Mátyás Újság 2011. április
Virágültetés a felső udvaron
II. évfolyam 4. szám Impresszum
Április 8-án a királyi pár megszervezte a felső udvar virágosítását. Minden osztályból két diák jött. Sok virágot hoztatok, ennek nagyon örültünk. Először a portáról ásót, kapát és gereblyét kértünk, majd közös erővel kigyomláltuk a kertet. Ezután felástuk a földet. Közben mindenki talált magának valami hasznos elfoglaltságot. Tanáraink is sokat segítettek: Adri néni a kapálásban mesterkedett, Gabi néni pedig a növények elrendezését fontolgatta. Az ültetés végére egy csinos kiskerttel gazdagodott az iskolánk! Vojcsik M. J.
VKI Mátyás Király Utcai Általános Iskola diáklapja Felelős kiadó: Bognárné Kapes Klára igazgató
Szerkesztők: Bertók Dorottya Rétháti Lili Vojcsik Márta Johanna
E számunk szerzői: Ammentné Ujváry Edit Bors Viktória Ehrbár Antal Kovács Lilla Molnár Kíra Molnár Zorka Pécsi Anita Pinczés Panna Szabó Szintia Vogl Tamás
A tartalomból: Virágültetés az udvaron
1
Márciusi hírcsokor
2-3
Költészet napja
4-5
Húsvét
6-7
Molnár Kíra meséje
8
Ehrbár Antal verse
9
Versenyeredmények
10
Kórus és történelem Riport Onhausz Miklóssal
11-13
Fedezd fel a házat!
14-15
Kodály Központ Öregdiákjaink: Csehné Mester Piroska
16
Márciusi hírcsokor Márciusi események 2011.március 8. Pancake Day 2011. március 11. Március 15-i megemlékezés projekt módon 2011. március 22. Víz világnapja—futás 2011. március 25.
Pancake Day A Városközponti Iskola március 8-án Pancake Day-t (húshagyó keddi rendezvényt) tarott a Belvárosi Általános Iskolában. Négyen vettünk részt, Glávics Dominika zsűrizett, Kurdi Luca szurkolt nekünk. Egyik előzetes versenyfeladatunk volt, hogy palacsintakompozíciót kellett készítenünk. A versenyen ezen kívül meghívó készítése, szókirakó, rejtvényfejtés, receptkészítés és palacsintadobálás volt a feladat. Nagyon jól éreztük magunkat, és elégedettek vagyunk, mert 3. helyezést értünk el.
Tavaszi nevelési értekezlet (szakmai nap)
Bors Viki, Kovács Lilla, Pinczés Panna, Vogl Tamás 7. b
Víz világnapi futás Március 22- én az iskola víz világnapi futást rendezett. Minden osztályból két ember futott. Adri néni volt a kísérő tanár. A diákok Mátyásos pólóban és melegítőben jöttek. Az ötödik órában indultunk. Az iskolától indulva egészen a Király utca közepéig futottunk. Megkerültük a dzsámit, majd a Barbakánban öt kört kocogtunk. Aztán visszajöttünk az iskolába., miután kellemesen elfáradtunk. Rétháti Lili
Mátyás Újság
2
Márciusi hírcsokor Budapesti kirándulás 2011. március 12-én az első és másodikosok kis csapata reggel vonattal a Tropicariumba indult. Érdeklődéssel tanulmányoztuk a hazai vizekben élő halakat. Átélhettünk egy trópusi vihart. Láttunk kígyókat, krokodilt, skorpiót, majmokat. Simogattunk a tengerimalacokat. Kerestük a levelek közé bújó nyílhegybékákat, gyíkokat, madarakat. Megcsodáltuk a tengeri halak sokaságát. Szemeztünk a cápákkal, rájákkal. A medúzák, kés- , tű-, és bohóchalak nézegetése után mindenki megsimogathatta - ha sikerült neki - a rájákat. A nézelődés közben kipróbálhattuk az új oktatójátékokat is. Moticska Márta néni totóját minden gyerek kézhez kapta, majd újra körbejárták a termeket és kitöltötték azt. A jó munkáért a jutalom sem maradt el, mindenki kapott egy matricát. A jó hangulatban, sok nevetéssel, tanulással töltött szombat végen jól esett a hosszú hétvégi pihenő. Köszönjük a MÁV START szervezőinek a lehetőséget. Ammentné Ujváry Edit
Jövőbeli operaénekesek Kaposvári szereplés A kiskórus egy szereplésen vett részt Kaposváron, ahol arany diplomát szereztek. Persze több kórus kapott ilyen helyezést. Mindenki nagyon örült a szép eredménynek. A szereplés után elmentünk ebédelni. Majd visszamentünk egy utolsó közös éneklésre, ahol még egyszer minden kórus előadott egy dalt. Mindenkit megtapsoltak. Ezután átöltöztünk és hazautaztunk.
