Fürst Izabella főpolgármester-jelölt BUDAPEST PROGRAM 2014 „Jól lakni, és jó lakni!” Budapesten NŐ az esély!
Budapest helyzete Tarlós elérte 4 év alatt, amely előtte 20 évig nem sikerült; megszerettette a fővárosiakkal Demszkyt!
Budapest fejlődése 2010-re lelassult. A jelenlegi időszak kormányzati politikája és városvezetése pedig megbénította. 2010 utáni városvezetésnek nincsenek sem elképzelései, sem eszközei a város jövőjének megszervezéséhez. A város mai vezetői pusztán kiszolgálják a Fidesz kormányzását és hatalmi érdekeit, holott a főváros nem a pártok vazallusa.
Túlnyomó részben a korábbi városvezetés által előkészített projektek végrehajtása önmagában nagyobb eredményt hozott volna, mint ami így várható. Soha korábban nem volt annyira perspektívátlan vezetése a fővárosnak, mint jelenleg. A városban ma elmaradó tervezés, ma meg nem szervezett, elő nem készített projektek a jövőben hiányoznak majd, és ez rendkívül nagy felelősséget ró a mostani döntéselőkészítésre, programalkotásra. Budapest nem értelmezhető agglomerációja, környezete nélkül. Budapest következő, meghatározó lépése lehet a NUTS2-es szintű tervezési-statisztikai régiók törvényi újraszabályozása, a főváros önálló régióvá minősítése. Ezzel a döntéssel az állam teljesen kizárja Budapestet az EU által finanszírozott fejlesztési forrásokból, gyakorlatilag hét évre magára hagyja a várost.
A városnak okozott károkat nem lehet egy-két év alatt megoldani. A 2010-2014 között elvesztegetett négy év óriási féket jelent majd, a hiányzó tervek, a helyben járásra, túlélésre berendezkedett vállalkozások és háztartások, a perspektíva tartós hiánya olyan gátak, amelyek lebontásához évekre lesz szükség. A 2014 utáni időszakban a megélhetés biztonságát, a kiszámítható fejlődést, az egészséges viszonyt az agglomerációval és a város nemzetközi vonzerejét kell helyreállítanunk.
Fürst Izabella főpolgármester-jelölt
Egyetértünk abban, hogy mindehhez Budapest önrendelkezési joga az alap, a majdani választási eredménytől függetlenül sem lehet a következő kormányzati időszak áldozata a főváros.
Budapesti identitás Fontosnak tartjuk, hogy az ország kapujának tartott fővárosban kialakuljon a városi identitás. A városi identitás fogalmát ismeri a szakma, szociológusoktól történészekig sokan, sokféleképpen elemezték tartalmát. A mi szempontunk az, hogy fontos a budapesti identitás fogalmát is tartalommal megtölteni. Tapasztalataink alapján, a Budapesten lakó, gyakran az ország más pontjairól ideköltözött polgárok szeretnek „Budapestinek lenni”. Ennek az identitás-tudatnak az erősítése csak akkor lehetséges, ha a nyílt, és turistákat, idegeneket befogadó város képének fenntartása mellett, olyan programokat is biztosítunk számukra, amelyek ezt az érzést erősítik, ennek érdekében a városmarketingnek nemcsak kifelé, hanem belülre, az állandó és átmeneti lakosokra is irányulnia kell. Budapest nemzetközi újrapozícionálása, „innovatív központ” szerep erősítésével érhető el. Az Európai Unión és a Közép-Kelet-Európai térségen belül is törekednünk kell ezen a téren a vezető szerep megszerzésére, ugyanis a fővárosnak minden adottsága megvan ehhez. BUDAPEST MULTIKULTURÁLIS VÁROS. Több kultúra él többé-kevésbé kiegyensúlyozottan egymás mellet, a többségi kultúrával egyenrangúként. A multikulturális nevelés előmozdítása, ami az előítéletek kialakulását idejekorán megelőzheti, a békés együttélés érdekében rendkívül fontos. Az óvodákban, az iskolapadban a más kultúrájú gyerekekkel történő együttnevelkedés elősegítheti egymás megismerését, nemcsak a tanulás révén, hanem sok más vonatkozásban is. Az Európai Unióban egyre inkább teret nyer az inter- vagy multikulturális és az antirasszista nevelés és képzés, amelynek az a kiindulópontja, hogy multikulturális, demokratikus társadalomban élünk, amelyben minden állampolgárt megillet az igazságossághoz és méltányossághoz való jog. A kulturális sokszínűség a kisebbségek jogainak elismerését és tiszteletét fokozottan teszi szükségessé. Nemzetközi szerepünk növeléséhez hathatós segítséget tudnak nyújtani a budapesti kisebbségek (törvényben nevesített 13 kisebbség), akik az anyaországukban tudnák erősíteni fővárosunk nemzetközi kulturális szerepét. Ezzel párhuzamosan budapesti nemzetiségi napok keretében az egy helyre koncentrálódó kisebbségek kulturális jellemzőit is érdemes megismertetni a többi fővárosi polgárral. Célunk, hogy elsősorban budapestinek érezze magát minden fővárosi lakos, függetlenül attól, mely kisebbséghez vagy nemzethez tartozik, vagy honnan származik.
