Programozás alapjai C nyelv 3. gyakorlat. Előző óra összefoglalása. Karakter típus (char) Algoritmus leírása. C nyelv tulajdonságai

Programozás alapjai C nyelv 3. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT

<[email protected]>

Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

-1-

Előző óra összefoglalása • • • • • • • •

Algoritmus leírása Szintaxis leírása C nyelv tulajdonságai Hagyományos C fordító C nyelv szerkezete, első C program Változó, típus fogalma Belső és külső ábrázolási forma Egész és valós típus belső ábrázolása


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

-2-

Karakter típus (char) Egésznek (byte) fogható fel és általában nem negatív. • értékkészlet: karakterek tárolására alkalmas [ CHAR_MIN, CHAR_MAX ] -ban definiált

• konstansok: ’a’, ’9’, ’\n’, ’\012’, ’\x12’, • művelethalmaz: azonos az int műveleteivel • belső ábrázolás: adott gép kódkészlete többnyire ASCII Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

-3-

1

Karakter konstansok • Aposztrofok (’) közé zárt: – nyomtatható karakterek: ’A’, ’Z’ – speciális szekvenciák: \n, \t, \v, \b, \r, \f, \a \\, \?, \’, \”, – max. 3 oktális, vagy tetszőleges számú hexa számjegy: \ooo, \xhh

• (Kiterjesztett karaktertípus: L’A’)


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

-4-

Karaktersorozat Nincs karaktersorozat típus, de van konstans: • Macskakörmök (”) közé zárt: – nyomtatható karaktarek: ”Alama” – speciális szekvenciák: ”\tAlma\n” – oktális, vagy hexa számjegy: ”\123\0123”

• (Kiterjesztett karakterkészlet esetén: L”Alma”)


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

-5-

Karaktersorozatot lezáró nulla Mindig van egy „ajándék” lezáró nulla a sorozat végén. ”Hello \n”

Lezáró nulla

Valahol a memóriában: H e l l o

\n \0


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

-6-

2

Változók mérete (sizeof operátor) sizeof kifejezés, vagy sizeof(típus) sizeof(char) --> sizeof(short) >= sizeof(long) >= sizeof(short) <= sizeof(int) <= sizeof(float) <=

1 byte (8 bit) 2 byte (16 bit) 4 byte(32 bit) sizeof(int) sizeof(long) sizeof(double)

Az int mindig az adott architektúra legoptimálisabb egésze. Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

-7-

Kifejezés, utasítás • Operátorok alkalmazásával kifejezések jönnek létre. – Pl: 5 + 6 vagy a = 2

• Az utasítások legegyszerűbb fajtája a kifejezésutasítás: kifejezés ; – Pl: 5 + 6 ; vagy a = 2;


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

-8-

Összetett utasítás • Kapcsos zárójelekkel összefogott utasítássorozat. – pl: {a = 3; c = 5 * 2; } Pontosabban: összetett_utasítás: { deklarációs_lista.opc utasítás_lista }


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

-9-

3

Változók deklarálása újból deklaráció: deklaráció_sp. kezdeti_dekl_listaopc ; deklaráció_sp.: típus_spec. deklaráció_sp.opc tárolási_osztály_sp. deklaráció_sp.opc típus_minősítő deklaráció_sp.opc register unsigned int A12; unsigned int register a12; long; Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 10 -

Tárolási osztály, típusminősítők, • Típus specifikátor: – void, char, short, int, long, float, double, signed, unsigned, struktúra_v_union_spec, felsorolás_spec, típus_név

• Tárolási osztály spec. – auto, register, static, extern

• Típus minősítők – const, volatile Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 11 -

2005.10.03. .

- 12 -

Páros-páratlan Start vezérlési szerkezet

a

i

a páros ?

páros

n páratlan

Stop Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

4

Elágazás (if) if ( kifejezés ) utasítás1 else utasítás2 egy bejárat

Példa: if (a < b ) x = a; else x = b;

i

n

kifejezés

utasítás1

utasítás2

if (x > y) x = x - y; egy kijárat Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 13 -

Páros-páratlan (2) #include <stdio.h> main() { int A; scanf(”%d”, &a); if (a % 2 == 0) printf(”páros\n”); else printf(”páratlan\n”); } Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 14 -

Első „n” páratlan szám Start

1

elöl vizsgáló ciklus

n

n

i
i

i:= 0 pt:= 1 Stop 1

pt i:= i + 1 pt:= pt + 2

inicializálás Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 15 -

5

Elöl vizsgáló ciklus (while) while ( kifejezés ) utasítás egy bejárat

Példa: while (i <= 10) { printf(”%d\n”, i); i = i + 1; }

n

kifejezés

i utasítás

egy kijárat Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 16 -

Első n páratlan szám (2) #include <stdio.h> main() { int i, n, pt; scanf(”%d”, &n); i = 0; pt = 1; while ( i < n ) { printf(”%d\n”, pt); i = i + 1; pt = pt + 2; } } Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 17 -

Első „n” Fibonacci szám Start

1

elöl vizsgáló ciklus

n

n

i
i

i:= 0 a:=1 b:=1

Stop

1

a

i:= i + 1 c:= a +b a:=b, b:=c

inicializálás Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 18 -

6

Fibonacci void main() { int a, b, c; int n, i; scanf("%d", &n); a = b = 1; i = 0;// még nem írtunk ki while (i < n) { printf("°d", a); i = i + 1; // +1 kiírás történt c = a + b; a = b; b = c; } Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 19 -

