M E G H Í V Ó július 15. napjára (szerda) órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4.§ (1) bekezdése alapján a Képviselő-testület rendkívüli ülését 2015. július 15. napjára (szerda) 15.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. Az ülés helye: Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal díszterme

I. N y i l v á n o s ü l é s 1. Előterjesztés a Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata tárgyában Előterjesztő: dr. Veres Margit polgármester

II. Z á r t ü l é s 1. Előterjesztés szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás lejáró bérletének meghosszabbítása tárgyában Előterjesztő: dr. Veres Margit polgármester 2. Előterjesztés szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás lejáró bérletének meghosszabbítása tárgyában Előterjesztő: dr. Veres Margit polgármester (Az előterjesztés később kerül megküldésre.)

Balmazújváros, 2015. július 13.

dr. Veres Margit polgármester

BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

Törvényességi szempontból ellenőrizte: Tóthné dr. Kertész Mariann jegyző

ELŐTERJESZTÉS Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. július 15-én tartandó ülésére a Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata tárgyában Tisztelt Képviselő-testület! Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a 175/2013. (VI.25.) számú határozatával Balmazújváros Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programját (a továbbiakban: HEP) 2013. július 01. napjától 2018. június 30. napjáig elfogadta. A Programban foglaltak szerint a Képviselő testület folyamatosan nyomon követi a program megvalósulását. Az intézkedési tervek megvalósításáról a HEP végrehajtásáért felelős személy a képviselő-testületnek minden évben beszámol. A HEP megírását követő második év a kötelező felülvizsgálat ideje. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 6.§-a értelmében a települési önkormányzat vizsgálja felül a helyi esélyegyenlőségi programot. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie, a) arra, hogy a helyzetelemzés továbbra is helytálló-e, b)a lejárt határidejű intézkedések teljesülésére és eredményeinek felmérésére. Ha a felülvizsgálat alapján szükséges, a települési önkormányzat a) módosítja a helyi esélyegyenlőségi programot, vagy b) új helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A felülvizsgálatot a Türr István Képző és Kutató Intézet által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat munkatársai segítik. Erre tekintettel a helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata megtörtént. A helyzetelemzésben, több esetben is adatfrissítések miatt kiegészítésekre volt szükség. (Az adatmódosításokat, illetve az egyéb kiegészítéseket kék színnel illesztettük be a Képviselő- testület által elfogadott helyi esélyegyenlőségi programba.) Megállapítást nyert, hogy a 2013. évi helyzetelemzésben megfogalmazott következtetések, a feltárt problémák mindegyike jelenleg is helytálló. A jelenlegi felülvizsgálat során az intézkedési tervek vizsgálatára is sor került, ennek során megállapítható, hogy új intézkedési terv meghozatalára nincs szükség, hiszen azok módosítására a 2014. évi

felülvizsgálat alkalmával is sor került. Ezen módosítások beépültek a HEP már meglévő intézkedési tervei közé. Tisztelettel kérem a Képviselő- testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni, valamint a Helyi Esélyegyenlőségi Program módosítását elfogadni szíveskedjen. HATÁROZATI JAVASLAT a Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata tárgyában Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31.§ (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata alapján a Program módosítását elfogadja. Határidő: folyamatos Felelős: Vezendi Andrásné

Balmazújváros, 2015. július 10. dr. Veres Margit polgármester

Helyi Esélyegyenlőségi Program Balmazújváros Város Önkormányzata 2013. június 25. Módosítás 2015. június 30.

Balmazújváros Város Esélyegyenlőségi Programja

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...............................................................................................2 Bevezetés ................................................................................................................................................... 2 A település bemutatása ........................................................................................................................ 4 Értékeink, küldetésünk ....................................................................................................................... 13 Célok .......................................................................................................................................................... 14 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)........................................... 15 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 15 2. Stratégiai környezet bemutatása........................................................................................... 19 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 21 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 55 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................... 84 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 90 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 98 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása................................................................................ 104 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ......................................................... 107 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........................................ 108 1. A HEP IT részletei....................................................................................................................... 108 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ............................................................ 109 A beavatkozások megvalósítói................................................................................................ 112 Jövőképünk..................................................................................................................................... 114 Az intézkedési területek részletes kifejtése:..................................................................... 115 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT).......................................................................................................................................................... 144 3. Megvalósítás................................................................................................................................. 152 A megvalósítás előkészítése .................................................................................................... 152 A megvalósítás folyamata......................................................................................................... 152 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................... 154 Nyilvánosság.................................................................................................................................. 154 Érvényesülés, módosítás........................................................................................................... 156 4. Elfogadás módja és dátuma................................................................................................... 157

1


Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Balmazújváros Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az „Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban” című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, mely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió diszkrimináció ellenes jogalkotása hatásának maximalizálását. Az önkormányzat tudatosan, komplex programok keretében munkálkodik a különböző társadalmi helyzetű városrészek és lakóik jobb életkörülményeinek megteremtését szolgáló folyamatok elősegítésében. Az elkészített és folyamatosan aktualizálódó városfejlesztési stratégiai dokumentumokban (Integrált Városfejlesztési Stratégia, Szolgáltatástervezési koncepció, stb.,) nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a város minden családja megtalálja helyét és szerepét az évszázados hagyományokra építő, a jelen kihívásaira korszerű választ adni tudó közösségben. Alapvető cél, hogy Balmazújváros Város Önkormányzata az általa biztosított szolgáltatások révén hozzásegítse a lakosságot a város bármely pontján egy minőségi, az egyén és közössége számára egyaránt értékes élethez, s lehetővé tegye a szükségletek kielégítésével a szolgáltatások magas színvonalon történő elérését. A társadalmi integráció megteremtése érdekében elengedhetetlen a civil szervezetek és egyházak szorosabb bevonása a közszolgálati feladatok ellátásába, a pályázati lehetőségek kihasználása, a társadalom perifériájára szorult csoportok, így különösen az idősek, fogyatékkal élők, egyedülállók, a gyermeket nevelők, az etnikai kisebbség nehéz sorsú családjai számára olyan segítő, hátránykompenzáló programok indítása, amelyek révén garantálható lesz évtizedek múltán is a város kohéziója. Új munkahelyek teremtésével, kialakításával, az oktatás újjászervezésével és a szociális háló megerősítésével a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem aktív résztvevőjeként kíván Balmazújváros város fellépni. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség nem csupán követelmény, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékossággal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. 1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

2


Az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód követelménye kétirányú, negatív és pozitív kötelezettségeket is takar. Egyfelől azt kívánja meg a kötelezettektől, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, mely bizonyos tulajdonságaik (pl.: nem, kor, faji hovatartozás, nemzetiség, bőrszín) alapján egyes személyek vagy személyek bizonyos csoportjaival szemben közvetett vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetést, zaklatást, megtorlást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. A kötelezettek tehát ez alapján nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát, a jogosultaknak pedig a szabályozás alapján kikényszeríthető igénye van arra, hogy őket egyenlő méltóságú egyénként kezeljék. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőnek tekintése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat ledolgozhassák nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. Az Önkormányzat vállalja, hogy • az elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja az alapdokumentumát, és a megjelölt stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. • az Esélyegyenlőségi Program elkészítésébe bevonja partneri kapcsolatrendszerét. A helyzetelemzés adatai az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

3


A település bemutatása A mai városközpont déli részén állt a XV. század elején az a Hímes nevű falu, amelyet a század második felében a mai Nagyhát helyén álló Balmaz birtok lakói elfoglaltak. Az egyesült település, Balmazújváros 1465-ben kapott mezővárosi rangot. A város a többi alföldi mezővároshoz hasonló módon fejlődött: a török korban sokszor elnéptelenedett, a kis településmaghoz nagy, lakatlan külterület kapcsolódott. A település népessége a XVII. században is csupán 2000 fő volt, ám 1766-ban a német telepesek beköltöztetésével megindult a település mai képének kialakulása, a betelepítés emlékét máig őrzi Németfalu településrész neve. A korábbi rendszertelen „balmazfalu” a német lakosság betelepítése nyomán, illetve a Semseyek által végrehajtott településrendezéssel vált szabályos szerkezetűvé.

Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó KadarcsKarácsonyfok csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna. Balmazújváros Debrecentől 23 km-re, Hajdúböszörménytől 16 km-re, Hajdúszoboszlótól 21 km-re található. Az egykori mezőváros főleg az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. A város idegenforgalmi vonzerejét a településközpont jellegzetes és hangulatos mezővárosi megjelenése adja. Balmazújváros a népi hagyományok őrzője a kézműves kismesterségek művelésében is, mint citerakészítés, vesszőfonás, szíjgyártás, kalapkészítés, nádművesség, fazekasság. A város neves szülöttei: Veres Péter író, politikus, Lengyel Menyhért drámaíró, Soós Imre színész, Sarkadi Imre író, Semsey Andor mineralógus, a tudományok mecénása. Büszkék vagyunk Molnár László színész, Holb Margit iparművész, Palotai Erzsébet festőművész, Mihalkó Zoltán kalaposmester, Csomós Lajos színész, Pozsonyi József történész munkásságára, hogy a ma élő „alkotóinkat" se feledjük. Balmazújváros kész az előremutató változásokra, melyet az itt élők az elmúlt években jelentős anyagi hozzájárulásaikkal, áldozatvállalásaikkal sorozatosan kinyilvánítottak. A város településfejlesztési koncepciója elsősorban a lakóhely minőségének javítását, a szolgáltatások bővítését, új munkahelyek létrehozását helyezi előtérbe. Ezt is figyelembe véve a város rövid és hosszú távú fejlesztési terveiben szerepel a belvízelvezető rendszer teljes körű felújítása, a település valamennyi útjának szilárd burkolatúvá tétele, a városi sport- és szabadidőcsarnok megépítése, kerékpárutak építése. Gazdaság A város döntően mezőgazdasági jellege, az ipar viszonylagos fejletlensége, az infrastrukturális feltételek és a szolgáltató szféra hiányosságai az 1970-es évekig csak lassú ütemű fejlődést biztosítottak Balmazújvárosnak. A hetvenes évektől viszont folyamatosan növekedett a városnak a térség társadalmi-gazdasági életében betöltött szerepe, lényegesen átalakult a helyi gazdálkodás szerkezete, s megindult a várossá válás folyamata. Az 1990-es népszámlálási adatok már stagnálásról tanúskodnak, különösen, ami a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak arányát illeti. Kedvező jelenség viszont, hogy a városi funkciók erősödésével egyidejűleg jelentős növekedésnek indult a tercier szektor. A város gazdasági szerkezetére jellemző, hogy a munkaképes lakosság 25%-át ma is a mezőgazdaság foglalkoztatja. A vagyonnevesítés, a szervezeti, tulajdonjogi átalakulások és a kiválások után az egykori Vörös Csillag MGTSZbõl, a csődeljárás lefolytatása után jött létre az új típusú szövetkezés, a Kossuth Szövetkezet, a Lenin MGTSZ-ből pedig az Agrobalmaz Szövetkezeti Társulás.

4


A korábbi két MGTSZ-ből a sorozatos és egyéni kiválások nyomán számos egyéb mezőgazdasági profilú kft., s még több egyéni magánvállalkozás kezdte meg tevékenységét. Az átalakult Kossuth Szövetkezet és az Agrobalmaz Szövetkezeti Társulás gazdálkodásában a döntően növénytermesztési profil mellett fontos szerepet játszik az egyéni gazdálkodóknak és vállalkozóknak nyújtott mezőgazdasági szolgáltatási tevékenység (művelés, szállítás, szárítás, felvásárlás, takarmányozás stb.). Igen jelentős a gyepgazdálkodás és a juhtenyésztés szerepe is. A Kossuth Szövetkezet, mint egy 100, az Agrobalmaz Társulás pedig 40-50 aktív foglalkoztatottnak biztosít állandó munkaalkalmat. A gazdasági rendszerváltás és a privatizáció során az egykori Vörös Csillag MGTSZ, 1000 darabos szarvasmarha ágazatából született a megfelelő átalakulás után a harmadik, kifejezetten állattenyésztési profilú szövetkezet, a Tejtermelő Szövetkezet. Mindhárom, a hagyományos szövetkezeti gazdálkodási formákhoz és tevékenységhez talán legjobban hasonlító szövetkezeti társulás az 1990-es években stabilizálta gazdasági tevékenységét és üzletmenetét. Szerepük a város gazdasági életében, különösen pedig a foglalkoztatási gondok enyhítésében továbbra is jelentős. Balmazújvárosban 1976-ban a Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a Hajdú Megyei Tejipari Vállalat közös beruházással tejfeldolgozó üzemet épített. A fejlesztés elsődleges célja az volt, hogy Debrecen városát és Hajdú megyét ellássák étkezési tehéntúróval. A sikeresen induló üzem termelőkapacitását, hűtőraktárát a 80-as években több lépcsőben bővítették, a túrógyártás mellett megkezdték a tejfel és a joghurt-puding gyártását. Az üzem fokozatosan fejlesztette kereskedelmi tevékenységét is. Indulása óta önálló egységként működött, 1989-ben betéti társasággá, majd 1992-ben Kft-vé alakult, Balmaz-Tej Feldolgozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. néven működött. A különféle mezőgazdasági vállalkozások, mindenekelőtt az egykori téeszekből kivált kft-ék és szövetkezeti jellegű társulások, valamint az egyéni gazdálkodók gazdasági teljesítménye is javuló tendenciát mutat, bár az utóbbiak között igen sok a kényszervállalkozó. Az ipari vállalkozások között sikeresen indult az ACEX Acéltermékgyártó Kft. Böszörményi úti (Északi Városrész, Bánlak) telephelyén 1950-ben alapították meg az első jelentősebb ipari létesítményt, Magyar Állami Gépállomás néven. A bekövetkezett átalakulások és változások folytán előbb MEZŐGÉP, majd Szerszámipari Művek Gyáregysége, végül a Magyar Gördülőcsapágy Művek Gyára elnevezéssel működött az üzem. 1992. március 1-jén, dolgozói kezdeményezés alapján létesült az ACEX Acéltermékgyártó Vállalat. Gazdasági társasággá történt átalakulás után, 1992. november 30-án megtörtént a privatizáció, magánszemélyek részvételével. Az ACEX Acéltermékgyártó Kft. fő profilja hegesztett acélszerkezetek és kisebb volumenben kardáncsapágyak gyártása. A közelmúltban árbevételének 80%-a német exportból származott. A másik legjelentősebb üzem a Bólyai úton (Északi Városrész, Újtelep) található Hexa-Metál Kft., mely 1991ben alakult, de jogelődei révén 15 éve folytat önálló gazdálkodási és vállalkozási tevékenységet. Középnehéz vasszerkezeti lakatos-hegesztő munkát, forgácsolást, szerelést folytatnak és elvégzik a termékek alapozó és színre festését. Híd- és építési acélszerkezetek, felsőpályás daruk, mérlegtartozékok, hulladékgyűjtők, állványzati elemek, erőgépkarok kerülnek ki az üzemből. A felületkezelést korszerű, 400 m2-es festőcsarnokban végzik, szemcseszóró berendezéssel. Az üzem és a hegesztők is nemzetközileg elismert minősítéssel rendelkeznek. A vállalat az utóbbi években folyamatosan bővítette kapacitását, amit elősegített az új darugyártó csarnok megépítése, a vállalatnak jelenleg 125 alkalmazottja van. A mezőgazdaság és az ipar számára is csak viszonylagosan megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre. A termelés fellendülését főként a tőkehiány és a szabályozási rendszer akadályozza. Az ipari területek további fejlesztése és beruházók letelepítése javíthatna a település gazdasági és munkanélküliségi gondjain, ehhez a közeljövőben mindenekelőtt az ipari park cím elnyerésre kellene törekedni a város nyugati és északi kapujában, ott, ahol jelenleg is jelentős az ipari termelés, és szabad, a szabályozási tervben is e kategóriába eső területek találhatóak.

5


Az iparűzési adóból származó bevételek nagysága folyamatosan növekszik, 2008-ban 2 Mrd Ft. Az iparűzési adó viszonylag kis része, (2001 és 2006 között) 10-16%-a származik a legnagyobb befizetőktől, ami arra utal, hogy az összetétel kiegyenlített, a többihez képest nincsenek kiemelkedően nagy vállalatok Balmazújvároson. Balmazújváros és térségének gazdasági állapotát a továbbiakban a következő tematikus szempontok alapján elemezzük adatokkal: ágazati szerkezet és vállalkozások helyzete, turizmus. „Forrás: IVS2010”

Infrastruktúra Úthálózat: A belterületi úthálózat 77 km hosszúságú, szilárd burkolatú kiépítettsége 70% körüli. A burkolatlan utak elsősorban a városszéli lakóterületeken találhatók. A város központjában összefutó közutak csomópontjának közelmúltban befejeződött rehabilitációja sokat javított a főtér forgalmának egyenletesebb eloszlásában. Az utak állapota megfelelőnek mondható. A városi belterületi önkormányzati úthálózat kiépítettsége az elmúlt években folyamatosan bővült, a szennyvízberuházás kapcsán érintett utcák jelentős része aszfaltburkolatot kapott. Az Önkormányzat tárgyalások útján szorgalmazza a Magyar Közút Kht. felé a Hajdúszoboszló-Balmazújváros állami közút belterületi szakaszának, a Nádudvari utcának a korszerűsítését. Az önkormányzati utak kezelése, fenntartása és üzemeltetése a vízelvezetéssel, belvízárkokkal és járdákkal a Városgazdálkodási Kht. feladatkörébe tartozik. Kiépített kerékpárút a 3317. számú út szelvényezés szerinti bal oldalán a vasúti átjárótól a belterületi határig tart (4,1 km). Ezen út teljes kiépítésével kapcsolódhatna a Keleti-főcsatorna töltésén kialakítandó országos kerékpárút-hálózathoz. A rendezési tervben több kerékpárút kialakítása is megjelenik. A teljes gyalogúthálózat hossza 116 km. Elektromos energia: Balmazújváros elektromos energia ellátását 20 kV-os körgyűrűs hálózat biztosítja, mely a szakszerűen elhelyezett szakaszolási pontoknak köszönhetően többirányú energiaellátást tesz lehetővé. A lakóövezeti utak közvilágítással el vannak látva, de számos helyen az útkategóriának nem megfelelő a világítási szint. A hálózat kiépítettsége és a rendelkezésre álló kapacitás az elektromos szolgáltatás területén a városi igényeket kielégíti, a település biztonságosabb energiaszolgáltatása a beruházások kapcsán több irányú betáplálás révén biztonságosabbá vált. Az elmúlt ciklus elején a közvilágítás korszerűsödött, kiemelt városközponti műemléki és védett épületeknél díszvilágítás készült. Földgázellátás: A város vezetékes földgázellátása a Hajdúszoboszló-Hajdúböszörmény gázvezetékre kapcsolódó külterületen lévő 20000 m3/h kapacitású gázátadó állomásról történik, mely Hortobágy község gázszolgáltatását is biztosítja. A 80%-osan kiépített hálózat hosszútávon kielégíti a település igényeit. A városi gázátadó kapacitása (Telekföld) 20.000 m3/nap, mely hosszú távon biztosítja mind a lakosság, mind az ipari gázigényeket. A TIGÁZ Zrt. 2003-ban üzembe helyezte a település biztonságosabb gázellátását szolgáló Bajcsy Zs. utcai körzeti gáznyomás-szabályozó állomást, mellyel a kisnyomású hálózat, elsősorban a városközpont és a lakótelepek gázszolgáltatás biztonsága javult. Az elmúlt években, különösen a közelmúltban a közismert energiaköltségek növekedésére tekintettel is, csökkent a bekapcsolások üteme, ennek ellenére a vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások 76 száma a 2002. évi 4761-ről 5177-re növekedett, ez a lakásállomány mintegy 80-82%-a. Az elosztóhálózat a lakossági igényekhez és fizetőképességhez igazodva növekedett néhány utcában, így az Újkert soron, folyamatban van a Hajnal utcai házhelyeknél. További gázelosztó hálózat bővítések ipari vállalkozói beruházás esetén, illetve új telekalakítások, utcanyitások kapcsán indokolt. 6


Csapadékvíz elvezető rendszer: A belterületi felszíni vizeket három főgyűjtő csatorna szállítja a magas talajvízszint miatt állandóan telített külterületi csatornákba. A településen sok utca el van látva nyílt földmedrű és burkolt árokkal, ennek ellenére a domborzati és talajállapotok miatt a vízelvezetés igen kedvezőtlen. Különösen kedvezőtlen a Városközpont helyzete, itt kiemelt veszélyt jelent a belvíz. Ivóvízellátás: A vezetékes ivóvízellátás a városban a település északi belterületi határa mentén lévő mélyfúrású kutakból biztosított, mely mennyiségi szempontból a rendelkezésre álló adatok és vizsgálatok alapján, hosszabb távon kielégíti a lakosság, a szolgáltatások és ipari fogyasztók kommunális ivóvízigényét. A vezetékes ivóvízhálózat kiépült, de az 1970-es években kiépített vízellátó rendszer rekonstrukciója indokolt. A vízmű létesítményei a HB. Önkormányzatok Vízmű Zrt. vagyonát képezik, ezért továbbra is célja az Önkormányzatnak a korábbi évekhez hasonlóan, hogy megfelelő jogi és gazdasági keretek között visszakerüljön a vízmű vagyon önkormányzati tulajdonba. A vízmű kapacitása az Újkert sori vízmű telepen és a 7 mélyfúrású kúttal együttesen 3.709 m3/nap. A vízfogyasztás átlagosan 1.500-1.600 m3/nap. A TIVIZIG elkészítette és jóváhagyta Balmazújváros ivóvízbázis védelmét szolgáló diagnosztikai vizsgálatot, melynek figyelembevételével történhetnek a vízmű védőövezetében az iparterületi fejlesztések. Ivóvízhálózat bővítés a ciklusban lakótelkek kialakítása, új vállalkozói terület hasznosítása során indokolt. Szennyvízelvezetés: Az Önkormányzat központi címzett támogatással 2006. évben megvalósította a város teljes körű csatornahálózatát. Kiépült az új 2000 m3/napi kapacitású szennyvíztisztító-telep. A hálózatbővítéssel és fejlesztéssel a város belterületén jelenleg valamennyi ingatlan előtt biztosított a szennyvízcsatlakozás lehetősége, további fejlesztések lakótelkek tömbfeltárásánál, új utcanyitásoknál, illetve ipari övezetben vállalkozói fejlesztéseknél valósíthatók meg. A meglévő, üzemelő csatornahálózat, a vízgyűjtő területekről a felszíni vizeket nem tudja megfelelő biztonsággal elvezetni, ezért anyagi (pályázati) lehetőség szerinti ütemekben fejleszteni szükséges. A meglévő gyűjtő csatornák jelentős része vízelvezetés szempontjából sérülékeny földmederrel van kiépítve, megfelelő megoldást nyújtó burkolt medrű csatorna csak minimális mértékben létesült a településen.

Népesség

Lakónépesség számának változása évenként 18500 18400 18300 18200 18100 Fő 18000 17900

17800 17700 17600 17500 2007.

2008.

2009.

2010. Évek

7

2011.

2012.


lakónépesség 2007 (fő)

18295 fő

2008 (fő)

18269 fő

Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő)

99,86 % 18167 fő


99,44 % 18122 fő


99,75 % 18067 fő


99,70 % 17961 fő

Lakónépesség számának változása (%)

99,41 %

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Balmazújváros városban a demográfiai változások - ha csak szerény mértékben is -, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. A népességfogyás adatait vizsgálva megállapítható, ha csúcspontként a 2007. évet vesszük alapul, 2011-re az állandó lakóhellyel rendelkezők száma mintegy 230 fővel csökkent. Településünk az esélyegyenlőségét érintő problémák egy részét a demográfiai változásoknak köszönheti, tekintettel arra, hogy mind az öregedési index, mind a belföldi vándorlások adatai, mind a természetes szaporodás 2008 – 2011. évek közötti eredménye negatív elmozdulást mutat.

A 2015. évi kötelező felülvizsgálat idején tett kiegészítés: lakónépesség 2007 (fő)

18295 fő

2008 (fő)

18269 fő


99,86 % 18167 fő


8

99,44 %


2010 (fő)

18122 fő


99,75 %

2011 (fő)

18067 fő


99,70 %

2012 (fő)

17961 fő


99,41 %

2013 (fő)

17912 fő


99,73 %

2014 (fő)

17897 fő


99,91 %


Lakónépesség számának változása évenként 18500 18400 18300 18200 18100 Fő 18000 17900

17800 17700 17600 17500 2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

Évek

A fenti táblázat és diagram a 2015. évi kötelező felülvizsgálatot megelőző két év adatait tartalmazza, mely jól tükrözi Balmazújváros város további folyamatos népesség fogyását.

9


Élveszületések és halálozások számának változása évenként

230 220 210 200 190 180 Fő 170 160 150 140 130 120 2008.

2009.

2010.

2011.

Évek Élve születések száma

Halálozások száma

év

állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

2008 2009 2010 2011 2012

184 184 160 204 nincs adat

291 216 183 206 nincs adat

- 107 - 32 - 23 -2 nincs adat


A 2015. évi felülvizsgálat alkalmával kibővített táblázat alapján a negatív egyenleg továbbra is az elvándorlások emelkedő számát mutatja, illetve a születések számának csökkenése is meghatározzák Balmazújváros lakosainak számát.

Élveszületések és halálozások számának változása évenként

230 220 210 200 190 180 Fő 170 160 150 140 130 120 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Évek Élve születések száma

10

Halálozások száma

2013.


év

állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

2008 2009 2010 2011 2012 2013

184 184 160 204 134 170

291 216 183 206 173 180

- 107 - 32 - 23 -2 - 39 - 10

Az állandó népesség életkor szerinti változását vizsgálva egyértelműen megállapítható a népesség öregedése (kivéve a 2010. esztendőt), hiszen az öregedési index folyamatosan 100 % feletti eredményt mutat. Az országos statisztikai eredményekhez hasonlóan Balmazújvárosban is realizálható a nők magasabb száma. Állandó népesség nemenkénti aránya 2012-ben

Férfi

Férfi; 8760

Nő

Nő; 9201

8400

8600

8800

9000

9200

9400

Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alatti kiskorúra hány fő 65 éven felüli idős személy jut. Ez az adat megmutatja, hogy Balmazújváros népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő. A kétféle helyzet legegyszerűbben esélyegyenlőség szempontjából úgy értelmezhető, hogy míg a fiatalos népességszerkezet esetén a gyerekek, addig az öregedő esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség.

Öregedési index változása évenként 110

105

% 100

95

90 2008.

2009.

2010. Évek

11

2011.

2012.


év 2001 2008 2009 2010 2011 2012

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2422 3064 2971 2839 2843 2665

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 3652 2801 2818 2898 2813 2741

öregedési index (%) 66,32 109,40 105,43 97,96 101,07 97,23

A 2015. évi felülvizsgálat alkalmával a megelőző két év adatai rendelkezésre állnak, így ezen adatokat diagram és táblázat formájában beépítettük. Megállapítást teszünk arra, hogy a korábban megállapított öregedési folyamat továbbra is jellemző Balmazújváros lakosságára. Öregedési index változása évenként 120 115 110 % 105

100 95 90 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

Évek

év 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2422 3064 2971 2839 2843 2665 2930 2983

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 3652 2801 2818 2898 2813 2741 2685 2700

Öregedési index (%) 66,32 109,40 105,43 97,96 101,07 97,23 109,12 110,48

A vizsgált időszakban az öregedési index igen-igen változó képet mutat. Az elmúlt néhány év adatait összevetve a 2001- évi népszámláláskor tapasztalt adattal megállapíthatjuk, hogy Balmazújváros lakossága megdöbbentő módon mutatja az „elöregedés” jeleit.

Az öregedési index 2012. évben ismételten 100 % alá került (tehát túlsúlyban vannak a 14 év alattiak a 65. év felettiekkel szemben), vagyis fiatalos a népességszerkezet, de figyelmesebben vizsgálva az adatokat azt

12


tapasztalhatjuk, hogy ez a halálozások magas száma (különösen az idősebb korosztályban), illetve a születések számának drasztikus csökkenése miatt következhetett be. Majd a 2015. évi felülvizsgálat során megállapítható, hogy az utolsó két év adatai szerint az öregedési index ismét tartósam a 100% fölé került.

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Balmazújváros Város Önkormányzata folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a város működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a város lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása.

13


Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Balmazújváros Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: -

az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.

A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terv (HEP IT) tartalmazza. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terv (HEP IT) célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

14


A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Alaptörvényének XV. cikkelye kimondja: (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény nemzeti vagy társadalmi származás vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebk.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, •

•

a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Kormányrendelet „A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai ” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk,

különös figyelmet fordítva • • • • • • • • •

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

előírásaira.

Az Ebk-ban foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz.

15


EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedési terv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából megjelenik az oktatás területén (a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni), illetve a szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedésekben (legalább 20 millióval csökkenjen a kirekesztettségben, avagy annak veszélyében élők száma). Nemzeti Reform Program Tagállami szinten ez a program jelenti az EU 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét. Az uniós kiemelt célok alapján nemzeti célokat rögzít, annak megvalósításának elemeit, intézkedésre jogosultak körét, költségvetési vonzatát. A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bír. Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése szempontjából ható folyamatok megelőzése, felszámolása. „ Legyen jobb a gyerekeknek! ” Nemzeti Stratégia Ezen stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyerekek és családjuk nélkülözését, javítsa a gyerekek fejlődési esélyeit. Minden gyerek figyelmet érdemel, de elsősorban azoknak kell prioritást kapni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, a nélkülözés legjobban korlátozzák fejlődésüket. Roma Integráció Évtizede Program A Stratégiai terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy) az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média, és a sport területén határoz meg átfogó célokat, mutatókat, feladatokat intézkedéseket. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta el Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló dokumentumot. A dokumentum részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukat, egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint az ezekhez kapcsolódó részcélokat. A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Ebk. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik [Ebk. 63/A. § (6) bekezdés]. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan támogatási alapelvet, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a fenntartható fejlődést. A két alapelv érvényesült az Új Széchenyi Terv, valamint az egyes Operatív Programok tervezése során, és érvényesül a döntéshozás és végrehajtás intézményrendszereiben, valamint érvényesíteni kell a kiválasztás jogosultságai és értékelési szempontjai között is. 16


1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2004. (IV.28.) számú rendelete az első lakáshoz jutók támogatásáról.

A támogatás célja, hogy azok a Balmazújvároson élő lakosok, akik első otthonukat Balmazújváros közigazgatási területén kívánják felépíteni vagy megvásárolni támogatásban részesüljenek.

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2009. (IX.09.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról.

Az alapellátás hozzájárul a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010. (II.17.) számú rendelete a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyi szabályairól.

E rendelet célja, hogy meghatározza Balmazújváros Város Képviselő-testülete által biztosított, a Gyvt-ben is szabályozott, a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásának forrásait, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét. E rendelet hatálya kiterjed Balmazújváros területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, továbbá, az ide vonatkozó törvények szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (IV.25.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól.

A rendelet hatálya kiterjed Balmazújváros közigazgatási területén élő és lakcímmel rendelkező: a) b) c) d) e)

magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, lakcímre tekintet nélkül azokra a hajléktalan személyekre, akik az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban.

A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az túlmenően kiterjed még Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

17


A 2015. évi felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy Balmazújváros Város Képviselő-testületének fent feltüntetett rendeletei helyébe a 6/2015.(II.18.) számú önkormányzati rendelete a települési támogatás megállapításának kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól. Ezen rendelet elfogadásával egyidejűleg hatályát vesztették a fentiekben feltüntetett rendeletek. A rendelet hatálya kiterjed a Balmazújvároson bejelentett lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen is Balmazújvároson lakó a) magyar állampolgárokra b) bevándoroltakra és letelepedettekre c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre, e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolják, f) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Balmazújváros területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira és gyermekeikre, továbbá, g) a menedékjogról szóló törvény szerint arra a 18. életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre, aki jogszabály, vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá kerül- feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2000. (V.29.) számú rendelete a légúti allergiás megbetegedést okozó gyomnövények visszaszorításáról.

A rendelet célja a légúti allergiás megbetegedést okozó gyomnövények irtása, visszaszorítása. Különösen fontos ez annak tükrében, hogy településünkön vezető betegségtípus a légúti megbetegedések, betegségek. A 2015. évi felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy fenti rendelet nem változott.

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2009. (XI.25.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló

A rendelet hatálya kiterjed Balmazújváros Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásra - ideértve a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket. Az önkormányzati rendelet tételesen szabályozza az önkormányzati lakások hasznosításának jogcímeit, mely alapján az önkormányzati lakás hasznosítható: o o o o o o

szükséglakás céljára, a lakástörvényben önkormányzat részére előírt elhelyezési kötelezettség biztosítására, szociális jelleggel, szakember elhelyezése céljából, városi érdekből költségalapú bérbeadás pályázat útján.

18


A kötelező felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a fenti rendelet 1/2015. (I.08.) számú rendelettel módosult. A módosítás az alábbiakban nyilvánul meg: …..az intézményfelügyeleti, szociális és közbiztonsági bizottság nem csak a szakemberek elhelyezéséhez nyilvánít véleményt, de a sportolók is kaphatnak önkormányzati lakást…”. Jelen rendelet 2015. 01.01. napjától hatályos.

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A 314/2012. (VI.08.) Kormányrendelet tárgyalja a Balmazújváros Város Képviselőtestülete által már korábban - a 4/2010. (I.15.) számú határozatával - elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiát. Balmazújváros Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célja, hogy megfogalmazza a település hosszú távú jövőképét és ahhoz igazítsa közép illetve rövidtávú fejlesztési céljait.

A település hosszú távú jövőképe: „Balmazújváros, egy önálló arculatú település, bolygó város a debreceni település együttesben” és kíván lenni. Városfejlesztési átfogó cél: a helyi társadalmi, gazdasági és természeti feltételekhez igazodó minőségi életkörülmények és fenntartható gazdasági fejlődés kialakítása. Ehhez meghatároz a stratégia négy tematikus középtávú célt: - városi környezet és infrastruktúra fejlesztése, - gazdasági. Természeti erőforrások dinamizálása, - humán erőforrások dinamizálása, - a város kistérségi kapcsolatainak erősítése. A 2015. évi felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Képviselő-testület a 176/2015.(VI.24.); a 177/2015.(VI.24.); a 178/2015.(VI.24.) sz. határozatával elfogadta az Integrált Településfejlesztési Stratégiát, mely dokumentum alapját képezi az Integrált Városfejlesztési Stratégia dokumentum. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban: ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A kapcsolatok továbbfejlesztése a szomszédos településekkel a város regionális marketingjének kiépítése, kapcsolatrendszerének együttműködési rendszerének javítása a területi települési, társadalmi kohézió erősítését szolgálja.

19


Balmazújváros, mint a kistérség, illetve a járás központja felelősséggel tartozik a kistérség, valamint a járás többi települése iránt, fejlesztési programjaiban megfogalmazottak számukra is húzóerőt kell, hogy jelentsenek. Számos közszolgáltatás kistérségi szintű lefedettséget biztosít, elsősorban a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a Nevelési Tanácsadó és a Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata. A Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ jelzőrendszeres házi segítségnyújtása, illetve a házi segítségnyújtás területén az időskorúak, illetőleg a fogyatékkal élők csoportjának biztosítja a megfelelő minőségű szolgáltatást. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A települési esélyegyenlőségi program a Pécsi Tudományegyetem munkacsoportja által a Türr István Képző és Kutató Intézet megbízásából készített Sablon a Helyi Esélyegyenlőségi Programok megalkotásához, az emberi erőforrások minisztere 2/2012.(VI.05.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól, és a Kormány 321/2011.(XII. 27.) Kormányrendelete a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról alapján készült. A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TeIR adatbázisból, a KSH adatbázisából, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, a beszámolókat készítő szakemberek tapasztalatait. Emellett Balmazújváros Város Önkormányzata által szolgáltatott adatok, a településen személyesen gyűjtött anyagok és az elektronikus média Balmazújvárossal foglakozó oldalai is hasznos információkkal szolgáltak. Azoknál az adatoknál, amelyeknél nincs nyilvántartás, ott a 2011. évi népszámlálás előzetes adatait vettük figyelembe. Balmazújváros nem gyűjtött, és nem elemzett részletesen adatokat a romákkal kapcsolatban.

20


3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

„Nem mindenkinek kötelező hátrányos helyzetűek segítségét hivatásul vállalnia. De mindenkinek kötelező tudomást vennie hátrányos helyzetű embertársainkról. Ez az első lépés a szolidaritás felé.” (Hajós András) A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken. Lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő piaci esélyeik jóval alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. A romák helyzetét pusztán a fenti jellemzőkkel meghatározni az őket körülölelő társadalmi előítéletek hatásának számbavétele nélkül pontosan mégsem lehet. A szociális létbizonytalanság mellett a kirekesztettség a legtöbb roma közös jellemzője, és e két jellemző együtthatója az a kilátástalan élethelyzet, amely jó eséllyel egész életükben távol tartja őket a társadalmi fősodortól. Az egyre erősödő társadalmi feszültségek és az ezzel párhuzamosan megszaporodó radikális és szélsőséges megnyilvánulások is mutatják, a roma lakosság társadalmi integrációja ma sürgetőbb feladat, mint valaha. A romák széleskörű társadalmi kirekesztődésének erősödése az etnikai feszültségek kezelhetetlen mértékű kiéleződéséhez vezethet, egyszersmind súlyosan visszavetheti a település és az egész ország gazdasági teljesítőképességét. A romák helyzetének vizsgálatakor óhatatlanul felmerülő alapprobléma, hogy hivatalos etnikai adatok nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A települési önkormányzatnak a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartásával arra kell törekednie, hogy minél több adatot gyűjtsön be a településen élő romák helyzetével kapcsolatban. A helyi esélyegyenlőségi program éppen abban segíthet, hogy megmutassa milyen eszközök egymásra építésével lehetséges valódi eredményeket elérni akár anélkül, hogy arra jelentős külön forrást biztosítanának. A szociális létbizonytalanság nem csupán a roma lakosságot érinti, ám a munkájukat elveszítő, munkához nem jutó csoportokat épp úgy. Ennek a helyzetnek a feltárását is segíti település szinten a következő elemzés.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből.

21


Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb.

15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15lakosság száma általános iskolát végzettek x évesek száma összesen száma év összesen nő férfi összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 14322 7376 6946 11524 5601 5923 2798 19,54 1775 24,06 1023 17,27 2011 15254 7877 7377 nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés

Balmazújvároson az aktív korú lakónépesség száma a vizsgált időszakban jelentősebb változást nem mutat sem a nők, sem a férfiak tekintetében.

