Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Cegléd ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV április

Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Cegléd

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

2008. április

1

Bevezetés Az iskola rövid bemutatása Az Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézményt – az Erkel Ferenc Zeneiskolát – 1951-ben alapította a Ceglédi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Pest Megyében elsıként indult be az iskolaszerő oktatás Cegléden, ezt követte Abony, Nagykırös, majd Vác. A tanítás elıször a Mővelıdési Ház épületében indult, majd 1969-ben megépült az új zeneiskola, amelynek ma is jó állapotban lévı épülete ideális környezetet ad az esztétikai neveléshez. A zeneiskola tanulói létszáma hosszú évek óta 610-650 között mozog, várhatóan a 2008/2009-es tanévben is ennyien fognak beiratkozni. Az iskolához tartozik, telephelyként mőködik a tápiószılısi tagozat. A kihelyezett tagozaton tanuló növendékek létszáma az elmúlt évben 33 volt, a növendékek furulya, rézfúvós, zongora, kamarazenei és elıképzıs oktatásban részesülnek. Az idei tanévtıl zeneiskolánk újabb négy telephelyen indította el a tanítást, ezek a helyi általános iskolákban vannak kihelyezve. A helyi kihelyezett tagozatokon kizárólagosan a szolfézs tanítása történik. A zeneiskola épületében (a székhelyen) három szinten folyik az oktatás. Az épületben összesen 26 tanterem, 1 hangversenyterem és 1 próbaterem van, és a pincei részen Kardos Pálról elnevezett terem lett kialakítva. Az intézményben az elmúlt négy esztendıben tisztasági festések voltak, a legjobban elhasználódott tantermeket igyekeztünk kifestetni és rendbe hozatni. A vizesblokkok felújítását 2003-ban csak részben tudtuk elvégeztetni. Az iskola főtéstechnikai rendszerét fokozatosan újítjuk fel. Jelenleg az iskolai konvektorok 2/3-át tudtuk kicseréltetni, de a készülékek cseréje egész évben folyamatosan zajlik. A lépcsık mára balesetveszélyessé váltak, eddig a felét sikerült megcsináltatni, a csúszásgátlók elhelyezése a nyári szünidıben tovább folytatódik. Az intézmény a legszükségesebb audiovizuális eszközökkel rendelkezik. A 2004-ig kapott eszközfejlesztési támogatásokból az irodákba új számítógépeket szereztünk be, és 2004. év végén új fénymásolóval is gazdagodott az iskola. A tanításhoz szükséges korszerő felszerelést (CD lemezlejátszó, videómagnó, kisképernyıs televízió) szintén az eszközfejlesztési támogatásokból tudtuk biztosítani a tanárok számára.

2

A zeneiskola könyv-, kotta- és lemeztár állománya megyei összehasonlításban is kiemelkedı, minden fontos pedagógiai és szakmai anyaggal rendelkezik az iskola. Az intézmény zenei könyvtárát 2003-ban és 2005-ben pályázaton nyert összegekbıl felújítottuk és újabb kottákkal, valamint hangzóanyagokkal gyarapítottuk. Növendékeink zenetanulását ma már kölcsönkották kiadásával is tudjuk segíteni. A zeneiskola hangszerellátottsága jónak mondható. A pályázati és eszközfejlesztési hozzájárulások összegébıl új hangszereket vásároltunk és a régiek generáljavítását szükségszerően elvégeztettük. A zeneiskola munkáját a jelenleg érvényben lévı és elfogadott Pedagógiai Program és Helyi Tanterv alapján végzi. Szakmai munkaközösségek mőködnek vonós, fúvós, szolfézs, zongora és gitár-ütı-magánének vegyes tanszakokon. A zeneiskolai képzés specifikuma: a hangszeres szakokon egyéni oktatás folyik. A tanulási motiváció fenntartásának egyik eszköze a zenei versenyeken való szerepeltetés, ahol a gyerek önbizalmat, megerısítést kap tanárai, szülei és társai elıtt. Intézményünk minden évben eredményesen versenyezteti növendékeit az iskolai, megyei, regionális és országos megmérettetéseken, ahol tanulóink kiválóan szerepelnek. Zeneiskolánk a 2007/2008-as tanévben 3 versenyt rendezett, melybıl kettıt (III. Pest Megyei Kamarazenei versenyt és a IV. Pest Megyei Fuvolaversenyt) a Pest Megyei Közoktatásfejlesztési Közalapítvány támogatott, a Regionális Szolfézsverseny az OKÉV támogatásával került megrendezésre. Iskolánk

kiváló

növendékei

közül

minden

évben

többen

sikeresen

felvételiznek

zenemővészeti szakközépiskolákba, hogy a zenetanári pályát válasszák maguknak élethivatásul, de felkészítünk növendékeket tanárképzı fıiskola ének szakára, tanítóképzı és óvónıképzı fıiskolákra is. Az intézmény Minıségirányítási Programja a törvényi elıírásoknak megfelelıen 2004. július 31-ig elkészült és azt a fenntartónk elfogadta. Zeneiskolánk 2004 novemberében ünnepélyes keretek között oklevelet vett át a Commenius 2000 Közoktatási Minıségfejlesztési Program I. Intézményi Modelljének sikeres kiépítéséért. A program kiépítése szintén pályázati úton nyert pénzösszegbıl történt. A rendszer mőködtetését az iskola minıségirányítási csoportja továbbra is vállalta. Intézményünk 1992-tıl önálló gazdálkodású. A Pest Megyei Önkormányzat által elfogadott költségvetési terv szerint gazdálkodunk.

3

Jogszabályi háttérre hivatkozás; fogalmak pontos tisztázása A Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/A. § -a szól az esélyegyenlıség biztosításáról: „(1) Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlıség megvalósulását az esélyegyenlıtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.” A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény is több paragrafusában emeli ki a mővelıdéshez való jog esélyegyenlıség alapján való gyakorlásának biztosítását. (10. §, 11. §, 83. §) A 2003. évi CXXV. törvény szabályozza az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó szabályokat. Az oktatásra és képzésre vonatkozó 27-29. § -ok írják elı a fejlesztés, a változtatás irányait közoktatásában: „27. § (1) Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján – hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlı bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,

4

g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. (4) Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha: a) közoktatási intézményben a szülık kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsıoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyızıdésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag elıírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megırzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérıen rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevık meghatározott körére – az oktatással, képzéssel összefüggésben – elınyben részesítési kötelezettséget írhat elı.”

5

A hátrányos helyzet fogalmának tisztázása különösen fontos, ha iskolai körülmények között kell eldöntenünk, ki jogosult a különféle szociális kedvezmények igénybe vételére. Általában az alábbi tényezık fennállása esetén gyanakodhatunk arra, hogy a tanuló hátrányos helyzető családi háttérbıl érkezik: – a család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy tekintet alá esı bevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem; – szőkös lakáskörülmények, kis alapterülető lakásban több személy él együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület; egészségtelen lakhatási feltételek (pl. vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén); rossz felszereltség (pl. konyha, fürdıszoba, beltéri WC, alapvetınek tartott háztartási készülékek hiánya); – a szülık alacsony iskolai végzettsége (csak általános iskolai, vagy olyan érettségit nem igénylı szakképzettség, amelynek nincs munkaerıpiaci értéke); – deviáns környezet szocializációs ártalmai (pl. alkoholista, drogfüggı közeli hozzátartozók; játékszenvedély és következményei); – család hiánya (állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült fiatalok), az ép család hiánya (egyszülıs család, elvált szülık, elhalt szülı), vagy éppen a több generáció, illetve távolabbi rokonsági fokokhoz tartozók együttélése; – a beteg vagy korlátozott képességő szülık, akik fizikailag nem képesek gyermekeik megfelelı ellátására, gondozására. A munkanélküliség, a szegénység, a szociálisan inadaptált emberek, az etnikai kisebbséghez tartozás növeli a hátrányos helyzetre való esélyeket. A következı szempontok alapján vizsgálható a hátrányos helyzet: Munkanélküliség •

rokkantsági nyugdíj

•

öregségi nyugdíj

•

tartós munkanélküliség

•

átmeneti munkanélküliség

Megkülönböztetések •

Kisebbségek: nemzeti, etnikai

•

vallási alapon

•

munkaerıpiacon nemek szerint

•

fogyatékosok: értelmi fogyatékosok és fizikai fogyatékosok

6

•

lakóhely szerinti különbségek: tanya, aprófalvak hátrányos helyzetben; rossz lakáskörülmények

Tanulásban akadályozottság •

dislexia

•

disgráfia

•

discalculia

•

hiperaktitivás

Családi háttér •

szülık munkanélkülisége

•

hátrányos családforma lehet: félárva, árva, elvált szülık, sokgyermekes család

•

alacsony iskolázottság: nyelvtudás hiánya, hiányos továbbtanulási minta

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZET

Az 1993. évi LXXIX. törvény 121 § (1) bekezdésének 14. pontja szerint hátrányos helyzető gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekeket megilletı kedvezmények, vonatkozó jogszabályi kötelezettségek: •

Ingyenes étkezés: bölcsödében, óvodában és 1-4. évfolyamon nappali rendszerő oktatásban résztvevı gyermekeknek

•

Ingyenes tankönyvellátás: nappali rendszerő oktatásban résztvevı tanuló részére

•

Kötelezı óvodai felvétel

•

Iskolai körzethatárok kialakítása, felvételi rend

7

Normatívák/támogatások: képesség-kibontakoztató támogatás; integrációs támogatás; óvodai fejlesztı programok támogatása

SAJÁTOS NEVELÉSŐ GYEREKEK (SNI)

A közoktatási törvény 121.§ 29. pontja szerint sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló: az, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)

A Közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés és program célja A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlıségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlıség érvényesítése – a régi tagállamokhoz hasonlóan – Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvetı szempontja. Az esélyegyenlıség mindannyiunk számára fontos érték. Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minıségő szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nı vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlıség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlıség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét Az esélyegyenlıség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetısége, illetve alkalmazottjai részérıl, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. Pedagógiai program, minıségbiztosítási program, SZMSZ tartalmaz-e ehhez kapcsolódó feladatot

8

HELYZETELEMZÉS Intézményi alapadatok

Fıállású pedagógusok száma: 29 fı Az intézménybe járó tanulók száma 621 fı Halmozottan hátrányos helyzető (HHH) és hátrányos helyzető (HH)gyermekek 24 + 3 fı (állami száma: gondozott) Sajátos nevelési igényő (SNI) gyermekek száma 3 fı Más település(ek)rıl bejáró tanulók száma: Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma

Funkció

Fıállású pedagógusok száma

Zeneiskola (+4 helyi telephely) Tápiószılısi telephely

Gyermekek, HH és HHH tanulók száma tanulók száma

SNI

28 fı

588 fı

18 + 3 fı állami gondozott

2 fı

1 fı

33 fı

6 fı

1 fı

A szakember-ellátottság

Feladatellátás

Zeneiskola

Az elıírt képesítés feltételeket az alkalmazottak hiánytalanul teljesítık nem teljesítık száma száma 38 fı –––

Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés). Az egyéb kategóriába a fel nem sorolt, korszerő oktatásszervezési technikák, módszerek elsajátítását elısegítı tanfolyamokat vegye számításba! Módszertani terület Stílusismeret és technika képzés (gyenge képességő növendékek oktatása, lemorzsolódás megakadályozása)

9

Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken

Székhely, telephely megnevezése

építés vagy felújítás éve

Székhely: 2700 Cegléd, Kút u. 2. 1969. Telephely: 2769 Tápiószılıs, Kossuth L. út Tápiószılısi Ált. 3. Isk. Telephely: 2700 Cegléd, Szabadság tér 4. Ref. Ált. Isk. Mészáros Lırinc Telephely: 2700 Cegléd, Pesti út 2. Kat. Ált. Isk. Telephely: 2700 Cegléd, Eötvös tér 8. Telephely: 2700 Cegléd, Széchenyi út 14/d

Táncsics Mihály Ált. Isk. Várkonyi István Ált. Isk.

