Magyarország turizmusának történeti fejlődése és gazdasági jelentősége Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék
2
Általános információk Magyarországról
Területe: 93 030 km2 Lakossága: 10 179 000 fő (2002) Népsűrűség: 109,6 fő/ km2
Főváros: Budapest területe: 525 km2 lakossága: 1 774 000 fő (2001) népsűrűség: 3378 fő / km2
3
ÉGHAJLAT Magyarország éghajlata mérsékelt övi kontinentális. Évi középhőmérséklet: 10,5-11ºC A leghidegebb hónap a január (napi középhőmérséklet -1ºC), a legmelegebb az augusztus (napi középhőmérséklet +21,3ºC), a napsütéses órák száma évente 1785.
4
TURISZTIKAI RÉGIÓK Az ország kilenc turisztikai régióra osztható
1. Budapest- Közép-Dunavidék, 2. Balaton, 3. Közép-Dunántúl, 4. Nyugat-Dunántúl, 5. Dél-Dunántúl, 6. Észak-Magyarország, 7. Észak-Alföld, 8. Dél-Alföld, 9. Tisza-tó. 5
6
Magyarország üdülőkörzetei A kutatók napjainkra az országot 30 térségre — ezen belül 16 tájegységre, 14 laza üdülőkörzetre és tájegységeken kívüli településekre — sorolják be. Típusok:
tájegység a települések természetföldrajzi, idegenforgalmi
adottságai és műszaki-gazdasági paraméterei alapján egyaránt szorosan összefüggő térség; laza üdülőkörzet a települések idegenforgalmi adottságai és a műszaki-gazdasági paraméterei révén összekapcsolható térség; település már meglévő, illetve potenciális idegenforgalmi vonzással (vagy csak kínálattal) rendelkező, vagy a turisztikai áramlással érintett közigazgatási hely. 7
Térségek
Tájegységek
Kiemelt üdülőkörzetek
Laza üdülőkörzet
1.
Balaton
X
X
2.
Dunakanyar
X
X
3.
Mátra-Bükk
X
X
4.
Velencei-tó,
X
X
5.
Sopron-Kőszeghegyalja
X
X
6.
Tisza-tó (Közép-Tiszavidék)
X
X
7.
Mecsek-Villány
X
X
8.
Szigetköz
X
9.
Őrség
X
10.
Bakony
X
11.
Ráckeve
X
12.
Alsó-Duna
X
13.
Aggtelek és környéke
X
14.
Zemplén és a Hernád-völgy
X
15.
Alsó-Tisza
X
16.
Hortobágy
X
17.
Szombathely-környék és a Vasi-hegyhát
X
18.
Rába-Marcal mente
X
19.
Göcsej és a Zalai-dombság
X
20.
Kaposvölgy
X
21.
Dél-Zala
X
22.
Belső-Somogy
X
23.
Vértes-Gerecse
X
24.
Budai hegyvidék
X
25.
Gödöllői-dombság
X
26.
Cserhát-Karancs
X
27.
Felső-Tiszavidék
X
28.
Szolnoki Tisza-szakasz
X
29.
Hármas-Körös
X
30.
