DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

PANNON EGYETEM GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Poór Judit Érték- és áralapú módszerek a külkereskedelmi versenyképesség mérésében a magyar hústermékek külkereskedelmének példáján

Témavezetı: Lırincné dr. Istvánffy Hajna

Keszthely 2010.

Érték- és áralapú módszerek a külkereskedelmi versenyképesség mérésében a magyar hústermékek külkereskedelmének példáján Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében. Írta: Poór Judit Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében Témavezetı: Lırincné dr. Istvánffy Hajna Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton ........%-ot ért el.

Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem ………………………. (aláírás) Bíráló neve: …........................ ….................) igen /nem ………………………. (aláírás)

A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …..........%-ot ért el. Veszprém/Keszthely,

…………………………. a Bíráló Bizottság elnöke

A doktori (PhD) oklevél minısítése…................................. ………………………… Az EDHT elnöke

3

Tartalomjegyzék Bevezetés ......................................................................................................................................................... 12 Hipotézisek...................................................................................................................................................... 14 1. Külkereskedelmi versenyképesség és külkereskedelmi specializáció mérésének módszertana ................................................................................................................................................... 15 1.1. A versenyképesség, az exportspecializáció és a komparatív előny fogalma .............................. 15 1.2. A versenyképesség, az exportspecializáció és a komparatív előny mérése ............................... 19 1.3. Statikus értékalapú módszerek................................................................................................... 22 1.3.1. A megnyilvánuló komparatív előny mutatók....................................................................... 22 1.3.2. Polarizációs és koncentrációs mutatók................................................................................ 37 1.4. Dinamikus értékalapú módszerek .............................................................................................. 43 1.4.1. Dinamika és szerkezet, hasonlósági mutatók ...................................................................... 43 1.4.2. A CMS modellek és azok versenyképességi hatás mutatói ................................................. 44 1.5. Áralapú mutatók ......................................................................................................................... 56 1.5.1. Az egységérték mutatók és szerepük az ágazaton belüli kereskedelem vizsgálatában ...... 58 1.5.2. Egységérték indexek, cserearány mutatók .......................................................................... 61 1.6. Az érték és áralapú módszerek összekapcsolása........................................................................ 64

2. Anyag és módszer .................................................................................................................................... 69 2.1. A vizsgálat tárgya és adatbázisa.................................................................................................. 69 2.2. A vizsgálat során alkalmazott módszerek ................................................................................... 75

3. A nemzetközi és a hazai húspiac hosszabb és rövidebb távú tendenciái ........................... 79 3.1. A világ húspiacának hosszú távú trendjei ................................................................................... 79 3.2. Hazánk húspiacának hosszú távú trendjei .................................................................................. 86 3.3. A vizsgált termékcsoport külkereskedelmének alakulása 1997-2007 között ............................. 90

4. A hús és húskészítmények termékcsoport külkereskedelmi versenyképesség vizsgálata.......................................................................................................................................................... 98 4.1. Statikus szemléletű versenyképesség......................................................................................... 98 4.1.1. A külkereskedelem specializációs mutatói, termékcsoport szintű versenyképesség ......... 99 4.1.2. A termékszintű specializációs mutatók összefüggése, a versenyképesség alakulása ....... 104 4.1.3. A termékcsoport és a termékek helyzete az ágazaton belüli kereskedelemben .............. 112

4

4.2. A húspiac versenyképességének változása .............................................................................. 118 4.2.1. A konstans piaci részesedés modelljei............................................................................... 119 4.2.2. Az árak és a mennyiségi változások hatása a húskivitel és –behozatal növekedésében .. 127 4.2.3. A termékek dinamikus külkereskedelmi pozíciója............................................................. 134

5. Az értekezés főbb megállapításai, következtetések, javaslatok .......................................... 136 6. Új és újszerű kutatási eredmények ................................................................................................ 144 A kutatás eredményeinek továbbfejlesztése................................................................................... 145 Összefoglalás ............................................................................................................................................... 146 Irodalomjegyzék......................................................................................................................................... 148 A szerzőnek az értekezés témájához kapcsolódó publikációi, konferencia előadásai.... 157 MELLÉKLET ................................................................................................................................................. 160

5

Ábrajegyzék 1. ábra: A versenyképesség, az exportspecializáció és a komparatív elıny fogalmainak és mutatóinak kapcsolata .............................................................................................................. 21 2. ábra: Ahmadi-Esfahani CMS modelljének tényezıi ............................................................ 53 3. ábra: A fejlett és fejlıdı országok népességszámának, valamint az éves népességszám növekedéshez való hozzájárulásuknak az alakulása, 1961 és 2007 között .............................. 79 4. ábra: A fejlett és fejlıdı országok húsfogyasztásának alakulása ......................................... 80 5. ábra: Az egy fıre jutó húsfogyasztás alakulása .................................................................... 81 6. ábra: A világ hústermelésének alakulása az egyes húsfélék szerint ..................................... 84 7. ábra: A fejlett és fejlıdı országok hústermelésének megoszlása az egyes húsfélék szerint 84 8. ábra: A hazai húsfogyasztás és termelés alakulása, ezer tonna ............................................ 87 9. ábra: Hazánk részesedése a világpiaci húskeresletbıl és termelésbıl .................................. 88 10. ábra: A hazai húskivitel alakulása ...................................................................................... 89 11. ábra: A hazai húsbehozatal alakulása ................................................................................. 89 12. ábra: A feldolgozott és kevésbé feldolgozott hús és húskészítmények kiviteli és behozatali értékének alakulása ................................................................................................................... 92 13. ábra: Az egyes húsfélék kiviteli és behozatali arányának alakulása .................................. 93 14. ábra: Az egyes húsfélék kiviteli és behozatali értékének alakulása ................................... 93 15. ábra: A hús és húskészítmények kiviteli és behozatali értékének partnerszerkezete ......... 96 16. ábra: A hús és húskészítmények külkereskedelem specializációs mutatóinak értéke az egyes évekre vonatkozóan ...................................................................................................... 100 17. ábra: A világpiaccal kapcsolatos ágazaton belüli kereskedelemben résztvevı termékek versenyképességi pozíciója és annak változása ...................................................................... 116 18. ábra: Termékszintő versenyképesség dinamikus megközelítésben .................................. 134

6

Táblajegyzék 1. táblázat: A versenyképesség elemzése termékaggregáltság és kiterjedés szerint ................ 19 2. táblázat: A konzisztencia szempontjából vizsgált exportspecializációs mutatók ................. 38 3. táblázat: Az exportspecializációt vizsgáló mutatók és módszerek csoportosítása ............... 55 4. táblázat: A külkereskedelem típusai ..................................................................................... 59 5. táblázat: Statikus versenyképességi mátrix .......................................................................... 60 6. táblázat: Dinamikus versenyképességi mátrix ...................................................................... 62 7. táblázat: A termékek egyes húsfélékhez sorolása................................................................. 71 8. táblázat: Az adatot nem szolgáltató országok statisztikái a vizsgált idıszak lehatárolásához ............................................................................................ 72 9. táblázat: A húsfogyasztásra illeszthetı trendfüggvények az elkülönített három idıszakaszra ........................................................................................... 80 10. táblázat: A fogyasztás, a népességszám és a színvonalmutató növekedése 2007-ben 1961-hez képest, %................................................................................................... 82 11. táblázat: Az egyes húsfélék bázis és tárgyidıszaki export/termelés mutatója, % .............. 85 12. táblázat: A hús és húskészítmények termékcsoport export-import értékének növekedése, külkereskedelmi részesedésük hazánkban és a referenciapiacokon ......................................... 90 13. táblázat: A külkereskedelmi egyenleg alakulása, millió dollár .......................................... 91 14. táblázat: Az elsı négy legmagasabb exportrészesedéssel bíró termék aránya a vizsgált termékkörben, % ...................................................................................................... 94 15. táblázat: A hazai húsexportot és -importot jellemzı koncentrációs mutatók ..................... 94 16. táblázat: Az elsı négy legmagasabb importrészesedéssel bíró termék aránya a vizsgált termékkörben, % ...................................................................................................... 95 17. táblázat: A Grubel-Lloyd-féle ágazaton belüli kereskedelem indexe az egyes referenciapiacok vonatkozásában .............................................................................. 95 18. táblázat: Specializációs mutatók értékei ........................................................................... 101 19. táblázat: Specializációs mutatók értékei a referenciapiacok függvényében ..................... 102 20. táblázat: Az elsı 10 legversenyképesebb termék közé sorolt hús és húskészítmény ....... 106 21. táblázat: A faktorok összetétele, magyarázó ereje a vizsgált idıszak elején.................... 108 22. táblázat: A faktorok összetétele, magyarázó ereje a vizsgált idıszak végén .................... 108 23. táblázat: Versenyképességi klaszterek.............................................................................. 111 24. táblázat: A versenyképességi klaszterek kivitelbıl való részesedése, % ......................... 112 25. táblázat: Az ágazaton belüli kereskedelemben résztvevı termékek specializációja a 2005-07-es idıszakra és együttes részesedésük a termékkör külkereskedelmébıl ............. 114 7

26. táblázat: A hús és húskészítmények termékcsoport külkereskedelmének aránya a kereskedelem típusa szerint, % ............................................................................................ 115 27. táblázat: A világpiaccal kapcsolatos ágazaton belüli kereskedelemben résztvevı termékek versenyképességi pozíciója.....................................................................................................116 28. táblázat: Kiugróan jó teljesítményt nyújtó termékek ........................................................ 117 29. táblázat: A termékek versenyképességi pozíciójának változása a bázisidıszakhoz képest ................................................................................................................................................ 118 30. táblázat: A hús és húskészítmények exportnövekménye és tényezıi az egylépcsıs CMS modellek alapján, millió dollár .............................................................. 120 31. táblázat: Az egyes húsfélék exportnövekménye és tényezıi az egylépcsıs CMS modellek alapján, millió dollár .............................................................. 121 32. táblázat: A jelentısebb pozitív parciális hatású termékek exportjának jellemzı adatai... 122 33. táblázat: A legversenyképesebb és a legkevésbé versenyképes termékek a versenyképességi hatás alapján ............................................................................................ 123 34. táblázat: A strukturális hatás összetevıi a kétlépcsıs CMS modellekben, millió dollár . 124 35. táblázat: Ahmadi-Esfahani modelljének versenyképességi hatás összetevıi ................... 125 36. táblázat: Exportrészesedés és annak változása a hús és húskészítményeknél .................. 126 37. táblázat: Az exportrészesedés változás komponensei a Fagerberg-Sollie-féle modellben, % .................................................................................... 126 38. táblázat: Az árak és a mennyiségi változások szerepe a termékcsoport exportértékének növekedésében, % ........................................................................................ 127 39. táblázat: Az árak és a mennyiségi változások szerepe az egyes húsfélék exportértékének növekedésében, % ........................................................................................ 128 40. táblázat: A magyar kiviteli érték és a közrejátszó tényezık változásainak összevetése a referenciapiacokéval a láncmódszer alapján, % .................................................................. 129 41. táblázat: A legnagyobb kivitel növekedést elérı hazai hús és húskészítmény termékek . 130 42. táblázat: A magyar kiviteli és behozatali érték és a közrejátszó tényezık változásai a termékcsoport és az egyes húsfélék esetében ...................................................................... 132 43. táblázat: A termékek megoszlása a dinamikus versenyképességi mátrixban ................... 135

8

Kivonat A külkereskedelem versenyképessége nagyon összetett fogalom, és a jelenség megismerése a több oldalról való megközelítést indokolja. Az értekezés elsıdleges célja a külkereskedelmi versenyképesség mérésével kapcsolatos, kizárólag külkereskedelmi érték - ár - volumen adatokra épülı mutatók és módszerek rendszerezése, melyek a specializáció és a komparatív elıny kifejezéséhez kapcsolódnak. A sok részletre kiterjedı megismerés egyrészt igényli az eredmények szintetizálását. Más szempontból a módszertan gyarapodásával számítani lehet arra, hogy az összefüggések egyre kiterjedtebben jelentkeznek, a redundancia pedig feleslegesen növeli az adattömeget és nehezíti a tisztánlátást. A túlzott sokféleség megakadályozza az eltérı módszertani hátterő empirikus eredmények összehasonlítását. A konstruktív egymásra épülés, tökéletesedés sok esetben nyomon követhetı a módszertanban. A kutató számára alapvetı feladatként fogalmazódik meg a vizsgálat célkitőzésének leginkább megfelelı metódus kiválasztása, mely magában foglalja az elızmények lényegi magját, ugyanakkor megpróbálja kivédeni azok gyengeségeit. A módszertani elemek között fontos a kapcsolódási pontok feltérképezése; azok kimutatása a matematikai levezetések mellett empirikus úton is bizonyítható. Az értekezés empirikus elemzésének tárgya a hús és húskészítmények termékcsoport és annak 61 terméke. A szerzı áttekinti a világ és a magyar húspiac hosszabb távú tendenciáit, illetve a külkereskedelem elmúlt tíz évet jellemzı – a versenyképesség alakulását is befolyásoló – különbözı aspektusait. A versenyképességi számítások eredményei alapján a hús és húskészítmények pozíciója hazánkban egyelıre relációs összehasonlításban kedvezı helyzetet mutat, de külkereskedelme 10 éves visszatekintésben egyértelmő pozícióromlást jelez. A dolgozat bizonyítja, hogy az elmúlt 10 év vonatkozásában a kivitelben legfontosabb termékek köre változatlan. E termékek a legtöbb vizsgálat szerint stabilan fontos és kedvezı szerepet töltenek be a termékcsoportban. Exportrészesedésük csökkenése azonban gyengülı pozícióra utal.

9

Abstract The competitiveness of the external trade is a very complex concept, it requires various approaches if we want to get to know the phenomenon. The purpose of my dissertation is the systematization of the based on value-price-quantity data indexes and methods, which are connected to the measurement of competitiveness of the external trade, and the specification and comparative advantage terms. The complex cognition needs systemization of the results. On the other hand by the growth of the methodology it is possible that new coherences appear and the redundancy just needlessly increases the amount of the database and makes more complicated the discernment. This complexity makes it difficult to compare the empirical results with different methodological background. The constructive perfection is traceable in most cases in the methodology. One of the most basic task of the researcher is the choice of the method that is the most appropriate to the goal, it consists the core of the antecedents but tries to avoid its’ weaknesses. The track of the joint points is important between the methodological component, the statement of these is provable on empirical way besides mathematical deduction. The subject empirical research of the dissertation is the meat and 61 meat products. The author reviews the tendencies of the meat market in Hungary and in the world and the various aspects of last ten years of the external trade and its competitive changes. On the basis of the results of competitiveness calculations the meat and meat products show a favourable position but it also shows export destructions. The dissertation proves that most important export products did not change in the last ten years and they have a stable and important position but the decrease of the export rate shows a negative tendency.

10

Auszug Die Wettbewerbsfähigkeit des Außenhandels ist ein sehr komplexer Begriff. So muss bei seiner Erkenntnis eine mehrseitige Erläuterung angewendet werden. Das Hauptziel der Dissertation ist die Untersuchung der Wettbewerbsfähigkeit des Außenhandels, die Systematisierung der Kennziffer und Methoden, die hauptsächlich auf den Wert-PreisVolumen Angaben des Außenhandels basieren, welche sich an die Definitionen Spezifizierung und komparativen Vorteil knüpfen. Die detaillierte Analyse erfordert einerseits den Aufbau der Ergebnisse. Andererseits lässt es sich annehmen, dass mit dem Zuwachs der angewandten Methoden die Zusammenhänge sich vermehren, die Redundanz die Angabenmenge überflüssig erhöht und so das Verständnis erschwert. Die übertriebene Vielfältigkeit verhindert den Vergleich mit den methodologisch unterschiedlich erworbenen empirischen Ergebnissen. Die Methodologie zeichnet sich mit konstruktiven Kohärenz und Perfektion aus. Die Forscherin sieht es als Grundaufgabe an, die Methode auszuwählen, die am ehesten der Anforderungen der Zielstellung entspricht: das Wesen der Prämissen einbegreift, dennoch ihre Schwachpunkte abwehrt. Die Schilderung der Anknüpfungspunkte zwischen den methodologischen Elementen ist von großer Bedeutung, deren Nachweis ist sowohl durch mathematische Deduktion, als auch durch empirischen Weg belegbar. Als Gegenstand der empirischen Analyse der Doktorarbeit dient die Produktionsgruppe Fleisch und Fleischpräparate und deren 61 Produkte. Die Autorin bewertet die Tendenzen des Fleischmarkts in Ungarn und in der Welt auf die Dauer und die verschiedenen Aspekte des Außenhandels in den letzten zehn Jahren, die auch den Verlauf der Wettbewerbsfähigkeit beeinflusst haben. Den Rechnungen zufolge zeigt hierzulande die Position der Fleisch und Fleischpräparate im Relationsvergleich eine günstige Lage, dennoch ist in ihrem Export in einem zehn jährigen Vergleich ein Rückgang zu vermerken. Die Dissertation untermauert, dass in Bezug der vergangenen zehn Jahren der Kreis der exportierten Waren konstant geblieben ist, anhand der meisten Analysen erfühlen sie in der Produktionsgruppe eine stabile, wichtige und günstige Stellung, aber ihr Rückgang in der Exportanteil deutet auf eine schwacher werdende Position.

11

Bevezetés A külkereskedelem és így az agrár külkereskedelem célja a korlátozottan rendelkezésre álló erıforrások mellett növelni az országok és a mögöttük álló fogyasztók jólétét a fogyasztási lehetıségek kibıvítésével. Korábban a távolsági kereskedelmet elsısorban a gazdagok luxusigényeinek kielégítése indokolta, napjaink külkereskedelme mögött a kiváltó okok sokkal szélesebb köre lelhetı fel, a világ külkereskedelme dinamikusan bıvül. Kérdés, hogy mindeközben az egyes országok külkereskedelmi pozíciója hogyan alakul. A külkereskedelem versenyképességi elemzései által alkalmazott módszertan szerteágazó, mely sok esetben megnehezíti az eredmények összehasonlítását. Dolgozatomban a versenyképesség azon keresleti oldali, ex-poszt mutatóit és módszereit mutatom be, melyek kizárólag külkereskedelmi érték - ár - volumen adatok alapján alkalmasak termék-, illetve ágazati szinten nyilatkozni az ország külkereskedelmi versenyképességérıl, illetve annak változásáról. A tanulmányokban gyakran elıforduló fogalom a versenyképesség mellett az exportspecializáció és a komparatív elıny, azonban a fogalmak egymással való kapcsolata nem egészen világos. A fogalmak általam használt tartalmának tisztázását követıen felvázolom e kulcsszavak közötti viszonyokat. Dolgozatom célkitőzése kettıs. Módszertani szempontból feladatom a külkereskedelmi versenyképesség mérhetıségével foglalkozó rendkívül színes és gazdag szakirodalom áttekintése és a módszertani elemek között a kapcsolódási pontok feltérképezése, illetve kimutatása,

az

eredmények

konzisztenciájának

vizsgálata,

valamint

a módszertan

rendszerezése. A módszertani fejtegetéseket empirikus elemzés teszi teljessé, melynek tárgya a hús és húskészítmények termékcsoport és annak 61 terméke. A termékszintő vizsgálatot egyrészt a módszertan egy része indokolja, valamint az a tény, hogy a magasabb aggregáció elfedheti a termékszint és a termékcsoport szint esetlegesen eltérı eredményeit. Az elemzés az 1997-2007 közötti idıszakra vonatkozik. Alapvetıen két nagy módszertani csoportot különítek el, mely alkalmas vizsgálati eszköze a külkereskedelem versenyképességének, ezek az érték- és az áralapú mérıszámok. Az általam áttekintett szakirodalom a két területet élesen elhatárolja, pedig – az ár és az érték között felírható szorzatszerő összefüggés alapján – együttes alkalmazásuk részletesebb, komplexebb elemzést, további következtetések levonását teszi lehetıvé. Az érték- és az áralapú mutatókat alkalmazó kutatások sok esetben kitérnek e módszerek alapvetı problémáira, a kormányzati beavatkozásokkal torzított adatokra, melyek 12

téves konklúziókhoz vezethetnek a külkereskedelem orientációjának, specializációjának vizsgálatakor; az ex-poszt jellegre, mely a gazdaságpolitikai döntéshozatal során csökkentett jelentıséggel bír; valamint némely esetben az elméleti alapok hiányára. Tény azonban, hogy a mutatók megfelelı módon rendelkezésre álló adatok mellett viszonylag könnyen és egyszerően számíthatók, így nagyon népszerőek a fent említett tökéletlenségek, gyengeségek ellenére a kutatások során. Dolgozatomban ismertetem a szakirodalmakban alkalmazott módszereket, jellemzıiket, az azokat ért esetleges kritikákat és az arra megfogalmazott javaslatokat, megoldásokat. Mindezt úgy teszem, hogy mindeközben rendszerbe is foglalom azokat, így követhetıvé és áttekinthetıvé válik módszertani halmazuk és megteremti a kapcsolatot közöttük, mely segíti az eltérı módszertani alkalmazások esetén az eredmények összevetését. A hús és húskészítmények termékcsoport választását magyarázza, hogy viszonylag kevésszámú termékkel lefogható a külkereskedelem jelentıs része, mely külkereskedelmi egyenlege miatt is meghatározó szerepet játszott és játszik az agrár külkereskedelemben. Sokáig a legnagyobb részesedéssel bíró termékkör volt, mely azonban jelenleg jelentıs visszaesést jelez. Dolgozatomban azt kívánom több szempontból megvizsgálni, hogy mennyire tekinthetı ez a kedvezıtlen változás általánosnak, vannak-e olyan termékek, melyek a termékcsoport szintő tendenciával ellentétesen, kitörési pontot jelenthetnek az ágazat számára; befolyásolja-e az eredményeket a termékek feldolgozottsági foka, különbözıképpen érinti-e a változás az egyes húsféléket. Kitérek a célország/ország-csoport szerepére, vizsgálom a gazdasági integráció hatását és így az Európai Unióval1 és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem közötti esetleges eltéréseket, valamint az Unión belül kiemelten foglalkozom a közép-kelet-európai országokkal2, melyek a földrajzi közelség, az azonos világpolitikai hatások, és a nagyhatalmi dominanciák, valamint korábban a CEFTA által ösztönzött regionális kereskedelem miatt meghatározó szerepet játszottak és játszanak Magyarország külkereskedelmében.

1

A dolgozatban az Európai Unió a teljes vizsgált idıszak vonatkozásában az EU27 tagállamainak csoportját jelenti. 2 A közép-kelet-európai országok körét az egyes tanulmányok másképp definiálják: például Fertı (2006) nyolc, Magyarországgal egy idıben az Unióhoz csatlakozó országot vizsgál, míg Piazolo (1996) hat országot sorol ebbe a körbe, melynek Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia a tagja. Dolgozatomban ezen utóbbi ország-csoportot kiegészítem Szlovéniával, így összesen hét országot értek a középkelet-európai országok alatt.

13

Hipotézisek A bevezetésben vázolt gondolatmenetre építve a következıkben ismertetem a külkereskedelem versenyképességének vizsgálatával kapcsolatos módszertani, valamint a hazai

hústermékek

külkereskedelmi

pozíciójának

alakulására

vonatkozó

gyakorlati

hipotéziseimet: 1. A külkereskedelem versenyképességének számszerősítésére számos megoldás létezik. A módszertan részét képezı specializációs mutatók köre rendkívül változatos. A feltételezés szerint a mérıszámok között összefüggés van, azok rendszerbe foglalhatók. Az azonos logikai alapokon nyugvó indikátorok hasonló következtetések levonását teszik lehetıvé. Így feltételezhetı, hogy a szakirodalomban kidolgozott nagyszámú mutató információtartalma jóval kevesebb indikátor alkalmazásával biztosítható. A vizsgálatba bevont mérıszámok elméleti hátterével kapcsolatos tudnivalókat, a közöttük fennálló kapcsolatok matematikai levezetéseit az 1.3.1. alfejezet tartalmazza. Az empirikus adatok alapján végzett konzisztencia vizsgálattal a 4.1.2. alfejezet foglalkozik. 2. Az értékalapú mutatók mellett az áralapú mérıszámok is alkalmasak a külkereskedelmi pozíció elemzésére. A kétféle indikátorok összekapcsolásával lehetıvé válik a hatótényezık szétválasztása, egyedi szerepük megismerése. Ezt az 1.6. fejezet bizonyítja. A módszertan alkalmazása a 4.1.3., a 4.2.2., illetve a 4.2.3. alfejezetekben kerül bemutatásra. 3. A mezıgazdaságban a rendszerváltást követı strukturális átalakulás eredményeként a hazai hústermelés jelentısen visszaesett, csökkent a hús és húskészítmények exportja. A feltételezés szerint a vizsgált idıszak alatt (1997-2007) a termékcsoport pozíciója nem javult, sıt további versenyképesség romlás ment végbe. Feltételezhetı továbbá, hogy a változás nem tekinthetı általánosnak, lehetnek olyan termékek, melyek a termékcsoport szintő tendenciával ellentétesen, kitörési pontot jelentenek az ágazat számára. A 4. fejezet alfejezetenként különbözı módszerekkel vizsgálja a termékcsoport és a vizsgált termékkörbe sorolt termékek versenyképességét. 4. Az Európai Uniós csatlakozásból fakadó szabad kereskedelem érvényesülésének eredményeképpen az ágazaton belüli kereskedelem vonatkozásában átrendezıdések, az ország-csoportok tekintetében súlyponti eltolódások következtek be. Az ágazaton belüli kereskedelem alakulásával kapcsolatos megállapítások részben a 3.3., részben pedig a 4.1.3. alfejezetben olvashatók. 14

1. Külkereskedelmi versenyképesség és külkereskedelmi specializáció mérésének módszertana 1.1. A versenyképesség, az exportspecializáció és a komparatív előny fogalma A verseny a piacgazdaság mőködésének alapvetı motiválója és mozgatója mind mikro-, mind makroszinten. Török (1999) szerint a versenyképesség fogalma mikroszinten a piaci versenyben való pozíciószerzés, illetve a helytállás képességét jelenti az egyes vállalatok, makrogazdasági szempontból az egyes nemzetgazdaságok között. Számos tanulmány és cikk foglalkozik a versenyképesség nemzetgazdasági szintő fogalmával, mérhetıségével és mérésével. Aiginger-Landesmann (2002) ízelítıként 19 definíciót győjtött össze az 1970-2000-es évek elejéig tartó idıszak szakirodalmából. A különbözı személyek valamint szervezetek által megfogalmazott nemzetgazdasági szintő versenyképesség fogalmak megfelelı bizonyítékul szolgálnak arra vonatkozóan, hogy nincs egyetértés a definíciót illetıen. A versenyképesség egységes meghatározásának hiánya Frohberg és Hartmann (1997) szerint a fogalom különféle dimenzióinak köszönhetı, melyeket a késıbbiekben ismertetek. Kennedy et al. hasonló módon azt hangsúlyozza, hogy a versenyképesség fogalmainak és mérıszámainak sokfélesége a releváns kutatások perspektíváinak és céljainak változatosságából fakad (Bojnec-Fertı, 2006). Frohberg és Hartmann (1997) Freebairnra hivatkozva a következı definíciót adja, mely széleskörően elfogadott a közgazdasági szakirodalomban: A versenyképesség annak a képességnek a mutatója, hogy árukat és szolgáltatásokat a vevık által keresett helyen, formában és idıben kínálnak legalább olyan jó áron, mint a többi potenciális szállító, miközben biztosított a felhasznált erıforrások haszonáldozat költségének megtérülése. A definíció magában foglalja az áru- és tényezıpiaci versenyt, egyrészt a hazai és a külföldi termékek piacainak versenyét, a piaci részesedés szerzésének és megtartásának képességét, másrészt a tényezıpiacok versenyét, ahol a termelésben felhasznált tényezık képesek legalább a haszonáldozat költségeket biztosítani. A definíció általános megfogalmazása biztosítja, hogy a fogalom szinte minden viszonylatban értelmezhetı, beépíti az idı és a tér dimenzióját, valamint felhívja a figyelmet a versenyképesség relatív jellegére. Vannak olyan szerzık, például Porter és Krugman, akik szerint nemzetgazdasági szinten a versenyképesség fogalma nem értelmezhetı – írja Éltetı (2003), aki szintén e véleményt osztja. Éltetı (2003) szerint egy ország versenyképessége önmagában nem létezik, viszont meghatározott területeken, így a nemzetközi kereskedelem 15

vagy akár a mezıgazdaság vonatkozásában valamivel konkrétabban megfogható és mérhetı egy ország versenyképessége és a komparatív elemzés is releváns lehet. Porter nem tagadja az országok versengésének tényét, ugyanakkor állítja, hogy a versenyképesség magyarázatát nemzeti szinten keresni nem lehet. Krugman ellenben a nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás egyenlıtlenségeit tagadja, konfliktusmentes „pozitív összegő játéknak” tekintve a külkereskedelmet. Szentes et al. (2005) hangsúlyozza, hogy Krugman véleménye a liberális, neoklasszikus ihletéső kereskedelemelmélet „naiv feltételezéseire épülı felfogásának a tükrözıdése”, mely nem vesz tudomást egyes országok rendszeresen romló külkereskedelmi cserearányairól. Oblath (2003) írásában Krugman álláspontját gazdaságpolitikai állásfoglalásként értelmezi, mindeközben hangsúlyozza, hogy a nemzetgazdasági versenyképességet értelmes és releváns fogalomnak tartja. Török (2003) a versenyképesség mérhetıségével kapcsolatban kérdıjelezi meg az „általános” versenyképesség létét. A versenyképesség elméleti alapjait illetıen az input oldalról és a piac irányából kiinduló elméleteket, és a közgazdaságtan, illetve a vezetéstudomány szemszögébıl értelmezı koncepciókat különbözteti meg. A komparatív elınyök elmélete – melyet a késıbbiekben többször is említek – e rendszerben a kínálati oldalhoz tartozó megközelítés, mely közgazdaságtani alapokon nyugszik. Jámbor (2008b) a versenyképesség tradicionális és innovatív elméleteit különbözteti meg. A tradicionális megközelítések között taglalja a komparatív elınyök tanát megelızı és arra épülı úgynevezett statikus elméleteket, melyekkel kapcsolatban Bakács (2004) megjegyzi, hogy azok a versenyképességet egy adott idıpillanatban vizsgálják, általában nemzeti szinten. A „klasszikus” versenyképességi elméletek hiányosságai között szokták megemlíteni a tökéletes piacok, a korlátozások és a tranzakciós költségek hiányának feltételezését (Szentes, 1999). A komparatív elınyök tanát megelızı elméletek közé sorolható Smith abszolút elınyök elmélete, mely magasabb termelékenységet illetve alacsonyabb költségszínvonalat feltételez a meglévı nemzetközi kereskedelmi kapcsolat mögött (Szentes, 1999). Smith ugyan nem használta a versenyképesség fogalmát, munkássága azonban egyértelmően kötıdik hozzá (Jámbor, 2008b). A komparatív elıny a viszonylagosságot hangsúlyozza, relatív elınyre épít. Proudman és Redding (2000) a következı formában foglalja össze a hagyományos Ricardo-i modell állítását: amennyiben adott két gazdaság, a hazai (H) és egy külföldi (K), és Aij-vel jelöljük az i gazdaság (i∈{H, K} j termékének (j∈[0, N]) munkatermelékenységét, akkor a j terméket

16

abban és csak is abban az esetben termelik belföldön, ha termelésének egységköltsége (w/A) kisebb vagy egyenlı a külföldével:





 

  













(1)

ahol wH és wK a belföldi és a külföldi bérszínvonalat jelöli. Proudman és Redding (2000) nemcsak statikusan, de dinamikájában is vizsgálták a külkereskedelem rendszerét és úgy találták, hogy az idı bekapcsolásával a nemzetközi kereskedelem viselkedésmódja teljes mértékben jellemezhetı a statikus egyensúly helyzetével. A termelékenység szintje tehát meghatározza a komparatív elınyök és a nemzetközi specializáció mintáit. A nemzetközi specializáció rendszere pedig befolyásolja a termelékenység növekedési rátáját és ebbıl következıen a külkereskedelmi áramlások alakulását. A termelékenység mellett a növekedés és a foglalkoztatás alakulása is fontos eredménymutatója a versenyképességnek, írja Bagó (2003). Ezekre számos tényezı hatással van, melyek elemzése nélkül sem gazdaságpolitikai döntést, sem elırejelzést nem lehet végezni. A Ricardo-i tanokra építve a neoklasszikus Heckscher-Ohlin tétel azt állítja, hogy az országok akkor juthatnak kölcsönösen elınyökhöz a nemzetközi kereskedelemben, ha megfelelıen szakosodnak, mivel a termékek relatíve különbözı tényezı-igényességőek, az országok pedig egymáshoz viszonyítva eltérı tényezı-ellátottságúak. Az adott országnak pedig a viszonylag bıven rendelkezésre álló termelési tényezı intenzívebb felhasználását igénylı termék termelésére kell szakosodnia. Azaz a komparatív elınyök nem a technológiákból, hanem az eltérı erıforrás-ellátottságból erednek (Jámbor, 2008a). A versenyképesség és a komparatív elıny fogalma szorosan összekapcsolódik. Frohberg-Hartmann

(1997) szerint

az

egyetlen

különbség közöttük

az,

hogy a

versenyképesség piaci torzulásokkal, tökéletlenségekkel jellemezhetı, míg a komparatív elıny nem. Fertı (2006, 44. o.) talán ezzel összhangban fogalmaz úgy, hogy míg „a versenyképesség nagymértékben érzékeny a makroökonómiai helyzet változásaira, addig a komparatív elıny alapvetıen strukturális természető”. Fertı ugyanakkor még egy különbséget megnevez, miszerint a versenyképességet adott termék esetében országok között mérhetjük, míg a komparatív elınyt adott ország esetében termékek között. Frohberg és Hartmann álláspontjával értek egyet, hiszen a korábban Proudman és Redding által felírt – a komparatív

17

elıny lényegét megfogalmazó – összefüggés is az országok közötti különbözıségeket hangsúlyozta. Traistaru et al. (2003) szerint a létezı nemzetközi kereskedelemelméletek, melyek a gazdasági integrációknak a tevékenységek specializációjára és elhelyezkedésére gyakorolt hatását vizsgálják, három csoportba sorolhatók: hagyományos, és új kereskedelemelméletek, illetve új gazdaságföldrajzi modellek. Bár a specializációs minták kialakulására különbözı magyarázatot adnak, mindhárom elméleti megközelítés a külkereskedelmi liberalizáció és a gazdasági integráció eredményeként növekvı specializációt jósol. A korábban már említett hagyományos kereskedelemelmélet szerint a szabad kereskedelem feltételei mellett az egyes országok olyan jószágok termelésére szakosodnak, és válnak azok nettó exportıreivé, amelyekbıl komparatív elınyeik vannak (De Benedictis-Tamberi, 2002). Crabbé-Beine (2009) ezen állítás igazolására a kereskedelem feltételeit jól jellemzı vámszintek és az exportspecializáció alakulásának a kapcsolatát vizsgálta, Chen és szerzıtársai (2008) pedig a nem tarifális korlátozások hatását elemezték. Deardoff szerint annak megállapítására, hogy egy országnak mely terméknél vagy ágazatnál van komparatív elınye, csupán az autark állapothoz tartozó és a szabad kereskedelem melletti relatív árak közötti különbség elıjelét kell megfigyelni. Pozitív elıjel esetén az országnak komparatív elınye van az adott jószág termelésében és exportjában, negatív elıjelet kapva viszont az ország komparatív hátránya állapítható meg. Az elmélet gyakorlatban való alkalmazása azonban több fontos problémát is felvet. Egyrészt a relatív autarkia állapotában feltételezett árak nem megfigyelhetık, mely akadályozza a valós vagy rejtett komparatív elınyök meghatározását (De Benedictis-Tamberi, 2002). Másrészt, ha a relatív árak megfigyelhetık is lennének, korántsem biztos, hogy ezek elıre jeleznék az igazi komparatív elınyöket. Végül, a komparatív elınyök nem feltételeznek egyszerő determinisztikus kapcsolatot a kereskedelem volumenével (Fertı, 2006). A komparatív elınyök elvének alkalmazására, alkalmazhatóságára született meg a megnyilvánuló komparatív elınyök (revealed comparative advantage – RCA) fogalma, mely a specializációra épít. A fentiek összefoglalásaként megállapítható, hogy a versenyképesség és a komparatív elıny fogalma eredendıen összekapcsolódik. Egyetlen különbség közöttük, hogy a komparatív elıny piaci torzulásoktól mentes szemben a versenyképességgel. Így a szabad kereskedelem feltételei mellett az egyes országok komparatív elınyeiknek megfelelıen szakosodnak. A komparatív elıny tehát specializációban nyilvánul meg, mely versenyképességre utal. 18

1.2. A versenyképesség, az exportspecializáció és a komparatív előny mérése A nemzetközi versenyképesség mérésének több ismert módszere létezik. A versenyképesség megítélésében fontos szerepe lehet a különbözı országok árkülönbségének, melyeket az egyes országok protekcionista eszközei jelentısen befolyásolnak. Az országok technológiai fejlettsége, és részben ennek köszönhetıen a nagyobb termelékenység és hatékonyság szintén versenyelınyhöz vezethet. Fertı

és

Hubbard

(2001)

cikkében

áttekinti

a

kilencvenes

évek

magyar

mezıgazdaságának versenyképességérıl végzett elemzéseket, melyek alapvetıen az ár - és költségstruktúrákra koncentráltak. E tanulmányok az árkülönbségeket és azok alakulását, az átlagköltségeket és árbevételeket, valamint az egységköltségeket és -bevételeket, illetve a tényezı termelékenységi indexeket (TFP), a hazai erıforrás-költségeket (DRC) és a saját erıforrásköltség mutatókat (PRC) alkalmazták a versenyképességi elemzésekben. Az agrár külkereskedelem versenyképességét tárgyaló elemzések számos esetben azonban a megnyilvánuló komparatív elınyök koncepcióján alapulnak. A versenyképesség mérési módszerei tekintetében Török (1999) a fentebb említetteknek megfelelıen megkülönbözteti a kínálati és a keresleti oldali megközelítést. A kínálati és a keresleti oldali mérés elméleti alapjai és módszerei tartalmukban és adatigényükben is különböznek egymástól. Mivel mást-mást mérünk velük, így eredményeik többnyire nem hozhatók összefüggésbe egymással. Így például a versenyképesség kínálati oldali mérése azon a hipotézisen alapul, hogy a versenytársakhoz képesti alacsonyabb fajlagos tényezıköltségek lehetıvé teszik a nyereség vagy a piaci részesedés növelését a versenytársakhoz képest. Frohberg és Hartmann (1997) a versenyképességi elemzések vizsgálatának szintjét két dimenzióban különíti el az 1. táblázatban látható módon, a vizsgálni kívánt termékek köre, azok aggregációs szintje, valamint a vizsgálat kiterjedtségi foka alapján. 1. táblázat: A versenyképesség elemzése termékaggregáltság és kiterjedés szerint Kiterjedtségi szint

A termék aggregációs szintje

Vállalati ~ mikro

Regionális ~ mezo

Termék Ág/Ágazat Nemzetgazdaság

lehetséges nem lehetséges nem lehetséges

lehetséges lehetséges nem lehetséges

Forrás: Frohberg-Hartmann (1997)

19

Országos, nemzeti ~ makro lehetséges lehetséges lehetséges

Eszerint a versenyképesség termékszinten bármilyen kiterjedésben értelmezhetı, illetve ország szinten minden termékaggregáltsági fokon lehetséges versenyképességi vizsgálatokat végezni. Jámbor (2008a) megkülönbözteti a statikus és a dinamikus vizsgálatokat, valamint az ex-poszt (sztochasztikus), illetve ex-ante (determinisztikus) versenyképességi felfogásokat. Sztochasztikus versenyképességrıl akkor beszélünk, ha a vizsgálat múltbeli adatok között keres kapcsolatokat, okok helyett okozatokat elemez és azokból a múltra von le következtetéseket, míg a determinisztikus megközelítés lényege, hogy meghatározza, milyen teljesítményt szeretnénk elérni a jövıben. Az utóbbi vizsgálat tehát a versenyelınyöket nyújtó tényezıkre koncentrál és a versenyben való helytállás feltételeit kutatja, nagyrészt becsült adatokkal dolgozik és a jelenségek okait kívánja feltárni a jövıbeli potenciál elırejelzése érdekében. A külkereskedelemi versenyképesség mérhetıségének kialakításával foglalkozó szakirodalom rendkívül színes és gazdag. A módszertan részét képezik a megnyilvánuló komparatív elıny mutatók, melyek mintegy visszafelé okoskodva az egyes országok külkereskedelmének exportspecializáltságából, illetve annak hiányából következtetnek arra, hogy a vizsgált ország esetén hol rejlenek annak komparatív elınyei és hátrányai. Amennyiben egy ország jobban specializálódik valamely termék külkereskedelmére egy másik ország vonatkozásában, feltételezhetı, hogy abban komparatív elınye van (Major, 1999). Az RCA-mutató tehát – mint ahogy Szabó (2004) is írja – csupán a külkereskedelmi áruszerkezet vizsgálatára szorítkozik, és így nem vizsgálja a komparatív költségeket, a relatív tényezıellátottságot és a tényezıár-arányokat. Kizárólag a külkereskedelmi értékek alapján értékel. A megnyilvánuló komparatív elınyök mérésének úttörıjeként Balassa Béla nevét kell megemlíteni (Szabó, 2004). Az évtizedek folyamán az általa kidolgozott mérıszám számos változata fejlıdött ki az exportspecializáció kimutatására, hiszen a fenti követelmény mellett számos megoldás létezhet a komparatív elınyök számszerősítésére. Fertı (2006, 44. o.) megállapítása szerint: „Sajátos módon a mérési problémák az elmúlt évtizedekben nagymértékben függetlenedtek az elmélettıl, ami jelentıs szabadságot adott a kutatóknak, hogy milyen megnyilvánuló komparatív elıny (RCA) indexeket használjanak a nemzetközi kereskedelem empirikus elemzése során.” A megnyilvánuló komparatív elıny mutatók tehát exportspecializációs mutatók, de magának az exportspecializációnak a vizsgálata nem csak RCA-indexek segítségével történhet. 20

A következıkben megnyilvánuló komparatív elıny mutatószámok alatt azokat az exportspecializációs mutatókat értem, melyek az adott termék külkereskedelmen belüli pozícióját valamely más termékhez viszonyítják, vagy relációs összehasonlítást végeznek. A fogalmak általam értelmezett rendszerében ha egy RCA index kedvezı külkereskedelmi pozíciót jelez, akkor a másik termékhez, vagy országhoz képesti erısebb specializáció versenyképességre utal, a fogalmak szinonimaként alkalmazhatók. Valamely más, a versenyképességi elemzésekben alkalmazott módszer (például árkülönbség) alapján megállapított versenyképesség azonban még nem feltétlenül jelent specializációt és komparatív

elınyt.

Az

eddigiekben

kifejtettek

alapján

a

versenyképesség,

az

exportspecializáció és a komparatív elıny kapcsolata a következı ábrával fejezhetı ki: 1. ábra: A versenyképesség, az exportspecializáció és a komparatív elıny fogalmainak és mutatóinak kapcsolata komparatív elıny exportspecializáció versenyképesség

Forrás: saját ábra Dolgozatom egyik fı célkitőzése, hogy az exportspecializációt vizsgáló mutatókat és módszereket rendszerbe foglalja, és az ily módon kialakított csoportok között a logikai kapcsolatot megteremtse. A különbözı tanulmányok eltérı és néha ellentmondásos eredményei mögött sokszor a módszerek különbözısége áll. Mindig az alkalmazott módszer szem elıtt tartása mellett kell tehát az eredményeket elfogadni. Az elsı ábrának megfelelıen a megnyilvánuló komparatív elıny mutatók is részét, sıt mint látni fogjuk meghatározó részét képezik a rendszernek. Az 1. fejezet a továbbiakban a versenyképesség keresleti oldali, ex-poszt módszereit mutatja be, melyek kizárólag külkereskedelmi érték - ár - volumen adatok alapján alkalmasak termék-, illetve ágazati szinten nyilatkozni az ország külkereskedelmi versenyképességérıl, annak változásáról. Elsıként az értékalapú mutatókat és módszereket tekintem át, melyek szoros kapcsolatban állnak az exportspecializáció és a komparatív elıny fogalmával. 21

1.3. Statikus értékalapú módszerek A statikus szemlélető mutatók adott idıszakot figyelembe véve értékelik az exportspecializációt, annak létét és jellegét. A polarizációs és a koncentrációs mutatószámok arra alkalmasak, hogy megállapítsák, adott termékcsoporton belül jelentkezik-e a szakosodás jelensége. E mutatók tömören, összefoglalóan nyilatkoznak a specializációról, melynek fennállása esetén a megnyilvánuló komparatív elıny mutatók alkalmazásával nyílik lehetıség további részletezett vizsgálatra, a külkereskedelemben meghatározó termékek azonosítására. A fenti logikát követve szerencsésebb lenne a polarizációs mutatókat bemutatni elsıként, mivel azonban e mutatószámok valamely RCA indikátoron alapulnak, a megnyilvánuló komparatív elıny mutatók ismertetésével kezdem. 1.3.1. A megnyilvánuló komparatív előny mutatók Az indikátorokat Ballance, Forstner és Murray két csoportra osztotta: megkülönböztette a csak külkereskedelmi adatokat és a külkereskedelmi és termelés adatokat tartalmazó mutatószámokat. Az utóbbi csoportba négy indexet soroltak: az export/termelés arányt (x/y), az import/fogyasztás rátát (m/c), a nettó külkereskedelem/termelés mutatót ([x-m]/y), valamint a Bowen által definiált komparatív elıny közömbösségen alapuló indexeket (De Benedictis-Tamberi, 2002). Ezzel szemben az általam vizsgált, csak külkereskedelmi adatokat alkalmazó RCAmutatók köre rendkívül változatos. Az indikátorok alapvetıen két nagy csoportra bonthatók aszerint, hogy kizárólag export/import adatokat tartalmaznak (egyirányú áramlás), vagy kétirányú áramlást vesznek figyelembe. Áttekintve a szakirodalmat több, mint 20 különbözı formában megfogalmazott megnyilvánuló komparatív elıny mutatóval találkoztam, melyeket a következıkben ismertetek. Bemutatom a tartalmi azonosságaikat és különbözıségeiket vizsgáló kutatások eredményeit. Közös jellemzıjük, hogy statikus mutatók, melyek akár termék, akár magasabb aggregációs szinten is számíthatók. 1.3.1.1. Egyirányú külkereskedelmi áramlások megnyilvánuló komparatív előny mutatói

Vollrath (1991) Liesnert nevezi meg, mint az elsı személyt, aki poszt külkereskedelmi adatokat használt a komparatív elıny számszerősítésére. Liesner 1958-ban relatív exportteljesítmény indexekkel gondolta helyettesíteni a komparatív költségeket, és egy összetett indexszel közelítette a bilaterális komparatív elınyt. A Balassa által 1965-ben konstruált és még napjainkban is a legnagyobb népszerőségnek örvendı RCA index a vizsgált ország export szerkezetét veti össze valamely 22

referencia országéval/ország-csoportéval. Balassa elsıként alkotta meg a megnyilvánuló komparatív elıny kifejezést, Liesner módszertanához igazodva kísérletet téve a GATT Kennedy fordulójából fakadó tartós hatások azonosítására. Vollrath (1991) megjegyzi, hogy mind Liesner, mind Balassa relatív export mérıje korlátozott volt a vizsgált termékkör és a viszonyítás alapjául választott ország-csoport vonatkozásában, vizsgálatuk céljának megfelelıen. Dolgozatomban a kiterjesztett mutatókat ismertetem, melyek akár az összes országot és az összes külkereskedelmi árut is magukba foglalhatják, globális komparatív elınyt kifejezve. A mutatót számos tanulmány definiálja és alkalmazza azt empirikus kereskedelem elemzésekben, de viszonylag kevés foglalkozik a mutató elméletével, jellemzıivel, alkalmazhatóságával. A külföldi szakirodalmakat tekintve Vollrathot (1991), Dalumot és szerzıtársait (1996), Laursent (1998) – aki az elıbb említett mőnek is szerzıje –, valamint Iapadret (2001), illetve De Benedicist és Tamberit (2002) kell feltétlenül megemlítenünk; a hazai szakirodalomban Fertı foglalkozott több tanulmányban is a mutató elméleti kérdéseivel és problémáival. Balassa Béla a következı mutatószámot javasolta a komparatív elınyök mérésére3: 

   

               

(2)

ahol x az export, i a termék (termékcsoport), j a vizsgált ország, ennek megfelelıen xij az adott ország termékszintő,

∑x i

ij

az összes exportját,

∑

j

x ij pedig a világ, esetleg valamely

ország-csoport (némely esetben referencia ország) termékszintő, illetıleg

∑∑ i

j

x ij a teljes

exportját jelöli4. A (2) szerint adott ország megnyilvánuló komparatív elıny indexét kétféle értelmezésben is meghatározhatjuk. Vizsgálhatjuk, hogy az adott termék/termékcsoport exporton belüli részesedése hogy viszonyul a referenciapiacon belüli exportrészesedéshez; tehát relatív értékösszegek területi összehasonlításáról van szó (kifejezés elsı része). A 3

Kanamori 1960-ban megjelent exportspecializációs indexe ekvivalens a (2) mutatóval, Kanamori azonban nem hozta kapcsolatba az indexet a komparatív elınnyel (Vollrath, 1991). 4 A mutató az egyes tanulmányokban különféle elnevezéssel, jelölésrendszerrel és szimbólummal szerepel. Lásd például Vollrath (1991), Proudman-Redding (2000), Iapadre (2001), Fertı-Hubbard (2001, 2002), De Benedictis-Tamberi (2002), Éltetı (2003), Yu-Cai-Leung (2009). A további komparatív elıny mutatóknál a fentiekben bevezetett jelölésrendszer kerül alkalmazásra, mely segíti a mutatók tartalmi összevetését. E jelölésrendszer megegyezik többek között a Dalum et al. (1996), Laursen (1998), Brasili-Epifani-Helg (2000), és Bender-Li (2002) által használt szimbólumrendszerrel.

23

mutató azonban úgy is értékelhetı (kifejezés második része), mint amely a forrás ország vizsgált termékkiviteli arányát viszonyítja a teljes exporton belüli hányadhoz. Abban az esetben jelez az index megnyilvánuló komparatív elınyt, ha a termék országon belüli exportrészesedése nagyobb, mint az összehasonlítás alapjául választott országcsoporté, illetve ha az ország részesedése a termék exportján belül nagyobb, mint a teljes exporton belül. A feldolgozott szakirodalmakban még két interpretációja olvasható a Balassa indexnek, lásd az 1. mellékletet.

A Balassa index számlálója és nevezıje is 0 és 1 közé esik (amennyiben    

nemzetközi monopóliumról beszélünk). A legtöbb tanulmány ennek megfelelıen az indikátor által felvett értékek tartományaként a [0; ∞[ intervallumot jelöli meg. De Benedicis és

Tamberi (2002) felhívja a figyelmet, hogy a mutató eredménye 0 és       közé

esik. A tényleges felsı határ       abban az esetben tart ∞-hez, amennyiben   tart a nullához, azaz az ország gazdasági súlya az export tekintetében irreleváns.

Ha a Balassa index számlálója és nevezıje megegyezik egymással, nem beszélhetünk sem komparatív elınyrıl, sem komparatív hátrányról. Amennyiben B>1, az adott országnak i termék esetén komparatív elınye van, ellenben 0
∑

j

x ij , illetve

∑∑ i

j

x ij tagja tartalmazza-e a vizsgált ország adatait. A Balassa

által használt mutatóban az összegek tartalmazták a vizsgált ország adatait is. Ebben az esetben fenn állt a megnyilvánuló komparatív elıny index kétféle értelmezése. Vollrath (1991) azonban elhagyja az összegekbıl a vizsgált ország, sıt az adott termékre vonatkozó adatokat is. 

     

                 

(3)

Így a mutató már nem értelmezhetı a korábbi módon. A vizsgált termék versus az összes többi termék exportját jelzi az index valamely – a vizsgált országot nem tartalmazó – országcsoport területi összehasonlításában. Vollrath (1991) szerint a mutató közelebb áll a valós 24

komparatív elıny méréséhez, mert két termék - két ország szerkezete konzisztens a neoklasszikus elmélettel. Bender-Li (2002) tanulmányukban régiók, azaz ország-csoportok megnyilvánuló komparatív elınyét vizsgálták. Kutatásaik során a Vollrath által javasolt mutatót is alkalmazták, hogy kizárják a dupla számításba vételbıl adódó problémát, azaz a nevezı esetleges

túlzott

közeledését

a

számlálóhoz.

Külkereskedelem

versenyképességi

elemzésükben a Balassa és a Vollrath-féle mutató elhanyagolható különbségekkel hasonló rangsorba rendezte a vizsgált 31 iparágat. James-Movshuk (2000) a Vollrath-féle RXA mutató egy módosított változatát ismerteti, mely ország szinten koncentrál csak a duplázódásra. 

  

           

(4)

James-Movshuk (2000) a (3) és a (4) mutatók és az alapmutató közti eltérést a duplázódás elkerülésében foglalja össze. Bár több szerzı nem tulajdonít jelentıséget a különbözıségnek és az RXA mutató és a Balassa index közé egyenlıségjelet tesz, James és Movshuk (2000) tanulmányukban részletesen elemzi a (2) és a (4) közötti összefüggést a következı levezetés alapján 



      !        "  #$"  #           

(5)

A két mutató csak abban az esetben azonos, ha a vizsgált ország aránya az adott termék és a teljes export viszonylatában megegyezik egymással. A szakirodalmak nem térnek ki arra, hogy milyen esetben alkalmas a Balassa és milyen esetben az RXA, és az RXA# index a versenyképesség vizsgálatára5. Amennyiben országok közötti összehasonlítást végzünk, miközben az országok nem mind tagjai a referencia-országcsoportnak, érthetı az országok vonatkozásában a duplázódás elkerülésére való törekvés. Ugyanez viszont a termékek vonatkozásában véleményem szerint nem célszerő, mivel a mutató tartalmát megváltoztatja, és az már nem értelmezhetı olyan

5

James-Movshuk (2000) és Bender-Li (2002) tanulmányukban vizsgálták az indexek közti különbözıségeket és azt a megállapítást tették, hogy a mutatók az indexértékek alapján képzett sorrendet nem befolyásolják.

25

könnyedén, mint azt az alapmutatónál láttuk, vagyis az RXA# mutató a megfelelı módszertanilag. A Balassa indexet számos kritika érte az elmúlt évtizedek során. Ezek egy része az aszimmetria problémájával kapcsolatos, mely az ökonometriai elemzések során jelenthet problémát, sértve a normalitás feltevését a hibatagban (Fertı, 2006). A Balassa mutató aszimmetriája abban nyilvánul meg, hogy a komparatív hátrányt egységnyi hosszúságú (0-1) intervallumon méri, az elınyt jelzı intervallum hossza ellenben végtelen6. De Benedicis és Tamberi (2002) megvizsgálva az index valószínőség eloszlásának sőrőségfüggvényét megállapították, hogy a mutató átlaga mediánja felett van, azaz az eloszlás jobbra hosszan elnyúló, vagyis balra aszimmetrikus. Ez a jelenség torzítást eredményez a komparatív elıny dinamikai vizsgálatánál, mivel a magasabb komparatív elıny mutatóval jellemezhetı szektorokban bekövetkezı változás nagyobb súllyal hat a gazdaságszintő (együttes) mutatóra, azaz számszakilag túlbecsüli azt. Dalum és szerzıtársai (1996) a ferdeség problémájának mérséklésére leggyakrabban javasolt Balassa mutató logaritmikus transzformációját említik. Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a mutató bár az origóra nézve már szimmetrikus eredményeket ad, módszertani problémák azonban továbbra is fennmaradnak. Laursen (1998) például rámutat arra, hogy abban az esetben, ha az adott ország exportja valamely termék esetében nulla, az index nem értelmezhetı. Ugyanez a helyzet Vollrath (1991) relatív export elıny mutatójával, mely a (3) természetes alapú logaritmusa. Fagerberg a probléma elkerülésére azt javasolta, hogy az RCA eredményét egy kis értékkel (például 0,1-del) növeljük meg. A mővelet csillapítja a normalitás hiányát, azonban további problémát jelent, hogy nagyon kis RCA eredményhez nagy negatív értéket rendel a mutató (Dalum et al., 1996). De Benedictis-Tamberi (2002) tanulmányában két alternatívát is javasol a normalitás teljesülésére, melyek közül az elsı Proudman és Redding 1998-as elemzésébıl származik és lényege az átlag rögzítése. Proudman és Redding alternatívája a következı formában található meg a szakirodalmakban: %&'

   

 )  "   # (    



 ) ( 

(6)

Illetve felsı határa tekinthetı       -nek, mely az egyes országok, sıt azonos országot tekintve az egyes évek esetén sem állandó. Mindez felvetheti a Balassa indexek nemzetközi összehasonlíthatóságának kérdését. 6

26

A módszer lényege, hogy a vizsgált ország exportarányát adott termék vonatkozásában elosztják az összes termék átlagos piaci részesedésével. A mutató által felvett értékek intervalluma a Balassa indexhez hasonlóan 0 és +∞ közötti, átlaga azonban már konstans, 1 értéket vesz fel. De Benedictis és Tamberi (2002) azonban felhívja a figyelmet, hogy bár a normalitás ebben az esetben teljesül, a mutató nem konzisztens (ellentétes állapotot jelez) a Balassa indexszel annak átlaga és az új átlag, azaz 1 között. Fertı (2003) elemzése kiterjedt a probléma elıfordulásának vizsgálatára. A magyar agrárkereskedelmet az 1992-1998 közötti idıszakban tekintve a minta 18-25 %-ában volt tapasztalható az eltérı megnyilvánuló komparatív elıny állapot, azaz jelentısen befolyásolhatja a következtetések levonását a normalizált mutató az alapmutatóhoz képest. A másik megoldás Dalum, Laursen és munkatársai által több dolgozatban is javasolt mutatószám, amely megnyilvánuló szimmetrikus komparatív elıny néven vonult be a szakirodalomba. *+ %,



-



. ) .  .  . . )  .

. ) .  . - . . )  .

(7)

A mutató értéke -1 és +1 közé esik, elkerüli a nulla érték problémáját, mely a logaritmizált mutatónál felmerült, valamint a változásoknak ugyanakkora súlyt ad a kritikus egy érték alatt és felett. Az RSCA mutató a Balassa index logaritmikus transzformációjának a közelítıje. De Benedictis-Tamberi (2002) és Fertı (2006) is vizsgálta a relatív export elıny mutató és a megnyilvánuló szimmetrikus komparatív elıny mutató egymáshoz képesti alakulását, és azt találták, hogy a kritikus B=1 érték közelében a két mutató eredménye tökéletesen megegyezik, de az eloszlás extrém értékei felé közelítve az RSCA mutatóban rejlı torzulás miatt egyre markánsabb az eltérés, mely részletezettebb bontásban jelentısebb. Hoen és Oosterhaven egy harmadik megoldást is nyújt az alapmutató normalizálására. Véleményük szerint a Balassa mutatóval kapcsolatos problémák az index multiplikatív formájából fakadnak, így egy additív RCA (ARCA) indexet javasolnak a következı formában (Yu-Cai-Leung, 2009): +           

 )       )     )   

(8)

Az ARCA mutató, amely az alapmutatóban rejlı összehasonlítást nem relatív, hanem abszolút módon teszi meg, -1 és +1 közötti szimmetrikus eloszlással jellemezhetı. 27

Yu-Cai-Leung

(2009)

szerint

a

mutató

termékek

közötti

összehasonlítása

megalapozottabb, mint az országok közötti. Hangsúlyozzák azonban hogy a fent említett három indikátor közül egyik mutató sem küszöböli ki az alapmutató összes hiányosságát. Az általuk definiált normalizált RCA (NRCA) mutató egy újabb alternatíva a komparatív elıny megfelelı mérésre: (+

/

  )     

. ) .  .  . . )  . 0       





(9)

A mutató szimmetrikus, pozitív értékek esetén jelez komparatív elınyt. A kapott értékeket termékek, vagy országok szintjén összegezve 0 eredményhez jutunk, azaz a komparatív elıny mellett mindig jelen van a komparatív hátrány is. Épp ezért az aggregáció szintje nem befolyásolja az eredményeket. Mind a termékek, mind az országok, mind az évek közötti összehasonlítást lehetıvé teszi. A (8) és a (9) matematikailag átrendezve és az így már egyezı számlálóra kifejezve a következı összefüggést adja: NRCA=ARCA)      

(10)

azaz a normalizált RCA index az additív mutató és a vizsgált ország referenciapiachoz viszonyított exportjának szorzata. Adott ország esetében termékszinten vizsgálva a két mutató értékének eltérését, függvényszerő kapcsolatot tapasztalhatunk az indikátorok eredményei között. Hasonló átrendezésekkel az ARCA mutatószám az RSCA indikátornak a termék ország és referenciapiaci arányával módosított értéke: 1 21 ) 3

 

 4     

(11)

A szorzó ebben az esetben termékrıl termékre változik. Minél dominánsabb a termék szerepe, a különbözıség annál nagyobb. Az egyes mutatók között megteremthetı tehát a kapcsolat.

28

Laursen (1998) az RSCA index (7) és a késıbb tárgyalásra kerülı kétirányú indikátorok (19) és (20) mellett a χ2 mutatót is megemlítette az alapmutató alternatívájaként. Az indikátor magában foglalja az ARCA mutatót:              50      

0

(12)

A χ2 mutatószámot eredetileg Archibugi és Pianta alkalmazta annak tesztelésére, hogy adott ország exportszerkezete mennyire hasonló egy másik ország, ország-csoport, vagy a világ kivitelének struktúrájához. Ez valójában egy hipotézisvizsgálat elvégzését jelentette7, ahol amennyiben a próbafüggvény aktuális értéke jelentıs eltérést jelzett, az adott ország erıs specializációt mutatott. Laursen (1998) a (12) értékeit összevetette az RSCA mutató eredményeivel és megállapította, hogy a χ2 a specializáció szintjének megállapítására alkalmas. Magas eredményt mutat abban az esetben is, ha sokkal kevésbé, illetve akkor is, ha sokkal inkább specializálódott az ország a többi ország átlagához képest. Számításaiban az indikátor 0,67-os korrelációt jelzett az RSCA indexszel, ami nem meglepı, hiszen a mutatók – még ha eltérı formában is – de alapvetıen azonos komponenseket tartalmaznak. Amirtaimoori-Chizari (2007) az alapmutató, az RSCA index, és a késıbbiekben bemutatásra kerülı CTB (19) indikátor mellett szintúgy alkalmazta e mutatószámot a versenyképesség vizsgálatára. A szakirodalmakban további három indikátort találtam, melyek az eddig tárgyalt mutatókhoz hasonlóan másokhoz viszonyítva jelzik a külkereskedelmi pozíciót és csak import adatokat tartalmaznak. Iapadre (2001) a Balassa index alapján javaslatot tesz az import specializáció vizsgálatára, mely mérıszám az alapmutatóhoz képest annyiban különbözik, hogy az export adatokat import adatok helyettesítik: 6



7   7  7    7

(13)

Ebben az esetben egy alatti érték jelez elınyös külkereskedelmi helyzetet, mivel ekkor az adott termék importja kisebb, mint amit a referencia terület összimportjában jelentkezı fontossága alapján várnánk.

7

A próbafüggvény aktuális értékét a (12) termékcsoport szinten összesített értéke adta.

29

Vollrath (1991) RMA mutatószáma az RXA mutatóhoz hasonló, kizárólag behozatali adatokat tartalmaz: 8

9  9  9 

 9  9    9   9    9  9 

(14)

Az RXA# mutatóhoz hasonlóan definiálható lenne egy RMA# is, mely az import specializációs mutatóval a korábban megfogalmazott összefüggésbe hozható – lásd (5) –, természetesen az exportarányok helyett importarányokkal kifejezve. Valójában valamennyi exportadatokon alapuló mutatónak megteremthetı a megfelelıje, figyelembe véve természetesen, hogy a mutatók értelmezése éppen ellentétes az ott tárgyaltakkal. Véleményem szerint azonban a külkereskedelem versenyképességének mérése kizárólag importadatokat tartalmazó indikátor alapján nem célravezetı, mivel – ahogy Vollrath (1991) is írja – a kormányzati beavatkozások itt erısebben hatnak. 1.3.1.2. Kétirányú külkereskedelmi áramlások megnyilvánuló komparatív előny mutatói

Az elızı fejezetben bemutatott indexek kizárólag export vagy import adatokat alkalmaztak a számítások során. Ezeket a mutatókat a nemzetközi szakirodalom „single-flow indicators” megnevezéssel illeti. Iapadre (2001) e mutatókkal kapcsolatban hangsúlyozza, hogy mivel kizárólag egyirányú áramlás adatokon alapulnak, így nem teszik lehetıvé az ország nemzetközi kereskedelemben elfoglalt pozíciójának szintetikus értékelését. Egy ország komparatív elınye például különbözı lehet adott exportspecializációs szint mellett az importfüggıség fokától függıen. Következésképpen további mutatók születtek, melyek mind az export, mind az import oldalt figyelembe veszik. Az import adatokat is tartalmazó mutatókat két csoportba sorolhatjuk aszerint, hogy kizárólag az exportır ország adatait alkalmazzák-e, vagy jelzik a másokhoz viszonyított külpiaci teljesítményt is. Itt jegyezném meg, hogy az elsı körhöz tartozó mutatók is könnyen relációs szemléletővé alakíthatóak, amennyiben kizárólag a vizsgált referenciapiacra irányuló export és import adatokat veszik figyelembe.

