A PTE TTK Tanulmányi- és vizsgaszabályzata A PTE Természettudományi Kar (a továbbiakban: Kar) Tanácsa a Kari Hallgatói Önkormányzat egyetértésével, a felsıoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv), a felsıoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetésérıl és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR), a tanári képesítés követelményeirıl szóló 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TR), a természettudományos felsıoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirıl szóló 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet, a bölcsész és egyes társadalomtudományi alapképzési szakok képesítési követelményeiról szóló 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet, a testkulturális felsıoktatás alapképzési szakjainak képesítési köveleményeiról szóló 44/2002. (III. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: képesítési követelmények), a felsıoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerő képzéshez illeszkedı kiegészítésérıl szóló 77/2002. (IV. 13.) Kormány rendelet (a továbbiakban: képesítési követelmények kiegészítése), illetve a PTE (a továbbiakban Egyetem) Tanulmányi- és vizsgaszabályzata (a továbbiakban PTE TVSZ) alapján az alábbi szabályzatot alkotja:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya 1. § (1)
(2) (3) (4)
(5)
A Tanulmányi- és vizsgaszabályzat (a továbbiakban: TVSz) hatálya kiterjed az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló és tanulmányait a Karon 2002. szeptemberében, illetve azután megkezdı magyar és – amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik – a külföldi állampolgárságú hallgatókra. A doktori képzésben részt vevı hallgatókra vonatkozó tanulmányi és vizsgaszabályokról a kari SZMSZ 1. számú melléklete rendelkezik. A tanulmányi ügyekhez kapcsolódó hallgatói juttatásokról és a térítésekrıl a kari SZMSZ 8. számú melléklete rendelkezik. A Szabályzat hatálya kiterjed a Kar oktatóira, illetve a Dékáni Hivatal és a Tanulmányi Osztály (a továbbiakban: TO) dolgozóira és az oktatási szervezeti egységek tanulmányi- és vizsgaügyekben eljáró dolgozóira is. A TVSz alkalmazása szempontjából oktatónak minısülnek a karral közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatókon kívül az egyéb jogviszony keretében oktatást és vizsgáztatást végzı személyek is. A Felnıttképzési és Emberi Erıforrás Fejlesztési Intézet (a továbbiakban: FEEFI) által folytatott képzésekben részt vevı hallgatókra - a képesítési követelményekbıl adódó eltérések miatt - e szabályzat rendelkezései az 1. számú függelékben foglaltak figyelembevételével tejednek ki.
Alapfogalmak 2. § (1)
alapozó modul: azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, illetve modulok szempontjából, illetve amelyekre más (szak)modulok (elsısorban a szakcsoporton belüli szakok moduljai) is ráépíthetık;
-1-
(2)
(3)
(4)
(5)
(6) (7)
(8)
(9) (10)
(11)
(12) (13)
(14) (15) (16) (17) (18) (19)
ECTS (European Credit Transfer System): európai kreditátviteli rendszer, mely megkönnyíti az ECTS alapelveit vállaló intézmények hallgatói számára az európai felsıoktatási intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadságot; egyéni hallgatói tanulmányi munkaidı: a hallgatói tanulmányi munka azon része munkaórákban kifejezve, melyet a hallgató átlagosan a tanórán (kontaktórán) kívül önállóan végez a tananyag elsajátítása és a követelmények teljesítése érdekében (beleértve a vizsgaidıszakban a tanulásra fordított idıt); kedvezményes tanrend: az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a tantervi elıírások lehetıséget adhatnak a hallgatónak arra, hogy minden tanulmányi idıszakra szabályzatokban és tantervekben meghatározott feltételek mellett - egyénileg válasszon a felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül; (összes) hallgatói tanulmányi munkaidı: átlagos (tehetségő, felkészültségő, átlagosan elvárható teljesítménnyel tanuló) hallgató számára a tanulmányi munka sikeres elvégzéséhez (átlagos körülmények között) szükséges idı munkaórákban kifejezve, vagyis a tanóra (kontaktóra) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra együtt; intézmény: az egyetem, illetve a fıiskola, az Ftv.1. számú mellékletében felsoroltak szerint; kredit: a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, az összes hallgatói tanulmányi munkaidıvel arányos relatív mérıszám; nemzetközi konvenciónak megfelelıen 30 hallgatói tanulmányi munkaórához 1 kredit rendelendı; kreditgyőjtés (kreditakkumuláció): kreditek győjtése a tanulmányok végzése során, minden egyes tanulmányi idıszakban a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez (a kötelezıen elsajátítandó ismeretanyaghoz rendelt krediteket is magába foglaló) elıírt számú kreditet el nem éri; kreditallokáció: a tantervben szereplı tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munkához kreditek hozzárendelése; modul: a szak tantervének megfelelı tantervi egység, amely olyan tantárgyakat foglal magába, amelyek tematikailag, a szak képzési célját illetıen vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalják össze; a modulok lehetnek egymásra épülık, egymást helyettesítık; tanóra (kontaktóra): a tantervben szereplı tanulmányi kötelezettségek oktató közremőködését igénylı foglalkozásain való részvétel ideje; amennyiben a kari szabályzat másként nem rendelkezik, idıtartama 45 perc; tantárgy: a szak tantervi felépítésének szakmai alapegysége, amelyhez felvételi és teljesítési feltételek köthetık; mintatanterv: a tantervben szereplı tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az elıtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30 (±3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idı alatt fejezi be; tanulmányi idıszak (félév, harmadév stb.): amelyre a hallgató beiratkozik, tantárgyakat vesz fel (a mintatanterv alapján, vagy attól eltérıen, de az elıtanulmányi rendet betartva); aktív félév: az a félév, amelyre a hallgató beiratkozik; passzív félév: az elsı beiratkozást követıen az a félév, amikor a hallgató beiratkozási kötelezettségének nem tesz eleget és tanulmányait szünetelteti; kurzus: órarendi hellyel és idıponttal rendelkezı egy félévnyi tanulmányi foglalkozás; kritériumkövetelmény: olyan kötelezıen teljesítendı elıírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet a szakmai gyakorlat, a testnevelésben való részvétel, a nyelvi követelmény; elızetes követelmény: egy tantárgy vagy kurzus ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban vagy kurzusban szereplı ismeretanyag és/vagy valamely kritériumkövetelmény igazolt teljesítése; -2-
(20) elıtanulmányi rend: a szak tantervében szereplı tantárgyak (és kritériumkövetelmények) elızetes követelményeinek összessége; (21) ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer): az oktatás- és tanulmányszervezést, valamint a hallgatói pénzügyeket kezelı számítógépes nyilvántartó rendszer. (22) szigorlat: egy többféléves tantárgy vagy több tantárgy szintetizált ismeretanyagának számonkérése; (23) képesítési követelmény: a PTE-n megszerezhetı végzettség, illetve a szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények határozzák meg. A képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó fıbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési idıt félévekben, a képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget kreditben meghatározva, a szigorlati követelményeket, a szakdolgozat, a diplomamunka elıírásait, a záróvizsga típusát, követelményeit, az oklevél eredményének kiszámítási módját, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket; (24) kreditrendszerő képzés: az egyetemi (vagy fıiskolai) végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez megszabott idıkorláton belül az adott szak (szakpár) tanterve szerint meghatározott számú kreditet kell győjteni, valamint kritérium követelményeket is teljesíteni kell; (25) tantárgyfelvétel/kurzusfelvétel: egy tantárgy, meghirdetett elıadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi foglalkozására vagy annak vizsgájára (vizsgakurzusára) való jelentkezés. Feltétele a tantárgy/kurzus/vizsga elızetes követelményeinek teljesítése; (26) tanulmányok elismertetése, befogadása: egy intézményben, karon vagy szakon meghirdetett vagy teljesített tantárgy/kurzus a hozzá tartozó kredit megállapítását és a tantárgy/kurzus valamely más tantárggyal/kurzussal való helyettesíthetıségének, valamint más tantárgyaktól/kurzusoktól való különbözıségének megállapítását jelenti; (27) székhelyen kívüli képzés: minden olyan képzés, amelyet a Kar az Egyetem – a 209/1999. számú Kormányrendelet 1. sz. mellékletében felsorolt – Karainak székhelyén kívül indított iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés, fıiskolai és egyetemi szintő alapképzés, szakirányú továbbképzés, posztgraduális és doktori képzés levelezı és távoktatási formában; (28) utóvizsga-idıszak: a vizsgaidıszak utolsó 5 munkanapja, amelyben a hallgató csak utóvizsgát tehet.
