M-HÜ-1. Rendkívüli helyzetek kezelése ( Havária terv ) üzemeltetési mérnök. üzemeltetési mérnök. Fóris Ferenc működésirányítási vezető

Rendkívüli helyzetek kezelése („Havária terv”) Ez a dokumentum egyben az MSZ EN ISO 9001:2009, az MSZ EN ISO 14001:2005 és az MSZ 28001:2008 szabványok követelményeinek megfelelő Integrált Irányítási Rendszer eljárás utasítása is.

M-HÜ-1

M-HÜ-1 Rendkívüli helyzetek kezelése („Havária terv”)

Aláírás: Folyamatfelelős:

Berecz Gábor

üzemeltetési mérnök

Aláírás: Készítéséért felelős:

Berecz Gábor

üzemeltetési mérnök

Tartalmi összhangvizsgálat:

működésirányítási vezető

Jogi megfelelőség:

Dr. Schromm Ervin

Utoljára átvizsgálva:

Fóris Ferenc

jogi igazgató

Esedékes átvizsgálás időpontja

Hatálybalépés dátuma: 2013. március 1.

Átvizsgálta (aláírás)

Verzió szám: 7

1/20

Rendkívüli helyzetek kezelése („Havária terv”)

M-HÜ-1

Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4.

A SZABÁLYOZÁS CÉLJA ................................................................................................... 3 SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI HATÁLY ....................................................................................... 3 ALAPFOGALMAK ................................................................................................................ 3 A SZABÁLYOZÁS LEÍRÁSA .............................................................................................. 4 4.1. Rendkívüli helyzetről érkező információk ..................................................................... 5 4.2. A rendkívüli helyzettel kapcsolatos információ kezelésének általános rendje és az ahhoz kapcsolódó feladatok ..................................................................................................... 6 4.2.1. A mérnökségi diszpécser feladatai ........................................................................... 6 4.2.2. A központi diszpécser feladatai ................................................................................ 7 4.2.3. Az útellenőr feladatai ................................................................................................ 7 4.2.4. A mérnökségvezető - akadályoztatása esetén helyettesének - feladatai ................. 7 4.2.5. Tájékoztatás a média részére................................................................................... 8 4.3. Helyszíni intézkedések ................................................................................................. 8 4.3.1. Általános eljárási rend .............................................................................................. 8 4.3.2. Pályazár.................................................................................................................... 9 4.3.2.1. Riasztások pályazár esetén.................................................................................... 10 4.3.2.2. A pálya felnyitása.................................................................................................... 10 4.4. Gyakoribb rendkívüli helyzetek................................................................................... 11 4.4.1. Közlekedési baleset................................................................................................ 11 4.4.2. Élő állat a közút területén ....................................................................................... 12 4.4.3. Elhagyott vagy műszaki hibás jármű a pályán........................................................ 14 4.4.4. Torlódás.................................................................................................................. 14 4.5. Úthasználók helyszíni bejelentéseinek, kártérítési igényeinek kezelése.................... 15 4.6. Téli rendkívüli időjáráskor előforduló lokális veszély, vagy katasztrófahelyzet felszámolása........................................................................................................................... 15 4.7. Árvízi segítségnyújtás................................................................................................. 16 4.8. Autópálya környezetében keletkezett nagy kiterjedésű tüzek esetén való intézkedés16 4.9. Földrengés, homokvihar és más természeti csapás esetén való intézkedés ............. 16 4.10. Mérnökségi telephelyre vonatkozó intézkedések ....................................................... 17 4.10.1. Veszélyes hulladékok gyűjtésével, a telephelyi gyűjtőhely működésével kapcsolatos vészhelyzetek és teendők....................................................................................................... 17 4.11. Azonosítható veszélyes anyagot szállító járművel kapcsolatos vészhelyzet.............. 18 4.12. Fertőző betegségek .................................................................................................... 19 4.13. Katasztrófavédelmi Operatív Törzs működése........................................................... 19 4.14. A tapasztalatok felhasználása .................................................................................... 19 5. KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYZATOK ................................................................................. 20 6. MÓDOSÍTANDÓ, MEGSZÜNTETENDŐ SZABÁLYZATOK .......................................... 20


Verzió szám: 7

2/20

Rendkívüli helyzetek kezelése

M-HÜ-1

(„Havária terv”)

1. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA hogy meghatározza az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (továbbiakban: Társaság, vagy ÁAK) hálózatának és Mérnökségi fióktelepeinek üzemeltetése során bekövetkező rendkívüli helyzetek (vészhelyzetek és környezeti károk) kezelésének, csökkentésének, megelőzésének, továbbá a helyreállítási munkák menetének eljárási rendjét, a végrehajtandó intézkedések és feladatok körét, valamint az ehhez kapcsolódó felelősségeket.

2. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI HATÁLY A jelen munkautasítás személyi hatálya kiterjed: 

a Társaság vezetőire (az 1. sz. melléklet szerint),



az Üzemeltetési Igazgatóság munkavállalóira, Autópálya Mérnökségek munkavállalóira,



továbbá az ÁAK minden olyan dolgozójára, aki a Társaság úthálózatán rendkívüli helyzetet észlel.

különös

tekintettel

az

A jelen munkautasítás tárgyi hatálya kiterjed a Társaság szolgáltatásai során bekövetkező rendkívüli helyzetek, környezeti nemmegfelelőségek, vészhelyzetek felismerése, elhárítása kapcsán végzett tevékenységekre.

3. ALAPFOGALMAK Rendkívüli helyzet: A Társaság úthálózatának és telephelyeinek üzemeltetése során bekövetkező olyan – nem tervezett, véletlenszerűen bekövetkező – esemény, veszélyhelyzet (vészhelyzet, havária), mely a forgalom vagy a környezet biztonságát oly mértékben veszélyezteti, hogy közlekedési baleset következhet be, illetve, ha olyan jellegű baleset vagy környezeti kár következett be, mely katasztrófahelyzetet okoz vagy okozhat. Havária: Természeti csapás vagy emberi tevékenység során előállt vészhelyzet. Környezeti nemmegfelelőség (környezeti kár): Környezeti kárról beszélünk, ha egy nemkívánatos esemény során a Társaság környezeti teljesítése romlik, nemkívánatos környezetszennyezés történik. Katasztrófa helyzet: Olyan állapot, vészhelyzet, havária, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti környezetet, értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy annak megelőzése, elhárítása, felszámolása, kezelése a Társaság erőforrásaival már nem oldható meg, különleges intézkedések bevetését, valamint az önkormányzatok és állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, vagy akár nemzetközi segítség igénybevételét igényli.