30

E körhöz tartozó legegyszerőbb exportspecializációs mutató a termék, illetve az ország exportját az importjához viszonyító export-import arány. :;

 7

(15)

Török (1986) a mutató hiányosságaként fogalmazza meg, hogy a belföldi kereslet és az import visszaesése mellett az export stabil szintjének fenntartása esetén is tükrözhet elınyt a mutató. Ennek ellenére a következıkben bemutatandó indexek közül több is ennek a gondolatmenetére épít (lásd (16), (22), (23), (24)). Iapadre (2001) az egyik leggyakrabban használt mutatóként említi a normalizált külkereskedelmi mérleget vagy más néven a külkereskedelmi specifikáció indexét8 (SI – Trade Specification Index), mely az elızı mutató normalizált változata, tehát hasonló kapcsolatban vannak, mint a B – RSCA index. Az indikátor a külkereskedelmi egyenleget a teljes külkereskedelem értékéhez viszonyítja. A mutató eredménye -1 és +1 közé esik, szélsı értékeit abban az esetben veszi fel, mikor az export vagy az import értéke nulla. A magas pozitív érték erıs versenyképességet jelez mind a külföldi, mind a belföldi piacokon. A külkereskedelmi áramlás egyensúlytalansági szintjének szintetikus mutatója.

 7     7 *% 

 - 7 7 - 

(16)

A külkereskedelmi specifikáció index normalizáltsága biztosítja az idıbeli és a térbeli összehasonlításokat. A mutató értéke nı, amennyiben az export növekedés rátája nagyobb, mint az importé. Az SI (16) abszolút értékének egytıl vett eltérése az ágazaton belüli kereskedelem9 Grubel-Lloyd-féle mutatója, melyet viszonylag ritkán alkalmaznak alacsonyabb aggregációs szinten, valamint specializációs és nem RCA mutatónak tekinthetı, így az 1.3.2. alfejezetben térek majd vissza az alkalmazására. Az elızı két specializációs mutatóval szemben a specializáció polarizációs fokát jellemzi. Itt csak annyiban érintettem, hogy felhívtam a figyelmet a normalizált külkereskedelmi mérleggel való kapcsolatára.

8

Utóbbi elnevezést Tambunan (2005) alkalmazza, és kiemeli, hogy a mutató speciálisan adott relációban is számítható. 9 Az ágazaton belüli kereskedelem fogalmáról, magyarázatáról lásd a 2. mellékletet.

31

Az export-import arány, a külkereskedelmi specifikáció indexe és az ágazaton belüli kereskedelem Grubel-Lloyd-féle mutatója véleményem szerint nem mérik a komparatív elınyt, mivel nem biztosítják az összehasonlítás dimenzióit, melyek a komparatív elıny elvében foglaltatnak. Alkalmasak viszont az exportspecializáció és így a versenyképesség mérésére, valamint elméleti alapokat teremtenek a követezı mutatókhoz. Iapadre (2001) az SI (16) alapján nagyon egyszerő módon képez specializációs indikátort, mely tekinthetı RCA mutatónak is. A termékszintő normalizált külkereskedelmi mérlegnek a teljes külkereskedelmitıl való eltérését veszi. Pozitív értéke versenyképes terméket jelez. <*

  7     7 

 - 7   -  7

(17)

Frías et al. (2000) a megnyilvánuló komparatív elıny alakulását vizsgálta az egyes, különbözı tényezı-igényességő iparágakban. A tanulmányban alkalmazott mutatószám az elızıhöz hasonlóan szintén a külkereskedelmi egyenleg szerepét hangsúlyozza, de szemben az SI-vel a nettó exportot az összexport és összimport számtani átlagához viszonyítja: =

  7

  -  7 >

(18)

A hozzájárulás a külkereskedelmi egyenleghez mutató (CTB - Contribution to the Trade Balance) az FR-hez nagyon hasonló mérıszám. Azon termékek esetén ad pozitív értéket, melyek hozzájárulása az egyenleghez nagyobb, mint amit a teljes exportból való részesedésük indokolna. Iapadre (2001) felhívja a figyelmet, hogy a CTB a TS mutató és a termék teljes külkereskedelmen belüli részesedésének szorzata, azaz egy súlyozott formula. Festoc-Louis (2002) megfogalmazása szerint a mutató az ország adott termékének egyenlegét veti össze ugyanennek a terméknek egy elméleti egyenlegével: +<

    7

  7

 - 7  )   -  7   -  7   -  7

 - 7

  7     7 )3  4   -  7  - 7   -  7

32

(19)

Egy újabb mutatócsoport az export-import különbség helyett az export- és importarány eltérésére koncentrál. Neven, Laursen (1998) és Fertı-Hubbard (2001) egyszerően a relatív nettó exportot alkalmazza a megnyilvánuló komparatív elıny számszerősítésére: (?

 7     7

(20)

A mutatót Laursen (1998) Michaely indexnek nevezi, de mint İ is említi, az eredetileg Michael Michaely által létrehozott index egy eltérés index, mely a külkereskedelmi specializációt méri szektorális szinten10. Az RNE értéke -1 és +1 közé esik. Pozitív értékek esetén az index megnyilvánuló komparatív elınyt jelez, negatív értékek azonban komparatív hátrányt mutatnak. Laursen (1998) tanulmányában a CTB (19) és az RNE (20) közötti szoros együttmozgást hangsúlyozza. Felhívja a figyelmet, hogy a két indikátor abban az esetben tér csak el, ha nagy a külkereskedelmi egyensúlytalanság az adott országban. 19 ország 22 ágazatának 24 évet felölelı adatai alapján végzett számításaiban 0,99 körüli korrelációs együtthatót jelzett a két mutató. Az RNE (20) és az RSCA (7) mutató eredményei közötti eltérésben az ágazaton belüli kereskedelem (intra-industry trade) jellegének és mértékének szerepét emeli ki. Az SI-hez (16) nagyon hasonló a (21), annyi különbséggel, hogy export-import értékek helyett export-import arányokkal számol.

 7

 7 *% 3  43 4    7    7

(21)

Az indexet Fertı-Hubbard (2001) idézi, melyet több tanulmányban is alkalmaztak a 90-es évek második felében a külkereskedelem vizsgálatára. A mutatószám a fenti indikátorokhoz hasonlóan értelmezhetı. Havlik az iparágak megnyilvánuló komparatív elınyét és termelési tényezı igényét vizsgálta a külkereskedelmi specializáció mintáinak azonosítására. Az általa javasolt és alkalmazott mutatószám (OECD, 1998) egy logaritmizált forma, mely pozitív értéknél jelez komparatív elınyt:

,?% @A

 7     7

10

(22)

Az eredeti Michaely indexet az 1.3.2.-es alfejezetben ismertetem, a speciálisan termékcsoport szintő polarizációs mutatók között.

33

A fentiekben ismertetett nyolc index mellett további hat különbözıképpen definiált mutatót is bemutatok, melyek a másokhoz viszonyított külpiaci teljesítményt is figyelembe veszik. Balassa kísérletet tett egy egyszerő relatív export-import mutatóra, mely a következı formát ölti (Vollrath, 1991): ?%

 7       7

(23)

A mutató a :; -n (15) alapul és hasonló gondolatmenetre épít, mint az LREI (22).

Véleményem szerint adott termék versenyképességét jobban kifejezné a (24). ?%

 7     7

(24)

Ezen általam javasolt mutató a vizsgált ország termékszintő export/import arányát a referenciapiac ugyanazon termékszintő export/import indexéhez viszonyítja szemben a szakirodalomban

megtalálható

REIB

indikátorral,

mely

a

referenciapiac

teljes

külkereskedelmét jellemzı export/import mérıszámával veti össze. Vollrath (1991) a megnyilvánuló komparatív elıny két alternatív meghatározását adta, melyek mindegyike az RXA (3) és az RMA (14) mutatókra épül. A relatív kereskedelmi elıny (RTA – Relative Trade Advantage) elnevezéső mutató az RXA és az RMA mutatók, a megnyilvánuló versenyképesség (RC – Revealed Competitiveness) indikátora pedig logaritmusaik különbségeként került felírásra. Pozitív értékek esetén komparatív elınyt, negatív eredményeknél komparatív hátrányt mutatnak. Vollrath megemlíti, hogy az RC index rendkívül érzékeny a termékszinten megfigyelt alacsony export és import értékre. Magasabb aggregációs szinten így az RTA, alacsony aggregációs szinten az RC mutató alkalmazását javasolja. Fertı-Hubbard (2001) Vollrath egyszerősített RTA mutatóját, az alapmutatót, valamint az RNE-t (20) és az RSI-t (21) vizsgálta konzisztenciájuk szempontjából. A megállapítás a következı: „bármilyen konklúzió, amely valamelyik RCA indexen alapul, erısen érzékeny arra, hogy milyen RCA indexet alkalmazunk” (Fertı-Hubbard, 2001 37. o.). Major (1999) dolgozatában a megnyilvánuló komparatív elıny kimutatására egy a korábbiaktól eltérı logikán alapuló mutatót alkalmaz. Megfogalmazása szerint – a korábbi képletekhez hasonlóan – a termék hazai exporton belüli arányát egy importarányhoz kell viszonyítani. A forma azonban egyedülálló módon a termék referenciapiaci importarányával 34

veti össze a hányadost. A mutató abban az esetben jelez elınyt, ha a vizsgált ország kivitelében a termék jelentısebb pozíciót mutat, mint ami a referenciapiac behozatalának szerkezetében megfigyelhetı, azaz ha a =?

     7    7

(25)

index értéke egynél nagyobb. A mutató úgy tartozik a kétirányú áramlások megnyilvánuló komparatív elıny mutatói közé, hogy eltérıen az elızıktıl, nem foglalkozik a vizsgált ország importadataival. Major speciálisan az Európai Unióba irányuló termékek komparatív elınyét vizsgálta, így a mutató számlálójában kizárólag az Unióba irányuló kiviteli adatok szerepeltek. Poór-Hegedősné (2005) hat

mutató

eredményeinek

konzisztenciáját

vizsgálta

rangkorrelációs együtthatóval. Az eredmények alapján a hasonló elv szerint definiált Balassa index és a Fertı-Hubbard (2001) által alkalmazott egyszerősített RTA mutató, valamint az RNE (20) és az RSI (21) szoros együttmozgást mutatnak. Az LREI (22) az elıbbiekben felsorolt mind a négy mutatóval magas rangkorrelációs együtthatót adott. A kapott eredményeket oly módon értékelhetjük, hogy az LREI (22) egyedüli használata révén kapott eredmények a másik négy komparatív elıny mutató eredményeit is jelentısen tükrözik. Major (1999) mutatószáma az elıbbi RCA mutatóktól lényegesen eltérı eredményeket ad, ami a teljesen más logikai elven alapuló komparatív elıny definiálásának köszönhetı. Végül Vollrath (1991) Donges és Riedelre hivatkozva közöl egy indexet, mely az SI (16) gondolatmenetére épít, kiküszöbölve annak hiányosságát és biztosítva az összehasonlítás lehetıségét más országgal/ország-csoporttal. A viszonylag komplex képlet formája a következıképpen néz ki:

  7 E  - 7 H  G ) IJ.KA"    7 #L B D     7  -  7 C   F

(26)

Az indikátor alapja egy tört. A tört számlálója az SI mutató, mely pozitív értéknél jelez kedvezı exportspecializációs pozíciót. A Donges és Riedel index e mérıszámot viszonyítja a referenciapiaci mutató eredményéhez. A törtet tekintve az 1 érték jelzi a semleges állapotot. A mérıszám eredményének 1-gyel való csökkentésével az indikátor pozitív értéknél mutat elınyös külkereskedelmi helyzetet. Ha a számláló pozitív a nevezı ellenben negatív (a 35

referenciapiaci külkereskedelmi pozíció kedvezıtlen) az elıjelváltást biztosító tényezı nélkül a DR index elınytelen exportspecializációt jelezne, így az index a (26)-ban felírt formában válik teljessé. Az alfejezet elején a kétirányú áramlások mutatóinak bevezetésénél elınyként említettem, hogy a valósággal konzisztensen mind export, mind import adatokat is tartalmaznak. Fertı (2006) kiemeli, hogy ez azért is jó, mert mind az export-, mind az importoldali kereskedelemtorzításokat figyelembe veszik. Fertı számos tanulmányt említ, melyben igazolták, hogy az agrárpolitikának hatással kell lennie a kereskedelem lehetséges mintájára, ugyanakkor Peterson-Valluru kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy az agrárpolitika befolyásolja ugyan a kereskedelmi folyamatokat, de nem változtatja meg annak irányát. A természeti tényezıkkel való ellátottságnak van elsıdleges fontossága. Ugyanakkor Vollrath (1991) hangsúlyozza, hogy az egyirányú – kifejezetten export – áramlások mutatóinak használata célszerőbb, mert az importoldalon erısebben hatnak a politikailag elıidézett torzítások. Nehéz tehát megmondani, hogy az áttekintett külkereskedelmi érték adatok alapján definiált specializációs mutatók közül melyiket célszerő és szerencsés alkalmazni egy versenyképességi vizsgálat során, mivel mind más-más oldalról közelítik meg a jelenséget. Amennyiben a leggyakrabban alkalmazott alapmutató mellett döntünk és országok közötti összehasonlítást végzünk, a 25. oldalon leírtaknak megfelelıen a James-Movshuk-féle változat választása a helyes. A módszertani leírásban mindenképpen jelezni kell, hogy mely indikátor alapján történt a megnyilvánuló komparatív elıny számszerősítése. Korábbi vizsgálatok eredményeinek összevetésénél is oda kell figyelni az esetleges módszertani különbözıségekre. A több oldalról való megközelítés több mutató együttes alkalmazását indokolja. Annak érdekében, hogy elkerüljük a hasonló tartalmú mutatók bevonását a vizsgálatba, elengedhetetlen, hogy tisztába legyünk a mutatók közötti kapcsolatok rendszerével. A szakirodalmi feldolgozás során nem találtam olyan forrást, mely a mutatókat tartalmi hasonlóságuk alapján megkísérelte volna rokoni csoportokba sorolni. Dolgozatomban e fejezet elméleti vizsgálatai és matematikai levezetései mellett empirikus elemzéssel is bizonyítani kívánom az indikátorok azonos, illetve hasonló tartalmát, mely segít a mutatószámok rendszerének kialakításában. Az egyes indikátorok eredményei és ennek megfelelıen a mutatók konzisztencia vizsgálata három mérési szinten értékelhetı, értelmezhetı: bináris változóként tekintve a 36

mutatószámok eredményét, azok elınyt és hátrányt jelezhetnek; a mutatók értékei alapján az exportspecializáció vonatkozásában rangsor képezhetı; az aktuális értéket pedig arányskálán mérhetı számértékként kezelhetjük. Az áttekintett szakirodalom fıként az ordinális és az arány szintő mérésekre tért ki a konzisztencia vizsgálatakor. Adott megnyilvánuló komparatív elıny mutató három dimenzióban vethetı össze egy másikkal: egy országban a termékek, ágazatok (szektorok) közötti; ugyanazon termék országok közötti; illetve adott ország egy vizsgált termékének idıbeli összehasonlítása vonatkozásában (Hinloopen-van Marrewijk, 2005)11. Az empirikus konzisztencia vizsgálatok során az 1.3.1. alfejezetben áttekintett specializációs mutatók eredményeinek összevetését az elsıként említett dimenzióban végzem el, Magyarország hústermékeinek versenyképességét vizsgálva. A konzisztencia vizsgálatok módszertani vonatkozásait a 2.2. fejezet tárgyalja, a mutatók – melyek legfontosabb tudnivalóit összefoglaló módon a 2. táblázat tartalmazza a következı oldalon12 – összefüggésrendszerének empirikus vizsgálatával pedig a 4.1.2. alfejezet foglalkozik. 1.3.2. Polarizációs és koncentrációs mutatók Az eddigiekben ismertetett megnyilvánuló komparatív elıny, illetve specializációs mutatók egyaránt alkalmasak termék-, illetve termékcsoport (ágazat, szektor) szinten értékelni a versenyképességet. Az adatok aggregáltsága határozza meg, hogy milyen vonatkozásban állapítható meg a versenyképesség. Mindenképpen szem elıtt kell azonban tartani, hogy az aggregáció foka lényegesen befolyásolhatja az eredményeket. Fertı (2006) kutatásai rávilágítottak, hogy magasabb aggregáltsági szinten a magyar mezıgazdaságnak 1992-2002 között a termékcsoportok és a referenciapiacok többségében is komparatív elınye jelentkezett, ellenben mélyebb bontásban a komparatív elınyt jelzı termékek aránya kisebb volt. Megfelelı következtetések levonásához így törekedni kell a minél részletezettebb adatok alapján történı számításra. E fejezetben kizárólag termékcsoport szinten értelmezhetı mutatószámokat ismertetek, melyek feladata a specializáció fokának mérése. E mutatókörbe sorolom egyrészt a szakirodalmakban polarizációs vagy specializációs mutatóként megnevezett indikátorokat, másrészt a koncentrációt vizsgáló mérıszámokat és módszereket. 11

A szakirodalom alapvetıen az alapmutató e lehetıségeit vizsgálja. Errıl részletesebben lásd a 3. mellékletet. Proudman és Redding mutatója (6) adatigényét tekintve messze túlmutat a többi indikátorén, mivel a külkereskedelemben résztvevı összes termék Balassa mutatója alapján képez mérıszámot. Ez magyarázza, hogy index értékei nem kerültek kiszámításra, a mutató konzisztenciáját a többi mérıszámmal empirikus a elemzésemben nem vizsgáltam. 12

37

14

13

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

Ssz.

MNO

O MNO



fWX

!

X fWX /fWX

MNO  N MNO

MNO )N O MNO RN MNO )O MNO

MNO )N O MNO /N MNO )O MNO

- Q#

ZW X VWX YX VWX [YZW VWX YVWX [

X VWX YVWX

VWX W VWX YVWX

N MNO

A számláló negatív, ha 

N O MNO

PQ

50

N O MNO 

g

g

MNO )N O MNO /N MNO )O MNO

O MNO  N O MNO

hMNO  N MNO / O MNO  N O MNO 

(+

4

+           

*+

MNO  N MNO

O MNO  N O MNO

= @A"

X fWX /fWX

O MNO  N O MNO

@A 

]^  @A

]^

!

W fWX W X fWX /W fWX

RXA#=

fWX

W fWX /fWX W X fWX /X fWX /W fWX /fWX 

RXA=

O MNO  N O MNO



MNO  N MNO

Képlet

29. o. (12)

28. o. (9)

27. o. (8)

27. o. (7)

26. o.

26. o.

26. o.

25. o. (4)

24. o. (3)

23. o. (2)

Hivatkozás13

>0

>1

Elınyös pozíció

Contribution to the Trade Balance Export-importarány különbség Normalizált export-importarány eltérés Havlik-féle mutató -

Export-import arány Export-Import Ratio Normalizált külkereskedelmi mérleg, Külkereskedelmi specifikáció indexe Normalized Trade Balance, Trade Specification Index Külkereskedelem specializációs indexe Trade Specialization Index Frías, Iglesias és Neira mutatója Hozzájárulás a külkereskedelmi egyenleghez

Elnevezés (magyar, angol)

24.

23.

22.

21.

20.

19.

38

Donges and Riedel Type

Donges-Riedel indexe

Major-féle RCA -

Revealed Competitiveness

Megnyilvánuló versenyképesség

Relative Trade Advantage

Relatív kereskedelmi elıny

Relatív export-import mutató Relative Export-Import Measure Egy általam javasolt mutató -

KÉTIRÁNYÚ – RELÁCIÓS

18.

17.

16.

15.

14.

13.

12.

11.

Ssz.

KÉTIRÁNYÚ – RELÁCIÓ NÉLKÜLI

Dolgozat oldalszáma, zárójelben a képlet száma, amennyiben a mutatószám tárgyalásakor a képlet is feltüntetésre került.

5 0 Measure

5 0 mutató

Normalized RCA

Normalizált RCA

Fagerberg mutatója Megnyilvánuló szimmetrikus komparatív elıny Revealed Symmetric Comparative Advantage Additív RCA Additive RCA

Relative Export Advantage

Relatív export elıny

Balassa mutató logaritmikus transzformációja Logarithmic Transformation of RCA

James-Movshuk-féle alapmutató

Balassa (alap)mutató Balassa Index, Balassa’s RCA Vollrath-féle alapmutató Vollrath’s RCA

Elnevezés (magyar, angol)

EGYIRÁNYÚ

1 ]^

MNO /6NO

N 6NO

6NO





X VWX aX \WX

_ ` X VWX YX \WX  b ) Icde^"    9 #L

VWX Y\WX VWX a\WX

MNO  N MNO

O 6NO  N O 6NO

=? 

ZW X \WX YX \WX [YZW \WX Y\WX [

\WX W \WX Y\WX X \WX Y\WX

T

T

     $                   9  9 9  ]^ $

 9  9   9   9    9  9 

ZW X VWX YX VWX [YZW VWX YVWX [

VWX W VWX YVWX X VWX YVWX

MNO 6NO

O MNO  O 6NO

?% 

MNO 6NO

N O MNO  N O 6NO

?% 

N 6NO

6NO

- N MNO  N 6NO

MNO 6NO

N MNO

MNO

N 6NO

N MNO R N 6NO

 MNO / N 6NO

 N 6NO

T  S

,?% @A 

N MNO

MNO

*% S

N MNO



MNO R6NO

MNO /6NO MNO

)S

(? 

N MNO R N 6NO

MNO R6NO

MNO /6NO

N MNO R N 6NO

N MNO / N 6NO



N MNO RN 6NO 0

NO R6NO

=

 7

  7

 - 7

:;

Képlet

*%

<* M +< 

U

2. táblázat: A konzisztencia szempontjából vizsgált exportspecializációs mutatók

35. o. (26)

35. o. (25)

34. o.

34. o.

34. o. (24)

334. o. (23)

33. o. (22)

33. o. (21)

33. o. (20)

32. o. (19)

32. o. (18)

32. o. (17)

31. o. (16)

Hivatkozás13 31. o. (15)

>0

>1

>0

>1

>0

>1

Elınyös pozíció

A polarizációs mutatók feladata a komparatív elınyök és hátrányok átlagos erısségének, azaz az ország specializáció polarizációs fokának mérése. E mutatószámok szoros párhuzamba vonhatók az elızı fejezet mutatóival. Iapadre (2001) hangsúlyozza, hogy bármely specializációs mutatószám alapján képezhetı polarizációs indikátor. A polarizációs mutatók mindegyikében abszolút érték szerepel, ami megakadályozza, hogy a termékcsoport szintre lépéssel az elınyös-elınytelen mutatók kioltsák egymást, közömbös állapotot jelezve. Épp emiatt ugyanakkor nem tudni, hogy a mutató végsı értéke mögött milyen jellegő, erısségő megnyilvánuló komparatív elıny/hátrány állapotok rejlenek, így a teljesség érdekében indokolt egy részletesebb elemzés is az elızı fejezetek specializációs mutatóinak alkalmazásával. Traistaru et al. (2003)15 a termékszintő ARCA mutatók (8) abszolút összege alapján definiál polarizációs mutatót. Hasonló módon az 1.3.1. alfejezetben szereplı RSCA, ARCA és NRCA mutatók számlálójában szereplı különbség abszolút összege is alkalmas a polarizáció kifejezésére. A számítások importadatok alapján is elvégezhetıek a behozatal specializáltságának megállapítására. Az indikátorok nulla érték esetén nem jeleznek specializációt a referenciapiachoz viszonyítva. A kétirányú polarizációs mutatók között említhetı • az RNE (20) alapján képezhetı Michaely index, • a Bender-Li (2002) által alkalmazott, az SI-bıl (16) és az FR-bıl (18) eredeztethetı külkereskedelmi specializáció indexe (TSI - Trade Specialization Index), valamint • a Iapadre (2001) által javasolt CTB mutató (19) polarizációs indexe, mely a TS mutató (17) abszolút értékének súlyozott átlaga. E polarizációs index a normalizált külkereskedelmi mérleg súlyozott középeltérése, az ország specializációs erısségének szintetikus mutatója. A mutatókról részletesebben a 4. mellékletben. Mind a Michaely, mind a külkereskedelmi specializáció indexe fordított kapcsolatban áll a hagyományos Grubel-Lloyd-féle ágazaton belüli kereskedelem index termékcsoportra kiterjesztett változatával (GL). Az 1.3.1. alfejezetben már írtam a termékszintő mutatóról. A fentiekben említett külkereskedelmi specializáció indexe (TSI) épp az egyhez képesti komplementere a csoportszintő indexnek.

15

A szerzık a foglalkoztatottság specializációjának mérésére alkalmazták a mutatót, mely természetesen tökéletesen alkalmas az export specializációjának mérésére is. Ezt bizonyítja az ARCA mutatóval való egyértelmő kapcsolata is.

39

Az alapváltozat16 így nem más, mint j,     MNO

M R6NO

N

NO R6NO 

)

kMNO /6NO k MNO R6NO

    MNO

kM /6NO k N

NO R6NO 

(27)

vagyis a termékszintő mutatók súlyozott átlaga, ahol a súlyok szerepét a termékek külkereskedelembıl való részesedése tölti be. A fenti mutatókhoz hasonlóan 0 és 1 közötti értéket vesz fel. Ha nem létezik export vagy import, esetleg egyik sem a termékcsoportban, a 0 érték tökéletes ágazatok közötti kereskedelmet mutat. Ha viszont az export és az import egyenlı, vagyis a mutató értéke 1, tökéletes az ágazaton belüli kereskedelem (Fertı, 2006). Természetesen a GL index számításakor is lényeges kérdés az aggregáció szintje, hiszen annak változásával a mutató értéke módosul. Fidrmuc et al. (1999) legalább négy számjegyő termékkód szintet javasol a számítások elvégzésére. Erdey (2005) az aggregációs torzítás mellet további négy elméleti, statisztikai problémát is megnevez – melyekre figyelemmel kell lenni a GL-index alkalmazásakor –, és bemutatja a megoldásukra tett javaslatokat. A szakirodalomban megtalálható mutatókhoz hasonlóan az 1.3.1. alfejezet bármely mérıszáma alapján képezhetı polarizációs indikátor a két állapotot (elıny-hátrány) elkülönítı értéktıl17 vett eltérések (súlyozott) összegzésével. További termékcsoport szinten számítható, a specializáció fokát jelzı mutatók a koncentráció mérésére alkalmas különbözı indikátorok. A koncentráció összpontosulást, tömörülést jelent. Két típusát különböztethetjük meg, az abszolút és a relatív koncentrációt. Az abszolút koncentráció jelensége napjainkban nem jellemzı a külkereskedelemre, hiszen ez azt jelentené, hogy az értékösszeg, jelen esetben a külkereskedelmi érték azért összpontosul kevés egységre/termékre, mivel a vizsgált sokaság elemszáma (n), azaz az exportált/importált termékek abszolút száma eleve kevés. Ezzel szemben a relatív koncentrációnál az értékösszeg relatív értelemben tartozik kevés számú egységhez (Hunyadi-Vita, 2002). A külkereskedelmet tekintve az érték egyenlıtlen megoszlásának vizsgálata kétféle értelemben lehetséges, országok vagy termékek között. Az eddigiekben a versenyképesség és így az exportspecializáció vizsgálata adott ország(ok) esetében a termékek szerinti megoszlást tekintette és hasonlította azt össze. Elképzelhetı azonban valamely partnerország importjának

16

A (27) alulbecsüli az ágazaton belüli kereskedelem terjedelmét, amennyiben az ország kereskedelme jelentıs egyensúlytalanságot mutat. A probléma kezelésére számos alternatívát dolgoztak ki, errıl részletesebben lásd Fertı (2006; 94-100.o.). 17 Az általam áttekintett mérıszámoknál ez 0 vagy 1 érték.

40

exportır országok szerinti részesedéseit elemezni. Az eddigi mutatók gondolatvilágához az elsı megközelítés illeszkedik jobban. A definíció is sejteti és a képletek alapján is látszik, hogy a koncentráció mérıszámai a polarizációs mutatókhoz hasonlóan termékcsoport szinten számíthatóak és a specializáció jelenlétének számszerősítését teszik lehetıvé akár a termékek egy adott csoportján vagy a teljes külkereskedelmen belül. Itt is hangsúlyoznám, hogy az adatok aggregációs szintjének lényeges szerepe lehet az eredményeket illetıen. A koncentráció jelenlétének és mértékének elemzésére többféle módszer áll rendelkezésre, és valójában bármely a koncentráció vizsgálatára alkalmas statisztikai metódus megfelelı a specializáció mértékének számszerősítésére is. Az egyik legegyszerőbb általános mutató a koncentrációs arányszám (CR). A mutatószám azt jelzi, hogy a sokaság néhány (k) legnagyobb eleme összességében hogyan részesedik a külkereskedelembıl. Az eredmény 0 és 1 közé esik, k értéke általában 3-20 között mozog. Mindez képletben megfogalmazva: + lmn 

MNO

N MNO

(28)

Éltetı (1999) például az elsı 10 termék részesedését vizsgálta Magyarország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia EU-15-be irányuló exporttermékei esetében és kimutatta, hogy hazánkat tekintve az arány 16,6 %-ról 30,3 %-ra emelkedett 1993-ról 1997-re. Egy hasonlóan nagyon népszerő általános indikátor a Herfindahl-Hirschmann-index18, mely 1/n és 1 között méri a koncentráció erısségét. A koncentráció hiányát az alsó határ (1/n), a teljes koncentrációt pedig az 1 érték mutatja. %  S

MNO

N MNO

0

T

o0 -  A

(V a relatív szórás)

(29)

Éltetı (1999) fent említett koncentrációs vizsgálatában e mutatószám gyökét alkalmazva szintén a koncentráció emelkedését tapasztalta az EU15-be irányuló exportot illetıen a 90-es évek közepén, de felhívja a figyelmet arra, hogy a kivitel növekvı koncentrációja egyben termékszerkezeti változásokat is jelez. Ez azért fontos megállapítás, mert a koncentrációs mutatószámok idıbeli összevetése mellett mindenképpen szükségszerő a szerkezet esetleges módosulását is vizsgálni, mert nem biztos, hogy azonos termékek indukálják a teljes vizsgált idıszak alatt az adott koncentrációs alakulást. A szerkezeti változások vizsgálatára a 1.4.2. alfejezet hasonlósági mutatói alkalmasak. 18

Az egyes elemzésekben használt Hirschmann-index a (29) gyökeként kerül felírásra.

41

Fertı (2006) az agrárexport koncentrációját vizsgálta a HHI alapján a kelet-közép európai országokat illetıen, mely Ciprus és Málta kivételével az EU10 országait jelentették. Eredményei szerint 1992-2002 között Lettország és Észtország értékei jeleztek magas, 0,5 feletti koncentrációt, a többi ország eredményei 0,3-0,5 között alakultak, Magyarország mutatója viszonylag stabilan 0,4 volt. A vizsgálatok az agrárimport kevésbé koncentrált jellegét bizonyították, bár hazánk mutatója a legmagasabb értékkel szintén 0,4 körül jelentkezett. E két indikátor mellett Fertı (2006) a Gini mutatót említi meg még, mint népszerő koncentrációs mérıszámot, de valójában bármely más a szóródást és koncentrációt vizsgáló mutató és módszer alkalmas a tömörülések, egyenlıtlenségek kimutatására. Ide sorolható a koncentrációs tábla, a kvantilis eloszlás, a Lorenz görbe, a koncentrációs együttható. A (29)ben szereplı relatív szórás (V) és a fent említett HH index között például függvényszerő a kapcsolat. Fertı (2006) vizsgálatai kitértek a mutatók konzisztenciájára is. Véleménye szerint a mérıszámok általában konzisztens eredményt adnak, de nem minden esetben. Saját vizsgálatában magas korrelációt tapasztalt a CR4-HH-Gini mutatók között, melyek a megfigyelések többségében nem jeleztek változást az export és az import koncentrációjában. Az 1.3. fejezetben bemutatott polarizációs és koncentrációs mutatószámok eredményei alapján tehát megállapítható a szakosodás mértéke, a megnyilvánuló komparatív elıny mutatók alkalmazásával pedig beazonosíthatóvá válnak a külkereskedelemben meghatározó termékek. E statikus termék-, illetve termékcsoport szintő exportspecializációt vizsgáló mutatóknál, mint már korábban is említettem lehetıség van két, illetve több eltérı idıszak eredményeinek összehasonlítására és ezzel az idıbeli változás vizsgálatára. A következı fejezet azonban a tipikusan dinamikus módszereket mutatja be.

42

1.4. Dinamikus értékalapú módszerek A dinamikus módszerek áttekintését a termékcsoport szinten alkalmazható hasonlósági mutatók ismertetésével kezdem. Ezek a szerkezet/exportspecializáció változás tényét vizsgálják, és – hasonlóan a polarizációs és a koncentrációs mérıszámokhoz – mélyebb elemzéseket igényelnek a szerkezetmódosulás mértékének és helyének azonosítására, mely egyszerő statisztikai módszerek alkalmazásával megvalósítható. A szerkezetváltozásnak a külkereskedelmi érték módosulására gyakorolt hatásáról és annak módszertani vonatkozásáról az 1.6. fejezetben szólok. E fejezet meghatározó részét a termék-, illetve a termékcsoport szinten egyaránt alkalmazható versenyképességi modellek teszik ki, melyek a versenyképesség módosulását valamely exportrészesedés mutatóra építve vizsgálják, kimutatva a kedvezı vagy éppen kedvezıtlen változást eredményezı tényezıket. 1.4.1. Dinamika és szerkezet, hasonlósági mutatók19 Az 1.3. fejezet statikus mérıszámai mind a külkereskedelem szerkezetének különféle elemzése alapján nyilatkoznak a specializáció létérıl, megvalósulásának helyérıl, azaz a „magasabb exportspecializáció = versenyképesebb termék” feltételezés mellett a magasabb piaci részesedést elérı, a külkereskedelemben meghatározó termékekrıl. A versenyképesség dinamikájának vizsgálatakor így elengedhetetlen a struktúraváltozás feltérképezése. A koncentrációs mutatószámok számításával kapcsolatban megjegyeztem, de ugyanez igaz a polarizációs mutatókra, hogy dinamikájuk vizsgálatakor célszerő szerkezethasonlóságot végezni, hogy meggyızıdhessünk arról, vajon a változások mögött állnak-e szerkezeti módosulások – azaz ugyanazon termékeket illetıen nıtt vagy csökkent a specializáció, vagy átrendezıdések állnak a háttérben. A mutatók egy része csupán csak arra alkalmas, hogy megállapítsa, változott-e a kivitel termékszerkezete. Vannak azonban olyan mutatók, illetve módszerek, melyek alkalmasak arra is, hogy az eltéréseket minısítsék. E mérıszámok kétirányú külkereskedelemi áramlások adatait tartalmazzák. A következıkben t jelentse a tárgyidıszaki állapotot, 0 pedig valamely korábbi évét. Az egyszerőbb mutatók körébe tartozó export hasonlósági mutató (export similarity index – ESI) értéke 0 és 1 között alakul: p MNO

?*%  7.A S

p N MNO

19

r MNO

q

r N MNO

T

(30)

E mutatókra az jellemzı, hogy területi - országok közötti összehasonlításra éppúgy alkalmasak, mint idıbeli összevetésre.

43

0 a teljes különbözıséget, 1 a teljes egyezıséget mutatja, azaz magasabb érték nagyobb hasonlóságot jelez (Tambunan, 2005). Bender-Li (2002) Lawrence indexe a Michaely indexhez nagyon hasonló, csak nem export-import adatokat, hanem két idıszak kiviteli értékeit alkalmazza és azok szerkezeti azonosságát vizsgálja20. A mutató az ESI-vel (30) épp ellentétesen 0 közeli érték esetén jelez kismértékő változást.

p MNO

,  s 

p N MNO

r MNO



r N MNO

s

(31)

Annak megállapítására, hogy mely termékek elınyére változott a struktúra, két idıszak megoszlási viszonyszámait kell páronként összehasonlítani. Növekvı részesedést jelez az is, ha adott termék esetében az export dinamikája magasabb értéket ad, mint a termékcsoport szintő. Minél nagyobb a részviszonyszám/index eltérése az összetett viszonyszámtól/indextıl, annál nagyobb mértékő a részarány változása. Egy termék adott országon belüli pozíciójának javulását, azaz a versenyképesség feltételezett növekedését tehát kimutathatjuk a rész (Iv) és az összetett (Ivi) dinamikus viszonyszám összevetésével. Ugyanez vonatkozik a hazai és a referenciapiaci export értékindexek összehasonlítására. Ha Iv > Ivj akkor a vizsgált országban a termék a versenytársakhoz képest nagyobb mértékő

kivitel növekedést, vagy kisebb fokú

exportcsökkenést ért el, s ez helyzetének javulását mutatja a külkereskedelemben. Az (Iv/Ivj) index komplex elemzési lehetıségeit az 1.6. fejezet tárgyalja. A stabilitásvizsgálat további, az empirikus vizsgálat során nem alkalmazott módszereit az 5. melléklet ismerteti. 1.4.2. A CMS modellek és azok versenyképességi hatás mutatói A konstans piaci részesedés (constant market share, CMS) elemzése egyike a kereskedelem rendszerének és tendenciáinak vizsgálatára szolgáló eljárásoknak. A módszer alkalmazásának célja, hogy rávilágítson azokra a tényezıkre, melyek az ország komparatív export teljesítményének és annak változásának hátterében állnak (Ahmadi-Esfahani, 2006). A versenyképességben

bekövetkezett

változások

ex-poszt

mutatója

az

adott

ország

exportrészesedésének módosulása. Bár a versenyképességi változásokat a piaci részesedésben bekövetkezı változások nem teljesen határozzák meg, mindazonáltal az exportır ország referenciapiaccal szembeni versenyképesség változásának elfogadott mérési módszerét biztosítják (Chen-Duan, 2001). 20

Majoros (1978) abszolút strukturális változások összehasonlító elemzésére javasolt mutatója az eltéréseknek nem az összegét, hanem azok átlagát számítja. Cikke számos struktúraváltozás mérésére alkalmas mutatót közöl.

44

A konstans piaci részesedés modelljének alapfeltevése szerint egy ország export részesedése adott piacon változatlan marad a versenyképesség azonos szintjén. Az eddigi jelölésekkel, egyszerősített formában: *



 7 t

(32)

ahol az S az adott ország részesedése a referenciapiacon (Fertı, 2006). A mutató azonos logikai alapokon nyugszik, mint Major (1999) RCA mutatója, melyet a (25)-ben definiáltam. Így amennyiben a nevezı nem összesíti a világ összes országát, az xij nem a vizsgált ország adott termékének világpiacra irányuló kivitele, hanem kizárólag a referenciapiaci export. A

CMS

modellt

1951-ben

Tyszynski

alkalmazta

elıször

ipari

termékek

kereskedelmének vizsgálatára, az elméleti alapokat Fagerberg és Sollie foglalták egységbe – írja Fogarasi (2008). Tyszynski modelljét számos tanulmány alkalmazta annak ellenére, hogy többen – közöttük Richardson, Jepma, illetve Oldersma és Van Bergeijk – is bizonyították annak hiányosságait, mutat rá Ahmadi-Esfahani (2006). A mezıgazdaság területén Rigaux és Sprott munkái szolgáltak példaként az eljárás alkalmazására az 1970-es években. A módszer a kilencvenes évektıl egyre népszerőbbé vált a mezıgazdaság versenyképességi elemzéseiben (Fertı (2006). A dolgozat jelen alfejezete bemutatja: - az alapmodellt, - annak kiterjesztéseit, illetve - a közelmúltban az agrár külkereskedelem versenyképességének vizsgálatára a nemzetközi szakirodalmakban alkalmazott CMS modelleket, - azok egymásra épülését, fejlıdését, egymással való kapcsolatát. Nilsson et al. (2006) számos CMS vizsgálatot említ, melyek a termék aggregációs szintje, a kivitel célterülete, illetve annak aggregáltsága, és a vizsgálat idıtartama szempontjából is különböznek. A CMS elemzésnek jó néhány változata van. Alkalmazható termékszinten adott célpiac relációjában. Amennyiben azonban a kivitel azonos termékcsoporthoz tartozó termékek körére vonatkozik, a referenciapiac pedig országok valamely halmazát jelenti, a modell komplexebb elemzésre is alkalmas. A szakirodalom ezen eljárásokat nevezi kétlépcsıs modelleknek. A vizsgálat tárgyát ekkor a magasabb aggregációs szintő export, illetve exportrészesedés változás mögött kimutatható magyarázó tényezık vizsgálata képezi.

45

A modellek ismertetéséhez az alábbi szimbólumokat vezetem be: legyen i az egyes termékek, c a termékcsoport (c=∑i) szimbóluma, és j az egyes célországok, d a desztináció (d=∑j) jelölése. Adott esetben c az összes külkereskedelmi terméket, d a világ minden országát magában foglalhatja. 1.4.2.1. Az exportrészesedés változásának modellje

A Fagerberg-Sollie-féle 1987-ben alkalmazott modell négy arányszámot tartalmaz, ezen alapul az exportrészesedés változásának, illetve a változás mögöttes tényezıi hatásának számszerősítése. Az arányszámok a következık: 2

  8

2uv

8 8u uv 





 u"# 



 v"u# 8uv 8u 8uv

(33)

Az Sij a vizsgált ország adott termékének célországszintő exportrészesedését jelzi; az Scd pedig a desztináció vonatkozásában képezi az együttes arányt. Az R mutatók a termék célországon, illetve a célország desztináción belüli importrészesedését adják meg. A mutatók között összefüggés van, az adott ország exportrészesedése a termékszintő exportrészesedés, valamint a fentiekben definiált importrészesedések szorzatösszege, azaz *wx {yz M

yz

N O MNO {yz

    |{

MNO {NO {yO NO

{yO {yz

}  I* w"# x"w# L

(34)

A fenti összefüggés alapján lehet a versenyképességben bekövetkezett változásokban közrejátszó tényezık hatását vizsgálni. Erre szolgál a különbség-felbontás módszere, melynek alkalmazása során elsı lépésben három, a második szinten pedig öt tényezı segítségével magyarázhatók a változások. A szerzıpáros erre vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg (Fagerberg-Srholec, 2004):

  |2

  |~ S

€WX €X

€X €‚

1.

~*wx   ~ S{

MNO {NO {yO

MNO {NO

T

{yO

{NO {yO {yz

- 2 

€WX €X

€X €‚

-

MNO {NO

{NO {yO

- 2 

2.

~

NO

{yO {yz

{yO

{yz

€WX €X

€X €‚

3.

T

-~S

- 2

MNO {NO

{NO {yO

€WX

€X



4.

T~

€X

€‚

{yO

{yz

}

-  S2

€WX

€X

T

€X

€‚

}

5.

A versenyképességet magyarázó egyes tényezık a megfelelı sorrendben a következık: termékszintő piaci részesedés, termékösszetétel, termékadaptáció (interakció), piaci szerkezet, illetve piaci adaptáció (szintén interakció). 46

(35)

Véleményem szerint a modell gyengeségeként említhetı, hogy a termékösszetételt és a piaci szerkezetet nem azonos módon kezeli. Az elıbbi részarányánál a célországszintő részesedések, míg utóbbinál a termékcsoport szintő megoszlások jelennek meg. Más R mutatók is képezhetıek, melyek alapján szintén teljesül a szorzatösszefüggés. Az egyes

NO NO komponensek felírása ekkor a ~*wx   ~ S{ { { Nz T formula szerint történik, lásd a 6.

M

NO

{

Nz

{

yz

mellékletet. Az empirikus elemzések során vizsgálat tárgyát képezi, hogy mennyiben alakulnak másképp az eredmények, ha e képlet alapján végezzük el a számításokat.

Összességében megállapítható, hogy mindkét összefüggés a termékszintő piaci részesedések, valamint a kivitel termék-, és partnerszerkezeti módosulásának hatását hangsúlyozza a versenyképesség változásában az interakciós tényezık mellett. 1.4.2.2. Az exportteljesítmény változását vizsgáló modellek

A nemzetközi szakirodalmakban viszonylag ritkán találkozunk az exportrészesedés változásának elemzésével, annál gyakoribb az exportmódosulás vizsgálata. Fertı (2000) megkülönbözteti az ország exportteljesítményére ható belsı és külsı tényezıket. Elıbbihez sorolható a termelékenység változása, az árak illetve például a teljes gazdasági hatékonyság alakulása, míg utóbbi az importáló országok keresleti tendenciáihoz, azok rugalmasságához, a kereskedelempolitika hatásaihoz kapcsolódhat. Az ide vonatkozó CMS modellek két alapvetı komponensre bontják a kivitelváltozást, melyek közül az egyik tisztán külsı hatás, míg a másiknál ez nem ilyen egyértelmő. A (32) alapján – azt átalakítva – egyrészt a referenciapiaci import módosulása, másrészt a vizsgált ország referenciapiaci részesedésének alakulása együttesen befolyásolja az exportváltozást. A tradicionális CMS-modell alkalmazói e két hatást mint strukturális és reziduális hatás nevezik meg. Az elsı a referenciapiaci behozatal módosulásából következı várható export változásokat, a második az aktuális és a várható export közötti különbségeket írja le. A tradicionális modell Leamer és Stern által 1970-ben kidolgozott változatát használta késıbb Merkies és van der Meer is az elméleti alapok alátámasztására. E modell egylépcsıs összefüggése Nilsson et al. (2006) alapján:  ƒ   „ … †Z

€‡

€r

 [  „ ˆ - † ƒ   „  Z 1.

€‡

€r

2.

ahol t a tárgy, 0 a bázisidıszak adata. 47

 [  „ ˆ

(36)

Az exportnövekmény két összetevıje közül az elsı a referenciapiac általános növekedésével kapcsolatos, a maradék tag pedig a versenyképességi tényezı. A modell kétlépcsıs változata az aktuális exportteljesítményt négy tényezıvel magyarázza, ezek: a piaci méret, a termékösszetétel, a piaci (relációs) megoszlás és a versenyképességi hatás. A változásokra kifejezve: 1.

2.

„ „ W‚ ‚ uv |S€‚ r  T  uv } - | S€r  €r T  v } €‡WX

|  S

€rWX

€‡



‚

T „ } €rW‚ €‡W‚

€‡

-

|  Sƒ

3.



W‚

„

€‡

‚

S

€‡WX €rWX



T „ T}

(37)

4.

Az exportteljesítmény változásban a termékösszetétel hatás azt méri, hogy a tárgyidıszakban az ország azokra a termékekre koncentrált, amelyek relatíve gyors, vagy amelyek relatíve lassabb növekedést értek el a bázisidıszakhoz képest. A piaci megoszlást vizsgáló faktor az elızı összetevıhöz hasonló módon azt értékeli, hogy az ország az exportjában a vizsgált idıszak alatt relatíve magasabb növekedést jelzı célországokra összpontosított-e. Az elsı három tényezı az importváltozás hatásaira koncentrál az ország idıben változatlan részesedését feltételezve. Valójában mindeközben a (37) 2., 3. és 4. tényezıje a (36)

maradék

tagját

bontja

Fagerberg-Sollie

tovább.

modelljéhez

hasonlóan

megkérdıjelezhetı a termék- és a partnerszerkezet eredményét számszerősítı komponensek felírása, hiszen nem azonos módon kezelik az éppen nem vizsgált, standardon hagyott tényezıt (a Leamer és Stern-féle kétlépcsıs CMS modell módosított változatát lásd a 7. mellékletben). A negyedik komponens az aktuális exportnövekmény és a változatlan piaci részesedések mellett elért, a piac növekedésébıl fakadó kivitelváltozás közötti eltérést vizsgálja, mely pozitív érték esetén jelez versenyképesség javulást. Leamer és Stern modelljében a versenyképességi hatást egyetlen tényezı írja le, a termék és a piaci összetétel szerepe kizárólag a referenciapiac változásaival kapcsolatban jelenik meg a modellben. Fertı (2000) e modell egyszerősített változatát alkalmazza az EU-ba irányuló magyar agrárkereskedelem 1992-1998 közötti idıszakának elemzésére, melyben a termékösszetétel hatást vizsgálja a piaci méret és a versenyképességi hatás mellett, a piaci megoszlást nem. A piaci összetétel szerepe, azaz az egyes országok közötti eltérések oly módon jelennek meg, 48

hogy a szerzı a számításokat nemcsak a Unió egészére, de annak tagállamaira is részletezetten elvégzi. Az exportrészesedés mutató (S) – mint láttuk – valójában nem más, mint egy viszonyszám. A számláló, azaz a vizsgált ország exportjának változásában közrejátszó tényezık kimutatása a (32) átrendezésével mind relatív, mind abszolút megközelítésben lehetséges. Az indexekkel felírt, relatív összefüggés szerint:

‰ t‰ * ‰ )

„ t„ * „

(38)

vagyis a kivitel a referenciapiaci méret és a részesedés dinamikájának együttes eredményeként módosul. Az abszolút megközelítéső különbség-felbontás alkalmazásával a CMS modellnek a szakirodalmakban leggyakrabban említett egylépcsıs formulájához jutunk: ~ ~t* „ - ~*t„ - ~*~t 1. 2. 3.

(39)

A modell elsı tényezıje megegyezik a tradicionális modell elsı összetevıjével21, második tényezıjét, a maradék tagot megbontja tisztán reziduális, illetve másodrendő faktorra. Ennek megfelelıen adott ország referenciapiacra irányuló kivitelének változása három tényezı hatásának köszönhetı. Az elsı hatás a strukturális hatás, mely a referenciapiac növekedésébıl fakadó exportváltozásokat mutatja. Ha a referenciapiac importja nı, akkor konstans piaci részesedés mellett is növekedni fog az adott ország referenciapiacra irányuló exportja. A tiszta reziduális hatás, vagy más néven kompetitív, versenyképességi hatás esetén az exportban történt változás az adott ország versenyképességének változására vezethetı vissza. Mint dinamikus versenyképességi mutató az alábbiak szerint fejezhetı ki:

‰

„ ~*t„ 3 ‰  „ 4 t„ t t

(40)

pozitív érték esetén mutat a vizsgált idıszak alatt javuló exportspecializációt. A másodrendő hatás a referenciapiaci növekedésnek és az exportáló ország versenyképesség módosulásának együttes eredményét, az interakciós hatást mutatja. Ha a

21

Z

€‡

€r

 [  „

€‡ /€r €r

 „ …8

fr

€r

…82 „

49

vizsgált ország exportrészesedését a nagyobb importnövekedést elérı referenciapiacon emelte, az interakciós komponens pozitív. A másodrendő hatás értelmezése azonban nehézkes, így a háromtényezıs felbontás helyett célszerőbb egy olyan kéttényezıs strukturálás, amely során a másodrendő hatást valamilyen arányosítással szétosztjuk a strukturális és a reziduális hatásra. Köves-Párniczky (1981) szerint a másodrendő hatást fele-fele arányban kell szétosztani a két tényezı között, amennyiben azok abszolút értelemben egyenletes változását feltételezzük. Ha az egyenletes változást annak viszonylagos nagyságára is vonatkoztatjuk, az export össznövekményét az exportrészesedés és a referenciapiaci import dinamikus viszonyszámainak logaritmus arányában kell felosztani a (38) szerint.22 Összefoglalva a fentieket a strukturális és a reziduális hatás a következıképpen számszerősödik: *‹ t‹ @ŠK Q Q * ~ t ~ ~

‹

‹ @ŠK Q @ŠK Q

@ŠK

(41)

A módszer abban az esetben is alkalmazható, ha az egyes tényezık változása nem azonos irányú. Köves-Párniczky (1981) felhívja a figyelmet, hogy a logaritmusok szerinti felosztást jól közelíti a növekedési százalékok szerinti felosztás, melyben a dinamikus viszonyszámok 100 % feletti része alapján történik a megbontás. Általában a CMS modell (39)-ben ismertetett specifikációját tartalmazzák a szakirodalmak. E modellt alkalmazta Fertı (2001, 2006) több ízben, valamint Fogarasi (2003, 2008) a teljes magyar agrárkereskedelem és a gabonafélék versenyképességének elemzésére az 1992-2001 közötti idıszakra, továbbá Jámbor (2008a) az 1995-2006 közötti periódust illetıen. Az egylépcsıs modell (39) a korábbiakban vázoltakhoz hasonlóan kiterjeszthetı, további lépcsıre bontható. Chen-Duan (2001) tanulmányában a modell Jepma által továbbfejlesztett kétlépcsıs változata alapján a strukturális hatást további négy, a kompetitív és a másodrendő hatást pedig két-két tényezıre bontja. A strukturális hatás részeként a növekedési hatás a teljes referenciapiaci behozatal növekedésének, a piaci hatás a referenciapiacra irányuló export piaci megoszlásának, a termékhatás a termékösszetételnek, az interakciós hatás pedig a piaci megoszlás és a

22

Részletesebben lásd Köves-Párniczky (1981)

50

termékösszetétel

interakciójának

hatását

számszerősíti.

Az

interakciós

tényezı

szerepeltetésével kiküszöbölhetı a Leamer és Stern modell gyengesége, a piaci és a termékhatás azonos módon kezelhetı. A versenyképességi vizsgálat szempontjából érdekesebb versenyképességi (reziduális) hatás az általános reziduális komponensre oszlik, mely az exportnak a referenciapiac egészére irányuló versenyképesség változását jelzi és a specifikus reziduális eredményre, mely az egyes célországok specifikus importált termékeinek versenyképességében bekövetkezı változását méri. A másodrendő hatáson belül a tiszta másodrendő az export versenyképesség és a referenciapiaci import interakciójának következményét, a dinamikus strukturális maradék pedig az export versenyképesség és az egyes célországok specifikus termékimport interakciójának eredményét jelzi. Jepma modelljével sikeresen megoldotta a strukturális komponens tényezıinek különbontását. Másodrendő faktorának felbontása azonban véleményem szerint felesleges, túlbonyolítja és nehézkessé teszi e tényezık értelmezését, ezért a második lépcsıben csak a strukturális és a reziduális, versenyképességi komponens résztényezıit mutatom be:

strukturális komponens

- †.  ~t. *Q  . ~t. *Q. ˆ - †.  ~t. *Q   ~tŒ *Q ˆ . . Œ „ „ „ „ -I ~tx *x  ~twx *wx     ~t *   ~tw *w L

I~tŒ *QŒ L 1.

2.

3.

(42)

4.

Ž~*Œ tQŒ  - I.  ~*. tQ.  ~*Œ tQŒ L

reziduális (kompetitív) komponens

5.

(43)

6.

Tegyünk összehasonlítást a Nilsson et al. (2006) által alkalmazott modell (37) és a Jepma modell tényezıi között. A piaci méret növekedésének hatása tekintetében az azonosság bizonyítható az alábbiak szerint 3

ƒ ƒ „ 8uv 8uv  8uv „ „ „  4  uv ~twx *wx uv „ „ 8uv 8uv

(44)

A piaci összetétel komponens (Nilsson et al. (2006) által alkalmazott modell harmadik és a Jepma modell második tényezıje) bár hasonló hatást vizsgál, tartalmilag különbözik. Nilsson et al. (2006) a célországszintő import dinamikát veti össze a teljes referenciapiacéval,

51

a Jepma modell ellenben csak a növekményekre koncentrál23. Hasonló megállapítás tehetı a termék összetétel hatással kapcsolatosan is. A

versenyképességi

tényezı

tekintetében

felvetıdik

a

Fagerberg-Sollie-féle

exportrészesedés változás modelljének (35) a Jepma modellbe való integrálása. A Jepma modell azonban már így is viszonylag sok komponenssel rendelkezik. A két modell egymásba főzése még inkább nehezítené az áttekinthetıséget és a modell másodrendő, interakciós hatásaival kapcsolatos értelmezési nehézségek száma tovább bıvülne. A továbbiakban az F. Z. Ahmadi-Esfahani (2006) féle modellt tárgyaljuk, mely Jepma strukturális hatás felbontásának logikáját alkalmazza a kompetitív összetevı vonatkozásában is, mely a versenyképesség szempontjából részletezettebb CMS modellt biztosít. Mind a strukturális vagy más néven méret, mind a versenyképességi tényezıt a második szinten két – aggregált növekedési és piaci24 – komponensre, a harmadik szinten pedig a piaci hatást további három – regionális, termék, és interakciós – faktorra bontja25. Az Ahmadi-Esfahani (2006) modell elsı szintjén a (39) mind termék-célország viszonylatban, mind magasabb aggregációs szinten teljesül. Az aggregált exportnövekedést a célország/termék viszonylatú növekmények (csökkenések) összege adja: ~ wx   ~    ~t * „ -   ~* t „ -   ~* ~t

(45)

A korábban tárgyaltaknak megfelelıen a növekedési hatás a konstans egyedi piaci részesedések mellett elért exportnövekményt számszerősíti, míg a versenyképességi hatás bázisidıszaki értéken rögzített referenciapiaci behozatalt feltételez. Fagerberg-Sollie-re hivatkozva Ahmadi-Esfahani (2006) szerint a másodrendő tényezı azt jelzi, hogy az exportır ország mennyire jól igazította exportrészesedéseit a partnerországok importnövekedéséhez.

23

Bizonyítást lásd a 8. mellékletben. A piaci hatás a korábbiaktól eltérı tartalommal és jelentéssel bír. Magában foglalja a termék- és a referenciapiacok közötti eltérések következményeit is!

24

25

A szerzı az alapmodell ismertetésénél nem az abszolút eltéréssel, hanem az arányos változással számol, melyet az (39) x0-lal való leosztásával kapunk: ~ ~t ~* ~* ~t

„ t„ * „ * „ t„

és a kiterjesztett modell komponenseit is ebben a formában határozza meg. A korábban ismertetett CMS modellek eredményeivel való összevethetıség érdekében az egyes komponensek értékben kifejezett hatását jelzem.

52

Ez abban az esetben pozitív, ha a gyorsan növekvı piacokon részesedést nyert, a lassabban növekedıeken pedig veszített. A modell második szintjén az elsı két komponens aggregált növekedési és piaci hatásra bomlik (lásd a 2. ábrát). Az aggregált növekedési hatások a teljes, általános referenciapiac bıvülésének eredményét számszerősítik, ezzel szemben a piaci hatások a különbözı piacok között fellelhetı eltérések következményét mutatják. A piaci hatásokban a korábbi modellek piaci összetétel-, piachatás, illetve termékösszetétel-, termékhatás tényezıjének megfelelıen az fejezıdik ki, hogy sikeres-e a vizsgált ország exportszerkezete, dominánsak-e azok a célpiacok/termékek, ahol magasabb a növekedés, vagy a piaci részesedés. 2. ábra: Ahmadi-Esfahani CMS modelljének tényezıi Elsı szint

Második szint

Harmadik szint

Aggregált növekedési hatás 1.

Strukturális (méret) hatás

Regionális hatás 2. Piaci hatás

Termék hatás 3. Interakciós hatás 4.

Aggregált növekedési hatás 5.

Versenyképességi hatás

Regionális hatás 6. Piaci hatás

Termék hatás 7. Interakciós hatás 8.

Másodrendő hatás 9. Forrás: Saját rendszerezés Ahmadi-Esfahani (2006) alapján 53

A modell harmadik szintjén a két piaci hatás tényezı tovább bomlik és elkülönül a célország, és a termék, valamint a kettı interakciójának szerepe. Ahmadi-Esfahani (2006) szerint a Jepma modell két reziduális (általános és specifikus) tényezıje helyett célszerőbb a strukturális hatás felbontásának logikája alapján négy faktort képezni, és elkülönítetten vizsgálni a célországok és a termékek közötti eltérések eredményét. E komponensek megjelentek Fagerberg-Sollie modelljében is! A modell összesen kilenc tényezıjét a 2. ábra foglalja össze. A tényezık matematikai kifejezéseit a 9. melléklet tartalmazza. A strukturális hatás tényezı négy komponense azonos a Jepma modell elsı négy faktorával, melynek bizonyítása a 10. mellékletben található. Ahmadi-Esfahani (2006) modellje sem mentes az interakcióktól. Az interakciós hatások a strukturális és a versenyképességi összetevıben azt jelzik, hogy a termék és a célország hatások vajon erısítik, vagy éppen kioltják egymást. A modellalkotó szerint a másodrendő komponensek saját jelentéssel bírnak, és a modell azokkal együtt biztosít alkalmas, hasznos módszert az elemzéshez. A

fentiekben

bemutatott

modellek

alkalmazásánál

az

egyes

tényezık

exportnövekménybıl való részesedésének vizsgálata segítheti egyrészt az empirikus vizsgálatok eredményeinek értékelését, másrészt az országok közötti összehasonlítást. A dinamikai vizsgálatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy két év adatainak összehasonlítása helyett indokolt periódus eleji és végi egymást követı évek átlagolt külkereskedelmi adatai alapján elvégezni a számításokat, mivel a CMS modellek eredményei érzékenyen reagálnak a választott idıszak szélsı éveinek értékeire. Fertı (2001) számításokkal is igazolja, hogy az eredményeket befolyásolja a periódus végének megválasztása, akár az egyes tényezıknél elıjelváltásra is sor kerülhet. A CMS modellek ”fejlıdéstörténete” szép példája a módszertudományok konstruktív egymásra épülésének, tökéletesedésének. Összefoglaló módon megállapítható, hogy az egyes modellek az exportnövekmény mögött alapvetıen a referenciapiac növekedésének, a termék-, és a piaci összetétel módosulásának, valamint a versenyképességet jelzı termék- és célországszintő részesedések változásának hatását vizsgálják. A bemutatott modellek közül Ahmadi-Esfahani (2006) modelljét tartom a legáttekinthetıbbnek és leglogikusabbnak. A másodrendő tényezı és az interakciós hatások értelmezését a többi komponenshez képest ugyan nehézkesnek vélem, azonban a faktorok megfelelıen elkülönített vizsgálatához elkerülhetetlennek látszik a modellbe építésük. A megoldást szerintem e tényezık felosztása jelentené a többi összetevıre. 54

A késıbbiekben a 4.2.1. alfejezet vizsgálatai egyrészt empirikusan is bizonyítják a fentiekben bemutatott CMS modellek összefüggéseit, másrészt azonosítják és vizsgálják a hús és húskészítmények termékcsoport exporttendenciájának alakulását befolyásoló tényezıket, illetve értékelik azok szerepét a kivitelváltozásban. Az elemzés kitér a termékcsoporton belül az

egyes

húsfélék

exportnövekményének

vizsgálatára,

valamint

termékszinten

is

meghatározza a referenciapiac növekedésének és az exportrészesedés változásának hatását.

Az 1.3. és az 1.4. fejezetek összefoglalásaként a 3. táblázat tartalmazza az áttekintett exportspecializációt vizsgáló statikus és dinamikus módszercsoportokat, azok rendszerét. 3. táblázat: Az exportspecializációt vizsgáló mutatók és módszerek csoportosítása Az idıbeliség jellege és az aggregáció szintje Statikus mutatók Termék Termékcsoport

Egyirányú

Kétirányú

fıképp megnyilvánuló komparatív elıny mutatók 1.3.1. alfejezet koncentrációs és polarizációs mutatók polarizációs mutatók 1.3.2. alfejezet 1.3.2. alfejezet

Dinamikus módszerek CMS modellek és versenyképességi tényezıik 1.4.2. alfejezet

Termék

Termékcsoport

hasonlósági mutatók, arányváltozás, b1 stb. 1.4.1. alfejezet

hasonlósági mutatók 1.4.1. alfejezet

Az egyirányú áramlások mutatóinál az adat forrása (kiviteli/behozatali), a kétirányú áramlások indikátorainál pedig a mutatószám központi eleme (nettó export, export/import arány, illetve egyirányú áramlások mutatói) alapján végezhetı további bontás. Az egyes mutatók, mutatócsoportok közötti kapcsolatot az adott fejezet ismertette.

55

1.5. Áralapú mutatók

Egy ország export, illetve import értéke ’mn  ‘ >6 formában felírható összesített

aggregátum, mely a különbözı fajta termékek kivitelének és bohazatalának összértékét fejezi

ki. A nemzetközi és a hazai statisztikák általában ezen együttes értékeket közlik, különféle pénznemben, illetve az alkalmazott nomenklatúráknak megfelelıen eltérı aggregáltsági szinteken. A külkereskedelmi statisztikák az értékek mellett volumeneket és árakat is megfigyelnek. A statisztikák összeállítására kétféle számbavételi eljárás használatos. A general trade rendszerben a statisztikát készítı ország gazdasági területére belépı, és az azt elhagyó valamennyi termék része a külkereskedelmi termékforgalomnak. Ezzel szemben – a hazai gyakorlatnak is megfelelı – special trade rendszerben a statisztika csak a szabad forgalmazású területre belépı és azt elhagyó termékek forgalmát tartalmazza. Nem egységes az export és az import forgalom értékelése sem, bár a legtöbb ország a behozatalt c.i.f. paritáson, az importáló ország határán érvényes piaci értéken, míg a kivitelt az exportáló ország határán fennálló, azaz f.o.b. típusú paritáson értékeli. Így a mennyiségek sokszor az értéknél megbízhatóbb mutatói a termékek nemzetközi áramlásának, írja Csizmazia (2005). Az importáló és az exportáló országok által közölt mennyiségi mérés eltérései kevésbé jelentısek, mint az értékek között mutatkozó különbségek. A mennyiségi adatok az értékadatok megbízhatóságának ellenırzése mellett nélkülözhetetlenek az ár-, illetve a volumenindexek számításához. A külkereskedelmi statisztika a mennyiséget nettó tömegben, kilogrammban adja meg. Az Európai Unióhoz történı csatlakozásunk elıtt a magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika a vámokmányokból származó adatokon alapult, 2004. május 1-je óta viszont két alrendszer fogja le a termékmozgást. Az Extrastat rendszerben, mely az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemre koncentrál, továbbra is a vámnyilvántartáson alapulnak az adatok, így a megfigyelés teljes körő. A közösségi termékforgalom statisztikájában – melyet az Intrastat felügyel – vállalatok szolgáltatják az adatokat, az adatszolgáltatás nem teljes körő27, a kiesı adatokat becsléssel pótolják.

26

A q a mennyiséget, a p az árat jelzı szimbólum, melyek szorzatformában adják az értéket, melyet a statisztikában v, itt a továbbiakban x (exportérték) vagy m (importérték) jelöl; n a termékfajták száma. A szumma indexeitıl a könnyebb áttekinthetıség és az egyszerősítés végett a továbbiakban eltekintek. 27 Az uniós adatok több mint 98 %-a adatgyőjtésbıl származik.