Szak-tanterem száma

Hangversenyterem

28

1

3

1

1

––

1

––

2

––

1

––

Helyzetelemzés összegzése: (néhány gondolat) 1.

Az intézményben a felvételi alkalmával mérik fel tanáraink többek között azt is, hogy melyik újonnan beiratkozó növendék hátrányos helyzető. A szeptemberi beiratkozásig a jegyzıi védelem alatt álló gyermekek szülei önkormányzati határozatot adnak le iskolánknak. A hátrányos és halmozottan hátrányos jegyzıi védelem alá esı gyermekek az Oktatási törvény 114. § (2) bek. értelmében térítési díj mentesen tanulhatnak az alapfokú mővészetoktatási intézményben. Sajnálatos módon az utóbbi években a jegyzıi védelem alá esı gyermekek száma nıtt. Róluk nyilvántartást vezetünk. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek számának pontosabb meghatározása (szülıi nyilatkozat alapján) a jövıbeli feladatunk. Intézményünkben fogadunk (amennyiben alkalmas a növendék a zenetanulásra) testi érzékszervi fogyatékos és autista tanulókat is. Jelenleg mindössze hárman vannak iskolánkban. Valószínőleg számuk ezért annyira alacsony, mert a tanulóknak eleget kell tenniük az általános iskolai követelményeknek emiatt a délutáni foglalkozásokhoz már fáradtak vagy nincs elég idejük a plusz feladatokhoz.

2.

Az intézmény nem folytat szegregálást.

10

3.

A lemorzsolódás az intézményben: 2005/2006-os tanév

225 fı

2006/2007-es tanév

353 fı

A statisztikai adatok szerint sajnos az elmúlt évben a lemorzsolódás aránya nıtt. Célunk ennek a folyamatnak a visszafordítása. 4.

Infrastruktúra alakulása: Iskolánknak nagy elırelépést jelentett az elmúlt évben a fenntartói pályázat segítségével elnyert pénzösszeg. Hangszerparkunk fejlesztése mindig az elsıdleges céljaink szerepel, hiszen oktatásunk elengedhetetlen feltétele a megfelelı minıségő tanulói hangszerek biztosítása. A zeneiskola könyvtárát folyamatosan gyarapítani kívánjuk, hiszen a HH és HHH növendékeink kottakölcsönzését csak így tudjuk megoldani. CD-k és a zenei könyvek folyamatos vásárlása fontos dolog a tanárok tudásának, ismeretanyagának bıvítése szempontjából. Az utóbbi években számítógépek, elektronikus adathordozók és az audiovizuális eszközök tekintetében is növelni tudtuk állományunkat. E téren még bıven van pótolni valónk, hiszen a szolfézstermeket is szeretnénk felszerelni néhány számítógéppel. Az esztétikai nevelés szempontjából fontos, hogy növendékeink milyen környezetben kapják meg zenei élményeiket. Ezért iskolánk bútorzatának folyamatos cserélése egyik fejlesztési célunk. Az 1969-ben átadott épületen csak az életveszélyes és balesetveszélyes, valamint az egészségügyi szempontból lényeges javításokat végeztettük el. Az épület állagának folyamatos romlása szükségszerővé teszi, hogy az elöregedett dolgokat kijavíttassuk és felújítsuk. A tápiószılısi telephelyen a helyi általános iskolában folyik a tanítás. Az iskola három termet biztosít az oktatás zavartalan mőködtetéséhez. A hangszerek a tanításhoz megfelelı minıségőek, de itt is szükség lenne egy digitális pianínóra. A ceglédi telephelyeken, a négy általános iskolában kizárólagosan szolfézsoktatás folyik. Az iskolák az ének termeket bocsátották rendelkezésünkre. Mindegyik terem az oktatáshoz szükséges pianínóval vagy bécsi zongorával fel van szerelve.

5.

A humán erıforrás alakulása: A tantestületünkben minden kollégánk rendelkezik megfelelı szakképzettséggel. A tanárok a továbbképzési és a beiskolázási tervünknek megfelelıen fejlesztik tudásukat.

11

A helyzetelemzésbıl következı lépések

Az esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálati Szükséges lépések, beavatkozások szempontjai Az intézményekben nem • Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és azonosítottak még teljes körően,

nyilvántartást ezen a téren. Fel kell mérni, és el kell

egységesen

érni, hogy a szülık nyilatkozzanak.

alapulva,

értelmezésen a

halmozottan

hátrányos helyzető gyermekek a HH, az SNI és a TMB -tanulók A tanórán kívüli programokban való részvétel növelése, különös tekintettel

a

•

Felülvizsgálatot és intézkedést igényel.

•

Nyilvántartási rendszer kialakítása

•

Továbbképzési tervek felülvizsgálata

halmozottan

hátrányos tanulók esetében A

zenei

pályán

tanuló

növendékek, valamint a zenei ismeretekkel

továbbtanuló

növendékek vezetése Szociális kompetencia fejlesztése Humánerıforrás biztosítása, A kompetencia bevezetéséhez

alapú

oktatás szükséges

továbbképzések megszervezése

12

Akcióterv

HELYZETELEMZÉ S MEGÁLLAPÍTÁSÁ RA VALÓ HIVATKOZÁS Egységes elveken alapuló nyilvántartása (HH, HHH, SNI)

A HELYZETELE MZÉS ALAPJÁN Humánerıforrás teljeskörő biztosítása, a kompetencián alapuló oktatás bevezetéséhez a továbbképzés megszervezése Az SNI gyermekek folyamatos figyelemmel kisérés

AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRİ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON A feltárás által a nyilvántartott HHH-s gyermekek számának növekedése.

CÉL

INTÉZKEDÉS

FELELİS

AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍT Á-SÁNAK HATÁRIDEJE

A gyermekek naprakész nyilvántartása A nyilvántartás számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala, a hátránykompenzáció érdekében

Tájékoztatás, a szülık megismertetése az aláírt nyilatkozat adta lehetıségekkel. A tények ismeretében az esetleges szegregációs gyakorlat megszüntetése.

igazgatóhely ettes

Adott tanév szeptember

AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE

AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRİ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON

folyamatos

CÉL

INTÉZKEDÉS

FELELİS

A szakos ellátottság lefedettségének biztosítása A kulcskompetenciák fejlesztése biztosított legyen az intézményben

Továbbképzés, átképzés Továbbképzési terv

Iskolaigazga tó

Integrált amennyiben bevezetése.

Felülvizsgálatuk kérése

oktatásuk – lehetséges--

AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRİ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON A nyilvántartás folyamatos karbantartása, folyamatos naprakész információk alapján a támogatások igényelhetısége AZ INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRİ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON A nyilvántartás folyamatos karbantartása, folyamatos naprakész információk alapján a támogatások igényelhetısége

HATÁSÁT MÉRİ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON

AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRİ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

Továbbképzésben való részvétel

Minden tanulót szakos tanárok tanítanak.

Minden szakos tanítanak.

-------

integrált oktatásuk –amennyiben lehetségesbevezetése.

Integrált oktatás

tanulót tanárok

13

MEGVALÓSÍTÁS A Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési tervben ki kell dolgozni, térbeli, idıbeli és feladatbeli bontásban meghatározni hogy az intézmény hogyan • biztosítja a Megyei Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési tervben a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását, • biztosítja és vizsgálja, hogy minden, a mőködésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minıségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és célkitőzések. • biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. • értékeli, csatolja vissza és építi be az intézkedési terv ellenırzése során szerzett információkat;

ELLENİRZÉS ÉS MONITORING A Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési tervben rögzíteni kell, hogy hogyan történik a megvalósítás nyomonkövetése; milyen módon és milyen gyakran tervezett az eredményesség értékelése, ellenırzése. Meg kell fogalmazni a rendszeres, de legalább éves vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tételére és ennek kapcsán a személyes adatok védelmének biztosítására vonatkozó elképzeléseket is. Szükséges meghatározni, hogy a monitoringért, önellenırzésért és a nyilvánosság biztosításáért ki/kik a felelısök. KONZULTÁCIÓ, VISSZACSATOLÁS ÉS A DISSZEMINÁCIÓ A intézkedési terv elfogadását megelızıen biztosítani kell a konzultáció és véleményformálás lehetıségét a fenntartó, szülık, tanulók és a megvalósításban érintett szakmai partnerek képviselıinek bevonásával. Itt fogalmazza meg a nyilvánosság folyamatos biztosításának eszközeit, feltételeit! Meg kell jeleníteni az intézkedési tervben, hogy milyen módon győjtik, dolgozzák fel és csatolják vissza a végrehajtás menetében az érintett felek (tanulók, dolgozók, szülık, egyéb partnerek) észrevételeit; hogyan tehetı kiegészítés, korrekció az intézkedési tervhez. A intézkedési terv eredményes megvalósulását döntıen befolyásolja, az érintettek (tanulók, szülık, pedagógusok, pedagógiai munkát segítık, fenntartó stb.) elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e az intézkedési terv végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden, az intézmény számára elérhetı eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, intézményi tájékoztató kiadványok, faliújság, rendezvények, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A nyilvánosság folyamatos biztosítására javasolt legalább évente tájékoztatni az intézkedési terv megvalósításában elért eredményekrıl a fenntartó, szülık és az együttmőködı szakmai és társadalmi partnerek képviselıit.

