Magyar állam- és jogtörténet III.
A vármegyei igazgatás fejlődése – A városok Erdély igazgatása 1848-ig
a vármegyerendszer kezdetei (2) Elfogadott, hogy az I. é ve zre d vé gé re a Kárpát-me de ncé be n me gé rte k az e gyház- é s államsze rve zé s fe lté te le i: • a társadalmi e gye nlőtle nsé g e gyre nagyobb mé re te ke t öltött – korá bban a va gyon i é s tár sad almi külön bsé ge ket mé g e lfedte a sz abad em bere ket me gillet ő közsza bad sá g, j ogi e gyen lősé g - ez ma gá ban fogla lta ú gy a sze mé lyes sz abad sá gjogokat (a ne m kor látozott háza sságkötést, a java k birt oklá sát é s sza ba d ör ökül h agyá sát, a mozgássz abad sá got), mint a közü gyekben v aló ré szvéte l lehető sé gét. – a kalan dozá sok je lent ősen növe lték a tá rsada lm i külön bségeket. – a kalan dozá sok kén yszer ű le zár ulta sz üksé gszer űen felvetette e gy olyan er ősza k-app arátu s kié píté sét, a me ly le szá m ol a j ogi e gyenlősé g illúz iój ával, a gaz da gokat ma gasa bb tá rsada lm i p olc ra ü lteti, míg a mind in ká bb elsz egén ye dő sz a bad okat j ogf osztottá te sz i. – az er ősza ksze rvezet (va gyis az álla m) kiala kítása irán yá ba mutat ó fejlemén ye k a n yolc törz sből álló ma gya r törz sszövet sé g szá mos törz séné l kimutathat ók – T ÖRZSI ÁLL AM OK j ötte k lét re külön böző (egyház i é s külp olit ikai) or ientációkkal.
a vármegyerendszer kezdetei (4) István az e gé sz, ne ki e nge de lme ske dő te rüle te n e gysé ges te rüle ti e lve k sze rint sze rve ze tt me gyé t (com itatus). • szakított az ország-fe losztás „barbár” gyakorlatával, amikor a fe je de lmi család tagjai oszto ztak me g a fe nnhatóságuk alatti te rüle te n, s a vé rsé gi-köte lé k kötötte össze a lakosságot; • te kinte tte l arra, hogy István uralma a dunántúli és nyugat-fe lvidé ki te rüle tre te rje dt ki, az e lső várme gyé k is itt lé tesültek.
a vármegyerendszer kezdetei István (997-1038) apja politikáját folytatva a nyugati ke reszté nysé g fe lvé te lé ve l, a nyugati államsze rve zési e lve k köve tésé ve l e lőször saját szálláste rüle te (az Észak-Dunántúl), majd az e gé sz ország kapcsolatait me ge rősíte tte az akkori nyugat-e urópai kultúrával. Enne k ke re tébe n me gsze rve zte az ország te rüle ti igazgatását, rögzíte tte a le te le pült é le tformához szüksé ges alape lve ke t é s e rős ké zze l me gkívánta azok köve tésé t a Kárpát-me de ncébe n é lő né pe ktől. Az államsze rve ze t kié pítésé ne k e gyik fontos lé pése a várme gye re ndsze r (com itatus) kialakítása volt. Eze k a me gyé k biztosították az uralkodó hatalmát, akaratának vé gre hajtását, s a XIII. század köze pé ig gyakorlatilag változatlan formában álltak fe nn.
a vármegyerendszer kezdetei (3) a mag yarság tov ábbi sorsa nagy mé rtékben függvényévé vált annak , hogy áll andó sul-e a Kárpát- medencében a magy ar t örzsek f ri ssen támadt ö nállóság a, avagy a tö rzsszö vetség – i mmár mag asabb szinten, az áll ami egy ség formájában – az egé sz Kárpát- medencét politikai egy ségbe f ogja. Tak so ny é s Gé za tö rzsfők (egy sze rsmind a tö rténelmi t radíciók alapján a magy ar t örzsszövet ség ve zetői) néhány évti zed alatt kiterjesztették saját tö rzsük, az Árpád-tö rzs fennható ság át a Kárpát- me dence nyugati és é szaknyug ati te rületeire. Ist ván így már nem egyetlen tö rzs tényleges és eg y tö rzsszövet ség inkáb b cí mzetes vezetője volt, hane m töb b tö rzs k oráb bi területére kiterjedő politik ai al ak ulat feje – német segít ségre i s támaszko dhatot t. Való színűleg német i hletésre ho zta létre I stv án az államszerve zet fonto s kö zépszint ű egy ségét, a vármeg yét. Kon krét mintát e téren ne m láthat ott német te rületen, hiszen ott a má r fejlettebb feu dális visz on yokna k me gfele lő köziga zgatási e gységek nem bizon yu lta k vá ltoztat ás né lkül átültethet őne k a sokkal ke zdetle ge se bb ma gyar or sz ági visz on yok közé – in kább f ran k m intá k.
vármegye - várispánság István vár me gyéje – am int neve is mutatja – sz or osan kapc solódott a zokh oz a földvár akh oz , a melye k a kár őskor i e rőd íté se k volta k, a ká r fr issen épülte k e cé lra , a me gye központja ivá vá lta k. (a várm egye sz ó je lenté se - szláv ere detű - „vá r hatá ra”- ként ma gyar ázhat ó.) Saját os sz ervezet i kettősség j ött létre: • egyré szt min den föld és min den nép be osztá st n yert a vár me gyébe , ame ly a vá rme gye á lta lá ban p ontos h atár okkal köz bez árt ter ületén v olt, • má sfelől a király biz onyos népe ket sze mé lyes sz olgálatra rende lt e gy-e gy várhoz, va gyis a v árm egye me llett e gy vá rispán sá gi ren dszer is kiépü lt. – a vár me gyén ek összefü ggő, kör ülhat ár olt ter ülete v olt, a várispán sá gna k ne m. – a me gye köziga z gatá si e gysé gként a ne m királyi terü lete k felett is rendelke zett jogokkal, a vár ispán sá g e zzel szem ben c sa k a kir ályi (vár-)tulajd on ban levő in gatlanokat és sz emé lye ket ölelte fel. A várbirt okok sz órtan h elyez ke dtek el, n em fe ltétlenü l a lkotta k összefü ggő egészet. – de a legt öbb e setben fedé s, megfe le lés figyelhet ő me g a vá rme gye é s a várispán sá g köz ött.
1
vármegye – várispánság (2) István te hát sajátos módon ötvözte a közigazgatási sze rve ze te t (a várme gyé t) a saját fe nnhatósága alá közve tle nül re nde lt katonai sze rve ze tte l (a várispánsággal). A XI. század folyamán a várispánság é s a me gye között sok közös vonás volt. • A ké t sze rve ze t hivatali apparátusa átfe dte e gymást : – a vára kban sz olgáló tisztvise lők és kat onat isztek (vá rjobbá gyok) m ind a me gye, min d a vá rispán sá g ir ányítá sát e lláttá k. – a vár isp ánságok e lsősor ban kat onai fela dat okat látta k e l, a várjobbá gyok alá rend elt vá rnép kat onai szolgálattal va gy termén yjá radé kka l tart oz ott.
A várispánsági sze rve ze t a tatárjárás idejé re e lavulttá vált: a földvárak ne m voltak ké pese k e lle nállni a támadásnak. A várispánságok je le nté kte le nné válásához nagyban hozzájárult, hogy az uralkodók (III. Bé la, II. András) hatalmas várbirtokokat adományoztak e l.
vármegye - egyházmegye A ko rai időkben a ny ug ati o rszág részben az egyházmegyei hat árok egy szersmind vármegyei hat árokként i s szerepeltek, de több v ármegye ké pezhetett egy egyházmegyét. Keleten – ahol a tö rzsi sze parati zmus leverését követően (1010 ut án) I st ván szintén meg szüntette a tö rzsi áll amok at – kezdetben egy megyének egy püspö k ség felelt meg. Ist ván ö ssze sségében mintegy 25-30 vármegyét é s 9-10 püspök séget (é rsek séget) szerve zett. A XI . század foly amán a vármegyék száma 45re tehető, számuk a XII- XIII . századb an 70 körülire e melkedett.
a királyi vármegye a királyi várme gye te hát viszonylag pontosan körülhatárolt te rüle tű e gysé g volt - joghatósága a ne m királyi tulajdonú, de a te rüle té n fekvő birtokokra is kite rje dt. • é lé n a király által kine ve ze tt com es (ispán) állt, köziga zgatá si igaz sá gszolgált atási, kat onai és adóbe sze dési fun kciója v olt.
• a várme gyé ből származó jöve de lme k ké tharmada a királyt, e gyharmada az ispánt ille tte – a gazdasági ügye ke t a várnagy inté zte , aki a vár né pé ne k ve ze tője is volt. • a katonai fe ladatokat e gy hadnagy fogta össze, századosok é s ti ze dese k se gítsé gé ve l.
