MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv. Szita Szilvia - Pelcz Katalin. MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv. Szita Szilvia és Pelcz Katalin

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv

Szita Szilvia - Pelcz Katalin

MagyarOK A2+

Tanári kézikönyv

© Szita Szilvia és Pelcz Katalin www.magyar-ok.hu


Kedves Kolléga! Ebben a tanári kézikönyvben a MagyarOK A2+ nyelvkönyv és munkafüzet tanításához talál módszertani javaslatokat. A javasolt munkamenet ismertetése mellett szabadon letölthető és fénymásolható munkalapok is rendelkezésére állnak. Az egyes munkalapokhoz tartozó leírást a tanári kézikönyv megfelelő helyein találja. A csomag célja, hogy optimális keretet biztosítson a MagyarOK A2+ felhasználásához, és megkönnyítse az órai felkészülést. Mivel a könyv igen erőteljes progresszióval dolgozik, a tanfolyam végére a tanulók nyelvi szintje meghaladja a Közös Európai Referenciakeret A2-es szintjét, így az A2 és B1 szint elvárásai közötti szakadék könnyebben áthidalható. A tananyag kb. 120-160 óra alatt végezhető el. A tananyag felépítése lazább, mint az első köteté, bizonyos részek, témák idő hiányában egyszerűen elhagyhatók.

Módszerek A feladattípusok kidolgozásakor összességében a multimodalitás elvét tartottuk szem előtt. Ennek értelmében a tanári kézikönyvben mindig igyekeztünk olyan munkamenetet javasolni, amely egy feladaton belül a lehető legtöbb érzékszervet és készséget mozgat meg. Ennek nagy előnye, hogy mindvégig ébren tartja a figyelmet, és az eltérő tanulótípusoknak egyaránt lehetőséget ad a bevésésre. Ezenkívül a második kötettől fokozatosan egyre nagyobb figyelmet szentelünk az egyes nyelvi regiszterek, műfajok és jellemzőik bemutatásának, hiszen a nyelv több rétegből áll, amelyek elsajátítása és a megfelelő kódok alkalmazása a tanuló nyelvi szintjének emelkedésével egyre fontosabbá válik. A multimodalitás elvének megvalósítását leginkább kooperatív módszerek segítségével éreztük megvalósíthatónak. Kooperativitáson itt egyrészt olyan munkamenetet értünk, amelynek során a diákok egymással együttműködve oldanak meg egy-egy feladatot, másrészt olyan feladattípusokat, amelyek segítségével egymás segítik a célnyelv jelenségeinek elsajátításában. A kooperatív módszerek előnye, hogy • megvalósítják a multimodalitás elvét, vagyis a diákok a feladatmegoldás során a lehető legtöbb érzékszervet és készséget használhatják, ezzel is segítve a bevésést, • stresszmentes környezetet biztosítanak,


1

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv • • • • • • • • •

ezáltal hatékonyabbá teszik a tanulást, és pozitívan befolyásolják a csoportdinamikát. A gyakorlás során a diákok mindvégig aktívak, a rendelkezésükre álló beszédpanelek segítségével tanári segítség nélkül is helyes mondatokat képezhetnek, és közben lehetőség szerint minden készséget fejlesztenek. Mivel az ismeretek változatos feladatokon keresztül mélyülnek el, a diákok emlékezetes szituációkhoz köthetik a tanultakat, ezzel is növelve a bevésés esélyét, s ezzel együtt a motivációt. Sok feladat tanári segítség nélkül is elvégezhető, így a tanulók olyan eszközöket is kézhez kapnak, amelyeknek köszönhetően nagyobb autonómiára tehetnek szert, vagyis önállóan is hatékonyabban tanulhatnak.

A könyvben hangsúlyos szerepet kap az interkulturalitás. Az interkulturális ismereteket feldolgozó feladatok olyan kommunikációs helyzetet teremtenek, amelyekben a diákok az adott témában először Magyarországról szereznek információkat, majd ezeket saját országukkal és egymás országával is összehasonlíthatják. Az ilyen feladatok célja, hogy a magyar nyelvről és kultúráról szerzett ismereteket globális kontextusba helyezze, valamint képessé tegye a diákokat a saját országukkal kapcsolatos információk megosztására. Az új technológiák – ezen belül is elsősorban az internet – számos lehetőséget kínálnak a szemléltetésre. Az interneten található képek segítik a közvetítőnyelv nélkül adott szómagyarázatokat (pl. Google Képek funkciója), valamint lehetővé teszik, hogy a Magyarországról vagy a diákok országáról, városáról és kultúrájáról elmondott információkat szemléltessék. A Wikipédia vagy más, magyar nyelvű oldalak szintén kezdettől fogva a tanulás, az autentikus szövegekkel való fokozatos ismerkedés hatékony eszközévé válhatnak. Ha van virtuális platformunk, a diákok szövegeit oda is feltehetjük. A platform lehetőséget ad a szövegek megosztásra és tartós megőrzésére, egyúttal közösségteremtő ereje is van. A mobiltelefonjuk segítségével a diákok hangfelvételeket is készíthetnek.


2


Visszatérő elemek a tanári kézikönyvben Kiegészítő módszertani megjegyzések: Miért így? Helyenként szükségét éreztük, hogy kiegészítő magyarázatot fűzzünk a választott munkamenethez. Ezeknek a megjegyzéseknek a Miért így? címet adtuk. Kulturális és országismereti információk A tankönyv számos kulturális és országismereti információt ad Magyarországról. Természetesen – elsősorban a terjedelmi korlátok miatt – nem törekedhettünk teljességre. A kiegészítő jellegű, ám lényegesnek ítélt kulturális információkat itt, a tanári kézikönyvben ismertetjük a Kultúra és országismeret szekciókban.

Javaslatok a tankönyv és a munkafüzet ismétlődő feladattípusainak felhasználására A tankönyv és munkafüzet tartalmaz néhány ismétlődő feladattípust. Ezek felhasználásához alább adunk javaslatokat, amelyekre az egyes fejezetekben már csak hivatkozunk. Összefoglaló feladatok a fejezetek végén Ezeknek a feladatoknak az a célja, hogy a tanuló a fejezetben tanultakat önmagára vonatkoztatva, egy hosszabb szöveg formájában tekintse át és mélyítse el. Érdemes mindig mintát adnunk, vagyis először mi meséljünk az adott témáról, összegezve ezzel a tanultakat, és bemutatva a már ismert nyelvi eszközök szövegbe helyezésének lehetőségeit. A tanulókat érdemes arra biztatni, hogy a feladatot egy anyanyelvi beszélővel is végezzék el, ha van rá lehetőségük. Ehhez használhatják a könyvben megadott kérdéseket. A beszélgetést felvehetik a telefonjukkal, hogy később elemezni is tudják. Szórendi feladatok a munkafüzetben A magyartanulás egyik sarokköve a szórend rendszerének megértése. Ez igen komoly feladat elé állítja a nyelvtanulót. Véleményünk szerint nem elégséges csupán a nyelvtanulás későbbi szakaszaiban összpontosítani erre a területre, hanem folyamatosan foglalkozni kell vele. A munkafüzet minden fejezet végén tárgyalja a szórend egy-egy kiemelt kérdését. Ezek célja, hogy a diákok kreatív nyelvhasználóként minél több helyes mondatot legyenek képesek alkotni, s


3

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv közben megfigyeljék, megértsék, milyen hangsúlyeltolódást eredményez a szórend megváltoztatása. A feladatok megoldásakor kövessük a munkafüzet instrukcióit. Figyelem! Az első hónapokban probléma lehet, hogy a diákok egész egyszerűen nem hallják, melyik szó hangsúlyos. Tudatosítsuk, hogy ez teljesen rendjénvaló, és ahogy hozzászoknak a nyelv intonációjához és hangképzési sajátosságaihoz, egyre jobban érzékelik majd a hangsúlyozást is. A szórend gyakorlása kártyákkal Minden fejezet utolsó munkalapja olyan kártyákat tartalmaz, amelyek segítségével elmélyíthető a szórendnek a fejezetben tárgyalt aspektusa. A feladat célja, hogy a diákok idővel egyre nagyobb biztonsággal el tudják dönteni, mely mondatok felelnek meg a magyar szórendi tendenciáinak. 1) Készítsünk kártyákat a munkalapon található szavakkal. (A diákok számától függően egy vagy több kártyaszettre is szükségünk lehet.) Első fázisban nagyobb csoportban is dolgozzunk közösen. Terítsük a kártyákat egy szabad asztalra. 2) Kérjük meg a diákokat, hogy alkossanak helyes mondatokat a megadott szavakkal és írásjelekkel. A mondatokat ejtsék is ki. A fókuszpozícióban lévő szónak adjanak nagyobb nyomatékot. 3) Majd változtassák meg a szórendet (pl. hangsúlyozzák az idő- vagy a helyhatározót, az alanyt stb.), és ejtsék ki újra a mondatot. 4) A diákok egy-egy kártyaszett segítségével további mondatokat alkothatnak, ezeket fel is írják, majd közösen ellenőrizzük őket. Megjegyzés: A fejezetek kártyáit természetesen össze is keverhetjük, így a diákok még több mondatot alkothatnak. Ebben az esetben célszerű az egyes fejezetekhez tartozó szavakat más-más színű lapra nyomtatni, hogy a gyakorlás végén könnyen szét tudjuk őket válogatni. Ismétlő tesztek A fejezetekhez tartozó kiegészítő anyagokat ismétlő teszt zárja. Ezt kiadhatjuk házi feladatnak vagy megoldhatjuk együtt az órán, de természetesen számonkérésre is felhasználhatjuk. Az ismétlő tesztek eredménye rávilágít azokra a területekre, amelyeket a diákok nem értettek meg, és/vagy nem mélyítettek el kellőképpen. A tanórán térjünk ki a diákok kérdéseire, és ismételjük át azokat a jelenségeket, amelyek a diákoknak a tesztben problémát okoztak. FIGYELEM! Az ismétlő tesztek a honlap jelszóval védett szekciójában találhatók, és csak tanárok számára tölthetők le.


4

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv Kiejtés A második kötetben a fejezetek végén található kiejtési feladatok a mássalhangzók helyes artikulációjának elsajátítását szolgálják (a könyv sárga hátterű lapjain). A feladatok az egyszerűtől a komplex felé haladnak: míg az első feladatok kizárólag a kiejtésre összpontosítanak, a későbbiek a kiejtést más jelenségekkel – nyelvtan, szó- és mondatalkotás, beszédhelyzetek – is összekapcsolják. A feladatokat beépíthetjük részekre bontva az órák menetébe, vagy a fejezet után is átvehetjük, a tanulók igényeihez alkalmazkodva. Nagy részüket a diákok önállóan, otthoni gyakorlásként is megoldhatják. A feladatsorok felépítése hasonló: 1) Az első feladatban a mássalhangzókat a szótagok szintjén gyakoroljuk. Mivel a szótagoknak nincs önálló jelentésük, a diákok egyértelműen a hangképzésre összpontosíthatnak. Az ideges hangzású kiejtést – legalább részben – az okozza, hogy a tanuló nincs tudatában a hangok helyes képzésének, és a magyar nyelv hangjainak képzésekor is saját nyelvének artikulációs bázisára épít. Ezért a munkát minden esetben kezdhetjük azzal, hogy elmagyarázzuk az ajkak és a nyelv pozícióját és mozgását. 2) Ezután a szótagokat érdemes először hallás után gyakorolni: ehhez játsszuk le a hangfelvételt vagy mi olvassuk fel a szótagokat. A diákok kórusban ismételnek. 3) A következő fázisban megkérhetjük a diákokat, hogy a hallott szótagokat írják le. Ez a gyakorlat tudatosítani fogja a bizonytalanságokat, illetve bizonyos hangok hasonló hangzását. Ez számunkra is értékes információt ad, melyik hangok és hangkapcsolatok gyakorlására kell különösen nagy hangsúlyt fektetni. 4) Ezután nézzük meg az első feladatot, ismerkedjünk az írásképpel, és ejtsük ki a hangkapcsolatokat úgy is, hogy a diákok közben a könyvet nézik. 5) A második feladat olyan ismert szavakat tartalmaz, amelyekben az adott mássalhangzók megjelennek. Itt olyan hangkapcsolatokat is bemutatunk, amelyek kiejtése megegyezik az adott mássalhangzóéval (pl. ss: mással, igazság, egészség stb.) A diákok a hangzás és a jelentés kapcsolatára összpontosítanak. A feladatot a tankönyvben javasolt menet szerint oldjuk meg, vagy az első feladathoz hasonlóan először hallás után gyakoroljunk, csak azután kapcsoljuk ezt össze az írásképpel. 6) A szavakkal modatokat is alkothatunk. Így a nyelvtani ismereteket, a szókincset és a kiejtést együtt gyakorolhatjuk. A mondatalkotási gyakorlathoz szabjunk időkeretet (5–10 perc). A mondatok felolvasásakor összpontosítsunk a helyes kiejtésre. © Szita Szilvia és Pelcz Katalin www.magyar-ok.hu

5

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 7) Az utolsó előtti feladat a hangképzést és kiejtést kontextusba helyezi: a diákok mondatokat hallanak, e gészítenek ki és ismételnek el. A feladatokat diktálásként is elvégezhetjük. 8) Az utolsó feladat nyelvtani ismereteket, rövid beszédszituációkat kapcsol össze a kiejtéssel. Ebben a fázisban a diákok kreatívan használják a nyelvet: legtöbbször szabadon alkothatnak mondatokat, rövid párbeszédeket. Mindeközben a hangsúly természetesen a kiejtés iskolázásán van. 9) A gyakorlást követő órákon fektessünk nagyobb hangsúlyt a gyakorolt hangokra a kiejtés javítása során. Hasznos mondatok A törzsanyag minden fejezetét a hasznos kifejezések és mondatok egyoldalas listája zárja. A lista a fejezetben előforduló legfontosabb beszédpaneleket tartalmazza, – a könnyebb áttekinthetőség érdekében – témákra bontva. 1) A fejezet végére érve adjuk fel házi feladatnak a lista tanulmányozását vagy nézzük végig közösen. 2) A diákok – egyénileg, párban vagy csoportban – a kifejezések változtatható elemeivel további variációkat hoznak létre. Pl. ha a könyvben a Mérnök vagyok mondat áll, a tanulók a következő variánsokat alkothatják: Diák vagyok. / Szakács vagyok. / Rendőr vagyok stb. Vagy: Mérnök vagy. / Klára (is/nem) mérnök. stb. 3) A hasznos kifejezésekhez szókártyákat is készíthetünk.


