesztők, mind a helyi hatóságok számára érthetővé teszi a látvány-összefüggéseket (t.i. a látóvonalakat) a tervezett széltornyok és a helyszínről ill. helyszínre nyíló kilátások és rálátások között. 3. Vitassameg az illetékes hatóságokkal a felülvizsgált Építési Útmutatót Erre a megbeszélésre sor került, de nem kifejezetten az útmutató felülvizsgálatáról szólt, mivel az főként rögzítettnek tűnő építészeti tartalmakkal foglalkozik. A megbeszélést ki kellene terjeszteni a világörökségi kultúrtáj látványelemzésére és a vizsgálat módjára a kiemelkedő egyetemes érték vonatkozásában, a már említett kulturális világörökségi helyszínek örökségi hatásvizsgálatára vonatkozó ICOMOS útmutató figyelembe vételével. 4. Vitassa meg az illetékes hatóságok helyi intézményeivel és szervezeteivel a kultúrtáj és környezetének átfogó védelmét Elindult egy gondolatcsere a témáról, de a terület átfogó védelmének különböző alternatívái lehetnek, amelyek mindegyike mélyebb elemzést igényel, azaz a tó körüli vizuális „buroknak” (határvonalnak) a tanulmányozását (világörökségi magterület) és annak precíz földrajzi információs eszközökkel való meghatározását. Ez után választhatóak: a) Magyarországon: egy tájképvédelmi övezet kijelölése az Országos Területrendezési Terv keretében. b) Ausztriában: egy, az épített fejlesztést tiltó övezet létrehozása a burgenlandi Regionális Rendezési Terv átdolgozása során, hogy az a jövőben épülő szélerőmű parkoknak a Fertő/Neusiedlersee-től való távolabbi elhelyezését támogató döntéseket szorgalmazza. c) Mindkét országban a védőövezet bővítése (amely jelenleg alkalmatlan a tó védelmére), és a módosított lehatárolás újbóli benyújtása a Világörökség Központnak – és a tágabb környezet védelmének javítása. 5. Vizsgáljon meg egyéb, a helyszínen észlelt természetvédelmi kérdéseket Habár a terület nem természeti adottságai miatt lett világörökségi területté nyilvánítva, a természetvédelmi vonatkozások szerves részét képezik a kultúrtáj kezelésének. Ezen vonatkozásokat a határon átnyúló Neusiedlersee-Seewinkel Nemzeti Park és számos egyéb nemzetközi természetvédelmi cím ismeri el: a Fertő-tó Ramsari terület, a Neusiedlersee Ramsari terület, a Fertő-tó Különleges Madárvédelmi Terület (SPA), a NeusiedlerseeSeewinkel Különleges Madárvédelmi terület (SPA) és Különleges Természetmegőrzési terület (SCI) és a Fertő Különleges Természetmegőrzési terület (SCI), amelyek közül az utóbbi három

14

részét képezi az EU Natura 2000 hálózatának, külön-külön a Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi irányelvek alapján nyilvánítva védetté. A misszió figyelembe vette a három szélerőmű park lehetséges hatásait a világörökségi helyszín természetvédelmi értékeire, különös tekintettel annak nemzetközileg is fontos áttelelő, vonuló és helyben költő madaraira. Az építés utáni monitoring vizsgálat eredményei más, már működő szélerőmű telepeken azt sugallják, hogy az ütközés és zavarás okozta hatások nem valószínű, hogy populáció-szintű hatásokkal bírnak azon madarakra, amelyek miatt jelenleg a terület védettséget élvez. Az átfogó zonációs, stratégiai tervezési és környezeti hatástanulmányi folyamatok, amelyeknek az új szélerőmű parkokat alávetették (kizárólag természeti szempontból), azt valószínűsítik, hogy azok madártani szempontból nem gyakorolnak számottevően kedvezőtlen hatást a világörökségi helyszínen belüli természetvédelmi területekre. 6. Észrevételei alapján a misszió készítsen az osztrák és magyar kormány ill. a Világörökség Bizottság elé terjesztendő gyakorlati ajánlásokat és fogalmazzon meg intézkedéseket a világörökségi helyszín környezete védelmének további javítására. Ezeket az 5. fejezet tárgyalja (KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK).

4.2 A teljes helyszín (épületek, tájgazdálkodás, természetvédelmi stratégiák) kezelése határon átnyúló együttműködéssel 4.2.1 A nemzeti park tájhasználati rendszere Ausztria Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park a világörökségi terület keleti részén helyezkedik el és 7 különálló területből áll, amelyek közül kettőnek van nemzeti parki magterület (szigorú beavatkozást tiltó kezeléssel) státusza, míg a többi 5 terület az ún. természetvédelmi zónához tartozik, ahol aktív tájgazdálkodással védik és fejlesztik a biodiverzitási értékeket. Az osztrák oldalon a park teljes területe (96,74 km2) magántulajdon, amit kb. 1200 család, a szomszédos falvak hagyományos földbirtokos szövetkezetei és az Esterházy alapítvány birtokol. A hosszú távú szerződések alapján ezek a tulajdonosok éves kompenzációt kapnak a nemzeti park költségvetéséből, ezáltal átadva a földhasználat és kezelés jogát a Nemzeti Park Igazgatóságnak. A hagyományos extenzív földhasználat és mezőgazdaság, főként szarvasmarha és ló legeltetés, kaszálás és nádvágás formálták és struktúrálták a kultúrtájat a sekély szikes tavak és a Neusiedl-tó alkotta eredeti tájkörül. A fenntartható tájhasználat évszázados helyi ismerete a Nemzeti Park tudományos monitoring tevékenységének legfrissebb eredményeivel ötvözve alakította ki a tájgazdálkodás kereteit a természetvédelmi zónában. 15

A határon átnyúló nemzeti park közös tervezési fázisában (1988-1992) a tervező csapat osztrák és magyar szakértői azonos központi módszereket fogadtak el különféle értékes élőhelyek megőrzésére és/vagy helyreállítására. Azóta az élőhelyek kezelésében mind a gyepterületek és a nádasok aktív kezelése általi biodiverzitás-megőrzés, mind a jobb vízmegtartó képesség által a korábbi talaj- és felszíni vízszintek visszaállítása hangsúlyt kap. Ma a Park maga kezeli az élőhelyeket a Neusiedlersee partján cca. 500 szarvasmarhával (magyar szürkemarha, ázsiai vízibivaly), 50 fehér szamárral és 15 Przewalski lóval. Ezen felül partnerek bevonásával biztosítja az extenzív legeltetést a természetvédelmi zónák egész területén helyi osztrák szarvasmarha fajtákat (Illmitz, Apetlon), Aberdeen Angus marhát (Illmitz, Weiden) és lovakat (Illmitz) használva. Mindent egybevetve, kb. 1300 állat legel a park természetvédelmi zónájában, és a legelők nagy része és a kapcsolódó biodiverzitás visszanyerték jó megőrzési állapotukat. Az állattenyésztés szerves részeként a kaszálás is helyi partnerek segítségével történik: minden tavasszal a füves területeket kiadják gazdálkodóknak vagy lótulajdonosoknak, akik egy bizonyos időkereten belül levágják a füvet. A többit a park személyzete intézi, téli élelmet nyerve így saját szarvasmarha és szamár állománya részére. A területen lévő élőhelyek kezelésének segítése érdekében ajánlott a hagyományos, ellenálló (állat)fajták extenzív használata. Az ilyen típusú kezelés biztosítja azoknak a fajtáknak a későbbi megtartását is, amelyek szerves részét képezik a kultúrtájnak, ill. csökkenti az igényt intenzívebb kezelési intézkedésekre. Ez utóbbiak drágábbak és valószínűleg kevésbé hatékonyak lennének, és akár károsan is hathatnak a helyszín atmoszférájára. Néhány területen (pl. Ruszti-dombság) további erőfeszítéseket igényel a földtulajdonosokkal és bérlőkkel való pozitív együttműködés a megfelelő kezelési eljárások bevezetése érdekében, hogy fenntartsák a természetvédelmi javak kedvező megőrzési állapotát, pl. a megfelelő legeltetés biztosítása által.

Magyarország A nemzeti park szigorúan védett övezete (magterület) a Magyar Állam tulajdonát képezi és a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésében van. A nemzeti park rendelkezik kezelési tervvel, ami összefoglalja a természetvédelem legfontosabb célkitűzéseit és az ezek eléréséhez szükséges kezelési tevékenységeket. A nemzeti park átfogóan kezeli a tó közelében lévő gyepterületeket, hogy fennmaradjon a hagyományos táj és élőhely szerkezet a legelt területekhez, a kaszálókhoz, a vizes élőhelyekhez és a nádas övezetekhez kapcsolódó közösségek számára. A táj természetes és 16

természetközeli elemeit – ideértve cserjéseket, fasorokat, őshonos fajok csoportjait – fenntartják, az invazív fajok terjedését korlátozzák - vagy legalább is törekednek erre. A kezelési/gazdálkodási tevékenységek hagyományos magyar szürke marha és vízibivaly csordák ill. racka juh nyájak tartásához kapcsolódnak: legeltetés és kaszálás. A nádas övezet magáncég általi kezelése egy figyelemre méltó helyzet. Ez egy vitatott állapot – az ügyet bíróság vizsgálja -, mivel a módszer és a betakarítási jog megöröklése az eredeti állami tulajdonban lévő cégtől nincs összhangban a természetvédelmi célokkal. A szigorúan védett övezeten (nagyjából a védőövezet) kívül különböző tulajdoni viszonyok vannak jelen: magán földhasználók, az állam, helyi önkormányzatok, közösségi tulajdon stb. A mezőgazdasági művelést az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer általános szabályai ill. gyepterületek esetében helyenként a Natura 2000-es szabályozás befolyásolja. Az az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerhez való csatlakozás szabadon választható, de a Natura 2000-es szabályok kötelező érvényűek. Egy új, versenyképesebb állami támogatási rendszer bevezetésére van szükség, ami jobban tudja kezelni a helyszínen jelentkező környezeti (tápanyagterhelés) és természetvédelmi problémákat. Ez azt jelenti, h ki kell jelölni egy speciális övezetet (Érzékeny Természeti területek /ÉTT/, most Magas Természeti Értékű Terület /MTÉT/) helyi programokkal, úgymint:  szántóföld legelővé való átalakítása (a földhasználat intenzitásának csökkentése);  a tápanyag beáramlás és a feltöltődés csökkentése;  a vonuló madarak (pl. vadludak) bizonyos mennyiségű takarmány szántóföldön hagyásával való támogatása (egyfajta kompenzáció a veszteségért);  annak megengedése, hogy víz borítsa a földet (egy másfajta kompenzáció a takarmányveszteségért). A legfontosabb, hogy a Fertő-tó térsége új MTÉT címet kapjon, amely lehetővé teszi a további, magasabb összegű anyagi támogatást. Ez nagyobb arányú részvételre ösztönözné a gazdálkodókat és jobb környezeti és ökológiai eredményeket produkálna.

