Masson Izabella: tory Elekné: Mérő M ihály:

MAGIAK KAKAT Masson Izabella: A L É L E K IG ÉN Y E A V E­ SZÉLY ÓRÁIBAN. — Mérő M ihály: A V EZÉR­ LŐ FEJED E L EM N EVELŐ JE. — Schrotty Pál O .F.M .: A P Á P Á K TÖ RTÉN ELM I T Á V LA T­ BAN. — K iss Szaléz O .F .M .: AZ EG Y SÉG F E ­ LÉ. — Dám Ince O .F .M .: A „HORDOZÓ M Á­ R IA “ V A LLÁ SÉLETI SZER EPE M Á TRA A LJÁN . — K ilián Csaba O. F. M.: K Ö NY V N AP UTÁN. — Ungi Ivánné: ELM ÉLKED ÉSEK . — Dr. M onos-

tory Elekné: A GYERM EK IG A Z I BO LD O GSÁ ­ GA A SZÜ LÖ K ÖRÖME. — N ép ü n k a jk á ró l: SZEN T AN NA U JJÁ N A K ÉNEKE. — P. Fenyvessy Jerom os O. P.: SZEN T M A RG IT EG Y É N I­ SÉGÉBŐL. — Molnos Ibolya, pilism aróti Bozóky Kálmán és R adványi Sándor versei. — G A LA M B­ DÚC. — REN D I ÉLET. — Ü J KÖNYVEK. Lapunk jelen számának cím lapját és fejléceit I L L É S Y P É T E R FESTŐ M ŰV ÉSZ rajzolta.

-MAGYAR BARAT» előfizetési ára egész évre 5.— P, félévre 2.50 P, egyes szám ára 50 fillér. Csekkszám: 51.581. Üres befizetési lapot 3 fillérért a postán kaphatunk. A kéziratokat m inden hó 25-ig küldjük a szerkesztőségbe. Kéziratokat nem őrzünk meg, csak portó m ellékelése esetén küldünk vissza. Kiadja a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány.

Péter és Pál napja a M argit-körúti egyházközségben. Égőpiros rózsák százai hirdették a templomba tóduló hívőknek a vérta­ nuk sötétvörös selym ében pompázó ünnepi oltáron, a m űvészien átfo­ nódó gyönyörű virágfalon, hogy fönségesen m egindító nagy szertartás em eli ki ezt a m indnyájunk előtt oly kedves névnapi ünnepet. A zenés nagym isét, m int eddig is, nagy segédlettel forrón szeretett Pál atyánk celebrálta, utána pedig az egyházközség világi elnöke, dr. Szm ertnik Andor táblabíró a tanács­ tagok, s különböző egyházi alakula­ tok élén a következőkben üdvözölte Öt. „Főtisztelendő Tartom ányfőnök Űr, jóságos Pál Atyánk! Azon nagy napok közt, m elyeken a küzdő Egyház a diadalmas Egyhá­ zat ünnepli, M indenszentek ünnepe m ellett a legmagasztosabb Szent P é ­ ternek és Szent Pálnak ünnepe: azé a Szent Péteré, aki gyenge em ­ berből m egingathatatlan kőszikla lett -------s azé a Szent Pálé, aki Szent P é­ terrel együtt a férfikor delén túl is soha nem lankadó tűzzel és energiá­ val teljesítette isteni küldetését. Boldog az, akinek őközülük adott pátrónust és példaképet az isteni Gondviselés. Épen ezért különös őröm nekünk, az Országúti Ferences plébánia h í­ veinek, hogy ilyen kim agaslóan m a­ gasztos pátrónusának ragyogó napján ünnepelhetjük egyúttal a m i nagyon szeretett Tartom ányfőnök Atyánkat, akit idejövetelekor — ennek már h u ­ szonkét éve — azonnal szívébe zárt a m i egyházközségünk és annak m indenegyes tagja. Azóta sok ősz hajszál vegyült a m i Pál A tyánk hajába — és m égis a mai szentm isét ezekkel a szavakkal kezdte: „Oltára elé lépek az Ű m ak, aki m egörvendezteti az én ifjúságo­ m at.“ Valóban! Az Űr nem csak ott túl örvendezteti meg örök ifjúsággal az Ö választottjait, de már itt a földön

is m egáldotta azokat az ifjúság el nem m úló k in c seiv el. . . S am ikor ma a szentm isén hálát adtunk a jó Istennek, am iért a m i Pál A tyánkat adta nékünk, m ind­ annyian arra kértük és kérjük m ost is a jó Istent, tartsa meg m inékünk és egyházunknak a mi nagyon sze­ retett Tartom ányfőnök A tyánkat a m ai gondterhes időkön tú l sok-sok békés esztendőn át egészségben és a m ostani lelk i fiatalságban!“ A szónok szavait talán m ég soha nem tapasztalt m eleg átérzéssel, m ély bölcsességből áradó m egindító elm él­ kedéssel köszönte m eg a szeretetért m indig szeretettel fizetendő legnem e­ sebb lelkű „Magyar Barát“ — Páter SCHROTTY PÁL. Cz. Páduai Szent A ntal ünnepe P é ­ csett. S zen t A n ta l pécsi ü n n ep lése az id én sem m a ra d t m ögötte a h a ­ gyom ányos ü n n ep lések n ek . A Szent ü n n ep lésé re trid u u m m a l k észü ltü n k , am elyet P. F a d d y O ttm ár, O. F. M., sim o n to m y a i h ázfő n ö k ta rto tt. Az ü n n ep elő tt a III. re n d i n ő v é re k fá ­ rad sá g o t n em ism erve, buzgón g y ű j­ tö tte k a szegények szám ára, hogy íaz id én is m e g re n d ez h ettü k a h agyo­ m ányos S zent A n ta l n ap o t. 1000 sze­ g én y t gulyással ás jó p u h a k e n y é rre l v en d ég eltü n k m eg. A n ő v ére k buzgó g y űjtésére, és a h ird e té se k re szépen g y ű lt össze a p én z és a te rm ész et­ beni adom ány. P. C s i s z á r Teodóz, h ázfőnök-igazgatő a ty a k ö zb e n já rá­ sá ra a v áro si h ató ság k iu ta lta a g u ­ lyáshoz szükséges h ú s-, v a la m in t a k enyérhez szükséges lisztm en n y isé­ get. Így te h á t n em v o lt sem m i a k a ­ d álya a szereteteb éd osztásának. A S zent ü n n ep e elő tti n ap o n a jó III. re n d i n ő v ére k m á r szorgalm asan dolgoztak, m e g te tte k m in d en szüksé­ ges elők észü letet a főzéshez. Szent A n ta l ü n n ep én a ren d h áz u d v a rá n 19 ü stb e n fő tt a fin o m gulyás és kö­ rü lö ttü k a III. re n d i n ő v ére k m u n ­ k á lk o d ta k k ifo g y h a ta tla n szorgalom ­ m a l és szeretettel. E lé rk e ze tt a dél, a feren cesek u d v a rá t jó „gu ly ás“-illa t tö lti be, a szegények pedig so rb a­ á llítv a tü re lm e se n v á rtá k az ebéd­ osztást. P. F a d d y O ttm ár, az ü n ­ nepi szónok h a ta lm a s szava b etö l­ tö tte az u d v a rt, in tv e a szegényeket h á lá ra és sz erete tre a jó Is te n é s a p ártfo g ó ju k , Szent A n ta l irán t. U tán a im áv al m egkezdődött az eb éd ­ osztás, am elly el 1000-nél több sze­ gény érezte Szent A n tal szeretetén ek

k isu g á rz ását és a pécsi III. R end ir­ g alm asságát. A h áb o rú s nehézségek m in th a e lm ú lta k volna, úgy segítet­ té k a jó le lk ek an y ag ilag a szegé­ n y ek et. S zen t A n ta l e n ap o n is va­ ló b an az irg alm asság cso d áját m ű­ v elte P écsett. K iá ra sz to tta irgalm as sz erete té n ek bőségét, és közelebb h o zta a szegényt és gazdagot. S zom bathely. S zen t F eren c Világi R e n d jé n ek szom bathelyi ren d i köz­ sége 1944. év i jú n iu s hó 11-én d. u. Vaö-kor a fe ren c re n d i tem plom ban ü n n ep ély es beöltözést és fogadalom ­ té te lt ta rto tt. A z ü n n ep i sz ertartá st K o v á c s S án d o r m egyéspüspök úr őnag y m éltó ság a végezte. U tán a a m egyéspüspök ú r fő p ászto ri elnökle­ té v el F eren ces N apot ren d eztek a K u ltú rh áz b an . F i n t a S án d or ta r ­ to tta a m egnyitó, S z é k e 1 y László dr. pki. ta n ácso s az ün n ep i, K o v á c s S án d o r m eg y ésp ü sp ö k ú r pedig a zá­ róbeszédet. S zent F eren c A tyánk szellem ének id ő szerű ség ét és k o ru n ­ k a t m eg v áltó e r e jé t h an g o z ta ttá k a je les szónokok. B á l i n t Iré n sza­ v alata, K r e p l i Jo lá n éneke, K o r e n i k a G éza zo n g o ra játé k a em el­ te az ü n n ep ség fényét. A Világi R end, a Szent K lá ra L eán y k ö r és az A ssziszi S zen t F eren c C serkészcsapat vezetősége beszám olóban ism ertette m űködését. A z ü n n ep ség m egszerve­ zésében P. V a d o s P á l OFM. rendi k o rm án y tan ácso s és a V ilági Rend országos ta n á c sá n a k ta g ja végezte az oroszlánrészt. S zen t F eren c A tyánk áld ása leg y en m u n k áju k o n ! Kunágota. J ú n iu s 5-én, a bérm álás n a p já n sz erete tla k o m áb a n részesítet­ té k te stv é re in k a fa lu szegényeit. 15 tyulkból csigalevest, fő tt ty u k h u st paradicsom szósszal, 21 kg. húsból d iszn ó p ap rik ást, 63 fonatos kalácsot, 7 to r tá t és n ag y m en n y iség ű ap ró sü ­ te m én y t és 14 lite r b o rt g y ű jtö ttek össze. A b érm áló p ü sp ö k ú r őnagy­ m éltósága, H a m v a s E ndre, boldo­ gan n ézte a fejed elm i lakm ározást, m in d en szegényhez szólt p á r szót, ő n y ito tta meg. az eb é d et s fejezte be áld ásáv al. B eszédében a szegénység e n y h ítésére b u zd íto tta a testvéreket. J ú n iu s 13-án, S zen t A n tal ünnepén m eg ism ételték a - szeretetebédet, a te m p lo m b an pedig 49 cipót és 40 liter ta rh o n y á t o szto ttak ki. A kunágotai te rc iá riu ste stv é re k az ország első községeiből valók, m u n k á ju k mindig dicsőséget szerez a V ilági Rendnek. Iste n á ld ja m eg valam ennyiüket, s fizessen m eg a jótevőknek!

gy K Ö Z L Ö N Y X X IV . É V F . 7 . S Z Á M

F E L E L Ő S K IA D Ó É S S Z E R K E S Z T Ő :

M E G J E L E N IK

1 9 4 4 . J Ú L I U S 15.

P . D R . DÁM IN C E OFM.

M I N D E N H Ó 1 5 -É N

A lélek igénye a veszély ó rá ib a n Masson Izabella, polg. isk. igazgató. Sok szó esik mostanában arról, hogyan töl­ tik el idejüket az óvóhelyek m enekültjei. Van­ nak óvóhelyek, ahol mindenki összehúzódva, szótlanul várja a vész elmúltát. Vannak óvóhe­ lyek, ahol izgatottan és rémülten találgatják a becsapódásokat. Ismét másutt kedélyes beszél­ getéssel és vidám tréfálkozással igyekeznek de­ rűssé tenni a nagyon is komoly perceket. Sőt hallottunk eseteket, hogy sokan kártyapártikat rendeznek, hangos viccelődéseket engednek meg maguknak s szeszes italokat fogyasztanak. Az ízlések különbözők s így felesleges ar­ ról vitatkozni, hogy kinek van igaza. Azonban az óvóhelyeket nem válogathatjuk m eg ízlésünk szerint. így megtörténhetik, hogy fegyelm ezett, komoly emberek kénytelenek végigszenvedni mások ízléstelenségeit. Jobb, ha elfelejtjük a bajunkat — mondják ezek — s másokat is kény­ szeríteni akarnak a „felejtés“-re. Lehet-e józan ésszel így viselkedni a halá­ los veszély pillanataiban? Mondhatja-e valaki, hogy legokosabb „elfelejtéssel“ védekezni a nagy pusztulás perceiben? Hiszen lehet, hogy mi egészen „bombabiz­ tos“ helyen vagyunk. De ugyanakkor nem szenvedi-e sok más testvérünk a halálküzdelem ne­ héz perceit? Lehet-e stílusos a szórakozás ak­ kor, amikor mások halálhörgése hallatszik? Lehet-e őszinte a nevetés akkor, amikor a lélek legmélyén a halálirtózat lappang. Mert ne mondja senki, hogy tréfálkozással el lehet csitítani a lélek aggodalmát. És ne mondja senki, hogy a sivító bombák hullásakor nincsen halálfélelem a lelkében. Igenis, a komoly veszély pillanataiban m in­ den lélek megrendül. Minden lélek m élyén m eg­ szólal a figyelm eztetés: Vigyázz, hátha ütött utolsó órád! Az utolsó óra érkezése pedig olyan nagy esemény, amit egyetlenegy lélek sem fo­ gad megrendülés nélkül. „E pillanatban még

élsz, de lehet, hogy néhány perc m úlva m eg kell jelenned az Örök Bíró előtt!“ Ez a lélek szava. Bizonyíték, hogy m inden ember lelke m élyén ösztönszerűleg m egszólal ez a hang. Hiába akar­ ja a cinikus ember az akarat erejével elném í­ tani, legföljebb túlkiabálni lehet, de elhallgat­ tatni nem. Végezetül is belecsendül a hangos nevetésbe s eltorzítja az ízléstelenkedőket. Csak egy mód van a lecsendesítésre s ez a lélek ki­ elégítése. Mit akar tőled a lélek? Sem mi mást, csak illő előkészületet a nagy útra, az örökkévaló­ ságra. A lélek ízlése azt kívánja, hogy rendbe­ szedetten kerüljön a legnagyobb Űr elé. A lélek vágyódása, hogy kapcsolatot találjon az Isten­ hez. Ezért kell a halálveszély pillanataiban mó­ dot adni a léleknek a komoly előkészületre. Egy súlyos vasúti szerencsétlenség sebe­ sültjei között a jelenlévő katolikus pap hango­ san mondja el a tökéletes bánat imáját s adja meg utána a feloldozást. A sebesültek vallási különbség nélkül buzgón mondják vele az imát. Utána a lelkek m egnyugodnak s hálásan tekin­ tenek a haldokló pap felé. A Titanic katasztró­ fájánál egy protestáns lelkész ajkán felhangzik a zsoltár s utána egy szívvel, egy lélekkel imádkozzák a jelenlévők: „Erős várunk nekünk az Isten!“ S valóban erős lélekkel mennek a hul­ lámsírba. De miért várnánk m eg az óvóhelyen a halálhörgés pillanatát? M ihelyst egybegyűlnek a szorongó lelkű emberek, elégítsük ki a lélek m élyén élő vágyat. Végezzünk közös imát! Közös imádkozás! Hangos előimádkozás! Rendkívül szokatlan a mai társadalmi életben, sőt a családi életben is. Valami álszemérem tartja vissza az embereket, hogy ilyesm ivel elő­ hozakodjanak. Valami különös gátlás szállja m eg a lelkeket, aminek nagyon jól ismerjük a

történelm i hátterét. Pedig csak a kezdet nehéz, csak m eg kell törni a jeget. Csak egy bátor lé­ lekre van szükség, aki m egindítja a hangos imádkozást. — A többi már könnyen m egy s csakhamar tapasztaljuk, hogy m indenki szíve­ sen csatlakozik. Akár hangosan, akár hangta­ lanul, akár a vallásunkhoz tartozik, akár m ás­ hoz. A közös ima Összekapcsolja a lelkeket. Elő­ ször egym ás között. Érezzük, hogy közelebb ju ­ tunk egymáshoz, testvérek vagyunk a veszély­ ben, egym ás támogatásában, m egsegítésében. Testvérek vagyunk az Istenhez való fohászko­ dásban is, aki bizonyára jobban m eghallgatja ezt a többszörös imát, m int a magányos ember szavát. Az Istenbe való kapcsolódás mindig erő­ sebb lesz s a lélek halálfélelm e lassan bizako­ dásba m egy át: Istenem , bízom a Te irgalm ad­ ban! Az arcok lecsendesednek, a hang m egerő­ södik, az irtózat elm úlik s m indenki egyet érez:

Uram, a Te kezedben vagyunk, legyen meg a Te akaratod! S ezzel el is készült a lélek arra, hogy Isten előtt m egjelenhessen. Isten és én! Én és velem együtt szenvedő testvéreim! Ez minden, ami kitölti ezekben a komoly percekben a lélek tu­ datát. Megszűnik és sem m ivé válik m inden más. Érzi, hogy társadalmi, anyagi, m űveltségi, val­ lási különbségek mind-mind m ulandók az egy örök Istenhez és az örök lét szédítő végtelen sé­ géhez mérten. Az ima által a lelkek egységbe olvadnak s ez az egység az igazi szeretet. A sze­ retet pedig bátorságos útat nyit a szeretet for­ rásához, Istenhez. Az örök szeretethez, az Istenhez vezető ú t­ nak m egtalásása a legfőbb igénye m inden lé­ leknek a veszély pillanatában. Akinek van anynyi bátorsága, hogy ezt az útat m egnyissa szo­ rongó embertársai előtt, az százszorosán áldott munkára vállalkozik.