átalakulás - a nemesi vármegye • A ne mesi me gyé k kialakulása a királyi várme gye válságba ke rülésé ne k idejé re , a XIII. századra te he tő. • A je le ntős részbe n III. Bé la é s II. András ne vé he z kötődő birtokadományozások köve tke zté be n a királyi hatalom hagyományos inté zmé nye s formái válságba ke rültek. •a ki rályi v ármegye i spánjainak ne m voltak fegyve reseik a vé dekezésre megyéjük jöve delmeinek megc sappanása mi att •emellett a t at árjárás i s szere pet ját szott a királyi v árme gyék meg rendülé sében: a vármegye már ne m t udott védel met nyújtani a ho zzá t arto zó népeknek .
a nemesi vármegye kialakulása A ne mesi me gye e lőzmé nye a me gye i serviense k közössé ge ine k me gsze rve zé se volt, e rre pé lda a ke hidai okle vé lbe n 1232-be n a zalai serviense knek (serviens regis) biztosított jog, hogy saját ügye ikbe n maguk bíráskodjanak –e nne k nyomán sorra je le ntek me g a ne me si közössé g által választott bírák, ami az önsze rve ződés e lső je le volt. A közne me ssé g (a serviense k és a hozzájuk fe le me lke dő várjobbágyok) sze rve zke dése te hát e re de tile g a királyi várme gyé k ke re te in be lül zajlott le . A ké t közigazgatási e gysé g (királyi é s későbbi ne mesi várme gyé k) kapcsolatát, e gymásra é pülésé t jól je lzi, hogy te rüle tükbe n gyakorlatilag me ge gye zte k.
2
a nemesi vármegye kialakulása (2) A ne mesi várme gye kialakulása az ország különböző te rüle te in más-más üte mbe n zajlott le . • ahol nagyobb számú volt a közne me ssé g, ott hamarabb, • ahol közne mesi e le m hiányzott (pl. a gye pűe lvé n) ott később törté nt me g. az új vármegye el ső jele mindenütt a bí rásko dás át alak ul ása volt: folyamat , melynek keretében a ki rályi v árme gye ispánja ált al familiári sának delegált bí rói f unkciót é s a mellette eljáró bírót ársakat (probi viri) fo ko zat o san felv áltott a az ali spán, és mellette a ( vál asztott) szolg abí rák.
Az átalakulás az ország e gé sz te rüle té t tekintve a XIII. századtól a XV. század e le jéig tartott, e ze n idő alatt a ké tfé le várme gye párhuzamosan volt je le n az ország te rüle té n, s csak a XV. század e lejé re váltotta fe l te ljese n a ne mesi várme gye a királyi várme gyé t.
a nemesi vármegye A megyék f öldrajzi hat árai sok áig nem voltak bizt o sak, egye s falv ak at , községeket a ki rály (v ag y v alamely nagybí rája) ide-o da so rolg at hatt a. A megye – c sak lassan st abilizálódó – székhelye az a hely lett, ahol a megye törvénykezé sét ált alában gy ako rolta. A megye a XV . századig bi zto san ne m oszlott te rületi alegységek re, hane m területileg egysége s maradt . Csak a XV. századb an o szlott járások ra, amiko r a bírói székeket a megyéken belül kisebb területenként t art ották illetve végezték a kö zig azgatási (ún. dica lis) összeírások at.
Magyarország vármegyéi
a nemesi vármegye kialakulása (3) A királyi várme gye sze rve ze t fe lbomlása te hát társadalmi változások e re dmé nye , de ugyanakkor e rősítője is azoknak (ok és okozat): • kialakult a közne messé g, oly módon, hogy a korábbi serviensré te g kiszolgáltatottabbá vált, lesüllye dt, a várjobbágyok fe lső ré te ge pe dig fe le me lke de tt, s e ze n közne mesi ré te g sze rve ződé se volt a ne mesi várme gye . (a III. Ar an ybu llá ban – 126 7 – először nevezté k a serv ie nse kből é s vá rjobbá gyokból egysé ge sülő társa da lm i csop ort ot nob ile sne k)
• a ne mesi várme gye (provincia, parochia, com itatus ne ve kke l ille tté k) közönsé gé t a várme gye i ne me ssé g alkotta - Eze n ne mesi közönsé ghe z szóltak pl. a királyi re nde le te k.
a nemesi vármegye = önkormányzat A ne mesi várme gye döntő mé rté kbe n már más minősé gű sze rve ződé s, mint a királyi várme gye (ame ly csupán a „király me ghosszabbított ke ze ”, lé nye ge az uralkodói birtokok jószágkormányzata volt). A ne mesi várme gye önkorm ányzat, vagyis olyan testület, ame ly az állami köziga zgatástól függe tle n, a be nne (fize té s né lkül) te vé ke nyke dő e mbe rek ke zde mé nye zése it me gvalósítva, saját be lső ügye it önállóan inté zi. (A kehid ai oklevél sze rint a le ge lső ilyen öná llóan intézh ető be lső ü gy a z igaz sá gszolgált atás volt.)
a megyei önkormányzat tartalma • törvényho zás(b an v aló részvétel) = részvétel illetve követkül dés az országgy űlések re ( attól f ügg , hogy tö mege s v ag y k övetek gyűlé séről v an szó) • végrehajtás = a vármeg ye a kö zépko ri felfog ás szeri nt a tö rvények végrehajtásának egye düli alkot mányo s sze rve • helyi (köz)igazg at ás = adó ügyek intézé se ( adóne mek meg állapítása, adók ki vetése, be sze dése) • tisztvi selő-vál asztás, -el számoltat ás • st at útumalk otás = a v ármegye k özgy űlése kötelező é rvény ű helyi normát alkothatot t a tö rvények által ne m szabály ozo tt ügyekben. A st atútum ok, he lyi r ende letek kir ályi jóváh agyás n élkü l is kötelez ő erőve l bírtak, de ille sz kedn iü k kellett a j ogforrá si hie rarch iá ba: nem ütközhettek törvénn ye l, or sz ágos szokássa l, kirá lyi r ende lettel. Célju k a he lyi v iszon yok sza bá lyozá sa: közren d, köz bizt on sá g a lapvet ő sza bá lya i (tűzvéde lem , fe gyve rtartá s, köz le kedé s, r uharen deletek, ide genren dé szet, stb.)
3
a megyei önkormányzat tartalma (2) • politikai f unkció = országo s kérdé sek napirendre vétele és megt árgy alása; felirati jog a ki rál yho z, közpo nti ko rmány zat ho z; a v árme gyék kö zötti levelezésének joga ugy anilyen t árgy ak ban; „szövetkezé si jog”, azaz a vármeg yék politikai fellépéseiket egymással sze rvezetileg is összehang olhatták. • hadügyi ig azg at ás = helyi kat onai ügyek i ntézése (hadi adó be szedése, újonc ozás) • közhitelességi f unkció = a v árme gyék – k ülönö sen bizonyo s i dő szakokb an, de első sorban c sak ké sőbb , a XVII. századtól – hiteles helyi f unkciót i s ellátt ak • igazság szolg ált at ás (bí rásko dás) = a sedriá n első- és máso dfo kú ítélkezési jogkö r, a megyei bí rák megv ál asztása é s elboc sát ása. (ítélkezé si szerep e a XV. sz áza dtól az on ban je lent ősen csökkent az álta l, h ogy a le gna gyobb birtokosok me gsz erezté k az öná lló ítélkezé s j ogát, így né peiket kiv onhattá k a me gye bírói bef olyá sa alól.)
a vármegye szervezete Mohács előtt (2) II. egyedi szer vek, tisztségviselők • főispán (tkp. ne m a várme gye tisztsé gvise lője!) a kirá ly sze mélyéne k képv iselője – mé ltósá g melyet a király ad omán yoz tetszé se szer inti id őre – d ura nte b enepla cito – a kineve zésr ől a me gyét csupán é rtesíteni kellett.
kötelességei: – – – – –
a me gye köz önsé géne k j oga it és sza bad sá ga it me gvé deni a kirá lyi rende lete k vé greh ajtásár ól gond oskodn i a me gyé bő l befolyó kirá lyi j övede lmeket „híven ” keze lni a só- é s pénz ka ma ra t isztjeit véde le mben ré sze síteni hadbahívá s e setén a me gye i ne messé get vezetn i.