13000 12000 11000 10000 Fő 9000 8000 7000 6000 5000 4000

Aktív korú (15-64 év közötti) lakónépe sség számának változása évenként

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Évek

Aktív korú lakó nép esség

Aktív korú nő

Aktív korú férfi

Különösen nehéz helyzetben vannak az egyedül élők, vagy akik kiskorú gyermeküket/gyermekeiket egyedül nevelik. Ezen álláskeresők elhelyezkedése gyakorlatilag megoldhatatlan, ezért egyre inkább megjelennek a mentális, pszichés, szociális problémák. Tényként kezelhetjük (különösen 2010-től), hogy a regisztrált munkanélküliek legnagyobb csoportjait az önkormányzat által folyósított aktív korúak ellátásában részesülők, illetve a rendszeres pénzellátásban nem részesülő eltartottak alkotják. Tapasztalataink szerint régiónkban is és városunkban is alkalmi jellegű munkavégzésre (esetenként feketemunka) a férfiak sokkal inkább keresettek, ezért ez a réteg 3 - 4 hetes, esetleg 1 - 2 hónapos munkalehetőségért szükségből képes feladni a regisztrált státuszt. Az Szt. értelmében 2009. év végétől aktív korúak ellátásában - néhány kivételtől eltekintve - egy családból csak egy fő részesülhet. Azon családok esetében, ahol a férj és a feleség is az ellátórendszerben volt, jellemzően az erősebb nem képviselői a nők javára lemondtak a pénzbeli ellátásukról.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

22


A rendszerváltást követő gazdasági recesszió egyik hatása a foglalkoztatottak számának csökkenése, illetve értelemszerűen a munkanélküliek, munkát keresők létszámának drasztikus emelkedése volt. Sajnálatos módon e jelenség a mai napig tapasztalható az ország minden régiójában, településén. Balmazújvároson a nyilvántartott álláskeresők (elsősorban az aktív korúak ellátásában részesülők) részére a közfoglalkoztatáson kívül más megélhetési lehetőség hosszú évek óta elérhetetlen. A tartós munkanélküliek legnagyobb részének még az elsődleges munkaerő piacra történő bekerülés is elérhetetlen. Aktív korú (15-64 év közötti) és álláskereső férfiak számának változása évenként 7500 7000 6500 Fő

6000 5500 5000 4500 4000 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Évek Aktív korú férfi

Álláskereső férfi

Az aktív korú álláskeresők száma az aktív korú lakónépességhez viszonyítva folyamatosan rendkívül magas értékeket mutat. Az országos átlagnál magasabb munkanélküliség kezelése érdekében új munkahelyekre, nagyobb volumenű beruházásokra lenne szükség. A térség és Balmazújváros munkaerő-piaci helyzetére még mindig rányomja bélyegét a mezőgazdasági tevékenység (idénymunka), valamint az, hogy az ipari tevékenységet folytató munkáltatók száma alacsony, kizárólag kis- és középvállalkozások működnek. A város 2008.-ban létrehozta a „Halomalja Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft.”-t, a 100%-ban önkormányzati tulajdonú cégét azzal a céllal, hogy a helyi lakosok részére a foglalkoztatást biztosítsa. A cég akkor 17 Ha területen kezdte meg működését. Ez a kezdeményezés lehetőséget biztosított a város lakosainak foglalkoztatásához, rendelkezett 100 fő alkalmazottal is. Azóta beolvadt a Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft-be, jelenleg a Mezőgazdasági Közmunkaprogram kapcsán folyik a gazdálkodás 7 Ha területen. Működése során, ha a megtermelt áru hasznosítása biztosított lenne, nagyobb mennyiségben is termelhetne, több munkaerőt foglalkoztatna, a balmazújvárosi családok számára megélhetést biztosítva. Aktív korú (15-64 év közötti) álláskereső nők és férfiak számának változása évenként 800

750

Fő 700

650

600 2008.

2009.

2010.

2011.

Évek Álláskereső nő

23


2012.


A gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat az Flt. és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. A munkanélküliek álláskeresőként történő regisztrációjának okait keresve megállapítható, hogy az állampolgárok jelentős része a munkahelyük vagy munkakörük megszűnését követően regisztráltatják magukat. A fiatalabb korosztály tekintetében a tanulmányok befejezését követően egy-két hónapon belül megtörténik a regisztráció. Az álláskeresőként eltöltött idő erősen függ az életkortól, iskolai végzettségtől, szakképzettségtől. A 2015. évi felülvizsgálat során került be az a diagram, mely jól példázza az álláskeresők nem szerinti változását. A 2013-as év jelentős csökkenést mutat ezen a területen. Meglátásunk szerint a drasztikus csökkenés a közmunka program kiterjesztésének köszönhető:

Aktív korú (15-64 év közötti) álláskereső nők és férfiak számának változása évenként 800 750 700 650 Fő 600

550 500 450 400 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

Évek

Álláskereső nő


Folyamatosan tapasztalható az a jelenség, hogy a képzettebb (idegen nyelvet is ismerő) munkaerő végleg elhagyja a települést. Megállapítható, hogy a regisztrált álláskeresők folyamatos forgásban vannak, azaz gyakorta visszatérnek a rendszerbe, akár több alkalommal is. A folyamatosan visszatérő, akár évek óta regisztrált munkanélküliként nyilvántartott (és egyre inkább bővülő) réteggel kapcsolatban elmondható, hogy sokan elveszítették affinitásukat a munka világába való visszatérésre.

nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év

év

2008

2009

2010

2011

2012

fő

1379

1425

1335

1490

1463

fő % fő % fő %

48 3,48 219 15,88 150 10,88

46 3,23 230 16,14 151 10,60

45 3,37 226 16,93 149 11,16

43 2,89 254 17,05 145 9,73

58 3,96 249 17,02 155 10,59

24


31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

209 15,17 178 12,91 176 12,76 125 9,06 148 10,73 109 7,90 17 1,23

194 13,61 191 13,40 149 10,46 129 9,05 171 12,00 145 10,18 19 1,33

138 10,33 159 11,91 175 13,11 142 10,64 158 11,84 124 9,29 19 1,42

172 11,54 192 12,88 175 11,74 164 11,01 169 11,34 157 10,54 19 1,28

146 9,98 164 11,22 185 12,65 155 10,59 156 10,66 163 11,14 32 2,19

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Jelen táblázat a 2015. évi felülvizsgálat során került beemelésre, mely a felülvizsgálat évének két megelőző év adataival került kiegészítésre.

nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

fő

1379

1425

1335

1490

1463

956

973

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

48 3,48 219 15,88 150 10,88 209 15,17 178 12,91 176 12,76 125 9,06 148 10,73 109 7,90 17 1,23

46 3,23 230 16,14 151 10,60 194 13,61 191 13,40 149 10,46 129 9,05 171 12,00 145 10,18 19 1,33

45 3,37 226 16,93 149 11,16 138 10,33 159 11,91 175 13,11 142 10,64 158 11,84 124 9,29 19 1,42

43 2,89 254 17,05 145 9,73 172 11,54 192 12,88 175 11,74 164 11,01 169 11,34 157 10,54 19 1,28

58 3,96 249 17,02 155 10,59 146 9,98 164 11,22 185 12,65 155 10,59 156 10,66 163 11,14 32 2,19

58 6,07 150 15,69 106 11,09 82 8,58 114 11,92 106 11,09 92 9,62 105 10,98 125 13,08 18 1,88

44 4,52 160 16,45 91 9,35 83 8,53 114 11,73 106 10,89 100 10,28 88 9,04 135 13,87 52 5,34


25


Regisztrált munkanélküliek száma korcsoportonként

285 260 235 210 185 160 Fő 135 110 85 60 35 10 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Évek -20

21-25

26-30

31-35

36-40

41-45

46-50

51-55

56-60

61-

A vizsgált időszakban az életkor tekintetében a 25 év alatti regisztrált munkanélküliek létszáma lényegesen meghaladja a többi korcsoportban nyilvántartottak létszámát. Az adatok értékelése során megállapítást nyert, hogy a regisztráltak döntő hányadát (2008. – 58,32 %, 2009. – 56,98 %, 2010. – 53,70 %, 2011. – 54,09 %, 2012. – 52,77 %) a 15 – 40 éves korosztály adja.

Regisztrált munkanélküliek száma korcsoportonként

Fő

285 260 235 210 185 160 135 110 85 60 35 10 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

Évek -20

21-25

26-30

31-35

36-40

41-45

46-50

51-55

56-60

61-

Jelen diagram szintén a kötelező felülvizsgálat alkalmával került beépítésre. A felülvizsgálat során feltüntetett két utolsó év adatai szerint Balmazújvároson a 20 év alatti és 40 éves álláskeresők számában csökkenés mutatkozik, mely a közmunka program kiterjesztésével magyarázható. ( 2013.- 53,35%; 2014.50,58%)

26


Életkor alapján az öregségi nyugdíjhoz legközelebb álló 61. évesnél idősebb korosztály létszáma több éves stagnálás után 2012-ben mintegy 60 %-kal emelkedett, míg az 56 – 60 év közötti regisztráltak létszámában a 2010-ben bekövetkezett csökkenést intenzív létszámnövekedés követte. Egy településen az alap-, közép- esetleg felsőfokú oktatás léte és minősége nemcsak egy település, illetve térség gyermekeinek fejlődését befolyásolja, hanem hozzájárul a település népességmegtartó erejének növeléséhez mind a pedagógiai munka, mind az infrastrukturális tényezők, és az eszközellátottság tekintetében is. Adott település alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező népességének arányát mindez együttesen határozza meg, különösen akkor, amikor kiemelkedő tekintettel kell lenni a környező városok elszívó hatása által generált magas fiatalkori elvándorlásra. A népesség korösszetétele hasonló súllyal esik a latba egy település lakosságának iskolai képzettsége meghatározásakor, hiszen a fiatalabb korosztály aránya általában magasabb végzettséget is jelent. A népesség iskolázottsága a két legutóbbi népszámlálás között eltelt 11 év során jelentős emelkedést mutatott. A tartós munkanélküliség a fejlett piacgazdaságokban is egyre növekvő problémát jelent. A hosszú, hónapokon, akár éveken keresztül tartó munkanélküliség egyéb tényezőkkel, így a szociálpolitikai rendszerek hiányosságával és környezeti veszélyezettséggel társulhat. A tartós munkanélküliség kérdése, mint korunk egyik legnagyobb kihívásaként jelenik meg. A munkanélküliek, különösen a tartós munkanélküliek tekintetében a szociálpolitika, a védőháló, a létbiztonság igénye „politikacsináló” hatalommá lett és évről évre egyre fontosabb tényezővé válik. Ugyanakkor soha nem látszott ilyen világosan, mint napjainkban, hogy a politika, a hatalom nem tudja teljesíteni a szociális elvárásokat. Településünkön a vizsgált időszakban a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek létszáma a 2008. évi csúcsot elérve folyamatosan 50 % alatt található a regisztrált munkanélküliek létszámához viszonyítva. Ezen statisztikai eredményeket vizsgálva akár elégedettek is lehetnénk, ha tényszerűen nem látnánk a csökkenés okait. Ezen mutató - a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek létszáma - a 2015. évi felülvizsgálat során vizsgálva, további megerősítést ad, miszerint 2013. évben már 41,9 %. Mint már fentebb is jeleztük a térség és Balmazújváros munkaerő-piaci helyzetére rányomja bélyegét a mezőgazdasági tevékenység, ami együtt jár azzal, hogy a munkavégzés szezon jellege miatt a foglalkoztatottak igen rövid időre jutnak kereseti lehetőséghez. Az utóbbi időszakban jellemzővé vált az ipari tevékenységet folytató, jelentősebb létszámú tartós munkanélküli foglalkoztatását biztosító munkáltatók részéről is, hogy csak néhány hónapos (rosszabb esetben 1 – 2 hetes) határozott időtartamra kötött munkaszerződéssel foglalkoztatnak. A közfoglalkoztatás rendszerének átalakítása (az esetek túlnyomó részében 10 – 12 hónapon keresztül tartó foglalkoztatás) is azt eredményezte, hogy átmeneti, rövid időtartamra az ebben a formában foglalkoztatottak reális lehetőséget kapnak arra, hogy a határozott időre kötött közfoglalkoztatási szerződés letelte után 30 – 50 napra álláskeresési támogatáshoz jussanak. Fentiek azt eredményezik, hogy a regisztrált munkanélküliek (köztük a tartós munkanélküliek is) állandó forgásban vannak. A regisztrált munkanélküliek létszámát életkor szerint vizsgálva megállapítható, hogy a 30 év alattiak létszáma (2008. – 30,24 %, 2009. – 29,97 %, 2010. – 31,46 %, 2011. – 29,67 %, 2012. – 31,57 %) lényegesen meghaladja a többi korcsoportban nyilvántartottak összlétszámát. E célcsoporton belül jelentős létszámban jelennek meg a pályakezdő álláskeresők, akik közül a többi csoporthoz hasonlóan a szakképzettség nélküli, illetve szakmunkás végzettséggel rendelkezők jelennek meg a legnagyobb számban.

27


A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma a 2009-ben tapasztalható szerény mértékű csökkenést követően intenzíven emelkedik, ami azt jelentheti, hogy ezen a téren sem sikerült a foglalkoztatást javítani, illetve hogy elsősorban a semminemű képzettséggel nem rendelkező regisztráltak miatt az ebben a csoportban elhelyezkedők létszáma újratermelődik. Különösen elgondolkodtató a nyilvántartott pályakezdő nő álláskeresők létszámának 2011. évi emelkedése.

év 2008 2009 2010 2011 2012

18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 1456 1548 3004 1448 1554 3002 1468 1524 2992 1472 1555 3027 1442 1526 2968

fő 84 65 81 105

nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen % fő % fő % 5,77 78 5,04 162 5,39 4,49 78 5,02 143 4,76 5,52 77 5,05 158 5,28 7,13 77 4,95 182 6,01

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat


Jelen táblázat a 2015. évi felülvizsgálat alkalmával került beillesztésre. Jól példázza, miszerint a 2012. évben igen jelentősen megugrott ez az arány, ám a 2013. évi mutatók már megnyugtatóan csökkenést mutatnak. Ki kell emelni ezen adatok közül a női nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának a 2011.- es és a 2012.-es évben történő nagyszámú emelkedést követően megnyugtató csökkenés mutatkozik.

év 2008 2009 2010 2011 2012 2013

18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 1456 1548 3004 1448 1554 3002 1468 1524 2992 1472 1555 3027 1442 1526 2968 1479 1581 3060

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen fő % fő % fő % 84 5,77 78 5,04 162 5,39 65 4,49 78 5,02 143 4,76 81 5,52 77 6,05 158 5,28 105 7,13 77 4,95 182 6,01 113 7,84 129 8,45 242 8,15 70 4,7 80 5,1 150 4,9

A településünk esetében vizsgált időszak is, valamint az országos és regionális statisztikai eredmények is azt bizonyítják, hogy a munkanélküliség szorosan összefügg az iskolai végzettséggel. Általánosan megállapítható, hogy minél alacsonyabb az iskolai végzettség, annál magasabb a munkanélküliség rátája. Ez különösen igaz Balmazújvárosra, hiszen a nyilvántartott munkanélküliek összlétszámához viszonyítva a maximum 8 általános végzettséggel rendelkezők aránya 2008-ban 49,67 %, 2009-ben 43,44 %, 2010-ben 46,37 %, 2011-ben 46,71 %, míg 2012-ben 42,45 %. A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen visszakerüljön az elsődleges munkaerő-piacra.

28


2010 2011 2012

közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma

közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

908 895 580

7,33 % 7,21 % 4,77 %

nincs adat nincs adat nincs adat

közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest nincs adat nincs adat nincs adat

Forrás: Önkormányzat adatai

Az alábbi táblázatot a 2015. évi felülvizsgálat során illesztettük be, mintegy bemutatva a közfoglalkoztatás hatékonyságát településünkön, mellyel hozzájárul a lakosság jövedelemhez jutásához munka által. közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma

közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

908

7,33

nincs adat

nincs adat

2011

895

7,21

nincs adat

nincs adat

2012

580

4,77

nincs adat

nincs adat

2013

1126

9,65

nincs adat

nincs adat

2014

2702

nincs adat

nincs adat

nincs adat

A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, elsősorban foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő álláskeresők részére. A statisztikai adatok, vélemények alapján egyértelmű, hogy az önkormányzatok (köztük Balmazújváros is) elsöprő többsége érzi saját felelősségét a közfoglalkoztatás tekintetében, hiszen a jelenlegi helyzetben, még ha csak átmenetileg is, de ezzel a lehetőséggel lehet a regisztrált munkanélküliek legnagyobb hányadát munkajövedelemhez juttatni. Ez a momentum annál inkább fontos, mert a közfoglalkoztatási programok (akár helyi, akár országos) jellegéből adódóan leginkább a munkanélküliek legnagyobb csoportját (szakképzetlen, maximum 8 általános végzettség) van lehetőség bevonni. Természetesen a közfoglalkoztatás nem oldja meg sem helyi, sem országos szinten a foglalkoztatással kapcsolatos problémákat, ezért mindenképpen a gazdasági növekedésre kell a fő hangsúlyt fektetni.

Megszüntetés-szüneteltetés oka (év/eset)

év

megszüntetés, szüneteltetés összesen (év/eset)

kereső tevékenység

közhasznú, közcélú munka, közfoglalkoztatás

29

együttműködési kötelezettség elmulasztása

egyéb (rendszeres pénzellátás, jövedelemhatár, jogszabály módosítás, stb.)


2008 2009 2010 2011 2012

565 1050 1180 1440 1164

246 178 161 230 298

142 701 908 895 580

17 53 37 78 71

160 118 74 237 215

Forrás: Helyi adat

A táblázatban közölt és a grafikonon feldolgozott adatok hűen tükrözik a közfoglalkoztatás jelentőségét Balmazújvároson. Megállapíthatjuk, hogy az 2008-as évet kivéve (25 %) minden esztendőben az aktív korúak ellátásban részesülők legalább 50 %-a kereső tevékenységet kizárólag a közfoglalkoztatás keretein belül volt képes folytatni.

Aktív korú ellátása megszüntetésének/szüneteltetésének oka

1001 Fő

501

1 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Évek

Megszüntetés összesen

Kereső tevékenység

Közfoglalkoztatás

Együttműködés elmulasztása

Egyéb

Forrás: Helyi adat

A nyilvántartott álláskeresők közül az álláskeresési járadékban és álláskeresési segélyben részesülők statisztikai adatait érdemes együtt vizsgálni, hiszen így állapítható meg a pénzbeli ellátásra jogosultak és nem jogosultak aránya. Mindkét ellátási forma esetében igaz, hogy a regisztrált munkanélküliek létszámához képest a tényleges pénzbeli ellátásra jogosultak száma elenyésző. Jelzésértékű, hogy a regisztrált álláskeresők közül 2008-ban 24,66 %, 2009-ben 38,95 %, 2010-ben 36,11 %, 2011-ben 17,38 %, míg 2012-ben 10,73 % részesült a támogatás valamely formájában. A 2015. évi kötelező felülvizsgálat során újabb kiegészítéseket kívánunk tenni a fent bemutatott táblázat és grafikon tekintetében. Mindkettőben bemutatásra kerülnek a felülvizsgálatot megelőző két évi adatok. Minden esetben megállapítható, hogy a közmunka program kiterjesztése okozta a nagyszámú megszűntetéseket. Megszüntetés-szüneteltetés oka (év/eset)

év

megszüntetés, szüneteltetés összesen (év/eset)

2008 2009 2010

565 1050 1180

kereső tevékenység

közhasznú, közcélú munka, közfoglalkoztatás

együttműködési kötelezettség elmulasztása

246 178 161

142 701 908

17 53 37

30

egyéb (rendszeres pénzellátás, jövedelemhatár, jogszabály módosítás, stb.) 160 118 74


2011 2012 2013 2014

1440 1164 1392 1624

230 298 270 248

895 580 822 1117

78 71 147 151

237 215 153 108

Forrás: Helyi adat

Aktív korú ellátása megszüntetésének/szüneteltetésének oka 1800 1650 1500 1350 1200 1050 Fő 900 750 600 450 300 150 0 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

Évek Megszüntetés összesen

Kereső tevékenység

Közfoglalkoztatás

Együttműködés elmulasztása

Egyéb

Forrás: Helyi adat (2015. felülvizsgálat)

Az Flt. 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett módosítása erőteljesen befolyásolta az álláskeresési segélyre, álláskeresési járadékra vonatkozó jogosultsági feltételeket, illetve a támogatások folyósítási időtartamát. Ezen időponttól kezdődően az öt folyósítási szakaszra bontható ellátási rendszerből (álláskeresési járadék = kettő szakasz, álláskeresési segély = három szakasz) mindössze kettő alakult ki. Az álláskeresési járadék folyósítási időtartama drasztikusan csökkentésre került, hiszen a feltételeknek megfelelő álláskereső maximum 90 napig részesülhet ellátásban.

év 2008 2009 2010 2011 2012

nyilvántartott álláskeresők száma fő 1379 1425 1335 1490 1463


31

álláskeresési járadékra jogosultak fő % 194 14,07 311 21,82 168 12,58 213 14,30 131 8,95


Nyilvántartott álláskeresők és álláskeresési járadékban részesülők aránya 1600 1400 1200 1000 Fő 800

600 400 200 0 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Évek Álláskeresők száma

Álláskeresési járadékban részesülők

Álláskeresési segélyt a hatálybalépést követően kizárólag az alapfeltételeknek megfelelő, közvetlenül nyugdíj előtt álló regisztrált munkanélkülieknek állapíthatnak meg.

időszak 2008. 1. negyedév 2008. 2. negyedév 2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2008. átlag 2009. 1. negyedév 2009. 2. negyedév 2009. 3. negyedév 2009. 4. negyedév 2009. átlag 2010. 1. negyedév 2010. 2. negyedév 2010. 3. negyedév 2010. 4. negyedév 2010. átlag 2011. 1. negyedév 2011. 2. negyedév 2011. 3. negyedév 2011. 4. negyedév 2011. átlag 2012. 1. negyedév 2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 2012. 4. negyedév 2012. átlag

nyilvántartott álláskeresők száma 1498 1305 1305 1379 1372 1525 1470 1412 1425 1458 1785 1237 1298 1335 1414 1702 1442 1454 1490 1522 1944 1567 1593 1463 1642

segélyben részesülők fő 143 96 115 146 125 160 115 142 244 165 333 186 216 314 262 286 111 140 46 146 23 26 26 26 25


32

segélyben részesülők % 9,55 7,36 8,81 10,59 9,11 10,49 7,82 10,06 17,12 11,32 18,66 15,04 16,64 23,52 18,53 16,80 7,70 9,63 3,09 9,59 1,18 1,66 1,63 1,78 1,52


Álláskeresők és álláskeresési segélyben részesülők aránya (éves átlag)

1600 1400 1200 1000 Fő

800 600 400 200 0 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Évek Álláskeresők száma

év

2008 2009 2010 2011 2012

Álláskeresési segélyben részesülők

foglalkoztatást rendszeres szociális helyettesítő segélyben támogatás részesülők (álláskeresési támogatás) munkanélküliek 15-64 fő fő évesek %-ában %-ában 63 0,51 550 39,88 92 0,74 653 45,83 104 0,84 619 46,37 139 1,12 750 50,34 92 0,76 855 58,44

azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett 0 0 0 0 21

azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés

foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküliek 15-64 fő fő évesek %-ában %-ában 2008 63 0,51 550 39,88 2009 92 0,74 653 45,82 2010 104 0,84 619 46,4 2011 139 1,12 750 50,33 2012 92 0,76 855 58,44 2013 68 0,58 603 55,70 2014 60 nincs adat 403 40,83 rendszeres szociális segélyben részesülők

azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0 0 0 0 21 33 29

0 0 0 0 0 0 0

Fenti táblázat a 2015. évi felülvizsgálat során került feltüntetésre, mely kiegészült a felülvizsgálatot megelőző két év adataival településünket tekintve. Ezen adatok csökkenést mutatnak az ezt megelőző évekhez képest, ám azoknak a száma még mindig kimutatható, akik elesnek az FHT jogosultságtól. Ez arra enged következtetni, hogy az intézkedési tervben megfogalmazott önkéntes munka hangsúlyozására nagy szükség van. 33


év

2008 2009 2010 2011 2012

regisztrált álláskeresési álláskeresési aktív korúak álláskeresők járadékban segélyben ellátásban száma részesülők részesülők részesülők 1379 1425 1335 1490 1463

194 311 168 213 131

146 244 314 46 26

550 653 619 750 855

rendszeres szociális segélyben részesülők

regisztrált, de ellátásban nem részesülők aránya

63 92 104 139 92

30,89 % 8,77 % 9,74 % 22,95 % 24,54 %

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés

Mindez azt jelenti, hogy (különösen 2012-től) növekszik azon regisztrált munkanélkülieknek a száma, akik az önkormányzatnál próbálnak az aktív korúak ellátására jogosultságot szerezni, vagy egyszerűen ellátatlanok maradnak, ami egzisztenciális és egyéb problémák sorozatát indíthatja el. Térségünk vonatkozásában jellemző, hogy jelentős létszám ingázik elsősorban a megyeszékhely, Debrecen irányába. Az ingázással feltehetően hosszú távon kell számolni, hiszen a Balmazújvároson lévő gazdasági egységek igen tőkeszegények, jelentősnek ítélhető beruházást nem tudnak megvalósítani. Sok esetben egyegy pályázat megvalósításához szükséges önrész sem áll rendelkezésre. Megállapításunk szerint Balmazújváros és Debrecen között a közlekedés szempontjából megfelelő a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélye mind az autóbusz/vonat járatszámok, mind az átlagos utazási idő tekintetében. Ugyanez már nem mondható el a főváros, illetve a környező városok (Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény) esetében. A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: a) b) c) d)

foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága közfoglalkoztatás a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) e) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

34


Balmazújváros Város Önkormányzata az Szt-ben, valamint a Gyvt-ben meghatározott kötelezően biztosítandó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokat 2012. december 31. napjáig teljes körűen biztosította. A jogszabályi változások miatt (hatáskör/illetékesség) 2013. január 1. napjától kezdődően néhány ellátási forma esetében eljáró hatóságként beléptek a járási hivatalok. Balmazújváros Város Önkormányzata a jogszabályokban meghatározott támogatási formákon túl (a szociális ágazat költségvetési előirányzatának terhére) a lakosság magasabb fokú ellátásának érdekében önként vállat feladatként a rászorulók részére - egyszerűsített foglalkoztatás keretében átmeneti jelleggel munkavégzési lehetőséget, - az egészségi állapot megőrzése, javítása érdekében gyógyfürdő ellátást, - a továbbtanulók részére BURSA támogatást, - első lakáshoz jutók egyszeri, vissza nem térítendő támogatását, - tartósan beteg gyermekek oktatási intézményekbe történő szállításához utazási támogatást, - a helyben tanulók és a nyugdíjasok részére utazási támogatást nyújt. Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény 7. §-a 2011. szeptember 1. napjától módosította a lakásfenntartási támogatás megállapítására való jogosultság feltételeit, mely a jogosultsági kör bővülését eredményezte. A 2011-ben bekövetkezett ugrásszerű növekedés a törvénymódosításoknak volt köszönhető. Ezen időszakban a normatív lakásfenntartási támogatás mellet helyi lakásfenntartási támogatás megállapítására is volt lehetőség, azonban 2012. március 31. napjával az Országgyűlés döntése alapján megszüntetésre kerültek. Előzőekre tekintettel 2012. évben kisebb mértékű csökkenés tapasztalható. A törvénymódosítással a támogatáson belül a fogyasztási egység alapján történő jövedelemszámítás miatt bővült a jogosultak köre, emelkedett az egy főre eső jövedelemhatár, több idős, nyugdíjas személy részére is megállapítható volt a támogatás, mely a létfenntartás tekintetében nagy segítséget jelent e személyek számára.

év 2008 2009 2010 2011 2012

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 1551 1623 1571 1861 1775

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Az Szt. 2015. március 01. napjával megszűntette ezen ellátási forma folyósítását. Az önkormányzatok hatáskörébe tette a szociális alapon nyújtható támogatási formák kidolgozását. Ennek értelmében önkormányzatunk helyi rendeletben (6/2015. (VI. 24.) megfogalmazta a szociálisan rászoruló személyek számára lakhatási támogatást állapít meg. Helyi nyilvántartásunk alapján a jogosultak száma drasztikus csökkenést mutat.

35


Lakásfenntartási támogatás / települési lakhatási támogatás (létszámadatok)

1900 1700

Fő/hó

1500 1300 1100 900 700 Január

Február

Március

Április

Május

június

Év/hó 2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2013.

2014.

2015.

Forrás: helyi önkormányzat

A diagram jól példázza a lakhatási támogatás csökkenését. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Az alanyi és normatív alapon megállapítható közgyógyellátásra való jogosultság feltételeit a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény szabályozza, míg a szociális rászorultság alapján megállapítható ellátás feltételeit az önkormányzat helyi rendeletében szabályozza. A helyi rendelet alapján nyújtott ellátásban részesülők száma a vizsgált időszakban a jogosultsági létszám 23-31 %-át jelenti. Az alanyi jogon megállapítható jogosultak száma kimagasló, mely mutatja, hogy településünkön igen magas e jogosultsági körbe tartozók aránya. Az ellátás több jogcímen is megállapítható (alanyi jogon, normatív alapon, illetve méltányosságból).

36


év 2008 2009 2010 2011 2012

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma összesen alanyi normatív méltányos 979 500 206 273 977 509 193 275 1064 521 231 312 886 420 192 274 947 511 213 223


Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 1000 800 600 Fő 400 200 0 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Évek Összesen

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Alanyi

Normatív

Méltányos

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 979 977 1064 886 947 808 791


37


Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 1200 1000 800 Fő600

400 200 0 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

Évek Összesen

Alanyi

Normatív

Méltányos

Fenti táblázat és diagram a 2015. évi felülvizsgálat során került beillesztésre. Az SZt. módosítása alapján 2015. március 01. napjától megszűnt a méltányossági közgyógyellátás. Ezen ellátási forma helyett az önkormányzatunk gyógyszerutalványt nyújt a rászorultak részére helyi rendelet alapján.

Az Szt. szabályozza az ápolási díjra való jogosultság feltételeit. Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő testületének döntése alapján a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása céljából megállapítható volt ápolási díjra való jogosultság, feltételeit helyi rendeletében szabályozta. 2011. március 1. napjától megszüntetésre került e rendelet, a város gazdasági érdekeire, a költségvetési egyensúly megteremtése illetve helyreállítására való tekintettel. A rendelet értelmében a méltányossági alapon nyújtott ápolási díjban részesülők ellátását 2011. június 30. napjával meg kellett szüntetni, mely az ellátásban részesítettek számának csökkenését eredményezte.

ápolási díjban részesítettek száma összesen 2008 2009 2010 2011 2012

64 74 72 61 64

ápolási díjban ápolási díjban alanyi méltányossági jogon részesítettek alapon részesítettek száma száma 49 15 67 7 67 5 61 64 -


38


Ápolási díjban részesülők száma 100

Fő50

0 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Évek Összesen

év 2008 2009 2010 2011 2012

Alanyi

Méltányos

időskorúak járadékában részesülők száma 18 19 16 17 18


Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után sajátjogú nyugellátásra nem jogosultak, vagy alacsony összegű ellátással rendelkeznek. Jogosultak köre: Időskorúak járadéka annak a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek állapítható meg, akinek havi jövedelme, valamint saját és vele együttlakó házastársa/élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 80 %-át (jelenleg 22.800,- Ft). Egyedülálló, 75 évesnél fiatalabb személy esetén 95 %-át (jelenleg 27.075,Ft), egyedülálló 75. életévet betöltött személy esetén 130 %-át (jelenleg 37.050,- Ft). Az Szt. szabályozza ezen ellátási formára való jogosultság feltételeit. Balmazújváros területén az időskorúak ellátására való jogosultak köre a lakosság létszámához viszonyítva csekély, az ellátásban részesülők száma stagnál. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz való hozzájutás alapvető feltételrendszerét törvények, kormányrendeletek, illetőleg a helyi sajátosságokat figyelembe véve önkormányzati rendeletek írják elő. Fő komponensként gyakorlatilag minden támogatási forma esetében (mind a jogosultsági küszöb meghatározásánál, mind a támogatások alkalmankénti/havi összegeinél) megjelenik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

Ellátási forma

Egy fogyasztási egységre jutó/egy főre jutó jövedelem 39

Támogatás összege a nyugdíjminimum arányában


Időskorúak járadéka Időskorúak járadéka (egyedülálló) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Rendszeres szociális segély Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj (szociális rászorultság) Temetési segély Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (család) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (egyedülálló/18. életév feletti)

Nyugdíjminimum 80 %-a Nyugdíjminimum 95 %-a Nyugdíjminimum 90 %-a Nyugdíjminimum 90 %-a Nyugdíjminimum 250 %-a Minimum a nyugdíjminimum Minimum a nyugdíjminimum

80 % 95 % 80 % 90 % 80 % -

Nyugdíjminimum 130 %-a

-

Nyugdíjminimum 140 %-a

-

Általános tendencia, hogy az egyik oldalon az öregségi nyugdíj legkisebb összege évek óta változatlan szinten áll (28.500,- Ft), ugyanakkor mind a nyugdíjszerű ellátások, mind a minimálbér, mind a bérminimum összegei folyamatosan emelkednek. Mindez azt jelenti, hogy a szociális rászorultságból megállapítható ellátásokra jogosultak létszáma az egy főre jutó, illetve az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem emelkedése miatt folyamatosan csökken. Például az aktív korúak foglalkoztatást helyettesítő támogatása esetében egy háromtagú (szülők + egy gyermek) család esetében a jelenlegi jövedelemhatár 69.255,- Ft/hó/család, négytagú család esetében (szülők + kettő gyermek) 89.775,- Ft/hó/család, míg öttagú család esetében (szülők + három gyermek) 107.730,- Ft/hó/család. A családi pótlék havi összege egy gyermek esetén 12.200,- Ft, kettő gyermek esetén 13.300,- Ft/gyermek, három gyermek esetén 16.000,- Ft/gyermek.

Amennyiben feltételezzük, hogy mindegyik családtípusban az egyik szülő munkanélküli és a másik szülő kereső tevékenység folytán a minimálbér összegének megfelelő jövedelemmel rendelkezik, úgy a munkanélküli szülő a munkaügyi központ által folyósított álláskeresési támogatás folyósítási idejének kimerítését követően az önkormányzattól pénzellátásban nem részesülhet, tekintettel arra, hogy a minimálbér havi nettó összege 64.190,- Ft. Fentiek alapján családonként az egy-egy fő aktív korú ellátatlan személy figyelembevételével az egy főre jutó havi nettó jövedelem családtípusonként a következők szerint alakul:

2 szülő + 1 gyermek 2 szülő + 2 gyermek 2 szülő + 3 gyermek

25.463,- Ft/fő/hó 22.698,- Ft/fő/hó 22.438,- Ft/fő/hó.

Az Szt. 33. § (5) bekezdésében foglaltak értelmében aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Abban az esetben, ha a fentiekben meghatározott családtípusokat azzal az eltéréssel vizsgáljuk, hogy a minimálbéren foglalkoztatott szülő nem kereső tevékenységet folytat, hanem foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, az egy főre jutó havi nettó jövedelem családtípusonként a következők szerint alakul:

2 szülő + 1 gyermek 2 szülő + 2 gyermek 2 szülő + 3 gyermek

11.667,- Ft/fő/hó 12.350,- Ft/fő/hó 14.160,- Ft/fő/hó.

40


Nyugdíjminimum, minimálbér, bérminimum összegének változása

130000 120000 110000 100000 90000 80000 Ft 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

Évek

Nyugdíjminimum

Minimálbér

Bérminimum

Nyugdíjszerű ellátások összegének emelése

11

%

6

1 2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

Évek Nyugdíjemelés mértéke

A szociális ellátás Balmazújvárosban a Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ intézményi keretin belül valósul meg. A Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ létrehozásának és működtetésének célja Balmazújváros, Egyek, Hortobágy, Tiszacsege települések időskorú, vagy szociális és egészségi okok miatt rászoruló lakosainak személyes gondoskodást nyújtó ellátások biztosítása alap- és szakosított ellátási forma keretében. A szolgáltatások kistérségi szintű biztosításának célja a településeken élő idős és fogyatékos személyek önrendelkezésen alapuló önálló életvitelének megkönnyítése. Ezáltal az egyes szolgáltatások nemcsak a városban élő időskorú és fogyatékkal élő lakosok előjoga, hanem a térség kisebb településeinek lakosai is hozzájuthatnak valamennyi szolgáltatáshoz. A városban Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ jóvoltából elérhető alapszolgáltatások:

Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Nappali ellátás- Idősek Klubja Támogató Szolgáltatás Közösségi ellátások Családsegítés

41


Támogató szolgáltatást településünkön a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Szenvedélybetegek Balmazújvárosi Nappali Intézménye is ellát tevékenységi körén belül. A városban a Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti alapszolgáltatásai: Szociális információs szolgáltatás A szociális információs szolgáltatásunk keretében a lakosság megfelelő tájékoztatást kapott a különböző ellátások hozzáférhetőségével és igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.

Együttműködés az aktív korú nem foglalkoztatott személyekkel Az önkormányzat határozata alapján a segélyezett a családsegítő szolgálattal köteles együttműködni. Az együttműködés célja lehet a munkaerőpiacra való visszatérés elősegítése, a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodásban segítségnyújtás, a tartós munkanélküliség okozta pszichés traumák, ill. a hátrányos helyzetből adódó nehézségek kezelése. Ingyenes szolgáltatások Pszichológiai tanácsadás keretében gyermekek és családok számára nyújt a pszichológus segítséget életvezetési-, gyermeknevelési-, magatartási-, tanulási problémák megoldásában, konfliktuskezelési technikák elsajátításában, pszichiátriai betegek gyógyulásának támogatásában. Heti egy alkalommal előzetes egyeztetés alapján jogi tanácsadást biztosít ügyfeleinknek, érdekérvényesítő szerepük fenntartása érdekében, továbbá mediáció.

A gyermekjóléti szolgálattal közös programok A lakosság részére adományok gyűjtése, melyeket az általuk gondozott, rászorult családok részére eljuttat. Ezek az adományok elsősorban ruha, cipő és bútor adomány. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás. Ezt a támogatási formát és a kiegészítő helyi kompenzációt természetben nyújtjuk Balmazújvároson. A szociális törvény rendelkezik az adósságkezelési szolgáltatásról, amely akkor nyújt segítséget, ha már összegyűlt egy nagyobb összegű díjhátralék. Tapasztaljuk, hogy a szegénység jellemzője a lakhatással összefüggő hátralékok felhalmozódása, és a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése. Ezen ellátási forma biztosítása az önkormányzatok részére nem kötelező feladat. A hátralékkal rendelkező családok esetében jelenleg nincs segítségnyújtás településünkön a hátralék rendezéséhez.

