Az általános gazdaságföldrajz alapjai gyakorlat TGBE0403-GY-03, TGBE0403-GY-04 2010-2011. tanév 1. félév
Kiadott anyag az 1. zárthelyihez
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1949
1960
1970
Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás
1980
1990
Ipar, építőipar
2001
2005
Szolgáltatások
A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása Magyarországon (%); forrás: KSH, Mikrocenzus, 2005
80 70 60
%
50 40 30 20 10 0 -499
500 - 999
1.000 1.999
2.000 4.999 PR
5.000 9.999
10.000 19.999
SZ
TR
20.000 49.999
50.000 999.999
BP
A mezőgazdaság, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltatások helyi foglalkoztatásban játszott szerepe Magyarországon, a településméret függvényében; forrás: népszámlálási adatok (2001) alapján saját szerkesztés
Ország 1. Bissau-Guinea 2. Szomália 3. Közép-Afrikai Közt. 4. Kongói Dem. Közt. 5. Myanmar 6. Afganisztán 7. Sierra Leone 8. Burundi 9. Laosz 10. Csád 11. Tanzánia 12. Kamerun 13. Etiópia 14. Ruanda 15. Comore-s zk.
A mezőgazdasági GDP aránya (% ) 68,7 65,5 60,8 59,8 57,2 53,3 52,7 49,0 48,6 45,6 45,0 44,2 41,8 41,6 40,9
Ország 166. Svédország 167. USA 167. Líbia 169. Norvégia 170. Belgium 170. Japán 172. Trinidad és Tobago 172. Svájc 174. Németország 175. Nagy-Britannia 176. Bahrein 177. Puerto Rico 178. Luxemburg 179. Kuvait 180. Szingapúr
A mezőgazdasági GDP aránya (% ) 1,8 1,6 1,6 1,5 1,3 1,3 1,2 1,2 1,1 1,0 0,9 0,7 0,6 0,4 0,1
1. táblázat: A mezőgazdaság aránya az egyes országok bruttó hazai termékében (2003 - %); forrás: Der Fischer Weltalmanach
Mezőgazdasági foglalkoztatottak részaránya (2005); forrás: KSH Nagy-Britannia: 1,3% USA: 1,6% Izrael: 2,0% Belgium: 2,1% Németország: 2,3% Magyarország: 5,0%
Ország 1. USA 2. India 3. Kína 4. Oroszország 5. Brazília 6. Ausztrália 7. Kanada 8. Ukrajna 9. Nigéria 10. Argentína Magyarország Föld összesen
Szántóföld (1000 ha) 176 018 160 555 137 124 124 374 57 640 50 304 45 810 32 564 28 200 27 800 4 602 1 397 656
Ország 1. Ausztrália 2. Kína 3. USA 4. Brazília 5. Kazahsztán 6. Szaúd-Arábia 7. Mongólia 8. Szudán 9. Argentína 10. Oroszország Magyarország Föld összesen
Rét, legelő (1000 ha) 404 900 400 001 234 000 196 206 185 098 170 000 129 294 117 180 99 867 90 924 1 051 3 442 078
2. táblázat: A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2000); forrás: The state of food and agriculture 2007, FAO
Ország 1. USA 2. Portugália 3. Ausztria 4. Lu xemburg 5. Írország 6. Görögország 7. Izrael 8. Olaszország 9. Belgiu m 10. Franciaország Mag yarország
Energia (kcal/fő/nap) 3 770 3 750 3 740 3 710 3 690 3 680 3 680 3 670 3 640 3 640 3 500
Ország 1. Eritrea 2. Kongói Dem. Kö zt. 3. Burundi 4. Comore-szk. 5. Tad zsikisztán 6. Etiópia 7. Sierra Leone 8. Zamb ia 9. Közép-Afrikai Közt. 10. Libéria Föld összesen
Energia (kcal/fő/nap) 1 520 1 610 1 640 1 750 1 840 1 860 1 930 1 930 1 940 1 940 2 800
4. táblázat: Az egy főre jutó energiafogyasztás országonkénti különbségei (2001-2003); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
Ország 1. India 2. Kína 3. Banglades 4. Kongói Dem. Kö zt. 5. Pakisztán 6. Etiópia 7. Tan zánia 8. Fülöp-szk. 9. Brazília 10. Indonézia / Vietnam Magyarország Föld összesen
