.MALCOLM GLADWELL.
.A ragályos b‹n. Fordította: Gy√rffy Iván
b∫nözés ilyen mértékben és ennyire rövid id√ alatt visszaszorult volna. New York, a városi b∫nözés szimbóluma különös és egyedülálló átalakulás kell√s közepén találta z Atlantic Avenue-n kelet felé haladva New York magát. Az e hónapban az FBI által közzétett el√zetes North Brooklyn-i rend√rkapitányságának területén b∫nözési statisztikák alapján New York az er√szakos át, a környék fokozatosan kiüresedik: a Brooklyn b∫nözés tekintetében a 136. helyet foglalja el a nanyugati részén található úri villanegyedek burjánzó gyobb amerikai városok rangsorában, együtt az Idaho építkezéseknek és üres telkeknek adják át helyüket. állambeli Boise-zal. Az autólopások száma a hat évvel Bedford-Stuyevant után Bushwick következik, majd ezel√tti 150 ezerr√l 71 ezerre csökkent. A betöréseké Brownsville, végül East New a nyolcvanas évek elejei Kár tagadni, hogy a b∫n kíváncsiságunk kitüntetett tárgya. Vele York. Ez a Hetvenötödik való viszonyunk legalábbis kétértelm∫en kacér: miközben 200 ezernél többr√l 1995-ig Körzet székhelye, egy 5,6 súlyosan elítéljük és rettegünk t√le, halálosan izgat is és vonz 75 ezerre esett vissza. négyzetmérföld nagyságú is. A b∫n évezredek óta minden igazi és ponyvairodalom, hír- Az emberöléseké jelenleg a vidék, ahol a város legsze- közlés és szórakoztatás érdekl√désének borzongató középpont- hetvenes évek szintjén mo„Szinte kedvet ébreszt a b∫nre a sok gond, amit megakadágényebbjei élnek. East New ja. zog, és az 1990-es érték lyozására fordítunk” – mondja Molière. York nem az irodaházak, De már az els√ b∫nbeesés óta világos, mennyire semmi sem majdnem felét teszi ki. parkok vagy bankok ottho- világos e fogalommal kapcsolatban. Hol kezd√dik a b∫n, és mi Az elmúlt két és fél évben a na, inkább a graffiti borítot- a b∫nh√dés? Ki állítja fel a határt, amit nem szabad áthágni? város összes kerülete az ta bódéké, fodrászüzleteké Ki szabja meg a szigorú rendet, melynek megszegése nemcsak er√szakos b∫nözés terén csábító, hanem egyenesen dicséretes is lehet? Sokféle b∫nben és autósboltoké. Gazdasá- vagyunk vétkesek. A hét f√b∫n például (a fösvénység, az indu- kétszámjegy∫ csökkenést gilag reménytelen helyzet- latosság, az irigység, a falánkság, a fény∫zés, a g√g és a lusta- könyvelhetett el. ben lév√ közösség él ben- ság) napi életgyakorlatunk (élvezetes?) része. S még a legf√bb Mindazonáltal sehol sem ne, amely javarészt arra b∫n, az emberölés is mennyi eltér√ értelmezés tárgya: az egyé- volt olyan jelent√s a csökni gyilkosságtól a közösségiig, a jogos háborútól a kamikaze ítéltetett, hogy az elkövet- terrorizmusig. A b∫n, mely a törvény ikerpárja, ellentéte, el- kenés mértéke, mint éppen kez√ években még reményBrooklyn Northban. Azon a telenebb helyzetbe kerüljön. Épp ezért csodával ha- környéken, melyet még nem is olyan régen a drog tárosnak t∫nik mindaz, ami az elmúlt két és fél év- és az er√szak uralt. A Hetvenöt utcáin manapság már ben történt. 1993-ban 125 emberölést jegyeztek fel a a hétköznapi élet jeleit is felfedezhetjük, és ez a Hetvenötben, ahogy a rend√rség a kerületet neve- kilencvenes évek elején még elképzelhetetlen lett zi. Tavaly ellenben negyvennégyet. Valószín∫leg volna. Közönséges emberek járnak az utcákon sönincs olyan területe az országnak, ahol az er√szakos tétedés után, kisgyerekek bicikliznek, öregek ülnek Mi az oka annak, hogy a város egyszeriben sokkal biztonságosabbá vált? Tényleg ragályos lenne a b∫nözés?
A
Crime as Epidemics. The New Yorker, 1996. június 3.