Szent Ferenc missziója a társadalomban. S zo m o rú a n szö g eztü k le azt a fájó, tapasztalt igaz­ ságot, hogy „rom lásnak in d u lt ha jd a n “ erős család, m e rt tám asza és ta lp k ö ve m egingott, vesző félb e kerü lt. E zt csak ú g y a k a d á lyo zh a tju k m eg, ha a családot a régi, jól b evá lt alapokra vissza h e lye zzü k , a szen t család sze l­ lem ével m e g n e m e sítjü k , beoltjuk. E g yik kiváló író olyan szépen és h elyesen á llítja a családról: „A család olyan az örök tragédiák zu h a ta gában, m in t boldog sziget a sötét v ize k hátán.“ T eh á t legyen is m in d en család ilyen, m e rt a szen t család ilyen volt. A z élet tengerében so d ró d n a k-fo d ró d n a k az em b e­ rek, halál-ö rvén yb e ke rü ln e k, bűn -zu h a ta g b a m e g fo r­ d u ln ak, sze n ve d ély -jég h e g yb e ü tő d n e k, kö rü lö ttü n k m in d en elsötétedik, beesteledik, oly jó, ha közelben szi­ g etet p illa n a ta n a k m eg, s k ü z d v e e lju tn a k oda h a jó ­ tö rö tten is, m e rt o tt béke, nyugalom , boldogság u ra lk o ­ d ik és vá r reájuk. M ég a tékozló g y e rm e k e k e t is el­ fo g ja a h o nvágy s ha haza ke rü lh e tn e k , a régi család m eleg fé szké re , észre té rn ek , m eg ja vu ln a k. M ert a csa­ lád m eleg tető, m e ly a lakóit m eg ó vja az idő s élet v i ­ szontagságától; a család erős kar, m e ly roskadozó ta g ­ ja in k a t tám ogatja; oázis a család, m ely a világ siva ta g ­ jában a ve sze d elm e s S zá m u m ellen biztos vé d elm e t n y ú jt övéinek. M i lenne az em beriséggel, ha család n em lenne? Szerető, gondos édesanyák s aggodó, dolgos édesapák n é lk ü l a világ sivár, kopár, k ie tle n vadonná vá ln a s az em b erek rosszabbak le n n én ek a leg vesze­ delm esebb állatnál. M ert az iskola fontos, m e rt ta n ít s m ű v e li az em b e rek elm éjét, n e v é t-le lk é t, de a családot n em p ó tolhatja és h elye tte síth e ti, m iv e l az első tanító

a családanya és családatya, az iskola csak fo ly ta t és tö ­ kéletesít. A z iskolában elsa já títo tt ism e re te k e t ham ar és kö n n y en e lfe le jtjü k , a ka p o tt ta n ítá so k feled ésb e m e n ­ n ek, de a szülői házban hallott, ta n u lt, látott, ellesett o kta tá so k-szo ká so k a sírig ta rta n a k s m eg m a ra d n a k elm é n k b e n -le lk ü n k b e n , A m adár is a régi fé szk e t n em g y ú jtja fel, n em hagyja el, h a n em kitatarozza, jó az n e k i m indig. Ha veszendőbe m e n te k a családi élet szépségei —■ n em es értékei, ú jíts u k fe l em lékét, ju ssa n a k eszü n kb e a boldog idők: „hej g ye rm ekko r, jöjj vissza egy szóra!“ Á llíts u k m a g u n k elé a régi, boldog n a p okat, id é zzü k vissza lel­ k ű n k b e n édes szü léin k jóságos arcát, kö nnyező, szom orú szem ét, a m iko r b eteg ek v o ltu n k , va g y rosszalkodtunk: az em lékekb ő l re sta u rá lju k -ta ta ro zzu k düledező erkö l­ csi elve in ke t s v issza á llítju k a rendes útra. S ze n t F erenc a ty á n k eg yenesen a család épen és ébren tartására a la p íto tta isten i sugallatra a h a rm a d ik rendet, hogy a világban, ille tv e a családi kö rb en élők e g y ü tt m a radjanak, eg y ü tt k ü z d je n e k — dolgozzanak, közösen ö rven d jen ek, boldoguljanak és ü d vö zü lje n ek. A családtagok az isten a d ta k e re tek kö zö tt is ú g y m e g ­ ism e rh etik, sze reth etik, szolgálhatják a jó Iste n t s elér­ h e tik a jobb, szebb, tökéletesebb lélekszín vo n a lt, ha a k ö ­ rü lm é n ye ikh e z m érten rövidebbre fo g o tt sza b á lyo ka t m eg ta rtjá k , m in ta h o g y u g ya n ezt elérni szen t k ö tele ssé­ g ü k a kolostorban lakó ferences férfi és nő sze rze te se k ­ n ek. M ert m in k e tte n család b an élnek: eg y ik a v é r ­ szerintiben, a m á sik a le lki családban. P. Réthy A pollinárisz O. F. M.

H a e lo lv a s t a d ,

küldd lumddímiM&seidMk a Mayym- Bánátot! 98

A Vezérlő Fejedelem nevelője ír ta : Mérő Mihály.

Z rín y i Ilona idei centánárium a, de m ég inkább a m ostani nehéz idők fel kell, hogy elevenítsék egy m éltatlan u l elfeledett építő m agyar em lékét. B árk án y i János neve nem csak Z rínyi Ilona és Rákóczi F erenc nevével és a legnagyobb m agyar szabadságharccal fo rrt össze, de egyúttal az akkori m ag y ar katolicizm us m egrendítő küzdelm eivel, hősi erőfeszítéseivel és korszakalkotó föllendülésével. Ha ennek az egyetlen ferences b a rátn ak m ozgalm as éle­ té t végigkísérjük, m integy keresztm etszetben lá t­ ju k a rég m ú lt ko rnak sorsfordulóit, de lá tju k a m agyar élniakarás hősi feszületét is szom orú két évszázad kom or boltívei alatt. A szécsényi ferencesek klastrom ában az 1663ik évet írtá k akkoriban. Egy napon m egjött K oháry fő kapitány üzenete, m eneküljenek a ferencesek, m ert jön a tö rö k nagy erővel. A szécsényi kolostor m ár végigélt egy török m egszállást, dacolt a hitsza­ kadás örvényeivel. És ím e öt oldalról zúdult a F el­ vidék völgyeire és v á ra ira a török roppont serege. Az Ipoly völgyébe „az oláh bég ro n to tt oláh, ta tá r ho rd ák k al ra b lá sra és dú lásra.“ A hős K oháry k én y telen volt Szécsényből elvonni csapatait, hogy legalább F ü lek v á rá t tu d ja m egvédeni. A ferencesek az üzenetre szétszóródtak a még m eglevő kolostorokba a rabló had ak elől, am íg a vidékről a csapás el nem m úlik. Egyrészük Sze­ gedre igyekezett az A lföld letaro lt és feld ú lt si­ vatagán, ahol a török basa m egtűrte a rendházat. A fiatal B árk án y i a ren d teológusai közt m enekült. Ez a m enekülés jellem ezte akkor a b aráto k sorsát és eg yúttal B árkányi jövendő küzdelm es életét.

ből a kolostorból n y erté k a h it vigasztalását. A fe­ rencesek iskolát is alap íto ttak ott a F elvidék szá­ m ára. Sajnos, nem sokára Thököly hadai ezt a szép helyet is szétdulták és a hős K oháry főkapitány, a nagy M ária-tisztelő m agyar vezér nehéz és hosszú fogságba került. A fiatal B árk án y it m ost H om onnára választják m eg gvardiánnak, egy m ásik buzgó főúri család, a D rugethek városában. Öröm m el kezdi m eg Zem ­ plén északi helyén elöljárói tisztét. De a G ondvise­ lés a nehéz m egpróbáltatás tüzében forgatja a fia ­ tal p átert. M ert alighogy m egkezdte m űködését, m áris rá jö ttek H om onnára a fölkelők. Előre meg is üzenték, hogy a b aráto k at elevenen m egégetik. Elszéledtek teh át a kolostor tagjai, hogy a veszély el­ m últával visszatérjenek. M enekülés közben B árk á­ nyi helyettesét, P. Szokolt kísérőjével együtt el­ fogta egy h ajd ú csapat. Levetkőztették, láncokat ra k ta k ráju k , ütö tték és úgy k erg ették m aguk előtt. B arkóczy Sándor főtiszt sajn álta m eg őket és v ál­ to tta ki a kegyetlen fölkelők kezéből 18 tallérral. A m ikor a felkelők elvonultak a letaro lt vidék­ ről, B árkányi visszatért hegyi rej tekéből és a ko­ lostor rendbehozatalához láto tt. De alig m elegedtek m eg az épülő fészekben, ú jra rázú d u ltak a csapa­ tok a m ég alig éledő vidékre. K elet felé m enekült

A b a rá t a v ih a rb a n .

A fiatal B árk ányi teh át Szegedre m enekült, hogy ott készüljön pappászentelésére. Itt nem m a­ ra d h a tta k sokáig, hiszen a török m egtűrte ugyan a rendházat, de nem engedte nagyobbítani, nem tű rt benne nagyobbszám ú ferencest. A teológusok­ nak K assára kellett jönniök, ahol valam ivel jobb helyzetben voltak. Ezt a jobb helyzetet úgy kell el­ képzelni, hogy a kolostor nagyobb része a kato n a­ ságé volt. O tt ta rto ttá k az ágyúk alkatrészeit, a pus­ k ap o rt a tan u ló terem m ellett. V égre B árkányit, a fölszentelt p á te rt Gyöngyösre küldik, teh át ú jra török hódoltsági területre. Ki tu d n á százötven ilyen év retten tő küzdel­ m eit, állandó m egaláztatásait föltárni?! Volt idő, am ikor a gyöngyösi b aráto k a városukon kívül m ajdnem három száz faluba já rta k -k eltek a Garam tól a H ernádig, a V ágtól a Tiszáig, m ert a h á ­ romszáz falu b an nem volt katolikus pap. Egy régirégi ferences b a rá t m egható egyszerűséggel írja szám unkra örök tanulságul e csodálatos, vérző sza­ v akat: „P ásztorkodtunk m ink is m ind az előbbi d a­ rabos, zordon, deáktalan, keserűséges üdőkben, m ind a m ostani tö röttebb üdőkben több helyeken... M ink b aráto k őrzöttük Isten kegyelm éből azon ke­ vés ny ájat, m ely m ost nagy sereggé növekedett. Az szem enként csírázó katolikusoknak első nevelője volt F ranciskánus .. íg y h alad t B árkányi tovább, Gyöngyösről F ü­ lekre, a K o h áry ak ősi sasfészkébe. A buzgó kato­ likus, főúri család nagy pártfogója volt a ference­ seknek, hiszen a gömöri, zólyomi katolikusok eb­

Takács József: Szent Anna oktatja a kis Szüzet.

99

Az abasári Szent A nna-kegyhely ezernyi búcsústömege.

B árk án y i társaival. Most m eg orosz rablócsapat fogta el őket a hegyek közt, hogy m ajd jó váltságpénzt zsaroljanak ki értük. De B árkányinak se ide­ je, se kedve nem volt a rablók fogságában veszte­ getni d rága idejét, am ikor annyi fontos felad at v á r­ ta őt. Egy éjtszaka m egszökött és a fölkelőktől el­ áraszto tt m egyéken á t bujdosott Szendrőig, ahol egy kolostoruk volt. De jó le tt volna B árkányinak egy kis nyuga­ lom, p á r évig csöndes im ádság és békés m unka közt élni a B odva szép völgyében! De itt is nyom on kö­ veti a trag ik u s m agyar sors vad hullám zása. ím e ezerötszáz h ajd ú veszi k ö rü l a városkát. A nép a kolostorba m enekül. B árkányi m egszánja a lakosságot. O kulva a felkelők eddigi könyörtelen pusztításain, m egszervezi az ellenállást. Az ostrom ­ lók új és új tám adásait visszaveri a p átertő l fölbá­ to ríto tt és vezetett nép, úgyhogy a felkelőknek szégyenszem re eredm ény nélkül kell elvonulni a város alól. De nem sokára m ég számosabb csapat­ tal m egerősítve térn ek vissza, am i ellen hiábavaló le tt volna a védekezés. E rre a páterek a szemközti v ár pincéibe rejtőznek, am íg a testvérellenség ki nem vonul a B odva völgyéből. N em sokára az ország legészakibb részén, a vad­ regényes S ztropkón találju k B árkányit, ahová a fe­ renceseket a G ersei P ethő-család h ív ta meg. Az ül­ dözött m agyarság kisebb ra ja i m ind északabbra m enekültek, egész a lengyel h atárig keresve n y u ­ godt hely et e szerencsétlen hazában. Állandó nép­ v ándorlás volt ez, a sors ostorától űzött nép bo­ lyongása. Ezeknek le tt hitszónoka B árkányi.

Nyári munkában kifáradt népünk imádsága a sári „Annácská“-nál.

De B árkányit m ég sok helye v árja a hazának. O lyan helyek, ahol rom ok és pusztulás van, ahol te­ h át építeni kell. Jön a rendelet, m enjen Lévára, alapítson kolostort, építsen tem plom ot, m ert ez a vidék igen fenyegetett a hitszakadók részéről. B ár­ kányi sok nyom orúság közt küzdött itt három esz­ tendeig. V ettek egy házat, ez kicsi volt a kolostor és a tem plom részére. E zért az akkori adatok sze­ rin t alam izsnából öszegyűjtött összegen, „ötven ta l­ léron m egvették Józsa István h áz át“. M ennyi nél­ külözést re jt m agában egy ilyen k is adat! No és aztán m ég h á tra van a kolostor és tem plom fölépí­ tése. Koldulni, beteget látogatni, építeni, prédikálni, ú jra koldulni egy-két újabb tégláért. Így épültek az akkori kolostorok. A lévai kolostor egy könyvé­ nek h á tla p já n találju k B árkányi sajátkezű bejegy­ zését. B úcsúzik a lévai rendháztól, m ert m ennie kell Veszprém be új kolostort építeni. T alán az utolsó este h ajo lt erre a könyvre B árkányi, m ielőtt a D u­ n á n tú lra in d u lt volna. És az este csöndjében a kö­ vetkező szavakat ró tta a könyvbe: „H árom év el­ m úlva elfogadván a provincia a veszprém i székhá­ zat, a lelkek üdvösségétől ösztönözve oda kell köl­ töznöm elöljárónak. E gyik nyom orúságból a m á­ sikba. V ándorolni kell e nyom orúságos életben, hogy végre elnyerjük az örök életet.“ És veszi a b a rá t a vándorbotot és m egy a Garam m enetéről V eszprém be, am i m ost szabadult föl a török hódoltság alól. Hogy m ilyen pusztulás fo­ gadta őket ilyen helyeken, jellem zi az a tény, hogy legtöbbször m ég a h ely ét se tu d ta senki m egm u tat­ ni, m erre leh ete tt valam ikor a ferencesek kolostora. A m ikor rendbehozta a kolostor ügyét, vissza­ rendelték elöljárói az ő kedves hegyvidékére, előbbeni szenvedéseinek helyére, H om onnára. És m ert szónoki híre az egész F elvidéket b ejárta, ezért nem ­ sokára K assára k üldték hitszónoknak. H atalm as szavú b a rá t lehetett, m e rt a köznép ra jo n g o tt érte, de m egbecsülték a. főurak is, hiszen versenyezve h ívták m indenfelé. Többen nagy alap ítv án y t tettek az ő szavain lelkesedve. Száll az idő. Á m agyar élet zúg és örvénylik tovább. Thököly hadai és a császáriak véres p ró­ bákon m érik össze erejüket. F öl-alá hullám zik a harcok forgatagában a m agyar nem zet titokzatos sorsa. És a sötétségben m indjobban fényleni kezd egy derengő csillagkép:, a leghősibb m agyar aszszony, Z rínyi Ilona két kis árvájával. A Rákócziak sasfészkében.