Szanazug
X
8
Tájegységek
Kiemelt üdülőkörzetek
Balaton Dunakanyar Mátra-Bükk
Balaton
Velencei-tó, Sopron-Kőszeghegyalja
Dunakanyar
Tisza-tó (Közép-Tiszavidék) Mecsek-Villány Szigetköz Őrség Bakony Ráckeve Alsó-Duna
Mátra-Bükk Velencei-tó, Sopron-Kőszeghegyalja Tisza-tó (Közép-Tiszavidék)
Aggtelek és környéke Zemplén és a Hernád-völgy
Mecsek-Villány
Alsó-Tisza Hortobágy
9
Laza üdülőkörzet Szombathely-környék és a Vasi-hegyhát Rába-Marcal mente Göcsej és a Zalai-dombság Kaposvölgy Dél-Zala Belső-Somogy Vértes-Gerecse Budai hegyvidék Gödöllői-dombság Cserhát-Karancs Felső-Tiszavidék Szolnoki Tisza-szakasz Hármas-Körös Szanazug 10
Magyarország üdülőkörzetei
11
12
UNESCO Világörökségek listája
az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, Hollókő ófalu és táji környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta, a Pécsi Ókeresztény sírkamrák, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed az Andrássy út és történelmi környezete, Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj. 13
Magyarország turizmusának történeti fejlődése XVIII. sz. vége – XIX. sz. közepéig
Nemesi kiváltság az utazás
Külföldi gyógyfürdők látogatása (pl. Csehország)
A fürdőélet kezdetei és a polgárosodás
Balatonfüred - ivókúrák, Anna-bál 1825
Keszthely – Festetics család
Hévíz – gyógyvíz
Reformkor: kaszinó, lóverseny
Csárdák
Az első szállók megjelenése
14
XIX. sz. 2. felétől – XX. sz. elejéig: Vasúti közlekedés fejlődése, filléres
vonatok 1896: Millenniumi kiállítás Első fürdőtelepek: Siófok,
Balatonfüred, Fonyód-Bélatelep villanegyedek
15
XX. sz. elejétől – XX. sz. közepéig (a két világháború között)
A trianoni veszteség után a belső értékek felértékelődése Magashegységek elvesztése Erdők elvesztése Autó, busz megjelenése, utak építése Gyógyfürdők, strandok népszerűsödése → Ásványvizek palackozása (Kékkuti, Mohai Ágnes, Margitszigeti, Parádi, Apenta, Salvus, Mira, stb.) 16
Klimatikus gyógyhelyek felértékelődése (asztma, szamárköhögés gyógyítása): Mátra, Bakony, Mecsek, Sopron (Lővérek), Kőszeg (Írottkő) Lillafüredi Palotaszálló (Meseautó c. film) 1926 IBUSZ létrejötte (Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt.) 1930-as évektől fizető vendéglátás és a falusi turizmus terjedése 17
A szocializmus időszaka
Háborús veszteségek és az új politikai berendezkedés hatása: Infrastruktúra pusztulása Államosítás Szállodákba kormányzati szervek költöztek, vagy lakásokká alakították
Gazdaságpolitika (nehéziparosítás) ↔ Turizmus fejlesztése Külpolitika (hidegháború) ↔ Turisták szabad áramlása KGST turisták jöhettek: NDK-NSZK családi találkozók
Szociális turizmus: vállalati, családi és ifjúsági üdültetés
a „gulyásszocializmus turizmusa” „a legvidámabb barakk”
18
Állami irányítás: IBUSZ államosítása Új állami utazási irodák: Express, Cooptourist Volántours Országos Idegenforgalmi Tanács Országos Idegenforgalmi Hivatal → Megyei Idegenforgalmi Hivatalok Megyei Vendéglátóipari Vállalatok Danubius szállodalánc létrehozása:
1972-ben, gyógyturizmusra specializálódott
19
Állami beruházások:
szállodaépítések Siófok: Arany- és Ezüstpart Pártüdülők Úttörővasút: Csillebérc Kis-Balaton lecsapolása ↔ környezetvédelem, turizmus 1978 első hosszútávú Idegenforgalmi Fejlesztési Koncepció 300 m $ értékű magyar-osztrák szállodafejlesztési hitelkonstrukció (Fórum, Hyatt, Novotel) Bp. Kongresszusi központ Ferihegy II. Új hegyeshalmi határátkelő 20
Magánszektor Fizető vendéglátás 1968 után „Zimmer frei” mozgalom Családi tanyák, nyaralók építésének engedélyezése korlátozás mellett Magánéttermek, magán kereskedelmi egységek 1980as években
Tömegturizmus kialakulása Tömeges igények középszerű kielégítése KGST turisták igénytelensége Közlekedés fejlődése, Tömegszórakoztatás: „gulyásparty” 21
Magyar határok megnyitása → NDK menekültek átengedése
„a gulyásszocializmus” mint vonzerő → kezdeti nagy érdeklődés Rendszerváltozás következményei: Gazdasági válság → munkanélküliség → belső turizmus hanyatlása Privatizáció: pártüdülők, szállodák, úttörővasút, Külföldi tőke megjelenése:
Multinacionális cégek megtelepedése szállodaipar, utazási iroda, autókölcsönzés területén
Beutazók szerkezetének átalakulása ex-KGST vendégek érdeklődése csökkent Német egyesítés miatt kevesebb a német Új piacok is megnyíltak: JAPÁN, SPANYOL, BELGA, NBR, SKANDINÁV 22
1990-től, a rendszerváltozás turizmusa
Igények átalakulása Magasabb színvonalú szolgáltatás Magasabb kategóriájú szálláshelyek
Tömegturizmus csökkenése: Új priorítások Minőség, új termékek Egészség Konferenciaturizmus Bor és gasztronómia Aktív-
23
Új beruházások 4-5* szállodák Kastély- és wellnesszállók Privatizáció Multinacionális cégek megjelenése: szálloda, utazási iroda, kölcsönzés
Irányítás: Magyar Turizmus RT. (mára már Zrt.) GKM, Államtitkárság Országos Idegenforgalmi Bizottság, Regionális Idegenforgalmi Bizottság Regionális Marketing Bizottság Tourinform irodák 24
Magyarország helye a világ turizmusában 1.
