M A GY A R O R S Z Á G N É P E S S É G É N E K G A Z D A S Á G I KORFÁI* V A LK O V IC S E M IL
A gazdasági k o rfá k a t az a tö rek v és szülte, hogy a népesség szám ában és korösszetételéb en végbem enő válto záso k gazdasági következm ényeiről össze foglaló, szin tetik u s k é p e t k a p ju n k . E dem ográfiai válto záso k n ak valóban szám os kedvező és k edvezőtlen h a tá sa van , m elyek m érése, összegezése, m érlegszerű szem beállítása stb . sokszor lek ü zd h etetlen nehézségekbe ütközik. A születésgyakoriság csökkenésének és a népesség ebből adódó öregedésének sokszor le írt k edvezőtlen gazdasági k övetkezm ényei pl. : a növekvő a rán y ú ö regkorúak e lta rtá si terh ein ek az em elkedése, az a k tív kereső k o rú a k a rá n y á nak bizonyos idő u tá n i csökkenése, a foglalkozás v á lto z ta tá sn a k és az azonos foglalkozáson belüli előm enetelnek a m egnehezülése, a kezdem ényező kedv csökkenése, a k o n zerv ativ izm u s növekedése stb . G azdasági szem pontból ked vező velejárói u g y a n ak k o r: a csökkenő a rá n y ú fiata lk o rú ak felneveltetési költségeinek a csökkenése, a női m u n k av állalás k ö nnyebbé válása, a term elő álló- és forgó alapok, a beruházáso k esetleges elégtelenségének, az esetleges tú lfo g la lk o z ta to ttsá g n a k stb . az a k tív kereső k o rú ak a rá n y á n a k csökkenése m ia tti enyhülése, a nagyobb ta p a sz ta ltsá g , lelkiism eretesség, m unkafegyelem té rh ó d ítá sa stb . A dem ográfusok és a közgazdászok a legutóbbi időkig nem tu d tá k e k ed vező és k ed v ező tlen h a tá s o k a t e g y ü ttesen szám ba venni, egym ással m érleg szerűen szem b eállítan i és eldönteni, hogy a népesség korösszetételében be következő v álto záso k végül is kedvező v a g y kedvezőtlen kim enetelűek-e. Joseph Stassart, a Liège-i E g y etem dem ográfus professzora 1965-ben ennek az eld ö n ten i a k a rá s á t m ég egy olyan könyvelő m a g a ta rtá sáh o z h a so n líto tta , a k i a veszteségek és nyereségek oly listá ja a la p já n szeretne m érleget készíteni, m ely nem ta rta lm a z sem m ilyen szám ot, v ag y legalábbis csak m egközelítő sz ám o k a t ta rta lm a z és a stacio n er, illetv e lassan fejlődő népesség gazdasági előnyeiről és h á trá n y a iró l szóló köny v én ek o lvasóit a rra k é rte , hogy ne v á rjá k tőle, hogy eldöntsön egy olyan v itá t, m elyet egyesek idő e lő tt n y ilv á n íto tta k le zá rtn a k (1). * Az önálló m a g y ar h iv atalo s sta tisz tik a i szolgálat létrehozásának 100. évfordulója alk alm á ból ren d ezett C entenárium i S ta tisz tik a i Ü lésszak keretéb en 1967. m ájus 18—20-án a M agyar T ud o m án y o s A kadém ián t a r t o tt II. S tatisztik ai T udom ányos K onferencián (B. szekció. G azda ságdem ográfia) m e g v ita to tt dolgozat.
170 H ogyan lehetne m árm o st e helyzetből k iu ta t találni, a szóban forgó szin tézis h iá n y á t pótolni ? A v alam ely időszak (valam ely év) a la tt valam ely or szág életében m egfigyelhető gazdasági jelenségeket (gazdasági a k tiv itá s t és in a k tiv itá st, m u n k a id ő t és nem m u n k a id ő t [szabadidőt], term elést és fo g y asztást, jö vedelm eket és m e g ta k a rítá so k at stb.) az ab b an az országban a v onatkozó időszak a la tt élő népesség gazdasági jellem zői, ill. funkciói ered m ényeként, az u tó b b ia k összességeként is felfoghatjuk. Az em berek, a lak o sok azok, ak ik gazdaságilag a k tív a k v agy in a k tív ak , ak iknek m u n k aid ejü k v ag y nem m u n k aid ejü k (szabadidejük) van, ak ik term elnek, fogyasztanak, jövedelm et élveznek, m e g ta k a ríta n a k stb . H a m a g át a népességet definiál h a tju k a különböző (m integy száz) születési é v já ra t a m egfigyelés id ő p o n t jáig to v á b b élő ta g ja in a k összességeként, ak k o r a gazdaságilag a k tív és a gazdaságilag in a k tív népességet, a népesség m u n k a id e jé t és nem m u nkaide jé t (szabadidejét), term elését és fogyasztását, jövedelm eit és m e g ta k a rítá sa it stb . szintén d efin iá lh a tju k a különböző születési é v já ra to k a m egfigyelés időpontjáig to v áb b élő ta g ja i v o n atk o zó gazdasági jellem zői, ill. funkciói összességeként. E z a z t jelen ti, hogy a gazdasági jelenségeket a különböző életkorok (korcsoportok) népessége gazdasági jellem zői, ill. funkciói összessé g ek én t is felfoghatjuk. A különböző gazdasági jelenségek valam ely időszak a la tti volum ene — ebben a felfogásban — a megfelelő gazdasági jellem zők korspecifikus in te n z itá sa itó l, ill. nagyságaitól és a vonatkozó korévek (kor csoportok) népességének a szám ától függ. A gazdasági jelenségek valam ely id őszakra (pl. valam ely évre) jellem ző korspecifikus in te n zitá sai, ill. nag y sá gai term észetesen nem csak m ag átó l az életkortól, h an em a vonatkozó szüle tési kohorszok m ú ltjá b a n előforduló véletlenektől, különleges esem ényektől stb . és az a d o tt időszak sajáto s feltételeitől is függenek. Az egyes korévek (korcsoportok) népességének szám a pedig a vonatkozó születési kohorszok eredeti n ag yságán kívül, e kohorszoknak a m egfigyelés id ő p o n tjá t megelőző halan d ó ság átó l és v án dorm ozgalm ától is függ, s egy elm élyültebb elem zésnek m inderre is te k in te tte l kell lennie. A népesség gazdasági korfái te h á t az egves korévek (korcsoportok) né pességének a gazdasági jellem zőit, ill. fun k cióit m u ta tjá k be, írjá k le. Becslé sük legtöbbnyire az egyes korévek (korcsoportok) népességét jelképező á tla g em ber különböző gazdasági jellem zői in te n zitásain ak , ill. nagyságainak a vo natk o zó korévek (korcsoportok) népessége szám ával való szorzása ú tjá n tö rté n ik . A népesség gazdasági korfái g rafikusan ábrázolva az egyes korévek (korcsoportok) népességének a gazdasági funkcióit, ill. különböző gazdasági ism érvek szerinti m egoszlását b em u tató szalagdiagram ok. F ő b b típ u sa ik : a gazdaságilag a k tív és in a k tív népesség, a m unkaidő és a nem m unkaidő (sza badidő), a term elés és a fogyasztás, a jövedelm ek és a m eg ta k arításo k stb. k o r piram isai (2). E k o rfák — m in t ahogy ezt felsorolásunk is kifejezte — á lta lá ban páro sáv al áb rázo lják az egyes életkorokhoz (korcsoportokhoz) ta rto z ó k gazdasági funkciói volum eneinek, ill. gazdasági ism érvek szerinti m egosz lásán ak az a la k u lá sá t. A derékszögű k o o rd in átaren d szer függőleges te n g e lyétő l jo b b ra és b alra kiinduló szalagdiagram ok hossza jelzi a függőleges te n gelyen f e ltü n te te tt korévhez (korcsoporthoz) ta rto z ó k je lz e tt funkcióinak, illetv e m egoszlásainak az a la k u lá sá t. E korfákon is — a dem ográfiai k o rp ira m isokhoz h a s o n ló a n — alu l áb rázo lju k a legfiatalabb, m ajd felfelé h a la d v a az egyre idősebb koro sztály o k szóban forgó funkcióit, ill. m egoszlását.
471 A gazdasági k o rfá k a népesség szám án ak , korösszetételének és az egyes korévek (k orcsoportok) népességét jelképező átlag em ber gazdasági jellem zői in te n z itá sá n a k , ill. n ag y ság án ak az e g y ü ttes gazdasági h a tá s á t fejezik ki. T öbb id ő p o n tra k isz á m íto tt gazdasági k o rfák esetében azonban — a sta n d a rdizálás m ódszerének felh aszn álásáv al — a népesség szám ának, k o rösszetéte lének és az egyes k o révek (k orcsoportok) népességét jelképező átlag em b er gaz dasági jellem zői in ten zitásán ak , ill. nag y ság án ak a gazdasági h a tá sa különkülön (vagy csak k é t tényezőé külön) is k ita p in th a tó a m ásik k é t tényező (ill. a h a rm a d ik tényező) v á lto z a tla n sá g á n a k feltételezésével. A gazdasági korpiram iso k ily m ódon nem csak a népesség szám a és korösszetétele terén bekövetkező v álto záso k eg y ü ttes vagy egym ásétól e lh a tá ro lt gazdasági h a tá sa in a k a k im u ta tá s á t teszik lehetővé, hanem alk alm asak az egyes korévek (korcsoportok) átlag em b ere gazdasági jellem zői in ten zitása, ill. nagysága terén b e k ö v e tk e z ett válto záso k népgazdasági h a tá sa in a k a becslésére is. H angsú ly o zn i k ív á n ju k azonban, hogy az a szintézis, m ely et a gazdasági k o rfák a népesség szám a és korösszetétele te ré n bekövetkező v áltozások gaz dasági következm ényeinek a m érésével k ap c so la tb a n lehetővé tesznek, nem zárja ki a n n a k a szükségességét, hogy a különböző kedvező és kedvezőtlen h atáso k szerepét k ü lön-külön is elem ezzük. E rre az elem zésre to v á b b ra is szükség v an , de olyan pontossággal, hogy á lta la az egyes h a tá so k n a k az össz h atás k ia la k ítá sá b a n b e tö ltö tt szerepe is m eg állap íth ató legyen. A z a lá b b ia k b a n b e m u ta tju k M agyarország népességének 1948— 1949. és 1959— 1960. évi főbb gazdasági k o rfá it, elem ezni fogjuk a gazdasági k o rfák nak a jövőben v á rh a tó dem ográfiai válto záso k gazdasági h a tá sa in a k a becslé sére való felh aszn álh ató ság át és fe lv e tü n k néhány, az eddigieken tú lm u ta tó g o n d o lato t a gazdasági k o rfák időbeli v álto zásain ak és nem zetközi eltérései nek ta n u lm á n y o z á sá v al k ap c so la tb a n is.
MAGYARORSZÁG ÉVI GAZDASÁGI
N É P E S S É G É N E K K O R FÁ I
1 9 4 8 — 1 9 4 9.
ÉS
19 5 9 — 1 9 6 0 .