Verzió szám: 7

3/20


M-HÜ-1


4. A SZABÁLYOZÁS LEÍRÁSA Az ÁAK és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) között létrejött Üzemeltetési és Karbantartási Szerződésben rögzített úthálózati elemek operatív üzemeltetési feladatait az egy-egy Főmérnökség közvetlen irányítása alá tartozó Autópálya Mérnökségek végzik. A Társaság a tevékenysége során elsősorban arra törekszik, hogy a vészhelyzeteket és környezeti károkat elkerülje, a tudomására jutott megbízható információk alapján megelőző (preventív) intézkedéseket tegyen, valamint az úthasználókat a lehető legrövidebb időn belül és lehetőségeihez mérten a leghatékonyabb módon tájékoztassa a veszélyről. A rendkívüli helyzetek kialakulásának megelőzésében fontos szerepe van a Társaság által végzett minőségi, szakszerű és szabályszerű tevékenységnek. Ez minden munkavállaló felelőssége. A vezetők felelőssége a prevenció szükségességének tudatosítása, valamint a munkafolyamatok, tevékenységek ellenőrzése, az ellenőrzések tapasztalatainak visszacsatolása és jobbító intézkedések megtétele. Rendkívüli helyzetben – amennyiben emberélet van veszélyben, - az életmentés a lehető leghamarabb kezdődjön meg, és meg kell tenni mindent a további balesetek elkerülése érdekében. Az életmentés után a részben vagy teljesen elzáródott pályaszakaszon a lehető legrövidebb idő alatt teremtsük meg, állítsuk helyre a biztonságos közlekedés feltételeit a sérült járművek elszállíttatásával, vagy áthelyezésével, a szükséges takarítással, a veszélyeztetés megszüntetésével, a közúti károk helyreállításával, illetve azok jelzésével a végleges kijavításig. A rendkívüli helyzetekben elvégzendő feladatok: 

az információk fogadása, értékelése, továbbítása az együttműködő munkatársak, szervezeti egységek, vezetők és külső szervezetek felé,



helyi vagy központi vezető dolgozó berendelése,



mérnökségi munkatársak behívása szükség szerint – amennyiben nincs előre elrendelt készenlét – az 5. sz. melléklet alapján,



az érintett pályaszakasz lezárása, a helyszín biztosítása szükség szerint,



a helyszín megtisztítása vagy tisztíttatása,



a környezetvédelmi károk felszámolása vagy felszámoltatása,



az érintett szakasz forgalmi rendjének helyreállításában való közreműködés,



az érintett szakasz forgalom részére történő megnyitása.

A hatékony elhárítási tevékenység az együttműködő összehangolt, közös munkájával valósítható meg.

intézmények

és

szervezetek

Az 5. sz. mellékletben számba vett gép- és eszközállomány műszaki hadra foghatóságát folyamatosan biztosítani kell! (Az eszközök legyenek műszakilag felkészített, a szükséges engedélyekkel érvényesen rendelkező, működőképes, feltöltött, azonnal munkára fogható állapotban.)


Verzió szám: 7

4/20


M-HÜ-1

4.1. Rendkívüli helyzetről érkező információk Az információszerzés módja: o telefonon (sms), o rádión, o számítógépen (e-mail), o útmenti segélykérő készülékről, o üzemeltetést támogató egyéb elektronikai rendszereken (pl. forgalomfigyelő kamerák képei, meteorológiai állomások riasztásai) o személyes bejelentés formájában. Az információ forrása:  Külső szerv: o Rendőrség, o Mentőszolgálat, o Tűzoltóság, o Katasztrófavédelmi Igazgatóság, o Környezetvédelmi Felügyelőség, o Autómentő szervezetek, o Egyéb szervezetek,  Magánszemély  Belső információ (útellenőr, a társaság munkatársai) Az információ érkezési helye: o Autópálya Mérnökség, o a Társaság központi ügyeleti szolgálata, o a Társaság Call Centere, o a Társaság valamelyik dolgozója. Ha az autópályák területén bármely dolgozó bármilyen rendkívüli helyzetet észlel, vagy annak tudomására jut, azonnal köteles az információt továbbítani, lehetőleg közvetlenül a mérnökségi vagy a központi diszpécser részére (vagy a Társaság Call Centeréhez a kékszámon (06-40-40-50-60).


Verzió szám: 7

5/20


M-HÜ-1

4.2. A rendkívüli helyzettel kapcsolatos információ kezelésének általános rendje és az ahhoz kapcsolódó feladatok 4.2.1. A mérnökségi diszpécser feladatai A mérnökségi („helyi” vagy „vonali”) diszpécser a saját észlelése vagy a rendkívüli helyzetről érkezett bejelentés alapján, annak gyors értékelése után azonnal értesíteni köteles:  az útellenőrt, s őt a helyszínre irányítani;  a Mérnökség vezetőjét, - télen a mérnökségi téli szolgálatvezetőt -, aki a kialakult helyzettől függően meghatározza az elhárítás módját és folyamatát, az intézkedésbe bevonandó intézmények körét. Szükség esetén gondoskodik a telephely kiürítéséről.  a központi diszpécsert,  a Rendőrséget (ha nem tőlük érkezett az információ),  szükség esetén a Mentőket, Tűzoltóságot („Katasztrófavédelem”), az illetékes vadásztársaságot (amennyiben az még nem történt meg),  a területileg illetékes közútkezelőt a forgalom áttereléséről, a pályaszakasz (csomópontok közötti) lezárása esetén,  az érintett szervezeteket (a Rendőrség felkérése, ill. a mérnökségvezető utasítása szerint),  a területileg illetékes helyi önkormányzatot, a kialakult helyzet függvényében. Továbbá folyamatosan információt nyújt a helyzet alakulásáról, elsősorban a mérnökségvezető és a központi diszpécser számára. Az útellenőr által kért segítségről tájékoztatja a mérnökségvezetőt, vagy a mérnökségi téli szolgálatvezetőt. Veszélyes áruval (ADR) kapcsolatos havária esetén – az 2 sz. melléklet segítségével a sérült anyag azonosító számát lehetőség szerint megismerve – azonnal értesítenie kell a Katasztrófavédelmet és a Rendőrséget. További intézkedést, informálást és riasztást az adott helyzettől függően tesz. A mérnökségi diszpécser az 5. sz. mellékletben található, az érintett mérnökségre vonatkozó adatok szerint riasztja a munkavállalókat. Amennyiben egy esemény olyan csomóponti tereléssel, ill. pályazárással jár, mely a szomszédos autópálya mérnökség által üzemeltetett pályaszakasz forgalmát nagymértékben befolyásolja, akkor az érintett Mérnökség („Társmérnökség”) diszpécserszolgálatát is értesíteni kell, illetve szükség esetén segítségét kell kérni. (Ha a helyi (mérnökségi) diszpécser-szolgálat zárva tart (a vonali szolgálat működésének időtartama alatt), akkor az érintett szakasz mérnökség-vezetőjét vagy helyettesét kell értesíteni!) Ha a pályáról a forgalom más társaság által üzemeltetett közútra terelődik, az érintett közútkezelőt, vagy annak diszpécserközpontját, valamint az érintett üzemmérnökséget közvetlenül értesíteni kell az eseményről, szükség esetén együttműködésre fel kell kérni. Az ilyen esetekről a központi diszpécsert is tájékoztatni kell! A Társaság vezetőinek értesítése a központi diszpécser feladata.


