Szociális munka munkanélküliekkel, a foglalkoztatás világa WJLF III. évf. 2006/07 őszi szemeszter általános szociális munkás szak IV. előadás
2006. október 2. Borbély Tibor Bors
[email protected]
A munkavégzéssel, munkanélküliséggel kapcsolatos felfogások alakulása A kezdetektől a második világháborúig
2
Tömlöcből 1601
Dologház
UK első szegénytörvény
dologházak XVII. századi Európa első
pesti dologház 1845: Gyarmathy Chrysostom János:
…a restség, léhaság, elpuhultság, a munkátoli borzadás nevelé a társaság gyáváit, veszélyezteté a társaság alapját, felásta a köz boldoglét gyökerét. Illy körülmények között nem maradt egyéb hátra, az óhajtott csendet és rendet alkalmas szabályok által megszerezni. Így jutott a polgári társaság a dolgozóházak alapításának eszméjére. (Gyarmathy 1845: 6—7) Forrás: Ulicska László A munkanélküliség feltalálása Magyarországon* A munkanélküliség fogalmának recepciója a magyar társadalomban KORALL 2001. Õsz–Tél
3
Dologházak Egyes források szerint az első dologházat Angliában alapították 1555-ben. Amszterdamban 1595-ben, Hamburgban 1614-ben, Bécsben 1671-ben, Prágában 1737-ben hoztak létre dolgozó házakat. Magyarországon először Pozsony mellett, Szempcen nyílt meg dologház 1772-ben
4
Merkantilizmus vs. láthatatlan kéz A XVII. században erőteljes volt az állami beavatkozást igenlő megközelítésmód, főként az ipar aktív támogatása és az arany, mint nemesfém felhalmozása játszották a főszerepet. XIV. Lajos híres pénzügyminisztere Colbert, Jean Baptiste (1619-1683), akinek a nevéből származik a colbertizmus kifejezés, alapítója a később merkantilizmus néven ismert irányzatnak. Az erőteljes államra épülő gazdaságpolitika védővámokban, a manufaktúrák állami támogatásában, a nyersanyagkivitel megnehezítésében, a flotta fejlesztésében és a gyarmatszerzésben, a nemesfém felhalmozásában gondolkodott.
5
„Munkát vállalni, találni az egyének feladata” Adam Smith A nemzetek gazdasága (1776) c.
munkájában szembeszállt a merkantilista nézőponttal. Szerinte a szabad verseny és a profit lehetősége az embereket és a közérdeket szolgálja. (-- Mai legszélsőségesebb formája a szociáldarwinizmus, amely értelmében csak a legerősebbek maradjanak életben, a többeknek vesznie kell.) A szabad piac értelmezése szerint az egymással versengő szereplők közül a leghatékonyabb, a legversenyképesebb marad életben, ez a fogyasztó érdekét is szolgája, hiszen a legjobb minőségű és a legjobb árú termékek maradnak a piacon. Smith szerint a gazdaságot egy láthatatlan kéz (invisible hand) irányítja. 6
Öntisztuló piacok
Az államnak a foglalkoztatásban nincsen szerepe, mert A munkanélküli olyan személy, aki a jelenlegi piaci helyzetben nem látja értelmét, lehetőségét a munkavállalásnak és a munkaadónak jelen piaci helyzetben nem éri meg alkalmaznia. Az állami beavatkozás több kárral, mint haszonnal járna 7
Marxizmus, szocializmus, idealizmus, utópizmus A XIX. században Karl Marx, Sismondi, Robert Owen a korabeli gyáripar embertelen munkakörülményeire kerestek válaszokat. A legnagyobb hatású Marx, aki a társadalom újjászervezését a tőke magántulajdonlásának megszűntetésével kötötte össze. Álláspontja szerint az államnak jelentősebb befolyásra kell szert tennie a termelőeszközök terén. 8
John Maynard Keynes
Nagy Gazdasági Világválság (1929-33) Keynes (1936) A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete : A munkanélküli akarata ellenében is lehet munka nélkül. : A munkaadók nem az alapján foglalkoztatnak több vagy kevesebb munkaerőt, hogy mennyire magas a bér és bárköltség, hanem a termelés fokozása, a beruházások volumene, végső soron piacaik bővülése a meghatározó
9
Korai munkanélküliség vizsgálatok
1878 BLS, Massachusetts, US Carroll D. Wright Németo. Verein für Sozialpolitik Franciao. Frédéric Le Pay UK Webb házaspár, és Booth (1902) Lazarsfeld- Jahoda- Zeisel, Ausztria (1931-32) Beveridge (1903-04) 10