Idővel a f őispán a megye ügyeinek intézésében kö zvetlenül egy re kevésbé vett részt : míg a XIV . századb an mé g sok szo r sze mélyesen ítélkezett a szolgabírákk al, a XV. századtól ezt a feladat ot egy re inkáb b az alispán vette át , akihez a ki rályi paranc so k i s szólt ak.
egyedi szervek, tisztségviselők (3) • szolgabíró (iudex nobilium = judlium ) kezdett ől ( a XIII. sz áza d közepét ől) f ogva a me gyei ön kor mán yzat sze rve: a me gye köz gyűlé se vála sztotta 1526 előtt álta lá ban me gyén ként né gyet választotta k á ltalá ban e gy évre terhes, ugyana kkor többnyir e fiz etéssel nem jár ó, ún . nem esi hiv atal ( nobile officium) v olt, ezért v agyonos ne me se k ne m na gyon válla lták el – mentessé gi sza bá lyok. • a négy sz olgabír ó a z a lispánn al együtt bírá skod ott te stületile g, a me gye szé kén. • ugyana kkor bír ói e ljá rá sokat (p l. idéz ést, v iz sgálatot), t ovábbá per en kívü li elj árá st (birt okba-iktatá s, hat árjá rá s) 1-1 sz olga bír ó öná llóan is végezhetett. • az úr iszé ken e gy va gy két szolga bíró is m ind ig jelen volt. • vissza sze rezté k a z en gedé ly né lkül e ltávozott j obbá gyot, é s kén yszer ítették az új urat a jogta lanu l befogad ott vagy e rősz akkal e lvitt jobbágyok visszaa dá sár a. (jövedelmü k a bír sá gokból é s az eljá rá su kért f izetett d íja kból á llhat ott) a XV . száz adtól e gyre in ká bb a lszolga bírá kat (v ice judlium) is v ála szt otta k, mert a z ü gyforgalom me gn őtt.
a vármegye szervezete Mohács előtt I. testületi szer vek • közgyűlé s (generalis congre gatio) dönté shozó sze rv, gyakorolja a várme gye hatásköre it. a nyilvánosság fóruma is: birtokadományt, ne mesíté st, stb. itt ke lle tt kihirde tni. Minden ne me sne k (va gyoná ra te kintet nélkü l) joga és ké sőbb kötelessé ge volt me gjelenn i é s a dönté sh ozata lban részt venni.
•
bírói szé ke k (sedes iudiciaria = sedria = várme gye i törvé nyszé ke k) e gye nké nt kb. 30-40 fős bíróságok - a re ndes ülnökök ne mese k, akike t a közgyűlé s e nne k me gválasztott, mí g a re ndkívüli ülnökök fize te tt szaké rtők. – – –
alispáni szék ( kisebb jelentőségű üg yekben), a máso dalispáni szék, szolg abírói szék , amelyen az esküdtekkel töb bnyi re a megye székhelyen kív ül ítélkeztek. (A bí ró ságok b üntető é s polg ári ügyeket egy aránt inté ztek.)
egyedi szervek, tisztségviselők (2) • alispán (a várme gye e lső számú tisztvise lője, a főispán he lye tte se ) kez detben az f őisp án tette me g a saját fa miliárisa i köz ül, maj d fokozat osan a me gye kezé be ment át a z a lispán i tiszt bet ölté se: • előbb a főispán a megye jelentősebb családjai közül lett köteles kinevezni az alispánt, akinek a megye előtt esküt kellett tennie (1486), • majd a főispán jelöltjét meg kellett erősítenie a megye közönségének (1504), • majd a megye jelöltjei közül választotta ki a főispán a majdani alispánt, • végül (de már csak jóval 1526 után) a megyei nemesek maguk választhatták szabadon alispánjukat. a XIV . száz ad közepét ől • elnököl a megye i t örvén yszé ken, é s c sa k font osa bb ügye kben dönt a főispán • egyre in ká bb ő vezeti a me gye ü gye it • a sz olga bír á kkal e gyütt ő á llít ki okleve le ket familiár isai közü l ő választhatta ki he lyettesét, a má sod alispánt, h ogy az adókat, bír sá gokat behajtsa a részére (bár a z a lispán i tiszt álta lá ban kü lön – a megyét ől szár maz ó – fiz etés né lküli nobile officium).
egyedi szervek, tisztségviselők (4) • je gyző (notarius, me gye i írnok) eleinte a főispán v agy az ali spán fa miliá risa késő bb a vármeg ye alk al mazottja v olt: ho sszabbrövi debb i dő re fog adták fel - a XVI. században már bizto s, hogy vármegyei ti sztvi selő mivel az alispán é s a szolg abí rák ált aláb an ne m feltétlenül tudt ak í rni, jelentős v olt a szerepük .
• esküdte k (jurati assessores = jurassores) 1444-ben törvény rendelte el, hog y mi nden megyében vál asszanak 4-4 derék e mbe rt, akik az ali spánnal é s a szolg abí rákk al egy ütt szolg áltassanak ig azság ot, mivel a szolg abírák ne m győ zték a meg szaporo dot t bí ró sági eljárások at a me gye székén. Máty ás 1486-ban 8-12 tehető sebb neme s vál asztásáról rendelkezett, akik a hiteles helyek e mbe reivel együtt szálltak ki, mi nt királyi emberek az eljáráso k elvégzé sére. A megyei sedriá n is ré szt vettek az ítélkezésben, mi nt ülnök ök.
4
a nemesi vármegye Mohács után A kora i rend i id ősza khoz képe st a vá rme gye h atásköre , az ön kor mán yzat isá g tart alma je lentősen kibővü lt. I. „t ör vén yh oz ói” jogk ör • Követ küld és a törvén yhozá sba: – a köz gyű lés v ála szt otta a z a lsótá blára kü lden dő követeit, – me ghatár ozta a szü ksé ges feltételeket: pl. az élet kor a z a ktív é s a passz ív választój oghoz – a me gye köz gyűlé se ma ga h atár ozta me g a szavaz ás m ódját é s e ljá rási rendjét • Verif ikációs jogkör (= a m andátu m ok igaz olá sa): a z or szá ggyűlé s sze rvei 1848 előtt nem v iz sgálh atták, hogy a me gyé k követe iket sza bá lyosan vála sztottá k-e me g • Követe k uta sítá sán ak joga – az orszá ggyűlé si me gh ívóban sz erep lő nap irend re a köz gyű lés kiala kította állá spontját, a melyet hat ár ozat ba f ogla lta k, é s a követ köte le s volt a z orszá ggyűlé sben e sze rint szav azni, az instr uct iotól nem térhetett el. – szü ksé g esetén p ótutasítá s ad ásána k j oga, – szü ksé g esetén az utasítá s sz övegén ek érte lme zése.
a nemesi vármegye autonómiája • követe k v issz ahívá sán ak joga: nem ke llett ind okolni, s a követe ket a me gyei köz gyűlés bá rm ikor be szá moltathatta. • a sz entesített törvén ye k kih ir detése: 18 48-ig m indvé gig a me gyé k hatá sköre v olt, a köz gyű lé sen va ló felolva sá ssa l h ird ették ki a t örvén ye ket • törvén ykezde mén yezé si jogkör: FORM ÁLI SAN (törvény alapján) 1 848 előtt SOH A NEM ILLE TTE MEG a me gyé ket, de gya kran elé rté k, hogy – az orszá ggyűlé s me gnyitá sa e lőtt – java slataik, sére lm i fe lirata ik (ún .: g ravamina) a törvényh oz ás elé kerü ljene k. • statútum alkotási j ogkör : a köz gyű lés kötelező é rvén yű he lyi n or mát a lkothat ott a törvén ye k álta l ne m sza bá lyoz ott ü gyekben , érvénye ssé géhez, köte lez ő er ejéhez ne m ke llett kirá lyi jóváha gyá s, de nem ellen kezhetett m a ga sa bb szintű jogf or rá ssal. a statútu mok te rületi hatá lya c sa k a z illet ő vá rme gyér e terjedt ki.
a nemesi vármegye autonómiája (3) • kat onai iga zgatási fun kció: – hadia dó be sz edé se – újoncozá s – kat onai e gysé ge k e lszállá solá sá ról va ló gond oskodá s • belső köziga zgatá si e gysé gek iga zgatása: – a me gyén be lüli belső e gysé ge k h atára ina k me gá lla pítá sa • XV. sz ázadt ól léte ztek a m egyé ken be lü l jár ások • XVII. szá zad köze pétől a j árá sokon be lül: ke rületek – ezek székh elye ine k me gh atár ozá sa – felügye let gya korlása a köz sé ge k felett – a XVII. szá zad köz epétől: felü gyelet gya korlá sa a vár osok egy ré sze felett. • rendé szeti hatá skör : – rendvéde lem szervez ése – köze gé szségügy sze rvezé se – út-, tűz- és me zőren dészet • főgyá m i jogkör e llátása: a me gyei ne me s á rvá k és özvegye k sze mé lyi é s vagyon i ü gye inek keze lése • jobbágyigaz gatá s: – közre mű ködé s a köz sé gi vá la sztá sokban – az úr iszé k felügye lete – közre mű ködé s az ur bá riu m ok vé grehajtá sá ban
a nemesi vármegye autonómiája (2) II. végrehajtó i szerepkör • törvények végrehajtása: egyedüli erre hivatott alkotmányo s szervként • a királyi rendeletek és a kormány székek rendeleteinek végrehajtása: lehetőség a vis inertiae (1545:33. tc. - amelyet egyébként a megyék addig is, szokásjogi alapon gyako roltak.) a megyei közgyűlés a – megítélése szerint – törvénybe ütköző vagy az alkotmány szellemével ellentétes uralkodói v agy dikaszteriális normák végrehajtását megtagadhatt a ( sok szo r a helyi érdekekkel össze nem férő közpo nti rendelkezéseket sem hajtották végre erre hivatkozv a). • adóügyi jogkör: – megyei költségek megállapításának joga – adóne mek megállapítása, meghat áro zása – adók kivetése • tisztviselőválaszt ás joga: ( általában háro mévente a közgy űlésen) + a tisztviselők fizetésének megállapítása a megye a tisztvi selőit ellenőrizhette, tetszés szerint vi sszahívhatt a.