K assán sokat m egfordult Rákóczi ifjú özvegye. Ez a nem es és tisztalelkű asszony B árk án y it k érte lelkiatyának. Sok dologban k érte tanácsát és bízta m eg fontos ügyek elintézésével. A m ikor a m ag y ar­ ság érdeke és az özvegy szíve-vonzalm a azt kív án ­ ta, hogy a kuruc vezérhez, Thökölyhez m enjen fe­ leségül, Z rínyi Ilona B árk án y it k érte meg, hogy ez ügyről az esztergom i érsekkel tárgyaljon. Levele végén ezt írja Z rínyi Ilona a pátern ek : „Édes P áter Uram , ezeket kegyelm edre én úgy bízom, m int Lölkiatyám ra. Tudom, kegyelm ed az én bölcsületim ért azt cselekszi, am i legjobb lészen. K ívánva Isten útjáb an szerencsésen vezérelje kegyelm edet.“ És a páter, ak it Tököly fark asai nem egyszer m egűztek, h alálra kerestek, m egteszi az u ta t és megtesz m indent, am it a m agyarság érdekében ál­ lónak tart. Z rínyi Ilona elkéri ezután a tarto m án y ­ főnöktől B árk án y it fia nevelőjének, a'ki akkor h a t­ éves volt. És B árkányi ezentúl hűségesen k ita rt a

család m ellett. Végigéli M unkács kétéves ostrom át, amíg tőle is elszakítják növendékét, a kis F erikét, hogy Bécsbe vigyék és onnan Neushausba. Ő o k tatta a későbbi nagy F ejedelm et az ábécé­ re és a h it elem eire. A kis Rákóczi ábécéskönyvébe ezeket a sorokat írta B árkányi: „A bölcseség kez­ dete az Ű r félelme. K itől m inden jóknak áldását k ív án ja P á te r B árkányi János . .. fejedelm i nagy Rákóczi fam íliájának csem etéjére, Rákóczi F erik é­ re. K inek az Ű r n ap jait sokakra terjessze, földön­ m ennyben örökösen nagyra nevelje .. Nem csak nevelni, hanem védelm ezni is kellett Z rínyi Ilona fiát és éppen a m ostohától, Thököly tői. Thököly sorsa hanyalóban volt és letűnő szeren­ cséjét úgy ak a rta visszanyerni, hogy az árta tla n kisgyerm eket állíto tta be közönséges eszközként vakm erő és kétségbeesett tervei szolgálatára. Volt úgy. hogy túszként ak a rta a kilencéves Rákóczit a török kezére adni, sőt hitétől ak a rta m egfosztani az an y át és gyerm ekét, term észetesen eredm énytele­ nül. Z rínyi Ilona hűséges felesége le tt Thökölynek, még a szám kivetésbe is követte, de katolikus h itét m indvégig m egőrizte. M aga Rákóczi későbbi Ö néletrajzában így jel­ lemzi Thökölyt, a m ostohát: „A Te segítő kezed, ó végtelen jóság, eszközölte ki, hogy az a kígyó (nem félek őt, m ostoha atyám at, m ég a Te szemeid■ben is így nevezni) nem tu d o tt nekem árta n i sem testben, sem lé le k b e n . .. M ert gyakran m egkísé­ relte, hogy elpusztítson . . . G yakran m egkísérelték, hogy vallásom ból eltérítsenek . . Nagy sorsforduló előtt állott B uda felszabadu­ lása u tá n a m ag y ar nem zet. V égétért a török száz­ ötven éves uralm a. A K árpátoktól az A ldunáig a rom ok hosszú és üszkös láncolata m utatta, hogy E urópa e szerencsétlen földjén a világtörténelem legnagyobb trag éd iája zajlott le. És m ég m ost sem ak a rt vége szakadni a m egpróbáltatásoknak. Az el­ űzött török nyom án a rom ok m ellett föl-alá vonul­ tak az idegen seregek. S egítettek ugyan a török uralom alól felszabadítani az országot, de töm ege­ ikkel, fegyelm ezettségükkel, vadságukkal és gyű­ löletükkel ú jabb ostorai lettek a m agyarságnak. Az egykorú írók szerint az idegen nyugati seregek sem voltak jobbak a pusztító töröknél. Az elkeseredett nép n yugtalan rajokban m arcangolta egym ást. íme, egy jellem ző példa B árkányi életéből. M unkács eleste u tá n G yöngyösre helyezik a pátert, hogy a növendékeket a teológiára tanítsa. A kkori­ ban ü tö ttek agyon a kolostorra törő labancok két fiatal ferencest: Csapó B ern ard in t és Tapolcsányi P étert. V édtük Európát, védtük N yugatot m ásfél szá­ zadon át és m indezek u tá n azt a keserves tapaszta­ lato t szereztük, hogy senki igazában meg nem se­ gít bennünket. K özülünk k ellett em bereknek fe ltá­ m adni, akik v asak arattal és bizalom m al építenek egy ú jabb jövő szám ára annyi csalódás után. Ez a szerep v árt a barátokra, akik végigszenvedték a török hódoltság iszonyatait. De nem csak kolostort kellett építeni, hanem falvakat, városokat ú jra ala­ pítani. Az elbujdosott, bizalm atlan és elvadult n é­ pet visszaédesgetni, a béke új ren d jé t m egterem ­ teni, egyszóval úi honalapítást végezni. Ism ét csak B árkányi életéből látjuk, m ire volt képes a h atalm as alkotó erő. M ialatt m ég a m agyar D élvidéken a fölm entő sereg a törökkel viaskodott, m áris m eg in d u lt az építő m unka. B árkányi vette v ándorbotját, szekérre ra k ta az egyházi szereket: egy oltárkövet, m isekönyvet és a legszükségesebb

Búcsúscsoport köszönti a kegyhelyet.

dolgokat, hogy Szécsényt újjáalapítsa. És elérkezett egy olyan vidékre, am i az utolsó huszonöt év h a r­ caiban teljes vadonná pusztult. Az elvonuló török a rom okon kívül a retten tő pestis-betegséget hagy ta hátra, ami a m egm aradt csekély lakosságot az északi és keleti hegységek rengetegeibe űzte. Sőt egész M orvaországba kivándoroltak erről a vidék­ ről, hogy soha többé vissza ne térjen ek a rra a föld­ re, am i a hontalanságba űzte őket. T alán vissza sem jöttek volna, ha B árkányi hívó szava utói nem éri őket. ím e, B árkányi leveléből p ár rövid részlet, am it rendfőnöke parancsára írt. Ez az egyszerű le­ vél aranyfényben kell hogy tündököljön a m agyar történelem ben: — Én Fr. B árkányi János a szent engedelm es­ ség által in d íttatv a értem ide ezen rom okban h e­ verő, elpusztult vidékre, de sehol egy lélekre nem akadtam . Végre Halász nevű helységben mégis ta ­ láltam három kunyhót. Végh A ndráséban teleped­ tem le és két hetet töltöttem , a szentm iseáldozatot bem utattam , a betegek gondját viseltem és tü relem ­ mel v ártam Isten kegyelm ének ára d a tá t és a vál­ lalt m unka m egkezdését. A vigasztalás A tyja és ir­ galm asság Istene pedig m egvigasztalt m inden szorongatásom ban . .. — Népies, hazai nyelven m eghívó leveleket írtam m inden községbe és m inden helyre, könnyek

Bugyorral a hátán érkezik egy zarándokcsoport.

101

közt buzdítva m indenkit, hogy Szent M áté evan­ gélista n ap jára jöjjenek össze elpusztult klastrom u n k h o z .. . — Midőn fe lv irrad t a nagy nap, csapatonkint jö tt elő a különböző és messze fekvő tájak ró l a nép és kitörő lelkesedéssel ö rü lt az TJrban, hogy az ősi áh ítat újjáéledésének rem énységét n y erte m eg Szent Ferenc alázatos fiai által. M időn aztán m egérkez­ tü n k a külső kápolnához, a szekér oldalához szerelt oltáron b em u tattam a szentm iseáldozatot, k érte m a M indenhatót, hogy az Ő szent N evének dicsőségére tegye eredm ényessé u tu n k a t. . . — A zután a város kapujához érkeztünk, de a bozót, b ürök és cserjék rengetegében nem tu d tu n k áttörni. K apával, b altáv al vág tu n k m agunknak ú ta t a kolostorig. Inkább sírni lehetett, m int örülni a rom bolás iszonyatosságán, am i szem ünk elé táru lt. Szécsény a kígyóknak, békáknak és vadaknak lett lakhelye. Kő kövön nem m aradt, ház h ázra omolt és falaik szétm állottak. N agynehezen b e ju to ttu n k a tem plom ba és egy kőlócát találv a sokakat m eg­ gy ó n tattam és szentáldozásban részesítettem . Az­ u tá n szentbeszédet tarto tta m . .. — Közös elhatározással jö ttü n k a kolostorba, hol a legnagyobb szegénységben éltünk: k ályha k u ­ pakja h ely ettesítette a fazekat, lábost és tányért. A sztalunkat koporsódeszka szolgáltatta, csupasz földön csupaszon, takaró nélkül aludtunk. Az idő­ járás zordságát decem ber 6-ig viseltük, de bekö­ szöntött a kem ény tél s tovább nem m aradhattunk. M iután H alász községben nem k ap tu n k szállást, Gyöngyösre készültünk, hogy a tavasz beálltakor visszatérjünk. K arácsony vigiliáján értü n k P ászto­ ra. A községet lelkipásztor nélkül találtuk, azért o tt m arad tu n k s odaadással állottunk a lelkek szol­ gálatára. Csak húsvét u tán ¡tértünk vissza Szécsénybe, ahol elkezdtük kolostori életünket, kézi­ m unkából és alam izsnakéregetésből ta rtv a fenn éle­ tü n k et . . .

Ez a p ár kivonatos részlet B árkányi leveléből csak a m unka k ezd etét jelzi. M ert u tán a „kezük m u n k ájáv al“ h o rd ták el a tö rm elék et és végezték a kőm űvesm unkákat. E m ellett term észetesen a nép lelki vezetését, összegyűjtését, letelepítését. A szí­ vós m agyar életerő csodálatos m u n k ája tö rt itt elő a barátokon át, éspedig oly eredm énnyel, hogy m ár 1705-ben Rákóczit nagy kolostor és virágzó h ely ­ ség fogadta, am ikor a szécsényi országgyűlést k i­ hirdette. M egfordult a kolostor falai között és a tem plom ban az országgyűlésen m egjelent 6 püspök, számos prépost, apát, szerzetesfőnök, világi és szer­ zetes pap, 30 főúr, 25 várm egye küldötte. Rákóczi nevelője teh át szállást k észített a Vezérlő F ejede­ lem nek. De m ég ennél sokkal többet: örök példát adott a küzdő m agyarságnak a legtragikusabb ko­ rában. Rákóczi sem feledkezett m eg B árkányiról és a m agyar szabadság hűséges barátseregéről, am it naplói, em lékiratai oly m eghatóan igazolnak. B árkányi időközben K ecskem étre k e rü lt gvárdiánnak, am ely város sokáig a labancok kezén volt. I tt is hatalm as m u n k át fe jte tt ki és itt is k im u ta tta lángoló fajszeretetét. E gykorú író így jellem zi kecs­ kem éti m űködését: „K lastrom unknak gvárdiánja, B árkányi János, ritk a m agyarsággal prédikáló atya, k ét esztendő a la tt három szor egynéhányad m agá­ val, egyszer a tanulóifjúsággal k itilta to tt a város­ ból.“ K uruc érzelm ei m ia tt tö rté n t ez a szám űze­ tés és m ég a fiatalságot is m agával tu d ta ragadni a k uruc táborba. Az évek őrölték az öregedő B árkányit, aki utolsó állom ására, G yöngyösre került. A kkor pusz­ títo tta a vidéket az ú jra föléledő, re tte n tő pestis. A p áter aggkorával dacolva a régi tűzzel és lelke­ sedéssel állott a betegek szolgálatába. M egkapta tő­ j ü k ő is ragályos betegséget és ez h am ar végzett vele. A h arctére n hősként h a lt m eg te h á t ez a cso­ dálatos lelkű m agyar ferences b a rá t K risztus szol­ gálatában és nem zete védelm ében.

S zent H az án k a t v éd jü k , fé ltjü k h a tá ra it, É lte t a rem énység, b á to rít a szent hit! B ízu n k az Isten b en ! — O rszág u n k fen n m arad ! S zen t Istv á n országa ism ét n ag y lesz — szabad! FOHÁSZ SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYHOZ. Szent László, m ag y aro k daliás királya, Nézz reán k , az égből! — Nézz szegény H azánkra! Z ord időket élünk, — veszélyben a létü n k , O lta lm a d ért esdünk, segítséged k érjü k ! É letedben m indig vitézül harcoltál, E llenségeiden d ia d a lt a ra ttá l, H a rc a id a t szám os csoda is kísérte, Jé z u su n k n a k v o ltál bátor, h ű vitéze! B árdod csap ására sziklából víz folyott, A pogányok pénze kaviccsá változott, Bölcs, —■ Iste n n e k tetsző tö rv én y e k et hoztál, E gyházunk, szent h itü n k ja v á n fáradoztál! S zere tett is néped, rag a szk o d o tt hozzád, — Boldog, elégedett v olt a k k o r az ország! K érü n k , m ost se hagyj el, védj ed igaz ügyünk! Mi is E gyházu n k ért, K risz tu s u n k é rt küzdünk!

102

pilism aróti dr. Bozóky Kálmán, ____________ PÖCSI SZÉP SZtJZ. H a b á n a t té p i sajongó ielkem et. H ozzád viszem m ind, nehéz b án ato m ; És nek ed , szép szűz, P ócsnak ékessége: B űnbánó h ittel, szívből átad o m . . . Óh, te k in ts reám , h allg asd m eg k érésem ; h in tsél telk em re, h in ts re m é n y s u g á rt! . . . A b ű n ere je m egtépdesi lelkem , V édd m eg lelkem , e csapongó m a d á r t . , , Adj n y u g alm at és a d já l h ite t nékem ! C sak hozzád vágyom , csak hozzád, — haza! M ert te a k ö n n y ek letö rlő je voltál, és te v o ltál a m indenség: — m a g a ! .. . R adványi Sándor.

P. Schrotty Pál, 0. F. M. Csak két évig viselte a tiarát Sz. A nasztázius pápa, 496—498-ig. De ezt a rövid uralkodási időt az egyháztörténelem egyik legfontosabb eseménye te tte em lékezetessé. Szent Rémig, R eim s nagy ér­ seke, m ár régen buzgólkodott S zent Chlodvig, a franciák k irály án ak m egtérésén. A postoli fáradozá­ sát 496. karácsony napján, am ikor a k irály 3000 francia főnem essel m egkeresztelkedett, nagyszerű siker koronázta. A zóta a francia nem zet az A nyaszentegyházhoz tartozók őskatolikus hithűségé­ vel és apostoli áldozatkészségével az Isten országá­ nak terjesztésén, m inden nem zetnél többet te tt, úgy hogy XIII. Leó pápa joggal „az A nyaszentegyház legkedvesebb leán y án ak “ nevezte őt. Ö skatolikus életet és len d ü letet v itt az Egyház történetébe Sz. Sim achus pápa közel tizenhat évi (498—514) korm ányzása alatt. Legfőbb gondja volt az Egyház belső életének az evangélium szerint való m élyítése és fejlesztése, am it a veszedelm es M anicheizm us lépésről-lépésre tö rtén t visszaszorítása által igyekezett elérni. Az általa összehívott zsinaton a róm ai pápa el­ sőbbségét h ird ették az A tyák a világ valam ennyi püspökei fölött, „akit nem lehet a püspökök ítélőszéke elé állítani, m ert ő az Egyház fe je“, m int Szent Vitus, viennei püspök m ondotta. Ezen a zsi­ n aton szóvá tette a róm ai B irodalom egyes helyein m ég fönálló rabszolgáknak ügyét is és nagy össze­ geket aján lo tt fel azoknak szabadonbocsájtására. P árhuzam osan ezzel az eredm ényes belső m ű­ ködésével, h alad t az E gyháznak erélyes kézzel és apostoli k itartással való külső ügyeinek rendezése és fejlesztése. , Apostoli h atalm án ak m inden erejével a pápaválasztás nagy és fontos ügyének az egyházi szel­ lem szerinti rendezését is m agáévá tette, am ennyi­ ben a legsúlyosabb egyházi büntetéssel sú jto tta azo­ kat, akik m ég a pápa életében m ár utó d ján ak m eg­ választásáról tárgyalnak. És itt m ég a k irályokra sem volt tek in tettel. „Ne feled kezzék m eg sohasem arról, ó császár, írja Zenó császárhoz, hogy ön is csak em ber, ha m in d já rt a legnagyobb földi hata­ lomra tám aszkodik is. E m lékezzék! Hol vannak o.zok, akik a h itet üldözték és m egsem isítéssel fe ­ nyegették? K étségbe nem vonható tény, hogy az igazság üldöztetése győzelem re v itte azt és ugyan­ akkor m egsem m isítette üldözőit!“ R óm át állandóan szépítette. Ő volt az első pápa, aki Szent P éter tem plom a körül „püspöki lalkot“ építtetett, ahon­ nan a pápa az E gyházat korm ányozta. A Belvedere k ertjéb en m ég m a is láth ató nagy „fenyőtobozt“, am elynek óriási m éreteit csodálja m inden róm ai zarándok, ő állíto tta fel Szent P éter terén. Ugyancsak ő lá tta el ezt a te re t nagy k ú tak kal, am elyeknek üdítő vize en y h ítette a fá ra d t za­ rándokok szom júságát, és gyönyörködtette a szem ­ lélőt. A pogány Róma rom jain tem plom okat ép ít­ tetett. íg y S. M artino ai Monti híres tem plom a, a S.

