Lucza János f szervez el adása 2008. március 1. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Megyery és Benedek család! Tisztelt vendégek! IV. Helytörténeti Konferenciánkon tiszteltelettel köszöntök minden résztvev t. A 2005.-t l kezd d városi esemény mindig közös megyei szervezés volt. Az els témája a Kemecsei Helytörténeti Gy jtemény, a másodiknak a Mikecz család története, a harmadiknak Répásy Mihály honvédtábornok életútja. Ma a negyediket dr. Megyery Géza kúriai bíró tiszteletére rendezzük. Köszöntjük a kiemelked életutat, bemutatva egyúttal a Megyery, a Benedek család történetének több vonulatát. Családtörténet, Történelmi családok címmel most a Kemechey, Megyery, Niczky, Marusi Olasz, Répásy, Mikecz, Kriston, Krasznay, Szitha családok rokoni kapcsolatait mutatom be. (1. kép) A Kemechey-család Szabolcs-vármegye egyik legrégebbi családja, 1339t l felt nik Kemechey Demeter fia Mihály, a középkoron át magáról a faluról elnevezett Kemechey-család els ismert se. A nagykállói Kállay-család levéltára alapján ez a Kemechey Mihály vette el feleségül Kállay Katalint, s vele került a mai Kemecse egy részét képez földdarab Mihály tulajdonába. Az 1342-t l levezetett családfa tehát Kemechey Mihállyal indul, aki a megyében aktív közéleti tevékenységet folytatott. 1339-ben és 1344-ben királyi emberként, 1346-ban és 1349-ben pedig a vármegye törvényszékének esküdtjeként, illetve ülnökeként járt el peres ügyekben. Fia János 1368-ban vármegye kiküldöttje, 1378-79-ben pedig tanúként szerepel. Az 1413-as 1414-es, az 1418-as okleveles iratok is többször említik Kemechey László, Miklós és Jakab nevét tanúként, vármegye kiküldöttjeként. A Kemechey-családnak az 1400-as évekt l különösen két familiával gy jt meg a baja. A szomszédos Nagyhalászban birtokos Paksiakkal és az ugyancsak szomszédos Megyeryekkel.
A 16. század elején a kisnemesség elszegényedése, közepét l pedig a török
fokozódó
megállítására
a
térhódítása végvárak
birtokviszonyokat,
a
megyénkben, építésére
majd
elrendelt
tulajdonviszonyokat
a
török
jobbágyi
zavarossá,
Többségében a jogtalan birtokhasználat, kötelez
terjeszkedés
robotmunka
bonyolulttá
a
tette.
leánynegyed kiadása,
jelzáloghitel, házassági ajándék, jobbágyszökés, birtokrészek egymás között és idegeneknek történ eladása volt a peres ügyek tárgya. Kemecse történetére vonatkozóan nemcsak sok adatot köszönhetünk a fejedelmi törzsb l a szomszédba telepített Megyeryeknek, hanem házasságok, birtokvásárlások, öröklések révén szorosan összefonódott családtörténetet. Kiemelked , értékes személyeket, évszázadokon településünkön él , azt fejleszt épít -szépít kemecsei Megyeryeket. A
levéltári
adatok
összefonódására, mélyül
a
Kemechey-Megyery
családi kapcsolataira korh
család
szélesed
adatokat, tényeket
szolgáltatnak a kutatók számára. Kozma Sándor városunk díszpolgárának Kemecse cím könyve is szinte teljes részletességgel feldolgozta azt. 1572-75 között Kemechey István megyénk egyik alispánja volt, 1588-ban négy Kemechey nev nek kilenc jobbágyát írták össze. Ekkor szerepel el ször Kemecse földesurai között a Kérchy név. A Kemecsén földtulajdonos Kérchy Miklós 1593-95 között volt megyénk egyik alispánja. A reformáció terjedése kapcsán a kemecsei Református Egyház úrvacsora osztásához használt egyik ónból készült boros kannájának felirata szerint 1655-ben készült és Kérchy János készíttette. Kérchy János neve 1612-t l kisebb megszakításokkal 1645-ig szerepel megye egyik alispánjaként. Az akkori Megyery László felesége éppen Kérchy Dorottya volt, és végül birtokukat Kemechey Ferencnek adták el 500 forintért. 1662 körüli években Kemechey Ferenc esküdt, majd helyettes szolgabíró, kés bb megyei jegyz .