M agyarország népességének 1948— 1949. és 1959— 1960. évi gazdasági korfái (1. és 2. tá b la , I. és II. áb ra ) csak részben készültek az egyes korcsopor to k népességét jelképező átlag em b er különböző gazdasági jellem zői in te n z itá sának, ill. nag y ság án ak (3. és 4. tá b la ) a vonatk o zó korcsoportok népessége szám ával (az 1. és 2. tá b la [2] oszlopának a d a ta iv a l) tö rté n ő szorzása ú tjá n . Az egyes k o rcsoportok gazdaságilag a k tív népességét (az 1. és 2. tá b la [3] osz lo p ának a d a ta it) a v onatkozó népszám lálási pub lik ációkban (3) ta lá lju k , a gazdaságilag in a k tív népesség megfelelő a d a ta it (az l . é s 2. tá b la [4] oszlopát) pedig a gazdaságilag a k tív népesség a d a ta in a k az össznépesség megfelelő a d a taib ó l tö rté n ő k ivonása ú tjá n k a p ju k . Az egyes korcsoportok népessége évi m unkaidején ek (az 1. és 2. tá b la [5] oszlopának) m eg határozásához első lépés k é n t a z t kell m eg állap ítan u n k , hogy h á n y százalék át teszi ki a gazdaságilag a k tív népesség összes idejének a m un k aid ő . E h h ez a főbb népgazdasági ágak egy a k tív keresője átlag o s évi m u n k aid ejére v onatkozó, — Dr. K iss Albert a Gödöllői A g rártu d o m án y i E g y etem professzora á lta l becsült — a d a to k a t h a sz n á ltu k fel. E zen a d a to k szerin t az 1948— 1949. évi feltételek m e lle tt a m ezőgazdasági a k tív keresők összes idejének 2 3 % -á t, az ipari a k tív keresők
1. A Í a g y a ro rszá g n ép esség é n ek 19 4 8 ., 1949. é v i gazd a sá g i k o r fá i Экономические возрастные пирамиды населения В енгрии за 1948— 1919 гг. Economic A ge P yram ids of H ungary's P opulation, 1948— 1949
M959. évi árakon Горизонтальная графа: (1) Возрастны е группы (годы); (2) Ч исленность (1 я н в а р я 1949 г.); (3) населения; (4) экономически активного населения; (5) экономически ппактнвного населения; (6) отдельных возрастны х груп п ; (7) рабочее врем я; (8) нерабочее время (свободное врем я); (9) производство; (10) потребление; (11) перевес потребления ( —), или перевес производства (-}-); (12) населения отдельных возрастных групп за год; (13) год; (14) час; (15) в миллионах форинтов. Верт икальная графа: 1. Всего. Heading: (1) Age group (y ear); (2) num ber of (3) the p o p u latio n ; (4) of the econom ically active p o p u latio n ; (5) of the econom ically in activ e po p u latio n ; (0) of th e individual age groups; (7) w orking tim e; (8) non-w orking tim e (leisure tim e); (9) p roduction; (10) consum ption; (11) consu m p tio n surplus (— ) or production surplus ( + ); (12) of the population of the individual age groups per a n n u m ; (13) y e a r; (14) ho u rs; (15) m illion F orin ts. Lateral text: 1. T otal.
11 D em ográfia
2. Magyarország népességének 1959— 1960. évi gazdasági korfái Экономические возрастные пирамиды населения В енгрии за 1959— Economic A ge P yram ids of H ungary's P opulation, 1959— 1960
1960
a 1959. évi árakon Горизонтальная графа: (1) В озрастные группы (годы); (2) Численность (1 январи 1960 г.); (3) населения; (4) экономически активного населении; (5) экономически инактивпого населен и я; (6) отдельных возрастны х групп ; (7) рабочее врем я; (8) нерабочее врем я (свободное врем я); (9) производство; (10) потребление; (11) перевес потребления (— ), пли перевес производства ( + ); (12) населения отдельных возрастных групп з а год; (13) год; (14) час; (15) в м иллионах форинтов. Верт икальная графа: 1. Всего. Heading: (1) Age group (y ear); (2) num ber of (3) th e p o p u latio n ; (4) of the econom ically activ e p o p u latio n ; (5) of th e econom ically in activ e p o p u latio n ; (6) of the individual age groups; (7) w orking tim e ; (8) non-w orking tim e (leisure tim e)'; (9) p ro d u ctio n ; (10) con su m p tio n ; (11) consum ption su r plus (— ) or production surplus ( + ); (12) of th e po p u latio n of th e individual age groups p e r a n n u m ; (13) y e a r; (14) h o u rs; (15) m illion F orints. Lateral text: 1. T o tal.
СО
474
1.
,
Magyarország népességének 1948— 1949. évi gazdasági korfái (* 19-59. évi árakon)
Экономические возрастные пира.ниды населения В енгрии за 19-18—1949 гг. (*по ценам 1959 г.) The Economic Age P yram ids of 1948— 1949 of the P opulation of H ungary ( *based on the prices of 1959)
A N É P E S S É G G A Z D A S Á G I
K O R F Á I
475
476
VA L К O V I CS EM IL
összes idejének 2 6 % -á l, az egyéb á g a k b a n dolgozó a k tív keresők összes idejé nek pedig szin tén 2 6 % -á t te tte ki á tlag o san a m unkaidő. Az 1959— 1960. évi feltételek m ellett a m ezőgazdasági a k tív keresők e m u n k aid ő h á n y a d a 21 % -ot, az ip ari a k tív keresőké 2 6 % -o t, az egyéb ág ak a k tív keresőié szintén 26 % -ot te t t k i . E zekből az ad ato k b ó l a gazdaságilag a k tív népesség népgazdasági ágak k ö zö tti m egoszlásával sú ly o zo tt átlag o t sz á m íto ttu n k , melv egy átlagos
3. A Magyarország össznépességét jelképező átlagember gazdasági jellemzőinek korspecifikus intenzitásai, illetve nagyságai az 1948—1949. évi feltételek mellett Возрастно-специфические, инт енсивност и, соответственно величины экономических харак т ерист ик среднего человека, представляющего совокупное население В ен гр и и , пр и условиях 2948— 1949 гг. A ge-Specific Frequencies or M agnitudes of the Average M a n Represented by the Total P opulation of H ungary, under the Conditions of 1948— 1949
a) A gazdasági a k tiv itá s korspecifikus arán y sz ám ain ak egy lakosra v o n a tk o z ta to tt é r té k e .— b) A gazdasági in a k tiv itá s korspecifikus arán y sz ám ain ak egy lakosra v o n a tk o z ta to tt értékei. — c) 1959. évi árak o n . — d) Az egy gazdaságilag a k tív szem élyre ju tó korspecifikus évi term elés értéke és a gazdasági a k tiv itá s korspecifikus arán y sz ám ai, ill. az egy lakosra ju tó gazdaságilag a k tív sze m élyek szám a (a (2) oszlop) sz o rza ta k én t is felfogható. Az 1948— 1949. évi feltételek m e lle tt egy átlag o s gazdaságilag a k tív szem ély évi term elés 14,9 ezer fo rin tta l volt egyenlő. U g y an ak k o r a 10— 14 éves korúé 10,7, a 15—19 éves korúé szintén 10,7, a 20—24 éves korúé 13,6, a 25—29 éves korúé 15,9, a 30— 34 éves korúé 16,6, a 35— 39 éves korúé 16,8, a 40—44 éves korúé 16,9, a 45— 49 éves korúé 16,5, az 50— 54 éves korúé 16,2, az 55— 59 éves korúé 16,0, a 60— 64 éves korúé 13,6, a 65-—69 éves korúé 13,1 a 70 éves korúé és idősebbé 12,1 ezer fo rin to t t e t t ki. Горизонтальная графа: (1) Возрастны е группы (годы); (2) число экономически активны х л и ц ; (3) число экономически ин акти вн ы х л и ц ; (4) годовое рабочее врем я; (5) годовое нерабоче врем я (свободное врем я); (6) годовое производство; (7) годовое потребление; (8) перевес ю д о вого потребления (— ), соответственно производства ( + ); (9) на душ у н асел ен и я; (10) год; (11) час; (12) в ты сячах форинтов. В ерт икальная графа: 1. В среднем. H eading: (1) Age group (y ear); (2) n u m b er of econom ically a c tiv e persons; (3) nu m b er of econom ically in activ e p ersons; (4) an n u al w orking tim e ; (5) a n n u a l non-w orking tim e (leisure tim e ); (6) an n u al p ro d u ctio n ; (7) an n u al consum ption; (8) an n u a l consum ption surplus (— ) or p ro d u ctio n surplus (-f) ; (9) per in h a b ita n t; (10) y e a r; (11) h ours; (12) th o u san d F orints. Lateral text: 1. On th e average.
177 4.
A Magyarország össznépességét jelképező átlagember gazdasági jellemzőinek korspecifikus intenzitásai, illetve nagyságai az 1959—1960. évi feltételek mellett
Возрастно-специфические uiimencuanocmu, соответственно величины экономических ха р а к т ерист ик среднего человека, представляющего совокупное население В енгрии , пр и условиях 1959— 1960 гг. A ge-Specific Frequencies or M agnitudes of the Average M a n Represented by the Total Population of H ungary, under the Conditions of 1959— 1960 A z egy lakosra ju tó
a) A g azdasági a k tiv itá s korspecifikus arán y sz ám ain ak egy lakosra v o n a tk o z ta to tt érték ei. — b) A gazdasági in a k tiv itá s korspecifikus arán y sz ám ain ak egy lakosra v o n a tk o z ta to tt értékei. —• c) 1959. évi árak o n . — d) Az egy gazdaságilag a k tív szem élyre ju tó évi term elés érték e és a gazda sági a k tiv itá s korspecifikus arányszám ai, ill. az egy lakosra ju tó gazdaságlag a k tív szem élyek szám a (a (2) oszlop) sz o rza ta k én t is felfogható. Az 1959— 1960. évi feltételek m ellett egy átlagos gazdasá gilag a k tív szem ély évi term elése 27,3 ezer fo rin tta l v o lt egyenlő. U gyanakkor a 10—1-1 éves korúé 12,3, a 15— 19 éves korúé 19,4, a 20—24 éves korúé 25,0, a 25—29 éves korúé 28,7, a 30—34 éves korúé 30,0, a 35— 39 éves korúé 30,3, a 40—44 éves korúé 30,5, a 45—49 éves korúé 29,S, az 50— 54 éves korúé 29,2, az 55— 59 éves korúé 28,9, a 60—64 éves korúé 24,6, a 65— 69 éves korúé 23,8, a 70 éves korúé és idősebbé 21,8 ezer fo rin to t t e t t ki. Горизонт альная графа: (1) В озрастны е группы (годы); (2) число экономически активны х л и ц ; (3) число экономически инактивиы х лиц ; (4) годовое рабочее врем я; (5) годовое нерабочее время (свободное врем я); (6) годовое производство; (7) годовое потребление; (8) перевес годо вого потребления (— ), соответственно производства ( - г ) ; (9) на душ у населен и я; (10) год; (11) час; (12) в ты сячах форинтов. В ерт икальная графа: 1. В среднем. Heading: (1) Age group (y ear); (2) n u m b er of econom ically activ e persons; (3) n u m b er of econom ically in activ e persons; (4) a n n u a l w orking tim e; (5) an n u a l non-w orking tim e (leisure tim e); (6) an n u al p ro d u ctio n ; (7) a n n u al con su m p tio n ; (8) an n u al consum ption surplus (— ) or production surplus ( + ); (9) per in h a b ita n t; (10) y e a r; (11) ho u rs; (12) thousand F orints. Lateral text: 1. On the average.
gazdaságilag a k tív szem ély évi m unkaidejének je lz e tt a rá n y á l m u ta tja . Ezek szerint az 1948 —1949. évi és az 1959— 1960. évi feltételek m e llett is egy á t lagos a k tív kereső, ill. a gazdaságilag a k t ív népesség összes idejének átlag o san 2 4 % -á t te tte ki a m u nkaidő (4). Az egyes korcsoportok m unkaidőévekben k ifejezett évi m u n k a id e jé t (az 1. és 2. tá b la [5] oszlopát) te h á t az egyes k o r csoportokhoz ta rto z ó a k tív keresők szám án ak 0,24-dal tö rté n ő szorzása ú tjá n
478
V A I. К О V I C S E М I I.