4.2.2 Város- és településtervezés menedzsment Az engedélyezési eljárást egy, a helyi önkormányzat által készített területhasználati koncepció előzi meg, ami a tartományi kormány jóváhagyása után válik véglegessé. Nincs jogcím semmilyen meghatározott területhasználatra. A burgenlandi szélerőmű parkoknak adott minden engedély korábbi, egy átfogó keretkoncepciós folyamat által kialakított zóna kijelölésen alapszik, amelyben széles körben részt vettek az érintett intézmények, szakértők és civil szervezetek (főként madártani egyesületek és természetvédők).

17

Hasonlóképpen, a Burgenlandi Regionális Tervezési Törvény szerint is épületeket csak az ilyen (építési) célra szánt területeken lehet emelni. Semmilyen jogcím alatt sem lehet a területet átminősíteni. A világörökségi területen az épületeknek meg kell felelniük a „világörökségi területen való építkezés” kritériumainak és egy bizonyos magasság feletti épületek terveit be kell nyújtani egy burgenlandi kormány által felállított tervtanácsnak. Az építési engedélyt egy Burgenlandban alkalmazott építési szabályzat szerint kell megszerezni. A nyílt vidéken épülő épületek esetében egy további engedélyre is szükség van a természetvédelemre és tájgazdálkodásra vonatkozó burgenlandi törvény alapján. A felhasználás típusától függően egyéb engedélyekre is szükség lehet.

4.2.3 Látogatók és idegenforgalom-menedzsment Látogató menedzsment tevékenységeket, beleértve az ökoturizmushoz és a környezeti neveléshez kapcsolódó infrastruktúrát, a helyi közösségekkel, földbirtokos szövetségekkel és idegenforgalmi szervezetekkel szoros együttműködésben kell tervezni, mivel a teljes úthálózat köztulajdon. Habár a nemzeti park csak egy részét fedi le a világörökségi helyszínnek, a menedzsment tevékenységeinek „kirakat” funkciója számos pozitív folyamatot indított el a fenntartható fejlődés tekintetében. 1993 óta ennek a határ menti, a hajdani vasfüggönynél fekvő térségnek az identitása jelentős mértékben elmozdult egy természetbarátabb és környezettudatosabb szemlélet felé. Ennek hivatalos keretét az Osztrák-Magyar Nemzeti Park Bizottság biztosítja, és az igazgatók időszaki megbeszélései hozzájárulnak a részletes információcseréhez minden kapcsolódó területen. 4.2.4 Természetvédelmi intézkedések/Összehangolt kezelési tervek A misszió során Prof. Titz számos, a világörökségi terület osztrák részének kezelési intézkedéseivel kapcsolatos kérdést vetett fel. Ezek között volt potenciális úszó és hajózáshoz/csónakázáshoz kapcsolódó létesítmények hatása a világörökségi helyszínre és a hozzá kapcsolódó Natura 2000 területre, a hajó/csónak festék ill. lakk lehetséges szennyező hatása ill. a helyszín vízminőségének romlása és a hajók – főként motorcsónakok megnövekedett számának hatása a tóra. Ami az új úszó és hajózó/csónakázó infrastruktúra létesítését illeti, az Burgenlandi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Törvény (27/1991, módosítva a 7/2010. Közlönyben) szerinti engedélyezési folyamat hatálya alá tartozik, és meg kell felelnie a szigorú 18

elővigyázatossági teszteknek, amelyek az Élőhelyvédelmi Irányelvből kerültek be az osztrák jogba. Az is lényeges lenne, hogy bármilyen építményt a világörökségi helyszínre és annak kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatása szempontjából is megvizsgáljanak. Az Élőhelyvédelmi Irányelvből átvett 6(4) cikkely hatálya alatt a burgenlandi hatóságok soha nem engedélyezték még olyan infrastruktúra létesítését, amely károsan befolyásolta volna a Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzéseit. A potenciálisan szennyező festékek és lakkok esetében ezeket az anyagokat az országos szintű törvényhozás szabályozza és érvényesíti (az osztrák vegyszerekre vonatkozó törvény). A kereskedők e törvény szerinti ellenőrzésére a Neusiedlersee térségében legutóbb 2012ben került sor. Ezen túlmenően az osztrák Navigációs Törvény alapján a hajókat 5 évente engedélyeztetni kell, ami nagyobb hajók/csónakok esetében a festékek és lakkok ellenőrzését is magában foglalja. Végül, ami a hajók/csónakok számának és használatának ellenőrzését a szabályok érvényesítését illeti, a motorcsónakok/ motoros hajók számát az osztrák Hajózási Törvény 17. paragrafusa alapján a burgenlandi kormány által kiadott rendelet szabályozza, ami megszabja, hogy 86 motoros hajónál/csónaknál nem használható több a tavon. Ezek a hajók/csónakok speciális rendszámtáblával rendelkeznek, amely megkönnyíti a rendőrség számára a rendelet betartatását. A rendelet alóli kivételről, pl. kereskedelmi halászok számára, a rendőrség dönt. A nemzeti park zónáiban tilos a hajózás/csónakázás, és a nádasokban való hajózás/csónakázás még a Nemzeti Park határain kívül is tilos. Eleddig nem dokumentáltak az élővilág zavarásával vagy hajó-nyomdokvizzel kapcsolatos problémás eseteket, és a tó méretéhez képest a hajó/csónakhasználat viszonylag alacsony mértékű. A nemzeti park vezetése a határ mindkét oldalán megpróbálja összehangolni a kezelési tevékenységet. A halgazdálkodás kérdése a Fertő-tavon jó példa erre: az eltérő törvényi szabályozás miatt a nemzeti park igazgatóságnak Magyarországon először meg kellett szereznie a jogot a halfauna kezelésére – ez után mindkét igazgatóság fel tudta számolni a káros halászati gyakorlatot, nevezetesen az angolna mesterséges újratelepítését (amely nem őshonos fajként káros hatással volt a helyi halközösségre). Amint a 3.2.1 pontban leírtuk, a határon átnyúló nemzeti park létrehozásának közös tervezési szakaszában (1988-1992) az osztrák és magyar szakértők megállapodtak a helyszíni élőhelyek megóvásának és/vagy helyreállításának azonos központi módszereiben. Habár sor kerül határon átnyúló együttműködésre és információcserére a helyszínkezelők időszaki megbeszélésein keresztül, a missziónak az volt a benyomása, hogy ezt a gyakorlatot lehetne élénkíteni. Ez több közös finanszírozási kezdeményezéshez is vezethetne (ld. 3.2.6). A szélerőmű parkok esetében alapvető fontosságúnak tűnik, hogy egy transznacionális szemlélet érvényesüljön a helyszín és környezete vizuális „burkának” (lehatárolásának) 19

megállapításában és annak a távolságnak a meghatározásában, amin túl a szélturbinák nincsenek kedvezőtlen hatással a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére.

4.2.5 A tó mint örökséggazdálkodás – Vízgazdálkodás Vízgazdálkodási ügyekben a legfontosabb partner a burgenlandi kormány illetékes részlege. Ezek a szakemberek támogatják a nemzeti parkot középtávú koncepciók kidolgozásában, és elvégzik a gyakorlati/terep munkát is, pl. csatornahálózat részleges lezárása. 2011 óta egy külön weboldal nyújt nagyon világos betekintést a közvélemény számára, főként a főcsatorna duzzasztórendszerével kapcsolatos kétoldalú vízgazdálkodási tevékenységeket illetően. (Einserkanal http:\\wasser.bgld.gv.at/). Ennek ellenére a megfelelő vízgazdálkodás továbbra is kihívást jelent a nemzeti park számára, mivel a közel száz éven át húzódó nagymérvű, főként mezőgazdasági célból útjára indított csatornázási munkálatok sora jelentősen módosította az egész térség hidrológiai adottságait. Mivel a csatornarendszer messze túlnyúlik a nemzeti park határain, bármilyen kísérlet a természetesebb hidrológia feltételek visszaállítására a védett területeken belül ütközik a területen kívüli földhasználók érdekeivel. Számos érintettel (stakeholder) való hosszadalmas és bonyolult egyezkedésekre van szükség, hogy kompromisszum születhessen a s/vízvisszatartás ügyében. Ez a kezelési terv egy gyenge pontja.

4.2.6 Finanszírozás A világörökségi terület burgenlandi része sikeresen vonzotta be a külső pénzügyi támogatást a helyszínkezelésre és idegenforgalmi célokra, pl. a világörökségi terület körüli információs táblák kihelyezésén keresztül. A misszió szerint további lehetőségek is kínálkoznak támogatás szerzésére a világörökségi terület magyar részével közös határon átnyúló projektek finanszírozására (pl. az INTERG vagy a LIFE+ keretein belül). Burgenland szerint például az alábbi projektek esetében lenne ez esetleg lehetséges:  A világörökségi kezelési terv felülvizsgálata, ezen belül egy központi elv alapján a nemzeti park kezelési terve tájgazdálkodási előírásainak felülvizsgálata;  határon átnyúló építés utáni, a szélerőmű parkok hatásait osztrák és magyar oldalon vizsgáló monitoring tevékenység, megcélozva ezzel egy hosszú távú monitoring rendszer kialakítását;  nemzetközi EU-projekt keretében való együttműködés más, ugyancsak szélerőmű-problémákkal küszködő világörökségi helyszínekkel és egyetemekkel olyan tudományos módszertanok összehangolására, amelyek segítségével meghatározható a szélerőmű parkok elhelyezésének vizsgálatára szolgáló vizuális „burok” (határvonal). (Kulturális világörökségi helyszíneken van már ide vonatkozó tapasztalat.)

20



Tapasztalatcsere az ICOMOS „Örökségvédelmi hatásvizsgálat kulturális világörökségi. helyszínek számára” c. útmutatója szerint megvalósult örökségvédelmi hatásvizsgálatokról. Ezen felül közös, részes államokat, kulturális intézményeket, szakági civil szervezeteket is felölelő projektekben is kellene gondolkozni, pl. a BirdLife partnerek mindkét országban, WWF stb.