14

SZANKCIONÁLÁS

Fontos annak meghatározása is a Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési tervben, hogy milyen módon garantálható az abban foglaltak érvényesülése, konkrétan leírva, hogy milyen intézkedéseket tesz az intézmény, ha az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni; illetve, hogy milyen következményekkel járhat az intézkedési terv be nem tartása a megvalósításban résztvevıkre nézve. Konkrét jogorvoslati lehetıségek (a 2003. évi CXXV. Tv. Jogorvoslati lehetıségei alapján), esélyegyenlıségi referens eljárási módjai, ha mőködik esélyegyenlıségi bizottság, annak mőködési rendjérıl. Illetve a mediáció módszerérıl tájékoztatás. Itt fogalmazza meg, milyen következményekkel járhat az intézkedési terv be nem tartása! Itt fogalmazza meg, milyen módon garantálható az intézkedési tervben foglaltak érvényesülése!

15

Legitimációs záradék

Érvényessége: Az Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Esélyegyenlıségi terve 5 évig érvényes. Az Esélyegyenlıségi terv módosítását tantestület és szülıi munkaközösség kezdeményezheti. Az iskolavezetés az idıközben esetleg aktuálissá váló módosítások szükségességét javasolhatja. Az Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Esélyegyenlıségi tervét a nevelıtestület, a szülıi munkaközösség, valamint a diákönkormányzat elfogadta.

Elfogadás módja: A tantestület, a szülıi munkaközösség, valamint a diákönkormányzat képviselıje egyöntetően értekezlet keretében jelezték elfogadási szándékukat.

Nyilvánosságra hozatal módja: – Az iskola igazgatójánál és helyettesénél. – A könyvtárban.

Cegléd, 2008. április 29.

P. Szabó Zoltánné igazgató

16

MELLÉKLETEK JOGSZABÁLYGYŐJTEMÉNY, amely alapján az Esélyegyenlıségi terv elkészült: •

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról– 89/a. § (5), 121. § (1) 14. pont

•

2003. évi CXXV. törvény az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség elımozdításáról

•

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények mőködésérıl

•

19/2002. (V.8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti – mőszaki követelményeirıl

•

14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról

•

2/2005. (III.01.) OM rendelet – A Sajátos nevelési igényő gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

•

277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésérıl, a pedagógiai – szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevık juttatásairól és kedvezményeirıl

•

2005. évi CLXXI V. törvény a fiatalok életkezdési támogatásáról

•

2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresı foglalkoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

•

2003. évi LXXX. Törvény a jogi segítségnyújtásról

•

1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 223/1998 (XII.30.) Korm. rendelettel

•

1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról

•

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról

•

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról

•

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

•

1991. évi IV: törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról

•

152/2005. (VIII.2.) Korm. rendelet az Útravaló Ösztöndíjprogramról

•

1021/2004. (III.18.) Korm. rendelet a romák integrációjáról 17

Fogalomtár ALKOTMÁNY (1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY) Alapvetı jogok Az alábbi felsorolások a Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján mutatják be az (egyébként nemzetközi szerzıdéseknek megfelelıen kötelezıen biztosítandó) alapvetı emberi jogokat, típusaik szerint csoportosítva. Kollektív szabadságjogok A kollektív szabadságjogokat a polgárok valamely közössége gyakorolhatja. Sem az államnak, sem másnak nem áll jogában megakadályozni a különbözı célokkal létrehozott közösségek létezését és mőködését, illetve a polgárok kapcsolatba kerülését az adott közösségekkel. Ezek a jogok a következıek: • Egyesülési jog • Gyülekezési jog • Szabad gondolatközléshez illetve véleménynyilvánításhoz való jog • Gondolatszabadsághoz való jog • Lelkiismereti szabadsághoz való jog • Vallásszabadsághoz való jog • Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai Személyi szabadságjogok Ahogy azt a Magyar Köztársaság Alkotmánya XII. fejezetében (Alapvetı jogok és kötelességek) kimondja, minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, és ettıl senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Ezen túl a következı személyi szabadságjogok vannak rögzítve: • Személyes szabadsághoz való jog • Személyes biztonsághoz való jog • Szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga • Jó hírnévhez való jog • Magánlakás sérthetetlenségéhez való jog • Magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog • Tulajdonhoz és örökléshez való jog Gazdasági, szociális és kulturális jogok Ez a jogcsoport olyan társadalmi igények hatására jött létre, amelyek az államtól kifejezetten elıre tervezett pozitív cselekvést kívánnak meg. Ezek vállalásával az állam a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében a különbözı mozgalmak, a szakszervezetek és az egyházak követeléseinek tett eleget. A következı jogok tartoznak ebbe a csoportba: • Munkához való jog • Pihenéshez, szabad idıhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való jog • Egészséges környezethez, a legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez való jog • Szociális biztonsághoz való jog • Mővelıdéshez való jog • A tudományos és a mővészi élet szabadságának joga • Tanszabadsághoz és a tanítás szabadságához való jog

18

A polgárok részvételi joga A részvételi jogok biztosítják az állampolgár számára az állami-társadalmi élet befolyásolásának lehetıségét, és értelemszerően többnyire csak az adott állam állampolgárait illetik meg. Ezek a jogok a következıek: • Népszavazás és népi kezdeményezés joga • Panaszjog • Választójog ASSZIMILÁCIÓ Az asszimiláció az a folyamat, amelynek során egy kisebbségi csoport saját akaratából vagy kényszer hatására átveszi a többségi csoport értékeit és viselkedési mintáit. E folyamat eredményeként a többségi csoport magába olvasztja a kisebbségi csoportot. Az asszimiláció ideológiaként is leírható, melynek formája: A+B+C=A. Ez azt jelenti, hogy a többségi A csoport domináns, B és C kisebbségi csoport tagjai igyekeznek azonosulni a domináns csoporttal. Ilyenformán az etnikai viszonyokban asszimilációs politikáról is beszélhetünk. Idınként az asszimiláció politikai eszközökkel kikényszerített folyamat. A kényszeres asszimiláció legerıszakosabb formája az etnikai tisztogatás. Az asszimiláció fajtái: Egyedi beolvadás Olyan folyamat, melynek során egy adott nemzethez, nemzetiséghez vagy népcsoporthoz tartozó személy elveszti eredeti nemzeti azonosságát és egy másik – általában a többségi – nemzet tagjává válik. Ennek során elıször általában a nyelvét, majd kulturális igényét, legvégül nemzetiségi tudatát veszti el az ember. Az egyén identitásának a megırzését legjobban az befolyásolja, hogy a boldogulásához az anyanyelvének a használata mennyire szükséges. Csoportos beolvadás Alkalmazkodásuk következtében különbözı eredető, különféle kultúrájú, közös vagy szomszédos területen élı népcsoportok általános kulturális közelséget, majd azonosságot ér el, és ennek eredményeként köztük egység jön létre. Önkéntes asszimiláció Ha az asszimilációt nem a hátrányos megkülönböztetés miatti félelem vezérli, akkor lehet beszélni önkéntes beolvadásról. Ebben az esetben a vegyes házasságoknál egy adott, több nemzetiségő tájékban a beolvasztódás mindkét irányban majdnem azonos. Erıszakos, kényszerített asszimiláció Akkor beszélünk erıszakos vagy kényszerített asszimilációról, hogyha a pillanatnyi hatalom különbözı hátrányosan megkülönböztetı törvények (negatív diszkrimináció), rendeletek segítségével és megfélemlítı politikával, melyek sértik az egyenlı jogok és az emberi méltóság elvét (pl. az anyanyelv használata terén), nyelvhasználati és gazdasági nyomást fejt ki az egyénre a nemzetiségi vagy etnikai identitásának feladására. Egy számbeli kisebbségben élı közösség beolvasztásának a hátrányos nyelvi megkülönböztetés (lingvicizmus) a legfontosabb eszköze.

BESZÉDHIBA A beszédszervek anatómiai sérülésének vagy fejletlenségének következtében, vagy a mőködés zavara miatt kialakult ejtési hibák.

19

BESZÉDZAVAR A beszédhibák speciális formái, amelyek az idegrendszer sérülése, károsodása vagy genetikai ok miatt, ill. pszichés traumák következtében alakulnak ki. Ide soroljuk a hadarást és a dadogást. Tágabb értelemben az elektív mutizmus is ide tartozik. Mindhárom esetben szükséges a pszichoterápiás kezelés (lásd még: dadogás, hadarás, elektív mutizmus) CSALÁDSEGÍTİ A családsegítés a szociális és mentális problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylı személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megelızése céljából nyújtott szolgáltatás.„ (1993. évi III. törvény 64§(2)) A Családsegítı Szolgálat a családsegítés tevékenységi körében az egyének és családok életében jelentkezı problémák megelızése és megszüntetése érdekében: • Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt. • Tájékoztatást nyújt a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról. • A családgondozással elısegíti a családban jelentkezı krízis, mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldását. • Szolgáltatásokat szervez és közvetít az egyén és család számára. • A családon belüli kapcsolaterısítést segítı programokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásokat szervez. (konfliktuskezelés, közvetítés) • Ellátja az aktív korú nem foglalkoztatott személyek esetében az együttmőködési kötelezettségbıl fakadó feladatokat. • Szükség esetén ingyenes jogi tanácsadást biztosít. • Adósságkezelési tanácsadást mőködtet. • Szociális információs szolgáltatást mőködtet. CÉLTERÜLET Az esélyegyenlısítés célterületei: • Egészségügy Állapota javítása: rendszeres és hatékony egészségügyi ellátás biztosítása az állapotromlás, rehabilitáció érdekében, • oktatás, képzés: joga van óvodai neveléshez, iskolai oktatáshoz, neveléshez, lehetıség szerint integrált intézmények, • foglalkozatás: munkához való jog, integrált vagy védett foglalkozás, munkahelyek átalakítása, • lakóhely: lakhatási forma megválasztásának joga, • kultúra, sport rehabilitáció: lehetıvé kell tenni a szabadidıs tevékenységeket, közösségi célú épületek látogatását, a sportolást

