DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS CSÖNDES IZABELLA

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS

CSÖNDES IZABELLA

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY

2009

PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLAVEZETİ:

Dr. GÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, az MTA doktora

A MACROPHOMINA PHASEOLINA KÁROSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK VIZSGÁLATA ELTÉRİ GAZDA-PARAZITA KAPCSOLATOKBAN DOKTORI ÉRTEKEZÉS

KÉSZÍTETTE: CSÖNDES IZABELLA okleveles agrármérnök

TÉMAVEZETİ: Dr. GÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, az MTA doktora TÁRSTÉMAVEZETİ: Dr. KADLICSKÓ SÁNDOR nyugalmazott egyetemi docens, mezıgazdasági tudományok kandidátusa

Keszthely 2009

A MACROPHOMINA PHASEOLINA KÁROSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK VIZSGÁLATA ELTÉRİ GAZDA-PARAZITA KAPCSOLATOKBAN

Írta: Csöndes Izabella Készült a Pannon Egyetem Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori iskolája keretében. Témavezetı: Dr. Gáborjányi Richard Elfogadásra javaslom (igen / nem) ………………………………….. (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton …......... % -ot ért el, Keszthely, 2008. …………………………………... a Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem …………..………………………. (aláírás) Bíráló neve: …........................ …................ igen /nem …………...………………………. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján ….............% - ot ért el Keszthely, ………...…………………………. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minısítése…................................. …………………………………… Az EDT elnöke

2

Tartalomjegyzék 1. Kivonatok

5

1.1. Magyar nyelvő kivonat

5

1.2. Angol nyelvő kivonat - Abstract

6

1.3. Német nyelvő kivonat - Zusammenfassung

7

2. Bevezetés és a téma indoklása

8

2.1.Célkitőzések

9

3. Irodalmi áttekintés

10

3.1. A kórokozó rendszertani besorolása

10

3.2. A kórokozó jelentısége

11

3.3. A kórokozó által okozott betegség tünetei

12

3.4. A kórokozó biológiája

15

3.5. A kórokozó fejlıdését befolyásoló tényezık és a gomba patogenitása

16

3.6. A kórokozó hazai gazdanövényköre

20

3.7. A kórokozó molekuláris jellemzése

20

3.8. A kórokozó elleni védekezés

23

4. Anyag és módszer

26

4.1. A gomba izolálása és tiszta tenyészetek elıállítása

26

4.2. Laboratóriumi vizsgálatok

28

4.2.1.1. Hımérséklet hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

28

4.2.1.2. Táptalajok hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

28

4.2.1.3. Morfológiai és tenyészbélyegek

29

4.2.1.4. A pH hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

29

4.2.1.5. Micélium kompatibilitás vizsgálat

30

4.2.1.6. UV-C sugárzás hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

30

4.2.2. Molekuláris genetikai vizsgálatok

31

4.2.2.1. DNS izolálás

32

4.2.2.2. RAPD analízis

32

4.2.2.3. Adatelemzés

32

3

4.2.2.4. ITS felszaporítás és PCR-RFLP 4.3. Tenyészedényes vizsgálatok

33 33

4.3.1. Gazdanövénykör vizsgálata

34

4.3.2. Patogenitási vizsgálatok

36

5. Eredmények

38

5.2.1. Klasszikus mikológiai vizsgálatok eredményei

38

5.2.1.1. Hımérséklet hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

38

5.2.1.2. Táptalajok hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

43

5.2.1.3. Morfológiai és tenyészbélyegek vizsgálatának eredményei

48

5.2.1.4. A pH hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

56

5.2.1.5. Micélium kompatibilitás vizsgálat eredményei

61

5.2.1.6. UV-C sugárzás hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

63

5.2.2. Molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei

69

5.2.2.2. RAPD analízis eredményei

69

5.2.2.3. Adatelemzés eredményei

71

5.2.2.4. ITS felszaporítás és PCR-RFLP eredményei

75

5.3. Tenyészedényes vizsgálatok eredményei

78

5.3.1. Gazdanövénykör vizsgálatának eredményei

78

5.3.2. Patogenitási vizsgálatok eredményei

84

6. Következtetések, javaslatok

92

7. Összefoglalás

98

8. Új tudományos eredmények

101

9. Köszönetnyilvánítás

103

10. Publikációk, elıadások

104

11. Irodalomjegyzék

107

12. Mellékletek

i

4

1. Kivonatok

1. Kivonatok 1. 1. Magyar nyelvő kivonat A disszertáció ötven magyarországi, két szerbiai és egy spanyolországi Macrophomina phaseolina izolátum (Mp) klasszikus mikológiai és molekuláris genetikai vizsgálatával foglalkozik. A vizsgálatok célja a kórokozó fiziológiájának részletes megismerése volt. Munkánkat laboratóriumi és tenyészedényes körülmények között végeztük. In vitro kísérleti körülmények között tanulmányoztuk a gomba izolátumok növekedését eltérı hımérséklet, pH és táptalaj függvényében, jellemeztük azokat mikro- és makromorfológiai tulajdonságaik alapján, vizsgáltuk a micélium kompatibilitását. Megállapítottuk, hogy a patogén növekedéséhez a 25-35 °C, a 4-6 pH és a kukorica-liszt agar táptalaj bizonyult optimálisnak, valamint megfigyeltük, hogy izolátumaink többnyire kompatibilisek voltak egymással. A kutatás további tárgyát képezte a rövid hullámú ultraibolya sugárzás (UV-C) kórokozóra gyakorolt hatásának vizsgálata. Megállapítottuk, hogy a 1,62 J/cm2 dózisú UV-C sugárzás a gomba micélium növekedését és a mikroszkleróciumok képzıdését átlagosan a negyedére csökkentette, továbbá a Mp 1, a Mp 10, a Mp 19, a Mp 22 és a Mp 24 izolátumok mikroszklerócium képzését 48 órára gátolta. Statisztikailag igazoltuk, hogy a besugárzás dózisának csökkenésével emelkedett a kórokozó növekedésének mértéke. Klasszikus mikológiai eredményeinket molekuláris szinten RAPD (véletlenszerő amplifikált polimorf DNS) és PCRRFLP (polimeráz láncreakción alapuló restrikciós fragmentum-hossz polimorfizmus) vizsgálatokkal egészítettük ki az izolátumok genetikai diverzitásának megállapítására. A PCR-RFLP során az EcoR I és a Taq I restrikciós enzimekkel monomorf, a BstU I, a Hae III, a Hinf I, az Mbo I, az Msp I és az Rsa I enzimekkel polimorf restrikciós mintázatokat kaptunk. A Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátum a RAPD és a PCR-RFLP során is elkülönült a többi izolátumtól. Az izolátumok nemcsak fenotípusosan, hanem genetikailag is nagy variabilitást mutattak. Tenyészedényes vizsgálataink között szerepelt egyrészt 39 olyan növényfaj csírakori fogékonyságának, illetve ellenállóságának elemzése, amelyek a gomba gazdanövényeként ezideig nem ismeretesek. A 39 növényfajból kettı ellenállónak bizonyult, öt pedig kifejezett fogékony volt a gombával szemben. Másrészt napraforgó és paprika növényen vizsgáltuk a kórokozó patogenitását, a növények kelési, szárhossz, szártömeg, gyökérhossz és gyökértömeg eredményei alapján. Az izolátumok patogenitását öt csoportba soroltuk és statisztikailag igazoltuk, hogy nincs összefüggés a kórokozó patogenitásában a napraforgón és a paprikán. Napraforgón a Mp 35, paprikán a Mp 38 izolátum károsított a legnagyobb mértékben. 5

1. Kivonatok 1. 2. Angol nyelvő kivonat - Abstract This work deals with the classical mycology and molecular genetics of fifteen Hungarian, two Serbian and one Spanish isolate of Macrophomina phaseolina (Mp). The aim of the work was to have detailed information on the physiology of this pathogen. Experiments were carried out both in laboratory conditions and in pot experiments. The growth of mycelia was studied in different temperatures, pH ranges and in different nutrients and characterized according to their micro- and macro-morphological behaviours, and on the basis of the mycelium compatibility. It has been established that 25-35 °C, and 4,0-6,0 pH were the optimal conditions for the growth of the pathogen in maize flour agar media. It has been observed that the isolates were mainly compatibles with each other. The effect of ultraviolet irradiation on the pathogen was also studied. It was established, that the 1,62 J/cm2 dose of UV-C irradiation reduced the growth of mycelia, and the microsclerotia formation of Mp 1, Mp 10, Mp 19, Mp 22 and Mp 24 isolates was inhibited by 48 hrs. It was statistically demonstrated, that by the decrease of the irradiation doses the pathogenicity was increased. To complete the results of classical morphological experiments, molecular methods has been done by applying RAPD and PCR-RFLP methods to show the genetic diversity of the isolates. After the PCR-RFLP the use of EcoR I és a Taq I restriction enzymes resulted monomorph restriction patterns, but by applying BstU I, Hae III, Hinf I, Mbo I, Msp I and Rsa I enzymes polymorph restriction pattern was formed. In the RAPD and PCR-RFLP study the isolates Mp 34, Mp 38 and Mp 45 basically differed from the others. Generally, the isolates showed large scale of variability not only phenotypically but genetically too. In the pot experiments seedlings of 39 plant species has been tested, which were not mentioned in the literature as host plants of Macrophomina phaseolina. Among them two has been found to be resistant and five were susceptible to the pathogen. Pathogenicity of the fungus on sunflower and pepper plants was compared on the bases of their germination, stem growth, stem and root fresh weighs. Pathogenicity of the isolates formed five groups, and statistically demonstrated that there was no correlation between the pathogenicity of the two host plants However, on sunflower the Mp 35 isolate and on pepper the Mp 38 isolates caused the biggest injury.

6

1. Kivonatok 1. 3. Német nyelvő kivonat – Zusammenfassung

Es wurde 50 Isolaten aus Ungarn, 2 aus Serbien und 1 aus Spanien von Macrophomina phaseolina (Mp) mit klassische sowie molekular pysiologische Methode untersucht. Es wurde als Ziel festgestellt, die Biologie der Krankheitserreger kennen lernen. Die Untersuchungen wurden in Laboratorium und also im Topfexperimente durchgeführt. Es wurde die Wachstum der Pilzisolaten in different Temperaturen, pH und Nährboden nachgewissen. Es wurde charakterisieren der Isolaten Mikro und Makromorphologie und Myzelkompatibilität. 25.35 oC, 4,0-6,0 pH und Mais-Mehl Agar Nährboden wurde optimal für die Isolaten. Die Isolaten wurden also kompatible miteinander. Es wurde die Wirksamkeit des kurzwellen Ultraviolastrahl (UV-C) der Krankheitserreger untersucht. 1,62 J/cm2 Dosis UVC wurde die Myzelwachstum und Mikrosklerociaproduktion stark reduziert, und bei Mp 1 Mp 10, Mp 19, Mp 22 und Mp 24 für 48 Stunden standhalten. Es wurde statistisch festgestellt, je die Verminderung der Strahldosis desto erhöht die Wachstum des Pathogen. Die klassische mycologische Methode wurde ergänzt mit molekular RAPD und PCR-RFLP Methoden für untersuchen die Genetikvariabilität der Isolaten. In der PCR-RFLP untersucungen mit EcoR I und Taq I restriction Enzyms wurde monomorph und BstU I, Hae III, Hinf I, Mbo I, Msp I und Rsa I restriction Enzyms wurde polymorph Mustern bekommen. Die Mp 34, Mp 38 und Mp 45 Isolaten waren different unter RAPD und PCR-RFLP Untersuchungen. Die Isolaten aufweisen große fenotypische und also genetische Variabilität. In den Topfexperimenten wurde 39 neue Wirtpflanzenart Pilzempfänglichkeit bei Keimungsphase untersucht. Es wurde 2 resistent und 5 empfänglich gegen den Pilz. Es wurde die Pathogenität der Krankheitserreger mit Sonnenblumen und also Paprika Pflanzen nachgewissen. Es wurde die Stängellange, Stängelgewicht, Wurzellange und Wurzelgewicht untersucht. Die Pathogenität der Isolaten wurde in 5 Gruppe gesetzt und Statistisch festgestellt. Es wurde kein Zusammenhang in der Pathogenität zwischen Sonnenblumen und Paprika gefunden. Zwischen die Isolate Mp35 bei Sonnenblumen und Mp 38 bei Paprika kann die größte Schade erregen.

7

2. Bevezetés és a téma indoklása

2. Bevezetés és a téma indoklása A szántóföldi növénytermesztés sorrendjében a világ nagy részén az olajnövények közvetlenül a gabonafélék után következnek. Olajnövények közül hazánk ökológiai adottságai elsısorban a napraforgó és a repce termesztésére alkalmasak. Napjainkban a napraforgót 400.000500.000 hektáron termesztik, átlag 1,8 t/ha terméssel. Olajosmag termésünk jelentıs részét nyers vagy finomított olajként, valamint magként exportáljuk, továbbá jelentıs a hazai olajés margarin fogyasztás is. A nagy genetikai választék ellenére a hazai termelık egy része ritkán használ több hibridbıl álló, eltérı tenyészidejő és genetikai hátterő magot, így mind a betegségeknek, mind az idıjárás szélsıségeinek sokkal kitettebb a termelésük. Magyarországon jelenleg a biztonságos napraforgó termesztést a különbözı gombafajok által elıidézett betegségek határozzák meg. A napraforgót húsznál több kórokozó támadhatja meg, amelyekbıl több mint öt faj súlyos kár elıidézésére is képes (Békési 2002). Ezek közül az egyik a napraforgó hamuszürke szárkorhadásának a kórokozója, a Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich (=M. phaseolina). Ez a gomba a soktápnövényő fajok közé tartozik, több mint 500 gazdanövénye ismert. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentıségő, kedvezı számára a száraz, meleg, aszályos idıjárás. A 2007-es év egyértelmően a M. phaseolina éve volt hazánkban, a napraforgónak más betegsége ez évben alig jelentkezett. A kórokozó károsításának mértéke a következı években hazánkban még nagyobb méreteket ölthet, tekintve, hogy a hazai éghajlatkutatók elemzése szerint 2000 és 2050 között az évi középhımérséklet 0,5 °C-os emelkedésével, a nyári idıszakban a napfénytartam 10 %-os növekedésével és az évi csapadékmennyiség 10-15 %-os csökkenésével számolhatunk (Vörös és Maros 2004). A kórokozó károsításának eredménye teljes növénypusztulás vagy minıségi és mennyiségi termésveszteség lesz. Napraforgó esetén a minıségi változás alacsony savszámban nyilvánul meg, a menynyiségi veszteség komponensei pedig a hektáronkénti tıszám, a tányérátmérı és az ezerkaszattömeg. Betakarítás után a fertızıdött szárral a gomba mikroszkleróciumainak milliói kerülnek a talajba, ahol akár tíz évig is megırzik életképességüket. A sokféle gazdanövény és a mikroszkleróciumok hosszú élettartama magyarázza, hogy rendkívül nehéz a védekezés a kórokozó ellen. A rezisztencianemesítés eddig nem vezetett eredményre és a vegyszeres védekezés sem adott kielégítı eredményt. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a gomba populációiban olyan változások zajlanak le, amelyek a fertızıképesség hirtelen felerısödését okozzák, ami robbanásszerő járványok kialakulásához vezethet. Bár évtizedek óta ismert a kórokozó hazai elıfordulása, mégis több kérdés tisztázatlan még a M. phaseolinaval

8

2. Bevezetés és a téma indoklása kapcsolatban. Tudomásunk szerint az elmúlt években, évtizedekben nem vizsgálták részletesen a Magyarország különbözı termıhelyein elıforduló gomba populációit, és csak részben a növényfajok és azok fajtáinak, hibridjeinek gomba iránti magatartását, elsısorban a megfelelı anyagi háttér hiánya miatt. A kórokozó hazai elterjedésével, fiziológiai, morfológiai és patogenitási tulajdonságaival, genetikai hátterével kapcsolatos ismereteink bıvítése érdekében végeztünk kísérleteket a M. phaseolinaval.

2. 1. Célkitőzések

Elsıdleges célunk, hogy adatokkal szolgáljunk a hazai M. phaseolina populációk fenotípusos és genotípusos jellemzéséhez. Ennek megfelelıen munkánk során az alábbi célokat tőztük ki:

- magyarországi termıhelyekrıl származó M. phaseolina izolátumok győjtése; - in vitro körülmények között az izolátumok növekedésének tanulmányozása eltérı hımérséklet, pH és táptalaj függvényében, hogy ezáltal alkalmunk nyíljon az izolátumok fenotípusos összehasonlítására; - az izolátumok mikro- és makromorfológiai jellemzése (mikroszkleróciumok színe, alakja, mérete, tenyészet színe és alakja, légmicéliumképzés, stb.); - kapcsolat teremtése az összes izolátum között Petri-csészében, hogy megtudjuk, mely helyekrıl származó izolátumok mutatnak micélium kompatibilitást, ezáltal is jellemzve a kórokozó változékonyságát; - az UV-C sugárzás M. phaseolina micélium növekedésére és mikroszklerócium képzésére gyakorolt hatásának vizsgálata; - RAPD és PCR-RFLP alkalmazása az izolátumok közti genetikai távolságok feltárására, illetve a genetikai különbségek megállapítására, továbbá annak felderítése, hogy a gomba növekedésében kapott fenotípusosan megnyilvánuló különbségek igazolhatóak-e genetikailag; - tenyészedényes vizsgálatban hazai M. phaseolina izolátumokkal olyan növényfajok csírakori fogékonyságának, illetve ellenállóságának elemzése, amelyek a gomba gazdanövényeként eddigi szakirodalmi adatok alapján nem ismeretesek; - a M. phaseolina izolátumok patogenitásának vizsgálata üvegházi körülmények között, napraforgó és paprika növényen, a növények kelési, szárhossz, szártömeg, gyökérhossz és gyökértömeg eredményeit alapul véve.

9

3. Irodalmi áttekintés

3. Irodalmi áttekintés 3. 1. A kórokozó rendszertani besorolása Piknídiumos (anamorf) alak: Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich Fungi ország Deuteromycota törzs Coelomycetes osztály Sphaeropsidales rend Sphaeropsidaceae család Mikroszkleróciumos (synanamorf) alak: Sclerotium bataticola TAUB. syn: Rhizoctonia bataticola (Taubenhaus) E. J. Butler Fungi ország Deuteromycota törzs Agonomycetes osztály Myceliales rend A fajok leírásánál az anamorf alakokat veszik elsısorban figyelembe, a szakirodalomban általában a Macrophomina phaseolina megnevezést használják, mivel az a kórokozó magasabb fejlettségő formája. A mikroszkleróciumos formát Taubenhaus (1913) írta le elıször. A piknídiumos formát Haig (1928) azonosította, mint Macrophomina phaseoli Maublanc fajt. Haig (1928) szerint a piknídium mindig hoz létre mikroszkleróciumot, ellenben a mikroszklerócium rendszerint nem hoz létre piknídiumot. Ezt a megállapítását egy sokkal késıbbi tanulmány is alátámasztja (Singh és Kaiser 1995). A kórokozó legfontosabb morfológiai jellemzıi a következık: a piknídiumok sötétbarnák, vastag falúak, kissé lapítottak, serte nélküliek, leveleken, szárakon képzıdnek, 100-200 µm átmérıjőek. A konídiumtartók hialinok, kúp alakúak, 5-13 x 4-6 µm méretőek. A piknokonídiumok egysejtőek, tojásdadok, füstszínőek, 14-30 x 5-10 µm nagyságúak (Horváth 1995). A hifa (micélium) derékszögben elágazó (1. ábra). A Sclerotium bataticola fekete színő, valódi mikroszkleróciumokat (2. ábra) fejleszt, amelyek sima felületőek, kemények, a

10

3. Irodalmi áttekintés gyökerekben, a szárakban és a levelekben találhatóak. Alakjuk gömb vagy tojásdad (Bánhegyi és mtsai. 1985). A gomba növényen belül csak mikroszkleróciumot fejleszt, piknídiumot pedig csak növényen kívül (Chan és Sackston 1973).

1. ábra. M. phaseolina derékszögben

2. ábra. M. phaseolina

elágazó micéliuma

mikroszkleróciumai

Haig (1929) a mikroszkleróciumok mérete alapján a kórokozó három típusát különböztette meg. Így az A csoport mikroszkleróciumainak mérete 1 mm-es nagyságrendő, a B csoportban a mikroszkleróciumok átlagos mérete 200 µm, míg ez a C csoportban 120 µm körül van. Békési (1970) Magyarországon elsıként napraforgón találta meg a kórokozó 80-160 mikron átmérıjő mikroszkleróciumokkal rendelkezı Haig szerinti C csoportba tartozó típusát. Majd Simay (1987) hazánkban pár évvel késıbb már a gomba 46-340 µm átmérıjő mikroszkleróciumairól adott közlést. A Dhingra és Sinclair (1973) izolátumaiból mért mikroszkleróciumok 44-291 µm, míg Ilyas és Sinclair (1974) mikroszkleróciumai 80-360 µm közti értékeket mutattak. Az elızıeknél szőkebb méret intervallumban helyezkednek el Manici és mtsai. (1992) olasz izolátumaiból (72,8-127,8 µm) és Purkayastha és mtsai. (2004) indiai izolátumaiból (44,65-126,2 µm) mért mikroszkleróciumok méretei. Magyarországon a M. phaseolina piknídiumát egy alkalommal észlelték bab száron (Vajna és Békési 2009). 3. 2. A kórokozó jelentısége A M. phaseolina Földünk mind az öt növényt termesztı kontinensén jelentıs mértékben károsít. E polifág gomba különösen a trópusi és szubtrópusi területeken terjedt el, de Magyarországon is jelentıs veszteségeket okoz. Déli szomszédaink, Szerbia és Horvátország után került a kórokozó hazánk területére. A kórokozó hazai elıfordulásával, gazdanövénykörével, károsításával és a kártétel súlyosságával több kutató foglalkozott. Magyarországi megjelenésekor Agárd, Baja, Ikrény, Röjtökmuzsaj, Tordas és Villány-Siklós környékén a gomba 1-20 11

3. Irodalmi áttekintés % közötti napraforgón észlelt elıfordulásáról kaptunk hírt (Békési 1970). Két év megfigyelése alapján Vörös és Manninger (1973) szerint a gomba kukoricán és napraforgón csak száraz és meleg, aszályos idıjárás esetén idéz elı megbetegedést, míg hővös és csapadékos tenyészidı folyamán a patogén okozta tünetek nem észlelhetık, és a kórokozó sem izolálható a kukorica szártı szöveteibıl. 1974-ben a Bácsalmási Állami Gazdaság területén egy teljesen egészségesnek tőnı állományból 500 tı napraforgót megvizsgálva 62 %-os fertızöttséget tapasztaltak (Békési 2007). Az 1980-as években végzett felmérések szerint Hajdúszoboszlónál 1 % körüli, Szekszárdnál 2-8 % közötti, míg Mélykút környékén 50 %-ot meghaladó fertızöttséget találtak. Ahol 50-60 %-os fertızöttséget okozott a kórokozó, ott két döntı terméselem, a tányérátmérı és az ezerkaszattömeg alakulására vizsgálták a gomba napraforgó termésre gyakorolt hatását. Az enyhe tünetek alapján sokan nem gondolták, hogy a gomba különösebb veszteséget okozna a termésben, mégis a beteg növények tányérátmérıje 15-17 %-kal, az ezerkaszattömeg pedig mintegy 25 %-kal csökkent. Ebbıl következik, hogy a kórokozó a fertızött egyedek termését legalább 30-40 %-kal csökkenti, ami 50 %-os állományfertızöttségnél 15-20 % termésveszteséget jelent (Békési 1981). Kratancsikné (1992) Fejér megyében a kártétel mértékét jellemezve nagyüzemi kukoricatáblákon 30-80 %-os fertızöttséget állapított meg. A Galgamenti MGTSZ 152 ha-os cukorrépa tábláján pedig 70 %-os tıpusztulás következett be, rendkívül alacsony 4-5 t/ha termésátlaggal (Koppányi és mtsai. 1993). Békési (2002) az elmúlt években arról számolt be, hogy a napraforgó gombafertızöttsége gyakran meghaladta a 90 %-ot, ami 30-35 %-os termésveszteséget jelent. A gomba az utóbbi években Magyarországon a legsúlyosabb fertızéseket napraforgón okozta. A 2007-es év egyértelmően a M. phaseolina éve volt. A napraforgónak más betegsége ez évben alig jelentkezett (Békési 2007). Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a kórokozó jelentısége egyre jobban növekszik hazánkban. 3. 3. A kórokozó által okozott betegség tünetei A talajból, mikroszkleróciumokkal történı fertızés korán bekövetkezik, de a tipikus tünetek csak termésképzés idıszakától alakulnak ki. A növények lankadnak, majd hervadnak, a koraérés tüneteit mutatják. A szár alsó egyharmada hamuszürkére színezıdik, majd az epidermisz lehámlik. A szárat félbevágva látható, hogy a szár bélszövete a tömegesen képzıdı rendkívül apró mikroszkleróciumoktól kékes-feketére színezıdik. Súlyos esetben a bélállomány teljesen összezsugorodik (3.A ábra). A mikroszkleróciumok jelen lehetnek a szárban, illetve a szár külsı részén a lehámló epidermisz alatt (3.B és C ábra). 12

3. Irodalmi áttekintés

3. ábra. M. phaseolina által károsított napraforgó összezsugorodott bélállománya (=A), illetve a gomba mikroszkleróciumai szója szárának külsı felületén (=B) és a szárban (=C) 13

3. Irodalmi áttekintés A gombafertızés következményeként kicsi, torzult tányérok is megjelenhetnek. Gyakran foltokban jelentkezik a betegség. A növények hervadása gyors és sokkszerő is lehet, ha az meleg, aszályos periódussal esik egybe. Végsı tünetként a hervadó növények teljesen elpusztulnak (4. ábra).

4. ábra. M. phaseolina fertızés következtében hervadó paprikatı teljes pusztulása

Több növény esetében – például szójánál – súlyos betegségforma a csíranövénypusztulás. A kórokozó már a fejlıdı csíranövény pusztulását is eredményezheti, szikleveles kortól bármikor fertızheti a növényt (Varga és mtsai.. 1997). Korábbi szakirodalmak a következı csíranövénykori tünetek elıfordulásáról számoltak be: gyökérnyaki lézió (Simay 1987), klorotikus hervadó, majd lehulló alsó levelek (Érsek 1979a, Msikita és mtsai. 1998), szár és gyökér nekrózisa (Pratt és mtsai. 1998), feketés léziók leveleken (Purkayastha és mtsai. 2004), vörösesbarna léziók a csíranövények hipokotilján közel a sziklevelekhez (Meyer és mtsai. 1974), barna léziók szikleveleken és/vagy a hajtáson, fiatal levelek szisztemikus klorózisa (Rusuku és mtsai. 1997), barna-fekete léziók az alacsonyabb szárrészeken (Msikita és mtsai. 1998). Grezes-Besset és mtsai. (1996) viszont a fiatal növények föld feletti tünetek nélküli gyors pusztulásáról számoltak be.

14

3. Irodalmi áttekintés A gomba csíranövényeken történı károsításának mértékérıl a szakirodalomban eltérı értékekkel találkozhatunk. Meyer és mtsai. (1973) tapasztalatai szerint a szójamagok csírapusztulása 35 és 90 % között volt. Suriachandraselvan és Seetharaman (2000) szerint 38,3 és 88,3 % közti a napraforgó magok kelése. Purkayastha és mtsai. (2004) csomósbabnál a gomba erısen patogén izolátuma által okozott 79 %-os csíranövény pusztulást is megállapítottak, míg más izolátumaik „csak” 33 %-os pusztulást okoztak. Gangopadhyay és mtsai. (1970) vizsgálataiban 59 %-kal csökkent a tünetmentes szójamagok kelése. Ugyancsak szója esetében Rajeev és Mukhopadhyay (2002) kísérletei esetében a patogén által okozott kelési veszteség 52,5 % volt. Ezzel szemben egy XX. század eleji tanulmányban arról olvashatunk, hogy a gomba a paprikamagok csírázását nem befolyásolta, bár jelentıs számban képzıdtek a magok felületén mikroszkleróciumok (Martin 1917). A M. phaseolina patogenitása feltehetıleg azóta felerısödött. A fiatalkori károsítás után (csíranövény pusztulás) általában már csak a virágzás után kialakuló tünetek figyelmeztetnek a kórokozó jelenlétére.

3. 4. A kórokozó biológiája

A gomba áttelelése elterjedési területe jelentıs részén – így hazánkban is – mikroszklerócium formájában történik, általában a talajban vagy a talaj felületén a fertızött növényi maradványokban. Akár egyetlen fertızött növényben mikroszkleróciumok százai keletkeznek, amelyek betakarítás után a szármaradványokkal együtt általában a talajba kerülnek, és ott nyugalmi állapotban akár tíz évig is megırzik életképességüket. A gomba vetımaggal – akár tünetmentesen – is biztosíthatja életben maradását és továbbterjedést (Gangopadhyay és mtsai. 1970). Számos vizsgálat történt a kórokozó csírakori fertızésének megállapítására, melyek során fény derült arra, hogy számos növény esetében a gomba a magok csírázásképtelenségét vagy a csíranövények gyors pusztulását okozza (Anwar és mtsai. 1995). Hazai vizsgálatokban Simay (1990) a gomba maggal való terjedését bab (Phaseolus vulgaris L.) és repce (Brassica napus L.) növényeknél figyelte meg, melyek közül repce esetében a kórokozó magoncrothadást is okozott. Garcia és mtsai. (1983) eredményei azt mutatják, hogy a fertızöttség mértéke az öt napos és a fejlıdésük végén lévı szója növényeknél volt a legnagyobb. Sinha és Khare (1978) homoki bab esetében kimutatták, hogy a micélium jelen volt a sziklevelekben, a rügyecskékben és a gyököcskékben. Szójamagvak vizsgálata alapján Kunwar és mtsai. (1986) szerint a hifák és a mikroszkleróciumok ekto- és endofiták, a hifa intra- és intercelluláris a maghéj szöveteiben, az endospermiumban és az embrióban. A patogenézis során a gomba elıször a gyökerekbe hatol be, majd a hifa terjed inter- és 15

3. Irodalmi áttekintés intracellulárisan is, és elárasztja a floémet és a xylemet (Chan és Sackston 1973). A M. phaseolina által fertızött 4-5 éves kajszifáknál a gomba hifái és mikroszkleróciumai kimutathatóak voltak a tracheákban is, nemcsak a xylemben (Vajna és Rozsnyai 1995).

Ebben a fejezetben említjük meg a kórokozó törzsek kompatibilitásának kérdését is. A kompatibilitás genetikailag szabályozott. Két törzs akkor kompatibilis, ha a hifák egy micéliumrendszeren belül nem csak elágazásokat, hanem anasztomózisokat (hifahidakat) is képeznek. Az anasztomózisokon keresztül megtörténik a sejtmagok cseréje, ami lehetıséget biztosít a genetikai rekombinációra (paraszexuális rekombináció). Ez olyan fajoknál jelentıs, amelyek elsısorban vagy kizárólag ivartalanul szaporodnak vagy homotallikusak, tehát az ivaros úton bekövetkezı rekombináció valószínősége csekély. Idegen hifák között – micélium inkompatibilitás esetén – nem alakulnak ki anasztomózisok, gyakran gátlási zónák vagy ún. barrierek is létrejönnek, sıt az egymás közelébe kerülı gombafonalak még el is pusztulhatnak. A genetikailag különbözı micéliumtelepek térbelileg is elkülönülnek és egymással vetélkedı egyedként viselkednek (Zándoki és Turóczi 2002). A micélium kompatibilitás vizsgálata arra is alkalmas, hogy egy-egy kisebb vagy nagyobb területen jellemezzük a kórokozó változékonyságát. A M. phaseolina esetében a paraszexuális rekombináció során képzıdı heterokarionoknak szerepe lehet a fajon belüli genetikai változékonyság fenntartásában.

3. 5. A kórokozó fejlıdését befolyásoló tényezık és a gomba patogenitása

A M. phaseolina okozta fertızöttség mértékét több tényezı befolyásolja, ezek közül kiemelt szerepe van a környezeti tényezıknek. A kórokozó morfológiai változékonysága függ a tenyésztés feltételeitıl, a hımérséklettıl, a tápközeg összetevıitıl, a tápközeg kémhatásától, a fénytıl és a nedvességtıl.

- Hımérséklet A hımérséklet hatását a patogén növekedésére többen vizsgálták világszerte és megállapították, hogy a gomba 15 és 40 °C között képes növekedni. Optimális fejlıdését 30 °C körül tapasztalták (Rana és Tripathi 1985, Das 1988, Maholay 1992, Manici és mtsai. 1995, Devi és Singh 1998, Viana és Souza 2002, Lokesha és Benagi 2004, Csöndes és Kadlicskó 2007).

16

3. Irodalmi áttekintés - Táptalaj Minden élı szervezetnek szüksége van (elsısorban energianyerés céljából) könnyen hasznosítható tápanyagokra. A gombák számára a könnyen hasznosítható tápanyagok szénhidrátok formájában állnak rendelkezésre. A legtöbb gombafaj a monoszacharidok közül a glükózt és a fruktózt, diszacharidok közül a maltózt (malátacukor) és a szacharózt jól hasznosítja. Singh és Chohan (1982) a M. phaseolina micéliumnövekedését és mikroszkleróciumainak kialakulását a szacharóz tartalmú Czapek-Dox agaron (CDA) történı tenyésztés során találta a legintenzívebbnek. Singh és Kaiser (1994) szintén a CDA-t, valamint a glükóz tartalmú burgonya-dextróz agar (BDA) táptalajt vélték a legjobbnak a kórokozó nagymértékő növekédéséhez. Ezzel szemben a növekedést Simay (1987) hazánkban CDA-on, illetve a glükóz és pepton tartalmú Sabouraud-glükóz agar (SGA) táptalajokon találta a leglassúbbnak. Suriachandraselvan és Seetharaman (2003) ellentmondásos eredményt kaptak a CDA és a BDA táptalaj alkalmazása során. Eredményeik szerint a micélium növekedése BDA-on volt a legnagyobb, CDA-on a legkisebb, míg a mikroszklerócium képzés a CDA-on volt a legbıségesebb és a BDA-on a legkisebb mértékő. El-Wakil és mtsai. (1985) a glükózt (BDA és SGA összetevıje) találták a legjobbnak a gomba növekedésehez. Dhingra és Sinclair (1973) izolátumai közül a legtöbb BDA-n növekedett a legintenzívebben. Több szerzı beszámolt a kórokozó felszaporításához megfelelı kukorica-liszt agar (KLA) alkalmazásáról, mivel az a kórokozó intenzív növekedéséhez a legkedvezıbbnek bizonyult (Thirumalachar és mtsai. 1977, Mukkopadhyay és mtsai. 1991). Suriachandraselvan és Seetharaman (2000) azt tapasztalta a pepton-szacharóz agar alkalmazásánál, hogy a gomba, illetve az anyagcsereterméke elszínezi a táptalajt. Izolátumaik közül néhány mély vörös pigmenteket termelt. Az izolátumok növekedése és a pigment bioszintézisük között nem volt korreláció. Ghosh és Sen (1973) szerint a peptonban (enzimekkel részlegesen bontott fehérjék, amelyek átmenetek a fehérjék és a peptidek között) a polipeptid lánc stimulálja a pigmentszintézist. Haq és mtsai. (1999) a pepton tartalmú glükóz-pepton agart tartják a legjobbnak a kórokozó növekedéséhez, a légmicélium és a mikroszklerócium képzéséhez, azonban pigmentszintézist nem észleltek. Az is bizonyossá vált, hogy a mikroszkleróciumok mérete függ a szubsztrátumban rendelkezésre álló tápanyagoktól (Short és Wyllie 1978).

- Kémhatás (pH) A gombák többsége számára az optimális növekedési viszonyokat a savas pH tartomány jelenti. A pH hatásai részben az egyes tápanyagok felvételének befolyásolása révén valósulnak meg. Számos vizsgálat történt a tápközeg pH-jának a M. phaseolina növekedésére és fejlıdé17

3. Irodalmi áttekintés sére gyakorolt hatásának megismerésére, viszont hazánkban errıl csak egy publikációban (Békési 1970) találtunk adatokat. A határértékekrıl a kutatók véleménye nem egységes. Békési (1970) közlésében azt olvashatjuk, hogy a gomba számára a 4-6 pH optimális. Singh és Chohan (1982) tapasztalatai szerint a mikroszkleróciumok képzıdése 2 és 7 pH között bıségesnek mutatkozott, 9-es pH-nál pedig elmaradt. Eredményeik szerint a gomba 2-9 pH között fejlıdött, a pH emelésével a növekedés fokozódását tapasztalták, majd pH 7,0 felett annak csökkenését. Az in vitro pH optimum 5,0 és 6,0 között volt. Ugyanezt az eredményt kapta Devi és Singh (1998), valamint Ratnoo és Bhatnagar (1991) is. Lokesha and Benagi (2004) 6 és 8 pH között figyelték meg a gomba jó növekedését. Rana és Tripathi (1985) megállapították, hogy a kórokozó maximális fejlıdése pH 6-nál van, míg Singh és Kaiser (1994) közlése szerint pH 6,5-nél.

- Ultraibolya fény (UV) A gomba reprodukciójában – a hımérsékleten, a páratartalmon, a kémhatáson és a tápközegen kívül – az UV sugárzás intenzitása is fontos faktor lehet (Jakucs és Vajna 2003). A fénynek a növénypatogén gombákra gyakorolt hatása napjainkig nem olyan ismert, mint akár a növényi, akár az állati szervezetekre gyakorolt. Külföldi szakirodalmakban számos közlemény található, amely az UV sugárzás konídiumos és tömlısgombákra gyakorolt morfogenetikai hatását vizsgálja. Ezzel szemben Magyarországon csak az utóbbi években kezdtek el kutatni e témában többek között a Sclerotinia sclerotiorum, a M. phaseolina, az Alternaria alternata és a Fusarium culmorum gombák körében (Fischl és Nagy 2002a, Fischl és Nagy 2002b, Nagy 2003, Nagy és Fischl 2003, Nagy és mtsai. 2005, Varga és Nagy 2008). Fischl és Nagy (2002b) szerint függetlenül az idıjárási feltételektıl az ózonkoncentráció csökkenésével vagy az ózonpajzs megszőnésével a közeli UV sugárzás intenzitása növekedni fog. Kevés adat áll rendelkezésünkre, hogy a M. phaseolina miképpen reagál a különbözı intenzitású UV sugárzásra. Az egyik publikáció szerint (Fischl és Nagy 2002b) az UV-C sugárzás befolyásolja a kórokozó mikroszkleróciumainak számát és átmérıjüket, továbbá azok méret szerinti eloszlását is. Fischl és Nagy (2002b) munkájuk során azt tapasztalták, hogy az UV-C sugárzás a micélium növekedését 48 órára gátolta az 1,62 J/cm2 dózisú besugárzás alkalmazása során és további 48 órára fenntartható volt a gátlás a 0,81 J/cm2 dózissal. Kimutatták, hogy a kezelt tenyészetekben a mikroszkleróciumok átmérıje kisebb volt, mint a kontrollé.