Alultápláltak száma (millió fő) 212,0 150,0 43,1 37,0 35,2 31,5 16,1 15,2 14,4 13,8 856,4
Ország 1. Eritrea 2. Kongói Dem. Kö zt. 3. Burundi 4. Co more-szk. 5. Tad zsikisztán 6. Sierra Leone 7. Libéria 8. Haiti 8. Zamb ia 10. Etiópia Magyarország Föld összesen
Alultápláltak aránya (% ) 73 72 67 62 61 50 49 47 47 46 < 2,5 14
5. táblázat: Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok (2001-2003); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
Ország 1. India 2. Kína 3. USA 4. Pakisztán 5. Irán 6. Mexikó 7. Törökország 8. Thaiföld 9. Banglades 10. Oroszország Magyarország Föld összesen
Öntözött területek (1000 ha) 55 808 54 596 22 385 18 230 7 650 6 320 5 215 4 986 4 725 4 600 230 277 098
Öntözött területek (a földi összes % -ában) 20,14 19,70 8,08 6,58 2,76 2,28 1,88 1,80 1,71 1,66 0,08 100,00
6. táblázat: A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban (2003); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
Ország 1. Bahrein 2. Izland 3. Írország 4. Egyesült Arab Em. 5. USA 6. Luxemburg 7. Kanada 8. Málta 9. Izrael 10. Szingapúr Magyarország
Mezőgazdasági GDP / foglalkoztatott (USD) 55 167 50 455 39 008 38 254 27 651 27 000 24 428 22 800 22 527 21 400 2 040
Ország 1. Eritrea 2. Burundi 3. Etiópia 4. Szudán 5. Malawi 6. Niger 7. Kenya 8. Kongó Dem. Közt. 9. Madagaszkár 10. Mozambik Föld összesen
Mezőgazdasági GDP / foglalkoztatott (USD) 30 52 56 60 72 76 79 81 83 85 472
7. táblázat: Az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó mezőgazdasági GDP (2004); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
Ország 1. USA 2. Hollandia 3. Franciaors zág 4. Németország 5. Brazília 6. Belgiu m 7. Olaszország 8. Spanyolország 9. Nagy-Britannia 10. Ausztrália Magyarország Föld összesen
Agrárexport (millió USD) 63 893 47 818 46 642 39 240 27 215 26 304 24 424 24 294 21 185 20 871 3 585 604 329
Ország 1. Vanuatu 2. Bissau-Guinea 3. Nicaragua 4. Malawi 5. Ben in 6. Gamb ia 7. Paraguay 8. Co more-szk. 9. Csád 10. Burkina Faso Magyarország Föld összesen
Agrárexport (az export % -ában) 91,44 90,43 84,62 81,06 75,11 74,39 67,98 65,61 64,75 61,03 6,54 7,00
8. táblázat: Az agrárexport értéke, valamint az agrárexport kivitelen belüli értékaránya alapján vezető országok (2004); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
1. Brazília 2. Hollandia 3. Ausztrália 4. Argentína 5. Franciaország 6. Új-Zéland 7. Thaiföld 8. Dánia 9. Kanada 10. Malajzia 0
5 000
10 000
15 000
20 000
25 000
Millió USD
A legnagyobb nettó agrárexportőr országok (2004); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
1. Japán 2. Kína 3. Nagy-Britannia 4. Németország 5. Oroszország 6. Korea 7. Olaszország 8. Szaúd-Arábia 9. Algéria 10. Mexikó 0
5 000
10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 Millió USD
A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2004); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
A GDP, a primer energia- és a villamos energia-felhasználás növekedési üteme az OECD országokban; forrás: Vajda Gy. 1999
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
300,0 246,1
250,0
259,3 272,2
Közel-Kelet
150,0
Dél- és KözépAmerika Afrika
100,0
Észak-Amerika
200,0
50,0 0,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010