6


1. fejezet MAGUNKRÓL ÉS MÁSOKRÓL ISMERKEDÉS 1. Bemutatkozunk Az 1-3. feladat célja, hogy felfrissítse és elmélyítse a bemutatkozási szituációban használható nyelvi formákat. 1) Válaszoljunk saját nevünkben az 1. a) feladat kérdéseire, amelyeket a diákok tesznek fel nekünk. A válaszokat lehetőség szerint vetítsük ki (vagy írjuk a táblára). 2) A válaszok alapján a diákok saját nevükben válaszolják meg a kérdéseket. 3) Ellenőrizzük a válaszokat, néhány lehetséges választ írjunk a táblára. Miért így? Amikor mi is részt veszünk egy-egy feladat megoldásában, nem csak magunkról osztunk meg – vélhetően érdekes – információt, hanem nyelvi modellt is adunk a diákoknak a feladat megoldásához. Variáció a 3. lépéstől 3) A szóbeli korrekciót követően, több diák párhuzamosan is felírhatja a táblára a válaszait. A hibákat a többiek javítják. 4) A b) feladatrészben két – lehetőség szerint nem mellette helyet foglaló – diáktársával beszélgessen a tanuló. Először nézzük meg a tegeződés felajánlásának nyelvi megformálását a táblázat alatt. A modell segítségével a diákok az első beszélgetésnél tegező, a másodikban önöző alakokat használnak. A válaszokat rögzítik a könyvben. 5) A c) feladatot adjuk fel házi feladatnak. Kultúra és országismeret Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a magyarok igen könnyen és gyorsan tegeződnek. Ha a diák nem biztos benne, hogy tegezze vagy magázza-e az adott személyt, mindig udvariasabb a magázás. Egy idő után a partner legtöbbször felajánlja a tegezést vagy automatikusan átvált a tegező alakra. 1. munkalap: ismerkedünk Variáció arra az esetre, ha a csoport tagjai nem ismerik egymást: 1) A kérdések listáját felvágjuk, minden diáknak kap néhány kérdést, melyekre a választ összegyűjti a csoport többi tagjától. Mi is vegyünk részt a beszélgetésben. 2) Összesítsük, kiről milyen információt tudtunk meg. Ebben a fázisban kérjük meg a diákokat, hogy reagáljanak is a hallottakra. Ehhez megadhatunk


7

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv néhány mondatot, pl.: De érdekes! / Nem is tudtam, hogy Lina is Bonnban él. / Tényleg tudsz japánul? / Én is tudok spanyolul, de nem olyan jól. stb.) 3) Végül adjunk alkalmat újabb kérdések feltételére és válaszadásra. Variációt arra az esetre, ha a csoport tagjai már ismerik egymást: 1) A munkalapot kiosztjuk a diákoknak, akik párban megbeszélik a kérdések jelentését. 2) Mindenki tetszés szerinti új identitást választ magának, és az új identitásának megfelelően válaszolja meg a kérdéseket. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. 3) A diákok párokban beszélgetnek. Először eldöntik, tegezik vagy magázzáke egymást, majd felteszik egymásnak a kérdéseket. Kérjük meg őket, hogy reagáljanak is az érdekes információkra (ld. 1. variáció 2. lépés). 4) Összesítsünk néhány információt közösen. Variáció a 2. lépéstől 2) Megadunk egy szituációt, amelynek keretében beszélgetnek egymással kettes-hármas csoportokban, pl.: Új iskolába/munkahelyre kerültél, ott beszélgetsz. / Nyaralás közben néhány szimpatikus emberrel ismerkedsz. / Új lakásba költözöl, és a szomszéddal beszélgetsz stb. Tisztázzuk, mikor használunk tegező, mikor önöző alakot (pl. a szomszéd idősebb nálunk, a többi nyaraló fiatalabb, mi vagyunk a csoportban a legidősebb/legfiatalabb stb.). 3) A diákok kisebb csoportokban beszélgetnek a megadott szituáció szerint. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. 4) Összesítsük a beszélgetések eredményét szóban vagy a táblán. 2. Egy házaspár bemutatkozik A feladat célja, hogy a diákok a mintaszövegek alapján tovább bővítsék a bemutatkozás nyelvi eszközeit. 1) A szövegek előkészítését, elolvasását és az új szavak kigyűjtését feladhatjuk otthoni munkának. Kérjük meg a diákokat, hogy hallgassák is meg otthon a szövegeket, és ismételjék el legalább egyiket mondatonként. A b) feladatot is megoldhatják otthon. Miért így? Sok diák kényelmetlenül érzi magát, ha órán, és nem otthon, saját tempójában, saját módszerei szerint dolgozhatja fel az ismeretlen szöveget. Ezért javasoljuk – itt is, és lehetőség szerint minél több szövegnél – az otthoni feldolgozást. A szöveg meghallgatása segít a tagolás felismerésében és ezzel az értelmezésben, amint a helyes kiejtés és intonáció megfigyelésében és elsajátításában is. Ezenkívül az auditív tanulók ily módon könnyebben


8

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv elsajátítják a szövegben található szavakat, szószerkezeteket. 2) Játsszuk le órán mindkét hangfelvételt, és tisztázzuk a kérdéseket. Ellenőrizzük a b) feladat megoldásait kiscsoportokban vagy közösen. 3) Nézzük meg a helyhatározó ragjait a munkafüzetben a Hol tanulsz/dolgozol? kérdésre (6. oldal), és oldjuk meg a feladatok egy részét. 4) Ezután a diákokat két csoportra osztjuk. Az egyik csoport Péterfi Éva bemutatását készíti elő első személyben, a másik Janét. Ehhez még egyszer végigmennek a szövegen, és összefoglalják az információkat. 5) A két csoport keveredik, egy "Éva" és egy "Jan" dolgoznak együtt. A párok tagjai felolvassák egymásnak a saját szövegüket, mintha ők lennének Jan és Éva. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést. A másik ember reagálhat is, ehhez adjunk meg mondatokat, pl.: Tényleg? Ez érdekes! Nahát! Akkor te nagyon sok helyen jártál / sokat utaztál / sok nyelvet beszélsz! A bemutatót képekkel is illusztrálhatjuk pl. Keszthelyről, Koppenhágáról vagy Japánról, amelyeket a falra vetítünk. Miért így? A 3. lépés első látásra talán feleslegesnek tűnik (hiszen nem tartalmaz kreatív elemet). Azonban jó alkalmat ad arra, hogy a diákok stresszmentes környezetben gyakorolják az új szerkezetek használatát, kiejtését és a mondatintonációt. A mi feladatunk pedig ebben a fázisban kizárólag a kiejtés és intonáció javítására szorítkozik. 6) Végül a c) feladat beszédpaneljei segítségével a diákok bemutatják a partnerüket. 2. munkalap: Itt valami nem stimmel ... A munkalap Éva és Jan bemutatkozó szövegét közli – sok-sok hibával. 1) A diákok párokban dolgoznak. Minden diák megkapja a munkalapot. Aki eddig Jan volt, most Éva szövegét tanulmányozza, az Évák pedig Janét, és igyekeznek megtalálni a hibákat a szövegben. 2) Közösen ellenőriznek, ehhez használhatják a megadott szerkezeteket. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. 3) Végül összegezzük mi a különbségeket az eredeti és a munkalapon található szövegek között. Miért így? Felmerülhet a kérdés, hogy az utolsó lépésben miért mi mondjuk el a megoldásokat, és nem a diákok. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a diákok rengeteget tanulhatnak a mi megnyilvánulásainkból: ismerős témában


9

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv hallanak helyes, jól megformált mondatokat. Némely kutatás (hely hiányában nem idézzük őket) egyenesen azt látszik igazolni, hogy sok diák a tanár megnyilvánulásait érzi az óra leghasznosabb részének. 3. Igék és főnevek Ez a gyakorlat tudatosítja, és a szókapcsolatok gyakoriságára hívja fel a figyelmet, valamint gyakoroltatja ezek intonációját. Írásban is elmélyíti az új szókincset, és lehetőséget ad néhány vonzatos ige átismétlésére. 1) A diákok egyénileg oldják meg a feladatot, majd kisebb csoportokban ellenőrzik. Az ellenőrzés nyelvileg is sikeres lefolytatásához adjuk meg a következő paneleket: Szerintem ez nem jó. Igazad van. Neked van igazad. Szerintem is ez a jó megoldás stb. Variáció: A tanulók kérdéseket tesznek fel egymásnak, pl.: Hol él/élsz? Mit olvas/olvasol? A kérdésekre a megfelelő szerkezettel adnak választ. 2) Olvassuk fel a kifejezéseket, a diákok ismétlik őket. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az egység első szótagja kapja a főhangsúlyt, az ige a kiejtésben szinte összeolvad az előtte álló szóval. A diákok a hangfelvétellel otthon is gyakorolhatják a kiejtést és az intonációt. 3. munkalap: torpedó A munkalap az igeragozást gyakoroltatja. 1) Az A és a B munkalap megegyezik. 2) A diákok párban játsszák a torpedó játékot. Ennek menete: mindenki bejelöl a saját rácshálóján valamilyen színnel, egy 5 elemből, kettő 4 elemből, három 3, 2 és 1 elemből álló hajót. Másik színt vesz a kezébe. A partner megpróbálja eltalálni az ellenség hajóit. Ehhez a megfelelően ragozott igei szerkezetet mondja ki. 4. Igeragozás A feladat célja a teljes igeragozási rendszer jelen idejének felfrissítése. 1) Csoportosítsuk Éva és Jan bemutatkozó szövegeinek igéit! 2) Nézzük meg Az igeragozás rendszere c. egységet a munkafüzetben (7. oldal), és oldjuk meg a feladatok egy részét, vagy adjuk fel házi feladatnak. 3) A diákok két-három fős csoportokban vagy közösen mindegyik típusból legalább két igét elragoznak. Ahol határozatlan és határozott ragozással is végig tudja ragozni az igét, ott használjunk szókapcsolatot (Pl. Újságot olvasok / A kedvenc újságomat olvasom.) 4) A c) feladatrész a határozatlan és határozott ragozást ismétli át. A feladatot párban vagy csoportosan is meg lehet oldani. 5) Ezek után nézzük meg a munkafüzet 9. oldalán a tárgy típusait, és oldjuk meg a feladatok egy részét.


10

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 4. munkalap: Milyen típusú a tárgy? A munkalap a tárgy típusait rendszerezi. 1) Vágjuk szét a munkalapot kis kártyákra. 2) A kártyákat rögzítsük a falon rendezetlenül vagy tegyük szabad asztalokra. 3) A diákok a kártyákat a tárgyak fajtája szerint két oszlopba rendezik. 5. Írjon magáról hasonló szöveget! 1) Először modellezzük a feladatot, vagyis meséljünk és írjunk magunkról hasonló szöveget. A szöveget osszuk is ki a diákoknak, hogy – így Éva és Jan szövegén kívül ezt is – modellként használhatják majd saját fogalmazásukhoz. 2) A diákok házi feladatként saját magukról írnak szöveget. (Ezt képekkel is illusztrálhatják, de tartsuk tiszteletben, hogy nem mindenki oszt meg szívesen információkat, fotókat a magánéletéről.) 3) Javítsuk a szövegeket óra előtt. 4) A szövegeket kifüggeszthetjük az osztályban, vagy feltehetjük a közös internetes platformra. Miért így? A tanultak összefoglalása és magunkra vonatkoztatása hosszabb átgondolást igényel, melyre alkalmasabb a tanórai keretnél az otthoni előkészítés. Ha elektronikusan kapjuk meg a fogalmazásokat, időt takarítunk meg, mert nem kell a következő óráig várni a tovább használható, javított változatra, valamint a javított változatot ki tudjuk nyomtatni és tudunk vele dolgozni órán. 6. Ismerkedés egy partin: Endre Jannal beszélget Ez a feladat a 2. feladatból ismert információkat dialógus keretében dolgozza fel. A diákok megfigyelhetik és gyakorolhatják az ismerkedés tipikus fordulatait és a kommunikáció fenntartására irányuló elemek használatát. 1) Hallgassuk meg a hangfelvételt, és kérdezzük meg a diákokat, kik a szereplők, milyen beszédhelyzetről van szó stb. 2) Majd olvassuk el és hallgassuk meg újra a dialógust. Hívjuk fel a figyelmet a kommunikáció fenntartását szolgáló fordulatokra. 3) A diákok párokban beszélgetnek. Kérjük meg a tanulókat, hogy kétszer játsszák el párbeszédet, egyszer a magyar beszélgetőpartnert, egyszer pedig saját magukat adva. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést és az egyéb hibákat, ha szükséges. Variáció 1) A diákok a feladatot otthon oldják meg és ellenőrzik. 2) Tisztázzuk a kérdéseket óra elején.