meghallgatásán jártunk Március 9-én iskolánk felső tagozata egy hangversenyen vett részt a Pécsi Nemzeti Színházban. Itt ifjú tehetségek mutatták be énektudásukat. Mozart műveit hallhattuk a legtöbbet. A meghallgatás célja az volt, hogy az énekesek színpadi körülmények között is k i p r ó b á l j á k t u d á s u k . Vojcsik M. J.
Molnár Zorka
Mátyás Újság
3
Költészet napja
Április 11-én ünnepeljük minden évben a Költészet napját. Ezen a napon, 1905-ben született József Attila, aki az egyik legnagyobb magyar költő volt. Gyermekkorától írt verseket (De szeretnék gazdag lenni...), majd egész felnőtt életében a versekbe kapaszkodott. Születésnapjának ünneplésével tisztelgünk mind az ő, mind pedig a többi magyar költő előtt. Néhány embert megkérdezünk a kedvenc verséről:
Pécsi Anita Mi a kedvenc verse? Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért
Miért? Mert, a gyerekekről legfontosabbak.
szól,
és
őket
tartom
a
Ehrbár Antal Mi a kedvenc versed? Tóth Árpád: Körúti Hajnal
Miért? Azért, mert ebben a versben tökéletesen leírja a hajnali tájat, az olvasóban azt az érzést kelti, mintha része lenne a képnek.
Kunváriné Okos Ilona Mi a kedvenc verse? Weöres Sándor: Öregek
Miért? Mert nagyon szép, kifejező sorokat ír az idős emberekről.
Illés Panna Mi a kedvenc versed? Arany János: Családi kör
Miért? Mert, meghitt és jó a stílusa. 4
Bertók D,—Vojcsik M. J.
Mátyás Újság
Költészet napja Weöres Sándor: Öregek - részlet -
Tóth Árpád: Körúti hajnal - részlet -
Kodály Zoltán mesternek Oly árvák ők mind, az öregek. Az ablakból néha elnézem őket, hogy vacogó szélben, gallyal hátukon mint cipekednek hazafelé— vagy tikkadt nyárban, a tornácon hogy üldögélnek a napsugárban— vagy téli estén, kályha mellett hogyan alusznak jóizűen— nyujtott tenyérrel a templom előtt úgy állnak búsan, csüggeteg, mint hervadt őszi levelek
Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja. Bűvölten állt az utca. Egy sovány Akác részegen szítta be a drága Napfényt, és zöld kontyában tétován Rezdült meg csüggeteg és halovány Tavaszi kincse: egy-két fürt virága.
a sárga porban.
Arany János: Családi kör
Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért
- részlet -
- részlet -
Este van, este van: ki-ki nyúgalomba!
Fák, csillagok, állatok és kövek,
Feketén bólingat az eperfa lombja,
szeressétek a gyermekeimet.
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Ha messze voltak tőlem, azalatt
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
eddig is rátok bíztam sorsukat.
Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Énhozzám mindig csak jók voltatok,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.
szeressétek őket, ha meghalok.
Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
A gazdaasszony épen az imént fején meg:
szeressétek a gyermekeimet.
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Te, homokos, köves, aszfaltos út,
Ballag egy cica is—bogarászni restel -
vezesd okosan a lányt, a fiút.
Óvakodva lépked, hosszan elnyúlt testtel, Meg-megáll, körülnéz: most kapja, hirtelen
Csókold helyettem, szél, az arcukat
Egy iramodással a pitvarba terem.
fű, kő, légy párna a fejük alatt.
