MA-HOLNAP MÓDSZERTANI KIADVÁNY II

MA-HOLNAP MÓDSZERTANI KIADVÁNY II.

1

Ma-Holnap Módszertani kiadvány II. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ingyenes kiadványa Felelős kiadó: Sárik Zoltán igazgató Szerkesztőbizottság tagjai: Sarkadiné Keszi Gabriella, Südi Ilona, Török József Lektor: Morvay Zsuzsanna Tördelés és grafikai munka: Südi Ilona, Lövei Mária Fotók: Sarkadiné Keszi Gabriella, Südi Ilona, sxc.hu Kiadja a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. A kiadvány a szerzői jog fenntartása mellett változtatás nélkül, a forrás megjelölésével felhasználható mind elektronikus, mind nyomtatott formában. Köszönjük a diákoknak és a pedagógusoknak, hogy részvételükkel hozzájárultak e kiadvány létrejöttéhez. Készült a „Komplex környezetvédelmi és természetvédelmi szemléletformálás a fővárosban” című nyertes pályázat forrásaiból, a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával. MFPI, Budapest, 2011

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVZETÉS _________________________________________________________________________ 2 DIÁKPROGRAMOK – VÁLTS MA A HOLNAPÉRT! ____________________________________________ 5 Klímaváltozás, látogatás az Országos Meteorológiai Szolgálatnál __________________________ 6 EREDMÉNYEK – TESZT a klímaváltozásról _______________________________________________________ 10 KÉPGALÉRIA ______________________________________________________________________ 12

Hulladékgazdálkodás, látogatás a HuMuSz Egyesületnél ________________________________ 15 EREDMÉNYEK – TESZT a hulladékgazdálkodásról _________________________________________________ 17 KÉPGALÉRIA ______________________________________________________________________ 20 Fogyasztási szokások, látogatás a SOTE Egészségügyi Karán _____________________________ 23 EREDMÉNYEK – TESZT az egészséges táplálkozásról ______________________________________________ 27 KÉPGALÉRIA ______________________________________________________________________ 30

Nagyvárosi állattartás témában állatorvos interaktív előadása ___________________________ 33 EREDMÉNYEK – TESZT a nagyvárosi állattartásról ________________________________________________ 35 KÉPGALÉRIA ______________________________________________________________________ 38

II. PEDAGÓGUSPROGRAMOK – ZÖLD AKADÉMIA _____________________________________________ 2 Látogatás a Pál-völgyi barlangban ____________________________________________________ 3 KÉPGALÉRIA ________________________________________________________________________________ 5

Látogatás a Fővárosi Állatkert Zoopedagógiáján ________________________________________ 7 KÉPGALÉRIA _______________________________________________________________________ 9 Látogatás a Dél-Pesti Szennyvíztisztító telepen _______________________________________ 12 KÉPGALÉRIA ______________________________________________________________________ 15 Energiatakarékosság, látogatás a MAVIR ZRt-nél _______________________________________ 18 KÉPGALÉRIA ______________________________________________________________________ 20 Épített környezetünk, látogatás a Gödöllői kastélyban _________________________________ 21 KÉPGALÉRIA ______________________________________________________________________ 23 ÖSSZEGZÉS, EREDMÉNYEK ___________________________________________________________ 24 MELLÉKLETEK _____________________________________________________________________ 25 Előadások _________________________________________________________________________ 26 1.

sz. melléklet – dr. Mika János: Változó éghajlat, változó kockázatok __________________________ 26

2. 3.

sz. melléklet – Horváth Zoltánné dr.: Egészséges táplálkozás _________________________________ 26 sz. melléklet – dr. Fodor Kinga: Nagyvárosi állattartás ______________________________________ 26

Tesztek ___________________________________________________________________________ 27 4.

sz. melléklet – Teszt a klímaváltozásról ___________________________________________________ 27

5. 6. 7.

sz. melléklet – Teszt a hulladékgazdálkodásról _____________________________________________ 28 sz. melléklet – Teszt az egészséges táplálkozásról __________________________________________ 29 sz. melléklet – Teszt a nagyvárosi állattartásról ____________________________________________ 30

Egyéb anyagok _____________________________________________________________________ 31 8. 9. 10. 11.

sz. sz. sz. sz.

melléklet melléklet melléklet melléklet

– Találós kérdések (OMSZ) ___________________________________________________ – Vásárlási totó (HUMUSZ) ___________________________________________________ – Mi lehet a mai menü? (SOTE) _______________________________________________ – Temékösszetevők (SOTE) __________________________________________________

31 33 34 35

1

PEDAGÓGUSPROGRAMOK PEDAGÓGUSPROGRAMOK – ZÖLD AKADÉMIA 1. 2. 3. 4. 5.