Operátorok • • • • • • •

Aritmetikai operátorok (+ - * / %) Relációs operátorok ( < <= > >= == != ) Logikai operátorok ( && || ! ) Bitenkénti operátorok (& | ^ ~) Léptető operátorok ( >> << ) Értékadó operátorok ( = += *= . . .) Feltételes operátor (?:)


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 20 -

Aritmetikai operátorok +-*/% / - egészek között: egészrész (5 / 2 ⇒ 2) % - maradék képzés (5 % 2 ⇒ 1)


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 21 -

7

Relációs operátorok < <= > >= == !=

kisebb kisebb vagy egyenlő nagyobb nagyobb vagy egyenlő egyenlő nem egyenlő


Eredményük 0 v. 1 hamis v. igaz

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 22 -

Logikai operátorok Nincs logikai típus, de van logikai operátor. Aritmetikai típus értékkészlete

Háttér konverzió

0 = hamis, a többi igaz

Logikai művelet

0 vagy 1


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 23 -

Logikai operátorok (2) Logikai vagy: Sorrend !! kifejezés1 || kifejezés2 Példák: a < 3 || a > 5 c > 3 || a > 5 ; if (a < 3 || a > 5) c = 8 ; Logikai és: kifejezés1 && kifejezés2 Logikai tagadás: Sorrend !! ! kifejezés


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 24 -

8

Bitenkénti operátorok & | ^ ~

bitenkénti és 3&5⇒1 bitenkénti vagy 3|5 ⇒7 bitenkénti kizáró vagy 3 ^ 5 ⇒ 6 bitenkénti negálás (egyes komplemens) ~3 ⇒ - 4

& 0 1 0 0 0 1 0 1

| 0 1 0 0 1 1 1 1


^ 0 1 0 0 1 1 1 0

© BME-IIT Sz.I.

~ 0 1 1 0 2005.10.03. .

- 25 -

Léptető operátorok << logikai tolás balra 0 pl: 5 << 1

00000101 = 5 00001010 = 10

128 << 1

10000000 = 128 00000000 = 0


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 26 -

Léptető operátorok(2) >> logikai tolás jobbra (előjeletlen) 0 pl: 5 >> 1

00000101 = 5 00000010 = 2

128 >> 1

10000000 = 128 01000000 = 64


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 27 -

9

Léptető operátorok(3) >> aritmetikai tolás jobbra (előjeles) (implementáció függő)

pl: 5 >> 1

00000101 = 5 00000010 = 2

-128 >> 1

10000000 = -128 11000000 = -64


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 28 -

Értékadó operátorok • Az értékadás is kifejezés ⇒ többszörös értékadás. Pl: a = b = c = 12 • Minden kétoperandusú operátor kombinálható az értékadással. • Rövidebb írásmód. Egyszerű optimalizálási lehetőség. pl: a += 3 ⇒ a = a + 3 a *= c ⇒ a = a * c x /= y ⇒ x = x / y Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 29 -

Balérték (lvalue) • Olyan érték (kifejezés), ami értékadás bal oldalán szerepelhet. • Az operátorok egy része balértéket igényel (pl. értékadó op.), de van olyan operátor is, ami balértéket állít elő. • Legegyszerűbb balérték a változó neve.


© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 30 -

10

Páros-páratlan II. Start a

i

a páratlan?

n

páratlan

n

hátul vizsgáló ciklus

páros

i

a>0

Stop Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

- 31 -

2005.10.03. .

Hátul vizsgáló ciklus (do while) do utasítás while ( kifejezés ) ; egy bejárat

Példa: do { printf(”%d\n”, i); i = i + 1; } while (i <= 10);

utasítás

kifejezés

i

n

egy kijárat Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 32 -

Páros-páratlan II. (2) #include <stdio.h> Logikai értékké main() konvertálódik { int a; do { scanf(”%d”, &a); if (a & 1) printf(”Páratlan\n”); else printf(”Páros\n”); } while ( a > 0 ); } Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 33 -

11

For ciklus for ( kifejezés1; kifejezés2; kifejezés3) utasítás egy bejárat

kifejezés1

Példák: for (i = 1; i <=10; i += 1) printf(”%d\n”, i);

n

kifejezés2

i utasítás

for (;;) ;

kifejezés3 egy kijárat Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 34 -

Páros-páratlan III. Feladat: Olvassuk be fájl végéig, vagy amíg szám következik az inputon, maximum 10 egész számot és írjuk ki, hogy páros v. páratlan számot olvastunk! Vázlat: cv. előkészítés i=1 while i <= 10 AND tudunk_olvasni kiír; cv. növelés i=i+1 Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 35 -

Páros-páratlan III. (2) #include <stdio.h> Sorrend main() fv.érték { int i, a; for (i=1; i <= 10 && scanf(”%d”,&a) == 1; i+=1) if (a & 1) printf(”Páratlan\n”); else printf(”Páros\n”); } Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat)

© BME-IIT Sz.I.

2005.10.03. .

- 36 -

12

Programozás alapjai C nyelv 3. gyakorlat. Előző óra összefoglalása. Karakter típus (char) Algoritmus leírása. C nyelv tulajdonságai

Recommend Documents