4.3 A szélenergia parkokra vonatkozó fejlesztési tervek stratégiai tervezése és engedélyezése határon átnyúló együttműködés révén 4.3.1 A szélenergiai fejlesztések engedélyezésének keretei 2002-ben a burgenlandi kormány elindította a „Regionális rendezési terv szélerőművek számára” kidolgozását, hogy irányítsa a szélenergiával kapcsolatos fejlesztéseket. Ennek egyik fontos első lépése volt a BirdLife Ausztria által elvégzett elemzés, ami az meglévő alapadatok alapján meghatározta a térségben a madarak számára kulcsfontossággal bíró területeket és repülési folyosókat, majdezen madár-érzékenység alapján kijelölt tilalmi zónákat integrálták a Regionális Rendezési Tervbe. A Regionális Rendezési terv figyelembe vette a táj arculatát, jellegét és védettségét is. A települések körüli 1km-es tilalmi övezet bekerült a tervbe, és a szélerőmű parkokkal szemközt lévő településhatárok jellegét és sérülékenységét is felmérték. A földrajzi információs rendszerben (GIS) történt láthatósági elemzés is részét képezte a folyamatnak. A világörökségi területet és a „láthatósági zónákat” kizárták a fejlesztési helyszínek köréből (bár úgy tűnik, ezeket a láthatósági zónákat nem a kiemelkedő egyetemes értékre tekintettel jelölték ki), mint ahogy minden kijelölt természetvédelmi terület is. A Magyarországon működő szélerőmű parkokat is bevonták az elemzésbe. Ez a folyamat összesen kb. 35000 hektárnyi területből egy cirka 3000 hektárnyi terület szélenergia fejlesztések szempontjából alkalmasnak nyilvánításához vezetett. Ez a terv Neusiedl és Weiden térségében épülő szélerőmű parkok jóváhagyásához vezetett, 44 széltoronnyal. 2009-ben a madártani szempontból érzékeny területek vizsgálatát frissítették további a BirdLife Ausztria és mások által szolgáltatott alapadatok felhasználásával. Az eredményt beépítették a 2010. októberében aktualizált szélenergia fejlesztésről szóló regionális rendezési tervbe. Az új Regionális Rendezési Terv elkészítése után Stratégiai Környezeti Vizsgálat indult 2010. novemberben. Ezen folyamatok eredményei beépültek a „LEP” „Együtt a természettel az új siker felé” burgenlandi területfejlesztési programba, ami 2012. januárban lépett hatályba és meghatározza a fenntartható fejlődést a következő 10-15 évre Burgenland számára. Ez a terv nem irányoz elő további szélenergiát felhasználó kapacitás bővítést a már működő 21

szélerőmű parkok által elért 100%-os célon túl. Ez azonban nem zárja ki szükségszerűen a hálózati kapacitásra irányuló további fejlesztéseket (ld. 4.3.2). Mindezen folyamatokat társadalmi egyeztetések és konzultációk kísérték, amelyek befolyással bírtak a tervre és láthatóan a szélenergiával kapcsolatos fejlesztések magas elfogadási arányához vezettek Burgenlandnak ebben a részében. A projektek szintjén, az összes burgenlandi szélenergia-projekt szigorú engedélyezési folyamaton megy keresztül (ld. 1. ábra a jelentés végén), amely magában foglalja az EU környezeti hatásvizsgálati irányelvek előírásait, amint azt az osztrák jogrendszer átvette. Ennek részét képezi egy évnyi környezeti alapadat szolgáltatás, beleértve a telelő, vonuló és költő madarak felmérését. Az környezeti hatásvizsgálatok megállapításainak minőségét a nemzeti park igazgatóság szakemberei értékelik az engedély megadása előtt. Az Audau/Halbturn projektet 2010. novemberben, a Monchhof/Halbturn/Nickelsdorf projektet 2011. augusztusban, és a Monchhof Nord projektet 2011. novemberben jelentették be. A világörökségi terület magyarországi része és környezetét az Ausztriában kialakítotthoz hasonló piros-sárga-zöld „közlekedési lámpa”-szerűen működő zónációs térkép védett, ami az érzékeny tájaktól és természetvédelmi területektől távolabb irányítja a szélenergia projekteket. Azonban ahogy a fentiekben is hangsúlyoztuk, ez a szigorú rendszer nem vette teljes mértékben figyelembe a KEÉ szerinti attribútomok védelmének szükségességét és így azt a kötelezettséget sem, hogy az átfogó környezeti hatásvizsgálaton belül felmérje a hatásokat a kulturális javakra, különösképpen a világörökségi helyszínre. A missziót lenyűgözte az a szisztematikus és alapos területrendezési tervezési és zonációs folyamat, amit a burgenlandi hatóságok felvállalnak a szélenergia fejlesztések negatív hatásainak minimalizálása érdekében, főként a fejlesztések madártani szempontból érzékeny területektől való távoltartásával a burgenlandi természetvédelmi területeken belül és kívül is. A misszió azonban megjegyzi, hogy a jelenleg működő rendszer messze nem kielégítő abban az értelemben, hogy a fejlesztéseket a védett kulturális javak, különösen a világörökségi helyszín miatt érzékeny területektől is távol tartsa. Ezért alapvető fontosságú, hogy ezt a diagrammot és a rendszert úgy módosítsák, hogy a környezeti hatásvizsgálati folyamatnak kulturális örökségvédelmi hatásvizsgálat eleme is legyen, hogy a kiemelkedő egyetemes értéket érő hatásokat is vizsgálják. Ha a folyamatot ily módon átalakítják, a misszió arra ösztönzi Burgenlandot, hogy mint példaértékű „legjobb gyakorlatot” terjessze ezt a szemléletet Ausztrián belül és a nemzetközi színtéren is.

22

Sajnálatos, hogy a legfrissebb Regionális Rendezési Terv stratégiai környezeti vizsgálatát csak a terv elkészítése után hajtották végre. Az stratégiai környezeti vizsgálatnak egy olyan folyamatnak kellene lennie, ami a tervkészítést felülvizsgálati módon befolyásolja, és nem csupán a tervben kiválasztott alternatívák és intézkedések igazolására szolgáló eszköz legyen annak elfogadása után. A misszió ösztönzi a burgenlandi kormányt, hogy építse be a stratégiai környezeti vizsgálatot már a Regionális területrendezési terv következő felülvizsgálatának kezdetén mind természeti mind kulturális örökségre vonatkozóan. Valójában úgy is felfogható, hogy ez követelménye az EU stratégiai környezeti vizsgálati irányelveinek. Ami az egyes projektek esetében végrehajtott környezeti hatásvizsgálatokat illeti, ezek a minimális ajánlott követelmények szerinti környezeti vizsgálatnak megfelelő eljárásoknak tűnnek ( 1 évnyi alapfelmérések, sztenderd módszertanok), főként amiatt, hogy a szélerőmű projekteket környezetileg kevésbé érzékenynek minősített területeken terjesztették elő. Ahol váratlan problémák merültek fel, pl. egy parlagi sas egy lehetséges költő területének beazonosítása, kárenyhítő intézkedéseket hoztak – ilyenkor az építkezés utáni monitoring tevékenységnek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy ez a kárenyhítés az elvárt módon működjön, és hogy további intézkedések szülessenek, ha nem. Ahogy már említettük, a környezeti hatástanulmányok örökségvédelmi hatásvizsgálat szempontjából a minimum szintet sem érik el. Ami a hatások építkezés utáni monitoringját illeti, az a burgenlandi előírás, hogy a fejlesztők 5 évente ellenőrizzék a helyszíneiket a projektek várható 25 éves fenntartási ideje alatt, általában véve elismerést érdemel. Ugyanakkor, a rövid- és középtávú hatások hatékony monitorozása szempontjából az 1., 2., 3., és 5. évben majd 5 évenként történő ellenőrzés jobb eredményeket produkálna. A misszió arra biztatja a burgenlandi kormányt, hogy tegye ezeket a vizsgálatokat nyilvánosan elérhetővé, jelentősen hozzájárulva ezáltal ahhoz, hogy a nemzetközi közösség megértse a széltornyok és madarak közötti kölcsönhatást. Habár társadalmi egyeztetések a területrendezési tervezés során és projektek alatt megfelelő módon zajlottak Burgenlandban, a magyar képviselők komoly aggodalmukat fejezték ki a misszió során a szélerőmű parkok lehetséges határon átnyúló hatásaival kapcsolatban, ill. arra vonatkozóan, hogy a burgenlandi hatóságok milyen mértékben tartották be az EU stratégiai környezeti vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati irányelveinek egyeztetésre vonatkozó előírásait és az Espoo-i Egyezmény ide vágó részét. A fő kérdések a Mosoni-sík különleges védettségű területtel kapcsolatban merültek fel, amely szomszédos néhány, a magyar határ túloldalán épült burgenlandi szélerőmű parkkal. A terület azonban nincs a világörökségi területen belül vagy annak közelében, így nem képezi tárgyát a misszió vizsgálódásának. Mindazonáltal a határon átnyúló konzultáció és együttműködés tágabb kérdésköre jelentőséggel bír a világörökségi helyszín és a területén lévő természetvédelmi

23

területek határon átnyúló jellegének köszönhetően, így a misszió feladatkörébe is tartozik, és foglalkozunk vele a Következtetések és ajánlások fejezetben.

4.3.2 A táj terhelhetősége A már működő (vagy épülő) szélenergia parkok összesen 160 szélturbinával bírnak, és a Fertő-tó/Neusiedlersee északkeleti részén koncentrálódnak. A területet szélenergia-termelés szempontjából magas ill. nagyon magas potenciájúnak minősítették a 2013-ban a tervezési hatóságok által kiadott „Nem megvalósult szélenergia-projektek”-ben (ld. mellékletek, 1.ábra). A misszió célkitűzései szempontjából ez a térkép egy nagyon fontos eszköz, amely segíti mind a jelenlegi helyzet értékelését (mivel ezeknek a szélenergia projekteknek a megvalósítása valójában zajlik), mind a jövőbeli szélerőmű park-létesítési lehetőségek ill. a meglévő szélenergia parkok Fertő/Neusiedlersee-re mint kiemelkedő egyetemes értékkel bíró kultúrtájra gyakorolt hatásának vizsgálatát. Az energiatermelés szempontjából három feltétel eredményezi az örökség és a szélfarmok között fennálló helyzet kialakulását: 1- A tervezési rendszernek Ausztriában teljesítenie kell a 20%os zöld energia termelést. A Burgenlandi térség ebben az évben (2013. március) elérte azt a célját, hogy önellátó legyen megújuló energia tekintetében, ténylegesen a kereslet 110%-át kitermelve. Innentől kezdve minden többlettermelés eladható az országnak. 2- A tó körüli (a védőövezeten kívül eső, de a tóparti terület jelentős részéről látható) terület szélerőmű létesítési potenciálját energiatermelés szempontjából a legalkalmasabbnak ítélik meg a szélerőmű parkokra vonatkozó regionális tervben. A szélenergia termelés tervezési rendszere jól átlátható volt, megbízható és részt vett benne a nyilvánosság is, így a Fertő/Neusiedlersee táj északkeleti részét (a magas szélenergia potenciállal jellemezhető tájat) félig beterítik a szélerőmű parkok és további parkok számára is van hely. 3- Az energiaszállítás hálózata fontos része a szélenergia befektetéseknek. A rendszert 1250MW szállítására állították be, de a jelenlegi turbinák csak 1000MW-ot szolgáltatnak. Ez azt jelenti, hogy további 60 modernebb turbina telepíthető még a magas potenciállal rendelkező zónában, hogy a szállító rendszer elérje a teljes kihasználtságot. Másrészről három három folyamat zajlik, amelyek hatással vannak a kultúrtájra: 4- Az érdekeltek (stakeholderek) – magán, félig magán ill. közösségiek - befektetési hajlandósága a szélenergia üzletbe ezen a tó körüli magas potenciájú területen, ahol a befektetések egy része már megvalósult; 24

5- A már működő szélerőmű parkok közelében még mindig vannak területek, amelyek jogilag megfelelnek a további szélpark-létesítési kritériumoknak a Fertő/Neusiedlersee körüli magas potenciájú zónában. 6- A világörökségi helyszínt és a természetvédelmi területeket látogató turisták a tó nyugati részén lévő utakat, városokat, kilátókat és gazdaságokat használják, és a tavon átnézve látják a szélfarmokat, átlagosan +/- 22km távolságban. A szőlőskerteket, a nádasokat, a tavat és a szélerőmű parkokat ugynabban a vizuális egységben észlelik (ld. mellékletek 30., 33., 35., és 37. ábra). Tehát a tavat és a már említett tájat mint a „különböző kultúrák nyolc évezredes találkozási pontját”, amely a kiemelkedő egyetemes értékét adja, megzavarja egy új, 180m magas objektum. Mindezek a problémák in situ igazolást és megerősítést nyertek és hivatkoztak rájuk az országos és regionális irodák a tisztviselői is, akikkel a misszió kapcsolatban volt. A világörökségi területért felelős hatóságoknak és a burgenlandi kormánynak sort kellene kerítenie egy alapos vizuális elemzésre, a Fertő/Neusiedlersee kiemelkedő egyetemes értékének megőrzése érdekében.