Látogatás a Pál-völgyi barlangban Látogatás a Fővárosi Állatkert Zoopedagógiáján Látogatás a Dél-Pesti Szennyvíztisztító telepen Energiatakarékosság, látogatás a MAVIR ZRt-nél Épített környezetünk, látogatás a Gödöllői kastélyban

2

PEDAGÓGUSPROGRAMOK 1. Látogatás a Pál-völgyi barlangban Budapesten nagyon sok olyan célpont van, amit a környezetvédelem tanítása során mindenképpen meg kell mutatnunk diákjainknak. A pályázat első pedagógusprogramjaként 2011. február 16-án, szerdán délután 28 bátor tanárral úgy döntöttünk, hogy megismerkedünk ezen célpontok egyik leglátványosabbikával.

nél mind a két oldalon kőfejtőt találunk; a barlang a baloldali kőfejtőből nyílik. A Széll Kálmán (régebben: Moszkva) tértől a Hűvösvölgyi úton követjük a 29-es busz útvonalát jobbra rákanyarodva a Kapy útra. A Kapy út felvezet a hegy tetejére, ahonnan utunkat a Csatárka utca – Zöldlomb utca útvonalán folytatva elérjük a Szépvölgyi út kereszteződését. Balra indulunk tovább és haladunk a Virág Benedek út sarkáig. A Pál-völgyi barlang bejárata a Szépvölgyi út 162. sz. alatt van. Diákcsoportok számára többféle kedvezmény is igénybe vehető, kombinálható például kedvezményesen a Pál-völgyi és a Szemlőhegyi barlang látogatása. Az egyórás, vezetett barlangtúrák minden óra 15. percében indulnak. A Pál-völgyi barlang a máig feltárt 19 km-es hosszával Magyarország második leghosszabb barlangja. Az 500 m-es túraútvonalon látogatható cseppkőbarlang cseppköveiről éppúgy híres, mint hasadékszerű folyosóiról, vagy a gömbszerű oldásformáiról. A főváros legszebb és legnagyobb barlangja védett természeti érték, melyben csillogó kalcitkristályok és kagylólenyomatok is találhatók.

A Budapest II. kerületében található Pál-völgyi cseppkőbarlang többféleképpen is megközelíthető. Tömegközlekedéssel a Batthyányi térről mehetünk HÉV-vel vagy a 86-os busszal. A Kolosy tértől 65-ös autóbusszal utazhatunk a Pál-völgyi cseppkőbarlang nevű megállóig. Maga az utazás nem vesz igénybe ½ óránál többet – bárhonnan is közelítjük meg a helyszínt. Gyalogosan kétféle útvonalon is eljuthatunk célpontunkig: A Kolosy tértől a Szépvölgyi úton felfelé haladunk, majd tovább a Virág Benedek úton. Ezen az úton továbbhaladva a Virág Benedek – Szépvölgyi út kereszteződésé-

A barlang látogatásához érdemes figyelembe venni, hogy hőmérséklete állandó, egész évben 10°C, így nyáron kifejezetten hidegnek tűnik. A barlang látogatása biztonságos, de a túravezető elmesélte, hogy az egyik terem éppen arról a barlangkutatóról kapta a nevét, aki felfedezése közben a mélybe zuhant. A barlang honlapján elolvasható a barlang története: http://users.atw.hu/palvolgyi/ SZAKMÓDSZERTAN: A barlang története nagyon érdekes ugyan, ám a pedagógusnak, mikor diákokat visz erre a programra, tudatosan kell megválasztania, előkészítenie és kiviteleztetnie az általa alkalmazott módszert, amely a helyszín szempontjából a legmegfelelőbb.

3

PEDAGÓGUSPROGRAMOK 1. A természeti és épített környezet közvetlen megtapasztalásának formái: 1. Tanulmányi kirándulás – szocializáció és ismeretszerzés 2. Terepgyakorlat – megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek alapján az ismeretszerzésre összpontosít 3. Terepmunka konkrét munka pl. zuzmópopuláció-mérés, madárvédelem értékteremtés 4. Terepi környezet- és természetvédelmi akciók jeles napokkal ötvözve gyomirtás, állatmentés stb.

A Budai-hegység barlangjainak bejárása időben eltarthat egy fél évig, az előkészítés során a földrajz, a történelem tárgyakhoz kapcsolódó ismereteket kell gyűjteni. A diákok mindenképpen csoportosan dolgozzák fel a kapott feladatokat, gyűjtsenek információkat. A barlangok látogatásakor feladatlapok segítségével tájékozódjanak, hallgassák a túravezetők történeteit és illesszék be az addig megszerzett ismereteik sorába. Végül elmaradhatatlan az eredmények összegzése. Ideális eredményeket lehet elérni PROJEKTMÓDSZERREL, melynek a környezeti nevelésben való alkalmazását kiválóan összefoglalja Lehoczky János írása: http://www.fppti.hu/data/cms41840/leho_z songarkodas.pdf A terepi projektek típusai: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

megismerő, vizsgáló, feltáró bemutató mozgósító (pl. faültetés) alkotó kifejező élményszerző problémamegoldó (iskolakert átalakítás)

HASZNÁLHATÓ LINKEK: http://www.matarka.hu/szam_list.php?fsz=121 http://erdeiiskola.lap.hu http://natgeotv.com/hu http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=barlangok

Biológia Tanítása folyóirat erdei iskolák filmek, rövid videók tölthetők le az összes budapesti barlang leírása

4

PEDAGÓGUSPROGRAMOK 1. KÉPGALÉRIA

5

PEDAGÓGUSPROGRAMOK 1.