h a tá ro z h a tju k meg. Az egyes k o rcsoportok nem m u n k aid ejé t (szabadidejét, azaz az 1. és 2. tá b la [7] oszlopát) az össznépesség és a m unkaidő években ki fejezett a d a ta in a k a különbsége a d ja . Az egyes korcsoportok népességének évi m u n k a id e jé t és nem m u n k aid ejét (szab ad idejét) egyébként az 1. és 2. táb la ó rá k b a n is fe ltü n te ti (lásd [6] és [8] oszlop). A gazdaságilag a k tív és in ak tív népesség, v a la m in t a népesség egyes k o rcso p o rtjai évi m unkaideje és nem m unkaideje (szabadideje) k o rfáin ak k iszám ítása te h á t nem az egyes kor csoportok átlag em b erre vonatk o zó gazdasági jellem zői in te n z itá sá n a k , ill. n ag y ság án ak a megfelelő k o rcsoportok népessége szám ával tö rté n ő szorzása ú tjá n tö rté n t. E gazdasági jellem zők in te n z itá sá t (nagyságát) csupán utólag h a tá ro z tu k meg e gazdasági k o rfák a d a ta in a k a vonatkozó korcsoportok népessége szám ával tö rté n ő o sztása ú tjá n , s így ezen u tó b b i a d a to k k a l tö rté nő m egszorzásuk term észetesen ezeket a „ k o rfá k a t” rep ro d u k álja. A term elés és fogyasztás k o rfáin ak 1 (1. és 2. tá b la [9] és [10] oszlopának) a k iszám ításához első lépésként az egyes korcsoportok népességét jelképező átlag em b er term elésének és fo g y asztásán ak a n ag y sá g át k e lle tt felm érnünk (lásd a 3. és 4. tá b la m egfelelő a d a ta it). E felm érést először az 1959— 1960. évi feltételekre v onatkozóan vég eztü k el. Az 1959—1960. évi korspecifikus term elési m u ta tó k kiszám ításához az 1959. évi árak o n becsült 1959. és 1960. évi nem zeti jövedelem összegének a szám tan i átlag áb ó l in d u ltu n k ki. E z t az á tla g o l o sz to ttu k az a k tív keresők 1960. ja n u á r 1-i szám ával. Az így k a p o tt ered m én y t sorra m egszoroztuk az egyes k o rcsoportok a k tív keresői term elésének az á tla g tó l való eltérését jelző term elési egységskála megfelelő m u ta tó iv a l.2 E redm ényül az egyes korcso portok állagos a k tív keresője évi term elésének az é rté k e it3 k a p tu k . Ezen érték ek n ek az a k tív keresők korspecifikus arán y szám aival tö rté n ő m eg szorzása eredm ényezte az egyes k o rcso p o rtok népességét jelképező átla g em ber term elésének a m u ta tó it (a 3. tá b la [8] oszlopát). E m u ta tó k úgy is ki sz á m íth a tó k , hogy a különböző korú átlag o s a k tív keresők term elésének (a 3. láb jeg y zetb en fe ltü n te te tt) é rté k e it so rra m egszorozzuk az egyes korcsopor tok a k tív keresőinek szám áv al (g y ak o rlatilag így tö rté n t a term elés és fogyasz tá s k o rfája term elési o ldalának, vagyis az egyes korcsoportok népessége te r m elésének k iszám ítása), m ajd az ered m én y t sorra elosztjuk a vonatkozó kor csoportok népességének szám ával. Az egyes korcso p o rto k népességét jelképező átlag em b e r az 1959— 1960. évi feltételek m ellett egy év a la tti fo g y asztásának (a 3. tá b la [9] oszlopának) a k iszám ításához első lépésként az 1959. évi árak o n becsült 1959. és 1960. évi n em zeti jövedelem fo gyasztási a lap ja összegének az egyszerű szám tan i á tla g át sz á m íto ttu k ki. E zt o sz to ttu k az I960, ja n u á r 1-i népességszám m al, m ajd 1 T erm elésen es fogyasztáson a nem zeti jövedelem term elését és a nem zeti jövedelem fogyasz tási a la p já n a k a fo gyasztását értjü k . Az a d a to k forrása: A nem zeti jövedelem és a lakosság életkö rülm ényei 1963. S tatisztik ai Időszaki K özlem ények, 65. k ö t. K özponti S tatisztik ai H iv a ta l. B uda pest, 1964. (5). * 2 D r. Lengyel László — \'alkouics E m il egy k o ráb b an p u b lik á lt ta n u lm á n y á b a n (6) is közzé te tt, — a K ö zp o n ti S ta tisz tik a i H iv a ta l á ltal 1960-ban v é g re h a jto tt re p re z e n ta tív h á z ta rtá s s ta tisztik ai ad atfelv étel a la p já n becsült — termelési egységskála szerint, h a az átlagos a k tív kereső term elését 1-gycl vesszük egyenlőnek, a 15— 19 éves korúé 0,71-dal, a 20—24 éves korúé 0,90-dal, a 25—29 éves korúé 1,05-dai, a 30—34 éves korúé 1,1-del, a 35— 39 éves korúé 1,11-dal, a 40 44 éves korúé 1,12-dal, a 45—49 éves korúé 1,09-dal, az 50—54 éves korúé 1,07-dal, az 55— 59 éves korúé 1,06-dal, a 60— 64 éves korúé 0,9-del, a 65—69 éves korúé 0,87-dal, a 70 éves és időseb bé pedig 0,80-dal teki n th e tő egyenlőnek. s L. a 4. tá b la cl láb jeg y zetét.
479 az így k a p o tt ered m én y t sorra m egszoroztuk az egyes k o rcsoportok népessége átlagem b erén ek az átlag o stó l való eltérését jelző fogyasztási egységskála m u tató iv al.'1 A korspecifikus term elés és fogyasztás a fen ti m ódon becsült a d a ta in a k a vonatk o zó korcso p o rto k népességszám ával való m egszorzása eredm ényezte az 1959— 1960. évi term elési és fogyasztási k o rfá t, m ely a z t m u ta tja , hogy m en n y it te rm e lte k és fo g y a sz to tta k volna M agyarország 1960. ja n u á r 1-i né pességének egyes k o rcso p o rtjai az 1959. és 1960. évi feltételek m elletti egy év a la tt. A z egyes korcso p o rto k népessége fogyasztási, ill. term elési többletének (az 1. és 2. tá b la [11] oszlopának) a d a ta i a term elés és fogyasztás ad a ta in a k (a [9] és [10] oszlopoknak) a különbségéből ad ó d n ak . M egjegyzendő, hogy a 2. tá b la [11] oszlopának az „összesen” so rb an szereplő a d a ta szerin t a term e lés fo g y asztást m eghaladó tö b b le te az össznépesség esetében csupán 29 370 m illió fo rin tta l egyenlő, h o lo lt a tényleges felhalm ozás összege az 1959— 1960. évi feltételek m elletti egy év a la tt 31 118 millió fo rin t, vagyis 1 748 m illió fo rin tta l több v o lt. E különbség n ép g azd aság u n k behozatali tö bbletéből adó dik.5 E bből adódik a 2. tá b la [9] oszlopának az „összesen” sorban szereplő, az össznépesség term elését jelző 133 118,5 millió fo rin tn a k a szóban forgó évek feltételei m elletti egy év a la tt felh aszn ált 134 866,5 millió fo rin t érték ű nem zeti jö vedelem től való u g y an ak k o ra (vagyis szintén 1748 m illió fo rin to t ki tevő) eltérése is. Az 1948— 1919. évi term elési és fogyasztási korfa k iszám ítása az 1959— 1960. éviéhez hasonló m ódon tö rté n t. L ényeges k ü lönbségként kell azonban m egem lítenünk, hogy m íg az 1959 -I9 6 0 , évi korspecifikus term elés és fo gyasztás becsléséhez az ezen évekre v onatkozó h á z ta rtá ssta tisz tik a i felvéte lek a d a ta in alapuló term elési és fogyasztási egy ségskálákat h aszn áltu n k fel (6). addig az 1948— 1949. évi korspecifikus term elés és fogyasztás becsléséhez csupán azon a feltételezésen alapuló eg y ségskálákat állo tt m ód u n k b an k i szám ítan i, hogy az egyes korcso p o rto k átlagos a k tív keresője term elésének és az egyes k o rcso p o rto k átlag em b ere fo g y asztásán ak egym áshoz v isz o n y íto tt arán y a i az 1948— 1949. években ugyano ly an o k v o lta k , m in t az 1959— 1960. években .6 Az egyes korcsoportok átlagem bere term elésének egym áshoz viszo-
1 D r. Lengyel László — \'alkouics E m il i. ta n u lm á n y á b a n (0) is szereplő fogyasztási egység skála szerint, h a az átlagos fogyasztó fo g y asztását 1-gycl te k in tjü k egyenlőnek, a ü— 4 éves korúé 0.48-dal, az 5— 9 éves korúé 0,64-dal, a 10— 14 éves korúé 0,82-dal, a 15— 19 éves korúé 0,99-dal, a 20—24 éves korúé 1,19-dal, a 25— 29 eves korúé 1,38-dal, a 30— 31 éves korúé 1,29 dal, a 35— 39 éves korúé 1,29 d al, a 40— 44 éves korúé 1,17-dal, a 45— 49 éves korúé 1,09-dal, az 50—54 éves k orúé 1,09-dal, az 55— 59 éves korúé 1,09-dal, a 00—61 éves korúé 0,98-dal, a 65— 69 éves korúé 0,88-dal, a 70 évesé és idősebbé 0,79-dal vehető egyenlőnek. 5 Az 1959. évi 23 m illió fo rin t értékű kiviteli tö b b le t és az 1960. évi 3 519 millió érték ű be hozatali tö b b le t különbségének a fele. 8 Az 194S— 1949. évi termelési egységskála szerint, ha az átlagos a k tív kereső term elését 1-el v esszük egyenlőnek, a 10— 14 éves korúé 0,72-dal, a 15— 19 éves korúé 0,72-dal, a 20—24 éves korúé 0,91-dal, a 25—29 éves korúé 1,06-dal, a 30—34 éves korúé 1,07-dal, a 35—39 éves korúé 1,13-dal, a 40— 44 éves korúé 1,14-dal, a 45—49 éves korúé 1,11 -dal, az 50—54 éves korúé 1,09 d al, az 55— 59 éves korúé 1,08-dal, a 00— 04 éves korúé 0,91-dal, a 65— 69 éves korúé 0,88-dal, a 70 évesé és idősebbé pedig 0,81-d al te k in th e tő egyenlőnek. Az 194S— 1919. évi fogyasztási egységskála szerint pedig, ha az átlagos fogyasztó fogyasztását 1-cl te k in tjü k egyenlőnek, a 0—4 éves korúé, 0,47-dal, az 5—9 éves korúé 0,63-dal, a 10— 14 éves korúé 0,81-dal, a 15— 19 éves korúé 0,98-dal, a 20—24 éves korúé 1,18-dal, a 25—29 éves korúé 1,36-dal, a 30— 34 éves k orúé l,2 S -d a l, a 35—39 éves korúé 1,28-dal, a 40—44 éves korúé 1,16-dal, a 45— 49 éves korúé 1,08-dal, az 50— 54 éves korúé 1,08-dal, az 55—59 éves korúé 1,08-dal, a 60—64 éves korúé 0,97-dal, a 65— 69 éves korúé, 0,87-dal, a 70 évesé és idősebbé pedig 0,78-dal te k in th e tő egyenlőnek. S zám ításain k során a term elési egységskálát és a fogyasztási egységskálát is nyolc tizedes jeg y nyi p o ntossággal h aszn áltu k .
