M E G H Í V Ó június 12. (csütörtök) napjára de órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5.§ (1) bekezdése alapján a Képviselı-testület rendkívüli ülését

2008. június 12. (csütörtök) napjára de. 11.30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme Napirendi pont 1./ Elıterjesztés iaz Észak-alföldi Operatív Program Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése/Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerősítése (ÉAOP-2007-4.1.2) pályázati felhívás tárgyában Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester 2./ Elıterjesztés az Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések címő, ÉAOP-2007-5.1.1.D. kódszámú pályázati felhívásra benyújtandó önkormányzati pályázat tárgyában Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester

Balmazújváros, 2008. június 10.

Dr. Tiba István polgármester

Balmazújváros Város Önkormányzatának Polgármestere

Törvényességi szempontból ellenırizte: Szilágyi Jánosné dr. jegyzı

ELİTERJESZTÉS Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2008. június 12-én tartandó rendkívüli ülésére az Észak-alföldi Operatív Program Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése/Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerősítése (ÉAOP-2007-4.1.2) pályázati felhívás tárgyában

Tisztelt Képviselı-testület! 1. Az Észak-alföldi Operatív Program keretében „Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése/Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerősítése” elnevezéssel pályázati felhívás jelent meg. 2. Annak érdekében, hogy a pályázati anyag megfelelı minıségben határidıben el tudjon készülni, külsı szakértık igénybevétele szükséges. Indokolja ezt a nagy számú dokumentáció elkészítésének igénye (pl. megvalósíthatósági tanulmány, projekt adatlap, részletes költségvetés, környezeti fenntarthatósági terv, stb.), illetve a pályázat benyújtásához szükséges speciális ismeretek (pl.: orvosi mőszerek, egészségügyi infrastruktúra) szükségessége. Tekintettel erre, a tisztelt Képviselı-testület a 386/2007. (XI.30.) számú határozatával megbízta a Protégé Consulting Kft. (1012 Budapest, Márvány u. 18.) társaságot, hogy 3.000.000,-Ft + ÁFA összegő megbízási díj ellenében a pályázat benyújtásához szükséges teljes pályázati dokumentációt készítse el. 3. A pályázat kidolgozását, az adatgyőjtést, a mellékletek beszerzését, a szükséges egyeztetéseket Balmazújváros Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának illetékes köztisztviselıi elvégezték, ebben a munkában részt vesz a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. ügyvezetıje is. 4. A pályázat kidolgozásának elırehaladtával azonban jelezte felénk a Protégé Kft., hogy meg kívánja szüntetni közös megegyezéssel a megkötött megbízási szerzıdést. 5.

2 Ezt követıen azonnal (a pályázat beadásához szükséges idı rövidségére tekintettel) tárgyalásokat kezdtünk pályázatíró társaságokkal, és sikerült megegyeznünk az Inis Business Kft. társasággal, akik vállalták a pályázat határidıben történı elkészítését. Az Inis Business Kft. szerzıdéstervezetét, mely tartalmazza a vállalási feltételeket mellékelem az elıterjesztéshez. Az ajánlat pénzügyi feltételei az alábbiak: a) pályázatkészítés: bruttó 0,-Ft, b) megvalósíthatósági tanulmány készítése: bruttó 1.200.000,-Ft, c) sikerdíj: a pályázaton elnyert támogatás bruttó 4,8 %-a, d) sikeres pályázat esetén a projektmenedzseri feladatok ellátása az erre vonatkozó külön megállapodás alapján. 6. A fentiekre tekintettel javaslom, hogy a tisztelt képviselı-testület a Protégé Consulting Kft. (1012 Budapest, Márvány u. 18.) társasággal megkötött megbízási szerzıdést szíveskedjen közös megegyezéssel megszüntetni oly módon, hogy a társaságot az eddig elvégzett munkája után díjazás egyáltalán nem illeti meg. Javaslom továbbá, hogy a tisztelt képviselı-testület a teljes pályázati anyag elkészítésére (annak minden mellékletével együtt) az Inis Business Kft. (1078 Budapest, Marek J. u. 22.) társasággal kössön szerzıdést a mellékelt szerzıdéstervezetnek megfelelıen.

3

HATÁROZATI JAVASLAT Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2008. június 12-én tartandó rendkívüli ülésére az Észak-alföldi Operatív Program Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése/Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerősítése (ÉAOP-2007-4.1.2) pályázati felhívás tárgyában 1. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján úgy határoz, hogy az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre kerülı „Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése/Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerősítése (ÉAOP-2007-4.1.2)” elnevezéső pályázati kiírásra a Balmazújváros Város Önkormányzata által benyújtandó pályázat teljes körő elkészítésére a Protégé Consulting Pályázatkészítı és Tanácsadó Kft. (1012 Budapest, Márvány u. 18.). társasággal kötött megbízási szerzıdést közös megegyezéssel meg kívánja szüntetni oly módon, hogy a megbízott részére az eddig teljesített munkavégzés után díjazás egyáltalán nem jár. 2. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján felkéri a polgármestert, hogy az 1. pont szerinti szerzıdést megszüntetı okiratot elkészíteni, aláírni és az egyéb szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjen. Határidı: Felelıs:

azonnal polgármester

3. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján úgy határoz, hogy az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre kerülı „Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése/Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerősítése (ÉAOP-2007-4.1.2)” elnevezéső pályázati kiírásra a Balmazújváros Város Önkormányzata által benyújtandó pályázat teljes körő elkészítésére az Inis Business Kft. (1078 Budapest, Marek J. u. 22.). társasággal köt szerzıdést az alábbiak szerint: a) pályázatkészítés: bruttó 0,-Ft, b) megvalósíthatósági tanulmány készítése: bruttó 1.200.000,-Ft, c) sikerdíj: a pályázaton elnyert támogatás bruttó 4,8 %-a, d) sikeres pályázat esetén a projektmenedzseri feladatok ellátása az erre vonatkozó külön megállapodás alapján. 4. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján felkéri a polgármestert, hogy a 3. pont szerinti szerzıdést aláírni és az egyéb szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjen.

4 Határidı: Felelıs:


5. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján felkéri a jegyzıt, hogy a 3. pont szerinti szerzıdés vállalási összegét Balmazújváros Város Önkormányzata 2008. évi költségvetésébe kiadási elıirányzatként betervezni szíveskedjen. Határidı: Felelıs:

2008. szeptember 30. jegyzı



Az elıterjesztést készítette:

Dr. Kerekes Ferenc Kistérségi osztályvezetı

MEGBÍZÁSI SZERZİDÉS

Amely létrejött egyrészrıl Balmazújváros Város Önkormányzata (székhely: 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 4-5. költségvetési törzsszám:………….. ) (a továbbiakban Megbízó)

másrészrıl

Az Inis Business Kft. (székhely: 1078 Budapest, Marek J. u. 22. cégjegyzékszám: Cg. 0109-874279/3), mint Megbízott között a mai napon az alábbi feltételek mellett:

1.1. Megbízás tárgya: Megbízó megbízza Megbízottat, hogy a VÁTI Kht, által 2007-ben kiírt Észak Alföldi Operatív Program keretében az „Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése – Kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-”, járóbeteg szakellátás fejlesztése EAOP-2007-4.1.2 címmel meghirdetett Pályázati Felhívásra a kiírt formai és tartalmi követelményeknek megfelelıen elkészíti a pályázati dokumentációt, és a Megbízó által bekért igazolásokkal együtt összeállítja, és a VÁTI Kht. részére elbírálás céljából eljuttatja.

1.2. A megbízó azzal bízza meg megbízottat, hogy a szerzıdés céljának megvalósulása érdekében az alábbiakban meghatározott feladatokat ellássa: • • • •

a pályázat elkészítésének támogatásával kapcsolatos lehetıségeket felderíti, az azokkal kapcsolatos dokumentációkat összegyőjti; a pályázót megismerteti a pályázati lehetıségekkel és tájékoztatja a pályázattal kapcsolatosan; a támogatás megpályázásához kapcsolódó pályázatot megírja, a pályázati anyagot és a hozzákapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányt elkészíti, összeállítja; az elkészített pályázati anyagot megfelelı határidın belül benyújtja a pályázatot kiíró szervhez

1

2.) Megbízott kötelezettségei: 2.1. Vállalja, hogy a meghatározott pályázathoz kapcsolódóan szükséges anyagokat elkészíti. 2.2. Megbízott a feladattal kapcsolatos dokumentumokat a pályázati kiírásában megjelölt kezelı szervéhez a formai követelményeknek megfelelıen elbírálás céljából eljuttatja kiírásnak megfelelıen. 2.3. A Megbízott köteles a Megbízótól kapott információkat bizalmasan kezelni. Az elkészült anyagokat kizárólag a kezelı szervnek és a Megbízónak adhatják át.

3.) Megbízó kötelezettségei: 3.1. A Megbízó a feladat sikeres elvégzéséhez szükséges adatokat és dokumentumokat az aktuális megbízási szerzıdésben lefektetettek szerint, az abban megállapított idıpontra, de mindenképpen oly módon szolgáltatja, hogy a Megbízott vállalt kötelezettségeinek a pályázati kiírás szerint eleget tudjon tenni. Megbízó köteles a Megbízott által bekért adatokat és dokumentációkat legkésıbb 2008. június 20-ig Megbízott részére eljuttatni. 3.2. A Megbízó felelısséget vállal a Megbízott részére átadott dokumentációk és adatok valóságtartalmáért, a közölt adatokon Megbízott nem változtathat, kivételt képez ez alól, amennyiben errıl Megbízó külön rendelkezik. Nem valós adatok szolgáltatásából eredı károkért Megbízott nem felel.

4.) Szerzıdı felek együttmőködése, kötelezettsége 4.1. A szerzıdı felek a feladat elvégzése során szorosan együttmőködnek, tájékoztatják egymást minden olyan eseményrıl, amely a feladat tartalmára, teljesítésére, a határidık megtartására hatással lehet. 5. Határidık 5.1. Megbízott vállalja, hogy a pályázati anyagot legkésıbb 2008. június 23-án 24.00 óráig postán továbbítja a Kiíró Szervezet felé. 6.) Díjazás, számlázás 6.1. A Megbízott a pályázat megírásáért nem számol el költséget. Kivételt képez a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, melyet az elkészítést követıen köteles Megbízó átutalással kiegyenlíteni. A tanulmány elkészítésének díja: 1 000 000 Ft + Áfa azaz egymillió forint + áfa. 6.2. A Megbízó akkor köteles a 6.1-ben meghatározott díjazás összegét 8 napon belül átutalással (Inis Business Kft., CIB Bank 11100908-13807539-01000003) vagy készpénzben Megbízott részére megfizetni, amikor a pályázati dokumentációt (mely tartalmazza a megvalósíthatósági tanulmányt) postán továbbította a Megbízott.

2

Ha ez a nap nem banki nap úgy az esedékességet megelızı banki napon köteles a megbízó teljesíteni. 6.3. Megbízottat sikeres pályázat esetén, azaz a pályázati támogatás elnyerése esetén eredménydíjazás illeti meg, amely az elnyert támogatás 4 % + Áfa, azaz négy százaléka + Áfa. 6.4. A Megbízó akkor köteles az eredménydíjazás kifizetésére, amikor Megbízót azaz pályázót levélben tájékoztatják, hogy pályázata pozitív elbírálásban részesült, azaz támogatást nyert. Ekkor a Megbízó köteles a 6.3-ban meghatározott eredménydíjazás összegét 15 napon belül átutalással (Inis Business Kft., CIB Bank 11100908-13807539-01000003) vagy készpénzben Megbízott részére megfizetni. Ha ez a nap nem banki nap úgy az esedékességet megelızı banki napon köteles a megbízó teljesíteni. 6.5. Sikeres pályázat esetén a Megbízó kötelezettséget vállal, hogy a projekt menedzseri feladatok teljes körő ellátására Megbízottat kéri fel. Megbízott feladatköre a projekt lezárásáig tart, melyért eredménydíjazásban részesül. Az eredménydíjazás pontos feltételeirıl a felek egy késıbb kötendı szerzıdésben rendelkeznek. 6.6. A 6.5 pontban meghatározott díjazás arányosan kerül kifizetésre a projekt megvalósítása és pénzügyi lehívása során.

6.7. Amennyiben a Megbízó pályázatát formai okok miatt utasítja el a Kezelı Szervezet, a Megbízott eredménydíjra nem tarthat igényt. 6.8. Ha pályázat beadása meghiúsul, mivel a Megbízó nem tesz eleget a 4.2.-ben foglaltaknak, akkor a Megbízó köteles kártérítésként 500.000 Ft azaz ötszáz ezer Ft fizetni a Megbízottnak. 6.9. Amennyiben Megbízó a 6. pontban meghatározott díjazásokat a számlákon jelzett fizetési határidı lejártáig Megbízott részére nem egyenlíti ki, kötbér fizetésére kötelezett, ami a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. 7.) Hatályba lépés, a szerzıdési jogviszony megszőnése 7.1 A jelen együttmőködési megállapodás az együttmőködési megállapodás szerzıdı felek általi aláírásával lép hatályba. 7.2 A jelen megállapodás kizárólag ebben a pontban meghatározott módon szőnhet meg, nevezetesen, ha (i) azt a szerzıdı felek közös megegyezéssel megszüntetik, (ii) A szerzıdı felek megállapodnak, hogy rendes felmondás mindkét szerzıdı felet megilleti, amelyet írásban kötelesek közölni egymással. Jelen megállapodás rendes felmondással 15 napos felmondási idıvel bontható fel. Amennyiben a megállapodást a Megbízott mondja fel, abban az esetben a felmondástól számított 5 banki munkanapon belül köteles a Megbízó által a rendelkezésére bocsátott iratokat, dokumentumokat a Megbízó részére hiánytalanul visszaszolgáltatni.

3

8. Egyéb rendelkezések A Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. jogszabályi elıírásokat kell alkalmazni. Ez a szerzıdés kettı eredeti példányban készült, amely bizalmas iratnak minısül. Jelen Megállapodással kapcsolatosan felmerült vitás ügyeket Felek megkísérlik kölcsönös megegyezés útján rendezni, melynek sikertelensége esetén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választott bíróságnak alávetik magukat.

Kelt: Budapest, 2008. ………………..

……………………………. Megbízó

…………………………. Megbízott

4

Balmazújváros Város Önkormányzatának Polgármestere Törvényességi szempontból ellenırizte: Szilágyi Jánosné dr. jegyzı

ELİTERJESZTÉS Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2008. június 12-én tartandó rendkívüli ülésére az Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések címő, ÉAOP-2007-5.1.1.D. kódszámú pályázati felhívásra benyújtandó önkormányzati pályázat tárgyában

Tisztelt Képviselı-testület! 1. Az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre került a „Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések támogatása” elnevezéső ÉAOP-2007-5.1.1.D jelő pályázati konstrukció. A pályázat benyújtásának feltétele egy akcióterületi terv és egy komplett pályázati dokumentáció (pályázati adatlap, szükséges mellékletek, stb.) benyújtása. A tisztelt Képviselı-testület úgy döntött, hogy ezen dokumentumokon kívül Integrált Városfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: „IVS”) elkészítésére is megbízást ad egy külsı, speciálisan ezzel foglalkozó társaságnak annak érdekében, hogy a város jövıbeli fejlesztési elképzelései összehangoltak, koncepciózusak legyenek, illetve, hogy a pályázat elbírálása során többlet pontot kapjon az Önkormányzat. 2. Tájékoztatom a tisztelt Képviselı-testületet, hogy elkészült az IVS és annak részeként az Antiszegregációs Program (a továbbiakban: „ASZP”), melynek elsı változatai megküldésre kerültek a tisztelt Képviselı-testület részére 2008. május 19. napján. 3. A megküldött anyag továbbításra került a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által az Önkormányzat részére kirendelt szakértı részére is, aki a dokumentumok áttanulmányozása után néhány kisebb módosítási javaslatot tett, és szóban kijelentette, hogy részérıl az IVS elfogadható a kisebb módosítások átvezetését követıen. Ezen felül a szakértı továbbította az IVS-t az úgynevezett minisztériumi szupervizor részére, akinek a jóváhagyása szükséges az IVS képviselı-testület általi elfogadásához. 4. A megküldött tervezeteket az önkormányzat illetékes szakemberei is megvizsgálták,

2 áttanulmányozták és a szükséges módosításokat átvezették. 5. Ezeken felülül megtörtént az IVS és az ASZP egybeszerkesztése is, így a pályázathoz becsatolni kívánt dokumentum immáron csak az IVS elnevezést viseli. 6. Az IVS képviselı-testületi jóváhagyására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a kirendelt szakértı – a szupervizor általi jóváhagyást követıen – aláírja a dokumentumot. Amennyiben mindez megtörténik a képviselı-testületi ülés kezdetéig, úgy a tisztelt képviselı-testület tárgyalhatja érdemben az IVS-t és elfogadhatja azt, amennyiben azonban nem történik meg az aláírás a képviselı-testület üléséig, úgy a tisztelt képviselıtestület kizárólag munkaanyagként tárgyalhatja az IVS-t és nem jogosult azt elfogadni. Természetesen ez utóbbi esetben is szükséges, hogy a képviselı-testület tagjai, illetve az illetékes bizottságok elmondják véleményüket az IVS-hez kapcsolódóan, és megtegyék esetleges javaslataikat, indítványaikat. 7. A tisztelt Képviselı-testület 2008. május 23. napján tartott ülésére megküldésre került az IVS egységes szerkezetbe foglalt, a fentebbi módosításokat tartalmazó verziója, amelyhez képest néhány változást (a szupervizor kérésének megfelelıen) tartalmaz a jelen elıterjesztés mellékleteként megküldött végleges anyag. A változások sárga kiemeléssel szerepelnek az IVS-ben. 8. Tájékoztatom a tisztelt Képviselı-testületet, hogy az IVS célja, hogy a város fejlesztésének rövid és középtávú koncepcióját meghatározza, megfogalmazza a követendı fejlesztési irányokat. A jövıben az IVS lesz a fejlesztések alapdokumentuma, vizsgálni fogják a beadott pályázatokban az egyes pályázati fejlesztések IVS-hez való illeszkedését, ezáltal nagyon fontos, hogy az IVS megfelelı tartalmú legyen. Ezen felül az IVS egy komoly, KSH adatokon, önkormányzati és egyéb adatbázisokon alapuló helyzetfeltárást is tartalmaz. Az ASZP célja pedig az, hogy a szegregátumokban élık életminıségének javítására, a szegregátumok felszámolására az Önkormányzat konkrét javaslatokat, elképzeléseket dolgozzon ki. 9. Tájékoztatom a tisztelt Képviselı-testületet, hogy a határozati javaslat 1. A) alternatívája abban az esetben fogadható el, amennyiben a szakértı aláírja a képviselı-testületi ülés kezdetéig az IVS-t. Amennyiben nem kerül aláírásra a dokumentum a szakértı részérıl, úgy kizárólag az 1. B) alternatíva elfogadása lehetséges, és egy késıbbi képviselı-testületi ülésen születhet meg az

3 IVS-t elfogadó határozat. 10. Tájékoztatom a tisztelt Képviselı-testületet, hogy a komplett pályázati dokumentációnak része egy komoly mőszaki terv készítése, amely az egész pályázat alapját jelenti. Korábban az Önkormányzat több megbízási szerzıdést is kötött már a Pallér Triász Építésziroda Kft. (4080 Hajdúnánás, Dorogi u. 2.) társasággal hasonló jellegő beruházásokban való mőszaki és tervezési közremőködésre vonatkozóan. Megkértük a társaságot, hogy a jelen beruházásban is szíveskedjen közremőködni és a társaság az alábbi ajánlatot adta a megkeresésre: a) geodéziai felmérés készítése, b) építészeti látványtervek, az érintett épületek vázlattervének elkészítése, c) központi rész park vázlatterv, d) az egyes beruházási elemek komplett tervezıi költségbecslése: összesen 1.600.000,-Ft + ÁFA, azaz bruttó 1.920.000,-Ft összeg. Javaslom, hogy a tisztelt Képviselı-testület bízza meg a Pallér Triász Építésziroda Kft. társaságot a fenti pályázat beadásához szükséges mőszaki tervdokumentációk és tervezıi költségbecslés elkészítésére vonatkozóan. 11. Tájékoztatom a tisztelt Képviselı-testületet, hogy az eddig elkészült dokumentáció alapján a pályázat pénzügyi paraméterei az alábbiak: a) Teljes beruházási költség: b) Igényelt támogatás összege: c) Szükséges önerı összege:

947.182.147,-Ft 710.080.694,-Ft 237.101.453,-Ft,

melybıl a Veres Péter u. 1. szám alatti szolgáltatóházra esı pénzügyi paraméterek az alábbiak: a) Teljes beruházási költség: b) Igényelt támogatás összege: c) Szükséges önerı összege:

35.660.000,-Ft 17.830.000,-Ft 17.830.000,-Ft.

Tájékoztatom továbbá a tisztelt Képviselı-testületet, hogy a pályázat fıbb mőszaki paraméterei: a) a beruházás során a Semsey kastély teljes körően felújításra kerül, és a kastélyban számos közszolgáltatás és egyéb szolgáltatás kerül betervezésre, b) a beruházás egyik elemeként a Semsey kastélypark rekonstrukciója is meg fog történni, c) 2 jelzılámpás csomópont kerül kialakításra a település 2 forgalmas részén, d) a Kossuth téri park rehabilitációja, szebbé és látványosabbá tétele fog megtörténni,

4 e) 3 szelektív hulladékgyőjtı sziget kerül kialakításra a város központjában, f) a város központjában korszerősítésre fog kerülni a járdaburkolat, a kerékpárút, g) a Mővelıdési Központ elıtti tér újragondolásra került, melynek alapján egy többfunkciós közösségi tér kerül kiépítésre, h) a városközpontban modern utcabútorok és világítótestek kerülnek kiépítésre, i) kialakításra kerül egy modern és biztonságos játszótér a gyermekek számára, j) a Veres Péter u. 1. szám alatti szolgáltatóház külsı felújítása is a beruházás részét képezi, tekintettel arra, hogy a városkép szempontjából kiemelt jelentısége van az épületnek és a magántulajdonos tagok vállalták a beruházásban való részvételt. A pályázatban igyekeztünk egy olyan városközpontot megálmodni, amely a biztosított pályázati keretek között egy modern, ugyanakkor a hagyományokhoz ragaszkodó és illeszkedı, Balmazújváros értékeit kiemelı, a balmazújvárosi lakosok számára közkedvelt közösségi térré válhat sikeres pályázat esetén. Ezen felül pedig célunk az, hogy a városkép és a városközpont megújításával Balmazújváros turisztikai vonzerejét is növelni tudjuk. 12. A jelen pályázati konstrukció rendkívül összetett pályázati mechanizmus, hiszen a közszolgáltatások fejlesztésén, a városközpont megújításán kívül követelmény benne, hogy a magántıke is megjelenjen a beadandó pályázatban, és összefogás legyen a közszféra és valamely gazdasági szereplı(k) között. Ezen összefogás bizonyítására konzorciumi együttmőködési megállapodást kell kötni és azt be kell csatolni a pályázatban. Mellékelem az elıterjesztéshez a konzorciumi együttmőködési megállapodás tervezetét, és kérem, hogy a tisztelt Képviselı-testület szíveskedjen azt jóváhagyni. 13. Kérem, hogy a tisztelt Képviselı-testület szíveskedjen dönteni a pályázat benyújtására vonatkozóan. Kérem továbbá, hogy a pályázat megvalósításához szükséges önerı összegét, összesen 237.101.453,-Ft összeget (tekintettel arra, hogy a Veres Péter u. 1. szám alatti társasház tulajdonosai 2008. június 9. napján hozott határozatukkal vállalták a rájuk esı önerı összegének, összesen 17.830.000,-Ft összegnek a megfizetését) a tisztelt Képviselı-testület szíveskedjen biztosítani.

5

HATÁROZATI JAVASLAT Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2008. június 12-én tartandó rendkívüli ülésére az Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések címő, ÉAOP-2007-5.1.1.D. kódszámú pályázati felhívásra benyújtandó önkormányzati pályázat tárgyában

1. A) alternatíva Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján úgy határoz, hogy az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre kerülı „Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések támogatása” elnevezéső (ÉAOP-2007-51.1.D) pályázati kiírás benyújtásához szükséges Integált Városfejlesztési Stratégiát, és annak részeként az Antiszegregációs Programot a melléklet szerinti tartalommal elfogadja. B) alternatíva Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján úgy határoz, hogy az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre kerülı „Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések támogatása” elnevezéső (ÉAOP-2007-51.1.D) pályázati kiírás benyújtásához szükséges Integált Városfejlesztési Stratégiát, és annak részeként az Antiszegregációs Programot megtárgyalta és a melléklet szerinti tartalommal elfogadásra alkalmasnak találja, a szükséges szakértıi ellenjegyzés hiánya miatt azonban a soron következı képviselı-testületi üléseken fog megtörténni a dokumentum elfogadása. 2. Kizárólag 1. B) alternatíva elfogadása esetén: Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján felkéri a polgármestert, hogy amennyiben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kijelölt antiszegregációs szakértı az Integrált Városfejlesztési Stratégiát elfogadta és aláírta, úgy a soron következı képviselı-testületi ülésre terjesszen be elıterjesztést az Integrált Városfejlesztési Stratégia képviselı-testület általi elfogadására vonatkozóan. Határidı: Felelıs:

szakértı általi ellenjegyzést követı soron következı képviselı-testületi ülés polgármester

3. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján úgy határoz, hogy az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre kerülı „Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések támogatása” elnevezéső (ÉAOP-2007-51.1.D) pályázati kiírás benyújtásához szükséges mőszaki tervdokumentáció és tervezıi költségbecslés elkészítésére a Pallér Triász Építésziroda Kft. (4080 Hajdúnánás, Dorogi u. 2.) társasággal köt vállalkozási szerzıdést nettó 1.600.000,-Ft + ÁFA, bruttó 1.920.000,-Ft

6 vállalkozási díj ellenében, azzal, hogy a vállalkozási díj a 2008. évi költségvetés fejlesztési célú hitel elıirányzata terhére kerül megfizetésre. 4. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján felkéri a polgármestert, hogy a 3. pont szerinti vállalkozási szerzıdést elkészíteni, aláírni és az egyéb szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjen. Határidı: Felelıs:


5. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre kerülı „Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések támogatása” elnevezéső (ÉAOP-2007-5-1.1.D) pályázati kiírásra pályázatot kíván benyújtani Balmazújváros városközpont funkcióbıvítı fejlesztése tárgyában bruttó 947.182.147,-Ft összegő teljes beruházási költség vonatkozásában, mely összegbıl bruttó 710.080.694,-Ft a támogatási igény és bruttó 237.101.453,-Ft az önerı összege. 6. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva úgy határoz, hogy az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre kerülı „Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések támogatása” elnevezéső (ÉAOP-2007-5-1.1.D) pályázati kiírásra Balmazújváros városközpont funkcióbıvítı fejlesztése tárgyában benyújtandó pályázat lebonyolításához szükséges önerı összegét, összesen bruttó 237.101.453,-Ft összeget, (amely összegbıl a „Balmazújváros, Veres Péter u. 1-3. alatti Irodaház” Társasház megfizetni vállal bruttó 17.830.000,-Ft összeget) a 2008. évi költségvetés fejlesztési célú hitel elıirányzata terhére biztosítja. 7. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján felkéri a jegyzıt, hogy a 6. pont szerinti önerı összegét, megbontva a) a 3. pontban részletezett feladat összegére, a képviselı-testület 188/2008. (V.14.) számú határozata alapján az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az egyéb szükséges dokumentumok elkészítésének összegére, b) és nyertes pályázat esetén a bruttó önerı további részére, felhalmozási célú pénzeszköz átadásként Balmazújváros Város Önkormányzata 2008. évi költségvetésébe kiadási elıirányzatként betervezni szíveskedjen. Határidı: Felelıs:

2008. szeptember 30. jegyzı

8. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva úgy határoz, hogy az 5. pont szerinti pályázat benyújtásához szükséges konzorciumi együttmőködési megállapodást a melléklet szerinti

7 tartalommal jóváhagyja és felkéri a polgármestert és a jegyzıt a konzorciumi együttmőködési megállapodás aláírására. Határidı: Felelıs:

azonnal polgármester és jegyzı

9. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva felkéri a polgármestert és a jegyzıt az 5. pont szerinti pályázat határidıben történı benyújtására és az egyéb szükséges intézkedések megtételére. Határidı: Felelıs:

2008. június 16. polgármester és jegyzı



Az elıterjesztést készítette:

Dr. Kerekes Ferenc Kistérségi osztályvezetı

KONZORCIUMI EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Pályázat benyújtására

1) Jelen konzorciumi együttmőködési megállapodás (a továbbiakban Megállapodás) aláírásával a 2.) pontban meghatározott szerzıdı felek konzorciumot hoznak létre abból a célból, hogy az Észak-Alföldi Operatív Program keretében Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések (ÉAOP2007-5.1.1. D) pályázati kiírásra az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. közremőködı szervezethez pályázatot nyújtsanak be, és a pályázat támogatása esetén az abban foglalt pályázati célt közös együttmőködéssel megvalósítsák.

A pályázat címe: Balmazújváros városközpont funkcióbıvítı fejlesztése (a továbbiakban Pályázat).

2) A konzorcium tagjai (a továbbiakban Tagok) az alább felsorolt intézmények, szervezetek és személyek, akik az 1.) pontban megjelölt pályázatban meghatározott cél(ok) megvalósításában a pályázatban foglalt cselekvési és pénzügyi ütemtervnek, valamint költségvetésnek megfelelıen a jelen Megállapodás keretei között részt vállalnak.

A Konzorcium vezetıje a pályázatot benyújtó Balmazújváros Város Önkormányzata (4060 Balmazújváros, Kossuth tér 4-5., aláírásra jogosult képviselıje: Dr. Tiba István polgármester, Szilágyi Jánosné dr. jegyzı) (a továbbiakban Vezetı). 1. (szervezet neve): Ferenczi Jánosné Postacím: 4060 Balmazújváros, Bajcsy-Zsilinszky u. 12/a. Székhely: 4060 Balmazújváros, Bajcsy-Zsilinszky u. 12/a. Azonosító szám: 8264222927 (adóazonosító jel) Adószám: 47732302-2-29 Aláírásra jogosult képviselıje: Ferenczi Jánosné 2. (szervezet neve): Tejgazdaság Kft. Postacím: 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 1. Székhely: 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 1. Azonosító szám: 09-09-00142 (cégjegyzékszám) Adószám: 12688889-2-09 Aláírásra jogosult képviselıje: Tar József 3. (szervezet neve): Postacím: Székhely:

Kónya Róza 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 23/2. -

1

Azonosító szám: 8320084245 (adóazonosító jel) Adószám: Aláírásra jogosult képviselıje: Kónya Róza 4. (szervezet neve): Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet Postacím: 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 3. Székhely: 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 3. Azonosító szám: 09-02-000184 (cégjegyzékszám) Adószám: 10044403-2-09 Aláírásra jogosult képviselıje: Koroknai István 5. (szervezet neve): Könyvelı 96 Bt. Postacím: 4060 Balmazújváros, Árpád u. 49. Székhely: 4060 Balmazújváros, Árpád u. 49. Azonosító szám: 09-06-005277 (cégjegyzékszám) Adószám: 22872384-3-09 Aláírásra jogosult képviselıje: Györfi Lászlóné 6. (szervezet neve): Koroknai Imre Postacím: 4060 Balmazújváros, Szegfő u. 8. Székhely: 4060 Balmazújváros, Szegfő u. 8. Azonosító szám: Adószám: 47479067-1-29 Aláírásra jogosult képviselıje: Koroknai Imre 7. (szervezet neve): Szakács Istvánné Postacím: 4060 Balmazújváros, Kígyó u. 1/d. Székhely: Azonosító szám: 8357372465 (adóazonosító jel) Adószám: Aláírásra jogosult képviselıje: Szakács Istvánné 8. (szervezet neve): KI-THERM Kft. Postacím: 4060 Balmazújváros, Iskola köz 21. Székhely: 4060 Balmazújváros, Iskola köz 21. Azonosító szám: 09-09-008291 (cégjegyzékszám) Adószám: 12719877-2-09 Aláírásra jogosult képviselıje: Katona Imre 9. (szervezet neve): „TER-CENT” Kft. Postacím: 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 1. Székhely: 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 1. Azonosító szám: 09-09-002869 (cégjegyzékszám) Adószám: 11153418-2-09 Aláírásra jogosult képviselıje: Kovács Sándor 10. (szervezet neve): Postacím: Székhely: Azonosító szám:

MOTEC Kft. 4060 Balmazújváros, Pf. 15. 4060 Balmazújváros-Telekföld 09-09-001255 (cégjegyzékszám)

2

Adószám: 10680531-2-09 Aláírásra jogosult képviselıje: Dobrai Miklós 11. (szervezet neve): Csigéné Fige Judit Postacím: 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 1. Székhely: Azonosító szám: Adószám: 47630695-2-29 Aláírásra jogosult képviselıje: Csigéné Fige Judit 12. (szervezet neve): Katona Imre Postacím: 4060 Balmazújváros, Iskola köz 21. Székhely: Azonosító szám: Adószám: Aláírásra jogosult képviselıje: Katona Imre

3) A jelen Megállapodás aláírásával a tagok a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl szóló 1959. évi IV. törvény 219.§-a és 222. §- alapján meghatalmazzák a Vezetıt, hogy helyettük és nevükben a Pályázatot aláírja, a közremőködı szervezethez benyújtsa és a Pályázat elbírálása során a közremőködı szervezettel szemben a konzorciumot képviselje. A Tagok kijelentik, hogy a Pályázatban foglaltakat ismerik, és az abban foglaltakat magukra nézve kötelezınek ismerik el.

4) A jelen Megállapodás aláírásával a Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Pályázat támogatása esetén a projektet a Pályázatban foglaltak szerint megvalósítják és ennek érdekében együttmőködnek.

5) Tagok kijelentik, hogy pályázati kiírás részét képezı „Konzorciumi együttmőködési megállapodás támogatásban részesített projekt megvalósítására” címő dokumentumot ismerik, és a Pályázat támogatása esetén az abban foglalt tartalommal, valamint a Pályázatban és a pályázatról döntést hozó szerv döntésében foglalt tartalommal szerzıdést kötnek.

6) Jelen Megállapodás a Pályázat mellékletét képezi.

7) Jelen Megállapodás megszőnik, ha a Pályázat nem részesül támogatásban, illetve ha a Tagok a projekt megvalósítására konzorciumi együttmőködési megállapodást kötnek.

3

A Tagok a Megállapodást átolvasták, és közös értelmezés után, mint akaratukkal és elhangzott nyilatkozataikkal mindenben egyezıt aláírták. Konzorcium vezetı:

……………………………………………. Balmazújváros Város Önkormányzata Képviseli: Dr. Tiba István polgármester és Szilágyi Jánosné dr. jegyzı Aláírás dátuma: 2008.06.12.

Konzorciumi tagok:

……………………………………….. Ferenczi Jánosné Aláírás dátuma: 2008.06.12.

………………………………………... Tejgazdaság Kft. Képviseli: Tar József Aláírás dátuma: 2008.06.12.

……………………………………….. Kónya Róza Aláírás dátuma: 2008.06.12.

………………………………………… Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet Képviseli: Koroknai István Aláírás dátuma: 2008.06.12.

……………………………………….. Könyvelı 96 Bt. Györfi Lászlóné Aláírás dátuma: 2008.06.12.

………………………………………… Koroknai Imre Aláírás dátuma: 2008.06.12.

……………………………………….. Szakács Istvánné Aláírás dátuma: 2008.06.12.

………………………………………… KI-THERM Kft. Képviseli: Katona Imre Aláírás dátuma: 2008.06.12.

……………………………………….. „TER-CENT” Kft. Képviseli: Kovács Sándor

………………………………………… MOTEC Kft. Képviseli: Dobrai Miklós

4

Aláírás dátuma: 2008.06.12.

Aláírás dátuma: 2008.06.12.

……………………………………….. Csigéné Fige Judit Aláírás dátuma: 2008.06.12.

………………………………………… Katona Imre Aláírás dátuma: 2008.06.12.

5

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

BALMAZÚJVÁROS

2008. május

HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: [email protected] www.hbheuroconsulting.hu

2

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS....................................................................................................................................... 5

2.

ÖSSZEFOGLALÓ.............................................................................................................................. 6

3.

BALMAZÚJVÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN............................................. 12 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3.

4.

A terület behatárolása, területi egységek, természeti környezet ismertetése ....................... 12 Népesség.............................................................................................................................. 15 Megközelíthetıség ............................................................................................................... 16

BALMAZÚJVÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS ............ 17 4.1. GAZDASÁG ................................................................................................................................. 17 4.1.1. Ágazati szerkezet, vállalkozások száma............................................................................... 17 4.1.2. Foglalkoztatás ..................................................................................................................... 21 4.1.3. Turizmus .............................................................................................................................. 23 4.2. TÁRSADALOM ............................................................................................................................ 26 4.2.1. Demográfia.......................................................................................................................... 26 4.2.2. Képzettség............................................................................................................................ 27 4.3. KÖRNYEZET ............................................................................................................................... 28 4.3.1. Településszerkezet ............................................................................................................... 28 4.3.2. Mőemlékek, helyi építészeti értékek..................................................................................... 29 4.3.3. Lakásállomány..................................................................................................................... 30 4.3.4. Települési infrastruktúra ..................................................................................................... 31 4.4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK .............................................................................................................. 34 4.4.1. Oktatás-nevelés ................................................................................................................... 34 4.4.2. Közmővelıdés...................................................................................................................... 37 4.4.3. Egészségügy......................................................................................................................... 37 4.4.4. Tömegközlekedés ................................................................................................................. 38 4.4.5. Hulladékgazdálkodás .......................................................................................................... 39

5.

VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŐ ELEMZÉSE.............................................. 40 5.1. VÁROSKÖZPONT ......................................................................................................................... 41 5.1.1. Városközpont funkciói ......................................................................................................... 41 5.1.2. Városközpont nevezetességei............................................................................................... 41 5.1.3. Társadalmi-gazdasági helyzet ............................................................................................. 44 5.1.4. Környezeti helyzet................................................................................................................ 44 5.1.5. Városrészi problémák.......................................................................................................... 44 5.2. ÉSZAKI VÁROSRÉSZ .................................................................................................................... 45 5.2.1. Városrész funkciói ............................................................................................................... 45 5.2.2. Északi városrész nevezetességei .......................................................................................... 45 5.2.3. Társadalmi-gazdasági helyzet ............................................................................................. 46 5.2.4. Városrészi problémák.......................................................................................................... 46 5.3. DÉLI VÁROSRÉSZ........................................................................................................................ 47 5.3.1. Városrész funkciói ............................................................................................................... 47 5.3.2. Déli városrész nevezetességei.............................................................................................. 47 5.3.3. Társadalmi-gazdasági helyzet ............................................................................................. 48 5.3.4. Városrészi problémák.......................................................................................................... 48 5.4. KÜLTERÜLET.............................................................................................................................. 49 5.5. VÁROSRÉSZEK SWOT ELEMZÉS ................................................................................................ 50

6.

STRATÉGIA ..................................................................................................................................... 53 6.1. BALMAZÚJVÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVİKÉPE, FİBB FEJLESZTÉSI IRÁNYOK. ................................ 53 6.2. CÉLHIERARCHIA ......................................................................................................................... 54 6.2.1. Átfogó cél............................................................................................................................. 54 6.2.2. Tematikus célok ................................................................................................................... 55 6.2.2.1.

A helyi gazdasági és természeti erıforrások dinamizálása ............................................................55

3

6.2.2.2. 6.2.2.3. 6.2.2.4.

Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése.................................................................................57 Humán erıforrások dinamizálása.....................................................................................................58 A város kistérségi, megyei és regionális kapcsolatainak továbbfejlesztése ..................................59

6.2.3. Városrészek kitőzött céljai................................................................................................... 60 6.3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ................................................................................................. 65 6.3.1. Helyzetelemzés..................................................................................................................... 65 6.3.2. Az IVS akcióterületei ........................................................................................................... 66 6.3.3. Alacsony státuszú népesség területi koncentrációja (helyzetelemzés)................................. 66 6.3.3.1. 6.3.3.2. 6.3.3.3. 6.3.3.4. 6.3.3.5. 6.3.3.6. 6.3.3.7. 6.3.3.8. 6.3.3.9. 6.3.3.10. 6.3.3.11. 6.3.3.12.

6.3.4. 6.3.5.

Demográfiai mutatók ........................................................................................................................67 Iskolai végzettség szerinti megoszlás ..............................................................................................67 Foglalkoztatottság .............................................................................................................................67 Lakhatás .............................................................................................................................................68 Szociális ellátórendszer.....................................................................................................................70 Oktatási-nevelési integráció biztosítása...........................................................................................80 Bölcsıdei ellátás biztosítása .............................................................................................................82 Óvodai nevelés ..................................................................................................................................83 Általános iskolai oktatás-nevelés .....................................................................................................85 Középfokú oktatás.............................................................................................................................95 Sikeresen megvalósult oktatásfejlesztési pályázat ..........................................................................97 Közszolgáltatások elérhetısége........................................................................................................97

Szegregátumok meghatározása, azonosítása a városban.................................................... 98 Statisztikai adatok elemzése a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján...................... 98

6.3.5.1. 6.3.5.2. 6.3.5.3. 6.3.5.4.

6.3.6. 6.3.7. 6.3.8. 6.3.9. 6.3.10.

Demográfiai mutatók a szegregátumokban .....................................................................................98 Iskolai végzettség szerinti megoszlás ..............................................................................................99 Foglalkoztatottság a szegregátumokban ..........................................................................................99 Lakáskörülmények a szegregátumokban .......................................................................................100

A szegregátumok 2008. áprilisi önkormányzati felmérése ................................................ 101 A szegregátumok bemutatása a 2008. évi önkormányzati statisztikai adatok alapján ...... 104 Az anti-szegregációs helyzetelemzés összegzése................................................................ 109 Nyilvánosság biztosítása ................................................................................................... 110 Anti-szegregációs beavatkozási terv.................................................................................. 111

6.3.10.1. 6.3.10.2. 6.3.10.3. 6.3.10.4. 6.3.10.5.

Tervezett beavatkozások 2008-2013. között .................................................................................111 Oktatási-nevelési integráció ...........................................................................................................111 Foglakoztatási integráció ................................................................................................................114 Szociális integráció .........................................................................................................................115 Lakhatási integráció támogatása ....................................................................................................120

6.3.11. Pályázatok, fejlesztések ..................................................................................................... 122 6.3.12. Partneri együttmőködés civil szervezetekkel ..................................................................... 124 6.4. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KONZISZTENCIÁJA ......................................... 145 6.4.1. Összhang a településszerkezeti tervvel .............................................................................. 145 6.4.2. A szomszédos városrészekre meghatározott célok illeszkedése ......................................... 146 6.4.3. Környezeti állapotban való veszteség és ennek kompenzálása.......................................... 147 7.

2007-2013. ÉVEK SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK ......................... 148 7.1. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSÉNEK SZEMPONTJAI .................................................................... 148 7.1.1. Városközpont komplex fejlesztése...................................................................................... 148 7.1.2. Északi városrész akcióterületei ......................................................................................... 150 7.1.3. Déli városrész akcióterületei ............................................................................................. 150 7.2. ELİZETES PÉNZÜGYI KONCEPCIÓ ............................................................................................. 151 7.3. AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK TERVEZETT ÜTEMEZÉSE .................................................... 152

8.

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK ESZKÖZEI.............................................. 153 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5.

9.

CÉLOK ELÉRÉSÉT TÁMOGATÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŐ TEVÉKENYSÉGEK ........................... 153 INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV .............................................................................................. 153 PARTNERSÉG ............................................................................................................................ 154 VÁROSFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI RENDSZERÉBEN ............ 155 MONITORING RENDSZER KIÉPÍTÉSE .......................................................................................... 156

MELLÉKLET: 2004-2007. KÖZÖTT ELNYERT FEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK.............. 157

4

1.

Bevezetés

Az Európai Unió irányelvei szerint (Lipcsei Charta) a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés, a vidéki területek támogatása és a hátrányokkal küzdı térségek problémáinak kezelése. A 2007-2013-as idıszakban a régiók önálló regionális operatív programok keretében ösztönzik a városrehabilitációs programokat, melynek irányelvei alapvetıen azonosak minden régióban. Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a funkcióbıvítı városrehabilitációs akciók célja akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erısítése, új, települési és kistérségi szintő, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévı funkciók megerısítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlıdésébe. A városrehabilitációs akciót integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani, emellett a program által érintett központokra akcióterületi terveket is ki kell dolgozni. Balmazújváros az elmúlt 10 évben számos fejlesztési programot dolgozott ki önállóan, illetve a kistérségi szereplıkkel együttmőködve: o

Balmazújváros elsı Településfejlesztési Koncepciója 1998-ban került összeállításra, amely az elmúlt 10 évben iránytő volt a város fejlesztése számára. 1999-ben készült el a Településszerkezeti Terv, amely szintén meghatározta a városfejlesztés irányát. 2002-ben a belterületi részekre vonatkozóan a Tervet az Önkormányzat módosította, és újabb átdolgozása jelenleg van folyamatban. 2002-ben az Önkormányzat kidolgozta a város idegenforgalmi-turisztikai koncepciója a 2003-2010, valamint a sportkoncepciót a 2002-2012 idıszakra. 2004-ben készült el a város 2004-2008. idıszakra szóló környezetvédelmi programja. 2007-ben a város Önkormányzata elkészítette a 2007-2010. évekre szóló gazdasági programot.

o

A Balmazújvárosi kistérség fejlesztési koncepciója és programja 2005-ben íródott. Szintén ebben az évben készült el a kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja. 2007-ben dolgozták ki a szakértık a kistérség cselekvési tervét, és meghatározásra kerültek a megvalósítandó projektek.

A fejlesztési programok mellett a város számos fejlesztési projektet valósított meg a fejlesztési programok megvalósítására1. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fentiekben felsorolt stratégiai anyagokra építve, valamint a Településszerkezeti Terv figyelembe vételével készült, szem elıtt tartva az IVS-val szemben megfogalmazott formai és tartalmi követelményeket2.

1

Lásd. Melléklet Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium: Városrehabilitáció 2007-2013-ban; Kézikönyv a városok számára. Budapest, 2007. október 5.

2

5

2.