20

CÉLCSOPORTOK A törvény 5 hátrányos helyzető csoportot emel ki, amelyekre különösen tekintettel kell lenni, ezek: 1. nık, 2. 40 évnél idısebb munkavállalók, 3. romák, 4. fogyatékossággal élı, megváltozott munkaképességő személyek, 5. két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı, vagy gyermeket egyedül nevelı munkavállalók. A kiemelt csoportokon kívül, a munkáltatónál jelen lévı más hátrányos helyzető csoportok is bevonhatók a tervbe (pályakezdık, nagycsaládosok, hajléktalanok stb.). DEVIENCIA Bármely történelmi korban és idıben, bármely társadalmi szerkezetet vizsgálunk, mindig találkozunk olyan emberekkel, akik "kilógnak" a fennálló társadalmi rendbol. Mindig vannak olyan személyek, csoportok, akikre lehet azt mondani, hogy "olyan mások", a viselkedésük indítékai érthetetlenek. Amikor a domináns csoportok kulturális, ideológiai, szabály- és normarendjétıl idegen és érthetetlen viselkedéssel állnak szemben, akkor a válaszreakció mindenképpen olyan minısítés, amely az adott egyén és/vagy csoport viselkedését deviánsnak, a társadalmi kategorizáció szempontjából negatívnak ítéli meg. Ugyanis minden társadalomnak szüksége van arra, hogy bizonyos viselkedéseket, magatartásformákat tiltson tagjai számára. DISZKRIMINÁCIÓ A latin eredető diszkrimináció szó önmagában szétválasztást, megkülönböztetést jelent. Modern használatban egyes személyek vagy embercsoportok többségtıl eltérı tulajdonságai, illetve helyzete (mássága) ürügyén történı megkülönböztetése másik személy által. Az egyenlı elbánás elvével ellentétes eljárás. A megkülönböztetés hatása lehet pozitív vagy negatív, illetve módszere nyílt vagy burkolt. Pozitív diszkrimináció: A pozitív diszkrimináció társadalmi csoportokra vonatkozó jogi vagy egyéb adminisztratív megkülönböztetést, elınyben részesítést jelent, melyre gyakran, de nem feltétlenül a csoport valamilyen szempontból hátrányos helyzete ad indokot. A világ sok országában ismert és alkalmazott fogalom a hátrányos helyzető csoportok felzárkóztatására vonatkoztatva. A pozitív megkülönböztetés célja az esélyegyenlıség megteremtése vagy privilégium létrehozása. Idegenszóval nevezhetjük protekciónak, vagy a gazdaságpolitikában protekcionizmusnak. Negatív diszkrimináció: A hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció) ösztönös vagy tudatos kirekesztı vagy megalázó cselekedet. Indítéka a fölérendeltség (uralom, elsıdlegesség, dominancia) megszerzése vagy megtartása az embercsoporton belül vagy csoportok között. Ürügye pedig a személy vagy embercsoport másiktól eltérı tulajdonságáról (másságáról) szerzett ismeret. A negatív diszkrimináció ürügye: az embertípus, nem fogyatékossága, beszédhiba, életkor, megjelenési módja, viselkedés, társadalmi helyzete, beszélt nyelv (lingvicizmus), szaga, eszméje, nemi irányultsága, etnikai származása

21

A megkülönböztetés módszere szerint: Nyílt: Amikor valakit az összehasonlítható helyzetben lévı többieknél, nyíltan kedvezıbben vagy kevésbé kedvezıen kezelnek. Burkolt: Burkolt diszkrimináció akkor fordul elı, amikor egy látszólag semleges elıírás, ismérv vagy gyakorlat kedvezıbb vagy kedvezıtlenebb helyzetbe hoz valakit. A burkolt megkülönböztetés egyik példája: amikor munkára jelentkezı embereket vizsgára köteleznek valamely nyelvbıl, noha a nyelv ismeretére nincs is szükség a munka ellátásához. Az ilyen vizsga sok olyan embert kirekeszthet, akinek más az anyanyelve. DISSZEMINÁCIÓ Számtalan kísérlet történt a fogalom definiálására, illetve tartalmának körülírására. Szőkebb értelmezésben a disszemináció mint a projektek végtermékeinek közzététele határozható meg. Az egyik legközkeletőbb definíció szerint a disszemináció olyan különféle tevékenységeket jelent, amelyeknek célja, hogy egy projekt eredményeit hozzáférhetıvé tegyék mindazok számára, akik nem voltak közvetlen résztvevıi az adott projektnek. EGYENLİ BÁNÁSMÓD Ezen elv szerint emberek vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. A jogi szabályozás fı kérdése, hogy mi minısül indokolatlan különbségtételnek, hogy ki köteles megtartani az egyenlı bánásmód követelményét, illetve annak megsértése hogyan szankcionálható. EGYENLİ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG A Hatóság tevékenységének célja az emberi méltóság védelme, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem a jog eszközeivel. A hatóság feladata az egyenlı bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére vagy törvényben meghatározott esetekben hivatalból lefolytatja a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. EGYENLİSÉG Az egyenlıség a politikai értékek egyik kulcsfogalma, melynek jelentése három különbözı értelmezésre vezethetı vissza. A legszőkebb értelemben mint jogi-politikai egyenlıség a minden emberi lény egyenlıségét jelenti, az adott politikai részvétel jogi keretein belül. A törvény elıtti egyenlıség mellett ez azt az erıs normatív igényt is magában foglalja, hogy semmiféle társadalmi, vallási, etnikai, faji, nemi vagy más hasonló jegy nem indokolhat egyenlıtlen bánásmódot vagy diszkriminációt. A második jelentéstartomány az esélyegyenlıségre utal, s mint ilyen arra az állapotra, hogy gazdasági vagy társadalmi státuszától függetlenül mindenkinek egyenlı esélye van a társadalmi és személyes önmegvalósításra. A harmadik interpretáció ideológiai jellegő, miszerint az egyenlıség minden valós tulajdon egyforma megosztását követeli (akár azonos tulajdonrészt, akár az összes javak fölötti állami tulajdont), továbbá egyenlı 'politikai súlyt' mindenki számára.

22

ELİÍTÉLET Az elıítélet egy más csoport tagjaira vonatkozó értékítélet, amely sem érvényes tapasztalatra, sem racionális érvre nem támaszkodik, viszont érzelmi telítettségő, nem változik és érzéketlen az egyéni különbségekre. Az elıítéletek erısen pozitív vagy (többnyire) negatív viszonyt tükrözı, merev sztereotípiákból származnak, amelyek alapja valamilyen érdek, történelmileg örökölt frusztráció, ellenırizetlen eszme - leggyakoribb forrásuk az etnocentrizmus és a xenofóbia. EMPÁTIA Empátia az embernek az a képessége, hogy egy másik ember szempontját felfogni és megérteni képes. Az empátia érzése például akkor jelenik meg, ha valaki egy másik bánatát hallgatva úgy nyilvánul meg, hogy az adott helyzetet elképzelve saját élményként ı is úgy (azonosan) érez vagy gondolkodik, következésképpen hasonlóan cselekszik is. Ettıl különbözik a szimpátia, a rokonszenv vagy együttérzés, amelynek lényege, hogy az ember pl. egy panaszkodó beszámolóját elfogadja vagy amiatt megsajnálja, és esetleg emiatt segít rajta. Az empátia képessége nélkül az ember nem számít lelkileg teljesen kifejlett, egészséges személyiségnek. ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlıségi törvény) a hátrányos megkülönböztetés csökkentése érdekében elıírja, hogy az ötven fınél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 70/A. §-a szerinti esélyegyenlıségi tervet elfogadni (esélyegyenlıségi törvény 36. §). A törvényi elıírás szerint az esélyegyenlıségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzető munkavállalók, így különösen a nık, a negyven évnél idısebb munkavállalók, a romák, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlıség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és azok eléréséhez szükséges eszközöket [Mt. 70/A. § (2) bekezdés].

ESÉLYEGYENLİSÉGI TÖRVÉNY A 2003-ban elfogadott esélyegyenlıségi törvény célja a korábban szétszabdalt, töredékes ágazati szabályozás helyett átfogó és részletes antidiszkriminációs szabályokat elıírni a jogrendszer egésze számára. A törvény kifejezett célja az Európai Unió joganyagával való minél erısebb összhang megteremtése, ugyanakkor a törvény több ponton túlmutat a létezı európai szabályozáson, mivel az összes védett tulajdonság esetén érvényre juttatja a 2000/43/EK irányelvben található, ott csak a faji- vagy etnikai származás esetére elıírt szigorú és átfogó szabályokat. A törvény az általános szabályok mellett külön fejezetben foglalkozik a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az egészségügyi ellátás, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetéssel.

23

A törvény hatálya: A törvény az állami szerveket és más közfeladatot ellátó szervezeteket arra kötelezi, hogy minden jogviszonyuk tekintetében megtartsák az egyenlı bánásmód követelményét. A nem állami szereplık számára a törvény csak bizonyos jogviszonyok esetében írja elı a követelmény megtartását, így a foglalkoztatási jogviszonyokban, szolgáltatás nyújtása vagy áru forgalmazása esetén, állami támogatás felhasználásával végzett tevékenység esetén, illetve azok számára akik elıre meg nem határozott személyek számára tesznek ajánlatot szerzıdés kötésére. A törvény 19 védett tulajdonságot sorol fel, az Alkotmányban említetteken kívül többek között külön nevesíti a szexuális irányultságot, a nemi identitást, az életkort, és a fogyatékosságot. A lista az Alkotmányhoz hasonlóan nyílt végő, magában foglalja az egyéb tulajdonság szerinti megkülönböztetést is. ETNIKUM Etnikum vagy etnikai csoport alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkezı népességet értünk. Az ıket érı soviniszta támadás a mi-ık ellentétbıl indul ki, csakhogy ebben az esetben az egyenlıtlenség, a nemzeti felsıbbrendőség dominál, összekapcsolódva a másik nemzet lekicsinylésével, esetenkénti megsemmisítésének szándékával. A hátrányos helyzetőek nem csak etnikai származásuk miatt kerülhetnek hátrányba, hanem döntı szerepet játszik sorsuk irányításában a település is. Nem mindegy, hogy az adott hátrányt szenvedı család vagy csoport,közösség a települési forma kisebb verziójában, tehát falun éli mindennapjait avagy a nagyvárosban, ugyanis az elıbb említettnek sokkal kevesebb esélye van a társadalom integrációjába,mint az utóbb említettnek. [1] ETNOCENTRIKUSSÁG Etnocentrikusság azon tendencia, miszerint az emberek más kultúrák képviselıinek viselkedését saját kultúrájuk mércéje szerint ítélik meg, és úgy hiszik, hogy saját kultúrájuk értékrendje feljebb való. FOGYATÉKOSSÁG A fogyatékosság annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevıen elmaradnak az emberek átlagától. Fıbb csoportjaik: értelmileg akadályozottak; látássérültek; hallássérültek; mozgáskorlátozottak; beszédben akadályozottak; a halmozottan sérültek (a fogyatékosság több területre terjed ki), valamint a teljesítmény- és viselkedészavarral küzdık. GETTÓSÍTÁS Gettósításnak a szegregáció azon fajtáját nevezzük, melyet olyan diszkriminációs politika eredményez, amely bizonyos (általában faji, nemzeti és vallási) közösségeket vagy csoportokat arra kényszerít, hogy egy város vagy terület meghatározott részében éljenek. Tágabb értelemben a gettósítás kifejezés minden olyan politikai eljárást és módszert jelöl, mely a társadalmi rend szempontjából zavaró jelenségekhez vezet, mint például egy társadalmi vagy kulturális csoport elszigetelıdése vagy idegenként való kezelése

