A szakdolgozat és diplomamunka készítés szabályai PTE TTK Környezettudományi Intézet

PTE TTK Környezettudományi Intézet A szakdolgozat és diplomamunka készítés szabályai PTE TTK Környezettudományi Intézet 2007-01-08 Az alábbi dokumentum a következő hallgatókra vonatkozik: • környezettan tanár • környezettudomány • B.Sc. környezettudomány 1. A szakdolgozat készítésének feltételei A szakdolgozat és diplomamunka elkészítésével kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának Tanulmányi és Vizsgaszabályzat melléklete (továbbiakban TVSZ) rendelkezik. A PTE TTK Környezettudományi Intézetében a kifutó öt éves képzésben, valamint a B.Sc. képzésben résztvevő hallgatók a TVSZ rendelkezésein kívül az alábbi szabályok szerint kötelesek eljárni: 1. A szakdolgozat (B.Sc.) valamint a diplomamunka (öt éves képzés és M.Sc.) témáját a hallgató a Környezettudományi Intézet tanszékeinek megadott témaköreiből vagy más, természettudományos kutatásokat végző „külső intézmény” kínálatából szabadon választhatja meg (jó forrás erre, pl. a Környezettudományi Intézet, valamint más intézetek honlapja). Külső intézménynek tekinthetőek a PTE TTK valamely tanszéke, valamint külső tanszéke, mint pl. a Szőlészeti-Borászati Kutatóintézet, valamint olyan hely, amit az Intézet vezetősége elfogad. 2. A diplomamunka a kifutó öt éves képzés esetén egy adott témakör új vagy újszerű feldolgozása lehet, amely tudományos eredményeket szolgáltat, s önálló laboratóriumi, terepi kísérleteken, vagy numerikus modellkísérleteken alapul. 3. A szakdolgozat a B.Sc. képzésben lehet kutatástörténeti áttekintés és annak szintetizálása, azonban a 2. pontban megfogalmazott szakdolgozati típus előnyt élvez a dolgozatok elbírálásánál. 4. Témavezető és konzulens: A hallgató munkáját a Környezettudományi Intézet munkatársai közül kikerülő belső témavezető vagy a más munkahelyen alkalmazásban álló külső témavezető irányításával végzi. Külső témavezető esetén a hallgató köteles egy intézeti oktatót felkérni belső konzulensnek. 5. A témavezetővel, konzulenssel szembeni elvárások: Témavezető illetve belső konzulens lehet a Környezettudományi Intézet minden munkatársa (esetleg a kar munkatársa), aki M.Sc.-vel vagy azzal ekvivalens egyetemi végzettséggel és legalább három év szakmai tapasztalattal rendelkezik. A külső témavezetőnek szintén meg kell felelnie a fenti feltételeknek, de csak abban az esetben készíthet nála szakdolgozatot a hallgató, ha a belső (KTI) konzulens személye tisztázott. 6. A belső konzulens felelős a diplomamunka készítésének előrehaladását ellenőrizni úgy, hogy végigtekinti a hallgatóval a – ha szükséges a külső témavezetővel együtt – a tervezett és elvégzett szakdolgozati munkát, belátása szerint időközönként, de legalább egy alkalommal félévente. Ha – megítélése szerint – a hallgató előrehaladása nem megfelelő, javaslatot tesz a változtatásra a külső konzulens felé. Esetleges komolyabb probléma felmerülése esetén jelzi azt a Környezettudományi Intézet vezetősége felé. A belső konzulens jegyzi be a külső témavezető által javasolt félévvégi jegyet a leckekönyvbe. 7. A téma kötelező bejelentése. A hallgató a kiválasztott tanszék/intézmény megfelelő munkatársával, mint témavezetővel, egyeztet a munka elkezdésének feltételeiről. A 1

PTE TTK Környezettudományi Intézet szakdolgozat illetve a diplomamunka témájának bejelentése és a elfogadtatása a „TÉMABEJELENTŐ” űrlap segítségével történik (lásd 1.sz. melléklet, valamint: http://www.ttk.pte.hu/kornyezettudomany/08_szabalyzatok.html). A kitöltött és minden érintett személy által aláírt nyomtatványt a Környezettudományi Intézet titkárságára le kell adni. Bejelentési határidők: az öt éves képzésben részt vevők számára legkésőbb a 6. félév szorgalmi időszakának végéig; szakdolgozat készítés (B.Sc.) esetén a 3. félév szorgalmi időszakának végéig (az adott tanév aktuális időbeosztása szerint). 8. Témavezető váltás: Ha a hallgató bármely ok miatt témavezetőt (témát) változtat, úgy azt haladéktalanul köteles bejelenteni a témavezetőjének, valamint a Környezettudományi Intézet vezetőségének. 2. A szakdolgozat formai követelményei 2.1. Általános követelmények A dolgozat szerkesztése során az alábbi szempontok érvényesek • • • • •