Mátyás Újság
5
Húsvét A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban ( a Hold állásának meg felelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus- pénteki keresztre feszítése után- a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek elemei a feltámadás, az újjászületés. Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz még a kereszténységet megelőző időkből, hiszen a tavaszt, a természet újjáéledését évezredekkel ezelőtt is megünnepelték. Éppen ezért sokszor fedezhető fel ellentmondás a húsvéti motívumokban és népszokásokban. Az ifjúság körében az étkezési, szórakozási, mulatozási tilalmak ellenére jellegzetes szokások, játékok alakultak ki, amelyeket főként böjti vasárnapokon végeztek. Ilyen volt például a körtánc jellegű karikázás, a csárdás jellegű szinalázás, az ifjú leányok arcpirító, avatórítus nyomát őrző ulicskázása, vagy az ún. mancsozás, amelyben magasba dobott golyókat kellett eltalálni olyan ütőkkel, melyeket legények faragtak a nekik tetsző leányoknak. Szeged környékén is divatosak voltak a sportjellegű népi játékok, így például a csülközés, a labdázás, és a köcsögdobálás. Barkaszentelés Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti, ún. virágvasárnap, vagy latin elnevezése szerint pálma vasárnap. A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslásoktól is megvédett. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka. Itt is megfigyelhető, hogy bár egyházi eredetű a virágvasárnapi barkaszentelés, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villám elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnak a legyek és a bolhák, és egyéb rontásokat hozhat a gazdára. Azonban emellett jósló, varázsló, rontás elleni, bajelhárító szerepet is tulajdonítottak neki: a kert földjébe szúrt barkaág elűzi a férgeket, vagy a mestergerendán elhelyezett vagy tűzbe dobott szemek megvédenek a bajtól, villámcsapástól, de éppenséggel gyomorégés vagy torokfájás ellen is kitűnőek.
Mátyás Újság
6
Húsvét Kiszehajtás, villőzés Virágvasárnapi jellegzetes szokás szerint egy szalmabábút többnyire menyecskének öltöztettek. A kisze vagy más néven banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végigvittek a falun, majd pedig vízbe hajítottak vagy elégettek. Ételszentelés Húsvétvasárnap ü n n e p l i a kereszténység Jézus feltámadását. Ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Már a 10. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A tojás az élet, az újjászületés jelképe. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé. Sok helyen használták mágikus célokra a szentelt ételek maradékait: a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, máshol pedig tűzbe vetették a maradékot, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből. Egyéb szokások Húsvétvasárnapra virradó éjszaka volt szokás a Jézuskeresés, amikor meg kellett találni a faluban elrejtett Krisztus szobrot. A húsvéti határjárás célja egyházi jelentése mellett a tavaszi vetések mágikus védelme volt. A zöldágjárás a természet megújulását jelképező énekes játék volt, a kakaslövés pedig farsanghoz, lakodalmakhoz és aratáshoz is köthető népi szokás, de a húsvét egyik jellegzetességének is számított. Locsolás Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző énekek, versek kíséretében locsolták meg a nekik ezért cserébe tojást adó lányokat. Készítette: Szabó Szintia és Vojcsik M. Johanna Forrás: www.wikipedia.hu
Mátyás Újság
7
Csipkefaoldal
Molnár Kíra: Vöröske húsvétja Köztudott, hogy a rókák és a nyulak között nem alakult ki szoros barátság, ennek ellenére mindketten nagy izgalommal várták a Húsvétot. A mezei tanács minden évben összegyűl, hogy megvitassák ki lesz a húsvéti nyúl. Az erdőben volt egy nyulacska, akinek különös színű bundája volt. Mikor megszületett azt hitték, hogy róka, ugyanis vörös volt. A neve ezért is lett Vöröske. Őt még soha nem választották húsvéti nyúlnak a színe miatt, de most mivel a nyulak nagyon féltek a rókáktól, Vöröskére esett a választás. Mindjárt el is kezdett gondolkodni, kiknek kell vinni a hímes tojást. Listája végén feltűnt, hogy a rókákat kihagyta. Elhatározta, hogy nekik is becsempészi az odújukba az ajándékot és ezzel azt gondolta, hogy kibékülnek, mert eddig egy nyuszika sem mert vinni nekik húsvéti meglepetést. Eljött a nagy nap és Vöröske elindult kiosztani a tojásokat. Mikor a róka barlangja előtt állt, elkezdett félni. A kis rókák kint játszottak a barlang előtt és látta, hogy nem is olyan veszedelmesek. Míg az anyukájuk kiment a kicsikhez, ő besurrant a barlangba és letette az ajándékot. A színe miatt senkinek nem tűnt fel a nagy játék közepette, hogy bent járt. Vöröske boldog volt, hogy nekik is adtak ajándékot és ettől kezdve kibékültek a nyulakkal, majd boldogan éltek, míg meg nem haltak.