137
Malcolm Gladwell
a padokon vagy a házak tornácain, emberek jönnek társadalmi trendek következménye, példának okáért ki egyes-egyedül az aluljáróból. „Valamikor minden- a kábítószer-kereskedelem csökkenéséé, szinten tarnapos esemény volt a gyorstüzel√k hangja, mintha tásáé, a népesség életkorának alakulásáé, a hosszabb valahol a vietnami dzsungelben éltünk volna” – börtönbüntetéseké, melyek a megrögzött b∫nöz√mondja Edward A. Mezzardi felügyel√, a Hetvenötö- ket távol tartják az utcáktól. dik Körzet parancsnoka. „Állandóan csak ezt leheEzek a trendek azonban nem teljesen újak, és nem tett hallani Bed-Stuy vagy Brownsville területén, és is nevezhet√k egyedieknek New Yorkban. Nem inrészben East New Yorkban is. Soha többé nem hal- dokolják azt, hogy miért esett vissza a b∫nözés – itt lok már fegyverropogást. Egy éve és tizenkét napja és most – ilyen váratlanul. S√t, kedvez√ hatásaikat dolgozom itt. Valamelyik este, amikor a garázs felé – legalábbis részben – ellensúlyozták a szövetségi, mentem, hallottam el√ször sortüzet. Ez volt az els√ állami és városi szociális juttatások egymást követ√ ilyen alkalom.” megnyirbálásai, melyek gazdasági szempontból súDe mi magyarázza a b∫nözés mértékének csökken- lyosan érintették Brownsville és East New York lakóését? William J. Bratton, aki New York rend√rkapi- negyedeit. tányaként figyelemmel kísérhette a visszaesést 1994 Nem mintha hiány lenne a New Yorkban történ√szét√l ezen a tavaszon bekövetkezett leköszönéséig, tekre vonatkozó magyarázatokban. Nyugtalanító rés azt állítja, hogy az általa bevezetett új rendfenntar- fedezhet√ fel azonban két dolog között: azon demotó stratégia változtatta meg gráfiai és igazgatási váltoválaszthatatlan feltétele, egyszerre botrány és kísértés, er√a helyzetet. Arra hivatkozik, szakos kihívás, melynek birodalma mindig a tilos. De hogyan zások, melyek esetlegesen hogy a rend√rség részlegei is állíthatnánk, hogy a tilos az egyértelm∫ Rossz? A b∫n para- hatnak a Hetvenöthöz haközött most jobb az együtt- dox kaland, amiért az ember sokszor a legnagyobb árat is haj- sonló területekre, és a b∫m∫ködés, a körzetek pa- landó megfizetni. Mert a bukást is megéri, a ki∫zetést is a Para- nözési mutató ottani csökrancsnokaira nagyobb fele- dicsomból. kenése között. A rés nagyEltöprengve a fogalom szerteágazó bonyolultságán, nem tudok l√sség hárul, n√ a fegyver- jobbat ajánlani, mint Calvino alábbi remek elbeszélését, mely- sága azt mutatja, hogy az tartással összefügg√ letar- ben feje tetejére állítva a szokásos értelmezést, az elfogadott er√szakos b∫nözés nem tóztatások száma, összetet- b∫n rendjét megsért√ ember szerepét kérd√jelezi meg: csak- olyan módon viselkedik, tebb módon elemzik a b∫- ugyan, hol a tilos? mi a tilos? ahogyan elvárjuk t√le. Arra Íme a történet: nözési mintákat komputer figyelmeztet, hogy új móItalo Calvino: A fekete bárány segítségével, és agresszídon kell a b∫nözésr√l gonvebb a b∫nmegel√zés. A Het- Volt egyszer egy ország, ahol mindenki tolvaj volt. Éjszakán- dolkodnunk. Ezért lehet itt venötben Mezzardi kijelölt ként mindenki betört a szomszéd házába, lámpással és dorong- az ideje annak, hogy egy gal felfegyverkezve. Mikor hajnalban, zsákmányával megrakegy jár√rcsapatot, amely- odva hazatért, látta, hogy az √ házába is éppen úgy betörtek. olyan elképzelés felé fornek tagjai az utcasarkokon duljunk, amely komoly filézeng√, ivó, kábítószerez√, kockázó fiatalok csoport- gyelemnek örvend a társadalomtudományokban: jait oszlatják fel, és ilyen módon eltüntetik azt, ami amely szerint a társadalmi problémák a ragály köegykoron az er√szakos összeütközések kiapadhatat- zegeiként m∫ködnek. lan forrását jelentette. Bratton elmondása szerint itPersze furcsának t∫nhet, hogy hasonló módon betasan vezet√k és lopott autók után kutatva meg- szélünk az emberek viselkedésér√l, mint