5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK A Fertő/Neusiedlersee missziót főként azért hívták meg, hogy megértse hogyan és milyen mértékben hatottak a folyamatban lévő szélfarm építések a tó környéki tájra mint vizuális és természetvédelmi érdekekkel rendelkező világörökségi területre. A misszió jogi és gyakorlati szempontból megvizsgálta, jelenleg hogyan működik a szélturbinák felállítása és milyen engedélyezési eljárás kapcsolódik hozzá. Minden érintett partner és a misszió számára is az jelenti a kihívást, hogy kompromisszumot találjon az energiatermelés érdekei és a kiemelkedő egyetemes értékre jellemző vizuális és egyéb attribútumok minősége ill. a Fertő/Neusiedlersee természetvédelmi értékének megőrzése között. A következtetéseket 7 pontban tárgyaljuk, mindegyiket követi a rá vonatkozó ajánlás. I- A szélenergia parkok vizuális hatása a helyszínre A Neusedlersee térségében szélenergia szempontjából magas a szélerőmű parkok potenciálja. Három nagy szélenergia park már megépült, egy épül, és 50-100 további széltorony építését szorgalmazzák. A misszió szerint ezek mind kedvezőtlen hatással vannak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére, és azt ajánlja, hogy a szélenergiával kapcsolatos bármilyen további fejlesztés előtt vizsgáljanak meg alternatív helyszíneket a jövőbeli szélfarmok számára. Mindezt úgy tegyék, hogy kialakítják a helyszín és környezete vizuális 25

„burkának” (lehatárolásának) modelljét, amely lehetővé teszi a széltornyok a helyszín területéről való láthatóságának világos megértését. A Fertő/Neusiedlersee körüli energiatermelés, mezőgazdasági termelés és természetvédelmi kérdések fontosságát figyelembe véve, a misszió úgy véli, hogy a vizuális attribútumok a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének (KEÉ) fontos összetevőjét alkotják. Ezért a jövőbeli stratégiai tervezés során a vizuális tényezőt hozzá kell adni a „mérlegelt” tényezők rendszeréhez és hivatalos hatásvizsgálat keretén belül kell vele foglalkozni. Azt is el kellene ismerni, hogy a KEÉ fenntartásának kötelezettsége azt jelenti, hogy a többi tényezőnél – úgy mint gazdasági és idegenforgalmi fejlesztés, mezőgazdasági termelés stb. – nagyobb súlyt kell hogy kapjon a KEÉ atrribútumainak védelme. Úgy tűnik, a Fertő/Neusiedlersee körüli táj már túllépte terhelhetőségi küszöbét a szélerőmű parkokra ill. a KEÉ-re gyakorolt kedvezőtlen hatások szempontjából. Bármilyen további fejlesztést megelőzően új vizuális vizsgálatok alapján a burgenlandi kormánynak meg kell határozni és le kell térképeznie egy olyan tilalmi zónát, hogy elkerüljék a Fertő/Neusiedlersee látható közelségében lévő további szélturbinák estleges KEÉ-re gyakorolt kedvezőtlen hatását. A tilalmi határ létrehozható részben kartográfiai eszközökkel, precízen, a megfelelő GIS szoftver segítségével, csökkentve ezzel a szubjektivitás mértékét. A Bécsi Műszaki Egyetem (Prof. Dr. N. Pfeifer) által bemutatott, fotogrammetrián és távérzékelésen alapuló vizuális tanulmányok képezhetik az új vizsgálatok alapját, amelyekhez a VI. mellékletben leírt módon lehet hozzájutni. R1.1

Új látványtanulmányok alapján a burgenlandi kormány és a magyar hatóságok együttműködve határozzanak meg és térképezzenek le egy tilalmi övezetet azzal a céllal, hogy elkerüljék a Fertő/Neusiedlersee látható közelségében további, 100mnél magasabb széltornyok okozta hatásokat.

R1.2

Folytassák a turbinák okozta madárhullást és zavarást követő monitoring tevékenységet, és egészítsék ezt ki láthatósági és hangvizsgálatokkal, valamint olyan kisérletekkel, vizsgálatokkal, amelyek a vizuális adottságokat kvantitatív módon mérhető paraméterekkel határozzák meg. Az elemzéseknek a táj vizuális terhelhetősége is legyen része, a 4.3.2 szakaszban tárgyaltak szerint.

II- A fejlesztési projektek stratégiai tervezése és engedélyezése határon átnyúló együttműködés útján A helyszín Világörökség Jegyzékbe vétele óta a felterjesztés előkészítésében és a Fertő/Neusiedlersee helyszín kezelésében résztvevőket mindkét országban újak váltották fel. A misszió tanúja volt annak a nagyon nagyfokú elkötelezettségnek, amivel a két felelős 26

ország különböző szinteken igyekszik orvosolni a problémákat, de hiányzik egy olyan jogi struktúra, ami biztosítaná a területnek mint egységes tájnak a kezelését a határ mindkét oldaláról. Nyilvánvalóan valamelyest megszakadt a kommunikáció a burgenlandi és a magyar hatóságok között mind a stratégiai tervezési folyamatokat, mind az osztrák-magyar határ menti régió szélenergia projektjeinek engedélyezési eljárását illetően. Ez konfliktushoz és bizalmatlansághoz vezetett a két fél között. R2.1

Habár a misszió bizakodó, hogy politikai szinten mindkét országban lépések történtek a kérdések határon átnyúló tervezéssel és hatásvizsgálattal történő kezelésére, mindkét felet további lépésekre ösztönözzük ez ügyben:  jelöljenek ki megfelelő kontaktszemélyeket a burgenlandi és magyar minisztériumokban, hogy kapcsolattartó szerepet töltsenek be a megbeszélések és hivatalos konzultációk tekintetében;  megegyezés alapján alakítsanak ki hivatalos kétoldalú protokollt a határon átnyúló konzultációs folyamatokra;  biztosítsanak rendszeres találkozókat és műhelymegbeszéléseket a területrendezési tervek, hatástvizsgálatok és mindkét fél beleegyezését igénylő kérdések megvitatására. Ha egy új, a szélenergia parkokra vonatkozó Rendezési Terv/keretkoncepció kerül kidolgozásra, a misszió azt javasolja, hogy a jól bevált módszer szerint működjenek együtt az összes partnerszervezettel és civilszervezettel, egy, a nyilvánosság bevonásával készített dokumentum létrehozása érdekében.

R2.2

Alakítsanak ki egy kiemelt, hatékony együttműködési mechanizmus-rendszert Magyarország és Ausztria között az alábbi területeken: f. a világörökségi terület kezelése; g. tájgazdálkodás; h. természetvédelmi stratégiák; i. szélenergia park-fejlesztési projektekre vonatkozó stratégiai tervezés és engedélyezés; j. projektek pénzügyi fedezetének közös igénylése EU-tól és egyéb donoroktól.

III- A kultúrtáj és környezetének átfogó védelme Habár a burgenlandi tervezési rendszer sikereket és jó gyakorlatot is fel tud mutatni, ez nem jelenti azt, hogy a fejlesztések ugyanilyen keretben folytatódhatnak tovább. A kumulatív hatások ugyanis elérni látszanak egy pontot, amit a misszió egyben a táj telítettségi pontjával azonosít a KEÉ-re gyakorolt kedvezőtlen hatások szempontjából. A Fertő/Neusiedlersee ugyanakkor olyan példaként használható, amelyet meg lehet osztani más területekkel, ahol a 27

kultúrtáj érdekei és az energiatermelés közelsége összeütközésbe kerülnek. A misszió alatt megvitatásra került egy nemzetközi találkozó ötlete, ahol megoldásokat lehetne bemutatni és megosztani egyéb, azonos vagy hasonló problémákkal küzdő világörökségi helyszínekkel. A szélturbinák problémáját számos világörökségi helyszín felvetette a Világörökség. Bizottságnál. Két olyan problémát ismert fel a misszió, amelyek gyengítik a helyszín egyébként erős védelmét: a nem megfelelő védőövezet és az a tény, hogy az érintettek (stakeholders) nincsenek tudatában a Fertő/Neusiedlersee körüli tájban történt változásokkal. A korábbi missziók jelentései egyhangúlag nyilatkoznak a helyszín védőövezetének és a tágabb környezet védelmének alkalmatlanságáról. A misszió semmilyen lehatárolásra vonatkozó kritériumot nem tudott megállapítani, a védőövezet lehatárolása a tó körüli, többnyire sík terület védelmére vonatkozó látványkritériumokkal sem rendelkezik, és ez az egyik oka, hogy a szélerőmű parkok a tó nyugati részéről olyan jól láthatóak. A szélerőmű parkok egy újfajta ember alkotta tájat képviselnek, és megszokott elemeivé váltak a 21. sz.-i tájaknak. A helyszíni látogatások során ennek az új egyensúlynak az értékelése és megvitatása a misszió és a résztvevők körében megtörtént. Az utóbbiak elégedettnek tűnnek a takarmánytermelés és az energiatermelés közötti fúzióval. Számukra a szélturbinák valójában olyan eszközök, amelyek nem szennyezik a levegőt és a vizet, nem bolygatják meg a talajt, a madarak életére ellenőrizhető mértékben hatnak, tehát jó gazdasági eszközöknek tekinthetők a tájban. Ez a hozzáállás nem foglalkozik azzal a ténnyel, hogy az energiatermelő és mezőgazdasági farmoknak ezen a keveréke a helyszín által megőrzendő évezredes tájképtől egy teljesen különböző tájat hozott létre. A hatékony védelem érdekében a köztudatban fel kell hívni a figyelmet erre az új tényre. Néhány érintett (stakeholder) nem ismerte fel világosan, hogy jelentős változás történt a tájban, és azt állítják, hogy a tájhasználat és az életmód évszázadok óta nem változott. Valójában mindkettő változni kezdett: a 20. sz.-ban a turizmus mint új gazdasági tevékenység megjelenésével, és a szélerőmű parkok megjelenésével mintegy új típusú tájként tovább fejlődtek. Ismertté kell tenni ezeket a tényeket annak érdekében, hogy hatékonyan felül lehessen vizsgálni az újfajta tájhasználat KEÉ-re gyakorolt hatásait. Az ismeretterjesztést segítő egyik eszköz a vizuális szimulációk használata. Az új szélturbinák szimulált hatásainak meglévő képei már megjelentek a „Szélerőmű parkok és a Neusiedl-tó világörökségi terület – a projektek által okozott konfliktus értékelése az UNESCO Világörökség Egyezmény szempontjából virtuális tájfotók alapján” c. Prof. Elmar Csaplovics által írt tanulmányban, és felhasználtuk őket a VII. mellékletben annak illusztrálására, hogy a szimulációs képek segítenek meglátni és megérteni a jövőbeli építkezések hatását. A misszió ajánlja, hogy vegyék figyelembe ezt a technológiát mint egy eszközt a helyszín és a szélenergia termelés közötti vizuális konfliktus megértésére. 28

R3

Vizsgálják felül a helyszín védőövezetét meghatározott kritérium-rendszer alapján és biztosítsák, hogy a jövőbeli társadalmi ismeretterjesztő/tudatosságnövelő események és kiadványok bemutatják a táj szélenergia-fejlesztéssel járó változásait.