M aria M aggiore közelében is az ő dicsőségét h ir­ deti. Ezeket a tem plom okat bőségesen e llá tta m ind­ azokkal a dolgokkal, am ik fönntartásukhoz szüksé­ gesek voltak. E nagy pápának sírhelye Szent P éter tem plo­ m ának b e já ra ta a la tt van. Szen t Hormisdás, S zen t Szim m achus pápa u tó d ­ ja, a jellem erőnek és szerénységnek élő példaképe volt. U ralkodott 514-től 523-ig. A z ő uralkodása alatt alapította S ze n t B enedek dicső rendjét 520-ban! A Gondviselés m érhetetlen áldással gazdagította az E gyházat és em beriséget ezzel a csodálatos alkotással. „A klasszikus k u ltú rá ­ nak m egm entői és hordozói“ évszázadokon keresz­ tül egyszersm ind a keresztény m unkának, tudo­ m ánynak, m űvészetnek, az élő hitnek és a teológiá­ nak, a szent életnek, a hithirdetésnek, az apostolko­ dásnak, a vértanuságnak, az Egyház nagyságának, az élő K risztus dicsőségének is örökké erős hordo­ zói, inspirátorai, apostolai, sokszor megm entői, m indig lelkes, k itartó m űvelői, soha nem csüggedő védői, ragyogó szentjei, és példaadói, bölcs vezetői,

A’ gondviselő A tya virraszt az igazak rem énysége felett.

103

és a halálig hűséges fiai és gyerm ekei voltak és a m ai napig sem szűntek azok lenni. Nincs em beri szervezet, am ely nagyobb érdem eket szerzett az em beriség történelm i fejlődésének előbbrevitelében, és nincs szervezet, am elynek tag jai eredm ényeseb­ ben n y ú ltak volna bele az Egyház tisztán em beri haladásának lendítő kerekébe Szent B enedek fiai­ nál. De nincs R end sem, m elyet jobban áldanának a k u ltú rán ak , a történelem nek h ív ato tt m egírói és k ri­ tikus őrei és az em beriség legnagyobb értékeinek

az Szükség idején leg n y u g talan ító b b a szegénység. S m inél tö b b e k et é rin t a szükség, a n n á l n y u g ta lan ító b b a szegénység. Im m á r ötödik éve ta r t a m ásodik világháború. Mi, m ag y aro k az első h á ro m évet szinte szerencsé­ sen é ltü k át, de közel k é t év e m i is m in d jo b b an benne v ag y u n k a h áb o ­ r ú m indig tö b b et és tö b b et követelő áram áb an . H a azo n b an csak ennyi len n e az egész, elb írn ék . De m in d ­ eg y ik ü n k érzi, hogy az ellenségeske­ dés m élyén ellentétes' szellem ek ü zennek eg ym ásnak végső leszám o­ lást. H a az a n y a g o k h arc áh o z a szel­ lem ek h a rc a is kapcsolódik, a k k o r a győzelem re o tt v an nagyobb e sh e ­ tőség, ahol az anyagi és a szellem i erő k lehető egysége és te lje sítő k é­ pessége á llja a harcot. M ag y ar v o n atk o zásb an ez is hoz­ z á já ru lt ahhoz, hogy a m a g y ar k e­ resz tén y felek ezetek és a m agyar k atolicizm us közötti egységm ozgal­ m a t országosan olyan öröm m el fo­ gad ták. Idegesség azonban m in d k ét tá b o rb a n — jó m a g y ar szokás sze­ rin t ■ — bőven akadt. F élte k m in d k é t oldalon a ttó l, hogy a z Egység Ú tjá ­ n a k szellem e m e g b o n tja a belső fe ­ gyelm i egységet, s ta lá n in k á b b m eg­ b o n tja a h ív e k et, m in t egységbefűzi őket. E nn ek az elgondolásnak ad o tt k ifejezést először szóban, m a jd írá s ­ b an is D ebrecen kiváló refo rm átu s püspöke, Dr. Révész Im re „ U t ó p i a v a g y K r i s z t o t ó p i a ? “ cím ű ta ­ n u lm ányában. A le lk ip ászto r je len ik m eg övéi e lő tt a tu d ó s és a közös­ ség v élem ényét igazolni ak a ró író szem élyében. H osszasan és je lle m ­ zően elem zi a görög és a la tin szen t­ írá sb a n m utatkozó e ltérését a n n a k a szentírási szakasznak, m elynek leg­ n agyobb a jelentősége az egység szem pontjából. A kis m ű tu d o m á­

H e t t it a

104

lelkiism erets védői! P ápák és fejedelm ek, tudósok és m űvészek, hadvezérek és lelkivezetők, a csöndes im ádkozok és a napestig az élet szörnyű keringésé­ ben k itartó an dolgozók, szociális forradalm ak inspirá to rja i és a nagy haladások erőskezű vezetői és irá ­ nyítói, gyerm ekek és aggok, nők és férfiak, az em ­ beri társadalom nak m inden rétege soha nem szűnt k itartással és hűséggel köti a h aso n líth atatlan é r­ dem eknek azt a koszorúját, am elynél szebbet még nem tettek em beri szervezet tag jain ak lábai elé . . .

e o y s e c í fe jje nyos része nem so k a t jelen t, in k áb b a szellem a fig y elem re m éltó: m in ­ den m egm ozdulásunkban, m inden régi vagy új k ezd ésü n k b en a m o ­ hó n előre tö rő ró m ai szellem et véli felfedezni, s ettő l félti a m aga felekezetéhez ta rto zó k at. Az egységet el­ k ép z elh etetlen n ek ta r t ja a különböző k eresztén y felek ezetek és a róm ai egyház között. S hogy ezt b izo n y ít­ hassa, hozza új sz en tírá sm ag y a ráza tá t Szent Já n o s ev a n g éliu m á n ak 10. fejezetén ek 16. verséről, az a n n y i­ szor h aszn á lt szövegről: É s e g y akol lészen és egy pásztor. ■ Dr. P. V a r g h a T heodorich OFM., a kiváló feren ces szen tírás-p ro fesszo r ugyanezen a cím en a d ja k i nagyon kom oly ta n u lm á n y á t u g y a n e rrő l a tárg y ró l. N agy m egnyugvás ez a t a ­ n u lm á n y a szám u n k ra. Joggal hiszszük, hogy m ás felek ezetű k eresz­ té n y te stv é re in k n e k is. Ez a ta n u l­ m á n y m in d e n sorából világosságot, m eggyőző e rő t sugároz m in d en sze­ m élyeskedés v agy b á rk it is vádoló szán d ék m ellőzésével. Öt, a kiváló szerzőt csak egy fo g lalk o ztatja: Mi a te lje s és a leg h ű b b en visszaad h ató igazság? M it a k a r t k ifejezn i az is ­ te n i M ester, a m ik o r a jk á n m eg jelen ­ te k az idézett szav ak ? N egyven ol­ dalon m in d en v o n atk o zásb an m eg ­ felel e r r e P. V arg h a Theodorich. Írásából tisz tá n m e g értjü k , hogy a kifogásolt la tin szöveg in k áb b g yen­ gíti a te te m re h ív o tt ró m ai gondola­ tot, m íg az érv ü l felhozott görög szöveg ép p e n a n n a k a ró m ai tö re k ­ vésnek a leg tisztáb b kifejezése, am ely h alálo san k o m olyan veszi az isteni M ester szán d ék át. Azaz: m in ­ den m ódon igyekszik előm ozdítani, hogy K risztu sn ak egy n y á ja vagy egy a k la legyen - r a nyáj v ag y akol nem lényeges — és ab b a m in d en k i

beletartozzék, ak i hisz őbenne. B ele­ ta rto zzé k pedig úgy, hogy az apostol szerin t: „szakadás k ö ztetek n e le­ gyen.“ Az egységm ozgalom szem pontjából m ó d s z e r t a n i l a g érté k es ez a k ét tan u lm án y . D r. R évész ta n u lm á ­ n y a a nem k ív án ato s m ódszer sze­ rin t író d o tt, m ely b en a lényeget, a te lje s k risztu si igazság m eglelését m egnehezíti a m in d ig k ísé rtő „róm ai gon d o lat“ k u ta tá s a és igazolni, ille t­ ve m in d en k ato lik u s m egm ozdulás­ b a n való m eg jelen ésén ek b izonyítani ak a rása . P. V arg h a ta n u lm á n y á n a k a m ódszere a szerencsésebb, m e rt őt csak az igazság vezérli. V alam i n agy biztonsági érzés h a tja át: h a a k e re ­ se tt igazsággal ellen téte s is a régi szöveg, v ag y á rn y a la tila g té r is el az igazságtól, n em idegeskedik, m egleli m in d en n ek a m ag y aráz atá t, h a az tényleg o k k al és n em véletlenségből tö rtén t. A nnyi bizonyos, hogy az egység m a szükségesebb, m in t v alah a. N ekünk, m a g y aro k n ak széth ú zásra h ajló te r ­ m észetü n k n él fogva m ég indokol­ tabb. A zért, a k ik tén y leg leik ü k ö n viselik fen n m a ra d ásu n k a t, azok kell, hogy m in d e n t m egtegyenek a lelki és a tén y leg es k eresztén y m ag y ar egységért. H a m in d en k i a lényegest, a szellem et k eresi és azt k ív á n ja m a­ g y ar v érein k között érvényesíteni, a k k o r a m a g y a r jövő m in d en je le n ­ legi sötétség és ínség ellen ére is v i­ gasztaló. Szegénységünk, anyagi lero n g y o ló d o ttság u n k és lelki m eg­ o szto ttság u n k a ja v u n k ra válik, m e rt m eg ad ja a fe n n m a ra d ás elő feltételét: a nem zeti és szellem i egységet, — ez pedig a jobb m a g y ar életet. P. Kiss Szaléz, O. F. M.

s a is

M ég egyre ta r t a harc, a harc, a harc! Még szom orú a drág a K risz tu s -a rc . . . Még tom bol a vész, zúg a csatazaj; M illiók a jk á n felsikolt a — j a j ! . . .

A békegalam b sír és k esereg . . . K egyetlenek m a m ind az em berek! N incs szív és lé le k ! . . . m eg lazu lt a hit, — a hit, m ely m in d en lelk et üdvözít.

R e tte n tő -so rs . . . és k eg y etlen n a p o k .. . . . . A szívekben a béke nem ragyog! a h a rc te re k e n sikoly és halál, . . . Sok hőst, — a golyó . . . bom ba e l ta l á l. . .

Óh, jó Istenem , adj m á r itt csodát! H ad ’ zenghessük a b ék e-h im n u szát! H ad ’ m ú ljo n m á r el a zord csatazaj . . . M illiók a jk á n h aljo n m eg a — j a j ! . . . R adványi Sándor.

A „Hordozó Mária“ valláséleli szerepe Mátraalján P. dr. Dám Ince OEM. Egyetem es emberi igényt kell látnunk abban a tö ­ rekvésben, am ely az ünnepi felvonulások pompájának em elésére és értelm ének kifejezésére jelvényeket, je l­ képeket, feliratokat, ereklyéket, képeket, szobrokat, diadalszekereket, trónszékeket állított a menetbe. A k e­ resztény körm enetekben egész term észetesen jutott sze­ rephez ez a m élyen és nem esen em beri követelm ény, s vált az istentisztelet fényének eszközévé. A középkori körm enetek pompájához hozzátartozott a hívő k egye­ letből fakadt kultuszok jelképe, a zászlók, szobrok, k é­ pek, s egyéb jelképek és ereklyék kísérete. Amikor a templomból kivonult, m agával vitte a templom m inden díszletét, kedvelt kultuszainak tárgyait és jelvényeit, magát az O ltáriszentséget is, s diadalmas élm ények kö­ zepette hordozta végig városa, faluja utain, határában, néha a határain túl is. A protestantizm us szellem i lé g ­ köre már a középkor végén lekoptatta körm eneteinkről ezt a dús szimbolizm ust, a teoforikus körm enetek esz­ m éje áz O ltáriszentség központi szerepének hom ályosí­ tását látta benne, a liberalizm us valláséletet m agán­ üggyé lefokozó gondolatvilág pedig az egyeseket is alkalm atlanná tette a pompázó szerepek vállalására, s lassan egyszerűségre nevelte a töm eget, inkább az esz­ m ét hangsúlyozta, a form ákat a legszerényebb keretek közé szorította. S m int m inden egyéb, ez a hatás is k é ­ sőbb került a falvakra. Ma m ég pompáznak viseletben, szobrok, képek, társulati lobogók, M ária-képszékek hordozásában, — de az idő járása itt is érezteti h atá­ sát, s igen sok helyen nehéz lobogós-legényeket, fá k ­ lyás-férfiakat, m áriáslányokat, stb. beszervezni. Falusi körm eneteink egyik ékessége a szobor-, vagy képszéken hordozható Mária. A vele kapcsolatos szoká­ sok, a hozzá fűződő tisztelet és hiedelem világ, a gondo­ zásához és szerepéhez szükséges szem élyek annyi szál­ lal fűződnek a falusi nép közösségi életébe, hogy a népi vallásélet egyik leghatásosabb, intézm ényének kell t e ­ kintenünk ma is. M ert a hordozható Mária nem litu r­ gikus keltusztárgy tem plom ainkban és körm eneteinken, hanem jellegzetesen népi jelenség. A hivatalos liturgia és a népi vallásosság harm óniájának beszédes bizony­ sága. Néprajzi feldolgozása ép ezt a szerepét akarja igazolni.

jakab, Adács népe a szentkuti búcsújárásra is m agával viszi a hordozható Máriát. S m inthogy a búcsújárás n é­ pünk legnagyobb vallási élm ényei közül való, m egért­ hetjük, hogy kedvelt körm eneti díszletének a .szent­ kuti Mária* n evet adta. Amikor a Gyöngyöspataiak „ ö l t ö z t e t ő M á ­ r i á n a k “ hívják, hordozható szobruknak m ég egy je l­ legzetességét em elik ki: a régi M ária-szobroknak java­ részét öltözteti népünk. Csak az újabb keletű szobrokat nem lehet öltöztetni, a régiek ellenben nagyon vigyáz­ tak arra, hogy olyan M ária-szobrot vegyenek, am elyet a karján ülő kis Jézussal együtt öltöztetni is lehet. S ha hazzávesszük, hogy a hordozható Mária m inden v a ­ lószínűség szerint a lorétói Szűz kegyszobrának, a Borostyános Szűznek a m ásolata (Gyöngyösorosziban máig is olvasható a szobor talapzatán a lorétom i Szűz neve), s elterjedése is a lorétói Szűz tiszteletének és m á n iá ­ jának páratlanul gyors m egkedvelésével kapcsolatos, — igazolva látjuk azt a feltevésünket, hogy a hordozható Máriának lényegéhez tartozik az öltöztetés. Csakhogy az eredeti szabályos lorétói viselet helyébe a m agyar népviselet került. Minden falu a maga viseletének ru­ hájába öltöztette Máriáját. M ég olyan helyeken is, ahol képet hordanak szobor helyett, az ősi képeken a m eg­ felelő kor díszruhájában festették m eg a Szent Szűz és a kis Jézus képét (Abasár). Egyébként is m egm agyarosodott a lorétói Mária ábrázolása: Mária és a kis Jézus fejére a szentkorona m otívum aival díszített korona, a kis Jézus kezébe a m agyar országalm a került, Mária pedig a m agyar jogort tartja kezében (Abasár, Gyön­ gyöspüspöki, Rózsaszentmárton, Szűcsi). • Ép lorétói vonatkozásaiból érthetjük, hogy k e g y ­ s z o b o r r á m agasztosult népünk áhítatában. Már a díszítése, ékszerekkel való felruházása, az imádkozás zsámolyánál erre a m egkülönböztetett szerepére utal. Tisztelete azonban kizárólag a népnél van. Am íg az előkelő földesúr a maga kedvelt tem plom i M ária-szobrát, esetleg családi sírboltjának szobrát, képét gazdagon ékesítette, szinte kizárólag magának foglalta le, addig a nép utánzó lelkü lete m egterem tette a hordozható M á­ riában a m aga védőasszonyának tiszteletét.

