gföldrajz alapjai Kiadott anyag az 1. zárthelyihezz GY-03, TGBE0403-GY gyakorlat TGBE0403-GY

Az általános gazdaságföldrajz alapjai gyakorlat TGBE0403-GY-03, TGBE0403-GY-04 2010-2011. tanév 1. félév

Kiadott anyag az 1. zárthelyihez

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1949

1960

1970

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

1980

1990

Ipar, építőipar

2001

2005

Szolgáltatások

A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása Magyarországon (%); forrás: KSH, Mikrocenzus, 2005

80 70 60

%

50 40 30 20 10 0 -499

500 - 999

1.000 1.999

2.000 4.999 PR

5.000 9.999

10.000 19.999

SZ

TR

20.000 49.999

50.000 999.999

BP

A mezőgazdaság, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltatások helyi foglalkoztatásban játszott szerepe Magyarországon, a településméret függvényében; forrás: népszámlálási adatok (2001) alapján saját szerkesztés

Ország 1. Bissau-Guinea 2. Szomália 3. Közép-Afrikai Közt. 4. Kongói Dem. Közt. 5. Myanmar 6. Afganisztán 7. Sierra Leone 8. Burundi 9. Laosz 10. Csád 11. Tanzánia 12. Kamerun 13. Etiópia 14. Ruanda 15. Comore-s zk.

A mezőgazdasági GDP aránya (% ) 68,7 65,5 60,8 59,8 57,2 53,3 52,7 49,0 48,6 45,6 45,0 44,2 41,8 41,6 40,9

Ország 166. Svédország 167. USA 167. Líbia 169. Norvégia 170. Belgium 170. Japán 172. Trinidad és Tobago 172. Svájc 174. Németország 175. Nagy-Britannia 176. Bahrein 177. Puerto Rico 178. Luxemburg 179. Kuvait 180. Szingapúr

A mezőgazdasági GDP aránya (% ) 1,8 1,6 1,6 1,5 1,3 1,3 1,2 1,2 1,1 1,0 0,9 0,7 0,6 0,4 0,1

1. táblázat: A mezőgazdaság aránya az egyes országok bruttó hazai termékében (2003 - %); forrás: Der Fischer Weltalmanach

Mezőgazdasági foglalkoztatottak részaránya (2005); forrás: KSH Nagy-Britannia: 1,3% USA: 1,6% Izrael: 2,0% Belgium: 2,1% Németország: 2,3% Magyarország: 5,0%

Ország 1. USA 2. India 3. Kína 4. Oroszország 5. Brazília 6. Ausztrália 7. Kanada 8. Ukrajna 9. Nigéria 10. Argentína Magyarország Föld összesen

Szántóföld (1000 ha) 176 018 160 555 137 124 124 374 57 640 50 304 45 810 32 564 28 200 27 800 4 602 1 397 656

Ország 1. Ausztrália 2. Kína 3. USA 4. Brazília 5. Kazahsztán 6. Szaúd-Arábia 7. Mongólia 8. Szudán 9. Argentína 10. Oroszország Magyarország Föld összesen

Rét, legelő (1000 ha) 404 900 400 001 234 000 196 206 185 098 170 000 129 294 117 180 99 867 90 924 1 051 3 442 078

2. táblázat: A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2000); forrás: The state of food and agriculture 2007, FAO

Ország 1. USA 2. Portugália 3. Ausztria 4. Lu xemburg 5. Írország 6. Görögország 7. Izrael 8. Olaszország 9. Belgiu m 10. Franciaország Mag yarország

Energia (kcal/fő/nap) 3 770 3 750 3 740 3 710 3 690 3 680 3 680 3 670 3 640 3 640 3 500

Ország 1. Eritrea 2. Kongói Dem. Kö zt. 3. Burundi 4. Comore-szk. 5. Tad zsikisztán 6. Etiópia 7. Sierra Leone 8. Zamb ia 9. Közép-Afrikai Közt. 10. Libéria Föld összesen

Energia (kcal/fő/nap) 1 520 1 610 1 640 1 750 1 840 1 860 1 930 1 930 1 940 1 940 2 800