IV- A nemzeti park kezelési rendszere a helyszín körül A helyszín kezelési tervének frissítése és felülvizsgálata szükséges lesz az elkövetkező években, mivel az egy évtizeddel ezelőtt készült. Ez mindkét országban megkívánja majd az illetékes hatóságok közötti szoros együttműködést, közösen elfogadott irányelvek és módszertanok rendszerének kidolgozását. Az új kezelési tervnek összhangban kell lennie a közelmúltban kiadott magyar, 315/2011. sz. Kormányrendelettel, amely a dokumentum szerkezetére és tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmaz, és a 77/2011. sz. világörökségről szóló törvénnyel. Ugyancsak alaposan figyelembe kell vennie a Nemzeti Park és a Natura 2000 területek meglévő kezelési terveit. A burgenlandi kormány javaslata alapján az új kezelési tervnek fontolóra kellene vennie a helyszín körüli új látványvédelmi zónák kiterjesztését és létrehozását. R4

A két ország szoros együttműködésben vizsgálja felül a világörökségi terület kezelési tervét, biztosítva annak összhangját az országos szintű törvényi szabályozással és a világörökségi területen belül elhelyezkedő egyéb védett területek érvényben lévő kezelési terveivel. Ez foglalja magába új látványvédelmi zóna biztosítását is.

V- Természetvédelmi intézkedések/Összehangolt kezelési tervek Az átfogó zonáció-kialakítási, stratégiai tervezési és környezeti hatásvizsgálati eljárások eredményei, amelyeknek az új szélerőmű parkokat alávetették, azt támasztják alá, hogy a projektek nem valószínű, hogy kedvezőtlen hatással bírnak a világörökségi területen belülre eső védett területek madártani vonatkozásaira, és így azon jellegzetességek kezelésére, amelyek hozzájárulnak a terület kiemelkedő egyetemes értékéhez. Mindazonáltal szükség van építés utáni monitoring tevékenységre, valaminta kumulatív hatásokvizsgálatára, ami megerősíti ezt a következtetést, és mielőtt ezen vizsgálatok eredményei megszületnek, további szélenergia fejlesztést nem kellene kilátásba helyezni. Tekintettel a világörökségi helyszín és a területén elhelyezkedő természetvédelmi területek, ill. egyéb szomszédos, mind Ausztriában mind Magyarországon fekvő, ökológiailag összefüggő Natura 2000 területek nemzetközi jelentőségére, az elővigyázatosság elve szerint kell eljárni. Ezeket a kérdéseket bővebben a 4.3.1 pont tárgyalja.

29

Ami a 4.2.4 pontban tárgyalt természetvédelmi kezelési kérdéseket illeti, a misszió elégedett, hogy a szükséges szabályozások és azok érvényesítése jelen vannak a helyszínen a fenti problémák kezelésére. Magától értetődő, hogy ezek betartatása és az egyéb potenciálisan káros tevékenységek olyan kulcskérdések, amelyek a világörökségi terület kezelése keretében állandó figyelemre tartanak számot. A magyar kormánynak fontolóra kellene vennie a helyszín és környezetének „Magas Természeti Értékű Terület” kategóriába való besorolását, hogy lehetővé tegye a gazdák számára a környezeti gazdálkodás finanszírozását. A természetvédelmi értékek kezelése a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értéke részét képezik. Ezért a misszió azt is javasolja, hogy a térségben minden létező szélerőmű telepen az építés utáni monitoring során gyűjtött adatokat elemezzék, hogy meghatározzák a halmozódó hatások mértékét azon érzékeny madárpopulációkra vonatkozóan, amelyek védelme érdekében a nemzetközileg jelölt helyszíneket a térségben védetté nyilvánították (beleértve a Magyarországon lévőket is). Ha ez a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy nem érik káros halmozódó hatások ezeket a populációkat, csak akkor kellene további elemzéseket végezni az új Regionális Rendezési Tervben, és a tervezési folyamat során a meglévő szélerőmű parkok bármilyen további bővítésének ötletét alaposan meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a hatásküszöb fölött érik-e majd halmozódó hatások az említett madárfajokat. R5

Ne helyezzenek kilátásba további szélenergia fejlesztéseket, amíg rendelkezésre nem állnak a már működő és jelenleg épülő szélfarmokról építés utáni monitoring tevékenység során gyűjtött és elemzett adatok. Az elemzés összpontosítson a közeli védetté nyilvánított területek, köztük a világörökségi terület természetvédelmi érdekeire gyakorolt halmozódó hatásokra;

VI- Tavi örökséggazdálkodás/vízgazdálkodás Jelenleg a megvalósult hidrológiai helyreállítás mértéke nem kielégítő a biodiverzitás és természetvédelem szempontjából. A térségben található szikes tavak, sós mocsarak és sós sztyeppék még mindig súlyos károkat szenvednek az alacsony talajvízszint és a sók állandó, csatornahálózaton keresztüli kimosódása miatt. Ambiciózus vízmegtartási célkitűzéseket kell teljesíteni a következő néhány évben, ha ezen egyedi élőhely típusok folyamatban lévő (és végül majd visszafordíthatatlan) pusztulását meg akarjuk állítani. Jelenleg zajlik egy vízgazdálkodási terv készítése a földtulajdonosok közreműködésével a probléma orvoslása érdekében. R6

Sürgősen alakítsák ki a vízgazdálkodás átfogó kereteit, bevonva helyi földtulajdonosokat és vízhasználókat, hogy megőrizzék a tó körüli egyedi vízi környezetet;

30

VII- Finanszírozás R7

Egy új rendezési terv kialakításán túl a misszió arra ösztönzi Burgenlandot, hogy működjön együtt közös projektek keretében magyarországi partnerekkel, főként az alábbi területeken:  A világörökségi kezelési terv felülvizsgálata, ezen belül egy központi elv alapján a nemzeti park kezelési terve tájgazdálkodási előírásainak felülvizsgálata;  határon átnyúló építés utáni, a szélerőmű parkok hatásait osztrák és magyar oldalon vizsgáló monitoring tevékenység, megcélozva ezzel egy hosszú távú monitoring rendszer kialakítását;  nemzeteken átívelő projekt egyéb, szélpark-kérdésekkel küzdő világörökségi helyszínekkel és egyetemekkel olyan tudományos módszertanok kifejlesztésére, amelyek megfelelő stratégiával kutatják a szélerőmű telepek megfelelő elhelyezésének stratégiáit;  a kidolgozott tudományos módszerek alapján hozzanak létre tájvizsgálati szakmai útmutatót.

31

32

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökség Titkárság Összefoglaló az ICOMOS-IUCN tanácsadó misszióról a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi helyszínen 2013. május 13-14.

I. Előzmények A Világörökségi Egyezmény Működési Irányelveinek 172. bekezdésében meghatározott Részes Állami kötelezettségnek eleget téve az osztrák Oktatási, Művészeti és Kulturális Szövetségi Miniszter nevében a Világörökségi Egyezmény osztrák kapcsolattartója 2011. december 28-án tájékoztatta az UNESCO Világörökség Központot a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét esetlegesen érintő szélerőmű projektekről és tanácsadó missziót hívott. A misszió feladata az volt, hogy felmérje milyen hatással van a határ osztrák oldalán létesülő három új szélerőmű telep a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére. Az összesen mintegy 162 széltorony a világörökségi területtől északra, illetve északkeletre épül 8-15 km távolságban Mosontarcsa (93 db), Barátudvar (46 db) és Miklóshalma (23 db) külterületein, darabonként 3000 kW teljesítményű 150-186m összmagasságú széltoronnyal. A szélerőmű parkok a világörökségi helyszínen kívül épülnek ugyan, de szükséges volt megvizsgálni, hogy működésük milyen hatással lehet például a helyszín természeti értékeire (madarak élőhelyei, vándorlási útvonalai) illetve a helyszín látványára és az onnan való kilátásokra. Az eredetileg csak az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites - a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) szakértőjéből álló misszió feladatleírását – Állandó UNESCO Képviseletünkkel közösen fellépve – sikerült úgy módosítani, hogy a feltehetően érintett természeti értékekre való tekintettel a misszióba a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szakemberét is bevonják. A kéttagú szakértői misszió 2013. május 13-án és 14-én látogatott a Fertő/Neusiedlersee világörökségi helyszínre és környezetére. Tagjai Cristina Castel-Branco, az ICOMOS által felkért szakértő és Daniel Pullan, az IUCN által felkért szakértő voltak. Mivel a határon átívelő helyszín megőrzése és fenntartása közös felelősségünk, a tanácsadó misszió meghívását és céljait Magyarország is támogatta. Előkészítésében és lebonyolításában a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ is aktívan részt vett, ugyanakkor fontosnak tartottuk, hogy a hangsúly a kezdeményező és finanszírozó osztrák fél oldalán maradjon és Magyarország kifejezetten szakmai szinten vegyen részt a programban. A misszió szakértői azt is megvizsgálták, hogy a hatályos jogszabályi környezet, ágazati politikák és területrendezési tervek általánosságban is megfelelően kezelik-e a szélerőművek világörökségi helyszínre gyakorolt hatását, valamint azt, hogy új eljárások kialakítása szükséges-e, például a környezeti hatáselemzések módszertanára vagy a tervtanácsi rendeletekre vonatkozóan.