a betegséemelte a véletlenszer∫ „biztonsági ellen√rzések” gekér√l, melyeket elkapnak. E felfogás mégis igen számát az utakon. A bels√ módszerek korszer∫sítése érdekes vonásokkal rendelkezik. Mi van akkor, ha pedig azt eredményezte, hogy a drogelosztó helyek az emberölés, melyet id√nként járványosnak tarelleni fellépés most már nem hetek, hanem csupán tunk, valóban járvány, és ugyanúgy végigsöpör a napok kérdése. „Agresszív rendfenntartás ez” mondja. népességen, mint az influenza? Megmagyarázza ez „A nincs lehetetlen magatartása. Az ellenállás nem az emberölések hirtelen és növekv√ visszaesését csak egyetlen szót: egész életmódot jelöl.” Brooklyn Northban? Van értelmük ezeknek a változásoknak. De miként csökkenti a kockajáték megakadályozása és a bürokmikor a társadalomtudósok járványról beszélnek, rácia korszer∫sítése felére-harmadára a gyilkossági statisztikákat? Számos kriminológus, tágabb néz√- rendkívül sajátságos értelemben használják a kifepont fel√l közelítve az eseményekhez, azt állítja, jezést. A járványoknak megvan a maguk szabályrendhogy a b∫nözés átalakulása lényeges demográfiai és szere. Tegyük fel, hogy egy nyáron ezer, influenzá-
A
138
A ragályos b∫n
val fert√zött kanadai turista látogat Manhattanbe, önállandósító fázisban van, mint a példánkban felakit 24 órája nem kezeltek. A vírusnak két százalé- hozott kanadai influenza: minden AIDS-ben elhunyt kos a fert√zési rátája, ami annyit jelent, hogy min- általában még egy embert fert√z meg élete során. den ötven emberb√l, aki közeli kapcsolatba kerül a Ez kritikus helyzet elé állít bennünket. Ha az új vírusgazdával, egy megfert√z√dik. Mondjuk valóban fert√zések száma csak egy kicsit is megn√ – ha az átötven azoknak az embereknek a száma, akikkel egy lagos HIV-gazda egynél több partnernek juttat a víátlagos manhattani a nap folyamán kapcsolatba ke- rusból –, a járvány ugyanolyan drámaian kitörhet, rül, a metrón, a munkahelyén. A felgyógyulási arányt mint akkor, amikor az influenza esetében a veszélyis számításba véve a betegség egyensúlyban van. nek kitettek száma ötvenr√l ötvenötre emelkedett. Minden egyes vírushordozó mindennap egy újabb Másrészr√l azonban a ragály kis mérték∫ csökkenészemélyt fert√z meg. A következ√ nap az ezer újon- se zuhanórepülésre késztetheti a járványt. Ez akkor nan megfert√z√dött még ezernek adja át a kóroko- következhet be, ha az influenza lehetséges érintettzókat. A nyár további részében, valamint az √sz fo- jeinek számát naponta ötvenr√l negyvenötre szorítlyamán az influenza egyenletes, de nem túl látványos juk le. E változás egy hét leforgása alatt az influeniramban halad tovább. za áldozatait négyszázhetvennyolcra csökkentené. Aztán elérkezik a karácsony. A metrók és a buAzt viszont senki nem tudja, mi lehet a fordulószok megtelnek turistákkal, vásárlókkal, és egy át- pont az AIDS esetében. Donald Des Jarlais, a manlagos manhattani naponta hattani Beth Israel kórház Így élt mindenki nagy békességben, és senki sem volt szükségötven helyett körülbelül öt- ben – egyik ember meglopta a másikat, az pedig a következ√t, epidemológusának becslévenöt emberrel kerül köze- és ez így ment addig, amíg el nem érte az utolsót, aki az els√t se alapján az új fert√zések li kontaktusba. Ez talán rabolta ki. megfelezésével, azaz húsznem t∫nik nagy különb- Ebben az országban az üzlet egyenl√ volt a csalással, akár adás- ezerre csökkentésével ideáakár vételr√l volt szó. A kormány volt a b∫n szervezete, ségnek, de az influenza szá- ról, lis helyzetet érnénk el. De melynek dolga az emberek meglopása, mialatt az emberek szünmára kritikus pontot jelent. telenül azon buzgólkodtak, hogy becsapják a kormányt. Így az talán a harmincezerre való Minden tíz ember egyike élet ment a maga útján, és az emberek nem voltak sem gazda- visszaszorítás is elég lenne nem egy, hanem hirtelen gok, sem