A „HORDOZÓ MÁRIA.“ Már a neve is jelzi kapcsolatait. A „ H o r d o z ó M á r i a “ elnevezés abból a szerepéből keletkezett, am e­ lyet a körm enetekben betölt. Akár kép, akár szobor, rendszerint fából készült erősebb talapzaton áll. a ta ­ lapzat pedig m egfelelő szélességű asztalkán. Gyöngyösorosziban az egyik m ellékoltárt (Szent László oltárát) szentelték a hordozható Máriának, s általában a társu­ latok kegyszereinek M ária-oltára. Az asztalka, épúgy mint az oltár, hím zett antipendium ot kap. a szobor ta ­ lapzata csipkés, vagy szintén hím zéssel díszített térí­ tőt. A trónus m ennyezete és négy oszlopa javarészt fá ­ ból készült barokk-faragvány, néha azonban a szobor egész m agasságában körülfutó vasrúd (Gyöngyöspüs­ pöki), a m ennyezet oldalait és hátulját többhelyen az egyházi színekhez alkalmazkodó selyem , vagy vászon­ takaró, az ú. n. palást fedi (Gyöngyöspata, Gyöngyös­ püspöki, Gyöngyössolym os, Gyöngyöshalász, Szűcsi. Rózsaszentmárton). A szobor, ill. kép előtt a kis asz­ talkára helyezett, vagy a talapzathoz erősített gyertya­ tartóban gyertya áll, az oltárok mintájára virággal d í­ szítik, néha zsám oly van előtte, m ellette a falon pedig a ,Mária perselye1. A talapzaton két rudat lehet át­ dugni, hogy a körm eneteken a m áriáslányok vállukra em elhessék. Ezért is nevezik a legtöbb helyen népies k ifejezéssel .Hordozó Máriának'. Gyöngyöspüspökiben, Gyöngyöspatán „ S z é n tk u t i M á r i á n a k “ is nevezik. M átraalja ú. i. a híres m átraverebélyszentkúti kegyhely vonási körébe tarto­ zik. Gyöngyöspüspöki, Gyöngyöspata, Nagyréde, Szent-

A gyöngyöspüspöki Hordozható Mária.

105

A gyöngyöspüspöki M ária-lányok a M ária-dajkával és a Mária lobogóval. „MÁRIA-DAJKA." M egállapításunkat igazolja mindjárt a m áriadajkaság érdekes intézm énye. M ária-dajkán azt a vallásos­ ságban és tekintélyben kiváló asszonyt értik, aki a hor­ dozható M ária-szobrot gondozza, öltözteti, ruháit m os­ sa, a m áriáslányokat szervezi, ellenőrzi. ,M á r i a- g o nd o z ó‘ a m ásik elterjedt neve. Rózsaszentmártonban és Jobbágyiban , d é k á n n é a s s z o n y'-nak hívják, m ert vagy egy em beröltőnek előtte a társulati dékán felesége volt a Mária dajkája. Gyöngyöspatán, ,M ária-m amá‘nak is nevezik. A M ária-dajka époly jellegzetesen a n é p i k ö , z ö s s é g t e r m é k e , m int az előimádkozó, a búcsú­ vezér, vagy a halottsirató. Akárhányszor benne eg y e­ sül a dajkának, az előim ádkozónak és búcsúvezetőasszonynak a szerepe, ő szokta a tem plom díszítést irá­ nyítani, a tem plom i felszerelések dolgában a nép k íván ­ ságát a papnak előterjeszteni, ilyen célokra gyűjteni, az egyházi ruhákat is varrogatni, mosogatni, általában gon­ dozni. A pap szívesen veszi munkáját, m ert rendszerint ingyen, Isten nevében végzi. A faluban is nagy a b e ­ csülete. Tanácsát kérik kényesebb és lelkivonatkozású dologban, m inden ájtatossági dolgot m egbeszélnek vele. Egyszóval a nép első vallási vezérei közül való. H i v a t á s é r z e t e is olyan titok, mint a többi vallási vezetőé. A legszorgalm asabb tem plom díszítő, a legidősebb előimádkozó, az ú. n. első énekes, vagy v a ­ lam ely társulat vezetője szokott rá igényt tartani. A pap is a népre hagyja a választást, s csak vélem ényeltérés esetében dönt ebben a kényes kérdésben. U tó­ végre az egész intézm ény a népé. Hogy m ennyire azé, m isem mutatja jobban, mint az, hogy a hordozható M á r i a p e r s e l y é t is a M ária-dajka kezeli. Egyes helyeken, m int Szurdokpüs­ pökiben, Szentjakabon, az esperes ellenőrzi a persely pénzforgalm át. Á ltalában a hordozható Mária gondját nem a tem plom pénztár vagyonából viselik. Minden ékessége a nép M ária-tiszteletének virága. Azért dob­ nak pénzt a M ária-perselybe, hogy abból fedezze a d aj­ ka a szobor fenntartásához és díszítéséhez szükséges kiadásokat. Nevesebb alkalmakkor, am ilyen az avatás, esküvő, hadbavonulás, halálozási évforduló, két szál gyertyát helyeznek a Mária lába elé. Mindezzel, a Mária-gondozó gazdálkodik. Legkirívóbb munkaköre a M á r i a ö l t ö z t e t é s e . Minden hordozható M áriának m egvan a maga ruhatára. Ha a szobrot nem is lehet öltöztetni, a m ennyezetet, a trónt, a talapzatot és a,z asztalkát, vagy oltárkát az ü n ­ nep jellegének m egfelelő ruhával díszítik. íg y például

106

Adácson nem öltöztetik a Máriát, ellenben a trónt két oldalán lefutó lepellel, az ú. n. palásttal vonják be, az oszlopokra pántlikákat kötnek. A palást és a pántlikák színe is különböző az ünnep rangjának m egfelelőleg: fehér, kék, és aranyos, vagy pápaszínű. Körmeneteken m indig az aranyost használják, a kék, a hétköznapi pa­ lást egyszersm ind porfogónak is számít. Apeon még palástja sincs a Máriának. Bántja is a dolog J u ­ hász Antalné lelkét, különösen am ióta álmában is f e l­ merült a vád: nincs a M áriának palástja, m int a többi faluban látni. Bűnbánati napokon és a Fájdalm as Szűz ünnepein a Hordozó Mária intézm ényének egyetem es törvényei szerint fek etével vonják be a trónust. íg y feketevasárnaptól nagyszom batig a Mária is az aszszonynép tem plom i ruhájához alkalm azkodik, s talpig feketében „gyászolja“ Fia szenvedését és halálát. P ün ­ kösd és P éter-P ál ünnepén piros palást jár a M áriá­ nak. Ugyancsak a M ária-dajka g y ú j t j a m e g a g y e r t y á t a Mária előtt. A nép már jó félórával, néha egy órával előbb kezdi a maga sajátos törvényei­ ben előírt imákat a templomban, m int a pap a hivatalos istentiszteleteket. Ezeken, különösen a délutáni rózsafűzérájtatosságokon, és az év különböző napjaihoz fűzött népi ájtatosságokon rendszerint gyertya ég a Mária szobra előtt. A körm eneteken a H o r d o z ó M á r i a m e l l e t t a h e l y e . A fehér ruhába öltözött M ária-lányok között feketéllik az ő ruhája. K iváltságos helye ez, s hogy a Máriához való kapcsolatát nyomatékozza, valahány­ szor a m áriáslányok vállukra emelik, vagy leteszik a Máriát, ő jobbjával fogja a talapzatot, vagy a rudat, néha egész kom olyan segít is a lányoknak az a fel- és leem elés biztonságában. MÁRIÁSLÁNYOK — MÁRIÁSLEGÉNYEK. A M ária-dajka legkényesebb hivatala a . m á r i á s l á n y o k “, , M á r i a-1 á n y o k‘, ,M á r i a-1 o v a k‘, k é ­ p e s l á n y o k ' s z e r v e z é s e . Nem csak azért, mert szolgálatuk az istentiszteletek és körm enetek egyik legfényesebb pontja, hanem azért is, m ert tisztségük az egész falusi társadalom belső szerkezetébe nyúlik bele, s a falu szem efényévé avatja őket. A M agyarság N ép­ rajza kurtán-furcsán intézi el szerepüket, am ikor ezt írja: „A m atyóság díszes öltözékű ,M áriásleányait' (Mária-leányait) csak épen felem lítjük, m ert hisz az ő kis társaságuk inkább csak az ünnepi pompa em elésére szolgáló intézm ény, s adataink szerint az ifjúsági élet­ ben semmi különös szerepük nincs; de bővebben kell szólnunk a ,rózsaleányok‘-ról, főkép a .rózsa-' vagy .ibolya-királynő'-ről." (IV, 246.) Már a m atyóknál is, de különösen a palócoknál ennél egész biztosan nagyobb szerepük van, m íg a rózsalányok intézm ényét a M átraalján kevésbbé ismerik. Különben beszéljenek az ada­ tok. 1. SZOLGÁLATUK. — N evüket is a M á r i a k ö ­ r ü l v a l ó s z o l g á l a t u k címén kapták. ..Elsősorban körmeneteken, búcsúkon ők viszik vállukon a Hordozó Máriát. Számuk 4 vagy 6. Amikor a körmenet m egin­ dul, vállukra veszik, s az országszerte ism ert köszöntési móddal, háromszor három lépés előre és három hátra, — iidvözlik az Oltáriszentséget. Majd a körm enet n e­ kik szánt rendjében, a leányifjúság után, vagy a pap­ ság után, de az asszonyok előtt állnak a menetbe. Ha keresztjáró napon, vagy búcsújáráskor templom, k e­ reszt, vagy szobor előtt elhaladnak, ugyanazzal a h á ­ romszoros előre-hátra tett három lépéssel köszöntik. A templomban ism ét bem enet is, kijövet is hasonlókép hódolnak a Máriával a vállukon a főoltár előtt. Ha két körmenet, vagy búcsúsm enet (M átraalján m inden körm enet ,búcsú1) kerül velük szembe, a m enet ketté-szakad, a máriáslányok egym ással szem be állnak vállukon a Máriával, s egym ást a már leírt lépésekkel úgy k ö ­ szöntik, hogy egyszerre lépnek hárm at előre és hármat hátra, s valahányszor összetalálkoznak az első lányok, kölcsönösen m egcsókolják egym ást. A háromszoros kö­ szöntés és csók után, újra beállnak a maguk menetjébe, s indulnak tovább útjukra. Ha a búcsún, vagy kegyhe­

lyen két vagy több Márián van már, a Hordozó M áriá­ val érkező újabb csoport futárt m eneszt a kegyhelyre, s m eghívja a már beérkezett M ária-lányokat a Hordozó M áriával együtt az új M ária-lányok köszöntésére. A kegyhely határán találkoznak, s a már leírt lépésekkel és kölcsönös csókkal köszöntik külön-külön az érkező M ária-lányokat. Majd a m enetben az új M ária-szék után állnak, s ünnepélyesen, harangzúgás közepette v o ­ nulnak a kegyhelyre. Itt a kegyhely ajtajában m ind­ annyian köszöntik a templomot, a régebb érkezettek kiválnak a m enetből, az új Mária pedig a m enettel együtt vonul a kegyoltár elé, s végzi el a szokásos k ö ­ szöntést. Ha aztán a kegyhelyről kim egy egy ilyen máriás búcsúscsoport, a többi kikíséri a kegyhely h atá­ ráig, s az érkezéskor szokásos köszöntési móddal b ú ­ csúznak el egym ástól. A kegy szobortól ugyanígy v esz­ nek búcsút, s térnek a leírt szabályok szerint haza a saját templomukig. Nagyobb utakon csak a falvakban viszik M ária-lá­ nyok a szobrot, külterületeken legények, m enyecskék váltják fel őket. Szurdokpüspökiben hazafelé a m áriás­ lányok szeretői, udvarlói hozzák a Máriát. Egyéb alkalm akra is m u n k á r a h í v j á k a M á­ ria-lányokat. Rózsaszentmártonban m inden első vasár­ napra és búcsújárásra, körmenetre virágos-zöld fűzért fonnak a trónus m ennyezetének oszlopaira, búcsú járás­ kor köröskörül m indegyikre, különben amikor nem kell hordozni, csak a két elsőre. Karácsony, húsvét, pün­ kösd, úrnapja és Szent Márton ünnepe előtti napon ta ­ karítani is segítenek. Persze, nagy a sürgés-forgás,

Könyvnap után

mert ilyenkor válik el, m ennyire m egérdem lik tisztsé­ güket, s van a várom ányosoknak alkalm uk arra, hogy igyekezetükről tanúságot tegyenek, s a M ária-mam a rokonszenvét biztosítsák m aguknak. Még a házi m unká­ ban is segítségére vannak a dajkának: ásnak, kapálnak, fosztanak, szüretelnek. A b ú z a s z e n t e l ő k ö r m e n e t r e is készülnek a M ária-lányok. Ugyancsak Rózsaszentmártonban járja az a szokás, hogy az első legények lobogójára és a pap keresztjére M ária-lányok fonják a koszorút. Az első rudasok fonnak a körm enet elején haladó iskolásgyer­ mek keresztjére és az első lobogókra, a hátsó rudasok pedig a m aguk ,szeretői‘-nek, akiknek a nagy lobogó­ kat illik vinniök. ¡De ebbe is bizonyos tapintatot visz­ nek: nem a saját, hanem egym ás ,szerető‘-jének készí­ tik el a lobogóravalót. Régebben szokásban volt, hogy a M ária-lányok v i­ rághéten, vagyis virágvasárnap hetében t o j á s t g y ű j ­ t ö g e t t e k a faluban, s az árából vásárolták m eg az egész évi gyertyaszükségletet a Máriához. Persze, nem egy M ária-lány szülei restelték koldulni küldeni lányu­ kat, s inkább szegényebb asszonyt szegődtettek erre a munkára (Rózsaszentmárton). Első vasárnapokon és jelesebb ünnepeken, különö­ sen a M ária-ünnepeken a t e m p l o m s z e n t é l y é ­ b e n egysorba, vagy félkörbe állva égő lámpát tarta­ nak a szentm isén és a vecsernyén, vagy litánián. Néhol hozzájuk szegődnek a lobogós- és a fáldyáslányok is, s így 8— 10 leány is áll az oltár körül. A tem plom i szol­ gálatot inkább változatos ruházatuk teszi érdekessé. (Folytatjuk.)