Verzió szám: 7

6/20


M-HÜ-1


4.2.2. A központi diszpécser feladatai  Gondoskodik a Társaság vezetőinek szükség szerinti értesítéséről. Első körben közvetlen felettesét, a forgalomszabályozási és hálózatkezelési osztályvezetőt, valamint téli időszakban a központi szolgálatvezetőt is tájékoztatja. Amennyiben nem elérhetőek, akkor az üzemeltetési igazgatót, az Üzemeltetési Igazgatóságon belül elérhető másik vezetőt (üzemeltetési főmérnök, üzemeltetési osztályvezető, gépészeti és energetikai osztályvezető) tájékoztatja – elérhetőségük függvényében - akiknek a döntése alapján tájékoztatja a Társaság további vezetőit (a telefonszámok jelen utasítás 1 sz. mellékletében találhatóak).  Továbbítja az információt és kapcsolatot tart a rendkívüli helyzettel érintett terület diszpécserével. 4.2.3. Az útellenőr feladatai  Haladéktalanul jelenti azokat a körülményeket, forgalmi viszonyokat a mérnökségi diszpécsernek, melyek rendkívüli üzemeltetési helyzetet idéznek, idézhetnek elő.  Haladéktalanul megjelenik a helyszínen.  A rendkívüli helyzet mielőbbi felszámolására a diszpécseren keresztül segítséget kér.  Elvégzi a helyszín biztosítását a szükséges közúti jelzések kihelyezésével, jelenlétük esetén a Rendőrséggel egyeztetve.  Közreműködik a mentésben.  A közúti károkozás helyét, amennyiben van ilyen, azok végleges helyreállításáig jól látható módon megjelöli.  Mindent megtesz annak érdekében, hogy a részben vagy teljesen elzáródott pályaszakaszt a lehető legkisebb időveszteséggel meg lehessen nyitni.  Közreműködik a lezárt pályaszakasz forgalom részére történő megnyitásában. 4.2.4.

A mérnökségvezető - akadályoztatása esetén helyettesének - feladatai  információt fogad és értékel, elrendeli a riasztás irányát,  a vezető beosztású munkatársakat igény szerint tájékoztatja,  szükség szerint biztosítását,

irányítja

az

érintett

pályaszakasz

lezárását,

a

helyszín

 irányítja a helyszín megtisztítását vagy tisztíttatását a Tűzoltóság és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság elsődleges beavatkozói tevékenységét követően,  az érintett szakasz felszabadításában közreműködik,  intézkedik a felszabadított pályaszakasz forgalom részére történő megnyitására,  együttműködik a Rendőrséggel, a mentő és elhárító szervezetekkel az esemény mielőbbi felszámolásában,  szükség esetén autómentő járműveket irányít, ill. irányíttat a helyszínre.


Verzió szám: 7

7/20


M-HÜ-1

 a normál üzemeltetési rend beálltát követően a rendkívüli eseményről, a megtett intézkedésekről, eredményekről 24 órán belül e-mail formájában jelentést küld a területileg illetékes üzemeltetési főmérnök részére. 4.2.5. Tájékoztatás a média részére Havária-, illetve katasztrófahelyzettel kapcsolatos tájékoztatást a vezérigazgató, a Társaság kommunikációs vezetője, illetve az általuk megbízott munkatársak adhatnak. A kialakult helyzetről a médiák tájékoztatása elsősorban csak a közlekedőket érintő kérdések megválaszolására terjed ki. Az együttműködő partnerek a szervezeti intézkedések mélységéről is kapnak tájékoztatást, az igényeknek és a helyzeteknek megfelelően.

4.3. Helyszíni intézkedések 4.3.1. Általános eljárási rend Rendkívüli helyzet kialakulása esetén (elsősorban a baleseti helyszíneken) az intézkedés sorrendje a következő: 1. életvédelem, 2. vagyonvédelem, 3. technikai (műszaki) mentés, 4. a közlekedés-biztonság helyreállítása. Veszély-, illetve katasztrófa helyzetben a feladatok irányítását a Rendőrség, a Tűzoltóság (Katasztrófavédelem) illetékes parancsnoka végzi. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. közreműködőként van jelen, s az együttműködés értelmében minden rendelkezésre álló lehetőséggel köteles elősegíteni a baleset helyszínén szükséges teendők ellátását. Így közreműködik: 

a forgalomterelések kiépítésében – a helyszínelés biztosításában;



az autómentő járművek helyszínre irányításában;



a pályatisztítás megszervezésében és végrehajtásában;



a környezetvédelmi károk helyreállításában;



a rongálódás megszűntetésében, ill. jelzésében a végleges helyreállításig;



az információ továbbításában.

Az élő állatokat és veszélyes árut szállító járművek mentését a veszélyesség függvényében kell végrehajtani. A környezeti kárral járó rendkívüli helyzetben a környezetvédelmi károk elhárítási munkáit (pl.: talajcserével járó munkák) Társaságunk megbízásából alvállalkozó végzi. (Az eljáráshoz szükséges adatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.) Ilyen esetekben az érintett mérnökségvezető vagy helyettese a halaszthatatlan intézkedéseket követően 24 órán belül köteles tájékoztatni az ÜZO üzemeltetési mérnökét telefonon és e-mailben, aminek alapján az ÜZO a baleset részleteit bejelenti az illetékes környezetvédelmi felügyelőség felé. Az ÜZO tájékoztatását követően a mérnökségvezető, vagy helyettese a mellékletben meghatározott vállalkozót értesíti a károk mielőbbi


Verzió szám: 7

8/20


M-HÜ-1

felszámolása érdekében. A kárelhárítás megrendelését faxon és e-mailben is meg kell küldeni a szerződéses partnernek. A megrendelésben közölni szükséges adatok: - a környezeti kárral járó baleset körülményei (időpont és helyszín, eseményleírás, következmények) - illetékes autópálya mérnökség, kapcsolattartó neve és elérhetősége Az eseményről a mérnökségi diszpécser haladéktalanul tájékoztassa a központi diszpécserszolgálatot. Amint lehet, a Tűzoltósággal, Rendőrséggel közösen meg kell kezdeni az érintett (lezárt) szakaszon rekedt járművek kimenekítését, „visszaforgatását” a lezárt csomópontig.