Mivel több Kemechey és Megyery család élt Kemecsén, azt biztos tényként rögzíthetjük, hogy 1675. szeptember 13.-án kelt levelében Megyery Gábor mátkájának Kemechey Annának adományozott négy házat jobbággyal és egy kúriát. Ezt kés bb Kemechey Mária és sény i férje Niczky István örökölte, amit a köznyelv, de a m emléki szakirodalom is Niczky-kastélynak nevez (kés bb f szolgabírói hivatal, majd iskola, varroda lett). A Rákóczi-szabadságharc idején, 1708-tól a karabélyosok II. osztályának egy része Kemecsén volt elszállásolva és a szállásadó családok között Kemechey László és Niczky István neve is szerepel. (2. kép) A Répásy család nemessége 1632. március 10.-én keltezett, amikor az uralkodók címeres levéllel honorálták a kiemelked katonai tevékenységet, vagy egyéb jelent s cselekedetet. Szabolcs-vármegye vezet rétegébe Répásy József (Répásy Mihály tábornok édesapja) emelte a családot a Marusi Olasz nemzetségbe való beházasodásával. Feleségül vette a kemecsei Marusi Olasz Máriát és Kemecsére költöztek. Az Olasz család tulajdonképpen Kemecsét a középkorban birtokló és a 18. század elejére férfi-ágon kihalt Kemechey nemzetség egyik örökösei volt, Megyery Tamásnak (Olasz Mária dédapja) Kemechey Máriával kötött házassága következtében. Gábor nev
fiuk volt a legjelent sebb, kinek egyik lánya a
legkisebb volt Megyery Dorottya, a Répásy Mihály tábornok nagyanyja. Répásy Józsefnek és Marusi Olasz Máriának négy gyermeke élte meg a feln ttkort, közülük a mesebeli legkisebb volt Mihály a legendás h s tábornok. A legid sebb gyermek János volt,
vette át az apa vezet
szerepét a
gazdálkodásban és a vármegyei közéletben. Sámuel Kemecsén élt, Rozália, pedig Kriston András felesége lett. E házasság az öt gyermekáldással városunk történelmében is újabb perspektívát nyitott. Kriston Dénes a 48.-adik honvédzászlóaljból indult a katonai pályán, f hadnagy, százados, századparancsnok majd anyai nagybátyja Répásy Mihály tábornok segédtisztje lett. Testvére Menyhért is nagybátyja példáját követte, a 6.
Würtenberg huszárezreddel tért haza és a szabadságharcban harcolt. Ignác nev fiúk Krasznay Katalint vette feleségül és a kés bbi Kriston Endre egri püspök nagyszüleiként jegyzi a kemecsei anyakönyv. Kriston Ignácz és Krasznay Katalin házasságából négy gyermek született András, Erzsébet, Gábor és Miklós. (3. kép) Miklós Mikecz Borbálát vette feleségül és az
gyermekük
Kriston Endre egri püspök. Kriston Endre így vált Répásy Mihály tábornok Rozália lánytestvérének dédunokájává és Krasznay Péter, Krasznay Gábor Katalin nev lánytestvérének unokájává. (4. kép) Krasznay Gábor, aki 18731890 között volt nyíregyháza polgármestere nem csak rokona, hanem pályatársa volt dr. Megyery Gézának. Krasznay Gábor polgármestersége idején épült többek között a Megyeháza, a Honvédlaktanya és az a Törvényszék épülete, ahol dr. Megyery Géza 1876-tól királyi törvényszéki bíró volt. (5. kép) Kriston Mária Megyery Gáborral kötött házasságából született az a dr. Megyery Géza, kinek tiszteletére rendeztük ezt a IV. Helytörténeti Konferenciát. Az els
megkoszorúzott síremlék volt az övé. A mellette lév
tulajdonosát
további kutató munka alapján szeretnénk megállapítani. A harmadik a leánytestvéréé Megyery Borbáláé, Benedek Jánosnéé. Külön megtiszteltetés, hogy id s Benedek Ferenc unoka, ifj. Benedek Ferenc dédunoka Személyes résztvev i Konferenciánknak. A negyedik, az apa Megyery Gábor kereszttel díszített síremléke volt. Az ötödik Kriston Mária, Megyery Gézáné, az édesanya sírja. A Megyery család nevében Megyery Pál, Megyery Enik és Megyery Em ke helyezte el a család emlékez koszorúját. A hatodik családi síremlék Mikecz Károlyné, Krasznay Mária és lányuk Mikecz Terézia síremléke volt. (6. kép) A Szitha-család is része e rokoni kapcsolatoknak. Szitha János nemesítést tartalmazó címeres levelét, armálisát függ
pecséttel 1607. február 9.-ei
dátummal Bocskai István fejedelem állította ki. A 17. század elején Szitha György már Kemecsén született, fia Sándor Kriston Eszterrel kötött házasságot. A Bessenyei Györgyel is rokonságba került Szitha család Kemecse jelent s
családjává vált. Szitha András és a rokon Kriston Menyhért neve is ott szerepel az 1848/49-es h sök névsorában. Kés bb Szitha Sándor tulajdonában volt nemesi bizonyságlevél arról tanúskodik, hogy 1874. november 28.-án újra meger sítették nemességüket. Ezt a dédunoka Szitha Mária tanárn , irodalmár, lelkes patrióta rizte meg és több kötetes könyv alakban írta meg élettörténetüket. Valamennyi kötetett, a kemecsei Helytörténeti Gy jteménynek adományozta. Ezen
si nemesi családok élete, küzdelme hírnevet, rangot szereztek
szül földjüknek, Kemecsének. Övezze tisztelet és megbecsülés ket. Köszönöm a figyelmet. 1. kép 1944-es kemecsei képeslap 2. kép Répásy család címere 3. kép Mikecz család címere 4. kép Krasznay Gábor festménye 5. kép Kriston Mária síremléke 6. kép Szitha család címere