Magyarország bevételeinek, látogatóinak mérése KSH: határon regisztrált látogatók (1998 óta nem mérik bontva a turistákat és látogatókat) kereskedelmi szálláshelyek forgalma
MNB: külföldiek turisztikai célú költése WTO adatai Kutatások: küldőpiac, utazási szokások
Év
Látogatók (fő)
Turista (fő)
1990
37 m
20 m
1993
40 m
23 m
1997
37 m
17 m
1999
28 m
2002
31,7 m
2003
31,4 m
Kb. 15 m
25
26
Az 1980-as évek mennyiségi növekedés az 1990-es évek során a magyarországi beutazó turizmust volumenében csökkenés jellemezte, okai: a többi volt szocialista ország népszerűségének növekedése, a balkáni háború kitörésének és a kelet-európai küldőpiacok gazdasági nehézségeinek 2000 és 2002 között ismét emelkedett a Magyarországra látogatók száma
Külföldi turisták száma: 1980-ban 10 m fő 1990-ben 20 m fő → W 5. 2002-ben 15 m fő → W 13. Felzárkózott: Lengyelo., Hongkong, Oroszo., Kína W 1-5.: Franciao., Spanyolo., USA, Olaszo., Kína
Átlagos tartózkodási idő: 3 éjszaka A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje: 3,4 éjszaka A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje: 2,6 éjszaka 27
28
29
Magyarország helye a világ turizmusában 3.
Foglalkoztatottak: 6,2 %-a dolgozott a turizmusban 10 %-a dolgozott közvetett módon a turizmusban → multiplikátor hatás
GDP 2002-ben: GDP 4,9 %-át adta a turizmus → 800 md Ft = 3,4 md € GDP 10,3 %-át adta a turizmus közvetett módon → multiplikátor hatás
Külkereskedelmi mérleg hiány 37 %-t fedezi (2003) A folyó mérleg hiány 27 %-át fedezi (2003) Beutazó turisták költése szolgáltatás exportnak számít
30
31
Magyarország helye a világ turizmusában 4.
Deviza bevételek: 2003-ban 12 %-kal csökkent okai: holland, német, osztrák turisták száma csökkent, gazdaság helyzet miatt, Balaton vízhelyzete miatt W bevételeinek 1 %-a Magyarország nem szerepel az első 15 helyen, bár bevételei folyamatosan nőttek a turistalétszám csökkenése ellenére Az egy turistára jutó bevételek: EU: 800-900 €/fő Magyarország: 100-200 €/fő
Év
€
1990
500 m
1995
2 md
2001
4,4 md
2002
3,4 md
2003
3 md
32
33
Magyarország turizmusának problémái 1.
Elmaradott infrastruktúra Alacsony színvonalú szolgáltatások A turizmus szezonalítása Komplex turisztikai termékek hiánya Szállodai kapacitás alacsony aránya Szakképzetlen munkaerő Nyelvismeret hiánya Nincs szemlélet váltás Magas a fekete gazdaság aránya Külföldi látogatók megoszlása kedvezőtlen: Kiránduló: 42 % Átutazó: 12 % Turisták: 46 % (1/10-e jelenik meg a kereskedelmi szálláshelyeken) 34
Magyarország turizmusának problémái 2.
Alacsony az utazási irodák által szervezett forgalom: 2 % Beutazások 70 %-a szomszédos országból érkezik (rokoni, baráti kapcs.)
Erős területi koncentráció:
Budapest
Balaton
A Puszta
Vendégéjszakák 60 %-a Forgalom 40 %-a Szezon: július, augusztus
Belföldi turizmus alacsony szintje Vendégéjszakák 39 %-a belföldi Szállodai éjszakák 32 %-a belföldi 35
36