1. Az intézményi minőségirányítás alapjai

Benedek Elek Általános Iskola

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

1. Az intézményi minőségirányítás alapjai 1.1. Helyzetelemzés A Benedek Elek Általános Iskola (Debrecen, Bocskai tér 1.) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának általános iskolája. A régi DEMKE utódaként 1976-ban nyitotta meg kapuit a Fényes udvar - Dobozi lakótelep szomszédságában. Tanáraink és tanítóink áldozatos munkájának köszönhetően az elmúlt évtizedekben tanítványaink számtalan szaktárgyi és sportsikerrel gazdagították iskolánk hagyományait. Az utóbbi években iskolánk csapata országos műveltségi verseny döntőiben diadalmaskodott több alkalommal. Iskolánk folyamatosan keresi a hagyományos emberi értékek közvetítésének új módszereit. Olyan iskolai légkör kialakítására törekszünk, melyben a gyerekek és a nevelők egyaránt jól érzik magukat, számítunk együttműködő munkájukra, véleményükre. Ezt tartjuk az eredményes munka egyik feltételének. Az emberi kapcsolatok a kölcsönös bizalomra kell hogy épüljenek, mindenkit a jobbító szándék kell hogy vezéreljen. Pedagógiai programunkat a hagyományaink tiszteletben tartása mellett igyekeztünk úgy megfogalmazni, hogy megfeleljen környezetünk új kihívásainak, és eleget tegyen a törvényi előírásoknak.

1.2.Elképzeléseink iskolánk jövőjéről - Olyan iskolát ajánlani a szülőknek és tanulóknak, amelyik az életkornak megfelelően olyan tudást biztosít, hogy a tanulók azt egész életükben képesek legyenek hasznosítani és alkalmazni.. - Az oktató-nevelő munkában központi fontosságú a személyiségfejlesztés, a testi- lelki és szellemi nevelés összhangjában. - Következetes, követelményközpontú oktatás, gyermekközpontú nevelés. - Évente folyamatosan megújuló, korszerűsödő iskolaépület. - Az oktató-nevelő munkához szükséges szemléltető, audio-vizuális segédeszközök folyamatos felújítása, beszerzése. A számítástechnika szaktanterem további modernizálása. - Könyvtárunk fejlesztése, vonalkódos rendszer kialakítása, az állandó nyitva tartás lehetőségének még jobb kihasználása. - Az iskola népszerűségének, keresettségének megtartása és megerősítése. - Felvételi és beiskolázási arányok megtartása és javítása. - A pedagógusok és szülők együttműködése a tanulók neveltségi szintjének javítása érdekében.. - A Korszerű Nyelvi és Számítástechnikai Oktatásért Alapítvány hatékony és sikeres működtetése. Iskolánk legfontosabb feladata a gyakorlatias, az önmegvalósítást, személyiségfejlődést szolgáló oktató-nevelő munka, melynek eredményeként a tanulók képessé válnak a jövőben

2


megkívánt élethosszig tartó tanulásra és a megszerzett tudás gyakorlatban történő alkalmazására. Tanulók és pedagógusok számára megfelelően motiváló környezetet, légkört kell biztosítani. A hagyományok megőrzését, az iskolai közösséghez tartozás élményét külsőségekben is erősíteni kell (jelvény, zászló). Fontos a tanító, tanár személyisége, szakismerete, tapasztalata, amely segíti az alapkészségek megerősítését, a tehetség kibontakozását. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Tanulóinknak életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg helyüket az életben, csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építkezni. Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik és védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak és kudarctűrők. Iskolánk szakmai kiválóságra és személyiségfejlesztésre törekszik odafigyelő, serkentő környezet megteremtésével, ahol minden egyes diák a képességei szerinti legtöbbet tudja kihozni magából. Nem hangsúlyozzuk tanulóközpontúságunkat, mert felfogásunk szerint ennek az iskola természetéből kell adódnia és a gyakorlatban kell igazolódnia. Vezérelvünk: nem tantárgyakat hanem gyerekeket tanítunk Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel, a jövő nemzedékét neveljük, ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre és kiválóságra.

1.3.A fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP) Benedek Elek Általános Iskolára vonatkozó elvárásai -

ösztönözze a német alapfokú nyelvvizsga letételét korosztály specifikusan fejlessze a tanulók neveltségi szintjét a tanulók állóképességét fejlessze

1.4.A minőségirányítási rendszer működésének szervezeti háttere Intézményünkben 2004. februárjában kezdtük el a Comenius I minőségfejlesztési rendszer kiépítését. A rendszer bevezetését önállóan kezdtük el. Korábban a tantestületünk részére felkészítő előadásokat szerveztünk, hogy ismerkedjenek a minőségfejlesztés alapfogalmaival. Pedagógus továbbképzési keretből két kolléga vett részt a Minőségügyi alapképzésen, egy pedagógus pedig jelenleg mérés-értékelési szakértő szakon folytatott szakvizsgával záródó tanulmányokat.


3

Három fős Támogató Csoportot alakítottunk, az alapképzésen részt vevő kollégák segítségével. A csoport tagjai és vezetője felkérés, majd a nevelőtestület jóváhagyása alapján végzik munkájukat. Tevékenységüket az elkészített SZMSZ alapján végzik, mely a számukra nyújtott jogosítványokat is tartalmazza. ( mellékletben megtalálható) Az oktatás a nemzetgazdaság egyik legfontosabb stratégiai ágazata. Bőséges szellemi és anyagi erőforrások befektetésével, az erőforrások magas minőséget biztosító felhasználásával az egyik legjobban megtérülő „befektetésnek” kell bizonyulnia. Ehhez elengedhetetlen a teljesítményváltozásokat rendszeresen jelezni képes rendszer kiépítése. A minőségfejlesztés egy olyan segítő, ösztönző környezetet teremthet, amelyben az intézmények kiszámítható kereteken belül tervezhetik és egyeztethetik munkájuk minőségét partnereikkel. A legfontosabb elérendő cél az, hogy minden gyermek számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy-függetlenül lakóhelyétől, szülei anyagi helyzetétől- minőségileg garantált, a felemelkedés esélyét biztosító iskolai neveléshez-oktatáshoz jusson. Az intézményi minőségbiztosítási rendszer bevezetésének stratégiai célkitűzései: 1. A „partnerközpontúság” kialakítása: a partnerekkel való folyamatos párbeszéd és egyeztetés fontosságának felismerése, beépítése az intézmény mindennapi munkájába. 2. A folyamatszabályozás képességének kialakítása, a közös felelősség és a közös cselekvés hatékonyságának felismerése, a szervezett munka eredményességének bemutatása. 3. A tudatos szervezetfejlesztés képességének kialakítása, a szervezeti működés, a belső emberi kapcsolatokra épülő együttműködés által kiegyensúlyozott és ösztönző légkör biztosítása. 4. A folyamatos fejlesztési képesség kialakítása, a siker kritériumainak felismerése, s a sikerek egymással történő megosztása. 5. Az intézményi munka folyamatainak szabályozása annak érdekében, hogy az intézmény és a partnerek számára is a helyi minőség elérését szolgálja. 6. Az egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása. A minőségfejlesztési program jövőképe: Az intézménynek a partnerek azonosításával, igényeik felmérésével, a PDCA-logika gyakorlati alkalmazásával kell megszerveznie munkáját. A partnerek igényei alapján meg kell határozni céljainkat, a minőségirányítási rendszer keretében szabályoznunk kell folyamatainkat, rendszeres önértékelést kell elvégeznünk és a külső értékelések valamint a partnerek elégedettség-vizsgálata alapján javítanunk kell tevékenységünket. Az intézményi minőségbiztosítási rendszer bevezetésének stratégiai terve: A Benedek Elek Általános Iskola tantestülete célul tűzte ki a I. intézményi modell és ezzel együtt a partnerközpontú működéshez szükséges szervezeti kultúra kialakítását. Célunk, hogy egyre inkább alkalmassá váljunk arra, hogy a helyi igényeknek megfelelő nevelési-oktatási szolgáltatást nyújtsunk. A legjobb működés azonnali kialakítása ritkán teljesíthető, nehéz feladat. A gyakorlatban arra törekszünk, hogy inkább a kis lépésekben történő folyamatos fejlesztést valósítsuk meg. Ebben a folyamatban a PDCA-ciklus tudatos és következetes alkalmazását tartjuk kívánatosnak.


4

Az I. intézményi modell-„Partnerközpontú működés”- logikai folyamata: 1. Tervezés (Plan) El kell végezni a nyílt önértékelésen alapuló helyzetelemzést. Ezután szükséges az intézmény életében szerepet játszó partnerek azonosítása, elvárásaik és elégedettségük mérése. Az adatok elemzése után következik a célkitűzés és az intézkedési tervek elkészítése. 2. Megvalósítás (Do) Ennek során az intézmény a gyakorlatban is reagál az érdekelt felek elvárásaira. 3. Értékelés és ellenőrzés (Check) Az intézkedési terv eredményeinek elemzése annak érdekében, hogy lássuk mennyire haladtunk előre céljaink megvalósításában. 4. Beavatkozás (Act) Amennyiben nem történik meg az elvárásoknak megfelelő változás, újra kell gondolni a folyamatokat. A Comenius Minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének –„Partnerközpontú működés”- leírása. 1. Nyitott önértékelés a. Belső intézménykép - intézmény dolgozóinak elvárásai, jövőképe, intézmény erősségei, gyengeségei b. Külső intézménykép - intézmény dolgozói által a partnerekről kialakított kép - a partnerek elégedettsége az intézmény munkáját illetően - partnerek elvárásai az intézménnyel szemben 2.

Érdekelt felek azonosítása a. Közvetlen partnerek - gyerekek, pedagógusok, pedagógiai munkát segítő munkatársak - szülők, fenntartó - középiskolák b. Közvetett partnerek - OM, civil szervezetek, kulturális szervezetek Az azonosítást célszerű két évente elvégezni és az előző pontokat az új eredményekkel felfrissíteni. 3. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése, az eredmények értékelése, nyilvánossá tétele. - elégedettségvizsgálat - elégedetlenségvizsgálat - igények azonosítása Az igényfelmérést évente el kell végezni. 4.Igények elemzése El kell végezni a nyitott önértékelés és a partnerek igényei és elégedettségvizsgálatának összehasonlító elemzését, különös tekintettel annak összhangjára az intézmény nevelési, pedagógiai programjával. Az elvégzett elemzések alapján következtetéseket kell levonni, melyek a célmeghatározás, célmódosítás kiinduló pontjaiként használandók. Nem szabad szem elől téveszteni a közoktatással szemben támasztott társadalmi elvárásokat, a jövőorientáltságot, a gyermekközpontúságot. Ügyelni kell arra, hogy ne az egyedi, hanem a megalapozott vagy több helyütt jelentkező elvárásokra, igényekre reagáljunk.


5

5. Célok, prioritások meghatározása, illetve módosítása - gyermeki-, szülői igények - belső humánerőforrás fejlesztés - országos és helyi szabályozás - fenntartói igények - tanulási utak védelme A célmeghatározás során különbséget kell tenni rövid, közép-és hosszú távú céljaink között. Ugyanakkor kitűzött céljainkat partnereink számára közzé kell tennünk. 6. Intézkedési terv készítése Az írásbeli tervnek tartalmaznia kell a cél eléréséhez vezető cselekvési sort, a szükséges erőforrásokat és időtartamot, a felelősöket, az elvárt eredményt, s annak mérési, illetve értékelési módját. 7.

Intézkedési terv megvalósítása és a megvalósítás értékelése, korrekciós terv készítése és megvalósítása A célok megvalósítását rendszeresen értékelni kell. A sikeres fejlesztéseket be kell építeni a napi működési folyamatokba. 8. Irányított önértékelés Területei: - intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai - vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében - intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása - meglévő folyamatok szabályozottsága - szabályozási rendszer teljes körűsége - erőforrások figyelembevételének módja - partneri igények figyelembevételének módja - munkatársak bevonásának mértéke - folyamatos fejlesztés eredményei - partnerek elégedettsége - szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei - kitűzött célok elérése, megvalósítása - erőforrások felhasználásának hatékonysága Arra kell törekedni, hogy a tényekre alapozva lehessen megállapítani az erősségeket és fejlesztendő területeket, s ennek eredményeként kijelölhető legyen, mely területeken szükséges beavatkozás, fejlesztés. Az önértékelés gyakorisága: A modell kiépítését követően kétévente célszerű, négyévente viszont kötelező elvégezni. Az irányított önértékelés eredményeinek ismeretében tervezzük a II. intézményi modell – „Teljes körű minőségirányítás alkalmazása”- bevezetésének megkezdését.

