Szociális munka munkanélküliekkel, a foglalkoztatás világa WJLF III. évf. 2006/07 őszi szemeszter általános szociális munkás szak II. előadás
2006.szeptember 18. Borbély Tibor Bors
[email protected]
A munkanélküliség és a bérmunka társadalma - fogalmak 1. 1. 2. 3.
munkanélküli: (fn) munkaalkalom és kereset nélküli dolgozó. vkinek munkanélküli volta munka: az embernek szükségletei kielégítésére irányuló tudatos, célszerű (termelő)tevékenység. valamire fordított erőkifejtés tennivaló, feladat tervszerű tevékenység eredménye, mű Magyar Értelmező Kéziszótár (1972)
Kép: Munkanélküliek a Duna-parton 1931 Gönci Sándor felvétele Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
2
A munkanélküliség és a bérmunka társadalma – fogalmak II. 1.
munkabér: munkáért fizetett bér A munkaerő ára munkaerő: az emberek munkavégzésre képesítő szellemi és testi ereje munkaerő-tartalék: a lakosság nem kellően foglalkoztatott a termelésbe bevonható része munkaerőhiány: dolgozókban mutatkozó hiány munkaerő-gazdálkodás: a rendelkezésre álló munkaerők célszerű felhasználása, elosztása munkaidő: a munkahelyen munkával eltöltött idő (Ma már egyre kevésbé igaz.) 3
A munkanélküliség és a bérmunka társadalma – fogalmak III.
munkaképes: munka végzésére képes, dolgozni tudó munkaképtelen:betegsége, kora, családi helyzete stb. miatt dolgozni nem tudó munkakör: a munkaviszonnyal kapcsolatos feladatkör, hatáskör (Valaha létező fogalmaink – a rendszerváltás előtt: munkakönyv, munkakerülés (ld. K.M.K.), munkakötelezettség (ld. M.H.K.), élmunkás…) 4
A munkakínálat alapmodellje Egyén dönt, hogy munkát vállaljon, vagy szabadidejét növelje? ha munkát vállal, akkor H órát dolgozik és W nettó (adózás utáni) munkabért kap. Maradék idejét L, mint szabadidőt használhatja fel. (Galasi 1997) Kép forrása: Rákos György, 49 éves munkanélküli pék a Hangyatelepen 1930-as évek Gönci Sándor felvétele Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
5
Az egyén döntése: szabadidő vs. munkaidő
Forrás: Wikipedia http://hu.wikipedia.org/wiki/Munkagazdas%C3%A1gtan 6
Munkapiaci egyensúly
Mivel a munkaerő a vállalatok számára a termelési tényezők egyike, így a munkaerő-kereslet modellje a termeléselméletben használatos tényezőkeresleti modell speciális esetének tekinthető. Feltételezzük, hogy egy órányi pótlólagos munkaerő alkalmazása a vállalat számára pontosan kiszámítható bevétellel jár: ez a munkaerő határtermék-bevétele (MRP). MRP értelemszerűen a már „felhasznált” munkaórák számának csökkenő függvénye. Mivel az alapmodellben a munkaerőpiacot versenyzői piacnak tekintjük, a vállalat csak a piacon kialakult egyensúlyi bérrel (w) szembesül, vagyis a bér számára is csupán exogén tényező, adottság. Belátható, hogy a vállalat munkakeresleti függvénye éppen az MRPvel lesz azonos. Ekkor az optimális vállalati foglalkoztatást az MRPgörbe és a konstans w egyenes metszéspontja határozza meg. Ugyanis w nem lesz más, mint a munkaerőre fordított határkiadás (ME), vagyis egy órányi pótlólagos munkaerő alkalmazásának költsége. Ez az egyensúly Pareto-hatékony, mert a vállalatok minden olyan munkást alkalmazni fognak, akinek a számára a munkaideje kevesebbet ér, mint ugyanez a munkaidő a vállalat számára (MRP). 7
Akkor tehát ki a munkanélküli és mi a munkanélküliség? KSH - ILO
Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg: az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 8
Foglalkoztatott (KSH, ILO)
Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol.
9
Gazdaságilag nem aktívak
azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. (KSH) 10
A munkanélküliség típusai
Abszolút: kevesebb a felkínált munkaalkalom, mint a munkát keresők száma Strukturális: kereslet és kínálat szerkezete eltér egymástól Súrlódásos (frikciós): munkahelyváltások közötti munkanélküliség 11
12
A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: – a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; – a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; – az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Forrás: A MUNKAERŐFELMÉRÉS IDŐSORAI
LABOUR FORCE SURVEY
1992–2004 (Adattár–Time Series) BUDAPEST, 2005
13
KSH MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK 2006 II. NEGYEDÉVÉBEN
14
Mennyi az annyi? ILO (KSH) vs. ÁFSZ számok
Forrás: KSh Munkaerő-piaci helyzetkép 2005
15
Nemzeti definíciók (ÁFSZ) – regisztrált ügyfelek
Álláskereső (régi): mindazon személy, aki a
munkaügyi központokat, ill. a kirendeltségeket munkakeresés vagy szolgáltatás igénybevétele céljából felkeresi. Csoportosítás: munkaviszonnyal rendelkező, munkaviszonnyal nem rendelkező (nyugdíjas, tanuló, egyéb).
