Szeméthegy a belvárosi udvaron

CIV. évfolyam, 7. szám 2008. február 21.

VÁROS AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN

POLGÁRI HETILAP

ALAPÍTVA 1868-BAN

Ára:158 Ft
Elõfizetõknek 130 Ft

Újabb epizódok a Farkas P.-dossziéból Az utóbbi napokban újabb, hiteles dokumentumokkal alátámasztott információk jutottak el szerkesztõségünkhöz.  2. oldal

AZ

www.kecskemetilapok.hu

EGEREK ÉS PATKÁNYOK A LAKÁSOKBA IS MEGTALÁLJÁK A BEJÁRATOT

Szeméthegy a belvárosi udvaron

Látogatók az év kiállításáról Ismert hírös városiak osztják meg olvasóinkkal véleményüket a Cifrapalotában a napokban megnyílt Munkácsykiállításról, valamint a Bozsó Gyûjteményben megtekinthetõ, Munkácsy kortársainak alkotásait bemutató  9. oldal tárlatról.

Olimpiai országjárás A napokban Kecskemétre látogatott Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Az egykori kiváló sportolót elkísérte városunkba Molnár Zoltán, a magyar olimpiai csapat vezetõje is.  12. oldal

Ügyészségi akták: Halál a vagonban  11. oldal

 5. oldal

Ezer széfet rendeltek Ministránsból „Fekete Párduc” Bár a kórházi széfeket elõíró rendelet még nem lépett hatályba, a m e g re n d e lést február 15-étõl bármelyik kórházban ellenõrizhetik. A Megyei Kórháznak ezernegyvenhárom mini páncélszekrény beszerzésérõl kellett azonnal döntenie.  8. oldal

Grosics Gyula az Aranycsapat kapusa. 1947 és 1962 között nyolcvanhat alkalommal õrizte a válogatott csapat hálóját. A „Fekete Párduc” február 4-én ünnepelte 82. születésnapját.  Portré 6-7. oldal

Magyar Múzsa-melléklettel!

2

HÍR-HÁTTÉR

SZÁMONKÉRHETÕ

2008. február 21.

SZERZÕDÉSEK, SZEMÉLYISÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSE

Újabb epizódok a Farkas P.-dossziéból Pokoljárás és tisztítótûz. Farkas P. József említette ezeket a szavakat múlt heti lapszámunkban, amikor arról kérdeztük, hogy milyen hatással van az életére a magánbeszélgetéseit rögzítõ hanganyag internetre kerülése. Az utóbbi napokban újabb olyan, hiteles dokumentumokkal alátámasztott információk jutottak el szerkesztõségünkhöz, amelyet követõen egy ideig még tovább loboghatnak a lángok…

Milliók a semmiért Azt mondják, mindig kettõn áll a vásár. Természetes, hogy Farkas P. József sem köthetett volna vállalkozása számára rendkívül elõnyös, ugyanakkor a másik fél számára érthetetlenül keveset nyújtó szerzõdéseket, ha nem talál ezekhez megfelelõ partnerekre. Ilyen társra lelt Bukovinszky Zsoltban, a Kecskeméti Televízió (KTV) korábbi fõszerkesztõjében, aki 2005-ben majdnem kétmillió forintot utalt át az egyik Farkas P. által vezetett cégnek, mint cikkünk késõbbi részébõl kiderül, gyakorlatilag a semmiért. Alig akadt hónap, hogy a két jóbarát között ne köttetett volna egy, de néha két olyan szerzõdés, amelynek értelmében Farkas az általa szervezett rendezvényen bemutatkozási lehetõséget kínált a KTV-nek. Egy kis felsorolás: sajtósátor – 200 ezer forint, drogellenes fesztivál – 200 ezer forint, Barack Fogathajtó Kupa – 200 ezer forint, Életre hívunk – 200 ezer forint, Hírös Hét – 200 ezer forint, Hunyadivárosi Napok – 100 ezer forint, Samsung Futás – 200 ezer forint, Széchenyivárosi Napok, zsidó fesztivál – 100100 ezer forint, adventi búcsú – 200 ezer forint.

A láthatatlan megrendelõ A szerzõdésekben minden esetben ez állt: „a rendezvény nagyszámú közönsége jó lehetõség arra, hogy a KTV (mint megrendelõ) bõvítse közönségkapcsolatait, találkozzon nézõivel, támogatóival.” Nézzük tehát, mit ígért Farkas P. (mint megbízott vállalkozó): vállalta, hogy „asztalt, székeket, elektromos csatlakozást biztosít” a KTVnek, és „segíti kitelepülését”. Emellett arra is ígéretet tett, hogy „az egyes rendezvényekhez kapcsolódó tájékoztató kiadványokban szerepelteti a

Hírmix A kommunizmus áldozataira emlékeznek A kommunizmus áldozataira emlékezik a Kereszténydemokrata Néppárt Kecskemét Városi Szervezete az Érseki Helynökség épülete elõtti kopjafánál február 24-én, vasárnap 19 órakor. Farkas László érseki helynök a katolikus, Varga László püspökhelyettes a református, Kiss János lelkész az evangélikus és Mike Sámuel lelkész a baptista egyház képviseletében ökumenikus áhítatot tart, majd ezt követõen Buda Ferenc Kos-

KTV-t mint a rendezvény támogatóját”. A szerzõdésben vállalt azon kötelezettség, mely szerint a KTV reklámozása különbözõ kiadványokban megtörténik, nem teljesült: a megállapodásban rögzített rendezvények döntõ többségérõl eleve nem készült „tájékoztató kiadvány”, így azokban a KTV népszerûsítése sem tudott megjelenni. Ugyancsak nem történt meg a KTV kitelepülése az adott rendezvények nagy részénél. Egy-egy operatõrrel, szerkesztõvel persze összefuthattak az emberek, mert a helyi televízió beszámolt ezekrõl az eseményekrõl, de egy nyilvános, helyi rendezvényen való forgatás lehetõsége aligha ér meg százezreket egy televíziótársaságnak, és a szerzõdésben sem ezt rögzítették, így az abban foglaltak nem teljesültek, az anyagi ellenszolgáltatás mégis megtörtént. Az már csak költõi kérdés, hogy az önkormányzati fenntartású médium gazdái tudtak-e ezekrõl a teljesen indokolatlan kiadásokról. Ami tény: az idõközben menesztett fõszerkesztõ, Bukovinszky Zsolt jelenleg a Farkas P. József által jegyzett Alföldi Napló újságírója.

Birkapörköltbe kutyagumit De kanyarodjunk el a gazdasági vonatkozású eseményektõl, és vizsgáljunk meg egy inkább etikailag kifogásolható ügyet. Immár egy évtizede annak, hogy Fejõs Jenõ ezüstkoszorús magyarnóta-énekes rendszeresen szervez nagysikerû nótaesteket a hírös városban. Ezeknek a programoknak a híre már az országhatárokon túlra is eljutott. Farkas P. József a kezdetektõl támogatta a mûsorokat, hírt adott azokról a Kecskeméti Lapokban. Nem is kezdõdhetett el nótaest úgy, hogy Fejõs Jenõ ne sorolta volna fel a szponzorok között az újságot. 2005 tavaszán a Duna Televízió vezetése vetette fel az énekesnek, hogy Kecskemét akár a magyarnóta fõvárosa is lehetne. Az ötlet Farkas P. Józsefnek is megtetszett, és azzal biztatta Fejõs Jenõt, hogy segíti az ügyet. – Ezzel nem is volt semmilyen problémám, csupán egyet kértem: maradjunk távol a politikától – mondta el lapunknak Fejõs Jenõ. – Eddigi énekesi pályám során mindig ragaszkodtam ehhez, a magyarnóta és a politika összemosása számomra olyan lett volna, mintha a birkapörköltbe kutyasuth-díjas költõ erre a napra írt versének szavalatát hallgathatják meg az érdeklõdõk. Ünnepi beszédet Salamon László, a KDNP országgyûlési képviselõje mond. A szervezõk minden résztvevõt arra kérnek: vigyenek magukkal egy gyertyát, melyet a megemlékezés végén a kopjafánál gyújtanak meg.

Átadták a Közmûvelõdésért emlékplaketteket Balanyi Károly képzõmûvészt és Komlós József újságírót díjazták a Kecskemét Kultúrájáért Alapítvány gálaestjén, hétfõn. Mindketten az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ által alapított „Közmûvelõdésért” emlékplakettet ve-

szart kevernénk. Mivel a Magyarnóta Fõvárosa cím elnyerésében nem történt elõrelépés, 2007 januárjában levelet írtam Zombor Gábornak, és a támogatását kértem. Polgármesterünk pozitívan állt a kéréshez, és továbbította azt az önkormányzat kulturális bizottsága felé, amely viszont végül nem szavazta meg a javaslatot.

Erkölcstelen eljárás? – A döntés helyességét nincs jogom megkérdõjelezni, amit viszont Farkas P. József tett, amikor megtudta, hogy a bizottság elé kerül az elõterjesztés, megbocsáthatatlan, mélységesen etikátlan cselekménynek tartom – jelentette ki a nótaénekes. – Farkas P. ugyanis internetes honlapjára „Legyen Kecskemét Bogdándy Feri városa” címmel írt egy szöveget. Ebben a Porta Egyesületet nevezte meg a nótafõváros ötletének egyik gazdájaként, és többek között így fogalmazott: „Megdöbbenten vettük észre, hogy az eredeti szerzõk, illetve az ötlet históriája említése nélkül megjelent a remek terv a kulturális bizottság napirendjén, Bogdándy Ferenc [Kecskemét önkormányzati képviselõje – a szerk.] szerzeményeként. Hogy lesz-e a százmilliós Kodály-programmal ünneplõ Kecskeméten profilváltás? A testületi ülés után kiderül. Addig is ajánljuk a bizottság elnökének, hogy legyen a kajszi városa a Kodály-évtõl a mosolygós, pajeszos, csupa öröm-politikusokról nevezve, vagy egyenesen hívjuk így magunkat: Kecskemét – Bogdándy-város!” A Farkas P.-honlap tehát azt sugallta: a nótafõvárossal kapcsolatos elõterjesztés Bogdándy Ferenc nevéhez kapcsolódott, ami nem felet meg a valóságnak. Az állítás azért volt kínos a valódi ötletgazda, Fejõs Jenõ számára, mert rokoni kapcsolatban áll az említett városatyával, akinek pedig a javaslathoz semmi köze sem volt. – Farkas P. vagdalkozó írását három teltházas elõadás elõtt olvastam fel a közönségnek, és ettõl a pillanattól megszakítottam vele a kapcsolatot. Sokan tudják, hogy Bogdándy Ferenc önkormányzati képviselõ a vejem, de azt is mindenki tudja, hogy ahogy mindentõl, ami politika, az õ közszereplésétõl is távol tartom magam. A Magyarnóta Fõvárosa ügyében nemhogy nem kértem a közbenjárását, de meg is tiltottam volna azt. Hogy kérésemmel közvetlenül Zombor Gáborhoz fordultam, azt az ajánlott levél feladását igazoló cédula bizonyítja. Farkas P. József erkölcstelen eljárásával politikamentességemet sértette meg, és ezt megbocsáthatatlannak tartom – zárta szavait Fejõs Jenõ. Kecskeméti Lapok – összeállítás hették át. A zománcplakettel – melyet Túri Endre tervezett – az intézmény munkatársainak javaslatai alapján minden évben olyan személyeket vagy szervezeteket tüntetnek ki, akik a központ közmûvelõdési programjainak sikerét hosszú idõn át segítették. Balanyi Károly három évtizede meghatározó egyénisége a város mûvészeti életének. Számos, országos érdeklõdést kiváltó kiállítás kurátora, rendezõje volt, mûvészeti cikkei több kecskeméti képzõmûvész ismertté válását segítették. Komlós József rendszeresen tudósít az intézmény életérõl, rendezvényeirõl, fesztiváljairól is. Színvonalas beharangozó cikkeivel, építõ kritikáival, fotóriportjaival hozzájárult ahhoz, hogy a közönség hitelesen informálódjon a helyi kultúra kiemelkedõ eseményeirõl, értékeirõl, a közmûvelõdés mindennapjairól.

HÍR-HÁTTÉR

2008. február 21.

V ÉLEMÉNY

Hírmix

Numerus clausus Több ezer jelenlegi és sok tízezer leendõ mentesség egyébként sem jelent esélyegyenlõséegyetemi hallgató számára létkérdésnek számít a get: a kollégiumi, illetve albérletárak, az utazási március 9-i népszavazás. Dönthetünk ugyanis a költségek, az egyetemi jegyzetek megvásárlása tandíj eltörlésérõl, ami a tehetséges, de alacsony is komoly terhet ró a nehéz sorból érkezõ egyejövedelmi helyzetû családokból származó diákok temistákra, akik – és ezt személyes tapasztalat is elõtt nyitja meg újra a felsõoktatás kapuit. (Lehet mondatja velem – tanulmányaik finanszírozásápersze azon vitatkozni, szükség van-e ennyi dip- hoz így is gyakran diákmunkára kényszerülnek. lomásra ilyen szakokon és szakirányokon, de A példaként sokat idézett Európai Unióban most nem ez a kérdés.) sem általános az ilyen mérA vizitdíj- és kórházi napitékû tandíj. A legtöbb tagor2007-ben több mint harmincezerrel díj-eltörlés mellett mintha szágban egyáltalán nincs háttérbe szorulna a tandíjkevesebben jelentkeztek a felsõokta - semmilyen rendszeres anyamegszüntetés ügye – pedig gi hozzájárulás az államilag tásba, mint egy évvel korábban. a társadalom jövõje szemtámogatott képzésben (a pontjából ez is kiemelkedõ költségtérítéses hallgatók jelentõséggel bír. Fontos lenpedig eddig is fizettek Mane, ha sikerre vezetne a tandíj eltörlésének kez- gyarországon is, ami ezután sem változik). Az deményezése, ehhez azonban ezen a „fronton” alapképzésben tanévenként mintegy 420, a mesis erõs kampányra lenne szükség. A tandíjeltör- terképzésben 600 eurónyi tandíjjal hazánkat lés ugyanis a három közül a legkevésbé támoga- csak Nagy-Britannia elõzi meg Európában (beletott kérdés a választók részérõl. Itt mûködik leg- értve Svájcot is!), ám míg a minimálbér nálunk eredményesebben a kormányzat taktikája: egy- nem éri el a 250 eurót, addig ez az Egyesült Kimás ellen hangolni társadalmi csoportokat, így rályságban 1270 euró körül van! Ráadásul a szisegíteni elõ a népszavazás kudarcát. MSZP-sza- getországi fiatalok csak a diploma megszerzése vazó honfitársainknál célba találhat a propagan- után, a munkába állást követõen kezdik törleszda: az egészségügyet fenyegetõ veszélyeket már teni tandíjukat, így – Magyarországtól eltérõen – bõrükön érzik, így a másik két kérdésre igennel pusztán szociális okokból a hátrányos helyzetû válaszolnak, de ha családjukban senki sem érin- fiatalokat sem sújtja a „felsõoktatási részhozzátett a felsõoktatásban, hajlamosak azt mondani: járulás” okozta modernkori numerus clausus. „Miért mi fizessük meg mások diplomáját?! Aki Amely idehaza már most szedi „áldozatait”: tanulni akar, finanszírozza az árát – hiszen az õ 2007-ben több mint harmincezerrel kevesebben érdeke az egyetemi, fõiskolai oklevél.” jelentkeztek a felsõoktatásba, mint egy évvel koUtóbbi mondatokat az MSZP-SZDSZ-propagan- rábban! da is sulykolja, kiölve a szolidaritás még pislákoBács-Kiskun megye MSZP-SZDSZ-es parlamenló lángját, és becsapva az embereket. Hiszen a ti képviselõi megszavazták a tandíjtörvényt. Márközösség, az ország érdeke nem az, hogy a köze- cius 9-én azt üzenhetjük nekik: demokráciában pes képességû, tehetõs családból származó fiata- nem lehet a nép ellenében kormányozni… lokból váljon gyógyító orvos, utakat, hidakat tervezõ mérnök, vagy a gyermekeket nevelõ tanár, Haág Zalán hanem a legtehetségesebbekbõl, anyagi helyzetfõszerkesztõ tõl és származási helytõl függetlenül. A tandí[email protected]

HONLAPUNK ELÕZÕ HETI KÉRDÉSE: Kóka János legitim elnöke-e az SZDSZ-nek? 3%

Igen, mert az elnökválasztás szabályosan zajlott. Igen, mert az SZDSZ elkisgazdásodása folyományaként egyszerre több elnöke is lehet a pártnak.

40%

Nem, mert bármilyen kis pártról is van szó, még az SZDSZ tagsága sem szereti Kókát.

57% 0

500

1000

3

1500

2000

3000

Összes szavazat: 3478

E heti kérdésünk: Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsõfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

Szavazzon Ön is a www.kecskemetilapok.hu hírportálon!

Szociális népszavazás A vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló, március 9-ei népszavazás kapcsán Kecskemétre látogat Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke február 27-én, szerdán. A legnagyobb ellenzéki párt elsõ emberével 18 órától a Sportcsarnokban találkozhatnak az érdeklõdõk.

Hagyományõrzõk találkozója Bajtársi összejövetelt tart a Honvéd Hagyományõrzõ Egyesület kecskeméti területi szervezete február 21-én, csütörtökön 16 órától a Lechner Ödön utcai Helyõrségi Klubban. A találkozón a szervezeti ügyek mellett napirendre kerül a Zrínyi Miklós 7. honvéd gyalogezred históriája, valamint a március 15-ei ünnepség programja.

Teadélután Vathy Zsuzsával Nõi arcok, nõi élethelyzetek címmel elõször szervez teadélutánt a Nõk a Nemzet Jövõjéért Egyesület február 28-án, csütörtökön 18 órától a Liberté Étterem Cafee Campani kávézójában. Elsõ vendégük Vathy Zsuzsa, József Attila Díjas írónõ lesz. Lázár Ervin író feleségével az Arany János Díjjal kitüntetett költõnõ, Dobozi Eszter beszélget. Vathy Zsuzsát a magyar Írószövetség és a Magyar Mûvészeti Akadémia is tagjai közt tudhatja. A több mint húsz könyv szerzõjének legutóbbi kötete 2007 végén jelent meg Életünk, halálunk címmel. Az írónõ leggyakoribb témái: az internáltak, a munkatáborba hurcoltak sorsa, az ötvenes évek, az 1956-os forradalom, a szegénysors, az elveszett társ hiánya.

Orgonavirtuóz Kecskeméten Jean-Baptiste Monnot ad hangversenyt március 5-én, szerdán 19 órától a Kodály Iskolában. A 12 évesen már csodagyereknek tartott francia orgonavirtuóz mûsorában nem meglepõ, ha egyebek mellett felcsendül Mozart C-moll Adagio és fúgája, valamint Prokofjev Toccatája Jean Guillon átiratában, de hallható lesz Schumann Négy vázlata, Liszt Ferenc és Alexander Scriabin egy-egy darabja is. Az ifjú mûvész-õstehetség koncertje igazi csemegét jelent Kecskemétnek.

Fórum a zöldhályogról A világon mintegy hatvanmillió, hazánkban hetvenezer embert érint a zöldhályog, azaz a glaucoma. A vaksággal fenyegetõ szembetegségrõl még mindig kevés információ van a köztudatban, ezért az Egészségügyi Civil Kerekasztal szervezésében Sziklai Pál, osztályvezetõ szemész fõorvos tart elõadást errõl a néma kórról, amelyet gyakran túl késõn fedeznek fel a pácienseknél. A február 28-án, 17 órakor kezdõdõ fórumra – melynek az Onkoradiológia második emeleti tanácsterme lesz a helyszíne – minden érdeklõdõt szeretettel várnak.

4

TÁJOLÓ

NYITRAY ANDRÁS

2008. február 21.