Mátyás Újság
8
Csipkefaoldal Ehrbár Antal: Kavics Ledobok egy kavicsot, Nézem hogyan esik le, Eltalált egy pipacsot Majd a tóba esett be. A vízből kiugrik egy hal, Őt elkapja egy sas, Szegény hal meghalt… De a sas eltalál egy kast, Méhek hada üldözi a madarat De ő a szárnyalás királya Nem fél, megbújik egy fa alatt. Ténykedését figyeli egy bagoly a madarak bírája. Örülök, hogy része lehettem e képnek, Nézem hogyan eszik egy sas, Majd búcsút intek az égnek. Utána megyek megnézni a méhkast, De nem találom így tovább megyek, Sétálok az erdőben, Eldobok egy másik követ. Már a Nap van felkelőben, Elmegyek hát haza, Otthon vár már anya. Nézem a hűtőt, van benne étel, Eszek majd megtanulok egy tételt.
Mátyás Újság
9
Versenyeredményeink Zen Bu Kan Kempo Gyerek Országos Bajnokság Kepecz Balázs (4.a) két arany, egy ezüst és egy bronz érmet szerzett
Országos Szolfézs-verseny területi válogatója Bognár Fanni (4. b) III. helyezés 73 ponttal Donáczi Cseperke (5. b) I. helyezés 89 ponttal
Latin táncverseny Regán Liliána (6.a) és Szendrő Szabolcs páros eredményei: 2010. November 20. Pécs, II. Mecsek Kupa táncverseny: Junior I D Standard 3. helyezés Junior I D Latin: 1. helyezés 2011. február 19. Komló, II. Szigo Kupa táncverseny: Junior II. D Latin: 1. helyezés Junior II. D Standard: 2. helyezés 2011. március 20. Sellye, VII. Ormánság Kupa táncverseny:
Angol OÁTV 2011. április 9-én vettünk részt az OÁTV utolsó fordulóján Békéscsabán Gáspár Gyula Bence 7. osztályos tanulóval. Bence sikeresen teljesítette mind az iskolai, mind a megyei fordulót, hiszen 1. helyen végzett a 7. évfolyamosok között. Pécsről csak őt hívták be (sőt úgy tudom, az egész Dunántúlról összesen csak 3 fő vehetett részt). Igen rangos verseny volt, a zsűri tagjai között szaktanácsadók, valamint nyelvvizsgáztató nyelvtanárok is voltak. A gyermekek három fordulóban mérték össze szóbeli tudásukat, ahol összesen 33-33-33 pontot szerezhettek. A verseny hasonló volt a nyelvvizsgához: egy-egy képről kellett beszélni, s az adott témát összefüggésbe hozni a fotóval. A három fő téma a pénz, jövőbeli tervek, valamint a környezetszennyezés volt. Bence jól teljesített (22-2629 pontot ért el), összpontszámával a 11. helyezést szerezte meg, aminek nagyon örültünk. A verseny kellemes hangulatban telt el, a szervezők nagyon figyelmesek voltak, s minden gyermek kapott egy kis emléket, ajándékot. Azt gondolom, hogy a 11. helyezés nagyon szép, hiszen országosan 9000 tanuló írta meg az írásbeli fordulókat, s összesen csak 22, illetve 30 gyermek juthatott be az országos versenybe. Remélem, jövőre is hasonló sikereket érnek el tanulóink. Pécsi Anita
Mátyás Újság
10
Kórus és történelem, riport Onhausz Miklóssal - Mikor kezdtél kórusban énekelni és miért (a fiúk általában nem lelkesednek az éneklésért)? - Egész kisgyerekként is nagyon szerettem énekelni, s részben ezért írattak be 1990-ben, nyolc éves koromban a Püspöki Énekiskolába, amely közvetlenül a rendszerváltás után nyitotta meg kapuit, hogy folytassa az 1953-ban megszüntetett Székesegyházi Énekiskola hagyományait. Nem tudom, miért idegenkednek a fiúk az énekléstől, én nagyon hálás vagyok a szüleimnek ezért a döntésükért, és azért a hat évért, amit itt tölthettem. - Hogyan kerültél a Palestrina Kórusba? - 2000 decemberében tulajdonképpen „visszakerültem” a székesegyházi kórusba, hiszen a Palestrina Kórus férfikarával az énekiskolás évek alatt sokat dolgoztunk együtt, főképp az első négy évben, amikor még nem voltak saját, az idősebb diákokból álló férfiszólamaink. Kezdetben nem voltam állandó tag, ijesztő kötöttségnek tűnt minden hétvégéből időt áldozni erre. Lassanként azonban úgy a szívemhez nőttek a szebbnélszebb zeneművek és az énekes társak, hogy mára a szombati próbák olyan természetesek, mint az esti fogmosás. Ehhez igazítottam az életemet, és már nem terhes az az évi kb. száz alkalom, amit itt töltök. - Milyen jellegű műveket ad elő a kórus? - Főképp XVI. századi, reneszánsz miséket és motettákat; Palestrina, Lassus, Ingegneri, Victoria, Byrd és sok más nagyszerű mester műveit. Néha XIX. és XX. századi kórusműveket is megszólaltatunk. Ráadásul mindezeket Jobbágy Valér Liszt-díjas karnagy közvetítésével megismerni és előadni különleges élmény számunkra. Melyek voltak legfontosabb fellépéseitek?
