Programozás alapjai C nyelv 1. gyakorlat

Történeti áttekintés

Programozás alapjai C nyelv 1. gyakorlat

•

Blaise Pascal (1623 - 1662), •

•

Charles Babbage (1792 - 1871) •

Szeberényi Imre

•

BME IIT

<[email protected]>

•

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

-1-

•

•

•

Elektromos, lyukkártya alapú gép népszámlálási adatok feldolgozására (1896-ban megalapítja a Tabulating Machine Company-t, melyet 1924-től IBM-ként ismerünk)

•

• • • •

MARK I. telefonreléken alapuló gép 18m hosszú, 2.5m magas gép, kb 300 ms egész összeadási sebesség

Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

-3-

1951 Mikroprogramozás elve 1971 Intel 4004 1985 Intel iAPX386 ..................


2005.09.19 .

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

-4-

Neumann modell

• Utasítás és adat azonos közegben és formában van tárolva (tárolt program). • Az utasításszámláló által címzett adat lesz a következő utasítás. • Adat vagy utasítás? Csak annak értelmezésétől függ. • Szekvenciális utasítás végrehajtás. • Egydimenziós, lineáris címzésű memória. © BME-IIT Sz.I.

-2-

"Előzetes gondolatok egy számító berendezés logikai tervéről" című tanulmány EDVAC (1951) ezen alapuló gyakorlati megvalósítás

Neumann modell jellemzői


2005.09.19 .

Neumann János (1946) •

Howard Aiken (IBM 1943) • • •

© BME-IIT Sz.I.

Történeti áttekintés

Hermann Hollerith (1860 - 1929) •

Az első példaprogramok az Analitical Engine-re


Történeti áttekintés •

Analitical Engine - a mai digitális számítógépek előfutára, Bár a tervek jók voltak, a kor technológiai színvonalán elkészítésükre nem volt esély.

Ada Byron (1815 - 1852) •


mechanikus 6 digites összeadó/kivonó gép

Operatív tár

BE

ALU

KI

Vezérlő egység

-5-


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

-6-

1

Processzor

Mai számítógép cím

ALU

Busz interfész

adat vezérlő jelek

Belső busz Vezérlő és Regiszterek

utasítás dekódoló


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

-7-

Jellegzetes gépi utasítások


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

-8-

Gépek programozása/használata

Egyszerű műveletek, de gyors végrehajtás: • adatok mozgatása (ld, st, in, out) • aritmetikai műveletek (add, sub, mul, div) • logikai műveletek (and, or, shift) • vezérlésátadó műveletek (jp, jz, call, ret) • veremkezelő műveletek (push, pop)

• • • •

Gépi kódban mindent a legutolsó műveletig Könyvtárak a közös feladatokra Monitorok - kötegelt feldolgozás Kezdeti op. rendszerek – B/K, fájl

• Mai operációs rendszerek – több felhasználó, több taszk, védelem, hálózat, valós idő, ...


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

-9-

Szoftver komponensek 1. felhasználó

fájlkezelés file kezelés 4. felhasználó

tárgazdálkodás

© BME-IIT Sz.I.

- 10 -

felhasználói felület hálózatkezelés

ütemezés védelem

periféria kezelés perifériakezelés

alkalmazói porgramok


2005.09.19 .

Operációs rendszer feladatai

3. felhasználó

operációs rendszer

© BME-IIT Sz.I.

Operációs rendszer feladatai

számítógép 2. felhasználó


2005.09.19 .

- 11 -


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 12 -

2

Programozás ≠ kódolás Fő lépései: • specifikáció • tervezés – algoritmus választás – adatszerkezet választás – nyelv választása

• kódolás • tesztelés • dokumentálás Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

Programozási paradigmák • • • • • • •

Nagyon fontos a lépések folyamatos ellenőrzése, dokumentálása !

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 13 -

Program, algoritmus

2005.09.19 .

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 14 -

• Szóban: – Olvass be egy számot és írd ki hogy páros-e!

• Folyamatábrával • Struktogrammal • Mondatszerű leírással (pszeudokód)

– Tevékenységek és döntések egy sorozata

© BME-IIT Sz.I.