11

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 3) Adjuk meg a következő szituációt: egy partin vagyunk, ismerkedünk, több emberrel is beszélgetünk. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy egy ilyen helyzetben a cél nem az, hogy minél több információt "kipréseljünk" a beszélgetőpartnerből, hanem hogy – lehetőleg kellemes – kommunikációt tartsunk fel (mutassunk érdeklődést, reagáljunk megfelelően egy-egy információra stb.). Nézzük meg a dialógusnak ezt a funkciót betöltő elemeit a 6. a) feladatban, és kérjük meg a diákokat, hogy a beszélgetések során használjanak belőlük minél többet. Miért így? Felmerülhet a kérdés, miért használjuk itt is ugyanazt a szöveget, mint a 2. feladatban. A rövid válasz erre az lehet, hogy ez nem ugyanaz a szöveg. A szöveg tartalma ugyan megegyezik a 2. feladatéval, azonban a kommunikációs helyzet egészen más. A dialógusban olyan nyelvi elemek is megjelennek, amelyek egy narratív szövegben nem találhatók meg, s amelyek szerepe a kommunikáció fenntartása. Az idegennyelv-tanulóknak éppen ezeknek a kommunikáció fenntartására irányuló nyelvi paneleknek a használata szokott problémát okozni. A tipikus beszédeszközök elsajátításával a diákok megnyilvánulásai is közelítenek az anyanyelvi beszélőkéihez. 5. munkalap: Ön következik A munkalap segítségével a diákok olyan vázat kapnak egy ismerkedős beszélgetéshez, amely fordulatait a mindennapi életben is jól tudják használni. 1) A munkalap Endre és Jan beszélgetéséből Endre kérdéseit és reakcióit tartalmazza. A diákok házi feladatként vagy az órán kitöltik a munkalapot a saját adataikkal. 2) Javítsuk a szövegeket. 3) A diákok párokban dolgoznak, és váltott szereposztásban kétszer eljátsszák a dialógust.

TÉGED MI ÉRDEKEL? ÖNT MI ÉRDEKLI? 7. Mit csinálsz szabadidődben? Mit csinál szabadidejében? 1) Az a) feladat megoldásához a diákok körbejárnak a csoportban, és eldöntendő kérdéseket tesznek fel egymásnak. Pl. – Mit csinálsz szabadidődben? – Aktívan sportolok. – Tényleg? Mit? – Focizok és tornázom. A modelldialógust írjuk fel a táblára. 2) Az egész csoport közösen összegyűjti, kinek mi a hobbija. Adjunk alkalmat kérdések feltevésére.


12

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 3) A b) feladatban a diákok kettes csoportokban kérdéseket írnak. Kérjök meg őket, hogy próbáljanak olyan kérdéseket írni, amelyeket valóban fel akarnak tenni valakinek a csoportból. Járjunk körbe, és javítsuk a hibákat. (Mindenki írhat minden kérdőszóval kérdést, de fel is oszthatjuk a kérdőszókat csoportok szerint.) 4) A diákok pergő ütemben felteszik egymásnak a kérdéseiket, és megválaszolják őket. Javítsuk a kiejtést és a hibákat. 5) A c) feladatot feladhatjuk házi feladatnak. Variáció A diákok beszélgethetnek nagyobb, hármas-négyes csoportokban is, így több információt tudnak megosztani. 8. Szeret? Nem szeret? 1) Ebben a feladatban újra, kicsit más szempontból rendszerezzük az eddig gyakorolt igéket, s immáron a diákok saját hozzáállásukat mutathatják be a felsorolt hobbikhoz. 2) A diákok az a) feladatban csoportosítják az igéket, ahogy igaz rájuk. Mi is mondjuk el, mit szeretünk/nem szeretünk csinálni. 3) A listájuk alapján a diákok 2–3 társukkal beszélgetnek. Ehhez használják a b) feladat mintadialógusát. Variáció 1) A diákok önállóan kitöltik az a) feladatban a táblázatot. 2) Közösen átnézzük a b) feladat mintadialógusát. 3) Kijelölünk három pontot a teremben: * Nagyon szeretek / Imádok * Szeretek * Egyáltalán nem szeretek / Utálok 4) A tanár mondja a feladat mondatait, a diákok pedig érzelmeiknek megfelelően állnak az egyik vagy másik oszlopba. Pl. Nagyon szeretek teniszezni. / Imádok kertészkedni. / Szeretek kirándulni. / Egyáltalán nem szeretek főzni. / Utálok énekelni. 5) Az azonos/nem azonos helyen álló diákok eljátsszák a b) feladat dialógusát (lehetőleg egy-két beszélgetés után könyv nélkül). 6) A párbeszédek közben javítsuk a kiejtést. 9. Mi érdekli Annát? Itt ismét kontextusban, ezúttal egy narratív szöveg segítségével mélyítjük el a szabadidő témáját. 1) Az a) feladatban listázott kulcskifejezések tisztázása után próbáljuk meg kitalálni, vajon szeret-e Anna Budapesten lakni, és mit csinál ott. Ehhez adjuk meg a következő kifejezéseket: Talán / Szerintem / Valószínűleg / Én úgy gondolom, ...


13

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 2) Hallgassuk meg a felvételt kétszer, az első meghallgatás után a b), a második után a c) feladatrészt oldjuk meg. A diákok beszéljék is meg egymás között, mit értettek. Ehhez is adjunk beszédeszközöket: (Én) azt értettem, hogy ... / Szerintem ... / Ezt nem értettem pontosan. / Azt hiszem, hogy ... / Csak annyit értettem, hogy ... 3) A teljes szöveg kiegészítését és ellenőrzését feladhatjuk házi feladatnak. Arra is kérjük meg a diákokat, hogy otthon hallgassák meg Anna szövegét, és (csukott könyv mellett) ismételjék el mondatról mondatra. 6. munkalap: Mi érdekli Annát? 1) A munkalap kiosztása után hallgassuk meg újra a felvételt. 2) A diákok a hallott szöveg alapján kiegészítik a szöveget a hiányzó főnévragokkal. 3) Megoldásaikat párban ellenőrzik úgy, hogy felolvassák egymásnak a mondatokat. (Kérdéses esetben segít a tankönyvi szöveg.) Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést. 4) Az e) feladatot a diákok házi feladatként oldják meg. Javítsuk a szövegeket. Miért így? Az összefoglaló szöveg a hasznos szókincs bevésését kontextusban teszi lehetővé, mely a folyékony beszéd segítésére, nyelvtani biztonság megszerzésére szolgál. Kultúra és országismeret Az internet honlapjainak segítségével mutassuk be a Művészetek Palotáját, hallgassunk bele Bach Máté-passiójába. 10. Írjon magáról hasonló szöveget! Ebben a feladatban a diákok magukra forgatják vissza a tanultakat. 1) Először mi írjunk magunkról szöveget, és mondjuk el a tartalmát órán, az írott változatot pedig osszuk ki. Adjunk alkalmat kérdések feltevésére. 2) A diákok házi feladatként megírják a saját fogalmazásukat. 3) Javítsuk a szövegeket. 4) A javított szövegeket osszuk ki a diákok között random módon. 5) Mindenki felolvas egy szöveget, és megtippeli, hogy ki írhatta. Ehhez adjunk nyelvi eszközöket, pl.: Azért gondolom, hogy ez Bea szövege, mert ... / Tudom, hogy Bea nagyon szeret ... 11. Téged mi érdekel? Önt mi érdekli?


14

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 1) Figyeljük meg a hangzóvesztés jelenségét az az a) részben, majd pedig a nyelvtani munkafüzetben (13. oldal). Oldjuk meg a nyelvtani munkafüzet vonatkozó feladatát. 2) A b) feladatban a diákok minél több társukkal játszanak minidialógusokat. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést. 3) A c) feladatot önálló órai munka keretében vagy házi feladatként is megoldható. 12. Ki mit szeret? A feladatban hasonló jelentésű mondatokkal dolgozunk, valamint megismerkedünk néhány rendhagyó tárgyesetű főnévvel. 1) A diákok önállóan töltik ki a feladatot. 2) Majd a b) feladat kérdései segítségével dialógusokat alkotnak. Pl. – Szereted a történelmet? – Igen, nagyon (szeretem). / Igen, nagyon érdekel. 3) Végül nézzük meg a rendhagyó tárgyeset típusait a munkafüzetben (15. oldal), és oldjuk meg a feladatot. ÉN ÉS A TÖBBIEK 13. Vannak magyar barátaid? Vannak magyar barátai? 1) Kérjük meg a diákokat, hogy párokban tegyék fel egymásnak az a) feladat egyes számú kérdéseit. Emlékeztessük őket arra, hogy a magyarban a számnevekkel egyes számot használunk, pl.: Van magyar könyved? / Sok magyar könyved van? – Igen, nagyon sok magyar könyvem van. / Igen, van néhány. 2) Ismételjük át a birtokos személyjelek rendszerét egyes számban (MagyarOK A1+ 94–96. oldal) – házi feladatként vagy közösen. 3) Térjünk át a birtoktöbbesítés bevezetésére: mondjuk el, nekünk milyen nemzetiségű barátaink, rokonaink, kollégáink stb. vannak. Hívjuk fel a figyelmet az -i használatára. 4) A b) feladatrészben a minta alapján a diákok párban teszik fel egymásnak a kérdéseket. 5) Kérjük meg őket, hogy néhány információt az egész csoporttal is osszanak meg. 6) Nézzük meg az összefoglaló táblázatot a munkafüzetben (16. oldal), és oldjuk meg a feladatok egy részét. 14. Ki milyen nemzetiségű? 1) Az a) feladatrészt önálló – órai vagy otthoni – munkára ajánljuk, melynek ellenőrzését felhasználhatjuk a családtagok, rokonok megnevezésének átismétlésére. 2) A diákok kis csoportban, egymást kérdezgetve ellenőrzik a feladatot. Javítsuk az intonációs és egyéb hibákat. 3) A csoportmunka eredményéről hallgassunk meg néhány beszámolót. © Szita Szilvia és Pelcz Katalin www.magyar-ok.hu

15


15. Kiejtés és mondatintonáció: eldöntendő kérdések A fejezet során már többször előkerülő eldöntendő kérdések intonációját helyezzük a fókuszba. A feladatot érdemes először csukott könyvvel elvégezni. 1) A diákok hallgatják, és hallás után ismétlik el a mondatokat. 2) A második lépésben hallgassuk és olvassuk is a mondatokat. Emlékeztessünk arra is, hogy az összetartozó lexikai egységeket kiejtésben nem választjuk el egymástól. 16. Családtagok A feladat a családtagok neveit ismétli át. 1) Oldjuk meg egyénileg vagy kiscsoportban az a) feladatot, és ellenőrizzünk közösen. 7. munkalap: családtagok Ez a munkalap a 16. a) feladat variánsa, amelyet például ismétlésre használhatunk. 1) Készíthetünk kártyákat, amelyeket a falra rögzítünk 2) A diákok a számozott kártyákhoz rendezik a többi kártyát. 3) A megoldást közösen olvassuk fel. Variáció 1) A diákok kisebb csoportokban fognak dolgozni. Másoljuk le a munkalapot annyi példányban, hogy minden kiscsoportnak jusson egy munkalap. 2) Vágjuk fel a munkalapot. 3) A diákok kisebb csoportokban elrendezik a kártáykat, majd ellenőrzik egymás megoldásait. 2) A b) feladatrészt feladhatjuk házi feladatnak, és a tanórán következőképpen ellenőrizhetjük: a diákok párban, felváltva tesznek fel kérdéseket egymásnak, pl. – Ki a feleséged édesanyja? – Az anyósom. 3) Beszéljük meg a találós kérdést. Megoldás: én. 17. Bálint bemutatja a családját Ez a feladat kontextusba helyezi a családtagok bemutatását. 1) Ismertessük a szituációt, és olvassuk el együtt a mondatokat. Beszéljük meg az esetleges kérdéseket. 2) Játsszuk le kétszer a hangfelvételt, közben a diákok döntsék el, hogy az a) feladat mondatai igazak vagy hamisak.