a nemesi vármegye autonómiája (4) III. igazságszolgáltatási jogkör • a me gye i bírák me gválasztása é s e lbocsátása • e lső- és másodfokú bünte tő- és magánjogi íté lke zési jogkör • a vé rhatalom joga (1723-tól) akár statáriális bíráskodást is be ve ze the te tt • az úriszé ke k fe lle bbe zési fóruma a várme gye i közgyűlé s • a XVII. századtól a várme gye közhite lessé gi funkciót is nye r • íté le t-vé gre hajtás: a XVIII. század vé gé től saját börtönökbe n hajtatta vé gre a me gye a sedriájának íté le te it.
5
a nemesi vármegye autonómiája (5) IV. politikai funkció (a XVIII. századtól jellemző)
a vármegye szervezete Mohács után I. testületi szer vek • közgyűlé s (generalis congre gatio)
mi nde zen politikai f unkciók célja: az alk ot mány, a ne mzeti függetlenség, a ne mesi politik ai szab adságjogok védel me, „ megyei ellenállás” (elő ször II . Jó zsef reformj aiv al, első sorban a kat onai szolg áltat áso kk al sze mben). E funkciójuk miatt k apták a v ármegyék a refo rmko rban „ az alkot mány védb ásty ái” elnevezést .
– a me gyei neme ssé g közös d önté shozó szerve, e zen gya kor oljá k – kollekt íven – a vár me gye hatá sköre it. – a nyilván ossá g fórum a (birt okad omán yt, nem esítést, st b. itt ke llett kih ir detni.) a me gyé ben birtokka l ren delkez ő ne me sne k j oga (é s a XVII. sz ázad ig – köte le ssége is) volt m egje lenn i r ajta a köz gyű lése ket rend sze rtelenü l, szü ksé g szer int tart ottá k - a f őispán va gy az a lispán h ívta össz e és eln ökölt r ajta. a XVII. száza d folya mán a szegényebb ne me se k e lérté k, h ogy a me gjelen és a generalis congre gation ne legyen kötelez ő - ilyenkor a me gbíz ottju k a neme s helyett ann ak szavaz ati j ogát is gya kor olhatta . tanácskozá sai nyilv ánosa k, h atár ozat ait ne m szá m, han em t öbbsé g sze rint hozta, a szava zatokat n em sz ám lá lták, hane m mér le gelté k. (c sa k 18 19- ben szü letett egy kance llár ia i le ir at, a mely uta sította a me gyé ket, h ogy a szava zat okat me g ke ll sz ám lá lni.) a határ oz atokat je gyz őkön yve kben r ögz ítették, és a m egye i levéltá rban őr izté k. A hatá rozatok, a m egh oz ott statútum ok a táv ollev őkre né zve is köte lez ő e rejűe k v olta k.
testületi szervek (2)
testületi szervek (3)
• országo s ( sőt: ne mzetközi) kérdé sek napirendre vétele és megt árgy alása • felirati jog a ki rályho z, kö zponti ko rmány zathoz, o rszággy űléshez a meg ye álláspo ntjáról, tilt ako zásáról, kérel méről • levelezési jog egy mással, ugy anilyen t árgy akb an • „szövetkezé si jog”: a v ármeg yék politikai fellépéseiket egy mással szerve zetileg is összehang olhatták a refo rmko rb an ezt a célt szolgált a a kerületi táblák létrejötte
• rész- (vagy kis-)gyűlé s (particularis congregatio) a testüle t a törökdúlás ide jé n alakult ki, de később me gmaradt, mint a me gye i tisztsé gvise lők é rte ke zle te , ame lye n le he tősé g volt szakmai, közigazgatási ké rdése k me gtárgyalására összehív ására kb. havo nként került so r hozhatott határo zatok at – kivéve adó - és kö vetvál asztási ügyekben – de azok at a követke ző genera lis congre ga tionak mi ndig jóvá kellett hag yni a.
• me gye i bizottságok – egyes, kö zgy űlési hatáskörbe tarto zó igazg at ási feladatok előkészítését végezték, – az adott rendelkezést végrehajtották, – vag y a vég rehajtást ellenőri zték. ( műk ödé sük a XVIII . századb an v ált ált aláno ssá)
II. egyedi szervek, tisztségviselők • főispán = továbbra se m a várme gye tisztsé gvise lője hatásköre i: – tisztvise lő kinevez és – az on állá sokr a, a me lyet nem a közgyű lé s tölt be vá la sztá s útján (p l.: j egyz ők, a lje gyz ők); illetve az ide iglene s je lle gű kineve zé se k (üre sedé s e setén a tisztúj ító köz gyűlé sig) – elnöklés a te stület i szerve kben, biz ottsá gokban – a me gyei köz igaz gat ás mun káján a k á ltalá nos e llen őr zé se. A XVII. szá zadt ól ke zdve létezik az ör ökös f őispán sá g, mikor a tiszt sé g vala mely mélt ósá ghoz köt ődve, v agy va la mely c sa lád ban (így örökös vagy ör öklete s) öröklődik. Az örökös főispán okná l is kirá lyi kinevezé s! A Ha bsbur g-Ma gyar orsz á gon ör ökös f őisp án inté zmén yéhe z kapc solódóan • ha a főispán kiskorú v olt, • vagy m ás okból alka lm atlan a tiszt sé g betöltésé re • vagy e gyé b teend ői m iatt nem tu dott a főispánsá gáva l foglalkozn i a kir ály – gya kr an a f őispán aján lá sá ra – f őispán i h elytart ót, akkor i nevén helyn ököt (ad min isztrát ort) nevezett ki me llé.
• bírói szé ke k (sedria) alape lv, hogy az igazságszol gáltatás és a köziga zgatás e gymástól ne m válik e l, a sedria a várme gye sze rve! (A m ode rn kor e lőtt á lta lá ban a zok a szerve k, ame lyek köz igaz gatá si tevékenysé get látna k e l, bírói j oghatósá gga l is fe l vanna k ruházv a, é s ford ítva - p l.: he lyt artó, helyta rtósá g).
a sedria működése során a bünte tő és polgári ügye ke t e gyaránt inté zte , de az e ljárásre nd e bbe n a korszakban már szé tvált: 1613-tól külön – büntető sedriá k (a máso dalispán elnököl által áb an) – polg ári sedriá k (az ali spán elnök öl által áb an)
egyedi szervek, tisztségviselők (2) • alispán = a várme gye e lső számú tisztvise lőjeké nt a közgyűlé s választotta, esküt te tt a várme gyé ne k. (a XVII. sz áza dig sok me gyéne k két a lispánj a volt, de a 172 9:15 . tc. sza bá lyozza, hogy mind en me gyéne k csa k e gy alispánja le gyen)
helyettesét, a máso dalispánt, i mmár szintén a megyei kö zg yűlé s v ál asztott a és hat áro zta meg hat ásk örét i s.
az alispán hatásköre : – elnököl a megyei tö rvény széken, (esetleg a máso dalispán helyettesíti) – vezeti a me gye ügyeit – a szolg abí rákk al együtt okleveleket állít ki (a má soda lispánn al rend sze rint mé g a t isztújít ó szé ken me gállap odta k a hatá skörök me gosztásában)
6
egyedi szervek, tisztségviselők (3) • szolgabíró = a me gye i önkormányzat sze rve (míg 1 526 e lőtt álta lá ban me gyén ként né gyet választotta k, a ddig ké sőbb a nagyobb me gyé kben többet, a ká r 8-1 0-et is - szá mu k á ltalában a me gyé ben lev ő já rá sok, illetve kerü lete k szá mát ól fü ggött - álta lá ban egy évre)
a XVI II-XI X. századb an mi nden kerületnek meg volt a mag a szolg abírája, és ezek k özül a rangidő s lett a fő szolg abíró , aki az egész járás f ölött állott
fe ladatuk: – közlik a köz sé ge kke l a Helyta rtótan ács é s a me gye rende leteit, – gon doskodna k e zek végrehajtá sá ról ( katonaá llítás, lakosság össze ír ása, ne messé g összeírá sa, he lysé ge k kötele zettsé gteljesítésének ellen őrz ése, forsp ont-fogat okr ól v aló gon doskodá s, stb.) – gon doskodna k a köz rend fennta rtá sár ól, – bírá skodn a k a t örvén y megsz a bta e setekben 1-1 e sküdttel, – a XVII. száza dtól á ltalános igény, hogy a se drián min d a 4 szolga bíró legyen jelen . (Az 16 13:2 4. tc. á ltal beve zetett tábla bír ói intéz mén y me ghon osodása után me ge légedte k 2-3 sz olgabír ó je len létével is.)
egyedi szervek, tisztségviselők (4) • esküdte k a korá bbi idősz akban
me gismerte k sze rint de 161 3 után az e sküdte k a sed rián c sa k a kkor vette k ré szt, h a távollevő tábla bír át helyette sítette k. feladatu k v olt, h ogy segítsék a sz olga bír ót az ügye k n yom oz ásában (előbb e gy, majd 2 e sküdt szolga bírón ként).