Algoritmus megadása

• Algoritmus + Adatstruktúra = program • Algoritmus


Imperatív Deklaratív Objektum-orientált, Aspektus-orientált Üzenet-orientált, Függvény-orientált Adatfolyam-orientált, Esemény-orientált Szimbolikus ....

- 15 -


Folyamatábra

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 16 -

2005.09.19 .

- 18 -

Stuktogram

Start A

n

A páros ?

páratlan

be: A

i

nem

A páros ?

ki: páratlan

páros

igen

ki: páros

Stop Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 17 -


© BME-IIT Sz.I.

3

C programozási nyelv Egy kis történelem

Pszeudokód

• B, BCPL (1970) - típus nélküli nyelvek • FORTRAN, ALGOL • UNIX (1969)

Olvassd be A-t Ha A páros akkor írd ki: „páros” különben írd ki: „páratlan” vége

– 1973-ban újraírják C nyelven (~8000 C sor + 700 sor assembly nyelven)

be: A Ha A páros akkor ki: „páros” különben ki: „páratlan”

• A C nyelvet a legkülönbözőbb gépeken implementálták (mikro -> mainframe).

vége Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 19 -


C nyelv jellemzői

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 21 -


C forrás (.c)

„Olvasható assembly”

Előfeld. forrás

PP

Szerk. gépi kód (.obj)

Ass

Más obj.

Gépi nyelvek (assembly) © BME-IIT Sz.I.

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 22 -

Hagyományos C fordító

Magas szintű nyelvek


- 20 -

• Standard függvénykészlet, ami nem része a nyelvnek de elengedhetetlen. • Nyelvi szinten közvetlenül nem támogatja a dinamikus adatszerkezeteket. • Nyelvi szinten nem támogatja a konkurens programozást és az ahhoz tartozó szinkronizációs mechanizmusokat.

C nyelv jellemzői (3)

C nyelv

2005.09.19 .

C nyelv jellemzői (2)

• Magas szintű nyelvekre jellemző adatszerkezetek és vezérlési struktúrák. • Hatékony gépközeli megfogalmazás. • Rendszerprogramozási nyelv. • Függvényorientált, egyszintű . • Rekurzív fv. hívási lehetőség. • Kevésbé szigorú típusellenőrzés. Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

Gépi nyelv (assembly) Link

Könyvtár (.lib) 2005.09.19 .

- 23 -


C0

© BME-IIT Sz.I.

Közb. kód C1

Futtatható kód (.exe) 2005.09.19 .

- 24 -

4

preprocesszor dolgozza fel

Hagyományos C fordító (2) • Közbülső kód minden olyan információt hordoz, ami a kódgeneráláshoz szükséges. • C1 átírása egy új architektúrához 2-3 mérnökhónapba telik. • Ezen kívül implementálni kell a könyvtári függvényeket, melyek többnyire C nyelven vannak megírva.


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

Első program

#include <stdio.h> main() azonosító { printf(”Hello Cicus!\n”); }

c:> cc elso.c c:> elso.exe c:> Hello Cicus! c:>

könvtári függvény - 25 -


Nyelvek szabályainak megadása

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 26 -

Szintaxis diagram

• Erőteljes magyarázat

irányított gráf nem terminális szimbólum

• Leíró vagy metanyelv (pl. BNF)

tovább bontható

– szabványokban, könyvekben (pl. K&R) Terminális szimbólum

• Szintaxis diagram

nem bontható tovább

– referencia kártyákon Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 27 -

Szintaxis diagram példák előjeles dec. szám:

dec. szám:

::= |

2

-

3

dec. számjegy:

- 28 -

definíció vagy kapcsolat

4

Példa: <előjeles dec. szám> ::= + <dec. szám> | <dec. szám> | - <dec. szám>

5

dec. számjegy

2005.09.19 .

tovább bontható fogalom v. szimb.

1

dec. szám

© BME-IIT Sz.I.