Fürst Izabella főpolgármester-jelölt Az egyenlő bánásmód elvének gyakorlati megvalósítása Határozottan kiállunk az alapvető emberi jogok mellett. Az emberi méltóság kiemelkedő alkotmányjogi védelme az alapvető jogok elismerésének és biztosításának kiinduló pontja. Az emberi méltóság különösen kiterjed az egyenlő bánásmód biztosítására, valamint az esélyegyenlőség előmozdítására, amelynek során különösen a nők, az idősek, a fogyatékos személyek fennálló hátrányainak csökkentése az állam és a közösség kötelezettsége. Álláspontunk szerint az egyenlő bánásmód elvét minden szakpolitikában, így a Budapestpolitikában, mint alapvető követelményt érvényesíteni kell. Az egyenlő esélyű hozzáférést jogszabályok, nemzetközi egyezmények rögzítik, de mindig hangsúlyozni kell: ez az egész társadalom ügye. (Pl. a babakocsis szülők, a nehezen mozgó idős emberek számára a lépcsők ugyanolyan akadályt jelentenek, mint a kerekes-székes személyeknek.) Az egyenlő esélyű hozzáférés nem szűkíthető le a fizikai akadálymentesítésre. Az ún. infokommunikációs akadálymentesítés, a hallás-, látás- stb. sérült emberek igényeinek figyelembevétele alapkövetelmény. A társadalom peremén élők (hajléktalanok), a rászorulók számára a civil szektorban működő szociális közösségekkel új alapokra helyezzük a támogatási rendszert – Kedves Házak program.
Kultúra A városi kultúrát az esélyegyenlőség jegyében elérhetővé tesszük ingyenes múzeumi napokkal, színház-, operalátogatásokkal egyaránt. Egy Budapesti Kulturális Alap létrehozásával, amelyet neves kultúrapolitikai szakemberek és kapcsolódó civil szervezetek kezelnének, megvalósíthatók lesznek ismét pl.: az oktatási intézményekhez kapcsolódó kulturális programok - Olyan neves intézmények látogatása ingyenesen, minden oktatási intézményben szervezetten, mint az Operaház, amelynek során bemutatnák az intézmény építészeti értékeit, technikai működését, valamint egy rövid zenei összefoglalót a leghíresebb magyar operákból. Ez ugyanígy megszervezhető a Nemzeti Színház vagy a múzeumok esetében. Indokoltnak tartjuk félévente legalább egy ilyen nap megvalósítását, Álláspontunk szerint – hivatkozva a multi-interkulturális folyamatokra – a kultúra az, amely segíthet egy sokszínű, ám összetartó és befogadó társadalom fenntartásához. A kultúra már önmagában is vonzóbbá teheti a fővárost a Budapesten élő, különböző világnézetű emberek és közösségek számára. A kultúra értékét az alkotás függetlensége és szabadsága adja. A kulturális értékeket, amelyeket Budapest felhalmozott, óvni és fejleszteni kell. A kulturális területet szakmailag átgondolt, előzetes hatástanulmányokra támaszkodó stratégiák alapján kell fejlesztenünk, szem előtt tartva a fenntarthatóság elvét. A jelenlegi
Fürst Izabella főpolgármester-jelölt centralizált, kizárólagos hatalomgyakorlás rombolása miatt az egyik legfontosabb feladat a kultúra irányításának új intézményi és szabályozási kereteinek létrehozása. Demokratikusabb irányítás érdekében kezdeményezzük a Kulturális Tanács létrehozását, amely az e területen dolgozók érdekképviseleteként működne, a még működő szakszervezetek és kamarák bevonásával. A Kulturális Tanács lenne a főváros, a kerületek és a kulturális intézmények közötti kommunikáció és érdekegyeztetés egyik