Nagyító alatt Karinthy Frigyes - ember, alkotásai és vallomásai tükrében Viki: Karinthy Frigyes az egyetlen a magyar irodalomban, akinek a rendeltetése a gondolat teremtése. Ő az, aki a gondolat és a gondolkozás izgalmában élte le az életét. Azt tette a szavakkal, amit a macska tesz az egérrel, feldobta, megszagolta, játszott velük. Sziporkák következnek: Mariann: Kifogytam minden mondanivalómból. Kénytelen voltam megmondani az igazat. Zsuzsi: A hisztéria veszedelmes betegség, kötelezően kellene gyógyítani. Csak nők kaphatják meg, és csak férfiak halnak bele. Ági: Lehet-e barátság férfi és nő között, és ha igen, miért nem? István: Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába. Juli: Házasság: kölcsönös szerződés férfi és nő között, melyben kölcsönösen megállapodnak, hogy a szerződés napjától kezdve nem mondják el egymásnak, hogy kivel van viszonyuk.
Viki: Az én gyerekem meg a maga gyereke veri a mi gyerekünket. Ági: Nem értünk rá tanulni, mert folyton tanítottak. Dia: Munka. Pontos definíciója: Amit nem csinálok szívesen Vivi: Nem én vagyok bonyolult, hanem a dolog, amiről beszélek.
Klári: Ne tartsuk magunkat túl bölcseknek, s mindjárt nem leszünk túl ostobák gyermekeink szemében.
Rudi: Nevetés. Az egyetlen dolog a világon, ami nem nevetséges. Mariann: Csak ott vagyok gyöngéd, ahol tudják, hogy nem vagyok gyönge. Vivi: Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra. Ha még ma megteheted, hogy valamit holnapra halassz, el ne mulaszd elhalasztani.
István: Sport alatt mindazokat a mozgásokat és görcsöket értjük, amiket evégből felheccelt emberek egyes testrészeikkel külön, és egész testükkel oly célból végeznek, hogy egyetlen rész sem maradjon azon a helyen, ahova az Isten teremtette, hanem lehetőleg olyan helyzetet foglaljon el, amire az illető testrész egyáltalában nincsen berendezve.
1
Viki: Karinthy, korának lángelméje volt. Nemcsak műveiben, de különleges egyéniségének örökével is maradandót hagyott hátra. Mint mindent, úgy a halálát is parodizálta, eljátszotta előre. Úgy képzelte el, hogy a sírja mögött egy magas dobogó van, ahol ő egy mozi vásznon megjelenik, meghajol, és lelkesen üdvözli az összegyűlteket, majd megköszöni barátainak a búcsúztató szavakat. Kortársai, barátai megpróbálták a Karinthy jelenség rájuk gyakorolt hatását életre kelteni. Mariann: Hunyady Sándor így emlékezett rá: -…Forrón szerettem.. Valami sajátságos vonzerő áradt belőle. Ha új kávéházat talált ki, hogy elbújjék, két nap alatt törzs asztala képződött. Évi: - Pálóczi György, így nyilatkozik: Bár nagy író volt, mégis mindenki róla beszél, és ír, nem a műveiről. Dia: - Helyzete egész kivételes volt, mondhatnám, csodálatos az irodalomban – állapítja meg Babits. Korának szellemi vezetőjeként a fogalmak meghatározását tartotta feladatának, és címszavakat írt a nagy Enciklopédiához, amely végül is nem látta meg a napvilágot. Árpi: Az élettől 2 évvel korábban búcsúzó íróbarátja, Kosztolányi ezt mondta: „Ez a marha volt közöttünk az egyetlen zseni. „ Viki: A gyermek Karinthy, polgári család gyermekeként, intellektuális légkörben nő fel. Az apa a Magyar Filozófiai Társaság elnöke, és hetente vitaesteket rendez a lakásán. Hat éves, amikor komoly megrázkódtatás éri, meghal az édesanyja. 12 évesként azt játssza, hogy amikor hazamegy, ott várja őt a lakásban. A játékot valóságnak éli meg, csalódottsága határtalan. Az apa egyedül neveli fel a hat gyereket, ahol festő, nyelvtehetség is akad. Karinthy már az iskolapadban elkezd írni. A tanulás nem érdekli, sőt unatkozik, ezért többször is megbuktatják. István: Hallgassuk meg egyik írását „A tanár úr kérem” c. művéből. Lógok a szeren. Vivi: A tanár úr kérem c. művének egy közismert darabja következik: Magyarázom a bizonyítványomat. Zsuzsi: Ismét a Tanár úr kérem c. műből következik: a Röhög az egész osztály. Viki: Az érettségit követően sokféle irányban próbálkozik, nem tud dönteni a reál és a humán érdeklődés között. Matematikát, stilisztikát, sebészetet, filozófiát hallgat az egyetemen, végül újságírónak áll. Írásai megjelennek az újságokban, így például az Új időkben, a Nyugatban. Barátaival, Kosztolányival, Somlyóval hármasban sok mókát eszelnek ki, az utcán séta közben. Villantsuk fel egy képet a korzóról a 10-es évekből: Két fiúval szemben egy fiatalember /Karinthy:/visszafele, rák módra közeledett, gyakorlottan, gyors ütemben. Karinthy fején bazári szalmakalap, kezében vasbotot lóbált.