6

PEDAGÓGUSPROGRAMOK 2. Látogatás a Fővárosi Állatkert Zoopedagógiáján A pedagógusokkal 2011. 03. 09-én délután zoopedagógiai tájékoztatásra látogattunk el a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. A csoport tagjai között volt olyan, aki rendszeres látogatója, ismerője a kínált programoknak, de éppúgy akadt olyan is közöttünk, akinek új információkkal szolgált ez a délután.

Állatkertbe járni egy biológiatanár számára elemi szükséglet. A fő feladat az általános iskoláktól kezdve a középiskolákon át, hogy megszerettessük tanítványainkkal a körülöttünk lévő élővilágot, legyen az ehető, nem ehető növény, népszerű vagy kevéssé előnyös külsejű állat. A diákok természetes megnyilvánulása kellene, hogy legyen a „nem szerettem a biológiát, de olyan jó fej a tanár, hogy megkedveltem, sőt értem”. Érdemes lenne megvizsgálni, hány tanuló választja épp a tanára hatására érettségi tárgyként a biológiát. A látogató csoport tagjai zömmel több évtizede tanító kollégák voltak, akik rendszeres résztvevői hasonló programoknak. Olyan gyorsan és látványosan fejlődik az állatkert környezete, mindig újabb és újabb állatokkal bővül az élőhely, hogy mindenkinek örömére szolgált ez a délutáni séta. Irigykedve hallgatja az ember a zoopedagógián dolgozó kollégákat, hiszen úgy gondoljuk, nekik semmi más dolguk nincs, csak hogy szeressék az állatokat. Sajnos nem így van. Óriási szervezést igényel, hogy az állatkertbe csalogassák az embereket, az iskolai csoportokat. Ezt manapság nem csupán papíralapú kiadványokkal, hanem elektronikus úton is teszik. Okosodjunk együtt című felhívásuk a http://www.zoobudapest.com/zoopedagogia /bevezeto oldalon található.

Sajnos a gazdasági helyzet nem kímél sem iskolát, sem magánembert, de hajlandóságot kell elérni a diákoknál, iskolavezetésnél, hogy megvegyenek egy-egy bérletet, amit bármikor, bármelyik szaktanár használhat egy éven át. Egy állatkertben tartott óra nem ugyanolyan, mint a megszokott tantermi órák. Legyen az a video bármilyen színes, mozgalmas, nem adja vissza az ott megtapasztalt szagok, hangok, látványát, érzetét. A zoopedagógusokat szakvezetésre is meg lehet kérni, aminek előnye, hogy olyan történeteket, élményeket mondanak el a diákoknak, amivel vonzóvá teszik, megalapozzák a következő ottlétük feladatait. Elektronikusan letölthető adekvát anyagokhoz lehet hozzáférni, aminek a segítségével önálló kutatómunkát adhatunk diákjainknak. Csoportosan kell megoldaniuk olyan feladatokat, amelyek érdekesek, az állatkertre szabottak, és természetesen még a tudásukat is teszteli.

7

PEDAGÓGUSPROGRAMOK 2. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN: KUTATÓMÓDSZER

A téma alapproblémájához kérdésekkel, illetve közléssel juttatjuk el a tanulókat az óra első felében. E lényeges kérdés megoldására a tanulók tesznek javaslatot előző ismereteik alapján, amit munkahipotézis formájában fogalmaznak meg. A javaslatok, illetve hipotézis képezi a bizonyítási sor alapját, amely a felvetett probléma igazolását vagy elvetését eredményezheti.