4.3.2. Pályazár Pálya lezárására sor kerülhet vezetői döntés, hatósági elrendelés vagy Társaságunk és a Rendőrség közös egyeztetése, döntése alapján. Általában a helyszínen tartózkodó útellenőr és az ott tartózkodó rendőri szervek egyeztetése és döntése alapján kerül sor a pálya lezárására, a mérnökségvezető (téli időszakban a mérnökségi szolgálatvezető és a központi vezetői ügyeletes) előzetes tájékoztatásával. A Társaság útellenőre és művezetői is javaslatot tehetnek az autópálya részleges vagy teljes lezárására vonatkozóan, melyet a mérnökség vezetőjének (vagy helyettesének) tudomására kell hozni, a feladat végrehajtása csak a jóváhagyásával és rendelkezései alapján történhet. Az autópálya üzemeltetéséért felelős helyi vezetők és az akciót koordináló rendőri szervek egyeztetése és döntése alapján is sor kerülhet tehát a pálya részleges vagy teljes lezárására. A kialakult, illetve a kialakulandó helyzettől függően szükség esetén akár a mérnökség teljes személyi- és eszközállományát mozgósítani kell. A csomópontok közötti, műszaki átjárók közötti, illetve azoknál hosszabb pályaszakasz zárását a kapcsolódó és hatályos belső szabályozások alapján kell végezni (figyelembe véve annak időigényét és technikai korlátait is). A forgalmi akadályt nem képező sérült járművek mentése korlátozott látási viszonyok között nem végezhető. Amennyiben műszaki hiba miatt van szükség a mentésre, az csak akkor kezdhető meg, ha a tulajdonos vagy az üzembentartó a részleges- vagy teljes pályazárást írásban – a költségviselés vállalására vonatkozó nyilatkozat adásával – megrendelte a Társaságnál. (Az ilyen jellegű műszaki mentéseket ugyanis a gépjármű felelősségbiztosítás nem téríti meg. Ha viszont a baleset nem műszaki hiba következménye, akkor a biztosító téríti a mentéshez szükséges forgalomterelést is). Valamennyi – rendkívüli helyzethez tartozó - részleges/teljes pályazárás esetén, a terelést végrehajtó mérnökség a költségeit számlatervezet formájában küldje meg az Üzemeltetési Osztályra (ÜZO) a forgalmi rend helyreállását követő 1 héten belül! (A biztosítási ügyintézés is az ÜZO feladata.) Törekedni kell arra, hogy a forgalom részére legalább 1 (forgalmi) sáv mielőbb átadásra kerüljön!


Verzió szám: 7

9/20


4.3.2.1.

M-HÜ-1

Riasztások pályazár esetén

A mérnökségi (helyi vagy vonali) diszpécser az útellenőrt a helyszínre irányítja, valamint a Rendőrség közreműködésével történő pályazárás esetén információt szolgáltat. Értesíti:      

a Rendőrséget – ha nem tőlük érkezett az információ a Mentőszolgálatot - szükség szerint a Tűzoltóságot – szükség szerint a mérnökségvezetőt (akadályoztatása esetén művezetőt), illetve, üzemeltetési időszakban a szolgálatvezetőt – mindig és azonnal! a központi diszpécsert – mindig és haladéktalanul! egyéb szerveket vagy szervezeteket – szükség szerint

téli

A riasztások, az intézkedések a rendelkezésére álló telefonon, telefaxon továbbíthatók. Fontos, hogy a helyszínre irányított útellenőrrel folyamatos kapcsolatot kell tartani telefonon, mely elérhetőség az 5. sz. mellékletben található. 4.3.2.2.

A pálya felnyitása

A pályaszakasz felnyitására csak az elhárítás befejezése után kerülhet sor. A felnyitás csak akkor hajtható végre, miután a helyszínen tartózkodó mérnökségvezető vagy helyettese, illetve téli időszakban a mérnökségi szolgálatvezető együtt a helyszínelő Rendőrség vezetőjével a lezárt szakaszt személyesen bejárta, s azon forgalomra veszélyes körülményt nem talált, illetve ha ilyen van, annak jelzéséről gondoskodott. A felnyitási engedélyt a Rendőrség helyszínelést vezető parancsnoka adja ki.


Verzió szám: 7

10/20


M-HÜ-1

4.4. Gyakoribb rendkívüli helyzetek 4.4.1. Közlekedési baleset A közúti balesetek helyszínén szükséges üzemeltetői tevékenységet elsősorban az útellenőr végzi. A teendőkkel kapcsolatban az útellenőri- és diszpécser-szolgálatok működéséről szóló M-HÜ-3 munkautasítás az irányadó. Szükség esetén a helyszín biztosításához, a forgalom mielőbbi helyreállításához további dolgozók is bevonhatók (előre elrendelt időszakos készenlétről történő berendelés vagy az 5. számú mellékletben szereplő információk alapján) A Mérnökség vezetőjének jelentést kell készítenie, ha a Társaság munkavállalóját, eszközeit (járműveit) érintő baleset következett be. A jelentést haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon e-mail-ben el kell juttatni az üzemeltetési főmérnök és asszisztense részére, a munkavédelmi vezető értesítésével egyidejűleg! Ugyancsak jelentést kell készíteni halálos baleset esetén, melyet a főmérnökségen túl meg kell küldeni az üzemeltetési igazgató, FHO osztályvezető és a kommunikációs vezető részére. A jelentésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia: - baleset adatai (időpont, helyszín), - a balesetben részt vevő sofőrök adatai (állampolgárság, becsült kor, nem), - a balesetben részt vevő járművek típusai (szgk, tgk, kamion, busz, stb.), - jellemző időjárási adatok (csapadék, látási viszonyok, burkolat állapota, becsült hőmérséklet), - az elhunytakon kívüli további sérülések kimenetele, száma (a helyszíni információk alapján) - a Mérnökség értesülésének ideje, módja, - a forgalomterelés/műszaki mentés kezdete/vége, - a kárelhárítás kronológiája - a baleset részletes leírása a rendelkezésre álló információk alapján, - 3-5 jellemző fénykép a baleset helyéről, a járművekről.