szegények. – véli. A lényeg, hogy egykét személyt tesz beteggé. Aztán egy szép napon – senki sem tudja hogyan – egy becsü- általán nem elérhetetlen ez letes ember t∫nt fel. Éjszakánként ahelyett, hogy lámpásával Ezer vírusgazdából ötven- és zsákjával lopni ment volna, otthon maradt, pipázott és re- a mérték. „Azt hiszem, az ötezer lesz, és kétszázalé- gényeket olvasott. És amikor a tolvajok jöttek, látván, hogy ég emberek úgy gondolják, kos fert√zési rátával szá- a villany a házban, továbbálltak. hogy az AIDS legy√zése érEz a helyzet nem tarthatott sokáig. Megmondták a becsületes molva másnap ezeregyszáz dekében mindenkinek vagy embernek, hogy meglehet, az az √ dolga, hogy könny∫ életet esettel kell megküzdeni. él, de nincs joga másokat megfosztani a munkától. Mert szexuálisan absztinensnek Ezek legtöbbje egynél több kell lennie, vagy tiszta t∫t embernek adja át a vírust, azaz a harmadik napon és kondomot kell használnia” – mondja Des Jarlais. ezerkétszáztíz manhattani lesz influenzás, a negyedi- „De nem muszáj teljesen felszámolni a kockázatot. ken ezerháromszázharmincegy, a hét végére meg Ha az id√k során le tudjuk csökkenteni a vírusközcsaknem kétezer. És így tovább, amíg karácsony nap- vetítésre alkalmas személyek számát, akkor a jelenjára Manhattant teljesen el nem árasztja az influen- legi szemléletváltoztató program valószín∫leg gyözajárvány. kerestül kiirtaná a betegséget az országban.” A járványügyi szakemberek, az epidemológusok Ez a meglep√ a járványokban. Nem úgy viselkednyelvezete szerint ebben a járványban az ötven je- nek, ahogy mi elvárjuk t√lük. Tegyük fel, hogy az új lenti a fordulópontot: azt, ahol a megszokott és állan- HIV-fert√zöttek száma minden évben százezer, ám dó tünetek (az alacsony szint∫ influenzajárvány) köz- heroikus AIDS-oktató akciók eredményeként ez megegészségügyi válságba torkollnak. Minden ragályos felez√dik. Azt várnánk, hogy a járvány mérete szintén betegségnek van fordulópontja, és ha harcolni aka- felére csökken. A tudósok ezt a fajta gondolkodást runk ellenük, meg kell értenünk, melyik pontról van lineáris el√feltevésnek nevezik: minden extra nyeszó. Vegyük például az AIDS esetét. A nyolcvanas évek reség, amely er√feszítéseinkb√l következik, ennek vége óta az Egyesült Államokban évente negyven- megfelel√ mérték∫ javulást eredményez. De a járváezren halnak meg AIDS-fert√zés miatt, ez az adat pon- nyok nem lineárisak. A nyereség nem feleltethet√ tosan fedi az adott évben megfert√z√dött áldozatok meg egyértelm∫en az érdekében kifejtett er√nek. becsült számát. Más szavakkal az AIDS ugyanolyan A fordulópont a lényeges, és mivel az ötvenezer még
139
Malcolm Gladwell
felette van ennek, minden küzdelem sikertelen ma- elvégzése e területen a közgazdász Thomas Schelling rad, a járvány tovább növekszik. Ez a non-linearitás nevéhez f∫z√dik, aki a hetvenes években a Harvaralapvet√ leckéje. Ha támad a járvány, kis változások don dolgozva kimutatta, hogy az úgynevezett „fehénagy hatással járhatnak, mint például az új fert√zé- rek költözése” ilyen fordulópont tüneteként jelentsek negyvenr√l harmincezerre történ√ leszorítása. kezett. Kés√bb szociológusok különböz√ környékeNagy változások ellenben a százezerr√l ötvenezerre ket felkeresve meghatározták a helyi fordulópontok való csökkentés kicsivel. Minden azon múlik, mikor milyenségét is. Például egy fehér, rasszista környék és hogyan hajtjuk végre a változtatásokat. kiürülhet, ha a feketék száma eléri a népesség öt száAz ok, ami miatt ezen meglep√dünk, az, hogy az zalékát. Másfel√l egy liberális fehér szomszédság emberi gondolkodásmód el√nyben részesíti a lineá- nem borulhat fel, míg a feketék aránya negyvenris terminusokat. Sok állapotos n√ például teljesen ötven százalékra nem növekszik. George Galster, a abbahagyja az ivást, mert azt hallotta, hogy a komoly