Magyarország turizmusának történeti fejlődése és gazdasági jelentősége. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

Magyarország turizmusának történeti fejlődése és gazdasági jelentősége Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

2

Általános információk Magyarországról „ „ „

Területe: 93 030 km2 Lakossága: 10 179 000 fő (2002) Népsűrűség: 109,6 fő/ km2

Főváros: Budapest „ területe: 525 km2 „ lakossága: 1 774 000 fő (2001) „ népsűrűség: 3378 fő / km2

3

ÉGHAJLAT „ Magyarország éghajlata mérsékelt övi kontinentális. „ Évi középhőmérséklet: 10,5-11ºC „ A leghidegebb hónap a január (napi középhőmérséklet -1ºC), „ a legmelegebb az augusztus (napi középhőmérséklet +21,3ºC), „ a napsütéses órák száma évente 1785.

4

TURISZTIKAI RÉGIÓK Az ország kilenc turisztikai régióra osztható „ „ „ „ „ „ „ „ „

1. Budapest- Közép-Dunavidék, 2. Balaton, 3. Közép-Dunántúl, 4. Nyugat-Dunántúl, 5. Dél-Dunántúl, 6. Észak-Magyarország, 7. Észak-Alföld, 8. Dél-Alföld, 9. Tisza-tó. 5

6

Magyarország üdülőkörzetei A kutatók napjainkra az országot 30 térségre — ezen belül 16 tájegységre, 14 laza üdülőkörzetre és tájegységeken kívüli településekre — sorolják be. Típusok: „

„

„

tájegység a települések természetföldrajzi, idegenforgalmi

adottságai és műszaki-gazdasági paraméterei alapján egyaránt szorosan összefüggő térség; laza üdülőkörzet a települések idegenforgalmi adottságai és a műszaki-gazdasági paraméterei révén összekapcsolható térség; település már meglévő, illetve potenciális idegenforgalmi vonzással (vagy csak kínálattal) rendelkező, vagy a turisztikai áramlással érintett közigazgatási hely. 7

Térségek

Tájegységek

Kiemelt üdülőkörzetek

Laza üdülőkörzet

1.

Balaton

X

X

2.

Dunakanyar

X

X

3.

Mátra-Bükk

X

X

4.

Velencei-tó,

X

X

5.

Sopron-Kőszeghegyalja

X

X

6.

Tisza-tó (Közép-Tiszavidék)

X

X

7.

Mecsek-Villány

X

X

8.

Szigetköz

X

9.

Őrség

X

10.

Bakony

X

11.

Ráckeve

X

12.

Alsó-Duna

X

13.

Aggtelek és környéke

X

14.

Zemplén és a Hernád-völgy

X

15.

Alsó-Tisza

X

16.

Hortobágy

X

17.

Szombathely-környék és a Vasi-hegyhát

X

18.

Rába-Marcal mente

X

19.

Göcsej és a Zalai-dombság

X

20.

Kaposvölgy

X

21.

Dél-Zala

X

22.

Belső-Somogy

X

23.

Vértes-Gerecse

X

24.

Budai hegyvidék

X

25.

Gödöllői-dombság

X

26.

Cserhát-Karancs

X

27.

Felső-Tiszavidék

X

28.

Szolnoki Tisza-szakasz

X

29.

Hármas-Körös

X

30.

Szanazug

X

8

Tájegységek

Kiemelt üdülőkörzetek

Balaton Dunakanyar Mátra-Bükk

Balaton

Velencei-tó, Sopron-Kőszeghegyalja

Dunakanyar

Tisza-tó (Közép-Tiszavidék) Mecsek-Villány Szigetköz Őrség Bakony Ráckeve Alsó-Duna

Mátra-Bükk Velencei-tó, Sopron-Kőszeghegyalja Tisza-tó (Közép-Tiszavidék)

Aggtelek és környéke Zemplén és a Hernád-völgy

Mecsek-Villány

Alsó-Tisza Hortobágy

9

Laza üdülőkörzet Szombathely-környék és a Vasi-hegyhát Rába-Marcal mente Göcsej és a Zalai-dombság Kaposvölgy Dél-Zala Belső-Somogy Vértes-Gerecse Budai hegyvidék Gödöllői-dombság Cserhát-Karancs Felső-Tiszavidék Szolnoki Tisza-szakasz Hármas-Körös Szanazug 10

Magyarország üdülőkörzetei

11

12

UNESCO Világörökségek listája „ „ „ „ „ „

„

„

az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, Hollókő ófalu és táji környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta, a Pécsi Ókeresztény sírkamrák, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed az Andrássy út és történelmi környezete, Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj. 13