BNF (Backus-Naur Form) 0

+


6 7 8 9


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 29 -


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 30 -

5

EBNF (Extended BNF)

EBNF példák <előjeles dec. szám> ::= [ + | - ] <dec. szám> <dec. szám> ::= <dec. számjegy> + <dec. számjegy> ::= 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

tovább bontható fogalom v. szimb. ::= | < >+ < >* { }

definíció vagy kapcsolat ismétlődés egyszer v. többször ismétlődés nullaszor v. többször u.a. mint a * (gyakran használják)

<dec. szám> ::= <dec. számjegy> [ <dec. szám> ]

[ ] ( )

ismétlődés nullaszor v. egyszer csoportosítás, de a {}-t is használják a csillag használatakor

::=


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

::= { | <számjegy> } ::= { | <számjegy> } *

- 31 -


C nyelv szintaktikája

<számjegy> © BME-IIT Sz.I.

fordítási_egység: külső_deklaráció fordítási_egység külső_deklaráció

összetett utasítás

külső_deklaráció: függvénydefiníció deklaráció függvénydefiníció: deklaráció_sp.opc deklarátor dekl_lista.opc összetett_ut. © BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 33 -

Két szám összege

a, b

Az adatokat változókban tároljuk


fv. argumentum © BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 34 -

– az értékkészletet, – a konstansokat, – a művelethalmazt, – néha belső tárolási formát is, bár ezt többnyire az implementáció határozza meg.

c Stop © BME-IIT Sz.I.

standard függvény hívása

külső deklaráció

• Változókban tároljuk az adatokat. • A változókat azonosítóval nevezzük el. • A változó típusa meghatározza:

program = algoritmus + adatstruktúra


#include <stdio.h> main() { printf(”Hello Cicus!\n”); }

standard I/O-ra vonatkozó definiciók

Változó, azonosító, típus

Start

c:= a + b

- 32 -

Első program újból

EBNF-hez hasonló, de más jelölésekkel:


2005.09.19 .

2005.09.19 .

- 35 -


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 36 -

6

C nyelv típusai

Változók deklarálása

• Egyszerű típusok – karakter, egész, valós, felsorolás

A C nyelvben minden változót deklarálni kell.

• Összetett vagy származtatott típusok

int AlMa;

– tömb, struktúra, unió, függvény, mutató, bitmező

char ch; float x;


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 37 -

Két egész szám összege #include <stdio.h> main() { int a, b, c;

2005.09.19 .

- 38 -

Egész típus (int) [ INT_MIN, INT_MAX ] -ban definiált

formátum lista (string)

}

• konstansok: decimális (12), oktális (012), hexa (0x12), előjeletlen (12u), hosszú (12L) • művelethalmaz (operátorok): értékadó aritmetikai, logikai, bitenkénti, relációs • belső ábrázolás: legtöbb implementációban kettes komplemens.

változó

formátum megadás következik © BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 39 -

Egész típus (példák)

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 40 -

• bit -> kétállapotú (igaz, hamis), (1, 0) (piros, zöld), (hideg, meleg) stb. • n db bit -> 2n különböző információ • A jelentés (értelmezés) tőlünk függ. • Előjeletlen egészekre kézenfekvő. • Hogyan érdemes előjeles számokat ábrázolni?

a = 123; ui = 123; b = 0123; hosszu = 0x23AL; rovid = 34;

© BME-IIT Sz.I.


Adatok ábrázolása

register int a, b; long int hosszu; unsigned int ui; short int rovid;


© BME-IIT Sz.I.

• értékkészlet: egészek tárolására alkalmas

scanf(”%d %d”, &a, &b); c = a + b; printf(”c = %d\n”, c);



Memóriában keletkezik egy egész típusú változó tárolására alkalmas hely

2005.09.19 .

- 41 -


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 42 -

7

Előjeles egészek ábrázolása • • • •

Előjeles abszolútértékes előjel

előjeles abszolútértékes eltolt nullpontú (egyes) komplemens kettes komplemens

abszolút érték

A továbbiakban 4 biten vizsgáljuk meg ezen módszerek lényegét.