II. A TANULMÁNYI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ SZERVEK ÉS ELJÁRÁSOK Döntési jogkörök, eljáró szervezetek és személyek 3. § (1)
(2)
(3)
(4)
A tanulmányi ügyek rendezésének általános alapelve, hogy a hallgatóra vonatkozó minden eljárás ingyenes, amíg az a Kar általános és szabályzatokban meghatározott mőködésével, valamint a hallgató kötelezettségeivel és jogaival összhangban van. Minden ettıl eltérı mőködés különeljárás során megy végbe, amelynek módjáról a Kar külön rendelkezik. A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben elsı fokon a Tanulmányi Osztály, másodfokon a Tanulmányi és Kreditbizottság (a továbbiakban: TKB), harmadfokon a dékán jár el. A dékán döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye. Minden olyan esetben, ahol e szabályzatban a TKB, mint eljáró szerv szerepel, helyette a FEEFI hallgatóit érintı ügyekben az Intézeti Tanulmányi és Kreditbizottság az érvényes eljáró szerv. Minden FEEFI-s hallgatót érintı esetben a Dékán átruházhatja a döntési jogkörét az Intézetigazgatóra. A hallgatók személyes adatainak és tanulmányi adatainak nyilvántartását a számítógépes Egységes Tanulmányi Rendszer segítségével a TO végzi. A TO feladata annak ellenırzése is, -3-
(5)
hogy a hallgatók az egyes félévekben, illetve az egyes szakok végzése során teljesítették-e azokat a tanulmányi kötelezettségeket, amelyeket a szakok tantervei, illetve a szak tantervének gondozásáért felelıs tanácsok (intézetek, Kari Tanács) elıírtak. Tanulmányi ügyekben az intézetek döntenek a. óralátogatási kedvezményekrıl; “egyéni óralátogatási rendet” kérhet: • aki válogatott vagy elsı osztályú sportoló, • aki külföldi egyetemen folytat tanulmányokat, • egyéb, indokolt esetben. b. mulasztások pótlásáról, c. három éven belül teljesített stúdiumok alapján gyakorlatok és vizsgák alóli felmentésrıl, d. szakdolgozati és diplomamunka téma elfogadásáról, e. az óra- és vizsgatervben elıírt tanulmányutak, terepgyakorlatok pótlásáról, és véleményt nyilvánítanak f. az átvétel, a szakváltozás, a szakfelvétel kérdéseiben, g. más intézményben folytatott tanulmányok beszámításáról és elfogadásáról, esetleges különbözeti vizsgák elıírásáról, h. minden más, a tanulmányokat érintı ügyben.
(6)
Az érintett szaktanszék, vagy intézet véleménye nélkül a karon tanulmányi döntés nem születhet. E nélkül - bárki által - hozott döntés érvénytelen. (7) Az oktatási dékánhelyettes felügyelete alatt álló Tanulmányi és Kreditbizottság a (7) bekezdésben felsorolt esetkben hoz döntést. A TKB 14 tagból áll. Elnöke és tagjai a Kari Tanács által a Kari Tanács mandátumának lejártáig választott oktatók; és a hallgatók által az oktatók létszámával azonos számú választott hallgató, valamint hivatalból - tanácskozási joggal - a Tanulmányi Osztály vezetıje. A TKB elnöke az oktatási dékánhelyettes. A TKB az általa meghatározott hatásköröket ügyrendjében átruházhatja a TKB elnökére vagy a Tanulmányi Osztály vezetıjére. (8) A Tanulmányi és Kreditbizottság dönt a. a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, b. kedvezményes tanulmányi rend engedélyezésében, c. vizsgaidıszakon túli vizsgáztatás engedélyezésében egyéni kérelem alapján, d. belsı felvételire bocsátás engedélyezése ügyében, e. a szaktanszék vagy intézet és a hallgató közti rendezetlen vita ügyében, f. a szorgalmi idıszak utolsó két hetében beadott évhalasztási kérelmekrıl, g. a szakváltozás, a szakfelvétel kérdéseiben, h. a más szakokon, vagy karon, illetıleg más intézményekben teljesített tanulmányok befogadásának megállapításában, i. szakpár felbontásáról, szakleadásról, j. a hallgató tagozatváltoztatási kérelmérıl. (9) A Dékán dönt a TKB és a hallgató közti rendezetlen vita ügyeiben. (10) A TKB határozatáról a hallgatót és az érintett szaktanszéke(ke)t, illetve adott esetben az illetékes intézetet 5 munkanapon belül írásban értesíti. A TKB határozatával szemben - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - a hallgató annak kézhezvételétıl számított 15 munkanapon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a Kar Dékánjának kell címezni, a TO-n kell leadni. -4-
(11) A Dékán a tanulmányokat érintı bármely kérdéskörben kellı indoklással ellátott méltányosságot gyakorolhat. a. A méltányosságból kizárt ügyek: • a beiratkozás beiratkozási idıszakon kívüli engedélyezése, • felmentés különeljárási díj fizetése alól, • felmentés az abszolutóriumban elıírt feltételek alól. b. Méltányossági döntés a tanulmányok idején egyszer adható. (13) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
III. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A képzések formái, szakmai felelısség 4.§ (1) (2) (3) (4) (5)
(6)
A Kar akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzést, fıiskolai és egyetemi szintő alapképzést, szakirányú továbbképzés, posztgraduális és doktori képzést folytat. A Kar más egyetemekkel, intézményekkel, illetve az Egyetem más karaival közösen gondozott szakot is meghirdethet. A Kari Tanácsnak minden szakhoz ki kell jelölnie egy szervezeti egységet és egy oktatót, aki szakmailag felelıs a szakon folytatott képzésért. A szakok, valamint a hozzá tartozó felelıs szervezeti egységek és oktatók listáját e szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza. Szakért felelıs oktató kizárólag az egyetemmel teljes munkaidejő közalkalmazotti jogviszonyban álló, oktatói munkakörben foglalkoztatott, tudományos/mővészeti minısítéssel rendelkezı személy, fıiskolai képzésben vezetı oktató lehet. A Kar az egyes szakok képesítési követelményeiben rögzítetteken túl, specializációt szervezhet. A specializáció a Kar által biztosított külön szolgáltatás, amelynek elvégzésérıl a hallgató az oklevél mellékleteként betétlapot kap. A specializációkról és a specializációért felelıs oktató személyérıl a Kari Tanács dönt. A specializáció minimálisan 10, maximálisan 16 kreditbıl áll.
A tanterv 5. § (1) (2)
(3) (4) (5)
A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg. Tantervet minden szakra, tagozatra és képzési formára meg kell határozni. Valamely szak nem nappali képzési formában teljesítendı krediteinek száma megegyezik a vele azonos nappali szakon teljesítendı kreditek számával. A tantervek elkészítéséért a szakért felelıs oktató felel. A tanterv megváltoztatásához az érintett intézetek egyetértése is szükséges. A mintatanterveket a Hallgatói Önkormányzat véleményének kikérését követıen a Kari Tanács hagyja jóvá. A tanárképzési modul teljesítéséhez tanár szakokon egyszakos képzés esetén 40 kredit, szakpáros képzésnél 50 kredit teljesítése szükséges. A mintatanterv tartalmazza oktatási idıszakonkénti bontásban, valamennyi kötelezı és kötelezıen választható tantárgyat, a szabadon választható tantárgyak kreditértékét, a heti (vagy félévi), illetıleg összes tanóraszámát (elıadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat bontásban) és a hozzájuk rendelt krediteket, a számonkérések típusát (aláírás, -5-
(6) (7) (8) (9)
félévközi/gyakorlati jegy vagy vizsgajegy), a tantárgy meghirdetésének ciklusait (ıszi és/vagy tavaszi félév), a kritérium követelményeket és azok teljesítésének határidejét, a szakirányválasztás feltételeit és szabályait, az elıtanulmányi rendet, a diplomamunka (szakdolgozat) elkészítésére vonatkozó elıírásokat, a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga követelményeit. A mintatantervben egy tantárgy elızetes követelményeként legfeljebb 3 tantárgy adható meg. Valamennyi szak tanterve a teljes képzéshez rendelt összes kredit legalább 5%-ában lehetıséget biztosít szabadon választható tantárgyak felvételére. A mintatantervekben a tanórák ajánlott száma 15-26 tanóra/hét, maximális száma (a nyelvi alapoktatás óráin és a testnevelési órákon kívül) 30 tanóra/hét. A mintatantervekben a szabadon választható tantárgyak vizsgái nélkül a vizsgaidıszakokban leteendı vizsgák átlagos száma 5, maximális száma 7.
A tanév idıbeosztása 6.§ (1)
(2)
Tanévenként az oktatás megkezdésének és befejezésének idıpontját a Rektor az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökének egyetértésével állapítja meg. A Kar a tanév megkezdése elıtt nyilvánosságra hozza a tanév idıbeosztását. Minden félév - a félév elején tartható beiratkozási, ill. kurzusfelvételi héten kívül – legalább 13 hét szorgalmi idıszakból, legalább 25 munkanap vizsgaidıszakból áll. A Rektor tanévenként legfeljebb hat nap tanítási szünetet engedélyezhet. A Dékán a Rektor által engedélyezett szüneten kívül tanévenként legfeljebb 2 nap tanítási szünetet, nagyon indokolt esetben a Kar egészének vagy egy részének óraelmaradást engedélyezhet.