Magyarország turizmusának történeti fejlődése XVIII. sz. vége – XIX. sz. közepéig „

Nemesi kiváltság az utazás

„

Külföldi gyógyfürdők látogatása (pl. Csehország)

„

A fürdőélet kezdetei és a polgárosodás „

Balatonfüred - ivókúrák, Anna-bál 1825

„

Keszthely – Festetics család

„

Hévíz – gyógyvíz

„

Reformkor: kaszinó, lóverseny

„

Csárdák

„

Az első szállók megjelenése

14

XIX. sz. 2. felétől – XX. sz. elejéig: „ Vasúti közlekedés fejlődése, filléres

vonatok „ 1896: Millenniumi kiállítás „ Első fürdőtelepek: „ Siófok,

Balatonfüred, Fonyód-Bélatelep villanegyedek

15

XX. sz. elejétől – XX. sz. közepéig (a két világháború között) „

„ „

A trianoni veszteség után a belső értékek felértékelődése „ Magashegységek elvesztése „ Erdők elvesztése Autó, busz megjelenése, utak építése Gyógyfürdők, strandok népszerűsödése → Ásványvizek palackozása (Kékkuti, Mohai Ágnes, Margitszigeti, Parádi, Apenta, Salvus, Mira, stb.) 16

„

„

„

Klimatikus gyógyhelyek felértékelődése (asztma, szamárköhögés gyógyítása): „ Mátra, Bakony, Mecsek, Sopron (Lővérek), Kőszeg (Írottkő) „ Lillafüredi Palotaszálló (Meseautó c. film) 1926 IBUSZ létrejötte (Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt.) 1930-as évektől fizető vendéglátás és a falusi turizmus terjedése 17

A szocializmus időszaka „

Háborús veszteségek és az új politikai berendezkedés hatása: „ Infrastruktúra pusztulása „ Államosítás „ Szállodákba kormányzati szervek költöztek, vagy lakásokká alakították

„

Gazdaságpolitika (nehéziparosítás) ↔ Turizmus fejlesztése Külpolitika (hidegháború) ↔ Turisták szabad áramlása KGST turisták jöhettek: NDK-NSZK családi találkozók

„

„

Szociális turizmus: vállalati, családi és ifjúsági üdültetés

„

a „gulyásszocializmus turizmusa” „a legvidámabb barakk”

„

18

„

Állami irányítás: IBUSZ államosítása „ Új állami utazási irodák: Express, Cooptourist Volántours „ Országos Idegenforgalmi Tanács „ Országos Idegenforgalmi Hivatal → Megyei Idegenforgalmi Hivatalok „ Megyei Vendéglátóipari Vállalatok „ Danubius szállodalánc létrehozása: „

„ 1972-ben, gyógyturizmusra specializálódott

19

„

Állami beruházások: „ „ „ „ „ „

szállodaépítések Siófok: Arany- és Ezüstpart Pártüdülők Úttörővasút: Csillebérc Kis-Balaton lecsapolása ↔ környezetvédelem, turizmus 1978 első hosszútávú Idegenforgalmi Fejlesztési Koncepció „ 300 m $ értékű magyar-osztrák szállodafejlesztési hitelkonstrukció (Fórum, Hyatt, Novotel) „ Bp. Kongresszusi központ „ Ferihegy II. „ Új hegyeshalmi határátkelő 20

Magánszektor „ Fizető vendéglátás 1968 után „Zimmer frei” mozgalom „ Családi tanyák, nyaralók építésének engedélyezése korlátozás mellett „ Magánéttermek, magán kereskedelmi egységek 1980as években „

Tömegturizmus kialakulása „ Tömeges igények középszerű kielégítése „ KGST turisták igénytelensége „ Közlekedés fejlődése, „ Tömegszórakoztatás: „gulyásparty” 21

Magyar határok megnyitása → NDK menekültek átengedése „ „

„a gulyásszocializmus” mint vonzerő → kezdeti nagy érdeklődés Rendszerváltozás következményei: „ Gazdasági válság → munkanélküliség → belső turizmus hanyatlása „ Privatizáció: pártüdülők, szállodák, úttörővasút, „ Külföldi tőke megjelenése: „

„

Multinacionális cégek megtelepedése szállodaipar, utazási iroda, autókölcsönzés területén

Beutazók szerkezetének átalakulása „ ex-KGST vendégek érdeklődése csökkent „ Német egyesítés miatt kevesebb a német „ Új piacok is megnyíltak: JAPÁN, SPANYOL, BELGA, NBR, SKANDINÁV 22

1990-től, a rendszerváltozás turizmusa „

Igények átalakulása „ Magasabb színvonalú szolgáltatás „ Magasabb kategóriájú szálláshelyek