2
Következő pillanatban ők is megfordultak, és háttal szaporán közeledtek, amikor szembekerültek egymással, elröhögték magukat. - Szervusz, te marha! - Kiabáltak neki és összeölelkeztek ők hárman. - Talán, köszönjük mindenkinek - indítványozták. A 3 kalap egyszerre lendült meg, és nagy tisztelettel, becsületesen a szeme közé néztek annak, aki szembejött velük. - 15-ből 14 ember visszaköszönt nekik. - Hát igen, ez már egészen jó arány- állapítja meg Karinthy, no, gyerünk csak a Hadik Kávéházba, a törzshelyünkre! Viki: 25 éves, amikor az „Így írtok ti” megjelenik, és átütő sikert arat. Ezzel új műfajt teremt, a műértő kritika hiányát pótolja Magyarországon. Irodalmi bírálata a hamis fölényt neveti ki. Képes arra, hogy egy sorban az író minden munkáját jellemezze, egy szeplőben annak összes hibáját megvilágítja. István: Kosztolányiról készült karikatúrája következik. A kis edény Zsuzsi: Kérem, hallgassanak meg egy részletet az Így írtok ti c. művéből. Bernard Shaw Az orvos dilemmája ..”Én mindjárt megmagyarázom nektek, hogy miért igaz, amit mondok (magyaráz Shaw Bernát), hát figyeljetek: azért igaz, mert én mondom. Én nagyon súlyos ember vagyok; egyszer ráültem a tenyeremre, és megmértem magam. Azóta így definiálok: a dráma, az egy olyan dráma, ami akkor jó, ha én írom. Az orvostudomány pedig egy olyan orvostudomány, ami nem jó, mert nem én írtam. Mindezt pedig egy csolnakban gondolom most, amit belülről hajtok úgy, hogy egy spárgát kötök hátra az orrára és azt húzom előre.” Juli: Fantasztikus technikai leleményekben töri a fejét. Humoros szabadalmaiból következik:
-
„Töltőtollkulacs. Egy csavarásra a töltőtolltinta helyett törkölypálinka folyik, esetleg alkoholmentesek részére- tiszta, langyos víz. Ugyanakkor egy kis villanylámpa gyullad ki a töltőtoll végén, piros jelzőfénnyel és hőmérővel, átutazók részére. Duplatalpu ruhásszekrény. A szekrénynek felül a tetején is vannak lábai. Ha a szekrény felül poros lesz, nem kell porolni többé, egyszerűen megfordítom az egészet, mire a por magától lehullik., természetesen üvegtárgyak….”