56

A külkereskedelmi termékforgalom ármegfigyelése 1990 elıtt vállalati adatgyőjtésre épült. A külkereskedelem liberalizálásával ugrásszerően megnıtt az exportırök és az importırök száma, és adatszolgáltatási problémák merültek fel. A Központi Statisztikai Hivatal ekkor a forgalomstatisztikai adatokból történı egységérték-index számításra tért át, melyhez a vámokmányok jó alapot nyújtottak. A Hivatal 2003-tól a jellemzıen tényleges piaci árak megfigyelésén alapuló árindexek számítását alkalmazza, mely az összetétel változások hatását kiszőri és azokat a naturális mennyiségi változásokkal együtt volumenváltozásként kezeli. A forgalom azon területein, ahol a termékcsoportok többsége az összetételt tekintve kellı stabilitást mutat, az árszintváltozás mérése továbbra is egységértékindexeken alapul. E körbe tartoznak a mezıgazdasági és az élelmiszeripari termékek is. A külkereskedelmi termékforgalmi árstatisztika gyakorlata nem egységes. Az Európai Unió tagországainak többsége28 a viszonylag egyszerő, alacsony költségvonzatú egységérték alapú indexszámítást alkalmazza. Egyes országokban reprezentatív ármegfigyelést végeznek. Az Eurostat az összehasonlítási problémák feloldása érdekében maga is számít egységértékés volumenindexeket az Európai Unió egészére, valamint a tagországokra. A számítás a termékforgalmi adatgyőjtésbıl származó elemi szintő mennyiségi és értékadatok alapján történik. Az Európai Unió arra törekszik, hogy tagállamai az egységérték alapú számítás helyett a tranzakciós árakon alapuló árindexszámításra térjenek át (Baghy-Endrıdyné, 2007). A külkereskedelmi adatbázisok, így a munkámban felhasznált ENSZ COMTRADE adatbázisa is a nomenklatúrák mélyebb, részletezettebb bontásában értéket és értelmezhetı, valamint összegezhetı kiviteli/behozatali mennyiségeket is tartalmaz, amely lehetıvé teszi árak, árjellegő mutatók, így az egységérték képzését, továbbá az értékváltozást indukáló tényezık elkülönített elemzését. Az értékalapú mutatók mellett az áralapú mérıszámok is alkalmasak a külkereskedelmi pozíció elemzésére, a kétféle indikátorok összekapcsolása pedig lehetıvé teszi a hatótényezık megismerését. A továbbiakban elıször a statikus (1.5.1.), majd a dinamikus (1.5.2.) áralapú mutatókat ismertetem. A záró 1.6. fejezet pedig a statikus értékalapú mutatószámok módosulását generáló tényezık azonosítására alkalmas különbözı eljárásokat mutatja be. Ezek a módszerek összekapcsolják az érték- és az áralapú mutatókat, kiemelve az árak és az árak változásának szerepét, hatását az érték alakulásában és így az értékalapú exportspecializációs mérıszámok változásában. 28

Például Ausztria, Belgium, Szlovákia vagy Dánia.

57

1.5.1. Az egységérték mutatók és szerepük az ágazaton belüli kereskedelem vizsgálatában Éltetı (2003) a külkereskedelmi versenyképesség mérésének egy általánosan elfogadott mérıszámaként említi az egységértéket (unit value – UV). Felhívja a figyelmet, hogy kiszámítása a lehetı legrészletesebb bontásban, szinte termékszinten történjen29. A mutató képletét tekintve árnak, átlagárnak tekinthetı: M •NO– termékcsoport szinten ‘— termékszinten az exportra kifejezve ”o M ‘ M

NO

 •˜ •

(46)

A külkereskedelem két dimenziójának megfelelıen UVx és UVm mutatókat különböztetünk meg. A külkereskedelem pozíciójának vizsgálata e kétféle mutató összevetésén alapul. A közgazdasági szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy az egymás felé nyitott gazdaságokban a piac egységessé válása révén a termékek árai közelednek egymáshoz. Bizonyos elméletek szerint a végén csak egyetlen ár lehetséges, ezt egységes ár elvének nevezik. A valóságban a tökéletesen egységes piac nem biztos, hogy megvalósul, ahogy tökéletesen szegmentált piacokról sem beszélhetünk. A tényleges piacok a kettı között vannak (Tóth, 1999). Poór-Hegedősné (2007) nemzetközi felvásárlási árak alapján végzett vizsgálatai szerint a fıbb mezıgazdasági termékek árainak esetében megfigyelhetı a fentiekben leírt tendencia. A közeledést jól jellemzi a termelıi árak alapján számított szóródási mutatószámok idıbeli csökkenése, melynek révén az átlagár immár tükrözi az egyes termékek egységes ellenértékét. A mezıgazdasági termékek világpiaci ára az elmúlt száz évben folyamatosan csökkenı trendet mutatott (Anderson, 1987). Grilli és Yang (1988) megállapította, hogy az élelmiszerek (cereáliák, hús-, és tejtermékek, cukor) reálára évente átlagosan 0,5 százalékkal csökkent 1900 és 1986 között. A világpiaci árhoz hasonlóan 1990-tıl kezdve az Európai Unióban is csökkentek az agrártermékek árai. Az egyes tagállamok termelıi-értékesítési árai azonban nagymértékben különböznek egymástól még szabályozott árú termékkörben is. Az egyes országok termelıi árai közötti különbség a termelési költségek eltéréseiben, a természeti adottságok differenciáltságában, a termelékenységben, az adókban, a munkabérekben és a föld árában keresendı. Mivel ezekben a tényezıkben az Európai Unió messze nem egységes, ezért egységes uniós termelıi-értékesítési árról nem lehet beszélni (Orbánné, 2002).

29

Nem is lehetséges a nagyobb fokú aggregációs szinten történı számítás, hiszen a mennyiségek összeadhatósága nem valósítható meg.

58

A cserearány Krugman-Obstfeld (2003) szerint nem más, mint egy ország exportjának és importjának ára között felírt hányados. A szerzıpáros vizsgálja a cserearányoknak, illetve ezek változásának az ország jólétére gyakorolt hatását. Általános következtetésük, hogy az arány növekedése javítja, míg csökkenése rontja a jóléti helyzetet. Megállapítják azt is, hogy az exportirányú növekedés rontja a növekvı gazdaság cserearányait a többi ország javára. Az importirányú növekedés ellenben általában javítja azt. Természetesen a kormányzati beavatkozások itt is módosíthatják megállapításainkat.30 A relatív árak alkalmasak a termékek minıségének és így a horizontális és a vertikális ágazaton belüli kereskedelemnek a meghatározására. A mögöttes feltevés szerint a relatív árak valószínőleg kifejezik a relatív minıséget. Egy termék kereskedelme általában akkor számít horizontálisan differenciáltnak, ha az export egységértéke az importéhoz képest nem különbözik jelentısen, eltérésük 15 %-nál kisebb. Greenaway-Hine-Milner vizsgálata kimutatta, hogy a határ 25 %-ra emelése sem változtatja meg alapvetıen az eredményeket (Jámbor, 2010). A szakirodalmak három eltérı módszert alkalmaznak az ágazaton belüli kereskedelem különbözı típusainak számszerősítésére, Fontagné és Freudenberg megközelítésén kívül Greenway-Hine-Milner és Nilsson módszerét említik31. Fontagnéra és Freudenbergre hivatkozva az export és import egységértékek arányai alapján a kereskedelem alábbi három típusát definiálják: 4. táblázat: A külkereskedelem típusai Az export és az importérték átfedésének Az export és az import egységérték közötti relatív eltérés kisebb/nagyobb 15 %-nál32 mértéke kisebb/nagyobb mértékő 10 %-nál 1. kisebb → iparágak közötti~egyirányú kereskedelem 2. kisebb → horizontális differenciáció nagyobb → iparágon belüli~ kétirányú kereskedelem 3. nagyobb → vertikális differenciáció Forrás: Festoc-Louis (2002), Bojnec et al. (2005) Az ágazaton belüli külkereskedelem tehát ily módon azonosítható és bontható tovább az egységértékek segítségével. A horizontális termékdifferenciáltság fogalma döntıen az azonos vagy hasonló minıségő, míg a vertikális a különbözı minıségő termékek cseréjére vonatkozik. Falvey úttörı munkájának köszönhetıen alakultak ki e fogalmak. İ volt az, aki rámutatott arra, hogy az ágazaton belüli kereskedelem eredeti modellje csak a homogén

30

Részletesebben lásd Krugman-Obstfeld (2003) Részletesebben lásd Fertı-Hubbard (2003), Erdey (2005), Jámbor (2010) 32 A horizontális differenciációnál az UVx/UVm hányados 1/1,15 és 1,15 közé esik, míg vertikálisnál ettıl eltérı. 31

59

termékekre igaz. A vállalatok azonban minıségileg is megkülönböztetik a termékeiket és a megkülönböztetés fontos szerepet játszik (Jámbor, 2010). Fertı-Hubbard (2003) arra is felhívja a figyelmet, hogy az ágazaton belüli kereskedelemmel kapcsolatos empirikus munkák tipikusan azt feltételezik, hogy a termékdifferenciálódás horizontális. Mindeközben több tanulmány is rávilágított, hogy a vertikális ágazaton belüli kereskedelem sokkal fontosabb, mint a horizontális. Bojnec et al. (2005) Diaz Mora alapján a vertikális termékdifferenciáltságot tovább bontja két altípusra: a relatíve magas minıségő termékekre való exportspecializációnál az export-import

egységérték

hányados

1,15-nál

nagyobb,

az

alacsony

minıségő

termékspecializációnál az arány 1/1,15-nál kisebb. Bojnec-Fertı (2008) a kétirányú külkereskedelemben az export és az import egységérték közötti eltérés és a külkereskedelmi egyenleg (nettó export) segítségével négy kategóriát különböztet meg. Az export-import egységértékek viszonya az ár/minıségi versenyt, a nettó export elıjele a sikeres/sikertelen pozíciót azonosítja. Pozitív külkereskedelmi egyenleg esetén a magasabb import egységérték sikeres ár, míg a nagyobb export egységérték sikeres minıségi versenyt jelez. Negatív nettó exportnál az elızıeknek megfelelıen sikertelen ár, illetve minıségi versenyrıl beszélhetünk. A fentiekben leírtakat a 5. táblázat foglalja össze. 5. táblázat: Statikus versenyképességi mátrix Export-import egységértékek viszonya UVx > UVm UVx < UVm

Nettó export negatív pozitív Sikertelen minıségi verseny Sikeres minıségi verseny Sikertelen ár verseny Sikeres ár verseny

Forrás: Bojnec-Fertı (2008) alapján Éltetı (2003) egy statikus jellegő, úgynevezett ár/minıség rés mutatót is definiál Burgstaller-Landesmannra hivatkozva, mely a termékek árának és minıségének alakulását vizsgálja. Az index exporttermékek egységárát hasonlítja össze az adott termék referenciapiaci import átlagárával33. A szerzıpáros az egyes közép-kelet-európai országok és az Európai Unió relációjában végzett vizsgálata kimutatta, hogy hosszabb idıszakot vizsgálva a kétféle egységár közötti – kezdetben nagyon jelentıs – minıségi rés általában csökkent, de a csökkenés mértéke az iparágakat és az országokat tekintve eltérı.

33

A hányadosok az adott termék exportjának a referenciapiaci importban megfigyelhetı arányával súlyozva összegzıdnek termékcsoport szinten. Relációs mutatóról van szó.

60

1.5.2. Egységérték indexek, cserearány mutatók Az export egységérték index (UVIx) az egységnyi mennyiségő exportra jutó bevétel változását vizsgálja. Versenyelıny valószínősíthetı, ha az indikátor egynél nagyobb értékő. Ekkor ugyanazon exportmennyiség egységre változatlan piaci részarány mellett kedvezıbb egységárat lehet realizálni (Csáki, 2006). Termékcsoport szinten a mutatószám átlagárak idıbeli összehasonlítását jelenti. Átlagárak (fıátlag) dinamikáját a statisztikai módszertanból ismert fıátlag-indexkör alkalmazásával elemezhetjük. Az egységérték index úgynevezett összhatás (fıátlag) index, amely két tényezı együttes hatását fejezi ki, a termékszintő árváltozásokat (részhatás) és a mennyiségek szerkezeti átrendezıdését (összetétel-hatás). Két további index különíti el a két tényezıt. A részhatásindex (I’) a termékszintő árváltozások kizárólagos hatását számszerősíti (árindexnek is tekinthetı). Ezt úgy tudja biztosítani, hogy a mennyiségeket standardnak veszi. Az összetétel-változás hatását vizsgáló I” az árakat rögzítve koncentrál a szerkezetmódosulás következményére, a mennyiségek arányeltolódását értékeli. Egynél nagyobb mutatószám a szerkezetváltozás növelı hatására, a versenyképesség javuló tendenciájára utal. Korábban már utaltam rá, és itt újra megemlíteném, hogy a mezıgazdasági és az élelmiszeripari termékek körében az árszint változása jól közelíthetı az egységérték indexekkel, mivel az összetétel erıs stabilitást mutat. Korábbi kutatásaim során az 1992-2007 közötti idıszakra vonatkozóan vizsgáltam a hús és élelmezési célra alkalmas belsıségek körében az összetétel-változás hatását az exportmódosulásban. Eredményeim azt mutatták, hogy azon termékcsoportoknál, ahol lehetséges az összetétel-változás hatásának vizsgálata, az tartós pozitív tényezıt jelez a kivitel változásban. Hatása azonban éves átlagban mindössze 1 % körüli, azaz az összetétel valóban szinte változatlanságot jelzett (Poór, 2009a). A

három

index

(összhatás-indexkör)

összefüggése

az

átlagár

változására

konkretizálva34:  ‰ ‘‰  ‰ ‘‰  ‰ ‘„  ‰ ‘‰ ‘™‰  ‰  ‰  ‰ ”o% ) )     ‘  ‘  ‘  ‰ ‘„ ‘„ ššš „ „ ‰ „ „ „  „  ‰  „

34

 ‰ ‘„  ‰ %› ) %œ  „ ‘„  „

(47)

Az összefüggés felírható oly módon is, hogy a részhatás index a mennyiségeket bázis, az összetételhatás index pedig az árakat tárgyidıszakon rögzíti.

61

E tényezıfelbontási módszer kétféle vizsgálatnál is alkalmazható. Egyrészt valamely termék

eltérı

minıségi

változataira

kiterjedı

elemzésénél,

másrészt

relációs

összehasonlításoknál. Ha a vizsgált ország árait nagyobb mértékben képes növelni, vagy kisebb mértékben csökkenteni, mint a referenciapiac, az a külkereskedelmi pozíció javulásáról tanúskodik. Csáki

(2006)

a

keresleti

oldali

versenyképesség

leggyakrabban

használt

mutatószámaként említi az export relatív egységértékének indexét, mely adott termék, termékcsoport export egységértékének abszolút változását a legfontosabb kereskedelmi versenytársak világimporton belüli részarányával súlyozott egységérték változásához viszonyítja. A mutató az Éltetı (2003) által említett ár/minıség rés mutató dinamikus változatának tekinthetı. Oblath (2003) az 5. táblázat statikus versenyképességi mátrixának egy dinamikus szemlélető mását közli, mely a relatív exportár változás és a piaci részesedés változás alapján minısíti a termékeket. 6. táblázat: Dinamikus versenyképességi mátrix Relatív exportár változás növekedés csökkenés

Piaci részesedés változás csökkenés növekedés Sikertelen ár verseny Sikeres minıség verseny Sikertelen minıség verseny Sikeres ár verseny

Forrás: Oblath (2003) alapján Az export egységérték indexszel analóg készül az import egységérték index (UVIm), mely az egységnyi mennyiségő importra jutó behozatali érték változását vizsgálja. A (47) hasonló módon teljesül. A külkereskedelmi termékforgalom tisztán az árszintjének változását kifejezı export-, és importárindexek Fisher-formula szerint készülnek, a bázis- és a tárgyidıszaki súlyozású árindexek mértani átlagaként kerülnek számításra. A cserearány mutató, cserearány index (árolló) az export és az import árindexek hányadosa. Azt jelzi, hogy egységnyi exportért hány százalékkal több vagy kevesebb importáru vásárolható a tárgyidıszakban a bázisidıszakhoz képest (Csizmazia, 2005). A nemzetközi kereskedelembıl származó haszon és veszteség tehát nagymértékben a külkereskedelmi cserearányoktól függ. A szakirodalmak többféle cserearány mutatót taglalnak. Így Csáki (2006) például az egyszerő (nettó barter) cserearány mutató mellett definiálja a bruttó, a jövedelmi és a faktoriális cserearány mutatót. 62

Az általánosan használt cserearány mutató változatlan struktúra, minıség és reláció mellett jelzi az export és az import árváltozásoknak az egymáshoz képesti viszonyát. Romlása azt mutatja, hogy az adott ország exportja leértékelıdik a nemzetközi kereskedelemben, vagyis az export átlagár változása kedvezıtlenebb az import átlagár változáshoz képest. Rövidtávon a helyzet ellensúlyozható az export volumenének, illetve az exporttermékek árainak növelésével. A bruttó barter cserearány mutató a kiviteli és a behozatali mennyiségnek a változását veti össze. Valójában az export és az import összértékének módosulását mutatja változatlan árakon. Az elızı két mutató alapján a bruttó jövedelmi cserearány mutató az export és az import értékek változását hasonlítja össze, a volumenváltozásnak az egyszerő cserearány mutatóra gyakorolt hatását jelzi35. Kizárólag az exportvolumen változásának az egyszerő cserearány mutatóra gyakorolt hatását fejezi ki az egyszerő jövedelmi cserearány mutató. Ez az indikátor azt mutatja meg, hogy az adott ország az összes exportbevételén több vagy kevesebb importterméket tud-e megvásárolni. A faktoriális cserearány mutatók az export és az import árindexek mellett tartalmazzák az export, illetve az import ágazatok termelékenységi indexeit is36, melyek szintén javíthatják, vagy épp ronthatják az egyszerő cserearány mutató által kifejezett pozíciót. Az 1.5. fejezet ismertette a statikus és a dinamikus árjellegő mutatókat, melyek az értékalapú mérıszámok mellett úgyszintén alkalmasak a külkereskedelemi pozíció elemzésére. Vizsgálta és kimutatta az egységérték index alakulását befolyásoló tényezıket (árindex, összetételhatás index). Az érték- és az áralapú mérıszámok elkülönített alkalmazásához képest többlet információt szolgáltatnak azok a fentiekben bemutatott mátrixok, melyek két dimenzióban – egyszerre az érték és az ár szempontjából is – értékelik a külkereskedelemben résztvevı termékeket. A két dimenzió azonban nem független egymástól. A két mutatókör mátrixban összekapcsolt alkalmazásához képest még tovább gazdagíthatjuk információinkat a köztük fennálló kapcsolat kibontásával. Ezt célozza meg az 1.6. fejezet, mely arra keresi a választ, hogy milyen összefüggéssel írható le az ár hatása az érték változásában.

35

Az összefüggést lásd késıbb az (55)-ben. Éppen ezért nem képezik részét a dolgozat módszertani célterületének, inkább csak a teljesség igénye indokolta megemlítésüket.

36

63

1.6. Az érték és áralapú módszerek összekapcsolása A

külkereskedelmi

folyamatok

kvantitatív

elemzésénél

leggyakrabban

az

indexszámításra támaszkodhatunk. Az egységérték index tárgyalásakor már szó volt az összhatás-indexkörrıl, melynek segítségével az átlagár változását befolyásoló tényezık kimutathatóak. Ebben a fejezetben bemutatom az összhatás-indexkör és az érték-indexkör (érték-, ár-, és volumenindex) összekapcsolásának módszertani hátterét, amely megteremti az érték- és az áralapú mutatók közötti kapcsolat lehetıségét. A két indexkör együttes alkalmazásával az érték egyik idıszakról a másikra történı változása három tényezıre bontható fel abban az esetben, ha a mennyiségi adatok összegének van tárgyi értelme. A módszertan indexformában felírt indikátorok közötti összefüggés kifejtése mellett alkalmas az abszolút eltérés vizsgálatára (különbségfelbontás) is. A téma szempontjából azonban a relatív szemlélető megközelítés hangsúlyosabb. A két indexkör együttes alkalmazásának módszertanáról és az érték-, ár-, és volumen indexsorokról részletesebben lásd például Hunyadi - Vita (2002), Szőcs (2002). Az érték-indexkör az összhatás-indexkörhöz hasonló módon a standardizálás módszerére épít. Az érték elmozdulását az árak és a mennyiségek változásával magyarázza oly módon, hogy a másik tényezıt változatlannak tekinti. Az értékindex egy árindex és egy volumenindex szorzata37: %

 ‹ ‘‹  ‹ ‘‹  ‹ ‘Q ) %‘ ) %  Q ‘Q  ‹ ‘Q  Q ‘Q

(48)

A két indexkör összekapcsolása kétféleképpen is megteremthetı. Az egyik lehetıség a (47)-ben tárgyalt összhatásindexbıl indul ki:  ‰ ‘‰  ‰ ‘‰ ‘™‰ %ž  ‰  „ ‘„ % ”o%  ‰ ‘„  „ ‘„ ššš ox•  „  „

(49)

mely szerint az egységérték index valójában az érték és a mennyiség változásának hányadosa. Az értéknek a mennyiség dinamikáját meghaladó mértéke mögött mint láttuk az átlagárak növekedése áll, mely fakadhat szerkezetmódosulásból, vagy kialakulhat a termékszintő árváltozások eredményeképpen.

37

Az összefüggés felírható oly módon is, hogy az árindex a mennyiségeket bázis, a volumenindex pedig az árakat tárgyidıszakon rögzíti.

64

Mivel % %› ) %œ és %› ) %œ

;Ÿ

 z¡

, így

%ž %› ) %œ ) ox•

(50)

A (47) és a (48) összevetésével bizonyítható, hogy % ¢ %˜ , amibıl következıen %• %œ ) ox• ,

azaz az értékváltozást

- a termékszintő árváltozások (I’), valamint - a termékösszetétel elmozdulása (I”), ezen túl - az összmennyiség dinamikája együttesen határozza meg. Az értékváltozás indexszámokkal történı vizsgálata hosszabb idısor esetén kétféle vonatkozásban történhet. Képezhetünk bázis érték-indexsort, mely adott, rögzített – általában az elsı – idıszakhoz képesti elmozdulást jelez, illetve lánc érték-indexsort, mely a közvetlenül megelızı idıszakhoz viszonyítva fejezi ki a változást. Rövid formulával összefoglalva, ahol t a t-edik idıszak adtát, a t-1 speciálisan a közvetlenül megelızı, a 0 pedig valamely korábbi (általában az elsı) idıszakot jelöli: %ž£

 ‰ ‘‰  ‰ ‘‰

















%ž¤  „ ‘„  ‰/n ‘‰/n

(51)

Több idıszak (t ebben az esetben futóváltozó) esetén is helytálló a korábban bemutatott összefüggés, amennyiben a mennyiségek összeadhatóak, azaz az érték változása felírható három index szorzataként. S ez minden indexsor tagra érvényes. Az 1.4.1. alfejezetben (44. oldal) a dinamikus értékalapú relációs versenyképességi mutatók között említettem a hazai és a referenciapiaci export értékindex hányadosát. A külkereskedelmi pozíció referenciapiachoz képesti javulását a mutató egynél nagyobb értéke jelzi, mely megvalósulhat oly módon, hogy a vizsgált ország kiviteli értéke nagyobb mértékben nı, mint a referenciapiacé, illetve lehetséges olyan eset is, hogy a vizsgált ország kisebb export visszaesést szenved el a másik piachoz képest. A két indexkör együttes alkalmazásának módszertana alapján (50) a számláló és a nevezı is tovább bontható három komponensre és a hányados három tényezı együttes eredményeként értelmezhetı: %ž

%ž





%′

%′

) 

%œ ox• ”o% ox• ) ) %œ o  ”o%  o  x•

x•

65

(52)

Eszerint adott termék versenyképességének a referenciapiachoz képesti módosulását az exportárak átlagos változásának-, a termékösszetétel-, illetve a kiviteli mennyiség módosulásának relatív viszonya együttesen eredményezi. A három tényezı egymást erısítve vagy éppen kompenzálva, gyengítve alakítja a kivitelt és annak versenyképességét. A versenyképesség javulásához vezet tehát valamely termékkört illetıen, ha az ország nagyobb mértékő exportár emelkedést tud véghezvinni, mint a referencipiac; az export szerkezetét képes elmozdítani a drágább termékek irányában; illetve nagyobb mértékben tudja növelni a kivitel mennyiségét. A módszer közepes aggregáltsági szintő termékcsoport versenyképesség változásának vizsgálatára alkalmas, mivel ezen a szinten lehetséges az összetétel módosulás hatásának kimutatása a mennyiségi adatok összesíthetısége mellett. Magasabb aggregáltsági szinten a mennyiségi adatok általában már nem összegezhetık. Egy másik eljárással megvalósítható ez esetben is a mutató alakulása mögött rejlı magyarázó erık számszerősítése. A metódus a fentiekhez hasonló módon a standardizálás módszerére épít és az index alakulását eredményezı tényezık kimutatását célozza meg, de nem a két indexkör összefüggésén alapul.

A vizsgált termékkör relatív exportértékének együttes változása "%ž %ž ) kifejezhetı az 

egyedi értékindexek mint átlagolandó értékek számtani átlagformájában, ahol a súlyok

szerepét a bázisidıszaki értékek, illetve arányaik (Vm) töltik be. Kedvezıbb relatív exportérték változást eredményezhet, ha a vizsgált ország egyedi értékindexei magasabbak, vagy ha a referenciapiachoz képest jobb az exportszerkezet, vagyis a nagyobb kivitel növekedést elérı termékek nagyobb exportaránnyal jellemezhetıek. Mivel az egyedi értékindex felírható az egyedi ár- és volumenindexek szorzataként (iv=ip·iq), az összefüggés a következıképpen fejthetı ki:  „ ‘„ ) .ž  o6 ) .˜ ) .•  „ ‘„    „  ‘„  ) .ž  o6  ) .˜  ) .•  %ž  „  ‘„  %ž

(53)

A láncmódszer lényege, hogy a vizsgált tényezı hatásának számszerősítésekor a többi komponens standardnak feltételezett kezdetben a vizsgált ország adatain, majd a referenciapiac adatain rögzítve. Az egyes befolyásoló tényezık szerepének elkülönítéséhez alkalmazva a láncmódszert a külkereskedelmi versenyképesség dinamikája három tényezı

66

hatására bontható fel, melyek közül azonban csak kettı dinamikus jellegő (a Vm-mel kifejezett arányok nem). %ž

%ž





 o6 ) .˜ ) .•

 o6  ) .˜  ) .• 



 o6 ) .˜ ) .•

)

 o6  ) .˜ ) .•

)

 o6  ) .˜  ) .•

 o6  ) .˜ ) .•  o6  ) .˜  ) .•  o6  ) .˜  ) .• 

(54)

Az elsı komponens a vizsgált ország és a referenciapiac exportérték arányainak, azaz a kivitel szerkezetének különbözıségét vizsgálja, annak hatását számszerősíti változatlan árak és volumenek mellett. A második és a harmadik komponens a termékszintő ár és mennyiségi változások referenciapiachoz képesti eltérésének hatását jelzi. A két indexkör együttes alkalmazásán és a láncmódszeren alapuló eljárás hasonló magyarázó tényezıket különböztet meg a relatív exportérték változásában. Ezek az eltérı ár-, illetve volumenváltozás, valamint a kivitel szerkezetének különbözısége. A két módszer között eredményeit tekintve a fı eltérés a következıképpen fogalmazható meg: az elsıként ismertetett módszer az egyes tényezık változásának hatását oly módon számszerősíti, hogy a többi tényezıt a megfelelı ország adatain idıben változatlannak feltételezi, az utóbb bemutatott ezzel szemben a többi tényezı változását is engedélyezi, standardnak véve azt valamely terület adatain. Az eredmények tehát eltérı tartalommal bírnak. A két indexkör együttes alkalmazására építı módszer a mennyiségekkel kifejezett összetétel változásának hatását vizsgálja, a láncmódszert alkalmazó eljárásnál ellenben a szerkezet (értékarányok) statikus vonatkozásban kerül összehasonlításra a referenciapiaccal. A fenti észrevételek mellett mindkét ismertetett eljárás nemcsak két idıszak, hanem több év vonatkozásában is érvényes, kifejezhetı az indexsorok segítségével akár bázis, akár lánc szemléletben. Az elsı módszer alkalmazása azonban adott feltétel fennállása esetén lehetséges csak, míg a második eljárás minden esetben alkalmas az index módosulása mögött álló komponensek kimutatására. Az (52)-ben és a (54)-ben bemutatott felbontások alapján lehetıség nyílik a Balassa mutató és egyes változatai dinamikájának részletesebb elemzésére. Poór (2009b) 1997-2007 között vizsgálta a Balassa index idıbeli változását a magyar hústermékek vonatkozásában, referenciapiacként tekintve az Európai Uniót. Az eredmények szerint a vizsgált termékkör egyértelmően romló külkereskedelmi pozíciója – melyet az index csökkenı tendenciája mutat –, részben annak köszönhetı, hogy a hazai külkereskedelem nagyobb mértékben nıtt, mint a referenciapiacé. Ez a termékcsoport változatlan, vagy azonos mértékben változó kiviteli értéke mellett is az elıny mérséklıdését jelezné. Ezen túlmenıen azonban a hústermékek 67

exportértéke kezdetben a referenciapiacénál nagyobb fokú visszaesést, majd kisebb mértékő növekedést ért el, mely úgyszintén az indikátor csökkenését eredményezte. Az export-import arány mutató idıbeli változásával kapcsolatban is végezhetı mélyebb elemzés, mely az exportspecializáció módosulása mögött rejlı tényezıket azonosítja. A versenyképesség javulását – az 1.5.2. alfejezetben leírtaknak megfelelıen – eredményezheti az egyszerő és a bruttó barter cserearány javulása is38:

 ‰

 ‰ M 7 ‰

 „ %žM ”o% M ox• ) 6   7 ‰ %ž6 ”o% 6 ox•

 „ 7 „ 7 „

%w¥

¦§¨‰‰© ªž

(55)

’«‰‰© ¦¬§‰«§ ¦§¨‰‰© ¦¬§‰«§ %w¥ ) %w¥

Bármely az 1.3.1. alfejezetben definiált, az import exportfedezeti mutatóján alapuló indikátor szintén felbontható magyarázó tényezıkre. E fejezet módszertani szempontú összegzéseként az alábbiakra célszerő felhívni a figyelmet: - A hányadosformában felírt mutatóknál az indexekkel és az indexfelbontással kapcsolatos statisztikai módszerek, míg a különbségformában definiált mutatóknál a különbségfelbontás eljárásának képletei alkalmazhatóak. - A hányados felbontásnál – mivel a külkereskedelmi érték az árak és a mennyiségek eredményeképpen alakul és általában összetett sokaságot vizsgálunk – mind a fıátlag-, mind az érték-indexkör alkalmazása szóba jöhet. - Az abszolút eltérésre alapozó módszerek, ide sorolható a CMS módszer alapmodellje, szintén kitérhetnek az értékváltozás mögött számszerősíthetı mennyiségi és árváltozást vizsgáló determináló tényezık vizsgálatára. Ebben az esetben a relációs összehasonlítás az összegszerő felbontás miatt már nem annyira kézenfekvı és egyszerő, mint a relatívnál. A szakirodalomban fellelhetı és alkalmazott mutatók részben épp ezért kerültek indexformában megfogalmazásra. Javasolt tehát e módszerek alkalmazása részletesebb, mélyebb, a mögöttes befolyásoló erıket is vizsgáló elemzések esetén.

38

A felírt összefüggés kissé egyszerősített, feltételezi a változatlan struktúrát a termékcsoportban.

68

2. Anyag és módszer 2.1. A vizsgálat tárgya és adatbázisa A bevezetıben körvonalazott célkitőzéseknek megfelelıen a külkereskedelmi versenyképesség

számszerősítése

képezte

a

vizsgálat

tárgyát,

mely

világszintő

külkereskedelmi adatbázist igényelt. A termékek nemzetközi kereskedelme dinamikus növekedést mutat, és alapvetı hatást gyakorol a nemzetgazdaságok mőködésére, fejlıdésére. A külkereskedelmi statisztika összeállítása a nemzetközi gyakorlatban az ENSZ-ajánlások alapján történik. A nemzetközi adatok összehasonlításakor azonban jelentıs eltérést okozhat, hogy többféle számbavételi rendszer alkalmazhatóságát is elismerik. A hazai külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertanát nemzetközi szerzıdések, európai uniós jogszabályok és módszertani kiadványok határozzák meg, melyek behatárolják és osztályokba sorolják a megfigyelendı termékek körét, valamint elıírják az értékelési alapelveket, az elszámolandó ügyletek típusát (Csizmazia, 2005). A nemzetközi külkereskedelmi statisztikai osztályozási rendszerek, nomenklatúrák segítenek a nemzetközi adatok összehasonlítása során a fogalmak egységes értelmezésében, az azonos tartalom és elnevezés biztosításában. E rendszerek kialakítása során egy hierarchikus osztályozási szerkezetet, struktúrát hoztak létre a csoportosítási alapelvek teljesülése mellett (átfedés-mentesség, teljesség, homogenitás), mely különbözı aggregáltsági szinten is lehetıvé teszi az adatok kezelését. Természetesen a következıkben áttekinteni kívánt, a hazai gyakorlatban is használt nomenklatúrák mellett, számos nemzeti termékosztályozási rendszer is létezik. Az ENSZ Statisztikai Osztályának honlapján (unstats.un.org) 108 ország 401 nemzeti termék/szolgáltatás jegyzéke szerepel, melybıl 203 Európában használt osztályozást jelöl. A magyarországi alkalmazást illetıen a Belföldi Termékosztályozás, a Kombinált Nomenklatúra, a Szolgáltatások Jegyzéke 2003 és az EBOPS kód rendszere került feltőntetésre. A külkereskedelmet, illetve az annak versenyképességét vizsgáló elemzések alapvetıen két nomenklatúrából származó adatokon alapulnak; ezek az Egységes Külkereskedelmi Termékjegyzék (Standard International Trade Classification - SITC), illetve a Harmonizált Rendszer (Harmonized System - HS). A korábban említett tanulmányok közül Dalum et al. (1996), Chen és Duan (2001), valamint Fogarasi (2008) és Fertı több tanulmányában is például az elıbbi nomenklatúra adatait alkalmazták elemzéseikben, míg Chen-Yang-Findlay

69

(2008) a HS osztályozási rendszert, Festoc-Louis (2002) pedig a Harmonizált Rendszeren alapuló Kombinált Nomenklatúra (CN) adatait használta. Az ENSZ SITC osztályozási rendszere a termékeket azok feldolgozottsági foka, felhasználási lehetısége és világpiaci jelentısége szerint, a Harmonizált Rendszer ellenben elsısorban alapanyaguk, illetve feldolgozottsági fokuk szerint rendezi. Az egyes nomenklatúrákat bizonyos idıközönként módosítják, hogy lépést tartsanak a technikai változásokkal, a kereskedelem szerkezetének alakulásával. Az Egységes Külkereskedelmi Termékjegyzék 1988-ban bevezetett 3. átdolgozását 2006-ban váltotta a 4. módosítás. A SITC-n alapuló elemzések így általában a Rev.3-ból származó adatokat alkalmazzák. A nemzetközi osztályozási rendszerek közül a Harmonizált Rendszer (HS) nomenklatúrát a Vám-együttmőködési Tanács 1983-ban fogadta el, a vonatkozó nemzetközi konvenció 1988. január 1-jén lépett hatályba. A Harmonizált Rendszer hat számjegyen részletezett vám- és statisztikai nomenklatúra, melynek mintegy hatezer tételét hatévente vizsgálják felül (Csizmazia, 2005), így a HS1996-ot a HS2002 követte, jelenleg a HS2007 van érvényben. Számításaim során két okból kifolyólag is a HS nomenklatúrát választottam. A dolgozat a világ és hazánk húspiacának hosszabb távú tendenciáit, illetve a külkereskedelem elmúlt tíz évet jellemzı – a versenyképesség alakulását is befolyásoló – különbözı aspektusait két adatbázis adatai alapján tekinti át. Elıbbihez a Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO) FAOSTAT rendszerének adatait, míg utóbbihoz az Egyesült Nemzetek Szövetségének Commodity Trade Statistics Database (COMTRADE) adatbázisát használtam. Míg a COMTRADE adatbázisból egyrészt SITC (Rev. 1, 2, 3, 4), másrészt HS (92, 96, 02, 07), valamint BEC nomenklatúra szerint is lekérhetık az adatok, addig a FAOSTAT a HS osztályozási rendszerre építi a FAO kódokat. Az egységesség érdekében így indokolt a HS nomenklatúra. Ezen túlmenıen – és ez a meghatározóbb indok – a vizsgált termékkör, a hústermékek a HS nomenklatúra adatai alapján részletezettebb, mélyebb vizsgálatra adnak lehetıséget. A hús és húskészítmények termékcsoport a fentebb említett két osztályozási rendszerben (SITC, HS) eltérı módon és részletezettséggel szerepel, de megteremthetı közöttük a kapcsolat. A vizsgált termékkör az SITC osztályozás kétszámjegyő bontásában a 01-es kódszámú csoport tételeit jelenti, mely 4 három számjegyő, 17 négy számjegyő és legmélyebb bontásában 38 öt számjegyő alkategóriát tartalmaz. A HS rendszerben a termékcsoport tételei egyrészt az I. Áruosztály (Élı állatok, állati termékek) 02-es kódszáma – Élelmezési célra 70

alkalmas hús, vágási

melléktermék és belsıség –, másrészt a IV. Áruosztály

(Élelmiszerkészítmények, italok, dohány) 16-os kódszáma alatt találhatók. Az I. Áruosztály a feldolgozatlan, kevésbé feldolgozott termékeket, a IV. Áruosztály pedig a magasabb feldolgozottsági szintő termékeket tartalmazza. Az osztályozási rendszer részletezettebb bontását bizonyítja, hogy 60 tételt foglal magában. A vizsgált termékkör tételeinek listáját a 11. melléklet tartalmazza. A saját vizsgálatok eredményeinek összevetését más – eltérı nomenklatúra adatait felhasználó – tanulmányok következtetéseivel segíti a késıbbiekben, hogy a Harmonizált Rendszer egyes tételei mellett feltőntetésre kerültek az Egységes Külkereskedelmi Termékjegyzék megfelelı tételei is. Két termék esetén nem biztosított a nomenklatúrák teljes átfedése, melyek az utolsó két sorban kerültek feltüntetésre. Vizsgálataim során a következıkben a 11. mellékletben található 61 termék vonatkozásában vizsgálom a termék-, illetve a termékcsoport szintő versenyképességet és annak alakulását. Kitérek a feldolgozottság (I. és IV. Áruosztály) és a fıbb húsfélék (baromfi-, sertés-, marha-, valamint juh és kecskehús – a termékek besorolását lásd a 7. táblázatban) vonatkozásában is az esetlegesen eltérı tendenciákra. 7. táblázat: A termékek egyes húsfélékhez sorolása Marhahús Sertéshús

Juh- és kecskehús Baromfihús

0201 (3)

0203 (6)

0204 (9)

0202 (3)

0206 30

0206 80

0206 10

0206 41

0208 (3)

0206 21

0206 49

0209 00

0206 22

0210 11

0210 90

0206 29

0210 12

0307 60

0210 20

0210 19

1602 50

1602 41

1602 31

1601 00

1602 42

1602 39

1602 20

160249

0207 (10)

Egyéb 0205 00 0206 90

1602 90 1603 00

71

A vizsgált termékcsoport nemzetközi és hazai piacának jellemzıit a termelésfogyasztás-külkereskedelem hármasa vonatkozásában a FAOSTAT összehasonlítható adatbázisa alapján39 mutatom be. Hogy a tendenciákat hosszabb távon tudjuk értékelni, az áttekintést nem kizárólag az elmúlt tíz év távlatában teszem meg, hanem az adatbázisban szereplı legkorábbi évtıl, 1961-tıl kezdıdıen. A versenyképességi vizsgálatokhoz szükséges adatok lekérése a COMTRADE adatbázisból 2009. szeptember végén fejezıdött be. Ekkor az adatbázis statisztikái szerint egyrészt az 1997 elıtti éveket, másrészt a 2008-as évet tekintve az adatot szolgáltató országok köre igencsak hiányos. Ennek azért van jelentısége, mert számításaimhoz a célkitőzésnek megfelelıen szükség volt a világ, illetve a 3. országok adataira is. A 2008-as évre adatot nem szolgáltató országok száma 84, részesedésük a világkereskedelembıl 9,0 %. A vizsgált idıszak kijelölése alapvetıen az adatok rendelkezésre állása alapján történt (az erre vonatkozó információkat a 8. táblázat tartalmazza). A külkereskedelem versenyképességi számításaihoz az adatok lekérése az adatbázisból a HS92-es osztályozási rendszer szerint ment végbe, mivel egy hosszabb, az 1997-2007 közötti idıszakra vonatkozik az elemzés. 8. táblázat: Az adatot nem szolgáltató országok statisztikái a vizsgált idıszak lehatárolásához Év 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Adatot nem szolgáltató országok részesedése a száma világkereskedelembıl, % 151 140 110 94 80 69 3,40 70 2,32 60 1,52

Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Adatot nem szolgáltató országok részesedése a száma világkereskedelembıl, % 49 0,96 48 0,86 47 1,04 47 0,90 46 0,91 51 1,54 54 1,26 59 1,77

Forrás: Saját összesítés a COMTRADE statisztikái alapján

39

A termelést és a fogyasztást tekintve kizárólag mennyiségi, míg a külkereskedelmet illetıen érték adatok is rendelkezésre állnak. A termelés-fogyasztás-külkereskedelem tendenciáját, egymásra hatásuk alakulását a 3.1. és 3.2.-es fejezet a FAOSTAT tonnában kifejezett adatai alapján mutatja be. A FAOSTAT által közölt adatok nem fedik le teljes körően az általam kijelölt termékkört, de a húspiac fıbb jellemzıinek áttekintésére kellıképpen alkalmasak.

72

A statikus és a dinamikus elemzési módszereknél is az idıszak eleji és végi állapotok összehasonlításához a lehatárolt idıszak szélsı éveinek értékei helyett az elsı (1997-99) és az utolsó (2005-07) három egymást követı év átlagolt külkereskedelmi adatai alapján végeztem el a számításokat. Ily módon mérsékeltem az eljárások eredményeinek egyetlen év adatára való érzékenységét. Az

ENSZ

COMTRADE

adatbázisából

jelenleg

215

adatszolgáltató

ország

külkereskedelmére vonatkozóan kérhetık le adatok. Az adatot szolgáltató országok köre évrıl évre változik két okból kifolyólag. Egyrészt az átalakulásoknak köszönhetıen egyes országok felbomlanak, mások egyesülnek, ily módon államok szőnnek meg és születnek. Ez viszonylag ritkább jelenség, az 1960-as, 70-es éveket követıen a kilencvenes évek eleje hozott jelentısebb

változást

e

téren,

fıképp

a

térségünkben

bekövetkezı

átalakulások

eredményeképp. Ugyanakkor elıfordul az is, hogy bizonyos ország adott évben valamilyen okból nem teszi közzé az adatait és ezek vagy késıbb válnak hivatalossá, vagy utóbb sem állnak rendelkezésre. Az adatot szolgáltató országok körének változása az adatok alapján készített számítási eredmények

összehasonlíthatóságának

kérdését

vethetik

fel.

A

gazdasági/politikai

rendszerváltások eredményeként létrejött új államok általában más néven, de továbbra is részét képezik az adatszolgáltatóknak. Ebben az esetben a változások szem elıtt tartásával sok esetben lehetséges korábbi adatokkal történı összevetés. Vita (1999) példaként a magyarországi és a németországi külkereskedelmi forgalom változásának 1988 és 1997 közötti összehasonlítását hozza fel, és javasolja megoldásként a két német államra 1991 elıtt rendelkezésre álló adatok összesítését. Ennél komolyabb problémát jelenthet a vizsgált idıszak alatt csak bizonyos években adatot nem szolgáltató országok megfelelı kezelése. A hiányzó adatok kezelésének számos szakirodalma van, a hazait tekintve Hunyadi (2001) és Oravecz (2008) foglalkozik e módszertannal. Hunyadi (2001) megkülönböztet teljes (unit nonresponse) és részleges (item nonresponse) nemválaszolást. Tartalmilag mindkettı nehézséget okoz, technikailag azonban az utóbbi probléma nehezebben oldható meg. A felhasznált adatbázisban az adatot nem szolgáltató országokra vonatkozó statisztikákat lekérve látható, hogy az ezen körbe tartozó országok száma csökkenési, stagnálási, némi növekedési tendenciával 69-59 között alakult, és a világkereskedelembıl való részesedésük 1-2 % körüli (8. táblázat). Az adatbázisba az adatok feltöltése folyamatosan történik, sokszor nemcsak a megelızı évre, hanem évekre visszamenıleg is pótolják a

73

hiányzó adatokat. Ezért nagyon fontos, hogy az adatletöltés viszonylag rövid idı alatt történjen, hogy a vizsgált ország-kör lehatárolásán ne kelljen utólag folyamatosan változtatni. A 215 ország közül 28 ország40 a vizsgált évek egyikében sem szolgáltatott adatot. Az országok világkereskedelembıl való együttes részesedése 0,7 % volt, ami elhanyagolhatónak tekinthetı, ugyanakkor az évek közötti összehasonlíthatóságot sem akadályozzák. Van ellenben 6741 olyan ország, amely a vizsgált idıszak valamely évében nem szolgáltatott adatot (9 például csupán csak egy évben nem). Az összehasonlíthatóság érdekében ezeket kiszőrtem. Körülbelüli részesedésük a világkereskedelembıl 3,4 %. Az elhagyott – adatot nem vagy részben nem szolgáltató – 95 ország fıképp a fejlıdı országok csoportjából való. A FAO – 14. mellékletben található – fejlett országok listájával összevetve 7 ország tartozik közülük a fejlett országok csoportjába. A versenyképességi számítások során összességében tehát 120 ország adatai alapján vizsgálódom, melyek együttes aránya a világ teljes külkereskedelmébıl 95 % körüli. Az egyes országok húskereskedelembıl való részesedése eltérı képet mutat, ezért tartottam lényegesnek, hogy az évek közti elenyészı különbözıségek ellenére egységesítsem a vizsgált országok körét42. A legfrissebb adatok alapján a 120 ország együttes külkereskedelmi adatát tekintve az általam vizsgált termékkör 0,68 %-os részesedést jelez. Az országok mutatóinak átlaga 1,05 %, a legkisebb aránnyal Mali (0,06 ‰), a legnagyobb részesedéssel Uruguay (12,39 %) jellemezhetı, az 1,62 %-os szórás viszonylag magas szóródást mutat. A világ országaival kapcsolatos húskereskedelem alakulásán belül vizsgálom az Európai Uniós és az unión kívüli országokkal, valamint kiemelten a közép-kelet-európai országokkal folytatott hazai külkereskedelem szerkezetében és tendenciáiban rejlı eltéréseket.

40

Tételes felsorolásuk a 12. melléklet részét képezi. Tételes felsorolásuk a 13. mellékletben. 42 Öt ország, köztük Irán (0,41 %), Gabon (0,03 %), Cameroon (0,02 %), Faroe-szigetek (0,01 %) és Andorra (0,01 %) egyedül a 2007-es évre nem szolgáltatott adatot, mely valószínőleg frissítésre kerül a késıbbiekben. Mivel az öt ország kiszőrésével további fél százalékkal csökkenne a világ kereskedelmének lefedése, ezért kizárólag a 2007-es évnél 115 ország adatával számoltam. 41

74

2.2. A vizsgálat során alkalmazott módszerek Mivel a dolgozat alapvetıen módszertani jellegő, így a vizsgált termékkör versenyképességének, annak változásának elemzésére alkalmas eszközök az 1. fejezetben már bemutatásra kerültek. Ezen alfejezet részben a következı fejezetben a termékkör szerkezetének, dinamikájának jellemzésére alkalmazott statisztikai mutatókat, módszereket tárgyalja, részben pedig e módszerek konzisztenciájának vizsgálatát szolgáló statisztika elemzési technikákat, azok elméleti hátterét. Ahogy korábban már említettem az értékalapú módszerekkel foglalkozó fejezet különbözı

mutatói

a

külkereskedelem

struktúrájának

vizsgálatából

vonnak

le

következtetéseket általában megoszlási és/vagy területi összehasonlító viszonyszámok alkalmazásával. A vizsgálat tárgyát képezı termékcsoport szerkezete így mind a különbözı termékek, mind az egyes partnerországok, ország-csoportok vonatkozásában érdekes lehet számunkra.

A megoszlási

koncentrációjának

és

viszonyszámok

szerkezetváltozásának

képezik

az

elemzésére

alapját alkalmas

a

külkereskedelem koncentrációs

és

hasonlósági mutatóknak is. Az 1.3. fejezet mutatói mind külkereskedelmi érték adatokon alapulnak, de sokszor más alapokon közelítik a megnyilvánuló komparatív elıny, a specializáció számszerősítését, melyet a szakirodalmi áttekintés is bizonyított. Empirikus vizsgálataim kitérnek az indikátorok eredményeinek konzisztenciájára. Az 1.3.1. alfejezetben említettem már, hogy a konzisztencia három szinten értékelhetı, mivel a mérıszám végeredménye kezelhetı bináris változóként, rangszámként és arányskálán mérhetı számértékként. Az általam áttekintett szakirodalmak a dichotóm, az ordinális és a kardinális tesztek esetén két-két mutató eredményének

együttmozgását

vizsgálták

valamely

kapcsolatvizsgálati

mutatószám

alkalmazásával. Bináris változóként tekintve a mutatószámok eredményét, azok elınyt és hátrányt jelezhetnek. A dichotóm teszt elvégzésére Fertı-Hubbard (2001), és Jámbor (2008a) is a Ballance és szerzıtársai által javasolt módszert használta, vagyis azon termékek értékarányát képezték, amelyek esetében azonos volt a következtetés a külkereskedelmi pozíciót illetıen. Két mutató konzisztensen ellentétes eredménye 0 értéket, a teljes együttmozgás 1 értéket eredményez. A gyakorlatban a dichotóm teszt e módszer szerinti alkalmazása elég nehézkes, s bár elvégeztem a számításokat e módszerrel, az eredmények ismertetésétıl eltekintettem. A

nominális

mérési

szintnél

fejlettebb

ordinális

skálázással

a

termékek

exportspecializációjukat tekintve rangsorolhatóak. A mutatószámok rangsorából páronként 75

számítható

Spearman-féle

rangkorrelációs

együttható

az,

mely

az

eredmények

konzisztenciáját jelzi (d az egységek rangszámainak különbsége): ­ 

6 )  0 A®  A

(56)

A mutatók aktuális értékét mint arányskálán mérhetı számértéket tekintve korrelációs együtthatók alapján értékelhetık az eredmények. A kardinális teszt elvégzésére a korrelációs együtthatót szokták alkalmazni, mely a páronkénti átlagtól vett eltérések szorzatösszegén alapul. Az egyes indikátorok változóértékei alapján számítható: ¯

"   — #"°  °š# A ) ±M ) ±²

(57)

Az áttekintett szakirodalom fıként az ordinális és az arány szintő mérésekre tért ki a konzisztencia vizsgálatakor. Mind a korrelációs, mind a rangkorrelációs együttható értéke -1 és +1 között alakul, az azonos irányú együttmozgást a +1, az ellentéteset a -1 érték mutatja. Nem szabad elfeledkezni arról a nehézségrıl, hogy n különbözı mutatószám konzisztenciájának vizsgálatakor a páronkénti összehasonlítás n·(n-1)/2 darab számítást jelent, mely az általam vizsgálandó több mint 20 specializációs mutató értékének összevetésében már nehezen áttekinthetı és kezelhetı. Megfelelı módszerek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy többdimenziós esetben, több változóra is vizsgálható legyen (és ne csak páronként!) a kapcsolat. Többdimenziós problémákra alkalmazható rangmódszereket Kendall dolgozott ki. Konkordanciamutatója esetünkben alkalmas lehet annak megítélésére, hogy a mutatók azonos eredményeket jeleznek-e. Amennyiben együttmozgás állapítható meg az indikátorok között, képezhetı egyes rangszám-összegek jele Cj, átlaguk +— , a változók száma m, a rangsorolt objektumoké

végsı rangsor is a rangszám összegek alapján a termékek exportspecializációját illetıen. Az

pedig n, a konkordanciamutató ekkor a következı képlettel írható le (KerékgyártónéMundruczó, 1987): ³

> "+ +— #0 70 "A®  A#

(58)

Dolgozatomban az empirikus elemzés során tapasztalati úton is bizonyítani kívánom a indikátorok azonos, illetve hasonló tartalmát a különbözı mérési szinteken, mely az 1.3.1. 76

alfejezetben ismertetett elméleti alapokkal összhangban segít a mutatószámok rendszerének kialakításában. A többváltozós statisztikai elemzés elméletével számos statisztikai szakkönyv foglalkozik. A sztochasztikus kapcsolatot mutató adathalmazon a sokváltozós módszerek képesek egyrészt az ismérvek közötti kapcsolatok struktúráját, másrészt a megfigyelési egységek hasonlósági csoportjait feltárni. Elıbbi vizsgálatára a faktoranalízis, míg utóbbiéra a klaszteranalízis módszerét alkalmazom. „Elfogadott az a vélemény – írja Kardosné (1987, 4. o.) – hogy a jelenségek megismerésében használt mutatók számának emelése növeli az összehasonlítás minıségét, pontosságát, információ tartalmát.” Ezt a bemutatott megnyilvánuló komparatív elıny mutatók széles körének alkalmazása is bizonyítja. A sok részletre kiterjedı megismerés ugyanakkor igényli az eredmények szintetizálását. Más szempontból a mutatóhalmaz gyarapodásával számítani lehet arra, hogy az összefüggések egyre kiterjedtebben hatnak, a redundancia viszont feleslegesen növeli az adattömeget és nehezíti a tisztánlátást (KövesPárniczky, 1981). A probléma megoldásában segít a faktoranalízis, az a többváltozós elemzési módszer, mely adattömörítésre és az adatstruktúra feltárására szolgál. A változók halmazát csoportosítja, faktorváltozókba tömöríti, mivel feltevése szerint a változók e kisszámú hipotetikus változók függvényei, lineáris kombinációi. Így a módszer végeredményeként az eredeti információhalmaz/tartalom kevesebb számú, páronként korrelálatlan faktorral adható vissza (Sajtos-Mitev, 2007). A faktorokhoz ún. faktorsúlyok kapcsolódnak, melyek az általuk tömörített eredeti alapadatokkal kapcsolatos korrelációjukat mutatják, a faktorok tartalmának azonosításában, elnevezésükben adnak iránymutatást. A faktorszám megválasztásában a faktorok sajátértékei, illetve az általuk magyarázott szórásnégyzet érték segít (Nemes Nagy, 2005). A mutatók egymáshoz való viszonyának empirikus vizsgálatához külön-külön az idıszak eleji és végi átlagolt adatok alapján számított mutatókból is elvégzem a faktorelemzést. Célom ezzel az, hogy a két analízis eredményeinek összehasonlításával az indikátorok közötti esetleges indokolatlan együttmozgás látható legyen, hiszen a mutatók egymáshoz való viszonya független az idıtıl. A kimutatott összefüggéseket még ebben az esetben is össze kell vetnünk az 1.3.1. alfejezetben ismertetett elméleti alapokkal, hogy a következtetések kellı megalapozottsággal bírjanak. A klaszteranalízis módszerét dolgozatomban a versenyképesség szempontjából a megfigyelt termékek hasonlósági csoportba sorolására alkalmazom, de itt említeném meg, hogy akár a változók rendszerezésére is használhatnám. A vizsgálat célkitőzése határozza meg tehát az alkalmazott módszert, mivel a klaszteranalízis nem törekszik egyszerőbb 77

szerkezet

kialakítására,

dimenziószám

csökkentésre,

csak

szimplán

a

változók

csoportosítására (Sikos T., 1984). Ha n megfigyelési egységet m változóval írunk le, nem teszünk mást, mint egy mdimenziós koordinátarendszerben elhelyezünk n darab pontot. A csoportosítási eljárás során az m-dimenziós térben elhelyezkedı n elemő ponthalmazban az egymástól elkülönülı pontcsoportokat keressük (Nemes Nagy, 2005). Az analízis alapja a távolságmérték vagy a hasonlóságmérték, melynek mérésére többfajta eljárás, függvény ismert. A termékek homogén csoportokba sorolása specializációs mutatóik alapján különbözı algoritmusok alapján történhet. A csoportokat az egymástól legkisebb távolságra esı megfigyelési egységek adják, a klasztertagságok csak az eljárás végén válnak ismertté. A klaszterezési eljárások lehetnek hierarchikusak – agglomeratívak (egyelemő klaszterek → egyetlen klaszter) és divizívak (egyetlen klaszter → egyelemő klaszterek) –, illetve nem hierarchikusak (Hajdu, 2001). Nem hierarchikus eljárásnál a felhasználó maga adja meg a klaszterszámot. Vizsgálataim során 5 csoport elkülönítésére törekszem, a nem hierarchikus klaszterezési technikát választom. A faktorértékek alapján az idıszak elejére és végére elkészített klaszteranalízis jól jellemzi a versenyképességi csoportok idıbeli változását. A klaszteranalízis eredményei alkalmasak arra, hogy az 1.5. fejezetben bemutatott statikus versenyképességi mátrix eredményeivel is összevessem azokat, és vizsgáljam azt, hogy csupán az értékalapú exportspecializációs mutatók, illetve a versenyképességi mátrix érték (nettó export) és áralapú (cserearány) dimenziói alapján hasonló megállapítások tehetık-e. A dolgozatban az idıbeli változást egyszerőbb idısor elemzési eszközökkel, és az idısorokra illesztett trendfüggvényekkel jellemzem. A tipikusan dinamikus szemlélető CMS modellek alkalmasak a kifejezetten versenyképesség javulás indukálta exportnövekedés mértékének és teljes kivitelváltozáson belüli arányának meghatározására, valamint az exportrészesedés módosulással kifejezett versenyképesség változás mögötti tényezık azonosítására. Az ENSZ COMTRADE adatbázisa a HS92 rendszerben négyes és hatos tagolásban közli az értékek mellett a kiviteli/behozatali mennyiségeket. Az értékek dollárban – folyó áron –, a mennyiségek kilogrammban vannak megadva. Ez lehetıvé teszi, hogy a dinamikát ne csak a külkereskedelmi érték, de az árak és a volumen vonatkozásában is vizsgáljam termék és termékcsoport szinten az 1.6. fejezetben tárgyalt indexek, indexkörök segítségével. A számítások EXCEL és ACCESS 2007 programmal készültek, a faktor-, és a klaszteranalízist az SPSS 15.0 programmal végeztem. 78

3. A nemzetközi és a hazai húspiac hosszabb és rövidebb távú tendenciái 3.1. A világ húspiacának hosszú távú trendjei A világ húspiaci helyzetének alakulását a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg. A keresletet alapvetıen a népességnövekedés, a jövedelmek és a világpiaci árak, valamint az egyes termékek jövedelemrugalmassága és a fogyasztási szokások változása befolyásolja (Kiss, 2002). A kereslet, valamint fıbb befolyásoló tényezıi eltérı módon jellemezhetık a fejlett és a fejlıdı országok csoportjainak vonatkozásában. A világ népességének változását tekintve megállapítható, hogy míg a fejlett országokban évente átlagosan több mint 8 millió fıvel (azaz 0,7 %-kal) nıtt a népesség 1961 és 2007 között, addig a fejlıdı országokban ennél dinamikusabb módon, éves átlagban közel 70 millió fıvel (2,0 %-kal). 3. ábra: A fejlett és fejlıdı országok népességszámának, valamint az éves népességszám növekedéshez való hozzájárulásuknak az alakulása, 1961 és 2007 között 6000

100,0 90,0

5000

80,0

ŷ = 1 909,85+71,58·t R² = 1,00

70,0

4000

millió fő

60,0 3000

50,0% 40,0

2000

ŷ = 1 000,41+8,07·t R² = 0,99

30,0 20,0

1000

10,0 0

0,0 1961

1965

Fejlett országok

1969

1973

1977

1981

1985

Fejlődő országok

1989

1993

Fejlett országok, %

1997

2001

2005

Fejlődő országok, %

Forrás: az UN (2007) adatai alapján A világ népességének növekedési üteme csökkenı tendenciát mutat. Még e mérséklıdı változás is jelentıs növekedést hoz a népességszámot tekintve. A népességnövekedés meghatározó része – eddig is és ezt követıen is – a fejlıdı országokban jelentkezik. Míg az hatvanas évek elején az évrıl évre tapasztalható népességtöbblet kevesebb mint 80 %-a jutott a fejlıdı országokra, addig ez az arány a 2000-es évezred elejére közel 95 százalékra változott. 79

A fejlıdı országokban bekövetkezı népességrobbanásnak számos következménye van. Egyrészt a fenti növekedéshez hasonló mértékő kereslet támad az élelmiszerek és ennek megfelelıen a hústermékek iránt, másrészt a népességnövekedéssel együtt járó városiasodás, illetve a jövedelmek növekedése az alapélelmiszerek helyett az állati termékek, és feldolgozott élelmiszerek realizált kereslete, azaz a fogyasztási színvonal növekedésével párosul (Delgado, 2003). A húsfogyasztás világstatisztikái alapján ez jól nyomon követhetı, lásd a 4. ábrát. 4. ábra: A fejlett és fejlıdı országok húsfogyasztásának alakulása43 180 160 140

millió tonna

120 100 80 60 40 20 0 1961

1965

1969

1973

1977

1981

Fejlett országok

1985

1989

1993

1997

2001

2005

Fejlődő országok

Forrás: a FAO adatai alapján A vizsgált idıszak a fejlett országokat jellemzı adatok tendenciája alapján három szakaszra osztható. A trendfüggvényeket és azok illeszkedését jellemzı R2 mutatókat a 9. táblázat tartalmazza. 9. táblázat: A húsfogyasztásra illeszthetı trendfüggvények az elkülönített három idıszakaszra Idıszak 1961-1990 1991-1997 1998-2007

Fejlett országok ŷ = 51,52 + 1,75 · t, R2=0,99 ŷ = 102,44 - 0,68 · t, R2=0,78 ŷ = 98,56 + 1,35 · t, R2=0,93

Fejlıdı országok ŷ = 18,90 · 1,047t, R2=0,99 ŷ = 71,23 · 1,062t, R2=0,98 ŷ = 115,70 · 1,037t, R2=0,99

Forrás: saját számítás a FAO adatai alapján Az elsı periódusban – 1961-1990 között – a fejlett országokat a fejlıdı országokéhoz hasonló mértékő növekedés jellemezte. A kilencvenes évek elején a fejlett országok 43

A fejlett és a fejlıdı országok csoportjainak kialakítása a FAO besorolása alapján történt, lásd 14. melléklet.

80

húsfogyasztása csökkenni kezdett. Mindeközben a fejlıdı országoké továbbra is emelkedett. A fejlıdı országok húsfogyasztása 1994-ben utolérte, majd meghaladta a fejlett országokét. Utóbbi húsfogyasztása 1998 óta újra növekvı tendenciát jelez, a bıvülés mértéke és üteme azonban jóval alatta marad a fejlıdı országokénak. A differencia tehát évrıl-évre nagyobb. A 60-as években az évrıl-évre világszinten jelentkezı többlet húsfogyasztás zömében a fejlett országokra koncentrálódott, arányuk 60 százalék körül ingadozott. A 2000-es évek elején azonban már meghatározó a fejlıdı országok szerepe a húskereslet növekedésében, 1999-ben és 2000-ben közel 100 százalékos volt a részesedésük! Ennek az a magyarázata, hogy a húsfogyasztás sokáig aránytalanul a fejlett ipari országokra koncentrálódott. Itt az egy fıre jutó fogyasztás növekedési tendenciája lassulni kezdett, mivel a húsfogyasztás már igen magas szintet ért el (Rosegrant et al., 2001), amint azt az 5. ábra is bizonyítja. Az IFPRI (International Food Policy Research Institute) 2020-ra 326,6 millió tonnás fogyasztást jelzett elıre. A fentiekben megfogalmazott tendenciát követve a fejlett országokban csekély mértékő növekedéssel 114,3 millió tonnás, míg a fejlıdı országokban ennél markánsabb, 212,3 millió tonnás fogyasztást prognosztizáltak. A világ pótlólagos húskeresletébıl a jelenleg is legnagyobb volumenő húsfogyasztó Kína 43 %-kal részesedik, melyet 4 %-os arányával a tradicionálisan alacsony húsfogyasztással jellemezhetı India követ. Ázsia további országai a globális növekedés 13 %-át teszik ki (Rosegrant et al., 2001). 5. ábra: Az egy fıre jutó húsfogyasztás alakulása 120

100

kg/fő

80

60

40

20

0 1961

1965 Világ

1969

1973

1977

Fejlett országok

1981

1985

Fejlődő országok

1989

1993 Európa

1997

2001

2005

Magyarország

Forrás: a FAO adatai alapján A fejlıdı országok többlet húskereslete egyrészt a népesség, másrészt az egy fıre jutó húsfogyasztás növekedésébıl fakad. A fogyasztási színvonal fıként a 80-as évektıl 81

meghatározó növekedést jelez, ennek ellenére még mindig jelentısen alatta marad a fejlett országok és így Magyarország mutatóinak. Az 5. ábrán látható, hogy a fejlett országok fogyasztásának a 90-es évekre jellemzı visszaesése a színvonalmutató csökkenésének köszönhetı. Az európai országok csoportjára nézve a tendencia meghatározóbb. Magyarország adatai alapján megfogalmazható, hogy ország szinten az egy fıre jutó fogyasztás sokkal drasztikusabb változást is mutathat, melyet az aggregáció ország-csoport szinten tompít. A fejlıdı országok és a világ fogyasztási színvonala kiegyenlített növekedést jelez. Az egy fıre jutó fogyasztás emelkedését a népesség növekedését meghaladó húsfogyasztás bıvülés eredményezte – lásd a 10. táblázatot. A fejlıdı országokban a fogyasztás 762,7 %-kal nıtt 148,8 %-os népességszám emelkedés mellett. Ez eredményezte az 5. ábrán is látható egy fıre jutó fogyasztás 246,7 %-os javulását 1961-rıl 2007-re. A fent leírt tendenciák eredményeképpen a fejlett országok aránya a világ népességszámában és fogyasztásában közeledést jelez. A vizsgált idıszak elején a népességszámból való részesedése 31,8 %-os 72,8 %-os fogyasztási arány mellett! A megoszlások 2007-ben a népességnél 20,3 %-os, a fogyasztásnál pedig már csak 39,7 %-os értéket vesznek fel. 10. táblázat: A fogyasztás, a népességszám és a színvonalmutató növekedése 2007-ben 1961-hez képest, % Megnevezés Fogyasztás Népességszám Fogyasztási színvonal

Fejlett országok 116,5 36,9 58,2

Fejlıdı országok 762,7 148,8 246,7

Világ 297,4 117,1 83,0

Forrás: saját számítás a FAO adatai alapján Míg a világ egy fıre jutó húsfogyasztása 2007-ben 42,1 kg/fı volt, addig a fejlett országokban 82,3 kg/fı, a fejlıdı országokban pedig még mindig csupán 31,2 kg/fı (FAO, 2008). Az egy fıre jutó fogyasztás azokban a régiókban növekedett a leggyorsabban, ahol a városiasodás és a gyors jövedelemnövekedés változatosabb táplálkozást tett lehetıvé (Delgado, 2003). A húsfogyasztás és az egy fıre esı nemzeti jövedelem növekedése közötti szoros korreláció 80-90 kg/fıs fogyasztási színvonalig áll fenn – írja Horn (2008). Cranfield és munkatársai (1998) a nyolcvanas és a kilencvenes évek adatai alapján vizsgálták a népességnövekedést és az élelmiszerek iránti kereslet bıvülését összességében és fıbb termékcsoportonként, valamint az egy fıre jutó kiadáson belüli arányukat. A múltbeli tendenciák alapján fogalmaztak meg várakozásokat a 2020-as évre vonatkozóan. Eszerint az alacsony egy fıre jutó kiadással jellemezhetı országokban nagyobb arányú növekedés 82

következik be. Ugyanakkor a fogyasztás összetétele is megváltozik. Míg a kiadásban a gabonafélék aránya csökken, addig az állati termékeké nı. A vizsgálat azt is egyértelmően kimutatta, hogy az ország fejlettségi szintje befolyásolja a változások mértékét. Az IFPRI elırejelzése szerint 2020-ra a gyors növekedés ellenére Kína lesz az egyedüli fejlıdı ország, mely 71 kg/fıs egy fıre jutó keresletével képes lesz a fejlett ország-csoport legalacsonyabb színvonalmutatójával rendelkezı országát, Japánt megelızni, mely pozícióját a kivételesen magas halfogyasztásának köszönheti (Rosegrant et al., 2001). Az IFPRI azt valószínősíti, hogy a fejlıdı országokat a fejletteknél dinamikusabb jövedelemnövekedés fogja jellemezni, és a jövedelmek élelmiszerrugalmassága is magasabb lesz.