A hallgatói jogviszony 7. § (1) (2) (3)
(4) (5)
(6)
A hallgatói jogviszony létrejöttének elıfeltétele a Karra való felvétel, átvétel. A hallgatói jogviszony a karra történı elsı beiratkozással jön létre. A felvételi határozat csak a határozat kiadásának évében használható fel hallgatói jogviszony létesítésére. Az érvényes felvételi határozattal rendelkezı személy, amennyiben abban az évben nem kíván beiratkozni, évhalasztást kell kérnie írásban. Az évhalasztás idıtartama nem lehet két évnél hosszabb. Évhalasztási kérelemmel nem rendelkezı személyt, a beiratkozási idıszakot követıen törölni kell a hallgatói névsorból. Szünetel a hallgatói jogviszony, ha az adott félévre a hallgató a tanulmányai folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. A hallgatói jogviszony a (4) bekezdésben említett módon legfeljebb 4 félévig szüneteltethetı, melyet a TKB kérelemre további két félévvel, a Dékán különleges méltányosságot indokoló okból legfeljebb a képzés idıtartamának megfelelı ideig meghosszabbíthat. A hallgatói jogviszony megszőnik: a) a hallgató saját kérésére; b) a hallgatói névsorból való törléssel; c) tanulmányi okokból történı elbocsátással, • ha a hallgató által a kötelezı és a kötelezıen választható tantárgyakból megszerzett kreditek száma az elsı beiratkozását követı 4. aktív félév elteltével kevesebb, mint 60;
-6-
•
ha valamely tantárgyat/kurzust a hallgató háromszor felvette, vagy valamely tantárgy teljesítéséhez elıírt kreditmennyiséget ugyanazon tantárgyon belül háromszor felvette és nem teljesítette. d) az intézménybıl való kizárás kimondásával (fegyelmi eljárás után); e) az utolsó évfolyam sikeres befejezését követı elsı záróvizsga-idıszaknak az utolsó napján. (7) A hallgatói jogviszony megszőnése után az oklevél kiadásáig a hallgatót megilletik azáróvizsga letételéhez főzıdı jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. (8) Ha a hallgató hallgatói jogviszonya megszőnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, a hallgatói jogviszony megszőnésétıl számított 2 éven belül valamennyi, az oklevél kiállításához szükséges feltételt teljesítenie kell. (9) Amennyiben a hallgató az elıírt idıtartamon belül az oklevél kiállításához szükséges valamennyi feltételt nem teljesíti, számára a dékán különös méltányosságot indokló okból további egy év haladékot engedélyezhet. (10) A hallgató ugyanarra a szakra a képesítési köveleményben elıírt képzési idın túl 4,5 és 6 féléves képzés esetén további 3, 8 féléves képzés esetén további 4, 9 és 10 féléves képzés esetén további 5 félévre térítésmentesen iratkozhat be. (11) A hallgató az elsı félévre történı beiratkozásakor érvényes mintatanterv alapján végzi tanulmányait. Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonyának szüneteltetése alatt a képzés követelményei megváltoztak, a Kar az eredeti mintatantervet módosíthatja. (12) Az elbocsátott hallgató, amennyiben új felvételi eljárással felvételt nyer, korábbi tanulmányainak beszámítását nem kérheti.
Átvétel 8.§ (1)
(2) (3)
(4)
(5) (6)
Más felsıoktatási intézmény azon hallgatója kérvényezheti a Karra történı átvételét a felvételijének megfelelı szakra vagy szakpárra, aki: a) két lezárt félévben legalább 30 teljesített szakterületi kredittel rendelkezik, és b) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szőnt meg, illetve a kötelezı elbocsátás vagy kizárás feltételei sem állnak fenn. A kérvény beadási határideje az elızıfélév szorgalmi idıszakának vége. A szakok, illetve a karok közt is kérhetı átvétel. Ennek minimális feltétele az átjelentkezést megelızıen a mintatanterv elsı két félévébıl szerzett legalább 30 kredit és az ebbıl számított legalább 3,51 súlyozott tanulmányi átlag. Az intézményváltoztatás engedélyezésérıl az intézet javaslata alapján a TKB dönt. Az intézeti javaslatnak tartalmaznia kell az esetlegesen leteendı különbözeti vizsgák számát, a befogadandó kreditértéket, valamint annak a mintatanterv szerinti félévnek a számát, amelyben az átvett hallgató tanulmányait folytathatja. Az átvételt engedélyezı határozatban meg kell jelölni azt, hogy a hallgató tanulmányait melyik félévében kezdheti meg, és elı kell írni a különbözeti vizsgákat, azok letételének pontos határidejét, és hogy mely finanszírozási kategóriába esik. Fıiskolai képzési szintrıl egyetemi szakra (szakpárra) intézményváltoztatót nem fogad a Kar. Költségtérítéses képzésben résztvevı hallgató átvételét kérheti az államilag finanszírozott képzésre, ha két egymást követı félévben a korrigált kreditindexe legalább 4,00. Az átvételre, a lemorzsolódási rátát is figyelembe véve, csak az államilag finanszírozott, megüresedett helyekre és félévszám(ok)ra tekintettel van lehetıség.
Áthallgatás, vendéghallgatás, máshol teljesített tanulmányok befogadása -7-
9.§ (1)
(2)
(3)
(4) (5) (6) (7)
(8)
(9) (10) (11) (12) (13) (14)
(15)
A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet bármely intézmény, kar, szak elıadásain. Amennyiben a hallgató bármely elıadáson olyan információ birtokába jut, amelynek nyilvánosságra kerülése mások személyiségi jogait, különösen a betegek emberi méltóságát sérthetné, bizalmukkal való visszaélést jelentene vagy egyéb okból titoknak minısülne, köteles a titkokat megırizni. E kötelezettségének megsértésével a hallgató megszegi egyetemi esküjét, amelynek jogi következményeit viselnie kell. A hallgató a szak tantervében szereplı tantárgyat más intézményben is felveheti és a tantárgy teljesítése után kérheti a TKB-tól a tantárgy kreditjének elismerését. A TKB az ismeretanyag legalább 75 %-os megegyezése esetén az illetékes tanszékek javaslatára a hallgató kérelmére elismerheti a kreditek egyenértékőségét. A Kar a hallgató más hazai, vagy külföldi felsıoktatási intézményben szerzett kreditjeit intézményközi kredit-egyenértékőségi egyezmény, vagy a hallgatóval kötött egyéni tanulmányi megállapodás alapján ismeri el. Adott követelmény teljesítéséért egy bizonyos szakon, vagy programban, csak egyszer adható kredit, de az ily módon elismert teljesítmény más szakon, illetve programban is elismerhetı. A Kar hallgatója az összesen megszerzendı kreditmennyiség legalább 75 %-át köteles a Karon megszerezni. A Karon vendéghallgató lehet az a hallgató, aki bármely felsıoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. Az intézetek szemeszterenként és szakonként a félévet megelızı 30. nap elıtt kihirdetik a maximálisan fogadható vendéghallgatók számát. A Kar a jelentkezés sorrendjében fogadja a vendéghallgatókat. Az irányszám az adott félévben nem léphetı túl. A vendéghallgatói kérelmet a hallgatói jogviszony igazolásával együtt a beiratkozási határidıig kell benyújtani a TO-ra. A kérelmeket a TKB véleményezi és legfeljebb 2 félévre engedélyezi. A vendéghallgató a Kar által, külön erre a célra elıírt leckekönyvet köteles váltani a TO-n. A vendéghallgató által megszerzett kreditek befogadásáról sikeres felvételi vizsga után a TKB dönt. A vendéghallgató részt vehet a tanulmányi foglalkozásokon, de oklevél szerzésére nem jogosult. A vendéghallgató a tantárgyak felvételéért a Kar által megállapított díjat köteles fizetni. A vendéghallgatókról a TO nyilvántartást vezet. A Kar hallgatója a PTE más kara által oktatott, és a szak (szakpár) tantervében is szereplı tantárgyat áthallgatással felveheti, és abból vizsgát tehet. Az így szerzett kreditet és érdemjegyet úgy kell tekinteni, mintha azt a hallgató a Karon szerezte volna. A más intézményben meghirdetett tárgy leckekönyvbe való felvételérıl és az ott szerzett kredit és érdemjegy beszámításáról az illetékes intézet vezetıjének javaslatára a TKB dönt.
A hallgató beiratkozási, bejelentési kötelezettsége és tantárgyfelvétele 10. § (1)
(2)
A hallgató a tanév idıbeosztásában kijelölt beiratkozási idıszakban jelezheti beiratkozási szándékát és egyúttal leckekönyvét is le kell adnia a TO-n. A beiratkozási szándékot szakonként kell jelezni. A beiratkozás szakonként legalább egy tantárgy felvételével tekinthetı érvényesnek. Ha a hallgató a beiratkozást az (1) bekezdésben megadott idıszakban elmulasztja, a féléve automatikusan passzív félévnek minısül.