6


2. Intézményi minőségpolitika 2.1. Intézményünk minőségpolitikai nyilatkozata -

-

-

-

-

Az intézményünk kollektívájának meggyőződésévé kell váljon, hogy a fejlődés alapja a nyitottság, a partneri igényekre, elvárásokra alapozott minőségi munka, melyet megfelelő szakmai felkészültséggel, felelősséggel, tudatos együttműködéssel, a közösen megfogalmazott és elfogadott értékek (PP), helyi hagyományok széles körű kommunikálásával, közvetítésével valósítunk meg. Céljainkat ennek szellemében úgy fogalmazzuk meg, hogy a küldetésünknek megfelelő kiválóságra törekedjünk, az intézmény teljes működése kiszámítható, felhasználóbarát legyen. Képzési struktúránkat úgy alakítjuk, fejlesztjük, hogy tanulóink helytállása EU-komform módon biztosított legyen a középfokú oktatási intézményekben, mind távlati céljaik elérése tekintetében (alappillér az élethosszig tartó tanuláshoz). Arra törekszünk, hogy a munkatársak munkavégzését megfelelő munkakörnyezettel és a szükséges erőforrásokkal segítsük; a fejlődésük érdekében továbbképzéseket szervezünk. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink megismerjék, megértsék és munkájukban érvényesítsék minőségpolitikánkat és minőségcéljainkat. Az iskola minden dolgozója váljon elkötelezetté abban, hogy biztosítsuk a folytonos fejlődést, az intézmény kulcsfolyamatainak minél teljesebb körű szabályozását, a tudatos szervezetfejlesztést. Minden munkatársamtól elvárom, hogy a fent megfogalmazottak szellemében felelősséggel végezze munkáját.

2004. március 29. Hetei József igazgató

A Benedek Elek elkötelezettségét: -

Általános

Iskola igazgatója és

vezetősége kinyilvánítja teljes

a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az iskola minden szintjén a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában a minőségügyi rendszer időszakos vezetői átvizsgálásában a minőségügyi rendszer működtetéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában.

A Benedek Elek Általános Iskola igazgatója vállalja, hogy a kiépített és működtetett minőségirányítási rendszert fenntartja és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása céljából.


7

A Benedek Elek Általános Iskola munkatársai felelősséget viselnek a minőségpolitika megvalósításáért, a minőségcélok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok ésszerű végrehajtásáért. Minden munkatárs joga és kötelessége a munkánk bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollegának jelezni. Joga és kötelessége a káros jelenség megszüntetésre vonatkozó javaslatot tenni.

2.2. Minőségi célok A fentiek és a Pedagógiai Programunkban meghatározott alapelvek, célok (rövid-, közép-és hosszú távú), feladatok adják az alapot minőségi céljaink megfogalmazásához:

-

-

-

Tanulóink olyan alapkészségek, tanulási képességek birtokába jussanak, hogy a lemorzsolódás és a bukások száma csökkenjen, illetve érjük el, hogy minden tanuló sikeresen teljesítse a továbbhaladás követelményeit.(k) Fiataljaink és munkatársaink testi-lelki egészségének megóvása érdekében alakítsuk ki az egészséges életvitel igénylését (szabad idő hasznos eltöltése, sport, étkezés, stb.)(k) Intézményünk direkt vezetői beavatkozás, külső hatások nélkül is képes legyen a szakmai működési nehézségek folyamatos kezelésére, javítására.(k) A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok megvalósulásának értékelésekor a partneri elégedettség mértéke egyetlen területen se essen 3,5 átlag alá.(h) Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az iskola területén ne történjen elkerülhető baleset.(r) A pedagógiai programunkban, éves munkatervben, kitűzött határidőket pontosan betartjuk.(r) Fejlesztjük a szülőkkel való együttműködést.(r) Alapvetően fontos számunkra partnereink elégedettségének javítása, ennek érdekében a már felmért igények alapján folytatni kell a megkezdett, s folyamatban lévő céljaink megvalósítását az intézkedési tervek szerint. Az elégedettségi mutatók javuljanak a tanulók, szülők, pedagógusok körében 2 éven belül.(k) Panaszkezelési eljárást működtetünk 6 hónapon belül.(r) A szabad idő hasznos eltöltésének megszervezésére a jogszabályok adta lehetőségeken belül szabadidő-szervezőt alkalmazunk (k) A minőségügyi szervezet tagjai beépülnek az iskolavezetésbe.(r) Az iskola falait tanulóink eredményeit tükröző dokumentumok díszítik 2004. szeptember 1-jével kezdődő tanévtől(r) A szülőket nagyobb arányban vonjuk be az iskola életébe(k) Maximálisan kihasználjuk a szülő - pedagógus találkozási lehetőségeket.(k) A szülői kezdeményezéseket támogatjuk.(k)


8

A fenntartói elvárásokra épített minőségcéljaink: -

Tanulóink állóképessége a Pedagógiai Programban meghatározott mérések minősítésekor érje el legalább a jó szintet. A gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokba való felvétel érje el a 75-80%-ot. Nyolcadik év végén legalább tanulóink 40%-a teljesítse az alapfokú nyelvvizsga követelményeit.

Az iskolaszervezet hatékonyságának növelése érdekében kitűzött céljaink: -

innovációs törekvések erősítése elemzésekre, tényekre épülő döntések szülessenek kétirányú információs rendszer kiépítése hatékony konfliktuskezelési eljárások elsajátítása közösen kidolgozott, legitim pedagógus értékelési rendszer működtetése különlegesen eredményes iskolává válni: o produktív iskolai légkör: (rendezett környezet, problémamegoldó irányultság, egységes tantestület) o segítsük diákjainkat az alapvető tanulási készségek elsajátításában o tanulók előrehaladásának folyamatos nyomon követése o kiemelkedő vezetés iskolai tevékenységek gyakori és személyes értékelése, ellenőrzése a tanárok támogatása a megfelelő források megkeresése. o eredményes oktatásszervezés és végrehajtás o jelentős szülői részvétel o pontosan meghatározott elvárások és követelmények a tanulókkal szemben

2.3. A folyamatos fejlesztés Ösztönözzük dolgozóinkat, hogy javaslataikkal segítsék az iskolavezetést. Fejlesztési javaslattal az intézmény bármely munkatársa, vagy a feladatra vállalkozó csoport jelentkezhet. Az elindított folyamatban a résztvevő munkatársakat a vezetés megfelelő hatáskörrel ruházza fel, annak érdekében, hogy a szükséges és megfelelő erőforrásokhoz hozzájuthassanak. A folyamatos fejlesztés eszközei lehetnek: - megelőző - helyesbítő tevékenységek, javaslatok. A helyesbítő és megelőző tevékenységek szükségességéről, végrehajtásáról az illetékes munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes, csoportvezető javaslatára az igazgató dönt. A változásokat feljegyzésekben dokumentáljuk.


9

3. Az intézmény minőségfejlesztési rendszere 3.1. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége Cél, hogy az intézményi vezetés biztosítsa a következőket: -

minőség iránti elkötelezettségét, az intézményműködés rendjét, a partneri igényeknek megfelelő folyamatos fejlesztéséhez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat, a belső és külső jelzőrendszer működtetésével, a szabályzók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat 5 évenkénti felülvizsgálatával, a helyi pedagógiai program 4 évenkénti felülvizsgálatával, az éves munkaterv készítésével, évenkénti intézményértékeléssel és 3 évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával.

A vezetőség ebben az intézményi minőségirányítási programban leírt minőségfejlesztési rendszert a Benedek Elek Általános Iskola szolgáltatásaira vezette be. Minőségirányítási rendszerünket a Közoktatási Törvény 40. §. követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A kidolgozáskor figyelembe vettük a fenntartói ÖMIP-ben megfogalmazott elvárásokat is. Iskolánk feladatai törvényes, szakszerű végrehajtásának alapdokumentumai: a belső szabályozódokumentumok, a szabályzatok, Pedagógiai Program, SZMSZ és mellékletei, házirend. Ezen szabályozók törvényi megfelelőségét az iskolavezetés folyamatosan áttekinti, átvizsgálja. Ha szükséges, a törvényes működés kialakításának szükséges lépéseit megtervezi. A megvalósítás feltételeinek biztosítása az intézmény működési folyamatainak kontrollálásával történik. Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy: -

-

az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, rendeletek, továbbá a fenntartó önkormányzat és az intézmény belső szabályzói hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák.

Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói – minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg, munkaköri feladatuk ezek betartása.


10

Dokumentumok kiadása, kezelése

1. Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató, távollétében igazgatóhelyettes vagy az általuk megbízott dolgozó bontja fel. 2. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatóbélyegző alkalmazásával iktatni kell. Felelős: iskolatitkár. 3. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik. 4. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni. 5. Bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza. 6. Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása.

7. Az iratok elintézése és továbbítása -

-

Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végző személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézési teendőket. Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Elintézésért felelős személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri. A kiadott eredeti iratokat bejegyzi az erre a célra rendszeresített naplóba. Amennyiben bármely eredeti irat , az ügyintézési határidő lejárta után nem kerül vissza az iskolatitkárhoz, akkor az erre a tényre figyelmezteti az iratot átvevő személyt, s mindent megtesz az irat megfelelő lerakása érdekében. Végzi az iratok irattári lerakását. Az iratot átvevő kérésére az iratról az iskolatitkár fénymásolatot készít, az eredeti iratot lerakja. Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja. Az iratok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat az iratkezelési szabályzat tartalmazza.

Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak: Magyar Közlöny – felelős: igazgató Oktatási Közlöny – felelős: igazgató

11


A közlönyben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket, melynek módszere a következő: - Az illetékes személy ( igazgatóhelyettes, iskolatitkár ) a beérkezett közlönyt áttekinti.. - Az egyes fejezeteket az érintett vezetőknek kiszignálja, annak másolati példányát az iskolatitkár az érintett vezetőnek átadja. - Az érintett vezető a jogszabályt áttekinti, majd utasítást ad a további érintettek (szakmai munkaközösség vezetők, versenyfelelősök, szaktanárok, osztályfőnökök, stb.) értesítésének módjára. - Az érintettek tájékoztatása 3 napon belül történjen meg. - Sürgős esetekben a fénymásolatot az érintettek aznap vagy a következő munkanapon kapják meg. - Mindenkit érintő esetben tantestületi megbeszélésen szóban kell közölni, majd egy példányt ki kell kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség. - A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatást ad a technikai dolgozókat irányító igazgatóhelyettes. A közlönyökhöz közreműködésével.

a

felelős

személyek

betekintést

biztosítanak

az

iskolatitkár

A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni: Könyvtárban Alkotmány Pedagógiai program Házirend Közalkalmazotti Szabályzat Szervezeti Működési Szabályzat IMIP

Igazgatónál (igazgatóhelyettesi irodában, iskolatitkárnál) Közoktatási Törvény Önkormányzati Törvény Felsőoktatási Törvény Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik

Kölcsönzési füzetben vezetve kikölcsönözhetőek a könyvtárban tárolt dokumentumok maximum 1 nap időtartamra, az igazgatóhelyetteseknél illetve az iskolatitkárnál található dokumentumok maximum 2 napos időtartamra azzal a feltétellel, hogy a kölcsönzés ideje alatt szükség esetén bármikor visszakérhető.

A jogi követelmények betartását a vezetői ellenőrzésekkel támogatja az iskolavezetés.