A

fejlett

országokban

eleve

alacsonyabb

az

egyes

húsfélék

keresletének

jövedelemrugalmassága és ez a továbbiakban csökkenni fog. Az egyes húsfélék közül a baromfi- és a marhahúst jellemzi magasabb elaszticitás. Részben a fentieknek, részben a változatos, egészséges táplálkozásra való törekvésnek köszönhetıen fıként a városi településeken, a nagyobb jövedelmő rétegek fogyasztása eltolódik a sertéshús felıl a marha- és a baromfihús irányába (Kiss, 2002). A kínálat növekedési ütemét a kereslet diktálja. Ezt bizonyítja, hogy a termelés a fogyasztáshoz igen hasonló változást mutat. Az 1961 és 2007 közötti idıszakot vizsgálva a fejlett

országokban

évente

átlagosan

1,32

millió

tonnával,

azaz

1,7

%-kal

( yˆ = 58,28 + 1,27 ⋅ t, R2 = 0,92 ), a fejlıdı országokban pedig 3,34 millió tonnával, azaz 4,8 %-kal nıtt a hústermelés ( yˆ = 18,93 ⋅1,048t , R2 = 0,99 ). Az eltérı változások eredményeképpen a fejlett és a fejlıdı országok világtermelésbıl való megoszlása eltolódik. A bázisidıszaki fejlett országokat jellemzı részesedés 72,2 %, a tárgyidıszaki ellenben már csak 39,3 %. Az arányok a fogyasztáséhoz közeliek. Catley (2008) és Rosegrant-Thornton (2008) hangsúlyozza, hogy a modellek a drámai húsfogyasztás növekedés mellett az árak emelkedését is jósolják. A FAO által közölt adat szerint a világ hústermelése 2007-ben 278,5 millió tonna volt, ezen belül a sertéshús 37,2, a baromfihús 32,0, a marhahús 23,8, a kecske- és juhhús 5,0 százalékos arányt tett ki (Food Outlook, 2008). Idıben vizsgálva az egyes húsfélék elıállított mennyiségét, a baromfifélék esetén tapasztalható a legdinamikusabb változás, 1961 és 2007 között a FAO adatok alapján évi átlagos 5,0 százalékos, azaz 1,69 millió tonnás növekedés történt. A hústermelés összetételét tekintve az a keresletben bekövetkezı változásokat követi.

83

6. ábra: A világ hústermelésének alakulása az egyes húsfélék szerint 140

120

millió tonna

100 ŷ = 26,52·1,032t R² = 0,99

80

60 ŷ = 30,64+0,70·t R² = 0,96

40 ŷ = 8,83·1,051t R² = 1,00

ŷ = 4,67·1,012t R² = 0,94

20

0 1961

1965

1969

1973

1977

sertés

1981 baromfi

1985

1989

marha

1993

1997

2001

2005

juh

Forrás: a FAO adatai alapján A megoszlás a fejlett és a fejlıdı országok csoportját tekintve a 7. ábrán látható módon módosult. Elıbbinél a bázisidıszakban a sertéshús (39,6 %) és a marhahús (37,3 %) volt a domináns, a baromfihús 13,1 %-os részarányt mutatott. A tárgyidıszakra a baromfihús termelése jelentıs növekedést jelez, melynek hatására a meghatározó termék a sertéshús (35,3 %) mellett ekkorra már közel azonos aránnyal a baromfihús (34,1 %). A marhahús részesedése 26,3 %. 7. ábra: A fejlett és fejlıdı országok hústermelésének megoszlása az egyes húsfélék szerint 180 160 140

millió tonna

120 100 80 60 40 20 0 1961

2007

1961

Fejlett országok sertés

baromfi

2007 Fejlődő országok

marha

Forrás: a FAO adatai alapján 84

juh és kecske

egyéb

A fejlıdı országoknál jelentısebb átrendezıdés tapasztalható. 1961-ben a termelés meghatározó részét a marhahús (48,1 %) jelentette, melyet a sertés- (22,0 %), a juh és kecske(12,6 %), valamint a baromfihús (11,0 %) követett. Az idıszak végén az arányok közelítik a fejlett országokét: a sertéshús 37,4 %-os, a baromfihús 31,0 %-os, a marhahús pedig 22,5 %os megoszlással bír. Az IFPRI elırejelzése szerint a fejlett országok hústermelésében a baromfihús részaránya lesz a domináns, míg a fejlıdı országokat tekintve a sertéshúsé (Kiss, 2002). A 2007-es arányok szerint a világ hústermelésébıl a legnagyobb arányban részesedı termelık Kína (31,6 %), az Európai Unió (14,8 %), valamint az Amerikai Egyesült Államok (14,6 %) voltak. Az IFPRI becslése szerint 2020-ra a termelés a fogyasztásnak megfelelıen 327 millió tonnára nı. A fejlett országokban szinte elhanyagolható növekedéssel várhatóan 120 millió tonnára, míg a fejlıdı országokban a korábbi tendenciának megfelelıen több mint 206 millió tonnára nı a termelés (Kiss, 2002). A világ húsexportját tekintve a 2007-re közölt mennyiség 22,8 millió tonna volt, azaz a termelés 8,2 %-a (2005-ben az arány 7,8 %, 2006-ban pedig 7,9 % volt). A húsexportból a baromfi 42,1 %, a marhahús 30,7 %, a sertéshús 22,4 %, a juh és kecskehús 3,9 %-ban részesedett. (FAO, 2008) A fejlett országok aránya meghatározó a világ húsexportjában; 1961-ben részesedésük 79,2 %-os, 2007-ben 68,1 %-os volt. Itt tehát nem tapasztalható a fogyasztásnál és a termelésnél kimutatott, bázisidıszakról tárgyidıszakra történı jelentıs aránycsökkenés. Mindezek eredményeként a fejlett országok export/termelés mutatója 1961-rıl 2007-re komoly növekedést mutat. A viszonyszám egyes húsfélékre jellemzı bázis- és tárgyidıszaki értékeit a 11. táblázat tartalmazza. 11. táblázat: Az egyes húsfélék bázis és tárgyidıszaki export/termelés mutatója, % Húsfélék Marhahús Sertéshús Baromfihús Juh és kecskehús

Fejlett országok Fejlıdı országok 1961 2007 1961 2007 4,5 18,5 6,3 10,9 0,9 11,6 0,3 0,4 4,5 19,0 0,2 10,8 12,6 28,5 1,7 0,9

Forrás: saját számítás a FAO adatai alapján

85

Mindkét ország-csoport vonatkozásában azonos két húsféle dominál a vizsgált idıszak elején és végén is. A bázisidıszakban a marha-, valamint a juh és kecskehús, a tárgyidıszakban pedig a baromfi- és a marhahús a meghatározó. Rosegrant és Thornton (2008) felhívja a figyelmet, hogy a kereskedelem bıvülése, az állati termékek exportjának növekedése veszélyeztetheti az élelmiszerbiztonságot és növelheti a különféle állatbetegségek átadásának kockázatát, amennyiben az élelmiszer sztenderdek és a szabályozó rendszerek nem megfelelıen mőködnek. A nemzetközi szakirodalmakban „livestock revolution”-nak nevezett jelenség – mely az állati termékekkel kapcsolatos kereslet-kínálati fellendülést jelenti – jórészt a fejlıdı országokban megfigyelhetı tendenciáknak köszönhetıen legalább 2020-ig eltart egyre hajtva a világ húspiacát (Delgado, 2003). Mint a fenti adatok is bizonyítják, a világ húskereskedelme a fogyasztáshoz és a termeléshez hasonlóan dinamikusan nı majd, mivel az egyes régiók kereslete és kínálata eltérı képet mutat.

3.2. Hazánk húspiacának hosszú távú trendjei Magyarország egy fıre jutó húsfogyasztásának alakulását az 5. ábra szemlélteti. Az adatok alapján megállapítható, hogy a fogyasztási színvonal viszonylag magas, a teljes vizsgált idıszak alatt meghaladta az európai értéket, és csak rövid idıszakra esett a fejlett országokat jellemzı szint alá. A tonnában, illetve a kg/fıben kifejezett fogyasztási mutatók csaknem teljes együttmozgást mutatnak (r=0,99). A fogyasztás ciklikus változása egyértelmően a színvonalmutató változását követi. E váltakozások igen mérsékelten fellelhetık a fejlett országok csoportjának vonatkozásában. A magyar húsfogyasztás bıvülésének mértéke – köszönhetıen a magas egy fıre jutó húsfogyasztásnak – alatta maradt a világszintő fejlıdésnek, így a világ húskeresletébıl való részesedése csaknem a teljes vizsgált idıszakot tekintve csökkenést mutat (lásd késıbb a 9. ábrát). Vizsgálva a fogyasztás összetételét megállapítható, hogy bár még mindig meghatározó a sertéshús aránya, de egyre nagyobb szerephez jut a baromfihús húsfogyasztásunk szerkezetében44, mely megfelel a világpiaci tendenciáknál leírtaknak. A 60-as évektıl a 90-es évekig a magyar hústermelésre dinamikus növekedés volt jellemzı. Magyarország önellátottsági foka a hústermelésben a rendszerváltás idején jóval meghaladta a 100 százalékot, a baromfihús esetében például 180 százalék körül alakult. A 44

A hazai baromfitenyésztés agrárgazdaságban betöltött szerepe hagyományosan nagyobb, mint a legtöbb európai országé, az ágazat jelentısége a belföldi fogyasztásban, valamint az exportban szintén hosszú évtizedekre visszamenıen nyomon követhetı (Sütı és Horn, 2008)

86

termelés és a fogyasztás közötti markáns eltérés – melyet a 8. ábra adatai is jól szemléltetnek – a külpiacon csapódott le. 8. ábra: A hazai húsfogyasztás és termelés alakulása, ezer tonna

Forrás: a FAO adatai alapján Mind a termelés, mind a fogyasztás, és a fogyasztási színvonal a 80-as évek végéig jelez egyértelmő növekedést. Ezt követıen a fogyasztás a korábban tárgyaltaknak megfelelıen, a fejlett országokra jellemzı módon 1997-ig csökken, majd emelkedni kezd. Ettıl kissé eltérıen a termelés a kilencvenes évek közepéig mutat visszaesést és átmeneti stagnálást követıen a 2000-es évek elejétıl kezdve újra jelentısen csökken. A termelés és a fogyasztás (r=0,94), valamint azok világpiaci részesedésének (r=0,93) szoros együttmozgásáról tanúskodnak a korrelációs együtthatók. Az azonos világpolitikai hatások és nagyhatalmi dominanciák, a 90-es évek gazdaságipolitikai rendszerváltása és a nagyobb világgazdasági nyitottság hatása a térség országait hasonló módon érintette. Korábbi vizsgálatom – lásd (Poór, 2008) – Románia és Magyarország 1961-2007 közötti húspiaci pozíciójának alakulását elemezte. Kimutatta a termelést (r=0,91) és a fogyasztást (r=0,78) tekintve is az adatok szoros együttmozgását, mely a kereslet és a kínálat tendenciáinak hasonlóságát bizonyítja. Az állattenyésztés ágazat aránya a bruttó mezıgazdasági kibocsátásból a 80-as évekre jellemzı 50 % körüli arányról, 2006-ra 39,3 %-ra, 2007-re pedig még tovább, 34,1 %-ra csökkent. Csáki (2008) kedvezıtlen helyzetként értékeli az állattenyésztés súlyának jelentıs visszaesését. A termelésen belül a fogyasztáshoz hasonló szerkezeti módosulások figyelhetık meg: a sertéshús részesedése körülbelül 10 %-kal csökkent (1961-ben még 65,7 %, 2007-ben már 87

csak 53,6 % volt), a baromfihús viszont a 20 % körüli arányról 40 % fölé emelkedett. A marhahústermelés csökkenı tendenciájának eredményeképpen részesedése 10-15 %-ról 34 %-ra esett vissza, mindeközben a juh- és kecskehús 1 % körüli értékrıl zsugorodott 0,1 %ra. Az egyéb húsfélék termékcsoporton belüli aránya 1-2 % között mozgott. A nyolcvanas években a húsexport 50-60 %-át a Szovjetunióban értékesítette hazánk (Köves, 2003). A volt Szovjetunió piacairól való kiszorulás, valamint az állattenyésztés termelési alapjainak leépítése eredményeként, különösen 1990-et követıen a termelés visszaesésére került sor. A világtermelésbıl való részesedés a 80-as évek közepétıl egyre csökkenı tendenciát jelez, mint az a 9. ábrán is látható. A rendszerváltást követı szerkezeti átalakulások eredményeképpen a baromfihús kivételével a fıbb húsfajták termelése csökkent. A sertés-, és marhahús esetében az export/termelés mutató növekedést jelez, a sertés esetén nemcsak e mutató, de maga a kivitel is nıtt a 90-es évek eleji állapothoz képest. 9. ábra: Hazánk részesedése a világpiaci húskeresletbıl és termelésbıl 1,2

1

0,8

% 0,6

0,4

0,2

0 1961

1965

1969

1973

1977

1981 termelés

1985

1989

1993

1997

2001

2005

fogyasztás

Forrás: a FAO adatai alapján A termelés és a kivitel mennyiségi értékei szoros korrelációt jeleznek a teljes termékkör (r=0,96) és az egyes húsfajták45 vonatkozásában. A hús külkereskedelem tonnában kifejezett alakulását a 10. és a 11. ábra szemlélteti.

45

Az egyetlen kivétel ez alól a juh és kecskehús.

88

10. ábra: A hazai húskivitel alakulása 450000 400000 350000

tonna

300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 1961

1965

1969

1973 sertés

1977

1981

baromfi

1985

marha

1989

1993

juh és kecske

1997

2001

2005

2001

2005

egyéb

Forrás: a FAO adatai alapján 11. ábra: A hazai húsbehozatal alakulása 100000 90000 80000 70000

tonna

60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 1961

1965

1969

1973 sertés

1977

1981

baromfi

1985

marha

1989

1993

juh és kecske

1997 egyéb

Forrás: a FAO adatai alapján A mennyiségi adatok mellett elengedhetetlen a külkereskedelem értékben kifejezett vizsgálata. A következı fejezet érték adatok alapján mutatja be a 2.1. fejezetben körülhatárolt termékkör külkereskedelmének szerepét hazánk és referenciapiacai vonatkozásában. A 3.3. fejezet készíti elı, alapozza meg a 4. fejezet komplexebb külkereskedelemi versenyképesség elemezéseit, mely nélkülözhetetlen az empirikus eredmények értelmezéséhez, átlátáshoz. A vizsgálat a 4. fejezettel megegyezıen az ENSZ COMTRADE adatbázisára épül.

89

3.3. A vizsgált termékcsoport külkereskedelmének alakulása 1997-2007 között A hús és húskészítmények fontos szerepet töltenek be a hazai külkereskedelemben. Az elmúlt tíz év vonatkozásában a 12. táblázat eredményei alapján látható, hogy a magyarországi külkereskedelmi folyamatok leginkább a földrajzilag és történelmileg is közel álló KKE országokéhoz hasonlók. Bár a vizsgált termékkört tekintve a hazai export a legkisebb, az import ellenben a legnagyobb növekedést jelezte a referenciapiacokhoz képest, annak kivitelen belüli részesedése egyelıre a legmagasabb, importon belüli részesedése pedig a legalacsonyabb, a régiót, az Uniót és a harmadik országokat jellemzı értékekhez képest. 12. táblázat: A hús és húskészítmények termékcsoport export-import értékének növekedése, külkereskedelmi részesedésük hazánkban és a referenciapiacokon Megnevezés Export

Import

Export Import

Export Import

Összes termék Agrártermékek46 Hús és húskészítmények Összes termék Agrártermékek Hús és húskészítmények Idıszak 1997-99 2005-07 1997-99 2005-07 Idıszak 1997-99 2005-07 1997-99 2005-07

Magyarország KKE* EU-KKE EU-n kívüli növekedés 2005-07-re az 1997-99-es idıszakhoz képest, % 244,1 283,8 94,0 119,7 86,1 195,3 79,4 … 28,2 242,7 67,3 97,3 217,0 233,3 105,0 120,6 185,9 165,2 73,7 … 573,8 482,5 81,6 66,2 Az összes külkereskedelembıl való részesedés, % 3,1 0,9 1,1 0,7 1,1 0,8 0,9 0,6 0,2 0,4 1,0 0,7 0,4 0,7 0,9 0,5 Az agrár külkereskedelembıl való részesedés, % 24,8 9,2 11,3 … 17,1 10,7 10,5 ... 3,5 4,4 9,2 … 8,4 9,6 9,7 … *Magyarország kivételével

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján Ez azt jelenti, hogy az 1.3.1. alfejezetben bemutatott egyirányú külkereskedelmi áramlások megnyilvánuló komparatív elıny mutatói elınyös külkereskedelemi pozíciót jeleznek a bázis és a tárgyidıszakra vonatkozóan is47.

46

A mezıgazdasági kereskedelem az Európai Unióban szokásos módon definiált. E meghatározást alkalmazza Fogarasi (2008), és Fertı (2000, 2001) is több elemzésében. Egyes munkákban ettıl eltérı a mezıgazdasági termékek körülhatárolása (lásd például Jámbor (2010)). 47 Az ezzel kapcsolatos számítások eredményeit a 4. fejezet mutatja be.

90

A kijelölt 61 termék vonatkozásában az általam vizsgált 120 ország összkivitelébıl bár Magyarország exportrészesedése az idıszak eleji 1,5 %-ról 1,1 %-ra csökkent a 2005-07-es évekre, de még mindig magasabb arányt jelez, mint ami a teljes külkereskedelmet tekintve megfigyelhetı (ez az 1997-99-es idıintervallumban 0,4 % volt, ami a 2005-07-es idıszakra 0,7 %-ra nıtt), és jóval meghaladja a 3.2. fejezetben jelzett termelésbeli, illetve fogyasztásbeli arányokat. Importoldalon a világpiacból való részesedés a teljes külkereskedelmet tekintve az exportoldalihoz hasonlóan alakult. A hústermékek vonatkozásában azonban ennél kisebb a magyarországi arány, 0,1 %-ról 0,3 %ponttal emelkedett bázisidıszakról tárgyidıszakra. Ez a dinamikus importnövekedésnek köszönhetı, melyet naturáliában kifejezve a 11. ábra is szemléltetett. A vizsgált termékcsoport mind az agrárexporton belüli részesedése, mind pedig külkereskedelmi egyenlege miatt meghatározó szerepet játszott és játszik az agrár külkereskedelemben. A kivitelben sokáig a legnagyobb részesedéssel bíró termékkör volt, míg az 1997-99-es idıszakban 24,8 %-os, addig a 2005-07-es intervallumban már csak 17,1 %-os részesedéssel bírt. Külkereskedelmi egyenlege jelentıs; de csökkenı tendenciát jelez (bázisidıszaki 636,8 millió dolláros nettó exportja tárgyidıszakra 558,1 millió dollárra csökkent – lásd a 13. táblázatot). Az egyenlegromlásban alapvetıen a 2004-es uniós csatlakozáshoz kötıdı változások állnak, azaz a kivitel visszaesése és az ezzel párhuzamosan végbemenı behozatal növekedés. A termékcsoport azonban egyelıre a külkereskedelmi egyenleget vizsgáló relációs és reláció nélküli megnyilvánuló komparatív elıny mutatók alapján is kedvezı helyzetet mutat48. 13. táblázat: A külkereskedelmi egyenleg alakulása, millió dollár Vizsgált idıszak 1997-99 2005-07

Vizsgálat tárgya

Magyarország

Összes termék Hús és húskészítmények Összes termék Hús és húskészítmények

-2610,74 636,79 -2213,22 558,05

KKE* -27361,62 293,04 -48390,52 -32,00

EU-KKE 68260,25 2255,35 -94377,57 783,74

*Magyarország kivételével

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján

48

Lásd a 4. fejezet versenyképességi elemzését.

91

A termékcsoport szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a hazai hús és húskészítmények külkereskedelem több mint 80 %-a stabilan a kevésbé feldolgozott termékekre koncentrálódott az elmúlt tíz évben, mely összhangban van az egyes referenciapiacok és így a világpiac arányával is. 12. ábra: A feldolgozott és kevésbé feldolgozott hús és húskészítmények kiviteli és behozatali értékének alakulása 1000 900 800 millió dollár

700 600 500 400 300 200 100 0 1997-99

2005-07

1997-99

Export

2005-07 Import

kevésbé feldolgozott

feldolgozott

Forrás: az ENSZ COMTRADE adatai alapján A vizsgált idıszak elején az exportot a KKE országokhoz hasonlóan egy viszonylag magasabb feldolgozott termék részesedés jellemezte, míg a behozatal közel 100 %-át a kevésbé

feldolgozott

termékek

tették

ki.

Jelenleg

megközelítıleg

azonos

a

feldolgozott/kevésbé feldolgozott termékek kiviteli és behozatali aránya. A nettó exportból való részesedésük is ennek megfelelıen alakul. Az egyes húsfélék vonatkozásában az exportot tekintve a baromfi-, míg az importot illetıen a sertéshús a legmeghatározóbb. A vizsgált idıszak elejéhez képest a behozatalnál a sertés-, a kivitelnél pedig a baromfi-, és egyéb húsfélék részaránya nıtt. A külkereskedelem szerkezete az egyes húsféléket illetıen eltérı képet jelez a 3.1. fejezetben leírt, a világ egészére jellemzı struktúrához képest. Az egyes referenciapiacok arányai jelentısen különböznek, melyet a 13. ábra szemléltet. A 43-44. oldalon bemutatott hasonlósági mutatók és a 13. ábra alapján is megállapítható, hogy Magyarországon a struktúra a kivitel vonatkozásában nem változott jelentısen (ESI=0,92; L=0,16), a behozatalnál számottevıbb az átrendezıdés (ESI=0,80; L=0,40). 92

13. ábra: Az egyes húsfélék kiviteli és behozatali arányának alakulása 100 90

18,8

80

0,4 4,4

11,9 0,0 3,7

36,0

%

50,8

4,6 7,6

3,3 0,6 15,9 7,2

2,7

8,6 14,3 11,1 0,3 0,2 10,1 0,4 10,4 13,0

30

25,7

4,4 3,9

27,9

25,4

20,4 21,0

73,0 60,7

58,6 47,8

41,2 44,2

28,9 33,6 24,5 26,8

10

4,5 3,0

19,7 20,9

22,4

20

9,2 6,3

20,0 18,0 36,4

40

8,7 7,2

20,4 30,2 30,6 44,2 38,9

16,2

46,3 42,7

14,4

47,6

50

5,2 7,3

8,7 2,9

21,7 28,0 26,2

70 60

7,6 3,1

13,0 2,2

34,1 33,0 15,6 19,7

27,2

32,5

HU

KKE-HU

EU-KKE

EU-n kívüli

HU

KKE-HU

Export sertés

EU-KKE

2005-07

1997-99

2005-07

1997-99

2005-07

1997-99

2005-07

1997-99

2005-07

1997-99

2005-07

1997-99

2005-07

1997-99

2005-07

1997-99

0

EU-n kívüli

Import

baromfi

marha

juh és kecske

egyéb

Forrás: az ENSZ COMTRADE adatai alapján A vizsgált idıszak elején a csekély importnak köszönhetıen az egyes húsfélék külkereskedelmi egyenlege pozitív volt, arányuk a hústermékek nettó exportjából a kivitel részarányainak megfelelıen alakult. A vizsgált idıszak végére a szarvasmarha, illetve a juh és kecskehús kismértékő, de deficites egyenleget jelez. A baromfihús közel 70, a sertéshús 20, az egyéb húsféle pedig 10 %-át adja a termékkör egyenleg pozitívumának. 14. ábra: Az egyes húsfélék kiviteli és behozatali értékének alakulása 1000 900 800

millió dollár

700 600 500 400 300 200 100 0 1997-99

2005-07

1997-99

Export sertés

baromfi

2005-07 Import

marha

juh és kecske

Forrás: az ENSZ COMTRADE adatai alapján 93

egyéb

A többi KKE országot tekintve az idıszak elején és végén is az egyetlen negatív mérleget mutató húsféle a sertéshús. Deficitét a 2005-07-es idıszakban már nem tudta kompenzálni a többi húsféle szufficite. Az EU más országaiban azonban a vizsgált idıszak végére éppen a sertéshús egyenlege ad egyedül pozitív értéket. Termékszinten

vizsgálódva

Magyarország

húskivitelében

a

legmagasabb

exportrészesedéssel rendelkezı elsı négy termék azonos, fontossági sorrendjükben van némi eltérés (14. táblázat). 14. táblázat: Az elsı négy legmagasabb exportrészesedéssel bíró termék aránya a vizsgált termékkörben, % Termékmegnevezés, kód Sertéshús fagyasztva tarja, karaj, oldalas, dagadó (020329)

Baromfi frissen vagy hőtve darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020739)

Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020743)

Kolbász és hasonló termék (160100)

Együtt CR (4)

1997-99

2005-07

12,9

17,4

7,3

15,7

12,9

8,9

12,9

6,8

46,0

48,8

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján Az export hasonlósági mutató értéke 0,79; a Lawrence indexé 0,42, idıben kisebb mértékő elmozdulást jeleznek a szerkezetben. A 10. táblázat eredményei azt sejtetik, hogy a tárgyidıszakra a kivitel koncentrációja némileg nıtt. Ezt alátámasztják a koncentrációs mutatók is, lásd a 15. táblázatot. 15. táblázat: A hazai húsexportot és -importot jellemzı koncentrációs mutatók Koncentrációs mutatók HHI V

Export 1997-99 2005-07 0,075 0,086 188,5 % 205,3 %

Import 1997-99 2005-07 0,220 0,087 352,7 % 207,8 %

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján Mint ahogy korábban már említettem a hazai behozatalban a sertéshús dominál, az elsı két legmagasabb importrészesedéssel rendelkezı termék a friss/hőtött- és a fagyasztott darabolt sertéshús a vizsgált idıszak elején és végén is (16. táblázat). Importoldalon jelentıs a termékstruktúra átrendezıdése – a szerkezethasonlósági mutató értéke 0,57; a Lawrence indexé 0,85. Számos korábban behozatal hiánnyal jellemezhetı terméknél is megjelent az import, mely a koncentráció mérséklıdésének irányába hatott. Jelenleg hasonló szintő koncentráció jellemzi az exportot és az importot. 94

16. táblázat: Az elsı négy legmagasabb importrészesedéssel bíró termék aránya a vizsgált termékkörben, % Termékmegnevezés, kód Sertéshús fagyasztva tarja, karaj, oldalas, dagadó (020329)

Sertéshús friss/hőtött tarja, karaj, oldalas, dagadó (020319)

Szarvasmarha fagyasztva darabolt, csont nélkül (020230)

Sertés fagyasztva darabok és vágási melléktermékek, belsıség (máj kivételével) (020649)

CR (4)

1997-99

Termékmegnevezés, kód

40,3

Sertéshús friss, hőtött

19,5

Sertéshús fagyasztva

10,6

Kolbász és hasonló termék

6,3

tarja, karaj, oldalas, dagadó (020319) tarja, karaj, oldalas, dagadó (020329) (160100)

Sertés friss/hőtött egész és fél (020311)

76,7

CR (4)

2005-07 18,6 15,1 9,6 7,2 50,6

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján

E folyamatok eredményeként az ágazaton belüli kereskedelem is erısebbé vált. A hagyományos Grubel-Lloyd-féle ágazaton belüli kereskedelem indexe (lásd korábban a 40. oldalt) a fentiekben leírtakkal összhangban a vizsgált idıszak eleji 0,11-os értékrıl 0,43-ra emelkedett. 17. táblázat: A Grubel-Lloyd-féle ágazaton belüli kereskedelem indexe az egyes referenciapiacok vonatkozásában Idıszak 1997-99 2005-07

KKE 0,02 0,43

EU-KKE 0,12 0,38

EU-n kívüli 0,13 0,02

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján Mind a bázisidıszakban, mind a tárgyidıszakban a legmagasabb GL indexet a KKE ország-csoportra nézve, míg a legalacsonyabbat a harmadik országokra vonatkozóan vártam, és ezek idıbeni növekedését feltételeztem. Az eredmények azonban – lásd a 17. táblázatot – csak a tárgyidıszakra hozták a várt relációkat. Megállapítható tehát, hogy a külkereskedelem liberalizációjának, a szabad kereskedelem érvényesülésének eredményeképpen meghatározó módon nıtt az uniós tagországokkal kapcsolatos ágazaton belüli kereskedelem. A kétirányú kereskedelem részletesebb vizsgálatát az ország-csoportok és a termékek szintjén a 4.1.3. alfejezet tárgyalja. További vizsgálatok tárgyát képezheti, illetve a következtetések pontosítását teszi lehetıvé, ha ország-csoportok helyett az egyes ország-csoportokba tartozó országok szintjén végezzük a számításokat. A behozatal fellendülésének eredményeképpen a 1997-99-es idıszak 14 deficites termék száma a 2005-07-es idıintervallumra már 27-re nıtt. A mindkét idıszakban szufficites egyenleget jelzı 26 termék közül 13 volt képes növelni pozitívumát a tárgyidıszakra.

95

Magyarország külkereskedelmi partnerszerkezetét vizsgálva (15. ábra) megállapítható, hogy mind a teljes külkereskedelem, mind a vizsgált termékcsoport vonatkozásában meghatározó – 70 % feletti – az Európai Unió szerepe. A hús és húskészítmények termékcsoportot illetıen az Unió részesedése a kivitelben kismértékő (3 %pontos), míg a behozatalnál markáns emelkedést mutat. A tárgyidıszakban az Unió importaránya közel 100 %-os. A tárgyidıszaki KKE országok részesedése a külkereskedelemben iránytól függetlenül 17 % körüli, ám míg a kivitelben az arány 3, addig a behozatalban 14 %pontos többletet jelzett. 15. ábra: A hús és húskészítmények kiviteli és behozatali értékének partnerszerkezete 1000 900 800

millió dollár

700 600 500 400 300 200 100 0 1997-99

2005-07 Export KKE

EU-KKE

1997-99

2005-07

Import

Import

EU-n kívüli

Forrás: az ENSZ COMTRADE adatai alapján A vizsgált idıszak egyes éveire kiszámított relációs mutatókat tekintve megállapítható, hogy az arányok módosulása nem köthetı szorosan az uniós csatlakozáshoz, valószínőleg az azt elıkészítı és megelızı egyezmények hatása sokkal meghatározóbb volt. A külkereskedelmi mérleg az egyes relációkban pozitív, ország-csoportok szerinti megoszlása a bázisidıszakban a kivitelarányokat tükrözte. A tárgyidıszakra a KKE-n kívüli EU-s országok és a harmadik országok között 10 %pontos átrendezıdés figyelhetı meg. Elıbbi 50,8 %-ban, utóbbi 32,1 %-ban járul hozzá a hús és húskészítmények termékcsoport pozitív nettó exportjához.

96

A 3.2. és a 3.3 fejezet összefoglalásaként megállapítható, hogy mind a naturáliákban, mind az értékben kifejezett és vizsgált tendenciák kedvezıtlen változásokat jeleznek. Ennek ellenére

a

termékcsoport

pozíciója

egyelıre

relációs

összehasonlításban

kedvezı

külkereskedelmi helyzetet mutat. A dolgozat a következıkben a termékcsoport külkereskedelmének versenyképesség változását vizsgálja az elmúlt tíz év vonatkozásában. E termékkör meghatározó súlya és így nemzetközi versenyképessége jelentısen befolyásolhatja hazánk külkereskedelmi helyzetét, pozícióját. A termékcsoport szintő elemzések mellett kiemelt figyelmet szentelek a termékszintő vizsgálatoknak, hiszen a legmeghatározóbb termékek pozíciójának alakulása mérvadó lehet a termékcsoport helyzetét illetıen.

97

4. A hús és húskészítmények termékcsoport külkereskedelmi versenyképesség vizsgálata A fejezet termékcsoport szinten és termékszinten is vizsgálja a hústermékek külkereskedelmi pozícióját és a változásokat. A bázisidıszaki állapotot a vizsgált idıszak elsı három (1997-99), a tárgyidıszakit pedig az utolsó három évének (2005-07) átlagolt értékei képviselik. A 4.1. fejezet az 1.3.1. alfejezetben ismertetett külkereskedelem specializációs mutatói alapján tesz megállapításokat a vizsgált termékkör, majd az egyes termékek vonatkozásában. E fejezet részét képezi a termékszintő mutatók alapján a statikus értékalapú indikátorok konzisztenciájának

elemzése

különbözı

mérési

szinteken,

valamint

a

termékek

versenyképességének értékelése. Az értékalapú vizsgálatokat áralapú elemzések teszik teljessé. A 4.2. fejezet a kifejezetten dinamikus szemlélető CMS modellek számítási eredményeit mutatja be, továbbá komplex elemzési módszerrel vizsgálja az ár és a mennyiség módosulásának hatását a termékkör versenyképesség változásában. Mindkét eljárás hátterében a relációs termékszintő változások állnak, melyek együttesen befolyásolják a hús és húskészítmények külkereskedelmi pozíciójára tett következtetéseket. Míg a CMS modellek a referenciapiacot mint felvevıpiacot tekintik, addig az érték változásában az ár és a mennyiségi hatásokat vizsgáló módszerek a referenciapiacot versenytársként kezelik. A fejezetet a külkereskedelem termékszintő versenyképességi folyamatainak vizsgálata zárja.

4.1. Statikus szemléletű versenyképesség A 3.3. fejezet bemutatta a vizsgált termékkör teljes külkereskedelmen belüli helyét, illetve struktúráját, az export és az import viszonyát, kiemelve a Magyarország és referenciapiacai közötti különbözıségeket. Ezen eltéréseket lehet számszerősíteni a módszertani részben bemutatott külkereskedelmi specializációs mérıszámokkal és ezek alapján fogalmazhatunk meg következtetéseket a versenyképességre nézve. Az elsı alfejezet termékcsoport szintő mutatói aggregált külkereskedelmi értékadatok alapján

számíthatók.

következtetéseket

A

bázis-

vonhatunk

le

és a

a

tárgyidıszaki

termékcsoport

vonatkozóan.

98

állapotok

összehasonlításából

versenyképességének

változására

4.1.1. A külkereskedelem specializációs mutatói, termékcsoport szintű versenyképesség Fertı-Hubbard (2001) az 1992-1998 közötti periódusra vonatkozóan négy különbözı megnyilvánuló komparatív elıny mutató alapján elemezte Magyarországnak az EU15-tel kapcsolatos agrár külkereskedelmi versenyképességét. A négy indikátor alapján végzett számítások a vizsgált 22 termékcsoportból49 öt esetében mutatták hazánk megnyilvánuló komparatív elınyét. A hús és húskészítmények a harmadik legjobb pozíciót mutató termékkör volt, melyet idıben stabilan, a legkisebb relatív szórással jellemeztek az indexek. A mutatóértékek monoton csökkenı tendenciát jeleztek, melyet az 1996-os év kedvezı folyamatai törtek csak meg. Fertı (2006) az alapmutatóra építve a fenti számításokat kiterjesztette a 2002-es évig tartó periódusra, és vizsgálta a referenciapiacokkal (fejlett/fejlıdı országok, EU15, EU7) kapcsolatos eltéréseket is. Számításaiban az éves Balassa indexek átlaga a fejlıdı országoknál és a Magyarországgal egy ütemben az Unióhoz csatlakozó hét országnál adott kiugróan magas értéket. Két számjegyő bontásban a 22 termékcsoport közül referenciapiactól függetlenül a hús és húskészítmények bizonyultak a legversenyképesebbnek. A vizsgálat részletesebb, három számjegyő bontásban készített elemzéssel is kiegészült, mely alapján a termékcsoport feldolgozottsága tekintetében vonható le következtetés. Az 59 vizsgált termékkör közül világszinten a feldolgozott hústermékek a második legversenyképesebbek voltak, a fejlett és a fejlıdı országok vonatkozásában az 5. helyen álltak. A friss hús a fejlıdı és az EU7 országok csoportjára nézve élvezett nagyon kedvezı pozíciót. A kevésbé feldolgozott terméknek számító szárított hús a világpiacon megnyilvánuló komparatív hátrányt mutatott, ez jellemezte a fejlett országok és az EU15 piacán is. Ellenben a fejlıdı országok piacán a második helyen állt a versenyképességi rangsorban. Fertı az agrárkereskedelem versenyképességének dinamikáját elemzı számításaiban nem tért ki a termékcsoport szintő eredményekre. Az 1992-1998 és az 1992-2002 közötti periódust vizsgáló – EU15-re vonatkozó – Balassa-index átlagok (4,75→3,37) a termékcsoport versenyképességi pozíciójának gyengülését érzékeltetik. A saját vizsgálat tárgya és célja a 2.1. fejezetben körülhatárolt, 61 terméket magában foglaló hús és húskészítmények termékcsoport versenyképességének elemzése értékalapú mutatók segítségével. Az indikátorok a hazai és a referenciapiaci külkereskedelem

49

SITC2 rendszerben két számjegyő bontásban készültek a számítások, mely összemérhetı az SITC3 nomenklatúra azonos bontású eredményeivel.

99

szerkezetének eltérése, a kivitel és a behozatal viszonya alapján értékelik a hazai külkereskedelmi pozíciót. Egy, a referenciapiachoz képesti magasabb hazai részesedés, nagyobb

export-import

arány

vagy

külkereskedelmi

egyenleg

egyaránt

kedvezı

külkereskedelmi helyzetet jelezhet, lásd korábban az 1.3. fejezet kapcsolódó fejezeteit. A vizsgálatba bevont mutatókat – azok képletét és az értelmezésükhöz szükséges tudnivalókat – összefoglaló módon a 2. táblázat tartalmazza a 38. oldalon. Az indikátorok eredményei a 18. táblázatban láthatók a teljes termékcsoport, a feldolgozott/kevésbé feldolgozott

termékek,

illetve az

egyes

húsfélék

vonatkozásában.

Az

elınytelen

külkereskedelmi helyzetet szürke hátterő indikátorértékek mutatják. A 18. táblázat elsı két oszlopa a termékcsoportot illetıen jellemzi a versenyképességet a bázis- és a tárgyidıszakban. Az eredmények alapján megállapítható, hogy: - a termékcsoportot valamennyi indikátor versenyképesnek minısíti, - a B index alapján (1. mutató) az 1997-99-es periódusban a termékcsoport közepes, a 200507-es idıszakban viszont már csak gyenge komparatív elınyt mutat50, - az éves indikátorértékek a mutatók nagy részénél töretlenül monoton csökkenı tendenciájúak – lásd a 16. ábrát, ami gyengülı versenyképességet jelez, 16. ábra: A hús és húskészítmények külkereskedelem specializációs mutatóinak értéke az egyes évekre vonatkozóan51 1000 100 10 1 1997

1998

1999

2000

2001

2002

0,1 0,01 0,001 0,0001 0,00001

2003

2004

2005

2006

2007

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Forrás: saját ábra 50

Hinloopen-Marrewijk négy csoportba tagolta a Balassa-indexeket: 0
100

101

1997-99 3,246 3,335 3,279 1,178 1,204 1,208 0,529 0,017 0,000 0,037 11,572 0,841 0,896 0,021 0,011 0,022 0,856 2,559 11,826 11,210 3,072 2,541 13,246 51,859

1997-99 2005-07 3,585 1,539 3,709 1,551 3,626 1,545 1,277 0,431 1,311 0,439 1,304 0,494 0,564 0,212 0,022 0,004 0,000 0,000 0,057 0,002 14,438 2,748 0,870 0,466 0,926 0,481 0,027 0,007 0,014 0,004 0,029 0,007 0,883 0,477 2,780 1,039 14,754 2,876 13,859 2,555 3,475 0,942 2,761 0,934 16,440 2,893 41,578 11,851

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

1997-99 5,838 5,997 5,965 1,764 1,791 1,781 0,708 0,005 0,000 0,026 170,139 0,988 1,043 0,006 0,003 0,006 0,990 5,247 173,866 153,427 5,963 5,154 190,453 18,136

2005-07 1,839 1,851 1,850 0,609 0,616 0,662 0,295 0,001 0,000 0,001 2,554 0,437 0,451 0,001 0,001 0,001 0,449 0,966 2,673 2,410 1,077 0,871 2,685 14,111

Feldolgozott termékek 1997-99 0,435 0,433 0,434 -0,832 -0,836 -0,625 -0,394 -0,002 0,000 -0,001 3,984 0,599 0,654 0,001 0,001 0,001 0,633 1,493 4,072 3,919 0,332 1,457 4,503 70,997

2005-07 0,166 0,165 0,165 -1,796 -1,804 -1,325 -0,715 -0,002 0,000 -0,002 0,968 -0,016 -0,002 0,000 0,000 0,000 -0,002 -0,004 1,013 0,892 -0,023 -0,132 1,023 -1,394

Szarvasmarhahús

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján

2005-07 1,487 1,497 1,493 0,397 0,404 0,462 0,196 0,003 0,000 0,002 2,793 0,473 0,487 0,006 0,003 0,006 0,484 1,055 2,923 2,590 0,916 0,946 2,941 11,585

Kevésbé feldolgozott termékek

Összes hús és húskészítmény

Mutatók 1997-99 7,526 7,847 7,748 2,018 2,060 2,032 0,765 0,013 0,000 0,082 95,193 0,979 1,034 0,014 0,007 0,014 0,981 4,666 97,279 82,406 7,764 4,548 109,220 12,600

2005-07 3,528 3,608 3,592 1,261 1,283 1,289 0,558 0,004 0,000 0,010 8,614 0,792 0,806 0,005 0,003 0,005 0,797 2,182 9,015 7,457 3,128 2,019 9,103 10,008

Baromfihús

Egyéb húsféle

1997-99 2005-07 1997-99 2005-07 0,269 0,013 9,674 2,676 0,268 0,013 10,108 2,710 0,268 0,013 10,056 2,708 -1,314 -4,350 2,269 0,984 -1,317 -4,358 2,313 0,997 -0,997 -2,181 2,280 1,021 -0,576 -0,975 0,813 0,456 0,000 0,000 0,005 0,001 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,045 0,001 9,280 0,298 81,894 2,275 0,805 -0,540 0,976 0,389 0,861 -0,526 1,031 0,404 0,000 0,000 0,005 0,001 0,000 0,000 0,003 0,000 0,000 0,000 0,006 0,001 0,824 -0,530 0,978 0,401 2,338 -1,181 4,516 0,851 9,484 0,312 83,689 2,381 9,018 0,265 75,398 2,157 0,241 -0,036 9,991 1,446 2,289 -1,347 4,460 0,762 10,848 0,316 93,243 2,395 55,162 -10,070 22,630 13,563

Juh és kecskehús

*Megjegyzés: a kedvezıtlen pozíciót jelzı indikátorértékek szürke háttérrel

1997-99 2005-07 3,535 1,628 3,597 1,638 3,575 1,635 1,263 0,487 1,280 0,493 1,291 0,547 0,559 0,239 0,006 0,001 0,000 0,000 0,016 0,001 5,713 1,574 0,702 0,223 0,757 0,237 0,007 0,001 0,004 0,001 0,007 0,001 0,729 0,236 1,853 0,482 5,839 1,647 5,777 1,554 3,039 0,571 1,863 0,429 6,442 1,647 128,254 34,445

Sertéshús

18. táblázat: Specializációs mutatók értékei

- az egyes referenciapiacokat illetıen hasonló következtetéseket fogalmazhatunk meg. Az Unión kívüli országokkal összehasonlítva a legelınyösebb a helyzet, az Uniót tekintve pedig a KKE országokhoz képest kedvezıbb a magyar hústermékek pozíciója. A vizsgált idıszak eleji és végi állapotot összevetve a kizárólag a magyar külkereskedelmi adatok alapján számolt indikátorok közül (11-18. mutatók) több is javuló specializációt mutat a harmadik országokat illetıen, lásd a 19. táblázat eredményeit. 19. táblázat: Specializációs mutatók értékei a referenciapiacok függvényében 1997-99 Mutatók 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

KKE 2,322 3,650 3,569 0,842 1,295 0,885 0,398 0,017 0,004 0,023 58,945 0,967 0,930 0,051 0,025 0,049 0,964 4,003 18,481 4,913 3,160 2,007 8,734 0,769

EU-KKE 2,825 2,940 2,881 1,039 1,079 1,073 0,477 0,020 0,000 0,036 12,426 0,851 0,854 0,024 0,012 0,023 0,847 2,489 13,977 13,031 2,756 2,768 3,031 15,994

2005-07 EU-n kívüli 4,469 4,706 4,469 1,497 1,549 1,519 0,634 0,024 0,000 0,082 13,262 0,860 1,206 0,030 0,021 0,047 0,929 3,308 15,199 15,013 4,428 2,830 4,524 45,548

KKE 1,362 1,495 1,490 0,309 0,402 0,380 0,153 0,003 0,001 0,001 2,710 0,461 0,336 0,008 0,003 0,006 0,356 0,745 3,094 2,318 0,899 0,920 1,818 4,497

EU-KKE 1,221 1,229 1,227 0,200 0,206 0,279 0,100 0,002 0,000 0,001 2,077 0,350 0,320 0,006 0,003 0,006 0,323 0,670 2,810 2,692 0,785 1,018 1,275 44,612

EU-n kívüli 1,855 1,884 1,855 0,618 0,633 0,670 0,299 0,005 0,000 0,005 82,489 0,976 1,206 0,010 0,006 0,013 0,984 4,882 2,904 2,406 1,095 0,870 2,238 6,035

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján A 18. táblázat mutatóértékei alapján egybehangzóan megfogalmazható, hogy a vizsgált termékkör a feldolgozottságtól függetlenül mind a bázis-, mind a tárgyidıszakban versenyképességet, de romló versenyképességet jelez. A feldolgozott termékek a bázisidıszakban elınyösebb pozíciót élveztek. A tárgyidıszakra nézve azonban e megállapítások már nem annyira egyértelmőek. A vizsgált idıszak elején a feldolgozott termékeket erıs, a kevésbé feldolgozottakat pedig közepes komparatív elıny jellemezte. Az 102

idıszak végi Balassa mutató értékek mindkét termékkör esetén gyenge komparatív elınyrıl tanúskodnak. Az áttekintett szakirodalmak nem vizsgálták az egyes húsfélék külkereskedelmi helyzetét, annak alakulását. Számításaim eredményei szerint a baromfihúst, a sertéshúst és az egyéb húsfélét idıszaktól függetlenül minden indikátor versenyképesnek minısíti, azonban romló pozícióról van szó. A bázisidıszaki Balassa index az egyéb húsfélék és a baromfihús termékkörnél erıs komparatív elınyt jelez. A vizsgált idıszak végére mindkettı pozíciója közepesnek minısül. A szarvasmarha-, illetve a juh és kecskehús bázisidıszakban az export értékek megnyilvánuló komparatív elıny mérıszámai alapján komparatív hátrányt jelez. Abban az esetben azonban, ha a kivitel mellett a behozatal alakulását is figyelembe vesszük, a legtöbb mutató szerint egy gyenge (a semleges állapotot tükrözı indikátorértékhez közeli) versenyelıny jellemzı. Tárgyidıszakban mindkét húsféle esetében az összes mutató vagy elınytelen, vagy semleges állapotot mutat. A megállapítások mind a termékfeldolgozottságot, mind az egyes húsféléket illetıen függetlenek a referenciapiactól. A

specializációs

mutatók

eredményei

tehát

egybehangzóan

a

termékkör

versenyképességének gyengülését bizonyítják. A külkereskedelem versenyképessége nagyon összetett fogalom, és a jelenség megismerése, a több oldalról való megközelítés több mutató alkalmazását indokolja. A mutatók számának növelése azonban több módszertani és értelmezési problémához vezethet. A 17. és a 18. táblázat eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a mérıszámok általában hasonló következtetések levonását teszik lehetıvé, sıt egyes esetben közel azonos értéket adnak. A redundancia viszont feleslegesen növeli az adattömeget és nehezíti a tisztánlátást. A következı alfejezet a sztochasztikus kapcsolatot mutató adathalmazon a sokváltozós módszerekkel célozza meg a mutatók közötti kapcsolatok struktúráját feltárni. A vizsgálatot három módszerrel, három mérési szinten végeztem el. A legmagasabb mérési skálán a faktoranalízis módszere segíti az információsőrítést.

103

4.1.2. A termékszintű specializációs mutatók összefüggése, a versenyképesség alakulása A konzisztencia egy adathalmazban több, hasonló jelenséget bemutató adat közötti viszonyra, tartalmi egyezıségre, egyidejő hitelességre utal. A 2.2. fejezet részletesen tárgyalta a konzisztencia vizsgálatok elméleti alapjait, módszereit. Ezen alfejezet mindhárom – a nominális, az ordinális és az arány – skálán értékeli az indikátorok52 tartalmának harmonizációját. A vizsgálat végsı célja a mutatók alapján a termékek versenyképességérıl megállapítást tenni, rangsort, versenyképességi csoportokat kialakítani. Ehhez elsı lépésként a mutatórendszer összefüggését kell vizsgálni. A konzisztencia vizsgálat során a termékszintő mutatószámok eredményeit vizsgálom, a kijelölt idıszak eleji és végi átlagolt export és importértékek alapján számított indikátoreredményeket elemzem. A konzisztencia vizsgálat alapján tett következtetéseket idıben is összevetem. A 15. melléklet tartalmazza a vizsgált exportspecializációs mutatók bázis- és tárgyidıszaki értékeit53. A külkereskedelemi pozíció vizsgálata, jellemzése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben van külkereskedelem, azaz létezik kivitel vagy behozatal. Az 1997-99-es idıszakra nézve a 61 termék közül 9-nél, a 2005-07-es idıtartamot illetıen 6 terméknél nincs sem export, sem import, azaz nem végezhetıek számítások. E termékeket elhagytam. A számítások során a törtes (11., 18., 19. és 20.) és a logaritmusos formátumú (4., 5. és 22.) mutatószámoknál gondot okozhat a kivitel, illetve a behozatal hiánya. A nulla import a vizsgált idıszak elején 12, a vizsgált idıszak végén csupán 1 terméknél fordul elı. Az exporthiány az 1997-99-es idıszakot tekintve 6, a 2005-07-es intervallum vonatkozásában 5 terméket érint. Ahhoz, hogy az indikátorok értékeit három mérési szinten is vizsgálhassuk, azokat elıször át kell konvertálni bináris és ordinális változókká. A nominális mérési szinten a termékszintő mutatók bináris változóként szerepelnek, ahol az 1 kedvezı, a 0 kedvezıtlen versenyképességi pozíciót jelent (16. melléklet). A fentiekben taglalt problémás esetekben, melyek kizárólag az egyirányú külkereskedelemre vezethetık vissza, nagyon egyszerően az importhiány elınyös, míg az exporthiány kedvezıtlen külkereskedelemi pozíciót jelez.

52 53

A 4.1.1.-es alfejezetben alkalmazott 24 mutató, melyek legfontosabb tudnivalóit a 2. táblázat tartalmazza. A jelentıs nagyságrendi eltérések miatt az eredmények normál alakban kerültek feltüntetésre.

104

A binárisra konvertált mutatók konzisztenciáját tekintve az 1997-99-es idıszakra vonatkozóan az 52 termék közül 27+1 terméknél együtt haladnak a mutatók, a 2005-07-es idıintervallum esetén a vizsgált 55 termék közül már csak 10+1 terméknél.54. Az egyes mutatók azonban sok esetben ellentétes eredményt jeleznek. E módszer így nem igazán alkalmas a versenyképesség megítélésére. Elınyösebb megközelítést ad, ha ordinális mérési szinten a termékek egymáshoz képesti pozícióját értékeljük, rangsorolva azokat az exportspecializációs mutatók értékei alapján. A legkisebb

sorszámú

termék

tekinthetı

a

legelınyösebbnek

a

külkereskedelmi

versenyképesség szempontjából. Azoknál a termékeknél, ahol a kivitel vagy a behozatal értéke 0, több mutató is azonos indikátoreredményt ad. Ezekben az esetekben a termékek azonos sorszámozása helyett visszanyúltam a meglévı export, illetve import adathoz és a kivitelhiány mellett a minél kisebb importot, a behozatalhiány mellett pedig a minél magasabb exportot értékeltem kedvezıbb pozíciónak. A 17. melléklet tartalmazza az ily módon kialakított rangsorokat. A Kendall-féle konkordanciamutató eredménye (W1997-99=0,67; W2005-07=0,59) mindkét idıszak vonatkozásában közepesen szoros együttmozgást jelez a 24 indikátor alapján létrehozott terméksorrendet tekintve. A 18. melléklet rangkorrelációs mátrixai alapján megállapíthatjuk, hogy a mérıszámok között kiszámított kapcsolatvizsgálati értékek nem adnak idıben stabil képet55. A vizsgált idıszak eleji és végi eredményeket összevetve négy csoport választható külön: - Az elsı 10 kizárólag exportadatokat alkalmazó mutató és a 23-as sorszámú, (25) alatt tárgyalt kétirányú relációs mutató nagyon szoros együttmozgást mutat. Utóbbi azért jelezhet az egyirányú mérıszámokkal hasonló eredményt, mert a konzisztencia számításokat a világ mint referenciapiac vonatkozásában végeztem, melynél az export- és az importadatok közeledése nem meglepı, sıt elvárt56. Ilyen feltételezések mellett a 23. indikátor az 1. index értékével kell, hogy a legszorosabb összefüggést jelezzen. Empirikus igazolását lásd a késıbbiekben a 21. melléklet eredményei alapján. - A 13 kétirányú indexbıl álló csoport 8+4+1 mutatóra bomlik. Az elkülönülés a mérıszámok tartalma alapján nem indokolható.

54

Az egyértelmő elınyös pozíciót jelzı termékek a mellékletekben félkövér betőtípussal, míg az egyértelmően kedvezıtlen pozíciójúak szürke háttérrel szedetten szerepelnek. 55 A 18. mellékletben aláhúzottan szerepelnek a stabilan magas kapcsolatvizsgálati értéket jelzı eredmények. 56

Azaz ha   ´  7 és    ´   7 , akkor 

MNO  N MNO

O MNO  N O MNO

105

~

MNO  N MNO

O 6NO  N O 6NO

A szoros együttmozgás az egyes csoportokra nézve lehetıvé teszi a termékek végsı rangsorolását és a 24 sorrend helyett 4 létrehozását, mely a 19. mellékletben látható. Mind a rangkorrelációs mátrixok, mind a termékek versenyképességi rangsorai alapján látható, hogy az egyes indikátorcsoportok eltérı eredményt jeleznek. Adott mutatócsoport alkalmazása befolyásolhatja a sorrendek idıbeli változásának jellegét, jelentıségét is. Míg az elsı mutatócsoportnál viszonylag szoros együttmozgás tapasztalható az idıszak eleji és végi rangsor között (ρ=0,85), addig a 24. indikátornál sokkal gyengébb az összefüggés (ρ=0,43). A 4 mutatócsoport végsı rangsora alapján (lásd a 19. mellékletet) körvonalazható a legversenyképesebb termékek köre. A 20. táblázat az elsı 10 legversenyképesebb termék közé sorolt hús és húskészítményeket foglalja össze. 20. táblázat: Az elsı 10 legversenyképesebb termék közé sorolt hús és húskészítmény 1997-99-es idıszak

2005-07-es idıszak

mind a négy mutatócsoport szerint • Baromfi frissen vagy hőtve darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020739)

a négybıl három mutatócsoport szerint • Sertéshús fagyasztva

• Sertéshús fagyasztva

comb, lapocka és részei csonttal (020322)

• Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva

comb, lapocka és részei csonttal (020322)

• Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva

nem darabolt (020723)

• Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva •

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020743) Házi, üregi vagy mezei nyúl (020810)

nem darabolt (020723)

• Liba, kacsa frisse/ hőtve hízott máj (020731)

• Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva •

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020743) Házi, üregi vagy mezei nyúl (020810)

kettı mutatócsoport szerint • Szarvasmarhafélék húsa frissen/hőtve • Sertéshús fagyasztva darabolt, csont nélkül (020130)

• Sertéshús fagyasztva

tarja, karaj, oldalas, dagadó (020329)

• Bárány frissen/hőtve

tarja, karaj, oldalas, dagadó (020329)

• Bárány frissen/hőtve

egész és fél (020410)

• Pulykából (máj kivételével)

egész és fél (020410)

• Liba, kacsa frisse/ hőtve

készült termékek (160231)

• Kolbász és hasonló termék (160100)

hízott máj (020731)

• Baromfi frissen vagy hőtve •

• Gyöngytyúkból, kacsából, libából

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020739) Kolbász és hasonló termék (160100)

készült termékek (160239)

106

A fenti versenyképességi listák alapján megállapítható, hogy a legjobb pozíciónak örvendı termékek helyzete a hazai hús és húskészítmények külkereskedelmében stabil. Fıként a tárgyidıszakban meghatározók a baromfihúsfélék, melyek közül a vizsgált idıszak végére a Baromfi frissen vagy hőtve darabok és vágási melléktermékek, belsıségek mind a négy mutatócsoport alapján része az „elsı 10 legversenyképesebb termék” csoportjának. A mutatók aktuális értékei alapján számíthatók alapstatisztikák. A 20. mellékletben található táblázat foglalja össze az indikátorok minimális, maximális, valamint átlagos értékeit. A táblázat a legkisebb és a legnagyobb felvett érték mellett (az export- és az importhiányos termékek extrém értékei nélkül) megjelöli a vonatkozó termék kódszámát. Az eredmények alapján a következık fogalmazhatók meg: - az indikátorértékek átlagai – és egy-két mérıszámtól eltekintve a minimum és a maximum értékek is – egységesen monoton csökkenést jeleznek, mely a termékek versenyképességi pozíciójának romlását mutatja idıben, - a szóródás mérséklıdése a termékek külkereskedelmi helyzetének közeledését mutatja, - a legkisebb és a legnagyobb felvett értékekhez tartozó termékek sok esetben egyeznek. Az indikátorok közötti tartalmi viszony, azonosság kérdését az arányskálán mért aktuális mutatóértékek alapján a faktoranalízis módszerével objektívebben lehet vizsgálni. A faktorértékekkel mint komplex versenyképességi indikátorokkal versenyképességi csoportok alakíthatók ki. A 21. melléklet korrelációs mátrixai a páronkénti korrelációs együttható eredményeket tartalmazzák. A mátrix értékei azt mutatják, hogy bizonyos mérıszámok nagyon szorosan korreláló adatokat adnak. Ez behatárolja a faktoranalízis során alkalmazható eljárások körét, így például megakadályozza a Maximum Likelihood eljárás választását. A probléma megoldható a szorosan korreláló adatsorok kiszőrésével és közülük kizárólag egy megtartásával. Esetünkben ez radikálisan csökkentené a faktoranalízisbe bevont mutatók számát. Nincs szükség azonban erre, ha a faktoranalízist a fıkomponens analízis (Principal Component Analysis) módszerével végezzük el. A faktorok számának meghatározásához a Kaiser-kritériumot57 (Eigenvalues over) vettem alapul. Az eredmények könnyebb értékelhetıségéhez rotálási eljárásként a leggyakrabban alkalmazott Varimax módszert választottam. A kommunalitás értékek alapján megállapítható, hogy mind a vizsgált idıszak elején, mind a végén a létrehozott faktorok a mért változók szóródásának nagy százalékát 57

Legalább 1 sajátérték feletti faktorok (lásd Sajtos-Mitev, 2007).

107

magyarázzák. Egyetlen kivétel ez alól a 24. mutató, mely már a rangkorrelációs vizsgálatoknál erıs elkülönülést jelzett a többi mutatótól58. Az SPSS faktoranalízis outputjait a 22. melléklet tartalmazza. A melléklet elsı két ábrája a faktorokhoz tartozó sajátértéket szemlélteti. A mellékletben található magyarázott szórásnégyzet táblák ezen értékek mellett tartalmazzák a faktorok által magyarázott szórásnégyzet és összesített magyarázott szórásnégyzet értékeket is. Bázisidıszakban az elsı 5 komponens rendelkezik 1-nél nagyobb sajátértékkel, melyek együtt a variancia 95,9 %-át fedik le, tárgyidıszakban 4 faktorba sőrősödik a magyarázott variancia 92,2 %-a. A mellékletben található faktorsúlyok alapján azonosított egyes komponensek mögött álló indikátorok szerkezetét és az általuk magyarázott varianciát a 21. és a 22. táblázat foglalja össze59. 21. táblázat: A faktorok összetétele, magyarázó ereje a vizsgált idıszak elején Faktor 1. 2. 3. 4. 5.

A faktorral szoros együttmozgást mutató indikátorok sorszáma 1. 2. 3. 10. 21. 23. 8. 9. 14. 15. 16. 12. 13. 17. 18. 22. (24.) 11. 19. 20. 4. 5. 6. 7.

Magyarázott variancia, % eredeti kumulált 25,22 25,22 22,49 47,70 49,65 67,35 14,90 82,25 13,67 95,91

Forrás: SPSS outputok alapján 22. táblázat: A faktorok összetétele, magyarázó ereje a vizsgált idıszak végén Faktor 1. 2. 3. 4.

A faktorral szoros együttmozgást mutató indikátorok sorszáma 1. 2. 3. 10. 21. 23. 4. 5. (6.) 7. 12. 13. 17. 11. 18. 19. 20. 22. 8. 9. 14. 15. 16.

Magyarázott variancia, % eredeti kumulált 25,99 25,99 23,29 49,27 21,48 70,75 21,44 92,19

Forrás: SPSS outputok alapján A vizsgált idıszak elejére és végére elkészített faktoranalízis rotált komponens mátrixai alapján megállapítható, hogy a mutatók az idı tényezıtıl függetlenül, viszonylag stabil kapcsolatrendszert jeleznek, mely a bázis- és a tárgyidıszaki faktorstruktúra összevetése alapján a következıképpen alakul: 58

Kommunalitása magasabb a 0,25-os szőrıértéknél (részletesebben lásd Székelyi-Barna, 2008), így megfelelı módon leképezettnek tekinthetı a faktorokban, nem került elhagyásra. 59 A zárójelben feltüntetett mutatószámok és a faktor között gyengébb korreláció mutatkozik, a faktorsúly értéke mindkét esetben 0,7.