480
V A L К О V I CS
E М I I.
n y ito tt arán y ai term észetesen így is e ltérn ek az 1959— 1960. éviektől az ezen term elés k ia la k ítá sá b a n a von atk o zó egységskáláknál feltehetően nagyobb szerepet játszó gazdasági a k tiv itá s korspecifikus in ten z itá sain ak az 1948— 1949. és 1959— 1960. évek k ö z ö tti jelentős eltérései m ia tt. M agyarország népességének 1948— 1949. és 1959— 1960. évi gazdasági korfái igen sokféle gazdaságdem ográfiai elem zést tesznek lehetővé különkülön és egym ással összehasonlítva is. E lem ezhető például, hogy m ilyen volt az 1948— 1949. és 1959— 1960. években és hogyan v á lto z o tt ezen évek k ö z ö tt a népesség egyes k o rcso p o rtjain ak a gazdaságilag a k tív népesség, a népgazda sági m u n k aid ő -alap , a term elés, a fogyasztás és a term elési, ill. fogyasztási tö b b le t létreh o zásáb an b e tö ltö lt szerepe, pl. m elyek v o lta k az 1948— 1949. évi feltételek m e lle tt és m elyek v o lta k az 1959— 1960. évi feltételek m ellett a legtöbb (ill. legkevesebb) a k tív k eresőt, m u n k a id ő t, term elést, fog y asztást és term elési, ill. fogyasztási tö b b le te t adó korcsoportok stb . E z az egyes korcso portok gazdasági szerepének és e szerep időbeli v álto z ásán ak az elem zését jelenti. Az egyes korcso p o rto k gazdasági szerepének az elemzése term észete sen e szerep dem ográfiai és gazdasági d eterm in án sain ak az elem zését, vagyis an n ak a m egvizsgálását is je le n th e ti, hogyan és m ilyen m érték b en fü g g ö tt össze e szerep és e szerep időbeli válto zása egyrészt az egyes korcsoportok né pességszám ának és az ezt m eghatározó term ékenységnek, halandóságnak és nem zetközi vándo rm o zg alo m n ak , m ásrészt az átlag em b er gazdasági jellem zői korspecifikus in te n z itá sa in a k , ill. nagyságainak az alak u lásáv al. Az 1948— 1949. évi és 1959— 1960. évi gazdasági k o rfák azo n b an nem csak az egyes korcso p o rto k gazdasági szerepének válto zása szem pontjából h a so n líth a tó k össze egym ással. Az 1959— 1960. évi gazdasági korfák a gaz daságilag a k tív és in a k tív népesség n ag yobb összlétszám út, nagyobb tá rsa dalm i m u nkaidő és nem m u nkaidő (szabadidő) alap o t, nagyobb term elést, fogyasztást, term elési, ill. fogyasztási tö b b le te t rep re zen táln a k , m in t az 1948 — 1949. éviek. (L ásd az 1. és 2. tá b la „összesen” jelzésű so rait.) E zenkívül az 1959— 1960. évi feliételek m ellett m ások az össznépességet jelképező á tla g em ber nem korspecifikus gazdasági jellem zőinek az in ten z itása i, ill. nagyságai is (lásd a 3. és 4. tá b la „ á tla g o sa n ” jelzésű sorait). Jo ggal m erül fel a kérdés, hogy m ilyen szerep et já ts z o tta k e különbségek kialak u lásáb an : 1. a népesség szám áb an ; 2. a népesség korö sszetételéb en ; 3. az á tlag em b er gazdasági jellem zői korspecifikus in te n z itá sa ib a n , ill. nagyságaiban b e k ö v e tk ez ett változások. F elelet ezekre a kérdésekre a gazdasági korfák stan d ard izálása ú tjá n lenne ad h ató .
A G A ZD A SÁ G I K O R FÁ K FELH A SZN Á LÁ SA A JÖ V Ő B E N V Á R H A TÓ D E M O G R Á FIA I V Á LT O ZÁ SO K G A Z D A S Á G I H A T Á S A IN A K A B E C S L É S E
A gazdasági k o rfák időbeli v álto zása a kiszám ításuk során figyelem be v e tt dem ográfiai és gazdasági tén y ező k v á lto zásá n ak h a tá s á t fejezi ki. A sta n d ardizálás m ódszerének felhasználásával — m in t je lez tü k — k ü lön is kim u ta th a tó a népesség szám áb an , a népesség korösszetételében és az átlag em b er gazdasági jellem zői korspecifikus in ten zitású ib an , ill. nagyságaiban bekövet k ezett v á lto záso k n ak a gazdasági k o rfák időbeli m ódosulásában b e tö ltö tt szerepe. A gazdasági korfák előreszám ítása ennek a la p já n — első m egközelí-
481 lésben - szin tén h árom felad atk ö rre b o n th a tó : 1. a népesség szám án ak ; 2. a népesség k o rs tru k tú rá já n a k ; 3. az átlag em b er gazdasági jellem zői korspeci fikus in te n z itá sa in a k , ill. n ag y ság ain ak az elő reszám ítására. E h árom rész-előreszám ítás eredm ényeinek b irto k á b a n a vonatkozó jövőbeli gazdasági korfák — a k o rá b b a n le írt m ódszerrel — k ö n n y en m eg k o n stru á lh a to k .7 A rész-előreszám ítások közül az első k e ttő p a r excellence dem ográfiai, a h a rm a d ik p ar excellence közgazdasági felad at, b á r elvégzésük során —a dem ográfiai és a gazdasági jelenségek in terd ep en d en ciája fo ly tán — a feladato k egyike sem fü g g etlen íth eti m a g á t a m ásiktól. A rész-előreszám í tá so k a t a népességszám és a korösszetétel előreszám ításával a legcélszerűbb elkezdeni, m ivel m a m á r — a gazdasági és dem ográfiai fejlődésükben leg elm a ra d o tta b b régiók kivételével — a dem ográfiai jelenségek m e g h a tá ro z o tt a rán y ú v á lto z á sa i a gazdasági jelenségek sokkal jelentősebb a rá n y ú v á lto z á sait v o n já k m ag u k u tá n , m in t am ek k o ra h a tá s t a gazdasági jelenségek hasonló a rá n y ú v álto zásai egyes dem ográfiai fo ly am ato k ra gyakorolnak. Az 1929— 1933. évi gazdasági túlterm elési válság pl. a nyers halálozási arán y sz ám o t a leg in k áb b s ú jto tt tőkés országokban m é ly p o n tjá n is v á lto z a tla n u l h a g y ta (9). A népesség-előreszám ítások a népesség szám ának és korösszetételének jövőbeni a la k u lá sá t tö b b féle v á lto z a tb a n is á lta lá b a n e g y ü tt a d já k m eg (10), a gazdasági jellem zők korspecifikus in te n z itá sa in ak , ill. nagyságainak az előreszám ítására v iszo n t m indm áig igen kevés gondot fo rd íto tta k . Az 5. tá b la és I II. á b ra M agyarország népességének 1981-re azon feltételezés m ellett elő rebecsült g azdasági k o rp iram isait m u ta tja be, hogy az egyes k o rcsoportok né pességét jelképező á tlag em b er gazdasági jellem zőinek korspecifikus in ten zi tásai, ill. n agyságai az 1959— 1960. évi színvonalon (4. tá b la ) m a ra d n ak . E gazdasági k o rfá k n a k az 1959— 1960. évektől (2. tá b la ) való eltérése te h á t kizárólag a népesség szám áb an és k o rö sszetételében az a la p u lv e tt népesség előreszám ítás szerin t 1981. ja n u á r 1-ig bekövetkező változások h a tá s á t fejezi ki. Az 1959— 1960. évi gazdasági k o rfák a d a ta iv a l való összehasonlításukból többek k ö z ö tt k itű n ik , hogy az 1981. ja n u á r 1-én fennálló dem ográfiai hely zet m e lle tt a gazdaságilag a k tív népesség szám a 575 599 fővel, vagyis 11,8% kal, a gazdaságilag in a k tív népesség szám a 196 275 fővel, vagyis 3,9% -kal, az évi m u nkaidő 138 144 m un k aid ő év v el (1 210 138 812 m u n k aó ráv al), vagyis szintén 11,8% -kal, az évi nem m u nkaidő (szabadidő) 633 730 nem m u n k aid ő évvel (5 551 477 428 nem m u n k aid ő ó ráv al), vagyis 7,2% -kal, az évi term elés 16 451 m illió fo rin tta l, vagyis 12,4% -kal, az évi fogyasztás 9 556 m illió fo rin tta l, vagyis 9 ,2 % -k al, az évi term elési tö b b le t pedig 6 895 m illió fo rin tta l vagyis 23,5% -kal lenne nagyobb, m in t az 1959— 1960. évi feltételek m elle tt volt.
7 A jö v őbeli g azdasági korfák - - megfelelő gazdasági halandósági táb lák (7,8 )b irto k áb an — m ás módon is k isz ám íth ató k . A stacioner gazdasági korfák ad ataib ó l ugyanis m e g h atáro zh ató k a gaz daságilag a k tív népesség so raiba való belépés és az azok soraiból való k iválás, a m unkaidő, a nem m unkaidő (szabadidő), a term elés, a fogyasztás, a fogyasztási, ill. term elési tö b b le t növekedésének, ill. csökkenésének a korspecifikus valószínűségei. E z u tó b b iak a gazdasági halandósági tá b lá k szer ves részeként, ill. k ü lö n gazdasági halandósági tá b lá k fo rm ájáb an összefoglalva is elképzelhetők. E növekedési, ill. csökkenési valószínűségekkel tö rté n ő szorzások ú tjá n elvégezhető a bázisidőszaki gazdasági k o rfák a d a ta in a k az előreszám ítás id ő p o n tjáig való „k o rclto lása” . A leg fiatalab b korév (korcsoport) gazdasági jellem zőinek, ill. funkcióinak a volum enei az általán o s népesség-előreszá m ítás és a m egfelelő gazdasági jellem zőknek a leg fiatalab b korévre (korcsoportra) von atk o zó in tenzitásai, ill. n ag y ság ai a d a ta in a k a felhasználásával sz ám íth a tó k ki. E z az eljárás a fent je lz e tt m ódszerrel azonos ered m én y ek et ad.
ii) 1959. tvVi árakon. Горизонтальная графа: (1) В озрастные группы (годы); (2) численность (1 ян ва р я 1931 г.); (3) населения; (4 )экономически активного населения; (5) экономически нпактнвпого н аселения; (6) отдельных возрастны х групп ; (7) рабочее врем я; (8) нерабочее время (свободное врем я); (9) производство; (10) потребление; (11) перевес потребления (— ), соответственно перевес производства (-f-); (12) населения отдельных возрастны х групп за год; (18) год; (11) час; (15) в миллионах форинтов. В ерт икальная графа: Всего. Heading: (1) Age group (y ear); (2) n u m b er; (3) of the p o p u latio n ; (4) of th e econom ically active po p u latio n ; (5) of the econom ically in activ e pop u latio n ; (6) of the individual age groups; (7) w orking tim e; (8) working tim e; (9) non-w orking tim e (leisure tim e); (10) pro d u ctio n ; (11) co n su m p tio n ; (12) consum ption surplus ('—) or production surplus ( - f ) ; (13) of the population of the individual age groups; (14) y e a r; (15) hou rs; (16) y ears; (17) hours; (18) million F orints. Lateral text: 1. On the average.