A kutatómódszer egyik jellegzetessége, hogy következetesen alkalmazza a deduktív gondolatmenetet. A történelmi fejlődés eredményeképpen ugyanis tanítási gyakorlatunkban az induktív jellegű ismeretfeldolgozás vált uralkodóvá. A tanulók gondolkodásának fejlődése azonban nem nélkülözheti a deduktív feldolgozást. A tanulók gondolkodási folyamata szempontjából vizsgálva a módszert, megállapítható, hogy az kitűnő lehetőséget biztosít a problémalátásra és a problémamegoldó gondolkodásra egyaránt. Az óra alapkérdésének megfogalmazása, majd a kérdés (hipotézis) megoldásának útja szemléletes példát mutat a tanulóknak arra vonatkozóan, hogy egy új feladat megoldásához hogyan használjuk fel meglévő elméleti és kísérleti ismereteinket. A tanulóknak ugyanis az alapprobléma megoldása érdekében rendezni, csoportosítani és alkalmazni kell eddigi ismereteiket. A felkért zoopedagógussal előre célszerű egyeztetni, hogy milyen iránymutatást kérünk. A program zárásaként a résztvevő pedagógusoknak elmondtuk, hogy ezzel a módszerrel is feldolgozhatják a látottakat. Természetesen minden osztályra, csoportra adekvát módszert, előkészítést kell alkalmazni. A pedagógusok segédanyagot is kaptak, melyet a későbbiekben felhasználhatnak. Remélhető, hogy egy-egy délutáni kikapcsolódás végett is felkeresik majd az osztályok tanáraikkal együtt a kertet és eltöltenek néhány élményekben gazdag órát.

HASZNÁLHATÓ LINKEK: http://www.zoobudapest.com http://www.behav.org http://www.sulinet.hu http://www.termeszetbuvar.hu http://nationalgeographic.hu http://www.hlasek.com

letölthető anyagok, fajlista

videók állatképek

8


9


10


11

PEDAGÓGUSPROGRAMOK 3. Látogatás a Dél-Pesti Szennyvíztisztító telepen A meglehetősen nagy szabad, bejárható területtel rendelkező Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT) meglátogatását azzal a céllal terveztük 2011. március 30-ára, a víz világnapjára, hogy megfelelő időjárási körülmények között körbesétálva gyűjthessünk személyes tapasztalatokat a telepről. A komplexum könnyen és gyorsan megközelíthető helyen, a Csepel-sziget északi részén található. A résztvevők közül 52-en különbusszal jöttek, de a helyszínre tömegközlekedési eszközzel érkező 23 fős csoport szintén hamar megtalálta a messziről látható sajátságos műtárgyakat. A helyszínen megtudhattuk, hogy a fővárosban mintegy 800.000 háztartásban napi megközelítőleg 600.000 köbméter szennyvíz keletkezik. Ennek alig több mint felét voltak képesek a BKSZT megépülése előtt kezelni.

citású környezetvédelmi óriás beruházással sikerült megvalósítani a fővárosi szennyvízkezelést A Csepel-sziget északi részén, a HÉV vonala és a Duna főága között elterülő 29 hektáros területen 2010 óta üzemel a szennyvíztisztító. A fővárosban keletkező szennyvíznek csak mintegy 5%-a kerül kezeletlenül a Dunába, döntő többségének biológiai tisztítása ezen a 70 000 m2 alapterületű komplex biológiai műtárgyon zajlik. Építés közben:

A Dunába kerülő szennyvizek

Az Erzsébet híd budai hídfőjénél található csatornanyílás környékén korábban sirályraj jelezte a Dunába ömlő kezeletlen szennyvízzel érkező szerves anyag jelenlétét. A biológiai és mechanikai tisztítás nélkül a folyóba kerülő szennyvíz a fővárosban és környékén a Duna mentén élők életére is kiható környezeti terhelést jelentett. Ennek a problémának a kezelésére hozták létre az Élő-Duna Projektet, melyben 65%-os Európai Unió-s támogatással a mára 1,8 milliós lakosságszámhoz illeszkedő kapa-

12

PEDAGÓGUSPROGRAMOK 3. A közel egyharmad négyzetkilométernyi területet, melyen a létesítmény elhelyezkedik, a tisztítási munkálatok mértéke indokolja. A telep biológiai tisztítási kapacitása átlagosan 350 000 m3/nap, de csúcsüzemben kapacitása 525 000 m3/napra növelhető.

Az ülepítőmedencék mellett megtelepedett, a vízminőségre kényes vadkacsák jelzik a szennyvíz mechanikai, majd biológiai tisztítása utáni állapotát. A telepen a szennyvízből termelt biogáz segítségével előállított bioenergiával működtetik az elektromos berendezéseket, melyeknek a fogyasztása egy 15 ezer fős kisváros fogyasztásával egyenértékű. A szennyvíztisztító telepen keletkező iszapot fertőtlenítik, ártalmatlanítják és szagtalanítják, majd zárt konténerekben a XVIII. kerületben fekvő Cséry komposztáló telepre szállítják, ahol végtermékként zárt technológiai folyamat eredményeképp, hasznosítható komposzt lesz belőle. A résztvevőkben megfogalmazódott az igény a környezettudatosabb életvitel megvalósítására, mely összességében nem számít újdonságnak, hiszen ezt a tanárok tudják, sőt tanítják is, de a megtapasztalt élmények újabb perspektívába helyezték korábbi ismereteiket. A szennyvíztisztító kellő biztonsággal és nagy szakértelemmel történő működtetése mellett figyelmet fordít a nyilvánosságra is: látogatók, így biológia-kémia szakos tanárok számára is nyitottan működik a BKSZT. Itt minden még a minőség-ellenőrzés is beépített folyamat. A teljes automatizáltság mellett működő létesítményben elhangzott bemutató előadás során sok szakmai kérdést tettek fel a résztvevők az üzem környezetvédelmi működésével kapcsolatban.