108

• 1-3., 10., 21., 23. – az alapmutató módosított változatai, relatív relációs mutatók, • 8-9., 14-16. – „additív” forma, abszolút relációs szerkezetösszehasonlítás, • 4-7. – az alapmutatóhoz kapcsolódó mutatók logaritmikus transzformációja, • 12-13., 17. – a normalizált külkereskedelmi egyenlegre építı indikátorok, • 11., 19-20. – az export/import arányból képzı mérıszámok, • 18., 22. – az export/import arány logaritmusát számszerősítı mutatók. Az empirikus elemzésnél tapasztalt együttmozgások részben az 1.3.1. alfejezetben tárgyalt elméleti alapokból következnek, részben a vizsgálat körülhatárolt területének speciálitásából fakadnak, mely további kérdéseket vet fel. Újabb vizsgálatok tárgyát képezheti: • kis ország – nagy ország, jelentısebb – kevésbé jelentıs termék/-csoport eltérı hatása a mutatóértékekre (az 1-3. indikátorok közötti kapcsolatok60 alakulását tekintve), • a referenciapiac méretének szerepe az FKE (25) 1-3. mutatóval kapcsolatos szoros együttmozgására61, • a termékek meghatározó részénél az import csekély értékének következménye, az RTA szoros összefüggése az 1-3. mutatókkal, egyirányú és kétirányú „additív” mutatók erıs korrelációja. A faktorok összetétele meggyızött arról, hogy a jelen vizsgálatnál a termékek külkereskedelmi pozíciójának jellemzése a szakirodalomban kidolgozott nagyszámú mutató információtartalmának összesőrítése eredményeként 7 mutató alkalmazásával nagyjából biztosítható. Az azonos körbe tartozó indikátorok közül javasolt a leggyakrabban alkalmazott, illetve a legegyszerőbben számítható mutatót választani, figyelembe véve a szakirodalmi áttekintésnél tett esetleges szakmai megjegyzéseket! A fent leírtaknak megfelelıen véleményem szerint a külkereskedelem versenyképességi elemzéseinél a specializációs mutatók közül elégséges a James-Movshuk által módosított Balassa mutató (3.) alkalmazása, a megnyilvánuló szimmetrikus komparatív elıny (RSCA) (7.), az export/import arány (11.), a normalizált külkereskedelmi mérleg (12.), a relatív nettó export (16.), valamint az elkülönülést mutató Donges és Riedel-féle index (24.) számítása.

60 61

Lásd korábban a 25. oldal megjegyzéseit és összefüggéseit. Lásd korábban a 104. oldalt.

109

A klaszteranalízis alkalmazásának célja a megfigyelt termékek hasonlósági csoportba sorolása külkereskedelmi specializációjukat tekintve. A klaszteranalízist a faktorértékek alapján végeztem el. Az eljárás lefolytatásához elengedhetetlen a kiugró értékek kiszőrése, mivel ezeket a program egyelemő klaszterbe különítené el. A bázisidıszak vonatkozásában 9 termék minısíthetı outliernek (ezek közül 7 kiugróan elınyös pozíciót jelez, míg kettıt több indikátor is a legrosszabb pozíciójú termékként minısít). A tárgyidıszaki klaszteranalízis lefuttatásához 7 terméket kellett kiszőrni, 6 közülük egyezik a bázisidıszaki outlierekkel. Az indikátorok többsége versenyképesség alapján mind a 7 terméket az elsık közé sorolja. A klaszterközéppontok táblája – lásd a 23. mellékletet – az egyes klaszterek átlagos értékeit tartalmazza a kialakított faktorokban. Az elsı klaszter a versenyképesség szempontjából legelınyösebb, míg az ötödik a legkedvezıtlenebb pozíciójú termékeket tartalmazza. Az outliereket is figyelembe véve így a legkevésbé versenyképes termékek száma a bázisidıszakban 14, a tárgyidıszakban 9, a legkedvezıbb külkereskedelmi helyzetőeké pedig a vizsgált periódus elején és a végén is 11. Az egyszerőbb rangkorrelációs számítások alapján kijelölt „legversenyképesebb termékek” bázis- és tárgyidıszaki csoportjai csaknem teljes egészében egyeznek a klaszteranalízisek eredményeivel. A klaszteranalízis során kialakított 5 csoport tartalmát (termékeit) és a változásokat a 23. táblázat szemlélteti. A klaszterek összetételének módosulása az egymáshoz képesti relatív versenyképességi változásokat jelzi, nem képes értékelni a termékek bázisidıszaki pozíciójához képesti elmozdulást. A versenyképességi klaszterek alapján megállapítható, hogy a legnagyobb stabilitást az elsı és az utolsó klaszter, azaz a leginkább és a legkevésbé versenyképes termékek köre jelzi. Míg az elsı csoportba tartozó termékek a kivitel több mint 70 %-át teszik ki (lásd a 24. táblázatot), addig utóbbi részesedése elenyészı (1 % alatti). Ugyanez a megállapítás vonható le a kevésbé versenyképes termékek exportarányát illetıen. Bár a versenyképes (2. klaszter) termékek részaránya változatlan, termékköre teljes átrendezıdést mutat. A középsı, átlagos külkereskedelmi pozíciójú (3. klaszter) termékek csoportja tárgyidıszakra jelentısen kibıvült egyes termékek külkereskedelmi helyzete javulásának, mások romlásának köszönhetıen (tárgyidıszaki részesedésük 4,3 %ponttal magasabb).

110

Legversenyképesebb termékek

021012

020900

020741

020722

020721

020710

020649

020641

020622

020621

020450

020321

020319

020311

020230

020130

2005-07

160100*

Kolbász és hasonló termék

Forrás: SPSS outputok alapján

készült termékek

Gyöngytyúkból, kacsából, libából

(máj kivételével)

Pulykából készült termékek

020810*

Házi, üregi vagy mezei nyúl

160239

160231

160100

020810*

160290

160249

160242

160241

021020

021012

020722

020621

020610

020130

020110

1997-99

021020

020820

020680

020442

020430

020422

2005-07

Más állati termékek

készült termékek

Szarvasmarhafélékbıl

lapocka

Sertés sózva, szárítva vagy füstölve

Békacomb

vágási melléktermékek, belsıség (máj kivételével)

Sertés fagyasztva

máj

Sertés fagyasztva

vágási melléktermékek, belsıség

Sertés frissen/hőtve

vágási melléktermékek, belsıség (nyelv és máj kivételével)

Szarvasmarhafélék fagyasztva

máj

Szarvasmarhafélék fagyasztva

vágási melléktermékek, belsıség

Szarvasmarhafélék frissen/hőtve

Ló, szamár, öszvér húsa

darabolt csont nélkül

Juhhús fagyasztva

darabolt csonttal

Juhhús fagyasztva

egész és fél

Juhhús fagyasztva

darabolt csont nélkül

Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva

160300

021011

020820

020649*

020641*

020630

020629

020622

020500

020443

020442

020441

020230

111

160300

160250

021011

020630

020629

020610

020500

020443

020220

020220

Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva darabolt csonttal

2005-07

1997-99

Termékmegnevezés, kód

*Megjegyzés: A romló pozícióváltozást mutató termékeket aláhúzás, a javulókét kiemelés jelzi. Az outlierek csillaggal jelöltek.

160250

160249

160242

160241

160239

160220

030760

021090

020710

020410

020321

020311

020120

1997-99

021090

darabok és vágási melléktermékek, belsıség (máj kivételével)

020743*

020890

020322

020312

020120

020110

2005-07

Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva

160290

160231

160220

030760

020900

020890

020742

020319

1997-99

021019

020742

020739*

020731*

020723*

020410*

020329*

2005-07

Versenyképes termékek

021019

020743*

020741

020739*

020731*

020723*

020721

020329*

020322

020312

1997-99

Átlagos külkereskedelmi pozíció

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével)

Pulyka fagyasztva

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével)

Szárnyas fagyasztva

darabok és vágási melléktermékek, belsıség (máj kivételével)

Baromfi frissen/hőtve

Hízott máj

Liba, kacsa frissen/ hőtve

nem darabolt

Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva

fagyasztva

Szárnyasok, nem darabolt

egész és fél

Bárány frissen/hőtve

tarja, karaj, oldalas, dagadó

Sertéshús fagyasztva

comb, lapocka és részei

Sertéshús fagyasztva

comb, lapocka és részei

Sertéshús frissen/hőtve

Termékmegnevezés, kód

Kevésbé versenyképes termékek

23. táblázat: Versenyképességi klaszterek

Legkevésbé versenyképes termékek

24. táblázat: A versenyképességi klaszterek kivitelbıl való részesedése, % Klaszterek 1 2 3 4 5

1997-99 78,0 10,0 11,0 0,2 0,8

2005-07 74,5 10,0 15,3 0,0 0,2

Forrás: saját számítás A jövıben további vizsgálati lehetıséget jelenthet a versenyképességi klaszterek meghatározása az egyes referenciapiacok vonatkozásában. Ehhez kapcsolódóan annak vizsgálata, hogy az egyes termékek versenyképessége mennyiben függ a referenciapiacoktól, valamint hogy a klaszterek tartalmát mennyiben befolyásolja a referenciapiac. A következı alfejezet az ágazaton belüli kereskedelmet vizsgálja, és a kétirányú kereskedelemben résztvevı termékek bázis- és tárgyidıszaki külkereskedelmi pozícióját, annak változását elemzi és szemlélteti egy versenyképességi mátrix segítségével. A metódus az érték- mellett áralapú szemléletet is tükröz. A nettó export, valamint a cserearány termékszintő eredményei alapján az egymáshoz képesti külkereskedelmi helyzet mellett a termékek bázisidıszaki pozícióhoz képesti elmozdulása ugyancsak értékelhetı. 4.1.3. A termékcsoport és a termékek helyzete az ágazaton belüli kereskedelemben Jámbor (2010) kiemeli, hogy a mezıgazdasági termékek esetén is egyre meghatározóbbá válik az ágazaton belüli kereskedelem, ugyanakkor a mérésére és a kiváltó okok meghatározására kevés kísérlet történt. A szerzı a 2000-2007 közötti idıszakra vonatkozóan

elemezte

Magyarország

EU15-tel

kapcsolatos

ágazaton

belüli

agrárkereskedelmét. Eredményei szerint Magyarország EU15-tel folytatott agrárkereskedelme döntıen, 75 %-ban ágazatok között zajlott és az ágazaton belüli kereskedelmet jellemzı GLindex értéke csökkenı tendenciát mutatott. Mindeközben a hús és húskészítmények termékcsoport GL-indexe a bázis évi 0,20-rıl több mint duplájára, 0,46-ra emelkedett a vizsgált idıszak alatt, vagyis erısödött az ágazaton belüli kereskedelem. Az értékeket a 3.3. fejezet KKE-re és a KKE-n kívüli uniós országokra vonatkozó GLindex eredményeivel összehasonlítva hasonló tendencia mutatkozik. Jámbor (2010) mutatóértékei magasabbak, mivel számításait SITC rendszerben négy számjegyő bontásban végezte, vagyis magasabb aggregációs szinten. Jámbor (2010) számításaiban a nyolc év

112

átlagában nagyjából 50-50 % az egy- és a kétirányú kereskedelem aránya. Az ágazaton belüli kereskedelem csaknem kizárólagosan vertikális termék differenciáció. A 3.3. fejezet kitért a vizsgált termékkör ágazaton belüli kereskedelme tendenciájának vizsgálatára. A következıkben részletezettebben vizsgálom a kétirányú külkereskedelem alakulását, majd

az

abban résztvevı termékek versenyképességére nézve teszek

megállapításokat. Bázisidıszakban az export- és az importérték átfedésének mértéke mind a feldolgozatlan, mind a feldolgozott termékeknél 10 % alatt marad. Az egyes húsfélék vonatkozásában hasonló megállapítás tehetı a baromfi- és az egyéb húsféle vonatkozásában. Ezzel szemben tárgyidıszakban feldolgozottságtól és húsfélétıl függetlenül jellemzı az ágazaton belüli kereskedelem. A bázisidıszaki külkereskedelemben résztvevı 52 termék közül 11, a tárgyidıszaki 55 közül pedig már 39 kapcsolódott be a Fontagné és Freudenberg által definiált (lásd korábban a 4. táblázatot) ágazaton belüli külkereskedelembe62. Az 1997-99-es periódusra ez a termékcsoport külkereskedelmének 23,2 %-át, a 2005-07-es idıszakot illetıen viszont már a 81,1 %-át adja. A vizsgált idıszak kezdetén az export és az import egységérték között jelentıs az eltérés.

Ennek

köszönhetıen

egyik

termék

esetén

sem

jelentkezett

horizontális

termékdifferencia. Kedvezıtlen cserearány (UVx/UVm<1) jellemzett három terméket: - Sertés fagyasztva élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsıség (máj kivételével), - Sertés sózva, szárítva vagy füstölve sonka, lapocka, - Élelmezési célra alkalmas húsliszt és -ırlemény, melyek együttes részesedése a termékcsoport külkereskedelmébıl 1 % alatti. Elınyös cserearánnyal (UVx/UVm>1) rendelkezett további nyolc termék. Ezen utóbbi kategóriából a tárgyidıszakra három termék átkerült a horizontális, kettı pedig a kedvezıtlen cserearánnyal jellemezhetı vertikális termékdifferencia kategóriába63. A 2005-07-es idıszakban az elınyös cserearányú termékek száma és aránya meghatározó, amint azt a 25. táblázat is mutatja.

62

A 104. oldalon leírtaknak megfelelıen a bázisidıszakban ténylegesen 18 terméket, a tárgyidıszakban pedig 6 terméket jellemzett export vagy importhiány. 63 A 25. táblázatban csillaggal jelöltek.

113

25. táblázat: Az ágazaton belüli kereskedelemben résztvevı termékek specializációja a 2005-07-es idıszakra és együttes részesedésük a termékkör külkereskedelmébıl Vertikális kedvezıtlen cserearány

Horizontális

Vertikális elınyös cserearány

Szarvasmarhafélék húsa frissen/hőtve

Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva*

Szarvasmarhafélék húsa frissen/hőtve

egész és fél (020110)

darabolt, csont nélkül (020230)

darabolt, csonttal (020120)

Szarvasmarhafélék frissen/hőtve élelmezési célra alkalmas

Sertéshús frissen/hőtve

Szarvasmarhafélék húsa frissen/hőtve

vágási melléktermék és belsıség (020610)

egész és fél (020311)

darabolt csont nélkül (020130)

Szarvasmarhafélék fagyasztva*

Sertéshús frissen/hőtve

Sertéshús frissen/hőtve*

máj (020622)

comb, lapocka és részei csonttal (020312)

tarja, karaj, oldalas, dagadó (020319)

Sertés fagyasztva élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsıség (máj kivételével) (020649)

Juhhús fagyasztva

Sertéshús fagyasztva

darabolt, csont nélkül (020443)

egész és fél (020321)

Szárnyasok fagyasztva

Szarvasmarhafélék fagyasztva

Sertéshús fagyasztva

nem darabolt (020721)

nyelv (020621)

comb, lapocka és részei csonttal (020322)

Szárnyas fagyasztva

Szarvasmarhafélék fagyasztva

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020741)

élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsıség (020629)

Sertészsiradék (szalonna) és baromfizsiradék* (020900)

élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsıség (020630)

Ló, szamár, öszvér húsa (020500)

Sertés fagyasztva*

Baromfi frissen/hőtve

máj (020641)

nem darabolt (020710)

Sertés sózva, szárítva, füstölve

Pulyka fagyasztva

oldalas, dagadó (021012)

nem darabolt (020722)

Sertéshús sózva, szárítva, füstölve egyéb más (021019)

Élelmezési célra alkalmas húsliszt és –ırlemény (021090)

Csiga (030760)

Sertés frissen/hőtve*

Sertés sonkából készült termékek (160241)

Szarvasmarhafélékbıl

Sertés lapockából

készült termékek (160250)

készült termékek (160242)

Más sertéshúsból (máj kivételével) készült termékek (160249)

Sertéshús fagyasztva* tarja, karaj, oldalas, dagadó (020329)

Baromfi frissen/hőtve darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020739)

Pulyka fagyasztva* darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020742)

Egyéb hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsıség (020890)

Kolbász és hasonló termék (160100)

Májból készült termékek (160220)

Gyöngytyúkból, kacsából, libából készült termék (160239)

Más állati termékek (160290)

8,0 %

11,5 %

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján

114

61,6 %

A külkereskedelmi arányok az egyes típusokat illetıen különbözık a referenciapiacok vonatkozásában. Az eredményeket a 26. táblázat foglalja össze. Bázisidıszakban fıként a harmadik országokkal és a KKE-n kívüli EU tagországokkal kapcsolatban volt jelentısebb a kétirányú kereskedelem. Ezt igazolták korábbi számításaim is a GL-indexek alapján. Mindkét relációban az ágazaton belüli kereskedelemben az elınyös cserearányú termékek voltak dominánsak. 26. táblázat: A hús és húskészítmények termékcsoport külkereskedelmének aránya a kereskedelem típusa szerint, %

kétirányú

Külkereskedelem típusa egyirányú elınytelen cserearány horizontális elınyös cserearány

KKE 1997-99 2005-07 98,7 38,8 0,3 12,4 0,0 20,6 1,0 28,2

EU-KKE 1997-99 2005-07 82,3 41,8 0,9 1,9 0,0 0,4 16,8 55,9

EU-n kívüli 1997-99 2005-07 71,6 99,3 0,2 0,7 0,0 0,0 28,2 0,0

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján

Az import fellendülésének köszönhetıen az Európai Unió tagországai irányába az ágazaton belüli kereskedelem erısödött. Mivel mindeközben a harmadik országokból érkezı behozatal visszaesett – lásd a 3.3. fejezet 15. ábráját –, ebben a relációban a tárgyidıszakban csaknem kizárólagos az egyirányú külkereskedelem! A KKE országokkal kapcsolatos külkereskedelemben mind a horizontális, mind az elınyös cserearánnyal jellemezhetı exportspecializáció jelentıs, a többi uniós tagországnál pedig továbbra is egyértelmően az utóbbi jellemzı. A kétirányú külkereskedelemben a nettó export értékek, valamint a cserearány alapján vizsgálható a termékek versenyképességi pozíciója. Bojnec-Fertı (2008) 5. táblázatban összefoglalt statikus versenyképességi mátrixában a vizsgált termékek a 17. ábrán látható módon helyezkednek el. A diagramon feltüntetésre került minden olyan termék, mely ténylegesen részt vesz a kétirányú kereskedelemben, függetlenül az export-import átfedésének mértékétıl. Az ábrán szemléltetett eredményeket a 24. melléklet tartalmazza. Az ábra alapján a következı megállapítások tehetık: - idıszaktól függetlenül viszonylag sok a külkereskedelmi egyenlege szempontjából indifferens termék,

115

17. ábra: A világpiaccal kapcsolatos ágazaton belüli kereskedelemben résztvevı termékek versenyképességi pozíciója és annak változása64

Forrás: saját ábra - a nettó exportot tekintve bázisról tárgyidıszakra nıtt a szóródás (a vizsgált idıszak elején a terjedelem mutató értéke 89,9 millió dollár, a relatív szórásé pedig 155,0 %, a végén elıbbi 141,6 millió dolláros, utóbbi 238,3 %-os eredményt jelez), - a cserearányok különbözısége ugyanakkor épp ellentétesen, mérséklıdést mutat, - a koordináta rendszerben a termékek többsége a versenyképességet kétféle szempontból (érték és ár) is biztosító elsı negyedben található, ahol pozitív külkereskedelmi egyenleg és kedvezı cserearány jellemzı (lásd a 27. táblázatot), 27. táblázat: A világpiaccal kapcsolatos ágazaton belüli kereskedelemben résztvevı termékek versenyképességi pozíciója Megnevezés pozitív egyenleg elınyös cserearány pozitív egyenleg kedvezıtlen cserearány negatív egyenleg elınyös cserearány negatív egyenleg kedvezıtlen cserearány

termék

1997-99 exportarány (%)

termék

2005-07 exportarány (%)

16

63,9

18

75,9

10

17,8

9

11,0

5

0,6

12

7,7

3

0,2

10

2,6

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján 64

A cserearány értékek logaritmusát ábrázoltam az áttekinthetıség és a szimmetrikusság érdekében.

116

- mind a bázis-, mind a tárgyidıszakban vannak a kétirányú külkereskedelemben kiugró teljesítményt nyújtó termékek (lásd az ábrán a téglalapon kívüli termékeket). Míg a bázisidıszakban a kedvezıtlen külkereskedelmi pozíciójú termékek között nem található szélsıséges érték, addig a tárgyidıszakban a Sertéshús frissen/hőtve dagadó

tarja, karaj, oldalas,

extrém negatív külkereskedelmi egyenleget jelez, míg a Csiga kiemelkedıen rossz

cserearánya miatt különül el. Az outlierek kimutatásának módszertanáról részletesebben lásd Szőcs (2002). Körvonalazható a kiemelkedıen jó külkereskedelmi pozíciónak örvendı termékek köre (28. táblázat), és megállapítható, hogy a korábban a klaszterkialakítás során outliernek minısített termékek jórészt az ágazaton belüli kereskedelemben is kiugró értéket mutattak (e termékek a táblázatban csillaggal jelölve). Ezen túlmenıen a specializációs mutatók alapján kialakított „legversenyképesebb termékek” klaszter tagjai az ágazaton belüli kereskedelemben a mindkét szempontból versenyképes kategóriába tartoznak, azaz az árversenyben is sikeresek. 28. táblázat: Kiugróan jó teljesítményt nyújtó termékek Bázisidıszak Sertéshús fagyasztva*

Tárgyidıszak Sertéshús fagyasztva*

tarja, karaj, oldalas, dagadó (020329)

tarja, karaj, oldalas, dagadó (020329)

Baromfi frissen/hőtve*

Baromfi frissen/hőtve*

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020739)

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020739)

Szárnyasok fagyasztva

Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva*

nem darabolt (020721)

nem darabolt (020723)

Szárnyas fagyasztva

Kacsa, liba frissen/hőtve*

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020741)

hízott máj (020731)

Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva*

Kolbász és hasonló termék*

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020743)

(160100)

Gyöngytyúkból, kacsából, libából készült termékek (160239)

A bázisidıszakról a tárgyidıszakra történı változás kedvezınek mondható, mivel a versenyképességet kétféle szempontból (érték és ár) is biztosító elsı negyedben található termékek kivitelbıl való részesedése 12 %pontos növekedést mutat. Összefoglaló módon megállapítható – lásd a 29. táblázatot – , hogy a tárgyidıszaki 49 termék közül 16-nál a bázisidıszakban még csak egyirányú volt a külkereskedelem. E termékek fele sikeres a kétirányú külkereskedelemben, és ezen belül is azonos arányban vannak a kedvezı és a kedvezıtlen cserearányú termékek. A további 33 termék közül jelentıs a változatlan megítéléső, illetve változatlan pozíciójú termékek száma, tehát stabilnak 117

mondható a termékek pozíciója a kétirányú kereskedelemben. Emellett azonban látható, hogy míg csupán egy terméknél történt pozíciójavulás, addig hétnél romlás. 29. táblázat: A termékek versenyképességi pozíciójának változása a bázisidıszakhoz képest 2005-2007 Bázisidıszakhoz képest azonos megítélés, kategória65 azonos pozíció (sikeres vagy sikertelen)66 pozícióváltás (sikeres↔sikertelen)67 1997-99-es idıszakban nem volt68 Összesen

sikeres minıségi 11 3 0 4 18

ár 2 2 1 4 9

sikertelen minıségi ár 2 3 0 2 3 4 7 1 12 10

Összesen 18 7 8 16 49

További vizsgálati lehetıséget jelenthet a késıbbiekben az ágazaton belüli kereskedelem termékszintő vizsgálata a különbözı referenciapiacok függvényében. Kijelenthetjük, hogy a termékek – és így a termékcsoport – sikeresen vesz részt az ágazaton belüli kereskedelemben. A meghatározó értéket képviselı termékszintő nettó exportértékek pozitívak, és a kétirányú külkereskedelemben az elınyös cserearányú termékek a jellemzık. A legkedvezıbb pozíciójú termékek szerepe erısödni látszik. A termékszintő statikus versenyképességi vizsgálatok alapján (a kizárólag értékalapú mutatók, valamint az árakat és a cserearányt is figyelembe vevı vizsgálat eredményei szerint is) idıben stabil a versenyben kiemelkedıen sikeres termékek köre.

4.2. A húspiac versenyképességének változása Az eddigiekben statikus szemléletben vizsgáltam a termékcsoport és a termékek versenyképességét. A bázis- és a tárgyidıszaki állapotok összevetése azonban lehetıvé tette a változások vonatkozásában is a következtetések levonását. E fejezet kifejezetten dinamikus módszereket alkalmaz. Elsı alfejezetének célja a termékcsoport szintő kivitel, illetve versenyképesség változás vizsgálata CMS modellekkel, melyek a 23. indikátorral mutatnak logikai rokonságot. A termékcsoport pozíciójának változását vizsgáljuk, de mivel a kétlépcsıs modellek hátterében termékszintő változások állnak, érintılegesen a termékekre vonatkozóan is teszünk megállapításokat a versenyképességet illetıen.

65

A 17. ábrán kékkel jelölt (a mellékletben vastagon szedett) a termékkód és a pozíció változását mutató nyíl. A 17. ábrán zölddel jelölt (a mellékletben aláhúzottan szedett) a termékkód és a pozíció változását mutató nyíl. 67 A 17. ábrán és a mellékletben szürke háttérrel jelölt a termékkód és a pozíció változását mutató nyíl. 68 A 17. ábrán fekete színnel jelölt a termékkód. 66

118

4.2.1. A konstans piaci részesedés modelljei E fejezet az 1.4.2. alfejezetben bemutatott CMS modellek számítási eredményeit tárgyalja. Emlékeztetıül a CMS modellek a versenyképességben bekövetkezett változásokat az adott ország exportrészesedésének, a bázis- és a tárgyidıszaki kiviteli érték abszolút eltérését a referenciapiaci méret és a versenyképesség módosulásával magyarázzák. Utóbbi két tényezı vonatkozásában az általános vagy más néven aggregált növekedési és a versenyképességi hatások mellett fontos szerepe van a termék, és a piaci összetétel átrendezıdésének, melyet a kétlépcsıs modellek vizsgálnak. A modellalkalmazás szakirodalmi példájaként – elsısorban a saját vizsgálatokkal való összehasonlítási céllal – említem meg Fertı (2001) és Fogarasi (2008) munkáit. A hazai agrár külkereskedelem versenyképességét az Európai Unióban69 Fertı (2001) az 1992-1998 közötti, Fogarasi (2008) pedig az 1999-2005 közötti idıszakra vonatkozóan elemezte az egylépcsıs modell (39) alkalmazásával, vizsgálva a hús és húskészítmények termékcsoport szerepét is a változásokban. Fertı (2001) megállapításai szerint két számjegyő bontásban a 22 termékcsoportból az élı állatok kivételével pozitív strukturális hatás volt tapasztalható, melyhez azonban sok esetben jelentıs negatív reziduális hatás társult. A hús és húskészítményeknél ellenben elenyészı (0,55 millió dollár) strukturális hatás mellett magas pozitív reziduális hatás figyelhetı meg a vizsgált idıszakban, ami a versenyképesség javulására utal a termékcsoportban.

Fertı

vizsgálatát

kiegészítette

Jepma

kétlépcsıs

modelljének

eredményeivel. Míg az egylépcsıs modell alapján a 22 termékcsoport közül 9 növekvı versenyképességet jelez, addig a kétlépcsıs modell minden termékcsoport esetén negatív tiszta reziduális hatást mutat, mely általános versenyképesség csökkenésrıl tanúskodik a magyar agrárexportot illetıen. A hústermékeknél e tényezı -14,8 millió dolláros érték, melyet a 24,3 millió dolláros specifikus reziduális hatás kompenzál. Fogarasinak (2008) a 2000-es évek elejének külkereskedelmi folyamatait vizsgáló tanulmánya jelentıs negatív versenyképességi hatással jellemzi a hús és húskészítmények termékcsoportot. A strukturális hatás 217,4 millió dollár; a reziduális hatás - 57,5 millió dollár; a másodrendő hatás komponens pedig - 28,6 millió dollár értékő. Vizsgálataimban a magyar húsexport versenyképességének elemzésébe bevont célpiacok a korábbiaknak megfelelıen a KKE országok, az EU27 többi tagországa, illetve a harmadik országok csoportja. Az elemzés az eddigiekhez hasonlóan az 1997-2007 közötti 69

A kilencvenes évekre kiterjedı vizsgálatok az EU15-re, míg a 2008-as elemzés az EU25-re vonatkozik.

119

idıszakra tér ki oly módon, hogy a választott periódus szélsı éveinek értékei helyett az elsı és az utolsó három egymást követı év átlagolt külkereskedelmi adatait veszi termékszinten, a legrészletesebb bontásban. 4.2.1.1. Egylépcsős modellek

A modellszámítások eredményei szerint – lásd a 30. táblázatot – a hús és húskészítmények termékcsoport 201 millió dolláros exportnövekménye a referenciapiac általános növekedésével kapcsolatos (strukturális hatás). E tényezı változatlansága mellett a hazai kiviteli érték jelentısen csökkent volna, a többi tényezı – a versenyképességet kifejezı reziduális és az interakciós (másodrendő) összetevı – minden célpiac vonatkozásában egyértelmő negatív tendenciát jelez. 30. táblázat: A hús és húskészítmények exportnövekménye és tényezıi az egylépcsıs CMS modellek alapján, millió dollár70 Megnevezés

KKE EU-KKE EU-n kívüli Hús és húskészítmények Összesen 55,46 122,79 22,75 -növekedési 455,91 342,33 104,14 -versenyképességi -68,75 -120,88 -48,98 -interakciós -331,71 -98,66 -32,41 Feldolgozatlan/kevésbé feldolgozott termékek Összesen 54,32 80,99 53,84 -növekedési 367,55 260,56 68,44 -versenyképességi -49,99 -103,31 -8,95 -interakciós -263,24 -76,26 -5,66 Feldolgozott termékek Összesen 1,14 41,80 -31,08 -növekedési 61,64 87,39 44,39 -versenyképességi -17,31 -19,69 -39,62 -interakciós -43,19 -25,89 -35,86

Világ 201,00 524,48 -181,60 -141,88 189,14 387,48 -114,67 -83,67 11,86 161,29 -69,49 -79,94

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján Megállapítható, hogy a vizsgált 10 év alatt Magyarország versenyképessége a hús és húskészítmények esetében egyértelmően és jelentısen romlott, vagyis a Fertıék által a korábbi idıszakra vonatkozóan leírt negatív tendencia folytatódott, mely a kevésbé feldolgozott és a feldolgozott termék alcsoport, és minden húsféle esetén tapasztalható referenciapiactól függetlenül (30. és 31. táblázat).

70

A 49. oldalon leírtaknak megfelelıen a strukturális komponens megegyezik a (36)-ban felírt tradicionális modell 1. tényezıjével, második tényezıjét, a maradék tagot pedig a (39) bontja meg tisztán reziduális és másodrendő faktorra.

120

31. táblázat: Az egyes húsfélék exportnövekménye és tényezıi az egylépcsıs CMS modellek alapján, millió dollár Megnevezés Összesen -növekedési -versenyképességi -interakciós Összesen -növekedési -versenyképességi -interakciós Összesen -növekedési -versenyképességi -interakciós Összesen -növekedési -versenyképességi -interakciós Összesen -növekedési -versenyképességi -interakciós

KKE EU-KKE EU-n kívüli Szarvasmarhahús -0,11 11,31 -8,22 7,47 14,68 4,41 -1,67 -1,83 -8,64 -5,90 -1,54 -3,99 Sertéshús 47,15 17,79 34,08 256,00 69,68 58,84 -28,24 -29,56 -12,48 -180,61 -22,33 -12,28 Juh és kecskehús 0,00 -1,95 -0,23 0,00 1,33 0,29 0,00 -2,08 -0,25 0,00 -1,20 -0,28 Baromfihús 3,26 100,74 19,62 123,30 220,69 28,14 -28,16 -62,18 -5,29 -91,88 -57,76 -3,23 Egyéb húsféle 5,16 -5,11 -22,50 50,62 63,98 25,21 -10,15 -36,05 -29,71 -35,30 -33,04 -18,00

Világ 2,98 18,26 -9,40 -5,88 99,02 181,40 -42,37 -40,01 -2,18 1,91 -2,34 -1,75 123,62 257,21 -74,21 -59,37 -22,45 107,95 -70,22 -60,17

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján A juh és kecskehúst, valamint az egyéb húsféléket tekintve a versenyképességi és az interakciós komponens olyan jelentıs exportcsökkenést eredményez, melyet a strukturális hatás már nem képes kompenzálni, így a kivitel visszaesést jelez. Termékszinten az egyes hatások tekintetében változatos a kép, lásd a 25. mellékletet. Az erre alapozott vizsgálataim két gondolatmenetet követnek: • az egyes tényezık hatásai szerint csoportosítom a termékeket, majd • csak a versenyképességi összetevı alapján jellemzem azokat. Az 51 termék közül - 20 terméknél (143,23 millió dolláros összkiviteli többlet) mindhárom parciális hatás pozitív, részesedésük a termékcsoport tárgyidıszaki exportjában 35,0 %. E termékekhez kapcsolódnak a legmagasabb versenyképességi tényezı értékek. Determináció számításával érzékeltethetı 121

az egyes komponensek szerepe az exportnövekedésben. A jelentısebb termékek exportjának jellemzı adatait a 32. táblázat foglalja össze. 32. táblázat: A jelentısebb pozitív parciális hatású termékek exportjának jellemzı adatai

Termékmegnevezés, kód

Export-részesedés, %

Exporttöbblet (millió dollár)

Növekedési

Versenyképességi

Interakciós

1997-99

2005-07

25,1

28,2

17,60

65,5

26,4

8,1

19,8

21,9

27,66

73,8

18,6

7,6

13,3

14,5

5,00

55,8

39,2

5,0

2,4

4,9

17,28

9,8

80,4

9,8

Sertészsiradék (szalonna) és baromfizsiradék (020900)

0,7

1,5

5,72

37,1

22,6

40,4

Gyöngytyúkból, kacsából, libából

1,0

1,4

38,46

65,5

11,4

23,1

0,9

1,2

3,53

53,0

32,3

14,7

0,1

1,0

2,72

2,6

54,8

42,6

Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva nem darabolt (020723)

Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020743) Házi, üregi vagy mezei

nyúl (020810)

Pulyka fagyasztva darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020742)

készült termékek (160239)

Baromfi frissen/hőtve nem darabolt (020710)

Sertés sózva, szárítva vagy füstölve oldalas, dagadó (021012)

hatás, %

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján - a kivitel növekedéssel jellemezhetı 36 termék közül 9-nél a referenciapiac növekedése ellensúlyozza a versenyképesség csökkenésének hatását (ez jellemzı az elsı két legnagyobb exportnövekedést elérı termékre) – itt a többlet összesen 160,09 millió dollár. E termékkör meghatározó, 46,9 %-os részesedéssel bír. - 7 terméket illetıen a versenyképesség javulása eredményezi negatív strukturális hatás mellett az exporttöbbletet, mely azonban összességében elhanyagolható, 0,32 millió dollár. E termékek kivitelen belüli együttes részesedése jelentéktelen. - exportcsökkenés 15 esetében tapasztalható (együttesen 102,73 millió dollár), e termékek reziduális komponense rendre negatív értéket ad. Arányuk a hazai hústermékek tárgyidıszaki exportjában 18,1 %. A legmagasabb versenyképességi összetevıvel (13,88 millió dollár) a Pulyka fagyasztva

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével)

termék rendelkezik, melybıl 10,83

millió dollár az EU-KKE ország-csoporttal kapcsolatban jelentkezett. 4 millió dollár feletti 122

értéket jelez még a Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva darabok kivételével) darabolt,

és vágási melléktermékek, belsıségek (máj

(3. országok irányában 8,11 millió dollár), a Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva

nem

illetve a Gyöngytyúkból, kacsából, libából készült termékek (EU-KKE ország-

csoportot illetıen 5,35 millió dollár), tehát döntıen a baromfihúsfélék. A determinációk alapján vizsgálható, hogy mely termékeknél volt a legnagyobb a szerepe az exportrészesedés emelkedésnek a kivitel növekedésben. A Pulyka fagyasztva darabolt

és a Szarvasmarha fagyasztva

máj

az a két termék, mely az exportnövekménye alapján

legversenyképesebbnek mondható Pulyka fagyasztva kivételével)

nem

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj

termék mellett kivitelének a növelését dominánsan az exportrészesedés növelésén

keresztül érte el. A termékcsoport kedvezıtlen megítélése a versenyképesség szempontjából leginkább abból fakad, hogy a versenyképes termékek nem képesek kompenzálni a többi termék exportrészesedésének visszaesésébıl eredı exportcsökkenést. A versenyképességi tényezı szempontjából legrosszabb pozícióban levı Kolbász és hasonló termék messze leszakadva 56,81 millió dolláros exportnegatívumot mutat! További 5 termék negatív versenyképességi tényezıjét nem képes ellensúlyozni a legmagasabb versenyképességi összetevıvel rendelkezı termék reziduális komponense (lásd a 33. táblázatot). E termékek közül egyedül a Baromfi frissen vagy hőtve melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) jelez

darabok és vágási

kivitel növekedést. A nem versenyképes 24 termék esetén

e minısítés célpiactól függetlenül jelentkezik, azaz nincs referenciapiac, mely kitörést jelenthetne. 33. táblázat: A legversenyképesebb és a legkevésbé versenyképes termékek a versenyképességi hatás alapján Export növekmény/elmaradás (millió dollár)

Reziduális hatás (millió dollár)

17,28

13,88

27,66

5,14

17,60

4,64

Gyöngytyúkból, kacsából, libából készült termékek (160239)

38,46

4,37

Szarvasmarhafélék húsa frissen/hőtve

6,15

3,55

Termékmegnevezés, kód Pulyka fagyasztva darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020742)

Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020743)

Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva nem darabolt (020723)

egész és fél (020110)

123

Termékmegnevezés, kód

Export növekmény/elmaradás (millió dollár)

Reziduális hatás (millió dollár)

Kolbász és hasonló termék (160100)

-27,18

-56,81

Szárnyas fagyasztva

-19,27

-26,92

-18,55

-19,21

49,63

-18,97

-6,33

-18,90

-4,93

-15,36

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020741)

Szárnyasok fagyasztva nem darabolt (020721)

Baromfi frissen vagy hőtve darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020739)

Sertés fagyasztva comb, lapocka és részei csonttal (020322)

Liba, kacsa frissen/hőtve hízott máj (020731)

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján 4.2.1.2. Kétlépcsős modellek

A következıkben az 1.4.2. alfejezetben bemutatott 4 kétlépcsıs modell számítási eredményei alapján vonok le következtetéseket. A modellezés célja egyrészt a strukturális (piaci növekedés) és versenyképességi hatás pontosabb meghatározása további felbontással (2. lépcsı), másrészt a modellek összefüggéseinek, azonosságának feltárása empirikus adatok alapján. A 34. táblázatból látható, hogy mindegyik modell azonos értéket (524,48 millió dollár) definiál a referenciapiac általános növekedésébıl fakadó kivitel változásaként. Az egyes modellek az importváltozás hatásaira koncentrálva összetevıik között megjelenítenek piaci~regionális, és termékhatást kifejezı faktorokat, melyek az általános importváltozáshoz képesti referenciapiaci és termékszintő differenciák hatását számszerősítik, tartalmi különbözıségeiknek köszönhetıen némileg eltérı értékkel. 34. táblázat: A strukturális hatás összetevıi a kétlépcsıs CMS modellekben, millió dollár Tényezık Aggregált növekedési Piaci - regionális Termék Interakciós Összesen

Tradicionális1

Tradicionális2

Jepma

Ahmadi-Esfahani

(37)

(7. melléklet)

(42)

(9. melléklet)

524,48 347,68 -23,58 848,58

524,48 377,90 -53,80 848,58

524,48 347,68 -53,80 30,22 848,58

524,48 347,68 -53,80 30,22 848,58

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján

124

Mint látható, összességében a kétlépcsıs modellek még nagyobb (848,58 millió dolláros plusz kivitel) részt tulajdonítanak a referenciapiaci összimportnövekedésnek. A modellek piaci - regionális tényezıjének pozitív értékei egybehangzóan azt mutatják, hogy a hazai export relációs szerkezete kedvezı a tekintetben, hogy a relatíve magasabb növekedést elérı célpiacokra összpontosít. A 34. táblázat eredményei empirikusan is bizonyítják a kétlépcsıs modellek strukturális hatás összetevıi közötti azonosságokat, összefüggéseket. A növekedési hatáson kívüli többi tényezı tekintetében az egyes modellekre a következı eredmények adódtak. A tradicionális modell maradék tagja, mely a másik két modell versenyképességi és interakciós (másodrendő) hatás összetevıje együtt, 647,57 millió dolláros negatívumot jelez. Jepma és Ahmadi-Esfahani modellje ebbıl meghatározó részt, -445,20 millió dollárt a másodrendő tényezınek tulajdonít. A versenyképesség gyengülése Jepma és Ahmadi-Esfahani modellje szerint is jórészt az általános versenyképesség romlásból fakad. A két szerzı az 1.4.2. alfejezetben ismertetetteknek megfelelıen eltérı módon számszerősíti mindezt. Ennek következtében Jepma általános reziduális tényezıje -181,60 millió dollárt, míg Ahmadi-Esfahani versenyképességi hatásának aggregált növekedési összetevıje -354,38 millió dollárt jelez. Ahmadi-Esfahani modellje részletekre bontja a versenyképesség változásra ható specifikus tényezıket. Az empirikus elemzés eredményeit bemutató 35. táblázat szerint a magyar hústermékek exportjának relációs struktúrája a versenyképesség szempontjából is kedvezınek mondható. A kivitel a nagyobb exportrészesedés növekedést (vagy kisebb exportrészesedés csökkenést) elérı referenciapiacokra koncentrálódik. 35. táblázat: Ahmadi-Esfahani modelljének versenyképességi hatás összetevıi Tényezık Aggregált növekedési Piaci - regionális Termék Interakciós Összesen

Kivitelváltozás, millió dollár -354,38 147,85 -10,16 14,32 -202,37

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján A Fagerberg-Sollie-féle modell (lásd az 1.4.2.1. alfejezetet) az exportrészesedés változását elemzi, és magyarázza azt a termékszintő piaci részesedések, valamint a kivitel termék-, és partnerszerkezeti módosulásával az interakciós tényezık mellett. A modell eredményei részben alátámasztják, részben árnyalják a fentiekben levont következtetéseket.

125

Bázisidıszakról

tárgyidıszakra

minden

referenciapiacon

csökkent

hazánk

exportrészesedése, de eltérı mértékben, ahogy azt a 36. táblázat mutatja. 36. táblázat: Exportrészesedés és annak változása a hús és húskészítményeknél Ország-csoport

1997-99

KKE EU-KKE EU-n kívüli Világ

2005-07 %

21,86 2,01 0,76 1,60

5,96 1,43 0,52 1,17

Eltérés %pont -15,90 -0,58 -0,24 -0,43

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján A (35)-ben és a 6. mellékletben felírt összefüggés szerint a 0,43 %pontos exportrészesedés csökkenés csaknem teljes egészében a termékszintő piaci részesedések visszaesésének köszönhetı (37. táblázat). 37. táblázat: Az exportrészesedés változás komponensei a Fagerberg-Sollie-féle modellben, % Tényezık Termékszintő piaci részesedés Termékösszetétel Termékadaptáció Piaci szerkezet Piaci adaptáció Összesen

eredeti modell -0,48 -0,07 -0,01 0,50 -0,37 -0,43

módosított modell -0,48 -0,03 0,00 0,45 -0,36 -0,43

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján Az eredeti és a módosított modell piaci szerkezet tényezıje Ahmadi-Esfahani modelljéhez hasonlóan kedvezı relációs struktúrát jelez, a többi tényezı változatlansága mellett 0,45-0,5 % pontos részesedésjavulást mutatna. A piaci adaptáció komponenssel együtt vizsgálva a hatást a pozitívum jelentısen lecsökken, mivel a nagyobb importnövekedést elérı referenciapiacokon71 számottevı az exportrészesedés csökkenése. Összefoglaló módon megfogalmazhatjuk tehát, hogy a hazai húsexport bıvülése döntıen a referenciapiacok általános növekedésének köszönhetı. A partnerszerkezet mind a strukturális, mind a reziduális komponens szempontjából elınyös. A termékszerkezet vonatkozásában mindez nem mondható el. Az interakciót tekintve a versenyképesség vonatkozásában a piaci adaptáció elınytelen változást mutat, azaz a kisebb exportrészesedés csökkenéssel jellemezhetı piacokon gyengébb az importnövekedés. 71

Lásd a 3.3. fejezetet.

126

4.2.2. Az árak és a mennyiségi változások hatása a húskivitel és –behozatal növekedésében Az elızı két elemzés értékadatokkal végezte el a termékcsoport külkereskedelmi versenyképességének statikus és dinamikus megközelítéső vizsgálatát. E fejezet a termékszintő

mennyiségi-

és

árváltozások

alapján

kívánja

termékcsoport

szinten

számszerősíteni az érték változásában közrejátszó tényezık hatását. A 4.2.2. alfejezet elemzése két szempontot követ. Elsıként áttekinti a magyar és a referenciapiaci hús és húskészítmények termékcsoport, valamint az egyes húsfélék export értékének változását, és vizsgálja az arra ható két tényezı, az ár- és a mennyiségi változás szerepét. Ezt követıen összehasonlítja a magyar és a referenciapiaci változásokat az érték, az ár és a mennyiség vonatkozásában. Az elemzés zárásaként pedig számszerősítésre kerül az árak és a mennyiségi változások hatása a termékcsoport külkereskedelmi egyenlegének alakulásában. A vizsgált termékcsoport hazai kiviteli értéke bázisról tárgyidıszakra 28,2 %-os növekedést jelez, mely valamennyi referenciapiac növekedési üteménél kisebb (lásd a korábbi 11. és a 38. táblázatot). 38. táblázat: Az árak és a mennyiségi változások szerepe a termékcsoport exportértékének növekedésében, % Változás Érték - ár - mennyiség

HU 128,2 149,9 85,5

KKE*

EU-KKE

342,7 150,4 227,9

167,3 133,7 125,2

EU-n kívüli 197,3 131,6 149,9

Világ 183,0 133,1 137,5

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján *Magyarország kivételével A termékcsoport kiviteli értékének változásában vizsgálható az érték-indexkör alkalmazásával elkülöníthetı árak és mennyiségi változások szerepe (38. táblázat72): - A Fisher-féle árindex alapján a vizsgált idıszak elejérıl a végére a hazai hús és húskészítmény termékek exportára átlagosan 49,9 %-os növekedést jelez. Ez jó pozíció, hasonló a többi KKE országok átlagos áremelkedése is. A másik két ország-csoport exportára átlagosan 30 % körül növekedett. - A kivitel mennyiségét tekintve valamennyi referenciapiac növekedést ért el (a KKE országok kiugróan magas volumenbıvülést produkáltak), hazánk exportja ugyanakkor

72

A 38-40. táblázatokban a csökkenést mutató értékek szürke háttérrel szedettek.

127

14,5 %-os átlagos visszaesést mutatott, melyet a naturális kivitelünket bemutató 10. ábra is igazol. Az érték, az árak és a volumen változása elemezhetı az egyes húsfélék vonatkozásában is. Az eredményeket a 39. táblázat foglalja össze. A kivitelben meghatározó két húsfélét – a sertéshúst és a baromfihúst – illetıen bázisidıszakról tárgyidıszakra a termékek átlagában mind az árak, mind a mennyiségek növekedést jeleztek. 39. táblázat: Az árak és a mennyiségi változások szerepe az egyes húsfélék exportértékének növekedésében, % Változás

HU

Érték - ár - mennyiség

107,6 132,9 80,9

Érték - ár - mennyiség

149,0 148,8 100,1

Érték - ár - mennyiség

14,9 70,9 21,0

Érték - ár - mennyiség

137,1 136,4 100,5

Érték - ár - mennyiség

81,0 198,1 40,9

KKE* EU-KKE Szarvasmarhahús 515,8 156,3 161,3 147,3 319,7 106,1 Sertéshús 374,8 179,5 139,7 130,6 268,2 137,4 Juh és kecskehús 281,7 157,4 147,9 140,0 190,5 112,4 Baromfihús 556,8 150,1 131,2 115,9 424,4 129,5 Egyéb húsféle 123,2 191,2 183,7 148,2 67,1 129,0

EU-n kívüli

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján

Világ

181,9 126,5 143,8

173,5 133,0 130,4

249,3 101,5 245,7

198,3 120,5 164,5

206,4 160,9 128,3

190,7 155,7 122,5

195,0 160,0 121,9

178,6 137,5 129,9

176,6 115,4 153,0

176,4 138,3 127,5

*Magyarország kivételével

Érdeklıdésre tarthat számot, hogy a kiviteli érték változásában közrejátszó tényezık hatását illetıen milyen a viszony hazánk és a referenciapiacok között. Az összehasonlításra jól alkalmazható az 1.6. fejezetben bemutatott láncmódszer (54), amely az egyes tényezık változásának hatását oly módon méri, hogy a többi tényezı változását is engedélyezi, standardnak véve azt valamely terület adatain. A láncmódszer az árés a volumenváltozás hatását oly módon számszerősíti, hogy azokból a szerkezeteltérés hatását kiszőri, amelyet önálló tényezıként vesz számba.

128

Az eredményeket a 40. táblázat tartalmazza. Eszerint - az árváltozásokat tekintve a világ országaihoz képest Magyarország 4 %-kal nagyobb exportár emelkedést volt képes realizálni. Referenciapiaconként eltérı mértékkel, az Unión kívüli országokkal összehasonlítva 17,8 %-kal, míg a KKE országokhoz képest 2,9 %-kal magasabb volt átlagosan az árnövekedés, az EU más tagállamai és a magyar árnövekedés között ellenben elenyészı az eltérés. Az egyedi indexeket a 26. melléklet ismerteti. 40. táblázat: A magyar kiviteli érték és a közrejátszó tényezık változásainak összevetése a referenciapiacokéval a láncmódszer alapján, % Megnevezés Értékváltozás (IvH/Ivj) -árváltozás (IpH/Ipj) -mennyiségi változás (IqH/Iqj) -szerkezeteltérés (VmvH/Vmvj)

KKE 37,4 102,9 23,6 153,8

EU-KKE 76,6 99,4 153,0 50,4

EU-n kívüli 65,0 117,8 66,1 83,5

Világ 70,1 104,0 112,6 59,8

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján - a termékszintő exportmennyiség változások sok esetben drasztikus elmozdulást (csökkenést vagy növekedést) jeleznek. A vizsgált termékcsoport átlagában a hazai exportmennyiségek átlagos változása az egyes referenciapiacokhoz viszonyítva jelentıs eltérést mutat. Két referenciapiac tekintetében bizonyult kedvezınek (világ és KKE-n kívüli EU tagországok), és két relációban elınytelennek hazánk helyzete. A KKE országok Magyarországhoz képest átlagosan több mint négyszeresére, a harmadik országok pedig másfélszeresére tudták növelni az exportált termékek mennyiségét. Az EU KKE-n kívüli országaihoz képest viszont hazánk átlagosan magasabb exportált mennyiség növekedést ért el, a világszintő bıvülést is meghaladta. - hazánk szempontjából a kiviteli érték szerkezeti eltérései a KKE országokkal összehasonlítva jeleznek kedvezı struktúrát. A két piac összevetésében azonos termékenkénti ár- és volumenindexeket feltételezve a magyar exportban nagyobb súllyal szerepelnek az elınyösebb exportváltozást mutató termékek. A másik két referenciapiaccal kapcsolatban épp ellentétes megállapítások tehetıek. A következıkben vizsgáljuk meg az exportérték növekedése szempontjából legfontosabb 10 terméket kétféle megközelítésben, a dollárban kifejezett exportnövekmény (abszolút)73 és a %-os exportnövekedés (relatív)74 alapján. A termékköröket a 41. táblázat tartalmazza. 73

A termékszintő CMS modell eredmények (25. melléklet) teljes kivitel növekedés értékéhez képesti kismértékő eltérés annak köszönhetı, hogy a CMS modellekben a hazai export csak a vizsgált 120 országba irányuló kivitelt képviseli (lásd a 2.1.-es fejezetet).

129

41. táblázat: A legnagyobb kivitel növekedést elérı hazai hús és húskészítmény termékek 1. Abszolút növekmény alapján

2. Százalékos növekedés alapján millió dollár (%)

Sorszám

Termékmegnevezés, kód

1.

Sertéshús fagyasztva

64,44

tarja, karaj, oldalas, dagadó (020329)

(172,8)

Baromfi frissen/hőtve

49,61

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020739)

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020743)

(156,2)

28,07

Sertés frissen/hőtve

19,21 (195,6)

Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva

17,39

nem darabolt (020723)

(146,2)

Pulyka fagyasztva

17,21

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020742)

Pulykából (máj kivételével) készült termékek (160231) Sertés fagyasztva

(175,0)

7,18

Szarvasmarhafélék húsa frissen/hőtve

(7390,2)

egész és fél (020110)

% (millió dollár)

7390,2 (6,15)

6,15

3146,8

2.

Sertés sózva, szárítva, füstölve

3.

Élelmezési célra alkalmas húsliszt és -ırlemény (021090)

2982,0

Sertés fagyasztva

672,6

6.

12,14

(672,6)

Szarvasmarhafélék húsa frissen/hőtve

5.

(221,6)

élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsıség (máj kivételével) (020649)

1.

4.

(156,3)

tarja, karaj, oldalas, dagadó (020319)

Termékmegnevezés, kód

egész és fél (020110)

Gyöngytyúkból, kacsából, libából 36,79 (360,5) készült termék (160239) Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva

Sorszám

oldalas, dagadó (021012)

(2,73)

(0,96)

vágási melléktermék és belsıség (máj kivételével) (020649)

(7,18)

Sertészsiradék (szalonna) és baromfizsiradék (020900)

547,4

Sertés frissen/hőtve

420,3

(5,66)

élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsıség (020630)

(0,07)

7.

Gyöngytyúkból, kacsából, libából készült termék (160239)

360,5

8.

Sertés sózva, szárítva, füstölve

289,3

9.

Szarvasmarhafélék fagyasztva

10.

Szarvasmarhafélék fagyasztva

sonka, lapocka (021011)

nyelv (020621)

máj (020622)

(36,79)

(0,02)

287,2 (0,07)

287,2 (0,27)

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján A 10-10 termék közül a Szarvasmarhafélék húsa frissen/hőtve

egész és fél,

a Sertés

fagyasztva élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsıség (máj kivételével), valamint a Gyöngytyúkból, kacsából, libából készült termék az a három, mely szerepe mind az abszolút exportnövekmény, mind a százalékos növekedés szempontjából egyaránt meghatározó. A 41. táblázatban szereplı két termékkör közötti különbözıséget a termékek bázisidıszaki exportértéke (azaz a kivitelben betöltött szerepük, súlyuk) okozza, az abszolút és relatív változás közötti összefüggés Kv= x1-x0=(Iv-1)·x0 alapján. 74

A bázisidıszakban exporthiánnyal jellemezhetı termékekre nem számítható. Az érintett termékek: fagyasztott bárányhús (020442, 02043), kecskehús (020450), ló, szamár, öszvér húsa (020500), kivonat és lé húsból (160300).

130

Az abszolút növekmény szerint legfontosabb 10 termék (elsı csoport) az összes kivitel 67,1 %-át képviseli, a második csoport csupán 6,6 %-át. Tehát a kiugróan magas egyedi értékindexet adó termékek alacsony exportaránnyal jellemezhetık. A kivitelben meghatározó szerepet játszó termékeket (melyek az export közel 50 %-át adják! – lásd korábban a 13. táblázatot) a Kolbász és hasonló termékek kivételével – mely 32,5 %-os exportcsökkenést jelez – szintén növekedés jellemez. A 28,2 %-os termékcsoport szintő együttes exportérték növekedés 15 termék jelentıs kivitel visszaesésének köszönhetı (lásd a 25. melléklet CMS modell eredményei közül a kivitelcsökkenést realizáló termékeket, a 10 legnagyobb exportelmaradást jelzı termék abszolút és relatív mutatóit a 27. melléklet tartalmazza). A legnagyobb exportérték bıvülést mutató termékek (fıként a szarvasmarhahús, valamint a sertéshús) a mennyiségi növekedésüknek köszönhetik kiemelkedı pozíciójukat (lásd a 26. mellékletet). Az eddigiekben a külkereskedelem egyik oldala, az export változása vonatkozásában végeztem vizsgálatokat. Terjesszük ezt ki az importra is. Az export-import irányban számított érték, ár és volumen változások eredményeit a 42. táblázat foglalja össze. Az import a vizsgált idıszak elejérıl a végére 271,9 millió dolláros, azaz 573,8 %-os növekedést jelez. A Fisher-féle indexek alapján a hazai hústermékek átlagában: - az importárak átlagosan 69,9 %-kal emelkedtek, mely 76,9 millió dollárral növelte a behozatal értékét, - a behozatali mennyiség pedig 296,7 %-os átlagos bıvülést mutatott, ami 194,1 millió dollárral emelte az importot. A termékcsoport behozatali értékének növekedését tehát a mennyiségi változások 71,4 %-ban magyarázták. Az import mind az árak, mind a mennyiségek vonatkozásában markáns, a kivitel változásait messze meghaladó növekedést jelez a termékcsoport, és az egyes húsfélék vonatkozásában egyaránt. Eszerint hazánk külkereskedelmi pozíciója kedvezıtlenebbé vált.

131

132

Ivx

128,2 107,6 149,0 14,9 137,1 81,0

Relatív változás, %

Hús és húskészítmények Szarvasmarhahús Sertéshús Juh és kecskehús Baromfihús Egyéb húsféle Abszolút változás (millió dollár) Hús és húskészítmények Szarvasmarhahús Sertéshús Juh és kecskehús Baromfihús Egyéb húsféle 271,93 25,77 152,58 1,04 48,36 44,18

193,20 2,26 96,84 -2,18 120,68 -24,40

Ivm

-78,73 -23,51 -55,74 -3,22 72,32 -68,58

Kvx - Kvm

19,0 24,3 27,5 3,1 9,0 0,5

Ivx /

Pozíció

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján

Kvm

Kvx

673,8 442,7 540,9 475,0 1515,0 17899,4

Ivm

Export

Megnevezés

Értékváltozás Import

325,57 9,71 97,03 -0,58 117,62 101,79

Kpx

149,9 132,9 148,8 70,9 136,4 198,1

Ipx

Export

77,86 15,66 44,05 0,68 20,25 -2,78

Kpm

169,9 254,2 156,8 286,6 302,2 317,6

Ipm

Árváltozás Import

247,71 -5,95 52,98 -1,26 97,37 104,57

Kpx - Kpm

88,2 52,3 94,9 24,7 45,1 62,4

Ipx / Ipm

Pozíció

-132,37 -7,45 -0,19 -1,60 3,06 -126,20

Kqx

85,5 80,9 100,1 21,0 100,5 40,9

Iqx

194,07 10,11 108,53 0,36 28,11 46,96

Kqm

396,7 174,2 345,0 165,7 501,3 5635,0

Iqm

-326,44 -17,56 -108,72 -1,96 -25,05 -173,16

Kqx - Kqm

21,6 46,4 29,0 12,7 20,0 0,7

Iqx / Iqm

Volumenváltozás Export Import Pozíció

42. táblázat: A magyar kiviteli és behozatali érték és a közrejátszó tényezık változásai a termékcsoport és az egyes húsfélék esetében

A termékcsoport export-import aránya a fentiekben leírt tendenciának köszönhetıen 80 %-os visszaesést jelez (Ivx / Ivm), tehát romló bruttó jövedelmi cserearány mutatóról beszélhetünk. Ennél nem sokkal, de kisebb mértékő versenyképesség csökkenést mutat a sertés-, és a szarvasmarhahús. Elıbbi a bázisidıszakihoz képest közel változatlan exportvolumen és az importárak növekedését közelítı exportár emelkedés mellett tudta a legelınyösebb pozíciót nyújtani a húsfélék közül. A 12. táblázat eredményeinek megfelelıen a termékcsoport külkereskedelmi egyenlege a kivitel emelkedést meghaladó importbıvülés (Kvx - Kvm) eredményeképpen bázisról tárgyidıszakra 78,7 millió dollárral csökkent, csupán a baromfihús volt képes külkereskedelmi mérlegének növelésére. Az indexeket tekintve az árváltozást illetıen szintén általánosan kedvezıtlen pozícióról nyilatkozhatunk. A dollárban kifejezett változások alapján azonban megállapítható, hogy kizárólag az árak növekedése következtében – azaz változatlan volument feltételezve – mind a baromfihús, mind a sertéshús, valamint az egyéb húsfélék az importérték növekedést meghaladó mértékben emelték kivitelüket. Ez az alacsony bázisidıszaki behozatal miatt történhetett csak meg, mely növekedése e vonatkozásban is pozícióromláshoz vezethet a jövıben. Összefoglaló módon megállapítható, hogy a dinamikus szemlélető módszerek – a CMS modellek és az értékindexek alapján képzett területi összehasonlítások – a termékcsoport exportérték versenyképességének gyengülését mutatják valamennyi referenciapiacon. E fejezet komplex elemzési módszerei szerint a pozícióromlás a termékek kiviteli mennyiség csökkenésének és a kedvezıtlen termékszerkezetnek köszönhetı. Az árak meghatározó szerepet töltenek be - egyrészt a hazai export abszolút és relatív megközelítéső növekedésében, - másrészt pedig a termékcsoport külkereskedelmi egyenlegének alakulásában. A fejezet kitért a termékszintő eredmények vizsgálatára is és hangsúlyozta, hogy vannak jelentıs fellendülést mutató termékek, melyek exportbıvülésüket – szemben a fenti, termékcsoporttal kapcsolatban tett megállapításunkkal – elsısorban jelentıs mennyiségi növekedésüknek köszönhetik! E termékek abban az esetben lesznek képesek a termékcsoport pozícióját pozitívan befolyásolni, ha kellı súlyra tesznek szert a kivitel szerkezetében.

133

4.2.3. A termékek dinamikus külkereskedelmi pozíciója A elızı két alfejezet a termékcsoport versenyképességének változását vizsgálta az exportrészesedés, valamint az ár- és a mennyiségi változások, azok referenciapiacokhoz képesti alakulása, az export-import arány és a külkereskedelmi mérleg módosulásában betöltött szerepük alapján. A 4.2.3. alfejezet kifejezetten a termékszintő dinamikus versenyképességi pozíciót elemzi, az exportrészesedés és az exportár változás (az elızı két alfejezetben alkalmazott módszer) alapján értékeli a termékek külkereskedelmi pozícióját. Az említett két változó termékszintő értékeinek logaritmusát szemlélteti a 18. ábra. Az értékek logaritmikus transzformációja biztosítja, hogy az elınyös pozíciót mindkét mutató esetén a pozitív, a kedvezıtlen helyzetet a negatív eredmény jelzi. 18. ábra: Termékszintő versenyképesség dinamikus megközelítésben75 020110

exportrészesedés növelés relatíve előnytelen exportár változás

4

Exportrészesedés változás

SIKERES VERSENY exportrészesedés növelés relatíve előnyös exportár változás

021012

3

021090

2

020622 020621 020630

020900 021011

-1,25

020722

020742

020629 020220

160239 020710 160249 020723 Relatív exportár változás 021019 020319 020329 0 160231 020890 020743 020810 020311 -0,25 0 020312 020739 0,25 0,5 0,75 1 1,25 1,5 020322 020230 160100 -1 160241 160220 160242 020641 020130 020120

020610

-1,5

020649

1

-1 020731 -0,75

-0,5

020741

020410

030760

-2

020721 020321 160290

160250

SIKERTELEN VERSENY exportrészesedés csökkenés relatíve előnytelen exportár változás

-3

exportrészesedés csökkenés relatíve előnyös exportár változás

-4

Forrás: saját ábra A termékek közül 45-nél biztosítható a bázis- és a tárgyidıszaki állapot összehasonlítása. A dinamikus érték és ár versenyképesség szempontjából kialakított négy

75

Kiugró terméknek minısülnek a téglalapon kívüli termékek.

134

kategóriában a 43. táblázatban foglaltaknak megfelelıen alakulnak a termékszámok és az exportarányok. 43. táblázat: A termékek megoszlása a dinamikus versenyképességi mátrixban Megnevezés

Termékek száma

Termékek tárgyidıszaki exportaránya, %

11

21,8

11

13,1

16

58,0

7

7,1

1. exportrészesedés növelés – relatíve elınyös exportár változás 2. exportrészesedés növelés – relatíve elınytelen exportár változás 3. exportrészesedés csökkenés – relatíve elınyös exportár változás 4. exportrészesedés csökkenés – relatíve elınytelen exportár változás

Az ábra alapján látható, hogy többségben vannak a világpiachoz képest magasabb exportár emelkedést elérı termékek. A versenyképességet kétféle szempontból (érték és ár) is biztosító elsı negyedben található 11 termék tekinthetı a legversenyképesebbnek. Közülük is kiemelkedik az exportrészesedése alapján meghatározó Sertés sózva, szárítva vagy füstölve oldalas, dagadó,

valamint a világpiachoz képest kiugróan nagyobb exportár emelkedést elérı

Szarvasmarhafélék fagyasztva

élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsıség (nyelv és máj kivételével).

Utóbbi a bázisidıszaki igen alacsony ára miatt tudott ilyen pozícióba kerülni Ez a megállapítás azonban nem általánosítható, hiszen az árversenyben sikeres 27 termék között 11 a bázisidıszakban a világpiacinál magasabb exportárat tudott érvényesíteni. A kivitelben meghatározó 4 termék közül 3 sikeres árverseny mellett csökkenteni kényszerült exportrészesedését – ezért is magas a 3. csoport exportrészesedése, a Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva

darabok

és

vágási

melléktermékek,

belsıségek

(máj

kivételével)

ellenben a

referenciapiachoz képest kisebb mértékő áremelkedést tudott csak elérni (az eleve a világpiacinál magasabb bázisidıszaki árnak köszönhetıen), mindeközben azonban növelte exportrészesedését a piacon. A dinamikus versenyképességi elemzés eredményeit tekintve elınyösnek mondható a helyzet abból a szempontból, hogy az érték- és az árverseny szempontjából is sikertelen termékek száma és exportaránya alacsony. A relatív exportár változás szempontjából kiugróan alacsony értéket képviselı termékek a referenciapiachoz képesti magas bázisidıszaki árnak köszönhetik pozíciójukat. A legjelentısebb exportrészesedés visszaesést mutató termékek a termékcsoport pozíciója szempontjából nem meghatározók.

135

5. Az értekezés főbb megállapításai, következtetések, javaslatok 1. A verseny a piacgazdaság mőködésének alapvetı motiválója és mozgatója mind mikro-, mind

makroszinten.