washingtoni Városi Intézet munkatársa szerint alkoholfogyasztás veszélyeztetheti a magzatot. Azt ugyanilyen sémára támaszkodhat a végrehajtó szera tökéletesen érthet√ lineáris feltevést alkalmazzák, vek vagy a hasznosításban érdekeltek törekvése a amely szerint ha a nagy mérték∫ alkohol nagy koc- rossz környezet min√ségének megfordításában. kázattal jár, akkor a kis mérték∫ kicsivel, és ez úgy- „Semmi nem történik, amíg nem éred el a küszöböt”, szintén elfogadhatatlan. A probléma az, hogy az al- mondja, „aztán következik a fellendülés.” kohol miatt bekövetkez√ Egy másik kutató, David minden otthon töltött éjszakáért táplálék nélkül maradt egy magzati rendellenesség család. Rowe, az Arizonai Egyetem szindrómája nem lineáris. A becsületes embernek nem volt mentsége. Így maga is házon pszichológusa a járványEgy erre vonatkozó tanul- kívül töltötte éjszakáit hajnalig, de nem tudta rászánni magát teóriát a tizenévesek mány szerint a szindrómá- arra, hogy lopjon. Egyszer∫en becsületes volt az istenadta, nem szexuális érintkezési mutaElsétált hát a hídig, és figyelte a folyót, amint elfolyik alathoz kapcsolódó tizenhat más. tójának indoklására haszta. Aztán hazament, és látta, hogy a házát kirabolták. veszély egyike sem jelent- Egy röpke hét sem telt el, és a becsületes ember minden pénz nálja. Rowe szerint ha fikezik addig, amíg a terhes nélkül találta magát. Sem étel, sem ital, semmi nem maradt a gyelemmel kísérjük egy asszony rendszeresen és házban, kifosztották mindenéb√l. De csak magát kárhoztathat- csoport tizenhárom éves naponta három pohárnyit ta. A probléma a becsületessége volt: az egész rendszert kizök- sz∫z lány sorsát, els√ nemi kentette szokott kerékvágásából. Minthogy hagyta magát megel nem fogyaszt. Próbáljuk lopni anélkül, hogy cserébe maga is meglopott volna mást, érintkezésük idejének stacsak ezt elmagyarázni a ki- mindig akadt valaki, aki hajnalban hazatérve házát érintetle- tisztikai képe egy járvány lencvenes évek neurotikus nül találta: a ház, amelyet a becsületes embernek kellett vol- görbéjéhez fog hasonlítani. na kirabolnia. Így azok, akiknek a házát nem rabolták ki, ter- Alacsony értéknél jelenik párjainak! mészetesen nemsokára gazdagabbak lettek, mint mások, és Emlékszem, ugyanezek- ezért nem akartak többé lopni, míg azok, akik a becsületes em- meg a szüzesség elvesztése, kel a teoretikus kérdésekmajd egy bizonyos pont elkel küszködtem gyerekkoromban, amikor ebédem- érése után úgy terjed át a koraérettekr√l a többiekre ketchupöt igyekeztem önteni. Mint az összes, e re, mintha vírus lenne. gonddal találkozó gyerek, feltételeztem, hogy a megA témával foglalkozó legszemléletesebb dolgozaoldás lineáris: ha az üveg aljára egyenletesen növek- tok egy része Jonathan Crane-nek, az Illinois-i Egyev√ ütéseket helyezek el, egyenletesen növekv√ temen dolgozó szociológusnak a munkája. Az Amemennyiség∫ ketchuphöz jutok az üveg másik végén. rican Journal of Sociology cím∫ folyóiratban 1991De nem így, van mondta az apám, és elszavalt egy ben közzétett tanulmányában arra koncentrált, hogy mondókát, amely számomra mindmáig a leger√sebb a szerepmodellek – a diplomások, menedzserek, taérv maradt a mindennapi élet alapvet√ non-lineari- nárok, vagyis akiket a Népszámlálási Hivatal „magas társadalmi helyzet∫ek” gyanánt határoz meg – szátását illet√en: ma egy közösségben milyen hatással van az adott környék tinédzsereire. Megállapítása igen meglep√ Paradicsom ketchup: önteni nehéz, volt. Csak kis eltérést fedezett fel a tizenéves terhesEl√bb a semmi, majd jön az egész. ség vagy az iskolából való kimaradás aránya tekinMi köze ennek Brooklyn gyilkossági statisztikái- tetében azokon a területeken, ahol a magas társahoz? Van némi köze, hiszen az utóbbi években a tár- dalmi helyzet∫ek mértéke öt és negyven százalék kösadalomtudósok a járványteóriát az emberi viselke- zött helyezkedett el. De amint a diplomások száma désre is alkalmazni kezdték. Az alapozó munkálatok öt százalék alá esett, a problémák halmozódtak. Az