4. táblázat: Az egy főre jutó energiafogyasztás országonkénti különbségei (2001-2003); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO

Ország 1. India 2. Kína 3. Banglades 4. Kongói Dem. Kö zt. 5. Pakisztán 6. Etiópia 7. Tan zánia 8. Fülöp-szk. 9. Brazília 10. Indonézia / Vietnam Magyarország Föld összesen

Alultápláltak száma (millió fő) 212,0 150,0 43,1 37,0 35,2 31,5 16,1 15,2 14,4 13,8 856,4

Ország 1. Eritrea 2. Kongói Dem. Kö zt. 3. Burundi 4. Co more-szk. 5. Tad zsikisztán 6. Sierra Leone 7. Libéria 8. Haiti 8. Zamb ia 10. Etiópia Magyarország Föld összesen

Alultápláltak aránya (% ) 73 72 67 62 61 50 49 47 47 46 < 2,5 14

5. táblázat: Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok (2001-2003); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO

Ország 1. India 2. Kína 3. USA 4. Pakisztán 5. Irán 6. Mexikó 7. Törökország 8. Thaiföld 9. Banglades 10. Oroszország Magyarország Föld összesen

Öntözött területek (1000 ha) 55 808 54 596 22 385 18 230 7 650 6 320 5 215 4 986 4 725 4 600 230 277 098

Öntözött területek (a földi összes % -ában) 20,14 19,70 8,08 6,58 2,76 2,28 1,88 1,80 1,71 1,66 0,08 100,00

6. táblázat: A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban (2003); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO

Ország 1. Bahrein 2. Izland 3. Írország 4. Egyesült Arab Em. 5. USA 6. Luxemburg 7. Kanada 8. Málta 9. Izrael 10. Szingapúr Magyarország

Mezőgazdasági GDP / foglalkoztatott (USD) 55 167 50 455 39 008 38 254 27 651 27 000 24 428 22 800 22 527 21 400 2 040

Ország 1. Eritrea 2. Burundi 3. Etiópia 4. Szudán 5. Malawi 6. Niger 7. Kenya 8. Kongó Dem. Közt. 9. Madagaszkár 10. Mozambik Föld összesen

Mezőgazdasági GDP / foglalkoztatott (USD) 30 52 56 60 72 76 79 81 83 85 472

7. táblázat: Az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó mezőgazdasági GDP (2004); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO

Ország 1. USA 2. Hollandia 3. Franciaors zág 4. Németország 5. Brazília 6. Belgiu m 7. Olaszország 8. Spanyolország 9. Nagy-Britannia 10. Ausztrália Magyarország Föld összesen

Agrárexport (millió USD) 63 893 47 818 46 642 39 240 27 215 26 304 24 424 24 294 21 185 20 871 3 585 604 329

Ország 1. Vanuatu 2. Bissau-Guinea 3. Nicaragua 4. Malawi 5. Ben in 6. Gamb ia 7. Paraguay 8. Co more-szk. 9. Csád 10. Burkina Faso Magyarország Föld összesen

Agrárexport (az export % -ában) 91,44 90,43 84,62 81,06 75,11 74,39 67,98 65,61 64,75 61,03 6,54 7,00

8. táblázat: Az agrárexport értéke, valamint az agrárexport kivitelen belüli értékaránya alapján vezető országok (2004); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO

1. Brazília 2. Hollandia 3. Ausztrália 4. Argentína 5. Franciaország 6. Új-Zéland 7. Thaiföld 8. Dánia 9. Kanada 10. Malajzia 0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

Millió USD

A legnagyobb nettó agrárexportőr országok (2004); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO

1. Japán 2. Kína 3. Nagy-Britannia 4. Németország 5. Oroszország 6. Korea 7. Olaszország 8. Szaúd-Arábia 9. Algéria 10. Mexikó 0

5 000

10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 Millió USD

A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2004); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO

A GDP, a primer energia- és a villamos energia-felhasználás növekedési üteme az OECD országokban; forrás: Vajda Gy. 1999