Kóbor- vagy vadon élő, a kerítésháló nyílásain elvileg átjutni nem képes állattal történő ütközésből eredő közlekedési balesetek esetén a mérnökségi diszpécser értesíteni köteles az illetékes vadásztársaságot, amennyiben az érintett a balesetben. Az útellenőrnek azonnal (lehetőleg még a rendőri intézkedés, helyszínelés ideje alatt) ellenőriznie kell a helyszín közvetlen környezetében a védőkerítés állapotát, a bejutás helyének kiderítése érdekében (még a rendőri intézkedés, helyszínelés ideje alatt). Ha „forró nyom” észlelhető (pl. a hóban vagy a fűben látszódó vadcsapás vagy egyéb nyom alapján), azon azonnal el kell indulni! Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, a


Verzió szám: 7

11/20


M-HÜ-1

védőkerítést mindkét oldalon, az ütközés helyszínét megelőző és követő 500-500 m hosszon gyalogosan ellenőriznie kell! Az ellenőrzése eredményét a Baleseti Bejelentő (BB) lapon fel kell tüntetni és a helyszínen tartózkodó rendőrrel lehetőség szerint igazoltatni! Ha a körülmények további azonnali helyszíni vizsgálatokat nem tesznek lehetővé (pl. korlátozott látási viszonyok miatt), akkor az elkövetkező reggel a szolgálatban lévő útellenőrnek (vagy a mérnökségvezető, illetve a művezetők által kijelölt munkatársaknak) a védőkerítést mindkét oldalon, az ütközés helyszínét megelőző és követő 500-500 m hosszon gyalogosan ellenőriznie kell és az ellenőrzés eredményét dokumentálnia kell! Mindkét oldalon és mindkét irányban a legközelebbi csomópontig ellenőrizni kell viszont a kerítésen létesített kapuk zárt állapotát! Amennyiben a baleset térségében vadriasztó eszköz található (pl. elektromos riasztó), akkor annak állapotát, működőképességét is ellenőrizni és naplózni kell! 4.4.2. Élő állat a közút területén A Társaság kezelésében lévő gyorsforgalmi utakra feljutó állatok észlelése – vagy ilyen jellegű bejelentés - esetén az érintett Mérnökség feladata a közlekedésbiztonságot veszélyeztető helyzet megszüntetése. Kóbor (házi) állat esetén a Rendőrség és – amennyiben van, - a szerződött partner, vadon élő állat esetén a Rendőrség és az érintett Vadásztársaság értesítésével egy időben a közlekedők figyelmét fel kell hívni a veszélyre a rendelkezésre álló eszközeinkkel (jelzések, táblák). A Változtatható Jelzésképű Táblákon (VJT) egy adott jelzésképet kell kihelyezni a bejelentett helyszín megadott környezetében, az FHO által kiadott szabályozás szerint. A személyi biztonság és a forgalom biztonságának szem előtt tartásával meg kell kísérelni az állat kiterelését. Indokolt esetben, fokozott balesetveszély esetén a mérnökségvezető vagy helyettesének hatásköre és felelőssége annak eldöntése, hogy szükséges-e a pálya lezárása, a forgalom megállítása! Az eljárás során: 

a Mérnökség vezetője vagy helyettese intézkedik az ideiglenes forgalomkorlátozás kiépítésére, közúti jelzések kihelyezésére, a forgalom lassítására, a közlekedők figyelmének felhívására, indokolt esetben – a Rendőrséggel együttműködve – a pálya lezárásáról, a forgalom megállításáról!



a mérnökségi diszpécser értesíti az érintett vadásztársaságot, a Rendőrséget, az állatvédő szervezeteket és szükség esetén a szerződött partnert;



szerződött partner hiányában a Mérnökség vezetője vagy helyettese intézkedik arról, hogy a szükséges személyzettel – amennyiben ennek személyi és tárgyi feltételei megvannak - a Mérnökség a helyszínen befogja vagy kiterelje az állatot, (szükség esetén akár pl. a kerítés – elsősorban a kiépített kapuknál történő - megnyitásával),



a Mérnökség gondoskodik az élő állat elszállításáról, illetve elszállíttatásáról,



az útellenőr feloldja a forgalomkorlátozást, helyreállítja a forgalmi rendet.

A kerítésháló nyílásain elvileg átjutni nem képes élő állat megjelenése esetén haladéktalanul, de megfelelő indok esetén is az észleléstől számított 24 órán belül, a


Verzió szám: 7

12/20


M-HÜ-1

Mérnökségnek soron kívüli védőkerítés- és környezet-ellenőrzést kell végeznie (menetleveleken és munkalapon dokumentálva) az esetleges állatbejutás helyének felderítése érdekében. Az ellenőrizendő szakasz hossza: mindkét pályán legalább az észlelés helyét megelőző és követő 500-500 m. Mindkét oldalon és mindkét irányban a legközelebbi csomópontig ellenőrizni kell viszont a kerítésen létesített kapuk zárt állapotát! A soron kívüli ellenőrzéseket minden esetben dokumentálni kell!


Verzió szám: 7

13/20


M-HÜ-1

4.4.3. Elhagyott vagy műszaki hibás jármű a pályán Forgalmi akadályt nem képező, pihenőben elhagyott járművel kapcsolatosan a Mérnökség teendője az információ beérkezését követően a Rendőrség értesítése. Ha az elhagyott vagy műszaki hibás jármű a közlekedésbiztonságot közvetlenül veszélyezteti (főpálya, vagy csomóponti ág burkolatán áll), azonnali intézkedés szükséges! A helyszínt biztosítani kell, a közlekedők figyelmét fel kell hívni a veszélyre, értesíteni kell a Rendőrséget és a lehető legrövidebb időn belül a forgalom biztonságát helyre kell állítani: 

a jármű (helyszín) biztosítása a hatályos belső és külső szabályok és iránymutatások szerint,



a Rendőrség értesítése, intézkedés kérése a soron kívüli, (de legalább 6 órán belüli) elszállíttatásra. Amennyiben 6 órán belül a műszaki hibás jármű javítása vagy a helyszínről történő eltávolítása nem történik meg, továbbá a Rendőrség az elszállításról nem intézkedik, de az elhagyott járművet elszállíthatónak tartja, a műszaki hibás járművek elszállítására szerződött partnert kell értesíteni. A tárolás helyéről az érintett Hatóságokat, a Központi diszpécsert és a Társaság Call Centerét értesíteni kell. Amennyiben a Társaság bejelentést kap a közlekedésbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyen (azaz főpálya vagy csomóponti ág burkolatán tartózkodó) járműről, vagy akár magától a jármű vezetőjétől, akkor az érintett Mérnökségnek azonnal oda kell irányítania az útellenőrt! A szükséges értesítéseket a mérnökségi diszpécser végzi!