színtere. A város kulturális életét a kulturális alkotótevékenységgel foglalkozó szakmai- és civil szervezetekkel együtt kell működtetni és fejleszteni. Az egyeztetések, fórumok rendszerét ismét megteremtjük. Igen fontos, hogy a hatékonyság elvét szem előtt tartva a kultúra minden szegmensét érintő döntéshozatali fórum működése szakmai és civil kontroll alatt álljon. Ugyanakkor ez utóbbinak úgy kell érvényre jutnia, hogy ne hátráltassa a döntésfolyamatokat, hanem éppen ellenkezőleg, a transzparencia révén gyorsítsa azokat, és egyben megakadályozza a korrupciót. A döntéshozóknak biztosítaniuk kell a folyamatos korrekció lehetőségét, ugyanis a kulturális terület folyamatosan változása következtében rugalmasságra van szükség. Meg kell erősíteni a kulturális intézmények és szervezetek szakmai alapú, politikai befolyástól mentes pályáztatási rendszerét.
Költségvetés, gazdálkodás A rendelkezésére álló források tekintetében feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a GDP jelentős részét adó főváros a jelenleginél nagyobb arányban jusson forrásokhoz a központi költségvetésből, amikor újraelosztásra kerülnek az állami bevételek. A lakosság kiszolgálásának költségeit kevéssé csökkenti a lakosság egy szűk területre koncentrálódása. Szükséges a többletforrás a köztisztaság megfelelő biztosítása érdekében is. A fővárosban is szükséges lenne, hogy a beszedett adókat és díjakat visszaforgassuk többek között a köztisztaság és a környezetvédelem területére, hogy a lakosságnak pluszban már ne kelljen fizetnie a szemét elszállításért. A hulladékot termelő, valamint a csomagoló anyagot felhasználó cégek mindenféle környezetvédelmi termékdíjat a központi költségvetésbe fizetnek, ezért indokolatlan, hogy ezen felül a szolgáltatás ellenértékét a lakosságtól még egyszer beszedjék. További előnyt jelentene, hogy az illegális szemétlerakók száma is csökkenne. Hazánk vállalta, hogy a szennyvízelvezetést 97%-ban mára megoldja, ezért egyértelmű, hogy a nemzetközi kötelezettség által is előírt, és környezetvédelmi, közegészségügyi szempontból is hasznos beruházásokra – ilyen a csatornázás – külön összeget kell elkülönítenünk, hiszen ennek a forrásigénye ismert. Ezt fővárosi szinten kell koordinálnunk
Fürst Izabella főpolgármester-jelölt és több évre előre, ütemezetten eldöntenünk, mikor, hol, milyen munkálatok lesznek. Az ütemezés csak rendkívüli esetben változtatható meg (pl. jelentős csőtörés vagy gázszivárgás). Az első lépésként fel kell mérjük a kerületek tényleges helyzetét, és ennek során elsősorban az uniós kötelezettségvállalásokra, környezetvédelmi szempontokra kell tekintettel lenni. Pl. egyes külső kerületekben még mindig gond a csatornázottság és a burkolt utak hiánya. Ebbe a közműcégeknek kötelezően be kell kapcsolódniuk azzal, hogy a csatornázást követően leburkolt utakat tényleg nem bontja fel előre maghatározott ideig. Ha a cégek több évre előre tudják, mikor, hol folynak majd munkálatok, kapacitásaikat is kiszámíthatóan tudják ütemezni ezekre a munkákra. Közműfelújítások során a közművek áthelyezése az úttest alól a kevésbé igénybevett járda alá fontos szempont. Normatív alapú civil pályázati rendszer felállítását tervezzük, amelyben szakemberek bírálják el a pályázatokat, és nem a politika.