24

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZET Az 1993. évi LXXIX. törvény 121 § (1) bekezdésének 14. pontja szerint hátrányos helyzető gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekeket megilletı kedvezmények, vonatkozó jogszabályi kötelezettségek: • Ingyenes étkezés: bölcsödében, óvodában és 1-4. évfolyamon nappali rendszerő oktatásban résztvevı gyermekeknek • Ingyenes tankönyvellátás: nappali rendszerő oktatásban résztvevı tanuló részére • Kötelezı óvodai felvétel • Iskolai körzethatárok kialakítása, felvételi rend Normatívák/támogatások: képesség-kibontakoztató támogatás; integrációs támogatás; óvodai fejlesztı programok támogatása HÁTRÁNYOS HELYZET A hátrányos helyzet fogalmának tisztázása különösen fontos, ha iskolai körülmények között kell eldöntenünk, ki jogosult a különféle szociális kedvezmények igénybe vételére. Általában az alábbi tényezık fennállása esetén gyanakodhatunk arra, hogy a tanuló hátrányos helyzető családi háttérbıl érkezik: - a család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy tekintet alá esı bevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem; - szőkös lakáskörülmények, kis alapterülető lakásban több személy él együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület; egészségtelen lakhatási feltételek (pl. vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén); rossz felszereltség (pl. konyha, fürdıszoba, beltéri WC, alapvetınek tartott háztartási készülékek hiánya); - a szülık alacsony iskolai végzettsége (csak általános iskolai, vagy olyan érettségit nem igénylı szakképzettség, amelynek nincs munkaerıpiaci értéke); - deviáns környezet szocializációs ártalmai (pl. alkoholista, drogfüggı közeli hozzátartozók; játékszenvedély és következményei); - család hiánya (állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült fiatalok), az ép család hiánya (egyszülıs család, elvált szülık, elhalt szülı), vagy éppen a több generáció, illetve távolabbi rokonsági fokokhoz tartozók együttélése; - a beteg vagy korlátozott képességő szülık, akik fizikailag nem képesek gyermekeik megfelelı ellátására, gondozására. A munkanélküliség, a szegénység, a szociálisan inadaptált emberek, az etnikai kisebbséghez tartozás növeli a hátrányos helyzetre való esélyeket.

25

A következı szempontok alapján vizsgálható a hátrányos helyzet: Munkanélküliség • • • •

rokkantsági nyugdíj öregségi nyugdíj tartós munkanélküliség átmeneti munkanélküliség

Megkülönböztetések • • • • •

Kisebbségek: nemzeti, etnikai vallási alapon munkaerıpiacon nemek szerint fogyatékosok: értelmi fogyatékosok és fizikai fogyatékosok lakóhely szerinti különbségek: tanya, aprófalvak hátrányos helyzetben; rossz lakáskörülmények

Tanulásban akadályozottság • • • •

dislexia disgráfia discalculia hiperaktitivás

Családi háttér • • •

szülık munkanélkülisége hátrányos családforma lehet: félárva, árva, elvált szülık, sokgyermekes család alacsony iskolázottság: nyelvtudás hiánya, hiányos továbbtanulási minta

HOMOFÓBIA A homofóbia szó jelentése félelem, idegenkedés a homoszexualitástól, illetve a homoszexuálisoktól. Tágabb értelemben a homoszexuálisok elleni diszkrimináció általános megnevezése, hasonlóan a faji diszkrimináció esetében használt rasszizmus és a nık elleni diszkrimináció esetében használt szexizmus kifejezéshez. – A transznemőektıl való hasonló félelem neve transzfóbia. Május 17-e a homofóbia-ellenes világnap. A dátum onnan ered, hogy 1990-ben ezen a napon törölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a homoszexualitást a Betegségek Nemzetközi Osztályozásából. 2005 óta a világnapot Magyarországon is ünneplik. IDENTITÁS Az azonosság fogalmának megközelítése két perspektívában, a tökéletes hasonlóság és a megkülönböztetés, két párhuzamos vizsgálódást tesz lehetıvé, ha személyek vagy tárgyak identitásáról van szó: egyfelıl a hasonlóságot, és a különbözıséget másfelıl. Némelykor az identitást egyszerő adottságként fogják fel, ám ez a megközelítés sem az identitás dinamikáját, sem az identitás számára meghatározó társadalmi körülmények között

26

végbemenı interaktív folyamatokat (és az esetleges intézményi aspektusokat) nem veszi figyelembe. Éppen ezért az identitás megértése számára elengedhetetlen, hogy mint létrejövés, vagy valamivé válás legyen értelmezve. Az identitás soha nem valamilyen teljes és befejezett meghatározottság, olyannyira nem, hogy még a halállal sem válik véglegessé, hiszen mindig lehetıség van a post mortem átértékelésre, és vannak olyan identitások is, amelyek kifejezetten a halál révén válnak valóra (pl. a mártírok). A kortárs használatban bizonyos stiláris rugalmasság érhetı tetten, miután a 'társadalmi identitás' és az identitás közel azonos jelentésre tett szert. Ez viszont azért lehetséges, mert az identitás elengedhetetlenül társadalmi identitás. INKLÚZIÓ Az inklúzió eleve más pedagógiai szemléletet feltételez. A kulcsszó és a kiindulási alap az egyéni differenciálás. A pedagógus minden gyermekben a speciálisat, a rá jellemzı egyedi sajátosságokat keresi és látja meg. Természetesnek veszi, hogy a legtöbb gyermeknek valamikor, valamilyen témában tartósan vagy csak rövidebb ideig tanulási nehézségei támadnak, vagyis a tanulási nehézségeket a tanulási folyamat természetes velejárójának kezeli, s nem feltétlenül a gyermekben magában keresi a hátráltató okokat. Az egyéniesített segítséget minden gyermeknek meg kell adni, ill. minden gyermeket képességei szerint kell terhelni. Ez tehát éppen ellentmond az átlagoshoz igazodó, egyetlen ütemet diktáló fejlesztési stílusnak. A pedagógus eszköztára gazdag, kiterjed: - a tanítási program változatos feldolgozására - a gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére - a tananyag differenciált feldolgozására - az egyéni tanulás stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatokra - a teljesítményszintek széles sávjának elfogadására - a tanári irányítás mellett az együttmőködı tanulás, azaz a gyermeki pármunka és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások sőrő érvényesítésére Az ilyen pedagógus amikor problémát lát, igyekszik saját eszköztárán változtatni. INTEGRÁCIÓ Az integráció kifejezés általános értelemben egységesülést, beilleszkedést, vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelent. Az integrációnak több formája, célja, módja létezik. Például Magyarországon a rendszerváltás után fellépett a cigányság társadalmi integrációjának igénye avagy szegregációjának megszüntetése, a deszegráció; ezzel párhuzamosan az ország nemzetközileg megindult az integráció útján: a világbanki és Nemzetközi Valutaalapbeli tagság gazdasági, a NATO védelempolitikai, az Európai Unió gazdasági é spolitikai integrációt jelentett. A faji (racial integration) és az etnikai (ethnic integration) integráció egyik része a deszegregáció, amely megállítja a folyamatos faji vagy etnikai alapú elkülınítést, szegregációt. Ezen túl fellép a tárdalom faji vagy etnikai alapú belsı ellentéteinek megszüntetése, a mindenki számára elérhetı egyenlı lehetıségek, a sokszínő, különbözı hagyományokon alapuló kultúrák fenntartása és békés együttélése érdekében. Az intergráció soha nem lehet a kisebbség belekényszerítése a többség kultúrájába. A deszegregáció tekinthetı jogi problémának, míg az integráció inkább társadalmi vonatkozású.