Összefoglaló

Balmazújváros természetföldrajzi helyzetébıl adódóan kiváló adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a következı évtizedben gyors fejlıdésnek induljon, elsısorban a turizmusban rejlı lehetıségek kihasználásával. Az Észak-Alföldi Régióban, így Balmazújváros alatt is jelentıs termálvízkészlet található, valamint a Hortobágy közvetlen szomszédsága jó lehetıségeket biztosít a turisztikai termékek – egészség- és gyógyturizmus, ökoturizmus3 – fejlesztése terén. A város emellett rendelkezik olyan építészeti mőemlékekkel, amelyek turisztikai szempontból is vonzók lehetnek. A város infrastruktúrája (víz, szennyvíz, villany, gáz, úthálózat, telekommunikáció) kellıen kiépített, az M35-ös autópálya megépítésével megközelíthetısége sokat javult, így az infrastrukturális háttér megfelelı hátteret biztosít a turisztikai fejlesztésekhez. A város jó adottságokkal rendelkezik a sportoláshoz is. A debreceni sportrendezvények alkalmával számos csapat a balmazújvárosi sportlétesítményeket használja a verseny elıtti edzéshez. Emellett több csapat a város szállodájában száll meg. A fejlıdéséhez szükséges kitörési pontok megtalálására és kiaknázására nagy szüksége van a városnak, hiszen a város gazdasága stagnál, az ipari és a mezıgazdasági termelés alacsony színvonalú, a foglalkoztatás visszaesett, és ennek következményeként magas a munkanélküliség szintje. A mezıgazdaság, bár az uniós csatlakozással a lehetıségek javultak, de még sem jelent kitörési pontot, mivel ehhez megfelelı szakértelemre lenne szükség a mezıgazdasági vállalkozók részérıl. A termelési ismeretekkel általában nincs is probléma, de nagy az elmaradás a piaci, pénzügyi, kereskedelmi, üzletszervezési és számítástechnikai ismeretek terén. Az alternatív jövedelemszerzéshez (pl. falusi turizmus, bioélelmiszerek termelése és kínálata) szintén hiányoznak a megfelelı ismeretek a mezıgazdasági vállalkozók döntı többségénél. A munkahelyek megszőnésének eredményeként számos munkaképes korú, és vélhetıen képzettebb munkavállaló hagyta el a várost, amelynek népességszáma az elmúlt 10 évben folyamatosan csökken. A kedvezıtlen gazdasági folyamatok a város szerkezetében is éreztették hatásukat. Egyrészt a városközpontban értékes mőemléki (Semsey-kastély) és közösségi (Mővelıdési Ház) épületeknek leromlott az állaga, a központban található épületek többségének homlokzata felújításra szorul, mivel jelenlegi állapotukban kedvezıtlenül befolyásolják a városképet. Másrészt kialakultak a városban szegregált területek, ahol külsı beavatkozás nélkül konzerválódik az elmaradott állapot. A város autópályához való közelsége sem csak pozitív hatással járt, hanem jelentısen megnövelte a városon átmenı forgalmat is, amelyet a jelenlegi forgalomszervezési struktúra már nem képes megbízhatóan kezelni.

3

Beleértve a kerékpáros, a horgász, vadász, és vízi turizmust, madár- és élıvilág megfigyelésére indított turizmust.

6

A helyzetelemzés alapján javasolható középtávú stratégia: A város erısségeit (termálvíz rendelkezésre állása, jó infrastruktúra, építészeti mőemlékek, sportlétesítmények) és lehetıségeit - Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) közelsége, ökoturizmus feltételeinek megléte- kihasználva az erıfeszítéseket a jövedelemtermelı turisztikai fejlesztésekre kell összpontosítani a köz- és a magánszféra együttmőködésében. Szintén jövedelemtermelı céllal fejleszteni kell a sportcélú infrastruktúrát. Mindkét terület fejlesztése tovagyőrőzı hatással lesz a városi vendéglátás, szálláskiadás, kiskereskedelmi tevékenység fejlıdésére is, és ez által a foglalkoztatás növekedésére. A gyengeségek felszámolásában, és a veszélyek okozta kockázatok csökkentésében a közszférára hárul, a városkép megújítása, a város image-nek újrapozícionálása, az építészeti mőemlékek, illetve közösségi funkciót betöltı épületek felújítása, korszerősítése, a városi forgalom újragondolása és szabályozása. A közszféra fı feladata továbbá a szegregációval érintett településrészeken a kedvezıtlen folyamatok megállítása, és megfordítása infrastrukturális fejlesztésekkel, valamint humán téren célorientált oktatási programok indításával. Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a vállalkozásösztönzés, és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A vállalkozásösztönzésben fontos szerepet fog betölteni a köz- és a magánszféra által közösen kialakítandó ipari park. A fejlesztéseket a városrészek céljainak összehangolásával kell megoldani, figyelembe véve, hogy a szőkösen rendelkezésre álló erıforrások mellett elıször a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró fejlesztéseket kell megvalósítani. A prioritást élvezı városrész a városközpont, ahol a legtöbb városi vonzerı és intézmény található, és az itt megvalósítandó fejlesztések biztosítják a legnagyobb hatást a város fejlıdése szempontjából. A városközpontban a közösségi épületek megújításával, esetenként új funkcióval történı ellátásával, a turisztikai célú szolgáltatások bıvítésével, sportcélú létesítmények építésével, a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javításával lehet a stratégiai célokhoz hozzájárulni. Az északi városrészben a stratégia célok elérését a vállalkozásösztönzést szolgáló ipari park kialakításával, illetve az Újtelep városrészben a szegregációval fenyegetett romatelepen anti-szegregációs programok lebonyolításával lehet segíteni. A déli városrészben az ipari fejlesztéseknek korlátot szab a HNP közelsége, viszont éppen a HNP közelségét kihasználva lehet az ökoturizmusba bekapcsolódni, és az oda vezetı utak mentén különbözı alternatív vállalkozási tevékenységet (szálláskiadás, kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari egységek, népmővészeti, biotermékeket árusító üzletek nyitása) beindítani. A város középtávú stratégiájának teljesüléséhez – városrészektıl függetlenül – feltétlenül szükséges célorientált oktatási tevékenység megvalósítása a turizmussal, a vállalkozásalapítással és mőködtetéssel, valamint az alternatív jövedelemszerzési tevékenységekkel összefüggésben. A középtávú stratégia program megvalósítása

7

segítheti elı, hogy növekedési pályára álljon a város, növekedjen a foglalkoztatás és végsı soron megálljon az elvándorlási folyamat a városban.

8

2007-2013 között tervezett városrehabilitációs programok Városrész

Cél

Funkciók

Célcsoport

Tervezett költségvetés

Önkormányzati hozzájárulás

Városközpont

A városközpont vonzóbbá tétele a központi gazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási funkciók megerısítésével és bıvítésével

Gazdasági, közösségi, városi és közszféra

A város és a kistérségi települések lakossága, vállalkozások, turisták, befektetık, sportolók

1030-1050 millió Ft

20-25 %

Északi városrész – Újtelep, vállalkozói övezet

Iparfejlesztési lehetıségek bıvítése, új vállalkozások betelepedésének elısegítése ipari park kialakításával

Gazdasági

Vállalkozások, helyi munkavállalók

150-200 millió Ft

10-15 %

Déli városrész – „Daru” városnegyed

Lakásállomány növelése

Lakó

Város lakossága, betelepülni szándékozók

700-800 millió Ft

0%

Északi városrész – Újtelep – szegregátum

A megindult szegregációs folyamatok megállítása, hosszabb távon megfordítása a közutak megújításával, a közszolgáltatások fejlesztésével

Közösségi, városi, lakó és közszféra

2. szegregátum lakói

30 millió Ft

15-30 %

Déli városrész – Felsıvég szegregátum

A megindult szegregációs folyamatok megállítása, hosszabb távon megfordítása a közutak megújításával, a közszolgáltatások fejlesztésével

Közösségi, városi, lakó és közszféra

1. szegregátum lakói

50 millió Ft

15-30 %

Minden városrészre kiterjedı

Humán erıforrás fejlesztés

Gazdasági, közösségi

Város vállalkozni kívánó lakossági rétege, illetve lemaradással fenyegetett rétege

40-50 millió Ft

15-30 %

9

A prioritást élvezı akcióterület: a városközpont, ahol gazdasági, közösségi, városi és közszféra funkciók bıvítése tervezett. Az akcióterület lehatárolása: Veres Péter u. –Csegei u.- Vasút vonal – Szabadság sor – Bajcsy-Zs. u. eleje – Sporttér u. – Szoboszlói u. – Árpád u. – Kossuth téri lakótelep – Bocskai u. – Bethlen u. (a víztoronyig) Az akcióterület tervezett fejlesztési projektjei a 2008-2010. közötti idıszakban a Városrehabilitációs pályázat keretében Funkció

Tevékenység

Gazdasági funkciót erısítı Városi funkciót erısítı

Szolgáltatóház (sarki tömb) környezetbe illı külsı felújítása Semsey kastély parkjának felújítása, Kossuth téri díszpark fejlesztése, játszótér építése, díszkivilágítás, kandeláberekkel a Semsey kastély parkjában és a Kossuth téren, Közlekedési rendszer racionalizálása, útfelújítások, kerékpárút kiépítése, hálózatba kötése, 3 db 3 frakciójú szelektív hulladékgyőjtı sziget beszerzése és elhelyezése; Interaktív segélykérı tábla/oszlop és közlekedési jelzıberendezés két forgalmi csomópontban

Barnamezıs területek fejlesztése (nem önálló funkció) Felhagyott épületek külsı és belsı felújítása a fenti funkciók (gazdasági, közösségi, városi és közszféra) bıvítése, kialakítása céljából. Közszféra funkciót erısítı Infrastruk-turális beruházásokat kiegészítı „soft” elemek

Becsült költség, Ft


33 660 000

50%

486 374 147

15%

443 400 000

50 és 15%

55 464 600

15%

15 000 000 – 20 000 000

15 %

Semsey kastély felújítása; ezen belül gazdasági és közösségi funkciókkal történı ellátása

Polgármesteri Hivatal homlokzatfelújítása Helytörténeti kiállítás, településtörténeti programsorozat (Semseyek életét, történetét bemutató), Hortobágy ismertetı diákoknak; A szelektív hulladékgyőjtést elısegítı, iskolásoknak és a felnıtt lakosságnak szervezett képzés, látogatással a hulladéklerakóba, vetélkedıvel és nyereménnyel

Az Akcióterületi tervek folyamatos nyomon követésére az önkormányzaton belül a megvalósításban érintett szervezetek vezetıi, illetve felelıs tisztségviselık részvételével egy koordinációs testületet felállítására kerül sor.

A kezdeti idıszakban (2008-2010) a végrehajtást az Önkormányzaton belül felállított szervezet fogja végezni, de középtávon egy Városfejlesztési Társaság felállítása a cél, a vállalkozási szféra programokba történı bekapcsolódásának ütemétıl és intenzitásától függın.

A városrehabilitációs programok kialakítása folyamatos partnerségi egyeztetésen ment keresztül mind a fejlesztésben érintett intézmények, vállalkozások, civil szervezetek képviselıivel, mind a város lakosságával Egyeztetés Bizottságok + érintett területek önkormányzati képviselıi

Idıpont 2008. május

Lakossági egyeztetések o

internetes

2008. május

o

lakossági fórum

2008. április 15.-április 30. között 18 lakossági fórum a város összes választókerületében

o

Vállalkozók érdekképviseletével való egyeztetés

2008. május 9.

o

Civil szervezetekkel történı egyeztetés

2008. május 9.

IVS és belvárosi akcióterületi terv végsı elfogadása

2008. május

11

3.

Balmazújváros szerepe a településhálózatban

3.1.1. A terület behatárolása, területi egységek, természeti környezet ismertetése Balmazújváros a Balmazújvárosi kistérség részeként az Észak-alföldi régióban található. Az Észak-alföldi régió egész területe az Alföld nagytájhoz tartozik, amely területének jelentıs részén, különösen a medencealjzat törésvonalai, vetısíkjai környékén melegszik föl erısen a rétegvíz. A mélyebb tengeri rétegek magas sókoncentrációjú üledékeibıl ásványvizek nyerhetık. A magas hıfok és az oldott anyagok eredményezik a mélyfúrású vizek gyógyhatását. A táj gazdag és egyedi növény-, illetve állatvilága, Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, az élıvizek mentén kialakult növénytársulások miatt a régió területének kimagaslóan nagy hányada élvez védettséget. Ezek között kiemelkedı értékő a régió két megyéjét érintı Hortobágyi Nemzeti Park, amely hazánk elsı, 81 ezer hektár kiterjedéső nemzeti parkja; 1999 decemberétıl az UNESCO Világörökségének is része A Balmazújvárosi Kistérség, az Észak-alföldi Régió részét képezi, területe 731 km2. A Balmazújvárosi Kistérség közvetlenül határos a Debreceni, Hajdúböszörményi, Polgári, Hajdúszoboszlói és Püspökladányi Kistérségekkel, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezıcsáti és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszafüredi Kistérséggel. (1. sz. ábra). A Tisza és Debrecen között elterülı kistérség több természetföldrajzi kistáj területét foglalja magába. Területének legnagyobb része a Hortobágyon fekszik, de a kistérség nyugati pereme a Borsodiártér és a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík, keleti szegélye a Hajdúhát területére is átnyúlik. A Balmazújvárosi Kistérséget négy település – Balmazújváros, Egyek, Hortobágy és Tiszacsege – alkotja, s ezzel az ország 10 legkisebb településszámú kistérsége közé tartozik. A Balmazújvárosi kistérség a hatályos 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján a leghátrányosabb helyzető kistérségek közé került besorolásra. Területén két városi rangú település található: Balmazújváros 1989-ben, Tiszacsege pedig 2000-ben nyerte el a városi címet. A városi népesség aránya meghaladja a 75%-ot a kistérségben, s ezzel az értékkel – amely nagyjából Hajdú-Bihar megye átlagának felel meg – közvetlenül a 100%-ban város(ok)ból álló Debreceni és Hajdúböszörményi Kistérségek után következik a megyei rangsorban. A kistérség második legnépesebb települése – Egyek – nagyközségi ranggal bír. Hortobágy településszerkezeti sajátossága, hogy népességének 40%-a külterületi tanyaközpontokban – Kónya, Borsós, Szásztelek, Árkus, Hortobágyi halastó, Kungyörgy és Máta településrészeken – él.

12

1.sz. ábra: A balmazújvárosi kistérség elhelyezkedése

A Hortobágy fı természeti értékét a szikes termıhelyek növény- és állatvilága, a sziki legelıkhöz kötıdı néprajzi értékek adják. A táj területének döntı hányadát ma természetes élıhelyek - sziki gyepek és sziki legelık, löszpuszták, ártéri erdık és ligetek - képezik, valamint egy mocsarakból, tavakból és holtágakból álló "vízország" alkotja, a mozaikos talajviszonyoknak köszönhetıen változatos és gazdag növény- és állatvilággal. A területnek viszonylag kisebb hányadát borítják mesterséges vizes élıhelyek (a halastavak összterülete 6 ezer hektár), ezek mégis nagy jelentıségőek, mivel együttesen a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. A Hortobágy nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentıségő helyszínei: eddig 342 madárfaj elıfordulását regisztrálták itt, melyek közül ez idı tájt 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A Magyarországon átvonuló darvak 95 %-a a Hortobágyon megpihenve repül tovább. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírő látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak, valamint igen fontos költı- és vonulóhelye számos énekesmadárfajnak. A világörökségi területet felügyelı Hortobágyi Nemzeti Park a természetvédelem, a gazdálkodási tevékenység és az idegenforgalom sajátos egységét valósítja meg. A különleges madárvédelmi rezervátumok, az egyedülálló és kiemelt jelentıségő természet-megırzési területek részei az Európai Unió elindította Natura 2000 hálózatnak. A tájegység egész Európa szempontjából jelentıs egyedi és veszélyeztetett fajokat, valamint ezek élıhelyeit ırzi, amely miatt kiemelkedı célpontja a turizmusnak. Az élıvilágról kiállítások, szakmai programok nyújtanak ismereteket. A természeti és kultúrtörténeti értékekrıl négy bemutató terület ad jellemzı képet: a Nyírılapos-Nyárijárás puszta, a Hortobágy-halastó, az Egyekpusztakócsi mocsarak és a Tisza-tó. A bemutató területeken belül a könnyebb tájékozódást táblákkal jelzett tanösvények szolgálják.

13

A régió – értékes nemzeti parkján kívül – nemzetközileg jelentıs termálvízkészlettel is rendelkezik, amelynek oka, hogy itt a geotermikus gradiens 100 méterenként 7-8 oC, így a harmad- és negyedidıszaki rétegekbıl kitermelhetı víz hımérséklete 40-65 °C. A termálvízkészlet legfontosabb hasznosítási módját a gyógy- és termálfürdık jelentik. Egyre növekvı a minısített gyógyvízzel rendelkezı fürdıhelyek száma, ami szintén vonzza a turistákat, és egyúttal a régió vezetı turisztikai terméke. Balmazújváros körzetében három nagyobb település – Debrecen, Hajdúszoboszló és Hajdúböszörmény - található (2. sz. ábra). Mind a kistérség, mind Balmazújváros több szállal kötıdik Debrecenhez. Munkavállalók és diákok százai járnak be a térségbıl Debrecenbe dolgozni és tanulni. A debreceni nagyobb szabású rendezvények – sportrendezvények, Virágkarnevál – is éreztetik hatásukat Balmazújvárosban, mivel számos résztvevı keres szállást a városban ilyen alkalmakkor. Debrecen közelsége azonban komoly kihívás is a városnak, hiszen a vállalkozások szívesebben telepednek meg Debrecenben, és a képzett munkaerıt is elszívják. 2. sz. ábra: Balmazújváros és környéke

14

3.1.2. Népesség Az Észak-alföldi régióban a lakónépesség száma 2005. január 1-én 1.541.818 fı, a 2005. közepén tartott mikrocenzus alapján 1.540.424 fı, amivel az ország második legnépesebb régiója. A lakosság száma – követve az országos tendenciákat – 2001 és 2005 között csökkent, ennek mértéke azonban kisebb volt, mint az országos átlag. A kedvezı folyamat mögött alapvetıen a természetes népesedési folyamatok állnak: az Északalföldi régióban – hasonlóan az ország többi régiójához – az elmúlt idıszakban ugyan természetes fogyást lehetett tapasztalni, ennek nagysága (2003 – 2,7‰; 2004 – 2,2‰) azonban legalább 1‰-kel kisebb volt a következı régió adatánál. A természetes szaporodást/fogyást meghatározó tényezık közül az Észak-alföldi régió mind a születési, mind pedig a halálozási arányszámot tekintve – az országos áltagnál lényegesen jobb értékkel – az elsık között található. Lényegesen rosszabb a helyzet a migrációs folyamatok tekintetében: a régió hosszú ideje jelentıs népességkibocsátónak tekinthetı, és ennek eredményeként negatív a migrációs mérlege. Az Észak-alföldi régiót alkotó megyékrıl megállapítható, hogy a természetes népesedési folyamatokat tekintve legjobb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van: a népességcsökkenés mértéke itt volt a legkisebb. A megyéken belüli demográfiai folyamatokat vizsgálva megállapítható, hogy a lakosságszámnövekedést felmutató települések jelentıs része Debrecen, Nyíregyháza és Szolnok közelében található, amely elsısorban a megyeszékhelyekrıl történı kitelepüléssel magyarázható. Az Észak-alföldi régió az ország legfiatalabb korösszetételő térségnek számít: mind 2001-ben, mind pedig 2005-ben az öregedési index itt volt a legalacsonyabb, a 2001/2005 közötti változás nagyságát (az öregedés mértékét) tekintve pedig csak a Közép-magyarországi régió értéke volt jobb. A régión belül a legjobb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van, amelynek az öregedési indexe – az országban egyedüliként – még 2005-ben is kisebb volt egynél. A Balmazújvárosi Kistérség, lakónépessége a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 30.256 (KSH, 2001), a 2006. évi statisztikai nyilvántartás szerint 29.551 fı (KSH, 2006). Népsőrősége 41 fı/km2, amely mind az ország (109 fı/km2), mind Hajdú-Bihar megyei átlagától (88 fı/km2) lényegesen elmarad, s ezzel a Polgári (39 fı/km2), valamint Berettyóújfalui Kistérség (44 fı/km2) mellett a megye legritkábban lakott területe Balmazújváros lakóinak száma 1998-ban 18.2580, 2001-ben 18.165, 2005-ben 17857, 2006-ban pedig 17752 fı; lakónépessége lassan, de folyamatosan csökkenı tendenciát mutat.4.

4

KSH Hajdú-Bihar megye Statisztikai évkönyv, 2005. 15

3.1.3. Megközelíthetıség Az Észak-alföldi régió közlekedése az egyenetlenség, a hálózat fejlett és fejletlen arányának kedvezıtlen összetétele miatt ma még viszonylag alacsony színvonalon biztosítja a térség turizmusának fejlıdését. A hiányzó hálózati elemek folyamatos kiépítésével és a meglévık rekonstrukciójával azonban egyre kedvezıbb feltételekkel kapcsolódik be a régió az országos és nemzetközi turisztikai vérkeringésbe. A régió vasúthálózata vonalsőrőség tekintetében az országos átlag feletti, a villamosított és az automata biztosító berendezéssel ellátott vonalak aránya azonban az országos átlag alatt marad. A légi közlekedés szempontjából kiemelkedı jelentısséggel rendelkezik a debreceni repülıtér, amely 2003 áprilisától már állandó nemzetközi határnyitású kereskedelmi repülıtérként mőködik. Az objektumot a jelenleg érvényes kormányhatározat az államilag támogatható két regionális nemzetközi kereskedelmi repülıtér egyikeként említi. Jelenlegi forgalmának döntı részét nemzetközi turisztikai charter-járatok adják. Az Észak-alföldi régió az országos közúthálózat hosszát tekintve a magyarországi régiók között a második helyen áll, a fajlagos mutatók szempontjából ugyanakkor az utolsó elıtti helyet foglalja el. Ennek hátterében az áll, hogy a régió nagy részében ritka és nagy kiterjedéső települések alkotják a településhálózatot. Az M3-as és M35ös autópályák új szakaszai (Görbeháza-Nyíregyháza, Görbeháza-Debrecen, a két megyeszékhely körüli elkerülı győrő), javítják ugyan az érintett települések megközelíthetıségét, a régió jelentıs része ugyanakkor még hosszú ideig kívül esik a gyorsforgalmi úthálózat mind a 15, mind pedig a 30 perces vonzáskörzetén.5 Balmazújváros közlekedési szempontból jó adottságokkal, lehetıségekkel rendelkezik; az M35-ös autópálya átadását követıen ugyanis ahhoz mérve a 15 perces izochronon belül található, így Budapestrıl 2 óra alatt autópályán megközelíthetı. Debrecenbıl, Hajdúszoboszlóról egyaránt 30 perc alatt érhetı el a város közúton. A városnak vasúti kapcsolata is van; Budapest a 100-as és 108-as vonalon érhetı el körülbelül három és fél óra alatt, míg Debrecenbe, a régió központjába vasúton alig 30 perc alatt lehet eljutni.

5

Az Észak-Alföldi régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013, 2006., 25. o.

16

4.

Balmazújváros egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés

4.1.

Gazdaság

Balmazújváros gazdaságának állapotát a következı szempontok alapján elemezzük: ágazati szerkezet és vállalkozások helyzete, foglalkoztatás, turizmus.

4.1.1. Ágazati szerkezet, vállalkozások száma Az Észak-alföldi régió az egy fıre esı GDP-t tekintve 2004-ben az országos átlag 66%-os arányát érte el, amivel az utolsó elıtti a magyar régiók között. Az Északalföldi régión belül a legkedvezıbb helyzetben Hajdú-Bihar megye található, amely a megyék sorrendjében az 1994-es 9. és 1996-os 10. helyezéstıl eltekintve általában a 12. és 13. helyen állt, 2004-ben azonban már ismét a 10. helyet foglalta el. Jász-Nagykun-Szolnok megye az 1990-es évtized döntı részében a 13-14. pozíciókat foglalta el, a késıbbiekben azonban hátrább csúszott (1999-ben 17., 2002-ben és 2003-ban 16. hely). A legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye található, amely végig a sereghajtók között (19. és 20. hely) helyezkedett el (2003-ban 19. hely). A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az Északalföldi régióban az országos átlagot lényegesen meghaladja a mezıgazdaság, a közigazgatás és kötelezı társadalombiztosítás, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése, míg a szállítás, raktározás, posta és távközlés, a pénzügyi tevékenység és kiegészítı szolgáltatásai, az ingatlanügyletek, bérbeadás, gazdasági tevékenységet segítı szolgáltatás, valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás ágazatokban jelentıs elmaradás tapasztalható. A régión belül Hajdú-Bihar megye elsısorban a villamosenergia-, gáz-, gız- és vízellátás (ennek az az oka, hogy a megyében található a E-ON és a TIGÁZ központja), a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (Hajdúszoboszló és Debrecen szerepe), valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás, JászNagykun-Szolnok megye a bányászat, feldolgozóipar, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatokban emelkedik ki. A foglalkoztatottak számát tekintve az Észak-alföldi régióban – szinkronban az országos tendenciákkal – hosszú ideig folyamatos emelkedést lehetett megfigyelni, 2003 és 2004 között ugyanakkor – hasonlóan több régióhoz – jelentıs visszaesés következett be. A régión belül a csökkenés a legnagyobb mértékben Jász-NagykunSzolnok megyét érintette, míg Hajdú-Bihar megyében még egy kismértékő emelkedés ment végbe. A foglalkoztatási arány elemzése rögtön rávilágít az Észak-alföldi régió egyik jelentıs gyengeségére: a 15-74 éves korcsoporton belül magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak aránya (a foglalkoztatottak számát követve 2003-2004 között ennél a mutatónál is visszaesés következett be), amellyel a régió csupán az Észak-magyarországi régiót tudja megelızni. A megyék közül a legjobb helyzetben Hajdú-Bihar megye van (országos viszonylatban 12. hely), ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2004-ben az utolsó helyet foglalta el.

17

A Balmazújvárosi kistérségben mőködı társas vállalkozások 18%-a köthetı a mezıgazdasági, 30%-a az ipari szektorhoz (ennek nagyobbik felét az építıipar adja), 52%-a a különbözı szolgáltatási tevékenységekhez. A mezıgazdaság részesedése többszörösen felülmúlja az országos és megyei átlagot, de – elsısorban az építıipar súlya miatt – az ipari szektor is felülreprezentált. A mezıgazdaság, hal-, vad- és erdıgazdálkodás Tiszacsege és Hortobágy vállalkozói szektorában felülreprezentált, az ipar és építıipar ugyanakkor egyedül Balmazújváros gazdaságában haladja meg a kistérségi átlagot. A szolgáltató szektoron belül a kereskedelem és javítás, valamint a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás Egyeken, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, illetve ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások Balmazújvárosban felülreprezentáltak. A regisztrált vállalkozások lakónépességhez viszonyított száma alapján a Balmazújvárosi Kistérség a Hajdú-Bihar megyei mezıny közepén található. A vállalkozás-sőrőség ugyanakkor jelentıs kistérségen belüli különbségeket mutat: Hortobágy a kistérségénél magasabb, Egyek és Tiszacsege alacsonyabb kategóriába került. A gazdaság egésze szempontjából meghatározó társas vállalkozások alig több mint 10%-a foglalkoztat legalább 10 fıt, vagy annál többet, az 50 fınél többet alkalmazók aránya 2%, s egyetlen olyan társas vállalkozás sincs sem, Balmazújvárosban sem a kistérségben, amely 250 fıs vagy e feletti foglalkoztatotti létszámmal büszkélkedhetne.

Balmazújváros döntıen mezıgazdasági jellege, az ipar viszonylagos fejletlensége, az infrastrukturális feltételek és a szolgáltató szféra hiányosságai az 1970-es évekig csak lassú ütemő fejlıdést biztosítottak Balmazújvárosnak. A hetvenes évektıl viszont folyamatosan növekedett a városnak a térség társadalmi-gazdasági életében betöltött szerepe, lényegesen átalakult a helyi gazdálkodás szerkezete, s megindult a várossá válás folyamata. Az 1990-es népszámlálási adatok már stagnálásról tanúskodnak, különösen ami a mezıgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak arányát illeti. Kedvezı jelenség viszont, hogy a városi funkciók erısödésével egyidejőleg jelentıs növekedésnek indult a tercier szektor. A mezıgazdaság és az ipar számára is megfelelı infrastruktúra áll rendelkezésre a fejlıdéshez. A termelés fellendülését fıként a tıkehiány és a szakismeret akadályozza.

A vállalkozások száma 1999-2006. között szinte minden szektorban növekedett (3. sz. ábra), ami a vállalkozási kedv növekedését jelzi.

18

3. sz. ábra. Vállalkozások számának alakulása Balmazújvárosban (19992006) Regisztrált vállalkozások száma (db) Mőködı vállalkozások száma (db) 1200 Mezıgazd. , vadgazdálk., erdıgazdálk., halgazdálk. (db) Bányászat, f eldolgozóipar, villamosenergia, gáz, vízellátás(db)

1000

Építıipar (db) 800

Kereskedelem, javítás (db)

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (db) 600

Szállítás, raktározás, posta, távközlés (db) Pénzügyi közvetítés (db)

400 Pénzügyi közvetítés (db)

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (db)

200

Oktatás (db)

Egészségügyi, szociális ellátás (db)

0 1999. év

2000. év

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

Egyéb közösségi, személyi szolgált. (db)

Forrás: Hadú-Bihar megye Statisztikai Évkönyvei, 1999-2006

A város összes aktív keresıjének közel egyharmada már a kereskedelem és a szolgáltatás különbözı területein dolgozik. A kiskereskedelmi üzletek száma folyamatosan nıtt az elmúlt tíz évben (4. sz. ábra). A kiskereskedelem zömét az elmúlt évtizedekben azonban fıként a Balmazújváros és Vidéke ÁFÉSZ bonyolította le. A város szakboltokkal nem jól ellátott, bár több kereskedelmi és szolgáltató egység (zöldség-, gyümölcs-, virág- és divatáru üzlet, fodrászat) létesült. Ennek ellenére Balmazújváros kiskereskedelmi hálózata elmarad a környezı, hasonló népességő városokban kialakult színvonaltól. Fontos pénzintézeti, kiskereskedelmi és szolgáltatóegységek is hiányoznak még Balmazújvárosban. A turizmushoz szorosan kapcsolódó és arra részben ráépülı vendéglátóhelyek száma is növekszik. Míg 1998-ban 72 darab várta a településen lakókat, vagy a szabadidejüket ott töltıket, addig számuk 2001-ben 94-re, 2005-ben pedig 106-ra emelkedett.

19

4.sz. ábra.: Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Balmazújvárosban (1997-2006)

300 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db)

250

db

200

Élelmiszerüzletek és áruházak száma (db)

150

Ruházati szaküzletek száma (db)

100 Vendéglátóhelyek száma (db) 50 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006


Megyei összehasonlításban az 1000 lakosra jutó vállalkozások számát tekintve Balmazújváros a megyei átlag alatt helyezkedett el 2006-ban (1. sz. táblázat). 1.sz. táblázat: 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 2006-ban (db). Regisztrált vállalkozások száma (db) Város

mezıgazdaság

ipar, építıipar

összesen

ebbıl: társas vállalkozás

44 493 28 033 1 127 2 381 444 1 124 3 243 224

17 288 12 532 343 669 115 330 872 70

szolgáltatás

ezer lakosra jutó

ágban Megye összesen 2 048 6 231 - Debrecen 626 3 493 - Balmazújváros 89 261 - Hajdúböszörmény 176 473 - Hajdúhadház 46 85 - Hajdúnánás 117 187 - Hajdúszoboszló 112 331 - Tiszacsege 56 26 Forrás: Hadú-Bihar megye Statisztikai Évkönyve, 2006

36 214 23 914 777 1 732 313 820 2 800 142

102 137 63 75 34 63 139 46

A 10000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek számát tekintve szintén a megyei átlag alatt helyezkedik el a Balmazújváros, míg a 10000 lakosra jutó vendéglátóhelyek tekintetében kedvezıbb a helyzet, itt az átlag körüli a mutató (2. sz. táblázat).

20

2.sz. táblázat: 10.000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet és vendéglátóhely (db)

Város

Kiskereskedelmi üzlet összesen

Megye összesen - Debrecen - Balmazújváros - Hajdúböszörmény - Hajdúhadház - Hajdúnánás - Hajdúszoboszló - Tiszacsege

7 419 4 025 253 479 136 248 421 52

Kiskereskedelmi üzlet tízezer lakosra 170 197 143 150 106 139 180 108

Gyógyszertár 87 43 3 6 1 3 5 1

Vendéglátóhely 2 292 1 178 99 148 25 82 220 26

Vendéglátóhely tízezer lakosra 53 58 56 46 19 46 94 54

Forrás: Hadú-Bihar megye Statisztikai Évkönyve, 2006

4.1.2. Foglalkoztatás A kilencvenes években végbement gazdasági átalakulás mérlege meglehetısen negatív a foglalkoztatás szemszögébıl a régióban: általános tendenciaként jelent meg a munkahelyek számának csökkenése, az inaktivitás mértékének növekedése. A megyén belül ugyanakkor jelentıs területi különbségek mutatkoztak: szembetőnı Debrecen és a Hajdúszoboszlói Kistérség kedvezı, illetve a megye keleti részén elhelyezkedı határ menti kistérségek kedvezıtlen helyzete. A Balmazújvárosi Kistérség e mutató tekintetében a középmezınyben foglal helyet. A kistérségen belül magasabb gazdasági aktivitás jellemzi Balmazújvárost és Hortobágyot, alacsonyabb Egyeket és Tiszacsegét. A gazdasági aktivitás csökkenésének hátterében a helyi foglalkoztatás leépülése áll. Miközben a kistérség munkahelyeinek száma a korábbi érték kétharmadára apadt, a leépülés mértékében jelentıs területi differenciák mutatkoztak: Balmazújváros esetében a visszaesés mértéke 30% alatt maradt, Hortobágy és Egyek esetében azonban meghaladta a 40%-ot. A helyi munkahelyek megszőnésével párhuzamosan az inaktív keresık és eltartottak foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya növekedett. A foglalkoztatási helyzet romlásának egyenes következménye a munkanélküliek számának növekedése (5. sz. ábra). Bár Hajdú-Bihar megye egésze az ország problémásabb területei, közé tartozik e tekintetben, területén belül jelentıs differenciák mutatkoznak: a kimagaslóan alacsony munkanélküliségi mutatóval rendelkezı Debrecen, valamint a megyei átlagnál jobb helyzetben lévı Hajdúszoboszlói és Hajdúböszörményi Kistérségek „árnyékában” a Balmazújvárosi Kistérség a legmagasabb munkanélküliségi rátával jellemezhetı területek egyike.

21

5.sz. ábra: Munkanélküliség arányának alakulása

Munkanélküliségi arány (%)

Munkanélküliségi arány 12 11 10 9

Balmazújváros

8

Észak-alföldi régió

7 6 5 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Év


Ahogyan az a 3. sz táblázatból is kitőnik, a regisztrált munkanélküliek döntı hányadát a 26-45 év közötti álláskeresık alkotják. Számuk 2007 novemberében elérte a 698 fıt, arányuk az összes nyilvántartott álláskeresın belül 51,6%-ot tett ki. Figyelemre méltó továbbá az, hogy a 21-25 éves korosztály számaránya az elızı évhez viszonyítva 43,5%-al növekedett, s a pályakezdık ide sorolandóak. Elhelyezkedés szempontjából a fenti korosztályok mindenféleképpen veszélyeztetettek.

3.sz. táblázat: Munkanélküliek életkor szerinti csoportosítása Munkanélküliek életkor szerint 2006.11.20 Életkor Fı %-ban <=17 9 0,75 17-20 89 7,44 21-25 131 10,94 26-35 355 29,66 36-45 298 24,9 46-50 126 10,53 51-55 116 9,69 56-60 70 5,84 603 0,25 Összesen: 1197 100

2007.10.20 Fı %-ban 6 0,47 102 8,07 181 14,32 335 26,50 314 24,84 117 9,26 126 9,97 80 6,33 3 0,24 1264 100

2007.11.20 2007.11/2006.11 Fı %-ban %-ban 7 0,52 77,7 106 7,84 119,1 188 13,9 143,5 358 26,48 100,8 340 25,15 114,0 130 9,61 103,2 140 10,36 120,7 81 5,99 115,7 2 0,15 66,6 1352 100 112,9

Forrás: Hadú-Bihar megye Statisztikai Évkönyvei

22

4.1.3. Turizmus Ugyan Magyarország fürdıkultúrája több mint ezer éves, az Észak-alföldi régió fürdıi csak a XX. században keletkeztek, illetve váltak jelentıssé. A régióban 27 db lezárt kutat nem számítva 209 db 30°C-nál melegebb vizet adó kút van. Ez csaknem 17%-a a Magyarországon található termálvíz kutaknak. A régió jelenleg mőködı kútjainak mintegy 40 %-a balneológiai célokat szolgál. Mintegy félszáz fürdıhelye (szállodák önálló fürdırészlegeivel együtt) van a régiónak, ebbıl 29 helyen minısített gyógyvízzel rendelkeznek. 22 településen – köztük Balmazújvárosban - van minısített gyógyvízzel üzemelı fürdı, 12 településen termálviző fürdı, 2 gyógyhely, 1 gyógyiszap lelıhely, 10 gyógyszálló, 1 wellness szálloda A 2000-2006 közötti jelentıs termál-és gyógyvízre alapozott turisztikai fejlesztéseknek köszönhetıen6 (beruházási összértékük hozzávetıleg 9,5 Mrd Ft volt) a régió egészségturisztikai kínálata országos szinten is kiemelkedınek mondható. Nemzetközileg a hévízi és fıvárosi fürdık a legismertebbek, a leglátogatottabb alföldi fürdı a régióbeli Hajdúszoboszló. A régióban ezen kívül több, külföldiek által is látogatott fürdıhely található (elsısorban: Debrecen, Nyíregyháza, Cserkeszılı) A balmazújvárosi kistérségben a turizmus elsısorban a Hortobágyra korlátozódott az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején. Balmazújváros a Hortobágyra látogató turistákból keveset profitált. Sem a látogatók száma, sem az eltöltött vendégéjszakák száma tekintetében nem tudott felmutatni különösebb eredményt. A helyzet 2006 óta azonban gyökeresen megváltozott köszönhetıen elsısorban a városban található termálfürdınek, amely a hazai, de különösen a Lengyelországból érkezı turisták egyik kedvenc célpontjává vált. A régió stratégiai dokumentumai többnyire megnevezik a Balmazújváros Városi Termál- és Strandfürdıt, mint potenciálisan regionális jelentıségő létesítményt, amely jelen állapotában is képes látogatókat vonzani nemcsak a kistérségébıl, hanem Debrecenbıl, sıt akár Hajdúszoboszlóról is. A fürdı vonzereje a csendes, nyugodt légkörben, a minısített gyógyvízben, az udvarias kiszolgálásban és a település sajátos arculatában, természetközelségében rejlik. Balmazújvárosban 1951 óta mőködik fürdı. Kezdetben csak a helyi lakosok igényeit szolgálta ki, azonban fokozatosan felismerték a feltörı, 63 oC-os víz gyógyító erejét, aminek következtében 1994-ben gyógyvízzé minısítették. Ezt követıen több lépésben történtek kisebb fejlesztések, döntıen önkormányzati saját forrásból. 2002ben került sor az elsı nagyobb léptékő fejlesztésre, de fedett részleg megépítésére – a szezonalítást csökkentendı és újabb szolgáltatások bevezetését elısegítendı – az önkormányzat a korlátozott pénzügyi lehetıségek miatt nem tudott vállalkozni Balmazújvárosban, az utóbbi években tapasztalható jelentıs mértékő növekedés az idegenforgalmi aktivitásban. Ezt jelentısen segítette egyfelıl a fürdıben 2002-2003-ban lezajlott fejlesztés, továbbá a négy csillagos Hotel Balmaz 6

Hajdúszoboszló – Hungarospa Gyógyfürdı, Debrecen – Aquaticum Gyógy- és Fürdıközpont, Szolnok – Tiszaligeti Élményfürdı, Cserkeszılı – Gyógyfürdı, Hajdúnánás – Gyógyfürdı, Hajdúböszörmény – Városi Fürdı, Püspökladány – Gyógyfürdı, Balmazújváros – Termál- és Strandfürdı, Nádudvar – Gyógyfürdı, Kisvárda – Várfürdı, Túrkeve – Termál- és Strandfürdı, Jászapáti – Tölgyes Fürdı, Martfő – Gyógyfürdı, Nyíregyháza – Aquarius Élményfürdı, Vásárosnamény – Szilva Gyógyfürdı

23

2005-ös megnyitása, amely pedig nagyarányú szálláshely-kapacitás bıvülést eredményezett a településen, növelve egyben annak látogatottságát. 2005 óta a mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma megháromszorozódott. Dinamikus növekedést azonban csak a kereskedelmi szálláshelyek tudtak felmutatni (6.sz. és 7. sz. ábrák). 6.sz. ábra. Vendégek és vendégéjszakák számának alakulása

Vendégek száma összesen a szálláshelyeken (kereskedelmi + magán)

10000

Vendékéjszakák száma összesen (kereskedelmi + magán)

9000 8000 7000

Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (f ı)

6000 5000

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)

4000 3000

Vendégek száma a magánszállásadásban (f ı)

2000 1000 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (vendégéjszaka)


7.sz. ábra. Szálláshelyek számának alakulása (1998-2006)

200 180

Összes kereskedelmi szálláshely szállásférıhelyeinek száma (db)

160 140 120

Magán-szállásadás férıhelyeinek száma (db)

100 80

Összes szálláshely szállásférıhelyeinek száma (kereskedelmi + magán)

60 40 20 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006


24

A Hotel Balmaz a település egyetlen magas színvonalú, sokoldalú szolgáltatásokat biztosítani képes kereskedelmi szálláshelye. Ezen kívül panziók és vendégházak adják a helyi szálláshelykínálat másik részét. İket a Balmazújvárosi Szállásadók és Programszervezık Egyesülete tömöríti és igyekszik mőködésüket megfelelıen koordinálni, de az önkormányzat is törekszik a magánszállásadók összefogására. A legfontosabbak: a Barta Ház vendégfogadó, a Kerekes Panzió és Étterem és a Török Vendégház. Jelentıs még a Pinczés Lovarda, amely programkínálattal is várja a turistákat (lovaglás) Megyei összehasonlításban vizsgálva, Debrecen és Hajdúszoboszló kiemelkedik a mezınybıl minden mutató tekintetében (4. sz. táblázat). Balmazújvárosnak megyei összehasonlításban még szerények a mutatói, viszont felszálló ágban van, amelyre hosszabb távon is lehet építeni. 4.sz. táblázat: Szálláshelyek és vendégéjszakák száma Hajdú Bihar megyében, és néhány nagyobb megyei településen, 2006 Kereskedelmi szálláshely

Város

Férıhely, db

Vendégéjszakák száma

ebbıl: külföldi

Megye összesen Debrecen Balmazújváros Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúszoboszló Tiszacsege

14614 5 092 123 49 – 802 6 737 1 000

1273523 398 686 6 917 6 399 – 14 577 822 593 2 485

421 243 114 812 282 611 – 2 374 291 457 364

Magánszálláshely

átlagos tartózkodási idı, éjszaka

egy férıhelyre jutó vendégéjszaka

3,6 3,1 1,8 2,5 – 4,7 4,1 2,0

87,1 78,3 56,2 130,6 – 18,2 122,1 2,5

Férıhely, db

Vendégéjszakák száma

ebbıl: külföldi

11 158 353 57 254 – 113 10 039 127

278 230 14 343 2 021 28 045 – 7 230 217 128 4 743

84 026 853 35 – – 54 81 955 673

átlagos tartózkodási idı, éjszaka 4,2 3,8 1,1 17,6 – 9,4 4,0 3,5


25

egy szállásadóra jutó vendégéjszaka 180,2 265,6 288,7 467,4 – 482,0 159,5 279,0

4.2.

Társadalom

4.2.1. Demográfia Balmazújváros lakosszámát tekintve Hajdú-Bihar megye 5. legnagyobb városa, lakónépessége 2006-ban 17.752 fı volt. Balmazújváros lakónépessége 1997 óta mintegy 450 fıvel csökkent, és ez a trend a negatív természetes szaporulatot tekintve tartósnak tőnik (8.sz. ábra). A népességszám csökkenésének azonban nem csak ez az oka, hanem az elvándorlás is. A többi megyei nagyobb várossal összehasonlítva 2001 óta a lakónépesség csökkenése Balmazújvárosban volt a legmagasabb a lakosság számához viszonyítva ( 2001-hez képest 2,3 %-os visszaesés). 8. sz. ábra. Lakónépesség számának alakulása (1997-2006)

Lakónépesség száma az év végén (fı)

18 300 18 200 18 100 18 000 17 900 17 800 17 700 17 600 17 500 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006


2006-ban az 1000 lakosra jutó természetes szaporulat (fogyás) -1,5 volt, míg a vándorlási különbözet -4,7. A természetes szaporulat mutatószáma megegyezik a megyei átlaggal, míg a vándorlási különbözet több, mint duplája a megyei átlagnak (5. sz. táblázat).

26

5. sz. táblázat: Hajdú-Bihar megyei demográfiai mutatók, 2006

Lakónépesség az év végén Város fı

Összesen Debrecen Balmazújváros Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúszoboszló Tiszacsege

435 523 204 124 17 752 31 910 12 872 17 892 23 383 4 822

változása a 2001. év végéhez, % -1,1 -1,2 -2,3 -1,0 -1,0 -1,6 -1,3 -3,6

Élveszületés

a megyei százalékában 79,8 37,4 3,3 5,8 2,4 3,3 4,3 0,9

Halálozás

Természetes szaporodás, fogyás (–)

Belföldi vándorlási különbözet

ezer lakosra

10,0 9,7 10,3 10,6 14,9 7,6 9,2 11,0

11,5 10,4 11,9 12,2 11,7 13,1 15,0 15,7

-1,5 -0,8 -1,5 -1,6 3,2 -5,6 -5,8 -4,8

-2,1 -0,8 -4,7 -3,6 -12,8 -1,8 1,5 -1,2


A Balmazújvárosi Kistérségben 12,1%-os arányt képvisel a roma kisebbség. Az önkormányzati adatok alapján a legnagyobb arányban Tiszacsegén vannak jelen a romák, arányuk 16,4%-ot tesz ki. Egyeken is hasonló arányú a cigányság jelenléte – 16,3%-os, számuk azonban valamelyest magasabb (900 fı), mint Tiszacsegén (800 fı). A legnagyobb számban (1960 fı) – a település mérete miatt viszont kisebb arányban (10,8%) – élnek romák Balmazújvárosban (két telepen). Hortobágy községben minimális a jelenlétük, mindössze néhány fıre tehetı. Elmondható tehát, hogy a roma lakosság száma jelentısnek mondható a térségben és demográfiai sajátosságok miatt – magasabb természetes reprodukció – várhatóan tovább fog nıni arányuk az érintett településeken.