Ismert a gomba fiatal növényeken történı károsítása, ezért a kifejlettkori értékelésen túl jelentıs a csíra- és a fiatal növények ellenálló képességének a vizsgálata is. A felnıttkori és a 18

3. Irodalmi áttekintés fiatalkori rezisztencia összefüggésének esetén fiatal korban hatékonyabban lehetne szelektálni, ami természetesen megkövetel egy fiatalkori rezisztencia elbírálására alkalmas módszert (Varga és mtsai. 1997). A M. phaseolina patogenitásának vizsgálata céljából – történjen az akár csíranövényeken akár kifejlett állapotú növényeken – eddig számos inokulációs módszert dolgoztak ki. Vitatott, hogy melyik inokulációs módszer a legmegfelelıbb a patogenitás értékeléséhez. Egyes tudósítások szerint a fogvájós mószer adta a legmagasabb fertızöttségi %-ot (Blanco-Lopéz és Jiménez-Diáz 1983, Singh és Kaiser 1989), míg mások a talajinokulációs módszerek valamely formáját találták hatékonyabbnak (Thirumalachar és mtsai. 1977, Grezes-Besset és mtsai. 1996, Rajeev és Mukhopadhyay 2002). Coelho Netto és Dhingra (1996) a rezisztencia értékeléséhez az inokulációs módszerek közül a talajinokuláció alkalmazását javasolták, hiszen vizsgálataik során ezen módszerrel olyan babgenotípusokat is fogékonynak találtak, amelyek a fogvájós inokuláció során rezisztensnek bizonyultak. Több szerzı jó eredménnyel alkalmazta már a maginokulációs módszert az ellenállóság elbírálására különbözı gazda-parazita kapcsolat esetében, köztük a M. phaseolinaval végzett vizsgálatoknál is (Mesterházy 1974, Fischl 1977, Kadlicskó 1990, Manici és mtsai. 1995). Az itatóspapír módszer nagy elınye, hogy a rezisztencia értékelése akár nagyon rövid idı alatt is végbe mehet (Grezes-Besset és mtsai. 1996).

Eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a M. phaseolina izolátumok patogenitása jelentıs mértékben eltér, a fertızıdött növényfajok a gyengén fogékonytól az erısen fogékony kategóriáig széles intervallumban helyezkednek el (Meyer és mtsai. 1973, Smith és Carvil 1997, Suriachandraselvan és Seetharaman 2000, Purkayastha és mtsai. 2004). Egyes eredmények szerint az izolátumok patogenitásában azok származási helye (geográfiai elhelyezkedése) szerint volt eltérés (Monga és mtsai. 2004, Reyes-Franco és mtsai. 2006). Ezzel szemben Thirumalachar és mtsai. (1977), illetve Manici és mtsai. (1995) munkájuk során azt tapasztalták, hogy az izolátumok patogenitása növényfajonként tért el. Éppen ezek ismeretében követendı Mesterházy (2000) – többnyire Fusarium gombák esetében bizonyított - megállapítása, miszerint a patogenitást több fajta átlagában kell vizsgálni. Számos szerzı talált nagy variabilitást az eltérı gazdanövényekrıl származó izolátumok patogenitása és azok fiziológiai, illetve morfológiai jellegzetességei között (Dhingra és Sinclair 1973, Jiménez-Diáz és mtsai. 1983, Manici és mtsai. 1995). Több szerzı (Ghosh és Sen 1973, Hooda és Grover 1988, Suriachandraselvan és Seetharaman 2003) is beszámolt arról, hogy a patogénebb izolátumok több mikroszkleróciumot produkálnak. Ezzel szemben Manici és mtsai. (1992) e tekintetben pozitív korrelációt nem tapasztaltak. 19

3. Irodalmi áttekintés 3. 6. A kórokozó hazai gazdanövényköre

A polifág M. phaseolinanak több mint 500 gazdanövénye ismert világszerte, amelyek többnyire kétszikőek, ugyanakkor egyszikőeket is képes megfertızni (Jones and Canada, 1994, Purkayastha és mtsai. 2006). A gomba esetében nem áll fenn gazdaspecializáció Zazzerini és Tosi (1989) szerint, mely vélemény cirok, szója, napraforgó és pórsáfrány növények patogenitás-vizsgálatán alapszik. A M. phaseolina hazai gazdanövénykörérıl több szerzı is beszámolt. Elıször Békési (1970) írta le napraforgóról, majd Vörös és Manninger (1973) kukoricáról, Érsek (1979b) szójáról, Simay (1987, 1990, 1991a, 1991b) burgonyáról, csicsókáról, lóbabról, babról, fokhagymáról, máriatövisrıl, néhány gyomnövényrıl és dísznövényekrıl. Majd Koppányi és mtsai. (1993) cukorrépáról, Simay és Kadlicskó (1993) kenderrıl és macskagyökérrıl. Kadlicskó (1993) több éven keresztül vizsgálta a kórokozó hazai gazdanövénykörét és 22 új kultúrnövényfajról bizonyította a kórokozó iránti fogékonyságot. Fischl és mtsai. (1995) paprikáról, míg Békési és mtsai. (1995) dinnyérıl izolálták a gombát. Vajna és Rozsnyai (1995) e polifág gombafaj megjelenését hazai vizsgálatok során elsıként közölte fásszárú növényfajon, kajszifákon. Fischl és mtsai. (2008) ezüstfenyı gyökerébıl izolálták a gombát. Külföldi publikációkból már ismert a M. phaseolina fenyıfaiskolákban okozott károsítása, mely nyomán a fenyıtők sárgulása, a lombozat hervadása, a fertızıdött gyökerek rothadása, a kéreg lehámlása és a magonc elhalása következett be (Hodges 1962, Reuveni és Madar 1985, Mitchell és mtsai. 1991, Barnard 1994). A kórokozó fásszárú növényeken történı károsítása – a kajszifát kivéve – hazánkban eddig nem volt ismert. Ezért is érdekes és újszerő e polifág gombafaj magyarországi ezüstfenyın való elıfordulása.

3. 7. A kórokozó molekuláris jellemzése

A fajon belüli polimorfizmus vizsgálatánál ma már elengedhetetlen a genetikai információt hordozó molekulák (DNS, RNS) vizsgálata. Bármely szervezet genetikai tanulmányozásához kellenek olyan tulajdonságok vagy bélyegek ún. markerek, amelyek jól felismerhetıek, könynyen, pontosan megkülönböztethetıek és értékelhetıek. A múltban csak fenotípusos bélyegekre támaszkodtak. Napjainkban a DNS markerek, úgy mint RAPD (véletlenszerő amplifikált polimorf DNS – random amplified polymorphic DNA), RFLP (restrikciós fragmentum-hossz polimorfizmus – restriction fragment length polymorphism), AFLP (sokszorosított fragmentum-hossz polimorfizmus – amplified fragment length polymorphism) és SSR 20

3. Irodalmi áttekintés (egyszerő szekvencia ismétlıdések – simple sequence repeats) számos fitopatogén gomba (köztük a M. phaseolina) genetikai variabilitásának meghatározására alkalmasak. A RAPD során a véletlenszerően megválasztott indítószekvenciájú ún. random primer a DNS molekula különbözı pontjain a komplementer szakaszokhoz kapcsolódik. Ha ezeknek a hibridizáló szekvenciáknak az orientációja és távolsága megfelelı (50-3000 bp), akkor különbözı számú és hosszúságú DNS fragmentumok felszaporodnak. A polimorfizmust a gélelektroforézissel elválasztott DNS fragmentumok eltérı mérete és száma adja. Az RFLP elve, hogy a DNS-t restrikciós enzimekkel emésztik. Ha az emésztett DNS-t gélelektroforézis alá vetjük, megtudható hány darabra vágta azt az enzim és milyen méretőekre. A restrikciós fragment hossz polimorfizmust a plussz hasítóhely okozza. Az RFLP a DNS-fragmentek hosszában, míg az AFLP a specifikus primerekkel és a specifikus restrikciós enzimekkel elıállított specifikus restrikciós fragmentek méretében szolgál markerként.

Egy szervezet tanulmányozásakor mind a fenotípusos, mind a molekuláris markerrendszert figyelembe kell venni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a molekuláris módszerek sikeresen csak a hagyományos módszerekre ráépülve alkalmazhatóak. Az elmúlt évtizedben többen vizsgálták a M. phaseolina populációit molekuláris genetikai módszerekkel. A közölt munkákban eltérı eredmények születtek, egyes szerzık találtak öszszefüggést a gomba izolátumok győjtési helye, gazdanövénye és a genetikai variabilitása között, míg más munkák nem tudták igazolni ezeket az összefüggéseket.

Jana és mtsai. (2003) 43 eltérı földrajzi régióból és különbözı gazdanövényekrıl származó M. phaseolina izolátummal végeztek RAPD analízist, amely során 70 OPA primert (indítószekvenciát) teszteltek. Közülük egy, az OPA 13 alkalmas volt az izolátumok elkülönítésére. Jana és mtsai. (2003) gazdanövény szerinti ujjlenyomatot kaptak ezen primerrel, ahogy késıbb Aboshosha és mtsai. (2007) is az általuk vizsgált 33 egyiptomi izolátumnál. Almeida és mtsai. (2003) elsıként végeztek genetikai vizsgálatokat brazil M. phaseolina izolátumokkal. Eredményeik szerint RAPD analízissel az 55 izolátumot három csoportba osztották, de ezek a csoportok függetlenek voltak a gazdanövénytıl. Indiában cirokról származó izolátumok között Das és mtsai. (2008) hét csoportot tudtak elkülöníteni 14 OPA primerrel végzett RAPD analízis során, amelyek tükrözték az izolátumok győjtés helyét. Jana és mtsai. (2005) nagy genetikai távolságot találtak az indiai és az észak-amerikai gomba izolátumok között URP-2F, URP-6R és URP-30F primerek alkalmazása során. Egy másik módszerrel (AFLP) Reyes-

21

3. Irodalmi áttekintés Franco és mtsai. (2006) szintén nagy genetikai eltérést kaptak, munkájuk során ık is el tudták különíteni a Mexikóban győjtött izolátumokat az Olaszországból, Ausztráliából, Japán, Argentinából, USA-ból, Columbiából és Brazíliából származó izolátumoktól. Ezzel szemben Rajkumar és Mahaling (2007) azt tapasztalták, hogy a genetikai variabilitás független a geográfiai elhelyezkedéstıl. Vandemark és mtsai. (2000) sem tudta elkülöníteni gazdanövény és származási hely szerint az általa vizsgált izolátumokat. Purkayastha és mtsai. (2006) Indiában végzett vizsgálataik alapján az izolátumok származási helye (geográfiai elhelyezkedése) és a polimorfizmusok között szintén nem találtak összefüggést, viszont a klorát rezisztencia és a gazdanövény szerint tudták csoportosítani az izolátumokat. Omar és mtsai. (2007) RAPD során négy primert használtak, mindegyikkel kaptak polimorfizmust. A genetikai vizsgálat során kapott RAPD mintázatot és a patogenitás-vizsgálat során kapott eredményeket összehasonlítva nem tudtak kimutatni korrelációt. Chase és mtsai. (1994) 40 fenotípusosan különbözı M. phaseolina izolátumot vizsgáltak, hogy megtudják, hogy a molekuláris variabilitás összefügg-e olyan faktorokkal, mint a gazdanövény, a geogrifiai eloszlás és/vagy a biokémiai vagy morfológiai tulajdonságok. RAPD vizsgálat során 20 OPA primerbıl 18-cal kaptak polimorf mintázatot. Eredményeik a fenotípusosan eltérı izolátumok közti molekuláris variabilitás magas szintjét mutatták. Monga és mtsai. (2004) 18 primert használtak RAPD vizsgálat során, a vizsgált 15 izolátum genetikai távolsága 0,27 és 1,00 között volt.

Akkor használható jól az ITS (köztes régió, nem átíródó szakasz – internal transcribed spacer) felszaporításán alapuló RFLP módszer a polimorfizmus kimutatására, ha feltételezhetıen nagy az izolátumok közti genetikai távolság. Erre utalhatnak például az elızetes mikológiai vizsgálatok vagy a nagy geográfiai távolság (az izolátumok származását tekintve). Almeida és mtsai. (2003) kilenc eltérı gazdanövényrıl származó M. phaseolina izolátum ITS1 és ITS4 primerekkel felszaporítható 620 bp nagyságú fragmentumát emésztették tíz restrikciós enzimmel RFLP módszert használva. Azt tapasztalták, hogy a fragmentumot csak négy enzim vágta, de ezekkel is ugyanazt a (monomorf) mintázatot kaptak. Su és mtsai. (2001) szójáról, cirokról, gyapotról és kukoricáról származó izolátumok 25 S fragmentumát Msp I, Hae III., Mbo I, Rsa I és Taqa I restrikciós enzimekkel emésztették, azonban polimorfizmust ık sem találtak. Szintén monomorf restrikciós mintázatot adott az EcorI és a TaqI enzimmel történı RFLP vizsgálat Purkayastha és mtsai. (2006) munkája során. Chase és mtsai. (1994) sem kaptak polimorfizmust a BstUI és TaqI restrikciós enzimekkel történı emésztést követıen.

22

3. Irodalmi áttekintés 3. 8. A kórokozó elleni védekezés

Jelenleg a fıleg talajjal, illetve fertızött növényi maradványokkal terjedı M. phaseolina ellen hatásos védekezési mód nincs. Egyetlen a gyakorlatban is kivitelezhetı védekezési eljárás a csávázás, ami jól alkalmazható a betegség vetımaggal történı terjedésének gátlására és a fiatalkori károsítás megakadályozására (Varga és mtsai. 1997). Békési (2007) is a csávázást javasolja a védekezés egyik lehetıségeként, továbbá felhívja a figyelmet egy 2007-es vizsgálat eredményei alapján arra, hogy kerüljük a korai vetést és a növényállomány sőrítését. Véleménye szerint a genetikai védelem, a rezisztens hibridek jelenthetnék a megoldást, amelyek a termesztık számára környezetkímélıek és egyben a legolcsóbb védekezési módot adnák. Természetesen a genetikai védelemben rejlı lehetıségeket minden növény és növénybetegség esetében ajánlatos kihasználni. Napjainkban azonban nagyon költséges feladat megismerni a betegség lefolyását, kutatni a rezisztencia-forrásokat, illetve elvégezni a termesztésben lévı és a termesztésbe kerülı szaporító anyagok ellenállóképességének vizsgálatát.

További védekezési mód a vetésváltás, a növényi sorrend adta lehetıség kihasználása. Nehezítheti azonban a vetésváltással történı védekezést a kórokozó polifág tulajdonságán túl az is, hogy a gomba mikroszkleróciumai több éven át megtarthatják életképességüket a talajban (Cook és mtsai. 1973, Watanabe 1973, Maholay 1992). Ndiaye és mtsai. (2008) legújabb eredménye szerint csökken a mikroszkleróciumok sőrősége a talajban, ha a vetésforgóba ujjasmuhar vagy köles kerül. Koppányi és mtsai. (1993) elıveteménynek ıszi kalászosokat és a tavaszi árpát javasolják.

Számos szerzı úgy véli, hogy a vízhiányos növények sokkal fogékonyabbak a gombára, mint azok a növények, amelyek megfelelı vízellátásban részesülnek. Különösen, ha ez a vízstresszes állapot a reproduktív fejlıdési szakaszra, tehát a virágzás és/vagy a magkitelítıdés idejére esik (Edmunds 1964, Ghaffar és Erwin 1969, Dhingra és Sinclair 1975, BlancoLopéz és Jiménez-Diáz 1983). Éppen ezért az aszály megelızésére megfelelı agrotechnikai módszerek (talajmővelés, vízigényes és víztakarékos növények sorrendjének kialakítása, öntözés stb.) kidolgozására van szükség. Koppányi és mtsai. (1993) az aszályos idıjárás kezdetén történı legalább egyszeri öntözés alkalmazását ajánlják. Kendig és mtsai. (2000) eredményei szerint is megfelelı vízellátás esetén a kórokozó károsítása mérsékelt volt, mert az öntözés negatív hatással volt a mikroszklerócium-sőrőségre a talajban.

23

3. Irodalmi áttekintés Alternatív védekezési mód a M. phaseolina elleni biológiai védekezés, amely lehetıség feltárására számos kutató végzett kísérleteket. A következı hasznos szervezeteket, anyagokat találták hatékonynak a kórokozó ellen: - baktériumok – pl. Actinomycetes sp. (Herbar és mtsai. 1991), Pseudomonas sp. (Kavitha és mtsai. 2005) és Bacillus subtilis (Siddiqui és Mahmood 1993); - gombák – pl. Aspergillus sp. (Eswaran és Mishra 2004), Trichoderma sp. (Dinakaran és mtsai. 1995, Prashanthi és mtsai. 2000) és Fusarium solani f. sp. psidii (Singh és Kaiser 1996); - nematódák – pl. Heterodera cajani (Tiwari 1998) és Meloidogyne incognita (Jain és Trivedi 1998); - növényi kivonatok – pl. Cymbopogon citratus (Bankole és Adebanjo 1995), Ocimum sanctum és Vitex negundo (Ushamalini és mtsai. 1997); - talajhoz adott növényi anyagok/termékek – pl. Prosopis spp. (Ehteshamul-Haque és mtsai. 1996); - egyéb anyagok – pl. aktinidin (Saxena és Mathela 1996), cercosporin extraktum (Velicheti és Sinclair 1992).

A munkákban megismert M. phaseolina elleni biológiai védekezési módszereknek a gyakorlatban is hatékonyan kivitelezhetı alkalmazása még a jövı feladata. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a M. phaseolina, mint a Hydrilla verticillata (piroserő átokhínár) vizi gyomnövényt károsító hasznos szervezet, eredményesen felhasználható a piroserő átokhínár elleni biológiai védekezésben (Joye és Paul 1991).

A M. phaseolina elleni védekezés nemcsak azért nehéz, mert nincs még igazán hatékony védekezési technológia ellene, hanem mert a hibridek kórokozóval szembeni fogékonysága kellı mértékben nem ismert. Az 1990-es évek eleje óta nincs az államilag elismert hibridekre vonatkozó adat a vizsgálat költséges volta és a pénzhiány miatt. Pedig nagy szükség volna rá, hiszen Békési (1970) már évtizedekkel ezelıtt – mikor elıször írt a gomba hazai megjelenésérıl – felhívta a figyelmet arra, hogy a napraforgó fajták között jelentıs fogékonyságkülönbségek vannak. Az 1980-as évekbıl származó adatok alapján is nagy különbségek voltak a hibridek fogékonyságában, a vizsgált hibridek fertızöttsége 1-2 %-tól 90-95 %-ig változott (Békési 2007). Másrészt az is megnehezíti a védekezést, hogy amióta csatlakoztunk az Európai Unióhoz, már nem kötelezı a fajták állami elismerése ahhoz, hogy Magyarországon

24

3. Irodalmi áttekintés azokat termeszteni lehessen. Szabadon termeszthetı az EU-listán lévı fajták bármelyike, ami meglehetıs növényvédelmi veszélyt hordoz magában. Hiszen egy külföldön már köztermesztésben lévı és bevált fajta rezisztencia tulajdonságai magyarországi körülmények között (adott éghajlat, adott patogenitású gombatörzsek) nem feltétlenül érvényesülnek (Békési 2008).

25

4. Anyag és módszer

4. Anyag és módszer 4. 1. A gomba izolálása és tiszta tenyészetek elıállítása

A vizsgálatba vont, Magyarországon győjtött M. phaseolina 39 termıhelyrıl származik (5. ábra) napraforgó, kukorica és szója növényekrıl. Laboratóriumi körülmények között a fertızött növényi részekrıl a gombát BDA táptalajon tenyésztettük ki Keszthelyen, a Pannon Egyetem Növényvédelmi Intézet növénykórtani laboratóriumában. Az izolálás során minden esetben azonosítottuk a M. phaseolina gombát. Tiszta tenyészeteket többszöri átoltás után kaptunk. A spanyolországi és az egyik szerbiai izolátumot napraforgó növényekrıl, a másik szerbiai izolátumot cukorrépáról izolálták. Az izolátumok eredetére és gazdanövényére vonatkozó adatokat az 1. táblázat mutatja. Késıbbi felhasználásra a kórokozókat Eppendorfcsıbe, parafinolajjal lezárva, 5-10 °C-os hőtıben tároltuk.

5. ábra. 39 magyarországi mintagyőjtı termıhely

26

4. Anyag és módszer 1. táblázat. A vizsgálatba vont M. phaseolina izolátumok adatai Izolátumok kódja

Győjtés helye

Forrás

Győjtés ideje

Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53

Balatonújlak Bize Boda Bóly Böhönye Cserkeszılı Cserkeszılı Debrecen Dunaföldvár Gyulafirátót Hódmezıvásárhely Kadarkút Kaposvár-Toponár Karcag Kecskemét Keszthely Kéthely Kunszentmárton Lakitelek Lepsény Mesztegnyı Nagykanizsa Nyíregyháza Pogányszentpéter Röjtökmuzsaj Sármellék Szederkény Szentes Székkutas Szigetvár Tiszakürt Tordas Bóly Iregszemcse Keszthely Böhönye Dombóvár Kaposvár-Toponár Kéthely Marcali Nagyrécse Sármellék Zalaapáti Zalaszabar Cordoba (Spanyolország) Sangaj (Szerbia) Rimski Sancevi (Szerbia) Keszthely Bicsérd Bicsérd Bicsérd Bicsérd Szekszárd

saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját Dr. Gergely László saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját Dr. Leire Molinero-Ruiz Dr. Vera Stojsin és Dr. Bagi Ferenc Dr. Kadlicskó Sándor Walcz Ilona Walcz Ilona Walcz Ilona Walcz Ilona Walcz Ilona

2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2004 2003 2002 1984 1986 1999 2004 1982

27

Gazdanövény napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó (gyom) napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó szója szója szója napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó napraforgó cukorrépa szója napraforgó szója kukorica napraforgó napraforgó

4. Anyag és módszer 4. 2. Laboratóriumi vizsgálatok

Klasszikus mikológiai vizsgálatainkat az 53 M. phaseolina izolátum fenotípusos jellemzéséhez Keszthelyen, a Pannon Egyetem Növényvédelmi Intézet növénykórtani laboratóriumában, a molekuláris genetikai vizsgálatainkat a Növénytudományi és Biotechnológia Tanszék laboratóriumában végeztük. Klasszikus mikológiai vizsgálataink során összesen megközelítıleg 5000 db Petri-csészét használtunk. A dolgozat bármely fejezetében található fotók eredeti, saját felvételek.

4. 2. 1. 1. Hımérséklet hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

A hımérséklet hatásának vizsgálatakor az oltáshoz az aktívan (25 °C-on) növı 1 hetes tiszta telepek szélébıl kivágott 5 mm átmérıjő agar-korongokat használtunk. Az inokulálás elızetesen sterilezett, 10-10 ml BDA-t tartalmazó 9 cm átmérıjő Petri-csésze közepére történt. Ezután a Petri-csészéket sötétben, 10, 15, 20, 25, 30, 35 és 40 °C-os termosztátban tartottuk. A hımérséklet hatását a patogén növekedésére négyszeres ismétlésben vizsgáltuk. A gombatenyészetek telepátmérıjét az oltástól számított 3., 5. és 6. napon mértük, azonos idıben, a Petri-csésze alján húzott, két, egymásra merıleges átló mentén. Az eredmények statisztikai értékeléséhez Microsoft Excel 2003 programcsomag segítségével egytényezıs varianciaanalízist és szignifikáns differenciaszámítást alkalmaztunk (Sváb 1981).

4. 2. 1. 2. Táptalajok hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

A gomba micélium növekedését és a mikroszklerócium képzıdés mértékét BDA, CDA, KLA, maláta-extrakt agar (MEA), SGA és vizes-agar (VA) táptalajokon vizsgáltuk. A kórokozó számára tápanyagforrásként a BDA-ban glükóz, a CDA-ban szacharóz, a KLA-ban dextrin, a MEA-ban maltóz, a SGA-ban glükóz és pepton, a VA-ban csupán bakterológiai agar szolgált. A táptalajokból 10-10 ml-t öntöttünk ki 9 cm-es Petri-csészékbe, 4 ismétlést alkalmazva. A vizsgálathoz BDA táptalajon, 25 °C-on tartott, egyhetes tiszta tenyészeteket használtunk. Az inokulálást ezek szélébıl kivágott 5 mm átmérıjő, mikroszkleróciumokat bıven tartalmazó agarblokkokkal végeztük. A tenyészeteket 25 °C-on, sötétben inkubáltuk. Az oltástól számított 3., 5. és 6. napon mértük a gombatenyészetek micélium, illetve 28

4. Anyag és módszer mikroszkleróciumok alkotta telepátmérıjét. Az eredményeket statisztikailag Microsoft Excel 2003 segítségével egytényezıs varianciaanalízissel és szignifikáns differenciaszámítással értékeltük.

4. 2. 1. 3. Morfológiai és tenyészbélyegek

A kórokozó makro- és mikromorfológiai jellemzıit BDA, CDA, KLA, MEA, SGA és VA táptalajokon vizsgáltuk, a „táptalajok hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére” során kapott tenyészetek felhasználásával. A telepmorfológiai bélyegeket az oltástól számított 6. napon jegyeztük fel. A mikroszkleróciumok méreteinek vizsgálatához mind a hat táptalajra oltott összes tenyészetbıl az inokulálástól számított 7. napon kezelésenként 60-60 db mikroszklerócium átmérıjét mértük Ergawal fénymikroszkóppal, 64-szeres nagyításnál. Ez összesen 19080 darab mikroszklerócium mérését jelentette. A mikroszkleróciumok telepben való sőrőségének megállapításához okkulár mikrométerrel egy általunk egységnyinek (281250 µm2) vett látótérben elıforduló mikroszkleróciumokat számoltuk meg. Munkánk során a kórokozóról Carl Zeiss binokuláris fénymikroszkóphoz csatlakoztatott Flexcam videokamera segítségével felvételeket készítettünk.

4. 2. 1. 4. A pH hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

A M. phaseolina tenyészetekre kifejtett H-ion koncentráció hatását 8 különbözı pH-jú BDA táptalajon (pH=2,0-9,0) végeztük. A táptalaj kémhatását a kívánt mértékre 10 %-os HCl -val, illetve 1N NaOH oldattal állítottuk be 206-pH2 (Testo GmbH, Németország) pH-mérıvel, ±0,02 pontossággal, az autoklávozást követıen. Az oltáshoz az aktívan (25 °C-on) növı 1 hetes tiszta telepek szélébıl kivágott 5 mm átmérıjő agar-korongokat és 9 cm átmérıjő steril Petri-csészéket használtunk. Az inokulumot az egyes kívánt pH-jú 10-10 ml táptalajt tartalmazó Petri-csésze közepére helyeztünk. Négy ismétlést alkalmaztunk A gombatenyészetek micéliummal és mikroszkleróciumokkal fedett telepátmérıit az oltástól számított 3., 5. és a 6. napon mértük azonos idıben, a Petri-csésze alján húzott, két, egymásra merıleges átló mentén. Az eredmények statisztikai értékelését Microsoft Excel 2003 egytényezıs varianciaanalízisével és szignifikáns differenciaszámítással végeztük.

29

4. Anyag és módszer 4. 2. 1. 5. Micélium kompatibilitás vizsgálat

Vizsgálatunk során ahhoz, hogy megtudjuk, mely helyekrıl származó izolátumok mutatnak micélium kompatibilitást, Petri-csészékben teremtettünk kapcsolatot az összes izolátum között. Az oltást az aktívan (25 °C-on) növı egy hetes tiszta tenyészetek szélébıl kivágott 5 mm átmérıjő agar-korongokkal végeztük 10-10 ml BDA-t tartalmazó 9 cm-es Petri-csészékbe, 3 ismétlést alkalmazva. Petri-csészénként 3 izolátumot oltottunk egymás mellé és figyeltük a közöttük kialakuló kapcsolat jellegét. Kompatibilis kapcsolatot állapítottunk meg, ha az izolátumok micéliumai össze tudtak nıni oly módon, hogy határuk nem látszott, hanem egy telepet alkottak. Inkompatibilisnek ítéltük az izolátumok közötti kapcsolatot, ha a tenyészetek között gátlási zóna alakult ki. Az inokulálásokat az izolátumok minden lehetséges kombinációjában elvégeztük. Az izolátumok közti kompatibilitás jellegét az inokulálástól számított 7. napon állapítottuk meg.

4. 2. 1. 6. UV-C sugárzás hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

Az UV-C sugárzás M. phaseolina izolátumok növekedésére gyakorolt hatását is vizsgáltuk. Az oltást 25 °C-on BDA-n tartott, egy hetes tiszta tenyészetek szélébıl kivágott 5 mm átmérıjő agar-korongokkal végeztük 10-10 ml BDA-t tartalmazó 9 cm-es Petri-csészékbe. Munkánk során izolátumonként három Petri-csészét besugároztunk, egyet pedig nem, ami kontrollként szolgált. Az inokulumot tartalmazó Petri-csészéket az elsı UV fénnyel történı megvilágítás elıtt 48 órára 22 °C-os, sötét termosztátba tettük, valamint a – besugárzásokat kivéve – a vizsgálat végéig ott is tartottuk. Az UV fénnyel való besugárzáshoz 125 W-os Hg gız töltéső lámpát használtunk (6. ábra), a fény nagy részben 254 nm hullámhosszú volt. A sugárzás intenzitását LI-COR 185B típusú radiométerrel mértük meg. A sugárzásból eredı hımérséklet-növekedés a Petri-csészék szintjén nem volt megfigyelhetı, mert a fényforrás és a tenyészetek közti távolság 60 cm volt. A morfogenetikai hatást kiváltó elnyelt dózis a sugárzás intenzitásának és a besugárzás idıtartamának a szorzata, ezért a különbözı dózisok beállítására a besugárzás idıtartamát változtattuk. A tenyészetek a leoltás után 48 órával kapták az elsı 30 perces megvilágítást, majd 48 óránként feleztük a besugárzás idıtartamát. A tenyészeteket összesen hatszor (a 6. alkalommal 56,4 másodpercig) sugároztuk be 0,9 mW/cm2 intenzitású UV fénnyel. Ennek megfelelıen a dózisok a következık voltak: 1,62, 0,81, 0,41, 0,20, 0,10, 0,05 J/cm2. 30

4. Anyag és módszer

6. ábra. Tenyészetek besugárzása 125 W-os Hg gız töltéső lámpával

A tenyészetek átmérıit minden besugárzás elıtt mértük a Petri-csésze alján húzott, két, egymásra merıleges átló mentén. Az utolsó (56,4 másodperces) megvilágítást a 12 napos tenyészetek kapták, az utolsó telepátmérı-mérést ezen sugárzás után 48 órával végeztük el. Az eredmények statisztikai értékeléséhez Microsoft Excel 2003 segítségével egytényezıs varianciaanalízist, szignifikáns differenciaszámítást és korrelációanalízist használtunk.

4. 2. 2. Molekuláris genetikai vizsgálatok

A M. phaseolina izolátumok közötti rokoni kapcsolat felderítése céljából RAPD és mitokondriális PCR-RFLP vizsgálatot hajtottunk végre 2007-2008 években. Ezen módszerek jól mutatják az izolátumok közötti polimorfizmusokat. A molekuláris genetikai vizsgálatokhoz technikai okok miatt 48 izolátumot használhattunk, így az Mp 3, Mp 7, Mp 19, Mp 21 és Mp 31 izolátumokat nem vontuk be a molekuláris vizsgálatokba. Ezek az izolátumok a klaszszikus mikológiai vizsgálatok során kapott eredmények szerint nagy hasonlóságot mutattak a többi izolátumok valamelyikével, ezért döntöttünk úgy, hogy ezek maradnak ki a további vizsgálatokból.

31

4. Anyag és módszer 4. 2. 2. 1. DNS izolálás

A M. phaseolina 48 izolátumából állítottunk elı tenyészetet a DNS-izoláláshoz. Az inokulálást megelızıen 5 ml BDA táptalajt öntöttünk elızetesen sterilezett 50 mm-es Petricsészékbe. A táptalaj megszilárdulása után annak tetejére steril celofánt helyeztünk azért, hogy a gombából történı DNS izolálásakor táptalaj ne kerüljön a gomba micéliuma és mikroszkleróciumai közé. Az inokulálás 5 mm átmérıjő mikroszkleróciumokat bıven tartalmazó agarkorongokkal történt. A Petri-csészéket 7 napig 25 °C–on, sötétben tartottuk. A DNS-kivonáshoz a 7 napos gombatenyészetek celofán feletti részébıl 5 mg kaparékot szedtünk, majd folyékony nitrogénben porítottuk. A genomi DNS-t a Gentra Genomic DNA Purification Kittel (Gentra Systems USA) izoláltuk.

4. 2. 2. 2. RAPD analízis

A 48 M. phaseolina izolátum DNS polimeráz-láncreakción (PCR) alapuló RAPDmódszerrel történı felszaporításához 20 random 12-mer primerpárt (8. táblázat) használtunk. A 20 µl végtérfogatú PCR-elegy összetétele mintánként a következı volt: 50 ng DNS, 2 µl 10XPCR puffer (100 mM Tris-HCl, 15 mM MgCl2, 500 mM KCl, 0.1 % Triton X-100), 100 µM mindegyik dNTP-bıl, 0,2 µM mindkét primerbıl és 0,5 egység DynaZyme DNS polymeráz (Finnzymes, Finland). A felszaporítás Robocycler (Stratagene, USA) készülékkel történt, a következı program szerint: denaturáció 94 oC-on 3 percig; egymást követı 35 ciklus, mely ciklusonként 94 oC-on 30 másodpercig, 37 oC-on 1 percig, 72 oC-on 2 percig tartott; záró inkubáció 72

o

C-on 10 percig. Mintánként a 15 µl PCR termékeket 1.5%-os

agarózgélben (Promega, USA) választottuk szét, 0,5X TBE pufferben, 300 V-on, 90 percen keresztül. A mintázatot etídium bromiddal festettük és UV megvilágításnál GeneGenius gél dokumentációs rendszerrel (Syngene, UK) fényképeztük. A kapott termékek méretét párhuzamosan futtatott 50 bp, 100bp és 1 Kbp mérető DNS (marker)„létra” (Fermentas, Lithuania) segítségével és a GeneTools (Syngene, UK) számítógépes program használatával határoztuk meg.

4. 2. 2. 3. Adatelemzés

Az értékelés során a reprodukálható fragmentumokat vettük figyelembe. Ezek meglétét (1) vagy hiányát (0) értékeltük, majd a kapott adatokat Treecon program (Van de Peer and de 32

4. Anyag és módszer Wachter 1994) segítségével Nei and Li (1979) táblázata alapján elemeztük. Súlyozatlan csoportátlag módszerrel (UPGMA - unweighted pair group method analyses) klaszteranalízist végeztünk és az értékelés során dendrogramot szerkesztettünk. Az adatokat 1000 ismétléses bootstrap analízisnek vetettük alá. A dendrogram segítségével többek között megállapítható, hogy az egyes izolátumok milyen rokonsági viszonyban állnak egymással, továbbá győjtési helyük és/vagy gazdanövényrıl való származásuk szerint elkülönülnek-e egymástól. A dendrogrammal meghatároztuk, hogy a micélium kompatibilitás vizsgálat során kapott eredmények megegyeznek-e az izolátumok molekuláris eredményeivel. A genetikai távolság mátrix értékeit a Treecon program számolta. Jaccard (1908) alapján meghatároztuk az egyes izolátumok győjtési helyei közti távolságot km-ben, továbbá a különbözı hımérsékleten és pH-n végzett vizsgálatoknál kapott telepméretek (mm) közti különbségeket és az adatokat mátrixban foglaltuk össze. Az így kapott mátrixokat a genetikai távolság mátrixal az XLstat programban (XLSTAT 2008 software, Addinsoft SARL, Paris, France) Mantel-teszttel (Mantel 1967) hasonlítottuk össze, hogy megtudjuk a fenotípusos és a genotípusos tulajdonságok között van-e összefüggés.

4. 2. 2. 4. ITS felszaporítás és PCR-RFLP

Az LR5 (Rehner and Samuels, 1995) és az ITS5 (White et al. 1990) PCR primereket használtunk az rDNS ITS régió felszaporításához, mely régió tartalmazza az 5.8S és a 25S szakaszt. Az LR5 és ITS5 primerekkel végzett PCR program megegyezett a RAPD analízisnél alkalmazottal. Ezt követıen 10 µL PCR terméket emésztettünk 10 unit mennyiségő BstU I, EcoR I, Hae III, Hinf I, Mbo I, Msp I, Rsa I és Taq I (Fermentas, Lithuania) restrikciós endonukleázokkal a gyártó elıírásai szerint. A gélelektroforézis és a géldokumentáció megegyezett a RAPD analízisnél leírtakkal.

4. 3. Tenyészedényes vizsgálatok

Tenyészedényes vizsgálatainkat Keszthelyen, a Pannon Egyetem Növényvédelmi Intézet üvegházában végeztük 2007-2008 években. Tenyészedényes vizsgálataink során összesen 892 darab tenyészedényt használtunk.

33

4. Anyag és módszer 4. 3. 1. Gazdanövénykör vizsgálata

A M. phaseolinaval szembeni csíranövénykori fogékonyságot, illetve ellenállóságot 39 növényfajon vizsgáltuk (2. táblázat). A különbözı növényfajok magjait a tápiószelei Agrobotanikai Intézettıl kaptuk. Ahhoz, hogy felmérhessük a gomba kártételét az adott növényen, maginokulációs módszert alkalmaztunk táptalajon levı gombatenyészettel. Az inokuláláshoz 3 földrajzilag egymástól távol levı és eltérı gazdanövényrıl származó magyarországi M. phaseolina izolátumot használtunk, amelyeket 2005-ben győjtöttünk napraforgó növényekrıl (Mp 22, Mp 23) és szójáról (Mp 33). Mindhárom kezelésnél és a kontrollnál is növényfajonként 15-15 magot helyeztünk 3 napos (BDA-on, 25 °C-on növekedett) gombatenyészetet tartalmazó, 9 cm-es Petri-csészékbe. A magvakat ezt megelızıen - az esetleges magfertızések elkerülése érdekében - 1%-os Dithane M-45 (mankoceb hatóanyag) és TopsinM 70 WP (tiofanát-metil hatóanyag) szuszpenziójával csáváztuk, majd bı csapvizzel leöblítettük. Az egységes fejlıdés érdekében a kontroll kezelés magvait inokulálatlan BDA-lemezre helyeztük (7. ábra).