Nagy Gazdasági Világválság és foglalkoztatás Az 1918-ban véget ért első világháború átrajzolta Európa és a világtérképet is. A háborút követően a világgazdaság egyensúlyának helyreállítása időt vett igénybe. A párizs-környéki békerendszerek pedig, gazdasági vonatkozásban vetítették előre az új status quo hosszú távú fenntarthatatlanságát. (lásd megadott irodalom Keynes beszámolója) A háborút követően a nyertes Antant hatalmak között is átrendeződtek az erőviszonyok, az USA előre tört. A vesztes országokban, a Monarchiában, illetve utódállamaiban valamint Németországban elszabadult a hiperinfláció, a hivatalos fizetőeszközért semmit sem lehetett venni, az emberek visszatértek a csere alapú tranzakciókhoz. A keynesi jóslat beteljesült, a világgazdaság 1923-ra súlyos válságba került. 1929-33-ban a válság a nagy világgazdasági válsággal tetőzött, amely hamar „elhódította” a Nagy Válság kétes rangot az 1873-as eseményektől. Az 1929. október 29.-ei tőzsde pánik így kapta a Fekete Csütörtök nevet az USA-ban. A következő eladási pánik október 29.-én tört ki ez lett a Fekete Kedd. A válságot magas munkanélküliség és Európában az első világháború befejezése óta társadalmi válságok, rossz életkörülmények kísérték. 11
Kezelési módok: A helyzeté és ezen belül főként Németország helyzetének a stabilizálására több terv is készült (Dawes, majd Young). Az 1932-es Lousanneban tartott pénzügyi konferencia végül elengedte volna a német jóvátétel fennmaradó részét, mivel az USA a szövetségeseinek nyújtott hadikölcsönt hasonló leírásába nem ment bele, a megállapodást nem ratifikálták. Németország adósságait 1933-ban Adolf Hitler kancellár nyilvánította megszüntetettnek 12
Roosevelt elnöksége
1933 –ban a gazdasági válság mélypontján lépett hivatalba. Első intézkedése egy nyolcnapos bankszünet volt, híres intézkedéscsomagja a száz nap néven vált ismerté. Az USA letért az aranyvaluta rendszerről, a kormány közmunkaprogramot (New Deal) hirdetett. Utólagos elemzések szerint, ha az USA az 1920-as években nem fordul annyira befelé politikailag (splendid isolation) és gazdaságilag a nagy válság rövidebb és kevésbé mély lehetett volna. Keynesi keresletösztönzési politika alapján 13
14
A korai náci Németország
Közmunkaprogramok, autópálya építések (die Autobahn) 1934 Nemzeti Munkaszervezési tv. hadsereg bővítése
Olaszország 1926 Törvény a Korporációról: Sztrájk és elbocsátás tilos 15
Szovjetunió Kommunista tervgazdaság:
1920-as évekre -> NEP vége (Nowaja ekonomiczeskaja politika;
New Economic Policy (NEP; in Russian Новая экономическая политика - Novaya Ekonomicheskaiya Politika or НЭП) ) -> hadigazdálkodás 1929. -> első ötéves terv 1933. -> második ötéves terv iparosítás -> megváltoztatta a mezőgazdaság és az ipar arányát tőke -> nehézipar elhanyagolták a könnyűipart és a mezőgazdaságot mezőgazdaság kollektivizálása 1930-tól felszámolták: önálló parasztgazdaságokat, szovhozokat (állam gazdaságok), kolhozokat (szövetkezetek) több, mint egymillió kulák (gazdagparaszt) esett áldozatul a szövetkezetesítéseknek tervgazdálkodás -> társadalmi mobilitás -> munkásság, kisárutermelőből -> szövetkezeti paraszt kialakult a szocialista bürokrácia
16
Magyarország
Győri iparfejlesztési program 1938. XX. tc. A sokáig háborús fegyverkezési programnak oktatott győri program (1938. XX. tc.) valójában jelentős iparosítási program volt, amelyet azonban félbeszakított a háború. (Az 5 éves terv 1943-ban ért volna véget.) Az ország villamosítása a 30-as évektől folyt. 1938-ra az összes település 36%-a rendelkezett villanyárammal. A lakosság 71%-a árammal ellátott településeken élt. A harmincas években elindult (ekkor épül Ferihegy I.) a Budapest- Bécs, Budapest- Belgrád repülőjárat. Az 1938as nemzeti jövedelem 6-13%-kal múlta felül az 1928-29est. A növekedés üteme jelentősen elmaradt a dualista időszaktól, évi 1.7%-ot tett ki.
17
A gyáripari termelés ágazati szerkezete 1913 és a két világháború között (%-ban) 1913 (1920-as ország területre számítva)
1929
1938
Vas- és fémipar
15.5
11.3
14.2
Gépgyártás
13.8
10.2
9.7
Villamosenergia- ipar
1.5
4.2
4.4
Építőipar
4.3
4.8
3.7
Vegyipar
7.8
7.4
9.7
Nehézipar összesen
42.9
37.9
41.7
Textil
4.8
14.2
15.3
Ruházat
1.5
2.2
2.4
Bőr
2.7
3.2
3.9
Fa
2.5
3.2
2.5
Nyomda
2.6
2.4
1.7
Könnyűipar összesen
14.7
35.7
30.4
Élelmiszeripar
42.4
35.7
30.4
ágazat
Forrás: Berend T. Iván- Ránki György 1972 174 o. (idézi Romsics 1999 158 o.) *mivel nem szerepel minden ágazat nem jön ki az oszlopok alján a 100%!
18
Köszönöm a figyelmet!
19