-8-
(3)
(4) (5)
(6) (7)
(8) (9)
(10) (11)
(12) (13) (14)
(15)
(16) (17) (18) (19) (20)
A hallgató részére - a vonatkozó rendeleteknek megfelelıen – a beiratkozáskor, a diákigazolvány érvényességének lejárta elıtt állandó vagy ideiglenes diákigazolványt kell kiadni, illetve érvényesíteni. A hallgató köteles személyesen, vagy meghatalmazottja útján beiratkozni. Beiratkozáskor a TO által biztosított adatlap kitöltésével pontosítja változó adatait. A Kar hallgatója lezárt szemeszter vagy eredményes felvételi, illetve átvételi eljárás után beiratkozási és tantárgyfelvételi idıszakban kezdheti meg a Kar elızetes tájékoztatójában megadott mintatantervekben meghatározott tárgyainak felvételét leckekönyvébe. A szakos, szakpáros speciálkollégiumok, szakdolgozati és diplomamunka konzultációk a szaktárgyak körébe tartoznak, és a leckekönyvbe az adott félévben be kell írni. Testnevelési (rekreációs) kurzusokat a képzés elsı négy szemeszterében ajánlott felvenni. Testnevelési (rekreációs) kötelezettségei alól az igazolt sportoló és az egészségügyi szempontból javasolt hallgató menthetı fel, valamint az a hallgató, aki korábbi tanulmányai során ennek a kötelezettségének eleget tett. A tárgyat a felmentettnek is fel kell vennie leckekönyvébe. A felmentést a Testnevelés- és Szabadidısport Központ jegyezheti be a leckekönyvbe. A Kar köteles biztosítani, hogy a hallgató a tanulmányai során elıírt összes kredit mennyiségét legalább 20 %-kal meghaladó kreditértékő tárgyak közül választhasson. A Kar biztosítja, hogy a hallgató az oklevélhez szükséges kredit mennyiségénél 10 %-al több kreditet vehessen fel. A kreditmennyiség 110 %-ánál több kredit felvétele esetén a hallgató díj fizetésre kötelezhetı. A hallgató kérelem alapján kreditek egy részét más intézményben is megszerezheti. A hallgató csak olyan tantárgyat/kurzust vehet fel, amelynek elıfeltételeit teljesítette, illetve engedély esetén egyidıben felvette. Az elıfeltételek teljesülését, a szigorlatok megkezdésének szabályait a TO az ETR segítségével ellenırzi. Az elıfeltétel(ek) nem teljesülése estén az érintett tárgyat a TO törli a leckekönyvbıl. A hallgató haladhat a mintatanterv alapján, de egyéni tanrendet is kidolgozhat. Az egyéni tanrendben a hallgató eltérhet az átlagos ütemő elırehaladás esetére biztosított mintatantervben ajánlott tárgyfelvételi rendtıl. Ha a félévközi tanulmányi követelmények teljesítését az oktató aláírásával igazolta, a hallgatónak a tárgyból csak vizsgáznia kell a következı félévben. A korábban felvett, de a hallgató önhibájából nem teljesített tárgyak összesen legfeljebb 3 alkalommal vehetık fel. A hibásan felvett tárgy, az órarendi szempontból egyeztethetetlen tárgy, vagy kevés hallgató jelentkezése esetén nem induló tárgy törlését a leckekönyvben a törlési napig a TO-n kell elvégeztetni. A Karon a leckekönyvbe felvett tárgy a beiratkozás után a hallgató kezdeményezésére csak a törlési napig törölhetı. Rendkívüli esetekben (pl. oktató tartós távolléte, halála stb.) a tárgy törlését az intézet javaslatára a dékán rendeli el. A törlési nap a szemeszter harmadik hetének utolsó munkanapja. A Kar az alábbiakban meghatározza az egyes kurzusokon résztvevı hallgatók számát: a. a tárgyból a képzést el kell indítani, ha azt legalább 6 hallgató felvette. b. a tárgyi feltételeknek megfelelıen a gyakorlatokon és szemináriumokon maximálisan 30 fı a fogadható hallgatói létszám. A hallgató joga (a tantervi elıírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közti választás. Tantárgyfelvételkor a hallgató a leckekönyvbe tantárgykód szerint veszi fel a tárgyakat. A tárgy oktatója a leckekönyvben aláírásával hitelesíti a tantárgyfelvételt. A TO a beiratkozás után a tantárgy/kurzusfelvételeket rögzíti az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) hallgatói adatbázisában. A TO a beiratkozás után leadott leckekönyvekben a tantárgyfelvételt lezárja. A Kar Dékánja a tantárgyfelvételre elıírhat elızetes jelentkezést is.
-9-
(21) A hallgató köteles az ETR hallgatói adatbázisban szereplı adataiban bekövetkezett változásokat azok bekövetkezése után 8 napon belül bejelenteni. A bejelentés elmulasztásából származó esetleges hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Tájékoztatási követelmények, a tantárgyak/kurzusok meghirdetése 11. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5) (6)
(7)
(8)
A dékánnak gondoskodnia kell arról, hogy tanulmányait megkezdı hallgató beiratkozáskor dokumentálható módon tájékoztatást kapjon a kötelezettségeirıl, jogairól, az oklevél megszerzéseinek feltételeirıl, az elsı félév órarendjérıl és tanulmányi követelményeirıl. A hallgatók tájékoztatása érdekében a Kari SZMSZ, TVSZ, valamint a hallgatókat érintı egyéb jogszabályok összes érvényben lévı változata a Dékáni Hivatalban, a TO-n és a Hallgatói Önkormányzat irodáiban valamint az Intézeti könyvtárakban kifüggesztésre kerülnek. A szabályzatokat a Kar internetes honlapján közzé kell tenni. Minden hallgató számára a tanulmányi idıszak megkezdése elıtt hagyományos és elektronikus formában hozzáférhetıvé kell tenni az alábbi információkat: a. a tanév idıbeosztása, b. az intézményi hallgatói tanácsadók adatai, c. az egyéni tanrend benyújtására vonatkozó szabályozást, d. a tanszékek és tantárgyak bemutatását, e. mintatanterveket, f. tantárgylistát (tantárgykód, elıfeltételek, felvétel idıpontja, az oktatás idıtartama, az oktató neve, értékelés módja, óraszám és kredit) A tantárgyak tanórák megtartásával, azaz kurzusok indításával hirdethetık meg. A szakdolgozati konzultációk, továbbá a csak vizsgával záruló tantárgyak/kurzusok meghirdethetık a tanórák megtartása nélkül is. A csak vizsgával meghirdetett kurzusok esetében csak vizsgázni lehet, félévközi követelmények nem írhatók elı. A tantárgyakhoz rendelt kurzusok meghirdetéséért a szakvezetı a felelıs. A karok a tanszékek javaslatai alapján a beiratkozási idıszak kezdete elıtt 2 héttel a Karon szokásos módon, az Interneten vagy az ETR adatbázisban közzéteszik a következı félévben indítandó tantárgyakat/kurzusokat (azok oktatóit, órarendjét, órarendi helyét, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezık maximális számát, a rangsorolási szempontokat, illetve azok követelményrendszerét), valamint a csak vizsgával meghirdetendı tantárgyakat/kurzusokat. Amennyiben egy tantárgy/kurzus ismeretanyagának számonkérésekor az adott foglalkozáson részt vevı és vizsgára jelentkezett hallgatók több mint 30 %-a (vagy több, mint 30 hallgató) nem felel meg a követelményeknek, úgy a Karnak gondoskodnia kell a tantárgynak/kurzusnak a következı szemeszterben vizsgatárgyként/vizsgakurzusként történı meghirdetésérıl. Errıl a TO értesíti az érintett intézetet. A dékánnak gondoskodnia kell arról, hogy - elektronikus vagy hagyományos formátumban írásos tájékoztató álljon a hallgatók rendelkezésére, amely tartalmazza: a) a kar oktatási és szervezeti egységeit, b) a képzések bemutatását, c) a kreditrendszerő képzés tanterveit, a szakok képzési célját, d) valamennyi szak(irány) teljes mintatantervét, e) a kar által meghirdetett tantárgyak/kurzusok programját, f) a kreditek egyenértékőségére vonatkozó, szakok illetve karok közötti egyezmények és beszámítások lehetıségeit, g) az aktuális félév ütemezését, h) a kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát (TVSZ-t), - 10 -
i) j)
a juttatások és térítések szabályzatát, a kari tanácsadók nevét és ügyfélszolgálati idejét.
Tantárgyi követelmények 12. § (1)
(2) (3)
(4) (5) (6) (7)
(8)
(9)
A tananyag követelményeit és számonkérési formáit a szak tantervével összhangban a tantárgy/kurzusprogramok határozzák meg. Errıl az oktató köteles a hallgatókat az elsı tanórán tájékoztatni. Vitás esetben döntését a tanszék vezetıje felülbírálhatja. A tantárgy követelményrendszere a hallgatók számára megfogalmazza a teendıket és azok határidejét annak érdekében, hogy a tantárgyat/kurzust teljesíthessék. A tantárgy/kurzus követelményrendszere tartalmazza a) a tantárgy/kurzus kódját, címét, b) a heti (félévi) vagy az összes tanóraszámot (elıadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat bontásban), c) a félévközi ellenırzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) számát, témakörét és idıpontját, pótlásuk és javításuk lehetıségét, d) a félév végi számonkérés(ek) típusát (aláírás, félévközi/gyakorlati jegy vagy vizsgajegy), e) a vizsga jellegét (szóbeli, írásbeli, vagy mindkettı), f) az osztályzat kialakításának módját, g) az elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditértékben meghatározva, h) a tantárgy/kurzus felelıs tanszékét és felelıs oktatóját, i) a tantárgy/kurzus felvételének elızetes követelményét, j) a tantárgy/kurzus feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, k) tananyagának leírását, l) a tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, segédletek, szakirodalom listáját, m) a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát, n) a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetıségét, o) az igazolás módját a foglalkozásokról és a vizsgáról való távollét esetén. Az egyes tantárgyak/kurzusok programjait az oktatásukért felelıs intézetek fogadják el. A tantervben elıírt és a leckekönyvbe felvett tárgyak foglalkozásain a részvétel hallgatói kötelezettség. A tanítási-, szakmai- és terepgyakorlaton való részvétel nem minısül hiányzásnak. Az elıadásokon a részvétel nem kötelezı. A gyakorlati, szemináriumi jellegő tárgyak foglalkozásain a részvétel kötelezı. A gyakorlatokról 2-4 heti, a szemináriumokról 4 heti óraszámának megfelelı óraszám hiányzása megengedett a tárgy oktatójának döntése szerint. A hiányzást a gyakorlatvezetı pótoltathatja. A 4 hetet meghaladó hiányzás esetén a gyakorlat/szeminárium pótlására nincs lehetıség, a gyakorlat érvénytelen. A leckekönyvbe elégtelen kerül bejegyzésre. Ha a hallgató nem teljesíti kötelezettségeit, vagy olyan követelményt nem teljesít, ami a vizsgára bocsátás feltétele, akkor a vizsgaidıszak elsı hetében, a tantárgyfelelıs oktató engedélyével a követelmények pótlására lehetıséget kaphat. Az abszolutórium feltételeként elıírt szakmai és terepgyakorlatok, tanulmányutak (továbbiakban: szakmai gyakorlatok) idızítésüktıl függetlenül a szorgalmi idıszak részei. Idıtartamukat a mintatanterv határozza meg.