a
Az énekkar rendszeres egyházi szolgálatot lát el, minden vasárnap a 11 órai latin misén, és a nagyobb ünnepekkor. Ezen alkalmak közül a Nagyhét liturgiája az, amely a legtöbb munkát, de egyben a legtöbb örömet is jelenti. Külső szereplésre ritkán kerül sor. Ezekben a hetekben az első CDfelvételére készül a kórus. Palestrina Kórus Mátyás Újság
11
Kórus és történelem, riport Onhausz Miklóssal - Tudjuk, hogy Te is szerkesztesz újságot, miről szól az újságotok? - A Palestrina Kórushíradóban többnyire az énekkarral kapcsolatos zenei és nem zenei hírek jelennek meg évente négy alkalommal, de Húsvét és Karácsony előtt 1-1 az ünnephez kötődő írás is helyet kap a lapban. - Az éneklés mellett történelemmel is foglalkozol, mi a fő kutatási témád? - Az elmondottak után nem meglepő, hogy a Székesegyházi Énekiskola és a székesegyházi énekkar története foglalkoztat. Az Énekiskola története néhány halvány kísérlettől eltekintve nem kutatott téma. A történeti, pedagógiai és zenei részletek egy műben történő összefoglalására készülök, ami komoly kihívás, érdekes feladat. - Hogyan jött létre a Székesegyházi Énekiskola? Ki volt a vezetője? - Dulánszky Nándor pécsi püspök azt kívánta elérni, hogy a pécsi Székesegyházban egy fiúkból és férfiakból álló énekkar a korban divatos, már-már a színház zenei világát idéző egyházi művek helyett a régebbi korok zenekarkíséret nélküli, egy- és többszólamú zenekincsét énekelje. A kórus A Székesegyházi Énekiskola épülete ma fiúénekeseinek képzése céljából alapította az Énekiskolát, amelynek története során három igazgató-karnagya volt: Glatt Ignác, Lajos Gyula és Mayer Ferenc. Az énekes gyerekeket piros egyenruhájuk után hecsedliknek (csipkebogyók) nevezték a pécsiek. - Milyen módszerrel oktatták a gyerekeket? - Glatt Ignác regensburgi gyökerű módszere szerint. Ennek segítségével a kezdő énekes fiú 30 hét alatt biztos kottaolvasóvá vált, és már februárban, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján beállhatott az énekkarba. Glatt Ignác, az első igazgató Mátyás Újság
12
Kórus és történelem, riport Onhausz Miklóssal - Hogyan teltek a mindennapjaik az iskolában? - Nagyon szigorú napirend szerint éltek, amelyben az iskolai órák mellett a délutáni tanulóidő, az énekórák, a szertartások, az imádságok és a kevéske szabadidő helye pontosan meg volt határozva. Fontos megemlíteni, hogy a fiúk az egész tanév során mindössze két alkalommal mehettek haza néhány napra. Kemény erőpróba volt az intézeti élet ezeknek a 8-14 éves gyerekeknek. Hecsedlik
- Miért kellett a fiúknak bizonyos életkor után távozni a kórusból? - Az internátus férőhelyeinek száma a fiúkórushoz volt szabva. Aki év közben mutált, vagyis elvesztette a gyermekhangját, azt a következő évre már nem vették vissza, hiszen az énekkar szoprán és alt szólamaiban nem tudott tovább énekelni. - Mely fellépések voltak a kórus legnagyobb sikerei? - 1939-ben a felvidéki hangversenykörút, 1942-ben a Zeneakadémia nagytermében adott koncert tette országosan is széles körben ismertté az énekkart. Fontos mérföldkő volt 1945 is, amikor Kodály Zoltán a pécsi dómkórusra bízta a Missa Brevis ősbemutatóját. - Kerültek-e ki híres zenészek, énekesek az intézményből? - Az Énekiskolából indult