1014 – Budapest, Táncsics Mihály utca 1.  Tel. (06 1) 225 4884  www.vilagorokseg.hu 

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökség Titkárság II. A misszión résztvevő szervek -

-

Az ICOMOS és IUCN szakemberei Osztrák részről:  Oktatási, Művészeti és Kulturális Szövetségi Minisztérium  Osztrák Terület Tervezési Intézet  Burgenland tartomány kormányhivatalának környezet- és természetvédelmi osztálya  Burgenland tartomány kormányhivatalának regionális tervezési osztálya  Neusiedlersee-Seewinkel Nemzeti Park  Neusiedlersee kultúrtáj helyszínkezelője  Winden am See önkormányzata  Műemlékvédelmi hivatal, Burgenland  Befektetők (Burgenlandi elektromos művek, magánbefektető)  Burgenland tartományi környezetvédelmi ombudsman  Bird Life Ausztria  WWF Ausztria Magyar részről:  Forster központ, Világörökség Titkárság  Fertő kultúrtáj helyszínkezelője  Fertő-Hanság Nemzeti Park  Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési és –Fejlesztési Főosztály, valamint Természetmegőrzési Főosztály  Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség  Magyar Madártani Egyesület

III. A misszió főbb programpontjai -

-

-

Osztrák előadások: A világörökségi helyszín és kezelési terve, a Burgenland tartományi szélerőmű parkok létesítése és vonatkozó szabályozások, a helyszín természeti értékei és madárvédelme, madárhalálozási tanulmányok, Burgenland energiatermelése. Civil szervezetek meghallgatása: Az UNESCO-nak levelet küldő helyi lakos, Bird Life Ausztria, WWF. Magyar előadások: Vidékfejlesztési Minisztérium - az Espoo-i egyezmény alkalmazásáról az épülő szélerőmű parkokra vonatkozóan és egyben az osztrák fogadókészség hiányáról e tárgyban, Fertő-Hanság Nemzeti Park – madártani szempontok, Örökségvédelem (járási iroda) – a szélerőmű parkok láthatósága Területek bejárása: Az épülő szélerőmű parkok egyes részei, valamint a Fertő tó déli és nyugati oldala: rálátás a tó északi és keleti oldalán elhelyezkedő szélerőmű parkokra.

IV. A misszió előzetes megállapításai (Jelentésüket valószínűleg a nyár folyamán küldik) A misszió összegző konzultációján kiemelte, hogy a jó szervezés, a nyílt kommunikáció és készséges információszolgáltatás mind az osztrák mind a magyar oldalról kedvező benyomást nyújtott és bizonyította a világörökségi cím mindkét ország számára való fontosságát és a két Részes Állam elkötelezettségét. Példamutató gyakorlatnak tartotta az osztrák szélerőmű park-tervezés jól strukturált folyamatát, ami kitér az örökség- és természetvédelem kérdéseinek vizsgálatára és fontosnak tartja az esztétikai megjelenést, a magas minőségű formatervezést is. Továbbá, jó gyakorlat, hogy a területi tervezésben meg van határozva a szélerőművek lehetséges helye, bár a 1014 – Budapest, Táncsics Mihály utca 1.  Tel. (06 1) 225 4884  www.vilagorokseg.hu 

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökség Titkárság misszió során az is kiderült, hogy nem volt megfelelő hatékonyságú együttműködés a két ország között. Vizuális szempontból a szélerőmű parkok létesítésének hatására megváltozik a tájkép. Az alakuló táj a gazdasági átalakulást tükrözi: az Eszterházy idők tájképéből megmaradtak a gazdálkodásra használt földek, a fasorok, az erdők, ugyanakkor a 21. század tájképében megjelennek a széltornyok. A világörökségi helyszínre a látvány nincs jó hatással. A klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében feltétlenül helyeslendő a megújuló energiatermelés és szélerőművek létesítése, ugyanakkor fontos, hogy olyan helyre kerüljenek, ahol minimális a közvetlen környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásuk. Ezért a további szélerőmű parkok építése csak a világörökségi szempontok fokozottabb figyelembevételével történhet és további vizsgálatokat igényel három területen: 1. madárvédelem (a megépült tornyok hatásai) 2. örökségvédelem (látvány tanulmányok) 3. mezőgazdaság, tájgazdálkodás. A misszió hangsúlyozta a már meglévő szélerőmű parkok hatásainak további tanulmányozásának jelentőségét is, mivel ez példaértékű modell lehet más olyan világörökségi helyszínek számára, melyek hasonló vizuális fenyegetettségnek vannak kitéve. Javasolta az elkészülő tanulmányok publikálását és bemutatását Európa szerte. Hangsúlyozták továbbá a fokozottabb együttműködés szükségességét és hatékonyságának növelését a két Részes Állam között. A jelenlegi helyzet kezelésére és a további tanulmányok tekintetében a misszió előzetesen öt kérdéskört illetve megoldási lehetőséget határozott meg. Ezek kidolgozása nem csak a világörökségi terület közelében létesülő szélerőmű parkok esetleges káros hatásainak elkerülését segíthetik elő, hanem a továbbiakban Ausztria és Magyarország szorosabb együttműködését eredményezhetik e területen. Az egyes témakörök kidolgozásában a misszió javaslatokat kért az illetékes szakemberektől, akik további anyagok megküldését vállalták 2013 május 30-ig az alábbiak szerint:

1

Témakör Tájgazdálkodás

2

Szélerőművek engedélyezése

3

A világörökségi védőövezet bővítése A kezelési tervek felülvizsgálata és átdolgozása a két ország összehangolásának növelésével A szélerőmű parkok kumulatív hatása

4

5

A misszió számára megküldendő anyag A tájgazdálkodás eszközei (meglévő és javasolt) Az engedélyezési folyamat és javaslatok az osztrák folyamat során szükséges határon átívelő egyeztetésekre A védőövezet bővítésének lehetősége, illetve egyéb jogi megoldások Javaslatok a kezelési terv közös kidolgozásának megvalósítására Javaslatok a megépült parkok monitoringolására és a káros hatások enyhítésére

Magyar felelős Ambrus András (FHNP) Pocsai Zsuzsa (VM) Soós Gábor (Forster, VT) Árgay Zoltán (VM) Soós Gábor (Forster, VT) Soós Gábor (Forster, VT) Taschner Tamás (v.ö. helyszínkez.) Halmos Gergő (MME) FHNP

FHNP = Fertő-Hanság Nemzeti Park Forster, VT = Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Világörökség Titkárság MME = Magyar Madártani Egyesület VM =Vidékfejlesztési Minisztérium v.ö. helyszínkez. = A Fertő kultúrtáj világörökségi helyszín kezelője A misszió munkatársai az UNESCO, az ICOMOS és az IUCN eljárásrendje szerint jelentést készítenek és a helyszínnel kapcsolatos javaslatokat is tesznek, a két Részes Állam és az UNESCO Világörökség Bizottsága számára. 1014 – Budapest, Táncsics Mihály utca 1.  Tel. (06 1) 225 4884  www.vilagorokseg.hu 

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökség Titkárság

V. Következtetések Magyar részről egyetértettünk azzal, hogy a világörökségi helyszín megfelelő kezelése érdekében fontos volna szorosabb együttműködést kialakítani Ausztria és Magyarország, illetve Burgenland és Magyarország között. Bár eddig nagyrészt az Espoo-i egyezményre szorítkoztunk, világossá vált, hogy ez önmagában egy korlátolt eszköz, az egyeztetést és közös tervezést makró szinten érdemes kezdeni. A világörökségi helyszín érintettsége is későn került szem elé, a misszió meghívása azonban ráirányította a figyelmet. Magyarország számára három fő következtetést vonhatunk le: 1. A szélerőmű parkok tervezése és hatásvizsgálatai során eredetileg nem fordítottak nagy figyelmet a világörökségi helyszínre gyakorolt hatásokra. Burgenland tartomány sem makró szinten, sem az Espoo-i egyezmény szintjén nem vette kellő mértékben tekintetbe Magyarország szempontjait. Világörökségi szinten azonban már nem orvosolhatók azok a problémák, amiket korábban nem sikerült rendezni. Ezen tapasztalatokból kölcsönösen levonjuk a tanulságokat, a misszió szerint az együttműködés növelése a megoldás. 2. a) Szükséges volna Magyarországon belül a már meglévő osztrák-magyar illetve a burgenlandi-magyar együttműködési keretekről egyeztetni és megvizsgálni, hogy milyen lehetőséget adnak a szorosabb és érdemibb együttműködésre és érdekeink érvényesítésére főképp, de nem kizárólag a világörökségi helyszín tekintetében. Esetleg szükséges lehet új együttműködési struktúrákat létrehozni. Az együttműködés azért is érdekünk, mert csak így van esélyünk befolyásolni az osztrák oldali folyamatokat. b) A következő lépések megvalósításában nagy szerepe lehet a misszió által megjelölt eszközöknek, különös tekintettel a kezelési terv elkészítése során megvalósuló fokozott együttműködésnek. E tekintetben a Világörökség Titkárság a Világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. sz. törvényben meghatározott világörökségi kezelési tervről szóló 315/2011 korm. rendelet szerint készülő kezelési terv készítése során törekedni fog az osztrák partnerrel való egyeztetésre. 3. Tanulságos lehet az osztrák/Burgenland tartományi szabályozás, engedélyeztetés és hatásvizsgálati folyamatok megismerése és a jó gyakorlatok átvétele. A területrendezési tervekben a szélerőmű parkok létesítését tiltó zónák meghatározása nálunk is hasznos volna, akár országos, akár megyei szinten, de mindenképpen központilag meghatározott módszertan szerint. A szabályozás szakmai megalapozottságához elengedhetetlen a megfelelő módszertan kialakítása (köztük jó európai példák átvételével) aminek a kulturális és természeti örökségi értékeket és látképvédelmi szempontokat is tekintetbe véve, saját szempontrendszerrel kell rendelkeznie.

1014 – Budapest, Táncsics Mihály utca 1.  Tel. (06 1) 225 4884  www.vilagorokseg.hu 

A magyar Részes Állam észrevételei és javaslatai az „ICOMOS –IUCN ADVISORY MISSION REPORT Fertő/Neusiedlersee Cultural Landscape, Austria and Hungary” című, 2013. júniusi jelentéshez VILÁGÖRÖKSÉG TITKÁRSÁG

2014. február 17. Ez a koordinált álláspont a misszióban résztvevő magyar minisztériumok és szervezetek véleménye és észrevételei alapján készült, nevezetesen a Vidékfejlesztési Minisztérium érintett főosztályai (Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály, Természetmegőrzési Főosztály, Környezetmegőrzési Főosztály), a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelősége, a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület, a Világörökség Titkárság. Az anyag tartalmazza továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium észrevételeit. Figyelemmel a hagyományosan szoros osztrákmagyar kapcsolatokra, azok további erősítése érdekében résztvevők az alábbi észrevételeket és megjegyzéseket teszik. Az észrevételek és megjegyzések négy téma köré csoportosulnak: I. II. III. IV.