A

SZEK-RÕL,

A CIVILSÉG ÉS A POLITIKA KAPCSOLATÁRÓL

Szövetség a baloldali Kecskemétért? Múlt heti lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy Kovács Sándort, a Sansz Rt. és az Ipolyholding Kft. cégvezetõjét felszámolóbiztosi feladatkörében elkövetett, több mint százmillió forintos sikkasztásért jogerõsen háromévi börtönbüntetésre ítélték. Cikkünkben azt is olvashatták, hogy Kovács Sándor alapító elnöke a Szövetség az Európai Kecskemétért(SZEK) elnevezésû – magát civilként deklaráló – szervezetnek, amely 1998 és 2006 között a megyeszékhely közgyûlésében is jelen volt, kéttagú frakciójával.

– Lehet-e civilként részt venni egy város politikai életében? – kérdeztük Kecskemét 1. számú választókerületének országgyûlési képviselõjétõl. – Mindenki, aki állampolgárként valamiféle öntevékeny módon elkezd szervezkedni – akár politikailag, akár szociális vagy kulturális tevékenységre – az mind egyfajta polgári kezdeményezésben vesz részt – mondta Nyitray András. – A polgári kezdeményezések közé tartoznak az úgynevezett hivatásos politikai pártok, de ide sorolhatjuk az önmagukat civil szervezõdéseknek nevezõ csoportosulásokat is. Létezik egy olyan felfogás, amely ezt a kettõt – mármint a politikai pártokat és a civil szervezeteket – igyekszik élesen különválasztani. A rendszerváltás utáni harmadik parlamenti ciklusra kialakult egy kényszerképzet, hogy valamiféle minõségi különbség van a kettõ között. Elkezdõdött egyfajta vetélkedés a politikai pártok és a nem akként mûködõ polgári szervezõdések között, hogy ki a jobb, ki a hasznosabb, ki ad többet a társadalomnak. Ez az öncélú csatározás rendkívül káros, mert nem a valós gondokról beszél, hanem egy mondvacsinált problémát növeszt nagyra. Ugyanakkor ez adott teret egy olyan, magát civilként deklaráló, de valójában nem ekként mûködõ szervezeteknek is, mint amilyen Kecskeméten a SZEK volt, illetve az

a mai napig is. – Milyen szerepet töltött be a Szövetség az Európai Kecskemétért a város politikai éle- Nyitray András tében az elmúlt évtizedben? – 1998-ban az önkormányzati választások közeledtével egyszercsak a nagy semmibõl elõbukkant egy szervezet, amely látványos, nagy, láthatóan igen költséges rendezvényekkel indított, showmûsorokat, nagygyûléseket tartott. Már rögtön az elején – miután hangoztatták a politikától való teljes függetlenségüket – azonnal meg is hirdették, hogy indulni fognak az októberi választáson. Már akkor érezhetõ volt, hogy itt valami nem teljesen gömbölyû, hiszen ha valaki annyira haragszik az úgynevezett politikára, ahogy a SZEK tagjai ezt igen nagy meggyõzõdéssel terjesztették, akkor miért akar belekerülni? A közgyûlés – különösen egy ekkora város önkormányzatában – ugyanis egyértelmûen egy politikai döntéseket hozó testület. A SZEK végül két képviselõvel került be a közgyûlésbe, és már a kezdetekkor kiderült, hogy a szervezetnek bizony rendkívül markáns, egyértelmû politikai

arcéle van, mégpedig az MSZP teljes mértékû támogatása. Ez egy töretlen ívû politizálás volt, semmilyen megingás nem volt tapasztalható benne, a két SZEK-es képviselõ minden egyes kérdésben a baloldal mellett tette le a voksát. Nem azt mondom, hogy ez baj, hiszen éppen az a demokrácia lényege, hogy politikai téren is szabadon lehet véleményt nyilvánítani. Az viszont nem egyenes dolog, hogy valaki naponta tagadja meg azt, amit magáról a kezdetektõl hirdet. – Voltak-e a SZEK-nek érdemi tevékenységei azon túl, hogy – ahogy említette – mindig egyértelmûen állt ki az MSZP mellett? – Nem tudok ilyenekrõl. A magukat civilnek nevezõ szervezetek azért általában konkrét célokat tûznek ki maguk elé: idõseket gondoznak, állatokra vigyáznak, környezetet védenek, stb. Az viszont egy nagyon nehezen megfogható tevékenység, hogy „mi az európai Kecskemétért harcolunk”. Nyolc éven keresztül figyeltem, hogy vajon ez a tevékenység mennyivel járul hozzá,

hogy városunk európaibb legyen, mint korábban volt. Igaz, hogy idõközben Magyarország – Kecskeméttel együtt – az Európai Unió része lett, de talán nem sértek meg senkit, ha azt mondom: ez azért nem elsõsorban a SZEK-nek köszönhetõ. – Meglátása szerint mi volt a mindvégig a háttérben maradó alapító-elnök, Kovács Sándor szerepe a szervezetben? – Úgy gondolom, hogy azért nem teljesen volt õ a háttérben. Sokszor megszólaltatták õt a médiában, különösen a választások körüli idõszakban, és ilyenkor el is mondta meglátásait, véleményét. Soha nem titkolta magáról, hogy egykor a KISZ és az MSZMP keretein belül dolgozott a rendszerváltás elõtt. Hogy milyen szinten, azt a mai napig nem tudom, de ennek nincs is jelentõsége. Meggyõzõdésem, hogy ha be akart volna kerülni a közgyûlésbe, vagy õ szerette volna vinni a SZEK zászlaját, akkor ebben senki sem tudta volna megakadályozni a szervezeten belül. S. S.

„AMIKOR MÉG GYERMEK VOLTAM” címmel nótaest

lesz a kecskeméti Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ színháztermében

2008. március 1-jén (szombaton) 14 és 19 órai kezdettel. A mûsorban fellépnek: Hatvani Kiss Gyöngyi, Jakab Éva, Szabó Eszter, Kátai Zsuzsa, Bokor János, Kolostyák Gyula, Monzinger Ferenc, Drágán Lajos, Fejõs Jenõ. Mûsorvezetõ: Pölös János • Kísér: Farkas Jenõ és cigányzenekara

Jegyek vásárolhatók: 2008. február 1-jétõl az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ jegypénztáránál du. 15-19 óráig. Telefon: 76/503-880 (139-es mellék)



NYEREMÉNYSZELVÉNY Ha szeretne jegyet nyerni a március 1-jei „Amikor még gyermek voltam” címû nótaestre, kérjük válaszoljon az alábbi kérdésre!

„Ki kíséri a mûsorban fellépõ mûvészeket?” Válasz: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beküldõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefonszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A helyesen válaszolók között 10 db belépõjegyet sorsolunk ki.

Beküldési határidõ: 2008. február 25. A nyereményszelvényt az alábbi címre kérjük beküldeni: Kecskeméti Lapok Kft, 6000 Kecskemét, Csányi János krt. 14.

TÁJOLÓ

2008. február 21.

AZ

5

EGEREK ÉS PATKÁNYOK A LAKÁSOKBA IS MEGTALÁLJÁK A BEJÁRATOT

Szeméthegy a belvárosi udvaron Rothadó konyhai hulladékok, kibelezett készülékek, törött mûanyagedények, megkopott matracok, flakonok, rongyok, szakadt, foszló ruhák. Felsorolni is nehéz, hogy mi minden lehet abban az embermagasságú, legalább huszonöt-harminc négyzetméteren terpeszkedõ szeméthegyben, amely Kecskeméten, a Csongrádi utca 34. szám alatti ház udvarán növekszik már évek óta. Lapunk szerkesztõségét a többlakásos ház egyik lakója kereste meg, elpanaszolva, hogy a szörnyû állapotok gyakorlatilag egyetlen ott élõ családnak, illetve elõdeiknek „köszönhetõk”.

– Jelenleg három család lakik az önkormányzati tulajdonú házban – mondta Palotás József. – Mi és Herczegék tisztességgel fizetünk a szemétszállításért, külön kukánk is van. Radicsék viszont minden hulladékukat a már évek óta halmozódó kupacra hordják. A gyûjtögetést még az elõttük ott lakók kezdték meg, most pedig Radicsék hizlalják a szeméthegyet. Ilyenkor, télen sem rózsás a helyzet, de még borzasztóbb, amikor enyhül, melegszik az idõ. Tavasztól õszig iszonyatos a bûz. Az egerek és patkányok ellepik az udvart, de még a házba is bejönnek. Én például betonnal öntöttem ki a réseket, de mindig megtalálják az újabb bejáratot.

Állandó fertõzésveszély – Hogy lehet élni ilyen körülmények között? – Rosszul. Apró gyerekeink vannak, de a fertõzésveszély miatt nem merjük õket kiengedni az udvarra. A nap nagy részét a lakásban töltik, csakhogy az is egészségtelen, hiszen dohos, nyirkos. Az igaz, hogy 2004-ben, mivel nem volt más lehetõségünk, önkényesen költöztünk be a házba, azóta viszont kifizettük az elõzõ lakó nyolcvanhatezer forintos hátralékát is. 2000 óta folyamatosan igényeljük a bérlakást az önkormányzattól, de mindig elutasítanak bennünket, így egyelõre a jelenlegi állapotokat kell elviselnünk. A Csongrádi utcának ezen a részén mûemléki védettség alatt álló, szép homlokzati megjelenésû, régi polgári házak állnak. Az erre közlekedõk nem is sejtik, hogy a 34-es számú épület csukott kapuja mögött mi rejtõzik. A szomszédok viszont pontosan tudják,

A jó idő közeledtével egyre nagyobb fertőzésveszélyt jelent majd a bomló hulladék

hogy az udvaron több tucat köbméternyi szemét éktelenkedik. – Érthetetlen, hogy az illetékesek nem tesznek semmit – jelentette ki az egyik közeli ház – neve közlésének mellõzését kérõ – tulajdonosa. – A környéken lakók félnek, mert elõfordult már tûz is a 34. szám alatti ház udvarán. Akkor a lánglovagok segítettek, de a szemét bármikor újra felgyulladhat, és biztosak vagyunk benne, hogy a kupacban bõven akad veszélyes hulladék is.

A végsõ cél a ház kiürítése Mivel a ház az önkormányzat tulajdonában van, a következõ utunk a KIK-FOR Kft.-hez vezetett. – A hulladékszállítási díj már több mint két éve nincs a lakbérben, a lakóknak maguknak kell rendezniük az edénybérletet, illetve a szállítást a Városgazdasági Kft.-vel – tájékoztatta lapunkat Tasi Krisztina, az ingatlankezelési csoport vezetõje. – Ennek ellenére tavaly év végén kénytelenek voltunk intézkedni, mert a szomszédos ház tulajdonosa jelezte, hogy a szeméthegy már az õ épületének falára is felkúszott. Ekkor konténert béreltünk a Városgazdasági Kft.-tõl, és mintegy tíz köbméter hulladékot elszállíttattunk az udvarról. Az önkormányzat célja egyébként az, hogy az ingatlan bérleti formában történõ mûködtetését megszüntesse, és értékesíthetõvé tegye a házat. A javaslatot megtettük

a városháza illetékes osztálya felé. Az épületben több lakás már meg is ürült, a jogcím nélküli bérlõkkel szemben pedig bírósági eljárás van folyamatban. Palotás József tavaly õsszel az ÁNTSZ-t is értesítette a házban, illetve annak udvarán uralkodó állapotokról. – Milyen tapasztalatokkal tértek vissza munkatársai, és miben látják a megoldás lehetõségét? – kérdeztük a városi tisztifõorvostól. – A helyszíni vizsgálattal megállapítottuk, hogy a Palotásék által lakott ingatlanrész vizes, penészes, a körülmények egészségre ártalmasak – mondta Molnár Ilona. – Mindenképpen javasolnánk az onnan való elköltözést. Kiadtunk egy igazolást, melyben leírtuk, hogy szeretnénk, ha minél elõbb megfelelõ otthonhoz jutna a család.

Az önkormányzat segítségét várják – Ezzel a dokumentummal Palotásék az önkormányzati lakáskérelmüket tudják megtámogatni, indokoltabbá tenni. A szemét ottlétével kapcsolatban kizárólag a lakóké a felelõsség. Ha ilyen panasszal keresnek meg minket, csak azt tudjuk mondani, hogy tessék eltakarítani – fogalmazott a városi tisztifõorvos. – Ha ez nem történik meg, akkor hozhatunk egy olyan határozatot, amely a megfelelõ jogi keretek között büntetést von maga után. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy miként vélekedik az udvaron éktelenke-

dõ szeméthegyrõl a Városgazdasági Kft. hulladékgazdálkodási részlegének vezetõje. – Társaságunk illetékessége nem terjed ki a magánterületre – szögezte le Csongor Attila. – A kukákat, konténereket mindig az ingatlanok elé kell kihelyezni szállítás elõtt, hogy mi van az udvaron, azzal mi nem foglalkozhatunk. A konkrét esetben Palotás Józsefnek az önkormányzat városüzemeltetési osztályához kell fordulnia panaszával. A vizsgálatot követõen a jegyzõ rendelheti el a szemét elszállítását, amire a Hírösgazda Kft. köztisztasági részlegének adnak megbízást. Azt már mi tesszük hozzá, hogy valóban jó lenne belátható idõn belül megoldást találni a problémára, mert a tavasz közeledik, a rothadó szemét okozta fertõzésveszélynek pedig nem biztos, hogy gátat szab a Csongrádi utca 34. szám alatti ház többnyire csukva tartott kapuja. Sipiczki Sándor

6

PORTRÉ

1957- BEN

2008. február 21.

RABSZÁLLÍTÓ KOCSI VÁRTA AZ

A RANYCSAPAT

KAPUSÁT

Ministránsból „Fekete Párduc” – Gyakran nevezték Fekete Párducnak. Honnan ragadt önre ez a megszólítás? – A fekete szerelésnek lehetett ebben szerepe, de hogy ki, mikor, hol és miért aggatta rám ezt az elnevezést, nem tudom. Egyszer Szepesi Gyurival beszélgettem errõl, aki azt mondta: õ a régi válogatott csapat egyik mérkõzésén nevezett így el a közvetítés során. A Fekete Párduc megszólítást nemcsak itthon, de külföldön is elfogadták. – Kû Lajostól, az Aranycsapat Alapítvány ügyvezetõ elnökétõl tudom: ön 87-szeres válogatott bajnok. Ez a pálya gyönyörûen indult, de kétszer is megszakadt… – 1949 márciusában néhány játékostársammal disszidálni akartam, de lebuktunk. Az ÁVH-sok az Andrássy út 60-ba vittek, ahol eltöltöttem egy „kellemes” napot és éjszakát. – Miért akart elmenekülni? – Ennek voltak sport- és anyagi vonatkozásai, de politikai okok miatt is menekülni akartam. A lebukás „eredményeként” egy évig nem utazhattam külföldre és nem szerepelhettem a válogatott csapatban. Azután az elvesztett berni vb-döntõ után egy évvel folytatódtak a megpróbáltatásaim: 1955-ben bevittek a Jászai Mari téri ÁVH-központba. Ott tizenkét hónapon át heti rendszerességgel hallgattak ki, miközben a Fõ utcában a Katonai Fõügyészségen három kémtárgyaláson is részt kellett vennem. Alaptalanul kémkedéssel vádoltak, mely kimeríti a hazaárulás fogalmát. Amikor a honvédelmi miniszter közölte velem a vádat 1955 januárjában, hozzáfûzte: vegyem tudomásul, más embert ezért felakasztottak volna. Tizenegy hónappal késõbb az eljárást „bizonyítékok hiányában” megszüntették, de csak 1956. szeptember végén lehettem újra válogatott. – Késõbb megint bajba került… – A Budapesti Honvéd Spanyolországban szerepelt 1956 novemberében, Bilbao ellen játszottak Európa Kupa-mérkõzést. S ami nagyon ritkán fordul elõ, Faragó, a Honvéd elsõ számú hálóõre és Garamvölgyi, a tartalékkapus is megsérült. Ekkor, tehát ’56. november végén hívtak telefonon Barcelonából, és jelezték: szeretnék, ha kimennék utánuk. „Ne törõdj semmivel, megszervezzük, sima lesz az út” – ígérték. Néhány nappal késõbb már egy autóbuszban utaztam az osztrák-magyar határig. Ott elakadtunk, mert tank-

gyünk: hazamenjünk vagy kint maradjunk. A rengeteg ajánlat ellenére – élõ szerzõdésem volt Rio De Janeiróba – rámtört a honvágy. Így 1957. július elején bementem a bécsi magyar követségre, és legnagyobb megdöbbenésükre kértem a hazatérõ papírokat. Minden kinti, baráti figyelmeztetés ellenére tehát hazajöttem. – Kis híján vesztére… – Rabszállító kocsi fogadott a magyar határon. Nem szálltam be, családommal auGrosics Gyula tón követtük a rabszállítót. Gyõrcsapdát építettek keresztbe az út- be kerültünk, bevezettek az Államtesten. Két kilométert gyalogoltunk védelmi Laktanyába, ahová a nagyaz elsõ osztrák határ-laktanyáig, kapun keresztül bement a rabszállíahol vártak. Gépkocsival Bécsbe vit- tó kocsi, én azonban megálltam tek, a szállodában már várt a repü- kint a járda mellett, nem voltam hajlõjegy, két nappal késõbb, egy szer- landó bemenni. Kijött a laktanyapadai napon este kilenckor pedig Spa- rancsnok, akiben gyermekkori játnyolországban játszottam a Hon- szótársamra ismertem. Õ is kért, védban a Barcelona ellen. Ettõl hogy menjünk be, mert – mint kezdve a soron következõ dél-ame- mondta – a kihallgatásról jegyzõrikai túra befejezéséig játszottam a könyvet készítenek. Határozottan Budapesti Honvédban. Sajnos a Dél- válaszoltam: nem megyünk be. VéAmerikában legigtelefonálta kötött 15 méraz illetékeseRákérdeztem, hol a család, mondták, ket, majd nekõzés helyett csak hetet gyedóra múlva hogy a pincében. A hideg futkosott játszhattunk. kijött, és köa hátamon: az ÁVH-s laktanyában Akkor egyébzölte: rendben ként úgy hírvan, a kocsi és a pince közismert hely… lett, a Magyar a család maLabdarúgó radhat kint az Szövetség és a FIFA megállapodott: utcán, de én menjek be, elkészítik a az a négy játékos, aki úgy döntött, a jegyzõkönyvet, csak húsz-huszonöt dél-amerikai túra után kint marad perc, majd mehetek. Erre nemcsak külföldön – név szerint: Puskás laktanyaparancsnoki, hanem játszóÖcsi, Czibor Zoli, Kocsis Sanyi és jó- társi becsületszavát is adta. Bemenmagam –, két évig sehová sem iga- tem. A szokásos kérdések: merre zolható. jártam, mit csináltam? „Tudod mit? A dél-amerikai túra után vissza- Írd meg a jegyzõkönyvet, ti jobban tértünk Bécsbe, ahol alkalmi ellen- tudjátok, hogy merre jártam a világfelekkel játszottunk edzõmérkõzé- ban, és mit cselekedtem, mint én! seket pénzért – mert valamibõl él- Írd meg a jegyzõkönyvet, én alánünk kellett. A külföldi túra görög- írom, csak hadd menjek!” – mondországi meghívással zárult 1957. tam. Megírták a jegyzõkönyvet, aláhúsvétján. Ezután újra Bécs követ- írtam, s a parancsnok mondta, hogy kezett, ahol elkezdõdött a vergõ- mehetünk. „Kísérj ki a kijáratig!” – dés. Nem tudtuk eldönteni, mit te- kértem tõle. Így is történt, ám

szemben, az utca másik oldalán a kocsim teljesen üresen állt! Rákérdeztem, hol a család, mondták, hogy a pincében. A hideg futkosott a hátamon: az ÁVH-s laktanyában a pince közismert hely… De mint kiderült, nem volt komolyabb gond: a két kislányom már unta a kocsiba zártságot, éhesek voltak, meg vécére is kellett menniük. Bementek hát a laktanyába. Az étteremben találtam rájuk. Hazajöttünk, másnap lementem Tatabányára, és folytatódott az életem, mintha mi sem történt volna. – A kommunista hatalom zaklatta még késõbbi életében? – Éreztem, tudtam, hogy figyelnek. Mindenrõl tudtak, ami a személyemmel kapcsolatos. Amikor 1956. január 1-jén Tatabányára kerültem, márciusban kijött értem két civil ruhás férfi Oroszlányból, ahol politikai internáló tábor mûködött, rabjai a bányában dolgoztak. Az intézmény parancsnoka és helyettese jött értem, s egy edzés után megkértek, menjek velük. Átvittek Oroszlányba. Az internálótábor parancsnoki ablaka az udvarra nézett. Bevittek, és szemem elé tárult, ahogy sétáltak a csíkos ruhás rabok az udvaron. Furcsán éreztem magam. Ekkor megszólalt a parancsnok: „Na látja, nem jobb magának Tatabányán játszani, mintha itt kellene dolgoznia a bányában?” – Ezt nevezik lelki terrornak… De beszéljünk kellemesebb témáról, a labdarúgásról. Hogyan lett önbõl futballista? Ha jól tudom, édesanyja papnak szánta… – Valóban. Talán négy-ötéves lehettem, amikor édesanyám súlyos agyvérzést kapott, s egy évig fekvõbeteg volt. Ez idõ alatt Isten felé fordult, majd egy év után, csodálatos módon, szinte egyik napról a másikra súlyos betegségébõl felépült. Attól kezdve hétköznap és vasárnap is templomba jártunk. Vitt magával bennünket, öcsémet és engem is. Késõbb rendszeresen ministráltam a szentmiséken. Édesanyám papnak szánt, így is készültem, nem tiltakoztam. Számomra a szülõi akarat szent volt és sérthetetlen. Máig sem tudom megfejteni e pillanat titkát, de egy vasárnap délelõtt – mivel közel laktunk a pályához – kerékpárral elmentem nézelõdni. Tudtam, hogy a felnõtt csapat vidékre készül a bajnoki mérkõzésre, a közelükben csellengtem, csodáltam a nagyokat. Persze eszembe sem jutott volna, hogy Do-