27

INTEGRÁLT OKTATÁS A közoktatási törvény 1993. óta lehetıvé teszi a sajátos nevelési igényő – régebben fogyatékos – gyermekek, tanulók elkülönítetten, kifejezetten a fogyatékosság típusa szerint létrehozott gyógypedagógiai intézményben, vagyis szegregáltan – illetve a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagyis integráltan történı nevelését, oktatását. Tehát integrált oktatásról a sajátos nevelési igényő gyermekek esetében beszélünk. Jelenleg az integrált nevelés-oktatásnak több típusa, szintje létezik a magyar közoktatás rendszerében. • Spontán integráció: eléggé elterjedt. Ez azon integrációs típus, amelynél a szakemberek részérıl nem jelentkezik tudatos integrációs szándék. A gyermek a többségi oktatási-nevelési intézménybe jár, a szülı ide íratta be, az óvoda vagy iskola fel is veszi. A szülı a szakértıi bizottságnál nem járt gyermekével, s így a gyógypedagógus sem segíti a munkát még az idıszakos nyomon követés vagy pedagógussal folytatott lazább kapcsolattartás szintjén sem. A pedagógus a törvény által biztosított kedvezı lehetıségekkel nem él, útmutatás, segítség hiányában maga igyekszik megválaszolni, megoldani problémákat. Jó esetben – általában az enyhébb fogyatékossági típusoknál – többé-kevésbé sikeresen, rosszabb esetben inkább csak megtőri a gyermeket, de szinte semmit nem tesz annak pusztán formális jelenlétének oldására. Sajnos még igen gyakran elıfordul ez a forma fıleg a kisebb települések esetében, különösen az utóbbi években tapasztalható tanulólétszám csökkenés miatt. Ha tudomásul is veszi az intézmény, hogy fogyatékos gyermekkel van dolga, azt nem „törvényesíti”, hiszen ezeknek az iskoláknak többnyire a hátrányos helyzető kistelepülési önkormányzat a fenntartója, és nem képes biztosítani a törvény által elıírt tárgyi és személyi feltételt a fogyatékos gyermekek szakszerő ellátása érdekében. • Helyi (lokális) integráció: ilyenkor az épület közös, de a SNI és ép gyermekek között gyakorlatilag semmiféle kapcsolat nincs. Ilyenek többnyire a tagozatként mőködı – régebbi nevén – kisegítıs osztályok. Az integráció lehetısége benne van ezekben a szervezési formákban, hiszen lehetne közös szabadidıs foglalkozásokat kialakítani, rendszeresen ki lehetne emelni egyes gyermekeket akár csak valamilyen tevékenységre vagy órára, de viszonylag ritkán élnek ezzel a lehetıséggel, s így tulajdonképpen ez is a szegregálás egy formája marad azzal a különbséggel, hogy a lakóhelytıl való távolság nem áll fenn. • Szociális integráció: amikor a két gyermekcsoport tudatosan keveredik a foglalkozásokon kívüli vagy tanórán kívüli idıben. Pl. az iskolában a délutáni tanulás idején már nem válik szét a két csoport, szándékosan egy asztalnál zajlik az ebédeltetés, közös a sporttevékenység, stb. Egyre elterjedtebb gyakorlat a közös táboroztatás, üdülés is. • Az igazi cél, és egyben a legmagasabb szint a funkcionális integráció, amikor nem választják szét a gyermekeket az iskolai órákon. Ennek két foka van: • részleges integráció: amikor csak az idı egy részében van a fogyatékos gyermek a többiekkel, egyébként elkülönített csoportban tartózkodik. E forma alapját teremti meg a párhuzamos csoportok/osztályok tudatosan tervezett órarendje, pl. az egyébként elkülönített osztályba járó tanuló adott tantárgyat vagy tantárgyakat a többségi osztályban tanulja (ill. egy osztályban vannak, de adott tantárgyak esetén kiemelik az osztályból, és elkülönítetten tanul). • A legmagasabb és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja a teljes integráció, melynek keretében a fogyatékos gyermek a teljes idıt a többségi iskolában, osztályban tölti.

28

JOGEGYENLİSÉG A jogegyenlıség azt is jelenti, hogy a Magyar Köztársaságban minden ember a születésétıl a haláláig jogképes, azaz a saját jogán jogokat és kötelezettségeket vállalhat és szerezhet. A gyermekeknek és a fogyatékossággal élı személyeknek is teljes körő a jogképessége, ugyanúgy és ugyanannyi joga és kötelezettsége lehet, mint a többi állampolgárnak. Az adott személy korlátozottsága nem a jogok tartalmában, hanem csupán azok érvényesítési módjában jelenik meg. Jogképessége korlátozatlan, jogai maradéktalanul megvannak, de életkora vagy egyébállapota miatt azok egy részét csak törvényes képviselıje útján tudja gyakorolni. KÉPESSÉGKIBONZAKOZTATÓ, ILL. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS Az említett rendelet 11/1994 (VI.8.) MKM rendlelet 39/D § (1) pontja határozza meg, hogy az iskola a tanuló szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredı hátrányának ellensúlyozása céljából képesség kibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlıdésének elısegítése, a többi tanulóhoz történı felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. Az (5) pont szerint pedig ebben a képzésben a hátrányos helyzető tanulók vehetnek részt, Az integrációs felkészítés és a képesség kibontakoztató felkészítés közötti különbség a felkészítésben részesülı és nem részesülı tanulók – tehát a hátrányos helyzető és nem hátrányos helyzető tanulók – arányában van, melyet a jogszabály – a további feltételekkel együtt - pontosan megfogalmaz. Tehát az integrációs felkészítés esetén a hátrányos helyzető tanulók együttnevelését értjük. Képesség kibontakoztató, ill. integrációs felkészítés: - létrejött az Országos Oktatási Integrációs Hálózat, mely szakmai segítséget nyújt az iskoláknak - a költségvetési törvény a képesség kibontakoztató felkészítésben résztvevı intézményeknek, az integrációs felkészítésben résztvevı intézmények részére kiegészítı hozzájárulást biztosít. - a kt. 2003. évi módosítása az integrációs felkészítést vállaló iskoláknak teszi 2005. szept. 1-tıl kötelezıvé fejlesztıpedagógusok alkalmazását.

KISEBBSÉG Kisebbségnek nevezünk egy nagyobb közösségen belül többé-kevésbé elkülöníthetı, sajátos azonosságtudattal rendelkezı (pl. etnikai, vallási vagy egyéb) csoportot, ha annak létszámaránya a nagyobb közösségen belül az egyenként vizsgált sokaságok nagyság szerint sorba állított listájának az alsó végén szerepel, (a csoportok számától függıen valahol az 149% között van).

KISEBBSÉGI TÖRVÉNY 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. Az 1993. LXXVII. számú, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben (továbbiakban kisebbségi törvény) felsorolt 13 hazai kisebbség egységes szabályozás alá esik. E törvény keretei között kell megtalálni a magyarországi romák kisebbségi jogainak

29

biztosítását, akiknek helyzete alapvetıen különbözik a többi hazai kisebbségétıl. A romákat számarányuk, szociális helyzetük és az ıket érı diszkrimináció mellett még az is megkülönbözteti a többi hazai kisebbségtıl, hogy olyan szórványban élı népcsoport, amely nem rendelkezik anyaországgal. A törvény a szabad identitásválasztás jogát egyéni jogként biztosítja. Ennek keretén belül valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását bárki önként kinyilváníthatja, vagy kinyilvánítását megtagadhatja. Sajátos egyéni jog továbbá a családi és utónév anyanyelven való anyakönyveztetése. A kisebbségeknek joguk van nyelvük, kultúrájuk megismeréséhez, ami szorosan összefügg a kisebbségek közösségi jogaival. Elidegeníthetetlen közösségi jog az önazonosság megırzése: a történelmi hagyományok és az anyanyelv ápolása, fejlesztése; a kultúra megırzése, valamint a mővelıdési és oktatási önigazgatáshoz való jog. A kisebbségek önszervezıdését elımozdítandó a törvény biztosítja a kisebbségek politikai vagy más jellegő szervezıdését. A törvény elismeri a kisebbségek nyelvét mint közösség-összetartó tényezıt. A szülı, illetve a gondviselı dönthet, hogy gyermeke milyen nyelvi oktatásban részesüljön. Nyolc tanuló szülıjének kérésére kisebbségi osztály vagy tanulócsoport indítása kötelezı, amelyben a kisebbségi önkormányzatok kötelesek együttmőködni. Emellett a kisebbségi önkormányzatok jogosultak oktatási intézményt mőködtetni. A kisebbségi oktatás garanciáját nyújtja, hogy az állam biztosítja megfelelı tankönyvek megjelentetését és taneszközök elıállítását. A kisebbségek kulturális autonómiájának másik sarkalatos pontja a nyelvhasználat. „A Magyar Köztársaságban anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja.” A nyelvhasználat feltételeit az állam köteles biztosítani. Ez nemcsak a magánkörben vagy iskolában használt anyanyelvhez való jogot jelenti, hanem azt is, hogy a hivatalos – közigazgatási, büntetı és polgári – eljárások során az anyanyelv használata biztosított.

KOMPETENCIA MÉRÉS Kompetenciamérés céljai • hatékony eszköz biztosítása az intézményi önértékelés elısegítéséhez: • visszajelzés arról, hogy az iskola milyen eredménnyel közvetíti a társadalom által elvárt tudást; • az iskola képes legyen teljesítményét összehasonlítani a hozzá hasonló iskolákkal; • a tanárok visszajelzést kapjanak arról, hogy az általuk átadott tudást a tanulók mennyire tudják alkalmazni; • a mérési-értékelési kultúra terjesztése, a mérés módszereinek megismertetése a pedagógusokkal; • az iskolafenntartók informálása saját intézményeik az országos adatokkal megbízhatóan összevethetı eredményeirıl. A kompetenciamérések fıbb jellemzıi A tesztek a diákok matematikai eszköztudását és szövegértési képességeit vizsgálják; A diákok önkéntes alapon kitölthetnek egy rövid háttérkérdıívet, amely lehetıséget biztosít a Hozzáadott Pedagógiai Érték vizsgálatára (2003-as méréstıl). A Core-teszt alkalmazásával lehetıség nyílik az egymást követı évek eredményeinek összehasonlítására (2003-as méréstıl).