Viki: Az irodalom képviselői mindig is szívesen heccelték egymást. a műveken A hétköznapibb ugratásokat a nyugatosok, elsősorban Karinthy és Kosztolányi hozták divatba. Poénjaikhoz mindketten felhasználták a felbérelt autogramkérőket. Vidám jelenetek következnek: Egyszer egy egész gyereksereg rohanta meg Karinthyt, aki nagy büszkén kezdte osztogatni az aláírásait, ám a szignókat a lurkók értetlenkedve fogadták: Jelenet:
„Ja, hát ön nem Kosztolányi? Akkor nem is kell!” – és visszaadták a papírokat
3
Viki: Kosztolányitól pedig egy ízben a friss autogramtulajdonos mindjárt egy másodikat, harmadikat, sőt negyediket is kért. Jelenet: „Mondd, fiam, mire kell neked négy aláírás?” – kérdezte a költő gyanútlanul. Tetszik tudni – hangzott a betanított válasz –, ötven Kosztolányiért kapok egy Karinthyt. Viki: Az Így írtok ti szerzője persze maga is a pályatársak állandó céltáblája volt. Szokásos kirakatnéző körútjai egyikén történt, hogy a műszaki bolt kínálatán merengve két fiatalember izgatott párbeszédére lett figyelmes: Vivi: „Ez a legnagyobb magyar író – mondta az egyik. – Jól nézd meg, nem mindennap látni ilyen nagy embert.” Karinthy dagadt a büszkeségtől, de persze úgy tett, mint aki nem hallja. Domán: „De hát ki ez az ember? – kérdezte a másik. – Hát nem tudod? Hunyady Sándor.” Rudi: A leforrázva távozó írónak pedig a szemközti járdáról kajánul integetett a prózaíró pályatárs, Hunyady. Viki: 1912 egy sikeres, boldog esztendő Karinthy életében. Megismerkedett Judik Etel színésznővel, aki egy ügynök boldogtalan felesége, és több gyermek édesanyja. A féltékeny férj revolverrel a kezében üldözte őket, ezért a szerelmespár Berlinbe menekült előle. Itt élnek fél évig, majd visszajönnek Pestre. Házasságot kötnek, és boldogan élnek együtt. A feleség, a fekete bársonyszemű Boga, egészen felolvad az ura szeretetében. Házasságukból születik meg Gábor nevű gyermekük. Viki: Ebben az idilli időszakban, - amikor a helyzete kívülről a legtökéletesebbnek látszik -, született meg a „Találkozás egy fiatalemberrel” című írása, amely az író belső vívódásairól árulkodik. Juli: Ugyanennek a gondolat testvérnovellájából „A cirkusz”-ból részletek következnek: Mariann : Karinthyra erősen hatott Freud nőgyűlölő filozófiája, annak ellenére, hogy a legtökéletesebb harmóniában élt Bogával. Magát a halált is a nő, a pusztulást a szexuális aktus képébe öltözteti. „Én a fekete ruhás, suhogó szoknyájú asszony vagyok, akit rémülten és zokogva áhítoztál a szomorú estéken, fölhúzott paplan alól. Íme, idejöttem, és fölébed hajolok. Nézd, nem vagyok kemény, nézd lágyan és mosolyogva simogatom szegény ijedt, kis homlokod, és az ölem puha és meleg.” Domán: 1914-ben a békebeli idill szertefoszlik, kirobban a világháború. Krisztus vagy Barabbás c. kötetében írja:--Hibásnak tartom az öldöklést-..”ezt már rég leírtam. Milyen egyszerű volna abbahagyni, de előröl, kezdik a verekedést, mintha egy sort se kaptak volna tőlem.”
4
Mindenki Krisztus nevét kiáltja, mintha azt kiáltaná, békesség, mégis a gyilkos, Barabbás nevét üvölti a tömeg, ami a Halál, halál! szóvá torzul. A „Machbeth jóslat” c. esszében írja..a „mentalitás” rögeszméje megszülte 1914-re zamatos kis gyümölcsét: a dögvészt és az undort. És mindennek a betetőzéséül jött az adu a fajkülönbség piedesztálra emelése: az intézményes gyűlölet és halál. Juli: a világháború borzalmai között sem fordul el a férfi és a nő örök harcától. A nemek ellentéte folyamatosan foglalkoztatja sosem nyugvó elméjét. Így ír erről: Férfi és nő hogyan érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar, a férfi a nőt, a nő a férfit. Évi: Jelent következik a Férfiideál c. novellából. Domán:...hiába minden, az asszonyi hűséget …még egy mozgókép sem tudja rögzíteni, mivel a nő még a film kockáiból is képes kilépni, csakhogy csapodár vágyainak eleget tegyen. Karinthys találmány Ádám és Éva első találkozása: Mariann: „Megpillantva egymást, mindketten megtorpannak egy szívdobbanásnyit- aztán… egy és ugyanabban a pillanatban ugrottak egymásra- elvakultan, vérködbe borult szemekkel, mindketten megfeledkezve róla, hogy a másik is ugrani fog.. A szájuk tátva volt- tátott szájukban az összecsattanni készülő fogsorok…megharapni, széttépni, megenni…És így történt, hogy a két száj egymásra tapadt, s megszületett az első csók.” Domán: A háborúban harcoló férfi és az őt elkísérő nőt foglalkoztató „égető gondjairól” ezt írja: ..”Mikor kardot ragadtam, hogy a határra siessek, könnyek szöktek a szemébe, és szenvedélyesen kiáltotta, hogy nem és nem lehet fekete karakánt rakni fehér nyersselyem blúzra… elkísért esőben és viharban,… golyók záporában és ágyúk dörgésében,..ő volt az, aki erőt és bátorságot öntött belém.. s mikor egy ágyúgolyó elvitte a fejemet, azt mondta ne siessek, mégis inkább feltűzve csinálja, három gombbal, girlanddal… Árpi: 1918 októberében a spanyolnátha elvitte imádott feleségét, Bogát. Naplójában így búcsúzik tőle: „A lelki sérülés nem gyógyul be soha, de, hozzászokik a lélek. Úgy érzem agyamban daganat képződött, vagy éles, idegen tárgyat döftek bele, amikor ő meghalt…de idővel hozzászokik majd agyam a késhez és járni fogok vele… Nyomorék lettem egész életemre” Juli: „Nem mondhatom el senkinek” c. verséből egy részletet adok elő. Viki: Barátai remegnek Karinthy életéért, hol egyik, hol másik barátjánál alszik, de sehol sem talál nyugalmat. Végül elmúlnak felette ezek a kritikus idők, és 33 éves, amikor - igen különös körülmények között - megismerkedik a leendő második feleségével, Bőhm Arankával.
5
Évi: Aranka, barátnő, Devecseriné, Guthi Erzsébet: Klári Szánkózás, lábtörés, szobafogság, a nők telefonálnak az Otthon Körbe, írókat keresnek: Szép Ernőt, Kosztolányit, de nincsenek. Mentőötlet: Karinthy, teára hívják - Aranka válik, és feleségül megy az íróhoz. Ági: „Írhatta volna”…c. novella következik. Viki: Karinthy és Aranka házasságából születik Cini fiúk, - a későbbi író-, aki úgy jellemzi a hétköznapjaikat, hogy naponta többször villámlásként tört ki szóváltás, veszekedés a szülei között, ami sokszor csapott át fizikai tettlegességbe is, de nyomában harag sosem maradt. Pár perccel később, vidáman, békésen mentek egymás mellett az utcán, állandó törzshelyükre a Hadik Kávéházba, ahol már várta őket a népes asztaltársaságuk. Állandó és sűrűn odalátogató tagok voltak itt Somlyó Zoltán, Déry Tibor, Tersánszky, Hunyady Sándor, Kosztolányi, Tóth Árpád, Füst Milán, Heltai és még sokan mások. A társaság, sziporkázó középpontja természetesen Karinthy, aki bámulatos társalgó volt. Itt írta a cikkeit, úgy, hogy átült egy másik asztalhoz az ablak mellé, és írásait azonnal küldte tovább a szerkesztőségbe. Bár jelentős jövedelemmel rendelkezett, állandó pénzzavarral küzdött. Zsuzsi: második házasságának fennállása idejéből származik egy bejegyzés a noteszából: „A szerelem egyfülű kosár,- olyan nehéz, hogy csak ketten bírnák könnyen-, de csak egy füle van, hol az egyik cipeli, hol a másik”. Ági: Műsorunkat Karinthy rövidre fogott tanácsaival, bölcsességeivel folytatjuk. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Magyarázata: Aki másnak valami kellemetlenséget csinál, neki van belőle baja. Például, ha valakiről bebizonyítom, hogy azt a sok pénzt, ami van neki, sikkasztotta, és neki ezzel kellemetlenséget csinálok, nekem van belőle bajom, mert akkor ő nem ad nekem abból a pénzből. Fordítva viszont: Aki másnak vermet ás, más esik bele. Például, ha én elcsábítok egy lányt, más veszi el feleségül. Hajni: Amelyik kutya ugat, az nem harap. Megnyugtató tapasztalat, mely szerint bátran lehet közeledni az ugató kutyához. Kezdőket azonban figyelmeztetünk, hogy a kutyák nem tudják ezt a közmondást. Megfordítva: Amelyik kutya harap, nem ugat, ez még nincs bebizonyítva, lehet, hogy ugat, csak nem hallani, mert tele van a szája.