A jelentős számban megjelent érdeklődők több csoportra bontása lehetővé tette, hogy a helyi bemutatók segítségével a szaktanárok a tisztítási folyamatokkal még részletesebben megismerkedhessenek. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelően az üzem nagy része felülről zöld, a lapos tetők teljes egészében füvesítettek, a telep körül ligeterdőt-sávot telepítettek. A műtárgyakon biofilteres légszűrőket alkalmaznak a szag terjedésének megakadályozására, melyek az erdősávval kiegészülve hatékonyan szűrik a levegőt.

ADAPTÁLHATÓ ELEMEK: A telep meglátogatásának célja, hogy módszertani mintát adjunk a tanároknak, milyen módon lehet beilleszteni egy ilyen objektum látogatását a tanítási gyakorlatba. Csak 11. évfolyamra járó diákokat érdemes elvinni, hiszen ők már járjanak akár szakközépiskolába, vagy gimnáziumba olyan fizikai, kémiai, biológiai ismeretekkel rendelkeznek, ami feltételezi a feladatok minőségi megoldásának lehetőségét.

13

PEDAGÓGUSPROGRAMOK 3. CSOPORTOS PROJEKT formában célszerű a feladatot feldolgozni.

A csoportos projekt keretében történő feldolgozásra számos téma alkalmas, az egyetlen feltétel az, hogy a téma felosztható legyen altémákra. Például: jelen esetben a Föld vízkészletétől kiindulva, az egyes országok vízgazdálkodásán át a városok vízszűréséig. Az eszközök változatosságát növelhetjük az előkészítő szakaszban, valamint a gyűjtőmunka utáni feladatok végrehajtásakor a tanteremben fellelhető tárgyakkal, segédeszközökkel: laptop, projektor, internet, könyvek. Használatuk a csoportok kooperativitásán múlik, hiszen nem használhatják őket egyszerre.

A team-munka megköveteli, hogy a csoport minden egyes tagja rendelkezzék az együttműködés készségével. A tanulók a csoportos projektekben elsajátíthatják és gyakorolhatják a teamekben való együttműködést, aminek célja valami újnak a közös felfedezése. Csoportnagyság: a projekt elkészítésében 3-6 fős tanulócsoportok vesznek részt. A tanár előkészít egy sor altémával rendelkező témát. A tanulók maguk választják ki az érdeklődési körüknek megfelelő altémát. A tanulók maguk szervezik meg csoportjaikat. A tanulók önállóan hajtják végre a tervet. A tanulók elemzik, értékelik és az egész osztály előtt bemutatják a témát.

Ebbe a kontextusba szervesen illeszkedik egy ilyen objektum megismerése. Az előre elkészített feladatlapok feladatai és a spontán feltett kérdések bővítik az ismereteket, de növelik a projekt minőségét is.

HASZNÁLHATÓ LINKEK: http://www.szennyviztudas.bme.hu letölthető előadások, információk http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium Vidékfejlesztési Minisztérium http://www.ntk.hu Nemzeti Tankönyvkiadó feladatlapok, megoldások

14


15


16


17

PEDAGÓGUSPROGRAMOK 4. Energiatakarékosság, látogatás a MAVIR ZRt-nél 2011. április 13-án a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR ZRt.) központban tett látogatás lenyűgözte a biológia, kémia, vagy fizika szakos pedagógusokat.

A működtetés hihetetlenül XXI. századi. Ami természetes az átlagembernek, ahhoz bizony hatalmas logisztikai tervezéssel, pontos, hozzáértő működtetéssel jutunk. Egy mozdulattal felkapcsoljuk a villanyt és működik, de milyen stratégiai tervezés, működtetés van mögötte! A tájékoztatón elhangzott nagyon érdekes műszaki aspektusok mellett különösen jó érzés volt megtudni, hogy a környezetvédelemre is milyen nagy hangsúlyt fordítanak. A nagy távolságú villamosenergiaátviteli nagyfeszültségű távvezetékek helyenként erdőket, fasorokat kereszteznek, amelyek, ha veszélyes távolságon belül kerülnek, áramütést szenvedhetnek, illetve ezáltal tűz keletkezhet. Ezért ilyen helyeken úgynevezett erdőnyiladékot kell kialakítani és fenntartani. Az erdőnyiladék karbantartása, mely a növényzet eltávolítását jelenti, történhet mechanikus, kézi (kaszás, fűrészes) módon vagy géppel a vegetáció teljes bedarálásával. Környezetvédelmi szempontok inkább érvényesülnek az új, kísérleti zöldfolyosós nyiladékkialakítás során, melynek lényege, hogy csak azokat a fa- illetve cserjefajokat vágják ki, melyek végleges magassága a biztonságos távolságnál jobban megközelítheti a távvezeték-sodronyokat. Számos védett ragadozómadár-faj telepedik az átviteli hálózat elemeire az erdő-