16

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 3) Ellenőrizzük a megoldásokat szóban. Kérjük meg a diákokat, indokolják is meg, miért gondolják, hogy az adott mondat igaz vagy hamis, pl.: Azért gondolom, hogy ez a mondat hamis, mert Bálint azt mondja, hogy ... 4) Térjünk át a b) feladatra. Kérjük meg a diákokat, hogy először olvassák végig a teljes szöveget, majd egészítsék ki a hiányzó szavak megfelelő alakjával. A megoldásokat a hangfelvétellel is ellenőrizhetjük vagy a feladatot a hangfelvétellel is megoldhatjuk. 18. Családmodellek Európában 1) A diákok önállóan gondolják végig, mit válaszolnak (a megadott mondatkezdésekkel) a három felvezető kérdésre. 2) Kisebb csoportokban vagy közösen összegezzük a válaszokat. Néhány mondatot írjunk a táblára. 3) A b) feladatban beszéljük meg a kulcsszavak jelentését. 4) Először hallgassuk meg a szöveget, és összegezzük, mit értettünk. 5) Hallgassuk meg újra a szöveget, amelyet a diákok ezúttal olvashatnak is. Miért így? Hasznos lehet, ha a szövegeket először hallás után vezetjük be. Érdemes felhívni a diákok figyelmét arra, hogy a mindennapi életben is legtöbbször hallás útján jutnak el hozzánk az információk, ingerek. Ezért jó, ha a diákok nem ragaszkodnak túlságosan az írásképhez, hanem mernek a fülükre hagyatkozni. 8. munkalap: családmodellek Ez a munkalap a 18. feladat szövegét szedi lexikai egységekre. 1) Annyi példányban készítsünk kártyákat, hogy 2-3 diákonként jusson egy szöveg. 2) A diákok építsék újra a szöveget, majd olvassák azt fel. 3) A megoldást közösen olvassuk fel. Variáció Ha nehezíteni akarjuk a feladatot, ne adjunk ki minden kártyát, csak a kártyák felét. A diákok a hiányzó részeket emlékezetből rekonstruálják. 19. Egészítse ki a kifejezést! 1) Oldjuk meg a feladat közösen vagy egyénileg, és ellenőrizzünk közösen. 2) A kifejezések elmélyítésére minden szót írjunk fel egy-egy kártyára. Az igéket és a főneveket írjuk eltérő színű kártyára. (A feladatot a diákok is elvégezhetik.) 3) A csoport létszámának megfelelő számú kártyát osszuk ki (minden diáknál egy kártya legyen), a többit tegyük egy szabad asztalra, és párosítsuk a


17

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv kifejezéseket közösen. A diákok megkeresik a saját szókapcsolatuk másik felét, akinél ez van, az lesz a következő feladatban a párjuk. 4) Ellenőrzésként mondjuk ki hangosan a szókapcsolatokat. 20. Szerepjáték: interjú a szakemberrel A feladat a 18. feladat narratív szövegén alapul, és azt mutatja be, hogyan hangzik az írott szöveg interjú formájában. Ezzel egyrészt a szöveg szókincsét ismételjük át, másrészt megismerkedünk a riportok, interjúk néhány tipikus nyelvi eszközével. 1) Az a) feladat megoldása előtt játsszuk le a lehetséges megoldást (leirat a Függelékben). Hívjuk fel a figyelmet az interjúk nyelvezetének tipikus fordulataira (Utolsó kérdésem Magyarországra vonatkozik stb.). 2) Majd a diákok önállóan előkészítik saját válaszaikat. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megfogalmazásában. 3) A diákok saját szövegeiket használva, párban eljátsszák az interjút. Kiegészítő feladat A következő lépésben saját országukra vonatkoztathatják a kérdéseket, és házi feladatként válaszolnak rájuk. Javítsuk a szövegeket, majd az érdekesebb információkat mondjuk el a következő óra elején, vagy kérjük meg a diákokat, mondják el ők. Miért így? Az A2-es szinttől kezdve egyre lényegesebbé válik, hogy a diákok a különböző nyelvi regiszterek sajátosságaival is megismerkedjenek. Nem ugyanazok a fordulatok, nyelvi eszközök jellemzik az igényes írott nyelvet, az újságcikkek nyelvét, a média nyelvezetét, a köznapi társalgást vagy az informális írásbeli kommunikációt. A MagyarOK A2+ tananyagban – és a többi kötetben – fokozott figyelmet fordítunk majd az írott és beszélt nyelv műfajai és a hozzájuk tartozó nyelvistilisztikai eszközök és sajátosságok bemutatására. 21. Meséljen a családjáról! A feladatban a saját családunkra vonatkoztatva összegezhetjük a tanultakat. 1) Kérjük meg a diákokat, hogy hozzanak fotót egy családtagról, de ne mutassuk meg senkinek. Mi is hozzunk egy képet valamelyik családtagunkról. Írásban is mindenki mutassa be a képen látható személyt, a szövegeket lehetőleg óra előtt javítsuk ki. Mi is írjunk szöveget. (Ha valaki nem szívesen oszt meg magánjellegű információt, készülhet egy híres ember fotójával is, akit pl. úgy mutat be, mintha valamelyik rokona lenne.) 2) Az írásokat lefele fordítva szedjük össze, és véletlenszerűen rögzítsük a falon. Mivel a legtöbb diák valószínűleg a telefonjában tárolja a fotókat, cseréljük ki a telefonokat egymás között. 3) A diákok megnézik a képeket, elolvassák a leírásokat, és őket. © Szita Szilvia és Pelcz Katalin www.magyar-ok.hu

18

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 4) Javítsuk a párosítás során felmerült tévedéseket. Adjunk alkalmat kérdések feltevésére, bókolásra stb. Ehhez felírhatunk néhány mondatot a táblára, pl.: Jaj, de szép/kedves/aranyos a kislányod! Hasonlítasz az édesanyádra. Nagyon hasonlít rád a lámyod. stb. 5) Az egész család bemutatása lehet házi feladat. TULAJDONSÁGOK 22. Testrészek 1) A testrészek nevét szóban vezessük be: mutassunk egy testrészünkre, ha valaki a csoportból meg tudja nevezni, nevezze meg, ha nem, nevezzük meg mi. A diákok elismétlik a szót. Egy-egy testrész nevén többször menjünk végig. 2) Végül közösen írjuk a felsorolt szavakat a megfelelő nyilak mellé. Lehetséges kiegészítő feladat A diákok párban dolgoznak. Egyikük megnevez egy testrészt, a partner saját magán megmutatja. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést. 9. munkalap: testrészek Ez a munkalap a 21-22. feladat rajzait tartalmazza a felsorolt szavak nélkül. A diákok egyénileg vagy közösen töltik ki a feladatlapot. A munkalap használható szótesztként is. 23. Melyik testrész neve illik a melléknévhez? 1) A szókapcsolatok gyűjtését a diákok párban végzik. 2) A gyűjtés eredményét írjuk fel a táblára, hogy a diákok javíthassák az esetleges hibákat. Kiegészítő feladat A diákok készíthetnek rajzot is, a többiek a feladatban megadott szókapcsolatok segítségével jellemzik a rajzon látható embert. 24. A haj, az arc és a szem: -ú/-ű A 24. és a 26. feladat olyan jelzős szerkezeteket mutat be, amelyek a személyleírás módját tágítják. 1) A diákok kiegészítik az a) feladatot, majd közösen ellenőrzünk. 2) Kérjük meg őket, hogy néhány perc alatt memorizálják a szavakat, kifejezéseket. 3) A diákok párban dolgoznak, az egyik letakarja az első sor képeihez tartozó mondatokat, és elmondja a társának, aki a könyv segítségével ellenőrzi, majd cserélnek. 4) Nézzük meg a b) feladatrészben az -ú/-ű képző használatát. © Szita Szilvia és Pelcz Katalin www.magyar-ok.hu

19

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 5) A c) részt, amely a tipikus szókapcsolatokat mélyíti el, házi feladatként vagy órán is megoldható. 25. Készítsen rövid leírást! 1) A diákok házi feladatként írják meg a szövegeket. Javítsuk őket az óra előtt. 2) Az órán vagy mi, vagy a diákok felolvassák a szövegüket. Ily módon 26. Kiegészítők, ruházat: -s 1) Az a) feladatrész az A1-es szinten már megismert -s melléknévképző új funkcióját mutatja be. 2) A b) feladat a leggyakoribb kötőhangokat gyakoroltatja. A diákok egyénileg vagy párban oldják meg a feladatot, majd közösen ellenőrzünk. 3) Ezután a diákok ismét párokban dolgoznak: egyikük olvassa a könyvben megadott jelzős szerkezetet, a másik megadja az -s képzős alakot. Kultúra és országismeret Szinyei Merse Pál festménye kiváló alkalmat ad arra, hogy további magyar festők műveinek segítségével gyakoroljuk a személyleírást. Ilyen kép lehet például Rippl-Rónai József: Vörössapkás önarcképe, Berény Róbert: Csellózó nő, Czóbel Béla: Ülő férfi, Ferenczy Károly: Festőnő stb. 27. Alkosson rövid párbeszédeket a minta alapján! 1) A nyolc minidialógus előkészítése lehet otthoni munka, mely a két jelenséget integráltan gyakoroltatja. 2) Órai gyakorlásra vagy takarjuk le a válaszokat, és a diákok párban mondatról mondatra újra megoldják a feladatot, vagy vágjuk fel a mondatokat kérdésekre és válaszokra, számozzuk be a kártyákat, hogy tudjuk, mi tartozik össze (pl. 3: kérdés, 3: válasz). Mindenki húz egy vagy több kártyát, akinél kérdés van, mondja a kérdés számát, és felteszi a kérdést, akinél a megfelelő kártya van, válaszol. Variáció Készíthetünk egy kb. 12 személy fényképét tartalmazó tablót. A párok egyik fele megkapja a tablót, a másikuk a képeket szétvágva kapja meg. Feladat: annak, aki a különálló képeket kapja, a tablón szereplő sorrendbe kell tenni a fotókat. A diákok kérdések segítségével rekonstruálják a képeket, pl.: Az első személy szakállas? Piros inges? A második egy középkorú nő? stb. (Görbe Tamás ötlete alapján) 28. Judit, András barátnője először találkozik András családjával 1) Magyarázzuk el röviden a szituációt, majd kérjük meg a diákokat, hogy az a) feladatban megadott mondatkezdetek segítségével írják le a képet.


20

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 2) Játsszuk le egyszer úgy a hangfelvételt, hogy a diákok egyetlen dolga, hogy figyeljenek. Ha akarnak, jegyzetelhetnek is. 3) Összesítsük szóban, amit a diákok megértettek. 3) A második meghallgatást követően oldjuk meg a b) és a c) feladatrészt. 4) A d) részt megoldásához játsszuk le újra a hangfelvételt. (Várható, hogy a harmadszori lejátszásnál azok is jól értik majd a szöveget, akiknek az első két alkalommal gondjaik voltak.) A megoldásokat a diákok párokban ellenőrzik: egyikük olvassa a megadott kifejezést, a partner pedig megnevezi, kiről van szó. 6) A teljes szöveget az e) feladatrész tartalmazza, melynek kiegészítését emlékezetből, kis csoportokban vagy házi feladatként végezhetik a diákok. 7) Az f) feladatrészben a diákok párokban dialógusokat játszanak. Az első egy-két párbeszéd után kérjük meg őket, hogy csak a fotót nézzék, a megadott beszédeszközöket ne. Lehetséges kiegészítő feladat 1) Az f) feladatrész megoldása után formálhatunk életképeket. Ehhez mi adjuk meg, ki milyen szerepet alakít, pl.: Te vagy a nagymama, aki a férjével táncol. Te vagy az unoka, aki nem szeret itt lenni a buliban stb. 2) Két diák nem kap szerepet, hanem az f) feladat mintája alapján beszélget az életképről. Ha a csoportnak tetszik a feladat, újabb két diák beszélgethet az újabb életképről, amelyik bármilyen szituációban ábrázolhatja a kitalált szereplőket. 3) Ha megoldható, fényképezzük le a diákok formálta életképet, mert kivetítve fel tudjuk használni a 31. feladathoz. 29. Jellemzés A feladat az újonnan elsajátított nyelvi elemek kreatív használatát célozza. 1) A diákok kiválasztanak a képen szereplő emberek közül valakit, akit jellemeznek. Erre adjunk néhány perc felkészülési időt. A diákok jegyzetelhetnek is, ebben az esetben járjunk körbe, és javítsuk a mondatokat. 2) Mindenki leírja a választott embert. Javítsuk a kiejtést. 3) A többiek kitalálják, ki ez a személy. (Ez a részfeladat lehetőséget biztosít a Hol? kérdésre válaszoló névutók ismétlésére is.) Adjunk példamondatokat a feltételezések megformálásához, pl.: Arra a nőre gondolsz, aki a piros blúzos, szőke lány előtt áll? / Az a férfi, aki ott áll a lila ruhás nő mellett? stb. 30. A szemszín A feladat során ismét némileg leegyszerűsített, de autentikus tudományosismeretterjesztő szöveggel dolgozunk. 1) A téma felvezetéséhez lejátszhatjuk/elénekelhetjük az Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék című dalt.


21

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 2) Nézzük végig az a) feladat kérdéseit együtt, és hívjuk fel a figyelmet a közép- és felsőfokú melléknevekre (Ezt a nyelvtani témát a 2. fejezet mélyíti majd el.) 3) A diákok párban beszélgetnek az a) feladat kérdéseiről, járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. Néhány mondatot a táblára is írhatunk. Majd kérjük meg a párokat, mondják el a csoportnak is a megbeszélt információkat. Erről készítsünk összefoglalást a táblán. 4) Játsszuk le a felvételt, miközben a diákok olvassák a szöveget. 5) Tisztázzuk az ismeretlen szavakat. 6) A c) és a d) feladatrész a szöveg tartalmát foglalja össze. Ezeket közösen oldjuk meg. 7) Az e) feladatrész azt a mindennapi élethelyzetet szimulálja, amelyben két vagy több ember egy mindenki által olvasott cikkről beszélget. A megadott mondatkezdetek ennek a beszédszituációnak a tipikus nyelvi eszközei. Segítségükkel a diákok beszélgetés formájában feleleveníthetik a szöveg tartalmát, valamint a reakcióikat is megfogalmazhatják. 31. Ismered azt a magas lányt? Ismeri azt a magas lányt? A diákok eddigre már sok mindent megtudtak egymásról, jó alkalom, hogy megosszák ezt a többiekkel. 1) Az a) feladatban a diákok párokban beszélgetnek egymásról a megadott modell segítségével. (Ha készítettünk fényképet a 28. feladat kapcsán, erre is adaptálhatjuk a párbeszédeket.) 3) A b) feladatot közösen oldjuk meg, hogy mindenkinek legyen néhány mondata a csoport többi tagjáról. Variáció: 1) Készítsünk kártyákat a diákok nevével, és mindenki húzzon egy nevet. (Aki a sajátját húzza, visszadobja a cetlit és újat választ.) 2) A feladat, hogy az a) mintadialógust használva, minél több információt gyűjtsön össze a többiektől a kihúzott diáktársáról. Ezt rögzítse a b) feladatrészben, amit közösen ellenőrizzünk. 32. Kire hasonlítunk? 1) A feladat a birtokjel bevezetésével segíti az összehasonlítást. Mellőzzük a fül, orr stb. részletes leírását, itt nem célunk további melléknevek bevezetése, csupán az új nyelvtani anyag kontextusban való gyakorlásán van a hangsúly. Olvassuk el a mondatokat, tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 2) Oldjuk meg a b) feladatot párokban vagy közösen. Variáció: Az interneten több olyan magyar nyelvű oldal van, ahol híres embereket láthatunk a gyerekeikkel. Róluk is beszélgethetünk. 3) Térjünk át a nyelvtani munkafüzet összefoglaló táblázataira (18. oldal), és oldjuk meg a gyakorlatok egy részét az órán.