2008. február 21. rogon, a felnõttek közé 14 és fél évesen bekerülök kapusnak. De szó szerint fölszedtek az utcáról, mivel a hivatásos hálóõrök katonák voltak, és õket – ne feledjük: 1940-ben jártunk – nem engedték el szolgálati helyükrõl. Ahogy az egyik játékos fogalmazott: „Ha nincs Pap – így hívták a kapust – jó lesz ministráns is.” Így vittek magukkal hirtelen jött elhatározással egy vasárnap délelõtt, szülõi engedély nélkül. Egy barátomat kértem meg, vigye haza a kerékpáromat. Õ ezt meg is tette, s amikor kérdezték tõle a szüleim, merre vagyok, azt válaszolta, nem tudja. Én közben a felnõtt csapattal elmentem a mérkõzésre, az edzõ pedig közölte velem, hogy játszani, védeni fogok a csapatban. És nyertünk… Éjjel 11-kor értünk haza Dorogra. Édesapám kint állt a kertajtóban. „Hol voltál kisfiam?” – kérdezte. „Komáromban” – válaszolta. „És ki engedett el?” – kérdezte, és már csattant is egy hatalmas pofon. Szerencsétlenségemre azt is megkérdezte, mit csináltam ott, és amikor erre nagy büszkén sírva válaszoltam neki, hogy játszottam a felnõtt csapatban, a „hazugságomért” már érkezett is a másik nyakleves… Dorog kisváros. Másnap futótûzként terjedt el a hír, hogy a dorogi csapatban egy 14 és fél éves gyermek védett, de nem tudták a nevemet. Édesapám is hallotta a hírt a munkahelyén. S akkor jött rá, hogy az a gyermek csak én lehettem. Ezzel a meccsel kezdõdött a labdarúgó pályafutásom. – Édesapja végül mikor fogadta el, hogy focista lesz? – Azonnal. Nagyon boldog volt. Vele jártam mérkõzésekre vasárnaponként. Nagy drukkere volt a Dorog felnõtt csapatának. Késõbb, amikor én is játszottam a csapatban, édesanyám is nagy drukkere lett, de neki szívfájdalma maradt, hogy nem lettem pap. Ezt nekem még akkor is elõhozta, amikor befejeztem a labdarúgást. A fekete mezt egyébként ezért is viseltem, hisz a katolikus papok is fekete reverendát hordanak… – Beszéljünk a rendszerváltásról. Alapítója lett ’87-ben az MDF-nek. Hogyan került kapcsolatba Lezsák Sándoral? – 1987-ben a magyar politikai élet eljutott egyfajta lehetõséghez,

PORTRÉ

7

rájött, hogy lazítani, feszíteni lehet Fekete Párduc a zöld gyepen a kommunizmus eszméjét, társadalA „Fekete Párduc” a magyar labdami rendjét, s szabad utat engedtünk rúgás legnagyobb kapusainak egyia bennünk feszülõ és elfojtott érzelke. Nemcsak világklasszisokat jelmeknek. Amikor meghallottam a lemzõ képességei voltak, hanem lakiteleki sátorban történt elsõ ese„újdonsággal” is szolgált: szinte az ményeket 1987-ben, melyek kisziegész saját térfelet mûködési terüvárogtak, abban a pillanatban eljeletének tekintette. Nagyszerû érgyeztem magam újra azzal a – nemzékkel irányította a védelem munzeti, keresztény, konzervatív – eszkáját. Együtt élt a játék minden meiséggel, melyet gyermekként is mozzanatával. Szükség esetén kamagamba szívtam. puját messze elhagyva igyekezett Gyarmati Dezsõ nem sokkal a elhárítani a fenyegetõ veszélyt. lakiteleki találkozó után megkereEzért világszerte a magyar válogasett, és azt kérdezte tõlem, mi a potott „negyedik hátvédjeként” emlelitikai ábécém. Mondtam neki – de gették. A labda azonnali és pontos akkor még nem tudtam, hogy õ már továbbításával gyors ellentámadások indítására is lehetõséget adott. A szorosabb kapcsolatban áll az MDFkapusok speciális tulajdonságai közül különösen a ruganyossága és a reffel – hogy engem megfogott a lexei voltak egészen kiválóak. Kivételes képességei megbízhatósággal is lakiteleki sátor szellemisége. Erre párosultak. Az Aranycsapat egyik legbiztosabb pontja volt. Nevét éveken azt kérdezte: „Nincs kedved belépni át a világ legjobb kapusai között emlegették. Világbajnoki szerepléseit az MDF-be?” Hogyne lett volna… azonban sorozatos balszerencse kísérte. Õ az elsõ tatabányai labdarúgó, Persze akkor még szó sem volt araki a legjobbak között szóhoz jutott. (Klubcsapatának bajnoki sikereiben ról, hogy az MDF politikai párttá is nagy érdemeket szerzett.) Rengeteg emlékezetes játéka közül az 1954. növi ki magát, és mint rendszerváláprilis 11-én, az osztrákok elleni találkozón (1:0) mutatott bravúrsorozatoztató párt, indul a ’90-es választáta az egyik legértékesebb. son. Egyébiránt én nem szeretem a rendszerváltoztató párt elnevezést, – Hol romlott el a rendszerváltás gatta nemcsak a közvéleményt és a mert Magyarországon nem volt folyamata? politikai pártokat, de az MDF-en berendszerváltozás, csak kormányvál– Már a választások elõtt. Miköz- lül is szakadást idézett elõ. Ez volt tás. 1989-ben, amikor már kiderült, ben mi teljes szívvel, lelkesedéssel az az esemény, mely elsõ ízben, de hogy a Demokrata Fórum indul az hirdettük a meggyõzõdésünket, el- nagyon mély sebeket hagyott az elsõ választáson, aktívan bekapcso- dõlt Magyarország sorsa a különbö- MDF testén. Csurka tanulmányában lódtam a munkába. Részt vettem zõ háttér-megállapodások és alkuk sok igazság volt. Amit túlzottnak Kisvárdától Nagykanizsáig a fóru- következtében. 1990 után szó sem tartottam, az a miniszterelnökünk mokon, gyûlévolt arról, betegségével kapcsolatos véleméseken, a válaszhogy új kere- nye. Gyakorlatilag Csurkát kiebruHa fennmarad a Fidesz-KDNP-kisgaz- tek között, el- dalták az MDF-bõl, és vele együtt az tási kampányra készülve. S számoltatva az MDF tagságának egy jelentõs réda szövetség, és közösen indulnak amit akkor elõzõ rendszer szét. Szép lassan megszûnt a lelkea választáson, akkor nem lehet gondoltam és felelõseit, új sedés, a párttagság eltávolodott a kétséges a jobboldal gyõzelme. éreztem, ki is életet tudunk vezetéstõl. mondtam. kezdeni. Én – Melyik politikai erõben látja Visszatekintve ebben hittem, ma a megújulás lehetõségét? persze megállapítható: nagyon naiv feltétel nélkül. – Jómagam ma is az MDF tagja vavoltam. Hittem a rendszerváltozás – És hittek sokan. gyok, legalábbis papíron, mert ki igazságában, hittem, hogy történel– Sokunkat óriási csalódás ért. nem léptem, és tudtommal nem is mi távlatokban meg kell szüntetni Nagyon közel voltam azokhoz a kö- zártak ki. Beléptem viszont a Fiazt a folyamatot, amely negyven rökhöz a politikában az MDF-ben, deszbe. Ma is a lakiteleki sátor éven keresztül a legnagyobb terror ahol eldõltek a dolgok. Szem– és szellemiségét vallom magaménak. A és diktatúra közepette sanyargatta fültanúja voltam, azoknak a változá- nemzeti liberalizmustól a kereszezt az országot. Teljesen új életet soknak, melyek bekövetkeztek. A ténységig eljutott Fidesznek jelenkell kezdeni, ahol a választók akara- Demokrata Fórumon belül megin- tõs szerepe kell, hogy legyen a válta érvényesül. Ezt mélységesen hit- dult az osztódás, s ez nem volt vé- tozásban. Ha fennmarad a Fidesztem, mint ahogy hittem abban a letlen. Az alapító tagoknak – már a KDNP-kisgazda szövetség, és közöplakátban is, amit az MDF a válasz- ’90-es választások után fél évvel – el sen indulnak a választáson, akkor tások elõtt nyilvánosan publikált: kellett távolodniuk a Fórum vezeté- nem lehet kétséges a jobboldal gyõszovjet katonatiszt tarkója látható a sébõl. Bíró Zoltán volt az elsõ, aki zelme. képen, az aláírás nem több és nem az MDF elnökeként lemondott pozí– Az Aranycsapat még élõ két kevesebb, mint „Továrisi, konyec.” ciójáról és távozott. Késõbb bebizo- tagja, Buzánszky Jenõ és ön járták Vagyis „Elvtársak, vége.” nyosodott, hogy ez egyáltalán nem az országot, sõt a határon túli vávolt véletlen. Aztán hátat fordított – rosokba is eljutottak. A fiatalok Névjegy nem önszántából – Csoóri Sándor. tudják, hogy kik önök? Kivált az elnökségbõl. Meghalt – Ez számomra is érdekes, de Grosics Gyula 1926-ban született Dorogon. A Dorog AC, a MATEOSZ Munkás SE, Csengey Dénes. Lezsák Sándor is igen. Nagyjából ismerik a Csapat a Teherfuvar SE, a Budapesti Honvéd, majd a Tatabányai Bányász kapusa, 1947 és 1962 között 86 alkalommal õrizte a válogatott csapat hálóját. Tagja volt az 1952. félrevonult. Kivonult a Margitsziget- szerepét a magyar labdarúgásban, évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett, tore, és a Lakiteleki Alapítvánnyal sõt az akkori politikai életet is. Minvábbá az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. Edzõi munkálkodott. Nem vett részt a na- dig örömmel töltött el, amikor tapályája rövidebb volt: 1963-ban Tatabányán, 1964-1965-ben Salgótarjánban, 1966pi politikában. Fizikailag ott volt, de pasztaltam, hogy van érdeklõdés ban a KSI-ben edzõsködött, 1966 és 1968 között pedig Kuvaitban volt szakfelügyelelkileg nem. Majd jött a legsúlyo- irántunk, hiszen rendkívül sok fiatal lõ és szövetségi edzõ. 1969-tõl 18 esztendõn át állt a Budapesti Volán és a Volán sabb eset: Csurka István tanulmá- vett részt ezeken a találkozókon. SC élén, egyesületi elnökként vonult nyugdíjba. nya, mely nagymértékben felbolyFrigyesy Ágnes

8

KÖZ-ÉLET

2008. február 21.

Ezer széfet rendeltek a Megyei Kórházba Bár a kórházi széfeket elõíró rendelet még nem lépett hatályba, Horváth Ágnes egészségügyi miniszter múlt héten bejelentette, február 15-e után bármelyik kórházban ellenõrizhetik, hogy megrendelték-e a szükséges széfeket. A Kecskeméti Megyei Kórháznak ezernegyvenhárom mini páncélszekrény beszerzésérõl kellett azonnal döntenie.

Az eredeti tervek szerint február 15-éig kellett volna minden beteg ágya mellé széfet beszerelni, azonban az intézmények haladékot kértek. Az erre vonatkozó új rendelet február 7-én jelent meg, és csak március 8-án lép hatályba, mégis múlt hét péntek óta az egészségügyi miniszter bejelentése szerint ellenõrizhetik, hogy a kórházak elindították-e a beszerzést. A Kecskeméti Megyei Kórházban egy próbaidõszak után szerettek volna dönteni a széfek megrendelésérõl, Horváth Ágnes bejelentése után viszont gyorsan kellett intézkedniük. – A széfekkel kapcsolatban sok kérdés felmerült. Többek között, hogy hova helyezzük el, illetve, hogy számkódos vagy kulcsos megoldású legyen-e. Kijelöltünk négy osztályt, ahová próbaképpen felszereltük volna a széfeket, és a tapasztalatok alapján döntöttünk volna a beszerzésrõl – tudtuk meg

Hegedûs Iván gazdasági igazgatótól. Így próbaidõszak nélkül kellett a kórháznak megrendelnie az ezer-

negyvenhárom darab széfet. A szállítási határidõ azonban tíz-tizenöt hét, mivel ekkora készlete egyik kereskedelmi cégnek sincs. A kulcsokhoz tárolószekrényeket, a széfekhez pedig elemeket is be kell szereznie a kórháznak. A mini páncélszekrények ára egyenként négyezer és tízezer forint között mozog, a költség a beszereléssel együtt összesen mintegy tízmillió

forint lesz. A kórházak múlt év végén kiegészítõ támogatást kaptak, melyben igaz, nem címzetten, de a tárca szerint ott volt a széfek beszerzésének fedezete. A betegek eltérõ módon vélekednek a széfekrõl. Van, aki örül neki, de az idõsebbek félnek, hogy nem boldogulnak majd a szerkezettel. – A betegeink több mint fele idõskorú, nehezebben tanulja meg a széfek használatát. Ezért kombinált, számkóddal és kulccsal egyaránt mûködõ széfeket választottunk. Egy részük két héten belül megérkezik, melyekkel legalább egy teljes osztályt szeretnénk felszerelni – mondta Hegedûs Iván. A szaktárca számításai szerint a kórházi tolvajok 2007-ben mintegy százmillió forint értékben károsították meg a betegeket. A széfekkel erre a problémára igyekezett megoldást találni az illetékes minisztérium. A Kecskeméti Kórház eddigi egyetlen felszerelt széfét még nem használták a betegek, mivel legtöbben úgy érkeznek, hogy értékeiket otthon hagyják, és pénzt is csak keveset hoznak magukkal. Gál Orsolya

A kórház eddigi egyetlen felszerelt széfét még nem használták a betegek

Életmentõ adományok a mentõszolgálatnak Életmentõ, a betegek gyógyulását segítõ eszközöket, valamint irodai és oktatótermi felszereléseket vásárolt a Bács-Kiskun Megyei Mentõalapítvány abból a négyszázezer forintból, amelyet két kecskeméti cég, a Vacsi Kft. és a Kongép Bt. ajánlott fel a nemes célra. A tájékozódást könnyítõ GPS-t, az infúzió túlnyomás-elõállító készülékeket, az erõs fényû keresõlámpákat, az égési sérültek ellátásánál használt water gél kötözõket, a konyhabútort, a négy irodai bõrfotelt és a megyei oktató és továbbképzõ terem felszerelését gazdagító húsz széket a napokban Józsa József, az alapítvány kuratóriumának elnöke adta át Cserjés Adriennek, az Országos Mentõszolgálat Délalföldi Régióközpont vezetõjének, valamint Papp Zoltán városi vezetõ mentõtisztnek.

– A mentõszolgálat sajnos két oldalról is támogatásra szorul – tájékoztatta a Kecskeméti Lapokat Papp Zoltán. – Egyaránt szükségünk van a segítségre a kollégák munkakörülményeinek jobbá tétele mellett a betegellátás, a mentés feltételeinek javításához is. A mostani támogatás mindkét célt szolgálja. Valamennyi átvett eszköz nagyon hiányzott a felszerelésünkbõl. A keresõlámpa éppen olyan fontos a mentõs számára, mint a legfontosabb újraélesztési eszközök közül például a defibrillátor, hiszen ha nem találjuk meg a sérültet, akkor

értelemszerûen nem is tudjuk ellátni. – A Bács-Kiskun Megyei Mentõalapítvány 1991 óta mûködik, idõközben megkaptuk a közhasznú fokozatot is – mondta Józsa József. – Minden olyan adományt, amit támogatóink eljuttatnak hozzánk, átadunk a mentõszolgálatnak. Kizárólag mentéstechnikai eszközöket vásárolunk, illetve ezúttal az oktatás, a továbbképzés tárgyi feltételeit javító beszerzésre is lehetõségünk nyílt. Természetesen továbbra is örömmel fogadunk minden felajánlást, legyen az a személyi jöve-

A támogatásból vásárolt valamennyi eszköz létfontosságú a mentősöknek

delemadó egy százaléka, vagy jelentõsebb készpénz, esetleg eszköz, felszerelés. A közeljövõben félautomata defibrillátorokkal szeretnénk tovább javítani a kecskeméti mentõsök eszközellátottságát, de szükségünk lenne a szív-

vizsgálathoz nélkülözhetetlen, új EKG-ra, lélegeztetõgépre, és nem tudunk eleget beszerezni az égési kötözõszerekbõl sem. A Bács-Kiskun Megyei Mentõalapítvány számlaszáma: 5170010010005295.

MAGYAR MÚZSA

A KECSKEMÉTI LAPOK

KULTURÁLIS MELLÉKLETE

AZ

MEGJELENIK

SZERKESZTI: LOVAS DÁNIEL

HAVONTA

ÉV KIÁLLÍTÁSA A

C IFRAPALOTÁBAN

Múzeumi séta Munkácsy világában Munkácsy Mihály (1844 – 1900) a magyar festészet kivételes tehetségû és különleges sorsú egyénisége. Már életében nagyon sikeres, ünnepelt festõ, akinek képeiért Európa és Amerika mûgyûjtõi versengtek. Alkotó éveit Párizsban töltötte, a 19. század végén Liszt Ferenc mellett az õ neve tette ismertté világszerte a magyarságot. E siker következtében mûveinek egy része szinte már a festõállványról elkelt és az életmû szétszóródott. Európa és Amerika számos magán- és közgyûjteménye õriz ma is Munkácsy-mûveket. A Kecskeméten most kiállított Pákh-gyûjtemény különlegessége, hogy a portrék és tájképek mellett számos társasági életképet – úgynevezett szalonképet – tartalmaz, amelyeket magyar közönség még sohasem látott. Ezúttal – rendhagyó tárlatvezetés keretében – a kiállítást megnyitó Munkácsy-szakértõ, dr. Bakó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Galéria fõmuzeológusa kalauzolja olvasóinkat a Cifrapalotában március végéig látható képek között.