4.2.2. Képzettség A Balmazújvárosi Kistérség az általános iskolát nem végzettek arányában a megyei átlag (2,17%) alatt szerepel 2,05%-os értékkel. Sajnos az érettségivel rendelkezık esetében már nem ilyen kedvezı a kép, hiszen a kistérség 11,8%-os aránya jelentısen elmarad a megyei 17,6%-os értéktıl, s ezzel a Hajdúhadházi Kistérséggel együtt (11,1%) a megye sereghajtói közé tartozik (Hajdú-Bihar megye értéke is elmarad az országos 20,6%-os aránytól). Települési szinten még nagyobb eltérés adódik a megyei átlaghoz képest – Egyek 9,3%-os értéke, Tiszacsege 10,4%-os aránya is elmarad a hajdú-bihari adattól. Balmazújváros 12,7%-os, illetve Hortobágy 15,1%-os érettségizett aránya magasabb a kistérségi, de alacsonyabb a megyei átlagnál A diplomások arányának vizsgálata még nagyobb elmaradásra mutatott rá. A kistérségben a diplomások aránya a megfelelı korúakhoz viszonyítva 3,6%-os értéket képvisel, amely jóval kisebb a megyei 8,2%-os arányhoz képest (Hajdú-Bihar megye értéke is elmarad az országos 9,9%-os arányhoz viszonyítva). Ismételten a Hajdúhadházi Kistérség került a lista végére 2,9%-os értékével, melyet alig elız meg

27

a Balmazújvárosi kistérség arányszáma. Egyek 2,3%-os diplomás aránya, Tiszacsege 3,0%-os, sıt Balmazújváros 3,9%-os értéke is messze elmarad a megyei aránytól. A települések közül Hortobágy emelkedik ki 6,5%-os részesedésével, azonban még ez is több mint másfél százalékkal elmarad a megyei aránytól. A kistérség humán erıforrás-állományának minıségét jelentıs mértékben befolyásolja az oktatás helyi intézményrendszere. A Balmazújvárosi Kistérségben – Hajdú-Bihar megye legtöbb kistérségéhez hasonlóan – csak az alap- és középfokú oktatás épült ki. Miután az általános iskolát az érintett népesség nagy része a lakóhelyének otthont adó településen végzi, az általános iskolát végzı tanulók lakónépességhez viszonyított aránya leginkább az egyes kistérségek demográfiai viszonyait tükrözi. A Balmazújvárosi Kistérség – megyei átlagot meghaladó – mutatója viszonylag fiatalos korstruktúrát mutat. A kistérség valamennyi településén mőködik általános iskola: Balmazújvárosban 3 (a Központi, a Kalmár Zoltán és a Bocskai István Általános Iskola), a többi településen 1-1 (Egyeken a Dávid Király Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény - Zeneiskola, Tiszacsegén Általános Iskola és Szakiskola mőködik). Balmazújvárosban átlag körüli, Tiszacsegén átlag feletti, Egyeken és Hortobágyon átlag alatti az általános iskolai tanulók lakónépességhez viszonyított aránya. Az általános iskolai pedagógusok tanulókhoz viszonyított aránya Hortobágyon és Tiszacsegén kistérségi átlag feletti, Balmazújvárosban és Egyeken átlag alatti. A középfokú oktatás helyi jelentıségében – a demográfiai tényezık mellett – már szerepet játszanak a magasabb szintő központi funkciók, az iskolavárosi szerepkör. Számos kisváros kiemelkedı oktatási vonzásközpontként mőködik, tekintélyes létszámú ingázó diákságot fogad napi vagy heti rendszerességgel. A Balmazújvárosi Kistérség nem tartozik a jelentıs vidéki oktatási központtal rendelkezı kistérségek közé, így viszonylag kicsi – a megyében az egyik legalacsonyabb – a helyben tanuló középiskolások lakónépességhez viszonyított száma. A kistérségben csak Balmazújvárosban mőködik középiskola (Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı), mely 1999-ben egyesült két intézmény összevonásával (mőszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterülethez tartozó szakmacsoportokat oktatnak, valamint például szakács, nıiruha-készítı, szerkezetlakatos, hegesztı, kımőves, szobafestı, mázoló és tapétázó, élelmiszer- és vegyiáru-kereskedı szakmák elsajátítására van lehetıség).

4.3.

Környezet

4.3.1. Településszerkezet A korábbi rendszertelen beépítéső „halmazfalu” a XVIII. században történt német lakosság betelepítése nyomán, illetve a Semseyek által végrehajtott településrendezéssel vált szabályos szerkezetővé. Ekkor alakult ki a sajátos alaprajzzal rendelkezı, mérnökök által párhuzamosokból és derékszögekbıl megrajzolt szabályos településszerkezet. Utcahálózatát a többségében észak-kelet, dél-nyugat irányú és erre merıleges szabályos utcák alkotják. A kelet-nyugat irányú 3316. számú Debrecen-Tiszacsege

28

fıútvonal, illetve a belterületen vele viszonylag párhuzamosan futó DebrecenTiszafüred vasútvonal a belterületet két közel azonos részre osztja. A városközpont a déli oldalon a település súlypontjában helyezkedik el, közepén parkkal, a Kossuth térrel, melyet mőemléki és helyi védettségő épületek vesznek körül. Az észak-kelet – dél-nyugat irányú Hajdúböszörménybe (Hajdúnánásra), illetve Hajdúszoboszlóra vezetı utak további szabályos részekre bontják a belterületet. A természetes terepalakulatokhoz igazodóan kanyargó Virágoskúti-csatorna és az ıt kísérı zöldterületek (erdı–közpark-sportterület, strand és egyéb zöldterületek) a város jellegzetes és meghatározó szerkezeti elemei. A város észak-nyugati, északi és észak-keleti szélén jelentıs beépítetlen területek állnak rendelkezésre a távlati fejlesztésekhez ipari parkok, lakóterületek céljára. A városközpont dél-nyugati része magán viseli annak az idıszaknak a nyomát, amikor a városiasodás egyet jelentett a többszintes sorházak, emeletes „modern” épületek, intézmények építésével, s amikor mindenáron, a hagyományokhoz, a környezettel nem illesztve tették mindezt. Sok helyen maradt még meg a lakótelkek hagyományos és jellegzetes beépítése, amit az utcavonalra merıleges tetıgerincő elıkert nélküli oldaltornácos házak képviselnek, azok, ahol a tornác bejárata az utcai homlokzat szerves beépített része, ajtóval lezárva. A szerény, hivalkodni nem akaró hagyománytisztelı épületek sora jelenti azt a balmazújvárosi hangulatot, melyet érdemes lenne megırizni. A településszerkezet egyébként pozitív képét kedvezıtlenül befolyásolja a két szociálisan hátrányos helyzető szegregátum7.

4.3.2. Mőemlékek, helyi építészeti értékek A város hangulatos mezıvárosi megjelenését mőemlék jellegő épületeinek és hangulatos központi díszparkjának köszönheti. Az 1786-ban épült barokk római katolikus és a késı barokk stílusú református templom (1804-37), a klasszicista stílusú Semsey-kastély és az 1911-ben emeletesre átépített, eklektikus stílusú városháza, valamint a németfalusi templom kiemelkedı értékek. A népi barokk jegyeit magán viselı Semsey Andor Múzeum helytörténeti győjteménye és a város híres szülöttének, Veres Péter író-politikusnak a szülıháza is említést érdemel, amelyet 1981-ben állítottak helyre.

7

Helyzetelemzést a két szegregátummal kapcsolatban az anti-szegregációs stratégia tartalmaz.

29

4.3.3. Lakásállomány A város lakásállománya folyamatosan gyarapodik, bár lassú ütemben. 1997 óta 322 lakással nıtt a lakásállomány, ami évi átlagban 32 db-os bıvülést jelent. A közüzemi ivóvízhálózatba bekötött lakások száma a lakásállománnyal párhuzamosan növekedett, míg a szennyvízhálózatba történı bekötés terén 2006-ban történt ugrásszerő elırelépés (9. sz. ábra). A 2006-ban épített lakások 31 %-a volt 4 vagy többszobás, és a lakások közel 60 %a vállalkozások által építtetett. 9. sz. ábra. Lakásállomány és közmő-rácsatlakozás alakulása (1997-2006)

7 000 Lakásállomány (db)

6 000 5 000 Közüzemi ívóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

4 000 3 000 2 000

Közcsatornahálóz atba bekapcsolt lakások száma (db)

1 000

20 06

20 05

20 04

20 03

20 02

20 01

20 00

19 99

19 98

19 97

0


Megyei összehasonlításban megállapítható, hogy 2000-2006. között csak két településen épült több lakás a teljes lakásállományhoz viszonyítva, mint Balmazújvárosban (6. sz. táblázat). A látszólagos ellentmondás, hogy miközben nı az elvándorlás, és nı a lakásállomány is, azzal oldható fel, hogy egyre kevésbé él több generáció egy lakásban Balmazújvárosban is.

30

6. sz. táblázat: Lakásállomány Hajdú-Bihar megyében 2006-ban. Az épített lakások

Város

Lakásállomány az év végén

ebbıl száma összesen

4 és több szobás

Vállalkozás által építtetett

természetes személy által építtetett

átlagos alapterül ete m2

tízezer lakosra

aránya, % Összesen Debrecen Balmazújváros Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúszoboszló Tiszacsege

176 677 88 160 6 609 12 023 4 179 6 917 10 280 2 093

1 633 809 72 70 46 57 157 5

38,3 43,4 31,9 45,7 37,0 28,1 14,6 40,0

34,9 45,4 58,3 28,6 – 35,1 40,1 –

60,7 49,3 41,7 71,4 100,0 64,9 44,6 100,0

88 91 82 83 75 94 72 83

2000–2006 között épült lakások a 2006. évi lakásállomány százalékában

37 40 40 22 36 32 67 10

7,0 7,0 7,4 7,6 5,1 5,1 13,1 2,2


4.3.4. Települési infrastruktúra Úthálózat: A belterületi úthálózat szilárd burkolatú kiépítettsége 70% körüli. A burkolatlan utak elsısorban a városszéli lakóterületeken találhatók. A város központjában összefutó közutak csomópontjának közelmúltban befejezıdött rehabilitációja sokat javított a fıtér forgalmának egyenletesebb eloszlásában. Az utak állapota megfelelınek mondható. A városi belterületi önkormányzati úthálózat kiépítettsége az elmúlt években folyamatosan bıvült, a szennyvízberuházás kapcsán érintett utcák jelentıs része aszfaltburkolatot kapott. Az Önkormányzat tárgyalások útján szorgalmazza a Magyar Közút Kht. felé a Hajdúszoboszló-Balmazújváros állami közút belterületi szakaszának, a Nádudvari utcának a korszerősítését. Az önkormányzati utak kezelése, fenntartása és üzemeltetése a vízelvezetéssel, belvízárkokkal és járdákkal a Városgazdálkodási Kht. feladatkörébe tartozik. Kiépített kerékpárút a 3317. számú út szelvényezés szerinti bal oldalán a vasúti átjárótól a belterületi határig tart. Ezen út teljes kiépítésével kapcsolódhatna a Keleti-fıcsatorna töltésén kialakítandó országos kerékpárút-hálózathoz. A rendezési tervben több kerékpárút kialakítása is megjelenik. Elektromos energia: Balmazújváros elektromos energia ellátását 20 kV-os körgyőrős hálózat biztosítja, mely a szakszerően elhelyezett szakaszolási pontoknak köszönhetıen többirányú energiaellátást tesz lehetıvé. A lakóövezeti utak közvilágítással el vannak látva, de számos helyen az útkategóriának nem megfelelı a világítási szint. A hálózat kiépítettsége és a rendelkezésre álló kapacitás az elektromos szolgáltatás területén a városi igényeket kielégíti, a település biztonságosabb energiaszolgáltatása a beruházások kapcsán több irányú betáplálás révén biztonságosabbá vált. Az elmúlt ciklus elején a közvilágítás korszerősödött, kiemelt városközponti mőemléki és védett épületeknél díszvilágítás készült.

31

Földgázellátás: A város vezetékes földgázellátása a HajdúszoboszlóHajdúböszörmény gázvezetékre kapcsolódó külterületen lévı 20000 m3/h kapacitású gázátadó állomásról történik, mely Hortobágy község gázszolgáltatását is biztosítja. A 80%-osan kiépített hálózat hosszútávon kielégíti a település igényeit. A városi gázátadó kapacitása (Telekföld) 20.000 m3/nap, mely hosszú távon biztosítja mind a lakosság, mind az ipari gázigényeket. A TIGÁZ Zrt. 2003-ban üzembe helyezte a település biztonságosabb gázellátását szolgáló Bajcsy Zs. utcai körzeti gáznyomásszabályozó állomást, mellyel a kisnyomású hálózat, elsısorban a városközpont és a lakótelepek gázszolgáltatás biztonsága javult. Az elmúlt években, különösen a közelmúltban a közismert energiaköltségek növekedésére tekintettel is, csökkent a bekapcsolások üteme, ennek ellenére a vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma a 2002. évi 4761-rıl 5177-re növekedett, ez a lakásállomány mintegy 80-82%-a. Az elosztóhálózat a lakossági igényekhez és fizetıképességhez igazodva növekedett néhány utcában, így az Újkert soron, folyamatban van a Hajnal utcai házhelyeknél. További gázelosztó hálózat bıvítések ipari vállalkozói beruházás esetén, illetve új telekalakítások, utcanyitások kapcsán indokolt. Csapadékvíz elvezetı rendszer: A belterületi felszíni vizeket három fıgyőjtı csatorna szállítja a magas talajvízszint miatt állandóan telített külterületi csatornákba. A településen sok utca el van látva nyílt földmedrő és burkolt árokkal, ennek ellenére a domborzati és talajállapotok miatt a vízelvezetés igen kedvezıtlen. Ivóvízellátás: A vezetékes ivóvízellátás a városban a település északi belterületi határa mentén lévı mélyfúrású kutakból biztosított, mely mennyiségi szempontból a rendelkezésre álló adatok és vizsgálatok alapján hosszabb távon kielégíti a lakosság, a szolgáltatások és ipari fogyasztók kommunális ivóvízigényét. A vezetékes ivóvízhálózat kiépült, ugyanakkor az 1970-es években kiépített vízellátó rendszer rekonstrukciója több szakaszon indokolt. A vízmő létesítményei a HB. Önkormányzatok Vízmő Zrt. vagyonát képezik, ezért továbbra is célja az Önkormányzatnak a korábbi évekhez hasonlóan, hogy megfelelı jogi és gazdasági keretek között visszakerüljön a vízmő vagyon önkormányzati tulajdonba. A vízmő kapacitása az Újkert sori vízmő telepen és a 7 mélyfúrású kúttal együttesen 3.709 m3/nap. A vízfogyasztás átlagosan 1.500-1.600 m3/nap. A TIVIZIG elkészítette és jóváhagyta Balmazújváros ivóvízbázis védelmét szolgáló diagnosztikai vizsgálatot, melynek figyelembevételével történhetnek a vízmő védıövezetében az iparterületi fejlesztések. Ivóvízhálózat bıvítés a ciklusban lakótelkek kialakítása, új utcanyitások, illetve vállalkozói terület hasznosítása során indokolt. Szennyvízelvezetés: Az Önkormányzat központi címzett támogatással 2006. évben megvalósította a város teljes körő csatornahálózatát. Kiépült továbbá az új 2000 m3/napi kapacitású szennyvíztisztító-telep. A hálózatbıvítéssel és fejlesztéssel a város belterületén jelenleg valamennyi ingatlan elıtt biztosított a szennyvízcsatlakozás lehetısége, további fejlesztések lakótelkek tömbfeltárásánál, új utcanyitásoknál, illetve ipari övezetben vállalkozói fejlesztéseknél valósíthatók meg. Az Önkormányzatnak továbbra is kiemelt feladata, hogy a szennyvízközmő vagyon távlatban is önkormányzati tulajdonban maradjon, míg az üzemeltetése a legoptimálisabb feltételekkel megfelelı garanciákat nyújtó szakmai üzemeltetı útján történjen. További cél, hogy a rákötési arány folyamatosan bıvüljön, s a talajszennyezettség és a környezetvédelmi szempontok miatt ezzel párhuzamosan csökkenjen a hálózatra rá nem kötött ingatlanok aránya (10. sz. ábra). A szippantott szennyvíz fogadására ugyanakkor a tisztítótelepen 50 m3/nap kapacitás áll rendelkezésre.

32

10. sz. ábra. Közmőhálózatba bekapcsolt lakások aránya

120,0% Közüzemi ívóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (% )

100,0% 80,0% 60,0%

Közcsatornahálózat ba bekapcsolt lakások száma (% )

40,0% 20,0% 0,0% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Forrás: Hadú-Bihar megye Statisztikai Évkönyvei, 1997-2006 Telefonhálózat: Az ellátás gerincét a helyi hálózat biztosítja, amelyhez a kiépített optikai hálózat is csatlakozik. A megnövekedett igények kielégítését a mobil rádiótelefonos hálózat is segíti. A fejlesztési terveknél az Internet ugrásszerő fejlıdésével is számolni kell. A vezetékes távközlési szolgáltatás az 1990-es években digitális telefonközponttal, a Matáv Rt. beruházásában valósult meg, ezen beruházás kapcsán építette ki a Matáv a városi kábeles távközlési hálózatot is. A hírközlési és távközlési szolgáltatások rohamos technikai fejlıdése kapcsán a jelenlegi T-COM Zrt. felé a szolgáltatási és bekapcsolási igények üteme jelentısen csökkent, elıtérbe kerültek a mobilszolgáltatók, illetve az internetes, különösen a szélessávú internet szolgáltatások fejlesztési igényei. A mobilszolgáltatások területén városunkban valamennyi országos szolgáltató mőködik, átjátszó állomással vagy antennarendszerrel rendelkeznek és a városközpontban szolgáltató üzleteket is mőködtetnek Kábeltelevízió: A város kábeltelevízió hálózattal rendelkezik. A kb.: 2500 elıfizetı ellátása, zömmel légvezetékes kiépítéső rendszerrel történik. A kábeltelevíziós szolgáltatást végzı Fibernet a szolgáltatásának körét jelenleg is bıvíti internet szolgáltatásra alkalmas hálózattal. Internet:A hírközlési és távközlési szolgáltatás területén önkormányzati beruházásban valósult meg a szélessávú internet hálózat városi szintő kiépítése 2007. évben pályázati támogatás útján. Megyei szinten vizsgálva, Balmazújváros a megyei átlagnál kedvezıbb helyzetben van a vezetékes gázbekötés, a szennyvízhálózatba történı bekötés, valamint a hulladékgyőjtésbe bevont lakások terén, és a megyei átlag körül az ivóvízhálózatba történı bekötések tekintetében (7. sz. táblázat).

33

7. sz. táblázat: Közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottság Hajdú-Bihar megyében

Város

Háztartási vezetékesgázfogyasztó a lakásállomány százalékában

Összesen - Debrecen - Balmazújváros - Hajdúböszörmény - Hajdúhadház - Hajdúnánás - Hajdúszoboszló - Tiszacsege

74,5 77,3 80,5 71,4 58,8 77,4 93,8 68,5

Közüzemi vízhálózatba

Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba

bekapcsolt lakás, % 95,2 96,5 94,7 94,7 88,7 90,8 100,0 99,8

63,0 73,7 80,2 52,8 50,4 51,6 74,0 45,7

Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya, % 91,2 95,2 100,0 100,0 100,0 99,6 73,9 100,0


4.4.

Közszolgáltatások

4.4.1. Oktatás-nevelés A Képviselı-testület a 2007. április 25.-i testületi ülésén a szakszerő, költséghatékony és gazdaságos mőködtetés megvalósítása érdekében döntött a közoktatási intézményrendszer átalakításáról. A döntés értelmében 2007. július 1-tıl mőködı közoktatási intézmények: - Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény - Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola - Központi Általános Iskola Hortobágy Község általános iskolájával történı összevonást követıen a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában mőködı kistérségi intézmény - Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı - Nevelési Tanácsadó Óvodák és Bölcsıde Településünkön az óvodai nevelımunka 7 óvodaépületben történik. - Az óvodai férıhelyek száma:660 fı - Az óvodai csoportok száma: Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény:23 Nyitnikék Óvoda: 4 - Az óvodai csoportok átlaglétszáma: 26 fı - A férıhely kihasználtság: 105 % A demográfiai mutatók alapján fenti létszámok stabilizálódása hosszabb távon kiegyensúlyozott mőködést biztosít. Az óvodák többsége korszerő, szakmai felszereltségük jó. Az udvarok tágasak, folyamatos az udvari játékok EU-s szabvány szerinti felújítása, illetve cseréje. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet értelmében szükséges az óvodai tornaszobák és orvosi szobák kialakítása a Képviselı-testület 304/2003. (XI. 26.) határozatával elfogadott kötelezı (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékre épülı fejlesztési ütemtervben foglaltaknak megfelelıen.

34

Az egyesített intézményhez tartozó bölcsıde férıhelyeinek száma: 40 A mőködı bölcsıdei csoportok száma: 4 A csoportok átlaglétszáma:16 A bölcsıde férıhely kihasználtsága: 160% A bölcsıde óvodai intézményhez történı integrálása lehetıséget ad év közben is a rugalmas, folyamatos beóvodázáshoz, csökkentve ezáltal a bölcsıdei zsúfoltságot. Valamennyi épület folyamatos karbantartást, felújítást igényel. A Nyitnikék Óvoda a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában, Hortobágy település óvodájával összevontan mőködı kistérségi intézmény.

Általános és középiskolák Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola Az újonnan létrehozott intézmény a székhelyen kívül két telephellyel mőködik. Az épületek az elmúlt években folyamatosan felújításra kerültek (épületbıvítés, nyílászáró cserék, belsı burkolat megújítása), mely felújítások a közelmúltban kiegészültek az intézmények teljes körő világításkorszerősítésével. A kialakított szaktantermek, a gyarapodó könyvtári állomány, a jól felszerelt tornatermek a színvonalas nevelı-oktató munka megvalósítását segítik. Az új intézményben indítható tanulócsoportok száma: 40 Központi Általános Iskola A Központi Általános Iskola a Hortobágy Község általános iskolájával való egyesítést követıen kistérségi intézményként mőködik. A továbbiakban székhelyként mőködı iskolaépület nagymértékben lelakott, teljes körő felújítást kíván. A kultúrált étkezés feltételeinek biztosítása érdekében meg kell valósítani a Kossuth téri épület ebédlıjének bıvítését is. Az új intézményben indítható tanulócsoportok száma: 40 Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı A többcélú intézményként mőködı középiskolában mindhárom képzési formához kiépült a tárgyi- és személyi feltételrendszer. Évfolyamok száma a nappali rendszerő képzésben: 23 felnıttképzésben: 3 Jelentıs a környezı településekrıl (elsısorban a kistérségbıl) bejáró tanulók száma. Az intézmény a piacképes, színvonalas szakképzés megvalósítása céljából kapcsolódott a Debreceni Térségi Integrált Szakképzı Központhoz (TISZK). A szakképzési alap terhére tervezett beruházásról (az iskola szaktantermi bıvítése) a Képviselı-testület a 284/2006. (XII. 29.) sz. határozatával rendelkezett. A gimnáziumi épület elektromos főtési- és vízvezeték rendszerének korszerősítése halaszthatatlan. Nevelési Tanácsadó Az Önkormányzat fenntartásában mőködı intézmény a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulásával kötött együttmőködési megállapodás alapján valamennyi kistérségi településen ellátja az alaptevékenységében szereplı feladatokat, mint nevelési, pszichológiai tanácsadás, logopédiai ellátás. A feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételrendszer valamennyi településen biztosított. Az összetett és széles körő feladatellátás a személyi feltételrendszer bıvítését igényli.

35

Az általános iskolai tanulók száma 2001 óta mintegy 350 fıvel csökkent. A gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulók száma ezen idıszak alatt gyakorlatilag stagnált (11. sz. táblázat). 11. sz. ábra: Tanulók számának alakulása az általános és középiskolákban

2 500 Á ltalános is kolai tanulók száma a nappali oktatásban (f ı)

2 000

1 500

Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban (f ı)

1 000

Sz akköz épiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (f ı)

500

0 2001

2002

2003

2004

2005

2006


Megyei összehasonlításban Balmazújváros az 1000 lakosra jutó általános iskolai tanulók számában az átlag felett, míg a középiskolai tanulók számában jelentısen az átlag alatt helyezkedik el (8. sz. táblázat).

8.sz. táblázat: Ezer lakosra jutó tanulók (2006)

Város

Megye összesen Debrecen Balmazújváros Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúszoboszló Tiszacsege

Egy gyermekcsoportra jutó óvodás gyermek 23 22 26 23 26 28 20 23

Általános iskolai

Középiskolai

nappali tagozatos tanulók

Felsıoktatási intézmények hallgatói*

Ebbıl: nappali tagozaton

ezer lakosra 91 79 99 100 133 85 86 108

59 84 22 41 19 72 45 –

58 113 – 74 – – – –

43 88 – 22 – – – –

Forrás: Hadú-Bihar megye Statisztikai Évkönyve, 2006 *Egyetemi és fıiskolai képzésben résztvevık az intézmény helye szerint

36

4.4.2. Közmővelıdés A közmővelıdési feladatokat Balmazújvárosban az alábbi két intézmény látja el: - Lengyel Menyhért Városi Könyvtár, valamint a - Veres Péter Általános Mővelıdési Központ és Alapfokú Mővészeti Iskola A Városi Könyvtár /Dózsa György u. 1.sz/ - 63.200 bekötött folyóirat és könyv állománnyal - 2.800 hangdokumentummal - 2.360 képdokumentummal - 65 elektronikus /digitális/ dokumentummal - 83 fajta folyóirattal áll a lakosság szolgálatába. Az internetes hozzáférhetıséget, az egyéb kutatómunkát, adatkezelést 16 számítógép segíti. A könyvtár rendelkezik honlappal: www.lmvk.hu is. Jelenlegi helyére 1990-ben került, 738m2-en mőködik, akadálymentesítése pályázat útján sikerült. Legsürgetıbb az épület külsı tatarozása, tetıszerkezetének beázás miatti javítása, az olvasótermi rész ablakainak cseréje. A Veres Péter Általános Mővelıdési Központ és Alapfokú Mővészeti Iskola / Kossuth tér 18./ többcélú intézményként mőködik. A közmővelıdési és mővészeti nevelés feladatait, így összehangoltan tudja biztosítani városunk. A tartalmi munka folyamatos megújulására, a rendezvények, egyéb programok kialakítására és szervezésére a közmővelıdési kollektíva alkalmas. A mővelıdési ház rendelkezik honlappal (www.vpamk.balmazujvaros.hu), megfelelı számú számítógéppel, melyek folyamatos felújítása az intézmény feladata. A város anyagi helyzetének függvényében az épület folyamatos felújítását, a belsı udvar hasznosítását, a színházterem és elıcsarnokának teljes körő korszerősítését kell megoldani. Minden lehetıséget meg kell ragadni, hogy pályázati forrást találjunk a beruházás nagysága miatt. Az épület akadálymentesítése még nem történt meg, villanykorszerősítésének egy része már megvalósult, továbblépés ezen a téren is a benyújtott pályázat sikerességén múlik.

4.4.3. Egészségügy A Balmazújvárosi kistérség viszonylag fejlett egészségügyi hálózattal rendelkezik, annak ellenére, hogy kórház egyik településen sem található. Kórházi kezelést ezért a kistérség lakosai csak Debrecenben kaphatnak (területileg legközelebb) a Megyei Kenézy Gyula Kórházban, illetve a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. A házi orvosi felnıtt és gyermekgyógyászat minden településen megoldott. A sürgısségi betegellátás Balmazújváros településen mőködik, de készenléti ügyeleti ellátás minden településen van a rendelési idı után és a hétvégeken. Mentıállomás Balmazújváros és Egyek településeken mőködik. Az egészségügyben dolgozók szakmailag képzett szakemberek. A privatizációs folyamat jelentısen elırehaladott az egészségügy területén, hiszen a házi felnıtt és gyermekgyógyászat, valamint a szakorvosi rendelés szinte minden területe privatizált.

37

9. sz. táblázat: Egy háziorvosra jutó lakosszám (2006)

Város

Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos, fı

Összesen Debrecen Balmazújváros Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúszoboszló Tiszacsege

1 1 1 1 2 1 1 1

518 352 614 877 145 491 799 206


Balmazújvároson a legfıbb halálokok a szív- és agyi-érrendszeri betegségek, melyek száma csökkenı tendenciát mutat, de a korai halálozás így is háromszorosa, mint az országos átlag. Magas vérnyomásban a lakosság 20 %-a szenved. A rizikó az életkor emelkedésével nı. Nık esetében minden életkorban gyakoribb. Második leggyakoribb halálok a daganatos betegségek. Sajnos ezek növekvı tendenciát mutatnak. A szőrıvizsgálatokat kevesen veszik igénybe, de számuk az utóbbi idıben emelkedik. A megjelent betegek 75 %-a nı és csak 25 %-a férfi. Legnagyobb számban légcsı-, hörgı-, tüdı-, gyomordaganat fordul elı. Ezek száma sajnos emelkedik. Szintén emelkedik a vastag- és végbéldaganatok száma. A cukorbetegek aránya az életkor elırehaladtával nı, 60 éves korra eléri az 50 %-ot. Mindezeket súlyosbítja a mozgásszegény életmód, fıleg a magánszektorban dolgozók munkahelyi megterhelése, és a stressz. Mindezek mentális betegségek okozói is.

4.4.4. Tömegközlekedés A vasúti közlekedés területén a 108. sz. Debrecen-Füzesabony vasútvonal biztosítja a vasúti személyszállítási igényeket. Az Önkormányzat feladata a továbbiakban is az évenkénti lakossági igényekhez történı menetrend kialakítása a MÁV Zrt. felé, és kiegyensúlyozott vasúti közlekedés biztosítása a megyeszékhely, Debrecen felé, illetve Füzesabony irányába a vasúti fıvonalak felé. A távolsági autóbusz közlekedést a Hajdú-Volán Zrt. mőködteti, közvetlen közlekedési kapcsolat van Debrecen Megyei Jogú Várossal, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény és Tiszacsege városokkal, Nagyhegyes településsel. Az önkormányzati feladatkörbe tartozó helyi közlekedés területén a korábbi szolgáltató után a Hajdú-Volán Zrt.-vel kötött 8 éves szolgáltatási szerzıdést az Önkormányzat.

38

A jövıben az Önkormányzat feladata az intézmények tanulói, továbbá lakosság felé a helyi járat útvonalának bıvítése, új útvonal-, illetve autóbuszmegálló helyek létesítése.

4.4.5. Hulladékgazdálkodás A hajdúböszörményi térségi hulladéklerakó beruházás megvalósult. Mind a lakossági, mind a közületi szemétszállítást a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. végzi. Hajdúböszörmény külterületén található a lerakó, ahol 14 társult önkormányzat közigazgatási területén keletkezett szilárd hulladék kezelése, lerakása történik. Megvalósult a szelektív hulladékgyőjtés is. 18 hulladékgyőjtı sziget került felállításra, és további 3 felállítása még nem történt meg. A lakosság megszokta és ki is használja ıket. Jellemzıen az üveg és a mőanyagflakonos konténer szokott rendszeresen tele lenni. A győjtés tisztasága megfelelı. A balmazújvárosi szilárdhulladék-lerakó rekultivációja még nem történt meg. A mőszaki tervdokumentációk elkészültek, a rekultiváció megvalósítása pályázati támogatási lehetıségek ütemezésétıl függ, melyben a Hajdúböszörményi Térségi Hulladéklerakó Társulás nyújthat be pályázatot. A város közterületeinek, közparkjainak folyamatos fenntartását és tisztán tartását a Városgazdálkodási KHT. végzi, lehetıségek szerint közmunkaprogram keretein belül. A Környezetvédelmi Programnak megfelelıen folyamatosan biztosítani kell elsısorban a városközpont közterületeinek, továbbá a fıutak bevezetı szakaszainak, az intézmények elıtti közterületeknek a fokozott tisztántartását, gondozását.

39

5.

Városrészek területi megközelítéső elemzése

A városrészek lehatárolás a KSH által készített módszertan alapján készült, mely fı szempontjai a területrendezési kapcsolódó fogalmak alapján a beépítettség és a városrész meghatározó funkciói voltak. Az IVS-ben figyelembe vett városrészek (12. sz. ábra): - városközpont - északi városrész (Újtelep, Bánlak, Szigetkert) - déli városrész (Daru, Felsıvég, Németfalu) - külterület

12. sz. ábra. Balmazújváros városrészei

40

5.1.

Városközpont

5.1.1. Városközpont funkciói A belvárosban található a város fıbb funkcióihoz kapcsolódó legtöbb létesítmény:

• • • • • • • •

• • • • • • •

• • • •

Önkormányzati tulajdonú és fenntartású, kistérségi fenntartású intézmények Városháza – önkormányzati igazgatás, közigazgatás, okmányiroda Kistérségi intézmények: szociális, gyermekjóléti szolgálat Nevelési Tanácsadó Gimnázium, szakközépiskola és szakképzı intézménye 2 db általános iskola intézményépülete (kistérségi) 2 db óvoda intézményépülete Bölcsıde épülete Központi orvosi rendelı: alapellátások, járó betegellátások, szakorvosi ellátások Gyermekorvosi rendelı Ügyeleti rendelı Mentıállomás Városi gyógy- és strandfürdı Városi Könyvtár Teleház: Internet és informatikai szolgáltatások Debreceni utcai irodaház: pénzügyi, mezıgazdasági szolgáltatások, mg. Szakigazgatási hivatal, Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, polgárırség, kisebbségi önkormányzatok, szélessávú Internet önkormányzati szolgáltató telephelye Városi tőzoltóság Önkormányzati (kistérségi fenntartású) idısek otthona Városi labdarúgópálya és sporttelep Mőfüves labdarúgópálya

Egyéb szolgáltatások, és közszolgáltatások •

• •

• • • • •

• • • •

• •

Pénzintézetek (OTP fiók, B.újv. és vidéke Takarékszövetkezet, K&H Bankfiók) Kereskedelmi és iparcikk szakáruház, Kiskereskedelmi üzletek, kiskereskedelmi élelmiszer boltok, iparcikk és ruházati üzletek Élelmiszer áruházak: BalmazCOOP Rt ABC áruház, Penny Market Lakossági személyi szolgáltatások: férfi- és nıi fodrászat, kozmetika, patyolat Postai szolgáltatások (Debreceni utca) Vasútállomás Szállodai szolgáltatások és szálláshelyek: Balmaz Hotel, Kerekes Panzió, Falusi Turizmus vendégházai Gyógyszertárak 3 db Totó Lottó, szerencsejáték, hírlapárusítás Irodaház (Veres P. u. 1.): pénzügyi szolgáltatások, mg szolgáltatások, autósiskola Mőemléki és múzeumi intézmények: Semsey Kastély, Veres Péter emlékház (Kadarcs utca), Semsey Andor helytörténeti múzeum, Református templom, Rómaikatolikus templom Egyházi intézmények: református parókia, római katolikus plébánia Ügyvédi irodák

Közmőszolgáltatások •

•

A városközpont teljes közmővesítéső, így 100 %ban kiépített a településközpontban az ivóvízhálózat, a szennyvízcsatornázás, a gázellátás, az elektromos hálózat és közvilágítás, az Internet és kábeltelevíziós szolgáltatás hálózatai A közmőszolgáltató közül irodával rendelkezik az E ON Titász Zrt., a HB Önkormányzati Vízmő (külön telephelyen rendelkezik)

5.1.2. Városközpont nevezetességei A belvárosban emelkedik a város számos olyan történelmi öröksége, és nevezetessége, amelyek a jövıbeni városfejlesztési tervekben – különösen a turizmus élénkítése terén - fontos szerepet töltenek be.

41

Városháza Városképi jelentıségő épület a Paulovics Pál – 1909-ben készített – tervei szerint épült, és 1911-ben átadott eklektikus stílusú városháza. Homlokzatán egy állítólagos tatárjárás-korabeli pecsétnyomó ábrájáról készített színes városcímer ékeskedik. A zöld pajzstalpon kék mezıben álló túzok a szabadság szimbóluma, a bal lábával tartott három búzakalász - archaikus elnevezéssel az „élet” – a település lakóinak hagyományos tevékenységére, legfontosabb megélhetési forrására – a mezıgazdaságra utal.

Városháza

Városháza

Semsey-kastély A város központjában, a Debreceni utca 2. szám alatt áll a klasszicista stílusban épült, egyemeletes Semsey-kúria. A négy kıoszlopon álló kocsiáthajtó díszes vasrácsos mellvéd korláttal körülvett, süttıi rózsaszín márványpadlós, lapos födémje az emeletrıl kijáró, nagymérető terasz. Ma a Debreceni utca felıl van a fıbejárat. Ezen a homlokzaton négy ión oszlop fölött, hangsúlyos rizaliton timpanon nyugszik, melynek közepén kıkoszorúban üres címerpajzs áll. A kúria az elmúlt években rangjához és értékéhez méltatlan funkciókat töltött be. A kastély alatt hatalmas, boltíves pincerendszer van. A közel 5 m magasságú belsı helyiségek a földszinten kolostor vagy zárda boltozat lezárásúak, az emeleti helyiségek sík mennyezetőek. A termek között a nyílászárók többségét kibontották.

Semsey-kastély

Semsey-kastély

Termál-, gyógy-, és strandfürdı A Semsey-kastély régi parkjában közelíthetı meg a 3 ha nagyságú termál-, gyógyés strandfürdı. A két meleg vizes és egy hideg vizes kút hat medencét lát el. A meleg vizes kutakból 1180 méter mélyrıl, 61C fokos víz tör elı. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdıügyi Fıigazgatóság a strandfürdıt tápláló hévízkút vizét 1994-ben gyógyvízzé nyilvánította. Az orvosi vizsgálatok a víz gyógyhatását idült ízületi betegségekben szenvedıknél igazolták. A 2002 nyarán átadott új fejlesztési

42

ütemben 3 újabb medencét alakítottak ki, amelyek már sportcélokat is kiszolgálnak, valamint ezekben már élményelemek (pezsgıfürdı, vízgomba stb.) is helyet kaptak. A fürdı további fejlesztésre 2008-ban pályázat beadására került sor az ÉAOP 2.1.1. „A” komponens program keretében.

Termálfürdı

Termálfürdı

Római katolikus és református templomok A város központjában, a Kossuth tér keleti oldalán álló mőemlék római katolikus templom 1781-1786 között épült barokk stílusban. A késı barokk stílusú református templom alapkövét 1804-ben rakták le. 1816-ra készült el a jelenlegi mőemlék templom késı barokk stílusban, a tornya 1835-re lett kész, s csak 1844ben szentelték fel. Monumentális belı tere a reformátusok puritán egyszerőségét tükrözi.

Római katolikus templom

Református templom

Múzeum A népi barokk jegyeit magán viselı Semsey Andor Múzeum helytörténeti győjteménye a Semsey kastéllyal szemben a Római Katolikus templom mellett található.

43

5.1.3. Társadalmi-gazdasági helyzet A belvárosban él a város népességének 21,34 %-a. A belvárosi lakónépességen belül a 0-14 éves korosztály aránya 18,4 %, a 15-59 éves korosztályé 62,2 %, a 60 éve feletti pedig 19,4 %. A legfeljebb általános iskolai végzetséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 25,1 %, az felsıfokú végzettségőek aránya a 25 évnél idısebb korosztályban 10,9 %. A foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül 56,7 %. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 39,0 %. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 14,0 %. A belvárosban található a lakásállomány 24,9 %-a. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 13,8 %, ami a városi átlagnál lényegesen kedvezıbb. A városközpontban található a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek döntı többsége, valamint az egyetlen kereskedelmi szálláshely (Balmaz-Hotel), illetve a panzió (Kerekes panzió).

5.1.4. Környezeti helyzet A szennyvízelvezetés a városközpontban teljesen megoldott. A hulladékgyőjtés és elszállítás szintén rendezett. A városközpontban az utcák, parkok tiszták, de nem rendezettek. Jelentısebb zöldfelület a kastélyparkban, valamint a Kossuth téren található. A Virágoskút csatorna mentén kialakult természetes zöld folyosó a Sós Imre utcánál megszakad, itt a telkek elıkertjének zöld növényekkel történı beültetési kötelezettsége javíthat a helyzeten. A városközpont épületeinek külsı megjelenését rontja, hogy Balmazújvárosban is megjelentek a „graffiti-k”, amelyek sok bosszúságoz okoznak az épületek fenntartóinak.

5.1.5. Városrészi problémák A város image-t döntıen meghatározó városközpontban jelenleg olyan építmények – Semsey kastély, Mővelıdési Ház is találhatók, amelyek mai formájukban erıteljesen rontják a városképet. A Semsey kastély romos állapotban, használaton kívül van. A Mővelıdési Központ külsı megjelenése pedig nem illik abba a mőemléki környezetbe, amelyet a Semsey kastély, a két templom, valamint a Városháza képvisel. A Kossuth téren található park sem tölti be szerepét, kihasználtsága minimális, nem szellıs, átlátható, sem a városba látogató turisták, sem a helyi lakósság nem veszi igénybe pihenés céljából. A Semsey kastély parkja szintén megújításra szorul. Itt talajcserére, új növényzet betelepítésére, parki sétányok, járdák, locsolórendszer kialakítására van szükség. A városközpontban, amely 15-20 évvel ezelıtt élettel teli volt, jelenleg alig akad olyan vendéglátóipari hely, amely este is nyitva tart. Mozi nincs a városban, és egyéb

44

kulturált szórakozási lehetıség is nagyon kevés van a lakosság számára. A városközponban található kereskedelmi üzletek kirakatai is jellegtelenek, nem vevıcsalogatók. A városközpontban nincs sétálóutca üzletekkel, kávéházzal, cukrászdával, étteremmel/éttermekkel, ahová a város lakói vagy a turisták betérhetnének. A városközpontban lévı épületek, üzletek homlokzata, külsı megjelenése eléggé eklektikus, nem harmonikus városképet sugall. A városközponton keresztül jelentıs forgalom halad át az autópálya megépülése óta, amelyre a jelenlegi forgalomszabályozási rendszer már nem alkalmas, folyamatos a balesetveszély a Nádudvari út –Veres Péter út, illetve a Debreceni út – Kastélykert út keresztezıdésében. Itt forgalmi lámpák elhelyezése szükséges.

5.2.

Északi városrész

5.2.1. Városrész funkciói A Debrecen-Füzesabony vasútvonaltól északra esı településrészek – Újtelep, Bánlak, Szigetkert – tartoznak ide. Az északi városrészben lakóházak mellett néhány önkormányzati tulajdonú intézmény, kiskereskedelmi, vendéglátóipari egység és két vállalkozói övezet található.

• • • • • • •

Önkormányzati tulajdonú és fenntartású, kistérségi fenntartású intézmények Önkormányzati fenntartású általános iskola épületei 2 db Önkormányzati fenntartású óvodai intézmény épületei 3 db Városüzemeltetés telephelye (Vasútsor) Önkormányzati mőködtetéső piacterülete Állatvásártér Helyi autóbuszjárat megállóhelyei Köztemetı, temetkezési szolgáltatások

Egyéb szolgáltatások, és közszolgáltatások • • •

•

Kiskereskedelmi, vendéglátó üzletek LIDL áruház épülete Böszörményi úti ipari üzemi területek: fémipari üzemek, hőtıház telephelyei, benzinkút (kiépítése folyamatban) Autómosó szolgáltató épület Bólyai úti ipari üzemek: R-KON húsüzem, fémipari üzem, asztalosipari üzem


• •

A északi településrész rendelkezik valamennyi közmő infrastruktúrával, az ivóvízhálózat, a szennyvízcsatornázás, az elektromos és közmőhálózat 100 %-ban, a gázellátás mintegy 90 %-ban, a burkolt utak aránya 90 %-ban kiépített A szélessávú Internet szolgálat a közterületeken teljes mértékben kiépített A helyi autóbusz-közlekedés megállóhelyei részben kiépítettek

5.2.2. Északi városrész nevezetességei Az északi városrészben történelmi emlékmő, építészeti mőemlék nem található.

45

5.2.3. Társadalmi-gazdasági helyzet Az északi városrészben él a város népességének 39,3 %-a. A lakónépességen belül a 0-14 éves korosztály aránya 21,3 %, a 15-59 éves korosztályé 61,0 %, a 60 éve feletti pedig 17,7 %. A legfeljebb általános iskolai végzetséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 26,7 %, az felsıfokú végzettségőek aránya a 25 évnél idısebb korosztályban 2,7 %. A foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül 47,0 %. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 48,9 %. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 26,7 %. Az északi városrészben található a lakásállomány 37,0 %-a. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 32,4. %, ami a városi átlagnál magasabb. A északi városrészben kevés kereskedelmi és mőködik, kereskedelmi szálláshely pedig egy sem.

vendéglátóipari

egységek

5.2.4. Városrészi problémák A városrész egyik fı problémája, hogy Újtelepen kialakult egy szegregált terület8, ahol a lakosság többsége segélyekbıl él, alacsony az iskolázottság szintje és magas a munkanélküliség aránya. Az érintett területen nincs kiépített út, esıs idıben az utcák megközelítésük igen nehéz. Az északi városrészben kevés a zöldterület, gyakorlatilag összefüggı nagyobb zöldterület nem található. A vállalkozási övezetek helyén nem alakult ki ipari park, így a vállalkozásfejlesztés lassabban halad elıre. A belterületi utak állapota sem mindenhol megfelelı, és ebben a városrészben is problémát jelent a csapadékvíz elvezetés problémájának megoldatlansága.

8

Részletes leírást a 6.3 pontban található anti-szegregációs stratégia helyzetelemzés része ad a szegregátumról.

46

5.3.

Déli városrész

5.3.1. Városrész funkciói A Debrecen-Füzesabony vasútvonaltól délre esı településrészek – Daru, Felsıvég, Németfalu – tartoznak ehhez a városrészhez. A déli városrészben lakóházak mellett néhány önkormányzati tulajdonú intézmény, kiskereskedelmi, vendéglátóipari egység, egy szociális otthon és egy kisebb vállalkozói övezet található. Önkormányzati tulajdonú és fenntartású, kistérségi fenntartású intézmények • Önkormányzati fenntartású iskola 1 db • Önkormányzati fenntartású óvoda 1 db, • Kistérségi fenntartású óvoda 1 db

Egyéb szolgáltatások, és közszolgáltatások • • • • • •

Kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek Egyházi fenntartású idısek otthona Autószerviz (Debreceni utca) Benzinkút Herbária gyógynövényüzem Személyi szolgáltatások: férfi-nıi fodrászat


• •

A déli településrész rendelkezik valamennyi közmő infrastruktúrával, az ivóvízhálózat, a szennyvízcsatornázás, az elektromoshálózat 100 %-ban, a gázellátás mintegy 90 %-ban, a burkolt utak aránya 90 %ban kiépített A szélessávú Internet a közterületeken teljes mértékben kiépített A helyi autóbusz-közlekedés megállóhelyei részben kiépítettek

5.3.2. Déli városrész nevezetességei Németfalusi református templom Balmazújvároson németek az 1760-as években telepedtek le. 1793-ban felépítették saját imaházukat, 1801-tıl lett önálló a gyülekezet. Az imaház helyére 1799-ben templomot építettek, két évvel késıbb a harangláb is elkészült. 1892-ben épült a mai „németfalusi” templom késıbarokk stílusban.

„Németfalusi” templom

„Németfalusi” templom

47

Múzeum A Kadarcs utcában található a város híres szülöttének, Veres Péter író-politikusnak a szülıháza, amely ma irodalmi emlékhely és múzeum. A XIX. században épített házban az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyak, levelek, mővek láthatók eredeti környezetükben.

Veres Péter szülıháza

5.3.3. Társadalmi-gazdasági helyzet A déli városrészben él a város népességének 37,8 %-a. A lakónépességen belül a 014 éves korosztály aránya 21,0 %, a 15-59 éves korosztályé 59,0. %, a 60 éve feletti pedig 20,0 %. A legfeljebb általános iskolai végzetséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 40,3 %, az felsıfokú végzettségőek aránya a 25 évnél idısebb korosztályban 3,7 %. A foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül 46,6 %. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 49,3 %. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 25,7 %. A déli városrészben található a lakásállomány 37,3 %-a. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 34,9 %, ami a városi átlagnál magasabb. A déli városrészben kevés kereskedelmi és vendéglátóipari egység van, kereskedelmi szálláshely egy sem.

