Magyar Elektrotechnikai Egyesület
Különleges villámvédelmi problémák robbanásveszélyes környezetben
Kusnyár Tibor
BEMUTATKOZÁS Kusnyár Tibor ROBEX Irányítástechnikai Kft. Villám- és túlfeszültség-védelem
[email protected]
TARTALOM A robbanásbiztonság-technika és a villámvédelem kapcsolata A szabványi / jogszabályi háttér jelen állapota Problémák, megoldások, alkalmazások
BALESETEK
Az 1950-es évektől napjainkig összesen kb. 480 tartálytűz fordult elő világszerte. Kb. 150 tartálytűz oka villámcsapás volt.
ROBBANÁS
LEVEGŐ (OXIGÉN)
GYÚJTÓFORRÁSOK Az MSZ EN 1127-1:2009: „Robbanóképes közegek – Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem – 1. rész: Alapelvek és módszertan“ szabvány az alábbi lehetséges gyújtóforrásokat adja meg: - lángok és forró gázok - forró felületek - mechanikai eredetű szikrák - villamos gyártmányok - kóboráramok, katódos korrózióvédelem - sztatikus elektromosság - villámcsapás - elektromágneses hullámok - ionizáló sugárzás - ultrahang
OTSZ 28/2011 (IX.6.) BM rendelet: OTSZ XIV. fejezet – Villámvédelem 218. § A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt. 219. § (1) Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani.
NORMA
MSZ EN 62305 szabványsorozat 2009. év végétől elérhető magyarul is. „2nd edition”: 2011, 2012
MSZ EN 62305
MSZ EN 62305 Villámvédelem
1. rész Általános alapelvek
2. rész Kockázatkezelés
3. rész Építmények fizikai károsodása és életveszély
4. rész Villamos és elektronikus rendszerek építményekben
KOCKÁZATKEZELÉS
MSZ EN 62305-3:2009 4. Villámvédelmi rendszer (LPS) 4.1 A villámvédelmi rendszer fokozata Kivonat a szabványból: „A villámvédelmi rendszer szükséges fokozatát kockázatelemzés alapján kell kiválasztani (lásd az IEC 62305-2-t).”
KOCKÁZATKEZELÉS
3.1.3. robbanásveszélyes építmények (structures with risk of explosion) Szilárd robbanóanyagokat vagy az IEC 60079-10 és az IEC 61241-10 szerint meghatározott robbanásveszélyes zónákat tartalmazó építmények. MEGJEGYZÉS: E szabvány csak a 0-ás zónát vagy szilárd robbanóanyagokat tartalmazó építményeket veszi figyelembe.
FÖLDELŐRENDSZER 5.4. Földelőrendszerek Általában a kis értékű földelési ellenállás a javasolt (ha lehet, 10 Ω-nál kisebb, kisfrekvencián mérve). Villámvédelmi szempontból az egyetlen, összevont földelőrendszer az előnyös, amely minden célra alkalmas (azaz villámvédelemhez, energiaellátó rendszerekhez és távközlési rendszerekhez). A földelőrendszereket össze kell kötni egymással. Sziklás talaj, kiterjedt elektronikus rendszereket tartalmazó vagy fokozottan tűzveszélyes építmények esetén csak a „B” típusú elrendezés alkalmazása javasolt.
BELSŐ VILLÁMVÉD. 6. Belső villámvédelmi rendszer A belső villámvédelemnek kell megakadályoznia a külső villámvédelmi rendszerben vagy az építmény más vezető részeiben folyó villámáram által előidézett veszélyes kisüléseket a védendő építményben. 1. MEGJEGYZÉS: A robbanásveszélyes építményben kialakuló kisülés mindig veszélyes. Ilyen esetben további védőintézkedések szükségesek, amelyek megfontolás alatt állnak. A különböző részek között létrejövő veszélyes kisüléseket a következő módszerekkel lehet megakadályozni: – potenciálkiegyenlítéssel, vagy – villamos elszigeteléssel.
POTENCIÁL-KIEGY.
6.2 Villámvédelmi potenciál-kiegyenlítés Az összecsatolást a következő eszközökkel lehet megvalósítani: − összekötő vezetőkkel, ha a villamos folytonosság természetes összekötéssel nem biztosított, − túlfeszültség-védelmi eszközökkel (SPD), ha a vezetők közvetlen összekötése nem lehetséges.
VILLAMOS ELSZIG. A külső villámvédelmi rendszer villamos elszigetelése
k i: kc: km: l:
a választott villámvédelmi fokozattól függő tényező; a levezetőkön folyó villámáramtól függő tényező; a villamos szigetelőanyagtól függő tényező; a vizsgált elválasztási távolság és a legközelebbi EPH pont között, a felfogó vagy levezető mentén mért hosszúság [m]
D MELLÉKLET D melléklet (tájékoztatás) A robbanásveszélyes építmények villámvédelmi rendszerével kapcsolatos további tájékoztatás Legalább II. fokozatú villámvédelmet kell alkalmazni! I. fokozatú villámvédelem minden esetben alkalmazható, különösen akkor, ha az építmény környezete vagy tartalma rendkívül érzékeny a villám hatásaival szemben.
ZÓNÁK
Németországi gyakorlat: Ex zóna 1-ben nem lehet becsapási pont, attól lehetőség szerint 1 méteres távolságot kell tartani a villámvédelmi rendszer minden elemével. (Lásd szabvány) Ex zóna 2-ben lehet becsapási pont.
CSŐBILINCS
SZIKRAKÖZ
SZIKRAKÖZ Szikraköz és csőbilincs helytelen alkalmazása potenciálisan robbanásveszélyes környezetben
SZIKRAKÖZ
S1
GÁZKOMPRESSZOR S1 Direkt bekötés
Bekötés szikraközön keresztül
Kémény
Gyújtószikramentes mérő, szabályzó áramkörök
Ex zóna 1
EPH Gáznyomásfokozó
S1
S1
S1
GÁZKOMPRESSZOR Független védelem
Független védelem
s
s Kémény
Gyújtószikramentes mérő, szabályzó áramkörök
Ex zóna 1
EPH Gáznyomásfokozó
GÁZKOMPRESSZOR
FELFOGÓOSZLOPOK
MEGSZOKÁSOK
VÉGE
Köszönöm figyelmüket!
[email protected]