Fejlesztés, ütemezés, garancia, forráselosztás A kerületi önkormányzatoknak pénzügyi garanciát, kötelezettségvállalási nyilatkozatot kell kapniuk a fővárostól arra is, hogy egy-egy fejlesztés minden évben megvalósulhat a kerületben. Hogy melyik valósuljon meg, azt felmérés után lehet kidolgozni, és több évre előre ütemezni, ennek az ütemezésnek az elkészítéséhez szakemberekre is szükség van (pl. építészekre, közlekedési, vízügyi szakemberekre, jogászokra stb.). A szakapparátus forrásigénye meghatározható a jelenleg ismert adatok alapján, ehhez minden kerület lakosságszáma arányában járulhatna hozzá, és a főváros (adó)bevételeiből erre jól és átláthatóan el lehet különíteni forrásokat. Az inflációkövetés erre a költségelemre is követelmény lenne. Meg kell valósítanunk a fővárosi önkormányzat hivatalapparátusának racionális, létszámát – duplikált munkavégzés elkerülésére. Létszámot növelni csak akkor lehet, ha többletfeladat kerül a fővároshoz, és mérhetően, kimutathatóan ezt a feladatot már nem tudja az adott létszámmal ellátni. Persze ehhez az is kell, hogy olyan humánpolitikai szakemberekre bízzuk ennek kidolgozását, akik képesek munkaerő mérleget készíteni minden egyes alkalmazottról. Hiteles mérés kell végre arról, hogy a jelenlegi, idejétmúlt, a mindenkori főpolgármester ötleteit követő közigazgatási rendszerben egy ügy elintézéséhez mennyi munkaórára van szükség, így tudni lehet a munkavégzés létszámigényét is. Ennek a mérésnek nagyon jól használható az eredménye, ugyanis kimutatja, a közigazgatás mely területein a leghosszabb az ügyintézési idő, mi ennek az oka, és ezen hogyan lehet és kell javítani (pl. jobb szoftverekkel, ügyintézői munkamenet gyorsításával).
Fürst Izabella főpolgármester-jelölt A maradék forrás elosztásának rendszerébe a kerületek érdekében bele kell építenünk olyan garanciákat, hogy pl. a főváros által koordinált, de a kerületben megvalósuló fejlesztések nem lehetnek a következő évben sem kevesebbek, mint a kerület előző évben megvalósított fejlesztési összegének adott százaléka. Ebből következik, hogy a kerület a felmérés alapján meghatározott induló évi fejlesztési pénzeket minden évben megkapja, amit csak fejlesztésre költhet, tehát ez fejlesztési kényszert is eredményez a kerületben. Ráadásul ez a fejlesztési pénz biztosan több lenne, mint amit a kerület korábban erre fordítani tudott, hiszen nem kell költséges apparátust fenntartani minden kerületben. Évek óta dokumentált és köztudott, hogy a költségvetési szervek költségvetésének jelentős részét a tanácsadói szerződések teszik ki. Nem homályos szerződésekre, hanem a munkát elvégző munkavállalókra van szükség, akik lehetőleg jogviszonyban állnak az önkormányzattal. Feladatunk a főváros tulajdonában lévő üres ingatlanok teljes körű áttekintése, későbbiekben ezek bérleményként történő hasznosítása. Az vizsgálat után a közszférában dolgozók részére – beleértve a fegyveres- és rendvédelmi szerveket – a lakások kiadásra kerülnének. Elsősorban azok számára, akik a fővárosban dolgoznak, de keresetük nem teszi lehetővé a piaci alapú lakásbérlést. Az ingatlanok kiadásának másik célcsoportja a szociális alapon rászorultak köre lenne.