42


Balmazújváros rendelkezik bérlakás állománnyal, mely ingatlanok megfelelő lakhatási körülményeket biztosítanak. db

összes lakásállomány

bérlakás állomány

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008 2009 2010 2011 2012

6669 6697 6705 6723

nincs adat

6721

nincs adat

nincs adat nincs adat nincs adat

szociális lakásállomány


12 12 12 12 13

0 0 0 0 0

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok


59 59 59 59 58

9 4 6 4 4


0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

A legveszélyeztetettebb csoportok a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők, kedvezőtlen jövedelmi helyzetű családok, pályakezdők, nagycsaládosok, a hajléktalansággal veszélyeztetett, az erőszak áldozatai pl. kilakoltatás előtt álló családok, a lakásfenntartási nehézséggel küzdők, a lakhatással összefüggő adósságot felhalmozott háztartások és súlyos betegséggel küzdő családok. Szükséglakás bérlőjeként azon személy jelölhető ki, akinek lakása elemi csapás miatt elpusztult, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt a lakóház bontását elrendelte. Hatáskört teljes körűen a polgármester gyakorolja. Szociális bérlakásra igénylés nyújthatnak be a Balmazújvároson lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magánszemély, amennyiben családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő valamint gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 300 %-át nem haladja meg. Hatáskört a képviselőtestület gyakorolja, figyelemmel az Intézményfelügyeleti, Szociális, és Közbiztonsági Bizottság javaslatára. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő testületének 37/2009. (XI.25.) rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról rendelkezik településünkön lévő bérlakások bérlőkijelöléséről, üzemeltetéséről, fenntartásáról. Városunkban 2002-ben pályázati forrásból 6 darab költségalapon meghatározott lakbérű bérlakás épült. A lakások közül 4 darab 39,99 m2, 2 darab 29,99 m2 alapterületű. Jellemzően a 35 év alatti korosztályt célozza meg. Bérbeadás célja, hogy olyan családok kerüljenek bele, akik a bérleti idő lejáratát követően saját ingatlant tudnak vásárolni (lakótelek, lakás). Ezt szolgálja az a rendelkezés is, mely szerint, ha valaki egy éven belül kiköltözik az ingatlanból, az addig megfizetett lakbér 70 %-át visszaigényelheti az önkormányzattól. A visszatérítés csak abban az esetben illeti meg, ha saját ingatlan megvételére kerül sor, melyet igazolni is tud. A lakások pályázat útján igényelhetőek. A pályázatot az önkormányzat abban az esetben írja ki, ha a lakás kiürül, vagy a jelenlegi bérlő írásban jelezte kiköltözésének szándékát. A pályázat elbírálására a Polgármesteri Hivatal Beruházási Osztályának vezetője, vagy általa megbízott bizottsági tag, valamint a Pénzügyi, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság jogosult. A pályázatokat pontrendszer alapján e bizottság készíti elő a képviselő testület részére. A lakások öt évre vehetők bérbe, meghosszabbítás nem lehetséges. A hajléktalan szálló megléte lehetőséget biztosít a hajléktalansággal veszélyeztetett réteg számára a lakhatási problémák megoldásában. Balmazújvároson ez a jelenség nem releváns, azonban az esetleges krízishelyzet azonnali megoldására lehetőséget biztosítana egy esetleges együttműködési szerződés önkormányzatunk és egy, a településhez közel lévő településen működő hajléktalan szálló között. 43


A külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, elsősorban az úgynevezett szőlőskertekben található lakhatás céljára használt hétvégi házak jellemzőek Balmazújváros településen. Ezen lakások közműszolgáltatásokhoz való hozzáférése nem rendezett, a lakásként funkcionáló épületek komfortfokozatát tekintve komfort nélküliek. A helyi buszközlekedés nem biztosított azonban a folyamatban lévő pályázati forrásból megvalósítandó kerékpárút Balmazújváros és Nagyhegyes között biztonságossá teszi a közlekedést. A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: a) b) c) d) e) f)

bérlakás-állomány szociális lakhatás egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok lakhatást segítő támogatások eladósodottság lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatás

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezen területeken az alacsony státuszú mélyszegénységben élő és roma népesség koncentrációja igen magas, éppen ezért a városi szegregátumok meghatározásának egyik elsődleges célja az ilyen jellegű területek lehatárolása. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően kétféle típusa jelentkezik: • •

a városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (általában ezek jelentik a telepszerű környezetet), a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakó-funkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (általában ezek jelentik a telepeket).

Balmazújvároson két szegregátum fedezhető fel. Első szegregátum Magdolna utca, Malom utca, Hársfa utca és Kiskútújsor által határolt településrész. Itt 109 lakásban 548 fő él. Míg 2001-ben a KSH adatai szerint 899 fő volt a lakónépesség száma, 2008-ban az önkormányzat Szociális Osztály munkatársainak kérdőíves felmérése alapján ez a számadat 39,1 %-kal csökkent. A második szegregátum a Bólyai utca, Kodály utca, Wesselényi utca, Lengyel Menyhért utca, Révész utca (Újtelep). Itt 150 lakásban 689 fő él. 2001-ben a KSH adatainak tükrében 1069 fő volt a lakónépesség száma, míg a 2008-as felmérés alapján a létszám 35,5 %-kal csökkent. Településünk a szegregátumokban élők életkori megoszlására, hátrányos, halmozottan hátrányos gyerekek arányára, foglalkoztatottsági helyzetre nem rendelkezik felméréssel, adattal.

44


1.

szegregátumok a lakások száma: a háztartások száma: a lakosságszám összesen:

Az érintett utcákban

2.

109 150 139 181 548 689 1 26 70 12

25 89 29 7

Komfortfokozat

összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli

Életkor

0 – 14 15 – 59 60 - X

216 232 308 422 24 35

Iskolai végzettség

legfeljebb 8 általános osztály 8 általános osztály alatt

257 297 90 68

Támogatások

rendszeres szociális segély lakásfenntartási támogatás rendszeres gyermekvédelmi támogatás közgyógyellátás

118 74 89 111 206 271 28 24

A táblázat áttekinthetővé teszi a szegregátum lakókörnyezet lakásállományának állapotát településünkön. A fő cél, hogy az alacsony státuszú, már szegregálódott vagy szegregációs veszélynek kitett, a szegregátumokban, illetve az erősen leromlott területeken élő lakosok magasabb koncentrációja csökkenjen, lehetőleg közelítsen a városi átlaghoz. Fontos továbbá, hogy a város más területein vagy a város környezetében elhelyezkedő falvakban ezzel párhuzamosan ne nőjön a számuk. Fontos törekvés, hogy a szegregációs jelenségek kezelésére komplex intézkedési terv szülessen az érintett önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, gazdasági, helyi és kistérségi civil szereplők és a széles nyilvánosság bevonásával. Erre felel az Integrált Városfejlesztési stratégiában megfogalmazott Antiszegregációs beavatkozási terv. Az Anti-szegregációs beavatkozási terv lehetőséget kínál arra, hogy a helyzetelemzésben leírt problématerületekre települési szintű megoldások szülessenek. Ehhez a helyzetelemzés, valamint programkészítés során kialakult közös szándék és együttműködések jó alapot nyújtanak. A beavatkozási tervben foglaltak megvalósításának, a szükséges fejlesztéseket támogató, benyújtani tervezett ESZA-típusú és infrastruktúra-fejlesztési uniós és hazai pályázatok (TÁMOP, TIOP, ÉAOP) elengedhetetlenek. A különböző szektorok közötti együttműködés még hatékonyabb összehangolására a beavatkozási tervben szerepel a kommunikáció javítása, melynek fontos eleme a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és az érintett, hátrányos helyzetű családokkal (mint fő célcsoporttal) való aktívabb, személyes kapcsolattartás. A betervezett TÁMOP pályázatok keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális segítő szféra, a pedagógusok, szakmai szolgáltatók és a CKÖ tagjainak továbbképzésére. A város 2009-től tervezett pályázati stratégiájában is kiemelt szerepet kapnak az ún. ESZA–típusú oktatási, nevelési, foglalkoztatási, esélyegyenlőséget elősegítő projektek, melyekbe a hátrányos helyzetű lakosságot – elsősorban az 45


óvodáskorú gyermekeket, az általános és középiskolai tanulókat, valamint az aktív korú felnőtteket – is bevonják. A 2015. évi felülvizsgálat során megállapítást nyert, miszerint a 2011. évi népszámlálási adatok rendelkezésre állását követően Balmazújvároson 3 szegregátum található. Az első szegregátum Magdolna utca, Malom utca, Hársfa utca és Kiskútújsor által határolt településrész. Az itt élők száma 745 fő, ez a legnépesebb szegregátuma a városnak. A szegregációs index is itt a legmagasabb, 57,7.%. A 0-14 évesek aránya 34,5%, a 60 évnél idősebbek aránya 7,1%. Az aktív korúak 76,3.%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások több, mint 56,4%-ban egyetlen foglalkoztatott sincs. Közfoglalkoztatásban résztvevők számáról nincsenek adataink. Lakásfenntartási támogatásban 30 család, rendszeres szociális segélyben 16 fő részesül. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 279 gyermek jogosult. A területen található lakások száma153, ezek 57,5.% -a alacsony komfortfokozatú. A lakásoknak csak 5,5 %a egyszobás. Ugyanakkor a szegregátumban van 25 nem olyan lakás, amelyeknek a komfortfokozata a fél komfortot sem érik el. A második szegregátum a Bólyai utca, Kodály utca, Wesselényi utca, Lengyel Menyhért utca, Révész utca (Újtelep). Az itt élők száma összesen 708 fő..A szegregátumok közül itt a legalacsonyabb a 0-14 évesek aránya, 31,9 A 60 év felettiek aránya 6,8 % Az aktív korúak 65,2%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, a háztartások több,mint 37,9 %-ban egyetlen foglalkoztatott sincs. Közfoglalkoztatásban résztvevők számáról nincsenek adataink. Lakásfenntartási támogatásban 149 család részesül, a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 7 fő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 278 gyermek jogosult. A területen található lakások száma 168 ebből , 9 önkormányzati bérlakás. A lakások 17, 9 %-a alacsony komfortfokozat ú, és több mint 10%-a egyszobás. A harmadik szegregátum alábbi utcák által határolt településrész: Szilágyi Erzsébet u., Vasvirág u., Hajnal u., Karinkó u. A területen élők száma 90 fő. A 0-14 évesek aránya, 40%. A 60 év felettiek aránya viszont 4,4 %. Az aktív korúak 70%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 42,9%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. Közfoglalkoztatásban résztvevők számáról nincsenek adataink. Lakásfenntartási támogatásban 30 család részesül, a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2 fő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 53 gyermek jogosult. A területen található lakások száma 19, ennek 15,8 % alacsony komfort fokozatú. Mindhárom szegregátum a város szélén helyezkedik el, de mindhárom szegregátumból biztosított a városközpont és a szolgáltatások elérhetősége tömegközlekedéssel. Legrosszabb állapotban a 3. sz. szegregátum romák által lakott utcái vannak (Malom, Magdolna, és Hársfa utca) A 3. sz. szegregátumban a legmagasabb a szegregációs mutató, és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők, valamint a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. Nemcsak a városi átlaghoz viszonyítva, hanem a szegregátumok között is itt kiugróan magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. 1.

szegregátumok a lakások száma: a háztartások száma: a lakosságszám összesen:

Az érintett utcákban

Komfortfokozat

153 168 na na 745 708 na na na na

összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli 46

2.

na na na na

3. 19 na 90 na na na na


Életkor

0 – 14 15 – 59 60 - X

na na na

na na na

Iskolai végzettség

legfeljebb 8 általános osztály 8 általános osztály alatt

na na

na na na na

Támogatások

rendszeres szociális segély lakásfenntartási támogatás rendszeres gyermekvédelmi támogatás közgyógyellátás

16 7 30 149 279 278 na na

na na na

2 30 53 na

Forrás: ITS

Balmazújváros elemi érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a városban. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett – széleskörű együttműködésen alapuló – többféle: szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttesével kívánunk hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel társadalmi mobilizációjukhoz. A nagy létszámú szegregátumok megszüntetése nem lehetséges, ezért legfőbb célunk, hogy a rossz állagú ingatlanok felszámolásával, a mobilizációs lehetőségek megteremtésével a szegregációt oldjuk, a szegregátumokban élők számát csökkentsük. Emellett, hogy a területek rehabilitációjával megteremtsük az élhető lakókörnyezetet.

A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Balmazújváros viszonylag fejlett egészségügyi hálózattal rendelkezik, annak ellenére, hogy kórház a településen nem található. Kórházi kezelést ezért a település lakosai csak Debrecenben kaphatnak (területileg legközelebb) a Megyei Kenézy Gyula Kórházban, illetve a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. A házi orvosi felnőtt és gyermekgyógyászat településünkön megoldott. A sürgősségi betegellátás működik, készenléti ügyeleti ellátás a rendelési idő után és a hétvégeken működik.

47


Mentőállomás Balmazújvároson működő. Az egészségügyben dolgozók szakmailag képzett szakemberek. A privatizációs folyamat jelentősen előrehaladott az egészségügy területén, hiszen a házi felnőtt és gyermekgyógyászat, valamint a szakorvosi rendelés szinte minden területe privatizált.

Egészségügyi alapellátó központ A városi környezet és infrastruktúra javítása érdekében szükséges egészségügyi alapellátó központ megléte. A fejlesztés kiemelten szolgálja a kistérség többi településének lakosságának ellátását. A fejlesztés 350 millió Ft-ból valósult meg. Egészségügyi szakellátó központ A település 2009 márciusában ÉAOP 4.1.2. forrásból nyert el több mint 576 millió forintot a fejlesztésre, amelynek eredményeként teljes egészében megújult a szakellátási struktúra: új szakrendelések kerülnek bevezetésre, a meglévő szakrendelések óraszáma nőni fog, a szakrendelések eszköz állománya lecserélésre kerül, modern képalkotó diagnosztika kerül bevezetésre. Balmazújvároson a legfőbb halálokok a szív- és agyi-érrendszeri betegségek, melyek száma csökkenő tendenciát mutat, de a korai halálozás így is háromszorosa, mint az országos átlag. Magas vérnyomásban a lakosság 20 %-a szenved. A rizikó az életkor emelkedésével nő. Nők esetében minden életkorban gyakoribb.

Második leggyakoribb halálok a daganatos betegségek. Sajnos ezek növekvő tendenciát mutatnak. A szűrővizsgálatokat kevesen veszik igénybe, de számuk az utóbbi időben emelkedik. A betegek 75 %-a nő és csak 25 %-a férfi. Legnagyobb számban légcső-, hörgő-, tüdő-, gyomordaganat fordul elő. Ezek száma sajnos emelkedik. Szintén emelkedik a vastag- és végbéldaganatok száma. A cukorbetegek aránya az életkor előrehaladtával nő, 60 éves korra eléri az 50 %-ot. Mindezeket súlyosbítja a mozgásszegény életmód, főleg a magánszektorban dolgozók munkahelyi megterhelése, és a stressz. Mindezek mentális betegségek okozói is.

Betegségtípus

Balmazújvárosi betegségtérkép Idegrendszer betegségei Fertőző és parazitás betegségek Urogenitális rendszer betegségei Szembetegségek Bőr és bőr alatti szövet betegségei Mentális és viselkedési zavarok Táplálkozási és anyagcsere betegségek Csont- és izomrendszer, kötöszövet megbetegedései Emésztőrendszer megbetegedései Keringési rendszer betegségei Légzőszervi megbetegedés 600

1100 1600 2100 2600 3100 3600 4100 4600 5100 5600 6100 Esetek száma

2011

Forrás: TeIR 48


A balmazújvárosi lakosok legnagyobb számban légzőszervi megbetegedéssel fordulnak orvosukhoz, ezt követi a keringési rendszer megbetegedési miatt orvoshoz forduló esetek száma. Az idegrendszer betegségeivel csekély számban, ám mentális és viselkedési zavarok megbetegedés miatt az összes esetszám közel felét teszik ki. Prevenciós és szűrőprogramok elenyészőek a szervezettségüket tekintve. A házi orvosok az akciókon kívül is folyamatos preventív jellegű szűrővizsgálatot végeznek. A lakosok vérnyomás, vércukor stb. szűrése folyamatos ily módon.

2015. évi felülvizsgálat során a rendelkezésre álló legfrissebb adatokkal kiegészítettük Balmazújváros betegségtérképét. Ezen diagram drasztikus visszaesést mutat a légzőszervi megbetegedéseket tekintve.

Betegségtípus

Balmazújvárosi betegségtérkép Idegrendszer betegségei Fertőző és parazitás betegségek Urogenitális rendszer betegségei Szembetegségek Bőr és bőr alatti szövet betegségei Mentális és viselkedési zavarok Táplálkozási és anyagcsere betegségek Csont- és izomrendszer, kötöszövet megbetegedései Emésztőrendszer megbetegedései Keringési rendszer betegségei Légzőszervi megbetegedés 600

1100 1600 2100 2600 3100 3600 4100 4600 5100 5600 6100 Esetek száma

2011

2012

2013

Forrás: TeIR

A légzőszervi megbetegedések drasztikus csökkenésének oka Balmazújváros intézkedései a sportélet terén, a sportlétesítmények létrehozása, továbbá az egészségtudatos életmód segítésére a pályázati források felkutatása.

49


A kötelező koragyermekkori szűrések biztosítottak minden gyermek számára. A védőnői szolgálat végzi a gyermekek folyamatos kötelező szűrővizsgálatait. Bölcsődés, óvodás, majd kisiskolás korban a köznevelési intézményekkel együttműködve. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 29 §.-a szabályozza a személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályait. Ebben meghatározza, hogy a fenntartó önkormányzatok a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről rendelkezzék. Balmazújváros Város Önkormányzata Szerződést kötött az ELAMEN Zrt.-vel a közétkeztetés megszervezésére és ellátására a köznevelési intézmények tekintetében. Az ELAMEN Zrt. figyelemmel kíséri és megtartja a gyermekétkeztetésre vonatkozó előírásokat a gyerekek egészségmegőrzését szolgáló egészséges ételek biztosításával. Az ellátást három főzőkonyhával és megannyi melegítő konyhával biztosítja. A Bölcsőde saját főzőkonyhával rendelkezik a 0-3 éves gyerekek sajátos étkezési igényeinek megfelelően. A Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ saját fenntartásban lévő főzőkonyhát működtet, mely biztosítja az ellátottak megfelelő, az egészséges táplálkozást segítő étkezést.

Balmazújváros sportélete, lehetőségek a sportolásra Balmazújvároson Az utóbbi években a város sportélete igen erőteljesen fellendült és pozitív változáson ment keresztül. Településünkön széleskörű lehetőség biztosított a gyermekek és a lakosok sportolására. Különböző területen kapcsolódhatnak be a gyerekek és a felnőttek a balmazújvárosi sportéletbe. A legtöbb sportoló a labdarúgás sportágban űzi a versenysportot. Labdarúgás A Balmaz Sport Kft. már óvodás kortól folyamatos figyelmet fordít az utánpótlás nevelésre. Több korosztály számára biztosítanak az egészséges életmódra nevelés terén sportolási lehetőséget. A sportcsarnok megújult, emellett műfüves pálya is kialakításra került. A város tulajdonában lévő, a Balmaz Sport Kft. üzemeltetésében működtetett Szabadtéri kondicionáló park a nap 8 órájában a lakosok rendelkezésére áll, illetve egy másik szabadtéri kondicionáló park a Veres Péter Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola szabadtéri pályájára épült. A sportcsarnok mellet lévő sportpályákon kívül edzésekre és bajnoki mérkőzések magtartására rendelkezésre áll még egy füves pálya, illetve épül egy műfüves pálya hasonló célokra. Hamarosan egy óvodás gyerekek számára megfelelő méretű műfüves pálya is kialakításra kerül a Csicsergő Óvodában, melynek célja a gyerekek sportolási lehetőségének biztosítása, az egészséges életmód alakítása, a szabadidő hasznos eltöltésének segítése. Azáltal, hogy egy óvoda udvarára kerül letelepítésre az óvodai műfüves pálya a város a gyerekek esélyegyenlőségének biztosításához járul hozzá. Az óvodákban és az iskolákban az egészséges életmódra nevelés egyik eszközeként a „Bozsik foci” program keretén belül is lehetőség nyílik.

Kézilabda szakosztály A kézilabda szakosztály csakúgy, mint a labdarúgás igen jelentős sportág ma Balmazújvároson. Már kisgyermekkortól az utánpótlás nevelésre nagy hangsúlyt fektetnek. A kézilabda szakosztály kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet, jelenleg a kézilabda csarnok építésével biztosított lesz a kézilabda meccsek helyszíne és a felkészülés. A Balmazújvárosi Leány Kézilabda Sportegyesület és a Férfi kézilabda klub szervezi a kézilabda versenyeztetést, a csapatok felkészülést. 50


Karate, ökölvívás, asztali tenisz, tollaslabda szakosztályok is várják a kikapcsolódni és sportolni vágyó lakosokat. A települést átszelő és más településsel összekötő kerékpár utak a kerékpározók igényeit szolgálják. Balmazújvároson a sportolási lehetőségek szerteágazóak, biztosítják a gyerekek és a lakosok egészséges életmódját. A fent felsoroltakon túl meg kell említeni a tömegsportot is, a kispályás futballt, ami évek óta hagyomány településünkön. Balmazújvároson lehetősége van a lakosoknak, hogy a sportolási lehetőséget Balmazújvároson igénybe vegyék. Fejlesztő és rehabilitációs tevékenységek Balmazújvároson A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított, vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. Az egészségügyi ellátáson belül a rehabilitációs kezelések a rászoruló páciens számára szükséges szolgáltatásokat nyújt, Településünkön a szenvedélybetegek rehabilitációját a Kistérségi Humánszolgáltató központban végzik, illetve a Baptista Szeretetszolgálat lát el effajta tevékenységet. Az egészségügy területén a pszichiátriai, kardiológiai rehabilitáció, tüdőgyógyászati és légzés rehabilitáció, csecsemő- és kisgyermek rehabilitáció nem elérhető. Ezek a szolgáltatások a legközelebbi nagyvárosban, Debrecenben érhető el leghamarabb. Mozgásszervi rehabilitációt, a mozgással is kapcsolatos neurológiai rehabilitációs területekkel együtt gyógytorna szakrendelés biztosítja, illetve a Kamilla Gyógy, Termál és Strandfürdőben biztosított a reumatológiai, és ortopédiai betegek rehabilitációs ellátása. Az egészségügyi rehabilitáció intézményrendszerének fejlesztése révén az érintett betegek számára a komplex rehabilitációs szemléletű szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége jelentősen javulna. A hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem történt. A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése e) sportprogramokhoz való hozzáférés f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül

51


3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, az önkormányzati intézmények, templomok, a civil szervezetek. A város lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehetne biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, a társadalom és környezet problémáit együtt közöljük. 2010-ben született meg az ágazatokat, szakterületeket legmagasabb szinten összefogó Integrált Városfejlesztési Stratégia, amely az erre épülő városrendezési tervekkel térbeli-műszaki-ökológiai kereteket biztosít a megfogalmazott célkitűzéseinek megvalósításához. Ennek tükrében településünkön van lehetőség a tartalmas és igényes művelődésre, kikapcsolódásra. A művelődési intézmények programjaikat a lakossági igényekre és a civil szervezetek kezdeményezéseire tekintettel alakítják. A zárt terek mellett jelentősek a közterület rendezvények is. A helyi közéleti szerep növekedésének ösztönzésére a helyi média szolgál. A városi újság, illetve a városi tv útján eljutnak a lakosok, a városi vállalkozások, intézmények felé a hírek történések információk. A városra vonatkozó főbb adatok, helyi önkormányzati jegyzőkönyvek, határozatok, rendeletek széles körű tájékoztatást biztosítanak. Az Önkormányzat a városfejlesztési programok előkészítésébe ösztönözi képzőművészeti alkotások elhelyezését, segíti a nemzetiségi művészeti csoportok alakulását, bemutatkozását, a nemzetiségi hagyományőrző rendezvények lebonyolításához helyszínt biztosít. Egyre nagyobb hagyománya van a civil szerveződéseknek. A helyi lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programok egyre nagyobb számban fordulnak elő. A civil szervezetek aktívak, sokszínű tevékenységeikkel a város fejlődéséhez járulnak hozzá. Számos civil szervezet önkéntes munkájával és adományok közvetítésével enyhíti a hátrányos helyzetű családok mindennapjait. A szolidaritás és felelősség mind magánemberekben, mind a városban működő gazdasági szervezetekben jelen van. Jellemzően felajánlások, önkéntes munkában nyilvánul meg. Ez a karácsony közeledtével erősödik fel, december hónapban jóval magasabb az ajándékozás késztetése. A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek tisztántartása biztosított. Az önkormányzat az egyes feladatok ellátása során együttműködik a helyi, nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, a történelmi egyházakkal, a nemzetiségi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel. A közszolgáltatások esetében folyamatos cél az ellátás minőségének további javítása, a szolgáltatási biztonság megteremtése, illetve fenntartása, az érintett szolgáltatások megfizethetősége, egyben a közszolgáltatások fenntartása. A város lakóinak életminősége az élhető mindennap alapfeltételeit tartalmazza, ide tartoznak a fizikai környezettel kapcsolatos tényezők és az un. humánszolgáltatások a gyermekjóléti, a szociális, egészségügyi, óvodák, közművelődési, sport egyéb szabadidős tevékenységek. Alapvető cél az állampolgári elégedettség, a jó közérzet elérése, fenntartása. 52


Balmazújváros Város Önkormányzata együttműködési megállapodás keretében biztosítja a 2012. január 1. napjával hatályba lépett nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény értelmében a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknak, így Balmazújváros Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak valamint Balmazújváros Város Német Nemzetiségi Önkormányzatnak a működését. A megállapodás részletesen tartalmazza az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzatok együttműködését meghatározó szabályokat. A nemzetiségi önkormányzatok működésükkel hozzájárulnak a település közéletének színesítéséhez. A Német Nemzetiségi Önkormányzat hitvallása: „A Német Nemzetiségi Önkormányzat feladata, hogy emlékezzen, emlékeztessen azokra, akik több száz éve német származásúként, német-ajkúként lettek városunkba telepítve. A mostanra elmagyarosodott, de lelkiségében még német származását felvállaló és kereső lakosságnak kívánunk segíteni azzal, hogy előadásokon, nyelvtanfolyamokon, egyéb társas összejövetelek szervezésén keresztül újraélesztjük német hagyományainkat. Hisszük, hogy a 21. század Magyarországa, s benne Balmazújváros előtt olyan jövő áll, melyet mi alkotunk magunknak. Földrajzi és gazdasági helyzetünk adott, a többi rajtunk múlik, ennél nagyobb felelősség pedig nincs. Az országban a valódi svábok száma alacsony a németség egészéhez képest, a név azonban gyűjtőnévként él a mai napig a köztudatban. Így van ez városunkban – Balmazújvároson is. AZ ÖSSZETARTOZÁS, A REND ÉS TISZTASÁGSZERETET, A HAZAFÖLD ÉS TERMŐFÖLD TISZTELETE A MAI NAPIG MEGMARADT EBBEN A KÖZÖSSÉGBEN. Mindegy, hogy munkáról, vagy szórakozásról van szó, képesek összefogni, s egymást segíteni. Önkormányzati munkába a balmazújvárosi németek 2006-tól vesznek részt, először Takács Erika, majd Szeifert Zoltán, a 2010. évi választáson Kerekes Péter lett az elnök. A Német Kisebbségi Önkormányzat, névhasználatában mára már (2012.) Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezett már nyelvtanfolyamot, társastánctanfolyamot, főzőtanfolyamot, ezzel hozzájárulva a településen élő esélyegyenlőségi programban érintett célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenységhez. (nők, gyerekek) A németországi Oberstaufen városával szoros kapcsolatot ápol Balmazújváros, így a fiatalok (13 -23 év) csereútját, tapasztalatszerzését a Német Nemzetiségi Önkormányzat is jó-szívvel segíti elő. A Németfalusiak Egyesületével karöltve számtalan programban vesznek részt, erősítve a német hagyományokat. Így évente megrendezik a hagyományos sváb bált, főzőversenyeken -, mint pl: az Országos Bio Főzőverseny, Városi Majális, Cserépfalui Bornapok, Hajdúhadház Nemzetiségek találkozója, Autómentes nap… stb.képviselik a német közösséget.

Legnagyobb eredményük a Kossuth utca 21. számú ingatlanon megépülő kis közösségi ház létrehozása, tartalommal történő megtöltése. A Német Nemzetiségi Önkormányzat munkáját az adott év munkaterve szerint végzi, aktív kapcsolatot ápol a Németfalusiak Egyesületével, Balmazújváros Város Önkormányzatával és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatával. 53


Ennek köszönhetően a Német Nemzetiségi Önkormányzat hozzájárul többek között ahhoz is, hogy Balmazújvároson a közösségi együttélés jellemzője a konfliktusmentesség és az együttműködés legyen. A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: a) közösségi élet színterei, fórumai b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Balmazújváros Város Önkormányzata együttműködési megállapodás keretében biztosítja a 2012. január 1. napjával hatályba lépett nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény értelmében a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknak, így Balmazújváros Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak a működését. A megállapodás részletesen tartalmazza együttműködését meghatározó szabályokat.

az

Önkormányzat

és

a

nemzetiségi

önkormányzat

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat tevékenységével hozzájárul a korai beóvodázás megvalósulásához, az igazolatlan hiányzások háttérbe szorításához. A gyermekek fejlődése érdekében szorgalmazza a szülők és az intézmények együttműködését. Mind az óvoda, mind az általános iskola tekintetében segíti az arra rászoruló gyermekek megfelelő minőségű nevelését, oktatását eszközök biztosításával. Ezen tevékenységükkel járulnak hozzá a célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenységhez. (gyerekek, HHH családok, mélyszegénységben élők/roma)

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A tartós munkanélküliség, illetve a növekvő számuk oka és következménye a mélyszegénységnek. Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, kiszélesítése. A tartós munkanélküliség és a jelentős létszámot Egyéb foglalkoztatási lehetőségek kialakítása. érintő ellátatlanság jellemző településünkre. Az aktív korúak foglalkoztatást helyettesítő támogatásában részesülő tartós munkanélküliek Az ellátásba részesülők eddiginél sokkal nehezen tudják az ellátásra való jogosultság részletesebb informálása. Az önkéntes munka évenkénti felülvizsgálatakor hitelt érdemlően lehetőségének ismertetése. igazolni a jogszabályban előírt minimum 30 ledolgozott munkanapot. A hátrányos helyzet generációkon keresztül Felzárkóztatási és fejlesztési programok szervezése öröklődik. NRÖ bevonásával. Balmazújváros többek között a magas munkanélküli Városunkban jellemző a tartós munkanélküliség, ráta miatt is hátrányos helyzetű településnek kevés a foglalkoztatást biztosító munkahely. minősül, melynek folytán új ipari park létesítése 54


esetén jelentős támogatásban részesülhet. A foglalkoztatók kiadáscsökkentésével a foglalkoztatás növelhető. A termelési kapacitáshoz megteremteni a felhasználás lehetőségét.

A 100 %-ban önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozás által termelt zöldség és gyümölcs értékesíthetősége nem megfelelő Az intézmények energia költségként jelentkező kiadásai jelentősek. Ennek csökkentése hozzájárulna a foglalkoztatás növeléséhez. Szűrővizsgálatok hiányosságai. A közvéleményben jelen van a romákkal szembeni előítéletesség.

Megújuló energia telepítése a költségek csökkentéséhez járulnak hozzá, mely a foglalkoztatás bővítésre fordítható. Egyeztető fórumok szervezése és prevenció. Pozitív példák bemutatása a helyi médiákon keresztül.

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

„A jóság az, amikor a gyerek az egyetlen játékát adja oda.” (Jevgenyij Alexandrovics Jevtusenko)

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

Demográfiai mutatók Balmazújváros város lakosainak száma 2012. december 31-én 17961 fő, ebből 0-18 éves korúak száma 3601 fő. 2011. decemberi adatok szerint 18067 fő volt Balmazújváros lakosainak száma, ebből a 0-18 éves korosztály 4231 fő. Balmazújvároson a lakosság száma csökkenést mutat, ebből a 0-18 éves korosztály száma szintén csökkenő tendenciát tükröz. Korosztály 0-3 év 4-7 év 8-16 év 17-18 év 2012.–ben összesen

Fiú 320 fő 368 fő 925 fő 225 fő 1838 fő 55

Lány 294 fő 343 fő 919 fő 216 fő 1763 fő


Magyarország Országgyűlése 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a gyermekek jogairól szóló egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V.31.) számú határozatával „Legyen jobb a gyerekeknek 20072032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja, hogy csökkentse a gyerekek és családjai nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. Veszélyeztetettség és védelembe vétel A Gyvt. 5. §-a alapján a „veszélyeztetettség”olyan - a gyermek, vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, mely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A vizsgált időszakban a jegyzői gyámhatóság feladat- és hatáskörébe tartozott a veszélyeztetett gyermekek védelembe vételének elrendelése. 2013. január 1. napjától jogszabályváltozás miatt a Járási Hivatalok létrejöttével a Járási Gyámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozik.

év

2008 2009 2010 2011 2012

megszűntetett 18 év alattiak védelembe esetek száma a 18 veszélyeztetett év alatti száma a kiskorú vett 18 év népességben alattiak száma védelembe vettek gyermekek száma közül 2839 38 8 286 3716 34 29 249 3608 45 25 318 3512 42 47 341 3601 22 42 289


A 2012. december 31-ig hatályos Gyvt. 68. §-a értelmében a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátás önkéntes igénybevételével nem tudja, vagy nem akarja megszüntetni. Mindezeken túl védelembe veheti a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, a nyomozó hatóság nyomozás megszűnéséről megküldött jelzése alapján a 14. életévét be nem töltött gyermeket, a rendőrség, ügyészség, bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút.

56


Veszélyeztetett kiskorú gyermekek számának változása

350

341 318

300

289

286

Fő

250

249

200 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Évek

A grafikonon feltüntetett adatokat figyelembe véve 2010 és 2011-ben némi emelkedés tapasztalható a veszélyeztetett gyermekek számát tekintve. Az emelkedés az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének és szüneteltetésének elrendelésével magyarázható. A Gyvt. 68/A. §-a értelmében a települési önkormányzat jegyzője, a gyermek után járó iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 15. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak szerinti felfüggesztésével egyidejűleg – védelembe nem vett gyermek esetén – elrendelte a 16. életévét be nem töltött gyermek védelembe vételét. A HEP képviselőtestület által történő elfogadása óta az előzőekben beidézett jogszabályi szövegezés megváltozott, ezért kívánatos a 2015. évi kötelező felülvizsgálat során a hatályos jogszabályi szövegezésnek megfelelően módosítást tenni: A Gyvt 68/A. § (1)A gyámhatóság a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetését és elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét.

év

18 év alattiak száma a népességben

védelembe vett 18 év alattiak száma

2008 2009 2010 2011 2012

2839 3716 3608 3512 3601

38 34 45 42 22

megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 8 29 25 47 42

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 286 249 318 341 289


Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulasztott, a) a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 10 kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívta az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményekre,

57


b) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50 kötelező tanórai foglalkoztatás után - amennyiben a védelembe vétel még nem állt fenn - elrendelte a gyermek védelembe vételét, továbbá az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.

A 2015. évi felülvizsgálat megköveteli a jelenleg hatályos jogszabályi szövegezés bekerülését a dokumentumba: Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot- rendelkezik a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

18 év alattiak száma a népességben 2839 3716 3608 3512 3601 3552 nincs adat

védelembe vett 18 év alattiak száma 38 34 45 42 22 27 14

megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 8 29 25 47 42

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 286 249 318 341 289


Ezen korosztály a szülők alacsony iskolázatlansága, nem megfelelő szociális környezet, az ebből adódó szülői felelőtlenség miatt nem tartja értéknek a tanulást. Fiúk esetében gyakori az alkalmi munkavégzés, mellyel saját ellátásukról gondoskodni tudnak, szükség esetén segítik a családot. 2011-ben és 2012-ben a megszüntetett védelembe vételek száma nagyobb mértékű emelkedést mutat. A megszüntetést kiváltó okok az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével és szüneteltetésével kapcsolatos újabb jogszabályi változás következményei. 2012. szeptember 01. napjától hatályoz törvény alapján a 16. életévet betöltött - 50 órát meghaladó iskolai igazolatlan hiányzás miatt – védelembe vett gyermekek védelembe vétele megszüntetésre került, mivel a további fenntartása nem vezetett volna eredményre. A veszélyeztetettség megelőzésének, a család gondozásának fontos közreműködője a családgondozó. Balmazújvároson évek óta jól kialakult, szervezett észlelő és jelzőrendszer működik. Az iskola ifjúságvédelmi felelőse, védőnők, gyermekorvosok, városi gyámhivatal, gyámhatóság összehangoltan dolgoznak, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében együttműködnek. A „veszélyeztetettség” fogalmának meghatározását gyakran eltérően értelmezik.

58


Megfelelő szociális körülmények között élő gyermek is beletartozhat e csoportba, továbbá ha a szülő érzelmileg elhanyagolja, az alkoholista, züllött, elmebeteg, pszichopata, krónikusan beteg szülő gyermeke, a felbomlott és ez által talaját vesztett család elhanyagolt gyermeke. A bölcsődékben, óvodákban és iskolákban tartósan kirívó magatartású, neurotizálódott gyermek és serdülő, a tanulásban lemaradt, túlkoros gyermek, a galerikhez csapódó, javítóintézetből vagy a nevelőotthonból elbocsátott, nem utógondozott fiatal. A gyermekbántalmazás a gyermek veszélyeztetettségének egyik megnyilvánulási formája, de a gyermek veszélyeztetettsége bántalmazás nélkül is megvalósulhat, így például a gyermek magatartása, a szülő egészségi állapota, anyagi körülménye, életvitele lehet veszélyeztető körülmény anélkül, hogy ez a gyermek bántalmazását is jelentené. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A helyi ellátó rendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családok a gyermek nevelésében megfelelő támogatások, és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a Köznevelési, Egészségügyi, Szociális, Közművelődése és Sport intézmény hálózaton keresztül valósul meg (esetenként civil szervezetekkel bekapcsolódásával). Városunkban a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermek szegénység csökkentése átfogó minden ágazatra kiterjedő intézkedést igényel. Az egyes részterületeken a foglakoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A fogyatékos gyermekeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. A Gyvt. 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője a jogosultsági feltételek fennállása esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapítja.

év

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012

1890 1924 1834 1860 1828

ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 81 78 82 82 81

kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

135 454 238 91 95

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

59


rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

1890 1924 1834 1860 1828 1582 1405

ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 81 78 82 82 81 48 36

kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

135 454 238 91 95 142 -


A 2015. évi felülvizsgálatot követően beillesztett táblázat a felülvizsgálatot megelőző két év adataival egészült ki, mely egyértelműen mutatja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számának csökkenését. Ennek oka a tankötelezettség 16 évre történő csökkentése, továbbá a még családban nevelkedő, iskolaelhagyó gyerekek munkába állása, illetőleg a törvényi változás (Gyvt.) miatt egyre kevesebb a jogosultak köre. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményeire, valamint évente két alkalommal – augusztus és november hónapban 5.800 Ft összegű egyszeri pénzbeli támogatásra. 2012. november hónaptól - jogszabályi változás alapján - 5.800 Ft összegű természetbeni támogatásra, Erzsébet utalvány formájában. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításánál vizsgálni kell a családban az egy főre jutó jövedelmi és vagyoni helyzetet. A szabályozás különbséget tesz, ha a gyermek nagykorú, vagy egyedül neveli a szülő, valamint ha tartós beteg, ugyanis ezekben az esetekben magasabb az egy főre jutó jövedelem határ. A feltételek fennállása esetén 1 év időtartamra kerül megállapításra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság. A közoktatásról szóló törvény végrehajtására valamint a köznevelésről szóló törvény végrehajtására kiadott 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet 27. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg tájékoztatást kap a szülő azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megilletik, ha megfelel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feltételeknek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek akkor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a szülő legfeljebb az általános iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányokat fejezte be sikeresen. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma településünkön 656 fő, melyből 140 fő gyermek óvodás, 378 fő általános iskolás, valamint 138 fő középiskolás. 2015. évben, a kötelező felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a 2014. évi statisztikai adatok alapján településünkön a halmozottan hátrányos gyerekek száma 482 fő, melyből 113 fő óvodás, 259 fő általános iskolás, valamint 110 fő középiskolás. Ezen csökkenés oka a megváltozott jogszabályi környezet. A Gyvt. 2013. szeptember 01. napjától a hatályos szövegezés szerint a jogosultsági kör nagymértékben megváltozott, csökkent.