22

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv Miért így? A MagyarOK minden kötetére jellemző, hogy az új nyelvtant és az ismeretlen szókincset lehetőleg elkülönítve tanítja (ezért nem javasoltuk ebben a fázisban új szókincs bevezetését). Tapasztalataink szerint kevésbé hatékony a bevésés folyamata, ha a kettő között megoszlik a figyelem. 10. munkalap: vonzatos igék A munkalapot tulajdonképpen bármikor felhasználhatjuk. Célja a fejezetben előforduló vonzatos igék elmélyítése. Ezeket az igéket a nyelvtani munkafüzet 19–20. oldalán találjuk. 1) Készítsünk kártyákat úgy, hogy a kártya egyik felén a teljes mondat, a másikon a hiányos mondat szerepeljen. 2) Osszuk szét a kártyákat a diákok között. Lehetőleg mindenki egyenlő számú kártyát kapjon. 3) A diákok először átnézik a kezükben lévő kifejezéseket. Ha van kérdés, tisztázzuk. 4) Amikor ezzel megvannak, odamennek valakihez, akivel gyakorolják a kártyáikat. Ehhez odaadják a partnernek a saját kártyáikat. A partner a kártyákat a hiányos felükkel mutatja fel, akié a 3. lépésben a kártya volt, kiegészíti a mondatokat (tehát mindenkitől a saját kártyáit kérdezzük ki, amelyekkel a 3. lépésben dolgozott). Ha hibázik, a partner segít, s közben maga is igyekszik megjegyezni a vonzatokat. 5) Ha megbeszélték az összes mondatot, kártyát cserélnek. 6) Megismételjük a 3–5. lépést. 7) 4-5 kör után fejezzük be a gyakorlatot. 8) Pergő ütemben mondjuk végig az igéket (vagy az igék egy részét), a diákok megnevezik a vonzatot. Variáció Megkérhetjük a diákokat, hogy a Quizlet, a Memrise vagy más szótanuló program platformjára tegyék fel az igéket, így önállóan is tudnak gyakorolni. 33. Összefoglalás 1) Ez a feladat írásban foglaltatja össze a tanultakat. Modellezzük órán a feladatot: meséljünk a kérdések alapján magunkról. A szöveget írjuk is le, és osszuk ki a diákoknak, akik modellként használhatják. Igyekezzünk a fejezetből a lehető legtöbb nyelvi eszközt újra felhasználni. Ne iskolás, hanem természetes, jól olvasható szöveget írjunk. 2) A diákok házi feladatként megírják a maguk szövegeit. Javítsuk őket a következő óra előtt. 3) Osszuk ki úgy a szövegeket, hogy mindenki egy másik emberét kapja. A diákok az adott embert mutatják be, harmadik személyben. Adjunk lehetőséget kérdések feltevésére.


23

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv Miért így? Amennyiben a diákok nyelvvizsgáznak, ezek a javított összefoglaló szövegek segítenek a felkészülésben, hiszen a tankönyvben az Összefoglalások témája legtöbb esetben megegyezik a nyelvvizsga-témákkal. 11. munkalap: szórend A feladatleírást ld. a 4. oldalon. A Kiejtés gyakorlatainak feldolgozásához ld. a kézikönyv 5. oldalát. A Hasznos mondatok feldolgozásához ld. a kézikönyv 6. oldalát. Az ismétlő teszt feldolgozásához ld. a kézikönyv 4. oldalát.

2. fejezet A HELY, AHOL LAKOM LAKÁST KERESÜNK 1. Milyen házban vagy lakásban lakik? Kivel lakik? 1) A mondatok elolvasása előtt készthetünk szóbokrot, melynek közepén a nyitó kérdés található. A bevezetés célja, hogy listázza a már meglevő szókincset, amit a mondatok a következő lépésben bővítnek. 2) Elolvassuk a mondatokat, a diákok bejelölik, melyik állítás vonatkozik rájuk. Variáció: 2) A diákok párban dolgoznak, és eldöntendő kérdéseket tesznek fel egymásnak a mondatokra. A saját magukra és a beszélgetőpartnerükre is igaz mondatokat megjelölik. 3) Az érdekesebb információkat beszéljük meg közösen. 1. munkalap: Sajnos vagy szerencsére? A munkalap a 2. feladat felvezetéseként használható. 1) A munkalapon az első feladat mondatai találhatók. Készítsünk belőlük kártyaszetteket úgy, hogy mindenkinek vagy minden párnak jusson egy teljes készlet. 2) A SAJNOS és SZERENCSÉRE feliratú, két nagyobb kártyát függesszük ki, vagy tegyük két szabad asztalra. 3) A diákok elhelyezik a rájuk vonatkozó kártyákat a Sajnos és a Szerencsére kártyák alatt, és összehasonlítják a preferenciáikat. (Ehhez ld. 2. feladat alább.) 2. Sajnos vagy szerencsére? Beszélgessenek a minta alapján!


24

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv A feladat célja az első feladat mondatainak kontextusban való használata és néhány tipikus mondatkezdet bevésése. Ha elvégeztük az első munkalapot 1) Nézzük végig a feladatban megadott mondatokat. Tisztázzuk az esetleges kérdéseket. Tudatosítsuk a Sajnos... Szerencsére... Ennek az az előnye/hátránya... és az Ezért azért jó / nem olyan jó, mert ... kifejezések magas használati gyakoriságát. 2) Azoknak a kártyáknak a megbeszélésére térjünk ki, amelyikből a Sajnos és a Szerencsére kártya alatt is van legalább egy-egy. A diákok a 2. feladat mondatai segítségével megindokolják az álláspontjukat. Ha nem végeztük el az első munkalapot 1) A feladatban a diákok az első feladatban bejelölt mondatokhoz fognak állást foglalni. Ehhez először olvassuk el a párbeszéd mondatait és a kék példamondatokat. Tisztázzuk az esetleges kérdéseket. Tudatosítsuk a Sajnos... Szerencsére... Ennek az az előnye/hátránya... és az Ezért azért jó / nem olyan jó, mert ... kifejezések magas használati gyakoriságát. 2) A diákok kettes vagy hármas csoportban beszélgetnek a lakásukról. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában, mert a példamondatok valószínűleg nem fednek le minden élethelyzetet. 3. Milyen lehet a ház és a lakás? 1) A tipikus szószerkezetek rögzítjük. Ezt akár kártyák segítségével is megtehetjük, amelyeket a diákok készítenek el úgy, hogy mindegyikre egyegy melléknevet írnak. 2) 2-3 diák közösen társítja a jelzőket a ház és lakás szavakhoz. 2) A b) feladatrész előtt nézzük át a munkafüzetben az -i és az -s melléknévképzőkre vonatkozó ismereteket (24. oldal). A munkafüzet feladatait otthoni munkára javasoljuk. 3) A b) feladatrész visszahelyezi alkalmazásba a nyelvtani ismereteket: a diákok egyénileg néhány perc alatt írnak a lakásukról egy-két mondatot. Járjunk körbe, és segítsünk a fogalmazásban. 4) Hallgassunk meg néhány példát. 2. munkalap: főnevek és melléknevek A munkalap célja a néhány -i és -s képzős melléknév jelentéstartományának és kapcsolódó főneveinek a felgyűjtése. 1) Kártyákat készítünk a munkalapból. 2) Minden csoport egy teljes kártyszettet kap. A diákok feladata, hogy mindegyik főnévhez a megadott melléknevek közül legalább egyet hozzárendeljenek. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy találkozni fognak átvitt


25

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv értelmű szókapcsolatokkal is. (Ezeknek több európai nyelven hasonló a fordítása.) 3) A diákok csoportokban dolgoznak, a megoldásaikat le is írják. 4) Ellenőrizzük a megoldásokat, adjunk meg minden lehetséges szókapcsolatot. 5) A diákok egy néhány mondatos szöveget írnak, amelyben minél több szószerkezeteket felhasználnak. Járjunk körbe, és segítsünk a fogalmazásban. 6) A csoportok felolvassák a szövegeket. A hasznos mondatokat írjuk a táblára. 4. Körkérdés: Ki miért akar elköltözni? 1) A feladatsor elvégzése előtt közösen megállapítjuk a középfok képzésének egyszerű szabályát. (Ezt a későbbieken még elmélyítjük.) 2) Játszzuk le a hangfelvételt, a diákok megjelölik, melyik lakáskeresőre vonatkozik az adott mondat. 3) A b) feladatrészben a diákok minden olyan információt feljegyeznek, amit értenek. Ezek lehetnek szavak vagy egész mondatok. A feladat megoldásához kétszer játsszuk le a hangfelvételt. 4) A diákok összehasonlítják egymással a jegyzeteiket, majd felírjuk az információkat a táblára, javítva az esetleges hibákat. 5) A tanuló a c) részt megoldva látja a teljes szöveget, a hallásértés mellett most már az olvasás is segíti a szövegfeldolgozást. Ezt a részt a diákok önállóan oldják meg, majd egymásnak felolvasva a szövegeket, ellenőrzik válaszaikat. Miért így? A 3. lépésben a diákok szabadon jegyzetelhetnek, nincs meghatározott feladatuk. Ez a fajta globális hallgatás sok diák számára kevesebb feszültséggel jár, mint a célzott hallgatás, következésképpen többet is értenek a szövegből. Kiegészítő feladat A diákok hármas csoportokban dolgoznak, mindegyikük a 4. feladat egyik szereplőjét alakítja, aki elmeséli a másik kettőnek, milyen lakást szeretne. A diákok ehhez természetesen használhatják a könyv szövegét, hiszen itt a szókincs elsajátítása a cél. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a mondanivaló megformálásában, ha szükséges. 5. A középfok jele: -bb 1) Az a) feladat összegzi a középfok képzésének módját, építve a szövegben fellelhető példákra. A feladat elég ismeretet ad a továbbhaladáshoz, ugyanakkor már itt meg lehet nézni a nyelvtani összefoglalót. Ez a nyelvtani


26

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv magyarázat már a felsőfok kérését is tárgyalja, ezért a vonatkozó utalást csak a 28. feladatnál találjuk. 2) A b) feladatot a diákok közösen vagy egyénileg oldják meg. 3) Ellenőrzés- és elmélyítésképpen a diákok párban dolgoznak: egyikük mondja az alapfokú melléknevet, a másik a középfokút. 4) Ha végigmentek mindegyik melléknéven, szerepet cserélnek. 6. Elégedett vagy a lakásoddal? Elégedett a lakásával? A feladat az előnyök/hátrányok kifejezésének módját és a középfok jelenségét igyekszik autentikus beszédhelyzetben gyakoroltatni. 1) Nézzük meg a modelldialógust, és tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 2) A diákok először önállóan írnak néhány mondatot arról, mivel elégedettek és mivel nem a lakásukban. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. 3) Ezután a diákok kisebb csoportokat vagy párokat alkotnak. A modelldialógus alapján megbeszélik, mivel elégedettek/nem elégedettek a lakásukban. 4) A b) feladatban leírják a saját és a partner(ek) tapasztalatát. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. 5) Minden csoportból egy ember felolvassa a mondatokat. 6) A c) feladat közösen vagy házi feladatként is megoldható. 3. munkalap: Mi jelent előnyt és mi jelent hátrányt? A munkalap lakások tulajdonságainak témáját állító és tagadó mondatok segítségével járja körbe. 1) A tanulók önállóan vagy párban ellentétes tartalmú mondatokkal egészítik ki a táblázatot. 2) A megoldásokat közösen ellenőrizzük. 3) A tanulók a táblázatot további olyan tartalmú mondatokkal bővítik, amelyek számukra előnyt vagy hátrányt jelentenek. A 2. feladatban rangsoroljuk is, kinek mennyire fontosak ezek a sajátosságok. 1) A tanulók fontossági sorrendbe teszik a mondatokat. 2) Párban megbeszélik az eredményt, hasonlóságokat és különbségeket keresve. 3) Végül közösen beszéljük meg az érdekesebb információkat. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 7. Lakáshirdetések 1) Három részre osztjuk a csoportot. Mindegyik csoport elolvas egy hirdetést, és kiválasztja, hogy kinek ajánlaná a lakást a 4. feladatban megismert emberek körül.


27

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 2) Ajánlást készítenek, miért ideális a lakás/ház, mintha ők lennének az ingatlanügynökök. Járjunk körbe, segítsünk a mondanivaló megformálásában. A hasznos mondatokat írjuk a táblára. 3) A diákok bemutatják a lakást, egy vagy két ember átveszi a lakáskereső szerepét, és kérdéseket tesz fel. A hasznos mondatokat itt is írjuk a táblára. 4) a b) feladatrészt feladhatjuk otthoni munkára. Átvezető feladat: lakáshirdetések összehasonlításban A különböző országokban más számít előnynek és hátránynak. Kérdezzük meg diákokat, az ő országukban milyen sajátosságok tesznek egy lakást különösen vonzóvá vagy kétségessé. Beszélgessünk közösen a témáról. Kultúra és országismeret Néhány vonatkozó magyarországi sajátosság: - Magyarországon a tetőtéri és a földszinti lakásokat a legnehezebb eladni. A tetőtéri lakás nyáron nagyon meleg, a földszinti lakásba pedig könnyen betörhetnek. - Az erkélyes lakást általában könnyebb eladni, mint az erkély nélkülit. Viszont az erkélyes lakások általában drágábbak, mint az erkély nélküliek. - A magyar lakásokban általában egy fürdőszoba van. A hirdetésben a fürdőszobát csak akkor érdemes megemlíteni, ha kettő vagy három van belőle. - A nagyobb városokban sok panelház van. Egy panellakás mindig olcsóbb, mint egy téglalakás. 4. munkalap: országok és lakásvásárlási szokások A munkalap azokat a kritériumokat emeli ki, amelyek Magyarországon különösen jellemzőek. 1) Osszunk ki mindenkinek egy munkalapot. Nézzük végig együtt a mondatokat, és tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 2) A diákok először bejelölik a saját lapjukon, melyik állítások igazak a saját országukra. 3) A diákok kisebb csoportokban beszélgetnek a megadott dialógusminta alapján. 4) Összesítsük a beszélgetséek eredményeit. A hasznos mondatokat írjuk a táblára. 8. Lakáshirdetések az interneten 1) Az internetes keresést a diákok házi feladatként végzik el. 2) Ha a teremben van internet, képekkel mutatják be a választott lakást, különben kérjük meg őket, hogy a hirdetés fontos elemeit írják le egy A4-es papírra. A Word sémái közül is használhatjuk pl. a prospektuskészítőt, amelynek segítségével szép kivitelezésű munkaarabok készíthetők.


