Terepgyakorlatok rendje a PTE TTK Földrajzi Intézetében A PTE TTK Földrajzi Intézete a vonatkozó törvényi-, miniszteri rendeleti-, egyetemi- és kari szabályozásban foglaltakkal összhangban az alábbiakban szabályozza a terepgyakorlatokat.
1. A terepgyakorlat fogalma A terepgyakorlat az előzetesen megszerzett ismeretekre épülő, azokat elmélyítő, olyan kreditál ható tanulmányi munka, melynek során: a) a hallgató a tanulmányozni kívánt jelenséget mindig a vonatkozó jelenség kifejlődési, vagy előfordulási helyén vizsgálja, b) a hallgató a jelenség tanulmányozását oktatói irányítás mellett végzi, c) felmérés, kérdőívezés, feltárás, anyagvizsgálat jellegű gyakorlaton a hallgató saját maga végzi – oktatói irányítás mellett – a vizsgálatokat, nem csupán azok megfigyelője, d) egyes különleges esetekben, ha az oktató ezt szükségesnek látja, a hallgató csupán megfi gyeli a jelenség helyszínén az oktató által bemutatott eljárásokat, vizsgálati módszereket, e) a hallgató a terepgyakorlati munkanap során elsősorban a gyakorlat témáját képező jelen ség vizsgálatával, megfigyelésével, megértésével foglalkozik, az oda- és visszautazással töltött idő pedig a szükséges minimális. A fentieken túlmenően a terepgyakorlat egy teljes egységet képez, csak akkor ismerhető el – egyéb feltételek mellett – teljesítettnek, ha a hallgató azon az elejétől a végéig részt vett. Az oktatói irányítás kiváltható más, az oktató, illetve az Intézet által elismert szakember általi gyakorlatvezetéssel. Terepgyakorlat megnevezést azok a kurzusok kaphatnak, amelyek a fenti kritériumokat mara déktalanul teljesítik.
2. A terepgyakorlatot vezető személye A PTE Földrajzi Intézetének bármely oktatója, illetve kutatója, valamint azok, akiket erre az In tézet igazgatója felkért vezethetnek terepgyakorlatot. Ha az Intézet oktatója vezeti a gyakorla tot, akkor ő írja alá az indexet, illetve teszi meg a szükséges belyezéseket az ETR-ben. Ha felkért külső szakember vezeti a gyakorlatot, akkor az az oktató jogosult az indexben és az ETR-ben a szükséges belyegyzések megtételére, aki a gyakorlatot meghirdette. A gyakorlat el várható színvonalú és minőségű lebonyolítása minden esetben az aláíró felelőssége.
3. A terepgyakorlatok helye a tantervi függőségi rendszerben a) A terepgyakorlatok előírt mennyiségben és összetételben való teljesítése az abszulutóri um kritériumfeltétele.
b) A BSc geográfus szakos hallgatók számára az abszulutórium megszerzéséhez összesen minimum 8 tanegységnyi terepgyakorlat teljesítése szükséges. Ebből 2 kreditnyit szakirá nyon kell teljesítenie, a maradék 6-ból pedig minimum 1 tanegységnyit egyenként mind három irányultságból (lásd 5/b, valamint 11/c). c) Szigorlatokra való jelentkezés elfogadásának nem lehet feltétele terepgyakorlat teljesíté se. d) A terepgyakorlatok felmenőleg egymásnak nem feltételei. e) Ha a gyakorlatot vezető oktató szükségesnek ítéli valamely kurzus(ok) korábbi teljesíté sét a terepgyakorlat eredményes teljesítése érdekében, akkor előfeltételként szabhatja e kurzus(ok) teljesítését a terepgyakorlatán való részvételhez.
4. A terepgyakorlatok teljesítése A terepgyakorlatoknak – összhangban a magasabb szintű szabályozásokkal – osztályzattal kell zárulniuk. Az érdemjegy megadása a terepgyakorlatot ténylegesen vezető oktató kompetenciája, még akkor is, ha nem ő jogosult annak rögzítésére. Az oktató a terepgyakorlat teljesítéséhez előírhatja kötelezőként vagy ajánlottként megjelölt irodalom feldolgozását. Készíthet terepi vezetőt és megkövetelheti annak vezetését.