Munkácsy Mihály: Erdőrészlet két alakkal, 1873

A Pákh-gyûjtemény egyik jellemzõje, hogy a Munkácsy-életmû minden fontos korszakából található benne egy, vagy esetleg több alkotás. A gyûjtemény legkorábbi darabja Reök Paula arcképe 1863-ból, aki anyai ágon volt rokona Munkácsynak. Valójában az arcképfestésnek köszönheti, hogy festõ lett, mivel szigorú nagybátyja, Reök István a korán árvaságra jutott fiút asztalos inasnak adta. A nehéz békéscsabai inasévek alatt többször is súlyosan megbetegedett. Egyik lábadozása során portrémetszeteket másolgatott, s ezt látván nagybátyja megengedte, hogy felkeressen egy helyi festõtanárt. Így ismerkedett meg Szamossy Elek akadémiai végzettségû festõvel, aki tanítgatni kezdte a festészet alapjaira és hiányos mûveltségét is gyarapította. Szamossy révén eljutott Pestre, ahol két neves személyiség, Ligeti Antal és Than Mór vette pártfogásba. Ösztöndíjat szereztek számára, így jutott el a Bécsi Képzõmûvészeti Akadémiára és Münchenbe is. 1867-ben Párizsba utazott a világkiállítás megtekintésére, ahol találkozott a francia realista festõ, Gustav Courbet mûveivel. 1868-ban Düsseldorfba ment tanulni, és már itt festette meg – a kiállításon is szereplõ – Ásító inas címû életképét, amely egykori inaséveinek emlékét idézi. Düsseldorfban kezdte el Siralomház címû képét is, amellyel két évvel késõbb elnyeri a Párizsi Szalon egyik aranyérmét. 1872-

Munkácsy Mihály: Ásító inas, 1868−1869

tõl már véglegesen Párizsba költözik. Ifjúkori barátja, Paál László ekkor a Párizs melletti Barbizonban él, s hívására Munkácsy meglátogatja. Itt készül a Konyhában címû kép, amely elõtanulmánya lehet a Köpülõ asszony címû, megindítóan õszinte hangvételû, realista szemléletû életképének. 1872-1876 között sorra készülnek realista népéletképei, a legismertebbek az Éjszakai csavargók, a Zálogház, az Újoncozás, a Falu hõse. Munkácsy fõ törekvése, hogy a Siralomházhoz hasonlóan olyan mûvet alkosson, ami ismét hírnevet és szakmai elismerést hoz számára. A Siralomház sikere túl gyorsan és váratlanul jött, és inkább megtorpanást, sõt, súlyos depressziót hoz életébe, mely egy – szerencsésen végzõdõ – öngyilkossági kísérletbe torkollik. Segítségére siet a de Marches házaspár, akiknél ekkor vendégeskedik a Luxemburg melletti Colpachon. Lassan visszatér alkotókedve. Igazi kikapcsolódást hoznak a Barbizonban töltött hónapok is, a természet közelsége és fõként Paál László barátsága, akinek tájfestészete nagy hatással volt Munkácsyra. Ezt igen szemléletesen érzékelteti az Erdõrészlet két alakkal címû képe. (Folytatás a IV-V. oldalon)

MAGYAR MÚZSA

II

2008. február 21.

Marosvásárhelyen áll a bál Európa keletibb részén egy ilyen cím láttán többnyire országa belpolitikai helyzetére gondol az olvasó. De most tekintsünk el a képes beszédtõl, és értsük úgy a bált, ahogy az elsõdleges értelmében valamikor régen beágyazódott a köztudatba. Mert Marosvásárhelyen is reneszánszát éli a bálozás jelensége. Azért mert újra divat? Vagy talán amiatt, hogy szükségét érezzük a kikapcsolódásnak? Is-is.

A mondén események óhaja az ittenieket se hagyta érintetlenül, és a felhõtlen szórakozásra is éppúgy vágynak a marosvásárhelyiek, mint a világ más részeinek vidámságot szomjazó lakói. Persze még ezeregy oka lehet e társas mulatságok elszaporodásának. Ne részletezzük. Tény, hogy már a farsang farkán is jól túl vagyunk, egyesek szerint ilyenkor nem is illik bálokat rendezni, de még mindig vannak közösségek, amelyek teremhiány meg egyéb okok miatt elmaradtak a maguk szokásos táncos összejövetelével, és igyekeznek azt pótolni. Legfennebb lemondanak a karneváli jellegrõl, a maskaráról. A kosaras bál szokása azonban senkit se zavar. Elvégre mindenkit meg kell érteni, ha a bálozásra alkalmas hétvégék olyan ritkán követik egymást, és az ilyesmire valóban megfelelõ vendéglátó helyek sem találhatók minden utcasarkon! Bezzeg a régieknek elég volt a város fõterén egyetlen palota is, az egykori híres Apolló Szálával, amely az elõkelõségek fényes báljai mellett a színházi elõadásoknak is helyet adott. Az a szép, sudár épület, amelyet közel kétszáz éve a Tékát alapító Teleki Sámuel építtetett azzal a nem titkolt szándékkal, hogy annak jövedelmébõl hírneves könyvtára fenntartását is megkönnyítse. A nagy táncterem kisebb átalakításokkal mindegyre színi bemutatókat is vendégül láthatott. 1824. július 1-jén például Déryné elsõ marosvásárhelyi fellépésének tapsolhattak ott. Abban az esztendõben egyébként már hetenként négy elõadást tartottak. Az Apolló pódiumán a kiváló színésznõ a késõbbiekben még néhányszor megfordult, mint ahogy játszott a Szálában Blaha Lujza, Jászai Mari és Kántorné is, aki örök álmát is Vásárhelyen alussza. De maradjunk csak a bálok-

nál, ez a mai témánk. És ismételten hangsúlyozzuk: az úri nép mindig zsúfolt, kedvelt helye volt ez a vigadóféleség, ahova a Regélõ Pesti Divat egyik 1843-as beszámolója szerint „markos legények vízhordó csebrekben vitték bálba, vagy színházba a szép kisasszonykákat, nehogy a pocsojába ragadjon kiscipõjük.” Ezen azért némiképp már túl vagyunk. Az operabáli felhozataloktól azonban még igencsak távol. Ami egyáltalán nem akadályozza meg a bálozókat abban, hogy esetenként nagyszerûen érezzék magukat ezeken az estélyeken. Ilyen-olyan mûsorokkal is fûszerezve azokat természetesen. Amelyeknek általában az írásom elején említett, zûrös közéleti valóság a legfõbb ihletõje. Ami már önmagában kész kabaré. Ismerõs jelenség lehet ez az anyaországban is. S itt közbevetésként azt is elmondhatom, hogy Marosvásárhelyen az utóbbi években a kabaré mûfaja is felvirágzott. Erre alapozva több magántársulat is alakult, és életképesen mûködik a városban. Szilvesztertõl errefelé sûrûn örvendezteti meg a nevetni vágyókat. A Gruppen-Hecc, a Hahota Társulat vagy a Madártej csapata igen népszerûvé vált Erdély-szerte. Bálokba is gyakran meghívják õket. És még valamit feltétlenül érdemes kiemelni a marosvásárhelyi bálszezon kapcsán: a testvérvárosi együttmûködés is megpezsdítette ezt. Az a baráti kapcsolat, amely a Bolyaiak városa és például Kecskemét, Zalaegerszeg vagy Baja különbözõ közösségei között rendszeressé tette a találkozásokat, vásárhelyi szinten is összeková-

Berberek Kicsiny, vékony ember volt, szomorú szemû, szomorú arcú. Hallgatag. Szép rendben kirakta a szerszámait az elõszoba padlójára, elõkészítette a csemperagasztót, élére állítva felsorakoztatta a csempéket. Aztán kiment a gangra, és a korlátnak támaszkodva elszívott egy cigarettát. Nem szólt akkor sem, amikor visszajött, munkához látott csendesen. Amikor a következõ cigarettaszünetet tartotta, megkérdeztem, hogy megkínálhatom-e kávéval. – Köszönöm, nem – mondta. – Ne fáradj! Akcentussal beszélte a magyart, tegezõdve. – Akkor talán üdítõt? Egy pohár vizet kért inkább. Csapvizet. A harmadik cigarettaszünetben már kérés nélkül is vittem a körfolyosóra a vizet. Elmosolyodott

és megitta. Beszélgetni kezdtünk. Azt mondta, hogy algériai. – Akkor tehát arab? – Nem! Nem! – rázta a fejét. – Élni ott mások is! – A franciák, ugye… – Õk már elmenni! Õk már kevesek! Mi sokak! – Kik élnek ott sokan? – Hát mi… Berberek! Öthatmillió… Bajba kerültem, kétségkívül. Szerencsére a csempézõm újra munkához látott. Bementem a lakásba, és leemeltem a könyvespolcról a Magyar Nagylexikon harmadik kötetét. Berberek… Szégyenszemre semmit sem tud-

Jelmezesek az idei MaZa bálon. Fotó: Antalfi Imola

csolt társaságokat, amelyek egyébként valószínûleg nem álltak volna így össze. Íme ilyen jelentõs helyi hozadéka is lehet a testvérvárosi, partneri kezdeményezéseknek, erre talán induláskor nem is gondoltunk. Pár hete a MaZa, a Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Kör tartotta immár hagyományossá vált farsangi bálját. Ez alkalommal a kecskeméti, illetve a bajai testvérvárosi kapcsolatokat éltetõ vásárhelyi kisközösségek is jelen voltak a mulatságon. Kitûnõ volt a hangulat, felüdítõ a kikapcsolódás. Magától értetõdõen merült fel az ötlet, hogy a következõ alkalommal a testvérvárosok küldöttségei is legyenek jelen. Akkor lesz csak igazán fergeteges, feledhetetlen a bál! Nagy Miklós Kund

tam róluk. Még a létezésükrõl sem. A lexikon szócikke szerint tizenötmilliónyian lehetnek. Hozzávetõlegesen annyian, mint mi, magyarok. De nincs hazájuk, még akkora sem, még olyan szétszaggatott sem, mint a miénk. Nincs tehát mit elveszteniük sem, mint nekünk. Szétszórva élnek hat-hét afrikai országban, a legtöbben Marokkóban és mindjárt utána Algériában. Históriájuk során állandóan harcban álltak: hol a rómaiakkal, hol az arabokkal, hol a spanyolokkal, hol a franciákkal. Igaz, a több ezer esztendõ alatt egyszer – egyetlenegyszer – kivívták a szabadságukat. 1921-ben Abdel Krim vezetésével legyõzték a spanyol hadat, és kikiáltották a független Rif

2008. február 21.

MAGYAR MÚZSA

III

Farsangi és böjti szokások Kecskeméten Akár az életet, akár a halált idézték is: már az ókorban megjelentek maszkos alakok a télutó örömnapjain. Magyarországon Mátyás korában jöttek a divatba bizonyos itáliai mintákat követõ álarcos mulatságok, sõt II. Lajos udvarában – talán a római hagyomány folytatásaként – harci játékokat is rendeztek.

A magyarországi farsangról az ekkor szokásos szertelenkedés legnagyobb ellenségének, Temesvári Pelbárt ferences szerzetesnek 1502-ben született prédikációjában a következõket olvashatjuk: „Ó jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban az istenüknek választják az ördögöt, amit álarcos mulatsággal, fajtalan énekekkel dicsõitenek, megvetvén a Krisztust.” A farsang mindig plebejus, sõt népi ünnep volt, nem csoda, hogy Magyarországon is az egyik leggazdagabb forrása a népszokásoknak a farsangi ünnepkör. Már a XVI. századtól vannak adataink hazánkban az egyik legnépszerûbb alakoskodó játékról, Cibere vajda és Konc király párviadaláról. Az egyik szereplõ a böjti ételeket (cibere), a másik a húsételt személyesíti meg, az õ összecsapásukról szól a játék. Ez a színjáték Erdélyben a csíkmenasági farsang kötelezõ része mind a mai napig. A szokás valószínûleg a Felvidékrõl terjedt el, ahol cseh mintára jelent meg az ún. bakkuszjárás (Bacchus római boristen nevébõl), melynek során kecskebõrbe bújt álarcos alakok ijesztgették a lányokat, megtréfálták a falubelieket, majd az ünnep végén a boristent megszemélyesítõ legény a böjtös Neptunust játszó ellenfelével összecsapott, és kiszenvedett. Gyakori volt a téltemetés vagy farsangtemetés dramatikus megjelenítése is. A telet általában szalmabáb személyesítette meg, de lehetett csúf öregasszonyt ábrázoló rongybábu is. A legismertebb alakoskodó szokás a mohácsi busójárás. A délszláv eredetû sokácok faálarcos felvonulásairól már a XIX. századból vannak feljegyzések, bár ezek általában a vigadalom botrányos részleteit emelik ki. A farsangi szokások közé tartozott továbbá a párKöztársaságot. Hat esztendeig tartották magukat, míg a franciák és a spanyolok közösen le nem törték õket. Köztársaságuk elnökét egy kicsiny szigetre számûzték, és jól a fejükbe verték, hogy nekik nem jár az önállóság és a szabadság. Isten csodája, hogy még léteznek, és minden vész, megtorlás ellenére õrzik a berber nyelvet. Az én csempézõm is beszéli, ez az anyanyelve. Vallását tekintve katolikus, mint az Algéria északi részén élõ berberek jó része. A szüleit két évvel ezelõtt látogatta meg utoljára, de nem mondta meg, hogy melyik városban. Talán attól tart, hogy egyszer még bajuk eshet miatta. Egy szerteszórt nép fiának ajánlatos óvatosnak lennie. Ha valakik, mi csak tudjuk. Arról sem beszélt, hogy – még a kilencvenes években – miért jött Magyarországra. Talán menekülnie kellett, de az is lehet, hogy nem másért, csak azért, hogy éhen ne haljon. Mindenesetre megnõsült nálunk.

1800-as évek közepétõl vannak adataink különbözõ felekezetek ifjai, köztük a haladóbb gondolkodású helyi zsidó fiatalok által kezdeményezett farsangi bálokról is. A céhek valószínûleg sokkal korábban megrendezhették a saját táncvigalmaikat, hiszen céhes farsangi táncvigalmak a késõ középkor óta szokásban voltak Európában, így Magyarországon is. Sajnálatosan céhes meghívók is csak az 1840-es évektõl maradtak fenn. Az elsõ jelmezbál, aminek írásos nyoma van, a „Kecskeméti Jogakadémia polgársága” által lett megrendezve, a Casino termeiben. Nagyon komoly esemény volt, Õnagysága Gulácsy Gyuláné vállalta, hogy Lady Patronesse-ként az est védnöke legyen, valamint Katona Ernõ és Szabó Gyula végzõs Jurista Urak Mulatozó kecskemétiek népviseletben a 19. században (Grimm R. rajza) voltak a báli elnökök. Ez nem üres cím tában maradt leányok kigúnyolása. Ez egész Európá- volt, hanem nagy felelõsség, hiszen õk vállalták a keban elterjedt szokás volt. Nálunk legenyhébb formá- zességet az ifjúság illendõ viselkedéséért, akár bünteja a „kikiáltás”, de sor került durvább jelenetekre is, tõjogi ügybe is keveredhettek, sõt, tisztük egészen a pl. vénlányokat tuskó- vagy tõkehúzásra kényszerít- párbajkihívásig helytállásra kötelezte õket. Nyilván hettek, ill. ismert volt még a szintén megalázó nagy híre és kedvezõ visszhangja lehetett az ese„szûzgulyahajtás” is, amelynek során falkába össze- ménynek, mert ezt követõen divattá váltak a farsangi terelt, hoppon maradt leányokat hajkurásztak végig jelmezes mulatságok városunkban: több társaság, a településeken. Az egykori vénlánycsúfolás emléke, egyházi felekezet, köztük a lutheránus és az izraelita és egyben szelíd elégtétel a sokat szenvedett sze- is sorra-rendre szervezett „Domino-estélyt” az úttörõ gény teremtéseknek Csokonai Vitéz Mihály: „Do- jogászok példáján felbuzdulva. rottya, avagy a dámák diadala a Fársángon” c. vígA kecskeméti népszokásokról értékes adatokat eposza. szolgáltat Hanusz István értekezése az 1894-es A kecskeméti farsangok nyilván hasonlóan folytak Hornyik-Albumból, „Elhalványult népszokások Kecsle külsõségeiket tekintve, mint a legtöbb magyaror- keméten” címmel. Megtudjuk belõle, hogy a városzági ünnep, de persze voltak sajátos vonásai is a he- sunkban is a „farsang farkán” sûrûsödtek meg az eselyi hagyománynak. A „hivatalos” bálokról több adat mények. Valószínûleg voltak maszkás felvonulók és is található a Katona József Megyei Könyvtár Helytör- népi dramatikus elõadások utcaszerte, hiszen ezek a téneti Gyûjteményében. Szépen nyomtatott, eredeti szokások az egész királyi Magyarország területén elmeghívócédulák állnak a rendelkezésünkre egészen terjedtek voltak. Sor kerülhetett vénlánycsúfolásra a korai 1840 -es évekbõl. Ezek szerint pl. az Arany is, mivel említés történik egy perrõl, amelyben az sas fogadóban és a „Casinói teremben” minden esz- egyik efféle duhajkodás során túlzásokba esett ifjútendõ februárjában rendeztek táncmulatságokat a nak kell felelõsséget vállalnia tettéért. A tõkehúzás helybeli „magasabb társaság” tagjai, köztük a jogaka- pl. nem is nagyon messze, Baja városában szokásban démia hallgatói és a „Nemzeti Casino-egylet”. Az volt, errõl írásos dokumentumok maradtak fönn. A farsang utolsó éjszakáján folytak a legfékevesztettebb mulatságok, s ezért Kecskeméten az a tradíA családjáról érdeklõdtem. E tekintetben is ció alakult ki, hogy húshagyó kedd éjszakáján, 11 tartózkodó volt. Élnek csendesen – mondta –, órakor méltóságteljesen fölzúgott a Nagytemplom megvannak, hála Isten van munkája. „Neked is öreg harangja, messzire hangzó kongásával jelezve a legyen mindig” – tette hozzá. könnyelmû ifjúságnak, hogy egy óra múlva, éjfélkor Tiszta, szép munkát végzett nálam. Miután be kell fejezni a vigasságot, kezdõdik a böjt, a tisztuösszecsomagolt, kért még egy pohár vizet. lás és penitencia ideje. – Jó itt, nálunk? – kérdeztem tõle. Másnap, hamvazószerda reggelén mindenütt Nem felelt. megjelentek a katolikus családok, és a megmaradt – Otthon jobb lenne? sonkát, kolbászt árulták városszerte. A fölösleges Hallgatott. készlettõl a református polgártársak szabadították – Hol lenne jó? meg õket, és ez az aktus nem volt mentes a kölcsöRám emelte olajosan fénylõ, szomorú sze- nös kedélyes évõdéstõl, kötõdéstõl, ennyi maradt mét. meg a XVII. század felekezeti villongásaiból. – Ott, ahol szabadság van – mondta. Kecskeméten érdekes módon fejezõdött be a böjAztán lehajolt, a kezébe vette a két jókora tös idõszak, ez volt a „nagypénteki bikahajtás”. Egy szerszámos ládát, biccentett a fejével és el- szépen lecsutakolt, szalagokkal feldíszített, bearament. nyozott szarvú bikát szelindekek és mészároslegények zavartak végig a városon, és a bátrabb fiatalok nagy hujjángatással, lelkendezõ izgalommal menekültek elõle. Ennek a jobb sorsa érdemes állatnak a letaglózása zárta le a böjtöt, és indította el a húsvéti Galuska László Pál ünnepeket.

MAGYAR MÚZSA

IV AZ

ÉV KIÁLLÍTÁSA A

2008. február 21.