1,4
15,0 32,0
Bizonyított készletek milliárd tonnában
Ázsia Pacific Európa és Ázsia
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2009) Ország
Bizonyított készletek (millió tonna)
1; USA
238308
28,9
2; Oroszország
157010
19,0
3; Kína
114500
13,9
4; Ausztrália
76200
9,2
5; India
58600
7,1
6; Ukrajna
33873
4,1
7; Kazahsztán
31300
3,8
8; Dél-afrikai Köztársaság
30408
3,7
826001
100,0
Világ összesen
Bizonyított készletek (az összes %-ában)
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
800 700
Ázsia Pacific 754,2
Észak-Amerika
600 500
Afrika
400 300 200 100
42,2
73,3
198,9 136,9 127,7
0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010
Bizonyított készletek milliárd hordóban
Európa és Ázsia Dél- és KözépAmerika Közel-Kelet
A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2009) Bizonyított készletek (milliárd tonna)
Ország
Bizonyított készletek (az összes %-ában)
1; Szaúd-Arábia
36,3
19,8
2; Venezuela
24,8
12,9
3; Irán
18,9
10,3
4; Irak
15,5
8,6
5; Kuvait
14,0
7,6
6; Egyesült Arab Emírségek
13,0
7,3
7; Oroszország
10,2
5,6
8; Líbia
5,8
3,3
9; Kazahsztán
5,3
3,0
10; Kanada
5,2
2,5
11; Nigéria
5,0
2,8
12; Katar
2,8
2,0
181,7
100,0
Világ összesen
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: International Energy Agency
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
80 70
63,1
60 50
Afrika
40 30 20 10
76,2
Dél- és KözépAmerika Észak-Amerika
8,1 9,2
14,8
16,2
Ázsia Pacific Európa és Ázsia
0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010
Bizonyított készletek 1000 milliárd köbméterben
Közel-Kelet
A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2009) Bizonyított készletek (1000 milliárd m3)
Ország
Bizonyított készletek (az összes %-ában)
1; Oroszország
44,4
23,7
2; Irán
29,6
15,8
3; Katar
25,4
13,5
4; Türkmenisztán
8,1
4,3
5; Szaúd-Arábia
7,9
4,2
6; Egyesült Arab Emírségek
6,4
3,4
7; Venezuela
5,7
3,0
8; Nigéria
5,6
2,8
9; Algéria
4,5
2,4
10; Indonézia
3,2
1,7
11; Irak
3,2
1,7
187,5
100,0
Világ összesen
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: International Energy Agency
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb mennyiségben villamos energiát termelő országok típus szerint
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján
Forrás: International Energy Agency
Szélenergia termelés lehetőségei, a telepített kapacitások, az energiatermelés és a készülékgyártás adatai a vezető országokra
World onshore and offshore resource map at 80m height and 15 km resolution, with installed capacity, production and manufacturing data for leading countries
A beépített szélenergia termelő kapacitás változása 2001-2010 között
Forrás: World Wind Energy Association
A teljes és újonnan telepített szélenergia termelő kapacitás országonként, 2009
A legnagyobb geotermikus energiatermelő és közvetlen felhasználó országok
Forrás: Bertani, WGC 2010; Lund et al., WGC 2010
A legjelentősebb bányászott ércek és fémek 2008-ban (Forrás: USGS) Ércek/fémek Vasérc
Forrásai magnetit, hematit, sziderit, limonit
Mangán Nikkel Króm Moldibdén Wolfrám*
Világtermelés (2008, tonna) 1 134 231 000
bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit
Magnézium
magnezit, dolomit, tengervíz
Ólom
galenit