- 11 -
(10) A szakmai gyakorlatok naptári beosztását az aktuális félév megkezdésétıl számított 30. napig közzé kell tenni a résztvevık és a TO számára. Ha a szakmai gyakorlat korábbi idıszakra esik, akkor a megelızı szorgalmi idıszak utolsó két hetében kell közzé tenni. (11) A Ftv. 31. § /3/ alapján szakmai gyakorlat csak abban az esetben szervezhetı, a hallgatók részvétele csak akkor kötelezı, ha a terepgyakorlat idıtartama alatt felmerülı költségeket (az étkeztetés és a biztosítás kivételével) a szaktanszék vállalja magára. Ettıl eltérı esetekben a hallgatóknak elızetes, önkéntes írásbeli nyilatkozata szükséges az elıre, pontosan meghatározott anyagi költségek, hozzájárulások vállalásáról, a feltételek elfogadásáról. Az ezeknek a hiányából származó következményekért a terepgyakorlatot szervezı intézet felelıs. (12) A szakmai gyakorlatok részletes programját, fakultatív lehetıségét, egyéb teljesítési formáját (amennyiben a szaktanszék ragaszkodik a megtartásához, ugyanakkor a hallgató nem vállalta az anyagi fedezetet), elfogadásának feltételeit a rendezı tanszék a lebonyolítás elıtt legalább 30 nappal köteles az érintett hallgatók tudomására hozni. (13) A vizsgaidıszakban rendezett szakmai gyakorlat - napjainak számával azonos idıtartammal automatikusan meghosszabbítja a vizsgaidıszakot a résztvevık számára. (14) Az egyetemi szakpáros képzés résztvevıje a két szak által egyeztetett és összehangolt szakmai gyakorlatokra kötelezhetı – az (5) pontban megfogalmazottak szerint. (15) A szakmai gyakorlat pótlásáról-halasztásáról a szaktanszék intézkedhet. (16) A szakmai és terepgyakorlatok teljesítését a leckekönyv erre a célra szolgáló oldalain kell dokumentálni. A bejegyzést a gyakorlatvezetı aláírásával hitelesíti. (17) Tanítási gyakorlatra az érintett intézetben kell jelentkezni. A hallgató kérelmére, az intézet engedélyével a tanítási gyakorlat a kijelölt gyakorlóiskolákon kívül is elvégezhetı. (18) Órarendi órát (gyakorlatot) a Karon 7 óra elıtt és 20 óra után nem lehet tartani. (19) A tanórák idıtartama 45 perc. Két, vagy több tanóra összevonását az oktató határozza meg.
Nyelvi képzés 13.§ (1)
(2)
(3) (4) (5) (6)
A záróvizsgára bocsátás feltételeként elıírt nyelvismerettel nem rendelkezı államilag finanszírozott hallgató részére a karnak biztosítania kell a képesítési követelményekben elıírt nyelvismeret megszerzéséhez szükséges ingyenes nyelvoktatást. Az a hallgató, aki az elıírt nyelvismeretet tanulmányai közben megszerzi, ezt köteles a tanulmányi osztályon jelezni és a következı félévtıl az (1) bekezdésben meghatározott nyelvi képzésben nem vehet részt. Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét megszegi, akkor a hallgató a Hallgatói Fegyelmi Szabályzat elıírásai szerint kártérítés megfizetésére kötelezhetı. A Karon valamennyi magyar nyelven tanuló hallgató záróvizsgára bocsátásának feltétele a képesítési követelményekben elıírt államilag elismert nyelvvizsga. A nyelvi képzéshez nem kell kreditet rendelni. Ha a hallgató már rendelkezik egy nyelvvizsgával, akkor a szabadon választott kreditek terhére beszámíthatók egy másik idegen (szak)nyelvi tanulmányokkal szerzett kreditek.
Kedvezményes tanulmányi rend 14. § (1)
Engedély alapján a hallgató a kötelezı foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, vizsgáit a vizsgaidıszak elıtt is leteheti, a soron következı oktatási idıszak tárgyait, kurzusait leckekönyvébe elıre felveheti, az oktatási idıszakot hamarabb lezárhatja vagy más hasonló kedvezményben részesülhet. - 12 -
(2)
Kedvezményes tanulmányi rend annak a hallgatónak engedélyezhetı, a. aki a kérelem benyújtását megelızı két félévben kimagasló tanulmányi eredményt ért el és legalább egy tantárgyból kivételes tehetséget mutat, vagy b. aki részképzés jellegő szakmai tanulmányai folytatása céljából külföldi felsıoktatási intézményben tanul, vagy c. tanulmányaihoz, speciális képzéséhez kreditet más, nem az egyetem székhelyén lévı intézményben kíván szerezni d. akinek a kedvezményes tanulmányi rendet rendkívüli körülményei indokolják.
(3)
A kérelmet a hallgató a TO-ra nyújtja be, elfogadásáról a TKB dönt az illetékes intézetek véleményének kikérésével. A kedvezményes tanulmányi rend alapján tanulmányokat folytató hallgatónak is le kell tennie az összes, a kreditrendszer által meghatározott vizsgát, gyakorlatot, teljesíteni kell az elıírt kritérium feltételeket, továbbá kötelezı szakdolgozatot készíteni, és záróvizsgát tenni. A kedvezményes tanulmányi rend folytatására adott engedély egyszeri alkalommal maximum két félévre vonatkozik. A kedvezményes tanulmányi rend meghosszabbítása legfeljebb két alkalommal engedélyezhetı. A kedvezményes tanulmányi rend engedélye visszavonható a hallgató kérésére, illetve vissza kell vonni, ha eredménytelen vizsgát tesz, vagy ha egyéb módon bebizonyosodik, hogy a hallgató a kedvezményes tanulmányi rendet teljesíteni nem tudja. A kedvezményes tanulmányi rendet a Tanulmányi és Kredit Bizottság a hallgató kérésére módosíthatja.
(4)
(5) (6) (7)
A hallgatók felvétele, belsı felvételi 15. § (1) (2)
(3)
(4) (5) (6) (7) (8) (9)
A hallgatók felvételét, a felvételi eljárás rendjét a Kar Felvételi Szabályzata tartalmazza, a Karra vonatkozó részleteket a Felsıoktatási Felvételi Tájékoztató hozza nyilvánosságra. A Kar a PTE bármely karán beiratkozott hallgató számára lehetıvé teszi új szak felvételét, amennyiben a hallgató rendelkezik legalább egy lezárt félévvel, és tanulmányi átlaga a lezárt félévekben legalább jó rendő. A belsı felvételi jelentkezés határideje minden évben április 30. Jelentkezni a szükséges nyomtatvány kitöltésével, és a felvételi eljárási díj egyidejő befizetésével lehet. Az eljárási díj összege megegyezik az Oktatási Minisztérium által megállapított felvételi eljárás alapdíjával. Jelentkezni a kar által, február 28-ig meghirdetett szakokra lehet. A jelentkezés feltételeinek meglétét a TKB vizsgálja. A feltételeknek megfelelt hallgató az intézetek által kiírt tematika szerint felvételi vizsgát tesz. A felvételi döntést a Kari Felvételi Bizottság a normál felvételi döntések idıszakában, de a kívülrıl felvételizık eljárásától függetlenül hozza meg. A felvételt nyert hallgató a 120/2000. (VII.7.) Korm. rendelet vonatkozó szabályai szerint kerül államilag finanszírozott, vagy költségtérítéses képzésbe. A hallgató belsı felvételije után csak szakot adhat le, de a belsı felvételi nem járhat szakpár felbontásával, átalakításával. A sikeres belsı felvételi után a hallgató korábbi, áthallgatással szerzett eredményeit a felmentésre vonatkozó szabályok szerint 3 éven belül teljesítettnek fogadtathatja el. A belsı felvételi vizsga követelményeit a szakok a tárgyév február 1-éig nyilvánosságra hozzák és a TO-n dokumentálják.
- 13 -
Párhuzamos képzés 16. § (1) (2)
(3) (4)
(5)
(6) (7)
A párhuzamos képzésben résztvevı hallgató egy idıben két felsıoktatási intézményben, karon, szakon folytat tanulmányokat és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. A párhuzamos képzés esetén a hallgató azon képzése számít államilag finanszírozottnak, amelyre elsıként nyert felvételt. Az államilag finanszírozott képzés az elsı szak képzési idejének végéig tart, két párosítható tanári szak esetén a második tanári szak képzési idejének végéig számít államilag finanszírozottnak a hallgató. A párhuzamos képzésben résztvevı hallgató a párhuzamos képzés tényét köteles bejelenteni a képzésben érintett intézményeknél. A párhuzamos képzésben résztvevı hallgató második, vagy további alapképzése költségtérítéses képzésben történhet. (Kivétel a második tanár szak elvégzése). A párhuzamos képzés résztvevıje a Kar statisztikai létszámában a költségtérítéses kategóriában szerepel. A párhuzamos képzésben résztvevı hallgató az intézet javaslata és a TKB döntése alapján mentesülhet az olyan tantárgy vagy kurzus felvétele és vizsgakövetelménye alól, amelybıl a másik intézményben azonos vagy magasabb színvonalú követelmények alapján vizsgát tett. A párhuzamos képzésre felvett hallgató anyaintézményének azt kell tekinteni, ahol jogosult a hallgatói juttatásokra. Párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét felsıoktatási intézményben/karon/szakon külön leckekönyve van. A két szakon szerzett kreditek közül a képzésben közösnek elfogadhatók mindkét tárgy kreditszámába beszámíthatók.