A fővárosi agglomeráció kérdése A főváros környéki agglomerációval való kapcsolat évek óta neuralgikus pontja az önkormányzati rendszernek. Az agglomeráció lakosai naponta ingáznak lakóhelyük és a főváros között, egyre rosszabb minőségű közutakat, romló tömegközlekedést használva. A Fővárosban dolgoznak, de adójukat a lakóhelyük kapja vissza, miközben a fővárosi infrastruktúrát használják. Csakhogy ennek az ellenértékét a fővárosba települt cégek iparűzési adóik befizetésével megteremtik, ezért véleményünk szerint behajtási díjat vagy dugódíjat szedni tőlük elfogadhatatlan. A közlekedésért ugyanis az agglomeráció – önkormányzati polgárjogi szerződések alapján – díjat fizet a BKV-nak (ma már BKK-nak). A Volánbusz és a BKK buszjáratai között, a két különböző cég közlekedési rendszerének összehangolása sokkal több működési zavart okozhat, például a döntésre jogosultak számának megkétszereződéséből adódóan. Az egyenlő esélyű hozzáférés kérdése itt is megkerülhetetlen. Akadálymentes tömegközlekedés megvalósítása elengedhetetlen, amely nem csak a járműparkot érintené, hanem a pályaudvarok, állomások, megállók akadálymentesítését is.
Fürst Izabella főpolgármester-jelölt A főváros és az agglomeráció fejlesztésére korábban készültek tervek Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Terv (BAFT), amelyekről az erre hivatott szerv döntött, majd a politikai kurzusváltás mindent átírt. Az agglomerációs fejlesztési terv felülvizsgálata elkerülhetetlen, és különösen a közlekedés terén kell a megváltozott körülményekhez igazítanunk. A tervben lévő prioritásokat öt évre előre kijelölve, mind a főváros kamaráival, mind az agglomerációs települések önkormányzataival jóváhagyatva be kell tartani. Ennek a tervnek a karbantartásához nem szükséges külön tanács, külön hatáskörrel és költséggel. Álláspontunk szerint takarékos rendszert kell üzemeltetni, a tanács működtetésének költsége nem viheti el a fejlesztésre szánt pénzeket.
Közlekedés – tömegközlekedés Attól, hogy államosítanák a BKV-t és a fővárosi tömegközlekedést az utasoknak nem lesz jobb! Pénzt kell bele tenni, vagy, ahogy a jelenlegi várospolitikai trend képviseli, liberalizálni kell! Mi a város tulajdonában, és felügyelete alatt képzeljük el a főváros tömegközlekedését. Árakat nem kívánunk emelni, de ahhoz, hogy a szolgáltatás színvonala emelkedjen, pénz kell. Így azt a megoldást látjuk célszerűnek, ha a főváros kezelésében lévő parkolási területeken a parkolásból befolyó díjakat csak és kizárólag a közösségi közlekedés fejlesztésére fordítjuk. Megszüntetjük a „biznisz” parkolási társaságok virágzását. A kerületi önkormányzatoknál is el kívánjuk ugyanezt érni, és őket is arra ösztönözni, hogy járuljanak a közösségi közlekedés fejlesztéséhez ezzel az összeggel. A parkolási díjakba – további emelés nélkül – beépítésre kerülne egy felelősségbiztosítás a főváros részéről az általa üzemeltetett parkoló zónákban. A közlekedési program fontos eleme a Belváros átmenő forgalmának csökkentése, megszüntetése. Ehhez meg kell állítani a városra kívülről rázúduló gépkocsi-forgalom növekedését, a MÁV elővárosi vonalak fejlesztésével, a Volán buszok párhuzamos közlekedésének ráhordóvá alakításával, városon kívüli P+R kapacitások kiépítésével, a városi gyorsvasutak városhatáron kívülre való meghosszabbításával vagy az elővárosi vonalakkal való összekötésével. A siker feltétele a város és környékét egységként kezelő közösségi közlekedési rendszer (BKSZ) és a parkolási rendszer terveinek elkészítése, nyilvános vitája és a megvalósítás megkezdése. Káposztásmegyerről metróval a Liszt Ferenc repülőtérre Leállítanánk a fővárosi tömegközlekedés kiszervezését, és több lábon álló BKV-t fogunk üzemeltetni. A BKK-t, mint pénzügyi, és politikai koloncra lakatot teszünk. Nem kiszervezni kell a feladatokat, és hatásköröket, hanem megfelelő tudással, tapasztalattal rendelkező szakembereket kell alkalmazni.