140
A ragályos b∫n
iskolás fekete gyerekek közötti kimaradási érték több Ugyanakkor a fordulópontok elmélete meghazudmint duplájára n√tt, amint a magas társadalmi hely- tolja az üdvös be-nem-avatkozás konzervatív elvét zetben lév√k aránya 2,2 százalékkal – 5,6-ról 3,4-re is. New Yorkban például azzal a megfigyeléssel indo– csökkent. Ugyanannál a fordulópontnál a tinédzser kolták a metró karbantartási támogatásának csöklányok szülési aránya szintén csaknem megduplázó- kentését, hogy az el√z√ megvonásoknak sem voltak dott, bár addig a pontig mértékében alig változott. kedvez√tlen következményei. De ez csekély vigasz. Rowe és Crane felfedezése szerint nem csupán a A járványszer∫ problémáknál – csakúgy, mint a szociális problémák a ragályosak: nemcsak az törté- ketchup esetében – el√bb a semmi, majd jön az nik, hogy az érettebbek beavatják a szüzeket, és hogy egész. a környék hanyatlásával a jó gyerekeket megfert√zi az a felfogás, amely az iskolából való kimaradásra és a lányanyaságra ösztönöz. Állításuk szerint a tinéás szóval a járványelméletnek meg kell változtatdzser szex és az iskolakerülés legalább annyira fer- nia gondolkodásunkat arról, hogy a szociális prograt√z√, mint egy ragályos betegség. Crane tanulmánya mok m∫ködnek-e, és miért. A kritikus kérdés ellenlényegében kimutatja, hogy az öt százalékos forduló- ben a következ√: meg kell változtatnia az er√szakos pontnál a viszonylag m∫köd√képes térségek széls√- b∫nözésr√l kialakított véleményünket is? Ez az a néségesen m∫ködésképtelenekké válnak, egyik napról zet, amelyet az atlantai Betegségügyi Felügyelet néa másikra. A hanyatlás nem hány epidemológusa 13 évber házát akarták meglopni, üres kézzel tértek haza, és egyre egyenletes: kis változás jár szegényebbek lettek. vel ezel√tt felvetett, ám akóriási következményekkel. Ezalatt azok, akik gazdagok lettek, rászoktak arra, hogy a be- kor még senki sem vette koA fordulópont alá süllyed√ csületes emberhez csatlakozva a hídhoz járuljanak, bámulván molyan √ket. „Egy kis csoterületek olyan képet mu- a folyót, amint elfolyik alatta. Ám ez csak tovább fokozta a z∫r- porttal kezdtük a Felügyelet hiszen még több ember meggazdagodásához és még több tatnak, mintha végigsöpört zavart, hármas számú épületének ember elszegényedéséhez vezetett. volna rajtuk az Ebola. Eszerint a gazdagok megértették, hogy ha éjszakánként a hí- alagsora alatt található, átEzekb√l az esetekb√l don bámészkodnak, hamarosan szegények lesznek. Azt gon- alakított, régi mosdóban” – könnyen kiolvasható a li- dolták hát: „miért ne fizetnénk néhány szegény embert, hogy idézi fel azokat az id√ket az beralizmus sorsa. A libe- helyettünk menjenek lopni?” Szerz√déseket kötöttek, fizeté- er√szakos b∫nözési csoport sekben és százalékokban egyeztek meg (sok-sok kett√s szerrálisok az utóbbi években z√déssel mindkét oldalon: az emberek még mindig tolvajok vezet√je, Mark L. Rosenképtelenek voltak megcá- voltak!). De az eredmény csak az volt, hogy a gazdagok még berg. „A Felügyeleten belül folni azt a vádat, hogy rend- gazdagabbak lettek, a szegények pedig még szegényebbek. is peremhelyzetre szorulA gazdagok között néhányan olyan gazdagok lettek, hogy már fenntartási receptjük nem tunk. Hét emberünk volt, és nem kellett lopniuk vagy másokat fizetniük azért, hogy helyetm∫ködik. A programot, tük lopjanak. Igen ám, de ha többé nem lopnak, akkor hamar kétszázezer dolláros költamelyben mondjuk ezer ségvetésünk. Mindenki megdollárral többet fordítanának a belvárosi gyerekek lehet√sen szkeptikus volt.” Ez még azel√tt történt, taníttatására, a Kongresszus megnyirbálja, mert az hogy Rosenberg csoportja olyan módszerek bevetéolvasási képesség javulásában