60


A települési önkormányzat képviselő- testülete a gyermeket a helyi rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. A gyermekjóléti központ kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése az esetek és a problémák mentén történik. A városi jelzőrendszer összetétele sokszínű, minden olyan intézmény, hatóság, civil szervezet részt vesz benne, akik szakmai munkájuk során kapcsolatban állnak a gyermekekkel. Együttműködnek, egymást kölcsönösen tájékoztatják. 2012. évig az önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a gyermekvédelmi munkát 11 fő gyermekvédelmi felelős látta el (óvodák: 7 fő, általános iskolák: 3 fő, gimnázium: 1 fő). A gyermekvédelmi felelősök munkáját az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény óvodáiban gyermekvédelmi munkaközösség segíti.

év

ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

2008 2009 2010 2011 2012

342 342 348 316 324

50 százalékos ingyenes mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre száma iskola jogosultak 1-8. száma 1-13. évfolyam évfolyam 522 235 640 183 731 163 764 130 667 122

ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma 1039 1044 1046 968 892

nyári óvodáztatási étkeztetésb támogatásban en részesülők részesülők száma száma nincs adat 134 228 172 129

365 600 562 400 841


ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

342 342 348 316 324 282 237

ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű résztvevők kedvezményes száma iskola étkezésre 1-8. jogosultak száma 1évfolyam 13. évfolyam 522 235 640 183 731 163 764 130 667 122 583 114 558 124

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok .

61

ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma 1039 1044 1046 968 892 704 948

nyári óvodáztatási étkeztetésbe támogatásban n részesülők részesülők száma száma nincs adat 134 228 172 129 207 136

365 600 562 400 841 878 779


Fenti táblázat a 2015. évi felülvizsgálat során került beemelésre, mely a felülvizsgálatot megelőző két év adatait tartalmazza. Az elmúlt két év adatait vizsgálva megállapítható, hogy összhangban az előzőekben tett módosító kiegészítésekkel ezen csökkenések is a Gyvt változásaival magyarázandók. A törvény hatályos szövegezése értelmében a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultak köre nagymértékben csökkent. Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma nem csak az 1. és a 2. évfolyam jogosultjainak számát, de a további évfolyamok tankönyvvásárláshoz támogatásban részesülők számát is tartalmazza. A 2014. évi ingyenes tankönyvellátási oszlop adataiban növekedés mutatkozik az előző évhez képest, mely azzal magyarázható, hogy 2014. évben nem csak az 1. évfolyam, hanem a 2. évfolyam is részesült az ingyenes ellátásban. A jelenleg hatályos jogszabály (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) meghatározza a kedvezményes és ingyenes étkezésben résztvevők számát, épp így az ingyenes tankönyvellátásban, óvodáztatási támogatásban részesülők jogosultsági körét. A fentebb feltüntetett táblázat tükrözi a gyermek és családok helyzetét Balmazújvároson. A csökkenő jogosultság a gyermeklétszám folyamatos csökkenésével és a jogosultsági körből különböző esetekben kiesők számával magyarázható. Ebből következik, hogy a gyermekek és a családok folyamatosan ebbe a körbe tartoznak regisztrált, avagy regisztrálatlan módon. A magyar állampolgársággal nem rendelkező gyerekek nem jellemzőek a településünkön, erre vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre önkormányzati adat. A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön erre vonatkozóan ilyen vizsgálat nem folyt, adat nem áll rendelkezésre.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Gyermekétkeztetés-Közétkeztetés A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen étkeznek. Ehhez csatlakozik az önkormányzati támogatás. Valamennyi szociálisan rászoruló és normatív támogatásra jogosult gyermek étkezési lehetősége biztosított volt.

62


2012. évben a nyári gyermek-étkeztetés keretében összesen napi 841 adag meleg étel került kiadásra, amely 54 munkanapon keresztül összesen 45.414 adagot jelentett, 19.982.160,- Ft értékben. A nyári gyermek-étkeztetésben részesített rászorulók száma nagyban függ a rendelkezésre álló pályázati forrás összegétől (esetenként előfordulhatott, hogy a támogatás szűkössége miatt nem minden rászoruló részesült e juttatásban). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek, helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A gyermekek védelmét szolgálják A: pénzbeli és természetbeni ellátások: a szociálisan rászorulók által igénybe vehető pénzbeli, természetbeni és gyermekjóléti alapellátásokat a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről szóló 4/2010. (II.17.) számú rendelet tartalmazza. A rendelet rendszeres pénzbeli támogatásként biztosítja:

a nevelési- oktatási intézményekben tanulók utazási támogatását.

Rendkívüli pénzbeli és természetbeni támogatások keretében biztosítja:

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

helyben tanulók utazási támogatása.

Természetben nyújtott ellátások azokban az esetekben, ha: a gyermekintézmények étkezési térítési díját a szülő nem fizette meg, vagy tanévkezdéskor a szülő a tankönyv árát nem egyenlítette ki, vagy a családnak közüzemi díjhátraléka keletkezett, vagy a családnak lakbérhátralék a van, vagy a gyermek részére felírt gyógyszereket a szülő nem tudja kiváltani,vagy tüzelőbeszerzésről nem tud gondoskodni. A fentebb feltüntetett pénzbeli és természetbeni támogatások körét szintén a 2015. március 01. napjától hatályos helyi rendelet szabályozza -6/2015.(II.18.)-, megoldást keresve az esélyegyenlőség biztosítása tükrében a gyerekek megsegítésére. Jelen kiegészítés a 2015. évi felülvizsgálat során beillesztett módosítás. B: gyermekjóléti alapellátások: A Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata szervezi, a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. Szolgáltatásai: pszichológus és jogi tanácsadás, meditáció, készenléti ügyelet, kapcsolattartási ügyelet. B.1: Gyermekjóléti Szolgálat A Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálatának családgondozói a kistérségi szinten négy településén (Balmazújváros, Egyek, Tiszacsege és Hortobágy) végzik tevékenységüket. A gyermekjóléti szolgálat a családok komplex segítését célzó intézményrendszer, ahol különböző segítő foglalkozású emberek team munkában dolgoznak. A családsegítés, mint professzionális segítő tevékenység elméleti alapelvekre támaszkodik. Így alapvető célja az egyének, családok működőképességének megőrzése, helyreállítása. A segítő célzatú intervenció a család egységén 63


alapul. Szemléletében a komplex, szociális és mentálhigiénés családgondozás jelenik meg. A szociális munka egyik módszere. A családban megjelenő problémákat egységben szemlélve nyújt segítséget. A gyermekjóléti szolgálat családgondozói, családgondozással elősegítik a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását, megelőzve ezzel a családok felbomlását a gyermekek veszélyeztetettségét. A családgondozás az egyéni esetkezelés olyan formája, mely hosszabb, megtervezett, strukturált tevékenység. Időtartama változó, az egyén, a család mobilitásától függően 4-7 hónap. A folyamat addig tart, amíg a család képessé nem válik az önálló életvitelre, amíg az alapproblémák nem oldódnak meg. A kapcsolat alapját a feltétel nélküli elfogadás teremti meg, mind a segítő, mind a segített részéről. Feladatuk a szociális probléma enyhítése illetve megszüntetésére kialakítandó terv együttes elkészítése és megvalósítása a családdal. A cél érdekében a szociális munkás segíti a családi működés változását, valamint a család és közvetlen környezete közti kommunikáció javulását. A szociális munkás tájékoztatja a családot a bevonható források elérhetőségéről és képviseli a családok érdekeit. A segítés folyamatában arra törekszik, hogy ügyfeleit megtanítsa mindazokra a technikákra, melyek segítségével képessé válnak ügyeik intézésére, konfliktusaik kezelésére. A családgondozók munkájukat a Gyvt. célja és alapelvei szerint végzik. A szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával komplex családgondozás keretében szolgálják a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítéséhez: • • •

• • •

Tájékoztatást nyújt a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, valamint az ezekhez való hozzájutások módjáról. Tájékoztatja a szülőket és a gyermekeket a gyermekjóléti szolgáltatás céljáról, igénybevételének módjáról. A szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatását, segítését, tanácsokkal való ellátását biztosítja. Tájékoztatja a várandós anyát az őt és magzatát megillető jogokról és ellátásokról, amennyiben nem kívánja megtartani magzatát, az örökbefogadás lehetőségéről, az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokról. Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelése után 24 órán belül felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot, és megteszi a szükséges intézkedést. Szabadidős és kulturális programok szervezésében és lebonyolításában aktívan részt vesznek. A kliensek hivatalos ügyeinek intézésében segítséget nyújtanak.

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: •

• •

Veszélyeztetettséget észlelő és a jelzőrendszer működtetésében részt vesznek, tevékenységüket összehangolják. Balmazújvároson évek óta jól kialakult, szervezett észlelő és jelző rendszer működik. A köznevelési intézmények ifjúságvédelmi felelőseivel, védőnői hálózattal, a házi gyermekorvosokkal, gyámhivatallal, a gyámügyi ügyintézővel, szociális iroda munkatársaival, a rendőrséggel, a hivatásos pártfogóval állandó kapcsolatban állnak. A veszélyeztetett gyermek ügyében, a probléma enyhítése és megoldása érdekében esetkonferenciát hívnak össze az ügyben érintett szakemberek részére. Továbbra is működik a kapcsolat ügyelet. Ennek során lehetőséget teremtenek a kistérség valamennyi településén élő elvált szülőnek, hogy találkozhassanak gyermekeikkel, nyugodt, meghitt

64


• • •

körülmények között. A kapcsolattartások általában heti rendszerességgel, esetektől változó időpontokban (csütörtök-péntek délután, illetve szombati napokon) történik. A kapcsolattartást minden esetben a szülők között meditációs tanácsadás előz meg, ahol a találkozások rendszerességét, időpontját, időtartalmát megállapodásban rögzíti a mediátor. 2012. december 31-ig Balmazújvároson 7 családnál sikerült a mediátornak segítenie abban, hogy a szülők egymás közti érdekellentéteikben egyezségre jussanak a gyermekeik érdekében. Négy család esetében segített kapcsolattartás keretében a családgondozó is jelen volt a kapcsolattartáson, hogy segítse a különváltan élő szülő és a gyermekek konfliktusmentes találkozását.

A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: •

•

•

•

•

• •

• • • •

A családgondozók személyes segítő kapcsolat keretében támogatják a gyermeket, az őt veszélyeztető körülmény elhárításában, problémáinak rendezésében, személyisége kedvező irányú fejlődésében. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében együttműködnek a szülővel, az otthont nyújtó ellátást, illetve a gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel, a gyámhivatallal. Családgondozás keretében segítséget nyújtanak a szülőnek körülményei rendezésében. Utógondozással biztosítják a gyermek családjába és gyermekközösségbe történő visszailleszkedését. Ebben az évben Balmazújvároson 3 gyermek esetében szűnt meg az átmeneti nevelés, ezáltal a gyerek családba való visszahelyezése. A családgondozók a családi konfliktusok megszüntetése érdekében egyéni esetkezeléssel, a szülők közötti konfliktuskezeléssel közvetítik a szülők között felmerülő probléma megoldását, ezzel elősegítve a családban kialakult működési zavarok, konfliktusok megoldását, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetését, a családok széthullását. A gyermekek anyagi veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében tájékoztatják a családokat a támogatásokhoz való hozzájutás feltételeiről, hozzájutásuk módjáról. Segítséget nyújtanak az igénylőlapok kitöltéséhez, illetve a szociális iroda részére környezettanulmányt vagy esettanulmányt készítenek, hogy a rászorultságot minél hatékonyabban tudják elbírálni. A lakosság által felajánlott adományokból egész évben folyamatosan ruhaneműket, bútort, juttatunk el a hátrányos helyzetű családok részére. A településeken a szociálisan rászorult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére ingyenes nyári étkezést szerveztek, illetve a lebonyolításában részt vettek. Balmazújvároson 2012. évben 841 fő gyermek részére tudták biztosítani a napi egyszeri meleg étkezést a nyári szünetben. A pszichológiai tanácsadást 2012 decemberéig a négy településen 77 gyermek 455 alkalommal vette igénybe. Erre a szolgáltatásra továbbra is óriási az igény a lakosság irányából. A védelembe vett gyermekek nagy része kötelezett, ezen kívül a szülők önként is kérik a pszichológus segítségét. Jogi tanácsadást Balmazújvároson 65 fő vette igénybe válóperes, gyermekláthatási, gyermek elhelyezési illetve egyéb gyermekeket érintő ügyekben. Gyermekbántalmazás miatt Balmazújvároson 1 gyermek ügyében érkezett jelzés.

Pártfogói felügyelet: •

Balmazújvároson 10 fő pártfogói felügyelet alatt álló fiatalkorúval van kapcsolat. A gyermek helyes irányba való fejlődése érdekében rendszeres kapcsolatban állnak a pártfogói felügyelővel. Egyszeri esetkezelés: 65


•

• • • • •

• •

•

•

•

• •

•

Egyszeri esetkezelést Balmazújvároson 37 gyermek esetében végeztek. Egyszeri esetkezelés keretében egy adott probléma megoldásához nyújtanak segítséget a gyermeknek vagy szülőnek. Ilyen esetben feltételezhető, hogy a probléma megoldásával a jövőben a gyermek/család már segítség nélkül is képes lesz életét pozitív irányba terelni. Védelembe vett gyermek esetén egyéni gondozási - nevelési tervet kell készíteni a családgondozónak, mely a tankötelezettség előmozdítását is tartalmazza. A jogszabály szerint a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójának kell elkészíteni a családi pótlék természetbeni való nyújtásának pénzfelhasználási tervét is. A pénzfelhasználási terv keretében konkrétan meg kell nevezni azokat a tételeket, amelyekre az eseti gondnok a természetben nyújtani kívánt összeget felhasználhatja. A pénzfelhasználási tervet gyermekenként kell elkészíteni. A családgondozónak a terv készítése során törekedni kell arra, hogy az iskoláztatási támogatás természetbeni juttatások feltételeiről a szülővel közös álláspontot alakítson ki, de a pénzfelhasználási terv előterjesztésének nem feltétele, hogy az abban foglaltakkal a szülő egyetértsen. Az elkészített pénzfelhasználási tervet megjelölt határidőn belül a gyermekjóléti szolgálat eljuttatja a gyámhatóság számára. A határozatban foglalt rendelkezéseket a családgondozó a szülők, gondviselők, eseti gondnok és a gyermeket ellátó szakemberek bevonásával megbeszéli, és amennyiben szükséges javaslatot tesz annak módosítására. A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlára utalt családi pótlék a gyermek szükségletére történő felhasználásáról. A pénzfelhasználás tapasztalatainak megbeszélése érdekében a családgondozó és az eseti gondnok rendszeres kapcsolattartása és konzultációja szükséges. Eseti gondnokul elsősorban a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját, az óvodai és az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a védőnőt, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottját vagy a polgármesteri hivatal - nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó - ügyintézőjét rendeli ki. A gyermekjóléti szolgálat, illetve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozói közül lehetőség szerint olyan személyt kell eseti gondnokul kirendelni, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását legfeljebb hat hónap időtartamra rendelheti el a jegyző. A gyermek szükségleteit figyelembe véve eseti gondnok gondoskodik az összeg felhasználásáról, melyről havonta számadási kötelezettsége van a gyámhatóság felé. 2012-es évben az 50 iskolai tanórát elérő, igazolatlan hiányzásokat elért tanulóknál 12 esetben látta el ezt a feladatot a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozója. 93 esetben az iskola és a jegyzői hatáskörű gyámhatóság jelzése alapján 10 igazolatlan iskolai hiányzást elért tanulók esetén vették fel a kapcsolatot a családdal és próbálták a szülő bevonásával megelőzni a további igazolatlan hiányzást. Munkjuk során nagy hangsúlyt fektetünk a személyes beszélgetésre, a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítására. A szolgálatnál segítséget kérő szülők és gyermekiek számára meghitt, barátságos légkör megteremtésére törekszenek. Prevenciós és szabadidős tevékenységek:

•

Dr. Zacher Gábor toxikológus előadása került megszervezésre az általános iskola 7-8. osztályos gyermekei számára, ahol az illegális drogokkal kapcsolatosan szerezhettek információt a gyermekek.

66


•

A családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatban lévő családok számára a szolgálat Családi napot szervezett.

•

Az egészségkultúra hónapja alkalmából dr. Vekerdi Tamás gyermekpszichológus került meghívásra, aki az érdeklődő lakosságnak, szakembereknek előadást tartott „Mit kell(ene) tudnunk magunkról és gyermekeinkről?” címmel.

•

A hátrányos helyzetű gyermekek számára a szolgálatnál már hagyománynak számító „Cipős doboz” ajándékgyűjtési akció lebonyolítása keretében a helyi iskolák, magán emberek felajánlásából sok ajándék érkezett, mellyel a gondozott gyermekeknek tudtak Karácsony közeledtével örömet szerezni. A Karácsonyi forgatag városi rendezvény keretében a családgondozók meleg teával és szaloncukorral kedveskedtek a lakosságnak.

•

A gondozott családok gyermekei részére kézműves foglalkozások keretében a neves ünnepekhez (farsang, nőnap, anyák napja, mikulás nap, karácsony) igazítva egész évben lehetőséget biztosítottak ahhoz, hogy a gyermekek saját készítésű ajándékkal lepjék meg szeretteiket. A szolgálatunk egész évben gyűjti a lakossági felajánlásokat, melyeket eljuttatnak az arra rászorult családok részére. B.2: A gyermekek napközbeni ellátása

•

a) bölcsőde Bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, feladata 20 hetes kortól 3 éves korig a gyermekek napközbeni ellátása. Felvételt nyerhetnek azok a gyerekek, akiknek szülei dolgoznak, GYES mellett 4 illetve 8 órában munkát vállalnak, vagy tanulnak, illetve azok a gyerekek, akiknek szociális vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei gondozás, nevelés. A bölcsődei gondozás, nevelés célja a családban nevelkedő kisgyermekek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermekek fizikai és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi hovatartozásának tiszteletben tartásával, kompetenciájának figyelembe vételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. 2012. évben 90 fő gyermek nyert felvételt. Szeptemberben 38 gyermek óvodába ment. Egész napos bölcsődei ellátást 73 gyermek, míg félnapos ellátást 17 gyermek igényelt. Jelenleg az ellátott gyermeklétszám 64 fő. A Gyermekjóléti Szolgálat nem kért gyermek felvételt. A bölcsőde élelmezését az ELAMEN Rt végzi. A főzés helyben történik. Az étlapot központilag állítják össze, készítésénél figyelembe veszik a korosztály tápanyag szükségletét, külön van tipegő és kisóvodás étlap, melyen sok főzelék és zöldség található. A bölcsődében biztosított az alapellátáson túl az időszakos gyermekfelügyelet szolgáltatás. Ennek óradíját minden évben a fenntartó Önkormányzat állapítja meg.

A gyermekek napközbeni ellátása ingyenes, az Önkormányzat átvállalja a gondozási személyi térítési díj fizetését a bölcsődét igénybevevők körében, amely nagy segítséget jelent a családok számára. A gyermekek napközbeni ellátására összesen 64 férőhely áll rendelkezésre. Ennek formája a bölcsőde. A beszámoló évében minden igényt kielégített az Önkormányzat, várakozó nem volt. A bölcsődében érvényesülnek azok az elvek, miszerint a szociálisan hátrányos gyerekek a felvétel során elsőbbséget élveznek.

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt

szociális szempontból felvett gyerekek száma 67

működő összes bölcsődei


2008 2009 2010 2011 2012

gyermekek száma 93 93 94 92 90

1 1 1 1 1

(munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

férőhelyek száma

10 9 14 13 7

40 40 40 64 64

Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés

A táblázat a 2015. évi felülvizsgálat során került beillesztésre, mely a felülvizsgálatot megelőző két év adatait tartalmazza:

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

1 1 1 1 1 1 1

93 93 94 92 90 98 115

szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

működő összes bölcsődei férőhelyek száma

10 9 14 13 7 13 11

40 40 40 64 64 64 64

Védőnői ellátás biztosítása Városunkban 9 védőnői álláshely biztosított. 6 területi védőnő és 3 iskolai védőnő látja el az ellátottakkal kapcsolatos feladatokat. A 6 területi védőnőre jutó gyermekek száma a vizsgált időszakban csökkenést, majd 2012-ben némi emelkedést mutat. A területi védőnők leterheltsége a megengedett határon belüli gyermeklétszámot mutat. A területi és iskolai védőnők együttes leterheltsége a vizsgált időszakban egyenletes leterheltséget mutat.

év

védőnői álláshelyek száma

egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

9 9 10 9 9

192 / 6 területi védőnő 158 / 6 területi védőnő 142 / 6 területi védőnő 131 / 6 területi védőnő 162 / 6 területi védőnő

területi és iskola védőnőkre jutó gyermekek száma összesen 2449 2378 2328 2421 2214

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

A védőnőkhöz családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. Gyermekorvosi ellátás Városunkban 1984. évtől működik a gyermek háziorvosi szolgálat.

68


Megfigyelhetjük, hogy a felnőtt háziorvos által ellátott esetek száma csekély ingadozást mutat, míg a gyermek háziorvosok által ellátott esetek száma folyamatos csökkenést mutat a vizsgált időszakban. Élveszületések száma 250 200 Fő 150 100 2008.

2009.

2010.

2011.

Évek

A csökkenés mértékét magyarázhatjuk az elmúlt évek folyamán folyamatosan csökkenő élve születettek számával is. 2008-2011. közti időszakot figyelembe véve az élve születések száma közel 30%-os csökkenést mutat. év 2008 2009 2010 2011 2012

betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma 0 0 0 0 0

háziorvos által ellátott esetek száma 76064 81385 78394 77173 74598

gyermekorvos által ellátott esetek száma 38811 37259 34586 31636 30082

felnőtt házi orvos által ellátott esetek száma 0 0 0 0 0


A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben intézményhálózaton keresztül. A bölcsődékben, óvodákban, általános és középiskoláinkban zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészít ki.

Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programok a településen A köznevelési intézményekben a tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek jelentős része az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését célozta. Pl.: Egészség hét; Egészség nap, Zöld nap, Víz napja, Föld napja, Ovis foci; Sportnapok; stb. Az általános iskolák nyári táborral, míg egy a településen élő egyéni vállalkozó kézműves tábort szervez a nyári szünidő hasznos eltöltéséhez.

Az ifjúsági közösségi ház nyári napközis tábort szervez a 2013. évtől. A PONT MOST alapítvány a közelmúltban alakultak, a nyári szünidő napjainak délelőttjére hasznos időtöltést kínálnak. Néptánc tábor is megszervezésre kerül a néptáncot tanuló gyerekek számára. A kínálat sokszínű, mely a gyerekek különböző érdeklődésének és képességeiknek megfelelően állítják össze tevékenységeiket. A nyári táborok és napközis táborok megszervezésének célja a gyermekek hasznos szabadidő eltöltésének segítése, mintaadás, tehetséggondozás és hátránykompenzáció. A hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások során a pozitív diszkrimináció az ellátórendszerek keretein belül érvényesül. A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: 69


a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok d) gyermekjóléti alapellátás e) gyermekvédelem f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Alapelv, hogy minden gyermeknek joga van, a játékhoz, képességeinek kibontakoztatásához. Mindez úgy valósítható meg, ha összekapcsolódik olyan nevelési kultúrával, mely lehetőséget teremt a családi eredetű, szociális hátrányok részbeni enyhítésére éppúgy, mint a tehetségek felismerésére és fejlesztésére. A pedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók hátránykompenzációjára, ezáltal az integráció megteremtésére. Erre nyújt lehetőséget a képesség kibontakoztató felkészítés, az óvodai fejlesztő program, mely a gyerekek szociális helyzetéből és fejlettségéből eredően a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek részére teszi lehetővé egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, fejlődésének elősegítését, tanulási és továbbtanulási esélyének kiegyenlítését. Az Önkormányzat kiemelten fontos és megvalósítandó céljának tartja, hogy a települési intézményekben ellátott gyerekek minden olyan képesség és készség birtokába kerüljenek, amelyek a tartalmas és teljes élet szervezése, vezetése szempontjából nélkülözhetetlenek. Ennek érdekében önállóságra, önművelésre, szociális alkalmazkodásra, felelősségre, egészséges életvitelre, önismeretre és önértékelésre, képességeik és érdekeik érvényesítésére nevelik a gyerekeket az intézmények pedagógusai. Fent kívánják tartani azt a jelenlegi állapotot, mely a szülők elégedettségét jelzik. Balmazújváros Város köznevelési intézményhálózata: 2012. évben a köznevelési intézményi feladatok mindegyike ellátott volt a város saját fenntartású intézményeiben: 5 óvodával működő egyesített óvoda, 3 általános iskolával működő egyesített iskola, és a gimnázium, szakközép és szakiskola. A városban 1 a Református Egyházközség fenntartásában lévő óvoda és 1 általános iskola működik, valamint, 1 kistérségi fenntartású óvoda működött, mely 2013. január 1-től beolvadt az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény szervezetébe. Az alapfokú művészetoktatás és a köznevelési szakszolgáltatások is helyben elérhetőek, kivéve a pályaválasztási tanácsadást, amely megyei fenntartású intézményben működik. Településünkön megoldott az óvodáskorú és az általános iskoláskorú gyermekek elhelyezése. Az iskolaotthonos képzéssel együtt a napközit, tanulószobai foglalkozásokat szervez az iskola. Óvodai nevelés ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

70


az óvoda telephelyeinek száma

7

hány településről járnak be a gyermekek

1

óvodai férőhelyek száma

660

óvodai csoportok száma

26

az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

6.30-tól 17.00-ig

a nyári óvoda-bezárás időtartama:

maximum 4 hét

Személyi feltételek

fő

hiányzó létszám

óvodapedagógusok száma

55

0

ebből diplomás óvodapedagógusok száma

55

0

gyógypedagógusok létszáma

1

0

dajka/gondozónő

27

0

kisegítő személyzet

2

0


A 2015. évi felülvizsgálat során, mivel több óvoda működik a településen külön- külön táblázatban tüntetjük fel a megváltozott adatokat: ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG/ Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény

db

Az óvoda telephelyeinek száma

5

Hány településről járnak be a gyermekek

1

Óvodai férőhelyek száma

522

Óvodai csoportok száma

20 6.30-tól 17.00-ig, telephelyenként változó,de csak napi 10 óra

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

71


A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

Maximum 4 hét Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

42,5

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

42,5

0

Gyógypedagógusok létszáma

1

0

Dajka/gondozónő

26

0

Kisegítő személyzet

1

0



ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG/ Református Általános Iskola és Óvoda Óvodai feldatellátás

db

Az óvoda telephelyeinek száma

1

Hány településről járnak be a gyermekek

1

Óvodai férőhelyek száma

110

Óvodai csoportok száma

4

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

7h-tól-17h-ig

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

maximum 3 hét


Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

8

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

8

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

5

0

Kisegítő személyzet

1

0


Az adatokból kitűnik, hogy az óvodák a felvételi igényeknek továbbra is eleget tudnak tenni, intézkedést nem indokol. A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről kimondja, hogy az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az önkormányzatunk e feladatellátását 2007- től az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézményben szervezi meg. 72


A 2011/2012-es nevelési évtől kezdődően az előzőek mellett református egyházi óvoda kezdte meg működését a Dózsa Gy. u. 18. szám alatti épületében. Az óvodák összesen 660 óvodai férőhellyel rendelkeztek, a beírt gyermekek száma 2012. májusban 633 fő. A gyermekek 51,8 %-a, vagyis 328 fő gyermek hátrányos helyzetű, míg 22,1 %-uk, azaz 140 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodák a felvételi igényeknek eleget tudtak tenni. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minden esetben felvételt nyernek. Jelenleg a városban 26 óvodai csoportban van megszervezve az óvodás korú gyermekek ellátása. 2015. évi felülvizsgálat során tett kiegészítés: Az óvodák összesen 632 óvodai férőhellyel rendelkeznek, a beirt gyerekek száma a 2014. évi statisztika alapján 565 fő. A gyermekek 26,9 %-a, vagyis 152 fő gyermek hátrányos helyzetű, míg 20 %-uk, azaz 113 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. Jelenleg a városban 24 csoportban van megszervezve az óvodás korú gyerekek ellátása. Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény Az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény 22 óvodai csoporttal működik 6 feladat ellátási helyen várja a gyerekeket. Az önkormányzat fenntartásában működő Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény minden óvodás korú kisgyermeket befogad. A tudatos és hatékony gyermekvédelmi munkának köszönhetően a cigány gyermekek beóvodázottsága szinte 100 %-os. Az elmúlt évek céltudatos, az integrációt előtérbe helyező beóvodázásának köszönhetően a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az önkormányzat óvodáiban egyre kiegyenlítettebb. Ez az arányszám ma már minden óvodánkban meghaladja a 15%-ot. Az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény HHH aránya folyamatosan 20 % fölötti értéket mutat. 2012. statisztikai adatunk szerint ez az arányszám: 25,32 %. Óvodáink kiemelt feladatuknak tekintik a hátrányok kompenzálását és a felzárkóztatást. Jelenleg is működtetik az Integrációs pedagógiai programot, mely hatékonysága nem csupán a halmozottan hátrányos gyerekeknél, de az intézmény minden gyermekénél érzékelhető. Az intézménybe járó gyermekek egyéni differenciáló képességfejlesztésben részesülnek, s egyenlő mértékben juttatnak hozzá a kirándulások, a szervezett gyermek előadások kínálta élményekhez. Az óvoda személyi ellátottsága jó, minden óvodai csoportban szakképzett óvodapedagógusok dolgoznak, közülük 14 fő szakvizsgázott pedagógus. A pedagógusok továbbképzési igénye magas szintű. A nevelőmunkát minden csoportban dajkák segítik. Az intézményi szintű adminisztrációs teendőket óvodatitkárok végzik. 2012-ben megalakult az intézményben a fejlesztőcsoport, ezáltal biztosított a speciális tudású szakemberek jelenléte, amely hozzájárul a gyerekek szakszerű, minőségi fejlesztéséhez. Az óvodák eszköz ellátottsága jó, az udvari játékok természetes alapanyagúak, és az EU-s szabványoknak megfelelőek. Tornaszobával csak a Napsugár, a Liszt Ferenc utcai és a Mesevár Óvoda rendelkezik. Elmondható, hogy az óvodák törekszenek minden lehetőséget kihasználni anyagi erőforrásaik növelésére. Számos pályázaton részt vesznek, és támogatást nyernek el a szakmai programok megvalósításához. Az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézményében a családok szerepét elismerve, azokkal együttműködve, biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörben nevelik a gyermekeket. A közösség nevelési programja szerint legfontosabb a gyerekek szeretete és megbecsülése. A gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve testileg-lelkileg egészséges, mozgásszerető környezettudatos gyermekek nevelésére törekszenek, akik pozitív énképpel rendelkeznek, s nyitottak az őket körülvevő világra. Óvodapedagógusaik elkötelezettek az integráció mellett, minden gyermek irányában segítőkészek, elfogadóak, az esélyegyenlőség biztosítása nevelési feladataik egyik fontos eleme.

73


Az óvodás gyermek szociális képességeit a további fejlődés alapjának tekintik, ezért a kooperációs és kommunikációs képességeik fejlesztésére különös hangsúlyt fektetnek. Szabadidős tevékenységek szervezésével színesítik a gyermekek hétköznapjait. Elhivatott óvónői testületük ehhez igyekszik fejlesztő hatásokban gazdag alaphelyzetet teremteni, a kitűzött célokat nyitott kapcsolatrendszerrel megvalósítani. Református Általános Iskola és Óvoda Óvodája Az óvoda 2011/2012.- es nevelési évben kezdte meg működését 4 óvodai csoportban várja azoknak a szülők, akik a gyermekeiket vallási és világnézeti meggyőződésük alapján hitben kívánják nevelni. Az óvoda pedagógiai programja szerint az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében biztosítják az önazonosság megőrzését a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, továbbá sajátos feladatuknak tartják a sajátos nevelési igényű – enyhén beszéd, hallás, látásfogyatékos gyermekek integrációját. A gyermeklétszám a 2012. évi statiszika értelmében 100 fő, melyből 5 fő halmozottan hátrányos helyzetű, ez a gyerekek 5 %-a. Az épület belülről jelenleg szép állapotban van, hiszen tavaly a fenntartó nagy összeget fordított a rendbetételére. Ennek ellenére néhány helyiségben a falak nedvesek, a vakolat felpúposodott. Ez állandó odafigyelést és karbantartást igényel. Az óvoda tárgyi felszerelése jónak mondható. A szülők vagy az óvoda által szervezett jótékonysági programokon befolyt összeggel próbáljuk a megfelelő felszereltségi szintet fenntartani. 2013. augusztus 31-ig az óvodák személyi ellátottságára a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az irányadó. Ennek értelmében, az óvodákban a létszámszámítások tükrében az óvodapedagógusok létszáma megfelelő, illetve a csoportonkénti egy fő dajka jelenléte biztosított. Itt kell megemlítenünk, hogy bár 2011-től 26 óvodai csoport működik, ebből az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény 22 óvodai csoportban, míg a Református Általános Iskola és Óvoda óvodája 4 óvodai csoportban látja el a gyerekek nevelését. Az oktató-nevelő munkát segítők létszáma 27 fő. Az Egyesített Óvoda és Bölcsőde egy fő gyógypedagógiai asszisztenssel rendelkezik. Az Egyesített Óvoda és Bölcsőde 22 óvodai csoportjában 23 fő oktató- nevelő munkát segítő végzi feladatát, a református óvodában a 4 óvodai csoportban 4 fő segítő alkalmazott dolgozik. A kimutatásokban a 26 óvodai csoportra az ún. „kettes óvónői normán” túl több óvodapedagógus került feltüntetésre, melynek az az oka, hogy fejlesztő-pedagógusok is segíti a gyermekek optimális fejlődését az önkormányzat által fenntartott óvodában. A fentebb feltüntetett táblázat Balmazújvároson működő óvodánkénti bontásban látható, mely részletes magyarázatot ad a személyi feltételeket tekintve. A dajka/gondozó soron a dajkák és a törvény szerinti 3 csoportonként kötelező pedagógiai asszisztens létszámot összesítve mutatja. (2015. évi felülvizsgálat) A központi statisztika kimutatása azonban nem tükrözi az egy fő gyógypedagógus jelenlétét a rendszerben, akinek munkája szintén elengedhetetlen a gyerekek életében. Ezen négy fő a törvényben meghatározottakon felül biztosított, melyet az önkormányzat képviselő-testületének döntése értelmében foglalkoztat az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény. Az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a gyerekek fejlődéséhez szükséges segítség a sajátos nevelési igényű gyerekek, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára biztosított. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az óvoda személyi feltételeit tekintve 2013. szeptember 1-től életbe lép.

74


Ezt követően jelentősen megnövekedik az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítők létszáma, mivel három csoportonként egy fő pedagógiai asszisztens, illetve szintén három csoportonként egy fő gondozónő/takarítónő biztosítását irányozza elő az intézményfenntartók számára. Tekintettel a népesség mentális állapotára, a pedagógusok leterheltségére, az óvoda-pszichológus jelenléte (melyet szintén törvény előirányoz) nélkülözhetetlenné vált. 2012-2013. év

3 éves

4 éves

5 éves

98 0

159 0

144 0

129 0

3 0

533 0

16

30

25

23

3

97

49

95

86

79

3

312

24

34

35

40

2

135

33 0

29 0

27 0

11 0

0 0

100 0

0

0

0

0

0

0

2

6

6

2

0

16

0

3

1

1

0

5

Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény az intézménybe beíratott gyermekek létszáma más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

6 éves 7 éves

összesen

Református Iskola és Óvoda az intézménybe beíratott gyermekek létszáma más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

A Balmazújvároson óvodába járó gyermekek 52 % HH, a 22% HHH. Ezen belül az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény óvodáiba járó gyerekek 59%-a HH, míg 25,32 %-a HHH. A Református Iskola és Óvoda óvodájában az oda járó gyerekek 16% HH és az 5 %-a HHH. Az óvodák közötti HHH különbség 20,32 %. (Kerekítés szabályai szerint 20 %). A 2015. évi felülvizsgálat során a 2014. évi statisztikai adatokat felhasználva kimutatható a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) illetve a hátrányos helyzetű (HH) gyerekek aránya óvodánként. A Balmazújvároson óvodába járó gyermekek 26,9 % HH, a 20% HHH. Ezen belül az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény óvodáiba járó gyerekek 31,6 %-a HH, míg 23,3 %-a HHH. A Református Iskola és Óvoda óvodájában az oda járó gyerekek 5,8 % HH és az 4,8 %-a HHH. Az óvodák közötti HHH különbség 15,2 %. (Kerekítés szabályai szerint 15 %). A HH és HHH arányszámok csökkenését a már korábban említett jogszabályi környezet generálta.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik. A törvénynek megfelelően minden HHH gyermek igénybe vehette az óvodai nevelést.

75


helyhiány miatt elutasított gyermekek száma

ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű

fő

2008.

0

0

2009.

0

0

2010.

0

0

2011.

0

0

2012.

0

0

2013.

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés

A jelenleg hatályos törvények már 2014. szeptember 01.-től minden 3. éves gyermek kötelező óvodába járását írja elő. A korábbi években csak a 3. éves kort betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket kellett előnyben részesíteni az óvodai felvétel során. Balmazújvároson minden 3. éves kort betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodai felvétele biztosított. A 3 éves kortól kötelező óvodába járást 2015. szeptembertől írja elő a törvény, de csak azon gyerekek számára, akik augusztus 31, napjáig betöltik a 3. életévüket, a következő nevelési évtől – vagyis szeptember 01. napjától megkezdik óvodai életüket. – ezt a kiegészítést a 2015. évi felülvizsgálat során illesztettük be. Sajátos nevelési igényű 3-6 éves gyermek az Egyesített óvoda és Bölcsőde Intézmény óvodáiban kerülnek a településen ellátásra. Jelenleg 10 sajátos nevelési igényű gyermeket lát el az intézmény gyógypedagógusa és speciális szakemberei. Az SNI gyermekek száma évről évre változó. SNI szegregáció nincs az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény óvodái között.