5. A terepgyakorlatok meghírdetése a) A terepgyakorlatokat az oktatók az adott félév elején hirdetik meg és arra az előfeltéte leknek megfelelő hallgatók szabadon jelentkezhetnek, a megadott keretszám eléréséig. b) A terepgyakorlat meghírdetése tartalmazza, hogy az adott terepgyakorlat milyen irányult ságú (lásd 11/c).
6. A terepgyakorlatok időzítése a) Az intézet a terepgyakorlatok és az egyéb tanulmányi munka zökkenőmentes összehango lása érdekében félévente egy-egy terepgyakorlati hetet jelöl ki. A terepgyakorlatot vezető oktatók törekednek rá, hogy terepgyakorlataikat ebben az időben hajtsák végre. Ettől el térő időpontban terepgyakorlat csak az intézetigazgató hozzájárulásával vezethető. Az olyan terepgyakorlatokra, melyeket az oktató több részletben valósít meg (6./c), ez a kité tel nem vonatkozik. b) Rendkívüli, különös szakmai érdeklődésre számot tartó esemény, jelenség helyszíni ta nulmányozására szervezett bejárás, a bejárást vezető oktató előterjesztése alapján, az in tézetigazgató döntésétől függően minősül terepgyakorlatnak, amennyiben annak lebonyolítása kielégíti az 1. pontban foglaltakat. Ilyen jelenségek lehetnek például: - Váratlan természeti jelenség (földcsuszamlás, árvíz, rendkívüli szárazság, akár kö zeli országokban lezajlott különleges események stb.), - különleges társadalmi, vagy a szakmához köthető rendkívüli műszaki esemény (pl.: gázkút-kitörés, bányabejárásra való lehetőség), - pályázathoz kötődően, vagy külső megbízásból eredő kérdőíves felmérés elvégzése
Ezeknek a terepgyakorlatoknak a szokásostól eltérő ütemezése, előre nem meghírdethető sége miatt a tanulmányi adminisztrációkkal kapcsolatos teendőket (meghírdetés, a Tanul mányi Osztállyal való egyeztetés) az intézet igazgatója végzi el. A terepgyakorlat teljesítéséért járó érdemjegyet a terepgyakorlatot ténylegesen vezető oktató előterjeszté sében foglaltak szerint az intézet igazgatója rögzíti az ETR-ben és a hallgatók indexében is. c) Lehetőség van arra, hogy a terepgyakorlatot az oktató több részletben, előre meghatáro zott rendszerességgel tartsa meg. Ebben az esetben a terepgyakorlat ilyetén való felépíté sét a terepgyakorlat meghírdetésekor egyértelműen jelezni kell a hallgatók felé. A kreditérték számítás ekkor is a fentiekben meghatározott módon történik, a terepgyakor lattal töltött összes idő figyelembevételével.
7. A terepgyakorlatok hossza és kreditértéke A terepgyakorlat, jellegéből következően nem az egyetemen zajlik, tömbösített órának számít. a) Egynapos terepgyakorlat nem hirdethető. b) A 2, vagy 3 napos elfoglaltsággal járó terepgyakorlat 1 kredit értékűként hirdetendő meg, c) a 4, 5, 6 napos 2 kredit értékűnek, d) a 6 napnál hosszab terepgyakorlat – az intézet igazgatójának egyedi elbírálása alapján – 3 kreditet értékűnek. Hallgatónként és félévente egy terepgyakorlaton való részvétel nem minősül az adott hallgató számára más óráról való hiányzásnak. Egy hallgató egy félévben csak egy terepgyakorlatot ve het fel.
8. A terepgyakorlatok okatói munkába való beszámítása a) A terepgyakorlatot ténylegesen vezető oktató féléves óraterhelésébe a terepgyakorlat úgy számítandó be, hogy a gyakorlat kreditértékének megfelelő heti óraterhelés/félév kétsze resét kell figyelembe venni. b) Ugyanazon oktató ugyanazon félévben több terepgyakorlatot is hirdethet. c) A terepgyakorlatot vezető oktatót a terepgyakorlat idejére napdíj illeti meg.