Fürst Izabella főpolgármester-jelölt Elkerülhetetlen a 3-as metró azonnali felújítása, és meghosszabbítása! A vonal teljes felújítására több ütemben kerülhet sor, a teljes hossz rekonstrukciójának reális időpontja 2021-2022. Káposztásmegyer felé 2 állomással - ebből föld alatt egy lenne még -, valamint a Kőbánya-Kispesti megállótól föld felett lenne az új pályatest vonalvezetése egészen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérig. Mindenképp az új szerelvények beszerzését preferáljuk, hisz a homogén járműpark karbantartása sokkal egyszerűbb, költséghatékonyabb, mint egy szedett-vedetté. Az 1-es metró felújítása is esedékessé válik lassan, ezzel kapcsolatban is lépéseket kell tenni, hogy a végén ne kapkodás, koncepció-, és forrás nélküliség legyen, mint azt most láthatjuk a 3-as metró esetében. Az 1896-os replika szerelvényekkel kívánjuk üzemeltetni ezt a vonalat, helyreállítva az állomások külső megjelenését is, természetesen a mai kor technikai vívmányainak megfelelően.
Legyünk zöldek, és takarékosak a tömegközlekedésben is! Mindannyiunk közös érdeke a város zajszintjének, a levegő szennyezettségének mielőbbi csökkentése, az elöregedő, vagy bármi okból cserére szoruló géppark megújítása. A géppark alatt értjük a főpolgármesteri hivatal, az önkormányzati tulajdonú cégek, háttérintézmények, által használt gépjárműveket, legyen az személygépkocsi, kisteher gépjármű, teherautó, vagy autóbusz. A fővárosi járműpark folyamatos cseréjét kezdjük el CNG (sűrített földgáz) üzemű járművekre. A Főgáz Zrt. állami kézbe került 2014-ben, így célszerűbb is a CNG technológia használata. A sűrített földgázüzemű járművek üzemeltetési költsége mintegy 40%-kal olcsóbb! Hatásvizsgálatot végzünk Budapest két szeméttelepén, és ha lehet, akkor a grazi példát kívánjuk követni, ahol az autóbuszokba, és a kukásautókba a város szeméttelepén keletkező biogázt tankolják. Városi szeméttelep kettő is van, az egyik Dunakeszin, a másik Pusztazámoron. Ezen lehetőség kihasználásával a járművek hajtóanyagának költségeit a jelenleginek töredéke lehetne. Ahogy a metró esetében, így az autóbusz közlekedés esetében is a homogén járműparkot tartjuk üdvösnek. Autóbuszt a főváros úgy vásárolna, ha a végszerelés Budapesten történne, ezzel munkahelyeket teremtenénk, és a szakembereknek gyakorlati ismeretet is biztosítanánk.
Fürst Izabella főpolgármester-jelölt Budapest jövőképe Nem a főpolgármesternek van városa, hanem a városnak főpolgármestere A várospolitika megújításához nem elég a 2019-re elérhető állapotot megfogalmaznunk – 1015 éves időtartamban kell gondolkodni ahhoz, hogy a rövid távú feladatokat meg lehessen valósítani. Egyetértünk abban, hogy Budapest egészének újraépíthetőségét célzó jövőkép kizárólag akkor fogalmazható meg hatékonyan, ha világossá tesszük azokat az alapelveket, célokat, amelyek leírják, meghatározzák az új várospolitika működését: 1. önálló Budapestre van szükség, a mosoly fővárosára, amely képes konszenzusra jutni a legfontosabb kérdésekben; 2. Budapesten a mai ellenségeskedés és megosztottság helyett szolidaritás kell: szolidaritás a nemek, és a társadalmi rétegek között. A vállalkozásoknak, és a közhatalmi szinteknek együtt kell dolgozni a prosperáló vállalkozások, a munkavállalók, a főváros, és az ország érdekében; 3. a valódi fenntartható fejlődéshez meg kell teremteni a szükséges kereteket; 4. legyen Budapest a szabadság kisköre, a Közép-Kelet-Európa pénzügyi, gazdasági, és kulturális, valamint turisztikai központja, nem Magyarország vízfeje, hanem a termálvizek, és gyógyvizek hamisítatlan, gyógyító, derűs királynője; 5. meg kell teremteni a városban létező eltérő értékek, közösségek között az együttműködést, ideértve a különféle politikai pártok és a civil kurázsi között is;
Budapest egyik alapvető értéke a felhalmozott tudás. A jövő Budapestjének tudáscentrummá is kell válnia, a városban meglévő oktatási intézményeknek, kutatási kapacitásoknak és vállalati K+F-nek egységes ökoszisztémát kell alkotniuk, amely a nemzetközi versenyben is kiemelkedő teljesítményt tesz lehetővé. Ez alapozza meg, hogy Budapest nemzetközi viszonylatban is ismét elismert, releváns gazdasági, kulturális, kutatási, pénzügyi és idegenforgalmi központtá fejlődhessen.