483
77/. Magijarorszáff népességének 1980— 1981. évi gazdasági korfái. ( A z 1969— 1900. évi gazdasági jellemzők állandósulásának feltételezésével szám ítva) (*1959. évi árakon) Э к оном ические возраст ны е п и р а м и й ы н а селен и и В е н г р и и за 1980— 1981 гг. (исчисленны е п р и предполо.неении н е и зм е н н о ст и во зр а ст но-специф ических экон ом ических х а р а к т е р и с т и к 1959— 196С гг., (*по ц е н а м 1959 г.) The E co n o m ic A g e lá jr a m id s o f 19S0— 19S1 of the P o p u la tio n of H u n g a ry (calculated w ith the su j)p o sitio n o f the sta b iliza tio n of the econom ic characteristics of 1959— 1900) ( *bascd on the prices of 1959).
484 M ennyiben köszönhetők e volum ennövekedések a népesség szám ában és m ennyiben a népesség korösszetételében bekövetkező v á lto záso k n ak ? A né pesség szám a 1981. ja n u á r 1-én — a szóban forgó előreszám ítás szerint — 10 732 918 fő t fog k iten n i. E z 771 874 fővel, vagyis 7,7% -kal h alad ja meg az 1960. ja n u á r 1-i népességszám ot (9 961 044 fő). H a te h á t nem csak a gazdasági jellem zők korspecifikus in ten zitásai, ill. nagyságai, hanem a népesség k o r összetétele is az 1959— 1960. évi színvonalon m arad n a, a je lz e tt volum en növekedések is egytől egyig 7 ,7 % -o t ten n ének ki, vagyis 1,077-szeresen h a lad n ák meg az 1959--1960. évi volum eneket. A népességszám és a népesség k o rö sszetétele— a szóban forgó előreszám ítás alap ján feltételezett — együttes h a tá s á ra k ialakuló volum ennövekedések (m int ez a fenti a d ato k b ó l is k itű n ik ) a gazdaságilag in a k tív népesség és a nem m unkaidő (szabadidő) volum enei növekedésének kivételével ennél nagyobb a rá n y ú a k lennének. Ezek a nagyobb a rá n y ú növekedések a fe lté tele ze tt korösszetétel-változás kedvező h a tá sá ra u ta ln a k . E volum ennövekedésekből ak k o ra a rá n y ú növe kedés v ezethető vissza a korösszetétel h a tá sá ra , ah án y százalékkal arán y u k m eghaladja a 7,7% -ot. A gazdaságilag a k tív népesség esetében a korösszetétel válto zás h atásáv al m ag y arázh ató növekedés te h á t 4,1, a m unkaidő esetében szintén 4,1, a term elés esetében 4,7, a fogyasztás esetében 1,5, a term elési tö b b le t esetében pedig 15,8% . A szóban forgó volum eneknek ilyen arányú növekedése k ö v e tk e z e tt volna be ak k o r is, ha nem csak a gazdasági jellem zők korspecifikus in ten zitásai, ill. nagyságai, hanem a népességszám is az 1959— 1960. évi feltételeknek megfelelő m arad és ilyen a rá n y b a n lennének kisebbek az 1980— 1981. évi szóban forgó volum enek, ha csak a népesség szám a nőne m ega feltételezett m ódon (7,7% -kal). a népesség korösszetétele pedig az 1959 — 1960. évi színvonalon m arad n a. A gazdaságilag in a k tív népesség esetében u g y an ak k o r 3,8% -kal, a nem m unk aid ő esetében pedig 0,5% -kal nagyobb a rá n y ú növekedés lenne elérhető, ha a népesség korösszetétele olyan m arad na, m in t 1960. ja n u á r 1-én volt. E két u tó b b i jelenség volum énének a növeke dését te h á t a fe ltételezett k orösszetétel-változás fékezné. V olum enük növe kedése kizárólag a népességszám fe ltételezett növekedésének a korössze té te l feltételezett v álto zásait tú lkom penzáló h a tá sá ra v ezethető vissza. H a nem csak korspecifikus in te n z itá sa ik , ill. volum eneik, hanem a népesség szám a is az 1959— 1960. évi színvonalon m a ra d n a , volum enük 1981. ja n u á r 1-i (feltételezett) korösszetétel m ellett — 1959— 1960. évi volum eneiknél kisebb lenne. A gazdaságilag a k tív népesség 575 599 főnyi m egnövekedéséből a fen tiek a la p já n 375 866 fő (65,3% ) tu d h a tó be a népességszám és 199 733 fő (34,7% ) a korösszetétel m egváltozása h a tá sá n a k . A m unkaidő 138 144 m u n k a időévnyi (1 210 138 812 m u n k aid ő ó rán y i) m egnövekedéséből 90 208 m u n k a időév (790 220 644 m u n k aid ő ó ra, vagyis 65,3% ) v ezethető vissza a népesség szám és 47 963 m u nkaidőév (419 918 168 m unkaidőóra, vagyis szin tén 34,7% ) a k o rs tru k tú ra m ódosulására. A term elés 16 451 m illió fo rin tn y i m egnöveke déséből a népességszám -növekedéssel 10 216 m illió fo rin t (62,1 %), a k o rstru k tú ra á ta la k u lá sá v al pedig 6 235 m illió forint (37,9% ) m ag y arázh ató . A fo g y asztás 9 556 m illió fo rin tn y i m egnövekedéséből 7 998 m illió fo rin to t (83,7% ) ten n e ki a népességszám és 1 558 m illió fo rin to t (16,3% ) a k o rstru k tú ra v álto zására visszavezethető növekedés. Végül a term elési tö b b le t 6 895 millió fo rin tn y i m egnövekedéséből 2 262 m illió fo rin t (32,8% ) lenne b e tu d h a tó a népességszám és 4 633 millió forint (67,2% ) a k o rstru k tú ra m ódosulásának.
485 E z utó b b i esetben — m in t lá th a tó — a k o rs tru k tú ra feltételezett v áltozása kedvezőbb, n ag y o b b a rá n y ú n ö vekedést előidéző h a tá sú v o lt, m in t a népes ségszám fe lté te le ze tt változása. M agyarország népességének 1981. ja n u á r 1-i (feltételezett) k o rs tru k tú rá ja te h á t gazdasági szem pontból lényegében kedvezőbbnek m o n d h ató , m in t 1960. ja n u á r 1-i k o rs tru k tú rá ja . A fen ti a d a to k o n k ív ü l ez k itű n ik abból is, hogy 1980— 1981. évi gazdasági k o rfáin k a d a ta iv a l szám olva a gazdaságilag a k tív népesség a rá n y a az 1959— 1960. évi 49,0% -ról 50,8% -ra, a m unkaidőnek a népesség összidején belüli a rá n y a 11,7% -ról 12,2% -ra, az egy lakosra ju tó term elés 13,4 ezer forintról 13,9 ezer fo rin tra , az egy lakosra ju tó fogyasztás 10,4 ezer forintról 10,5 ezer fo rin tra , az egy lakosra ju tó term elés tö b b le t 3,0 ezer fo rin tró l 3,4 ezer fo rin tra , az egy a k tív keresőre ju tó term elés 27,3 ezer forintról 27,4 ezer fo rin tra , a m u n k aid ő 1000 ó rá jára ju tó term elés 12 985 forintról 13 049 fo rin tra , a term elési tö b b le tn e k (felhalm ozásnak) a term elés hez v isz o n y íto tt a rá n y a pedig 28,3% -ról 32,0% -ra nőne stb. E zekre a v á lto zásokra ak k o r is so r kerülne, ha a gazdasági jellem zők korspecifikus in ten zi tá sain , ill. nagyságain kívül a népességszám is v á lto z a tla n m arad n a és csak a népesség k o rösszetétele v álto z n a m eg a fe lté te le ze tt m ódon. E korösszetétel változás te h á t szám os, egy lakosra v o n atk o z ta to tt gazdasági m u ta tó t, a m u n katerm elékenység különböző m u ta tó it stb . is kedvezően befolyásolná.8 T anulságos az 1959— 1960. és 1980— 1981. évi korfák összehasonlítása a népesség bizonyos k o rcso p o rtjai gazdasági jellem zőinek egybevetése szem p o n tjáb ó l is. H aso n lítsu k például össze egym ással k o rfá in k a t a 0— 14 éves és a 80 éves és idősebb népesség k o rcso p o rtjaib an jelentkező fogyasztási tö b b let alaku lása szem pontjából. K itű n ik , hogy a szóban forgó k é t id ő p o n t k ö z ö tt a 0— 14 éves k o rú a k fogyasztási tö b b le te 2 498,8 m illió fo rin tta l csökkenne, vagyis 15,1% -kal lenne kevesebb az 1959— 1960. évi feltételek m ellettinél, a 80 évesek és idősebbek fo g y asztási tö b b lete pedig 106,1% -kal, te h á t jóval nagyobb a rá n y b a n nőne ugyan, e növekedés csupán 949,6 m illió fo rin to t je lentene, a 0— 14 évesek k o rcso p o rtjaib an k im u ta th a tó csökkenésnek csupán 3 8 ,0 % -át te n n é ki. A term elési tö b b le t a 15—19 évesek, 35— 39 évesek, 45— 49 évesek és 60— 64 évesek k o rcso p o rtjai kivételével 15 és 79 év k ö z ö tt m in den k o rcso p o rtb an nagyobb lenne, m in t az 1959 -1 9 60. évi feltételek m elleit volt. Az 1980— 1981. évi feltételek m ellett te h á t feltehetően tö b b gazdaságilag a k tív szem élyt kellene fo g lalk o ztatn i, nagyobb m ennyiségű m unkaidő ledol gozását kellene b iz to síta n i, nagyobb volum enű term elést, fo g y a sztá st és te r melési tö b b le te t (felhalm ozást) kellene lehetővé te n n i ak k o r is, h a a gazdasági jellem zők korspecifikus in ten zitásai, ill. nagyságai az 1959— 1960. évi szín vonalon m a ra d n á n a k . E z szükségessé ten n é a fo g lalk o ztatási, a term elési, a közlekedési, az áru fo rg alm i stb . k a p a c itá so k m egnövelését, s ennek érdeké ben bizonyos b e ru h á z á so k at is szükségessé ten n e. E beruházások bizonyos ér telem ben a gazdasági fejlődést, az életszínvonal em elkedését is szolgálnák, am ennyib en ez u tó b b ia k o n á lta lá b a n az egy lakosra ju tó term elésnek, ill. fo g y asztásn ak a m egnövekedését é rtjü k . H a az egyes k o rcsoportokban nem is
8 Ib m eg állap ításo k a la p já n term észetesen nem szabad a rra k ö v e tk e z te tn ü n k , hogy a népesség ko rösszetétele a szóban forgó gazdasági jelenségek szem pontjából a későbbi, 1981 u tá n i években is kedvezőbb lesz 1960. ja n u á r 1-i korösszetételénél.