területek csökkenése és az urbanizációs hatások miatti élőhely-szűkülés eredményeképpen. Ezeknek a madaraknak a mindennapi életét is követhetjük webkamerán szintén a MAVIR honlapján. A MAVIR már a 2000-es évektől megkezdte költőládák, műfészkek kihelyezését távvezeték-oszlopokra, melyek azóta is veszélyeztetett madárfajok, például kerecsensólyom és vércsefélék költőhelyéül szolgálnak. A műfészkekben kikelt madárfiókák gyűrűvel, illetve rádiós vagy GPS-jeladóval történő megjelölését madárvédelmi szakemberekkel közösen végzik. A madárvédelmi szempontból frekventált távvezetékszakaszokon a sodronyok láthatóságát speciális madáreltérítő szerelvények felhelyezésével javítják, így csökkentve különösen a nagytestű (például túzok) madarakat érintő a madárütközések számát.

Az előadás után olyan irányítóterembe invitáltak házigazdáink, ahonnan az egész ország villamosenergia-hálózatát ellátják, sőt az óriáskivetítőn láthatóvá vált, hogy milyen kis pontként működünk Európa közepén. Nagyon izgalmas volt látni, hogy a megtermelt energiát milyen pontosan, gondosan kell prognosztizálni több évre előre és amennyiben az adott időszakban többlet keletkezik, akkor a szomszédoknak adjuk át. A szomszéd országok pedig a viszonosság elvén ugyanígy működnek. Példaértékű volt megfigyelni azt a fegyelmezett technológiai rendet, amely biztosítja számunkra a természetesnek vett szolgáltatást, az áramot.

18

PEDAGÓGUSPROGRAMOK 4. ADAPTÁLHATÓ ELEMEK: Bármelyik természettudományos tantárgyat tanító kolléga, amennyiben elviszi a csoportját, az osztályát, szeretettel fogadják őket, sőt pályaorientációként is alkalmazható, hiszen a központba villamosmérnököket várnak és igen szép karrierlehetőséget kínálnak.

KIRAKÓSJÁTÉK-MÓDSZER: Ez a módszer alkalmazható a látogatás előkészítésekor, közben és azután. Ebben a játékban a hiányzó darabkákat keressük, melyek meg kell, hogy feleljenek bizonyos követelményeknek. A tanulók csak akkor oldhatják meg sikeresen a feladatot, ha szorosan együttműködnek, mivel mindegyikük az információnak csak egy részével rendelkezik. Csoportnagyság Ebben a módszerben tulajdonképpen kétféle csoportról beszélhetünk: a rejtvénycsoportról (A), melyben a tanulóknak össze kell állítaniuk a részinformációkat egy egésszé, és a tanulócsoportról (B), melyben a tanulók összegyűjtik azt az információt, amit majd továbbítaniuk kell a társaiknak a rejtvénycsoportban (A). A rejtvénycsoportok (A) álljanak 3-6 tanulóból. A tanulócsoportok (B) létszáma könnyen megállapítható: annyi tanuló vesz egyben-egyben részt, ahány rejtvénycsoportra az osztályt bontottuk.

HASZNÁLHATÓ LINKEK: http://www.mavir.hu/web/mavir/kornyezet http://www.tudasfeltoltes.hu

Ha például egy 28 fős osztályban 7 darab 4 fős rejtvénycsoportot alakítottunk ki, akkor 4 tanulócsoport van, mindegyikben 7-7 tanulóval. Javaslat azonban, hogy ezen csoportok létszáma se legyen túl nagy, szükség esetén bontsuk őket két, esetleg három részre. Csoportösszetétel A rejtvénycsoportok (ami a nemet, etnikumot és tanulmányi eredményt illeti) legyenek heterogének. Munkamódszer Az átveendő illetve elsajátítandó tananyagot részfeladatokra vagy résztémákra osztjuk fel. Annyi részfeladat van, ahány tanulót egy-egy rejtvénycsoportba beosztottunk. A tanulók elsőként azt az utasítást kapják, hogy olvassák el saját részfeladatukat. Ezek után azok a tanulók, akik azonos részfeladatot kaptak, mint tanulócsoport, összeülnek. Miután a rejtvénycsoportok ismét összeültek, minden tanuló ismerteti a neki jutott anyagrészt. A következő lépés az, hogy a csoportban folytatott vita és integratív kérdések segítségével a részinformációkat integrálják.