12

3.2. Stratégiai tervezés Pedagógiai Program Stratégiai tervezés – pedagógiai program, mint az intézményi stratégia alapdokumentuma. A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása. A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása Éves munkaterv Éves munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben, és felelősökre bontsa az éves feladatokat. A folyamat célja: az éves munkaterv elkészítése Az éves munkaterv, a tanév rendjének elkészítési módja, szabályai -

-

-

-

Elkészítésükért felelős az igazgató és az igazgatóhelyettes. Az elkészítés határideje minden tanév tanévnyitó értekezletének dátuma. Az elkészítés során figyelembe veszi a miniszter által kiadott a tanév rendjére vonatkozó rendeletet, az iskola alapdokumentumai által meghatározott feladatokat, a munkaközösség vezetők által leadott munkaközösségi programok iskolai szintű feladatait. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület előtt az igazgató ismerteti a tanév rendjét. A tanév rendje minden pedagógus számára elérhető, s a nyitóértekezleten azt egy példányban a nevelői szobában kifüggesztjük. A tanév rendjében a tanév folyamán kiegészítéseket az igazgatóhelyettes tehet az igazgatóval való egyeztetés után, abban az esetben, ha előre nem tervezhető változások következtek be, vagy új előre nem ismert elemek épültek be. A módosításokat a következő nevelőtestületi tájékoztatón nyilvánosságra kell hozni. A módosított dokumentumot a pedagógusok számára a tanári szobában helyezzük el.

A munkaközösségek munkaprogramjai, azok ismertetése, ellenőrzése, felülvizsgálata -

-

A munkaközösségi program a szakmai munkaközösség alapvető szakmai alapdokumentuma az éves munkaterv és a tanév rendjének elkészítéséhez. A szakmai munka tervezésének, elvégzésének és alapvető ellenőrzésének színtere a szakmai munkaközösség, felelőse a szakmai munkaközösség vezető. A munkaközösségi program leadási határideje minden tanév tanévnyitó értekezletének dátuma. A munkaközösségi programot mind nyomtatott mind elektronikus formában az igazgatói titkárságon kell leadni, annak összes mellékletével együtt. A munkaközösségi programot a nyitóértekezleten a munkaközösség vezető fontosabb elemein keresztül bemutatja a nevelőtestületnek, felhívja a figyelmet az egész intézményt érintő legfontosabb elemekre. A munkaközösségi programnak minden esetben az alábbi területekre kell kiterjednie: o Pedagógiai program adott munkaközösségre vonatkozó szakmai kibontása o Állapotrajz o Fejlesztési, távlati fejlesztési elképzelések megjelölése.

Benedek Elek Általános Iskola o o o o o

13

Tehetséggondozás rendszere, ütemezetten felelősök megjelölésével. Felzárkóztatás rendszere, ütemezetten felelősök megjelölésével. A munkaközösségi rendezvényterv ( időpont, felelősök megjelölésével) Az alkalmazott könyvek jegyzéke évfolyamonként. Az alkalmazott értékelési elvek.

A munkaközösségi program végrehajtásának ellenőrzése: -

-

A munkaközösség vezető a tanévzáró értekezleten beszámol a munkaközösségi program végrehajtásáról. Kiemelten foglalkozik az alábbiakkal: o Értékelés, követelmények egységességével. o A tájékoztatási kötelesség teljesülésével. o A tantárgy általános állapotával. o Munkaközösségi program teljesítésével. o Új kollégák tevékenységével, beilleszkedésével. Beszámolójában köteles érinteni a munkaprogramban szereplő összes elemet, értékelni annak megvalósulását, amennyiben nem valósult meg annak indoklását. A munkaközösségi beszámolókat nyomtatott formában kell leadni legkésőbb az értekezletet követő napon az igazgatói titkárságon. A munkaközösségek munkáját az igazgató az igazgatóhelyettes bevonásával értékeli, értékelését a következő tantestületi értekezleten nyilvánosságra hozza.

A tantárgyfelosztás elkészítésének rendje -

-

-

-

A tantárgyfelosztásra a munkaközösség vezető a szakmai munkaközösségén belül dolgozó kollégákkal való egyeztetés alapján tesz javaslatot. A munkaközösség vezető köteles előzetesen egyeztetni a többi munkaközösség vezetővel azon kollégák esetében, akik több munkaközösségben is érintettek a tanórák ellátásával kapcsolatban. A javaslatok leadásának határideje minden év februárja. A javaslatokat az igazgatóhelyettesnek kell leadni nyomtatott formában. Az igazgatóhelyettes a beérkezett javaslatok alapján az iskola munkaerő gazdálkodásának figyelembe vételével készítik el a tantárgyfelosztást. A tantárgyfelosztás elkészítésének határideje minden év augusztus 15.

A tantárgyfelosztáson rendkívüli esetben az igazgatóhelyettes, az érintett szakmai munkaközösség vezetőjével való egyeztetés után az igazgató jóváhagyásával változtathat. Rendkívüli esetek lehetnek: o Kolléga távozása o Kolléga más feladatok miatt kevesebb órában vesz részt az oktatásban o Kolléga más feladatokat kap o Munkavégzése nem megfelelő o Csoportbontások megváltoztatása o Csoportok összevonása létszámok változása miatt

Benedek Elek Általános Iskola -

14

A tantárgyfelosztás az órarend elkészítésének, az átsorolások felülvizsgálatának, a munkaközösségi feladatok megosztásának alapdokumentuma. Megtekinthető az igazgatóhelyettesi irodában. Folyamatos felülvizsgálatáról, s annak nyilvánosságra hozataláról az igazgatóhelyettes gondoskodik.

Az órarend elkészítésének és folyamatos felülvizsgálatának rendje -

Az órarend elkészítésének alapdokumentumai o Tantárgyfelosztás o Tornaterem igénybevételének rendje o Számítástechnikai szaktantermek igénybevételének rendje o A szakmai munkaközösségek órarendhez kapcsolódó javaslatai o A szaktanárok munkabeosztásával kapcsolatos iskolavezetői utasítások o A szaktanárok munkabeosztásával kapcsolatos kérések. A kéréseket az igazgató a helyettes bevonásával bírálja el.

-

Az órarendet az igazgató helyettes készíti el az igazgató megbízása alapján. Az órarend elkészítésének határideje a tanév első munkanapját megelőző nap. Az órarendet mind osztályok szerint, mind pedagógusok szerint nyilvánosságra kell hozni. Az órarendet az osztályfőnök, valamint a szaktanár áttekinti, s az azzal kapcsolatos észrevételeit jelzi az igazgatóhelyettesnek, aki indokolt esetben intézkedik a hibák javításáról vagy a korrekció elvégzéséről. Az órarendet a tanév során személyi változások, szakmai indokok alapján, vagy a tantárgyfelosztás változása miatt módosítani kell. A módosítást az igazgatóhelyettes végzi el. A módosítást nyilvánosságra kell hozni. A módosított órarendet a tanári szobában el kell helyezni. Az érintetteket értesíteni kell a módosulásról szóban is. Az órarend minden esetben megtekinthető a tanári szobában, valamint az igazgatóhelyettesi irodában.

-

A tanmenetek elkészítésének, ellenőrzésének, a tanítás és a tanmenetek összhangjának vizsgálata -

-

-

A tanmenetet a szaktanár legkésőbb minden tanév szeptember 20-ig készíti el. A tanmenetet a szakmai munkaközösség vezetőjének kell leadni nyomtatott formában. A szakmai munkaközösség vezetője a tanmenetet szakmai szempontból ellenőrzi, amennyiben kifogással el, akkor azt közli a szaktanárral, intézkedést tesz a hiba megszüntetéséről. A munkaközösség vezető aláírásával jelzi, hogy szakmailag ellenőrizte a tanmenetet. A munkaközösség vezető a leellenőrzött tanmenetet október 15-ig átadja az igazgatóhelyettesnek. Az igazgatóhelyettes elvégzi a törvényességi és az iskola alapdokumentumainak való megfelelés vizsgálatát. Amennyiben kifogással él, akkor azt jelzi a szaktanárnak és a munkaközösség vezetőjének egyaránt. Az igazgatóhelyettes aláírásával igazolja, hogy a tanmenet használható. A tanmenetben foglaltak megvalósításáért a szaktanár felelős.


15

A munkaközösség vezető rendszeresen ellenőrzi a tanmenetnek és az órák menetének és ütemének megegyezését. A munkaközösség vezető rendszeresen órát látogat, tapasztalatairól a félévi és az év végi értekezleten beszámol. A munkaközösség vezető a beszámolójában kitér a tanmenetek és a tanítási órák összhangjára. Amennyiben jelentős eltérést tapasztal, azt megindokolja, meghatározza az eltérések felszámolásának módját valamint az ennek érdekében tett intézkedéseket.

3.3. Az ellenőrzés, elemzés folyamatszabályozása Meg kell határoznunk és bevezetnünk azokat az ellenőrzési tevékenységeket, amelyek biztosíthatják a minőségügyi rendszer folyamatos tökéletesítését és tevékenységünk kifogástalan teljesítését. Az intézmény vezetője meghatározza és nyilvánossá teszi az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket, a vezető megjelöli, hogy melyek a működés azon területei, folyamatai, amelyeket személyesen kíván ellenőrizni, meghatározza az alkalmazandó módszereket, időpontot, az ellenőrzés során nyert információk felhasználási módját Az ellenőrzés magába foglalja az iskolai szabályoknak (normáknak) való megfelelést. Az értékelés pedig a kitűzött célok és az elért eredmények összevetését. Színterei: Tanulók tanulmányi munkája tanórai és tanórán kívüli tevékenységek tanulmány versenyek Tanulók magatartása, szorgalma (a helyi tantervben leírtak szerint) Pedagógusok, technikai dolgozók munkája önértékelés (évente, munkaközösségenként) vezetői ellenőrzés, értékelés • tervezett (munkatervi) • eseti külső, szakmai vizsgálat Intézményi szintű fenntartói, és egyéb vizsgálatok • szakmai tevékenységre vonatkozó • gazdasági, pénzügyi szempontú vizsgák irányított önértékelés

16

Benedek Elek Általános Iskola Vezetői ellenőrzés

A vezetői ellenőrzés azt jelenti, hogy az intézmény vezetője(sége) elvégzi a közoktatási intézmény működésének vizsgálatát. Kötelező elemei: KT 85§ (7) és 102 § szerint. Formái: - Szakmai ellenőrzés (a pedagógiai programban rögzítetteknek való megfelelés) - Törvényességi ellenőrzés ( közoktatási önellenőrzési kézikönyv szerint) - Pénzügyi ellenőrzés ( költségvetésben rögzített pénzeszközök felhasználása) A folyamat leírása 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet 4. Szeptember elején az igazgató értekezleten ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egyidejűleg az igazgató meghatározza a beszámolók idejét is. 6. Az ellenőrzés ütemezett végrehajtása 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányosságok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve

Kitöltő/készítő

Szempontlista, az ellenőrzött területek listája, idő- és felelősségmátrix Feljegyzés Terv

Vezetői kör Igazgató

Igazgató Igazgató

Jegyzőkönyv

Igazgató

Megbízások

Igazgató

Időterv a beszámoláshoz Ellenőrzési lista

Igazgató A delegált

Megőrzési Másolatot kap idő Minőségirányítási 5év Irattár kézikönyv 1 év Irattár Megőrzési hely

Minőségirányítási kézikönyv Minőségirányítási kézikönyv Minőségirányítási kézikönyv Minőségirányítási kézikönyv

1 év

Irattár

1 év

Önkormányzat

1 év

Önkormányzat

1 év

A delegált

1 év

A delegált

17

Benedek Elek Általános Iskola Felelősségek és hatáskörök A folyamat lépései 1.

Felelős

Érintett

Informált

Igazgató

Iskolavezetés

2.

Igazgató

Iskolavezetés

3.

Igazgató

Iskolavezetés

Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség

4.

Igazgató

5. 6. 7.

Igazgató Igazgató Az ellenőrzést végző személy Delegált ellenőrző Delegált ellenőrző Delegált ellenőrző

Alkalmazotti közösség Delegáltak Delegáltak Ellenőrzött

8. 9. 10.

Ellenőrzött Ellenőrzött Igazgató

Minőségügyi ellenőrzés

Az iskola vezetése a minőségügyi rendszert 3 évente (szükség esetén többször is) felülvizsgálhatja. A felülvizsgálat az alábbi területekre terjed ki: - partneri elégedettség és kifogások - erőforrások helyzete - szolgáltatások hatékonysága, megfelelősége - helyesbítő, megelőző tevékenységek - változások szükségessége - korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata - a minőségügyi rendszer tökéletesítése, szükséges változtatások - erőforrások fejlesztése - szolgáltatások fejlesztése A vezetőségi átvizsgálás megállapításait és a hozott intézkedéseket feljegyzésekben dokumentálják.