486 v álto zn a meg ugyanis az egy lakosra ju tó term elés és fogyasztás értéke, az össznépesség egy lakosára szám ítv a a term elés volum ene — m in t lá ttu k — az 1959— 1960. évi feltételek m e lle tt évi 13,4 ezer fo rin tró l évi 13,9 ezer fo rin tra , a fogyasztás volum ene évi 10,4 ezer forintról évi 10,5 ezer fo rin tra , a k e ttő k ö z ö tti különbség pedig évi 3 ezer forintról évi 3,4 ezer fo rin tra nőne. A népesség k o rösszetételének a m egváltozása ennyiben a gazdasági fejlődést, az életszínvonal em elkedését is m aga u tá n vonná. M egítélésem szerin t azon ban az egy lakosra ju tó term elés, ill. az egy lakosra ju tó fogyasztás nem helyes m u ta tó ja a gazdasági fejlődésnek, ill. az életszínvonal ala k u lásá n ak , am ennyi ben változásából a korösszetétel m ódosulásának a h a tá s á t nem küszöböljük ki. A m ennyiben az egyes k o rcso p o rto k b an nem v á lto z o tt az egy lakosra ju tó term elés és fogy asztás volum ene, nem beszélhetünk gazdasági fejlődésről, ill. az életszínvonal v álto zásáró l sem. Az egy lakosra ju tó term elésnek és fogyasz tá sn a k 1980— 1981. évi korfáiból adódó m egnövekedése te h á t nem jelentene gazdasági fejlődést és nem jelen ten é az életszínvonal em elkedését sem. Az ezen növekedés b izto sításáh o z szükséges b eru h ázáso k at — m in th o g y növekvő népesség életszín v o n alán ak v á lto z a tla n nívón való ta r tá s á t biztosító b eru h á zások lennének — a gazdaságdem ográfiai szakirodalom ban h asználatos te r m inussal dem ográfiai beruházásoknak nevezhetnénk, m egkülönböztetésül a gazdasági beruházásoktól, m elyek az egyes korcsoportok népességét jelképező átlag em b er term elésének és fo g y asztásán ak a növekedését is szolgálják, ill. más sz a v a k k a l: m elyek h a tá s á ra az egy lakosra ju tó term elés és fogyasztás a k orösszetétel-változás h a tá s á n a k kiküszöbölése m ellett is nő (18, 19). E de m ográfiai b eru h ázáso k n ak az 1959— 1960. és 1980—1981. évi gazdasági k o r ia k egybevetéséből adódóan a k k o rá k n a k kellene lenniük, hogy b iztosítsák az 575 599 fővel (11,8% -kal) m eg n ö v ek ed ett létszám ú gazdaságilag a k tív né pesség fo g la lk o z ta tá sát, a 138 144 m un k aidőévvel (1 210 138 812 m u n k a ó rá val, vagyis szin tén 11,8% -kal) nagyobb m u nkaidőnek a ledolgozását, a 16 451 millió fo rin tta l (12,4% -kal) nagyobb term elést, a 9 556 m illió fo rin tta l (9,2% kal) nagyobb fogyasztást, a 6 895 m illió fo rin tta l (23,5% -kal) nagyobb te r melési tö b b le te t (felhalm ozást) s tb .9 E z u tó b b i részben a 196 275 fővel (3 ,9% -kal) m eg n ö v ek ed ett létszám ú gazdaságilag in a k tív népesség korspecifikus fogyasztása v á lto za tlan ság án a k és a 63 373 nem m un k aid ő év v el (5 551 477 428 nem m u n k aid ő ó ráv al, vagyis 7,2% -kal) m eg n ö v ek ed ett nem m u n k aid ő (szabadidő) egységnyi m ennyisé gére ju tó fo g y asztásán ak az egyes k o rcsoportokon belüli v álto z atlan sá g a biz to sítá sa érdekében lenne szükséges. N É H Á N Y G O N D O LA T A G A ZD A SÁ G I K O RFÁ K ID Ő B E L I V Á L T O Z Á S A IN A K É S N E M Z E T K Ö Z I E L T É R É S E IN E K A TANULM Á NY OZÁ SÁH OZ
M ilyen v áltozásokon m ennek k eresztü l a gazdasági korfák a dem ográfiai és a társad alm i-g azd aság i fejlődés e g y ü ttes h a tá sá ra ? A m ennyiben időbeli v álto zásaik és nem zetközi eltéréseik terén sikerülne bizonyos törvényszerűsé9 M egjegyezzük, hogy a dem ográfiai b eruházások á lta lu n k képviselt fogalm a eltér az A lfréd Saiw y és n éh án y m ás dem ográfus á lta l h aszn ált fogalom tól (11,12). S zerintük dem ográfiai b eru h á zásokon á lta lá b a n a növekvő létszám ú népesség életszínvonalának a v á lto z a tla n s á g á t biztosító b eru h ázáso k at kell érten ü n k , a n n a k tisztáz ása nélkül, hogy ezen az össznépesség, v ag y az egyes korcsoportok átlagem bere életszínvonalának a v á lto z a tla n sá g á t kell-с érten ü n k .
487
íreket fe ltá rn u n k , ez u tó b b iak m inden bizonnyal : a) a népesség szám ának vál tozása, ill. eltérései; b) a népesség k o rösszetételének válto zása, ill. eltérései és c) az átlag em b er gazdasági jellem zői korspecifikus in ten zitásai, ill. nagyságai időbeli v álto zása, ill. nem zetközi eltérései terén fellelhető törvényszerűségek eg y ü ttes h a tá sá v a l lennének m ag y arázh ató k . A gazdasági k o rfák ezen egy mással is összefüggő determ in án sai közül a népesség szám ának a változásától, ill. eltéréseitől e korfák nagysága (a népesség gazdasági jellem zőinek, ill. funkcióinak az összessége), a népesség k o rösszetételének és az átlag em b er gaz dasági jellem zői korspecifikus in te n z itá sa in a k , ill. n agyságainak árv álto zásá tól, ill. eltéréseitől pedig e k o rfák a la k ja (a népesség gazdasági jellem zői, illet ve funkciói életkora, ill. k o rcsoportok szerinti m egoszlása, vagyis az ún. gaz dasági k o rstru k tú rá k ) függenek. A népesség szám a és korösszetétele időbeli v á lto zásaira és nem zetközi eltéréseire v o n atk o zó an igen gazdag a d a ta n y a g o t és fejteg etések et ta lá lu n k a h azai és a külföldi szakirodalom ban e g y a rá n t. A népesség korösszetétele válto z ásá v a l (eltéréseivel) k ap cso latb an fe lh a sz n á lh atju k a z o k at a leírásokat, m elyek a piram is form ájú, fiatal (szaporodó) népességre utaló k o rfától a h aran g alak ú , v á lto z a tla n (stan ico n ér) népességre utaló ko rfán k eresztül az u rn a, ill. h ag y m a fo rm ájú , öreg (fogyó) népességre utaló korfáig h a lad v a v ázolják fel a népesség korösszetétele időbeli v álto zá sain a k különböző álla p o ta it (13, 14) és k iin d u lh a tu n k azokból az elsősorban elm életi alapokon nyugvó, de g y a k o rla ti célokat is szolgáló fejteg etésekből is, m elyek — fő k é n t Jean Bourgeois-Pichat elgondolásai és a P rin c e to n i E gyetem N épesség k u ta tó H iv a ta lá b a n folyó k u ta tá so k n y o m án — a népesség korösszetételének időbeli v á lto z á sa it és nem zetközi eltéréseit a b ru ttó reprodukciós e g y ü tth a tó és a születéskor v á rh a tó átlagos é le tta rta m időbeli v áltozásaiból és nem zet közi eltéréseiből k iin d u lv a közelítik m eg (15, 16, 17, 18). A stab il népesség el m életének a la p já n nem csak a z t sik e rü lt b eb izo n y ítani, hogy a b ru ttó repro dukciós e g y ü tth a tó és a születéskor v á rh a tó átlag o s é le tta rta m m inden é rté k p á rjá n a k m egfelel a népesség egy korösszetétele, h an em a z t is, hogy a népes ség m inden korösszetételének m egfelel egy b ru ttó reprodukciós e g y ü tth a tó és a születéskor v á rh a tó átlagos é le tta rta m egy é rték p árja. A z u tó b b i vizsgála to k eredm ényeinek a felhasználása te h á t e g y ú tta l a népesség korösszetételére h a tó term ék en y ség — és halan d ó ság - v álto záso k n ak , ill. eltéréseknek a gazdasági k o rfák k ia la k ítá sá b a n b e tö ltö tt szerepét is k ita p in th a tó v á tenné. A halan d ó ság szerepét m ás helyen bizonyos m érték ig a stacioner gazda sági korfák elem zésével k ap c so la tb a n is b e m u ta ttu k . N agy elm életi és gy ak o r lati jelentősége lenne an n a k is, ha ezt a szerepet az ENSZ vagy a P rin ceto n i E g y etem N épesség k u tató H iv a ta la h a la n d ó sá g itá b la -t ípusainak és a gazda sági jellem zők bizonyos korspecifikus in te n z itá sa in a k , ill. nagyságainak a fel használásáv al is elem eznénk. E z lényegében a gazdasági jellem zők alapul v e tt korspecifikus in te n z itása ira , ill. nagyságaira s t a n d a rd iz á lt gazdasági h alan d ó sági tá b lá k kidolgozását jelentené. B izonyos m érték ig m ár ezen az úton is ki ta p in th a tó lenne, hogyan befolyásolja a h alan d ó ság színvonala és k o rstru k tú rá ja a gazdasági jellem zők, ill. funkciók összességét (a T anzj. 0 érték e k et) és
188
V A L К О V I С. S
E M IL
m egoszlásukat pedig nem tú l n agy m érték b en befolyásolja az elhalálozás, ill. továbbélés korspecifikus valószínűségei egym áshoz viszonyított, nagyságai n ak viszonylagos sta b ilitá sa fo ly tán . A halandóság csökkenése önm agában véve te h á t feltehetően nem tú l jelen tő sen befolyásolja az átlagos é le tta rta m egy éve különböző ára in a k , a m u n k a term elékenységének, a fogyasztás h a té k o n y ság án ak , ill. ezek in verzeinek a la k u lá sá t sem. H asonló szám ítás lenne elvégezhető Bourgeois-Pichat az exogén halálokok m egszűnését feltételező halandósági tá b lá já n a k (tab le de m o rta lité lim ite) a felhasználásával is a szü letésk o r v á rh a tó átlagos é le tta rta m fe lté te le zett 77,2 évre tö rté n ő m egnöve kedése gazdasági k övetkezm ényeinek a m eg állapítása céljából (19). B o n y o lu ltab b fela d a to t je le n t a term ék enység szóban forgó szerepének az elem zése, m elyet a stab il népességi m odellek a születéskor v á rh a tó átlagos é le tta rta m (e0°) m ellé re n d e lt b ru ttó reprodukciós e g y ü tth a tó (R ) form ájában ad n a k meg. E z u tó b b i sta b il népesség, ill. sta b il k o rs tru k tú ra becslésére csak ú gy h aszn álh ató , ha a m ellérendelt h alan d ó ság itáb la-típ u s női továbbélési valószínűségeinek, ill. a leányszülések átlagos életk o rára jellem ző to v á b b élési valószínűségének a segítségével á ta la k ítju k n e ttó r eprodukciós e g y ü tt h a tó v á (R 0), ez u tó b b i és a leányszülések átlagos életkora (T ) segítségével m eghatározzuk a term észetes szaporodás intrin sic a rá n y sz á m át az