12-es betűméret. Minden oldalon legalább 2,5 cm keret (margó) + figyelembe véve a kötéshez szükséges szegélyt. A teljes szöveg (az egész dolgozatban) 1.5-ös szóközzel legyen írva. Kivételek ez alól a hivatkozások, melyeket 1.0 sorközzel is lehet írni, az egyes bejegyzések között pedig dupla sorközzel). Fejezetek mindig új oldalon kezdőnek. A szöveg terjedelme ábrák, táblázatok és mellékletek nélkül a B.Sc. dolgozatok esetében minimum 25, maximum 60 oldal legyen, a kifutó 5 éves tanárképzés és az M.Sc. dolgozatok esetében minimum 35, maximum 100 oldal lehet.

2.1.1. Betű (font) típus A betűtípusnak egységesnek kell lennie a szakdolgozatban. Kivétel ez alól az ábrák és olyan táblázatok ahol nem lehetséges a megfelelő betűtípus használata. Természetesen néhány betűtípus, mint pl. a „Comic Sans MS” használatát mellőzzük a dolgozatban. A szöveg szerkesztéséhez Microsoft Office Word, LaTex vagy OpenOffice szövegszerkesztők használhatók. 2.1.2. Kézírás Kézírás nem elfogadható a dolgozatban, kivéve a mellékletet. Minden ábrát, rajzot, valamint feliratot, stb. számítógéppel vagy írógéppel kell szerkeszteni. 2.1.3. Fényképek és fotók A dolgozatba szánt fotókat és fényképeket megfelelő módon kell beragasztani a dolgozatba folyékony vagy stift ragasztóval. A ragasztót egyenletesen hordjuk fel a fénykép hátoldalára. A kép szélei tapadjanak a papírhoz. A fényképek átmásolhatók papírra, s ilyen formában is megjelenthetőek a dolgozatban.

2

PTE TTK Környezettudományi Intézet

2.1.4. Oldalhasználat A dolgozat szövege sorkizártan legyen szerkesztve. A dolgozat lapjainak csak egyik oldalára szabad írni, ábrát, vagy táblázatot helyezni. Kivétel ez alól, ha az ábra vagy ábraaláírás nem fér el egy oldalon. Ez utóbbi esetben is célszerű a kihajthatós papír megoldást alkalmazni (pl. A3-as papíron). 2.1.5. Oldalszámok Az oldalszámok az egyetlen kivételek, amelyek a 2,5 cm-es margón helyezkedhetnek el. Az oldalszám elhelyezése egységes legyen a dolgozatban, javasolt, hogy az oldal alján, középen helyezzük el. Minden egyes oldalon, kivéve a címoldalakon, oldalszámnak kell szerepelnie. A címoldalakon nem szerepelhet szám, de a számozásnak ott kell kezdődnie. 2.1.6. Javítások Szemmel látható, nem esztétikus javítás nem lehet a dolgozatban. 2.2.. A diplomamunka felépítése és formátuma A dolgozat felépítése az alábbi (minden fejezet új oldalon kezdődjön): • • • • • • • • • • • • • • • •

Belső fedőlap (formátumot lásd a mintában) Védési bizottság tagjainak aláírása (formátumot lásd a mintában) Köszönetnyilvánítás Absztrakt Tartalomjegyzék Ábrák jegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés (utolsó bekezdése lehet a célkitűzés, de a célkitűzés lehet önálló fejezet is) Célkitűzés (opcionális, lásd feljebb) Eszközök és módszerek Eredmények Eredmények értékelése és analízise Összefoglalás Irodalomjegyzék Mellékletek (opcionális) Szakmódszertani fejezet (csak a tanár szakos hallgatók kötelező feladata, tartalmi és formai követelményeket lásd a 2. számú mellékletben)

Ha a szakdolgozatban/diplomadolgozatban több mint 1 fejezet szerepel, minden egyes fejezetnek a fenti struktúrát kell követnie, s a fejezet kezdetén fel kell tüntetni a fejezetcímet.