30

KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY 2007-ES MÓDOSÍTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA Az egyik legfontosabb változás 2007. szeptember 1-jétıl az lesz, hogy a pedagógusokat nem kötelezhetik külön díjazás nélküli órák megtartására. A munkáltató továbbra is elrendelheti a heti kötelezı óraszám feletti két plusz órát, ám kizárólag külön óradíjért. Fontos lépés az is, hogy a pedagógusoknak adható, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésnél elınyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján jobban dolgozott. A minıségi munkát tehát ezentúl konkrét anyagi elismerés követi. Lényeges változás áll be a sajátos nevelési igényő tanulók ügyében. Az volt a cél, hogy ezek a gyerekek valóban az állapotuknak, helyzetüknek megfelelı foglalkozást, oktatást kapják, ezért a törvénymódosítás szigorítja ezeknek a tanulóknak a vizsgálatát, a besorolási feltételeiket, és konkrétabban meghatározza az ellátásukban közremőködı szervezetek feladatait is. Az óvodák, iskolák, kollégiumok szerepe például nıni fog: a módosítás szerint elsısorban ezen intézmények felelnek azért, hogy a náluk lévı sajátos nevelési igényő gyerekeknek megszervezzék a megfelelı foglalkozásokat. Az esélyegyenlıség érdekében tett fontos lépés, hogy hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl elınyben kell részesíteni azt a társulást, ahol hátrányos helyzető település van, vagy a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya eléri a 25 százalékot. A pályázatokon egyébként is kizárólag akkor indulhat el bármilyen intézmény, ha a pályamunkába beletesz egy konkrét esélyegyenlıségi intézkedési tervet. Végül fontos változás áll be a jogkövetı magatartás ellenırzésében és a visszaélések szankcionálásában is. A törvénymódosítások jelentısen kibıvítik az Oktatási Hivatal hatósági ellenırzési jogkörét. A hivatal által kiszabható felügyeleti bírság például az eddigi százezer forintról egymillió forintra emelkedik. A hivatal feladata továbbra is az lesz, hogy vizsgálja az egyenlı bánásmód megvalósulását, az alkalmazási feltételek törvényességét, illetve hogybetartassa a közoktatás ingyenességére vonatkozó elıírásokat. MÁSODLAGOS (ISKOLAI) SZOCIALIZÁCIÓ Az iskolai szocializáció a késıi vagy másodlagos szocializáció. Ez nem alárendelt szerepet jelent, hanem az idıbeli egymásutániságra utal. Személyi közvetítıje a pedagógus, közege pedig az iskolai osztály. Ennek alapján az iskolai szocializációt két szempontból tudjuk megközelíteni • a gyermektársak, az iskolai osztály, mint társas közeg oldaláról; • a pedagógus oldaláról, hiszen ebben a folyamatban ö vezetı funkciót tölt be. Az iskolai szocializáció, ha rá tud épülni az elsıdlegesre. Minél nagyobb az eltérés a családi és az iskolai elvárások között, nagyobb az egyén ellenállása az utóbbival szemben. MEDIÁCIÓ A mediáció alapötlete, az az elképzelés, hogy az ellenséges és antagonisztikus kétoldalú kapcsolatok konfliktus megoldásához egy „harmadik semleges felet” hívnak segítségül egyáltalán nem új kelető. A mediáció az idık során a különféle törzsi és más etnikai vagy kulturális csoportok között, Afrikától Európán át Ázsiáig, Közép- és Dél-Amerikától Japánig, mindig is igénybe vették a család vagy a közösség bölcs öregjeit, hogy békítı szerepet vállaljanak a konfliktushelyzetekben. Kínában az egymást követı uralkodói dinasztiákban a mediáció a konfliktusmegoldás egyik legfıbb eszköze volt. A szó – mediare – eredeti jelentése:

31

• • • • •

középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni.

A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben. A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítı. A mediáció fıbb elemei: • • • • • • • •

az egyezkedést segítı technikák alkalmazása, a probléma megfogalmazása, az álláspontok közelítése, az egyezkedés folyamatának lépésekre bontása, az empatikus kommunikáció fejlesztése, alternatív megoldások keresése, közös cél kialakítása, a beszőkülés, bizalmatlanság, merev attitődök kialakulásának megakadályozása.

MEGKÜLÖNBÖZTETÉS (lsd. diszkrimináció) Az Alkotmány 70/A. § kimondja, hogy az emberi és állampolgári jogok mindenkit különbségtétel nélkül megilletnek, illetve elıírja a hátrányos megkülönböztetés büntetését. Az Alkotmány 10 olyan szempontot emel ki nevesítve (faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet), amely alapján tilos diszkriminálni, de a felsorolás nyílt végő, az egyéb helyzet kategóriába számos más megkülönböztetés is beletartozhat. Így például az Alkotmánybíróság a több esetben[7][8] is egyéb helyzet szerinti diszkriminációnak ítélte a szexuális irányultság szerinti megkülönböztetést. Az Alkotmány 66. § emellett külön is kiemeli a nık és férfiak egyenlıségét, a nemi alapú diszkrimináció tilalmát.

MIGRÁCIÓ Migrációnak nevezik azt a folyamatot, melynek során egyes személyek vagy csoportok úgy váltanak lakókörnyezetet; illetve társadalmat, hogy ez a váltás idılegesbıl tartóssá, huzamossá válik. A népességmozgás tipikus esete az évszázadok óta szinte észrevétlenül folyó munkaerı-migráció. A munkavállalási szándék mellett számos egyéb körülmény is növeli-növelheti a migrációs potenciált. Ugyancsak évszázados, ha éppen nem évezredes múltra tekint vissza a vallási; etnikai és politikai okokból üldözött személyek migrációja. Az utóbbi idıben mind gyakrabban keverednek egymással a migrációs motivációkban a gazdasági és politikai jellegő tényezık. Ennek ellenére a politikai és a jogi megkülönböztetés mellett a vándorlásszociológiában is használatos a két alapesetet elkülönítı fogalomhasználat. A „push”-faktorok a taszítóerıket, a „pull”-faktorok a vonzótényezıket foglalják össze. A gyakran túl általánosnak tartott migráció fogalom konkretizálására és differenciálására több tipológia született.

32

1. Térbeli szempontból megkülönböztetnek belsı (intern) vándorlást - ez többnyire vidékrıl városba irányul -, valamint nemzetközi (extern) vándorlást. (Az utóbbi esetben további elkülönítési lehetıséget jelent a kontinentális és az interkontinentális kategória.) 2: Idıtartam szempontjából megkülönböztetnek korlátozott vagy idıszakos vándorlást (ilyen például a szezonmunka) és tartós vagy folyamatos vándorlást. Ez utóbbihoz sorolódik természetesen a ki-, illetve a bevándorlás és a letelepülés. 3. A végsı soron egyéni migrációs döntés kiváltó okaira vonatkozóan megkülönböztetnek önkéntes vándorlást (mint amilyen például a munkaerı-vándorlás) és kényszervándorlást. Az utóbbi csoportba elsısorban az eltérı hátterő üldözések és a negatív diszkrimináció tartoznak. Egyes esetekben nehézséget okozhat e szempontrendszer szerint osztályozni a népességmozgásokat, mert magának a migránsnak távozás melletti döntésében is keverednek egymással - váltakozó arányban - a saját elhatározások a külsı kényszerekkel. A vándorlók motívumai ugyanakkor egyben mindig politikai-morális értékelések tárgyai is: amennyiben az üldözés, az egzisztenciakárosodás ténye nem „eléggé” nyilvánvaló, a befogadó társadalom közvéleménye azonnal a menekültstátussal járó kedvezmények megkérdıjelezése felé hajlik. (A nyugatnémet társadalomban hosszú vita folyt arról, hogy a volt NDK-sok gazdasági menekültek-e vagy sem!) 4. Terjedelem szempontjából megkülönböztetnek egyes vagy egyéni vándorlást, valamint csoportos vagy kollektív migrációt. Az utóbbi esetben - társadalmi méreteknél - beszélnek tömegvándorlásról is. De a választóvonalak ebben a vándorlási típusban is képlékenyek. Sokan egyéni vándorlóként szerepelnek a statisztikában, holott valójában egész család, rokonság kitelepülésének a láncszemei ık, akik a célországban ismét együtt kívánnak élni. A vándorlások mintaképe a modern társadalmakban gyakran minısül individuális vándorlásnak. Mindenesetre a hagyományos megkülönböztetésnek „klasszikus” bevándorlás és munkaerımigráció között a mai vándorlási folyamatokban alig maradt érvénye. Az Egyesült Államokban á bevándorlás például sok esetben idıszakos marad, miközben Európában sok vendégmunkás tartósan letelepül, és gyakorlatilag bevándorlóvá válik. MULTIKULTURALITÁS Viszonylag új kifejezés a politikaelméletben, mely a kulturális sokszínőség egy adott állapotára utal. Will Kymlicka definíciója szerint a multikulturalitás számára az jelenti az igazi kihívást, hogy a modern társadalmak egyre többször találják szembe magukat az identitásuk elismerését és különbségeik elfogadását követelı kisebbségi csoportokkal. Mindazonáltal a "multikulturális" a kulturális pluralizmus sokféle formáját fedi, ezek mind másfajta kihívást jelentenek, és sokféle módja van a kisebbségeknek a politikai közösségbe való beépítésének. A korábban önrendelkezéssel bíró, területileg koncentrált, illetve az önkéntesen bevándorolt egyénekbıl és családokból álló társadalmak meghódításának és gyarmatosításának két alapvetı formáját határozzák meg. Az elsı esetben a csoportok jellemzıen a többségi kultúra mellett létezı különálló társadalmakként szeretnének megmaradni, és az autonómia vagy önrendelkezés különféle formáit követelik, hogy biztosíthassák a különálló társadalomként való fennmaradást. A másik esetben a kulturális különbségeket az egyének és családok bevándorlása okozza. Az efféle bevándorló csoportok gyakran laza szervezetbe. etnikai csoportokba tömörülnek. Az identitásuk általános elismerését kérik, és nem a domináns társadalom mellett élı, különálló és önrendelkezéssel bíró nemzetté szeretnének válni, hanem az adott politikai közösség intézményeit és jogrendszerét szeretnék úgy megváltoztatni, hogy azok jobban illeszkedjenek a kulturális különbségekhez.

33

MULTIKULTURALIZMUS A közügyekben a multikulturalizmus kifejezés általában három jelentést takar. Demográfiai leíró értelemben a kulturális vagy nemzeti sokszínőségre utal. Ideológiainormatív értelemben azokra a filozófiai érvekre utal, melyek alátámasztják egy bizonyos identitáscsoport elismerésére való törekvés legitimitását. Elvi-politikai értelemben azokhoz a politikákhoz kapcsolódik, melyek a sokszínőség által okozott problémákra hivatottak választ adni. A multikulturalizmus nem más, mint a kulturális pluralizmus elismerése és támogatása minden társadalomban. Üdvözli a kulturális sokszínőséget és igyekszik megırizni azt, ugyanakkor a kisebbségi és a domináns kultúrák gyakran egyenlıtlen viszonyára helyezi a hangsúlyt. A multikulturalizmus posztmodern diskurzus, mely a sokszínőség és a pluralizmus társadalmi megtapasztalását jelenti. Az globalizációt és a homogenizációs elméleteket ellenzı gondolatmenetet képviseli, valamint hangsúlyozza a kulturális, nemzeti és nemi különbségeket és sokféleséget

NEMZET A nemzet "az emberek olyan csoportja, amely tudatosan alkot közösséget, közös kultúrával és közös múlttal rendelkezik, pontosan kijelölt területhez köthetı, közös jövıképpel rendelkezik, illetve jogot formál az önrendelkezésre". Fontos továbbá az a "társadalmi-történelmi összefüggés-egész, amelybe egy kultúra beágyazódik, és amely meghatározza egy kultúra fejlıdését, átadását és befogadását", illetve, hogy az "az érzelmi beruházás, amellyel az egyének a földjüket, nyelvüket, szimbólumaikat és hiedelmeiket illetik, az önmeghatározás igényét teremti és erısíti meg".