Általános- és Középiskola A 6-18 éves korú tanulók napközbeni nevelését-oktatását a Balmazújvárosi Általános Iskola, a Balmazújvárosi Református Egyházközség fenntartásában működő Balmazújvárosi Református Általános Iskola és Óvoda, valamint a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző biztosítja. Balmazújvárosi Általános Iskola Az általános iskolai feladatok ellátása a Balmazújvárosi Általános Iskola székhelyén és három telephelyén valósul meg. Infrastrukturális felszereltségét tekintve jónak mondható az iskolaellátottsága. Rendelkeznek interaktív táblákkal, melyek használatával jelentősen javult az IKT eszközökkel biztosított órák száma, melyet a pedagógusok maximális mértékben kihasználnak. A gyerekek körében nagyon népszerű a digitális táblákon való munkálkodás. Ezáltal az órák színesebbé, még tartalmasabbá, élményszerűbbé váltak. Az iskola számítástechnikai felszereltsége példaértékű. Ez elsősorban a korábbi sikeres pályázatoknak köszönhetőek. Internet a 4 épület egész területén minden tanteremben elérhető. Tanárainknak elegendő laptop, projektor áll rendelkezésére a korszerű oktatáshoz. Kollégáinkat belső képzéssel tanítjuk és bíztatjuk a modern eszközök használatára. 76


Az iskola pedagógus ellátottsága a törvényeknek megfelelő, szakos ellátottsága jó. Az iskolában a megnövekedett igények miatt jelenleg 3 fő gyógypedagógus dolgozik, és rajtuk kívül, velük szoros együttműködésben három fejlesztőpedagógus és 5 fő fejlesztőpedagógusi végzettséggel is rendelkező tanítónő végez felzárkóztatást. Az intézmény felvállalja az integrációs nevelést, ám biztosít a sajátos nevelési igényű, csak szegregáltan oktatható gyerekek számára is ellátást az eltérő tantervű tagozaton. A felzárkóztató fejlesztés mellett a tehetséggondozásra is figyelmet fordítanak a pedagógusok. A Dózsa Gy. utcai tagintézményben 6 éve folyik emelt óraszámú angol nyelvoktatás, mely során a csoportok 4. osztály, illetve a jelenleg 5. és 6. évfolyamosok heti 5 órában tanulják a nyelvet. A Móricz Zs. utcai tagintézményben 14 éve van emelt szintű matematikaoktatás. A Pedagógiai Program szerint 1 tanórával többet tanítanak matematikából. Az iskolai matematika tanítás célja a matematikai gondolkodás fejlesztése emeli a gondolkodás általános kultúráját és alkalmazkodásra képes tudást hoz létre. A Móricz Zs. utcai tagintézményben 25 éve indult be a testnevelés tagozat. A kötelező óraszámon felül heti 1 óra plusz órát jelent. A testnevelés tagozat elindításával az volt a cél, hogy tanulóink szívesen mozogjanak, játsszanak, egészséges felnőttekké váljanak, akik mindennapjaikba beépítik a rendszeres testmozgást. A német két tannyelvű oktatás a Kossuth téri és Dózsa Gy. utcai tagintézményben a 2008-2009-es tanévben indult be, tehetséggondozó szándékkal, felmenő rendszerben. A cél az volt, hogy minél több 1. osztályos gyerek, szülő számára tegyük vonzóvá a német nyelvet.Az iskola épületeinek állaga folyamatos karbantartás mellett tarthatóak. A köznevelési törvényben előírt kötelező, mindennapos testnevelés nagy terhet ró az iskolára, hiszen ennek megvalósításához a meglévő sportudvarok, tornatermek folyamatos karbantartást, felújítást, állagmegóvást igényel. Nagy igény mutatkozna az úszásoktatásra, mely a mindennapos testnevelés kötelezettségének megvalósulását nagyban segítené. Jelenleg azonban városunkban szezonális jelleggel van lehetőség úszásra, ez leszűkül fedett uszoda és úszómedence híján a nyári hónapokra. Azonban látva a nyári hónapok kihasználtságát az igény lemérhető. Az iskolában tanuló diákok szociális helyzete igen különböző. Vannak nagyon jó szociális és anyagi körülmények között nevelkedő gyerekek, de megtalálhatók a különböző hátrányokkal küszködő, sőt veszélyeztetett tanulók is. Beiskolázási körzetben a szülők többsége elfogadja az iskola szabályait, partner a gyermek nevelésében. Gyakran saját munkájukkal vagy anyagi támogatásukkal segítik az iskola működését.

Református Általános Iskola és Óvoda Iskolája A város köznevelésében jelentős változást hozott, hogy 2011. szeptember 1-jén a Református Általános Iskolában is megkezdődött a tanítás. Az új oktatási forma támogatásával az önkormányzat nagyobb kínálatot, szélesebb körű választási lehetőséget biztosít a szülők részére. Az új intézményben öt évfolyamon 6 tanulócsoportban történik az oktatás. Az egyetemes és a magyar kultúra átörökítése, közvetítése mellett, fontos feladatuk a hátránykompenzálás. Iskolai alkalmazottak végzettsége: Főállású dolgozók 10 általános iskolai tanító főiskolai végzettséggel 1 általános iskolai tanító egyetemi végzettséggel 5 szaktanár főiskolai végzettséggel 77


Részmunkaidős dolgozó 1 szaktanár egyetemi végzettséggel Gazdasági dolgozók 1 felsőfokú szakirányú végzettség 1 közgazdasági szakképesítés Az iskola az alábbi szakköröket biztosítja a gyerekek fejlődése érdekében: rajz, sakk, néptánc, énekkar, informatika, foci, röplabda, szertorna, atlétika, kosárlabda, asztalitenisz, matematika. Az épület egy része jobb állapotban van, a másik része kevésbé. Itt is a falak nedvesedése okozza a fő problémát. A csatornarendszer felújításra szorul, az udvar nagy esőzések esetén nem tudja elvezetni a vizet. Az iskola felszerelése még nem teljes. Főleg a testneveléshez szükséges eszközöket kell pótolni. Emiatt minden lehetséges pályázati lehetőséget megragadnak. A Balmazújvárosi Általános Iskola tanulóinak HH aránya 54,74%,a HHH arány 26,35%. A Református Iskola és Óvoda iskolájában tanulók HH aránya 32,04%, a HHH aránya 9,39%. hány körzet van a településen iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása

Református Iskola és Óvoda Iskolája Balmazújvárosi Általános Iskola Település összesen

2 db a körzet általános iskoláiba járó tanulók összlétszáma

a körzetbe járó hh tanulók létszáma

a körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%)

a körzetbe járó hhh tanulók tanulók létszáma

a körzetbe járó hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%)

a körzetbe járó hh tanulók létszáma a település hh tanulóinak összlétszámához viszonyítva

a körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak összlétszámához viszonyítva

181

58

32,04

17

9,39

7,18

4,50

1370

750

54,74

361

26,35

92,82

95.50

1551

808

52,10

378

24,37

52,09

24,37

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A 2015. évi kötelező felülvizsgálat során kerülnek az adatok frissítésre: A Balmazújvárosi Általános Iskola tanulóinak HH aránya 32,27%,a HHH arány 21,6%. A Református Iskola és Óvoda iskolájában tanulók HH aránya 9,9%, a HHH aránya 4,8%. hány körzet van a településen

2 db

iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása

a körzet általános iskoláiba járó tanulók összlétszáma

Református Iskola és Óvoda

292

a körzetbe járó hh tanulók létszáma

a körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%)

a körzetbe járó hhh tanulók tanulók létszáma

a körzetbe járó hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%)

a körzetbe járó hh tanulók létszáma a település hh tanulóinak összlétszámához viszonyítva

a körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak összlétszámához viszonyítva

29

9,9%

14

4,8%

6,98%

5,1%

78


Iskolája Balmazújvárosi Általános Iskola Település összesen

1196

386

32,27%

259

21,6%

93,01%

94,87%

1488

415

27,8%

273

18,3%

-----

-----

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A 20/2012. évi (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 173. § (3) bek. c. pontja kimondja: -

„ nem nyújtható többlettámogatás a képesség kibontakoztató felkészítéshez, ha a településen, a fővárosi kerületben több általános iskola működik, és azok bármelyikében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolán belüli aránya a településen vagy az adott kerületben működő összes iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának a település vagy az adott kerület összes iskolájába járó tanulók létszámához viszonyított arányához (a továbbiakban: települési arány) képest – tört létszám esetében felfelé kerekítve – több mint huszonöt százalékponttal eltér.”

Erre azonban nem csak az iskoláknál kell figyelnünk, hanem az óvodák esetében is, hiszen, ha az óvodákban meghaladja a 25% pont különbséget, akkor a beiskolázáskor nehézségek adódhatnak.

év 2010/2011 2011/2012 2012/2013

általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 827 888 743

általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 813 822 808

napközis tanulók általános száma iskolások száma fő 1640 1710 1551

fő 1043 1060 940

% 63,60 61,99 60,61


Az általános iskolai tanulói létszám, ha nem is nagymértékben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

Tanév

Általános iskola 1-4. évfolyamain tanulók száma

Református Általános Iskola és Óvoda

2012/2013.

Balmazújvárosi Általános Iskola

2011/2012.

Általános Iskola összesen 0

200

400

600

Fő

79

800

1000


Tanév

Általános iskola 5-8. évfolyamain tanulók száma


2012/2013.


2011/2012.

Általános Iskola összesen 0

200

400

600

800

1000

Fő

A többi tanulóval együtt nevelhető a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátását az önkormányzat köznevelési intézményei biztosítják. Városunkban biztosított továbbá a Balmazújvárosi Általános Iskola eltérő tantervű tagozatán a sajátos nevelési igényű tanulók szegregált oktatása is.

általános iskolai osztályok száma

év

1-4 5-8 évfolyamon évfolyamon 2010/2011 27 34 2011/2012 30 28 2012/2013 29 30

összesen 61 58 59

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

1-4 5-8 évfolyamon évfolyamon 2 1 2 1 2 1

általános iskolai feladatellátási helyek száma

összesen

db

3 3 3

5 5 5


év 2010/2011 2011/2012 2012/2013

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 209 / 100 181 / 99,5 191/100

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében szervezhető meg. Városunkban az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény óvodái és a Balmazújvárosi Általános Iskola látják el a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését. Pedagógiai programja szerint a református óvoda is elláthatja a sajátos nevelési igényű gyermekeket, ám statisztika szerint ténylegesen nem látott el ilyen feladatot.

80


Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola a 2011/2012 tanévet 709 fő tanulóval kezdte meg. A balmazújvárosi 14-20 éves korosztály közel fele jár az intézménybe és a tanulói összetétel is mutatja, hogy a kötelező beiskolázás és a még 18 éves tankötelezettség milyen terheket ró középiskolára. Az intézmény diákjai szüleinek jegyzők előtt tett önkéntes nyilatkozatok alapján: 327 fő tanuló hátrányos helyzetű, azaz az intézmény összes tanulóinak 46 %-a. Lehetőség nyílott iskolapszichológus ingyenes igénybevételére a TISZK keretein belül, kéthetente keddi napokon, amit minden alkalommal legalább 3 tanuló igénybe is vesz. Az intézményben a 2010/2011-es tanévtől a SNI gyermekek beiskolázása miatt, már két fejlesztő pedagógus foglalkozott heti 2x24 óraszámban, a 9. szakképző évfolyamon tanulókkal teljes lefedettséggel, valamint a szakiskolai 10. évfolyamosok szociális kompetencia tanórán kívüli foglalkozásokon. A gyógypedagógus végzettséggel is rendelkező fejlesztő az SNI tanulókkal, heti három órában foglalkozott. A fejlesztendő tanulók a szakképző 9. évfolyamán tanuló diákok, az év elei fejlettségi szintmérők alapján lettek csoportba elosztva. Az IPR program keretében pedig felzárkóztató foglalkozásokat is tartottak főleg a hátrányos helyzetű tanulók részére, hiszen ők közülük kerültek ki zömmel a bukások, a gyengébb teljesítmények. A tanórán kívüli foglalkozásokra nagyon nehéz motiválni a serdülőt, de azért zömében eljártak a foglalkozásokra. Az iskolaorvos és az iskolai védőnők a mindennapos jelenlétükkel nagy segítséget jelentenek. Várják a gyermekeket, akik hozzájuk is fordulhatnak bármilyen gyermekek számára kínos problémával kapcsolatban is. Folyamatban van egy „előadás sorozat”prevenciós jelleggel a Drog és a bűncselekmények témában a 9. évfolyamos szakképző tanulók részére, ahol a Rendőrség épületében 2-3 osztálynak tartanak előadást a témában. Mindennapos kapcsolattartás jellemzi a Gyermekjóléti Szolgálat és az iskola kapcsolatát. Településünkön a pedagógusok képzettsége, és innovációs készsége kiemelkedő, a kompetenciafejlesztés, egyéni differenciálás terén. A Humánerőforrás és a Társadalmi Megújulás Operatív Programok által szinte valamennyi pedagógus (óvodában, iskolában egyaránt) érintett volt, és részt vett esélyegyenlőséghez kapcsolódó módszertani képzésen. A pedagógusok továbbképzése főként uniós forrásokból valósul meg. A segítő szakmák jelenléte a gyermekvédelmi munka eredményességét erősíti az intézményekben. A segítő munka aktív részesei a fejlesztő pedagógusok, a logopédus. Prevenciós céllal, és a feltárt esetek enyhítésére működnek a köznevelési és gyermekjóléti intézményekben a segítő szakemberek: intézményi pszichológus, védőnő, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, szabadidő-szervező. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök fontos feladatot látnak el a köznevelési intézményekben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drog prevenciót, egészségnevelést illetően. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. A különböző ágazatok együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szolgáltatások, ellátások szociális rászorultság alapján, más ellátások ún. alanyi jogon járnak a gyermekek részére.

81


Egyre elterjedtebb, hogy maguk a köznevelési, gyermekjóléti intézmények adomány gyűjtési programokat szerveznek vagy részt vesznek adomány kiosztásában. A feladatok ellátásában kerületi Civil szervezetek, egyházak részvétele bővíti a segítségnyújtás eszközeit. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (4) bekezdésének hatálya alatt kimondta, hogy „ A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket.” Továbbá a 105. § (1) meghatározta, hogy „ A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv).” Ez volt a feltétele, hogy a hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvét vegyen a helyi önkormányzat. Ennek tükrében minden fenntartó kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybe vétele a szülők és a gyerekek részére aránytalan teherrel járna. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 74. § (1) alapján „az állam gondoskodik - az óvodai nevelés kivételével- a köznevelési alapfeladatok ellátásáról.” Ezzel koherenciában a 75. § (1) értelmében megfogalmazza, hogy „Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladat ellátási, intézményhálózatműködtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A települési önkormányzat a köznevelés-fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét. A hivatal a megyei szakképzési terv elkészítéséhez beszerzi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét. Ezzel egy időben meghatározza, hogy az önkormányzatok működtető szerepkörbe kerül, kerülhet az óvodák kivételével a köznevelési intézmények esetében. Mint ilyen, a törvény feladatokat határoz meg a működtető számára: „működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. Ennek keretében a működtető feladata különösen a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása…” A fentiekből következik, hogy az önkormányzat az óvodai nevelés területén kompetens, mint fenntartó meghatározni azokat a fejlesztéseket, amelyek meghatározzák a gyermekek, esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. A településen működő köznevelési intézmények, kapcsán működtetői szerepéből jogosult fejlesztések meghatározására. A balmazújvárosi gyerekek egyenlő esélyének biztosítása a köznevelési intézmények

82


együttműködési kötelezettségéből következően a gyerekek megfelelő ellátáshoz jutása, juttatása kapcsán az átmenetek és a fejlesztések zökkenőmentessége elengedhetetlen. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálná: -

-

-

a településünkön meglévő Kamilla Gyógy,- Termál és Strandfürdő ingyenes igénybe vétele az óvodás gyerekek úszás oktatásához, vízhez szoktatás az egészséges életmódra nevelés kiemelt pedagógiai területen integrált nevelés- oktatás további biztosítása a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekekre tekintettel a speciális végzettségű pedagógusok további biztosítása az óvodában (gyógypedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógy testnevelő, nyelv-és beszédfejlesztő) korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása a nevelő- oktató munka napi gyakorlatába az esélyegyenlőség előmozdítását segítő szolgáltatások, programok megszervezése a köznevelési intézményekben- ennek érdekében együttműködések biztosítása a civil szervezetekkel, szülőkkel, egyéb partnerekkel a helyi tömegközlekedés biztosítása az óvodai feladat ellátási helyek eléréséhez az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló támogatások, pályázati források folyamatos figyelése a hátránykompenzáló szolgáltatások és juttatások további biztosítása érdekében óvoda- iskola átmenet szakmai megújítása a nevelési tanácsadó partneri szerepének erősítése a fejlesztésre szoruló gyerekek vizsgálati eredményeinek alapján történő fejlesztési tervek elkészítésében.

Mindehhez a tankerület bevonása, együttműködése szükségeltetik. Településünkön hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció nincs. Pozitív diszkrimináció jelenlétét biztosítja az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló források segítségével megvalósuló hátránykompenzáló szolgáltatások illetve juttatások bővítése az óvodában: - a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kirándulásának segítése, - a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kulturális programokra való jutásának segítése - beóvodázás és beiskolázás segítése A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön 83


beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében. A minőségi együttműködés érdekében egyeztető fórumok működtetése. Az önkormányzat részéről beóvodázásért és beiskolázásért felelő személy megjelölése. Felelősség és hatáskör megalkotás. Kommunikáció a fenntartók között. A Balmazújvároson élő és tanuló gyerekek fenntartótól független esélyegyenlőségének biztosítása

A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett.

A HHH gyerekek aránya közelít az óvodák esetében jogszabályi előírás szerinti 25% pont különbséghez A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény értelmében az óvodák kivételével az állam a fenntartója a köznevelési intézményeknek. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény már nem ír elő az önkormányzatok számára kötelezettséget a Köznevelési esélyegyenlőségi terv készítésére.

Az óvodák esetében az önkormányzat jogosult az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében fejlesztéseket előirányozni. Az intézmények szoros együttműködése a legrászorultabbak feltérképezése az ellátáshoz való hozzájuttatás érdekében.

A nyári étkeztetés biztosításának lehetősége változó A mindennapos testmozgás és a testnevelés megszervezése gondot okoz. Igény mutatkozik a testnevelés biztosításához városi uszodára. Veszélyeztetettség száma nő, okai széleskörűek, melyeknek olykor felelőtlenség, információ hiány a kiváltója.

Feltérképezni a pályázati forrásokat, az intézmények helyiségeiben, illetve a városban adódó lehetőségeket. Felvilágosító kampányok szervezése a városi rendezvényeken a helyi média segítségével.

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége „Valamennyi civilizált nép tisztelte a nőt.” (Jean Jacques Rousseau)

A demográfiai és közszolgáltatási adatok vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg:

a település összlakosság számának 51,23 %-a nő (9201 fő); a női lakosok több mint fele 19-65 éves tehát aktív korú (5016 fő); 15-64 év közötti nyilvántartott álláskereső nők aránya az összes nyilvántartott álláskereső arányához viszonyítva 49%; munkanélküli nők aránya: 8,2 %, míg a munkanélküli férfiak aránya 11,1% 65 év feletti nők száma 1796 fő, az össz lakoshoz viszonyított aránya 10,00% (míg a férfiak csupán 5,82%)

84


A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Városunkban a munkanélküliek aránya és száma az alábbiak szerint alakult: • 2012-ben a regisztrált álláskeresők száma 1463 fő, a munkavállalási korú lakónépesség 11 %-a.

év

Munkavállalási korúak száma férfiak nők

2008

6089

6315

2009

6063

5286

2010

6065

6320

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak nincs adat nincs adat nincs adat

férfiak

nők

672

707

743

682

666

669

nők nincs adat nincs adat nincs adat

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak • a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, • a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, • a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Az esélyegyenlőség program céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. A nők munkavállalását, munkába állását nagyban befolyásolja, hogy hány gyermeket nevelnek, hány nő neveli egyedül gyermekét, illetve milyen az iskolai végzettsége, képzettsége. Azonban ezekről kevés adat áll rendelkezésünkre. Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. A jelenleg érvényes törvények segítik a GYES lejártát követően a visszatérést. Ehhez járul hozzá Balmazújváros város azzal, hogy 2010 decemberében bővítette a bölcsődei férőhelyek számát, és biztosította az alapellátásokon túl az időszakos gyermekfelügyelet szolgáltatást. A BAKI egyesület TÁMOP 5.5.1. kódszámú „Családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése”című pályázat megvalósítójaként a kisgyermekes anyák képzését gyermekfelügyelettel egybekötötten szervezte. A képzés ideje alatt a Városi bölcsődében, az időszakos gyermekfelügyelet szolgáltatást igénybe véve helyezték el a gyerekeket. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedésének lehetőségei korlátozottak, szinte kizárólag a közfoglalkoztatás nyújt erre módot. Bővebben a 3.2 pontban taglalva.

85


Aktív korú (15-64 év közötti) és álláskereső nők számának változása évenként

Fő

7500 7000 6500 6000 5500 5000 4500 4000 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Évek

Aktív korú nő

Álláskereső nő

Településünkön a nők kárára bérkülönbség, hátrányos megkülönböztetés nem releváns. A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: a) b) c) d)

foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A munkaerő - piaci esélyeket pozitívan befolyásolja, ha a gyermekek napközbeni ellátása biztosított a településen. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a bölcsődei férőhelyek száma. Városunkban a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődei férőhelyek minden igényt kielégítenek, váró lista nincs. 64 férőhelyen várjuk a munkaerő piacra visszatérő szülők gyermekeit. Amennyiben a szülők csak a gyermekük 3 éves korát követően kívánnak munkába állni, úgy a város óvodái lépcsőzetes nyitva tartással, magas színvonalú nevelő munka biztosításával, és biztonságos környezet kialakításával járulnak hozzá a nők, családanyák nyugodt munkavállalását, munkavégzését.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői szolgálat a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletén túl a kismama segítése (gyakorlati, lelki) is feladata, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. Így a családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anyákra és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban megkezdik: beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. 86


A védőnők hatékony segítség nyújtása szorosan összefügg a hozzá tartozó gyerekszámtól. Balmazújvároson 6 védőnő látja el a hozzájuk tartozó gyerekeket, biztosítja a megfelelő gondozást.

év 2008 2009 2010 2011 2012

Területi védőnők száma 6 6 6 6 6

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

528 538 510 492 431

59 60 57 55 48

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Az elmúlt öt évben az országos demográfiai mutatóknak megfelelően csökkenő gyereklétszámot regisztrálhatunk a 0-3 éves gyerekek körében is. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak mind a nemzetközi, mind az országos statisztikák alapján is sokkal jelentősebb probléma, mint az gondolnánk. Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még nem jelzett, avagy felderítetlen.

év 2008 2009 2010 2011 2012

rendőrök riasztása családi viszályhoz nincs adat 23 19 8 3

tényleges feljelentések száma 13 8 15 8 0

bírósági ítélet 1 0 10 8 3

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Településünkön nagymértékű csökkenést mutatnak az adatok a családi viszályokhoz történő rendőri riasztások számát tekintve. A csökkenés oka magyarázható az elkövetés helyének változásával. A riasztások legtöbb esetben a cigány lakosság (telepek) helyszíneiről történik. A családon belüli viszályok, nézeteltérések egyre gyakrabban a külterületeken történnek (utca), ezért a családon belüli erőszak nem valósul meg, mivel a törvény alapján garázdaságnak minősül. A riasztások számához viszonyítva csökkenést mutat a ténylegesen megtett feljelentések száma, valamint az ebből eredő bírósági ítéletek száma. A csökkenés egyik oka, hogy a sértett felek első felindulásban nem teszik meg a feljelentést, azonban a jelenlévő járőr által leírt cselekmény alapján, ha bűncselekménynek minősül az eset, hivatalból megindul az eljárás és bírósági ítélettel zárul. Magyarázható tovább azzal is, hogy az első felindulásban a sértett feljelentéssel él a rendőrség felé, azonban vissza is vonja a feljelentését. A közölt adatok tehát nem a tényleges helyi eseteket mutatják, mivel a jogszabály eltérően értelmezi a családi viszályok elkövetésének helyét. A rendőrség adatai alapján nyerünk betekintést a családi viszályhoz történő riasztások esetszámaiba, illetve az azt követő utóéletükre. Jelentős számban csökkent Balmazújvároson az elmúlt öt évben a rendőrök 87


riasztása családi viszályokhoz. Az azonban elmondható, hogy a csekély számú riasztás mindegyike már 2011-ben és 2012-ben bírósági ítélettel zárult. A távoltartást a jogalkotó 2006-ban iktatta be a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendszerébe, majd a hatékonyabb fellépés érdekében a 2009. évi LXXII. törvénnyel megteremtette a távoltartás a büntetőeljáráson kívüli, ekképpen bírói döntés nélküli elrendelésének lehetőségét is. Balmazújvároson 2012-ben 4 esetben történt távoltartási végzés elrendelése.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Balmazújvárosban 2009. augusztus 30-tól 2012. július 2-ig a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy fenntartásában Családok Átmeneti Otthona működött. Az otthon teljes létszámmal üzemelt. 2012. július 2-től az épület tulajdonosa felmondta a bérleti szerződést, ezért a célnak megfelelő másik épület hiánya miatt az átmeneti otthon Debrecen városba költözött a lakókkal együtt. A családok átmeneti elhelyezését az elmúlt évben országosan egyre többen veszik igénybe. Szakmai tapasztalataik alapján az utóbbi évek gazdasági és társadalmi folyamati nem kedveztek az eredmények elérésében. Az anyagi problémák, a tartós munkanélküliség jellemző a klienseikre, az átmeneti ellátás gyakran életformává válik, azaz a családok, a gondozási idő leteltével nem kerülnek ki a rendszerből, hanem csak másik CSAO lakói lesznek. A gyerekek átmeneti nevelésére iskolai hiányzás, családi konfliktus, lakhatási problémák, és a szülők szenvedély- betegsége miatt került sor. Az elmúlt öt évben-kistérségünkben egyre növekvő számban kerültek a gyerekek ideiglenes hatályú elhelyezésüket követően átmeneti nevelésbe. 2008-2012 között szinte 100%-os emelkedés mutatkozik, mely adat a vizsgált évek halmozott adatai. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokról nem áll rendelkezésünkre egyéb adat. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Önkormányzat példamutatással hívja fel a figyelmet a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére. Önkormányzati képviselők körében jelenleg 3 nő található, a 2 fő alpolgármesterből 1 nő. Az önkormányzat intézményeiben 100% a női vezetők aránya. Megállapítható, hogy városunkban nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna.

év 2008 2009 2010 2011 2012

képviselőtestület tagja férfi nő 14 4 14 4 10 2 10 2 9 3

városi bíróság és ítélőtáblák vezetői férfi nő 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0


A 2015. évi felülvizsgálat során az alábbi módosításokat tesszük: 88

közgyűlések tagjai férfi 0 0 0 0 0

nő 1 1 1 1 1


év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

képviselőtestület tagja férfi 14 14 10 10 9 9 10

nő 4 4 2 2 3 3 2

városi bíróság és ítélőtáblák vezetői férfi 0 0 0 0 0 0 0

nő 0 0 0 0 0 0 0

közgyűlések tagjai férfi 2 2 0 0 0 0 2

nő 1 1 1 1 1 1 0


A táblázat az elmúlt két év adataival kiegészült, mely mutatja, hogy a nők továbbra is jelen vannak a város közéletében, az utolsó év a 2010.-es és a 2011.-es évvel azonos mértéket mutat. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. Szakmai tapasztalataink szerint a gyermek születését követően az otthon maradó szülő magányosnak érzi magát. Hirtelen az eddigi aktív életéből minden háttérbe szorul, a megszokottól eltér, és fellép a félelem a „más”- tól. Ennek ellensúlyozására az Önkormányzat a közművelődés, a sport, a szabadidő eltöltésének terén olyan családbarát környezetet kíván teremteni, amely közösségi teret nyújt számukra is. A közparkok alkotják a város zöldhálózatának központi elemeit, ezt az Integrált településfejlesztési Stratégia megvalósítása mentén folyamatosan szépítjük, bővítjük. A Lengyel Menyhért Könyvtár és a Veres Péter Kulturális Központ illetve az Önkormányzat intézményhálózata színvonalas programokat, rendezvényeket kínálnak mindazoknak, akik hasznosan kívánják eltölteni szabadidejüket. Folyamatosan megújuló programkínálat mellett a helyi hagyományos programokat is szerveznek: kiállítások, koncertek, színházi előadások, játszóház, gyermek- és családi programok, tanfolyamok, bálok, ünnepi és művészeti események, nyugdíjas programok egyaránt megtalálhatók. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a A nők esetében tartós munkanélküliség munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó állandósulhat a GYÁS, GYES-ről való visszatérést aktív korú családtagok által kedvezményesen követően a munkaerő piacon. igénybe vehető, korszerű ismeretek 89


megszerzését célzó speciális képzési programok körét. Atipikus foglakoztatási formák vonzóvá tétele a munkaadók, mind a munkavállalók részére.

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

„Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.” (Sütő András)

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze:

növekszik az átlagéletkor, magasabb a középkorúak halandósága, nők hosszabb élettartama.

A demográfiai helyzetkép jellemzői közül a legszembetűnőbb Balmazújváros népességének lassú, de folyamatos csökkenése, amely a 2008. és 2010. éveket vizsgálva 1%-os csökkenést eredményezett. Ennek a folyamatnak több oka is van:

a halálozások száma évenként jelentősen meghaladja a születések számát, jellemző a természetes fogyás, az elvándorlások száma évente meghaladja az odavándorlások számát, csökkentve a népességet.

Balmazújváros állandó lakosságának korcsoportonkénti megoszlását tekintve a lakosság legnagyobb részét a 18-59 év közötti népesség alkotja (10.665fő/58,86%), míg a 0-17 éves korú gyermekek aránya (3608 fő/19,9%) közel egyezően alakul a 60 év feletti idős személyek arányával (3849 fő/21,24%). Az állandó lakosok közül a nők száma meghaladja a férfiak számát. Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrend- szeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. Az idős lakosság gazdasági és szociális helyzetét jelentősen befolyásolja a fiatalabb generáció és a település gazdasági és szociális helyzete. év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők 90

összes nyugdíjas


2008 2009 2010 2011 2012

száma 2019 1971 1975 1950 nincs adat

száma 3038 3002 2918 2931 nincs adat

5057 4973 4893 4881 nincs adat


A 2015. évi felülvizsgálat során az alábbi táblázat került beillesztésre: év 2008 2009 2010 2011 2012 2013

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 2019 1971 1975 1950 1889 1832

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 3038 3002 2918 2931 2864 2861

összes nyugdíjas 5057 4973 4893 4881 4753 4693

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély, a munkaerő-piacon nincs, kivétel, ha speciális tudással rendelkezik. Önkormányzatunk „Idősbarát önkormányzat” címmel rendelkezik, ez tükrözi, hogy Városunk Képviselőtestülete kiemelten kezeli az időseket, és intézményein keresztül biztosítja az aktív bekacsolódásukat a közéletbe. Az 55-64 évesek foglalkoztatási rátája 2000-2011. között folyamatosan növekvő tendenciát mutat, 2011-re elérte a 36 %-ot. Ezen belül a nemek szerinti megoszlásban is megmutatkozik a nők csekélyebb számban foglalkoztatottak. Jellemző módon az egyetemi végzettségű 55-64 éves korosztály foglalkoztatott. Régiók szerint e korosztály foglalkoztatási mutatója csak Észak-Magyarországon rosszabb, mint az ÉszakAlföldön. Az idősek munkaerő piaci helyzetét nagyban befolyásolja az a tényt, miszerint a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében 2013. június 30. után a közszférában nem foglalkoztatható tovább az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Számukra a magánszférában, civil szervezeteken belül nyílhat lehetőség az elért egzisztenciájuk megtartására. Településünkön nincs hátrányos megkülönböztetés korra való tekintettel sem a foglalkoztatás terén. Képzési programok megvalósítása: A szolgáltatásbővítéshez biztosítani kell a szakmai erőforrás fejlesztését is. E cél elérhető további szociális gondozó és ápoló képzés megvalósításával. A képzés során elsősorban az időskorúak és a fogyatékosok gondozása területén dolgozók felkészítése történhet meg. A szociális alap- és szakosított ellátásban foglalkoztatottak számára lehetőség nyílik szupervíziós csoportok szervezésére. Az azonos területen dolgozó munkahelyi közösség nem mindig tudja egyéni esetkezeléssel a 91


felhalmozódó feszültségeket feldolgozni, emiatt egy külső szakember segítsége szükséges. A szupervízió a segítő munka folyamatos háttér szolgáltatása. A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A helyi közszolgáltatások terén az idősekkel való foglalkozás magas színvonalú. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások egy része Balmazújváros minden állampolgára részére biztosított, egy része kor alapján az időskorúak részére szerveződik. Településünkön a szolgáltatások köre rendkívül színes képet mutat. Az önkormányzat eleget tesz minden kötelező feladatának és emellett önként vállalt intézkedéseket is biztosít. Az idősellátás és a szociális gondoskodás területén az utóbbi években egyre jelentősebb szerep jutott a civil szektornak, egyházi, alapítványi szervezetek is több szociális intézményt hoztak létre és működtetnek. A szociális ellátás fontos részét képezi az idősek ellátása. A város alapelve, hogy minden szociálisan rászoruló idős számára elérhetővé váljanak az ellátási formák, így a kirekesztettség kezelése következtében megvalósulhat a településen élők esélyegyenlősége, szociális biztonságának megnövelése és a szociális szolgáltatások fejlesztése, mely kiterjed az alap- és a szakosított ellátásokra is. Elengedhetetlen a munkanélküliség enyhítésének elősegítése és a helyi társadalom megerősítése, melynek megvalósulásához szükséges a humán erőforrás szükségletek, szervezése, képzése és a szociális szakemberek továbbképzése. A közösségi és közösségfejlesztési programokon keresztül elérhető a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi integrációja, felzárkózása, valamint együttműködés és partnerség kialakítása a helyi közösségen belül. Balmazújváros stratégiai céljai:

a szociális ellátórendszer komplex fejlesztése, a szociálisan rászorulók hatékony ellátása, a lakosság társadalmi beilleszkedésének elősegítése, a helyi igényekre épülő ellátórendszer kiépítése.

A Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása 3 éves szociális stratégiai programot dolgozott ki, melynek jelentős része magában foglalja Balmazújváros idősügyi fejlesztési koncepcióját is. Az első specifikus célhoz azon fejlesztési célok tartoznak, melyek elősegítik az ellátórendszerben már meglévő intézmények kapacitásbővítését és minőségi fejlesztését. Így megvalósítható férőhelybővítés és tárgyi eszközök beszerzése is az ellátásokhoz kapcsolódóan. A kistérségben igen nagy igény mutatkozik az étkeztetés mennyiségi bővítésére és fejlesztésére. A bővítés kiterjed az ellátásból részesülők számának növelésére, illetve a hétvégi és ünnepnapokra kiterjedő étkezés biztosítására. Balmazújvároson a szociális ellátások hatékonyabbá tétele, azok kiterjesztése minden szociálisan rászoruló lakosra elengedhetetlen. Ennek érdekében életházat alakított ki, mely olyan szociális központként működik,

92


ahol integráltan több ellátási forma megtalálható. Ezáltal a település lakói mindent egy helyen vehetnek igénybe, így javul az esélyegyenlőség biztosításával az ellátások elérhetősége és hozzáférhetősége. A lakossági kérdőívek alapján jelentős igény mutatkozik a rászoruló idősek, betegek szállításának hatékonyabb megoldására. Az akadálymentesített 18+1 személyes busz beszerzése lehetőséget teremt a Balmazújvároson fogyatékkal élők számára is az egyenlő esélyű szolgáltatókhoz való hozzáféréshez. A fogyatékkal élő személy speciális gépjárművel el tud jutni a hivatalokba, egészségügyi intézményekbe, kulturális programokra. Meglévő intézmények férőhelybővítése: Balmazújvároson működik jelenleg ápolást-gondozást nyújtó intézmény, a térségben szükségessé vált a férőhelybővítés. Több éve problémát jelent, hogy Balmazújvároson alacsony férőhely számmal van jelenleg idősek részére olyan bentlakásos intézmény, amely átlagos ápolást, gondozást nyújt az alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjas emberek részére. Közösségi programok megvalósítása: A közösségi programok szervezésében és megvalósításában szükség van a teljes lakosság megszólítására és bevonására. Erre teremthet kiváló alkalmat például az ún. generációs találkozók megtartása, melynek folytán a fiatalok és az idősek, több generáció kölcsönösen segíthetik egymást. A településünk önkormányzatának idősügy fejlesztésében együttműködő partnerei többek között:

Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ, Balmazújváros Városi Egészségügyi Szolgálat, 48-as Olvasó Népkör és Rákóczi Olvasó Népkör, Balmazújvárosi Németfalusiak Egyesülete.

Az idősek életét érintő kötelező szociális ellátások és szervezési módjuk. Kötelező feladat megnevezése

Feladat-ellátási forma és az ellátást nyújtó megnevezése Alapszolgáltatás – Balmazújvárosi Étkeztetés Kistérség Humán Szolgáltató Központ /társulásban/ Alapszolgáltatás – Balmazújvárosi Házi segítségnyújtás Kistérség Humán Szolgáltató Központ /társulásban/ Alapszolgáltatás – Balmazújvárosi Családsegítő Szolgálat Kistérség Humán Szolgáltató Központ /társulásban/ Alapszolgáltatás – Balmazújvárosi Nappali ellátás Kistérség Humán Szolgáltató Idősek klubja Központ /társulásban/ Ápolást, gondozást nyújtó Szakosított ellátás – Balmazújvárosi bentlakásos intézmény Kistérség Humán Szolgáltató Idősek otthona Központ /társulásban/ Alapszolgáltatás – Balmazújvárosi Jelzőrendszeres házi Kistérség Humán Szolgáltató segítségnyújtás Központ /társulásban/ 93

Igénybevevők száma 134 fő

53 fő

300 fő

21 fő

26 fő

65 fő


Forrás: Önkormányzat, helyi adatgyűjtés

Az idősek életét érintő önként vállalt szociális ellátások és szervezési módjuk. A kötelező feladatellátáson túl önként vállalt feladat, program megnevezése, amellyel az önkormányzat idősbarát működését biztosítja Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi ellátás

Támogató Szolgáltatás

Feladat-ellátási forma és az ellátást nyújtó megnevezése Alapszolgáltatás Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ /társulásban/ Alapszolgáltatás Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ /társulásban/

Az önkormányzat szerepe a megvalósításban

Igénybevevők száma

Önkormányzati forrást biztosító és együttműködő partner

34 fő

Önkormányzati forrást biztosító és együttműködő partner

32 fő

Az eddigi önkormányzati tevékenység idősügyben:

Egészségügy

Már meglévő járó beteg szakellátás korszerűsítése, bővítése /szűrővizsgálati laboratórium, röntgen, ultrahang, gyógytorna, gyógy masszőr és olyan szakrendelések létrehozása. Az egészségház akadálymentesítésre vonatkozó átépítése és lifttel történő ellátása. A lakosság egészségi állapotának javítása, egészségének megőrzése érdekében tett egyik legfontosabb tevékenység a szűrővizsgálatok szervezése. Minden évben tüdőszűréshez szűrőbuszt biztosít a város a lakosai részére a Kenézy Kórház közreműködésével. A 40 év feletti hölgyek részére mammográfiás vizsgálatot szervez és bonyolít le az Önkormányzat a helyi védőnők aktív részvételével. A vizsgálatra előjegyzettek számára a debreceni szűrővizsgálaton való megjelenéshez a buszt az önkormányzat biztosítja. A város önkormányzata az Európai Regionális Fejlesztési Alappal együttműködve „A balmazújvárosi kistérség komplex egészségügyi központ fenntartható fejlesztése” elnevezésű projekt megvalósításában vett részt. A program megvalósulásával egy új szakellátó központ került kialakításra a városban, mely 6 új szakrendeléssel /pszichiátria, belgyógyászat-kardiológia, belgyógyászat-gasztroenterológia, bőrgyógyászat, urológia, általános csecsemőés gyermekgyógyászat/ bővíti a városi és kistérségi egészségügyi szakellátást. A helyi adottságokat /a város alatt húzódó gyógyvízforrást/ kihasználva a településen Városi strand és Termálfürdő épült. A fürdő épületeinek korszerűsítése és bővítése jelenleg folyamatban van, de az építkezés ellenére zavartalanul kiszolgálja a pihenni, felüdülni vágyókat. Az idősek részére a város polgáraként már 70 éves kor alatt is biztosít kedvezményt és ezen felül még nyugdíjas belépő díjat, azonban 70 év fölött már ingyenes lehet igénybe venni a szolgáltatásokat.