C IFRAPALOTÁBAN

Múzeumi séta Munkácsy világában (Folytatás a I. oldalról) A barbizoni látogatás és fõként Paál László magával ragadó festészete megváltoztatta Munkácsy véleményét a tájkép mûfajáról, melyet korábban némileg megvetett, mivel saját magát elsõsorban figurális festõnek tartotta. Ettõl kezdve azonban a tájkép rendszeresen feltûnik életmûvében. Igaz, az õ alkotásain szinte mindig vannak emberi alakok is. Ezt látjuk a Cigányok az erdõszélen vagy a Mosónõk címû képén is. Sajátos, különleges látásmódja eredményezte a magyar tájképfestészet egyik csúcsteljesítményét, a Poros út címû képét, amelynek fantasztikus, már az impresszionizmushoz közelítõ hangvétele egyedülálló a hazai és az európai tájképfestészetben. A kép 1874-ben készült Békéscsabán. Ez az év fontos változást hozott Munkácsy életében, mert de Marches báró 1872-ben bekövetkezett halála után két évvel feleségül vette a báró özvegyét, Cecil Papie-t. Házasságkötése gyökeres változást hozott életvitelében, és ez a változás mûvészetében is jelentkezett. Modelljei egyre elegánsabb és elõkelõbb környezetbõl kerülnek ki, a mûvek stílusa is változik: a szépítés nélküli realizmustól az idealizálóbb reprezentáció irányába. Párizsban elegáns palotát bérelnek, s Munkácsy egyre több képet fest megrendelésre, melyek biztosítják megélhetésüket. Ezek egy része portré, nagyobb, látványosabb csoportja pedig polgári életkép, népszerûbb nevén szalonkép. Igen divatos mûfaj volt akkoriban a társasági festészet, melynek témája az elõkelõ polgári társaság életének – látogatások, zongoraleckék, családi események – megörökítése. A legismertebbek közé tartozik az Olvasó nõ a szalonban, a Baba látogatói és az Agár. A kecskeméti kiállításon látható képek – a Sétány a Parc Monceau-ban, a Két család a szalon-

Munkácsy Mihály: Két család a szalonban, 1880

mos kiválósága vett részt: hercegek, grófok, államférfiak. A szalonképek és arcképek festése azonban nem elégítette ki Munkácsy mûvészi ambícióit. Kereste azt a témát, amellyel egyetemes emberi gondolatokat lehet kifejezni. Így jutott el a Milton-témáig, akinek alakja a magánnyal, betegséggel, halállal küzdõ ember szimbólumává vált. A festményen azt a jelenetet dolgozta fel, midõn a vak költõ leányának diktálja Elveszett paradicsom címû mûvét. A Milton-kép meghozta Munkácsy számára az igazi sikert, 1978-ban elnyerte vele a Párizsi Világkiállítás aranyérmét. Az 1880-as években újabb jelentõs témakör foglalkoztatja Munkácsyt. Mûkereskedõje eljuttatja hozzá Ernest Renan Krisztus élete címû könyvét, s ez adja az ihletet egy Krisztus-trilógia megfestésére. Elsõként a Krisztus Pilátus elõtt címû mû készül el, amelyen Munkácsy Krisztus alakjában az igazságért megpróbáltatásokat vállaló ember küzdelmét kívánta ábráMunkácsy Mihály: Pálmaházban, 1881

ban és a Pálmaházban – igen fontos darabjai az életmûnek, minõségüket tekintve a legjobbak közé tartoznak. A szalonképek nemcsak megélhetésük hátterét biztosították, hanem bemutatásuk is ünnepélyes keretek között zajlott, Munkácsyék híres péntek délutáni fogadásain, amelyen Európa és Amerika szá-

zolni. A Krisztus mellkép és az Ordító suhanc – melyek a Cifrapalotában is láthatók – csak kettõ azon vázlatok sokaságából, melyeket e festményhez készített. A kép megfestése idején Munkácsyt két tragédia is érte: tûz ütött ki a palotájában, valamint meghalt újszülött gyermeke. Emiatt lekéste a Szalon kiállításának beadási határidejét is. Ekkor sietett segítségére mûkereskedõje, Charles Sedelmeyer, aki felajánlotta számára saját palotáját, hogy bemutathassa alkotását a párizsi közönségnek. Egy hónap alatt 300 ezer ember látta a képet. Hasonlóan látványos körülmények között került sor az 1884-ben elkészült Golgota címû kép bemutatására is Sedelmeyer palotájában. A kép már festésének ideje alatt is szenzációt keltett azzal, hogy Munkácsy modelleket toborzott, élõkép-szerû jeleneteket formált, melyeket lefényképezett. Mivel nem talált megfelelõ modellt a megfeszített Krisztus alakjához, önmagát köttette fel a keresztre, s errõl is fotó készült. Sedelmeyer a két alkotást európai bemutatá-

2008. február 21. suk után kiutaztatta Amerikába és eladta. A Cifrapalotában a Krisztus-képek redukált – feles nagyságú – változatai láthatók a Magyar Nemzeti Galéria gyûjteményébõl. A Golgota néhány éve Pákh Imre tulajdonába került. Gyûjteményében található a Hóhér a lajtorjával címû tanulmány is, mely a Golgotához készült stúdiumok egyike. Munkácsy az 1880-as évek során intenzíven foglalkozott tájképfestészettel is, jórészt annak köszönhetõen, hogy a Golgotához készített tájtanulmányokat. Ebbõl az idõbõl származik a Téli táj és a Szántás Colpachon. Késõi tájképei között található még néhány a Mosónõk variációiból, melyek közül egy a kecskeméti kiállításon is szerepel. Az 1880as évek során Munkácsy változatos életmûve jó néMunkácsy önarcképe, 1870−es évek hány arcképpel is gazdagodott. A festõ nagyszerû ismerõje volt az emberi léleknek, így portréit mindig kitûnõ karakter-ábrázolás jellemzi. E korszakból származik a Cifrapalotában is látható két portré: Reök Ivánné arcképe és Madame Chaplin portréja. Ez utóbbihoz baráti szálak is fûzték, hiszen Chaplin festõi szépségû otthonában sokszor megfordult Munkácsy. Madame Chaplin személyében a betegségektõl meggyötört, érzékeny lelkû festõ igazi jó barátra talált. Az 1880-as évek során több nagy megtiszteltetés érte Munkácsyt. Krisztus-képeinek sikere kapcsán kitüntetést és nemesi oklevelet kapott

MAGYAR MÚZSA

V

Munkácsy Mihály: Golgota , 1883−1884

Ferenc Józseftõl. 1884-ben pedig Hans Makart osztrák festõfejedelem halála után megbízták a bécsi Kunsthistorisches Múzeum lépcsõházi mennyezetének kifestésével. A reneszánsz apotheózis címû munkával 1886-ra készült el. Még ugyanezen év novemberében Amerikába látogatott, Krisztus-képeinek bemutatója alkalmából. Fejedelmi ünneplésben volt része, még az Egyesült Államok akkori elnöke is fogadta. 1890-ben végre a magyar mûvészeti élet irányítóitól is kapott egy hozzá méltó megbízást. Honfoglalás címmel nagyszabású táblaképet készített a Parlament épületébe, mely ma is ott található, a róla elnevezett teremben. Az 1890-es években már komoly egészségi problémákkal küzdött. Ifjúkorában szerzett betegségei egyre jobban kínozták, de még volt annyi ereje, hogy 1894-ben elkészítse a Krisz-

tus-trilógia harmadik darabját. Az Ecce Homo-t a milleniumi ünnepségek alatt, látványos körülmények között mutatták be Budapesten. Fantasztikus munkabírását jelzi, hogy e nagyszabású megbízások mellett változatlanul festi szalonképeit. Ezek közül a Készülõdés a papa születésnapjára, a Merengõ nõ kutyával vagy a Ballada kiemelkednek kitûnõ kvalitásukkal.

Munkácsy Mihály: Hóhér a lajtorjával, 1882 körül

Munkácsy Mihály: Mosó asszonyok, 1892

Az Ecce Homo után már nem dolgozott többé. Betegsége egyre jobban elhatalmasodott, a baden-badeni szanatóriumban kezelték. Elméje lassan elborult, s végül egy Bonn melletti elmegyógyintézetben halt meg, 1900. május 1-jén. Halála nemzeti gyász volt, temetésén részt vett a magyar közélet számos kiválósága. A Kerepesi úti temetõben helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Telcs Ede szobrászmûvész készítette el.

MAGYAR MÚZSA

VI L EGYEN

TEHÁT

B ÁNK

BÁN !

A Kodály év folytatása az az ország, amelyet száz-száztíz éve a Kodály-fiúk apjukkal megismerhettek, még tágasabb volt… Kecskeméten is ennek a gondolatnak jegyében Kassát, Kolozsvárt, került sor a Magyar Kultúra Napján tartott ünneBrassót a visszaemlépi hangversenyre. De számos más módon is folykezõ még hazai tájtatódhat városunk nagy szülötte emlékének ápoként emlegethette. lása. Íme, egy ötlet, némi kitérõvel. Nekünk meg a Lassan eljön a tanulmányi kirándulások évadja schengeni egyezaz iskolások számára. Ehhez akarunk e sorokkal mény ránk vonatkoznémi ötletet adni. De elõbb lássuk a kitérõt, amitatása teszi lépésrõl hez a vezérfonalat Kodály Zoltán egyik visszaemlépésre könnyebben lékezése adja, melyet 1965-ben életrajzírója, elérhetõnek… Eõsze László zenetörténész kérésére írt. HasonE néhány sorral másban olvasható a Kodály Zoltán élete képek- Kodály Zoltán mátrai nem nagy, országos ben és dokumentumokban címû album több ki- kiránduláson vagy kárpát-medenadásában, és nyomtatott átírásban megjelent a cei felfedezõutakhoz akarunk most mégsem kedKodály összegyûjtött írásait tartalmazó Visszate- vet csinálni, hanem csak egy kis budapesti progkintés III. kötetében is. Ebbõl szemezgetünk. ramot gazdagító, mégis kecskeméti vonatkozású „Születtem Kecskeméten, de […] szüleim pár lehetõségekre szeretnénk a figyelmet felhívni hónapos koromban elköltöztek onnan […] Azért (természetesen nemcsak a tanulók kirándulásait mégis síklakónak nõttem fel, mert Galánta kör- szervezõ pedagógusokét!). nyéke, ahol öntudatra kezdtem ébredni, csakoly Akik eljutnak a világörökség részét képezõ egyenes, mint az Alföld. […] A Kis-Kárpátok lán- Andrássy útra, ne csak a végét pompázatosan jelcát Galántáról messze kékellõnek, Nagyszombat- zõ Hõsök terére és múzeumaira figyeljenek, ne ból kissé közelebbinek láttam, de csak évek múl- csak az Operaház épületét csodálják. A Vörösva tiporhattam. Akkoriban nem volt szokás kirán- marty utca sarkán álló Régi-zeneakadémia volt a dulni. Diáktársaim sose mozdultak ki a városból. 20. századi nagy zeneszerzõk kibocsátó Alma Egyik társamra mint csodabogárra néztünk, mert Matere. Az alapító zeneakadémiai elnök, Liszt vakációban körüljárta a Balatont.[…] Súlyos mu- Ferenc emlékmúzeuma is ott van, s néhány salasztása volt akkori nevelésünknek, hogy soha- roknyira, a Köröndön a Kodály Zoltán Emlékmúsem ösztönzött országjárásra. Diáktársaim nem zeum, a zeneszerzõ hajdani otthonában (nyitva: ismerték az országot közvetlen környékükön kí- szerda 10-16, csütörtök-szombat: 10-18, vasárvül. Minket, öcsémmel, apánk mint vasutas, el-el- nap 10-14 óra között). vitt nyári utazásaira. […]” Június 30-áig azonban másik kiállítás is felidéVajon ma természetes része-e az iskolai törté- zi Kecskemét szülöttének emlékét. A budai várnelem- és földrajztanításnak, hogy a tanulmányi ban sétálók betérhetnek a Táncsics Mihály utcai kirándulásokon némi országismeretre tegyenek hajdani Erdõdy-Hatvany palotába, a Zenetudoszert a diákok? Van-e elegendõ pénz és idõ erre? mányi Intézetbe, ahol a Bónis Ferenc zenetörtéA családi utazások, hacsak egy kicsit is tehetõ- nész és munkatársai által összeállított, igen gazsebb valaki, inkább másfelé, országhatáron túlra dag tartalmú, egész életutat, a sokoldalú életmûvisznek kicsit és nagyot. Bár ha belegondolunk, vet áttekintõ kiállítás várja a látogatókat. Az iskolás látogatóknak különösen érdekesek lehetnek a majdani világhírû zeneszerzõ ifjúkorának dokumentumai: iskolai bizonyítványai (ahol egyszer énekbõl is lehet „jó” osztályzatot látni…), dolgozatai, diákkori zenemûvei sorjáznak. Elolvashatjuk az irodalmi önképzõkörben tevékenykendõ ifjú egy levelét is, amelyet egy vezetéknévvel nem azonosított, nyilván másutt lakó diáktársnak írt 1898. augusztus 31-én (mai fiataloknak igen furcsa módon, magázó stílusban!). Érdemes A hajdani Erdődy−Hatvany palota, a MTA Zenetudományi Intézete, idézni a Kedves Tibor! a Kodály−kiállítás helyszíne a Budai várban Január közepén hivatalos voltam egy váci és egy budapesti kórus közös hangversenyére, amelyet egy fõvárosi gimnázium aulájában tartottak, s amelynek azt a címet adták, hogy A Kodály-év folytatódik…

2008. február 21.

Névlexikon A februári Magyar Múzsa szerzõi Bakó Zsuzsanna, Dr. – mûvészettörténész, Munkácsy-szakértõ. A Magyar Nemzeti Galéria fõosztályvezetõje, fõmuzeológus. A kecskeméti Munkács-kiállítás megnyitó beszédét tartotta a Cifrapalotában. Nagy Miklós Kund – szerkesztõ, mûvészeti író, a marosvásárhelyi Népújság fõszerkesztõ helyettese, a napilap Múzsa címû kulturális mellékletének szerkesztõje. Kósa Csaba – író, Táncsics-díjas újságíró. Huszonöt könyve jelent meg: regények, publicisztikai és tárca-kötetek. 1992 és 2006 között a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnök. Galuska László Pál – a Kecskeméti Fõiskola Tanítóképzõ Fõiskolai Karának nyelvész-tanára. Szakterülete: iskoladrámák, 18-19. századi drámaírók. Ittzés Mihály, dr. – a Kodály Intézet nyugalmazott tanára, karnagy, zenetudományi szakíró. A Magyar Kodály Társaság tagja, a hazai és külföldi Kodály-szemináriumok rendszeres elõadója. Lovas Dániel, dr. – könyvkiadó, szakíró, médiatanácsadó, a Kecskeméti Lapok alapító fõszerkesztõje, a Magyar Múzsa kulturális melléklet szerkesztõje. kezdetû levelet, mert áttételesen kecskeméti „húrokat penget”. A két legnagyobb kecskemétifi elsõ „találkozásáról” értesülhetünk belõle: „Eszméjét kitûnõnek tartom. Bánk bán – helyes! – legyen tehát Bánk bán. Meg is szereztem már és legközelebb lángoló buzgalommal fekszem majd neki.” A tanárokat némi kritikával illeti a levélíró: „Különben [Bánk bán] az idei tananyaghoz tartozik, de amint buzgó tanáraimat ismerem, vagy nem, vagy pedig hiányosan fogják tárgyalni.” A levelezõpartnert is hasonló tanulmányozásra buzdítja, de nem tartja sürgõsnek a dolgot, mert „nálunk csak szeptember vége felé szokás az alakuló gyûlést tartani [az önképzõkörben], mely rendesen igen zajos.” Kodály azt tartotta, hogy egy mûvet alkotója nélkül meg lehet ismerni, de az alkotó embert mûve nélkül nem. A képek, szövegek, kották, tárgyak felidézik az embert és az alkotót – önmagában, és emberi meg tárgyi környezetével is. Így járulnak hozzá az életmû jobb megértéséhez. Talán épp ennek a gondolatnak a jegyében bõvítette programkínálatát a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete. Az odalátogatóknak nemcsak a holt „anyagot” kínálja a tárlókban, tablókon, hanem az élõszóban elhangzó szakmai tárlatvezetést is, sõt rövid élõzenei bemutatót is! Jó szívvel várják az érdeklõdõ csoportokat: www.zti.hu. Kedves kecskemétiek! Ki kell használni a felkínált lehetõséget: a „Kodály-év” folytatódik! Ittzés Mihály

KULTÚRA

2008. február 21.

9

Megismételhetetlen mûvészeti esemény

Erdei Péter, a Kodály Intézet fõigazgatója: – Debreceni vagyok, ott nõttem fel, és bizony még kisfiú voltam, amikor nagyapám szinte hetenként elvitt az ottani Déry Múzeumba, ahol Munkácsy Ecce Homo címû alkotása örökös otthonra lelt. Már gyermekként imádattal néztem fel arra a képre. Amikor a három nagy festmény, a trilógia végül egy hosszabb idõre Debrecenbe került, akkor már Kecskeméten éltem, és örökké foglalkoztatott az a

gondolat, hogy milyen csoda lenne, ha ezek a remekmûvek egyszer ide is elkerülhetnének. Nagyon boldog vagyok, és mindenkit arra buzdítok – legyen az gyerek vagy felnõtt, kisdiák vagy nagyszülõ –, hogy nézze meg ezt a csodás kiállítást. Lipócziné dr. Csabai Sarolta, a Kecskeméti Fõiskola Tanítóképzõ Karának tanára: – Nagyon örülök annak, hogy a Munkácsy-kiállítás a színvonalas elõkészítõ munka nyomán felépült Kecskeméten. Külön értéket ad a tárlatnak, hogy ezt a válogatást így, ebben a formájában és ezzel a tartalommal még sehol sem tekinthette meg a közönség. A kecskeméti helyszín még személyesebbé teszi a „találkozást” Munkácsyval. A kiállítást olyan értékteremtõ eseménynek tartom, ami tovább növeli városunk kulturális jelentõségét, vonzerejét. Megtiszteltetést jelentett számomra, hogy a tárlat szöveganyagának német fordítását én készíthettem el.

Nagy Attila, a Piarista Gimnázium igazgatója: – Volt szerencsém látni a Szépmûvészeti Múzeum tavalyi Van Gogh-kiállítását, amelyet rendkívül lélekemelõnek találtam, valósággal odaszegezõdtem egyegy kép elé. Ugyanezt éreztem most is, amikor a legnagyobb fran-

cia festõkkel azonos formátumú Munkácsy alkotásait láthattam. Miközben eltöltött a nemzeti büszkeség, itt is elmerengtem a képeken. Ez a kiállítás és a Bozsó Gyûjteményben látható tárlat együtt egy páratlan mûvészeti esemény a város életében. De nemcsak kiemelkedõ rendezvény, hanem hasznos is a diákoknak. Kecskemét köztudottan iskolaváros, és ilyen lehetõség nem minden évtizedben kínálkozik a tanulók számára sem.

Ezt írta a Kecskeméti Lapok – 1900-ban „A mûvészet egérõl egy fényes meteor tûnt le, a ki mûvészetének tökélyével, géniuszának hazafias ihletettségével nemzetének, magyar hazánknak fényt kölcsönzött” – olvasható a Kecskeméti Lapok 1900. május 13-ai számában a festõóriás május 9ei halála kapcsán. „Eltemettük õt a nemzethez illõ gyászpompával, az egész ország igaz részvéte mellett. Most pedig megindul a mozgalom, hogy a mily fényt kölcsönzött õ nemzetének, tegyük emlékét oly halhatatlanná. A nemzet kegyelete szobrot emel emlékének a fõvárosban. A törvényhatóságok pedig egy nagyobbszerû alapítvánnyal kivánnak nevének áldozni.” A korabeli cikk szerint az országos Magyar Képzõmûvészeti Társulathoz érkezõ felajánlások, adományok kamatai nehézsorsú képzõmûvészek támogatását segítenék. „Városunk közönsége teljesen méltányolja a nagy Mester érdemeit és hisszük, hogy városunk hirnévhez méltó összeggel járul az alapítványhoz annyival inkább, mert Munkácsy emlékének megörökítése mellett, azzal egy hazafias, nemes kötelezettséget is teljesít” – írta lapunk anno.

Tisztelt Olvasóink, kedves diákok! A mellékelt szavazólapot kitöltve adhatják le voksaikat kedvenc pedagógusaikra. A szavazólapokat a játék idõtartama alatt az alábbi címre várjuk: Kecskeméti Lapok Kft., 6000 Kecskemét, Csányi János krt. 14. A borítékon tüntessék fel az alábbi jeligét:

„AZ ÉV PEDAGÓGUSA” A legtöbb szavazatot kapott pedagógusokat ünnepélyes keretek között köszöntjük. A játékban résztvevõ olvasóink között pedig nyereményeket sorsolunk ki. A játék idõtartama: 2008. február 7- 2008. május 22.