a Székesegyház két kiváló karnagya, Mayer Ferenc és dr. Hergenrőder Miklós, és az elismert ciszterci zenetudós, Bárdos Kornél is. Karnagy lett dr. Hegyi László, Reményi János, Udvardy László, Krausz György és még néhányan, de a többség nem lépett zenei pályára. - Van-e még kapcsolat a régi diákok között? Még 30-40 egykori hecsedli van köztünk, akik időről időre összejárnak emlékezni. Az összetartásuk és az általuk elmondottak azt mutatják, hogy az Énekiskola szigorúsága ellenére remek hely volt, és az itt töltött időszak életre szóló élmény volt a számukra. Vojcsik M. Johanna
Mátyás Újság
13
Fedezd fel a házat! Ismerkedés a Kodály Központtal 2011 április 14- én, csütörtökön néhány diákunk az új Kodály Központtal ismerkedett meg. Két rendezvény volt. Az egyik egy zenei akadályverseny, a másik kézműves, rajzos foglalkozás volt. Megmutatták nekünk a központot, és megbizonyosodtunk arról, hogy az épületben nincs derékszög. A koncerttermet is megnéztük. Elmagyarázták, hogy a tökéletes akusztika miatt ferdék ott a falak. Miután megnéztük az épületet, két csoportra oszlottunk. Voltak, akik papírszobrokat készítettek, és voltak, akik grafikát készítettek. Játékok is voltak, például helyszínkereső. A programok végén a Szélkiáltó együttes zenélt nekünk. A grafikákat és a papírszobrokat kiállították az ÁNK aulájában. A kiállítás megnyitója 2011. április 18-án volt. A megnyitó előtt egy kis zenei improvizációt hallottunk. Majd balett-táncosok adtak elő mozgásos improvizációkat a zenére. A megnyitó beszéd után megtekinthettük a kiállítást. A kiállítás nagyon érdekes volt, és nagyon büszkék voltunk, hiszen szinte az összes Mátyásos rajzát és makettjét kiállították. Bertók D.—Vojcsik M . Johanna
A megnyitó képei:
Mátyás Újság
14
Fedezd fel a házat! Ismerkedés a Kodály Központtal Kiállított alkotásaink:
Vojcsik M. Johanna: A zene háza
Lengyel Kamilla: Folyosó
Donáczi Cseperke: A központban
Mátyás Újság
Illés Zsófia, Dévai Míra: Modern művészet
Szabó Szintia: Tér
Illés Panna: A Kodály Központ
15
Öregdiákjaink: Csehné Mester Piroska zongoratanárnő Hogyan került a Mátyásba? Nővérem javaslatára a zenei tagozatos osztályba kerültem.
Milyen osztályba járt? Csak 7. osztályos koromtól jártam a Mátyásba, mert előtte másik városban laktunk.
Mely tanárokra emlékszik vissza szívesen? Dr. Péczeli Lászlóné, Sári néni és Matestyák tanár úr, mind kedvesek számomra.
Melyik tantárgy volt a kedvence? Kedvenc tantárgyaim, az ének, magyar és néptánc voltak.
Énekelt-e kórusban? Melyik volt a legkedvesebb élménye? Nagyon szerettem iskolánk kórusában énekelni. Szép élmény volt szerepelni a Székelyfonóval, amit Kecskeméten is előadtunk.
Ki volt a kórustanára? Dr. Péczeli Sári néni, Panni néni és Szesztay Zsolt is tartott nekünk próbákat.
Mi ösztönözte arra, hogy a zenei pályát válassza? Kiváló zongoratanáraim voltak, akik jó példával serkentettek, hogy folytassam a zongorázást.
Milyen érzés újra itt lenni a Mátyásban? Jó érzés, szeretem a gyerekeket zongorára tanítani.
Mit üzenne a mostani diákoknak? Szeressék a zenét, hiszen megszépíti életünket és boldogabbak leszünk általa.
Molnár Kíra
A tanításon kívül a napi gyakorlás Piroska néninek is fontos és kedvenc elfoglaltsága
Mátyás Újság
16