Ón
ónkő (kassziterit)
Cink
szfalerit, cinkit
Réz
kalkopirit, kuprit, azurit, malachit
Kína, Brazília, Ausztrália
Legtömegesebben előállított, legolcsóbb fém: gépipar
Kína, DAK, Ausztrália, Gabon Oroszország, Kanada, Ausztrália, Indonézia
23 800 000 (7 840 000) 218 000
DAK, Kína, Kazahsztán Kína, USA, Chile
7 411 363 (+2 230 000) 75 900
Alumínium
Hasznosítási terület
38 260 000 (13 160 000) 1 600 000
56 322
Titán Kobalt
Vezető termelők 2008-ban
205 000 000 671 000 3 840 000 299 000 11 500 000
15 400 000
Acélötvözők
Kína Ausztrália, Kína (Kanada, DAK) Kongói Dem. Közt. (40%) Ausztrália (35%), Kína Kína (80%) Kína (40%), Ausztrália (17%), Peru Kína (40%), Indonézia (30%)
Közl-i eszközök (repülőgépipar), csomagolástechnika, építőipar, elektronika AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz
Kína (30%), Peru (13%), Ausztrália (12%)
Fémfelületek védőrétege, bronz, festékés gyógyszer alapanyag
Chile (35%), Peru (10%), USA (10%)
Villamos gépek, vezetékek, sárgarézből töltényhüvelyek, hangszerek, rézvegyületekből növényvédőszerek
Arany
2 280
Kína, Ausztrália, USA, DAK
Ékszerek, elektronika, űripar
Ezüst
21 300
Peru (18%), Mexikó (15%), Kína (13%), Ausztrália
Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, elektronika
465 406
DAK (60%), Oroszország (26%)
Laboratóriumi eszközök, repülőgépés hadiipar, katalizátor
Platina
platina, palládium, egyéb platina-fémek
Ércbányászat A vezető vasérc- és bauxittermelő országok 2008-ban Ország
Vasérc (millió t)
Ország
Bauxit (millió t)
1; Kína
824,0 1; Ausztrália
61,4
2; Brazília
355,0 2; Kína
35,0
3; Ausztrália
342,0 3; Brazília
22,0
4; India
220,0 4; India
21,2
5; Oroszország
99,9 5; Guinea
18,5
6; Ukrajna
72,7 6; Jamaica
14,0
7; USA
53,6 7; Oroszország
6,3
8; Dél-afrikai K.
49,0 8; Venezuela
5,5
9; Irán
32,0 9; Suriname
5,2
10; Kanada
31,3 10; Kazahsztán
4,9
Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
A világ acéltermelése (millió tonna)
Forrás: International Iron and Steel Institute
Vas- és acélkohászat 1600
A világ acéltermelése (millió tonna)
1400 millió tonna
1200 1000 800 600 400 200 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
7%
2% 3%
A világ acéltermelése 1998-ban
EU Európa többi országa
24%
776,7 millió tonna
volt SZU 12%
USA Japán
3%
Kína
0%
India 9%
Ázsia*
15%
Dél-Amerika Afrika
13%
Egyéb
12%
A világ acéltermelése 2008-ban 1330,4 millió t.
5% 1%2% 10%
EU
15%
Európa többi országa volt SZU
0% 9%
4%
USA Japán Kína
7%
India Ázsia*
9%
Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
Dél-Amerika Afrika
38%
Egyéb
Vas- és acélkohászat A vezető nyersvas- és acéltermelő országok 2008-ban Ország
Nyersvas (millió t) Ország
Acél (millió t)
1; Kína
470, 7
1; Kína
500,5
2; Japán
86,2
2; Japán
118,7
3; Oroszország
48,3
3; USA
91,9
4; Brazília
35,0
4; Oroszország
68,7
5; USA
33,7
5; India
55,2
6; Dél-Korea
31,0
6; Dél-Korea
53,3
7; Ukrajna
30,9
7; Németország
45,8
8; Németország
29,1
8; Ukrajna
37,1
9; India
29,0
9; Brazília
33,7
10; Franciaország
12,4
10; Olaszország
30,5
Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
Vas- és acélkohászat A vezető acéltermelő cégek 2009-ben
Forrás: International Iron and Steel Institute
Vezető termelők
Székhely
Acél (millió t)