 PEDAGÓGUS NEVE: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intézmény neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szavazó neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szavazó címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefonszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az év pedagógusa

A kecskeméti krónikaírók minden bizonnyal a 2008-as esztendõ egyik legkiemelkedõbb kulturális, illetve mûvészeti eseményeként jegyzik majd a Cifrapalotában a napokban megnyílt Munkácsy-kiállítást, valamint a Bozsó Gyûjteményben megtekinthetõ, Munkácsy kortársainak alkotásait bemutató tárlatot. Az alábbiakban ismert hírös városiak osztják meg olvasóinkkal véleményüket a rangos rendezvényekrõl.

10 KULTÚRA

Viharos Nyugalom Ez a film nem az a fajta, amelyet pat- csak a szexualitást, hanem ezer más togatott kukoricát és lájtkólát ma- érzelmet szimbolizálnak. Szabadsággunkba tömve, kedvesünk kezét szo- és hatalomvágyat, magányt és rerongatva nézünk meg, majd a vége fõcím után Udvaros Dorottya és Makranczi Zalán öt perccel már semmire nem emlékszünk belõle. Sokkoló, mélyen a lelkünkbe markoló, néha megmosolyogtató, máskor felkavaró képkockákból áll össze a történet egy anya és fia kapcsolatáról. Az egymásrautaltság és a kitörésvágy végdrámája: az egykor nagy népszerûségnek örvendõ, bukott, magát laká- ményt, egy érezni vágyó, de szeretni sa magányába számûzõ anya, és az képtelen fiú útkeresését. írói álmokat kergetõ, de a szülõtõl Nem szeretem ezt a filmet. Azt elszakadni nem tudó ifjú menthetet- sem mondanám, hogy tetszett, de lenül tragédiába sodródó háborúja. mindenképpen nagy hatást gyakoTalán túl õszinte kórkép az õrjítõ, rolt rám – és a stáblista alatt a nézõfojtogató szeretetrõl és gyûlöletrõl. teret megülõ, mély csendbõl ítélve Igen: sok benne a testiség, amelyet a közönség többi tagjára is. Valószíkendõzetlenül, egy cseppet sem ide- nûleg nem fog tömegeket a moziba alizálva látunk a vásznon – ez zava- vonzani, a benne szereplõ színéró, olykor bántó lehet, ám ezeket a szek magával ragadó, nagyszerû jeleneteket mégsem lehet csak úgy alakításai, vagy az érzékletes ötleegyszerûen kiragadni és önmagáért tek, képi és hangi megoldások ellevalónak, sértõnek bélyegezni, mert nére sem. Egy biztos: errõl a filmrõl azok – én így látom – egyáltalán nem – szerintem – beszélni kell.

Kecskemét, Kodály Zoltán tér 9. A megújult Háry***Hotel szeretettel várja a már meglévõ és leendõ kedves vendégeit Kecskeméten. A szállodánkban található Háry Étterem gasztronómiai különlegességeket kínál vendégeinken kívül a város polgárainak is. Az étterem ajánlata a Háry és Örzse kedvence, a kétszemélyes, rostonsült libamájjal, érlelt pecsenyével, tejszínes pulykával, töltött gyümölccsel és zöldségfélékkel gazdagított vegyestál. Folyamatos akcióinkról és programjainkról örömmel tájékoztatjuk a 76/480-400-as telefonszámon. Amennyiben bõvebb információra lenne szüksége, keresse fel honlapunkat:

www.hary.hu Háry Étterem nyitvatartása : Hétfõ-Vasárnap 08-24 óráig Asztalfoglalás: 76/480-400

2008. február 21. A Nyugalom címû, tizenhat éven felülieknek ajánlott film kecskeméti, premier elõtti vetítésén is lehetõség nyílt a beszélgetésre: a producer, a férfi fõhõs és a rendezõ várták a közönség kérdéseit. Alföldi Róbert rendezõ a film körüli botrányokhoz nem akart hozzáfûzni semmit, de a nézõk (többek között) a film testiségére vonatkozó kérdéseire (amelyek nem voltak vádlók) szí-

vesen válaszolt. Makranczi Zalántól – aki a kecskeméti színház mellett a fõvárosi Bárkában is játszik, és ez volt az elsõ nagyjátékfilmje – megtudtuk: annak ellenére, hogy Weér Andor figurája nem éppen szimpatikus és szerethetõ, nagyon inspiráló feladat volt olyan nagy nevekkel együtt játszania, mint Udvaros Dorottya, Hernádi Judit vagy Gryllus Dorka. Nagy Natasa

Államilag támogatott pedofília? Még jó is lehetne Alföldi Róbert elsõ nagyjátékfilmje, de a rendezõ fõként a szexre hegyezi ki a történetet. Még ez is elfogadható lenne, ízlés kérdése, de az már aligha, amikor azt látjuk, hogy az anyát alakító Udvaros Dorottya bugyijába benyúl az õt kendõvel mosdató nyolc-tíz év körüli fia. Itt elszakad valami, sokakban felvetõdik a kérdés: miért kell államilag támogatni a pedofíliát? Ez azonban még ezen is túlmegy, vérfertõzésre hajaz. Forgács Gábor ügyvéd szerint a

filmbeli jelenet közösségellenes, másokban megbotránkoztatást keltõ ábrázolásnak minõsül. Ez jogilag szabálysértés, ami elzárással vagy százötvenezer forintig terjedõ bírsággal sújtható. Az Országgyûlés kulturális bizottságának KDNP-s tagja, Lukács Tamás szerint Alföldi bármit csinált volna, akkor is kapott volna állami támogatást. „Ennyi telt tõle. Sajnálom a nemzetinek nevezett színházat, amelyet õ vezet” – tette hozzá. Parcsami Gábor

Médiapartnerünk: M AGYAR H ÍRLAP www.magyarhirlap.hu

> Hõszigetelt

>

nyílászárók gyártása és egyéb faipari tevékenységek Helyszíni szerelés és beépítés

6000 Kecskemét, Rákócziváros 8. (Kurucz krt. vége) Telefon: 06-30/9441-891, 06-76/476-224 E-mail: [email protected] web: www.fenyotherm.hu

KÖZ-SZOLGÁLAT

2008. február 21.

AZ

11

ORVOS VÁLASZOL

Méregtelenítõ kúrával a tavaszi fáradtság ellen A tavasz közeledtével egyre inkább fáradtnak, aluszékonynak, kimerültnek érezzük magunkat, a bõrünkön pedig pattanások, mitesszerek jelenhetnek meg. A megoldás az egyénre szabott böjt, azaz a méregtelenítõ kúra, amelyrõl Honti Attiláné vezetõ dietetikust kérdeztük.

– Mi okozza a tavaszi fáradtság tüneteit? – Télen sokkal nehezebb ételeket fogyasztunk – ezek emésztése energiát von el a szervezettõl. Emellett kevesebbet mozgunk és a szabadban is kevesebb idõt töltünk, így fokozottabban ki vagyunk téve azoknak a hatásoknak, amelyek következtében a méreganyagok felhalmozódnak a szervezetünkben. Ezektõl akkor szabadulhatunk meg a leghatékonyabban és legegészségesebben, ha böjtöt tartunk. Erre a tél vége, illetve a tavasz kezdete a legmegfelelõbb: a természet újjászületése bennünket is változásra ösztönöz, és ilyenkor már kaphatók a friss gyümölcsök, zöldségek, amelyek a böjt alapját képezik. – Mennyi ideig tartson a méregtelenítõ kúra? – Táplálkozástudományi szempontból a több hétig tartó böjtöt nem javasoljuk. Már az is hatásos lehet, ha valaki heti egy gyümölcsnapot iktat az étrendjébe, de aki komolyabban akar böjtölni, annak a három-hat napos kúrát ajánljuk, ez elegendõ idõ a szervezet felfrissüléséhez, de nem is túlságosan megterhelõ. Ám fontos tudni, hogy

Ü GYÉSZSÉGI

gyermekeknek, terhes anyáknak, komoly betegségben (pl. rákban) szenvedõknek, illetve pszichés betegeknek nem ajánlott a böjt. – Mit mikor fogyasszunk a böjt alatt? – A legfontosabb szabály a fokozottabb folyadékbevitel: legalább napi három liter frissen préselt gyümölcs-, illetve zöldséglevet, zöld teát vagy nátriumszegény, szénsavmentes ásványvizet fogyasszunk – végig a böjt alatt. Az elsõ nap legyen lékúra, egész nap csak igyunk. A második napon nyers zöldséget – sárgarépát, zellert, feketeretket, salátát – és gyümölcsöt – almát, ananászt és lédús citrusféléket – ehetünk, összesen másfél-két kilogrammnyit. Ezeknek magas a pektintartalma, ami segíti a salakanyagok kiürülését. A harmadik napon párolva fogyaszthatjuk a gyümölcs- és zöldségféléket, és ha nagyon éhesek vagyunk, fõtt barnarizst vagy teljes kiõrlésû lisztbõl készült barnakenyeret ehetünk melléjük. A negyedik napon sovány, párolt baromfihússal vagy sovány tejtermékekkel is bõvíthetjük a menüt, míg végül fokozatosan vissza nem térünk a megszokott étrendünkhöz.

Sok zöldség és gyümölcs – ez a méregtelenítő böjt alapja

– Mivel egészíthetjük ki a méregtelenítõ kúrát? – Válasszunk olyan idõszakot a böjtölésre, amikor van idõnk odafigyelni magunkra. Könnyebb elkezdeni és betartani a kúrát, ha stresszmentes, nyugodt idõszakban szánjuk rá magunkat. Fontos, hogy a böjt alatt arányosan oszszuk el az elõírt napi ételmennyiséget: sokszor együnk keveset.

Legyünk minél többet a friss levegõn, és hagyjunk elegendõ idõt magunknak a pihenésre, alvásra. Jót tesz a futás, a séta vagy az úszás, de a szaunát is figyelmükbe ajánlom, mert nagyon sok méreganyag távozik a testünkbõl a verejtékkel. A böjt hatására immunrendszerünk megerõsödik, és fizikailag, szellemileg is felfrissülünk.

AKTÁK

Brutális gyilkosság a vagonban Szörnyû kínok között kellett meghalnia annak a hajléktalan nõnek, akit tavaly július 13-án ölt meg különös kegyetlenséggel a kecskeméti, máriavárosi vasútállomáson a büntetett elõéletû, ugyancsak hajléktalan T. János. A személyiségzavaros, alkoholfüggõ férfi ellen a napokban emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészség.

T. János és késõbbi áldozata, Kné F. Andrea 2006-ban ismerkedtek meg, és rövid idõn belül élettársi kapcsolatot létesítettek. A máriavárosi állomáson, egy használaton kívüli vagonban húzták meg magukat éjszakánként, a nap nagy részét pedig italozással töltötték. Így telt a végzetes, 2007. július 13-a is, amikor a pár este tíz óra körül tért „haza” belvárosi szesztúrájáról. A mai napig nem

derült fény arra, hogy mi váltotta ki közöttük azt a vitát, amelynek hevében a nõ egy alapos pofont kevert le élettársának. A megvadult férfi ökölcsapásokkal válaszolt, majd konyhai késsel és villával szurkálta a szerencsétlen sértettet, késõbb pedig fojtogatta is. Az orvosszakértõi vélemény szerint az órákig tartó bántalmazás a halál elszenvedésénél is nagyobb gyötrelmeket okozott K-né F. And-

reának, aki végül hosszú agonizálás után, traumás és vérvesztéses sokkállapot miatt hunyt el. A vizsgálat azt is megállapította, hogy az idõben történõ kórházba szállítással és orvosi beavatkozással a nõ élete megmenthetõ lett volna. Reggel T. János az állomásról hívta a mentõket azzal, hogy nem tudja felébreszteni élettársát. A kiérkezõ mentõsöknek azt mondta, hogy amikor késõ este hazaért, az asszony már aludt. Azt is hozzátette, hogy gyógyszeres üveget talált mellette, amibõl nagyon sok tabletta hiányzik. Az elvetemült férfi kezdetben a kihallgatások során is tagadta bûnösségét. Késõbb a verést elismerte, de

azt állította, hogy reggel nem annyi sérülést talált élettársán, mint amennyit õ okozott, szerinte valószínûleg más hajléktalanok is bántalmazták az áldozatot. Egy újabb vallomásában ahhoz a verzióhoz ragaszkodott, hogy K-né F. Andrea még élt, amikor a brutális verés utáni reggelen a mentõket hívta hozzá. Állításait az orvosszakértõi vizsgálatok, a boncolási eredmények sorra megcáfolták, és bebizonyosodott, hogy a nõ még az éjszakai órákban életét vesztette. T. Jánosnak különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért kell felelnie a bíróság elõtt. – sipi –

12 SPORT

2008. február 21.

Sportmix

KECSKEMÉTRE

Eb-futam a gokartpályán

Olimpiai országjárás

LÁTOGATOTT A

MOB

ELNÖKE

Március 30-án a kecskeméti gokart stadionban rendezik meg a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Szlalom Bajnokságának nyitó futamát. Ez a verseny a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) KözépEurópai Zóna versenysorozat betétfutamának is számít, ennek megfelelõen a versenyen számos neves hazai (Ludescher Loránd 2007-es FIA CEZ E1 bajnok) és külföldi versenyzõvel találkozhatunk.

Madarász újabb bronzérme A hétvégén Kecskemét adott otthont a Magyar Nemzetközi Ifjúsági Bajnokságnak, melyen 26 ország mintegy 260 versenyzõje vett részt. A kecskemétiek kiválósága, Madarász Dóra (képünkön) a leány csapat tagjaként remekelt, és végül bronzérmet szerzett társaival. A magyar válogatott legeredményesebb versenyzõje a két érmet szerzõ Kosiba Dániel, míg az egész verseny legjobbja Dél-Korea együttese lett három aranyéremmel (lány egyes, páros és csapat), a franciák (fiú csapat) és a svédek (fiú egyes) pedig egyegy elsõ hellyel távozhattak Kecskemétrõl.

Remekül nyitott a KARC Remekül szerepeltek elmúlt hétvégi szezonnyitó versenyükön a KARC atlétái. Szombaton és vasárnap a SYMA csarnokban rendezték meg a Magyar Köztársaság 2008. évi Fedettpályástöbbpróba Bajnokságát. A KARC sportolói a nõi ötpróbában voltak érdekeltek és kiválóan is szerepeltek. A megnyerhetõ három bajnoki címbõl kettõ is Kecskemétre került. A felnõtt korosztályban Vörös Orsolya a negyedik helyen végzett úgy, hogy Orsi indulása az elhúzódó sérülések miatt sokáig kérdéses volt, de végül is vállalta a szereplést. Ez a forma így a negyedik helyre volt elég, de teljesítménye a juniorok között elég volt a gyõzelemhez. A szakmai stáb legnagyobb örömére a kiválóan versenyzõ Prókai Anett lett a második (felnõttek között a 6.), míg Mészáros Melinda az ötödik helyen végzett. Az ifjúsági korosztály versenyében a befejezõ 800 méter elõtt Toldy Laura még csak a harmadik helyen állt, de kiváló futással felrobogott a bajnoki címet jelentõ elsõ helyre. Varga Nikolett remek küzdéssel az ötödik lett a számban. Összesítésben – mind az érmek, mind a helyezések tekintetében – a KARC sportolói voltak a legeredményesebbek a többpróbázók bajnokságán.

Scchmitt Pál, Majoros István, Ungvári Miklós és Szellő Imre Rendhagyó osztályfõnöki óra a Bolyai János Gimnáziumban, majd konferencia a városháza dísztermében. Dióhéjban ez volt a programja Schmitt Pálnak, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének, amikor a napokban Kecskemétre látogatott. Az egykori kiváló sportolót elkísérte városunkba Molnár Zoltán, a magyar olimpiai csapat vezetõje is.

A városházán Sárközy István alpolgármester köszöntötte a vendégeket – köztük Kecskemét már kvótát szerzett olimpikonjait, Ungvári Miklós cselgáncsozót, Szellõ Imre ökölvívót, valamint athéni bajnokunkat, Majoros István birkózót. Kijelentette, hogy idén kiemelt figyelmet kívánnak fordítani az utánpótlás nevelésre. Ennek szellemében tervezik a sportiskolai rendszer beindítását. Schmitt Pállal a rendezvényt követõen nyílt alkalmunk beszélgetni. – Országos szinten az a tapasztalat, hogy a magyar diákok hatvan százaléka beéri a testnevelõ órákon végzett mozgással. Véleménye szerint hogyan lehetne javítani ezen az arányon? – Bízom benne, hogy lesz egy olyan kormány Magyarországon, amely a sportra a költségvetésének legkevesebb egy százalékát szánja, mert a mostani nem ilyen. Remélem, hogy politikusaink felismerik: a sportra költött pénz egy stratégiai kiadás, hiszen nemcsak a csúcsteljesítményt

nyújtókról van szó, hanem a magyar fiatalok egészségérõl. Jelenleg ugyanis nagyon sok az elhízott gyerek, akiknek komoly betegségek kialakulásának veszélyével kell szembenézniük, valamint azzal, hogy esetleg nem bírják el fizikailag azt a feladatot, amire szellemileg készülnek. – Egy olimpia tud-e újabb híveket szerezni a sportnak? – Az ötkarikás játékoknak pontosan az az egyik legfontosabb célja, szerepe, hogy példaképeket állítsanak az ország, az emberek, a fiatalok elé azok a magyar sportolók, akik bebizonyítják, hogy a nehéz körülmények között is lehet világraszóló eredményeket elérni. – Még néhány hónap, és kezdõdnek a pekingi viadalok. Milyen eredményeket jósol a magyar csapat számára? – Úgy gondolom, képes vagyok viszonylag pontosan megbecsülni, hogy mire számíthatunk, mert ismerem a nemzetközi mezõny erejét, és ismerem a saját versenyzõink képességeit is. A korábbiakhoz képest lejjebb kell vinnünk az elvárásainkat, hiszen kisebb lesz a csapat, mint például az athéni volt. Reményeim szerint a hatos lesz a bûvös szám: fél-fél tucat arany, ezüst és bronzérmet várok a mieinktõl. A dobogósok között egyébként akár kecskeméti sportoló is lehet, például Ungvári Miklós személyében. – sipi –

Száznégy sakkozó a tükörteremben Száznégy versenyzõ ült a sakktáblákhoz a Kecskeméti Ifjúsági Otthon tükörtermében az elmúlt hétvégén. A Pál Imre szervezte Kecskeméti Tél 2008 országos gyermek és felnõtt nyílt egyéni rapid sakkversenyre hét fordulós, svájci rendszerben került sor, a sakkozók tizenöt-tizenöt perces gondolkodási idõvel gazdálkodhattak. A város már huszonöt éve, 1983 óta ad otthont ennek a versenynek. Az idei tornán a régió legfontosabb sakkcentrumai képviseltették magukat, érkeztek játékosok

többek között Szegedrõl, Kiskunhalasról és Orosházáról is. A legfiatalabb versenyzõ csupán ötéves, a legidõsebb pedig hetvenöt éves volt. A gyerekek négy korcsoportban versenyeztek, a legifjabbak közül a fiúkat is megelõzve a szegedi Marjanovics Annamária lett a legjobb. A felnõttek között az elsõ helyezést a kecskeméti Donkó Mátyás, FIDE mester érte el. Kecskeméten legközelebb március 30-án várják a sakkozókat az Ifjúsági Otthon tükörtermében.

SPORT

2008. február 21.