• várme gye i je gyző
az 155 0:62. tc. sz a bályozta a XVIII- XIX. száz ad ban a főispán nevezte ki, néh a a rende k vá la szt ották, ekkor már a legt öbb me gyé ben a lje gyz őket is vá la sztotta k. feladatu k a közgyű lé sen a z a ktá k felolvasása, a h atár oz atok, je gyz őkön yve k é s a felirat ok, m egye i kiadm án yok me gfoga lm azá sa
• táblai ülnökök = táblabírák (1613:24. tc.) eredetile g a vár me gye köz gyű lé se választotta a tá bla bírá kat, de a XVIII. száz ad végén már álta lá ban a f őispán n evezte ki őket – címzete s tá bla bírá k (a kiket a főispán nevez ett ki) – e z csak puszta cím volt. - Sok v olt be lőlü k, a „j obbfajt a, birtokos” me gye i nem ese k álta lá ban me gkaptá k ezt a címet (orszá gosan kb. 8-10. 000 v olt.) – tábla bír á k – vá la szt ott, fizeté ssel bír ó tisztvise lők, ők ítélkezte k tényle ge sen a se drián, de szá m os, nem a bírá skod ássa l összef üggő me gbízá st is kapta k (iskolá k fe lügye lete, gyá mü gyi ké rdé se k, stb.)
új tisztségek és „alantas hivatalok” • adó sze dők (perceptorok ) - feladat uk a hadi adó (con tributio) é s a megyei adó (domestica ) beszedé se, kezelése egy főadó szedő vezetésével. ( c sak jó mó dú neme sek lehettek az adó szedői hivatal betöltői) • árv aszéki elnök • vármegyei ügyé sz ( a v ármegye jogi képvi selője, büntető ügyekben a vádható ság képviselője) • pert árnok • levéltárnok • várnag y (feladat a a meg yeháza karb ant art ása) • a XVI II. századt ól o rvo s, mérnök , sebo rvo s, szülé sz • börtö nő rök , hajdúk , házme sterek, napszámo sok
városfejlődés A közé pkorban a be lső munkame gosztás fe jlődése az országon be lül he lyi piacközpontok lé tre jötté t se gíte tte e lő, me lye kbe a me zőgazdaságtól többé ke vé sbé e lszakadó ké zműve se k költözte k, s így bizonyos városcsírákat hoztak lé tre . A be lső munkame gosztás fe jlődé se azonban viszon ylag lassú volt, s a városodási folyamat ké t irányból kapott je le ntős lökést a XIII. századtól. 1. A városfe jlődés e lső csoportját a bányavárosok alkották. Észak-Magyarországon a ne mesfé m le lőhe lye k kiaknázására te le píte tté k e ze ke t a városokat. Be kapcsolták a kite rme lt nye rsanyagot a távolsági ke reske de le mbe , ille tve munkame gosztás ré vé n a he lyi piac és ipar fe jlődésé t ösztönözté k.
7
városfejlődés (2) 2. A másik té nye ző me ly a városok kialakulását előse gíte tte a távolsági ke reske de le m volt. A XIII. száza d ban me gélén kü lő N yu gat-Eur óp ával és Itá liával folytat ott kere skede le m m egn öve lte a korá bbi jelent ős vár ak köze lé ben létez ő ide gen kere sked őtelepe k je lentősé gét. Ahol a távolsági ker esked ele m ta lálkoz ott a ha za i vár oscsírá kka l, ah ol a hazai mun ka me gosztás és be lső piac fej lődé séné l gyor sa bb n öve kedé s indu lhatott me g, ott jötte k lét re iga zi v ár osok. L egfej lettebb v ár osain kat ezért a n yu gat i hatá rszélen találju k.
A ke re ske de le mme l e gy külön re nd, az iparosoktól is e lkülönülő „ke reske dők re ndje ” foglakozott, ke reske de lmi privilé giumok alapján. Ezen kere skede lm i f or ga lom ban is kia la ku ltak biz on yos sz oká sok, me lyek ké sőbb külön j oggá a la ku lta k. Ez a j og a sze mé lyh ez kötött jog e lve (ius pe rso nale) a lapj án a ke reske dők sze mélyéhe z illetve köz össégéh ez, a vár oshoz köt ött jog v olt.
városok A ki rályi p rivilegiumlevél a v áro s lako sság át kivette az egy szerű jobbágyi so rb ól, v áro si polg árrá tette, ezált al a ki rályi v áro s lako sság a területileg is külö nv ált a megye l ako sság áról, ne m tarto zott a meg yei szervek hat áskö re alá, hane m a ki rály joghat áságának volt alárendelve. A v áro sok legfonto sabb kiv ált ságai volt ak: 1. Az ön kor mán yz at joga a bírá skod ásban és ezze l össz efüggé sben a vár os igaz gatá sá ban. Enne k érte lm ében sza bad on vá la sztjá k a bír ót, a z esküdte ket é s m ás vár osi e löljá rókat. A bír ó é s a t öbbi vá rosi elöljár ó vála sztá sána k j oga te rmé szete sen ma gáva l h ozta a p olgá rság saját, he lyi soksz or ide gen ből h oz ott (m agde bur gi, iglau i st b.) - sz oká sjogán ak haszn álat át. 2. Plébánosu kat is ma gu k vá la sztjá k, és a vár osok saj át terü letü kön ke gyúr i jogokat gya kor olna k egyhá za ik fölött. 3. P olgá rsá g adá sa: a vá ros la kosa i közü l csa k az rende lkezik te lje s jogga l - mé g ha neme s is -, a kit fe lveszne k a vá rosi p olgá rok sorá ba . 4. Földe súr i j ogok (m alomtartá s, hú s- é s it alméré s, vá m szed és st b. j ogána k) élvezé se.
városok (3) 1. A legfejlettebb váro sok tehát ( számuk a XV. századb an 30 körül mozgott) foko zato san me g szab adultak a mag ánfölde súri függé sből és kö zvetlenül a király al attv alói lettek. Ezze l e gyütt indu lhat ott me g r endi szervez ke désük is. E z elősz ör érde kvéde lm i sz övetsé ge k létreh ozá sá ban nyilv ánult me g.
2. To v ábbi jelentős mo ment um a tárnok széknek külö n v áro si bí ró ságg á alak ul ása volt. Ennek ülnökei kö zül a XV. századra a v áro sok képvi selői kiszo rított ák a ne meseket. • a tárn oki vá rosok (Buda , P oz son y, Sopr on, N agysz om bat, Ka ssa, E perje s, Bártfa, P est) • a kirá ly sze mélyn öki bírá skodá sa a lá t artozó ún. sze mé lyn öki v ár osok (Szé kesfeh érvár , E szter gom , L őcse, Óbu da, Sze ged , K issze ben, Sz akolca) • a bányavár osok, me lyek sz intén a tárn oki szé k j oghatósá ga a lá tart ozta k, – alsó- ma gyar or sz ági (Selmec-, K ör möc-, Beszterce-, B éla-, Ba ka- é s Libetbánya) illetve – felső-m agyar or szá gi (G öln icbán ya, Sz om olnok, Rud a bán ya, Telkibán ya , Igló) csop ortr a osz lottak
alkották a szabad királyi városok köré t
városfejlődés (3) A városok kialakulásával új szín je le nt me g a fe udális társadalom pale ttáján. A vár os a feu dá lis földe sú r-jobbá gyi j ogren dtől elté rő, külön vá rosi jogot ép ített ki ma gán a k, m elyet a z ur alkod ótól kap ott illetve me ger ősített kivá ltsá gleve le kben fe ktettek le. Eze k szer int ált alá ban a vá ros a határ ána k ne mcsak birt okosa, h anem tulaj donosa is - mint köz össé gne k, kolle ktív f ölde sú rna k j obbá gya i is lehette k. A p olgá rok va gyonu kkal sz a bad on ren delke zhettek, elöljár óikat sz a bad on vála szthattá k.