Forrás: International Energy Agency






300,0 246,1

250,0

259,3 272,2

Közel-Kelet

150,0

Dél- és KözépAmerika Afrika

100,0

Észak-Amerika

200,0

50,0 0,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010

1,4

15,0 32,0

Bizonyított készletek milliárd tonnában

Ázsia Pacific Európa és Ázsia

A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2009) Ország

Bizonyított készletek (millió tonna)

1; USA

238308

28,9

2; Oroszország

157010

19,0

3; Kína

114500

13,9

4; Ausztrália

76200

9,2

5; India

58600

7,1

6; Ukrajna

33873

4,1

7; Kazahsztán

31300

3,8

8; Dél-afrikai Köztársaság

30408

3,7

826001

100,0

Világ összesen

Bizonyított készletek (az összes %-ában)

Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010

A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon




800 700

Ázsia Pacific 754,2

Észak-Amerika

600 500

Afrika

400 300 200 100

42,2

73,3

198,9 136,9 127,7

0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010

Bizonyított készletek milliárd hordóban

Európa és Ázsia Dél- és KözépAmerika Közel-Kelet

A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2009) Bizonyított készletek (milliárd tonna)

Ország


1; Szaúd-Arábia

36,3

19,8

2; Venezuela

24,8

12,9

3; Irán

18,9

10,3

4; Irak

15,5

8,6

5; Kuvait

14,0

7,6

6; Egyesült Arab Emírségek

13,0

7,3

7; Oroszország

10,2

5,6

8; Líbia

5,8

3,3

9; Kazahsztán

5,3

3,0

10; Kanada

5,2

2,5

11; Nigéria

5,0

2,8

12; Katar

2,8

2,0

181,7

100,0

Világ összesen


A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon





80 70

63,1

60 50

Afrika

40 30 20 10

76,2

Dél- és KözépAmerika Észak-Amerika

8,1 9,2

14,8

16,2

Ázsia Pacific Európa és Ázsia

0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010

Bizonyított készletek 1000 milliárd köbméterben

Közel-Kelet

A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2009) Bizonyított készletek (1000 milliárd m3)

Ország


1; Oroszország

44,4

23,7

2; Irán

29,6

15,8

3; Katar

25,4

13,5

4; Türkmenisztán

8,1

4,3

5; Szaúd-Arábia

7,9

4,2

6; Egyesült Arab Emírségek

6,4

3,4

7; Venezuela

5,7

3,0

8; Nigéria

5,6

2,8

9; Algéria

4,5

2,4

10; Indonézia

3,2

1,7

11; Irak

3,2

1,7

187,5

100,0

Világ összesen


A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon





A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok





A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok


A legnagyobb mennyiségben villamos energiát termelő országok típus szerint



Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján


Szélenergia termelés lehetőségei, a telepített kapacitások, az energiatermelés és a készülékgyártás adatai a vezető országokra

World onshore and offshore resource map at 80m height and 15 km resolution, with installed capacity, production and manufacturing data for leading countries

A beépített szélenergia termelő kapacitás változása 2001-2010 között

Forrás: World Wind Energy Association

A teljes és újonnan telepített szélenergia termelő kapacitás országonként, 2009

A legnagyobb geotermikus energiatermelő és közvetlen felhasználó országok

Forrás: Bertani, WGC 2010; Lund et al., WGC 2010

A legjelentősebb bányászott ércek és fémek 2008-ban (Forrás: USGS) Ércek/fémek Vasérc

Forrásai magnetit, hematit, sziderit, limonit

Mangán Nikkel Króm Moldibdén Wolfrám*

Világtermelés (2008, tonna) 1 134 231 000

bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit

Magnézium

magnezit, dolomit, tengervíz

Ólom

galenit

Ón

ónkő (kassziterit)