Kezdenek a Delfinek

13

A Volvo Kupa programja A tavalyi sikeres debreceni bemutatkozás után az idén február 22-23-24-én Kecskeméten rendezik meg a Volvo Kupa nemzetközi vízilabdatornát. A részvevõk: Ausztrália, Kanada, Románia és Magyarország. A részletes program: Február 22., péntek: 17 óra: Ausztrália-Kanada, 18:15: utánpótláscsapatok mérkõzése, 20 óra: Magyarország-Románia (Sport1 TV) Február 23., szombat: 17 óra: Ausztrália-Románia, 18:15: Kecskeméti Öregfiúk-Kecskemét, 20 óra: Magyarország-Kanada (Sport 1 TV) Február 24., vasárnap: 11:30: Kanada-Románia, 13:15: MagyarországAusztrália (M1 TV), 14:30: Eredményhirdetés

Apróhirdetés Hunyadivárosi panelban egyedülálló, nemdohányzó férfi részére albérlet kiadó, konyha, fürdõszoba használattal. 25 000 Ft + rezsi + 2 hónap kaució. Érdeklõdni: 30/296-07-52

Takács Bálinték a kemény felkészülés után már nagyon várják a bajnoki rajtot

A hétvégén elkezdõdnek a küzdelmek a férfi kézilabda bajnokság másodosztályában is. Az NB I/B keleti csoportjában elsõ helyen álló Delfin KC kézisei mindössze tizenegy lépésre vannak attól, hogy sporttörténelmet írjanak Kecskeméten, hiszen a városnak még soha nem volt elsõ osztályú együttese. Nagyon kemény három hónap elé néz tehát Kun István gárdája, de a cél egyértelmû: három hónap múlva bajnokcsapatot ünnepeljenek a hírös városban. Az elsõ feladat nem ígérkezik különösebben nehéznek, hiszen vasárnap 11 órakor a tabella utolsó helyén álló Salgótarjánnal mérkõzik meg a kecskeméti gárda, ráadásul a tarjáni csarnok átépítése miatt semleges helyszínen, Balassagyarmaton rendezik az összecsapást. A 20 pontos Kecskemét jelenleg két pont-

tal elõzi meg a Kiskunfélegyházát, és hattal a szezon elõtt még a szintén feljutást célul kitûzõ ózdiakat. Az esély tehát megvan, és egy kiegyensúlyozott szerepléssel nem lehet kérdés, hogy a Delfin KC a feljutás toronymagas esélyese. A bajnoki rajt elõtt néhány nappal Kun István a következõket nyilatkozta az esélyekrõl: – Azt tudni kell, hogy hétvégi ellenfelünk a télen három szlovák légióssal erõsítette meg keretét, ami mutatja, mindenképp szeretnék megõrizni másodosztályú tagságukat. Sajnos minket kisebb sérüléshullám sújtott az elmúlt hetekben, Zapletán és Muhl régóta maródi, õk biztosan nem léphetnek pályára, de sérülés miatt kétséges Losonc László, Dengi Zoltán és Juhász Viktor játéka is. Ennek ellenére gyõzelemre készülünk.

Fõpróba elõtt a KTE Finiséhez ért a KTE labdarúgócsapatának téli felkészülési idõszaka, a március 2-ai bajnoki rajt elõtt már csak egy alkalommal lép pályára a lila-fehér gárda, vasárnap Kaposvölgyén tartanak fõpróbát Csordásék. Az utolsó hetekben is több változás történt a csapatnál, ráadásul fegyelmi problémák is okoztak némi zûrt az együttesnél. Történt ugyanis, hogy a kecskeméti szurkolók egyik legnagyobb kedvence, az õsszel szenzációsan játszó kameruni csatár, Yannick engedély nélkül kiutazott Lengyelországba próbajátékra. Ezt természetesen a klubvezetés nem hagyja szó nélkül, és ha a színes bõrû csatár visszatér, fegyelmi eljárást indítanak ellene, erõsen kétséges tehát, hogy láthatjuk-e még a KTE mezében a támadót. Mischek Lungu esete abban különbözik, hogy õ rendelkezik orvosi igazolással távolléte mi-

att, de õ viszont nem jelezte az edzõnek, hogy nem vesz részt az edzésen. A zambiai válogatott minden bizonnyal pénzbüntetést kaphat. Biztosan nem láthatjuk viszont a csapatban a szerb Kopunovicot, vele ugyanis a klub szerdán szerzõdést bontott. Ennek oka egyszerû: a szakmai stáb nem elégedett teljesítményével, és aki látta a csatár szereplését a felkészülési meccseken, bizonyára nem is vitatja a döntést. Természetesen ezek a negatív hírek nem jelentik azt, hogy a KTE meggyengül a tavaszi idényre. A héten három új játékost is igazol az NB II keleti csoportjának listavezetõje: Schindler Szabolcs a Budapest Honvédtól, Montvai Tibor a Nyíregyházi Spartacustól és Weisz Tamás Tatabányáról igazol Kecskemétre. Velük mindenképp bõvülnek Tomislav Sivic lehetõségei.

Eladó Kecskemét Rávágy-téren 1 szoba étkezõs, 41m2-es lakás. Irányár: 7,4 millió Ft. Érdeklõdni: 30/ 224-12-73 Komfortos gazdasági épület 660 m2-es kerttel, Úrihegyben eladó. Irányár: 7,5 millió forint. Érdeklõdni: Pásztor Dezsõ 76/321-904 Eladó egy fotelágy, egy jó állapotú, teherbíró heverõ és egy csavarokkal összeszerelhetõ szekrény. Irányár: 12, 14 és 10 ezer forint. Érdeklõdni: Bodor Károlyné 76/701-280 Adósságbehajtás, magánnyomozás. Érdeklõdni: Kiss Sándor 30/609-19-16 Kmét, Vacsihegyben 460 m2 telekkel, kívül-belül felújított, szigetelt családi ház + melléképület eladó. Esetleg lakást beszámítok. Irányár: 17 000 000 Ft. Érdeklõdni: 70/ 236-43-60 Kecskeméten, Kafka Margit utca végén (a köves út mellett) 6123 m2 földterület eladó. Irányár: 850 Ft/m2. Érdeklõdni: Tarjányi László 480-654.

APRÓHIRDETÉSI SZELVÉNY Ingyenes hirdetés a Kecskeméti Lapokban A kitöltött szelvényt az alábbi címre kérjük beküldeni: 6000 Kecskemét, Csányi J. krt 14.

Hirdetés szövege, ármegjelöléssel: .................................................................................... .................................................................................... .................................................................................... .................................................................................... Feladó neve: ............................................................. Címe/telefon: ................................................................. A helyhiány miatt kimaradt apróhirdetéseket a következõ lapszámban közöljük.

14 KALENDÁRIUM ÉVFORDULÓK, NAPTÁR

Szent Péter székfoglalásáról már a IV. századtól megemlékeztek, mert úgy tartják, hogy Péter február 22-én ült Antiochia püspöki székébe. Ez a Péter apostolra alapozott Egyházzal, a Rómával való egység ünnepe. A magyar néphagyomány ezt az ünnepet az Üszögös Szent Péter Napja névvel illette. Egyes feltevések szerint tévedésbõl ered a sajátos magyar elnevezés, és a hivatalos egyházi kifejezést, a „Szent Pétörnek û székösségét” fordították üszögösnek. Mások szerint terményjósló nap – innen ered a név –, mert úgy tartották, ennek a napnak az idõjárásától függ, hogy üszögös lesz-e a gabona.

Február 24-e, Szent Mátyás napja

Jézus kereszthalála és Júdás elhunyta után tizenegyen maradtak az apostolok, s hogy kilegyen a tizenkettõ, Jézus mennybemenetele után – de még pünkösd elõtt – az áruló apostol helyére választották Mátyást, aki szintén tanítvány volt. Róma a XI. századtól tartotta Szent Mátyás napját február 24-én. Életérõl apokrif írás tudósít, mely szerint õ is vértanúságot szenvedett: bárddal fejezték le. Ezért ábrázolták bárddal vagy szekercével, s választották az ácsok és mészárosok védõszentjükké. A magyar népszokások között idõjósló napként tartják számon. A népi megfigyelések szerint ilyenkor általában nagyon hideg van. Erre utal a Jégtörõ Mátyás név. Több mondás is kötõdik hozzá: Mátyás ront, ha talál (jeget), ha nem, csinál, vagy Mátyás szûre ujjából ereszti ki a tavaszt.

EGYHÁZI HÍREK Római Katolikus Egyház Nagyböjt idején, péntekenként keresztutat végeznek a katolikus templomokban: a Nagytemplomban minden pénteken 15 órai, a Szentcsalád Plébánia kápolnájában 16 órai, a Piarista templomban pedig 17 óra 45 perces kezdettel. A Szent Erzsébet templomban csütörtökönként 18 órakor végzik a keresztutat. A Nagytemplomban a nagyböjti lelkigyakorlatot idén is Bábel Balázs érsek atya tartja február 29-én, pénteken és március 1-jén, szombaton 17 órakor. A befejezõ szentbeszéd március 2-án, vasárnap a 18 órai szentmisén lesz. A Máltai Szeretetszolgálat ebben az évben március 3-án rendezi meg hagyományos jótékonysági

ANYAKÖNYVI HÍREK Legifjabb kecskeméti polgárok: Tar Csongor anyja neve: Ódor Renáta, Gajdos Márk / Kertész Szilvia Emese, Dongó Gellért/Oszip Ágnes, Györfi-Ablaka Zalán / Ablaka Erzsébet Hermina, Pap Csenge Olívia / Pap Valéria, Lukács Luca / Séber Gabriella, PéterSzabó Achillesz / Kovács Mária, Kapás László Péter / Holics Mónika, Szórádi Gergõ / Ökrös Anikó, Szatmári Nóra Lilla / Danics Julianna Lilla, Vincze Norbert Benedek / Fülöp Gyöngyi Anikó,




Törzsünk része

Ritka férinév Végtag




Nõi név Felsõ, filkó




I. 

A búcsú szava Fordított msh.













Gyakori spanyol családi név







S

Közösségi egyed

Ide-oda röpköd

Fontos fém

II.






Személyérõl Hangot ad a motor






Lócsemege

Hazugságban van! Egyszerû horgász

 Tolatni kezd!



... Madrid – Sportklub

Isztriai város






Brazil szöv. állam Színész /Sándor/

Gyógyszerutánzat

Szomszédos fõváros, lakói nyelvén



Február 22-e, Szent Péter apostol székfoglalása

Rejtvényünkben BOD PÉTER /1712 – 1769/ gondolata olvasható: I-II.



170 éve, 1838. február 22-én jött világra a kecskeméti Mathiász János szõlõnemesítõ. 125 éve, 1883. február 24-én született Hajnóczy Iván tanár, irodalomtörténész, Katona József életmûvének kutatója, a Katona József Kör titkára. 165 éve, 1843. február 25-én hunyt el Ferenczy Móric, Kecskemét város egykori írnoka, levéltárnoka. 75 éve, 1933. február 25-én halt meg a kecskeméti Murai Károly író, újságíró, szerkesztõ. 120 éve, 1888. február 26-án született Szász Lajos politikus, miniszter, aki a harmincas években a jobboldali Magyar Élet pártja listáján Kecskemét képviselõje volt. 143 éve, 1865. február 27-én jött világra városunkban Kecskeméti Lipót rabbi, mûfordító, irodalomtörténész, bibliakutató.

2008. február 21.









Egykori vármegyénk A szebbik nemre jelemzõ






Római 55 Idegen Károly Injekció jelzõje






Kegyetlenül vad

Tárgyrag



Szír rítusú katolikus

Görög betû






Azonosak






Csatár Rövid nõi név Egy másik isztriai város



Libanoni kikötõváros Nk. fizetési eszköz

Oda betûi keverve Kémiai csoport

 Magnézium



Vas

Magunk

 D- afrikai állóvíz Nálunk végzõdõ /út/




Hattyúk ... – Csajkovszkij Otthoni néznivaló Földrajzi magazin





Egy másik görög betû Gumós trópusi növény




... karokkal vár Mozgásban van! Polinéziai szigetek









Altatószer












Verne egyik kapitánya Autó Debrecenben!




Germán fõisten A végein õszödi!












 Névutó



Átló, röv.

J






Ablakkeret!



B.G.G.

Beküldendõ: a vízszintes I. és a függõleges II. sz. sor. Beküldési határidõ: 2008. február 26. A helyes megfejtõk között könyvjutalmat sorsolunk ki. Címünk: Kecskeméti Lapok Csányi János krt. 14. Pf.: 287. A február 14-ei számunkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A FÜLÜNK KOMOLY HIBÁJA, HOGY A NAGY HANG IS BELEFÉR. Könyvjutalmat nyert: Földházi Tamás, Kecskemét. Nyereményét szerkesztõségünkben veheti át.

koncertjét a Katona József Színházban 19 órai kezdettel, melyen Puccini Bohémélet címû operájának keresztmetszetét tekintheti meg a közönség. Jegyek a Hoffmann János utcában kaphatók. A Szentcsalád Plébánián a lelkigyakorlatot nagyböjt negyedik hetében, február 28-ától március 2-áig tartják meg. Tizennyolc verbita szerzetes érkezik a templomba, akikkel lakótelepi missziót tartanak. Pálosszentkúti zarándoklatra lehet jelentkezni, amelyet március elsõ szombatján, 13 órától tartanak közös dicsõítéssel, imával, szentségimádással. A részletek a hirdetõtáblákon olvashatók.

fõtõl szombatig – minden nap 17 órai kezdettel, melyeken Végh Tamás, Budapest-fasori lelkipásztor szolgál. A sorozat március 2-án, vasárnap úrvacsorás istentiszteletekkel zárul.

Evangélikus Egyház

Evangelizációs istentiszteleteket tartanak a református templomban február 25-étõl március 1-jéig – azaz hét-

Február 21-én, csütörtökön 10 órától gyülekezeti napot tartunk, amelynek témája: A böjt sokféle megközelítésben. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk a Szabadság tér 3. szám alatt. Február 24-én, vasárnap 11 órakor az istentisztelet után Szalai Béla képzõmûvész és Kabáci József festõmûvész, kecskeméti alkotók mûveibõl nyílik kiállítás az Arany János utca 1. szám alatt. Ugyanezen a napon, délután 15 órakor konfirmandus szeretetvendégséget tartanak a Szabadság tér 3. szám alatt.

Zsiros Mihály / Vida Melinda, Tokodi Norina / Varga Andrea, Tari Orsolya / Szórád Éva Szilvia, Mányoki-Bank Bodza / Bank Zita, Kunos Gergõ / Gál Csilla, Deák Dominik / Kõváry Beáta, Asztalos Miklós / Szabó Krisztina Györgyi, Kiss Dániel / Szûcs Anita, Varga Lilla / Becskereki Ágnes Örök hûséget fogadtak: Szalvák István és Radics Éva Terézia, Bán István és Gusztos Rita, Farkas Ferenc és Kovács Andrea, Urbán Norbert és Bíró Zsanett, Dézsi Tibor és Lesi Andrea, Mihály László és Kispál Judit, Uray Gyula Tibor és Németh Mónika Halottaink: Szabó Jánosné Bene Mária 1949, Farkas Józsefné

Bacsa Julianna 1928, Kurucz Andor László 1931, Erdõsi Józsefné Rózsavölgyi Katalin 1921, Horváth Pál 1932, Kiss Balázsné SuhariNagy Judit 1917, Gyõri Endre 1918, Sutus-Juhász Imréné Balog Erzsébet 1929, Földvári Gyula 1956, Kürti Péter 1933, Vörös Lajos 1948, Iván Istvánné Selymes Piroska 1920, Nagy József Pál 1925, Kukucska László 1940, Gábor László 1930, Fazekas Sándor 1981, Árki Lajos Géza 1941, Domokos István Ferenc 1942, Faragó Ferenc 1954, Pintyéné Csatlós Veronika Csatlós Veronika 1954, Kristóf Vilmos Dezsõ 1936, Dr.Máté László Alajos 1925, Laczy Zoltán Zsigmondné Jerkus Paula 1939

Református Egyház

2008. február 21.

HIRDETÉS

15

16 PROGRAMOZÓ

2008. február 21.

PROGRAMAJÁNLÓ FEBRUÁR 21–27. Testvérvárosunk, Sepsiszentgyörgy képzõmûvészeinek alkotásaiból nyílik kiállítás február 21-én 17 órakor az Erdei Ferenc Kulturális Központban. A grafikusokat, festõket, szobrászokat felvonultató tárlat március 9-éig látogatható. Villon és a többiek – ez a címe annak a két felvonásos rock-musicalnek, amelyet február 27-én, 19 órakor mutat be az Ifjúsági Otthon Musical stúdiója. A Nagyszínházban február 22-én 19 órától a Windsori víg nõk címû Shakespeare darabot, február 24-én 15 órakor a Hairt játszák. A Kamarában február 22-én lesz a Sirály premierje, az Üzemszínházban pedig 23-án még megnézhetik Svejk, a derék kalandjait. Kisgyermekes családok figyelmébe ajánljuk a Ciróka Bábszínház mûsorát: február 22-én a Hétszerszép világ, 23-án a Farkas és Piroska, míg 24-én a Kukucs címû elõadást láthatják. Társasjátéknap lesz február 23-án a Szórakaténuszban, 10 órától 16 óra 30 percig. Aki a kézmûves foglalkozásokat jobban kedveli, a bõrmûvesség rejtelmeit fedezheti fel 23-án és 24-én 10 órától. Maszkabálat rendez az óvodásoknak a Katona József Könyvtár. A mesés, játékos foglalkozásra február 23-án, szombaton 10 órától várják az érdeklõdõket. Forró itáliai hangulatot ígér a Club Jamaicában Emanuel Paglicci olasz lemezlovas fellépése február 23-án, szombaton. Hölgyeknek a belépés éjfélig ingyenes, az urak minden bizonnyal a Johny Walker italakciónak örülnek majd. Jóképû Parti – azaz progresszív house zenei est lesz február 22-én, pénteken este a Bling Blingben. A fellépõ djk között Áky, Balakrishnan, Amethyst és Junkie & Hawky is szerepelnek. Február 23-án, szombaton minden a megyebeli fiatalokról szól. A Bács Partira minden vidéki vendég ingyen érkezhet.

PALACE CINEMAS MALOM febr. 6000 Kecskemét, Korona u. 2. Tel.: 06 76/500-490 web: www.palacecinemas.hu

21–27.

Alien vs. Predator – A Halál a Ragadozó ellen (sz., magyarul b. am.-i-kanadai-német-cseh-angol fantasztikus thriller) 20:30 Alvin és a mókusok (sz., magyarul b. am.-i családi film), 13:30, 15:30 Asterix az Olimpián (sz., magyarul beszélõ spanyolnémet-francia kalandfilm)13:45, 16:00, 18:15 Charlie Wilson háborúja (sz., magyarul beszélõ am.-i vígjáték) 19:30, 21:30 Cloverfield (sz., f. am-.i akciófilm) 14:30, 16:45 21:45 John Rambo (sz., f. amerikai-német akciófilm) 17:30 Nyugalom (sz., m. filmdráma) 14:00, 16:15, 18:30, 20:45 P.S. I Love You (sz., magyarul b. am.-i vígjáték) 19:00 Winx Club (színes amerikai-olasz filmsorozat) Szombat-Vasárnap 14:30 9 és 1/2 randi (sz., m. romantikus vígjáték) 14:45, 17:00, 18:15, 21:30 Helyár: hétfõn 790 Ft, kedden, szerdán, csütörtökön 990 Ft, péntek 17:00 elõtt 990 Ft, péntek 17:00 után 1140 Ft, szombat, vasárnap 15:00 elõtt 990 Ft, szombat, vasárnap 15:00 után 1140Ft. Gyerekjegy 12 éves korig, korhatár nélküli filmre 830 Ft. Diákjegy Hollywood Multicard-dal keddtõl péntekig 830 Ft. – Büfé és jegypénztár egyben! – 3 óra ingyenes parkolás.

A K ECSKEMÉTI L APOK

RECEPTTÁRÁBÓL

Mézes csirkecomb zöldségkörettel Gyors, egyszerû, könnyû – ezekkel a szavakkal lehetne leginkább jellemezni következõ receptajánlatunkat, amelyet a diétázó hölgyek is nyugodt szívvel fogyaszthatnak, de a kezdõ háziasszonyok is sikert arathatnak vele.