Végül, akárcsak a tanulói teamek esetén, a csoport egyes tagjának egyet kell értenie a végső válasszal. Lezáró feladatként minden egyes tanuló egyéni beszámolót tart, vagy dolgozatot ír az átvett anyagról.

letölthető anyagok, madárfigyelés videók, érdekességek

19


20

PEDAGÓGUSPROGRAMOK 5. Épített környezetünk, látogatás a Gödöllői kastélyban Amikor 2010-ben a pályázatot írtuk, a programok utolsó helyszínéül egy épített környezetet, illetve annak a miliőnek a kialakítását szerettük volna megtekinteni, ahol szervesen illeszkedik az építmény az őshonos terület élővilágához.

A Gödöllői Királyi Kastély látogatása esetén azonban nem számoltunk az európai delegációk jelenlétével és így a helyszín korlátozott hozzáférésével. Csupán a rövid programon kalauzoltak végig vezetőink, a parkból mindössze az előkertet volt módunkban megtekinteni. A felújított lovarda, színház, és pálmaház meglátogatása egy másik alkalommal történhet, például amikor a résztvevő pedagógusok a csoportjaikkal, osztályaikkal mennek el. A kastély építése 1735 után kezdődött meg Grassalkovich Antal gróf megbízásából. Mai, végső formáját a XIX. század végére érte el. A nyolcszárnyú épületegyüttesben a lakosztályok és reprezentatív helyiségek mellett színház, templom, virág- és narancsház, fürdő, valamint lovarda kapott helyet. A Grassalkovich család kihalását követően – az országgyűlés döntése alapján – a kastélyt a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájának jelölték ki. Erzsébet királyné különösen szívesen tartózkodott Gödöllőn. Az első világháború után a kormányzó Horthy Miklós számára rendezték be, a második világháborút követően azonban – a többi palotához hasonlóan – állaga folyamatosan romlott.

Felújítása az 1980-as évektől indult meg, melynek legfrissebb elemei a 2010-es, uniós támogatással megvalósult rekonstrukciók a Gizella- és Rudolf-szárnyban, a kastélyparkban, a lovardában, valamint a barokk istállóban. 2010 májusa óta látogatható a Ferencz József, illetve az Erzsébet királyné nevét viselő előkert, valamint a kastélypark központi, romantikus stílusban felújított része. A virágokban gazdag, szökőkúttal rendelkező parkrészben a növényzetet modern öntözőberendezés látja el vízzel, így a kastélykert teljes pompájában fogadhatja látogatóit kánikula esetén is. A kert revitalizációja során Erzsébet királyné kedvenc ibolyái és árvácskái, valamint nárciszok, tulipánok kerületek az ágyásokba, a foghíjas fehér virágú gesztenyesort hússzínű vadgesztenye váltotta fel, a facsoportok 31 fafajtája közé pedig a juhar és kőris mellett csüngő eper és japán akác is került.

A 2011-es magyar EU-elnökség vendégei is elismerően szóltak a barokk épületegyüttes adottságairól, a Herendi-kiállításról és a tárgyalások céljára kialakított-felújított épületrészekről.

21

PEDAGÓGUSPROGRAMOK 5. 2011. május 11-re kaptunk időpontot a múzeumtól, hogy középiskolai tanárok egy busszal érkező csoportját fogadják.

A két részre osztott társaság kényelmesen végigsétált a kastély termein.

A múzeum nyitott minden rendezvény befogadására, legyen az évforduló, esküvő, vagy bármilyen nagyszabású program. Ezen kívül több diákprogramot is kínálnak, a múzeumpedagógusok által összeállított feladatlapok segítségével (melyet a résztvevő pedagógusok is megkaptak) a diákok, felnőttek a látogatás aktív részesévé válnak.

A buszon visszafelé a feladatlapok kézhez kapott megoldókulcsával ellenőrizhették a pedagógusok, hogy helyes válaszokat adtake a kérdésekre.

HASZNOS LINKEK: http://www.kiralyikastely.hu

A Gödöllői Királyi Kastély honlapja

22


23

ÖSSZEGZÉS, EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉS, EREDMÉNYEK Korunkban a pedagógusszerep változóban van. A mindent tudó, az ismereteket átadó, egységes erkölcsi normát elváró, a korábban nem kevés hatalommal rendelkező tanár lába alól kicsúszóban van a talaj. A tanár ma már nem egyedüli forrása az információnak, sőt, egyre nő azoknak a témáknak a köre, amelyekben diákjai többet tudnak nála. A társadalomban valaha egységesnek tűnő értékrendszerről kiderült, hogy nem az. Egy-egy osztályba különböző szokásokat, kultúrát, világ- és értékszemléletet hoznak a gyerekek. Az ilyen módon megváltozott világban a tanítás-tanulás folyamatában a pedagógus hatékonyabb és sikeresebb lehet egyfajta facilitátori szerepben.