9. A terepgyakorlatok költségvetése és engedélyezése a) Az intézet vezetője a félév elején határozza meg azt az összeget, melyet a következő fél évben az intézet terepgyakorlatokra összesen elkölthet. b) A terepgyakorlatot vezető oktató elkészíti az adott gyakorlat tervezetét, tematikáját és azt a meghirdetés előtti félév vége előtt átadja az intézet vezetőjének. c) A terepgyakorlatot vezető oktató a terepgyakorlat meghirdetése előtti félév vége előtt költségtervet készít, melyet az intézet igazgatójának átad. d) Az adott félév terepgyakorlatainak meghirdetése előtt az intézet vezetése a terepgyakor latokat vezető oktatók mindegyikének részvételével zajló értekezleten tárgyalja meg az egyes terepgyakorlatok költségét és fedezetét, figyelembe véve a gyakorlat tematikáját,
tanulmányi hozadékát is. Csak a szükséges pénzügyi fedezettel rendelkező, valamint a költséggel nem járó gyakorlatokat lehet meghirdetni. e) A terepgyakorlat lezárultával, de legkésőbb az adott szorgalmi időszak végéig, az érte fe lelős oktató személyesen az intézetigazgatónak számol el a gyakorlat pénzügyeivel.
10. Egyebek a) A teljesített terepgyakorlatokat a terepgyakorlatot vezető oktató az indexben is rögzíti, az erre fenntartott oldalakon („Hivatalos bejegyzések”). Ha nem az intézet oktatója vezeti a terepgyakorlatot, akkor a terepgyakorlatért felelős okató teszi meg a bejegyzést, melyet aláírásával hitelesít. b) A diplomamunka készítése kapcsán végzett terepbejárás, terepi munka nem ismertethető el terepgyakorlatként, mivel nem felel meg az 1. pontban támasztott feltételeknek. c) Az a hallgató, aki teljesítette az előírt minimális terepgyakorlati kreditszámot, a további akban térítésmentes gyakorlaton való részvételre nem jogosult. d) Ha a hallgató terepgyakorlatot vesz fel, de azt nem teljesíti, vagy elégtelennel zárja, a to vábbiakban akkor is csak annyi térítésmentes terepgyakorlatot vehet fel, mintha ezt a gyakorlatot is teljesítette volna.
11. Szervezési irányelvek c) A terepgyakorlatok szervezése során az intézet kiemelten támogatja az alábbi jelenségek tanulmányozását: - a közvetlen környezet kiscsoportos tanulmányozására, vagyis Pécs, Baranya, a Me csek és a Villányi-hegység természeti és társadalmi jelenségei; - az ország területének jelentős részét képező Alföld, az alföldi szerkezetek, felszín formák, települések; - vizeink, főleg a Duna, Tisza, Dráva, Balaton tanulmányozása, jelenségei; - töréses szerkezetű röghegységeink, valamint felszíni- és szubvulkánjaink, formá ik; - Magyarország átalakuló, válságban levő és dinamikusan fejlődő területei, centru mai, szerkezetük, összetételük; - a kistelepülések, falvak, tanyák problémái, a városoktól, különösen a nagyobb centrumoktól távol eső területek. b) Az intézet a terepgyakorlatok szervezésekor törekszik arra, hogy az hatékony tanulmányi munka érdekében kisebb csoportokban valósuljon meg. c) A terepgyakorlatot meghírdető oktatónak meg kell adnia, hogy az adott gyakorlat milyten irányultságú. A gyakorlat irányultsága nem feltétlenül jelenti a megadott irányultság kizá rólagosságát, csak arra utal, hogy mely téma, a földrajztudomány három klasszikus össze tevője közül melynek szemlélete, ismeretanyaga dominál az adott terepgyakorlat tematikájában. Az irányultságok lehetnek: - regionális földrajzi, - társadalomföldrajzi,
- természetföldrajzi.