7. ábra. Lolium perenne magok M. phaseolina Mp 33 (A), Mp 22 (B) és Mp 23 (D) izolátumainak tenyészetein, illetve kontrollon (C), 3 nappal az inokulálást követıen A különbözı növényfajok fogékonyságát négy ismétlésben vizsgáltuk. A Petri-csészéket inokulálás után 20 °C-os, sötét termosztátba helyeztük és egy hétig inkubáltuk, lehetıvé téve a magok és a gomba közvetlen érintkezését. Ezen egy hét alatt a gomba hifái körbenıhették a magokat, biztosítva ezzel a kontaminálódását. 34

4. Anyag és módszer 2. táblázat. Vizsgált növényfajok neve, rövidítésük, családneveik

Növénynév rövidítése Amaranthus caudatus bókoló amaránt AMACA Daucus carota vadmurok DAUCA Foeniculum vulgare kerti édeskömény FOEVU Levisticum officinale lestyán LEVOF Petroselinum crispum kerti petrezselyem PETCR Asclepias syriaca selyemkóró ASCSY Lactuca sativa kerti saláta LACSA Lepidium sativum kerti zsázsa LEPSA Spergula arvensis mezei csibehúr SPEAR Cucurbita maxima sütıtök CUCMA Cyperus esculentus mandulapalka CYPES Lathyrus sativus szegletes lednek LATSA Lotus borbasii Borbás-kerep LOTBO Lupinus luteus sárga csillagfürt LUPLU Medicago lupulina komlós lucerna MEDLU Medicago x varia homoki lucerna MEDVA Trifolium hybridum korcshere TRIHY Vicia sativa keskenylevelő bükköny VICSA Növényfaj latin neve

Növényfaj magyarul

Phytolacca americana

amerikai alkörmös

PHYAM

Aegilops cylindrica Agropyron cristatum Agrostis stolonifera Alopecurus pratensis Apera spica-venti Brachypodium sylvaticum Bromus arvensis Bromus inermis Elymus caninus Festuca pratensis Festuca pseudovina Festuca rubra Lolium multiflorum Lolium perenne Phalaris arundinacea Phleum phleoides Poa pratensis

hengeres kecskebúza taréjos búzafő fehér tippan réti ecsetpázsit nagy széltippan

AEGCY AGRCR AGRST ALOPR APESV

erdei szálkaperje

BRASY

mezei rozsnok árva rozsnok szálkás tarackbúza réti csenkesz soványcsenkesz vörös csenkesz olaszperje angolperje pántlikafő sima komócsin réti perje hullámos-levelő rebarbara mezei sóska perzsa veronika

BROAR BROIN ELYCA FESPR FESPS FESRU LOLMU LOLPE PHAAR PHLPH POAPR

Rheum rhabarbarum Rumex acetosa Veronica persica

RHERH RUMAC VERPE

35

Latin családnév/ magyar családnév Amaranthaceae/Disznóparéj félék Apiaceae/Ernyısvirágzatúak Asclepiadaceae/Selyemkórófélék Asteraceae/Fészkesvirágzatúak Brassicaceae/Keresztesvirágúak Caryophyllaceae/Szegfőfélék Cucurbitaceae/Tökfélék Cyperaceae/Sásfélék

Fabaceae/ Pillangós virágúak

Phytolaccaceae/ Karmazsinbogyófélék

Poaceae/Pázsitfőfélék

Polygonaceae/Keserőfőfélék Scrophulariaceae/Tátogatófélék

4. Anyag és módszer Az inkubációs idı után a magvakat – gombatenyészetekkel együtt – 1 literes tenyészedényekbe tettük föld (Florabella virágföld, pH: 5,5, 150-300 mg/l N, 150-300 mg/l P2O5, 200400 mg/l K2O, gyártja: Klasmann-Deilmann GmbH, Németország) és homok 70:30 arányú keverékébe. A tenyészedények üvegházba kerültek, ahol az öntözést szükség szerint normál csapvízzel biztosítottuk. Tápoldatot és növényvédıszert a vizsgálat során nem alkalmaztunk. A gomba károsító hatását 5 hét elteltével vizsgáltuk. A kikelt növények számát tenyészedényenként külön-külön feljegyeztük. A kelést a kikelt kontroll százalékában fejeztük ki. Az eredmények értékeléséhez egytényezıs varianciaanalízist és szignifikáns differenciaszámítást alkalmaztunk. A statisztikai analízis Microsoft Excel 2003 program segítségével történt. A kórokozó visszaizolálása céljából 5 hét után a tenyészedényekbıl vett gyökerek BDA táptalajon történı egy hetes inkubálása következett.

„A gazdanövénykör vizsgálata” résznél említeném meg a gomba ezüstfenyın való károsításának vizsgálatát. 2008-ban Keszthely környéki ezüstfenyı állományból pusztuló (melyek tőlevele lilásvörös elszínezıdést mutatott), illetve elpusztult fenyıkbıl származó mintákat vizsgáltunk. A gyökfı és a gyökerek részletes vizuális és mikroszkópi vizsgálatát a gyökérminták nedveskamrás inkubálása követte. A vastagabb gyökerek kéregrészének eltávolítása után mikroszkópi vizsgálatot végeztük. Az itt talált gombaképleteket BDA táptalajra oltottuk. Az inokulálást követı 5. napon a tenyészetbıl vett minta mikroszkópi vizsgálatra került sor, mely során a mikromorfológiai jellemzık és a gombaképletek átmérıinek felvételezése után azonosítottuk a tenyésztett gombát.

4. 3. 2. Patogenitási vizsgálatok Vizsgálatunkban 53 M. phaseolina izolátum patogenitását mértük fel, 5049A jelő napraforgó vonal és Belecskai paprikafajtán. A napraforgó magokat a Takarmánytermesztési Kutató Intézetbıl, Iregszemcsérıl, a paprikamagokat a PE GK Kertészeti Tanszékérıl, Keszthelyrıl kaptuk. Elızetes vizsgálatok alapján ismert volt számunkra, hogy mindkét fajta fogékonynak bizonyult a kórokozóra. Ahhoz, hogy megállapíthassuk az izolátumok kártételét az adott növényfajokon, táptalajon levı gombatenyészettel maginokulációs módszert alkalmaztunk. Növényfajonként 10-10 magot helyeztünk 3 napos (BDA-on, 25 °C-on növekedett) M. phaseolina tenyészetet tartalmazó, 9 cm-es Petri-csészékbe. A magvakat ezt megelızıen - az esetleges magfertızések elkerülése érdekében - 1%-os Dithane M-45 (mankoceb hatóanyag) és Topsin-M 70 WP (tiofanát-metil hatóanyag) szuszpenziójával csáváztuk, majd bı 36

4. Anyag és módszer csapvizzel leöblítettük. A gomba patogenitását három ismétlésben vizsgáltuk. A kontroll kezelés magvait inokulálatlan BDA-lemezre helyeztük. A Petri-csészéket inokulálás után 20°Cos, sötét termosztátba helyeztük és egy hétig inkubáltuk, lehetıvé téve a magok és a gomba közvetlen érintkezését. Ezen egy hét alatt a gomba hifái körbenıhették a magokat, biztosítva ezzel a kontaminálódását. Az inkubációs idı után a magvakat – gombatenyészetekkel együtt – 1 literes tenyészedényekbe tettük föld (Florabella virágföld, pH: 5,5, 150-300 mg/l N, 150300 mg/l P2O5, 200-400 mg/l K2O, gyártja: Klasmann-Deilmann GmbH, Németország) és homok 70:30 arányú keverékébe. A tenyészedények üvegházba kerültek, ahol az öntözést szükség szerint normál csapvízzel biztosítottuk. A növényeket folyamatosan figyelemmel kísértük. Tápoldatot és növényvédıszert a vizsgálat során nem alkalmaztunk. A növények kelését, a kialakult tüneteket, továbbá száruknak, illetve gyökerüknek a hosszát és tömegét napraforgó esetében 7 hét, paprikánál 12 hét elteltével állapítottuk meg. A kikelt növények számát tenyészedényenként feljegyeztük és a kelést a kikelt kontroll százalékában fejeztük ki. Az eredmények értékeléséhez egytényezıs varianciaanalízist és szignifikáns differenciaszámítást végeztünk. A statisztikai analízis Microsoft Excel 2003 program segítségével történt. A kórokozó visszaizolálása céljából napraforgó esetében 7 hét után, paprikánál 12 hét után a növények gyökereinek – azok tenyészedénybıl történı mosása, illetve mérése után – egy hetes BDA táptalajon történı inkubálása következett.

37

5. Eredmények

5. Eredmények 5. 2. 1. Klasszikus mikológiai vizsgálatok eredményei Az iroldalmi áttekintésben bemutattuk, hogy különbözı szerzık milyen eredményeket tapasztaltak a M. phaseolina egyes vizsgálatait követıen. Munkánk során a magyarországi izolátumok tanulmányozásával további adatokat szolgáltatunk a klasszikus mikológiai vizsgálatok eddigi eredményeihez.

5. 2. 1. 1. Hımérséklet hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére A kórokozó fejlıdésére jellemzı, hogy elıször a micélium indul növekedésnek, amelyet azután a mikroszkleróciumok képzése követ. A vizsgált izolátumok hıtőrése, illetve hıigénye széles határok között mozgott. Az egyes hımérsékleteken, illetve mérési napokon mért micélium- és mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm-ben) a Melléklet I. táblázatában találhatók. Az I. táblázatban látható az izolátumok közti szignifikáns differencia is. ● 10 °C Vizsgálataink során a 10 °C-ra helyezett izolátumok közül egyiknél sem indult meg a micélium növekedése az inokulálástól számított 3. napon. Az 5. napon is csak 9 izolátumnál (Mp 1, Mp 2, Mp 5, Mp 10, Mp 14, Mp 21, Mp 25, Mp 34, Mp 45) figyeltünk meg minimális micélium növekedést, majd a 6. napon további 1 izolátum (Mp 42) esetében. A kórokozó micéliumának növekedése 10 °C-on rendkívül lassú, a legnagyobb átlagos napi növekedés is csupán 3,13 mm/nap (Mp 45) volt. Mikroszkleróciumot 10 °C-on csak egy izolátum (Mp 45) képezett a 6. napra (13,50 mm). ● 15 °C A 3. mérési napra csak 2 izolátum micéliuma nıtt, a Mp 32 izolátum 1 mm-t, a Mp 34-es 4 mm-t. Az SzD5% értéke 0,28 volt. További 17 izolátum (Mp 1, Mp 2, Mp 5, Mp 9, Mp 10, Mp 11, Mp 13, Mp 14, Mp 16, Mp 20, Mp 21, Mp 23, Mp 25, Mp 27, Mp 29, Mp 42, Mp 45) mutatott az 5. napra csekély mértékő növekedést. A 6. napon még hét izolátum micéliuma indult növekedésnek. Ahogy 10 °C-on, úgy 15 °C-on is a Mp 45 átlagos napi növekedési értéke (10,29 mm) volt a legnagyobb. Mikroszklerócium képzést az 5. mérési napon figyeltünk meg elıször két izolátumnál, 12,00 mm (Mp 42) és 38,75 mm (Mp 45) telepátmérıvel. A 38

5. Eredmények többi izolátum esetében a 6. napon sem tapasztaltunk mikroszklerócium képzést. A mikroszkleróciumok alkotta telepátmérıt figyelembe véve szintén a Mp 45 átlagos napi növekedési értéke (9,83 mm) volt a legnagyobb. ● 20 °C A 3. napi méréskor a legnagyobb micélium telepátmérıt (90,00 mm) a Mp 39 izolátum, míg a legkisebbet (13,75 mm) a Mp 34 mutatta. Az oltást követı 5. napon az izolátumok már 45 mm-nél nagyobb micélium átmérıt mutattak, míg a Mp 34 micélium telepátmérıje csak 25,00 mm volt. A 6. napon az izolátumok többsége elérte a 90 mm-es telepátmérıt, így a 15 mm/nap-os átlagos napi növekedést is. A legnagyobb mikroszklerócium telepátmérıt (61,25 mm) a 3. napon a Mp 50 esetében találtuk. Érdekes, hogy ezen napon a 2005-ben győjtött minták egyike sem képzett mikroszkleróciumot. Az 5. napon a Mp 39 mutatta a legnagyobb telepátmérıt (88,75 mm) és a Mp 34 a legkisebbet (14,00 mm). Néhány izolátum mikroszklerócium telepe megközelítette a Petri-csésze szélét a 6. napon, míg a Mp 34-é csak 23,00 mm volt. ● 25 °C A 3. napi méréskor a Mp 39 és a Mp 50 micélium telepe érte el a 90 mm-t, amelyeket a Mp 30 követett 85,25 mm-es telepátmérıvel. A Mp 34, az Mp 38 és a Mp 45 izolátumok kivételével (3. táblázat) az 5. és 6. napon az összes izolátum micélium telep átmérıje 90 mm volt. Ezen 3 izolátum egymástól és a többitıl való növekedése is szignifikánsan (SzD5%=0,42 és 0,80) különbözött.

3. táblázat. A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 izolátum 25, 30 és 35 °C-on, illetve az 5. és a 6. napon mért micélium és mikroszklerócium telepátmérı átlagai

Izolátumok

Micélium telepátmérık (mm) Mikroszklerócium telepátmérık (mm) 25 °C 30 °C 35 °C 25 °C 30 °C 35 °C 5. mérési nap

Mp 34 Mp 38 Mp 45

45,75 52,75 51,75

47,25 50,75 53,50

41,75 48,75 44,00

Mp 34 Mp 38 Mp 45

54.25 65.75 69.50

56.50 60.00 60.75

46.00 56.00 54.75

31,25 36,25 32,25

33,50 34,75 47,50

32,00 16,25 36,25

47.25 43.50 55.00

35.00 20.75 46.25

6. mérési nap

39

42.00 55.25 55.00

5. Eredmények A 3. napon a legnagyobb mikroszkleróciummal fedett teleprészt (90 mm) a Mp 39 esetében figyeltük meg, amelyet a Mp 37 telepátmérıje követett 76,75 mm-rel. Az 5. és 6. napon csak a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátum mikroszklerócium telepe nem érte el a 90 mm-es átmérıt. Az összes többi izolátum már az 5. napon elérte azt (8. ábra).

8. ábra. 25 oC-on növekedett Mp 38 (A) és Mp 48 (B) izolátum 6 napos tenyészetei

● 30 °C A Mp 1, Mp 4, Mp 15, Mp 20, Mp 39 és Mp 44 micélium telep átmérıje már a 3. napon elérte a 90 mm-t. Legkevésbé, mindössze 29 mm-t a Mp 34 nıtt. Az 5. napra az összes tenyészet micéliuma elérte a maximális 90 mm-et, kivéve a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 (3. táblázat). A növekedésbeli különbség az 5. és a 6. mérési napon kapott eredmények alapján szintén szignifikáns volt (SzD5%=0,48, illetve 0,46). A 3. mérési napon a Mp 39 és a Mp 44 mikroszkleróciumok alkotta telepe elérte a 90 mm-t. Jellemzı, hogy az izolátumok 50 mm-nél nagyobb mikroszklerócium átmérıt mutattak, míg a Mp 34, Mp 38 és Mp 45 esetében ez az érték nem haladta meg a 26 mm-t . Az 5. és 6. napon a Mp 34, Mp 38 és Mp 45 kivételével 90 mm-es telepátmérıt figyeltünk meg (3. táblázat).

● 35 °C A 3. mérési napon a Mp 1, Mp 4, Mp 5, Mp 13, Mp 15, Mp 16, Mp 18, Mp 20, Mp 26, Mp 28 izolátumok micéliuma elérte a maximális 90 mm-t. A Mp 46 micélium növekedése (67,75 mm-es telepátmérı) volt a 4. leggyengébb a Mp 34 (29,50 mm), a Mp 38 (26,75 mm) és a Mp 45 (19,00 mm) telepátmérı eredményeit követıen. Az 5. napra az összes tenyészet micéliuma teljesen benıtte a Petri-csészét, kivéve a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátumoké (3. táblá-

40

5. Eredmények zat). A növekedésbeli különbségük az 5. és a 6. mérési napon kapott eredmények alapján szintén szignifikáns volt (SzD5%= 0,57). A 3. napi méréskor a maximális 90 mm-es mikroszklerócium telepátmérıt a Mp 20 esetében figyeltük meg, amelyet a Mp 2, Mp 4, Mp 15 közelítettek meg a legjobban, 88,25 mm-es telepátmérıvel. Ezen a napon az izolátumok telepátmérıje az 50 mm-t is meghaladta, míg ez az érték az Mp 34, Mp 38 és Mp 45 izolátumoknál nem haladta meg a 17 mm-t. A Mp 38 nem képzett mikroszkleróciumot a 3. napra, és a 6. napon is csak 20,75 mm-es telepátmérıt mértünk (3. táblázat). Az 5. és a 6. napon 50 izolátum mikroszklerócium telepátmérıje 90 mm volt, amely értéktıl a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátumoké jóval elmaradt (3. táblázat). A növekedésbeli különbségek szintén szignifikánsak voltak (5. napon SzD5%= 0,69, 6. napon SzD5%= 0,97). ● 40 °C A 3. napon 16 izolátum esetében nem tapasztaltunk micélium növekedést. Ezek közül 4 izolátum (Mp 32, Mp 34, Mp 38, Mp 45) az 5. és a 6. napon sem indultak növekedésnek. Széles intervallumú növekedést figyeltünk meg a 6. napi méréskor. A legnagyobb telepátmérıje (68,75 mm) a Mp 17, a legkisebb átlagos napi növekedése (0,71 mm/nap) a Mp 20 izolátumnak volt, a nem fejlıdı hat (Mp 25, Mp 32, Mp 33, Mp 34, Mp 38, Mp 45) izolátumot figyelmen kívül hagyva. A gomba 40 °C-on egyáltalán nem képezett mikroszkleróciumot.

Megállapítottuk, hogy az egyes izolátumokra sem a 10 °C, sem a 40 °C nem jelentett letális hatást. A 6. vizsgálati nap után 25 °C-os termosztátba áthelyezve azok növekedésnek indultak.

A 9. ábrán jól nyomon követhetı az 53 izolátum telepátmérıinek növekedése. Az ábra az eltérı hımérsékleteken, illetve a 3., az 5. és a 6. napon mért adatokból kapott telepnövekedési tendenciát szemlélteti. Megállapítottuk, hogy az egyes izolátumok legkedvezıbb növekedésének a 25-35 °C hımérsékleti tartomány felelt meg. A gomba 20 °C-on is jó ütemben növekedett.

A 10. ábra az izolátumok átlagos napi növekedését mutatja, mm-ben.

41

5. Eredmények 90 80 70 60 50 40

Telepátmérı (mm)

30 20 10 0

10 °C 15 °C 20 °C 25 °C 30 °C 35 °C 40 °C 10 °C 15 °C 20 °C 25 °C 30 °C 35 °C 40 °C Micélium telep

Mikroszklerócium telep 3. nap

5. nap

6. nap

9. ábra. M. phaseolina izolátumok telepátmérı átlaga eltérı hımérsékleten és mérési napon

22 M icélium telepátmérı 20

M ikroszklerócium telepátmérı

Átlagos napi növekedés (mm)

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 10 °C

15 °C

20 °C

25 °C

30 °C

35 °C

40 °C

Hımérséklet

10. ábra. M. phaseolina izolátumok átlagos napi növekedése különbözı hımérsékleteken A 10. ábrán is jól látható, hogy a gomba a 25-35 °C hımérsékleti tartományban növekedett a legnagyobb mértékben. Mind a micélium, mind a mikroszklerócium növekedésnek ezek a hımérsékletek kedveztek. Az izolátumok micélium- és mikroszklerócium telep növekedése 25-35 °C-on átlagban tekintve nem tértek el egymástól. 42

5. Eredmények Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a Mp 45 micéliuma nıtt a legnagyobb mértékben 10 és 15 °C-on. Ezzel ellentétben 20, 25, 30 és 35 °C-on az izolátum micéliuma nem nıtt a Petri-csésze széléig még a 6. napra sem (11. ábra). Hasonló tendenciát tapasztaltunk a Mp 34 és Mp 38 izolátumok növekedésében is, bármely hımérsékleti értéket, illetve mérési napot figyelembe véve. Ezek az eredmények azért is meglepıek, mert a M. phaseolina melegkedvelı gombaként ismert és a Mp 45 izolátum Spanyolországból származik, ahol az éghajlat melegebb, mint Magyarországon. Bármely megfigyelési napot vagy hımérsékletet tekintve a Mp 45 izolátum micéliuma maximum a 72,00 mm-es telepátmérıt érte el. A mikroszklerócium képzés is legfeljebb csupán 73 %-a (20 °C esetében) a többi izolátuménak, még a 6. napon is.

11. ábra. Mp 45 (=A) és Mp 40 izolátum (=B) 35 oC-on növekedett 6 napos tenyészetei

5. 2. 1. 2. Táptalajok hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

A különbözı táptalajok eltérı hatást mutatnak az egyes M. phaseolina izolátumok növekedésére. Az egyes szénforrások hasznosíthatóságának fokát, mértékét különbözı mutatók segítségével vethetjük össze. Ilyen lehet a micélium növekedése, a mikroszkleróciumképzés mértéke. Az egyes táptalajokon, illetve mérési napokon mért micélium- és mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm-ben), valamint az izolátumok közti szignifikáns differencia a Melléklet II. táblázatában találhatóak.

43

5. Eredmények A 12. ábrán a gomba izolátumainak micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı átlagait tüntettük fel a különbözı táptalajokon és mérési napokon kapott eredmények alapján.

88,48

89,18

89,16

89,00

84,88

86,17

88,45

87,78

88,03

88,15

90,00 80,00

71,74

60,00 50,00 40,00 30,00

Telepátmérı (mm)

70,00

20,00 5,34

10,00 0,00

BDA

CDA

KLA

MEA

SG A

VA

BDA

CDA

Micéli um tel ep

KLA

MEA

SGA

VA

Mi kroszkl eróci um telep 3. nap

5. nap

6. nap

12. ábra. M. phaseolina izolátumok micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı átlaga eltérı táptalajokon és mérési napon

A 12. ábrán jól nyomon követhetı a 6. mérési napot figyelembe véve, hogy a legnagyobb mértékben KLA táptalajon növekedett a gomba, ezt követték a SGA, a MEA és a BDA-on kapott eredmények. Látható, hogy ezen a 4 táptalajon a gomba micélium és mikroszklerócium telepnövekedése hasonló mértékő.

● KLA Tapasztalataink szerint a kórokozó növekedésének leginkább a KLA táptalaj kedvezett, hasonlóan más szerzık eredményeihez (Mukkopadhyay és mtsai. 1991, Thirumalachar és mtsai. 1977). Vizsgálataink során a KLA-on a 3. napon a legnagyobb micélium alkotta telepátmérıt (90 mm) a Mp 49 és a Mp 50, míg a legkisebbet (28,00 mm) a Mp 38 izolátumnál találtuk. A legnagyobb mikroszkleróciummal fedett teleprészt (54,50 mm) a Mp 41 mutatta, míg 5 izolátum (Mp 38, Mp 39, Mp 42, Mp 45, Mp 47) nem képzett mikroszkleróciumot a 3. napra. Az inokulálástól számított 3. napon a telepátmérık ezen széles intervallumban történı elhelyezkedése is érzékelteti az izolátumok növekedésének eltérı mértékét. Az 5. napon KLA-on 44

5. Eredmények az összes izolátum micélium telep átmérıje 90 mm volt a Mp 33, Mp 34, Mp 38 és a Mp 42 kivételével, melyek közül a 6. napon a Mp 34 és a Mp 38 nem érte el a Petri-csésze szélét. A mikroszklerócium képzést tekintve az 5. napon az Mp 33, Mp 34, Mp 38, Mp 39, Mp 42, Mp 45, Mp 47, a 6. napon a Mp 34 és a Mp 38 izolátumok kivételével az összes izolátum telepátmérıje elérte a 90 mm-t (13.A ábra).

● SGA Az inokulálástól számított 3. napon akárcsak a KLA táptalajon, itt is a Mp 50 érte el a 90 mm-es micélium telepátmérıt, míg az Mp 38 esetében csupán 24,75 mm-t mértünk. A telepátmérık e két szélsıérték közötti mozgása szintén az izolátumok növekedésbeli különbségeit érzékelteti. A mikroszkleróciumok alkotta telepátmérıt tekintve szintén a Mp 50 nıtt a legnagyobb mértékben (86,00 mm) a 3. mérési napra, míg a Mp 34 és a Mp 38 e napra nem képzett mikroszkleróciumot, csak az 5.- re. Az 5. napon hét izolátum (Mp 33, Mp 34, Mp 38, Mp 44, Mp 45, Mp 49, Mp 53), míg a 6. napon már csak kettı (Mp 34, Mp 38) nem érte el a maximális 90 mm-es micélium, illetve mikroszklerócium telepátmérıt.

● MEA A legnagyobb micélium telepátmérıt (90 mm) MEA-on a Mp 39 és a Mp 50, míg a legkisebbet (13,75 mm) a Mp 34 mutatta a 3. napon. Az inokulálást követı 5. napon 50 izolátum micéliuma már benıtte a Petri-csészét, míg a Mp 34 micélium telepátmérıje 80,00 mm, a Mp 38-é 51,25 mm és a Mp 45-é 53,75 mm volt. A 6. napon a Mp 38 és a Mp 45 kivételével az izolátumok elérték a 90 mm-es micélium telep átmérıt. A 3. mérési napon a Mp 39 mikroszkleróciumok alkotta telepe 90 mm volt, amelyet a Mp követett 75,00 mm-rel. Ezen a napon a Mp 38 izolátumnál mikroszkleróciumok képzését – hasonlóan a KLA és SGA eredményeihez – nem észleltük. Az 5. és 6. napon, az összes izolátumnál 90 mm-es mikroszkleróciumok alkotta telepátmérıt mértünk (13.B ábra), a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 kivételével.

● BDA A 3. napi méréskor BDA táptalajon – a MEA táptalajnál kapott eredményekkel egyezıen - a Mp 39 és a Mp 50 micélium növekedése mutatkozott maximálisnak (90 mm telepátmérı), amelyeket a Mp 30 követett (85,25 mm telepátmérı). A 3. napon a legnagyobb mikroszkleróciummal fedett teleprészt (90 mm) a Mp 39 esetében figyeltük meg, amelyet a Mp 37 telepátmérıje követett 76,75 mm-rel. Az 5. és a 6. napon BDA-on a Mp 34, Mp 38 és Mp 45 kivételével mind az 53 izolátum micélium és mikroszklerócium telepe elérte a Petri-csésze szélét. 45

5. Eredmények

13. ábra. Mp 53 hat napos tenyészete KLA táptalajon (=A), illetve a Mp 50 hat napos tenyészete MEA táptalajon (=B)

● CDA Az elızı négy táptalajhoz képest a gomba CDA-on gyengébben nıtt. A 3. mérési napon a micélium telepátmérı maximum a 69,00 mm-t (Mp 24, Mp 27) érte el. Az 5. napon is csupán hat izolátum (Mp 11, Mp 19, Mp 22, Mp 24, Mp 25, Mp 30) micéliuma nıtte be teljesen a Petri-csészét, majd a 6. napra további 17 izolátumé. Az oltástól számított 3. napon a legnagyobb mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı 59,00 mm (Mp 30) volt. Ezen a napon 9 izolátumnál (Mp 15, Mp 17, Mp 34, Mp36, Mp 38, Mp 39, Mp 42, Mp 45, Mp 46) nem tapasztaltunk mikroszklerócium képzést, amelyek közül a Mp 38 esetében a 6. napon sem (14. ábra), míg a 6. napra a Mp 25 és Mp 30 esetében már 90 mm-es telepátmérıt is mértünk.

14. ábra. Mp 41 (A), Mp 37 (B) és Mp 38 (C) hat napos tenyészete CDA táptalajon

46

5. Eredmények ● VA A tápanyagszegény VA táptalajon mindegyik izolátumnál megindult a micélium növekedése a leoltástól számított 3. napon, a 6. napra 12 izolátum kivételével (Mp 34, Mp 36, Mp 37, Mp 38, Mp 41, Mp 42, Mp 45, Mp 46, Mp 49, Mp 50, Mp 52, Mp 53) a micélium telepek elérték a 90 mm-es átmérıt. A mikroszkleróciumokkal borított telepek képzését csak az Mp 38, Mp 49, Mp 50, Mp 51, Mp 52 és Mp 53 izolátumoknál figyeltünk meg. A többi izolátumnál csak elszórtan találtunk néhány mikroszkleróciumot a Petri-csészében a 6. napon, összefüggı mikroszklerócium borítottságot még 8 hónap elteltével sem tapasztaltunk. Egy izolátum esetén (Mp 34) mikroszkleróciumokat csak a leoltástól való 14. napon figyeltünk meg.

A 15. ábrán a Mp 14 izolátum hat napos tenyészetei láthatóak BDA, CDA, KLA, MEA, SGA és VA táptalajokon. Az ábra a telepmorfológiai jellegzetességeket is szemlélteti, amelyekrıl a továbbiakban az 5. 2. 1. 3. részben írunk bıvebben.

15. ábra. Mp 14 izolátum 6 napos tenyészetei BDA (=A), CDA (=B), KLA (=C), MEA (=D), SGA (=E) és VA (=F) táptalajon

A 16. ábra az izolátumok átlagos napi növekedését mutatja, mm-ben. Ezen az ábrán is jól látható, hogy a KLA, a SGA, a MEA, a BDA táptalajok mind a micélium, mind a mikroszklerócium telepek gyors növekedésének kedveztek. A tápanyagszegény VA-t figyelmen 47

5. Eredmények kívül hagyva, eredményeink megegyeztek a Simay (1987) munkájában olvasottakkal, miszerint a gomba növekedése CDA táptalajon bizonyult a leglassúbbnak.

20

M icé lium telepátmérı M ikroszkle rócium telepátmérı

18

Átlagos napi növekedés (mm)

16 14 12 10 8 6 4 2 0 BDA

CDA

KLA

M EA

SGA

VA

Táptalajok

16. ábra. M. phaseolina izolátumok átlagos napi növekedése különbözı táptalajokon

Összességében megállapítottuk, hogy a M. phaseolina mindegyik általunk vizsgált cukorfajtát (pl.: glükóz, szacharóz, maltóz, dextrin) hasznosítja.

5. 2. 1. 3. Morfológiai és tenyészbélyegek vizsgálatának eredményei A kórokozó makro- és mikromorfológiai jellemzıit BDA, CDA, KLA, MEA, SGA és VA táptalajokon vizsgáltuk.

Makromorfológiai jellemzık a különbözı táptalajokon A különbözı táptalajok eltérıen befolyásolták az egyes M. phaseolina izolátumok tenyészeteinek tulajdonságait. A micélium színe általában szürkés-fehér, a mikroszkleróciumoké fekete. Az idı múlásával a tenyészetek sötétedését figyeltük meg. A CDA táptalajon nıtt tenyészetek felülete többségében fényes volt. Ezen a táptalajon a telepek színárnyalatban némileg eltértek egymástól (14., 18. ábra), de jellemzıen barnás-fekete színt figyeltünk meg, egyezıen Singh és Kaiser (1994) eredményeivel. A KLA táptalajon is barnás színő telepek fejlıdtek (15.A ábra). Érdekesség még, hogy a Mp 45 telepének színe BDA táptalajon felülrıl nézve a többitıl eltérıen szürkés volt (11. ábra), míg a Petri-csészét megfordítva alulnézetbıl – ahogy 48

5. Eredmények a többi izolátumnál is – fekete színt tapasztaltunk. CDA, KLA (15. ábra) és SGA táptalajokon a mikroszkleróciumok összefüggı telepeket alkottak a 6. mérési napon, de számuk szabad szemmel is láthatóan kevesebb volt, mint a BDA vagy MEA táptalajokon (13.B ábra). Ezt támasztják alá a mikroszkóppal felvett adatok is, amelyek Melléklet III. táblázatban olvashatóak. Abban a mikroszkleróciumok egységnyi területre (281250 µm2) vetített darabjainak számát tüntettük fel. A mikroszkleróciumok a BDA táptalajon helyezkedtek el a legsőrőbben (átlag 19,77 db mikroszklerócium/281250 µm2), ezt követte a MEA (átlag 18,36 db/281250 µm2), a CDA (9,09 db/281250 µm2), a KLA és a SGA (mindkettı átlag 7,64 db/281250 µm2), valamint a VA (2,23 db/281250 µm2) táptalaj.

Egyes izolátumok, illetve táptalajok esetében különbözı mértékő légmicélium képzést tapasztaltunk az inokulálástól számított 6. napon (4. táblázat).

4. táblázat. Egyes izolátumok légmicéliumának sőrősége táptalajonként Légmicélium sőrősége a tenyészetek felületén csak a tenyészet szélén sőrő

Táptalajok

BDA

CDA KLA

MEA SGA

VA

sőrő

Mp 5, Mp 6, Mp 7, Mp 12, Mp 15, Mp 18, Mp 19, Mp 20, Mp 21, Mp 22, Mp 28, Mp 29, Mp 31, Mp 34, Mp 42, Mp 47, Mp 49 Mp 22 Mp 11, Mp 16, Mp 17, Mp 21, Mp 47 Mp 39 Mp 6, Mp 7, Mp 18, Mp 28, Mp 31, Mp 34, Mp 35, Mp 39 -

közepesen sőrő

Mp 3, Mp 4, Mp 9, Mp 10, Mp 17, Mp 23, Mp 24, Mp 27, Mp 30

Mp 1, Mp 53

Mp 5, Mp 37, Mp 47 Mp 4, Mp 6, Mp 7, Mp 10, Mp 14, Mp 22, Mp 29, Mp 30, Mp 32, Mp 48 Mp 47, Mp 50, Mp 51 Mp 47, Mp 49

Mp 15, Mp 18, Mp 28, Mp 39

-

-

Mp 42 -

Elmondható több izolátumról is, hogy a táptalajok közül valamelyiken képeztek légmicéliumot, míg másokon egyáltalán nem. A légmicélium az idı elıre haladásával (pár hét elteltével) 49

5. Eredmények fokozatosan besüllyedt a táptalaj felszínéhez, hasonlóan Manici és mtsai. (1992) eredményéhez. Hét izolátum (Mp 1, Mp 53 BDA-on (17. ábra), Mp 15, Mp 18, Mp 28, Mp 39 KLA-on, Mp 42 MEA-on) a Petri-csésze falához közel (a tenyészet szélén) intenzíven képzett légmicéliumot, a tenyészet közepén azonban egyáltalán nem.

17. ábra. Mp 53 tenyészete 6 napos BDA-on (csak a tenyészet szélén sőrő a légmicélium)

Azt is megfigyeltük némely izolátumnál, hogy különbözı táptalajon eltérı módon képeztek légmicéliumot. Így például a Mp 39 a MEA és a SGA táptalajokon az egész tenyészet felületén sőrő légmicéliumot képzett, viszont KLA agaron csak a tenyészet szélén. További jó példa még a különbözı táptalajon eltérı módon történı légmicélium képzésre a Mp 42, amelynél BDA-on az egész tenyészet felületét sőrő légmicélium borította, míg MEA táptalajon ezen izolátum csak a tenyészet szélén képzett sőrő légmicéliumot. Ugyanez mondható el a Mp 15, Mp 18 vagy a Mp 28 izolátumokról, csak ezeknél nem a MEA, hanem a KLA táptalajon figyeltük meg a tenyészet szélén kialakult sőrő légmicéliumot.

Az 5. táblázatban a 6. mérési napon megfigyelt mikroszkleróciumok alkotta telepek alakját szemléltetjük. Az izolátumok zöménél a mikroszkleróciumok eloszlását a telepben egyenletesnek találtuk, ugyanakkor voltak kivételek, amelyeknél a mikroszkleróciumok zónázottsága szerint csillagos, körkörös vagy csillagos és körkörös mintázatú telep alakult ki. Ugyanakkor az izolátumok többségénel a telep széle folytonos kör alakú volt, de hullámos telepszélet is megfigyeltünk, fıleg CDA-on (14.A, 18. ábra). 50

5. Eredmények 5. táblázat. Egyes izolátumok telepmorfológiai bélyegei, a tenyészet alakja táptalajonként

Táptalajok

M. phaseolina mikroszkleróciumok alkotta telepjének alakja mikroszkleróciumok egyenletes eloszlása a telepben

telep széle hullámos körkörös

csillagos

BDA Mp 2, Mp 4, Mp 9, Mp 12, Mp 15, Mp 16, Mp 19, Mp 20, Mp 21, Mp 24, Mp 28, Mp 31, Mp 33, Mp 35, Mp 36, Mp 38, Mp 39, Mp 41, Mp 42, Mp 43, Mp 44, Mp 45, Mp 46, Mp 47, Mp 48 CDA összes izolátum

Mp 6, Mp 7, Mp 17, Mp 18, Mp 26, Mp 34

KLA összes izolátum, kivéve Mp 53 MEA a csillagosokon kívüli összes többi izolátum

Mp 53

-

-

-

-

Mp 37, Mp 41, Mp 48, 49, Mp 50, Mp 51, Mp 52, Mp 53 Mp 11

-

-

-

SGA összes izolátum, kivéve Mp 11 VA Mp 38, Mp 49, Mp 50, Mp 51, Mp 52, Mp 53

-

Mp 1, Mp 3, Mp 5, Mp 8, Mp 10, Mp 11, Mp 13, Mp 14, Mp 22, Mp 23, Mp 25, Mp 27, Mp 29, Mp 30, Mp 32, Mp 37, Mp 40, Mp 50, Mp 51, Mp 53 -

csillagos és körkörös is

Mp 49, Mp 52

-

-

Mp 40, Mp 41, Mp 43, Mp 48, Mp 49, Mp 50, Mp 51, Mp 52, Mp 53 -

-

-

Mp 24, Mp 33

Telepmorfológiai bélyegek közül a növekedési erélyben és a tenyészet szerkezetben tapasztaltunk nagyobb eltéréseket ugyanazon izolátum VA táptalaj oltott tenyészetei és a többi között. A gomba VA-on a 6. napra hat izolátum (Mp 38, Mp 49, Mp 50, Mp 51, Mp 52, Mp 53) kivételével – melyeknél mikroszkleróciumokkal borított telepet figyeltünk meg – csak néhány mikroszkleróciumot képzett elszórtan a Petri-csészében (19. ábra). Ezt az Mp 34-nél csak a leoltástól való 14. napon figyeltünk meg. Ezen izolátumok összefüggı mikroszklerócium telepet még hónapok múlva sem alkottak.

51

5. Eredmények

18. ábra. Mp 40 öt napos tenyészete (=A) és Mp 41 hat napos tenyészete (=B) CDA-on

19. ábra. Mp 43 néhány mikroszkleróciuma az inokulálás után 14 nappal

A telepmorfológiát tanulmányozva a Mp 34 BDA táptalajon növekedett tenyészeteinek sugaras faelágazást mutató rajzolatát figyeltük meg. A Mp 34 két hetes tenyészetének ezt az egyedi, szabad szemmel is jól látható telep struktúráját szemléltetik a normál üzemmódban digitális fényképezıgéppel (20.A ábra), illetve a Carl Zeiss binokuláris fénymikroszkóphoz csatlakoztatott Flexcam videokamerával készített fotók (20.B ábra). Három hetes Mp 34 tenyészeteknél azt láttuk, hogy a tenyészeteket a mikroszkleróciumok egyenletesen borították oly módon, ahogy általában az inokulálástól számított 5. vagy 6. napon a többi izolátum tenyészeteinél ezt tapasztaltuk. 52

5. Eredmények

20. ábra. Mp34 két hetes tenyészetének szabad szemmel (=A) és Carl Zeiss binokuláris fénymikroszkóppal (=B) megfigyelt sugaras faelágazást mutató rajzolata

Vizsgálataink során a telepmorfológia tanulmányozásakor még egy egyedi bélyeget találtunk. Suriachandraselvan és Seetharaman (2000) eredményeivel megegyezıen pepton tartalmú táptalajon (SGA) egyetlen izolátum esetében (Mp 38) azt tapasztaltuk, hogy a gomba, illetve – mint szakirodalomból már ismert – annak anyagcsereterméke elszínezte a táptalajt. Vizsgálataink során az inokulálástól számított 5. napon halvány piros elszínezıdést mutattak a Mp 38 SGA-on növekedett tenyészetei (21. ábra), míg az említett szerzık indiai izolátumai mély vörös színrıl számoltak be. Egy korábbi publikációban Ulukus (1984) is vörös elszinezıdésrıl számolt be, amelyet csicseriborsóról származó izolátumai vizsgálata közben tapasztalt egyetlen izolátumánál.

21. ábra. Mp 38 öt napos tenyészete elszinezıdött SGA táptalajon

53

5. Eredmények Ez az izolátum (Mp 38) BDA, KLA (22.A ábra), MEA (22.B ábra) és SGA (21. ábra) táptalajon a többitıl eltérıen kezdett fejlıdni. Általában egy izolátum mikroszkleróciumok alkotta telepében a mikroszkleróciumok sőrőn helyezkednek el már a telepnövekedés indulásakor is (23. ábra), míg a Mp 38 nál a mikroszkleróciumok ezen sőrő elhelyezkedését csak a 14 napos tenyészeteknél láttuk (24. ábra).

22. ábra. Mp 38 öt napos tenyészete KLA táptalajon (=A) és MEA táptalajon (=B)

23. ábra. Mp 12 három napos

24. ábra. Mp 38 két hetes tenyészete BDA-on

tenyészete BDA-on

Mikromorfológiai jellemzık a különbözı táptalajokon A gomba mikromorfológiai bélyegeit egyhetes tenyészetekbıl vizsgáltuk. A mikroszkleróciumok morfológiai vizsgálatakor azok átmérıjében állapítottunk meg nagyobb eltéréseket

54

5. Eredmények adott izolátum különbözı táptalajról származó mikroszkleróciumai között. A Melléklet IV. táblázatban a mikroszkleróciumok átmérıinek átlaga, illetve a mért átmérık alsó és felsı szélsıértékei is láthatóak. Eredményeink azt mutatták, hogy a mikroszkleróciumok átmérıje – az egyes izolátumokat, illetve mind a hat táptalajt figyelembe véve – 39-308 µm között alakult. Ez meglehetısen széles határok közötti elhelyezkedést mutat és szinte megegyezik Simay (1987) hazai izolátumaiból mért mikroszkleróciumainak átmérıivel (46-340 µm).