P. K ilián Csaba O. F. M.

Hogy a ferences sajtó nem csak tem plom ajtóba zéket, aztán nem m ennek tovább, hanem —• v ásá­ és nem csak bazárok k irakataiba való, a könyvnap rolnak. T alán egy vagy k ét kötetet, de ez m ár elég eredm ényei u tá n nem lehet többé kétséges. K önyv­ ahhoz, hogy eljegyzettjei legyenek egy kedves, de­ napra, könyvsátorba is való! Jogosultságát igazolja rűs és m ondanivalóval dús szellemiségnek, am elyet a k ereslet m értéke és fokozott ütem e. H árom n a ­ ferences lelkiségnek jellegez a világ. — A ztán v an ­ pon keresztül állandóan volt vevőközönsége a fe­ nak olyanok is, akik rajongói Assisi nagy S zentjé­ rences kiadványoknak! nek. Az intelligencia rajongásával: leköti őket Szent Ez a tén y egyben eldöntötte azt a kérdést is, Ferenc varázslatos egyénisége, lelkének naív, is­ v ájjo n érdem es -e egyáltalán résztvennünk a m in­ tenközelséget lehelő közvetlen m egnyilatkozása. den évben m egrendezendő könyvnapon? Érdemes, Ezeket m indaz érdekli a mai ferences irodalomból, sőt kötelességünk is! H a h iv ato ttn ak érezzük a fe­ ami kapcsolatban van a Szenttel! — Ezeknek is a rences szellem et arra, hogy hozzászoljon a m ai kor könyvnap n y ú jt szellemi kielégülést. — A M agyar problém áihoz, s ha m eg vagyunk arról győződve, K önyvszolgálat egy képviselője három szor is m eg­ hogy többletet kap ezen a szellem en keresztül ko­ jelent sátrunknál, s m indig azzal a megjegyzéssel, ru n k sivársága, akkor kötelességünk a sátorverés hogy valam ennyi sá tra t végignézve nálunk találta és a kellem etlen feladatnak látszó árúsítás. A mai az átlagos legnagyobb forgalm at. M iért? Nem is em ber nem nagyon hajlam os a k u ta tá sra és az oly$n rossz üzlet Assisi szellem ét terjeszteni — u tán ajárásra, válogatásában sem alapos. Bizonyos m ondotta, s m aga is m egvásárolt m indenegyes fe­ m értékig a töm eglélek jelenségeit viseli m agán: rences kiadványból egy-két példányt. am it eléjetesznek, azt fogadja el, am it fölkínálnak, 2. De nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy az u tán kap. M iértne n y ú jtan ék h á t feléjük mi is am ennyire önnállótlan a ma em bere az értékek megazokat az értékeket, am elyek kiábrándító csalódás válogatása terén, an n y ira óhajtja, sóvárogja a m é­ helyet építést eredm ényeznek a lelkekben, a am e­ lyebb ta rta lm a t és a m agasabb lelkiséget. Term é­ lyeket csak mi tu d u n k nyújtani! A nem esség — úgy szetes dolog tehát, hogy m egáll annál a sátornál, ta rtju k — kötelez. De a szellemiség is kötelez! T er­ ahol szerzetesek szorgalm atoskodnak a könyvek m elésre és terjesztésre kötelez! körül. Érdekesnek is találja, de’m eg biztatónak is: T úlvagyunk m ár azon az állásponton, hogy ezek m ár csak nem csapják be! S ha talál valam it, szerénység cím én véka alá re jtsü k értékeinket, s ami közeláll leikéhez, biztos, hogy nem megy el m egelégedjünk a szokványos vevő közönséggel. vásárlás nélkül. M ert nem szabad elfelejtenünk 3. Végül jegyezzük meg, hogy m inden tény k e­ 1. hogy a könyvnap m indenkié! Azoké is, akik­ désnek, így a könyvnapnak s a könyvvásárlásnak kel soha'm áskor nem találkoztunk! De akik m egáll­ is m egvan a maga lélektana. H ány em ber van, aki nak sátru n k előtt, talán nem is pusztán kíváncsiság­ nem venne könyvet, ha üzletbe kellene m ennie é r­ ból, hanem m ert rem élnek valam it, am it m áshol te! Irtózik a bolttól, a keresgéléstől, a válogatástól. nem találh atn ak . Ezek végignézik k irak atu n k at, fel­ De m egáll a sátor előtt egyszerűen csak azért, m ert lapozzák könyveinket, átböngészik a tartalom jegy­ m ások is m egálltak. S h a egyszer m egállt, nem en­

107

gedi könyv nélkül tovább m enni sem az em beri hiú­ ság, sem a szerzési ösztön, sem az ügyes kínálat. De ezen kívül a legtöbb em ber kom olyan k é ­ szül a könyvnapra. Bizonyos összeget könyvvásár­ lásra szán, s h a nem teszünk eléje kom oly könyve­ ket, kiköt a regénynél,, de a pénzt m ár elkölti. Fő­ leg, ha egész évben csak ezeken a napokon vásá­ rol könyveket. M ert ilyenek is vannak! S főleg a könyvnap ajándékozási nap is. A lovagias férj ilyenkor lepi m eg kedves olvasm ánnyal feleségét, a szülő gyerm ekét, a gyerm ek szüleit. S mivel em beri dolog, hogy jónak szeretnénk tudni a m ásikat, hogy annál könnyebb dolgunk legyen, term észetes jelenség volt a könyvnapon a kérdezősködés: Főtisztelendő úr! M it ajánl feleségem nek, gyerm ekem nek, szüleim nek? S főleg a szülők te t­ ték hozzá aggódva: De kom oly legyen ám, m ert úgyis elég könnyű fajsúlyú dolgokat olvasnak össze a m ai gyerekek! Ilyesm it aligha m ondtak m ás sá­ to rb an is! T ehát a ferences sáto rra igenis szükség van! O tt a h elyünk a könyvnapon kiadványainkkal együtt, hogy terjesszük a ferences szellemet, és terjesztésével erősítsük a lelkeket! S v ájjon m ilyen kö n y v e k m ennek a legjobban? M inden évnek m egvan a m aga könyvsikere. N á­ lunk P. R oznik R ajnér O. F. M. K risztus ú tjá n c. könyve m ent a legszebben, az idén. Pedig 14 pengő volt az ára. S mégis eladtunk belőle kb. 180-200-t. A gazdag tartalm ú , logikus feldolgozású szép e r­ kölcstan alkalm as volt arra, hogy lépten-nyom on kezébe ad ju k m indenkinek, s túlzás nélkül m int az

idei könyvnap egyik legszebb sikerét ajánlhassuk vevőinknek. Fellapozták, m egnézték, s vették, H i­ szen m anapság m inden családban szükség van ilyen gyakorlati feldolgozású kézikönyvre. S így érthető, hogy szinte csak az első napon kellett kissé jobban kínálnunk, a következő két napon m ár m a­ ga a szép könyv is csinálta m agának a propagan­ dát. — Ez a nagy siker legalább bebizonyította azt, hogy igenis van érték e annak a cikksorozat­ nak, am ely a Ferences Közlöny, illetőleg a M agyar Barát hasábjain jelent meg! Szépen fogyott m ég a Fioretti, Beszélgetek a lelkem m el, A szeretet zsarátnoka, a Ferences szem ­ mel, Em berfarkasok között, Em bersorsok a vih a r­ ban, Liturgia, a Missziós fü zetek, valam int a K u l­ tuszfüzetek. De a M agyar B arát többi kiadványa is szép szám ban kelt el. Hasonlóképen a Ferences Missziók s a m agyar Szentföld kiadványai is. Term észetes dolog, hogy a könyvnapi siker ön­ m agában véve m ég nem elég. Csak kezdet s buz­ dítás, hogy m áskor kétkedés és töprengés nélkül m enjünk neki a könyvnapnak és alapos m egszerve­ zéssel m é§ több ferences k iadványt ju ttassu n k el vevőink kezébe. Sőt, nem elégedhetünk m eg csak a budapesti könyvnappal, hanem m eg kell szervez­ nünk vidéken is. íg y esetleg Pécsett, Kassán, Ú jvi­ déken. A ferences szellem m indenkinek szól, hadd terjed jen h át m indenfelé! K önyvsátorban, könyvvel a kézben, talán épen ez a m ai ferences m odern apostolságának ú tja . .. M ert m ad arat tolláról, em bert b arátjáró l, feren ­ cest s a jtó já ró l. . .

UJ KÖNYVEK LILIOMOS KIRÁLYLEANY. Szí. M arg it-an to ló g ia 2 k ötetben. S zer­ kesztette: P. F enyvessy Jerom os O. P. B udapest, S tep h a n eu m N yom da. 602 oldal. A kato lik u s m ag y arság Szent M arg it-tiszte le tén e k b izonyítéka ez a könyv. A n n ak a nagy rem énységnek, hogy M argit soror egyszer o ltá ra in k ­ r a k erü l, szent lesz. H étszáz esztendő készülődése rí le az ősi le g en d á riu ­ m ok és zsolozsm áskönyvek p e rg a ­ m enjeiről, tem plom ok és z á rd á k fa ­ lairól, a tiszte let o lth a ta tla n mécse lobog nagy író k és költők m űveiben, a sz en ttéav a tá s ö rö m h aran g ja zúg a m ai nem zedék eszm efu ttatásáb an . Szent M argit szervesen illeszkedett bele a m a g y ar nép vallási eszm é­ n y einek csillagkoszorújába, kevés szent dicsőül m eg oly k ö n nyedén és term észetességgel egy nép á h íta tá ­ ban, m in t Szent M argit a m ag y ar szen tek g alériájáb an . — Szent D o­ m onkos re n d je sa já t szen tjén ek is te ­ k in te tte M argitot, s így joggal v á l­ la lta a külső és belső ü n n ep lés r e n ­ d ezésének m in d en gondját. Ez az a n ­ tológia is S zent D om onkos m ag y ar fiain ak buzgúságáfoól k e rü lt az idei k önyvnap k ia d v án y a i közé. P. F e n y v e s s y Jerom os költői ih le t­ tel ra g a d ta m eg a h a ta lm a s a n y a ­ got, s osztotta a ta n u lm á n y o k at és

108

elm élkedéseket, m esék et és le g en d á­ kat, szentbeszéd ek et és előadásokat, k öltem ények et é s alleg ó riák at, n o ­ v e llá k a t ‘és reg é n y részietek et, je len e­ te k e t és sz ín d arab o k a t h an g u lato s cím ekbe. Az egyes íráso k is hozzá­ é rtő k iv á lasztá s a la p já n k e rü lte k a gyűjtem énybe, hogy eg y ü ttesen ra gyogtassák m eg S zen t M arg it egyé­ niségének szépségét, sz erep én ek és h iv a to ttsá g á n a k n ag y szerű ség ét és időszerűségét. — Szent M arg it szen t­ té a v a tá sá n a k .ünneplése m ég ta rt. A h áb o rú m ia tt <Jcsak szerényen, in k áb b belső öröm m el ü lh e ttü k m eg a nagy napot. A bék e első k ato lik u s p ro g ra m m ja a sz en ttéav a tá s te lje s p om ­ p áb an való m egünneplése, az új S zent tiszte letén e k nagyobb elm ély í­ tése, a k a to lik u s tá rsad alo m m inden réte g én e k b elekapcsolása. n ev e ze te­ sen a szent K irály leán y tiszteletén ek népi feldolgozása, s a n agy nem zeti ügy érd ek éb en m in d en — az előké­ szítés id ején ta g a d h a ta tla n u l szétfo r­ gácsolt, s n a p ja in k középszerű tö k é­ letességre ju to tt a la k ja in a k szenttéütéséb en ellap o so d o tt erőfeszítés egyesítése. E hhez k a p tu n k kiváló vez é ik ö n y v e t F en y v essy Jerom os g yűjtem ényében. — K öszönjük Szent D om onkos m a g y a r fiain ak ezt a szép könyvet, a S teh a n eu m -n y o m d á n ak pedig az ízléses k iállítást. P. Dám Inoe O. F. M.

Grignion L.—P. F enyvessy J.: SZENTOLVASÖ. Bp. S tep h an éu m nyom da. 157 lap. P. F enyvessy Jerom os, a f á ra d h a ­ ta tla n do m in ik án u s szónok és író aján d é k o zta m eg a h áb o rú ezer m eg­ p ró b á lta tá sa k ö zep ette élőket ezzel a k itű n ő fo rd ítással. H álá sa k v agyunk érte. B izo n y ára el fogja m ély íteni a h ite t a rózisafűzérim a h a th a tó s e re ­ iében. A boldogem lékű szerzőnek, M o n tfo rti G rignion L ajo sn ak sem volt egyéb szándéka, am ik o r jó k é t­ száz évvel ezelőtt ezeket a gondola­ to k at, szellem i kin csek et eg y b eg y ű jtötte. Ő t űzte a vágy, hogy az em ­ b eri élet nem ességét m u n k á lja , a n ­ n a k pedig a fo rrása a k risztu si és a m á riás élet. Ezt az életet p edig a leg ­ egyszerűbben azok s a já títjá k el, ak ik m egszeretik és fá ra d h a ta tla n buzgósággal végzik a ró zsafű zérim át. A fo rd ítás tisztá n és ü d én a d ja vissza a szerző gondolatait. T alán a la tin szövegeket h ag y tam vo ln a ki, m égha ezzel a szövegen ném i v álto ztatá st k ellett v o ln a végeznem . K önnyebb lenne az olv asása így, z a v a rta la n a b b az igazság hatása.. Szívből k ív á n ju k , hogy szítsa fel ez a lélek k el készült kis m u n k a a Szűz A nya irá n ti tisz ­ te letet a n ek i legkedvesebb á jta to sság végzése, a ró zsafű zér im ádkozása által. P. K iss Szaléz O. F. M.

Elmélkedések Szűz Mária Szeplőtelen Szívének engesztelésére a hó első szombatján Ungi Ivánné. DICSŐSÉGES RÖZSAFÜZÉR.

„Ki Téged, Szent Szűz, a m ennyekbe fölvett.“

„Ki halottaiból feltám adott.“

Ö tven évedhez közel voltál, ó drága Szűz­ anyám , m ikor Fiadtól m egváltál. — Ezután m ár csak álm aidban já rt vissza s talán látom ásszerűen csöndes alkonyon . .. Huszonkét hosszú esztendeig vágytad és k ív án tad ezt az órát, m ikor végső ú tadra m envén, — eltem ettek szerető szívek. — A h a­ lált, az elszenderülést Te is m egism erted édes, jó Anyám, — de utána?! — A ngyalok kísérték lelke­ det a m agasságba, Szent F iad pedig egyesítvén azt szent testeddel, M aga v itt kézenfogva az A tya elé; E rre a fenséges és öröm teljes m ennybem enete­ ledre kérlek, drága Szűzanyám , hogy az én h alá­ lom se legyen irtózás és félelem az ism eretlentől, hanem bizalom és öröm a hazatérés felett.

Ó, édes Szűzanyám ! Mit érezhettél, m ikor a legsötétebb, v irrasztva á tsírt éjszaka h ajn alán a Te fo rrón szeretett F iad és Istened, — A kinek m eggyötört, elé'ktelenített teste a sírbatétel óta állandóan E lőtted lebegett, — egyszer csak ott állt E lőtted a h ajn ali sugárzásban? De a fé n y nem a napból, hanem B előle áradt. A test ism ét tö re t­ len, tiszta, — szépsége m ég ezerszeresebb! Csak az öt seb virít, m int piros rózsa n yári hajnalon. Á t­ öleled, — átölel. Ö röm ödet ki m érje meg? Hogy nem rep ed t m eg a Szíved drága, jó Anyám?! De azt a szeplőtelen Szívet, m ely Istenben nyugodott kezdettől fogva, — nem ren d íth e tte meg sem öröm, sem b án at olyan m értékben, m int a véges, kétkedő és kétségbeeső, m ajd szertelenül ujjongó em beri szívet. Ugy-e, h allgattatok ebben a szent órában? Ily enkor csak hallgatni lehet, — m egáll m inden, — tér és idő eltűnik, csak a két legna­ gyobb, legszeretőbb Szív dobog egyform a ritm u s­ ban. „Ki a m ennyekbe felm ent.“

M ily boldog voltál, drága Szűzanyám , e n a­ pokban, m íg Veled volt Egyetlened! Ism ét sokat időzött Nálad, — nem m int az utolsó 3 év alatt, — am ikor m indenkié volt inkább, m int a Tied! Most ism ét m eghitt közelségbe kerültetek, a Te em beri szíved csak annyiban szorult össze néha, hogy F iad isteni lénye m ost m ár szinte m egfog­ h atatlan . H iány köztetek m ár csak a Te megdicső­ ülésed volt. Ezt én m ost így látom , —■de Te örül­ tél Istenednek, a világ üdvözítőjének. S elkövetkezett, am itől re tteg v e féltél. Még egy m eghitt beszélgetés, — m ég egy ölelés négy­ szemközt, —■végül egy utolsó, m ély tekintet. S Ö em elkedni kezd. A nyai szerető k arja id üresen tá ru ln a k a leve­ gőbe . . . M ár csak egy kis fényes felhő látszik. Dicsőség Fiadnak! De fájdalom , ism ét fájdalom Neked! „Ki nekünk a Szentleiket elküldötte.“

H azatértél Jánossal, — ki gyöngéd, kedves pótfiad a k a rt lenni, — m eg is te tt m inden tőle telhetőt. De Te, — m íg rámosolyogsz, míg a félénk kis családot vigasztalod, míg megteszed, m it Fiad Reád bízott, — csak Reá gondolsz, •— az E gyet­ lenre. S vágyódik szíved az örök egyesülés után, ó, Anyám! ■ De ki őrzi az Ö szavait jobban Nálad?! Vá­ rod Te is a Szentlelket. —• A kit egyedül ism ersz a halandók közül, — hiszen a rá ja vagy, —■ á tita to tt fölségével, közvetítvén N eked a Fiút. Te egyedül ism ered h atásait, — m íg együttvirrasztasz „ama terem b en “ a többiekkel. S m ikor zúgva jön, — m int a vihar, k ire száll? K inek adja m inden aján ­ dékát?! N eked főképen, ó Szeplőtelen! Egyedül az em berek között.

„Ki Téged Szent Szűz a m ennyben megkoronázott.“

„Jöjj, kedves Leányom !“ szólt a Terem tő, — foglald el helyedet, m elyet régtől fogva készítettem Neked, — m ielőtt a vizek folytak, — a csillagok ragyogtak.“ „Jöjj, én Kedvesem! Jegyesem !“ szólt a Szent­ lélek, „visszavártalak m indig, — m aradj ve­ lem! . . . “ „Jöjj, Édesanyám ! Egyetlen az asszonyok kö­ zött, -— szólt a Fiú, — „jöjj és szeressük egym ást újra, ínségek és fájdalm ak és bánatok nélkül!“ „Jöjj, M eny országnak királynéja! K irály sá­ gunk Ékessége! Szűz és Anya! Jöjj! H add helyez­ zük hom lokodra a csillagkoronát, m ely világítson, biztasson szelíd fényével, u ta t m utasson örök ra ­ gyogásával, a sötétségbe m erülő em beriségnek . . . Jöjj, angyalseregek K irálynője, küld harcba népedet örök ellenséged, a sátán e l l e n . .. Jöjj! P ró féták és p á triá rk á k K irálynője, hogy hódolja­ nak Neked, akik évezredek óta v árn ak erre a p il­ lanatra. Jöjj! Foglald el trónusodat és uralkodjál a föld népei felett, V ilág K irálynője!“ Ámen.