5.3.4. Városrészi problémák A városrész egyik fı problémája, hogy a Felsıvég településrészen szintén kialakult egy szegregátum9. ahol a lakosság többsége segélyekbıl él, alacsony az 9

Részletes leírást a 6.3 pontban található anti-szegregációs stratégia helyzetelemzés része ad a szegregátumról

48

iskolázottság szintje és magas a munkanélküliség aránya. Az érintett területen nincs kiépített út, esıs idıben az utcák megközelítésük igen nehéz. A déli városrészben összefüggı nagyobb zöldterület a Virágoskúti csatorna mentén, található. Problémát jelent, hogy csak részben gondozott, funkcióval ellátott, nagyobb része hasznosítatlan. A nemzeti park közelsége miatt a déli városrészben kialakult ipari területen nem lehet fejleszteni. A városrésznek azonban a Nemzeti Park közelsége egyben elınyt is jelent, hiszen az ökoturizmusba aktívan tudnak bekapcsolódni a városrész vállalkozói szálláshelyek, kiskereskedelmi egységek, vendéglátóipari egységek létesítésével, bıvítésével. A belterületi utak állapota sem mindenhol megfelelı, és ebben a városrészben is problémát jelent a csapadékvíz elvezetés problémájának megoldatlansága.

5.4.

Külterület

Társadalmi-gazdasági helyzet A külterületen él a város népességének 1,56 %-a. A lakónépességen belül a 0-14 éves korosztály aránya 5,7 %, a 15-59 éves korosztályé 77,9. %, a 60 éve feletti pedig 16,4 %. A legfeljebb általános iskolai végzetséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 84,0 %, az felsıfokú végzettségőek aránya a 25 évnél idısebb korosztályban 1,3 %. A foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül 73,9 %. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 22,4 %. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 16,4 %. A külterületen található a lakásállomány 0,76 %-a. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 79,2 %, ami a városi átlagnál lényegesen magasabb.

49

5.5.

Városrészek SWOT elemzés

A városrészek SWOT elemzését megelızıen a város egészére vonatkozó általános jellemzıket mutatjuk be.

Belsı tényezık Erısségek Gyengeségek Balneológiai vonzerı: Termálvízkészlet a Kedvezıtlen demográfiai folyamatok város alatt Foglalkoztatási lehetıségek csökkenése, Épített környezet és kulturális események magas munkanélküliség vonzereje, népi mesterségek ápolása Munkavállalók nem megfelelı Jól kiépített infrastruktúra képzettsége Jó színvonalú orvosi ellátás

Megfelelı városmarketing hiánya

Jó közbiztonság

Kevés a saját tıke a fejlesztésekhez

Jó színvonalú szálloda

Még mindig kevés szálláshely Idegen nyelvismeret hiánya Nem vendégorientált nyitva tartása a vendéglátóipari egységeknek

Külsı tényezık Lehetıségek Veszélyek Hortobágyi Nemzeti Parkhoz való közelség A környezı nagyobb települések „turistaaz ökoturizmus fejlesztési lehetıségeit elszívó” hatása, jobban kiépített erısíti turisztikai infrastruktúrája A turizmus erısödése a régióban, növekvı kereslet az egészség- és az ökoturizmus iránt

A Hortobágyi Nemzeti Park látogatókra, turisztikai fejlesztésekre vonatkozó elıírásainak szigorodása

Az autópálya megépítésével jó megközelíthetıség

A tıkebeáramlás hiánya, befektetık elmaradása

Együttmőködési programok a kistérség többi településével Turisztikai fejlesztések támogatása Testvérvárosi kapcsolatban rejlı lehetıségek kiaknázása

50

Városközpont Belsı tényezık Erısségek Kiváló minıségő termálvíz-fürdı 63 °C-os gyógyhatású termálvízzel Magas színvonalú szálloda Jól kiépített infrastruktúra Alapfokú intézményekkel való jó ellátottság Kiváló közbiztonság Magas színvonalú, városközpontba koncentrált egészségügyi ellátás, orvosi ügyelet, mentıállomás

Gyengeségek Idegenforgalmi fogadókészség alacsony és nem kellıen szervezett, kevés kereskedelmi szálláshely, kemping hiánya Kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek egységes arculatának hiánya Többfunkciós kulturális létesítmények hiánya Épített környezet rossz fizikai állapota (Semsey-kastély, Mővelıdési Ház), esetenként funkciónélküliség Vendéglátóipari egységek nyitvatartási ideje nem vendégbarát, szők kínálat Rossz állapotú zöldfelületek

Külsı tényezık Lehetıségek Veszélyek Pályázati források bıvülése a városkép A környezı nagyobb települések „turistafejlesztéséhez elszívó” hatása, jobban kiépített turisztikai infrastruktúrája A turizmus erısödése a térségben, növekvı kereslet az egészség- és az ökoturizmus iránt Az autópálya megépítésével jó megközelíthetıség

Északi városrész Belsı tényezık Erısségek Vállalkozói övezetek (Bólyai és Böszörményi úton) fejlıdése

Gyengeségek Szegregátum kialakulása Turisztikai vonzerık hiánya

Megfelelı terület ipari park kialakításához

Alacsony tıkeerejő vállalkozások

Lakásépítésre alkalmas területek Kiépített közmőhálózat Külsı tényezık Lehetıségek Újabb vállalkozások betelepülése Pályázati források vállalkozás-fejlesztésre

Veszélyek Gazdasági növekedés stagnálása következtében a helyi vállalkozások termékei iránti kereslet csökken.

Pályázati források a szociális városfejlesztésre

51

Déli városrész Belsı tényezık Erısségek Lakásépítésre alkalmas területek

Gyengeségek Szegregátum kialakulása

Kiépített közmőhálózat

Turisztikai vonzerık hiánya Alacsony tıkeerejő vállalkozások

Külsı tényezık Lehetıségek Veszélyek Pályázati források vállalkozás-fejlesztésre A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége miatt az ipari fejlesztési lehetıségek Pályázati források a szociális beszőkülése városfejlesztésre Hortobágyi Nemzeti Park közelsége következtében jó lehetıségek az ökoturisztikai vállalkozások indításához

52

6.

Stratégia

6.1.

Balmazújváros hosszú távú jövıképe, fıbb fejlesztési irányok.

Balmazújváros jövıképe: a helyi természeti, társadalmi és gazdasági adottságokra építve diverzifikált, versenyképes és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlıdés megteremtése A helyzetelemzés alapján a jövıkép megvalósulását elısegítı középtávú stratégia: A város erısségeit (termálvíz rendelkezésre állása, építészeti mőemlékek) és lehetıségeit (Hortobágy közelsége, ökoturizmus feltételeinek megléte) kihasználva az erıfeszítéseket a jövedelemtermelı turisztikai fejlesztésekre kell összpontosítani a köz- és a magánszféra együttmőködésében. Szintén jövedelemtermelı céllal fejleszteni kell a sportcélú infrastruktúrát. Mindkét terület tovagyőrőzı hatással lesz a városi vendéglátás, szálláskiadás, kiskereskedelmi tevékenység fejlıdésére is A gyengeségek felszámolásában, és a veszélyek okozta kockázatok csökkentésében a közszférára hárul a városkép megújítása, a város image-nek újrapozícionálása, az építészeti mőemlékek, illetve közösségi funkciót betöltı épületek felújítása, korszerősítése, a városi forgalom újragondolása és szabályozása. A közszféra fı feladata továbbá a szegregált településrészeken a kedvezıtlen folyamatok megállítása, és megfordítása infrastrukturális fejlesztésekkel, illetve humán téren célorientált oktatási programok indításával. Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a vállalkozásösztönzés, és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A vállalkozásösztönzésben fontos szerepet kap a köz- és a magánszféra által közösen kialakítandó ipari park. A fejlesztéseket a városrészek céljainak összehangolásával kell megoldani, figyelembe véve azonban, hogy a szőkösen rendelkezésre álló erıforrások mellett elıször a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró fejlesztéseket kell megvalósítani. A prioritást élvezı városrész a városközpont, ahol a legtöbb városi vonzerı és intézmény található, és az itt megvalósítandó fejlesztések biztosítják a legnagyobb hatást a város fejlıdése szempontjából. A városközpontban a közösségi épületek megújításával, esetenként új funkcióval történı ellátásával, a turisztikai célú szolgáltatások bıvítésével, sportcélú létesítmények építésével, a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javításával lehet a stratégiai célokhoz hozzájárulni. Az északi városrészben a stratégia célok elérését a vállalkozásösztönzést szolgáló ipari park kialakításával, illetve az Újtelep városrészben a szegregált területen antiszegregációs programok lebonyolításával lehet segíteni. A déli városrészben az ipari fejlesztéseknek korlátot szab a Hortobágyi Nemzeti Park közelsége, viszont éppen a Nemzeti Park közelségét kihasználva lehet az ökoturizmusba a városrésznek bekapcsolódni, és az oda vezetı utak mentén

53

különbözı alternatív vállalkozási tevékenységet (szálláskiadás, kiskereskedelmi, vendéglátóipari egységek nyitása, népmővészeti, biotermékeket árusító üzletek kialakítása) beindítani. A város középtávú stratégiájának teljesüléséhez – városrészektıl függetlenül – feltétlenül szükséges lesz a célorientált oktatási tevékenység megvalósítása a turizmussal, a vállalkozásalapítással és mőködtetéssel, valamint az alternatív jövedelemszerzési tevékenységekkel összefüggésben. A középtávú stratégia program megvalósítása segítheti elı, hogy növekedési pályára álljon a város, növekedjen a foglalkoztatás és végsı soron megálljon az elvándorlási folyamat a városban.

6.2.

Célhierarchia

6.2.1. Átfogó cél A stratégiai program átfogó célja, hogy – a megjelölt stratégiai fejlesztések és feladatokhoz igazodóan – Balmazújváros településszerkezetének, területhasználatának, települési természeti és épített öröksége védelmének érdekében szükséges fejlesztések, építészeti beavatkozások megtörténjenek, azok eredményeként Balmazújváros a jelenleginél komfortosabb, egészségesebb esztétikusabb és szebb város legyen. Cél, hogy a város szerkezete úgy változzon, hogy javuljon a gazdasági-, tıkevonzó képessége, turisztikai vonzereje, népességmegtartó ereje, valamint mind a mőködése, mind az üzemeltetése gazdaságosabb legyen úgy, hogy közben a fenntartható fejlıdés elve érvényre juthasson, a táji, természeti adottságok ne sérüljenek. A mőködı gazdaság és a foglalkoztatás növelése biztosítja az alapfeltételt a megélhetéshez, a város további fejlıdéséhez. A megélhetés minıségét színvonalas szolgáltatások kialakításával, és környezet megóvásával, attraktivitásának fokozásával lehet javítani. A programok megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha olyan társadalmi közegben valósulnak meg, amely összetartó közösség képét tárja a külvilág elé. A Város vezetısége az elkészített fejlesztési dokumentumok alapján határozta meg a fejlesztési célkitőzéseit: Balmazújváros Településfejlesztési Koncepciója, Balmazújváros Idegenforgalmi Koncepciója, Balmazújváros Város Környezetvédelmi Programja, Balmazújváros Város Önkormányzatának Gazdasági Programja. Balmazújváros településfejlesztési feladatainak és missziójának teljesítésében négy fı fejlesztési cél elérése szükséges a következı 7-8 évben: 1. 2. 3. 3.

A A A A

helyi gazdasági és természeti erıforrások dinamizálása. városi környezet és infrastruktúra fejlesztése humán erıforrások dinamizálása város kistérségi kapcsolatainak erısítése

A célhierarchiát összefoglalóan a 13. sz. ábra mutatja.

54

6.2.2. Tematikus célok 6.2.2.1. A helyi gazdasági és természeti erıforrások dinamizálása A helyi gazdasági és természeti erıforrások kiaknázása terén Balmazújvárosnak az idegenforgalom, egészségügy, sport és vállalkozásfejlesztés területén vannak olyan lehetıségei, amely a város régióbeli szerepét felértékeli. Balmazújváros idegenforgalmi, turisztikai szerepének növelése A turizmusfejlesztési cél szorosan illeszkedik az Észak-Alföldi Operatív Program 2. prioritási tengelyéhez, mely a régió turisztikai jövedelemtermelı képességének növelésére irányul, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz is. Balmazújváros Város Önkormányzatának 2007-2010. évekre vonatkozó gazdasági programja is kiemelten kezeli az idegenforgalom témakörét, így ez a cél konzekvensen és szervesen illeszkedik a rövid távú gazdasági programhoz. Balmazújváros Város Önkormányzata nagy jelentıséget tulajdonít a Balmazújvárosi Kistérségnek, éppen ezért a Balmazújvárosi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja elnevezéső dokumentum I. pontja is külön kezeli a térségi turizmus fejlesztési irányvonalát. Balmazújváros földrajzi adottságai az idegenforgalom számára mind a település belterületén, mind a külterületen bıven kínálnak lehetıséget. A város üdülési, idegenforgalmi adottsága a Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy idegenforgalmi háromszög árnyékában is figyelemre méltó. Sajátossága a csendes, Európában egyedülálló pusztai természeti környezet, az erre építkezı, egyéni igényeket is kielégítı idegenforgalmi kínálat. A város központjában található a 3 ha nagyságú termál-, gyógy- és strandfürdı, amely gyógyvíz minısítéssel rendelkezik, és sportcélokat is szolgál, igen jelentıs szerepet tölt be a turizmus fejlesztésében. A jövıben mind a fürdı, mind a gyógyturizmus fejlesztése kiemelt cél. A koncepció támogatja továbbá a város kulturális értékeinek, építészeti és történelmi örökségének megırzését, infrastrukturális fejlesztését, látogathatóvá tételét, azok turisztikai vonzerejének növelése érdekében. A város turisztikai koncepciója a termékfejlesztés irányait az alábbi területeken jelölte meg: A turizmusfejlesztés programjai: o

o o

o

Egészségturizmus feltételeinek megteremtése a fürdı területén, gyógyturizmus és egészségmegırzés összekapcsolása. A fürdı fejlesztés II. ütemének megvalósítása /gyógyturizmus, gyógy-idegenforgalom, fedett uszoda, kiszolgálóegységek /, Kemping létesítése Ökoturizmus feltételrendszerének javítása a Hortobágyi Nemzeti Parkkal történı együttmőködésben. Az agarászat, íjászat, vadászat, madarászat kedvelıinek, a horgászásban, lovaglásban, kerékpározásban kikapcsolódni vágyóknak közösségi alkalmak és megfelelı terek kialakítása /versenyek, bemutatók, továbbképzések, kerékpárutak, madármegfigyelık, túra utak/ Kulturális turizmus fejlesztése tematikus utak kialakításával, amelynek keretében a város híres szülötteit (Semsey Andor, Veres Péter, Soós Imre,

55

o

o

o

o

Lengyel Menyhért), népi mesterségeit és hagyományırzı csoportjait ismerhetik meg a látogatók. Reklámtevékenységek fokozása: kiadványokban, internetes portálokon, honlapokon, megyei, országos- és nemzetközi kiállításokon való részvétel, kisbíró kiválasztása és foglalkoztatása, rendezvényeinkre a város címerének feltüntetésével pólók, képeslapok, szóróanyagok, zászlók és egyéb apró ajándékok készítése, készíttetése, Nyelvtanulás támogatása: általános és középiskoláink, civil egyesületeink a lakosságnak, a vendégfogadásban dolgozóknak segítsék elı a legalább „konyhanyelv”- szintő képzését. Testvérvárosi kapcsolatban a fiatalok nyelvtanulásának – táboroztatásának preferálása, Pályaválasztásnál-átképzésnél az idegenforgalmat elımozdító szakmák támogatása: kézmővesek, állattenyésztésben jártasak, biotermelık, szállásadók, régi mesterségek-kisiparos szakmák segítése stb., Éves programokban már kialakult és további ismertséget elısegítı rendezvények tartása

A turisztikai fejlesztések jövedelmezı mőködtetése során a városmarketing akcióknak kiemelkedı szerepe lesz, hiszen Balmazújvárosnak szembe kell néznie a megye hasonló turisztikai termékeit kínáló városok nagyon erıs versenyével, mind a fürdı és gyógyturizmus, mind az ökoturizmus terén. Hajdószoboszló a fürdı és gyógyturizmus területén kiemelkedik a mezınybıl, de Hajdúböszörmény is erıs versenytárs ezen a területen. A város turizmusfejlesztési programját támogatja a Balmazújvárosi Szállásadók és Programszervezık Egyesülete, Hortobágyi Nemzeti Park Látogató- és Oktatóközpont, Virágoskút Kertészeti Kft. (biofarm), Pinczés Lovarda és Szabadidıközpont, a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület illetve a Sellı Horgászegyesület is, így a partnerség biztosított. Az együttmőködı partnerek elsısorban a kapcsolódó programok révén tudják erısíteni a város turizmusfejlesztési programját, a város látogatottságát, ismertségét növelve. Ebben különösen jelentıs szerepe van a Hortobágyi Nemzeti Park Látogató- és Oktatóközpontnak, ahol jelentıs számú turista fordul meg. Megfelelıen elhelyezett ismertetıkkel és személyes ajánlásokkal további, kapcsolódó programként kerülhet kiajánlásra többek közt a megújult balmazújvárosi fürdı, amely jellegzetességébıl adódóan – mint ökofürdı – szervesen kapcsolódhat egy pusztai kiránduláshoz. A Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület, a Pinczés Lovarda és Szabadidıközpont, illetve a Sellı Horgászegyesület már a helyi programkínálattal tudja az ott tartózkodást nyújtani, míg a Virágoskút Kertészeti Kft. az ökofürdı által kínált bioélelmiszerek helyi elıállítójaként játszik fontos szerepet. A Balmazújvárosi Szállásadók és Programszervezık Egyesülete az éppen aktuális keresletnek megfelelıen segít a magánszálláshelyek biztosításában a vendégek elhelyezésének koordinációjával. Tekintettel arra, hogy a fürdıvel határos ingatlanon található a Hotel Balmaz és a szállóvendégek rendszeresen igénybe is veszik a fürdı szolgáltatásait – külön bejáraton keresztül közelíthetı meg a fürdı - ez kétirányú együttmőködésre ad lehetıséget: egyfelıl a megújult, színvonalas szolgáltatásokat nyújtó és egyedi ökofürdı kiváló programlehetıséget biztosít a hotel vendégei számára, még színesebbé téve annak kínálatát, másfelıl pedig az ökofürdı is jó reklámlehetıségeket talál a hotel vendégkörében, szerepelhet annak programkínálatában.

56

Sportolási lehetıségek bıvítése Debrecen számos alkalommal ad helyet nemzetközi sportrendezvényeknek a csapatjátékok terén. A versenyek elıtt biztosítani kell minden csapat számára az edzés lehetıségét, ehhez viszont Debrecenben nem áll rendelkezésre elég sportlétesítmény. Balmazújváros már jelenleg is a meglévı létesítményeivel, és a tervek szerint a jövıben még fokozottabban a tervezett Sportcentrum létrehozásával lehetıségeket kínál a debreceni versenyeken résztvevı csapatok számára a versenyek elıtti gyakorláshoz. Emellett biztosítható - korlátozott számú – sportoló elhelyezése is a város szállodáiban. A Sportcentrum fenntartásához így bevétel képzıdne, illetve a szállodák kihasználtsága is növekedhet. A Sportcentrum egyben a város lakosságának is megfelelı helyet biztosít a sportoláshoz, rekreációhoz, az egészséges életmód fenntartásához. A cél elérést segítı fejlesztési programok: o Sportcentrum létesítése /mőfüves pálya, sport –és rendezvénycsarnok, edzıtermek/ o Szálláslehetıségek bıvítése

Vállalkozásfejlesztés A Tiszacsegei és Bólyai út mentén, az Újtelep városnegyedben található vállalkozói övezet átalakítása ipari parkká már az 1999-ben készített Településszerkezeti Tervben is kitőzött cél volt. A feltételek mostanra értek meg arra, hogy az ipari park kialakítása elkezdıdjön. Az ipari park státusz elnyerésével a vállalkozások számára is kedvezıbb környezet jön létre fejlesztési céljaik megvalósításához. A cél elérést segítı fejlesztési program: o Ipari park feltételrendszerének megteremtése önkormányzati és magántıke bevonásával

6.2.2.2. Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése A kulturális örökség megırzése, a teremtett emberi, társadalmi értékek gondozása minden önkormányzat feladata, ezért a város vonzerejét, települési arculatát, karakterét javító fejlesztéseknek a város Önkormányzata prioritást ad. A város jelenleg is tesz erıfeszítéseket a városszépítés terén a „Tiszta udvar, rendes ház” címő pályázat meghirdetésével, a szelektív hulladékgyőjtık, utcai kukák további elhelyezésével, fásítással és virágosítással, közterek szépítésével. Új, egységes utcatáblák elhelyezésével, a központban információs-táblák kihelyezésével járul hozzá a város a tájékozódás megkönnyítéséhez. Az intézmények, iskolák korszerősítése folyamatos szükségszerőség azok funkcióinak maradéktalan betöltése érdekében. A város lakossága - az általános trenddel összhangban – folyamatosan öregszik. Az idısek egy része önállóan már nem tudja ellátni magát, így szükség van olyan intézményekre Balmazújvárosban is, amely ennek a problémának az enyhítését segíti elı.

57

A város lakosságának közérzetét nagyban befolyásolja a közbiztonság helyzete. Bár ezen a téren kedvezı a helyzet, a közterületek felújítása, a közvilágítás korszerősítése a közbiztonság fokozását segíti. Másik figyelemreméltó közérzet-befolyásoló tényezı a belvízelvezetés problémájának megoldása, amely mind az utak, mind az épületek állagára kedvezıtlen hatással van, és jelentıs többletkiadásokra kényszeríti mind a közszférát, mind a lakosságot az okozott károk helyreállítása következtében. Ennek a problémának a megoldása szintén kiemelkedı cél. A város burkolt útjainak kiépítettsége 70 %-os. Az utak minısége azonban csak részben megfelelı. A jövıben város mindkét problémát orvosolni kívánja, és mind a burkolt úthálózat növelése, mind az utak minıségének javítása célként fogalmazódik meg a következı években. Az információs társadalom kialakulása minden országnak, és ezen belül az egyes településeknek is elsırendő érdeke a mai világban. Ehhez szükséges, hogy a megfelelı infrastruktúra rendelkezésre álljon. A szélessávú internet-hálózat kialakítása nélkül a célok ezen a területen csak korlátozottan lennének elérhetık. A városi környezet és infrastruktúra javítását segítı projektek o o o o o o o o o o o o

Semsey kastély felújítása és funkcióbıvítı hasznosítása Veres Péter Általános Mővelıdési Központ és Alapfokú Mővészeti Iskola teljes körő felújítása Önkormányzati intézményépületek, oktatási intézmények világításkorszerősítése, Helyi autóbuszjárat, buszmegállók tervezése és létesítése, Közvilágítási hálózat és lámpák bıvítése, Veres Péter emlékpark hasznossá tétele /padok, szabadtéri fızıhelyek elhelyezése, játszótér, sétány kialakítása/, Belvízrendezési feladatok, zárt- és burkolt csapadékvíz csatornák kiépítése, Úthálózat korszerősítése Idısek Otthona létesítése és férıhely-bıvítése Szociális Szolgáltató Központ kialakítása Szélessávú internet hálózat beruházása Általános iskolák épületeinek korszerősítése

6.2.2.3. Humán erıforrások dinamizálása Balmazújvárosban a magas szintő munkanélküliségnek csak egyik fı oka, hogy megszőnt a munkalehetıséget biztosító mezıgazdasági és ipari vállalkozások egy része a 90-es években. A másik ok, hogy a munkavállalók képzettségi szintje sem megfelelı. A mezıgazdaságban a tsz-ek felbomlása után megjelenı magánvállalkozások jelentıs része legfeljebb termelési szakértelemmel rendelkezik, de nagy az elmaradás a legalább annyira, vagy a modern piacgazdaságban még inkább fontos pénzügyi, kereskedelmi, üzemvezetési és számítástechnikai ismeretek terén.

58

Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a vállalkozásösztönzés, és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A szegregáció elleni küzdelem sem korlátozódhat csak az infrastrukturális problémák megoldására, hanem a szegregációval fenyegetett népesség képzettségi színvonalát is emelni kell, hogy meg tudjanak felelni a munkaerı-piaci elvárásoknak.

6.2.2.4. A város kistérségi, megyei és regionális kapcsolatainak továbbfejlesztése A kapcsolatok továbbfejlesztése a szomszédos településekkel, a város regionális marketingjének kiépítése, kapcsolatrendszerének, együttmőködési rendszerének javítása a területi- települési- társadalmi összefogás (kohézió) erısítését szolgálja. A Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása, a Hajdúvárosok Szövetsége, az Észak-alföldi Regionális Tanács, a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat munkája és a hozzájuk kötıdı kapcsolati tıke elısegítheti Balmazújváros idegenforgalmának fejlıdését. Keresni kell a további partneri viszonyt olyan vállalkozásokkal, civil kezdeményezésekkel, melyek településünk ismertségét, idegenforgalmát javítják. A mezıvárosi táj bemutatásán túl, a közösségi alkalmak számát, a látnivalókat, a kínálatot kell bıvíteni. Balmazújváros, mint a kistérség központja ebben a minıségében felelıséggel tartozik a kistérség többi települése iránt, és fejlesztési programjait már olyan szemmel kel, hogy megfogalmazza, amelyek a kistérség többi szereplıje számára is húzóerıt jelentenek. Ebben a folyamatban fıként a közös turisztikai fellépés jelenthet kitörési pontot. A kistérség együtt olyan turisztikai kínálattal volna képes megjelenni, amely a fürdı és gyógyturizmus kedvelıitıl, az öko-, kerékpáros és víziturizmus kedvelıin át egészen a „pusztaromantika” kedvelıinek turisztikai igényeit is kielégítené. A régióban a turizmus jövedelemtermelı képessége növelésének feltétele a turisztikailag frekventált területek kiterjesztése és a turisztikai szezon meghosszabbítása. Ezt úgy lehet elérni, ha a régió adottságaira építve olyan attrakciókat, programokat és szolgáltatásokat kínálnak, amelyek egyrészt hosszabb idejő tartózkodásra ösztönzik a turistákat a célterületen, valamint hozzájárulnak a turisztikai szezon meghosszabbításához, másrészt elısegítik a turisták költésének növekedését. A turisztikai attrakciók jelenleg a régióban területileg koncentráltan, elsısorban a Tisza, Tisza-tó, Hortobágy egyes települései és néhány nagyobb fürdıváros környékén találhatók. Balmazújváros turizmusa számára további lehetıséget jelent a kiemelt turisztikai attrakciókat körülvevı, még kihasználatlan turisztikai potenciállal rendelkezı területek vonzerejének fejlesztése, ami hozzájárul a régió hátrányos helyzető térségeinek felzárkózásához. Célszerő az együttmőködés körét kiterjeszteni a Hajdúvárosok Szövetségének tagjaira, hiszen a szövetség a térségfejlesztés mellett a hagyományápolásra, a kulturális és természeti örökségek megırzésére, a társadalmi értékek gondozására is hangsúlyt fektet.

59

6.2.3. Városrészek kitőzött céljai Városközpont A település városközpontja a település legfıbb reprezentációs arca. A településkép megjelenése, és a települési jó komfortérzet megteremtése nagyban múlik a városközpont kialakításán és használhatóságán. Az ott elhelyezkedı közfunkciók, építészeti emlékek és zöldfelületek révén a lakosság és az idegenforgalom számára is hangsúlyos szerepet képvisel, a településrıl alkotott vélemény fontos meghatározója, fokozott használatú és látogatottságú településrész. Megjelenésének, használhatóságának javítása, a zavaró hatások mérséklése ezért fokozottan szükséges feladat. A város image-a elsısorban a belvárosi területek fejlesztésével javítható. A belvárosban a közösségi, találkozási terek kialakítása, zöldterületek bıvítése, aktív használata, a lakosság kényelmét, a városhasználatot javító infrastrukturális fejlesztések megvalósulása segíti az image növelését. A belváros adottságait figyelembe véve itt elsısorban a köz-, és kulturális funkciók megerısítése a cél, de emellett szükséges a gazdaság-fejlesztı funkció erısítése a szolgáltató szektorban, amely szerepet jelenleg csak alacsony hatékonysággal tölti be. A belváros fejlesztése nem csak az ott élı lakosság számára fontos, hanem a kistérség lakósságának is, valamint a helyi vállalkozásoknak, különösen, ha sikerül megvalósítani, hogy közösségi, találkozási térnek tekintse a lakosság a belvárosi részt. Új kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek megnyitásához, vagy a meglévık szolgáltatásai minıségi színvonalának növeléséhez komoly ösztönzést adhat egy megújult városközpont.

Tervezett fejlesztések o

Városközpont városképi fejlesztése A városközpont fejlesztésének egyik kiemelt célja a város tulajdonában álló Semsey kastély és kastélypark felújítása. A Semsey kastély jelenleg kihasználatlan, romos állapotban van, ez pedig kedvezıtlenül befolyásolja a város összképét és akadályozza a város turisztikai célú fejlesztéseit is. A felújítással az épületben helyet kapna a városi könyvtár egy része, a Semsey Andor múzeum, a Veres Péter hagyaték, állandó és eseti kiállítások, internet-kávézó, étterem, rendezvények lebonyolítására alkalmas házasságkötı-terem is, csak, hogy a legfontosabbakat említsük. A kastélypark teljes körő felújítása magában foglalja a rendelkezésre álló engedélyek alapján a talaj cseréjét, a növények telepítését, pótlását, díszburkolat kialakítását, a szükséges berendezések kiépítését. A beruházással Balmazújváros központjában a lakossági igényeknek megfelelı, új funkciókkal megjelenı „kulturális központ” kerülne teljes körően kialakításra. A Semsey Kastély és kastélypark a felújítást követıen egyben turisztikai attrakciót is képviselne, amely szerepét felértékeli, hogy a kastély közvetlen szomszédságában található a városi termálfürdı és a Balmaz Hotel is, amelyekkel együttesen a felújított kastély vonzereje megsokszorozódhat. Jelenleg több épületben, rendkívül szórt és különbözı minıségő kulturális és szabadidıs szolgáltatásokat kapnak a helyi polgárok, illetve egyes szolgáltatások

60

elérése egyáltalán nem biztosított számukra, így a kastély felújításával létrejövı kulturális központ megoldás lehetne megfelelı színvonalú kulturális közszolgáltatások önkormányzati nyújtására is. o

Turisztikai célú szolgáltatások bıvítése A fürdı fejlesztés II. ütemének megvalósításával (fedett fürdı, kiszolgálóegységek) jelentıs elırelépés történik a gyógyturizmus, gyógyidegenforgalomi tevékenység kialakítására. A termálfürdı igazoltan alkalmas az izületi betegségek enyhítésére, gyógyítására. A fürdı a sportolási célokra is igénybe vehetı, mivel rendelkezik 3 olyan medencével, amely sportolásra is alkalmas. A várost, különösen a fürdıt sőrőn keresik fel Kelet-Európa különbözı országaiból érkezı turisták, amelyeknek azonban egy jelentıs része a szállodai árakat nem képes, vagy nem kívánja megfizetni. A magánszállási lehetıségek korlátozottak, így egy kemping létesítése a nyári idıszakban kedvezıen befolyásolná a turistaforgalmat.

o

Sportolási lehetıségek feltételrendszerének bıvítése A Sportcentrum létrehozása /mőfüves pálya, sport –és rendezvénycsarnok, edzıtermek/ egyrészt a nagyobb versenyekre Debrecenbe érkezı sportolók egy részének biztosítana megfelelı edzési lehetıséget, másrészt a város lakossága számára jelentene megfelelı teret az egészségmegırzéshez, aktív kikapcsolódáshoz.

o

Gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Helyi városi tömegközlekedés jelentısége a városban csekély, így a kerékpár fontos közlekedési eszköz, a kerékpárutak kiépítése a városban fontos célként jelenik meg, és kiemelten a belvárosi részen, ahol a sőrőbb autósközlekedés következtében külön kijelölt kerékpárutakra van szükség.

o

Zöldövezeti pihenıhelyek, játszóterek kialakítása Veres Péter emlékpark hasznossá tétele /padok, szabadtéri fızıhelyek elhelyezése, játszótér, sétány kialakítása

o

Minıségi lakásépítés A városközponban a Sós Imre utca végén, illetve a Veres Péter utcában adottak a lehetıségek a minıségi lakásépítésre. Az építési engedélyek kiadásakor az Önkormányzat nagy figyelmet kíván fordítani arra, hogy az építendı lakások illeszkedjenek a felújítandó városközpont hangulatához.

Képzési programok lebonyolítása Nyelvtanulás támogatása: általános és középiskoláink, civil egyesületeink a lakosságnak, a vendégfogadásban dolgozóknak segítsék elı a legalább

61

„konyhanyelv”- szintő képzését. Testvérvárosi nyelvtanulásának – táboroztatásának preferálása,

kapcsolatban

a

fiatalok

Pályaválasztásnál-átképzésnél az idegenforgalmat elımozdító szakmák támogatása: kézmővesek, állattenyésztésben jártasak, biotermelık, szállásadók, régi mesterségek-kisiparos szakmák segítése stb.

Északi városrész Az északi városrészben lakó és vállalkozási övezetek találhatók. A lakóövezetek falusias jellegőek, önálló településközponti részek nem alakultak ki. A vállalkozói területek fejlesztése kiemelt cél a foglalkoztatás növelése érdekében. Az északi városrészben található két szegregációval veszélyeztetett terület. A két területen a szegregációs folyamat megakadályozása és visszafordítása érdekében szükséges a területek infrastruktúrájának fejlesztése. A város emellett az antiszegregációs program keretében a munkalehetıségek teremtésével (a 100 %-os Önkormányzati tulajdonú HALOMALJA Mezıgazdasági, Termelı és Szolgáltató Kft megalakítása) és szakmai képzési programok lebonyolításával segíti a szegregációs folyamat megfordítását.

Tervezett fejlesztések Vállalkozásösztönzés o A Tiszacsegei és Bólyai út mentén, az Újtelep városnegyedben található vállalkozói övezet átalakítása ipari parkká, új vállalkozások betelepedésének elısegítése o Új vállalkozások betelepedésének ösztönzése a Böszörményi úti vállalkozói övezetbe Szegregátum felszámolása o Az Újtelepen található szegregátum infrastruktúrájának fejlesztése, elsı lépésként a burkolt úthálózat kialakítása Szociális bérlakásépítés o Az igényekhez és a város pénzügyi lehetıségeihez igazítva korlátozott számú szociális bérlakás építése tervezett, elsısorban olyan konstrukcióban, hogy a város tulajdonában lévı lakóépületek építésére alkalmas telkek értékesítésével a beruházó a telekérték arányában önkormányzati bérlakásokat ad át az Önkormányzatnak. Képzési programok lebonyolítása o Nyelvtanulás támogatása: általános és középiskoláink, civil egyesületeink a lakosságnak, a vendégfogadásban dolgozóknak segítsék elı a legalább „konyhanyelv”- szintő képzését. Testvérvárosi kapcsolatban a fiatalok nyelvtanulásának – táboroztatásának preferálása, o


62

o Szegregációval veszélyeztetett csoportoknak speciális képzés biztosítása piacképes szakmai ismeretek elsajátítása érdekében.

Déli városrész A déli városrészben található a másik szegregációval veszélyeztetett terület. A területen a szegregációs folyamat megakadályozása és visszafordítása érdekében szükséges a terület infrastruktúrájának fejlesztése. A város emellett az antiszegregációs program keretében a munkalehetıségek teremtésével (a 100 %-os Önkormányzati tulajdonú HALOMALJA Mezıgazdasági, Termelı és Szolgáltató Kft megalakítása) és szakmai képzési programok lebonyolításával segíti a szegregációs folyamat megfordítását. A déli városrészben (is) találhatók még lakásépítésre alkalmas területek, ahol falusias beépítettségő lakóövezetek kialakítása lehetséges.

Tervezett fejlesztések Szegregáció megakadályozása o A Felsıvégen található szegregátum infrastruktúrájának fejlesztése, elsı lépésként a burkolt úthálózat kialakítása Lakásépítés o A darui településrészen mintegy 70-80 lakótelek kialakításához terület értékesítésrıl döntött az Önkormányzat, melyre vállalkozói pályázatot hirdetett meg. Ezen területen várhatóan a 2008-2010. évek közötti ciklusban elegendı részleges közmővesítéső, falusias beépítéső lakóházak létesítésére alkalmas telek áll rendelkezésre. Képzési programok lebonyolítása o

A déli városrész a Nemzeti Park közelsége következtében rendelkezik a legjobb lehetıségekkel, hogy az ott lakók kapcsolódjanak az ökoturizmushoz különbözı típusú szolgáltatások nyújtásával. Konkrét fejlesztési célok még nincsenek, de jövıben képzési programok fogják segíteni a vállalkozások alapításához és mőködtetéséhez szükséges ismereteket.

o

Nyelvtanulás támogatása: általános és középiskoláink, civil egyesületeink a lakosságnak, a vendégfogadásban dolgozóknak segítsék elı a legalább „konyhanyelv”- szintő képzését. Testvérvárosi kapcsolatban a fiatalok nyelvtanulásának – táboroztatásának preferálása,

o


o Szegregációval veszélyeztetett csoportoknak speciális képzés biztosítása piacképes szakmai ismeretek elsajátítása érdekében.

63

13. sz. ábra: Célhierarchia ÁTFOGÓ CÉL A helyi társadalmi, gazdasági és természeti feltételekhez igazodó minıségi életkörülmények és fenntartható gazdasági fejlıdés kialakítása

TEMATIKUS CÉL Gazdasági, természeti erıforrások dinamizálása

PRIORITÁSOK turizmus fejlesztése sportélet dinamizálása vállalkozásösztönz és

-

TEMATIKUS CÉL Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése

-

-

PRIORITÁSOK városközpont városképi fejlesztése városi funkciók bıvítése leszakadt településrészek felzárkóztatása

Városközponti célok

TEMATIKUS CÉL Humán erıforrások dinamizálása

-

-

PRIORITÁSOK Vállalkozói ismeretek bıvítése Leszakadó csoportok képzése a munkaerı-piaci igényekhez igazodva

Északi városrész céljai

TEMATIKUS CÉL A város kistérségi kapcsolatainak erısítése

-

-

PRIORITÁSOK szomszédos településekkel a kohézió erısítése a város regionális marketingjének kiépítése

Déli városrész céljai

Városközpont városképi fejlesztése közösségi épületek külsı, belsı megújításával, közterek felújításával

-

Közcélú és közösségi létesítmények korszerősítése

-

Közcélú és létesítmények korszerősítése

-

Ipari park kialakítása

-

Lakásépítés

-

Közcélú és közösségi létesítményeknek korszerősítése

-

Szegregációs infrastrukturális fejlesztése

-

Szegregációs infrastrukturális fejlesztése

-

Turisztikai célú szolgáltatások bıvítése

-

Szociális bérlakások építése

-

Képzési lebonyolítása

-

Rekreációs, sportcélú szolgáltatások bıvítése

-

Képzési programok lebonyolítása

-

Gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása

-

Zöldövezeti pihenıhelyek, játszóterek kialakítása

-

Minıségi lakásépítés

-

Képzési programok lebonyolítása

-

terület

közösségi

terület

programok

64

6.3.

Anti-szegregációs program

6.3.1. Helyzetelemzés Az anti-szegregációs program elsısorban területi dimenzióban – az IVS-ben azonosított négy városrész szerint (részletesen lásd 5. Városrészek területi megközelítéső elemzése címő fejezetben) -, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlıségi problémák meglétét Balmazújváros közigazgatási határán belül. A település-fejlesztésben kiemelt szerepő az egyenlı esélyő hozzáférés, valamint az esélyegyenlıség biztosítása horizontális uniós elvek érvényesítése, elsısorban az alacsony státuszú lakosok – azaz rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezı és 8 osztálynál nem magasabb iskolai végzettségő aktív korú lakosok – tekintetében. Az esélyegyenlıségrıl, az egyenlı bánásmódról és elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a hangsúlyozza:

az esélyegyenlıség következı elemeket

1.§ „Az egyenlı bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékő figyelembevételével kell eljárni.” 2.§ „Az egyenlı bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.” Az Anti-szegregációs program egyik igen fontos elemét jelenti a települési esélyegyenlıségi program kidolgozásának. Az önkormányzat fı célja a társadalmi kohézió növelésével a város regionális versenyképességének erısítése. Az Antiszegregációs program szervesen illeszkedik a Települési Esélyegyenlıségi Programhoz és a készülı Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Tervhez. Balmazújváros Anti-szegregációs terve a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban” címő városrehabilitációs kézikönyv 2.2. fejezete és 2. melléklete, valamint a 2008.01.22én az NFÜ honlapján közzétett „Útmutató az Integrált Városfejlesztési Stratégia helyzetelemzésének elkészítéséhez szükséges adatokról” dokumentumokban megfogalmazott adatszolgáltatási követelmények és módszertan alapján készült, figyelembe véve az NFÜ honlapján azóta megjelent Közleményeket, valamint az SZMM által akkreditált anti-szegregációs szakértı útmutatásait. Az Anti-szegregációs helyzetelemzés a következı dokumentumok, jogszabályok, helyi rendeletek alapján, illetve felhasználásával készült: Helyi rendeletek • •

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2007.(I. 25.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról; Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének 23/2004. (IV. 28.) számú rendelete az elsı lakáshoz jutók támogatásáról;

65

• • •

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének 17/2007. (VI. 21.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól; Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének 18/2007. (VI. 21.) számú rendelete a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyi szabályairól; Ezen rendeletek módosításai.

Dokumentumok • KSH 2001. évi Népszámlálás vonatkozó balmazújvárosi adatai és az adatok alapján készített KSH szegregátum-térkép; • Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) munkaanyaga; • A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervhez készült helyzetelemzés és adatlapok; • Balmazújvárosi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció (2004); • Az önkormányzat 2007. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló; • Családsegítı Szolgálat 2007. évi Beszámolója; Az IVS-hez készített átfogó helyzetelemzés nyomán kialakított városrehabilitációs beavatkozási tervek kiemelten kezelik, hogy Balmazújváros minden városrészében diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesüljön. A város Anti-szegregációs tervének fı célja 2008-13 között a meglévı szegregátumokban az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldása, a már szegregálódott tömbök további területi kiterjedésének megakadályozása. Hosszú távú átfogó cél: a szegregátumok teljes felszámolása, újabb szegregátumok kialakulásának megakadályozása; valamint a szegregációs veszélynek kitett, leromlott területek szegregátummá válásának megakadályozása prevenciós intézkedésekkel.

6.3.2. Az IVS akcióterületei Az IVS öt akcióterületet jelölt ki, amelyek részletes bemutatását a 7. fejezet tartalmazza. Szociális típusú városrehabilitációt 2007-2013 között nem tervez Balmazújváros megvalósítani.

6.3.3. Alacsony státuszú népesség területi koncentrációja (helyzetelemzés) Az IVS városrészek szerinti elemzése alapján meghatározhatók Balmazújváros rosszabb státuszú területei, ahol: - a népesség társadalmi összetétele és a - a terület fizikai jellemzıi kedvezıtlenebbek

66

6.3.3.1. Demográfiai mutatók A 2001. évi népszámlálás kormegoszlási adatai alapján a népesség korstruktúrája a különbözı városrészekben hasonló vonásokat mutat, az átlagtól csak egy-két százalékpontos eltérések tapasztalhatóak. Kivételt a külterületek képeznek, ahol alacsony, 5,7% a 0-14 éves gyermekek aránya (a városi átlag 20,3%), és jelentısen magas, 77,9% az aktív korúak aránya (az átlag 60,8%). Itt a legalacsonyabb a 60 éven felüliek aránya (16,4%), azonban ez a mutató kevésbé tér el a városi átlagtól (18,9%), mint a korábban említettek.

6.3.3.2. Iskolai végzettség szerinti megoszlás A 2001. évi adatok alapján a külterületeken a legkedvezıtlenebbek a lakosság iskolázottsági mutatói. Az aktív korúak kiemelkedıen nagy aránya, 84%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg a 25 éves és idısebb népességnek csupán 1,3%-a rendelkezik felsıfokú végzettséggel. Az északi és déli településrészen szintén átlag alattiak a mutatók, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az északi városrészben 44,4%, a déli városrészen 40,3%, a felsıfokú végzettségőek aránya 2,7%, illetve 3,7%. A városközpontban a város más részeihez képest lényegesen kedvezıbb a helyzet, az aktív korú népesség háromnegyede az általános iskolainál magasabb végzettséggel rendelkezik, és a 25 éves és idısebb népesség 10,9%-a rendelkezik valamilyen felsıfokú végzettséggel.

6.3.3.3. Foglalkoztatottság Hajdú-Bihar megyére és Balmazújvárosra egyaránt jellemzı a magas, országos átlagot lényegesen meghaladó munkanélküliség. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a foglalkoztatottság mutatói az északi és déli városrészben a legkedvezıtlenebbek. Az aktív korúak több mint 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A 15-64 éves népesség 47%-a, illetve 46,6%-a foglalkoztatott, míg azon háztartások aránya, amelyeknek egyik tagja sem foglalkoztatott, az északi városrészben 42,2%, a déli városrészben 45,2%. A külterületeken a foglalkoztatottság mutatói ellentmondásos képet mutatnak: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül csupán 22,4%, a foglalkoztatottak aránya a 15-64 népességen belül pedig 73,9%, amely mutatók lényegesen kedvezıbbek a város bármely más területén tapasztalhatóaknál. Ezzel szemben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya itt a legmagasabb, 47,4%. A városközpont lakosságának foglalkoztatottsága minden szempontból kedvezıbb a városi átlagnál. A szegregációs mutató értéke az északi településrészen 26,7%, a déli településrészen 25,7%. Ezeken a területeken az aktív korú népesség több mint negyede tehát legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és emellett nincs rendszeres munkából származó jövedelme.

67

A gazdasági változások, a munkaerıpiac átstrukturálódása, a helyi munkalehetıségek csökkenése következtében megnıtt a segélyben részesülık száma. Míg 2006-ban 848 fı volt nyilvántartásba véve, ez a szám 2007-ben már 921 fıre növekedett. Az elmúlt év folyamán 368 esetben szőnt meg, vagy szünetelt a jogosultság, elsısorban keresı tevékenység folytatása, közhasznú munkavégzés miatt, illetve más ellátásra való jogosultság miatt pl. öregségi, rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális és átmeneti járadék, gyes, gyet stb.