Számos

tanulmány

és

cikk

foglalkozik

a

versenyképesség

nemzetgazdasági szintő fogalmával, mérhetıségével és mérésével. Az 1.1. fejezet igazolta, hogy a definíciót illetıen nincs egyetértés. A versenyképesség egységes meghatározásának hiánya a fogalom különféle dimenzióinak köszönhetı. A versenyképesség elméleti alapjai között említik a szakirodalmi források a komparatív elınyök tanát megelızı és arra épülı úgynevezett statikus elméleteket. A versenyképesség és a komparatív elıny fogalma így eredendıen összekapcsolódik. Frohberg-Hartmann (1999) álláspontjával egyetértve az egyetlen különbség közöttük, hogy a versenyképesség piaci torzulásokkal, tökéletlenségekkel jellemezhetı, míg a komparatív elıny nem. Ennek megfelelıen a szabad kereskedelem feltételei mellett az egyes országok olyan jószágok termelésére szakosodnak, és válnak azok nettó exportıreivé, amelyekbıl komparatív elınyeik vannak. A komparatív elıny tehát specializációban nyilvánul meg, mely versenyképességre utal. A komparatív elınyök elvének alkalmazására született meg a megnyilvánuló komparatív elıny (revealed comparative advantage – RCA) fogalma, mely a specializációra épít. A megnyilvánuló komparatív elıny mutatók az egyes országok külkereskedelmének exportspecializáltságából, illetve annak hiányából következtetnek arra, hogy a vizsgált ország esetén hol rejlenek annak komparatív elınyei és hátrányai. Az 1.2. fejezetben kifejtettek alapján a megnyilvánuló komparatív elıny mutatók exportspecializációs mutatók, de magának az exportspecializációnak a vizsgálata nem csak RCA-indexek segítségével történhet. A megnyilvánuló komparatív elıny mutatószámok olyan exportspecializációs mutatók, melyek az adott termék/termékcsoport külkereskedelmen belüli pozícióját valamely más termékhez viszonyítják, vagy relációs összehasonlítást végeznek. Az 1.3. fejezet 20-nál is több különbözı formában megfogalmazott exportspecializációs mutatót ismertetett, elméleti vizsgálatokkal és matematikai levezetésekkel bizonyítva az indikátorok azonos, illetve hasonló tartalmát adott ország vizsgált termékkörének termékszintő versenyképesség elemzésében. A 4.1.2. alfejezet a termékszintő specializációs mutatók konzisztenciáját empirikus adatok alapján három (nominális, ordinális, arány) mérési szinten vizsgálta a bázis- és a tárgyidıszakban. A két idıszak eredményeinek összehasonlításával az indikátorok közötti

136

esetlegesen indokolatlan együttmozgás szőrhetı ki, hiszen a mutatók egymáshoz való viszonya független az idıtıl. Nominális skálán – ahol a mutatóérték a termék elınyös vagy elınytelen külkereskedelmi pozícióját jelzi – az egyes indikátorok sok esetben ellentétes eredményt adtak. A megállapítás szerint e módszer alkalmassága a versenyképesség megítélésére erısen megkérdıjelezhetı. Elınyösebb megközelítést ad ordinális mérési szinten a termékek egymáshoz képesti pozíciójának értékelése, rangsorolása. A Kendall-féle konkordanciamutató eredménye (W1997-99=0,67;

W2005-07=0,59)

mindkét

idıszak

vonatkozásában

közepesen

szoros

együttmozgást jelez a vizsgálatba bevont 24 indikátor alapján létrehozott terméksorrendet tekintve. A vizsgált idıszak eleji és végi rangkorrelációs mátrixok eredményei alapján négy csoport választható külön (11+8+4+1 mutató). A szoros együttmozgás az egyes csoportokra nézve lehetıvé teszi a termékek végsı rangsorolását és a 24 sorrend helyett 4 létrehozását. Az indikátorok közötti tartalmi viszony, azonosság kérdését illetıen a leggazdagabb és a legobjektívebbnek tekinthetı információkat az arányskálán mért aktuális mutatóértékek alapján a faktoranalízis módszerének alkalmazásával lehetett megfogalmazni. A bázis- és tárgyidıszakra elkészített faktoranalízis rotált komponens mátrixai alapján megállapítható, hogy a mutatók az idı tényezıtıl függetlenül, viszonylag stabil kapcsolatrendszert jeleznek. A faktorok összetétele alapján a jelen vizsgálatnál a termékek külkereskedelmi pozíciójának jellemzése a szakirodalomban kidolgozott nagyszámú mutató információtartalmának összesőrítése eredményeként 7 mutató alkalmazásával nagyjából biztosítható. Az azonos körbe tartozó indikátorok közül javasolt a leggyakrabban alkalmazott, illetve a legegyszerőbben számítható mutatót választani, figyelembe véve a szakirodalmi áttekintésnél tett esetleges szakmai megjegyzéseket! A korábban leírtaknak megfelelıen a külkereskedelem versenyképességi elemzéseinél elégséges a következı specializációs mutatókat alkalmazni: James-Movshuk által módosított Balassa mutató, megnyilvánuló szimmetrikus komparatív elıny, export/import arány, normalizált külkereskedelmi mérleg, relatív nettó export, valamint az elkülönülést mutató Donges és Riedel-féle index.

137

2. A nemzetközi versenyképesség mérésének több ismert módszere létezik, melyek

között megkülönböztethetık: • • • • •

kínálati és keresleti oldali, termék-, ágazat- és nemzetgazdasági szintő a vizsgálni kívánt termékek aggregáltsága szerint, mikro-, mezo- és makro szintő a vizsgálat kiterjedtségi foka alapján, statikus és dinamikus, illetve ex-poszt és ex-ante megközelítések. A dolgozat a versenyképesség azon keresleti oldali, ex-poszt mutatóit és módszereit

mutatta be, melyek külkereskedelmi érték - ár - volumen adatok alapján alkalmasak termék-, illetve ágazati szinten nyilatkozni az ország külkereskedelmi versenyképességérıl, illetve annak változásáról. A dolgozatban áttekintett, külkereskedelmi értékalapú, exportspecializációt kifejezı statikus (1.3. fejezet) és dinamikus (1.4. fejezet) módszercsoportok rendszerében a specializációs, a polarizációs és a koncentrációs mutatók, a hasonlósági mérıszámok, valamint a CMS modellek és azok versenyképességi tényezıi szerepeltek. Az egyirányú áramlások mutatóinál az adat forrása (kiviteli/behozatali), a kétirányú áramlások indikátorainál pedig a mutatószám központi eleme (nettó export, export/import arány, illetve relációs szerkezetösszehasonlítás) alapján végezhetı további bontás. A dolgozat feltárta az egyes mutatók, mutatócsoportok közötti kapcsolatot. Az 1.5. fejezet ismertette a statikus (egységérték, cserearány) és a dinamikus (egységérték indexek, cserearány mutatók) árjellegő indikátorokat, az 1.6. fejezet pedig módszertani szempontból bizonyította e mutatók és a két indexkör összekapcsolásának lehetıségét, ennek jelentıségét a versenyképesség mögött meghúzódó komponensek megismerésében. A felírt összefüggések rávilágítottak arra, hogy a versenyképesség alakulásában meghatározó szerepe van a vizsgált ország és a referenciapiac eltérı exportszerkezetének, annak változásának, illetve a termékszintő export ár és mennyiségi változások referenciapiachoz képesti eltérésének. A kétirányú külkereskedelem szempontjából pedig a versenyképesség javulását eredményezheti az egyszerő és/vagy a bruttó barter cserearány növekedése is.

138

3. A világ húspiaci helyzetének alakulását a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg. A dolgozat 3.1. fejezete bizonyította, hogy a kereslet, valamint fıbb befolyásoló tényezıi eltérı módon jellemezhetık a fejlett és a fejlıdı országok csoportjainak vonatkozásában. A fejlıdı országokban bekövetkezı népességrobbanásnak számos következménye van. Egyrészt a népességnövekedéshez hasonló mértékő kereslet támad az élelmiszerek és ennek megfelelıen a hústermékek iránt, másrészt a népességnövekedéssel együtt járó városiasodás, illetve a jövedelmek növekedése az alapélelmiszerek helyett az állati termékek, és a feldolgozott élelmiszerek realizált kereslete, azaz a fogyasztási színvonal emelkedésével párosul. A dolgozat igazolta, hogy a fejlıdı országok többlet húskereslete egyrészt a népesség, másrészt az egy fıre jutó húsfogyasztás növekedésébıl fakad. A kínálat növekedési ütemét a kereslet diktálja. Ezt bizonyítja, hogy a termelés a fogyasztáshoz igen hasonló változást mutat. A fejlett és a fejlıdı országokat jellemzı eltérı változások eredményeképpen azok világtermelésbıl való megoszlása eltolódik. A bázisidıszaki fejlett országokat jellemzı részesedés 72,2 %, a tárgyidıszaki ellenben már csak 39,3 %. Az arányok a fogyasztáséhoz közeliek. A hústermelés összetételét tekintve az szintén a keresletben bekövetkezett változásokat követi. A baromfifélék esetén tapasztalható dinamikus változásnak köszönhetıen a tárgyidıszakra mindkét ország-csoportban a meghatározó termék a sertéshús mellett a baromfihús. A külkereskedelem szerepe az export/termelés mutató alapján egyértelmő növekedést jelez. A fejlett országok aránya meghatározó a világ húsexportjában; itt nem tapasztalható a fogyasztásnál és a termelésnél kimutatott, bázisidıszakról tárgyidıszakra történı jelentıs aránycsökkenés. Mindezek eredményeként a fejlett országok export/termelés mutatója bázisról tárgyidıszakra komoly növekedést mutat. A kivitelben meghatározó a baromfi- és a marhahús. A hús és húskészítmények fontos szerepet töltenek be a hazai külkereskedelemben. A 3.3. fejezet számításai szerint bár a vizsgált termékkört tekintve a hazai export a legkisebb, az import ellenben a legnagyobb növekedést jelezte a referenciapiacokhoz képest, annak kivitelen belüli részesedése egyelıre a legmagasabb, importon belüli részesedése pedig a legalacsonyabb, a régiót, az Uniót és a harmadik országokat jellemzı értékekhez képest. A termékcsoport mind az agrárexporton belüli részesedése, mind pedig külkereskedelmi egyenlege miatt meghatározó szerepet játszott és játszik az agrár külkereskedelemben. A kivitelben sokáig a legnagyobb részesedéssel bíró termékkör volt, míg az 1997-99-es 139

idıszakban 24,8 %-os, addig a 2005-07-es intervallumban már csak 17,1 %-os részesedéssel bírt. Külkereskedelmi egyenlege jelentıs; de csökkenı tendenciát jelez (bázisidıszaki 636,8 millió dolláros nettó exportja 558,1 millió dollárra csökkent). Az egyenlegromlásban alapvetıen a 2004-es uniós csatlakozáshoz kötıdı változások állnak, azaz a kivitel visszaesése és az ezzel párhuzamosan végbemenı behozatal növekedés. A fentiekben áttekintett tendenciák tehát bár kedvezıtlen változásokat jeleznek, a termékcsoport pozíciója egyelıre relációs összehasonlításban kedvezı helyzetet mutat. Ezt támasztják alá a 4.1.1. alfejezet statikus, termékcsoport szintő specializációs mutatói is. Az indikátorok a hazai és a referenciapiaci külkereskedelem szerkezetének eltérése, a kivitel és a behozatal viszonya alapján értékelik a hazai külkereskedelmi pozíciót. Egy, a referenciapiachoz képesti magasabb hazai részesedés, nagyobb export-import arány vagy külkereskedelmi egyenleg egyaránt kedvezı külkereskedelmi helyzetet jelezhet. Az eredmények alapján megállapítható, hogy: - a termékcsoportot valamennyi indikátor mind a bázis-, mind a tárgyidıszakban versenyképesnek minısíti (24 mutató szerepelt a vizsgálatban), - a Balassa index alapján az 1997-99-es periódusban a termékcsoport közepes, a 2005-07-es idıszakban viszont már csak gyenge komparatív elınyt mutat, - az éves indikátorértékek nagy része töretlenül monoton csökkenı tendenciájú, ami gyengülı versenyképességet jelez, - az egyes referenciapiacokat illetıen hasonló következtetéseket fogalmazhatunk meg. Az Unión kívüli országokkal összehasonlítva a legelınyösebb a helyzet, az Uniót tekintve pedig a KKE országokhoz képest kedvezıbb a magyar hústermékek pozíciója. A vizsgált termékkör a feldolgozottságtól függetlenül mind a bázis-, mind a tárgyidıszakban versenyképességet, de romló versenyképességet jelez. A feldolgozott termékek a bázisidıszakban elınyösebb pozíciót élveztek. A tárgyidıszakra nézve azonban e megállapítások már nem annyira egyértelmőek. A számítások eredményei szerint a baromfihúst, a sertéshúst és az egyéb húsfélét idıszaktól függetlenül minden indikátor versenyképesnek minısíti, azonban romló pozícióról van szó. A szarvasmarha-, illetve a juh és kecskehúst illetıen a tárgyidıszakban az indikátorok többsége elınytelen külkereskedelmi pozíciót jelez. A megállapítások mind a termékfeldolgozottságot, mind az egyes húsféléket illetıen függetlenek a referenciapiactól. A termékcsoport szintő dinamikus versenyképességi vizsgálatokra alkalmazott CMS modellek 4.2.1. alfejezetben ismertetett eredményei alapján a hazai húsexport bıvülése 140

döntıen a referenciapiacok általános növekedésének köszönhetı. A versenyképesség egyértelmő és jelentıs romlása állapítható meg a kevésbé feldolgozott és a feldolgozott termék alcsoport, és minden húsféle esetén referenciapiactól függetlenül. A partnerszerkezet mind a növekedési, mind a versenyképességi komponens szempontjából elınyös. A termékszerkezet vonatkozásában mindez nem mondható el. Az interakciót tekintve a versenyképesség vonatkozásában a piaci adaptáció elınytelen változást mutat, azaz a kisebb exportrészesedés csökkenéssel jellemezhetı piacokon gyengébb az importnövekedés. A 4.2.2. alfejezet bizonyította, hogy a pozícióromlás a termékek kiviteli mennyiség csökkenésének és a kedvezıtlen termékszerkezetnek köszönhetı. Az árak meghatározó szerepet töltenek be - egyrészt a hazai export abszolút és relatív megközelítéső növekedésében, - másrészt pedig a termékcsoport külkereskedelmi egyenlegének alakulásában. Termékszinten vizsgálódva Magyarország húskivitelében a bázis- és a tárgyidıszakban a legmagasabb exportrészesedéssel rendelkezı elsı négy termék azonos, a termékcsoport exportjának közel felét teszik ki. Tárgyidıszaki aránybeli sorrendjükben ezek: Sertéshús fagyasztva tarja, karaj, oldalas, dagadó,

Kacsa, liba, gyöngytyúk

Baromfi

frissen vagy hőtve darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével),

fagyasztva darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével),

Kolbász és

hasonló termék. E négy termék meghatározó szerepet tölt be a hús és húskészítmények külkereskedelmében. Az elsı három termék vezeti az exportérték dollárban kifejezett 10 éves növekedése alapján képzett termékrangsort is. A Kolbász és hasonló termék bár jelentıs exportelmaradást mutat, a kétirányú kereskedelemben sikeres pozíciót tölt be, valamint relatív exportár változása tekintetében is kedvezı a helyzete. Az abszolút növekmény szerint legfontosabb 10 termék az összes kivitel 67,1 %-át képviseli. Mind az abszolút exportnövekmény, mind a százalékos növekedés szempontjából kiemelendı a Szarvasmarhafélék húsa vágási melléktermék és belsıség (máj kivételével),

frissen/hőtve egész és fél,

a Sertés

fagyasztva élelmezési célra alkalmas

valamint a Gyöngytyúkból, kacsából, libából készült termék.

A legnagyobb relatív exportérték bıvülést mutató termékek (fıként a szarvasmarhahús, valamint a sertéshús) a fentiekben a termékcsoport egészére megfogalmazottakkal ellentétben, a mennyiségi növekedésüknek köszönhetik kiemelkedı pozíciójukat. A statikus, termékszintő specializációs mutatók eredményei alapján a klaszteranalízis alkalmazásával kialakított 5 versenyképességi csoport tartalmát tekintve (4.1.2. fejezet) a következı megállapítások tehetık: 141

- a lehatárolt két szélsı versenyképességi klaszter jelezte a legnagyobb stabilitást, - míg a legversenyképesebb termékek csoportjába tartozók a kivitel több mint 70 %-át teszik ki, addig a legkevésbé versenyképes termékek részesedése 1 % alatti, - a középsı, átlagos külkereskedelmi pozíciójú termékek csoportja tárgyidıszakra jelentısen kibıvült egyes termékek külkereskedelmi helyzete javulásának, mások romlásának következtében. Az érték- és az áralapú versenyképességi pozícióváltozás alapján a 4.2.3. alfejezetben meghatározott 4 termékkör fıbb jellemzıi: - az érték és az árverseny szempontjából egyaránt sikeres termékek száma 11, közülük is kiemelkedik az exportrészesedés változása alapján meghatározó Sertés oldalas,

dagadó,

sózva, szárítva vagy füstölve

valamint a világpiachoz képest kiugróan nagyobb exportár emelkedéső

Szarvasmarhafélék fagyasztva élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsıség (nyelv és máj kivételével), amely a bázisidıszaki igen alacsony ára miatt tudott ilyen pozícióba jutni, - a kivitelben meghatározó 4 termék közül 3 sikeres árverseny mellett csökkenteni kényszerült exportrészesedését, a Kacsa, liba, gyöngytyúk kivételével)

fagyasztva darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj

ellenben az eleve a világpiacinál magasabb bázisára miatt kisebb mértékő

áremelkedést tudott csak elérni, mindeközben azonban növelte exportrészesedését a piacon, - a dinamikus versenyképességi elemzés eredményeit tekintve elınyösnek mondható a helyzet abból a szempontból, hogy az érték és az árversenyt tekintve egyaránt sikertelen termékek száma és exportaránya is alacsony. A relatív exportár változást tekintve kiugróan alacsony értéket képviselı termékeket magas bázisidıszaki ár jellemzi. 4. Tárgyidıszakra számos korábban behozatal hiánnyal jellemezhetı terméknél is megjelent az import. Ez egyrészt a koncentráció mérséklıdésének irányába hatott, másrészt e folyamatok eredményeként az ágazaton belüli kereskedelem is erısebbé vált. A hagyományos Grubel-Lloyd-féle ágazaton belüli kereskedelem indexe a fentiekben leírtakkal összhangban a vizsgált idıszak eleji 0,11-os értékrıl 0,43-ra emelkedett. A feltételezés szerint a legmagasabb GL index mind a bázisidıszakban, mind a tárgyidıszakban a KKE ország-csoportot jellemzi, míg a legalacsonyabb a harmadik országokat, és ezek idıbeni növekedése valószínősíthetı. A 3.3. fejezet eredményei azonban csak a tárgyidıszakra hozták a várt relációkat. Megállapítható tehát, hogy a külkereskedelem liberalizációjának, a szabad kereskedelem érvényesülésének eredményeképpen meghatározó módon nıtt az uniós tagországokkal kapcsolatos ágazaton belüli kereskedelem.

142

A vizsgált idıszak kezdetén az egyes termékek export és import egységértéke (ára) között jelentıs az eltérés, azaz egyik termék esetén sem jelentkezett horizontális termékdifferencia. A 2005-07-es idıszakban azonban már 11,5 %-os a horizontális termékdifferenciával jellemezhetı 12 termék külkereskedelembıl való részesedése. Az elınytelen cserearánnyal jellemezhetı termékek száma 11, arányuk csupán 8 %-os, a kedvezı cserearányú 16 termék aránya a meghatározó (61,6 %). Bázisidıszakban fıként a harmadik országokkal és a KKE-n kívüli EU tagországokkal kapcsolatban volt jelentısebb a kétirányú kereskedelem. Mindkét relációban az ágazaton belüli külkereskedelemben a elınyös cserearánnyal jellemezhetı termékek voltak dominánsak. A vizsgált idıszak végére az import fellendülése következtében az Európai Unió tagországai irányában az ágazaton belüli kereskedelem erısödött. Mivel mindeközben a harmadik országokból érkezı behozatal visszaesett, ebben a relációban a tárgyidıszakban csaknem kizárólagos az egyirányú külkereskedelem. A KKE országokkal kapcsolatos külkereskedelemben

mind

a

horizontális,

mind

az

elınyös

cserearány

melletti

exportspecializáció jelentıs, a többi uniós tagországnál pedig továbbra is egyértelmően az utóbbi jellemzı. A kétirányú külkereskedelemben a nettó export értékek, valamint a cserearány alapján képzett termék versenyképességi pozíciók elemzése (4.1.3. alfejezet) a következı megállapításokhoz vezetett: - idıszaktól függetlenül sok a külkereskedelmi egyenlege szempontjából indifferens termék, - a nettó exportot tekintve bázisról tárgyidıszakra nıtt a szóródás, - a cserearányok különbözısége ugyanakkor épp ellentétesen, mérséklıdést jelez, - a termékek többsége a kétirányú kereskedelemben az érték- és az árverseny szempontjából egyaránt sikeresnek mondható, pozitív külkereskedelmi egyenleg és kedvezı cserearány jellemzı (a kivitelben legfontosabb termékek is ide tartoznak), - mind a bázis-, mind a tárgyidıszakban vannak a kétirányú külkereskedelemben kiugró teljesítményt nyújtó termékek, - a bázisról a tárgyidıszakra történı kedvezı változást jelzi, hogy a mindkét szempontból versenyképes termékek kivitelbıl való részesedése 12 %pontos növekedést mutat. Megállapítható tehát, hogy bár a termékcsoport specializációcsökkenése részben az integráció következtében erısödött ágazaton belüli kereskedelemnek is köszönhetı, a termékek versenyképességi pozíciói alapján a termékcsoport a kétirányú külkereskedelemben sikeresen vesz részt, sıt külkereskedelmi helyzetét javította a tárgyidıszakra. 143

6. Új és újszerű kutatási eredmények 1. Az elméleti alapok és a 24 specializációs mutató bázis- és tárgyidıszaki termékszintő eredményeinek faktoranalízise alapján a versenyképesség elemzésére a szakirodalomban kidolgozott nagyszámú mutató információtartalma 7 fontos indikátorba összesőríthetı. 2. A versenyképesség érték- és áralapú indikátorainak sikeres összekapcsolása lehetıvé teszi a hatótényezık megismerését. Kibontható a vizsgált ország és a referenciapiac eltérı exportszerkezetének,

illetve

a

termékszintő

export

ár

és

mennyiségi

változások

referenciapiachoz képesti eltérésének a versenyképesség alakulásában betöltött szerepe. 3. A hús és húskészítmények pozíciója hazánkban egyelıre relációs összehasonlításban kedvezı helyzetet mutat, de külkereskedelme 10 éves visszatekintésben egyértelmő pozícióromlást szenvedett el. Ez a termékek kiviteli mennyiség csökkenésének és a kedvezıtlen termékszerkezetnek tudható be. A partnerszerkezet mind a növekedési, mind a versenyképességi komponens szempontjából elınyös. 4. A külkereskedelem liberalizációjának, a szabad kereskedelem érvényesülésének eredményeképpen az uniós tagországokkal kapcsolatosan erısödött a vizsgált idıszak alatt az ágazaton belüli kereskedelem. Mindeközben a harmadik országokból érkezı behozatal visszaesésének következtében ebben a relációban a tárgyidıszakban csaknem kizárólagos az egyirányú külkereskedelem.

144

A kutatás eredményeinek továbbfejlesztése A késıbbiekben további vizsgálati lehetıséget jelenthet a módszertan vonatkozásában: -

Ahmadi-Esfahani (2006) CMS modell tényezıinek csökkentése, megoldás keresés az interakciós hatást kifejezı tényezıknek az alapvetıen befolyásoló komponensekre való felosztására,

-

a faktoranalízis eredmények és így a specializációs mutatócsoportok vizsgálata a különbözı referenciapiacok specializációs mutatói alapján.

A hús és húskészítmények versenyképességi vizsgáltaival kapcsolatban: -

a

versenyképességi

klaszterek

meghatározása

az

egyes

referenciapiacok

vonatkozásában, ehhez kapcsolódóan annak elemzése, hogy az egyes termékek versenyképessége mennyiben függ a referenciapiacoktól, valamint hogy a klaszterek tartalmát mennyiben befolyásolja a referenciapiac, -

az ágazaton belüli kereskedelem termékszintő vizsgálata a különbözı referenciapiacok függvényében.

A kutatás kiterjeszthetı, mind a vizsgált termékkör, mind a referenciapiacok tekintetében. További vizsgálatok tárgyát képezheti, illetve a következtetések pontosítását teszi lehetıvé, ha ország-csoportok helyett az egyes ország-csoportokba tartozó országok szintjén is elvégezzük a számításokat.

145

Összefoglalás A világ külkereskedelmének dinamikus bıvülésével elkerülhetetlen az egyes országok külkereskedelmi pozíciójának vizsgálata. A külkereskedelem versenyképessége nagyon összetett fogalom, a külkereskedelem versenyképességi elemzései által alkalmazott módszertan így szerteágazó. A dolgozat célkitőzésének megfelelıen, 1. és 2. fejezetében a külkereskedelem versenyképességének mérésével módszertani szempontból foglalkozó rendkívül színes és gazdag szakirodalmat tekintette át. A tanulmányokban gyakran elıforduló fogalom a versenyképesség mellett az exportspecializáció és a komparatív elıny. Az 1.1. fejezet tisztázta e fogalamakat és azok egymással kapcsolatos viszonyát, az 1.2. fejezet pedig bemutatta a nemzetközi versenyképesség mérésének különbözı megközelítéseit. Ezt követıen az 1. fejezet a versenyképesség azon keresleti oldali, ex-poszt mutatóit és módszereit tárgyalta és rendszerezte, melyek külkereskedelmi érték - ár - volumen adatok alapján alkalmasak termék, illetve ágazati szinten nyilatkozni az ország külkereskedelmi versenyképességérıl, illetve annak változásáról. Az értekezés alapvetıen két nagy módszertani csoportot vizsgált, ezek az érték- és az áralapú

mérıszámok.

A

dolgozatban

áttekintett,

külkereskedelmi

értékalapú,

exportspecializációt kifejezı statikus és dinamikus módszercsoportok rendszerében a specializációs, a polarizációs és a koncentrációs mutatók (1.3. fejezet), a hasonlósági mérıszámok, valamint a CMS modellek és azok versenyképességi tényezıi szerepeltek (1.4. fejezet). Az értékalapú mutatók mellett az áralapú mérıszámok is alkalmasak a külkereskedelmi pozíció elemzésére, a statikus mutatókat az 1.5.1., a dinamikus módszereket az 1.5.2. fejezet ismertette. Az áttekintett szakirodalom a két területet élesen elhatárolja, pedig az ár és az érték közötti összefüggésre alapozva együttes alkalmazásuk részletesebb, komplexebb elemzést tesz lehetıvé. A dolgozat az 1.6. fejezetben módszertani szempontból bizonyította az árjellegő mutatók és a két indexkör összekapcsolásának lehetıségét, ennek jelentıségét a versenyképesség mögött meghúzódó komponensek megismerésében. A módszertani fejtegetéseket empirikus elemzés tette teljessé, a kutatásnak a metodikai fejlesztésre vonatkozó célkitőzése – a versenyképesség vizsgálatára kidolgozott nagyszámú mutató és eljárás rendszerezése, a leglényegesebbre való leszőkítése, az egyes módszerek 146

összekapcsolásának lehetısége – csak így vált teljesíthetıvé. Az empirikus vizsgálat adatbázisát, a vizsgálat idıszakát, tárgyát és módszertanát a 2. fejezet mutatta be. A vizsgálat tárgya a hús és húskészítmények termékcsoport és annak 61 terméke. A 3. fejezet a világ és hazánk húspiacának hosszabb távú tendenciáit, illetve a külkereskedelem elmúlt tíz évet jellemzı – a versenyképesség alakulását is befolyásoló – különbözı aspektusait tekintette át a FAO és az ENSZ COMTRADE adatbázisa alapján. E fejezet bizonyította, hogy a fejlıdı országok növekvı népességszámának és a jelenleg alacsonyabb fogyasztási színvonalának következtében a piac fellendülést jelez. Az egyes országok eltérı kereslete és kínálata, a változatos, egészséges táplálkozásra való törekvés, valamint a külkereskedelem liberalizálódásának eredményeként a világ külkereskedelme is növekedést mutat. A dolgozat 4. fejezete a hazai hústermékek külkereskedelmének versenyképesség változását vizsgálta az elmúlt tíz év vonatkozásában. A 4.1. fejezet statikus, és a 4.2. fejezet dinamikus szemlélető módszereinek eredményei alapján megállapításra került, hogy a hús és húskészítmények pozíciója hazánkban egyelıre relációs összehasonlításban kedvezı helyzetet mutat, de külkereskedelme 10 éves visszatekintésben egyértelmő pozícióromlást szenvedett el. Ez a termékek kiviteli mennyiség csökkenésének és a kedvezıtlen termékszerkezetnek tudható be. A partnerszerkezet mind a növekedési, mind a versenyképességi komponens szempontjából elınyös. A termékcsoport szintő elemzések mellett kiemelt figyelmet szenteltem a termékszintő vizsgálatoknak, hiszen a magasabb aggregáció elfedheti a termékszint és a termékcsoport szint esetlegesen eltérı eredményeit, valamint a legmeghatározóbb termékek pozíciójának alakulása mérvadó lehet a termékcsoport helyzetét illetıen. Magyarország húskivitelében a bázis és a tárgyidıszakban a legmagasabb exportrészesedéssel rendelkezı elsı négy termék azonos, a termékcsoport exportjának közel felét teszik ki. A különbözı vizsgálatok eredményei egybehangzóan bizonyítják, hogy e négy termék döntı szerepet játszik a hústermékek külkereskedelmében. A termékcsoport néhány további terméke, amennyiben a külkereskedelmüket érintı kedvezı folyamatok tartósnak bizonyulnak, meghatározó szerepet tölthet be a késıbbiekben a hús és húskészítményeken belül. A

termékcsoportot

érintı

csökkenı

exportspecializáció

a

külkereskedelem

liberalizációjának, a szabad kereskedelem érvényesülésének eredményeképpen erısödött ágazaton belüli kereskedelemnek is köszönhetı. A termékek versenyképességi pozíciói alapján megállapítható, hogy a termékcsoport a kétirányú külkereskedelemben sikeresen vesz részt, sıt külkereskedelmi helyzetét javította a tárgyidıszakra.

147

Irodalomjegyzék Aiginger, K. – Landesmann, M. (2002): Competitive economic performance: the European view. WIFO Working Papers, No. 179, Wien. Ahmadi-Esfahani, F. Z. (2006): Constant market shares analysis: uses, limitations and prospects. The Australian Journal of Agricultural and Resource Economics, Vol. 50, No. 4, pp. 510-526. Amirtaimoori, S. – Chizari A. H. (2007): The USA and Iran’s status in pistachio export: A comparative advantage and specialization approach. American-Eurasian Journal of Agricultural and Environmental Sciences, Vol. 2, No 6, pp. 775-783. Anderson, K. (1987): On why Agriculture Declines with Economy Growth? Agricultural Economics, No. 1., Issue 3, pp. 195-207. Baghy E. – Endrıdi F-né (2007): A külkereskedelmi termékforgalmi árstatisztika módszertana. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. Bagó E. (2003): A versenyképesség mérésérıl. A Nemzeti Fejlesztési Programok – Statisztika címő konferencia elıadásainak összefoglalói. KSH Házinyomda. Bakács A. (2004): Versenyképesség koncepciók. Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet, Mőhelytanulmányok, 57. szám, 2004. március Bender S. – Li K. (2002): The Changing Trade and Revealed Comparative Advantages of Asian and Latin American Manufacture Exports. Economic Growth Center, Center Discussion Paper No. 843, Yale University, New Haven. Bojnec, S. – Fertı I. (2006): Comparative advantages and competitiveness of Hungarian and Slovenian agri-food trade in the EU markets. Paper for presentation to conference “Transition in Agriculture – Agricultural Economics in Transition III.” Budapest, November 10-11 http://www.mtakti.hu/english/event/ferto06en.html Bojnec, S. – Fertı I. (2008): Price Competition vs. Quality Competition: The Role of OneWay Trade. Acta Oeconomica. Vol. 58. No. 1, pp. 61-89. Bojnec, S. – Majkoviĉ D. – Turk J. (2005): Trade Types in Slovenian Primary and Processed Agricultural Trade. XI.th European Association of Agricultural Economists (EAAE) Congress, 148

‘The Future of Rural Europe in the Global Agri-Food System’, Copenhagen, Denmark, August 24-27, 2005 http://ageconsearch.umn.edu/ bitstream/24477/1/cp05bo05.pdf Brasili, A. – Epifani, P. – Helg, R. (2000): On the dynamics of trade patterns. De Economist 148, No. 2, pp. 233-257. Catly, A. (2008): The growing demand for livestock. ID21 insights 72 Institute of Development Studies University of Sussex February 2008. Chen, K. – Duan, Y. (2001): Competitiveness of Canadian Agri-food Exports Against Competitors in Asia:1980-1997. Project Report 01-01, Department of Rural Economy, University of Alberta, Edmonton. Chen, C. – Yang, J. – Findlay, C. (2008): Measuring the Effect of Food Safety Standards on China’s Agricultural Exports. Review of World Economics, Kiel Institute, Vol. 144, pp. 83106. Crabbé, K. – Benine, M. (2009): Trade, institutions and export specialization. Discussion Paper 234/2009, LICOS Centre for Institutions and Economic Performance, Leuven. Cranfield, J. A. L. – Hertel, T. W. – Eales, J. S. – Preckel, P. V. (1998): Changes in the Structure of Global Food Demand. Staff Paper 98-5 Department of Agricultural Economics Purdue University. Csáki Cs. (2008): Gondolatok a magyar mezıgazdaság versenyképességérıl. Gazdálkodás 52. évf. 6. szám pp. 513-527. Csáki Gy. (2006): A nemzetközi gazdaságtan és a világgazdaságtan alapjai. Napvilág Kiadó, Budapest. Csizmazia S. (szerk.) (2005): A magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertana. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. Dalum, B. – Laursen, K. – Villumsen, G. (1996): The Long Term Development of OECD Export Specialisation Patterns: De-specialisation and “Stickiness”. Danish Research Unit for Industrial Dynamics (DRUID) Working Paper No. 96-14.

149

De Benedictis, L. – Tamberi, M. (2002): A note on the Balassa Index of Revealed Comparative Advantage. Working Paper 158., Universita' Politecnica delle Marche (I), Dipartimento di Economia. Delgado, C. L. (2003): Rising Consumption of Meat and Milk in Developing Countries Has Created a New Food Revolution. The Journal of Nutrion 133 (11) pp. 3907-3910. Erdey L. (2005): Hagyományos módszerek és új kihívások az ágazaton belüli kereskedelem mérésében. Statisztikai Szemle, 83. évf. 3. szám pp. 258-283. Éltetı A. (1999): A külföldi mőködıtıke hatása a külkereskedelemre négy kis közép-európai országban. Közgazdasági Szemle, XLVI. évf. január pp. 66-80. Éltetı A. (2003): Versenyképesség a közép-kelet-európai külkereskedelemben. Közgazdasági Szemle, L. évf., március, pp. 269-281. Fagerberg, J. – Srholec, M. (2004): Structural Changes in International Trade, Cause, Impact and Response. Revue économique. Vol. 55, No. 6, pp. 1071-1098. FAO (2008) Global Market Analysis Food Outlook November. Fertı I. (2000): A magyar agrárkereskedelem az Európai Unióval a társulási szerzıdés után. Közgazdasági Szemle, XLVII. évf. július-augusztus, pp. 585-599. Fertı I. (2001): A magyar mezıgazdasági kereskedelem ex-post versenyképessége az Európai Unióban. Európa Fórum, 1. szám pp. 59-74. Fertı I. (2006): Az agrárkereskedelem átalakulása Magyarországon és a közép-kelet európai országokban. Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest. Fertı I. – Hubbard, L. J. (2003): A vertikálisan és horizontálisan differenciált mezıgazdasági termékek ágazaton belüli kereskedelme Magyarország és az Európai Unió között. Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. február, pp. 152-163. Fertı I. – Hubbard, L. J. (2002): Revealed comparative advantage and competitiveness in Hungarian agri-food sectors. MTA, KTI Mőhelytanulmányok, 2002/8. Budapest. Fertı I. – Hubbard, L. J. (2001): Versenyképesség és komparatív elınyök a magyar mezıgazdaságban. Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. január, pp. 31-43.

150

Festoc-Louis, F. (2002): The Integration of Central European Countries into the Western European Economy from 1988 to 1998. Acta Oeconomica, Vol. 52, No. 1, pp. 105-122. Fidrmuc, J. – Grozea-Helmenstein, D. – Wörgötter, A. (1999): East-West Intra-Industry Trade Dynamics. Weltwirtschaftliches Archiv, Vol. 135 (2). pp. 332-346. Fogarasi J. (2003): A magyar gabonafélék versenyképessége. Doktori értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest. Fogarasi J. (2008): Hungarian and Romanian Agri-Food Trade in the European Union. Management, Vol. 3, Issue 1, pp. 3-13. Frías, I. – Iglesias, A. – Neira, I. (2000): Regional Specialization and Trade Patterns in Europe. University of Santiago de Compostela, Faculty of Economics, Econometrics Working Paper Series Economic Development, No. 46 Frohberg K. – Hartmann M. (1997): Comparing measures of competitiveness. Discussion Paper No. 2., Institute of Agricultural Development in Central and Eastern Europe (IAMO), Halle. Grilli E. R., Yang M. C. (1988): Primary commodity prices, manufactured goods prices and terms of trade of developing countries: what the long run shows?, World Bank Economic Review Vol 2, No. 1, pp. 1-44. Hajdu O. (2001): Statisztikai elemzések. BKÁE Statisztika Tanszék, Budapest. Helpman, E. (1998): The Structure of Foreign Trade. National Bureau of Economic Research ( NBER) Working Paper Series, Working Paper 6752. Hinloopen, J. – van Marrewijk, C. (2005): Comparative advantage, the rank-size rule, and Zipf’s Law. “The Economics and Finance of Extremes” Workshop, Eurandom, Eindhoven.http://www.eurandom.tue.nl/events/workshops/2005/Economics/economics_abstra cts.htm#Marrewijk_ Horn P. (2008): A baromfitenyésztés fejlıdésének kilátásai, új kihívások, veszélyforrások és lehetıségek, Állattenyésztés és Takarmányozás 57. évf. 5. sz. Hunyadi L. (2001): A mintavétel alapjai. SZÁMALK Kiadó, Budapest. Hunyadi L. – Vita L. (2002): Statisztika közgazdászoknak. Központi Statisztikai Hivatal. 151

Iapadre, P. L. (2001): Measuring International Specialization. International Advances in Economic Research, Vol. 7, No. 2, pp. 173-183. Jámbor A. (2008a): A magyar gabonafélék versenyképessége a nemzetközi kereskedelemben. Doktori értekezés, Budapesti Covinus Egyetem, Budapest. Jámbor A. (2008b): A versenyképesség elmélete és gyakorlata. Bulletin of the Szent István University Special Issue Part I. Gödöllı. pp. 249-259. Jámbor A. (2010): Horizontálisan és vertikálisan differenciált ágazaton belüli kereskedelem mezıgazdasági termékek esetén. Statisztikai Szemle, 88. évf. 2. szám pp. 154-176. James, W. – Movshuk, O. (2000): Comparative Advantage in Japan, Korea and Taiwan between 1980 and 1996: Testing for Convergence and Implications for Closer Economic Relations. The International Centre for the Study of East Asian Development, Working Paper Series Vol. 2000-24, Kitakyushu. Kardos Z-né (1987): A faktoranalízis és alkalmazási lehetıségei a közgazdasági elemzésekben. A keszthelyi Mezıgazdaságtudományi Kar közleményei, XXIX. évfolyam, 4. szám Kerékgyártó Gy-né – Mundruczó Gy. (1987): Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Kiss J. (2002): A magyar mezıgazdaság világgazdasági mozgástere, Akadémiai Kiadó, Budapest. Köves A. (szerk.) (2003): Reorientáció után: Magyarország külgazdasági kapcsolatai Középés Kelet-Európa országaival, Kopint-Datorg, Budapest. Köves P. – Párniczky G. (1981): Általános statisztika I. és II. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Krugman, P. R. – Ostfeld, M. (2003): Nemzetközi gazdaságtan. Panem Könyvkiadó, Budapest. Laursen, K. (1998): Revealed Comparative Advantage and the Alternatives as Measures of International Specialization. Danish Research Unit for Industrial Dynamics (DRUID) Working Paper No. 98-30., Copenhagen. 152

Lee, J. – Han, S. (2008): Intra-Industry Trade and Tariff Rates of Korea and China. China Economic Review, Vol. 19, Issue 4, pp. 697-703. Major L. (1999): Nemzetközi versenyképesség vizsgálata a magyar mezıgazdaságban. Doktori értekezés Szent István Egyetem Gödöllı. Majoros P. (1978): Módszerek a struktúraváltozások mérésére. Statisztikai Szemle, 1978. 7. szám, pp. 696-712. Nemes Nagy J. (szerk.) (2005): Regionális elemzési módszerek. Regionális Tudományi Tanulmányok 11. kötet, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék. Nilsson, F. O. L. – Lindberg, E. – Surry, Y. (2006): Are the Mediterranean countries competitive in fresh fruit and vegetable exports? 98th European Association of Agricultural Economists (EAAE) Seminar ‘Marketing Dynamics within the Global Trading System: New Perspectives’,

Chania,

Crete,

Greece

as

in:

29

June

–

2

July,

http://ageconsearch.umn.edu/bitstream/10063/1/sp06ni09.pdf Oblath G. (2003): A nemzetgazdaság nemzetközi versenyképessége: eltérı értelmezések, mutatószámok és néhány hazai tanulság. A Nemzeti Fejlesztési Programok – Statisztika címő konferencia elıadásainak összefoglalói. KSH Házinyomda. OECD (1998): The competitiveness of transition economies. Oravecz B. (2008): Hiányzó adatok és kezelésük a statisztikai elemzésekben. Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 4. szám, pp. 365-384. Orbánné N. M (2002): A magyar élelmiszergazdaság termelıi és fogyasztói árai az Európai Unió árainak tükrében, Agrárgazdasági Tanulmányok, Budapest, AKII, 1. szám pp. 5-128. Piazolo, D. (1996): Trade Integration between Eastern and Western Europe: Politics Follows the Market. Kiel Working Papers, 1996/745. Poór J. (2009a): A hús és húskészítmények exportértékének változásában közrejátszó tényezık kimutatása a két indexkör együttes alkalmazásával. XV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely (CD kiadvány). Poór J. (2009b): A külkereskedelem specializációjában közrejátszó tényezık. Statisztikai Szemle, 87. évf. 12. szám pp. 1175-1193. 153

Poór J. (2008): Hasonlóságok és különbözıségek Magyarország és Románia húspiaci helyzetében IX. RODOSZ Konferenciakötet RODOSZ – DACIA Könyvkiadó, pp. 112-123. Poór J. – Hegedősné Baranyai N. (2007): Dynamic Investigation of the Purchase Price and Quantity of Maize and Pig, A kukorica és a sertés felvásárlási árának és mennyiségének idıbeli vizsgálata. Journal of Central European Agriculture, Vol. 8, No. 7, pp. 39-46. Poór J. – Hegedősné B. N. (2005): Néhány komparatív elıny mutató eredményének összehasonlítása a hazai agrár-külkereskedelemmel kapcsolatban. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely. Population Division of the Department of Economic and Social Affairs of the United Nations Secretariat. 2007. World Population Prospects: The 2006 Revision. Dataset on CD-ROM. New

York:

United

Nations.

Available

online

at

http://www.un.org/esa/population/ordering.htm Proudman, J. – Redding, S. (2000): Evolving patterns of international trade. Review of International Economics, Vol. 8, No. 3, pp. 373–396. Rosegrant, M. W. – Thornton P. K.(2008): Do higher meat and milk prices adversely affect poor people? ID21 insights 72 Institute of Development Studies University of Sussex February 2008 Rosegrant, M. W. –Paisner, M. S. –Meijer, S.– Witcoverglobal, J. (2001): Food Projections to 2020, International Food Policy Research Institute. Sajtos L. – Mitev A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest. Sikos T. T. (szerk.) (1984): Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetıségei a területi kutatásokban. Akadémiai Kiadó, Budapest. Sütı Z. – Horn P. (2008): A tyúkfélék és a pulyka tenyésztésének helyzete és jövıje Állattenyésztés és Takarmányozás 57. évf. 5. sz. Szabó ZS. (2004): Nyugati versenyképesség keleten? Széchenyi István Egyetem „Fiatal regionalisták IV. országos konferenciája” Gyır. Székelyi M. – Barna I. (2008): Túlélıkészlet az SPSS-hez. Typotex, Budapest. 154

Szentes T. (1999): Világgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. Szentes Tamás (szerk.) (2005): Fejlıdés, versenyképesség, globalizáció I., Akadémiai Kiadó, Budapest. Szőcs I. (szerk.) (2002): Alkalmazott statisztika. Agroinform, Budapest. Török Á. (2003): A versenyképesség elméleti és mérési kérdései. Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének honlapja: www.vki.hu/~tfleisch/~haver/.../torokadam-vet030307.pps Török Á. (1986): Komparatív elınyök. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Török Á. (1999): Verseny a versenyképességért? Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Budapest. Tambunan, T. (2005): ‘Is ASEAN Still Relevant in the Era of the ASEAN-China FTA?’, paper presented at the Asia-Pacific Economic Association (APEA), Seattle, Washington, 2930

July.

http://www.kadin-indonesia.or.id/en/doc/opini/Is_Asean_Still_Relevant_In_The_

ERA_Of_%20Asean-China_FTA.pdf Tóth T. (1999): Külgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. Traistaru, I. – Nijkamp, P. – Longhi, S. (2003): Economic Integration, Specialization of Regions and Concentration of Industries in EU Accession Countries. The First Conference of the European –Latin American Network, Integration and Trade, Barcelona, 6 - 7 November. http://www.iadb.org/intal/aplicaciones/uploads/ponencias/ Foro_ELSNIT_2003_01_longhi.pdf Vita L. (szerk.) (1999): Kiegészítı jegyzet Gazdaság- és népességstatisztikából. Budapesti Közgazdasági Egyetem, Statisztika Tanszék, Budapest. Vollrath, T. L. (1991): A Theoretical Evaluation of Alternative Trade Intensity Measures of Revealed Comparative Advantage. Weltwirtschaftliches Archiv, Vol. 127, Issue 2, pp. 265280. Yu, R. – Cai, J. – Leung, P. (2009): The Normalized Revealed Comparative Advantage Index. The Annals of Regional Science, Vol. 43, Issue 1, pp. 267-282. World Population Prospects: The 2006 Revision. New York, United Nations, 2007. 155

Az Eurostat metaadat szerverén (RAMON) található nomenklatúrák közötti összefüggés táblák: http://ec.europa.eu/eurostat/ramon/relations/index.cfm?TargetUrl=LST_REL 2009. január Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Statisztikai Osztályának (UNSD) honlapja: unstats.un.org 2009. július A Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO) FAOSTAT adatbázisa: faostat.fao.org 2008. október Az Egyesült Nemzetek Szövetségének Commodity Trade Statistics Database (COMTRADE) adatbázisa: comtrade.un.org 2009. február-március, szeptember

156

A szerzőnek az értekezés témájához kapcsolódó publikációi, konferencia előadásai folyóiratcikkek

Poór J. (2010): Az agrár-külkereskedelem versenyképességének vizsgálata CMSmodellekkel, Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat 54. évf. 5. szám 545-547. p. ISSN 0046-5518 Poór J. (2009): A külkereskedelem specializációjában közrejátszó tényezık, Statisztikai Szemle A Központi Statisztikai Hivatal tudományos folyóirata, 87. évf. 12. szám 1175-1193 p. ISSN 0039-0690 Poór J. (2009): A hazai hús és az élelmezési célra alkalmas melléktermékek kereskedelmi pozíciójának vizsgálata, Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat 53. évf. 4. szám 370-375. p. ISSN 0046-5518 Poór J. - Hegedősné Baranyai N. (2007): Dynamic Investigation of the purchase price and quantity of maize and pig, Journal Central European Agriculture Volume 8 Number 1. 39-46. p. ISSN 1332-9049 Poór J. - Hegedősné Baranyai N. (2006): Investigation of cyclicism appearing in the purchase price and quantity of two main agricultural products (maize and pig) ANALELE UNIVERSITATII DIN ORADEA Volume 5 217-225. p. ISSN 1583-4301 Poór J. – Fehér H. – Böcskei E. (2006): Változások a kereskedelempolitikai eszközök terén – avagy hogyan hatott az uniós csatlakozás Magyarország kereskedelempolitikájára Közgazdász Fórum Romániai Magyar Közgazdász Társaság és a Babes – Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának közös szakmai közlönye 2006. november 33-45. p. ISSN 1582-1986 Poór J. - Hegedősné Baranyai N. (2006): Analysis of Hungarian Regional Foreign Trade with Especial Regard to the Agriculture STUDIA OECONOMICA Universitatis BabesBolyai, Cluj-Napoca 2006. 1. 137-148. p. ISSN 1220-0506 Hegedősné Baranyai N. - Poór J. (2006): A hazai agrár-külkereskedelem regionális vizsgálata Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat 50. évf. 16. számú különkiadása 26-34. p. ISSN 0046-5518 Hegedősné Baranyai N. - Poór J. (2006): A magyar regionális külkereskedelem dinamikájának és szerkezetének vizsgálata ÁVF Tudományos Közlemény Általános Vállalkozási Fıiskola 2006. április 139-150. p. ISSN 1585-8960 Hegedősné Baranyai N. - Poór J. (2005): Magyarország és néhány közép – kelet európai ország agrár-külkereskedelmi kapcsolata Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat 2005. 49. évf. 14. számú különkiadás 9-10. p. ISSN 0046-5518 157

konferencia-kiadványok

Poór J. (2010): A hús és húskészítmények exportteljesítményének változásában közrejátszó tényezık elemzése CMS modellek alapján XVI. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely 2010. március 25. CD oldalszámozás nélkül 5 pp. Poór J. (2009): A hús és húskészítmények exportértékének változásában közrejátszó tényezık kimutatása a két indexkör együttes alkalmazásával XV. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely 2009. április 16. CD oldalszámozás nélkül 5 pp. Poór J. (2008): Hasonlóságok és különbözıségek Magyarország és Románia húspiaci helyzetében IX. RODOSZ Konferenciakötet RODOSZ – DACIA Könyvkiadó 2008 112-123. p. ISBN 978-973-35-2438-3 Poór J. (2008): Hús és húskészítmények külkereskedelmének dinamikus versenyképességi elemzése L. Georgikon Napok, Keszthely, 2008. szeptember 25-26. ISBN 978-963-9639-32-4 CD oldalszámozás nélkül 5pp. Poór J. (2008): A gravitációs modell alkalmazása az export lehetıségek meghatározására L. Georgikon Napok, Keszthely, 2008. szeptember 25-26. ISBN 978-9639639-32-4 CD oldalszámozás nélkül 5pp. Poór J. (2007): Versenyképességünk változása a húspiacon a nemzetközi kereskedelem vonatkozásában Európai integráció – elvek és döntések Gazdasági fejlıdés Európában II. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia tanulmánykötet I. Pannon Egyetem, Veszprém 2007, 115-122. p. ISBN 978-963-9696-29-7 Poór J. - Ábel I. – Hegedősné Baranyai N. - Hoffmann A. (2009): Hús külkereskedelmünk versenyképességének statikus és dinamikus vizsgálata XLIX Georgikon Napok, Keszthely, 2007. szeptember 20-21. ISBN 9789 63 9639 22 5 CD oldalszámozás nélkül 6 pp. Poór J. (2007): Állati eredető agrártermékek külkereskedelmének néhány aspektusa XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely 2007. március 22. CD oldalszámozás nélkül 5 pp. Poór J. - Hegedősné Baranyai N. (2006): A legjelentısebb hazai agrártermékek felvásárlási- árának és mennyiségének idıbeli vizsgálata Tudás és versenyképesség pannon szemmel I. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia tanulmánykötet I. Veszprém 2006, 57-61. p. ISBN 963 9696 02 1 Poór J. - Hegedősné Baranyai N. (2006): Dynamic Investigation of Market Processes of the Main Agricultural Products WITHIN THE EUROPEAN UNION 3rd INTERNATIONAL CONFERENCE Mosonmagyaróvár 2006. április 6-7. CD oldalszámozás nélkül 8 pp. Poór J. - Hegedősné Baranyai N. (2005): International trade connection of Hungary and the Middle-East European countries „THE IMPACT OF EUROPEAN INTEGRATION ON THE NATIONAL ECONOMY Quantitative Economics” c. konferenciakötet October 2005, Cluj-Napoca 217-228. p. ISBN 973-751-103-4 158

Hegedősné Baranyai N. - Poór J. (2005): Agricultural foreign trade of Hungary in connection with the Middle-East European countries XLVII. GEORGIKON NAPOK és 15. ÖGA (Osztrák Agrárgazdasági Egyesület) éves találkozó konferencia-kiadványa Keszthely 2005. szeptember 29-30. ISBN 963 9639 03 6 CD oldalszámozás nélkül 5pp. Fehér H. – Poór J. (2005): A hivatalosan támogatott exporthitelezés szerepe a magyar külkereskedelem versenyképességének javításában XLVII. GEORGIKON NAPOK és 15. ÖGA (Osztrák Agrárgazdasági Egyesület) éves találkozó konferencia-kiadványa Keszthely 2005. szeptember 29-30. ISBN 963 9639 03 6 CD oldalszámozás nélkül 5pp. Poór J. - Hegedősné Baranyai N. (2005): A magyar külkereskedelem dinamikájának és szerkezetének vizsgálata különös tekintettel az agrár-külkereskedelemre AVA2 Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés és Agrárinformatika nemzetközi konferencia kiadványa 2005. április 7-8. CD oldalszámozás nélkül 12 pp. Debrecen Poór J. - Hegedősné Baranyai N. (2005): Néhány komparatív elıny mutató eredményének összehasonlítása a hazai agrár-külkereskedelemmel kapcsolatban XI. Ifjúsági Tudományos Fórum CD kiadványa 2005. március 24. CD oldalszámozás nélkül 5pp. Hegedősné Baranyai N. - Poór J. (2004): A magyar külkereskedelem alakulása a rendszerváltástól napjainkig, különös tekintettel az agrártermékekre XXX. Óvári Tudományos Napok CD kiadványa 2004. október Mosonmagyaróvár Kardosné Nagy J. - Hegedősné Baranyai N. – Poór J. (2004): Adalékok a gazdasági versenyképességrıl kvantitatív megközelítéssel, ágazati betekintéssel Magyarország és a 21. század kihívásai az Európai Unióban címő tudományos konferencia tanulmánykötet II. 2004. április 29. Komárom 250-259. p. ISBN 963-7385-68-1 konferencia előadások

Poór J. (2009): Az agrár külkereskedelem versenyképességének vizsgálatára alkalmazott CMS modellek Gazdálkodásban publikált PhD hallgatók és doktorok II. tudományos konferenciája Mosonmagyaróvár, 2009. október. 16. Poór J. – Fehér H. – Böcskei E. (2006): Változások a kereskedelempolitikai eszközök terén XV. Közgazdász Vándorgyőlés – A globalizáció hatásai Európa felzárkózó gazdaságaira, Félixfürdı, Románia, 2006. október 6-8. Hegedősné Baranyai N. - Poór J. (2005): A magyar külkereskedelem idıbeli és szerkezeti vizsgálata különös tekintettel az agrár termékekre RODOSZ Romániai Magyar Doktorandusok És Fiatal Kutatók Országos Szövetségének hatodik országos tudományos konferenciája, Kolozsvár, Románia, 2005. március 18-19.

159

MELLÉKLET 1. melléklet A Balassa index további értelmezései De Benedicis és Tamberi (2002) a fenti képletet az alábbiak szerint alakította át:

  

    

         )      

vagyis a Balassa index interpretálható oly módon is, mint termékszinten az ország referenciapiaci export részesedésének és ugyanezen ráták összes termékre vonatkozó összegének aránya76. Brasili és szerzıtársai (2000) Kunimoto-ra hivatkozva felhívják a figyelmet, hogy az index kifejezhetı az export várható értékének segítségével is:



  )     



 ?Ž  

feltéve, hogy az ország exportja i termékbıl összhangban van az ország világexportból való részesedésével. E megközelítés a Balassa index 24. oldalon olvasható, másodikként megfogalmazott értelmezhetıségére épül. Amennyiben az export a várható értéknek megfelelıen alakul, nem beszélhetünk sem komparatív elınyrıl, sem komparatív hátrányról.

Az összeg súlyozott, ahol a súlyok szerepét      , azaz a teljes termékszintő exportarány tölti be. A nevezı megegyezik az ország összexporton belüli részesedésével.

76

160

2. melléklet Az ágazaton belüli kereskedelem fogalma, magyarázatai, mérése Az ágazaton belüli kereskedelemre az 1960-as években kezdtek felfigyelni, fogalmát is ekkor használták elıször (Jámbor, 2010). A szakirodalmakban az ágazaton belüli, iparágon belüli és intraindusztriális kereskedelem (IIT) megnevezést egyaránt alkalmazzák. Helpman-Krugman szerint ez „a jószágoknak olyan kétirányú cseréje, amelyekben egyik országnak sincs komparatív költségelınye” (Fertı 2006, 93. o.), röviden azonosnak tekinthetı

termékek

kétirányú

kereskedelme.

Jámbor

(2010)

az

ágazaton

belüli

kereskedelemmel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az abban résztvevı országok azonos technológiával és tényezıellátottsággal rendelkeznek. Kiemeli, hogy míg a specializáción keresztül a komparatív elınyök az ágazatok közötti kereskedelem irányába hatnak, addig a növekvı méretgazdaságosságra törekvés az ágazaton belüli kereskedelmet ösztönzi. Erdey (2005) az ágazaton belüli kereskedelemre adott magyarázatként említi a növekvı skálahozadék mellett a termék-megkülönböztetést, a fogyasztási szerkezetek hasonlóságát és a nemzetközi termékéletciklust. Az ágazaton belüli kereskedelem részesedése Helpman (1998) szerint különösen abban az esetben magas, ha a partnerországok vagy hasonlóan igen fejlett országok, vagy mindketten nagy országok. Balassa és Bauwens negatív korrelációt tapasztalt a kereskedelmi korlátozások és az ágazaton belüli kereskedelem szintje között (Fidrmuc et al., 1999). Hasonló eredményeket kapott Lee-Han (2008) is, akik a Korea és Kína közötti kereskedelmet vizsgálták. Eredményeik szerint a Korea által kiszabott vámok negatív hatást gyakorolnak a Korea és Kína közötti ágazaton belüli kereskedelemre. Tanulmányuk alapvetıen a két ország közötti szabad kereskedelmi együttmőködés hatásának elırejelzését célozza meg. Megállapítható tehát, hogy az ágazaton belüli kereskedelem a gazdasági integráció erısödésével magasabb szintet ér el (Fertı-Hubbard, 2001). Ezzel összefüggésben Fidrmuc et al. (1999) megemlíti, hogy az ágazaton belüli kereskedelem szignifikáns, gyors növekedése tapasztalható az Európai Unióhoz csatlakozó országoknál a csatlakozást követıen. Erdey (2005) cikkében bemutatja az 1960-as évektıl az ágazaton belüli kereskedelem mérésére definiált mutatókat. Verdoorn 1960-as ágazati szintő export/import aránya a legelsı indikátor, melyet Michaely mutatószáma77 követ idıben. Kojima bilaterális indexét 1964-ben, Balassa nettó kereskedelem/összes kereskedelem mutatóját pedig 1966-ban fejlesztette ki. Utóbbi elméleti tartalmának egy más megfogalmazását javasolta Grubel-Lloyd a (27)-ben. 77

Lásd a 4. mellékletben.

161

3. melléklet Az RCA mutatók összehasonlíthatósági dimenziói Az alapmutató különbözı alternatíváinak definiálásán túl a szerzık nem igazán térnek ki az összehasonlításokra és az azokkal kapcsolatban felmerülı esetleges problémákra. De Benedicis és Tamberi (2002) a Balassa-féle mutató országok közötti és szektorális összehasonlítását elemezve felhívja a figyelmet a két alkalmazás közötti különbségekre. Országok közötti összehasonlítás esetén amennyiben Bi2 µ Bi1 ¶

fWg W fWg

µ  W· f

W fW·

78

, egy ország

nagyobb exportrészesedése nagyobb megnyilvánuló komparatív elınyt biztosít, feltételezve hogy ugyanahhoz a referenciapiachoz viszonyítunk.

Ezzel szemben szektorális összehasonlítás esetén ha B2j µ B1j, akkor az exportáló

ország részesedése a 2. jelöléső termék esetében magasabb, vagyis

MgO

O MgO

µ

M·O

O M·O

79.

Nem

következik viszont ebbıl általánosan, hogy a magasabb indexszel jellemezhetı termék exportrészesedése és így exportja is nagyobb a vizsgált országon belül. E megállapítások matematikai levezetéseken alapulnak. Az elméleti jellegő tanulmányok Hillman, Yeats és Bowen e területtel kapcsolatos kritikai észrevételeit említik (lásd például Laursen (1998), De Benedicis-Tamberi (2002), Fertı (2006)). Hillman arra a kérdésre kereste a választ, hogy egy nagyobb B indexszel rendelkezı terméket relatíve olcsóbban termeltek-e a kereskedelem elıtti állapotban. Vizsgálatában bemutatta, hogy a mutató értéke független attól, hogy melyik termék elıállítása volt olcsóbb az autarkia állapotában. Azaz a termékek közötti összehasonlításban az alapmutató nem megfelelı a komparatív elınyök mérésére. Országok közötti összehasonlítás esetén egy megfelelı feltétel fennállása biztosítja, hogy a Balassa index és a kereskedelem elıtti relatív árak között meglegyen a kapcsolat, illetve a mutatóban bekövetkezett változások összhangban legyenek az országok relatív tényezıellátottságában végbement változásokkal. E feltétel a következı: %

 T     ) 3  4µ

     

S 

Fertı (2006) több vizsgálati eredményre is hivatkozik, melyek azt bizonyítják, hogy a Hillman-feltétel korlátozó jellege gyenge, azonban felhívja a figyelmet, hogy a megfigyelések 78 79

Az eltérı alsó indexek az országokat jelölik. Az eltérı alsó indexek most a különbözı termékeket jelzik.

162

kis aránya mögött a részesedés a világ exportjának értékében kifejezve nagyobb, így ajánlott a Hillman-feltételt, mint standard diagnosztikai próbát elvégezni az empirikus elemzéseknél80. Yeats arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapmutató nem képes a komparatív elıny alapján az egyes termékeket/termékcsoportokat rangsorolni, mivel elıfordulhat, hogy egy országok közötti legmagasabb indikátoreredmény az adott országban nem a legmagasabb B érték (Fertı, 2006). Laursen (1998) elvégzett egy Yeats-éhez hasonló vizsgálatot. Úgy találta, hogy az országok mérete közötti nagy különbségek okozhatnak problémát az alapmutató országok közötti alkalmazásakor. Ugyanakkor szerinte Yeats túlbecsülte a problémát, bár ország mintája Yeatséhez képest hasonlóbb országokat tartalmazott, melyre De Benedicis és Tamberi (2002) hívja fel a figyelmet. Yeats a fenti problémák ellenére kiemeli, hogy az RCA fogalmon alapuló mérések eredményei összhangban vannak a tényezıarányok elméletének elırejelzéseivel. Vollrath (1991) dolgozatában külön pontban tárgyalja a Bowen által javasolt indexeket, melyek dolgozatomban nem kerülnek ismertetésre, mert nem kizárólag külkereskedelmi adatokon alapulnak.81 Bowen egy nagyon komoly kijelentést tesz, miszerint az alapmutató nem használható a komparatív elınyök meghatározására; ugyanakkor megfelelı mérce lehet a kereskedelem intenzitásának mérésére (Fertı, 2006). Ezzel a megállapítással teljes mértékben egyetértve az eredmények értékelésénél nem a komparatív elınyre, hanem a külkereskedelem exportspecializációjára kell helyezni a hangsúlyt, melynek alakulása mögött természetesen a komparatív elınyön kívül számos más ok is lehet. Fertı (2006) összefoglalóan megállapítja, hogy sem az alapmutató, sem alternatívái – melyek sok esetben korrekciós javaslatok – nem mentesek az ellentmondásoktól, mely igazából részben annak köszönhetı, hogy egyik indexnek sincs megfelelı elméleti megalapozottsága. Ennek ellenére, az empirikus elemzések a fenti mutatókat alkalmazzák az országok, illetve a termékek közötti eltérı pozíciók beazonosítására, akár egyszerően a megnyilvánuló komparatív elıny/hátrány megfogalmazására, akár az egymáshoz képesti helyzet értékelésére.

80

A dolgozatban vizsgált termékeket illetıen teljes körően érvényes a Hillman-feltétel. Épp ezért rendkívül nagy az adatigényük és az egyes adatok összehasonlíthatóságának problémája miatt alkalmazásuk nehézségekbe ütközik (Fertı, 2006).

81

163

A mutatók összehasonlításának harmadik lehetısége ugyanazon ország adott terméke vagy termékcsoportja vonatkozásában két eltérı idıszak RCA indikátorának összevetése. Itt csak annyit jegyeznék meg, hogy ez valójában statikus mutatók változásának vizsgálatát jelenti. De Benedictis és Tamberi (2002) szerint az alapmutató értékének növekedése számos tényezı eredménye lehet, melyek közül néhány a termékszintő export részesedés növekedésével kapcsolatos. Errıl az 1.6. fejezet szól, amelyben a statikus mutatószámok módosulását generáló tényezık azonosítására alkalmas különbözı eljárásokat mutatok be. Ezek a módszerek összekapcsolják az érték- és az áralapú mutatókat, kiemelve az árak és az árak változásának szerepét, hatását az érték alakulásában és így az értékalapú exportspecializációs mérıszámok változásában. A kifejezetten dinamikus szemlélető versenyképesség változás vizsgálatára alkalmas módszereket az 1.4. fejezet ismerteti.