SUSCIPE... U ram , fogadd e dalt, ez éneket, M it forró szívvel k ü ld ö k m a Neked! A n ap su g árt, a tavaszt, A v ih a rt, a szelet! A fényt, d erű t, A m eleget és a zord jeget! M int engesztelő n ém a zso ltá rt — A hideg h a jn a lt, álm atlan éjszakát! A m egnem értés fájó könnyét, A n ap i gondok k e s e rű m o rzsáját — Az élet kem ény, véres göröngyét! A ran y k eh ely b e g y ű jtv e felaján lo m H ogy e szeretettől, d altó l [Neked, F eld e rü ljö n szentséges tek in teted ! Molnos Ibolya.

109

A GYERMEK IGAZI BOLDOGSÁGA A SZÜLÖK ÖRÖME ~

Dr. M onostory Elekné.

M ikor a család életébe belering egy kis gye­ rekbölcső, a család fölé, m ondván: ki befogad egyet a kicsinyek közül, engem fogad be. M intha m on­ daná: úgy vigyázzatok a pici terem tésre, m intha az A tya egyszülöttét, szem efényét m elengetnétek a kebleteken. A szülők teh át kötelesek gyerm ekeik boldog­ ságát előkészíteni. L áttu k m ár, hogy az em ber boldogsága Istenben gyökerezik. (Isten a családban. M agyar B ará t ápr.) E szerint a szülők kötelesek gyerm ekeiket vallásosan nevelni. M egható eset tö rté n t egy sopronm egyei fa lú ­ ban. Népmisszió alkalm ával, egy csapat felnőtt fé r­ fi, gyónás előtt k im ent a tem etőbe édesanyja, édes­ apja sírjához bocsánatot kérni. Azok a szülők nem ­ csak békén élhettek, de nyugton nyugodhatnak is. A jó Isten, akihez ők gyerm ekeiket kis korukban elvezették, haló porukban is visszavezette őket hoz­ zájuk, m in t m eglett em bereket. Egyébként a gyerm ek vallásosságából annyi kedvesség árad,hogy sokszor m eg h atja m ég a v al­ lástalan em bereket is. H a m ásért nem , csupán azért is érdem es vallásosan nevelni, hogy a gyerm ek tö­ re tle n hitében, im áján ak bájában, csodára nyíló szem ében gyönyörködhessünk. Jól m ondja W indhorst, a ném et katolicizm us vezére: az édesanyákat akkor kellene valahogy les­ ből lefényképezni, m ikor kicsinyeikkel im ádkoznak. M ennyi csöndes öröm ről, békés boldogságról beszélnének azok a képek! T orm ai Cecil Bujdosó könyvében, az egyik la ­ pon két világot állít egym ással szembe. K int az ú tcán kom m unista katonák csörtetik fegyvereiket, a levegő v értől gőzös, az em berek rohannak, gyilkol­ nak, egyszóval m egvadultak. Bent, egy kis házban, két feh ér ingecskés gyerm ek térdel. Szem ük és szí­ vük az eget keresi. M inden szülő választhat, m elyik világra szánta gyerm ekét. V álogathat: csavargót, forradalm árt, botladozót, egyszóval szerencsétlent akar-e nevel­ ni? Vagy talpig becsületes em bert, Jézus segítsé­ gével, aki m agához édesgette a gyerm eket, m ond­ ván: Övék a m enny, vagyis a boldogság országa. E gy vallásos családnak nem kell bővebben b e­ szélnünk arról, hogyan nevelje a gyerm ekét v allá­

— ............................................... .................

sosan. Ahogy a szülők im ádják tisztelik, szeretik az Istent, úgy fogják a gyerm ekek is im ádni, szeretni tisztelni. Ebben az esetben is helyes Gőthe, ném et költő m egállapítása: Jól nevelt gyerm eke csak jól­ nevelt szülőknek lehet. T ehát vallásilag jól nevelt gyerm eke, csak vallásilag jólnevelt szülőknek lehet. A mi korunkban csupán az lehet a baj, hogy am it 25-30 évvel ezelőtt vallásilag jólneveltnek m ondtunk, az m a m ár m ajdnem a nullával egyenlő. 30 évvel ezelőtt ugyanis jó katolikusnak m ondták azt, aki néha n ap ján ellátogatott a tem plom ba és húsvét tá já n elvégezte évi gyónását, áldozását. A m ai em ber ezen a téren sem szeret fél m u n k át v é­ gezni. H a rá jö tt arra, hogy boldogsága Istentől függ, akkor egész életét erre az egy lap ra teszi fel. A zért érvényesíti a m ai katolikus em ber katolikus elveit a vasárnapi m isehallgatás parancsától egész a házasságkötésig. Az a szülő, aki talán a régi elvek szerint nevel­ kedett, s ezzel az új vallási irán y zattal ta lálja m a­ gát szembe, nem g ördíthet akadályokat gyerm eke elm élyülthite elé, — hacsak nem ak a rja kisem m izni őt is, m eg m agát is a nagyobb boldogságrész­ ből. A vallásos nevelés nem pihenhet csupán az anya kezében. Sok neves em berünk em lékszik viszsza gyerm ekkorára úgy, hogy csupán az édesanya im ádkozott velük, s az apa feltűnően táv o ltarto tta m agát. Ez, — m int bevallják, — sokat levont sze­ m ü kb en az édesapa értékéből. Az ap ák ra többé kevésbbé nagyon is nagy fe ­ lelőség h áru l a vallásos nevelésnél. T udni illik: a gyerm ek olyannak képzeli el a m ennyei A tyát, am i­ lyennek édesapját m egism eri. H a durva, túl szigo­ rú, gorom ba apja van, nem tu d ja hinni, hogy a csillagok fölött gyöngéden szerető, jótakaró 'Vtya intézi a sorsát. Ha a szülők és gyerm ekek szeretete Istenben találkozik, tökéletes az összhang és semmi sem ra ­ bolhatja el tőlük a család békéjét, boldogságát. Egy ilyen, Istenben élő családról írh a tta R adványi K ál­ mán: G yerekhang csilingel lágyan, A fehér, puha, kis ágyban, Leül az anya a székbe, A jakán dalol a béke.

Qtépiink ajkú iré l : S ze n t A n n a tiszteleté b en érdekes szerepe va n S ze n t A n n a u jjá n a k. A kö zép ko rb a n tö b b felé őrizték S ze n t A n n á l u jjá n a k erek lyé jét. A z esztergom i p rím á si m ú zeu m b a n is ő rizn ek egy ily en ereklyeta rtó t. A k e ­ re szté n y á hitat az erek lyé h ez a S ze n t S zü ze t tanítgató, s jobb m u ta tó - és k ö zép u jjá t oktatólag a kis S zű z M á­ ria felé tartó S ze n t A n n a ké p ét kapcsolta az ereklyéh ez. Szám os im ádság és én e k szü lete tt m eg en n e k a gondo­ la tnak az ihletében. Egy ily en é n e ke t k ö zlü n k a kö v etke ző népi eredetű s m a is ism e rt szövegben. Öh, szent kéz, m ely Máriának, Az Űr Jézus Szent Anyjának, Megmutattad az ég útját, add reám is az áldását.

Ints vissza, hogy töredelmes Bűnbánattal a förtelm es V étkektől eliszonyodjam, és csak Jézusom imádjam.

E szent kézzel vezess engem, Az erkölcsös szeretetben, Máriának édesanyja, Jézus Krisztus öreganyja.

És ha jönne a kísértet, Hogy m egejtsen, nyújtván mérget, Fogd be szemem, hogy ne lássam a csábítást s ne [kívánjam. Életem nek végóráján e szent kézzel fogd le pillám és lelkem et vidd az égbe, a boldogok örökébe.

Fenyegess meg e szent kézzel, Hogyha talán hiú ésszel Eltérnék az igaz útról, a szeretet pályájáról.

110

Színfoltok Arpádházi Szent Margit egyéniségéből P. F enyvessy Jerom os O. P. A legszebb hivatás.

Sok szép hivatás van a fö ld ö n . . . Festő ecsetjére kívánkozó kép, am ikor a m eny­ asszony m irtuskoszorúval a fején, vőlegénye olda­ lán az O ltár lépcsőjéhez lép, hogy „holtom iglanholtodiglan“ hűséget ígérjenek egym ásnak. Ez a kép tele van h an g u lattal, ígérettel és rem énységgel, vágyakkal és szívárványszinekkel. De az édesanyai szerepnél is van fenségesebb hivatás a földön: liliomos szám űzetésben élni a zár­ dák fészkében, K risztus m enyasszonyaiként. Kis S zent M argit agyában m ár Veszprém ben többször m egvillant, hogy Ő többre született ,m int pusztán az isteni parancsok teljesítésére. Neki v á­ lasztott edénynek kell lejjnie, m elyben az evangé­ lium i hárm as tanácsnak: az önkéntes szegénység­ nek, az örökös tisztaságnak és a tökéletes engedel­ m ességnek kell jó illatk én t felfelé szállnia. E zért szerette m ár V eszprém ben utánozni az apácák élet­ m ódját, s m inél inkább n ő tt években, annál jobban kiizm osodott lelkében a hivatás szent kegyelm e. A Boldogasszony m argitszigeti m onostorában m ár úgy tek in te tte k rá, m int a fogadalom ra m egérett jelölt­ re. Itt m ég szigorúbb volt a napirend, még kem é­ nyebb a fegyelem , de ez k ellett M argitnak, hiszen azért h ag y ta el a világot, hogy hősi m ódon tagadja m eg önm agát, felvegye keresztjét és úgy kövesse K risztust. (M árk 8, 34.)

áradó bőségben, m int a hegyi m agaslatok tündéri vízeseései. Egyéniségének szinpatikus jegyeit a ta ­ núk buzgóságuk, m űveltségük és m eglátásaik m ér­ céin és szemszögéből különbözőképen m érték le, de képleteik összeredm énye: M argit soror élő SZ E N T volt! Azzá le tt életének egyes részleteiben és a m a­ ga egészében is! Életszentségének legtöm örebb ki­ fejezését A nna hercegasszony leánya,M argit adta meg, am ikor íg y ’írta le: jó és szentéletű volt, m ert m indig Isten t kereste. A m en n yire csak tehette, m in ­ dig szívesen segítette a szegényeket. R oppant nagy szerettei viseltetett Isten és felebarátjai iránt, m a ­ gára nézve pedig m indig alázatos volt. E kként v a­ lósította m eg M arcellus tanácsát: Deumn amaré, seipsum contem nere nem inem contem nere, nem inem judicare, haec est perfectio patrum ! Szeressük Is­ tent, vessük m eg önm agunkat, senkit le ne nézzünk, senkit ne ítéljünk, — ebben áll a szentek tökéletes­ sége! A m ikor S ze n t M argit a L elkiélet Csúcsa felé közeledett, kb. ugyanakkor v etette p a p írra A quinói S zen t Tamás, a nagy hittudós ezeket a m élyértelm ű szavakat: a szerzetesi élet olyan gyakorlat és fe ­ gyelem , am ellyel a szeretet tökéllességére tö rek­ szünk. E nnek pedig két irán y a van: vagy aktív apostoli m unka, vagy pedig, hogy az em ber m inden érzelm ét és iparkodását elvonja a világi dolgok­ tól. M argit soror az utóbbit választotta . . .

L elkiélet hármas hegyiösvényén.

Szent M argit egyéniségének és belső fejlődésé­ nek elem zése arról győzi m eg a kutatót, hogy h a ­ sonlóan a többi m isztikus szentekhez, nála sem következett be a via unitivá (egyesülés útja) álla­ pota hirtelen, hanem lassú, szívós lelki turisztika gyüm ölcse lett. Először végig kellett já rn ia a via purgatíva (tisztulás útja) tövises, szúró-tüskés szer­ pentinjét, aztán a via illum inatíva (megvilágosodás útja), bozótos nyílásait, hogy fel'kapaszkodhassék a via un itivá (egyesülés útja) m eredekjére, am ely fel­ vezet a csúcsra, ahol a szentség fehér hava szik­ rázik . . . B ár az Ö esetében nagyon meddő kísérlet vol­ na az egyes fokozatokat széthatárolni, m ert élet­ folyam a feltűnőbb, negatív kilengések nélkül len­ dült folyton előre és egyre feljebb! A legkem ényebb lelkitusák közepette is kegyelm i biztonságának tu d atáb an olyan rendíthetelenül áll, m int a m ár­ ványkő húsba, vérbe és idegekbe faragott obeliszkje. A m ikor m indenki ellene van és m indenki b á n t­ ja, akkor sem neheztel és fenyeget, tű ri a m egaláz­ tatásokat, elviseli a szenvedéseket, m ert tudja, hogy Isten vele van -s így a végén a M indenható erejével Ö m arad a küzdőporondon a győztes, Önmaga, a Világ és a S átán csábjai és fata m orgánái felett Szentté nem esül és szépül! . . . Margit soror, az élő SZENT!

É letének negyvenhárom tanúja kifogyhatatlan volt an nak a sok jónak és szépnek előadásában, am ely úgy zuhogott le róla, olyan szinzáporban és

M iskolczy: Szent Margit imába m élyedve.

111

ám uló szem m el a férfi, — h á t m ondd m eg nekem : m i az Isten rem eke. A ragyogó gyém án t-e, vagy a m élytiszta ten g er, a m esszi kéklő ég vagy az élő föld? — E gyik sem u ra m — n ézett m észsze a bölcs. — Isten rem eke: a szív. Mecsek Margit. tű rn i, v ere jték e zv e szenvedni, m e rt a h alállal nem é r véget: ö rö k k é tart... R ovatvezető: Dr. Monostory Elekné O lyan jó ezt m egérteni, és m e g ta r­ Eger. V écsey-utca 25 szám. tani. S h a ezt m in d en k i m egértené, nem lá tn á n k soha m ogorva, életu n t em berarco t, csak csupa, az é le t ezer ISTEN TENYERÉN. gondján, fá jd a lm á n k eresztülm osolygó. Isten h ez tö rő sz e m s u g a ra t. . . K i vagy te já m b o r jövevény? — Litvay Piroska, N agykanizsa. — K é rd ik tőlem , s hallgatok. — — K irály , pró féta, vagy agy ag tele[vény — AZ ISTEN REMEKE. M erengek: valóban, ki vagyok? N y árb a szállo tt az idő. A h a tá r A n yám a bölcsőben k irá ly n a k nézett, v ad virágos volt. Egy öreg em b er ü lt K i m a jd m eg h ó d ítja a világot. k u n y h ó ja előtt, s — m in t m indig, h a Százszor rá m m osolygott, d u cinak egyedül le h e te tt, — gondolkodott. [becézett, É szre sem v ette, hogy v alak i közele­ S pólyám ban róm ai im p e rá to rt látott. dik. O daérve, díszes r u h á jú férfi szállt le lováról. K öszöntötte az ö re­ K ésőbb egyesek p ró fé tá n a k m ondtak, get. A z la ssan fo rd íto tta a r r a feh é r le jét: S kezd tem én is h in n i a jelent, H ogy őseim görög félisten e k voltak, — B ékesség neked. — M essziről jö ttem , m esszire m e­ És én v ates vagyok idelent. gyek, f á ra d t vagyok. L ep ih en h etek -e De tá n agyag vagyok, sivataghom ok, nálad? Az öreg em b er bó lin to tt: A nag y M agvetőnek p á r arasznyi — V an hely n ek e d is m ellettem . [földje, L ovadnak o tt a rét. A m ibe h u lla to tt kegyelem m agot, Az idegen k ik ö tö tte lovát, -őm aga C sak a hom ok, b űnkóró kiölte. .leü lt v en d é g lá tó ja m ellé: — M ióta v agy itt? — kérdezte. V agy ta lá n sz ik lá k ra ese tt a mag, — 20 éves korom tól. S h a lá lra ég e tte a napkorong. C sodálkozva n éz ett r á a m ásik: —• M indegy, hogy király , p róféta, — H ogyan tu d tá l itt m egélni, tá ­ [agyag, Fontos, hogy Iste n te n y erén vagyok. vol a világ szépségeitől, öröm eitől? —■ T évedsz, u ram , h a azt gondolod, Füzes István, B aja. hogy táv o l é lte m m in d attó l, am it Is­ te n az em b erek b o ld o g ítására m eg­ GONDOLATOK AZ ÁLDOZÁSRÓL. adott. Sehol an n y i szépséget n em lá t­ tam , m in t itt. É desanyám szava m ég m ost is fü ­ G únyosan h ú z ta e l sz ájá t az id e­ lem ben cseng: gen: — „Ne is álm odj k islányom győ­ — M ondd, h o l lá ttá l itt ilyen díszes zelem ről, h a nincs szívedben az Ű r ru h á t, m in t az enyém . Jézus! L ehetőleg m in d e n n a p áldozz, Az öreg felk elt: de legalább v a sá rn a p i m iséd ne le ­ — J e r, u ra m . . . gyen áldozás n élk ü l!“ H im es, ta rk a r é tr e vezette. Á lm o­ M egpróbáltam ! K üzdenem k ellett dozva h im b á lta tta fe jé t a szellővel erősen. Sokszor elfogott a fásultság. m illió kis v irág . L eh a jo lt egyhez: D e k érte m nag y o n Jé zu st: segítsen — E nnél finom abb, selym esebb, n e k e m . . . És jo b b a n m e n t a ta n u lás, szebb öltö zetet m ég nem láttam , a m unka, az im a, könnyebb volt az uram . Élő r u h a ez. önlegyőzés. E gyszóval: kö n n y eb b volt K is selyem zacskót rá n to tt elő a szeretni. M ert a lé le k ú tjá n ez a le g ­ fontosabb. A s z e re te t!. . . S Jé zu s a díszes ru h ájú . — Nézd ezt a tiszta gyém ántot, — legkisebb sz erete tm e g n y ilv á n u lásn á k is örül. A szeretet á lta l lesz a ö n tö tte k i a ta rta lm á t —, gyönyörlélek finom , érzékeny, a legkisebb k ö d tél-e m á r ilyenben? Az öreg m osolygott, és to v áb b v e­ tö k életlen ség re reagál, fölfigyel, fi­ gyelm eztet; és a sz erete t á lta l lesz zette vendégét. K ristá ly tisz ta tó előtt á llt m eg vele. C sillogva fü rö d tek a k a ra tu n k acélozott, erős. ben n e a n ap su g arak . M indez ezerszer könnyebb, h a ál­ — Ez ragyogóbb, tisztább, m in t a dozunk. K önnyű, tisz ta a lelk ü n k , — d erü lt, m osolygó az arcunk. S ezáltal gyém ánt, u ram . Ez n em g yűlöletet m e g ta lá lju k itte n i és tú lv ilág i éle­ kelt, ez üd ít. Ö lni sem tud, csak si­ tü n k célját: a b o ld o g sá g o t. . . É rd e­ m ogatni és m esélni. —■ Te bölcs vagy, öreg, —■n ézett rá m es é rte h arcolni, b á n ta lm a k a t el­