6.3.3.4. Lakhatás Balmazújváros településen jelenleg 6500 lakás és ház található. A külterületeken kiemelkedıen magas, 79,2% az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. Az északi és a déli településrészen is átlag feletti, 32,4%, illetve 34,9% a mutató értéke. Önkormányzati bérlakások és szociális bérlakások Balmazújváros Város Önkormányzat tulajdonában jelenleg összesen 75 db lakás van, a többi magántulajdonú. Az önkormányzati tulajdonú lakásokból 64 db szociális bérlakás, 2 db szükséglakás, 3 db szolgálati bérlakás, illetve 6 db költségalapú bérlakás van. A 64 db szociális bérlakásból 57 db komfortos, 7 db összkomfortos. A szolgálati lakásokból 2 db komfortos komfortfokozatú, 1 db összkomfortos. A szükséglakások összkomfortosak, a 6 db költségalapú önkormányzati bérlakás összkomfortos komfortfokozatú. Az önkormányzati lakások mindegyike szennyvíz-bekötéssel ellátott. Az önkormányzati bérlakáshoz való jutás és a bérbeadás feltételeit helyi önkormányzati rendelet szabályozza (Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselıtestületének 2/2007.(I. 25.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról). Az önkormányzati szociális bérlakások a város területén szétszórtan találhatóak, így a szegregációt nem erısíti az alacsony státuszú lakosok egy tömbben történı elhelyezése. A legutóbb, a központban újonnan épült 18 lakásos társasházból Balmazújváros Város Önkormányzata 4 lakást vásárolt saját célra. Ezt megelızıen, 1997-1998-ban, a belvízkárok idején az önkormányzat családi házakat vásárolt a városban elszórtan a károsult családok elhelyezése céljából. A 2/2007. (I. 25.) számú helyi rendelet értelmében szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra igénylést nyújthatnak be azok a személyek, akiknek a családjában - a vele együtt költözött családtagokat számítva - az egy fıre jutó havi nettó átlagjövedelem az igénylés, illetve a bérleti szerzıdés meghosszabbítását megelızı 6 hónap átlagát tekintve - nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élı esetében a 300 %-át.

68

Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra: a/ aki legalább ½ , haszonélvezettel nem terhelt lakás tulajdoni hányaddal rendelkezik, illetve akinek a tulajdonában olyan jelentıs értékő ingatlan,- ingó vagyon vagy vagyoni értékő jog van, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét, együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát nem haladja meg. b/ aki és a vele költözı családtagja személyi tulajdonú ingatlanát (tulajdoni hányadát) 5 éven belül elidegenítette, és annak eladáskori értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát. c/ aki 10 éven belül pénzbeli térítés ellenében mondott le bérlakásáról. d/ aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan, olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan elınyt jelentenek. A megjelölt feltételeknek megfelelı személyek közül elınyben kell részesíteni azokat a családokat (személyeket): - akinek a háztartásában 18 éven aluli gyermek(ek) van(nak), - akiknél a családban rokkant, súlyos egészségkárosodásban szenvedı személy van, - akit hajléktalanként látnak el, vagy zsúfolt körülmények között laknak. Szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe az együttlakó személyek számától függıen: 2 személyig: 1 - 2 lakószoba, 3 személy esetében: 1,5 - 2,5 lakószoba, 4 személy esetében: 2 - 2,5 lakószoba, minden további személy esetén fél szobával nı a lakásigény mértékének felsı határa (ez az alapelv jelenleg nem aktualizálható, mivel a legnagyobb bérbe adható lakások szobaszáma 2,5 illetve 1 db. 3 szobás lakás). A szociális alapon és szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati bérlakások bérleti szerzıdése 5 év határozott idıre köthetı, mely egy ízben meghosszabbítható. Az egy ízben történı bérleti jogviszony meghosszabbításának lejártát követıen határozatlan idejő bérleti szerzıdés köthetı a bérlıvel. A Hímes u. 1. sz. alatti lakóházból kialakított utcai és udvari lakásrészt a Képviselıtestület szükséglakás céljára tartja fent. A polgármester meghatározott idıtartamra és feltételekkel kijelölheti a lakás bérlıjeként azt a személyt, akinek a lakása elemi csapás következtében elpusztult, illetıleg az építésügyi hatóság életveszély miatt a lakóingatlan lebontását rendelte el, ha e személy saját elhelyezésérıl nem tud gondoskodni. A meghatározott idejő bérlet az elpusztult lakás felépítéséig, helyreállításáig, illetıleg az életveszély elhárításáig tarthat, de 1 évnél hosszabb nem lehet. A szerzıdés lejártakor a bérbeadó újabb, legalább 1 évre szóló határozott idıtartamra köthet bérleti szerzıdést a polgármester értesítése alapján. Költségalapon meghatározott lakbérő bérlakásra kiirt pályázat alapján azzal a pályázóval kell bérleti szerzıdést kötni, aki a kizáró tényezık egyikével sem bír, valamint a pontrendszer alapján (ez a rendelet mellékletében található) az igénylık közül az elérhetı 18 pontból a legtöbbet szerzi meg. Pontazonosság esetén az a pályázó nyer, aki a legtöbb hónapra elıre megfizeti a megállapított havi lakbér összegét. Költségalapon meghatározott lakbérő bérlakásra kiírt pályázatra nem nyújthat be pályázatot az, aki:

69

-

-

Lakás 100%-os tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával rendelkezik Balmazújváros város közigazgatási területén. A pályázat benyújtásáig bármikor önkényes lakásfoglalóként költözött bármilyen lakásba. A pályázat benyújtásának idıpontjában a pályázónak önkormányzati lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló önkormányzati ingatlan tekintetében bérleti díj tartozása van. Önkormányzati lakás bérlıjeként bérleti szerzıdése lakbér meg nem fizetése, szerzıdésben vállalt kötelezettség nem teljesítése, együttélés szabályainak megszegése, illetve a lakás rongálása, nem rendeltetésszerő használata miatt jogszerően felmondásra került vagy szerzıdése lejárt és a lakás kiürítési kötelezettségének nem tett eleget.

Költségalapon meghatározott lakbérő bérlakásra olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a lakás helyreállítására, felújítására, komfortfokozatának emelésére és lakbérére együtt kell ajánlatot tenni. A költségalapú bérlakások megépítésére is a város központjában került sor. Rendelet alapján a fiatal párok 5 év idıtartamig lakhatják a lakásokat. A bérleti szerzıdés megkötésére, s a bérlık kiválasztására pályázat alapján kerül sor. A bérleti jogviszony megszőnésekor a bérleti díj egy meghatározott része – az ott lakás idıtartamától függıen – visszafizetésre kerül a bérlı részére. Ez az ún. fecskeház program, melyben jelenleg 6 fiatal pár vesz részt. A 67 db szociális alapú és szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati bérlakások közül 32 db lakásra kötött ez idáig a bérbeadó Balmazújvárosi Városgazdálkodási Kht. – a Képviselı-testület döntése alapján - határozatlan idejő bérleti szerzıdést.

6.3.3.5. Szociális ellátórendszer A fenti városrészi adatokból is kitőnik, hogy Balmazújvárosban a megélhetési és szociális problémák a városközponton kívül, az északi és déli városrészeken, és különösen a külterületeken hatványozottabban jelentkeznek, ugyanakkor a város egészének sajátos problémái is ezek. A munkaerıpiacról kiszorulók közül a tartós munkanélküliek, a pályakezdı és az idısebb munkanélküliek, a több gyermeket nevelı egyszülıs családok, valamint a munkanélküli családban élı fiatalok számítanak a szegénység által legveszélyeztetettebbeknek. A város akut szociális problémákkal küzdı részein élı, halmozottan hátrányos helyzető, többségükben roma lakosság szegregálódási folyamata is reális, hátránynövelı veszélyként jelentkezik. E problémák a városszerkezet egészséges fejlıdését akadályozó körülménnyé léphetnek elı. A városfejlesztési szakmai terveknek kiemelten számolniuk kell ezen területek rekonstrukciójával, az itt sőrősödı szociális krízis enyhítésével. A város az alábbi intézményrendszert mőködteti a lakosság szociális gondjainak enyhítésre:

70

Balmazújvárosi Kistérség Szociális Szolgáltató Központ Az egyesített intézmény 2007 márciusában jött létre, fenntartója a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása. Mőködési területük Balmazújváros mellett Hortobágy, Egyek és Tiszacsege települések. Székhelye:

4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 57.

Telephelyei:

4060 Balmazújváros, Batthyány u. 4. 4069 Egyek, Tisza u. 6. 4066 Tiszacsege, Tompa u. 1.

A balmazújvárosi feladatellátás bemutatása: Telephely megnevezése

Feladat megnevezése

Balmazújvárosi székhelyen (Balmazújváros, Veres P. u. 57.)

telephelyen (Balmazújváros, Batthyány u. 4.)

Szakellátás

Alapellátások

{

Ápolást-gondozást nyújtó ellátás

{

Ékeztetés Házi segítségnyújtás Jelzırendszeres házi Nappali ellátás – idısek klubja Támogató Szolgáltatás Közösségi ellátások – közösségi pszichiátriai ellátás

Ellátottak száma (2008. március) Ellátás megnevezése

Ellátottak száma összesen

Étkeztetés

101 fı

Házi segítségnyújtás

32 fı

Nappali ellátás – idısek klubja 25 fı Jelzırendszeres házi segítségnyújtás

30 fı

Támogató Szolgáltatás

32 fı

Idısek otthona

20 fı

Munkatársak száma: 33 fı. Továbbá: orvos, gyógytornász, pszichiáter szakorvos + 6 fı társadalmi gondozó (megbízási szerzıdéssel).

71

Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat A Balmazújvárosi Kistérség Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata (4060 Balmazújváros, Kossuth-tér 3.) feladatát „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló többször módosított 1993. évi III. törvényben, és „A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl” szóló többször módosított 1/2000. SZCSM rendeletben meghatározottak szerint végzi. A családsegítı szolgálat alapvetı feladatkörébe tartozik a lakosság szociális és mentálhigiénés problémáinak megelızése, életvezetési képességének megırzése, krízishelyzetek megelızése, illetve a kialakult krízishelyzetek megszüntetése. Jelzırendszer mőködtetése Ennek érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzı rendszert mőködtetnek. A tavalyi évben 6 alkalommal volt jelzırendszeri megbeszélés. A leggyakoribb jelzések az egészségügyi szolgáltatóktól, a polgármesteri hivataltól és a lakosságtól érkezett. 2007-ben 5571 alkalommal keresték fel szolgálatot. Érezhetıen megnıtt az anyagi problémákkal küzdık száma, amely kihatott a családok mindennapi életére, a párkapcsolatokra, a generációk közötti kapcsolatokra, a gyermekek fejlıdésére. A leggyakrabban anyagi, foglalkoztatással, egészségkárosodással kapcsolatos, életviteli, családi-kapcsolati, gyermeknevelési problémákkal, valamint idıs családtagok elhanyagolása, elhelyezési kérdések miatt keresték meg ügyfelek a szolgálatot.

Szociális információs szolgáltatás Ennek keretében a lakosság megfelelı tájékoztatást kap a különbözı ellátások hozzáférhetıségére és igénybevételükre vonatkozóan: - a helyben igénybe vehetı ellátásokról, feltételeirıl, igénybevételérıl, - a helyben nem elérhetı szolgáltatások, ellátások elérhetıségérıl és igénybevételük módjáról, - a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, egészségügyi szolgáltatásokról, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokról, - ifjúsági ügyekben.

Szociális ügyintézés támogatása Az ellátásokhoz szükséges nyomtatványok beszerzése, frissítése folyamatos, így nem kell egy-egy ügy elintézéséhez - pld. családi pótlék, gyes, nyugdíjazás stb. Debrecenbe utaznia az ügyfélnek.

72

Összefoglaló mőködésérıl

statisztikai

adatok

a

Családsegítı

Szolgálat

2007.

évi

Esetek száma hozott problémák szerint: Probléma jellege életviteli családi-kapcsolati családon belüli bántalmazás lelki-mentális gyermeknevelési anyagi foglalkoztatással kapcsolatos egészségkárosodás következménye ügyintézésben segítség információnyújtás összesen:

Esetszám 112 57 8 32 27 842 921 135 1459 837 4430

Esetkezelés jellege szerint: Esetkezelés jellege információnyújtás ügyintézés segítı beszélgetés tanácsadás továbbirányítás egyéb összesen:

Részt vettek száma 942 1228 1083 512 255 62 4082

Érintettek száma 2355 3502 2495 1536 714 186 10788

A szolgáltatást igénybevevık száma gazdasági aktivitás szerint:

aktív keresı munkanélküli inaktív keresı ebbıl nyugdíjas eltartott ebbıl kiskorú összesen:

Fı 261 1011 488 254 162 78 1922

A szolgáltatást igénybevevık száma a család összetétele szerint:

Házastársi kapcsolatban gyermekkel házastársi kapcsolat gyermek nélkül egy szülı gyermekkel egyedül élı egyéb összesen:

Fı 898 134 341 378 71 1922

73

Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) 96. § (6) bekezdés alapján a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról évente átfogó értékelést készít, melyet a képviselı-testület megtárgyal. Az alábbi adatok Az önkormányzat 2007. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló Beszámolóból valók. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Balmazújvárosban 2007-ben 1818 gyermek részére került megállapításra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. A támogatásra jogosult családok száma 872. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények megállapítására benyújtott kérelmek közül 35 esetben került sor elutasításra. Az elutasítás oka egyes esetekben a jövedelmi határ túllépése, illetve a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fıre jutó vagyon értéke meghaladta a Gyvt-ben elıírt vagyoni értéket. Egyszeri támogatás A Gyvt. 20/A. §-a alapján 5000 Ft-os egyszeri támogatás került kifizetésre ▪ ▪

2007. július hónapban 1349 gyermek és 55 fiatal felnıtt részére, 2007. november hónapban 1614 gyermek és 96 fiatal felnıtt részére.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Elsısorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkezı többletkiadások – különösen szociális válsághelyzetben lévı várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának elıkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elısegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak. A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyi szabályairól szóló Balmazújváros város Önkormányzat Képviselı-testülete 18/2007. (VI.21.) számú rendelet 4. §-a alapján a gyermek akkor jogosult rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra, ha a családban az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, gyermekét egyededül nevelı szülı esetén a 160 %-át, valamint a vagyoni érték nem haladja meg a Gyvt. 19. § (7)-(9) bekezdéseiben meghatározott összeget. Jövedelem és vagyoni értékhatárra tekintet nélkül jogosult a gyermek a támogatásra, ha súlyos, tartós betegsége miatt gyógykezelésre szorul, valamint nem várt, jelentıs költségkihatással járó esemény bekövetkeztekor. (pl. speciális szemüveg készítéséhez, balesetbıl eredı többletkiadások enyhítéséhez).

74

2007 évben 178 gyermek részére került megállapításra rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ehhez 849.900,- Ft önkormányzati önrész biztosítása kellett. Leggyakrabban szemüveg készítéséhez, valamint gyógyszer kiváltásához nyújtottunk segítséget. Gyvt. alapján nem kötelezı ellátások: ▪ ▪ ▪ ▪

Oktatási intézményben tanulók utazási támogatása Tankönyvtámogatás Helyben tanulók utazási támogatása Fiatalok életkezdési támogatása

A Gyvt.18. §. (2) bekezdése értelmében a települési önkormányzat képviselıtestülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnıtt szociális rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Ezen ellátások elıirányzatát teljes mértékben a helyi önkormányzat költségvetése biztosítja. •

Oktatási intézményben tanulók utazási támogatása

Balmazúvárosban élnek olyan gyermekek, akik speciális oktatást igényelnek, de a lakóhelyen ez nem biztosított. Amennyiben a lakóhely és az oktatási intézmény között napi rendszerességgel történik az utazás, akkor a költségek viseléséhez támogatás nyújtható. A támogatás havi összege:

- személygépkocsival történı utazás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35 %-a, mely 2007. évben 9.500,- Ft, - tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 10 %-a, azaz 2007. évben 2.713,- Ft. A támogatásra való jogosultság feltételeit szintén a helyi rendelet tartalmazza. Oktatási intézményben tanulók utazási támogatásában 2007. évben 2 gyermek részesült. •

Tankönyvtámogatás

Helyi rendelet alapján az általános iskola 1. osztályos tanulója ingyenes tankönyvellátásban részesíthetı, továbbá a normatív tankönyvtámogatásra nem jogosult, általános és középfokú, valamint felsıfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanulmányokat folytató tanuló és hallgató részére tankönyvtámogatás kerülhet megállapításra, amennyiben kérelmezı családjában egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszoros összegét. 2007. évben az általános iskola 2-8. osztályaiban és a középiskolai tanulók, valamint a felsıfokú intézmények nappali tagozatos hallgatói részére, tanulónként és hallgatónként 3.000,- Ft tankönyvtámogatás került megállapításra az alábbiak szerint:

75

• •

•

•

Általános iskola 1. osztályában 223 gyermek kapott támogatást, melynek összege 1.314.540,- Ft. Általános iskola 2-8. osztályában, valamint a helyben tanuló középiskolások, összesen 835 tanuló részesült tankönyvtámogatásban, mely összesen 2.505.000,- Ft. Eljáró közép- és felsıfokú intézmények nappali tagozatos tanulói és hallgatói, összesen 522 fı részesült támogatásban, összesen 1.566.000,- Ft összegben.

Helyben tanulók utazási támogatása

Az önkormányzat a balmazújvárosi lakóhellyel és diákigazolvánnyal rendelkezı tanulók részére, a megvásárolt – helyi autóbuszjáratra érvényes – tanulóbérlet után a bérlet árának erejéig utazási támogatást nyújt. Ilyen támogatásban 2007. évben 698 tanuló részesült. •

Fiatalok életkezdési támogatása

A központi költségvetés a 2005. december 31. napja után született gyermek javára a Magyar Államkincstárban a gyermek nevére megnyitott kincstári számlára meghatározott összeget helyez el. Az összeg a szülı döntése alapján hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál megnyitott Start-számlára helyezhetı, természetes személyek által teljesített befizetésekkel is növelhetı. A természetes személyek befizetései további kedvezményeket von maga után. Amennyiben a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre is jogosult, akkor szülı által befizetett összeg után az állam még további támogatást nyújt, melyet a számlán jóváír. Ezen rendelkezéseket a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. tv. tartalmazza. E központi szabályhoz igazodva Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselıtestülete helyi rendeletében olyan támogatási formát vezetett be, mellyel növeli az újszülött gyermek start számláján elhelyezett összeget. A jogosultsági feltételek megléte esetén egyszeri 20.000,- Ft összegő támogatás nyújtható. A támogatás a gyermek nevére pénzintézetnél megnyitott, start számlára kerül átutalásra. 2007. évben 66 gyermek Start számlájára került átutalásra a támogatás.

Együttmőködésekben megvalósított, közös programok A Családsegítı Szolgálat egyes tevékenységeit a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Baptista Szeretetszolgálattal együttmőködésben valósítja meg. Például a lakosság részére adományokat győjtenek (ruha, cipı, bútor), melyeket a szolgálat álétal gondozott, rászorult családok részére eljuttatnak. Júniustól augusztusig a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı 10 év alatti gyermekek nyári étkeztetésének szervezésében, és az ételek kiosztásában segítenek. 2007 nyarán összesen 220 gyermek, napi egyszeri meleg étkeztetését biztosították.

76

Augusztusban kirándulást szerveztek az ausztriai Styrassic Parkba, ahol 18 család 49 fıvel vett részt.

Rendszeres és eseti szociális támogatások Balmazújvárosban Rendszeres szociális segély A rendszeres szociális segélyben részesülık létszáma a településen folyamatosan magas számot mutat: 2007-ben átlagosan 633 fı. Nyugdíjszerő rendszeres ellátás Balmazújváros mezıváros voltából adódóan jellemzı, hogy a korábbi – fıként termelıszövetkezeti foglalkozásból eredı nyugdíjak összegei alacsonyak. Több, ma már 70 év feletti nı – mivel a család mellett nem tudott dolgozni -, illetve fiatalabbak – ha nem voltak termelıszövetkezeti tagok – az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél is alacsonyabb házastársi pótlékban, nyugdíjszerő rendszeres ellátásban részesülnek, vagy özvegyi jogon állapítottak meg számukra ellátást. 2007-ben – az özvegyi nyugdíjjal együtt – összesen 1173 fı részesült nyugdíjszerő rendszeres ellátásban. Idıskorúak járadéka Az idıskorúak járadékát, mint új ellátási formát az 1997. évi LXXXIV. törvény helyezte hatályba. Ezen idıponttól támogatásban részesülhet az az idıskorú személy, aki a 62. életévet, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és megélhetését biztosító vagyona nincs. 2007-ben a városban 19 fıt érintett. Ápolási díj Az ápolási díjban részesülık létszáma 2007-ben 79 fı, mely kismértékő, de folyamatosan emelkedı tendenciát mutat. Megállapítható, hogy kiegyenlítıdött az alanyi jogon, illetve a szociális rászorultságból folyósított ellátások száma.

Átmeneti segély A segélyezési esetek száma ingadozó képet mutat, ugyanakkor az egy esetre megállapított támogatás összege folyamatosan emelkedik. Az esetszámok csökkenése azt is mutathatja, hogy a súlyos, esetleg kilátástalan helyzetbe kerülık részére még egy relatív nagyobb összegő eseti támogatás sem nyújt megoldást.

Évek

Esetek száma

Megállapított támogatás összege

2000.

538

2.598.229,- Ft

4.829,- Ft

2001.

364

1.846.000,- Ft

5.071,- Ft

2002.

467

2.741.100,- Ft

5.870,- Ft

2003.

432

2.907.137,- Ft

6.729,- Ft

2004.

484

3.194.000,- Ft

6.599,- Ft

Egy esetre éves támogatás összege

jutó

77

2007-ben 330 esetben, összesen 226 fı részesült átmeneti segélyben. Közgyógyellátás

A szociális törvény hatálya alá tartózó ellátási formák közül az egyik legfontosabb támogatási forma a közgyógyellátás. Az önkormányzat által az igazolványok után fizetendı térítés évenkénti összege jelentıs mértékben növekedett (14. sz. ábra). 2007-ben 1003 fı részesült közgyógyellátásban. 14. sz. ábra: Méltányossági alapon kiállított igazolványok után fizetendı térítés összegének évenkénti változása

Méltányossági alapon kiállított igazolványok után fizetendo térítés összegének évenkénti változása 7000000 6500000

Térítés összege (forint)

6000000 5500000 5000000 4500000 4000000 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

Forrás: Balmazújváros Önkormányzata Lakásfenntartási támogatás Balmazújvárosban a legtöbb családot érintı ellátási forma a lakásfenntartási támogatás. 2007-ben 1776 család részesült benne. A lakásfenntartási támogatáson belül a lakáscélú pénzintézeti hitel kiegyenlítéséhez nyújtott önkormányzati segítség esetében realizálható a legnagyobb visszaesés. Ez a tény azt mutatja, hogy a súlyos megélhetési gondokkal küzdı családok sokkal inkább a hitel visszafizetésétıl tekintenek el, és sokkal inkább a közüzemi számlák kiegyenlítéséhez veszik igénybe a támogatást. Így is sok esetben megtörténik, hogy a szolgáltatók az igen magas hátralék kialakulása miatt megszüntetik a szolgáltatást. Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Megállapított támogatás összege

1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

(ezer forint/év)

1336

2576

2878

2742

2848

2907

2827

2707

2503

78

Lakástámogatások: elsı lakáshoz jutók vissza nem térítendı támogatása és visszatérítendı helyi lakástámogatás Az elsı lakáshoz jutók támogatása, valamint a lakásépítés és vásárlás helyi támogatása az önkormányzat részére nem kötelezı feladat, de Balmazújvároson gyakorlatilag 1985-tıl folyamatosan fellelhetı ez a támogatási forma. Az igénylés feltételrendszerét részletesen lásd a 9. oldalon. Az ún. fecskeház programban jelenleg 6 fiatal pár vesz részt. Ezen kívül visszatérítendı helyi lakástámogatást is nyújt az önkormányzat, melyet 2007-ben 66 család vett igénybe. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény az önkormányzat által nyújtott támogatások közül a legtöbb családot érintı ellátási formája. 2007-ben a kedvezményre 1713-an jogosultak. 521 gyermek szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl. Az ellátáshoz kapcsolódó többletjuttatások miatt (étkezési térítési díj, tankönyvtámogatás, éves szinten 2 alkalommal pénzbeli támogatás) igen jelentıs segítséget nyújt a rászoruló családok részére. rendszeres gyermekvédelmi 15. sz. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülı családok és gyermekek létszámának változása

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülo családok és gyermekek létszámának változása 2750 2500 2250 2000 Létszám

1750 1500 1250 1000 750 500 250 0 1998.

1999.

2000. Család

2001.

2002.

2003.

2004.

Gyermek

Forrás: Balmazújváros Önkormányzata A 15. sz. diagramon a támogatásban részesülık számának csökkenése figyelhetı meg 2002-tıl. Ennek indoka lehet, hogy ekkortól adókedvezmény volt érvényesíthetı a gyermekes családoknál, melynek hatására nıtt az egy fıre esı jövedelem, így többen eleshettek ettıl a támogatástól. A megemelkedett összegő minimálbér is hasonló hatással járhatott.

79

Megállapított támogatás éves összege 2000.

101.489.800,- Ft

2001.

120.548.000,- Ft

2002.

110.777.100,- Ft

2003.

110.239.660,- Ft

2004.

123.404.610,- Ft

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás csak ideiglenes problémamegoldáshoz elegendı. Az egy-egy esetre jutó 5-7000 Ft-os támogatás a nagycsaládok részére nem nyújthat megfelelı segítséget.

Támogatási esetek száma

Megállapított támogatás évenkénti összege

2000.

142

751.000,- Ft

2001.

178

928.000,- Ft

2002.

214

1.143.500,- Ft

2003.

244

1.662.500,- Ft

2004.

336

2.363.000,- Ft

2007-ben 121 gyermek részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban. Adósságkezelési támogatás Ez a szociális szolgáltatás jelenleg nem áll rendelkezésre a városban. Adósságrendezı hitelkonstrukció biztosítása csak a 40 ezer lakos feletti városok esetében kötelezı. Az ilyen hitel alapfeltétele, hogy az adós tulajdonos legyen, melyre jelzálogjog bejegyezhetı. Szükség esetén a Családsegítı Szolgálat alapszolgáltatásai keretében nyújt információs támogatást a rászorulóknak.

6.3.3.6. Oktatási-nevelési integráció biztosítása Balmazújváros Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Programját a 2004 ıszén létrehozott intézményfenntartói társulás, a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása dolgozza ki Balmazújváros és Hortobágy települések számára közösen. Jelenleg a Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés készült el, az anti-szegregáció helyzetelemzés ezekre a 2007-es településiintézményi statisztikai adatokra és információkra épül.

80

Törvényi háttér A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról 27-28-29. paragrafusai az oktatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlı bánásmód, esélyegyenlıség szempontjait: Az említett törvényi rendelkezések szellemében Balmazújváros Önkormányzata a következıkben dolgozza ki települési közoktatási esélyegyenlıségi programját10, vállalva, hogy a dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel11, jelen Anti-szegregációs tervvel, az önkormányzati minıségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt mőködı többcélú közös igazgatású intézmény mőködtetésével, pedagógiai, közmővelıdési és kulturális valamint sport és szociális téren folytatott munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. A települési közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés és program célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elısegítése a település közoktatási intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszőrése. Az egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók esélyegyenlıségének biztosítása és elımozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévı hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. A közoktatási alapellátás közül mind az óvodai, mind az általános iskolai ellátás teljes körően, egyenlı esélyő hozzáféréssel biztosított a településen. Minden óvodás és iskolás korú helyi gyermek a település intézményeibe jár. A nem kötelezı feladatok közül a tehetséggondozás, felzárkóztatás és esélyteremtés szempontjából kiemelkedıen fontos alapfokú mővészetoktatás is megvalósul az önkormányzat által fenntartott intézményben. Az esélyteremtés, a minél korábbi életkorban történı felzárkóztatás igen fontos helyszíne a bölcsıde és az óvoda. E két intézmény egyrészt biztosítja azt, hogy mindkét szülı dolgozzon, és így elı tudják teremteni a család megélhetéséhez szükséges anyagi feltételeket, másrészt, azok a gyermekek, akiknek az alapvetı létfeltételek, (egészséges lakás, megfelelı étkezés, stb.) nem biztosítottak, az intézményi ellátás keretében legalább napi nyolc órában egészséges környezetben nevelkedhessenek. Szintén ez a két intézmény teszi lehetıvé, hogy a szociális, kulturális háttérbeli különbségek mérséklıdjenek, s a gyermekek lemaradása az iskolába lépés idıpontjában minél kisebb legyen.

10

A dokumentum Balmazújváros Polgármesteri Hivatala és az önkormányzat fenntartása alatt mőködı közoktatási intézmények által nyújtott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítı adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Program tervezéséhez címő útmutató alapján készült.

11

Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 85.§ alapján

81

6.3.3.7. Bölcsıdei ellátás biztosítása 20 hetes kortól 3 éves korig a gyermekek ellátását az Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény Bölcsıdéje biztosítja. Az intézményt 2007. július 1-jével összevonták az óvodákkal, szakmai önállóságának megtartásával. Az intézmény a gyermekek személyiségének tiszteletben tartásával, a családdal együttmőködve gondoz-nevel. Fı feladatai: az egészséges testi, érzelmi fejlıdés elısegítése, szocializáció az egyéni szükségletek megismerési folyamatok fejlıdésének biztosítása.

Felvételt nyerhetnek azok a 20 hetes kort betöltött gyermekek, akiknek szülei dolgoznak, vagy Gyes mellett 4, illetve 8 órában munkát vállalnak, vagy tanulnak illetve azok a gyermekek, akiknek szociális vagy egyéb ok miatt egészséges fejlıdése érdekében szükséges a bölcsıdei gondozás, nevelés. Az intézmény 40 férıhelyes, 2007. évben 92 gyermek kért felvételt. Egész napos bölcsıdei ellátást 75 gyermek, míg félnapos bölcsıdei ellátást 17 fı igényelt. Szeptemberben 45 gyermek óvodába ment. 2007. évben a gondozottak létszám alakulása: Hónapok

Lehetséges gondozási napok száma

Teljesített gondozási napok száma

(db)

(db)

Január

880

Február

Naponta beírt gyermekek száma

Bölcsıde

(fı)

kihasználtsága (%)

754

54

85,68

800

873

57

109,12

Március

840

978

59

116,42

Április

800

929

64

116,12

Május

840

1043

64

124,16

Június

840

1011

63

120,35

Július*

880

54

48

6,13

Augusztus

880

829

55

94,2

Szeptember

800

622

41

77,75

Október

920

717

46

77,93

November

800

672

47

84

December

760

540

47

71,05

Összesen

10.040

9.022

645

91,25

*Júliusban négy hétig zárva tart az intézmény, ezért ilyen alacsony a kihasználtság, ilyenkor végzik el a nyári takarítást, karbantartást.

82

Mind a négy csoportban vegyes életkorúak 1,5 és 3 év közöttiek a gyermekek. Mivel egész évben folyamatos a felvétel, azonos életkorú gyermekcsoportok kialakítása nehéz volna. Szolgáltatás az idıszakos gyermekfelügyelet, amikor a szülı elfoglaltsága miatt néhány órára kérheti gyermeke felügyeletét. Az idıszakosan gondozott kisgyermek felvehetı a normál bölcsıdei csoport üres férıhelyeire. (2007-ben egy gyermek vette igénybe ezt a szolgáltatást.) A jelenleg ellátott gyermekek száma 54 fı. A Gyermekjóléti Szolgálat 5 gyermek bölcsıdei elhelyezését kérte, 1 gyermek felvételét a gyermekorvos, 1 gyermek felvételét a védını kérte szociális helyzetük miatt. A gyermekek családgondozójával folyamatosan tartják a kapcsolatot. Az étkezési térítési díj összege 2007. január 1-tıl – december 31-ig: • teljes ellátás egész napra: 257 Ft.• félnapos ellátás: 215 Ft.A háromgyermekes vagy a fogyatékos gyermekeket nevelı szülık 50% kedvezményben részesülnek. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülık ingyen étkezhetnek a bölcsıdében.

6.3.3.8. Óvodai nevelés A nevelési oktatási intézmények szerkezetében 2007. július 1-jével bekövetkezett intézmény összevonások eredményeképpen a 3-6 éves korú gyermekek napközbeni ellátása egy önkormányzati fenntartású Óvoda-egység tagintézményeiben (6 óvoda), valamint egy a Balmazújvárosi Kistérségi Többcélú Társulás fenntartásában mőködı Nyitnikék Óvoda útján történik. Önkormányzati fenntartású óvodák összesítı adatai Balmazújvárosban (2007) Óvodai intézmények száma

1

Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

6

Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

560

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

600

Óvodába beíratott hátrányos helyzető gyermekek száma

259

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma

105

Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma

25

Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma

6

Gyógypedagógiai nevelésben részesülı óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)

-

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

23

83

Az Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény hat tagóvodájában a férıhelyek száma összesen: 560, az alábbi intézményi megoszlásban: Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény 6 tagóvodájának adatait a 10. sz. táblázat mutatja:

Dózsa György úti óvoda óvodai Balmazújváros, Dózsa Gy. u. 18. nevelés Bimbó – közi Óvoda óvodai Balmazújváros, Bimbó köz 1. nevelés Mesevár Óvoda óvodai Balmazújváros, Bólyai J. u. 59. nevelés Napsugár Óvoda óvodai Balmazújváros, Kossuth u. 19. nevelés Ságvári Endre úti Óvoda óvodai Balmazújváros, Ságvári E. u. 72. nevelés Szigetkert Óvoda óvodai Balmazújváros, Vörösmarty u. 1/a. nevelés Forrás: Balmazújváros Önkormányzata

SNI gyermekek, tanulók száma

HH / HHH gyermekek, tanulók száma

Gyermekek, tanulók száma

Férıhelyek száma

Fıállású pedagógusok létszáma

Funkció

Feladatellátási hely (megnevezése és címe)

10. sz. táblázat: Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény 6 tagóvodájának összesített adatai

10

110

125

36 / 5

-

8

100

109

35 / 14

-

6

75

74

47 / 36

-

10

125

132

72 / 25

-

6

75

79

44 / 23

-

6

75

81

25 / 2

-

Jelenleg az óvodai ellátást igénybe vevı gyermekek száma: 600 fı, míg a férıhelyek száma 560 fı, így az átlagos kihasználtság 107 %-os. A mőködı csoportok száma: 23. Az egy csoportra jutó átlaglétszám 26 fı, ami magas, különösen, ha a HH/HHH gyermekek számát figyelembe vesszük, akik az átlagosnál több gondoskodást, differenciált fejlesztést, felzárkóztatást igényelnek. A Balmazújvárosi Kistérségi Többcélú Társulás fenntartásában mőködı Nyitnikék Óvoda tagintézménye Hortobágy községben mőködik. A feladatellátás Hortobágy település Óvodájával összevontan történik. A Nyitnikék Óvoda férıhelyeinek a száma: 150 fı, ebbıl a Balmazújvároson mőködı Hortobágyi úti Óvoda férıhelyeinek a száma: 100 fı. Jelenleg az óvodai ellátást igénybe vevı gyermekek száma: 151 fı, ebbıl a Balmazújvároson mőködı Hortobágy úti óvodában elhelyezett gyermekek száma: 101 fı. A mőködı csoportok száma: 6. Az egy csoportra jutó gyermek létszám: 26 fı.

84

Balmazújvároson az összes óvodai férıhelyek száma: 660. Az óvodai ellátást igénybe vevı gyermekek száma összesen: 701 fı, 106,2%-os. A óvodai csoportok száma összesen: 27. Városi szinten az egy csoportra jutó gyermeklétszám: 26 fı. A 2007/2008. nevelési évben valamennyi óvodai ellátásra jogosult igényét ki tudták elégíteni. Az óvodai épületek állapotukat tekintve különbözı jellegőek. Korszerő, kimondottan óvodai célra épült: - A Bimbó Óvoda, - A Mesevár Óvoda, - A Napsugár Óvoda, - A Szigetkert Óvoda. A Dózsa György és Ságvári Endre úti óvodák épületei többszörösen átalakított régi épületek. Tornaszobával csak a Napsugár és Ságvári Endre úti Óvoda rendelkezik. Az óvodák udvaráról eltávolításra kerültek a korszerőtlen baleset veszélyes játékok, a helyükre kerülı új játékok természetes alapanyagúak és az EU-s szabványnak megfelelıek. A Kistérségi Óvoda épületének állaga megfelelı. Tárgyi eszközbeli feltétel rendszerének jelentıs javulását segítette a társulás megalakulásával fejlesztési célra pályázati úton elnyert pénzeszköz. A fejlesztés az óvoda udvarának játékeszközeit is érintette. Mind az Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény, mind a Nyitnikék Óvoda a tevékenység központú óvodai nevelési program alapján végzi a gyermekek fejlesztését. A helyi sajátosságokat figyelembe vevı program a szakmai önállóság mellett segíti az intézmények egyéni arculatának megtartását. Az óvodák kiépítették és mőködtetik minıségirányítási rendszerüket (IMIP) részletes kidolgozásra került a teljesítményértékelési rendszer. A nevelı testület elkészítette integrációs nevelési programját (IPR). Az integrációs nevelés megvalósítása átgondolt, következetes munkát kíván. Megtörtént a felkészülés a kompetencia alapú nevelésre Hosszú távon megnyugtatónak látszik az óvodás korú gyermekek teljes körő ellátásának biztosítása. Az óvodák kihasználtsága jelenleg meghaladja 100%-ot. Magas a hátrányos helyzető (45,4%) és ezen belül a HHH (19,4 %) gyermekek aránya.

6.3.3.9. Általános iskolai oktatás-nevelés A 2007. július 1-jével hozott Képviselı-testületi döntés alapján az óvodák mellett az iskolák szerkezet-átalakítása is megtörtént, melynek következtében a 6-18 éves korú tanulók napközbeni nevelését, oktatását egy önkormányzati és egy kistérségi fenntartású általános iskola, valamint egy többcélú intézményként mőködı középiskola végzi. A településen teljes körően biztosított az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése.

85

Önkormányzati fenntartásban mőködik a Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola. Tanulóinak létszáma: 1028 fı. Az 1028 fı 40 tanulócsoportban van elhelyezve. Az egy tanuló csoportra jutó gyermek létszám: 25,8 fı. A napközis ellátást igénybe vevık száma: 648 fı. Tagintézményenkénti mutatók Bocskai István Általános Iskola tanulóinak létszáma: A 427 fı tanuló 16 tanulócsoportban van elhelyezve. Az egy tanulócsoportra jutó gyermek létszám: A napközis ellátást igénybe vevık száma: Kalmár Zoltán Általános Iskola tanulóinak létszáma: A 605 fı tanuló 24 tanulócsoportban van elhelyezve. Az egy tanulócsoportra jutó gyermek létszám: A napközis ellátást igénybe vevık száma:

427 fı. 26,6 fı. 313 fı. 605 fı. 25,2 fı. 335 fı.

Az Egyesített Intézmény az összevonást követıen úgy dolgozta ki pedagógiai programját, hogy az magába foglalja a két intézményben korábban kiépített oktatónevelı munka sajátosságait, mint az Értékközvetítı és Képesség fejlesztı Pedagógiai Rendszer (ÉKP) mőködtetése a Bocskai tagintézményben, valamint az emelt szintő matematikai és testnevelés oktatás és a Belsı Gondozói Rendszer (BGR) mőködtetését magába foglaló pedagógiai program a Kalmár Zoltán tagintézményben. Az egyesített intézményben kiemelten kezelt feladatok: - A kulcskompetenciák fejlesztése. - A tanulók differenciált képesség fejlesztése. - A tehetséggondozás. - A felzárkóztatás, hátránykompenzálás. - Az integrációs nevelés megvalósítása. Az integrációs nevelés teljes körő megvalósítását (intézményi, tagintézményi, évfolyami szinten) szakmai és gazdasági okok egyaránt indokolják. Az általános iskolák összefoglaló adatait a 12. sz. táblázat mutatja.

86

12. sz. táblázat: Összefoglaló táblázat a balmazújvárosi általános iskolákról (2007) Általános iskolai intézmények száma:

1

Általános iskolai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

3

Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

43

Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

40 1032

Általános iskolai magántanulók száma

5

Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülı általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

8 -

Hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma

440

Halmozottan hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok száma (gyógypedagógiai elıkészítı osztályok tanulóival együtt)

184

8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)

128

A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

648

143

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

-

Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola (önkormányzati fenntartású) adatait a 13.sz táblázat tartalmazza. 13. sz. táblázat: Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola adatai

Feladatellátási hely (megnevezése és címe) Bocskai István tagintézmény Balmazújváros, Hortobágyi u. 12. Kalmár Zoltán tagintézmény Balmazújváros, Móricz Zs. u. 1-3. Kalmár Zoltán tagintézmény Balmazújváros, Vörösmarty u. 36.


Gyermekek , tanulók száma

HH/HHH gyermekek, tanulók száma


33

427

238 / 139

5

19

302

95 / 22

-

23

299

107 / 23

3

A Központi Általános Iskola kistérségi fenntartásba kerülésével egy idıben történt meg az összevonása Hortobágy település Általános Iskolájával. Az összevonást követıen az intézmény a Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskola és Kollégium nevet viseli. Az iskola mőködési adatai Balmazújváros Várost érintı feladatellátásra vonatkozóan. A Központi Általános Iskola tanulóinak összlétszáma: 711 fı. Az összlétszámból 663 tanuló normál, 48 tanuló, pedig eltérı tantervő tagozaton tanul. A 663 fı tanuló 27 tanuló csoportban van elhelyezve. Az egy tanuló csoportra jutó gyermek létszám: 24,5 fı. A napközis tanulók száma: 401 fı. Az eltérı tantervő tagozatosan tanuló 48 fı négy tanuló csoportban van elhelyezve. Közülük napközis tanuló: 27 fı.

87

Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskola és Kollégium (kistérségi fenntartású) adatait a 14. sz. táblázat mutatja: 13. sz. táblázat: Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskola és Kollégium adatai

Feladatellátási hely (megnevezése és címe) Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskola és Kollégium Balmazújváros, Dózsa György u. 17-23. Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskola és Kollégium Balmazújváros, Kossuth u. 14. Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskola és Kollégium Hortobágy, József Attila u. 1.


Gyermekek, tanulók száma

HH/HHH gyermekek, tanulók száma


26

383

146/76

1

30

328

187/106

-

138

76 / 33

15

13

Az intézmény pedagógiai programjában célok: - A kulcskompetenciák fejlesztése. - Differenciált tanulásszervezés. - Az élethosszig tartó tanulásra felkészítés. - Tehetséggondozás, felzárkóztatás. - Integrációs nevelés.

megfogalmazott

legfontosabb

Ebben az intézményben is kiemelt feladat az integrációs nevelés teljes körő megvalósítása. Az iskola épületek állagát tekintve a leglelakottabb a Központi Iskolához tartozó két épület. Ezek teljes körő felújítása szükséges, melyhez a lehetıséget, a már benyújtott pályázatok adhatják. A Bocskai és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola épületei jobb állagúak, mivel itt az elızı években jelentıs felújítások voltak.

A település intézményeiben lévı gyermekek, tanulók számát összesítve a 14. sz. táblázat tartalmazza. A 15. sz. táblázatban az integrációs és/vagy képességkibontakoztató programokban résztvevık számát mutatjuk be a Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskolában (BI-KZ EÁI). A 16. sz. táblázat a lemorzsolódás arányát mutatja, míg a 17. sz. táblázat a tanórákon kívüli részvételt.

88

14. sz. Összesítı táblázat: Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben OM azonosító

gyermek-, tanulólétszám az intézményben

intézmény neve

tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás Összes HH / HHH SNI en

Normál (általános) tanterv Összes en 200929 200722

200931

200932

Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény Nyitnikék Óvoda Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskola és Kollégium

HH / HHH

Összes en

SNI

HH / HHH

SNI

600 151

259 / 105 85 / 40

-

1028

440 / 184

8

612

339 / 166

-

849

409 / 215

16

801

370/ 182

16

416

101 / 18

Gyógypedagógiai tagozat Összes en

-

-

-

48

39 / 33

15. sz. táblázat: Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató programokban résztvevık száma 2004-2008 között

BI-KZ EÁI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

tanulók létszáma 2004/2005 2005/2006 összlét képesség integrác összlét képesség integr összlét szám -kibonta- iós szám -kibonta- ációs szám koztató koztató 121 124 131 130 130 134 147 148

18 35 32 27

25 24 23 25 -

135 117 123 136 131 133 130 143

25 30

34 24 24 32 25 24 -

120 136 117 125 136 127 128 133

2006/2007 képesség integr összlét -kibonta- ációs szám koztató -

32 30 22 24 24 28 20 24

143 122 136 117 126 133 127 128

2007/2008 képesség integr -kibonta- ációs koztató -

HH / HHH

23 32 30 24 24 21 28 19

16. sz. táblázat: Lemorzsolódás aránya

BI-KZ EÁI

Évfolyamismétlık aránya (%) összlétszá mon belül

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007

Az elızı tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

HH / HHHtanulók körében

összlétszám HH / HHHon belül tanulók körében

összlétszám HH / HHHon belül tanulók körében

1,38 1 0,53

1 1 0,2

0,6 0,5 0,5

0,6 0,5 0,5

7 5 7

7/5 5/3 7/5

0,64

0,64

0,5

0,5

5

5/5

0,4

-

0,2

0,2

-

-

2007/2008 (tervezett) országos átlag 2005/2006

2,11%

0,61%

0,37%

Az országos átlaghoz képest nagyon magas a 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya, mely döntıen a HH/HHH diákok esetében érvényesül. 17. sz. táblázat: Tanórán kívüli programokban való részvétel BI-KZ EÁI

Létszám 2005/2006

Programok %-ban

Alapfokú mővészetoktatás Kisebbségi program Napközi

Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola

Összlétszámon belül

0,18 38

HH / Összlét- HH / HHH HHH számon tanulók tanulók belül körében körében

0,30 / 0,077

7,095

35 / 25 42,28 / 25,070 50,025 / 28,060 2,027 / 0,071

6

1/0

76,97

90,085

2006/2007

0,23 36

0,25 / 0,068

tervezett létszám 2007/2008 Összlétszámon belül

2008/2009

HH / HHH tanulók körében

0,15

74,92

33 / 24 40,31 / 23,075

73,98

92,064

52,051 / 30,07

91,070

0,12 0,7 / 0,08

0,12

51,020 / 29,015 0,6 / 0,071

-

-

7

1/0

37

0,18 / 0,071 35 / 28 41,51 / 24,070

Összlét- HH / HHH számon tanulók belül körében

0,18 35 74,98

0,12 / 0,066 31 / 26 40,49 / 24,068

7,12

52,021 / 31,012 2,5 / 0,070

6

1/0

95,70

A HH/HHH tanulók részvétele szignifikánsan alacsonyabb minden tanórán kívüli tevékenységben (napközi, szakkör, erdei iskola, nyári tábor). Az alapfokú mővészetoktatás lehetıségei jelenleg kihasználatlanok.

Osztályszervezés módja szerint 18. sz. táblázat: A Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola összesített adatai:

gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon Bocskai István és Kalmár gyermek Zoltán Egyesített Általános és/vagy Iskola tanulólétszám az évfolyamon

Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás

Normál (általános) tanterv

Összesen

HH / HHH

SNI

Összesen

HH / HHH

SNI

Gyógypedagógiai csoport, tagozat

Összesen

HH / HHH

1.