28

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 3) Ha a diákok internetes bemutatót tartanak, kérjük meg a többi diákot, hogy jegyzeteljen közben. A hirdetéseket tegyük egy szabad asztalra vagy a falra. 4) A diákok végignézik a jegyzeteiket / végigolvassák a hirdetéseket, és kiemelik a lakások előnyeit. Miért így? A 3. lépésben azt javasoltuk, hogy a diákok jegyzeteljenek. A jegyzetelés (vagyis a hallás és a kézmozgás összekapcsolása) segíti a bevésést, különösen jó szolgálatot tesz haptikus-kinetikus tanulóknak, akiknek úgy tanulnak hatékonyan, ha a tanulást mozgással kapcsolhatják össze. 9. Elvira telefonál az ingatlanirodába 1) Felolvassuk az a) feladatrész mondatait, először úgy, hogy a diákok tankönyve csukva van. 2) A második felolvasásánál a diákok leírják a hallott mondatokat, majd a tankönyvet kinyitva javítják a hibákat. Miért így? A diktálás feladattípusa rengeteg előnyt kínál, különösen a hangok és az íráskép összekapcsolása valamint a mondatépítés tekintetében. A diákok ilyenkor a fülükre támaszkodva, szekvenciáról szekvenciára ismerkednek egy szöveggel vagy a mondatokkal, amelynek az írásképe folyamatosan bomlik ki előttük. Az új szavakat fel is írhatjuk diktálás közben a táblára, azonban még érdekesebb a feladat, ha arra kérjük a diákokat, írják le a szavakat úgy, ahogy hallják. Ez ugyanis értékes információt ad arról, hogyan is hallja a diák az egyes hangokat és hangkapcsolatokat, ami segíthet pl. a kiejtés célzott gyakorlásában. 3) Lejátsszuk a hangfelvételt, a diákok pedig jelölik, hogy melyik mondatokat hallják a beszélgetésben. Közösen megbeszéljük a megoldást. 4) A második meghallgatás során kitöltik önállóan a b) feladat táblázatát, és párban összehasonlítják a válaszaikat. 5) Ha a diákok megoldásai között eltérések vannak, játsszuk le újra a hangfelvételt, a diákok a kérdéses szakaszokra összpontosítanak. 6) Ellenőrizzük a megoldásokat közösen vagy a megoldókulccsal. 7) Térjünk át a c) feladatra. Mielőtt újra lejátszanánk a szöveget, kérjük meg a diákokat, próbálják meg leírni Elvira kérdéseit emlékezetből. Feltételezhetjük, hogy a kérdések tartalmilag helyesek lesznek, de nyelvi megformálás tekintetében esetleg nem tökéletesek. 8) Játsszuk le újra a felvételt. A diákok ezúttal nem arra fognak figyelni, mit mond Elvira, hanem hogyan mondja. A hallott szöveg alapján pontosítják a mondatokat.


29

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 9) Végül két diák felolvassa a teljes párbeszédet. Átvezető feladat Kérjük meg a diákokat, hogy gyűjtsenek információkat saját városuk lakás- és albérletköltségeiről. Ezeket felhasználhatják a következő feladat során. 10. Játsszanak hasonló párbeszédeket! A feladat lezárja a fejezet első egységét. 1) Nézzük végig közösen a megadott mondatokat, és tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 2) A diákok párokban gyakorolják a párbeszédeket. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a mondanivaló megformálásában, ha szükséges. A hasznos mondatokat írjuk a táblára. 3) Egy vagy két párbeszédet hallgassunk meg. 5. munkalap: lakást keresünk A munkalap kártyái olyan szerkezeteket, szókapcsolatokat tartalmaznak, melyek beépíthetők a 10. feladat párbeszédébe. 1) A diákok párban dolgoznak. Első lépésként közösen átismétlik a kártyákon található szavakat, szókapcsolatokat. 2) Majd kiterítik maguk elé a kártyákat, és elkezdik kidolgozni a párbeszédet. Amelyik kártya tartalmát beépítik, az felveszik. A cél, hogy a párok minél több kártyát vegyenek fel a padról, minél több szerkezetet használjanak.

Variáció A diákok a lakáskereső, illetve az eladó/ingatlanközvetítő szerepébe helyezkedve nemcsak személyesen, hanem telefonon is beszélhetnek. További variációkat eredményez, ha nem jó számot hív fel a lakáskereső: Téves kapcsolás, elnézést kérnek és vége a beszélgetésnek. / A véletlenül felhívott ember éppen árulja a lakását. Miért így? A 10. feladat az előző variánsa, mely úgy gyakoroltatja témához kapcsolódó párbeszédet, hogy a kontextus által meghatározott elemeket egyben tartja, ugyanakkor rámutat a változtatható részekre. Cél, hogy a diákok befogadják, értsék és reprodukálni is tudják a variánsokat. A témához kapcsolódó variációk tovább tágíthatók, ennek leginkább az időkeret szab határt. 11. Veszünk vagy bérelünk lakást? Tendenciák Magyarországon 1) Az a) feladat a kulcskifejezéseket ismerteti. Tudatosítsuk a vonzatokat. 2) Játsszuk le a hangfelvételt, miközben a diákok olvassák a szöveget a b) feladatrészben. © Szita Szilvia és Pelcz Katalin www.magyar-ok.hu

30

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 3) Beszéljük meg az esetleges további új szavakat, kifejezéseket. 4) A következő lépésben a diákok felolvassák a szöveget. El is mondhatják egymásnak a szöveg tartalmát: ehhez egyikük mesél, a másik nézi a könyvet, és segít a mondanivaló megfogalmazásában. Járjunk körbe, és segítsünk mi is. A hasznos mondatokat, tipikus nehézségeket írjuk a táblára. 5) A c) feladatrészben a tanulók önállóan alkotnak mondatokat a megadott kulcsszavak segítségével. 6) Javítsuk a mondatokat közösen. Ha időnk engedi, beszéljük át az egyes mondatok szórendjét, keressük meg a fókuszt, nézzük meg, miért épp az adott szó vagy kifejezés került ebbe a pozícióba. (A szöveg legtöbb mondata egyértelműen fókuszos mondat.) 7) A d) feladatban először különböző kötőszókat és gondolatokat összekötő elemeket figyelhetünk meg. A diákok visszakeresik őket a szövegben, hogy pontosabb képük legyen a használatukról. (Ha dolgozunk korpuszokkal, azokban számos további példát találunk a használatra.) 8) A diákok önállóan vagy kisebb csoportokban mondatokat írnak. 9) Ellenőrizzünk közösen. 10) Az e) feladatot közösen vagy házi feladatként is megoldhatják a diákok. 12. Ön következik A feladat kulturális ismeretcserére ad lehetőséget. 1) Nézzük végig együtt a mondatokat, és tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 2) A diákok párban megbeszélik a kérdéseket. Járjunk körbe, és segítsünk a fogalmazásban, ha szükséges. A hasznos mondatokat írjuk a táblára. 3) Összesítsük az információkat a táblán. 4) Kérjük meg a diákokat, hogy a számukra új, érdekes vagy meglepő információkat írják fel a b) feladatrészben. Járjunk körbe, és segítsünk a fogalmazásban. 5) A diákok néhány információt a csoporttal is megosztanak. Ehhez megadhatunk néhány mondatkezdetet, pl.: Nagyon érdekesnek találtam, hogy… / Nem gondoltam, hogy… / Eddig nem tudtam, hogy… stb.

A LAKÁSBAN Átvezető feladat A következő egység feldolgozása előtt kérjük meg a diákokat, hogy ismételjék át az 1. kötetből a lakás részeinek és a bútoroknak a nevét. Ennek alapján feladjuk házi feladatnak a 13. feladatot. 13. Bútorok és használati tárgyak a lakásban (Ismétlés) 1) Ha a feladatot nem adtuk fel otthoni munkának, oldjuk meg közösen. Egyegy kisebb csoportnak is kiadhatunk egy helyiséget, a csoport a helyiséghez tartozó tárgyak nevét gyűjti össze. © Szita Szilvia és Pelcz Katalin www.magyar-ok.hu

31

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 2) A b) feladatban a helyek leírásához elengedhetetlen Hol? kérdésre válaszoló névutókat ismételjük át. Olvassuk el közösen a feladatot és a példamondatokat. 3) Modellezzük a feladatot: mondjuk el, mi hol van a lakásunkban vagy egy válaszott helyiségben, a diákok csak figyelnek, vagy lerajzolják vagy feljegyzik, amit mondunk. 4) A diákok ezután párokban elmesélik egymásnak, mi hol van a lakásukban. (Füllenteni természetesen szabad.) A partner lerajzolja a lakást vagy az adott helyiséget. 5) Kioszthatunk a diákoknak magyar lakberendezési újságokat vagy kivetíthetünk a falra lakásbelsőket, melynek képi anyaga segít a szókincs szemléltetésében. Beszéljük meg, kinek melyik lakásbelső tetszik, és miért. Ehhez újabb hasznos kifejezéseket adhatunk meg, pl.: Ez a nappali nagyon tetszik, mert ... / Nem rossz ez a fürdőszoba, de/csak (túl) ... / Ezzel a lakással az baj, hogy ... / Nem szeretnék itt lakni, mert ... stb. Kultúra és országismeret Ha vittünk az órára lakberendezési lapokat, vagy viszünk lakásbelsőket ábrázoló képeket, esetleg vetítünk lakberendezési portálok képeiből, akkor érdekes beszélgetést generálhat, ha megkérdezzük a diákoktól, hogy szerintük a lakások hol, melyik országban, milyen településen találhatók. A lakberendezés mely részei kulturálisan meghatározottak, mi árulkodik szerintük a fotókon arról, hogy egy lakás vagy házbelső magyar/német/japán/amerikai stb.? Kiegészítő feladat 1) Kérjük meg a diákokat, hogy gondoljanak egy számukra kedves tárgyra a lakásukból, majd a bejárattól indulva „vezessenek bennünket” oda. A diákok elmondják, hol helyezkedik el ez a tárgy, milyen más tárgyakat látunk, amíg eljutunk hozzá, és milyen tárgyak veszik körül. 2) A vezetés alapján a többiek lerajzolhatják az útvonalat a lakásban, valamint a tárgyat és környékét. 14. Mit szeretne megváltoztatni a lakásában? Mit hova szeretne tenni? 1) A Hol? kérdésre válaszoló névutók ismétlése után bevezetjük a Hova? kérdésre válaszoló névutókat. Nézzük meg együtt a táblázatot, tisztázzuk a kérdéseket. A szórenddel kapcsolatosan érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a szeret úgynevezett hangsúlykérő ige, vagyis – ha mást nem hangsúlyozunk – fókuszpozícióban áll. (Ez magyarázza a két oszlopban a mondatok szórendjének különbségét.) 2) Nézzük meg a munkafüzet megfelelő egységét (27. oldal), és oldjunk meg néhány feladatot. A gyakorlást a diákok otthon fejezik be.


32

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 3) Térjünk át a b) feladatra. A diákok végiggondolják, a lakásuk melyik részeit szeretik, mit változtatnának meg, majd párokban vagy kisebb csoportokban beszélgetnek. Járjunk körbe, és segítsünk a fogalmazásban. A hasznos mondatokat írjuk a táblára. 4) Kérjük meg a diákokat, hogy két lapra írjanak fel egy-egy mondatot. Egyikre azt írják, amivel elégedettek, a másikra, amit változtatni szeretnének. Járjunk körbe, és javítsuk az esetleges hibákat. 5) Tegyük a lapokat szabad asztalokra vagy a falra. A diákok körbejárnak a teremben, elolvassák egymás mondatait, és kérdéseket tesznek fel egymásnak, ha valamelyik mondat különösen érdekli őket. Átvezető feladat: átrendezem a lakásomat Ezzel az átvezető feladattal előkészíthetjük a 15. feladat leíró szövegét. 1) Egy szöveget írunk arról, hogy miként szeretnénk átrendezni a lakásunkat. A szövegben keverednek a reális és nem kivitelezhető ötletek. Az állítások kb. fele legyen lehetetlen ötlet, a másik fele pedig lehetséges, pl.: Veszek egy új világoszöld íróasztalt, amit az ablak alá teszek. Az új asztalom alá pedig egy nagy állólámpát állítok. Szeretem az előszobában azt a nagy falitükröt, ami a tágas zuhanykabin mellett van. 2) A diákok egyik csoportja azt írja le, mi lehet valóságos, a másik fele pedig azt, ami lehetetlen. A két csoportból egy-egy diák páronként összeveti, ki mit írt. A feljegyzésekben nem lehet azonos elem. 3) Ellenőrizzük a jegyzeteket, javítsuk a hibákat. Ezzel az átvezető feladattal előkészíthetjük a következő leíró szöveget. 15. Kata berendezi a lakását 1) Az a) feladat ismert szókincset ismétel át és rendszerez. A diákok a feladatot egyénileg oldják meg, majd ellenőrizzünk közösen. Javítsuk a kiejtést. 2) Hallgassuk meg a hangfelvételt, amelyben a rendszerezett szavak nagy része előfordul. A diákok egyetlen feladata, hogy figyeljenek. Jegyzetelni természetesen szabad. 3) A diákok kisebb csoportokban vagy közösen megbeszélik, mit értettek felvételből. Nem baj, ha egyelőre nem figyeltek a tárgyak helyzetére, itt inkább az általános információkra helyezzük a hangsőlyt pl. hogy Katának van egy macskája. Nem akar függönyt, mert Hollandiában ezt látta. Sokat fotózik stb. 4) A b) feladatrész elvégzésénél mindenki eldöntheti, rajzolni akar-e vagy inkább jegyzetelni. Készíthetünk két közös képet is, egyet rajzzal, egyet pedig a szavak térbeli elhelyezésével. Ezekkel ellenőrizhetjük a megoldást. (A rajzot előre is elkészíthetjük, és kivetíthetjük ellenőrzésképp.) 5) A szöveg kiegészítése akár önállóan (órán vagy házi feladatként), akár párban is történhet.