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 43 -

Eltolt nullpontú


Néhány példa: 0001 = +1 0101 = +5 0000 = 0

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

~0001 1110 = -1 - 45 -

Kettes komplemens

~0101 1010 +0001 1011 = -5


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 44 -

~0101 1010 = -5


Összeadás egyszerű összeadóval: 1110 = -1 +0001 = +1 1111 = -0

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 46 -

Kettes komplemens (2) A legmagasabb helyiértékű bit előjel bitként viselkedik. A szám abszolút értékének kiszámításához az előző szabályt kell követni (komplemens +1)

Ha X negatív, akkor abszolút értékét komplementáljuk majd hozzáadunk egyet, egyébként binárisan ábrázoljuk.

~0001 1110 +0001 1111 = -1

© BME-IIT Sz.I.

Ha X negatív, akkor abszolút értékét komplementáljuk (bitenként negáljuk), egyébként binárisan ábrázoljuk. Összeadás egyszerű összeadóval: 0111 = -1 +1001 = +1 0000 = -8

Néhány példa: 0001 = +1 0101 = +5 0000 = 0


Összeadás egyszerű összeadóval: 0001 = +1 +1001 = -1 1010 = -2

Komplemens v. egyes kompl.

Legyen pl. a nulla az 1000 érték! Néhány példa: 0000 = -8 ... 0110 = -2 0111 = -1 1000 = 0 1001 = +1 1010 = +2 ... 1111 = +7

Néhány példa: 0001 = +1 0010 = +2 1010 = -2 1111 = -7 0111 = +7 0000 = +0 1000 = -0

Összeadás egyszerű összeadóval: 1111 = -1 +0001 = +1 0000 = 0 2005.09.19 .

- 47 -

Példa: 1110 = ? 0001 +0001 0010 = -2


Def. szabály: X

© BME-IIT Sz.I.

X, ha X nem negatív 2n-|X|, ha X negatív

2005.09.19 .

- 48 -

8

Eredmény hihetősége 0101 = +5 +0101 = +5 1010 = ?-6 ~1010 0101 +0001 0110 = 6

Feladat: Hány bites az int ? Ötlet: • Egy int értéket állítsunk 1-re! • Szorozzuk addig kettővel, amíg az eredmény pozitív! • Számoljuk meg, hogy hányszor tudtuk szorozni!

Két pozitív szám összege negatív lett! Miért? Kiléptünk a számábrázolási tartományból! (A +10 már nem ábrázolható 4 biten!)

Szorzás kettővel: 0001 0010 0100 1000

A legtöbb magas szintű nyelv nem jelzi az egész aritmetika túlcsordulását! Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 49 -


Valós típus (float, double)

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 50 -

Valós típus (példák)

• értékkészlet: valós értékek tárolására [ FLT_MIN, FLT_MAX ], [DBL_MIN, DBL_MAX] -ban definiált

float f1, f2; double d1, d2; long double ld1, ld2;

• konstansok: 3., 3.14, 5e-2, -4.12f, 3.2L • művelethalmaz: értékadó, aritmetikai, relációs • belső ábrázolás: lebegőpontos Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

f1 = 3.; /* törtrész elmaradt */ f2 = .312; /* egészrész elmaradt */ d1 = 45.34; ld1 = 1e-23; /* tizedespont elmaradt */

- 51 -


Valós számok ábrázolása

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 52 -

Fixpontos ábrázolás Fixpontos ábrázolás (8 biten a példa kedvéért):

• Fixpontos ábrázolás • Lebegőpontos ábrázolás

előjel

.

egészrész

törtrész kettedespont


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 53 -

Néhány példa: 0001.1000 0010.0100 1001.1100 0000.0001


= = = =

+1.5 +2.25 -1.75 +0.0625

Legkisebb absz: 0.0625 Legnagyobb absz: 7.9375 © BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 54 -

9

Lebegőpontos ábrázolás

Lebegőpontos ábrázolás(2)

Lebegőpontos ábrázolás (8 biten a példa kedvéért): előjel (s)

s

kettedespont

. mantissza (m) karakterisztika (k) eltolt nullp. Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