1.ArcelorMittal
Luxembourg (Luxemburg)
77,5
2.Baosteel
Shanghai (Kína)
31,3
3.POSCO
Pohang (Dél-Korea)
31,1
4.Nippon Steel
Tokió (Japán)
26,5
5.JFE
Tokió (Japán)
25,8
6.Jiangsu Shagang
Zhangjiagang (Kína)
20,5
7.Tata Steel
Mumbai (India)
20,5
8.Ansteel
Anshan (Kína)
20,1
9.Severstal
Cserepovec (Oroszország)
16,7
10.Evraz
Moszkva (Oroszország)
15,3
11.U.S. Steel
Pittsburgh (USA)
15,2
12.Shougang
Beijing (Kína)
15,1
13.Gerdau
Porto Alegre (Brazília)
14,2
14.Nucor
Charlotte (USA)
14,0
15.Wuhan
Wuhan (Kína)
13,7
16.SAIL
(India)
13,5
17.Handan
Handan (Kína)
12,0
18.Riva
Milánó (Olaszország)
11,3
19.Sumitomo
Osaka (Japán)
11,0
20.ThyssenKrupp
Düsseldorf/Essen (Németország)
11,0
A legnagyobb nettó acélexportőrök és importőrök
Forrás: International Iron and Steel Institute
Vas- és acélkohászat A vas- és acélkohászatban dolgozók számának alakulása 1980-2003 között
Forrás: International Iron and Steel Institute
Alumíniumkohászat Az alumínium legfontosabb felhasználási területei 25%
26%
közlekedés csomagolás építőipar elektronika
9% 20%
egyéb
20%
Forrás: International Aluminium Institute
Az alumínium termelésének fázisai és életciklusa
Forrás: International Aluminium Institute
Forrás: International Aluminium Institute
3%
6% 0%
A világ bauxittermelése 1998-ban
EU
112,4 millió tonna
Európa többi országa 35%
Észak-Amerika 29%
Dél-Amerika Afrika Ázsia Kína
7% 13%
Óceánia
7%
A világ bauxittermelése 2008-ban 189,4 millió t.
1% 6% 0%
EU
30%
Európa többi országa 24%
Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika Ázsia Kína
Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
12%
17% 10%
Óceánia
A világ timföldtermelése 1998-ban
11% EU
28%
Európa többi országa
9%
48,9 millió tonna
Észak-Amerika Dél-Amerika 13%
Afrika Ázsia
8%
Kína 8%
Óceánia 1%
A világ timföldtermelése 2008-ban
22%
8% 6%
24%
EU Európa többi országa
83,3 millió t.
7%
Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika
19% 28%
Forrás: International Aluminium Institute
7%
1%
Ázsia Kína Óceánia
9%
16%
A világ alumíniumtermelése 1998-ban
EU
12%
Európa többi országa
22,6 millió tonna
Észak-Amerika Dél-Amerika
15%
8%
Afrika Ázsia
5%
Kína 9%
Óceánia 26%
A világ alumíniumtermelése 2008-ban
6%
12% EU
38,6 millió t.
12% 34%
Európa többi országa Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika
15%
Ázsia Kína Óceánia
Forrás: International Aluminium Institute
10%
4%
7%
A világ bauxit-, timföld- és alumíniumtermelése 1998-ban és 2008-ban 100% 80%
Óceánia Kína Afrika
60%
Ázsia Dél-Amerika
40%
Észak-Amerika Európa többi országa
20%
EU
0% 1998 2008 BAUXIT
1998 2008 TIMFÖLD
1998 2008 ALUMÍNIUM
Forrás: International Aluminium Institute
Alumíniumkohók a Földön
Forrás: International Aluminium Institute
Alumíniumkohászat A vezető timföld- és alumíniumtermelő országok 2008-ban Ország
Timföld (millió t)
Ország
Alumínium (millió t)
1; Kína
22,8
1; Kína
13,2
2; Ausztrália
19,3
2; Oroszország
3,8
3; Brazília
7,0
3; Kanada
3,1
4; USA
4,3
4; USA
2,7
5; Jamaica
4,0
5; Ausztrália
2,0
6; Oroszország
3,2
6;Brazília
1,7
7; India
3,0
7; Norvégia
1,4
8; Suriname
2,0
8; India
1,3
9; Venezuela
1,9
9; Egyesült Arab Em.
0,9
10; Írország
1,8
10; Bahrain
0,9
Forrás: USGS Commodity Statistics and Information