NEMZETISÉG[ A nemzetiség szót két értelemben használhatjuk. Általánosabb értelmében valamely nemzethez tartozást jelent (pl. valakinek a nemzetisége). Szociológiai, politikai kifejezésként ugyanakkor valamely meghatározott etnikumhoz tartozó kisebbségre használják. Típusai A nemzetiségeket két csoportba lehet osztani, beszélhetünk nemzeti kisebbségrıl és etnikai kisebbségrıl. Európában a legnagyobb arányban az albánok laknak anyaországuk határain kívül, a legnagyobb számban pedig az oroszok, orosz kisebbség jelentıs számban él Észtországtól Örményországig, csak Ukrajnában 1o millió feletti létszámban.

PREVENCIÓ (MEGELİZÉS) Szociális munkások és mások által tett lépések, melyek minimalizálják, illetve kiküszöbölik azokat a társadalmi, pszichológiai és egyéb feltételeket, melyekrıl tudják, hogy fizikai és érzelmi betegségeket, illetve néha társadalmi-gazdasági problémákat okoznak, vagy hozzájárulnak ezek felléptéhez. Ebbe beletartozik azon társadalmi feltételrendszer létrehozása, amely lehetıvé teszi az egyének, családok és közösségek számára a változás lehetıségét. Formái az elsıdleges-,másodlagos-, illetve harmadlagos prevenció.

34

RASSZ A rassz szó a francia race kifejezés magyarosított alakja, amely emberfajtát jelent. Az emberi rasszokat a 20. század elsı felében külön fajoknak tartották, ami a rasszista ideológia elıretörése idején szinte uralkodó nézetté vált. Ma már közismert, hogy minden ma élı ember egyetlen fajhoz (Homo sapiens) tartozik. RASSZIZMUS Emberfajták szerinti megkülönböztetés. Helytelen kifejezéssel fajok (faji) vagy rasszok szerinti megkülönböztetés. RÁSEGÍTİ SZABÁLYOZÁS A pozitív diszkriminációs modell lényege, hogy a „törvény hátránykompenzációs célú kedvezményeket és többletjogokat biztosít valamely kiemelt védelemre szorulócsoport számára. REHABILITÁCIÓ Az egészséges és hasznos képességi szint vagy lehetı legkielégítıbb állapot helyreállítása. A szociális munkások általában az olyan embereknek nyújtott segítséggel kapcsolatosan használják ezt a kifejezést, akik valamilyen sérülés, betegség vagy diszfunkció okozta károsodásban szenvednek. Ez a segítı folyamat történhet kórházakban, szociális intézményeknél, szervezeteknél klinikákon, iskolákban, börtönökben és még sok egyéb környezetben, és állhat fizikoterápiából, pszichoterápiából, tornából, képzésbıl és az életstílus változásaiból. SAJÁTOS NEVELÉSŐ GYEREKEK (SNI) A közoktatási törvény 121.§ 29. pontja szerint sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló: az, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján c) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, d) pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) SZEGREGÁCIÓ A szegregáció a társadalmi távolságtartás intézményesített, fizikai elkülönülésben kifejezıdı formája. A szegregáció "két csoport lakóhelyének, munkahelyének, szociális intézményeinek vonatkozásában fennálló fizikai elkülönítésére vonatkozik", általában valamely domináns csoport kényszeríti rá egy kisebbségi csoportra. Mindazonáltal a szegregáció ritkán valósul meg teljes mértékben: elkerülhetetlenül elıfordul csoportok közötti érintkezés a megkülönböztetést gyakorló társadalmak legtöbbjében. Kontextustól függetlenül létezik a lakóhely és iskoláztatás szerinti megkülönböztetés, amelyet nem feltétlenül a törvény kényszerítı ereje tart fenn, hanem gazdasági és társadalmi diszkrimináció eredményezi, amint többnyire a gettósítás példái mutatják. A fentiek mellett a szegregáció kifejezést valamelyest eltérı kontextusban is használták. Bizonyos elméletek állítják, hogy a háztartásokon belüli

35

munkamegosztás nemi megkülönböztetést teremt, erre hivatkozva Elisabeth Bott új kifejezés bevezetését ajánlotta a feminizmus-diskurzuson belül, mégpedig a háztartásban hátrányosan megkülönböztetı szegregatív házastársi viszony fogalmát. SZEXUÁLIS KISEBBSÉG A szexuális irányultság (szexuális orientáció, nemi irányultság, szexuális beállítottság) dönti el, hogy az egyén társkeresı aktivitása döntıen milyen partnerre (elsısorban, hogy melyik nem képviselıire) irányul. Egy személyt általánosan heteroszexuálisnak tekintünk, ha szexualitásuk elsısorban ellentétes nemő partnerekre irányul, homoszexuálisnak, ha azonos nemőekre, és biszexuálisnak, ha mindkettıre számottevı mértékben. A kevésbé formális „meleg” és „leszbikus” szavakat korábban csak a hétköznapi társalgásban használták, de ma már a tudományos életben is elfogadottá váltak. Szolgálhatnak arra is, hogy a szexuális irányultságot mint társadalmi identitást hangsúlyozzuk. Aszexuálisnak nevezzük azokat az embereket, akiknek egyáltalán nincs vagy alig van szexuális érdeklıdésük, és a cölibátus vagy szexuális absztinencia kifejezéseket azok esetében, akik szexuálisan nem aktívak (akár meglévı nemi érdeklıdésük ellenére). Az autoszexualitás szintén tekinthetı önmagunkra irányuló szexuális orientációnak. Ritkán, de elıfordul a monosexualitás szó is a csak egy nemre korlátozódó szexualitásra, a biszexualitás ellentétpárjaként. A szexuális jogok elismerése még nem valósult meg teljesen. SZOCIALIZÁCIÓ A szocializáció, mint alapfogalom a társadalmi környezetbe való beilleszkedést jelenti, ami valójában egy társadalom által kikényszerített állapot. Az ember születésétıl kezdve folyamatosan válik "emberré" és sajátítja el a viselkedési normákat. A kisgyermekeknél különbözı kényszerítési szankciókat alkalmaznak. Ez persze kultúránként változik, és nem biztos, hogy két különbözı országnak ugyanazok a társadalmi normái. Ezek a normák a társadalmi fejlıdés során alakultak ki. A társadalmi normának egy lehetséges felépítését az alábbi tagolás mutatja. SZUBKULTÚRA Ez a kifejezés a társadalom bizonyos részeinek. kulturális értelemben vett sajátos voltát fejezi ki szabályainak, életvezetésének, értékrendjének, meggyızıdéseinek, szokásainak tekintetében.

TÁRSADALMI REPREZENTÁCIÓ A társadalmi reprezentáció olyan tartalmak kifejezése és megnevezése, melyek révén az egyéni tudat a rajta túlterjedı, társadalom és intézmények által megjelenített valósághoz viszonyul. E folyamat során az egyén megteremti társadalmi kapcsolatait a társadalom egészével. A folyamat fordított irányban is végbemegy, hiszen a társadalom kinyilvánítja azokat a viselkedési mintákat, kommunikációs formákat, amelyek a társadalmi reprezentáció révén kifejezésre jutnak.

36

TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS A foglalkoztatás, vagy más társadalmilag hasznos tevékenység során semmilyen korú, nemő, nemzetiségő, családi vagy egészségügyi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erısítése, amely nagyban elısegítheti a hátrányos helyzető csoportok foglalkoztatási és érvényesülési lehetıségeit.

TOLERANCIA A tolerancia latin eredető szó, elsısorban türelmességet jelent mások véleménye, fıleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt. A mőszaki életben a megadott méretektıl, mennyiségtıl, vagy minıségtıl való megengedett legnagyobb eltérést jelenti. Orvosi szempontból a szervezet ellenálló képességét, vagy gyógyszertőrı képességét értjük alatta. Az általános tolerancia szó ellentéte az intolerancia, ami bizonyos dolgok iránti türelmetlenséget, valakivel, vagy valamilyen, (fıleg vallási) nézettel szemben. Orvosi értelemben is használják, itt fıképp a gyógyszerekkel való összeférhetetlenséget jelöli. Az intoleráns is (vallási, politikai stb.) nézetekkel szembeni türelmetlenséget jelentett, ma már inkább ezek teljes elutasítását értjük alatta.

XENOFÓBIA A xenofóbia idegenekkel, külföldiekkel szemben, illetve valamennyi általuk képviselt értékkel, szokásaikkal, külsı megjelenésükkel és általában viselkedési gyakorlatukkal szembeni erıs, irracionális győlöletet és gyanakvást jelent. A xenofóbia szó szerinti jelentése: idegenekkel szembeni ellenszenv vagy irtózás. Az idegen ebben az esetben minden olyan személy, aki különbözik tılünk, akár mint kulturális csoport, nemzet tagja stb. A xenofóbia valamely közösség vagy egy társadalom egészének elszigetelıdéséhez vezet, abból a célból, hogy fenntartsa függetlenségét, és elejét vegye a létét fenyegetı (ilyennek tekintett) idegen befolyásnak. Az etnikai és vallási elıítéletek, a rasszizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus erısítik a xenofóbiát. A xenofóbia szélesebb körben elterjedt alacsonyabb iskolázottságú emberek és autoriter típusú személyiségek körében. A xenofóbia többnyire etnikai sztereotípiák és elıítéletek eredményeként jött létre, másfelıl ilyeneket használ fel félelmei igazolásául.

- SNI megfogalmazás: 121. § (1) 29. sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd;

37

- A fejlesztés alapelvei közül ki kell venni az érzékszervi és beszédfogyatékos fogalmat, mivel az érzékszerv (látás, hallás) sérülését, míg a beszédfogyatékosság csak akkor maradhat, ha a Beszédvizsg. SzB. szakvéleményével rendelkezik. Ez utóbbi esetben külön logopédus által történı megsegítés szükséges, a habilitációs, rehabilitációs óratöbbletet biztosítani kell, és külön programot kell írni rá. A diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia és a hiperaktivitás akkor tartozik az SNI körbe, ha a szakértıi bizottság a felülvizsgálatát követıen továbbra is elrendeli a fejlesztı foglalkozások tartását, konkrét óraszámot határoz meg, kijelöli az iskolát, a fejlesztı foglalkozásokat, ill. a tanuló fejlıdését továbbra is ellenırzi, valamint megállapítja a felemelt normatívára való jogosultságot. Az új NAT rendelkezéseit ebbe bele kell foglalni és kiemelni. Amennyiben ilyen tanulók vannak, akkor az alapító okiratban is ezt meg kell jeleníteni, beidézve a hivatkozott jogszabály b) pontját.

38