A városok körül hamarosan e gy piaci körze t je le nt me g, me lye kke l olyan munkame gosztási e gysé ge k jöttek lé tre , ahol e gy iparos-ke reske dő város és több-ke ve sebb agrárte rme lő falu é lt e gyütt. Az e gység köz pontja a p iac volt, ah ol az áruf or ga lom lez ajlott - ált alá ban - a privilé gium okban meger ősített vár osi j og sza bá lyai sz erint.
Eze n városgazdasági körze tek kialakulása nálunk a XIII. századtól indult me g, s az Anjouk korát ugrássze rű városfe jlődés je lle me zte .
városok (2) 5. A statútu ma lkotá s j oga (jus statue nd i), a me lyne k alapj án a vá ros la kosair a köte lez ő j ogsza bályokat hozta k, e ze k az on ban ne m e llenke zhettek az or szá gos törvénye kke l. A jus statue ndi a bírá skod ási j og kapcsán a la ku l ki. 6. Az orszá ggyűlé si követ küldés joga is kifej lődött a XV. sz ázad folyam án. 7. Igen font os kivált sá ga v olt a vár osokn ak a vásá rtartá si j og. 8. Az ár ume gá llítá si j og (jus stap ulae), ame lyne k értelmé ben a vá r oson átuta zó kü lf öld i, illetve belf öldi ke re sked ők áru ikat m egh atár oz ott szám ú napig ne m vihetté k t ovább, hane m köte le sek volta k a zokat az illető vár osban eladá sr a felkíná lni. Ez álta lá ban út kén yszer re l volt egybekötve: c sa k a me gsza bott útvona lon és az árum egállít ó j ogga l bír ó vár osokon kere sztü l vonulh attak, s áru ikkal ne m ke rülhetté k e l eze ket a vár osokat.
városok (4) A XV. század elején ország rendi ség üket i s elisme rték, 1445-től rendsze resen ré szt vettek az o rszággy űlésen. A t ávol sági ke reske delem é s a b ány ászat ál dásaib ól ne m ré sze sülő váro sc sí rák c sak a belső munkame go sztásban vehettek ré szt , é s meg rekedtek a paraszti árutermelést a XIV. század derekát ól leginkább megv aló sító me zőv áro si szinten. Legjelentősebbjeik ré szt vettek az ag ráre xport ban é s felemelkedhettek a jelentősebb v áro sok rangjára (S zeged, Deb recen). Ezek jogilag: egyes jobb ágyf alv aiknak , amelyekben nagyobb számú kézműves is tö mö rült, a fő papok é s a világi nagybi rtoko sok g yakran adtak különbö ző mé rtékű kiv ált ságok at, bizo nyo s v áro si szabadságot : zö mében paraszti polg árságuk kö zö ssége maga v álasztott a bírák és esk üdtek ítélkezése al att állott, ne m fejenként, hane m egy ö sszegben fizette adóját st b. O rszág szerte t öbb száz ilyen oppidum jött létre, de ki vált ság aik mé rtéke ált aláb an t ávol ról se m é rte el a királyi v áro sokét.
8
a szabad királyi városok szervezete A különböző városi jogoknak me gfe le lőe n az e gye s városokban e gymástól sok te kinte tbe n e lté rő sze rve ze t fejődött ki, és a városi tisztvise lők e lne ve zése se m volt e gyönte tű, de kimutathatók közös vonások: • A várost a városbíróból (judex civitatis) é s re ndsze rint 12 esküdtpolgárból vagy tanácsosból (jurati cives, senatores) álló te stüle t: a városi tanács (m agistratus, senatus) vagy be lső tanács kormányozta: törvé nyke zési, közigazgatási é s gazdasági tee ndői voltak. (Tagj ait a kü lső t anács v ála szt otta á ltalá ban é lethosszig)
a szabad királyi városok szervezete (2) • Az általában 60-100 tagot számláló külső tanács („választott közsé g", electa comm unitas) ke zde tbe n a közgyűlé s (e le inte valame nnyi lakos, majd a polgárok) által választott te stüle t volt. Ké sőbb a patríciusok a le gtöbb városban e lsorvasztották a közgyűlé st. Ettől ke zdve a külső tanács, ha valame lyik tagja me ghalt vagy e lköltözött, saját magát e gé szíte tte ki, vagy é ppe n a városi tanács de le gált he lye ttük új tagokat a külső tanácsba. (a vár osi külső tanác s né mely vá rosban má r a XIII-XI V. száz ad ban fe ltűnt, de nem m inden vá rosban j ött lét re M ohács előtt.)
• Tisztvise lők: – polgá rm este r - e gyes n émet etn ikumú vár osain kban - f őleg a gaz da sá gi ügye ket irán yít otta. – vár oska pitán y - fe lad ata a közr end s a vá r os vé delméne k biztosít ása volt. – a vár osi a dm inisztr ációt, az írá sos h ivatali mun kát a vá rosi je gyz ő (nótár ius, vár os deá kj a) látta el.
a városi polgárok sze mé lye s kiváltságai • a v áro s területén sze mélyes szabadság : ítélet nélkül ne m lehetett őket letartó ztat ni • csak saját v áro si bí ró ság uk előtt lehetett elítélni őket • vérdíjuk a v áro so n belül a neme sekével egyezett • esk üjük értéke a váro so n kívül a jobb ágyo kéval azono s v olt • szabad vég rendelkezé si jog, mag szak adás esetén a v áro sra szállt a v agyo n • rév-, v ám-, harmincadmente sség • beszállásolás és kö zmunk ák alóli mentesség
köte le ze ttsé ge i • egyösszeg ű pénzadó a királynak, amit a v áro si polg árok váro si t ul ajdonuk arány áb an fizettek meg • meg hat áro zott alk al makk or ajándék a királynak • papi ti zed az egy háznak • kato nai terhek : – városfa l, bá styák fennt artá sa, védelmezé se – rend kívü li h adiad ók a kirá lyn ak
Erdély igazgatása •A középkori magyar állam része •Az önálló Erdélyi Fejedelemség •Erdély Habsburg hatalom alatt
• váro si ö nko rmány zat költ ségei • országgy űlési követek költ ségei
Erdély „nemzetei” • Erdé ly Magyarországnak a Mesze se n túl fe kvő ré sze, mint e rdőn túli föld, e rdőn túli ré sz (Ultrasylvania, Transsylvania) ne m ké pe ze tt külön államte ste t vagy társországot, hane m a közé pkorban politikai és közjogi é rte le mbe n Magyarországho z tartozott, mé gis sajátos fe jlődést mutatott. • Erdé ly társadalmát te kintve három államalkotó né pcsoportból te vődött össze : a magyarokból, a széke lye kből és a szászokból. Rajtuk kívül e gyre je le ntősebb számban é lte k más ne mze tisé gűe k, főké nt románok a te rüle te n. • Ez a ne mze tisé gi alapú e lkülönülé s a köziga zgatásban is me gje le nt.
Erdély igazgatása Ist ván ki rály az erdélyi Gy ulát legyő zve itt i s megte re mtette a vármegyei szerve zetet, s az új v ári spánság székhelyévé Gyul afehérv árt tette (ki rályi, majd ne me si v ármegyék) – a megyék száma ké sőbb hét re nőtt .
Az e rdé lyi közigazgatás é lé re a király sze mé lyé t ké pvise lő főtisztvise lő, az e rdé lyi vajda ke rült. Kinevezését a korabeli közlekedési viszonyok és az ország központi területeitől való távoli fekvés tette szükségessé. Megjelölése XII. században még princeps, később a vojvoda-vajda megnevezés vált általánossá. a vajdát a kirá ly nevezte ki tet szé se sz erint i id őre, sőt v olt rá példa a XV. sz .ban, h ogy két vajdát is kinevez ett a király az er délyi terü lete ken a kirá ly he lyett anna k bírói, ha dü gyi é s pén zü gyi jogh atósá gát gya kor olta, vezette a z er délyi hade rőt, besz edte é s keze lte a kirá ly j öved elmeit. hatásköre c sa k a ma gyar vár me gyékre terj edt ki, teh át a szé ke ly é s a szá sz szé ke kre nem , a zon ban Hun yad i Ján os e gye sítette a vajd ai és a sz éke ly isp áni t isztet, és innen ez á lland óvá vá lt. helyettese az a lvajd a, a ki fam iliá risa i közül ke rü lt ki, é s min den feladatá ban helyettesíthette urát, sőt a vaj da bírói szé két majdne m mind ig ő tart otta.