33

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 6) Ellenőrizzünk közösen vagy párban. Ha párban ellenőrzünk, adjunk meg kérdésmintákat, pl.: Szerinted melyik szó hiányzik innen? Te mit írtál ide? Ezt nem értettem. Fogalmam sincs. Szerintem Kata azt mondja, hogy ... 7) A d) feladatrész önállóan vagy csoportban is megoldható otthoni feladat. A diákok rajzot/tablót készítenek, amit bemutatnak a következő órán, és írnak leírást is. 16. Kiejtés és mondatintonáció: névutós szerkezetek Az intonációs gyakorlat arra hívja fel a figyelmet a tanult anyag kapcsán, hogy a névutó nem kap hangsúlyt, hanem szinte egybeolvad az előtte álló főnévvel. (A főnév előtt álló névelő szintén nem kap hangsúlyt.) Ezt gyakoroljuk a felvétel segítségével. 1) Játsszuk le a hangfelvételt csukott könyv mellett, mondatról mondatra. A diákok hallás után ismételnek. 2) Nyissuk ki újra a könyvet. A diákok így ismétlik a mondatokat. 3) Opcionális lépés: játsszuk le harmadszorra is a hangfelvételt, ezúttal ismét csukott könyv mellett. Egy ember vagy az egész csoport ismétli a mondatokat. REND A LELKE MINDENNEK 17. Mit kell, szabad és tilos egy házban? 1) Tisztázzuk, mit jelent a házirend szó és a Rend a lelke mindennek közmondás. Megkérdezhetjük a diákokat, ismernek-e hasonló mondást saját nyelvükön. 2) Az a) feladatrész a nem ragozható segédigékkel képezhető szerkezeteket mutatja be (hasonló szerkezetekkel valamint a kell segédigével a diákok az első kötetben már találkoztak). Tudatosítsuk, hogy ezekben a mondatokban a szórend: a főnévi igenév vonzata - főnévi igenév - segédige, hiszen az a fontos, mit kell, szabad és tilos, vagyis értelemszerűen a cselekvés kerül a fókuszba. 3) Olvassuk el közösen a házirendet a b) részben. Tisztázzuk a kérdéseket. Valószínűleg felmerül, hogy a kell szórendileg gyakran másképp viselkedik, mint az általában hangsúlykérő szabad és tilos (pl. tisztaságot kell tartani). Nagyon bő magyarázatba ne menjünk bele, utaljunk arra, hogy a szórenddel később foglalkozunk. 4) A c) feladatban a diákok párokban vagy kisebb csoportokban beszélik meg, az ő házukban mit szabad és mit nem. (Füllenteni természetesen szabad.) Járjunk körbe, és segítsünk a mondaivaló megfogalmazásában. Emlékeztessük a diákokat, hogy reagáljanak is egymás kijelentéseire, hiszen ehhez már ismernek néhány beszédpanelt, pl.: Kár, hogy ... Nálunk szerencsére ... Te szegény! De jó neked! stb. Ezeket írjuk a táblára. 5) Végül nézzük meg a részletesebb magyarázatot a nyelvtani munkafüzetben (30. oldal), és oldjuk meg a feladatok egy részét. Mivel a © Szita Szilvia és Pelcz Katalin www.magyar-ok.hu

34

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv fejezet szórendi egysége is ehhez a témához kapcsolódik, ezt is érdemes itt átvenni (37. oldal). A2-es szinten elég, ha a diákok a segédigék szórendjével megismerkednek, a struktúrákat a B1-es szint mélyíti majd el. 6. munkalap: házirend A munkalap kártyái a házirend mondatait tartalmazzák. Segítségükkel a szókincs és a szórend mélyíthető el. 1) Készítsünk annyi teljes kártyaszettet, ahány csoportban a diákok dolgozni fognak. 2) Osszuk ki a kártykészleteket. 3) A diákok mondatokat raknak össze a kártyákból. Van olyan mondat, amelyikhez csak két kártyára lesz szükségük, van, amelyikhez többre. 4) Ellenőrizzük a megoldásokat, hívjuk fel a figyelmet minden lehetséges szórendre. Elemezzük, melyik esetben mit emelünk ki. Variáció 1. Minden diák kap néhány kártyát. Akinél mondatkezdet van, felolvassa azt. 2. Aki úgy gondolja, hogy nála van a mondat folytatása, felolvassa. 3. Egy kör addig tart, amíg a teljes mondatot nem rekonstruáltuk. Utána újabb kört indítunk egy másik mondatkezdettel. 4. Miután végigmentünk a kártyákon, a diákok kisebb csoportokban megpróbálhatják fejből leírni a mondatokat. (Ez hasznos feladat a szókincs és a szórend elmélyítésére.) A saját kártyáját mindenki használhatja, de másik kisebb csoporttól egyelőre nem szabad segítséget kérni. 5. A diákok körbejárnak a teremben, összehasonlítják egymással a megoldásaikat, végül ellenőriznek a tankönyvvel. 18. Az Öné egy emeletes ház. Mit kell, szabad és tilos ott csinálni? Írjon legalább öt pontból álló – alternatív vagy hagyományos – házirendet! A kreatív feladatmegoldás teret adhat a szokványos házirendtől való eltérésnek, a diákok kitalálhatnak szokatlan (pl. anarchista) házirendet is. 1) Az elkészült házirendet a diákok hangosan felolvassák. Amennyiben otthon készítik el a feladatot, akkor tudassuk előre velük, hogy fel fogják olvasni a csoport előtt, így fel tudnak erre készülni. Javítsuk a szöveget óra előtt. 2) A hangos felolvasás után javítsuk a kiejtést. Adjunk időt a csoporttagoknak, hogy tudjanak reagálni a különböző házirendekre. MILYENEK A SZOMSZÉDOK? 19. Beszélgessenek a kérdésekről kisebb csoportokban! Az érdekesebb információkat írják is le!


35

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv A szomszédainkhoz fűződő viszonyunk egyrészt kulturálisan és személyiségünk által meghatározott, másrészt függ a helyi szokásoktól is, végül a véletlen is alakítja. 1) A diákok körbejárnak a teremben, és minél több társuktól tudnak meg információkat. (Beszélgethetnek kisebb-nagyobb csoportokban.) A mondanivaló árnyalásához felírhatjuk pl. a következő mondatokat: Nem olyan / annyira fontos. Egyáltalán nem fontos. Van, akinek fontos. Nem mindenkinek fontos. / Van, aki összejár a szomszédaival, van, aki nem. stb. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megfogalmazásában. A további hasznos mondatokat írjuk a táblára. 2) A beszélgetések után a diákok leírják az érdekesebb információkat. Járjunk körbe, javítsuk a hibákat, és segítsünk a mondanivaló megfogalmazásában. 3) Beszéljük meg az információkat közösen. A véleménynyilvánításhoz megint adhatunk újabb beszédeszközöket, pl.: Érdekesnek tartom, hogy ... / Érdekes volt hallani, hogy ... Ha a csoportban több nemzetiség van, érdekes lehet összehasonlítani a különböző országok szokásait. Miért így? A tanári kézikönyvben igen sok helyen javasoljuk kiegészítő beszédeszközök megadását. A tankönyv koncepciójához híven ezek a kifejezések és mondatok is olyan tipikus beszédfordulatok, amelyeket az anyanyelvi beszélők gyakran használnak. Ahhoz, hogy az órai megnyilvánulások, beszélgetések minél jobban közelítsenek a természetes, nyelvileg is autentikus komunikációhoz, mindig érdemes ilyen paneleket is gyakoroltatni. 20. Ki lakik a szomszédban? 1) Beszéljük meg közösen az a) feladatot. 2) Majd a diákok a b) feladatrészben a minta alapján arról beszélgetnek, hogy ismernek-e ilyen nevű embereket. 3) Ha a válasz pozitív, bemutatják/jellemzik a megnevezett embert. Itt visszautalhatunk az 1. fejezet 20–24. feladatainak szóanyagára. 4) A c) feladatrészt érdemes otthoni feladatnak adni, így több ideje lesz a diáknak a keresésre. Javítsuk óra előtt a szövegeket. 5) A diákok a következő órán elmondják, amit az országuk neveiről tudni kell. Miért így? Az 5. lépésben a diákok saját kultúrájukról osztanak meg információkat. Ilyen jellegű feladatokkal már az első kötetben is gyakran találkozhattunk, és ennek a könyvnek is szerves részét képezik. A hasznos, értelmes és érdekes információcsere mindig "megnyitja a fület", és segít az adott szókincs bevésésében, hiszen a diákok számukra releváns dolgokról számolnak be. S természetesen magyarokkal találkozva a tanórán kívül is gyakran kerülnek olyan helyzetbe, ahol a saját országukról, kultúrájukról kérdezik őket. A


36

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv gyakorlatok erre is felkészítenek. 21. Ki hol lakik? 1) Az a) feladatot a diákok kisebb csoportokban oldják meg. Adjunk meg néhány mondatot, amit fel tudnak használni a beszélgetésben, pl.: ... nem lakhat ebben a lakásban, mert... / Ha ..., akkor ... / A szövegben az van, hogy ... / ... mindenképpen itt lakik. / ... semmiképpen nem lakhat itt. (A -hat/-het képző részletes bemutatására a 3. fejezetben kerül sor.) 2) Ellenőrizzünk közösen. 3) A b) feladatot adhatjuk házi feladatnak. Javítsuk a szöveget. Kiegészítő feladat 1) A logikai feladat megoldását követően a diákok kisebb csoportokban dolgoznak. Mindegyik csoport választ magának egy embert a feladatból, és kitalál számára egy identitást. Segítségül használhatjuk az alábbi kérdéseket: Hány éves? / Van családja? / Mióta lakik itt? / Mit csinál egy nap? / Mit csinál szabadidejében? / Milyen a lakása? / Milyen ember? stb. (Az utolsó kérdéssel megelőlegezünk néhány melléknevet a 22. feladatból.) 2) A diákok elkészítik az illető portréját, és elmondják a többieknek. Kultúra és országismeret A feladat lehetőséget ad arra, hogy listázzuk, miként használhatja egy férjezett asszony a nevét: Nagy Péter + Farkas Emília - Farkas Emília - Nagyné Farkas Emília - Nagy-Farkas Emília - Nagy Emília - Nagy Péterné A diákoknak természetesen nem szükséges megtanulniuk az összes változatot, de érdemes egyszer bemutatni őket. 22. Milyenek lehetnek a szomszédok? 1) Nézzük végig az a) feladatban a mellékneveket, tisztázzuk a jelentésüket. 2) A diákok önállóan teszik többes számba a mellékneveket (hiszen ez ismétlő feladat), és a megoldókulcs segítségével vagy közösen ellenőrzik válaszaikat. 3) Ezután párban gyakorolnak: egyikük egyes, a másik többes számban mondja az adott mellékneveket. Aki az egyes számot mondja, ellenőriz, előtte nyitva van a könyv. 4) A b) feladatrészben a diákok párokban dolgoznak. Minden partnerrel egy tulajdonságról beszélgetnek, és minden rövid dialógus után partnert váltanak. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. A hasznos mondatokat írjuk a táblára.