164

4. melléklet A polarizációs mutatókról A Michaely index 0 és 1 közötti értékkel fejezi ki a specializáció fokát, az egyhez közelebbi érték nagyobb mértékő külkereskedelmi specializációt jelez. º 0 )  s

fWX

n

W fWX



»WX

W »WX

s

Az export/importarányok különbségének összege minden esetben nulla, így az abszolút érték alkalmazása nélkül a mutató értékelhetetlen lenne. Az RSI-t (21) alapul véve szintén képezhetı a specializáció mértékét kifejezı indikátor. A Bender-Li (2002) által alkalmazott külkereskedelmi specializáció indexe (TSI - Trade Specialization Index) a szerzıpáros szerint a Michaely index egy javított változata. A mutató minden

tagjára

vonatkozóan

a

specializáció

mértéke

a

nemzetgazdasági

szintő

külkereskedelmen belüli relatív súlyával értékelt. <*%   M

MNO R6NO

N

NO R6NO 

)

kMNO /6NO k MNO R6NO

  M

kMNO /6NO k N

NO R6NO 

Az index a fent említett mutatószámhoz hasonlóan értékelhetı. Ellentétben a csoportszinten összegzett RNE-vel (20), itt a részek összege nem feltétlenül ad nullát, de mivel negatív és pozitív értékek szummázására kerül sor, könnyen fennáll a kioltás problémája, így itt is indokolt a nulla állapothoz képesti abszolút eltérések figyelembe vétele. Bender-Li (2002) e fenti két külkereskedelmi specializációs index alakulása alapján fogalmaz meg hipotéziseket az RCA mutató alakulásáról, melyeket aztán további számításokkal igazol. Iapadre (2001) a CTB mutató (19) polarizációs indexét javasolja, mely a TS mutató (17) abszolút értékének súlyozott átlaga. 

MNO R6NO

NMNO R6NO

) s 

MNO /6NO MNO R6NO

 MNO /N 6NO s N MNO RN 6NO

 N

E polarizációs index a normalizált külkereskedelmi mérleg súlyozott középeltérése, az ország specializációs erısségének szintetikus mutatója. Bender-Li és Iapadre polarizációs indexe megegyezik egymással abban az esetben, ha az ország épp külkereskedelmi egyensúlyban van.

165

5. melléklet A hasonlósági mutatókról Tambunan (2005) Huangra hivatkozva említi a külkereskedelem hasonlósági mutatóját (trade similarity index - TSI), mely az SI (16) specializációs index két idıszakra számított értékének korrelációs együtthatója. Bármely az 1.3.1. alfejezetben található mutató, mely nem végez relációs összehasonlítást, hanem csupán a választott ország adatait tartalmazza, alkalmas hasonló mutató képzésére. Az 1.3.1. alfejezetben korábban említett konzisztencia tesztelési módszerekhez hasonlóan a stabilitásvizsgálat is három mérési szinten lehetséges, melyek közül az egyik a korrelációszámítás. Bender-Li (2002) elınyös szerkezeti változás indexe (beneficial structural change index - BSCI) egy viszonylag komplex mutatószám, mely azt vizsgálja, hogy az exportban bekövetkezı strukturális változás a világkereskedelem legdinamikusabb termékeire orientálódik-e. E mutató tehát alkalmas a versenyképesség változásának minısítésére is, pozitív eredmény esetén jelez elınyös módosulást. Tartalma hasonló az 1.4.2. fejezet CMS modelljeinek egyes komponenseivel. p MNO

*+%  

p N MNO

p M p !N MNO r N MNO NO

) SMNOr !

O 6p !O 6r

NO NO  T ) Sšššššššššššššššššššš p r  T

½ 6¼½ !½ 6¼½

Dalum et al. (1996) az RSCA mutató (7) alapján un. késleltetett regressziós elemzést alkalmaz a stabilitás/változás vizsgálatára. A tárgyidıszaki arányszámot az elızı évi értékével magyarázza. A független változó paraméterének értéke (b1) alapján három állapot lehetséges: amennyiben a paraméter értéke egy, a struktúra változatlan, egynél nagyobb érték esetében a meglévı specializáció erısödésérıl beszélhetünk. Nulla és egy közötti eredménynél a kezdetben alacsony RSCA mutatójú szektorok növelik, a magas indikátorúak pedig csökkentik kiviteli értéküket. Speciális esetben a negatív paraméter elıjel azt jelzi, hogy a mutató alapján kialakított rangsor épp ellentétesen alakul. Fertı (2006) további módszerekként kumulatív eloszlás- és sőrőségfüggvényt, valamint átmenet-valószínőségi mátrixokat is alkalmazott a specializáció szerkezeti mobilitásának vizsgálatára.

166

6. melléklet A Fagerberg-Sollie-féle modell általam felírt, módosított változata a

 t tx ~*wx ¾ ¾ ~ 3 4 t tx twx   összefüggésbıl kiindulva az exportrészesedés változásában a következı öt tényezıt különíti el: ~*wx   †2

€WX €W‚

€W‚ €‚

1.

- 2 

€WX €W‚

€W‚ €‚

2.

- 2 

€WX €W‚

€W‚ €‚

3.

- 2

€WX

€W‚



€W‚

€‚

4.

-  Z2

€WX

€W‚

[

5.

€W‚

€‚

ˆ

A elsı komponens megegyezik a (35) elsı faktorával. A 2. és 3. tényezı tartalma az eredeti Fagerberg-Sollie-féle modell 4. és 5. tagjával azonos, bár értékük jelezhet némi eltérést; a piaci szerkezet, illetve a piaci adaptáció hatását számszerősítik. Hasonló módon a módosított modell 4. és 5. komponense a (35) 2. és 3. tényezıjével azonosan a termékszerkezet és termékadaptáció befolyásoló erejét vizsgálja.

167

7. melléklet

A Leamer és Stern-féle kétlépcsıs CMS modell általam felírt, módosított változata 1.

€‡X €rX

„ uv |S€‚ r  T  uv } - | S €‡

€‡WX €rWX

|  S



‚

€‡X €rX

2.

„  €‚ r T  u } €‡

‚

€‡WX

T „ } - |  Sƒ  „  S

€rWX

3.

 T „ T}

4.

a (37)-hez hasonlóan négy tényezıt különít el. A két modell 1. és 4. komponense megegyezik. A 2. tag az eredeti összefüggés 3. faktorával azonos tartalmat fejez ki – a piaci szerkezetmódosulás exportteljesítmény változására gyakorolt hatását vizsgálja –, értékük kismértékben eltérhet egymástól. Hasonló módon a módosított modell 3. komponense a (37) 2. tényezıjével azonosan a termékszerkezet befolyásoló erejét vizsgálja.

168

8. melléklet

A piaci összetétel hatás (Nilsson et al. (2006) által alkalmazott modell harmadik és a Jepma modell második tényezıje) tartalmi különbözıségének bizonyítása:

¾¾3 

¾¾ .



*Q. ~t.



¾ *Q. ~t. .



8ƒ

„

8 ≠

ƒ 8v „ „ 4  8v

t‹.

¾ ¾ 3 Q .  t.

169

4 Q.

t‹.

 ¾ 3 Q  4 Q. . t.

170

wx „

{NO r

N

O {NO

r

  ¿{NO

 N O

„ T 

wx „

ÀNO

r

¿ÀNO

  S N

O ÀNO

r

  ¿ÀNO

 N O

Piaci hatás82

N O ÀNO r

N O ¿ÀNO

„ T 

Aggregált növekedési hatás 5.

¿{NO

  S

Interakciós hatás 8.

Termék hatás 7.

Regionális hatás 6.

Interakciós hatás 4.

Termék hatás 3.

Regionális hatás 2.

r N ÀNO

N ¿ÀNO

-

NO

r

¿ÀNO

À

N O ÀNO

133

r

N O ¿ÀNO

„ T 



r N ÀNO

„ T  N ¿ÀNO



r

„ T 

„ T 

Forrás: Ahmadi-Esfahani (2006) alapján

O ÀNO r

ÀNO r

O ÀNO

r N O {NO

  ¿{NO

„ T 

 N O

r

„ T 

 ¿ÀNO

{NO r

¿{NO

 O ¿ÀNO

ÀNO

r



N {NO

r

N ¿{NO



O {NO

O ¿{NO



¿ÀNO

  S

  S

r N {NO

 ¿{NO

- N

O ¿ÀNO

  S

O {NO r

O ¿{NO

  S

{NO

r

¿{NO

{NO

r

¿{NO

  S

  S

Harmadik szint

A számítások során gondot okozhat, hogy a piaci hatás tényezıiben az „ =0 miatt az *„ =0, és a nullával való oszthatóság értelmezhetetlensége miatt az egyezıség nem



N O {NO r

N O ¿{NO

Piaci hatás   ~t *„  ~twx *wx „

~twx *wx „

Aggregált növekedési hatás 1.

Második szint

teljesül. A probléma kiküszöbölhetı azzal, hogy az „ -t nem emeljük ki a kifejezésekbıl, hanem végigszorozzuk vele az egyes tagokat.

82



¾ ¾ ~* ~t

Másodrendő hatás 9.

Versenyképességi hatás   ~* t „

Méret (strukturális) hatás   ~t * „

Elsı szint

Ahmadi-Esfahani CMS modelljének tényezıi és matematikai kifejezésük

9. melléklet

10. melléklet Alkalmazva Nielsson et al. (2006) és Jepma által is használt rövid jelöléseket ( 8

8u és  8 „ 8u „ ,  8 8v és  8 „ 8v „ , valamint   8 8uv és

  8 „ 8uv „ ), könnyen belátható, hogy az Ahmadi-Esfahani (2006) modell strukturális

hatás tényezıjének négy komponense azonos a Jepma modell elsı négy faktorával. Aggregált növekedési hatás:   ~t   t

„

wx „

~twx twx „

„ wx „ ~twx *wx





Regionális hatás:   S

¿{NO {NO

r

„ T    S

 ¿{NO

 O

O {NO

  ~t *„ 

r

N ¿{Nz N {Nz r

¿{NO {NO

r

 ¿{NO

„

 T

N ¿{NO

„

 T

„

  O

O {NO

r

„ „      ~t *„   ~tx *x

Termék hatás:   S

¿{NO {NO r

N ¿{NO



r N {NO

  ~t *„ 

„ T    S {

O ¿{yO O {yO r

¿{NO NO

r

„

 

N {NO

r

„ „      ~t *„   ~tw *w

Interakciós hatás: O ¿{NO

  S

N ¿{Nz   „ N {Nz r   

O {NO r

- O {

 ¿{yO O

yO

 ¿{NO

- N

r

N {NO

r



¿{NO {NO r

  ¿{NO

 N O

„      

N

O {NO

¿{NO {NO r

r

„ T 

„

 

¿{yz   „ {yz r   

. ~t. *Q. -  ~tŒ *QŒ  .  ~t. *Q.  ~tŒ *QŒ

171



11. melléklet A vizsgált termékek körének lehatárolása SITC Rev 383

HS 1988

Elnevezés (HS 1988)

Feldolgozatlan vagy kevésbé feldolgozott termékek 011.11

012.33 012.34

0201 10, 0201 20 0201 30 0202 10, 0202 20 0202 30 0204 10, 0204 21, 0204 22, 0204 23 0204 30, 0204 41, 0204 42, 0204 43 0204 50 0203 11, 0203 12, 0203 19 0203 21, 0203 22, 0203 29 0207 10 0207 21, 0207 22, 0207 23 0207 31 0207 39

012.35

0207 41,

011.12 011.21 011.22 012.11

012.12

012.13 012.21

012.22

012.31 012.32

0207 42, 0207 43 012.36 012.4

0207 50 0205 00

Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hőtve, egész és fél, - másképpen darabolt csonttal - másképpen darabolt csont nélkül Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, egész és fél, - másképpen darabolt csonttal - másképpen darabolt csont nélkül Egész és fél bárány frissen vagy hőtve Más juhhús frissen vagy hőtve, egész és fél - másképpen darabolt csonttal - másképpen darabolt csont nélkül Egész és fél bárány fagyasztva Más juhhús fagyasztva, egész és fél - másképpen darabolt csonttal - másképpen darabolt csont nélkül Kecskehús Sertéshús frissen, hőtve egész és fél - comb, lapocka és részei csonttal - más (pl. tarja, karaj, oldalas, dagadó) Sertéshús fagyasztva egész és fél - comb, lapocka és részei csonttal - más (pl. tarja, karaj, oldalas, dagadó) Baromfi, nem darabolt, frissen vagy hőtve Szárnyasok, nem darabolt, fagyasztva Pulyka, nem darabolt, fagyasztva Kacsa, liba, gyöngytyúk nem darabolt, fagyasztva Hízott máj (liba, kacsa) frissen vagy hőtve Baromfi darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) frissen vagy hőtve Szárnyas darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével), fagyasztva Pulyka darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével), fagyasztva Kacsa, liba, gyöngytyúk darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével), fagyasztva Baromfi máj, fagyasztva Ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér húsa frissen, hőtve vagy fagyasztva

83

A külkereskedelem versenyképességi számításaihoz az adatok lekérése az ENSZ COMTRADE adatbázisából HS92-es osztályozási rendszer szerint ment végbe, mivel az 1997-2007 közötti idıszakra vonatkozik az elemzés. E nomenklatúra valójában az 1988-ban hatályba lépett nomenklatúrával egyezik. A dolgozatban lehatárolt idıperiódushoz kapcsolódó, Egységes Külkereskedelmi Termékjegyzék adatait alkalmazó elemzések Rev. 3 nomenklatúra alapján készültek. A melléklet tartalmazza ezen osztályozási rendszer szerint is a kódokat.

172

012.51

0206 10

012.52

012.55

0206 21, 0206 22, 0206 29 0206 30 0206 41, 0206 49 0206 80

012.56 012.91

0206 90 0208 10

012.92 012.99

0208 20 0208 90

016.11 016.12 016.19 016.81 016.89

0210 11 0210 12 0210 19 0210 20 0210 90

017.1

1603 00

017.2

1601 00

017.3 017.4

1602 20 1602 31, 1602 39 1602 41, 1602 42, 1602 49

012.53 012.54

017.5

017.6 017.9

1602 50 1602 90

012.93 411.31

0307 60 0209 00

Élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsıség szarvasmarhafélékbıl frissen vagy hőtve - szarvasmarhafélékbıl fagyasztva, nyelv - szarvasmarhafélékbıl fagyasztva, máj - egyéb más fagyasztva, a nyelv és máj kivételével - sertésbıl frissen vagy hőtve - sertésbıl fagyasztva, máj - egyéb más fagyasztva a máj kivételével - egyéb (juhból, kecskébıl, szamárból, lóöszvérbıl (muliból) és szamáröszvérbıl) frissen vagy hőtve - egyéb fagyasztva Házi, üregi vagy mezei nyúl húsa és élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsısége frissen, hőtve vagy fagyasztva Békacomb frissen, hőtve vagy fagyasztva Egyéb hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsıség frissen, hőtve vagy fagyasztva Sertés sonka, lapocka sózva, szárítva vagy füstölve Sertés oldalas, dagadó sózva, szárítva vagy füstölve Egyéb más sertéshús sózva, szárítva vagy füstölve Szarvasmarhafélék húsa sózva, szárítva vagy füstölve Élelmezési célra alkalmas liszt és ırlemény húsból, vágási melléktermékbıl vagy belsıségbıl Késztermékek Kivonat és lé húsból, halból vagy rákfélébıl, puhatestő vagy más gerinctelen víziállatból Kolbász és hasonló termék húsból, vágási melléktermékbıl, belsıségbıl vagy vérbıl; ezeken a termékeken alapuló élelmiszerek Elkészített vagy konzervált májból készült termékek Pulykából (máj kivételével) készült termékek Gyöngytyúkból, kacsából, libából készült termékek Sertés sonkából készült termékek Sertés lapockából készült termékek Más sertéshúsból (máj kivételével) készült termékek, beleértve a keverékeket is Szarvasmarhafélékbıl készült termékek Más állati termékek, beleértve az állati vérbıl készült termékeket is Eltérı tételek a két nomenklatúra között Csiga tengeri csiga kivételével Sovány húsréteget nem tartalmazó sertészsiradék (szalonna) és baromfizsiradék, nem olvasztott vagy másképpen nem kivont, frissen, hőtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

Forrás: Saját összeállítás a RAMON összefüggés táblái alapján

173

12. melléklet Az adatot a teljes vizsgált idıszak alatt nem szolgáltató országok köre84 Afganisztán (0,01)

Angola (0,16) Brit Virgin-szigetek (0,00) Myanmar-Burma (0,03) Kajmán-szigetek (0,00) Csád (0,02) Kongó (0,03)

Kongói Demokratikus Köztársaság (0,02) Egyenlítıi Guinea (0,04) Falkland-szigetek (Malvinas) (0,00) Djibouti (0,00)

Lao Népi Demokratikus Köztársaság (0,01) Libéria (0) Líbia (0,17)

Guinea-Bissau (0,00) Saint Heléna (0,00)

Holland Antillák (0,01) Szent Pierre és Miguelon (0,00) Gibraltár (0,01) N. Mariana Szigetek Szomália (0,00) (0,01) Irak (0,14) FS Mikronézia (0,00) Tokelau-szigetek (0,00) Koreai Demokratikus Marshall-szigetek Üzbegisztán (0,04) Népköztársaság (0,00) (0,01)

Forrás: Saját összeállítás a COMTRADE statisztikái alapján

84

Palau (0,00)

Zárójelben az országok világkereskedelembıl való részesedése látható 2007-ben.

174

13. melléklet Az adatot a vizsgált idıszak valamely évében nem szolgáltató országok köre és a világkereskedelembıl való részesedésük, % Kód 28 48 50 51 60 64 70 90 96 112 116 140 144 175 184 192 204 212 214 232 242 275 296 324 332 336 414 417 422 426 446 478 499 500 508 524

Ország név Antigua és Barbuda Bahrain Banglades Örményország Bermuda Bhután Bosznia Hercegovina Salamon Szigetek Brunei Fehéroroszország Kambodzsa Közép-afrikai Köztársaság Sri Lanka Mayotte Cook-szigetek Kuba Benin Dominika Dominikai Köztársaság Eritrea Fidzsi-szigetek Palesztina Kiribati Guinea Haiti Vatikán Kuvait Kirgizisztán Libanon Lesotho Kína, Makaó Mauritánia Montenegró Montserrat Mozambik Nepál

1997

1998

0,00

0,00

0,08

0,06 0,01 0,01

1999

2000

2005

2006

200785 Átlag

2001

2002

2003

2004

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,01 0,00

0,06 0,09 0,01 0,01 0,00

0,06 0,09 0,01

0,00

0,01 0,00

0,01 0,00

0,01 0,00 0,03

0,03

0,03

0,03

0,03

0,03

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,03

0,03

0,01 0,00

0,00

0,00

0,00

0,03 0,00 0,03

0,03

0,04

0,15 0,02

0,10 N/A 0,00 0,05 0,01

0,15 0,02

0,10 N/A 0,00 0,04

0,02

0,03

0,08 N/A 0,00

0,03

0,03

0,03

0,00

0,00

0,00

0,06

0,06

0,08 N/A 0,00 0,05 0,01 0,00

0,00 0,01

0,05 0,01

0,00

0,00 0,01

0,05

0,05

0,05

0,00 0,01

0,00 0,01

0,00 0,02 0,00

0,21 0,01

0,01

0,01

0,17 0,01

0,15 0,01

0,01 N/A

0,05 0,00 0,01 0,01 0,00 0,01 N/A

0,04

0,00 0,01 0,00 0,01 N/A 0,17

0,01 0,00 0,01 0,01 N/A 0,19

0,03

0,04

0,04

0,04

0,04

0,00

0,00

0,00

0,00

0,01 0,00 0,01 0,01 N/A

0,01

0,01 0,00 0,00 0,01 N/A 0,26

0,00 0,00 0,01 N/A 0,26

0,05 0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,00 0,01 0,01 0,00 0,01 0,01 N/A 0,20 0,01 0,05 0,01 0,03 0,01 0,01 0,00 0,01 0,01

0,00 0,01 N/A 0,26

0,01 0,03 0,01

0,01

0,00

0,00 0,01

0,02

0,03

0,01

0,02

85

0,01

0,01

0,01

5 ország (Andorra (0,01), Cameroon (0,02), Faroe szigetek (0,01), Gabon (0,03) és Irán (0,41) a vizsgálat lezárásáig kizárólag a 2007-es évre nem szolgáltatott adatot. Mivel ez további 0,5%-os kizárást jelentett volna a világkereskedelembıl, így ezek nem kerültek kiszőrésre, az eredményeket ennek tükrében kell értékelni.

175

533 540 548 566 586 598 626 634 646 659 660 674 678 682 694 704 716 740 760 762 768 776 784 795 796 798 854 876 882 887 891

Aruba Új Kaledónia Vanuatu Nigéria Pakisztán Pápua ÚjGuinea Kelet-Timor Katar Ruanda Saint Kitts és Nevis Anguilla San Marino Sao Tomé és Príncipe Szaúd-Arábia Sierra Leone Vietnám Zimbabwe Suriname Szíria Tádzsikisztán Togo Tonga Egyesült Arab Emírségek Türkmenisztán Turks- és Caicos-szigetek Tuvalu Burkina Faso Wallis és Futuna Szamoa Jemen Szerbia and Montenegró

Országok összesen Részesedés összesen

0,01 0,01 0,00

0,01 0,01 0,00

0,01

0,19

0,17

0,14

0,04 0,00 0,08

0,00 0,14

0,00

0,00

0,14

0,14

0,00

0,00 0,22

0,02 0,00 0,08

0,00 0,08

0,00 0,32 0,02

0,00

0,00

0,00

0,01 0,01 0,00 0,25 0,15

0,00

0,02

0,02

0,02

0,00

0,00

0,00 0,08 0,00

0,00 0,00 0,00

0,00

0,00 0,00 N/A

0,00

0,00

0,83 0,00 0,19 0,05 0,01 0,07 0,01

0,00 0,20 0,05 0,01 0,06 0,01

0,00 0,18 0,03

0,00

0,06 0,01

0,06

0,00

0,00

0,00

0,65

0,64

N/A

N/A

N/A

0,00 N/A

N/A

N/A

0,00 N/A 0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,01

0,01

0,01 0,01

0,01

0,02

0,01

0,01

0,01

0,83 0,00 0,18 0,03 0,01 0,06 0,01 0,01 0,00 0,64

0,04 0,00

N/A

0,03

0,03

0,02

0,02

0,02

0,02

0,00

0,03 0,00

0,00 0,01 0,00

0,00

0,00

0,00 0,04

0,00 0,03

0,00 0,03

0,00 0,04

0,04

0,05

0,01

0,00 0,01

0,00 0,01

0,00

0,00 0,00 0,04

0,04 0,06

0,07

0,06

41

42

32

21

20

19

19

18

23

26

26

67

2,88

1,81

1,04

0,47

0,32

0,52

0,43

0,36

0,88

0,57

0,59

3,40

Forrás: Saját összeállítás a COMTRADE statisztikái alapján

176

14. melléklet A világ fejlett országai Albánia Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Azerbajdzsán Belgium (2000-tıl) Belgium-Luxembourg (1999-ig) Bosznia and Hercegovina Bulgária Csehország Dánia Dél-Afrika Egyesült Királyság Észtország Fehéroroszország Finnország Franciaország Görögország Grúzia Hollandia Horvátország Izland Izrael Írország Japán Kanada Kazahsztán

Kirgizisztán Lengyelország Lettország Litvánia Macedónia Magyarország Málta Moldova Németország Norvégia Olaszország Oroszország Örményország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbia and Montenegró (2005-ig) Szlovákia Szlovénia Türkmenisztán Tádzsikisztán Ukrajna Új-Zéland Üzbegisztán

Forrás: FAO

177

1,35E+00

4,18E-02

8,32E-03

1,90E-01

2,21E+00

2,58E+00

2,01E+00

2,77E+00

2,82E+01

5,79E+00

1,07E+00

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

8,72E-02

4,52E-02

2,66E-01

2,65E-02

6,04E-02

1,81E+00

5,89E-01

1,87E+00

4,79E+00

1,91E-01

7,22E+01

1,23E+02

1,30E+01

2,21E+00

5,38E+00

6,17E+01

3,51E+01

0,00E+00

3,82E+00

1,70E+00

1,70E-02

1,16E-01

7,93E-01

2,53E-02

1,03E-01

2,97E+01

1,37E+01

4,45E+00

1,83E+01

2,58E+00

2,54E+00

3,73E+00

9,06E-01

2,11E+00

6,20E+00

0,00E+00

020120

020130

020220

020230

020311

020312

020319

020321

020322

020329

020410

020441

020442

020443

020500

020610

020621

020622

020629

020630

020641

020649

020710

020721

020722

020723

020731

020739

020741

020742

020743

020810

020820

020890

020900

021011

021012

021019

021020

021090

030760

160100

160220

160231

160239

160241

160242

160249

160250

160290

160300

0,00E+00

6,35E+00

2,13E+00

9,06E-01

3,78E+00

2,56E+00

2,60E+00

1,99E+01

4,51E+00

1,45E+01

3,40E+01

1,03E-01

2,52E-02

7,93E-01

1,15E-01

1,69E-02

1,70E+00

3,87E+00

0,00E+00

4,13E+01

8,42E+01

5,49E+00

2,22E+00

1,38E+01

2,64E+02

1,05E+02

1,90E-01

4,87E+00

1,87E+00

5,88E-01

1,82E+00

6,01E-02

2,64E-02

2,65E-01

4,50E-02

8,69E-02

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

1,07E+00

5,93E+00

3,21E+01

2,79E+00

2,02E+00

2,60E+00

2,22E+00

1,89E-01

8,28E-03

4,16E-02

1,35E+00

1,71E-02

2. mutató

0,00E+00

6,34E+00

2,12E+00

9,06E-01

3,78E+00

2,56E+00

2,60E+00

1,98E+01

4,51E+00

1,45E+01

3,40E+01

1,03E-01

2,52E-02

7,93E-01

1,15E-01

1,69E-02

1,70E+00

3,86E+00

0,00E+00

4,13E+01

8,40E+01

5,49E+00

2,22E+00

1,37E+01

2,63E+02

1,05E+02

1,90E-01

4,87E+00

1,87E+00

5,88E-01

1,82E+00

6,01E-02

2,64E-02

2,65E-01

4,50E-02

8,69E-02

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

1,07E+00

5,91E+00

3,20E+01

2,79E+00

2,02E+00

2,60E+00

2,22E+00

1,89E-01

8,28E-03

4,17E-02

1,35E+00

1,71E-02

3. mutató

-∞

1,82E+00

7,49E-01

-9,88E-02

1,32E+00

9,32E-01

9,48E-01

2,91E+00

1,49E+00

2,62E+00

3,39E+00

-2,27E+00

-3,68E+00

-2,31E-01

-2,16E+00

-4,08E+00

5,29E-01

1,34E+00

-∞

3,56E+00

4,12E+00

1,68E+00

7,92E-01

2,56E+00

4,81E+00

4,28E+00

-1,66E+00

1,57E+00

6,23E-01

-5,29E-01

5,94E-01

-2,81E+00

-3,63E+00

-1,32E+00

-3,10E+00

-2,44E+00

-∞

-∞

-∞

-∞

6,30E-02

1,76E+00

3,34E+00

1,02E+00

6,96E-01

9,49E-01

7,94E-01

-1,66E+00

-4,79E+00

-3,17E+00

2,99E-01

-4,06E+00

4. mutató

-∞

1,85E+00

7,54E-01

-9,93E-02

1,33E+00

9,39E-01

9,55E-01

2,99E+00

1,51E+00

2,68E+00

3,53E+00

-2,27E+00

-3,68E+00

-2,32E-01

-2,16E+00

-4,08E+00

5,32E-01

1,35E+00

-∞

3,72E+00

4,43E+00

1,70E+00

7,99E-01

2,62E+00

5,58E+00

4,65E+00

-1,66E+00

1,58E+00

6,27E-01

-5,30E-01

5,97E-01

-2,81E+00

-3,64E+00

-1,33E+00

-3,10E+00

-2,44E+00

-∞

-∞

-∞

-∞

6,33E-02

1,78E+00

3,47E+00

1,03E+00

7,01E-01

9,56E-01

7,99E-01

-1,67E+00

-4,79E+00

-3,18E+00

3,01E-01

-4,07E+00

5. mutató

-2,30E+00

1,84E+00

7,95E-01

5,87E-03

1,34E+00

9,71E-01

9,86E-01

2,91E+00

1,51E+00

2,62E+00

3,40E+00

-1,59E+00

-2,08E+00

-1,13E-01

-1,53E+00

-2,15E+00

5,86E-01

1,37E+00

-2,30E+00

3,56E+00

4,12E+00

1,70E+00

8,37E-01

2,57E+00

4,81E+00

4,28E+00

-1,24E+00

1,59E+00

6,76E-01

-3,72E-01

6,47E-01

-1,83E+00

-2,07E+00

-1,00E+00

-1,93E+00

-1,68E+00

-2,30E+00

-2,30E+00

-2,30E+00

-2,30E+00

1,53E-01

1,77E+00

3,34E+00

1,05E+00

7,45E-01

9,87E-01

8,38E-01

-1,24E+00

-2,22E+00

-1,95E+00

3,71E-01

-2,14E+00

6. mutató

-1,00E+00

7,22E-01

3,58E-01

-4,94E-02

5,77E-01

4,35E-01

4,41E-01

8,97E-01

6,33E-01

8,64E-01

9,35E-01

-8,13E-01

-9,51E-01

-1,15E-01

-7,93E-01

-9,67E-01

2,58E-01

5,85E-01

-1,00E+00

9,45E-01

9,68E-01

6,87E-01

3,77E-01

8,57E-01

9,84E-01

9,73E-01

-6,80E-01

6,55E-01

3,02E-01

-2,58E-01

2,88E-01

-8,86E-01

-9,48E-01

-5,79E-01

-9,14E-01

-8,40E-01

-1,00E+00

-1,00E+00

-1,00E+00

-1,00E+00

3,15E-02

7,05E-01

9,31E-01

4,69E-01

3,35E-01

4,42E-01

3,77E-01

-6,81E-01

-9,84E-01

-9,20E-01

1,48E-01

-9,66E-01

7. mutató

-1,75E-05

1,03E-04

2,23E-04

-1,26E-05

1,03E-04

1,58E-04

3,87E-04

6,84E-04

1,05E-04

3,66E-03

2,33E-04

-1,29E-05

-9,77E-06

-5,10E-05

-3,07E-05

-2,42E-05

2,32E-05

1,81E-04

-5,31E-06

9,64E-04

2,19E-03

5,15E-04

9,96E-04

3,64E-03

1,65E-03

1,66E-03

-1,12E-05

8,11E-04

8,82E-05

-3,90E-05

7,15E-06

-1,60E-05

-9,64E-05

-1,79E-05

-3,43E-05

-4,27E-05

-7,02E-05

-6,51E-05

-1,27E-04

-9,61E-06

7,00E-06

3,27E-03

1,63E-03

7,47E-05

4,51E-04

5,50E-04

2,65E-04

-7,17E-04

-9,42E-05

-8,67E-04

1,79E-04

-2,15E-04

8. mutató

-7,64E-08

4,49E-07

9,73E-07

-5,47E-08

4,49E-07

6,89E-07

1,68E-06

2,98E-06

4,60E-07

1,60E-05

1,01E-06

-5,64E-08

-4,26E-08

-2,22E-07

-1,34E-07

-1,05E-07

1,01E-07

7,87E-07

-2,31E-08

4,20E-06

9,56E-06

2,25E-06

4,34E-06

1,59E-05

7,18E-06

7,23E-06

-4,90E-08

3,53E-06

3,84E-07

-1,70E-07

3,12E-08

-6,97E-08

-4,20E-07

-7,80E-08

-1,50E-07

-1,86E-07

-3,06E-07

-2,84E-07

-5,55E-07

-4,19E-08

3,05E-08

1,43E-05

7,11E-06

3,25E-07

1,96E-06

2,40E-06

1,15E-06

-3,12E-06

-4,10E-07

-3,78E-06

7,78E-07

-9,38E-07

9. mutató

Forrás: saját számítások eredményei az ENSZ COMTRADE adatbázis alapján

1,72E-02

1. mutató

020110

Termék

-1,75E-05

5,35E-04

2,49E-04

-1,18E-06

2,81E-04

2,43E-04

6,11E-04

1,19E-02

3,63E-04

4,64E-02

6,69E-03

-1,16E-05

-9,52E-06

-1,05E-05

-2,71E-05

-2,38E-05

1,62E-05

5,09E-04

-5,31E-06

3,29E-02

1,33E-01

2,26E-03

1,20E-03

4,36E-02

2,01E-01

1,18E-01

-9,10E-06

3,07E-03

7,63E-05

-1,60E-05

5,79E-06

-1,50E-05

-9,39E-05

-1,31E-05

-3,28E-05

-3,90E-05

-7,02E-05

-6,51E-05

-1,27E-04

-9,61E-06

4,55E-07

1,57E-02

4,44E-02

1,32E-04

4,54E-04

8,71E-04

3,21E-04

-5,81E-04

-9,34E-05

-8,31E-04

6,23E-05

-2,12E-04

10. mutató

0,00E+00

3,58E+01

1,88E+02

3,54E+01

nem szám

4,99E+01

7,45E+01

2,02E+02

1,52E+03

3,78E+02

6,55E+01

2,44E+00

1,70E+01

6,63E+01

nem szám

3,59E-01

2,92E+00

2,66E+01

0,00E+00

nem szám

nem szám

7,14E+00

5,37E+01

2,25E+02

2,79E+04

nem szám

nem szám

1,15E+04

3,54E+02

4,21E-01

2,47E-01

6,51E-01

6,96E-02

7,83E-01

nem szám

nem szám

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

nem szám

4,63E+00

3,51E+02

nem szám

2,17E+00

2,93E+01

1,50E+01

7,45E-01

4,20E-02

nem szám

1,57E+01

nem szám

11. mutató

178

-1,00E+00

9,46E-01

9,89E-01

9,45E-01

1,00E+00

9,61E-01

9,74E-01

9,90E-01

9,99E-01

9,95E-01

9,70E-01

4,18E-01

8,89E-01

9,70E-01

1,00E+00

-4,72E-01

4,90E-01

9,28E-01

-1,00E+00

1,00E+00

1,00E+00

7,54E-01

9,63E-01

9,91E-01

1,00E+00

1,00E+00

1,00E+00

1,00E+00

9,94E-01

-4,07E-01

-6,04E-01

-2,11E-01

-8,70E-01

-1,22E-01

1,00E+00

1,00E+00

-1,00E+00

-1,00E+00

-1,00E+00

-1,00E+00

1,00E+00

6,45E-01

9,94E-01

1,00E+00

3,70E-01

9,34E-01

8,75E-01

-1,46E-01

-9,19E-01

1,00E+00

8,80E-01

1,00E+00

12. mutató

-9,45E-01

1,00E+00

1,04E+00

1,00E+00

1,06E+00

1,02E+00

1,03E+00

1,05E+00

1,05E+00

1,05E+00

1,03E+00

4,74E-01

9,44E-01

1,03E+00

1,06E+00

-4,17E-01

5,45E-01

9,83E-01

-9,45E-01

1,06E+00

1,06E+00

8,10E-01

1,02E+00

1,05E+00

1,06E+00

1,06E+00

1,06E+00

1,05E+00

1,05E+00

-3,52E-01

-5,49E-01

-1,56E-01

-8,15E-01

-6,67E-02

1,06E+00

1,06E+00

-9,45E-01

-9,45E-01

-9,45E-01

-9,45E-01

1,06E+00

7,00E-01

1,05E+00

1,06E+00

4,25E-01

9,89E-01

9,30E-01

-9,09E-02

-8,64E-01

1,06E+00

9,35E-01

1,06E+00

13. mutató

-1,27E-06

1,13E-04

3,98E-04

1,11E-04

1,33E-04

2,41E-04

5,89E-04

6,81E-04

1,29E-04

3,72E-03

2,24E-04

8,31E-07

2,25E-07

1,82E-04

3,79E-06

-7,04E-07

3,52E-05

2,22E-04

-4,50E-07

9,38E-04

2,11E-03

5,14E-04

1,69E-03

3,71E-03

1,57E-03

1,59E-03

2,51E-06

9,68E-04

1,79E-04

-7,27E-05

-4,60E-05

-5,21E-07

-3,31E-05

-1,70E-06

1,53E-06

3,86E-06

-2,04E-05

-1,17E-06

-9,87E-06

-6,19E-07

1,08E-04

2,93E-03

1,59E-03

1,10E-04

4,58E-04

8,20E-04

4,26E-04

-5,42E-05

-1,70E-05

3,58E-05

6,11E-04

3,56E-06

14. mutató

-5,99E-07

5,96E-05

2,10E-04

5,87E-05

7,01E-05

1,28E-04

3,11E-04

3,59E-04

6,78E-05

1,97E-03

1,18E-04

4,70E-07

1,20E-07

9,62E-05

2,00E-06

-3,11E-07

1,96E-05

1,18E-04

-2,13E-07

4,95E-04

1,11E-03

2,76E-04

8,92E-04

1,96E-03

8,28E-04

8,39E-04

1,32E-06

5,11E-04

9,45E-05

-3,14E-05

-2,09E-05

-1,93E-07

-1,55E-05

-4,66E-07

8,10E-07

2,04E-06

-9,62E-06

-5,52E-07

-4,66E-06

-2,93E-07

5,71E-05

1,59E-03

8,41E-04

5,83E-05

2,63E-04

4,34E-04

2,27E-04

-1,69E-05

-7,99E-06

1,89E-05

3,24E-04

1,88E-06

15. mutató

-1,20E-06

1,20E-04

4,22E-04

1,18E-04

1,41E-04

2,56E-04

6,24E-04

7,21E-04

1,36E-04

3,94E-03

2,38E-04

9,43E-07

2,40E-07

1,93E-04

4,01E-06

-6,24E-07

3,92E-05

2,36E-04

-4,27E-07

9,93E-04

2,23E-03

5,54E-04

1,79E-03

3,93E-03

1,66E-03

1,68E-03

2,65E-06

1,02E-03

1,90E-04

-6,31E-05

-4,20E-05

-3,86E-07

-3,11E-05

-9,36E-07

1,62E-06

4,08E-06

-1,93E-05

-1,11E-06

-9,35E-06

-5,87E-07

1,14E-04

3,19E-03

1,69E-03

1,17E-04

5,28E-04

8,71E-04

4,55E-04

-3,38E-05

-1,60E-05

3,79E-05

6,51E-04

3,77E-06

16. mutató

-1,00E+00

9,51E-01

9,91E-01

9,51E-01

1,00E+00

9,65E-01

9,76E-01

9,91E-01

9,99E-01

9,95E-01

9,73E-01

4,63E-01

9,00E-01

9,73E-01

1,00E+00

-4,28E-01

5,31E-01

9,35E-01

-1,00E+00

1,00E+00

1,00E+00

7,77E-01

9,67E-01

9,92E-01

1,00E+00

1,00E+00

1,00E+00

1,00E+00

9,95E-01

-3,60E-01

-5,68E-01

-1,58E-01

-8,56E-01

-6,72E-02

1,00E+00

1,00E+00

-1,00E+00

-1,00E+00

-1,00E+00

-1,00E+00

1,00E+00

6,76E-01

9,95E-01

1,00E+00

4,16E-01

9,41E-01

8,87E-01

-9,16E-02

-9,10E-01

1,00E+00

8,92E-01

1,00E+00

17. mutató

Az exportspecializációs mutatók értékei az 1997-99-es idıszak vonatkozásában 18. mutató

-∞

3,69E+00

5,35E+00

3,68E+00

nem szám

4,02E+00

4,42E+00

5,42E+00

7,44E+00

6,04E+00

4,29E+00

1,00E+00

2,94E+00

4,31E+00

nem szám

-9,14E-01

1,18E+00

3,39E+00

-∞

nem szám

nem szám

2,08E+00

4,09E+00

5,53E+00

1,03E+01

nem szám

nem szám

9,46E+00

5,98E+00

-7,54E-01

-1,29E+00

-3,19E-01

-2,55E+00

-1,35E-01

nem szám

nem szám

-∞

-∞

-∞

-∞

nem szám

1,64E+00

5,97E+00

nem szám

8,87E-01

3,49E+00

2,82E+00

-1,84E-01

-3,06E+00

nem szám

2,86E+00

nem szám

19. mutató

0,00E+00

3,66E+01

1,92E+02

3,62E+01

nem szám

5,09E+01

7,61E+01

2,06E+02

1,56E+03

3,86E+02

6,69E+01

2,49E+00

1,74E+01

6,78E+01

nem szám

3,67E-01

2,99E+00

2,72E+01

0,00E+00

nem szám

nem szám

7,30E+00

5,49E+01

2,30E+02

2,85E+04

nem szám

nem szám

1,17E+04

3,62E+02

4,31E-01

2,52E-01

6,65E-01

7,11E-02

8,00E-01

nem szám

nem szám

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

nem szám

4,73E+00

3,59E+02

nem szám

2,22E+00

3,00E+01

1,53E+01

7,62E-01

4,30E-02

nem szám

1,60E+01

nem szám

20. mutató

0,00E+00

1,99E+01

1,72E+02

2,92E+01

nem szám

5,15E+01

7,09E+01

2,51E+02

1,38E+03

2,99E+02

8,48E+01

3,96E+00

1,91E+01

6,04E+01

nem szám

3,57E-01

2,86E+00

2,74E+01

0,00E+00

nem szám

nem szám

6,74E+00

4,69E+01

2,13E+02

3,06E+04

nem szám

nem szám

4,21E+03

2,99E+02

3,58E-01

2,48E-01

4,16E-01

6,39E-02

9,03E-01

nem szám

nem szám

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

nem szám

5,00E+00

3,48E+02

nem szám

2,32E+00

3,05E+01

1,47E+01

7,07E-01

4,74E-02

nem szám

1,48E+01

nem szám

-5,63E-02

6,06E+00

2,11E+00

8,77E-01

3,78E+00

2,51E+00

2,57E+00

1,98E+01

4,51E+00

1,45E+01

3,37E+01

7,91E-02

2,40E-02

7,81E-01

1,15E-01

-2,63E-02

1,16E+00

3,74E+00

-5,71E-02

4,13E+01

8,42E+01

4,76E+00

2,18E+00

1,37E+01

2,64E+02

1,05E+02

1,90E-01

4,87E+00

1,87E+00

-9,23E-01

-5,04E+00

-7,21E-02

-3,51E-01

-3,58E-03

4,50E-02

8,69E-02

-2,58E-01

-1,75E-02

-8,26E-02

-6,04E-02

1,07E+00

4,87E+00

3,20E+01

2,79E+00

1,23E+00

2,52E+00

2,09E+00

-5,57E-02

-1,52E-01

4,16E-02

1,27E+00

1,71E-02

21. mutató

-∞

3,11E+00

5,24E+00

3,47E+00

∞

4,04E+00

4,36E+00

5,70E+00

7,34E+00

5,86E+00

4,67E+00

1,47E+00

3,04E+00

4,19E+00

∞

-9,40E-01

1,14E+00

3,42E+00

-∞

∞

∞

2,02E+00

3,95E+00

5,51E+00

1,12E+01

∞

∞

8,46E+00

5,80E+00

-9,43E-01

-1,33E+00

-7,88E-01

-2,66E+00

-1,34E-02

∞

∞

-∞

-∞

-∞

-∞

∞

1,72E+00

6,07E+00

∞

9,35E-01

3,52E+00

2,79E+00

-2,58E-01

-2,96E+00

∞

2,79E+00

∞

22. mutató

0,00E+00

1,14E+01

2,37E+00

1,12E+00

4,06E+00

2,51E+00

2,77E+00

1,51E+01

5,00E+00

1,76E+01

2,35E+01

6,50E-02

2,30E-02

8,90E-01

1,29E-01

1,74E-02

1,77E+00

3,78E+00

0,00E+00

3,12E+01

4,65E+01

5,83E+00

2,58E+00

1,40E+01

1,15E+02

5,92E+01

1,91E-01

1,33E+01

2,26E+00

7,09E-01

1,84E+00

9,65E-02

2,95E-02

2,36E-01

3,15E-02

7,87E-02

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

0,00E+00

1,05E+00

5,48E+00

2,91E+01

2,64E+00

1,92E+00

2,54E+00

2,30E+00

2,04E-01

7,54E-03

4,17E-02

1,45E+00

1,93E-02

23. mutató

-8,39E+00

2,31E+00

2,06E+01

8,78E+00

3,05E+01

6,07E+01

3,91E+01

1,01E+01

2,00E+01

7,57E+00

8,53E+00

2,76E+00

1,66E+01

1,98E+01

2,16E+01

-2,00E+02

4,17E+01

6,25E+01

-4,64E+00

1,54E+01

7,60E+00

2,46E+01

1,32E+01

3,66E+01

2,28E+01

1,01E+01

9,29E+01

1,16E+00

1,08E+01

-6,00E+00

-1,87E+02

-1,96E+00

-2,15E+01

-7,13E-01

6,29E+00

1,71E+01

-2,36E+01

-1,87E+02

-2,11E+01

-7,10E+01

6,33E+01

1,80E+01

2,11E+02

2,96E+01

1,25E+01

5,03E+01

9,57E+01

-6,52E+00

-1,44E+01

7,86E+01

3,19E+01

2,11E+01

24. mutató

15. melléklet

3,16E+00

8,63E-01

7,76E+00

1,86E+00

4,87E-01

1,23E+00

7,48E-01

7,12E-02

4,11E-01

7,42E-03

160100

160220

160231

160239

160241

160242

160249

160250

160290

160300

7,37E-03

4,09E-01

7,07E-02

7,47E-01

1,23E+00

4,85E-01

1,88E+00

8,16E+00

8,62E-01

3,21E+00

2,59E+00

4,61E-01

0,00E+00

4,30E-01

1,17E+00

1,91E-02

1,84E+00

1,52E+00

0,00E+00

2,65E+01

4,80E+01

6,68E+00

4,41E-01

6,55E+00

1,19E+02

6,79E+01

2,35E-01

2,81E-01

1,68E+00

0,00E+00

1,08E+00

1,26E+00

7,33E-02

3,30E-02

3,07E-01

6,84E-02

3,22E-02

2,93E-02

5,36E-02

1,90E-02

1,31E-04

0,00E+00

0,00E+00

5,20E-02

3,14E+00

9,36E+00

1,34E-01

9,26E-01

9,80E-01

1,24E+00

4,38E-02

2,20E-03

2,89E-02

8,27E-01

5,00E-01

2. mutató

7,37E-03

4,09E-01

7,07E-02

7,47E-01

1,23E+00

4,85E-01

1,87E+00

8,16E+00

8,62E-01

3,21E+00

2,59E+00

4,61E-01

0,00E+00

4,30E-01

1,17E+00

1,91E-02

1,84E+00

1,52E+00

0,00E+00

2,65E+01

4,79E+01

6,68E+00

4,41E-01

6,54E+00

1,19E+02

6,78E+01

2,35E-01

2,81E-01

1,68E+00

0,00E+00

1,08E+00

1,26E+00

7,33E-02

3,30E-02

3,07E-01

6,84E-02

3,22E-02

2,93E-02

5,36E-02

1,90E-02

1,31E-04

0,00E+00

0,00E+00

5,21E-02

3,14E+00

9,35E+00

1,34E-01

9,26E-01

9,80E-01

1,24E+00

4,39E-02

2,20E-03

2,89E-02

8,27E-01

5,00E-01

3. mutató

4. mutató

-4,90E+00

-8,90E-01

-2,64E+00

-2,90E-01

2,08E-01

-7,20E-01

6,22E-01

2,05E+00

-1,47E-01

1,15E+00

9,39E-01

-7,71E-01

-∞

-8,40E-01

1,58E-01

-3,95E+00

6,03E-01

4,13E-01

-∞

3,11E+00

3,58E+00

1,86E+00

-8,16E-01

1,84E+00

4,17E+00

3,83E+00

-1,44E+00

-1,27E+00

5,13E-01

-∞

8,07E-02

2,28E-01

-2,61E+00

-3,40E+00

-1,17E+00

-2,68E+00

-3,43E+00

-3,52E+00

-2,92E+00

-3,96E+00

-8,94E+00

-∞

-∞

-2,95E+00

1,13E+00

2,18E+00

-2,01E+00

-7,62E-02

-2,01E-02

2,14E-01

-3,12E+00

-6,11E+00

-3,54E+00

-1,89E-01

-6,89E-01

5. mutató

-4,91E+00

-8,94E-01

-2,65E+00

-2,92E-01

2,10E-01

-7,24E-01

6,29E-01

2,10E+00

-1,48E-01

1,17E+00

9,50E-01

-7,75E-01

-∞

-8,44E-01

1,59E-01

-3,96E+00

6,09E-01

4,16E-01

-∞

3,28E+00

3,87E+00

1,90E+00

-8,20E-01

1,88E+00

4,78E+00

4,22E+00

-1,45E+00

-1,27E+00

5,18E-01

-∞

8,13E-02

2,30E-01

-2,61E+00

-3,41E+00

-1,18E+00

-2,68E+00

-3,44E+00

-3,53E+00

-2,93E+00

-3,96E+00

-8,94E+00

-∞

-∞

-2,96E+00

1,14E+00

2,24E+00

-2,01E+00

-7,68E-02

-2,02E-02

2,15E-01

-3,13E+00

-6,12E+00

-3,54E+00

-1,90E-01

-6,93E-01

-2,23E+00

-6,72E-01

-1,77E+00

-1,64E-01

2,86E-01

-5,33E-01

6,74E-01

2,06E+00

-3,78E-02

1,18E+00

9,78E-01

-5,76E-01

-2,30E+00

-6,32E-01

2,40E-01

-2,13E+00

6,56E-01

4,77E-01

-2,30E+00

3,11E+00

3,59E+00

1,87E+00

-6,12E-01

1,86E+00

4,17E+00

3,83E+00

-1,09E+00

-9,62E-01

5,71E-01

-2,30E+00

1,69E-01

3,05E-01

-1,75E+00

-2,02E+00

-8,94E-01

-1,78E+00

-2,02E+00

-2,04E+00

-1,87E+00

-2,13E+00

-2,30E+00

-2,30E+00

-2,30E+00

-1,88E+00

1,16E+00

2,19E+00

-1,45E+00

2,63E-02

7,71E-02

2,91E-01

-1,94E+00

-2,28E+00

-2,05E+00

-7,51E-02

-5,08E-01

6. mutató

-9,85E-01

-4,18E-01

-8,67E-01

-1,44E-01

1,04E-01

-3,45E-01

3,01E-01

7,72E-01

-7,36E-02

5,19E-01

4,38E-01

-3,68E-01

-1,00E+00

-3,97E-01

7,87E-02

-9,62E-01

2,93E-01

2,03E-01

-1,00E+00

9,15E-01

9,46E-01

7,30E-01

-3,87E-01

7,26E-01

9,70E-01

9,57E-01

-6,17E-01

-5,60E-01

2,51E-01

-1,00E+00

4,03E-02

1,14E-01

-8,63E-01

-9,36E-01

-5,28E-01

-8,71E-01

-9,37E-01

-9,43E-01

-8,98E-01

-9,62E-01

-1,00E+00

-1,00E+00

-1,00E+00

-9,00E-01

5,11E-01

7,97E-01

-7,63E-01

-3,81E-02

-1,00E-02

1,06E-01

-9,15E-01

-9,96E-01

-9,43E-01

-9,43E-02

-3,32E-01

7. mutató

-1,27E-05

-9,01E-06

-1,57E-04

-3,27E-05

2,79E-06

-3,70E-05

3,06E-04

3,21E-04

-3,17E-06

5,29E-04

7,66E-06

-1,50E-05

-1,33E-05

-1,12E-04

5,35E-06

-1,79E-05

4,07E-05

2,77E-05

-2,28E-06

3,38E-04

9,85E-04

3,44E-04

-3,46E-04

1,51E-03

4,13E-04

7,00E-04

-4,29E-06

-1,12E-04

3,99E-05

-1,41E-06

8,50E-06

1,43E-06

-1,58E-05

-6,20E-05

-1,21E-05

-1,83E-05

-4,08E-05

-4,31E-05

-1,11E-05

-5,75E-05

-1,32E-04

-1,04E-05

-7,11E-05

-5,77E-05

1,34E-03

3,64E-04

-2,92E-05

-4,04E-05

-6,26E-06

4,20E-05

-7,66E-04

-3,31E-05

-8,58E-04

-5,29E-05

-8,03E-05

8. mutató

-9,03E-08

-6,38E-08

-1,11E-06

-2,32E-07

1,98E-08

-2,62E-07

2,17E-06

2,27E-06

-2,25E-08

3,75E-06

5,43E-08

-1,06E-07

-9,39E-08

-7,93E-07

3,79E-08

-1,27E-07

2,88E-07

1,96E-07

-1,62E-08

2,39E-06

6,97E-06

2,44E-06

-2,45E-06

1,07E-05

2,93E-06

4,95E-06

-3,04E-08

-7,93E-07

2,82E-07

-1,00E-08

6,02E-08

1,01E-08

-1,12E-07

-4,39E-07

-8,54E-08

-1,30E-07

-2,89E-07

-3,05E-07

-7,85E-08

-4,07E-07

-9,33E-07

-7,37E-08

-5,04E-07

-4,09E-07

9,51E-06

2,58E-06

-2,07E-07

-2,86E-07

-4,44E-08

2,97E-07

-5,42E-06

-2,35E-07

-6,07E-06

-3,75E-07

-5,69E-07

9. mutató

Forrás: saját számítások eredményei az ENSZ COMTRADE adatbázis alapján

2,56E+00

1,83E+00

020900

030760

1,51E+00

020890

4,62E-01

0,00E+00

020820

0,00E+00

2,24E+01

020810

021090

3,60E+01

020743

021020

6,42E+00

020742

4,32E-01

4,42E-01

020741

021019

6,29E+00

020739

1,92E-02

6,47E+01

020731

1,17E+00

4,60E+01

020723

021012

2,37E-01

020722

021011

2,82E-01

020721

3,33E-02

020629

1,67E+00

3,09E-01

020622

020710

6,88E-02

020621

0,00E+00

3,24E-02

020610

020680

2,95E-02

020500

1,08E+00

5,39E-02

020450

020649

1,91E-02

020443

7,38E-02

1,32E-04

020442

1,26E+00

0,00E+00

020430

020641

0,00E+00

020422

020630

5,24E-02

9,27E-01

020319

020410

9,80E-01

020312

3,09E+00

1,24E+00

020311

020329

4,42E-02

020230

1,35E-01

2,22E-03

020220

8,83E+00

2,91E-02

020130

020322

8,28E-01

020120

020321

5,02E-01

1. mutató

020110

Termék

-1,27E-05

-5,31E-06

-1,46E-04

-8,24E-06

6,45E-07

-1,90E-05

2,64E-04

2,17E-03

-4,35E-07

1,14E-03

1,19E-05

-8,07E-06

-1,33E-05

-6,37E-05

9,14E-07

-1,75E-05

3,37E-05

1,42E-05

-2,28E-06

7,23E-03

3,44E-02

1,86E-03

-1,93E-04

7,97E-03

2,63E-02

3,15E-02

-3,27E-06

-8,04E-05

2,67E-05

-1,41E-06

7,15E-07

3,66E-07

-1,46E-05

-6,00E-05

-8,34E-06

-1,71E-05

-3,94E-05

-4,18E-05

-1,05E-05

-5,64E-05

-1,32E-04

-1,04E-05

-7,11E-05

-5,47E-05

2,81E-03

2,85E-03

-2,53E-05

-2,97E-06

-1,24E-07

1,00E-05

-7,32E-04

-3,31E-05

-8,33E-04

-9,12E-06

-4,00E-05

10. mutató

2,75E-02

2,75E+00

5,13E-01

8,28E-01

6,69E-01

4,18E-01

7,87E+00

1,23E+01

1,42E+00

1,94E+00

5,87E-01

1,61E+00

0,00E+00

1,70E+00

2,12E+00

2,60E-02

7,40E-01

6,26E+00

0,00E+00

3,96E+02

3,80E+02

3,15E+00

2,12E+00

8,52E+00

3,13E+03

6,74E+02

1,13E+00

4,20E+00

1,34E+00

0,00E+00

8,77E-01

4,15E-01

1,40E-01

2,94E-01

6,99E+00

1,39E+00

4,10E-01

1,19E-01

1,33E+01

1,29E-01

2,57E-03

0,00E+00

0,00E+00

nem szám

3,16E+00

5,44E+00

9,55E-01

6,63E-01

1,56E+00

7,27E-01

1,42E-01

7,52E-02

3,76E-01

4,25E+00

4,78E+00

11. mutató

179

-9,46E-01

4,67E-01

-3,22E-01

-9,40E-02

-1,98E-01

-4,10E-01

7,75E-01

8,49E-01

1,75E-01

3,21E-01

-2,60E-01

2,32E-01

-1,00E+00

2,59E-01

3,59E-01

-9,49E-01

-1,49E-01

7,25E-01

-1,00E+00

9,95E-01

9,95E-01

5,18E-01

3,60E-01

7,90E-01

9,99E-01

9,97E-01

6,23E-02

6,16E-01

1,45E-01

-1,00E+00

-6,53E-02

-4,13E-01

-7,54E-01

-5,46E-01

7,50E-01

1,64E-01

-4,19E-01

-7,87E-01

8,60E-01

-7,71E-01

-9,95E-01

-1,00E+00

-1,00E+00

1,00E+00

5,19E-01

6,89E-01

-2,28E-02

-2,03E-01

2,20E-01

-1,58E-01

-7,52E-01

-8,60E-01

-4,54E-01

6,19E-01

6,54E-01

12. mutató

-9,32E-01

4,81E-01

-3,08E-01

-7,98E-02

-1,84E-01

-3,96E-01

7,89E-01

8,64E-01

1,89E-01

3,35E-01

-2,46E-01

2,47E-01

-9,86E-01

2,73E-01

3,73E-01

-9,35E-01

-1,35E-01

7,39E-01

-9,86E-01

1,01E+00

1,01E+00

5,32E-01

3,74E-01

8,04E-01

1,01E+00

1,01E+00

7,65E-02

6,30E-01

1,59E-01

-9,86E-01

-5,11E-02

-3,99E-01

-7,40E-01

-5,31E-01

7,64E-01

1,78E-01

-4,05E-01

-7,73E-01

8,74E-01

-7,57E-01

-9,81E-01

-9,86E-01

-9,86E-01

1,01E+00

5,34E-01

7,04E-01

-8,63E-03

-1,89E-01

2,34E-01

-1,44E-01

-7,38E-01

-8,46E-01

-4,40E-01

6,33E-01

6,68E-01

13. mutató

-3,32E-06

3,94E-06

-1,13E-05

-1,99E-05

-7,26E-06

-4,81E-05

5,69E-04

3,33E-04

5,85E-06

3,71E-04

-8,73E-06

4,80E-06

-6,19E-07

3,45E-05

1,91E-05

-1,30E-05

-3,11E-05

6,79E-05

-1,96E-07

3,48E-04

9,96E-04

2,74E-04

1,43E-04

1,56E-03

4,14E-04

7,04E-04

1,54E-07

3,31E-05

2,48E-05

-3,88E-07

-1,51E-05

-9,69E-06

-7,61E-06

-5,05E-06

4,56E-06

3,76E-07

-1,94E-06

-9,52E-06

5,76E-07

-7,46E-06

-6,63E-06

-6,15E-07

-5,21E-07

3,15E-06

1,34E-03

3,30E-04

-2,09E-07

-2,56E-04

1,10E-04

-8,06E-05

-2,11E-04

-8,92E-07

-4,22E-05

1,92E-04

6,31E-05

14. mutató

-1,63E-06

2,03E-06

-5,38E-06

-8,45E-06

-3,37E-06

-2,32E-05

2,90E-04

1,69E-04

3,16E-06

1,94E-04

-4,13E-06

2,55E-06

-3,05E-07

1,82E-05

9,92E-06

-6,39E-06

-1,41E-05

3,46E-05

-9,68E-08

1,76E-04

5,05E-04

1,41E-04

7,45E-05

7,93E-04

2,10E-04

3,57E-04

9,43E-08

1,69E-05

1,36E-05

-1,91E-07

-5,91E-06

-4,68E-06

-3,73E-06

-2,46E-06

2,32E-06

2,04E-07

-9,36E-07

-4,68E-06

2,93E-07

-3,66E-06

-3,27E-06

-3,03E-07

-2,57E-07

1,60E-06

6,88E-04

1,69E-04

-3,96E-08

-1,19E-04

5,85E-05

-3,67E-05

-1,04E-04

-4,39E-07

-2,04E-05

9,80E-05

3,23E-05

15. mutató

-3,27E-06

4,07E-06

-1,08E-05

-1,69E-05

-6,74E-06

-4,64E-05

5,80E-04

3,39E-04

6,32E-06

3,87E-04

-8,25E-06

5,10E-06

-6,10E-07

3,64E-05

1,98E-05

-1,28E-05

-2,82E-05

6,92E-05

-1,94E-07

3,53E-04

1,01E-03

2,82E-04

1,49E-04

1,59E-03

4,20E-04

7,14E-04

1,89E-07

3,38E-05

2,72E-05

-3,83E-07

-1,18E-05

-9,36E-06

-7,47E-06

-4,92E-06

4,64E-06

4,08E-07

-1,87E-06

-9,35E-06

5,86E-07

-7,33E-06

-6,54E-06

-6,06E-07

-5,14E-07

3,19E-06

1,38E-03

3,37E-04

-7,92E-08

-2,38E-04

1,17E-04

-7,34E-05

-2,07E-04

-8,78E-07

-4,09E-05

1,96E-04

6,45E-05

16. mutató

-9,45E-01

4,78E-01

-3,09E-01

-7,99E-02

-1,85E-01

-3,98E-01

7,80E-01

8,53E-01

1,88E-01

3,33E-01

-2,47E-01

2,46E-01

-1,00E+00

2,72E-01

3,71E-01

-9,48E-01

-1,35E-01

7,31E-01

-1,00E+00

9,95E-01

9,95E-01

5,28E-01

3,72E-01

7,95E-01

9,99E-01

9,97E-01

7,64E-02

6,24E-01

1,59E-01

-1,00E+00

-5,12E-02

-4,01E-01

-7,48E-01

-5,36E-01

7,56E-01

1,77E-01

-4,07E-01

-7,81E-01

8,64E-01

-7,66E-01

-9,95E-01

-1,00E+00

-1,00E+00

1,00E+00

5,30E-01

6,97E-01

-8,63E-03

-1,89E-01

2,33E-01

-1,44E-01

-7,46E-01

-8,56E-01

-4,42E-01

6,27E-01

6,62E-01

17. mutató

Az exportspecializációs mutatók értékei a 2005-07-es idıszak vonatkozásában

-3,56E+00

1,04E+00

-6,39E-01

-1,60E-01

-3,74E-01

-8,43E-01

2,09E+00

2,54E+00

3,81E-01

6,93E-01

-5,04E-01

5,02E-01

-∞

5,58E-01

7,80E-01

-3,62E+00

-2,72E-01

1,86E+00

-∞

6,01E+00

5,97E+00

1,18E+00

7,82E-01

2,17E+00

8,08E+00

6,54E+00

1,53E-01

1,46E+00

3,20E-01

-∞

-1,02E-01

-8,51E-01

-1,94E+00

-1,20E+00

1,97E+00

3,58E-01

-8,64E-01

-2,10E+00

2,61E+00

-2,02E+00

-5,94E+00

-∞

-∞

∞

1,18E+00

1,72E+00

-1,73E-02

-3,83E-01

4,76E-01

-2,90E-01

-1,93E+00

-2,56E+00

-9,50E-01

1,47E+00

1,59E+00

18. mutató

2,88E-02

2,88E+00

5,37E-01

8,67E-01

7,00E-01

4,38E-01

8,24E+00

1,29E+01

1,49E+00

2,04E+00

6,14E-01

1,68E+00

0,00E+00

1,78E+00

2,22E+00

2,72E-02

7,75E-01

6,55E+00

0,00E+00

4,15E+02

3,98E+02

3,29E+00

2,22E+00

8,91E+00

3,27E+03

7,05E+02

1,19E+00

4,40E+00

1,40E+00

0,00E+00

9,18E-01

4,35E-01

1,46E-01

3,08E-01

7,32E+00

1,46E+00

4,29E-01

1,25E-01

1,39E+01

1,35E-01

2,69E-03

0,00E+00

0,00E+00

nem szám

3,31E+00

5,69E+00

1,00E+00

6,94E-01

1,64E+00

7,61E-01

1,48E-01

7,87E-02

3,93E-01

4,44E+00

5,01E+00

19. mutató

2,46E-02

2,70E+00

4,45E-01

7,74E-01

1,46E+00

4,31E-01

7,41E+00

1,36E+01

1,43E+00

1,72E+00

9,15E-01

2,24E+00

0,00E+00

1,51E+00

1,80E+00

2,74E-02

6,44E-01

5,96E+00

0,00E+00

4,34E+02

4,41E+02

2,91E+00

1,82E+00

8,11E+00

4,99E+03

7,78E+02

1,40E+00

1,24E+00

1,33E+00

0,00E+00

8,05E-01

4,49E-01

9,25E-02

2,92E-01

5,54E+00

1,69E+00

3,62E-01

1,21E-01

1,00E+01

1,14E-01

2,07E-03

0,00E+00

0,00E+00

nem szám

3,30E+00

5,48E+00

8,53E-01

6,35E-01

1,57E+00

7,23E-01

1,24E-01

8,19E-02

3,55E-01

3,92E+00

4,80E+00

20. mutató

-2,98E-01

2,55E-01

-9,12E-02

-2,37E-01

3,76E-01

-6,64E-01

1,62E+00

7,58E+00

2,51E-01

1,32E+00

-2,94E-01

2,52E-01

-5,62E-02

1,41E-01

5,14E-01

-6,95E-01

-1,09E+00

1,26E+00

-7,00E-02

2,64E+01

4,79E+01

4,42E+00

1,95E-01

5,76E+00

1,19E+02

6,78E+01

6,41E-02

5,05E-02

3,96E-01

-3,01E-01

-2,88E-01

-1,62E+00

-7,37E-01

-8,21E-02

2,51E-01

2,72E-02

-5,82E-02

-2,18E-01

4,81E-02

-1,50E-01

-6,40E-02

-8,19E-02

-7,67E-03

5,20E-02

2,19E+00

7,71E+00

-2,58E-02

-5,65E-01

3,45E-01

-5,11E-01

-3,18E-01

-2,51E-02

-5,40E-02

6,13E-01

3,95E-01

21. mutató

-3,73E+00

9,79E-01

-8,29E-01

-2,76E-01

3,64E-01

-8,62E-01

2,00E+00

2,64E+00

3,44E-01

5,32E-01

-1,08E-01

7,91E-01

-∞

3,96E-01

5,76E-01

-3,62E+00

-4,64E-01

1,78E+00

-∞

6,23E+00

6,37E+00

1,08E+00

5,85E-01

2,12E+00

9,11E+00

7,03E+00

3,18E-01

1,98E-01

2,69E-01

-∞

-2,36E-01

-8,28E-01

-2,40E+00

-1,25E+00

1,70E+00

5,06E-01

-1,03E+00

-2,13E+00

2,29E+00

-2,19E+00

-6,20E+00

-∞

-∞

∞

1,19E+00

1,74E+00

-1,76E-01

-4,76E-01

4,34E-01

-3,45E-01

-2,11E+00

-2,52E+00

-1,05E+00

1,35E+00

1,56E+00

22. mutató

8,71E-03

4,38E-01

8,60E-02

8,39E-01

5,91E-01

4,94E-01

2,07E+00

7,35E+00

8,97E-01

3,75E+00

1,72E+00

3,47E-01

0,00E+00

5,08E-01

1,44E+00

1,91E-02

2,20E+00

1,66E+00

0,00E+00

2,14E+01

3,25E+01

7,26E+00

5,39E-01

6,92E+00

4,25E+01

4,17E+01

2,01E-01

1,00E+00

1,76E+00

0,00E+00

1,24E+00

1,22E+00

1,17E-01

3,51E-02

4,08E-01

5,94E-02

3,83E-02

3,05E-02

7,48E-02

2,26E-02

1,71E-04

0,00E+00

0,00E+00

5,93E-02

3,09E+00

9,18E+00

1,58E-01

1,01E+00

1,02E+00

1,30E+00

5,30E-02

2,13E-03

3,23E-02

9,38E-01

5,23E-01

23. mutató

-1,76E+01

4,94E+01

-5,50E+00

-3,76E+00

4,66E-01

-2,57E+01

2,46E+01

1,80E+01

5,50E+01

4,13E+00

-1,91E-01

2,41E+00

-1,34E+01

3,42E+00

3,46E+00

-3,46E+01

-3,15E+00

2,85E+01

-7,71E+00

2,27E+01

1,45E+01

1,25E+01

3,72E+00

3,13E+01

5,36E+00

1,49E+01

1,60E+00

1,31E-01

3,53E+01

-3,23E+01

-2,52E+00

-9,44E+00

-4,69E+00

-1,70E+02

5,47E+00

2,70E+00

-7,84E+00

-1,43E+02

5,16E+00

-1,36E+01

-1,03E+01

-7,67E+00

-9,32E+01

2,46E+01

2,46E+01

1,95E+02

-1,40E+00

-1,04E+01

2,49E+02

-5,43E+01

-1,20E+01

-1,93E+01

-1,71E+01

1,46E+01

3,17E+02

24. mutató

86

2. mutató 0

1

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1. mutató 0

1

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

020120

020130

020220

020230

020311

020312

020319

020321

020322

020329

020410

020441

020442

020443

020500

020610

020621

020622

020629

020630

020641 020649

020710

020721

020722

020723

020731

020739

020741

020742

020743

020810

020820

020890

020900

021011

021012

021019

021020

021090

030760

160100

160220

160231

160239

160241

160242

160249

160250

160290

160300

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

1

3. mutató 0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

1

4. mutató 0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

1

5. mutató 0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

1

6. mutató 0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

1

7. mutató 0

Az 1 érték az elınyös, míg a 0 az kedvezıtlen külkereskedelmi pozíciót mutatja.