Budapest fejlődéséhez meg kell teremteni a gazdasági fejlődés kiszámíthatóságát. A kormánnyal együttműködve kell helyreállítanunk az ország iránti bizalmat, garanciákat kell adni a magyarországi tőkebefektetések védelmére, vagyis a valódi munkahelyteremtés, a valódi gazdasági növekedés támogatására, amit nem a város generál, hanem a város a magánszféra szereplőivel együttműködésben hoz létre.
Fürst Izabella főpolgármester-jelölt
Budapestnek átlátható, egyszerű intézményrendszerre van szüksége mind fővárosi, mind kerületi szinten. A mai állapotot racionális városszervezésnek, átlátható, könnyen, automatikusan érvényesíthető szabályoknak és ehhez igazodó intézményeknek kell leváltaniuk.
A városban élő hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű emberekre külön, aktív esélykiegyenlítő politikával kell figyelnünk. A jövő kulcsszava az egyenlő hozzáférés: mindenkinek esélyt kell kapnia a felemelkedésre és az újrakezdésre is. A város szolidaritása nem egyoldalú ellátás, hanem fejlesztés: a városban élők képességére, közösségére épít és teszi lehetővé, hogy maguk gondoskodjanak magukról.
Budapest belső erőforrásait kell felszabadítanunk. Elsődleges célunk, hogy a városban ma is meglévő és aktív nagyvállalatok ne távozzanak, hanem fantáziát lássanak tevékenységük bővítésében, mert ezzel kiszámítható, beláthatóan megtérülő kezdeményezésekre van lehetőség. A piaci verseny korlátozása és állami forrásokkal történő torzítása helyett kiszámítható feltételeket kell teremtenünk, hogy a ma is meglévő tudás és potenciál működni tudjon. A kiszámíthatóság és a kormánnyal karöltve megvalósított adóátrendezés új munkahelyeket teremt, új keresletet állít elő, és tényleges termeléssé, szolgáltatássá fejleszti a ma is meglévő potenciált.
A jövő Budapestje kulturális központ. A város mai vezetése szereptévesztésben van: a városi kultúra megfogalmazását, szabályozását, elrendelését látja feladatának. A jövő Budapestje épp sokszínűségétől, szabadságától, kínálatától működőképes. A városban élők saját maguk a budapesti kultúra megalkotói, a mindenkori városvezetés szerepe, hogy ezt a folyamatot elsősorban ne gátolja, másodsorban a működés feltételeihez hozzájáruljon a város magánszférájával és fogyasztóival együttműködve. A sokszínű kultúra szabadsága mind a turizmus, mind a városba hozott tudás szempontjából kiemelkedően fontos tényező.
Önálló jogszabályban kell garantálnunk a város kiszámítható fejlődését, igazgatási rendszerét, fejlesztési kilátásait, és a mindenkori kormány-főváros viszonyt. Újra kell alkotni a kormány és a városvezetés közötti együttműködést. Növelni kell a város finanszírozását, amelyet a város által létrehozott gazdasági növekedésből eredően, növekvő adóbevételen és az egyéb közösségi bevételek nagyobb arányú Budapesten tartásán keresztül kell megoldanunk (azaz a város nem vesz el a jövőben többet a mai állapothoz képest, ugyanakkor a saját maga által gerjesztett növekedésből több forrást tart meg).