A munkatársak munkájának ellenőrzése Az intézmény vezetése az érintettek bevonásával kialakítja és a gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának ellenőrzési, értékelési rendjét. A vezetőség és a munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az intézményi SZMSZ és a munkaköri leírások rögzítik, minden dolgozó köteles a munkaköri leírásának megfelelően végezni munkáját. Minden munkatárs felelős az általa végzett munka minőségéért. Az


18

intézmény igazgatója a minőségügyi rendszer kiépítésére és működtetésére minőségügyi vezetőt nevezett ki, aki a szükséges hatáskörrel rendelkezik ahhoz hogy: - a minőségügyi rendszert a rögzített előírásoknak megfelelően működtesse - kidolgozza és vezetőség elé tárja az évi minőségi tervet - kísérje figyelemmel a minőségpolitikában és minőségcélokban megfogalmazott elvek, feladatok megvalósítását - koordinálja a rendszer folyamatos javításának munkálatait - beszámoljon az intézmény vezetésének és nevelőtestületének a minőségügyi rendszer működéséről, hatékonyságáról. Az igazgató a minőségvezető javaslatára munkatársak közül belső auditori feladatok ellátására kollegákat nevezhet ki. Az auditorok a minőségügyi rendszer működését tárgyszerűen vizsgálják, illetve megfelelő információkat szolgáltatnak a folyamatos minőségjavítás hatékonyságának megítéléséhez.

Eltérések kezelése A partnerek által jelzett és saját ellenőrzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a szolgáltatások részben vagy egészében nem feleltek meg az előírt, vagy a rögzített várható követelményeknek, minden esetben eltérésként kell kezelni. Az észlelt eltérések jelzését a partnerektől elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. Az eltéréseket a minőségügyi vezető feljegyzésben dokumentálja a nem megfelelőség javítását a hozott intézkedésekkel kapcsolatos véleményét is feljegyezve.

3.4 Az intézmény működésének értékelése Értékelési alapelvek -

Lehetővé kell tenni a gyermek, tanuló értékelését Meghatározott időközönként mérni szükséges az intézményhasználók igényét, elégedettségét, elégedetlenségét El kell érni az értékelés fokozatos kiterjesztésével a teljes körűséget

Az értékelés szerepe a helyi közoktatási szolgáltatás fejlesztésében A partnerközpontú működés jegyében az intézmény működését láthatóvá kell tenni. A szervezett és hatékony munkavégzés alapja az intézményi folyamatok szabályozottsága, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése (értékrend, követhető belső rend, következetesség, tárgyi eszközök, munkavédelem) Az iskolát a fenntartó elszámoltathatja a szakmai eredményeiről. Szükség van az objektív, az egész rendszert átfogó értékelésre. A helyi minőség garantálása csak működő, megalapozott mérési, értékelési rendszer segítségével lehetséges.


19

A fejlesztés viszonyításokon alapul, vagyis a célokat és a partneri igényeket, hogyan, mennyiben sikerült megvalósítani. Vezetői értékelés, szervezeti hatékonyság értékelése Az intézmény vezetése meghatározott időszakonként és meghatározott szempontok alapján megvizsgálja az intézmény működésének gyakorlatát, a partneri elvárásoknak való megfelelés és hatékonyság biztosítása érdekében. A félévente, évente elvégzendő értékelések feladata annak vizsgálata, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek. Az intézményértékelést az intézményvezetőnek évente el kell végeznie, az erről szóló beszámolót a különböző partnerek igényei alapján kell elkészíteni és nyilvánosságra hozni a tanévzáró értekezleten. Sokoldalú önértékelési rendszer kidolgozása.

Az értékelés szempontjai, területei 1. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében 2.A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei 3.A munkatársak bevonásának mértéke 4. Az intézmény stratégiájának meghatározása és annak megvalósítása 5. A kitűzött célok elérése, megvalósítása 6. A folyamatos fejlesztés eredménye 7.A meglévő folyamatok szabályozottsága 8. A szabályozási rendszer teljes körűsége 9.A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága 10. Az erőforrások figyelembevételének módja 11. Az erőforrások figyelembevételének hatékonysága 12. A partneri igények figyelembevételének módja 13. A partnerek elégedettsége 14. Az intézmény menedzselése Intézményi önértékelés, irányított önértékelés Az eljárás célja az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, azok értékelése, a szükséges beavatkozások elvégzése.

AZ ÖNÉRTÉKELÉS LEBONYOLÍTÁSA Az irányított önértékelés évében az igazgató – a minőségügyi vezető egyetértésével SZEPTEMBER 15-IG megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team vezetője a minőségügyi vezető. A team OKTÓBER 15-IG elkészíti, az ismétléskor áttekinti az önértékelés eszközeit (adaptált anyagok) előkészíti a szükséges módosításokat és jóváhagyás végett a tantestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott

20


követelményeket. A tantestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségügyi vezető a feladata. Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontok kiszámítása a team feladata. Ezt a munkát a minőségügyi vezető koordinálja, határidő JANUÁR 30. Az egyes területek pontértékének meghatározása után a team egy összegző jelentést készít Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről címmel. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire. Az összefoglaló jelentést a minőségügyi vezető a FÉLÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETEN terjeszti a tantestület elé.

Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal A tantestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés és a Pedagógiai Program összehasonlító elemzése a team feladata. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a team fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések című feljegyzésben. A csoport által elkészített feljegyzést megvitatja és jóváhagyja a tantestület. A hatékony tantestületi értekezlet előkészítése és a megszervezése a minőségügyi vezető feladata. A tantestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendő területek, szükséges intézkedések alapján a minőségügyi vezető segítségével új team megbízását kezdeményezi, akik az eddigiek alapján meghatározzák az új célokat, kijelölik a célok megvalósításának útját, felelőseit, határidejét. Az Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről és a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról a minőségügyi vezető gondoskodik. Az irányított önértékelés évében a beszámol az irányított önértékelés intézkedésekről.

a minőségügyi vezető elindított fejlesztésekről,

TANÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETEN

következményeként

Az eljárásrend érvényesítése Az önértékelést végző csoport február – március hónapban áttekinti az irányított önértékelés eljárásrendjét, módszerét és a szükséges változtatásokhoz előkészíti a javaslatot és dönt az eljárásrend módosításáról. Az intézményi önértékelés részletes szabályozását az önértékelés megkezdése előtt kell elkészíteni. Intézményi értékelés alapján a működés javításának és folyamatos fejlesztésének rendszere


21

Az eljárás célja, hogy az iskolánk működése során keletkező problémajelzések, valamint az intézményt érintő külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák, nem-megfelelőségek megszűnjenek, a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek. Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes működésére. Az eljárás során a minőségügyi vezető feladata a működési problémák, nem megfelelőségek összegyűjtése, és az iskolavezetéssel egyeztetve a megfelelő javító, fejlesztő tevékenységek elindítása.

Működési problémák, nem-megfelelőségek összegyűjtésének módja Az intézmény napi működésében a dolgozók, tanulók által észrevett működési problémák, nem-megfelelőségek összegyűjtése a -

Észrevételek (dolgozói, partneri), Fejlesztő javaslat illetve a Tanulói észrevételek alapján történik.

Észrevételi lapot kell kitölteni - az intézmény dolgozóinak, amennyiben működési rendellenességet vagy szabályoktól való eltérést tapasztalnak, - az iskolavezetés tagjainak a külső és belső mérés, a vezetői ellenőrzés során észlelt működési rendellenességekről, hiányosságokról, amennyiben úgy ítélik meg, hogy azok megszüntetéséhez helyesbítő, fejlesztő tevékenységre, vagy az ismételt illetve más területen történő bekövetkezés elkerülése érdekében megelőző tevékenységre van szükség. - az iskolavezetés tagjainak, amennyiben a partneri igényfelmérés, irányított önértékelés eredményei vagy az indikátorrendszer mutatói alapján úgy ítélik meg, hogy helyesbítő, fejlesztő tevékenységre van szükség. - a diákönkormányzatot segítő tanárnak az észlelt működési rendellenességekről, illetve a Tanulói észrevételek alapján. Fejlesztő javaslat A Fejlesztő javaslat c. lap kitöltése minden dolgozó joga. Célja, hogy a munkatársak javaslataikkal hozzájárulhassanak az iskolai működés hatékonyságának fejlesztéséhez. Tanulók jelzései A tanulók által észlelt hibák, működési rendellenességek jelzésére, a Tanulói észrevételek c. lap (mellékletben található) használható, melynek kitöltése minden tanuló joga. A kitöltött lapokat a DÖK által kihelyezett gyűjtőládába kell dobni, melynek kezelése a DÖK feladata, felelőse a diákönkormányzatot segítő tanár. A DÖK döntése alapján vagy saját hatáskörben feldolgozzák a jelzést, vagy a diákönkormányzatot segítő tanár kitölt egy Hibajelentő lapot vagy Minőségjavító indítvány lapot az esetről.


22

Az összegyűjtött lapok, információk feldolgozása, megoldási módok A dobozokban található lapok további kezelése a minőségügyi vezető feladata. A gyűjtődobozok tartalmát hetente ellenőriznie kell. A lapok tartalma és elemzése alapján dönt a folytatásról, ami lehet: - intézkedés - intézkedési terv - fejlesztő tevékenység.

Intézkedési terv Amennyiben a jelzett probléma megoldása ismert, de elhárítása több lépésből álló, hosszabb folyamatot igényel, akkor a megoldás lépéseit intézkedési tervben (mintáját lásd a 6. számú mellékletben) kell rögzíteni. Az intézkedési tervet vagy a minőségügyi vezető készíti, vagy átadja ezt a munkát a területért felelős vezetőnek. A észrevételi lapra rá kell írni az intézkedési terv megnevezését, készítőjét és a minőségügyi vezető aláírásával le kell zárni. Fejlesztő tevékenység Fejlesztő tevékenységet akkor folytatunk, ha a jelzett probléma oka, megoldása még nem ismert. E tevékenységet a minőségügyi vezető a Fejlesztő tevékenység adatlap (mintáját a melléklet tartalmazza) kitöltésével indítja. Az adatlapon rögzíti a fejlesztő tevékenység végrehajtásáért felelős személyt, a tevékenységben részt vevő team tagjait és a tevékenység határidejét. Az adatlap másolatát átadja a tevékenységért felelős személynek. A folyamatban lévő fejlesztő tevékenységekről a minőségügyi vezető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenységért felelős személyek nevét és a határidőket.

Nevelő-oktató tevékenység értékelése

Az ellenőrzés - értékelés az iskolai célok magvalósítását segíti. Jó, ha az értékelés személyiségközpontú, próbáljuk megkeresni mindenkiben az értéket és ezek fejlesztését elősegíti. Az ellenőrzés együtt jár az értékeléssel, az információk összegyűjtésével, rendszerezésével, elemzésével.

Értékelési alapelveink: • • •

Az értékelés legyen objektív, megbízható, sokoldalú, tervezett, rendszeres, és igazságos, számszerű és személyhez szóló Célja: a jobb munkára ösztönzés, úgy, hogy értékek közvetítésével segítse az önértékelés fejlődését Ismert legyen a követelményrendszer tanár, diák és szülő előtt. A követelményeket a tanárok év elején ismertetik a tanulókkal, első osztályban a szülőkkel is.


23

Teljesítményértékelés alapelvei -

Az értékeltek által elfogadott normarendszer alapján történjen. Az értékelést tényanyag támassza alá. Személyre szóló legyen. Ösztönző hatású legyen. A fejlesztés, a korrekció követhető legyen. A munka értékelése humánus légkörben történjen.

A tanári teljesítmények mérése A kollégák munkájának mérésével kapcsolatban direkt és indirekt módszerek alakultak ki, ezek a formák a következők: • a közvetett ellenőrzés, mérés formáit a tanulói eredmények jelentik • tantárgyi versenyek eredményei • a közvetlen ellenőrzés formái • az iskolavezetés óralátogatásai • a munkaközösség-vezetők óralátogatásai Az ellenőrzés és értékelés rendszeréhez szorosan kapcsolódik a kollégák rendszeres képzése, önművelése. A rendszeres belső továbbképzések mellett a munkaközösségek érdekeinek megfelelően a kollégák külső továbbképzéseken is részt vesznek. A tanári munka hatékonyságának mérésére nem alakult ki teljes értékű módszer, illetve a lehetséges módszerek alkalmazása olyan nagy munkát igényel, amit csak erre felkészült és ezzel hivatásszerűen foglalkozó szakember tud elvégezni. A tanterv megvalósulásának ellenőrzése

A tantervben foglaltak végrehajtása az iskola alapvető létérdeke, ezért annak ellenőrzése, hogy mennyiben hajtják végre a kollégák a közösen megfogalmazott elveket, elemi kötelesség. Az ellenőrzésnek két szintjét kell elkülöníteni: • Az első szintet a munkaközösségek jelentik. Az ő feladatuk az önellenőrzés. Ebben a tevékenységben a munkaközösség-vezetők feladata, hogy óralátogatásokon győződjenek meg arról, hogy a kollégák érvényesítik-e a kitűzött elveket a tanítási, nevelési folyamatban. • A második szintet az iskolavezetés jelenti. Feladatuk közvetett és közvetlen eszközökkel vizsgálni a végrehajtás gyakorlatát. Ebben óralátogatásokra, személyes elbeszélgetésekre egyaránt támaszkodhat.