Cink

szfalerit, cinkit

Réz

kalkopirit, kuprit, azurit, malachit

Kína, Brazília, Ausztrália

Legtömegesebben előállított, legolcsóbb fém: gépipar

Kína, DAK, Ausztrália, Gabon Oroszország, Kanada, Ausztrália, Indonézia

23 800 000 (7 840 000) 218 000

DAK, Kína, Kazahsztán Kína, USA, Chile

7 411 363 (+2 230 000) 75 900

Alumínium

Hasznosítási terület

38 260 000 (13 160 000) 1 600 000

56 322

Titán Kobalt

Vezető termelők 2008-ban

205 000 000 671 000 3 840 000 299 000 11 500 000

15 400 000

Acélötvözők

Kína Ausztrália, Kína (Kanada, DAK) Kongói Dem. Közt. (40%) Ausztrália (35%), Kína Kína (80%) Kína (40%), Ausztrália (17%), Peru Kína (40%), Indonézia (30%)

Közl-i eszközök (repülőgépipar), csomagolástechnika, építőipar, elektronika AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz

Kína (30%), Peru (13%), Ausztrália (12%)

Fémfelületek védőrétege, bronz, festékés gyógyszer alapanyag

Chile (35%), Peru (10%), USA (10%)

Villamos gépek, vezetékek, sárgarézből töltényhüvelyek, hangszerek, rézvegyületekből növényvédőszerek

Arany

2 280

Kína, Ausztrália, USA, DAK

Ékszerek, elektronika, űripar

Ezüst

21 300

Peru (18%), Mexikó (15%), Kína (13%), Ausztrália

Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, elektronika

465 406

DAK (60%), Oroszország (26%)

Laboratóriumi eszközök, repülőgépés hadiipar, katalizátor

Platina

platina, palládium, egyéb platina-fémek

Ércbányászat A vezető vasérc- és bauxittermelő országok 2008-ban Ország

Vasérc (millió t)

Ország

Bauxit (millió t)

1; Kína

824,0 1; Ausztrália

61,4

2; Brazília

355,0 2; Kína

35,0

3; Ausztrália

342,0 3; Brazília

22,0

4; India

220,0 4; India

21,2

5; Oroszország

99,9 5; Guinea

18,5

6; Ukrajna

72,7 6; Jamaica

14,0

7; USA

53,6 7; Oroszország

6,3

8; Dél-afrikai K.

49,0 8; Venezuela

5,5

9; Irán

32,0 9; Suriname

5,2

10; Kanada

31,3 10; Kazahsztán

4,9

Forrás: USGS Commodity Statistics and Information

A világ acéltermelése (millió tonna)

Forrás: International Iron and Steel Institute

Vas- és acélkohászat 1600

A világ acéltermelése (millió tonna)

1400 millió tonna

1200 1000 800 600 400 200 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008


7%

2% 3%

A világ acéltermelése 1998-ban

EU Európa többi országa

24%

776,7 millió tonna

volt SZU 12%

USA Japán

3%

Kína

0%

India 9%

Ázsia*

15%

Dél-Amerika Afrika

13%

Egyéb

12%

A világ acéltermelése 2008-ban 1330,4 millió t.

5% 1%2% 10%

EU

15%

Európa többi országa volt SZU

0% 9%

4%

USA Japán Kína

7%

India Ázsia*

9%


Dél-Amerika Afrika

38%

Egyéb

Vas- és acélkohászat A vezető nyersvas- és acéltermelő országok 2008-ban Ország

Nyersvas (millió t) Ország

Acél (millió t)

1; Kína

470, 7

1; Kína

500,5

2; Japán

86,2

2; Japán

118,7

3; Oroszország

48,3

3; USA

91,9

4; Brazília

35,0

4; Oroszország

68,7

5; USA

33,7

5; India

55,2

6; Dél-Korea

31,0

6; Dél-Korea

53,3

7; Ukrajna

30,9

7; Németország

45,8

8; Németország

29,1

8; Ukrajna

37,1

9; India

29,0

9; Brazília

33,7

10; Franciaország

12,4

10; Olaszország

30,5


Vas- és acélkohászat A vezető acéltermelő cégek 2009-ben


Vezető termelők

Székhely

Acél (millió t)

1.ArcelorMittal

Luxembourg (Luxemburg)

77,5

2.Baosteel

Shanghai (Kína)

31,3

3.POSCO

Pohang (Dél-Korea)