Fürst Izabella főpolgármester-jelölt
Bevezetjük a nyugat-európai fővárosokban már évek óta működő nőbarát költségvetést. A Nőbarát Főváros érdekében, minden fővárosi közgyűlési határozatot előzetesen esélyegyenlőségi szempontból elbírálunk.
A szociális temetésről szóló rendelkezés követelményei súlyosan sértik Magyarország Alaptörvényének rendelkezéseit. Az embereket nem csak a méltó születéshez, de a méltó halálhoz, a végtisztességhez való jog is megilleti. A hozzátartozókra tekintettel is súlyosan diszkriminatív, méltatlan, és megalázó, semmibe veszi az emberi méltóság iránti tisztelet. Ennek megszüntetése prioritásként szerepel programunkban.
A jövő városa az agglomerációval közös megoldásokban gondolkodik: a város tervezésekor, fejlesztésekor figyelembe vesszük az agglomerációból érkező munkavállalókat, fogyasztókat, a szolgáltatások ügyfeleit, és közös jövőképet alakítunk ki Budapest közvetlen környezetével.
Közszolgáltatók részére pénzintézetet kívánunk létrehozni, ahol a számláikat kell vezetni a kerületi önkormányzatoknak, az önkormányzatok által alapított cégeknek, alapítványoknak, háttérintézményeknek. A bank osztaléka a fővárosé lenne, mint tulajdonosé, így ezzel is lehetne növelni Budapest költségvetését. A főváros vezetésének a kormánnyal közösen meg kell teremteni a törvényi feltételét egy ilyen pénzintézet alapításának. Ezt az összeget a szociális bérlakás programunkra, illetve a létrehozandó Budapesti Kulturális Alapra kívánjuk fordítani.
Háromoldalú érdemi, megoldást kereső egyeztetési rendszert építünk ki, bevonva a szakmai, a munkavállalói érdekképviseleteket, és civil szervezeteket.
Foci helyett tömegsport, stadion helyett grund! A tömegsport lehetőségek, a közösségi sportpályák ingyenes elérésének növelése kiemelt jelentőségű feladatunk. Amennyiben a helyi közösségek (pl. lakótelepi egyesületek) vállalják az ingyenes, közösségi célt szolgáló sportpályák (pl. kosárpálya, focipálya stb.) fenntartását, akkor pályázati úton támogatást kell ehhez nyújtani. Ebbe célszerű bevonni a helyi vállalkozókat is, akik szintén biztosíthatnák a támogatást a játszóterek, sporttelkek kialakításához (ennek jól kialakult gyakorlata volt a budapesti kerületekben). A közösségi együttlét erősítésére nem csak a tömegsport, grundok, hanem a közösségi helyek, szabadidős programok kialakítása is célunk.
Zöldtető programot indítunk az önkormányzat tulajdonában lévő lapos tetős épületek esetében. Ezzel a főváros zöldterülete növelhető, a tető így pihenésre is
Fürst Izabella főpolgármester-jelölt igénybe vehető, az épületeket nem engedi nyáron annyira felmelegedni, és esőzések idején a csapadékvíz kevésbé terheli a csatornarendszert.
A közvilágítás modernizálásának lehetőségét megvizsgáljuk, alternatív megoldásokat keresünk. Napelemekkel egybeépített lámpatestek használhatóságát megvizsgáljuk, amennyiben ez pozitív eredménnyel zárul, abban az esetben elkezdjük a köztéri lámpák cseréjét a főváros által üzemeltetett területeken.
A főváros és térsége épített és beépítetlen területi egyensúlyának megőrzésére és az agglomerációs zöldterület-fogyás megakadályozására regionális szintű intézkedésre van szükség az egész térség öko-hálójának védelmében. A Fővárosnak kezdeményezőleg kell fellépnie a városkörnyéki kistérségek irányában, és a közösen kialakításra kerülő elképzelések megvalósítását támogatnia kell.
Javaslataink megvalósítása TAKARÉKOS és előre TERVEZHETŐ fővárosi önkormányzati működést, ÉLHETŐ fővárost eredményez!