3

PTE TTK Környezettudományi Intézet Nincs terjedelemhatár a fejezet esetében. A bevezetésig az oldalszámok római számok, azt követően arab számok. A táblázatoknak mindig feliratuk van (felülre írjuk: pl. 1. táblázat, alá a tábla!), az ábráknak pedig ábraaláírásuk. A táblázatnak tehát ne legyen „ábra” a neve. 2.2.1. Köszönetnyilvánítás Amennyiben a hallgató szeretné megköszönni az erkölcsi/anyagi támogatást, ebben a fejezetben megteheti. A külső támogató esetén ez szinte kötelező. 2.2.2. Absztrakt Az absztrakt maximális terjedelme 350 szó legyen. Az absztrakt célja, hogy röviden összefoglalja a dolgozat lényegét. Az összefoglalóban leírtak nyújtanak támpontot az olvasónak arról, hogy számára érdekes információt találhat-e a dolgozatban. A tudományos cikkek formátumához hasonlóan adjunk meg 3-5 kulcsszót, amelyeket a szerző a legfontosabbnak tart a szakdolgozatban/diplomamunkában. 2.2.3. Bevezetés és célkitűzés Ebből a fejezetből legyen megítélhető az elvégzett munka értelme és jelentősége, valamint a témában eddig elvégzett eddigi kutatások, s az, hogy a szakdolgozati munka miben nyújt újat az eddigi kutatásokhoz képest. A „Bevezetés” fejezet tartalmazza a korábbi kutatásokra vonatkozó megfelelő hivatkozásokat. A célkitűzés önálló fejezetként is szerepelhet. Minden szövegközi hivatkozás meg kell jelenjen az irodalomjegyzékben, de ez fordítva is igaz, azaz a szövegvégi hivatkozásnak szerepelnie kell szövegközi hivatkozásként is. Fontos néhány alapvető idegen nyelvű, elsősorban angol nyelvű publikáció feldolgozása is. Feltétlenül ajánlott a nemzetközi kitekintés. A szövegközi hivatkozás esetében csak a szerző vezetéknevét (két szerző esetén vezetékneveit) írjuk ki, pl. (Pirkhoffer & Geresdi, 2006). Amennyiben közvetve idézünk egy szerzőtől, akkor az alábbi forma érvényes (csak példa!): „Pirkhoffer & Geresdi (2006) mérései alapján…….”. Amennyiben két külföldi (magyar esetében is ajánlott) szerző által írt az idézett (szövegközi és szövegvégi) hivatkozás, „és” helyett a „&” szimbólumot használjuk. Amennyiben kettőnél több szerző készítette az idézett hivatkozást, a szövegközi hivatkozás esetén „et al.” kifejezéssel utalunk az első szerzőt követő további szerzőkre, pl. (Pirkhoffer et al., 2006). A latin „et” magyar megfelelője az „és”, tehát ez nem rövidítés, így pont sincs utána. Az „al” viszont a latin „alii” (mások) rövidítése, így ez után ki kell tenni a pontot. A szövegvégi több mint kétszerzős hivatkozások esetében azonban az összes szerző nevét ki kell írni. A kutatástörténeti áttekintésben szereplő szövegközi és szövegvégi hivatkozások további formai követelményeit lásd a 2.2.8.-as fejezetben (Hivatkozások/irodalomjegyzék) 2.2.4. Anyagok, eszközök és módszerek Itt szerepeljen az alkalmazott módszer részletes leírása, minden részletre kiterjedően. Emiatt tanácsos a kísérletek elvégzése során minden lépést leírni (még ha feleslegesnek is tűnik!) egy laboratóriumi jegyzőkönyvbe/naplóba. A használt műszerek pontos típusát is írjuk le, a gyártó cég nevének és telephelyének feltüntetésével, pl.: Malvern MasterSizer S (Malvern Instruments Inc., Malvern, Egyesült Királyság).

4

PTE TTK Környezettudományi Intézet 2.2.5. Eredmények A vizsgálatok során kapott eredmények prezentálása történik itt, szövegesen, valamint grafikonok, ábrák és táblázatok. 2.2.6. Eredmények és megvitatásuk Ebben a fejezetben az eredmények (ki)értékelése történik, valamint azok összehasonlítása egymással, illetve az irodalomban szereplő más, hasonló eredményekkel. Ez a fejezet ábrákkal, táblázatokkal megfelelően legyen dokumentálva. Az ábrákra és táblázatokra hivatkozni kell a szövegben, azonban ügyelni kell arra, hogy a hivatkozáshoz tartozó táblázat és az ábra szövegközi hivatkozás után helyezkedjen el. Az ábraaláírás az ábra alatt helyezkedjen el, a táblázat aláírásnak helye tetszőleges, a táblázat alatt vagy felett is lehet. Az ábrák és táblázatok számozása a fejezetszámokkal kezdődik, ezt követi az ábra vagy táblázat sorszám, pl.: 2.3. ábra. 2.2.7. Összefoglalás Az új, vagy újszerű kutatási eredmények rövid, tömör, szintetikus értékelése 2.2.8. Hivatkozások/irodalomjegyzék Az irodalomjegyzéke az alábbi mintában látható formát kövesse. Folyóiratcikkekre történő hivatkozások esetében a folyóirat nevének megfelelő rövidített formáját használjuk. A rövidített nevek közel teljes listája megtalálható az alábbi honlapon: http://www.wsl.ch/lm/publications/archiv/abkverz.html#J Amennyiben honlapra hivatkozunk, adjuk meg, hogy mikor tekintettük meg utolsó alkalommal a honlapot. Több soros hivatkozás esetén szimpla sorköz van, de az egyes hivatkozási bejegyzése között a sorköz dupla (lásd a példát lejjebb). A szövegvégi hivatkozásban magyar nevek esetében nem rakunk vesszőt a vezetéknevet követően, külföldi nevek esetében viszont igen, pl.: Rasmussen, R., Geresdi I., Thompson, G., Manning, K., and Karplus, E., 2002: Freezing drizzle formation in stably stratified layer clouds: Part I. The role of radiative cooling of cloud droplets, cloud condensation nuclei, and ice initiation J. Atmos. Sci., 59:837