9
székely székek Erdé lybe n a Szé ke lyföldne k különálló sze rve ze te volt, ame ly az e gész közé pkorban fe nnállt. vitatott ere detű népc soport, a h onfogla lá s előtt csatla koz ott ma gya rul be szé lő t ör zs utód ai, a kik mai terü letü kre a nyugat felől telep edte k be, ahol e gy ré sz ben már volt kir ályi me gye i szerve zet.
Letelepedésük a XIII. sz. el ső felére fejeződött be teljesen, ekko rtól politikai szervezetük már a szék v olt, amely nem vérségi köteléken alapult, hane m területi egy ség volt . kez detben 7 szé k v olt: Sep si-, Kézd i-, Or ba i-, Ma r os-, Udva rhely-, CsíkGyer gyó-(testvé rszé k) és Aran yosszé k, majd kivá lt hár om fiú szé k: Kere sztúr, Ká sz on, Szer eda (ut óbbia kna k ne m v olt olyan tekintélyü k, mint a z an ya szé ke kne k, de önálló iga zságsz olgáltatá ssa l bírt ak). kez detben m inden szé ke ly jogilag egyen ran gú v olt, s é lvezte a sza bad szé ke ly jogá llást, de a XV . sz.- ban e lőbb két ren det külön böztettek me g, az előke lőket é s a köze m ber eket, m íg 14 73- ban Mát yá s ha di sz olgá ltatá su k m érté ke szer int szedte laj str om ba a szé ke lyeket, s ez alapj án kezdett me gszilár duln i a hár om szé kely rend: főem be re k/prim or ok, lóf ők és köz szé ke lye k rendj e.
székely igazgatás a sz ékely közössé g é lén a közép kor ban kirá lyi hatalom képvise lője ként a szé ke lyek ispánja állt, a kit a kirá ly nevezett ki ma gya r, m ajd e rdé lyi főura k, de ne m szé ke lye k közü l. ( A XV. sz.-t ól gya kr an ez v olt egyben a vajda, majd a fejede le m.) helyettese az a lisp án volt, a kit a h ozz á hű e m bere k közü l választott a sz ékelyispán hatá sköre kat onai •szé ke ly hade rő sz ám onta rtása •sze mle •hadvezeté s
jövede lme: fizetés kirá lyi vá rbirt okokból é s bírói tevé ken ységből sz ár maz ó j övede le m
székely igazgatás a székelyek kö zpo nti te stületi szerve a közgy űlés volt, amely a székely ispán elnöklete alatt bí rásko dott é s jog szabályo kat állapított meg a XVI . sz.-tól politikai jellegű fórummá v ált, s a székelyeket kötelező szabály ok at ( konstitúciók ) alkotott , de rö viddel ké sőbb meg szűnt s csak az eg yes székek g yűlé sei maradt ak meg . Székelyföldö n a kö zig azg at ás és az igazság szolg áltatás sze rve a szék volt, amelynek hatáskö re a magy ar v ármegyéével hasonlítható ö ssze. • legfonto sabb feladat a a szék hadi szolgált at ásáról v aló gondo sko dás (békében so ro zás, ké szenlét ellenőrzé se, hábo rúb an a szék fegy vereseinek vezetése) • igazság szolg áltat ási f unkciójáb an a területén emelt v ád e setén elsővag y máso d foko n járt el, • gondo sko dott a kö zbizto nság ról • a fejedelemség i dején az adó kivetése é s behajtása i s feladat ai kö zé tarto zott
igaz sá gszolgált atás •a sz ékek fe llebbe zési f óru ma •ellen őr izte a szé ke k bírósá ga it •bírói köz gyűlé st tart ott a szé kgyűlés helyett •elnökölt a szé kely ne mzet gyű lése n
a székek szervezete • a szé ki önkormányzat e lsőszámú tisztvise lője a hadnagy – ellen őr izte a sz ék h ad ikészült sé gét szem le során – az ispán par ancsára elr ende lte a ha di fe lkelést, ame lyet ő vezetett
1562 után me gszűnt a tisztsé g és átve tte a he lyé t az e gész szé ke lysé g kapitánya. • ke zde tbe n minde n szé kbe n volt szé ktartó, aki a szék bírája volt, aki a hadnaggyal majd az esküdtekke l törvé nyke ze tt, a XV. sz. óta fe lváltotta királybíró, aki addig csak e lle nőrizte a szé kbírót • a dullók a köz bizton sá g é s a köz igaz gat ás fe lad atait láttá k e l ellen őr izté k a falu si bírá kat
A szé ke lyek sze rve ze te e lsősorban katonai cé lokat szolgált, hisz minde n szé ke ly katonáskodásra volt köte le zve .
szászok A szá sz ok na gyobb töme gű bete lep ítése Erd élybe a z orszá g dé lkeleti r észéne k védelmére a XII-XIII. sz.- ban f olyt le. 1224 Diplo ma A ndr eanum (a szá sz ok „ aran y sza bad sá gleve le”) - kivált sá ga ik biztosítá sa : • sza ba d bíró é s p apvá la sztá s • csa k a sze ben i isp ánna k illetve a kirá lyn ak a j ogh atósá ga alá volta k vetve • kise bb ü gye kben saját bíróik íté lkezte k, na gyobb ü gye kben a sz ebeni ispán vagy a kirá ly á ltal kiküd ött bír ó (iud ex r egius) m ondhat ott íté letet. • kirá lyi ha szn ot hajt ó j ogosítván yok illetté k me g őket (ha lá sz at, vadá sz at, bán yá szat) • a sz ász terü lete ken c sa k szá sz sze rezhetett birtokot. • az e gé sz or szá gban sz abad on é s vá mmente sen szá llíthattá k á ruikat, a kirá lyi vámok alól telje sen mentesek volta k, • vásá rtartá si j ogga l ren delkezte k. Egységes kötele zettsé ge k: • az e gé sz terü let e gyüttesen 50 0 m ár ka e zü stöt fizet, • és 5 00 fe gyvere st tart oz ik a király zá sz laja alá külde ni, h a az ő ve zetése a latt az orszá g hatá ra in belü l f olyik a há ború (vé dekez ő há ború), 100-at, h a a z or szá g h atára in kívü l (tá mad ó), é s 5 0-et, ha a kir ály he lyett má s ve zeti külf öldre a ha djár atot. • a kirá lyna k illetve a vaj dána k é s e zek kíséreténe k me ghatá rozott e sete kben ellátást ke llett n yújtan iu k.
10
a szászok igazgatása Az A nd rea num c sa k Sze ben v idé kére (Királyf öld) vonat koz ott, itt e gy igaz gatá si e gysé get h oz ott létr e, melyne k é lén a sz ebeni ispán (co me s Cibinie nsis), mint kirá lyi f őtisztviselő állt Kár oly Róbe rt a sze ben i szá sz ta rtomán yt Sze benen kívül hét szé kre osztotta fel (össze sen 8), és élü kr e kir álybírókat nevezett ki. Sze ben-szé k é s az egész K irá lyföld irán yítója a szá sz comes/sze beni gróf lett. A szá sz sze rvezet a lapj a a köz sé g volt, a mi ma ga választotta bíráj át és az esküdte ket, a v ár osokban a polgár me stert é s a t anácsosokat. több vá rosi é s vid éki község sz éket alkotott, ame lye knek a le gfőbb szerve a szé kgyűlé s v olt. a sz ékek me llett má s szá sz ke rülete k (B arca sá g, Beszterce vidé ke) is létezte k, ame lyek sz intén kü lön auton ómiát élvezte k. Eze k a ke rü letek fokozat osan nyerté k e l a „sze beni sza bad sá got”. Végü l Mát yá s tette j ogila g e gysé ge ssé a sz ász terü lete ket, m id őn lem ond ott a kirá lybírá k kinevezé si jogá ról, ké sőbb a sze beni gróf vá la sztá sát is enged élyezte a szá sz okna k (14 64). 1486-r a kiala ku lt az e gész szá sz te rület te lje s ön kor mán yz ata, a sz ász egyetem (univer sitas Saxo num)
az erdélyi fejedelemség központi igazgatása Feje de le m Hatásköre: • vezeti a kü lp olitikát • gon doskodik az or szá g vé delmér ől • jogköré be tart ozik a had üzenet, a békeköté s é s az ide gen ura lkodókka l sz övetke zés (a szu ltán h ozzáj áru lá sáva l). • rendelke zik az or szá g j övede lm eive l: a z orszá ggyűlé sen me gszavaz ott adókka l é s re gá lé kka l, valam int az álla mi java kkal Vála sztá sa : • a rende k kü lönféle fe ltétele ket sz abta k a fejede le m m egv ála sztá sáh oz , amiket t örvén ybe iktatta k, és ame lye ket á ltalában a lapt örvén yne k is tekintette k • a feltételek m indig biztosítottá k a v ála sztá s fennta rtá sát, a zaz a fejede le m utódját ne m je lölhette ki • a vála szt áskor a fejede lem me l m eger ősíttették a né gy bevett vallás (refor mátu s, evan gé liku s, kat oliku s, un itár ius) sz a bad sá gát, • a sz a bad vé le ményn yilván ítá st az orsz á ggyű lé sen, s • ígé retet tett a t örvén ye k m egta rtá sár a, va lam int • a neme si sza bad sá gj ogok biztosít ására
az erdélyi fejedelemség központi igazgatása (3) Erdé lyi országgyűlé s A fejede le mme l e gyüttesen a t örvén yhozá s j ogát gya kor olta – gya kr an, évente kétszer, tavassz al és ősszel t artottá k. Az or szá ggyű lés helye vá ltozó volt (Torda , Mar osvá sárhe ly, K olozsvá r, Gyulafeh érvár). Ré sztvevő k: – a hár om nem zet képvise lői: • ma gyar ne me sség: a 7 m agya r vá rme gye 2- 2 követe • szé ke lyek: az 5 szé kely szé k 2-2 követe • szá sz ok: szé ken ként 1-3 követ – a Partium képvise lői: 2-3 követ – egye s vár osok követei ( Fehé rvár, Torda , En yed, Koloz svár, Vár ad, Víza kna , Ma rosvá sárh ely, K ézd ivá sárhe ly, Udvar hely stb., Debrecen is)
– és a fejedelem ált al sze mély sze rint me ghívott ak , az ún. rega listák: • • • •
a fejede lm i tanác s ta gja i a ré sz ben f őrend ekbő l á lló feje delm i tá bla a fejede lm i é s törvényh atósá gi főt isztv ise lők az er délyi e gyh áza k feje i.