4.4.4. Torlódás Amennyiben a Mérnökség azt észleli, vagy arról kap bejelentést, hogy a szakaszán a forgalom megáll, vagy annyira lelassul, hogy megnő a ráfutásos balesetek kockázata, akkor gondoskodnia kell a torlódás végén (a járműoszlop végén) a megfelelő figyelemfelhívó jelzések kihelyezéséről (pl. biztosító járművön elhelyezve), a ráfutásos balesetek megelőzése érdekében. Hasonlóképpen kell eljárni, ha egy kiépített forgalomterelés során olyan mértékű torlódás alakul ki, hogy a járműoszlop vége már kívül esik a terelőtáblákkal jelzett szakaszon (azaz a járművezető a táblákat nem észlelheti). Ezt a feladatot elsősorban az útellenőrnek kell elvégeznie. Amennyiben az útellenőr a torlódás biztosítását – egyéb, magasabb prioritású tevékenysége miatt – nem tudja elvégezni, akkor a mérnökségi diszpécser tájékoztatni köteles a mérnökségvezetőt vagy helyettesét a kialakult helyzetről. A torlódás biztosításának megszervezése a mérnökségvezető felelőssége, a helyi sajátosságok figyelembe vételével. (Szükség esetén a feladathoz akár a szomszédos Mérnökség útellenőre vagy dolgozói is átirányíthatók, amennyiben a torlódás helyszínéhez közelebb tartózkodnak).


Verzió szám: 7

14/20


M-HÜ-1

(„Havária terv”) A torlódás befejeződésének megállapítása is a Mérnökség hatásköre. A torlódás kezelésével kapcsolatos minden információról folyamatosan tájékoztatni köteles a központi diszpécsert.

4.5.

a

mérnökségi

diszpécser

Úthasználók helyszíni bejelentéseinek, kártérítési igényeinek kezelése

Amennyiben egy úthasználó (közlekedő) olyan bejelentéssel él Társaságunk felé, mely szerint a járművét a hálózatunkon az üzemeltetési-fenntartási tevékenységünkből adódóan valamilyen káresemény érte (kátyúkár, kőfelverődés munkavégzés miatt, idegen tárgyra ráhajtás, stb.), akkor az érintett Mérnökség útellenőrét a mérnökségi diszpécser szolgálaton keresztül az esemény helyszínére kell irányítani. Amennyiben a bejelentő és a járműve is a helyszínen tartózkodik, az útellenőr a 7. sz. melléklet szerinti jegyzőkönyv felvételével rögzíti a tényállást. A jelzett sérülésekről, kiváltó okokról az útellenőr készítsen fényképeket A jegyzőkönyvben a felelősségünkkel kapcsolatosan nem kell tájékoztatást adni, mivel a jegyzőkönyv csak a tényállást rögzíti. Kerüljön rögzítésre minden történés az eset kapcsán! Amennyiben egyértelműen fennáll az ok-okozati összefüggés (pl. kátyú által okozott kár, kaszáláskor kőfelverődés, idegen tárgy, stb.), azt egyértelműen rögzíteni szükséges, mivel az is tényállási elem. A tényállás valóságtartalmát mind a bejelentő, mind az érintett mérnökség munkatársa az aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv legalább 2 példányban készüljön, úgy, hogy az összes érintett személynek és a Mérnökségnek is legyen saját, eredeti példánya, mely példányok mindenben megegyeznek! A mérnökségi példány megőrzése minden esetben szükséges! A JIG megkeresése alapján csak a konkrét kártérítési igény benyújtását követően kell a jegyzőkönyvet továbbítani a JIG részére. Amennyiben az útellenőr a helyszínre ér, de a bejelentő és a járműve nincs a helyszínen (és az a továbbiakban sem várható), az útellenőr ezt jelzi a diszpécser felé, aki az információt naplózza. Ilyenkor külön jegyzőkönyv nem készül.

4.6.

Téli rendkívüli időjáráskor katasztrófahelyzet felszámolása

előforduló

lokális

veszély,

vagy

A téli időszakban minden mérnökség 24 órás ügyeletet tart fenn. A mérnökségi szolgálatvezető intézkedik a közlekedésre alkalmas útviszonyok fenntartásáról (útszórás, hóekézés). Rendkívüli helyzetben: 

több útszóró gépjárművet irányít a helyszínre;



több ekéző gépjárművet irányít a helyszínre;



beveti az oldalhószórós, ill. hómarós Unimog gépjárműveket;



technikai problémáknál tájékoztatja a központi szolgálatvezetőt, segítséget kér a szomszédos mérnökségektől;



elakadt járművek esetén vontató járművet igényel, irányít a helyszínre Szükség szerint a Rendőrséggel egyeztetve az általa kijelölt munkavállaló elhárító gépével szemből közelíti meg az elakadt járműveket;


Verzió szám: 7

15/20

Rendkívüli helyzetek kezelése („Havária terv”) 

értesíti az érintett közútkezelőket pályaszakasz lezárásáról;

a

forgalom

átirányításáról,



intézkedik az információk zavartalan és pontos áramlásáról;



az intézkedéseket ügyeleti naplóban és a MÜSZINFÓ-ban rögzíti.

M-HÜ-1

vagy

a

A mérnökség kapacitását és lehetőségeit meghaladó helyzetekben (pl. ónos eső, hófúvás, nagymértékű havazás, stb.) a központi vezető ügyeletessel egyeztetve kérhet átcsoportosítást, az érintett szakasz fizikai és technikai állománnyal való megerősítését. A központi vezető ügyeletes az eszközök („technika”) átcsoportosítását előzetesen egyeztesse a gépészeti és energetikai osztályvezetővel. Átlagos téli időjárásnak tekinthető, ha a folyamatos havazás, illetve hófúvás nem haladja meg a 24 órát, a hőmérséklet -8 °C vagy annál magasabb, és a szél sebessége 30 km/óránál kisebb. Rendkívüli időjárás (azaz nem átlagos téli időjárás) esetén, ha az elhárítási munkák hatástalannak bizonyulnak, az elhárítást vagy útvonalbiztosítást csak különleges esetekre (élet- és vagyonvédelem biztosítása) kell korlátozni.