143

87

44 / 17

-

56

25 / 3

1

-

-

2. 3.

122 136

75 81

45 / 25 53 / 24

-

47 55

14 / 5 12 / 2

1

-

-

4. 5.

117 125

68 21

36 / 19 15 / 6

2 -

49 104

8/2 42 / 16

2

-

-

6. 7.

132 126

78 76

37 / 16 45 / 27

2 -

54 50

10 / 3 9/0

-

-

-

8.

127

78

34 / 17

-

49

11 / 2

-

-

-

19. sz. táblázat: Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskola és Kollégium 2 balmazújvárosi telephelyének összesítı adatai

Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskola és Kollégium – 1.

gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon

gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános) tanterv Összesen

HH / HHH

SNI

Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen

HH / HHH

1. 2.

81 68

77 63

44 / 21 29 / 14

-

4 5

3/2 5/4

3. 4.

74 78

68 72

36 / 18 39 / 20

-

6 6

5/4 5/5

5. 6.

107 84

101 77

40 / 18 30 / 22

-

6 7

6/6 4/3

7. 8.

121 98

114 91

45 / 26 31 / 10

1 -

7 7

6/6 5/3

Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskola és Kollégium – 2.

gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon

gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás Összesen HH / HHH SNI

Normál (általános) tanterv Összesen

HH / HHH

SNI

Gyógypedagógiai csoport, tagozat (SNI) Összesen HH / HHH

1. 2.

100 84

96 79

57/25 40/19

-

4 5

3/2 5/4

3. 4.

94 93

88 87

45/23 48/22

4 2

6 6

5/4 5/5

5. 6.

121 104

115 97

48/23 39/26

4

6 7

6/6 4/3

7. 8.

137 116

130 109

54/30 39/14

2 4

7 7

6/6 5/3

92

SNI tanulók oktatása Az integráltan nevelhetı SNI tanulókat a Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola és a Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskola és Kollégium normál tantervő osztályaiban fogadják. Ezen kívül a kistérségi általános iskolában 1-8 évfolyamokon, eltérı tantervő, sajátos nevelési igényő csoportok is mőködnek, 4-7 tanulóval. Abban a kérdésben, hogy a gyermek/tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy fogyatékosságban szenved a nevelési tanácsadó, ill. az óvoda kezdeményezésére szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt. Az eltérı tantervő tanulócsoportokba minden esetben szakértıi vélemény alapján kerülnek a tanulók, akik évenként vagy kétévenként kötelezı kontroll vizsgálaton vesznek részt. A szakértıi vélemények szerint e tanulók a tanulásban akadályozottak eltérı tanterve alapján, és többségük szegregált formában oktatható. A kistérségi általános iskola az egész településrıl fogadja, ill. ellátja ezen SNI gyermekek oktatását. Ez az egyik oka annak, hogy ebben az intézményben magasabb az SNI tanulók aránya. Az SNI csoportok 90 %-a egyúttal hátrányos helyzető is. Emiatt ezekre a gyerekekre kiemelt figyelmet kell fordítani, és személyre szabott, differenciált nevelést kell alkalmazni. A tanulók fejlesztésével jelenleg 5 gyógypedagógus foglalkozik, akik törekszenek az integrálható gyermekek együttnevelésének megvalósítására. Munkájukat 3 szakképzett gyógypedagógiai asszisztens segíti. Az SNI tanulók számát a 20. sz. táblázat tartalmazza.

20. sz. táblázat: SNI tanulók és ellátásuk (2007)

ebbıl

Balmazújváros Kistérség Többcélú Társulása fıállású gyógypedagógusok létszáma összesen: oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos

Ebbıl a gyógypedagógiai tagozaton tanít 5 1 3

5

1

ebbıl

Ebbıl gyógypedagógiai csoportban, tagozaton SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban

49 44 2

48

2

1

94

6.3.3.10.

Középfokú oktatás

A városban egy középiskola mőködik többcélú intézményként, a Veres Péter Gimnázium Szakközépiskola és Szakképzı. A nappali tagozaton tanulók létszáma: 705 fı. Esti képzésben résztvevık száma: 51 fı. A nappali tagozaton tanulók megoszlása képzési típusonként: Gimnáziumi tanulók száma: 211 fı, tanulócsoportok száma: 8, átlaglétszám: 26,3 fı.

Szakközépiskolai tanulók száma:161 fı, tanulócsoportok száma: 6, átlaglétszám: 26,8 fı.

Szakképzésben tanulók száma:333 fı, tanulócsoportok száma: 9, átlaglétszám: 37 fı.

Az intézmény nevelı testülete által elfogadott pedagógiai program lehetıséget ad a rendszeren belüli átjárhatóságra. Az elkövetkezı idıszakban a legnagyobb változás a szakképzés területén fog bekövetkezni. A változás egyik legfontosabb eleme a szakképzés szervezési társulások megalakítása. Ennek elsı láncszemei, a már megalakult Térségi Integrált Szakképzı Központok (TISZK). A Veres Péter Gimnázium Szakközépiskola és Szakképzı a Debrecen TISZK tagja, mely Szakképzı Központ 2010-ig fog átalakulni a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen. Mivel jelenleg a szakiskolai képzésben jelentıs, 10%-os a lemorzsolódás, remény van arra, hogy a képzési struktúra modernizálása erısíti a tanulói motivációt. A középfokú intézmény gimnáziumi épülete teljes körő felújítást kíván. Ennek megvalósítására szintén az ÉAOP keretében meghirdetendı pályázatok adnak lehetıséget, a szükséges önrész biztosításával. A nevelési-oktatási intézmények mindegyike folyamatosan bıvülı és megújuló számítógép parkkal rendelkezik. Az Internet, mint a mindennapi kommunikáció legfontosabb eszköze minden intézményben megtalálható. A korszerő széles körő ismeretszerzést segítı eszközök, mint digitális tábla, projektor, digitális fényképezıgép egyre több intézményben fellelhetı. A 21. sz. táblázat összefoglaló statisztikát tartalmaz a középfokú intézményekrıl.

95

21. sz. táblázat: Összefoglaló középfokú intézményi statisztika (2007) Középiskola neve Címe, azonosítója Fenntartó neve, címe Tanulólétszám

Az elızı iskolaévben lemorzsolódottak Lemorzsolódók aránya az adott képzési formában tanulókhoz viszonyítva az elsı évfolyamon (%) Évfolyamvesztéssel továbbhaladt

Magántanulóvá vált

Út az érettségihez/Út a szakmához Programban résztvevık Más településrıl bejáró tanulók száma Kollégium

Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı 4060 Balmazújváros, Batthyány u. 1-7. OM azonosító: 031245 Balmazújváros Város Önkormányzata, Balmazújváros, Kossuth tér 4-5. Speciális szakis- Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 333 149 124 161 38 26 211 37 16 Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh Speciális szakiskolai képzés

Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh Speciális szakiskolai képzés össz. Hh hhh Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh

Szakiskolai képzés össz. hh 33 33 Szakiskolai képzés 10% Szakiskolai képzés össz. hh 27 27 Szakiskolai képzés össz. hh 1 1 Szakiskolai képzés össz. hh 18 18

Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh

Szakiskolai képzés össz. hh 89 60 Rendelkezésre álló férıhely:

hhh 25

hhh 18

hhh -

hhh -

hhh -

Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 4 4 2 Szakközépiskolai képzés 2,4%

Gimnáziumi képzés össz. hh hhh 2 2 Gimnáziumi képzés 0,9%

Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 4 4 2 Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 1 1 Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 11 11 -

Gimnáziumi képzés össz. hh Gimnáziumi képzés össz. hh 1 1 Gimnáziumi képzés össz. hh 16 16

Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 24 Kollégisták száma:

Gimnáziumi képzés össz. hh hhh 21 -

hhh -

hhh -

hhh -

Oktatási-nevelési és szakmai, ill. civil szervezetek közötti együttmőködések formái a városban Az érintett szervezeteket a 22. sz. táblázat tartalmazza. Az együttmőködés folyamatos, a találkozók rendszeresek. 22. sz. táblázat: Civil szervezetek együttmőködése Szervezetek, intézmények

Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítı Gyermekjóléti szolgálat Védınık Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport Népkörök Magyar Vöröskereszt DSE

Együttmőködés jellege Rendszeres kapcsolat (gyakoriság) Alkalmi találkozók (jelölje X-szel) X X (havonta, szükség szerint) X (havonta, szükség szerint) X (havonta, szükség szerint) X (havonta) X X X (havonta)

96

6.3.3.11.

Sikeresen megvalósult oktatásfejlesztési pályázat

Bocskai István Általános Iskola bıvítése A projekt révén a már meglévı iskolaépület bıvítményeként egy földszinti (492,53 m2) és egy tetıtéri (304,37 m2) bıvítmény került kiépítésre, melyben a földszinten 4 tanterem, kiszolgáló helyiség, közösségi tér, valamint a tetıtérben 2 technikai tanterem + 2 szertár és egy csoportszoba került kialakításra. A XXI. század iskolája tárgyú pályázati támogatással megépített korszerő iskola a vonatkozó Uniós és Nemzeti szabályoknak és szabványoknak megfelelıen épült meg, akadálymentesítéssel, korszerő tantermekkel, szaktantermekkel, számítógép szaktanteremmel. A fenntartó a Város Önkormányzata, a mőködési tapasztalatok az elmúlt mintegy 3 tanévre figyelemmel jók. Az Iskolában szociálisan hátrányos helyzető diákok oktató- és nevelı tevékenysége is folyik.

6.3.3.12.

Közszolgáltatások elérhetısége

A közszolgáltatások Balmazújvárosban mindenki számára egyaránt elérhetık. A közoktatási feladatellátás keretében az óvodai nevelés, az alapfokú mővészetoktatás és a 8 osztályos általános iskolai oktatás helyben elérhetı. A közoktatási szakszolgálati feladatok ellátása tekintetében helyben gyógytestnevelés, logopédia és nevelési tanácsadás mőködik, a többi szolgáltatás csak 25 km-re, Debrecenben vehetı igénybe.

Közszolgáltatások

Más településen, éspedig...

Helyben

(km) KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés

X

Általános iskolai oktatás 1-4.

X

Általános iskolai oktatás 5-8.

X

Alapfokú mővészetoktatás

X

KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás

-

Debrecen (25 km)

Korai fejlesztés és gondozás

-

Debrecen (25 km)

Fejlesztı felkészítés

-

Debrecen (25 km)

Nevelési tanácsadás

X

Logopédiai ellátás

X

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

-

Gyógytestnevelés

X

Debrecen (25 km)

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás

X

Bölcsıde

X

Családi napközi

-

Iskolai napközi

X

Házi gyermekfelügyelet

GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK

Családok átmeneti otthona

-

97

6.3.4. Szegregátumok meghatározása, azonosítása a városban Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. A KSH által, a 2001-es népszámlálási adatok alapján elıállított és az Önkormányzatnak megküldött térkép alapján három szegregátum azonosítható a városban, ahol legalább 50 fı vagy azt meghaladó érintett lakos él koncentráltan (16. sz. ábra). 16. sz. ábra: Szegregátumok Balmazújvárosban

Forrás: KSH A déli településrészen egy szegregátum található a Bethlen u. – településhatár – Nádudvari u. – Csengı u. – Kiskút u. által határolt területen (a térképen 1-es számmal jelölve). Az északi településrészen két szegregátum található, az egyik a Sarkadi I. u. – településhatár – Bólyai J. u. által határolt területen (2-es számmal jelölve); a másik a Déli sor – Bólyai J. u. – településhatár által határolt területen (3-as számmal jelölve).

6.3.5. Statisztikai adatok elemzése a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján 6.3.5.1. Demográfiai mutatók a szegregátumokban A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a déli településrészen megjelölt, 1. szegregátum területén a lakónépesség száma 899 fı, a 2. számú területen 95 fı, a 3. számú területen 1069 fı.

98

Mindhárom szegregátumra jellemzı, hogy nagyon magas a 0-14 éves gyermekek aránya. A legmagasabb a 2. számú területen, ahol minden második lakos 15 év alatti, de a másik két területen is a lakosság több mint harmada ilyen korú gyermek. Az aktív korú és a 60 évesnél idısebb népesség aránya jóval a városi átlag (60,8%, illetve 18,9%) alatt marad, a legalacsonyabb a 2. számú területen, ahol az aktív korúak a népesség 46,3%-át, az idıs korúak 3,2%-át alkotják. Az adatokat a 23. sz. táblázat mutatja.

23. sz. táblázat: Szegregátumok lakónépességének fıbb adatai

Mutató Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Állandó népesség száma Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás

Antiszegreg. ter._1 899 38,8

Antiszegreg. ter._2 95 50,5

Antiszegreg. ter._3 1 069 35,5

52,2

46,3

56,3

9,0

3,2

8,2

897

92

1 072

6.3.5.2. Iskolai végzettség szerinti megoszlás A megjelölt területek lakosai iskolázottságukat tekintve is jelentıs hátrányban vannak a város többi részének lakosságához viszonyítva. A legkedvezıtlenebb helyzet a 2. számú területen tapasztalható, itt az aktív korú népesség 98,2%-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel. Az 1. számú tömbben 80,2%, a 3. számúban 77,1% ez az arány. A déli településrészen található szegregátum területén a 25 éves és idısebb lakosság 1,5%-a rendelkezik felsıfokú végzettséggel, a másik két szegregátum területén csak ennél alacsonyabb iskolázottságú lakosok élnek.

6.3.5.3. Foglalkoztatottság a szegregátumokban Az 1. számú tömbben az aktív korú népesség 82,5%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 16,5%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 71,1%. A szegregációs mutató értéke (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül) 69,9%. A foglalkoztatottak 63,4%-a alacsony presztízső foglalkoztatási csoportban dolgozik. A lakónépesség több mint négyötöd része gazdaságilag nem aktív, a munkanélküliségi ráta értéke 52,1%, a tartós munkanélküliek aránya (számítás: legalább 360 napig munkanélküliek száma / munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) 28,7%. 27,3% azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül a 2. számú területen a legmagasabb, 93,2%. Itt a legmagasabb a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is, 84,2%. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül igen csekély, 6,5%, míg a szegregációs mutató értéke kiemelkedıen magas, 88,6%. A foglalkoztatottak kétharmada alacsony presztízső foglalkoztatási csoportban dolgozik. A népesség 91,6%-a gazdaságilag nem aktív, a munkanélküliségi ráta értéke

99

62,5%, a tartós munkanélküliek aránya 50%. 13,6% azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. A 3. számú tömbben az aktív korúak majdnem kétharmada nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, a 15-64 éves népesség egyharmada foglalkoztatott. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 49,8%, a szegregációs mutató értéke 52,3%. A foglalkoztatottak 71,8%-a alacsony presztízső foglalkoztatási csoportban dolgozik. A népesség közel kétharmada gazdaságilag nem aktív, a munkanélküliségi ráta 42,6%, a tartós munkanélküliek aránya 22,9%. 16,3% azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (24. sz. táblázat).

24. sz. táblázat: Szegregátumokra vonatkozó fıbb mutatószámok Mutató

Antiszegreg.ter._1 Antiszegreg.ter._2 Antiszegreg.ter._3

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15- 82,5 59 évesek) belül

93,2

64,8

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres 69,9 munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

88,6

52,3

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 16,5 népességen belül

6,5

33,1

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

71,1

84,2

49,8

Alacsony presztízső foglalkoztatási 63,4 csoportokban foglalkoztatottak aránya

66,7

71,8

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya 81,0 az akcióterületi lakónépességen belül

91,6

65,3

Munkanélküliek aránya az akcióterületen 52,1 (munkanélküliségi ráta)

62,5

42,6

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós 28,7 munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

50,0

22,9

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk 27,3 kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

13,6

16,3

Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás

6.3.5.4. Lakáskörülmények a szegregátumokban Az 1. számú területen 185, a 2. számú területen 14, a 3. számú területen 263 lakás volt 2001-ben. Ezek között alacsony komfort fokozatú volt az 1. számú terület lakásainak kétharmada, a 2. számú terület lakásainak fele, a 3. számú terület lakásainak 38,8%-a. Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül rendre 6,8%, 0% és 7,9%.

100

6.3.6. A szegregátumok 2008. áprilisi önkormányzati felmérése 2008 áprilisában az önkormányzat Szociális Osztályának munkatársai kérdıíves módszerrel, pontosan felmérték a 2001-es KSH térkép alapján meghatározott területeken élı lakosság adatait. Az összesítést követıen lehetıség van a 2001-es KSH-adatokkal történı összevetésre, eszerint: 1. számú szegregátum A KSH által 1. számú szegregátum néven jelölt határterületek, a Bethlen, Kiskút és Nádudvari utca egy része azért nem került felmérésre, mert a korábban ott élı idıs emberek lakótelepi lakásokra cserélték a meglévı kertes ingatlanjaikat, így általában fiatal generáció foglalta el a helyüket. Másrészt az idıs emberek közül az eltelt idıben sokan meghaltak, amely szintén a lakosság cserélıdését idézte elı. Míg 2001ben 899 fı volt a lakónépesség száma, 2008-ban ez 548 fı – azaz 39,1 %-kal csökkent a szegregátum lakossága. Ismereteink alapján megállapítható, hogy a terület a jelenleg itt élık iskolai végzettsége, foglalkoztatottsága, illetve a lakásuk komfortfokozatának figyelembevételével nem felel meg az elıírt szegregációs kritériumoknak, nem tekinthetık alacsony státuszú népességnek. A Bethlen utca végén élı középkorú és idısebb generáció pedig évtizedek óta ıstermelıi tevékenység keretében állattartással és földmőveléssel foglalkozik, tehát elképzelhetı, hogy a KSH felmérés során nem foglalkoztatottként került rögzítésre. Az utcát nem jelölı kiterjedt pink színő jelzés egy része 2001-ben és jelenleg is legelıként, másik része a nemzeti park védett területeként funkcionál. 2. számú szegregátum A KSH által megjelölt, 2. számú szegregált terület a Sarkadi Imre utca bal oldalát jelöli, mely területen nincsenek lakóházak, nem beépített terület. Az önkormányzat adatai szerint korábban sem volt az, legelı volt itt, jelenleg magánvállalkozások ipari területe: egy Pusztadrog nevő, gyógynövénygyőjtéssel és feldolgozással foglalkozó Kft. telephelye. 3. szegregátum

A KSH által megjelölt, 3. számú szegregált terület – mely az ún. Újtelepen helyezkedik el sem egyezik mindenben az önkormányzat által ismert és felmért helyzettel. •

A Wesselényi utca páros oldalán a KSH szerint a szegregációs mutató 40-49 % között van, amely nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, az 50 %-ot. A Wesselényi u. 54-94. számig mérték fel a lakosságot, amelynek eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza. Ebbıl megállapítható, hogy a szegregációs mutató küszöbértéke jóval meghaladja az 50%-ot.

•

A Béke utcától felfelé a Sarkadi Imre utca irányába a KSH által jelölt Wesselényi, Kodály Zoltán és Bolyai utcán élı lakosság azért nem került felmérésre, mert a 1960-as években épült, belvizes házaknak napjainkra nagy részben új tulajdonosai lettek, akik a fiatalabb és a középgenerációt képviselik. A lakások komfortfokozata is - a fiatalok igényeihez igazodva - magasabb. Iskolai végzettségük magasabb, így az aktív korúak tekintetében a foglalkoztatás is kedvezıbb.

2001-ben 1069 fı volt a lakónépesség száma ebben a 3. tömbben, 2008-ban ez 689 fı – azaz 35,5 %-kal csökkent a szegregátum lakossága.

101

Az alacsony státuszú, döntıen roma népességet magasabb arányban koncentráló, szegregálódott városi területek aktuális helyzetének elemzése 2008. április 23-án, a felmérést követıen helyszíni bejárásra is sor került az SZMM által akkreditált anti-szegregációs szakértıvel. Ennek során a KSH által megadott három helyett két szegregátum került beazonosításra: 1. szegregátum: Magdolna utca, Malom utca, Hársfa utca, Kiskútújsor által határolt tömb (a KSH 2001-es térképén az 1-es számmal jelölt szegregátum területén, a déli településrészen) Lakások száma: 109 Háztartások száma: 139 Lakosságszám: 548 fı 2. szegregátum: Bólyai út, Kodály Zoltán utca, Wesselényi utca, Lengyel Menyhért utca, Révész Imre utca /Újtelep/ (a KSH 2001-es térképén a 3-as számmal jelölt szegregátum területén, az északi településrészen) Lakások száma: 150 Háztartások száma: 181 Lakosságszám: 689 fı Az 1. szegregátumban telepszerően egy tömbben él az alacsony státuszú, roma lakónépesség. Ez a tömb területileg és népességét tekintve kisebb, de összességében lényegesen rosszabb szegregációs mutatókkal rendelkezik, mint a 2. szegregátum. Itt jelenleg 100%-ban romák élnek, ezért a helyi köznyelv „C” telepnek vagy cigánytelepnek hívja. A területen levı belvizes telkek többségét a 60-as években, ingyenesen kapták meg és építették be döntıen roma családok. A folyamatos belvízveszély miatt csak a legszegényebb roma családok maradtak a területen. Egészségre ártalmas körülmény a belvíz okozta nedvesség, mely idırıl-idıre megjelenik a területen. A mobilabb, változtatni szándékozó romák egy része a 80-as években a város északi részébe, az ott beépülı Újtelepre költözött (2. szegregátum). Az itt kiparcellázott jobb minıségő telkeket meg kellett vásárolni. Jelenleg a roma és nem roma családok integráltan élnek ezen a területen. A romák vannak többségben, összességében kb. 70%-os arányban. A város szélén elhelyezkedı Révész utca és a Lengyel Menyhért utca által közrefogott tömbben (a Bólyai, Kodály és Wesselényi utcák Lengyel Menyhért utcától kifelé esı területén) 95%-ban romák élnek, megfigyelhetı, hogy ezen a részen rosszabbak az iskolázottsági mutatók. Míg a Lengyel Menyhért és a Béke utca közötti tömbökben teljesen vegyesen, kb. 50%-ban laknak roma családok. Egészségre ártalmas körülmény nincsen.

Az önkormányzati felmérés adatait a 25. sz. táblázat mutatja.

102

25. sz. táblázat: Összefoglaló adatok a balmazújvárosi szegregátumokról (2008. április)

1. sz. szegregátum (Magdolna u., Malom u., Hársfa u. és Kiskútújsor) Érintett utcában lévı lakások száma: 109 Kor 0-14

15-59

60-tól

Háztartások száma: 139

Foglalk.aktív kor

Iskolai

15-59. év

végz.(15-59.év)

Fogl.száma

-

háztartásonként

8. ált.

15-59 216

308

24

27

Legfeljebb

-

Ebbıl 8.ált.

Támogatás típusok

Lakásonkénti komfortfokozat

R. szoc.

alatti

segély

90

118

257

Lakosságszám összesen: 548

Lft.

Gyvk.

Közgy.

-

89

206

28

-

Összk Komfort omf. os

1

26

Félkomf.

Komf. nélk.

70

9

-

-

2. sz. szegregátum - Újtelepi rész (Bólyai J, Kodály Z., Wesselényi, Lengyel M. és Révész u.) Érintett utcában lévı lakások száma: 150 Kor 0-14

15-59

60-tól

Háztartások száma: 181

Foglalk.aktív kor

Iskolai

15-59. év

végzettség

Fogl.száma

-

háztartásonként

8. ált.

15-59 232

422

35

76

Legfeljebb

-

297

Lakosságszám összesen: 689

Támogatás típusok

Ebbıl 8.ált.

Lakásonkénti komfortfokozat

R. szoc.

alatti

segély

68

74

Lft.

Gyvk.

Közgy.

-

111

271

24

-

Összk Komfort omf. os

25

89

Félkomf.

24

Komf. nélk. 7

-

-

(Forrás: Önkormányzat Szociális Osztály 2008. április kérdıíves felmérése)

103

6.3.7. A szegregátumok bemutatása a 2008. évi önkormányzati statisztikai adatok alapján Demográfia 2008. áprilisában az 1. szegregátumban 548-an, a 2. számúban 689-en élnek. Mindkét területen a városi átlagnál jóval nagyobb arányban élnek 0-14 éves gyermekek, a lakosság több mint harmadát ık alkotják. A 60 évnél idısebb lakosok aránya a város egészéhez viszonyítva szignifikánsan alacsonyabb.

lakosságszám összesen: 0-14 éves 15-59 éves 60-x éves

1. szegregátum (fı) 548 216 308 24

2. szegregátum (fı) 689 232 422 35

1. szegregátum (%)

2. szegregátum (%)

39,4 56,2 4,4

33,7 61,3 5,0

Iskolai végzettség szerinti megoszlás Mindkét szegregátumban az aktív korú lakosság többsége, az 1. szegregátumban 83,4 %-a, a 2. számúban 70,4 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A 8 általános iskolai osztályt az 1. szegregátumban a 15-59 éves korosztály 29,2 %-a, a 2.-16,1 %-a nem végezte el. Foglalkoztatottság Az 1. szegregátumban az aktív korú népességen belül 27 fı, a 2. szegregátumban 76 fı foglalkoztatott. Így 100 háztartásra az elsıben 19, míg a másodikban 42 foglalkoztatott jut.

Lakhatás Az 1. tömbben 109, a 2.-ban 150 lakás található. Az 1. szegregátum lakásainak kétharmada félkomfortos, 8,26%-a komfort nélküli, s csak a lakások negyede komfortos vagy összkomfortos (17. sz. ábra). A 2. tömbben a lakások négyötöd része komfortos vagy összkomfortos, 16%-a félkomfortos, 4,67%-a komfort nélküli (18 sz. ábra).

104

17. sz. ábra: A lakások komfortfokozat szerinti megoszlása, 1. számú szegregátum

8%

1%

24%

összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli

67%

Forrás: Balmazújváros Önkormányzata

18. sz. ábra. A lakások komfortfokozat szerinti megoszlása, 2. számú szegregátum

16%

5%

17% összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli 62%

Forrás: Balmazújváros Önkormányzata

Tulajdonviszonyok A szegregátumokban élı családok 96%-a magántulajdonban levı kertes családi házban lakik. Az 2. számú, újtelepi ingatlanok többsége rendezett, nem különül el és nem különbözik a környezı ingatlanoktól. Az 1. számú szegregátumban, régebben épült, sok esetben gondozatlan, elhanyagolt csekély értékő ingatlanok találhatók, melyeknek 100 %-a magántulajdonú. A 2. számú, újtelepi szegregátumban 8 önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás található, melyek komfortosak. Ez azt jelenti, hogy villannyal, szennyvízzel, vízzel ellátottak, a főtés módja pedig 3 lakásban egyedi gáz – melyek bekötése egyénileg történt -, 5 lakásban pedig széntüzeléssel biztosított.

105

Közmőellátottság: Áram és víz minden utcában van, azonban akadnak olyan családok, akik a házukba nem vezették be már a vizet; illetve esetenként elıfordul, hogy díjhátralék miatt átmenetileg a szolgáltató kikapcsolja az áramot. Az 1. számú szegregátumban nem található utcai gerinc gázvezeték. A 2. számú szegregátumban a következı utcák vannak gáz földkábellel ellátva: Bólyai János u. 81/92. számig, Kodály Zoltán u. a Béke utcáig, Wesselényi u. 65/66 számig, Béke u. 5. és 18. szám között. A szennyvíz-gerincvezeték kiépítettsége 100%-os a városban. Pormentes út, járda döntıen nincs kiépítve a szegregátumokban. Balmazújvárosban összesen 6 km út nem rendelkezik burkolattal, ebbıl 3 km a szegregátumokra esik. A 1. számúban arányaiban rosszabb a helyzet, kb. 30%-kal, mint a másodikban. A szilárd burkolat hiánya egyértelmően hátránynövelı tényezı, hiszen esıs idıben a lakosok napi közlekedése akadályozott, illetve baleset, betegség vagy tőz esetén a terület nehezen megközelíthetı jármővel. Az önkormányzat régóta szeretne segíteni ezen az állapoton: a még földutas utcákban szilárd útalapot képezett, melyhez az érintett lakosságnak önrésszel kellett hozzájárulnia. A szegregátumokban is kiépítettek útalapot, teljesen önkormányzati költségvetésbıl, azonban a folyamatos karbantartás hiány miatt néhány év alatt leromlott az állapota. Források hiányában jelenleg nincs módja az önkormányzatnak a 100%-ban pormentes úttal és járdákkal ellátni a települést. A Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmő ZRt. adatai szerint Balmazújvárosban 2008 áprilisában összesen 40 lakás lakosai rendelkeztek díjhátralékkal. Ebbıl 18 lakás az 1. számú szegregátumban, 7 a 2. számú szegregátumban található. Szociális ellátás Az 1. számú szegregátumban 118 fı részesült rendszeres szociális segélyben, 89 fı lakásfenntartási támogatásban, 206-an gyermekvédelmi kedvezményben és 28-an közgyógyellátásban. A 2. számú szegregátumban 74 esetben folyósítottak rendszeres szociális segélyt, 11 esetben lakásfenntartási támogatást, 271 esetben gyermekvédelmi kedvezményt és 24 esetben közgyógyellátási támogatást.(19. sz. ábra)

106

19. sz. ábra: 100 lakosra jutó támogatások száma 45 40 35 30 1. számú telep

25

2. számú telep

20 15 10 5 0 rendszeres szociális segély

lakásfenntartási támogatás

gyermekvédelmi kedvezmény

közgyógyellátás

Forrás: Balmazújváros Önkormányzata Oktatás-nevelés Az önkormányzati 2008. áprilisi kérdıíves vizsgálat kiterjedt a gyermekek számára, életkorára, és arra, hogy igénybe veszik-e az óvodai ellátást, illetve megfelelıen járnak-e iskolába.

Óvodáskorú gyermekek a szegregátumokban Az óvodáskorú gyermekek számát a szegregátumokban a 26. sz. táblázat mutatja. 26. sz. táblázat: Óvodáskorú gyermekek száma a szegregátumokban 1. szegregátum

utca Magdolna Malom Hársfa Kiskútújsor 1. összesen

0-3 évesek száma

4-6 évesek száma

2 9 19 25

3 3 14 23

55

43

Óvodába Óvodába be Óvodába járók száma nem íratott nem járó 4(3-7 év) 3 évesek 6 évesek száma 3 0 0 4 0 0 12 4 4 20 5 5 39 9 9

HH/HHH gyermekek száma 1/2 0/4 1/11 0/20 2/37

107

2. szegregátum

utca Wesselényi Lengyel M. Révész Imre Bólyai János Kodály Zoltán 2. összesen 1-2. mind összesen:

0-3 évesek száma 16 9 8 6

4-6 évesek száma 14 5 4 7

9

7

48

37

103

80

Óvodába Óvodába be Óvodába járók száma nem íratott nem járó 4(3-7 év) 3 évesek 6 évesek száma 17 2 2 6 1 1 8 2 0 9 2 0 7 2 0

HH/HHH gyermekek száma 4/13 1/5 0/8 5/4 2/5

47

9

3

12/35

86

18

12

14/54

Halmozottan hátrányos helyzető óvodás gyermekek száma összesen: 72 fı. Az 1. szegregátumban a gyemekek 0-6 éves korú gyermekek 37%-a HHH-s. A 2. szegregátumban ez az arány 29%. A 1. szegregátumbeli gyermekek a Napsugár Óvodába (Kossuth u.), az újtelepiek a Mesevár Óvodába (Bólyai u.) járnak. A Közoktatási esélyegyenlıségi tervbıl kitőnik, hogy ezekben az intézményekben magasabb a városi átlagnál a HHH gyerekek aránya. Mindkét óvodára igaz, hogy felszereltségük, infrastruktúrájuk városi viszonylatban kiemelkedınek mondható; óvodapedagógusaik felkészültek az integrált nevelés kiterjesztésére intézményükben az IPR alapján. A szegregátumokban élı általános iskolás korú tanulók beiskolázása megfelelı, a közoktatási törvény kellı nyomatékot ad ennek. Az 1. számú szegregátumból a diákok többsége a Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskolába (Dózsa Gy. u. ) jár, míg az újtelepiek a Bocskai István Általános Iskolába (Hortobágyi u.). Magántanulói jogviszony létesítése nem jellemzı a városban. Balmazújváros közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezı 18. év alatti magántanulók száma összesen 9 fı, melybıl • az 1. sz. szegregátumban 1 fı (16 éves). Indok: férjhez ment és gyermeke született. • a 2. sz. szegregátumban 4 fı gyermek magántanuló, melybıl 2 fı tanuló (16. és 17. éves) kismama, 1 fı tanuló (14 éves) gyermeke született, 1 fı tanuló (16 éves) pedig a szülı gondozása miatt kapott felmentést. A balmazújvárosi gyermekek és tanulók mindegyike helyben jár óvodába, illetve iskolába, bejáró tanuló nincs. Ez érvényes a szegregátumokra is. A nevelés-oktatás szegregációmentes a városban, ahol a magas HH/HHH arány miatt 2007-tıl megkezdték az IPR bevezetését, illetve kiterjesztését minden önkormányzati fenntartású intézményben.

108

Az egyes intézmények Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Tervének kidolgozása most van folyamatban, ezt követıen tudják meghatározni, ill. biztosítani az oktatási törvényben meghatározott évfolyam, osztály és csoport szintő HHH arányt. Az intézményvezetık feladata, hogy fokozatosan, felmenı rendszerben az esetleges arányeltolódásokat 25% alá csökkentsék.

6.3.8. Az anti-szegregációs helyzetelemzés összegzése A fentebb bemutatott két szegregátumban jelentkezı problémák túlmutatnak az infrastrukturális ellátottság kérdéskörön, szemléleti, attitődbeli változásokra volna szükség minden érintett fél részérıl, melyeket részben az IVS keretében, részben további, ún. ESZA-típusú, oktatási-képzési, foglalkoztatási, esélyegyenlıségi programok tervezésével, valamint megerısített szociálpolitikával kíván a város orvosolni. Az IVS és egyéb fejlesztési programok hatása a szegregátumokban élık helyzetére Az IVS tervezése és készítése során folyamatosan érvényesülı szempont volt, hogy a 2007-2013 közötti városfejlesztési programok, és a meglevı településfejlesztési koncepció alapján készülı egyéb fejlesztési programok ne járuljanak hozzá a szegregáció, illetve a leromlott területek további növekedéséhez más városrészekben, külterületen vagy a városkörnyéki falvakban. A Városközpont forgalmának csillapítása, és élettel történı megtöltése, a Semsey kastély felújítása új, többfunkciós közösségi térként, a balesetmentes közlekedést támogató kerékpárút kialakítása egyaránt elınyös minden balmazújvárosi lakos számára. A városvezetés elkötelezett abban, hogy középtávon a két szegregátumban kialakítja a jelenleg még hiányzó pormentes utakat és járdákat. Biztosítva ez által az ott élık egyenlı esélyő hozzáférését a különbözı közszolgáltatásokhoz és kulturális programokhoz. A városvezetés a mozgáskorlátozott városlakók akadálymentes közlekedésének, a közszolgáltatásokhoz történı egyenlı esélyő hozzáférésének biztosítását is szem elıtt tartja. A középületek, járdák akadálymentes megközelíthetısége mind nagyobb arányban biztosított a városban, ez egyaránt szolgálja a mozgásukban korlátozottak, az idıs emberek és a babakocsival közlekedı kisgyermekes szülık esélyegyenlıségét.

Az IVS keretében megvalósuló új fejlesztések, illetve rekonstrukciók mindegyike alkalmas lesz a kerekesszékkel történı, akadálymentes megközelítésre is.

109

6.3.9. Nyilvánosság biztosítása Kommunikációs formák, IVS-sel kapcsolatos munkafolyamatok: A város honlapjára felkerülnek az IVS és anti-szegregációs dokumentumok véleményezésre. Cél a széles nyilvánosság biztosítása készülı IVS-nek és az annak szerves részét képezı Anti-szegregációs programnak: lakosság tájékoztatása; helyi civil szervezetek és a célcsoport (érintett alacsony státuszú lakosok) bevonása; potenciális befektetık tájékoztatása; a helyi CKÖ és a Hátrányos Helyzetőek Kistérségi Társulásának bevonása.

A Balmazújváros elnevezéső - mindenkihez postai úton eljutó, ingyenes lakossági újság - cikkek, aktuális információk megjelentetése folyamatosan;

Közmeghallgatás.

Lakossági fórumok az IVS-rıl 18 alkalommal 2008. április folyamán.

Anti-szegregációs beavatkozási terv készítéséhez kerekasztal-beszélgetések 4 alkalommal , 2008. március – április.

Résztvevık köre: Polgármester, Alpolgármester, Önkormányzat Oktatási, Szociális, Közmővelıdési és Városüzemeltetési Osztályainak munkatársai; a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, Mővelıdési Ház vezetıje, CKÖ képviselıje, helyi civil szervezetek, Hátrányos helyzetőek Kistérségi Társulásának vezetıje, gazdasági szereplık, katolikus és református egyházak képviselıi.

Önkormányzati szakbizottságok véleményezik az IVS-t és ezen belül az Antiszegregációs programot;

▪

Anti-szegregációs szakértı és szupervízor véleményezése.

▪

Képviselı-testületi ülésen napirendre tőzés, döntés az elfogadásról.

110

6.3.10.

Anti-szegregációs beavatkozási terv

6.3.10.1.

Tervezett beavatkozások 2008-2013. között

Az anti-szegregációs beavatkozási terv fı célja, hogy az alacsony státuszú, már szegregálódott vagy szegregációs veszélynek kitett, a szegregátumokban, illetve az erısen leromlott területeken élı lakosok magasabb koncentrációja csökkenjen, lehetıleg közelítsen a városi átlaghoz. Fontos továbbá, hogy a város más területein vagy a város környezetében elhelyezkedı falvakban ezzel párhuzamosan ne nıjön a számuk. A helyzetelemzésben megfogalmazódó problémák, szükségletek orvoslására tervezett intézkedések kerülnek itt bemutatása a célok-feladatok-felelısökhatáridık, valamint a várt rövid, közép és hosszabb távú eredményindikátorok megadásával. Fontos törekvés, hogy a szegregációs jelenségek kezelésére komplex intézkedési terv szülessen az érintett önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, gazdasági, helyi és kistérségi civil szereplık és a széles nyilvánosság bevonásával. Az Anti-szegregációs beavatkozási terv lehetıséget kínál arra, hogy a helyzetelemzésben leírt problématerületekre települési szintő megoldások szülessenek. Ehhez a helyzetelemzés, valamint programkészítés során kialakult közös szándék és együttmőködések jó alapot nyújtanak. A beavatkozási tervben foglaltak megvalósításának kockázatát jelentheti, hogy a szükséges fejlesztéseket támogató, benyújtani tervezett ESZA-típusú és infrastruktúra-fejlesztési uniós és hazai pályázatok (TÁMOP, TIOP, ÉAOP) kiírásának jelentıs csúszása. A különbözı szektorok közötti együttmőködés még hatékonyabb összehangolására a beavatkozási tervben szerepel a kommunikáció javítása, melynek fontos eleme a CKÖ-vel és az érintett, hátrányos helyzető családokkal (mint fı célcsoporttal) való aktívabb, személyes kapcsolattartás. A betervezett TÁMOP pályázatok keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális segítı szféra, a pedagógusok, szakmai szolgálatatók és a CKÖ tagjainak továbbképzésére. A város 2009-tıl tervezett, most készülı pályázati stratégiájában is kiemelt szerepet kapnak az ún. ESZA–típusú oktatási, nevelési, foglalkoztatási, esélyegyenlıséget elısegítı projektek, melyekbe a hátrányos helyzető lakosságot – elsısorban az óvodáskorú gyermekeket, az általános és középiskolai tanulókat, valamint az aktív korú felnıtteket – is bevonják. A tervezett intézkedéseket összefoglalóan a 27. sz. táblázat tartalmazza.

6.3.10.2.

Oktatási-nevelési integráció

A balmazújvárosi családok szociális-kulturális és anyagi helyzete egymástól nagymértékben eltér. Az északi és déli településrészeken magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető családok száma, szemben a megújuló városrészek iskolázottabb, jobb társadalmi státuszú lakosságával. Alapelv, hogy minden gyermeknek joga van a játékra, képességei kifejlesztésére, intellektuális és kreatív adottságainak kibontakoztatására. Mindez úgy valósítható meg, ha összekapcsolódik

111

olyan nevelési kultúrával, mely lehetıséget teremt a családi eredető, szociális hátrányok részbeni enyhítésére éppúgy, mint a tehetségek felismerésére és fejlesztésére. Az iskolákban folyó nevelı-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történı megismertetése és elfogadtatása határozza meg. Ennek során a pedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos és halmozottan helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók fejlesztı felzárkóztatására, ezáltal integrációjának megteremtésére. Erre teremt lehetıséget a képesség-kibontakoztató felkészítés, mely a tanuló szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredıen a halmozottan hátrányos helyzető tanulók részére teszi lehetıvé egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatását, fejlıdésének elısegítését, tanulási és továbbtanulási esélyének kiegyenlítését. Az Önkormányzat kiemelten fontos és megvalósítandó céljának tartja, hogy a települési intézményekben ellátott minden gyermek olyan képességek és készségek birtokába kerüljenek, amelyek a tartalmas és teljes élet szervezése, vezetése szempontjából nélkülözhetetlenek. A célok megvalósítása érdekében önállóságra, önmővelésre, szociális alkalmazkodásra, felelısségre, egészséges életvitelre, önismeretre és önértékelésre, képességés érdekérvényesítésre nevelik gyermekeiket. Fent kívánják tartani azt a jelenlegi állapotot, mely szülık elégedettségét jelzi, miszerint minden balmazújvárosi gyermek-tanuló alapfokon helyi óvodába-iskolába jár. A Képviselı-testület által 2005-ben elfogadott deszegregációs stratégia felülvizsgálata folyamatban van. Aktualizálása kapcsán a Balmazújváros területén élı HH/HHH és SNI gyermekek integrációja érdekében megvalósítandó kiemelt feladatok, célkitőzések. Rövid távú célkitőzések ▪

▪

▪

▪

▪

A Települési és Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv véglegesítése; a helyzetelemzés elkészítéséhez szükséges HH/HHH, illetve SNI adatok pontosítása, aktualizálása, teljes körővé tétele. Az óvodákban és általános iskolákban a HH/HHH gyermekek számának intézményenkénti és - lehetıleg - csoportokénti arányosítása minden évben az óvodai, iskolai beiratkozás idıpontjában. Törekedni kell arra, hogy a csoportlétszámok minden tagóvodában megközelítıleg azonosak legyenek, és a csoportok HH/HHH összetétele is egymáshoz hasonló, heterogén legyen. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 66. § (2) bekezdése 2007-tıl tette kötelezıvé az iskolai körzethatárok elızı pontban leírtaknak megfelelı kialakítását. Ennek eleget téve a város önkormányzata 217/2007.(VI.20.) sz határozatával a nevelési-oktatási intézmények körzethatárait jóváhagyta. A harmadik életévüket betöltött gyermekek óvodai felvételének biztosítása – különös tekintettel a HHH gyermekek 2008. szeptembertıl hatályos, kötelezı beóvodázásának biztosítására a településen. A védınık és/vagy a Családsegítı Szolgálat jelzései alapján az óvodába be nem íratott, de 3. évét betöltött gyermekek családjainak felkeresése, az elınyökre rávilágító érveléssel történı meggyızése a gyermek óvodai felvételérıl/elhelyezésérıl. Az óvodák nyitásával, óvodára hangolással a 3 éves kor alatti gyermekek és szüleik intézményi nevelési rendszerbe történı bevonása. Az óvodai

112

▪

▪

▪ ▪

▪

▪ ▪ ▪ ▪

rendezvényekre (pld. gyermeknap, fenyı ünnep, farsang, nyílt napra történı) meghívásukkal fölkelteni az intézmény iránti érdeklıdésüket. A HH/HHH tanulók részére tartalmas és sokszínő szabadidıs foglalkozásokon tehetség- és képességfejlesztés biztosítása érdeklıdési körüknek megfelelıen. A pedagógus-továbbképzések számának növelése és a helyi nevelési pedagógiai programokban megfogalmazottakkal összehangolt továbbképzéseken való részvételük biztosítása. A HHH, valamint az SNI tanulók eredményes szocializációját elısegíti integrált oktatásuk feltételeinek megteremtése. A 2007-tıl egyes intézményekben már bevezetett IPR kiterjesztése ezt várhatóan jól szolgálja. Megalapozhatja a tanulói közösségek és a pedagógusok felkészülését az SNI tanulók fogadására. Az iskolai lemorzsolódás arányának csökkentése felzárkóztató és képesség kibontakoztató oktatás keretében. A középiskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében, a tanulási motiváció növelése céljából helyi HHH ösztöndíjrendszer kialakítása és mőködtetése. Szülı-gyermek-iskola kommunikációjának javítása, családiasabb légkör megteremtése, különösen középiskolában a tanulók benntartása, iskolai sikerességének javítása érdekében. A magántanulói jogviszony kialakulásának megelızése. A továbbtanuló gyerekek vonatkozásában után követési rendszer mőködtetése. Valamennyi HH/HHH tanuló továbbtanulásának megalapozása, támogatása. Folyamatos kapcsolattartás, együttmőködés a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Hátrányos Helyzetőek Kistérségi Társulásával és a helyi civil szervezetetekkel.

Középtávú célkitőzések ▪ ▪ ▪ ▪

A HH/HHH tanulók mővészeti oktatási intézménybe való beiskolázásának további szorgalmazása, elısegítése. A HH/HHH tanulók körében az érettségit adó iskolarendszerben tanulók számának növelése. A kompetencia alapú nevelés, oktatás bevezetése valamennyi nevelésioktatási intézményben. Az integrálható SNI-s tanulók integrált oktatásának biztosítására kiemelt figyelmet kell fordítani, melyhez speciális szaktudás kell, ezért további fejlesztı szakemberek - gyógypedagógus, fejlesztı pedagógus, iskolai pszichológus - biztosítása szükséges az intézmények mőködéséhez.

Hosszú távú célkitőzések Az egységes bölcsıdei és óvodai ellátás feltételrendszerének további

fejlesztése (épületek felújítása, tornaszobák kialakítása, fejlesztı eszközökkel, játékokkal, közösségi terekkel történı ellátottság javítása). A oktatási intézményi infrastruktúra és tárgyi feltételrendszer további fejlesztése. A végleges Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Program kidolgozása, illetve Képviselı-testület általi elfogadása 2008. szeptemberben esedékes. A program megvalósítását az Intézményfelügyeleti, Oktatási és Sportbizottság évente, a Képviselı-testület pedig két évente , illetve szükség esetén napirendre tőzi.

113

6.3.10.3.