Külföldi szerzők esetében az első szerző neve mindig a vezetéknévvel kezdődik, a második szerzőtől kezdve azonban a szerző vezeték, és keresztnevének sorrendje tetszőleges, azonban ügyeljük a középső név/kezdőbetű (middle name vagy middle initial) helyére!. Amennyiben a keresztnév kezdőbetűje megelőzi a vezetéknevet, nem kell vesszőt tennünk a keresztnév kezdőbetűje után (tehát vagy R.M. Conrey, vagy Conrey, R.M.). Folyóiratok esetén csak a folyóirat évfolyam számát és az oldalszámot kell feltüntetni az alábbi formában: VAN GENUCHTEN, M.TH., 1980. A closed-form equation for predicting the hydraulic conductivity of unsaturated soils. Soil Sci. Soc. Amer. J., 44:892-898.

5

PTE TTK Környezettudományi Intézet CAMPBELL, G.S. & J. VAN SCHILFGAARDE. 1981. Use of SI units in soil physics. J. Agron Educ. 10:73-74.

2.2.9. Mellékletek Ide kerülhetnek a mérési jegyzőkönyvek, táblázatok, vagy a másodrendű fontossággal bíró ábrák és fotók, vagy a kiegészítő megjegyzések. Számozása az előző fejezetek számozásának folytatása, arab számokkal. 3. Szakdolgozat és diplomamunka védés A szakdolgozat és diplomamunka a karon a záróvizsga részeként megvédendő (TVSZ, 60§). 3.1. A szakdolgozat/diplomamunka benyújtása A diplomamunkát legalább két kötött példányban köteles a hallgató a Környezettudományi Intézet Titkárságára. A beadási határidő: minden tanévben április 3., vagy az azt követő első munkanap (a tavaszi szünet hétköznapjai – húsvét hétfő kivételével - munkanapnak számítanak). Egyik példány a záróvizsgát követően az intézeti könyvtár tulajdona, a másik a témavezetőt illeti. A két bekötött példány benyújtásával egyidejűen a végleges formát digitálisan (CD lemezen), PDF formátumban is le kell adni. A fájl címe tartalmazza hallgató vezeték és keresztnevét (kisbetűvel és ékezet nélkül) valamint az évszámot, pl. czigany_szabolcs_2007.pdf. Az elektronikus változatokat az intézet gyűjti és archiválja. 3.2. A szakdolgozat/diplomamunka elbírálása A dolgozat értékelését az intézetigazgató által kijelölt két bíráló (opponens) végzi el (TVSZ 59§10.). Bíráló lehet az a személy, aki egyetemi végzettséggel (MSc) és legalább három év szakmai tapasztalattal rendelkezik és vállalja, hogy a megadott határidőre a elkészíti bírálatait a bírálati űrlap (3. számú melléklet) segítségével. Opponens lehet a konzulens vagy témavezető is. A dolgozat osztályozásáról a TVSZ rendelkezik (59§10., 11., 12.). 3.3. A védés A védés nyilvános, melynek időpontját és módját az intézetigazgató által megadott időkereten belül az érintett tanszék tanszékvezetője határozza meg. Az adott tanszék legkésőbb egy héttel a védés előtt írásban vagy elektronikus úton értesíti az intézet többi dolgozóját. A bizottság legalább három tagból áll, s elnökének legalább egyetemi docens beosztással kell rendelkeznie (TVSZ, 60§). 3.4. Minősítés A diplomamunka/szakdolgozat minősítése a védés utáni érdemjegy, amelyet a bizottság dönt el a konzulens, témavezető és az opponens javaslata, illetve a védésen nyújtott teljesítmény alapján (TVSZ, 60§). 4. A dolgozat formai követelményeire az alábbi példa formátuma követendő (következő oldalon):