Ünnepek, közösségi élmények

Idősek hónapja alkalmával az önkormányzat rendezvénysorozatot tart a városban az idős lakosok számára, melyen a generációk együttműködése és találkozása jelenik meg. A helyi óvoda és iskola csoportjai, valamint helyi előadók, amatőrök adnak műsort. 94


Idősek karácsonya: Az önkormányzat a településen bejelentett lakóhellyel rendelkező, tárgyévben 65. életévét betöltött nyugdíjas korú lakosok részére természetbeni szociális segélyt nyújt Karácsony ünnepe alkalmából. (A támogatás mértékéről a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében dönt.) Ezen támogatási forma – amely speciálisan a nyugdíjas korú lakosságot érinti – tekintélyes távlatra nyúlik vissza. Már 1995 karácsonyától ünnepélyes keretek között került sor az ajándékcsomag, majd 2006. évtől az ajándékutalványok átadására. Az ünnepség megrendezése általában egymást követő napokon, s hét különböző helyszínen (főként önkormányzati fenntartású intézményekben) történik, amely területileg célzottan igazodik a lakosság lakóhelyéhez. A rendezvény három fontos szakaszra tagolódik, mint ünnepi műsor, megvendégelés és ajándékátadás. Az ünnepi műsor keretében az oktatási intézmények tanulói, a hagyományőrző civil szervezetek, csoportok tagjai és tehetséges amatőr „művészek” nyújtanak az ünnephez méltó színvonalas előadást. A megvendégelés keretein belül házi készítésű pogácsa, kalács, továbbá gyümölcs, valamint bor és üdítő kerül a megterített asztalra a vendégek nagy örömére. Az ünnep záróakkordjaként egy-egy csomag szaloncukor és ajándékutalvány átadására kerül sor. Évről-évre erre az önként vállalt feladatra az önkormányzat jelentős anyagi erőforrást különít el a szociális ágazat költségvetési előirányzatából: Év 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

Megvendégelt időskorúak száma 2799 2860 2845 2860 2883

Támogatás összege 6.641.431,- Ft 6.970.695,- Ft 7.024.724,- Ft 6.816.952,- Ft 7.578.598,- Ft

A város művelődési házában működő nyugdíjas klub tagjai valamennyien hölgyek. Ez a tény teljes mértékben alátámasztja azt az állítást, miszerint a nők magasabb életkort élnek meg, mint a férfiak, azonban ez azzal jár, hogy hamarabb maradnak egyedül a férjük, párjuk elhalálozása miatt. Ezért szükséges számukra a valahová tartozás élményének a megélése, melynek a legkiválóbb módja a nyugdíjas klubhoz tartozás. A klub rendszeresen szervez kirándulásokat a tagjai részére, így megelőzik a kirekesztődésüket a társadalomból, a perifériára kerülést és elmagányosodást. Balmazújváros önkormányzata szoros kapcsolatot tart fenn a Fehérbot Alapítvány Látássérültek Egyesületével, a településen irodát biztosít az egyesület munkatársa számára, ahol tájékoztatást, információt nyújthat a helyi lakosság számára. A város lengyel testvér városa Lancut, ahonnan rendszeresen érkeznek hozzánk minden korosztályt képviseltető külföldi polgárok. Az idősebb korosztályt a Harmadkor Egyetem tagjai alkották, akik kézműves alkotó táborban voltak városukban. Közös főzések és nótázások felejthetetlen élményeivel gazdagodva tértek haza országukba. Az üdülési csekk pályázat felhasználásával a szociális ellátásokban részesülők és nyugdíjas lakosok számára több napos kirándulások kerültek megszervezésre.

Közlekedés, időskorúak utazási támogatása

A helyi buszjáratok beindulása és a kerékpárutak kiépítése és hálózatának bővítése lehetővé teszik az idősek számára a mozgásterük kiszélesedését, a szolgáltatások akadálytalan hozzáférését. Az önkormányzat a településen bejelentett lakóhellyel rendelkező, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 10. §-ában érintettek részére 95


szociális segélyként utazási támogatást nyújt a helyi menetrend szerinti közlekedésben érvényes kedvezményes bérletjegy árának erejéig. Külön temetői buszjárat is kialakításra került, s a gyakorlat azt mutatja, hogy ezen szolgáltatást is nagyon sok időskorú személy igénybe tudja venni. A helyi járatú buszközlekedést 1998-ban az önkormányzat magánvállalkozóval kötött szolgáltatási szerződés alapján biztosította a lakosság, de főleg az egyéb közlekedési eszközt igénye venni nem képes idősebb korú személyek részére. 2007. évtől a HAJDÚ VOLÁN biztosítja a város ritmusához és az itt élő emberek szükségletéhez igazított buszközlekedést az önkormányzattal kötött megállapodás alapján.

Biztonságérzetük növelése

A rendőrség és polgárőrség együttműködése eredményeként gyakoribb a járőrözés, mely kiterjed a város külterületére, valamint az idősek lakta házak fokozottabb figyelése, tájékoztató előadások tartása.

Kultúra

Az önmegvalósítás támogatása, emberi méltóság megőrzése érdekében, az öntevékeny amatőr művészeti csoportok és kórusok, népdalkörök munkájának segítése, ösztönzése, népszerűsítése a helyi lakosok körében az önkormányzat támogatásával. Nótaestek szervezése a civil szerveződések támogatása. A városért tett kiemelkedő tevékenység elismeréseként idősek is kapnak ünnepélyes keretek között Balmazújváros városért, Balmazújváros kultúrájáért és Balmazújváros Díszpolgára címet. Az elismerő kitüntetéseket évente a lakosok javaslata alapján a helyi képviselő testület ítéli oda az arra érdemeseknek. Helytörténeti írások jelennek meg rendszeresen, balmazújvárosi gyökerekkel rendelkező családfákról, családok bemutatásáról, mely a Balmazújváros havonta megjelenő lapban olvasható.

Hagyományok őrzése, átadása generációk együttműködése nyomán

A régi olvasó népkörök feléledése a mai modern Magyarországon kuriózumnak tekinthető. Mai adatok alapján a hivatalosan bejegyzett olvasó körök száma 27. Balmazújvárosban ezekből az akkori „kulturális,- informális bázisból” kettő is sikeresen és igen nagy létszámmal (általában 160-170 fő/népkör) működik, civil szerveződés keretein belül. Régi feladatait – mint a tudásgyarapítás, politikai vita szintér, ismerkedési, szórakozási szintér – a ma embere szükségleteit figyelembe véve már nem közvetíti. Sikeres újjáéledése a fiatal generáció közösség felé fordulásában a régi hagyományok megismerésének vágyában keresendő. Ezen elvárások mentén az idősebb, tapasztaltabb köri tagság igyekszik különböző programjaival, rendezvényeivel ízelítőt nyújtani, illetve a fiatal tagságnak és nem utolsó sorban a lakosságnak átadni azokat a régi tudásból és tradíciókból fakadó társadalmi és kulturális értékeket, melyek megőrzésre, ápolásra méltóak.

Érdemes néhány szóban említést tenni az idősebb köri tagság által közösségi élményt nyújtó programjairól: o

o o

A Rákóczi Olvasó Népkörben 12. alkalommal kerül megrendezésre a régi hagyományokat felelevenítő kézi aratás, melyre az országból, sőt az országhatáron túlról is érkeznek versenyző csapatok, illetve érdeklődők is szép számmal. Ugyanitt kerül megrendezés már 3. alkalommal a szintén régi hagyományokat felélesztő kézi- és gépi birkanyíró verseny, ahol a versenyzők egyéni ügyessége mutatkozik meg. Nagy sikernek örvend a régi ételek elkészítését felelevenítő főzőverseny, ahol az ételek elkészítését, zsűrizését követően az érdeklődők az ételek elfogyasztása közben ismerkednek az elfeledett ízekkel. 96


o o

o

A 48-as Olvasó Népkör több évtizedes hagyománya a szüreti felvonulás a város fő útjain, melyet a hajnalig tartó szüreti bál követ. Ezen kívül már többször megrendezésre került a településen élő német kisebbség kulturális örökségét bemutató „német-falusi lakodalmas”, ahol az esküvői szertartás ízes humorral és hagyományos ruhákkal van felelevenítve. A 48-as Olvasó Népkör idősebb tagságából népdalkórust működtet, szintén a paraszti világ régi dalait eleveníti fel (csikós, gulyás, mezőségi és katonadalok).

Az önkormányzat képviselő-testülete a településen működő civil szervezeteteket, közöttük a fent említett két népkört is, költségvetési keretének lehetőségeihez mérten, minden évben támogatja. Ezen túlmenően Balmazújváros Polgármestere polgármesteri keretéből a kiemelt programokhoz külön anyagi támogatást nyújt.

Önkéntesség

Az időskorúak heterogén csoportjai erőforrásként kezelhetők, el kell ismerni hozzájárulásaikat a közjóhoz, lakóközösségi alapú önkéntes mozgalmak, az önkéntesség erősíti a generációk közötti kapcsolatokat, a tudások és tapasztalatok átadását, az értékek és az alkotó problémamegoldó készségek továbbörökítését. A meglévő szociális szolgáltatások új épületeinek használatba vételével az ellátások férőhely számai is növekedtek, minőségi munkavégzés vált lehetővé és az épületek akadálymentesítésével mindenki számára azonos eséllyel hozzáférhetővé váltak a szolgáltatások.

Közszolgáltatás térítési díjkedvezménye

A települési szilárd hulladék elszállításával és kezelésével kapcsolatos díjakat a Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletében szabályozza. E rendelet értelmében a 65 év feletti, egyedül élő ingatlantulajdonos 100%-os mértékű közszolgáltatási díjkedvezményben részesül. Ezen esetekben az önkormányzat fizeti meg a szolgáltató felé az esedékes havi díj összegét, mely intézkedéssel szintén az időskorú lakosság életminőségének javítására törekszik. Településünkön jelenleg több száz egyszemélyes háztartás mentesül a hulladékszállítási díj megfizetése alól. Az informatikai jártasság nem jellemző az idősek körében.

A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés c) idősek informatikai jártassága 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A településen 2841 fő a 65 év felettiek száma. A személyes gondoskodás keretében nyújtott nappali ellátás, a Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központban működő Idősek Klubja jelenleg 34 fővel működik a városban. A szabadidő hasznos eltöltésére a szokásos társas együttléteken túl különböző, új, tematikus csoportos foglalkozások megszervezése, pld.:

Heti két alkalommal, 30 perces időtartamban testnevelő tanár felkérésével egészségi állapotnak megfelelő tornagyakorlatok levezénylése.

97


Foglalkozások – kézművesség, társasjáték, dalkör - megrendezése a szabadban. Az Idősek Klubja intézmény kerthelyiséggel is rendelkezik, így a helyszín alkalmas szabadtéri foglalkozások lebonyolítására. Egészségügyi szaktanácsadás, továbbá időskori lelki problémák kezelésére előadások megtartása pszichológus felkérése mellett. A korábbi években nagy sikere volt az Idősek Hónapja alkalmából szervezett egy napos kirándulásnak, melyre október hónapban került sor. Az utóbbi években nem került megszervezésre. A tervek között szerepel ennek a programnak hagyományszerűen – elsősorban az idős és rászoruló egyedül élő lakosok részére – történő lebonyolítására. A források függvényében akár a lakóhely közelében is élményt jelent a célcsoportnak, mivel többségüknek önerőből nincs lehetősége utazásra, kirándulásra.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Nincs beazonosítható probléma Az idősekkel kapcsolatban azonnali intézkedést igénylő probléma nem merült fel.

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

„Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is, valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.” (Albert Schweitzer)

Jelenleg még nem állnak rendelkezésre a legfrissebb népszámlálási adatok, ezért a 2001. évi adatokra hivatkozunk az alábbiak vonatkozásában. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember van Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. A népesség fogyatékosságtípus szerinti megoszlása: mozgáskorlátozottak aránya 43,6 %, látássérült 14,4 %, értelmi fogyatékos 9,9 %, hallássérült 10,5 %, egyéb 21,6 %. A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. Jelentősen emelkedett az egyéb, pontosan meg nem határozott fogyatékosságban szenvedők aránya. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok- melyre már a bevezetőben utalást tettünk-, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is.

98


Tapasztalataink szerint számos akadállyal kell megküzdeniük a fogyatékkal élőknek. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékosok körében a foglalkoztatottsági arány meghatározásánál a 2001.évi népszámlálás adataiból tudunk kiindulni, mely 9%. A fogyatékos személyek elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetüktől, ami értelmi fogyatékosság esetén még jelentősebb. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Idősek Otthona és Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete Balmazújváros közigazgatási területéhez tartozó Nagyhát külterületen fekszik, Balmazújvárostól 12 km, Debrecentől 17 km távolságra. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. alapján személyes gondoskodást nyújtó, tartós bentlakást biztosító intézmény. Az Angyalliget Közhasznú Alapítvány, az autizmussal élő, együtt élő fiatalok számára teremtett otthont városunkban, Jelenleg 10 autista fiatal talált nyugodt otthonra, szakszerű gondoskodásra az Angyalliget Lakóotthonban. A debreceni székhelyű alapítvány otthont keresett és talált városunkban, ahol az Önkormányzattól térítésmentesen vehették birtokba a Bólyai utcai telket.

év 2008 2009 2010 2011 2012

megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 1123 1026 897 841 nincs adat

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 21 22 22 24 23


A 2015. évi kötelező felülvizsgálat során az alábbi táblázat került beillesztésre, melynek célja, hogy a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat megjelenítsük: év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 1123 1026 897 841 767 717 nincs adat

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 21 22 22 24 23 27 33


Településünkön a fogyatékkal élő foglalkoztatásának területén nincs hátrányos megkülönböztetés. A város rehabilitációs pályázat kapcsán a város központjában lévő intézmények teljes körű akadálymentesítése megtörténik (Polgármesteri Hivatal, művelődési központ, illetve a jelenleg folyó Semsey kastély felújítása során is figyelnek az akadálymentesítésre - lift és rámpa -). 99


A továbbiakban a belterületi kerékpárút is akadály mentesítve került kialakításra. A Balmazújvárosi Járási Hivatal kialakítása kapcsán pályázati forrásból 2013. október 1. napjára a tervek szerint a kormányablakok kiépítését szintén figyelve az akadálymentesítésre vonatkozó szabályokra valósítják meg, illetve a Polgármesteri Hivatal akadály mentesíti ügyfélfogadásra alkalmas irodáját. Önálló életvitelt támogató helyi intézmények, programok, szolgáltatások mind jelen vannak a városban. A köznevelési intézmények integrált neveléssel segíti a fogyatékkal élő gyerekek beilleszkedését, a fogyatékkal élő gyerekeket és a társakat felkészíti az együttélésre. A köznevelési intézmények és a településen dolgozó szakemberek nem csupán a fogyatékkal élő gyerekeket, de családjukat is felkészíteni igyekszik az önálló életvitel kialakítására. Ezen programok kiegészítendők az internet világába való bevezetéssel, képzések megszervezésével. Mindehhez teljes körű akadálymentesítés a cél az önkormányzati fenntartású intézményekbe. A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak a közgyógyellátásban (2012. évben 947 fő), az időskorúak járadékában (2012. évben 18 fő) és a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában részesülőkről rendelkezünk. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeire való jogosultságot a 164/1995. (XII.27.) kormányrendelet szabályozta. E rendelet alapján a közlekedési kedvezmény fajtái:

gépkocsi szerzési támogatás átalakítási támogatás közlekedési támogatás parkolási engedély.

2011. július 3-tól hatályba lépő 102/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján a 164/1995. (XII.27.) kormányrendelet hatályát vesztette. A közlekedési támogatás pénzbeli ellátási formája megszűnt. 2012. évben közlekedési támogatás csak azon személyek részére volt megállapítható, akik olyan szakvéleménnyel rendelkeztek, mely végleges állapotot, vagy a következő felülvizsgálat időpontjaként a kérelem benyújtása utáni időpontot jelölte meg. A rendelet hatályba lépését követően új orvosi szakvéleményt a mozgáskorlátozottságról házi orvos vagy szakorvos nem állíthat ki. közlekedési kedvezményben év részesítettek száma (fő) 2008 267 2009 228 2010 222

kifizetett összeg (Ft)

gépkocsi szerzési támogatásra jogosultak száma (fő)

2.571.000 2.202.000 2.110.000

7 6 2

100


2011 2012

192 149

1.866.000 1.337.000

0 0

Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában részesültek létszámának változása 400 350 300

Fő

250 200 150 100 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Évek Támogatásban részesült

Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása címen kifizetett támogatás összege 3000000

Ft

2000000

1000000 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Évek Kifizetett ellátás

Súlyos fogyatékos hozzátartozó ápolása címén (2012. évben 64 fő), megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők (2011. évben 841 fő), az egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülőkre (2012. évben 23 fő) vonatkozóan rendelkezünk adattal. Ez abból adódik, hogy az önkormányzatok nem tartják nyilván, hogy a pénzbeli illetve a természetbeni ellátásban részesülők fogyatékkal élők - e vagy sem, mert ezen ellátási formáknál a szociális rászorultság az elsődleges.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos, a bölcsőde, a Dózsa György utcai iskolaépület, gimnázium épülete és egyes közszolgáltatást nyújtó épület már akadálymentesített, a továbbiakban minden felújítással érintett épület akadálymentesként kerül megvalósításra. Az egészségügyi, szociális szolgáltatások, egyes köznevelési intézmények, a kulturális programokhoz történő fizikai akadálymentesített helyszínen érhetőek el. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az akadálymentes intézmények száma, minden területen a jogszabályi előírásnak megfelel. 101


Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során gondoskodunk a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról. Annál is inkább így van ez, mert kiemelten fontosak az önkormányzati célokra fenntartott épületek. A mozgásukban akadályozottak, az idősek, a nők-és gyerekek a fizikai akadálymentességet igénylik, a többi fogyatékos csoport számára az infokommunikációs akadálymentesség jogos igény. Városunkban az egészségügyi alapellátást és a szakellátást biztosító épületek, a bölcsőde, az általános iskola épülete, rendelkezik kontrasztos színekkel készült táblákkal, tapintható információkkal, a belső környezetben való tájékozódást elősegítő piktogramokkal, feliratokkal. igen/nem

oktatási intézmé nyek

egészségügyi intézmé nyek

lift

vakvezető sáv

mozgáskorlátozottak részére mosdó

rámpa

hangos tájékoz -tatás

indukciós hurok

tapintható információ

jelnyelvi segítség

egyéb

alapfok

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

nem

nem

középfok

igen

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

nem

felsőfok

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

igen

igen

igen

igen

nem

nem

igen

nem

nem

igen

igen

igen

igen

nem

nem

nem

nem

nem

igen

nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

igen

nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

igen

igen

igen

nem

igen

igen

nem

nem

fekvőbeteg ellátás járó beteg szakellátás alapellátás

kulturális, művelődési intézmények önkormányzati, közigazgatási intézmény igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség szociális ellátást nyújtó intézmények

Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei

A Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Tanács támogatásával valósult meg. A támogatás mértéke 16.184.064,- Ft volt. A projekt 2006. évben eredményesen lezárult. Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. A fentebb tervezett programok, foglalkozások esetében fontos szempont a fogyatékossággal élők – elsősorban mozgásszervi – bevonása. Mivel a Támogató Szolgálat rendelkezik gépjárművel, így szállításukat térítésmentesen biztosítani tudja az önkormányzat. Prioritásként kezeli az Önkormányzat intézményeinek (közigazgatási, oktatási, kulturális stb.) komplex akadálymentesítését.

102


A Lengyel Menyhért Városi Könyvtár jelenleg folyamatban lévő két pályázata kapcsán is uniós forrásból az esélyegyenlőség megteremtését annak kiteljesítését biztosítani kívánja a fogyatékkal élők csoportjára. Tartalmát tekintve fogyatékkal élők számára saját igényeiknek megfelelő speciális könyvtári szolgáltatást kívánnak megvalósítani. A könyvtár intézményébe való bejutás megoldott a mozgásukban akadályozottak számára is, azonban az épületben való eligazodás, közlekedés akadálymentesítését meg kell oldani. A látássérültek esélyegyenlőségének biztosításához képernyő olvasó szoftver került beszerzésre. Megvalósítandó terveik között szerepel 24 órás digitális könyvtári szolgáltatásfejlesztés, mely hozzásegíti a különböző társadalmi csoportokat, közöttük a fogyatékkal élőket az igényeiknek megfelelő alkalmazáshoz. A településünkön található Angyalliget Autista Lakóotthonnal közösen mutatják be az eltérő tagozaton tanuló gyermekek számára a fogyatékkal élők értékteremtő munkáját, illetve példaként állítják folyamatos kézműves tevékenységek biztosításával, a fogyatékkal élők csoportja a társadalom teljes értékű tagjaiként élhetik életüket. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Idősek Otthona és Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete Balmazújváros közigazgatási területéhez tartozó Nagyhát külterületen fekszik, Balmazújvárostól 12 km, Debrecentől 17 km távolságra. Az Szt. alapján személyes gondoskodást nyújtó, tartós bentlakást biztosító intézmény. A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége c) munkahelyek akadálymentesítettsége d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy A kommunikáció színtere az internet világa, fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy amely a felhasználók otthonába hozhatják a fogyatékost ápoló családtagnak közösséget. kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok A hatékony segítségnyújtás megszervezésének szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra biztosítása érdekében nyilvántartás elkészítése. kevés lehetősége van. 103


Fogyatékkal élők feltérképezése fogyatékossági típus szerint Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, az akadálymentes környezet aránya nem 100 %os. Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség hiánya a helyi közlekedésben Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén. A fogyatékkal élők társadalmi csoportjához tartozók fogyatékosság típusa szerint nincsenek nyilvántartva.

Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program. A város rehabilitáció keretében pályázati forrásból a fizikális és az infokommunikációs akadálymentesítettség megkezdése. Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon

A hatékony segítségnyújtás érdekében felmérés alapján adatbázis létrehozása.

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

A városban magas a civil szerveződési kedv, jelentős számú civil szervezet működik, melyek jól együttműködnek a helyi önkormányzattal. A civil szervezetek segítik az önkormányzat értékmegóvó, közösségépítő tevékenységét. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. Az önkormányzat évente lehetőséget biztosít arra, hogy a szervezetek pályázati úton anyagi támogatáshoz juthassanak. A civilek függetlenségét a város elismeri és tiszteletben tartja. A jó és korrekt együttműködésnek köszönhetően az önkormányzati rendezvényeken aktívan részt vesznek a szervezetek tagjai.

104


A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége gyakorlatilag lefedi a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától kezdve az időskorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közrend és közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások körét. A jövőben fontos feladat a civil szervezetek, valamint a köztük és az önkormányzat közötti együttműködések megerősítése, a fejlesztésekben való részvételük ösztönzése. A szervezetek elsősorban a kultúra, az egészségügy, a közművelődés és a sport területén működnek. név

tevékenységi kör

48-as Olvasó Népkör BAKCSÓ Egyesület BAKI Egyesület Balmaz-Art Képzőművészeti Egyesület Balmazújváros Ifjúságáért Egyesület Balmazújváros Közművelődéséért Alapítvány Balmazújvárosi Kyokushin Karate Klub Balmazújvárosi Németfalusiak Egyesülete Bekton Ifjúsági Fúvószenekar Buksi Egyesület Célbakísér Civil Szövetség Fantázia Mazsorett Egyesület Férfi Kézilabda Klub Football Club Galamb és Kisállattenyésztők Egyesülete Hagyományőrző Íjászkör Hátrányos Helyzetűek Esélyteremtő Egyesülete Hímes Néptáncegyüttes Egyesület Hortobágy Természetvédelmi Egyesület Kadarcs Hagyományőrző Gazdakör Egyesület Kalmár Zoltán Általános Iskola Diáksportjáért Egyesület Kamilla Terápiás és Diáksport Egyesület Katrinca Néptánccsoport Egyesület Magyar Vöröskereszt Balmazújváros és Hajdúszoboszló Területi Szervezete

Máltai Szeretetszolgálat Németfalusi Óvodáért Alapítvány Női Kézilabda Klub Nyugdíjasok Csoportja Önkéntes Tűzoltóság Egyesület Balmazújváros Polgárőrség Pedagógusok Szakszervezete Rákóczi Olvasó Népkör Semmelweis Védőnői Egyesület SELLŐ Horgászegyesület Talentum Alapítvány Újváros Gyermeksport Közhasznú Egyesület 105

Közművelődés Környezetvédelem Kultúra Képzőművészet Közművelődés Közművelődés Sport Hagyományőrzés Zene Állatvédelem Egészségügy Tánc Sport Sport Kisállattenyésztés Sport Esélyegyenlőség Néptánc Természetvédelem Hagyományőrzés Sport Sport Néptánc Segítségnyújtás Segítségnyújtás Oktatás Sport Egyéb Egyéb Egyéb Szakszervezet Közművelődés Egészségügy Sport Oktatás Sport


Városi Diáksport Bizottság Városi Ökölvívó Szakosztály „Veréce” Hagyományőrző Népdalkör

Sport Sport Hagyományőrzés

„Forrás: Önkormányzat”

Nemzetiségi Önkormányzatok Balmazújvároson Településünkön az alább felsorolt civilszervezeteken túl nemzetiségi német, és nemzetiségi roma önkormányzat működik. Munkájukról, tevékenységükről és a célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenységükről bővebben a 3.7 és a 3.8 pont alatt találhatnak információt. Település és társulási partnersége 2005-ben megalakult a Balmazújváros Kistérségi Társulási Tanács Balmazújváros, Hortobágy, Tiszacsege, Egyek települések részvételével. Ebben a formában Balmazújváros és Hortobágy közoktatási feladatot látott el óvodások és általános iskolások, illetve Nevelési Tanácsadó feladatainak ellátására. A társulás minden településére vonatkozóan szociális ellátásokat biztosított a Humán Szolgáltató Intézmény kapcsán. A társulási feladat ellátás folyamán a gyermekek és az idősek esélyének javítása, megteremtése és biztosítása volt a cél. 2013. január 01. napjától a Kistérségi Társulási Tanács köznevelési feladatokat már nem láthat el, ily módon az együttműködés ezt követően az idősellátásra, a házi segítségnyújtásra illetve a házi jelzőrendszeres segítségnyújtásra, továbbá a családgondozásra, gyermekjóléti tevékenységekre korlátozódik.

For-profit szervezetek a város életében. Balmazújvároson a civil szervezeteken illetve a non-profit szervezeteken túl az esélyegyenlőségi feladatok ellátásában részt vesznek a for-profit szereplők is. A Balmaz-Pharm fejlesztése kapcsán teljes körű akadálymentesítéssel járult hozzá a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosításához. A nem önkormányzati fenntartású szervezetek Támogató Szolgálat feladatellátással biztosítják az idősek illetve a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét. A városban működő sportélet - elsősorban a kézilabda támogatása - illetve a városi sportcsarnok (kézilabdacsarnok) megvalósulása is magántőke bevonásával történik, mely nem csupán az esélyegyenlőségi célcsoportok, de a település egész lakosa számára biztosítja az egészséges életmódhoz való hozzáférést. A fentebb elemzett tartalom az alábbi vázlatpontok mentén haladva mutatja be városunkban az adott terület helyzetét: a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

106


9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

A települési esélyegyenlőségi program készítése az önkormányzat és intézményei, illetve az érintett célcsoportokkal foglalkozó civil szervezetek bevonásával történt, az adattáblák kitöltése alapján létrejött helyzetelemzés alapozta meg a program elkészítését. A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. Az elkészítés módszere az online kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd program tervezet véleményezésére koncentrálódott, mely fórum és közmeghallgatás összehívásával zajlott.

107


Balmazújváros Város hivatalos honlapján, illetve a helyben szokásos módon a hirdető táblán kifüggesztésre kerülve az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított a nyilvánosság és a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást

108


A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

A tartós munkanélküliség, illetve a növekvő számuk oka és következménye a mélyszegénységnek. A tartós munkanélküliség és a jelentős létszámot érintő ellátatlanság jellemző településünkre. Az aktív korúak foglalkoztatást helyettesítő támogatásában részesülő tartós munkanélküliek nehezen tudják az ellátásra való jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor hitelt érdemlően igazolni a jogszabályban előírt minimum 30 ledolgozott munkanapot.

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, kiszélesítése. Egyéb foglalkoztatási lehetőségek kialakítása.

Az ellátásba részesülők eddiginél sokkal részletesebb informálása. Az önkéntes munka lehetőségének ismertetése.

A hátrányos helyzet generációkon keresztül öröklődik.

Felzárkóztatási és fejlesztési programok szervezése az NRÖ bevonásával.

Városunkban jellemző a tartós munkanélküliség, kevés a foglalkoztatást biztosító munkahely.

Balmazújváros többek között a magas munkanélküli ráta miatt is hátrányos helyzetű településnek minősül, melynek folytán új ipari park létesítése esetén jelentős támogatásban részesülhet. A foglalkoztatók kiadáscsökkentésével a foglalkoztatás növelhető.

A 100 %-ban önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozás által termelt zöldség és gyümölcs értékesíthetősége nem megfelelő. A z intézményének energiaköltségként jelentkező kiadásai jelentősek, ennek csökkentése hozzájárulna a foglalkoztatás növeléséhez

A termelési kapacitáshoz megteremteni a felhasználás lehetőségét. Megújuló energia telepítése a költségek csökkentéséhez járulnak hozzá, mely a foglakoztatás bővítésre fordítható.

Szűrővizsgálatok hiányosságai.

Egyeztető fórumok szervezése és prevenció.

A közvéleményben jelen van a romákkal szembeni előítéletesség.

Pozitív példák bemutatása a helyi médiákon keresztül.

Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

109



A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett.

A HHH gyerekek aránya közelít az óvodák esetében jogszabályi előírás szerinti 25% pont különbséghez. Gyermekek

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény értelmében az óvodák kivételével az állam a fenntartója a köznevelési intézményeknek. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény már nem ír elő az önkormányzatok számára kötelezettséget a Köznevelési esélyegyenlőségi terv elkészítésére. A nyári étkeztetés biztosításának lehetősége változó. A mindennapos testmozgás és a testnevelés megszervezése gondot okoz. Igény mutatkozik a testnevelés biztosításához városi uszodára. Veszélyeztetettség száma nő, okai széleskörűek, melyeknek olykor felelőtlenség, információ hiány a kiváltója.

Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében. A minőségi együttműködés érdekében egyeztető fórumok működtetése. Az önkormányzat részéről beóvodáztatásért és beiskolázásért felelő személy megjelölése. Felelősség és hatáskör megalkotás. Kommunikáció a fenntartók között. A Balmazújvároson élő és tanuló gyerekek fenntartótól független esélyegyenlőségének biztosítása. Az óvodák esetében az önkormányzat jogosult az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében fejlesztéseket előirányozni. Az intézmények szoros együttműködése a legrászorultabbak feltérképezése az ellátáshoz való hozzájuttatás érdekében. Feltérképezni a pályázati forrásokat, az intézmények helyiségeiben, illetve a városban adódó lehetőségeket. Felvilágosító kampányok szervezése a városi rendezvényeken a helyi média segítségével.

Következtetések Célcsoport

Nők

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel


A nők esetében tartós munkanélküliség állandósulhat a GYÁS, GYES-ről való visszatérést követően a munkaerő piacon.

Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét.

110


Atipikus foglakoztatási formák vonzóvá tétele a munkaadók, mind a munkavállalók részére.


Idősek



Nincs beazonosított probléma.

-


Fogyatékkal élők



Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékost ápoló családtagnak kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van. Fogyatékkal élők feltérképezése fogyatékossági típus szerint

A kommunikáció színtere az internet világa, amely a felhasználók otthonába hozhatják a közösséget. A hatékony segítségnyújtás megszervezésének biztosítása érdekében nyilvántartás elkészítése

Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os. Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség hiánya a helyi közlekedésben

Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program. A város rehabilitáció keretében pályázati forrásból a fizikális és az infokommunikációs akadálymentesítettség megkezdése.

Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén.

Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon

A fogyatékkal élők társadalmi csoportjához tartozók fogyatékosság típusa szerint nincsenek nyilvántartva.

A hatékony segítségnyújtás érdekében felmérés alapján adatbázis létrehozása.

111


A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Munkát mindenkinek. (Tartós munkanélküliség kezelése, foglalkoztatás bővítése)

Önkéntes munka Balmazújvároson. (Az aktív korúak ellátására való jogosultság fenntarthatóságának biztosítása az évenkénti felülvizsgálatok után is.)

Munkanélkülivé válás esélyének csökkentése. (A generációkon keresztül öröklődő hátrányos helyzet visszaszorítására.)

Foglalkoztatás bővítés (A hátrányos helyzetű településből adódó előnyök kiaknázása.)

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Feldolgozóipar fejlesztése. (A 100 %-ban önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozás által termelt zöldség és gyümölcs értékesíthetősége nem megfelelő.)

Intézmények energia ellátása-megújuló energia. (Az intézmények energiaköltségként jelentkező kiadásai jelentősek. Ennek csökkentése hozzájárulna a foglalkoztatás bővítéséhez)

Egészségesebb élet. (A betegségek kialakulása esélyének csökkentése a szűrővizsgálatok bővítésével.)

Előítélet mentesség, szemléletformálás a helyi média segítségével. (A közvéleményben jelen van a romákkal szembeni előítéletesség)

112

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Polgármesteri Hivatal munkaügyi ügyintézője Intézményvezetők Foglalkoztatás-egészségügyi szolgálat. Jegyző Jogszabályban megjelölt foglalkoztatóként szóba jöhető szervezetek. Az ellátásban részesülők. Járási Munkaügyi Kirendeltsége. Jegyző Közterület-felügyelő. NRÖ. Fejlesztési program megvalósításának felelősei. Civil szervezetek. Önkormányzat és intézményei. Jegyző Polgármesteri Hivatal Adócsoportja és pályázatírói. Járási Munkaügyi Kirendeltsége. Beruházó cégek, kivitelezők. Polgármester. Beruházási osztály, pályázat írók, kivitelező(k), tervező(k) A megtermelt árut felvevő vállalkozás. Polgármester beruházási osztály, pályázat írók, kivitelező(k), tervező(k), energetikai szakértő(k) Balmazújváros Város Önkormányzatának intézményei Energiaszolgáltatók Polgármester Civil szervezetek. Szűrőprogram résztvevői. Szakorvosok, háziorvosok. Jegyző Köznevelési intézmények. Közművelődési intézmények. Önkormányzat. NRÖ A helyi televízió és újság főszerkesztői.


Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Együtt a család. (Prevenció a veszélyeztetettség kialakulásának tekintetében.)

Köznevelési Intézmények HHH arányszámai. (A különböző fenntartású köznevelési intézmények között a HHH gyermekek arányszámának pontosítása a további pályázati forrásokhoz történő hozzájutás érdekében.)

Az Önkormányzat és a Klebensberg Intézményfenntartó kapcsolata. (A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény értelmében az óvodák kivételével az állam a fenntartója a köznevelési intézményeknek.)

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. Védőnők. Civil szervezetek. NRÖ Intézmények. Jegyző. Intézményvezetők. Polgármesteri Hivatal Szociális csoport. NRÖ Járási Hivatal Okmányiroda népesség nyilvántartója. Jegyző Polgármester, tankerületi igazgató intézményvezetők Jegyző

Esélyegyenlőség a köznevelésben. Gyermekek

(A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény már nem ír elő az önkormányzatok számára kötelezettséget a Köznevelési esélyegyenlőségi terv készítésére.)

A városban működő köznevelési intézmények vezetői. Tankerület, egyház. Polgármester

Minél több gyermek lakjon jól nyáron is.

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat gyermekvédelmi felelősei. Jelzőrendszeri tagok. Étkeztetést biztosító szolgáltató. Jegyző

(A pályázaton elnyerhető támogatás évenkénti összegétől függetlenül minden rászoruló gyermek a nyári szünetekben jusson hozzá a napi egyszeri meleg ételhez.)

Mindennapos testmozgás a városi uszodában. (A gyermekek egészségének megőrzése, fenntartása érdekében a lehetőség álljon rendelkezésre.)

Gyermeki jogok érvényesítése. (Veszélyeztetettség száma nő, okai széleskörűek, melyeknek olykor felelőtlenség, információ hiány a kiváltója.)

Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése 113

Polgármesteri Hivatal Beruházási Osztály és pályázatírói. Tervező Köznevelési intézmények. Polgármester Gyermek és ifjúságvédelmi felelősök. Pedagógusok. Gyermekjóléti Szolgálat szakemberei. Pszichológus. Gyermekorvos, védőnő. Rendőrség. Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője.

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst


(A nők körében kialakult, jelentős létszámot mutató tartós munkanélküliséget tovább generálja a GYES-ről visszatérők foglalkoztatásának nehézsége.)

Családsegítő Szolgálat, Civil szervezetek Polgármesteri Hivatal Szociális Csoport Járási Munkaügyi Kirendeltsége. Jegyző


-

A fogyatékkal élők életminőségének javítása.

Balmaz InterCOM Városi Könyvtár. Családsegítő szolgálat. Civil szervezetek. Köznevelési intézmények. Jegyző Polgármesteri Hivatal pályázatírói. Mozgáskorlátozottak Egyesülete. Fehérbot Alapítvány Látássérültek Egyesülete. Polgármester.

A nők helyzete a munkaerő piacon. Nők

Idősek

(Alapvető cél megteremteni annak a lehetőségét, hogy a kapcsolatteremtésre kész sérült emberek előtt ne csak fizikai értelemben nyíljanak meg az ajtók.)

Teljes körű akadálymentesítés. (A kapcsolatok kiépítésének elsődleges komponense a teljes körű akadálymentesítés.)

Fogyatékkal élők

Fogyatékkal élők egészsége. (A fogyatékkal élők esetében hangsúlyozni kell a prevenció, a szűrővizsgálatokon történő mind nagyobb létszámú megjelenés fontosságát az egészségi állapot romlásának megakadályozása érdekében.)

Fogyatékkal élők a településen. (A fogyatékkal élők társadalmi csoportjához tartozók fogyatékosság típusa szerint nincsenek nyilvántartva)

Családsegítő Szolgálat. Civil szervezetek. Városi egészségügyi szolgálat. Köznevelési intézmények. A fogyatékosokkal foglalkozó vezető. Fogyatékosok csoportja. Felmérés készítői. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat. Védőnők. Köznevelési intézmények. Jegyző.

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák esélyegyenlősége biztosított. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők segítséget kapjanak mindennapi életük során. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek minőségi- integrációs nevelését, oktatását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek aktív, minőségi életére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a helyzetük előmozdítását. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők életminőségére. Balmazújváros Város Önkormányzatának legfontosabb célja, az itt élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása, olyan támogatói környezet működtetésével, amely

erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a lokálpatriotizmust, a társadalmi szolidaritást, kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára, 114


tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul.

Az intézkedési területek részletes kifejtése: Intézkedés címe:

„ Munkát mindenkinek ”

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Tartós munkanélküliség, és ellátatlanság jellemző településünkre.

Célok Általános megfogalmazás és rövid, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma)

Uniós és hazai pályázati források felkutatása Vonjuk be az ellátás nélküli regisztrált munkanélkülieket, különös figyelemmel a pályakezdő munkanélküliekre a közfoglalkoztatásba Kapcsolódó pályázati lehetőségek folyamatos 115

Bővüljön a közfoglalkoztatásban résztvevők köre, pályázati forrás álljon rendelkezésre.

Egyéni vállalkozók intenzívebb bevonása a

Képzettségében megfelelő, megbízható, munkájára igényes munkaerő élvezzen elsőbbséget az önkormányzat és intézményei által kínált álláshelyekre Elsődleges munkaerőpiacra


figyelemmel kísérése, pályázatírás. pontokba szedve

Résztvevők és felelős Partnerek

Naprakész nyilvántartás vezetése az ellátás nélküli regisztrált munkanélküliekről, illetve pályakezdő munkanélküliekről

történő visszatérés után munkaviszony létesítése legalább az ellátatlan regisztrált munkanélküliek 10 %a

foglalkoztatásba. A pályázati támogatás felhasználása.