A vizuális hatás és a tájképvédelmi övezet meghatározása Élővilág és monitoring tevékenységek Ausztria és Magyarország közötti együttműködés Általános megjegyzések és hibák javítása

A szövegben a megjegyzések/észrevételek kiemelve, míg a javaslatok aláhúzva jelennek meg. I. A vizuális hatás és a tájképvédelmi övezet meghatározása 1. A 4. oldal 1.a) pontjában valamint a 13. oldal 4.d) pontjában a „Designation of an Area of Landscape Protection under the Hungarian National Spatial Plan” szöveg arra utal, mintha egy tájképvédelmi övezet létrehozását javasolná a misszió az OTrT-n belül általánosságban. (az OTrT országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Zone of Landscape Protection Area of National Importance) Ezzel szemben a misszió által elfogadott felvetésünk arról szólt, hogy egyes, a világörökségi terület körül elhelyezkedő területeket kellene − már az OTrT-ben az e területen is meglévő − tájképvédelmi övezetbe sorolni (ha azok még nem lennének ezen övezet részei). A fentieknek megfelelően javaslatunk a jelenlegi szöveg cseréjére: „During the ongoing review of the Hungarian National Spatial Plan propose a possible extension of the

Zone of Landscape Protection Area of National Importance based on environmental impact assessment and with due regard to mining activities”. 2. A 4. oldal 1.c) pontjában és a 26. oldal R3-as ajánlásban a misszió a védőövezet bővítését javasolja. A részünkről a tájképvédelmi övezetbe való besorolásra vonatkozó felvetés a védőövezet kiterjesztésének alternatívájaként hangzott el, ugyanakkor a szöveg az a)−c) pontokban felsorolt további intézkedések mindegyikét megvalósítandónak tünteti fel. Javasoljuk ezen intézkedések egymás alternatíváiként való feltüntetését. 3. A fentiek figyelembevételével javasoljuk, hogy a jelentés hangsúlyosabban emelje ki a további szélenergia-fejlesztések telepítésének tiltását egy meghatározott tájképvédelmi övezeten belül. II.

Élővilág és monitoring tevékenységek 1. A 11. oldalon a jelentés szerint a vizuális hatások miatt a szélerőművek “will impact adversely on OUV to an irreversible level” and “The Burgenland Government should avoid the impact of more wind turbines in the visible vicinities of the Fertő / Neusiedlersee”. A fentiek alapján a misszió a beruházások esetében csak a tájképi hatásokat tartja fontosnak, s csak erre vonatkozóan tesz ajánlást. Ez arra utal, hogy a magyar állami szervek (Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Vidékfejlesztési Minisztérium) és az osztrák természetvédelmi civil szervezetek által előadott élővilág-védelmi szempontokat a misszió nem vette figyelembe. Ez annál inkább sajnálatos és elfogadhatatlan, mert a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes érték meghatározása a következő megállapításokat tartalmazza: „This area, a valuable biosphere reserve and gene bank, is home to a rich diversity of flora and fauna and has been shaped harmoniously for eight millennia by different human groups and ethnically diverse populations”, valamint „The integrity of the property is based on geological, hydrological, geo-morphological, climatic, ecological as well as regional and cultural historical characteristics”. 2. A 13. oldal 5. részben a madárvonulásra vonatkozó megállapítás nem veszi figyelembe azt, hogy a magyar fél hivatalos, nemzetközi egyezményen alapuló kérésére sem történt meg a természeti értékekre gyakorolt határon átnyúló hatások vizsgálata. Kérdéses továbbá, hogy noha a misszió az elvégzett környezeti hatásvizsgálatokat még a kulturális örökség és a világörökségi cím vonatkozásában sem találta kielégítőnek a hatásvizsgálat természetvédelmi vonatkozásairól említést sem tesz, ugyanakkor kijelenti, hogy a világörökségi terület egészét tekintve kedvezőtlen élővilág-védelmi (madárvédelmi) hatások „valószínűtlenek”. Ez a kijelentés csak akkor lenne megalapozott, ha a határon átnyúló hatások vizsgálatát a magyar fél kérésének megfelelően teljes körben és megfelelő módon elvégezték volna. 3. Ahogyan azt a misszió látogatása során is kiemeltük, sőt a megalapozott döntés érdekében minden dokumentumot rendelkezésére bocsátottunk a misszió tagjainak, az országhatáron átterjedő hatások vizsgálata nem megfelelően történt meg, jóllehet mind a három projekt az az Espoo egyezmény tárgyi hatálya alá tartozik. Magyarország két szélerőműpark (Andau, Nickelsdorf 1) környezetvédelmi engedélyezésére vonatkozóan kapott hivatalos értesítést, de a későbbiekben nem volt megfelelő módon bevonva. Továbbá az országot kizárták a harmadik szélerőműpark (Mönchhof) engedélyezési folyamatából. A környezeti hatásvizsgálati eljárás keretén belül az országhatáron átterjedő hatások vizsgálata tehát nem megfelelően történt meg, ezért a misszió országhatáron átterjedő hatások vizsgálatára

2

vonatkozó megállapításai nem kellőképpen megalapozottak, ezért csak kellő körültekintéssel értékelhetők. 4. A madárvonulás monitoring módszerei nem követik a nemzetközi gyakorlatot ezért kifogásolhatóak. A dokumentum 5. oldalán olvasható megállapítással, miszerint "Építés utáni monitoring vizsgálat eredményei más, már működő szélerőmű parkoknál azt sugallják, hogy az ütközés és zavarás okozta hatások nem valószínű, hogy populáció-szintű hatással vannak azon madárfajokra, amelyek miatt jelenleg a terület védettséget élvez.", nem értünk egyet. Véleményünk szerint minden bizonnyal hatással van a védettséget indokoló madárfajokra. Az, hogy pillanatnyilag nem igazolható a hatás, nem jelenti, hogy nincsen ilyen, sőt valószínűsíthető a hatás, mindössze arról van szó, hogy célzott vizsgálatokat igényelne ezek kimutatása. Megbízható adatok gyűjtése több éves előzetes felmérést is igénylő bonyolult, eszköz- és költségigényes feladat, melyet ennek a szélerőműpark projektnek az esetében sem végeztek el. A madárvonulás csak sok változóval jellemezhető jelenség, amely a térségben előforduló mintegy 400 madár esetében a repülés irányát, magasságát, sebességét, a csapatok nagyságát, egymást követő vonulási hullámok időzítését stb. tekintve más és más. Azok a nagyobb ökológiai komplexitású vizes élőhelyek (mint a Fertő is), amelyekről felmérések igazolják, hogy nagy számú faj több százezres, sőt milliós összesített egyedszámára vonatkozóan kiemelkedő fontosságú vonulási állomás (pihenő- és táplálkozóhely), környezetében ezek a hatások fokozottabban érvényesülnek, és súlyosabbak a lehetséges következmények. Erre irányuló vizsgálat világviszonylatban is kevés történt, de ilyen hatást már kimutattak. A fentieket alátámasztó irodalom:  James W. Pearce-Higgins, Leigh Stephen, Andy Douse and Rowena H. W. Langston (2012): Greater impacts of wind farms on bird populations during construction than subsequent operation: results of a multi-site and multi-species analysis. Journal of Applied Ecology, 49: 386–394.  Mark Desholm (2006): Wind farm related mortality among avian migrants – a remote sensing study and model analysis. PhD thesis. Dept. of Wildlife Ecology and Biodiversity National Environmental Research Institute and Center for Macroecology, Institute of Biology University of Copenhagen.  Hermann Hötker, Kai-Michael Thomsen and Heike Köster (2004): Auswirkungen regenerativer Energiegewinnung auf die biologische Vielfalt am Beispiel der Vögel und der Fledermäuse – Fakten, Wissenslücken, Anforderungen an die Forschung, ornithologische Kriterien zum Ausbau von regenerativen Energiegewinnungsformen. Bundesamt für Naturschutz; Förd.Nr. Z1.3-684 11-5/03. Bár a madárvilágra gyakorolt hatások (elsősorban az ütközések okozta madárpusztulás) ausztriai vizsgálatai a szélerőművek telepítése kapcsán jelentkező kockázatokat kisebb mértékűnek ítélik, a közölt eredmények messze nem megnyugtatóak. Az ütközéses madárpusztulások számos olyan fajt is érintenek (pl. rétisas, parlagi sas, túzok), amelyek esetében egy-egy egyed pusztulása is jelentős hatással van az adott faj populációjára.

3

III.

Ausztria és Magyarország közötti együttműködés 1. Annak ellenére, hogy a misszió elismeri, hogy a szélerőmű parkok kedvezőtlen hatással vannak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére, a fejlesztések megvalósulásához vezető regionális tervezési folyamatot példaértékűnek mutatja fel. Hangsúlyozni szükséges, hogy a magyar Részes Állam többszöri kérés ellenére sem volt kellőképpen bevonva a tervezési folyamatba. A Világörökség Egyezmény 6(3) cikkelye alapján, Az Egyezményben részes minden Állam vállalja, hogy nem foganatosít semmilyen olyan intézkedést, mely közvetve vagy közvetlenül károkat okozhat (…) olyan kulturális vagy természeti örökségben, mely a jelen Egyezményben részes más Államok területén található. Ennek megfelelően az osztrák Részes Állam tekintettel a szélparkok feltételezhető vizuális és természeti hatásaira a magyar oldalon, köteles lett volna bevonni a magyar Részes Államot. A jelentésben szükséges volna hangsúlyozni, hogy a jövőben mindkét fél vegye figyelembe a Vö. Egyezmény 6(3) cikkelyét és a várható fejlesztésekről a másik Részes Államot időben tájékoztassa. 2. a) Az Espoo folyamat alatt a magyar vélemények és érdekek figyelmen kívül hagyását részben az osztrák szövetségi és tartományi szintű kompetenciák keveredése okozta. Magyarország készen áll az Ausztriával való együttműködésre mind a szövetségi minisztériumi szinten, mind a Burgenland tartományi szinten, azonban fontos megjegyezni, hogy a Világörökség Egyezmény végrehajtásáért Ausztria mint Részes Állam felel. b) Az R7 ajánlás szerint a két ország együttműködését növelni kell 4 javasolt területen belül. Itt is fontos megjegyezni, hogy az együttműködés azonos igazgatási szinteken történjen a két Részes Állam között. Javasoljuk a további együttműködési területek hozzáadását a jelentésben említetteken túl:  a világörökségi terület kezelése, tekintettel a 2003-ban a két részes állam együttműködésében elkészített kezelési tervre, valamint a Magyarország által a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény alapján kidolgozás alatt lévő világörökségi kezelési tervre.  természetvédelmi stratégiák készítése  szélerőmű park fejlesztési projektekre vonatkozó stratégiai tervezés és engedélyezés  a világörökségi terület fejlesztése érdekében határon átnyúló projektek kezdeményezése és a projektek pénzügyi fedezetének közös igénylése potenciális donoroknál 3. Az R5 ajánlásban ez olvasható: „Ne helyezzenek kilátásba további szélenergia fejlesztéseket, amíg rendelkezésre nem állnak az összes már működő és jelenleg épülő szélfarmokról az építés utáni monitoring tevékenység során gyűjtött és elemzett adatok.” Megjegyezzük, hogy a misszió során rendelkezésre bocsájtott információk alapján nem derül ki egyértelműen, hogy a bemutatott projekteken kívül folyik-e további szélpark építkezés, melyek a fenti állítás alapján befejezhetőek és a kumulatív hatásokat erősítik.