A facilitátor pedagógus nem katedrán áll, nem hatalmat gyakorol, nem kinyilatkoztat, hanem a gyerekek között él, képességeket fejleszt, értékeket közvetít, támogatásával, tudásával egyengeti tanítványai útját partnerként kezelve őket. A pedagógus feladata elsősorban a gyerekek alapos megismerése, a hozzájuk vezető, nekik leginkább megfelelő utak, módszerek megtalálása, motivációjuk felkeltése, fenntartása, készségeik, képességeik fejlesztése, tehetségük kibontakozásának támogatása, olyan elfogadó, bizalmi légkör megteremtése, ahol tanítványai szabadon fejlődhetnek. A tanító, a tanár feladata elsődlegesen a képessé tevés, Maria Montessori megfogalmazásában: Segíts, hogy magam csinálhassam! Ha képessé tesszük őket önmaguk, saját lehetőségeik megismerésére, ha tanulásmódszertani, problémamegoldó képességekkel vértezzük fel őket, ha megtapasztalják az

együttműködés és a konfliktusok békés rendezésének, a másik ember megismerésének, segítésének örömét, egy-egy kezdetben nehéznek tűnő feladat megoldásának sikerét, ha elérjük, hogy kíváncsian, nyitottan szemléljék a világot, abban segítjük őket, hogy életük során annak szinte minden területén akadálymentesebben boldoguljanak. A pedagógus továbbra sem mondhat le tananyag-átadói és számonkérő, értékelő, nevelő funkciójáról. Ellenőrző szerepe, felelőssége, kompetenciája megmarad, sőt bizonyos értelemben még fontosabbá válik. Nem tanárszerepet jelenít meg, hanem önmagát reprezentálja tudásával, erényeivel, gyengeségeivel, érzelmeivel, egész emberségével. Személyisége kerül előtérbe személye helyett, hiszen a pedagógus, minden szavával, tettével, egész jelenlétével értéket közvetít. Mindez persze észrevétlenül történik a biológia-, matematika-, irodalom és a többi órán, a szünetekben, a kiránduláson, az iskolai versenyeken, a buszon, az uszodában. Pályázatunk szemléletformálásra vállalkozott. Csupán felvillantottuk azokat a lehetőségeket, amelyek egy mai tanár rendelkezésére állnak ahhoz, hogy elmélyítse, tudatosítsa és hosszú időn keresztül formálja a diákok szemléletében a környezet iránti felelősséget.

Minden program tartalmazott újabb informálódási lehetőséget magában rejtő elemeket, kapcsolatok kialakítására alkalmas linkeket. Remélve, hogy a fővárosi pedagógusoknak sikerült új módszereket, lehetőséget bemutatnunk, kiadványunk elemei hasznosíthatók az ország bármely részén.

24

MELLÉKLETEK MELLÉKLETEK Előadások 1. sz. melléklet – dr. Mika János: Változó éghajlat, változó kockázatok 2. sz. melléklet – Horváth Zoltánné dr.: Egészséges táplálkozás 3. sz. melléklet – dr. Fodor Kinga: Nagyvárosi állattartás

Tesztek 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet 7. sz. melléklet

– Teszt a klímaváltozásról – Teszt a hulladékgazdálkodásról – Teszt az egészséges táplálkozásról – Teszt a nagyvárosi állattartásról

Egyéb anyagok 8. sz. melléklet – Találós kérdések (OMSZ) 9. sz. melléklet – Vásárlási totó (HUMUSZ) 10. sz. melléklet – Mi lehet a mai menü? (SOTE) 11. sz. melléklet – Temékösszetevők (SOTE)

25

MELLÉKLETEK Előadások 1. sz. melléklet – dr. Mika János: Változó éghajlat, változó kockázatok

http://www.fppti.hu/data/cms125515/klimavaltozas.pdf

2. sz. melléklet – Horváth Zoltánné dr.: Egészséges táplálkozás

http://www.fppti.hu/data/cms125516/egeszseges_taplalkozas.pdf

3. sz. melléklet – dr. Fodor Kinga: Nagyvárosi állattartás

http://www.fppti.hu/data/cms125517/nagyvarosi_allattartas.pdf

26

MELLÉKLETEK Tesztek 4. sz. melléklet – Teszt a klímaváltozásról

27

MELLÉKLETEK 5. sz. melléklet – Teszt a hulladékgazdálkodásról

28

MELLÉKLETEK 6. sz. melléklet – Teszt az egészséges táplálkozásról

29

MELLÉKLETEK 7. sz. melléklet – Teszt a nagyvárosi állattartásról

30

MELLÉKLETEK Egyéb anyagok 8. sz. melléklet – Találós kérdések (OMSZ)

31

MELLÉKLETEK

32

MELLÉKLETEK 9. sz. melléklet – Vásárlási totó (HUMUSZ)

33

MELLÉKLETEK 10. sz. melléklet – Mi lehet a mai menü? (SOTE)

34

MELLÉKLETEK 11. sz. melléklet – Temékösszetevők (SOTE)

35

Budapest

2011 36

MA-HOLNAP MÓDSZERTANI KIADVÁNY II

Recommend Documents