24

A pedagógus munkájának megítélése az alábbi szempontok szerint történik:

-

Szakmai felkészültség, önképzés. Foglalkozások (tanulás) irányítása. Tanítványok ismerete. Ellenőrző-értékelő munka rendszeressége. Tanórán kívüli tevékenység. Részvétel a közösségi munkában. Konfliktuskezelés. Kapcsolattartás. Adminisztráció. Önértékelés. A diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. A differenciált képességfejlesztésben való tevékenység. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. Továbbképzésben való részvétel. Az iskola képviselete. Munkafegyelem, munkához való viszony. Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalás.

Célok - Az önértékelési képesség fejlesztése, - A szakmai pályaterv, karriertervezés elősegítése, - Az egyéni és szervezeti célok összehangolása, - A belső kommunikáció felgyorsítása, - A probléma és konfliktuskezelés javítása, - A minőségbiztosítás folyamatossága. Belső értékelési rendszer működtetése A belső ellenőrzési rendszerhez kapcsolódik, azzal nagyon szoros összefüggésben kell kezelni. (SZMSZ) Néhány fontos eleme: - Időhatárok megjelölése. Pl.: félévi és év végi beszámolás, egy-egy projekt befejezése utáni, - Értékelés elismerésének szempontjait a testület közösen állítsa össze, az elvárásokat nyilvánosságra kell hozni. - Az értékelés fajtáinak megjelölése; Rögzíteni kell: formáját, időtartamát, módját, pl.: szóban, írásban, kiknek, stb. - Folyamatos értékelés és visszajelzés legyen. A cél nem az év végi szidás, hanem a folyamatos sikerélményhez juttatás. Az országos, a regionális és helyi elismerések egységes rendszert alkossanak.

25


Ki értékel - kit? Az igazgató: -

- egy - egy nagyobb rendezvényt követően értékeli a nevelők munkáját, - félévi, év végi értekezleten értékeli az iskola oktató-nevelő munkáját, - évente több alkalommal ( a gondnokkal, igazgatóhelyettessel) bejárja az épületet, ellenőrzi az intézmény rendjét, a technikai dolgozók munkáját, - óralátogatások alkalmával értékeli a nevelők és a tanulók munkáját, év végén értékeli a tanév feladatainak teljesítését.

Igazgatóhelyettes: -

vezetői értekezleteken (havonta) tájékoztatja az igazgatót rendezvényekről, előkészíti ezek igazgatói értékelését, értékeli a területükhöz tartozó munkaközösségekben folyó munkát.

az

előkészített

Szakmai munkaközösség vezetők: -

-

évente legalább egyszer ellenőrzik munkaközösségük tanárainak oktató-nevelő munkáját, - év végén értékelik a munkaközösség elé kitűzött célok teljesítését.

Nevelőtestület: -

értékelik a tanulók magatartását, szorgalmát (félévkor, év végén), rendszeresen ellenőrzik, értékelik a tanulók tanulmányi munkáját, év végén értékelik az iskola nevelő-oktató munkáját.

Szülők: - véleményt nyilváníthatnak az iskolában folyó munkáról, szóban a szaktanárnak, írásban az iskolavezetésnek.

A tanulók értékelése Lényege: mit tud, mire képes a tanuló az iskola egyes szakaszainak és egészének befejezésekor. Ennek minősítésére, a teljesítmény motiválására szolgál az értékelés. Elsődleges célunk, hogy a legnagyobb hangsúlyt a szaktárgyi tudás számonkérése, értékelése kapja. -

A tantárgyi teljesítményt - a 4. osztály év végétől 8. osztály végéig és felső tagozaton a modultárgyakkal együtt – hagyományos módon értékeljük, osztályozzuk. Az 1. osztálytól 4. félévig a tanulókat szövegesen értékeljük. Az 1.-4. félévig a tanuló csak szülői kérésre ismételhet évfolyamot. Az 1.-4. félévig a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeknek az iskolából való hiányzás nagy száma miatt (250 tanóra) nem tud eleget tenni.


-

-

-

-

-

-

26

A 4. év végén valamint 5.-8. évfolyamokon, amennyiben a tanuló nem teljesíti az előírt követelményeket három vagy több tárgyból, illetve a javítóvizsga sikertelensége esetén évfolyamot ismételni köteles. Egy-két tárgy esetén javítóvizsgát tehet augusztusban. Amennyiben a hiányzások nagy száma miatt (250 tanóra) nem teljesíti a követelményeket, osztályozó vizsgát köteles tenni. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a nevelőtestület osztályozó konferencián hozott határozata. Az 1.-3. évfolyamokon valamely tantárgyból kapott ’felzárkóztatásra szorul’ bejegyzés esetén a következő tanévben heti 2 felzárkóztató foglalkozáson kell a tanulónak részt vennie. Az írásbeli és szóbeli ellenőrzés arányát és módszerét a tanár szabadon választhassa meg. Az 1.-4. évfolyamokon egy tanítási napon 2 témazáró dolgozatot írhatnak a tanulók. A témazárót minden esetben előzze meg összefoglalás és a tanulók kapjanak tájékoztatást az időpontjáról. Az 5.-8. évfolyamokon egy napon maximum két témazáró dolgozatot írhatnak a tanulók, amelynek időpontjáról előre tájékoztatni kell őket. Ütközés esetén előnyt élveznek a kisebb óraszámú tantárgyak. Természetesen itt is meg kell előznie a dolgozatot az összefoglalásnak. Az értékeléskor adjunk módot az önértékelésre, törekedjünk a tanulók véleményének megismerésére. Ösztönözzük a tanulókat a szaktárgyi tudás megszerzése során önálló feladatok elvállalására, versenyekre való felkészülésre, ezeket az értékelésnél vegyük figyelembe. Az órákon történő fegyelmezetlen viselkedést a magatartás értékelésekor vegyük figyelembe (ez a szaktárgyi osztályzatba nem számítható be). Az oktató munka eredményességének megállapításához használjuk a belső diagnosztizáló méréseket. A 4. osztály lezárásakor matematikából, olvasásból, nyelvtanból, 6. illetve 8. osztály lezárásakor matematikából, magyarból, idegen nyelvből és történelemből végzünk diagnosztikus mérést. A tanulók oktatással összefüggő, de nem kötelező tevékenységét szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicsérettel ismerjük el.

Formái:

- szóbeli ( a tanórákon folyamatosan ) - írásbeli ( kis és témazáró nagydolgozatok ) - érdemjegy - osztályzat

Az érdemjegyet a tanórai teljesítmények alapján kapják a tanulók. A félévi és év végi osztályzatokat a szaktanár adja az év folyamán szerzett érdemjegyek alapján. Az érdemjegyek száma a heti 1-2 órás tárgyakból félévente 3-4, a heti 3-4 órás tárgyakból havonta 1-2 jegy. A diák vagy a szülő kérheti a tanuló osztályzatának felülbírálását a törvényben meghatározott módon. A magatartás és szorgalom jegyeket az osztály tanulóinak és az osztályban tanító tanárok véleményének figyelembevételével az osztályfőnök állapítja meg. Az értékelési


27

szempontokat az osztályfőnök ismerteti a tanulókkal. Dicsér és elmarasztal a házirend által előírt módon, valamint a hagyományok szerint.

3.5 A partnerkapcsolatok irányítása A partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérési eljárásrendje -

Partnerlista elkészítése, frissítése 3 évenként történik. Eljárásrend elkészítése A felmérés 3 évente Trendvizsgálat, a változások dokumentálása Nyilvánossá tétel

A Benedek Elek Általános Iskola partnerei: A, közvetlen - Iskolánk tanulói, szülői - DMJV Polgármesteri Hivatal Oktatási Osztálya - Beiskolázásban érintett középiskolák, óvodák

-

B, közvetett DMJV Polgármesteri Hivatal szakosztályai Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet Petőfi Könyvtár Nevelési Tanácsadó Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatok

Kommunikáció a partnerekkel KÖZVETLEN PARTNEREKKEL VALÓ KOMMUNIKÁCIÓ SZABÁLYOZÁSA Pedagógusokkal Az iskola szűk vezetősége minden hónap első hétfőjén vezetői értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hónap munkáját és a következő hónap feladatait. Felelős: igazgató Fenti értekezletről minden tanítási hónap első szerdáján a 3. szünetben rövid tájékoztatást ad a vezetőség. Erről az igazgatóhelyettes kivonatot készít és a tanáriban a faliújságra kihelyezi a következő értekezletig, utána a kivonatot iktatja. Felelős: igazgatóhelyettes Évente három nevelőtestületi értekezletet tartunk, melyen a tantestület az iskolát érintő feladatokat megbeszéli, szükség esetén dönt. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Felelős: igazgató Indokolt esemény miatt az igazgatóhelyettes az iskolarádión keresztül rendkívüli nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze. Felelős: igazgató


28

Nem pedagógus dolgozókkal Az igazgató a gondnok bevonásával minden hónap első szerdáján munkaértekezletet tart. Felelős: igazgató A távollévő dolgozókat az első munkanapon a gondnok tájékoztatja. Diákokkal A nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. Felelősök: osztályfőnökök Kiemelten fontos eseményekről tanítási napokon a 3. szünetben iskolarádión keresztül értesítjük a tanulókat. Felelős: igazgatóhelyettes Ellenőrző könyvbe az osztályfőnök írja be: szülői értekezlet, fogadónap időpontját, dicséreteket, büntetéseket. Felelős: osztályfőnökök Szülőkkel Fogadónapok Évente kétszer az éves munkatervben meghatározott napon, 16-18 óra időtartamban várjuk a szülőket az iskolába. A nevelők külön teremben fogadják az érdeklődőket. Az igazgatóhelyettes az általa készített terembeosztás rendjét a tanári szoba előtti folyosórészre kifüggeszti. A fogadóórán minden pedagógusnak (az óraadóknak és részmunkaidőben dolgozóknak is) részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik előzetes írásos kérelem alapján. Szülői értekezlet Minden évben 2 alkalommal szülői értekezletet kell tartani szeptember és február hónapban. Tanári fogadóóra Minden tanárnak meg kell jelölnie egy tanórát, amelyben minden hónap első hetében fogadni tudja a szülőket. Az igazgatóhelyettes ezeket az időpontokat összegyűjti, kifüggeszti a tanári szoba faliújságjára. A kifüggesztett lista alapján az osztályfőnökök beíratják a tanulókkal az ellenőrzőbe az ott tanítók fogadóórájának időpontjait. SZM A kibővített iskolavezetés és az SZM működési szabályzata alapján tartja a kapcsolatot. Felelős: igazgató, igazgatóhelyettes, SZM vezető Fenntartóval Az intézmény vezetője és a gazdasági vezető tartja a rendszeres kapcsolatot. A szervezeti kommunikáció, belső kommunikáció Az iskola havonta egy alkalommal igazgató irányításával teljes vezetőségi ülést tart, a vezetőségi ülésre meghívót kapnak a témában érintettek. A vezetőségi ülések biztosítják az