37

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 5) Az érdekesebb információkat a diákok a csoportnak is elmondják. 6) Nézzük meg a munkafüzet 32. oldalán a többes szám rendszerezését. A feladatot feladhatjuk otthoni munkára, amelyet a diákok a hangfelvétellel vagy a megoldókulccsal ellenőriznek. 23. Mit tud a szomszédairól? Válassza ki az egyik szomszédját, és meséljen róla! 1) Ismételjük át a személyes adatokat a 9. munkalap segítségével. 2) A feladat megoldásához mintaszöveget készítünk, amelyben bemutatjuk az egyik szomszédunkat. A diákok ezt a szöveget alapul véve készíthetik el saját bemutatójukat, amit akár fényképpel is illusztrálhatnak. A bemutatott személy lehet fiktív is, vagy híres ember akár a múltból, akár a jelenből. ÉLETFORMÁK: VIDÉK ÉS NAGYVÁROS 24. Mi jellemző a vidéki életre? Mi jellemző a nagyvárosi életre? 1) Írjuk fel a tábla egyik felére: Vidéki élet, a másikra: Nagyvárosi élet. Kérjük meg a diákokat, jellemezzék a két életformát kifejezésekkel és mondatokkal. Amit mondanak, írjuk a táblára. (Feltehetőleg meg fog jelenni néhány az a) feladat kifejezései közül.) 2) Térjünk át az a) feladatra: nézzük meg a kifejezéseket, és tisztázzuk a kérdéseket. 3) A diákok párokban vagy egyénileg oldják meg a feladatot. 4) Beszéljük meg a csoportosítás eredményét kisebb csoportokban vagy közösen. Kérjük meg a diákokat, mindig szóljanak közbe, ha nem értenek egyet valamelyik társuk kategorizálásával. Ehhez adjuk meg pl. a következő beszédelemeket: Szerintem ez inkább a nagyvárosi élethez tartozik. / Ez nálunk (inkább) a vidéki életre jellemző. / Ez nem annyira jellemző a nagyvárosi életre stb. 5) A b) feladatban – az a) feladat immár kitöltött – táblázatát követve összehasonlítjuk a két életformát. Az anyanyelvi beszélők által gyakran használt Igaz, hogy ... mondatkezdés begyakorlása és a szókincs elmélyítése így párhuzamosan halad. 6) A c) feladatrészben a diákok elmondják, számukra melyik kritérium fontos. A feladat ehhez három gyakran használt beszédpanelt kínál segítségül. A beszélgetés közben felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 7) A feladat írásbeli megoldását feladathatjuk otthoni munkának. Miért így? Néhány állítás szándékoltan túl általános és túlzó, egyrészt mert vitaalapot adhat, másrészt mert az életben is hajlamosak vagyunk a túlzó általánosításokra (pl.: Mindenhol tömeg van. / Semmi érdekes nem történik.), így ezek a mondatok a mindennapi kommunikáció repertoárjába beleillenek. Tudatosítsuk ezt a diákokban is. © Szita Szilvia és Pelcz Katalin www.magyar-ok.hu

38


Kultúra és országismeret Érdekes, melyik országban mit takar a nagyváros fogalma. Hogy a diákok képet kapjanak arról, melyik magyar városban hányan is élnek, vetítsük ki a Wikipédia Magyar városok oldalát, ahol népességszám szerinti sorrendben találjuk a városokat. 25. Két ember, két életforma 1) Első lépésként bemutathatjuk Elzát, mint egy barátnőnket. A bemutatásba építsük be az a) feladatrész kifejezéseit, így rögtön meg tudjuk magyarázni az ismeretlen szavakat. A diákok figyelnek. A c) részben ugyanígy járhatunk el Bulcsúval is. 2) Nyissuk ki a könyvet, és tisztázzuk az a) feladatban a szószerkezetek jelentését. 3) Térjünk át a b) feladatra. A felvételt legalább kétszer játsszuk le, az adott kérdésre való információ után szünetet is tarthatunk. 4) Megbeszéljük közösen a jó megoldásokat. 5) A következő meghallgatás során a diákok kiegészítik a szöveget. 6) A megoldásokat bekiabálják, mi pedig felírjuk a táblára. Ha a kiejtést is iskolázni akarjuk, hasznos módszer, ha a szavakat úgy írjuk fel, ahogy a diákoktól halljuk őket. Pl. ahol a helyett o-t vagy á-t mondanak, írjunk o-t vagy á-t stb. Próbáljuk meg érzékeltetni, mit hall a magyar fül, amikor egy bizonyos hangot kiejtenek. 7) A tanulók javítják az esetleges hibáikat a könyvben. Kiegészítő feladat 1) Tegyük fel a következő kérdést: Önöknek melyik életforma rokonszenvesebb: Bulcsúé vagy Elzáé? Miért? 2) A diákok kisebb csoportokban vagy közösen beszélgetnek. (Lényegében a hasznos szókincset forgatják magukra vissza.) Javítsuk a hibákat. A hasznos mondatokat írjuk a táblára. 26. Összehasonlítás 1) Mutassuk be az összehasonlítás lehetőségeinek szabályait. 2) A kérdések és mintamondatok alapján mindenki végiggondolja, milyen az országában – vagy egy másik, választott országban – a vidéki és a nagyvárosi élet. Kérjük meg a diákokat, írják a mondataikat egy külön lapra. 4) Gyűjtsük össze a papírokat. Mondjuk el, hogy felolvassuk a mondataikat, és ahol szükség van, természetesen javítjuk is őket. Aki a saját mondatait hallja, fokozottan figyeljen, javítunk-e bennük valamit. 5) A felolvasás után adjuk vissza a lapokat, minden diák a saját lapján javítja a hibáit. Járjunk körbe, és segítsünk, ha szükséges. 6) Adjunk lehetőséget beszélgetésre, kérdésfelvetésre.


39

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv 7) A diákok házi feladatként összehasonlíthatják saját lakhelyüket és egy barátjuk, ismerősük vagy családtagjuk lakóhelyét. 7. munkalap: Egyetértek, nem értek egyet 1) Óra előtt készítsünk kártyákat, amelyeken az Egyetértek. és a Nem értek egyet. mondatok szerepelnek. 2) Osszuk ki a munkalapot, amelyen négy állítás olvasható. 3) A diákok húznak egy kártyát, és az első állításra a kártyán szereplő mondat szerint reagálnak. Adjunk néhány percet az érvek összegyűjtésére. A diákok ebben a fázisban önállóan dolgoznak. Szótárt természetesen szabad használni, és mi is segíthetünk a mondanivaló helyes megformálásában. 4) A diákok két nagycsoportot alkotnak, egyik csoport az Egyetértek, a másik a Nem értek egyet kártya tulajdonosaiból tevődik össze. A diákok megbeszélik az érveiket. 5) Bocsássuk vitára a témát, a diákok néhány percben érvelnek. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 6) Ha a csoport érdekesnek találja a feladatot, dolgozzunk tovább a második állítással. A diákok ebben a körben újabb kártyát húznak. LAKÓHELYEK ÉS REKORDOK 27. Rekordok a lakóhelyek világából A diákok nagy valószínűséggel nem tudják a helyes válaszokat. Tudatosítsuk, hogy nem is ez a lényeg ebben a gyakorlatban, sokkal inkább az a cél, hogy gyakorloljuk a véleménynyilvánítás, a feltételezés beszédeszközeit. A tankönyvszerzők sem tudják fejből a megoldásokat J. 1) Nézzük végig a kvízt közösen, tisztázzuk a kérdéseket. Néhány helyet röviden be is mutathatunk (internettel vagy anélkül), így a diákok további információkat és jól megformált, hasznos mondatokat kapnak pl.: Sanghaj Kínában van, a kelet-kínai tengerpart középső részén. Ma Kína legnagyobb városa.) A mondatokat fel is írhatjuk a táblára. 2) A bemutatások után a diákok párban beszélgetnek a minta alapján, majd a tippjeiket megosztják a csoporttal. 3) Összesítjük a tippeket, és meghallgatjuk a megoldásokat a hangfelvételen (1. a) Dubaiban 2. a) New York 3. b) Németország 4. a) Mumbai 5. a) Horvátország 6. b) Sanghaj). 4) Térjünk át a b) feladatra. Játsszuk le újra egyesével a hangfelvételeket, és kérjük meg a diákokat, írják le, mit értettek még. 5) Összesítsük az információkat. A mondatokat írjuk a táblára. 6) Órán vagy házi feladatként nézzük meg a hanganyag leiratát a Függelék a 215. oldalán.


40


28. A felsőfok: a leg...bb 1) A közép- és felsőfok képzése igen jól érthető jelenség. Nézzük meg közösen a szemléltető példákat az a) feladatban. 2) A b) feladatrészt a diákok önállóan vagy párban oldják meg. 3) Ellenőrizzünk közösen. 4) A diákok itt ismét gyakorolhatnak kettes vagy hármas csoportokban: egyikük mondja a melléknév alapfokát, a másik (kettő) a közép- és a felsőfokot. 5) A mondatokat a diákok önállóan alkotják meg, órán vagy házi feladatként, és a megoldókulcs segítségével ellenőrzik. 6) Nézzük meg az Összehasonlítás c. egységet a munkafüzetben (33. oldal), és oldjuk meg a feladatok egy részét. A többit adjuk házi feladatnak. 8. munkalap: keressünk a rekordot A munkalap lehetőséget ad arra, hogy a csoport tagjai magukat hasonlítsák össze különféle összefüggésekben. 1) Osszuk ki a munkalapot úgy, hogy mindenkinek jusson egy. Nézzük végig a kérdéseket és a modelldialógusokat. Tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 2) A diákok párokban beszélgetnek egymással, és a lapra írják saját és a partnerük válaszát is. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a fogalmazásban. 3) Két nagyobb csoportot alkotunk úgy, hogy mindegyikben a párok egyike található. 4) A csoportok összesítik, amit megtudtak, és mindegyik kérdéshez hozzárendelik annak az embernek a nevét, aki abban a kategóriában a rekordot tartja. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a fogalmazásban. 5) Összesítjük az eredményeket. Ha mindenki helyesen írta fel és adta tovább az információkat, a két nagyobb csoport rekordlistája ugyanúgy fog kinézni. Ha nem, adjunk alkalmat a tévedések tisztázására. 29. Rekordok A 29. feladatban ismét arra törekszünk, hogy a diákok integráltan és kreatívan alkalmazzák a tanultakat. 1) Az a) feladatot egyénileg oldják meg, ellenőrizzünk közösen. Javítsuk a kiejtést és a mondatintonációt. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ezekben a jelzős szerkezetekben automatikusan a felsőfokú melléknév kapja a hangsúlyt. 2) A b) feladatrész internetes keresést igényel, ezért adjuk fel házi feladatnak. 3) A diákok ismertetik a rekordokat. Kérjük meg a többieket, hogy ezekre reagáljanak is, pl.: Tényleg? Ez érdekes. Ezt nem tudtam.


41


Miért így? Amikor egy-egy feladatot végzünk, mindig emlékeztessük a diákokat arra, milyen fontos a sikeres kommunikáció szempontjából a visszajelzés. Ez általában egyszerű, rövid mondat, amellyel az érdeklődésünket jelezzük, és fenntartjuk a kommunikációt. Sok ilyen mondatnak nagyon széles a felhasználási köre, s mivel a mindennapi életben is nagy gyakorisággal fordulnak elő, érdemes minél többet gyakorolni, amíg a diákok magától értetődő természetességgel kezdik őket használni.

30. A legkisebb magyar település: Megyer 1) A feladat előkészítéséhez írjunk fel néhány kérdést a táblára, pl.: Vajon milyen épületek vannak ebben a faluban? Mit lehet itt csinálni? Miből él a falu? 2) Hallgassuk meg a szöveget, beszéljük meg közösen, ki mit értett. Az információkat írjuk a táblára. 3) Játsszuk le újra a szöveget, a diákok ezúttal olvassák is. 4) A diákok kisebb csoportokban, szóban megválaszolják a b) feladat szövegértést ellenőrző kérdéseit. 5) Írjuk le a válaszokat együtt. Kiegészítő feladat A szöveget olvasási feladatként is használhatjuk, gyakorolhatjuk a szószerkezetek intonációját. 9. munkalap: Hasonlítsuk össze! A munkalap segítségével – kilépve a Lakás tematikájából – a diákok szabadon hasonlíthatnak össze néhány dolgot. 1) A munkalapot kioszthatjuk vagy kivetíthetjük a falra. 2) A diákok kisebb csoportokban összehasonlítanak két-három párt a listáról. Szótárt természetesen szabad használni. (Mindenki dolgozhat ugyanazokkal vagy különböző szópárokkal.) 3) A diákok ismertetik az összehasonlítás eredményét. Ebben a fázisban bővíthetjük is a kérdéseket, pl.: Szerintetek melyik a legszebb nyelv / a legkedvesebb háziállat / ...? Variáció Kártyákat is készíthetünk, amelyekből mindenki húz egyet, és az adott két dolgot hasonlítja össze. A többiek véleményt nyilvánítanak.

10. munkalap: vonzatos igék © Szita Szilvia és Pelcz Katalin www.magyar-ok.hu

42

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv A munkamenet leírását ld. a 23. oldalon. 31. Összefoglalás Az összefoglalás szabad választást kínál a fejezet két nagy témája közül. Természetesen mi is kijelölhetjük, hogy a csoport egyik fele az egyik, a másik pedig a másik témából készít összefoglalást. 1) Modelláljuk elsőként a feladatot: készítsünk írott szöveget (legalább) egyik témához, amelynek tartalmát lehetőleg szabadon adjuk elő. Próbáljunk meg a fejezet anyagából a lehető legtöbb szót, nyelvtani szerkezetet beépíteni, ezzel is felhívjuk a diákok figyelmét a mondanivaló megformálásának már ismert nyelvi lehetőségeire. 2) A szöveget osszuk ki, hogy mintaként szolgálhasson a diákok számára. 3) A diákok házi feladatként megírják saját szövegüket. Ajánljuk fel, hogy lehetőség szerint egy anyanyelvi beszélőt is kérjenek meg, hogy meséljen az egyik témáról. Javítsuk a szövegeket óra előtt. 4) Az órán minden diák egy olyan partnerrel dolgozik, aki a másik témáról írt. Miután elolvasták egymás fogalmazását, adjunk néhány percet kérdésfeltevésre. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a fogalmazásban. 5) Kérjük meg a diákokat, hogy néhány információt osszanak meg a csoporttal is. 11. munkalap: szórend A feladatleírást ld. a 4. oldalon. A Kiejtés gyakorlatainak feldolgozásához ld. a kézikönyv 5. oldalát. A Hasznos mondatok feldolgozásához ld. a kézikönyv 6. oldalát. Az ismétlő teszt feldolgozásához ld. a kézikönyv 4. oldalát.


43

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv. Szita Szilvia - Pelcz Katalin. MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv. Szita Szilvia és Pelcz Katalin

Recommend Documents