I F J Ú S Á G I

112

R O V A T

LEVELESLÁDÁNKBÓL. A következő lev élrészletet, beleegyezésével közöljük:

író ja

V oltam m á r szerelm es. Nem egy­ szer, nem kétszer. C sak a k k o r még n em tu d ta m , hogy az szent dolog. És engedtem , hogy m egcsókoljanak. Ja j, be k á r volt! Most, m ost érzem , m it v esztettem . C sodálatos az Iste n jósága! V ét­ k em u tá n egészen közel em elt m a g á­ hoz. N em m e n t ez sim án. A k k o r m ég állta m dacosan. P edig v alah o l a tá ­ v o lb an f á jt egy rég i b ű n is. G yáva voltam . N em m e rtem m eggyónni. S zenvedtem . É jtsz ak á k o n á t nem a lu d tam . M ost látom , hogy ég, föld között csüngtem . Ja j! h a a k k o r le­ esem! H a m eg h altam volna! De az Ű r, az én U ram n em engedett. Be n ag y o n jó az Isten! J ö tt egy lelk ig y ak o rlat. Zokogva b o ru lta m a gyón­ tatószékhez. K risztu s ü lt ott. M eg­ gyóntam . U jjo n g ja n a k v elem m in d e­ nek! E lm en t a fájd alo m , m egbocsá­ to tt az Űr. A b ű n t elfeled tem ; csak K risztu s áldó kegyelm e m a ra d t em ­ lékéből. A zóta n em eg y alk alo m k ín á lk o ­ zott, hogy m egcsókoljanak. N e m en ­ gedtem . N em v esztettem sem m it, csak n y ertem ! Ügy szeretn ém ezt m in d en lá n n y al m eg értetn i! M iért is k e lle tt en n y it szenvednem ?

I s t e n g o n d j a m inden élet, Nincsen gondom, vígan élek. P. Szedő D énes O. F. M.

A M agyar B arát sorozatos kisregénye.

E leinte dac feszítette az ifjú keblét. Ellenséget lá to tt az Á ldott Kézben, aki elh áríto tta előle a lán y t, az im ád o tt lányt. Az anyai szív is gyanak­ vással találkozott, am iért fia szerelm ét ak a rta el­ gáncsolni . . . A zonban a kegyelem döfést nem az anyja kezé­ től, az áldottól, k ap ta tervéhez, hanem a hűtlen kedvestől: „A kereskedői pályához pénz kell. Kis szatócs felesége, hova gondol Janika! Nem leszek. Nem akarom , hogy egész h éten petróleum szagú legyen a kezem! Béci — írta kedveskedően az önkéntes nevét — csakugyan itt m arad ujjoncokat abriktolni. M inden n ap eljön hozzám. Nem L y rán ak hí, h a ­ nem A ranym álinak. Én nem ism erem ezt a m ada­ ra t, de nekem jo b b an tetszik ez a név, m ert valam i újszerű. Béci an n y ira hasonlít m agára Jancsika, azért szeretem . H a jól esik — v etette levele végé­ re — írjo n .“ Ja n in a k száz gondolata is tám ad t kínlódásában, hogy m it írjon? De okosan ráébredt, hogy nem esik jól az írás. S e levél u tá n egy kezet m egcsókolt újból, ná~ lásan, hosszan, áldva. Ja n i jobbkézzé tu d o tt áldódni, ha bánni tu d ­ ta k vele. M ár L y ra is ritk á n vérezte a szívét. B elete­ m etkezett előle a tanulásba. A képzőben a háború sánta, púpos, félkezű ro k k a n tja i között, m ég ő volt a legdalibb. N éha m egsajdult a szíve, m ert azt h it­ te, L y rán k ívül nem b írja m ás nap tavaszra h an ­ golni. Ily enkor v árta, hogy ír neki a lány. Ilyen lelkesült h an g u latb an irtó zo tt hazagondolni, m in t­ ha az otthon valók szakították volna el a lán y k á­ tól. De aztán, h a Vizlné jelenete m erü lt fel a távol­ ból, elkeseredett a szája s szentül hitte: „Búbos­ p acsirtának a fia is búbos.“ A m egírt levelét szét­ tépte. Á ldotta an y ja kezét, csókolta a m aga elé idé­ zett arcát. K ézim unkaórán pedig m egm intázta ga­ lam bnak és an y án yira n ő tt fiókák fölé terjesztette ki a szárnyait. A h áború h atása a la tt sokan jobakká nem esed­ tek, de a rosszak diadala sok lelket te tt kishitűvé. Azt rem élték, az u jab b nem zedék a háb o rú borzal­ m ain okul s m ásabb lesz. Silányabb lett. Jan i érzékenysége tu d a tta la n rárögzült, hogy a csajkások hogyan ápolták nem zeti szökásaikat. T áncba kóló n élkül nem kezdtek volna. A m a­ g y ar vidékeken pedig m ár kivész m inden népi szo­ kás. M ikor m enekültek, látta, m ennyi szép vonás él a nép lelkében. Nem csak nyelvében él a nép, h a ­ nem játék a ib a n is . . . A regölés, kotyolás, gólyaláb, m in t kincsek rak tározódtak el lelkében, hogy m ajd

Folytatás (7.)

ha falu ra kerül, m eghonosíthassa, felújítsa azokat. Nem b írt szabadulni a „Pünkösdi királynéság“ fi­ nom ságától. K ét feh érb e öltözött lány kis szöszke apróságot v itt a falun végig házról-házra. Énekel­ tek az engedelem m egadása után: A pünköstnek jeles napján Szentlélekisten k üldötte Erősíteni szívünket Az ap o sto lo k k al. . . Az ének zengett egyszerűen, kedvesen. A zután k a rju k ra k ap ták k irály n éju k at, a m agasba em el­ ték s ígyen fejezték be m ondókájukat: S egéljétek király n én k at, K irálynéasszonyságunkat P á r tojással, p á r kaláccsal, K a to n a fo rin tta l. . . Az ajándék u tá n m ég sok jó kívánság hagyta el a pünköstölők ajkát. — A városiak leikéből m ért koptak ki a szép­ ségek? — tűnődött Jani. Uj világ kell ide s új em berek! A kik m egért­ sék, micsoda nagyszerűség van abban, hogy a regölésben a b o jtárn ak ezüst és aran y ostornyele van. ElréVedésében azonban m ég m ost is sokszor k ö tö tte Lyra. Nem lá to tt ré v et nélküle. Pedig ő is a város lánya, akinek nem kellenek a falú szépsé­ gei egyszerűsége. V ájjon m it m űvel? K edves-e még s olyan hím poros-e? O lyan csengős, pintyőkés-e a hangja? Levelei m ást m utatnak! É jtszaka azonban anyjával álm odott: E ltilto tta Lyrától! K ifak ad t m iatta: Ó, m ért csókoltál anyám! M ért szültél belém szerelm et? M ikor eltaszítod tő­ lem L yrát! — ágaskodott benne a vér a tilalom fa ellen. Rákövetkező reggelen pedig katonai sor alá idézték szülőföldjére. ' Ű tja B ácskán v itt keresztül. V égelláthatalan síkság. Akácok, tanyák. Itt-o tt sem lyékes s felriadó rucafalka éke, vadludak húzó vonala, a sötétzöld harsogásból kikékedő ív tű k ö r — L y ra szeme kék­ j e .. . _ ■ A pja hivatalban, öccse, húga iskolában. Jó szó­ val, kínálással fogja az édesanyja. Jóízű falatozás közben kisrétű, lapot tesz elé az anyja. Nem m ond­ ja, csak olvassa. Csak rábök a körüljelölt kékceru­ zás részre. A ztán hozzáteszi szelíd anyássággal: — Tégy le róla. Ezek u tán nem m éltó hozzád — hagyja m agára fiát, aki olvassa: „A pestvidéki árvaszék k ih ird ette . . . ezek között Vizl A ntónia

kiskorú anya tö rvénytelen gyerm ekét az x-i kato­ likus pátronázsban helyezte e l .. E leinte értelm etlenül bám ul J a n i a kis k aritász lapra. A ztán hiteltagadóan felcsattan. Ö sszem ar­ kolja a lap o t s a n y ja lábához vágja. A n y ja elképed: Az 6 jám bor Janija! M egrökö­ nyödésében áto k ra nyílik a szája. Á m erőt vesz m agán. Érzi m i rop p an t össze gyerm ekében: „Egy dédelgetet szent kép, egy anyajelölt.“ A zért szelíd­ re és jóságra, ám y aló d ik a hangja: — É rtelek fiam! S átok helyet könny pereg le szája szélén. A fiú is átzökken a váltón: — Az a gazem ber! F elcsúfolta s m ost elrúgta m a g á tó l. . . n ézett farkasszem et anyjával, aki a m alm ára h a jto tta az vizet: — Az, az a gazem ber! De így fiam m á r átok lenne az életetek. Örökös szem rehányás, hogy azért érte a szégyen, m e rt elhagyott, eldobott téged a sze­ relm eddel . . . Nem k ellettek neki a kontyos házak tájai, ra jtu k az ács m esteri kezenyom án az O ltáriszentség, az Ü r keresztje, a h o ld s csillagok a. csúcs­ deszkán . . . — A zt a gazem bert kivégzem! — h an y atlik benne a dac, aztán a könyökére tám aszkodva ten y e­ réb e re jti arcát s m int a pénzvetés bünhődésekor, ezen a szent helyen m egered a könnye, ten yerén folyik le, s elcsöndesül a m egbosszulás gondolatá­ ban. K önyöke összeroggyan. R áborul, aztán elalszik.

Szent Anna tisztelete cím ű kul­ tuszfüzetünk m egjelent. A régebbi rendeléseket a napokban továbbítjuk, hogy Szent Anna ünnepe előtt a k i­ lencedet m ár m eg is kezdhessék ked­ v es Olvasóink. Szent Anna tisztelete m eglepően el van terjedve m agyar népünk körében. Az a rem ényünk, hogy ezzel a kultuszfüzettel sikerül alaposabban elm élyítenünk a ragasz­

Az ú t fáradalm a, a lelk itu sa idegm unkája el­ rin g atják . M élyen alszik: „Göcseji falu tem plom ­ dom bjáról lányok víganója, legények hárm onikás csizm ája rém lik eléje. Boldogan cicéznek, vasár­ napolnak. Színek, form ák, hangok Göcsejből! Ez az ő vidéke. Szelíd halm ok, ligetes völgyek s gabona, szőlőtáblák, erdők, mezők, virágos ré te k s ebbe a világba hasztalan in v itá lja L y r á t . . . U nalm at, do­ hosságot, k iállh atalan p arasztot em leget, m int a le­ veleiben. M egm érged: „H át m aradj m agadnak!“ — k iált a lány felé sé e rre felébred. A hogy felkapja fe jé t az asztaltól beledörgöl szemébe: Apja, anyja testv érei egykörben és im ád­ koznak: „O ltalm ad alá fu tu n k Istennek S zent A ny­ ja .“ S a haranglábon zengi a harang: Bim, bam , Áve M á r ia . . . E zalatt az idő a la tt elgondolja, hogyha az in a­ sok szám ára is volna olyan internátus, m in t a diá­ koknak, nem lennének annyi kísértéseknek kitéve, m int ő volt. És éjjel e gondolaton aludt el, hogy lesz, m ert lennie kell! íg y k ív án ja az aranyfenék. A m esterség igazi aranyfeneke: a becsület, a tisztes ip a r s a m agyar m ester em ber régi hírneve, am ikor derék m esterné asszonyok gyerekükként szerették és nevelték az inasokat. — VÉGE. —

kodást Jézus K risztus Nagyanyjához, s feleslegessé tennünk eg y határ ponyvaterm éket. Elöljárók A ranykönyve címen már nyom ás alatt van Szent Bonaventúra D e sex alis Seraphim c. híres n eve­ lési munkája. Elsősorban szerzetes­ elöljáróknak szánta a szent szerző, de m inden nevelő aranyigazságokat ta­ lál a könyv szavaiban. Ára 4.— P. A cím változás gyakoribb ma, m int bármikor. Részben a kiürítésekkel, részben a katonáskodásokkal kap­ csolatban egyre több cím változással nem tudunk m it kezdeni. Nem elég, ha az új cím et jelezzük csupán, ha­ nem pontosan m eg kell jelölnünk ed­ digi lakóhelyünket is. Olyan nagy tá­ borban, m int a M agyar Baráté, igen sok egynevű előfizető is akad. Fal­

*

vak lakói ne feledjék m egyéjüket és házszám ukat is jelezni! A Hordozható Máriáról nagyobb cikkben közlünk ism ertetést. Kérjük a M ária-gondozókat és a M ária-lányokat, s m indazokat, ak ik bővebbet tudnaik a Hordozó Máriáról, olvassák el azt a tanulm ányt, s írják m eg a Magyar Barát szerkesztő­ s é g e , G y ö n g y ö s címre, m iben tér el falvaikban a szobor tisztelete, a M ária-dajkaság és a M ária-lányok, legények, fáklyások, lobogósok intéz­ m énye, m it tart a nép a szoborró], m ilyen hiedelem , legenda, vagy szé • beszéd él a nép ajkán. N agy jót tes'í vele, aki nem restelli a tollat kezéh: venni, s m egírni a helyi szokásokat. Előre is fizesse m eg a jó Isten v áll lalkozásukat!

K edves Olvasóinkért és terjesztőinkért minden

HALOTTAINK:

hónap első szom batján reggel 7 órakor szentm i­

Gárdonyi Dezső szegedi tanító a k eleti fronton. K istar Ilona Magyarkanizsa. Márton Jánosné Hálád. Várszegi Em ilné Pécs. Bognár M átyásné Magyarkanizsa. Faroda Andor Kassa. Adorján Katalin Sóshartyán. Szabó Teréz Adorján. Körmöczy M ihály Adorján.

sét m ondunk a Gyöngyösi Fájdalm as Szűzanya

Kapisztrán-Nyomda, Vác.

kegyoltáránál. Lélekben m indannyian kapcsolód­ junk Jézus keresztáldozatába ezen a napon, s egy szívvel,

egy

lélek kel

ostrom oljuk

a

m ennyel

A tyát bocsánatért, békéért, m inden szükségünkért!

208/1942. M. E. engedéllyel.

Elhunyt előfizetőinkért havonta két raentmisét m utatunk be! Nyugodjanak békében!

F elelős üzem vezető: Lőrincz János.