29

információcserét, minden a minőségügyi rendszert érintő kérdésekben. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet minden érintett kézhez kap, az igazgató és a minőségügyi vezető közötti napi szóbeli kapcsolattartás kiterjed a rendszer szabályozásának és fenntartásának minden kérésére. A munkatársak közötti, illetve a munkatársak és a felső vezetés közötti kapcsolattartás napi formája szóbeli közlés. A munkaköri leírásban szabályozott módon a munkatársak joga és kötelessége a minőségügyi rendszer nem megfelelőségének azonnali jelzése és a nem megfelelőségek helyesbítése. A kapcsolódó információk szóban azonnal a közvetlen vezetőhöz jutnak, akik írásos feljegyzés formájában továbbítják azokat javaslataikkal együtt a minőségügyi vezetőhöz a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Az együttműködés formái az intézményben -

munkaközösségek, egy osztályban tanítók osztályfőnökök közössége belső kommunikációs rendszer leírása (faliújság, hirdetőtábla, köröző, értekezlet, feljegyzés, emlékeztető, jegyzőkönyv)

Panaszkezelés Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt, illetve a megelégedettségére vonatkozó észrevételt dokumentálni kell és elemzésre átadni a minőségügyi vezetőnek. Panaszkezelés lépcsőfokai Szülők esetén:1. szaktanár kezeli a problémát 2. osztályfőnök kezeli a problémát viszi a szaktanárhoz vagy az igazgatóhoz 3. közvetlenül fordul az igazgatóhoz A fentieken kívül panaszt tehet még az SZM-nél, akik az igazgatóhoz viszik a panaszt. Az illetékes szóban vagy írásban ad tájékoztatást a panasz kezelésétől számított 30 napon belül. Tanulók esetén:

1. Szaktanárhoz fordul 2. Osztályfőnökhöz 3. Igazgatóhelyetteshez 4. Igazgatóhoz Panaszt tehet egyénileg, vagy a DÖK-ön keresztül a DÖK SzMSz-nek megfelelően. Az illetékes írásban vagy szóban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül. Pedagógusok esetén:

1. Igazgatóhelyettes kezeli a problémát 2. Igazgató kezeli a problémát 3. Fordulhat a Közalkalmazotti Tanácshoz 4. Fordulhat a fenntartóhoz 5. Fordulhat Munkaügyi Bírósághoz


30

3.6 Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése Az iskola csak olyan szolgáltatások megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva, a követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A személyi feltételek megteremtése az igazgató felelőssége. Új szolgáltatás tervezésekor, vagy szolgáltatások fejlesztésekor a szükséges személyi feltételek biztosítását az intézmény a meglévő személyi erőforrásainak figyelembevételével tervezi. Új munkatárs felvételekor előírja a szükséges szakmai képzettség és gyakorlat meglétét. A munkatársak önképzéséhez szükséges feltételeket az igények összegyűjtésével a munkaközösség-vezetők javaslatára az iskola vezetése biztosítja. Külső szakmai továbbképzések feltételeinek biztosítása hasonló módon a vezetés feladata és mérlegelési joga. Külső továbbképzés rendszere az elkészített terv szerint. Alkalmazottak kiválasztásának és munkába állításának rendje -

-

-

Tervezés Álláshely betöltésének átgondolása – kb. április eleje Pályázatok feladása – április vége Tartalma: végzettség, munkakör, előnyök, csatolandó okmányok, stb. Rendkívüli pályázatkiírás Jelentkezők fogadása – időterv Beszélgetés: körülmények, tartalma: személyiségének megismerése, munkastílusát, gyerekekkel való kapcsolatát, hobbyját, elképzeléseit az új munkahelyről, milyen új eljárásokat, kísérleteket ismer munkájával kapcsolatban, stb. munkájának ismertetése, munkaköri leírás belső dokumentumok megismertetésének módja (SZMSZ, Ped. Progr. /HOP, Házirend, stb.) Bérezés, munkajogi kérdések dolgozókkal szembeni elvárások, minősítési szempontok. Kiválasztott munkatárs megismertetése a kollégákkal Mentorrendszer kidolgozása Feladatkör: szokásrend, napi feladatok, adminisztráció, Ped.Program elvárásai, gyakorlati tanácsok, stb. A helyi szervezeti kultúra megismertetése

Továbbképzési rendszer működtetése Pedagógus Továbbképzési Program (SZMSZ)


31

-

Alapelvek: Törvényesség (7 évente 120 óra, stb.), 277/1997. (XII.22.) MKM sz. rendelet Önkéntesség, egyéni és munkahelyi érdek összehangolása.

-

Az intézmény érdekeit szolgáló, kiemelt támogatást élvező továbbképzések, pl.: helyi tanterv alkalmazását elősegítő továbbképzések, nevelési programhoz kapcsolódó továbbképzések, pedagógiai munka magas szintű végzéséhez szükséges pedagógiai, pszichológiai ismeretek megújítása, pedagógus szakvizsga, minőségbiztosítás, mérés-értékelés.

-

Kiemelt támogatási körön kívül eső továbbképzések Finanszírozási program: központi keret, intézményi hozzájárulás, önrész, egyéb forrás fennmaradó pénzösszeg felosztása egyéb költségek felhasználása (anyagi ösztönzés, eszközök megvásárlása, stb. Helyettesítés: finanszírozása, az intézmény működésének fenntartása Éves terv készítése (Hi.: március 15.) kérelem a továbbképzésre, intézményi összesítés /továbbképzés formája, ideje, bekerülési és egyéb költség, intézményi keret/, nevelőtestületi döntés, értesítés a továbbképzésről, stb. A képzés elvégzésének igazolása. Munkajogi következmények (várakozási idő csökkentése, átsorolás más fizetési osztályba)

-

Ösztönző rendszer, motiváció Az intézmény kialakítja és működteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük intézményi alapelveit és rendjének szabályozását. Alapelvek: -

Felelősi és hatáskör tisztázása és egyértelmű kifejezése Pontos feladat és elvárás megjelölés. Sikeres végrehajtást mindig kövesse az elismerés. Legyen folyamatos.

Motiváló feladatok és elismerések Motiváló feladatok: - intézményi vezetőségében részvétel, - részvétel az intézmény döntéshozó testületeiben, - szaktanácsadói, szakértői tevékenységre bíztatás. - meghívás szakmai fórumra, más munkaközösségekbe,


32

meghívás intézményi /külső előadások/ beszámolók tartására, konferenciákon való részvétel (fizetett) lehetősége, olyan témákban, amelyek a nevelőt érdeklik, fizetett továbbképzés, egyetemi tanfolyamok, fizetett nyári képzések, tananyagfejlesztés és továbbképzés (munkaidő kedvezménnyel), speciális eszközök biztosítása, amelyeket a nevelő igényelt, de a költségvetés nem tartalmazza, az igazgató, szaktanácsadó és az iskolaszék tagjainak óralátogatás, más tanárok óráinak látogatása és viszont, az iskolai tanterv/oktatási program kidolgozásának irányítása, mentori, konzulensi feladat az iskolán belüli tanárok számára. tantárgymenedzser, Munkaközösség-vezetői megbízás, önmegvalósítás lehetőségének biztosítása,

Motiváló elismerések: - az igazgató, a szakértő és az SZM elismerő levelei, - kitüntetések, állami, területi, intézményi, (helyi emlékplakett) - címek adományozása, - az elismerés megjelentetése a sajtóban (helyi vagy országosban), - elismerő oklevél átadása hivatalos alkalmakkor, - szülők-gyerekek és kollégák elismerése, pl.: Benedek Emlékplakett - céljutalmak, jutalmak, - fizetésemelés, kategória lépés, - rendezvények, kirándulások, vacsorák, - menedzselni a kollégát, - kölcsönös tisztelet, korrekt, diszkrét, őszinte érdeklődés a kolléga iránt, - apró gesztusok, egy-egy jó szó, - óraszám kedvezmény, - szakmai újítások finanszírozása, menedzselése, A motivációval elérhető értékek Ahhoz, hogy a motivációnk minél célratörőbb legyen szükséges ismerni, hogy milyen értékeket remél az ember a munkájáért cserébe. Lehetséges válaszok a következők:

-

-

Tudást (új ismeretek felkutatását és elsajátítását, illetve tájékozódást). Hatalmat ( másokat vezessünk és irányítsunk). Sikert (személyes céljaink elérését és az ezzel járó jó érzést). Elismerést (hogy felkeltsük mások figyelmét a munkánk iránt, elismerésüket, megbecsülésüket, helyeslésüket kivívjuk, rokonszenvet ébreszteni másokban önmagunk és a képességeink iránt). Barátságot (hogy sok barátot szerezzünk és élvezzük a bajtársias szellemet; a társaságot; előre örüljünk a közös munkának). Felelőséget (hogy a vállalt feladatért, munkáért felelősséget érezzünk). Alkotóképességet (fogékonyságot szokatlan problémamegoldásokra, érdeklődést az új gondolatok iránt; innovációs készséget).


-

-

33

Biztonságot (a megélhetéshez szükséges alapvető eszközök birtoklását; biztonságérzetet; önbizalmat; a biztos állás és tartós jövedelem nyugalmát). Elkötelezettséget (hűséget a közösség iránt ahova tartozunk, tiszteletet, odaadást és barátságot érezni irántuk). Méltányosságot és egyenlőséget (eredményeinkért és a sikereinkért erőfeszítéseink és a követelmények arányában kapott jutalmat és dicséretet. Kiteljesedést (munkánk, munkahelyünkön és a csoportban betöltött helyünk révén életünk kiteljesedését, előrehaladást; a munkával illetve más élettevékenységgel kapcsolatos ismeretek és készségek bővítését) Önbecsülést (hogy értékes emberek, szuverén személyiségek legyünk a magunk és mások szemében). Erőpróbát (örömet munkánkban, a feladat nehézségében, bonyolult-ságában hogy alkotóképességünket próbára tehessük; tudásunkat és készségeinket könnyen és hatékonyan kamatoztathassuk) Segítőkészséget (hogy másoknak segítséget, támogatást, beleérző megértést vagy védelmet nyújthassunk? nyitott, fogékony és nagyvonalú emberré váljunk. Pénzt (hogy elégséges jövedelmünket vagy anyagi erőforrásainkat kedvünk szerint használhassuk fel, kényelmes és jómódban élhessünk).

Egyéb erőforrások biztosítása Berendezések és feltételek Az intézmény csak olyan szolgáltatás megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges tárgyi feltételekkel. Az intézmény rendelkezik a működéshez szükséges hatósági engedélyekkel, hardverberendezésekkel engedélyezett szoftverekkel, amelyek kielégítik a velük szemben támasztott követelményeket. Az intézmény rendelkezik a minőségügyi rendszer dokumentációjának kidolgozásához, karbantartásához, állagának megőrzéséhez szükséges irat- és eszköztároló felszerelésekkel. A fogyó készleteket rendszeresen ellenőrizzük és megfelelő időben gondoskodunk a feltöltésükről. Munkakörnyezet A szolgáltatások teljesítése, a minőségügyi rendszer fenntartása nem igényli az átlagtól eltérő egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételek biztosítását. A tanulók, munkatársak, technikai személyzet és vezetés számára biztosított helyiségek, a rendezett, tiszta belső és külső környezet megfelelő feltételeket teremt a szolgáltatások megvalósításához. Az ideális munkakörnyezet fenntartása a vezetés felelőssége.

34


3.7 Mérés, elemzés, fejlesztés Mérési alapelvek -

-

A mérési- értékelési koncepció hozzáadott érték elvű, ami azt jelenti, hogy nem alkalmaz az egyes osztályok, csoportok közötti összemérést (rangsort) lehetővé tevő elemeket. Így a mérési-értékelési gyakorlatnak nem célja összehasonlítani a mérésben részt vevő osztályokat, csoportokat illetve azok eredményeit, de célja feltárni az intézményben működő osztályok, csoportok fejlesztési szükségleteit. A mérési, értékelési koncepció a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi a gyerekek, tanulók életkori sajátosságait. Minden esetben diagnosztikus funkció szerint mér, ami azt jelenti, hogy a mérések és értékelések eredményei nem használhatók fel az egyes tanulók tanulmányi előrehaladásának minősítésére.