6
Zsuzsi: Kaparj kurta, neked is lesz. Például, ha valakinek bőrbetegsége van, és azt egy másik ember kaparja, neki is lesz. Klári: Sötétben minden tehén fekete. Rendkívüli jelentőségű ipari felfedezés, melynek segítségével nagy mennyiségű fekete lakkot és festéket lehet megtakarítani azok részére, akik nem ragaszkodnak hozzá, hogy a tehenek feketék legyenek, és nem szőkék. Vivi: Más kárán tanul az okos. Például, ha valaki franciául tanul, ez az apjának a kára, mert neki kell fizetni a tanárt. István: Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér. Egészségügyi tanács, ami főleg azoknak kellemetlen, akiknek nagyon hosszú takarójuk van, ezeknek néha kétméternyire kell nyújtózniuk. Évi: Ki korán kel, aranyat lel. Viszont aki aranyat lel, későn fekszik, másnap már nem tud korán felkelni. Hajni: Ki kevéssel beéri, az a sokat nem érdemli. S, így érdemtelenül kapja meg. Másik Viki: Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, kivéve Kovács Gyulát. Domán: Lassan járj, tovább érsz. Az érettségiző fiatalemberre fordítva áll. Lassan érik, tehát tovább jár. Árpi: Minden látszat csal. De minden csaló látszik! Juli: Nem minden arany, ami fénylik. Lehet kedvező körülmények között gyémánt is. Viki: A türelem rózsát terem. Egyebet nem! Karinthyt megviseli az állandó feszültség, otthon, és kint a világban, ahol a második világháború készülődik. Agyát daganat támadja meg, ahogyan azt első felesége, Boga halála után megjövendölte a naplójában. Karinthy homályosan lát, és állandó hányingerrel küzd. Bécsben vizsgálják ki, innen írja levelét Hatvany Lajosnak, melyből egy részlet következik: ..”Kedves Laci és Lolli, nem tudom tisztában vagytok-e vele, hogy milyen érzés kerge birkának lenni. Mert én már tudom. Ma délben elvesztettem Arankát a pályaudvaron, aki kétségbeesetten kotkodácsolt utánam. Magam megindultam a szállodába, de folyton körbe mentem, mindenki rajtam röhögött. Azt hiszem, titokban és halkan még bégettem is, de aztán megtaláltak. ..Hogy vagytok? Én különben remekül, mindjárt utazunk Stockholmba. Majd onnan írok. Ölel I, Vak Frigyes.” Svédországban operálja meg a koponyáját egy hírneves professzor. Magyarországon feszült figyelemmel kísérik a műtétet, érdeklődő telefonok százai érkeznek és sok szívet melengető levél, jó kívánságokkal. Karinthy páratlan műtéti élményét ”Az utazás a koponyám körül” c.
7
művében örökíti meg, amelyről film is készül. A műtét után még két évet él, majd Siófokon, nyaralás közben éri utol a halál, 51 éves korában. Domán:
Méné, tekel…Utalás a Bibliára, amely szerint Belzakar babiloni király lakomáján, megjelent egy titokzatos felirat: megszámláltatott, megmérettetett, és könnyűnek találtatott. Mene, azaz számba vette, Isten a te országlásodat, és véget vet annak. Tekel, azaz megmérettél a mérlegen és hijjával találtattál. Ennek fényében következzen a versrészlet, mellyel megemlékezésünk a végére ér.
Hallgasd meg, aztán mondd utánam ezt: versben mondom, hogy jobban megjegyezd. Szívedbe vésem és füledbe rágom: rossz volt embernek lenned a világon. E korban, melynek mérlege hamis, s megcsal holnap, mert megcsalt tegnap is. Siratták Krisztus gyötrelmes keresztjét, de a gyilkost megint hősnek nevezték. Virággal hintették a síri vermet, az élő künt a hó alatt didergett. Hangos szóval esküdtek a koporsón, az élő halkan jajgatott a borsón. De szembeköpte mesterét a hitvány piszkos rüpők, a szemtelen tanítvány. Most hát kezem tördelve, sírva kérlek, vigyázz, figyelj: készül a tiszta mérleg. Tedd most szívedbe és füledbe el az értelmét majd megtudod, ha kell. Méné, tekel – ha érted, vagy nem érted, jegyezd meg jól: tenéked szól s teérted. Egykoron sötétben elmondott dalom, mint lángírás, világít a falon. Jegyezd meg jól: ma szürke szók ezek, de élni fognak, hogyha én nem élek. S lesznek, ha nem leszek.
8