IV. AZ ISMERETEK ELLENİRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A leckekönyv kezelése 17. § (1)
(2)
(3) (4) (5)
(6)
(7)
A leckekönyv a hallgató tanulmányi elımenetelének dokumentuma. A hallgatói jogviszony fennállása idején a kar, a jogviszony megszőnése után a hallgató tulajdona. A leckekönyv a vizsgaidıszakban és a tantárgyfelvétel idején a TO közremőködésével lehet a hallgatónál. A vizsgaidıszakban leckekönyvét a hallgató csak az adott szemeszterre esedékes költségtérítés vagy tandíj befizetése után veheti fel A képzés helyszínén az elsı vizsgaidıpontban, aki befizette a költségtérítést megkapja a leckekönyvét, aki nem fizette meg, csak a költségtérítés befizetésének igazolása után az anyaintézményben veheti fel leckekönyvét. A leckekönyvben a „tantárgykód”, “tantárgy”, az “elıadó neve”, a „kredit”, a „követelmény” és az „óraszám” rovatokat a hallgató köteles kitölteni, a TO által kért sorrendben. A “félév végi aláírás” rovatban - megnevezésétıl függetlenül - a szemeszterek elején az oktató aláírásával a tantárgy felvételét igazolja. Az “érdemjegy” rovatban jeggyel + aláírással a gyakorlat minısítését, aláírással a félévi kötelezettség teljesítését, illetve a részvételt igazolja az oktató. Amennyiben a félévi kötelezettségét a hallgató nem teljesítette, a rovatba elégtelen bejegyzés kerül. A leckekönyvbe a tárgy vizsgáztatója vezeti be a kollokviumokon és a szigorlatokon szerzett érdemjegyeket is. Az illetékes oktató akadályoztatása esetén aláírásra a tanszékvezetı, vagy az általa megbízott oktató jogosult. A leckekönyvbe hivatalos bejegyzést javítások esetén az oktató, testnevelési gyakorlat alóli felmentés vagy halasztás esetén - szoros kivételként - a Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, minden más esetben a TO tehet. - 14 -
(8) (9)
A hallgató a leckekönyvben javítást csak a leckekönyv általa kitöltendı részében egyértelmő áthúzással tehet. Minden más esetben a TO elıadója, vagy az oktató jogosult a javításra. A leckekönyv okirat. Az illetéktelen bejegyzés fegyelmi felelısséggel jár.
A vizsgaidıszak és a vizsgák 18. § (1)
(2) (3)
(4)
(5)
(6) (7) (8) (9)
(10)
(11) (12)
(13) (14)
A vizsgákat a tanév idıbeosztása szerinti vizsgaidıszakban lehet letenni. A hallgató az adott tárgyból csak akkor vizsgázhat, ha a tantárgy/kurzus elızetesen kihirdetett követelményeit teljesítette. A vizsga befejezéséig a leckekönyv csak a személyazonosság igazolására szolgálhat. Vizsgázni a Kar hivatalos helyiségeiben az elırehozott vizsgaidıszakban és a vizsgaidıszakban lehet Az eredménytelen vizsgát is csak a vizsgaidıszakban lehet javítani. Az utóvizsga idıszakban csak ismételt vizsga tehetı le. Vizsgaidıszak utáni vizsgát a hallgató méltánylást érdemlı esetben az oktató elızetes hozzájárulásával a TKB engedélyével tehet. A vizsgaidıszak utáni vizsga a következı félév szorgalmi idıszak második hetének végéig engedélyezhetı. Különleges esetben, a hallgatók kérésére a dékán elıvizsgázást engedélyezhet, amely a szorgalmi idıszak utolsó két hetében engedélyezhetı. Az elırehozott vizsga nem járhat más tárgyak óralátogatási kedvezményével, kötelezettségek alóli felmentéssel. A vizsgák fajtái: kollokvium, szigorlat, és a tanulmányokat lezáró záróvizsga. A kollokvium egy-egy félév anyagának számonkérése, a szigorlat több félév anyagának átfogó, szintetizáló számonkérése. A vizsgák zavartalan lebonyolításáért a vizsgáztató, illetve a vizsgabizottság elnöke a felelıs. Minden vizsga nyilvános. A szigorlatokat legalább kéttagú bizottság elıtt kell tenni. A szigorlati bizottságot a tantárgyfelelıs bízza meg. Elnöke minısített oktató. A vizsga formája lehet szóbeli és írásbeli, vagy mindkettı egyszerre. A szigorlatnak szóbeli számonkérést is kell tartalmaznia. A szigorlatról jegyzıkönyvet kell vezetni. A szigorlat követelményeit az intézetek készítik el. A szigorlattal kapcsolatos részletes információkat a hallgatóknak a szigorlat esedékessége elıtt a Karon szokásos módon (kifüggesztve vagy elektronikus formában) a vizsgaidıszak megkezdése elıtt legalább 30 nappal meg kell kapniuk. Az információknak a következıket kell tartalmazniuk: a vizsga tematikáját, tételeit, a felkészüléshez használható irodalom listáját és elérhetıségét. A vizsgaidıpontokat a szorgalmi idıszak vége elıtt 30 nappal a tárgy vizsgáztatója adja meg. Szóbeli vizsgák esetén a vizsgaidıszak minden hetében meg kell adni legalább 1 vizsgaidıpontot. Ha az adott hétre jelentkezni szándékozók száma ezt indokolja, akkor többet is. Törekedni kell arra, hogy egy napra, a tárgy jellegétıl függıen maximum 10-15 hallgató jusson. A vizsgaidıpontok számát a hallgatói létszámhoz kell igazítani, a vizsganapok száma = hallgatói létszám/15*2, arányosan elosztva. Írásbeli vizsgák esetén tantárgyanként legalább 2 idıpontot, ha a vizsgázók létszáma meghaladja a 100 fıt, akkor legalább 3 vizsgaidıpontot kell megadni. A vizsgákra történı jelentkezés módját az oktatók és a hallgatók megállapodása, vagy ennek hiányában a szaktanszék álláspontja szabályozza. A vizsga halasztásáról a vizsgaidıszakon belül az oktató és a hallgató megállapodhat A vizsgát halasztani legkésıbb a vizsga napját megelızı napon, 12 óráig lehet a vizsgaidıszak meghirdetett napjaira. Ha a hallgató a vizsgán nem jelenik meg, és hiányzását a vizsganapot követı 5 munkanapon belül hitelt érdemlıen igazolni nem tudja, akkor elégtelen érdemjegyet kap.
- 15 -
(15) A Karon az elégtelen gyakorlati jegy legfeljebb egyszer, a testnevelés gyakorlat, a kollokvium és a szigorlat egy vizsgaidıszakban kétszer javítható. A hallgató tanulmányai során egy alkalommal élhet a harmadik javítás lehetıségével, méltánylást érdemlı esetben, a Dékán engedélyével. Az utóvizsgákért a kari szabályzat szerinti UV díjat kell fizetni. (16) A tandíj vagy költségtérítés fizetésére kötelezett hallgató vizsgáit addig nem kezdheti meg (leckekönyvét nem veheti fel), amíg az adott félévre esedékes tandíj vagy költségtérítés befizetését nem igazolta. Leckekönyv nélkül vizsgázni nem lehet! (17) A vizsgaeredményeket és a minısítéseket az oktató a TO által készített vizsgalapon is köteles dokumentálni, amelyet a vizsgaidıszak utolsó napját követı munkanapon kell a TO-ra eljuttatni. (18) Testnevelés szakon a gyakorlati tárgyakból (szigorlattal való zárás esetén is) sérülés, vagy huzamosabb ideig tartó betegség esetén a szaktanár javaslata alapján a követelmények teljesítését egy félévben a tanulmányok ideje alatt egy esetben három szaktárgyból lehet halasztani, amelyet a Testnevelés- és Sporttudományi Intézet a leckekönyvbe való bejegyzéssel igazol. (19) A Karra más intézménybıl átvett hallgatók különbözeti vizsgáinak idıpontját és határidejét a szaktanszékek döntik el, amelyrıl a Tanulmányi Osztályt tájékoztatni kötelesek. A különbözeti vizsgákat a leckekönyvben dokumentálni kell.