A méréshez kapcsolódó feladatok -

-

Pedagógiai programunk célrendszeréhez, feladataihoz és a partneri elvárásoknak megfelelő o Alapképességek, készségek o A tanulási teljesítmény o A tanulói attitűdök, tanulói neveltség mérése o A minőségfejlesztés által elindított partneri igény, elégedettség, elégedetlenség mérés rendjéhez illeszkedő mérési, értékelési rendszer kidolgozása A diagnosztizáló és szummatív mérések rendszerének kidolgozása Az Országos Mérési Rendszer tapasztalatainak felhasználása A helyi mérési gyakorlat szabályozása

Pedagógiai mérés Intézményi külső mérés OKÉV mérések rendje, hasznosítása, fenntartói mérések Intézményi belső mérés Igazgatói kezdeményezésre és terv alapján, a szaktanárok vezetésével történik. A megfelelő jelző adatok összegyűjtése a mérés módszerének és időpontjának, valamint területének meghatározása az iskola éves munkatervének megfelelően történik. A mérési módszert és az elfogadhatósági kritériumok kidolgozása az intézmény középtávú céljai közt szerepel. Indikátor 1. évfolyamra való jelentkezés Tanulói dicséretek száma Tanulói figyelmeztetések száma

középfokú oktatási intézménybe első körbe felvettek

Mérési módszer Tanév során a naplókba írt dicséretek száma a tanév végén Tanév során a naplókba írt figyelmeztetések száma a tanév végén A jelentkezettek számához viszonyítva

Elfogadható érték szinten tartás

Optimális érték 2-szeres túljelentkezés

75 db

150 db

Max. 50 db.

Max. 10 db.

50%

70%

35

Benedek Elek Általános Iskola Indikátor Tanulói évismétlések Iskolai tanulmányi átlag

Legjobb versenyeredmény

Versenyeken résztvevők száma

Pedagógus dolgozói elégedettség a vezetéssel Pedagógus dolgozói elégedettség a tartalmi munkával, oktatással Pedagógus dolgozói elégedettség a szociális környezettel, neveléssel Pedagógus dolgozói elégedettség a munkaeszközökkel, tárgyi felszereltséggel Nem pedagógus dolgozói elégedettség a vezetéssel Nem pedagógus dolgozói elégedettség a tartalmi munkával, oktatással Nem pedagógus dolgozói elégedettség a szociális környezettel, neveléssel Nem pedagógus dolgozói elégedettség a munkaeszközökkel, tárgyi felszereltséggel Szülői elégedettség a vezetéssel Szülői elégedettség a tartalmi munkával, oktatással Szülői elégedettség a szociális környezettel, neveléssel Szülői elégedettség a munkaeszközökkel, tárgyi felszereltséggel Tanulói elégedettség a vezetéssel Tanulói elégedettség a tartalmi munkával, oktatással Tanulói elégedettség a szociális környezettel, neveléssel Tanulói elégedettség a munkaeszközökkel, tárgyi felszereltséggel Jogszabályban előírt végzettség teljesítése Jogszabályi kötelezettségen felüli befejezett képzések száma Szakvizsgával rendelkező pedagógusok arány DÖK működésével kapcsolatos diák elégedettség A dologi kiadások eszközfejlesztésre tervezett hányada A dologi kiadások eszközfejlesztésre

Mérési módszer Tanévismétlésre kötelezettek száma 4-8. évfolyamon Minden év végén a tanulói átlagok átlaga az összes tárgy figyelembe vételével A legsikeresebb tanuló eredménye akár tanulmányi, akár sport területen, tanév végén. A versenyfüzetbe történő bejegyzések száma egy adott tanévben a tanév végén mérve.

Elfogadható érték

Optimális érték

5 fő

0 fő

3,7

4,0

Megyei 1. helyezés

Országos döntőben

30

70

3,5

4,0

95%

100%

20%

50%

Naptári évre vonatkozóan

1,5%

3%

Naptári évre vonatkozóan

1,5%

3%

A3 évenként végzett partneri elégedettségvizsgálat kérdőíveinek megfelelő kérdéseiből számított átlag. Az egyes területekhez tartozó kérések számát az irányított önértékelés eljárásrendje tartalmazza.

Hány fő rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel Tanév végén mérve Tanév végén mérve, teljes pedagógus létszámhoz viszonyítva Partneri elégedettségvizsgáló kérdőív kérdése alapján

36

Benedek Elek Általános Iskola Indikátor fordított hányada Adott tanévben vásárolt új könyvek száma Adott tanévben kölcsönzött könyvtári egységek száma Minőségirányítási rendszer ismertsége Minőségirányítási rendszer elfogadottsága

Mérési módszer

Elfogadható érték

Optimális érték

Naptári évre vonatkozóan, kötetszám

Tanulói és dolgozói létszámmal megegyező

Tanulói és dolgozói létszám másfélszerese

4

8

95%

100%

80%

100%

Naptári évre vonatkozóan, kötetszám/fő (tanuló és dolgozó együtt) Dolgozói elégedettségvizsgáló kérdőív kérdése alapján évente Dolgozói elégedettségvizsgáló kérdőív kérdése alapján évente

Mellékletei A minőségügyi rendszer tervszerű felülvizsgálatát évente legalább egyszer el kell végezni, de a minőségügyi vezető kérésére, illetve tőle függetlenül az igazgató azt bármikor elrendelheti. A felülvizsgálat során ellenőrizzük a megfelelőséget és rendszerünk működésének hatásosságát. A felülvizsgálatot a függetlenség biztosítása érdekében belső auditorok végzik, akik az adott szolgáltatásban, vagy tevékenységben nem érintettek. A felülvizsgálat alapján elhatározott intézkedéseket dokumentáljuk.

3.8. Az intézményi teljesítményértékelési rendszer I.

Bevezetés

Az intézményi teljesítmény értékelési rendszerének fő jellemzői 1. Rendszerjellegű kapcsolat az iskola céljaival. 2. Kiszámítható, a közalkalmazottak által elfogadott módon és eszközrendszeren alapul. Az értékelés célja • •

A munkavállalók teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével az egyén és a szervezet céljai összhangba kerüljenek egymással. A közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése

Az értékelés feladata •

Az alkalmazotti közösség hatékonyan tudjon együttműködni, reális képet kapjon a saját munkájáról, hogy önmaga által is motiválttá váljon.

•

Lássa munkájának értékét, helyét, szerepét, eredményét, fejlődését- továbblépési lehetőségeit.

•

A pedagógus egyéni törekvései összhangban legyenek az intézmény pedagógiai programjával.


37

Az értékelési rendszer hatékonyságának kritériumai pedagógusok számára 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Komplex, reális visszajelzést ad a teljesítményről. Útmutatást, támogatást, önbizalmat, motivációt nyújt a jövőre nézve. Lehetőséget ad a hatékonyság növelésére. Növeli a munkával való elégedettséget. Elősegíti az egyén szakmai fejlődését. Javítja a kollégákkal való munkakapcsolatot. Véleménynyilvánítási lehetőséget ad az iskoláról és a vezetésről ( befelé, sohasem kifelé!!)

Az értékelési rendszer hatékonyságának kritériumai az iskola számára 1. Felszínre hozza az egyéni célkitűzéseket, és biztosítja, hogy azok az iskolai célokhoz, prioritásokhoz kapcsolódjanak. 2. Javítja az iskolán belüli kommunikációt és kapcsolatrendszereket. 3. Képes az egyéni készségek és szervezeti célok összehangolására. 4. Információt ad a továbbképzési feladatokat illetően. 5. Segíti az egyes pedagógust abban, hogyan tudná hatékonyságát növelni. 6. meg tudja határozni az egyes pedagógus erős és gyenge pontjait és támogatni tudja őket gyenge pontjai megszüntetésében. Az értékelési rendszer bevezetésének feltételei 1. Az alkalmazotti közösség érzi, tudja ennek szükségességét. 2. Az alkalmazotti közösség ismeri és egyet ért az értékelés céljával, feladatával, módjával. 3. Az értékelés során felszínre került információk a döntéshozatal alapjául szolgálnak. 4. A felszínre kerülő információt bizalmasan kell kezelni. Az értékelés alapkritériumai 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Tárgyilagosság Megbízhatóság Érvényesség Őszinteség Pedagógiai tendenciát tartalmazzon. Önmagában egyik eleme sem abszolutizálható.

Az értékelés rendje Az alkalmazottak értékelése tanévenként történik.


38

A pedagógusok esetében a pedagógus értékelési rendszer folyamata és a minősítő lap, míg a többi közalkalmazott esetében a minősítő lap alkalmazása az irányadó. Minden olyan esetben, amikor a hatályos jogszabályok a „minősítés” kifejezést használják, a közoktatási intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében minősítés alatt teljesítményértékelést kell érteni. A dolgozó teljesítményének értékelése során a következő pontszámokat kell alkalmazni: 3 pont – kiemelkedő 2-pont- megfelelő 1-pont- kevéssé megfelelő 0-pont–nem megfelelő. A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. A gyakornokok esetében a teljesítményértékelés a Gyakornoki szabályzat szerint történik

39


II.

Pedagógus értékelés folyamata Tárgya: Pedagógus- értékelés Alkalmazási terület: nevelőtestület Definíció: az a fejlesztő célú folyamat, amelynek során az egyes pedagógus, valamint az intézmény visszajelzést kap a tanórán és a tanórán kívüli nevelő- oktató tevékenység milyenségéről.

Folyamat:

Folyamat

Felelős

Határidő folyamatos

1.

A munkaközösség- vezető munkatervet készít ( évenként kerüljön sor minden pedagógus értékelésére).

munkaközösség- vezető

2.

Egyeztetés az igazgatóval

3.

A munkaközösség- vezető ismerteti a munkatervet a munkaközösség tagjaival. Az értékelés időszakának tervezése Az értékelő időszakok egyeztetése az igazgatóval Az értékelés folyamata

munkaközösség- vezető folyamatos igazgató munkaközösség- vezető augusztus 31. munkaközösség tagjai

4. 5. 6.

munkaközösség tagjai

munkaközösség-vezető érintett pedagógusok munkaközösség-vezető igazgatóság munkaközösség-vezető érintett pedagógus igazgató, igazgatóhelyettes

szeptember 30.

- önértékelő- lap kiadása, kitöltése

munkaközösség-vezető érintett pedagógus

a munkaközösségvezető munkaterve szerint 1 hét

- önértékelő- lap megbeszélése: interjú

munkaközösség- vezető az önértékelő-lap érintett pedagógus kitöltése után igazgató, igazgatóhelyettes

szeptember 30 A munkaközösségvezető munkatervében rögzítettek szerint

40


- óralátogatások céljának megbeszélése

munkaközösség- vezető a mélyinterjút érintett pedagógus követően igazgató, igazgatóhelyettes

- óralátogatások ( 5- 6 óra)

munkaközösség-vezető érintett pedagógus igazgató, igazgatóhelyettes

a mélyinterjút követően, folyamatos

- óralátogatások megbeszélése

munkaközösség- vezető érintett pedagógus igazgató, igazgatóhelyettes

folyamatos a látogatott órát követően (max.24 óra)

-információgyűjtés más kollégáktól, adminisztrációs tevékenységről, megfigyelés tanórán kívüli tevékenységről

munkaközösség- vezető az értékelési folyamat igazgató, igazgatóalatt folyamatos helyettes

- adatok, tapasztalatok rendszerezése

munkaközösség- vezető az adatok, érintett pedagógus tapasztalatok rendszerezése után

- értékelő interjú, minősítési lap kitöltése

munkaközösség-vezető igazgató, igazgatóhelyettes,érintett pedagógus

Dokumentáció- bizonylatolás • •

Munkaközösség- vezető munkaterve Jegyzőkönyvek: - önértékelő- lap - interjú - óralátogatások - interjú más kollegával - értékelő interjú, minősítési lap

az értékelő interjú előkészítése után (max.48 óra)

41

Benedek Elek Általános Iskola III.

Mellékletek

1.sz. JEGYZŐKÖNYV

Önértékelő lap- interjú

Idő: ( kiadás- megbeszélés)…………………………………………………………………… Résztvevők:…………………………………………………………………………………… Jegyzet:

Megállapodás:

…………………………………… aláírás

………………………………… aláírás

Benedek Elek Általános Iskola 2.sz. ÓRALÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYV

Időpont:………………………………………. Látogat:………………………………………. Tanít:…………………………………………. Osztály:………………………………………. Vizsgált osztály jellemzése:

Helye: szaktanterem, osztályterem, tanterem ( a megfelelő aláhúzandó) Az óra anyaga: Az óra célja: A megfigyelés tárgya: Óralátogatás megbeszélése:

42


43

Megállapodás:

………………………………… aláírás

…………………………………… aláírás


44

3.sz. Az óraelemzések általános szempontjai

1.

Célok, feladatok és megvalósulásuk -

2.

A tanítási óra tartalma, szerkezete -

1.