az erdélyi fejedelemség központi igazgatása (2) Feje de lmi tanács A fejede le m é s az orszá ggyű lé s m ellett fejede lm i tanác s mű ködött a z er délyi köz igaz gat ás le gfőbb sze rveként álland óan a z ur alkod ó m ellett mű köd ött, így az uralkod ói jogkört ér intő össz es ké rdé st vélemén ye zhette rendi sz erv, a me lyen kere sztü l a rende k bef olyá st a ka rta k sze rezni a hat alom gya kor lá sár a - létsz ám át az or szá ggyűlés h atár ozta me g: a hár om ne mzet ből egyenlő arán yban ke rülte k be a ta gok, s e zen fe lül a fejedele m tetszése szer int nevezhetett ki tová bbi tagokat • jogosu lt állá st foglaln i va la menn yi kü l- é s belü gyi kér désben • eljárt a fejede le m elé felle bbezé s folytán ker ült pere kben is a tanács tár gyait a kancellá r adta elő, aki lén yegében a köziga zgatá s vezet ője volt a fej edelem biza lm asaként
erdélyi országgyűlés (2) Szer vezetéb en az e rdé lyi or sz ággyű lés e gyka ma rá s volt – a követe k é s a regalistá k e gyütt tár gyalta k – a fejede lm i tanác s ta gja i biz on yos közvetít ő sze repet ját sz ottak az uralkod ó é s a gyű lés köz ött – elnöke m indig a fejede le m valame lyik tan ácsn oka v olt, akit a fejedele m nevez ett ki. Fela datai: – fejedele mválasztá s, a mi gya kr an form ális volt és érvén ye sült a török Porta bef olyása – törvén yalkotá s – adóme gaján lá s – befolyá s a z orszá g külügye ire – bírói hatá skör fe lsé gsérté si per ekben. Működé s: – törvén yjava slatot a fej ede lem te rje szthetett elő va gy ma ga a gyű lé s – vala mely tá rgyban a kkor tekintették a java slatot e lf ogad ottnak, hogyh a a né gy c sop ort ( ma gyar ok, szé ke lye k, szá sz ok és pa rtiu mia k) képvise lői közü l a j avaslath oz há r om c soport képviselői hozzáj áru lta k – mind en hatá roz atot a fejde lemn ek ke llett me ger ősíten i, majd eze ket együttesen is meger ősítették, a feje dele m z ára dé kkal v ala mint alá írá ssa l látta el, átadta az or sz ággyű lésn ek.
11
az erdélyi fejedelemség központi igazgatása (4) Kance llária a vég rehajtás k özpo nti szerve (Erdélyben vi szonyl ag ko rán elv ált egy mástól az igazg atási é s a bírásko dási feladatok at ellátó szerve zet): • a nagyk ancellári a az ig azgat ási feladatok at intézte, és írásb a fogl alta az uralko dó rendelkezéseit • a ki sk ancellári a bí rásko dási tevékeny séget folytatot t. a g azdasági ügyek inté zésére külö n szerve zet, kinc st art ó ság alak ult ki, amelynek az élén a kinc st art ó állt. az adók k özpo nti ö sszegy űjtésére adó szedőt állítottak , aki bi zto sított a a v ármeg yék, a székek é s a ki nc st ár kö zötti kapc sol atot . A kinc stári bi rtok ok ig azg at ása az elöljáró (prefek tus) hat ásk örébe t artozott.
Erdély a Habsburgok alatt I. Lip ót ne m csat olta vissza M agyar or szá gh oz E rdé lyt, hane m mint tartomán yt iga zgatta. Az e rdé lyi r ende k kéré sé re kiadta a z ún. Diplo ma Leopold inumot (169 0), ame lyet ünnepé lyes oklevélbe f ogla lva 1 691- ben me ger ősített. Az erdélyi ren de k ezt ala ptörvén yne k te kintették. A Dip loma • biztosít otta a korá bbi er délyi fejede lme k álta l e lismert j ogokat é s kivá ltsá gokat - Erdé ly m int önálló fejede le msé g ille sz ked ik be a Habsbur g bir oda lom ba, • kije lentette, h ogy a császár e gyben erdé lyi fej edelem is, • biztosít otta, h ogy Erdé ly különá lló, me gőrz i „ alkotmán yát ”, közp onti és he lyi sze rvezetét. 1722- ben a z er délyi or szá ggyűlé s e lfogadta a Prag matica Sa nct iót, és me gsz üntetetett a P ortáva l minden kapcsolatot, és elt ör ölte a fejedele mválasztó t örvén ye ket. Mária Te réz ia 1 765- ben a na gyfejede lem sé g ran gjár a emelte Erd élyt, a me ly jogá llását 184 8-ig őr izte me g.
Erdély a Habsburgok alatt (2) Változások a központi államsze rve ze tbe n • Lip ót a köziga z gatá st irán yít ó d ikasztérium ként fe lá llította B écsben a z erdélyi udv ari kancellár iát - a Ha bsbur g ur alkod ók m int fejede lm ek a nekik fennt artott j ogokat enn ek útján gya koroltá k - é lén a f őkance llá r á llt. • 1691-tő l L ip ót az e rdé lyi igaz gatá s közvetlen vezeté sére kiép ítette az előbb Gyulafeh érvá rott, majd Sze ben ben, s vé gü l K oloz svá rott szé ke lő korm án yz óságot (g ube rnium). – a ré gi fej ede lm i tanác s folytatá sa ként a feje dele m nevé ben intézte a politika i, ga zda sá gi, kultu rális é s e gyh áz i ü gyeket. – kollegiá lis sze rv, biz ottságokban mű ködött – a 300 0 Ft-ot m egh alad ó érté kű p ere kben, fe lsé gsérté si é s haz aáru lá si pere kben felle bbviteli f óru m – nem ren di sze rv, hane m feje delmi hivata l, ame lyben kinevez ett fejedelmi h ivata lnokok sza kszerű en inté zték az ü gye ket. • a kincsta rtósá g he lyét átvette a K incst ári Hivat al, élén a kinc start óval, a ki egyben ta gja v olt a kor mán yz ósá gna k kollegiá lis sze rv volt - a kinc start ó mellett tanác sosok mű ködte k, köztü k volt a j ogü gye k iga zgatój a is.
erdélyi magyar megyék a hét erd élyi ma gya r vár me gye önkormán yzata a bban külön böz ött a m ás terü leteken lév ő ma gyar várme gyé kétől, h ogy a vá rme gye tén yleges ve zetője mindvé gig a f őispán ma radt, a kit a m inden kori fejedele m nevez ett ki. az a lispán - a m egye i e m ber, akit vá la sztotta k - sze repe jóval kisebb v olt. A vár me gye - a dósze dő fun kc iót t ölt ött be – rendelke zett bír áskodá si szervve l – sze rvezte a z orszá g kat onasá gát is A m egyé k évente, ált alá ban né gysze r ta rtotta k köz gyűlé se ket, a me ly – vála sztotta a tisztvise lőket é s az or szá ggyűlési követe ket, a kiket uta sít ássa l látott e l – me gállap ította a költsé gveté st – irán yította a köz igaz gatá st – közhite le s pec séttel r ende lkezett A Partium vá rme gyé i ha son ló szerve zetet mutatta k.
12