4.7. Árvízi segítségnyújtás A területileg illetékes Vízügyi Igazgatósággal egyeztetve kell a védekezést megszervezni (elsősorban megállapodás alapján, a költségek és a felelősség egyértelmű meghatározása mellett). A mérnökség, az adott időszak napi üzemeltetéséből nélkülözhető fizikai és technikai állományát felkérésre, az üzemeltetési főmérnök jóváhagyásával rendelkezésre bocsátja. 4.8. Autópálya környezetében keletkezett nagy kiterjedésű tüzek esetén való intézkedés A mérnökség a 4.1. pontban leírt riasztási rend szerint jár el, a diszpécser értesíti a Tűzoltóságot. A szél és időjárási viszonyok ismeretében riasztás történhet a Polgári Védelem felé, ill. az illetékes Önkormányzatok felé. A helyzettől függően intézkedés történik az érintett szakasz lezárásáról, a mentesítő utak kijelöléséről, az érintett közútkezelők segítségével. 4.9. Földrengés, homokvihar és más természeti csapás esetén való intézkedés A mérnökség a 4.1. pontban leírtak szerint jár el, majd intézkedés történik az érintett szakasz lezárásáról, a mentesítő utak kijelöléséről, az érintett közútkezelők segítségével. Egyúttal, amennyiben mód és lehetőség van rá, a mérnökségvezető utasítása alapján megkezdik az érintett szakaszon a kár elhárítását, a burkolatot a forgalom számára alkalmassá teszik. Ha a Mérnökség önerőből (pl. kapacitáshiány miatt) nem képes a kialakult helyzeten úrrá lenni, úgy meg kell kísérelni más Mérnökségektől segítséget kérni az üzemeltetési főmérnök koordinációjával. Egyébként a Mérnökségnek fel kell venni a kapcsolatot a Tűzoltósággal, a Katasztrófavédelemmel, ill. egyéb más érintett szervezettel.


Verzió szám: 7

16/20


M-HÜ-1

4.10. Mérnökségi telephelyre vonatkozó intézkedések A mérnökség vezetője a kialakult helyzettől függően köteles intézkedni az elhárítások folyamatában, közreműködve az illetékes szervezetekkel. Szükség esetén gondoskodnia kell a telephely kiürítéséről. A központi diszpécser a mérnökségről kapott riasztás esetén a Társaság vezetőit a 4.1. pontban leírtaknak megfelelően azonnal értesíti. A vészhelyzetről, illetve a katasztrófa mértékéről és a tett intézkedésekről folyamatos informálást bonyolít a mérnökség és a Társaság vezetői között. Az eseménnyel kapcsolatos történések minden részletét és azok pontos időpontját a mérnökség diszpécsere az ügyeleti naplóban rögzíteni köteles. Amennyiben a bekövetkezett rendkívüli esemény társasági vagyont is érint (a legtöbb esetben ez jellemző), akkor a központi diszpécser értesíteni köteles a vagyonvédelemért felelős biztonsági vezetőt is! A diszpécser feladatai: -

hangosbemondón – ahol van - értesíteni a munkavállalókat a helyzetről, felszólítani őket az adott terület elhagyására

-

kinyitni, kinyittatni a kapukat, sorompókat,

-

intézkedni a gáz főcsap és a villamos főkapcsoló lezárásáról,

-

tűz esetén a tűzriadó terv szerint kell eljárni,

-

értesíteni a Mentő Szolgálatot, Tűzoltóságot, Rendőrséget, a mérnökség vezetőjét, a központi diszpécsert, a helyi önkormányzatot,

-

lehetőség szerint részt venni az elhárításban.

A munkavállalók feladatai: -

életmentés;

-

vagyonmentés (csak a menthető eszközöket);

-

tűzoltásban való részvétel, a rendelkezésre álló tűzoltó felszereléssel és minden egyéb (oltásra alkalmas) eszközzel;

-

helyszín biztosítása.

A mérnökségvezető, művezető feladata: -

megszervezni és irányítani a mentési, elhárítási munkákat;

-

szükség szerint részt venni a mentésben;

-

kapcsolatot tartani a felettes szervekkel, tájékoztatni a Társaság vezetőit.

4.10.1. Veszélyes hulladékok gyűjtésével, a telephelyi gyűjtőhely működésével kapcsolatos vészhelyzetek és teendők A veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésének, nyilvántartásának és tárolásának rendjét az M-HÜ-2 munkautasítás szabályozza. Minden mérnökségi telephelyen található egy a veszélyes hulladékok gyűjtésére és tárolására kialakított, ún. üzemi gyűjtőhely, ahol az üzemeltetési tevékenység során keletkező veszélyes hulladék maximum egy évig tárolható. A gyűjtőhely rendelkezik jóváhagyott üzemeltetési szabályzattal. Teendők szilárd veszélyes anyag vagy hulladék szétszóródása esetén: -

A veszélyhelyzetet okozó tevékenységet le kell állítani, a szennyeződést lehetőség szerint lokalizálni kell!


Verzió szám: 7

17/20


M-HÜ-1

(„Havária terv”) -

Meg kell akadályozni, hogy szilárd szennyeződés kerüljön a csatornahálózatba. Ha mégis belekerült, gondoskodni kell annak kitisztításáról.

-

A szétszóródott veszélyes anyagot, veszélyes hulladékot, megfelelő védőfelszerelésben össze kell szedni, és a tárolására alkalmas edényzetben el kell helyezni a veszélyes hulladék tárolóban.

Teendők folyékony veszélyes anyag vagy hulladék kiömlése esetén: -

A vészhelyzetet okozó tevékenységet le kell állítani.

-

Meg kell akadályozni, hogy folyékony szennyeződés kerüljön a talajra (talajba), a szennyvíz, és különösen a csapadék-csatornába, a szennyeződést lehetőség szerint lokalizálni kell!

-

A kiömlött veszélyes anyagot fel kell itatni! Az így keletkezett, veszélyes anyaggal átitatott anyagot, veszélyes hulladékként kell kezelni és el kell helyezni a veszélyes hulladék tárolóban, illetve a tároló kapacitását meghaladó mennyiség esetén a szerződött szakcéggel elszállíttatni!.

Teendők tűz bekövetkeztekor a veszélyes hulladék gyűjtőhelyen vagy a telep egyéb területén: (Lásd a Tűzvédelmi munkautasítás intézkedéseit is!) -

Életveszély esetén elsősorban a veszélyeztetett személyek biztonságba helyezése és mentése a legfontosabb feladat.