form ula felhasználásával, m ajd az г érték én ek b irto k á b a n a vonatkozó h a la n d ó ság itáb la-típ u s stacio n er népességét á ta la k ítju k sta b illá az L x értékeknek (1 + r)_x-el tö rté n ő m egszorzása és a szo rzatok eredm ényeinek összegezése ú tjá n . A term ékenység szóban forgó szerepe — legalábbis első m egközelítés ben — úgy lenne elem ezhető, ha u g y anazon h a lan d ó ság itáb la-típ u sh o z (ill. táb latíp u so k h o z) különböző b ru ttó reprodukciós e g y ü tth a tó k a t rendelnénk, az eredm ényül k a p o tt stab il népességi m odellek és a gazdasági jellem zők v alam ily en korspecifikus in te n z itá sa i, ill. nagyságai felhasználásával kiszám í ta n á n k az u tó b b ia k ra és a v o n atk o zó h a la n d ó sá g itá b la-típ u sra standardizált, stab il gazdasági k o rfá k a t és k im u ta tn á n k a gazdasági jellem zők, ill. funkciók összessége és korm egoszlása te k in te té b e n k ö z tü k fennálló különbségeket. M ivel az ENSZ és a P rin ceto n i E g y etem N épességkutató H iv a ta la stabil népességi m odelljei szerint is a term ék en ység v á lto z ása a halandóságénál n agyobb m érték b en befolyásolja a népesség korm egoszlását, feltehetően a gazdasági korm egoszlásokat (a gazdasági korfák a la k já t) is, s ebből adódóan az átlagos é le tta rta m egy évének különböző á ra it, a m unka term elékenységét, a fogyasztás h a té k o n y sá g á t, v a la m in t ezek inverzeinek az a la k u lá sá t is na gyobb m érték b en befolyásolja. Az e m lítettek n él jóval nagyobb elm életi és g y a k o rla ti jelentősége lenne a nem a gazdasági jellem zők valam ilyen korspecifikus in ten z itá saira , ill. jellem zőire s ta n d a rd iz á lt, h an em a sta n d a rd iz á la tlan gazdasági halan d ó ság itáb latíp u so k és regionális stab il gazdasági m odellek kidolgozásának. E z a gazda sági jellem zők korspecifikus in te n z itá sa i, ill. nagyságai fejlődési fokok szerinti a lak u lásán ak és regionális eltéréseinek — egyelőre m e g o ld h a tatlan n ak látszó nehézségekbe ütköző — becslését is szükségessé ten n é. A népességi m odellek an aló g iájára k é p z e tt gazdasági korfa t ípusok jelentősége, g y a k o rla ti felhasz nálh ató ság a a népesség fejlődése és a társadalm i-gazdasági fejlődés ütem étől,
»
489
jellegétől függ. M inél kevésbé in d o k o lt a k iszám ításu k alap jáu l v e tt tényezők hosszú időn át. való v á lto z a tla n sá g á n a k a feltételezése, an nál kisebb a jelen tő ségük is a jövőben v á rh a tó fejlődés m egítélése szem pontjából. Ez utó b b i szem pontból a fő fe la d a t a gazdasági korfák tu d o m án y o san k ia la k íto tt hipo tézisek a la p já n tö rté n ő előreszám ítása m arad. E zzel k ap cso latb an és a kü lönböző m odell-korfák helyes értékelésével k ap c so la tb an is célszerű viszont, ha a népesség a d o tt korösszetételéből adódó á tm e n e ti növekedési (ill. csök kenési) p o te n c iá lt is felm érjü k .10 A gazdasági jellem zők korspecifikus in ten zitásai, ill. nagyságai időbeli v álto zá sa in a k és nem zetközi eltéréseinek m egállap ítása egyelőre m ég tetem es k u ta tó m u n k á t igényel. Az 1948— 1949. és 1959— 1960. k ö zö tti fejlődésről bizonyos m érték ig a 3. és 4. tá b la a d a ta in a k az egybevetése tá jé k o z ta t. E zen a d a to k a la p já n k iszám íth ató a népesség ún. gazdasági korösszetétele és többek k ö z t éppen ez u tó b b i tö rté n e ti a lak u lására és nem zetközi eltéréseire v o n a t kozó k u ta tá s o k elm élyítésétől v á rh a tó , hogy a gazdasági jellem zők korspecifi kus in ten z itá sa in a k , ill. nagyság ain ak a tö rté n e ti a lak u lására és nem zetközi eltéréseire is fé n y t d erítsen. G azdasági korösszetételen a népességnek a : a) 0 éves kor és gazdasági a k tiv itá s m egkezdésének átlagos életk o ra; b) a gazda sági a k tiv itá s m egkezdésének átlagos életkora és a teljes k o ráb b i fogyasztás és teljes koráb b i term elés értékei kiegyenlítődésének átlagos életk o ra; c) e kiegyenlítődés átlag o s életkora és a gazdasági a k tiv itá s a b b a h ag y ásán ak á tla gos éle tk o ra ; d) a gazdasági a k tiv itá s a b b a h a g y á sá n ak átlagos életk o ra és a teljes k o ráb b i term elés és teljes korábbi fogyasztás értékei m ásodszori ki egyenlítődésének átlag o s életkora á lta l h a tá ro lt k o rin terv allu m o k közötti m egoszlását é rtjü k (2, 6, 21). E k o rin terv allu m o k h a tá ra i — a dem ográfiai korösszetétel k o rin te rv a llu m a in a k h a tá ra itó l eltérően — tö rté n e tile g v álto z nak és nem zetközileg is eltérn ek egym ástól. M egállapításuk a vo n atk o zó né pességet jelképező átlag em b er 0 éves k o rátó l k u m u lá lt fogyasztása és gazda sági a k tiv itá s a m egkezdésének k o rátó l k u m u lá lt term elése egym áshoz viszo n y íto tt n ag y ság án ak életk o ra elő rehaladásával kapcsolatos alak u lásán alap szik. H a a M agyarország össznépességét jelképező átlag em b er pl. az 1959— I960, évi feltételek m e lle tt élné le életét, kb. 33 éves korában v áln a egyenlővé egym ással k o ráb b i term elésének és fo g y asztásán ak értéke először, vagyis ak k o r fejezné be k o ráb b i fogyasztása term elés fo rm ájáb a n való tö rle szté sét és kb. 102 éves k o ráb an következne be a kiegyenlítődés m ásodszor, vagyis eddig élhetne az á lta la k o ráb b an te rm e lt érték terh ére. A gazdasági korössze té te l k o rin te rv a llu m a in a k a h a tá ra in kív ü l azonban tu d n u n k kell a z t is, hogy m ekkora az egyes k o rin terv allu m o k népességét jelképező átlag em b er term elésének, fo g y asztásán ak , v a la m in t a term elése és fogyasztása k ö zti k ü lönbségeknek az abszolút nagysága. E nagyságok a társad alm i-g azd aság i fejlődéssel k étségtelenül nőnek (6, 21). Igen sok hasonló jellegű sz á m ítá st kell még azonban elvégeznünk ahhoz, hogy a gazdasági jellem zők korspecifikus in10 H asonló jellegű szám ítás ta lá lh a tó P aul Vincent egy 1945-ben p u b lik á lt tan u lm án y áb an (2U), m elyben többek k ö zt k im u ta tta , hogy m ilyen átm e n e ti fejlődésen m enne keresztü l In d ia és F ran ciao rszág népessége a halandóság és a term ékenység korspecifikus jellem zőinek elm életileg fel té te le z e tt h irtelen m egm erevedése u tá n tö rté n etile g k ialak u lt tényleges korösszetétele következ téb en a h alan d ó ság és a term ékenység állan d ó v á v á lt k o rstru k tú rá ja á lta l d eterm in ált állap o t el éréséig. In d ia népességének 1921. évi korösszetételében rejlő átm e n e ti növekedési p otenciál indexe 1,44 volt, am i a népesség 44% -os átm en eti növekedési lehetőségét jelezte, F ranciaország népessége 1945. ела korösszetételének vonatkozó indexe pedig csupán 1,03-ot t e tt ki, elsősorban a születés g yak o riság n ak a m egelőző m ásfél évszázadon á t ta r tó csökkenése következtében. 12 D em ográfia
V A L К О V IC S
490
E M IL
te n z itá sa in a k , ill. n ag y ság ain ak időbeli a lak u lására és nem zetközi eltéréseire vo n atk o zó an általán o s érv én y ű tö rv én y szerűségeket tu d ju n k levonni. A de m ográfiai és társad alm i-g azd aság i fejlődés egyes szakaszaira, ill. az egyes sza kaszokba sorolható országcsoportokra jellem ző gazdasági korpiram isok ki dolgozását, m ásrészt csak e törvén y szerű ségeknek a dem ográfiai korössze tétel-v álto záso k , ill. eltérések te ré n fellelhető törvényszerűségekkel való idő beli és té rb e li összekapcsolása ten n é lehetővé. ZÁRÓ
M E G JEG Y Z ÉSE K
A gazdasági k o rfák m ó d szertan i szem pontból tö b b ek k ö z t a dem ográfiai és bizonyos gazdasági tén y ező k népgazdasági h a tá sá n a k eg y ü ttes g y ak o rlati szám b av ételi és kifejezési m ó d já t jelen tik . E ta n u lm á n y csak tö re d é k é t ta r talm azza a gazdasági k orfák k iszám ítása kap csán elképzelhető, valam ilyen szem pontból jelentőséggel bíró to v á b b i szám ításoknak. Igen tanulságos lenne például k ü lö n k iszám ítan i a különböző alnépességek : a férfiak és a nők, a városi és a falusi népesség, a különböző terü letegységek (gazdasági régiók, m egyék, já rá so k stb .) népessége, a különböző iskolai v égzettségű népesség rétegek, a különböző népgazdasági ágakhoz, foglalkozási ágakhoz stb. ta r tozó alnépességek különféle gazdasági k o rfáit is, illetve az ország össznépes ségének gazdasági k o rfá it ezen alnépességek szerinti b o n tá sb a n is kiszám í ta n i és áb rázolni, m in t ahog y an a z t például ak k o r tesszük, am ik o r a dem ográ fiai k o rfán a családi á lla p o t szerinti m egoszlást is fe ltü n te tjü k . Az is elképzelhető, hogy az eddig k is z á m íto tt gazdasági k o rfá k a t előlege z e tt szin tézisk én t” kezelve először a különböző alnépességek gazdasági k o rfá it szám ítju k ki, és az országos gazdasági k o rfá k a t a különböző alnépességek megfelelő gazdasági korfáin ak az összegezése ú tjá n a la k ítju k ki. A m ennyiben sikerülne an n a k a k ita p in tá sa , hogy a különböző alnépességek dem ográfiai és gazdasági jellem zői m ilyen szerepet já tsz a n a k az országos gazdasági k o r fák alak u lásáb an , ezek időbeli v álto zásáb an stb., nem m a rad n a egyetlen olyan dem ográfiai és gazdasági tényező sem, m elynek szerepét gazdasági életünk alak u lásán ak , időbeli v álto zásán ak a v izsgálatából kirekesztenénk. A gazd a sági k o rfák koncepciója en nyiben az összes gazdaságdem ográfiai k u ta tá so k „rendszerező elvének” a szerep ét is b e tö lth e tn e . A ta n u lm á n y u n k b a n szereplő gazdasági korfákon k ív ü l to v áb b á külön böző egyéb gazdasági jellegű k o rp iram iso k kiszám ítása is elképzelhető, pl. a népesség jövedelm ei és m e g ta k a rítá sai k o rfáján ak a k iszám ítása. A külön böző gazdasági k o rfák egym ással k o m b in ált alkalm azása to v á b b i nagyjelen tőségű gazdasági elem zéseket te n n e lehetővé, m elyeket gazdasági tervezésünk h a sz n o síth a tn a . A jövedelm ek, a m e g ta k a rítá so k és a fogyasztás korfáinak a d a ta i pl. tö b b e k k özt lehetővé ten n ék , hogy ne csak á lta lá b a n , a népesség k o rs tru k tú rá já tó l e lv o n a tk o z ta tv a szám ítsu k ki a különböző ja v a k és szol g á lta tá so k fog y asztásán ak , illetve keresletének a reáljövedelem -elaszticitását. illetve ezek re cip ro k át — k eresletü k d em o g ráfiai-elaszticitását11, hanem 11 A kereslet reáljövedelem -elaszticitása és dem ográfiai elaszticitása reciprocitásának tö r vényéről, m ely lényegében abból adódik, hogy az összjövedelem növekedése egy lakosra v o n a t k o z ta tv a ■ — ceteris paribus — u g yanolyan h a tá s ú , m in t a népességszám csökkenése és fordítva, lásd (2 2 ,2 3 ). . ‘ . . . . M egjegyzés: E z a ta n u lm á n y részét képezi a szerzőnek a K S H N épességtudom ányi K u ta tó C soportja k iad v án y so ro za tá b an 1967 folyam án k iadandó azonos cím ű m u n k áján ak .