Vizsgálataink szerint a kórokozó mikroszkleróciumainak növekedéséhez a SGA kedvezett a leginkább, legkevésbé a tápanyagszegény VA. Mint korábban már említettük, a mikroszkleróciumok mérete függ a szubsztrátumban rendelkezésre álló tápanyagoktól (Short és Wyllie 1978). Feltehetıleg izolátumaink mikroszkleróciumainak növekedéséhez a hat táptalaj közül a SGA táptalajban található pepton volt a legjobb tápanyag. Ezt az eredményt olvashattuk korábban Haq és mtsai. (1999) munkájában is.

A mikroszkleróciumok alakja egyezıen Bánhegyi és mtsai. (1985) eredményeivel többségében gömb volt (25.A ábra), míg az Mp 34 izolátumnál az összes táptalajt tekintve tojásdad alakot (25.B ábra) is megfigyeltünk.

25. ábra. Mp 1 gömb alakú mikroszkleróciumai KLA-on (=A) és Mp 34 tojásdad alakú mikroszkleróciuma BDA-on (=B)

A SGA esetén vizuálisan megállapítottuk, hogy a mikroszkleróciumok lazább szerkezetőek, nem olyan tömötten feketék, mint a többi táptalajon. CDA táptalajon megfigyeltük, hogy a mikroszkleróciumok színe barnás-fekete, míg a másik öt táptalajnál azok feketék voltak.

55

5. Eredmények 5. 2. 1. 4. A pH hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére A pH hatásai részben az egyes tápanyagok felvételének befolyásolása kapcsán, részben pedig a sejthártyára gyakorolt, közvetlen hatás révén valósulnak meg. A gombák többsége számára az optimális növekedési viszonyokat a savas pH tartomány jelenti. A különbözı kémhatású (2-9 pH) BDA táptalajokon a M. phaseolina izolátumok növekedését vizsgáltuk. Az eltérı pH-jú BDA táptalajokon, illetve az egyes mérési napokon mért micélium- és mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm-ben) a Melléklet V. táblázatban találhatóak. Az V. táblázatban látható az izolátumok közti szignifikáns differencia is.

A 26. ábrán a gomba izolátumainak micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı átlagait tüntettük fel a különbözı kémhatású táptalajokon és az egyes mérési napokon kapott eredmények alapján.

85,54

87,90 88,53 88,47 87,93

85,26

87,31

87,89

87,71

90,00

83,11

77,70

80,00 70,18

69,61

70,00 60,00 50,00 40,00 30,00

24,24

22,52

Telepátmérı (mm)

60,79

20,00 10,00 0,00

2 pH 3 pH 4 pH 5 pH 6 pH 7 pH 8 pH 9 pH 2 pH 3 pH 4 pH 5 pH 6 pH 7 pH 8 pH 9 pH Mi cél i um tel ep

Mi kroszkl eróci um tel ep 3. nap

5. nap

6. nap

26. ábra. M. phaseolina izolátumok micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı átlaga eltérı pH-jú táptalajokon és mérési napon

A 26. ábrán a feltüntetett értékek segítségével jól nyomon követhetı, hogy a gomba micélium- és mikroszklerócium telepe a 6. napon a legnagyobb mértékben az 5 pH-jú táptalajon növekedett. A 3. mérési napon kapott eredményeket tekintve az is megfigyelhetı az ábrán, 56

5. Eredmények hogy a kórokozó növekedésének maximumát pH 4-nél érte el. Az összes izolátum eredményeit átlagolva a micélium telepátmérıje 79,25 mm, a mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı 70,83 mm volt. A 3. napon, 4-es pH-jú táptalajon mért telepátmérıket az 5 és a 6 pH-jú táptalajokon kapott eredemények követték. Ez a tendencia mind a micélium, mind a mikroszkleróciumok alkotta telepeknél megmutatkozott. Az összes izolátumot figyelembe véve az 5. mérési napon a gomba micélium telepátmérıje (átlag 87,90 mm) a 6-os pH-jú táptalajon, míg mikroszklerócium telepátmérıje (átlag 87,24 mm) az 5-ös pH-jú táptalajon volt a legnagyobb. A 6. napon pH 3 és 7 között a micélium és a mikroszklerócium átlag telepátmérı 80 mm felett volt.

A 27. ábra az izolátumok átlagos napi növekedését mutatja eltérı kémhatású táptalajokon. Ezen ábrán is jól látható, hogy a 4, 5 és 6 pH-jú táptalajok kedveztek mind a micélium, mind a mikroszkleróciumok alkotta telepek gyors növekedésének. Legkevésbé a 2-es pH-jú táptalaj kedvezett a patogén növekedésének és a mikroszkleróciumok képzıdésének.

24

M icé lium te le pátmé rı M ikroszkle rócium te le pátmé rı

22

Átlagos napi növekedés (mm)

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2 pH

3pH

4pH

5pH

6pH

7pH

8pH

9pH

Kémhatás

27. ábra. M. phaseolina izolátumok átlagos napi növekedése eltérı kémhatású táptalajokon

A 2 és 3 pH-jú BDA táptalajok nem szilárdultak meg teljesen a Petri-csészében, a kórokozó növekedését azonban a táptalaj halmazállapota nem befolyásolta (28. ábra). A Mp 34 és Mp 38 izolátumokon kívül a többi tudott növekedni 2 és 3 pH-jú BDA-on is.

57

5. Eredmények

28. ábra. Mp 3 izolátum tenyészete 3 pH-jú kevésbé megszilárdult BDA táptalajon a 3. napon A Mp 45-ös izolátum micéliuma a 3. mérési napon pH 2 és 3-nál szintén nem indult növekedésnek, illetve ezen izolátum nem képzett mikroszkleróciumot. A további két mérési napon is jelentıs mértékben elmaradt mind a micélium, mind a mikroszklerócium telepátmérı értéke a többi izolátumétól.

A Mp 34 (29. A ábra), a Mp 38 (29. B ábra) és a Mp 45 (29. C ábra) az egyes eltérı kémhatású táptalajokon lassabban kezdtek növekedni, mint a többi izolátum.

29. ábra. Mp 34 (=A), Mp 38 (=B) és Mp 45 (=C) 3 napos tenyészetei 8 pH-jú BDA-on Több eltérı kémhatásnál (pl. 3, 7, 8 pH) megfigyeltük a 3. mérési napon, hogy a gomba növekedésének megindulása széles intervallumban mozgott (30. ábra). Van amelyik pH-n ezt a 6. napon is tapasztaltuk. Például a 8 pH-jú BDA táptalajon a Mp 18 mind a micélium (38,50

58

5. Eredmények mm), mind a mikroszkleróciumok alkotta telepeket (35,50 mm) tekintve a legkisebb mértékben, míg a Mp 9 maximálisan (90 mm) nıtt.

30. ábra. Mp 38 (=A), Mp 39 (=B) és Mp 1 (=C) 3 napos tenyészetei 3 pH-jú BDA táptalajon

Összességében megállapíthatjuk, hogy a gomba pH optimuma 4,0-6,0 közé esett. Mindegyik általunk vizsgált pH-n képes volt növekedni a M. phaseolina, kivéve a Mp 34 és a Mp 38 izolátum 2 és 3 pH-jú táptalajon. A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 (31. ábra) izolátumok micélium és mikroszklerócium telepeinek méretét általában az összes vizsgált kémhatású táptalajon az átlagosnál kisebbnek találtuk.

31. ábra. Mp 45 izolátum 3 napos tenyészetei 2 (=A), 3 (=B), 4 (=C), 5 (=D), 6 (=E), 7 (=F), 8 (=G) és 9 (=H) pH-jú BDA táptalajon 59

5. Eredmények Több esetben a mikroszklerócium telepátmérıik fele akkorák (32., 33. ábra), mint a többi izolátum átlag telepátmérıi (Melléklet V.).

32. ábra. Mp 45 (=A), Mp 38 (=B) és Mp 40 (=C) 6 napos tenyészetei 7 pH-jú BDA-on

33. ábra. Mp 45 (=A) és Mp 22 (=B) tenyészete 4 pH-jú BDA táptalajon a 6. napon

Singh és Chohan (1982) eredményeivel ellentétben a gomba 9,0 pH-nál is képzett mikroszkleróciumokat már a 3. mérési napon is, sıt közülük egy (Mp 20) a maximális telepátmérıt is elérte a 6. napra.

60

5. Eredmények 5. 2. 1. 5. Micélium kompatibilitás vizsgálat eredményei A magyarországi szakirodalomban M. phaseolina izolátumok micélium kompatibilitásával foglalkozó publikációt nem találtunk. Hazánkban e témakörben legutóbb Zándoki és Turóczi (2002) a Sclerotinia sclerotiorum gombával kapcsolatban végzett vizsgálatokat. Munkánk során kapcsolatot teremtettünk Petri-csészében az összes izolátum között abból a célból, hogy megtudjuk, mely helyekrıl származó M. phaseolina izolátumok mutatnak micélium kompatibilitást. Ez a vizsgálat alkalmas arra is, hogy egy-egy kisebb vagy nagyobb területen jellemezzük a kórokozó változékonyságát, nemcsak a fiziológiai tulajdonságok vagy a patogenitás (és gazdanövénykör) tekintetében. Az izolátumok között a kompatibilitási kapcsolat jellege az inokulálástól számított 7. napon teljes biztonsággal eldönthetı volt. A kompatibilis izolátumok telepei teljesen egymásba nıttek. Az egymással inkomptabilis izolátumok telepei között azonban gátlási zónák alakultak ki és a micélium jól láthatóan kiritkult. Vizsgálatunkban - amely során az izolátumokat egymással minden lehetséges kombinációban „párosítottuk” – arra az eredményre jutottunk, hogy izolátumaink többnyire kompatibilisek voltak egymással (34. ábra).

34. ábra. Kompatibilis kapcsolat Mp 43 (felül), Mp 44 (balra lenn) és Mp 49 (jobbra lenn) között

A 6. táblázatban azok az „izolátum-párosítások” láthatóak, amelyek között inkompatibilis kapcsolatot tapasztaltunk. Az összes lehetséges párosításból csupán 24 párosítás esetén tapasztaltunk inkompatibilis kapcsolatot. 61

5. Eredmények 6. táblázat. M. phaseolina izolátumok közötti inkompatibilis kapcsolat

Mp 2-Mp 40 Mp 3-Mp 19 Mp 5-Mp 10 Mp 25-Mp 1 Mp 25-Mp 31 Mp 28-Mp 12

Inkompatibilis kapcsolatok Mp 28-Mp 14 Mp 34-Mp 23 (35.A ábra) Mp 34-Mp 44 Mp 29-Mp 8 Mp 34-Mp 24 Mp 34-Mp 45 Mp 29-Mp 22 Mp 34-Mp 33 Mp 38-Mp 6 (35.B ábra) Mp 31-Mp 7 Mp 34-Mp 40 Mp 38-Mp 11 Mp 31-Mp 15 Mp 34-Mp 42 Mp 42-Mp 43 Mp 31-Mp 30 Mp 34-Mp 43 Mp 42-Mp 44

Ezek közül is a legtöbb esetben a Mp 34 mutatott inkompatibilitást más izolátumokkal (35.A ábra). Az elızı fenotípusos vizsgálatok eredménye során nagy eltérést mutató Mp 34, Mp 38 és Mp 45 közül a Mp 38 is inkompatibilis volt két másik izolátummal (35.B ábra), illetve a Mp 45 is a Mp 34 izolátummal.

35. ábra. Inkompatibilis kapcsolat Mp 23 (felül) és Mp 34 (alul) között (=A), illetve Mp 6 (felül) és Mp 38 (alul) között (=B)

Vizsgálatunk során meglepı volt, hogy egymáshoz közeli termıhelyrıl származó izolátumok között micélium inkompatibilitást tapasztaltunk. Ezek voltak a Mp 2-Mp 40, Mp 15-Mp 31, Mp 34-Mp 40, Mp 42-Mp 43, Mp 42-Mp 44 „párosítások”. Ez azt bizonyíthatja, hogy egymáshoz közeli területeken többféle (némileg különbözı) genotípus fordul elı egyszerre. További érdekesség, hogy a szerb izolátumok mindegyik hazai izolátummal, illetve a spanyollal 62

5. Eredmények is kompatibilisnek mutatkozott, illetve a spanyol (Mp 45) is csak egy magyar (Mp 34) izolátummal volt inkompatibilis. Tehát az egymástól földrajzilag igen messze lévı izolátumok is kompatibilisek egymással. Ez azt bizonyíthatja, hogy az azonos, vagy nagyon hasonló genotípusú törzsek – valószínő a mikroszkleróciumok segítségével – nagy távolságra is elterjedhetnek.

5. 2. 1. 6. UV-C sugárzás hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére

A fény bizonyos gombák növekedését serkenti vagy gátolja, egyes fajok esetén pedig hatástalan. Tanulmányaink során a M. phaseolina izolátumok micélium növekedésére és mikroszkleróciumok képzıdésére gyakorolt UV-C sugárzás hatását vizsgáltuk. Az egyes mérési napokon mért micélium- és mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm-ben) a Melléklet VI. táblázatban találhatóak. A táblázatban látható az izolátumok közti szignifikáns differencia is, amelyhez az 5 %-os valószínőségi szinten kapott SzD-értékek szolgálnak segítségül. A 36. ábrán a vizsgált 53 M. phaseolina izolátum UV-C sugárzással kezelt, illetve kontroll telepeinek növekedését tüntettük fel, a különbözı korú (és eltérı dózisú UV-C sugárzásban részesült) tenyészetek telepátmérıinek adatai alapján.

M icélium telep M ikroszklerócium telep

100 90

70 60 50 40 30 20 10

Kezel t

Kontrol l Tenyészetek kora (nap)

36. ábra. UV-C sugárzással kezelt és kontroll M. phaseolina izolátumok micélium- és mikroszklerócium telepeinek átlagátmérıi (mm) 63

12 napos

10 napos

8 napos

6 napos

4 napos

2 napos

12 napos

10 napos

8 napos

6 napos

4 napos

0 2 napos

Telepátmérı (mm)

80

5. Eredmények Látható az ábrán, hogy a 2 napos „kezelt”, illetve kontroll tenyészetek méretei szinte megegyeznek. Ez várható volt, mivel a kezelt tenyészetek csak a telepmérés után kapták az elsı 1,62 J/cm2 dózisú UV-C sugárzást. A leoltástól számított 2. napra (1,62 J/cm2 dózisú UV-C kezelés elıtt) az izolátumok micélium (18-70 mm) és mikroszkleróciumok alkotta telepeinek (0-33,33 mm) tág határok közötti növekedését figyeltük meg (37. ábra).

37. ábra. Mp 12 (=A), Mp 4 (=B), Mp 15 (=C) és Mp 19 (=D) izolátumok két napos (1, 62 J/cm2 dózisú UV-C besugárzás elıtti) tenyészetei A 36. ábrán látható a legnagyobb dózisú (1,62 J/cm2) kezelés hatása a 4 napos tenyészetek növekedésére, miszerint a besugárzás után, a 2. naptól a kezelt tenyészetek micéliuma átlag 10,80 mm-t nıtt, míg a kontrolloké átlag 42,28 mm-t, az 53 izolátum eredményeit összesítve. Ez azt jelenti, hogy az izolátumok UV-C sugárzással kezelt tenyészetei a kontrollhoz képest csak negyedakkorát tudtak nıni, azaz az 1,62 J/cm2 dózisú UV-C sugárzás a gomba növekedését a negyedére csökkentette. A mikroszklerócium telepátmérı a besugárzást követı két nap alatt átlagosan 17,16 mm-t nıtt a kezelt tenyészetek esetén, míg a kontroll átlag 69,17 mm-t. Így elmondható, hogy az 1,62 J/cm2 dózisú UV-C sugárzás a mikroszklerócium telepátmérı növekedését szintén negyedére csökkentette. A 4. napon megfigyeltük, hogy az 1,62 J/cm2 dózisú UV-C sugárzás a Mp 1, Mp 10, Mp 19, Mp 22, Mp 24 izolátumok mikroszklerócium képzését 48 órára gátolta. Ezen UV-C sugárzás hatására a 4 napos kezelt tenyészetek micélium és a mikroszklerócium telepek átmérıje szignifikánsan kevesebb volt, mint a kontrollé (38. ábra).

64

5. Eredmények

38. ábra. Mp 24 (=A), Mp 16 (=B), Mp 21 (=C) 4 napos kezelt és Mp 24 (=D), Mp 16 (=E), Mp 21 (=F) 4 napos kontroll tenyészetei (1, 62 J/cm2 dózisú besugárzás után) A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 kontroll tenyészeteinek értékei – ahogy már az elızı mikológiai vizsgálatok során is tapasztaltuk – elmaradtak a többi izolátum kontroll tenyészeteinek mért értékeitıl (39. ábra). Érdekes, hogy e három izolátum esetében nincs olyan nagy különbség a kezelt és a kontroll telepek méreteiben. Ez azt bizonyítja, hogy ezen izolátumok tenyészeteinek növekedését kevésbé gátolta a legnagyobb dózisú UV-C sugárzás.

39. ábra. Mp 34 (=A), Mp 45 (=B), Mp 38 (=C), Mp 44 (=D) 4 napos kezelt és Mp 34 (=E), Mp 45 (=F), Mp 38 (=G), Mp 44 (=H) 4 napos kontroll tenyészetei (1, 62 J/cm2 dózisú besugárzás után) 65

5. Eredmények A hat napos tenyészetek mért adataiból kiderül, hogy a kezelt tenyészetek telepátmérıi a 0,81 J/cm2 dózisú UV-C sugárzás hatására is jelentısen elmaradtak a kontrollétól (40. ábra).

40. ábra. Mp 24 izolátum 6 napos kezelt (=A) és kontroll (=B) tenyészete, illetve Mp 42 izolátum 6 napos kezelt (=C) és kontroll (=D) tenyészete (0,81 J/cm2 dózisú besugárzás után)

Az izolátumok ezen dózisú UV-C sugárzással kezelt micélium- (átlag 13,30 mm), illetve mikroszklerócium telepei (átlag 12,57 mm) hasonló mértékben nıttek, mint az elsı besugárzás után. Az izolátumok kontroll tenyészeteinek micélium és mikroszklerócium telepátmérıje a 6. napon 90 mm, kivéve a Mp 34, Mp 38 és Mp 45 izolátumokét. E három izolátum kontroll tenyészetei a 90 mm-es telepátmérıt a 8., a 10., illetve a 12. napra érték el.

Ahogy a 36. ábrán is látható, az izolátumok UV-C sugárzással kezelt micélium telepei 8 naposan (a 0,41 J/cm2 dózisú besugárzás után 2 nappal) mutatták azt az átmérıt, amit a kontroll tenyészetek telepei 4 naposan. A kezelt tenyészetek mikroszkleróciumok alkotta telepei még 8 naposan sem érték el a 4 napos kontroll tenyészet értékeit. Vizsgálataink során az összes ke66

5. Eredmények zelt izolátum esetében azt tapasztaltuk, hogy a kontrollhoz képest a mikroszkleróciumok száma kevesebb, a telepben történı eloszlásuk pedig nem egyenletes (41. ábra).

41. ábra. Mp 13 (=A), Mp 16 (=B), Mp 35 (=C), Mp 44 (=D), Mp 48 (=E) 8 napos kezelt tenyészetei és Mp 48 (=F) 8 napos kontroll tenyészete (0,41 J/cm2 dózisú besugárzás után) 67

5. Eredmények A 10. napon mért adatok azt tükrözik, hogy a tenyészetek növekedését a 8. napon kapott 0,20 J/cm2 dózisú UV-C besugárzás már nem tudta jelentısen csökkenteni. A 10. napon az összes izolátum UV-C sugárzást kapott micélium telepe 90 mm volt, kivéve a Mp 34 (81, 00 mm), a Mp 38 (86,33 mm) és a Mp 45 (85,33 mm) izolátumoké. Ezen a napon az izolátumok kezelt tenyészeteinek többsége 90 mm átmérıjő mikroszkleróciumok alkotta telepet képzett. A kontroll tenyészetek közül már csak a Mp 34 micéliuma (83,00 mm), valamint a Mp 34 (72,00 mm) és a Mp 38 (79,00 mm) mikroszklerócium telepe nem érte el a 90 mm-t.

A 12. mérési napon már csak a Mp 38 kezelt tenyészetében nem maximális (90 mm) a mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı, ezt a méretet csupán a 14. napra érte el. A 14. (utolsó mérési) nap után pár nappal a kezelt tenyészetek mikroszkleróciumok alkotta telepeiben a mikroszkleróciumok száma nıtt és eloszlásuk egyenletessé vált.

Összefüggés-vizsgálatokat végeztünk azon megfigyelésünk statisztikai igazolására, miszerint a besugárzás dózisának csökkenésével a gomba növekedésének mértéke emelkedett. A 4, 6, 8 és 10 napos micélium, illetve mikroszklerócium telepek értékeit elemeztük statisztikailag, mivel ezen korú telepeknél érvényesült a besugárzás hatása. A korrelációanalízis során kapott paraméter-párok összefüggéseinek szorosságát a 7. táblázatban számszerősítettük. A korrelációs koefficiens (r) kritikus értéke 53-as mintaszám (n) esetén 0,2732 (Fisher and Yates, 1957). A 7. táblázatban olvasható, hogy minden esetben szignifikáns kapcsolat volt a paraméter-párok között. Ez azt jelenti, hogy statisztikailag igazolt az állításunk, miszerint ahogy csökkent a besugárzás dózisa, úgy emelkedett a gomba növekedésének mértéke. A 4, a 6 és a 8 napos telepek átmérıi között szoros összefüggést tapasztaltunk. A 8 és 10 napos izolátumok vizsgálatánál feltehetıleg azért kaptunk kisebb r-értéket, mint a többinél, mert a 10 napos telepek között már több elérte a maximális 90 mm-t.

7. táblázat. Az összefüggés-vizsgálatok korrelációs koefficiensei Paraméterek 4 napos micélium t. 6 napos micélium t. 6 napos micélium t. 8 napos micélium t. 8 napos micélium t. 10 napos micélium t. 4 napos mikroszkl. t. 6 napos mikroszkl. t. 6 napos mikroszkl. t. 8 napos mikroszkl. t. 8 napos mikroszkl. t. 10 napos mikroszkl. t.

68

R2 0,74836 0,54068 0,11349 0,81512 0,68875 0,14839

r 0,86507 0,73531 0,33688 0,90284 0,82991 0,38521

Korreláció szoros szoros gyenge szoros szoros gyenge

5. Eredmények

A 42. ábra a vizsgált M. phaseolina izolátumok átlagos napi növekedését mutatja, mm-ben. Kezelt

19,63

20

Kontroll

Átlagos napi növekedés (mm)

16,80

15

10,56

10

8,91

5

0 M icélium telepátmérı

M ikroszklerócium telepátmérı

42. ábra. 53 M. phaseolina izolátum UV-C sugárzással kezelt és kontroll micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepeinek átlagos napi növekedése

Látható a 42. ábrán, hogy a kezelt tenyészetek átlagos napi növekedése megközelítıleg a fele a kontrollénak. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy az UV-C sugárzás a gomba növekedését jelentısen csökkentette.

5. 2. 2. Molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei

Feltételeztük, hogy a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátumok nem csak a dolgozatban eddig ismertetett mikológiai vizsgálatok során különbözött nagy mértékben a többi izolátumtól. Ennek bizonyítására az izolátumokat molekuláris biológiai módszerekkel is elemeztük.

5. 2. 2. 2. RAPD analízis eredménye

A RAPD analízis során a húsz kipróbált primérpárból 13-mal kaptunk reprodukálható mintázatot. Ezekkel a primerpárokkal a 48 M. phaseolina izolátum DNS-ébıl 148 jól értékelhetı fragmentum szaporodott fel. Primérpáronkénti bontásban az egyes izolátumokban keletkezett termékek száma, illetve az összes elıforduló fragmentum száma a 8. táblázatban látható.

69

5. Eredmények 8. táblázat. RAPD analízis során használt primerek, nukleotid szekvenciájuk, továbbá az izolátumonkénti, illetve az összes termék száma

Primerpárok jelölése 5 66 5 92 7 46 7 86 8 33 8 43 14 68 14 92 21 61 39 46 39 68 42 88 43 71

Nukleotid szekvencia 5’-AGATGCAGCCAG5’-CACCATCGCTAC-3’ 5’-AGATGCAGCCAG5’-AGTCACTCCCAG-3’ 5’-GGATGAGACCGG5’-GGAGTAACGGAG5’-GGATGAGACCGG5’-CTGAACCGCTGT-3’ 5’-AATGCGGGAGTC-3’ 5’-GTCATGCGACGA-3’ 5’-AATGCGGGAGTC-3’ 5’-CCATCGGAGGTC-3’ 5’-GATGGCAGTCAG-3’ 5’-ACACTGGCTGCA-3’ 5’-GATGGCAGTCAG-3’ 5’-AGTCACTCCCAG-3’ 5’-TGATGGCGTCTT-3’ 5’-CATACGGGCTGC-3’ 5’-GGCTAACCGATG-3’ 5’-GGAGTAACGGAG5’-GGCTAACCGATG-3’ 5’-ACACTGGCTGCA-3’ 5’-GTGCCTAACCGT-3’ 5’-ACGGACGTCACC-3’ 5’-CCATCGGAGGTC-3’ 5’-TCCGCATACCGT-3’

Izolátumonkénti termékek száma

Összes termék

4-6

11

2-7

8

6-10

19

8-11

16

3-6

9

3-8

12

2-6

9

2-5

8

2-7

9

3-9

15

6-13

19

2-6

9

1-3

4

A 43. ábra egy reprezentatív gélképet mutat. Láthatóak olyan polimorfizmusok, amelyek az izolátumok kisebb csoportjában megtalálhatóak, míg a többiben nem. Például a kb. 200 bp mérető fragmentum csak 14 izolátumnál volt jelen, amelyek közül a legtöbb Magyarország dél-nyugati részérıl származott. Továbbá a kép jól szemlélteti az Mp 34, Mp 38 és Mp 45 izolátumok eltérı mintázatát, amely a többi primerpárral kapott RAPD analízis gélképén is tapasztalható volt.

70

5. Eredmények

43. ábra. 5+66 primerrel kapott 48 M. phaseolina izolátum RAPD-mintázata. M: 50 bp mérető DNS (marker)„létra”

5. 2. 2. 3. Adatelemzés eredményei

A 13 gélkép kiértékelése után a Treecon szoftver segítségével UPGMA dendrogramot szerkesztettünk (44. ábra) és elvégeztük a bootstrap analízist is. A dendrogram jól szemlélteti, hogy a vizsgált izolátumok többsége (I. csoport) 0,2 genetikai távolságon belül volt. Ebben a legnagyobb csoportban a kis genetikai távolság ellenére a dendrogram faszerkezete a győjtési helyek szerinti további kisebb csoportokat ábrázol. Mint például a Mp 53, Mp 52, Mp 49 és a Mp 51 Bicsérd környékérıl (Dél-Magyarország) vagy a Mp 16, Mp 26, Mp 17, Mp 35 Keszthely környékérıl (Nyugat-Magyarország) származó izolátumok. A genetikai távolság szerint ebbe a csoportba (I.) tartozik egy szerb (Rimski Sancevi) izolátum (Mp 47), bár a győjtési hely szerint kivétel.

71

5. Eredmények

I.

II. III . IV. 44. ábra. 48 M. phaseolina izolátum 148 amplifikálódott RAPD fragmentum alapján készült dendrogram. Az adatokat 1000 ismétléses bootstrap analízissel kaptuk

A Mp 46 genetikai távolsága már 0,2, így külön csoportot (II.) alkot. Ez nem meglepı, hiszen ez az izolátum (Mp 46) Szerbiából (Sangaj) származik. A III. csoportot KözépMagyarországról származó izolátumok alkotják. A IV. csoport van a legnagyobb genetikai 72

5. Eredmények távolságra a többitıl. Egyik tagja (Mp 45) Spanyolországból (Cordoba) származik, amely egyébként is a legnagyobb geográfiai távolságra van a többi izolátumtól. A nagy genetikai távolságot mégsem tudjuk a győjtési hellyel magyarázni, hiszen a IV. csoportban vannak magyar izolátumok is (Mp 34 és a Mp 38). A dendrogramon jól nyomon követhetı, hogy ezek voltak a vizsgált izolátumoktól a legnagyobb genetikai távolságra (0,75). A mikológiai vizsgálatok során a IV. csoport elemeinek eredményei egymáshoz nagyon hasonlóak és a többitıl eltérıek voltak, amit a molekuláris genetikai vizsgálat során kapott egyforma genetikai távolság is igazol. A dendrogram szerkezetébıl az következik, hogy a győjtési helyek távolsága jobban befolyásolta az izolátumok genetikai távolságát, mint a gazdanövényrıl való származás. Az izolátumok gazdanövények szerint nem csoportosultak genotípusosan.

A dendrogramon (44. ábra) az is szembetőnı, hogy az elızetes micélium kompatibilitás vizsgálat során kapott eredmények nem egyeztek meg az izolátumok molekuláris vizsgálati eredményeivel. A dendrogram szerint volt olyan micélium inkompatibilis izolátum„párosítás” (Mp 34-Mp 40), amely tagjai külön csoportba, míg más párok (Mp 2-Mp 40, Mp 42-Mp 43, Mp 42-Mp 44) tagjai azonos (I.) csoportba tartoztak. Ezen utóbbi izolátum„párosítások” földrajzilag egymáshoz közeli termıhelyrıl származtak és a dendrogram szerint egy csoportba tartoztak, mégis egymással micélium inkompatibilisek voltak. Továbbá több esetben megfigyeltük, hogy az egymással micélium kompatibilis izolátumok tagjai a dendrogram szerint külön csoportban helyezkedtek el (pl. Mp 18, Mp 20, Mp 36 vagy Mp 46 az összes többi izolátummal „párosítva”). Az elızıek alapján tehát a genetikai és a micélium kompatibilitás vizsgálataink eredménye között nincs összefüggés, ami azt feltételezi, hogy a micélium kompatibilitást valószínőleg több faktor határozza meg.

A genetikai távolság és a geográfiai távolság mátrixszal végzett Mantel-teszt eredményei szerint a kettı közti összefüggés szignifikáns (p=0,001), de gyenge (r=0,402).

A Mantel-teszttel végzett statisztikai értékelés nyomán megállapítottuk, hogy túlnyomó többségben szignifikáns volt az összefüggés az izolátumok genetikai távolsága és a különbözı hımérsékleten, illetve eltérı pH-jú táptalajon történı növekedésük között.A genetikai távolság és az eltérı hımérsékleteken mért micélium- és mikroszklerócium telepátmérık Mantelteszttel történı összehasonlításának eredményei a 9. táblázatban szerepelnek.

73

5. Eredmények 9. táblázat. A genetikai távolság és az eltérı hımérsékleteken, eltérı mérési napokon kapott micélium- és mikroszklerócium telepátmérık adataiból nyert korrelációs koefficiensek (Mantel-teszttel történı összehasonlítás során, 5%-os szignifikancia szinten)

Hımérséklet

10 °C 15 °C 20 °C 25 °C 30 °C 35 °C 40 °C

Teleptípusok

Micélium t. Mikrosz. t. Micélium t. Mikrosz. t. Micélium t. Mikrosz. t. Micélium t. Mikrosz. t. Micélium t. Mikrosz. t. Micélium t. Mikrosz. t. Micélium t. Mikrosz. t.

3. mérési nap

5. mérési nap

6. mérési nap

p-érték r-érték p-érték r-érték p-érték r-érték

0,001 0,867 0,237 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001

0,703 0,004 -0,035 0,734 0,703 0,809 0,693 0,853 0,775 < 0,0001 -0,092 -

0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,693 -

0,598 0,001 0,461 0,001 0,427 0,501 0,001 0,492 0,401 0,001 0,399 0,505 0,001 0,768 0,164 0,001 0,518 0,961 0,001 0,979 0,948 0,001 0,974 0,957 0,001 0,957 0,955 0,001 0,943 0,954 0,001 0,968 0,923 0,001 0,924 0,011 0,029 0,065 (-: nem volt növekedés)

A genetikai távolság és a 25, 30 és 35 °C-on mért micélium és mikroszklerócium telepátmérık között erıs, szignifikáns összefüggést kaptunk. A 20 °C-on, 3. napon mért micélium- és mikroszklerócium telepátmérık, illetve a 40 °C-on mért micélium telepátmérık nem mutattak szignifikáns összefüggést a genetikai távolsággal, feltehetıleg azért, mert ezen paraméterek mellett csak kevés izolátum indult növekedésnek. A 10 °C-on mért telepátmérık és a genetikai távolság között szignifikáns (p=0,001) és gyenge összefüggést lehetett kimutatni.

A genetikai távolság és az eltérı pH-jú BDA táptalajokon mért micélium és mikroszklerócium telepátmérık Mantel-teszttel történı összehasonlításának eredményeit a 10. táblázat tartalmazza. A genetikai távolság és a 2-8 pH-jú BDA táptalajon növekedett izolátumok átmérıi között minden esetben szignifikáns, azonban eltérı erısségő összefüggést tapasztaltunk. Csak az izolátumok 9-es pH-n mért telepátmérıi esetében nem volt szignifikáns az összefüggés azok genetikai távolságával, valószínőleg azon okból, mert ezen pH-értéken csak kevés izolátum tudott növekedni.

74

5. Eredmények 10. táblázat. A genetikai távolság és a különbözı pH-jú BDA táptalajokon, eltérı mérési napokon kapott micélium- és mikroszklerócium telepátmérık adataiból nyert korrelációs koefficiensek (Mantel-teszttel történı összehasonlítás során, 5%-os szignifikancia szinten)

Kémhatás

2 pH 3 pH 4 pH 5 pH 6 pH 7 pH 8 pH 9 pH

Teleptípusok

Micélium t. Mikrosz. t. Micélium t. Mikrosz. t. Micélium t. Mikrosz. t. Micélium t. Mikrosz. t. Micélium t. Mikrosz. t. Micélium t. Mikrosz. t. Micélium t. Mikrosz. t. Micélium t. Mikrosz. t.

3. mérési nap

5. mérési nap

6. mérési nap

p-érték r-érték p-érték r-érték p-érték r-érték

0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,485 0,001

0,510 0,514 0,827 0,683 0,794 0,662 0,862 0,511 0,693 0,640 0,483 0,566 0,242 0,464 0,022 0,373

0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,317 0,011

0,562 0,575 0,953 0,916 0,891 0,887 0,970 0,953 0,956 0,818 0,764 0,597 0,167 0,209 0,029 0,077

0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,001 0,047 0,017

0,583 0,570 0,951 0,953 0,860 0,887 0,972 0,949 1,000 0,938 0,905 0,703 0,191 0,217 0,060 0,073

5. 2. 2. 4. ITS felszaporítás és PCR-RFLP eredményei A vizsgált 48 izolátum mindegyikében az ITS5 és az LR5 primerekkel egy ∼ 1550 bp mérető terméket tudtunk felszaporítani. Nyolc restrikciós enzimmel emésztettük ezt a fragmentumot. Az EcoR I és a Taq I (45. ábra) enzimek monomorf restrikciós mintázatot adtak. Ezen két enzimmel történı vizsgálat során Purkayastha és mtsai. (2006) is ezt az eredményt kapták, továbbá az általuk kapott emésztett termékek mérete is nagyon hasonló a mi eredményeinkhez. A BstU I (46. ábra), a Hae III, a Hinf I, az Mbo I, az Msp I (47. ábra) és az Rsa I enzimekkel polimorf restrikciós mintázatokat kaptunk.

75

5. Eredmények

M

M Mp1 Mp2 Mp4

Mp5

Mp6 Mp8

Mp9 Mp10 Mp11 Mp12 Mp13 Mp14 Mp15 Mp16 Mp17 Mp18 Mp20 Mp22 Mp23 Mp24 Mp25 Mp26 Mp27 Mp28

M

M Mp29 Mp30 Mp32 Mp33 Mp34 Mp35 Mp36 Mp37 Mp38 Mp39 Mp40 Mp41 Mp42 Mp43 Mp44 Mp45 Mp46 Mp47 Mp48 Mp49 Mp50 Mp51 Mp52 Mp53

45. ábra. ITS régió rDNS-ének Taq I restrikciós enzimmel emésztett PCR-RFLP fragmentumai. M: bal oldalon 50 bp, jobb oldalon 100 bp mérető DNS (marker)„létra”

M

M

Mp1 Mp2 Mp4

Mp5

Mp6 Mp8

Mp9 Mp10 Mp11 Mp12 Mp13 Mp14 Mp15 Mp16 Mp17 Mp18 Mp20 Mp22 Mp23 Mp24 Mp25 Mp26 Mp27 Mp28

Mp29 Mp30 Mp32 Mp33 Mp34 Mp35 Mp36 Mp37 Mp38 Mp39 Mp40 Mp41 Mp42 Mp43 Mp44 Mp45 Mp46 Mp47 Mp48 Mp49 Mp50 Mp51 Mp52 Mp53

M

M

46. ábra. ITS régió rDNS-ének BstU I restrikciós enzimmel emésztett PCR-RFLP fragmentumai. M: bal oldalon 50 bp, jobb oldalon 100 bp mérető DNS (marker)„létra” 76

5. Eredmények

47. ábra. ITS régió rDNS-ének Msp I restrikciós enzimmel emésztett PCR-RFLP fragmentumai. M: bal oldalon 50 bp, jobb oldalon 100 bp mérető DNS (marker)„létra”

A restrikciós fragmentumok méretei a 11. táblázatban láthatóak. A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 kivételével a többi izolátumnál a BstU I, a Hae III, a Hinf I, az Mbo I és az Msp I enzimek az ∼ 1550 bp mérető fragmentumot egyformán vágták. Az Rsa I enzim 4 csoportra osztotta az izolátumokat. A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 hat enzimmel történı emésztés során elkülönült a többi izolátumtól. A Hae III és az Msp I enzimekkel ezen 3 izolátum mindegyike különbözı restrikciós mintázatot adott, míg a vizsgálatban használt másik 4 enzimmel a spanyol Mp 45 izolátum tért csak el a két magyar (Mp 34, Mp 38) izolátumtól. A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 izolátumok nemcsak fenotípusosan, hanem genetikailag is nagy variabilitást mutattak.