A magyarázat szintje és a tanított anyag mennyisége megfelelt-e a tanulók felkészültségének? Hogyan kapcsolódott a tanulók előzetes tudásához? Megfelelő volt-e a készségek, jártasságok fejlesztését szolgáló tevékenységek tartalma, sorrendje? Milyen képességeket fejlesztett a tanóra? Milyen szerkezeti egységekből épült fel a tanítás-tanulás folyamata? Jutott-e elegendő idő az egyes szerkezeti egységek eredményes megvalósítására?

A tanulás közvetlen irányítása a tanár és a tanulók interperszonális kapcsolatában -

-

4.

Mi volt az óra célja, szerepe a témát feldolgozó oktatási folyamatban? Mit kívánt megvalósítani a pedagógus? Milyen mértékben felelt meg a tanítás-tanulás folyamata az óra céljának? Megítélhető-e a felkészülés gondossága, előkészítettsége és célszerűsége?

Hogyan valósult meg az órán a tanár és a tanulók közötti kommunikáció: kezdeményezés (indítás, felhívás), reagálás (válasz), reflexió (elfogadás, megerősítés, felhasználás, korrekció, elutasítás)? Milyen arányban oszlott meg a tanár és a diákok kommunikációja? Milyen mértékben voltak szakszerűek, célszerűek, érthetők és ösztönzők a tanár kérdései? Hogyan ítélte meg a tanuló tévedéseit? Hogyan reagáltak a tanulók a tanár kezdeményezéseire? (figyelem, érdeklődés, aktivitás, közöny) Törekedett-e a tanár arra, hogy feltárja a tananyag tárgyközi kapcsolatait, illetőleg felhasználja a tanulók korábbi ismereteit vagy iskolán kívül szerzett tapasztalatait? Óravezetése logikus és változatos volt-e?

A tanulás közvetett irányítása -

Használt-e szemléltető eszközöket és azok alkalmas voltak-e a tanítási cél elérésére? Hogyan készítette elő, szervezte meg a tanár a tanulók csoportos vagy egyéni munkáját? Biztosított-e megfelelő időt a feladatok végrehajtására?


-

5.

45

Szervezett-e differenciált munkát, mi volt a differenciálás szempontja, hogyan szervezte a differenciált munkavégzést, a feladatok alkalmasak volta-e differenciálásra? Alkalmazott-e kompetencia alapú nevelő-oktató munkamódszert? A munkaformák megfeleltek-e a tanulók életkori sajátosságainak? Ösztönözte-e a tanulókat az egyéni ismeretszerzésre? Hogyan ellenőrizte, értékelte a tanulók munkáját?

A tanítási óra légköre -

-

Milyen hangulatban zajlottak le az óra eseményei? Melyek voltak az óra hangulatának domináns hatótényezői? (az óra anyaga, taneszközök, munkaformák, a tanár személyisége) A tanár vezetési stílusa? Hogyan alakult az órán az aktív és passzív tanulók aránya? A tanulók kapcsolatára az együttműködés, a versengés, a közöny vagy az agresszív attitűd volt-e jellemző? Megmutatkoztak-e a tanulók különböző magatartásjegyei (motiváltság, fegyelmezettség, figyelem, feladattudat, kitartás, beszédkultúra, kreativitás, egymás segítése)? Mit tanulhattak meg a tanulók ezen az órán a tananyagon kívül? Merült-e fel valamilyen konfliktus és azt, hogyan oldották meg?

46

Benedek Elek Általános Iskola 4.sz. Jegyzőkönyv Interjú más kollégával Készült: ………………………………………………… Értékelt kolléga:…………………………………………

Kérdések:

Válaszok:

47

Benedek Elek Általános Iskola 5.sz. PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELŐ LAP

Név:____________________________ Munkaviszony kezdete:_____________ Beosztása: _______________________ A dolgozó teljesítményének értékelése során a következő pontszámokat kell alkalmazni: 3 pont – kiemelkedő 2-pont- megfelelő 1-pont- kevéssé megfelelő 0-pont–nem megfelelő.

A ___________ tanévben végzett teljesítményét az alábbiak szerint értékelem:

Értékelési területek

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Vezetői kompetenciák Cél – és feladatorientáltság Folyamatok figyelemmel kísérése Munkatársak támogatása, motiválása Döntéshozatal Szakmai felkészültség, eredményesség Mobilizálhatósága végzettségei alapján Ismeri az intézmény alapdokumentumait, tanterv és tanmenet alapján tanít Mérési-értékelési eredmények (kompetencia, helyi) Innovációs készség A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka A foglalkozások irányítása Célok, feladatok és megvalósulásuk A tanítási óra tartalma, szerkezete A tanulás közvetlen irányítása a tanár és a tanulók interperszonális kapcsolatában A tanulás közvetett irányítása A tanítási óra légköre Ellenőrző, értékelő munka A pedagógiai program értékelési rendszerének, elveinek betartása Az ellenőrzés, értékelés rendszeressége, következetessége A tanulók teljesítményének értékelése Tanítványok ismerete Adottságok, képességek, érdeklődési kör, egyéni problémák ismerete

Értékelés (pont)

-

-

-

-

-

48

Benedek Elek Általános Iskola Képzés, önképzés Továbbképzéseken való részvétel Szakmódszertan folyamatos tanulmányozása Tanórán kívüli tevékenység Versenyeztetés, házi versenyek Tehetséggondozás, felzárkóztatás Tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály/csoportfoglalkozás szervezése Ügyelet ellátása Az iskola életéhez kapcsolódó programok, rendezvények szervezése, lebonyolítása Diákmozgalom segítése Tanuló –és gyermekbalesetek megelőzése Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása Adminisztráció Tanügyi dokumentumok vezetése Jelentési kötelezettségek időbeni teljesítése A határidős munkák időbeni elkészítése, leadása Formai követelmények betartása Kommunikációs jellemzők Írásbeli kommunikáció Szóbeli kommunikáció IKT-ismerete A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Teammunkára való alkalmasság Kreativitás, rugalmasság, alkalmazkodás Konfliktuskezelés , problémamegoldás, hibakezelés Részvétel a nevelőtestület munkájában Intézményi dokumentumok készítésében való közreműködés A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Személyes kompetenciák Empátiás készség Pontosság, megbízhatóság Együttműködés Munkafegyelem Önértékelés Ismeri adottságait, lehetőségeit Ismeri saját korlátait, hibáit A bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában Egyéb (nem mindenkinél értékelhető) Pályázatírás Publikációs tevékenység

-

-

-

-

-

-

-

-

49


Egyéb megjegyzés:

Debrecen, ………………………………….

_______________________________ az értékelést végezte

50

Benedek Elek Általános Iskola 6.sz. MINŐSÍTÉSI LAP A dolgozó teljesítményének értékelése során a következő pontszámokat kell alkalmazni: 3 pont – kiemelkedő 2-pont- megfelelő 1-pont- kevéssé megfelelő 0-pont–nem megfelelő.

A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.

A ___________ tanévben végzett teljesítményét az alábbiak szerint értékelem:

1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ............................................................................................................... Anyja neve: ............................................................................................................................... Születési hely, idő: .................................................................................................................... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: .................................................................................... A közalkalmazott besorolása: ................................................................................................... A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: .............................................................. A minősítés indoka: .................................................................................................................. 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka


51

Kiemelkedő(3 pont) - Megfelelő(2 pont) - Kevéssé megfelelő(1 pont) - Nem megfelelő(0 pont) Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő(3 pont) - Megfelelő(2 pont) - Kevéssé megfelelő(1 pont) - Nem megfelelő(0 pont) Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő(3 pont) - Megfelelő(2 pont) - Kevéssé megfelelő(1 pont) - Nem megfelelő(0 pont) Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő(3 pont) - Megfelelő(2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő(0 pont) Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: Kiemelkedő(3 pont) - Megfelelő(2 pont) - Kevéssé megfelelő(1 pont) - Nem megfelelő(0 pont) Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 4. Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő(3 pont) - Megfelelő(2 pont) - Kevéssé megfelelő(1 pont) - Nem megfelelő(0 pont) Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő(3 pont) - Megfelelő(2 pont) - Kevéssé megfelelő(1 pont) - Nem megfelelő(0 pont) Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: .............................................................................................................................................. ................................................................ 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ...............................................................

52

Benedek Elek Általános Iskola Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal A minősítés tartalmát ismerem, ismertettem. észrevételeimet megtettem.

........................................................................ ........................................................................ a minősítést végző aláírása, beosztása

a minősített aláírása

53

Benedek Elek Általános Iskola 7.sz. INTÉZMÉNYVEZETŐI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELŐ LAP Név:____________________________ Munkaviszony kezdete:_____________ Beosztása: _______________________ Az intézményvezető teljesítményének értékelése során a következő pontszámokat kell alkalmazni: 3 pont – kiemelkedő 2-pont- megfelelő 1-pont- kevéssé megfelelő 0-pont–nem megfelelő.

A ___________ tanévben végzett teljesítményét az alábbiak szerint értékelem: A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Intézményvezetés A vezetői funkciók alkalmazása A pedagógiai munka és a pedagógusok feladatvégzésének meghatározása, összevetése a nevelési és pedagógiai program célrendszerével Az iskola belső és külső kommunikációja Az iskolai dokumentumok szabályossága, törvényességi megfelelése, szakmaisága A tanügyigazgatási dokumentumok pontossága A belső ellenőrzések köre és hatékonysága A pedagógus továbbképzések és hatékonyságuk Az ÖMIP-ben a fenntartó által megfogalmazott elvárásoknak való megfelelés A MIP minőségcéljainak megvalósítása Az éves munkatervben rögzítettek megvalósítása A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Pedagógiai munka A helyi tanterv eredményes megvalósítása Az országos mérési eredmények, a hozzáadott érték Beiskolázási mutatók Eredmények (továbbtanulás, versenyek, nyelvvizsga) A tanulók tanuláshoz való viszonya Gazdálkodás Költséghatékonyság Bevételek és kiadások szerkezete Bérköltségek szerkezete Fenntartási költségek szerkezete Gazdálkodási szabályzatok betartása Egyéb megjegyzés: Debrecen, …………………………………. az értékelést végezte


54

3.9. A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése • • • • •

A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását Az értékelésnek ki kell térnie az országos kompetenciamérés eredményeire A kompetenciamérés eredményeinek értékelése során foglalkozni kell a tanulók egyéni fejlődésének (visszaesésének) és az egyes osztályok teljesítményének vizsgálatával, összehasonlításával. Első ízben a 2008/2009-es évet kell értékelnie a közoktatási intézményeknek Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.

55


4. Záradék Hatálybalépés, hatályosság, felülvizsgálat, nyilvánosság

A Benedek Elek Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programját a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség 2009. április 15.-i ülésén elfogadta. Az IMIP-et véleményezte a Diákönkormányzat és a szülői szervezet Az IMIP hatálybalépésének napja: 2009 május 15. Az IMIP felül vizsgálata: 2011. június 15. Az IMIP megtekinthető az intézmény könyvtárában

Hetei József igazgató

Diákönkormányzat képviselője

Szülői szervezet képviselője

56


TARTALOMJEGYZÉK

1. Az intézményi minőségirányítás alapjai 1.1 Helyzetelemzés……………………. 1. oldal 1.2 Elképzeléseink iskolánk jövőjéről…. 1. oldal 1.3 ÖMIP iskolára vonatkozó részei…… 2. oldal 1.4 A minőségirányítási rendszer működésének szervezeti háttere…………… 2. oldal 2. Intézményi minőségpolitika 2.1 Minőségpolitikai nyilatkozat…….... 6. oldal 2.2 Minőségi célok…………………… 7. oldal 2.3 Folyamatos fejlesztés……………… 8. oldal 3. Az intézmény minőségfejlesztési rendszere 3.1 A vezetés felelőssége……………….. 9. oldal 3.2 Stratégiai tervezés…………………...12. oldal 3.3 Ellenőrzés, elemzés………………… 15. oldal 3.4 Az intézmény működésének értékelése………………………………….. 18. oldal 3.5 Partnerkapcsolatok irányítása……… 27. oldal 3.6 Emberi erőforrások biztosítása…….. 30. oldal 3.7 Mérés, elemzés…………………….. 34. oldal 3.8.Az alkalmazotti teljesítményértékelési rendszer………………………………36. oldal 3.9.A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése……………52.oldal 4. Záradék

53. oldal

1. Az intézményi minőségirányítás alapjai

Recommend Documents