Résztvevők

Polgármesteri Hivatal Munkaügyi Ügyintézője Intézmények vezetői

Felelős:

jegyző

Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának Szociális Csoportja Foglalkoztatás-egészségügyi Szolgálat

Határidő (k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

2014. június 5 %-kal nő az ellátatlan, de regisztrált munkanélküliek száma a közfoglalkoztatásban. Naprakész nyilvántartás elkészült Munkaszerződések, hatósági szerződések,

2016. június

2018. június

5+5% került bevonásra

5 %-a a korábbi közfoglalkoztatottaknak alkalmazotti státuszba került. Fenntarthatóságát biztosítja a határozatlan időtartamra szóló munkaszerződések.

Munkaszerződések, hatósági szerződések,

Kockázatok és csökkentésük eszközei

Forráshiány, nem kerülnek kiírásra pályázatok, illetőleg az elnyert pályázatok csekély mértékű támogatást biztosítanak. Motiválatlanság. Csökkentés eszközéül szolgál az intézkedési terv részteljesítésének tervezése. A pályázati forrás nélkül megvalósítható tevékenységek megvalósítása már részteljesülést jelent.

Szükséges erőforrások

EU és hazai források, humán erőforrás

Intézkedés címe:

„ Önkéntes munka Balmazújvároson ”


Nehéz igazolható módon a törvényben meghatározott évenkénti felülvizsgálathoz a jogosultság további fenntartása érdekében még a minimális időtartamú munkaviszonyt is igazolni a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőknek.

Célok Általános megfogalmazás és rövid, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Álljon rendelkezésére a városnak olyan nyilvántartás, mely tartalmazza az önkéntes munka fogadó szervezeteit, illetve önkéntes munkát vállalók körét. Fogadó szervezetek és önkéntesek felkutatása. (fogadóképesség, alkalmazhatóság, bevonhatóság) Nyilvántartás készítése a foglalkoztatókról és az

Kerüljenek kapcsolatba a szervezetek és az érintettek az önkéntes közérdekű munka keretein belül történő foglalkoztatás tekintetében.

Váljon általánossá és elfogadottá balmazújvárosi szervezetek és a lakosok körében az önkéntes munkavégzés lehetősége

Tájékoztató fórumok szervezése mind a fogadó szervezetek, mind az önkéntesek számára.

Nyilvánosság biztosítása helyi televízió és újság.

Az ellátásban részesülők informálása a lehetőségekről.

A meglévő nyilvántartás folyamatos aktualizálása.

116


önkéntesekről.

Résztvevők és felelős

Információ biztosítása (hirdetések, szórólapok,).

A szociális iroda és a családsegítő szolgálat kapcsolattartása a foglalkoztatókkal, az önkéntesekkel, a munkaügyi kirendeltséggel. A jogszabályban megjelölt szervezetek. Az ellátásban részesülők. jegyző

Résztvevők Felelős

Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának Szociális Csoportja

Partnerek Határidő (k) pontokba szedve


Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének vezetője. 2013. december

Az önkormányzat rendelkezik a fogadó szervezetek listájával Dokumentum a nyilvántartás rendszere.

2014. június

2015. június

Létrejön a kapcsolat a fogadó szervezetek és az érintettek között, szervezettebb formát ölt az önkéntes közérdekű tevékenység Balmazújvároson

A város lakosai ismerik az önkéntes közérdekű tevékenység lehetőségeit, a korábbiakhoz képest teljesebb körű az informáltság, csökken a ledolgozatlan 30 nap miatti kialakuló ellátatlanság. A fenntarthatóságot biztosítja, hogy a létrejött nyilvántartási rendszer alapján folyamatos az önkéntes tevékenység.

Önkéntes szerződés, illetve a bejelentő lap, Újságcikkek, televízió felvétel a helyi médiában.


Érdektelenség mind a szervezetek, mind az ellátottak részéről. Minél szélesebb körű tájékoztatás fórumok szervezésével.


Humán erőforrás, esetleg informatikus. Helyiség biztosítása a fórumok megtartásához. Helyi média igénybevétele.

Intézkedés címe:

„ Munkanélkülivé válás esélyének csökkentése ”


A hátrányos helyzet generációkon keresztül öröklődik

Felzárkóztatási és szervezési programok szervezése a romák és mélyszegénységben élők Célok részére az NRÖ bevonásával Általános megfogalmazás és rövidKezdeti önsegítő Lakókörnyezet , közép- és hosszú távú tevékenységek megsegítése, Antiszegregációs rendezettségének növelése időegységekre fejlesztési programok és beavatkozás megtörténjen önsegítő tevékenység bontásban felzárkóztatási programok több problématerületen. keretében. megindításával

117


Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve


Az NRÖ és a HH családok személyes kapcsolatfelvétele Közösségi szociális munka (környezetszépítés) megindul saját lakókörnyezetében. Pályázatfigyelés.


Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Kommunikációs csoport létrehozása Folyamatos lakókörnyezeti szépítés fenntartása Képzések folytatása, esetleges kibővítése Utak szilárd burkolattal történő ellátása

Résztvevők

Építésügyi osztály, közterület-felügyelők, NRÖ Civil szervezetek a képzések lebonyolításában.

Felelős

Jegyző


Infrastruktúrafejlesztés a szegregátumok azon részein, amely a leginkább elmaradott. Képzések (elsősorban 8 általonos osztály megszerzését szorgalmazva a lemorzsolódás tükrében). Kapcsolódó pályázatok benyújtása, támogató szerződés megkötése, közbeszereztetés.

civil szervezetek, önkormányzat és intézményei

2015. június

2017. június

2018. június

Kommunikációs csoport működik Pályázat beadásra került, a Igénnyé válik a támogató szerződés Létrejön a kapcsolat az NRÖ lakókörnyezet szépítése, megkötése megtörtént. és a HH családok között. rendbetétele Főbb utak szilárd burkolatú Rendezettebbé válik a A bevontak rendelkeznek a kiépítése a szegregátumban. lakókörnyezet végzettséget igazoló Felnőttképzések zajlanak Fotók bizonyítványokkal. A Fotók, felnőttképzési fenntarthatóságot a szerződések, bizonyítványok komplex beavatkozások biztosítják. Pályázati forrás hiánya, érdektelenség nagy kockázatot jelenthet. Az intézkedési terv megvalósításának kockázatát csökkenthetjük, ha a részteljesítéssel is számolunk. A pályázati forrás híján csupán a rövidtávú cél megvalósulását irányozzuk elő. Ebben az esetben a 3 napos munkára jelentkező közfoglalkoztatottak bevonhatók. Humán erőforrás önkéntes munkája

A felzárkóztatási és fejlesztési programok pályázati forrást igényelnek.

Intézkedés címe:

„ Foglalkoztatás bővítés ”


Balmazújvároson tartós munkanélküliség jellemző, kevés foglalkoztatást biztosító munkahellyel.

Célok Általános megfogalmazás és rövid, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Kijelölt ipari park infrastrukturális fejlesztése (közművesítés, közúthálózat fejlesztés, bővítés) történjen meg. Az önkormányzat megkezdi az előkészületeket az ipari park kihasználtságának érdekében.

Ipari park fejlesztés előkészítése megalapozott legyen (szakmai, pénzügyi megalapozottság)

118

Az ipari parkban kezdjék meg a letelepedést különböző vállalkozások.




Pályázatok benyújtása. Nyertes pályázat esetén támogatási szerződés megkötése. A vállalkozások és az önkormányzat megköti az Tervezett munkálatok Adatgyűjtés, szakemberek megkezdése. együttműködést a bevonása közművesítés betelepülésre vonatkozóan. Önkormányzati adó rendeletek felméréséhez, pályázati módosítása (helyi iparűzési Helyi adókedvezmény nyújtása források feltérképezése. a tevékenység megkezdésétől adókedvezmény, kommunális számított 1 évig. adó kedvezmény.) Felhívások széles körű közzététele vállalkozók és cégek betelepülése érdekében. Polgármesteri Hivatal adócsoportja, Polgármesteri Hivatal pályázatírók Részvevők Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Felelős

polgármester

Részfelelős

Polgármesteri Hivatal Beruházási Osztály

Partnerek

Beruházó cégek, kivitelezők,

Határidő(k) pontokba szedve

2014. december

2017. június

2018. június


Elkészült az adatgyűjtés. Engedélyezési tervek és az infrastrukturális fejlesztéshez szükséges dokumentumok rendelkezésre állnak. A pályázati anyagok elkészültek.

A pályázati forrás rendelkezésre áll, a tervezett munkálatok elkezdődtek. Az ipari park betelepítésére vonatkozó felhívásokra a cégek és vállalkozók bejelentkeztek.

Kialakult az ipari park, megindult a tevékenység. A foglalkoztatottak száma emelkedést mutat. A fenntarthatóságot biztosítja az ipari park kialakítása és a tevékenységek beindulása.


A témához kapcsolódó pályázati forrás elmaradása nagy kockázatot jelent az intézkedési terv megvalósítására tekintettel. Csökkenthető a kockázata, amennyiben a rövidtávú célok megvalósítása önerő bevonásával, illetve az ipari park több lépcsőben történő kialakítása történik.


Pályázati forrás, humánerőforrás.

Intézkedés címe:

„Feldolgozóipar fejlesztése.”


A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozás által termelt zöldség és gyümölcs értékesíthetősége nem megfelelő.

Olyan feldolgozó üzem kialakítása a cél, amely a Célok Pályázat benyújtása a megtermelt zöldséget és Általános megfelelő konstrukcióra, gyümölcsöt piacra megfogalmazás és rövidamelyek kielégítik az bocsássa. Ehhez szükséges , közép- és hosszú távú előzetesen kialakult a kialakításra vonatkozó időegységekre elképzeléseket, ezt követően a tervek, helyszínek bontásban pályázat megvalósítása. véglegesítése, pályázati források figyelése 119

A feldolgozó üzem megkezdi működését. A megtermelt áru piaca biztosított.


Felelős

A feldolgozó üzem beruházási munkálati folynak. A kivitelezés - A megfelelő pályázati rendben megtörténik. Az konstrukcióra a pályázat üzem átadását követően megírása, majd benyújtása fokozatosan megkezdi - Pozitív elbírálás esetén a munkáját, majd a termelés feltételes közbeszerzési növekedtével a eljárásban nyertes kivitelező foglalkoztatás növelése megkezdi a beruházást. megtörténik. A megtermelt áru felvevő piaca szerződéssel rendelkezik. polgármester

Résztvevők

beruházási osztály, pályázat írók, kivitelező(k), tervező(k)

- Esetleges önerő biztosítása a költségvetési tervben - Tervezés Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) - Feltételes közbeszerzési eljárások lebonyolítása pontokba szedve - Egyeztetések a megtermelt áru esetleges felvevőivel

Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve




Balmazújváros Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában lévő mezőgazdasági vállalkozás A megtermelt árut felvevő vállalkozás 2014. június

2016. június

2018. június.

Eredményességi mutatók és dokumentáltsága: - Jogerős használatba vételi engedély beszerzése Eredményességi mutatók és dokumentáltsága: - Az üzem - Engedélyek működésének megkezdése beszerzése a kivitelezéshez Forrás: - A beruházás - Önkormányzati megvalósítása önerő - Az áruba bocsátott Forrás: pályázati támogatás+esetleges önerő termékek Fenntarthatóság: Nem összegéből releváns Fenntarthatóság: Az üzem fenntartását Balmazújváros Város Önkormányzata végzi, valamint a tulajdonában lévő intézmények Kockázatok csökkentése: Kockázatok: - önerő költségének betervezése - Önerő hiánya a költségvetési tervbe - Nem támogatják az előzetes - Pályázati konstrukciók terveket folyamatos figyelése - A megtermelt árura nem lesz - Előzetes egyeztetések a megfelelő felvevő piac lehetséges felvásárlókkal Eredményességi mutatók és dokumentáltsága: - Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése - Közbeszerzési eljárás lefolytatása, szerződéskötés a nyertes kivitelezővel - Megállapodások megkötése a felvásárlókkal Forrás: Önkormányzati önerő Fenntarthatóság: Nem releváns

Pályázati forrás. Termelési ágazat vezető, a feldolgozásban szükséges munkaerő

A 2014. évi 1. éves felülvizsgálat következtében az alábbi módosítás vált szükségessé a „ Feldolgozóipar fejlesztése” intézkedési tervben:

120


Intézkedés címe:

„Feldolgozóipar fejlesztése.”


A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozás által termelt zöldség és gyümölcs értékesíthetősége nem megfelelő.


A feldolgozó üzem megkezdi Olyan feldolgozó üzem kialakítása a cél, amely a működését. megtermelt zöldséget és gyümölcsöt piacra bocsássa. A megtermelt áru piaca Ehhez szükséges a kialakításra vonatkozó tervek, biztosított. helyszínek véglegesítése, pályázati források figyelése Pályázat benyújtása a megfelelő konstrukcióra, amelyek A feldolgozó üzem kielégítik az előzetesen kialakult elképzeléseket, ezt beruházási munkálati követően a pályázat megvalósítása. folynak. A kivitelezés - Esetleges önerő biztosítása a költségvetési tervben rendben megtörténik. Az - Tervezés üzem átadását követően - Feltételes közbeszerzési eljárások lebonyolítása Tevékenységek fokozatosan megkezdi (a beavatkozás tartalma) - Egyeztetések a megtermelt áru esetleges felvevőivel munkáját, majd a termelés - A megfelelő pályázati konstrukcióra a pályázat megírása, pontokba szedve növekedtével a majd benyújtása foglalkoztatás növelése - Pozitív elbírálás esetén a feltételes közbeszerzési megtörténik. A megtermelt eljárásban nyertes kivitelező megkezdi a beruházást. áru felvevő piaca szerződéssel rendelkezik. Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve



Felelős

polgármester

Résztvevők

beruházási osztály, pályázat írók, kivitelező(k), tervező(k)

Balmazújváros Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában lévő mezőgazdasági vállalkozás A megtermelt árut felvevő vállalkozás 2017. június

2018. június.

Eredményességi mutatók és dokumentáltsága: - Jogerős használatba vételi engedély beszerzése Eredményességi mutatók és dokumentáltsága: - Az üzem - Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, működésének Engedélyek beszerzése a kivitelezéshez megkezdése - Közbeszerzési eljárás lefolytatása, szerződéskötés Forrás: a nyertes kivitelezővel - Önkormányzati - Megállapodások megkötése a felvásárlókkal önerő - A beruházás megvalósítása - Az áruba bocsátott Forrás: Önkormányzati önerő, pályázati termékek támogatás+esetleges önerő összegéből Fenntarthatóság: Nem releváns Fenntarthatóság: Az üzem fenntartását Balmazújváros Város Önkormányzata végzi, valamint a tulajdonában lévő intézmények Kockázatok: Kockázatok csökkentése: - Önerő hiánya - önerő költségének - Nem támogatott az előzetes terveket betervezése a - A megtermelt árura nem lesz megfelelő felvevő költségvetési tervbe 121


-

piac pályázat nem kerül kiírásra

-

-

Pályázati konstrukciók folyamatos figyelése Előzetes egyeztetések a lehetséges felvásárlókkal


Pályázati forrás. Termelési ágazat vezető, a feldolgozásban szükséges munkaerő

Intézkedés címe:

„ Intézmények energia ellátása – megújuló energia ”


Az intézmények energia költségként jelentkező kiadásai jelentősek. Ennek csökkentése hozzájárulna a foglalkoztatás növeléséhez.

Az önkormányzati Pályázat benyújtása a Célok fenntartású épületekre olyan megújuló Általános megfelelő konstrukcióra, megfogalmazás és rövidenergiaforrások a cél, amelyek kielégítik az , közép- és hosszú távú amely által előzetesen kialakult költséghatékonyabb a elképzeléseket, ezt követően időegységekre fenntartás, így a munkaerő bontásban a pályázat megvalósítása. bővítése lehetségessé 122

Az önkormányzat intézményeiben valósuljon meg energetikai fejlesztés. A rezsi csökkenésből jelentkező megtakarítás legalább 1 fő foglalkoztatásának költségeit jelentse.


-

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve -




válik. Ehhez szükséges a kialakításra vonatkozó tervek, helyszínek véglegesítése, pályázati források (KEOP konstrukciók) figyelése Esetleges önerő biztosítása a költségvetési tervben Tervezés Feltételes közbeszerzési eljárások lebonyolítása Energiaszolgáltatóktól a szükséges engedélyek beszerzése

- A megfelelő pályázati konstrukcióra a pályázat megírása, majd benyújtása - Pozitív elbírálás esetén a feltételes közbeszerzési eljárásban nyertes kivitelező megkezdi a beruházást.

A kivitelezés a hatályos jogszabályoknak megfelelően megvalósul, az önkormányzati tulajdonban lévő épületek kiadásai csökkennek, amely által növekedik a foglalkoztatás.

Felelős

polgármester

Résztvevők

beruházási osztály, pályázat írók, kivitelező(k), tervező(k), energetikai szakértő(k)

Balmazújváros Város Önkormányzatának intézményei Energiaszolgáltatók 2014. június

2016. június

2018. június

Eredményességi mutatók és dokumentáltsága: Eredményességi mutatók - Jogerős és dokumentáltsága: használatba vételi - Engedélyes és engedély kiviteli tervek, Eredményességi mutatók és beszerzése dokumentáltsága: - A megújuló műszaki tervek - Engedélyek energiaforrások elkészítése - Közbeszerzési beszerzése a működtetése Forrás: eljárás kivitelezéshez - Önkormányzati lefolytatása, - A beruházás szerződéskötés a megvalósítása önerő Forrás: pályázati nyertes - Az kivitelezővel támogatás+esetleges önerő energiamegtakarítá Fenntarthatóság: Nem Forrás: Önkormányzati s összegéből önerő releváns Fenntarthatóság: Fenntarthatóság: Nem Az energiaforrások releváns fenntartását Balmazújváros Város Önkormányzata végzi, valamint a tulajdonában lévő intézmények Kockázatok: Kockázatok csökkentése: - Önerő hiánya - önerő költségének betervezése a - Nem támogatják az előzetes költségvetési tervbe terveket - Pályázati konstrukciók (KEOP) - A szükséges engedélyek folyamatos figyelése beszerzése nem történik meg a - Előzetes egyeztetések az kivitelezés kezdetéig energiaszolgáltatókkal


Pályázati forrás

123


2014. évben 1. éves felülvizsgálat során javasolt korrekció az „ Intézmények energia ellátása- megújuló energia” intézkedési tervben:

Intézkedés címe:

„ Intézmények energia ellátása – megújuló energia ”



Az önkormányzati fenntartású épületekre olyan megújuló Az önkormányzat energiaforrások a cél, amely által költséghatékonyabb a intézményeiben valósuljon fenntartás, így a munkaerő bővítése lehetségessé válik. meg energetikai fejlesztés. Ehhez szükséges a kialakításra vonatkozó tervek, A rezsi csökkenésből helyszínek véglegesítése, pályázati források (KEOP jelentkező megtakarítás konstrukciók) figyelése legalább 1 fő Pályázat benyújtása a megfelelő konstrukcióra, amelyek foglalkoztatásának kielégítik az előzetesen kialakult elképzeléseket, ezt költségeit jelentse. követően a pályázat megvalósítása. - Esetleges önerő biztosítása a költségvetési tervben A kivitelezés a hatályos - Tervezés jogszabályoknak - Feltételes közbeszerzési eljárások lebonyolítása megfelelően megvalósul, az Tevékenységek - Energiaszolgáltatóktól a szükséges engedélyek önkormányzati tulajdonban (a beavatkozás tartalma) beszerzése lévő épületek kiadásai pontokba szedve - A megfelelő pályázati konstrukcióra a pályázat megírása, csökkennek, amely által majd benyújtása növekedik a foglalkoztatás. - Pozitív elbírálás esetén a feltételes közbeszerzési eljárásban nyertes kivitelező megkezdi a beruházást. Felelős polgármester Résztvevők és beruházási osztály, pályázat írók, kivitelező(k), tervező(k), felelős Résztvevők energetikai szakértő(k)


Partnerek

Balmazújváros Város Önkormányzatának intézményei Energiaszolgáltatók



2018. június Eredményességi mutatók és dokumentáltsága: - Jogerős 2016. június használatba vételi engedély Eredményességi mutatók és dokumentáltsága: beszerzése - Engedélyes és kiviteli tervek, műszaki tervek A megújuló elkészítése energiaforrások - Közbeszerzési eljárás lefolytatása, szerződéskötés működtetése a nyertes kivitelezővel Forrás: - Engedélyek beszerzése a kivitelezéshez - Önkormányzati - A beruházás megvalósítása önerő - Az energiaForrás: Önkormányzati önerő; pályázati megtakarítás támogatás+esetleges önerő összegéből Fenntarthatóság: Nem releváns Fenntarthatóság: Az energiaforrások fenntartását Balmazújváros Város Önkormányzata végzi, valamint a tulajdonában 124


lévő intézmények


Kockázatok csökkentése: - önerő költségének betervezése a költségvetési tervbe Kockázatok: - Pályázati - Önerő hiánya konstrukciók - Nem támogatják az előzetes terveket (KEOP) folyamatos - A szükséges engedélyek beszerzése nem történik figyelése meg a kivitelezés kezdetéig - Előzetes egyeztetések az energiaszolgáltatók kal


Pályázati forrás

Intézkedés címe:

„ Egészségesebb élet ”


A lakosság egészségi állapota rossz, szűrővizsgálatok hiánya

Célok Nemzeti Általános Egészségfejlesztési megfogalmazás és rövidStratégia , közép- és hosszú távú életbelépésével az időegységekre országos és a bontásban települési összhang

A szervezett szűrővizsgálatok beindítása. Az egészségügyi szolgáltatások kihasználtságának javítása. 125

Szervezett szűrővizsgálatok rendszeresítése és folyamatos fenntartása.


megteremtődik.



Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégia megismerése. Szűrési programok feltérképezése.

Résztvevők

Civil szervezetek - Vörös Kereszt, Védőnői egyesület) rendszeres támogatása a szűrőprogramok megszervezésének lebonyolításában. Rendszeres tájékoztatás a helyi médiában. civil szervezetek (Vörös Kereszt, Védőnői egyesület), szűrőprogram résztvevői- önkéntesek , az önkormányzat egészségügyi ellátásért felelős alkalmazottja A szűrővizsgálatok megjelennek a városi rendezvényeken. Figyelemfelhívás szórólapokkal, plakátokkal, lakossági tájékoztatás.

Felelős

jegyző


szakorvosok, háziorvosok.

2015. június

2016. június

2018. június


Előrelátó ütemezés megléte. Dokumentáltságot segíti a helyi média Szűrővizsgálatok száma és a bevonása. Rendelkezésre álló szűrésen résztvevők száma. felmérése van a Fenntarthatóságát biztosítja Szerződések igazolják az városnak. a civil szervezetek aktív eredményességet. részvétele, módszere a városi programokon való megjelenés. Motiválatlanság és érdektelenség, mely csökkenthető az által, ha a városban lévő munkahelyeket, rendezvényeket, intézményeket látogatja szűrőbusz. Kockázatot jelent továbbá, ha nincs rá megfelelő pályázat.


Emberi erőforrás, önkormányzati és pályázati forrás.


Intézkedés címe:

„ Előítélet mentesség, szemléletformálás a helyi média segítségével ”


A közvéleményben jelen van a romákkal szembeni előítéletesség.

Célok Általános megfogalmazás és rövid, közép- és hosszú távú

A helyi média legyen partner a balmazújvárosi lakosság szemléletformálásának

A program előkészítési folyamatai kiteljesednek.

126

A helyi média mutasson be pozitív példákat évenként legalább két alkalommal a településünkön élő vagy


időegységekre bontásban



segítésében.

származó, roma származását felvállaló felnőttel vagy gyerekkel.

A helyi televízió és újság megkeresése. Előkészítő feladatok elvégzése.

Résztvevők

Roma származásukat vállaló balmazújvárosi lakosú vagy származású egyének Az aktuálisan megjelenő lapszámokban, avagy felkeresése. televízió műsorban az Műsor vagy újságcikk készítése életútjukról elkészült anyagok (kiemelkedő tanulmányok, megjelenítése. társadalmilag elismert tevékenységek végzése). Köznevelési intézmények, közművelődési intézmények, NRÖ

Felelős

A helyi televízió és újság főszerkesztői

Partnerek Határidő (k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Önkormányzat

2013. december

2014. december

Származásukat vállaló roma felnőttek és gyermekek Megtörténtek a tárgyalások, felkutatásra kerültek. dokumentációja, a Dokumentáltságát adja az jegyzőkönyvek, feljegyzések, adatvédelmi és média megállapodások. törvénynek megfelelő nyilatkozatok.

2015. június Évente 2 alkalommal megjelenik pozitív példákat bemutató újságcikk vagy kisfilm. Dokumentum: Produktum. A fenntarthatóságát az Önkormányzat biztosítja a helyi média segítségével.


A roma emberek elzárkóznak a nyilvánosság elől. A kockázat csökkentését eredményezi a személyes meggyőzés és elbeszélgetés.


A helyi média erőforrásai. Humán erőforrás.

Intézkedés címe:

„ Együtt a család ”


A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre

Szakemberek szervezettebb együttműködése. Egyeztető fórum megszervezése.

A megszervezett egyeztető fórumok folyamatosan működjenek

127

A veszélyeztetettség kialakulását hatékonyan megelőzik a szakemberek


bontásban


Egyeztető fórumok szervezése. Az egyeztető fórum megszervezésének felelősét kijelölni. Az egyeztető fórumok működési alapjainak meghatározása. Felelőségi és hatáskörök megalkotása.

A minőségi együttműködés érdekében egyeztető fórumok működtetése az óvoda, iskola gyermekvédelmi felelőseivel, a gyermekjóléti szolgálat család gondozóival és a gyámhivatal ügyintézőivel. Segítő szakemberek továbbképzése, belső tapasztalatcsere átadása. Szabadidős programok szervezése

Résztvevő


Olajozottan működik az egyeztető fórumok. Folyamatosak a preventív tevékenységek. Szabadidős programok folyamatos szervezése, résztvevők létszámának növekedése. Az egyeztető fórum tagjai tudásuk birtokában megelőzik a veszélyeztetettség kialakulását.

gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, védőnők Az egyeztető fórum megszervezésének és működtetésének a gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetője részfelelős Szabadidős programok megszervezésének a családsegítő szolgálat vezetője részfelelős

Felelős

Jegyző Partnerek Határidő(k) pontokba szedve




Intézmények, NRÖ, Tankerület, civil szervezetek (főként: Baki)

2014. június

2016. június

2018. június

Csökken a nyilvántartott veszélyeztetett gyerekek száma. A családok évről- évre Fórum megszerveződött. A fórum működésével a nagyobb számban vesznek Pontosításra kerültek programok és továbbképzések részt a szervezett felelősségi körök. megvalósul. programokon. Dokumentáltsága: Dokumentáltsága: fotók, Fenntarthatóságát biztosítja a Jelenléti ívek plakátok, jelenléti ívek városi intézmények gyermekekért felelős szakemberei, mint törvényi kötelezettség. Kockázatok: a veszélyeztetett családok közreműködésének hiánya a segítő szakemberekkel. Kapcsolódó pályázati erőforrásokkal megvalósuló programok és továbbképzések hiánya. Csökkentésének eszközei: megfelelő tájékoztatás a veszélyeztetettség kialakulásának elkerülése érdekében, illetve a köznevelési intézmények és városi rendezvények programjaiba való bekapcsolódása. Humán erőforrás, pályázati forrás

A 2014. évben történő 1. éves felülvizsgálat során történt módosítás az „ Együtt a család” című intézkedési tervben:

Intézkedés címe:

„ Együtt a család ”


A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó 128


veszélyeztetettség megemelkedett.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban


Szakemberek szervezettebb együttműködése. Egyeztető fórum megszervezése.

Egyeztető fórumok szervezése. Az egyeztető fórum megszervezésének felelősét kijelölni. Az egyeztető fórumok működési alapjainak meghatározása. Felelőségi és hatáskörök megalkotása.

Résztvevő


Felelős

A megszervezett egyeztető fórumok folyamatosan működjenek

A veszélyeztetettség kialakulását hatékonyan megelőzik a szakemberek

A minőségi együttműködés érdekében egyeztető fórumok működtetése az óvoda, iskola Olajozottan működik az gyermekvédelmi felelőseivel, a egyeztető fórumok. gyermekjóléti szolgálat család Folyamatosak a preventív gondozóival és a gyámhivatal tevékenységek. Szabadidős ügyintézőivel. programok folyamatos Segítő szakemberek szervezése, résztvevők továbbképzése, belső létszámának növekedése. tapasztalatcsere átadása. Az egyeztető fórum tagjai Szabadidős,- és sport tudásuk birtokában megelőzik programok szervezése a városi a veszélyeztetettség rendezvényeken (Városi kialakulását. Majális, Városi Gyereknap, Város Napok, Autómentes Világnap) gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, védőnők, intézmények, civil szervezetek Az egyeztető fórum megszervezésének és működtetésének a gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetője részfelelős Szabadidős programok megszervezésének a családsegítő szolgálat vezetője, a Sport Kft, Balmazújvárosi Football Club részfelelős Jegyző

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve




NRÖ, Tankerület,

2014. június

2016. június

2018. június

Csökken a nyilvántartott veszélyeztetett gyerekek száma. A családok évről- évre Fórum megszerveződött. A fórum működésével a nagyobb számban vesznek Pontosításra kerültek programok és továbbképzések részt a szervezett felelősségi körök. megvalósul. programokon. Dokumentáltsága: Dokumentáltsága: fotók, Fenntarthatóságát biztosítja a Jelenléti ívek plakátok, jelenléti ívek városi intézmények gyermekekért felelős szakemberei, mint törvényi kötelezettség. Kockázatok: a veszélyeztetett családok közreműködésének hiánya a segítő szakemberekkel. Kapcsolódó pályázati erőforrásokkal megvalósuló programok és továbbképzések hiánya. Csökkentésének eszközei: megfelelő tájékoztatás a veszélyeztetettség kialakulásának elkerülése érdekében, illetve a köznevelési intézmények és városi rendezvények programjaiba való bekapcsolódása. Humán erőforrás, pályázati forrás

129


„ Köznevelési intézmények HHH arányszámai ”

Intézkedés címe:

A különböző fenntartási köznevelési intézmények között a HHH gyermekek arányszáma az összes gyermek létszámhoz viszonyítva közelít a törvény által szabályozott kritikus százalékértékhez. A felelős folyamatos egyeztetéseket folytasson az Az arányszámok ne Célok érintettekkel. veszélyeztessék az Általános A Református Óvoda és Általános Az önkormányzat Önkormányzat és az megfogalmazás és rövidIskola mind az óvodában, mind az jelöljön ki felelőst a intézmények pályázati , közép- és hosszú távú általános iskolában az összes probléma kezelésére. forrásokhoz történő időegységekre gyermek létszámához viszonyítva a hozzájutás lehetőségét. bontásban HHH gyermekek arányszámát tekintve érje el a 10 %-ot. Felelős személyének A beiratkozások előtti adatgyűjtés. feltérképezése. A HHH gyermekek jegyzői Megfelelő felelősséginyilvántartásának kiteljesítése. A beóvodázási és Tevékenységek és hatáskör A bölcsőde és az egyházi óvoda beiskolázási kiépített (a beavatkozás tartalma) kialakítása. rendszer folyamatos kapcsolata, előtérbe helyezve a pontokba szedve Konzultáció a két bölcsődében szociális rászorultság működtetése. fenntartó között a alapon ellátásban részesülő beóvodázás, gyerekeket. beiskolázás kapcsán. Intézményvezetők, Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának Résztvevők Szociális Csoportja ,Bölcsőde , Résztvevők és felelős Főfelelős: Jegyző Felelős Részfelelős: Beóvodázásért- beiskolázásért felelős személy Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)




NRÖ, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi Járási Hivatal Okmányiroda népesség nyilvántartója, Egyházi Óvoda és Iskola, Védőnők 2013. december

2015. június

Jegyzői nyilvántartás kiteljesedése, Beóvodázásért és a reformárus egyház beiskolázásért felelős személy kijelölésre fenntartásában működő intézményekben eléri a 10 %-ot a került. Megalkotják a HHH gyermekek aránya. felelősségi és Közös programok, nyílt napok hatásköröket. szervezése.

2018. június

A résztvevő és partner szervezetek folyamatosan egyeztetnek. Jelenléti ívek, jegyzőkönyvek

Fenntarthatóságát az Beszámolók, HHH nyilvántartás, intézmények munkaköri leírások, statisztikái és beírási naplói. önkormányzat biztosítja. megbízások. Kockázatot jelent, hogy a kötelező felvételt biztosító óvoda az önkormányzati óvoda, a kötelező felvételt biztosító iskola az állami iskola. A HHH gyermekek felvétele már a megszokott intézményekre korlátozódnak. Csökkentésük eszközei: Tájékoztatás, informálás, nyílt napok. A fenntartók közötti folyamatos konzultáció


Emberi erőforrás

130


Intézkedés címe:

„ Az Önkormányzat és a Klebensberg Intézményfenntartó kapcsolata ”


A 2011. nemzeti köznevelési törvény értelmében az óvodák kivételéven az állam a fenntartója a köznevelési intézményeknek

Váljék tisztázottá az önkormányzat Célok működtetői Általános szerepköréből adódó megfogalmazás és rövidés a Klikk közvetlen , közép- és hosszú távú egyeztetési időegységekre kötelezettségének bontásban köre,

A meghatározott konzultációk lefolytatására kerüljön megjelölésre megbízott.

Zökkenőmentes a kommunikáció a két fenntartó között.

A polgármester és a tankerületi igazgató Tevékenységek Kijelölésre kerül 1-1 fő mindkét fél egyezteti a közvetlen (a beavatkozás tartalma) részéről az egyeztetések egyeztetést igénylő pontokba szedve lefolytatására eseteket, témákat.


Résztvevők: Polgármester,

Polgármester, Kijelölt személy


Tankerületi igazgató

Tankerületi igazgató, kijelölt személy


Felelős: Jegyző

Jegyző

Jegyző



A szükséges esetekben a kommunikáció folyamatos, zökkenőmentes

Az intézményvezetők

2013. december

Történik egy konzultáció a tisztázandó esetekre.

2014. június

Van egyeztető személy

2015. június Folyamatos a konzultáció a városban élő gyerekek érdekeit, esélyegyenlőségét szolgáló esetekben a működtető és a tankerület között.

Munkaköri leírás Feljegyzés

Dokumentáció: Feljegyzések Fenntarthatóságát biztosítja az önkormányzat és a KLIK szerepe.


Nincs


Humánerőforrás

2014. évben az 1. évi felülvizsgálat következtében történő korrekció „ Az Önkormányzat és a Klebensberg Intézményfenntartó kapcsolata”intézkedési tervben:

Intézkedés címe:

„ Az Önkormányzat és a Klebensberg Intézményfenntartó kapcsolata ”

131



A 2011. nemzeti köznevelési törvény értelmében az óvodák kivételéven az állam a fenntartója a köznevelési intézményeknek

Váljék tisztázottá az önkormányzat Célok működtetői Általános szerepköréből adódó megfogalmazás és rövidés a Klikk közvetlen , közép- és hosszú távú egyeztetési időegységekre kötelezettségének bontásban köre,

A meghatározott konzultációk lefolytatására kerüljön megjelölésre megbízott.

Zökkenőmentes a kommunikáció a két fenntartó között.

A polgármester és a tankerületi igazgató Tevékenységek Kijelölésre kerül 1-1 fő mindkét fél egyezteti a közvetlen (a beavatkozás tartalma) részéről az egyeztetések egyeztetést igénylő pontokba szedve lefolytatására eseteket, témákat.


Résztvevők: Polgármester,



Tankerületi igazgató



Felelős: Jegyző

Jegyző

Jegyző



A szükséges esetekben a kommunikáció folyamatos, zökkenőmentes

Az intézményvezetők

2013. december

Történik egy konzultáció a tisztázandó esetekre.

2014. február

Van egyeztető személy

2014. június Folyamatos a konzultáció a városban élő gyerekek érdekeit, esélyegyenlőségét szolgáló esetekben a működtető és a tankerület között.

Munkaköri leírás Dokumentáció: Feljegyzések Fenntarthatóságát biztosítja az önkormányzat és a KLIK szerepe.

Feljegyzés


Nincs


Humánerőforrás

Intézkedés címe:

„ Esélyegyenlőség a köznevelésben ”


A Nemzeti köznevelésről szóló 2011.CXC törvény már nem ír elő az önkormányzatok számára kötelezettséget a Köznevelési esélyegyenlőségi terv készítésére.

Célok Köznevelési Általános intézmények ismerjék megfogalmazás és rövidmeg az

A köznevelési intézmények alkalmazzák a programban megfogalmazottakat. 132

Az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazottak a köznevelési intézményekre


, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

esélyegyenlőségi programot.

Az esélyegyenlőségi program elfogadását követően az intézmények vezetői megvizsgálják saját Tevékenységek dokumentumukba (a beavatkozás tartalma) felvezetik az pontokba szedve esélyegyenlőségi programban megfogalmazott rájuk vonatkozó intézkedéseket, feladatokat. A városban működő köznevelési Résztvevők és intézmények vezetői felelős Polgármester

Az önkormányzati intézmények vezetői számára feladat, míg a nem önkormányzati intézmények számára partneri viszonyból támogatandó a HEP megvalósítása. Az intézményvezetők segítik a HEP ben foglaltak megvalósulását.

A városban működő köznevelési intézmények vezetői Polgármester



vonatkozóan a gyerekek esélyegyenlőségének megtartása érdekében valósuljon meg. A HEP intézkedéseinek véghezvitelében partnerek, résztvevők az intézményvezetők a balmazújvárosi gyerekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. Az azonos feladatot ellátó intézmények közötti arányszám megfelelő, az esélyegyenlőség előmozdítását előirányozó intézkedések megtörténtek.

Tankerület, Egyház

2013. december

Az intézményi dokumentumokban megjelenik a HEP. Intézményi dokumentációs rendszer

2014. június

Az intézmények beazonosították a rájuk vonatkozó intézkedéseket. Intézményi dokumentációs rendszer.

2018. június Az esélyegyenlőségi programban megfogalmazottak megvalósultak az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Fenntarthatóságát az intézmények biztosítják, és a dokumentációk érvényessége.


Nincs


Humánerőforrás

Intézkedés címe:

„ Minél több gyermek lakjon jól nyáron is ”


A nyári étkeztetés biztosításának lehetősége változó


A nyári szünidőben egyszeri meleg étel biztosítása a rászoruló, nehéz szociális helyzetben élő gyermekek számára. Az erre szánt támogatás minden évben biztosított legyen.

133


Az önkormányzat részéről a pályázat benyújtása a Tevékenységek Magyar Államkincstár (a beavatkozás tartalma) Területi Igazgatóságához a pontokba szedve nyári étkeztetés anyagi forrásának biztosítására

Résztvevők Résztvevők és felelős Felelős



A nyári étkeztetés megszervezése, Egyeztető fórum szerződéskötés az összehívása a családsegítő önkormányzat és szolgáltató és gyermekjóléti szolgálat, a között. jelzőrendszer tagjai és a Nyilatkozattétel a szülők Polgármesteri Hivatal részéről az igénybevételről. Hatósági Osztályának Személyzet biztosítása Szociális Csoportja (közfoglalkoztatás, részvételével. megbízási díj) az ebédek Rászoruló gyermekek kiosztásához. feltérképezése. Az étkeztetés lebonyolítása 10 héten keresztül. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, gyermekvédelmi felelősök, jelzőrendszeri tagok (egészségügyi-, köznevelésiintézmények) Felelős: Jegyző, Részfelelős: Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának Vezetője Étkeztetést biztosító szolgáltató

Minden év április hónapja

A szakminisztérium elegendő forrást biztosít a gyermekek nyári étkeztetésére. Pályázati anyag adja a dokumentáltságot.