77

5. Eredmények 11. táblázat. M. phaseolina isolátumok ITS régiójának emésztés utáni fragmentumhosszai M. phaseolina izolátumok Mp 1, Mp 2, Mp 4, Mp 5, Mp 6, Mp 8, Mp 11, Mp 18, Mp 9, Mp 10, Mp 20, Mp 22, Mp 23, Mp 25, Mp 12, Mp 13, Restrikciós Mp 26, Mp 27, Mp 28, Mp 29, Mp 14, Mp 15, endoMp 34 Mp 38 Mp 45 Mp 30, Mp 33, Mp 37, Mp 39, Mp 16, Mp 17, nukleázok Mp 40, Mp 41, Mp 42, Mp 43, Mp 24, Mp 32, Mp 44, Mp 46, Mp 49, Mp 50, Mp 35, Mp 36 Mp 51, Mp 52, Mp 53 Emésztés utáni fragmentumok nagysága (bp) 698, 280, 245, 648, 490, BstU I 558, 310, 250, 125 270, 110 125, 110 EcoR I 1200, 355 Hae III

741, 346, 155, 120, 65

Hinf I

725, 366, 290, 250, 60

Mbo I

342, 299, 224, 166, 124, 83, 50

Msp I

Rsa I Taq I

440, 267, 440, 267, 459, 411, 250, 200, 250, 200, 346, 173, 155 155, 65 91, 65 700, 650, 280, 265, 200, 306, 250, 230, 124, 180 100, 60

575, 500, 360, 156, 134

941, 480, 90, 63

941, 480, 90

394, 341, 299, 181, 124, 83, 50 980, 980, 824, 1040, 824, 575, 475, 575, 575, 340, 300, 475, 508, 475 250, 134 134 420, 375, 255, 235, 839, 348 133, 90, 63

430, 376, 262, 142, 104

5. 3. Tenyészedényes vizsgálatok eredményei Tenyészedényes vizsgálataink során vizsgáltuk a gomba izolátumainak különbözı növényfajokra gyakorolt hatását, illetve azok patogenitását. 5. 3. 1. Gazdanövénykör vizsgálatának eredményei Vizsgálatunk során megfigyeltük, hogy az inokulálást követı egy hetes inkubáció, illetve kontamináció után egyes növényfajok magjain a gomba micéliuma és mikroszkleróciumai szabad szemmel is jól láthatóak voltak (48. ábra). 78

5. Eredmények

48. ábra. Cucurbita maxima 1 hetes inkubálás (Mp 33-mal történı inokulálás) után

Az egyes növényfajok kelésének mértékét a 12. táblázat foglalja össze. A 12. táblázatban olvasható a kezelések közti szignifikáns differencia is. Jól nyomon követhetı a három izolátum károsításának tendenciája. Kitőnik, hogy a Mp 23 izolátum károsított a legnagyobb mértékben (kelés átlaga 44,57 %), a Mp 33 pedig a legkevésbé (kelés átlaga 56,61 %). Ezt a tendenciát figyelhetjük meg a legtöbb növényfajnál, ám voltak olyanok, amelyek kivételt képeztek ez alól. Például az Alopecurus pratensis, a Cucurbita maxima, a Festuca rubra és a Lotus borbasii esetében nem a Mp 23 okozta a legnagyobb kárt, hanem az Mp 22, illetve a Brachypodium sylvaticum, a Daucus carota, az Elymus caninus és a Festuca pseudovina növényfajoknál az Mp 22 károsított a legkevésbé. Az összes növényfajra vonatkozóan megállapítható, hogy a kelési % a három M. phaseolina izolátummal történı inokulálást átlagolva 50,62 %-os volt. Ez az érték önmagában is jól mutatja, hogy a gomba csírapusztító hatásának köszönthetıen több növényfajnál jelentıs mértékben csökkent az inokulált növények kelésének mértéke (49. ábra). Az Aegilops cylindrica és a Phytolacca americana fajok ellenállónak bizonyultak a gombával szemben. Ezzel ellentétben a gomba a Lepidium sativum-ra volt a legkárosabb hatással, mindhárom izolátummal történı fertızés 100 %-os csíranövény pusztulást eredményezett, míg az egészséges kontroll kelése 100 %-os volt. Leggyengébben az Amaranthus caudatus kelt, kelési %-a a három izolátum eredményeit átlagolva csupán 5,45, amelyet a Trifolium hybridum követett átlag 6,66 %-os keléssel.

79

5. Eredmények 12. táblázat. A M. phaseolinaval inokulált növényfajok kelése a kontroll %-ában Növényfajnevek rövidítése AEGCY AGRCR AGRST ALOPR AMACA APESV ASCSY BRASY BROAR BROIN CUCMA CYPES DAUCA ELYCA FESPR FESPS FESRU FOEVU LACSA LATSA LEPSA LEVOF LOLMU LOLPE LOTBO LUPLU MEDLU MEDVA PETCR PHAAR PHLPH PHYAM POAPR RHERH RUMAC SPEAR TRIHY VERPE VICSA ÁTLAG:

Mp22-vel inokulált 100,00 28,00 41,67 16,67 5,45 13,33 48,33 68,33 36,67 26,67 91,67 58,33 66,67 58,33 50,00 57,14 51,67 52,73 80,70 51,67 0,00 61,11 53,33 41,67 37,74 55,00 57,90 61,67 50,00 81,67 26,92 100,00 73,68 44,64 71,67 15,00 8,33 83,33 50,00 50,71

Kelési % Mp23-mal inokulált 100,00 18,00 36,67 25,00 0,00 11,67 20,00 63,33 36,67 13,33 100,00 56,25 41,67 53,33 45,00 32,14 73,33 36,36 45,61 45,00 0,00 44,44 51,67 45,00 52,83 33,33 66,67 50,00 45,00 80,00 34,62 100,00 70,18 19,64 46,67 11,67 5,00 73,33 55,00 44,57

80

Mp33-mal inokulált 100,00 28,00 63,00 53,00 10,91 21,67 58,33 66,67 35,00 28,33 100,00 60,42 58,33 55,00 51,67 37,50 76,67 56,36 84,21 56,67 0,00 68,52 51,67 66,67 67,92 53,33 70,18 68,33 45,00 90,00 48,08 100,00 77,19 35,71 73,33 28,33 6,66 90,00 65,00 56,61

A három kezelés átlaga 100,00 24,67 47,22 31,67 5,45 15,56 42,22 66,11 36,11 22,78 97,22 58,33 55,56 55,55 48,89 42,26 67,22 48,48 70,17 51,11 0,00 58,02 52,22 51,11 52,83 47,22 64,92 60,00 46,67 83,89 36,54 100,00 73,68 33,33 63,89 18,33 6,66 82,22 56,67 50,62

SzD 5% 0,00 15,05 26,33 19,62 12,76 8,13 25,44 13,83 15,34 11,39 7,71 9,14 14,38 10,90 14,76 13,18 13,84 10,38 21,95 16,38 0,00 14,07 11,68 19,62 21,95 12,84 12,05 17,92 14,07 9,26 25,30 0,00 12,41 13,10 10,59 16,65 5,55 8,39 12,05 -

5. Eredmények

49. ábra. Lupinus luteus kontroll (A) és inokulált (Mp 23-mal) növények (B, C), 5 héttel a magok tenyészedénybe helyezése után A Trifolium hybridum esetében elıször a fertızött magból fejlıdıtt csíranövényeken vizenyısödést észleltünk (50. ábra), ahogy korábban Simay (1990) is repcével történı maginokulációs kísérletében, majd a csíranövény elpusztult.

50. ábra. Mp 23-mal inokulált Trifolium hybridum pusztuló csíranövényei 1 hetes inkubálás után

Minden növényfajra vonatkozóan elmondható, hogy a kikelt növényeknél már nem tapasztaltunk pusztulást, amelyik egyedet elpusztította a kórokozó az még kelés elıtt (az egy hetes termosztátban történı inkubáció alatt) fertızıdött olyan mértékben, hogy a tenyészedényben már nem kelt ki. Azoknál a növényfajoknál, amelyek 40-50 % feletti pusztulást mutattak – 81

5. Eredmények már három hetes nevelés után is – megfigyelhetı volt a kikelt növények sárgulása, illetve a kontrollhoz viszonyítva a növények alacsonyabb növekedése (51., 52. ábra).

51. ábra. Petroselinum crispum kontroll (A) és inokulált (Mp 33-mal) növények (B), 3 héttel a magok tenyészedénybe helyezése után

52. ábra. Rheum rhabarbarum kontroll (A) és inokulált (Mp 23-mal) növények (B), 5 héttel a magok tenyészedénybe helyezése után

A kontroll növényeken a M. phaseolina okozta tüneteket egy esetben sem találtunk. Olyan gomba okozta tüneteket, amelyekrıl korábbi szakirodalmak beszámoltak – pl. gyökérnyaki lézió (Simay 1987), szárnekrózis (Pratt és mtsai. 1998), barna vagy fekete léziók szikleveleken és/vagy száron (Msikita és mtsai. 1998, Purkayastha és mtsai. 2004) – mi nem tapasztaltunk.

82

5. Eredmények A 12. táblázatban is látható, hogy az Aegilops cylindrica és a Phytolacca americana ellenállóak (kelés = 100 %) a gombával szemben, az inokulált egyedeken 5 hetes nevelés után sem okozott a gomba tüneteket. Vizsgálataink alapján a Brachypodium sylvaticum, a Cucurbita maxima, a Cyperus esculentus, a Daucus carota, az Elymus caninus, a Festuca rubra, a Lactuca sativa, a Lathyrus sativus, a Levisticum officinale, a Lolium multiflorum, a Lolium perenne, a Lotus borbasii, a Medicago lupulina, a Medicago x varia, a Phalaris arundinacea, a Poa pratensis, a Rumex acetosa, a Veronica persica és a Vicia sativa kevésbé fogékonyak (kelés =50-99 %) a M. phaseolinaval szemben. Az Agropyron cristatum, az Agrostis stolonifera, az Alopecurus pratensis, az Asclepias syriaca, a Bromus arvensis, a Bromus inermis, Festuca pratensis, a Festuca pseudovina, a Foeniculum vulgare, a Lupinus luteus, a Petroselinum crispum, a Phleum phleoides és a Rheum rhabarbarum közepesen (kelés = 2049 %) voltak fogékonyak, a három izolátummal történı inokulálást követı kelési átlag alapján. Erısen fogékonynak az Amaranthus caudatus, az Apera spica-venti, a Lepidium sativum, a Spergula arvensis és a Trifolium hybridum növényfajok bizonyultak, amelyek kelésének átlaga 20 % alatt volt. A gazdanövénykör vizsgálat befejezéseként a tenyészedényekbıl mosott gyökerek BDA táptalajon történı egy hetes inkubálása következett. Ennek során az összes M. phaseolinaval fertızött növény gyökerébıl sikerrel izoláltuk vissza a kórokozót.

Ezen fejezetnél említjük meg a gomba ezüstfenyı gyökerébıl történı izolálását. A kórokozó fásszárú növényeken történı károsítása – a kajszifát kivéve – hazánkban eddig nem volt ismert. Szabó (2003) és Koltay (2001) az erdei fák, illetve fenyıfélék betegségeit részletesen ismertetı munkáiban sem találtunk utalást a M. phaseolina magyarországi ezüstfenyın (Pinus pungens ENGELM.) történı elıfordulásáról.

2008-ban Keszthely környéki, 3-5 éves ezüstfenyı állományból származó mintákat vizsgálva megfigyeltük, hogy a pusztuló, illetve elpusztult fenyık tőlevele lilásvörös elszínezıdést mutatott. A közel száz fa közül mintegy 5-8 db fa esetében jelent meg a teljes pusztulás elszórtan az ültetvényben. A gyökfı és a gyökerek részletes vizsgálatakor a vastagabb gyökerek kéregrészének eltávolítása után a háncs felületén fekete csíkkal élesen elhatárolt különbözı alakú és kiterjedéső foltok váltak láthatóvá. A gyökérminták nedveskamrás inkubálása után a farész felületén nagy mennyiségben apró, fekete, gömbölyded gombaképletek jelentek meg, amelyekrıl mikroszkópi vizsgálat során megállapítottuk, hogy azok mikroszkleróciumok. 83

5. Eredmények BDA táptalajra oltásukat követıen pár nap alatt a tenyészetben gyér, sötétszínő micélium képzıdött. A micéliumban nagy mennyiségben alakultak ki mikroszkleróciumok. A tenyészet 5 nap alatt benıtte a 9 cm-es Petri-csésze felületét. A tenyészetbıl vett minta mikroszkópi vizsgálata során a micélium derékszögő elágazása, a mikroszkleróciumok mérete (75-131 µm) egyértelmően a M. phaseolina gomba azonosítását eredményezte. A gyökerekrıl más gomba jelenléte nem volt kimutatható.

5. 3. 2. Patogenitási vizsgálatok eredményei

A csíranövények ellenálló képességének vizsgálatán túl fontosnak tartottuk a M. phaseolina izolátumok patogenitásának megállapítását fejlettebb korú növények segítségével, ezért a napraforgó növényeket 7 hetes, a paprika növényeket 12 hetes korig neveltük. Vizsgálatunk során megfigyeltük, hogy az inokulálást követı egy hetes inkubáció, illetve kontamináció után a gomba mikroszkleróciumai a paprika magjain (53.A ábra) és a napraforgó kaszatain szabad szemmel is jól láthatóak voltak. A fertızött magból fejlıdött napraforgó csíranövényeken vizenyısödést észleltünk (53.B ábra), ahogy korábban Simay (1990) is repcével történı maginokulációs kísérletében. A kelési adatok ismeretében azonban kijelenthetjük, hogy ezek a vizenyıs csíranövények nem minden esetben pusztultak el.

53. ábra. M. phaseolina (Mp 38) mikroszkleróciumai paprikamagokon (=A), illetve Mp 6-tal inokulált napraforgó vizenyısödése 1 hetes inkubálás után (=B) Mindkét növényfajra vonatkozóan elmondható, hogy a kikelt növényeknél már nem tapasztaltunk pusztulást. Amely egyedet elpusztította a kórokozó az még kelés elıtt (egy hetes inkubáció alatt) fertızıdött olyan mértékben, hogy a tenyészedényben már nem kelt ki. A növények kelését, száruknak, illetve gyökerüknek a hosszát és tömegét napraforgó esetében a Melléklet 84

5. Eredmények VII. táblázat, paprikánál a Melléklet VIII. táblázat tartalmazza. A kontroll %-ában kifejezett kelési eredmények (54. ábra) alapján 5 csoportba soroltuk az izolátumok patogenitását: 0 = nem patogén (100 % kelés), 1 = kissé patogén (75-99 % kelés), 2 = közepesen patogén (50-74 % kelés), 3 = nagyon patogén (20-49 % kelés) és 4 = rendkívül patogén (0-19 % kelés). Az izolátumaink növényfajonkénti patogenitási csoportba tartozását a 13. táblázat tartalmazza. A két növényfaj kelési értékeit figyelembe véve egyes izolátumok patogenitása megegyezett, azaz egy patogenitási csoportba tartoztak, ugyanakkor más izolátumok patogenitása különbözı volt. Ez az eltérés a Mp 19, a Mp 35, a Mp 42 a Mp 44, a Mp 47 és a Mp 49 izolátumoknál jelentıs mértéket öltött.

13. táblázat. M. phaseolina izolátumok növényfajonkénti patogenitási csoportba tartozása (0 = nem patogén, 1 = gyengén patogén, 2 = közepesen patogén, 3 = nagyon patogén, 4 = rendkívül patogén)

Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18

Patogenitási csoport Napraforgó Paprika

1 2 2 2 2 2 1 3 1 2 2 2 1 2 1 1 1 0

1 1 1 2 1 2 0 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Izolátumok Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36

Patogenitási csoport Napraforgó Paprika

3 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 2 4 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 0 1 1 1

Izolátumok Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53

Patogenitási csoport Napraforgó Paprika

1 2 2 2 2 3 2 3 1 1 3 1 3 2 2 2 2

1 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Az 54. ábrán jól nyomon követhetı, hogy a napraforgó kelése gyengébb volt, mint a paprikáé, kivéve a Mp 4, a Mp 6, a Mp 18, a Mp 20, a Mp 21, a Mp 32, a Mp 38 és a Mp 48 izolátumok esetében. Ezek közül a Mp 38 károsított a legnagyobb mértékben paprika esetében, a kelés 41,37 % volt. Napraforgónál a legkisebb mértékő kelést (3,54 %) a Mp 35 izolátum okozta.

85

Izolátumok

5. Eredmények

SzD5% Átlag M p 53 M p 52 M p 51 M p 50 M p 49 M p 48 M p 47 M p 46 M p 45 M p 44 M p 43 M p 42 M p 41 M p 40 M p 39 M p 38 M p 37 M p 36 M p 35 M p 34 M p 33 M p 32 M p 31 M p 30 M p 29 M p 28 M p 27 M p 26 M p 25 M p 24 M p 23 M p 22 M p 21 M p 20 M p 19 M p 18 M p 17 M p 16 M p 15 M p 14 M p 13 M p 12 M p 11 M p 10 Mp 9 Mp 8 Mp 7 Mp 6 Mp 5 Mp 4 Mp 3 Mp 2 Mp 1 0

10

20

30

40

50

60

70

Kelési %

80 Napraforgó

54. ábra. A M. phaseolinaval inokulált napraforgó és paprika kelésének mértéke a kontroll %-ában 86

90

100 Paprika

5. Eredmények A Mp 35 izolátum patogenitásában találtuk a legnagyobb eltérés a két növényfajra vonatkozóan, ugyanis míg a napraforgó kelése csupán 3,54 %-os volt, addig a paprikáé 96,48 %-os. Ezen izolátumon kívül még öt (Mp 19, Mp 42, Mp 44, Mp 47, Mp 49) károsította sokkal nagyobb mértékben a napraforgót, mint a paprikát. Ahogy az 54. ábrán is látható, a Mp 18-cal inokulált napraforgó, továbbá a Mp 7 és a Mp 33 izolátumokkal inokulált paprika kelése megegyezett a kontrolléval. Így ezen növényfajoknál e három izolátum okozta a legkisebb mértékő károsítást. A gomba napraforgónál 22 izolátum, paprikánál 5 izolátum esetében csökkentette szignifikánsan a kelés mértékét (a kontrollhoz képest). A napraforgó kelése az 53 M. phaseolina izolátummal történı inokulálást átlagolva 68,29 %-os volt, a paprikáé pedig 86,30 %-os (a kontroll %-ában). Ez az érték önmagában is jól mutatja, hogy a gomba csírapusztító hatásának köszönthetıen fıleg napraforgó esetén jelentıs mértékben csökkent az inokulált növények kelésének mértéke.

A M. phaseolinaval inokulált paprika és napraforgó növényeknél 5-6 hetes kortól fogva megfigyelhetı volt a növények sárgulása, illetve azok alacsonyabb növekedése (55. ábra).

55. ábra. Mp 3-mal inokulált (=A) és kontroll (=B) paprika növények Ahogy a gazdanövénykör vizsgálatánál sem, úgy a patogenitás értékelése során sem tapasztaltunk olyan gomba okozta tüneteket, amelyekrıl korábbi szakirodalmak beszámoltak (Simay 1987, Msikita és mtsai. 1998, Pratt és mtsai. 1998, Purkayastha és mtsai. 2004). 87

5. Eredmények A M. phaseolinaval inokulált paprika és napraforgó növények szárának és gyökerének hoszsza, illetve tömege több esetben jelentısen elmaradt a kontrolltól (56., 57., 58. ábra).

56. ábra. Egy db kontroll (=K) és 4 darab M. phaseolinaval

57. ábra. Egy db kontroll (=K) és 5 darab M. phaseolinaval inokulált paprika

inokulált napraforgó

58. ábra. Kontroll (=A) és inokulált (=B) paprika gyökerei 88

5. Eredmények Mindkét növény esetében a kontrollhoz képest a fertızött növények szárhossza valamivel jobban csökkent, mint a szártömegük. A kórokozó az inokulált napraforgó átlag gyökérhoszszát 23,58 %-kal, a fertızött paprika átlag gyökérhosszát 26,14 %-kal csökkentette. Napraforgó esetében az inokulált növények gyökértömege 50,42 %-kal kisebb, mint a kontrollé, paprikánál 22,47 %-kal. A Melléklet VII. és VIIII. táblázatokban feltüntetett SzD5% segítségével megállapítottuk, hogy a gomba az összes inokulált napraforgó és paprika esetében a növény szárhosszát szignifikánsan csökkentette. Az inokulált növények szártömegét tekintve napraforgónál öt (Mp 19, Mp 26, Mp 31, Mp 35, Mp 38), míg paprikánál 15 (Mp 1, Mp 2, Mp 3, Mp 5, Mp 6, Mp 7, Mp 28, Mp 29, Mp 30, Mp 31, Mp 32, Mp 33, Mp 34, Mp 38, Mp 52) izolátum mutatott szignifikáns különbséget a kontrollal összehasonlítva. A fertızött növények gyökérhossza napraforgó esetében 29, paprika esetében pedig 39 izolátumnál tért el szignifikánsan a kontrolltól. Az inokulált növények gyökértömegét vizsgálva napraforgónál hat (Mp 1, Mp 2, Mp 3, Mp 27, Mp 36, Mp 50), míg paprikánál 19 izolátum (Mp 1, Mp 2, Mp 3, Mp 8, Mp 9, Mp 10, Mp 11, Mp 14, Mp 17, Mp 18, Mp 19, Mp 21, Mp 22, Mp 23, Mp 24, Mp 29, Mp 30, Mp 33, Mp 34) kivételével tapasztaltunk a kontrolltól való szignifikáns eltérést. Napraforgó esetében az egyes paramétereknél a következı izolátumok károsítottak a legnagyobb mértékben: szárhossznál és gyökérhossznál a Mp 35, szártömegnél a Mp 19, gyökértömegnél a Mp 47. Paprikánál pedig a következı izolátumok károsítottak a legnagyobb mértékben: szárhossznál a Mp 32, szártömegnél a Mp 1, gyökérhossznál a Mp 43, gyökértömegnél a Mp 47. Összefüggés-vizsgálatokat végeztünk annak kiderítsére, hogy az izolátumok patogenitásában a két növényfajt figyelembe véve (14. táblázat), továbbá a növényfajok egyes paraméterei (kelés, szárhossz, szártömeg, gyökérhossz, gyökértömeg) között van-e korreláció (15. táblázat). A 14. táblázatban szereplı értékek segítségével statisztikailag bizonyított, hogy nincs összefüggés a kórokozó napraforgón és paprikán eredményezett patogenitásában, a kelési, a szár- és a gyökéreredményeket alapul véve. A 15. táblázatban feltüntetett értékek alapján elmondható mindkét növényfajra vonatkozóan, hogy a szárhossz szoros lineáris összefüggést mutatott a szártömeggel. Itt említjük meg, hogy az inokulált növények szára nemcsak magasságban, hanem átmérıben is kisebb volt, természetes, hogy így annak tömege is elmaradt a kontrollétól. Ahogy a 15. táblázatban is olvasható, nem találtunk összefüggést a napraforgón végzett vizsgálat során a kelés és a szártömeg, illetve a kelés és a gyökértömeg között, továbbá paprika esetében a kelés és a szárhossz, a kelés és a szártömeg, a kelés és a gyökértömeg, a szárhossz és a gyökértömeg, illetve a szártömeg és a gyökértömeg között. 89

5. Eredmények 15. táblázat. A M. phaseolina izolátumokkal fertızött napraforgón és a paprikán vizsgált paraméterek eredményei közötti korrelációs koefficiensek Paraméterek Napraforgó kelés Paprika kelés Napraforgó szárhossz Paprika szárhossz Napraforgó szártömeg Paprika szártömeg Napraforgó gyökérhossz Paprika gyökérhossz Napraforgó gyökértömeg Paprika gyökértömeg

R2 0,00453868 2 0,05875535 7 0,00067689 2 0,03616909 5 0,06718342 5

r 0,06736974 0,24239504 4 0,02601714 5 0,19018174 3 0,25919765 6

16. táblázat. Az összefüggés-vizsgálatok korrelációs koefficiensei a növényfajok egyes paramétereit tekintve

Napraforgó paraméterek Kelés Szárhossz Kelés Szártömeg Kelés Gyökérhossz Kelés Gyökértömeg Szárhossz Szártömeg Szárhossz Gyökérhossz Szárhossz Gyökértömeg Szártömeg Gyökérhossz Szártömeg Gyökértömeg Gyökérhossz Gyökértömeg Paprika paraméterek Kelés Szárhossz Kelés Szártömeg Kelés Gyökérhossz Kelés Gyökértömeg Szárhossz Szártömeg Szárhossz Gyökérhossz Szárhossz Gyökértömeg Szártömeg Gyökérhossz Szártömeg Gyökértömeg Gyökérhossz Gyökértömeg

R2 0,11141862 0,05845152 0,15974021 0,00031445 0,42727724 0,35599889 0,15802528 0,11249924 0,18312743 0,30534369

r 0,33379427 0,24176749 0,39967513 0,01773285 0,65366447 0,59665642 0,39752394 0,33540907 0,42793391 0,55257912

0,02936818 0,01170400 0,08024212 0,04326907 0,62481345 0,18414648 0,05475053 0,08622178 0,00698575 0,18146006

0,17137147 0,10818506 0,28327041 0,20801220 0,79045142 0,42912292 0,23398832 0,29363545 0,08358085 0,42598129

A patogenitás vizsgálat végén a kórokozó mikroszkleróciumait napraforgó esetében 7 hét után, paprika esetében 12 hét után a tenyészedényekbıl mosott gyökereken szabad szemmel, illetve mikroszkóp segítségével sem tudtuk megfigyelni. Azonban mindegyik M. phaseolinaval fertızött növény szárából vissza tudtuk izolálni a gombát. A kórokozó jelenlét90

5. Eredmények ét az egy hetes inkubálás után a BDA táptalajon megfigyelt M. phaseolina micéliuma és mikroszkleróciumai igazolták (59. ábra).

59. ábra. Mp 3-mal inokulált napraforgó növény szára 2 (=A) és 4 (=B) nappal a M. phaseolina visszainokulálása céljából történı BDA táptalajra helyezés után

A M. phaseolina piknídiumait laboratóriumi és tenyészedényes vizsgálataink során egyszer sem tudtuk megfigyelni.

91

6. Következtetések, javaslatok

6. Következtetések, javaslatok Az egyes környezeti tényezık (hımérséklet, tápközeg, kémhatás, UV sugárzás) M. phaseolina in vitro micélium növekedésére és mikroszklerócium képzésére gyakorolt hatását vizsgáltuk, micélium kompatibilitásukat elemeztük. Az izolátumok genetikai diverzitását RAPD és PCR-RFLP alkalmazásával állapítottuk meg. Tenyészedényes vizsgálatban elemeztük a M. phaseolina izolátumok patogenitását napraforgó és paprika növényen, továbbá három hazai izolátummal olyan növényfajok csírakori fogékonyságát, illetve ellenállóságát, amely növényeken a szakirodalom a kórokozó elıfordulásáról eddig még nem rendelkezett adatokkal. Az eredmények megvitatását, valamint az azokból levont következtetéseket és javaslatokat az alábbiakban részletezzük.

A hımérséklet hatását vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a M. phaseolina hıtőrése széles intervallumban (10-40 °C) mozgott. A gomba növekedésének a meleg körülmények (25-35 °C hımérsékleti tartomány) kedveztek. Ez nem meglepı, hiszen ismert, hogy a gomba melegigényes kórokozó, fıleg a trópusi, szubtrópusi területeken terjedt el. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy Érsek 1979-ben megjelent publikációjában azt írta, hogy hazánkban a gomba 37-38 °C-on nem növekedett, akkor feltételezhetjük, hogy a kórokozó képes adaptálódni az elmúlt években kialakult felmelegedés során bekövetkezett magasabb évi középhımérséklethez, illetve a nyári idıszakban tapasztalt magasabb hımérséklethez. Tekintve, hogy a hazai éghajlatkutatók 2050-ig 0,5 °C-os évi középhımérséklet emelkedést és 10-15 %-os évi csapadékmennyiség csökkenést jeleztek, valószínősítjük, hogy hazánkban a további felmelegedés következményeként az ahhoz alkalmazkodni képes gomba populációk egyre nagyobb károsításokat fognak okozni számos növényünk esetében.

Az egyes táptalajok hatását értékelve megállapítottuk, hogy legnagyobb mértékben KLA táptalajon növekedett a gomba, ezt követték a SGA, a MEA és a BDA-on kapott eredmények. Így feltételezéseink szerint a gomba anyagcseréje során a dextrint hasznosítja legjobban, de kedvezı számára a glükóz és a maltóz is. A szacharóz tartalmú CDA táptalajon gyengébben, de jól növekedett. Eredményeink megegyeztek a Simay (1987), illetve Suriachandraselvan és Seetharaman (2003) munkájában közöltekkel, miszerint a gomba növekedése CDA táptalajon bizonyult a leglassúbbnak. Ezzel ellentétben eltértek Singh és Chohan (1982), illetve Singh és Kaiser (1994) eredményeitıl, akik a micéliumnövekedést és a mikroszkleróciumok kialakulá-

92

6. Következtetések, javaslatok sát CDA-on való tenyésztés során találták a legintenzívebbnek. Munkánk során megállapítottuk, hogy bár a legkisebb mértékben, de képes növekedni és mikroszkleróciumokat képezni a gomba a tápanyaghiányos VA-on is, ahol legintenzívebbnek a Mp 39 növekedése bizonyult. Ez arra enged következtetni, hogy a gomba képes nagyon szegény tápanyagellátottság mellett is az életben maradásra, a növekedésre, ezáltal biztosítva a fennmaradását és a tovább terjedését. Mérési eredményeink alapján a M. phaseolina legkisebb mikroszklerócium átmérıje 39 µm, a legnagyobb 308 µm volt, míg a hat táptalaj átlageredményei 61,73-135,31 µm között alakultak. Fejlıdésükhöz a SGA táptalaj volt a legkedvezıbb, amely 135,31 µm átlag átmérıben mutatkozott meg. Ezen átmérıkbıl megállapítjuk, hogy a gombának Magyarországon Békési (1970) és Simay (1987) közlései után továbbra is a Haig szerinti C csoportba tartozó típusa van jelen.

A kémhatással – mint a M. phaseolinara ható környezeti tényezıvel – kapcsolatban egyetlen hazai publikációból tudtunk információhoz jutni, amely a gomba elsı hazai közlésében (Békési 1970) szerepelt. Vizsgálataink szerint Békési (1970) eredményeivel megegyezıen a gomba növekedésének pH optimuma 4,0-6,0 érték között volt. Ugyanakkor a gomba – eredményeink szerint – képes növekedni 7,0, 8,0 és 9,0 pH-jú BDA táptalajon is, ezért valószínősítjük, hogy az elmúlt évek hosszú sora alatt a kémhatás esetében is a gomba szélsıséges körülményekhez való alkalmazkodása ment végbe. Így azt a következtetést vonhatjuk le, hogy napjainkban a talaj meszezése nem lehet a preventív védekezés eredményes módja, mint ahogy azt Békési (1970) a kórokozó elsı hazai közlésekor javasolta.

A micélium kompatibilitás vizsgálata során az összes lehetséges párosításból csupán 24 párosítás esetén tapasztaltunk inkompatibilis kapcsolatot, az összes többi kapcsolat kompatibilisnek bizonyult. Ez azért jelentıs, mert a micélium kompatibilitás elıfeltétele annak, hogy két kompatibilis izolátum esetén az anasztomózisokon (hifahidakon) keresztül megtörténjen az örökítı anyag cseréje. Ez biztosít lehetıséget a genetikai rekombinációra (paraszexuális rekombináció), aminek a M. phaseolina esetében szerepe lehet a fajon belüli genetikai változékonyság fenntartásában. Az pedig, hogy a hazai izolátumok kompatibilisek a szerb izolátummal, azt a feltételezést erısíti meg, miszerint a kórokozó országunkba – európai terjedése során észak felé nyomulása folyamán – Szerbia felıl került be. Ez azt bizonyíthatja, hogy az azonos, vagy nagyon hasonló genotípusú törzsek nagy távolságra is elterjedhetnek.

93

6. Következtetések, javaslatok Hazánkban Nagy és Fischl (2002b) foglalkoztak az UV-C fény M. phaseolinara gyakorolt hatásával. Vizsgálataik során megfigyelték, hogy az 1,62 J/cm2 dózisú UV-C sugárzás a micélium növekedését 48 órára gátolta és további 48 órára fenntartható volt a gátlás 0,81 J/cm2 dózissal. Ezzel szemben mi azt tapasztaltuk, hogy az 1,62 J/cm2 dózisú UV-C sugárzás a micélium növekedését „csak” jelentıs mértékben csökkentette, de nem gátolta, azonban a Mp 1, a Mp 10, a Mp 19, a Mp 22 és a Mp 24 izolátumok mikroszklerócium képzését 48 órára gátolta. Az UV sugárzás növekedést gátló hatása valószínőleg onnan eredeztethetı, hogy a gomba hifa csúcsi sejtje nem rendelkezik kettıs sejtfallal, míg a hifa többi részén a külsı sejtfal réteg képes megvédeni a hifát az UV sugárzástól. Nagy és Fischl (2002b) eredményei szerint az UV sugárzás befolyásolta a M. phaseolina mikroszkleróciumainak számát, átmérıjüket, azok méret szerinti eloszlását, továbbá azok átmérıje kisebb volt, mint a kontrollé. Ezen paraméterek mérése nem képezte vizsgálatunk tárgyát, azt azonban megfigyeltük, hogy a kezelt tenyészetekben kevesebb számú mikroszklerócium képzıdött. A gomba reprodukciójában – a hımérsékleten, a páratartalmon, a kémhatáson és a tápközegen kívül – az UV sugárzás intenzitása is fontos faktor lehet. Amennyiben az ózonpajzs elvékonyodása következményeként a közeli UV sugárzás intenzitása növekedni fog, úgy elképzelhetı, hogy a talajon (pl. növényi maradványokon) maradt gomba az UV sugárzás hatására kevesebb mikroszkleróciumot képez. További vizsgálatok tárgyát képezhetné az UV fénnyel megvilágított tenyészetek molekuláris genetikai analizálása is a célból, hogy megtudjuk, molekuláris szinten milyen változások következtek be a gomba DNS-ében.

A fenotípusos változások a genotípusban bekövetkezett változások következményei, ezért klasszikus mikológiai vizsgálataink után molekuláris genetikai elemzéseket végeztünk. Magyarországon ez idáig nem foglalkozott egy tanulmány sem a M. phaseolina mtDNS analízisével. Csak külföldi szakirodalmakban találtunk a gomba genetikai variabilitásával kapcsolatos RAPD és PCR-RFLP módszerekkel végzett molekuláris genetikai eredményeket. A PCRRFLP során a rDNS ITS régióját felszaporítottuk, majd a Taq I restrikciós endonukleázzal való emésztés után monomorf mintázatot kaptunk, ahogy korábban Chase és mtsai. (1994), Su és mtsai. (2001), illetve Purkayastha és mtsai. (2006). Viszont Chase és mtsai. (1994) eredményeivel ellentétben a BstU I enzimmel kapott gélképen a mi izolátumaink között polimorfizmust figyeltünk meg . A BstU I, a Hae III, a Hinf I, az Mbo I, az Msp I és az Rsa I enzimekkel végzett PCR-RFLP során polimorf restrikciós mintázatot kaptunk. Ezzel szemben Almeida és mtsai. (2003) monomorf mintázatról adtak közlést a Hae III. és a Mbo I endonukleázokkal végzett kísérleteik értékelésekor. Továbbá Su és mtsai. (2001) sem tudtak 94

6. Következtetések, javaslatok polimorfizmust kimutatni azon vizsgálataikban, ahol Hae III., Mbo I, Msp I és Rsa I endonukleázokat használtak. Jól használható az ITS-RFLP a polimorfizmus kimutatására, ha feltételezhetı az izolátumok közötti nagy genetikai távolság, amelyre utalhatnak például az elızetes mikológiai vizsgálatok vagy a nagy geográfiai távolság. A klasszikus mikológiai vizsgálatokat figyelembe véve az izolátumok összehasonlítása során fenotípusosan a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 egymáshoz nagyon hasonlóak, a többi izolátumtól viszont eltérı eredményt mutattak, amit a RAPD és a PCR-RFLP módszerek segítségével genotípusosan is igazoltunk. A többi izolátum között is találtunk kisebb különbségeket a RAPD analízis során, ezek azonban nem voltak egységesek. Javasoljuk, hogy képezze további vizsgálatok tárgyát a rDNS ITS régiójának szekvencia analízise, amellyel a nukleotidok (adenin, guanin, citozin, timin) sorrendjét meghatározva további részletes és pontos információhoz lehet jutni az izolátumok közötti genetikai diverzitással kapcsolatban.

A M. phaseolina folyamatosan bıvülı gazdanövényköre, illetve a gyomnövények egyre nagyobb térhódítása arra ösztönzött bennünket, hogy inokulációs kísérletben magyarországi izolátumokkal olyan növényfajok csírakori fogékonyságát, illetve ellenállóságát vizsgáljuk, amelyek a gomba gazdájaként eddigi szakirodalmi adatok alapján nem ismeretesek. Eredményeink szerint a 39 vizsgált növényfajból öt (Amaranthus caudatus, Apera spica-venti, Lepidium sativum, Spergula arvensis, Trifolium hybridum) kifejezetten fogékony a kórokozó iránt, 13 közepesen fogékony, 19 kevésbé fogékony és csupán kettı (Phytolacca americana, Aegilops cylindrica) ellenálló a kórokozóval szemben. Jelezzük, hogy amennyiben a természetben kapcsolatba kerül a gomba ezen növényfajokkal, úgy feltehetıen nagy mértékben fog károsítani, hiszen azokat már csíranövény korban képes elpusztítani. Szerintünk a M. phaseolinara fogékony növények kelése természetes fertızıdés következtében hiányos lesz, csökken a csírázási százalékuk, a csíranövények életképessége és azok növekedése, s mindezek miatt kevesebb lesz a növények termése. További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megtudjuk, a gomba természetes fertızése esetén milyen mértékő károsító hatással bír a vizsgálatunkban részt vevı növényekre. Véleményünk szerint még több növényfaj fogékonyságát szükséges vizsgálni, hogy adatokat kapjunk a kórokozó új, a gomba iránt fogékonyságot mutató további potenciális gazdanövényekrıl. Érdemes figyelembe venni, hogy a fogékony növények elısegíthetik a gomba életben maradását és primer fertızési forrásként szolgálhatnak.

Többen vizsgálták a gomba károsító hatását rövidebb-hosszabb ideig tartó vizsgálatok során. Az általunk alkalmazott módszer a korlátozott kutatási feltételek miatt nem túl hosszú 95

6. Következtetések, javaslatok idıtartamú, azonban úgy gondoljuk nem is túl rövid, hiszen az általunk alkalmazottaknál rövidebb idı alatt végzett módszerekkel is találkoztunk a szakirodalomban (Thirumalachar és mtsai. 1977, Manici és mtsai. 1995, Grezes-Besset és mtsai. 1996). Eltérı eredményekrıl olvastunk a szakirodalomban a gomba patogenitását illetıen, ezért két növényfajon vizsgáltuk izolátumaink patogenitását. Thirumalachar és mtsai. (1977), illetve Manici és mtsai. (1995) munkájuk során azt tapasztalták, hogy az izolátumok patogenitása növényfajonként eltért, míg Monga és mtsai. (2004) illetve Reyes-Franco és mtsai. (2006) nem értettek ezzel egyet. Vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy a kórokozó általában a napraforgót nagyobb mértékben károsította, mint a paprikát. Statisztikai eredményeink alapján megállapítottuk, hogy nincs összefüggés a gomba napraforgón és paprikán eredményezett patogenitásában, a kelési, a szár- és a gyökéreredményeket alapul véve. Kísérletünk során minden izolátum patogénnek bizonyult, bár a növények kelési, szárhossz, szártömeg, gyökérhossz és gyökértömeg eredményeit alapul véve eltérı mértékben. A Mp 7 és a Mp 33 csak napraforgón, a Mp 18 csak paprikán bizonyult patogénnek. Nagy különbségeket tapasztaltunk az izolátumok patogenitásában a nem patogéntıl a rendkívül patogén kategóriáig. Ahogy korábban Meyer és mtsai. (1973) 10-65 %-os szója kelést, Suriachandraselvan és Seetharaman (2000) 38,3-88,3 %-os napraforgó kelést, illetve Purkayastha és mtsai. (2004) 21-67 %-os csomósbab kelést tapasztaltak, úgy vizsgálatainkban is széles intervallumban mozgott a M. phaseolina izolátumok patogenitása. A kontroll százalékában kifejezve az inokulált napraforgó kelése 3,54 és 100,00 % között, illetve az inokulált paprika kelése 41,37 és 100,00 % között mozgott. Izolátumonként különbözı mértékben ugyan, de elmondható, hogy a gomba csökkentette az inokulált napraforgó és paprika szárának és gyökerének a hosszát, tömegüket viszont nem minden esetben. A gazdanövénykör vizsgálatánál és a patogenitás értékelésénél sem tapasztaltunk olyan gomba okozta tüneteket, amelyekrıl korábbi szakirodalmak beszámoltak (gyökérnyaki lézió, szárnekrózis, barna vagy feketés léziók szikleveleken és/vagy a száron). Feltételezzük, hogy vizsgálataink alatt a gombának nem volt elég ideje ahhoz, hogy ilyen tüneteket produkáljon a növényeken. Meg kell még említeni, hogy a tenyészedény behatárolta mind a kezelt, mind a kontroll növények gyökérnövekedését. Szerencsés lenne ezen vizsgálatok elvégzése más körülmények között, például szabadföldön is, ahol a növények gyökerei szabadon nıhetnek. Valószínősítjük, hogy a kontroll növények hosszabb gyökereket is fejlesztettek volna, amire a tenyészedény alján lévı lyukakon megjelent gyökerekbıl következtettünk. Ezt a kezelteknél nem tapasztaltuk.