Hozzávalók: személyenként 1 egész csirkecomb, ahány comb, annyi szelet bacon szalonna, fél kg sárgarépa, fél kg kelbimbó, só, õrölt bors, akácméz, vaj vagy fõzõmargarin, cukor, fél citrom leve Elkészítése: A csirkecombokat megmossuk és a bõrt rajtahagyva, az alsó és felsõcomb határán kettévágjuk, majd sóval, õrölt fekete borssal bedörzsöljük mindkét oldalukat. A sütõt közepes hõmérsékletre állítva elõmelegítjük, közben egy tepsibe sütõpapírt teszünk. Erre helyezzük a szalonnacsíkokat, amire a csirkecombokat fektetjük. A tepsit alufóliával lefedjük, és sütni kezdjük a húst. A sárgarépákat meghámozzuk, megmossuk és felkarikázzuk, majd egy széles lábasban egy csapott evõkanálnyi, felforrósított margarinba tesszük. Egy-két teáskanálnyi cukorral meghintjük, és – vigyázva, hogy ne égjen oda – lefedve, lassú tûzön pároljuk. Ha a répa megpuhult, egy fél citrom levét csavarjuk rá. A kelbimbót enyhén cukros vízben megfõzzük – ügyelve arra, hogy ne fõjön szét. Ezután le-

szûrjük, és szintén felolvasztott margarinon, kéthárom gerezd apróra vágott fokhagymával, lefedve pároljuk készre. Közben figyeljük a csirkecombot, és ha megsült, vegyük le az alufóliát, és egy kis ecset segítségével mindegyiket vékonyan kenjük be mézzel – ettõl zamatosabb és sokkal fényesebb is lesz. Csak annyi idõre tegyük vissza a sütõbe, amíg a hús szépen meg nem pirul, és már tálalhatunk is! Jó étvágyat!

KTV MÛSORA 2008. február 21–27. 2008. február 21. csütörtök 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Közélet ism., 8:10 Képújság, 12:00 HÁLÓZAT, 17:30 Univer Kecskemét – Nyíregyháza férfi kosárlabda, 19:00 Hírös Hírek – A hír igaz, 19:30 Hivatalból – várospolitikai magazin, 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 20:55 HTV: Ízelítõ, 21:00 HTV: Az igazság megszállottja 2., 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Hivatalból ism., 00:10 – 7.00 Képújság 2008. február 22. péntek 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Hivatalból ism., 8:15 Képújság, 12:00 HÁLÓZAT, 18:20 Tripla – kosárlabda magazin, 19:00 Hírös Hírek – A hír igaz, 19:20 A nap kérdése, 19:30 Hírös Múzsa – kulturális magazin, 20:00 Lélektõl – lélekig ism., 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 20:55 HTV: Ízelítõ – fõzõcske mûsor, 21:00 HTV: Õsamazonok – amerikai sci-fi, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Hírös Múzsa ism., 23:55 Lélektõl – lélekig ism., 00:15 – 7:00 Képújság 2008. február 23. szombat 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Hírös Múzsa ism., 8:00 Lélektõl – lélekig ism., 8:15 Képújság, 9:00 HÁLÓZAT, 12:00 Képújság, 15:00 HÁLÓZAT, 17:30 Képújság, 18:10 Hírös Múzsa ism., 18:40 Lélektõl – lélekig ism., 19:00 HÉT – válogatás a Hírös Hírekbõl, 19:30 Megyei Krónika Extra, 20:00 Tiszta föld – dok.film ism., 20:30 HTV: Hírháló, 21:00 HTV: Házibuli Attilával és vendégeivel – zenés showmûsor, 21:55 HTV: Ízelítõ – fõzõcske magazin, 22:00 HTV: A düh utcája – amerikai akciófilm, 00:00 – 7:00 Képújság 2008. február 24. vasárnap 7:00 A HÉT ism., 7:30 Megyei Krónika Extra ism., 8:05

Képújság, 9:00 HÁLÓZAT, 12:00 Képújság, 15:00 HÁLÓZAT, 17:30 Színházi esték: Danton halála 1. rész, 18:50 A HÉT – válogatás a Hírös Hírekbõl, 19:20 Színházi esték: Danton halála 2. rész, 20:30 HTV: Hírháló, 21:00 HTV: A barbár, 23:00 HTV: Házibuli Attilával és vendégeivel, 23:55 HTV: Ízelítõ – fõzõcske mûsor, 24:00 – 7:00 Képújság 2008. február 25. hétfõ 7:00 A HÉT ism., 7:30 Danton halála 1.rész ism., 8:55 Danton halála 2. rész ism., 10 :15 Képújság, 12:00 HÁLÓZAT, 17:30 Albacomp – Univer férfi kosárlabda mérkõzés, 19:00 Hírös Hírek, 19:30 Mozaik, 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 21:00 HTV: Vonat a pokolba – német thriller, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Mozaik ism., 00:05 – 7.00 Képújság 2008. február 26. kedd 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Mozaik ism., 8:15 Képújság, 12:00 HÁLÓZAT, 17:30 Képújság, 18:20 Mozaik ism., 19:00 Hírös Hírek, 19:30 Sportmagazin, 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 20:55 HTV: Ízelítõ, 21:00 HTV: Az idegen, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Sportmagazin ism., 00:05 – 7:00 Képújság 2008. február 27. szerda 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Sportmagazin ism., 8:30 Képújság, 12:00 HÁLÓZAT, 18:20 Sportmagazin ism., 19:00 Hírös Hírek – a hír igaz, 19:30 Közélet, 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 21.00 HTV: Kiáltás a hegyek közül, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Közélet ism., 00.05 – 7.00 Képújság,

A KTV telefonszáma: 570-440

FÓRUM

2008. február 21.

B AYER Z SOLT :

203 kép-viselõ 203. Ennyien voltak, ennyien vannak. Egészen biztos vagyok benne, hogy most büszkék magukra. Másképpen ugyanis szinte lehetetlen elviselni a szégyent. Tehát büszkék. Igazi hõsként tekintenek önmagukra. És igazi közösséggé kovácsolódtak a közös bûnben. Igen, õk már közösség. Egymás szemébe néznek, és értik. Úgy gondolnak önmagukra, mint az ostromlott vár maroknyi védõserege. Ez a kapocs kívülrõl már megbonthatatlan. Mondom: a szégyen tartja össze, és a bûn. Kétszázhárom ember. Elvileg lehetne akár igazuk is. Hányszor, de hányszor volt igaza a maroknyi kisebbségnek vagy akár egyetlen bátor embernek a csaholó falkával szemben! Igazából errõl szól a történelem. Hogy valakinek mégis igaza van. Igaza volt Nagy Imrének, Mansfeld Péternek, Tóth Ilonának, a pesti srácoknak – vagy éppen Dobó Istvánnak. Akit az egri diadal után Ferdinánd király felségsértési perbe fogatott, és elítéltetett. Ennek a kétszázhárom embernek most éppen nincsen igaza. Nem hõsök õk, bármennyire szeretnék is így elképzelni magukat. Ez a kétszázhárom ember egyszerûen csak megátalkodott. És fél, és gyáva. Kétszázhárom képviselõ. De mit képviselnek? Ez most a kérdés. Sok mindent lehet képviselni. Az ügyvéd képviseli ügyfelét a bíróság elõtt. Ha meg van gyõzõdve védence bûnösségérõl, akkor is. A sportoló képviseli hazáját, mondjuk az olimpián. Önmagát is képviselheti az ember – akárhányak ellenében. De képviselhetünk egy barátot, sõt egy vadidegent is. Mint az Ezeregyéjszaka meséiben az az ifjú, aki a halálra ítélt herceg helyett odaáll a bitófa alá, hogy a herceg haza tudjon menni elbúcsúzni édesanyjától. Ha a herceg napszálltáig nem ér vissza, felakasztják az ifjút. Aztán a herceg persze visszatér. És persze kegyelmet kap. Ez az Ezeregyéjszaka. Õk kétszázhárman elvileg a népet képviselik.

Nyílt levél A megbékélés hazánk, a nemzet ügye, egyetemes ügy. Ezt az ügyet csak úgy szolgálhatja a kormány, ha megbékél a néppel, s nem, mint a nép megmentõje tündököl, hanem mint a rossz tékozló fiú, belátva bûneit, visszatér szülõanyjához, a néphez, mely lehetõséget teremtett ahhoz, hogy létezzen. A kormánynak az egész nép éhes szájaként kellene beszélnie, a nép kezeként cselekednie és nem elvenni. Akkor lesz munka mindenütt. Kíséret nélkül járhatnak a miniszterek, lesz demokrácia is. Mindehhez tiszta víz kell a pohárba. Nem diplomatikus, félénk, óvatos, hanem egyenes magyar beszéd, nem hazudozás! A kormánynak önbírálat kell, de azonnal, addig amíg nem késõ! Novák Ferenc, Kecskemét

Grafika: Kádasi Laura

Mert ezért vannak ott, ahol vannak. Ez a képviseleti demokrácia, amelyre oly sokat hivatkoznak, éppen õk. Mindig elmondják, hogy nem szabad aláásni a parlament tekintélyét, és nem szabad a demokráciát „kivinni” az utcára. Mert Magyarországon képviseleti demokrácia van, nem pedig közvetlen demokrácia. Vagyis a nép képviselõin keresztül érvényesíti akaratát, méghozzá a parlamentben. Az a baj, hogy õk kétszázhárman nem képviselnek semmit sem. Az egész elv hazugság immár. 2006 szeptembere óta nem lehet képviseleti demokrácia Magyarországon. Egyetlen gazember zárójelbe tette az egészet. Zárójelbe tett bennünket – és azt a kétszázhárom embert is. Õket különösen. Ugyan mit lehet képviselni még ott, ahol „nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél évet”. Ahol „teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz”. Semmit sem lehet ilyen országban képviselni. Akik képviselnének bennünket, azok ugyanis mind-mind hazugság árán jutottak oda, ahol vannak. Vagyis egy ha-

Anyanyelvünk napja Mint kedves olvasóink is tudhatják, február 21-e Magyarországon az Anyanyelv napja. A magyar nép, így a magyar nyelv eredetérõl már százötven éve komolyabb vita folyik. Sokan az akkor elfogadott, elfogadtatott finnugor-származást tarják csak szem elõtt, míg a kutatók a sumér rokonságot, a szkíta-hun-avarmagyar kapcsolatot, kapcsolódást tartják logikusnak. Ezen idõszak alatt mindenképpen a minket körülvevõ és a velünk élõ népekhez formálódott a nyelvünk. Wass Albert, erdélyi író honfitársunkat idézvén írom, hogy „Én nem kívánok ünneplést, tapsot, mindez engem nem érdekel ma már. Ezen én már túlvagyok, ebbõl már volt elég, nem kell.” Azért hozzáteszem e gondolathoz azt, hogy ha más nemzetek ünnepein ujjongunk, ujjonganunk kell, akkor hazánk

17

zugságot képviselnek. Ez pedig „nem igaz országhoz vezet”. Egy hazugságot is lehet persze képviselni. „Mi az hogy! Nagyon is!” Nem tudja ezt minálunk jobban senki sem. Itt kétszázhárman képviselnek egy hazugságot. Egy hazugságot és egyetlen érdeket. Egy gazember érdekeit. Néhány gazember érdekeit. Ha 2006 szeptemberében lemondanak, visszaadhatták volna a hitet is, a becsületet is. De õk a másik utat választották. Odaálltak a hazugság mellé. A hazugság szolgái lettek, bármi áron. Ezért nincs és nem lehet igazuk semmiben sem. Ennek a kétszázhárom embernek akkor sincs igaza többé, ha történetesen és véletlenül mégis igaza van. De most nincs se történetesen, se véletlenül. Még az sincs. Most egyszerûen elvették a társadalomtól, ami megkérdõjelezhetetlenül az övé. Ez a kétszázhárom most végképp felrúgta a társadalmi szerzõdést. Úgy rúgta fel, hogy még azt sem tudja, mi az. Ez lehetne akár mentõ körülmény is, de nem az. Mert érzik, minden pillanatban érzik, hogy a bûnt szolgálják. Hogy gazembert szolgálnak. De teszik. Félelembõl, gyávaságból, anyagi érdekekbõl, aljasságból – ki-ki amiért. Már önmagukat sem képviselik. Nincsen önmaguk. A falka maradt. És a szégyen. És az önsorsrontás. És a hazugság. A mindenekfeletti hazugság. Ez valóban nagy erõ. Összekovácsoló, közösségteremtõ erõ. Vannak õk odabent – és körülöttük ez a „kurva ország”. S mert önmagukat gyávák gyûlölni, hát akkor gyûlölik az országot inkább. És egy képet viselnek az arcuk helyén. Õk így: kép-viselõk. Rettenetes pillanat ez. Rettenetes csönd, rettenetes várakozás. De legalább végre bármi megtörténhet. S hogy mi fog végül is megtörténni a bármibõl, az csak az országon múlik. Mirajtunk. Hiszen õrajtuk már semmi sem múlik, legfeljebb egy gazember hatalma. Ideig-óráig. Õket már csak ez érdekli, mert ez az önérdekük. Ez, és hogy a kép ott maradjon az arcuk helyén. Másképpen ugyanis nem mernek szembenézni önmagukkal. Szánjuk õket, és imádkozzunk értük, és ne bocsássunk meg. Most még semmiképpen. Majd ha levezekelték. Majd ha bocsánatot kértek. Majd ha bevallották. Majd akkor. És ne féljünk. Nincsenek már többen, csak kétszázhárman…

Médiapartnerünk: M AGYAR H ÍRLAP www.magyarhirlap.hu

emléknapjain kimutathatnánk tiszteletünket elõdeinknek! Habár sokan még csak egy kis tejfelesszájú ifjúnak látnak, azért engem is bánt az, hogy február 14-én nem Bálintnapot tartanak nemzeti hagyományunk szerint, hanem az amerikai Valentinra gondolnak, és aki ekkor független, azt rögvest „szingli”-nek nevezik. Uraim és Hölgyeim! Ne hagyjuk veszni Hazánkat, utódaink örökségét! Ha szabadon élhetünk, éljünk hát szabadon! Ne hagyjuk, hogy a keleti elnyomás után a Nyugatnak adják el hazánkat, adjanak el minket! Végezetül, de nem utolsósorban még hozzá kell tennem, hogy a Kecskeméti Lapok – legyen is hazánkban bármilyen nagyságú, bármilyen politikai elnyomás – már majd másfél évszázada ápolja a magyar nyelvet és élteti a reményt a Hírös Város lakóinak szívében, hogy egyszer már boldogabban élhetnek, sokszor hasznos tanácsokat is adván ennek eléréséhez. Munkájukhoz továbbra is nagy erõt, kitartást és sok sikert kívánok! Trippó Imre, Kecskemét

Szerkesztõségünk fenntartja a jogot, hogy az olvasói leveleket szerkesztett formában közölje. Az oldalon szereplõ cikkek nem feltétlenül tükrözik szerkesztõségünk véleményét.

KECSKEMÉTI LAPOK – Kiadja a Kecskeméti Lapok Kft. Fõszerkesztõ: Haág Zalán Felelõs kiadó: Mészáros László ügyvezetõ igazgató Alapító-fõszerkesztõ (1989): dr. Lovas Dániel Szerkesztõség és kiadóhivatal: 6000 Kecskemét, Csányi János krt. 14. Tel./Fax: 76/486-100, 508-300, [email protected] ISSN 0865-3194 Nyomtatás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája www.hknyomda.hu Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. A reklám– és PRcikkeket Arial betûtípussal szedjük.

18 HÉT NAP

2008. február 21.

Megyünk az orrunk után?

Hírmix Kiskapu a mûvészethez Természetesen jó értelemben véve választotta minden kiállítása mottójául a Kecskeméti Fiatal Alkotók Klubja a címben szereplõ mondatot. Maga a klub elnevezése is kíván némi magyaráznivalót, hiszen a közel negyedszázada együtt alkotó képzõmûvészkör még az indulás idõszakában vette fel ezt a nevet, bár az újonnan érkezõk között a fiatalabb korosztály, sõt csehországi alkotó is képviselteti magát. Nemrégiben csatlakozott hozzájuk a szintén kecskeméti képzõmûvészekbõl álló Fényes Adolfkör – indulásuk Palkó József és Túri Endre nevéhez köthetõ –, akik sok hazai és nemzetközi megmutatkozás után mostanában gyakran tartják alkotótáboraikat a lakiteleki téglagyárban. A Tiszti Klubban február 28-áig látható közös kiállításon Kabáczy József, Márki Nóra Jázmin, Szalay Sándor, Kalmár Pál, Misbrenner Márton, Németh Endre, Sitkei András, Szûcs Sándor és Tóth Mihály alkotásait tekintheti meg a közönség.

Játszóház a Szent Imrében

A gyerekek játékos keretek között ismerkedhettek érzékszerveik működésével

Hogyan segítik érzékszerveink a környezetünkben való tájékozódást? Ez volt a legfontosabb kérdése azoknak a játékos foglalkozásoknak, amelyeken a napokban több mint háromszáz óvodás és kisiskolás vett részt a Kecskeméti Ifjúsági Otthon közkedvelt természetismereti sorozata, a Fürkész keretében. A szemüket, a látásukat árnyképek felismerésével, optikai csalódások megtapasztalásával, szaglásukat pedig a kellemes és kellemetlen illatok eredetének bekötött szemmel

való felismerésével tehették próbára az apróságok. Hallásukat különbözõ állathangok bemutatásával, valamint közös zenéléssel tesztelte a foglalkozásokat vezetõ Klein Ibolya óvodapedagógus, a Körlánc Egyesület tagja. A gyerekek megtapasztalhatták, hogy nem egyszerû tapintással beazonosítani egy korábban látott tárgyat, végül pedig azt is felmérhették, hogy – ugyancsak bekötött szemmel – felismerik-e az ízük alapján a szájukba adott gyümölcs- és zöldségfalatokat.

Az elsõ nap az iskolában, az elsõ találkozás a tanító nénivel bizony a legtöbb kisgyermek számára meghatározó élmény. Van olyan nagycsoportos, aki alig várja, hogy átléphesse az iskola kapuját, mások viszont kissé félve szorongatják még anya vagy apa kezét, amikor a kiválasztott iskola felé sétálnak. A Szent Imre Katolikus Óvodában és Általános Iskolában az elmúlt hétvégén játszani várták a leendõ elsõsöket. A gyerekek gyöngyöt fûzhettek, bábot és fejdíszt készíthettek, gyurmázhattak, színezhettek a tanító nénikkel. A bátrabbak kipróbálhatták a néptáncot is.

Sirály a Bárkából A század vége felé egy birtokon, a semmi kö- miert február 22-én, pénteken tartják. A fõbb zepén, a mûvészet kietlen pusztáságában él- szerepekben neves színészek láthatók, köztük nek az álmodozók, akiknek álmaik valóra vál- ezzel a darabbal tér vissza Kecskemétre Ilyés nak, és akik elpusztítják azokat, akik álmod- Róbert, Bognár Gyöngyvér, Tompos Kátya, Alják õket. Valamivel konkrétabban: a neves szí- földi Róbert és Seress Zoltán is. nésznõ névtelen fia drámát ír a szomszédlánynak, de megbuknak vele. Csak a szomszédlányt szereti el a neves író – a színésznõ mama szeretõje –, majd otthagyja, de a szomszédlány mégis színésznõ, a névtelen fiú pedig mégis író lesz a végén, bár az utolsó mûvét puskával írja meg – így foglalja össze Csehov ismert drámájának történéseit Szász János rendezõ. A Sirályt, a budapesti Bárka Színház és a kecskeméti Katona József Színház közös produkcióját tíz alkalommal mutatják be a hírös város Kamaraszínházában, a pre- Több neves színész ezzel a darabbal tér vissza a kecskeméti teátrumba

Óvónõk báboztak A múlt hétvégén hiába csalogatta a róka búzával és mogyoróval az aranyos tarajos kiskakast, mert a rigó és a kandúr megmentették a gonosz ravaszdi karmaiból a csapdába esett barátjukat, kakaskát. Sündisznócskáról pedig kiderült, hogy tényleg igaz, amit a madarak csiripelnek, hogy tud a medve hátán lovagolni. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon családi bábelõadásán szombaton délután a Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola óvónõinek bábcsoportja játszott el két mesét a gyerekeknek. Az elõadás után a gyerekek szüleik és az óvónõk segítségével zacskóbábokat készítettek. Az apró kezecskék taréjt, csõrt, koromfekete szemeket ragasztottak, a felnõttek színes tollakat bodorítottak és hamarosan megelevenedett az egyik történet hõse, a kiskakas.