A N É PE S S É G
GAZDASÁGI
KORFÁI
491
— tö b b ek k ö zt — k ü lön-külön a fogyasztás, illetve a kereslet életkori sa játo ssá g a it is kifejező k o rcso p o rto k ra von atk o zó ad a to k felhasználásával is és a m akroökonóm iai k eresletre v o n atk o zó p ro g n ó zisain k at az egyes korcso p o rto k létszám ára von atk o zó előreszám ítások és az egyes korcsoportokon belüli k eresletv izsg álato k eredm ényeinek e g y ü ttes felhasználása ú tjá n dol gozzuk ki. Népgazdasági terveinket általában az egg m ással összefüggő, egységes rendszert képező gazdasági korfák formájában kellene kidolgozni. íg y b iz to s íto tt lenne az olyan hosszú ideig és a n n y ira nem b ü n te tle n ü l m ellőzött dem ográfiai tén y e zők szám b av étele is gazdasági te rv ezésü n k g y a k o rlatá b an . T a n u lm á n y u n k k a l elsősorban a dem ográfiai tényezők gazdasági h a tá sa i n ak egy kifejezési és elem zési m ó d já ra (eszközére) k ív á n tu k a figyelm et fel hívni, m elynek alk alm azása elsősorban a gazdasági fejlődés m ú ltb eli és jövő beli a la k u lá sá n a k az eddigieknél tö b b szem pontú m a g y a rá z a tá t, ill. elő relátá sá t van h iv a tv a elősegíteni.
í r o d
a
I. о M
1. Stcissart, J.: Les av an lag cs et les inconvénients économ iques d ’une population statio n n airc. F a c u lté de d ro it, Liège e t M artinus N ijlioff, L a H aye, 1965. 265 p. 2. Valkovics E m il: A spects économ iques de Ja biographie de l'hom m e m oyen. Cahiers de Sociologie et de Démographie. M édicales. 1966. évi 2. s /. 133— 138. p. Valkovics È m il: M agyarország népességének term elési és fogyasztási korpiram isa. D em ográfia, 1966. évi 3. sz. 299— 317. p. Valkovics E m il: M agyarország népességének gazdasági k o rfá i. A K S H Népcsségtudományi Kutató Csoportjának 17. sz. kiadványa. 1967/3. 110. p. 3. 1960. évi népszám lálás. 13. k ö t. összefoglaló a d a to k . Központi Statisztikai H ivatal. B udapest. 1964. 334 p. (32. és 33. p.) 4. Pallós E m il — Valkovics E m il: A gazdaságilag a k tív és in a k tív é le tta rta m . Demográfia, 1965. évi 1. sz. 30— 59. p. 5. A n em zeti jö vedelem és a lakosság életkörülm ényei 1963. S ta tisz tik a i Időszaki K özlem ények. 65. k ö t. K özponti S tatisztikai H ivatal. B u d ap est. 1961. 6. D r. Lengyel László — Valkovics E m il: M ennyit term el és fogyaszt az em ber élete folyam án? Statisztikai Szem le. 1965. évi 11. sz. 1085— 1103. p. 7. Dr. Szabady Egon: M agyarország népességének gazdasági halandósági a la p lá b lá i. A z A m erikai Dem ográfiai Társaság 1967. évi áprilisi közgyűlésén megvitatott tanulm ány. 8. Valkovics E m il: M agyarország népességének sz á rm a z ta to tt gazdasági halandósági tá b lá i. Demográfia 1966. évi 4. sz. 507— 526. p. 9. Valkovics E m il: Az a k tív kereső népesség tá v la ti előreszám ításának egyes kérdései. Demográf ia, 1963. évi 2. sz. 156— 185. p. 10. Pallós E m il: T erü letek népességének tá v la ti alak u lása. Demográf ia, 1966. évi 3. sz. 381—399. p. 11. Sa u vy, A .: T héorie générale de la p o p u latio n . Vol. II. Presses U niversitaires de F ra n ce. P aris, 1959. 398 p. (207— 232. p.) Sa u vy, A .: D e 5101111118 à M ao-Tse-Toung. É d itio n s D enoël, P aris, 1958. 304 p. (112— 126. p.) 12. Demeny, P.: In v e stm e n t A llocation an d P opulation G row th. Demography, 1965. Vol. 2. 203— 232. p. 13. Az öregedés. Szerk. Dr. Acsádi György. K özgazdasági és Jo g i K ön y v k iad ó . B u d a p est, 1957. 170 p. B evezetés a dem ográfiába. Szerk.: Dr. Szabady Egon. K özgazdasági és Jogi K önyvkiadó. B u d ap est, 1964. 610 p. 14. T he Aging of P o p u latio ns an d its Econom ic a n d Social Im plications. U. N. P o p u latio n S tudies. 26. sz. N ew Y o rk . 1956. 168 p. 15 Bourgeois-Picliat, J .: Charges de la population active. .Journal de la Société Statistique de P aris. 1950. évi 3— 4. sz. 94— 114. p. Bourg°ois-Pichal, J .: U tilisation de la n o tion dc p o p u latio n stab le pour m esurer la m o rta lité e t la fécondité des po p ulations des pays sous-dévcloppés. B ulletin de Г Institut International de Statistique. 195S. évi 2. sz. 94— 121. p. Bourgeois-Pichat, J .: L e concept de po p u latio n stab le. A pplication à l’étu d e des p o p u latio n s des pays ne d isp o san t pas de bonnes sta tistiq u e s dém ographiques. U. X. P o p u la tio n S tudies. M anuel IV. Vol. 1—-IV. 1602 p. K é z ira t g y a n á n t. 16. M ethods for P o p u latio n P rojections b y Sex an d Age. U. N. P opulation S tu d ies. 25. sz. New Y ork. 1957. 81 p. The Aging of P o p ulations an d its E conom ic an d Social Im plications. U. N. P opulation Studies. 26. sz. N ew Y ork. 1956. 168 p. T he F u tu re G row th of W orld P opulation. U. N. P opulation Studies. 28. sz. New Y ork, 1958. 75 p. 12
492
V A L К О V I CS E М I L
17. Coale, A n sley J.: T he E ffects of Changes in M ortality a n d F e rtility on Age Com position. The M ilb a n k M em orial F u n d Quarterly. Vol. 34. 1956. évi 1. sz. 79— 114. p. Caole, A n sley J .: H ow th e Age D istrib u tio n of a H u m an P o p u latio n is D eterm ined. Cold Spring H a rb o r S ym posia on Q u a n tita tiv e Biology. Vol. X X II., 83—88. p. Coale, A n sley J . — D em eny, P .: R egional Model Life T ables a n d S table P o p u latio n s. P rinceton U n iv ersity Press. P rin ceto n , N ew Je rsey , 1966. 871 p. 18. Notestcin, F ra n k W.: M ortality, F e rtility , th e Size-Age D istrib u tio n an d th e G row th R a te . In : D em ographic an d E conom ic Change in D eveloped Countries. P rin c eto n U niversity Press, P rin ceto n . 1960. 536 p. (261— 275. p.) 19. Bourgcois-Pichai, J .: E ssai su r la m o rta lité ,,biologique” de l’hom m e. P opulation. 1952. évi 3. sz. 381— 394. p. 20. V incent, P .: P o ten tiel d ’accroissem ent d ’une population. Journal de la Société de Statistique de P aris. 1945. évi 1— 2. sz. 21. Valkovics E m il: N iektóre problem y b ad an ia ekonom icznych aspektów życiorysu przeciętnego człow ieka. Studia Demograficzne, 1966. évi 9. sz. 43— 66. p. 22. Valkovics E m il: H ogyan m érjü k a népesedési viszonyok h a tá s á t a lakosság fogyasztására? S tatisztika i Szemle. 1963. évi 10— 11. sz. 1008— 1015. p. 23. Valkovics E m il: M iért csökken n ép gazdaságunkban a m ezőgazdasági a k tív kereső népesség szám a és a rá n y a ? D em ográfia, 1964. évi 2. sz. 200—229. p.
Э К О Н О М И Ч Е С К И Е В О З Р А С Т Н Ы Е П И Р А М И Д Ы Н А С Е Л Е Н И Я В Е Н Г Р И И
Резюме При составлении экономических возрастны х пирамид населения прес ледовалась цель получить сводную, синтетическую картин у об экономи ческих следствиях, происходящ их в численности и возрастном составе насе ления. И х исчисление большей частью проводится путем умнож ения ин тенсивностей, или величин р азны х экономических характеристик (эконо мической активности и инактивности, рабочего времени и нерабочего времени, производства и потребления, дохода и экономии и т. п.) среднего человека, характеризую щ его население отдельных возрастны х годов (воз растных групп), на численность населения соответствующих возрастных годов (возрастны х групп). Статья показывает и интерпретирует фактические возрастные пира миды экономически активного и инактивного населения, рабочего времени и нерабочего времени (свободного времени), а такж е производства и пот ребления населения за 1948— 1949 гг. и 1959— 1960 гг., далее перспективные возрастные пирамиды населения на 1980—1981 гг. Последние были состав лены путем использования варианта F /I перспективных исчислений на селения, проведенных И сследовательской группой по демографии ЦСУ В Н Р и возрастно-специфических интенсивностей или величин соответ ствующих экономических явлений за 1959— 1960 гг. Статья поставляет не которые идеи и по изучению изменений во времени экономических возраст ных пирамид населения и их международных расхождений.
К С О N О М I С А с; К P у I I A M 1 D S С) F Н IT N G A R V S P O P U L AT I O N
Sum m ary T he economic age pyram ids were born iorm th e efforts to obtain a sum m ary and synthetic picture of th e economic consequences of th e changes th a t have tak en place in the num ber and age composition of th e population. T heir calculation has been performed by m ultiplying th e inten sity and m agnitude resp., of th e different economic characteristics (economic activ ity and inactivity, working tim e and non-working tim e, production and consum ption, income and savings etc.) of th e average m an representing th e population of the individual ages (or age groups) w ith th e population num ber of th e respective age years (age groups).
A N É PE S S É G
GAZDASÁGI
KO R FÁ I
193
The paper shows and interprètes th e actual age pyram ids for 1948 1949 and for 1959— 1960 as well as the projected age pyram ids for 1980— 1981 of th e economically active and inactive population, of th e working tim e and non-working tim e (leisure tim e) as well as of th e production and consum ption. The projected age pyram ids for 1980— 1981 were calculated by using v aria n t F /l of th e population projections m ade b y th e Research Group for Population Studies of th e Central S tatistical Office and the age-specific intensi ties and m agnitudes resp., of th e respective economic characteristics. The au th o r raises also some ideas about th e chronological changes and international differences of th e economic age pyram ids.