Minden év május hónapja

Az egyeztető fórumon részt vettek az érintettek. Minden szakember feltérképezi a rászoruló gyermekeket a saját területén. Dokumentáció: Jelenléti ív, fotók, a természetbeni támogatásban részesülők névsora.

Minden év június hónap eleje A szerződéskötés megtörtént. A szülők nyilatkozatban vállalják a kötelezettségeiket. A szolgáltató felkészül az étkeztetés lebonyolítására.


Dokumentáció: Szerződés, nyilatkozatok, lista az ebédjegyek átvételéről. Fenntarthatóságát adja az évente kiírásra kerülő pályázati forrás, illetve az intézmények közötti egyeztető fórum. A támogatási feltételrendszer évről évre változik. Az önkormányzat a támogatási összeg kiegészítésének forrását biztosítja minden évben (esetleg a költségvetési előirányzatból erre a célra keretösszeget különít el).


EMMI támogatása – pályázati forrás. Emberi erőforrás.

Intézkedés címe:

Mindennapos testmozgás a városi uszodában


A településen lévő intézmények mindennapos testmozgás, avagy testnevelés megtartásához változatos mozgásformát kínálna a meglévő tornatermeken túl.

134



Elképzelések felvázolása, lakossági egyeztetések, fórumok formájában

A megfelelő pályázati konstrukció felkutatása, a pályázati feltételeknek való megfelelés előkészítése

Kivitelezési munkák megkezdése, az új Városi uszoda átadása, a település élők életminőségének javítása


- Önkormányzati önerő biztosítása - A tervezésre vonatkozó közbeszerzés lefolytatása - Az uszoda tervezéséhez kapcsolódó előkészítési munkák, hatósági egyeztetések lefolytatása, és elindítása - A helyi építési szabályzattal való összhang megteremtése

- A pályázat megírása és benyújtása - Pozitív elbírálás esetén a belső és külső projektmenedzsment felállítása

- Közbeszerzés előkészítése és lefolytatása, kivitelezési munkák koordinálása, marketing tevékenység elindítása


Partnerek

Határidő (k) pontokba szedve




Felelős

polgármester

Résztvevők

beruházási osztály, pályázat írók, kivitelező(k), tervező(k),

Közműcégek, Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft., Balmazújváros Város Önkormányzatának intézményei

2015. december 31.

2017. június

2018. június

Eredményességi mutatók és dokumentáltsága: Jogerős használatba vételi engedély Eredményességi mutatók és beszerzése dokumentáltsága: Úszásoktatás elindulása Engedélyek beszerzése a az új létesítményben kivitelezéshez Forrás: A beruházás elkezdődése Önkormányzati önerő Forrás: pályázati Fenntarthatóság: támogatás+esetleges önerő Önkormányzati Fenntarthatóság: Nem releváns támogatás, A szolgáltatás igénybevételéből származó bevételek Kockázatok csökkentése: Kockázatok: önerő költségének betervezése a Önerő hiánya költségvetési tervbe Nem támogatják az előzetes terveket Pályázati konstrukciók folyamatos A szükséges engedélyek beszerzése nem figyelése történik meg a kivitelezés kezdetéig Előzetes egyeztetések a hatóságokkal Eredményességi mutatók és dokumentáltsága: A projekt megvalósításához szükséges szerződések megkötése Engedélyes és kiviteli tervek, szállítása Forrás: Önkormányzati önerő, pályázati előkészítési költségek Fenntarthatóság: átgondolt üzleti és fenntarthatósági terv készítése

Pályázati forrás, humánerőforrás, önerő.

Intézkedés címe:

„ Gyermeki jogok érvényesítése ”


Veszélyeztetettség száma nő, okai széleskörűek, melyeknek olykor felelőtlenség, információ hiány a kiváltója.

135







Szervezett keretek között lépjenek fel a város A veszélyeztetett gyermekek száma ismeretek hiánya miatt szakemberei a veszélyeztetettség mérséklése nem nő. érdekében. Gyermekvédelmi Kerekasztal létrehozása az intézmények A veszélyeztetettség okainak Felvilágosító kampányok gyermekvédelmi felelősei és a szervezése a városi feltérképezése. Felmérés gyermekjóléti szolgálat készítése, felmérő lap rendezvények és a helyi média szakembereinek a szakszerű elkészítése. Felmérő segítségével. részvételével. Az elkészült A köznevelési intézményekben lapok kiosztása a köznevelési felmérések kiértékelése, intézményekben a gyermekek a családok segítése elemzése. Ismeretterjesztő és pedagógusok körében megkezdődik a pedagógusok anyag összeállítása gyerekek és személyes segítségnyújtásával. egyaránt. családok számára a gyermeki jogokról. Köznevelési intézmények gyermek és ifjúságvédelmi felelősei, Résztvevők pedagógusai, gyermekjóléti szolgálat szakemberei. Legyen felmérés a gyermekek veszélyeztetettségét kiváltó okokról.

Felelős

Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője.

Gyermekjóléti Szolgálat pszichológusa, gyermekorvosok, védőnők, rendőrség.

2013. december

Szakszerű felmérő lapok készülnek, ezek alapján elkészülnek a felmérések.

2014. december

2015. december

Létrejön a kerekasztal, rendelkeznek ismeretterjesztő anyaggal. Dokumentáció: alakuló ülés anyaga, jegyzőkönyv, elkészített ismeretterjesztő anyag.

Eljut a veszélyeztetettséggel fenyegetett családokhoz, gyerekekhez az ismeretterjesztő anyag és a személyes segítség a pedagógusok által. A fenntarthatóság biztosítása a Kerekasztal működésével történik. Eszköze az egyéni felelősség.


Kockázat nincs.


Humán erőforrás, helyi média.

Intézkedés címe:

„ A nők helyzete a munkaerő piacon ”


A nők esetében a tartós munkanélküliség arányát növeli a GYES leteltét követő munkába állás nehézségei.


Induljon kampány a nők foglalkoztatásának segítésére.

Emelkedés mutatható ki a nők A kampány következtében a foglalkoztatása terén, legalább nők munkavállalását segítő 2 önsegítő csoport jöjjön létre tevékenységek jelenjenek meg és működjön. Atipikus a település munkaadói foglalkoztatási formák körében létrejöjjenek és működjenek.

136






A nők személyes élethelyzetét figyelembevevő igények felmérése, a település munkaerő igényének felmérése, szakirányú képzettségek igényének felmérése, kölcsönös segítségek, támogatások feltérképezése. Új munkalehetőségek feltárása, amely rugalmasan illeszkedik a nők igényeihez Kampányok, felmérések adatgyűjtés.

Igény szerinti képzések megszervezése, önsegítő csoportok megszervezése. Rugalmas munkaidő biztosítása. Atipikus foglakoztatási formák (pl. részmunkaidős foglalkoztatás, bedolgozásos munkalehetőség, kötetlen munkaidő) elterjesztése. Család és munka összehangolása. Képzések elindítása. Ehhez pályázati forrás feltérképezése. A pályázat beadása, szerződéskötés.

A nők önsegítő csoportjának létrehozása. Az önsegítő csoport koordinálása és segítése a családsegítő szolgálat részéről.

Résztvevők

civil szervezetek, családsegítő szolgálat,

Felelős

Jegyző

Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának Szociális Csoportja, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége 2014. június

Megtörténik az adatgyűjtés, rendelkezésre álló felmérése van a városnak.

2016. június

2018. június

Létrejönnek a képzések, az önsegítő csoportok megalakulnak. Emelkedik a nők rugalmas munkaidőben és csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatása. A képzések megszervezéséhez, lebonyolításhoz rendelkezésre áll a pályázati forrás.

Létrejönnek az önsegítő csoportok, csökken a munkanélküli ráta.

Dokumentáltsága: Foglalkoztatási Hivatal adatbázisa, önsegítő csoport üléseinek feljegyzése, jegyzőkönyve. Dokumentáltsága: nyilvántartás Fenntarthatóságát adja az Dokumentáltsága: intézkedési terv megvalósítása munkaszerződések, képzési során megvalósított komplex szerződések, pályázati beavatkozások sora, mely támogatási szerződés lehetőség a megvalósulásra. Kockázat: munkáltatók negatív hozzáállása, pályázati forrás hiánya Csökkentés eszköze: munkáltatók részére további támogatások biztosítása helyi adókedvezmény formájában


Humán erőforrás, pályázati forrás.

A 2014. évben történő 1. éves felülvizsgálat eredményeként történt korrekció „ A nők helyzete a munkaerő piacon” című intézkedési tervben:

Intézkedés címe:

„ A nők helyzete a munkaerő piacon ”


A nők esetében a tartós munkanélküliség arányát növeli a GYES leteltét követő munkába állás nehézségei.


Induljon kampány a nők foglalkoztatásának segítésére.

A kampány következtében a Emelkedés mutatható ki a nők nők munkavállalását segítő foglalkoztatása terén, legalább tevékenységek jelenjenek meg 2 önsegítő csoport jöjjön létre a település munkaadói és működjön. Atipikus

137


bontásban




Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

körében

A nők személyes élethelyzetét figyelembevevő igények Igény szerinti képzések felmérése, a település megszervezése, önsegítő munkaerő igényének csoportok megszervezése. felmérése, szakirányú Rugalmas munkaidő képzettségek igényének biztosítása. Atipikus felmérése, kölcsönös foglakoztatási formák (pl. segítségek, támogatások részmunkaidős foglalkoztatás, feltérképezése.( a felmérésnek bedolgozásos ki kell terjednie a GYES-ről munkalehetőség, kötetlen GYED-ről visszatérő nők munkaidő) elterjesztése. várható számára, iskolai Család és munka végzettségére, képzettség és összehangolása. Képzések életkor szerinti összetételére) elindítása. Ehhez pályázati Új munkalehetőségek forrás feltérképezése. A feltárása, amely rugalmasan pályázat beadása, illeszkedik a nők igényeihez szerződéskötés. Kampányok, felmérések adatgyűjtés.

foglalkoztatási formák létrejöjjenek és működjenek.

A nők önsegítő csoportjának létrehozása. Az önsegítő csoport koordinálása és segítése a családsegítő szolgálat részéről.

Résztvevők

civil szervezetek, családsegítő szolgálat,védőnők

Felelős

Jegyző

Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának Szociális Csoportja, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége 2014. december

Megtörténik az adatgyűjtés, rendelkezésre álló felmérése van a városnak.

2016. június

2018. június

Létrejönnek a képzések, az önsegítő csoportok megalakulnak. Emelkedik a nők rugalmas munkaidőben és csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatása. A képzések megszervezéséhez, lebonyolításhoz rendelkezésre áll a pályázati forrás.

Létrejönnek az önsegítő csoportok, csökken a munkanélküli ráta.

Dokumentáltsága: Foglalkoztatási Hivatal adatbázisa, önsegítő csoport üléseinek feljegyzése, Dokumentáltsága: jegyzőkönyve. nyilvántartás Fenntarthatóságát adja az Dokumentáltsága: intézkedési terv megvalósítása munkaszerződések, képzési során megvalósított komplex szerződések, pályázati beavatkozások sora, mely támogatási szerződés lehetőség a megvalósulásra. Kockázat: munkáltatók negatív hozzáállása, pályázati forrás hiánya Csökkentés eszköze: munkáltatók részére további támogatások biztosítása helyi adókedvezmény formájában Humán erőforrás, pályázati forrás.

Intézkedés címe:

„ Fogyatékkal élők életminőségének javítása ”


Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőknek és fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek a kapcsolatteremtésére kevés a lehetőség.

138





Tudjanak egymásról a településen élő fogyatékos emberek, családok, szervezetek. Legyen nyilvántartás.

Megteremtődött a fogyatékkal élők és fogyatékkal élőket nevelők számára a megfelelő társas kapcsolatot biztosító lehetőségek. Pályázati forrás biztosított. Szerződéskötések megtörténtek. Internet kapcsolat biztosítása a Fogyatékkal élők adatbázisának Fórumok szervezése a minőségi közintézményeiben,első sorban létrehozása. élet segítésére. a könyvtárban. Pályázatfigyelése a kapcsolódó Önsegítő csoport szervezése. Internethasználók képzésének pályázati kiírások keresése. Pályázat előkészítése, megszervezése. benyújtása. Az önsegítő csoport önállóan kezd működni: Internetes kapcsolattartás, értesítés egyes programokról, fórumok megrendezéséről. Balmaz InterCOM Résztvevők Lengyel Menyhért Városi Könyvtár Családsegítő Szolgálat Önsegítő csoport szerveződjön. Az internet kapcsolat és a képzések biztosítása érdekében pályázati forrás felkutatása.

Felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve


jegyző Civil szervezetek, Köznevelési intézmények

2014. június

Elkészül a fogyatékkal élők adatbázisa. Nyilvántartás rendelkezésre áll.

2015. június

2018. június

Felkészültek az érintettek az önsegítő csoport megszervezésére. Több fórum valósult meg a fogyatékkal élők felkészítésére.

Kiépült az internet hálózat, megfelelő számú számítógép a rendelkezésre áll. Internethasználók képzése megvalósult, az önsegítő csoport működik. A kiépített rendszert az önkormányzat és annak intézménye működteti, ez biztosítja a fenntarthatóságot.


Kapcsolódó pályázati forrás nem kerül kiírásra. (Ebben az esetben csupán részteljesítés valósulhat meg.)


Humánerőforrás, pályázati forrás

A 2014. évben az 1. éves felülvizsgálat eredményeként történő módosítás a „ Fogyatékkal élők életminőségének javítása” című intézkedési tervben :

Intézkedés címe:

„ Fogyatékkal élők életminőségének javítása ”


Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőknek és fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek a kapcsolatteremtésére kevés a lehetőség.


Tudjanak egymásról a településen élő fogyatékos emberek, családok, szervezetek. Legyen

Önsegítő csoport szerveződjön. Megteremtődött a fogyatékkal Az internet kapcsolat és a élők és fogyatékkal élőket képzések biztosítása érdekében nevelők számára a megfelelő pályázati forrás felkutatása. társas kapcsolatot biztosító

139


bontásban



nyilvántartás.

lehetőségek.

Pályázati forrás biztosított. Szerződéskötések megtörténtek. Internet Fogyatékkal élők adatbázisának kapcsolat biztosítása a kialakítása, a Magyar Fórumok szervezése a minőségi közintézményeiben,első sorban Államkincstár adatbázisának élet segítésére. a könyvtárban. felhasználása, folyamatos Önsegítő csoport szervezése. Internethasználók képzésének frissítés Pályázat előkészítése, megszervezése. Pályázatfigyelése a kapcsolódó benyújtása. Az önsegítő csoport önállóan pályázati kiírások keresése. kezd működni: Internetes kapcsolattartás, értesítés egyes programokról, fórumok megrendezéséről. Balmaz InterCOM Résztvevők Lengyel Menyhért Városi Könyvtár Családsegítő Szolgálat Felelős



jegyző Civil szervezetek, Köznevelési intézmények

2014. június

A fogyatékkal élők adatbázisa a MÁK nyilvántartása alapján rendelkezése áll.

2015. június

2018. június

Felkészültek az érintettek az önsegítő csoport megszervezésére. Több fórum valósult meg a fogyatékkal élők felkészítésére.

Kiépült az internet hálózat, megfelelő számú számítógép a rendelkezésre áll. Internethasználók képzése megvalósult, az önsegítő csoport működik. A kiépített rendszert az önkormányzat és annak intézménye működteti, ez biztosítja a fenntarthatóságot.


Kapcsolódó pályázati forrás nem kerül kiírásra. (Ebben az esetben csupán részteljesítés valósulhat meg.)


Humánerőforrás, pályázati forrás

Intézkedés címe:

„ Teljes körű akadálymentesítés ”


Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés hiánya a közlekedésben, a közszolgáltatásokhoz, a kulturális és sportprogramokhoz való hozzá férés nehézkes.


A teljes körű akadálymentesítés eléréséhez szükséges pályázat előkészítése megtörténik.

Megfelelő pályázati kiírás történjen meg, a pályázat megírása, beadása.

140

Valósuljon meg a teljes körű akadálymentesítés. Valósuljon meg szolgáltatások, kulturális és sportprogramok, és közintézmények területén a hozzáférhetőség.


Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

A pályázati anyag előkészítése, felmérések, Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazottakkal összhangban.

Pályázatfigyelés Pályázati anyag összeállítása Pályázat beadása.

Pályázati támogatás felhasználása Kivitelezés- megvalósítás

Résztvevők

Polgármesteri Hivatal Pályázatíró Csoport

Felelős

Polgármester

Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Fehérbot Alapítvány Látássérültek Egyesülete

2014. december

Kapcsolatfelvétel az érintett szervezetekkel megtörténik, a koncepció elkészült. Tervek, tervezetek dokumentálják.

2016. június

2018. június

Pályázat beadásra kerül a megfelelő tartalommal. Pályázati anyag dokumentálja az eredményeket.

Támogatási szerződés aláírásra kerül. Megkezdődik és megvalósul a beruházás. Fenntarthatóságát biztosítja, hogy önkormányzat, avagy intézményeire vonatkozóan épül ki az akadálymentes környezet


Kapcsolódó pályázat nem kerül kiírásra. Ennek kockázata azzal csökkenthető, hogy az időközi felülvizsgálat során módosításra kerül a terv azzal, hogy a tervezetek elkészülnek.


Pályázati forrás, humánerőforrás

Intézkedés címe:

„ Fogyatékkal élők egészsége ”


A mozgásukban korlátozottak és más fogyatékkal élők kevéssé veszik igénybe az egészségügyi szűrővizsgálatokat.


A fogyatékkal élők tájékozottak az egészségügyi szűrővizsgálatok tervezett időpontjairól.

A fogyatékkal élők egy része látogassa a szűrőprogramok egy részét.

141

A fogyatékkal élők részt vesznek az egészségügyi szűrővizsgálatokon.


Megfelelő, célzott tájékoztatás a Tevékenységek szűrőprogramokról. (a beavatkozás tartalma) Helyi sajtó és televízió pontokba szedve elsődleges szerepe mellett a fogyatékosok csoportjának célzott kommunikációja Résztvevők és felelős Partnerek

A célcsoport önszerveződése kapcsán biztosít segítséget a részvételre. Civil szervezetek segítségadása.

A jól működő önsegítő csoport ösztönző és szervezett ereje vezeti a célcsoportot a programokra.

Résztvevők

Családsegítő Szolgálat, civil szervezetek

Felelős

A fogyatékosokkal foglalkozó vezető

köznevelési intézmények, Városi egészségügyi szolgálat


2016. június


Megindulnak a szűrőprogramok. Szervezett és célzott a tájékoztatás. Dokumentáltságát az újságcikkek, a tv felvétel mutatja.

2017. június

Megjelennek a civil szervezetek az ügy szolgálatában. Az önsegítő csoport munkája hatékony.

2018. június A fogyatékkal élők élnek a szűrőprogramok adta lehetőségekkel. Dokumentáltságát a szűrőprogramok plakátjai adják. A fenntarthatóságot a civil szervezeteken túl az önszerveződés biztosítja.


A fogyatékkal élők részéről a túlzott zárkózottság az intézkedési terv megvalósíthatóságára kockázatot jelent. Csökkenthető ez a széleskörű tájékoztatással.


Humánerőforrás, média

Intézkedés címe:

„ Fogyatékkal élők a településen ”


A Balmazújvároson élő fogyatékkal élők társadalmi csoportjához tartozók fogyatékosság típusa szerint nincsenek nyilvántartva.


A fogyatékosság típusa szerinti felmérés elkészítéséhez álljon rendelkezésre megfelelő erőforrás.

Készüljön el felmérés és a fogyatékosság típusának megfelelő besorolás.

142

Álljon rendelkezésre a hatékony segítségnyújtás érdekében nyilvántartás a felmérés alapján.


Felmérés elkészítéséhez humánerőforrás biztosítása. Figyelem felhívás a helyi Tevékenységek A megfelelő szakember felmérés elkészítésére. (a beavatkozás tartalma) felkutatása a kérdőív A célcsoport feltérképezése. pontokba szedve elkészítéséhez. Felmérés készítése. A kérdőívek megalkotása, elkészítése. Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve


A felmérések rögzítése, kiértékelése. Nyilvántartás elkészítése.

Résztvevők

fogyatékosok csoportja, felmérés készítői

Felelős

jegyző

Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, védőnők, köznevelési intézmények

2014. június

Kiválasztásra kerülnek a felmérők illetve a kérdőív elkészítéséhez szükséges szakember. Elkészül a kérdőív.

2014. december

2015. június A fogyatékosság típusa szerinti nyilvántartás elkészül.

Elkészül a felmérés.


Dokumentáltsága: Nyilvántartás, értékelések. Fenntarthatóságot az önkormányzat biztosítja, Dokumentáltsága: kérdőív, módszere a létrehozott megbízólevelek nyilvántartási rendszer folyamatos karban tartása. Zárkózott, fogyatékkal élő emberek nem engednek a környezetükbe idegen személyt. Csökkentésük eszközei: figyelemfelhívás, számukra ismertebb szakemberek végezzék a felmérést.


Humán erőforrás.

Dokumentáltsága: Az eredményeket igazoló dokumentumok.

143


2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Intézkedés sorszáma

A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l

E

Az intézkedés tartalma

F

Az intézkedés felelőse

G

H

I

J

Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményességét erőforrások mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

2018. június

A közfoglalkoztatá s 10 %-kal történő bővítése, megtörténik az ellátatlan, de regisztrált munkanélküliek körében, továbbá 5 %-a alkalmazotti státuszba kerüljön.

Pályázati források (EU és hazai), humán erőforrás.

Fenntarthatós ágát biztosítja a határozatlan időtartamra szóló munkaszerződ ések.

2015. június

Rendelkezünk nyilvántartással a szervezetekről és az önkéntes munkára jelentkezőkről. A város lakosai ismerik az önkéntes közérdekű tevékenység lehetőségeit.

Humán erőforrás, informatikus, helyi média és megfelelő helyiség.

A fenntartható ságot biztosítja, hogy a létrejött nyilvántartási rendszer alapján folyamatos az önkéntes

Az intézkedés megvalósításának határideje

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

2

Munkát mindenkinek.

Önkéntes munka Balmazújvároson.

Tartós munkanélkülisé g kezelése, foglakoztatás bővítése.

Pályázati forrásból bővüljön a közfoglalkozatás ban résztvevők köre illetve élvezzen elsőbbséget képzettségében megfelelő, megbízható, munkájára igényes az önkormányzat és intézményei által kínált álláshelyekre.

Váljon Az aktív korúak általánossá és ellátására való elfogadottá a jogosultság balmazújvárosi fenntarthatóság szervezetek és ának biztosítása lakosok körében az évenkénti az önkéntes felülvizsgálatok munkavégzés után is. lehetősége.

IVS

Kapcsolódó pályázati forrás igénybevételéve la közfoglalkoztatá s kibővítése illetve az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérés segítése.

IVS

Legyenek fogadó szervezetek és önkéntes munkára jelentkező munkavállalók nyilvántartásban . Az önkéntes munka lehetőségeiről informáljuk a lakosságot

144

Jegyző.

Jegyző


nyilvánosság biztosításával.

3

4

5

Munkanélkülivé válás esélyének csökkentése.

Foglakoztatás bővítés.

Feldolgozóipar fejlesztése

A generációkon keresztül öröklődő hátrányos helyzet visszaszorítása.

A hátrányos helyzetű településből adódó előnyök kiaknázása.

A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozás által termelt zöldség és gyümölcs értékesíthetősé ge nem megfelelő.

Antiszegregációs beavatkozás több probléma területen is megtörténik.

A kijelölt ipari parkban az infrastrukturális fejlesztéseket követően különböző vállalkozások letelepednek.

A feldolgozó üzem működik. A megtermelt áru piaca biztosított.

IVS

Több területen nyilvánul meg a beavatkozás, saját lakókörnyezet szépítése, infrastruktúra fejlesztés, képzések.

IVS

Az ipari park kialakításához az előkészítő munkálatokat követően különböző vállalkozások letelepednek, megkötik a szerződést a működtetésre vonatkozóan.

IVS

A megfelelő pályázati konstrukcióra a pályázat megírása, majd benyújtása. A kivitelezés rendben megtörténik ,a termelés növekedtével a foglalkoztatás növelése megtörténik. A megtermelt áru

145

tevékenység

Jegyző

Polgármester

Polgármester

2018. június

Pályázati forrásból képzések és az utak szilárd burkolatú kiépítése megtörténik. Több probléma területen történő beavatkozás megy végbe.

Felzárkóztatási .A és fejlesztési fenntarthatóság pályázati ot a komplex források, humán beavatkozások erőforrás. biztosítják

2018. június

Pályázati forrás rendelkezésre áll, a létrejött ipari parkban megindul a tevékenység. A foglalkoztatotta k száma emelkedést mutat.

A fenntarthatósá Pályázati forrás, got biztosítja humán az ipari park erőforrás. kialakítása és a tevékenységek beindulása

2018. június

Az üzem működésének megkezdése.

Fenntarthatós ág: Az üzem fenntartását Pályázati forrás. Balmazújváros Termelési Város ágazat vezető, a feldolgozásban Önkormányzat szükséges a végzi, munkaerő. valamint a tulajdonában lévő intézmények


felvevő piaca szerződéssel rendelkezik.

6

7

8

Intézmények energia ellátása-megújuló energia.

Egészségesebb élet.

Előítélet mentesség, szemléletformálás.


Az önkormányzat intézményeiben megvalósul az energetikai fejlesztés. A rezsi csökkenésből jelentkező megtakarítás legalább 1 fő foglalkoztatásán ak költségeit jelentse.

A betegségek kialakulása A szervezett esélyének szűrővizsgálatok csökkentése a rendszeresítése. szűrővizsgálatok bővítésével.

A közvéleménybe n jelen van a romákkal szembeni előítéletesség.

A romákkal szembeni előítéletesség csökkentése.

IVS

A megfelelő pályázati konstrukcióra a pályázat megírása, majd benyújtása. kivitelezés a hatályos jogszabályoknak megfelelően megvalósul, az önkormányzati tulajdonban lévő épületek kiadásai csökkennek, amely által növekedik a foglalkoztatás.

IVS

Szűrővizsgálatok feltérképezése, megszervezése és lebonyolítása. Figyelemfelhívás a helyi médiában.

IVS

A helyi média segítségével a roma származásukat vállaló balmazújvárosi lakosú vagy származású egyének

146

Polgármester

Jegyző

A helyi televízió és újság főszerkesztői

2018. június

2018. június

2015. június

Pályázati forrás

Az energiaforrások fenntartását Balmazújváros Város Önkormányzata végzi, valamint a tulajdonában lévő intézmények

Szűrővizsgálatok Pályázati forrás, és a szűrésen emberi résztvevők erőforrás, száma. önkormányzati Szerződések forrás. megkötése

Fenntarthatóság át biztosítja a civil szervezetek aktív részvétele, módszere a városi programokon való megjelenés.

A megújuló energiaforrások működtetése

Származásukat vállaló roma felnőttek és gyermekek felkutatásra kerültek. Újságcikk, kisfilm.

A helyi média erőforrásai, humán erőforrás.

A fenntarthatóság át az Önkormányzat biztosítja a helyi média segítségével


1

2

3

Együtt a család.

Prevenció a veszélyeztetetts ég kialakulásának tekintetében.

A veszélyeztetetts ég kialakulását hatékonyan megelőzik a szakemberek.

Köznevelési intézmények HHH arányszámai.

A különböző fenntartású köznevelési intézmények között a HHH gyermekek arányszámának pontosítása a további pályázati forrásokhoz történő hozzájutás érdekében.

Az arányszámok ne veszélyeztessék az Önkormányzat és az intézmények pályázati forrásokhoz történő hozzájutás lehetőségét.

Az Önkormányzat és Klebensberg Intézményfenntartó kapcsolata.

A nemzteti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény értelmében az óvodák kivételével az állam fenntartója a köznevelési

Zökkenőmentes kommunikáció a két fenntartó között.

(társadalmilag elismert) életútjának bemutatása. II. A gyermekek esélyegyenlősége Egyeztető fórumok szervezése, szabadidős programok szervezése. IVS Jegyző Segítő szakemberek továbbképzése, belső tapasztalatcsere átadása

IVS

IVS

Beíratkozások előtti adatgyűjtés, a HHH gyermekek nyilvántartásána k kiteljesítése. A beóvodázási és beiskolázási kiépített rendszer folyamatos működtetése.

Közvetlen egyeztetés a tankerületi igazgató és a polgármester között.

147

Jegyző

Jegyző

2018. június

Fórum megszerveződöt t, a programok és továbbképzések megvalósulnak. Csökken a nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma.

Pályázati forrás, humán erőforrás.

Fenntarthatóság át biztosítja a városi intézmények gyermekekért felelős szakemberei, mint törvényi kötelezettség.

2018. június

Jegyzői nyilvántartás kiteljesedése. A HHH gyermekek aránya a református egyház fenntartásában működő intézményekben eléri a 10 %-ot.

Emberi erőforrás.

Fenntarthatóság át az önkormányzat biztosítja.

2015. június

Folyamatos konzultáció a városban élő gyerekek érdekeit, esélyegyenlőség ét szolgáló estekben e működtető és a tankerület

Humán erőforrás.

Fenntarthatós ágát biztosítja az önkormányzat és a KLIK szerepe.


intézményeknek .

4

5

6

Esélyegyenlőség a köznevelésben.

A nemzteti Az köznevelésről esélyegyenlőség szóló 2011. évi i tervben CXC törvény megfogalmazott már nem ír elő ak a köznevelési az intézményekre önkormányzato vonatkozóan a k számára gyerekek kötelezettséget esélyegyenlőség a köznevelési ének esélyegyenlőség megtartása i terv érdekében készítésére. valósuljon meg.

Minél több gyermek lakjon jól nyáron is.

A pályázaton elnyerhető támogatás évenkénti összegétől A nyári függetlenül étkeztetés minden megszervezése rászoruló és lebonyolítása. gyermek a nyári szünetekben jusson hozzá a napi egyszeri meleg ételhez.

Városi uszoda

A városi uszoda A gyermekek építésének egészségének munkálatai megőrzése megkezdődnek, fenntartása átadásával a érdekében a településen élők lehetőség életminőségéne ahhoz, hogy a k javítása gyermeklétszám elérhető. hoz viszonyítva

között.

IVS

Az intézmények vezetői saját dokumentumaik ban felvezetik a HEP-ben megfogalmazott rájuk vonatkozó intézkedéseket, feladatokat és segítik annak megvalósulását a balmazújvárosi gyerekek esélyegyenlőség ének biztosítás érdekében.

IVS

A nyári étkeztetés anyagi forrásának megteremtése pályázati forrásból, megszervezése, lebonyolítása. Személyzet biztosítása az ebéd kiosztásához.

IVS

A tervek elkészítése, majd közbeszerzés lefolytatása, pályázat megírása, benyújtása. A kivitelezési

148

Polgármester

Jegyző

Polgármester

2018. június

Az intézményi dokumentumok ban megjelenik a HEP. A HEPben megfogalmazott ak megvalósulnak.

Minden év június hónap eleje.

A szerződéskötés Emberi megtörténik. A erőforrás. EMMI szolgáltató támogatása, felkészül az pályázati forrás. étkeztetés lebonyolítására.

2018. június

Jogerős használatba vételi engedély beszerzése, úszásoktatás elindulása az új létesítményben.

Humán erőforrás.

Fenntarthatós ágát az intézmények biztosítják, és a dokumentáció k érvényessége

Fenntarthatóság át adja az évente kiírásra kerülő pályázati forrás, illetve az intézmények közötti egyeztető fórum.

Önkormányzati Emberi támogatás, a erőforrás, szolgáltatás pályázati forrás. igénybevételébő Önerő l származó biztosítása. bevételek.


városi uszoda álljon rendelkezésre.

7

Gyermeki jogok érvényesítése.

Veszélyeztetetts ég száma nő, okai széleskörűek, melyeknek olykor felelőtlenség, információ hiány a kiváltója.

munkák lefolytatása. Marketing tevékenység elindítása.

A veszélyeztetett gyermekek száma az ismertek hiánya miatt nem nő.

IVS

A veszélyeztetetts ég okainak feltérképezése, felmérés készítése. Felvilágosító kampányok szervezése, családok segítése személyes segítségnyújtáss al.

IVS

A nők személyes élethelyzetét figyelembevevő igények képzettségek, munkalehetőség ek feltérképezése. Család és a munka összehangolása. Önsegítő csoportok létrehozása.

Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője

Létrejön a kerekasztal, ismeretterjesztő anyagok elkészülnek és eljut a 2015. december személyes segítség a veszélyeztetett családokhoz, gyerekekhez.


A fenntarthatóság biztosítása a Kerekasztal működésével történik. Eszköze az egyéni felelősség.


Fenntarthatóság át adja az intézkedési terv megvalósítása során megvalósított komplex beavatkozások sora, mely lehetőség a megvalósulásra

III. A nők esélyegyenlősége

1

A nők helyzete a munkaerőpiacon.

A nők körében kialakult jelentős létszámot mutató tartós munkanélkülisé get tovább generálja a GYES-ről visszatérők fogalakoztatásá nak nehézsége.

A nők foglalkoztatása terén nő a foglalkoztatotts ág. Atipikus foglalkoztatási formák létrejönnek és elterjednek.

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

-


V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

149

Jegyző

2018. június

Létrejönnek a képzések, önsegítő csoportok. Csökken a munkanélküli ráta.


1

A fogyatékkal élők életminőségének javítása.

Alapvető cél, megteremteni Megteremtődik annak a fogyatékkal élők és lehetőségét, hogy a fogyatékkal kapcsolatteremt élőket nevelők ésre kész sérült számára a emberek előtt megfelelő társas ne csak fizikai kapcsolatot biztosító értelemben lehetőségek. nyíljanak meg az ajtók.

Teljes körű akadálymentesítés.

A kapcsolatok kiépítésének Megvalósul a elsődleges teljes körű komponense a akadálymentesít tejel körű és. akadálymentesít és.

3

Fogyatékkel élők egészsége.

4

Fogyatékkal élők a településen.

2

IVS

Fórumok szervezése a minőségi élet segítésére. In ternet kapcsolat biztosítása a közintézmények ben.

Jegyző

IVS

Pályázati anyag előkészítése, összeállítása. Kivitelezés

A fogyatékkal élők esetében hangsúlyozni kell a prevenciót, a szűrővizsgálatok A fogyatékkal on történő mind élők részt nagyobb vesznek az létszámú egészségügyi megjelenés szűrővizsgálatok fontosságát, az on. egészségi állapot romlásának megakadályozás a érdekében.

IVS

Tájékoztatás a szűrőprogramok ról. A fogyatékkal élők Fogyatékosokkal csoportjának foglalkozó célzott vezető kommunikációja . Civil szervezetek segítségadása.

A fogyatékkal élők társadalmi csoportjához

IVS

A fogyatékosság tipusa szerinti nyilvántartás

Felmérés, kérdőívek elkészítése. A

150

Polgármester

Jegyző

2018. június

A nyilvántartás rendelkezésre áll. Önsegítő csoportok, fórumok megvalósulnak. Kiépült internet hálózat. Internethasznál ók képzése megvalósul.


A kiépített rendszert az önkormányzat és annak intézménye működteti, ez biztosítja a fenntarthatóság ot.

2018. június

Kapcsolatfelvéte l az érintett szervezetekkel. Humán Pályázati anyag erőforrás, beadásra kerül pályázati forrás. Megkezdődik és megvalósul a beruházás.

Fenntarthatóság át biztosítja, hogy önkormányzat, avagy intézményeire vonatkozóan épül ki az akadálymentes környezet.

2018. június

A fogyatékkal élők élnek a szűrőprogramok adta lehetőségekkel..


A fenntarthatóság ot a civil szervezeteken túl az önszerveződés biztosítja.

2015. június

A fogyatékosság típusa szerinti nyilvántartás

Humán erőforás.

Fenntarthatóság ot az önkormányzat


tartozók fogyatékosság típusa szerint nincsenek nyilvántartva.

elkészüljön a hatékony segítségnyújtás érdekében.

célcsoport feltérképezése, nyilvántartás elkészítése.

151

elkészül.

biztosítja, módszere a létrehozott nyilvántartási rendszer folyamatos karban tartása.

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Balmazújváros Város Önkormányzata az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (HEP) valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programban részletes leírásra kerültek. Balmazújváros Város Önkormányzata elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására HEP Felelős Fórumot hoz létre és működtet. Balmazújváros Város Önkormányzata fentiekkel kívánja biztosítani, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében (HEP IT) vállalt feladatok városunkban maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A HEP-ban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. Fórum vezetője: Jegyző Fórum tagjai: Szekér József, Vincéné Györfi Éva, Veres Ferencné, Kaszás Tiborné, Humánszolgáltató Központ vezetője és az érintett célcsoporttal foglalkozó szakmai vezetők, Civil szervezetek, VESZ, Köznevelési és közművelődési intézmények vezetői A HEP Fórum feladatai: az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

153

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében fórumokat tartunk egészségügyi, szociális, oktatási-nevelési szakemberekkel. A véleményformálás lehetőségét biztosítja a HEP nyilvánosságra hozatala is, és a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására évente tájékoztatást adunk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a Képviselő-testület felé, az elektronikus elérhetőségeiken keresztül informáljuk az intézményeket, az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Vezendi Andrásné felel.

Feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így

154

o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének (Jegyző) feladata és felelőssége:

a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.

Az intézmények vezetői

felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a munkaszerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak

155

Érvényesülés, módosítás Amennyiben éves felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a Képviselő-testületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén a HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. A HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

156

4. Elfogadás módja és dátuma

A Balmazújváros Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. Ezt követően Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és a 175/2013. (VI.25.) számú határozatával elfogadta.

Mellékletek: Online levelezések, egyeztetések jegyzőkönyvei illetve a közmeghallgatás jegyzőkönyve.

2013. június 25.

Dr. Tiba István Aláírás

A 2015. évi kötelező felülvizsgálatot követően elkészült módosítást Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő- testülete, mint a Helyi Esélyegyenlőségi Programot módosításokkal, megvitatta és a ……………………számú határozatával elfogadta. 2015. július. 13.

Dr. Veres Margit polgármester

A Balmazújváros Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Semmelweis Védőnői Egyesület

Dátum


Dátum

Klebensberg Intézményfenntartó Központ

Dátum


Dátum

Lengyel Menyhért Városi Könyvtár

Dátum

Veres Péter Gimnázium Szakközépiskola és Szakképző

157

Dátum

Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény

Dátum

Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ

Dátum

Városi Egészségügyi Szolgálat

Dátum

Baptista Tevékeny Szeretet Misszió-Szenvedélybetegek Balmazújvárosi Nappali Intézménye

Dátum

Balmazújvárosi Egyesület

Dátum

Nemzetiségi Német Önkormányzat

Dátum

Nemzetiségi Roma Önkormányzat

Dátum

Balmazújvárosi Alapfokú Művészeti Iskola

Dátum

Veres Péter Kulturális Központ

158

Kistérség

Alternatív

Kulturális

Ifjúsági

160

161

M E G H Í V Ó július 15. napjára (szerda) órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom

Recommend Documents