Foglakoztatási integráció

2008-ban a munkanélküliség elérte Balmazújvárosban a 13%-ot, több mint 1500 fı érintett jelenleg, s közel 700 fınek a fı egyedüli „jövedelme” a rendszeres szociális segély. Az Önkormányzat a Mezıgazdasági Bizottság kezdeményezésére 2008. áprilisában létrehozta a saját tulajdonú Halomalja Mezıgazdasági, Termelı és Szolgáltató Kft-t, mely a Keleti-fıcsatorna melletti 15,59 hektáros – korában bérbe adott - önkormányzati területen kezd gazdálkodásba. A Kft. tervezett tevékenységi köre a terület megmővelésétıl, a zöldségek – paradicsom, paprika, káposzta stb. - ültetésén át az értékesítésig mindent magába foglal. Cél: a jelenleg munkanélküli, rendszeres szociális segélybıl élık idény jellegő – áprilistól-októberig tartó, évi kb. 60 ezer munkaórás – foglalkoztatása. A tervek szerint csúcsidıben közel 300 fı foglalkoztatása valósul meg, döntıen alkalmai munkavállalói, ún. kékkönyves alkalmazással. A potenciális munkavállalók tájékoztatásában és toborzásában a Hátrányos Helyzetőek Kistérségi Társulása aktivistái és a CKÖ segítik az Önkormányzatot. A foglalkoztató önkormányzat elsıdleges célja az elsı években nem a forintosítható profitszerzés, azzal is elégedettek, ha a kiadások és a bevételek egyensúlyát megteremtik, azaz nullszaldósak lesznek. Sokkal inkább – tevılegesen - egyfajta hosszabb távú szemlélet- és attitődformálásra helyezik a hangsúlyt, mely szerint a munka világába történı re-integráció önbecsülést növelı, a fiatalok számára mintaadó, pozitív példa. Megfontolás tárgyát képezi, hogy a mezıgazdasági munkában részt vevı személyek foglalkoztatása „forgó rendszer” formában történjen, így több embernek lesz lehetısége a munka világába való beilleszkedésre. Az eredmények fenntarthatósága és továbbfejlesztése érdekében mezıgazdasági gépbeszerzésre, öntözırendszerre kívánnak pályázni uniós forrásokból, valamint a munkaerı-piaci re-integrációt támogató ESZA-típusú TÁMOP, EQUAL és OFA forrásokra is. Jelenleg folyamatban van a Lépj elıre egyet uniós program, melyet a Családsegítı Szolgálat és a balmazújvárosi CKÖ és Hátrányos Helyzetőek Kistérségi Társulása közös koordinációban valósít meg. Támogatott felnıttképzési programok keretében az aktív korú lakosság körében elvégezhetı a hiányzó 7-8. osztály és/vagy OKJ-s szakmák tanulására is lehetıség van. Eladói, kımőves, ács-állványozó és burkoló képzések iránt van érdeklıdés. A projekt futamideje 18 hónap, melyet egy 6 hónapos után követési szakasz követ. Ennek során a CKÖ tagjai, az önkormányzat és a családsegítı szociális munkatársai nyomon követeik a programban részt vettek elhelyezkedését. Az esetlegesen lemorzsolódóknak 3x1 napos önismereti-pályaorientációs tréninget, valamint rendszeres mentori tanácsadást terveznek. Tervezik továbbá a szociális gondozó és ápoló szakmákra történı beiskolázást is. Aki megfelel az ÁFSZ által meghatározott támogatási feltételeknek, ingyenesen tanulhat, sıt képzési támogatásban is részesül. A CKÖ tájékoztatása szerint a képzés népszerő, eddig közel 40 fı kapcsolódott be. A képzések eredményes befejezését követıen remény van arra, hogy a végzettek munkaerıpiacon sikeresebbek lesznek.

114

Tervezik, hogy az NFT 2 TÁMOP 5.3.1. Elsı lépés elnevezéső, hasonló célkitőzéső uniós programra is pályáznak, az OKJ szakmák közül elsısorban a helyi, kistérségi szinten is piacképes szakmákra (kımőves, burkoló) iskoláznak be. A szegregátumokban a lakosság döntı része önerıbıl nem képes finanszírozni, hogy az utcában meglevı vezetékes gázt a házába is bevezesse. Ritkábban, de elıfordul, hogy a vezetékes víz sincs a lakásokban (a villany esetében a díjhátralék miatti kikapcsolás miatt nem érhetı el a szolgáltatás). Az önkormányzat sem rendelkezik elegendı saját forrással ahhoz, hogy teljes körő hozzáférést biztosítson a szegregátumokban levı lakóházakban. A helyzet kezelésére foglalkoztatási pályázatok kidolgozását tervezik, melyeket a fentebb említett TÁMOP 5.3.1-re vagy célzott OFA-programokra nyújtanak be. Ennek lényege, hogy a CKÖ és a családsegítı segítségével a szegregátumok érdekelt lakóit bevonnák lakókörnyezetük, ezen belül saját házuk komfortosabbá tételébe. OKJ-s képzések keretében villany-, víz- vagy gázszerelıi képzésekre iskoláznák be ıket, ezt követıen az adott szakmunkát elvégezhetnék – megfelelı szakmai segítséggel -, melynek ellenértékeként az önkormányzat biztosítaná, hogy a programban részvevık közvetlen lakókörnyezetének, házának a komfortfokozata emelkedjen. Másrészt, az így kiképzett és gyakorlatot szerzett aktív korú lakosoknak a sikerélmény utat jelenthet a jobb munkaerı-piaci integrációhoz is. További cél a helyi vállalkozókkal, ezen belül a sikeres cigány/roma építési vállalkozókkal kapcsolatot keresni és megállapodást kötni, hogy a célcsoport tagjainak biztosítsanak munkalehetıséget. Az IVS funkcióbıvítı típusú tevékenységeinél a közbeszerzések kiírásakor élvezzen elınyt az a vállalkozó, aki vállalja helybeli alacsony státuszú, tartósan munkanélküli lakosok foglalkoztatását a projekt megvalósítása alatt. Fontos szempont, hogy lehetıség szerint ne csak alkalmi munkavállalói kiskönnyvvel történjen a foglalkoztatás, hanem alkalmazotti jogviszony létesítésével.

A CKÖ-nek és a kistérségi cigány civil szervezetnek fontos feladata, hogy a célcsoport és a vállalkozók között együttmőködést segítsék, továbbá a munkalehetıséget kapottak motivációját erısítsék a bent maradásra.

6.3.10.4.

Szociális integráció

A város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója alapelvének tekinti, hogy a helyi szociálpolitika fontos feladata a kirívó esélyegyenlıtlenségek mérséklése, valamint az ebbıl adódó társadalmi feszültéségek (marginalizálódás, kirekesztettség) csökkentése, a szegénységben élık esélyeinek, önálló boldogulási lehetıségeinek javítása. A helyi szociálpolitika célcsoportjai a szociális kirekesztettség enyhítése érdekében: azok az idısek vagy rokkantak, akiknek sem biztosítási jövedelemre nincsen joguk, sem családjuk, rokonságuk sincs, akik befogadnák és eltartanák ıket; akik nem jogosultak a klasszikus szociálpolitikai ellátásokra, mert nem is túl öregek, nem is túl betegek, de már hosszú ideje nincs munkájuk és önálló

115

jövedelmük; ezt a csoportot a hajléktalanná válás veszélye is nagymértékben fenyegeti; akiket etnikai hovatartozásuk miatt elıítélettel kezel a többségi társadalom. akiket normasértı magatartásuk, szerfüggıségük vagy büntetett elıéletük miatt képtelenek segítség nélkül beilleszkedni az ıt befogadni nem hajlandó társadalomba; egyszülıs családokban vagy nagycsaládokban alacsony, létminimum körüli jövedelembıl élı gyermekek; fogyatékossággal élık.

A szegregációs tendenciák okozta egyenlıtlen szociálpolitikai igénymegoszlás kompenzálásának lehetséges eszköze a forrásmegosztás, mely a szociális intézményfejlesztési és területi egyenlıtlenségeket korrigálhatná.

Családsegítı Szolgálat fıbb integrációs tevékenységei A családgondozás folyamán szociális, mentálhigiénés, életvezetési tanácsokkal látják el a rászoruló családokat, egyéneket. A segítı munka folyamán megkeresik a problémamegoldás adekvát lehetıségeit. Elısegítetik a kialakult mőködési zavarok, deviáns viselkedésformák, konfliktusok megoldását. Rendszeres kapcsolatot tartanak a veszélyeztetett családokkal, a rendszeres szociális segélyben részesülıkkel a szociális munka széles eszköztárát felhasználva. 2005. szeptemberétıl egy új típusú együttmőködés lépett életbe. Balmazújvároson is a családsegítı lett az önkormányzat képviselıtestületének 11/2006. (IV.27.) számú rendelete alapján az együttmőködésre kijelölt intézmény. A rendszeres szociális segély családi segéllyé alakult át. Az összegének a meghatározásánál figyelembe veszik a házastársat és a gyermekeket is fogyasztási egységként. A segély nem fix összegő, hanem a jogosultsági jövedelemhatárig (öregségi nyugdíj min. 90%-a) egészítik ki a család jövedelmét. Az önkormányzat határozata alapján a segélyezett a családsegítı szolgálattal köteles együttmőködni. Az együttmőködés célja lehet: - a munkaerıpiacra való visszatérés elısegítése, - a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodásban segítségnyújtás, - a tartós munkanélküliség okozta pszichés traumák, ill. a hátrányos helyzetbıl adódó nehézségek kezelése.

Az együttmőködés folyamata: - nyilvántartásba vétel, - együttmőködési megállapodás megkötése, - írásban rögzített egyénre szabott beilleszkedési terv kidolgozása, - a beilleszkedési program végrehajtásának figyelemmel kísérése (legalább három havonta személyes találkozás), évente értékelés. A beilleszkedést elısegítı program típusai: - kapcsolattartás, - egyéni képességet fejlesztı vagy életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások,

116

- képzésben, oktatásban való részvétel, - munkaügyi központtal való együttmőködés, - munkavégzésre történı felkészítés. Beilleszkedést elısegítı, szervezett programok a segélyben részesülık számára: - 3x3 napos álláskeresést elısegítı tréning - „Egészség életmód, egészséges életvezetés” címmel csoportfoglalkozás A programok lebonyolításában a RÉS egyesülettel, illetve az ÁNTSZ Hajdú Bihar Megyei szervezetével mőködnek együtt. Krízistámogatás Az anyagi nehézséggel küzdık számára segítséget nyújtanak a különbözı pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz, szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutásban, ügyintézésben. Ingyenes szolgáltatások a.) Pszichológiai tanácsadás keretében gyermekek és családok számára pszichológus nyújt segítséget életvezetési-, gyermeknevelési-, magatartási-, tanulási problémák megoldásában, konfliktuskezelési technikák elsajátításában, pszichiátriai betegek gyógyulásának támogatásában. b.) Heti 1 alkalommal elızetes egyeztetés alapján jogi tanácsadást biztosítanak ügyfeleinknek, érdekérvényesítı szerepük fenntartása érdekében. c.) A mediációs tanácsadás, azok számára, akik közvetlenül nem képesek megegyezni egymással. Egy pártatlan, külsı személy, a mediátor segíti a közös megoldás kidolgozását. A mediációs ülésen nincs külsı döntéshozó, a felek maguk oldják meg a konfliktust. A végén együttmőködési megállapodást kötnek. d.) A kapcsolatügyeletlehetıséget nyújt több elvált szülınek, hogy a nem vele élı gyermekével megfelelı, biztonságos körülmények között tarthasson kapcsolatot, hétvégeken és ünnepnapokon is.

Gyermekjóléti Szolgálat fıbb, integrációt segítı tevékenységei Fı feladatuk a gyermek családban történı neveltetésének elısegítése, prevenció. A településen zajló kulturális, szabadidıs, bőnmegelızési programokat közvetítik a lakosság irányába. A gyermekek mőködtetése

veszélyeztetettségének

megelızése

–

észlelı

és

jelzırendszer,

A gyermekjóléti szolgálat alapvetı prevenciós feladata a gyermek- és ifjúságvédelmi jelzırendszer mőködtetése. Településen jól kialakult, szervezett észlelı és jelzı rendszer mőködik, melyet a továbbiakban is mőködtetnek. Az oktatási- nevelési intézmények ifjúságvédelmi felelıseivel, a védınıi hálózattal, a házi gyermekorvosokkal, gyámhivatallal, a gyámügyi ügyintézıvel, szociális iroda munkatársaival, a rendırséggel, a hivatásos pártfogával állandó kapcsolatban

117

vannak. A jelzırendszer tervezett továbbfejlesztése a szórakozóhelyeken tartandó önkéntes ifjúságvédelmi ırjárat, mely az alkohol- és drogfogyasztást hivatott megelızni. A szeptemberi iskolakezdéskor a Balmazújvárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal közösen és a gyermekvédelemben érintett szakemberek, az általános iskolák igazgatói, helyi önkormányzat képviselıi, szülık és tanulók bevonásával a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatosan fórumot szerveznek. 2008. március 3-án tartották az éves gyermekvédelmi tanácskozást, melyen a jelzırendszer minden tagja beszámolt, áttekintették a gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját. A tanácskozáson az alábbi javaslatok fogalmazódtak meg: • • • • • •

Ifjúságvédelmi ırjárat létrehozása. Fórumok szervezése szülık részére, az alkohol és drog fogyasztással, illetve az iskolai hiányzással kapcsolatban. Az Internet balmazújvárosi honlapján bıvebb információ nyújtás az ifjúság védelme érdekében. A gyermekvédelem szempontjából nagy jelentıséggel bír az egyéni bánásmód, melyhez az oktatási intézményekben alapvetı feltétel lenne a 20-25 fıs osztálylétszámok biztosítása. A megnövekedett igények miatt nagyobb létszámban pszichológus alkalmazása, lehetıség szerint az általános iskolákban, gyermekjóléti szolgálatnál és a nevelési tanácsadóban. Nyári napközis tábor szervezése a civil szervezetek bevonásával.

Köszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Az oktatási-nevelési problémák korai felismerését és terápiás ellátását biztosító korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztı felkészítés teljesen ellátatlan a településen. Általában igaz minden szakszolgálati feladatra, amely heti több alkalommal viszonylag rövid idejő terápiás kezelést biztosít, hogy hatékonyabb mind pénzügyi, mind szakmai szempontból az utazó szakemberrel történı feladat-ellátás. A rászoruló gyermekek gyakran olyan rossz szocio-kulturális háttérrel rendelkeznek, hogy a folyamatos ellátás nem biztosított, ha heti több alkalommal nagy távolságra kell utazniuk tömegközlekedéssel. Ennek érdekében közép távon a felsorolt feladatok kistérségi szintő összefogással történı megoldását tervezi az önkormányzat.

Ifjúsági bőn – és balesetmegelızés: a Sziréna Program A Balmazújvárosi Rendırkapitányság illetékességi területéhez tartozó településeken, közöttük Tiszacsege, Hortobágy, Egyek, Újszentmargita és Balmazújváros Általános Iskolájában hat éve mőködik a Sziréna bőn -és baleset megelızési program, melynek elsıdleges célcsoportja az általános iskolás korú gyermekek.

118

Cél: az általános iskolák diákjaival, pedagógusaival és a szülıkkel közös komplex, egymásra épülı bőn- és baleset megelızési tevékenység kifejtése. A program lényege: • A pedagógusokkal és a gyermekekkel való közvetlen kapcsolattartás, • A széleskörő megjelenés (Sziréna-Hírmondó újság szerkesztése, klubfoglalkozások), • A széleskörő szakmai tematika a gyerekek nyelvén, • Az aktualitásokra történı gyors reagálás lehetısége, • Az oda-vissza mőködı kommunikáció elvének realizálódása, • Példakép-rendszer kialakítása, • Közösségi mozgalommá válás lehetısége a klub-rendszeren keresztül. A bőnmegelızés sajátos területe, a nyitottságából adóan legformálhatóbb korosztállyal, a gyermek- és fiatalkorúakkal történı törıdés. Cél, hogy mindannyian pozitív mintát kaphassanak azokból a magatartási formákból, melyeket elfogad és értékel a társadalom, illetve, hogy szembesüljenek azokkal a társadalmi tabukkal, devianciákkal, melyek a közösségbe való beilleszkedést nehezítik, vagy kizáratást vonnak maguk után. Törekvés, hogy a helytelen minták belsı indíttatású elutasítása mihamarabb kifejlıdjön a gyermekekben. Szintén cél – a bőncselekményektıl tartózkodó életfilozófia kialakításának szándékán túl - , az áldozattá válás esélyeinek a csökkentése. Alapelv, hogy gyermekek csinálják gyermekeknek, természetesen a megfelelı szakmai és pedagógiai háttér mellett. Az eltelt idıszakban: -

-

Megalakították a saját klubjukat, ahol kéthavonta olyan foglalkozásokat szerveznek, ahol vendégelıadókkal feldolgoznak több aktuális témát, mind bőn, mind balesetmegelızés területén. Vetélkedıket szerveznek az elsajátított anyagokból. Rajzpályázatot hirdetnek. Megrendezik a „Sziréna-Vándorkupa” versenyünket, hagyománytermtı céllal Négy alkalommal megszervezték a „112 Védelmi nap” elnevezéső rendezvényünket. A projektünk részét képezi a Sziréna-Hírmondó újság, amelyben különféle rovatokban szerkesztıdnek híreink: köszöntı, Sziréna Szilárd levelesládája, tanításai, az aktuális Sziréna hírek, valamint közlekedési tanácsok, melyekben aktualitásokat, hasznos tanácsokat, felhívásokat tesznek közzé, valamint pályázati feladatok jelennek meg.

A program ma már népszerő az iskolások körében, a taglétszámuk folyamatosan nı. A létszámuk jelenleg kb. 150 fı, háromszorosa a kezdeti idıszakhoz képest.

További integrációs tervek célcsoportok szerint Idıskorúak integrációja A településen 2700 fı a 65 év felettiek száma. A személyes gondoskodás keretében nyújtott nappali ellátás, az Idısek Klubja jelenleg 25 fıvel mőködik a városban. A

119

szabadidı hasznos eltöltésére a szokásos társas együttléteken túl különbözı, új, tematikus csoportos foglalkozások megszervezése, pld.: ▪ Heti két alkalommal, 30 perces idıtartamban testnevelı tanár felkérésével egészségi állapotnak megfelelı tornagyakorlatok levezénylése. - Foglalkozások – kézmővesség, társasjáték, dalkör - megrendezése a szabadban. Az Idısek Klubja intézmény kerthelyiséggel is rendelkezik, így a helyszín alkalmas szabadtéri foglalkozások lebonyolítására. - Egészségügyi szaktanácsadás, továbbá idıskori lelki problémák kezelésére elıadások megtartása pszichológus felkérése mellett. - A korábbi években nagy sikere volt az Idısek Hónapja alkalmából szervezett egy napos kirándulásnak, melyre október hónapban került sor. Az utóbbi években nem került megszervezésre. A tervek között szerepel ennek a programnak hagyományszerően – elsısorban az idıs és rászoruló egyedül élı lakosok részére – történı lebonyolítására. A források függvényében akár a lakóhely közelében is élményt jelent a célcsoportnak, mivel többségüknek önerıbıl nincs lehetısége utazásra, kirándulásra. Fogyatékossággal élık integrációja A fentebb tervezett programok, foglalkozások esetében fontos szempont a fogyatékossággal élık – elsısorban mozgásszervi – bevonása. Mivel a Támogató Szolgálat rendelkezik gépjármővel, így szállításukat térítésmentesen biztosítani tudja az önkormányzat. Aktív korúak re-integrációjának elısegítése A foglalkoztatásból tartósan kimaradt aktív korúaknak továbbra is önismeretikommunikációs személyiségfejlesztı tréninget és életvezetési tanácsadás megszervezését tervezik szakpszichológus meghívásával, a Balmazújvárosi Kistérség Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata közremőködésével. A szociális törvény sok új szociális szolgáltatás bevezetésére kötelezte az önkormányzatokat, megnövekedett az igény a szociális gondozók foglalkoztatására. A településen 5 civil szolgáltató alapellátás keretében mőködik, így közösségi ellátásokat nyújt (pszichiátriai, szenvedélybetegek közösségi ellátása, valamint alacsony küszöbő ellátása), továbbá 2 támogató szolgálatot is civil szervezet mőködtet. Ezeken túl kistérségi fenntartásban az önkormányzat is nyújt ilyen szolgáltatásokat. A szociális gondozó tanfolyam indítása indokoltnak látszik, ugyanis a jelenlegi álláspontok szerint az otthon történı ápolásnak van prioritása, s nem az intézményi keretek között történı gondozásnak.

6.3.10.5.

Lakhatási integráció támogatása

Prevenciós intézkedések a díjhátralékkal rendelkezık számára Tekintettel az energiaárak növekedésére, egyre gyakoribbá válhat a díjhátralék felhalmozása, keletkezése, ezért szükséges egy program kidolgozása arra vonatkozóan, hogy a kikapcsolásra kerülı fogyasztókkal egy idıben az Önkormányzat is értesüljön a kikapcsolási felszólításról, ezzel elkerülve a visszakapcsolási díj megfizetését, mely gyakran az Önkormányzat szociális segély keretét terheli.

120

Ezen program kizárólag a törvényekben foglalt személy- és adatvédelem betartásával mőködhet. Lényege: egy olyan jelzırendszer kiépítése és mőködtetése, melyben elsı lépésként a szolgáltató a kikapcsolást megelızıen tájékoztatja az önkormányzat Szociális Osztályát és a Családsegítı Szolgálatot, akik egy aktuális környezettanulmányt készítenek az adott fogyasztóról. Ezzel párhuzamosan a rendszeres személyes kommunikáció erısítése az érintettekkel, a családsegítı részérıl életviteli tanácsadás nyújtása, részletfizetés kérvényezése, átmeneti segély kiutalása. Így megelızéssel elkerülhetı a bajban lévı családok életkörülményeinek további romlása, valamint a még nagyobb összeggel történı megterhelése (szolgáltatás visszakapcsolása). Hosszabb távon lehetséges a kártyás mérıórák beszerelése az érintett bérlakásokba, mely nem teszi lehetıvé a túlfogyasztást. Mivel a mérıórák költsége jelentıs, az amúgy is HHH lakosokra ezt nem lehet ráterhelni; az önkormányzat forrás hiányában rövid- és közép nem tudja megoldani a finanszírozást.

A szegregátum területi továbbnövekedésének megakadályozása A hatályos építési szabályozási terv alapján a városban további parcellázásra csak az újtelepi részen van lehetıség, fizikai korlátok miatt a város csak erre tud terjeszkedni. Ugyanakkor van igény fıként a fiatal családosok körében fıként a szocpol igénybevételével új építéső lakóházakba költözni. A már itt élı, szegregálódott alacsony státuszú lakosság koncentrációját oldja, ha megfelelı szabályozók bevezetése alapján, magasabb státuszú lakosság építkezik a 2. szegregátum szomszédságában. A terület beépítésének gyakorlati megvalósíthatósága most van kidolgozás alatt.

Bérlakáskoncepció átfogó felülvizsgálata A város a bérlakáshoz jutás jelenlegi feltételrendszerét, melyet helyi rendeletek rögzítenek, az összegyőlt tapasztalatok alapján, 2009-tıl évente felülvizsgálja. A felülvizsgálat fı irányaira tervezett intézkedések: -

Bérlakáshoz jutás jogosultsági kritériumainak áttekintése a nagyobb fluktuáció elısegítése érdekében, pld. az idıközben jobb helyzetbe kerülık, ne vegyék el a lehetıséget a hátrányosabb helyzető igénylıktıl;

-

A meglévı jogi szabályozásokból esetlegesen fakadó anomáliák kiküszöbölése céljából mérlegeli az egyedi méltányossági jog gyakorlása bevezetésének a lehetıségét; A költségalapú bérlakáshoz jutás feltételeinek megvizsgálása a szociális szempontok jobb érvényesíthetısége szempontjából.

-

A felülvizsgálatok eredményeit, ahol szükséges, megjelenítik a helyi rendeletek módosításaiban.

121

Közösségi összefogással a rendezettebb lakókörnyezetért A CKÖ koordinálásával az önkormányzat és a szegregátumokban élı célcsoport bevonásával évente megismétlıdı kampányt folytatnak az esztétikusabb lakókörnyezet kialakítása érdekében. Az eddigi eredmények látványosak (virágos elıkertek, gondozott udvarok, kerítések különösen a 2. szegregátumban), a kezdeményezést folytatják. Különösen az 1. szegregátumban további civil és önkormányzati szociális munka, szemléletformálás szükséges.

Infrastruktúra-fejlesztés a szegregátumokban Mindkét szegregátumban kiemelt önkormányzati feladat a pormentes út és járda kialakítása az egyenlı esélyő hozzáférés biztosítása érdekében, mivel jelenleg ez még döntıen nem megoldott: Északi városrész, Újtelep: a Bólyai J. – Kodály Z. –Wesselényi – Lakatos M. – és Révész I. utcák által határolt tömbben; és a Déli városrész, Felsıvég: a Kiskútújsor – Magdolna – Hársafa – Malom -Csengı utcák által határolt tömbben a szegregáció elmélyülésének megakadályozása, illetve a folyamat megfordítása érdekében az elsı lépésként a terület úthálózatának korszerősítésére kerül sor. A település más területein, azaz nemcsak a szegregátumokban áll fenn ez a probléma. Az Önkormányzat prioritásként kezeli, azonban forrás hiányában csak hosszú távon, várhatóan 2013-ra, illetve azt követıen realizálható teljes körően. Természetesen az ÉAOP keretében meghirdetendı belterületi útpályázatokon folyamatosan indulnak a jövıben is, de a támogatási keret szőkössége miatt elég kicsi eséllyel.

6.3.11.

Pályázatok, fejlesztések

Balmazújváros Önkormányzata több európai uniós pályázatot szeretne benyújtani a közeljövıben az Észak-alföldi Operatív Program keretében kiírt pályázati lehetıségek közül. Ezek eredményességétıl függ, hogy milyen egyéb jelentıs projekt fog megvalósulni a városban. Az Önkormányzat ezen pályázatokat tekintve rendelkezik a szükséges erıforrásokkal a projekt minél magasabb szinten történı megvalósításához, ugyanakkor külsı szakértık bevonását is tervezi. Figyelmet fordítanak arra is, hogy ezen egyidejő fejlesztések se infrastrukturális, se humánerıforrás-hiányt ne eredményezzenek olyan mértékben, amely a jelen pályázat céljainak megvalósítását veszélyeztetné. A jelenleg megvalósítás és kidolgozás alatt álló pályázatok közül a következık segíthetik a szegregáció mérséklését, a jobb életkörülmények kialakítását: Megvalósulás alatt:

122

1.) ÉAOP-4.1.5. – Középületek akadálymentesítése címő projekt keretében 2 db benyújtott pályázat is sikeres eredménnyel zárult. A projekt keretében a Központi Általános Iskola balmazújvárosi és hortobágyi tagépületének akadálymentesítésére, illetve az önkormányzati tulajdonú Városi Egészségügyi Szolgálat Non-profit Kht. épületének komplex akadálymentesítésére fog sor kerülni. 2.) Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ által kiírt munkaerı-piaci alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretébıl az Önkormányzat és társulása 1, illetve 2 fı roma koordinátor foglalkoztatását biztosíthatja. Jelenleg a koordinátorok képzése folyik. 3.) A Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által támogatott Közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására címmel térfigyelı kamerák kiépítésére, és bőnmegelızéssel kapcsolatos elıadások lefolytatására kerül sor.

Eredményességre várva: 4.) ÉAOP-4.1.1. - Oktatási- nevelési intézmények fejlesztése, melynek keretében Balmazújváros Város Önkormányzata és a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása egy-egy pályázatot nyújtott be önkormányzati és kistérségi fenntartású intézményekre. A projekt jelenleg elbírálás alatt áll. 5.) ÉAOP-5.1.2. D komponens - települési bel – és külterületi vízrendezés Balmazújváros Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be. Jelenleg a formai hiánypótlás történik. 6.) ÉAOP-5.1.2. C komponens - Balmazújváros folyékony hulladéklerakójának rekultivációja. Jelenleg tartalmi befogadás alatt áll a pályázat. 7.) TIOP-1.1.1.- Iskolai informatikai fejlesztések – erre vonatkozóan valamennyi, a pályázati célnak megfelelı iskolára és óvodára pályázatot nyújtott be Balmazújváros Város Önkormányzata és a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása. 8.) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által Illegális hulladéklerakók felszámolására benyújtott önkormányzati pályázat jelenleg hiánypótlás alatt áll. 9.) Az Önkormányzat az Oktatási és Kulturális Minisztérium által Kulturális Szolgáltató Központok támogatására kiírt pályázat, Közkincs –II/1. – kistérségek reneszánsza áltémában nyújtott be pályázatot.

Kidolgozás alatt: 10.) ÉAOP-5.1.3.- Civil szervezetek infrastrukturális fejlesztése - kidolgozás alatt áll: jelenleg a konzorciumi partnerkeresés és a megfelelı helyszín kiválasztása folyik. A helyszín kiválasztásakor figyelembe veszik, hogy a kialakítandó közösségi ház programkínálata kellıen széles, és integráló legyen. Fı cél, hogy a városszéli szegregátumokban élı, alacsony státuszú lakosság szociális integrációját erısítse a városban. A szokásos kulturális, képzési és infrastrukturális (IT) szolgáltatások mellett olyan, más intézmények által le nem fedett szolgáltatásokkal bıvítik a

123

kínálatot, mely a vállalkozó réteget is vonzza (pld. cégbírósági, földhivatali, közjegyzıi ügyintézés). 11.) ÉAOP-4.1.3. B, C: Bölcsıde fejlesztése- kidolgozás alatt áll, fı cél a bölcsıdei szolgáltatás kapacitásának és minıségének emelése. 12.) ÉAOP-5.1.1. A komponens - Szociális jellegő városrehabilitáció – egyelıre csak ötletszinten tervezi Balmazújváros Város Önkormányzata az ez irányú fejlesztést. 13.) ÉAOP-4.1.3. A komponens- Szociális alapszolgáltatások bıvítése - egyelıre csak ötletszinten tervezi Balmazújváros Város Önkormányzata az ez irányú fejlesztést.

6.3.12.

Partneri együttmőködés civil szervezetekkel

Az IVS - Anti-szegregációs beavatkozási terv megvalósításása érdekében az Önkormányzat az alábbi szervezetekkel tervez együtt mőködést 2008-13 között:

Egyesületek, alapítványok Balmazújvárosi Kistérség Alternatív Kulturális Ifjúsági Egyesület (BAKI) – kiemelt civil partner Állandó rendezvényeik: kiállítások, élızenés - hétvégi rendezvények, karaoke, filmklub. Ingyenes szolgáltatásaik: jogi tanácsadás, életviteli tanácsadás, álláskeresési tanácsadás, BAKI Alacsonyküszöbő Szenvedélybeteg-ellátás. Egyéb programjaik: kirándulások szervezése, szakmai konferenciák, rendezvények.2006-ban megkapták az Észak-Alföldi Regionális Tanács "Civil-díj"-át. Tagjai az EU-HÁLÓ Partnerség Programnak, mely a munka világához kapcsolódó civil szervezetek szakmai hálózatának fejlesztését célozza. 2006-2007 között 1 évig üzemeltették a városi TELEHÁZ-at. A BAKI Egyesület fiataloknak szervezett programjai során rendszeresen lehetıvé teszi a hideg és meleg étkezést havi rendszerességgel. Balmazújváros Hátrányos Helyzető Esélyteremtı Egyesület: Tevékenységük a hátrányos helyzető gyermekek segítése a Központi és Petıfi Sándor Egyesített Általános Iskolán belül és az iskolán kívül. Esélyegyenlıség a Gyermekeknek a Gyermekekért Alapítvány: A hátrányos helyzető gyermekek fejlesztése érdekében tevékenykednek 1991 óta. Munkanélküliek és Álláskeresık Egyesülete: Tevékenységük a hátrányos helyzető rétegek foglalkoztatása, képzések elısegítése, támogatása - az Önkormányzattal és a Munkaügyi Központtal együttmőködésben.

124

Olvasó Népkörök: Tevékenységük közösségszervezés és szabadidıs rendezvények szervezése.

Cigányszervezetek Hátrányos helyzetőek Kistérségi Társulása (korábban Balmazújvárosi Cigányok Egyesülete): Két kistérségi társulás a balmazújvárosi és a polgári 5 településén tevékenykednek jelenleg 45 fıvel. Tevékenységük: HH/HHH érdekképviselet, családiskola kommunikáció és együttmőködés segítése, felnıttképzési (8 általános megszerzése, OKJ-s képzések) és foglalkozatási (önkormányzatnak és kistérségi vállalkozók részére) toborzás a HH/HHH lakosok körében. Jelenleg a Halomalja Kft. leendı foglalkoztatottjait toborozzák. Kulturális programokban együttmőködnek a CKÖ-vel. Balmazújvárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat: helyi cigány kisebbség érdekképviselete, felnıttképzési programok szervezése, iskola-család kommunikáció támogatása, helyi akciók szervezése a rendezettebb lakókörnyezetért, kulturális rendezvények szervezése (pld. 1. Roma Nap 2007. aug. 20-án). Együttmőködés az Önkormányzattal.

Karitatív és egyházi szervezetek Magyar Vöröskereszt Balmazújvárosi Szervezete Málati Szeretetszolgálat Balmazújvárosi Szervezete Tevékenységük: adománygyőjtés és –szétosztás, ételosztás. Hátrányos helyzetőek: fedél nélkül élık, idısek, romák, fogyatékossággal élık, egyszülıs családok és nagycsaládosok támogatása.

A hatékonyabb kommunikáció és együttmőködés érdekében az Önkormányzat tervezi, hogy a feladat jelegétıl függıen eseti és hosszabb távú, két vagy többoldalú együttmőködési megállapodást köt a fentebb felsorolt civil és karitatív egyházi szervezetetekkel.

125

27. sz. táblázat: A 2008-2013 között tervezett anti-szegregációs intézkedéseket összesítı táblázat

KONKRÉT CÉLOK

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)

AZ INTÉZKEDÉS AZ INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

EREDMÉNYESSÉGÉT MÉRİ

MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV)

OKTATÁSI-NEVELÉSI INTEGRÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSA Esélyegyenlıség biztosítása a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak

A korai fejlesztés, gondozás, fejlesztı felkészítés illetve a gyógypedagógiai tanácsadás elérhetıségének növelése. – A szőrések és a korai fejlesztés rendszerének kidolgozása, a feltételek megteremtése.

Települési/Kistérségi és Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv elkészítése, A beavatkozások megkezdése az integrált, kompetencia alapú oktatás-nevelés városi szintő elterjesztése érdekében. Társulási együttmőködés lehetıségének jobb kihasználása.

Polgármester, Önkormányzat oktatási referens, Intézményvezetık,

2008.09.30.

Települési/Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv

Beavatkozási terv 3 éves indikátorainak teljesülése.

Beavatkozási terv 6 éves indikátorainak teljesülése.

Ellátott gyermekek száma. Tanév végi intézményi beszámolók. A pedagógusok kiegészítı képesítéseinek száma (logopédus, tanulásban akadályoztatott tanulók nevelése).

Partneri elégedettség mérés a szolgáltatásról. Ne legyen logopédus, pszichológus, fejlesztı pedagógus által el nem látott gyermek.

Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv

Intézményvezetık, Gyermekorvosok, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje,

2009-tıl folyamatos

Tárgyalási jegyzıkönyvek. Minden érintett család meglátogatása.

126

KONKRÉT CÉLOK

A bölcsıdei szolgáltatás elérhetıvé válik minden igénylı számára.

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

Pályázat benyújtása bölcsıdei ellátás fejlesztésére az ÉAOP keretében.

Polgármester ( fenntartó önkormányzat), Intézményvezetı

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)

2009. 12.31.

Szolgáltatási igényfelmérések adatai. Kidolgozott és benyújtott KMOP bölcsıde fejlesztési pályázat

A HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása. Ezen belül a HHH és SNI gyermekek pontos nyilvántartása.

A szülık felkeresése, szülıi nyilatkozatok elkészítése, ösztönzése. A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat irányításával rendszeres családlátogatások.

Intézményvezetık, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje, Önkormányzat oktatási referens, CKÖ vezetıje, Hátrányos Helyzető Kistérségi Társulás vezetıje

2008.12.31.

A szülıi nyilatkozatok száma. A családokkal kapcsolatos dokumentált kapcsolatok mérıszáma. A nyilvántartott HHH-s,valmaint HHH – SNI gyermekek számának növekedése.


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

A szolgáltatást igénybevevık száma Támogatás esetén plussz egy bölcsıdei csoport indítása.

A HHH nyilvántartások Önkormányzati határozatok az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javításáról

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV) A HHH családok számára a szolgáltatás teljes körően kiépítetté válik. A szolgáltatás igénybevételét könnyítı önkormányzati támogatások nagysága. A rendszeres iskolába járás alóli felmentések az országos szint alatt maradnak. A tankötelezettség teljesítése a tanköteles korban kezdıdik (túlkorosok száma a csoportokban megszőnik).

127

KONKRÉT CÉLOK

HH/HHH tanulók integrációjának elısegítése, hátránykompenzáció.

Óvodai- és iskolai, kompetencia alapú fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása. A pedagógiai munka magas szakmai színvonalának biztosítása, a pedagógusok módszertani eszköztárának bıvítése/korszerősítése.

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

Az óvodákban és általános iskolákban a HH/HHH gyermekek számának intézményenkénti, lehetıleg csoportonkénti számának arányosítása. A 2007-ben kialakított körzethatárok folyamatos figyelemmel követése. Az NFT1 HEFOP 2.1 és 3.1 –re épülı, NFT2 ÉAOP oktatási infrastruktúra pályázat benyújtása. TÁMOP pályázatok a pedagógiai szakmai tartalomfejlesztés és a korszerő módszertanok elsajátítása érdekében.

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

Intézményvezetık, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje,

Minden évben az iskolai és óvodai beiratkozások idıpontja.

Kitöltött OKM statisztikai adatlapok; intézményi tanulói nyilvántartások.

Kitöltött OKM statisztikai adatlapok; intézményi tanulói nyilvántartások.

Önkormányzat oktatási referens, Intézményvezetık,

2009-tıl folyamatosan

A beíratott tanulók száma, szociális összetétel.

Lemorzsolódási adatok, tankötelezettségi mutatók. Intézményi önértékelések. Kompetencia-alapú oktatást megvalósító intézmények növekvı száma.

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV) Kitöltött OKM statisztikai adatlapok; intézményi tanulói nyilvántartások.

Pedagógiai, módszertani fejlesztések listája. Kompetencia mérések javuló eredményei. - Kompetencia alapú oktatás megvalósítása minden intézményben. -

A kompetencia-alapú

128

KONKRÉT CÉLOK

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV)

oktatás kiterjesztése valamennyi városi oktatási intézménybe. Integrálható SNI tanulók integrációjának elısegítése, támogatása.

SNI tanulók folyamatos nyomon követése kiemelt feladat. Integrált nevelésük megvalósításához a pedagógusok módszertani eszköztárának bıvítése célzott továbbképzéssel.

Intézményvezetık, Szakértıi bizottságok, Önkormányzat oktatási referens, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje,

2008.09.01tıl folyamatos

Az SNI tanulók szakértıi felülvizsgálatainak száma.

Egyéni fejlesztési tervek beépítése a pedagógiai programba.

Lemorzsolódási adatok. Kompetenciamérés eredményei.

Az SNI tanulók százalékos aránya az országos mutatókhoz. Alkalmazott speciális fejlesztı, segítı szakemberek növekvı száma.

Az integrációs oktatás módszertani területei beépülnek a pedagógiai programokba. Alkalmazott speciális fejlesztı, segítı szakemberek növekvı száma.

TÁMOP pályázatok benyújtása a témában. Speciális fejlesztı szakemberek biztosítása kellı számban a megelızés, a korai fejlesztés és a sikeresebb integráció érdekében kistérségi szinten, közös

129

KONKRÉT CÉLOK

Kommunikáció, tájékoztatás javítása a család és a nevelésioktatási intézmények/ a fenntartó között – különös tekintettel a szegregációs veszélynek kitett családokra.

HHH tanulók iskolai sikeressége nıjön.

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

fenntartásban. HH szülık célzott, személyre szabott tájékoztatatása a HHH nyilatkozat jelentıségérıl. Közös esetmegbeszélések: szülı-gyermekiskola részvételével. Családiasabb légkör kialakítása középiskolákban is. Bizalomerısítése tanár-diák között. Ennek érdekében célzott, egész tantestületet érintı pedagógustovábbképzések. HHH tanulók számának növekedése a tagozatos, emelt tantervő osztályokba ; bevonása tanórán kívüli és szabadidıs tevékenységekbe. Együttmőködés

Intézményvezetık, Önkormányzat oktatási referens, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje, CKÖ vezetıje, Hátrányos Helyzető Kistérségi Társulás vezetıje

Intézményvezetık, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje, CKÖ vezetıje, Hátrányos Helyzető Kistérségi Társulás vezetıje, BAKI

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)

2008-tól folyamatos


Szülıi HHH nyilatkozatok növekvı száma.


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV)

Esetmegbeszélések száma.

HHH tanulók számára igénybe vehetı normatívák, kedvezmények térítésmentességek aránya nı.

Tanulói kompetencia mérések eredményei javulnak. A HHH lemorzsolódás csökken.

Továbbképzett pedagógusok száma.

Esetmegbeszélések növekvı száma.

Esetmegbeszélések növekvı száma.

Továbbképzett pedagógusok növekvı száma.

Továbbképzett pedagógusok növekvı száma.

Tanulói kompetencia mérések eredményei javulnak.

HHH tanulók továbbtanulási mutatói javulnak.

A HHH lemorzsolódás csökken.

Ösztöndíjas HHH diákok növekvı száma.

HHH tanulók javuló aránya emelt tantervő osztályokban. A helyi HHH ösztöndíjprogram feltételrendszerének kidolgozása (tervezet: 2008/09 tanévtıl 3,5

Tanoda-programba történı bekapcsolódás térségi együttmőködéssel.

130

KONKRÉT CÉLOK

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)

keresése térségben tanoda-programban résztvevı szervezetekkel.

átlageredménytıl 3000 Ft /hó juttatásban részesül a feltételeknek megfelelı HHH diák.)

Középtávon tanoda típusú program elindítása (TÁMOP pályázat kidolgozása.

3 éves gyerekek beóvodáztatásának biztosítása a városban– különös tekintettel a HHH családokra.

Helyi ösztöndíjprogram feltételrendszerének kidolgozása és megindítása a HHH tanulók motiválására. Óvodai férıhelyek biztosítása. HHH családok 3 éves gyermekeinek pontos felmérése.


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV) Sikeres TÁMOP pályázat esetén önálló, helyi tanoda elindítása. Ösztöndíjas HHH diákok növekvı száma.

Polgármester (fenntartó önkormányzat), Óvodavezetık, Védınık, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje, CKÖ vezetıje, Hátrányos Helyzető Kistérségi Társulás vezetıje

2008. 09.01.

Óvodai férıhelyek száma, Beóvodázott 3 éves HHH gyermekek aránya.

HHH gyermekek fejlıdésének komplex felmérése; Sikeres óvoda-iskola átmenet a HHH gyermekek körében.

Gyermekek iskolai mérési eredményei, szöveges értékelések; nullához közelítı lemorzsolódás.

131

KONKRÉT CÉLOK

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

250 órát meghaladó hiányzások visszaszorítása.

Személyközpontú beavatkozási terv kidolgozása;

Magántanulói jogviszony kialakulásának megelızése.

Új típusú tanulói motivációs rendszer kidolgozása Családokkal történı kommunikáció javítása, családok bevonása

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)

Családsegítı és gyermekjóléti Szolgálat vezetıje, Intézményvezetık, Önkormányzati oktatási referens CKÖ vezetıje, Hátrányos Helyzető Kistérségi Társulás vezetıje, BAKI

2008. 09-tıl folyamatos

Polgármester (fenntartó önkormányzat), Intézményvezetık

2008. folyamatos


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV) Kidolgozott beavatkozási módszertan. Benyújtott TÁMOP tanoda-pályázat.

Segítı szakemberek: pszichológos, szociális munkás bevonása.

A családsegítı és szociális munka eredményességének javítása.

Tanodaprogramban való részvétel megalapozása. A szociális területen dolgozók továbbképzése, módszertani eszköztárának bıvítése.

- Továbbképzésbe bekapcsolódók növekvı száma.

- Képzett szociális munkások, ezen belül roma/cigány származásúak növekvı száma.

- Perifériára sodródott, HHH családok csökkenı száma.

Képzett szociális munkások számának növelése, különös tekintettel a

132

KONKRÉT CÉLOK

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV)

cigány/roma származásúakra. Civil szervezetek önkéntesi hálózatépítésének elindítása a HHH lakosság segítésére.

Helyi/kistérségi civil és egyházi szervezetek tagjainak aktivizálása, többoldalú együttmőködésének megalapozása

Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje; CKÖ elnök, Hátrányos Helyzető Kistérségi Társulás vezetıje Balmazújváros Hátrányos Helyzető Esélyteremtı Egyesület: Esélyegyenlıség a Gyermekeknek a Gyermekekért Alapítvány, BAKI, Máltai Szeretetszolgálat, Vöröskereszt.


Civil önkéntes hálózat kiépül

Növekvı taglétszám, növekvı számú és szélesebb spektrumú alulról jövı kezdeményezések; hatékonyabb érdekérvényesítés

Perifériára sodródott, HHH családok csökkenı száma;

Hatékonyabb kommunikáció és együttmőködés megvalósítása az önkormányzat és a civil és karitatív egyházi szervezetek között.

Feladatorientált alkalmai vagy hosszabb távú két vagy többoldalú együttmőködési megállapodások megkötése

Önkormányzat, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje érintett civil szervezet és/vagy karítatív egyházi segélyszervezet vezetıje.

2008.12.31., ezt követıen folyamatosan

- Megkötött megállapodások száma

- Megvalósított közös akciók, programok száma

- Megvalósított közös akciók, programok száma

133

KONKRÉT CÉLOK

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV)

FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSA Aktív korú HHH lakosok munkaerı-piaci esélyeinek javítása.

Rendszeres szociális segélyen élık, tartós munkanélküliek foglalkoztatás. - Aktív korú, HHH lakosok re-integráció a munka világába. - Önbecsülés növelése, pozitív példaadás adás támogatása.

- Ösztönzés, lehetıség teremtés a 8 általános iskolai végzettség megszerzésére felnıttképzés vagy tanoda típusú oktatás keretében: továbbtanulásra motiválás: OKJ-s szakmák, érettségit adó középiskola. - a TÁMOP 5.3.1.„Elsı lépés„ programjára pályázat benyújtása, támogatás esetén való részvétel az országos programban. - Halomalja Mezıgazdasági Termelı és Szolgáltaó Kft. létrehozása. - Munkaerı toborzás a HHH célcsoportból. - Munkaszervezés, betanítás, mőködtetés.

Családsegítı Szolgálat vezetıje; CKÖ vezetıje Hátrányos Helyzető Kistérségi Társulás vezetıje


Beiratkozott tanulók/résztvevık száma.

- Aktív korú HHH lakosok javuló képzettségi mutatói különös tekintettel a 8 általánosnál kevesebbel rendelkezıkre. - Támogatott TÁMOP 5.3.1. pályázat.

Aktív korú HHH lakosok javuló foglalkoztatási mutatói.

- Polgármester (a fenntartó önkormányzat képviselıje) -Halomalja Kft. ügyvezetıje, - Családsegítı Szolgálat vezetıje; - Önkormányzat Szociális Osztály vezetıje;

2008. áprilistól – csúcsidı: fıleg idény jelleggel áprilistól októberig

- Foglalkoztatottak száma, megoszlása. - A termelı tevékenység megindulása: 60 ezer munkaóra a megmővelésre áprilistól októberig.