Lebegőpontos ábrázolás (8 biten a példa kedvéért):

k

X = (-1) * 2 * m ahol: 1 <= m < 2

X = (-1)s * 2k * m ahol: 1 <= m < 2, ezért m 1.xxx alakú (+1 bit)

20 * 1.5 =+1.5 01001100 21 * 1.125=+2.25 01011001 -20* 1.75 =-1.75 11001110 2-4* 1.00 =+0.0625

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 55 -

min(k) = -4, min(m) = 1+2-4 = 1.0625 min(|X|) = 2-4 * (1+2-4) ≅ 0.0664 max(k) = 3, max(m) = 1.9735 max(|X|) = 23 * 1.9735 ≅ 15.788 ε = 2-4 Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

Valós számok halmaza

-max

x+ε

-min 0 min


2005.09.19 .

- 57 -

IEEE szabvány (2)

s

k

m'

m’ = m-1


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 58 -

• Elvégzi adatok konvertálását a belső és külső ábrázolásnak megfelelően. A külső ábrázolás szöveges, a belső gépi. • printf(formátum, adat1, adat2, adat3, ...) • scanf(formátum, cím1, cím2, cím3, ....)

max(k) = 127, max(m) ≅ 2 max(|X|) ≅ 2127 * 2 = 2128 = 3.4e+38 ε = 2-23 ≅ 1.2e-7

printf("a=%d b=4.2%f", a, 9.84);

Nem egyezik az FLT_MIN értékkel! (1.175e-38)

© BME-IIT Sz.I.

Egyszeres pontosság 32 biten: s = 1 bit, k = 8 bit (eltolt nullpontú +127), m’ = 23 bit

Adatok beolvasása/kiírása

min(k) = -126, min(m) = 2-23 min(|X|) = 2-126 * 2-23 = 2-149 ≅ 1.4e-45


- 56 -

Speciális értékek: k = 255 ∧ m’ ≠ 0 --> Nem érvényes szám k = 255 ∧ m’ = 0 --> ±∞ k = 0 ∧ m’ = 0 --> 0 0 < k < 255 ∧ m’ ≠ 0 --> X = (-1)s * 2k-126 * m k = 0 ∧ m’ ≠ 0 --> X = (-1)s * 2-126 * m’

max

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

IEEE szabvány

A ábrázolás miatt nem csak egy alsó és felső határ keletkezik, hanem a folytonos számegyenes egymástól nem megkülönböztethető számokat tartalmazó darabokra esik szét. x-ε x

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

formátum

adat

cím

scanf("%d %f", &a &b); - 59 -


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 60 -

10

Print függvény (printf)

printf formátuma %[flags][size][.prec][lengt]type • type: diouxXpfeEgGcsn%

• A formátumlistából tudja, hogy milyen formában kell kiírnia a belső ábrázolású adatot. • Nem nyelvi elem! Nincs lehetőség annak ellenőrzésére, hogy a formátumlista és a paraméterek száma/típusa összhangban van-e. • Az inkonzisztencia veszélyes hibaforrás is lehet.


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

d, i, u decimális egész (u - előjeletlen) o oktális egész x, X hexadecimális egész p pointer f lebegőpontos (±dd.pp) e, E tudományos lebegőpontos (±dd.ppe±xx) g, G e vagy f, amelyik a rövidebb c karakter s string n kiírt karakterek számát az arg-ba teszi (int *)

- 61 -

printf formátuma (2)

2005.09.19 .

- 63 -



© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 64 -


%[flags][size][.prec]type • size: Egész szám vagy *

%[flags][size][.prec]type • prec: Egész szám vagy *

* Esetén a méretet az argumentumlista következő eleme adja, ami int típusú kell hogy legyen. Értelmezés: minimális mezőszélesség (ha nem fér bele, akkor nem csonkol!);

© BME-IIT Sz.I.

- 62 -

- balra igazítás + előjel a pozitív értékre is szóköz: pozitiv érték előjele szóköz lesz (alap); e és f formátumoknál mindig van tizedespont # oktális számok 0-val hexa számok 0x-szel 0 bevezető nullák kiírása

Lebegőpontos formátumban a float és double értékek egyaránt kiírathatók. Integer formátumban bármely skalár típus kiíratható.