96

6. Következtetések, javaslatok A patogenitás vizsgálat végén – ahogy korábban például Meyer és mtsai. (1973), Pratt és mtsai. (1998) vagy Rajeev és Mukhopadhyay (2002) – mi is vissza tudtuk izolálni a kórokozót minden kezelt növényszárból. Így fertızıdötteknek tekintettük az összes inokulált növényt, még ha nem is járt ez a fertızıdés csíranövény pusztulással, „csak” rövidebb vagy könnyebb szárral, illetve gyökérrel.

Az általunk javasolt további vizsgálatok szükségesek a M. phaseolina fiziológiájának részletesebb megismeréséhez, amit az a tény indokol, hogy a gomba a hazánkban nem ritka aszályos idıjárás esetén a termésveszteséget tovább fokozhatja.

97

7. Összefoglalás

7. Összefoglalás Munkánk során részletesen foglalkoztunk a M. phaseolina gomba növekedését és károsítását befolyásoló tényezık vizsgálatával. Laboratóriumi vizsgálatainkat a hımérséklet, a kémhatás és különbözı táptalajok a gomba növekedésére és mikroszkleróciumainak képzésére gyakorolt hatásával kezdtük. Megállapítottuk, hogy mindegyik általunk vizsgált hımérsékleten, pH-n és táptalajon képes növekedni a M. phaseolina. A gomba növekedéséhez a 25-35 °C, a 4-6 pH és a kukorica-liszt agar táptalaj bizonyult optimálisnak. Szélsıséges körülmények között is, azaz 10 °C és 40 °C-on, 2,0 és 9,0 pH-n, továbbá a tápanyagszegény vizes agar táptalajon is növekedett a gomba. Az izolátumok tenyészeteinek makromorfológiáját vizsgálva az egyes táptalajokon különbözı mértékő légmicéliumképzést, illetve eltérı zónázottságú mikroszkleróciumtelepeket figyeltünk meg. A gomba vizes agaron általában csak néhány mikroszkleróciumot képzett elszórtan a Petri-csészében. Egyetlen izolátum esetében (Mp 38) pepton tartalmú táptalajon (SGA) a gomba, illetve annak anyagcsereterméke a táptalajt halvány pirosra színezte el. A mikroszkleróciumok morfológiai vizsgálatakor azok átmérıjében állapítottunk meg nagyobb eltéréseket. Eredményeink alapján a mikroszkleróciumok átmérıje 39-308 µm között alakult.

Eredményeink szerint a kórokozó mikroszkleróciumainak növekedéséhez a Sabouraudglükóz agar táptalaj kedvezett a leginkább, ami 135,31 µm átlag átmérıben mutatkozott meg. A mikroszkleróciumok alakja többségében gömb volt, míg az Mp 34 izolátumnál tojásdad alakot is találtunk. Laboratóriumi vizsgálatainkat folytatva a micélium kompatibilitás értékelése során megállapítottuk, hogy izolátumaink többnyire kompatibilisek egymással. Az izolátumok összes lehetséges párosításából csupán 24 párosítás esetén figyeltünk meg inkompatibilis kapcsolatot. A legtöbb esetben a Mp 34 mutatott inkompatibilitást más izolátumokkal.

A M. phaseolina különbözı dózisú UV-C sugárzással történı megvilágítása során azt tapasztaltuk, hogy az a gomba növekedésének sebességét jelentısen csökkentette, továbbá befolyásolta a mikroszkleróciumok számát, illetve a tenyészetben való eloszlásukat. Az 1,62 J/cm2 dózisú UV-C sugárzás a gomba növekedését és a mikroszkleróciumok képzıdését átlagosan a negyedére csökkentette, továbbá a Mp 1, a Mp 10, a Mp 19, a Mp 22 és a Mp 24 izolátumok mikroszklerócium képzését 48 órára gátolta. Összefüggés-vizsgálatokkal statisztikailag is

98

7. Összefoglalás igazoltuk, hogy a besugárzás dózisának csökkenésével emelkedett a gomba növekedésének mértéke. A klasszikus mikológiai vizsgálatok során a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátum tért el nagy mértékben a többi izolátumtól.

A molekuláris genetikai vizsgálatok során a RAPD vizsgálat eredményezte dendrogram segítségével meghatároztuk, hogy a vizsgált izolátumok többsége 0,2 genetikai távolságon belül volt. A Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátum a többi izolátumtól a legnagyobb genetikai távolságra (0,75) voltak. Az izolátumok geográfiai távolsága és a genetikai távolságuk közti összefüggés szignifikáns volt, azonban gyenge (r=0,402). Az izolátumok gazdanövények szerint nem csoportosultak genotípusosan, továbbá a genetikai és a micélium kompatibilitás vizsgálatok eredményei között sem tapasztaltunk összefüggést. A klasszikus mikológiai vizsgálatokat figyelembe véve az izolátumok összehasonlítása során az Mp 34, az Mp 38 és az Mp 45 egymáshoz nagyon hasonlóak, a többi izolátumtól viszont eltérı eredményt mutattak, amit a RAPD során kapott egyforma genetikai távolság is igazolt. A többi izolátum között is találtunk kisebb különbségeket, amelyek azonban nem voltak egységesek.

A PCR-RFLP során nyolc restrikciós enzimmel emésztettük az ITS5 és az LR5 primerekkel felszaporított ∼ 1550 bp mérető fragmentumot. Az EcoR I és a Taq I enzimekkel monomorf, a BstU I, a Hae III, a Hinf I, az Mbo I, az Msp I és az Rsa I enzimekkel polimorf restrikciós mintázatokat kaptunk. A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 hat enzimmel (BstU I, Hae III, Hinf I, Mbo I, Msp I, Rsa I) történı emésztés során elkülönült a többi izolátumtól. A Hae III és az Msp I enzimekkel ezen 3 izolátum mindegyike különbözı restrikciós mintázatot adott, míg a vizsgálatban használt másik 4 enzimmel a spanyol Mp 45 izolátum tért csak el a két magyar (Mp 34, Mp 38) izolátumtól. Megállapítottuk, hogy a Mp 34, Mp 38 és Mp 45 izolátumok nemcsak fenotípusosan, hanem genetikailag is nagy variabilitást mutattak.

Tenyészedényes vizsgálataink egyik részében 39 olyan növényfaj csírakori fogékonyságát, illetve ellenállóságát vizsgáltuk 3 magyarországi M. phaseolina izolátum (Mp22, Mp23, Mp33) felhasználásával, amelyeken a gomba patogenitásáról a szakirodalomban eddig még nem volt adat. Számos növényfaj fertızhetıségét kimutattuk a gomba hazai izolátumaival. Eredményeink szerint 39 vizsgált növényfajból 5 növényfajról (Amaranthus caudatus, Apera spica-venti, Lepidium sativum, Spergula arvensis, Trifolium hybridum) bizonyítottuk a kórokozó iránti kifejezett fogékonyságot, 13 közepesen fogékony, 19 kevésbé fogékony volt és 2 (Phytolacca

americana,

Aegilops

cylindrica) 99

ellenállt

a

kórokozóval

szemben.

7. Összefoglalás Tenyészedényes vizsgálataink másik részében vizsgálni kívántuk a M. phaseolina patogenitását, napraforgó és paprika növekedésére gyakorolt hatását. Statisztikai analízis alapján megállapítottuk, hogy nincs összefüggés a kórokozó napraforgón és paprikán eredményezett patogenitásában, a kelési, a szár- és a gyökéreredményeket alapul véve. Az izolátumok patogenitása tág határok között mozgott, amelyet a kelési eredmények alapján öt csoportba soroltunk. A gomba többnyire nagyobb mértékben károsította a napraforgót, mint a paprikát. Napraforgón a Mp 35, paprikán a Mp 38 károsított a legnagyobb mértékben. A fertızött növényekbıl minden esetben sikerrel izoláltuk vissza a kórokozót.

100

8. Új tudományos eredmények

8. Új tudományos eredmények 1. In vitro vizsgálatok során értékeltük az egyes M. phaseolina izolátumok micélim növekedését és mikroszklerócium képzıdését 10-40 ºC hımérséklet és 2,0-9,0 pH tartományban, valamint hat táptalaj (burgonya-dextróz agar, Czapek-Dox agar, kukorica-liszt agar, malátaextrakt agar, Sabouraud-glükóz agar, vizes agar táptalajok) esetén. Elsıként megállapítottuk, hogy a különbözı régiókból származó hazai M. phaseolina izolátumok milyen fenotípusos különbségeket mutattak az egyes hımérsékletek, az eltérı kémhatás és a hat különbözı táptalaj függvényében.

2. A táptalajok hatásának vizsgálatában helyet kapott a vizes agar táptalaj is, hogy megtudjuk, képes-e növekedni a gomba tápanyagszegény körülmények között. Elsıként mutattuk ki a M. phaseolina növekedésének lehetıségét ezen táptalajon, ami a kórokozó nagy ökológiai tőrıképességére utal. Egyetlen izolátum, a Mp 38 esetében megfigyeltük, hogy a gomba növekedése közben a SGA táptalajt halvány pirosra színezte el.

3. Elsıként vizsgáltuk Magyarországon a M. phaseolina izolátumok micélium kompatibilitását. Megállapítottuk, hogy izolátumaink többnyire kompatibilisek egymással, továbbá az izolátumok összes lehetséges párosításából csupán 24 esetben tapasztaltunk inkompatibilis kapcsolatot. Ezek közül a legtöbb esetben a Mp 34 volt inkompatibilis más izolátumokkal, ami részben az izolátum különbözıségét jelzi.

4. Bizonyosságot szereztünk afelıl, hogy a távoli UV sugárzás negatív hatással van a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzıdésére. Az 1,62 J/cm2 dózisú UV-C sugárzás szignifikánsan csökkentette a M. phaseolina tenyészetekben a micélium és a mikroszkleróciumok alkotta telepátmérıt, a kontrollhoz képest. Összefüggés-vizsgálatokkal statisztikailag igazoltuk, hogy a besugárzás dózisának csökkenésével emelkedett a gomba növekedésének mértéke. Új adatnak számít, hogy az 1,62 J/cm2 dózisú UV-C sugárzás a Mp 1, a Mp 10, a Mp 19, a Mp 22 és a Mp 24 izolátumok mikroszklerócium képzését 48 órára gátolta.

5. A M. phaseolina izolátumok molekuláris genetikai vizsgálatát hazánkban elsıként kezdtük el. A RAPD vizsgálat eredményezte dendrogram segítségével jellemeztük az izolátumok genetikai távolságát, ami megerısítette az izolátumok morfológiai alapon történt elkülönülését. A dendrogram szerint izolátumaink genetikailag 4 csoportba tartoztak. Bizonyítottuk, hogy a 101

8. Új tudományos eredmények gomba izolátumainak fenotípusos tulajdonságaiban megnyilvánuló különbségei igazolhatóak genetikailag. Megállapítottuk, hogy a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátumok nemcsak fenotípusosan, hanem genetikailag is nagy variabilitást mutattak.

6. A mitokondriális DNS PCR-RFLP elemzését elsıként alkalmaztuk hazánkban M. phaseolina izolátumok genetikai eltéréseinek megállapítása céljából. A vizsgált nyolc restrikciós enzim közül az EcoR I és a Taq I enzimekkel monomorf, a BstU I, a Hae III, a Hinf I, az Mbo I, az Msp I és az Rsa I enzimekkel polimorf restrikciós mintázatot kaptunk. A feltárt különbségek alapján az ITS felszaporításán alapuló PCR-RFLP módszert a M. phaseolina esetében alkalmasnak találtuk a polimorfizmus kimutatására.

7. Magyarországon elsıként közöltünk adatokat 39 olyan növényfaj M. phaseolinaval szembeni csíranövénykori fogékonyságáról, illetve ellenállóságáról, amelyek a gomba gazdájaként eddigi szakirodalmi adatok alapján nem ismeretesek. Vizsgálataink során bizonyítottuk, hogy 2 növényfaj (Phytolacca americana, Aegilops cylindrica) ellenálló a gombával szemben, 5 növényfaj (Amaranthus caudatus, Apera spica-venti, Lepidium sativum, Spergula arvensis, Trifolium hybridum) kifejezetten fogékony, 13 közepesen fogékony, 19 pedig kevésbé volt fogékony a kórokozóra. Elsıként izoláltuk Magyarországon termesztett ezüstfenyı gyökerébıl a M. phaseolina fajt.

8. A M. phaseolina patogenitását napraforgó és paprika növényekkel jellemeztük. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a gomba patogenitása növényfajonként és növényi szervenként (szár, gyökér) eltérı. Statisztikailag bizonyítottuk, hogy a gomba napraforgón és paprikán mutatott patogenitása között nincs összefüggés. Megállapítottuk, hogy a fertızés hatására csökkent az átlag szárhossz, szártömeg, gyökérhossz és gyökértömeg. Az izolátumok patogenitása tág határok között mozgott, amelyet a kelési eredmények alapján öt csoportba soroltunk. Napraforgón a Mp 35, paprikán a Mp 38 károsított a legnagyobb mértékben.

102

9. Köszönetnyilvánítás

9. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet mindenekelıtt témavezetıimnek Dr. Kadlicskó Sándornak és Dr. Gáborjányi Richardnak, akik a három éves doktori tanulmányaim folyamán mindig készségesen támogattak, bíztattak, mind emberileg, mind szakmailag nélkülözhetetlen módon segítették kutatómunkámat és akik kritikai észrevételeikkel jelentısen javították értekezésem színvonalát. Köszönettel tartozom Dr. Gáborjányi Richardnak, a Doktori Iskola vezetıjének és Dr. Lehoczky Évának, a Növényvédelmi Intézet igazgatójának, akik lehetıséget, helyet és a kutatómunka elvégzéséhez szükséges feltételeket biztosították számomra az Intézetben. Köszönetemet fejezem ki a Növényvédelmi Intézet Növénykórtani Osztály vezetıjének, Dr. Fischl Gézának, továbbá az osztály valamennyi munkatársának, akik segítségükkel hozzájárultak doktori képzésem eredményes elvégzéséhez. Köszönettel tartozom Czimondor Imrénének a pótolhatatlan segítségéért. Köszönöm Dr. Békési Pál, címzetes egyetemi tanár értékes javaslatait. Megköszönöm Dr. Nagy Pál egyetemi docens Úrnak az UV-C sugárzással végzett kísérletsorozatban nyújtott nélkülözhetetlen szakmai segítségét. Köszönettel tartozom Dr. Taller Jánosnak, a Növénytudományi és Biotechnológia Tanszék vezetıjének és a Tanszék azon munkatársainak, akik munkájukkal a molekuláris genetikai vizsgálataink terén járultak hozzá kísérleteim kivitelezéséhez. Külön köszönöm Cseh András doktorandusz segítségét, amelyet az értekezésemhez nélkülözhetetlen molekuláris vizsgálatok elvégzéséhez és az eredmények kiértékeléséhez nyújtott. Ezúton fejezem ki köszönetemet M. Csizmadia Gábornak, a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet dolgozójának és Csikász Tamásnak, a Kaposvári Egyetem Takarmány Kutató Intézet munkatársának, akik a vetımagvakat biztosították számunkra. Szeretnék köszönetet mondani Walcz Ilonának, Dr. Gergely Lászlónak, Dr. Virányi Ferencnek, Dr. Leire Molinero-Ruiznak, továbbá Dr. Vera Stojsinnak és Dr. Bagi Ferencnek az általuk rendelkezésünkre bocsátott M. phaseolina izolátumokért. Megköszönöm Pır Csillának a szakirodalmi források beszerzésében nyújtott segítségét. Ezúton mondok köszönetet a Növényvédelmi Intézet azon doktoranduszainak akik munkájukkal segítették kutatásomat. Külön köszönetemet fejezem ki Buzsáki Kamilla doktorandusznak, aki a kísérletek kivitelezésében nyújtott segítséget. Köszönettel tartozom Dr. Bene Szabolcsnak a statisztikai értékelésekhez nyújtott segítségéért. Végül, de nem utolsó sorban hálás köszönetem fejezem ki Kedvesemnek, Pálmai Csabának és családomnak a tanulmányaim során nyújtott erkölcsi és mindennemő támogatásukért, megértésükért, türelmükért, a munkámat segítı nyugodt családi háttér biztosításáért, amely nélkül ez a disszertáció nem készülhetett volna el. 103

10. Publikációk, elıadások

10. Publikációk, elıadások Magyar nyelvő szakcikkek

Csöndes, I. és Kadlicskó, S. (2007): A hımérséklet hatása a Macrophomina phaseolina izolátumok növekedésére. Növényvédelem, 43 (9): 407-413.

Fischl, G., Csöndes, I. és Kadlicskó, S. (2008): Az ezüstfenyı (Pinus pungens ENGELM.) vörösödését és pusztulását okozó tényezık vizsgálata. Növényvédelem, 44 (8): 401-402.

Magyar nyelvő elıadások

Csöndes, I., Balikó, K. és Dégenhardt A. (2006): Különbözı mőtrágyakombinációk hatása a szója [(Glycine max (L.) Merill] Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich fertızöttségére. XVI. Növényvédelmi Fórum, Keszthely. Összefogl. 22-26.

Csöndes, I., Kadlicskó, S. és Kovács, J. (2006): Adatok a paprikafajták Macrophomina phaseolina-val szembeni ellenállóságáról. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, Összefogl. 134.

Csöndes I. (2007): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich-ról röviden. Növényorvosi Kamara ülésén elhangzott elıadás. Fejér Megyei Növényvédelmi Szolgálat, Velence.

Csöndes, I. és Kadlicskó, S. (2007): A hımérséklet szerepe a Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich növekedésében. XVII. Növényvédelmi Fórum, Keszthely, 7-11.

Csöndes, I. és Kadlicskó, S. (2007): A Macrophomina phaseolina tenyészthetıségének és mikroszklerócium méretének alakulása különbözı táptalajokon. 53. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, Összefogl. 42.

Csöndes, I., Kadlicskó, S. és Gáborjányi, R. (2008): A Macrophomina phaseolina új gazdanövényei. XVIII. Növényvédelmi Fórum, Keszthely. Összefogl. 76-81.

104

10. Publikációk, elıadások Idegen nyelvő szakcikkek

Csöndes, I., Kadlicskó, S. and Gáborjányi R. (2006): Growth of Macrophomina phaseolina isolates depend on different temperature. Analele Universitatii din Oradea, 12: 58-62.

Csöndes, I., Kadlicskó, S. and Cseh A. (2007): Susceptibility of different pepper varieties to Macrophomina phaseolina in field trials. Cereal Research Communications, 35: 333-336.

Csöndes, I., Kadlicskó, S. and Gáborjányi, R. (2007): Effect of different temperature and culture media on the growth of Macrophomina phaseolina. Communications in Agricultural and Applied Biological Sciences. 72 (4): 839-848.

Csöndes, I., Balikó, K. and Dégenhardt A. (2008): Effect of different nutrient levels on the resistance of soybean to Macrophomina phaseolina infection in field experiments. Acta Agronomica Hungarica, 56 (3): 357-362.

Csöndes, I., Kadlicskó, S. and Gáborjányi, R. (2008): Susceptibility of different plant species to Macrophomina phaseolina. Herbologia, 9: 41-48.

Csöndes, I., Kadlicskó, S. and Gáborjányi, R. (2008): A contribution to the host-range of Macrophomina phaseolina. Cereal Research Communications, 36: 1423-1426.

Csöndes, I., Cseh, A., Taller, J., and Poczai P. (2009): Effect of temperature and pH on the growth of Macrophomina phaseolina isolates and their genetic diversity. Acta Agronomica Hungarica, (megjelenés alatt)

Idegen nyelvő elıadások

Balikó, K., Csöndes, I. and Dégenhardt A. (2006): Correlation between the natural infection of Macrophomina phaseolina and parameters characterizing nutrient supply and yield of soybean. Bibliotheca fragmenta agronomica. IX. ESA Congress, Warszawa, Poland, Book of proceedings, Part I., 37-38.

105

10. Publikációk, elıadások Csöndes I. and Kadlicskó S. (2006): Effect of temperature on the growth of Macrophomina phaseolina isolates. 4th International Plant Protection Symposium at Debrecen University, Debrecen, Proceedings. 197-204.

Csöndes, I., Balikó, K. and Dégenhardt, A. (2006): Changes in the Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich natural infection in soybean [(Glycine max (L.) Merill] as affected by different NPK combinations. Within The European Union, 3rd International Conference, Mosonmagyaróvár. Summeries of presentations and posters. 87.

Más témában megjelent publikációk, elıadások

Cseh, A., Csöndes, I. Varga, Zs., Taller, J. és Fischl, G. (2008): Genetikai vizsgálatok a Keszthely térségi fagyöngy (Viscum album L.) és a Botryosphaerostroma visci populációiban. 54. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. Összefogl. 66.

Fischl, G., Taller, J., Csöndes, I., Varga, Zs. és Jandrasits, L. (2008): Adatok a fehér fagyöngy elterjedéséhez (Viscum album L.) és a Botryosphaerostroma visci (DC.) PETRAK gazda-parazita kapcsolathoz. XVIII. Növényvédelmi Fórum, Keszthely. Összefogl. 1.

Jolánkai, R., Csöndes, I., Fischl, G., Wágner, L. and Husvéth, F. (2008): Fungal contamination and mycotoxin content of sheep feeds. Cereal Research Communications, 36: 759-762.

106

11. Irodalomjegyzék

11. Irodalomjegyzék ABOSHOSHA, S. S., ATTA ALLA, S. I., EL-KORANY, A. E. and EL-ARGAWY, E. (2007): Characterization of Macrophomina phaseolina isolates affecting sunflower growth in ElBehera Governorate. Egyptian International Journal of Agriculture and Biology, 9: 807-815. ALMEIDA, A. M. R., ABDELNOOR, R. V., ARRABAL ARIAS, C. A., CARVALHO, V. P., JACOUD FILHO, D. S., MARIN, S. R. R., BENATO, L. C., PINTO, M. C. and CARVALHO, C. G. P. (2003): Genetic diversity among brazilian isolates of Macrophomina phaseolina revealed by RAPD. Fitopathologia Brasileira, 28: 279-286. ANWAR, S. A., ABBAS, S. F., GILL, M. M., RAUF, C. A., MAHMOOD, S. and BHUTTA, A. R. (1995): Seed borne fungi of soybean and their effect on seed germination. Pakistan Journal of Phytopathology, 7 (2): 184-190. BANKOLE, S. A. and ADEBANJO, A. (1995): Inhibition of growth of some plant pathogenic fungi using from some Nigerian plants. International Journal of Tropical Plant Diseases, 13 (1): 91-95. BARNARD, E. L. (1994): Nursery-to-field carryover and post-outplanting impact of Macrophomina phaseolina on loblolly pine on a cutover forest site in north central Florida. Tree Plant Notes, 45: 68-71. BÁNHEGYI J., TÓTH S., UBRIZSY G. és VÖRÖS J. (1985): Magyarország mikroszkópikus gombáinak határozókönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. BÉKÉSI P. (1970): A Macrophomina phaseoli (Maubl.) Ashby magyarországi megjelenése és kártétele napraforgón. Növényvédelem, 7: 304-307. BÉKÉSI P. (1981): A napraforgó makrofominás szártıkorhadása. Magyar Mezıgazdaság, 19: 7. BÉKÉSI P. (2002): A napraforgó legfontosabb betegségei és az ellenük alkalmazható védekezés lehetıségei. Gyakorlati Agrofórum, 13 (1): 23-26.

107

11. Irodalomjegyzék BÉKÉSI P. (2007): A napraforgó növénykórtani állapota 2007-ben. Gyakorlati Agrofórum, 18 (11): 17-19. BÉKÉSI P. (2008): A növénybetegségek elleni védekezés lehetıségeinek változásai és jelene. Gyakorlati Agrofórum, 19 (1): 58-60. BÉKÉSI P., SZANI Sz. és ZALKA A. (1995): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. hazai elıfordulása dinnyén. Integrált termesztés a kertészetben (16.). Budapest, 107. BLANCO-LOPÉZ, M. A. and JIMÉNEZ-DIÁZ, R. M. (1983): Effect of irrigation on susceptibility of sunflower to the host by Macrophomina phaseoli. Plant Disease, 67: 1214-1217. CHAN, Y. H. and SACKSTON, W. E. (1973): Nonspecificity of the necrosis inducing toxin of Sclerotium bataticola. Canadian Journal of Botany, 51: 690-692. CHASE, T. E., JIANG, Y. and MIHAIL, J. (1994): Molecular variability in Macrophomina phaseolina. Phytopathology, 84: 1149. COELHO NETTÓ, R. A. és DHINGRA, O. D. (1996): Method for evaluating bean genotype reaction to Macrophomina phaseolina. Fitopathologia Brasileira, 21 (2): 236-242. COOK, G. E., BOOSALIS, M. G., DUNKLE, L. D. and ODVODY, G. N. (1973): Survival of Macrophomina phaseoli in corn and sorghum stalk residue. Plant Disease Reporter, 57: 873875. CSÖNDES I. és KADLICSKÓ S. (2007): A hımérséklet hatása a Macrophomina phaseolina izolátumok növekedésére. Növényvédelem, 43 (9): 407-413. DAS, N. D. (1988): Effect of different sources of carbon, nitrogen and temperature on the growth and sclerotial production of Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid., causing root rot/charcoal rot disease of castor. Indian Journal of Plant Pathology, 6 (2): 97-98. DAS, I. K., FAKRUDIN, B. and ARORA, D. K. (2008): RAPD cluster analysis and chlorate sensitivity of some Indian isolates of Macrophomina phaseolina from sorghum and their relationships with pathogenicity. Microbiological Research, 163: 215-224.

108

11. Irodalomjegyzék DEVI, T. P. and SINGH, R. H. (1998): Growth and sclerotia production of Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. isolates of Vigna radiata. Annals of Agricultural Research, 19 (2): 181-187. DINAKARAN, D., RAMAKRISHNAN, G., SRIDHAR, R. and JEYARAJAN, R. (1995): Management of sesamum root rot with biocontrol agents. Journal of Oilseeds Research, 12 (2): 262-263. DHINGRA, O. D. and SINCLAIR, J. B. (1973): Variation among isolates of Macrophomina phaseoli (Rhizoctonia bataticola) from different regions. Phytopathologische Zeitschrift, 76: 200-204. DHINGRA, O. D. and SINCLAIR, J. B. (1975): Survival of Macrophomina phaseolina sclerotia in soil: effects of soil moisture, carbon: nitrogen rations, carbon sources and nitrogen concentrations. Phytopathology, 65: 235-240. EDMUNDS, L. K. (1964): Combined relation of plant maturity, temperature and soil moisture to charcoal stalk rot development in grain sorghum. Phytopathology, 54: 514-517. EHTESHAMUL-HAQUE, S., SULTANA, V., ARA, J., PARVEEN, S. and GHAFFAR, A. (1996): Use of Prosopis spp., in the control of root infecting fungi on okra. Pakistan Journal of Botany, 28 (1): 109-113. EL-WAKIL, A. A., RADWAN, I. A., ZAYED, M. A. and SATOUR, M. M. (1985): Morphological and cultural characteristics of some isolates of Sclerotium bataticola (Taub.). Agricultural Research Review, 63: 71-88. ESWARAN, A. and MISHRA, R. (2004): Mycoparasitic potential and variabilitity of Aspergillus spp. to manage dry root rot of blackgram (Vigna mungo L.). Indian Journal of Plant Protection, 32 (2): 89-92. ÉRSEK T. (1979a): Újabb kórokozó gombák magyarországi elıfordulása szóján. Növényvédelem, 15 (5): 208-214. ÉRSEK T. (1979b): Occurence of charcoal rot and anthracnose of soybeans in Hungary. Acta Phytopathologica, 14: 17-21.

109

11. Irodalomjegyzék FISHER, R. A. and YATES, F. (1957): Statistical Tables for Biological, Agricultural and Medical Research. 5th ed. Hafner Publishing Co., New York. FISCHL G. (1977): A kukorica fuzáriumos magfertızöttsége és csírázási %-a közötti összefüggés vizsgálata. Növényvédelem, 10: 446-448. FISCHL G. and NAGY P. (2002a): Effect of UV and visible light irradiation on mycelial growth and sclerotium formation of Sclerotinia sclerotiorum. Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica, 37 (1-3): 83-89. FISCHL G. and NAGY P. (2002b): The effect of UV and visible light irradiation on the development of microsclerotium of the fungus Macrophomina phaseolina. Cereal Research Communications, 30 (3-4): 383-389. FISCHL G., KADLICSKÓ S. és ifj. KOVÁCS J. (1995): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. okozta tıhervadás paprikán. Növényvédelem, 31 (12): 589-592. FISCHL G., CSÖNDES I., KADLICSKÓ S. és JÓZSA A. (2008): Az ezüstfenyı (Pinus pungens ENGELM.) vörösödését és pusztulását okozó tényezık vizsgálata. Növényvédelem, 44 (8): 401-402. GANGOPADHYAY, S., WYLLIE, T. D. and LUEDDERS, V. D. (1970): Charcoal rot disease of soybean transmitted by seeds. Plant Disease Reporter, 54 (12): 1088-1091. GARCIA, J. L., BARNET, L. and GONZALES, L. A. (1983): Damage caused by Macrophomina phaseolina on soybean (Glycine max). Ciencias de la Agricultura, 14: 17-24. GHAFFAR, A. and ERWIN, D. C. (1969): Effect of soil water stress on root rot of cotton by Macrophomina phaseoli. Phytopathology, 59: 795-797. GHOSH, S. K. and SEN, C. (1973): Comparative physiological studies on four isolates of Macrophomina phaseolina. Indian Phytopathology, 24: 615-621.

110

11. Irodalomjegyzék GREZES-BESSET, B., LUCANTE, N., KELECHIAN, V., DARGENT, R. and MULLER, H. (1996): Evaluation of castor bean resistance to sclerotial wilt disease caused by Macrophomina phaseolina. Plant Disease, 80 (8): 842-846. HAIG, J. C. (1928): Macrophomina phsaeoli (Maubl.) Ashby. The picnidial stage of Rhizoctonia bataticola (Taub.) Butler. Tropical Agriculturist (Ceylon), 70: 77-79. HAIG, J. C. (1929): Macrophomina phaseoli (Maubl.) Ashby and Rhizoctonia bataticola (Taub.) Butl. Tropical Agriculture, 23: 3-4. HAQ, I., KHAN, S. M. and AHMAD, R. (1999): Physiological studies on six fungal isolates from rotted roots of cotton. Pakistan Journal of Phytopathology, 11 (2): 173-177. HERBAR, P., BERGE, O., HEULIN, T. and SINGH, S. P. (1991): Bacterial antagonists of sunflower (Helianthus annuus L.) fungal pathogens. Plant and Soil, 133 (1): 131-140. HODGES, C. S. (1962): Black root rot of pine seedlings. Phytopathology, 52: 210-219. HOODA, I. and GROVER, R. K. (1988): Effect of age, quantity of inoculum and isolates of Macrophomina phaseolina on the pathogenesis of mungbean and its control by chemicals. Indian Phytopathology, 41: 107-117. HORVÁTH, J. (szerk.) (1995): A szántóföldi növények betegségei. Mezıgazda Kiadó, Budapest. ILYAS, M. B. and SINCLAIR, J. B. (1974): Effects of plant age upon development of necrosis and occurence of intraxylem sclerotia in soybean infected with Macrophomina phaseolina. Phytopathology, 64: 156-157. JACCARD, P. (1908): Nouvelles recherchés, sur la distribution florale. Bulletin de la Societe Vaudoise des Sciences Naturelles, 44: 223-270. JAIN, C. and TRIVEDI, P. C. (1998): Effect of the interaction between Meloidogyne incognita, Fusarium oxysporum and Rhizoctonia bataticola on chickpea. Journal of Phytological Research, 11 (2): 95-97.

111

11. Irodalomjegyzék JAKUCS, E. és VAJNA, L. (szerk.) (2003): Mikológia. Agroinform Kiadó, Budapest. JANA, T., SHARMA, T.R., PRASAD, R.D. and ARORA, D.K. (2003): Molecular characterization of Macrophomina phaseolina and Fusarium species by a single primer RAPD technique. Microbiological Research, 158: 249-257. JANA, T. K., SINGH, N. K., KOUNDAL, K. R. and SHARMA, T. R. (2005): Genetic differentiation of charcoal rot pathogen Macrophomina phaseolina, into specific groups using URP-PCR. Canadian Journal of Microbiology, 51: 159-164. JIMÉNEZ-DIÁZ, R. M., BLANCO-LOPÉZ, M. A. and SACKSTON, W. E. (1983): Incidence and distribution of charcoal rot sunflower caused by Macrophomina phaseolina in Spain. Plant Disease, 67: 1033-1036. JONES, R. W. and CANADA, S. (1994): Electrophoretic karyotype analysis and mapping of an endogluconase gene from Macrophomina phaseolina. Phytopathology, 84: 1146. JOYE, G. F. and PAUL, R. (1991): Histology of infection of Hydrilla verticillata by Macrophomina phaseolina. Weed Science, 40: 288-295. KADLICSKÓ S. (1990): Adatok a Macrophomina phaseolina gombával szembeni ellenállósághoz. Növényvédelem, 26 (11): 512-515. KADLICSKÓ S. (1993): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. elıfordulása Magyarországon és a fontosabb gazda-parazita kapcsolatok vizsgálata. Kandidátusi értekezés. Keszthely. KAVITHA, K., MATHIYAZHAGAN, S., SENDHILVEL, V., NAKKEERAN, S., CHANDRASEKAR, G. and FERNANDO, W. G. D. (2005): Broad spectrum action of phenazine against active and dormant structures of fungal pathogens and root knot nematode. Archives of Phytopathology and Plant Protection, 38 (1): 69-76.

KENDIG, S. R., RUPE, J. C. and SCOTT, H. D. (2000): Effect of irrigation and soil water stress on densities of Macrophomina phaseolina in soil and roots of two soybean cultivars. Plant Disease, 84 (8): 895-900.

112

11. Irodalomjegyzék KOLTAY A. (2001): Az erdei- és a feketefenyı gombabetegségei. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest. KOPPÁNYI M., NAGY J., ZSEMBERY S. és BÓDIS Z. (1993): Új hervadásos betegség cukorrépában. Gyakorlati Agrofórum, 7: 41. KRATANCSIK L.-né (1992): Kukorica-sokk. Magyar Mezıgazdaság, 52: 12. KUNWAR, I. K., SINGH, T., MACHADO, C. C. and SINCLAIR, J. B. (1986): Histopathology of soybean seed and seedling infection by Macrophomina phaseolina. Phytopathology, 76: 532535. LOKESHA, N. M. and BENAGI, V. I. (2004): Effect of pH and temperature on the growth of Macrophomina phaseolina. Plant Pathology Newsletter, 22: 7-8. MAHOLAY, M. N. (1992): Macrophomina seed and pod rot of butter bean (Phaseolus lunatus L.). Indian Journal of Mycology and Plant Pathology, 22 (3): 220-226. MANICI, L. M., CERATO, C. and CAPUTO, F. (1992): Pathogenic and biologic variability of Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. isolates in different areas of sunflower cultivation in Italy. Proceedings of the 13th international sunflower conference. Vol. 1. Pisa, Italy, 779-784. MANICI, L. M., CAPUTO, F. and CERATO, C. (1995): Temperature responses of isolates of Macrophomina phaseolina from different climatic regions of sunflower production in Italy. Plant Disease, 79 (8): 834-838. MANTEL, N. (1967): The detection of disease clustering and a generalized regression approach. Cancer Research, 27: 209-220. MARTIN, W. H. (1917): Sclerotium bataticola. The cause of a fruit rot of peppers. Phytopathology, 7: 308-312. MESTERHÁZY Á. (1974): A kukorica fiatalkori fogékonysága Fusarium fajokkal szemben, különös tekintettel a F. graminearum Schwabe-ra. Növénytermelés, 23: 273-281.

113

11. Irodalomjegyzék MESTERHÁZY Á. (2000): A rezisztencianemesítés genetikai alapjai és molekuláris vonatkozásai. Egyetemi jegyzet. Szeged. MEYER, W. A., SINCLAIR, J. B. and KHARE, M. N. (1973): Biology of Macrophomina phaseoli in soil studied with selective media. Phytopathology, 63: 613-620. MEYER, W. A., SINCLAIR, J. B. and KHARE, M. N. (1974): Factors affecting charcoal rot of soybean seedling. Phytopathology, 64: 845-849. MITCHELL, R. J., RUNION, G. B., KELLEY, W. D., GJERSTAD, D. H. and BREWER, C. H. (1991): Factors associated with loblolly pine mortality on former agricultural sites in the Conservation Reserve Program. Journal of Soil and Water Conservation, 46 (4): 306-311. MONGA, D., RATHORE, S. S., MAYEE, C. D. and SHARMA, T. R. (2004): Differentation of isolates of cotton root rot pathogens Rhizoctonia solani and R. bataticola using pathogenicity and RAPD markers. Journal of Plant Biochemistry and Biotechnology, 13: 135-139. MSIKITA, W., JAMES, B., WILKINSON, H. T. and JUBA, J. H. (1998): First report of Macrophomina phaseolina causing pre-harvest cassava root rot in Benin and Nigeria. Plant Disease, 82: 1402. MUKKOPADHYAY, M., KUNDU, S., and SAMADDAR, K. R. (1991): Increased susceptibility of mungbean to Macrophomina phaseolina at low temperature. Journal of Mycopathological Research, 29 (1): 1-7. NAGY P. (2003): A fény és a kisfrekvenciás elektromágneses terek hatása mikroszkópikus gombákra. Doktori (PhD) értekezés. Keszthely. NAGY P. és FISCHL G. (2003): UV-C sugárzás hatása Alternaria alternata és Curvularia inaequalis konídiumainak csírázására. Növényvédelem, 39 (12): 603-606. NAGY P., VARGA Zs. and FISCHL G. (2005): The effect of far UV radiation on the morphology and the ability of germination of conidia of Fusarium culmorum. Cereal Research Communications, 33 (4): 763-768.

114

11. Irodalomjegyzék NDIAYE, M., TERMOSHUIZEN, A. J. and

VAN

BRUGGEN, A. H. C. (2008): Effect of rotation of

cowpea (Vigna unguiculata) with fonio (Digitaria exilis) and millet (Pennisetum glaucum) on Macrophomina phaseolina densities and cowpea yield. African Journal of Agricultural Research, 3 (1): 37-43. NEI, M. and LI, W. H. (1979): Mathematical model for studying genetic variation in terms of restriction endonucleases. Proceedings of the National Academy of Sciences, 76: 5269-5273. OMAR, M. R., ABD-ELSALAM, K. A., ALY, A. A., EL-SAMAWATY, A. M. A. and VERREET, J. A. (2007): Diversity of Macrophomina phaseolina from cotton in Egypt: Analysis of pathogenicity, chlorate phenotypes and molecular characterization. Journal of Plant Diseases and Protection, 114 (5): 196-204. PRASHANTHI, S. K., KULKARNI, S. and ANAHOSUR, K. H. (2000): Management of safflower root rot caused by Rhizoctonia bataticola by antagonistic microorganisms. Plant Disease Research, 15 (2): 146-150. PRATT, R. G., MCLAUGHLIN, M. R., PEDERSON, G. A. and ROWE, D. E. (1998): Pathogenicity of Macrophomina phaseolina to mature plant tissues of alfalfa and white clover. Plant Disease, 82 (9): 1033-1038. PURKAYASTHA, S., KAUR, B., DILBAGHI, N. and CHAUDHURY, A. (2004): Cultural and pathogenic variation in the charcoal rot pathogen from clusterbean. Annals of Agri-Bio Research, 9 (2): 217-221. PURKAYASTHA, S., KAUR, B., DILBAGHI, N. and CHAUDHURY, A. (2006): Characterization of Macrophomina phaseolina, the charcoal rot pathogen of cluster bean, using conventional techniques and PCR-based molecular markers. Plant Pathology, 55: 106-116. RAJEEV, P. and MUKHOPADHYAY, A. N. (2002): Studies on seed and seedling rot of soybean. Annals of Plant Protection Sciences, 10 (2): 401-402. RAJKUMAR, F. B. and MAHALING, S.K. (2007): Genetic variability of sorghum charcoal rot pathogen (Macrophomina phaseolina) assessed by random DNA markers. Plant Pathology Journal, 23: 45-50.