Forrás: saját számítások eredményei

020110

Termék

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

1

8. mutató 0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

1

9. mutató 0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

1

10. mutató 0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

11. mutató 1

180

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

12. mutató 1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

13. mutató 1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

14. mutató 1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

15. mutató 1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

16. mutató 1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

17. mutató 1

Külkereskedelmi pozíciók alakulása az 1997-99-es idıszak vonatkozásában86

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

18. mutató 1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

19. mutató 1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

20. mutató 1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

21. mutató 1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

22. mutató 1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

1

23. mutató 0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

0

0

1

1

24. mutató 1

16. melléklet

87

2. mutató 0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

1

0

0

1

1

1

0

1

1

1

0

1

1

0

1

0

0

0

1

1

0

1

1

0

1

0

0

0

0

1. mutató 0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

1

0

0

1

1

1

0

1

1

1

0

1

1

0

1

0

0

0

1

1

0

1

1

0

1

0

0

0

0

020120

020130

020220

020230

020311

020312

020319

020321

020322

020329

020410

020422

020430

020442

020443

020450

020500

020610

020621

020622

020629

020630

020641

020649

020680

020710

020721

020722

020723

020731

020739

020741

020742

020743

020810

020820

020890

020900

021011

021012

021019

021020

021090

030760

160100

160220

160231

160239

160241

160242

160249

160250

160290

160300

0

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

1

0

1

1

1

0

0

1

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

1

0

0

0

0

3. mutató 0

0

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

1

0

1

1

1

0

0

1

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

1

0

0

0

0

5. mutató 0

0

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

1

0

1

1

1

0

0

1

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

1

0

0

0

0

6. mutató 0

0

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

1

0

1

1

1

0

0

1

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

1

0

0

0

0

7. mutató 0

Az 1 érték az elınyös, míg a 0 az kedvezıtlen külkereskedelmi pozíciót mutatja.

0

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

1

0

1

1

1

0

0

1

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

1

0

0

0

0

4. mutató 0

Forrás: saját számítások eredményei

020110

Termék

0

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

1

0

1

1

1

0

0

1

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

1

0

0

0

0

8. mutató 0

0

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

1

0

1

1

1

0

0

1

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

1

0

0

0

0

9. mutató 0

0

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

1

0

1

1

1

0

0

1

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

1

0

0

0

0

10. mutató 0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

11. mutató 1

181

0

1

0

0

0

0

1

1

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

12. mutató 1

0

1

0

0

0

0

1

1

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

13. mutató 1

0

1

0

0

0

0

1

1

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

14. mutató 1

0

1

0

0

0

0

1

1

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

15. mutató 1

0

1

0

0

0

0

1

1

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

16. mutató 1

0

1

0

0

0

0

1

1

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

17. mutató 1

Külkereskedelmi pozíciók alakulása a 2005-07-es idıszak vonatkozásában87

0

1

0

0

0

0

1

1

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

18. mutató 1

0

1

0

0

0

0

1

1

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

19. mutató 1

0

1

0

0

1

0

1

1

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

20. mutató 1

0

1

0

0

1

0

1

1

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

21. mutató 1

0

1

0

0

1

0

1

1

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

22. mutató 1

0

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

0

0

0

1

0

1

1

0

1

1

1

0

1

1

1

0

1

1

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

1

0

0

0

0

23. mutató 0

0

1

0

0

1

0

1

1

1

1

0

1

0

1

1

0

0

1

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

0

1

0

0

0

0

1

24. mutató 1

39

26

32

25

13

34

2

1

9

22

12

3

4

47

15

27

45

36

31

43

37

5

39

26

32

25

13

34

2

1

9

22

12

3

4

47

15

27

45

36

31

43

37

5

49

42

42

49

33

33

10

40

40

10

38

38

23

52

52

30

50

50

23

51

51

30

48

48

16

29

29

16

11

11

20

6

6

19

17

17

20

24

24

19

18

18

7

21

21

7

35

35

8

46

46

14

41

41

8

28

28

14

2. mutató 44

1. mutató 44

49

10

23

30

16

20

19

7

14

8

5

37

43

31

36

45

27

15

47

4

3

12

22

9

1

2

34

13

25

32

26

39

42

33

40

38

52

50

51

48

29

11

6

17

24

18

21

35

46

41

28

3. mutató 44

49

10

23

30

16

20

19

7

14

8

5

37

43

31

36

45

27

15

47

4

3

12

22

9

1

2

34

13

25

32

26

39

42

33

40

38

52

50

51

48

29

11

6

17

24

18

21

35

46

41

28

4. mutató 44

Forrás: saját számítások eredményei

160300

160290

160250

160249

160242

160241

160239

160231

160220

160100

030760

021090

021020

021019

021012

021011

020900

020890

020820

020810

020743

020742

020741

020739

020731

020723

020722

020721

020710

020649

020641

020630

020629

020622

020621

020610

020500

020443

020442

020441

020410

020329

020322

020321

020319

020312

020311

020230

020220

020130

020120

020110

Termék

49

10

23

30

16

20

19

7

14

8

5

37

43

31

36

45

27

15

47

4

3

12

22

9

1

2

34

13

25

32

26

39

42

33

40

38

52

50

51

48

29

11

6

17

24

18

21

35

46

41

28

5. mutató 44

49

10

23

30

16

20

19

7

14

8

5

37

43

31

36

45

27

15

47

4

3

12

22

9

1

2

34

13

25

32

26

39

42

33

40

38

52

50

51

48

29

11

6

17

24

18

21

35

46

41

28

6. mutató 44

49

10

23

30

16

20

19

7

14

8

5

37

43

31

36

45

27

15

47

4

3

12

22

9

1

2

34

13

25

32

26

39

42

33

40

38

52

50

51

48

29

11

6

17

24

18

21

35

46

41

28

7. mutató 44

37

24

18

34

23

21

15

11

22

1

17

35

32

44

40

39

27

19

30

9

4

13

8

2

6

5

33

10

25

42

28

36

48

38

41

43

46

45

49

31

29

3

7

26

14

12

16

51

47

52

20

8. mutató 50

37

24

18

34

23

21

15

11

22

1

17

35

32

44

40

39

27

19

30

9

4

13

8

2

6

5

33

10

25

42

28

36

48

38

41

43

46

45

49

31

29

3

7

26

14

12

16

51

47

52

20

9. mutató 50

40

16

22

30

21

23

15

9

19

4

10

36

33

35

42

41

27

17

31

7

2

12

13

6

1

3

32

11

25

39

28

38

48

37

43

44

46

45

49

34

29

8

5

24

18

14

20

51

47

52

26

10. mutató 50

49

27

21

28

4

26

22

20

15

16

24

37

31

23

9

43

36

30

47

3

1

34

25

19

13

2

11

14

17

42

44

41

45

39

12

8

52

50

51

48

6

35

18

5

38

29

33

40

46

7

32

11. mutató 10

182

49

27

21

28

4

26

22

20

15

16

24

37

31

23

9

43

36

30

47

3

1

34

25

19

13

2

11

14

17

42

44

41

45

39

12

8

52

50

51

48

6

35

18

5

38

29

33

40

46

7

32

12. mutató 10

49

27

21

28

4

26

22

20

15

16

24

37

31

23

9

43

36

30

47

3

1

34

25

19

13

2

11

14

17

42

44

41

45

39

12

8

52

50

51

48

6

35

18

5

38

29

33

40

46

7

32

13. mutató 10

44

26

18

27

24

19

14

12

25

1

20

37

38

22

33

42

31

21

39

10

4

15

5

2

8

7

35

9

23

52

50

40

49

45

36

32

48

43

46

41

29

3

6

28

16

11

17

51

47

30

13

14. mutató 34

45

26

18

27

24

19

14

12

25

1

20

37

38

22

33

42

30

21

40

10

4

15

5

2

8

7

35

9

23

52

51

39

49

43

36

32

48

44

46

41

29

3

6

28

16

11

17

50

47

31

13

15. mutató 34

45

26

18

27

24

19

14

12

25

1

20

37

38

22

33

42

30

21

40

10

4

15

5

2

8

7

35

9

23

52

51

39

49

43

36

32

48

44

46

41

29

3

6

28

16

11

17

50

47

31

13

16. mutató 34

49

27

21

28

4

26

22

20

15

16

24

37

31

23

9

43

36

30

47

3

1

34

25

19

13

2

11

14

17

42

44

41

45

39

12

8

52

50

51

48

6

35

18

5

38

29

33

40

46

7

32

17. mutató 10

Termékek versenyképességi rangsora az 1997-99-es idıszak vonatkozásában

49

27

21

28

4

26

22

20

15

16

24

37

31

23

9

43

36

30

47

3

1

34

25

19

13

2

11

14

17

42

44

41

45

39

12

8

52

50

51

48

6

35

18

5

38

29

33

40

46

7

32

18. mutató 10

49

27

21

28

4

26

22

20

15

16

24

37

31

23

9

43

36

30

47

3

1

34

25

19

13

2

11

14

17

42

44

41

45

39

12

8

52

50

51

48

6

35

18

5

38

29

33

40

46

7

32

19. mutató 10

49

30

21

28

4

25

23

19

15

18

22

36

31

24

9

43

37

29

47

3

1

34

26

20

13

2

11

14

17

42

44

41

45

39

12

8

52

50

51

48

6

35

16

5

38

27

33

40

46

7

32

20. mutató 10

43

10

22

29

15

20

18

7

14

8

5

34

37

30

32

41

27

16

44

4

3

13

21

9

1

2

31

11

24

51

52

46

50

39

35

33

49

40

47

45

28

12

6

17

26

19

23

42

48

36

25

21. mutató 38

49

30

21

28

4

25

23

19

15

17

22

36

31

24

9

42

37

29

47

3

1

34

26

20

13

2

11

14

18

43

44

41

45

39

12

8

52

50

51

48

6

35

16

5

38

27

33

40

46

7

32

22. mutató 10

49

11

22

29

15

21

17

8

14

7

6

39

43

31

36

45

27

16

47

4

3

12

19

9

1

2

35

10

24

32

26

37

42

33

41

38

52

50

51

48

30

13

5

18

25

20

23

34

46

40

28

23. mutató 44

44

37

19

31

13

7

10

30

20

34

32

36

24

21

17

52

9

6

41

25

33

15

26

11

16

29

3

38

28

42

50

40

47

39

35

23

48

51

46

49

5

22

1

14

27

8

2

43

45

4

12

24. mutató 18

17. melléklet

2. mutató 26

24

45

49

41

17

21

22

35

5

10

40

53

54

50

47

39

44

43

38

32

42

36

16

20

52

14

33

34

2

1

8

29

7

3

4

51

15

13

46

19

30

55

28

11

9

23

6

12

27

18

25

37

31

48

1. mutató 26

24

45

49

41

17

21

22

35

5

10

40

53

54

50

47

39

44

43

38

32

42

36

16

20

52

14

33

34

2

1

8

29

7

3

4

51

15

13

46

19

30

55

28

11

9

23

6

12

27

18

25

37

31

48

48

31

37

25

18

27

12

6

23

9

11

28

55

30

19

46

13

15

51

4

3

7

29

8

1

2

34

33

14

52

20

16

36

42

32

38

43

44

39

47

50

54

53

40

10

5

35

22

21

17

41

49

45

24

3. mutató 26

48

31

37

25

18

27

12

6

23

9

11

28

55

30

19

46

13

15

51

4

3

7

29

8

1

2

34

33

14

52

20

16

36

42

32

38

43

44

39

47

50

54

53

40

10

5

35

22

21

17

41

49

45

24

4. mutató 26

Forrás: saját számítások eredményei

160300

160290

160250

160249

160242

160241

160239

160231

160220

160100

030760

021090

021020

021019

021012

021011

020900

020890

020820

020810

020743

020742

020741

020739

020731

020723

020722

020721

020710

020680

020649

020641

020630

020629

020622

020621

020610

020500

020450

020443

020442

020430

020422

020410

020329

020322

020321

020319

020312

020311

020230

020220

020130

020120

020110

Termék

48

31

37

25

18

27

12

6

23

9

11

28

55

30

19

46

13

15

51

4

3

7

29

8

1

2

34

33

14

52

20

16

36

42

32

38

43

44

39

47

50

54

53

40

10

5

35

22

21

17

41

49

45

24

5. mutató 26

48

31

37

25

18

27

12

6

23

9

11

28

55

30

19

46

13

15

51

4

3

7

29

8

1

2

34

33

14

52

20

16

36

42

32

38

43

44

39

47

50

54

53

40

10

5

35

22

21

17

41

49

45

24

6. mutató 26

48

31

37

25

18

27

12

6

23

9

11

28

55

30

19

46

13

15

51

4

3

7

29

8

1

2

34

33

14

52

20

16

36

42

32

38

43

44

39

47

50

54

53

40

10

5

35

22

21

17

41

49

45

24

7. mutató 26

30

26

52

37

19

39

11

10

23

5

17

32

31

50

18

34

13

15

22

9

3

8

53

1

6

4

24

49

14

21

16

20

33

46

29

35

41

42

28

44

51

27

47

45

2

7

36

40

25

12

54

38

55

43

8. mutató 48

30

26

52

37

19

39

11

10

23

5

17

32

31

50

18

34

13

15

22

9

3

8

53

1

6

4

24

49

14

21

16

20

33

46

29

35

41

42

28

44

51

27

47

45

2

7

36

40

25

12

54

38

55

43

9. mutató 48

34

27

52

29

19

39

11

8

22

10

15

28

35

48

17

38

12

14

24

5

1

9

53

4

3

2

26

50

13

23

18

20

36

47

30

37

42

44

33

46

51

32

49

45

7

6

40

25

21

16

54

41

55

31

10. mutató 43

48

18

37

31

34

38

9

7

25

21

36

23

55

22

20

49

32

11

51

4

5

17

19

8

2

3

28

15

27

52

30

39

44

42

10

26

40

46

6

45

50

54

53

1

16

12

29

35

24

33

43

47

41

14

11. mutató 13

183

48

18

37

31

34

38

9

7

25

21

36

23

55

22

20

49

32

11

51

4

5

17

19

8

2

3

28

15

27

52

30

39

44

42

10

26

40

46

6

45

50

54

53

1

16

12

29

35

24

33

43

47

41

14

12. mutató 13

48

18

37

31

34

38

9

7

25

21

36

23

55

22

20

49

32

11

51

4

5

17

19

8

2

3

28

15

27

52

30

39

44

42

10

26

40

46

6

45

50

54

53

1

16

12

29

35

24

33

43

47

41

14

13. mutató 13

37

24

46

49

40

52

5

9

21

7

43

22

34

17

20

47

50

15

29

8

3

11

13

1

6

4

28

18

19

31

48

45

42

38

23

27

36

44

26

41

39

33

32

25

2

10

30

55

14

53

54

35

51

12

14. mutató 16

37

24

46

49

40

52

5

9

21

7

43

22

34

17

20

48

50

15

30

8

3

11

13

1

6

4

28

18

19

31

47

45

42

38

23

27

36

44

26

41

39

33

32

25

2

10

29

55

14

53

54

35

51

12

15. mutató 16

37

24

46

49

40

52

5

9

21

7

43

22

34

17

20

48

50

15

30

8

3

11

13

1

6

4

28

18

19

31

47

45

42

38

23

27

36

44

26

41

39

33

32

25

2

10

29

55

14

53

54

35

51

12

16. mutató 16

48

18

37

31

34

38

9

7

25

21

36

23

55

22

20

49

32

11

51

4

5

17

19

8

2

3

28

15

27

52

30

39

44

42

10

26

40

46

6

45

50

54

53

1

16

12

29

35

24

33

43

47

41

14

17. mutató 13

Termékek versenyképességi rangsora a 2005-07-es idıszak vonatkozásában

48

18

37

31

34

38

9

7

25

21

36

23

55

22

20

49

32

11

51

4

5

17

19

8

2

3

28

15

27

52

30

39

44

42

10

26

40

46

6

45

50

54

53

1

16

12

29

35

24

33

43

47

41

14

18. mutató 13

48

18

37

31

34

38

9

7

25

21

36

23

55

22

20

49

32

11

51

4

5

17

19

8

2

3

28

15

27

52

30

39

44

42

10

26

40

46

6

45

50

54

53

1

16

12

29

35

24

33

43

47

41

14

19. mutató 13

49

17

38

33

25

39

9

6

26

21

30

18

55

24

20

48

35

10

51

5

4

16

19

8

2

3

27

29

28

52

32

37

46

42

11

22

40

44

7

45

50

54

53

1

15

12

31

36

23

34

43

47

41

14

20. mutató 13

46

19

40

43

17

51

10

6

22

11

45

20

34

24

14

52

54

12

37

4

3

8

23

7

1

2

25

27

15

47

44

55

53

39

21

29

35

42

28

41

36

38

30

26

9

5

32

50

18

49

48

31

33

13

21. mutató 16

49

17

38

33

25

39

9

6

26

21

30

18

55

24

20

48

35

10

51

5

4

16

19

8

2

3

27

29

28

52

32

37

46

42

12

22

40

44

7

45

50

54

53

1

15

11

31

36

23

34

43

47

41

14

22. mutató 13

48

31

37

25

26

30

12

6

24

9

14

33

55

29

16

47

11

15

51

4

3

7

27

8

1

2

34

22

13

52

18

19

36

43

32

39

42

45

38

46

50

54

53

40

10

5

35

21

20

17

41

49

44

23

23. mutató 28

47

5

36

34

28

49

11

13

4

21

30

26

44

24

23

51

33

8

38

12

16

17

22

7

19

14

27

29

6

50

32

40

35

55

18

25

39

54

20

45

41

37

53

9

10

3

31

42

2

52

43

48

46

15

24. mutató 1

18. melléklet Rangkorrelációs mátrix az 1997-99-es idıszak adatai alapján 1

2

3

4

5

6

7

23

24

1

1

1

1

1

1

0,87 0,87 0,93 0,57 0,57 0,57 0,83 0,84 0,84 0,57 0,57 0,57 0,57 0,93 0,57

1

0,45

1

1

1

1

1

0,87 0,87 0,93 0,57 0,57 0,57 0,83 0,84 0,84 0,57 0,57 0,57 0,57 0,93 0,57

1

0,45

1

1

1

1

0,87 0,87 0,93 0,57 0,57 0,57 0,83 0,84 0,84 0,57 0,57 0,57 0,57 0,93 0,57

1

0,45

1

1

1

0,87 0,87 0,93 0,57 0,57 0,57 0,83 0,84 0,84 0,57 0,57 0,57 0,57 0,93 0,57

1

0,45

1

1

0,87 0,87 0,93 0,57 0,57 0,57 0,83 0,84 0,84 0,57 0,57 0,57 0,57 0,93 0,57

1

0,45

1

0,87 0,87 0,93 0,57 0,57 0,57 0,83 0,84 0,84 0,57 0,57 0,57 0,57 0,93 0,57

1

0,45

0,87 0,87 0,93 0,57 0,57 0,57 0,83 0,84 0,84 0,57 0,57 0,57 0,57 0,93 0,57

1

2 3 4 5 6 7

8

8

9

1

9 10 11

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

0,98 0,38 0,38 0,38 0,89 0,89 0,89 0,38 0,38 0,38 0,38 0,98 0,38 0,38 0,38 0,89 0,89 0,89 0,38 0,38 0,38 0,38 0,43 0,43 0,43 0,88 0,88 0,88 0,43 0,43 0,43 0,43 1 1 0,58 0,58 0,58 1 1 1 1

12

1

13 14 15 16

21

22

0,45 0,85 0,38 0,87 0,39 0,85 0,38 0,87 0,39 0,90 0,43 0,93 0,39 0,66

1

0,58 0,59

0,58 0,58 0,58 1 1 1 1 0,66 1 0,58 0,59 0,58 0,58 0,58 1 1 1 1 0,66 1 0,58 0,59 1 1 0,58 0,58 0,58 0,58 0,91 0,58 0,84 0,57 1 0,58 0,58 0,58 0,58 0,91 0,58 0,84 0,57 0,58 0,58 0,58 0,58 0,91 0,58 0,84 0,57

17

1

18

1

1

0,66

1

0,58 0,59

1

1

0,66

1

0,58 0,59

1

0,66

1

0,58 0,59

0,66

1

0,58 0,59

19 20 21

0,66 0,93 0,53

22

0,58 0,60

23

0,44

Forrás: saját számítások eredményei Rangkorrelációs mátrix a 2005-07-es idıszak adatai alapján 1 2 3 4 5 6 7 8

2

3

4

5

6

7

1

1

1

1

1

1

0,73 0,73 0,81 0,73 0,73 0,73 0,52 0,53 0,53 0,73 0,73 0,73 0,75 0,59 0,75 0,99 0,64

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

1

1

1

1

1

0,73 0,73 0,81 0,73 0,73 0,73 0,52 0,53 0,53 0,73 0,73 0,73 0,75 0,59 0,75 0,99 0,64

1

1

1

1

0,73 0,73 0,81 0,73 0,73 0,73 0,52 0,53 0,53 0,73 0,73 0,73 0,75 0,59 0,75 0,99 0,64

1

1

1

0,73 0,73 0,81 0,73 0,73 0,73 0,52 0,53 0,53 0,73 0,73 0,73 0,75 0,59 0,75 0,99 0,64

1

1

0,73 0,73 0,81 0,73 0,73 0,73 0,52 0,53 0,53 0,73 0,73 0,73 0,75 0,59 0,75 0,99 0,64

1

0,73 0,73 0,81 0,73 0,73 0,73 0,52 0,53 0,53 0,73 0,73 0,73 0,75 0,59 0,75 0,99 0,64 0,73 0,73 0,81 0,73 0,73 0,73 0,52 0,53 0,53 0,73 0,73 0,73 0,75 0,59 0,75 0,99 0,64 1

0,97 0,44 0,44 0,44 0,50 0,50 0,50 0,44 0,44 0,44 0,47 0,48 0,48 0,71 0,46

9

0,97 0,44 0,44 0,44 0,50 0,50 0,50 0,44 0,44 0,44 0,47 0,48 0,48 0,71 0,46

10

0,51 0,51 0,51 0,51 0,51 0,51 0,51 0,51 0,51 0,54 0,52 0,55 0,79 0,52

11 13

0,74 0,75 0,75 0,74 0,75 0,75 0,74 0,75 0,75

14

1

12

1

1 1

15

1 1

16

1

1

1

0,99 0,78 0,99 0,76 0,83

1

1

1

0,99 0,78 0,99 0,76 0,83

1

1

1

0,99 0,78 0,99 0,76 0,83

0,74 0,74 0,74 0,74 0,92 0,74 0,55 0,78 0,74 0,74 0,74 0,74 0,92 0,74 0,55 0,78 0,74 0,74 0,74 0,74 0,92 0,74 0,55 0,78 1 1 0,99 0,78 0,99 0,76 0,83

17 18

1

19

0,99 0,78 0,99 0,76 0,83 0,99 0,78 0,99 0,76 0,83

20

0,80

1

0,75 0,84

21

0,80 0,59 0,79

22

0,75 0,84

23

0,65

Forrás: saját számítások eredményei

184

19. melléklet Termékek végsı versenyképességi rangsora Termék 020110 020120 020130 020220 020230 020311 020312 020319 020321 020322 020329 020410 020422 020430 020441 020442 020443 020450 020500 020610 020621 020622 020629 020630 020641 020649 020680 020710 020721 020722 020723 020731 020739 020741 020742 020743 020810 020820 020890 020900 021011 021012 021019 021020 021090 030760 160100 160220 160231 160239 160241 160242 160249 160250 160290 160300

88

I. mutatócsoport 1997-99 2005-07 31 47 25 26 52 46 49,5 49 48 38 16 21 21 16 23 23 35 20 5 5 9 10 40 29 55 51 44,5 52 50 51 39 41 33 44,5 37 27 34 25 11 31,5 2 1 7 19 12 3 4 42 15 28 43 36 31,5 40 35 8 6 14 9 18 22 17 30 24 13 48

54 49,5 36 46,5 41 38 29 43,5 34 17 19 46,5 14 37 30 2 1 6 33 8 3 4 43,5 15 12,5 42 18 32 53 26 12,5 10 22 7 11 28 20 24 39 27 45

89

II. mutatócsoport 1997-99 2005-07 13 10 14 32 41 7 47 46 43 40 34 33 24 29 36 38 29 5 12 18 15 35 1 6 53 54 48 51 50 52 8 12 39 45 41 44 42 17 14 11 2 13 19 25 34 1 3 47 30 36 43 9 23 31 37 24 16 15 20 22 26 4 28 21 27 49

50 45 6 46 40 25 10 42 44 39 30 52 27 18 28 3 2 8 19 16 5 4 51 11 33 49 20 23 55 22 35 21 26 7 9 38 32 31 37 17 48

Forrás: saját számítások eredményei

88

1-10. mutató + 23. mutató 11-13., 17-20. és 22. mutató 90 14-16. és 21. mutató 89

185

90

III. mutatócsoport 1997-99 2005-07 16 35 12 15 46,5 31 32,5 47 54 48 53 17 14 12 55 17 29 27 10 6 4 4 25 29 30,5 34,5 42 46 44 48 32 36 43 50 40 51 52 25 10 34 5 7 2 9 13 2 8 39 21 30 41 33 26 38 37 16 1 24 11 14 20 22 28 19 23 45

38,5 41 26 42,5 37 28 23 38,5 45 48,5 46,5 36 17 20 27 3 5 1 15 11 2 7 30,5 13 51 50 18 19 32,5 22 42,5 8 21 9 6 52 34,5 48,5 44 24 40

24. mutató 1997-99 2005-07 1 18 15 12 46 4 48 45 43 43 52 2 2 8 42 27 31 14 3 1 10 22 9 5 53 37 49 46 51 48 23 35 39 47 40 50 42 28 38 3 29 16 11 26 15 33 25 41 6 9 52 17 21 24 36 32 34 20 30 10 7 13 31 19 37 44

41 45 20 54 39 25 18 55 35 40 32 50 6 29 27 14 19 7 22 17 16 12 38 8 33 51 23 24 44 26 30 21 4 13 11 49 28 34 36 5 47

20. melléklet A bázis és tárgyidıszaki mutatóértékek minimuma, maximuma és átlaga Mutatók 1.

Minimum 0,01

2.

0,01

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

(020220) (020220)

0,01 (020220)

-4,79 (020220)

-4,79 (020220)

-2,22 (020220)

-0,98 (020220)

-0,00 (020130)

-0,00 (020130)

-0,00 (020130)

0,04 (020220)

-0,92 (020220)

-0,86 (020220)

-0,00 (020649)

-0,00 (020649)

-0,00 (020649)

-0,91 (020220)

-3,06 (020220)

0,04 (020220)

0,05 (020220)

-5,04 (020641)

-2,96 (020220)

0,01 (020220)

-200,00 (021011)

Bázisidıszak Tárgyidıszak Átlag Maximum Minimum Átlag Maximum 0,00 123,00 64,70 8,83 4,37 (020731)

(020442)

(020731)

12,96

264,00

0,00

(020731)

(020442)

6,18

119,00

12,93

263,00

0,00 (020442)

6,17

119,00

(020731)

0,21

4,81

-8,94

(020731)

(020442)

0,26 0,26 -0,02 0,00 0,00 0,01 1078,13 0,48 0,54 0,00 0,00 0,00 0,49 3,03

5,58

-8,94

(020731)

(020442)

4,81

-2,30

(020731)

(020442)

0,98

-1,00

(020731)

(020442)

0,00

-0,00

(160100)

(020130)

0,00

-0,00

(160100)

(020130)

0,20

-0,00

(020731)

(020130)

27900,00

0,00

(020731)

(020442)

1,00

-1,00

(020731)

(020442)

1,06

-0,98

(020731)

(020442)

0,00

-0,00

(160100)

(020319)

0,00

-0,00

(160100)

(020319)

0,00

-0,00

(160100)

(020319)

1,00

-1,00

(020731)

(020442)

10,30

-5,94

(020731)

(020442)

1100,34

28500,00

0,00

(020731)

(020442)

956,65

30600,00

0,00

(020731)

(020442)

12,68

264,00

-1,62

(020731)

(020641)

3,00

11,20

-6,20

(020731)

(020442)

8,31

115,00

0,00

(020731)

(020442)

9,42

211,00

-170,00

(020322)

(020629)

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján

186

-0,78 -0,74 -0,33 -0,25 0,00 0,00 0,00 91,75 -0,00 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,46

(020731) (020731)

4,17 (020731)

4,78 (020731)

4,17 (020731)

0,97 (020731)

0,00 (020739)

0,00 (020739)

0,03 (020743)

3130,00 (020731)

1,00 (020731)

1,01 (020731)

0,00 (020739)

0,00 (020739)

0,00 (020739)

1,00 (020731)

8,08 (020731)

95,92

3270,00

132,06

4990,00

5,53

119,00

0,43 3,83 2,58

(020731) (020731) (020731)

9,11 (020731)

42,50 (020731)

317,00 (020110)

21. melléklet Korrelációs mátrix az 1997-99-es idıszak adatai alapján 2 1

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

0,97 0,97 0,56 0,59 0,68 0,50 0,47 0,47 0,96 0,56 0,27 0,27 0,44 0,43 0,43 0,27 0,32 0,56 0,56 0,97 0,33 0,99 0,12

2

1

3

0,47 0,50 0,58 0,41 0,38 0,38 0,94 0,40 0,21 0,21 0,36 0,35 0,35 0,21 0,25 0,40 0,40

1

0,26 0,98 0,09

0,47 0,50 0,58 0,41 0,38 0,38 0,94 0,40 0,21 0,21 0,36 0,35 0,35 0,21 0,25 0,40 0,40

1

0,26 0,98 0,09

4

1

0,96 0,96 0,57 0,57 0,51 0,36 0,73 0,73 0,57 0,57 0,57 0,73 0,38 0,36 0,36 0,47 0,38 0,58 0,40

5

0,97 0,96 0,58 0,58 0,54 0,37 0,72 0,72 0,57 0,57 0,57 0,73 0,38 0,37 0,37 0,50 0,38 0,60 0,40

6

0,97 0,65 0,65 0,63 0,44 0,61 0,61 0,63 0,63 0,63 0,61 0,32 0,44 0,44 0,58 0,33 0,69 0,34

7

0,61 0,61 0,45 0,32 0,64 0,64 0,60 0,60 0,60 0,64 0,25 0,32 0,32 0,40 0,25 0,52 0,35

8

0,57 0,32 0,31 0,31 0,98 0,98 0,98 0,31 0,11 0,32 0,32 0,38 0,12 0,49 0,18

1

9

0,57 0,32 0,31 0,31 0,98 0,98 0,98 0,31 0,11 0,32 0,32 0,38 0,12 0,49 0,18

10

0,60 0,23 0,23 0,54 0,54 0,54 0,23 0,32 0,60 0,60 0,94 0,33 0,96 0,11

11

0,18 0,18 0,30 0,30 0,30 0,17 0,52

12

0,36 0,35 0,35

1

13

0,36 0,35 0,35

14

1

0,41 0,52 0,48 0,01

1

0,65 0,18 0,18 0,22 0,65 0,28 0,60

1

0,65 0,18 0,18 0,22 0,65 0,28 0,60

0,35 0,13 0,30 0,30 0,36 0,13 0,46 0,21

1

15

1

1

0,35 0,13 0,30 0,30 0,35 0,13 0,45 0,21

1

16

0,35 0,13 0,30 0,30 0,35 0,13 0,45 0,21

17

0,65 0,17 0,17 0,22 0,65 0,28 0,60

18

0,52 0,52 0,26

19

1

0,30 0,35

1

0,41 0,52 0,48 0,01

20

0,41 0,52 0,48 0,01

21

0,27 0,98 0,10

22

0,31 0,35

23

0,14

Forrás: SPSS output saját számítások eredményei alapján Korrelációs mátrix a 2005-07-es idıszak adatai alapján 2 1 2 3 4

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

0,99 0,99 0,48 0,50 0,73 0,59 0,45 0,45 0,92 -0,04 0,46 0,46 0,46 0,45 0,45 0,45 -0,05 -0,04 -0,03 0,99 -0,05 0,98 0,07 1

0,43 0,45 0,66 0,52 0,39 0,39 0,88 -0,03 0,41 0,41 0,39 0,39 0,39 0,41 -0,04 -0,03 -0,02

1

-0,04 0,95 0,04

0,43 0,45 0,66 0,52 0,39 0,39 0,88 -0,03 0,41 0,41 0,39 0,39 0,39 0,41 -0,04 -0,03 -0,02

1

-0,04 0,95 0,04

1

0,85 0,85 0,45 0,45 0,44 -0,05 0,78 0,78 0,44 0,44 0,44 0,79 -0,05 -0,04 -0,04 0,41 -0,05 0,51 0,32

5

0,86 0,85 0,45 0,45 0,46 -0,05 0,79 0,79 0,45 0,45 0,45 0,79 -0,05 -0,05 -0,04 0,43 -0,05 0,53 0,32

6

0,98 0,65 0,65 0,68 -0,11 0,72 0,72 0,62 0,62 0,62 0,72 -0,12 -0,11 -0,11 0,64 -0,12 0,77 0,30

7

0,65 0,65 0,55 -0,13 0,70 0,70 0,61 0,61 0,61 0,70 -0,13 -0,13 -0,13 0,50 -0,13 0,64 0,32

8

1

0,55 -0,04 0,47 0,47 0,91 0,91 0,91 0,47 -0,05 -0,04 -0,04 0,38 -0,05 0,51 0,13

9

0,55 -0,04 0,47 0,47 0,91 0,91 0,91 0,47 -0,05 -0,04 -0,04 0,38 -0,05 0,51 0,13

10

-0,03 0,44 0,44 0,57 0,57 0,57 0,43 -0,04 -0,03 -0,03 0,88 -0,04 0,95 0,05

11 12

0,21 0,21 -0,05 -0,05 -0,05 0,21 1

0,51 0,51 0,51

13

0,51 0,51 0,51

14

1

15

1 1

1

1

1

-0,02

1

-0,04 0,03

1

0,20 0,21 0,21 0,41 0,20 0,49 0,44

1

0,20 0,21 0,21 0,41 0,20 0,49 0,44

0,51 -0,05 -0,05 -0,05 0,39 -0,05 0,51 0,17 0,51 -0,05 -0,05 -0,05 0,39 -0,05 0,51 0,17

16

0,51 -0,05 -0,05 -0,05 0,39 -0,05 0,51 0,17

17

0,20 0,21 0,21 0,40 0,20 0,49 0,44

18

1

19 20

1

-0,04

1

-0,05 0,03

1

-0,02

1

-0,04 0,03

1

-0,04 0,03

-0,02

21

-0,04 0,94 0,04

22

-0,05 0,03

23

0,09

Forrás: SPSS output saját számítások eredményei alapján

187

22. melléklet Faktoranalízis eredményei

A faktorok és saját értékeik 1997-99

2005-07

Forrás: SPSS output saját számítások eredményei alapján

188

189

11,495 5,241 3,030 2,359

Sajátérték

12,292 3,971 3,384 2,225 1,148

Sajátérték

47,896 21,837 12,625 9,830

47,896 69,733 82,358 92,188

Kumulált magyarázott szórásnégyzet, %

6,237 5,589 5,156 5,144

25,986 23,286 21,481 21,435

25,215 47,700 67,346 82,245 95,913

25,986 49,272 70,753 92,188

Kumulált magyarázott szórásnégyzet, %

Magyarázott szórásnégyzet, % Sajátérték

25,215 22,485 19,646 14,899 13,668

Magyarázott szórásnégyzet, %

2005-07

6,052 5,396 4,715 3,576 3,280

Rotálást követı eredménytábla

51,216 67,761 81,861 91,131 95,913

Kiindulási eredménytábla

51,216 16,545 14,100 9,270 4,782

Kumulált magyarázott szórásnégyzet, %

Magyarázott szórásnégyzet, %

Sajátérték

Rotálást követı eredménytábla

Magyarázott szórásnégyzet, %

Kumulált magyarázott szórásnégyzet, %

Kiindulási eredménytábla

Forrás: SPSS output saját számítások eredményei alapján

1 2 3 4

Faktor

1 2 3 4 5

Faktor

1997-99

Magyarázott szórásnégyzet táblák

190

1 0,905 0,970 0,970 0,283 0,315 0,398 0,217 0,215 0,215 0,860 0,255 0,069 0,069 0,184 0,181 0,181 0,066 0,151 0,255 0,255 0,970 0,162 0,916 0,030

Faktor 1997-99 2 3 4 0,203 0,097 0,279 0,138 0,077 0,124 0,138 0,077 0,123 0,322 0,423 0,137 0,322 0,417 0,142 0,388 0,288 0,196 0,382 0,296 0,106 0,079 0,115 0,937 0,079 0,115 0,937 0,347 0,075 0,326 0,144 0,067 0,937 0,161 0,023 0,885 0,161 0,023 0,885 0,131 0,091 0,949 0,128 0,089 0,951 0,128 0,089 0,951 0,160 0,020 0,883 -0,031 0,508 0,797 0,144 0,067 0,937 0,144 0,067 0,937 0,139 0,085 0,123 -0,031 0,505 0,797 0,228 0,109 0,195 0,126 0,672 -0,147 5 0,214 0,132 0,133 0,774 0,765 0,742 0,823 0,204 0,204 0,100 0,124 0,380 0,380 0,182 0,183 0,183 0,386 -0,104 0,124 0,124 0,126 -0,106 0,223 0,143

Forrás: SPSS output saját számítások eredményei alapján

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Mutatók 1 0,951 0,965 0,965 0,271 0,296 0,521 0,367 0,223 0,222 0,857 -0,017 0,227 0,226 0,219 0,216 0,215 0,223 -0,029 -0,017 -0,011 0,966 -0,029 0,911 -0,104

Rotált faktor mátrix Faktor 2005-07 2 3 0,219 -0,022 0,174 -0,013 0,174 -0,013 0,871 -0,081 0,865 -0,081 0,685 -0,134 0,714 -0,156 0,235 -0,029 0,235 -0,029 0,159 -0,011 0,037 0,997 0,204 0,866 0,204 0,866 0,246 -0,026 0,248 -0,027 0,247 -0,027 0,202 0,869 0,036 0,997 0,037 0,997 0,037 0,997 0,161 -0,007 0,036 0,997 0,256 -0,030 0,571 0,013 4 0,207 0,142 0,142 0,187 0,190 0,383 0,411 0,910 0,910 0,369 -0,027 0,264 0,264 0,926 0,927 0,927 0,262 -0,027 -0,027 -0,027 0,140 -0,027 0,272 0,028

Faktorértékek Faktor 1997-99

Termék

Faktor 2005-07

20110

1 -0,125

2 -0,412

3 1,534

4 0,024

5 -1,957

1 -0,722

2 1,557

3 -0,163

4 -0,650

20120

-0,375

-0,048

0,224

20130

-0,113

-0,728

1,790

-0,375

0,513

0,069

-1,791

-0,434

0,858

-0,125

-0,141

-0,007

-0,431

-0,141

20220

-0,021

-0,220

-1,347

-0,022

-1,288

-1,041

-0,085

-1,396

-0,090

20230

-0,123

-0,759

-0,674

-0,014

-0,117

-0,055

0,083

-0,565

-0,194

20311

-0,345

-0,182

-1,497

0,357

-0,469

0,761

-0,131

0,233

-0,235

20312

-0,412

-0,432

0,230

0,282

-0,419

0,699

-0,586

1,140

-0,229

-0,361

20319

-0,357

-0,035

-0,397

-0,258

0,834

-0,103

0,336

-0,247

-0,898

20321

-0,350

-0,604

1,245

0,402

0,123

-0,278

-0,061

-0,107

-0,324

20322

0,521

1,095

0,744

-0,913

0,770

-0,177

1,589

-0,240

0,327

20329

-0,661

3,176

-0,206

-0,522

-0,019

-0,990

0,050

-0,062

3,982

20410

-0,332

-0,525

1,464

0,331

-0,471

-0,210

0,258

7,258

-0,194

20422

0,071

-2,125

-0,021

0,167

20430

-0,031

-1,941

-0,036

0,181

-0,014

-0,129

-1,704

0,025

-1,125

20442

0,006

-0,174

-1,542

-0,059

-1,175

-0,016

-1,781

-0,058

-0,022

20443

-0,041

-0,198

-2,075

0,226

-0,947

-0,123

-1,033

-0,127

-0,161

-0,439

0,559

0,018

-0,416

20441

20450 20500

0,003

-0,156

-1,552

-0,054

-1,177

0,010

-1,299

-0,113

-0,069

20610

-0,179

-0,417

1,449

0,044

-1,505

-0,198

-0,648

-0,102

-0,214

20621

-0,163

-0,380

1,407

0,031

-1,665

-0,317

-0,010

-0,063

-0,317

20622

-0,181

-0,420

-0,673

-0,138

-0,040

-0,411

0,792

-0,064

-0,463

20629

-0,052

-0,293

-1,347

-0,005

-0,754

-0,001

-1,132

-0,085

-0,110

20630

-0,120

-0,311

-0,671

-0,145

-0,620

-0,156

-0,813

-0,163

-0,172

20641

-0,297

-0,658

-1,944

0,312

1,377

-0,165

0,103

-0,269

-0,329

20649

-0,196

-0,535

-1,047

-0,059

0,443

-0,224

0,381

-0,224

-0,387

-0,010

-2,002

-0,029

0,211

0,770

-0,283

0,732

-0,231

-0,353

20680 20710

-0,334

-0,485

0,339

-0,270

20721

-0,317

0,370

0,363

-0,276

0,745

-0,366

0,658

-0,075

-0,496

20722

-0,189

-0,430

1,617

-0,089

-1,286

-0,297

0,127

-0,123

-0,333

20723

1,788

0,435

0,202

3,485

0,506

3,456

0,488

-0,034

0,926

20731

6,540

0,104

0,276

-2,017

-0,054

5,462

0,369

0,040

-0,575

20739

-0,409

3,823

0,255

-0,653

-0,255

-0,815

0,205

-0,034

4,529

20741

-0,537

1,132

0,250

-0,413

0,266

-0,325

0,568

-0,129

-0,523

20742

-0,311

-0,103

-0,098

-0,353

1,277

-0,119

1,018

-0,218

0,392

20743

0,941

1,131

-0,064

4,930

0,433

2,381

0,387

-0,024

2,148

20810

0,276

-0,041

0,612

2,271

0,841

1,058

1,366

-0,165

0,150

20820

0,003

-0,103

-1,492

-0,089

-1,222

-0,033

-1,944

-0,034

0,192

20890

-0,307

-0,459

0,256

-0,399

1,165

-0,388

1,173

-0,159

-0,368

20900

-0,285

-0,575

-0,181

-0,297

0,917

-0,171

0,437

-0,264

-0,394

21011

-0,121

-0,304

-1,486

0,237

-0,687

-0,081

-1,247

-0,141

-0,077

21012

-0,188

-0,428

1,445

0,039

-1,408

-0,300

0,766

-0,182

-0,404

21019

-0,308

-0,454

0,375

-0,322

0,340

-0,313

0,456

-0,136

-0,451

21020

-0,165

-0,324

0,489

-0,359

-1,003

-0,024

-1,954

-0,033

0,181

21090

-0,179

-0,380

-0,085

-0,253

-0,486

-0,315

0,433

-0,141

-0,394

30760

0,515

-0,764

-0,014

-0,486

1,957

-0,130

0,428

-0,296

-0,395

160100

-0,355

3,826

0,180

-0,608

-0,233

-0,399

0,606

-0,192

0,950

160220

-0,283

-0,608

0,346

-0,257

1,174

-0,339

0,661

-0,195

-0,433

160231

0,074

-0,078

0,103

-0,408

1,529

-0,104

1,315

-0,186

0,396

160239

-0,382

-0,040

0,314

-0,373

0,786

-0,625

0,909

-0,115

1,028

160241

-0,331

-0,414

0,351

-0,389

0,922

-0,156

-0,146

-0,212

-0,402

160242

-0,343

-0,609

1,212

0,457

0,268

-0,205

0,305

-0,246

-0,368

160249

-0,309

-0,508

0,269

-0,306

0,483

-0,226

0,273

-0,206

-0,425

160250

-0,362

-0,256

0,329

-0,313

0,756

-0,195

-0,397

-0,121

-0,426

160290

-0,199

-0,668

0,026

-0,314

1,536

-0,406

0,718

-0,119

-0,457

160300

0,003

-0,111

-1,504

-0,083

-1,215

-0,091

-1,330

-0,122

-0,027

Forrás: SPSS output saját számítások eredményei alapján 191

23. melléklet

Klaszterközéppontok táblája és az egyes klaszterek elemszáma az 1997-99-es idıszakot illetıen Faktor 1. 2. 3. 4. 5. Elemszám

1. -0,186 0,707 0,410 -0,505 0,620 4

Klaszterek – 1997-99 2. 3. 4. -0,144 -0,329 -0,160 -0,411 -0,375 -0,445 0,005 0,533 1,390 -0,347 -0,157 -0,035 1,299 0,397 -1,516 8 12 7

5. -0,055 -0,265 -1,339 -0,019 -0,838 12

a 2005-07-es idıszakot illetıen Faktor 1. 2. 3. 4. Elemszám

1. -0,312 0,962 -0,177 0,692 4

Klaszterek – 2005-07 2. 3. 4. -0,461 -0,243 -0,007 1,263 0,323 -1,958 -0,183 -0,170 -0,035 -0,239 -0,507 0,152 5 24 6

Forrás: SPSS outputok alapján

192

5. -0,102 -1,033 -0,118 -0,141 9

24. melléklet Az ágazaton belüli kereskedelemben résztvevı termékek pozíciója91 Termék

020739 020329 020741 020322 020731 020721 020312 160231 020120 160239 020742 020319 020311 020890 020710 020900

3,34 2,21 1,78 1,94 22,51 1,12 1,89 2,02 2,38 2,44 1,93 2,37 1,36 5,30 2,54 0,80

020630 020622 020220 020641 020230

sikeres árverseny 2,92 5,01 0,58 -0,54 1,46 2,56 0,57 -0,56 2,91 4,86 0,60 -0,51 2,68 4,36 0,61 -0,49 1,69 4,40 0,38 -0,96 1,79 6,72 0,27 -1,32 1,34 4,31 0,31 -1,17 1,78 2,14 0,83 -0,18 0,89 1,65 0,54 -0,61 2,21 10,31 0,21 -1,54 sikertelen minıségi verseny 1,11 0,45 2,50 0,91 0,92 0,67 1,38 0,32 2,16 1,50 1,44 0,36 0,80 0,63 1,28 0,25 2,48 1,40 1,77 0,57

021011 020629 020649

3,69 0,42 0,42

160100 160250 160241 030760 021019 160220 160290 160249 021090 021020

91

UVX

1997-99 ”o Á ”o Á UVM @A { ”o ”o{ sikeres minıségi verseny 0,14 23,28 3,15 1,37 1,62 0,48 0,31 5,73 1,75 0,74 2,63 0,97 20,62 1,09 0,09 0,08 13,35 2,59 1,12 1,69 0,52 0,73 2,77 1,02 1,41 1,69 0,52 1,60 1,52 0,42 0,65 2,99 1,09 1,27 1,87 0,62 1,34 1,02 0,02 2,06 2,57 0,94 2,29 1,11 0,10 0,56 1,43 0,36

sikertelen árverseny 9,53 0,39 -0,95 0,81 0,52 -0,66 0,62 0,67 -0,39

Nettó export (millió dollár)

Termék

87,81 69,35 39,97 37,72 37,18 22,93 19,41 16,12 14,46 13,94 12,18 10,85 10,10 5,27 4,24 0,83

020739 020329 020743 160239 020731 160100 020810 160231 020322 020742 020120 020312 020890 020710 160220 160290 020450 020722

88,18 9,43 5,72 5,31 4,31 3,04 2,67 2,63 0,02 0,01

020723 020741 020110 021019 020721 021012 021090 020622 020621

-0,01 -0,04 -0,40 -1,09 -1,28

020321 020220 160300 020442 160242 020443 020500 020641 160249 020130 020311 020319

-0,02 -0,78 -1,72

020610 020629 020630 030760 160250 021011 020649 020900 160241 020230

2005-07 ”o Á ”o Á UVX UVM @A { ”o ”o{ sikeres minıségi verseny 4,38 0,79 5,56 1,72 3,19 2,07 1,54 0,43 4,99 1,36 3,66 1,30 5,89 3,22 1,83 0,60 23,55 4,13 5,70 1,74 7,30 3,64 2,00 0,70 4,93 3,73 1,32 0,28 3,72 3,59 1,04 0,04 2,75 1,79 1,53 0,43 2,40 1,76 1,36 0,31 3,35 2,74 1,22 0,20 2,56 2,32 1,10 0,10 5,64 4,73 1,19 0,18 4,16 1,80 2,31 0,84 5,04 2,44 2,06 0,72 6,96 3,59 1,94 0,66 9,13 7,33 1,24 0,22 3,31 2,59 1,28 0,24 sikeres árverseny 2,92 2,94 0,99 -0,01 1,22 1,45 0,84 -0,18 2,44 3,09 0,79 -0,24 4,50 5,75 0,78 -0,25 1,43 1,95 0,74 -0,31 4,41 4,59 0,96 -0,04 0,83 1,91 0,44 -0,83 0,98 1,53 0,64 -0,44 5,44 5,70 0,96 -0,05 sikertelen minıségi verseny 3,80 2,13 1,78 0,58 6,80 4,23 1,61 0,47 24,44 10,04 2,44 0,89 13,33 10,09 1,32 0,28 2,85 2,80 1,02 0,02 8,58 8,08 1,06 0,06 2,53 1,68 1,51 0,41 0,69 0,67 1,03 0,03 3,42 3,15 1,09 0,08 4,94 3,52 1,40 0,34 2,23 2,04 1,09 0,09 3,51 2,10 1,67 0,52 sikertelen árverseny 1,39 2,21 0,63 -0,46 1,35 1,38 0,98 -0,02 0,59 0,65 0,90 -0,10 1,69 7,79 0,22 -1,53 2,41 2,95 0,82 -0,20 2,52 4,54 0,55 -0,59 0,61 1,00 0,61 -0,49 0,68 1,07 0,64 -0,45 4,62 4,74 0,97 -0,03 3,23 3,51 0,92 -0,08

A kiugró cserearány vagy nettó export értéket mutató termékek bekeretezve láthatók.

193

Nettó export (millió dollár) 121,63 104,54 77,76 44,45 32,31 28,97 27,14 26,03 25,79 21,41 14,96 8,58 5,30 1,93 0,46 0,31 0,05 0,01 54,96 11,19 4,93 2,70 2,58 1,49 0,38 0,36 0,03

-0,02 -0,07 -0,26 -0,52 -0,57 -0,58 -0,74 -0,76 -1,55 -3,29 -6,30 -20,00 -0,15 -0,39 -0,59 -0,68 -0,88 -1,01 -1,18 -2,43 -3,75 -16,50

25. melléklet Az egylépcsıs CMS modell termékszintő eredményei, millió dollár92 Termék

Strukturális

Reziduális

Másodrendő

Összesen

020329

80,87

-8,77

-8,16

63,94

020739

87,41

-18,97

-18,81

49,63

160239

25,19

4,37

8,90

38,46

020743

20,42

5,14

2,10

27,66

020319

23,45

-0,83

-1,11

21,52

020723

11,53

4,64

1,43

17,60

020742

1,70

13,88

1,70

17,28

160231

20,20

-3,55

-4,47

12,18

020649

1,60

2,29

3,27

7,16

020110

0,06

3,55

2,54

6,15

020311

7,85

-1,11

-0,81

5,93

020900

2,12

1,29

2,31

5,71

020810

2,79

1,96

0,25

4,99

160249

3,43

0,60

0,81

4,84

020120

3,60

0,68

0,16

4,45

020312

17,01

-7,22

-6,15

3,64

020710

1,87

1,14

0,52

3,52

021012

0,07

1,49

1,16

2,72

021019

2,70

-0,19

-0,13

2,38

020130

0,76

0,20

0,18

1,14

021090

0,08

0,25

0,63

0,96

020890

3,58

-1,66

-1,08

0,84

020622

0,01

0,23

0,01

0,24

020641

0,15

0,03

0,01

0,19

020629

0,02

0,06

0,03

0,11

020500

-0,00

0,08

0,02

0,10

020443

-0,00

0,05

0,04

0,09

020630

0,03

0,02

0,03

0,07

020621

0,00

0,07

-0,00

0,07

020722

0,00

0,05

0,00

0,05

020450

-0,00

0,02

0,02

0,05

020610

0,04

-0,01

-0,00

0,03

021011

0,01

0,01

0,01

0,02

160300

-0,00

0,01

0,00

0,01

020442

-0,00

0,00

0,00

0,00

021020

0,00

0,00

0,00

0,00

020220

-0,00

0,00

-0,00

-0,00

020230

2,84

-2,17

-1,66

-0,99

160220

2,15

-1,95

-1,50

-1,30

160242

1,79

-2,38

-1,37

-1,96

160290

4,79

-2,36

-4,47

-2,05

020321

1,03

-2,26

-0,93

-2,16

020410

0,19

-2,33

-0,17

-2,32

160241

2,59

-3,73

-1,81

-2,95

030760

2,95

-4,84

-2,64

-4,54

020731

17,76

-15,36

-7,33

-4,93

020322

25,21

-18,90

-12,64

-6,33

160250

6,34

-8,57

-5,97

-8,20

020721

5,25

-19,21

-4,60

-18,55

020741

22,92

-26,92

-15,28

-19,27

160100

86,54

-56,81

-56,91

-27,18

Összes

524,48

-181,60

-141,88

201,00

Forrás: saját számítások eredményei az ENSZ COMTRADE adatbázis alapján

92

Az termékszintő exportváltozás alapján csökkenı sorba rendezve.

194

26. melléklet Termékszintő ár- és volumenindexek 2005-07-ben, 1997-99=100 % Árindexek Termék 20110 20120 20130 20210 20220 20230 20311 20312 20319 20321 20322 20329 20410 20421 20422 20423 20430 20441 20442 20443 20450 20500 20610 20621 20622 20629 20630 20641 20649 20680 20690 20710 20721 20722 20723 20731 20739 20741 20742 20743 20810 20820 20890 20900 21011 21012 21019 21020 21090 30760 160100 160220 160231 160239 160241 160242 160249 160250 160290 160300

HU 0,789 1,408 1,225 3,146 1,304 1,636 1,353 1,480 3,378 1,421 1,445 0,569

0,677 1,527 1,066 3,208 0,529 0,864 1,461

1,637 1,275 1,700 1,566 1,046 1,311 0,686 1,241 1,543 1,496 1,065 0,858 0,682 1,472 2,668 0,933 0,631 2,499 2,808 1,840 2,416 1,585 1,244 1,917 1,646 5,188

KKE 1,383 1,483 0,960 2,083 2,688 1,406 1,428 1,107 1,461 1,378 1,470 1,331 1,457 2,045 1,403 0,262 2,684 1,622 0,635 4,370 1,492 1,226 1,450 1,394 0,907 1,009 1,337 0,954 1,299 3,329 4,046 1,139 1,174 1,090 1,285 1,418 1,088 0,930 1,766 1,605 1,508 1,927 1,534 1,129 1,283 1,295 1,785 0,860 3,299 0,955 2,172 2,826 2,073 1,961 1,307 1,469 1,534 1,915 3,018 2,516

EU-KKE 1,230 1,369 1,431 1,336 2,857 1,964 1,292 1,260 1,318 1,982 1,410 1,215 1,374 1,475 1,265 1,948 1,483 1,405 1,511 1,506 1,247 1,208 2,100 1,880 1,653 1,123 1,197 1,085 1,154 1,389 1,358 1,072 1,104 1,339 1,170 4,425 1,015 1,276 1,181 1,812 1,309 1,238 1,285 1,503 1,293 1,288 1,398 0,871 1,695 1,925 1,583 1,588 1,285 1,126 1,543 1,383 1,506 1,391 0,949 1,204

Volumenindexek EU-n kívüli 1,686 2,063 1,308 1,720 1,149 1,167 1,325 0,939 1,028 0,952 0,795 0,963 1,610 1,667 1,643 1,929 1,567 1,784 1,524 1,692 1,473 1,100 2,095 1,567 1,193 1,143 1,171 1,400 1,139 1,077 1,185 1,303 1,014 1,142 1,103 0,479 1,086 2,251 1,231 0,739 1,380 1,211 1,493 1,333 0,999 1,335 0,835 0,900 1,714 0,985 1,059 0,723 0,867 0,990 1,192 1,242 1,180 1,202 1,243 0,608

Világ

HU

1,251 1,424 1,367 1,674 1,557 1,242 1,298 1,215 1,235 1,394 1,076 1,083 1,382 1,516 1,566 1,943 1,668 1,762 1,552 1,691 1,318 1,147 2,055 1,575 1,238 1,130 1,228 1,136 1,120 1,247 1,200 1,154 1,017 1,152 1,277 2,615 1,060 1,945 1,228 1,678 1,429 1,208 1,406 1,438 1,165 1,313 1,314 0,967 1,722 1,007 1,474 1,463 1,044 1,017 1,461 1,356 1,298 1,297 1,211 0,720

93,607 0,900 1,910 0,102 0,556 0,949 0,875 1,321 0,040 0,588 1,197 0,169

1,697 1,881 2,678 0,873 7,938 1,740 4,603

1,099 0,116 1,015 0,933 0,831 1,192 0,757 1,785 1,013 0,819 1,083 6,379 4,244 21,379 0,561 31,964 0,285 0,270 0,180 0,951 1,492 0,292 0,292 1,445 0,059 0,034

KKE 17,813 9,730 127,779 0,324 0,075 2,344 9,966 30,684 25,400 0,419 6,796 9,563 1,894 1,400 9,553 142,149 0,211 0,810 94,237 0,283 6,305 2,096 27,284 2,908 2,375 5,310 209,510 4,264 6,755 11,098 30,486 11,691 1,430 23,088 1,472 1,022 16,232 7,787 2,933 1,572 1,208 0,209 0,968 2,120 0,867 0,538 3,735 1,453 3,365 0,981 0,369 0,549 1,567 1,866 1,623 1,456 1,281 0,289 2,725 1,014

EU-KKE 1,207 0,925 1,746 1,127 0,065 0,463 1,168 1,459 2,006 0,449 1,038 1,241 0,788 0,798 2,702 2,168 2,045 0,442 2,250 1,721 1,589 1,095 0,922 0,920 0,767 1,607 1,649 1,147 2,376 1,133 1,129 1,015 0,612 0,441 1,163 0,256 1,706 1,240 0,766 1,149 1,118 0,644 1,380 2,179 1,169 1,493 1,168 5,754 3,155 0,967 1,173 0,960 1,447 1,889 0,983 0,479 1,129 1,852 1,648 2,667

EU-n kívüli 1,368 0,278 1,411 0,264 1,188 1,905 1,368 2,670 2,334 4,237 2,212 2,977 1,371 1,155 1,749 1,326 0,478 0,804 1,386 1,068 2,180 1,131 0,831 0,722 1,304 1,150 2,336 1,186 1,550 0,971 1,472 1,024 2,407 1,148 1,042 0,242 1,738 0,694 1,136 0,553 0,581 0,806 1,253 2,121 1,986 1,504 3,651 2,079 1,942 1,312 2,067 3,911 5,022 4,206 0,963 0,532 2,583 1,324 0,937 1,891

Forrás: saját számítások eredményei az ENSZ COMTRADE adatbázis alapján

195

Világ 1,251 0,892 1,513 0,318 0,476 1,544 1,314 1,573 2,106 1,202 1,443 1,834 0,865 0,940 1,905 1,434 0,520 0,799 1,411 1,129 2,100 1,168 0,927 0,737 1,225 1,214 1,725 1,175 2,021 1,048 1,435 1,076 1,490 0,743 1,115 0,369 1,850 0,815 0,951 0,972 0,830 0,753 1,267 2,187 1,346 1,467 1,287 2,897 2,387 1,151 1,176 1,079 2,379 3,025 1,011 0,496 1,592 1,366 1,320 2,154

27. melléklet A legnagyobb kivitelcsökkenést elszenvedı hazai hús és húskészítmény termékek 1. Abszolút elmaradás alapján

2. Százalékos csökkenés alapján

Sorszám

Termékmegnevezés, kód

millió dollár (%)

1.

Kolbász és hasonló termék

-28,78

(160100)

Szárnyasok fagyasztva

2.

darabok és vágási melléktermékek, belsıségek (máj kivételével) (020741)

3.

Szárnyasok fagyasztva

4.

6.

-19,58 (-48,1)

-19,54

nem darabolt (020721)

(-85,2)

Szarvasmarhafélékbıl készült termékek

-8,20

(160250)

5.

(-32,5)

(-90,2)

Sertés fagyasztva

-6,23

comb, lapocka és részei (020322)

(-16,5)

Kacsa, liba frissen/hőtve

-4,86

hízott máj (020731)

(-13,1)

Csiga

-4,42

(030760)

(-82,0)

8.

Sertés sonkából készült termékek

-3,13

(160241)

(-53,7)

9.

Bárány frissen/hőtve

-2,32

egész és fél (020410)

(-90,4)

Sertés fagyasztva

-2,27

egész és fél (020321)

(-86,6)

7.

10.

Sorszám

Termékmegnevezés, kód

1.

Szarvasmarhafélék húsa sózva, szárítva, füstölve (021020)

-100,0 (-0,01)

2.

Bárány frissen/hőtve

-90,4

egész és fél (020410)

(-2,32)

3.

Szarvasmarhafélékbıl készült termékek

-90,2

(160250)

(-8,20)

4.

Sertés fagyasztva

-86,6

egész és fél (020321)

(-2,27)

5.

Szárnyasok fagyasztva

-85,2

nem darabolt (020721)

(-19,54)

6.

Más állati termék

-82,4

(160290)

(-2,26)

Csiga

-82,0

(030760)

(-4,42)

7. 8.

Szarvasmarhafélék fagyasztva

-67,9

darabolt csonttal (020220)

(-0,01)

9.

Sertés lapockából készült termékek

-63,6

(160242)

10.

Sertés sonkából készült termékek (160241)

Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján

196

% (millió dollár)

(-2,00)

-53,7 (-3,13)