„

Tömegturizmus csökkenése: Új priorítások „ Minőség, új termékek „ Egészség„ Konferenciaturizmus „ Bor és gasztronómia „ Aktív-

23

Új beruházások „ 4-5* szállodák „ Kastély- és wellnesszállók „ Privatizáció „ Multinacionális cégek megjelenése: szálloda, utazási iroda, kölcsönzés „

Irányítás: „ Magyar Turizmus RT. (mára már Zrt.) „ GKM, Államtitkárság „ Országos Idegenforgalmi Bizottság, Regionális Idegenforgalmi Bizottság „ Regionális Marketing Bizottság „ Tourinform irodák 24

Magyarország helye a világ turizmusában 1. „

Magyarország bevételeinek, látogatóinak mérése „ KSH: határon regisztrált látogatók (1998 óta nem mérik bontva a turistákat és látogatókat) kereskedelmi szálláshelyek forgalma „

„

„

MNB: külföldiek turisztikai célú költése WTO adatai Kutatások: küldőpiac, utazási szokások

Év

Látogatók (fő)

Turista (fő)

1990

37 m

20 m

1993

40 m

23 m

1997

37 m

17 m

1999

28 m

2002

31,7 m

2003

31,4 m

Kb. 15 m

25

26

„ „

„

Az 1980-as évek mennyiségi növekedés az 1990-es évek során a magyarországi beutazó turizmust volumenében csökkenés jellemezte, okai: „ a többi volt szocialista ország népszerűségének növekedése, „ a balkáni háború kitörésének „ és a kelet-európai küldőpiacok gazdasági nehézségeinek 2000 és 2002 között ismét emelkedett a Magyarországra látogatók száma

„

Külföldi turisták száma: „ 1980-ban 10 m fő „ 1990-ben 20 m fő → W 5. „ 2002-ben 15 m fő → W 13. „ Felzárkózott: Lengyelo., Hongkong, Oroszo., Kína „ W 1-5.: Franciao., Spanyolo., USA, Olaszo., Kína

„

Átlagos tartózkodási idő: 3 éjszaka „ A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje: 3,4 éjszaka „ A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje: 2,6 éjszaka 27

28

29

Magyarország helye a világ turizmusában 3. „

Foglalkoztatottak: „ 6,2 %-a dolgozott a turizmusban „ 10 %-a dolgozott közvetett módon a turizmusban → multiplikátor hatás

„

GDP 2002-ben: „ GDP 4,9 %-át adta a turizmus → 800 md Ft = 3,4 md € „ GDP 10,3 %-át adta a turizmus közvetett módon → multiplikátor hatás

„

Külkereskedelmi mérleg hiány 37 %-t fedezi (2003) A folyó mérleg hiány 27 %-át fedezi (2003) „ Beutazó turisták költése szolgáltatás exportnak számít

„

30

31

Magyarország helye a világ turizmusában 4. „

„

Deviza bevételek: „ 2003-ban 12 %-kal csökkent „ okai: holland, német, osztrák turisták száma csökkent, gazdaság helyzet miatt, Balaton vízhelyzete miatt „ W bevételeinek 1 %-a „ Magyarország nem szerepel az első 15 helyen, bár bevételei folyamatosan nőttek a turistalétszám csökkenése ellenére Az egy turistára jutó bevételek: „ EU: 800-900 €/fő „ Magyarország: 100-200 €/fő

Év

€

1990

500 m

1995

2 md

2001

4,4 md

2002

3,4 md

2003

3 md

32

33

Magyarország turizmusának problémái 1. „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

Elmaradott infrastruktúra Alacsony színvonalú szolgáltatások A turizmus szezonalítása Komplex turisztikai termékek hiánya Szállodai kapacitás alacsony aránya Szakképzetlen munkaerő Nyelvismeret hiánya Nincs szemlélet váltás Magas a fekete gazdaság aránya Külföldi látogatók megoszlása kedvezőtlen: „ Kiránduló: 42 % „ Átutazó: 12 % „ Turisták: 46 % (1/10-e jelenik meg a kereskedelmi szálláshelyeken) 34

Magyarország turizmusának problémái 2. „

Alacsony az utazási irodák által szervezett forgalom: 2 % Beutazások 70 %-a szomszédos országból érkezik (rokoni, baráti kapcs.)

„

Erős területi koncentráció:

„

„

„

Budapest

„

Balaton

„

A Puszta

Vendégéjszakák 60 %-a Forgalom 40 %-a Szezon: július, augusztus

Belföldi turizmus alacsony szintje „ Vendégéjszakák 39 %-a belföldi „ Szállodai éjszakák 32 %-a belföldi 35

36