115

11. Irodalomjegyzék RANA, R. S. and TRIPATHI, N. N. (1985): Influence of inoculum host and soil environment on the incidence of collar rot of Indian mustard. Indian Journal of Mycology and Plant Pathology, 14 (3): 223-228. RATNOO, R. S. and BHATNAGAR, M. K. (1991): Effect of temperature and pH on growth and sclerotia formation of Macrophomina phaseolina. Indian Journal of Mycology and Plant Pathology, 21 (3): 279-280. REHNER, S. A. and SAMUELS, G. J. (1995): Molecular systematics of the Hypocreales: a teleomorph gene phylogeny and the status of their anamorphs. Canadian Journal of Botany, 73: 816-823. REUVENI, R. and MADAR, Z. (1985): The role of Macrophomina phaseolina in mortality of pine seedlings in forest nurseries. Phytopathologische Zeitschrift, 112: 161-164. REYES-FRANCO,

M.

C.,

HERNÁNDEZ-DELGADO,

S.,

BEAS-FERNÁNDEZ,

R.,

MEDINA-FERNÁNDEZ, M., SIMPSON, J. and MAYEK-PÉREZ, N. (2006): Pathogenic and genetic variability within Macrophomina phaseolina from Mexico and other countries. Journal of Phytopathology, 154: 447-453. RUSUKU, G., BURUCHARA, R. A., GATABAZI, M. PASTOR-CORRALES, M. A. (1997): Occurence and distribution in Rwanda of soilborne fungi pathogenic to the common bean. Plant Disease, 81 (5): 445-449. SAXENA, J. and MATHELA, C. S. (1996): Antifungal activity of new compounds from Nepeta leucophylla and Nepeta clarkei. Applied and Environmental Microbiology, 62 (2): 702. SHORT, G. E. and WYLLIE, T. D. (1978): Inoculum potential of Macrophomina phasaeolina. Phytopathology, 68: 742-746. SIDDIQUI, Z. A. and MAHMOOD, I. (1993): Biological control of Meloidogyne incognita race 3 and Macrophomina phaseolina by Paecilomyces lilacinus and Bacillus subtilis alone and in combination on chickpea. Fundamental and Applied Nematology, 16 (3): 215-218.

116

11. Irodalomjegyzék SIMAY E. I. (1987): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. három új gazdanövénye Magyarországon. Növénytermelés, 36: 91-96. SIMAY E. I. (1990): Adatok a Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. növényköréhez Magyarországon. Növénytermelés, 39: 23-26. SIMAY E. I. (1991a): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. elıfordulása dísznövényeken. 37. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. Összefoglaló, 111. SIMAY E. I. (1991b): A máriatövis (Silybium marianum (L.) Gaertn. hervadásos betegsége és gyökérrothadása. 37. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. Összefoglaló, 112. SIMAY E. I. és KADLICSKÓ S. (1993): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich újabb gazdanövényei Magyarországon. Növényvédelem, 29 (1-2): 27-28. SINGH, R. S. and CHOHAN, J. S. (1982): Physio-pathological studies of Macrophomina phaseolina causing charcoal rot muskmelon. Indian Journal of Mycology and Plant Pathology. 12: 81-82. SINGH, R. D. N. and KAISER, S. A. K. M. (1989): Evaluation of different field inoculation techniques to induce charcoal rot of maize. Enviroment and Ecology, 7: 697-700. SINGH, R. S. and KAISER, S. A. K. M. (1994): Effect of different culture media and pH levels on growth and cultural characteristics of charcoal root pathogen (Macrophomina phaseolina) infecting maize. Crop Research, 7 (2): 282-287. SINGH, R. D. N. and KAISER, S. A. K. M. (1995): Occurence of pycnidial stage of charcoal rot pathogen Macrophomina phaseolina on maize stalk. Advances in Plant Species, 8 (1): 189193. SINGH, R. D. N. and KAISER, S. A. K. M. (1996): Biocontrol of charcoal rot pathogen (Macrophomina phaseolina) of maize with Fusarium solani f. sp. psidii. Advances in Plant Sciences, 9 (1): 75-80.

117

11. Irodalomjegyzék SINHA, O. K. and KHARE, M. N. (1978): Site of infection and further gevelopment of Macrophomina phaseolina and Fusarium equisety in naturally infected cowpea seeds. Seed Science and Technology, 5: 721-725. SMITH, G. S. and CARVIL, O. N. (1997): Field screening of commercial and experimental soybean cultivars for their reaction to Macrophomina phaseolina. Plant Disease, 81 (4): 363368. SU, G., SUH, S. O., SCHNEIDER, R. W., RUSSIN, J. S. (2001): Host specialization in the charcoal rot fungus, Macrophomina phaseolina. Phytopathology, 91: 120-126. SURIACHANDRASELVAN, M. and SEETHARAMAN, K. (2000): Relationship among pigment synthesis, culture media, growth and virulence of the geographical isolates of Macrophomina phaseolina causing charcoal rot of sunflower. Journal of Mycology and Plant Pathology, 30 (3): 370-374. SURIACHANDRASELVAN, M. and SEETHARAMAN, K. (2003): Effect of culture media on growth and sclerotial production of different isolates of Macrophomina phaseolina infecting sunflower. Journal of Mycology and Plant Pathology, 33 (2): 226-229. SVÁB J. (1981): Biometriai módszerek a kutatásban. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. SZABÓ I. (2003): Erdei fák betegségei. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. TAUBENHAUS, J. J. (1913): The black rots of the sweet potato. Phytopathology, 3: 159-166. THIRUMALACHAR, M. J., NEERGAARD, P. and FAKIR, G. A. (1977): Methods for pathogenicity tests

of

seed-borne

Macrophomina

phaseolina

isolated

from

different

hosts.

Phytopathologische Zeitschrift, 88: 234-237. TIWARI, S. P. (1998): Interaction of Heterodera cajani and R. bataticola with Vigna mungo. Annals of Plant Protection Sciences, 6 (1): 33-36. ULUKUS, I. (1984): A suitable medium for production of soluble red pigments by some strains of Macrophomina phaseolina. Journal of Turkish Phytopathology, 13: 53-61.

118

11. Irodalomjegyzék USHAMALINI, C., RAJAPPAN, K. and GANGADHARAN, K. (1997): Suppression of charcoal rot and wilt pathogens of cowpea by botanicals. Plant Disease Research, 12 (2): 113-117. VAJNA L. és BÉKÉSI P. (2009): Növénykórokozók forgalmazása, szerepe globalizálódó világunkban. Az új kihívások új válaszokat kívánnak. XIX. Növényvédelmi Fórum, Keszthely. Szóbeli közlés. VAJNA L. és ROZSNYAI Zs. (1995): Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. és a Diaporthe eres Nitschke, mint a fiatal kajszifák elhalásában szerepet játszó gombák Magyarországon. Növényvédelem, 31 (2): 81-83. VANDEMARK, G., MARTINEZ, O., PECINA, V. and ALVARADO, M. J. (2000): Assesment of genetic relationships among isolates of Macrophomina phaseolina using a simplified AFLP technique and two different methods of analysis. Mycologia, 92: 656-664. VAN DE PEER, Y. and DE WACHTER, Y. (1994): TREECON for Windows: a software package for the construction and drawing of evolutionary trees for the Microsoft Windows environments. Computer Applications in the Biosciences, 10: 569-570 VARGA P., KADLICSKÓ S. és SIMAY E. I. (1997): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. okozta hamuszürke korhadás és hervadás, különös tekintettel a napraforgóra (I.). Növényvédelem, 33 (4): 205-209. VARGA P., KADLICSKÓ S. és SIMAY E. I. (1997): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. okozta hamuszürke korhadás és hervadás, különös tekintettel a napraforgóra (II.). Növényvédelem, 33 (5): 251-256. VARGA Zs. és NAGY P. (2008): A távoli UV sugárzás, mint lehetséges alternatív magkezelési eljárás alkalmazása nádképő csenkesz (Festuca arundinacea Schreb.) szemtermésén. XVIII. Növényvédelmi Fórum, Keszthely, 20-24. VELICHETI, R. K. and SINCLAIR, J. B. (1992): Reaction of seedborne soybean fungal pathogens to cercosporin. Seed Science and Technology, 20 (1): 149-154.

119

11. Irodalomjegyzék VIANA, F. M. P. and SOUZA, N. L. De (2002): Effect of temperature-water tension interaction on germination of Macrophomina phaseolina microsclerotia. Fitopathologia Brasileira, 27 (3): 268-272. VÖRÖS J. és MANNINGER I. (1973): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. elıfordulása kukoricán, Magyarországon. Növényvédelem, 9: 193-195. VÖRÖS G. és MAROS P. (2004): Aszályos 2003. év – súlyos növényvédelmi gondok a Tolna megyei kukoricákban. Növényvédelem, 40: 287-292. WATANABE, T. (1973): Survivability of Macrophomina phaseoli (Maubl.) Ashby in naturally-infested soils and longevity of the sclerotia formed in vitro. Annals of the Phytopathological Society of Japan, 39: 333-337. WHITE, T. J., BRUNS, T., LEE, S. and TAYLOR, J. W. (1990): Amplification and direct sequencing of fungal ribosomal RNA genes for phylogenetics. In: PCR Protocols: A Guide to Methods and Applications. Innis MA, Gelfand DH, Sninsky JJ, White TJ. (eds.) San Diego, CA, USA, Academic Press, 315-322. ZAZZERINI, A. and TOSI, L. (1989): Chlorate sensitivity of Sclerotium bataticola isolates from different hosts. Journal of Phytopathology, 126: 219-224. ZÁNDOKI E. és TURÓCZI Gy. (2002): Régi és új kérdések a fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) elleni védekezésben. Olaj, Szappan, Kozmetika, 51 (4): 133-136.

120

12. Mellékletek

12. Mellékletek I. táblázat. A különbözı hımérsékleteken, 3. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

10 °C 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -

15 °C 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 0,00 4,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,09 0,28

20 °C 30,00 26,25 29,00 26,75 33,25 26,00 20,75 17,75 28,75 30,00 24,25 29,00 30,00 17,25 38,75 30,25 29,00 28,25 29,00 28,75 29,25 27,00 20,00 28,25 18,00 32,25 27,25 19,75 30,00 27,00 22,25 28,75 18,00 13,75 23,75 58,00 58,75 29,75 90,00 54,75 51,25 55,75 54,00 80,25 37,50 56,50 48,50 52,25 54,25 83,75 57,75 50,75 56,00 36,75 2,72

i

25 °C 72,00 78,50 79,50 78,25 67,75 69,25 55,75 62,75 69,25 67,75 61,75 76,25 77,50 63,25 64,50 65,75 69,50 66,50 70,00 77,75 84,00 61,25 61,00 64,00 64,25 80,25 66,00 65,50 60,00 85,25 69,50 59,25 52,50 31,00 70,00 82,00 83,25 31,25 90,00 64,00 66,25 74,75 77,50 76,25 25,75 68,00 81,75 72,25 60,25 90,00 62,00 57,25 60,25 67,74 4,04

30 °C 90,00 87,00 89,25 90,00 74,75 74,75 76,00 72,50 76,25 79,00 69,00 87,00 89,25 76,75 90,00 81,00 81,00 75,75 88,00 90,00 89,25 85,00 69,75 88,75 73,75 81,75 68,25 81,75 66,00 83,25 82,25 65,75 82,25 29,00 89,25 67,00 79,75 30,50 90,00 60,00 72,00 68,00 61,75 90,00 33,00 70,25 87,50 65,75 82,50 86,50 80,25 73,25 70,00 76,25 4,37

35 °C 90,00 89,75 90,00 90,00 90,00 89,00 71,25 80,25 89,25 76,00 82,75 87,75 90,00 75,75 90,00 90,00 89,00 90,00 78,75 90,00 90,00 80,00 75,50 87,00 72,75 90,00 83,00 90,00 73,00 88,00 90,00 70,25 71,75 29,50 81,50 70,25 86,25 26,75 88,50 78,00 84,00 78,00 74,50 87,75 19,00 67,75 74,00 72,25 88,75 89,25 85,75 70,00 68,75 79,27 4,71

40 °C 1,75 31,25 15,25 10,25 1,25 3,25 2,00 0,00 11,00 4,00 0,75 7,00 21,75 4,25 0,00 0,00 62,25 9,00 0,00 2,00 0,25 0,00 0,25 4,75 0,00 25,25 2,75 1,00 2,00 1,00 0,25 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 10,25 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 9,50 0,00 4,61 2,74

12. Mellékletek I. táblázat folytatása. A különbözı hımérsékleteken, 5. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

10 °C 2,00 1,50 0,00 0,00 1,50 0,00 0,00 0,00 0,00 1,50 0,00 0,00 0,00 1,75 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,50 0,00 0,00 0,00 1,50 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 3,75 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2,50 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,33 0,54

15 °C 0,75 1,50 0,00 0,00 2,00 0,00 0,00 0,00 1,50 1,75 2,00 0,00 0,75 1,00 0,00 1,75 0,00 0,00 0,00 2,00 1,25 0,00 0,50 0,00 1,00 0,00 1,75 0,00 1,75 0,00 0,00 2,50 0,00 8,75 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 17,00 0,00 0,00 42,25 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,73 0,93

20 °C 73,00 70,25 71,00 72,00 72,25 69,75 53,75 52,25 68,75 66,00 59,25 64,00 73,25 55,75 78,75 73,25 63,75 66,25 74,00 75,00 80,00 71,00 62,25 68,25 41,00 71,75 63,75 55,75 68,75 73,25 59,75 67,00 57,25 25,00 56,75 88,50 88,25 46,75 90,00 84,25 76,50 85,25 80,25 90,00 61,00 85,75 86,25 80,25 84,75 90,00 87,00 79,50 85,50 70,63 4,04

ii

25 °C 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 45,75 90,00 90,00 90,00 52,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 51,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,74 0,42

30 °C 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 47,25 90,00 90,00 90,00 50,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 53,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,76 0,48

35 °C 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 41,75 90,00 90,00 90,00 48,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 44,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,44 0,57

40 °C 2,00 37,00 29,75 35,75 24,75 4,00 6,25 13,25 15,25 19,00 16,75 13,00 25,25 16,00 2,25 18,75 66,25 11,25 3,75 3,00 4,25 2,75 3,00 40,25 0,00 41,25 20,00 12,25 16,25 41,75 7,25 0,00 0,00 0,00 4,75 9,75 7,00 0,00 19,75 8,75 8,00 10,50 9,75 9,50 0,00 11,75 10,50 9,25 11,00 12,25 13,25 20,75 6,50 13,87 6,69

12. Mellékletek I. táblázat folytatása. A különbözı hımérsékleteken, 6. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

10 °C 2,50 1,50 0,00 0,00 2,25 0,00 0,00 0,00 0,00 2,75 0,00 0,00 0,00 2,25 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,75 0,00 0,00 0,00 1,75 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 4,25 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 10,25 0,00 0,00 18,75 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,91 0,77

15 °C 2,25 3,00 2,75 1,50 2,25 0,00 0,00 1,00 3,25 3,50 4,50 1,00 1,25 1,50 0,00 3,25 0,00 0,00 0,00 5,25 1,50 0,00 1,50 1,25 2,25 1,75 3,00 0,00 5,25 0,00 0,00 4,25 2,25 12,25 1,75 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 23,25 0,00 0,00 61,75 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2,99 0,75

20 °C 90,00 90,00 88,75 90,00 90,00 90,00 71,00 80,75 88,75 90,00 88,75 90,00 88,75 90,00 90,00 86,00 90,00 90,00 86,00 90,00 90,00 90,00 90,00 86,75 51,75 90,00 88,25 72,00 90,00 90,00 75,75 85,25 76,00 33,25 85,00 90,00 90,00 55,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 72,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 85,28 3,03

iii

25 °C 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 54,25 90,00 90,00 90,00 65,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 69,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,48 0,80

30 °C 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 56,50 90,00 90,00 90,00 60,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 60,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,25 0,46

35 °C 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 46,00 90,00 90,00 90,00 56,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 54,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,86 0,57

40 °C 6,00 39,75 31,75 37,75 27,25 13,75 22,25 24,75 17,00 21,25 18,75 17,25 30,25 18,25 8,25 32,00 68,75 14,00 14,75 4,25 7,00 5,25 9,25 43,25 0,00 53,25 22,75 14,00 19,25 57,25 12,75 0,00 0,00 0,00 11,75 13,25 9,75 0,00 27,00 11,50 10,75 14,00 13,00 12,75 0,00 16,00 14,25 14,25 13,50 15,25 15,75 25,50 9,00 18,1 7,36

12. Mellékletek I. táblázat folytatása. A különbözı hımérsékleteken, 3. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

10 °C 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -

15 °C 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -

20 °C 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 42,75 40,75 8,00 60,75 43,50 0,00 37,50 41,50 48,75 27,50 43,00 38,50 40,75 42,00 61,25 44,00 36,75 45,00 13,25 1,51

iv

25 °C 51,00 58,50 61,75 59,00 54,00 49,50 42,50 48,25 55,75 51,75 45,50 56,25 61,00 45,00 50,00 46,75 47,50 48,75 49,75 57,25 61,75 43,00 49,25 44,75 45,50 65,25 51,25 50,00 45,50 60,75 51,25 42,25 37,00 13,25 50,00 66,75 76,75 12,25 90,00 53,75 56,00 55,25 62,75 62,25 12,25 55,50 48,75 61,25 47,75 59,75 49,00 45,00 47,25 51,18 3,67

30 °C 89,00 70,25 88,00 88,75 65,00 56,75 60,75 54,00 64,25 64,25 57,25 70,75 88,25 63,75 82,50 68,00 73,00 59,75 81,00 73,25 82,00 73,25 51,25 75,25 52,75 69,25 55,75 62,75 53,00 74,25 63,25 53,75 68,00 16,25 87,75 54,50 67,00 12,75 90,00 49,00 53,75 53,50 49,75 90,00 25,75 55,75 71,50 54,75 70,25 72,25 66,75 60,00 57,50 64,37 4,80

35 °C 77,25 88,25 82,25 88,25 85,75 56,00 56,25 61,00 63,00 66,25 63,75 79,00 86,00 63,00 88,25 67,00 86,25 67,25 76,25 90,00 88,00 59,75 61,00 77,75 55,75 86,00 59,75 67,25 61,75 63,00 85,25 59,00 64,50 17,00 65,25 56,00 74,50 0,00 81,00 66,50 72,00 63,00 59,75 83,50 12,50 55,50 61,00 59,25 70,50 76,00 69,50 56,50 55,00 66,68 7,62

40 °C 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -

12. Mellékletek I. táblázat folytatása. A különbözı hımérsékleteken, 5. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

10 °C 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -

15 °C 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 12,00 0,00 0,00 38,75 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,96 0,42

20 °C 52,00 48,00 47,75 46,75 49,25 41,75 35,00 18,25 48,00 50,00 38,75 42,75 52,00 35,25 29,75 50,00 43,00 40,00 50,75 48,25 50,25 46,00 16,25 44,75 29,75 50,00 42,00 35,00 48,00 51,25 30,25 45,25 41,25 14,00 42,25 72,00 71,00 33,00 88,75 78,25 35,75 68,25 67,25 80,00 54,25 71,00 77,25 71,75 70,50 87,25 76,00 64,75 76,25 50,88 3,72

v

25 °C 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 31,25 90,00 90,00 90,00 36,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 32,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 86,79 0,28

30 °C 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 33,50 90,00 90,00 90,00 34,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 47,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,09 0,64

35 °C 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 32,00 90,00 90,00 90,00 16,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 36,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 86,50 0,69

40 °C 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -

12. Mellékletek I. táblázat folytatása. A különbözı hımérsékleteken, 6. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

10 °C 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 13,50 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,25 0,39

15 °C 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 19,00 0,00 0,00 59,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,47 0,44

20 °C 80,00 76,00 74,25 77,25 79,75 71,00 58,00 51,75 77,75 75,00 61,25 72,25 78,25 59,75 68,25 79,75 71,00 60,75 81,75 85,25 85,00 75,75 62,50 63,25 44,00 78,78 67,00 58,25 76,25 83,00 63,75 69,25 64,75 23,00 62,75 82,00 81,25 42,75 90,00 85,25 45,75 76,50 75,75 89,25 66,25 80,75 85,75 52,25 82,00 90,00 88,75 75,75 84,50 71,52 5,67

vi

25 °C 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 42,00 90,00 90,00 90,00 55,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 55,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,78 0,72

30 °C 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 47,25 90,00 90,00 90,00 43,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 55,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,66 0,46

35 °C 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 35,00 90,00 90,00 90,00 20,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 46,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 86,83 0,97

40 °C 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -

12. Mellékletek II. táblázat. A különbözı táptalajokon, 3. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

BDA 72,00 78,50 79,50 78,25 67,75 69,25 55,75 62,75 69,25 67,75 61,75 76,25 77,50 63,25 64,50 65,75 69,50 66,50 70,00 77,75 84,00 61,25 61,00 64,00 64,25 80,25 66,00 65,50 60,00 85,25 69,50 59,25 52,50 31,00 70,00 82,00 83,25 31,25 90,00 64,00 66,25 74,75 77,50 76,25 25,75 68,00 81,75 72,25 60,25 90,00 62,00 57,25 60,25 67,74 4,04

CDA 56,75 51,00 50,25 66,50 65,25 48,00 45,25 48,25 58,25 55,50 55,25 53,75 55,75 41,75 48,75 52,00 42,25 44,25 52,25 45,00 48,25 50,25 55,75 69,00 67,50 50,25 69,00 49,25 51,00 68,00 48,25 50,25 41,25 39,50 52,25 44,50 49,50 24,50 66,00 36,50 57,50 53,75 42,50 55,25 28,00 37,00 64,25 46,00 41,25 67,75 41,00 35,00 36,00 50,42 3,89

KLA 65,00 70,75 72,00 47,75 69,75 62,25 61,00 69,75 63,00 63,75 71,00 54,75 65,00 63,25 68,75 68,25 56,00 77,25 65,75 70,75 72,75 45,25 68,75 67,25 70,75 67,75 68,25 65,25 56,75 60,75 63,75 73,00 43,25 39,50 75,00 86,00 70,25 28,00 85,00 77,75 78,00 52,00 85,50 84,50 39,75 71,25 79,25 83,00 90,00 90,00 66,25 75,75 58,50 66,88 2,60

vii

MEA 66,75 86,75 68,25 70,75 82,25 62,25 63,25 67,00 74,75 77,75 73,75 71,00 77,75 68,25 62,75 73,25 64,75 60,75 77,25 70,75 70,25 69,50 78,75 81,75 85,75 79,00 72,00 62,75 79,00 76,25 66,00 70,75 62,25 43,25 69,75 73,00 74,75 27,00 90,00 72,25 66,75 60,75 67,50 63,75 26,25 66,25 81,50 55,50 83,50 90,00 75,50 82,25 64,00 69,96 2,84

SGA 80,75 76,25 76,75 77,00 77,00 61,00 66,00 58,00 61,25 63,00 59,25 80,75 78,75 55,25 77,75 75,75 71,75 62,25 75,75 61,25 73,25 63,75 63,25 75,00 62,75 76,00 73,25 80,50 64,75 77,75 61,75 64,75 46,75 32,25 75,00 76,75 80,75 24,75 80,75 58,75 79,75 66,00 80,75 63,25 66,50 64,25 72,50 65,75 51,75 90,00 48,75 63,00 42,00 67,21 2,78

VA 54,25 57,00 51,25 52,75 52,00 55,75 51,25 49,75 51,00 46,00 50,25 56,25 55,75 51,00 49,25 55,00 42,75 47,00 50,75 46,75 57,00 46,75 47,00 49,00 50,75 56,75 48,75 52,25 49,00 58,25 53,00 48,25 42,75 30,00 52,25 50,25 54,25 27,75 60,00 48,50 47,00 42,25 46,25 47,00 30,25 35,75 50,00 37,25 31,75 57,00 29,75 35,00 33,75 47,76 2,32

12. Mellékletek II. táblázat folytatása. A különbözı táptalajokon, 5. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

BDA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 45,75 90,00 90,00 90,00 52,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 51,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,74 0,42

CDA 79,75 85,00 78,25 87,75 87,75 77,00 73,25 66,25 83,00 87,50 90,00 85,75 80,75 64,75 64,75 82,75 71,00 74,75 90,00 69,00 84,00 90,00 81,00 90,00 90,00 78,00 87,75 75,75 78,00 90,00 75,00 81,75 70,25 60,75 82,75 67,75 69,00 45,75 88,75 66,75 81,75 81,25 65,25 87,75 48,75 67,75 86,25 60,25 74,50 86,25 74,50 66,25 58,00 76,81 3,72

KLA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 84,25 66,50 90,00 90,00 90,00 45,50 90,00 90,00 90,00 84,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,50 0,62

viii

MEA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 80,00 90,00 90,00 90,00 51,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 53,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,40 0,44

SGA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 78,50 52,75 90,00 90,00 90,00 45,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,25 88,25 90,00 90,00 90,00 86,25 90,00 90,00 90,00 73,50 87,78 0,80

VA 79,25 83,75 77,75 79,00 87,00 90,00 90,00 78,50 79,25 72,25 77,75 90,00 79,00 77,00 81,75 85,50 62,75 78,25 84,75 74,75 88,25 81,25 74,00 87,00 76,75 82,25 79,75 87,75 78,00 89,25 90,00 74,00 77,25 45,75 78,25 78,00 62,25 44,25 90,00 82,25 71,50 62,00 63,50 72,50 47,25 52,00 54,75 78,75 55,50 82,25 51,00 63,50 55,75 74,81 2,83

12. Mellékletek II. táblázat folytatása. A különbözı táptalajokon, 6. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

BDA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 54,25 90,00 90,00 90,00 65,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 69,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,48 0,80

CDA 89,00 90,00 87,25 90,00 90,00 86,25 83,75 77,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,00 75,25 76,75 90,00 77,75 83,75 90,00 77,75 90,00 90,00 87,00 90,00 90,00 84,25 90,00 84,75 86,00 90,00 84,25 87,75 80,75 66,75 88,75 88,75 87,00 60,25 90,00 80,25 90,00 90,00 84,25 90,00 65,25 81,25 90,00 74,50 90,00 90,00 90,00 85,00 70,50 84,88 2,70

KLA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 78,25 90,00 90,00 90,00 58,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 89,18 0,34

ix

MEA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 64,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 71,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 89,16 0,34

SGA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 63,75 90,00 90,00 90,00 63,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 89,00 0,55

VA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 58,25 90,00 88,50 86,75 66,50 90,00 90,00 87,25 89,25 90,00 90,00 59,25 69,50 90,00 90,00 67,75 90,00 60,75 74,75 68,50 86,17 2,07

12. Mellékletek II. táblázat folytatása. A különbözı táptalajokon, 3. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

BDA 51,00 58,50 61,75 59,00 54,00 49,50 42,50 48,25 55,75 51,75 45,50 56,25 61,00 45,00 50,00 46,75 47,50 48,75 49,75 57,25 61,75 43,00 49,25 44,75 45,50 65,25 51,25 50,00 45,50 60,75 51,25 42,25 37,00 13,25 50,00 66,75 76,75 12,25 90,00 53,75 56,00 55,25 62,75 62,25 12,25 55,50 48,75 61,25 47,75 59,75 49,00 45,00 47,25 51,18 3,67

CDA 46,25 38,25 37,25 48,00 56,00 29,25 23,75 36,75 40,75 35,00 42,00 39,50 44,75 30,25 0,00 40,25 0,00 26,25 44,25 31,75 35,25 26,00 39,25 49,00 40,75 38,25 50,75 37,25 36,00 59,00 32,75 36,75 20,50 0,00 40,75 0,00 31,25 0,00 0,00 26,75 43,75 0,00 31,50 38,75 0,00 0,00 35,25 31,25 28,50 37,25 25,75 25,00 21,50 30,36 4,01

KLA 40,75 49,25 47,75 32,75 44,75 36,75 36,00 41,25 39,25 37,00 36,75 34,75 44,25 31,75 39,75 42,75 33,25 47,75 40,75 46,75 31,75 34,25 42,25 43,25 53,75 44,75 43,75 30,75 39,75 45,75 40,00 44,25 29,25 17,25 40,75 54,25 51,25 0,00 0,00 52,25 54,50 0,00 50,75 52,25 0,00 45,75 0,00 53,75 41,75 32,00 46,50 42,75 40,75 37,81 2,33

x

MEA 54,00 63,00 50,25 50,00 63,00 52,00 54,00 55,25 62,00 60,00 58,25 53,25 50,75 56,75 47,75 62,25 47,75 45,75 55,75 58,25 54,25 47,75 58,75 65,75 75,00 59,25 58,75 51,25 61,25 60,00 53,25 55,00 50,75 24,25 50,75 61,75 57,75 0,00 90,00 58,00 59,50 46,00 60,75 58,50 13,25 54,25 64,00 49,00 59,50 69,75 55,25 62,25 47,00 54,58 3,14

SGA 68,00 64,00 61,75 65,25 57,75 50,00 50,25 45,75 46,25 47,75 44,25 65,00 70,00 41,75 66,75 58,75 54,00 48,75 62,75 50,75 61,25 47,75 50,75 60,75 47,00 64,75 61,75 68,00 54,25 55,75 48,25 52,25 33,25 0,00 59,25 68,75 68,50 0,00 44,75 47,00 62,50 42,00 74,25 58,75 58,50 47,75 51,00 56,00 39,50 86,00 33,50 51,25 30,75 52,93 3,27

VA 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 12,25 0,00 11,75 0,00 0,00 0,45 0,42

12. Mellékletek II. táblázat folytatása. A különbözı táptalajokon, 5. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

BDA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 31,25 90,00 90,00 90,00 36,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 32,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 86,79 0,28

CDA 71,75 70,75 63,25 79,00 77,75 49,75 43,25 59,25 79,00 68,25 69,00 74,00 71,25 54,75 53,75 70,00 53,50 47,00 73,00 58,75 68,75 71,00 67,25 78,00 87,75 59,25 82,00 48,75 67,25 88,00 47,75 68,00 57,75 36,25 68,25 57,75 59,00 0,00 0,00 56,50 78,75 68,25 57,00 75,75 21,25 51,50 52,75 55,25 60,00 60,75 60,00 56,50 41,75 60,30 4,76

KLA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 60,75 43,25 90,00 90,00 90,00 29,00 74,25 90,00 90,00 37,00 90,00 90,00 59,25 90,00 65,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 85,08 0,67

xi

MEA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 55,25 90,00 90,00 90,00 30,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 36,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,20 0,44

SGA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 64,25 35,00 90,00 90,00 90,00 16,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 85,75 84,25 90,00 90,00 90,00 75,75 90,00 90,00 90,00 68,00 85,91 1,02

VA 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 37,75 49,25 34,00 38,75 34,50 3,67 1,32

12. Mellékletek II. táblázat folytatása. A különbözı táptalajokon, 6. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

BDA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 42,00 90,00 90,00 90,00 55,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 55,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,78 0,72

CDA 80,75 81,00 73,25 86,75 86,00 68,00 54,25 69,75 88,25 77,25 80,25 85,75 80,00 64,75 62,75 81,75 63,75 58,75 81,25 66,75 76,75 79,00 78,75 85,25 90,00 68,00 89,25 58,75 77,75 90,00 60,75 77,75 66,75 41,75 78,75 77,25 84,00 0,00 21,25 68,25 87,75 83,00 77,00 87,75 31,50 72,00 72,00 65,00 80,00 81,25 78,75 72,75 52,25 71,74 3,81

KLA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 59,75 90,00 90,00 90,00 38,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,45 0,46

xii

MEA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 73,75 90,00 90,00 90,00 48,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 43,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,03 0,59

SGA 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 51,00 90,00 90,00 90,00 30,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,15 0,24

VA 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 19,50 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 48,75 69,25 43,75 52,75 49,00 5,34 1,34

12. Mellékletek III. táblázat.

Mikroszkleróciumok sőrősége (db/281250 µm2) a különbözı táptalajokon

Izolátumok

BDA

CDA

KLA

MEA

SGA

VA

Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag

20 22 20 19 35 32 30 19 26 26 25 31 17 19 28 25 27 26 21 25 22 31 19 17 19 34 17 16 29 21 24 19 20 10 24 12 14 5 15 17 18 7 10 13 11 16 7 11 13 15 19 16 14 19,77

10 14 8 10 9 8 6 15 8 8 8 12 9 13 10 11 10 9 7 6 11 9 8 4 8 7 8 11 12 10 10 9 8 6 13 7 7 6 7 8 14 12 8 10 5 11 6 10 7 8 12 10 9 9,09

5 6 5 7 6 8 6 6 8 9 6 7 4 7 8 5 7 6 5 7 7 5 6 8 8 6 5 6 6 8 7 7 9 2 6 11 10 6 19 9 9 9 10 12 10 8 13 7 9 12 8 9 10 7,64

19 20 18 16 21 13 17 19 24 25 21 16 20 26 18 20 18 20 17 19 21 29 23 21 16 17 20 19 19 22 22 18 26 5 19 11 16 8 20 17 17 21 22 18 15 17 14 22 16 17 12 15 11 18,36

6 8 8 5 10 5 6 6 9 4 6 7 7 7 5 11 8 7 10 6 6 10 6 7 10 6 7 8 6 8 6 8 7 7 5 10 6 4 9 10 9 8 7 11 6 9 5 8 11 14 12 13 5 7,64

4 3 3 2 3 1 3 2 3 3 3 3 4 1 5 3 3 3 2 2 2 3 2 3 2 2 3 3 3 3 2 1 3 1* 3 2 2 1 1 2 1 1 2 1 1 2 1 2 1 2 1 1 2 2,23

* a 14. napon mért adatokból

xiii

12. Mellékletek IV. táblázat. Mikroszkleróciumok méretei (µm-ben) különbözı táptalajokon Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag

BDA

CDA

Alsó szélsıé. Felsı szélsıé. Átlag átmérı Alsó szélsıé. Felsı szélsıé. Átlag átmérı

56,25 56,25 56,25 56,25 75,00 37,50 37,50 37,50 37,50 56,25 37,50 37,50 56,25 37,50 56,25 56,25 56,25 37,50 56,25 75,00 37,50 37,50 37,50 37,50 37,50 56,25 56,25 56,25 56,25 37,50 18,75 37,50 37,50 75,00 56,25 56,25 56,25 112,50 37,50 56,25 56,25 56,25 56,25 56,25 56,25 56,25 37,50 37,50 75,00 56,25 56,25 56,25 75,00 51,65

112,50 131,25 150,00 112,50 131,25 112,50 112,50 93,075 93,75 131,25 131,25 112,50 112,50 93,75 112,50 131,25 112,50 112,50 131,25 112,50 112,50 112,50 93,75 112,50 93,75 131,25 131,25 112,50 112,50 150,00 112,50 93,75 112,50 150,00 131,25 112,50 131,25 187,50 112,50 112,50 131,25 112,50 112,50 131,25 131,25 131,25 93,75 112,50 131,25 131,25 131,25 131,25 150,00 120,62

86,25 90,56 111,94 75,00 96,94 80,06 78,19 68,81 67,50 80,06 82,50 74,44 81,94 68,81 79,31 88,13 84,94 86,25 90,56 92,44 74,44 68,81 65,63 81,19 67,50 84,94 88,13 85,69 95,06 88,69 66,19 66,94 75,56 104,44 91,31 94,31 97,13 147,75 77,44 83,06 92,44 75,00 84,00 75,00 92,81 94,31 59,06 86,25 92,81 90,94 104,06 97,50 115,31 85,44

xiv

56,25 75,00 75,00 75,00 75,00 56,25 75,00 75,00 75,00 75,00 93,75 75,00 56,25 75,00 75,00 93,75 75,00 75,00 75,00 75,00 93,75 75,00 75,00 93,75 56,25 93,75 56,25 56,25 93,75 56,25 56,25 75,00 75,00 93,75 75,00 37,50 56,25 37,50 56,25 56,25 56,25 56,25 93,75 56,25 37,50 56,25 56,25 56,25 75,00 56,25 75,00 75,00 75,00 69,34

131,25 131,25 150,00 150,00 131,25 131,25 131,25 150,00 150,00 150,00 150,00 150,00 150,00 168,75 131,25 150,00 168,75 131,25 150,00 150,00 150,00 150,00 150,00 187,50 131,25 150,00 150,00 131,25 150,00 112,50 131,25 150,00 131,25 262,50 150,00 131,25 131,25 93,75 131,25 131,25 131,25 150,00 150,00 131,25 112,50 131,25 112,50 131,25 131,25 112,50 131,25 150,00 131,25 141,86

101,81 98,06 120,56 108,19 110,06 107,06 102,38 115,69 110,63 112,50 117,56 111,94 105,00 109,31 105,38 121,88 111,19 115,13 113,81 108,75 123,19 125,63 118,13 121,88 103,69 123,19 110,63 110,81 123,19 92,44 99,75 110,63 112,13 160,00 115,69 87,75 96,19 66,19 98,06 101,25 95,25 103,69 105,56 99,38 82,50 93,75 75,56 97,50 109,31 92,81 102,19 115,88 94,69 106,25

12. Mellékletek IV. táblázat folytatása. Mikroszkleróciumok méretei (µm-ben) különbözı táptalajokon Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag

KLA

MEA

Alsó szélsıé. Felsı szélsıé. Átlag átmérı Alsó szélsıé. Felsı szélsıé. Átlag átmérı

112,50 112,50 112,50 93,75 56,25 75,00 112,50 93,75 75,00 93,75 112,50 93,75 112,50 75,00 75,00 93,75 93,75 112,50 75,00 112,50 112,50 93,75 93,75 112,50 93,75 93,75 93,75 75,00 93,75 75,00 112,50 112,50 56,25 243,75 93,75 37,50 93,75 112,50 56,25 56,25 75,00 75,00 75,00 75,00 37,50 75,00 56,25 75,00 93,75 75,00 75,00 93,75 93,75 90,21

168,75 187,50 187,50 150,00 112,50 150,00 206,25 168,75 131,25 131,25 187,50 168,75 206,25 131,25 150,00 150,00 150,00 168,75 168,75 168,75 187,50 131,25 168,75 150,00 150,00 168,75 150,00 150,00 168,75 150,00 168,75 187,50 131,25 412,50 150,00 150,00 150,00 206,25 131,25 150,00 150,00 187,50 150,00 150,00 93,75 150,00 112,50 187,50 187,50 131,25 150,00 150,00 150,00 162,38

134,44 138,19 151,88 121,31 93,19 108,75 156,19 130,69 99,38 108,75 135,56 129,38 156,19 101,81 114,94 121,88 123,19 137,44 114,94 152,44 139,31 111,94 140,63 126,19 121,88 128,06 120,00 121,31 125,63 120,56 133,69 146,81 84,94 308,06 118,69 111,19 114,38 161,81 89,06 113,06 105,94 118,13 106,50 106,50 60,56 117,19 82,50 112,13 114,94 99,00 111,56 108,75 124,31 123,32

xv

56,25 75,00 56,25 37,50 75,00 75,00 75,00 56,25 37,50 56,25 75,00 56,25 56,25 56,25 75,00 75,00 56,25 56,25 75,00 93,75 56,25 37,50 56,25 56,25 75,00 56,25 56,25 75,00 56,25 75,00 93,75 75,00 37,50 93,75 75,00 56,25 37,50 93,75 56,25 37,50 56,25 37,50 56,25 56,25 75,00 75,00 37,50 56,25 93,75 75,00 93,75 75,00 75,00 64,03