nem mutat látható sével kezdett volna el foglalkozni az öngyilkos és löeredményeket. Ha azonban az olvasási problémák vési sérülésekkel, amelyeket el√ttük senki sem prónem lineárisak, a program kudarca nem jelenti azt bált. Manapság ellenben a b∫nügyi kutatások legfris– amit a konzervatívok feltételeznek –, hogy a sebb elképzelései közé tartozik, ha a járványügyi elbelvárosi gyerekekre költött ezer dollár kidobott járásokat az er√szak befolyásolására alkalmazzuk. pénz. Sokkal inkább jelenti azt, hogy még több pénzt „Száztíz emberrel dolgozunk, és huszonkét millió dolkell fordítanunk rájuk, hogy elérjük a fordulópontot. láros kerettel rendelkezünk” – mondja Rosenberg. Ezért van válságban a liberalizmus. El tudják kép- „Az egész világon nagy az érdekl√dés munkánk iránt.” zelni, hogy meg lehet magyarázni Newt Gingrich-nek A b∫nözés közegészségügyi megközelítése nem a fordulópontok és a nagy kormányzat közötti össze- jelenti azt, hogy az összes b∫ntett fert√z√ betegségfüggést? A járványteória – George Galster megfo- ként viselkedik. Világos, hogy egyes környékeken a galmazása szerint – „jelent√sen bonyolítja a közigaz- b∫nözés népbetegség. Ebben a helyzetben az embergatási intézkedéseket. Dolgozol, dolgozol, és még ölésekre alkalmazott megfelel√ orvosi analógia nem többet dolgozol, s ha nem éred el e küszöböt, nem az AIDS, hanem a rák lehet: az a betegség, amely jutsz szemmel látható eredményre. Ezt a kényes hely- szünet nélkül és kérlelhetetlenül szedi áldozatait. zetet nehéz politikailag fenntartani.” Mindazonáltal bizonyos helyeken és bizonyos id√ben
M
141
Malcolm Gladwell
a járványmodell tökéletes értelemmel bír. A hatva- t√z√ organizmus okozta a sebesüléseket és a halálonas és a hetvenes évek eleje közötti id√szak folya- zásokat.” A b∫nmegel√zés legfontosabb új elképzelései jobmán az Egyesült Államokban az emberölések aránya duplájára n√tt. 1950 és 1970 között Stockholmban az bára a járványteóriából kölcsönzik alapelveiket. Veer√szakos nemi közösülések száma 300 százalékkal gyük például az úgynevezett „broken window” („töemelkedett, a gyilkosságé és a gyilkossági kísérlete- rött ablak”) elméletét, melyet az „életmin√séget” veké 600, a rablásoké pedig 1000 százalékkal. Ez nem szélyeztet√ b∫nök (mint amilyen a közterületeken folytatott ivás vagy vizelés) visszaszorításának igarák, ez AIDS. Ennél is jobb példát jelent az a mód, ahogyan a zolására alkalmaznak az ország egész területén.1 Egy bandák a fegyvereket és az er√szakot terjesztik. 27 évvel ezel√tt lefolytatott híres kísérletben a Stan„Amint a b∫nözés bizonyos szintre jut, az általunk fi- ford Egyetem pszichológusa, Philip Zimbardo egy gyelt bandaháborúk reciprok értékeket vesznek fel” autót állított le Palo Altóban, és az egy hétig érintet– állítja Robert Sampson, a Chicagói Egyetem szo- lenül maradt. Ugyanabban az id√ben Zimbardo egy ciológusa. „Az er√szakos tettek további er√szakos hasonló járm∫vet állított le Bronx nagyjából ugyancselekedetekhez vezetnek. Az emberek önvédelmi olyan típusú környékén, csakhogy ebben az esetben fegyvereket kezdenek tartani. Megn√ a kiskereske- eltávolította a rendszámtáblát és kitámasztotta a delmi fegyvereladások száma. Ez egy nem-lineáris motorháztet√t. Egy nap leforgása alatt szétszedték tünet. A bandabeli lövölaz autót. Zimbardo ezután elszegényednek: a szegények gondoskodnának róla. Ezért megdözés egyedi cselekedet, fizették a legszegényebbeket, hogy megvédjék tulajdonukat a kalapáccsal betörte a Palo amelyre ellenválasz érke- többi szegény embert√l. S így rend√rséget hoztak létre, és bör- Altóban lév√ autó egyik abzik. Úgy néz ki az egész, tönöket alapítottak. lakát. Néhány órán belül mint egy fegyverkezési ver- Így történt, hogy néhány évvel a becsületes ember felt∫nése roncs lett a kocsiból. Zimsenki sem beszélt többé lopásról vagy rablásról, csak