Az ismeretek értékelése. Sikertelen vizsga javítása. 19. § (1)
(2) (3) (4) (5)
(6)
(7)
(8)
A Kar az ismeretek értékelésére az ötfokozatú minısítést használja: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A kredit megszerzése a követelmények legalább elégséges szintő teljesítésével lehetséges. A hallgató munkájának minısítésében nem tehetı különbség attól függıen, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésben vesz-e részt. Az értékelés ellen – javítási, illetve pontszámítási hiba kivételével - jogorvoslatnak helye nincs. A kijavított és értékelt dolgozatba történı betekintést a hallgató számára biztosítani kell. Az ismeretek értékelését nem igénylı tárgyak esetében a „teljesítette” vagy „nem teljesítette” + oktató aláírása bejegyzés alkalmazandó. A „nem teljesítette” bejegyzés esetén az adott tárgy újbóli felvétele esetén a félévközi követelményeknek is eleget kell tenni. Az ismeretek ellenırzése történhet a) a szorgalmi idıszakban a tanórán tett írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, ill. otthoni munkával készített feladat értékelésével, b) kollokviummal, c) szigorlattal, d) záróvizsgával. A félév végi osztályzat lehet a) félévközi/gyakorlati jegy, mind elméleti, mind gyakorlati jellegő tantárgyak esetén a szorgalmi idıszak alatti ellenırzések alapján, b) vizsgajegy, ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján, vagy a félévközi ellenırzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével. Ez utóbbi esetben az érdemjegy megállapítása legalább 50 %-ban a vizsga, és legfeljebb 50 %-ban a szorgalmi idıszak alatti ellenırzések alapján történhet. Ha a félévközi/gyakorlati jegy megállapítása zárthelyi dolgozatok alapján történik lehetıséget kell biztosítani az igazolt hiányzás miatt meg nem írt zárthelyi dolgozatok pótlására.
- 16 -
(9) (10)
(11)
(12)
(13)
(14)
A hallgató távolmaradásából következı teljesítményhiányt is az elégtelen bejegyzés dokumentálja. A ki nem javított elégtelen osztályzatot a tanulmányi átlag kiszámításánál figyelembe kell venni. Elégtelen gyakorlati eredmény esetén az adott tárgy újbóli felvételekor a félévközi követelményeknek újból eleget kell tenni. Elégtelen vizsgaeredmény esetén, ha a félév aláírását megkapta a hallgató, a tárgy újbóli felvételekor csak a vizsgakövetelményeknek kell újból eleget tenni. A tárgy újbóli felvétele legfeljebb 2 alkalommal engedélyezhetı. Az utóvizsga napját az oktató a hallgatóval egyeztetve jelöli ki. A második utóvizsgát a szaktanszék által szervezett bizottság elıtt kell letenni. A hallgató kérheti az elsı utóvizsga bizottság elıtti letételét is. Az olyan kollokviummal ellenırizendı tárgyakból, amelyek elıadásaihoz szeminárium, vagy gyakorlat tartozik, a szemináriumokból és a gyakorlatokból az oktató a hallgatónak az oktatási idıszakban nyújtott teljesítménye alapján jegyet ajánlhat meg. A megajánlott jegyet a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátást. Ha a hallgató sikeres vizsgájának érdemjegyén javítani kíván, akkor félévente legfeljebb egy tárgyból, a vizsgaidıszakon belül újabb vizsgát tehet. A javítóvizsga értékelése végleges, kivéve, ha az eredménye elégtelen. Ez esetben az utóvizsga szabályai szerint lehet újra javítani.
Tanulmányi eredmény minısítése 20. § (1)
(2) (3) (4)
(5)
(6)
(7)
A hallgató tanulmányi eredményét a leckekönyvben és az ETR adatbázisban rögzítik az arra jogosult oktatók, adminisztrátorok. A leckekönyv közokirat. Az ETR-ben lévı adatok a leckekönyv másolatai. A leckekönyvbe és az ETR adatbázisába történı bármilyen illetéktelen bejegyzés fegyelmi eljárást von maga után. A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétıl megszerzett kreditpontok száma mutatja. A tanulmányi átlag a minısítéssel járó vizsgák eredményének és a szerzett kreditek súlyozott átlaga, két tizedes pontossággal. Súlyozott átlag: ∑ (keditpont * érdemjegy) / összes kreditpont. Tanulmányi átlagok elnevezése: 5,00 kitőnı jeles 4,51 - 4,99 jó 3,51 - 4,50 közepes 2,51 - 3,50 elégséges 2,51 alatt elégtelen - A nem teljesített vagy elégtelennel záró tárgyért kredit nem adható, a tárgy a következı tantárgyfelvételi idıszakban ( legfeljebb még 2 alkalommal) újra felvehetı. Az akkreditált (befogadott) tárgy eredménye beszámítható a súlyozott tanulmányi átlagba, kivéve, ha a hallgató a szakmai képzéshez nem tartozó tárgyak körébıl a szabadon választottakat a kereten felül veszi fel. A tanulmányi munka mennyiségi és minıségi értékelésére szolgál, és ezáltal az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja a korrigált kreditindex. A korrigált kreditindex számításánál az a kredit vehetı figyelembe, amelynek befogadása abban a félévben történt, amelyre a korrigált kreditindex vonatkozik: Korrigált kreditindex: Σ(teljesített kredit x érdemjegy) teljesített kredit - 17 -
30
X
vállalt kredit
V. ABSZOLUTÓRIUMRA, DIPLOMAMUNKÁRA, ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az abszolutórium 21. § (1) (2)
(3) (4)
Az abszolutórium a szak elvégzését, a tanulmányok befejezését igazoló irat, amely tanúsítja, hogy a hallgató a (4) bekezdésben elıírt kötelezettségeinek eleget tett. Több szakon tanulmányokat folytató hallgató esetén minden szakon külön-külön kell abszolutóriumot kiállítani. A kötelezıen társított szakok (szakpár) esetén az abszolutórium kiállítására csak egyidejőleg kerülhet sor. Az abszolutóriumot a hallgató leckekönyvében a dékán írja alá. (dékáni aláírás bélyegzıjével a TO hitelesíti.) Az abszolutórium feltételei: a. teljesített szakos (szakpáros) program, b. tanárszakon teljesített tanárképzı program, c. idegen nyelvbıl szerzett nyelvvizsga bizonyítvány, d. négy féléven át teljesített testnevelési, (rekreációs) program, e. benyújtott és nem elégtelennel bírált szakdolgozat, illetve diplomamunka, f. tanárszakon sikeres zárótanítás.
A szakdolgozat és a diplomamunka 22. § (1)
(2)
A Karon Fıiskolai szakpáron szakdolgozatot, egyetemi-fıiskolai és egyetemi szakpáron diplomamunkát, több egyetemi egyszakon szakonként diplomamunkát, vagy az érintett tanszékek beleegyezésével egy közös diplomamunkát kell írni. Két szak szakpárban történı elvégzése esetén csak egyik szakból kell szakdolgozatot/diplomamunkát írni. Nem tanári szak és a megfelelı tanári szak együttes végzése esetén a hallgató kérelmére az intézet egy diplomamunka készítését is engedélyezheti. A szakdolgozat, illetve diplomamunka kreditértéke a természettudományos szakcsoportban: fıiskolai szintő képzésben: - tanári szakon 15 kreditpont, - nem tanári szakon 20 kreditpont, egyetemi szintő képzésben: - tanári szakon 20 kreditpont, - nem tanári szakon 50 kreditpont. A szakdolgozat, illetve diplomamunka kreditértéke a testkulturális szakcsoportban egyszakos képzésben: fıiskolai szintő képzésben: 18 kreditpont, egyetemi szintő képzésben: 24 kreditpont. A szakdolgozat, illetve diplomamunka kreditértéke a testkulturális szakcsoportban más testkulturális vagy pedagógus szakkal szakpáros képzésben: fıiskolai szintő képzésben: 20 kreditpont, egyetemi szintő képzésben: 30 kreditpont.
- 18 -
(3) (4) (5)
(6) (7) (8)
(9) (10) (11)
(12)
(13) (14) (15)
A szakdolgozat, illetve diplomamunka kreditértéke a testkulturális szakcsoportban, testkulturális vagy pedagógus oklevéllel rendelkezı hallgatók esetében: fıiskolai szintő képzésben: 10 kreditpont, egyetemi szintő képzésben: 15 kreditpont. A szakdolgozat, illetve diplomamunka kreditértéke a testkulturális szakcsoportban más egyéb szakkal szakpáros képzésben: fıiskolai szintő képzésben: 13 kreditpont, egyetemi szintő képzésben: 18 kreditpont. A diplomamunka/szakdolgozat készítését témavezetı (konzulens) irányítja. Témavezetı az egyetem oktatója és kutatója, illetve intézetigazgatói engedéllyel külsı szakember is lehet. A diplomamunkát/szakdolgozatot bíráltatni kell. A bíráló (opponens) a kar oktatója vagy dékáni engedéllyel - oklevéllel rendelkezı külsı szakember is lehet. A szakdolgozat/diplomamunka témájának bejelentése és elfogadtatása a megfelelı nyomtatvány kitöltésével történik. A kitöltött nyomtatványt a konzulensnek kell leadni, az alább meghatározott idıpontokban: 3, 4 és 6 féléves képzés esetén a 2. félév vizsgaidıszakának végéig, 8 féléves képzés esetén a 4. félév vizsgaidıszakának végéig, 10 féléves képzés esetén a 6. félév vizsgaidıszakának végéig. A diplomamunka témája a szaktanszékeken felajánlottakból választható. Egyetemi-fıiskolai szakpár esetében az egyetemi szak témaköreibıl kell választani. A szakdolgozati/diplomamunka konzultációt a mintatantervek szerint kell a leckekönyvbe felvenni. A konzultáció eredményes teljesítése esetén kreditálható. A szakdolgozatot, ill. a diplomamunkát a szaktanszékre kell leadni a záróvizsgát megelızı 30. napig. A FEEFI képzéseiben résztvevı hallgatók esetében ez a határidı március 1., illetve október 1. A határidı elmulasztása esetén az érintett intézet döntése szerint különeljárási díj befizetése mellett új határidıt kell kitőzni, vagy a hallgató az adott vizsgaidıszakban nem bocsátható záróvizsgára. A szakdolgozat vagy diplomamunka két kötött példányban készítendı. A formai követelményeket e szabályzat 3. számú függeléke határozza meg. A szakdolgozat vagy diplomamunka egyik példánya a záróvizsga után a tanszéki könyvtár tulajdona. A Karon a természettudományos szakcsoportban a szakdolgozatot nem kell védeni. Minısítése a konzulens javaslatára a tanszékvezetı által elfogadott érdemjegy. A tanszékeken készült szakdolgozatokról “összesítı jegyzéket” kell készíteni, amely tartalmazza a hallgató nevét, szakját, szakdolgozata címét, a témavezetı (bíráló) oktató nevét, az érdemjegyet. Az összesítı jegyzéket a tanszékvezetı aláírásával érvényesíti, és a Tanulmányi Osztályra a záróvizsgát megelızı 7. napig eljuttatja. A diplomamunka a Karon a záróvizsga részeként megvédendı. Minısítése a védés utáni érdemjegy, amelyet a bizottság dönt el a konzulens és az opponens javaslata, illetve a védés alapján. Az érdemjegyet nem lehet felülbírálni. A védés jegyzıkönyvét le kell adni a Tanulmányi Osztályon. A szakdolgozat és a diplomamunka témájának megváltoztatásáról, annak lehetıségeirıl és módjáról az intézetek rendelkeznek. Ha a szakdolgozat/diplomamunka értékelése elégtelen, a hallgatónak új dolgozatot kell benyújtania. Az új dolgozatot leghamarabb félév múlva lehet benyújtani.