-

A tüzet okozó tevékenységet meg kell szüntetni.

-

Elektromos tűz esetén végre kell hajtani a feszültségmentesítést, gáztűznél a gáz főelzáró csapját le kell zárni.

-

Riasztani kell a tűzoltóságot telefonon. Az éghető- és veszélyes anyagokról a tűzoltóságot tájékoztatni kell.

-

Lehetőség szerint meg kell akadályozni, hogy folyékony vagy szilárd veszélyes hulladék vagy anyag kerüljön a környezetbe.

-

A rendelkezésre álló eszközökkel meg kell kezdeni a tűzoltást!

Teendők gépek, gépjárművek sérülése, borulása (balesete) estén: -

Lehetőleg meg továbbterjedjen.

kell

akadályozni,

hogy

robbanás

vagy

tűz

keletkezzen,

-

Meg kell vizsgálni, hogy az üzemanyagtank, motorolaj tároló (dekni), fékolaj-tartály, illetve azok vezetékei megsérültek-e. Ha igen, akkor lehetőség szerint meg kell akadályozni, hogy folyékony szennyeződés kerüljön földbe, csatornába.

-

Amennyiben a sérült gép/jármű veszélyes anyagot vagy hulladékot szállított, meg kell vizsgálni, hogy azok göngyölegei megsérültek-e. Ha igen, akkor lehetőség szerint meg kell akadályozni, hogy folyékony szennyeződés kerüljön a talajba, csatornába.

-

Értesíteni kell az elhárítást végző szakcéget, valamint – minden esetben - a gépészeti és energetikai osztályvezetőt.

4.11. Azonosítható veszélyes anyagot szállító járművel kapcsolatos vészhelyzet Veszélyes áru szállításával kapcsolatos havária esetén a sérült anyag azonosító számának (veszélyt jelölő két- vagy háromjegyű szám és a négyjegyű UN számok) vagy az anyag nevének ismeretekor a diszpécser-szolgálatokon rendelkezésre álló „VESZÉLYELHÁRÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2001.” című kiadvány segítségével tudjuk beazonosítani az ismeretlen anyagot


Verzió szám: 7

18/20


M-HÜ-1

és kaphatunk információt a különböző anyagokkal kapcsolatos veszély-elhárítási teendőkről (a főbb ADR jelzéseket az 2 sz. melléklet tartalmazza). A diszpécser-szolgálatokon használatos „ADR könyvek” használatát, használhatóságát és hatályosságát a forgalomszabályozási és hálózatkezelési osztályvezető köteles évente felülvizsgálni, az aktuális verziók beszerzéséről és jóváhagyatásáról gondoskodni.

4.12. Fertőző betegségek A Társaságot érintő, fertőző betegségekkel kapcsolatos vészhelyzetek kezelésére a Pandémiás Válságstábról szóló M-MI-16 sz. szabályzat az irányadó.

4.13. Katasztrófavédelmi Operatív Törzs működése A Társaságnál (az SZMSZ szerinti állandó bizottságként) Katasztrófavédelmi Operatív Törzs működik. Az operatív törzs fő feladata a gyorsforgalmú utak katasztrófavédelmi teendőinek megszervezése. A munkacsoport munkáját az üzemeltetési igazgató irányítja, aki az operatív törzs vezetőjeként: 

meghatározza a törzs szervezetét, személyi összetételét és a riasztás rendjét,



irányítja a törzs felkészítését, tevékenységét,



meghatározza az egyes csoportok feladatait,



minden év decemberében – a csoportvezetők összefoglaló jelentései alapján tájékoztatja a Társaság vezérigazgatóját a törzs felkészültségéről, munkájáról és tapasztalatairól,



2-3 évente katasztrófavédelmi gyakorlatot szervez a Kommunikációs Iroda, a Mérnökségek, a Katasztrófavédelem, a Rendőrség és az Országos Mentőszolgálat bevonásával. A sajtó részvételét, illetve az esemény média-megjelenését a Társaság kommunikációs vezetője szervezi és koordinálja.

A katasztrófavédelmi gyakorlat tapasztalatait ki kell értékelni és beépíteni a munkafolyamatokba! A kiértékelést az Üzemeltetési Osztály (ÜZO) végzi el – az Operatív Törzs csoportjainak szükség szerinti bevonásával - a gyakorlatot követő 1 hónapon belül. A katasztrófavédelmi operatív törzs szervezeti vázlatát, a vezetői ügyeletre vonatkozó információkat és az egyes csoportok feladatait a 6. sz. melléklet tartalmazza. 4.14. A tapasztalatok felhasználása A rendkívüli helyzetek kezelése során a Mérnökségek munkavállalói olyan tapasztalatokat szereznek, melyeket folyamatosan elemezni szükséges annak érdekében, hogy azok a munkafolyamatokba – a folyamatok tökéletesítése céljából – beépíthetőek legyenek. A tapasztalatokból tanulni kell. Ez a vezetők felelőssége, de mindenki kötelessége, a Társaság minden munkavállalójának érdeke. A mérnökségi tapasztalatokkal kapcsolatos mérnökségvezetői beszámolókra a Főmérnökségek ún. vonali értekezletén kell sort keríteni évente egy alkalommal (az év első negyedévében), igazodva a jelen szabályzat éves felülvizsgálati időpontjához.


Verzió szám: 7

19/20


M-HÜ-1

5. KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYZATOK         

Szervezeti és Működési Szabályzat M-HR-6 Tűzvédelmi szabályzat M-HÜ-2 Környezeti kibocsátásokkal kapcsolatos feladatok M-HÜ-3 Útellenőrök és információs szolgálatok szabályzata M-HÜ-5 Az Üzemeltetési és Karbantartási Szerződésben foglalt szolgáltatási hibák elkerülése érdekében szükséges feladatok meghatározása M-HÜ-6 Technológiai utasítások M-HÜ-7 A Társaság kezelésében lévő úthálózat mentén bekövetkezett balesetek kezelése, út- és úttartozék károk biztosítási ügyintézése M-HÜ-8 Téli üzemeltetési szabályzat M-MI-16 Pandémiás Válságstáb

6. MÓDOSÍTANDÓ, MEGSZÜNTETENDŐ SZABÁLYZATOK Nincs.


Verzió szám: 7

20/20

M-HÜ-1. Rendkívüli helyzetek kezelése ( Havária terv ) üzemeltetési mérnök. üzemeltetési mérnök. Fóris Ferenc működésirányítási vezető

Recommend Documents