131,25 131,25 131,25 93,75 131,25 150,00 131,25 131,25 112,50 150,00 112,50 150,00 131,25 131,25 150,00 131,25 131,25 131,25 131,25 131,25 150,00 93,75 112,50 112,50 131,25 112,50 112,50 131,25 93,75 150,00 150,00 131,25 112,50 262,50 112,50 131,25 131,25 206,25 150,00 93,75 131,25 93,75 131,25 112,50 131,25 131,25 93,75 131,25 131,25 131,25 150,00 131,25 168,75 131,60

83,81 103,69 91,88 66,19 100,69 113,06 96,19 99,94 78,19 117,56 92,44 96,94 90,56 93,19 114,94 98,81 90,00 80,06 112,5 105,56 97,50 65,63 87,56 95,63 100,69 92,44 85,69 103,69 79,31 110,06 118,69 94,31 73,69 167,81 95,63 94,69 88,13 130,31 100,31 65,63 84,00 69,94 100,88 81,19 99,94 102,19 59,06 86,25 114,38 101,81 111,56 104,63 113,06 94,91

12. Mellékletek IV. táblázat folytatása. Mikroszkleróciumok méretei (µm-ben) különbözı táptalajokon Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag

SGA

VA

Alsó szélsıé. Felsı szélsıé. Átlag átmérı Alsó szélsıé. Felsı szélsıé. Átlag átmérı

131,25 150,00 93,75 112,50 112,50 75,00 93,75 112,50 93,75 75,00 93,75 112,50 112,50 93,75 131,25 112,50 131,25 112,50 112,50 131,25 131,25 131,25 93,75 93,75 112,50 131,25 131,25 131,25 93,75 131,25 56,25 93,75 75,00 112,50 93,75 75,00 56,25 131,25 56,25 56,25 56,25 75,00 56,25 56,25 56,25 56,25 37,50 75,00 93,75 75,00 75,00 75,00 75,00 95,17

225,00 225,00 150,00 206,25 206,25 150,00 187,50 168,75 206,25 187,50 150,00 225,00 206,25 187,50 225,00 243,75 243,75 187,50 187,50 225,00 206,25 225,00 206,25 150,00 187,50 187,50 225,00 225,00 206,25 225,00 187,50 225,00 150,00 225,00 150,00 150,00 112,50 225,00 131,25 131,25 131,25 150,00 131,25 131,25 112,50 168,75 112,50 131,25 131,25 150,00 131,25 131,25 150,00 179,00

178,13 184,31 121,31 159,94 148,69 119,44 146,81 135,00 149,44 123,19 122,44 161,81 151,31 131,25 179,44 185,63 174,94 140,63 155,06 168,75 161,81 166,88 156,94 128,81 141,94 163,13 174,38 168,19 150,56 172,50 115,69 158,81 120,00 148,13 111,19 103,13 89,06 169,69 91,88 99,94 88,13 107,44 86,25 95,63 86,81 105,94 75,56 96,19 107,81 110,63 91,88 101,81 105,56 135,31

37,50 46,88 46,88 37,50 46,88 18,75 37,50 37,50 37,50 37,50 37,50 46,88 37,50 37,50 37,50 37,50 28,13 37,50 37,50 56,25 56,25 46,88 46,88 37,50 46,88 46,88 37,50 37,50 46,88 46,88 28,13 46,88 37,50 37,50 * 37,50 37,50 37,50 56,25 37,50 37,50 37,50 37,50 37,50 37,50 37,50 37,50 28,13 37,50 56,25 37,50 56,25 37,50 56,25 40,69

65,63 93,75 75,00 93,75 93,75 56,25 75,00 84,38 93,75 84,38 75,00 93,75 84,38 93,75 93,75 93,75 93,75 56,25 93,75 93,75 93,75 84,38 93,75 75,00 75,00 93,75 84,38 75,00 75,00 112,50 65,63 93,75 93,75 75,00 * 93,75 112,50 75,00 112,50 93,75 75,00 93,75 93,75 93,75 75,00 75,00 75,00 75,00 75,00 112,50 93,75 93,75 93,75 131,25 87,21

51,00 65,25 60,56 63,38 65,06 39,38 48,38 62,81 64,69 61,31 60,56 64,69 64,31 63,75 60,00 65,63 62,44 47,81 64,69 72,56 67,88 59,63 62,44 59,63 61,88 66,56 61,31 58,50 61,88 60,94 47,81 62,44 61,31 49,88 * 70,31 84,38 55,88 85,31 57,75 53,25 63,00 69,00 68,25 60,94 54,38 56,25 53,44 59,81 83,06 58,69 76,88 76,50 84,38 61,73

* a 14. napon mért adatokból xvi

12. Mellékletek V. táblázat. A különbözı pH-jú BDA táptalajon, 3. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

2 pH 7,25 12,50 12,00 7,25 8,75 7,75 8,75 11,75 8,50 7,50 7,25 8,50 9,00 8,00 8,75 8,75 8,25 7,75 10,75 10,00 8,00 7,50 7,50 9,75 7,75 7,50 7,75 15,50 8,75 8,00 8,25 7,25 8,00 0,00 9,75 24,50 16,25 0,00 12,00 14,75 8,75 12,75 15,00 9,25 0,00 9,50 11,50 19,75 14,50 14,50 9,75 11,50 14,50 9,79 0,90

3 pH 39,25 69,50 70,50 41,75 70,75 51,25 54,25 76,00 74,25 65,50 78,50 49,50 47,75 70,50 68,25 58,00 65,50 61,25 79,25 44,25 60,75 59,00 68,75 69,50 58,75 67,75 64,75 63,25 52,25 60,25 67,50 70,00 47,25 0,00 62,75 59,25 55,25 0,00 36,50 58,25 59,25 66,50 57,75 63,75 0,00 48,75 68,50 53,75 69,00 70,50 62,50 54,25 64,25 57,67 2,86

4 pH 90,00 90,00 90,00 78,00 79,25 90,00 74,25 90,00 80,75 85,00 86,50 56,00 90,00 72,75 88,75 75,50 79,50 90,00 90,00 90,00 90,00 84,00 90,00 81,50 84,00 90,00 85,75 86,25 84,75 90,00 90,00 86,00 50,00 29,25 76,25 90,00 83,50 20,00 69,25 76,00 90,00 90,00 90,00 90,00 16,75 76,00 85,00 69,00 80,75 90,00 74,50 78,25 67,50 79,25 1,59

5 pH 90,00 81,25 90,00 75,50 79,00 69,00 61,00 85,00 78,50 81,25 74,75 61,25 89,25 68,50 79,00 85,50 79,00 68,00 90,00 90,00 90,00 78,75 82,50 77,50 79,50 90,00 76,00 75,75 88,75 87,75 77,50 80,00 65,50 22,75 86,25 72,75 77,75 21,75 80,50 76,75 73,00 90,00 83,75 90,00 24,00 65,00 81,50 67,00 73,25 77,50 76,00 66,50 68,75 75,47 1,77

xvii

6 pH 86,75 78,50 84,25 68,50 78,50 54,50 56,25 61,50 61,50 62,75 61,00 50,00 65,25 54,75 54,25 63,50 69,50 55,50 90,00 90,00 90,00 71,75 67,00 64,00 59,00 69,25 61,75 58,75 62,25 77,50 63,50 62,00 53,75 30,75 68,75 63,75 74,75 25,75 75,00 66,75 61,00 66,25 64,50 73,00 27,25 55,75 80,50 55,25 60,00 75,75 82,50 61,50 73,00 65,07 2,74

7 pH 86,25 75,75 52,25 56,00 51,50 36,75 43,50 51,50 61,50 57,50 53,50 46,00 50,25 51,00 53,50 50,50 40,50 44,00 90,00 90,00 90,00 69,00 55,00 59,50 54,25 48,50 59,50 45,00 58,50 52,25 43,00 54,50 52,00 32,50 59,25 60,25 51,00 24,75 61,00 60,00 53,00 54,75 64,00 52,75 23,00 45,00 74,50 53,25 55,25 52,00 70,75 52,00 56,00 55,43 2,95

8 pH 55,75 44,00 46,75 38,50 39,00 27,50 24,75 38,25 52,50 53,25 40,50 38,75 45,25 42,00 32,75 43,00 35,25 25,50 90,00 90,00 81,50 59,25 40,50 42,25 39,50 46,75 57,75 23,50 49,25 41,00 22,00 40,75 29,00 28,75 55,50 59,75 50,25 23,75 52,75 38,00 52,50 47,25 59,75 37,25 22,50 28,50 58,75 40,25 52,00 42,25 64,00 50,50 43,25 44,99 2,36

9 pH 53,75 29,25 35,00 27,50 31,75 21,00 17,75 30,25 45,50 36,00 26,00 29,00 37,25 34,50 28,75 40,00 29,50 19,50 57,25 70,25 49,50 58,25 34,75 40,75 35,75 33,25 48,00 22,00 35,75 35,00 20,50 36,75 27,75 28,25 36,50 53,75 32,50 25,75 27,75 31,75 48,00 36,25 33,50 35,25 23,25 27,75 32,50 33,75 45,50 29,50 63,50 24,00 38,75 35,58 3,19

12. Mellékletek V. táblázat folytatása. A különbözı pH-jú BDA táptalajon, 5. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

2 pH 24,25 16,50 19,25 12,75 17,75 18,50 16,00 18,25 17,25 17,75 13,00 13,25 19,25 18,75 20,75 18,50 16,75 20,75 15,00 17,25 21,50 16,00 17,75 20,75 14,25 12,25 18,00 21,50 21,75 12,50 17,25 12,25 18,50 0,00 28,75 38,50 28,25 0,00 23,00 28,75 14,50 18,50 25,75 16,25 8,50 26,25 30,00 31,50 27,25 26,50 25,50 27,75 23,00 19,33 1,40

3 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 0,00 90,00 90,00 90,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 26,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 85,41 0,24

4 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 52,25 90,00 90,00 90,00 42,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 32,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,29 0,46

5 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 42,00 90,00 90,00 90,00 54,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 52,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,71 0,59

xviii

6 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 50,00 90,00 90,00 90,00 52,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 59,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,90 0,69

7 pH 90,00 90,00 86,50 88,75 84,50 67,50 73,00 85,00 90,00 90,00 87,50 75,75 81,00 90,00 90,00 84,50 69,50 75,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 82,25 90,00 77,25 90,00 90,00 72,00 85,25 77,25 50,25 90,00 90,00 84,75 56,75 90,00 90,00 90,00 88,25 90,00 90,00 46,25 75,00 90,00 88,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 84,00 2,37

8 pH 90,00 82,50 80,25 56,00 67,50 39,75 39,25 65,25 90,00 85,75 64,25 65,50 77,75 63,00 50,50 68,50 60,25 33,75 90,00 90,00 90,00 90,00 61,50 77,25 65,25 79,50 90,00 40,50 76,00 77,75 36,75 63,00 40,25 48,75 90,00 90,00 81,00 61,00 90,00 77,25 90,00 80,00 90,00 62,25 49,25 52,00 90,00 62,25 66,25 86,00 90,00 76,75 73,50 70,83 3,13

9 pH 87,75 56,75 66,00 45,25 52,25 24,75 27,25 47,25 77,75 57,75 37,25 48,75 67,00 61,75 42,00 65,50 58,75 27,00 90,00 90,00 82,75 90,00 56,50 75,00 58,25 69,00 80,00 39,00 55,50 57,75 35,75 59,00 35,50 43,50 69,00 79,75 65,00 57,75 54,75 57,00 80,00 67,00 57,25 60,00 44,25 48,25 76,75 57,25 64,00 58,75 88,75 42,25 72,25 59,78 3,22

12. Mellékletek V. táblázat folytatása. A különbözı pH-jú BDA táptalajon, 6. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

2 pH 30,25 20,50 23,75 15,25 23,50 26,75 22,00 22,50 22,50 26,50 17,50 17,00 25,25 24,00 28,00 23,25 22,25 27,50 18,50 20,50 28,00 18,00 20,75 27,50 18,00 14,00 24,50 27,25 30,75 14,50 23,00 18,50 22,25 0,00 37,75 47,00 34,00 0,00 26,75 35,25 17,25 20,25 30,75 21,25 10,50 30,50 37,75 38,25 36,00 26,75 30,75 33,00 26,50 24,24 1,32

3 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 0,00 90,00 90,00 90,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 33,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 85,54 0,24

4 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 63,25 90,00 90,00 90,00 56,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 39,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,90 0,54

5 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 56,50 90,00 90,00 90,00 71,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 64,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,53 0,52

xix

6 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 59,25 90,00 90,00 90,00 61,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 68,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,47 0,46

7 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 82,50 88,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 82,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 85,25 90,00 90,00 60,00 90,00 90,00 90,00 68,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 53,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,93 1,36

8 pH 90,00 90,00 90,00 72,25 82,25 43,50 45,25 78,50 90,00 90,00 76,00 79,25 90,00 76,00 56,75 84,75 72,25 38,50 90,00 90,00 90,00 90,00 68,75 90,00 74,50 90,00 90,00 49,25 81,50 86,00 44,25 71,75 45,75 58,50 90,00 90,00 90,00 72,25 90,00 80,75 90,00 90,00 90,00 68,00 59,50 58,25 90,00 71,00 75,50 90,00 90,00 87,25 90,00 77,70 2,86

9 pH 90,00 68,25 77,75 56,50 64,75 38,25 35,50 59,25 90,00 69,75 51,75 68,25 81,50 74,50 49,50 80,75 71,50 36,25 90,00 90,00 90,00 90,00 64,25 90,00 68,75 82,75 90,00 46,00 77,00 76,50 42,75 70,25 40,75 54,50 81,25 86,25 77,00 69,25 64,75 66,75 90,00 87,50 62,50 67,50 53,00 57,00 89,25 68,50 75,00 66,25 90,00 50,50 90,00 70,18 2,84

12. Mellékletek V. táblázat folytatása. A különbözı pH-jú BDA táptalajon, 3. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

2 pH 6,25 11,25 10,75 6,25 7,75 6,75 7,75 10,50 7,50 6,50 6,25 7,50 7,75 6,75 7,75 7,50 7,25 6,75 9,25 9,00 7,00 6,50 6,50 8,50 6,50 6,50 6,75 14,25 7,75 6,75 7,25 6,25 6,75 0,00 8,50 13,50 15,25 0,00 11,00 14,00 7,75 11,25 14,00 8,25 0,00 8,25 10,25 18,75 13,25 13,50 8,75 10,50 13,50 8,58 1,21

3 pH 28,25 37,25 46,75 30,25 57,25 31,00 31,25 60,25 44,25 41,50 61,75 34,25 28,25 62,25 39,00 48,25 53,00 44,00 75,75 21,75 47,50 37,50 47,75 48,50 42,50 46,25 37,25 43,75 36,25 44,00 35,50 49,50 30,25 0,00 46,00 39,50 39,25 0,00 20,25 40,25 40,50 47,25 39,75 38,25 0,00 35,25 51,75 29,50 60,75 52,75 38,75 38,00 62,25 40,43 2,63

4 pH 90,00 90,00 90,00 61,75 63,75 83,50 31,25 86,50 70,75 66,25 79,25 44,75 90,00 59,00 72,00 67,25 77,50 88,25 90,00 90,00 90,00 68,00 90,00 73,00 70,50 90,00 68,75 70,50 72,50 90,00 87,00 76,00 36,50 26,75 67,50 90,00 76,00 6,75 51,50 67,00 90,00 90,00 85,75 90,00 12,25 60,00 68,25 59,50 65,50 90,00 67,00 63,50 52,25 70,83 2,13

5 pH 87,25 71,75 87,50 60,50 65,25 49,75 46,25 65,00 69,25 69,75 59,75 49,25 78,25 51,25 63,00 74,25 76,75 49,00 78,00 72,50 88,75 58,75 70,25 65,00 63,50 87,25 62,00 51,50 64,00 70,75 52,75 63,25 51,50 20,25 73,75 70,25 75,75 7,50 66,00 62,25 54,75 88,50 69,25 88,25 18,25 52,75 66,75 52,75 49,50 61,50 56,25 51,75 48,25 62,41 1,96

xx

6 pH 75,00 64,50 67,50 57,75 67,25 30,75 40,50 51,25 50,00 50,25 50,00 40,25 54,00 50,50 40,25 53,00 66,75 39,50 48,50 55,00 87,25 41,75 54,00 52,75 48,00 54,75 59,50 43,25 52,00 65,25 45,50 50,25 41,75 23,00 52,75 55,75 65,75 3,75 54,75 55,75 42,50 55,00 62,75 70,25 21,75 40,25 61,00 44,75 43,75 57,00 46,50 48,25 47,75 50,97 2,93

7 pH 70,75 63,75 42,50 47,50 43,00 25,00 31,75 41,50 44,50 49,00 43,50 38,00 38,50 48,50 34,50 42,00 33,50 33,25 41,25 50,75 87,25 40,50 45,50 46,50 44,75 37,50 58,25 33,50 50,50 36,50 32,50 43,50 40,50 24,00 51,00 52,25 40,50 0,00 35,50 50,25 40,00 44,50 62,25 42,50 14,00 35,00 60,75 43,25 41,75 41,50 44,50 41,00 46,50 42,85 2,68

8 pH 50,75 33,75 32,75 31,25 31,00 19,25 17,25 29,75 43,50 36,00 31,25 26,75 38,25 31,50 23,75 31,25 31,00 20,25 40,00 43,25 62,50 38,50 31,75 37,50 32,00 35,00 54,75 19,25 39,25 28,75 18,00 31,75 23,50 16,75 44,00 51,75 36,75 0,00 32,00 29,00 38,75 35,25 52,25 25,00 17,00 25,75 46,75 33,75 40,50 27,25 25,50 37,50 34,25 32,92 5,32

9 pH 40,25 21,25 27,50 21,00 24,75 14,00 13,50 23,50 41,50 29,00 22,25 21,25 27,50 25,75 17,25 29,50 25,00 14,25 17,50 40,25 39,25 36,25 28,25 34,75 27,25 24,00 27,50 19,25 25,25 24,50 17,75 28,00 22,00 16,75 27,50 41,50 24,25 0,00 20,25 24,75 28,50 28,50 28,75 24,00 17,00 24,75 25,00 27,50 40,00 24,00 25,00 21,25 29,75 25,47 2,75

12. Mellékletek V. táblázat folytatása. A különbözı pH-jú BDA táptalajon, 5. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

2 pH 22,75 15,00 17,75 11,00 16,00 17,00 14,50 16,75 15,75 16,00 11,50 11,75 17,75 17,25 19,50 17,00 15,25 19,25 13,75 16,00 20,00 14,50 16,50 19,25 13,00 11,00 16,00 19,75 20,50 11,25 15,75 11,00 16,25 0,00 26,50 26,00 26,75 0,00 21,75 27,25 13,25 17,00 24,00 14,75 7,25 23,75 27,50 30,00 24,75 24,25 23,50 25,00 21,25 17,56 1,33

3 pH 90,00 75,25 75,00 73,75 90,00 90,00 61,00 90,00 90,00 90,00 90,00 74,25 70,25 90,00 90,00 90,00 71,50 90,00 72,75 73,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 73,25 0,00 90,00 90,00 90,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 21,75 81,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 81,76 0,77

4 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 65,00 90,00 90,00 90,00 90,00 79,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 75,75 43,75 90,00 90,00 90,00 33,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 27,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 85,93 0,81

5 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 37,25 90,00 90,00 90,00 37,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 48,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,24 0,68

xxi

6 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 63,00 69,00 90,00 84,50 87,25 83,75 75,50 90,00 81,00 90,00 90,00 90,00 75,00 90,00 90,00 90,00 73,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 83,50 90,00 90,00 83,50 87,50 84,75 40,00 90,00 90,00 90,00 37,50 90,00 90,00 81,25 90,00 90,00 90,00 56,00 71,25 90,00 84,75 72,75 90,00 80,00 79,75 80,25 83,31 5,58

7 pH 90,00 90,00 72,25 74,50 73,00 44,00 58,00 72,75 75,00 79,25 75,25 63,75 70,00 80,25 72,25 71,25 50,75 59,75 66,50 90,00 90,00 69,25 78,50 78,75 90,00 65,25 90,00 58,75 81,50 70,00 57,50 72,50 71,25 41,75 80,00 81,75 69,25 44,50 87,00 84,00 72,25 74,50 77,75 75,25 41,50 64,25 90,00 77,00 69,25 81,75 74,50 70,00 78,25 72,38 2,84

8 pH 90,00 68,75 71,00 49,50 59,50 34,25 34,50 57,25 74,00 73,75 58,25 57,50 65,50 55,50 42,00 62,00 40,25 31,25 64,00 74,75 90,00 61,75 54,75 66,25 60,00 62,25 90,00 37,50 66,75 62,25 33,75 56,00 37,00 37,75 78,50 74,25 63,00 39,25 59,50 68,00 69,00 71,50 76,50 40,75 46,00 47,25 90,00 56,50 69,25 61,75 59,25 68,00 56,00 59,88 2,67

9 pH 78,00 49,50 57,75 38,00 42,00 20,75 23,75 42,25 68,50 51,75 32,75 42,00 56,00 53,50 35,00 60,75 37,25 24,25 27,00 73,75 73,25 60,75 50,50 64,50 51,75 60,75 63,50 34,00 49,50 50,75 31,50 53,50 31,25 36,75 60,50 72,50 56,00 35,25 40,50 47,50 53,50 58,50 48,00 39,00 39,00 45,50 63,50 50,50 61,75 49,75 45,25 38,50 54,25 48,79 3,21

12. Mellékletek V. táblázat folytatása. A különbözı pH-jú BDA táptalajon, 6. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

2 pH 28,75 19,25 22,25 13,75 22,00 25,25 21,00 21,00 20,25 24,75 15,75 15,25 23,50 22,25 26,00 21,50 20,75 25,75 16,50 19,00 26,25 16,25 19,00 25,75 16,50 12,00 22,50 25,50 29,00 12,50 21,50 16,50 20,75 0,00 36,00 32,75 32,75 0,00 25,75 34,00 16,25 19,25 29,25 20,00 9,50 29,25 36,50 37,00 34,75 25,50 29,75 31,75 25,25 22,52 1,43

3 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 79,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 0,00 90,00 90,00 90,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 29,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 85,26 0,24

4 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 82,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 55,00 90,00 90,00 90,00 45,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 34,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,31 0,72

5 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 50,25 90,00 90,00 90,00 48,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 59,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,89 0,48

xxii

6 pH 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 78,50 83,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 52,00 90,00 90,00 90,00 52,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 62,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,71 0,60

7 pH 90,00 90,00 87,25 90,00 86,75 53,75 70,25 88,50 90,00 90,00 90,00 76,75 83,25 90,00 90,00 86,75 60,00 71,75 80,00 90,00 90,00 84,25 90,00 90,00 90,00 77,00 90,00 70,50 90,00 82,50 73,25 86,00 87,00 49,00 90,00 90,00 82,50 55,75 90,00 90,00 87,75 90,00 90,00 90,00 47,75 78,50 90,00 88,75 84,25 90,00 90,00 85,00 90,00 83,11 2,03

8 pH 90,00 84,25 78,75 61,50 74,75 38,00 37,00 72,50 90,00 90,00 68,00 69,50 79,00 65,25 49,75 79,00 49,00 35,50 79,00 90,00 90,00 73,25 62,50 72,25 66,75 75,75 90,00 45,25 73,25 75,75 41,75 65,25 43,50 45,75 90,00 86,75 74,50 51,75 73,00 71,75 83,00 82,50 90,00 47,75 53,75 57,25 90,00 64,75 84,25 69,50 71,75 80,00 65,50 69,61 3,18

9 pH 89,50 62,50 70,00 51,00 56,00 35,00 33,25 54,25 83,25 64,25 47,00 60,75 73,25 64,25 43,75 73,25 46,00 33,75 30,25 90,00 88,50 72,25 61,50 71,75 62,50 74,25 86,00 43,75 69,50 69,75 39,25 63,75 38,50 45,75 70,25 81,75 71,75 51,00 52,75 56,00 64,25 78,25 57,25 47,00 48,50 57,00 78,00 60,00 72,75 59,75 57,00 46,25 64,00 60,79 3,17

12. Mellékletek VI. táblázat. M. phaseolina izolátumok UV-C sugárzással kezelt és kontroll micélium és mikroszklerócium telepeinek átlagátmérıi (mm-ben) Izolátumok

Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

2 napos tenyészetek UV-C-vel kezelt Kontroll

4 napos tenyészetek UV-C-vel kezelt Kontroll

Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t.

43,00 44,00 47,33 39,67 40,00 38,33 32,67 41,00 41,00 39,33 39,33 27,00 43,33 34,67 43,33 44,33 40,33 38,00 55,67 50,00 70,00 28,67 49,67 38,33 36,33 40,67 40,00 40,33 53,33 25,67 44,33 44,67 34,67 20,00 59,33 49,00 36,00 18,00 67,33 43,67 33,00 49,67 43,67 54,33 22,00 39,33 36,67 39,00 45,67 42,00 61,00 40,33 39,33 41,67 2,32

0,00 0,00 0,00 24,67 15,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 16,67 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 26,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 33,33 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 32,33 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 26,00 0,00 30,33 11,33 0,00 19,33 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 23,00 4,87 0,73

40,00 36,00 49,00 40,00 42,00 36,00 33,00 40,00 40,00 40,00 40,00 28,00 46,00 38,00 44,00 49,00 39,00 40,00 67,00 52,00 75,00 30,00 48,00 37,00 36,00 42,00 39,00 40,00 53,00 26,00 43,00 44,00 35,00 21,00 59,00 48,00 36,00 18,00 70,00 42,00 34,00 48,00 43,00 54,00 23,00 40,00 36,00 40,00 45,00 43,00 61,00 41,00 38,00 42,02 -

0,00 0,00 0,00 24,00 15,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 16,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 28,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 33,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 34,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 23,00 0,00 30,00 12,00 0,00 18,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 24,00 4,85 -

xxiii

79,00 49,33 52,33 64,00 49,33 44,67 38,33 70,33 50,00 50,00 40,33 42,33 72,33 59,33 47,00 54,67 44,67 39,00 58,67 82,67 78,67 33,67 62,33 41,33 67,00 43,67 44,33 58,00 77,67 48,33 48,00 49,33 35,00 36,33 61,67 65,33 45,67 30,67 73,33 48,33 34,33 51,33 51,33 61,67 34,00 43,00 42,00 54,00 64,00 42,67 64,33 55,67 45,67 52,47 23,84

0,00 19,00 16,67 28,67 18,67 22,67 12,33 18,67 15,33 0,00 18,00 14,33 24,67 12,00 13,67 20,33 21,67 19,33 0,00 37,33 35,33 0,00 30,00 0,00 19,67 15,00 19,67 29,67 46,33 20,00 27,00 26,00 23,67 17,33 36,67 32,33 28,67 11,67 11,67 24,67 7,33 33,33 27,67 40,67 24,67 23,33 28,00 24,67 49,00 19,00 39,33 31,33 30,33 22,03 38,16

90,00 90,00 90,00 87,00 90,00 79,00 78,00 90,00 90,00 90,00 90,00 73,00 90,00 86,00 90,00 90,00 90,00 78,00 90,00 90,00 90,00 74,00 90,00 90,00 84,00 90,00 88,00 80,00 90,00 68,00 90,00 90,00 71,00 40,00 90,00 90,00 79,00 40,00 90,00 85,00 90,00 90,00 80,00 90,00 48,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 84,30 -

52,00 73,00 90,00 75,00 80,00 61,00 51,00 75,00 82,00 78,00 90,00 61,00 90,00 71,00 76,00 90,00 82,00 63,00 90,00 90,00 90,00 49,00 90,00 83,00 70,00 80,00 76,00 68,00 90,00 35,00 75,00 85,00 61,00 32,00 90,00 90,00 66,00 24,00 90,00 72,00 80,00 85,00 71,00 90,00 39,00 84,00 85,00 81,00 90,00 80,00 90,00 90,00 74,00 74,02 -

12. Mellékletek VI. táblázat folytatása. M. phaseolina izolátumok UV-C sugárzással kezelt és kontroll micélium és mikroszklerócium telepeinek átlagátmérıi (mm-ben) Izolátumok

Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

6 napos tenyészetek UV-C-vel kezelt Kontroll

8 napos tenyészetek UV-C-vel kezelt Kontroll

Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t.

90,00 70,33 75,33 85,00 80,00 53,33 41,67 88,33 56,33 72,67 46,33 82,33 90,00 88,00 58,67 69,00 51,00 40,33 68,67 90,00 76,00 61,67 71,33 41,67 90,00 57,67 66,33 85,00 82,00 62,33 61,00 55,00 38,33 50,67 77,33 74,67 57,67 44,67 76,33 57,67 35,67 60,00 76,00 77,33 51,00 53,67 62,67 59,67 77,33 61,33 71,33 61,67 53,33 65,77 19,1

13,00 23,00 31,67 45,00 39,33 31,67 21,67 39,67 38,33 38,67 23,00 32,67 48,33 42,67 43,00 48,67 23,00 22,67 9,33 58,00 37,67 16,00 45,67 10,00 51,00 19,33 29,00 48,33 55,00 25,33 38,33 30,33 24,33 29,67 40,67 49,33 30,00 14,33 57,00 42,00 10,00 39,00 38,00 42,33 30,33 28,00 35,67 41,67 51,00 24,67 46,67 44,00 36,00 34,60 37,93

90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 51,00 90,00 90,00 90,00 60,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 70,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,32 -

90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 37,00 90,00 90,00 90,00 43,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 62,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,30 -

xxiv

90,00 86,67 90,00 90,00 90,00 74,67 65,67 90,00 90,00 90,00 77,67 90,00 90,00 90,00 85,33 90,00 71,33 75,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 65,33 90,00 69,33 83,33 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 49,33 70,00 90,00 90,00 75,00 69,67 90,00 76,33 56,33 81,67 90,00 90,00 61,33 87,67 81,67 90,00 90,00 90,00 82,67 90,00 90,00 83,51 8,33

39,33 39,67 50,33 66,00 49,33 38,00 39,67 62,67 52,00 63,67 38,33 63,33 90,00 84,67 67,67 86,67 39,00 37,00 41,33 90,00 80,00 47,33 82,33 38,67 88,67 40,00 61,67 86,33 90,00 54,67 68,33 64,33 35,00 50,67 80,33 85,67 51,33 35,67 87,00 56,67 26,67 70,00 52,33 50,33 48,33 82,33 72,00 86,00 82,67 48,67 74,67 53,33 56,67 60,89 23,34

90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 74,00 90,00 90,00 90,00 80,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 89,51 -

90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 63,00 90,00 90,00 90,00 65,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 82,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,87 -

12. Mellékletek VI. táblázat folytatása. M. phaseolina izolátumok UV-C sugárzással kezelt és kontroll micélium és mikroszklerócium telepeinek átlagátmérıi (mm-ben) Izolátumok

Mp 1 Mp 2 Mp 3 Mp 4 Mp 5 Mp 6 Mp 7 Mp 8 Mp 9 Mp 10 Mp 11 Mp 12 Mp 13 Mp 14 Mp 15 Mp 16 Mp 17 Mp 18 Mp 19 Mp 20 Mp 21 Mp 22 Mp 23 Mp 24 Mp 25 Mp 26 Mp 27 Mp 28 Mp 29 Mp 30 Mp 31 Mp 32 Mp 33 Mp 34 Mp 35 Mp 36 Mp 37 Mp 38 Mp 39 Mp 40 Mp 41 Mp 42 Mp 43 Mp 44 Mp 45 Mp 46 Mp 47 Mp 48 Mp 49 Mp 50 Mp 51 Mp 52 Mp 53 Átlag SzD5%

10 napos tenyészetek UV-C-vel kezelt Kontroll

12 napos tenyészetek UV-C-vel kezelt Kontroll

Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t.

90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 81,00 90,00 90,00 90,00 86,33 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 85,33 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 89,67 1,08

90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 77,67 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 76,33 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 79,67 90,00 78,33 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 70,00 90,00 90,00 90,00 57,33 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 70,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,72 3,87

90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 83,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 89,87 -

90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 72,00 90,00 90,00 90,00 79,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 89,45 -

xxv

90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 -

90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 79,67 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 89,81 1,01

90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 -

90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 -

12. Mellékletek VII. táblázat. M. phaseolina izolátumokkal inokulált napraforgó növények kelése (db-ban), száruknak, illetve gyökerüknek hossza (cm-ben) és tömege (g-ban) Izolátumok

Kelés (db)

Mp1 Mp2 Mp3 Mp4 Mp5 Mp6 Mp7 Mp8 Mp9 Mp10 Mp11 Mp12 Mp13 Mp14 Mp15 Mp16 Mp17 Mp18 Mp19 Mp20 Mp21 Mp22 Mp23 Mp24 Mp25 Mp26 Mp27 Mp28 Mp29 Mp30 Mp31 Mp32 Mp33 Mp34 Mp35 Mp36 Mp37 Mp38 Mp39 Mp40 Mp41 Mp42 Mp43 Mp44 Mp45 Mp46 Mp47 Mp48 Mp49 Mp50 Mp51 Mp52 Mp53 Kontroll Átlag SzD5%

7,33 5,33 5,33 6,33 5,00 6,67 7,33 3,33 8,00 6,33 5,67 5,67 8,00 4,67 6,67 7,67 7,00 9,33 3,67 9,00 8,00 6,67 7,67 7,33 8,00 8,33 6,00 9,00 8,00 7,33 8,33 6,00 7,33 6,67 0,33 6,00 7,33 6,33 4,67 6,67 6,67 3,67 6,67 4,00 7,00 9,00 3,00 8,00 2,33 4,67 6,67 7,00 4,67 9,33 6,42 2,81

Szárhossz (cm)

44,24 54,01 44,47 45,87 52,35 45,08 54,84 33,13 53,12 50,46 52,76 54,01 52,28 57,04 48,96 52,08 52,99 50,17 29,31 52,45 53,67 51,24 57,71 54,12 55,46 52,55 54,50 56,67 54,71 55,39 47,14 51,36 56,11 53,97 13,67 47,34 50,74 49,50 57,38 52,65 56,33 57,52 49,87 65,17 59,23 60,63 44,53 60,53 57,00 62,37 50,63 62,02 60,58 91,40 52,65 16,52

Szártömeg (g)

5,20 9,25 7,41 5,66 9,46 6,02 5,09 4,57 5,20 5,23 6,44 5,97 7,27 7,22 4,97 5,34 5,99 4,32 1,82 4,66 4,50 6,03 6,19 4,63 6,25 3,95 6,16 5,05 5,91 7,21 3,35 5,60 4,69 5,96 2,77 4,84 5,01 4,17 8,85 5,39 7,71 9,23 4,77 8,40 5,31 5,16 6,47 5,77 7,97 9,62 4,89 6,66 7,73 8,08 5,95 3,85

xxvi

Gyökérhossz (cm) Gyökértömeg (g)

10,06 9,90 8,89 8,85 9,94 9,16 13,07 7,87 12,24 7,46 11,34 7,56 12,52 11,35 8,14 7,76 8,49 11,43 5,47 9,48 12,21 10,46 10,01 7,82 12,13 11,00 14,53 9,07 12,19 11,47 8,58 9,25 8,13 8,76 4,00 15,15 10,70 11,19 9,38 9,20 12,41 10,10 11,63 12,61 10,96 14,19 5,10 12,68 9,22 12,89 8,59 12,81 10,14 13,40 10,24 3,24

3,98 4,73 4,14 2,06 2,67 2,22 2,44 2,83 2,67 2,48 3,17 2,54 3,79 1,59 1,57 1,68 1,26 1,92 1,18 1,72 1,43 1,50 1,31 1,06 2,92 1,12 3,96 1,06 2,25 2,13 1,13 2,65 1,75 1,32 1,12 4,45 1,87 1,78 1,52 1,38 2,00 2,40 1,77 3,28 1,62 3,16 0,90 2,43 2,75 4,99 2,34 3,82 2,09 4,74 2,35 0,81

12. Mellékletek VIII. táblázat. M. phaseolina izolátumokkal inokulált paprika növények kelése (db-ban), száruknak, illetve gyökerüknek hossza (cm-ben) és tömege (g-ban) Izolátumok

Kelés (db)

Mp1 Mp2 Mp3 Mp4 Mp5 Mp6 Mp7 Mp8 Mp9 Mp10 Mp11 Mp12 Mp13 Mp14 Mp15 Mp16 Mp17 Mp18 Mp19 Mp20 Mp21 Mp22 Mp23 Mp24 Mp25 Mp26 Mp27 Mp28 Mp29 Mp30 Mp31 Mp32 Mp33 Mp34 Mp35 Mp36 Mp37 Mp38 Mp39 Mp40 Mp41 Mp42 Mp43 Mp44 Mp45 Mp46 Mp47 Mp48 Mp49 Mp50 Mp51 Mp52 Mp53 Kontroll Átlag SzD5%

9,00 9,00 9,00 6,00 8,67 6,00 9,67 6,67 9,00 8,67 8,33 9,00 8,33 8,00 9,33 9,00 8,00 8,67 8,00 8,33 7,67 8,33 8,33 9,00 9,00 8,67 8,00 9,33 9,00 7,67 9,33 5,33 9,67 9,00 9,33 9,00 9,00 4,00 8,00 8,33 8,33 8,33 8,67 8,67 8,33 9,33 8,67 7,67 7,67 8,33 8,33 9,33 8,00 9,67 8,37 2,59

Szárhossz (cm)

Szártömeg (g)

20,07 21,59 20,19 24,15 21,51 20,73 22,17 27,08 26,11 25,20 25,20 25,74 26,09 27,79 25,37 25,15 25,83 26,29 28,04 26,58 27,17 27,41 28,11 25,93 24,70 25,95 24,39 21,90 22,76 24,09 21,69 16,43 23,49 25,04 25,82 24,74 26,80 18,70 28,20 29,69 28,79 28,59 26,24 24,45 28,08 26,14 26,07 24,56 28,39 24,81 23,23 22,87 23,86 40,10 25,19 6,49

2,29 2,55 2,35 3,59 2,70 3,25 2,60 4,45 3,58 3,44 3,88 3,32 4,09 4,09 3,81 3,88 3,99 4,04 4,15 4,33 4,48 4,62 4,51 3,90 4,27 3,63 3,49 2,87 2,99 3,21 2,74 2,30 2,94 3,30 3,46 3,44 3,84 3,03 4,09 4,47 4,14 4,00 3,76 3,89 3,97 3,63 4,12 3,83 4,95 3,95 3,42 3,13 3,59 4,75 3,65 1,44

xxvii

Gyökérhossz (cm) Gyökértömeg (g)

17,15 12,78 13,96 15,97 13,51 13,09 14,32 14,21 16,51 15,48 16,00 12,78 16,08 17,16 15,07 13,02 12,09 13,57 16,18 15,15 13,65 14,95 18,45 15,65 10,48 17,92 13,30 12,14 17,12 15,22 11,25 10,61 21,11 19,08 11,07 10,06 11,77 10,37 15,95 12,97 14,21 15,51 10,02 21,02 19,01 19,86 10,10 18,67 15,14 19,13 10,62 17,94 16,98 20,20 14,92 3,23

3,89 3,68 3,49 1,89 2,35 1,78 2,02 3,71 3,49 3,52 3,15 2,48 2,42 2,68 2,38 2,45 2,78 2,79 3,09 2,09 2,86 3,42 2,84 2,55 2,09 2,48 2,44 2,22 2,98 3,11 1,99 2,16 2,83 2,67 1,75 1,69 1,91 1,54 2,22 1,76 1,95 1,97 1,65 2,37 1,59 2,23 1,46 2,19 2,10 2,36 1,64 1,98 1,72 3,16 2,45 0,63