6

SZAKDOLGOZATOK ÉS DIPLOMADOLGOZATOK FORMAI KÖVETELMÉNYEI A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK HALLGATÓI SZÁMÁRA (nagybetű, dupla sorköz, lefelé szűkülő piramis forma)

Készítette: (kisbetű, normál, középen) CZIGÁNY SZABOLCS (nagybetű, középen)

PÉCS, 2007


SZAKDOLGOZATOK FORMAI KÖVETELMÉNYEI A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK HALLGATÓI SZÁMÁRA (nagybetű, dupla sorköz, lefelé szűkülő piramis forma)

Készítette: (kisbetű, normál) CZIGÁNY SZABOLCS (nagybetű)

(az egyetem címere kimásolható innét, vagy letölthető a PTE honlapjáról)

KÖRNYEZETTAN TANÁR SZAK BACHELOR OF SCIENCES (4 üres sor a cím és az egyetem neve között)

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Környezettudományi Intézet Talajtani és Klimatológiai Tanszék (két üres sor a tanszék neve és a dátum között)

2007. január (a hónap neve, amikor a hallgató várhatóan megkapja diplomát)

ii

A jelen dolgozatot – annak teljes, valamint a hallgató védésen nyújtott teljesítményének ismeretében – megalapozottnak és elfogadhatónak tartjuk. A hallgató államvizsgára bocsátható.

A védés bizottsági tagjai: ______________________ Bizottság elnöke ______________________ ______________________


KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Amennyiben a hallgató szeretné megköszönni az erkölcsi/anyagi támogatást, ebben a fejezetben megteheti. A külső támogató esetén ez szinte kötelező. A teljes szöveg (az egész dolgozatban) 1.5-ös szóközzel legyen írva. Kivételek ez alól a hivatkozások, melyeket 1.0 sorközzel is lehet írni, az egyes bejegyzések között pedig dupla sorközzel). Nincs terjedelemhatár a fejezet esetében. A bevezetésig az oldalszámok római számok, azt követően arab számok.

ii


ABSZTRAKT Szakdolgozatok formai követelményei a Pécsi tudományegyetem Környezettudományi Intézetének hallgatói számára

Készítette: Czigány Szabolcs Pécsi Tudományegyetem, Környezettudományi Intézet, Talajtani és Klimatológiai Tanszék 2007. január Konzulens: Markus Flury (címeket, mint pl. Dr., Ph.D., Professzor ne említsük). Kulcsszavak: szakdolgozat, formai követelmény, stílus, csapadékintenzitás Itt következik az absztrakt szövege. Az absztrakt maximális terjedelme 350 szó legyen. Az absztrakt célja, hogy röviden összefoglalja a dolgozat lényegét és tájékoztassa az olvasót arról, hogy érdemes-e elolvasni a dolgozat teljes tartalmát. (a szakdolgozatnak teljes terjedelmében, beleértve az ábrákat, képeket, táblázatokat és mellékleteket, minden oldalon legalább 2,5 cm-es szegéllyel (margó) kell rendelkeznie)

iii


TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS.................................................................................................... ii ABSZTRAKT ...........................................................................................................................iii TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................................... iv TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE .................................................................................................... v ÁBRAJEGYZÉK ...................................................................................................................... vi 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 2 2. ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK............................................................................................ 2 2.1. Adatgyűjtés...................................................................................................................... 3 2.2. Szoftverhasználat ............................................................................................................ 3 3. EREDMÉNYEK .................................................................................................................... 3 4. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE, ANALÍZISE ÉS MEGVITATÁSA ................................ 3 5. ÖSSZEGFOGLALÁS............................................................................................................ 4 IRODALOMJEGYZÉK............................................................................................................. 5 MELLÉKLETEK ....................................................................................................................... 7

iv


TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 3.1. táblázat. A két vizsgált város csapadékos napjainak száma és az éves csapadék mennyisége................................................................................................................................. 3

v


ÁBRAJEGYZÉK

2.1. ábra. Hellmann-rendszerű csapadékmérő ........................................................................... 3