31,1

4.Nippon Steel

Tokió (Japán)

26,5

5.JFE

Tokió (Japán)

25,8

6.Jiangsu Shagang

Zhangjiagang (Kína)

20,5

7.Tata Steel

Mumbai (India)

20,5

8.Ansteel

Anshan (Kína)

20,1

9.Severstal

Cserepovec (Oroszország)

16,7

10.Evraz

Moszkva (Oroszország)

15,3

11.U.S. Steel

Pittsburgh (USA)

15,2

12.Shougang

Beijing (Kína)

15,1

13.Gerdau

Porto Alegre (Brazília)

14,2

14.Nucor

Charlotte (USA)

14,0

15.Wuhan

Wuhan (Kína)

13,7

16.SAIL

(India)

13,5

17.Handan

Handan (Kína)

12,0

18.Riva

Milánó (Olaszország)

11,3

19.Sumitomo

Osaka (Japán)

11,0

20.ThyssenKrupp

Düsseldorf/Essen (Németország)

11,0

A legnagyobb nettó acélexportőrök és importőrök


Vas- és acélkohászat A vas- és acélkohászatban dolgozók számának alakulása 1980-2003 között


Alumíniumkohászat Az alumínium legfontosabb felhasználási területei 25%

26%

közlekedés csomagolás építőipar elektronika

9% 20%

egyéb

20%

Forrás: International Aluminium Institute

Az alumínium termelésének fázisai és életciklusa



3%

6% 0%

A világ bauxittermelése 1998-ban

EU

112,4 millió tonna

Európa többi országa 35%

Észak-Amerika 29%

Dél-Amerika Afrika Ázsia Kína

7% 13%

Óceánia

7%

A világ bauxittermelése 2008-ban 189,4 millió t.

1% 6% 0%

EU

30%

Európa többi országa 24%

Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika Ázsia Kína


12%

17% 10%

Óceánia

A világ timföldtermelése 1998-ban

11% EU

28%

Európa többi országa

9%

48,9 millió tonna

Észak-Amerika Dél-Amerika 13%

Afrika Ázsia

8%

Kína 8%

Óceánia 1%

A világ timföldtermelése 2008-ban

22%

8% 6%

24%

EU Európa többi országa

83,3 millió t.

7%

Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika

19% 28%


7%

1%

Ázsia Kína Óceánia

9%

16%

A világ alumíniumtermelése 1998-ban

EU

12%

Európa többi országa

22,6 millió tonna

Észak-Amerika Dél-Amerika

15%

8%

Afrika Ázsia

5%

Kína 9%

Óceánia 26%

A világ alumíniumtermelése 2008-ban

6%

12% EU

38,6 millió t.

12% 34%

Európa többi országa Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika

15%

Ázsia Kína Óceánia


10%

4%

7%

A világ bauxit-, timföld- és alumíniumtermelése 1998-ban és 2008-ban 100% 80%

Óceánia Kína Afrika

60%

Ázsia Dél-Amerika

40%

Észak-Amerika Európa többi országa

20%

EU

0% 1998 2008 BAUXIT

1998 2008 TIMFÖLD

1998 2008 ALUMÍNIUM


Alumíniumkohók a Földön


Alumíniumkohászat A vezető timföld- és alumíniumtermelő országok 2008-ban Ország

Timföld (millió t)

Ország

Alumínium (millió t)

1; Kína

22,8

1; Kína

13,2

2; Ausztrália

19,3

2; Oroszország

3,8

3; Brazília

7,0

3; Kanada

3,1

4; USA

4,3

4; USA

2,7

5; Jamaica

4,0

5; Ausztrália

2,0

6; Oroszország

3,2

6;Brazília

1,7

7; India

3,0

7; Norvégia

1,4

8; Suriname

2,0

8; India

1,3

9; Venezuela

1,9

9; Egyesült Arab Em.

0,9

10; Írország

1,8

10; Bahrain

0,9


gföldrajz alapjai Kiadott anyag az 1. zárthelyihezz GY-03, TGBE0403-GY gyakorlat TGBE0403-GY

Recommend Documents