- Foglalkoztatottak száma (csúcsidıben) 300 fı, megoszlása. - Fenntarthatóság mutatószámai (bevételkiadás egyensúlya) - Benyújtott fejlesztési pályázatok száma.

- Foglalkoztatottak száma, megoszlása. - Fenntarthatóság mutatószámai (bevétel-kiadás egyensúlya) - Megvalósított fejlesztési pályázatok száma.

134

KONKRÉT CÉLOK

Alacsony státuszú lakosok foglalkoztatása az IVS keretében megvalósuló infrastruktúrafejlesztésekben – lehetıleg alkalmazotti jogviszony keretében

Házak komfortfokozatának emelése a szegregátumokban.

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

- Mezıgazdasági termelés és értekésítés. - Pályázatok készítése , benyújtása a továbbfejlesztés érdekében. - A foglalkoztatottak számának növelésére „forgó rendszer” kifejlesztése. Közbeszerzések kiírásánál elınyt élvez az ajánlattevı, aki kész bevonni alacsony státuszú, tartósan munkanélküli aktív korú helyi lakosokat a fejlesztési projektek kivitelezésébe. TÁMOP 5.3.1.„Elsı lépés„ programjára pályázat benyújtása, támogatás esetén alacsony státuszú, szegregálódott aktív korú lakosság bevonása a

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)

2008-tıl folyamatosan

Közbeszerzési kiírások specifikációja

A projektbe bevont alacsony státuszú lakosok száma.

A projektbe bevont alacsony státuszú lakosok száma.

Beiratkozott tanulók/résztvevık száma.

Aktív korú HHH lakosok javuló képzettségi mutatói - különös tekintettel a 8 általánosnál kevesebbel rendelkezıkre.

Aktív korú HHH lakosok javuló foglalkoztatási mutatói.

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV)

- CKÖ vezetıje - Hátrányos Helyzető Kistérségi Társulás vezetıje

Önkormányzat; CKÖ vezetıje Családsegítı Szolgálat vezetıje

Támogatott TÁMOP

Magasabb komfortfokozatú lakások növekvı

135

KONKRÉT CÉLOK

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

programba: víz-, villany- gázszerelıi képesítés megszerzése; A lakóhely komfortfokozatának növelése: hiányzó víz-villany-gáz bevezetése a lakásokba saját munka (természetbeni önerı) hozzájárulással, melyet az önkormányzat ellentételez.

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

5.3.1. pályázat.

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV) száma szegregátumokban.

Magasabb komfortfokozatú lakások növekvı száma szegregátumokban.

136

KONKRÉT CÉLOK

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV)

SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ KÜLÖNBÖZİ CÉLCSOPORTOK SZÁMÁRA - HH/HHH lakosok, családok szociális integrációjának, - életminıségének javítása szolgáltatásokhoz való hozzáférésen keresztül - Bőn- és balesetmegelızés, - normakövetı magatartás kialakítása fiataloknál - Közösségi mozgalommá válás a klubrendszeren keresztül.

Alkohol- és drogfogyasztás visszaszorítása a szórakozóhelyeken

Ingyenes családsegítı szolgáltatások biztosítása: pszichológiai, jogi, mediációs tanácsadás; kapcsolatügyelet. - SZIRÉNA Program további mőködtetése: ennek keretében klubfoglalkozások, Sziréna Hírmondó újság szerkesztése, - rendszeres, könnyen érthetı elıadások aktuális, érdekes témákban; - A pedagógusokkal és a gyermekekkel való közvetlen kapcsolattartás, - Példakép-rendszer kialakítása. Ifjúságvédelmi ırjárat létrehozása

Családsegítı Szolgálat vezetıje

2008-tól folyamatosan

- A szolgáltatások igénybe vevıinek növekvı száma.

- A szolgáltatások igénybe vevıinek növekvı száma.

- A szolgáltatások igénybe vevıinek csökkenı száma.

Balmazújvárosi Rendırség, Oktatási intézményvezetık.


- Rendezvények, mőködı prevenciós programok, létrehozott újságok száma.

- A klub létszámának növekedése. - Rendezvények, mőködı prevenciós programok, létrehozott újságok száma. - Fiatalkorú bőnelkövetések, balesetek csökkenı száma.

- A klub létszámának növekedése. - Rendezvények, mőködı prevenciós programok, létrehozott újságok száma. - Fiatalkorú bőnelkövetések, balesetek csökkenı száma.

Szociális-, ifjúságvédelmi és lakásügyi bizottság

2008. 10.31.

Alkohol- és drogfogyasztás miatt növekvı tendenciát mutató, védelembe

Alkohol- és drogfogyasztás miatt védelembe vett gyermekek számának

Alkohol- és drogfogyasztás miatt védelembe vett gyermekek

137

KONKRÉT CÉLOK

A szülı ismerje meg az alkohol- és drogfogyasztás tüneteit, káros hatásait és az iskolai hiányzás következményeit. Legelterjedtebb szexuális úton terjedı és szenvedély betegségek, valamint a nem kívánt terhesség megelızése.

Az iskolai agresszió megelızése, megfékezése, hiányzások csökkentése, megszüntetése

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

Fórumok szervezése szülık részére, az alkohol és drogfogyasztással, illetve az iskolai hiányzással kapcsolatban. Az internet balmazújvárosi honlapján információs menüpont és olvasói fórum kialakítása a célcsoport életkorának, igényeinek figyelembe vételével. - A személyre szabott, tanulóközpontú bánásmód feltételeinek megteremtése a város oktatási intézményeiben. - 20-25 fıs osztálylétszámok kialakítása.

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)

Gyermekjóléti Szolgálat, Oktatási intézmények


„Egészséges Jövınkért” Mozgalom, Önkormányzat

2008.12.31-tıl - folyamatos frissítéssel

Önkormányzat


vett gyermekek számának stagnálása. - Szervezett szülıi fórumok száma.


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

csökkenése.

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV) számának további csökkenése.

- Az iskolai hiányzás és agresszió csökkenése.

- Az iskolai hiányzás és agresszió csökkenése.

- A témában kialakított menüpont és fórum rovat megjelenése a város honlapján.

- Az információk frissítése. - A fórum mőködtetése,.

- Az információk frissítése. - A fórum mőködtetése.

- Megújult, közvetlenebb tanárdiák kapcsolat az intézményekben.

Az agresszív magatartás és iskolai hiányzások számának pozitív irányú változása.

Az agresszív magatartás és iskolai hiányzások számának pozitív irányú változása.

138

KONKRÉT CÉLOK

A gyermekek értelmi-, érzelmi-, erkölcsi fejlıdésének elısegítése.

Tartalmas szabadidıs nyári programok szervezése rászoruló, HHH gyermekek részére. Igény kialakítása a szabadidı hasznos eltöltésére.

Hátrányos helyzető, egyedül maradt idısek, fogyatékossággal élık hatékonyabb integrálása szabadidıs tevékenységeik gazdagításával.

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

- Pszichológus alkalmazása, lehetıség szerint az általános iskolákban, Gyermekjóléti Szolgálatnál és a Nevelési Tanácsadóban. - Nyári napközis tábor szervezése a civil szervezetek bevonásával. - Gyermekek napi egyszeri meleg ételhez juttatása.

Tematikus, ingyenes csoportfoglalkozások „Idısek Klubja – „A Szükséges plusz” szervezése , lebonyolítása: - pld. 30 perces egészségırzı torna, - kerti szabadtéri

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV) - Pszichiátriai, neurológiai betegségek kialakulásának csökkenése.

Önkormányzat


- Alkalmazott pszichológus(ok) száma.

- Ellátott esetszám.

Önkormányzati oktatási referens, CKÖ, Hátrányos Helyzető Kistérségi Társulás, BAKI Balmazújváros Hátrányos Helyzető Esélyteremtı Egyesület: Esélyegyenlıség a Gyermekeknek a Gyermekekért Alapítvány: Önkormányzat Szociális Osztály, Családsegítı Szolgálat, CKÖ, Hátrányos Helyzető Kistérségi Társulás, Olvasó Népkörök, Balmazújvárosi Kistérség Szociális

2008. június 16. - 2008. augusztus 31., ezt követıen évente hasonló idıpontban

- Csellengı, bőnelkövetı gyermekek számának csökkenése. - Napi egyszeri meleg ételhez jutó gyermekek száma.

- Csellengı, bőnelkövetı gyermekek számának csökkenése.

- Csellengı, bőnelkövetı gyermekek számának csökkenése. - Napi egyszeri meleg ételhez jutó gyermekek száma

2008. 08. 31tıl folyamatosan

- Résztvevık száma. - Szervezett programok száma.



139

KONKRÉT CÉLOK

Társadalmi integráció erısítése, HH/HHH lakosok munkaerı-piaci re-integrációjának támogatása.

- Az 1. szegregátum növekedésének megakadályozása; - Az alacsony státuszú roma népesség

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

foglalkozások - egészségügyi szaktanácsadás - beszélgetések pszichológussal - Idısek Hónapja keretében: októberi kirándulás szervezése - Munkaerı-piaci re.integrációt elısegítı tréningek, - A megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodásban segítségnyújtás, - A tartós munkanélküliség okozta pszichés traumák, ill. a hátrányos helyzetbıl adódó nehézségek kezelése. - Életvezetési tanácsadás tartósan munkanélkülieknek – szakpszichológus bevonásával. - Foglalkozatás a Halomalja Kft. keretében. - Magasabb jövedelem és

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV)

Szolgáltató Központ intézményvezetıje.

Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje, Önkormányzat Szociális Osztály, Munkanélküliek és Álláskeresık Egyesülete.


- Résztvevık száma.

- Résztvevık száma. - Újra foglalkoztatottak száma.

- Résztvevık száma. - Újra foglalkoztatottak száma.

Önkormányzat Városgazdálkodási Osztálya, Családsegítı és Gyermekjóléti


- A szegreglódott lakosok csökkenı száma. - A szegregálódott lakosok növekvı

- A szegreglódott lakosok csökkenı száma. - A szegregálódott lakosok növekvı

Szegregálódott/HHH családok csökkenı koncentrációja.

140

KONKRÉT CÉLOK

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)

életszínvonal lehetıségének megteremtése. - ESZA –típusú motiváló, attitődváltozást, pozitív példákat erısítı programokra pályázatok (TÁMOP, OFA) benyújtása. - Igényfelmérés. - Szociális gondozó tanfolyam indítása.

Szolgálat vezetıje, Önkormányzat Szociális Osztály, Munkanélküliek és Álláskeresık Egyesülete, CKÖ, Hátrányos Helyzető Kistérségi Társulás. Önkormányzat Szociális Osztály, Munkaügyi Központ

2009. 01.01tıl igény szerint

Ingyenes szőrıvizsgálatokon, státuszvizsgálatokon való részvétel ösztönzése.

Szemlélet- és attitődváltozást segítı programok bevezetése

Családsegítı Szolgálat vezetıje; CKÖ vezetıje; Vöröskereszt.


Alacsony státuszú lakosok szociális integrációjának támogatása,

Partnerkeresés, helyszín kijelölés

Önkormányzat, Civil szervezetek (pld. BAKI), CKÖ, Hátrányos Helyzető Kistérségi Társulás.

2008. 06.30.

koncentrációjának oldása mindkét szegregátumban

Otthoni ápolás feltételeinek támogatása

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük javítása.

Pályázat (ÉAOP5.1.3) benyújtása Közösségi ház kialakítására.


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV)

foglalkoztatása.

foglalkoztatása.

- Beiratkozott részvevık száma. - Elindított képzések száma. Szőrıvizsgálatokon növekvı számú részvétel.

- Részvevık száma. - Elindított képzések száma.

-----

Szőrıvizsgálatokon növekvı számú részvétel.

Szőrıvizsgálatokon növekvı számú részvétel.

Kidolgott, benyújtott pályázat.

Nyertes pályázat megvalósítása (támogatás esetén).

---

141

KONKRÉT CÉLOK

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV)

LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ MEGTEREMTÉSE Rendezettebb lakókörnyezet kialakítása a szegregátumokban.

- A szegregátumban élı bevonása, - Elıkertek kialakítása, virágok, növények ültetése, - Kerítések, udvarok rendbe tétele, rendben tartása, szemétgyőjtés.

Önkormányzat, CKÖ


- Utcakép rendezettsége a szegregátumokban

- Utcakép rendezettsége a szegregátumokban.

- Utcakép rendezettsége a szegregátumokban

- Felhalmozott díjhátralékok csökkentése

- Jelzırendszer mőködtetése: a szolgáltatók és a családsegítı szociális szféra és az önkormányzat között (személyiségi jogok betartásával); Környezettanulmány készítése a szolgáltatás megszüntetése elıtt (prevenció!); - Családsegítı életviteli tanácsadás; - Folyamatos személyes kapcsolattartás az érintett családokkal együttmőködési

Önkormányzat, CKÖ vezetıje; Családsegítı Szolgálat vezetıje;


Díjhátralék csökkenı összege; díjhátralékot felhalmozó háztartások csökkenı száma



142

KONKRÉT CÉLOK

Kiemelt cél: infrastruktúrafejlesztés: mindkét szegregátumban pormentes út és járda kialakítása az egyenlı esélyő hozzáférés biztosítása érdekében. Alacsony státuszú lakosság jobb lakhatási lehetıségeinek, integrációjának elısegítése.

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

készségük erısítése; - Részletfizetési kérelem benyújtása szolgáltatóhoz. - Kártyás fogyasztásmérık beszerelése. - ÉAOP keretében meghirdetendı belterületi útpályázat(ok) kidolgozása, benyújtása. - Egyéb forrásteremtési lehetıségek feltérképezése. Bérlakáskoncepció évenkénti felülvizsgálata: -jogosultsági kritériumok sőrőbb ellenırzése, fluktuáció elısegítése a hátrányosabb helyzetőek elıresorolása érdekében, -egyedi méltányossági jog gyakorlása

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV)

Polgármester

2013.

- ÉAOP belterületi útpályázat benyújtása. - Egyéb források bevonása.

- ÉAOP belterületi útpályázat benyújtása. - Egyéb források bevonása.

100%-ban kialakított pormentes út és járda Balmazújváros belterületén.

Polgármester

2009.01.01-tıl évente

Felülvizsgált bérlakáskoncepció és helyi rendeletek.

HHH lakosok lakhatási esélyei és lakáskörülményei javulnak.



143

KONKRÉT CÉLOK

INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÁS

LEÍRÁSA

FELELİSE

AZ

AZ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

EREDMÉNYESSÉGÉT

MEGVALÓSÍTÁ-

MÉRİ INDIKÁTOR

SÁNAK

RÖVID TÁVON

HATÁRIDEJE

(1 ÉV)


EREDMÉNYESSÉGÉT


MÉRİ

INDIKÁTOR

INDIKÁTOR

KÖZÉPTÁVON

(3 ÉV)

HOSSZÚ TÁVON

(6 ÉV)

megteremtésének a lehetısége, - költségalapú bérlakáshoz jutáskor a szociális szempontok erısebb érvényesítése. A felülvizsgálatok eredményeinek megjelenítése a vonatkozó helyi rendeletekben.

144

6.4.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia konzisztenciája

6.4.1. Összhang a településszerkezeti tervvel

Lakóterületek fejlesztése Az 1999-ben elkészített Településszerkezeti Tervben a lakásfejlesztési koncepció lényege az volt, hogy a lakásépítési igények számára kellı alternatívák álljanak rendelkezésre, amelyek a város szerves növekedését, a lakásállomány minıségének javulását, a városkép fejlıdését segíti elı. Balmazújvárosban a lakásépítés szempontjából kisvárosias és falusias kategóriák kerültek meghatározásra. A lakásépítkezés döntıen családi házas formában várható, elsısorban a belvárosi részen többszintes beépítéső lakóépületek építésére is sor kerülhet. Bár a lakosszám csökken, de az egy lakásban élık száma is, így a Terv évente 50-70 db új lakás építésével számolt. Az IVS szintén számol lakásépítkezések eddigi ütemének fennmaradásával. A magánerıs lakásépítéshez részleges közmővesítéső telkeket alakított ki az Önkormányzat, és rendelkezésre áll még értékesítetlen telek a Hajnal utcán, továbbá a Bólyai utca-Gábor Áron utca összekötı út mentén. A városközpontban a Soós Imre utca végén kialakítatlan és még közmővesítetlen telkeket az elkészült közmő tervek alapján pályázati lehetıségektıl függıen, illetve vállalkozói beruházásban lehet reálisan megvalósítani ciklus végéig. A városközpontban, a Veres P. u.- Veres Péter lakótelek sarokingatlanon rendelkezésre áll egy többszintes beépítésre alkalmas telek, melynek emeleti szintjein lakások valósíthatók meg. A beépítése vállalkozói formában történhet úgy, hogy a beruházó a telekérték arányában önkormányzati bérlakásokat adjon át az Önkormányzatnak. A darui településrészen mintegy 70-80 lakótelek kialakításához terület értékesítésre történı kijelölésérıl döntött az Önkormányzat, melyre vállalkozói pályázatot hirdetett meg. Ezen területen várhatóan a 2008-2010. évek közötti ciklusban elegendı részleges közmővesítéső, falusias beépítéső lakóházak létesítésére alkalmas telek áll rendelkezésre. Gazdasági területek fejlesztése 1999-ben elkészített Településszerkezeti Terv a Böszörményi út mentén található ipari terület, valamint az Újtelepen (Tiszacsegei út) kialakult ipari terület fejlesztésével számolt. A város déli részén található ipari létesítmények fejlesztését a Terv nem támogatta a Nemzeti Park és a lakóterületek közelsége miatt. A Terv szintén korlátozását javasolta a lakóterületek közé ékelıdött ipari tevékenységek fejlesztésének. Az IVS szintén a két vállalkozási övezetre (Böszörményi út, Újtelep) helyezi az ipari fejlesztések súlypontját. Hosszabb távon cél, hogy a Böszörményi úti iparterület ipari parkká váljon. Ehhez a szükséges infrastrukturális háttér adott A vállalkozásösztönzést az Önkormányzat többféle módon segíti. A hasznosítható vállalkozói telkek felmérése után a 2007. évi költségvetés jóváhagyása során

145

intézkedések történtek a vállalkozói körben történı hasznosításra. Munkahelyteremtı beruházáshoz alkalmas fıbb vállalkozói területek: • Böszörményi út jobb oldalán lévı, mintegy 2 ha-os vállalkozói telek • Böszörményi út bal oldalán, volt MGM telephely, mintegy 1,8 ha-os közmővesített telek, • Bólyai utca-Sarkadi utca mögötti iparterületen, mintegy 16 ha-os vállalkozói telek,

Zöldterületek fejlesztése A Településszerkezeti Terv a Virágoskúti csatorna mentén kialakult természetes zöld környezet fejlesztését irányozta elı, a „zöld folyosó” egységes rendszerének megırzésére, élettel történı megtöltésére. Az IVS szintén nagy hangsúlyt fektet ennek a „zöld folyosónak” a további fejlesztésére. A Kastélykert u –Bajcsy-Zsilinszky u. – Debreceni u. által határolt övezetben pihenık, játszóterek, sportterületek, rekreációs célú területek kialakítása tervezett, parkosítással.

Településkép, mőemlékvédelem A Településszerkezeti Terv a fıtéren található mőemlékek (Semsey-kastély, Római Katolikus templom, Református templom) környezetét mőemléki jelentıségő területnek javasolta elıirányozni. A Terv továbbá mőemléki védelemre jelölte a Városházát, a Semsey Andor múzeumot, a Németfalui református templomot, a „Módos gazda” lakóépületet és a Nagyháti kastélyt (szociális otthon). Az IVS szintén nagy figyelmet fordít arra, hogy a mőemlékek és azok környezete méltó módon járuljon hozzá a város egységes arculatának megteremtéséhez. A városközpont fejlesztése, a Semsey-kastély felújítása, környezetének rendbetétele szintén ezt a célt szolgálja.

6.4.2. A szomszédos városrészekre meghatározott célok illeszkedése

A városfejlesztési stratégia irányelve az élhetı város kialakítása, amelynek alapját a gazdaságfejlesztés, a település természeti és épített örökségének a megırzése, szépítése, a turizmus feltételeinek fejlesztése teremti meg. Az egyes városrészekre vonatkozó célok megfogalmazása is ezen elvek figyelembe vételével történt. A városközpont fejlesztése a kulcsa a többi városrész fejlıdésének is. A jövıben a fı húzóágazat a turizmus lehet a városban. Ennek fejlesztéséhez a szükséges infrastruktúra, valamint a turisztikai vonzerık a településközpontban találhatók. A turizmusból azonban minden városrész lakossága profitálhat, több okból: •

A város mindig is pártolta a népi hagyományokhoz kapcsolódó rendezvényeket, amelyek nem csak turisztikai attrakciók, hanem a város közössége számára is fontos összetartó erıt jelentenek. A népi hagyományok felelevenítése és rendszeressé tétele

146

•

A turizmus fellendülésével várhatóan nı a szálláshely iránti kereslet, így a városközponton kívüli részekben is érdemes lesz szálláshelyeket létesíteni.

•

A városban számos olyan népi mesterséget létezik még, amelyek termékei iránt a turisztikai rendezvények alatt általában jelentıs kereslet mutatkozik. Ilyenek: kalapkészítés, kosárfonás, citerakészítés, bırdíszmő készítés, csuhé-szalmafonás, szövés-gyöngyfőzés. A felújítandó Semsey-kastélyban a népi mesterségek számára bemutatóterem kialakítása tervezett.

•

A turizmus fellendülése várhatóan maga után vonja a városban élı termelık által elıállított (bio)élelmiszerek, (bio)gyógynövények iránti kereslet fellendülését. A városközpontban, de a Hortobágyi Nemzeti Park felé vezetı út mentén is érdemes lesz kialakítani a biotermékeket, vagy a helyi néphagyományokat kifejezı termékeket árusító üzleteket.

Az északi városrészben lévı vállalkozói övezetek fejlesztése, valamint az ipari park kialakítása a turizmus mellett a másik munkahelyteremtı program, így az összes városrész érdeke, hogy sikeresen valósuljanak meg ezek a fejlesztési elképzelések. A város harmonikus fejlıdése nem valósulhat meg a leszakadt, vagy leszakadással fenyegetett városrészek felzárkóztatása nélkül. Az északi és a déli városrészben a szegregációval küzdı területek infrastrukturális fejlesztése így a város többi részének is érdeke.

6.4.3. Környezeti állapotban való veszteség és ennek kompenzálása A városközpontban tervezett fejlesztések a környezeti állapotban nem okoznak veszteséget, sıt növelik a zöldfelületet. A Semsey-kastélyban tervezett fejlesztés a kastély parkjának rendbetételét, a zöldfelület növelést is magában foglalja. A városközpontban a közterek megújítása, kerékpárút-hálózat bıvítése, illetve új nyomvonal kijelölése nem jár zöldterület csökkenésével. A sportcélú létesítmények szintén olyan területen kerülnek kialakításra, ahol a zöldfelület nem csökken a fejlesztések eredményeként. Az Ipari Park kialakítása sem csökkenti, hanem növelni fogja a zöld területet, mivel a park területén az épületek között kötelezı lesz a parkosítás, füvesítés, fák ültetése. A lakásépítkezések kezdetben némi zöldterület csökkenést okozhatnak, de minden telken szintén kötelezı a zöld növényzet kialakítása, az építési, illetve a használatbavételi engedély kiadásának ez feltétele.

147

7.

2007-2013. évek során fejleszteni kívánt akcióterületek

7.1.

Akcióterületek kijelölésének szempontjai

Balmazújváros funkcióbıvítı városfejlesztési program keretében a belvárosban, illetve a belvároson kívüli belterületen kíván akcióprogramokat megvalósítani a 2007-2013. közötti tervezési idıszakban. A város középtávon meghatározott céljainak elérését elsısorban ezen területek fejlesztése szolgálja. A külterületek fejlesztése hosszabb távú folyamat, és erıteljesen függ a mezıgazdaság helyzetének alakulásától. Az akcióterületek kialakításánál figyelembe vettük, hogy az akcióterületnek teljesítenie kell alapvetı kritériumokat12. A kritériumok figyelembe vételével – klasszikus értelemben – csak a történelmi belváros tekinthetı akcióterületnek. A belvároson kívüli belterület városrészben több kisebb akcióterület helyezkedik el. A 2007-2013. idıszakra kijelölt akcióterületek, valamint az azokhoz kapcsolódó projektek számának kialakításakor figyelembe vettük, hogy a finanszírozási források korlátozottan állnak rendelkezésre, így csak a legnagyobb hozzáadott értékel rendelkezı projektek kerültek be a fejlesztési programba. A projektek fenntartása szintén jelentıs ráfordításokat fog igényelni.

7.1.1. Városközpont komplex fejlesztése A prioritást élvezı akcióterület: a városközpont, ahol gazdasági, közösségi, városi és közszféra funkciók bıvítése tervezett. Az akcióterület lehatárolása Veres Péter u. –Csegei u.- Vasút vonal – Szabadság sor – Bajcsy-Zs. u. eleje – Sporttér u. – Szoboszlói u. – Árpád u. – Kossuth téri lakótelep – Bocskai u. – Bethlen u. (a víztoronyig) Az akcióterületet teljesítı kritériumok: ▪ Helyi védettséget élvezı épületek: Városháza, Semsey kastély ▪ Közösségi funkció: Polgármesteri Hivatal ▪ Közintézmény: Városi könyvtár ▪ Kereskedelmi és szolgáltató egységek száma: 30 db

12

“Funkcióbıvítı rehabilitáció esetén az akcióterületnek a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó központi vagy városrész-központi területén kell elhelyezkednie. Ezt a központi szerepkört pedig a rehabilitálandó terület funkcióellátottságával kell igazolni: közintézmények, közszolgáltatást nyújtó intézmények, ill. szolgáltató (kereskedelmi és pénzügyi) funkciók jelenlétével. A konkrét számszerő funkció ellátottsági elvárásokat az egyes régiós pályázati útmutatók tartalmazzák”. (IVS kézikönyv)

148

Az akcióterület fejlesztési céljai ▪

Balmazújváros lakossága számára a helyi identitást is erısítı korszerő központi közösségi, szolgáltató tér további fejlesztése

▪

Balmazújváros kulturális-mőemléki városnegyedének városképi fejlesztése

▪

Lakosság, kistérség igényeinek megfelelı új szolgáltató, gazdasági és kulturális funkciók kialakítása

▪

Gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása

▪

Zöldövezeti pihenıhelyek, játszóterek kialakítása

Az akcióterületen a gazdag közösségi, igazgatási, humán szolgáltatási funkciók megerısítése mellett a gazdasági funkciók további turisztikai célú bıvítésére, és a közlekedési funkciók tudatos, tervszerő csökkentésére van szükség. Az akcióterület tervezett fejlesztési projektjei a 2008-2010. közötti idıszakban a Városrehabilitációs pályázat keretében (28. sz. táblázat) 28. sz. táblázat: A városközpont tervezett fejlesztései Funkció

Tevékenység






33 660 000

50%

486 374 147

15%

443 400 000

50 és 15%

55 464 600

15%

15 000 000 20 000 000

15 %

Semsey kastély felújítása; ezen belül gazdasági és közösségi funkciókkal történı ellátása

Polgármesteri Hivatal homlokzatfelújítása Helytörténeti kiállítás, településtörténeti programsorozat (Semseyek életét, történetét bemutató), Hortobágy ismertetı diákoknak; A szelektív

149

hulladékgyőjtést elısegítı, iskolásoknak és a felnıtt lakosságnak szervezett képzés, látogatással a hulladéklerakóba, vetélkedıvel és nyereménnyel

7.1.2. Északi városrész akcióterületei Tiszacsegei úti vállalkozói övezet A Tiszacsegei út mentén lévı vállalkozói övezetben ipari park kialakítására kerül sor. Az Önkormányzat ennek érdekében már megtette a szükséges lépéseket. A kijelölt iparterület rendelkezik vasúti szárnyvonallal, az infrastruktúra kiépítése folyamatos. Az Önkormányzat pályázatot nyújtott be a terület fejlesztésére az Ipari Park cím elnyerése érdekében. Az ipari park kialakítása 2008-2009-ben tervezett. Az ipari parkba a már meglévı vállalkozások mellett új vállalkozások betelepülését is ösztönözni fogja az Önkormányzat. Újtelep – szegregátum A Bólyai J. – Kodály Z. –Wesselényi – Lakatos M. –és Révész I. utcák által határolt romatelepen a szegregáció kialakulásának veszélye reális lehetıség. Ennek megakadályozása, illetve a folyamat megfordítása érdekében az elsı lépésként a terület úthálózatának korszerősítésére kerül sor. Új munkalehetıségek teremtése érdekében az Önkormányzat létrehozta a HALOMALJA Mezıgazdasági, Termelı és Szolgáltató Kft, amely mezıgazdasági tevékenységre specializált, és mintegy 300 embernek, köztük az itt elı hátrányos helyzető embereknek is kíván munkát biztosítani.

7.1.3. Déli városrész akcióterületei Felsıvég - szegregátum A Kiskútújsor – Magdolna – Hársafa – Malom –Csengı utcák által határolt romatelepen a szegregáció kialakulásának veszélye reális lehetıség. Ennek megakadályozása, illetve a folyamat megfordítása érdekében az elsı lépésként a terület úthálózatának korszerősítésére kerül sor Új munkalehetıségek teremtése érdekében az Önkormányzat létrehozta a HALOMALJA Mezıgazdasági, Termelı és Szolgáltató Kft, amely mezıgazdasági tevékenységre specializált, és mintegy 300 embernek, köztük az itt elı hátrányos helyzető embereknek is kíván munkát biztosítani. „Daru” településrész A darui településrészen mintegy 70-80 lakóépület építésére van lehetıség a Tiszacsegei út és a vasút által határolt területen. Ezen területen elegendı részleges közmővesítéső, falusias beépítéső lakóházak létesítésére alkalmas telek áll rendelkezésre. Az építkezések megvalósítása 2008-2010. években tervezett.

150

7.2.

Elızetes pénzügyi koncepció

Az akcióterületek tervezett fejlesztési programjainak pénzügyi kereteit, illetve az akcióterülethez szorosan nem köthetı projektek pénzügyi költségeit a 29. sz. táblázat foglalja össze, megjelölve a tervezett forrásokat. 29. sz. táblázat: 2007-2013. idıszakban tervezett fejlesztések indikatív pénzügyi keretei Funkció

Tevékenység






33 660 000

50%

486 374 147

15%

443 400 000

50 és 15%

55 464 600

15%

15 000 000

15 %

Semsey kastély felújítása; ezen belül gazdasági és közösségi funkciókkal

Polgármesteri Hivatal homlokzatfelújítása Helytörténeti kiállítás, településtörténeti programsorozat (Semseyek életét, történetét bemutató), Hortobágy ismertetı diákoknak; A szelektív hulladékgyőjtést elısegítı, iskolásoknak és a felnıtt lakosságnak szervezett képzés, látogatással a hulladéklerakóba, vetélkedıvel és nyereménnyel

151

7.3.

Az akcióterületi fejlesztések tervezett ütemezése

Az akcióterületi fejlesztésekre 2008-2013 között folyamatosan kerül sor. A közszféra fejlesztéseinek jelentıs részét - a rendelkezésre álló támogatások és saját erı függvényében – az Önkormányzat 209-2010-ben tervezi megvalósítani (30. sz. táblázat).

30. sz. táblázat: Fejlesztések indikatív ütemezése Projekt Városközpont Semsey-kastély felújítása, gazdasági funkcióval történı ellátása Közterek felújítása, kerékpárút építés Semsey-kastély közösségi funkcióval történı erısítése Közszféra funkciót erısítı fejlesztések Északi városrész Ipari Park kialakítása a Tiszacsegei úti vállalkozói övezetben Újtelep –útépítés Déli városrész Felsıvég – útépítés Daru településrész – lakásépítkezések Akcióterülethez szorosan nem köthetı fejlesztések Oktatási programok Csapadékvíz elvezetés megoldása Belterületi, önkormányzati tulajdonban lévı úthálózat felújítása

2008

2009

2010

2011

2012

2013

152

8.

A stratégia megvalósíthatóságának eszközei

8.1.

Célok elérését támogató nem fejlesztési jellegő tevékenységek

A turizmus fejlesztéshez kapcsolódóan elkészül a városi marketing stratégia. A népi hagyományok megırzését, azok rendezvényeken történı bemutatását az Önkormányzat számos eszközzel segíti. A Semsey-kastélyban tervezett kiállítások is ezt a célt szolgálják. A népi hagyományok ırzésében, ápolásában eddig is élenjáró népkörök számára folyamatosan biztosítják a szerelés lehetıségét (farsang, húsvét, pünkösd, aratás, karácsony, németfalusi lakodalmas). A városi rendezvények szervezésébe aktívan bekapcsolódik a Veres Péter Általános Mővelıdési Központ és Alapfokú Mővészeti Iskola. A városi rendezvényeket folyamatosan egyeztetik a régiós rendezvényekkel, elkerülve a duplikációt, illetve segítve az egymást kiegészítı programok kínálatát. A turizmus élénkítésében fontos szerepet tölt be a testvérvárosi kapcsolatok erısítése, és újak kialakítása, amelyben az Önkormányzat játssza a fı szerepet. A vállalkozásfejlesztés ösztönzésében a az oktatási lebonyolítása segíti a városrehabilitáció megvalósulását.

programok

kialakítása,

A szegregatumokban élı lakosság helyzetének javítására jött létre a HALOMALJA Kft, amely mezıgazdasági tevékenységével munkalehetıséget kíván biztosítani a hátrányos helyzető munkavállalók számára. A szegregátumokban élı lakosság számára ezen felül célorientált oktatási programok szervezése és lebonyolítása tervezett, hogy felkészítsék ıket a munkaerıpiacra történı belépésre, vagy visszatérésre. Az Önkormányzat pénzügyi helyzetét tekintve kedvezményekre jelenleg nincs lehetıség.

8.2.

iparőzési

adóval

kapcsolatos

Ingatlangazdálkodási terv

A város gazdasági programjának összeállításában résztvevık célkitőzésként jelölték meg a vagyongazdálkodás legfontosabb feltételeként, hogy az önkormányzati törvényben meghatározott és részletezett helyi feladatokat hosszútávon biztosítani tudja a város, ezért az önkormányzat vagyona tartósan nem csökkenhet. Ezen célkitőzés teljesülésére a gazdasági program egészét átfogó idıszak alatt törekszik az önkormányzat. Az értékesített önkormányzati ingatlanok (túlnyomórészt építési telkek) mellett törekszik a vagyon gyarapítására olyan ingatlan vásárlásokkal, amelyek a feladatellátást, illetve a gazdálkodás színvonalát növelik. Az önkormányzati vagyongazdálkodásához elkészült vagyonkataszterben folyamatosan átvezetésre kerülnek a változások, egyezısége az önkormányzat mérleg adataival biztosított.

153

Az önkormányzati vagyon 2002-2006. év között folyamatos növekedést mutatott, ez azzal magyarázható, hogy ugyan a meglévı vagyonállomány évente különbözı mértékkel amortizálódott, de az újonnan megvalósuló beruházások aktivált értéke növelıen hat az önkormányzati vagyonra és az mindenképpen kedvezı, hogy a növekedés mértéke évrıl évre magasabb mint a csökkenés. A vagyongazdálkodás szabályozásának jogi hátterét a Képviselı-testület által megalkotott helyi rendelettel teremtettük meg, melyet a jogszabály változásokra tekintettel módosítunk így teremtve meg az önkormányzati vagyongazdálkodás mindenkori jogszerőségét. Az önkormányzat mindig törekedett arra, hogy a vállalkozói vagyon és a forgalomképes ingatlanok hasznosításából származó bevételeket csak az önkormányzati vagyon növelésére (vagyonszerzés, beruházás) fordítsa. Az ilyen forrásból származó bevételek nyújtottak fedezetet az önkormányzat által megvalósított beruházások saját forrás részéhez. A fejlesztési célú pályázatok önrészeként biztosított összegek szintén ezen felhalmozási bevételekbıl kerültek teljesítésre. Az önkormányzat folyamatosan törekedett arra, hogy elkerülje a vagyonfelélést. A vagyonhasznosítás során a 2007-2010. közötti idıszakban az önkormányzati bevételek növeléséhez, vállalkozói ingatlan hasznosításhoz, beruházáshoz és munkahelyteremtéshez az Önkormányzat Gazdasági Programjának II. fejezet f. 3.) pontja szerinti ingatlanok értékesítésével járul hozzá.

8.3.

Partnerség

Az IVS alapját képezı stratégiai anyagok széleskörő partnerségi egyeztetésen mentek keresztül, amelyeket az Önkormányzati Bizottságok részletesen tárgyaltak és elfogadtak. A város fıbb fejlesztési céljait az IVS-hez és az akciótervhez kapcsolódóan a Polgármester és a város képviselıi választókerületenként ismertették a lakossággal 2008. áprilisában. A fórumokon megjelent lakosok elsı kézbıl kaptak tájékoztatást a város helyzetérıl és az elképzelésekrıl. 18 helyszínen, összesen mintegy 27 órában, körülbelül 800 lakos részvételével zajlottak az ıszinte, nyílt hangvételő beszélgetések a lakosok és a városvezetık között. A legtöbb kérdés a munkanélküliség csökkentésére, a közterületek állapotára és használatára (utak, járdák, árkok, játszóterek), a vízelvezetés megoldására, a hulladék és szennyvíz kezelésére vonatkoztak. A város fejlesztési terveire (sportcsarnok, kastélyhasznosítás, fürdıfejlesztés), a beadott pályázatok alakulásával kapcsolatban is számos kérdés hangzott el az ismertetık után Sokan érdeklıdtek a városi piac mőködésérıl, területének esetleges változásáról is. Konkrét lakossági javaslat hangzott el az utak rendbetételével kapcsolatban, miszerint vannak olyan utcák, ahol akár lakossági hozzájárulás formájában a költségek egy részének fedezését is vállalnák a lakosok

154

A lakossági fórumok idıpontjai: Dátum 2008.04.15.1700 2008.04.15.1830 2008.04.16.1700 2008.04.16.1830 2008.04.17.1700 2008.04.17.1830 2008.04.18.1700 2008.04.18.1830 2008.04.21.1700 2008.04.21.1830 2008.04.22.1800 2008.04.23.1700 2008.04.23.1830 2008.04.28.1700 2008.04.28.1830 2008.04.29.1700 2008.04.29.1830 2008.04.30.1830

Választókerület 7-es 7-es 2-es 2-es 10-es 10-es 5-ös 5-ös 8-as 8-as 1-es 4-es 4-es 9-es 9-es 6-os 6-os 3-as

Képviselı neve Iszák László Iszák László Hegedős János Hegedős János Blaskó Sándor Blaskó Sándor Postáné Kecskés Ilona Postáné Kecskés Ilona Varga László Varga László Csonka-Kis Pál Koroknai Imre Koroknai Imre Kati István Kati István Varga Jánosné Varga Jánosné Szarvas Endre

Résztvevık száma, fı 20 30 30 20 25 35 35 40 20 30 155 100 50 20 30 40 20 40

A vállalkozók, civil szervezetek, egyházak, iskolák és egyéb intézmények képviselıi 2008. május 9.-én a Polgármesteri Hivatalban tartott megbeszélésen fejthették ki véleményüket, illetve fogalmazták meg javaslataikat az IVS-sel, valamint a konkrét akcióterületi fejlesztési tervekkel kapcsolatban. Az IVS tervezetét az érdeklıdık 2008. május eleje óta tekinthetik a város honlapján.

8.4. Városfejlesztési tevékenység az önkormányzat szervezeti rendszerében A projekt sikeres és szabályszerő lebonyolítását egy önkormányzaton belüli, felkészült, projektek lebonyolításában nagy tapasztalatot szerzett team fogja támogatni. Ennek vezetıje, egyben a megvalósításért felelıs személy Dr. Kerekes Ferenc az önkormányzat kistérségi osztályvezetıje lesz, aki az önkormányzat beruházásait koordinálja. İ a hivatalt vezetı jegyzı közvetlen irányítása alatt végzi tevékenységét, ennélfogva közvetlenül tudja érvényesíteni a tulajdonos érdekeit. Végzettsége, szakirányú tapasztalata és az önkormányzati beruházásokban való jártassága biztosítékot jelent a projekt szabályszerő lebonyolításában. Közvetett irányítást gyakorol a beruházásokat lebonyolító hivatali szervezeti egység felett. Feladatai közé tartozik a projektmenedzsment team projektgazda szervezetén belüli tagjai munkájának irányítása; ezen belül kivitelezıkkel és szállítókkal való kapcsolattartás, a kivitelezés felügyelete annak érdekében, hogy a projektelemek a projekt idı-ütemtervében megfelelı idızítés szerint valósuljanak meg. Munkáját egy, az önkormányzati beruházások lebonyolításában jelentıs tapasztalatokkal bíró építészmérnök-üzemmérnök segíti. A belsı projektmenedzsment team tagja egy projektek finanszírozásában, elszámolásában jártas közgazdász. Feladata a projekt elkülönített (elektronikus és papíralapú) nyilvántartásának vezetése-biztosítása (elkülönített nyilvántartást biztosító fıkönyvi számon), a projekt kapcsán keletkezı (az egyes idıszakokra

155

vonatkozó kifizetési kérelmek alapját jelentı) számlák, számviteli bizonylatok és az azokhoz kapcsolódó ajánlatok, szerzıdések összegyőjtése, ellenırzése, továbbítása külsı szakértı felé a Kifizetés Igénylési Kérelmek és (PEJ-ek) elkészítéséhez, a számlák – külsı szakértı általi pályázati szempontú elszámolhatóság ellenırzését követı - befogadása, könyvelése; teljesítésigazolás kiállítása, a projekt kapcsán beérkezett teljesítésigazolt és befogadott számlák kiegyenlítése, kifizetése a kivitelezıknek és szállítóknak.

Hosszabb távon szükségesnek tartjuk egy városfejlesztési szervezet, mint menedzselı, szolgáltató önálló szervezet létrehozását. Az ehhez szükséges feltételrendszer kidolgozására a városközpont fejlesztéshez kapcsolódó végleges akcióterület terv keretében kerül sor.

8.5.

Monitoring rendszer kiépítése

A célok teljesülését monitoring rendszer kiépítésével fogja az Önkormányzat nyomon követni. A monitoring rendszer fıbb elemei: ▪ ▪

▪ ▪ ▪ ▪

Felújított településrész, településközpont nagysága. Új városi funkciók betelepedése/a fejlesztés nyomán elérhetı(köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen. A fejlesztések által érintett lakosság létszáma. A fejlesztésekkel létrehozott új munkahelyek száma A képzési programokban résztvevık száma A lakossági elégedettség mértéke

A monitoring tevékenység ezen felül kiterjed minden olyan elemre, amelyet fejlesztési pályázatok elıírnak. A monitoring tevékenységet a projektek megvalósítása során a projektmenedzsment fogja végezni, míg azok befejezése után az Önkormányzat erre kijelölt részlege.

156

9. Sorszám

Melléklet: 2004-2007. között elnyert fejlesztési pályázatok Projekt címe

Támogatás éve

A támogató program/célelıirányzat neve

1.

Szennyvíz telep és csatornahálózat építés

2004.

Belügy Minisztérium –Címzett támogatás

2.

Szennyvíz telep és csatornahálózat építés

2004.

A decentralizált helyi önkormányzatok fejlesztési támogatása TRFC

3.

Bocskai I. Ált. Iskola bıvítés

2004.

Kistérségi Támogatási Alap KITA

4.

Oktatási Intézmények tetı felújítása

2004.

Vis maior

5.

EU-majális,EU csatlakozási ünnep

2004.

6.

Könyvelés számítógépes program

2004.

Informatikai és Hírközlési Minisztérium IHM

7.

Kistérségi fejlesztési koncepció

2005.

A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatására HÖFE

8.

Európa nap

2005.

9.

Intézmények tetıfelújítása

10.

Támogatási szerzıdés száma

096704M

Támogatás összege (ezer Ft)

Beruházás teljes összköltsége (ezer Ft)

1.212.890,-

2.842.180,-

TRFC/EA/t/090001 1/2005

135.000,-

2.842.180,Ft

KITA/2/2003/848

90.000,-

112.247,-

4.279,-

4.279,-

1.300.,-

1.300,-

ITP-14”B”

7.445,-

7.445,-

090010405D

1.400,-

1.950,-

Belügy Minisztérium BM

1.610,-

1.610,-

2005.

Vis maior

6.000,-

6.000,-

Szelektív hulladékgyőjtés Szigetek kialakítása

2005.

TEHU

3.754,-

3.745,-

11.

TISZK létrehozás

2005.

HEFOP 3.2.2.

HEFOP-3.3.2-P2007-10-0033/1.0

13.000,-

360.687,-

12.

TISZK intézményi fejlesztési program

2005.

HEFOP-2.1.3.

HEFOP-2.1.3.-P2004-06-0034/1.0

10.800,-

713.000,-

Miniszterelnöki Hivatal MEH

090001505H

157

13.

Tájsebek rekultiválása

2005.

Kiemelt jelentıségő projektek teljes körő elıkészítésre PEA 2.

2008/PEA2/ÉA/026

730,-

730,-

14.

Szélessávú internet-hálózat kiépítése

2006.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség NFÜ

GVOP-4.4.2.-05/12005-12-0023/4.0

219.814.-

293.085.-

15.

BM EU Önerı Alap

2006.

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium ÖTM

43.962,-

293.085.-

16.

VPG tornaterem. felújítása

2006.

Vis maior

26/2006 (III.27.) TFT. sz. határozat

3.618,-

3.618,-

17.

Vis maior: Belvízvédelmi munkálatok

2006.

Vis maior

27/2006 (III.27.) TFT. sz. határozat

18.

Kossuth téri ltp. felúj.

2006.

A decentralizált helyi önkormányzatok fejlesztési támogatása TEUT

090000806U

3.233,-

6.465,-

19.

Kalmár Z. Ált. Isk. nyílászáró csere

2006.

A decentralizált helyi önkormányzatok fejlesztési támogatása KIFE

090004506L

12.000,-

16.159,-

20.

Teleház kialakítása

2006.

A decentralizált helyi önkormányzatok fejlesztési támogatása KIFE

090004906L

12.400,-

18.377,-

21.

Városi kézilabdapálya felújítása

2006.

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat HBMÖK

VSZ06VS0001455

4.000,-

4.500,-

22.

Strandfürdı öltözı felújítása

2006.

Nemzeti Sporthivatal

SPO-KSL-06-0094

6.500,-

9.286,-

23.

LEKI pályázat mőfüves sportpálya építésére

2007.

69.307,-

122.280,-

24.

Kastélykerti esték megrendezéséhez támogatás

2007.

EARFT: A leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatásának támogatására szolgáló decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési program LEKI és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati

2007-TU-EAL-207-06-26

2.500,-

5.499,-

Közterületeken elkövetett jogsértések visszaszorítása

2007.

IRM/REFO/2007/1 421/39

2.300,-

3.182,-

25. Össz.

ÖTM Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium IRM

BMÖNAL-135060927-09

090003007L

494,-

494,-

1.868.336, -

4.538.118,-

158

M E G H Í V Ó június 12. (csütörtök) napjára de órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom

Recommend Documents