vi


1. BEVEZETÉS Ebből a fejezetből legyen megítélhető az elvégzett munka értelme és jelentősége, valamint a témában eddig elvégzett eddigi kutatások, s az, hogy a szakdolgozati munka miben nyújt újat az eddigi kutatásokhoz képest. A „Bevezetés” fejezet tartalmazza a korábbi kutatásokra vonatkozó megfelelő hivatkozásokat. A célkitűzés önálló fejezetként is szerepelhet. Minden szövegközi hivatkozás meg kell jelenjen az irodalomjegyzékben, de ez fordítva is igaz, azaz a szövegvégi hivatkozásnak szerepelnie kell szövegközi hivatkozásként is. Fontos néhány alapvető idegen nyelvű, elsősorban angol nyelvű publikáció feldolgozása is. Feltétlenül ajánlott a nemzetközi kitekintés. A szövegközi hivatkozás esetében csak a szerző vezetéknevét (két szerző esetén vezetékneveit) írjuk ki, pl. (Pirkhoffer & Geresdi, 2006). Amennyiben közvetve idézünk egy szerzőtől, akkor az alábbi forma érvényes (csak példa!): „Pirkhoffer & Geresdi (2006) mérései alapján…….”. Amennyiben két külföldi (magyar esetében is ajánlott) szerző által írt az idézett (szövegközi és szövegvégi) hivatkozás, „és” helyett a „&” szimbólumot használjuk. Amennyiben kettőnél több szerző készítette az idézett hivatkozást, a szövegközi hivatkozás esetén „et al.” kifejezéssel utalunk az első szerzőt követő további szerzőkre, pl. (Pirkhoffer et al., 2006). A latin „et” magyar megfelelője az „és”, tehát ez nem rövidítés, így pont sincs utána. Az „al” viszont a latin „alii” (mások) rövidítése, így ez után ki kell tenni a pontot. A szövegvégi több mint kétszerzős hivatkozások esetében azonban az összes szerző nevét ki kell írni. A kutatástörténeti áttekintésben szereplő szövegközi és szövegvégi hivatkozások további formai követelményeit lásd a 2.2.8.-as fejezetben (Hivatkozások/irodalomjegyzék) 2. ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK Itt szerepeljen az alkalmazott módszer részletes leírása, minden részletre kiterjedően. Emiatt tanácsos

a

kísérletek

elvégzése

során

minden

lépést

leírni

egy

laboratóriumi

jegyzőkönyvbe/naplóba. A használt műszerek pontos típusát is írjuk le, a gyártó cég nevének és telephelyének feltüntetésével (város és ország is!), pl.: Malvern MasterSizer S (Malvern Instruments Inc., Malvern, Egyesült Királyság).

2


2.1. ábra. Hellmann-rendszerű csapadékmérő 2.1. Adatgyűjtés 2.2. Szoftverhasználat

3. EREDMÉNYEK A vizsgálatok során kapott eredmények prezentálása történik itt, szövegesen, valamint grafikonok, ábrák és táblázatok. 3.1. táblázat. A két vizsgált város csapadékos napjainak száma és az éves csapadék mennyisége Nagykanizsa Szolnok 108 69 Csapadékos napok száma 2006-ban (d) 752 409 Csapadék éves mennyisége 2006-ban (mm) 4. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE, ANALÍZISE ÉS MEGVITATÁSA Ebben a fejezetben az eredmények (ki)értékelése történik, valamint azok összehasonlítása egymással, illetve az irodalomban szereplő más, hasonló eredményekkel.

3

PTE TTK Környezettudományi Intézet Ez a fejezet ábrákkal, táblázatokkal megfelelően legyen dokumentálva. Az ábrákra és táblázatokra hivatkozni kell a szövegben, azonban ügyelni kell arra, hogy a táblázat és az ábra a szövegközi hivatkozás után helyezkedjen el. Az ábraaláírás az ábra alatt helyezkedjen el, a táblázat aláírásnak helye tetszőleges, a táblázat alatt vagy felett is lehet. Az ábrák és táblázatok számozása a fejezetszámokkal kezdődik, ezt követi az ábra vagy táblázat sorszám, pl.: 2.3. ábra. 5. ÖSSZEGFOGLALÁS Az új, vagy újszerű kutatási eredmények rövid, tömör, szintetikus értékelése/kivonata.

4


IRODALOMJEGYZÉK

Az irodalomjegyzéke az alábbi mintában látható formát kövesse. Folyóiratcikkekre történő hivatkozások esetében a folyóirat nevének megfelelő rövidített formáját használjuk. A rövidített nevek közel teljes listája megtalálható az alábbi honlapon: http://www.wsl.ch/lm/publications/archiv/abkverz.html#J Amennyiben honlapra hivatkozunk, adjuk meg, hogy mikor tekintettük meg utolsó alkalommal a honlapot. Több soros hivatkozás esetén szimpla sorköz van, de az egyes hivatkozási bejegyzése között a sorköz dupla (lásd a példát lejjebb). A szövegvégi hivatkozásban magyar nevek esetében nem rakunk vesszőt a vezetéknevet követően, külföldi nevek esetében viszont igen, pl.: Rasmussen, R., Geresdi I., Thompson, G., Manning, K., and Karplus, E., 2002: Freezing drizzle formation in stably stratified layer clouds: Part I. The role of radiative cooling of cloud droplets, cloud condensation nuclei, and ice initiation J. Atmos. Sci., 59:837