16
Nemzeti definíciók (ÁFSZ) – regisztrált ügyfelek II.
Regisztrált munkanélküli: az állami
munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezésre áll. 17
Nemzeti definíciók (ÁFSZ) – regisztrált ügyfelek III.
Pályakezdő regisztrált munkanélküli:
a regisztrált munkanélküliek közül az a 25. életévét – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévét – be nem töltött fiatal, aki tanulmányai befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szerzett jogosultságot.
18
Átmeneti fogalmak I.
Munkanélküli járadékban részesülő:
az a személy, aki munkanélkülivé válását megelőzően a foglalkoztatási törvényben meghatározottak szerint munkanélküli járadék folyósítására jogosultságot szerzett: - aki részére a munkanélküli járadék folyósítását november 1-je előtt kezdték meg, vagy - a november 1-jét megelőzően megállapított járadék folyósítását november 1-jét követően kezdik meg;
továbbá az az álláskereső,
- aki részére az Flt.-t módosító 2005. évi LXX. tv. 19. § (14) bekezdése alapján november 1-jét követően állapítottak meg munkanélküli járadékot. 19
Átmeneti fogalmak II.
Nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő (NYES): az a személy, aki a munkanélküli
járadékfolyósítási idejét kimerítette, az öregségi nyugdíjkorhatára betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, valamint megfelelt az Flt.-ben meghatározott egyéb feltételeknek. Álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő: az a személy, akinek legalább 180 napra megállapított munkanélküli járadéka lejárt és 2005. november 1-je előtt együttműködési megállapodást kötött a munkaügyi kirendeltséggel. 20
MEGMARADÓ FOGALOM
Rendszeres szociális segélyben részesülő: aki a szociális igazgatásról és
a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján rendszeres szociális segélyt kap.
Jelenleg a CSSK-k ügyfelei ! 21
ÚJ FOGALMAK:
Szolgáltatást igénylő természetes személy:
aki a munkaügyi központot, illetve a kirendeltséget szolgáltatás igénybevétele céljából felkeresi, és adatai (Flt. 57/A.§ (1)-(2) bek.) nyilvántartásba vételéhez hozzájárul. Csoportosítás: - munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (megbízási jogviszony, vállalkozói jogviszony stb.) rendelkező: ebből: = támogatott képzésben részesülő - munkavégzésre irányuló jogviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (megbízási jogviszony, vállalkozói jogviszony stb.) nem rendelkező: ebből: = támogatott képzésben részesülő, = nyugdíjas, = tanuló = egyéb: pl. aki nem köt álláskeresési megállapodást a munkaügyi központtal 22
Álláskereső (nyilvántartott):
aki az Flt. 58.§ (5) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelel: 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, 5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, 6. maga is aktívan keres munkahelyet, 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, 9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart.
23
Pályakezdő álláskereső (nyilvántartott):
aki az Flt. 58.§ (5) bekezdés k) pontjában foglalt feltételeknek megfelel: a 25. életévet – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, a munkaügyi központ által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki: - terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, - előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti.
24
Álláskeresési járadékban részesülő:
aki az Flt. 25. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel: - az álláskeresővé válását megelőző 4 éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, - munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. 25
Vállalkozói járadékban részesülő:
aki az Flt. 44. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel:az az álláskereső, aki: - az álláskeresővé válását megelőző 4 éven belül legalább 365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, - munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. 26
Álláskeresési segélyben részesülő - járadék-kimerítő:
aki az Flt. 30. § ( 1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel: az álláskeresők közül az, aki legalább 180 nap álláskeresési járadék folyósítási időt kimerített.
Álláskeresési segélyben részesülő - rövid munkaviszonnyal rendelkező:
aki az Flt. 30. paragrafus (1.) bekezdés b.) pontjában foglalt feltételeknek megfelel: az álláskeresők közül az, aki az álláskeresővé válásukat megelőző 4 évben legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkeznek, és álláskeresési járadékra nem jogosult.
Álláskeresési segélyben részesülő - nyugdíj előtti:
aki az Flt. 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel: az álláskeresők közül azok az idősebb álláskeresők, akik legalább 140 nap álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, és az öregségi nyugdíjkorhatára betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik.
27
Köszönöm a figyelmet! folytatás: szeptember 25.-én!
28