2005.09.19 .

%[flags][size][.prec]type • flags: -+#0

h short, vagy unsigned short típushoz l long vagy unsigned long típushoz L long double típushoz

© BME-IIT Sz.I.

© BME-IIT Sz.I.


%[flags][size][.prec][length]type • length: hlL



2005.09.19 .

* Esetén a méretet az argumentumlista következő eleme adja, ami int típusú kell hogy legyen. Értelmezés formátumfüggő: – int formátum: a számjegek minimális száma – e és f formátum: a tizedesjegyek száma; – g formátum: lényeges számjegyek száma – s formátum: karakterek maximális száma - 65 -


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 66 -

11

printf példák

Scan függvény (scanf) • A formátumlistából tudja, hogy milyen belső formába kell konvertálnia a beolvasott adatot. • A formátumlista nem speciális karaktereit megkövetelt inputként kezeli (illeszt). • Az illeszkedést a visszatérési értékben jelzi. • Nem nyelvi elem! Nincs lehetőség annak ellenőrzésére, hogy a formátumlista és a paraméterek száma/típusa összhangban van-e. • Az inkonzisztencia nagyon veszélyes hibaforrás is lehet.

printf("a=%d b=%03X c=%3.1f", 1, 18, 9.86); a=1 b=012 c=9.9 printf("a=%d b=%03X", 1, 18, 9.84); printf("a=%d b=%03X c=3.1%f", 1, 18); int i = 2005; printf("%f", i); printf("%c", i); Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 67 -

scanf formátuma

2005.09.19 .

- 68 -

[...] Karaktersorozat illesztés. A zárójelekben levő szereplő karakterek (illesztési halmaz) sorozatát beolvassa és a char * argumentumba teszi lezáró nullával. [A-Z] Karakter sorozat illesztés az intervallumba eső karakterekre (pl. nagybetűk). [^...] Karakter sorozat illesztés. A halmazra nem illeszkedő karaktersorozatot olvas be. []...-] ] és - jelek is a halmazban vannak. A ] jel csak elöl lehet, - csak a végén. n beolvasott karakterek számát az arg-ba teszi

d, u decimális egész (u - előjeletlen) i decimális egész (oktális, hexa) o oktális x, X hexadecimális p pointer f,e,E,g,G lebegőpontos szám c karakter s string © BME-IIT Sz.I.

© BME-IIT Sz.I.

scanf formátuma (2)

%[*][size][lengt]type • type: diouxXpfeEgGcsn%



2005.09.19 .

- 69 -



© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 70 -


%[*][size][length]type • length: hlL

%[*][size][lengt]type • *: A beolvasott érték nem tárolódik, azaz a címlistán nem tartozik hozzá cím. • size: egész szám, ami a mező maximális méretét adja meg.

h short, vagy unsigned short típushoz l long, unsigned long, vagy double típushoz L long double típushoz

Nagyon fontos a helyes méret megadása. Rossz megadás végzetes hibához vezethet. Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 71 -


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 72 -

12

scanf működése

scanf példák scanf("%d%d", &a, &b); // két decimális szám scanf("%d-%d", &a, &b); // dec.szám kötőjellel scanf("a=%d", &a); // a=decimális szám scanf("%*[A-Z]=%d", &a); // AZON=dec.szám

A scanf megpróbálja az inputot illeszteni a formátumra, mint mintára. A nem %-kal kezdődő karaktereket mintának tekinti, aminek pontosan illeszkedni kell. Kivéve a whitespace karakterek, melyek tetszőleges számú whitespace karakterből álló sorozatot jelentenek az inputon. Visszatérési értékben jelzi, hogy hány beolvasást végzett el sikeresen. Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

karakterbe olvas stringet

char c; scanf("%s", &c); double x; scanf("%f", &x);

double-be float-ot

Megjegyzés: printf-fel lehet %f-fel double-t kírni. Miért ? - 73 -


© BME-IIT Sz.I.

2005.09.19 .

- 74 -

13

Programozás alapjai C nyelv 1. gyakorlat

Recommend Documents