Külföldi szerzők esetében az első szerző neve mindig a vezetéknévvel kezdődik, a második szerzőtől kezdve azonban a szerző vezeték, és keresztnevének sorrendje tetszőleges, azonban ügyeljük a középső név/kezdőbetű (middle name vagy middle initial) helyére, s a dolgozatban legyen egységes a használata! Amennyiben a keresztnév kezdőbetűje megelőzi a vezetéknevet, nem kell vesszőt tennünk a keresztnév kezdőbetűje után (tehát vagy R.M. Conrey, vagy Conrey, R.M.). Folyóiratok esetén csak a folyóirat évfolyam számát és az oldalszámot kell feltüntetni az alábbi formában: CAMPBELL, G. S. & J. VAN SCHILFGAARDE. 1981. Use of SI units in soil physics. J. Agron Educ. 10:73-74. DAVIS, M. 1997. Scientific papers and presentations. Academic Press, London, UK DAY, R.A. 1995. Scientific English. A guide for scientists and other professionals. 2nd ed. Oryx Press, Westport, CT DODD, J.S. 1986. The ACS style guide. American Chemical Society, Washington DC. TÉSITS R. & BUGYA T. 2003. Tudományos közlemények és PhD-értekezések tipográfiája, szerkezete és módszertana. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs. On-line jegyzet, forrás: http://foldrajz.ttk.pte.hu/index.php?d=phd/index.html (utolsó megtekintés időpontja: 2007-01-08)

5


VAN GENUCHTEN, M.TH., 1980. A closed-form equation for predicting the hydraulic conductivity of unsaturated soils. Soil Sci. Soc. Amer. J., 44:892-898.

http://www.wsl.ch/lm/publications/archiv/abkverz.html#J (utolsó megtekintés időpontja: 2007-01-12)

6


MELLÉKLETEK

Ide kerülhetnek a mérési jegyzőkönyvek, táblázatok, vagy a másodrendű fontossággal bíró ábrák és fotók, vagy a kiegészítő megjegyzések. Számozása az előző fejezetek számozásának folytatása, arab számokkal.

7


1. számú melléklet 20..../ . . . . . . .

TÉMABEJELENTŐ Nyomtatott betűvel vagy írógéppel töltendő ki!

HALLGATÓ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.................

szak

......

évfolyam

EHA KÓD

TÉMAVEZETŐ neve: tudományos fokozata: beosztása: munkahelye (intézmény/tanszék): a hallgató által elkezdett téma: BELSŐ KONZULENS (külső témavezető esetén kell) neve: beosztása: munkahelye: PTE TTK, Környezettudományi Intézet....................................................Tsz. NYILATKOZAT és ALÁÍRÁS A PTE TTK Környezettudományi Intézet által megfogalmazott Diplomamunka készítés szabályai-t ismerem és elfogadom. Pécs, 20....

...................

......................................... hallgató

.......................................... tanszékvezető

......................................... témavezető

8

......................................... konzulens

PTE TTK Környezettudományi Intézet 2. számú melléklet V. éves környezettan tanár szakos tanárjelöltek részére:

Tudnivalók a diplomamunka szakmódszertani fejezetéről Minden V. éves környezettan tanár szakos hallgató diplomamunkájának utolsó fejezeteként egy ún. szakmódszertani fejezetet kell írnia, amivel bizonyítja szaktanári munkára való felkészültségét. (Nem pedagógiai fejezetnek, hanem szakmódszertaninak kell lennie!) A fejezet terjedelme 8-12 oldal. Témája kapcsolódjon a diplomamunka témájához. Ennek célja, hogy a Jelölt bebizonyítsa, a diplomamunkájában leírt kutatási területet, valamint ennek eredményeit mikor (hányadik évfolyamon), hol (mely műveltségi területen, témakörben, tanítási egység keretében (tanóra, szakköri foglalkozás) és hogyan (mely tanítási módszerekkel, mely tanulásszervezési formákban, milyen eszközökkel) tudja alkalmazni a közoktatásban. A szakmódszertani fejezetben kerüljön bemutatásra, hogy az átadásra szánt ismeretek hogyan kapcsolódnak a jelenleg érvényben levő tantervekhez, mely tanítási módszerek, tanulásszervezési módok azok, amik segíteni tudják a tantervi követelmények megvalósulását és - tehetséggondozás címén - plusz információkhoz tudják juttatni az érdeklődő tanulóknak. Ebben a fejezetben jelenjen meg, hogy az oktatási célok megvalósításán keresztül milyen nevelési, képességfejlesztési feladatok valósulnak/valósulhatnak meg, és ezek hogyan segítik/segíthetik a diákok személyiségfejlődését. Mivel nem minden diplomamunka témája fordul elő közvetlenül a közoktatási tananyagban, ezért lehetséges a témakörből (ami legközelebb esik a tantervi témához) különböző jellegű foglalkozásokat leírni (foglalkozásterv készítése szakköri foglalkozáshoz, fakultációs órához, tehetséggondozáshoz, felzárkóztatáshoz, projektterv készítése üzemlátogatáshoz, témanaphoz, témahéthez, terepgyakorlathoz, erdei iskolához, egyéb terepi foglalkozáshoz). A szakmódszertani fejezet részei: bevezetés, a módszertani fejezet céljának bemutatása, a téma (foglalkozás) kidolgozása, összegzés. A bevezetés tartalmazzon a szakdolgozatból egy rövid átvezetést, valamint ebben kell megfogalmazni a téma és az iskolai oktató-, nevelőmunka kapcsolatát; kapcsolódását / kapcsolódási lehetőségét. A módszertani fejezet céljának bemutatása tartalmazza, hogy mi kerül a kutatási témából bemutatásra és mely korosztálynak. Itt kell megjelennie, hogy hogyan illeszkedik a program (foglalkozásterv, projektterv) az iskola oktató és nevelőmunkáját meghatározó dokumentumokhoz (NAT, Kerettanterv, Helyitanterv - pl. egy konkrét iskola helyi tantervéhez). A téma kidolgozása rész tartalmazza a foglalkozásterv, vagy projektterv leírását, bemutatását szemléltető eszközökkel, ábrákkal, rajzokkal. Végül az összegzésben kerüljön kidomborításra, hogy miért jó, hasznos, használható a program. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szakmódszertani fejezethez kapcsolódó szakirodalom a témához viszonylag szorosan kapcsolódó környezeti nevelési szakirodalom legyen, mely tényleges segítője a téma iskolai kidolgozásának; az oktató-, nevelőmunkába való beépítésének. Ezen fejezet, a diplomamunka utolsó fejezeteként bekötésre kerül a diplomamunkába. Ezen kívül ezt az egy fejezetet a diplomamunka beadási határidejétől függetlenül, két példányban, külön-külön bekötve (fóliázva vagy spirálozva) 2007. április 15-ig le kell adni a Környezettudományi Intézet Titkárságára, Lukács Anikó titkárnőnek. Ugyanis az egyik

9

PTE TTK Környezettudományi Intézet példányt a javítás után át kell küldenünk a Tanárképző Intézetbe, ahol ez a tanári képesítő vizsgához szükséges, a másik példány pedig marad az intézeti könyvtárban. A diplomamunka védésekor ezt a fejezetet 5 perces időtartamban elő kell adni és meg kell védeni. Erre kapja a hallgató a szakmódszertani fejezet érdemjegyét. Addig a bíráló(k) csak érdemjegy javaslatot tesznek. Formai követelmények: A diplomamunkába bekötött fejezetnek a címe: Szakmódszertani fejezet. Az oldalak számozása a diplomamunka előző fejezeteinek folytatásaként jelenik meg. A diplomamunka legvégén (a szakmódszertani fejezetet követően) lesz a diplomamunka összefoglalása, irodalomjegyzéke, mellékletei. A fedőlap formátuma az alábbi formátumot kövesse (következő oldal): (Ha további kérdésed/kérdéseid vannak a 2. számú melléklettel kapcsolatban, fordulj Scheitler Adrienn szakmódszertanos tanárnőhöz.)

10

PTE TTK Környezettudományi Intézet SZAKDOLGOZATOK FORMAI KÖVETELMÉNYEI A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK HALLGATÓI SZÁMÁRA Szakmódszertani fejezet

A diplomamunka készítője: CZIGÁNY SZABOLCS, környezettan tanár szakos hallgató Témavezető: MARKUS FLURY A szakmódszertani fejezet konzulense: SCHEITLER ADRIENN

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Környezettudományi Intézet Talajtani és Klimatológiai Tanszék (két üres sor a tanszék neve és a dátum között)

2007. január (a hónap neve, amikor a hallgató várhatóan megkapja diplomát)

11

A szakdolgozat és diplomamunka készítés szabályai PTE TTK Környezettudományi Intézet

Recommend Documents