arról, seny: nagyon hamar fel tud után bardo elgondolása szerint milyen gazdagok vagy milyen szegények az emberek. Persze lángolni.” a rendzavarás még több még mindig tolvajok bandája volt az egész népség. Hogy mennyire hamar? Csak egyetlenegy becsületes ember volt közöttük, de hát az ha- rendzavarást vonz – a norA Los Angeles-i Rend√rka- marosan éhen halt. mától való kis eltérés mozpitányság és a Megyei Segásba tudja lendíteni a vanAzt hiszem, b∫n volna e tanmeséhez okoskodó megjegyzéseket riff Iroda körzetében 1982 f∫zni, hisz érvelése olyan világos, mint a nap, logikája nem ke- dalizmus és b∫nözés kereés 1992 között a bandához vésbé kikezdhetetlen, mint a banális b∫n maga. Megérthetjük két. A törött ablak jelentetkapcsolható emberölések bel√le, mit ér az ártatlan erény hübrisze, hol érintkezik a b∫n te ebben a fordulópontot. száma 158-ról 618-ra növe- és a magányos világmegváltás utópiája. A törött ablakok elméBiró Yvette kedett. Ennél is érdekesebb lete ösztönözte azt a nyolcazonban az autós lövöldözésekb√l származó gyil- vanas évek végén, a kilencvenes évek elején végrekosságok számának alakulása. 1979 és 1986 között hajtott akciót, amelyet New York City Közlekedési ez az adat semmi máshoz nem hasonlítható mérték- Hatósága hajtott végre, hogy megtisztítsa a földalatben hullámzott 22-t√l 51-ig. A tünet, ahogy egy jár- ti vasút rendszerét. Miért törekedett a Közlekedési ványügyi szakember mondaná, egyensúlyban volt. Hatóság arra, hogy minden szerelvényr√l eltávolít1987-ben viszont az áldozatok száma 57-re kúszott sa a graffitiket, és lecsapjon azokra, akik fizetés nélfel, a rákövetkez√ évben 71, azután 110 lett, míg 1992- kül ugrálnak át a forgósorompón? Azért, mert ezt a ben 211-et regisztrálhattak. két „egyszer∫” problémát fordulópontnak – törött Valahol 1950 és 1970 között az autós gyilkosságok ablaknak – tekintette, melyek sokkal több súlyos ötlete járványossá vált Los Angelesben. Elérte a for- b∫nt vonzanak magukhoz. Érdemes megjegyezni, dulópontot. Amikor ezeket az adatokat tavaly √sszel hogy nem csupán a stratégia t∫nik m∫köd√képesnek publikálták a Journal of the American Medical Asso- (tudjuk, hogy 1990 óta a b∫ncselekmények több mint ciation-ben, a tanulmány a következ√ címmel jelent 50 százalékkal csökkentek), de alkotóinak egyike, meg: „A bandához köthet√ emberölési járvány Los William Bratton kés√bb a Közlekedési Rend√rség Angeles Megyében 1979-t√l 1994-ig.” A „járvány” kife- vezet√je lett. New York rend√rf√kapitányaként jezést nem metaforikus értelemben használták. „Ha azután b∫nmegel√zési elképzeléseit az egész városez betegség volna” – jelenti ki a tanulmány vezet√ ban megvalósíthatta. szerz√je, H. Range Hutson orvos –, „a kormányzat És ez egyenesen North Brooklynhoz és a Hetvenazonnal lerohanna, hogy megállapítsa, milyen fer- ötödik Körzethez vezet bennünket. Manapság a Het-
142
A ragályos b∫n
venötben valamivel több rend√r dolgozik, mint azel√tt. Több autót állítanak meg. Több fegyvert koboznak el. Több lézeng√t ∫znek el az utcasarkokról. Több kábítószerpiacot zárnak be. Egy sor olyan dolgot tettek, amelyek – a gyilkosságok kivételesen nagy arányú csökkenésével összehasonlítva – apró változásoknak látszanak. De a nem-lineáris tünetek természetéhez tartozik, hogy néha a legmérsékel-
tebb változások járnak mérhetetlenül nagy következményekkel. Ami tehát a gyilkossági mutatóval történt, végül is nem rejtély. William Bratton és Mezzardi felügyel√ intézkedései talán egyenérték∫ek a törött ablakok megjavításával vagy a kritikus tíz-tizenötezer új HIVfert√zés kiküszöbölésével. Talán Brooklyn – és vele együtt egész New York – elérte a fordulópontot.
Jegyzet
1 Az elmélet részletes kifejtését l. George L. Wilson–Catherine M. Coles Rendzavarás és félelem cím∫ munkájában, Café Bábel, 1997. 2. sz.
Gyárfás Jen√: Tetemrehívás, 1881
143