A záróvizsga 23.§
- 19 -
(1) (2) (3) (4)
(5) (6)
(7) (8) (9)
(10) (11) (12) (13)
A hallgató a képzés lezárásaként a képesítési követelményben meghatározottaknak megfelelıen záróvizsgát köteles tenni. A záróvizsgára bocsátás feltétele az abszolutórium megszerzése. Záróvizsgára a hallgatónak írásban kell jelentkeznie a TO-n. Záróvizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki abszolutóriumát (a jelentkezést megelızı két éven belül) megszerezte vagy várhatóan legkésıbb a záróvizsga-idıszak kezdetekor megszerzi. A záróvizsga-bizottság elnökét - a Kari Tanács egyetértésével - a dékán bízza meg 1-3 év idıtartamra. A bizottság elnöke a kar egyetemi (fıiskolai) tanára vagy docense, valamint külsı, elismert szakember lehet. A záróvizsga-bizottság elnökbıl és legalább két állandó tagból áll. A bizottság tagja lehet a vizsgázó opponense és konzulense is. A tagokat a bizottság elnöke kéri fel oly módon, hogy a diplomamunka (szakdolgozat) témájában kompetensek legyenek. A bizottságba külsı szakembert is be kell vonni. A záróvizsgáról jegyzıkönyvet kell készíteni, és a Tanulmányi Osztályra legkésıbb a következı munkanapon leadni. A hallgató a záróvizsga-bizottság elıtt védi meg szakdolgozatát, és a képzési tervek által elıírt tantárgyakból komplex vizsgát tesz. A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató az egyetem minden egységével szembeni esetleges tartozását rendezze, illetve az egységek nyilatkozata nyomtatványon arról, hogy a hallgatónak nincs tartozása. A következı egységeknek kell nyilatkozni: kari könyvtár, az érintett szakterület tanszékei, sportcentrum. A nyilatkozatokat a hallgatónak kell begyőjtenie és a Tanulmányi Osztályon leadni. A záróvizsga érdemjegyét a bizottság zárt ülésen, vita esetén szavazással állapítja meg. A sikertelen záróvizsgát a jelölt kétszer ismételheti meg. Ismételt záróvizsga legkorábban a következı vizsgaidıszakban tehetı. Ha a jelölt az abszolutórium megszerzését követı 2 éven belül nem tudja teljesíteni, kérelmére a dékán újabb záróvizsgát engedélyezhet. A záróvizsga-tételeket legkésıbb az utolsó félév kezdetén közzé kell tenni.
Oklevél 24. § (1) (2)
(2) (3) (4)
(5)
Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését az oklevélben megnevezett szakon. Az oklevélnek tartalmaznia kell - az Egyetem, illetve a Kar megnevezését, - az oklevél birtokosának nevét, - születési helyét, idejét, - a végzettség megnevezését, - az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány (szak, szakképzettség) megnevezését, - a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját, - az Egyetem, illetve a Kar pecsétjét. A sikeres záróvizsga alapján a kar a jelölt számára oklevelet állít ki. Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke és a dékán írja alá. Az oklevelet magyar nyelven kell kiállítani. A külföldi hallgatók részére kétnyelvő (magyarangol) oklevelet kell kiállítani. Az oklevél minısítését a képesítési követelményekben meghatározottak szerint kell megállapítani. Az oklevél minısítése átlageredmény alapján: kitőnı (5,00), jeles (4,51-4,99), jó (3,51-4,50), közepes (2,51-3,50), elégséges (2,00-2,50). Az oklevelet ünnepélyes keretek között kell átadni. - 20 -
(6)
Az oklevél kiadásának feltétele a) az alábbi minimális kreditérték megszerzése: 3 és 4 féléves képzés esetén legalább 120, 6 féléves képzés esetén legalább 180, 8 féléves képzés esetén legalább 240, 10 féléves képzés esetén legalább 300, egyetemi szintő tanári szakok társítása esetén legalább 330, b) sikeres záróvizsga letétele. (3) A nem nappali képzési formákban egy adott szakhoz rendelt teljesítendı kreditek száma megegyezik a megfelelı nappali szakhoz rendelt kreditek számával. (4) A kiegészítı alapképzésben a fıiskolai szintő tanulmányok alapján elismert krediteket, az egyetemi szintő végzettség megszerzéséhez szükséges kreditre, kiegészítı számú kredit megszerzése szükséges. (5) Szakirányú továbbképzésben legalább 120 kredit megszerzése szükséges. (6) A szakokhoz kapcsolhatók specializációk. Ezekbıl, önmagukból nem lehet oklevelet szerezni. Az oklevélben specializációként szerepeltetendık, betétlappal záruló képzések. (7) Újabb szakon a teljesített és beszámított kreditek alapján a képzési idı lerövidíthetı. Ha a beszámított kreditek száma legalább 60, akkor a fıiskolai képzés egy évvel rövidíthetı le, egyetemi szintő képzésnél 60 kredit beszámítása esetén 1 évvel, 120 kredit beszámítása esetén pedig legfeljebb további 1 évvel rövidíthetı le. (8) Ha a hallgató a képesítési követelményekben elıírt, az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képesítési követelményekben meghatározott képzési idınél hamarabb megszerzi, részére fıiskolai szintő képzés esetén legkorábban a 6. félév végén, egyetemi szintő képzés esetén legkorábban a 8. félév végén kiadható az oklevél. (9) Az oklevél minısítésénél figyelembe kell venni: a. a szigorlati jegyek átlaga b. a szak-/diplomadolgozat minısítése c. tanárszakon a tanítási gyakorlat érdemjegye d. a záróvizsga érdemjegye (10) A kimagasló tanulmányi eredmény elérésekor a hallgató kitüntetéses oklevelet szerezhet, amelynek feltételei: a. A záróvizsga eredménye jeles. b. A szakdolgozatának/diplomamunkájának és valamennyi szigorlatának, továbbá tanár szakon a tanítási gyakorlatának eredménye jeles. (11) A kitüntetéses oklevél mellé a Kar az Egyetem aranygyőrőjét adományozza a hallgatónak, amennyiben tanulmányai során teljesített összes kollokviuma jeles.
Kiegészítı rendelkezések korlátozott képességő hallgatók részére 25.§ (1)
(2) (3) (4) (5)
A korlátozott (például: hallás-, látás-, mozgássérült, dislexiás, disgraphiás, tartós orvosi kezelésre szoruló, stb.) hallgatók tanulmányaik során a tanulmányi követelményeket kedvezményesen teljesíthetik. A hallgató – kérelemre – kedvezményes tanulmányi rend szerint folytathatja tanulmányait. A hallgatók részére biztosítani kell a vizsga letételének olyan módját, amellyel nem kerül hátrányba. A korlátozott képességő hallgatók részére biztosított kedvezmények betartásáért a dékán felelıs. A jelen paragrafusban leírt kedvezményeket kizárólag azok a hallgatók vehetik igénybe, akik tanulmányaik során megfelelı módon igazolják korlátozottságukat. - 21 -
A különeljárás szabályai 26. § (1) (2) (3)
A különeljárási díjakról a PTE SZMSZ 6/a. és 6/b. sz. mellékletének 24. §-a rendelkezik. A különeljárási díj az eljárás megkezdésekor az egyetem valamelyik pénztárában készpénzben fizetendı. A különeljárások egymástól függetlenek
Záró rendelkezések 27. § (1) (2) (3)
E szabályzat a Kari Tanács jóváhagyása után 2002. szeptember 1-tıl lép hatályba. E szabályzat a tanulmányaikat 2002/2003-as tanévben az elsı évfolyamra felvett és beiratkozott hallgatókra, felmenı rendszerben érvényes. A tanulmányaikat 2002. szeptember 1-je elıtt megkezdı hallgatókra a jelen szabályzat hatálybalépésekor érvényes – korábbi – Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései vonatkoznak.
- 22 -