4

4. Egyetértünk azzal a jelentésben megfogalmazott javaslattal, hogy a határon átnyúló hatásokkal bíró fejlesztések tervezéséhez az osztrák és a magyar hatóságok közötti együttműködést fejleszteni, intézményesíteni kell. Ennek egyik kezdő lépése kellene hogy legyen a jelentésben említett madárpusztulási monitorozás módszereinek és eredményeinek részletes ismertetése a magyar hatóságokkal. Csak ezek ismeretében lehet pontos véleményt alkotni az esetleges további szélerőmű tervekről. Ennek megfelelően a jelentés ajánlásai között javasoljuk szerepeltetni a monitorozási módszerek ismertetését és az eredmények, adatok megosztását a magyar féllel. 5. Magyarországon a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény, valamint a 315/201. (XII.27.) Kormányrendelet írja elő a világörökségi kezelési terv készítését és annak tartalmát. A jelenleg készülő kezelési terv első fázisában elkészült a megalapozó dokumentáció, a kezelési terv elkészülése nagyjából 150 nap múlva esedékes. Ámbár a most készülő világörökségi Kezelési Terv csak a helyszín magyar oldalán lesz jogerős, a terület határon átnyúló természetére való tekintettel Magyarország megkezdte az egyeztetéseket az osztrák féllel mind szövetségi, mind tartományi és a helyszínkezelők szintjén is. (Megjegyezzük, hogy a világörökségi helyszínre vonatkozóan 2003-ban Magyarország és Ausztria együttműködésben, közösen készítették el a kezelési tervet.)

IV.

Általános megjegyzések és hibák javítása 1. Véleményünk szerint a 3. oldal 6. pontja nem tükrözi a Világörökség Egyezmény szerinti határon átnyúló helyszínek követelményeit és szellemét. Mint ismeretes a missziót a két Részes Állam hívta meg. A költségeit ugyan Ausztria fedezte, de a két állam kapcsolattartója intenzíven együttműködött a misszió előkészületeiben. Továbbá, több mint egy tucat magyar szakember vett részt és dolgozott a misszió alatt és után a jelentés anyagainak összeállításában. 2. A Terms of Reference dokumentum hiányzik a mellékletekből. 3. A 2.2 részben (Inscription History of the Site) helytelenül jelenik meg a Reactive Monitoring Mission kifejezés olyan misszió esetén, melyet Ausztria hívott. 4. Ugyanebben a részben a jelen 2013-as missziót a két Részes Állam kérte. 5. A jelentés nem tesz kellőképpen különbséget Ausztria mint Részes Állam és Burgenland között, mint az a tartomány, melynek területén a világörökség helyszín osztrák része fekszik. 6. Az egész anyag vonatkozásában tisztázandó, hogy a szövegben az általános „National Park” megjelölés az osztrák Neusiedler See-Seewinkel National Parkra vagy a magyar Fertő-Hanság Nemzeti Parkra vonatkozik-e. 7. A jelentésben az „Area of Landscape Protection” kifejezés helyett a „Zone of Landscape Protection Area of National Importance” kifejezés használata javasolt, mert ez jobban megfelel az OTrT-ben alkalmazott „Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet” elnevezésnek. 8. Az 5-6. oldalon található R1-R7 számozással ellátott ajánlások mindegyike esetében egyértelműsíteni szükséges, hogy az osztrák, a magyar vagy mindkét fél a címzett/felelős. 9. A 7. oldalon a „2. Background to the mission” c. fejezet jelenlegi tartalma nem ad reális képet a világörökségi területről, annak kiemelkedő egyetemes értékéről, jelentőségéről és a szélerőmű fejlesztésekről. Javasoljuk a jelentés mellékletében is szereplő kiemelkedő egyetemes érték leírás idevonatkozó részét idézni a terület megfelelő bemutatására, továbbá kiegészíteni a jelenkori helyzet feltárásával. 5

10. Ugyanebben a részben az alábbi javítás szükséges: „The Fertöd Esterházy palace at Fertőd and Széchenyi mansion at Nagycenk are two palaces aristocratic residences within detached portions of the core area of the Fertő / Neusiedlersee Cultural Landscape”. 11. A 9-10. oldalon ellentmondás van a fejezetrész címe és tartalma között. A fejezet címe (NATIONAL POLICY FOR THE PRESERVATION AND MANAGEMENT OF THE WORLD HERITAGE PROPERTY IN BOTH COUNTRIES) arra utal, hogy az alfejezetekben tárgyalt témák kifejtése mindkét ország esetében megtörténik. Ezzel szemben a 3.1, 3.2, 3.3 alfejezetek semmilyen információt nem tartalmaznak a világörökségi terület magyarországi részének helyzetével kapcsolatban. Bár Magyarország rendelkezésre bocsájtotta ezen adatok egy részét, a misszió bizonyos itt megjelenő vonatkozásokban nem kért anyagot. Ezért javasoljuk a fejezetcím módosítását az alábbira: NATIONAL POLICY FOR THE PRESERVATION AND MANAGEMENT OF THE WORLD HERITAGE PROPERTY IN AUSTRIA. 12. A 12. oldal 2. részben a jelentés utal egy vizuális Környezeti Hatástanulmányra „(lásd lejjebb)”, ami nem található a Mellékletekben. 13. A II-es pontban a kiemelkedő egyetemes értékmeghatározás kapcsán leírtak szerint a jelentés 13. oldalán az 5. rész szövegét az alábbiak szerint javasoljuk módosítani: „Although the WHS is not designated for its natural features only, the nature conservation interests of the WH property form an integral part of the management of the cultural landscape”. 14. A 4. oldal alján valamint a 13. oldal 5. részében a „the transboundary NeusiedlerseeSeewinkel National Park” megjelölés nem helytálló, mert a világörökségi terület két önálló nemzeti parkot érint, az egyiket (Neusiedlersee-Seewinkel National Park) Ausztriában, a másikat (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Magyarországon. 15. Az 5. oldal tetején és a 13. oldal 5. részében utalások szerepelnek természetvédelmi területi kategóriákra (nemzeti park, Natura 2000 terület, Ramsari terület). Kérjük magyarországi területek esetében az érintett területi kategóriák pontos megnevezését a következők szerint:  Fertő-Hanság National Park;  Fertő-tó Special Protection Area (SPA);  Fertő-tó Special Area of Conservation (SAC);  Lake Fertő Ramsar site. 16. Kérjük egyértelműen feltüntetni a szövegben, hogy melyek az ausztriai és melyek a magyarországi területek. Továbbá, a szöveg az „a number of international nature conservation designations” (5. oldal teteje) között nem tesz említést Magyarország esetében az UNESCO Man and Biosphere programja keretében kijelölt Fertő-tavi bioszféra rezervátumról, amelynek a magterülete a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejétől fogva (ex lege) fokozottan védett természeti területnek minősül. Ez utóbbi körülmény miatt, és tekintettel arra, hogy az UNESCO programja keretében kijelölt területi kategóriáról van szó, a misszió jelentésében szerepeltetni javasoljuk az említett bioszféra rezervátumot mint természetvédelmi területi kategóriát. 17. A jelentés 23. oldalán az 5. rész CONCLUSIONS AND RECOMMENDATIONS alatt az alábbi olvasható: „The challenge set to all partners involved, and to the mission, is to reach a compromise between energy production and the efficient protection of the visual and other attributes of OUV quality and nature conservation value of the Fertő / Neusiedlersee. ” Tekintettel arra, hogy a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes érték meghatározása a következő megállapításokat tartalmazza: „This area, a valuable biosphere reserve and gene 6

bank, is home to a rich diversity of flora and fauna and has been shaped harmoniously for eight millennia by different human groups and ethnically diverse populations”, valamint „The integrity of the property is based on geological, hydrological, geo-morphological, climatic, ecological as well as regional and cultural historical characteristics”, nem tartjuk megfelelőnek azt a szakmai megközelítést, amely az ökológiai, természetvédelmi szempontokat a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékén kívül, mintegy további szempontként kezeli. 18. Javítások, szövegjavaslatok az I. Mellékletben - Mission programme (31. oldal) Location: Fertő - Hanság National Park Directorate, Sarród (Hungary) 10:30 - 12:00 Wind energy and landscape/nature protection Perspective on planned developments Fertő-Hanság The Hungarian National Park: Nature conservation activities and challenges; Discussion with NGOs of Burgenland and Hungary; Discussion with Ministry of Rural Development (responsible for Espoo Convention, Environment and Nature Protection); Discussion with Hungarian Governmental Organization responsible for WH Wind energy and landscape/nature protection Perspective on planned developments Transfer Location: Esterhazy Palace, Fertőd (Hungary) 19. Javítások, szövegjavaslatok az III. Mellékletben – List of participants in organized meetings (34. oldal) A táblázatokban a „Fertő-Hanság Nemzeti Park” helyett Fertő-Hanság National Park Directorate szöveg szerepeltetését kérjük. 20. Javítások, szövegjavaslatok a „Meeting 14th May 2013” táblázatban (35-36-37. oldalak) ÁArgay Zoltán

Fertő-Hanság Nemzeti Park Ministry of Rural Development, Department of National Parks and Landscape Protection

participated only at Sarród, 10.30-12.00

Pocsh Zsursa Dr. Pocsai Zsuzsanna

Ministry of Rural Development, Department of Environment Protection


Kulcsárné Roth Matthaea

Head of Department North Transdanubian Inspectorate for Environment and Nature


Molnár Attila

North Transdanubian

Invited and therefore 7

Inspectorate for Environment and Nature Tatai Sándor


Fertő-Hanság National Park Directorate

21. VI. Melléklet - Maps and other documents as provided by the State Parties E melléklet csak az Ausztria által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat tartalmazza és teljes mértékben hiányoznak az Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és a Vidékfejlesztési Minisztérium által a missziónak bemutatott és a helyszínen, illetve azt követően digitális formában – kifejezett kérésre − a misszió rendelkezésére bocsátott, élővilág-védelemmel és az Espooi Egyezmény alapján kezdeményezett eljárással kapcsolatos alábbi dokumentumok, melyek szerepeltetését javasoljuk a mellékletben:  A Burgenlandban felépíteni tervezett szélerőműpark-projektek környezeti hatásvizsgálati eljárásainak összefoglalója  Az Andau és a Nickelsdorf 1 szélerőműpark-projektek környezetvédelmi engedélyezésének kronológiai lépései  A magyarországi környezetvédelmi engedélyezési folyamat folyamatábrája  1. rész előzetes környezeti vizsgálat,  2. rész: környezeti hatásvizsgálat      

A szélerőműparkok engedélyezésének általános bemutatása Földhasználat Magyarországon ű Világörökségi pufferzónák kiterjesztése Magyarországon Kezelési terv felülvizsgálata és az osztrák és magyar szándék integrációja A szélerőműparkok monitorozásának kumulatív hatásai A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII törvény

22. Javasolt javítások a VII. Mellékletben - Fotók: „Figure 23: Headquarters of Fertő-Hanság National Park Directorate (Hungary) „Figure 24: Esterhazy Palace restored facade, 18th century, SarródFertőd (Hungary)” „Figure 27: Esterhazy Palace, FertöFertőd (Hungary)” Általában is szükséges egyértelműen megjelölni a megalapozottabb értékeléshez, hogy mely képek készültek Ausztriában és melyek Magyarországon.

8

MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET - MELLÉKLETEK

Recommend Documents